Datasets:
neural-commons
/
tokenization-corpus

Dataset card Data Studio Files Community
1
text
stringlengths
0
600k
Serum amyloid A (SAA) is a group of proteins which flow in the blood. They are related to "good cholesterol". Almost all animals have SAA's. SAA's are made in and controlled by the liver. They move cholesterol to the liver. SAAs increase during inflammation. Doctors and scientists think that SAAs may be part of amyloidosis, heart disease, and rheumatoid arthritis. Proteins
Lorüns is a municipality in the district of Bludenz in the Austrian state of Vorarlberg. References Other websites Settlements in Vorarlberg
Sydney Harbour (also called Port Jackson) is a natural harbour on the East Coast of Australia in Sydney. It is the location of the Sydney Opera House and the Sydney Harbour Bridge. History Before the arrival of European settlers, the area surrounding Sydney Harbour was home to a variety of aboriginal tribes, including members of the Gadigal, Cammeraygal, Eora and Wanegal tribes. It is believed (source?) that the Gadigal people once lived in the area heading from the south side of Port Jackson (South Head, Watsons Bay) and west in a semi circle through Petersham. The Cammeraygal tribe lived on the northern side of Sydney Harbour and the Wanegal tribe owned the area on the southern side of the Parramatta River, just west of Petersham and through to Rose Hill. The Eora tribe lived on the southern side of Sydney Harbour, not far from where the First Fleet set up camp. In 1770, shortly after he left Botany Bay (Kurnell Peninsula), Lt James Cook became the first non-Aboriginal person to visit Sydney Harbour. Cook named it [Sydney Harbour] after Sir George Jackson. He did not go into the harbour, but sailed past the entrance (Sydney Heads) on his way north up the East Coast of Australia. European settlement started on January 26, 1788 when Captain Arthur Phillip and the First Fleet arrived from England. Phillip brought 732 convicts (prisoners) and a small group of soldiers to start a penal colony. They landed at a small inlet which they called Sydney Cove after Lord Sydney, who was the British government's Home Secretary. Islands There are lots of islands inside Sydney Harbour, including Shark Island, Clark Island, Fort Denison, Goat Island, Cockatoo Island, Spectacle Island, Snapper Island and Rodd Island. Some other former islands, including Bennelong Island, Garden Island and Berry Island are now connected to the mainland by bridge or by landfill. There are several islands only accessible by boat, for example Fort Denison and Cockatoo Island. Boat hire operators offer charter trips or self-drive options to these locations. References Other websites A Living Harbour A history of Sydney Harbour from ABC Radio National Sydney Geography of New South Wales Bays of Australia
<p>I have a page with some tables in its source:</p> <pre><code>&lt;table width='100%' cellspacing='0' cellpadding='2' class='an'&gt; &lt;tr&gt; &lt;td width='35%' align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;20&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt;&lt; td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;/table&gt; &lt;table width='361' cellspacing='0' cellpadding='2' class='an'&gt; &lt;tr&gt; &lt;td width='35%' align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;a href='XXX'&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;PHONE :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;518878943&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;/table&gt; </code></pre> <p>I would like to get from this page a phone number, from the second table: </p> <pre><code>&lt;td align='right'&gt;PHONE :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;518878943&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; </code></pre> <p>However, my code:</p> <pre><code>page_src="""&lt;table width='100%' cellspacing='0' cellpadding='2' class='an'&gt; &lt;tr&gt; &lt;td width='35%' align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;20&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt;&lt; td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;/table&gt; &lt;table width='361' cellspacing='0' cellpadding='2' class='an'&gt; &lt;tr&gt; &lt;td width='35%' align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XXX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;XX :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;a href='XXX'&gt;&lt;b&gt;XXX&lt;/b&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;tr&gt; &lt;td align='right'&gt;PHONE :&lt;/td&gt; &lt;td&gt;&lt;b&gt;518878943&lt;/b&gt;&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;/table&gt; """ soup = BeautifulSoup(page_src, 'html.parser') divs = soup.findAll("table", {"class": "an"}) for div in divs: row = '' rows = [row in div.findAll('tbody').findAll('tr')] </code></pre> <p>Gives me such an error message:</p> <pre><code>Traceback (most recent call last): File "test.py", line 198, in &lt;module&gt; rows = [row in div.findAll('tbody').findAll('tr')] AttributeError: 'ResultSet' object has no attribute 'findAll' </code></pre> <p>How to solve this and get the phone number from the page? Thanks</p> <p><strong>EDIT:</strong></p> <p>Partly solved. Partly, because I think my solution is ugly, but works. Maybe someone will come up with prettier solution?</p> <pre><code>tds = [] soup = BeautifulSoup(page_src, 'html.parser') divs = soup.findAll("table", {"class": "an"}) for div in divs: rows = div.findAll('tr') for row in rows : tds.append(row.findAll('td')) phone = str(tds[12][1]) phone = phone.replace("&lt;td&gt;&lt;b&gt;", "").replace("&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;", "").strip() print phone </code></pre>
Jimmie Lee Jackson (December 16, 1938 – February 26, 1965) was an African American veteran and civil rights activist in Marion, Alabama and a deacon in the Baptist church 1938 births 1965 deaths People shot dead by law enforcement officers in the United States
<p>I am evaluating iText as a PDFGenerator for java swing application. The output is supposed to be in "Marathi", which is a local Indian langauge similar to hindi but not same.</p> <p>For evaluation purposes this is the text i am trying to print:</p> <p><strong>मराठी ग्रीटींग्स, मराठी शुभेच्छापत्रे</strong></p> <p>Here is the source code:</p> <pre><code>package pdftest; import java.io.FileOutputStream; import com.itextpdf.text.Document; import com.itextpdf.text.DocumentException; import com.itextpdf.text.Font; import com.itextpdf.text.FontFactory; import com.itextpdf.text.Paragraph; import com.itextpdf.text.pdf.BaseFont; import com.itextpdf.text.pdf.PdfWriter; public class CPDFTest { private static String FILE = "c:/will/FirstPdf.pdf"; public static void main(String[] args) { try { Document document = new Document(); PdfWriter.getInstance(document, new FileOutputStream(FILE)); document.open(); addMetaData(document); addTitlePage(document); document.close(); } catch (Exception e) { } } private static void addMetaData(Document document) { document.addTitle("My first PDF"); } private static void addTitlePage(Document document) throws DocumentException { Paragraph preface = new Paragraph(); FontFactory.registerDirectory("C:\\WINDOWS\\Fonts"); Font marFont = FontFactory.getFont("arial unicode ms",BaseFont.IDENTITY_H,true); // Lets write a big header preface.add(new Paragraph("मराठी ग्रीटींग्स, मराठी शुभेच्छापत्रे", marFont)); document.add(preface); } } </code></pre> <p>Please check the following image for error details:</p> <p><img src="https://i.stack.imgur.com/L87O9.gif" alt="enter image description here"></p> <p>I think the issue maybe with the encoding or something but am not able to figure it out as of now. Any help will be appreciated.</p>
Democratic Party most often refers to: Democratic Party (United States) Democratic Party may also refer to: Democratic Party (Italy) Democratic Party (Serbia) Democratic Party of Japan
DE LESIONE APONEVROSEON. THESES ANATOMICO- CHIRURGICZE, Quas, DEO JUV ANTE, & Prefide M. FRAN CISCO- GUILLELMO LE VACHER, Artium & Chirur- gie Magiftro, Regiseque Chirurgorum Academiz Socio, tueri conabitur GUILLELMUS-RAYMUNDUS DESNOUES, Parifinus , in almá Univerfitate Parifienfi Artium Liberalium Magifter, Primariorum tum olim Nofocomü Parifienfis ; tum nuperrime Caffrenfium. Chirurgorum Coadjutor, PARTS TPES, IN REGIIS CHIRURGORUM SCHOLIS, Die 174 Martis , à fefqui-[ecundà poft meridiem ad feptimame Anno R. S. H. 1764. PRO ACTUs PUBLICO ET MAGISTERII LAUREA, E o. p sb Typis P. An. Lg Prızvr, Regii Chirurg. Collegii Typographi. 4M. DC B mp AA AA n] T AT l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 DE LESIONE APONEVROSEON; THESES ANATOMICO = CHIRURGIC X. UI funt fingulis corporis humani partibus affectus, fui morbi , peculiariaque fymptomata ; nec omnibus omnia remedia competunt, Non ea- dem funt vulnera capitis atque thoracis ; alia abdominis, alia artuum effe norunt, at diverfe etiam partis uniüs cujüsque continentis aut con- tente lefiones agnofcende unt. Frufträ ille & periculosé medicaretur qui comprehenfos unico titulo morbos , una eà- demque medelá tentaret , nec parúm Arti Chirurgice offeciffe videntur Autores , qui morbos toto coelo diffimiles uno cog- nomine defcribunt curantque. Tales funt imprimis illz quas he zraCtandas fufcipimus , Aponevrofeon affectiones , que ipfi meras inter partium eee lefiones retulerunt. Etfi enim in pluribus conveniunt , nervorum Aponevrofeonque affectus externi, in pluribus tamen diferepant atque diffentiunt. Quam ob rationem plus neryei dicerentur quam mufculofi ? Cùm ten- dines Aponevrofesque fibris nery-is & carneis que inftruan- tur ; cum partes ille fuo textu , fuá virä, fuà irricabilitate & lenfibilitate gaudeant; ac cetere quelibet omninó difcolo- res & dilfentanex ; cùm aliunde conftet eadem prorsüs fuper- venire accidentia corporis ceconomiz , quando ligamenta pa- tuntur, quorum fuppofita cum nervis, identitas meritò pro- cul abjicitur, : dep LaxsioNES varie effe debent ratione flru&urz partium maximé, nec eadem eft partium Aponevtoticarum fabrica y atque ligamentorum , nervorum ; cutis, membranarum atque perioftei &c, Mufculi nomen-ab antiquis indicum illis partibus que motui fpontaneo inferviunt , à muris excoriati effigie de- promptum eft, indéque hujüs organi terminationes caput cauda- que mufculi nuncupabantur. Extrema autem illa prout in lin= tei , teretifve chorde modum expanderentur , tim propter al- bedinem fenfibilitatemque nerveam , & firmiorem textum, ten- fionemque majis apparentem , Aponevrofes aut tendines au- diverunt. Verum non omnes omnino mufculi in ejusmodi expanfiones abeunt ; plurima partes Aponevrofis nomine in- digitantur , que nequé caput, neque cauda funt mufculi ulliüs, fed quia partes ille continue funt mufculis, quia ubi ledun- tur , iifdem comitantur fymptomatis , eadem fata fubeunt , eademque medelá fanantur, quia in his perfecta quantum mens humana valet organorum fimilitudinem attingere , fimilitudo advertitur, juré meritóque Aponevrotice judicantur. CoNsTANT ille quotquot funt ex fibris mufculis car- neis nerveifque , intertextis vafis fanguineis, lymphaticis, ac ferofis. Neque eft in toto corpore pars his firmior ftritior- que, aut magis tenfa & ad tra&tus opportuna , varios & mul- tiplices locos occupant , edque plus minufve corporum ex- ternorum infultibus objiciuntur, quó pluribus aut paucioribus prefidiis obreguntur atque muniuntur. Qua capitis verticem & latera tegunt , aut artus fuperiores & inferiores, aut latam pofticorum lumborum regionem obvolvunt, ex longe faciliús alienis viribus impetuntur, multd tutiores latent que ceteris ALL E 22 $ carnibus reconduntur ac proteguntur. Ceterum Aponevrofes infertionis puncta mufculis fuppeditant , trahuntque partes potentiüs tendivibus, ut poté que curtioribus mufculis aptiores funt, & latiori margine femper inherent offibus, ceterique diverfis adminiculis fuis, mufculares fibras coércent alie , & ideò organorum iftorum actionem & vires adaugent. L pun TUR Aponevrofes inftrumentis pungentibus , fe: cantibus fcindentibus , urentibus, contundentibus, rodentibus. Indé prima lefionum Aponevroticarum claflis , in punéturas, feGiones , {ciffiones , ufliones , contufiones , rofiones diftin- guenda. Altera fpecies ab accidentibus defumitur & con- comitantibus fymptomatis lefionem. Hinc Aponevrotica vulnera dividuntur in fimplicia, compofita & complicata. Solutio con- tinui fimplex eft Aponevrofis divifio nullo alio ftipata morbo; compofita divifionem multiplicem ponit , aut cüm alio malo componitur , fed eädem medelä profligando ; complicata , alia lefione ftipatur aliam exigente medendi rationem , tertia fpecies à figura lefionis eft, & magna parva ve dicitur, longitudina- lis aut tranfverfalis , vel partes fcinduntur recta & eque divi- duntur, vel lacerantur ac dilaniantur, indéque quarta fpecies exoritur in lefionem aquam aut laniatam , in periculofam & minis exitialem, Rard admodim accidit magna folutio fimplex in Apo= hevroticis , quippe quod, ut dividantur, inftrumentum ledens integumenta ante folyat opportet , id eft, vulnus faltem in cuté faciat. At non ita infrequens eft parva lefio ex parte rudiorum in Arte Chirurgicá tironum , ubi male dudtä lan- czolä fanguinem è brachio detrahunt. Vulnus enim cutaneum cúm morbus minime cenfendum fit, id ubi accidit , fimplex eft Aponevrofeos punctio , aut laceratio ; in reliquis partium Apo- nevroticarum lefio componitur aut complicatur affidué. In- gentiores verb in illis partibus ftrages edunt gladii decertan- tium in duellis, aut acinaces depreliantis equitatüs inter hof- tiles exercitus , globi fclopetarii ac prefertim tormentarii cùm oblique partes tangunt commoventque , tunc enim vulnera adfunt periculofiffma , & contufiones in lethalem gangrenam citó citiùs definentes , quemadmodúm militantibus accidit quos licet globo fulmineo tacti fuerint , ab aére compreffo & con- tundente interfectos effe huc ufque , falsó putatum eft. 6 Cw pleraque inftrumenta quibus partes Aponevrotica leduntur, oculis pateant , ipforumque vires fat facile menlurari offint , vulnerum imprimis , contufionumque diagnofis minim difficilis eft, & ardua minimé. Illud autem dilucidiüs affec- tionem declarat, quod feviffima nec parúm terrifica fympto= mata confequuntur. Statim atque enim vel leviffim? pungitur membrana quzlibet Aponevrotica, dolor oritur obtufus quando- que primúm, aliàs vividiffimus , qui ex affe&tâ parte ad alias breviffimo temporis momento permeat tranfque fertur , tumo- res elevantur cum fenfu caloris intolerabilis ; fequitur ftupor in vicinis , neryofumqne genus in toto corpore conturbatur, und? partes in confenfum traétas , fingulares pro genio fuo motus, exercere videas admirabundus. Hinc febris violenta fep? , deliria , convulfiones , fpafmi , rubor dolorque affidud crefcunt , & ganerena partis & mors certo comminantur. Ifta porro phenomena non explicanda elle cenfemus quia partes Aponeyrotice nervez funt ,non enim majis componun- tur ex neryis quàm cutis v.g. & alie partes corporis , fed quia ibi nervi quam maxim tenduntur ; ex illà namque ten- tone majori neceflarió fequitur partes tanto difficiliüs externa ¿raGioni cedere, vel & illi que ab ipfis partibus divifis exo- riri confuevit. Notitia locorum in quibus Aponevrofes , tena dines, ligamenta reperiuntur diagnofim adjuvat, fic & cogni- tio caufarum in illas partes agentium, cum vehemens motus longé majorem effectum habere debeat , quam tardior aut debilior, = Procnosıs autém lefionum partium Aponevreticarum ab accidentibus maxim? repetenda, Nulla eff vel leviffima pun&lura. , que plus minúsve gravibus [ymptomatis non ftipetur , unde. patet nullum effe in illis partibus vulnus , quod periculo fuo vacet. Nifi enim prefentibus indicationibus illicó fiat fatis, peffima continub majis ac majis accidentia debacchantur, que vulnerato mortali brevioribus horis fata cient. Non attamen omnes Aponevrofeon affectiones eadem & paria minantur in- fortunia : non obftantibus enim paribus accidentibus , mediocri faciliüs , modo prefto fic Chirurgus , medetur, quàm magne’, adeoque minus eft à minori lefione periculum. Sciflure etiam’ & fetiones eque, nec dilaniantes, remediis citó & rite ap= plicatis cedunt , ideóque nec tam lethales aut exitiofz cen- fende funt, Enormes ver) harumce partium contufiones aut i 7 lacerationes ; quales è tonantibus belligerantium tormentis eructantur, immedicabili gangrená fiderantur ut plurimùm & fatales frequentiflim& fortiuntur.exitus chm propter ipfiüsmet partis affectum, thm propter infandas, quas fub cute in muf- culis, & in offibus creare amant ftrages adeo metuenda ful- mina. Chirurgus igitur qui rectum de talibus affectibus judi- cium ferre defiderat , ille fymptomata eorum atque acciden- tia, inflrumenta etiam & caufarum impetum , effe&us tandem quofcumque fenfibiles quàm attentiffimé confiderare atque per- ponderare debet religiofiffime. APONEVROSEON lefiones curandi rationem exhibent variam , pro naturá & fitu lefionis, pro gravitate & intenfitate fymptomatum. In genere non parúm juvant fanguinis miffiones plùs minüs-ve iterate , pro vulnerati viribus atque temperaturá, potus aquofus & diluens , dista auftera, quandoque etiam nar- cotica congruunt. Pars leía interim medicamentis obtegitur ali- quando relaxantibus , aliquandd refolventibus &c. Pro circumf- tantiarum varietate , verúm fæpè fepiús adhibitis fuprà diétis auxiliis ingravefcunt fymptomata, multiplicantur accidentia y partes ad extremam tenfionem ductz nifui refiftere non valen- tes tonum amittunt, liquores defe&u percuffionis ftagnantes vergunt ad putredinem , pars gangrena corripitur , ultima falus tunc remanet in ferro aut igne que quidem remedia etfi cru- delia habeantur, accidentia tollunt dum modo juxta leges artis admoveantur.
Lier is a municipality in the Belgian province of Antwerp. In 2007, 33,259 people lived there. It is at 51° 07 North, 04° 34 East. References Municipalities of Antwerp
<p>Please see bottom edit for where I am currently at, thank you.</p> <p>I have created a pivot table that works fine when the pivot cache is defined as:</p> <pre><code> Dim ptCache As Excel.PivotCache = mainHighway.PivotCaches.Add(SourceType:=Excel.XlPivotTableSourceType.xlDatabase, SourceData:=mainHighwayData.Range("a1:v7500")) </code></pre> <p>My problem is that the number of rows changes from day to day, so I figure out the number of rows in the worksheet and then use that in my pivot cache:</p> <pre><code>Dim highlRow As Integer highlRow = mainHighwayData.Cells.SpecialCells(XlCellType.xlCellTypeLastCell).Row Dim ptCache As Excel.PivotCache = mainHighway.PivotCaches.Add(SourceType:=Excel.XlPivotTableSourceType.xlDatabase, SourceData:=mainHighwayData.Range("a1:V" &amp; highlRow)) </code></pre> <p>This solution has worked great for me historically, but when I do it here, I get: </p> <pre><code>Type mismatch. (Exception from HRESULT: 0x80020005 (DISP_E_TYPEMISMATCH)) </code></pre> <p>I have been fiddling around with it a fair bit and found that if I do:</p> <pre><code>highlRow = 7000 Dim ptCache As Excel.PivotCache = mainHighway.PivotCaches.Add(SourceType:=Excel.XlPivotTableSourceType.xlDatabase, SourceData:=mainHighwayData.Range("a1:V" &amp; highlRow)) </code></pre> <p>It works fine, so I am left wondering what is the problem with how I define highlRow using the specialcells command and store it as an integer. I feel like there is some kind of type or casting issue here, but I can't put my finger on it. I tried:</p> <pre><code>highlRow = CType(mainHighwayData.Cells.SpecialCells(XlCellType.xlCellTypeLastCell).Row, Integer) </code></pre> <p>And that was no good either. Perhaps my method for finding the last row is just not applicable here? Anyway, I have spent a long time tinkering with it and I am just spinning my wheels at this point. If you have any thoughts it would be much appreciated.</p> <p>Thank you as always SO.</p> <p>edit: I also tried out:</p> <pre><code>UsedRange.Rows.Count </code></pre> <p>Which has worked historically and it was also not able to run. At this point I am very curious as to why pivot cache specifically seems to have this issue.</p> <p>@charles had a good idea to try other ways of getting the last cell. I tried:</p> <pre><code>highlRow = mainHighwayData.Range("A65535").End(XlDirection.xlUp).Row </code></pre> <p>I got it to give the correct rows, but it still throws the type mismatch error.</p> <pre><code>highlRow = mainHighwayData.Cells.Find("*", SearchOrder:=Excel.XlSearchOrder.xlByRows, SearchDirection:=XlSearchDirection.xlPrevious).Row </code></pre> <p>This returns the proper number for the last row, but once again throws the same type mismatch error.</p> <p>Edit: I found out another bit of information, but I am not sure what to do with it. The pivot table works fine if the values in it are &lt;= 65536, but the second I increase the range to 65537 I get the type mismatch that has been haunting me. This is true for all numbers >= 65537. I know that 65535 or there abouts used to be the last row in excel, but that is no longer the case. Also when I create the pivot table manually in excel I have no trouble and it has all of the data. I am using int or long, so it should not be an overflow or anything. Anyone have any thoughts on why VB.NET will not let me make a pivot table based on data with more than 65537 rows?</p>
Thebes had been under Macedonian occupation since the battle of Chaeronea, which had resulted in the defeat and deposition of Thebes as the pre-eminent city-state of Southern Greece. The Thebans had reluctantly accepted this, as well as their compulsory membership in the League of Corinth, which had been previously imposed by Phillip II of Macedon, Alexander's father. The expedition against Persia had been long in the works, and Alexander did not make it a secret that he planned to avenge the attacks on Greece by Persia a century and a half before, despite that at the time his kingdom had been a Persian vassal state. It was as a result of this planned expedition that King Darius III started to distribute money to the Greek city-states with the hope that they would rise against their new Hegemon. In addition to this, he had sent his most able general Memnon of Rhodes against the Macedonian troops that were already stationed in Ionia at this time. In addition to this, news of Alexander had not reached the southern Greek city states for some time. He had been busy with the siege of Pelium and a rumour had reached them that he had died during the course of this siege. Demosthenes - a prominent Athenian politician - produced a man who claimed to have been present at the siege and claimed that Alexander was dead. Alexander had, indeed, been injured during this siege, so it was not a totally implausible claim to make. Upon learning of the alleged death of Alexander, Theban exiles in Athens raced off to their native city in Boeotia and sought to incite a revolt from Macedonian rule there. The Cadmaea, the citadel that was situated upon a hill in Thebes, was occupied by a Macedonian garrison, and it was this place that the Thebans sought to attack. To this effect, they killed two Macedonian officers who had been roaming the city, and declared their independence from Macedonia. Ancient Greece History of Greece
is a city in the south of Iwate Prefecture, Japan and on the Iwai River. After Morioka and Ōshū, it is the third largest city in the prefecture. Description Ichinoseki is in the southernmost area of Iwate Prefecture in the Tohoku region of Japan. The city's name means first gate in Japanese. The city has expanded in area by taking in and joining neighboring towns. The current city of Ichinoseki became larger after 7 towns merged on September 20, 2005. The city is now equivalent to former Iwai District, and it is connected to Miyagi and Akita Prefectures. The population is nearly 120,000, with 42,335 households. Population There are many factories belonging to large Japanese companies such as Sony and NEC in Ichinoseki. The city has many Brazilian workers living there. Outside the city center there are many farms. Some Chinese and Filipino women have moved here to marry local farmers. Attractions Ichinoseki is close to historically important Hiraizumi to the north. Tsuriyama Park is near the center of the original city of Ichinoseki. Tsuriyama Park gives a good view of Ichinoseki. Hondera Farm Village has been named an Important Cultural Landscape. City History April 1, 1948 - The city of Ichinoseki was started by combining 2 towns and 2 villages. January 1, 1955 - The city of Ichinoseki merged with the villages of Genbi, Hagisho, Maikawa, and Yasakae to make a new city of Ichinoseki September 1, 1956 - The city added parts of the town Hiraizumi. May 1, 1964 - The city added parts of the town Hiraizumi for the second time. September 20, 2005 - the towns of Daitō, Higashiyama, and Senmaya, and the villages of Kawasaki and Murone (all from Higashiiwai District) and the town of Hanaizumi (from Nishiiwai District) merged with the old city of Ichinoseki and approximately doubled the old city's population and nearly tripled its size. Sister Cities/Friendship Cities In Japan Miharu (Tamura District, Fukushima Prefecture) Signed between the former city of Ichinoseki on August 8, 1987 Kesennuma (Miyagi Prefecture) Signed between the former cities of Ichinoseki and Kesennuma on May 1, 1997 Signed between the former city of Kesennuma and former town of Murone on May 8, 2003 Tanabe (Wakayama Prefecture) Signed between the former village of Murone and the town of Hongu on August 8, 1987 Yoshikawa (Saitama Prefecture) Signed by the former village of Murone on April 15, 1997 Railway East Japan Railway Company Tōhoku Shinkansen Ichinoseki Station Tōhoku Main Line Yushima Station (Iwate)　　　　　　　　 Hanaizumi Station Shimizuhara Station Ichinoseki Station Yamanome Station Ōfunato Line Ichinoseki Station Mataki Station Rikuchū-Kanzaki Station Iwanoshita Station Rikuchū-Matsukawa Station Geibikei Station Shibajuku Station Surisawa Station Senmaya Station Konashi Station Yagoshi Station Orikabe Station Niitsuki Station Education Elementary Schools Junior High Schools High schools Ichinoseki Gakuin High School (一関学院高等学校) Ichinoseki Shuko High School (一関修紅高等学校) (also has a preschool and a university) Ichinoseki No. 1 High School (岩手県立一関第一高等学校) Ichinoseki No. 2 High School (岩手県立一関第二高等学校) Hanaizumi High School (岩手県立花泉高等学校) Daito High School (岩手県立大東高等学校) Senmaya High School (岩手県立千厩高等学校) Ichinoseki Tech High School (岩手県立一関工業高等学校) Vocational schools Ichinoseki National College of Technology (一関工業高等専門学校) Junior Colleges Shuko Junior College (修紅短期大学) Transportation Ichinoseki is on the JR East Tōhoku Shinkansen connecting Ichinoseki with Tokyo. It is also on the Tōhoku Main Line, which connects Ichinoseki and the prefecture's capital, Morioka. References Other websites Ichinoseki official website Cities in Japan Settlements in Iwate Prefecture
Washington County is a county in the U.S. state of Nebraska. As of the 2010 census, 20,234 people lived there. The county seat is Blair. It was created in 1854. 1854 establishments in Nebraska Territory Nebraska counties
Morgan le Fay (, meaning "Morgan the Fairy"), also called Morgaine, Morgan or Morgana, is a powerful sorceress in the Arthurian legend. She was King Arthur’s half-sister and enemy. In some legends she is said to have borne Arthur's child, Mordred. Morgan le Fay is said to have been quite powerful. She hated King Arthur even though he was her half-brother. (She is also said to have wiped out most of the Templar Knights). She is one of the main antagonists of the Grey Griffins book series. References Arthurian legend
<p>Using knitr in Rstudio, when an .Rmd file is knit to PDF, the resulting file viewer is evince. I would very much like to change this to okular, but I cannot find a way to make this happen.</p> <p>Looking at the Sweave settings, I see "system viewer" noted for the preview, but okular is already set as my default system viewer. I've also checked the default viewer with xdg-mime and okular is default there as well. In all other instances, okular is the default but Rstudio/knitr always used evince.</p> <p>How can I change this behavior?</p>
Madhya Pradesh is a state in the Republic of India. The state has an area of . It is bigger than Italy but smaller than Oman. About 70,000,000 people live there. In traditional Indian geography it falls under the West Indian zone. The capital of the state is Bhopal. The largest city is Indore. Other main cities are Jabalpur and Ujjain. Ujjain is well known for mythological reasons. Mandav, Bhojpur and Panchmadi are the main tourist attractions. To the north of Madhya Pradesh is the state of Uttar Pradesh and to the northwest is the state of Rajasthan, while Maharashtra is to the southwest. Provincial symbols of Madhya Pradesh
<p>I wanted to create some basic html pages to add to my rails app.</p> <p>I figured the restful way to do it would be to create a controller. The problem is I'd like the pages to be a two word title. =&gt; ex. <code>www.example.com/foo-bar/</code></p> <p>For SEO reasons it really must be two words, and I need the separation, using <code>www.example.com/foobar/</code> would be a last resort</p> <p>The problem is I cant <code>script/generate controller foo-bar</code> because the of the dash.</p> <p>Is there any kind of workaround for this?</p>
Thāron or Tharol is an ancient Meitei literary work (puya), about the lore of the twelve lunar months of a year. It describes the changing pattern of nature in the following months. It is one of the masterpieces of the writers of the ancient times. The terms, "Tha" means month or moon and "ron", derived from "lon" means knowledge, lore or tradition. The names of the twelve lunar months were given in Ancient Meitei language in the manuscript. However, the following illustrates both the Ancient Meitei as well as Modern Meitei names, with their Gregorian equivalents: References Puya Literature
Nancy Darsch (December 29, 1951 – November 2, 2020) was an American women's basketball coach. She worked at both the professional and Division I college levels. She was born in Plymouth, Massachusetts. She coached the Olympic champion national team in the 1996. Darsh died on November 2, 2020 in Plymouth from Parkinson's disease-related problems, aged 68. References 1951 births 2020 deaths Deaths from Parkinson's disease Sportspeople from Massachusetts
Guimaëc () is a commune. It is found in the region Brittany in the Finistère department in the northwest of France. Communes in Finistère
4009 COMÈDIA CATALANA EN UN ACTE, ORIGINAL Y EN VERS, l'EH JOAN MOLAS Y CASAS. Estrenada ab brillant èxit en lo Teatro del Boçt Retiro , íanit del 29 d' Agost de 1877. /Jna pesetà BARCELONA. ARXIÜ CENTRAL LÍRICH-DRAMÀTICH DE RAEEL RIBAS. CARRER DE L' UN[Ó,*N.° 5, p]S 3.er PRODUCCIONES CASTELLANAS. EN UN ACTO. A fiestas de la Pilarica. Amor con amor se paga. Casarse por carambola. El abrazo de Vergara. El noveno maodamiento. El santó al cielo. El siete. El úllimo toque. La luchà eterna. La virtud de mi mujer. La muerte íncivil. Lucrecia Borgia. Los bufos y el can -can. Los informes. Ojo alerta. Pacubio. Para aprender, la aficion. Por no tener pantalones. Por una cita. Refugium pecatorum. Treinla y siete cuadros. Saldo de cuentas. 6.666. Si hablara. Un marido de lance. Una mala noche. 1 Una prueba. EN DOS ACTOS. Amor comunista. El capitan Carlota. Fruta del siglo. La última pena. EN TRES Ó MAS ACTOS. Cosas del mundo. El àngel de la Caridad. El castillo de San Daniel. El vino de Valdepenas. El ultimo vàstago. Fray-Patricio ó la màscara del crímen. La boda del conde Rapp. » cavatina de la Sonàmbula. » gitana de Muley Acem. » inquisicion de Barcelona. » Venganza. (2.a parte de D. Juan de Serrallonga.) Los màrtires del pueblo. Los siete dolores de Maria Santi (Música.) Luchas titànicas. Pobres y ricos ó la bruja de Ma Roberto el Diablo. Siempre ó las mujeres de màrmol. Una herència en Górcega. Viriato, el libertador de Espafía. Yo el rey. ZARZUELAS. Las modistas de Madrid , l acto; letra y música. Concha la de Càdiz, 1 acto, verso y mú- sica. Por buir de una mujer (verso y música) . Maria Antonieta , 1 acto ; letra; ^ sica. El viaje de las cien doncellas, 2 verso y música. iENDEVANT LAS ATXAS! EHDETAHT LAS ATXASf COMÈDIA CATALANA EN UN ACTE, ORIGINAL Y EN VERS, PER JOAN MOLAS Y OASAS. Estrenada ab brillant èxit en lo Teatro del Bon Retiro , la nit del 29 d* Agost de 1877. BARCELONA. IMPREMPTA DE JAUME JEPÚS, CARRER DE PETRITXOL, NTJM. 10. 1877. PERSONATJES. ACTORS. AGNETA Srta. Roseta Cazurro. SENYOR ANTIGH.. . . . D. Joan Rertran. SENYOR DOMINGO. » Lleó Fontova. ENRICH Rafel Pübas. PRIMO. ...... Frederich Fuentes. La escena passa en Barcelona y en nostres dias. La propietat d' aquesta obra pertany a son autor y ningú sens son permís podrà representaria, traduhirla ni alterar son títol, acullintse, pera fer valer sos drets, à la lley vigent de teatros. Lo director del Arxiu central lírich-dramàtich, D. Rafel Ri. bas y os seus corresponsals fora Barcelona, son los encarregats del cobro dels drets cie representació. AL APLAUDIT AUTOR DRAMÀTICA Y AMICH tóilifiliiliil No ignoro que es imperfecte 1'obrcij y escàs sòn valor; mes pensi, y es mon objecte, qu'es una prova d' afecte que V hi dedica ACTE ÜNICH. La escena representa una botiga de sastre molt antiga. Al foro la porta del carrer: à dreta y esquerra una altre porta: un taulell rónech pera tallar, armaris, cadiras, pessas de robas, no de mo- da, etc, etc. A la dreta (del actor) y en primer terme un vet- lladoret ahont cús Agneta y en la que hi haurà un tinter y plo- ma, y una llibreta. ESCENA PRIMERA, AGNETA, SENYOR ANTICH y PRIMO. (Agneta cús sentada prop la tauleta y lo senyor Antich està prenent la mida d* una pessa de cos d Primo qu6 es- tà de cara al públich.) Antich. [Garamba! jcincuanta cuatre! (Escribint la mida.) Agneta UQué dirà la carta cT ell?) Primo. (Es qu' es prou! Desprès d1 una hora de passejar pel carrer, al entrar vejentla sola per dirli... lo que '1 cor sent, de cop lo vell se presenta, y lq\x habia jo de fer? Dirli que prengués la mida per un traje y així estém. Cüant un home està de pega... Antich. iQué parla sol? Posis dret. {Ajupit, prenenili la mida del pantalon ) Primo Deya que hi haiji campanas. Antich. ^Campanas? Primo. Sí: <íno m' entent? Agneta. (No V hi dóna poca feyna) Antich. (L' hi guarniré ab cascabells.) Primo. Donchs quedém que serà trajtl Antich. Si senyor, sí: troja enter. Primo. (íEmprobarém...? Antich. Lo divendres. Ah! '1 sèu nom: T hi apuntaré. Primo. «Primo Prim.» vostè disposi. Antich. Allavoras ja està llest. Primo. (Cuant la torni à veurer sola torno à entrar.) Antich. (Qu? escribia.) Estiga bonet. Ah! si no se 'n va...! Prim°. Dispensi. ' (Se respalla perturhat ) Es que... me n vaig al moment. No s' hi cansin (iuy qu' es guapa!) Agneta. Estiga bó- Primo. (Tornaré.) ESCENA II. AGNETA y SENYOR ANTICH. Agneta. Es la primera vegada qu' un elegant aquí veig. Antich. No 't pensis que ja m' apura ferli un traja... aixís modern. Ves: ipantalons ab campanas! Agneta. Gom no mes vesteix que vells. Antich. Si senyor, y à mí m' agrada: son antichs; son bona gent: si unas calsas los son amples, no hi fa res, estrenyarém; si una jupa 'ls hi es estreta ja hi ha aixamples, no hi fa ré. Agneta. Gom que no han d' enamoraria. Antich. Tu voldrias que posés mirall gros en la botiga, llums de gas per las parets, dos ninots aquí la porta, figurins per tot arreu, taulell dorat, un lletrero aquí fora del carrer que digués «Gran Sastreria,» y dessota d' ell mateix que hi penjes un lleó, un àliga, un colom... ó un esparver, no senyor: de cap manera; soch antich, soch conseqüent; y Antich me dich d' apellido y sent aquest lo nom mèu, — 9 — ÀGNETA. ÀNÏICH. Agneta. Antich. Agneta . Antich. Agnfta. Antich. Agneta. Antich. Agneta. Antich. Agneta. Antich. Agneta. Antich. encar que no volgués serho seria antich, sent modern. Jo vull gastar llumanera, no vull de luxo '1 taulell, res de ninots à la porta, prou ninot soch jo mateix, y per cap diner treuria lo lletrero del carrer, lo lletrero que '1 meu pare va pintarhi en lo seu temps: «Bar atura» y «Antich sastre vuelve piezas al revés.» Si en íloch de tenir caborias, arreglés Y establiment... éQué parlas pels monte-pios? si senyor: no ho negaré. Treballo pel bè del pròxim..; iüèu no m' ho tinga en retret! [Hipocresia ) Soch director del de donas que se 'n diu de sant Francesch, secretari dJ aquell altre del santíssim Naixement, Tesorer de san Geroni, oidor de san Mateu, infermer de santa Tecla, guardo 'ls fondos de'ls Tres Reys, y en festas y cap vuytadas y en professons y demés, porto vara ó... tabernacle. Bon tabernacle es vostè. iAgneta! ;Vaya quin3 cirrechs! Ja tinch sort de 'n Dominguet que m' ajuda... per ço, Agneta, cuant va dirme .. (Ja hi tornem ) Que per tu sentia afecte jo vaig dir, bon pensament: serém un gendre y un sogre que no renyirem per res. Doncas jo Y hi repeteixo qué no '1 vull. L? has de voler. |Es andador de déu Montesl Bueno: qu' ho siga de cent. Noya... A mí ningú m' obliga. Vaya si t' hi obligaré. Vostè à n? à mí no m7 es pare, vostè m? es oncle. (;Dèu mèu!) — 10 — Jo t' he perdut: lo tenirte en un col-legi tan temps, T instruirte, 1' educarte .. (encare que si ho vaig fer va ser perquè 'm convenia tenirte lluny de prop mèu.) Agneta. Are que va pels cincuanta vol casarse. Antich. ^Saps per que? Perquè no ha trobat hasta are una noya com se déu. Veus jo no vareig casarme... Agneta. ^Perquè ningú '1 va voler? Antich. Perquè no vaig saber veurer cap noya que m' agradés, mes per ço jo me 'n alegro. Agneta. (Vaija alló de la guineu.) Antich. |Qué ben vist, què venerable es un vell cuant es solter! Agneta. No me 'n parli. Antich. Aquest mitj dia si per cas se ;t declara ell, ten compte ab lo que responguis: Agneta, es en Dominguet, que tu saps que jo V estimo mes que à tu, com un fill mèu. Agneta. íEs tan lleig! Antich. jTan vivaratxo! Agneta. jTan antich! Antich. ;Tan diligent! Agneta. ;Tan ordinari! Antich. jTan pèsol! Agneta. jTan estrany! Antich. jTan viu! Agneta. jTan vell! ESCENA III. Dits, y SENYOR DOMINGO. ( Anirà vestit ridicul y antich. Lo tipo de Domingo es lo d} un à" aquets buscavidas ab confrarías y germandats, que no treballan, ni han treballat niay.) (Lo primer vers es cridant ab alegria desde 7 foro ) Domingo. iJa ha caigut en la ratera! Antich. dQuí? Domingo. La Rita Garretadas; la que ha cobrat déu vegadas aquest any. Antich. Domingo Agneta. Domingo Antich. Domingo, — 11 — # Si qu' es cassera. La mirava de reguli y vaig dirho: aquesta dona no es res mes qu' una maulona. (Qu antipatich.) „ . Tinch un ull... Com has pogut atraparia? . Ahir vaig rebrer 1' avís y vaig dirme; are es precís Domingo, molt vigilaria. Ojo alerta y fora són. Vaig à casa ï enfermera qu' es mes viva y batxillera... es muller d' un polisson, y 1' hi dich:~senyora Paula, à las déu se n' hi anirà; y cuant siga fora ja, la malatla, si es qu' es maula, se llevarà satisfeta; y a las onse, com ja s' usa, m' hi presento jo ab 1' escusa de portà una papeleta.— Hi va; truca ab poch soroll. Era al llit la mala espina, y era, deya, d' una angina que ï hi feya mal al coll. — La tramoya haig de seguí, no m' enganyan, son traydoras,— y al punt que queyan onse horas tras, tras, tras, me 'n vaig allí. Pujo ab calma, m' acurruco una estona en lo replà, y al punt qu' anaba à trucà sento una veu que diu «truco.» —Es ella, dich jo, qu' aixís jugant del mal se distréu— pero penso:— aquesta véu no era dintre del seu pis.— Continúojo escoltant. — No m' erro, dich, no, no puch. Es ella que juga al truch ab lo vehí del devant.— Rumio jo una estoneta y truco à la seva porta. Sa germana obra mitj morta. —Si es servida, una peseta. — T _ {Acompanyant veu y acció.) La dóna:— y ^ha millorat la malalta?— y de repente ella surt del pis del frente y diu.— énoya qui ha trucat? {Fingint la véu. — 12 — Antich. Domingo. Antich. Domingo Antich. Domingo, Antich. Agneta. Antich Agneta. Antich. Domingo. Antich. Agneta. Antich. Domingo, —Jo, dich, que veig los seus fins y qu' avuy la dòno d' alta. — Y éper qué?— si està malalta icom se troba are aquí dins? Nos ha venut, enganyat... — y llavors ab veu xillona m' ha respost— qu' no era dóna d' enganyar cap germandat, que ningú s' ho creya aixís, qu' ella encare no es tan pobre, que te orgull, que al pis de sobre (Ràpit.) hi està un sabater de pis, que '1 burgit F hi afecta ;1 coll, que '1 vehí de sobre pica y ha fugit de tal musica, que '1 sèu mal no vol soroll. Es dir que cridaba així y en la escala iquina vehinal Y a>xó que tenia angina, ;si no 1' arriba à tení! Va ja, noy, ets un dimoni, res te espanta, ni 't fa mella. Paguim la p clissa aquella del malalt de san Geroni. L' he trobat aquí al carré al sortir de ca la Rita y à la cuenta... ho necessita... iQuin home! ab lo sóu que te... Digas qu' es home que gasta tant com guanya, ó potsé més. Segons diuhen... ell... no es... la séva dona malgasta. Al revés de molts qua 'n se que las donas tenen macas... y... Aixís fassin casacas. Jo soch sastre y las faigs bè. (Sempre aixís; parlant d' algú.) Tot marxa. (Ap. d Domingo ) (Ap. d Ant ) Ah! de 1' Agneta. iQué T hi ha dit? Que sí, ipobreta! (Tèva, Enrich, ó de ningú.) Puja dalt ab mí, y aixís t' ho pagaré. jQu' es bufona! {Ap. d Domingo ) (iQuins ullets! jquina carona! ;Ay Domingo, qu' ets felís!) (Se 'n van, porta esquerra ) ESCENA IV. AGNETA . [Impossible! m' ha fletxat qui per mí passa y traspassa; es cert que no 'I conech massa, es cert que may hi he parlat, pero '1 modo, la manera ab qu' escriu arriba al cor... Dos cartas tinch per recort, vejam que diu la tercera: [Llegeix.) «Anita, flor sin piedad de su tronco separada, ave tierna y jay! privada decruzar la inmensidad, à tus penas pondre dique, sosiega, tu llanto acaba, porque al que te tiene esclava hoy vendrà à hablarle tu— Eririque.» ESCENA V. AGNETA, PRIMO, Iuego ANTICH y DOMINGO. Primo. (Està sola.) Agneta. (Ah! m pensaba..) (Agneta estava mirant la carta cuant al entrar Primo la tira en lo calaix de la tauleta, témer osa de ser desctiberta.) Primo. Senyoreta .. Antich. Ja es pagat. (A Domingo que conta .) Primo. (Altre volta m/ atrapat.) Deu lo guart, me n descuydaba. (Confús.) àntich. Qué volia.,.? Pprimo. (Qüé diré?) Antich. Quina cosa.. Primo. Molt sensilla. Fassim pantalon y armilla no mes, ja 'n tinch de jaqué. Antich. Aixó ray: no he comensat. Primo. Dispensim. Antich. Home no importa. Primo. Conservis, (Se yn va per la porta dreta.) Antich. Per r altre porta. Primo. (Soch 1' home mes desgraciat,) — i4 - ESCENA VI. AGNETA, ANTIGH y DOMINGO. Domingo. No ho portaré desseguida. (Desa 7s diner s. ) pero ho duré habent dinat: y i'l Reglament? lY ha copiat lo de santa Margarida? Antich. i'L que fundem? Domingo. Si senyor. Antich. Ahir vespre vaig copiarho casi tot, y vaig deixarho al calaix del vetllador. Lo desè capítol feya, faltan dos y ja estarà: oy qu' are ho vaig à acabà. Domingo. éVol qué puji? Antich. No. Domingo. Jo ho deya pera ajudarlo. Antich. {En broma.) Truhan. Tu dona aquí la embestida. Domingo. Pero si are... Antich. Desseguida. Domingo, Pero no veu... Antich. Al instant. (Se 'n va.) ESCENA VII. AGNETA y DOMINGO. Domingo. Tú que sempre has fet lo sort (Per si.) à xicotas y à promesas, are cap à tas vellesas, Domingo, pinta V amor. Agneta. (Mes que V oncle ho vulga aixís no haig de ser tant obedient.) (Pausa. Al fi Domingo s decideix) Domingo. (Ba, ba. Faré pensament. que pujo dalt de un quint pis) Agneta. (S{ acosta ) (Domingo poc h dpoch arriba al vetllador y assenta fren- te d Agneta. Pausa.) Domingo. <:Que tal Agneta? Agneta. Bè... y vostè. Domingo Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. ( Ponderant molt) — 15 — Gom cada dia. [Altre pausa. Domingo suspira ;Ay Agneta! éQué volia? éSaps, Agneta, qu4 ets guapeta? <jQue vol dir? (fem la ignoeenta.) Qu' ets un àngel, que 4t diré... que tu... ets... tu... y jo Vostè. (Quina escala mès dolenta.) No comprench à que ve aixd: es qu4 avuy està de broma... Agneta, jo soch un home de molt bona construcció. Jo he nascut perquè se 4m mani; à mi '1 corre ym fa felís, y '1 mateix pujo à un quint pis que baixo en un soterrani. Del Padró vaig al Palau, d? Arrabal à la Ribera, jo 41 mateix vaig à S. Pere que després vaig à S. Pau. No <n corren d'homes d4 aqueixos (Ad burla.) Soch tot sol; y... pots pensar que... jo... no 4n sè de cuynar menjo à la fonda de 'Is Peixos, y no vull donà un desayre à 4ls cuyners qu4 allí fan guisos pero això de menjà à sisos, Agneta, no 4m prova gayre. Jo per viurer ben felís y tranquil pogué engreixarme, casi hauria de casarme. (|Ay! ja soch al primer pis ) Doncas, sàpiga que no es mal pensat tenir senyora. Sí, pero la cuestió fora trobar dona que 4m volgués. Pues las noyas, es probat, mes s4 estiman las caricias d4 un xitxaretlo... magricias que d4 un home reposat. Jo sento un amor... pro fundo. Tinch una noya escullida. iQue 4t sembla, 4m donarà à dida? Segons com... (Piso segundo.) (Com si llegís lo rètol d' una escala.) £Es alguna senyoreta? Noya, no pico tant alt: u.ja noya menestral.. . — 16 — Agneta. Domingo. Agneta. Domingo tu la coneixes, Agneta. Agneta. No comprenen quina persona.. Domingo. Es una noya agraciada, Jove, perquè à mí m' agrada tot antich. . menos la dona. Estatura. . aixís, aixís; te la boca petiteta y las galtas de roseta, /,1a coneixes? (Tercer pis) (Ab alegria.) No calculo qui pot sé, si no 'm dona millors senyas. ^No ho calculas? Si t* hi enpenyas, no t* espantis, V ho diré. Sí, no vull ser mes cobart: (EesohU ) la qu* aixís lo cor m' inquieta, ets tu sola. * Tu, Agneta. ÍAu, Domingo, qu' ets al cuart ) Tu que 'm tens lo cor malalt, (Ab creixent entussiasme.) tu per qui sempre somio, (De repent posantse la ma al pit.) Aquí dins hi ha un Montepío que fa Junta General. Xivarri, crits, res hi falta per fer la Junta completa, ni '1 fum, ni la campaneta del President que s' exalta. Tu ets la que 'm tens de salvar, en tu jo busco un arrimo, perquè ( Cayent agenollat ab emoció.) \V adoro! \V estimo! (Ja soch dalt del colomar) (Axecantse) (En lo moment que sl aixecat lo senyor Domingo y respira de cansat per la escena anterior, adorna pel foro Enricli, jove molt serio y formal: vesteix elegant pero no abafec- tació y du sombrero de copa. Disgust de Domingo. Ale- gria de Aqneta ) Enrich. Salut. Agneta. (i Es ell!) Domingo. (jSort més mala!) Agneta. (Ell te de ferme felís ) Domingo. Arribo dalt del quint pis y càich pél ull de 1* escala ) — 17 — ESCENA VIII. Dits y ENR1GH. Enrich. Lo principal de la tenda ées vostè? Domingo. Ca, no senyor. éQue *1 vol veurer? Enrich Be ho voldria Domingo. [Senyor Antich, senyó Antich! {Cridant.) En. y Ag. (Sentiran.) \Oh\ Agneta. (No es estrany que '1 cor me tinga si sa mirada es de foch.) Enrich. (Qui la cara te així hermosa déu tenir de cel lo cor ) Domingo Home, cuyti que '1 demanan. ESCENA IX. Dits y ANTICH. Antich. Dèu lo guart. Domingo. (iQui *n mosseton! (Per Enrich.) uns cuants homes com aqueixos convenen pel monte nou.) Celebro molt lo coneixel. Vostè dirà lo que vol Per saber lo que desitjo hem de parlar los dos sols. (Que voldrà?) Mira, copia (A Domingo.) las ordenansas. Ja voy. (Aquest senyó ab lo que sembla deu se un xiquet vergonyós.) (Se va d dalt.) Tu à la cuyna que hi tens feyna. ( Agneta que antes de dirli lo senyor Antich ja s' habia aixecat se 'n va per la porta de la dreta acompayant ab la vista d Enrich que fa lo mateix ab Agneta.) Agneta. (Es ma vida ) Enrich. (Te '1 mèu cor.) Enrich. Antich. Enrich. Antich. Domingo. Antich. Antich. Enrich Antich. ESCENA X. Senyor ANTICH y ENRICH. Ja estem sols. Casi ja cm pesa:) que deurà volguer ijo 't flieh!) £Es vostè lo senyó Antich? Sí, y dispensi la franquesa. — 18 — Aquest es lo mon que cm dich y no crech en res ferirlo, senyó Antich soch per servirlo y també soch home antich. Enrich. (Mecomvé pel meu gobern saber certas sas teorías.) éEsantich per los seus dias? Antich. Perquè odio '1 qu' es modern. Enrich. D* aquest sigle fill socb jo < Ab orgull.) y al progrés tinch molt afecte. Antich. Y ha sigut aquest 1' objecte... Enrich. Es un altre la cuestió. Antich. Al cas donças. (Gom me mira, no sè perquè 'm represento...) Enrich. Ans que tot prenem asiento. (Confós.) Antich. Diu que prenguí... Enrich. Una cadira. (S' assentan. Sl ha df advertir qu' Enrich no parla ah orgull ni entonació, no es mès que te una manera de parlar molt serio y molt formal que no xoca gayre d Antich.) Antich. Si '1 que vol pogués sabé... Enrich Una prenda [Desprès de pensar.) Antich. Y pot saberse .. éüna prenda que vol ferse? Enrich. Que ja es feta y te vostè. Antich (Parla com qui malicía y m' observa ab una cara.. J Enrich. Es lo mòn, si bè ho repara, un basart de sastreria. iGran basart! te molt valor! al objecte fabricadas hi ha allí prendas exposadas que son prendas jay! pel cor. L' home creix, arriba allí y buscant un bè qu' anyora d* una prenda s' enamora. àVa passarli à vostè així? (Pausa. Antich pensa.) £No m' entent? Antich. No: no perilla; confesso qu' haix d* anà à estudi. Enrich. Punt final, donchs, al preludi. Antich. Digui... (Ansiós.) Enrich. Vostè te una filla. Antich. Psit. (Antich que com tot lo qui ha comès un delicte, en cada home veu un butxi, preveya lo que vindria encare que Enrich ho haji dit ignocentment: s( aixeca posantse ll dit al nas é indicant silenci d Enrich, ajusta be las dos portas laterals, mentres Enrich diu:) Enrich. (Misteri. . cara séria... (L( observa. — 19 — sonsaquémlo ab picardia.) Antich. (Los seus ulls, sa fesomia.. iSerà '1 fili de la Quitéria! (Això ho ha dit desd' un cantó. Are passa d sentarse mes aprop d Enrich de lo qul estàba.) Antich. Continuhi. ('L cap me roda) Enrich. La seva filla {Cridant ) Antich. Per Dèu {Indicant que parli baix.) Enrich. Si m' ho demana... {Baixa la veu ) Antich. ^No véu que faig veurer qu' es neboda? Enrich (^S* ha vist may cas com aquet? Vinch per feria ma promesa; Crech qu' es filla... ab sencillesa... y descubreixo un secret. Fingim.) Vostè va. . {Provocantlo ab crits.) Antich. La pura vritat 1' hi diré, no cs cremi .. Enrich. (Aixó volia.) No temi. (Molt baix.) Antich . Era vostè una criatura. . . Enrich. ^Gom? {Estranyat.) Antich. En P any no atino bè, va morirse lo seu pare y llavors la seva mare que quedà viuda... Enrich. Ja ho sè. {Impacient ) Antich. va enmalaltí ab la desgracia y cobraba pels seus mals, cada dia, dotse rals del Monte de Sta. Engràcia. Com que '1 dirigia jo y per mès aconsolarla, vaig anarhi à visitaria com ho fa un bon directó. Del seu gènit y finesa lo meu cor va serne '1 blanch... un caràcter... aixís... franch... m' agrada molt... ab franquesa,.. Y com que '1 cor no te fitas... y com mil ideyas venen... y... parlant la gent s' entenen... van seguirne las visitas. Enrich. ^Res més? Antich. Res més: no senyo. Enrich. Pero iy la noya? (Cridant.) Antich. Muixoni... Enrich. (Jo lograré qu* enrahoni.) Antich. Vàrem teni una cuestió... Enrich. Y vostè qu' orgull P hi sobra. . Antich. Sí... la vaig abandonar... 3nrich. Y ab la noya 's va quedar... — 20 — Antich. Perquè sa mare era pobre. Enrich. (Ja ho comprenen, misteri seu.) Antich. L* he tinguda en un col·legi fins are, que faig que 's vegi qu* es filla de un germà mèu. Enrich. Y aixis vostè solapat tal vegada n* es solté, y vostè, si molt convé, fa alarde del celibat... (Enrich s' aixeca perquè veu medi d( humiliar al que tan contrari es d lassevas ideas adelantadas. Antich no s' aixe- ca, al contrari ', abaixa per graus lo cap.) No m' estranya: no *m sorprèn: ferne aixís lo gata maula, expressar ab la paraula lo qu* es lluny del pensament; serne fals ab qui es amich, criticarne ajenas bodas y à las fillas dir nebodas... (Energia.) tot es cosa que fa antich, Antich (fCom m' abat!) Enrich. (Molt marcat ) (Y ijo m' humilio à que 'm prengui per qui ell sap! Mes éque hi fa, si al fí y al cap (Entussiasme ) lo mèu sistema pren brillo?) Antich. Sosseguis: la veurà honrada (s* aixeca.) m* hi casaré (jo deliro.) Enrich. ;Es morta! Antich. ^Morta? (Respiro.) jDóu 1' haiji ben perdonada! Enrich. (Molt mes lo tinch d4 humiliar ) Morint m* ha dit la pobreta: tens allí una germaneta, ves, Enrich, vesla à trobar; y dirli pots, que *1 seu pare es un vil, que jo. . Antich. Perdó (Se mitj agenolleu) Enrich. |Miserable! Antich. Calli: jo 1' hi diré qu* ha mort sa mare... (Agneta apareix en la porta de la dreta escoltant, y s( ade~ lanta cuant s* indica.) ESCENA XI. Dits, AGNETA, luego DOMINGO. Agneta. (éQu{ escolto?) Enrich. (Com goso així.) (Vejentlo agenollat.) Antich Que vostè es lo seu germà, Agneta. An. y En Antich. Domingo. ( Transició — 21 — jo '1 seu pare... iParel (Tirantsi d los brassos ) |Ah! Vina, mort (Desesperat.) (Ab una fulla de Reglament,) J a soch aquí. Tothom dissimula. Antich $' alsa.) Domingo. Ay, ay, que fa? £que cullía? Antich. (Valgarn Dèu si aixó s« esbotsa.) Es que... com que son las dotse... he resat... 1' Ave-María. [Domingo mira un gros rellotje que '$ treu y queda conven- sut ) Domingo. Jo estava adalt escribint, he sentit cridòria tanta... oy que 1* article cuaranta està d* un modo distint. Miri: «El qu* assentarse quiera (Llegint ) al Monte que se discuta es manaster que disfruta de una salud bien sincera. Mas, cumplido su deseo, si despues se descubrece que el assentado padece de reuma 6 algun mal feo, serà, por que no fué franco y de su trampa d la vista, esborrado de la lista y espolsado punto en blancor (Si jo 'm podia escapà . .) t (Troba recurs y prent lo paper d Domingo ) Hi daré alguna plumada. Noya, à dintre altre vegada. (Era un amor de germà.) (Se ln va per la porta lateral.) (Ja 1' hi diré qui soch jo aixís qu' ab ella enrahoni.) Tornaré à baixar... muixoni... (A Enrich ) ^ Sè la meva obligació. (En aqueixa escena se recomana que Enrich se coloqui en la part oposada d Agneta pera que no puga parlarli d' aprop, dk altre modo no *s compendria que no V hi co- muniqués lo que passa.) Antich. Agneta. Enrich. Antich. Enrich ESCENA XII. ENRICH y senyor DOMINGO. (Domingo mira d Enrich de cap d peus.) Domingo. (Quin bon mosso.) — 22 — Enrich. (Se qui es ella y lc estimo mes qu' avans.) Domingo. (Bon color, bonàs espatllas, si 'I podia arreplegar ab cent homes així '1 Monte ja 's pot dir qu* està salvat ) Enrich. (Sembla aquest cosí del altre ) (S* assenta.) Domingo. Res s* hi pert en lo probar. Dissimuli: una pregunta: iEs d4 alguna germandat? Enrich. &Es un home qui aixó ignora? D* una soch. Domingo. Y «jde quin sant? Enrich. <jDe quin sant? Soch de la inmensa germandat universal, soch home, fill de la terra y 'Is homes me son germans. Domingo. cuant cobra cada dia si algun cop està malalt? Enrich. Cobro 'ls solicits cuidados las obras de caritat... Domingo. Que compon aixó ab la qu* are estem nosaltres fundant...! Tè mès gangas y venta tjes... Alió si qu' es germandat. L' entrada costa mitj duro, que no es res, pel que veurà. Cada mes jo '1 vinch à veurer, à buscarli cuatre rals, es dir per Juny y Desembre se 'n pagan sis la vritat perquè '1 qu4 es jo, ja pot creurer que no treballo de franch. Ja no té de fer mes gasto, es à dir, donarme un ral cuant se mort algun confrare y una vegada cada any, donarme mitja peseta per fer la festa del Sant. Are venen las ganancias: figuris que cau malalt; si per cas la malaltia es de febre ú ós trencat sab vostè què te diaris cada dia, dotse rals. Si 4 mal es de salurgía iamigu! te la meytat. Entenemnos: aixó ho cobra si es vritat qu* està malat, lo Monte te policia, y si es maula, ja ha cobrat. Enrich. Domingo Enrich. Domingo Enrich. Domingo. Enrich. Domingo. Enrich. Domingo. Enrich. — 23 — Te una junta cada anyada, cera si *s vol empleyar y entre totas las ventatjes que te aquesta germandat la mes gran, la que de totas mes halaga à los germants es que no 's pot morir pobre, perquè en sent vostè allistat, ja pot ben tranquil morirse pot anarse 'n al calaix, perquè '1 Monte que 1' hi agrada exercit la caritat, generós, després, benèvol, noble, gran, atent y franch si '] combregan, 1' hi dona atxas, y si 's mort, vuytanta rals. Si que ja fan un sacrifici. » Pero para de cobrar si està malalt un trimestre. iAh! y no 's cobran mals buscats, com es are, si '1 fereixen .ab las armas en la ma. No 's paga '1 dolor reumàticb, migranya, dolors de part, s' en ten t aixó es per las dónas, ni tampoch mal de caixal, boixería, ni mal cronich, de S. Victo y de S. Pau .... <*Llavoras qu' es lo que pagan? <ïQue paguém? Encostipats. Y se 'n diu fer be à lo pròxim d* exercit la caritat segons com, ab vigilància y per plassos senyalats? (Ay, ay, ay.) Y no es 1* egoisme lo que à n{ à mi 'm fa parlar, mon lema es filantropia. (Vaja, es de la societat del Born.) Pero distingida ab lo lema d* endevant. Vostè es de la flamarada, es d* aquets adelantats. {Viva Déu! Y ^corn no serho sens faltà à un deber sagrat? Vostè sí qu* al deber falta, vostè que 's queda endetràs. Sí '1 passat tant 1' hi interessa, si lo antich V hi agrada tant, no 's quedi tant à la vora, (Vivesa.) — 24 — miri molt mes endetràs y arribi al estat salvatje que també es antich estat. Ab 1* afany de glòria 'ls homes van volerne progressar, los seus fills aqueixa idea ne seguiren ab afany y à 1' estat qu' ells no pogueren, hem nosaltres arribat. èHont hem trobat la barrera que 'ns privi d* anà endevant? Per ço guardo aqueixa idea qu* es la idea de 'ls passats y es tal la fé que hi professo que, si ab ella jo estassiat, me dongués la fantasia alas, poguentne volar, al impuls d' aqueixa idea crusaria 1* ample espay, com no '1 crusa may l* aucella, com no H crusa may lo llamp. Y si fós qu' ardent, frenétich arribés à un limit tal que 'm faltessin ayre y forsas per poguer tirà endevant, y una veu d* aquí, mesquina, ab sascasme sens igual, me digués — cavant ó enrera?— si 'm quedés un curt instant, si lluytant ab m' agonia la resposta pogués dar, no fora '1 mot d' endarrera, seria *1 crit d4 üendevantI! Domingo (Ell serà tot lo que vulga. pero ;'n sab de pentinar!) Fnrich. (Entraré per parlà abella {Desde 'l foro ) cuant aquest se 'n haji anat.] ESCENA XIII. Senyor DOMINGO. Ja ho sè que qui avant no mira, com se diu, enrera cau; jo ho veig que '1 mon es sarau y qui no hi balla delira... Pero jo no tinch per Y oci ofici, ni benefici... No ballarhi es un ofici. No ballo y faig lo negoci. — 25 — ESCENA XIV. Agneta. Domingo Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta. Domingo. Agneta . Domingo. Agneta. Domingo. Dit y AGNETA. Senyor Domingo. (Ola: es ella.) He pensat lo que m' ha dit... y respondre he decidit... perquè... '1 mèu cor m' ho aconsella... Digas. Que sí, qu' ho desitja lo mèu cor, que d' are essèu y aixis faig lo goig del mèu .. Oncle. Sí, la seva ditxa. Pero ja 'm vols ab passió perquè jo ab V amor... distingo. L6 estimo, senyor Domingo. Dóna, deixat de senyó. Donchs... Domingo. (En un trasport.) jLlum del dia! digam «tú» y seré felís Donchs V estimo. — t . iAixís! (aixís! Jo també... gacela mia. (Vacila ) [Plorant.) [Exageració.) ESCENA XV. Antich Domingo Antich. Agneta. Antich Domingo. Agneta. Domingo, Antich. Domingo. Antich. . Domingo. Antich {Domingo calaix Dits y senyor ANTICH, ab un plech de papés. Be; noys, be. • " „ (éQue veig?) Ja ho sent. Y ho dius de veras, Agneta? Y es clar: jo estich satisfeta tan sols lo veji content. Me plau més aixó qu' ansío que si un tresor me donguessin. Jo molt mes que si are entressin mil homes al Monte-pio. (No estich tant alegre jo.) éCuant nos casém? _ , Siga pronte. Donchs lo dia que del Monte farém la inauguració. Oy que ja las Ordenansas enllestidas he baixat. iHont diu qu' es 1' altre meytat? Al calaix. va molt depressa fins acabar la escena. Treu del del vetllador que cusia la noija un plech de pa- — 26 — pers del tamanyo del paper sellat, y los uneix ab los que ha baixat lo senyà Antich d qui ell ja los haurà prés.) Antich. Massa t/ hi cansas. Domingo. Convé aixó per tot istil Y per ço jo m* hi atropello. Corro, donchs, que hi falta '1 sello del Gobernador Civil. Antich. iD* aixó 'n dich un andador! Domingo. è Andador? De cap manera. Ja que 4 córrer no m* altera vull que 'm digan corredor. iQue se *n riu? La cosa es clara: andador prové d* andar, andar vol dir caminar; aixis es, que si ho repara, en lo mon es andadó qui camina, qui rumbeja y hasta ho es que 's paseja: jo faig més que tot aixó. Jo faig més que *1 que en cafès assentat, negocis corra y no més perquè concorra à Llotja de dos à tres, sense córrer tant com jo pel carrers de Barcelona, lo mòn ximple ja V hi dona lo titol de corredó. Per ço jo que d' aquets cassos cada dia 'n miro més, jo que veig qu' en lo món es andador, qui dona passos, vull tení un distincció, y, si 41 corre 'm dona vida, andador no ho soch ^mentida! vull que 'm digan i corredó! Agneta. ;Es tan dols lo nom de pare y ompla 4 cor de fortalesa! Antich. Ja pots dirho entre nosaltres, es à dir, cuant estem sols... pero, Agneta, nom tan dols no me 4donguis devant d4 altres AGNETA y ANTICH. Antich. Agneta. Antich. (Vaja; val tant or com pesa ) Pare. (Que vol aquesta are ) (Pausa.) — 27 — Agneta. Y perquè s* ha d' amagar? Antich. Perquè ningú va enterarse. . Agneta Ay, ay <Jqué no va casarse? Antich. Sí: pero vaig enviudar. Agneta. Y éja. guarda 'ls papers? Antich. Tots. Agneta. Donças ^perquè ho ocultaba? (Després de pensar.) Antich. Per por de que si hi tornaba me farian escallots. Agneta. Pero com ningú ho ha dit? Antich. {Ay, ay, que batxillera.) (Trovant recurs.) Mira à dalt feyna m' espera que te &' està aquesta nit. Tinch la llista encare blanca y molts socis han entrat. (Si vol saber la vritat, tindrà d* anà à Salamanca ) ESCENA XVII. AGNETA; PRIMO desseguida ENRIGH. (Primo ha seguit ah la vista desde 'l carrer d Antich y ai moment que aquest ha desaparegut per la porta esquer- ra, entra-) Primo. Senyora, à 'ls peus de vostè! Agneta. Bonàs tardes. Enrich. {Entra ) Deu los guart. Primo (Are si qu4 ho pago car.) Agneta éQué volia? Primo L'hi diré... (Vaja qu4 aixó desespera) fassi '1 favor... (<jque V hi dich?) d* avisarne '1 senyo Antich que mirant la calaixera... he vist,., qu4 al calaix ahont tinch la roba... Agneta. Si .. Primo hi habia dos armillas... y voldria que *m fes sols lo pantalon. Agneta. Molt be diu: 1' avisaré. Primo. Moltas gracias... y perdoni... no s' hi cansin. (Fa cortesias confós y anant enrera tropessa ah una cadi- ra que cau.) Agneta. jSant Antoni! Primo. Dispensi, . — 28 — Agneta. No hi ha de qué. Enrich. Com amich se '1 considera. Primo* Igualment: ja 'ns avenim. Primo Prim, carrer den Prim, primer pis, porta primera. (Encaixa ah Enrich y al anarsen topa ah lo cantell de la entrada.) ESCENA XVIII. AGNETA, ENRICH. Àixis qu1 ha sortit Primo, Enrich s' adelanta d Àgneta y t* hi diu ab passió ) Enrich. iBenhaja lo dia! jfelís lo moment en que cara à cara T hi dich «amor meu»! i Aqueixa alegria no embarga à vostè? Agneta. ^Perquè aixís me tracta lo mèu. .. germanet? Enrich. No soch lo que 's pensa, amant soch fidel. Agneta. <:Que diu? ^No m' es pare lo qu' oncle se fm creu? Enrich. |Oh! Sí: la fortuna ha fet qu' ho sabés cuant jo demanaba la mà de vostè que 'm dona la vida, que 'm porta à lo cel. Agneta. \Oh sort desgraciada! Enrich. Anita, ,£que té? Agneta. Creyentme que n' era vostè germà meu... Enrich. Fingirho era forsa Agneta. Lo pare m' ha fet donarme paraula à un home... Enrich. ^Qui es? Agneta. Un tipo antipàtich qu' odia '1 modern y diu que del pròxim treballa pel bé. Enrich. Es un qu' aquí estaba. Agneta. Enrich, ell mateix. Enrich. Allunya la pena qu' amor tot ho vens. — 29 — Agneta. Prometo desdirme Enrich. Felissos serém. Agneta. La ditxa 'ns espera. Enrich. Sas portas ha obert. Agneta. L' amor nos hi porta. Enrich. 1/ amor y... '1 progrés. Agneta. 1/ estimo. Enrich. 1/ adoro. (En aquest moment arriba lo senyor Domingo molt dept es- sa ah una carta en la mà: al moment qu' entraba veu d Enrich y Agneta presos de las mans y dona un cop de peu d terra dihent:) Domingo, jReyra de Bet! ESCENA XIX. Dils, DOMINGO, luego ANTIGH. Domingo. Mòn de trampas, mòn de monas, ja pensaba jo aixó d' ellas. iTraydoras! ifalsas! jtrapellas! jDonas! idonas! idonas! ijdonas!! {Aqueixa cuarteta passejantse agitat ) Antich. (Surt.) Pero que passa? (jes ell!) _ (Vejent d Enrich.) Domingo. * Jo no m' hagués embolicat.,. Pero, esplicat. Me n' he anat à casa '1 Gobernadó. A una sala, sens fe *1 maula, entro jo de las primeras, y com ja sé las tasqueras me 'n vaig dret à certa taula. L4 empleyat estaba sol; lo saludo, per supuesto no me '1 torna:— aquí tiene esto- dich, y entrego '1 patracol. Lo pren, se '1 mira, re 'm diu: se repapa bè en 1* assiento, llegeix y— jqué Reglamento!— diu, me mira y riu que riu. Gom qu' aixó sempre agravía jo 1< hi he dit — <;Que no ho aproba? £De que risel ^potsè hi troba faltas de fotografia?— Ell llavoras se conté, y més y més reparantse, —-mire V. si es la Ordenansa— diu, y 'm dona aquest papé. — 30 - [Dona la caria à lo senyor Antich.) Antich. ^Una carta? Domingo Retinguda debia està ab lo demés al calaix, y ab los papés jo T he treta y me 1' he enduda. [Senyo Antich llegeix. ) Agneta. iAh'.Eslasèva (Ap. Enrich.) Enrich. Ten valor (i d à Agn. Agneta. Al calaix de la tauleta (id. d En.) Y he tirada... Antich. Aixó l' Agneta (Per si.) Domingo L* hi diu Ava y Y hi diu flor. (Per la carta.) Antich. ^Perquè aixó se m' ocultaba? Domingo. No s' enfadi, senyó Antich.* Antich. Pero £qui es aquest Enrich? Enrich. Jo. Antich. ^Vosté? (Estrayant ) Domingo (M* ho figuraba.) Enrich. Jo que vull feria ditxosa. Antich. Pero com .. Domingo. (Quin cop d£ efecte.) (Enrich porta en un canto d Antich y V hi diu bair ) Enrich. Ha sigut lo meu objete demanarli per Esposa. Jo he cregut, sensillament, qu' era filla, sens malicía, pero com que à la justícia sempre tem lo delincuent .. (;Mes desgracia pot haberhi!) ho he comprés, 1' he sonsacat y vostè s* ha descartat punt per punt del seu misteri. (Per Agneta.) Dóntguimela, jo Y hi suplico, si vol que guardi '1 secret. Psit (Indicant silenci,) Domingo .... (Creyent vol clarli la nova.) Ca barret! No la vull, no m' embolico. Aixis, siga vostra unió. Agneta Enrich. [A Domingo volent consolarlo ) Y be... home .. Lo que jo sento es la broma de casa '1 Gobernadó. Deixaho córrer, ja es passat. ^Dius vritat? (En son grupo) \0\\\ jCuant t* estimo! Ah! Ha vingut lo senyor Primo. Y £que diu? èperque ha tornat? Que no mès vol pantalon. Antich. Enrich. Antich. Domingo. Antich. Enrich. Agneta. Antich. Domingo Antich Agneta. Enrich. Agneta. Antich. Agneta. ESCENA ULTIMA. Dits y PRIMO. (Primo ha entrat poch dntes sens ésser vist pera escolta* pero are es cuant s* adelanta.) Primo. No senyor, no 'm fassi res. Antich. <íY aixó? Primo. Jo entra ba no més... Domingo (Vaya un altre mosseton.) Primo. Al impuls de '1 dols afany de declararne V amor à la prenda del meu cor, pero 'm gela '1 desengany. Estimar may més confio. Lo meu cor serà una llosa tr d^fre.t* (Molt pensatiu.) (Lo senyor Domingo qu{ ha passat al costat seu, y distret mirantse H no sab lo que V hi passaba, V hi diu ah gran misteri.) Domingo. Escolti... una cosa... éQue vol ser d' un Montepío? Vagi al diable (Quin sistema de donar las dimissorias.) Deixis de certas caborias y siga '1 sicle 'I seu tema. Si, diu be: vull que aixís siga. y '1 nièu pensar serà etern. Ja pel sistema modern remontaré la botiga. Y està clar: jo perquè veya que vostè era... aixís antich, per menjar, ben cert ho dich la fingia aquella ideya; pero tenirla iqu' es càs! ab lo modern jo m* agafo, y mÉ agrada rl telegràfo... Y esta clà; y «ls llums de gas. Y 4ls rellotjes que, pél dia, prenen corda per la nansa. Y '1 vapor que menos cansa. Y hasta *ls mistus. Y e\ tramvia. Y '1 carril per fer llarchs viatjes. Desterri antigas costums. £No som lo temps de las llums? Donchs, home: íEndevant las atxas! Primo Domingo Enrich. Antich. Domingo. {Per Agn.) (Se (n va.) (A Antich ) Agneta. Antich. Enrich. Domingo. Agneta. Antich. Enrich. (Depressa Prou. OMS IIÍTICÀS BEL MATEIX AUTOR que 's venen en aquest Arxiu y en las Uibrerías de Puig, Mayol y altres. iGarambolas! Comèdia en un acte 4 Rals. Las Guanteras. Juguet en un acte (1) . . tí2 » jLas cúas! Sarsuela en dos actes (2). ... 4 » Lo cant deia Marsellesa. Sarsuela d'apa- rato en tres actes (3) 4 » jEndevant las atxas! Comèdia en un acte. 4 » Las Festas de Barcelona. Revista satírica bilingüe-bufo-ballable de las mateixas en l'any 1877 1 > EN PREPARACIÓ. Lo Rellotje del Montseny. Sarsuela fantàstica y de màgica en cuatre actes (3). (t) Música del mestre Joan Rius. (2) En eolaboració ab D. Narcís Campmany; música del mes tre Rius. (3) En eolaboració ab D. Narcís Campmany, música del mes Manent. PR0ÍDXJ00IO3STS OÀTALANAS. EN UN ACTE. hs d 8 Agencia de matrimonis. A la cuarta pregunta. A pel y à repèl . Arriba y móldrer. A só de tabals. . . A torna jornals. Banys de Caldetas. Campi qui pugui. Cap jeperut se veu lo jep. Carambolas. Cassar al vol. jCatalans! jfora quintas! Celos d' un rey. Cornellà un minut. Coloms y estels. Cristeta'l' estanquera. Cuants mes serem mes riurem. Diners ó la vida. Endevant las atxas. En Juan doneta. Embolica que fa fort. Estanch, ciència y art. Fotografías. Mefistófeles. L' adroguer del Padró. L' arrenca caixals. La capital del imperi. La Comèdia de Falset. La cuestió son cuartos. La dama de las camelias. La guerra à casa. La guerra civil. La noya. La pedra filosofal. La. perla de Monseyn. La perla de Tarradell. La reixa de llibertat. La sombra de D. Pascual. La torre dels misteris. La vida al Encant. La triunfant Resurrecció. Las Admetllas de Arenys. Las dos Teresas. Las festas de Barcelona. Las píldoras de Holloway. Las tres alegn'as. Las tres rosas. Las vehinas. L' arcalde del barri nou. 'L cambi d' estat. iL' he perdut! iay! ;1' hè perdut! L' curandero de Sans. 'Ls goitgs de San Prim. 'L noy de las camas torias. L' hereu del apotecari. 1 V pronunciament. 2 L' ocasió fa '1 lladre. L' orga de rahons. Lo sant de Sans. Los aucells d' Amèrica. Lo testament del onclu. Los tres toms. M' ha caigut la loteria. Mistus. No es or tot lo que llú . No 's pot dir blat. Otello (parodia). Per fbrsa. Pescar à 1' encesa. Plohuen desgracias. Qui al cel escup... Qui no s' arrisca. Qui trenca paga. Set morts y cap enterro. Si m' embrutas t' enmascaro. Sistema Raspail. Sota, caball y rey. Teatro del ClaveL Tres blanchs y un negre. Tres y la. Maria sola. Un aucell criat à fora. ■ Un barret de riallas. Un barret de pega. Un casament dit y fet. Un cop de cap. Un cove de figas. Un embús tero de marca. Un dia de mala lluna. Un garçon de can Justin. Un inglés en Mataró. Un joch de cartas. Un llaminé dins d' un sach Un mal tanto. Un misto entre dos fochs. Un mosquit d' arbre. Un pa com unas óstias. Un parell de mongins roigs. Un poll ressucitat. Un pollastre aixelat. Un vagó. Una calaverada. Una ilusió perduda. Una juguesca. Una nit de Carnaval. Una noya es per un rey. Una pessa de dos. Una rata per dos gats. i Va caure! Vostès diran. EN DOS ACTES. A la lluna de Valencià. Al altre mon. Anar per llana y sortir esquilat Bernat pescayre. Cada ovella ab sa parella. Contra enveja. La Majordona. L' cantadó. La noya del entresuelo. La pubilla del Vallés. La sabateta al balcó. 4 1 9 2 9 2 8 2 5 2 6 2 9 2 4 2 5 2 3 2 La Tuyetas de Mallol. Liceistas y Cruzados . Los héroes y las grandezas. Ous del dia. Per fondo que 's fasi el fdch. Reus, París y Londres. Si m' embrutas t' enmascaro. Un embolich de cordas. Un mercat de Calaf. Una mare fanàtica. EN TRES Ó MES ACTES. hs els 5 2 6 1 5 ' 7 2 6 ï 9 5 2 3 3 3 2 7 2 5 i 6 1 4 2 4 2 7 4 7 2 5 2 5 5 2 7 2 1 7 1 2 7 3 8 6 2 H 1 7 2 5 2 A bordo y en terra. Amor de pare. Amor del cel. Bach de Roda. Carlos de Espanya ó ia inquisició militar. Cór de Roure. Cosas del dia. Donasü! Fray Patrici. Honra, pàtria y amor. Incendi de Hostalrich. L' apotecari d' Olot. L' agrahiment. La bala de vidre. La campana de la Unió. La Caritat. La casa payral. . La casa sens gobern. La clau de casa. La copa clel dolor. La creu de plata. La ferida al cor. La llàntia de plata. La filla del marchant. Miquel Rius. La mitja taronja. La muller que fa per casa. La pagesa d'Ibiza. La pietat del cel.' La romeria de Recasens. La ronda de'n Xerrés. (Primera y segona part.) La urbanitat. hs ds 7 3 12 3 9 4 fi 2 7 1 fi 2 5 3 12 \ 7 2 2 ft 2 8 l 8 7 2 6 l 2 7 2 9 2 4 1 (5 [ 4 2 5 7 (> 2 3 5 3 5 1 Q O O 0 7 2 7 1 5 1 La venta foclis. La verje de las Mercès. La verje de la Roca. La infància de Jesucrist, ó 'Ls torets en Betlem. Las duas noblesas. Las joyas de la Roser. Las malas llenguas. Las Modas. Las Papallonas. Laspubilias y 'Is hereus. Las reliquias de una mare. Lo Camp y la ciutat. Lo Gat de mar. Lo pagès del Ampurdà. Lo Port de salvació. Lo Rector de Vallfogona. Lo secret del nunci. Lo 29 de Setembre. Lo pom de violas. Los egoistas. • Los Hereus. Los set pecats capirals. (Màgia Margarida de Prades. Marta. . Quintas y caixas. Qui 's espera \s desespera. Rialles y ploralles. Roman sos. Sant Magí de Brufaganya. Un agregat de boigs. Unjefe de la coronela. ZARZUELAS CATALÀ NAS, L' adrogué del Padró. Arturo deConanglell. (Ope- reta; . ' w A sort y ventura, (V. y M.) De Barcelona ai Parnàs. (Vers y música.) Celos de un rey. (V. y M.) Cinch minuts fora del mon. (Vers y música.) De Daltabaix. (V. y M.) Dorm. (V. y M.) Dos milions. (V. y M.) De tauladas en amunt. (Id.') Aposta de sol. (Vers y M.) Carlos seté. (Id.) Donya Guadalupe. (2. 8 part de los Pesc. de s. Pol. (Id.) Jochs de noys. (Id.) La festa del barri. (Música) La íira de S. Genis. (Id.) La esquella de la torra txa. (Vers y Música.) Cent Doncellas. . La fantasma groga. EN UN ACTE. De dotze à una. (V. y M.) Las guanteras. (V. y M.) Lamonyaderisos. (V. y M.) L' metje del gegants. (Vers y música.) La nena del Vendrell. (Vers y música . ) La comèdia al viu. (V. y M.) La lluna ab un cove. La rambla de las flors. (Id.) Las Campanetas. (V. y M.) L' e*ca del pecat. (V. y M.) La por. (V. y M.) EN DOS ACTES, L' aplech clel Remey. (Id.) Las cuas. (V. y M.j L' punt de las donas. (Id.) Lo rovell del Ou. (M. y V.) Los estudiants de Cervera. (música. ) Los Pescadors de s.Pol (M.) L' Moro Benani. (Id.) EN TRES ACTES. Lo diari de 'n Brusi (V ; Lo cantó (V. y M.) Lo pot de la confitura L' vano de la Roseta ( Masia. (Id.; Pardalets al cap. (Id.) Pot mes qui piula... Primer jo... (Id.) Setze jutjes. '(Id.) Un promès Com mols hà. (Id.) Una prometensa. (Id.) Un pobre diable. (M.) La manascala. (M.) L' sacrista de S. Roch. Pensa mal y no erraràs. Si 's plau per forsa. (M Robinson petit. (V. 3 j Un somni daurat. (Id | Una senyora partici (Vers y música.) (V.y M.) (V.yM.) De San Pol al polo nort. Lo cant de la Marsellesa. , (V. y ï NOTA.— La música de todas las zarzuelas de este Catalogo, se hallarà en casi D. Raíael Ribas, Uni-on, 5,— 3.° I
"No-One But You (Only the Good Die Young)" is the only song recorded by the remaining three members of the British rock band Queen in 1997 following the death of the lead singer Freddie Mercury in 1991. Guitarist Brian May—the writer of the song—and drummer Roger Taylor share lead vocals. The song was released on the album Queen Rocks and it was also released as a double a-side single with "Tie Your Mother Down". The song came after the death of Diana, Princess of Wales in August 1997, but is largely a eulogy to Freddie Mercury. It was dedicated to Mercury and all those who die too soon. It was originally written for a potential Brian May solo project. He sent the demo of the song to Roger Taylor and forgot about it. Included in Queen’s Greatest Hits III, the song featured only the remaining three members of the band. This was also the last recording to feature bass guitarist John Deacon, who retired from public life. This was the last original Queen release until the 2014 release Queen Forever. References 1997 songs Queen songs
<p>Possible virtual paths:</p> <pre><code>/folder1/folder2/image.jpg ~/folder1/folder2/image.jpg folder1/folder2/image.jpg </code></pre> <p>Concrete path:</p> <pre><code>C:\folder1\folder2\image.jpg D:\folder1\folder2\image.jpg C:/folder1/folder2/image.jpg C:/folder1\folder2/image.jpg </code></pre> <p>How do you check whether a path is virtual or not in a way that's not prone to failure? The reason why I'm asking is because when I use <code>Server.MapPath()</code> on a concrete path, it will throw an exception. However, what I'm passing to <code>Server.MapPath()</code> can be any one of the examples I provided above and I don't know what it is before run-time.</p>
<p>I am trying to perform two distinct formatting operations on a datatable object using the DT and magrittr packages. One uses the helper function formatRound() and the other is passed in as JavaScript to a rowCallback option in the datatable function.</p> <p>When I run either of the formatting operations individually the datatable renders with the expected formatting. However, when I run both together the datatable renders blank but I do not get an error.</p> <p>This code shows the behavior I am describing.</p> <pre><code>library(magrittr) library(DT) df = data.frame(matrix(rnorm(20), nrow=10)) datatable( data = df ) %&gt;% formatRound(c("X1", "X2"), 1) #table renders as expected datatable( data = df, options = list( rowCallback = JS(" function( row, data, index ) { if ( index &gt; 2 ) { $(row).css('background-color', '#EDEDED'); } else if ( index &gt; 0 ) { $(row).css('background-color', '#DEDEDE'); } else { $(row).css('background-color', '#D3D3D3'); } }" ) ) ) #table renders as expected datatable( data = df, options = list( rowCallback = JS(" function( row, data, index ) { if ( index &gt; 2 ) { $(row).css('background-color', '#EDEDED'); } else if ( index &gt; 0 ) { $(row).css('background-color', '#DEDEDE'); } else { $(row).css('background-color', '#D3D3D3'); } }" ) ) ) %&gt;% formatRound(c("X1", "X2"), 1) #table renders as blank but with no error returned </code></pre>
"All Star" is a 1999 American rock song from Smash Mouth. It was released on May 4, 1999. It was the second single off their album Astro Lounge. "All Star" hit #2 on the Billboard Modern Tracks Chart and #4 on the Billboard Hot 100. The song got positive reviews from the critics. It lasts three minutes and twenty one seconds. In other media The song has been used in the 1999 movies Mystery Men and Inspector Gadget. Shrek The song was most notably used in the beginning of the first Shrek movie where Shrek relaxes at his swamp with the song playing. Music memes Rock songs Shrek music 1999 songs
<p>Why does the following code cause a segmentation fault?</p> <pre><code>&lt;?php $CNX = new mysqli('localhost','dbuser', 'dbpass', 'dbtest'); class DAO { var $stmt; function DAO() { $this-&gt;stmt = $GLOBALS['CNX']-&gt;stmt_init(); } function listing() { $this-&gt;stmt-&gt;prepare('SELECT * FROM any_table'); } } class Page { function go() { $d1 = new DAO(); $d2 = new DAO(); $d1-&gt;listing(); exit; } } $tpl = new Page(); $tpl-&gt;go(); ?&gt; </code></pre> <p><strong>Additional Notes</strong></p> <p>1) I ran this code on two different LAMP servers and they both generate errors like <code>child pid somenumber exit signal Segmentation fault (11)</code> in my error.log files. On one server, I am running Ubuntu 10.04, Apache 2, Mysql 5 and PHP 5.3.2-1ubuntu4.9, and on another server I'm running Ubuntu 11.10, Apache 2, mysql 5 and PHP 5.3.6-13ubuntu3.3. </p> <p>2) It's weird, but when I comment out the line <code>$d2 = new DAO();</code> or the line <code>exit;</code>, the segmentation fault goes away. </p> <p>3) The segmentation fault occurs no matter which db table I select from in the prepared statement</p> <p>What is going on? I am so frustrated. I have lost an entire day's worth of time because of this segmentation fault. Please...if anyone knows what's going on, let me know</p> <p>Thanks</p>
Spanish broom (Spartium junceum, syn. Genista juncea), also known as weaver's broom, is a perennial, leguminous shrub that grows in the Mediterranean region in southern Europe, southwest Asia and northwest Africa, where it is found in sunny sites, usually on dry, sandy soils. It is the sole species in the genus Spartium, but is closely related to the other brooms in the genera Cytisus and Genista. Spanish broom typically grows to 2-4 m tall, rarely 5 m, with main stems up to 5 cm thick, rarely 10 cm. References Germplasm Resources Information Network: Spartium junceum Broom, Spanish
<p>I'm trying to build a Diary system, with local En/Decryption so that the entries can only be read by the user with the password, which is not stored on the server. The Crypto should be done with Javascript(CryptoJS), but I have to manipulate the data of a HTML-form, before it's send. If it's possible, this should be done without JQuery, because of performance and bandwidth. Bacause I'm relatively new to java script, I don't know, how to manipulate the data of the form, when the submit button was clicked ? :)</p> <pre><code>var encrypted = CryptoJS.AES.encrypt("Message", "Secret Passphrase"); </code></pre>
Buddha statue formal name is : Puttamingmongkol Akenakkiri(พระมิ่งมงคลเอกนาคคีรี') It is a buddha being built in Phuket island of Thailand. Once complete, it will be 45 metres tall with a base diametre of 25 metres. It looks towards Phang Nga Bay in the east and backs towards Andaman Sea in the west. The partially completed Buddha is open to visitors and there is no charge to enter the site, although there are many opportunities to make voluntary donations. It is believed to cost no less than 30 million Thai baht. References Other websites เว็บไซต์ทางการ Phuket Post Report The construction of Giant Budha The history of Phuket budha and Chamlong Temple history written by Nongpor Buddhism Thai culture
DeMarcus Cousins (born August 13, 1990 in Mobile, Alabama) is a professional basketball player. He plays for the Los Angeles Lakers of the National Basketball Association (NBA). His position is center. The Kings chose Cousins with the fifth pick in the first round of the 2010 NBA Draft. Cousins played basketball at the University of Kentucky with the Wildcats. Career highlights He was selected to the McDonald's All-American team selection in 2009. He was selected to the Jordan Brand High School All-American team selection in 2009. He was named the 2009–10 SEC Freshman of the Year. He was named the Rookie of the Month in July of 2010. 1990 births African-American basketball players American Olympians American Olympic gold medalists Competitors at the 2016 Summer Olympics Golden State Warriors players Living people Medalists at the 2016 Summer Olympics New Orleans Pelicans players People from Mobile, Alabama Sacramento Kings players Sportspeople from Alabama American basketball players
Batman is a fictional character created by Bob Kane and Bill Finger in the DC Comics and the protagonist of the DC Universe. Batman is the secret identity of the very rich businessman Bruce Wayne. Batman is one of the most famous and popular superheroes. Often considered to be DC's flagship character and company mascot, he first appeared in comic books and was later used in several radio series, movies, TV programs, books, and video games. There are also many toys and other merchandise dealing with Batman and other characters and items from the world he lives in. Batman lives in the fictional city of Gotham. Batman has a trusty sidekick Robin whose identity has been taken up by various heroes, usually his wards. Comic book Batman was first named "Bat-Man" by Kane. Batman made its first appearance in 1939 in Detective Comics No. 27. He was the second DC superhero to be created. The first was Superman. Batman's origin story is that as a young child, Bruce Wayne saw a robber named Joe Chill murder his mother and father after the family left a theatre. Bruce decided that he did not want that kind of violence to happen to anyone else and wanted to avenge his parents' death. He then dedicated his life to protect his city, Gotham City. Wayne learned many different ways to fight as he grew up. As an adult, Wayne used a costume to scare criminals so that there would be less crime in Gotham City. He called himself Batman. Batman's tools Batman uses many different tools to help fight crime, these may vary based on the different iterations of batman. Notable examples include his car which he calls "the Batmobile", a motorcycle called the "Bat-Cycle", and has a special belt full of tools called a "utility belt" and most notably bat-shaped boomerangs called "Bat-A-Rangs." He also has radio signals in his bat ears and can shoot them out to his enemy. He also has tasers built in his suit, shocking his foes. In the movie "Batman & Robin" he has ice skates. He also has a kryptonite ring and a kryptonite launcher. He even has a power suit and a Bat-Saber(His version of a lightsaber). Friends Batman is often helped from other people in Gotham. Batman and his some of his various allies are often referred to as the Bat Family. Some of these people also put on costumes and become superheroes when they help him. Some of the notable people who help him are his sidekick, Robin (Dick Grayson, Jason Todd, Tim Drake, and Damian Wayne), his butler Alfred Pennyworth, police commissioner James Gordon, Wayne Enterprises CEO and president Lucius Fox, and Gordon's daughter Barbara Gordon. Barbara Gordon became a superhero named Batgirl (and later used the name Oracle). Commissioner Gordon uses a Bat-Signal which shines a light into the sky with a shadow in the shape of a bat on when he needs Batman's assistance. Batman is often, but not always, shown being friends with Superman. He is often shown as a friend of wonder woman. Batman, superman, and wonder woman are often referred to as the "Trinity". Batman is a part of many superhero teams that fight against evil, most notably the Justice League or JL for short, and Justice League Dark or JLD. Enemies Some of the villains that Batman fights, called his Rogues Gallery are the Joker, Penguin, Ra's al Ghul, Scarecrow, Talia al Ghul, Poison Ivy, Catwoman, Mr. Freeze, Bane, Riddler, Two-Face, and Clayface. Because of the way Batman deals with criminals, he may occasionally be seen as an enemy police. Once his tactics were stolen and used against some of the members of the Justice League. Television In the 1960s, a live-action television series was made of Batman and it was called Batman. In Batman, Adam West was the actor who was Batman and Burt Ward was the actor who was Robin. There are also many of cartoons with Batman as a character. These include, but are not limited to Superfriends, Batman: The Animated Series, Batman Beyond, and Justice League. There are other cartoons and programs where Batman is a character but he is not the most important part of the story, such as "Birds of Prey". This was a live-action series that is about Batman's daughter, the Huntress. The newest show is Beware the Batman. Movies 1966 Batman, based on the TV series, and starring Adam West. 1989–1997 The Batman Movies 1989 Batman by Michael Keaton 1992 Batman Returns by Michael Keaton 2022 The Flash by Michael Keaton 2022 Batgirl by Michael Keaton 1995 Batman Forever by Val Kilmer. 1997 Batman & Robin by George Clooney. 2005–2012 The Dark Knight Trilogy by Christian Bale 2005 Batman Begins 2008 The Dark Knight 2012 The Dark Knight Rises 2014–2019 The Lego Movies by Will Arnett The Lego Movie The Lego Batman Movie The Lego Movie 2: The Second Part 2016–present DC Extended Universe Movies by Ben Affleck 2016 Batman v Superman: Dawn of Justice 2016 Suicide Squad 2017 Justice League 2021 Zack Snyder's Justice League 2022 The Flash 2022 The Batman by Robert Pattinson References DC Comics adapted into movies Fictional characters introduced in 1939 Fictional orphans Justice League DC Comics superheroes
<p>I'm trying to generate JPA entities from tables using eclipse plugins, I defined some BIG INT and Date columns. I would like to have long type in Entity class for those BIGINT columns, But It generates as String. Please help me how to resolve it?</p>
A vine is a climbing plant which use stems or runners. These runners trail on the ground, and will climb up when it is possible. It is a growth habit or life habit which makes use of trees to reach light in natural habitats. In the United Kingdom, the term "vine" applies almost exclusively to the grapevine, whereas the term "climber" is used for all climbing plants. The grapevine, genus Vitis, carries berries which can be made into wine. In the United States, all climbing plants are called vines or ivies or sometimes creepers (like the Virigina Creeper). Most vines are flowering plants. These may be divided into woody vines or lianas, such as wisteria, kiwifruit, and common ivy, and herbaceous (nonwoody) vines, such as morning glory. References Epiphytes
The 2011 Formula One season will be the 62nd FIA Formula One season. The FIA announced they would consider adding a thirteenth team to the grid . On 8 September, 2010, the FIA announced that they would not add a new team. The same twelve teams from last year will compete this year. The race schedule was going to expand to twenty rounds with the running of the Indian Grand Prix, but the Bahrain Grand Prix was cancelled due to the high amount of protesters. Bahrain was briefly put back on the schedule before being cancelled again by the organizers of the race. Teams and drivers The new Concorde Agreement signed on 1 August 2009 continues the terms of the 1998 agreement. It will run until 31 December 2012. The FIA published the entry list on 30 November 2010 (updated 2 December 2010). Notes Two teams will use the Lotus name in 2011. Before the season started, Robert Kubica was set to be one of the drivers for Renault. On February 6, 2011, Kubica was in a bad crash while competing in a rally race. He will need several surgeries to repair the damage. Renault announced that Nick Heidfeld will replace Kubica starting at the test in Barcelona. Lotus Racing is entered under the Team Lotus name. The legal use of the name Lotus and Team Lotus is under dispute. Team Lotus was an F1 team, based in England, that raced from 1954 to 1994. Race schedule The FIA released the race schedule for the 2011 world championship. A new race, the Indian Grand Prix, had been added. However, the Bahrain Grand Prix was called off due to the political unrest in the country. Subject to circuit approval Changes A new race, the Indian Grand Prix, has been added to the schedule. Pirelli will be the only tyre.* Adjustable rear wings will be allowed. This will replace the adjustable front wing used in 2010. During the race, the wing may be adjusted only during selected conditions. After the first two laps, the driver may adjust the wing at selected locations on the track. The driver must be within one second of the car in front. This change should improve passing. The F-duct, used in 2010, has been banned. Shortened shark fins. The shark fin, the raised engine cover that connected to the rear wing has been banned. The height and length of the engine cover has been limited. KERS, or Kinetic Energy Recovery Systems will be used again. It was not banned in 2010, but all the teams agreed to not use it. To encourage teams to install and use KERS, the minimum weight of the car has been increased from 620 kilograms (1,367 pounds) to 640 kilograms (1,411 pounds). The 107% rule will return to qualifying. The 107% rule is used for the first qualifying session (Q1). The rule will be used to keep cars that are too slow out of the race. Any car that cannot set a qualifying time within 107% of the fastest car will not be allowed to enter the race. The rule does not apply to Q2 and Q3. An example: The fastest car in Q1 sets a time of 1 minute and 40 seconds (or 100 seconds). The 107% time will be 1 minute and 47 seconds (or 107 seconds). A slower car sets a time of 1 minute and 45 seconds. It will be allowed to race. Another car sets a time of 1 minute and 48 seconds (or 108 seconds). This car will not be allowed to race. Under some special conditions, the race stewards may allow a practice time to count for the 107% rule. Starting with the European Grand Prix, the FIA will no longer allow teams to change the engine mapping parameter after the qualifying session. Starting with the British Grand Prix, the FIA will no longer allow teams to flow constant exhaust gas when off throttle. Several teams had directed the exhaust gas to exit under the car. They then changed the engine to continue flow a large amount of gas through the exhaust when the driver let off the throttle in the corners. This gave the car better aerodynamics. Results and standings Race results Scoring system Drivers standings Pole position in Bold. Fastest lap in Italics. Driver did not finish the Grand Prix. Driver was classified (ranked) because they finished over 90% of the race. Constructors standings Pole position in Bold. Fastest lap in Italics. Car did not finish the Grand Prix. Car was classified (ranked) because it finished over 90% of the race distance. References Other websites The official website of Formula One Formula One seasons Formula One current 2011 in sports
Oscar Isaac (born Óscar Isaac Hernández Estrada; March 9, 1979) is a Guatemalan American actor and musician. He is known for his lead film roles in the comedy-drama Inside Llewyn Davis (2013), for which he received a Golden Globe Award nomination, the crime drama A Most Violent Year (2014) and the science fiction thriller Ex Machina (2015). He had a role in the 2015 film Star Wars: The Force Awakens. He has also recorded music in Guatemala. He won a Golden Globe Award in 2016. Filmography Film Television Video games Podcasts Theatre New Japan Pro Wrestling (1989-1995) Vsto debuted in 1989 at the PvP (NjPW Crash) and carried on his career at NjPW. Visto (1996) Visto made a impact on showing up at WCW Monday Nitro in a battle royal. Mincho (1997) Visto disappeared on WCW Monday Nitro and appeared on WCW Monday Nitro as Mincho . References Other websites Golden Globe Award winning actors 1979 births Living people American movie actors American television actors Guatemalan people
book ti ! 4^1 .tin** ‘ --f * ‘*!?t ♦•.* 7-^“' ■* f t-4-4 f *■<11 ■»f* a-i •7 » • »4 «t- ^ C' I • 4 « f r TT Z* \ V. •>^' * ’V • ” '* - •. * 'L • ■ . ■ * i" ‘ • * . ■ : i ..' •■ •.,-'*V ' < '*'.•• V * ■■*'K'’‘" -* ” ^‘•■"' ■ ’ w^•. '••>'* "’ ..■. ».-.p ,f * • * .Vv ■ •• • •* iV ■■ ’
<p>On my website i have a position fixed footer, where i want to put centered text into. The strange thing is that, whatever im doing the text wont be centered, its always left instead.</p> <pre><code>&lt;div id="footer"&gt; Copyright 2013 © LolStreamGallery - &lt;a href="TermsofUse.html"&gt;Terms of Use&lt;/a&gt; &lt;/div&gt; </code></pre> <p>CSS:</p> <pre><code>#footer { text-align:center; position:fixed; bottom:0px; height:30px; background-color:#ededed; font-family: "Myriad Pro"; font-size:14px; } </code></pre> <p>Maybe you wann know the CSS of the Body also:</p> <pre><code>body { background-color:#ededed; /*text-align:left;*/ margin:0; padding:0px; } </code></pre> <p>I have already tried to outcomment the body default align as you can see, but had no effect. Anybody a idea?</p>
The broad-palmed frog (Litoria latopalmata) is a frog from eastern Australia. It lives in Queensland and New South Wales. This frog likes to live in forests and woodlands and on flood plains near rivers. It also lives in billabongs and other permanent and semi-permanent bodies of water. It lays eggs in groups underwater. The tadpoles take 50-90 days to become frogs. References Animals of Australia Frogs
Rory's Place is an American children's television series produced by Johnny Devon. The series premiered on Ready Set Learn as part of the TLC programming block on September 27, 1997 and ended on January 23, 1999. The series premiered on Ready Set Learn as part of the TLC programming block on September 27, 1997 and ended on January 23, 1999. Characters Rory, a flamingo Manna, an emu Episodes 1997 American television series debuts 1999 American television series endings 1990s American animated television series American children's television series
Yukultji Napangati is an Australian Aboriginal artist. She is a painter of the Papunya Tula group of artists. She is part of a generation of female painters who followed in the footsteps of the original male Papunya Tula artists. Yukultji grew up around Marruwa, a waterhole near Lake Mackay. She grew up without knowing about places like Kiwirrkurra, or her relatives living there. She had never met anyone from outside her own family. Her family lived a completely traditional nomadic way of life. Her father, Lanti (or "Joshua"), had lived for a short time at the mission in Balgo, but he had run away after getting into trouble for stealing food. It was his decision to stay in the desert, and kept his family far away from the towns. Yukultji's father died sometime around 1980. The family finally came into contact with outsiders in October 1984, and were settled at Kiwirrkurra. The event was big news at the time, and the family became famously known as "the last nomads". Yukultji was the youngest of this group. Yukultji experienced major culture shock when first coming out of the desert. She often found new things difficult to understand. In an interview once, she remembers, "I hopped into a car and crouched down, and I saw the trees move. I was frightened. I was scared. I jumped right off because the trees were racing around the place." Yukultji began painting in the early 1990s. Before this, she had watched her brothers painting and later decided to try it for herself. She paints stories and songs from her and her mother's dreaming. These stories are about her traditional country, around Marruwa, Ngaminya and Marrapinti. Her paintings are shown in several public collections in Australia. Her work has been shown in over 80 exhibitions in Australia and overseas. She was a finalist in the National Aboriginal and Torres Strait Islander Art Awards, in 2006, 2009, 2010 and 2011. In 2012, Yukultji won the Alice Prize, an award for Australian artists in Alice Springs. References Other websites Works by Yukultji Napangati at the Art Gallery of New South Wales Indigenous Australian artists Artists from Western Australia Living people Australian painters 1970s births Pintupi
Le Pontet is a commune of 15,594 people (1999). It is in the region Provence-Alpes-Côte d'Azur in the Vaucluse department in the south of France. Communes in Vaucluse
<p>I'm somewhat new to PHP and WordPress and I'm trying style a menu plugin (their support is busy) based on what page the user is on. <br><br> What I want is for the background and other styles to change if it isn't on the front page.</p> <p>I've tested the CSS in inspect element so the selectors are correct, but I don't really know how to implement this in a clean and effective way. <br><br> The messy way would be to create another two menus (because top_navigation and main_menu are separate so 4 total) style those in their plugin settings and replace the two menus on the front page with two other ones when not on the front page using php. So if I need to make a change the menu's items I'd have to do it for two or four times which to me is stupid.</p> <hr> <p>So far I've come up with creating a PHP variant of the style sheet and rewriting the URL to redirect from .css to .php however I don't really have a firm grasp on how I would do this from the root directory's .htaccess as the location of the two style sheets are far from it.</p> <p>Location of style sheets:<code>/wp-content/plugins/hmenu/_frontend_files/_menu_5/_css</code> <br> Name of style sheets: <code>hero_menu_styles.css</code> and <code>hero_menu_styles.php</code> <br> PHP Style sheet:</p> <pre><code>&lt;?php header('Content-type: text/css; charset: UTF-8'); ?&gt; /* Normal CSS Here */ &lt;?php if(!is_front_page()) { echo "#hmenu_load_5 .hmenu_main_holder {background-color: #67b7e1;}" } ?&gt; </code></pre> <p>.htaccess: <br> I am almost 100% sure there is something wrong with this. <br> I have no idea what though.</p> <pre><code># BEGIN WordPress &lt;IfModule mod_rewrite.c&gt; RewriteEngine On RewriteBase "/wp-content/plugins/hmenu/_frontend_files/_menu_5/_css/" RewriteRule ^hero\_menu\_styles\.css$ hero\_menu\_styles\.php [L] &lt;/IfModule&gt; &lt;IfModule mod_rewrite.c&gt; RewriteEngine On RewriteBase / RewriteRule ^index\.php$ - [L] RewriteCond %{REQUEST_FILENAME} !-f RewriteCond %{REQUEST_FILENAME} !-d RewriteRule . /index.php [L] &lt;/IfModule&gt; # END WordPress </code></pre> <hr> <p>So I have a bunch of questions.</p> <ol> <li> Does echo work the way that I'm currently writing it assuming that it is in a stylesheet.php rather than a stylesheet.css? </li> <li> What if I were to reference an additional stylesheet.php on all my pages and just put it in there rather than rewriting my URLs? Is there a way to make sure it would override the other stylesheets? </li> <li> Can I have multiple .htaccess files <br> (for example in /wp-content/plugins/hmenu/_frontend_files/_menu_5/_css) <br> so I don't have to bother with long RewriteBase headaches? </li> <li> Am I correct in that I cannot just stick this code+css into my WordPress theme's header.php or functions.php? </li> <li> Do I need to require('/wp-load.php'); or load some WordPress functions (no idea what other than wp-load though) on my .php stylesheet if I wanted to use is_front_page()? </li> </ol>
"Cinderella, or The Little Glass Slipper" is a fairy tale by Charles Perrault. It was first published anonymously in Paris in 1697 in Histoires ou contes du temps passé (), a collection of eight fairy tales by Perrault. The story is about an ill-treated girl who, with the help of her fairy godmother, travels to a ball in a pumpkin coach. She flees the ball at midnight and loses her glass slipper. A prince, who has fallen in love with her, finds her lost slipper and uses it later to find her. Similar European tales are found in Bonaventure des Periers's New Recreations and Joyous Games (1558) and Giambattista Basile's Pentamerone (1634-6). The Brothers Grimm included their version, "Aschenputtel", in Children's and Household Tales (1812). Tales similar to "Cinderella" exist in Chinese, Indian, African, Javanese, Australian, and Japanese literature and folklore. The tale has been adapted to the stage, movies, television, and other media. Story A widower marries a proud and haughty woman. She already has two daughters of her own. They despise the man's daughter by his first marriage, but she is gentle and beautiful, They treat her meanly. She is assigned all the housework and sleeps in the attic. She gave her the name Cinderella because she sits in the chimney corner. A prince gives a ball and all the ladies of quality are invited. Cinderella's stepsisters go to the ball, but Cinderella remains at home crying. Her fairy godmother appears and transforms a pumpkin into a golden coach to take Cinderella to the ball. The fairy turns mice, lizards, and a rat into horses and coachmen with a wave of her wand. She gives Cinderella a gown of gold and silver and slippers made of glass. She orders Cinderella to return home by midnight for the charm ends at that time. Cinderella goes to the ball and dazzles everyone. The prince pays her special attention. Her stepsisters do not recognize her. She leaves at midnight and returns home. The next evening she again goes to the prince's ball. She loses track of time, hurries away just at midnight, but loses one of her glass slippers. At home, Cinderella's gown turns to rags, but the other glass slipper remains as it is. The stepsisters tell her that the prince is in love with the unknown beautiful lady. The prince orders the slipper to be tried on all the ladies in the land. He will marry only the girl whose foot will fit the slipper. The stepsisters try it on but it does not fit. Cinderella tries it on and it fits. She pulls the other slipper from her pocket and puts it on. The Godmother appears and touches Cinderella's clothes with her wand. They are transformed into a gown more beautiful than that she wore to the ball. A few days later, the prince marries her. She forgives her stepsisters for their past meanness and finds husbands for them at the court. References Betts, Christopher. 2009. The Complete Fairy Tales. Oxford UP. Opie, Iona and Peter. 1974. The Classic Fairy Tales. Oxford UP. . Zipes, Jack (Ed.) 2000. The Oxford Companion to Fairy Tales. Oxford UP. Fairy tales Works by Charles Perrault
The amber-coloured salamander (Hynobius stejnegeri) is a kind of salamander in the Hynobiidae family of animals. It can only be found in Japan. It likes to live in forests in rivers that are warm. Because of habitat loss, it is losing its place to live. Hynobius
<p>I'm trying to use <a href="http://www.jboss.org/community/docs/DOC-10032" rel="noreferrer">this method</a> for receiving mail in our EJB3 app. In short, that means creating an MDB with the following annotations:</p> <pre><code>@MessageDriven(activationConfig = { @ActivationConfigProperty(propertyName = "mailServer", propertyValue = "imap.company.com"), @ActivationConfigProperty(propertyName = "mailFolder", propertyValue = "INBOX"), @ActivationConfigProperty(propertyName = "storeProtocol", propertyValue = "imap"), @ActivationConfigProperty(propertyName = "debug", propertyValue = "false"), @ActivationConfigProperty(propertyName = "userName", propertyValue = "username"), @ActivationConfigProperty(propertyName = "password", propertyValue = "pass") }) @ResourceAdapter("mail-ra.rar") @Name("mailMessageBean") public class MailMessageBean implements MailListener { public void onMessage(final Message msg) { ...snip... } } </code></pre> <p>I have this working, but the situation is less than ideal: The hostname, username and password are hardcoded. Short of using ant and build.properties to replace those values before compilation, I don't know how to externalize them. </p> <p>It would be ideal to use an MBean, but I have no idea how to get the values from the MBean to the MDB configuration.</p> <p>How should I do this?</p>
<p>I'm new in Bootstrap and tables and I have a table that I've been using it as legend for a chart:</p> <pre><code>&lt;div class="col-md-4 col-sm-12" id="chart1" style="display:none; border: 1px solid lightgray; padding-top:2%"&gt; &lt;h3 style="text-align:center"&gt;&lt;b&gt;MY CHART&lt;/b&gt;&lt;/h3&gt; &lt;div id="chart" style="width:100%; min-height:500px"&gt;&lt;/div&gt; &lt;div id="myLegend" style="width:70%; height:40px; margin: 0 auto;" class="row"&gt; &lt;table style="font-size:18px; color:#545454"&gt; &lt;tbody&gt; &lt;tr&gt; &lt;td&gt; &lt;div style="border:1px solid #ccc; padding: 1px"&gt; &lt;div style="width:4px; height:0; border: 5px solid rgb(145,207,80); overflow: hidden"&gt;&lt;/div&gt; &lt;/div&gt; &lt;/td&gt; &lt;td&gt;First Val&lt;/td&gt; &lt;td&gt; &lt;div style="border:1px solid #ccc; padding: 1px"&gt; &lt;div style="width:4px; height:0; border: 5px solid rgb(112,171,70); overflow: hidden"&gt;&lt;/div&gt; &lt;/div&gt; &lt;/td&gt; &lt;td&gt;Second Val&lt;/td&gt; &lt;td&gt; &lt;div style="border:1px solid #ccc; padding: 1px"&gt; &lt;div style="width:4px; height:0; border: 5px solid rgb(255,191,0); overflow: hidden"&gt;&lt;/div&gt; &lt;/div&gt; &lt;/td&gt; &lt;td&gt;Third Val&lt;/td&gt; &lt;td&gt; &lt;div style="border:1px solid #ccc; padding: 1px"&gt; &lt;div style="width:4px; height:0; border: 5px solid rgb(255,0,0); overflow: hidden"&gt;&lt;/div&gt; &lt;/div&gt; &lt;/td&gt; &lt;td&gt;Forth Val&lt;/td&gt; &lt;/tr&gt; &lt;/tbody&gt; &lt;/table&gt; &lt;/div&gt; &lt;/div&gt; </code></pre> <p>On bigger screens the legend looks ok but when the screen is smaller but still bigger than col-sm the table gets outside the div with id <code>chart1</code> and I need it to somehow resize/reorganize into two rows to fit the div. I've tried using <code>table-responsive</code> but it adds a horizontal scroll and that's not good. Is there a way to make the table content fit when the screen size changes?</p>
Morlaàs is a commune of the Pyrénées-Atlantiques département in the southwestern part of France. Morlaàs
NICOLAI STENONIS D E S O L I D O INTRA SOLID VM NATVRALITER CONTENTO ■ DISSERTATIONIS PRODROMVSo^ i SE^EVllSSlUVM FERDINANDVM ri MAGNVM ETKVRI^ DVCEM.’ ^ Typoeraphia fub figno STELLiE MOCLXIX, ''FEE^ISSV. ■'H ■ lil t "6 Z. K '3. MAGNE DVX. GNOTAS regiones adeunti- bus frequenter euenit, dum per loca continuis moncibus afpera feftinant ad vrbem^ in vertice eorum fitam , vt fimul vifam , fimul proxi- mam fibi arbitrentur , licet multiplices viarum ambages ad tedium vfque fpem illorum morentur . Soliu enim proxima cacumina profpiciunt > quie verb eorumdem cacuminum obied:u occultantur , fiue edita collium , fiue profunda vallium, fine cam- porum plana, conie^turas eorum vt plurimum fu- perant, cum fibimet iplis abblandiendo ^ locorum interualla ex defiderio metiantur . Nec aliter res habet cum illis , qui ad veram rerum cogni' A tionem ^ DE SOU DO mTI{A SOUDFM(^c. tionem per experimenta incedunt^ fimul ac cnim veritatis incognitse indicia qu^edam illis apparue- rint 5 rem totam extemplo detedliim iri opinan- tur : nec vnquam rite inire poterunt rationemu temporis , quod requiritur ad refoluendam colli- gatam illam feriem difiicultatum, quar fenfim ^ St quail ex occulto prodeundo , nouis Temper obie- (Stis impedimentis, ad finem properantes retardant. Communes quafdam , & vulgo notas difficultates principium laboris dumtaxat oftendit ; quns verb his inciuduntur s turn falTa euertenda , turn vera^ ftabilienda , rum elucidanda obTcura , turn inco¬ gnita producenda, rarb quifpiam detexerit^ ante* quam inueftigationis filum eb ilium duxerit, Nec male putei exemplo vtebatur Democritus , vbi hauriendi laborem , & tempus vix quifquam rite emenfus fuerit, nifi exhauriendo ; cum venaruiru iatentium, 6t numerus, St amplitudo materiic af-^ fluentis copiam dubiam relinquat , Ne mireris itaque SERENISSIME PRINGEPS ^ fi integro anno, St quod excedit, fingulis tantum non die- bus fini proximam dixerim illam inneftigationem, cui Canis Carchari^ dentes occLifionem praebue- rant. Vifis enim Temel, iterumque terris , vndc/ teftse , St id generis alia maris excrementa eruun* tur, cum deprehenderem, efle illas terras turbidi maris Tedimenta , St poflTe iingulis in locis nume- rum iniri, quoties mare ibi turbidum foerit , illi- cb totum fcrucinium breuiffimi temporis laborem ciTe, D/SS£^AT/ON/S P^DI^AdP^S . 5 efTe 5 non {olum mihi fingebam pr^epropere , fed alijs infuper intrepide aflerebam. Inde verojdum fingula, Sc loca, &: corpora attcntius perueftigo, ea in dies diibia mihi fuboriuntur nexu indiffolu- bili fe inuicem excipientia > vt f^pius , quafi ad carceres redn<^um me viderim , quando met^e proximum me credebam * Hydrse Lernseg capi- tibus fimilia ilia dubia dixerim, quandoquidenv^ vno eorum extincl:o > innnmera alia fubnafceren- tur ; faltem in labyrintho quodam me aberrare^ deprehendi > vbi, quo propius quis accelTerit ad exitum> ed ampliores gyros ingreditur. Sed huic me^ tarditati excufand^. non immo- rabor^cum tibi longo rerum vfu abnnde conftet, quam intricata res fit , quse experimentorum ne- xibus implicatur: quod verb > poft liiperata«> ma- gnam divii laboris partem , cum in Anatomicis aliquid tentandum effet, interruptis omnibus,in_, Patriam redeundi veniam rogem , id demum ex- cufatione indigeret, nifi fcirem in fubiedis alteri Principi earn tibi obedientiam non dilplicituram^ quse fimili occafione in tibi fubditistibiplaceret. Quam de jtua facilitate fpem meam , certiorerxu reddit fingularis ilia beneuolentia , qua , ftudio- rum meorum incrementis liberale fubfidium ad- dicendo , integram mihi relidam yolueris difce* dendi libertatem,quotiercunque ita iuflerit occa- fio . Cum itaque coeptis laboribiis perficiendis neceflariam moram expedare amplius non aufim, A z in 4 DE SOLIDO Jf^T^ SOUDF'M grc. in perfoluendis meis promilTis , id agam , quod acre alieno oppignoratis in frequenci more poll- turn eft y illi, ne foro cedere teneantur, cum non., habeanc y quas foluant , foluunt ea, quse habent; & ego y quandoquidem y qu^e exhibenda tibi ef^ fent , omnia excqui nequeam ^ ne verba dedifto videar^eorum, quce exequutus Turn^pr^ecipua ex- hibebo. Diftuliflfem y baud inuitus, omnia ^ donee in Pa- triam reUerfo fingula perficere licuiflet, nifi earn- dem ibi fortunam expeftarem y quam vbique ha-. <ftenus expertus fum , dum primis laboribus per- ficiendis noui femper obftiterint labores . Gian- dulis tocius corporis enumerjndis intentum mira cordis fabrica in fui ferutinium abripiebat ; coep- tos de corde conatus Meorum mortes interrum- pebant. Ne mufculis minutim deferibendis inhj- rerem y prodigiofte magnitudinis Canem tua Ma¬ ria nobis obtulerunt; iamque totum deditum prg- fentibus experimentis ad alia inuitat, cuius nutui obedire lex Naturie iubet, magna in me y Meof- que promerita hortantur. Quo fine ha?c omnia^ eueniant, nolo anxie inquirere, forfitan mihi at- tribuere y qu^ fuperiori caufie debentur: fi inuen- tis non meis longa meditatio quafi de meo ali- quid addidiflet , certe vni inuento excolendo fi inh^fiflem diutius , reliquis reperiendis ipfe mihi aditum praeclufiirem . Nefeius itaque , quse alia^ experimenta ftudiaque alibi me maneant , opti¬ mum DlSSElR^ATlomS P'B^Dl^MVS. s mum ratiis fum folido intra foltdum natwrali^ ter inclufo ea hie exponere , qu£e , pro acceptis be* nefieijs , grati animi mei pignus tibi erunt , & otio fuo ex voto fruentibus alijs occafionem prf- bebunt , Phyfic^es , & Geographic ftudia inaiori cum frudu excolendi. Quod folidi iutra folidum naturaliter inclufi produdionem attinet, primb diflertationis metho- dum breuiter deIineabo>inde,qug rariora ibi oc- currunt fuccinde enarraturus. Ipfani dilTertationem in quatuor partes diuife- ram, quarum prima, procmij vicem gerens, de- monftratjde rebus marinisprocul a mari repertis^ quftlionem efle antiquam , amcnam, & vtilenu , fed veram eius folutionem primis temporibus mi¬ nus dubiam , proximis fecuHs oppidb incertam^ redditam fuifle. Inde expoiltis rationibus cur ab Antiquorum opinione recelTerint Pofteriores, cur hadenus a nemine ex integro decifa lis fuerit > etiamfi plurima a multis optime feripta legan- turjad te tandem reuerfus, poft alia plurima tuis aulpieijs partim nouiter reperta, partim ab anti- quis dubijs liberata , etiam hoc tibi oftendo de- beri, quod huic queftioni vltimam manum breui eflTe imponendam fperemus. Secunda parte refoluitur problema vniuerfale ^ vnde {inguiarum difficulratum enodatio dependet, quod eft ; dato edrpore eerta jigura pr^dito , ^ iuxta^ leges produSip , in ipfo corporc argnmenta inue^ 6 DE SOLIDO mrH^A SOLIDVM (^c. nire, locum ^ modum froduSkionis detegentia . Hie , antequam problematis refolutionem euoluendam aggrediar , omnia eius yerba eo fenfu exponero allaboro, Ytmulli Phylofophorum dubiunL* quid in illis, & controuerfum relinquatur. Tertiam partem deftinaui fmgulis iblidis folido inclufis examinandis > iuxta leges in problematis refolutione inuentas. Quarta pars diuerfos flatus Etruri*^ demonftrat hiftoricis, & rerum naturalium Scriptoribus inta~ (flos, modumque diluuij vniuerfalis proponit ^mo- tuum naturalium legibus non repugnantem. Et hsec quidem jtalico idiomate extendere c^- peram, turn quod tibi it a placere intelligerenu y turn quo pateret illuflri Academiie y quie Tuoruncu me numero adferipfit, me vt minime dignum tali honore , ita maxime auidum efle teftandi cona- tus y quibus in aliquam Etrufcce linguae cognitio- nem peruenire allaboro . Nec segre fero irnpofi- tam mihi neceflitatem difFerendi eamdem feri- ptionem : vt enim inftans iter mihi promittit cu~ mulatiorem notitiam rerum qu^ftioni illullrandse inreruientium 5 fic temporis mora feliciores in lin- guse ftudio progreflus mihi pollicetur. Quod attinet ad ipfas res praedid:a methodo expofitas, longum foret obferuationes omnes cum dedudis inde ^onclufionibus tranferibere 5 quo circa, modo epnelufiones, modo obferuationes re- feram, pro vt commodius yifum fuerit^ad.tesprg- cipuas DlSSEKJATJOmS P2{pDl{pMf^S. 7 cipud's breuiter , & quantum licuerit dilucid^ in- dicandas. Quod in refolutione quaeftionum naturaliunL» dubia pleraque non modo indecifa maneant, fed vt plurimum, pro Scriptorum numero augeantur, a duabus pra^cipue caulis dependere mihi videtur* Prima eft, quod pauci omnes illas difiiculrates excuriendas fibi fumant, abf^ue quarum refolu- done ipfius quieftionis refolutio mutila imper¬ fecta relinquitur, Euidens eius rei exemplum eft prsefens quseftio ; Antiquos vnica tantiim exer- cebat difficultas ; nempe quomodo res marinse in locis a mari remotis dereli€l:ae fuerint^ fiec vn- quam in quasftionem veniebat, an aliunde quam e mari oriunda fuilfent limilia corpora . Recen- tioribus feculis parciiis vrgebatur AntiquoruncL. difficultas 5 cum omnes fere circa ortum pr^edi- <ftorum corporum indagandum occuparentur j qui mari ilia adfcribebant , id agebant ^ vt ofte'nde- rent non potuifle id generis corpora aliter efl^ produda ; qui terris ilia attribuebant , negabant potuifle mare ilia loca tegere, Sc toti in eo erant^ vt Naturse pariim cognitae vires laudarent aptais rebus quibiislibet producendis^ &licet tertia opi¬ nio fic fatis recepta fit , qua pars didorum cor¬ porum terr^e pars mari accepta refertur; attamen fere vbique de Antiquorum dubio altum filen- tium eft, nifi quod quidam, inundationes, & ne- Tcio quam immemorabilem annorum feriem 110- minent. 8 DE SOU DO INT2{A SOUDFM minent , fed obiter tantum , &! quafi aliud agen¬ do ; Vt itaque analyfeos legibus pro viribus fa- tisfacerem ^ toties inueftigationis huius telam te- xui 5 & retexui 5 & partes eius fingulas perquifiui, donee nullam ampliiis in ledione Authorum, nec in Amicorum obiedionibus , nec in locorum in- fpeclione reliquam viderim difficultatem , quanu vel non refoitierim, vel faltem quoufq; ex hadenus mihi cognitis refolui potuerit determinauerinu. Prima quseftio erat , an Gloflbpetrse Melitenfes Canum Marinorum olim dentes fuerint, quam il- lico eamdem effe patuit cum qu^eftione generali, an marinis corporibus {imiliar-corpora, quf procul a mari reperiuntur in mari olim produ( 5 l:a fue- rint ; cum verb in terris etiam reperiantur alia-» corpora illis (iniilia, quae in aquis dulcibus,acre, alijfque fiuidis crefeunt, fi damus territ vim pro- ducendi h^ec corpora , non poflumus detraherc^ illi fiicultatem reliqua generandi; oportuit itaque quaeftionem extendere ad omnia ilia corpora, qug c terris eruta, fimilia deprehenduntur illis corpo¬ ribus , quae , alia in fluido crefeere videmus , fed multa alia in Taxis reperiuntur certa figura pr^- dita 5 quie fi quis loci vi produ(fl:a dixerit, eadem vi produda reliqua omnia admittat necelTe eft , adeoque eb tandem dedudam rem vidi^vt quod- libet Tolidum Tolido naturaliter inclufum exami- nandum eflet, an, quo loco reperitur in eodenu produdiim fuerit ^ id eft^ examinandam efle natu- DISS£2{TATjONJS PI{pDI^MFS. nim 5 turn loci vbi reperitur , turn loci, in quo produdum eft> at vero locum produdionis nemo facile determinauerit , qui produdionis moduriu ignorat, & de produdionis modo vana eft omnis diftertatio , nifi de materia natura certam quam- dam cognitionem habuerimus 5 vnde patet, quot refoluend^ fint quseftiones > vt ynic^ qua^ftiont fiat fatis. Secunda caufa > dubiorum nutrix y ea mihi efte videtur , quod in rerum naturaliiim examine non diftinguanturilla>qu?determinari certo nequeunt ab illis y quse certo determinari pofllmt ; vnde fit, vt ad duas clafles redigantur pr^cipiie fed^ Phy- lofophorum 3 quidam enim religioni fibi ducerent, etiam ipfis demonftrationibus fidem adhibere y ve- riti ne idem illis error fubfit , quern in alijs af- fertionibirs frequenter detexerunt ^ alij contra^ nullo modo paferentur fe reftringi ad ea fola pro certis habe.ndi y quibus nemo fanse mentis, & fa- norum fenfuum fidem denegare poterit, rati om¬ nia ilia vera efte, quje ipfis pulchra, 6c ingeniola vifa fuerint . Quin ipfi experientise patroni raro earn moderationem tenuerint , quin vel omnia- etiam certiffima Naturie principia reijcerent, vel ^ fe inuenta principia pro demonftratis haberent, Vt itaque , & hunc fcopulum euitare , quod de- morum pr^ceptis Seneca fiepius inculcat, in Phy- ficis fummopere vrgendum iudicaui 5 ea ille mo¬ rum prsecepta optima efte ait , quje communia-.! B . funt. I o DE SOLIDO mTl{A SOLIDFM ,funt quse publica , quic omnes ex omni dome conclamant Peripatetici^ Academici, Stoki^Cy- nici , & fane non poterunt non optima elTe illa^ Nature principia 5 qu£e communia funt , quse pii- blica j^quse omnes ex omni fchola admittere te- nentur, turn nouitatis in omni re auidi, turn pri- fcorum dogmatum ftudiofi. Non determino itaque , vtrum corporis natu- ralis particulf, qua figuram, mutari > an non mu- tari polTint; vtrum dentur, an non dentur exigua fpatia vacua; fit ne in iftis particuiis, prater ex- tendonem, & duritiem, aliud aliquid nobis inco- gnitum 5 non enim publicf hf voces funt , & de¬ bile argumentum eft , quo nego effe aliud quid in re quadam , quod ego aliud quid ibi non ob~ feruo. At verb abfque kxfitatione affero, I. Effe corpus naturak congeriem particula- ruin itifenribiffum peruiam operationibus ema- nantibus a magnete :>igne , interdum etiara luce^ ^quocumque ^iemum modoj fee inter particulas ^ liue in iplis particuiis ^ line vtrobiq; meatus aper~ ci reperiantur. a. In eo differre folidum a iluido , quod iii^ Huido particulf infenfibiies in perpetuo motii fint, ab iiiuicem recedant^in folido verb 5 licet par¬ ticulf infenribiles moueanturjinterdum vix tamen vnquam ab inuicem recedant ^ quamdiu foliduiTL. • illud folidum^ 6c integriim perfiftit^ i, Dum DJSSEKJATJQNIS P2{pD2{pMrs. i r 3. Dum producimr corpus folidum,particutas eius de loca ia locum moueri. 4. Haulenus ia Natura materif nihil cognitum nobis eire> cuius ope motus principium , & mo- tus perceptio explicentur, determinationem vera motuum naturalium a tribus caulis mutari pofle. 1. A motu fluidi omnia corpora permeantis : & q\xx hoc modo producuntur naturaliter pro- duci dicimus. 2. A motu animalium : & quic hoc modo ab homine fiuat eorum multa artificialia dicuntur, 3. A prima, & incognita caufa motus : & iru illis, qu^ hoc modo hunt, Diuini quid inelfe etiam ipfi F^gani crediderunt , Certe denegare huic cauf^e vim producendi effedus iblito Nature cur- fui contraries, idem eft, ac denegare homini vim mutandi curfus fiuuiorum 5 velis contra ventos eludandi 5 accendendi ignem in locis , vbi , ab- fque eo, nunquam accenderetur; extinguendi lu¬ men, quod alias non nifi ceflante materia euahe- feeret 5 alterius plantse furculum , alterius plantae ramo inferendi 5 inferendi menfis media Hyemc^ aeftiuos frudus 5 in ipfis ardoribus seftatis glaciem producendi, & mille alia id generis folitis Natu¬ rae legibus repugnantia. Si enim ipfi, qui & no- ftram, & aliorum corporum fabricam ignoramus, immutamus in dies motuum naturalium determi¬ nationem , quid ni eorumdem determinationenu immutare poterit, qui noftram , totamque rerum B 2 omnium 12 DB SOLI DO inTT^A SOLIDVM grc. omnium fabricam non modb nouit , fed produ- xit? Velle autem in rebus arte fadis hominis li- bere agentis ingenium mirari , & rebus Natura^ produdis Motorem liberum denegare, ea demum magna in fubtilitate fimpHcitas efle mihi videre- tur, cum homo , vbi artificiofilTima quseque pre- fliterit , nec quid egerit , nec quo organo vfus fuerit 5 nec quid fit caufa ilia didum organunu mouens, nifi per nebulam profpiciat. H^c ego fingula in ipfa DilTertatione fufius ex- poiio experimentis limul , ^ rationibus demon- ftrata, quo pateat jaemiiiem Phylofophorum efle^ quin vel idem dicat , licet non Temper ijfdem^ verbis, vel 11 diuerfa dixerit 5 ea tamen admittat vnde hxc necefTarib iequuntnr • Quae enim materia aflerui, vbique locum habent 3 fiue quis pro materia habuerit atomos^fiue particulas mil- le modis mutabiles , hue quatuor elementa 3 hue principia chymica quamtumlibet pro chymico- rum varietate varia ftatuantur, fed & quf de mo- tus determkiatione propofui omni mouenti con- ueniunt 3 fiue mouentem dixeris formam 3 aut a forma emanantes qualitates 3 fiue Idcam3fiue ma- teriam fubtilem communem 5 fiue materiam fubti- lem propriam 3 fiue animam particularem 3 fiuo animam Mimdi 3 fiue immediatum concurfunu Dei, Secundum eadem explico varios illos loquen- idi modes vfii commiini receptos 3 quibijs diuer- fam DJSSSKJ^ATIONIS PI^ODK^MFS. i f fam diuerfbrum interdum , & eorumdem corpo- rum produdionem diuerse explicamus 5 quiqquid enim ad corporis alicuius produdionem aliquid confert> id agit vel vt locus, vel vt materia, vel vt moueiis: hinc dum fimile fibi fimile producit, illi, & locum,& materiam, &: motum produdio- nis confert , vt plantula femini alicuius plantse inclufa , ab alia planta habuit, & materiam iiu qua produda eft , & materiam ex qua produda.* eft , & particularum motum quo delineata eft , quod idem de animalibus buo fimilium animalium inclufis certum efl. . j .■ : ; Dum forma particularis , vel anima producit aliquid, motus particularum in prodndionedHius corporis determinatur 1 ,mouente quodam parti- culari:, flue is fuerit mouens akerius fimilis cor¬ poris ,.fiue huic mouenti iimile quid aliud* . Qua? dicuntur a Sole prOdlici ,:motum partlcu- krum fuarum a SoUs radijs habent 5,1 pari rations atqiie ilia , qug liniluentijs aftrorum adrcribuntur> ab aftris habcrerpoterunt particularum fuarumj motum 5 cum enim certupi fk a luce iyderum-, moueri oculos noftros y extra controuerfiam. iti* dem erit reliquam partem materia itidem ab; illis pofle moueri, ■ i ^ : Qu^ term, producit, aliud a terra non habent, quam locum in quo prodiicimtur , .& materianL, per loci ppros ipfts fubminiftratam. Quse Natura producuntur motum particularum fuarum r 4 SOLIDO mt^ASOLmFM fiiarum habent a motu fluidi penetrantis , fiue a Sole id fluidum veniat, fine ab igne terreftri ma¬ teria contento, fine ab alia quacunque caufa no¬ bis incognita y vt animie infirumento 6cc, Qui itaqne procfiiv^ionem aficnius rei Maturaf adfcribit , mouentem generalem nominat in^ om- fiiinn produciione occurrenteni; qni Soleift ad partes V0cat, aliquantb magis determinat eum- denr mouentem; qui animam, vel formani parti- cularem nomkiat > reliquis magis determinatairu eanfiam a#ert; a^ veto omninm refponfa rite per- pendenti nil non ignotum occurrit , quandoqui- dem N^tnra , Softs radij, animat; & forma parti- cufetis j res -fint folo nomine not^ . Cum ver6 inpreda^^ione corporum, prf ter mouentem, etiam materia locus confiderari debeant, hinc patet non iiKxlb refponfionem eflfe ipfb qusefito igno- tiorem , fed^St omniiib imperfei^am , quando in-> terriS reperta Conchilia a Natura produd:a eflb diCUfittir j cum etiam ilb > quiedti mari crefcunt Nature Opus fittt ; omnia quidem^ Natura produ- cit i quandoquidem in rerum omnium produdione flnidum penetrans locum habeat; fed & iure quis dixerit Natttram nihil produiere , cum fluidunu illud per fe nihil efficiat, a materia mouenda, & l<Ko determinationem expedans exemplo nobis homo eft, quidlibet ille pn^ftat, fi neceflaria om¬ nia adfuerint, & illis abfentibus nihil vnquanu praeftiterit. Qui DlSSEl^JATIOf^JS PE^DE^MVS. 15 <jLii produdionem alicuius rei terrse adfcribit, locum quidem nominat , fed cum rebus omnibus terreftribus locum faltem ex parte terra tribuat, Jolus vero locus produdionem corporis non ab- foluat, de terra idem quod de Natura dici pote^ rit jfcilicet qu^ in terra fiunt^ omnia a terra pro- duci 5 & eorum qu^e in terra fiunt nulluni a terra produci. Eadem ilia pauca "fuperius expofita fufficiunt refoluendis dubijs omnibus rpropofitse quseffcionis ^ qu^ tribus fequentibus iprapofitionibus hie com- prehendere ivoluiv S \ corpus folidum alio.coipofc fbltdo ^mdiqu^ ambitur , illud ex ijs primb induruit , quod in mutuo contadu £ua filperficie akerius fuperfi- ciei proprietates exprimit . Hinc fequitur ^ I. >In ilHs, hue terris^^Jfiue ifaxrSi, qu 5 B:vxidi<i[Uo circumdant, 5 &;continent cr^allos ^.ielcaitides ^ marcalitas , plantas , eorumqueq)artes;j"i€!fla , & "teftas nnimalium , idque igeneris jalm, coi!pora-/ 5 leui fuperhGie prftdita ,1 iam^tunrindutuiffeeadem iila corpora > quo cemporoterrammifexorumquo ilia continentium materia etiam num ^uida'erat^ adeoque tantum abeife , ^vt ^itl^e terrae p^el faxa^ produxerint content a in illis corpora 5 tvt ne qui¬ dem DE SOU DO J!!Srr 2 {A SOUDVM^c, extkerint il>i, quo tempore eadem corponu ibi pFoduda fuerunc. 2. Si cryftallus cryftallo ^ felenites felenitidi , marcalita marcafit^ quadam fui parte includitur-a •iam turn induruiffe contenta ilia corpora , quan- do corporum continentium pars etiam num flui- da erat. 3. In illis terris , 8c Taxis, quibus teft«e cry- ftallin^ , 8c lapide^ , ven^ marmoris , lapidis la- zuU , argenti , mercuri; , antimonij , cinnabaris, ^ris , aliorinnque id generis mineralium coilti- nentur , continentia corpora iam turn induruifTe, quo tempore contentorum corporum materia.* , etiam num fluida erat , adeoque marcafitas pri- mo produdas efle, inde lapides quibus includun- tur marcafita?, tandem venas mineralium, quae la- pidum fifTuras replent • II. S I corpus folidum alij corpori folido^tion mo- do qua fuperficiei conditiones , fed etianu qua intrinfecam partium partkularumque ordina- tionem , per omnia fimile fuerk y etiam qua mo- dum , & locum produdionis illi fimile erit 5 fi il- las loci conditiones exceperis, qu^ fjepius in lo¬ co aliquo reperiuntur produdioni corporis nul¬ lum nec vfum , nec incommodum pr^eftantes. Vndc fequitur. I. Terr^ DlSSEl^ATJONIS P2{pD2^Mrs . 17 1. Terrx ftrata , qua locum , &: modum pro- dudionis , conuenire cum illis ftratis , quse aqua turbida deponit . 2. Cryftallos montium , qua modum locum- que produdionis , conuenire cum cryftallis nitri 5 licet non ideo neceflarium fit , aqueum fuerit ib lud fluidum , in quo illae produd^e funt * 3. Corpora ilia, qu^e e terris eruuntur , plan- tarum, animaliumque partibus per omnia fimilia, eodem modo , & loco^ produda efle, quo modo> Sc loco produdse funt ip^^E plantarum , Sc anima- lium partes . Ne verb incerta loci interpretatio noua dubia pariat ^ ifti difficultati occurramL>. Loci nomine intelligo illam materiamqu^ fua fuperficie immediate tangit fuperficiem corporis, quod in illo loco effe dicitur: varias autem diffe- rentias eadem materia admittit, namque; 1. Vel tota folida eft , vel tota fluida , vel ex parte folida, ex parte fluida . 2. Vel tota per fe fenfibilis, vel ex parte fen- fibilis per fe, ex parte fenfibilis per operationes. 3. Vel tota contigua corpori,quod in fe con- tinet, vel parte etiam eidem corpori continua. 4. Vel femper eadem eft, vel fenfim mutatur; flc locus in quo producitur planta, eft ilia fimilis plantse materia , intra quam plantula delineatur^ fic locus, in quo crefcit planta, eft tota ilia mate¬ ria , quf fua fuperficie immediate contingit totam fuperficiem plants, compofita interdum ex terra 641 C acres 18 DE SOU DO SOEIDVM (^c. acre \ interdum ex terra & aqua ; intcrdum ex terra , aqua 5 & acre 5 interdum ex folo lapide > & aere, quo modo in fubterraneis locis fkpius vidi plantularum radices totas fuperficiei tophi adhje- rentes nullo omnino puluere tedas; fie locus ^ vbi delapfo flore, crefeit malum aureum, eft parting continuus illi pedunculus , partim contiguus ei- dem aer^fic locus ^ vbi prima incrementa anima- lis fiunt;, eft partim contigua illi aqua amnij, par¬ tim continua vafa vmbilicaria per chorion difi- fufa^^ III. S I corpus folidum fecundumISFatur^ leges pro- dudum eft, e fluido produd:um eft. In produdione corporis iblidi, turn prima eius linearaenta, turn incrementa confideranda eflent; ego verb , vt lubens profiteor , plerorumque de- lincationem , non modb dubiam inihi effe , fed omnino incognitam; fic abfque omni dubitatione de incrementis eorum fequentia fere omnia vera_. efle exiftimo, Crefeit corpus dum particulis eius nouf appo- nuntur particul^e ab externo fluido fecpet^e ; fit autem appofitio hfc,vel a fluido externb imme¬ diate, vel mediante fluido interno, vno, vel plu- jribus. Qiias ab externo fluido immediate apponuntur Tolido, DJSSETQ'ATJOf^lS PE^DE^MFS . i p folido , ill qiiibiifdam proprio poiidere verfus fun-^ dum delabuntiir, vt in fedimentis; in alijs a flui- do penetrante folidi verfus folidum determinate , vel vndique apponuntur folido, vt in incruftatio- nibus 5 vel certis dumtaxat fuperficiei folidae lo- cis , vt in illis corporibus , qu^ fila , ramos , & angulata corpora exhibent . Hie obiter notan- dum didos modos interdum continuari, donee to- tum aliquod fpatiiim illis impleatur, vnde reple- tiones oriuntur, quic modo fimplices funt, modo e cruftis, modo e fedimentis, modo ex angulatis corporibus , modo ex varijs varie inter fe mixtis componuntur. Quae particulae mediante interne fluido appo¬ nuntur folido 3 vel fibrarum figuram aflumunt ( dum partim in longitiidinem extenfas fbrill^ di- dudis poris apponuntur , partim in fiibrillarunu interftitijs in nouae fibrill^ figuram a permeanto fluido difponuntur) vel fimplices repletiones con- flituunt 3 quibus duobus generibus partium plan¬ ts animalia componuntur. In plantarum ana- tome minus verfatus , fint ne ibi plura fluida in¬ terna non determine j in animalibus certum eft , efle ibi fluida interna diuerfa , quae in certum or- dinem redigere conabor. Praeter fluidum fubtile omnia permeans , ad minimum tria genera fluidorum in animalibus ob- feruamus 3 quorum primum eft externum 5 alte- rum internum , 6c commune > tertium internunu C 2 fingulis xo DB SOLIDO mT 2 {A SOLIDFM {^c, fmgulis partibus proprium , Fluidi externi voco illud in animalibus intelligo ^ quod non folum ex- pofitam oculis noftris fiiperficiem atmorph^r^e in* ftar ambit 5 fed etiam illud quod contingit corpo¬ ris fuperficies reliquas omnes didi:^ fuperficiei per maiora fotamina continiias; vt funt > tota fuper- ficies afper^e arterial ^ quam refpiratione attradus aer contingit 5 tota fuperficies vice alimenti 5 quo nomine os ^ efophagum, ventriculum^ & inteftina intelligo, tota fuperficies veficse , & vretrse 5 to¬ ta fuperficies, quar.cum vtero, faltem pubertatis annis, communicat; tota fuperficies omnium va- forum excretoriorum a capillaribus vfque ad oftia continuando , quse in aures , palpebras , nares , ocLilos, viam alimentorum, veficam , vretram., , vterum , &; cutim fua contenta excernunt , qua- rum particularis recenfio oftenderet, vere extrin-r fee a efie multa, qu^e communitcr intrinfeca, imo intima iudicaritur, adeoque : 1. Intra corpus noftrum generatos vermes, & calculos ^ plerofque in externo fluido produdos elfe . 2. Multas partes quibufdam animalibus necef- farias elfe, qiiod ibi fint, non quod fine illis ani¬ mal effe non poffit. Fluidum , quod has fuperficies contingit , ex¬ ternum appello, quod cum fluido ambiente com- municet per canales abfque intermedijs capillari- bus vafis^ ideft abfque cribrationc : quo fit vt li* DISSETi^TATlO^lS PJ^Z) "RpAiFS . 21 cet cauitates dida fluida continentes interdum,* claudantur, quotiefcunque tamen aperiuntur, om- nes retenti fluidi partes excernunt fine difcri- mine. Fluidum internum ilkid appello 5 quod cutiu fluido externo non communicat, nifi per inter¬ media capillarium vaforum cribra, adeoque nun- quani partes fuas omnes naturaliter in externo iluido transfundit fine difcrimine . Fluidum internum commune eft , quod conti- netur venis > arterijs, & limphaticis vafts 5 faltem ijs 5 quae inter conglobatas glandulas y & venas intercipiuntur . Commune hoc fluidum appello , quia verfus omnes partes corporis diftribuitur* •De altero fluido commUnr ^ quod fubftantia ner- uofa cbntinetur , vtpote minhs cognito, nihil de- termino. Fluidum internum- prOprium illud eft , quod fluidi communis capillaribUs vkOs* circumfUnditut & pro diuerfitate iOcorUm cdiuerfum eft ; aliud enim eft iri parenehimatis faiiguineis , aliud in,^ parenchimatis non fanguineis , aliud circa fibras motrices, aliud in capfula oui ^ aliud in fubftan- tia vteri, aliud in alijs locis ^ nec enim rationi , aut experiential refpondet ilia opinio, qua in mi- nimam quamlibet particulam corporis veUarum ^ & arteriarum extrema definere creditur ad calorem, 82 nutrimentum eb diftribuendum , fed vbiquo cauitates funt, in quas fecretie a fanguine partes fluido ZZ DB SOLIDO INTBji SOLIDFM (^c. fiuido iftius loci mifcentur , inde partibus folidis apponendi^ , pariter ac in eafdem cauitates rela- buntur a folidis partibus detritx particulse fangui- ni de nouo reftituendse > quo illius ope ad fluidum externum reuehantur 5 harum cauitatum fluidum magni Hipocratis dodrinie de flatibus in multis confonum eft 5 licet determinare nequeam , qua- re in diuerlis locisexeodem fanguine diuerfa fliii- da excernantur $ fpero tamen ad illud determi- itandum pauca reftare, quandoquidem certum fit a fanguine illud non dependere , fed ab ipfis lo~ cis, quorum confideratio his tribus includitur. I, Confideratione capillarium ^vafqrum fluidi interni communis 5 in qua fola oqcupantur , qui cribrationi per diuerfbs poros omnia adfcribunt , e quorum numero & ego aliquamdiu extiti. a. Confideratione fluidi interni proprij, circa^ quam folarn verfantur^qui cuilibet parti peculia- re fermentum attribiiuntj quorum opinio ex p^r- te vera efle poterit > licet fermenti nomen com- parationi innitatur defumpta a re nimis pccu- liari, 3. Confideratione folidi Cngularum partium y circa quam prsecipue h^rere videntur , qui, fuam cuilibet parti formam attribucndo , indicant fo agnofcere ibi aliquid parti proprium , nobis au- tem incognitum, id, quod fecundum illam mate- rise cognitionem, quam ha<ftenus habemus, aliud cfle nequit, quam porofa iftius folidi fuperficies, DJSS£KJ'ArJOf^JS P£pD2(pMFS . 2 3 fluidum fubtile illos poros permeans . Extras olcas nimium euagarer , (i pr^didia applicarem.. illis explicandis , quje in corpore noftro in dies contingunt, nec aliter explicari poterunt : fuffe- cerit hie innuifle , quod ab extei:no fliiido varijs modis fecedentes particul^ in fluidum internum-, commune, intercedente cribratione feruntur^ vn- de itidem varijs modis fecretse^&in fluida inter¬ na propria per nouam cribrationem tranfmiflfe, partibus folidis apponuntur , vel fibrarum ^ vel parenchimatum modo ; pro vt determinatie fue- rint ab incognita nobis partis cuiuslibet proprie- tate in trium pr^didafum terum confideratione inctufa. Quod fi itaque libuerit folida folidis naturali- ter inclufa priedida methodo in certas clafles re- digere, erunt eorum qu^dam produefa per appo- fitionem ab externo fluido , qu^e referuntur 5 yel ad fedimenti^ vt ftrata terrse; vel^ad incrullatio- nes, vt achates^ onijx ^ cakedoniuS^i, setites , la¬ pis bezoar &;c* vel ad fila^vt amiantus, alumen-. plumofum 3 varia genera filorum 3 qU£B in fiffuris lapidum deprehendi 5 vel ad ramos 3 vt ill« plan- tarum figuric , quas in rimis lapidum confpiciun- tur y nec nifi fuperficiales fiinticertje ramificatio- nes in achate quodam a me vifo 3 quorum trunci innitebantur fuperficiei exterioris lamella 3 rami verb per fubftantiam lamellae interioris diffunde- bantur 5 vel ad angulata corpora 3 vt cryftalli mon» tiiim^ 24 DE SOLIDO SOLIDVM (^c. tium 5 angulata corpora ferri, & ^eris ^cvbi marca- fitsc y adamantes y ametifti &:c. vel ad repletiones, vt omnis generis variegata marmora y granita_», dentiotides > conchilia lapidea , cryftallina y plan- tx metallicse, & id generis plurima corpora con- fumptorum corporum loca implentia . Alia produda funt per appofitionem k fluido interno , qu^ referuntur , vel ad limplices reple- tiones , vt pinguedo , callus rupta ofla vniens , cartilaginofa fubllantia difleclios tendines conne- d:ens y afFufiones vifcerum fubftantiam pr^ecipue conftituentes, medulla turn in plantis y turn in ani- malihus 5 vel ad partes fibrofas , vt funt fibrofe partes plantarum , in animalibus verb fibras fter- uofxy & fibric motrices y qua: omnia corpora fo- lida funt > & folidis vtplurimum naturaliter inclu- duntiir. Quod fi itaque omne folidum e fluido faltenu incrementa habuit^ fi corppra iibi inuicem omni- nb fimilia 5 fimili etiam modo producla funt , li e duobus folidis fibi inuicem contiguis ijlud primb induruit, quod alterius fuperficiei proprietates fua fuperficie reprgfentat, facile erit dato folido , & loco y in quo eft , de Ipcp produvftionis illius cer- turn qiiid pronunciare, Et hiec quidem generalis eonfideratio eft folidi intra foltdum contenti • Per go ad fpecialius examinanda ilia e terris eruta folida y quie plurimis controuerfijs occafionem de- derunt, pr^cipue incruftationes , fedimenta , an¬ gulata DlSSE^ATlomS P2(pD:RpAirS. 2 $ gulata corpora, teft^ animaliutn marinoruni,.con- chyliorum , plantarum figurae . Ad incrufta- tiones pertinent omnis generis lapkies compofici h lamellis , quarum duf fuperficies parallel^ qui- dem funt, fed non in idem planum extenf^. Lo¬ cus vbi fiunt incruftationes eft totum CGnfinium-> Huidi , & folidi , quo fit vt lamellarum , feu cru- ftarum figura , figurie loci refpondeat , & facile determinari poftit , quce nam earum prima , quae vltima concreuerit 5 fi enim concauus fuerit lo¬ cus , primo formatae funt cruftae exteriores 5 fi eon- uexus , interiores ; fi varijs eminentij's m^ioribus infqualis fuerit locus , vbi anguftiora fpatia lamel¬ lis primo fadis repleta fuerunt , in fpatijs largio- ribus nouse lamella produd^ funt j vnde facile eft omnes figurse varietates explicate, qu^ in fedio- nibus fimilium lapidum confpiciuntur , fine venas rotundas tranfuersim difled^ arboris repraefen- tant , fine finuofos ferpentum flexus imitantur , fine alio modo fine lege inflexse feruntur . Nec mirum eft, achates, aliafque incruftationum {pe¬ eks videri , qua fuperficiem exteriorem , faxii ignobilis inftar afperos , quandoquidem loci afpe- ritatem exteriiae lamella fuperficies exterior imi- tetur j in torrentibus autem id generis incrufta- tiopes fiepius extra locum produdionis reperiun- tur, quod ftratorum ruptura materia loci difieda fuerit. De modo , quo a fluido fecernuntur cruftarum D particulg TLtf DB SOLIDO mTKA SOLIDFM particular folido apponendar , id faltem certunu eft. 1. Leuitati, vel grauitati nullum ibi locunLr eflo. 2. Omnis generis fuperficiebus apponi didas particulas , quandoquidem fuperficies l^ues, a%e- rse 5 planae , incuruat^e , pluribus planis vari^ inclinatis compofitie cruftis obdudar reperiantur. 3. Fluidi motum nullum illis impedimentum^ afferre. Cetera fit ne confideranda fubftantia e folido efHueiis,diuerfa ab ilia fubftantia,qusefluidi par¬ tes agitat ^ an aliud aliquid inueftigandum , in., medio relinquo. Varieta tes lamella rum in eodem loco deduci poterunt, vel a diuerfitate particularum, qug fuc- celTm^ a fluido fecedunt > pro vt fenfim magis , magifquo idem fluidum refoliiitur , vel a diuerfis fluidis diuerfo tempore eb delatis:qu 6 fit vt idem ^rdo •lamellatum in modern loco interdum repeta- -tur , '^ ffepius man veftigia extent nouf ma- teri« ihgroflum indicantia. Omnis autem lamel- lariim materia videtur efle fubtilior e lapidibus exhalanS fubftantia , vt pluribus in iequentibus patebit'^ Ad fedittienta fluidi terrie ftrata pertinent, I. ^od puluerulenta materia ftratorum non> aliter in illam figuram redigi potuerit , nifi, flui- do cuidam irnmixta, & proprio pondere inde ex- cidens DJSSElQ^ATJOmS PI^DEpMFS 27 cidens eiufdem fiiperincumbentis fluidi nioui ex-- planata fuiflet. 2. Qiiod ijfdeni ftratis contenta maiora cor¬ pora vt plurimum grauitatis leges obferuent j turn quo' ad fitum cuiuslibet corporis per fe ^.turii .quo ad fitum variorum corporum inter fe * 3. Quod puluerulenta materia ftratorum ita fe accomodaiierit cohltentis corporibus , vt turn mi- nimas quafque cauitates contend corporis imple- uerit, turn IsEuorcm nitoremque eiufdem corpo¬ ris exprefferic ilia fui fuperficie, qua illud tangit, licet pulueris aiperitas fimili laeuori^& nitori mi- nime refpondeat. Fiunt autem fedimenta , duin contenta in flui-. do proprio pondere ad fundum delabuntur , fiuo aliunde eo delata fuerint did:a contenta 5 fine ab ipiis fluidi particulis fenfim fuerint fecreta> idque vel in fuperficie fuperiori , vel arqualiter ab om¬ nibus fluidi particulis. Licet cruftas inter& fe¬ dimenta 5 magna affinitas intercedat, facile tamen dignofcuntur, quod cruftarum fuperiot! fuperficies inferiori fuperficiei 5 vt vt varijs^ eminentijs ma- ioribus afperas, parallela fit , ledimentorum vero fuperior fuperficies horizonti parallbk- fit^:aut pa- rum admodum iiide declinans . Sic in fluuijs cru- ftie minerales, modo virides^ modb flau^e, modo rubefcentes > fundi faxofi inaequalitatem non tol- lunt 5 arenarum verb , aut argillas fedimentunij omnia plana reddit : quo fit , vt in varfjsi terr^e D 2 ftratis 2,8 DE SOUDO Jf^2{A SOLIDVM (^c. ftratis compofitis, cruftas a fedimentis facile di- ftinxerim. Circa material ftratorum fequentia determi- nari poterunt, 1. Si in ftrato faxeo particui^e omnes eiufdem naturae, & quidem fubtiles extiterint, nulla ratio- ne negari poterit , quin idem ftratum creationis tempore produdum fuerit h fluido omnia tunc temporis obuoluente 5 quo modo etiam Cartefius ftratorum terrse produdionem cxplicat. 2. Si in ftrato quodam alterius ftrati fragmen- ta 5 aut animalium , plantarumque partes reperi- antur , certum eft , non efle illud ftratis accen- fendum quse creationis tempore a primo fluido fubfederunt. 3. Si in ftrato quodam falis marini indicia-., animalium marinorum fpolia,^ nauium tabulas, & ftindo maris fimilem fiibftantiam obferuauerimus, Gcrtum eft, eb loci aliquando mare extitifle, quo- cunque demum modo fiue propria exundationo , iiue montium eruiftatione eo peruenerit, 4. Si in ftrato quodam iunci, graminis, cono- rum pini, truncorum ramorum, ftmiliumque ma- gnam copiam deprebendimus, fiue fufpicamur, flu- minis exundatioiie , vel torrentis illapfu eo abre- ptam fuifle didara materiam,. 5. Si in ftrato quodam carbones, cineres, pu¬ mices , bitumen, & calcinata corpora extiterint, in wicinia fluidi incendium e^citiffe certum eft , idq; eo DISSET^ATIONIS PI^ODl(pMFS . 2,9 eb magisyfi integrum ftratum folo cinere^St car^ bone componatur : quale extra vrbem Romam vi di, quo loco laterum codilium materia efFoditur. 6^. Si in eodem loco omnium ftratorum mate ria eadem fuerit , certum eft fluidum illud non excepifle diuerfte nature fluida e diuerfis loc^. contiuentia. 7. Si in eodem loco diuerfa ftratorum mate¬ ria fuerit 3 vel diuerfo tempore e diuerfis locis di- uerfi generis fluida eo confluxerant ( fiue varie- tas ventorum , fiue pluuiarum in certis locis im- petuofior prolapfus in eaufa fuerint ) vel in eo¬ dem fedimento diuerfae grauitatis materia fuit > ita vt grauiora primo , mox leuiora fiindum pe- tierint ; cui varietati vicifTitudo tempeftatum oc- cafionem pr^bere potuerit , praecipue in locis ^ ybi folorum ^qualis incequalitas confpicitur. 8. Si inter ftrata terrae quasdam faxea ftrata^ reperiuntur > certum eft vel extitifte in vicinia^ iftius loci fontem aquarum petrificantium 3 vel contigifle interdum halituum fubterraneorum eru- ptiones , vel a depofito fedimento recedens flui¬ dum , vbi fuperiox crufta calore Solis induruerit, iterum redijife, De loco ftratorum fequentia certis annumerari poterunt. I. Quo tempore formabatur quodlibet ftra^- tum 3 fuit fub eodem ftrato aliud corpus , quod material pulueruknt^ vkeriorem defeenfum im- pediebat, 30 DB SOUDO mTl^A SOLIDVM (^c. pediebat 5 adcoque quo tempore formabatur ftra- torum infimum, fiiit fub eo, vel corpus aliud fo- lidum ^ vei fi quod fluidum ibi extiterit, fuit illudi turn diuerf^ naturae a fluido fuperiori , turn gra- uius folido ledimenta iluidi liiperioris. a. Quo tempore formabatur vnum e ftratis fu- perioribus, ftracum inferius iam turn folidam con-^ iifbentiam acquifiuerat, 3. Quo tempore formabatur ftratum quodlibet,, vel alio corpore iblidb* a laterifous; cin< 5 tum fuit y vel totum terrf globum obduxit . Hinc fequitur quocumque in loco {Iratormm nuda latera confpi- ciutitiir 5 vel eorumdem ftratomm continuationem quarendam elTe’, vel inueniendum effe aliud cor¬ pus folidum 3 quod materiam ftratorum. retinuit^ ^ ne diftlueret . 4. Quo tempore formabatur quodlibet ftra- tura 5 raateriam illi* iiiperincumbens totam Mui- d a m fuiffe, adeoquequo tempore infimum ftra- tnm formabatur nullum e faperioribus ftratis ex- titiffe. Quod figuram fpetot , certum eft ^ quo tem¬ pore formabatur ftratum quodlibet y fuperficiem-» eius inferiorem 5 vt & laterum eius fuperftciesjin- ferioris corporis, corporum lateralium fuperfi- ciebus refpondifte , fuperiorem verb fuperficiem^ borizonti, quantum maxime licuerit, paralklarn-, extitide j adeoque ftrata omnia prseter infimumL^^ duobus planis horizonti paralielis contineri . Hinc DISSB^ATlomS P^DI^MFS. $ i Hinc iequitur^ -ftrata , vel perpendicularia ad ho- rizontem , vel ad ilium inclinata alio temporo homzonti parallela extitifle. Nec aduerfatur didis mutatus iftratorum fitus, 3 c nuda vcorumdem latera , prout multis in locis hodie confpiciuntur: quandoquidem manifefta in¬ dicia ignium &c aquarum in vicinia eorumdem-» locorum extent . Vt enim aqua terream mate- riam difToluens ad loca decliuia eamdem deuehit, turn in rfaperficie terr^^ turn in terr^e cauitatibus, fic ignis obftantia qu^uis folida refoluens , non^ modo leuiores eius particulas expellitfed gr.aui.f- fima interdum ipondera eiaculatur.^ quo fit vt iri^ fuperficie terra? ipri^cipitia, canalcs, &c aluei, ire. terreC autem vifeeribus , meatus fubterranei , Sc cauern^ formantur, quarum occafione ftrata ter- YX fitum mutare poterunt duobus modis. Primus modus.eft, ftratorum violenta in altum exculfio y fiue earn producat prjeceps incendiunu halituum fubterraneorumfiue idem efficiat vio¬ lenta aeris elifio propter ingentes alias in vicinia ruinas. iianciftratorum excufllonem fequitur ma- teriiE terre^ in puluerem difperfiomaterise veto faxee diflFradio in iapillos, Sc rudera, Pofterior modus eft ^ fpontaneus ftratorum fii- periorum delapfus , feu ruina , quando fubduda^ materia inferiori , feu ^fundamento , fuperiora ri- mas agere c^perint; vnde pro cauitatuni>y& rima- rum varictate varius diftiradorum ftratorum fitus fequitur. 3 2 DE SOLIDO SOUDFM (grc. {equitur , duin qu^edatn horkonti parallela ma- nent, alia ad ilium perpendicularia fiunt, plera- que obliquos angulos cum ea conftituunt , non- nulla in arcus infleduntur, materia, eorum tenaci exiftente: & hsec mutatio contingere poterit, vel in omnibus ftratis cauitati imminentibus, vel in^ juibufdam ftratis inferioribus, relidis integris fu- »erioribus ftratis . Mutatus ftratorum fitus , variarum rerum fic atis diificilium facilem explicationem reddit. Hinc ratio reddi poflet ingqualitatis illius, qu^ n terrie fuperficie multis controuerfijs occafio- nem pr^bet, vt funt montes , valles , aquarum,* fuperiorum receptacula , planities, turn in locis editis, turh in deprelTis j fed vt reliqua taceanu, de montibus quccdam hie percurram. Quod mutatus ftratorurh fitus pr^cipua mon- tium origo fit, inde patet, quod in qualibet con- gerie montium confpiciantur. 1. Ingentia plana in quorundam vertice. 2. Multa ftrata horizonti parallela. 3. Ab eorumdem lateribus ftrata varia varic ad horizontem inclinata. 4. In oppofitis collium lateribus ruptorum ftra¬ torum facies, materise & figure omnimodam con- iienientiam demonftrantes. $. Nudi ftratorum limbi, 6 . Ad radices eiufdem congeriei difiruptorum ftratorum fragm^enta , partial in colles congefta , partim DJSSEKJ'ATJON/S PJ^OD'^MFS. 55 partim per vicinos agros difper/^, 7. Vel in ipfis montibus faxeis, vel in eorum- deni vicinia, euidentiiTima ignis fubterranei indi¬ cia 5 quemadmodum, circa colles e ftratis terreis compofitos 5 aquae frequentes reperiuntur. Et hie obiter notandum, colies qui e ftratis terreis com- ponuntur , vt plurimum pro fundamento habero ftratorum faxeorum maiora fragmenta , quf mul- tis in locis tuentur impofxta fibi terrea ftrata , ne a vicinorum fluminum , ^ torrentium alluuie re- foluantur 5 imo integras f^epe regiones aduerfus Oceani f^uitiem defendunt , quocT obftenfa Brafi- lig tenia , &: vbique obuia fcopulofa littora te- flantur. PolTunt & aliter montes produci , vt egeftione ignium, cineres,& faxa cum fulphure,atque bi- tumine erudiantium^ nec non pluuiarum , tor¬ rentium impetu 5 quo flrata faxea caloris , & fri- goris vicifTitudinibus iam turn fixa in prseceps de- uoluuntur 5 ftrata verb terrea , magnis ardoribus rimas agentia, in varias partes refoluuntur: vnde patet duo efle fumma genera montium , collium- que 5 primum , eorum , quod e ftratis componi- tur , quorum bin^e fpecies funt , dum in quibuf- dam ftrata faxea, in alijs terrea ftrata abundant; alterum genus , eorum eft , qui ex ftratorum fra- gmentis, & abrafis partibus confuse, & nullo or- dine exfurgunt. Facile hinc oftendi poftet. I. Montes omnes hodiernos non extitiife a-» principio rerum. E 2. Nul- 34 SOLIDO mriR^ SOUDFM ^c. 2. Nullam efle montium vegetationem. 3. Saxa montium cum ofTibus animalium pra¬ ter quamdam duritiei fimilitudinem nihil com¬ mune habere, cum inter fe nec materia, nec mo- do produdionis, nec fabrica, nec vfu conueniant; fi alias de re adeo parum cognita, vt funt rerum vfus, quicquam pronuntiare liceret. 4. Coronas montium, vel catenas, pro vt lo- qui amant nonnulli , fecundum certas terr? pla- gas diredas , nec rationi, nec experientije re- ipondere. 5. Pofle euerti montes , transferri agros ex vno latere in alterum per mediam viam publi- cam 5 eleuari y deprimi cacumina montium.. ; aperiri terras , iterumque claudi 5 & id generis alia contingere > qu2e in hiftoriarum ledione pro fabulis habent , qui creduli nomen euitare ftu- dent. idem mutatus llratorum fitus rebus e terra ef- fiZnttum flnentibus tranfitum pr^bet y vt funt. 1. Scaturientes in montibus aquie,qu£e in ca- uernis montiumabaere fecernuntur^fiue ab aquis fubterraneis ill^ veniant , hue ab aere fuperiori in locum condenfatiE intus aqu^e protrudantur, quod ego frequentiflimum crediderim , cum in., plerifque cauernis copiofam aquam ftillantibus , & fupra, & infra y folida omnia viderim. 2. Erumpentes ^ montibus venti, hue illi fint aer a calore dilatatus , fiue diuerfa fluida aerea^ mutuo DISS£2^jrjOf^JS Pl^Dl^OMFS . 3 5 mutuo concurfu efFeruefcentia illos generent. 3. Exhalationes fxtidx , ignis ebullitiones ca- lida^ , vel frigidie &c. Nec amplius in eo difficul- tas vlla eft, quod loca frigida , Sc ficca , quotie- fcunque illis aqua affunditur ablque vllo caloris indicio ebulliant 5 quod ad latera frigidiftimi fon- tis fons calidus erumpat 5 quod terrse motu fons calidus in frigidum vertatur , Sc flumina curfunu mutent 5 quod valles vndique claufse receptam^ pluuiarum aquam in depreffiora loca eiaculentur; quod flumina fub terram delapfa alibi aeri red- dantur,quod in iaciendis fundamentis Architecfti interdum omnem operam ludant, reperta arenas viua , quam appellant ; quod quibufdam in locis duna putei eflfodiuntur primo aquse reperiantur fuperficiei terrse vicin^e , inde poft eftbflionem-» terr^e ad plurium brachiorum profunditatem nouf aqu^e reperiantur, data porta* , vltra primb reper- tie aquae altitudinena exilientes 5 quod integri agri cum arboribus, Sc sedificijs fenfim ftibfidant , vel ex improuifo hauriantur, adeoque ingentes lacus modo lint, vbi olim vrbes extitere ; quod plani- ties inhabitantibus periculum fit ab id generis ruinis , nifi de planitiei fundamento faxeo certi fuerint 5 quod per interualla voragines aperian- tur peftiferum aerem exhalantes , quse fuper in- geftis quibuslibet corporibus iterum obturantur. Idem mutatus ftratorum fitus omnis generis variegatis lapidibus occafionem dedit 5 fimulquo E 2 * minera- Lapidftm tvariega- ofum ort- go-,-& mi- ncraltM rt £S^'tamU. ^6 DE SOU DO JNT 1 {A SOLIDVM ^c. mineralibus plerifque receptaculum pr^buit, liue id contigerit in rimis ftratorum 5 fine in illis fif- furis 5 quse in materia eorum ficca qiiidem , fed nondum dura , vel inter lamellas , vel in fciffuris reperiebantur 5 fine in interftitijs inter ftrata fu- periora 5 ^ inferiora , poft inferiorum ftratorunu delapfum 5 fiue in locis vacuis a corporum ibi contentorum refolutione relidiis. Vnde . I. Demonftrari poterit , leuiiTimo , imb plane nullo fundamento Tuperflrubtas elfe minutas illas, &: tantum non fiiperflitiofas venarum diuifiones , quibus mineralium foflbres vtuntur 5 adeoque ex radicibus, & ramis mineralium ^eque dubiam effe de metalli abundantia diuinationem 5 ac eft ridi- cula opinio Chinenfium quorumdam de capito , St cauda Draconis , qua vtuntur ad aufpicatuiru fepulchrorum fitum in montibus inueniendum. a. Mineralium pleraque , circa quas humanus labor occupatur, a principle rerum non extitifle. 5. Poflfe in laxorum examine multa detegi y qu^e in mineralium ipforum examine fruftra ten- tantur ; quandoquidem plufquam probabile fit 5 omnia ilia mineralia^ quae faxorum fpatia, vel fif- fa 5 vel dilatata replent , pro materia habuilfe ex ipfis faxis expulfum vaporem ^ fiue id contigerit antequam ftrata fitum mutarent , quod in monti¬ bus Peruuianis eueniffe crediderim ; fine vbi iam turn fitum ftrata mutaflent 5 adeoque pofle in ex- ihaufti mettalU locum, nouum metallum fuberefee- re. DISSEI^ATIO^NIS Pl^DI^OMFS . 5 7 re 5 quod de minera ferri apud Iluenfes creditur potius 5 quam fcitury cum inftrumenta foflbrum , 6c idola ibi reperta, non ferro^fed terra circum- data fuerint, Atque hxc de terric ftratis' attentius exami- nanda iudicaui > turn quod ipfa ftrata fint folida folidis naturaliter inclula , turn' quod in illis fere omnia ea corpora contineantur ^ quae propofitae quaeftioni occafionem dederunt ^ Quod cry^ftalli produciionem attinet > quomo- Be cry^ do prima ipfius delineatio peragatur, non auiina,. determinare ; id faltem extra controuerfiam eft , quae apud alios ea de re legere miHi contigit, lo¬ cum ibi nullum habere : nec enim irradiationes > nee particularum figura totius: figurie ftmilis , nec figurir hexagonse perfeeftio 5 partiumque verfus idem centrum confluxus , nec id generis alia ex- perientise relpondent, vt patebit ex varijs propo- fitionibus , quas adchicam euidentiffimis experi- mentis alibi confirmatas. Ne verb- confufioni- lo¬ cus relinquatur , expedit in antecelTum terminos explicare y quibus > in nominandis cryftalli parti^ bus, vtor.. Cryftallus componitur. ex duabus pyramidibus hexagonis j 6c columna intermedia itidem hexa- gona y vbi angdos foltdos extremos illos appello , qui vertices pyramidum conMtuunt y angdos Mtro foli- dos intermedios, illos , qui in pyramidum cum co¬ lumna vnione conftituuntur> eodem modo plana^ pyramidum 3 8 DB SOLIDO mTKJ SOLIDFM (^c. pyramidum flam extrema , & columnie plana, fU- na intermedia appello ; flanam hafeos eft re<ftio per- pendicularis ad omnia plana intermedia , plana»t^ axis eft fedio, in qua eft axis cryftalli, qui com- ponitur ex axibus pyramidum, & axe columns. Locus , ~vbi prima concretio cryftalli incipit , an fit inter fluidum 5 & fluidum, an inter fluidum, & folidiim, an verb in ipfo fluido, dubitari pote¬ nt : locus verb, vbi iam formata cryftallus crefcit, folidus eft qua parte cryftallus illi innititur , fiue faxum fit, fiue alia iam turn produda cryftallus 5 reliqua fluidus eft, fi impedimenta tollas, qu^ ab insequalitate faxi, vel alijs iam produdis cryftal- lis illi fe ofterre poterunt , An fluidum ambiens aqueum fit , non aufim determinate ^ nec eninu vrget , quod afterunt de aqua cryftallis inclufa ; cum certum fit , vna cum aqua aerem ibi conti- neri ;& dari multas cryftallos folum aerem inclu- dentes : at verb fi in fluido aqueo concreuiflet cryftallus, omnia fpatia vndique claufa plena ef- fent aqua , quandoquidem eo modo detentairu aquam nullo ffculorum numero euanefcere, con- ftans obferuatio fit. Hunc cryftallis locum prasbent faxorum caui- tates, varijs,vt fupra didum eft,modis produd?; nec obftat , quod integri colles terrena materia^ conftent cryftallis refertiflima 5 quandoquidem in vicinia eorumdem collium faxei montes reperian- tur, apti prodacendis cryftallis ? 6c ia ipfis colli- DlSSEICJ^ATlomS P2{pD2{pMrS . 3 p bus terreniE materi£e infepulta eruantur maiora^ faxa a vicinis montibus auulfa 5 quorum qusedam fifTuras oftendunt materia marmorea repletas j pa¬ ri ratione, ac in ipfis montibus laxeis llratorum^ fiflurse replentur: eadem autem caufa, quse, a vi¬ cinis montibus , auulfa flratorum fragraenta im. colies deuoluit, poterit itidem ex eorumdem ftra- torum cauitatibus excuflfas cryftallos per eofdem colles diileminalTe. Quod cryftalli locum fpecl:at , cui noua mate¬ ria cryftallina apponitur, quid de illlo ftatuendum fit, fequentes propofitiones oftendent, L Crefcit cryftallus , dum cryftalli iam deli¬ neate planis externis apponitur noua materia cry¬ ftallina ; vt adeoque locum nullum omnino inue^ niat eorum opinio, qui autumant cryftallos vege- tando crefcere , & nutrimentum attrahere , quo latere matrici adhaerent 5 adeoque a fluido faxi exceptas particulas , & in fluidum cryftalli tran- fmilfas, intrinfecus cryftalli particulis apponi, 11 . Noua hfc materia cryftallina non omnibus planis apponitur , fed vt plurimum folis planis apicis, feu planis extremis; quo fit. i. vt pla¬ na intermedia , feu plana quf^rilatera compo- nantur ex bafi planorum extremorum , adeoq; ea- dem plana intermedia in quibufdam cryftallis ma- iora, in alijs minora fint, in quibufdam omnino de- fiderentur. 2. Vt plana intermedia f^re femper ftriata fint,plana verb extrema, materi^e fibi ap- pofite indicia conferuent. III. Non . 40 D£ SOLIDO INT^ SOL/D^M (^c. III. Nonseodem tempore , nec eadem quanti¬ tate omnibus planis extremis apponitur materia^ cryftallina; hinc fit. i. Vt axis gjramidum non Temper conftituat eamdem reclam cum axe co- lumng. 2. Vt plana extrema xarb iint iequalia^ inter fe y w^nde fequitur insequalitas planorum in- termediorum. 5. vt plana extrema non Temper fint triangularia 5 ficut ^ nec Temper quadrilateral Tunt omnia plana intermedia. 4. Vt angulus To- lidus extremus tefoluatur in plures angulos fbli- dos 5 id quod angulis Tolidis intermedijs fre¬ quenter contingit. IV. Non Temper totum planum materia cry- ftallina tegitur , Ted interdum verTus angulos, in- terdum verTus latera , interdum in medio piano loca nuda relinquuntur. Hinc fit. i. Vt iderru planum communiter didum , non habeat partes iuas omnes in eodem piano fitas , Ted in planis diuerfis , Tupra illud diuerse extantifius^ 2. Vt planum communiter didum multis in locis non-» planum, Ted gibbumconlpiciatur. 3. Vt in-» planis intermedijs insequalitates oriantur Tcala- rum gradibus fimiles . Appofita planis materia, cryftallina Tuper eademplana, ab ambiente fiuido extenditur, & Tenfim induratur; quo fit. i. Vt Tuperficies cryfialli eo Jauior euadat, quo tardiiis induruerit appofita illi materia , omnino aTpe- ra rclinquatur , fi dida materia induruerit ante- quam Tufficienter extenTa Tuerit. 2. Vt dignoTci poffit DJSSEI^ATJONIS P2{pD2{pAiFS. 41 pofTit modus 5 quo materia cryflallina cryftallo apponitur ; quandoquidem vbi fubito concreuit, exiguis tuberculis tamquam variolis plenam fu- fuperficiem exhibet, quo modo minutis oleofi flui- di guctulie fluido aqueo innatare folent,interdum etiam pyramides triiateras , depreffas often- tat 5 fi aliquanto tardius induruerit-: tortuofi de- fluentis materia^ limbi indicant, turn locum , cui materia fluida imponebatur , turn locum verfus quern extendebatur 5 turn ordinem appofit^e mate- rix nempe , qua prima y quae vltima acceflit. Et hoc modo Temper quaedam inaequalitates in cry- ftallis montium extant y nec vnquam cryftallunru vidi y cuius etiam num integrae fuperficies eum^ laeuorem obtineant y quern eiufdem defraclae cry- ftalli rupta latera oftendunt; vt vt multhni fe dif- fundant rerum naturalium Scriptores in celebran- do laeuore cryftalli in montibus ex'cifae. 3. Vt obuia qualibet corpora folida ipfi cryftallo inne- ^aantur, ac fi glutine quodam inuifcata fuifTent, li cryftalli fuperficiem nec dum folidatam offende- rint. 4. Vt fupra vicina plana interdum defluere videatur. 5. Vt in illis planis vbi quaedam loca fine appofita materia cryftallina relida fuerint , accedens noua materia cryftallina , Sc fuper ea^ dem loca extenfa > cauitates ibi former 5 mterdum lamellas plures producat , nonnumquam extemi fluidi partem includat, quod modo purus aer eft, modo cum aere aqua, F Fluidum 42 DE SOLIDO mr'E^ SOUDFM ^c. Fluidum externum a durioris ftrati fubftantia^ materiam cryftallinam accipit 5 quo fit. i. Vt diuerfae naturas faxa ^ diuerfum fluidum exhalan- tia, diuerfi coloris cryftailos producant , 2. Vt in eodem loco modo prim^e , modib vltimae cry- ftalli obfcuriores fiant 5 in eadem autem cryftal- lo , partes primo concretae vltimo concretis par- tibus interdum obfcuriores fiant , 3. Vt con- fumptis intra terras oftreis > & conchis , alijfquo corporibus vacua illorum fpatia cryftallis reple- antur. Material cryftalling motus, quo verfus iam for- matse cryftalU plana determinamtur, non oritur a communi quadam caufa motus in fluido ambien- te > fed in qualibet cryftallo mutatur; vt adeoque vere dependeat a motu fluid! fubtilis a iam for- mata cryftallo effluentis; quo fit. i. Vt in eo¬ dem loco plaiiis diuerfb fitu horizontem refpicien- tibus apponatur materia cryftallina. 2. Vt in^ eodem fluido diuetfas figure cryftalli formentur. An di«ftum fluidum illud fit , cuius ope refradio peragitur , an verb fluidum aliquod fit inde di- uerfum , ingeniofioribus examinandum relinquo^ Certe magnam fluidi penetrantis efticaciam effo, longitudo filorum €uincit,quf circa magnetis po. ros e ferri limatura exurgunt , non folum quando eadem limatura magnetem proxime contingit , fed etiam, quando intercedens charta a magnete illam diuidit 5 ybi pro vt yarie magnes infra char- DISSEl^ATromS P:RPD1^MFS , 4 ^ tarn mouetur, fupra chartam id generis fila, mo- do, vna extremitate quiefcente, altera extremita- te omnes illos arcus percurrunt , qui intra globi hemisphaerium defcribi poterunt 5 modb tota de loco in locum haftatorum Militum inftar progre- diuntur j modo per alterius magnetis viciniam in- curuatae, arcum imitantur,ac li lingulae partes li- mature libi mutuo agglutinate in Iblidum corpus coaluiflent . Pari ratione pcrmeantis fluidi opo inter fe coerere crediderim guttulas illas, que in_> recipiente ab expulfa, &: retorta materia concre¬ te , primb recipientis lateri fuperius adherent , inde verb vbi plures fimul fe inuicem in eodem-^ arcu recipientis contigerint , inde dilapfe varia^ fila globulofa formant extremis fuis modb lateri- bus recipientis adherentia , modb alijs filis inne- xa, Id generis fila , qug in aqueo oculi interdum obferuaui, e globulis compofita pari modo formata crederem, nec aliter fila, 8c ramos per appofitio- nem extrinfecam in fluido produvflos crediderim. Sed vt vt de his fuerit, in cryftalli incremento ge- minus motus confiderandus eft; vnus, quo effici- tur, vt certis cryftalli locis, 8c non alijs apponatur materia cryftallina ; quern ego motum permean- ti fluido fubtili adlcribendum lulpicor , 8c alia- to magnetis exemplo illuftrandum ;. alter , quo appofita .cryftallo noua materia cryftallina in pla¬ num extenditur , qui a fluido ambientc deriuan- dus eft;lie vbi fuper magnetem exfurrexerint fila F 2 ferrea. 44 SOU DO JNT 2 {A SOLIDVM ferrea, aeris motUj quod ab vno decutitur alteri accedit . Huic ambientis motui adfcriberem_, , quod 5 non modb in cryftallo , fed etiam in alijs niultis angulatjs corporibus plana quflibet oppo- iita y fibi inuicem parallela lint. Ex liadenus alia- tis demonftrare liceret , non effe fummum fri- gus 5 cryftalli caufam efficientem ; non efle folos cineres , ignis vi exuftos , qui in vitrum abeunt 5 non effe folam vim ignis 5 vitri produdricenru 5 non effe cryftallos omnes produdas initio re¬ rum 5 fed etiamnum in dies produci 5 non effe rem viribus humanis maiorem, detegere produdionem vitri abfque ignis violentia, modb quis inftituerit accuratam analyiim faxoram , in quorum cauita- tibus optimae cryftalli formantur ; certum eninu eft , vt ex fluido concreuit cryftallus , lie in flui- dum refblui poffe eamdem cryftallum, modb quis verum Naturae menftruum imitari nouerit : Nec obftat > qucxdam corpora folida , vbi femel flui- dum refoluens , feu menftruum eorum inde edu- dum fuerit > ebdem , vel fimili refoluente non^ amplius refolui poffe; id enim in corporibus con- tingit 5 a quibus menftruum totum vi ignis refol- uitur; cryftallus autem , & omnia angulata cor¬ pora, quae in medio fluido refoluente, feu in me¬ dio menftruo concrefeunt , nunquam vfque adeb pura euadunt , quin quaedam particulje menftrui inter angulati corporis particulas relinquantur , vnde pr^cipua caufa. diuerfitatis dependet , qua^ cryftallum DISSEKfATlONIS ^'B.OD'KpMVS . 45 cryftallum a vitro , turn in refravfiione , turn iru alijs operationibus difFert , cum in vitro non ad^ fmt vlla2 fluidi diflbluentis partes , vtpote ignis violentia inde expulfe , fluidum enim , in quo cryftallus concrefcit , eodem modo fe habet ad cryftallum \ quomodo aqua coitiunis fe habet ad ialia 5 idque facile probari poffet illorum indudio- ne 5 qu^ falium-concretio cum cryftalli concre- dione commune habet 5 fed cum nimium a pro- pofito digrederer, ea omnia hie refeTcndo, vnum tantum experimentum recitabo j qttod mihi per- pulchrum vifum eft . In eodem lapide vafijs iru iocis recedentes ab iimicem lamellse eius cryftal- lis plenie erant , quarum nonnull^e aquese i, aliae kicidiffimse , qusedam alb^e , multje atnethiftinse erant , fibi inuicem immixt^ finf vlla col'orurru confufione ^ eodem dmnino modo, quo vitriolum, alumen in eadeitt aqua dilfoluta , poft con- fumptam aquas partem, feorfim concteuilTe fingu- la .^ abfque vlla partium mifcela , hk fada falinm experimenta demonftrant. Angulata ferri corpora 5 qu^ hadenus videre mihi contigit^ad tria genera rcducuntur5 quorum primum planum eft , 8c medio craifius exiftens , verfus extrema fenfim attenuatur, vbi in limbum acutum vndique definit : fecundum 5 duodeciirv-. planis : tertium viginti quatuor planis includitur. Ex fecundo genera interdum fit corpus angula- tum fex planis conprehenfum ^ referens duas py- ramides 45^ DB SOLIDO INTKJ SOLIDFM ^c. ramides trilateras fibi mutuo ita per bafim vni- tas, vt vnius bafis anguli alterius bails latera bi- fariam fecent, Secundum, tercium genus angulatorum ferri corporum conuenit cum cryftallis: I. Loco produ(f^ionis 5 quandoquidem locus , vbi crefcit ferrum^ partim folidus fit ^partim flui- dus, fitque cauitas faxi, 2,. Qua locum , cui apponitur materia 5 quan¬ doquidem etiam in ferro > nec omnibus planis , fed certis tantum , & his nec totis femper , nec eodem femper tempore, fed modo vni, modo al- teri, modo verfus extrema, modo verfus medium appbnatur. 3. Qua locum, vnde venit materia ferrea, cum & ilia e folidioris corporis poris efHuxifle videa- tur. 4. Qua modum , quo eadem materia , iluidi permeantis ope, verfus folidum determinatur y Si tluidi ambientis motu in planum extenditur , 6c Iscuigatur. DifFcrunt materia, Sc-figura 5 quod cryftalli ma¬ teria diaphana lit 5 ferri autem materia opaca-» ; cryftalli figura ovftodecim planis includatur , quo¬ rum planorum extrema duodecim polita funt, fex autem intermedia ftriata : in ferri autem fecunda {pecie duodecim plana numerentur , quorum fex extrema funt , 6c ftriata , alia fex intermedia , 6c polita > 6c in tertia Ipecie ferri viginti quatuor plana DlSSE^ATlomS PEgDEgMVS. 47 plana numerentur , quorum fex extrema ftriata^ funt , intermedia od:odecim polita , interdum in¬ ter plana extrema ftriata, fex alia plana nitentia,/ interiacent , referentia pyramidum triangularium truncata Jatera • Confideratu digna res vifa mihi €ft>cubo trun¬ cate ad vnguem reprsefentari pofle omnem pla- norum numerum in tertia fpecie angulatorunu ferri corporum 5 funt enim ibi fex plana quinque- latera , quie cum planis cubi coincidunt 5 & qua- tuor angulis fingula latera planorum cubi bifa- riam fecant 5 reliqua plana omnia in cubi angulis certo modo truncatis reperiuntur * Eft & aliud y in ijfdem angulatis ferri corpori- bus , non minori admiratione dignum , in fee un¬ do genere angulatorum ferri corporum plana ex¬ trema y qu^ ftriata y & quinquelatera funt 5. fuc- ceffu temporis in trilatera mutantur y plana verb intermedia, qu^e trilatera funt, & polita euadunt quinquelatera habentia duos angulos redangulos fibi inuicem proximos , inter lingula verb bina.# plana quinquelatera qua eorum anguli redanguli fe contingunt, bina triangula, vel bina plana tri¬ latera conftituuntur itidem polita , quorum bafes cum quinquelaterorum latere perpendiciilari co¬ incidunt , vt adeoque fecundum ferri genus in_, tertium mutetur ; quod autem hoc modo e cor- pore duodecim planorum, corpus viginti quatuor planorum fiat , inde mihi perfuadeo . i. Quod 48 DE SOUDO SOL/DFM in eadem congerie corporuin ferreorum tenuiora.* fere omnia , duodecim tantiim plana , craiTiora^ autem viginti quatuor habeant 5 2. Quod in qui- bufdam corporibus duodecim planornra, appareant principia planorum triangularium , quse aceelToria llint, & continuata , corpus viginti quatuor pla¬ norum abfoluunt. In planis triangularibus adeo perfed:um ijeuo- rem aliquando obferuaui , vt nulla ne minima^ quidem in^qualitas oculis pateret, quod necdum in Vila cryftallo videre mihi eontigit^ in alijs ,vi- di plana circularia minora ^ maioribus impofita^ , quorum altiora , vt plurimum , vertici trianguli proxima erant,vt adeoque dubitare liceat fint ne plana quinquelatera e triangularium planorum^ bafibus compofita , quandoquidem veftigia ftria^ rum.ibi extent illis parallela . In- ^eris minera eodcm modo formari angulata^ corpora, vt de cryftallo , & ferro didum eft, ex fruftis illis ftreis colligitur, quas inter alia Natu¬ rae rariora afteruas 5 fed cum materiae abundantia repleuerk omnia corporum interualla, difficile eft integram corporum figuram inueftigare. Nec ali- ter fe res habetcumangulatis argenti corporibus e Germania tibi tranfmiffis . He Ada- De Adamantc , qua locum , & modum produ- mante. aionis, ex corum fabrica idem, quod de cryftal- lis colligitur, fcilicet. I. In fiuido faxorum cauitatibus inclufo pro- dudos DissB:E^Arioisiis . 4 ^ dudos eos eflc j, etiamfi Celebris rerum Indicarunr Scriptor fuadere conetur in terra , vnde femel eruti funt adamantes , certo annorum fpatia re- nafci. 2. Ex fluido produdos efle per materia? ada¬ mantine appofitionem . 3. In eorum produdione, Scfubtilis fluidi per- meantis > Sc ambientis fluidi operationes confide- randas . Cetera, quo ad figuram > variam illam-, efle 5 cum quidam odo y alij nouem , alij odode- cim 5 alij viginti quatuor planis includantur 5 vbi pleraque plana ftriata erant, nonnulla etiam le- uia . Quidam angulati licet eflent y quafdam ta- men fuperficies gibbas, potius quam planas > ha- bebant, Marcafitarum materia varias figuras induit , modo enim fuperficiem loci incruftat , modo in_, corpora plurium planorum condenfatur , modo parallelepipeda redangula format, que commu- ni loquendi modo cubos appellabimus y etiamfi planorum omnium equalitas in paucis obferue- tur . Cum de cubis marcafitarum varia obferuare-^ mihi licuerit , & qua cubos ipfos 3 &: qua loca-» vbi reperiuntur , de illis folis mihi fermo erit , differt autem eorum produdio a produdione cry- ftalli. I, Tempore 5 quandoquidem cubi marcafita¬ rum produdi fint ante produdionem ftratorurru, G quibus Be cajitis, . 50 DE SOLIDO JNTE^A SOLJDFM (^c. quibus continentur , cryftalli verb poft ftratorum produdionem concreuerint. 2. Loco produdionis 5 cryftallus enim , falteni dum creuit 5 folido corpori innitebatur, adeoquo in loco partim folido , partim fluido contineba- tur 5 marcafitariim verb cubi inter duo fiuida cre- uiflfe videntur, quandoquidem nec quidem in ma- ioribus cubis veftigia extent coh^onis cum ab tero corpore , etiamli Lepius paruuli cubi repe- riantur, qui crefcendo > fibi mutub adhfferunt in fuperficie fluidi. Poffe autem id generis grauiora corpora in fummo fluidQ> hxtQte ^ dum vna eorum fuperficies ab alterius naturse fluido fupraftante , & leuiori immediate tangitur , folidilBrnic Magni Galilei demonftrationes rios -docent, ex didis flui- dis alterum aqueum extitifle ^ ftrati materia indi¬ cat, quie ex eodem'fluido fuliGedit , 3. Modo, & loco appofiitidnis^quandoquidem omnibus cubis planis/apponatiir materia marcafi- t^ fecus .ac! in’diyftallis fieri diximus , id quod vniformitas omnium' fuperficierum euidenter in¬ dicat in cubis , quos e faxis ipfe excidi , quorum omnia plana llrias habebant duobus lateribus pa- rallelas, ita quidem, VL in plaqis oppofitis eodem dudu ferrentur ftria?, plana verb fibi inuicem vi- cina , diuerfum flriarum dudum exhiberent . E ftriarum dudu fequitur , circa quemlibet cubum, triplici motu determinatum fuiffe ambiens r flui- dum > quorum vnus perpendicularis ad borizon- tem. DlSSE’RJ'ATlomS PKpDI^Mf^S. $1 tern 5 reliqui duo horizonti paralleli , fibi inuicem autem perpendiculares fuerunt ; nec difficile eft triplicis huius motus modum explicare, dum enim fliiiduma centro Terrse recedere nititur, revftus ille motus a bafi cubi impeditur , quo fit vt verfus latera anguftiora detorqueatur didum fluiduiru , quandoquidem pet latera ampliora adfcendentis fluidi impetus fortior fit > adeoque iliac adituin_» nuHum permittat , & hoc modo > duo planorumJ, paria , ftriarum veftigijs fignantur 5 tertium pla- norum par ab ilia fluidi parte ftrias fuas accipit , qu^E inter cubum;, refiliens a bafi cubi Huidum tranfit. ■ • 4. FigurcE perfedione5in cryftallis enim, vix, ac ne vix quidem vna reperitur , in cuius figura-» aliquid non defideretur j marcafitarum autem cu- bis raro quidquam deeft , nec difficilis eius rei ratio eft, cum enim in cryftallo omnes anguli fo- lidi,priEter extremos,obliqui fint, & fingulis eo- rum planis feorfim materia cryftallina apponatur, eb minus euadit didum planum planis vie inis fi- guram mutantibus, quo plus materi^E vni eorum^ foli accefierit j in marcafitse autem cubis cum om¬ nes anguli folidi redi fint, etiam fi vni piano foli noua materia accefierit , Temper eamdem magni- tudinem idem planum conferuat , planis vicinis figuram non mutantibus . Varia alia in marcafitarum cubis obferuantur, vt cubi cubis inclufi, vt materia marcafitcE vefti- G 2 ta 52 DE SOU DO SOLIDFM (^c, ta materia tranfparenti , qu£e aliam marcafitancL. includit, & id generis alia , qu^e ipfi Dijfertatio- ni referuo. Sunt 6c angulata corpora, quie in la- mellas refoluuntur , vt felenitides romboidales funt corpora roniboidea, qii^ in alia romboidea.. corpora refoluuntur 5 & alia corpora varia , qua? licet in multis a cryftallo differant , in eo tamen omnia inter fe conueniunt 5 quod in fluido, & ex fluido concreuerint , quod itidem verum eft do famofifllmo inter chymicas materias talco , vt adeoque minime errent , qui credimt pofTe foli- dum corpus talci in corpus fluidum refolui, quan- doquidem , e fluido concreuifte illud , extra con- trouerfiam fit 3 illos autem a vero quam longiifi- me aberrate nullum eft dubium , qui ignis tor- tura lianc ab illo gratiam extorquere nituntur 3 mitiiis enim a Natura haberi folitum talcum tan- tam in venuftatis amatoribus fttuidem indignatur, 6c vindivftae loco Vulcano cedit illam fui refoluen- tis partem, quam fibi inclufam conferuat. Si angulatorum corporum examen accuraturru inftitueretur , turn qua compofitionem , turn qua Tefolutionem,breui certam cognitionem acquire- Temus de varietate motus , quo partrcul^e fluidi turn fubtilis , turn ambientis agitantur3 qua^ pars Piiyfices vt a paucis tafta , fic ad veram opera- tionum naturaliura explicationem omnibus necef- laria eft. Inter foUda folido naturaliter inclufa , nulluro. nec DlSSEiq'ATlomS PEgni^MFS. 5 3 nec frequentius occurrit , nec magis dubium eft j qaam teftae conchyliorum, quocirca aliquantb fu- fius de illis difleram , confiderando primo teftas e mari defumptas , inde illas , qu^e e montibus eruuntur. Omnis generis teftae, qase animal fibi quon- Ttfiacm dam inclufum habuere, fenfibus noftris fequentia * exhibent, 1. Ipfas teftas integras refolui in teftulas , te- ftulas verb refolui in fila , eaque fila ad duo ge- nera reduci , colore > fubftantia , loco a fe in- uicem differentia. 2. In teftulis fuperficiem fuperiorem , inferio- remque nil effe', nifi filorum extrema ^ iuperficiem verb limbi effe latera eorumdem filorum in limbo teftul^e fitorum. 3. In ipfa tefta fuperficiem intcriorem effc/ eamdem cum fuperficie interiore intima? feu ma- xim9 teftulse, fiaperfkiem verb exteriorcm com- pofitam effe ex fuperficie exteriori & minima^ teftul^, hcCC 3 fuperficie omnium limborum in- termediarum teftularum. Circa modtim , quo teft^ in animalibus pro- ducuntur ^ fequentia euidenter demonftrari po- terunt. I. Materiam filorum fudori animalium in eo ft- milem effe quod fit humor per fuperficiem exte- riorem animalis excretus. 2,. Filorum figuram duobus modis producipof- 54 SOL!DO mTl^ASOLJDFM (^c. fcj vel in ipfis animalis poris per quos excernun- tur, vel dum crefcentis animalis fuperficies, ma- ior fada fuperficie iam pridem concret^e teftulas, ab eadem recedit y adebque glutinofum humorem intra vtramque fuperficiem contentum partim in fila ducit ( id quod bumoribus vifcofis familiare^ eft ) partim noui bumoris excretione adauget , quod nulla alia’ materia intra didas duas fuperfi- eies penetrate poffit . 3. Diiierfitatem filorum dependere a poro- rum diuerfttate , quibus animalis fuperficies per¬ forata eft , & a diuerfttate materise, qux per eof- dem poros excernitufj babet enim id generis ani- malia geminam fubftantiam in ftiperficie, quarum altera durior eft, mollior altera, vtraque fibrofa, cuius accuratior indago non parum lueis affert oflium examini. 4. Teftulas omnes , ft extimam , feu mini- mam , exceperis , produdas elTe inter textam ex- teriorem, Sc ipfum animalis corpus, adebque non a fe ipfts, fed a loco figuras accepiffe j quo fit vt motus animalis , Sc materi£c quantitas , aliqiianu in figura varietatem ftepius in oftreis producat. De extima teftula dubitari poterit , an fuperfi- ciem exteriorem ambiens fluidum tetigerit , aru, verb membrana quadam teda fuerit ; crediderim tamen vltimam opinionem folam locum habero. I. Quod omnium reliquarum teftularum fila y quo tempore concreuerunt, a fluido ambiente intada fuerint. DISS£ 2 ^A TJONIS P^ODI^OMrS. 5 5 firerint. 2. Quod in chamis hirfutis videamus membran^e , vel corio fimile quid teftas extrinfe- Gus veftire. Sed de re tantiim non infenfibili quf- ftio eft, & did poterir incra ouum iain turn indu- ruiflfe prim^ teftulcG fila quandbquidem experien- tia conftet oftrea , alia teftacea ex ouis , non^ ex putredine nafci. Ex di(ftis facile explicatur , i. Omnis ilia va- rietas colorum , aculeorum , quse in teftis^tum noftratibus , turn peregrinis admirationem mul- torum raerentur 5 cum aliunde non procedat , quam ex limbo animalis tefta inclufi Etc- nim hie limbus 5 dum ex paruulo fenfim ere- feit 5 & dilatatur , in fingalis teftularani oris fui imaginem relinquit; quandoquidem diutae org Vel concrefcant ex humore , qui ex liinbo animalis exudaty vel ftiir ipfi limbi animalis > qui vt in ca- nibus marinis dentes 3 de nouo forfitan iiiccrefcunr in prioris limbi locum , d>c eorundem dentium in-r ftar versus exteriora fenftm eudluuiitur. 2. Mar- garitarum produvftio , turn earum , quae teftis ad- haerentes , figura non vfque adeb rotunda funt ^ turn earum ^ quae 5 obftru<ftis. in fuperficie animalis pororum oftijs , intra iplbs.poros figuram rotun- dam adipircuntur : namque inter margaritarum^ cortices, Sc concharum rnargaritiferarum teftulas id diferiminis dumtaxat intereft > quod teftarum_» fila in eodem quafi piano fita fint; margaritarum verb cortices fila habeant difpofita per eamdem-. fuperficiem 5 DE SOLID O mTEJ SOLIDVM ^c. fuperficiein rph^ricam. Elegans huius rei exein- plum inter alias margaritas Tuo iuflli a me dif- frad:as vna prsebuit, <j^use exterius Candida , intc- riiis corpus nigrum includebat fimile grano pi- peris 5 & qua colorem, & qua magnitudinem , in quo filorum altera extremitate centrum refpicien- tium fitus euidentifTimus erat , ordinefque , feu rphaerae^ eorundem filorum dignofci poterant , Eadem occafione vidi. i. Margaritas varijs tu- beribus insequales nil aliud efife , quam varias pa- ruulas margaritas ijTdem communibus cruftis in- clufas. X, Margaritas flauefcentes multas non-» folum in fuperficie extima fphaer^e , fed in omni¬ bus fphaeris interioribus flauo colore tindas effe, vf adeoque dubitare araplius non liceat effo colorem ilium adfcribendum mutatis humoribus animalis , & iEthiopem lauare , qui ilium cluero ftudet y nifi vel adfcititius color fuerit, vtpote in coUo geftantis eas natus, vel fola extima fphg- ra flaua fuerit, vtpote fi animalis humores non-r fuerint immutati, quo tempore interiores fphjersc formabantur. Vnde patet illorum error, qui in- confulta Natura margaritarum imitationem ex in- genio fingunt, cum vix quifquam ffliciter illud aggrcffus fuerit , nifi alter Lucullus conchis mar- garitiferis viuaria repleuerit , & vel ip ipfis ani- malibus modos eas multiplicandi inquifiuerit, vel iijde didicerit difficultatem Nature labores imi- tandi, Non negauerim, poffe arte confici glo^u- los DlSSEliJATIcmiS Pl^gOl^MFS. 57 los e varijs corticibus compoficos , fed eofdenu cortices e filoriim (ibi mutuo appofitorum ferie or- dinare , viide natiuus ille margaritarum fplendor dependet, id verb faclu difficillimum iudicauerim; QuiE teftje terris obrutie latent, ad tria genera reducuntur . Primum genus earum eft 5 quie modo defcri- ptis adeo fimiles funt, vt ouum ouo : quando- quidem 5 & ipfse teftse in teftulas refoluantur y & teftul^ in fila , filorumque eadem diuerfitas , & idem fitus lit . Has teftas animalium quondam in fluido viuentium partes extitiflo , etiam fi te- ftacea marina numquam vifa fuiflent, ipfius teft^e confideratio demonftrat 5 vt concharum biualuium exemplo patebit. Quo tempore formatse funt conchse biualu^e , materia intra conchas contenta , 1. Habuit fuperficiem Iseuem y & poris innu- meris pertufam , duplicemque diuerfttatem po- rorum. 2, Subftantiam fiexilem , 6s minus duram ipfa tefta. S. Ab vna parte cum ambiente materia com- municauit, ab altera parte nullum cum ea habuit commercium. 4. Senfim feceflit a parte ilia , qua negatunii* ipft erat commercium cum materia externa, ver- fus illam partem , vbi liberum illi commerciunu erat cum eadem materia. H 5. Potuit 58 DB SOLI DO mTJ^A SOLIDFM ^c. 5 . Potuit fe fe per interualla aperire pro lam- plitudine illius anguli, quern ccardines teftarum admittunt. 6 . Bx paruo in magnum creuit ^ 7. Materiara, wnde confedse itellulse ifunt., per fui fubftantiam tranfmifit„ Materia externa conchas ambiens^ i . Si non omnino fluida extitit , faltem minorem vim refi- ftendi habuit, quam erat vis diJatandi fe in ma^ teria intra conchas contenta . 2. Continuit fub¬ ftantiam fluidam aptam conficiendis inde teftula- rum filis 5 qu2e omnes loci turn interni ^ turn ex- terni conditiones in ipfa Dtfjertatione argumen- tis 3 6c figuris demohftrat^e iatis euincuiit intra,. conchas animal, extra conchas fluidum extitifle,. Secundum genus earum-teftarum eft ^ qu^ mo- do defcrij^tis Ccetero iimileS j iolo colorej, 6c pon- dere ab illis dififerunt ; dum quiedam ieuiores iu- fto 3 aliiE iufto grauiores deprehenduntur 3 quod hi poros 'habeant fucco afcititio repletos 3 illarum^ pori leuiorum partium expulfione ampliati iint ^ de quibus nihil ampliiis fubiung0 3 quod aliud ni¬ hil fmt 3 nifi teftse animalium j vel petrefad;^ , vel calcinata?^ Tertium genus carum eft3qu9 fok figura fimi- les funt 3 modo defcriptis teftisyreliqua in totum ab ijs difterunt 5 cum nec vteftulf ibi 3 nec fila,. 3 multb minus ftlorum/diuerfitas obferuetur , Ha- 3 rum alif aere^ funt 5 ali? lapidef , colore 3 vel gro. ni- DISSE'KJATIO^IS P 2 {pD 2 (pMf^S. 59 gro , vel flauo 5^ jlI% marmore^ 5 ali? cryftallitif 5 ali9 akerius materif , quarum; omnium produdio- nem fequenti modo explico.. Vbi tek? fubftantiam fuccorum penetrandi vis diffoluerit , ijdem fucci vel terra baufti relique- runt teftarum fpatia vacua , ( quf ego tcftas ae~ reas appello ) vel noua accedente: materia alte- rati pro eiufdem materig varietate eadem tefta¬ rum fpatia vel cryftallis, vet marmore , vel lapi- de impteuere 5’ vnde ortum habet marmoris ilia., pulcherrima fpecies y quam Nepbiri appellant , qufque aliud nihil eft , quam fedimentum maris omnis. generis teftis. plenum , vbi canftimpta te¬ ftarum fubftantia 5, lapidea fubftantia in locum eius fucceffit. Non patitur inftituti mei breuitas , vt afteram omnium illorum defcriptionem , qug in fmgulis teftarum eterris: erutarum generibus notatu digna obferuauiquocirca , milTis alijs , fola fequentia^ buc referam. I. Concbam margaritiferam in Etruria reper- tam y adb^rente ipft conchy margarita. a. Pinng marine maioris partem y vbi y confum- pta biflb , color bifJI remanfit in materia ilia ter- rea, qug concbam repleuerat.. 3. Oftreorum mir^ magnitudinis; teftf , in qui- bus plures cauern9 oblongs a vermibus exeff re- periuntur , illis omnino bmiles y qucis in lapide> Anconitano y Neapolitano^ & Siculo certum ge- H a nus 60 DB SOLIDO mTBji SOLIDVM (^c, iius concharum inhabitat 5 qu^ lapidum cauitates nifi ab infedis nidos fabricantibus e Into format^ fuerint , ( quod vix crediderim 5 cum ipfa medij faxi fubftantia , vbi nullf cauitates reperiuntur , eadem fit cum fubftantia cauitatum , qii^ omnes circa fuperficies hfrent,)^ vermibus erunt exef?^ cum & fuperficies cauitatis illud fuadeat, & in_, multis cauitatibus repertum corpus ex filamentis craftioribus contextum euincat, quod ipfi cauita- ti, magnitudine, & figura refpondet. Certe nec a conchis^ nec cir^a conchas faeftf funt^cum or- ganis ad rodendum deftituantur id generis tefta- ceanec teftarum figure vlla cauitas refpondeat. Nec mirum eft mari expofita faxa conchyIiorum-» ouis a mari cxpulfis receptacuium prebere in di- d;is cauitatibus ^ cum earum nullam hacfenus vi- derim manifefto exitu deftitutam . Quod ft quis dixerit a fucco lapidefcente circa certa corponc^ concreto cauitates illas produvftas fpiftb, qufdam cauitates eadem materia vndiqiie obdu<ft^ abfque oftio reperiundg fuiffent. 4. Teftam interius ex parte confumptam 3 vbi adefe fubftantif iaefturam crufta marmorea flip- pleuit 3 varijs balanis teda 5 vt adeoque certb concludere liceat 3 a mari relitftam in terris te¬ ftam 3 fecundo in mari deportatam 3 iterum nouo -fedimento obrutam 3 & a mari derelidam fuifle. 5. Oua minutiftima, & turbines vix nift oculis -microrcopio armatis confpiciendi, 6 . Peftines, DJSSEKJ'ATJONJS P2^D2{OMFS. 6i 6 . Pedines,turbines3& conchas biualuas non cryftallo tedas, fed tota fubftantia cryftallinas. 7. Vermium marinorum tubulos varios, Quod de teflis divflum eft, idem de alijs parti- ^lupar^ bus animalium , ipfifque animalibus terra obrutis dicendum , e quorum numero funt dentes canum marinorum , dentes pifcis aquilie , vertebrit pi- fcium, omnis generis piCces integri, crania, cor¬ nua , dentes, femora , & alia ofla animalium ter. reftrium, quandoquidem h^c omnia veris anima¬ lium partibus, vel omnino fimilia fint , vel folo pondere, & colore ab illis difterant, vel, prater folam figuram externam , cum illis nihil commu¬ ne habeant. Magnam diflficultatem mouet innumerus ille^ numerus dentium, qui fingulis annis ex infula Me- lit enfi exportantur j cum vix nauis vlla eo appu- lerit, quin illius miraculi qu^dam indicia fecum., reuehat. Sedhuic ego difticultatialiamrefponfia- nem non inuenio , quam, i. Quod fingulis Ca- nibus fexcenti,& plures dentes fint,&:toto tem¬ pore dum viuunt , noui dentes fubcrefcere vide- antur . 2,. Quod ventis agitatum mare obuia^ fibi corpora verfus vnum aliquem locum protru- dere, 6c ibidem accumulare foleat. 3. Quod Ca¬ nes marini gregatim incedant , adeoque eodenu loco plurium Canum dentes relinqui potuerint. 4. Quod in glebis MelitenGbus hue allatis , prx- ter dentes diuerfos diuerforum Canum , etiarru varia DE SOLIDO mr^A SOLIDVM igrc. varia conchylia reperiantur y vt adeoque fi nume- rus dentium; diflliadet prodiidionem eorum, terr^ adfcribendutn efle eorumdem dentium fabrica-. , 8c in (ingulis animalibus copia , terra fundo maris fimilis, alfaque corpora marina eodem loco reper- ta contrariic opinioni faueant.. Alijs difficultatem mouet magpitudo> femorum,^ craniorum> 8c dentium , aliorumque oflSum,qua! ^ terra eruuntur: fed nec tanti eft hac obiedio, vt quantitas folitas quantitate maior , modum Na¬ ture viribus fuperiorem , inferre debeat y quan- doquidem . i, Noftro fseculo vifa (int corpora^ hominum facie admodum procera. 2. Certunij fit , extitiffe aliquando monftruofte magnitudinis bomines, 3. Ssepius itidem pro Iiumanis oiTibus habeantur , quas aliorum animalium ofla fint. 4. Idem fit attribuere Naturae oftium vere fi- broforum producftionem , ac dicere pofTe Natu- ram^abfque reliquo homine, hominis manumpro- ducere. Sunt, quibus diuturnitas temporis reliquoruiiL* argumentorum vim euertere videtur; cum nullius ^culi memoria conftet , inundationes eo adfcen- difle 5 vbi multa marina corpora hodie reperiun- tur , fi diluuium vniuerfale exceperis , vnde ad noftra vfque tempora quatuor mille anni prseter propter numerantur 5 nec rationi confonum vide¬ tur , tot annorum iniurijs reftitifle animalis cor¬ poris partem 5 cum videamus faepe paucorum an¬ norum DJSSEK^JTlOfJJS Pl^DH^MFS. 6 s iiorum fpatio eadem corpora in totum deftrui. Sed huic dubio facile refpondetur, cum a foli va- rietate id totum dependeat s fttata enim ex certa argillse fpecie vidi ^ quie omnia fibi incluia corpo¬ ra tenuitate fucci .relbluerunt jalia arenacea ftra- ta plurima obieruaui, quse omnia iibi commifla^ Integra confemarunt. Quo experimento liceret in cognitionem yenire illius fucci;,qui folida cor¬ pora refoluit 5 quod yerb xertum fit ^ multoruncu conchyliorumquse hodie reperimus , produdio- nem ad tempora cum Yniuerfali diluuio coincir dentia referendam, efie y fufficiet fequens argu- mentum . Certum xft ante ia<fl:a Romans Vrbis fundamenta 5 Volaterranorum vfbem iam *tum yi- ribus potentem extitifle 5 at verb in faxis illis pr?- grandibus 5 quse quibufdam in locis ibi reperiun- tur ( muroxum ^antiquiflimoriim veftigia ) omnis generis conchylia a-qpjexiuntur^ mon ita pride.m in medio foro excifiim ffaxum eft conchis ftriatis refertiflimum 5 vt adeoque certum fit hodie in di- <ftis faxis repertas conchas iam turn produdas fuifie y quo tempore muri Volaterrani extrue- rentur , Et ne quis dixerit y folas .teftas in lapir dem conuerfas^ vel lapidi incJbias.ab ed^i tem¬ pore nullum damnum rpaflas fuifie ; totus ille col- lis, cui yrbium Etrulcarum antiquiifima fuperftru- <fta eft, ex maris fedimentis exurgit fibi inuicem-^ impofitis, &: horizonti parallelisvbi. multa ftra- ta non lapidea veris conchis , & xiullam omninb mutationem <J 4 SOLI DO SOLIDVM ^c. mutationem paffis abundant ; vt adeoque certo pronunciare liceat , quas hodie inde extraximus, non immutatas conchas ab bine ter mille annis , & amplius producias fuiffe . Ab Vrbe condita ad noftra vfque tempera numeramus bis mille qua- dringentos viginti annos, & quod excedit 5 & quis non largietur plura fa^cula effluxifle , ex quo pri- mi homines eo fedes fuas tranftulerunt , vfquo dum in illam magnitudinem excreuerit , qua vi- gebat tempore conditje vrbis ? quibus feculis fi illud tempus adiunxerimus , quod interceflit a ia- iflo primo fedimento Collis Volaterrani ad reli- <9:um a mari eumdem Collem , confluentefque eo alienigenas, facile ad diluuij vniuerfalis tempera adfeendemus. Eadem hiftoriic authoritas dubitare vetat, quo minus pr^grandia ilia ofla^quse ex agris Aretino- rum eruuntur,mille nongentorum annorum fseui- tiei reftiterintj certum enim eft, i. Crania iu- mentorum, quse ibi reperiuntur , non efle ex hu- ius Cieli animalibus , ficut neque femora ilia in- gentia , & praelongse fcapulse , qu 3 e ibidem repe¬ riuntur . 2. Certum eft tranfijfle iliac Anniba- lem , antequam ad lacum Trafimenum cum Ro¬ manis confligeret. 3. Certum eft , extitifle in^ ipfius exercitu iumenta Africana , & immenftc magnitudinis Elephantes turrigeros. 4. Certum eft , dum a montibus Fefulanis defeenderet , ni- mia aquarum alluuie perijfle in locis paludofis ma- gnam DISSEHJAFIOUIS P:^QDKpMFS . ^5 gnani partenr animalium oneribus vehendis defti- natorum.. 5. Certufn eft locum > vnde eruuntur dida ofla ex varijs ftratis congeftum effe , qua? plena funt faxis a circumfitis montibus torrentium impetu deuolutias vt adeoque; cuilibet loci, & oft* fium natiiram cumvbiftoria; conferenti euidens ixu omnibus- confenftus latere amplius non pofTit, Qnod de animalibus , eorumque partibus di» Pianu dum eft' , plantis , 6? partibus plantarum pariter conuenit jiiue e ftratisi terreis eruantur, Hue intra faxeam* fubftantiam deliteftcant j vel enini veris plantis prantarumq; partibus omninp fimiles funt, quales rarius reperiuntur 5 vel ftolo colore > &pon- dere ab’ illis difterunt , qua? frequentius occur- runt,modb in carbones exuftse,modolapidefcen- te ftucGodmpregnatas, vel ftola figura illis relpon- dent, qualium magna copia varijs in locis extat. De primisMuobus generibus , quin ver^ plan- tae olim extiterint , dubitare minime licet, iuben- te ita ipftorum corporum fabrica, nec repugnante natura loci, vnde eruuntur . Qui obijpiunt , iiu ades translatam terram ftucceflu temporis in li¬ gnum abijfte, non nift de ftuperficie terrse lignum includente id aflerere poterunt; vbi exiccata cum tempore terra , & in puliierem delapfa incluftumj fibi lignum detexit r nec vrgent in eiuftdem ligni poris reperta: fila metalfica ,,cum ipfe e terra trun- cum extraxerimt nodis ramorum , & cortice plan- tarn teftatum , cuius fifliir^e materia minerali re- I ferta? DE SOLIDO mTI{A S 0 L 1 DFM ^c. fertse erant . Poflet &: hinc mineralium dodrin^ non pariim lucis accedere , fi in ligno , 6c in lo¬ co lignt inquireretur > quid ilia mineralium pro- ducaioni conferre potuerint . Bituminis nomin&^ multa veniunt , qi^ nil nili carbones efle , fibra- rum dudus, & exuftorum cineres euincunt • Ma- iorem diflficultatem park tertium genus planta- rum , feu figurse plantarum lapidibus infcript^e; cum id generis figuras obferuemus in pruina, ar- bore mercuriali, falibus volatilibus varijs , Tub- ftantia alba in aquam refolubili, qu^ in vafis vi- treis non folum lateribus eorum interius accre- fcit 5 fed interdum e medio fundo in liberum ae- rem exurgit . Sed rit^ omnia perpendenti nihil occurret allatis opinionibus contrarium : ad duo enim genera referuntur infcriptje Taxis plantarum figurse : quf dam in Tola fuperficie rimarum h^rent, quas abique vera planta, licet non abfque fluido produdas facile concelfefim j, alije non modo im. fuperlicie rimarum conliftunt, fed per ipfam lapi- dis fiibftantiam quaqua verfus ramulos fuos dif- fundunt ; vnde fequitur , quo tempore produce- batur dida planta, fiue aliarum plantarum more, fiu« plantie mercurialis modo fadum id fit , ip¬ fam fubftantiam lapidis non dum fluidi naturam-. depofuiffe: id, quod amplius confirmat,non mo¬ do ipfa mollior confiftentia lapidis , fed etianu angulata corpora in dendroitide Iluenii frequen- tia , qualia, nib in fluido libero, non concrefcunt. Sed l^lSSEiq'ATlomS PI^DI^MFS. <57 Sed quid alijs arguraentis opus eft , vbi ipfa expe- rientia loquitur? Varia Ibca vliginofa, turn apri- ca, turn fubterranea luftraui, vbi mufco, & alijs plantis a prseterlabente aqua accrefcens lapis no?, uo muft^ varij generis tegebatur . Havftenus pr^- cipua ilia corpora recenftii, quorum locus,in quo reperiuntur , multis dubium reddidit locum pro- dudionis eorumdem 5 & eadem occafione fubin- dicaui, quomodo de eo, quod infeniibile eft, cer- tum quid ex fenftbili concluditur i Quomodo priefens alicuius rei ftatus ftatum^ rarUmm prieteritum eiurdem.r^j detegitpr^ cseteris fuo id exeiiiplo Etruria euidenter declarat , in cuius hodierna facie obui^ in^equalitates, manifefta di- uerfarum mutationUm indicia in fe continent , quas ordine inuerfo recenfebo a nouiffima ad pri- mam regrediendo.. I. Aliquando planum inctinatum A in eodem piano fuit cum piano horizontali altiori B , & eiufdem plani A ita eleuati limbus , vt & limbus plant horizontalis altioris C Ylterius continuati fuerunt , fiue planum horizontale inferius D in^ eodem piano fuerk cum planis horizontalibus al- tioribus B,C, fiue aliud corpus Iblidum ibi extiw terit planorum akiorum^ nuda latera fulciens : feu quod idem eft , quo loco hodie fluuij , paludes, planities depreflk, pra^cipkia , & plana inclinata inter colies arenaceos confpiciuntur, olim plana# omnia extitere, eoque tempore aqua omnes turn I z pluuiarum ^^8 DB SOLIDO mri^A SOLJDFM (^c. pluuiaruni^ turn fontium^ vd ipfam illam planitiem inundabaiit, vel Tub planitie canales fubterraneos fibi aperuerant 5 faltem fub ilratis fupedoribus ca- uitates erant,. 2.. Quo tempore formabatur planum B, A, C, & illi Tuppofita alia plana, totum planam B , A, C, aquis tedium fuit ; feu quod idem eft > fupra^ colies arenaceos vt vt altos mare aliqiiando ele- uatum iuit. 3. Antequam formaretur planumB^A,C,pla¬ na F, G eumdem fitum habebant , quern modo obtinent , feu quod idem eft antequam formaren- tur collium arenaceorum ftrata , ijfdem in locis profunda yalles extiterunt. 4. Aliquando planum inclinatum I cum planis horizontalibus F , & G in eodem piano extitit, & planorum I, & G nuda latera, vel vltedus con- tinuata fuerunt , vel aliud ibi folidum extitit ea- dem nuda latera fulciens ,cum dida plana forma- rentur, feu quod idem eft, quo loco Jiodie, inter altifftmorum montium pianos vertices, valles con- fpiciuntur, aliquando vna continua planities erat, fub qua ingentes cauitates formats erant , anto ftratorum fupericrrum ruinas. 5^. Quando planum F , G formabatur ; flui- dum aqueum illi incumbebat; feu, quod idem eft, aliquando altilfimorum montium plani vertices aquis tedli fuerunt. Sex itaque diftindlas Etrurise facies agnofci- mus, dissb:ejationis pi^db^mvs. 6^ 111 us 5 dum bis fluida, bis plana, &: licca , bis af- pera fuerit ; id quod , vt multorum a me infpe-- < 5 fcoruni locorum indu( 3 :ione de Etruria demonftro, lie de vniuerfa terra variorum locorum deferiptio- nibus a varijs authoribus allatis confirmo . Ne> verb a nouitate periculum quifquam metuat, Na- turic cum Scriptura confenfum paucis exponam_., recenfendo praecipuas difficultates, qu^ circa (in- guJas terr^ facies moueri poterunt, De prima terr^ facie in eo Scriptura , & Na- tura confentiunt, quod aqtiis omnia ted:a fuerintj quomododero, & quando coeperit, & quanto tem¬ pore talis extiterit, Natura filet, Scriptura loqui¬ tur . Quod autem fluidum aqueum fuerit , quo tempore nec dum animalia, &plant5e reperieban- tur , & quod fluidum illud omnia texerit , mon- tium altiorum ftrata omni heterogeneo corpora deftituta euincunt ; quorum figura fluidi pr^efen- tiam, materia abfentiam corporum heterogeneo- rum teftatur; materi^e verb, & figure in diuerfo- rum , & ab inuicem remotorum montium ftratis fimilitudo , fluidum illud vniuerfale demonftrat. Quod fi quis dixerit , contenta in illis flratis di* uerfe naturae folida fucceffu temporis confumpta fuiffe 5 negare minime poterit ,'confpicuam ibi di-- diuerlitatem obferuandam fuiffe inter ftrati mate- riam, & materiam per ftrati poros percolatarru , corporumque confumpporum fpatia replentcnu. Quod fi verb fupra primi fluidi ftrata quibufdam in 70 DE SOLIDO JNT 2 {A SOLIDP^M ^c. in locis alia ftrata reperirentur diuerfis corporibus referta , aliud inde non fequeretur quam fupra^ ftrata priini fluidi ab alio fluido noua ftrata depo- fita fuifle, quorum materia itidem replere potue- rit a primo fluido relivftorum ftratorum ruinas 5 vt adeoque Temper eo recurrendum fit, quo tempo¬ re ftrata ilia fimplicis materia y &c in omnibus montibus obuia formabantur , reliqua ftrata non_. dum extitifle 5 fed omnia teda fuifle fluido plan- tis, & animalibus, alijfque folidis deftituto: qu^ ftrata, cum ex illorum genere fint y quie nemo ne- gare poterit, quin a primo Mocore potuerint im¬ mediate efle produda 5 manifeftum Scripture cum Natura confenfum inde agnoTcimus . De fecunda terr^ facie , qua* plana y Sc ficca^ fuit, quando 5 Sc quomodo coeperit, itidem Natu¬ ra tacet 5 Scriptura loquitur 5 catera , quod talis terrije facks aliquando extiterit , aflerentem Na- turam Scriptura confirmat ; dum ab vno fonto fcaturicntes aquas totam terram irrigafle docet. De tertia terr^e facie , qua afpera ftatuitur, quando coeperit, nec Scriptura, nec Natura deter- minat 5 magnam illam fuifle inarqualitatem Natu¬ ra demonftrat , montium autem mentionem dil«- uij tempore Scriptura facit 5 osetera quando pro- dudi fuerint illi montes y quorum Scriptura ibi meminit , fuerint ne illi montes ijdem cum mon¬ tibus hodiernis y fuerit ae initio diluuij ea pro- funditas vallium , quje hodie , an verb ad depri¬ me ndam DJSSEKJ'ATJOfllS P 2 {pD 2 {pMrS. 71 mciidam fuperficiem excrefcentium aquarum no- uje ftratorum rupture nouas voragines aperuerint, nec Scriptura , nec Natura determinat. Quarta facies, quando omnia mare erant, plus negotij faceflere videtur 5 licet re vera nil notL, facile ibi occurrat. Extitifle mare altius , quanu modo eft , collium e maris fedimento produdio teftatur 5 idque non modo in Etruria, fed in plu- rimis locis ftc fatis a mari remotis , vnde verfus mare mediterraneum aqua? dilabuntur: quin in illis locis 5 vnde in Oceanum aquie defluunt . Quanta ilia maris altitudo fuerit, Scriptur^e illam determinant! Natura non repugnat : quandoqui- dem > I. Certa veftigia maris extent in locis plures Centenos pedes fupra maris fuperficienu eleuatis. 2. Negari non poterit, quin, vt om¬ nia terric folida initio rerum fluido aqueo ted:a-» fuerunt > fic aqueo fluido iterum tegi potuerint 5 cum reruni naturalium mutatio quidem continual fit , nulla autem naturalis in nihilum reduvftio • Quis autem penetralium terras fabricam perfcru- tatus eft, vt negate aufit, pofle ibi ingentia fpa- cia extare fluido modo aqueo , modo aereo ple¬ na. 3. IncertLim omninb fit , qu^ vallium pro- funditas initio diluuij extiterit 5 ratio verb fua- deat , primis mundi feculis ab aqua , & igne mi- nores cauitates exefas fuifle, adeoque minus pro- fundas ftratorum ruinas inde fequutas fuifie 5 mon¬ ies autem altilfimi , quorum Scriptura meminit, altiflimi, 72 DE SOLID Q mTB^ SOL/Df^M ^c, altilTinii erant eorum montium ^ qui tunc tempo- ris reperiebantur, r^pn autera eorum ^.quos hodie videmus ,. 4. Si. animalis motus id agere pote- rit, vt pro arbitrio modo aquis obruta loca ficca reddantur > moda nouis aquis obruantur 3, quid ni primo rerum. omnium Motors eamdem Irberta- tern y eafdemque vires vitro concederemus ? Do tempore dlluuij; vniuerfalis Hiftoriie Sacr^e omnia minutim recenfentihiftoria profananoarepugnat, Antiquse vrbes Etrurice natales fuos vltra ter mil- le annos extend-unt ^ quarum nonnullse in collibus a mari produdis extrudse funt 5 in Lydia autem-» vicinius ad quatuor mille annos accedimus 5 vt inde calligere liceat, tempus quo a mare dereli- da terra fuerit y conueniens efle tempori y cuius Scriptura meminit .. Quod modum crefcentium^ aqu^um lpedat> varios afFerre poffemus Naturse- legibus: conuenientes Quod fi quis dixerit , im terra centrum grauitatis non Temper idem eflfo cum centro figuric:, fed modo ab vna 5 modo ab altera eius parte recedere , prout cauitates fub- terrane^. varijs locis creuerint > facilem rationem afFerre licet y cur fluidum initio rerum omnia te- gens certa loca arida reliquerit ^ iterumque redie- rit ad ilia occupanda.. Eadem facilitate vniuerfa- le diluuium explicatur , fi circa ignem in medio terrx aquarum fphara ,, aut faltem" ingentia rece- ptacula conftituerenturj vnde^abfque centri mo- tUj, incliife aquae effufio deduci poterit. Sed , facilis DissE:^Arioms p’eqd’b.omvs . 73 facilis admodum fequens modus mihi vidctur ^ quo & vallium minor profunditas & fufficiens quantitas aqux inueniuntur, nulla habita ratione centri, vel figura*, vel grauitatis . Quod fi enim admiferimus , i. Fragmentis quorumdam ftra- torum delapfis obturates fuifie meatus > per ques in terr^ caua penetrans mare ad fontium fcaturi- gines aquam mittic, i. Aquam vifeeribus ter- rx inclu£am nulli mortalium dubiam , vi ignis fubterranei omnibus noti partim verfus fontes adam , partim per terrie non dum aquis obrut^e poros in aerem propuKam fuifle 5 illam verb aquam 5 qu^ turn aeri lemper inhseret , turn prg- didlo modo illi immilcebatur, pluuiarum fpecie^ delapfam fuilTe. 3. Fundum maris ob diiatatas cauernas fubterraneas eleuatum^ 4. Reliquas in fuperficie terr^ cauitates repletas fuifle terre- na materia ab aitioribus locis continuo pluuiarum allapfu abrafa. 5. Ipfam terr^e fuperficiem mi¬ nus in^qualem fuilFe, vtpote ortui viciniorem, ni¬ hil nec Scriptiiric ^ nec rationi nec quotidianie experienti^e contrarium admiferimus , Quid in_ terr^ fuperficie contigerit dum aquis tegeretur , nec Scriptura, nec Natura dedarat; id folum ex Natura aflerere poifumus , profundas valles tunc temporis produ^as eife. i. Quod ignium fub- terraneorum vi ampliores reddita’ caiiitates ma- ioribus ruinis locum pr^buerint. 2. Qiiod aquis aperiendus fuifiet reditus in prpfundicra terrje , K 3. Qi^^cd* 74 SOLJDO mTKJ SOLIDFM ^c. 5. Quod hodie in locis a mari remotis profundas valles confpiciancur repletiE pluribus fedimentis marinis. Quinta: facies ^ qu^ kerum fieca reddka terras ingentes planities monftrabat, extitifle planities illas Natura demonllrat , Scriptura non refragan- te 5 ci^tera, an ilUco totum mare recefferk 5 an^ verb labertcibus feculis nouae voragines apert^ nouis regionibus detegendis oceakonem pr^ebue- rinc, cum Scriptura fileat, & gentium hilloria dc priniis a diluuio feculis ipks gentibus dubia , & iabulis plena credita fuerit , nihil certi ea de 10 decerininare licet . Id quidem certum eft ma- gnam terrx quantitatem fingulis annis deferrt iii^ mare ( vt fluminum amplitudines ^ & loiiga per inediterraneas regiones itinera , torrentiumque^ innumerum numerum, paucis, omnia terra: decli- uia confideranti facile obuium eft ) adeoque de- a ftuminibus terras 5 littoriburque adiuii- cias in dies nouas terras relinquere nouis ha bit a"- tionibus aptas 5 ;d quod confirmat Antiqtiorunv opinio y qua intcgras regiones cognominum ftu- uiorum munera dixerunt‘5 vt & Gr^ecorum tradi¬ tion dum. referunt'horiiines fenlim a monribus de- fcendentes maritima loca ob nimiam humkiita- tem fterilia > fucceilii temporis fkcunda reddita-* incoluiife^.. Sexta terriE facies fenfibus obuia eft, qua didf pLiiiiries aquariim pr^cipae rofione n interdum^ n ^ ignium DlSSE^ATiOntS PKOD\OMrS \ 7 j &; ignium exuftione, in varies canales, valles , & pr£ecipitia tranfierunt : nec mirandum eft , apiid hiftoricos non legi, quo tempore quselibet muta- tio contigerit . Primorum enim a diluuio fecuJo- rum confufa eft & dubia hiftoria apud profanes; labentibus verb feculis illuftrium virorum facla^ , non autem Nature miracula celebranda libi fum^ pferunt. Defideramiis nihilominus citata Scripto- jibus moniimenta eorum , qui in varijs locis fa- (ftarum mutationum hiftoriam conferipfere ; & dum reliqui Authores , quorum feripta conferua- ta funt 5 ftngulis tantum non annis inter portenta referant terr^Emotus , e terris erumpentes jgnes , fluminum, & marium exundationes ; facile patet quatuor mille annis multas, & varias mutationes contigifle, Vt adeoq; multiim errent illi ^ qui in feriptis Antiquorum multos errores accufant > quod varia ibi occurrant ab hodierna Geographia diftbna . Nollem ego fabulofis Antiquorum nar rationibus facile fidem adhibere;fed & multa ibi occurru.nt, quibus fidem non denegarem. Ex il- lorum enim genere rhulta ibi deprehendo , quo¬ rum falfitas potiiis, quam veritas mihi dubia efte videtur ; vt funt mare mediterianeum ab Ocea- no occidentali feparatum ; e mari mediterraneo in mare rubrum tranfitus 5 inful^ Atlantidis fub- merfio ; variorum locorum in itineribus Bacchi , Triptolemi, Vliflis, Eneae, aliorumque deferiptio vera, licet rebus hodie occurrentibus non refpon- K z deat. 75 DB SOLIDO IfTTl^A SOLID^M^c. deat. Plerarumquc mutationum , quae in Etruria contigerunt toto fpatio , quod Arnum inter , 6c Tyberim ihtercipitur , euidentes demonftrationes in ipfa Dtjjertatiom afferam y & licet tempus , quo fingula? contigerint aiTignari non podlt , ilia ta- men ex hiftoria Italiic argumenta afferam y vt nuU luin vlli -dubium relinquatur . Atque hiEC fuccinta, ne dicam, tumultuaria jrelatio eft rerum priecipuarum, quas in i^fa. I)tffertatione tum diftiiKftiiis, turn fufius exponere decreueram, addita locorum defcri- ptione, vbi fingula obferuaui ^ 77 D. Vincentius Viuiani videat, & referat an in hoc opere he aliquid quod Fidei Catholicse , vel bonis mpribus fit aduerfum, Vincx de ^ardts Fic, Gemr, FIqt. Illuftriflime,, ac Reuerendiffime Dotnine • Cum Celeberrimi Stenoriis De SoUdo intra Soli^ dum ‘Naturalit^r Cantento- raauis to- tius Phyhees 3 nouum ^ fauftumque Prodromum vi- derim, cumque in eo Catholic^ fidei, bonqrumq; morum candorem, quareni in candidiflimo Autho- re illibatum agnouerim, digne quidem typis eun- dem committendum fum ratus hac die so.Augu- fti idd8. Vincentius. Vimmi Imprimatur feruatis feruandis. Vine, de *Bardis Vic. Gener, Flor, Die 7. Decembris 16^58. D. Francifeus Redi Confultor S.. Offieij Flo- renti? videat, & referat. Fr, lacohus Toftni Vic. Gener. S. Off. Flor. ReuerendifTime Pater. DoftilTimi , Sc experientiflimi Nicolai Stenonis De SoUdo intro, Solidvim naturaltter contemo Dijiert atto¬ rns 7 « nis ProdroMumy folida> nobilique dodrina ornatif^ (tmum vidi, prasloque dignum cenfui. Francifcus F^di . Stantc pradida atteftatione imprimatur Flo- rentiae hac die is. Decembris 1668, Fr, Jofeph Tafna^nims Cam, S, Offic^ FUr, Gio, Federighi Senatore > e Auditore di S, A, S» e per effo ^emdcfto Gm » Pag. lin. Legcnda. S, xz. qua; alias lo. zj. moueancur interdum 9 1 }. I. diuerforum,interduin &r I4« iiue Z2. 7* eft. Licet 4. dendroicidis • *8. ij. iure fufp 29. &. e diiierlis locis diuerfo tem¬ pore confluencia. 18. fupermeumbenmn i?. rz. obtenfa 19. fiiia SS- i.5* bafibus. Pag. Jin legenda 4i. II. ab expulfa e reiorta mate¬ ria concretaejprimd reci- pientis parti Uiperiori ia- triniecus adhatr* fx* 19. obtuCfint. a X. pra j aiElnm : quodlibet, X X* pro j t»ni eorum : illi 51. I. tranfparcns, fij. zo. exteriori oiiaitnx teftulat ^ & ex fuperf- 6t. 7t. prodiffui*iet\i\xa.i«t 11. F^Grlx E X P L I C AT I 0 F 1 G FX^A X.F M. C Vra pr^cipitatae fcriptionis breuitas non^ 17. 18. & ip. figura feruiunt explicandis il- pauca reliquerit minus dare expofita., lis angulatis ferri corponbus qu^ 3 °. pr^lertim vbi de angulatis corporibus, & terrx comprchenduntur, & quidem 17. figura exhi- ftratis'aoitur ; vt qualecumque remedium ifti bet omnia ilia 30, plana explicata in vnum pla- malo ad&berem,eplurimis alijs feledas fequen. num e quibus <J. plana pentagona funt, & poli- tes figuras hlc fubiungere conftitui. ta, la. tnangulana itidem pohta , 5 . triangu- Tredecim priores fi^ur^e angulatis cryftalli laria 5 & ftriata, 5 . quadrilatera oblonga, & po- corporibus explicandis deftinatx , ad duas claf- lita . i 8 . figura eft planum bafis eiufdem corpo- fes redticuntur. Hs. ip. figura eft planum axis eiufdem cor- Prima claQis continet feptem differentias pla- poris. ni, in quo eft axis cryftalli. In i. 2. & 3.axes Sex vltimie figure , dum indicant quo modo partium vnde componitur cryftalli corpus, con- ex pr^efenti facie Etruriie colligimus fex dil in- ftituunt vnam redam lineam , fed intermedia^ das Etrurk facies, fimul feruiunt illis facilius columnajqu^jin i. figura defideratur,in 2.bre- intelligendis, quae deftratis terr^.diximus, Li* uior , longior in 3. confpicitur. In 4. figura , nef pundis lignatf reprffentant terrae ftrataaie- axes partium conftituentium cryftalli corpus , nacea, ita a potiori nominata, licet illis vana, non conftituunt vnam redam lineam . 5. & & argillacea, & lapidea ftrata iramixta lint; re- figura ex illarum genere funt, quas innumeras liqu^e linear ftrata lapidea repraefentant itidem a a&rre potui ad euincendum, in piano axis late- potiori ita dida, cum interdum int^rilia fita lint rum , & numeriim , &: longitudinem varie mu- alia mollioris fubftantije ftrata In ipfa DtlJerta- tari non miitatis angulis , & in ipfa media cry- twm figurarum literas explicaui, quo ordine n- ftallo cauitates varias relinqui, ^ varias lamel- guraj fe inuicem excipiunt: hie breuiter muta- las formari. 7. figura in piano axis indicat quo- tionis ordinem recenfebo. Exhibet autem figura modo ex fuperimpofita planis pyramidum noua_. 25. planum perpendiculare Etrurk , quo tem- materia cryftallina laterum, & numerus,^: Ion- pore ftrata lapidea etiam nurp integra, & hori- gitudo varie modo augentur , modo imminu- xonti parallela erant . Figura 24. ingentes caui- ^ tates, fiue ignium, fme aquarum vi exefas inta* Secunda claflis continet fex differentias pla- dis fuperioribus ftratis. Figura 23, a difruptis ni bafeos . In 8. 9, 10. & ii. figura fex tan- .ftratis fuperioribus ortos montes, & valles. F^ turn latera numerantur, ea tamen cum differen- gura 22. a marc fada noua ftrata in didisvalli- tia vt in 8. figura omnia latera fmt sequalia ; in-.| bus^Figuraii.exnouis ftratis confumptam pai- 9. & 11. figura non omnia latera , fed tantunu [tern inftricrum ftratorum , intadis fuperjonbus, oppofita fint gqualia; in 10, figura autem in^-rj 20. figuralifruptis fuperioribus ftratis arenaceiSj qualia fine oppofita quaelibet latera. In 12. fi -1 produdos ibi colles 5 & valles, gura planum bafis, quod hexagonum effe debe- I ret , duodecim lateribus continetur* 13. figurA^I indicat quomodo , dum planis pyramidum im- ponitur noua materia cryftallina, in piano balls laterum longitude interdum , & numerus varie miitantur non mutatis angulis, Sex fequentes bgarx cxplicant duo diuerfa-» genera angulatorum ferri corporum.14. 15. 16, figura feruiunt explicandis illis angulatis ferri corporibus , cpix duodecim planis comprehen- duntur:& quidem 14. figura exhibet omnia ilia duodecim plana explicata in vnum planum, quo¬ rum fex triangularia funt, Si polita,reliqua fex! pentagona, & ftriata .15, figura eft planum bafis eiufdem corporis * 16, figura planum axis eiuf-! dem corporis,
Master Negative Storage Number OCI00064.19 Storia della Regina Stella e della vecchia Firenze 1880 Reel: 64 Title: 19 BIBLIOGRAPHIC RECORD TARGET PRESERVATION OFFICE CLEVELAND PUBUC LIBRARY RLG GREAT COLLECTIONS MICROFILMING PROJECT, PHASE IV JOHN G. WHITE CHAPBOOK COLLECTION Master Negative Storage Number: 0000064.19 Control Number: AEO-9778 OCLC Number : 30954532 Call Number : W 381.558 P752 v.5 no. 19 Title : Storia della Regina Stella e della vecchia Mattabruna : dove leggendo si sentirb come furono mandati quattro figliuoli ad annegare e le fu posto nel letto quattro cani ■ ■ ■ Imprint : Firenze : Salani, 1880. Format : 23 p. ; 14 cm. Note : Cover title. Note : Binder's title: Poesie popolari. Note : Imprint from colophon. Note : Title vignette (woodcut). Subject : Italian poetry. Subject : Chapbooks, Italian. Added Entry : Salani, Adriano. MICROFILMED BY PRESERVATION RESOURCES (BETHLEHEM, PA) On behalf of the Preservation Office. Cleveland Public Library Cleveland, Ohio, USA Film Size: 35mm microfilm Image Placement: IIB Reduction Ratio: 8:1 > Date filming began: _ i° Camera Operator: &*€ 1* STORIA DELLA « E DELLA •VECCHIA MATTABRENA Dove leggendo si sentira come furono man- dati quattro figliuoli ad annegare e le fu posto nel letto quattro cani, e dopo fu messa in pri- gione e condannata a morte per false accuse, e come fosse liberata da’ suoi figli dopo la morte del Gigante. STORIA DELLA REGINA STELLA 0 glor'iosa Yergine Maria, Che in questo mondo portasti dolore Col tuo Figliuol, quando la gente ria Sparse il suo Sangue con tanto furore; Concedi grazia a questa mente mia Dir di Orian, che fu re di Belflore, Di Mattabruna e la regina Stella, E de’ suoi figli, come il libro favella. Questa, regina Stella era nomata Pid bella donna che mai fosse alcuna; Dalla suocera sua fu molto odiata, (La quale aveva nome Mattabruna), Madre del Re, malvagia ed insensata. Notate ben quel ch’ ebbe di fortuna, Che la Regina mai cosa facesse In ben, che a Mattabruna le piacesse. 4 Di questa infame vecchia orgogliosa, Tenendo il suo figliuol la signoria, In guardia le lascio sempre ogni cosa E come Madre ognor la riveria. E la regina Stella graziosa De’ suoi orgogli forte ne temia; Ed il credulo Re non s’ avvedea Del falso cnor che Mattabruna avea. Si ben fingeva questa vecchia alpestra Che nessun del suo orgoglio si accorgea; Stando un giorno col Re alia flnestra, Yide una donna che due figli avea, L’ uno da manca, e 1’ altro da man destra ; E sulla piazza quella se n’ andea A prendere per loro da mangiare, Il Re la vide, e comincio a parlare. Dicendo : — 0 Dio, che tale e si gran dono Hai fatto a questa donna tanto bene! Ed io che Re di tutta Spagna sono, Se un n’ avessi saria fuor di pene : Per tua misericordia, Signor buono, Mostra le tue virtu degne e serene ; Per tua somma possanza e buon consiglio Dalla mia donna concedimi un figlio ! Or, come piacque alia Yergine pura, La notte la Regina ingravidava Di quattro figli, che piacque a natura, Di che il Re in gran gioja si ritrovava. Mattabruna, che questo ponea cura, Vide che Stella gia s’ approssimava All’ ora e punto del suo partorire : Tutte le dame allor fece partire. Con doloroso cuore partorendo Questa regina Stella graz'iosa, Intanto venne i figli suoi facendo : Ora udirete, Signori, ogni cosa Dal corpo della Madre quelli uscendo, Ciascuno usci con grazia dilettosa; Ed una catenella avean d’ argento Intorno al eollo, fra le spalle e il mento. Tre furo i maschi, ed una fanciulletta, E ciaschedun la catenella avia; Avuta una tal grazia henedetta, Mentre che seco addosso la tenia, Non poteva morir di morte in fretta. Il primo che la Madre partoria Aveva per segnal, senza magagna, Dopo del padre d’ esser re di Spagna. 6 * E Mattabruna, piena di nequizia, Quei quattro figli subito prendea : Poi si parti con perfetta malizia, E un suo donzello cbiamar si facea, Senza pietade e con molta tristizia Giunse il donzel, cbe Guido nome avea, Dicendo : — Dama, che t’& in piacimento ? Menollo a parte e gli disse il suo intento Quando il mantello in dosso Guido avea, Mattabruna i figliuol venne a pigliare Ad uno ad uno, e sotto nascondea, Dicendo a Guido : — Ya’ dove ti pare! Che gli annegasse sempre gli dicea.] Allora Guido prose a sospirare, Nel veder che d’ Oriano i proprj figli Erano giunti a si tristi perigli. — Alta Regina Stella dilettosa, Tu non t’accorgi del tuo gran dan naggio Tu sei ingannata di si cara cosa, Che i figli tuoi riceveranno oltraggio ! Guido si parte allora e non si posa : Yassene via con amaro coraggio; E per la selva tanto canuninava, Che ad un flume grandissimo arrivava. 7 * 11 Giunto ch’§ al flume, nota grand’ avviso ! Apre il mantel per volerli annegare; Fecer quei quattro figli allora nn riso... Guido li guarda, e comineia a pensare. Sulla riva del flume stava fiso: Per gran pietade prese a lacrimare, Dicendo : - — 0 Dio, pur questi son creati Ad iinmagine sua, deli! sian salvati. 13 E sulla riva del flume li laseia, E lor fa addosso il segno della eroce, * Avvolti in quel mantel senz’altra fascia; E poi ritorna alia vecchia feroce, Pien di paura e pieno d’ ambascia. E, giunto a lei, col suo parlar veloce Le disse: — Dama benigna e gradita, Di quanto mi ordinasti, ti ho obbedita. u e Mattabruna, che al malfar ben eala, Crede che siano morti quei figlioli; In una stalla ando sotto una scala, Da una veltra ch’ avea quattro cagnoli; Tosto li tolse e ritornossi in sala, Per metter la Regina in mortal duoli: Co’ cani in grembo in camera fu ita, Per farla di dolore usoir di vita! E quei cagnoli a lei la pose a lata, Parlando forte con parole strane : Dicendo: — Donna clie hai tu generato E Mattabruna ebe con Stella ha rabbi a. Presto rispose, e disse: — Figliool mio, Da te non sono questi ingenerati: Da lei precede qnesto fallo rio! II Re alior co’ Baroni suoi pregiati Alz6 le mani al Ciel, dicendo : — 0 Dio! Vedendo qnesto Mattabruna allora, Consiglia il Re che la Regina mora. II Re con gran dolor le did parola Che la Regina fosse imprigionata ; E con grande dolor si strngge e scola. E Mattabruna, forte eorrucciata, Alla camera, come uccel che vola, Se ne anclo tutta quanta indiavolata: Stella, sentendo alior ch’ ella venia, Crid6 piangendo: — Ah, Vergine Maria! E Mattabruna in camera n’ entrava, E con le sue donzelle in compagnia; La bella Stella ne’ ceppi pigliava, Dandole calci e pugni tuttavia Fuori del letto, Stella strascinava; Poi : — Falsa meretrice, le dicia: Che al marito t’hai fatto fallo tanto! E la Regina si struggeva in pianto. 10 I suoi figli volendo ricordare, Mattabruna la bocca le serrava Con le mani, n& lasciala parlave : E sempre andando a lei la ributtaya... Orridamente la fe’imprigionare ; E con ira a ciascun lei comandava, Che la prigion non si dovesse aprire, Sotto la pena di dover morire. Pane ed acqua le daya con sua mano Altra persona non andava a lei ; Gran dolore me aveva il re Oriano, Che giorno e notte ne soffriva omei. Ivi tntto Belftore a ogni Cristiano, Gli dispiaceva: ma pensando a lei Temevano che Stella con sna grazia Ne fosse stata al Re messa in disgrazia, Torniamo a Guido che ha deliberato Di fuggir yia in lontani paesi Per i bei figli, che avea lasciato, Che a Mattabruna non eran palesi; Andonne yia, ch’egli mai fu trovato, Era s& dicendo : — Dio U abbia difes* , Che dalle fiere non sian divorati... Torniamo a* figli tanto sventurati. V era m santo Romito ehe servia Cristo benigno in quella selva folta; E nna cella divota Ini ne avia, E ogni di fuori nsciva nna sol volta. Sulla riva di quel ftnme venia Placido andando, 1’ occhio dritto volta, E verso i bei figlinoli s’ incontrava, E assai maravigliato li guardava. E gnardandoli allor con fede pnra, Tosto li prese e venne via con quelli, Dicendo: — 0 Maria Yergine secura, Qnesti figlinol son pure tanto belli? E quando fiso tutti li affignra, Ravvisa ben cbe son tutti fratelli ; Yede le catenelle ed ogni cosa : Yassene via con la mente giojosa. Or giunto della cella sulla porta, Ecco nna cerva, bella ed allattata ; E quella bestia dilettosa e accorta Oristo benigno Y avea li inaudata; 11 Romito di qnesto si conforta, E tosto con la man 1’ ebbe additata ; E questa cerva in terra si distese : Di Dio la grazia il buon Romito intese. Le poppe in bocca de’ figli noli pose: Come la cerva per gran tenerezza, Lascia peppar le sue poppe graziose; E quel Roraito con motta allegrezza 61 va cogliettdoli erbe deltziose : Poi tornava alia cerva e con dolcezza Davale da mangiare; e Dio ringrazia Che quel la cerva stava grassa, e sazia. E quella cerva si pulita e netta Da quei figliuoli mai non si partia; Sempre stava con lor nella celletta, Ed il Romito ben la custodia. Cosi crescea la brigata diletta, Tan to che ogftun co’piedi se ne gia; E le catene ancora lor crescevano, Che i patti deliziosi addosso aveano. E la Regina Stella di Belfiore, Stando in prigion, con dolorosi lutti Gridava giorno e notte con dolore : — I figli, i figli miei, chi m’ha distrutti ? 0 Mattabruna, per mio disonore Me li togliesti, e destimi i can brutti! So che son morti, lassa me, tapifla! Per tua man, Mattabruna, empia, forina! 80 1$ Or qui lasciamo Stella questa Yolta, Diciamo de’ figliuoli e del Romito. Come la cerva la poppa a lor tolta, Poichd fur grandi si parti dal si!o. A spasso andava per la selva folta Cristo benigno, ch’ 4 Signor gradito, Per un Angelo spesso lor mandava Del pan eeleste che lo nutricava. E quel servo di Dio con molta festa Teneva quei figliuoli in una cella; Menava or 1’ uno or 1’altro alia foresta. Ma pur del primo I’istoria favella Che aveva una tal forza manifesta, Pifi d’ ogni altr’uomo che montasse in sella : Alla sua vista non vi fu Barone, Che abbatter lo potesse dall’ arcione. Quale fu poi di grande nominanza; E pin degli altri era forte ed astuto; Ed il Romito, per maggior certanza, Seco il menava sempre per ajuto, Gli altri lasciava in cella per usanza A Dio benigno, fin ch’ ei sia venuto : In un bel prato ell’era questa cella, » Dove ci stava la brig&ta bella. V’ era an gigante, nomato Trindasse, Che stava in quella selva a far la guardia; Era ordin del Re che qnivi stasse. Che aveva forza rigida e gagliarda, Pe’ malandrin cacciare chi trovasse. La selva ogni di cerca, ne mai tarda ; E a Mattabruna servo era soggetto: Ed era assai terrible d’ aspetto. Accio che i malandrini a ereatnra Non faccian danno ed alii viandanti, Andava per la selva alia ventura. Giunto alia cella, videsi davanti Quei bei figliuoli; verso lor pon cura E vede i segni che avean tntti quanti. Trindasse disse: — Oh Dio! che bei bambini Yedo in gran povertA cosi meschini ? E li vedeva nudi senza panni; Altro che alcune pelli avevano indosso, Disse il Gigante allora: — In tali affanni Son questi flgli, che patir non posso. Andarlo a dire al Re parea mill’anni ; E a camminare tosto si fu mosso; Piu presto va che nn destrier corridore : Tanto cammina, che ginuge a Belfiore. la gente clie vedea venir Trindasse Dieea : — Novella arreca di lontano. Non giS, che quel Gigante si fermasse, Ma a Palazzo ne ando questo marrano; E credo che per tutto il Re cercasse, Per averne da lui la bnona mano; E trova Mattabrnna viperina: Con riverenza la saluta, e inchina : Ed ella disse: — Tu sia il ben venato Or che novella arrechi tu vassallo? E lui rispose: — Donna, ho qni veduto La maggior nobil cosa, senza fallo : Tre cari figlinolin che, senz’ ajuto, In una selva son ; come cristallo, Una catena hanno d’ argento e d’ oro, Che al collo portan ciaschednn di loro. Mattabrnna assai allor si maraviglia, Sentendo ricordar simil novella, E sente che il suo cor cosi bisbiglia : — Questi saranno figli della Stella! E comanddgli con ardite ciglia, Che a nessnn non ne dica mai favella: — Yanne alia selva e, se gli troverai, La eaten prendi, e poi gli ucciderai ! 39 Tosto Ini andb per quella selva folta, Oli’ivi alia cella presto 4 pervenuto : Sta la donzella in un mantello involta. Tosto il Gigante forte e nerboruto, Coi due fratelli presto la risyolta. II fratello inaggior con il Romito E se n andavan per la selva a spasso : Guarda i figli ’1 Gigante e dice : — Ahi lasso ! Uccidervi saria grande follia! 0 che empieta, s’io fo tal crudeltade ! E poi, tra s4 pensando, ancor dicia : — Ma se non faccio la sua volontade, Mattabruna me uccidere faria; E, detto questo, senz’ altra pietade, Andonne verso la brigata bella: Lor, per paura, si fuggire in cella. Ma il Gigante non fu tardo n4 lento : Lor, non potendo la porta serrare, Egli entro dentro con nn tale intento Per voler tutti di vita privare. E le catene che erano d’ argento Gli tolse, e lor non voile altro mal fare. Eu tanta la piet4> ch’ egli ebbe al cuore Che uccider non li voile... ed usci fnore. 17 Poi torn© dal la vecchia Mattabruna, Lasciando in duolo quei figliuoli in cella ; Perchd rubata a lor gli area ciascuna Bella, ricca e preziosa catenella; Pin presto va che saetta nissuna, Tanto ehe giunse a Mattabruna fella. Quand’ ella il Tide, con carezze molte Andogli intorno e le catene ha tolte : Poi Mattabruna al figliuol se n’e ita, Dicendo: — Al viso gran vergogna porti Di questa cortigiana cosi ardita, Che pin di mille per lei son morti, Ingiustamente privati di yita! Or fa’ figliuol, che questo non sopporti. II Re sente la Madre cosi dire: — MorirA disse, se ayr& da morire ! Credendo fosse ver di quei cagnoli, Acconsenti che Stella alfin morisse, Benches nel cor ne portasse gran duoli; E Mattabruna parea che godisse. Al Romito torniam che avea i figliuoli Giunse alia cella, e parve che sentisse Pianger quei figli con un gran rumore: Corre lit presto e sente gran stridore. 45 Trovolli in cella tutti paurosi, In terra stando questi derelitti, Disse il Romito : — 0 figli dilettosi, Perch5 il dolore v’ ha cosi trafitti ? Poi non vedendo i segnali giojosi Delle catene, disse : — Or state zitti ; Ditemi tosto chi vi ha deruhati? Allor risposer tutti addolorati. — 11 pih grand’ uom che si vedesse mai, E gli e colui che le catene s’ ehbe; Piangendo poi il maggior, con pene eguai, Tanto ebbe a dire che il dolore crebbe, Disse il Romito : — S’ ero qui giammai Nessnno via portate non 1’ avrebbe ! E certamente ben diceva il vero, Benche fosse il Gigante ardito e fiero. Il Romito si pose in orazione, Dicendo : — Dio che festi cielo e terra, Acqna e fuoco e puranco le persone, A chi pace donasti, ed a chi gnerra, A chi ventura ed a chi perdizione; Chi gran ricchezza, chi poverta afferra: Alcuno lo facesti disgraziato Ed alcun altro molto avventurato. 19 Tu, che ogni cosa, mio Signor, faces ti, Che questi figli tn mi desti in dono? Cosi ti prego che mi manifesti Dove son nati, e di chi figli sono. Una voce dal Ciel, con detti mesti, Disse a quel Romito santo e huono : — Questi figliuoli son del Re Oriano : Odi che ti comanda il Dio Sovrano! Che tu battezzi ciaschedun di loro E poi mettiti in via e vanne a Corte ! Senza far posa e senza far dimoro. ' Che Mattabruna ha messo alia morte La madre loro con grande martoro. Dio vuole che di lei tu sia la sorte ; Dissegli ancor come stava ogni cosa, Ed il Romito allora non ha posa. L’ Angel di Dio 1’ ajuto a battezzare, Ad uno ad nno se li pose il nome : Tasso il prime si venne a nominare, Il secondo Oriano, il terzo come Urian Fulviano si venne a chiamare, E la donzella si chiamd Belpome; Poscia comando l’Angel del Signore, Che il camminf pigliasse per Belftoro. 20 51 E comandd die Tasso conibattesse Per iscampar la inadre dalla morte, Arditamente con chiunque volesse, Che Dio lo scamperA d’ ogni ria sorte. Volto al Romito, poi cosi gli espresse : — Farai al Re tutte le cose accorte, Di Mattabruna come il fatto stava ! 11 Romito con lor la via pigliava. Si camminando tutti andar via ratti Con il santo Romito in compagnia, Quali avessero avuti fieri assalti, Tra lor vanno pensando per la via: Ginnti a Belfiore, fuora vider tratti Molti stendardi con la turba ria; La qnal menava la Regina a morte Ed ardere nel fuoco per ria sorte. 83 Eravi il Re ed ancor Mattabruna Con tutta quella gente di Belfiore; E la Regina Stella piu che alcuna, Piangendo andava con molto dolore. Ed il Re, nel mirarla in veste bruna, Pel gran dolore gli scoppiava il core: Dov’ era il fuoco lui ne fu presente, E un savio venne a logger fortemente. La sentenza del male ch’ ella ha fatto, Ed altri fall! par che mescolasse; Poi Mattabruna fe’ bandir tal patto : Che a chi difender 1* animo bastasse, Venisse in campo per trovarsi in atto Col Grigante terribile Trindasse; Patto 1’ aveva armar per sna temenza, Per chi falsa tenesse la sentenza. Ma Tasso, che non era sordo o mnto, Presto si mosse col baston possente; Tutta la gente che 1’ ebbe vednto Di lui maravigliossi fortemente, Yedendol si animoso e risolnto Con furia camminar tra qnella gente: Dietro andava il Romito, per vedere La sna forza magnanima e il potere. Gli altri fratelli stavan piu lontano : Stella dicea: — 0 Yergine Maria, Io giammai non offesi il Re Oriano : Deh! ricevi ora tu 1’ anima mia! Allora gli rispose quel villano Di Trindasse, dicendo: — 0 Donna ria, Tn brnciata sarai dal fuoco ardente : Allor Tasso nsci fnori orribilmente. 22 E dissegli : — Tu m&nti per la gola ! Bench& grande tn sia e ben armato, Io ti faro mangiar quella parola.. Ed un colpo suir elmo forte ba dato, Che gli occhi fuora della testa cola : Ei cadde in terra morto, stramazzato Per quel colpo terribile e possente, Che stupir fece tutta quella gente. Fe’ il Re venir la madre li presente, Ch’ era crucciata pel gigante morto : Di quella vecchia iniqua e fraudolente Fe’ il Romito conoscere il gran torto. Allora ognuno ch’ era li presente Cercava alia Regina dar conforto; E volevan che tnvece della Stella Fosse bruciata Mattabrnna fella. Allora il Re si fece meraviglia, Sentendo i suoi figliuoli ricordare, E con gran rabbia la sua spada piglia Per morte alia sua madre voler dare; Ma il Romito li presto quella piglia, E Mattabruna fe’ di 1& levare : La fe’porre in prigion con molta asprezza i; Srella sciolta fu con allegrma. 23 Poi fe’ venir Belpome sua sorella, Che era in un Monaster, poGO lontano; II Romito di Tasso allor favella, Mostrandolo d’ ingegno sovrumano. Quel secondo di tal nome si appella Che come te si chiania egli Oriano : II terzo Urian Fulviano porta nome, E la donzella si chiama Belpome. H Re sentendo il dolce suo parlare, E ch’ erano snoi figli certamente; Con gran gioja li venne ad abbracciare Con la Regina insieme similmente. Ma chi potrebbe le feste contare? Per tenerezza piangea molta gente, Le mani alzando al Ciel con voce pia, Lodando Iddio e la Yergin Maria. Torn6 il Romito poscia alia sua cella E a Mattabruoa, che in prigione stava; Il Re, insieme alia Regina Stella, I snoi grandi misfatti perdonava. Ma il Consiglio poi intesa la novella Che Mattabruna libera restava. La fe’squartare... e bene gli conviene : Ch& chi mal fa, non speri di aver bene. mm. jfiwiy* * liiijttm falsai Via S. Nicoold, 102. Libretti illustrati a 10 Cent, ciascuno 101. Vita del re Vittorio. 102. Vita di Garibaldi. 103. Vita di Pio IX. 104. Orfeo dalla dolce Lira. 10S Nobilta dei Maccheroui. 108. Processo Fadda. 107. Nerone. 108. 11 Fatto delie bombe di Firenze. 109. Litauie della Madonna. 110. La disfida di Barletta. 111. 11 Pianeta fortunato. 112. Le veglie della Nonna. 113. Pietro Bailardo. 111. Napoli e Venezia. 115. La dotlrina dell’Amore. 116. Lo sposalizio de’ tiatti. 117. Storia di Campriano. 118. Topo e Gatto. 119. Leggenda di S. Elena. 120. Disperazione di Giuda. 121. II Giudizio Universale. 122. Gian Fiore e Filomena. 123. Vita della Regina Stella e Matlabruna. 124. La Guida degli Amanti. 125. Florindo e Cniarostella. 126. 11 Gontadin che ha furia, e il Giuco stracco. 127. Contraslo tra un Giuo- catore ed un Ubriaco. 128. S. Giovanni Boccadoro. 129. Ferrante e la Morte. 130. II Figliol prodigo. 131. I Dieci comandamenti diDioin ottava rima. 132. Giovanni Passanante. 133. La Zingarella. 134. La madre che buttb in un forno la figlia. 135. Burlette d’ Arlecchino. 136. Le Statue di Firenze. 137. LaDoltrina di Garibaldi. 138. La Gena delle Talpe. 139. Pisana e Livornese. 140. II Priore ed il Merciajo. 141. Vita della SS. Vergine. 142. S. Antonio da Padova. 143. Il Vecchio e la giovane Sposa. 144. Le sventure de’Cani. 145. Contraslo tra due Am- mogliati. 146. Contraslo tra una No¬ bile e una Gontadina. 147. Contrast© fra Suocera e Nuora. 148. Il Nipote che sogna il Nonno morto. 149. Le bellczze di Firenze. 150. Le 99 Malizie delle Donne. (Per ricevere franco di porto a domicilio in tiitto il (Regno, do che verrd ordinato , spedire al Sig. Adriano Salani un Vaglia postale. 1880.
<p>Having trouble logging in and accessing my database. Currently using Windows 10 EasyPHP 13.1</p> <p>I tried logging into my database. Using</p> <pre><code> "C:\Program Files (x86)\EasyPHP 13.1\binaries\mysql\bin\mysql.exe" -u jim -p; </code></pre> <p>An error message appeared saying WARNING: Using a password on the command line interface can be insecure ERROR 1045 (28000): Access Denied for user 'jim'@'localhost' (using password: YES). Then I tried </p> <pre><code> "C:\Program Files (x86)\EasyPHP 13.1\binaries\mysql\bin\mysql.exe" -u jim; </code></pre> <p>This logged me in. However, I still cannot access the database. Whenever I type the following command.</p> <pre><code> USE publications; </code></pre> <p>I get the error</p> <pre><code>ERROR 1044 (42000) : Access denied for user ' '@localhost to database 'publications' </code></pre> <p>I have even tried the following</p> <pre><code> GRANT ALL ON publications.* TO 'jim' IDENTIFIED BY 'mypasswd'; </code></pre> <p>and </p> <pre><code> GRANT ALL ON publications.* TO 'jim'@'localhost' IDENTIFIED BY 'mypasswd'; </code></pre> <p>and </p> <pre><code> GRANT ALL PRIVILEGES ON *.* TO 'jim'@'localhost' WITH GRANT OPTION; </code></pre> <p>as recommended at <a href="https://stackoverflow.com/questions/30250758/mysql-use-mysql-but-error-1044-42000-access-denied-for-user-local">mysql&gt; use mysql; but ... ERROR 1044 (42000): Access denied for user &#39;&#39; @ &#39;localhost&#39; to database &#39;mysql&#39;</a></p> <p>Even Logging in as a -u root won't let me access the database. I'm at a loss as to what the problem might be. Any ideas?</p>
Manabu Wakabayashi (born 3 June 1979) is a Japanese football player. He plays for Tochigi Uva. Club career statistics |- |2004||rowspan="2"|Tochigi||rowspan="2"|Football League||29||3||2||1||colspan="2"|-||31||4 |- |2005||20||14||colspan="2"|-||colspan="2"|-||20||14 |- |2005||rowspan="3"|Omiya Ardija||rowspan="3"|J. League 1||4||0||3||1||0||0||7||1 |- |2006||9||0||1||1||5||0||15||1 |- |2007||13||3||1||0||4||0||18||3 |- |2008||Ehime||J. League 2||33||2||0||0||colspan="2"|-||33||2 |- |2009||Tochigi||J. League 2||38||1||1||0||colspan="2"|-||39||1 |- |2009||Tochigi Uva||Football League|||||||||||||||| 146||23||8||3||9||0||163||26 146||23||8||3||9||0||163||26 |} References 1979 births Living people Footballers from Tochigi Prefecture
<p>I have spent quite some time on this so seeking help.</p> <p>Simple data binding with usercontrol with mvvm light does not work.</p> <p>I have done the following.</p> <ol> <li>Created a MvvmLight (WPF451) project using VS 2015 and named it WpfDataBindingUserControlT1</li> <li>Added a UserControl and renamed it to SimpleUserControl.xaml</li> <li>Added some lables as a children(wraped in stackpanel) to the grid inside SimpleUserControl.xaml(All code is given below)</li> <li>Added a dependency properties in the code behind of the SimpleUserControl.xaml(SimpleUserControl.cs) so that these will help me in databinding.</li> </ol> <p>The data binding simply does not work. I have pulled half of my hair on this so please help. I guess I am missing very simple on this.</p> <p>The code is as follows.</p> <ol> <li><p>MainWindows.xaml</p> <pre><code>&lt;Window x:Class="WpfDataBindingUserControlT1.MainWindow" xmlns="http://schemas.microsoft.com/winfx/2006/xaml/presentation" xmlns:x="http://schemas.microsoft.com/winfx/2006/xaml" xmlns:d="http://schemas.microsoft.com/expression/blend/2008" xmlns:mc="http://schemas.openxmlformats.org/markup-compatibility/2006" xmlns:ignore="http://www.galasoft.ch/ignore" xmlns:local="clr-namespace:WpfDataBindingUserControlT1" mc:Ignorable="d ignore" Height="400" Width="300" Title="MVVM Light Application" DataContext="{Binding Main, Source={StaticResource Locator}}"&gt; &lt;Window.Resources&gt; &lt;ResourceDictionary&gt; &lt;ResourceDictionary.MergedDictionaries&gt; &lt;ResourceDictionary Source="Skins/MainSkin.xaml" /&gt; &lt;/ResourceDictionary.MergedDictionaries&gt; &lt;/ResourceDictionary&gt; &lt;/Window.Resources&gt; &lt;Grid x:Name="LayoutRoot"&gt; &lt;TextBlock FontSize="36" FontWeight="Bold" Foreground="Purple" Text="{Binding WelcomeTitle}" VerticalAlignment="Center" HorizontalAlignment="Center" TextWrapping="Wrap" /&gt; &lt;local:SimpleUserControl DataContext="{Binding RelativeSource={RelativeSource Self}}" CellValue="{Binding WelcomeTitle}" /&gt; &lt;/Grid&gt; &lt;/Window&gt; </code></pre></li> <li><p>MainWindow.cs ( I did not change any thing in this file.)</p> <pre><code>using System.Windows; using WpfDataBindingUserControlT1.ViewModel; namespace WpfDataBindingUserControlT1 { /// &lt;summary&gt; /// Interaction logic for MainWindow.xaml /// &lt;/summary&gt; public partial class MainWindow : Window { /// &lt;summary&gt; /// Initializes a new instance of the MainWindow class. /// &lt;/summary&gt; public MainWindow() { InitializeComponent(); Closing += (s, e) =&gt; ViewModelLocator.Cleanup(); } } } </code></pre></li> <li><p>SimpleUserControl.xaml</p> <pre><code>&lt;UserControl x:Class="WpfDataBindingUserControlT1.SimpleUserControl" xmlns="http://schemas.microsoft.com/winfx/2006/xaml/presentation" xmlns:x="http://schemas.microsoft.com/winfx/2006/xaml" xmlns:mc="http://schemas.openxmlformats.org/markup-compatibility/2006" xmlns:d="http://schemas.microsoft.com/expression/blend/2008" xmlns:local="clr-namespace:WpfDataBindingUserControlT1" mc:Ignorable="d" d:DesignHeight="300" d:DesignWidth="300"&gt; &lt;Grid&gt; &lt;StackPanel&gt; &lt;Label Content="This Prints" /&gt; &lt;Label Name="MyLable" Content="{Binding Path=CellValue}"&gt;&lt;/Label&gt; &lt;Label Content="This also Prints" /&gt; &lt;/StackPanel&gt; &lt;/Grid&gt; &lt;/UserControl&gt; </code></pre></li> <li><p>SimpleUserControl.cs (added a dependency prop)</p> <pre><code>using System.Windows; using System.Windows.Controls; namespace WpfDataBindingUserControlT1 { /// &lt;summary&gt; /// Interaction logic for SimpleUserControl.xaml /// &lt;/summary&gt; public partial class SimpleUserControl : UserControl { public string CellValue { get { return (string)GetValue(CellValueProperty); } set { SetValue(CellValueProperty, value); } } public static readonly DependencyProperty CellValueProperty = DependencyProperty.Register("CellValue", typeof(string), typeof(SimpleUserControl), new FrameworkPropertyMetadata { BindsTwoWayByDefault = true, }); public SimpleUserControl() { InitializeComponent(); } } } </code></pre></li> <li><p>MainViewModel.cs (I have not changed any thing in this)</p> <pre><code>using GalaSoft.MvvmLight; using WpfDataBindingUserControlT1.Model; namespace WpfDataBindingUserControlT1.ViewModel { /// &lt;summary&gt; /// This class contains properties that the main View can data bind to. /// &lt;para&gt; /// See http://www.mvvmlight.net /// &lt;/para&gt; /// &lt;/summary&gt; public class MainViewModel : ViewModelBase { private readonly IDataService _dataService; /// &lt;summary&gt; /// The &lt;see cref="WelcomeTitle" /&gt; property's name. /// &lt;/summary&gt; public const string WelcomeTitlePropertyName = "WelcomeTitle"; private string _welcomeTitle = string.Empty; /// &lt;summary&gt; /// Gets the WelcomeTitle property. /// Changes to that property's value raise the PropertyChanged event. /// &lt;/summary&gt; public string WelcomeTitle { get { return _welcomeTitle; } set { Set(ref _welcomeTitle, value); } } /// &lt;summary&gt; /// Initializes a new instance of the MainViewModel class. /// &lt;/summary&gt; public MainViewModel(IDataService dataService) { _dataService = dataService; _dataService.GetData( (item, error) =&gt; { if (error != null) { // Report error here return; } WelcomeTitle = item.Title; }); } ////public override void Cleanup() ////{ //// // Clean up if needed //// base.Cleanup(); ////} } } </code></pre></li> <li><p>ViewModelLocator.cs (I have not changed any thing in this as well.)</p> <pre><code>/* In App.xaml: &lt;Application.Resources&gt; &lt;vm:ViewModelLocatorTemplate xmlns:vm="clr-namespace:WpfDataBindingUserControlT1.ViewModel" x:Key="Locator" /&gt; &lt;/Application.Resources&gt; In the View: DataContext="{Binding Source={StaticResource Locator}, Path=ViewModelName}" */ using GalaSoft.MvvmLight; using GalaSoft.MvvmLight.Ioc; using Microsoft.Practices.ServiceLocation; using WpfDataBindingUserControlT1.Model; namespace WpfDataBindingUserControlT1.ViewModel { /// &lt;summary&gt; /// This class contains static references to all the view models in the /// application and provides an entry point for the bindings. /// &lt;para&gt; /// See http://www.mvvmlight.net /// &lt;/para&gt; /// &lt;/summary&gt; public class ViewModelLocator { static ViewModelLocator() { ServiceLocator.SetLocatorProvider(() =&gt; SimpleIoc.Default); if (ViewModelBase.IsInDesignModeStatic) { SimpleIoc.Default.Register&lt;IDataService, Design.DesignDataService&gt;(); } else { SimpleIoc.Default.Register&lt;IDataService, DataService&gt;(); } SimpleIoc.Default.Register&lt;MainViewModel&gt;(); } /// &lt;summary&gt; /// Gets the Main property. /// &lt;/summary&gt; [System.Diagnostics.CodeAnalysis.SuppressMessage("Microsoft.Performance", "CA1822:MarkMembersAsStatic", Justification = "This non-static member is needed for data binding purposes.")] public MainViewModel Main { get { return ServiceLocator.Current.GetInstance&lt;MainViewModel&gt;(); } } /// &lt;summary&gt; /// Cleans up all the resources. /// &lt;/summary&gt; public static void Cleanup() { } } } </code></pre></li> </ol>
Roger Craig Smith (born August 11, 1975) is an American voice actor and former stand-up comedian who does voice roles for video games, television and movies. He is known as the current voice behind Chris Redfield in the Resident Evil series. He voices Ezio Auditore da Firenze in the Assassin's Creed games. He also voices Deidara in the anime Naruto: Shippuden, and of the Sega video game character Sonic the Hedgehog, in the Sonic the Hedgehog video game franchise since 2010. Filmography Animation Avengers Assemble - Steve Rogers/Captain America, Torgo, Great Gambonnos, Grim Reaper, Radioactive Man, Clarence - Belson Noles, Percy, Additional voices Fish Hooks - Pass Hulk and the Agents of S.M.A.S.H. - Captain America Lego Marvel Super Heroes: Maximum Overload - Steve Rogers/Captain America Out There - Additional voices Regular Show - Thomas/Nikolai, Night Owl, Low-Five Ghost, Additional voices Robotomy - Tacklebot Sofia the First - Luciano Sonic Boom - Sonic the Hedgehog, UT and Dave the Intern Teenage Mutant Ninja Turtles - The Pulverizer/Mutagen Man/Timothy The Avengers: Earth's Mightiest Heroes - Captain Marvel, Additional voices Transformers: Rescue Bots - Taylor (Episode "Road Trip") Transformers: Robots in Disguise - Jetstorm, Slipstream, Airazor Ultimate Spider-Man - Steve Rogers/Captain America Wolverine and the X-Men - Forge, Hellion, Kamal Young Justice - Ocean Master, L-5, Additional voices Anime Bleach - Ryusei Kenzaki / Kenryu, Shinji Hirako, Additional voices Code Geass - Gilbert G.P. Guilford; Otaku (ep 18) Kekkaishi - Byaku Kurokami: The Animation - Seiji Marvel Anime: Iron Man - Professor Satoshi Yamaguchi (ep. 3), Kawashima (ep. 4), Additional voices Marvel Anime: Wolverine - Agent Machida Naruto - Idate Morino, Inabi Uchiha, Kota, Raiga Kurosuki, Shura Naruto Shippūden - Deidara, Bisuke, Hayama Shirakumo (ep 190) Films Batman Unlimited: Animal Instincts - Batman Batman Unlimited: Monster Mayhem - Batman Delhi Safari - Monkey #1, Monkey #2 Dino Time - Additional voices Disney Princess Enchanted Tales: Follow Your Dreams - Prince Phillip Ghost in the Shell 2: Innocence - Sect. 9 Briefing Voice, Yamadori Transport Pilot (Animaze Dub) Iron Man & Captain America: Heroes United - Steve Rogers/Captain America Jennifer's Body - Radio DJ, ADR voices Monkey King: Hero is Back - Pig Naruto the Movie: Guardians of the Crescent Moon Kingdom - Additional voices Naruto the Movie: Legend of the Stone of Gelel - Temujin Patlabor: The Movie - Kiichi Goto (Bandai Visual Dub) Patlabor 2: The Movie - Kiichi Goto (Bandai Visual Dub) Planes - Ripslinger Resident Evil: Degeneration - Curtis Miller Road to Ninja: Naruto the Movie - Deidara The Ringmaster - Mime Tinker Bell and the Lost Treasure - Bolt, Stone Wreck-It Ralph - Sonic the Hedgehog Video games Ace Combat: Assault Horizon - Sensor Operator Alice in Wonderland - Tweedledee, Tweedledum Assassin's Creed II/Assassin's Creed: Brotherhood/Assassin's Creed: Revelations - Ezio Auditore da Firenze Assassin's Creed IV: Black Flag - Ruggiero Ferraro, Abstergo market analyst Batman: Arkham Origins/Batman: Arkham Origins Blackgate - Bruce Wayne/Batman Blazing Angels: Squadrons of WWII - Unnamed main character Castle Shikigami 2 - Kim De John Chicken Little: Ace in Action - Runt Disney Infinity - Additional voices Disney Infinity: Marvel Super Heroes - Steve Rogers/Captain America Dying Light - Kyle Crane Dynasty Warriors 6 - Zhang Liao Dynasty Warriors 7 - Zhang Liao Dynasty Warriors 8 - Zhang Liao Epic Mickey - Additional voices Epic Mickey 2: The Power of Two - Additional voices Final Fantasy XIII - Cocoon Inhabitants Final Fantasy XIII-2 - Additional voices G.I. Joe: The Rise of Cobra - Duke, Lift-Ticket Lego Batman 3: Beyond Gotham - Bat-Mite, Riddler, Skeets Lego Jurassic World - Additional voices Lego Marvel Super Heroes - Captain America, Human Torch Marvel Avengers: Battle for Earth - Captain America, Venom, Human Torch Medal of Honor: Vanguard - PFC 1st Class Harrison Pike Metal Gear Online - Soldiers Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots - Enemy Soldiers Metal Gear Solid: Peace Walker - Soldiers Metal Gear Solid: Portable Ops - Soviet Soldiers, Intercom Naruto series - Deidara, Bando, Towa, Doshin PlayStation Move Heroes - Gleeber Resident Evil series - Chris Redfield (2009–present) Samurai Warriors 3 - Keiji Maeda Skylanders: Swap Force - Boom Jet Skylanders: Trap Team - Boom Jet Sonic the Hedgehog series - Sonic the Hedgehog/Super Sonic (2010–present), Wisp Announcer (2010, 2011, 2013, 2015) All-Stars Racing Transformed - Sonic the Hedgehog Boom/Toon (video games) - Sonic the Hedgehog Fire and Ice Rise of Lyric/Ancient Treasure Shattered Crystal/Island Adventure Sonic Dash 2 Colors Free Riders - Sonic the Hedgehog (Super Sonic) Generations - Modern Sonic (Modern Super Sonic), Wisp Announcer Lost World Mario & Sonic at the Olympic Games (series) - Sonic the Hedgehog London 2012 Rio 2016 Sochi 2014 Runners - Wisp Announcer Super Smash Bros. for Nintendo 3DS and Wii U - Sonic the Hedgehog (Super Sonic) Soulcalibur IV - Siegfried Schtauffen (uncredited) Soulcalibur V - Siegfried Schtauffen, Ezio Auditore da Firenze Soulcalibur: Broken Destiny - Siegfried Schtauffen (uncredited) Soulcalibur Legends - Siegfried Schtauffen (uncredited) Tekken 6 - Eddy Gordo (uncredited) The Wonderful 101 - Wonder Blue Warriors Orochi - Keiji Maeda References American voice actors
Massader of Palestine is the arm of the Palestinian Investment Fund for Development of Natural Resources and Infrastructure Projects. The company plays an important role in developing large-scale strategic projects that aim to develop and use Palestinian natural resources (hydrocarbon resources and renewable resources) and provide various sources of national energy sources, in addition to developing the basic infrastructure for the electricity sector, all with the aim of establishing a firm foundation for an independent Palestinian state. The company aims to develop the natural resources of Palestinian oil and gas, develop productive infrastructure for the electricity and water sectors, contribute to achieving economic independence in the energy and water sectors, reduce the level of dependence on imported supplies, contribute to enabling the development of heavy industries such as cement and steel. The Middle East Solar Energy Industries Association Award Massader has won the award for the best solar energy project, from Middle East Solar Industry Association, for the project of installing photovoltaic panels on the roofs of 500 schools and universities throughout Palestine, for a total of 35 megawatts of solar energy. References Palestine
The Nemean lion ( ; Latin: Leo Nemaeus) was a vicious monster in Greek mythology that lived at Nemea. It was eventually killed by Heracles. It could not be killed with mortal weapons because its golden fur was impervious to attack. Its claws were sharper than mortal swords and could cut through any armor. Greek legendary creatures
Gordon James Ramsay (; born 8 November 1966) is a British celebrity chef, restaurateur, and television personality. He has his own shows The F Word, Hell's Kitchen and Ramsay's Kitchen Nightmares. He also presents American versions Hell's Kitchen and Kitchen Nightmares. He used to be a Scottish League footballer. Ramsay's flagship restaurant, the Restaurant Gordon Ramsay in Chelsea, London, has three Michelin stars, and has had them since 2001. He has invested in several other restaurants, trained their chefs and designed their menus. His restaurants have been awarded 16 Michelin stars in total and currently hold 7. References 1966 births Living people British autobiographers British chefs British television personalities British television producers Officers of the Order of the British Empire
Hong Nam-ki (; born 29 July 1960) is a South Korean politician. He is the Minister of Economy and Finance and Deputy Prime Minister of South Korea under President Moon Jae-in since November 2018. In April 2021, Hong became the Acting Prime Minister following the resignation of Chung Sye-kyun. References 1960 births Living people Prime Ministers of South Korea
Fleury, Aisne is a commune. It is found in the region Picardie in the Aisne department in the north of France. Communes in Aisne
An electron hole (often simply called a hole) is the absence or lack of an electron where an electron would normally be in an atom. Because electrons are negative and their charges are balanced by the positive protons, electron holes are positive in charge. Electron holes are not particles, they are classified as quasiparticles. Electron holes are different to positrons, which are the antiparticle to the electron. When electrons change energy levels, they leave an electron hole in their place. Related pages Electron Atom Exciton Energy level Physics
Clay County is a county in Tennessee. References Tennessee counties 19th-century establishments in Tennessee 1870 establishments in the United States
<p>My cluster: 1 master, 11 slaves, each node has 6 GB memory.</p> <p>My settings:</p> <pre><code>spark.executor.memory=4g, Dspark.akka.frameSize=512 </code></pre> <p><strong>Here is the problem:</strong></p> <p><strong>First</strong>, I read some data (2.19 GB) from HDFS to RDD:</p> <pre class="lang-scala prettyprint-override"><code>val imageBundleRDD = sc.newAPIHadoopFile(...) </code></pre> <p><strong>Second</strong>, do something on this RDD:</p> <pre class="lang-scala prettyprint-override"><code>val res = imageBundleRDD.map(data =&gt; { val desPoints = threeDReconstruction(data._2, bg) (data._1, desPoints) }) </code></pre> <p><strong>Last</strong>, output to HDFS:</p> <pre class="lang-scala prettyprint-override"><code>res.saveAsNewAPIHadoopFile(...) </code></pre> <p>When I run my program it shows:</p> <pre><code>..... 14/01/15 21:42:27 INFO cluster.ClusterTaskSetManager: Starting task 1.0:24 as TID 33 on executor 9: Salve7.Hadoop (NODE_LOCAL) 14/01/15 21:42:27 INFO cluster.ClusterTaskSetManager: Serialized task 1.0:24 as 30618515 bytes in 210 ms 14/01/15 21:42:27 INFO cluster.ClusterTaskSetManager: Starting task 1.0:36 as TID 34 on executor 2: Salve11.Hadoop (NODE_LOCAL) 14/01/15 21:42:28 INFO cluster.ClusterTaskSetManager: Serialized task 1.0:36 as 30618515 bytes in 449 ms 14/01/15 21:42:28 INFO cluster.ClusterTaskSetManager: Starting task 1.0:32 as TID 35 on executor 7: Salve4.Hadoop (NODE_LOCAL) Uncaught error from thread [spark-akka.actor.default-dispatcher-3] shutting down JVM since 'akka.jvm-exit-on-fatal-error' is enabled for ActorSystem[spark] java.lang.OutOfMemoryError: Java heap space </code></pre> <p>There are too many tasks?</p> <p><strong>PS</strong>: Every thing is ok when the input data is about 225 MB. </p> <p>How can I solve this problem?</p>
These are the Rivers of Japan. Hokkaidō There are 316 rivers in Hokkaidō. List of rivers in Hokkaidō by length The following table is a list of rivers of Hokkaidō by length. List of class 1 rivers in Hokkaidō The following is a list of the 15 first class rivers (1級河川) under management by the : Abashiri River Ishikari River Koetoi River Kushiro River Mu River Rumoi River Saru River Shibetsu River Shiribeshi-Toshibetsu River Shiribetsu River Shokotsu River Teshio River Tokachi River Tokoro River Yūbetsu River Honshu Tōhoku Region First class rivers under the control of Tohoku Regional Bureau (東北地方整備局) Iwaki River (岩木川) - Aomori Takase River 高瀬川 - Aomori Mabechi River (馬淵川) - Iwate, Aomori Kitakami River (北上川) - Iwate, Miyagi Naruse River (鳴瀬川) - Miyagi Natori River (名取川) - Miyagi Abukuma River (阿武隈川) - Miyagi, Fukushima Yoneshiro River (米代川) - Akita, Iwate Omono River (雄物川) - Akita Koyoshi River (子吉川) - Akita Mogami River (最上川) - Yamagata Aka River (赤川) - Yamagata Second class river Oirase River (奥入瀬川) Hokuriku region First-class rivers under the control of Hokuriku Regional Bureau (北陸地方整備局) Ara River (荒川) - Yamagata, Niigata Agano River (阿賀野川) - Hukushima, Gunma, Niigata Shinano River (信濃川) - Nagano, Gunma, Niigata Seki River (関川) - Nagano, Niigata Hime River (姫川) - Nagano, Niigata Kurobe River (黒部川) - Toyama Jōganji River (常願寺川) - Toyama Jinzū River (神通川) - Gifu, Toyama Shō River (庄川) - Gifu, Toyama Oyabe River (小矢部川) - Ishikawa, Toyama Tedori River (手取川) - Ishikawa Kakehashi River (梯川) - Ishikawa Chūbu region Rivers that flow into the Sea of Japan: Agano-gawa (阿賀野川) - Niigata, Fukushima, Gunma Shinano-gawa (信濃川) or Chikuma-gawa (千曲川) - longest of Japan Seki-kawa (関川) - Nagano, Niigata Hime-kawa (姫川) - Nagano, Niigata Kurobe-gawa (黒部川) - Toyama Jōganji-gawa (常願寺川) - Toyama Jinzū-gawa (神通川) - Gifu, Toyama Shō-gawa (庄川) - Gifu, Toyama Oyabe-gawa (小矢部川) - Toyama, Ishikawa Tedori-gawa (手取川) - Ishikawa Kuzuryū-gawa (九頭竜川) - Gifu, Fukui Rivers that flow into the Pacific Ocean: Fuji-kawa (富士川) - Nagano, Yamanashi, Shizuoka Abe-kawa (安倍川) - Shizuoka Ōi-gawa (大井川) - Shizuoka Tenryū-gawa (天竜川) - Nagano, Aichi, Shizuoka Toyo-gawa (豊川) - Aichi Yahagi-gawa (矢作川) - Nagano, Gifu, Aichi Shōnai-gawa (庄内川) - Gifu, Aichi Kiso-gawa (木曽川) - Nagano, Gifu, Aichi, Mie Nagara-gawa (長良川) - Gifu, Aichi, Mie Ibi-gawa (揖斐川) -Gifu, Mie Kushida-gawa (櫛田川) - Mie Miya-gawa (宮川) - Mie First class rivers under control of Chubu Regional Bureau (中部地方整備局) Kano-gawa 狩野川 - Shizuoka Abe-kawa 安倍川 - Shizuoka Ōi-gawa 大井川 - Shizuoka Kiku-gawa 菊川 - Shizuoka Tenryū-gawa 天竜川 - Nagano, Aichi, Shizuoka Toyo-gawa 豊川 - Aichi Yahagi-gawa 矢作川 - Nagano, Gifu, Aichi Shōnai-gawa 庄内川 - Gifu, Aichi Kiso-gawa 木曽川 - Nagano, Gifu, Shiga, Aichi, Mie Suzuka-gawa 鈴鹿川 - Mie Kumozu-gawa 雲出川 - Mie Kushida-gawa 櫛田川 - Mie Miya-gawa 宮川 - Mie Kansai The first class rivers under the control of Kinki Regional Bureau (近畿地方整備局) Kuzuryu-gawa 九頭竜川 Kita-gawa 北川 - Shiga, Fukui Yura-gawa :ja:由良川 - Hyogo, Kyoto Yodo-gawa (淀川), Seta-gawa (瀬田川) or Uji-gawa (宇治川) Yasu-gawa (野洲川) Katsura-gawa (桂川), Hozu-gawa (保津川) or Ōi-gawa (大堰川) Kamo-gawa (鴨川) Kizu-gawa (木津川) Dōton-bori (道頓堀) Yamato-gawa (大和川) - Nara, Osaka Maruyama-gawa (円山川) - Hyogo Kako-gawa (加古川) - Hyogo Ibo-gawa (揖保川) - Hyogo Ki-no-kawa (紀ノ川, 紀の川) - Nara, Wakayama Yamato-gawa (大和川) - Nara, Osaka Kumano-gawa (熊野川) or Shingu-gawa (新宮川)- Nara, Mie, Wakayama The second class river Muko-gawa (武庫川) Chūgoku First class rivers under control of Chugoku Regional Bureau (中国地方整備局) Sendai River (千代川) - Tottori Tenjin River (天神川) - Tottori Hino River (日野川) - Tottori Hii River (斐伊川) - Shimane, Tottori Gō-no-kawa, or Gō-gawa (江の川, 江川) - Hiroshima, Shimane Takatsu River (高津川) - Shimane Yoshii River 吉井川 - Okayama Asahi River 旭川 - Okayama Takahashi River (高梁川) - Hiroshima, Okayama Ashida River 芦田川 - Okayama, Hiroshima Ōta-gawa (太田川) - Hiroshima Ose River 小瀬川 - Hiroshima, Yamaguchi Saba River 佐波川 - Yamaguchi Shikoku First class rivers under control of Shikoku Regional Bureau (四国地方整備局) Yoshino-gawa (吉野川) - Kochi, Ehime, Tokushima, Kagawa Naka-gawa 那賀川 - Tokushima Doki-gawa 土器川 - Kagawa Shigenobu-gawa 重信川 - Ehime Hiji-kawa :ja:肱川 - Ehime Monobe-kawa 物部川 - Kochi 6 Niyodo-gawa 仁淀川 - Ehime, Kochi Shimanto-gawa (四万十川) - Ehime, Kochi Kyūshū First class rivers under control of Kyushu Regional Bureau (九州地方整備局) Onga-gawa 遠賀川 - Fukuoka Yamakuni-gawa 山国川 - Oita, Fukuoka Chikugo-gawa (筑後川) - Kumamoto, Oita, Fukuoka, Saga Yabe-gawa 矢部川 - Fukuoka Matsuura-gawa 松浦川 - Saga Rokkaku-gawa 六角川 - Saga Kase-gawa 嘉瀬川 - Saga Honmyo-gawa 本明川 - Nagasaki Kikuchi-gawa 菊池川 - Kumamoto Shira-kawa 白川 - Kumamoto Midori-gawa 緑川 - Kumamoto Kuma-gawa (球磨川) - Kumamoto Ōita-gawa 大分川 - Ōita Oono-gawa 大野川 - Kumamoto, Miyazaki, Ōita Banjo-gawa 番匠川 - Ōita Gokase-gawa 五ヶ瀬川 - Kumamoto, Ōita, Miyazaki Omaru-gawa 小丸川 - Miyazaki Ōyodo-gawa 大淀川 - Kagoshima, Kumamoto, Miyazaki Sendai-gawa 川内川 - Miyazaki, Kagoshima Kimotsuki-gawa 肝属川, 肝付川 - Kagoshima References 全国１０９の一級水系 (109 of first class rivers; by Ministry of Land, Infrastructure and Transport, Japan) 一級水系の河川整備基本方針策定状況（平成21年3月6日現在） (you can see where first class rivers are) Japan Japan
A two-digit number ab is called almost prime if one obtains a two-digit prime number by changing at most one of its digits a and b. (For example, 18 is an almost prime number because 13 is a prime number). is called almost prime if one obtains a two-digit prime number by changing at most one of its digits  and (For example, 18 is an almost prime number because 13 is a prime number). References Prime numbers Integer sequences
<p>How would I add a "Share" button on the left of the "Discuss" button. I wanted the button to be the same style/color as the current "Discuss" button.</p> <p>I added the package from <a href="https://atmospherejs.com/joshowens/shareit" rel="nofollow">https://atmospherejs.com/joshowens/shareit</a></p> <p>I added the {{>shareit}} into the post_item.html. </p> <pre><code>&lt;template name="postItem"&gt; &lt;div class="post"&gt; &lt;a href="#" class="upvote btn btn-default {{upvotedClass}}"&gt;$&lt;/a&gt; &lt;div class="post-content"&gt; &lt;h3&gt;{{title}}&lt;/h3&gt; &lt;p&gt; {{pluralize votes "Vote"}}, by {{author}}, &lt;a href="{{pathFor 'postPage'}}"&gt;{{pluralize commentsCount "comment"}}&lt;/a&gt; {{#if ownPost}}&lt;a href="{{pathFor 'postEdit'}}"&gt;Edit&lt;/a&gt;{{/if}} &lt;/p&gt; &lt;/div&gt; &lt;a href="{{pathFor 'postPage'}}" class="discuss btn btn-default"&gt;Reply&lt;/a&gt; &lt;/div&gt; &lt;/template&gt; </code></pre> <p>This is suppose to configure it. Do I place it in the post.item.html? If so, how? I only want the twitter button.</p> <pre><code>ShareIt.configure({ useFB: true, // boolean (default: true) // Whether to show the Facebook button useTwitter: true, // boolean (default: true) // Whether to show the Twitter button useGoogle: true, // boolean (default: true) // Whether to show the Google+ button classes: "large btn", // string (default: 'large btn') // The classes that will be placed on the sharing buttons, bootstrap by default. iconOnly: false, // boolean (default: false) // Don't put text on the sharing buttons applyColors: true // boolean (default: true) // apply classes to inherit each social networks background color }); </code></pre> <p>Does this go in the post_item.js to enable any image cards? I couldn't figure out how to put this in without errors.</p> <pre><code>Template.article.helpers({ shareData: function() { return { title: this.data, author: Meteor.users.findOne(this.authorId) } }); </code></pre> <p>Here is the post_item.js file.</p> <pre><code>Template.postItem.helpers({ ownPost: function() { return this.userId == Meteor.userId(); }, upvotedClass: function() { var userId = Meteor.userId(); if (userId &amp;&amp; !_.include(this.upvoters, userId)) { return 'btn-primary upvotable'; } else { return 'disabled'; } } }); Template.postItem.events({ 'click .upvotable': function(e) { e.preventDefault(); Meteor.call('upvote', this._id); } }); </code></pre>
<p>I have an enum like this </p> <pre><code>@enum.unique class TransactionTypes(enum.IntEnum): authorisation = 1 balance_adjustment = 2 chargeback = 3 auth_reversal = 4 </code></pre> <p>Now i am assigning a variable with this enum like this</p> <pre><code>a = TransactionTypes </code></pre> <p>I want to check for the type of 'a' and do something if its an enum and something else, if its not an enum</p> <p>I tried something like this</p> <pre><code>if type(a) == enum: print "do enum related stuff" else: print "do something else" </code></pre> <p>The problem is it is not working fine.</p>
This is a list of the tallest buildings in Chicago. Tallest buildings in Chicago Related pages List of tallest buildings in the United States List of tallest buildings in the world References Other websites Emporis.com - Chicago High-rise Buildings Skyscraperpage.com - Chicago Chicago Buildings and structures in Chicago, Illinois United States-related lists
An anthem is a piece of music written for a choir to sing at an Anglican church service. The difference between an anthem and a motet is that an anthem is sung in English. Also most anthems are accompanied by an organ. The word “anthem” has come to mean “a song of celebration”. Anthems are also patriotic songs adopted by countries of the world. It has 158 stanzas, written by the poet Dionysios Solomos (although the cut-down version is shorter than Uruguay's, which is more than five minutes long). The anthem of Greece "Hymn to liberty" is the longest anthem in the world. Anthems for the church have been composed ever since King Henry VIII argued with the Pope and did not want to be Roman Catholic any more. He founded (started) the English Anglican church. Church composers were told to write music in English. The words usually come from the Bible. We know that as early as 1502 the composer Fayrfax was paid 20 shillings for composing an anthem. After the Reformation many anthems were composed. At first they were like motets, but in English. Soon the English anthem developed differently from the continental motet. Two kinds of anthem developed: the “Full Anthem” in which the whole anthem was sung by the full choir, and the “Verse Anthem” which was usually longer and had several verses which would be sung by soloists, with choruses for the full choir in between. Almost every music director of cathedrals or large churches has written anthems. A few of the most famous composers of anthems are: Thomas Tallis (1505-1585) William Byrd (1543-1623) Orlando Gibbons (1583-1625) Henry Purcell (1659-1695) George Frideric Handel (1685-1759) William Boyce (1710-1779) Samuel Sebastian Wesley (1810-1876) Edward Bairstow (1874-1946) William H.Harris (1883-1973) Herbert Howells (1892-1983) William Mathias (1934-1992) John Tavener (1944-2013) John Rutter (b.1945) References musical forms
<p>As the title of this post describes my problem...</p> <p>I cannot find the tab "Caching Rules" in Azure Blob Storage managing page. </p> <p>Is there an other tab for these actions?</p> <p>I could not find any references of these changes.</p>
Földtani Közlöny A Magyarhoni Földtani Társulat folyóirata Bulletin of the Hungárián Geological Society Vol. 126. Nos 2-3 Budapest, 1997 Földtani Közlöny A Magyarhoni Földtani Társulat folyóirata Bulletin of the Hungárián Geological Society Vol. 126. Nos. 2-3 Budapest ISSN 0015-542X Támogatók — Sponsors MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Budapest MÓL Hungárián Oil and Gas Co., Budapest Kőolajkutató Rt v Szolnok Drilling Contractor and Service Company Szolnok Rotary Fúrási Rt., Nagykanizsa Rotary Drilling Co. Ltd., Nagykanizsa Primagáz-Hungária Rt., Budapest Prímagáz Hungária Industrial Commercial Company Ltd., Budapest Pro renovanda cultura Hungáriáé alapítvány, Budapest Pro renovanda cultura Hungáriáé foundation, Budapest Felelős szerkesztő és kiadó Responsible editor and publisher-in-charge Bérczi István elnök — president Technikai szerkesztő — technical editor Kaszap András A szerkesztőbizottság tagjai — Editorial board Árkai Péter, Császár Géza, Dudich Endre, Greschik Gyula, Horváth Ferenc, Kecskeméti Tibor, Mindszenti Andrea, Vörös Attila E szám lektorai voltak: Árkai Péter, Bállá Zoltán, Dudich Endre, Farkasné Siegl Ágnes, Fodor László, Földvári Mária, Galácz András, Gyarmati Pál, Kecskeméti Tibor, Magyart Árpád, Scharek Péter, Schweitzer Ferenc, Török Ákos, Turczi Gábor, Vörös Attila, Wéber Béla Kérjük a kéziratokat az alábbi címre küldjék Please send manuscripts to Magyarhoni Földtani Társulat, 1027 Budapest, Fő u. 68. Földtani Közlöny is abstracted and indexed in GeoRef (Washington) Pascal Folio (Orleans) Zentralblatt fúr Paldontoíogie (Stuttgart), Referativny Zhurnal (Moscow) and Geológiai és Geofizikai Szakirodalmi Tájékoztató (Budapest). Földtani Közlöny 126 / 2-3, 155-175 Budapest Eltemetett paleogén vulkán a Budai-hegység DK-i előterében (A Wein paleovulkán rekonstrukciója) Buried Paleogene volcano in the SE foreland of the Buda Hills (Reconstruction of Wein paleovolcano) Korpás László* - Kovácsvölgyi Sándor” (10 ábra, 1 táblázat) Abstract By the screening of the data relevant to the Preneogenic magmatic activity of the Buda Hills it was possible to distinguish four main phases, partly Mesozoic, partly Paleogene in age. The relative position of the earlier Mesozoic phase seems to be quite clear, bút its age is contraversional. Using petrological criteria Kubovics (1985) has dated this andesitic magmatité as Middle Triassic, bút the K-Ar radiometric ages published alsó by himself would permit Middle to Laté Jurassic datation too. Genesis of this magmatites and the localization of their centers are unsolved yet. The younger Mesozoic phase is represented by alkaline ultrabasites related to Laté Cretaceous Continental rifting (Horváth and Ódor 1984, Kubovics 1985, Kubovics et al. 1989, Embey-Isztin et al. 1989, WéBer 1989, Demény 1992). Tire centers of this magmatic activity are nőt known. The products of the two Paleogene magmatic phases are to be connected to a buried paleovolcano. This ringshape structure of the basement, located in the SE foreland of the Buda Hills was named as the Wein paleovolcano. We would like to express our honor to the famous researcher of the Buda Hills, to Wein György, by this given name. The paleovolcano, 16-17 km in diameter and 1500-1600 m in height was formed in an open shelf, maríné environment. Its 700-2200 m deep Central depression was interpreted as a composite collapse caldera. The early volcanic phase of 38-35Ma is characterized by explosive activity. The massive, coarse grained pyroclastic flows as products of the phreatomagmatic eruptions have deposited at the hillfoot and at the submarine slope of the paleovolcano. The laté volcanic phase of 33-32 Ma is represented by alternatíon of argillic sediments and fine grained pyroclastic fali deposits. They could be carrelated with unknown minor volcanic cones located in the submarine collapse caldera. The reconstructed paleovolcano should serve as source of the intensive, partly high temperaturehydrothermal mineralizationand oreshows known fór a long time in the Paleogene formation of the Buda Hills, Paleovolcanoes analogous in size and in age were reconstructed in the Velence Hills (Horváth I. et al. 1987, Dudko A. 1988) and in its surroundings (Ádám O. et al. 1990) nőt far from the Buda Hills. Manuscript received: 5th February, 1996 1 Magyar Állami Földtani Intézet: 1143 Budapest XIV. Stefánia út 14. 2 Magyar Állami Eötvös Lőránd Geofizikai Intézet: 1145 Budapest XIV. Kolumbusz u. 17/23. 156 Földtani Közlöny 126/2-3 Összefoglalás A Budai-hegység preneogén magmatizmusát tárgyaló irodalom értékelése alapján négy, részben mezozóos, részben paieogén fázis volt kimutatható. Az idősebb mezozóos fázis helyzete a relatív sorrendben világos, kora azonban vitatott. Kubovics I. (1985) középső triász korúnak tartja, azonban az általa közölt radiometrikus koradatok középső- felsőjura korbesorolást is megengednek. A fiatalabb mezozóos fázist felsőkréta kontinentális riftesedéshez kapcsolódó alkáli ultrabázitok képviselik (Horváth I. - Ódor L. 1984, Kubovics I. 1985, Kubovics I. et al. 1989, Embey-Isztin A. et al. 1989, Wéber B. 1989, Demény A. 1992). A két paieogén fázis kora 38-35Mé és 33-32Mé közötti és centruma a Budai-hegység DK-i előterében rekonstruált Wein paleovulkán. A tanulmány e rekonstrukció eredményeit foglalja össze. 1. Bevezetés A Budai-hegység földtani felépítésének és fejlődéstörténetének egyik megol¬ datlan kérdése a preneogén magmatizmus. Több mint 100 év telt el azóta, hogy HOFMANN K. (1871) elsőként írta le az immár klasszikus vulkanoklasztikus szelvényeket, ennek ellenére az őt követő kutatók csak részben tudták megvᬠlaszolni az alábbi kérdéseket: 1) Hány preneogén magmás fázis különíthető el és milyen korúak ezek? 2) Melyek az ezekhez tartozó magmatitoknak jellemző petrográfiai és genetikai típusa és milyen a fáciesük? 3) Hol és milyen szintekben találhatók ezek központjai? Tanulmányunkban először az erre vonatkozó ismereteket tekintjük át, majd ezt követően a Wein paleovulkán rekonstrukciójával teszünk kísérletet a feltett kérdések egy részének megválaszolására, A Budai-hegység neves kutatója, WEIN György geológus iránti tiszteletünk jeleként neveztük el Wein paleovul- kánnak a hegység DK-i előterének aljzatában felismert gyűrűalakú szerkezetet. 2. Mit tudunk a Budai-hegység preneogén magmatízmusáról? A preneogén magmatitokra vonatkozó ismereteket az elsődleges szerzők alapján tárgyaljuk és az alábbiakban összegezzük (1* és 2. ábra, I. táblázat ): 1) A felszínen és számos fúrásból ismert típusok zöme vulkanoklasztit, alᬠrendeltebben kismélységű, összetett intruzívum (szubvulkáni test), valamint kőzettelér és effuzív lávakőzet. 2) Az üledékekkel kevert durva és finomtörmelékes vulkanoklasztitok tör¬ melékanyaga: andezit, trachit és riolit. Ezek a képződmények egyrészt a felső¬ eocén formációkban (báziskonglomerátum, Szépvölgyi Mészkő), másrészt a fel¬ sőeocén/alsóoligocén formációkban (Budai Márga, Tardi Agyag) találhatók. A báziskonglomerátumra, továbbá a Szépvölgyi Mészkőre és a Budai Márgára a durvatörmelékes vulkanoklasztitok uralkodó volta a jellemző, míg a Tardi A kritikát és a tanácsot megfogadva az ábrákat lecseréltük és rétegoszlopot is elhelyeztünk köztük KorP/Ís L. - KovAcsvűlgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 157 Agyagban kizárólagosan csak finomtörmelékes vulkanoklasztitok találhatók. Az idősebb vulkanoklasztos rétegcsoport kora a magnetosztratigráfiai vizsgᬠlatok (KORPÁS et al. 1995) alapján 38-35Mé, míg a fiatalabb vulkanoklasztos rétegcsoport kora BALOGH K. (1985), NAGYMAROSY A. et al. (1986) DUNKL I.- NAGYMAROSY A. (1992) adatai alapján mintegy 33-32Mé. A tárgyalt vulkanoklasztitokat KOCH A. (1908), SZÉKYNÉ FUX V. - Barabás A. (1953), Wein Gy. (1977) kétfázisú, felsőeocén/alsóoligocén vulkanizmus, míg Hofmann K. (1871), Pávai Vájná F. (1912), Székyné Fux V. (1957) egyfᬠzisú, felsőeocén vulkanizmus termékeként értelmezte. 3) Az ezekhez tartozó, részben tengeri környezetű vulkáni központokat Hof- MANN K. (1871) és KOCH A. (1908) a Budai-hegység közvetlen környezetében, ezen belül Budaörs környékére valószínűsítette. Ezzel a korán kialakult felfo¬ gással szemben Székyné Fux V. - Barabás A. (1953), Székyné Fux V. (1957) a vulkanoklasztitokat a Velencei-hegységben és a Budai-hegységtől északra (a Börzsöny központi részén) feltételezett vulkáni központokból származtatta. A későbbi kutatók (HORVÁTH I. et al. 1987, DUDKO A. 1988, Ádám O. et al. 1990, DUNKL 1. - NAGYMAROSY A. 1992) pedig a velencei-hegységi központok mellett Vál és Sári körzetében jelöltek ki újabbakat. 4) A szórványos felszíni előfordulásokból (Nagykopasz, Szarvas-árok, Buda- liget) és néhány fúrásból (a Mecseki Ércbányászati Vállalat Nagykovácsi 4. és 6. sz. fúrása, a Budaörs 1. sz. fúrás, a Budafok 1. sz. fúrás, a Diósd 1. sz. fúrás és a Budakeszi 1. sz. térképező fúrás) megismert szubvulkáni és effuzív lá- vak_zetekre vonatkozó, ellentmondásos adatokat a következőkben összegez¬ zük: a) A MÉV kutatófúrásaiból Gerzson I. - WÉBER B. (1960) által biotitos tufa¬ ként, majd WEIN Gy. (1977) által biotitos telérkőzetként leírt típusról HORVÁTH I. és munkatársai az általuk végzett részletes földtani és geofizikai térképezés, fúrásos kutatás, valamint anyagvizsgálat alapján (Horváth I, - ÓDOR L. 1984, HORVÁTH I. et al. 1985) megállapították, hogy: - az ÉÉNY-DDK-i csapású, néhány m - néhány lOm széles telérek és telér- rajok az alkáli ultrabázitok karbonatitos (beforsit-monchiquit) típusába tar¬ toznak, - koruk a Velencei-hegységbeli analógiák alapján felsőkréta, - s képződésük felsőkréta kontinentális riftesedés eredménye. Felfogásukkal közel egyező genetikai képet vázolt és 64,1+2,4 Mé K-Ar koradatot közölt WÉBER B. (1989) a nagykovácsi MÉV fúrásokban feltárt "biotititról". b) Ezen alkáli ultrabázitok lamprofír telérjét írták le KUBOVICS I. et al. (1989) a budaligeti kőfejtőből. Az általuk közölt K-Ar módszerű radiometrikus korok 61,5-67,0 Mé közöttiek, 64,0 Mé javasolt korral. EMBEY-ISZTIN et al. (1989) ugyan¬ ezt az előfordulást olivines piroxénbazalt összetételű effuzív lávakőzetként do¬ kumentálta és minimális K-Ar radiometrikus korát 57,9+2,2 Mé-ben adta meg. c) Az alkáli ultrabázit asszociációhoz sorolta KUBOVICS I. (1985) a Budaörs 1. sz. fúrásban feltárt idősebb andezit(látit)telért metsző két alkáli bázit mikrote- lért. Ez utóbbiak BALOGH Kadosa által meghatározott radiometrikus kora: 39,6±2,2 Mé, illetve 35,0±2,0 Mé. Ugyancsak idetartozik a Diósd. 1 sz. fúrás 158 Földtani Közlöny 126/2-3 Korpás L. - Kovácsvölgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 159 alsótriász képződményeit harántoló két ankerites karbonatit telér is (Horváth I. személyes közlése). d) Az irodalmi adatok tükrében (Nagy E. et al. 1967, WEIN Gy. 1977, KUROVICS I. 1985) vitatott, s máig sem tisztázott a Budaörs 1. sz. fúrásban feltárt ande- zit(látit) test genetikája és kora. Szubvulkáni fáciesét az elvégzett anyagvizsgᬠlatok is igazolták (KUBOVICS I. 1985), azonban koráról megoszlanak a vélemé¬ nyek. NAGY E. et al. (1967) és WEIN Gy. (1977) a felsőeocénbe sorolta, míg KUBOVICS I. (1985) petrogenetikai alapon középső triász korúnak tartja. Az in¬ nen származó két minta radiometrikus kora (BALOGH Kadosa in KUBOVICS I. 1985): 140±5,0 Mé, illetve 168,0±6,0 Mé. 1. ábra. A Budai-hegység és DK-L előterének elvi rétegoszlopa. Jelmagyarázat: A) 1. márga, 2. dolomit, 3, dolomit, dolomárga, tűzköves dolomit, tűzköves mészkő, mészkő, 4. dolomit, 5. mészkő, dolomit, 6. mészkő, 7. bauxit, 8. báziskonglomerátum, 9. mészkő, 10. márga, 11, homokkő, 12. agyag, 13. agyagmárga, 14. homok, 15. kavicsos homok, 16. homok, homokos mészkő 17. tarka agyag, homok, kavics, 18, mészkő, homokos, kavicsos mészkő, 19. agyagmárga, márga, mészkő, 20. homok, kavics, 21. agyagmárga, 22. édesvízi mészkő, B) A rétegoszlop paleogén szakaszának részlete. 1. báziskonglomerátum, tömeges és durvatörmelékes vulkanoklasztikus anyaggal, 2. mészkő, kevés vulkanoklasztikus homokbetelepüléssel, 3. márga, vulkanoklasztikus közbetelepülésekkel, 4. agyag, andezittufa betelepülésekkel, 5. homokkő, 6. agyagmárga Fig. 1. Synthetic stratigraphic chart of the foreland SE, Buda Hills.Cap lions: A) 1. Mari, 2. Dolomité , 3, Dolomité, dotomarl, cherty dolomité, cherty limestone, limestone, 4. Dolomité, 5. Limestone, dolomité, 6. Limestone, 7. Bauxite, 8. Basal conglomerate, 9. Limestone, 10. Mari, 11. Sandstone, 12. Clay, 13. Süt, 14. Sand, 15. Sand with gravel, 16. Sand, sandy limestone, 17. Variegated clay, sand, gravel, 18. Limestone, sandy limestone with gravel, 19. Silt, mari, limestone, 20. Sand, gravel , 21. Síit, 22. Travertine. B) Detailed Paleogene section of the stratigraphic chart. 1. Basal conglomerate with massive and coarse grained volcanoclastites, 2. Limestone with few lenses ofvolcanoclastic sand, 3. Mari with intercalations of volcanoclastic sand. 4. Clay with layers of andesite-tuff 5. Sandstone, 6. Silt A Budai-hegységi preneogén magmatitok radiometrikus kora 160 Földtani Közlöny 226/2-3 \D 00 o\ § < s u < in __ 00 £ 2 á . Cu </) 1b > O on ca i—( P . « < 00 o C?\ Dá ^ < CB 2 > ü < 2: i « 2 D . Ű 2 oC o 00 ^ ON g e o > T3 Q\ <B OO *■< O’v o —; .ti *3 2 cu £ J C N v<y cn 60 ^ O <u w C S <u 2 v« Lü D« , is OC>0° Ch V) Hi >, . 60U "? 3 *3 c_h 13 M 3 I pa . pj <d ^ üí G ^ § * o (N EH <-n O o< -C s U 3 LO oo <*> X> tn 2 (J ^ é 2 BQ —^ P 04 ^ CT) in M oo ^ cr> 'S p §o5 c Q 3 x JT-i CTi oo . - cr> E « G *G w G 03 JT W Bj > Cl> ^ ■*- <n ^ oo o'co '■P *3 G ** B * Oc — ; P^ £ 2 .a s C N o >, a w Si CQ s 2 cu w Ai * -g rs •** 00 H-~ O >> O' M <u OoO G u ’£ £ ti H o ^ w «E fN S • ftj Oo O í EC Korpás L. - Kovácsvölgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 161 G a> bo 'CU t/l - , bOS a> cn ^ ' ' rtS TJ ■ g ^ g-s > ctí s tí '■& _ be c o f S‘ 2 ex 162 Földtani Közlöny 126/2-3 e) Az egyetlen, eddig ismert kismélységű, összetett intruzív (szubvulkáni) testet a Budafok 1. sz. fúrás tárta fel. Az itt harántolt többszáz méter vastag szubvulkáni andezitre az oligocén Hárshegyi Homokkő települ, míg a szub¬ vulkáni test alsó szakaszát üledékes-vulkanoklasztikus betelepülések tagolják. Ezen üledékes-vulkanoklasztikus képződmények pedig, hasonlóan a Budaörs környéki felszíni szelvényekhez, a középső triász Budaörsi Dolomitra települ¬ nek. Ezekből a vulkáni képződményekből anyagvizsgálatok nem készültek. A fentieket összefoglalva: a Budai-hegység területén napjainkig legalább négy preneogén magmás fázis nyomai dokumentáltak. Ezek közül kettő minden bi¬ zonnyal mezozóos, kettő pedig paleogén korú. Az idősebb mezozóos fázis terméke a Budaörs 1. sz. fúrásban feltárt teléran- dezit és a budaörsi Kálvária-hegyről leírt andezitklasztok egy része. Ezeket az andeziteket az adatközlő szerzők (KUBOVICS I. 1985, HORVÁTH E. - TARI G. 1987) középső triász korúnak tartják, bár az általuk közölt radiometrikus kor¬ adatok 168-140 Mé közöttiek (középső-felsőjura). Ezeknek az andeziteknek ge¬ netikája, s a hozzájuk tartozó centrumok helye tisztázatlan. A fiatalabb mezozóos fázis termékei a kontinentális alkáli ultrabázitok (Nagy¬ kopasz, Szarvas-árok, Budaliget, budaörsi Kálvária-hegy, Nagykovácsi 4. és 6. sz. MÉV fúrás, Budaörs 1. sz. fúrás. Budakeszi 1. sz. térképező fúrás, Diósd 1. sz. fúrás). Ezek ÉÉNY-DDK-i csapású karbonatitos telérkőzetei és alkáli bazal- tos effuzív lávakőzetei felsőkréta kontinentális ríftesedéssel kapcsolatosak (Horváth I. - Odor L. 1984, Horváth I. et al. 1985, Kubovics I. et al. 1989, Embey Isztin A. et al. 1989, WÉBER B. 1989, DemÉNY A. 1992). Korbesorolásukat 61,5-67,0 Mé (Kubovics I. et al. 1989), 72,5±8,0 Mé (HORVÁTH E. - TARI G. 1987), 57,9±2,2 Mé (EMBEY ISZTTN A. et al. 1989), 64,1±2,4 Mé (Wéber B. 1989) és 60,0- 68,0 Mé (DEMÉNY A. 1992) közötti radiometrikus adatok támasztják alá. A fázis felszíni és felszínalatti centrumai eddig ismeretlenek. Az idősebb paleogén fázis termékei a hegység területén felszínen és felszín- alatt általános elterjedései, zömmel durvatörmelékes, üledékekkel kevert vul- kanoklasztitok, alárendelten kőzettelérek, illetve szubvulkáni testek. Ezek kora biosztratigráfiai (NAGYMAROSY A, 1993) és magnetosztratigráfiai (KORPÁS L. et al. 1995) adatok alapján felsőeocén, felsőeocén/alsóoligocén. Ennek szubvulkᬠni centrumait WEIN Gy. (1977) magában a Budai-hegység aljzatában, míg a szubaerikus vagy szubmarin vulkáni felépítményeket HOFMANN K. (1871) és Koch A. (1908) Budaörs környékén vélte megtalálhatónak. Velük szemben Székyné Fux V. - Barabás A. (1953), Székyné Fux V. (1957), Ádám O. et al. (1990), ezeket a vulkáni központokat a Budai-hegység távolabbi környezetében (Velencei-hegység, Börzsöny, Vál) jelölte ki. E fázissal leginkább korrelálható 35,0 Mé és 39,6 Mé közötti radiometrikus koradatokat, eltérő értelmezéssel ugyan, közölt KUBOVICS I. (1985), valamint HORVÁTH E. - TARI G. (1987) a Bu¬ daörs 1. sz. fúrásból, illetve a budaörsi Kálvária-hegy szelvényéből. A fiatalabb paleogén fázis üledékekkel váltakozó, finomtörmelékes, krisztal- loklasztos, biotitos andezittufái a Budai-hegységben számos feltárásból és fú¬ rásból ismert Tardi Agyaghoz kötődnek. Koruk biosztratigráfiai (NAGYMAROSY A. 1993) és magnetosztratigráfiai vizsgálatok alapján alsóoligocén. K-Ar mód- Korpás L. - Kovácsvölgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 163 szerrel meghatározott radiometrikus koruk 32,1-32,4 Mé (Balogh Kadosa 1985, NAGYMAROSY A. et al. 1986), míg a fission-track módszerrel megállapított koruk 32,45 Mé körüli (DUNKL I. - Nagymarosy A. 1992). A hozzájuk tartozó vulkáni centrumokat ugyanezen szerzők (1992) a Velencei-hegységben, valamint Sári térségében jelölték ki. A következkőben a paleogén fázis vulkáni rekonstrukcióját kíséreljük meg. A rekonstrukció során - Hofmann K. (1871) és KOCH A. (1908) felfogását osztva - abból indultunk ki, hogy a paleogén szelvényekből megismert, üledékekkel tagolt vulkanoklasztikus rétegsorok jellegzetes vulkánlábazati képződmények, ezért a ma már eltemetett paleovulkáni kúpot közvetlenül a Budai-hegység D-i vagy DK-i előterében kell keresnünk. 3. A rekonstrukció morfológiai, geofizikai és földtani alapjai A vulkáni rekonstrukcióknál általánosan alkalmazott morfológiai ismérvek egyi¬ ke a zárt vagy valamelyik irányban nyitott gyűrűs szerkezeti elemek keresése. A pretercier képződmények felszínének elemzése (3. ábra) alapján az így kijelölhető, kissé lapított, ellipszis alakú, DK-i irányban nyitott, megszakított gerincív átmérője 14—16 km. A Wein paleovulkán kalderaperemeként értelme¬ zett roncsolt gerincív egyetlen felszíni előfordulása a Gellért-hegy. A gerincív belsejében legalább kétlépcsős leszakadással mutatkozó morfológiai süllyedék legmélyebb pontja eléri a tengerszint alatti -2000 m-es mélységet. így a szómmá pereme és a morfológiai depresszió mélypontja közötti relatív szintkülönbség mintegy 700-2200 m között változik. Ezt a szintkülönbséget összetett, besza- kadásos kaldera szerkezet jellegzetes morfológiai bélyegének tekintjük. Ezt a gerincgyűrűt a Bouguer anomália térképre (4. ábra) illesztve felismer¬ hetők a kaldera szerkezetekre jellemző dendrites völgyhálózat morfológiai ele¬ mei. A dendrites völgyhálózatot egy ÉNY-DK irányú, a nyitott DK-i szektor felé vezető fővölgy fűzi fel. Az anomáliatérképen jól kirajzolódnak a megsza¬ kított gerincgyűrű, azaz az egykori szómmá maradványai. Kevésbé felismer¬ hetők, s szinte csak jelzésszerűen jelentkeznek a gerincgyűrűtől kifelé irányuló, meglehetősen rövid lefutású radiális völgyhálózati elemek. Ezeket az egykori vulkáni kúp külső lejtőmaradványaira utaló morfológiai bélyegeknek tekintjük. A gravitációs szűrt, maradék anomália tér képen (5. ábra) még kifejezettebben jelentkeznek az előbb vázolt vulkánmorfológiai egységek, míg a szerkesztett tömbszelvény (6. ábra) plasztikusabbá teszi ezt a képet. Az ÉK-DNY irányban mért gravitációs szelvényen a szerkezet markáns, azonban annak a fúrásos és a szeizmikus adatokkal összhangban álló méretezésére vonatkozó hatószámí¬ tások eredménytelenek voltak. A földmágneses AZ anomáliatérkép (7. ábra ) a vulkánmorfológiai egységek kijelölésére nem használható fel, mivel a nagyváros zavaró mágneses hatói kö¬ vetkeztében méréseket nem végeztek. Nem voltak értelmezhetők a szerkezet egészének, illetve a szómmá K-i szegélyének kijelölésére irányuló, s a nagyvᬠroson belül még mérhető földmágneses szelvényeink sem. 164 Földtani Közlöny 126/2-3 3. ábra. A Budai-hegység és környéke harmadidőszaki medencealjzatának szerkezeti vázlata (Korpás L. 1994). Jelmagyarázat: 7. bauxit, bauxitos agyag, 8. képződmény határa, 9. kibúvás, 10. regionális rétegdőlés, 11. balos vető, 12. jobbos vető, 13. feltolódás, 14. boltozattengely, 15. az aljzat szintvonala: m a tenger szintjéhez viszonyítva, 16. a Wein paíeovulkán kúpjának maradványa, 17. fúrás Fig. 3. Pretertiary basement map of the Buda Hills, Hungary (Korpás, L. 1994). Laté Triassic: 6. Dachstein Limestone, 5. Main Dolomité, 4. Mátyáshegy Formation. Midiié Triassic: 3. Budaörs Dolomité. Early Triassic: 2. Csopak Mari, 1. Arács Mari. 7. Bauxite, bauxitic clay, 8. Boundary of formations, 9. Outcrops; 10. Régiónál dip of strata, 11. Synistral fault; 12. Dextrái fault, 13. Reverse fault, 14. Axis of syncline, 15. Basement contourlines in m above the sea-level, 16. Conerests of the Wein paleovolcano, 17. Boreholes Korpás L. - Kovácsvölgyi S.: Eltemetett paieogén vulkán 165 4, ábra. A Budai-hegység és környékének Bouguer anomáliatérképe a morfológiai elemzés adataival. Szintvonalak mgallban Fig. 4. Bouguer anomaly map oflhe Buda Hills and íts surroundings with elements of the morphological analysis. (Kovácsvűlgyi , S. 1994) Contour lines in mgall Az eltemetett vulkán rekonstrukciója földtani alapjainak vázolásakor kissé szokatlan módszer alkalmazására kényszerültünk. Nevezetesen a lábazati és a lábazaton túli területek vulkanoklasztikus képződményeinek eloszlását vizs¬ gáltuk a Budai-hegység és D-i, valamint K-i előterének feltárt szelvényeiben (8. ábra). A vulkanoklasztikus képződmények elemzése alapján szembeötlő, hogy a felsőeocén képződmények bázisán szinte kivétel nélkül néhány 10 m vastag, tömeges, durvatörmelékes vulkanoklasztitok, azaz tufakonglomerátu¬ mok és tufabrecssák mutatkoznak, s ezek lepelként veszik körül a vulkáni kúp lábazatát. Ezek legszebb felszíni szelvényei a Gellért-hegyen és a budaörsi Kál- 166 Földtani Közlöny 126/2-3 5. ábra. A Budai-hegység és környéke gravitációs maradék anomáliatérképe a morfológiai elemzés adataival. Szintvonalak mgallban Fig. 5. Gravity residual anomaly map of the Buda Hills and íts surroundings with elements of the morphological analysis. Contour lines in mgall. The filter enhances anomalies of horizontal dimensions less than 3km. (Kovácsvölgyi, S. 1994) vária-hegyert tanulmányozhatók, az utóbbi helyen a kúptól kifelé irányuló D- DNY-i dőlésekkel. A vulkáni kúp lábazatától távolodva a tömeges, durvatör¬ melékes vulkanoklasztitokat finomtörmelékesek váltják fel, amelyeket egyre több és egyre vastagabb üledékes betelepülés szakít meg. A rendelkezésünkre álló irodalmi adatok (Hofmann K. 1871, Koch A. 1908, HORVÁTH E. - Tari G. 1987), valamint saját megfigyeléseink alapján tüntettük fel a vulkanoklasztitok észlelt maximális átmérőjét a felszíni és fúrási szelvé¬ nyekben (8. ábra). Ezeket az adatokat a vulkáni kúp törmeléklejtőjének szóródási udvaraként értelmezve megállapítható, hogy a legnagyobb, 16-21 cm átmérőjű KorpAs L. - Kovácsvölgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 167 Fig. 6. Bouguer anomaly block diagram of the Wein paleovolcano. (Kovácsvölgyi , S. 1994) törmelék az egykori lábazati területre (Budaörs, János-hegy) koncentrálódik, s 6-8 cm-es maximális átmérőjű kiasztok még a kúp lábazaton túli területén, nagyobb távolságban is mutatkoznak. Annak ellenére, hogy a vulkanoklasztikus szintekből leírt lávakőzetek (HOF- MANN K. 1870, KOCH A. 1908, SzÉKYNÉ Fux V. - Barabás A. 1953, SzÉKYNÉ FUX V. 1957, Ravaszné Baranyai L, in Wein Gy. 1977, Horváth E. - Tari G. 1987) kőzettani változékonysága (andezit, trachit, dácit, riolit, ignimbrit) igen nagy, ezek elsődleges előfordulásai még nem ismertek. Eddig csupán a pesterzsébeti vízkutató fúrásból írtak le bontott vulkáni kőzetet, illetve a Budafok 1. sz. fú¬ rásból ismert egy többszáz méteres vastagságú, kismélységű, összetett andezi- tes-trachitos intruzív(szubvulkáni) test. Végül a budai-hegységi hidrotermális metaszomatikus jelenségeket WEIN Gy. (1977) térképe és saját megfigyeléseink alapján értékelve megállapítjuk, hogy a metaszomatikus kőzetelváltozások (ko- vásodás, agyagásványosodás, piritesedés-limonitosodás) intenzitása, valamint az ezt kísérő hidrotermális telérásványosodás (kakit, barit, fluorit) gyakorisága D felé növekszik. A legerőteljesebb kőzetelváltozások a Gellért-hegyen, továbbá 168 Földtani Közlöny 126/2-3 7. ábra. A Budai-hegység és környéke földmágneses AZ anomália térképe a Wein paleovulkán kúpmaradványaival. Szintvonalak nT-ban Fig. 7. AZ magnetic anomaly map of the Buda Hills with the conefragments of the Wein paleovolcano. (Kovácsvölgyi , S. 1994) Contour lines in nT. Budaörs környékén (Kő-hegy, Kálvária-hegy, Odvas-hegy, Űt-hegy, Farkas- hegy, Szekrényes-hegy) figyelhetők meg. Ezek a hidrotermális metaszomatikus jelenségek a recens analógiák alapján (9. ábra ) tengeri környezetben működő aktív vulkáni kúpokra igen jellemzőek. KorpAs L . - Kovács völgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 169 8. ábra. A vulkanoklasztitok eloszlása a Budai-hegység és környékének paleogén szelvényeiben {Korpás L. 1994). Jelmagyarázat: 7. triász, 8. finomszemcséjű vulkanoklasztikum, 9. durvaszemcséjű vulkanoklasztikum, 10. előbbiek maximális átmérője (cm), 11. sekély intruzív (szubvulkáni) test, 12. diszkordancia, 13. negyedidőszaki képződmények, 14. a Wein paleovulkán kúpjának maradványai, 15, fúrások, 16. szelvényvonal Fig. 8. Volcanoclastic horizons in the Paleogene sections of the Buda Hills. (Korpás, L. 1994). Captions: Laté Oligocene: 1. Kiscell Clay. Early Oligocene: 2. Lower Sand, 3. Tárd Clay. Early Oligocene/Late Eocéné: 4. Buda Mari. Laté Eocéné: 5. Szépvölgy Limestone, 6. Basal conglomerate. 7. Triassic formations, 8. Fine grained volcanoclastites (tuffs and tujfsands), 9. Coarse grained volcanoclastites (tuff-conglomerates), 10. Maximum diameter of the volcanoclastites in cm, 11. Shallow intrusive (subvolcamc) body, 12. Unconformity, 13. Quaternary formations. 14. Conefragmenls of the Wein paleovolcano, 15. Boreholes, 16. Geological section 170 Földtani Közlöny 126/2-3 4, A paleovulkán felépítése és szerkezete A morfológiai rekonstrukció alapján megállapítottuk, hogy a paleovulkán szommájának átmérője 14-16 km közötti. A lábazaton mért átmérő ezzel szem¬ ben legalább 16-17 km. A rekonstruált szubaerikus kúp (10. ábra ) 1500-1600 m-rel emelkedett a tenger szintje fölé. Az összetett beszakadásos kalderának a szómmá peremén számított összegzett amplitúdója 700 és 2200 m között volt. A kissé aszimmetrikus vulkán K-DK felé néhány fokkal kibillenhetett, s ösz- szetett beszakadásos kalderája DK-i irányban eredendően nyitott lehetett. 5. A paleovulkán fejló'dési modellje A vulkanoklasztok nagymértékű változékonysága (HOFMANN K, 1871, KOCH A. 1908, Székyné Fux V. - Barabás A. 1953, Székyné Fux V. 1957, Ravaszné Baranyai L. in Wein Gy. 1977, Horváth E. - Tari G. 1987) összetett és poli- ciklikus fejlődésmenetet tükröz. Ez a leírt kőzettípusok gazdagságában (andezit, trachit, dácit, riolit, ignimbrit) és fácieseik változékonyságában (effuzív láva¬ kőzetek, kőzettelérek, kismélységű intruzív /szubvulkáni/ testek) is megnyil- Korpás L. - Kovácsvolgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 171 vánul. Ezt a képet tovább színezik a hidrotermális és metaszomatikus elválto¬ zást mutató kőzetek, A paleovulkán fejlődésében két jelentős fázis különíthető el. A korai fázis tömeges, durvatörmelékes vulkanoklasztikumai minden bizonnyal freatomag- matikus explózió termékei. Ezek részben magas hőmérsékletű piroklasztikus árak formájában kerülhettek a vulkáni kúp lábazatára és a lábazaton túli szub- marín lejtőjére. Ennek idejét 38-35 Mé közé tesszük. A késői fázis zömében finomtörmelékes, krisztalloklasztos, biotitos vulka- noklasztikumait összességükben tufaszórás termékének tekintjük és képződé¬ süket a paleovulkán 33-32 Mé közötti aktivizálódásával hozzuk kapcsolatba. A paleovulkán kétfázisú fejlődése az összetett beszakadásos kalderaszerkezet morfológiájában is felismerhető (2. ábra). A tengerszint alatti -1200 és -1500 m közötti lépcsőt az idősebb kaldera peremeként, míg a -1600 és -1800 m közötti lépcsőt a fiatalabb kaldera peremeként értelmezzük. Valószínűnek tartjuk, hogy a rekonstruált paleovulkáni kúp a korai fázisban, 38-35 Mé között képződött. A késői fázishoz tartozó, ennél minden bizonnyal kisebb méretű újabb vulkáni kúp rekonstrukciójára nem látunk lehetőséget. Összességében ezzel a fejlődési modellel magyarázzuk a Budai-hegység pa¬ leogén képződményeinek részben magas hőmérsékletű hidrotermális és meta- szomatikus elváltozásait, az ezeket kisérő ércindikációkat és hidrotermális ás- ványp aragenezist. A Wein paleovulkán a késői paleogén medence süllyedésével párhuzamosan fokozatosan eltemetődött. Morfológiája a 30-27 Mé között képződött prodelta üledékek (Alsó homok, Kiscelli Agyag) vastagságának változásaiban még tük¬ röződik, A 27 Mé dátumtól kezdődően a későoligocén delta és deltafront üle¬ dékek (Törökbálinti Homok) progradációja már teljesen kiegyenlített, lapos, sík térszínen ment végbe (10. ábra). Az ezt követő miocén, pliocén és negyedidő¬ szaki üledékek tovább növelték a paleovulkán betemetődését. A kontinensperemi, tengeri környezetben képződött, 16-17 km átmérőjű és 1500-1600 m magas paleovulkáni kúp legközelebbi hazai analógiáit HORVÁTH I. et al. (1987), DUDKO A. (1988) és AdáM O. et al. (1990) alapján a Velencei¬ hegység területén és Vál körzetében ismerjük. A DUDKO A. (1988) által vázolt Kelet-velencei Paleovulkán kúpátmérője 13-14 km közötti, A biosztratigráfiai és a K-Ar módszerű radiometrikus vizsgálatok alapján (DARIDÁNÉ TlCHY M. in HORVÁTH I. et al. 1987) itt is elkülöníthető a felsőeocén, illetve a felsőeocén/al- sóoligocén fázis. A korai szakasz BALOGH Kadosa (ATOMKI) mérései alapján mintegy 40-35 Mé intervallumot, a késői szakasz pedig a 33-31 Mé közötti időt öleli fel. 1 000 272 Földtani Közlöny 126/2-3 Fig. 10. Geological section and reconstruction of the W ein pakovolcano. (Korpás, L. 1994). Cap t ion s : submarine slope; maríné hillfoot; subáénál cone; 1. Permian formations. Early Triassic: 2. Csopak Mari and Arács Mari. Middle Triassic: 3. Budaörs Dolomité. Laté Triassic: 4. Mátyáshegy Formation, 5. Main Dolomité. Early Oligocene/Late Eocéné: 6. Buda Mari. Early OUgocene: 7. Tárd Clay and Hárshegy Sandstone, 8. Lower Sand. Laté Oligocene: 9. Kiscell Clay, 10. Törökbálint Sand. Early Miocéné: 11. Budafok Sand. 12. Laté and Middle Miocéné Formations, 13. Pliocene formations, 14 Volcanoclastic intercalations Korpás L. - Kovácsvölgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 173 6. Összefoglalás A Budai-hegység preneogén magmatizmusára vonatkozó adatokat áttekintve legalább négy fázist tartunk elkülöníthetőnek. Ezek közül kettő mezozóos, kettő pedig paleogén. Az idősebb mezozóos fázis helyzete a relatív sorrendben világos, kora azon¬ ban vitatott. KUBOVICS I (1985) ennek andezites(látitos) termékeit a középső triászba helyezi, bár az általa közölt K-Ar radiometrikus koradatok középső- felsőjura korbesorolást is megengednek. A magmatizmus genetikája tisztázat¬ lan, központjai jelenleg nem jelölhetők ki. A fiatalabb mezozóos fázis termékei a felsőkréta kontinentális alkáli ultrabá- zitok. Ezek kontinentális riftesedés eredményei (HORVÁTH 1. - ÓDOR L. 1984, Horváth I. et al. 1985, Kubovics 1. 1985, Kubovics I et al. 1989, Embey Isztln A. et al. 1989, WÉBER B. 1989, DEMÉNY A. 1992), s központjaik egyelőre még ismeretlenek. A két paleogén fázis termékeit a Budai-hegység DK-i előterében rekonstruált, ma már eltemetett Wein paleovulkán működésével hozzuk kapcsolatba. A főleg közvetett módszerekkel rekonstruált, tengeri környezetben képződött, DK felé nyitott paleovulkán átmérője 16-17 km, s tengerszint feletti eredeti magassága 1500-1600 m volt. Belsejében kettős, összetett beszakadásos kalderát mutattunk ki. Ennek a paleovulkán peremén mért összegzett amplitúdója 700-2200 m le¬ hetett. A 38-35 millió éves korai fázis ismert termékei a freatomagmatikus ex- plőzióból származó, vulkánlábazati és szubmarín lejtőn felhalmozódott, rész¬ ben magas hőmérsékletű piroklasztikus árak. A 33-32 millió éves késői fázis finomtörmelékes képződményei tufaszórás eredményei, s a beszakadásos kal¬ derában kialakult, kisebb méretű, nem rekonstruálható vulkáni centrumokból származnak. A vulkanizmust kísérő intenzív hidrotermális és metaszomatikus folyamatokkal magyarázzuk a Budai-hegység paleogén képződményeiből ré¬ góta ismert, részben magas hőmérséklető hidrotermális ásványosodást és érc¬ indikációkat. A paleovulkán a későbbi paleogén és neogén medence süllyedé¬ sével párhuzamosan fokozatosan eltemetődött, s morfológiáját a későoligocén, valamint neogén üledékek vastagságváltozásai már nem tükrözik. A Wein paleovulkán legközelebbi hazai analógiái a hasonló méretű és korú Ve- lencei-hegységbeli rekonstruált centrumok (HORVÁTH I. et al. 1987, DUDKO A. 1988). Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket fejezik ki néhai DARIDÁNÉ TlCHY Máriának, KÁZMÉR Miklósnak, HORVÁTH Istvánnak, ÓDOR Lászlónak, JÁMBOR Áronnak és ZELENKA Tibornak jobbító szándékú észrevételeikért és javaslataikért, továbbá BALOGH Kadosának munkánkat segítő értékes adatközléseiért. Köszönet illeti GYARMATI Pál és BÁLLÁ Zoltán lektort alapos és részletes bírálatáért. 174 Földtani Közlöny 126/2-3 Irodalom - References Ádám O. - Barabás A. - Bardócz B. - Bérczi I. - Brezsnyánszky K. - Császár G. - Haas J. - Hámor G. - Jámbor Á. - Horváth F. - Kassai M. - Nagy E, - Pogácsás Gy. - Ráner G. - Rumpler J. - SÍKHEGYI F. - Szederkényi T. - Völgyi L. - Zelenka T. ( 1990): Magyarország szerkezetföldtani térképe. M=l:500 000 A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa Balogh Kadosa (1985): K/Ar kormeghatározások a hazai eocén-oligocén szelvényekből-Őslénytani Viták, 31. pp. 43-51. Báldi T. - Nagymarosy A. (1976): A Hárshegyi homokkő kovásodása és annak hidrotermális eredete - Földtani Közlöny, 106/3. pp. 257-275. Demény A. (1992): Hazai lamprofirok karbonátjának eredete stabilizotóp vizsgálatok alapján - Földtani Közlöny 123/2-4. pp. 209-232. Dudko A. (1984): Magmás képződmények kutatása mágneses módszerrel Nagykovácsi környékén - M. Áll. Földtani Int. Évi Jel. 1982-ről, pp. 263-269. Dudko A. (1988): A Balatonfő-Velencei terület szerkezetalakulása - Földtani Közlöny, 118/3. pp. 207-218. Dunkl I. - Nagymarosy A. (1992): A new tie-point candidate fór the Paleogene timescale calibration: Fission track dating of tuff layers of Lower Oligocene Tárd Clay (Hungary) - Neues Jahrbuch Geol. Paláont. Abh. 180/3. pp. 207-218. Embey Isztin A. - Dobosi G. - Noske Fazekas G. - Árva Sós E, (1989): Petrology of a new hasalt occurence in Hungary - Mineralogy and Petrology 40. pp. 183-196. Gerzson I. - Wéeer B. (1960): Zárójelentés a Budai hegységben Nagykovácsi környékén 1956-57-58 években végzett rádiőaktív nyersanyagkutatásról. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet adattára. Hofmann K. (1871): A Buda-Kovácsi hegység földtani viszonyai - Földtani Intézet Évkönyve, I. pp. 199-273. Horusitzky F. - Wein Gy. (1962): Érckutatási lehetőségek a Budai-hegységben - Bányászati Lapok, 95/11. pp. 749-753. Horváth E, - Tárj G. (1987): Middle Triassic volcanism in the Buda Mountains - Annales Univ. Sci. Budapestiensis de R. Eötvös Nőm. Sectio Geol. 27. pp. 3-16. Horváth I. - Ódor L. (1984); Alkaline ultrabasic rocks and associated silicocarbonatites in the NE part of the Transdanubian Mts. (Hungary) - Mineralia Slovaca 16/1. pp. 115-119. Horváth 1. - Ódor L. - Dudko A. (1985); Az ÉK dunántúli alkáli-ultrabázisos képződmények vizsgálata. Kézirat, M. Áll. Földtani Int. adattára Horváth I. - Ódor L. - Daridáné Tichy M. - Dudko A, - Ó Kovács L, (1987): A Velencei hegység-Balatonfő körzetének ércprognózisa. Kézirat, M, Áll. Földtani Int. adattára Kakas K. - Lányi J. - Simon A. - Szabadváry L. - Szabó M. - Szalai I. (1970): Komplex geofizikai kutatás a Dunántúli Középhegységben - M. Áll. Eötvös L. Geofizikai Int. 1969. Évi Jel. pp. 25-40. koch A. (1908): Űj adatok trachytanyagnak a budavidéki óharmadkori üledékekben való előfor¬ dulásához - Földtani Közlöny XXXVIII. pp. 249-257. Korpás L. - Lantos M. - Lelkes Gy. (1995): Integrated stratigraphy, evolution and early maríné karstification of a Laté Eocéné, Early Oligocene carbonate shelf, Buda Hílls, Hungary - Abstracts, 30th International Geological Congress, Beíjing, China, v. 2. 204. Kubovics I. (1985): Mesozoic magmatism of the Transdanubian Mid-Mountains - Acta Geol. Hung. 28/3-4. pp. 141-164. Kubovics I. - Szabó Cs. - Sólymos Gál K. (1989): A new occurrence of lamprophyre in the Buda Mountains, Hungary - Acta Geol. Hung. 32/1-2. pp. 149-168. Lányi J. (1969): Beszámoló a Budatétény környékén vízföldtani céllal végzett geofizikai mérések eredményeiről. Kézirat, M. Áll. Eötövös L. Geofizikai Int. adattára. Lányi J. (1970): Jelentés a Budakeszi-medencében 1969-70-ben végzett geofizikai kutatásról. Kézirat, M. Áll. Eötvös L. Geofizikai Int. adattára. Lányi J. (1971a): Geofizikai szakvélemény a Budapest-népligeti hévízkutató fúrás helyszínének kijelöléséhez. Kézirat, M. Áll. Eötvös L. Geofizikai Int. adattára. Korpás L. - Kovácsvölgyi S.: Eltemetett paleogén vulkán 175 Lányi J. (1971b): Jelentés a népligeti fúrás előkészítésére végzett kísérleti szeizmikus mérésekről. Kézirat, M. Áll. Eötvös L. Geofizikai Int. adattára. Nagy E. - Nagy G. - Széky P. (1967): A Budaörs - 1. sz. alapfúrás - M. Áll. Földtani Int, Évi Jel. 1965-ről, pp. 289-297. Nagymarosy A. - Takigami Y. - Balogh Kadosa (1986): Stratigraphic position and the radiometric age of the Kiscellian stratotype, Hungary - Bulletin of Liaison and Information, 6. pp, 29-32. Nagymarosy A. (1993): A magyarországi alsó-oligocén nannopíanktonja és ősföldrajzi kapcsolatai. Kandidátusi értekezés tézisei, Budapest, 9 p. Pávai Vájná F. (1912): Felső eocén kvarctrachyt (riolit) a budai Mátyáshegyen - Földtani Közlöny XLII. pp. 455-456. Renner J. - Szabó G. (1960): Jelentés a Nagy-Budapesten és környékén az 1959. évben végzett graviméter mérésekről. Kézirat, M. Áll. Eötvös L. Geofizikai Int. adattára Szabó G. (1961): Jelentés a Nagy-Budapesten és környékén az 1960. évben végzett graviméter mérésekről. Kézirat, M. Áll. Eötvös L. Geofizikai Int. adattára. Szabadváry L. 1969: Jelentés a Dunántúli-középhegység peremvidékén 1969-ben végzett geofizikai kutatásokról. Kézirat, M. Áll. Eötvös L. Geofizikai Int. adattára. Székyné Fux V. - Barabás A, (1953): A dunántúli felső-eocén vulkánosság - Földtani Közlöny LXXXin. pp. 217-229. Székyné Fux V. (1957): Adatok a dunántúli medence harmadkori vulkánosságához - Földtani Közlöny LXXXVII. pp. 63-67. Wein Gy. (1977) A Budai-hegység tektonikája. A Magyar Állami Földtani Inézet alkalmi kiadványa 76 p. Wéber B. (1962): Fhórium és ritkaföld indikációk a Budai-hegységben - Földtani Közlöny XCII. pp. 455-457. Wéber B. (1989): A Budai-hegységi Th-anomáliák - Földtani Közlöny 119. pp. 373-388. A kézirat beérkezett: 1996. 11. 5. Földtani Közlöny 126/2-3, 177-180 Budapest Egy elképzelt paleovulkán Kritikai hozzászólás KORPÁS L. és KOVÁCSVÖLGYI S. „Eltemetett paleogén vulkán a Budai-hegység délkeleti előterében" című tanulmányához An imagined paleovolcano Critical remarks to the "Buried Paleogene volcano in the SE foreland of the Buda Hills" by L. KORPÁS and S. KOVÁCSVÖLGYI Bállá Zoltán 1 Abstract The study in question is shocking in its firmness and confidency. An object is discussed in it existence of which is nőt confirmed and is rather disproved than supported by the matériái demonstrated. This statement is only related to the "paleovolcano", nőt to the Paleogene volcanism. Manuscript received: 4th November, 1996 Összefoglalás A tanulmány megdöbbentő határozottsággal és magabiztossággal tárgyal egy olyan objektumot, amelynek létezését nem bizonyítja, és amelyre vonatkozóan inkább cáfoló, mint megerősítő jellegű tényanyagot közöl. Ez a megállapítás nem a paleogén vulkanízmus fényére, hanem a kijelölt „paleovulkánra" vonatkozik. A „paleovulkán" bizonyítása a 2. fejezet feladata lenne, A választott morfo¬ lógiai kritérium - „zárt vagy ... nyitott gyűrűs szerkezeti elemek keresése"- önmagában véve nem vitatható. A kritérium domináns súlyából (a fejezet 50%- a) nyilvánvaló, hogy itt ez a fő bizonyíték. Alkalmazása inkorrekt: a morfológiai elemzést annak az aljzatdomborzati térképnek (3. ábra ) az alapján végzik, amelyben csak a Bouguer-térkép (4. ábra) figyelembevételével lehetett gerincívet szerkeszteni, de az anomáliaképet mégis úgy kezelik, mint ha annak csak meg¬ erősítő szerepe lenne, A Bouguer-térképen jól felismerhető a feltételezett gerin¬ cív É-ÉK-i cikkelye, de a Ny-DNy-i cikkely már a tényanyag nyilvánvaló „meg¬ erőszakolásával" született: itt ugyanis nem DNy, hanem enyhén ÉK felé dom¬ borodó, vagyis a gerincív szempontjából homorú szakasz látható. Az, hogy egy körharmadnyi gerincív önmagában véve vulkánszerkezeti értelemben meny- 1 Magyar Állami Földtani Intézet, H-1143 Budapest XIV. Stefánia út 14. 178 Földtani Közlöny 126/2-3 nyíre meggyőző, könnyen lemérhető ugyanazon a 4. ábrán: a tagoltabb képet mutató Budai-hegységnek akár DNy-i, akár ÉK-i oldalán egy-egy szembenéző és kb. ugyanolyan méretű és teljességű „gerincív" jelölhető ki, rnmt a DK-i előtérben, de olyan feltártsági körülmények és olyan ismeretesség mellett, hogy vulkánszerkezetről beszélni nevetséges lenne. Tételezzük fel azonban, hogy a gerincív valóban vulkánszerkezeti marad¬ vány: beszakadásos kalderaperem (4. és 5. fejezet). Milyen típusú rétegsorokat várhatunk az illető területen? Kiindulási alapunk, hogy ez a körzet a felsőeo¬ cénben besüllyedt medence volt, ahol bármilyen eocén paleovulkán jobban megőrződött volna, mint pl. az ekkor viszonylag kiemeltebb Velencei-hegység¬ ben. A szerzők által is hivatkozott kelet-velencei paleovulkán területén többszáz méter vastagságban harántoltak rétegvulkáni összletet, intruzív képződménye¬ ket és metaszomatitokat, így a helyzetéből következően jobb megtartásúnak vélhető „Wein-paleovulkán" fúrási rétegsoraiban minimum ugyanezt kellene látnunk. Ezzel szemben mit tapasztalunk? A 8. ábrán a „szommaként értelmezett roncsolt gerincívre" és azon belül a „centrumterületre" eső fúrások közül - a V-I szelvényében triász aljzatot Budai Márga fed, s a felette lévő Tardi Agyagban a jelkulcs szerint „finomszemcséjű vulkanoklasztikum" azaz lábazaton túli képződmény települ; - az Mf-1 és az Np-1 rétegsorát nem közlik, a 10. ábrán azokban „vulkano- klasztikus szakaszt" nem jelölnek; - a Pe-1 és T-l fúrásban Tardi Agyag („3") alatt „alapkonglomerátum" mi¬ nősítésű (vagyis üledékes eredetű) „durvaszemcséjű vulkanoklasztikumot" jelölnek (mindkét fúrás ebben állt le); a kettő közül a Pe-1 esik a 10. ábra szelvényére, benne a „vulkanoklasztikus szakasz" jelentéktelen vastagsᬠgú, s nemigen értelmezhető felépítményként; Az 5. fejezet 5. bekezdés szerint „a rekonstruált paleovulkáni kúp a korai fázisban, 38-35 millió év között képződött", ami a 2. fejezet 2) pont szerint a „báziskonglomerátum" és a „Szépvölgyi Mészkő" szintje. A „Wein-paleovul- kán" területén ezek zömmel nincsenek meg (kivétel egy szűk ÉNy-i cikkely), s a triász feletti rétegsor Budai Márgával kezdődik (10. ábra). A gerincívre eső négy fúrás közül három (a V-I, T-l és az Mf-1) egyenesen kizárja a korai szakaszba eső felépítmény létezését, amely a negyedik fúrás alapján is kevéssé valószínű. Az íven belüli Np-1 fúrás rétegsora a 10. ábrából ítélve az Mf-1 fúráséhoz hasonló, s mély helyzetben, ahol a posztvulkáni erózió nyilvánvalóan gyengébb, paleovulkán létezését kizáró adata még erősebb. A gerincív külső lejtőjén mélyült L-VII fúrás az egyetlen, amelyben a triász aljzat és a Szépvölgyi Mészkő között 100 m vulkanoklasztit van, de ez is finomszemcséjű, vagyis nem bizonyít felépítményt (a B-100 fúrásban, 4 km-rel a lábazaton túl egyáltalán nincs vulkánit). A kelet-velencei - hangsúlyozzuk: várhatóan lepusztultabb - paleovulkán területén megismert rétegvulkáni összletnek, intruzívumnak és metaszomatitnak semmi nyoma, ellenkezőleg: a „centrumterületen" (Np-1 fú¬ rás) a feltételezett vulkáni működéssel egykorú Budai Márgában és Tardi Agyagban még finom törmelékes vulkanoklasztit sincs (10. ábra). A szerzők a 3. fejezet 8. bekezdésében említik, hogy a Pe-1 szelvényében „bontott vulkáni Bállá Z.: Egy elképzelt paleovulkán 179 kőzet", a Bf-1 rétegsorában pedig „többszáz méteres ... intruzív (szubvulkáni) test" van. Ezek közül az első a gerincív belső lejtőjére esik, azonban a bontás jellegének és korának bizonytalansága miatt nem elég egy centrum kijelölésé¬ hez, különösen a vázolt egyéb adatokkal szemben nem. A második a megrajzolt lábazaton 3 km-rel túl van, s így viszonya a „Wein-paleovulkánhoz" minden¬ képpen kérdéses. A rétegvulkáni és intruzív képződmények hiányát pótlandó, a szerzők „a lábazati és lábazaton túli területek vulkanoklasztikus képződményeinek elosz¬ lását vizsgálták" (3. fejezet, 6. bekezdés). Szerintük „szembeötlő, hogy a felső¬ eocén képződmények bázisán szinte kivétel nélkül néhány 10 m vastag tömeges, durvatörmelékes vulkanoklasztitok, azaz tufakonglomerátumok és tufabrecs- csák mutatkoznak". 8. ábrájukon azonban ez legfeljebb a felszíni kibúvásokra, a fúrások közül pedig csak a Bf-l-re, Pe-1-21 és Bu-6-ra igaz; a paleogén bázisán lévő vulkánitok a Bu-2, Bu-3, Bö-2, D-l és H-3 fúrás jelölése szerint finom törmelékesek, s a paleogén a P-5, Vm-1, M-l, B-100 és a Róka-hegytől É-ra és ÉK-re lévő hét fúrásban üledékrétegekkel kezdődik. Ami tehát „szembeötlő", az az, hogy az értelmezéshez alapul vett jelenség nem létezik. További állítás (3. fejezet, 6. bekezdés), hogy „a vulkáni kúp lábazatától tᬠvolodva a tömeges, durvatörmelékes vulkanoklasztitokát finomtörmelékesek váltják fel, amelyeket egyre több és egyre vastagabb üledékes betelepülés szakít meg". A 8. ábrán egyetlen konkrét vonal vagy sáv sem jelölhető ki, amelyen belül ez valóban megfigyelhető lenne. A kijelölt lábazattól 3-6 km-rel Ny-ra, a Kálvária-hegytől a Látó-hegyig a felszíni kibúvásokban durva törmeléket jelöl¬ nek (nem világos: közvetlenül az aljzaton-e vagy magasabb szintben), az ettől mind a lábazat felé (Vm-1, M-l, H-3), mind az ellenkező, Ny-i hányba (Bu-2, Bu-3) eső fúrások finomtörmelékes vulkánitokat tártak fel (kivétel a Bu-6). A leírt tendenciát tehát a közölt tényanyag inkább cáfolja, mint bizonyítja. A „vulkanoklasztitok észlelt maximális átmérője" a szerzők szerint (3. fejezet, 7. bekezdés) a „lábazati területen" a legnagyobb (16-17 cm), míg „a 6-8 cm-es maximális átmérőjű kiasztok még a kúp lábazaton túli területein, nagyobb tᬠvolságra is mutatkoznak". A 8. ábrán 16-17 cm átmérő két ponton, a János-he- gyen és a budaörsi Kálvária-hegyen van feltüntetve, ettől a lábazat felé esik a kisebb átmérőjűek közül a fácánosi és a zugligeti feltárásból, a centrumterületre (!) pedig a Pe-1 fúrásból előkerült lelet. Itt is az a helyzet tehát, hogy a felismerni vélt tendencia a tényanyagból nem következik. A szerzők szerint (3. fejezet, 8. bekezdés) a Budai-hegységben „a metaszo- matikus kőzetelváltozások ... intenzitása, valamint az ezt kísérő hidrotermális telérásványosodás ... gyakorisága D felé növekszik", ezt a tendenciát azonban semmiféle tényanyaggal nem illusztrálják. Mivel az előző három felismerni vélt tendencia saját tényanyagukkal sem bizonyult alátámaszthatónak, az adott kér¬ désben a negyediket sem tekinthetjük meggyőző érvnek. A „Wein paleovulkán" létezése tehát nemcsak kétségbe vonható, hanem a szerzők által közölt tényekkel egyenesen cáfolható, ezért felépítésével és szer¬ kezetével (4. fejezet), valamint fejlődési modelljével (5. fejezet) kapcsolatban csak elvi megjegyzést teszünk. 180 Földtani Közlöny 126/ 2-3 1) A 10. ábrán a „Weirt paleovulkán" feltételezett eredeti magassága 2200 m. Helyén ma triász felszínre Budai Márga és Tardi Agyag települ (Np-1 fúrás), ami azt jelentené, hogy a szerzők szerinti korai szakaszban (38-35 millió év, 5. fejezet, 5. bekezdés) 2 km-t meghaladó vastagságban létrejött rétegvulkáni össz- let egy-két millió év alatt nyomtalanul lepusztult, méghozzá egy olyan terüle¬ ten, amely a felsőeocénben zömmel süllyedt. Ismeretes, hogy a belsőkárpáti miocén vulkánokból 10-15 millió év elteltével, többnyire emelkedőben lévő területeken is többszáz méteres vulkáni összletek maradtak meg, így a 10. ábrán tükrözött felfogás tarthatatlan. Ugyanez a helyzet a paleovulkánnak a késői szakaszban (33-32 millió év) lejátszódott „aktivizálódásával" (5. fejezet, 3. be¬ kezdés) is, amely egy kisebb méretű, újabb kúpot eredményezett (5. fejezet, 5. bekezdés), de helyén a szelvényben csak üledékes kőzetek vannak. A szerzők javára írandó, hogy ennek rekonstrukcióját meg sem kísérelték. 2) A „vulkanoklasztitok maximális átmérője" (3. fejezet, 7. bekezdés) leg¬ alábbis az „alapkonglomerátum" minősítésű kőzetekben nem csak vulkáni, ha¬ nem üledékes szállítást is tükrözhet, s eloszlása nem feltétlenül áll közvetlen kapcsolatban a vulkánok térbeli helyzetével. A 25 km körüli távolságban lévő kelet-velencei paleovulkán még elképzelhető forrásuk lehet... Hiányérzet maradhat a Bouguer-térképen (4. ábra) az értelmezés alapjául vett ívelt maximumsort illetően, de ez még nem elég indok egy a fúrási rétegsorok¬ ban nem észlelhető paleovulkán kijelöléséhez. A kézirat beérkezett: 1996. XI. 4. Földtani Közlöny 126/2-3, 181-183 Budapest Egy elképzelt paleovulkán, avagy mentségünkre legyen mondva Válasz BÁLLÁ Zoltán: "Egy elképzelt paleovulkán. Kritikai hozzászólás KORPÁS L. és KOVÁCSVÖLGYI S. Eltemetett paleogén vulkán a Budai-hegység délkeleti előterében című tanulmányához" írott bírálatára An imagined paleovolcano or an apology. Response to Z. BALLA's critical remarks Korpás László - Kovácsvölgyi Sándor Mivel a paleovulkán kijelölésekor elsősorban az aljzatmorfológiára támasz¬ kodtunk, ezért hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szerkesztés során a fúrási adatok mellett az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet által 1971-ben végzett szeizmikus refrakciós mérések adatait használtuk fel. Ezeken túlmenően figyelembevettük LORBERER Árpád kéziratos és ALFÖLDI L. (1979) publikált szintvonalas aljzat¬ térképét is. Következésképpen nem kellett erőlködnünk, hogy az aljzatszintvo¬ nalak a Bouguer anomáliaképpel egyező lefutásúak legyenek. Ami a gerincív NY-DNY-i cikkelyének domború vagy homorú voltát illeti, az inkább egyenes. Mivel a morfológiai kijelölés egyik feltétele "zárt vagy nyi¬ tott.... gyűrűs szerkezeti elemek keresése", ez a vulkáni szerkezet egészére kör¬ zővel ellenőrzött módon csak így teljesül. Éppen ez az, ami nem mondható el a Bállá Zoltán által felvetett másik gerincív esetében. Jogos BaLLA Zoltán észrevétele, amikor az általunk beszakadásos kalderaként értelmezett területen vulkáni felépítmény rétegsorait, intruzív kőzettömegek és hidrotermális bontás (metaszomatózis) létét hiányolja. Az idézett szakaszos magvételű fúrásokból a T-I (Tétényi úti kórház fúrása), valamint a Pe-1 (Pest¬ erzsébet strandkút) fúrás szelvényében ismertek néhány 10 m vastag, tömeges és durvatörmelékes vulkanoklasztos konglomerátumok. Ugyanitt találhatók a hidrotermális bontásra és piritesedésre utaló megjegyzések. Mivel a vulkáni ívek területén az egyes központok között is teljesen szokványosak a kis mély¬ ségű intruzív benyomulások, ezért a Budafok 1. számú fúrásban harántolt Összetett szubvulkáni testet a modellbe illeszthetőnek tartjuk. A 38-35 millió éves korai fázis vulkán oklaszti tjai, az eredeti megfogalmazᬠsunk szerint is a báziskonglomerátumban, a Szépvölgyi Mészkőben és a Budai Márgában találhatók, ezért nem értjük BÁLLÁ Zoltán erre vonatkozó kifogását. Az meg teljesen kézenfekvő, hogy egy karbonátos selfperemet, azaz a Szépvöl- 182 Földtani Közlöny 126/2-3 gyi Mészkövet az előtér medencében a pelágikus Budai Márga lejtőüledékei helyettesítik. Tehát nekünk itt nincsen hiányérzetünk. Bírálónk további kifogása, hogy a vulkanoklasztikus képződmények lábazati és lábazaton túli eloszlása inkább cáfolja, semmint igazolja a paleovulkán létét. Ezért ismételten felsoroljuk az eocén bázisszintek tömeges és durvatörmelékes vulkanoklasztikus szelvényeit harántoló fúrások és feltárások neveit: Fúrások: Pe-1 (Pesterzsébet strandkút), Bf-1 (Budafoki szerkezetkutató fúrás), T-l (Tétényi úti kórház kútja), L-VII (Lukácsfürdői kút), M-l (Martinovics-hegyi vízmegfigyelő kút), B-100 (Tungsram fürdő kútja), H-3 (Homonna utcai fúrás), Bu-2,3,6 (Budakeszi bauxítkutató fúrások), P-5 (Páty vízkút). Felszíni feltárások: Budaörs (Kálvária-hegy, Odvas-hegy), Martinovics-hegy, Zugliget, János-hegy, Látó-hegy, Budakeszi 2. számú árok. Ami a legnagyobb méretű vulkanoklasztok eloszlását illeti. Bállá Zoltán tényleg azt kifogásolja, hogy ezek átmérője a rekonstruált központtól távolodva nem lineárisan csökken? Ha valóban erről van szó, akkor ez a feltétel a működő vulkánok kizárólagosan csak gravitációs törmeléklejtője esetében sem teljesül. Az alkalmazott módszerrel csupán azt kívántuk illusztrálni, milyen lehet a vul¬ káni törmelékek eloszlása a rekonstruált kúp előterében. A hidrotermális kőzetelváltozás D felé történő erősödését nem mi, hanem WEIN Gy. (1977) állapította meg. Ezt a Budaörs környéki Hg anomáliákon (Ho- RUSITZKY F. - Wein Gy. 1962, ÓDOR L. et al. 1994) túl a Budai Márgában általunk is megfigyelt és MAGYARI Á. (1996) által szintén észlelt erős kovásodás és li- monitosodás jelzi. Erre vonatkozóan elegendőnek tartottuk az irodalmi hivat¬ kozások megadását és a jellemző előfordulások felsorolását. Egyetértünk Bírálónkkal abban, hogy a folyamatosan süllyedő tengeri környe¬ zetben létrejött vulkánt igen rövid idő alatt, csaknem nyomtalanul "le kell pusztí¬ tani". A kérdésünk csupán az, hogyan: erózióval vagy explózióval? BÁLLÁ Zoltán a kelet-velencei paleovulkán kiemelt helyzetű nadapi szektorát a gyökérzónáig erodált egységnek tekinti, szemben az előtérsüllyedékek szinte hiánytalanul meg¬ őrződött, nagyvastagságú lábazati és lábazaton túli kifejlődésével. A belső kárpáti 10-15 millió éves vulkánok esetében pedig azok jó megtartását emeli ki. A továbbiakban néhány olyan, "jól megkutatott" hazai példát említünk, ame¬ lyek esetében a fenti kérdés nehezen válaszolható meg. A hetvenes években BÁLLÁ Zoltánnal közösen kutatott magas-börzsönyi paleovulkán esetében el¬ fogadtuk azt az értelmezést, hogy a fekete-völgyi kaldera eróziós és DNY-i szektora valamilyen okból hiányos. Tettük ezt annak ellenére, hogy térképeztük azt a késői teléres fázist, amely a szubaerikus, lávapadokkal tagolt vulkáni kúpot több helyen metszi. A mostani kérdés: volt-e finális explózió vagy sem? A másik példa Recsk. A tengeri környezetben képződött felsőeocén vulkáni kúp lábazati részének üledékekkel tagolt, vulkanoklasztikus képződményei ismertek felszínen és felszín alatt (FÖLDESSY ]. 1975, FÖLDESSYNÉ JÁRANYI K. 1975, ZELENKA T. 1975). Lepusztított központját az intruzióval és ércesedéssel együtt részben késői eocén/korai oligocén (FÖLDESSY J. 1975, FÖLDESSYNÉ JÁRÁNYI K. 1975) és korai oligocén (ZELENKA T. 1975) tengeri üledékek fedték le. Az utolsó, ércmentes mtruzív fázis radiometrikus kora 37 Mé körüli (BAKSA Cs. 1975), míg a késői eocén/korai Korpás L. - Kovácsvölgyi S.: Válasz Bállá Z. kritikájára 183 oligocén fedőüledékek kora kb. 35 Mé. Mi történt a vulkáni kúp nagy részével ez idő alatt? Tengeri környezetben erodálódott vagy explózió semmisítette meg? Ugyanezek a kérdések feltehetők a kelet-velencei paleovulkán esetében, hiszen DARIDÁNÉ TICHY M. et al. (1984) ott is dokumentálta az ércesedés utáni intruzív fázist. Visszatérve a Wein paleovulkánhoz: a kérdést nem tudjuk megválaszolni. Szemlé¬ letünkből adódóan valószínűbbnek tartjuk a kúp explózió kiváltotta megsemmisülésé t. Ha 25 km elegendőnek tűnik Bállá Zoltán számára a vulkanitkavicsok vízi úton történő szállítására, akkor az általa javasolt kelet-velencei paleovulkán, mint for¬ ráshely mellett miért hagyta figyelmen kivül a más szerzők által javasolt egyéb központokat: Börzsöny (SZÉKYNÉ FUX V. - BARABÁS A. 1953, SZÉKYNÉ FUX V. 1957), Balatonfelvidék (HORVÁTH E. -TARIG. 1987), Vál (ÁDÁM O. et al. 1990), Sári (DUNKL I. - NAGYMAROSY A. 1992)? Ennyit tudtunk mentségünkre felhozni. Irodalom - References Alföldi L, (1978): Budapesti hévizek - VITUKI Közlemények 20. 102 p. Ádám O. - Barabás A. - Bardócz B. - Bérczi I. - Brezsnyánszky k. - Császár G. - Haas J. - Hámor G. - Jámbor Á. - Horváth F. - Kassai M. - Nagy E. - Pogácsás Gy. - Ráner G. - Rumpler J. - Síkhegyi F, - Szederkényi T. - Völgyi L. - Zelenka T, ( 1990): Magyarország szerkezetföldtani térképe. M=1.'50Ö 000. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa Baksa Cs. (1975): A recski mélyszinti szubvulkáni andezíttest és telérei - Földtani Közlöny, 105, pp. 612-624. Daridáné Tichy M. - Horváth I. - Farkas L. - Földvári M. (1984): Az andezitmagmatizmushoz kapcsolódó kőzetelváltozások a Velencei-hegység K-i részén - MÁFI Évi Jelentése 1982, pp. 271-288. Dunkl I. - Nagymarosy A. (1992): A new tie-pomt candidate fór the Paleogene timescale calibration: Fission track dating of tuff layers of Lower Oligocene Tárd Clay (Hungary) - Neues Jahrbuch Geol. Paláont. Abh. 180/3, pp. 207-218. Földessy J. (1975): A recski rétegvuikáni andezitösszlet - Földtani Közlöny, 105, pp. 625-645. Földessyné Járányi K. (1975): A recski mélyszinti alaphegységi üledékes képződmények - Földtani Közlöny, 105, pp. 598-611. Horusitzky F. - Wein Gy. (1962): Érckutatási lehetőségek a Budai-hegységben - Bányászati Lapok, 95/11, pp. 749-753. Horváth E. - Tari G. (1987): Middle Triassic volcanism in the Buda Mountains - Annales Univ, Sci. Budapestíensis de R. Eötvös Nőm. Sectio Geol. 27, pp. 3-16. Magyari Á. (1996): Eocén szinszediment tektonikai jelenségek és üledékképződésre gyakorolt hatásai a Budai-hegységben. Doktori disszertáció, ELTE Általános és Történeti Földtani Tanszék Ódor L. - Horváth I. - Fügedi U. (1994): A Börzsöny-Dunazug-Pilis-Budai hegység geokémiai felvétele - Magyar Állami Földtani Intézet, Geokémiai Főosztály, kézirat. Székyné Fux V. - Barabás A. (1953): A dunántúli felső-eocén vulkánosság - Földtani Közlöny LXXXin. pp. 217-229. Székyné Fux V. (1957): Adatok a dunántúli medence harmadkon vulkánosságához - Földtani Közlöny LXXXVII. pp. 63-67. Wein Gy. (1977): A Budai-hegység tektonikája, Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 76 p. Zelenka T. (1975): A recski mélyszinti ércesedés magmaföldtani helyzete - Földtani Közlöny, 105, pp. 582-597. Földtani Közlöny 126/2-3, 185-207 Budapest A Mecseki Zóna közép-alföldi mezozóos aljzatának sztratigráfiai értékelése és fejlődéstörténeti vázlata Stratigraphy and geological evolution of the Mesozoic basement of the Mecsek Zone in the Central Part of the Great Hungárián Piain (East-Central Hungary) Bércziné Makk A.** - Császár G.* - Nusszer a.** (8 ábra) Tárgyszavak: Sztratigráfia, fejlődéstörténet, mezozoikum. Tiszai Egység, Mecseki Zóna, Közép Alföld Key words: Stratigraphy, evolution, Mesozoic, Tisza Unit, Mecsek Subunit, Central Great Hungárián Piain Abstract As a part and parcel of the integrated evaluation of the results of the several decade Iong hydrocarbon exploration activity, it became inevitable to re-interprate the igneous and sedimentary rocks in the Mesozoic basement in the Central part of the Great Hungárián Piain. Shallow maríné clastic, and restricted lagoon calcareous sediments identical to those of Triassic in the Mecsek Tectonic Zone have been discovered in the western rim of the area involved (towns Abony, Nagykőrös). Occurrence of Triassic formations have nőt been indicated yet East of the Tisza River. What is known in the SW corner of the area, adjacent to viliágé Felgyő, the Triassic sequence is of allochtonous position: i.e. Triassic sediments of Villány Zone thrusted over pelitic Jurassic formations of the Mecsek Zone. Two facies of Jurassic sediments can be found in SW-NE trending stripes. The NW stripe is composed of deep water pelites, while the SE stripe is azone of shallow water limestone development. Adjacent to the Southern boundary of the zone transitional (pelitic to calcareous) Jurassic sediments have been discovered in allochtonous position. The Jurassic-Lower Cretaceous boundary interval is characterized by formations dominated by limestone, pelite to mari and pelite to limestone beds. The most aboundant rock type in the Lower Cretaceous is the hasalt in form of lava, agglomerates and tuffs. The magmatic activity in the Mesozoic commenced in the Mid-Jurassic and ended in the Early Cretaceous (Albian). Manuscript received. 8th February, 1996 Összefoglalás Több évtizedes szénhidrogénkutatás eredményeinek integrálása kapcsán vált szükségessé a közép-alföldi mezozóos aljzat üledékes és magmás képződményeinek újravizsgálata. * Magyar Állami Földtani Intézet, H--1143 Budapest XIV., Stefánia út 14. Hungary ** MÓL Rt, H-1039 Budapest III., Batthyány u. 45. Hungary 186 Földtani Közlöny 126/2-3 A triász időszak mecseki típusú sekélytengerí törmelékes és karbonátos, zárt lagúna kifejlődései a terület Ny-i peremén (Abony, Nagykőrös) ismertek. A Mecseki Zóna tiszántúli részén ezideig triász formációk nem kerültek elő. A DNy-i peremen a felgyői triász sorozat allochton helyzetben van, villányi típusú triász tolódott fel mecseki pelites jura képződményekre. A jura időszaki képződményeknek két fáciese különíthető el DNy-ÉK csapású sávos elrende¬ ződésben. Az ÉNy-i sáv pelites, mélyebb vízi, a DK-i sáv mészköves, sekély vízi kifejlődés. A terület D-i peremén allochton helyzetben átmeneti (pelites-meszes) jura fáciesek ismertek. A jura-kréta határ környezetében mészköves, pelites-márgás, pelites-mészköves fáciesű formációk vannak. Az alsókréta legáltalánosabban elterjedt kőzettípusa a bazalt láva, agglomerátum és tufa. A mezozóos magmás tevékenység a középső jurában kezdődött el, és a koraalbai korszakig folytatódott. Bevezetés Több évtizedes szénhidrogénkutatás eredményeinek integrálása során vált szükségessé a Mecsek hegységtől K-re feltárt triász, jura és alsókréta üledékes és magmás képződmények újravizsgálata. Az újraértékelés célja a Mecseki Zóna aljzati képződményeinek jobb megismerése, egységes elvek szerinti értékelése, hozzájárult a valóságot jobban közelítő sztratigráfiai modell kidolgozásához. A Mecseki Zóna a Tiszai Egység legészakibb zónája. Jelen dolgozatban nyu¬ gati irányban a Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét-Kiskunfélegyháza, keleti irány¬ ban a Tiszaíüred-Püspökladány vonallal, észak felől a középmagyarországi nagyszerkezeti övvel határolt terület felsőkrétánál idősebb aljzati képződmé¬ nyei szerepelnek (2. ábra). A fiatalabb kréta kifejlődések ismertetése korábbi dolgozatokban már megtörtént (BÁLDI-BEKE, HORVÁTH, NAGYMAROSY 1981, Császár, Haas 1984, Szentgyörgyi 1984, 1985, 1992). A terület triász, jura, alsókréta kifejlődéseivel, krono-, lito- és biosztratigráfiai értékelésével több nyomtatásban megjelent tanulmány (BÉRCZINÉ Makk 1974, 1985, 1992; BÉRCZI- NÉ MAKK, CSEREPESNÉ M, 1985, SZEPESHÁZY 1970, 1973, 1977) és olajipari belső jelentés is foglalkozott. Az Alföld középső részén mélyült szénhidrogénkutató fúrások maganyagának egy részén történt makroszkópos revizió és az ezt követő speciális anyagvizsgála tok alapján, néhány fúrás esetében, lényeges módosításra kerülhetett sor, számos eset¬ ben azonban csak pontosítás történt, míg máskor a revízió a helyes, de kellően alá nem támasztott korábbi véleményt erősítette meg (2-3. ábra). Mezozóos üledékes képződmények Triász Triász képződmények a Mecsek hegység és E-i előterének EK-i folytatásában, a Mecseki Zóna Duna-Tisza közi részén csak a nagykőrösi fúrásokból (BÉRCZINÉ MAKK 1974; BÉRCZINÉ Makk, CSEREPESNÉ M. 1985,) és az Abony-1. sz. fúrásból ismertek. A nagykőrösi triász sorozat a Mecsek hegységbelihez hasonló kifej¬ lődései, de csökkent vastagságú (600-700 m álvastagság). A jakabhegyi homokkő 188 Földtani Közlöny 126/2-3 Kfonosztratigráfia 170- __ ISChjO N 205- 230- 240 - Kor felső Q. N 'O Litosztratigráfia £6 2400- 2200 1900 1600' 1500- 1100 700 PALEOZOIKUM m m egység Gátéri F t Vékényi M’áíga F. Hídasivöl- gyi Márga Magyareg- regyi Kongl Mecsekjá riosi Bazalt 'kjá-^ "Ú Fedömárg; sorozat Kantavári F Leüleoedési környezet ú p| ú í I »elf [platform Q_ /, Vízmélység lg m 1000 100 2 200 1 0 0 —*-H—H4- Elterjedés Alpár-1,-1,-2 GátérW-1 NkD-1, NkM-1, Nkü-8 Abony-2 Necs-D-3 Alpár-I Cegléd 0-1 Fe1gy6-l GátérM-l Nk-1,-16,-18 NkK-1.-2.-4 NkU-3,-9 Tószeg-1 TW1 Abony-I ~ NkK-3,-4 NkU-5 Nk- 3 .- 7 .- 8 , - 9 -10 Nk-12,-13,-14,-17,-20,-21 NkK-3 NkU-3 ( -5,- 4 - 7 HvH i □ b Bércziné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 189 elterjedés r> ID 7 rt «? eV k. i ** y S « u o2 ^ Tígy-1,-2 Mtúr-3 ro 03 b-‘ a u_ 03 ^ » -S T 'V c c fc i a UJ LU X I— K vízmélység lóg m ►1000200 100 10 2> 0 —^ íV_ y Leülepedés! környezet Pigjzej^zs <Ü w os|aq Q. dazon os|n>| 1 i á 0)Í3| aouapauj Lítosztratigráfia egység Fedőmárga sorozat litológia *•* V °.» < o . < * • <3 « • <1 m í'iYí: í; L L L L L | 3 k Í]>Í\ vt II ú 1 m jiVi l • 5 2 '.u- i- i: : i. V V V 1 UJ 6bsBb|sba 1300 -i 1200“ 1100- 1000- 900- 8 Kronosztraligráfia JO>| UOU0ZS UJUJjH UOW ipjojxo *IAO||B>j U)eq~! 39fBq*tU9|ee zs?!l PALEOZÓIKUM j pS|SJ OS|B •uiieui-jeSBBop ^ezsopi v i ? y x vunr QP! !AI n X 1 0 2 0 Z 3 Vi II! LU A$ s - i § T3 aj C vQJ > > "Öj aj C MU E *o N "OJ § a K « p ' "<D t-H 'C •w <N s s ^ U ~ ts -E u s K W a-s ‘55 ^ § « 3 <*> 03 N "fa lH «3 bO R ö R ^ S 6* I ;2 íá K-. R h <ö _, .S£ < c s £ -R 5X u 2 ■£ .5? r. 52 co o .EL, .bo ; (— 2. ábra. A triász, jura és alsókréta (preszenon) képződmények elvi szelvénye és elterjedése a Duna-Tisza közének aljzatában. Jelmagyarázat: 1, Bazalt, 2. Radiolarit, 3. Evaporit, 4. Dolomit, 5. Mészkő, 6. Mészmárga, agyagos mészkő, 7 Márga, 8. Aleurolit és agyagkő, 9. Homokkő, 10. Breccsa, 11. Konglomerátum, kavics, 12. Metamorf és granitoid képződmények Fig.2 Stratigraphic column and areal distribution of the Triassic, Jurassic, E arly Cretaceous(=pre-Senonian) formations in the pre-Tertiary basement of the Damibe-Tisza Interfuve. Legend: 1. Sasait, 2. Radiolarite, 3. Evaporite, 4. Dolomité, 5. Limestone, 6. Calcareous mari, 7 Mari, 8. Siltstone and claystone, 9. Sandstone, 10. Breccia, 11. Conglomerate, pebbles, 12. Metamorphic and granitoid rocks 190 Földtani Közlöny 126/2-3 vastagsága (333 m álvastag) közel azonos a Mecsek hegységivei (max. 380 m), A hetvehelyi dolomit (101 m álvastag) csak némileg vékonyabb a mecsekinél (max. 200 m). A legnagyobb eltérés a felsőanizuszi-ladin-kami sorozatban van ; a nagykőrösi területen jóval vékonyabb (282 m álvastag) mint a Mecsek hegy¬ ségben (kb. 700 m). A tiszántúli részen ezideig triász formációk nem ismertek. Ez az ismeretességi hiány adódhat a hiányos megkutatottságból (a fiatalabb mezozóos képződmé¬ nyeket nem harántolták át), vagy eredeti kifejlődési hiányból, esetleg szerkezeti okokból. A nagykőrösi területen (NK, NkK, NkU) számos fúrás tárta fel a Jakabhegyi Homokkő Formációt, (Nagykőrös-3,-7,-8,-9,-10,-12,-13,-14,-17,-20,-21; Nagykő¬ rös Kálmánhegy-3; Nagykőrös Új-3,-5,-6,-7) vörös, rozsdabarna, lazakötésű, tek¬ tonikusán erősen igénybevett, változó szemcsenagyságú, közepesen osztályo¬ zott, partszegélyi törmelékes üledékek (agyag, aleurolit, homokkő, konglome¬ rátum) formájában. A középső triász sekélytengeri törmelékes kifejlődéseit a Nagykőrös-Kálmánhegyi és Nagykőrös Új területről ismerjük (Nagykőrös Kál- mánhegy-3,-4; Nagykőrös Új-5.). A Jakabhegyi Homokkőből folyamatosan fejlődik ki a sekélytengeri törme¬ lékes evaporitos fácies (Hetvehelyi Dolomit Formáció) palás, anhidrites márga, anhidrit, anhidrites dolomit, breccsás mészkő változatokkal, A középső triász sorozat uralkodóan sekélytengeri karbonátos kifejlődésű, zöldesszürke színű, cukorszövetű, rétegzetten, breccsás dolomitból (Nagykőrös Kálmánhegy-3, -4; Nagykőrös Új-8.) és barnásszürke színű, tömött, rétegzetlen mészmárgából, mészkőből (Nagykőrös Kálmánhegy-3, -4, -5.) áll, helyenként (Abony-1.) ooidos homokkő betelepüléssel. Az ősmaradvány asszociáció rendkívül szegényes (Fo- raminifera: Frondicularia woodwardii Howchin, Frondicularia sp., Ammodiscus sp., Tolypammina sp., Endothyranella sp., Glomospira sp.. Nodosaria sp., Dentalina sp., Radiolaria; molluszka-héjtöredék; osztrakoda-héjtöredék; brachiopoda marad¬ ványok). A középső triász tetején egyre gyakoribbá váló palás agyag, rétegzett, karbonátos kötőanyagú homokkő közbetelepülésekkel (Nagykőrös Kálmán- hegy-5.) a mecseki analógiák alapján (NAGY 1968) a ladin során meginduló és a késő triászban folytatódó regresszió kezdő tagjának tekinthető, csökkentsós- vízi zárt lagunájú kifejlődésben (Kantavári Formáció). A kontinentális, folyóvízi fáciesű alsótriász hasonló a Kárpátok külső zónáinak (Tátrikum, Krizna-takaró, Bukovinai-takaró) alsótriászához. A tengeri elöntés kez¬ detét jelző evaporitos-laguna fáciesű, anisusi rétegeket is feltártak. A zárt lagúna kifejlődésű ladin mészkövek szintén jó egyezést mutatnak a Germán medence déli szélének (Szilézia, Helvétikum, Keleti Kárpátok) képződményeivel. A középső- és felsőtriász határát jelző parti lagúna fáciesű fekete mészkövek, márgák, finomtör¬ melékes üledékek szintén ismertek a nagykőrösi fúrásokban. A terület DNy-i peremén a Felgyő-I. sz. fúrásban allochton helyzetű villányi típusú triász sorozat vált ismertté. Mecseki jura pelites kifejlődésekre villányi triász karbonátok (sötétszürke, szürke mészkő, uralkodóan dolomit, dolomár- ga) tolódtak fel. A felgyői fúrás közelebbi és távolabbi környékén a villányi takarók léte szeizmikus anyaggal dokumentált. Bércziné Makk A., Császár G., Nusszer A,: Közép-alföldi mezozóos aljzat 191 Jura A jura időszaki képződmények a terület Duna-Tisza közi részén és a Tiszán¬ túlon általánosan elterjedtek. Vastagságuk a Mecsek hegységihez képest csök¬ kent, kelet felé haladva vékonyodik, (a Duna-Tisza közén kb. 700 m, míg a Tiszántúlon annál kisebb, kb. 500 m) miközben a fáciesben alapvető különbség nem mutatható ki. Az újravizsgálatok eredményeként : - Területileg két fácies: egy pelitesebb, mélyebbvízi és egy meszesebb seké- lyebbvízi különíthető el. A kristályos kőzetekből álló takaró alatti jura átmeneti jellegeket hordozó önálló zónának fogható fel. - Két önálló takaró frontja rajzolható meg, amelyek alatt fiatal mezozóos, leginkább jura képződmények várják feltárásukat. A mecsekihez hasonló pelitesebb jura rétegsor a jura elterjedési területének ÉNy-i (nagyobbik) részére jellemző. A jura települési módja ma még ismeretlen. Az ÉNy-i irányú fáciesváltás az elvi szelvényeken összefogazódásban jut kife¬ jezésre (4. ábra). Pelites fácies A jura jellemző kőzettípusa a sötétszürke, ritkábban fekete márga, palás agyag és agyagmárga, a liász részen homokkő közbetelepülésekkel, a dogger és a maim részen radiolarittal és kovapalával. Ezek eloszlását az elvi rétegoszlopok hivatottak tükrözni (2-3. ábra). Az a felismerés, hogy az északnyugati zónában a liász mellett a dogger és a maim is erősen pelites kifejlődésű, a Tiszaalpár-I, a Páhi-1. és a Páhi Kelet-1. fúrás alapján született. A Tiszaalpár-I. fúrásban a jura virtuális vastagsága 1345 m, az utóbbiakban 667 m, ill. 393 m. Ezekben a fúrásokban és a térség (jobbára a lapról Ny felé kieső) fúrásaiban a régi leírások szerint az alsókréta közvetlenül a liászra települt. A középső- és felsőjura finomtörmelékes vagy karbonátos mélybatiális rétegeinek kimaradása, de areális tektonikus kontak¬ tusa is elképzelhetetlen. Ezért szükségessé vált ezen kifejlődések újravizsgálata. Az általában ősmaradványokban szegény rétegsor korára vonatkozóan néhány fontos új eredmény született, amelyek igazolják a területen a mélybatiális fia¬ talabb jura sorozatok létét. A tömény ecetsavas feltárás során a Páhi-1. fúrás foraminifera együttese /GÖRÖG nem publikált jelentése: Eoguttulina oolithica (TerQUEM), Spirillina tenuissima GÜMBEL, Lenticulina quenstedti (GÜMBEL), Ich- thyolaria cf. franconica (GÜMBEL), Dorothia cf. hechti DlENI et MASSARl/ (mélyten¬ geri környezetet jelez. A képződmény kora középső jura, bajóci-bath. A nan- noplankton eredmények alapján /BÁLDINÉ BEKE nem publikált jelentése: Eilip- sagelosphaera fossacincta BLACK, Ellipsagelosphaera britannica (STRADNER), Watzna- ueria barnesae (BLACK)/ a Páhi-1. jura sorozata felsődogger-malm korú. A további újravizsgálatok megerősítették a korábban is (BÉRCZINÉ 1985, BÉR- CZINÉ MAKK, CSEREPESNÉ M. 1985) liászba sorolt pelites (fekete, sötétszürke agyagmárga, márga, mészmárga, agyagos mészkő) kifejlődések korbesorolását a palynológiai [GÓCZÁN nem publikált jelentése: Nagykőrös-18.: Micrhystridium 192 Földtani Közlöny 126/2-3 ''AÖKm-K-l 4. ábra. A jura képződmények jelenlegi elterjedése az Alföld középső részén (szénhidrogén kutató fúrások alapján). Jelmagyarázat: 1. Jura képződményt feltárt fúrás (a képződmény korával), 2. A képződmény elterjedési határa (ismert, feltételezett), 3. Takaróhatár, 4. Pelites kifejlődésű jura képződmények kréta vagy kainozóos fedővel: a/ ismert, b/ feltételezett, 5. Mészköves kifejlődésű jura képződmény kréta vagy kainozóos fedővel: a/ ismert, b/ feltételezett, 6. Meszes-pelites jura kifejlődésű képződmények takaró alatt Fig.4 Jurassic farmations in the Central part of the Great Hungárián Piain (based on boreholes fór oil and gas exploration ) L egend: 1. Borehole with Jurassic formation (age of the formation), 2. Boundary of the formation (detected, referred), 3.Termination of a nappe, 4. Pelitic Jurassic formations overlain by Cretaceous or Tertiary beás: a./ intersected, b./referred, 5. Calcareous Jurassic formations overlain by Creataceous or Tertiary beás: a./ intersected, b./referred, 6. Calcareous, pelitic Jurassic formations overlain by nappe sp .] és a foraminifera feltárásos [GÖRÖG nem publikált jelentése: Nagykőrös Uj-9.: Lenticulina gottingensis (BöRNEMANN), Lenticulina (Astacolus) variáns (BOR- nemann), Lenticulina (Astacolus) vetusta (d'ORBIGNY), Lenticulina (Planularia) cor- diformis (TeRQUEM), Lenticulina (Planularia) inaequistriata (TERQUEM), Marginulina príma d'ORBIGNY, Marginulina simplex TERQUEM, Falsopalmula deslongchampsi (TERQUEM), Falsopalmula kuhni (Franké), Falsopalmula tenjuemi (d'ORBIGNY), Pse~ udonodosaria multicostata (Bornemann), Pseudonodosaria vulgata (Bornemann), No- dosaria kuhni Franké, Nodosaría nitida Terquem, Dentalina pseudocommunis Fran¬ ké ] eredményekkel. A Tiszagyenda-1. feketésszürke meszes kovapalája a sze¬ gényes radiolária (DöSZTÁLY nem publikált jelentése: Archaeodictyomitra sp.) alapján dogger-malm korú. Bércziné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 193 A Tószeg-1. sz. fúrás 613 m vastag foltos márgájának jurába sorolását a mik- ropaleontológia vizsgálatok nem erősítették meg. Az eredmények ellentmon¬ dóak. Az előkerült Coccolithus pelagicus (Wallich) tercier faj (BÁLDINÉ Beke). Görög egyetlen faj alapján [Ammodiscus cf. infimus (StriöKLAND)] liászba tar¬ tozónak véli. GÓCZÁN szerint a két rossz megtartású sporomorpha taxon [Tran- sitoripollis similis GÓCZÁN et JUHÁSZ, Vitmsporites pallidus (Reiss)] albainál fia¬ talabb bezáró kőzetre utal. Mészköves fácies Ennek a fáciesnek a létezésére kevés, de meggyőző bizonyíték áll rendelke¬ zésre, bár a területhatár megvonása meglehetősen bizonytalan, A Gátér Mély-1. fúrás 870 m vastag, valószínűleg komplett rétegsorában a domináns mészkő mellett homokkő és kevés aleuritos márga is szerepel. A Kecskemét Dél-3. fúrás aptychusos, lombardiás mélybatiális pelágikus képződménye maim mészkő. A Turgony-2. fúrás 359 m vastag "fedőmárgája" homokkő-közbetelepüléses liász mészkő. A Túrkeve-7. fúrásban kovapala is előfordul. A Mezőtúr-3. fúrásban tisztázatlan a maim és a kréta vulkánit kapcsolata, de a malmot platform kar¬ bonát képviseli (BéRCZI-Makk 1992). Pelites-meszes fácies A Mecseki Zóna takarója alatt feltárt vagy az alól kibukkanó helyzetben meg¬ fúrt jura képződmények láthatóan az előzőekben vázolt hátsági karbonátplat¬ formtól délre eső lejtő területén képződtek. Erre utalnak az uralkodóan sötét¬ szürke márga anyagú rétegsorokban alárendelten található mészkő betelepülé¬ sek. Az itt feltárt jura vastagsága: Endrőd-7: 415 m; Endrőd-É-2:166 m; Felgyő-I: 70 m (Fekete aleurolit-márgapala, sötétszürke homokkő és agyagpala); Füzes- gyarmat-7: kb. 120 m (?); Füzesgyarmat-13: 8 m; Túrkeve-19: 30 m. A kifejlődés jellegzetessége, hogy a takaró alján többnyire vastag breccsa található (pl. End- rőd É-2: kb. 200 m). A Felgyő-I. fúrásbem a jurára villányi típusú triász karbo¬ nátok tolódtak, melyek alsó része breccsás. Ugyanitt a felsőkréta alatt is van 159 m vastag breccsa, ami talán a későkréta előtt lepusztult takaró alatti breccsa lehet. A takaró méretét mindössze az a körülmény engedi sejtetni, hogy a jura vagy kréta üledékekre kristályos (Endrőd-7, ÖcsÖd-3, Túrkeve-19.) vagy a Vil¬ lányi Zónába tartozó triász képződmények (Felgyő-I.) vannak áttolva. Autochton(?) jura-kréta rétegsor húzódhat meg továbbá a térképen rajzolt északi takaró alatt is (4-5. ábra). Az újravizsgálat mikropaleontológiai vizsgálatai megerősítették az endrődi és füzesgyarmati, tektonikailag megviselt pelites sorozat - korábban vitatott - jurába sorolásának helyességét. A nannoplankton (BÁLDINÉ nem publikált jelentése: Endrőd Észak-2: Cycla- gelosphaera margereli) és radiolária (DOSZTÁLY nem publikált jelentése: Füzes- gyarmat-7. Archaeospongoprunum sp., Sethocapsa sp., Zhamoidellum sp.; Füzesgyar- mat-9. Archaeoiictyomitrinae gén. et sp. indet, Parvicingula sp., Stichocapsa robusta MATSUOKA, Sethocapsa sp.) eredmények dogger-malm kort valószínűsítettek. A területtől DK-re elhelyezkedő Villányi Zónában mélyített Örménykút-I. sz. fúrás 194 Földtani Közlöny 126/2-3 a Mecsek hegységben és a Mecseki Zónában általánosan elterjedt dogger-malm mélytengeri radioláriás, aptychuszos márga, mészmárga rétegeket harántolt. Alsókréta A juráéhoz hasonló határozott fácieselkülönülés a krétában nem mutatható ki. Ez valószínűleg csak kisebb mértékben vezethető vissza a gyenge feltártságra (mindössze 13-15 fúrás harántolt a jelzett területen belül alsó- és középső kré¬ tát). A vastagság 200-300 m-re tehető. Érdemi különbség a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl kifejlődésében nem mutatható ki (5. ábra). A jurából az átmenet nagy valószínűséggel folyamatos (pl. Tiszagyenda-1, Fü¬ zesgyarmat-7, Ebes-1, Páhi-1 - az utóbbi kettő a lapon kívül). A határ környezete lehet mészköves (Tiszagyenda-1) vagy pelites-márgás (Ebes-1) és pelites-mészkö- ves (Füzesgyarmat-7). Az alsókréta legáltalánosabban elterjedt kőzettípusa a bazalt láva, agglomerátum és tufa. Kielégítő rétegtani-őslénytani adatok hiányában a határt általában a vulkánit (Mecsekjánosi Bazalt Formáció) legalsó szintű megjele¬ nésének bázisán szokták meghúzni. Abazalt a Tiszaalpár-I. és a Páhi-1. sz fúrásban maim (?) márgára települ, míg a Gátér Mély-1. fúrásban a maim mészkő fölött aleurolittal váltakozik (?). A koncepció helytálló volta esetén sem húzható azonban meg a pontos határ, hiszen a hiányos maganyagból nem tudható, hogy valóban a legalsó vulkáni testet tárták-e fel. A súlyos ismereti hiányok miatt a képződmények¬ nek még emeletszintű besorolása sem végezhető el. Az átlagosnál is bizonytalanabb a határmegvonás a Mezőtúr-3. fúrás eseté¬ ben, ahol a vastag (kb. 300 m) piroklasztikum fölött maim jellegű mészkő is megjelenik, valamint a Füzesgyarmat-7. fúrás esetében, ahol a két bazalt szint között bajóci-kimmeridgei tűzkövet mutattak ki. A Páhi Kelet-1. fúrásban a vastag bazalt testek között mintegy 400 m virtuális vastagságú, dogger-malm (?) márga települ. Ahelyzet vagy pikkelyes szerkezettel, vagy szubvulkáni intruziókkal magyarázható. A változó színű, állagú és kris- tályosságú bazalt láva vagy agglomerátum legnagyobb látszólagos, de nem teljes vastagsága meghaladja a 300 m-t (Mezőtúr-3, Tiszaalpár-I.) vagy attól alig marad el (Páhi-1, Páhi Kelet-1. és Mezőtúr-3.). A bazalt telérkőzetként a jura különböző szintjeiben volt kimutatható, de mecseki analógiák alapján számítanunk kell ezek¬ nek a triászon, sőt a kristályos aljzaton belüli előfordulására is. A Mecsekjánosi Bazalt gyakran fogazódik össze pelites-márgás (Gátér Mély-1, Füzesgyarmat-7, Ebes-1.), pelágikus mészköves (Tiszagyenda-1.) és ismeretlen genetikájú mészköves (Tiszaalpár-I, Martfű-5. és talán a Mezőtúr-3.) kifejlődé¬ sekkel. Az előbbiek a mecseki analógiák alapján a Hidasivölgyi Márgával azo¬ nosíthatók. A krinoideás Apátvarasdi Mészkövet és a homokköves Magyareg- regyi Konglomerátumot nem, illetve csak nyomokban sikerült kimutatnunk. A törmelékes neokom rétegek vastagsága csak kivételesen haladhatja meg a száz métert. Éppen ezért feltűnő a Nagyiván-2. fúrás 461 m vastag homokkő és márga váltakozású rétegsora, amelyből BÁLDINÉ Bf.KE neokom nannoplank- tont [Cyclagelosphaera deflandrei (Mamivit), Ellipsagelosphaera cf. fossacincta BLACK, Ellipsagelosphaera cf. britannica (Stradner), Watznaueria sp.] igazolt. A rendhagyó Bér cziné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 195 5. ábra. A mezozóos magmatitok és a kréta (preszenon) üledékes képződmények jelenlegi elterjedése az Alföld középső részén (szénhidrogén kutató fúrások alapján). Jelmagyarázat: 1. Kréta képződményt feltárt fúrás (üledékes vagy üledékes és magmás képződmények), 2. Mezozóos magmatitot feltárt fúrás, 3. Képződmény elterjedési határ (feltételezett), 4, Takaróhatár, 5. Sekélytengeri alsókréta karbonát, 6. Mecsekjánosi Bazalt Formáció által uralt márgás, aleurolitos alsókréta, 7. Alsókréta a takaró alatt Fig. 5 Mesozoic igneous rocks and Cretaceous (=pre-Senanian) sedimentary formations in the Central part of the Great Hungárián Fiain (based on boreholesfór oil andgas exploration) Legend: 1. Borehole with Cretaceous formation (sedimentary or sedimentary+igneous formations), 2. Borehole with mesozoic igneous rock(s), 3. B oundary of a formation (referred), 4 Boundary of a nappe, 5. Early-Cretaceous, shallow-marine carbonate, 6. Marly, silty Early-Cretaceous dominated by the Mecsekjános Basalt Formation, 7. Autochtonous Early-Cretaceous overlaín by a nappe vastagság alapján joggal merül fel a kérdés, vajon nem az alsókréta áthalmo- zódásáről van-e szó? Nem zárható ki ugyanakkor a neokom és a felsőkréta együttes előfordulása sem. Bizonytalan jelek arra utalnak, hogy az üledékképződés akár folyamatosan is átvezethetett a középső krétába. A Martfű-2. fúrásnak bazalt agglomerátum fölötti mészhomokkövéből KŐVÁRY J. Cadosina giganteát határozott (nem pub¬ likált jelentés). Az Ebes-1. fúrás takaró alatti (7. mag) agyagpalájából GÓCZÁN jelentős sporomorpha tartalmat igazolt, egyebek mellett Transitoripollis similis GÓCZÁN et JUHÁSZ fajt is, amely alsóalbait vagy annál fiatalabb rétegeket jelez. Szegényesebb, de hasonló jellegű flóra asszociációt jelzett GÓCZÁN a Tószeg-1. fúrás sötétszürke foltos márgájából is. A Mecsekben BÁLLÁ (1986) és CSÁSZÁR, TURNSEK (1996) is folyamatos átmenetet valószínűsit. 196 Földtani Közlöny 126/2-3 Egyértelműen sekélytengeri, zátonykörnyezetben keletkezett korallos, hydro- zoás kőzetet csupán a Martfű-32. jelű fúrásból sikerült kimutatni. Ennek vas¬ tagsága 40 m. Szegényes palynomorpha tartalma alapján ezt GÓCZÁn az alsó¬ krétába tartozónak valószínűsítette. Az 5. ábrán ábrázolt kiterjedtebb karbonát mezőt a leírás alapján tételezzük fel. A fentiek alapján tehát a térképen (5. ábra ) egy széles, vulkánit dominanciájú finomtörmelékes alsó-, középső kréta zónát különíthettünk el, benne bizony¬ talan elterjedésű platform, illetve zátony eredetű mészkő testtel. Kristályospala takaró alatt harántolta a krétát az Öcsöd-3. és az Ebes-1. fúrás, és valószínűleg eróziós okok miatt hiányzik a takaró a Füzesgyarmat-7, jelű fúrásból is. A takarók alatt, valószínűleg szerényebb elterjedésű alsó- és középső krétával kell számolnunk Jura-kréta magmatitok Az itt tárgyalt, jura-alsókréta magmatitok közé sorolt képződmények több¬ sége egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag jól behatárolható sáv mentén csoportosul, mely a Mecsek hegységtől Ebesig fúrásokkal feltárt. A vulkánitok rétegtani helyzete és kora A képződmények egy része (pl. Kecskemét Dél-3.; Orgovány-2, -3. sz. fúrᬠsokban) rétegtani alapokon nagy valószínűséggel sorolható az alsókrétába, ill. felsőjurába. Ide az alsókréta, felsőjura rétegsorokban, velük váltakozva, vagy felettük, valamint az alsókréta és felsőjura összletek közt települő előfordulások tartoznak. Egyértelműnek tekinthető az így elhelyezkedő piroklasztitok kora (pl. a Tiszagyenda-1, Kerekegyháza-6, Ebes-12. sz. fúrásban). Egy fúrás (Nagykőrös Új-8.) alsójura üledékes rétegsorban tárt fel bázisos piroklasztit (diabáztufa) összletet. Kora radioaktív mérések hiányában csupán feltételezett (alsójura), így a tektonikus helyzet sem zárható ki. A megismert előfordulások zömének kora rétegtanilag nem pontosítható. Fel¬ tételesen, analógiák alapján (az alpi-kárpáti térségben a legtöbb bázisos, inici¬ ális magmatit a későjura-korakréta folyamán képződött) mind a (felsőjurába)- alsókrétába helyeztük (pl. Füzesgyarmat-7, Nagykőrös Hangács-1, Öcsöd-2,-3, Szolnok-1, Martfű-2. sz. fúrásokban, stb.). Külön említést érdemelnek a Felgyő-I. sz. fúrás, valamint a Szandaszőlős kutatási terület magmás képződményei. A Felgyő-I. sz. fúrás déli irányban kissé kiesik a magmatitok fő vonulatából; felsőkréta üledékes kőzetek fekvőjében, egy erősen tektonizált, villányi típusú triász rétegsor alatt tárt fel piroklaszti- tokat. A szandaszőlősi vulkánitoknál, üledékkőzettani analógiák alapján, a ké¬ sőkréta-eocén kor sem zárható ki. Bércziné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 197 Kőzettani jellegek A különböző földrajzi és rétegtani helyzetű előfordulásokat áttekintve lénye¬ gében hasonló Összetételű, szövetű vulkáni-szubvulkáni kőzettípusokat, ill. pi- roklasztitjalkat találtuk. A többségük bázisos (bazaltos) vulkanizmus eredmé¬ nye, egy részük azonban feltehetően kissé savanyúbb (andezites), ül. enyhén alkáli jellegű (trachitos) magmából képződött. Igazi mélységi magmás (gabbroidális) kőzet nem fordult elő. A megismert képződményekre jellemző a változó mértékű (többnyire erős) szingenetikus és/vagy utólagos (metamagmás) átalakultság. Jelentős részük spilitesedett, ill. spilitnek nevezhető. A bontottság miatt, mely az ásványos összetétel mellett részben a kőzetek kemizmusát is megváltoztathatta, a pontos kőzettani besorolás és a szabatos neovulkanit név megadása nehéz. Ezért cél¬ szerű a nemzetközileg elfogadott nevezéktan szerint továbbra is használható "diabáz" terminus alkalmazása. A kőzetek mikrokristályos porfíros, vagy afiros szerkezetűek. Az alapanyag szövete nemezszerű (földpátok sűrű szövedéke), intergranuláris, ritkán szubo- fitos, vagy pedig interszertális-hialoofitos. Előfordulnak pilotaxitos-hialinos hi- povulkanit-típusok is. Gyakran észlelhető folyásos struktúra. A primer ásványos alkotók közt dominál a plagioklász, mely sokszor az egyetlen lényeges elegyrész. Ehhez a minták egy részében, változó arányban, klinopiroxén (augit, alárendeltebben pigeonit) járul, mennyisége ritkán megkö¬ zelítheti a plagioklászét. Egy esetben (Kecskemét Dél-1.11. mag) lényeges elegy¬ részként zöldamfiból, míg egy másikban (Abony-2. 4. mag) amfiból utáni psze- udomoríózák is résztvettek a kőzet felépítésében. A Tiszaalpár-I, sz. fúrás 20. mag átlagosnál savanyúbb összetételűnek tűnő kőzetében (andezit?-trachian- dezit?) reszorbeált kvarc szemcsék is találhatók az ásványos elegyrészek között. Néhány mintában biotit is előfordul. A gyakran fellépő opak szemcsék mag- netitek, ilmenitek lehetnek (utóbbiak jórészt leukoxénné alakultak). Melléke- sen-járulékosan apatit jelentkezik. A plagioklászok a spilitesedés következtében gyakran albitos-oligoklászos összetételűek, egyébként bázisosabbak és zónás szerkezetűek. A fenti primer elegyrészek közti térben (a kőzetüveg helyett ill. a helyén), azokat kiszorítva, a szingenetikus és/vagy utólagos (metavulkanitos) bontott¬ ság révén általában nagy tömegű másodlagos ásványtársaság lép fel (klorit- és agyagásvány-félék, karbonátásványok, leukoxén, zeolit-félék és kvarc-mikro¬ kristályos kova, glaukonit). A gyakori mandulakövek (melyeket szintén az előb¬ biekben felsorolt másodlagos ásványok töltenek ki) és a sajátos szövetű hipo- vulkanit minták a magma átalakultságát jelzik és arra utalnak, hogy a bontott¬ ság részben szingenetikus lehet. A képződményeinket kísérő üledékes rétegek, a magmatizmussal részben egyidős bontottság tengeralatti vulkanizmusra, ill. vízdús üledékekbe nyomult szubvulkáni testekre, telérekre vallanak. 198 Földtani Közlöny 126/2-3 Radiometrikus (K/Ar) kormeghatározások Az utóbbi időben 10 kőzetmintán készült 13 db K/Ar kormeghatározás a MTA debreceni Atommagkutató Intézetében. Egy mintán (Páhi-1. sz. fúrás, 9. mag) kaptunk a várakozásnak megfelelő, valószínűleg a tényleges képződési időt (alsókréta) jelző K/Ar kort. Nem zárható ki, hogy a Mezőtúr-3. sz. fúrás 8. sz. magján mért alsó jura K/Ar kor is a valós földtani kort közelíti, bár a nagy vastagságban harántolt vulkáni összlet felsőjura (maim) képződmények közt található. Ez esetben fel¬ tételezhető a tektonikus érintkezés. Két magmintán (Tiszaalpár-I. 10. és 18. sz. mag) irreálisan magas K/Ar kor adódott, ami a kőzetek alacsony K tartalmával és a feltehetően kívülről beépült radiogén Ar mennyiséggel magyarázható. A többi vizsgált mintánál a valószínű földtani kornál fiatalabb, a magmati¬ tokat ért jelentősebb (a K/Ar "órát" újra indító) utóhatások idejét rögzítő ra¬ diometrikus kor adatokat nyertünk. Ezek a larámi, pireneusi tektonizmusok idejére esnek, valamint (egy esetben) fiatalabb, miocén eseményre utalnak. A területről származó más mezozóos magmatit mintákon korábban elvégzett jelentős számú K/Ar kor mérés eredményei részben az alsójurától az alsókrétáig terjedő valós képződési korokat valószínűsítenek. A legtöbb adat azonban itt is a fentiekben már jelzett, fiatalabb utóhatások idejét rögzíti. Nagyszerkezeti helyzet, genetika Az Alföld mezozóos magmás képződményeinek földtani-nagyszerkezeti vi¬ szonyait, genetikáját először SZEPESHÁZY (1962, 1964, 1970, 1973, 1977) foglalta össze részletesebben. A kőzetek keletkezését az alpi preorogén, iniciális ("ofio- litos") magmatizmushoz köti. E magmás tevékenység az Alpok és Kárpátok térségében a triásztól a középső kréta végéig tartott, legintenzívebb a jura végén és a korakrétában volt. A Kárpátok körzetében négy, mezozóos mélytörési övét jelző "ofiolit" vonulatot különít el. Legszélesebb az általa "közép-alföldi ofiolit övezetnek" nevezett DNy-ÉK-i csapású zóna, amit a Mecsek hegységtől Bereg¬ szász környékéig követ. E területen csoportosulnak a jelen munkában tárgyalt vulkáni-szubvulkáni képződmények, melyeket uralkodóan tholeiites összeté¬ telűnek tart; megemlíti, hogy spilitek is előfordulnak. Figyelmeztet rá, hogy a későbbi orogén (tektogén) mozgások hatására e magmatit vonulatok helyzete, iránya az eredetihez képest megváltozhatott. Újabban Molnár (1985) publikált a terület vulkáni kőzeteinek petrológiai vizsgálatáról. A hagyományos petrográfíai munka mellett, nagy mennyiségű teljes kémiai elemzés, nyomelemzés és piroxéneken végzett mikroszondás mé¬ rések adatait használja fel. Az eredmények kiértékelése alapján a képződmé¬ nyeket alkáli jellegű magmából keletkezett földpát-bazaltoknak nevezi. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy a képződmények bontottsága miatt részben kémiai összetételük is megváltozhatott. Ezért a teljes kémiai elemzések adatain alapuló diszkriminációs diagramok alkalmazása a kőzettani besoroláshoz bizonytalan¬ ságokkal terhelt.) Megállapítja, hogy létrejöttük kontinentális kéreggel borított Bérczíné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 199 litoszféra-lemezhez köthető. Utóbbi megállapítás jelzi, hogy e magmatitok le¬ meztektonikai értelemben nem tekinthetők ofiolitoknak, hanem tengerrel fedett kontinentális alapzaton (a selffel azonosítható ún. miogeoszinklinálisban vagy más helyzetű, kivékonyodott kontinentális litoszféra területen) lezajlott mag¬ más tevékenység eredményei. Molnár a kontinentális riftesedéshez kapcsolja képződésüket. Ezt a környezetet valószínűsíti az is, hogy a területünkön csak alárendelten kerültek elő egyértelműen mélytengeri rétegek. Az idős metamor- fitok, migmatitos és granitoid kőzetek elterjedtsége is szárazföldi ("szialikus") kéregre vall. Kapcsolat a Mecsek hegység felszíni képződményeivel Napjainkig a Mecseki Zóna triász, jura és alsókréta képződményeiről az al¬ földi szénhidrogénkutató fúrások hozzávetőleges figyelembevételével, de lé¬ nyegében a hegység jól ismert képződményeit alapul véve ítéltünk, vagyis an¬ nak sajátosságait kerestük és véltük feltalálni az Alföld aljzatában is. A hegység alapvető jellemzői CSÁSZÁR et al (1990) és KOVÁCS et al (1989) alapján az aláb¬ biak szerint Összegezhetők (6-7. ábra): 1. Avastag, többnyire vörös színű (durva) törmelékes permi rétegsorra rövid eróziós periódus után előbb a fekűvel egyező folyóvízi, vörös színű konglome¬ rátum és homokkő (Jakabhegyi Homokkő Formáció) települ, amely fokozatosan megy át tengerparti, sekélytengeri finomtörmelékes (aleuritos) és gipszes-an- hidrites kőzetváltozatokba (Hetvehelyi, illetve Patacsi Formáció). A lapos tér¬ színt elborító sekély tenger a középső triászban mészkő és dolomit anyagú üledéket hagyott hátra. A vastag felsőtriász törmelékes formáció (Karolinavöl- gyi Homokkő Formáció) a fekete színű, elzárt lagúna eredetű Kantavári Mész¬ követ váltotta fel, és ez egyúttal egy mobilizálódó háttérrel rendelkező reg¬ ressziós tendenciáról tanúskodik (NAGY 1968., RÁLISCH-Felgenhauer, TÖRÖK 1993). 2. A triász általánosnak tekintett üledékképződési jellegeivel (kőzettípus és képződményvastagság) szemben a jura rendkívül egyenlőtlen mértékben süllyedő (és feltöltődő) aljzatról tanúskodik (NAGY 1969), ahol azonban a Eto¬ lógiái jellegekben nem (MLF 1983), csak a képződményvastagságban mutatko¬ zott számottevő különbség. Ebből kiindulva az Alföld területére is a mecsekihez hasonló, nagy vastagságú üledéket akkumuláló medencékkel tarkított üledék¬ gyűjtőt tételeztünk fel. Ezekben a Mecseki Kőszén Formáció esetenként csak jelképes, máskor a mecsekihez hasonló (akár 2000 m vastag) jelenlétét prog¬ nosztizáltuk. A telepek fölött homokkő, esetenként mészkő közbetelepüléses liász - alsódogger "foltos márga", vörös meszes bath márga (Óbányai Mészkő) ismert. A dogger legfelső része és a maim vékonypados, lemezes, gyakran tűz- köves mészkő (amelynek legfelső képződménye, a Márévári Mészkő Formáció) erősen intraklasztos rétegei és a Fonyászói Mészkő maximálisan lem vastag tufái (nem publikált adat) újabb erőteljes térszindifferenciáció bevezetőjeként értékelhető. 2 00 Földtani Közlöny 126/2-3 Bércziné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 201 7. ábra. A Mecsek hegység mezozóos képződményeinek keleti irányú elterjedése Fig. 7 Eastward extension of the Mesozoic formations of the Mecsek Mis. 3. Az alsókrétában a pelágikus mészkő felett egy heves bazalt vulkanizmus változatos megjelenésű termékei települnek. Az általánosan elterjedt hyalo- klasztit és tufa között korlátozott elterjedésű vulkánok tömege helyezkedik el. A több száz (WEIN 1967), esetleg ezer méteres vastagságú vulkáni felépítmények (BILIK 1983) között krinoideás mészkő (Apátvarasdi Mészkő Formáció) és már- ga/mészmárga (agyagos mészkő) ritmusú üledék {Hidasivölgyi Márga Formᬠció) rakódott le (CSÁSZÁR, TURNSEK 1996). A sekélybatiális vagy mély szublito- rális hátsági környezetű Apátvarasdi Mészkő a hegység déli részén a jelenlegi elterjedésénél jelentősen szélesebb sávban feltételezhető. A vulkánok közvetlen környezetét a vulkánok lepusztulási termékéből álló törmelékzőna (Magyareg- regyi Konglomerátum Formáció) adja, a vulkán peremén atollszerű korallos (rudistás) gyűrűvel (CSÁSZÁR 1992). A Mecsek hegység területén feltárt mezozóos magmás képződmények kőzet¬ tani (petrográfiai-petrológiai) sajátságait és K/Ar korát legutóbb HARANGI, ÁR- VÁNÉ SOÓS (1993) vizsgálta. A mért minták töbségének K/Ar kora az alsókrétába esett. Az, hogy zömében a várakozásnak megfelelő korok adódtak, egyben jelzi, hogy a kőzetek, az Alföldön feltárt magmatitokkal ellentétben, jóval gyengébb utóhatásokat szenvedtek. Tekintetbe véve a korábban elvégzett K/Ar korhatᬠrozások adatait (ÁRVÁNÉ SOÓS, RAVASZNÉ BARANYAI 1992; LANTAI 1987) melyek felölelik a hegység körüli fúrásokból előkerült magmatitokat is, figyelemre mél¬ tó, hogy mindössze egy esetben kaptak alsókrétánál idősebb (maim) kort. E tény arra utalhat, hogy a Mecseki Zóna Alföldre eső részén a magmás tevé¬ kenység korábban elkezdődött, mint annak délnyugati végén (BILIK 1995). Harangi, Árvámé SoóS (1993) két kőzettanilag és genetikailag is eltérő kőzet¬ társaságot különít el a Mecsekben. Az egyik (I.), az ankaramit-alkáli bazalt (-tra- 202 Földtani Közlöny 126/2-3 chibazalt) sorozat, amely uralkodóan lávakőzetekkel képviselt. A másik (II.), az alkáligaz,dag (Na-gazdag) - bazanit-fonotefrit-tefrifonolit-fonolit sor tagjai telér- kőzetek formájában találhatók. A két kőzettársaság az alsókrétán belül némi idő eltéréssel képződött. Az alföldi vulkáni-szubvulkáni képződmények közt a fenti mecseki II. kőzetsorozathoz hasonló, nagy alkáli tartalmú, Si-ban erősen telítetlen, modális földpátpótlóval rendelkező kőzetek nem találhatók. A többnyire erősen átalakult, spilitesedett alföldi minták és a mecseki I. sorozat viszonylag üde kőzetei közti kapcsolat nem tisztázható a modális összetételek és a kémiai elemzések főe¬ lem-adatainak közvetlen összevetése révén. A MOLNÁR (1985) által az alföldi mezozóos magmatitokra kimutatott alkáli bazalt jelleg azonban a Mecsek-hegységi I. sorozat (ankaramit-alkáli bazalt) kőzeteivel való rokonságra utalhat. HARANGI, ÁRVÁNÉ Soós (1993) is a kontinentális riftesedéshez köti a mezo¬ zóos vulkanizmust. E folyamat következménye lehet a Tiszai Egységnek az európai lemez déli részéről történő leválása. Az Alföld aljzatában lévő mezozoikumról e fejezet első részében ismertetett tagolás, amely jelentősen különbözik a hegységen alapulóétól, egyértelműen a legújabb, (korlátozott) revízió eredménye. Nem lehet kétséges, hogy egy álta¬ lánossá tett és az Alföld egészére kiterjedő revizíó további hasonló jelentőségű eredményt hozhat. Amint láttuk, a mészkő ecetsavas oldásával az eddig tagol- hatatlan márga-mészkő jellegű jura rétegsor akár emelet szintű tagolása is el¬ végezhető. Különösen fontos ez a szervesanyagban legdúsabb toarci emelet elterjedésének meghatározhatósága miatt. Nem kétséges ugyanakkor az sem, hogy az alföldi eredmények fényében nagyobb hangsúlyt kaphatnak a tágabb értelemben vett Mecseken belül felismerhető kisebb Etológiái különbségek is. Ilyen pl. a Mecsek déli peremén észlelt, átlagosnál nagyobb és általánosabb karbonáttartalom, amely egybe esni látszik a Mecseki Zóna alföldi részének déli szegélyén húzódó meszesebb zónával. A további vizsgálatok esetleg értelmezhetővé tennék a Tolnanémedi-2. fúrás szerepét a Dunántúl területén. A fúrás a Mecseki Zóna északnyugati szegélyén helyezkedik el, a harántolt jura rétegsor uralkodóan bositrás, radioláriás, tek¬ tonikaiig erősen igénybe vett márgából, mészmárgából áll, helyenként mészkő betelepülésekkel. Külön érdemes szólni a Mecseki és a Villányi Zóna viszonyáról. A két terület kifejlődése a középső triász végéig lényegében megegyezik. A különbség a fel¬ sőtriászban is leginkább a vastagságban mutatkozik meg. A jurában a legalap¬ vetőbb különbség a két zóna között a hézagtalan, dominánsan pelites, aláren¬ delten karbonátos (Mecsek), és a hézagos, karbonátos (Villány) kifejlődésben van. Jól magyarázható lenne tehát a Mecseki Zóna déli részén húzódó folya¬ matos, de egyúttal dominánsan karbonátos kifejlődés, mint a két zóna közötti átmenet. Ennek azonban némiképpen ellent mond a déli takaró alatt megjelenő, ismételten erőteljesebben pelites jura létezése. Ez azonban valószínűleg csak színezi a kiemeltebb helyzetű és talán kevésbé mobilis Villányi, illetve köztes helyzetű zóna felépítését. Mindenesetre már a Villányban fellelt (SZENTE, VÖRÖS 1992) gryphaeás, tűzköves szürke mészkő rétegek is mecseki behatásként ér- Bércziné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 2 03 telmezhetők. A martfűi mészkő rétegek ugyankkor a Villányi Zóna előretolt bástyájaként is felfoghatók. Mezozóos fejló'déstörténeti vázlat Az értékelés tárgyát képező terület szerénynek minősíthető adatai arról ta¬ núskodnak, hogy a területnek a Mecsek hegységgel szemben fennálló kifejlődési különbségei a fejlődéstörténetben is bizonyos mértékű, esetenként nem is lé¬ nyegtelen, eltéréseket jelentenek. A szűkebb értelemberi vett Mecseki Zónán belül mind a törmelékes (alsó-), mind a karbonátos (középső-) triász egyaránt Nagykőrösig nyomozható. Amíg tehát a permi üledékek K-felé a szalatnaki mélytörésig nyomozhatok (KASSAI 1976), a triász tekintetében hasonló jelentő¬ ségű vonal közelebbről nem körvonalazható módon (7. ábra) Nagykőrös kör¬ nyékén húzódik. A koratriász végéig tehát a Villányi Zóna és a Mecseki Zónának Nagykőröstől Ny-ra eső része törmelék-akkumulációs térszín volt, bár a sza¬ latnaki töréstől nyugatra a Görcsönyi Hátságon már a permben és a mezozoi¬ kum folyamán végig korlátozott üledékképződés tételezhető fel (6. ábra). A tethysi régión belül a középső triász elejére kiegyenlítettebbé vált morfológiai viszonyok hatására a vörös-tarka törmeléket nagy térségekben, így a Villányi Zónában és a Mecseki Zóna jelzett nyugatabbi részén is platform karbonát vál¬ totta fel. Az egyensúly újabb megbomlásakor, vagyis a középső triász végén sziliciklasztikus törmelék szorította ki a dolomit és mészkő képződést. A Vil¬ lányi Zónában a kárpáti keuperre emlékeztető üledék ugyan inkább csak jelzés értékű, de a Mecseki Zónában Nagykőröstől Ny-ra számottevő vastagságú. Az, hogy a törmelék a zónán belül, ettől K-re meg van-e, legalábbis kérdéses. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a jura legelején a vizsgálat tárgyát képező te¬ rület egészét hatalmába kerítette a tenger, ahol is eleinte sekélytengeri (néha kőszénzsinóros) homokos, agyagos és márgás üledékek keletkeztek. A Mecseki Zóna jelenlegi északnyugati szárnyán gyors süllyedés indult, míg a déli szár¬ nyon egy többé-kevésbé ún. követő típusú üledékképződés zajlott, dominánsan mészkő változatokkal. Más szavakkal: ez azt kell, hogy jelentse, a Mecseki Zó¬ nának a jura elejéig legalábbis kiemelt helyzetű keleti fele kelet-nyugati irány¬ ban ketté hasadva egyenlőtlen mértékű süllyedésnek indult. A Mecseki és Vil¬ lányi Zónának ma csak takarófoszlányban látszó átmeneti részén kisebb me¬ dencék és hátságok feltételezettek, pelites és karbonátos kitöltésekkel (8. ábra). Ahhoz, hogy az euxin fácies létrejöttének okait feltárhassuk a jelenleginél több és alaposabb információk birtokába kell jutnunk. Az euxin fácies ugyan elsősorban az északi alzónára jellemző, de előfordulása nem zárható ki a kar- bonátosabb déli alzónából sem. Az a körülmény azonban, hogy ennek fő tömege az északi alzónára esik azt jelzi, hogy ezt a sávot észak felé további kiemeltebb vonulatnak kellett lehatárolnia az éppen csak születő nyílt óceántól. A jelenség magyarázata abban keresendő, hogy az óceánizációra jellemző dilatáció vele¬ járójaként az óceánt hátságok és árkok szegélyezhették. Az erópai lemezről történő leválás vethetett véget a Tiszai egység magyarországi részén a jura ele- 204 Földtani Közlöny 12612-3 jéig fennálló ÉK-DNy-i irányú üledékgyűjtő tagoltságnak, s jöttek létre az ÉK- DNy-i irányú hátságok és medencék. A fúrási adatok egyúttal arra is utalnak, hogy hasonló viszonyok, ha szerényebb mértékben is, de a dogger és maim folyamán is fennálltak. A jura végén és különösen a kréta elején bekövetkezett erőteljes bazalt vulkanizmus láthatóan egyformán érintette mind a pelites, mind a karbonátos alzónát. Ennek következményeként a sekélyebb déli alzónában - azonos vulkánsűrűséget feltételezve - nagyobb lehetett a vulkánok vízszint fölé emelkedő részaránya, vagyis gyakoribb lehetett az atoll típusú szerkezet is. Valószínűleg a két zóna közötti átmeneti sávban is még számottevő lehetett a vulkáni tevékenység. Ezzel állhatnak kapcsolatban a Villányi Zónában fel¬ halmozódott bauxit testek is. Az első sziliciklasztikus, tehát nem, vagy nem csupán bazalt eredetű törmelék megjelenése az albaira tehető. Következtetések A mecseki típusú triász sekélytengeri törmelékes és karbonátos, zárt lagúna kifejlődései a terület Ny-i peremén (Abony, Nagykőrös) ismertek. A Mecseki Zóna tárgyalt tiszántúli részén ezideig triász formációk nem kerültek elő. A jura felé való átmenet sehol sem ismert. A DNy-i peremen a felgyői triász so¬ rozat allochton helyzetben van, villányi típusú triász tolódott fel mecseki pelites jura képződményekre. A területen általános elterjedést mutató, jura időszaki képződményeknek - a teljes jurát magába foglaló módon - két fáciese különíthető el DNy-ÉK csa- pású sávos elrendeződésben. Az ÉNy-i sáv pelites, mélyebb vízi, a DK-i sáv mészköves, sekélyvízi kifejlődés. A terület déli peremén allochton helyzetben átmeneti (pelites-meszes) jura fáciesek ismertek (4. ábra). A jurából valószínűleg folyamatos átmenettel fejlődött ki az alsókréta. A ju- ra-alsókréta határ környezetében mészköves, pelites-márgás, pelites-mészkö- ves fáciesű formációk vannak. Az alsókréta legáltalánosabban elterjedt kőzet¬ típusa a bazalt láva, agglomerátum és tufa, amely gyakran fogazódik össze pelites-márgás, pelágikus mészköves, mészköves és ritkán homokköves kifej¬ lődésekkel (5. ábra). A későpaleozóos-koramezozóos üledékgyűjtő alapvetően ÉK-DNy-i irányú tagoltsága az óceanizációhoz kapcsolódó dilatációs mozgások következtében váltott át ÉNy-DK-i tagoltságúvá. A mezozóos magmás tevékenység (a földtani és izotóp koradatok alapján) a középső jurában (?) kezdődött el és egyre több adat támasztja alá, hogy a kréta albai korszakáig folytatódott. Bércziné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 205 8. ábra. A medencefejlődés főbb szakaszai a triásztól a középső kréta végéig Mezőtúr-Szolnok irányban Fig. 8 Major phases of the basin development from the Triassic to the end of the Middle Cretaceous in the Mezőtúr-Szolnok trend 206 Földtani Közlöny 126/2-3 Irodalom - References Árváké Soós E., Ravaszné Baranyai L. (1992): A Mecsek és Villányi hegység között feltárt kréta telér kőzetek K-Ar kora - MÁFI Évi Jelentése az 1990. évről, 229-240. Bállá Z. (1986): Analysis of the anti-clockwise rotation of the Mecsek Mountains (Southwest Hungary) in the Cretaceous: Interpretation of paleomagnetic data in the light of the geology - Geophysical Transactions 32, 2, 147-181. Báldi-Beke M., Horváth M., Nagymarosy A. (1981): Biosztratigráfiai vizsgálatok az alföldi flis- képződményekről - MÁFI Évi Jelentése az 1979. évről, 143-158. BÉRCZI-Makk, A. (1992): Maim platform in the hydrocarbon exploration well Mezőtúr-3 (East Hungary) - Acta Geol. Hung. 35/4, 395-405. Bércziné Makk A, (1974): A Nagykőrös-Kálmánhegyi paleozoós és mezozóos medencealjzat földtani viszonyai. (Geology of the Paleozoic and mesozoic basement of Nagykőrös-Kálmánhegy) - Földt. Közi 104/4, 401-413. Bércziné Makk A. (1985): A Nagyalföld mezozóos kifejlődési típusai: (Types of Mesozoic sequences in the Great Hungárián Piáin.) - Általános Földtani Szemle 21, 3-47. Bércziné Makk A. - Cserepesné M. Bernadetté (1985): A nagykőrösi preneogén aljzat földtani felépítése. (Geology of the pre-Neogene basement of Nagykőrös /Central Hungary/) - Földt. Közi. 115/2, 249-266. Bilik I. (1983): Lower Cretaceous submarine (rif t) volcanism in South Transdanubia (South Hungary). In Proceedings of the 17th Assambly of the European Seismological Committee, Budapest, 1980 (eds. Bisztricsányi, E., Szeidovitz, Gy.) 569-574, Akadémiai Kiadó (Academical Press) Bilik I. (1995): Felső-jura telérkőzetek a Keletí-Mecsekben - Poszter "A Magyar Rétegtan az ezredforduló küszöbén" előadóülésen. MTA Budapest, Császár G. (1992): Urgonían facies of the Tisza Unit - Acta Geol. Hung. 35/3, 263-285. Budapest Császár G., Galácz A., Haas J„ Kázmér M., Kovács S,, Nagymarosy A., Szentgyörgyi K., Vörös A. (1990): Paleogeography of the Pannonian Basin. Evolution of the Northern Margin of Tethys: The results of IGCP Project 198 - Mem. Soc. Géol. Nouvelle serie 154 (2), 63-89. Columbia, Bratislava, Paris Császár G., Haas J. (1984); The Cretaceous in Hungary: a review - Acta Geol. Hung. 27/3-4, 417-428. Császár G., Turnsek D. (1996): Vertiges of atoll-like formations in the Lower Cretaceous of the Mecsek Mountains, Hungary - Cretaceous Research 17, (in press) Haas J. (1989): Megatectonic setting and structural units of Hungary - XXI. European Micropale- ontological Colloquium, Guidebook, 11-14. Budapest Harangi Sz., Árváné Sós E, (1993): A Mecsek hegység alsókréta vulkáni kőzetei I. Ásvány és kőzettan. (Early Cretaceous volcanic rocks of the Mecsek Mountains /South Hungary/ I. Mineralogy and petrology) - Földt. Közi. 123/2, 129-165. Kassai M. (1976): A Villányi-hegység északi előterének perm képződményei. (Permische Bildungen im nördlichen Vorraum des Villányer Gebirges) - Geol. Hung. ser. Geol. 17, 109 p. Budapest Kovács S., Császár G., Galácz A., Haas J., Nagy E., Vörös A. 1989: The Tisza Superunit was originally part of the Northern (European) Margin of Tethys. Evolution of the Northern Margin of Tethys: The results of IGCP Project 198. 2 - Mem. Soc. Géol. Nouvelle serie 154 (2), 81-100. Columbia, Bratislava, Paris Lantai Cs. (1987): Petrology and geochemisry of Lower Cretaceous mafics from the Western Mecsek Monntains (South Hungary) - Acta Geol. Hung. 30, 329-356. Molnár S. (1985): Petrochemical Character of the Lower Cretaceous volcanic rocks of the Hungárián Piain - Acta Miner. Petr. Szeged , 23, 33-38. Magyarország litosztratigráfiaí formációi (1983) - MÁFI kiadvány, Budapest Nagy E. (1968): A Mecsek-hegység triász időszaki képződményei - MÁFI Évkönyve, 51,1, 1-198. Nagy E. (ed.) (1969): A Mecsek hegység alsóliász kőszénösszlete. Földtan - MÁFI Évkönyve 51, 2, 970 pp. Rálisch-Felgenhauer E., Török Á. (1993): Mecsek és Villányi hegység- In: Haas J. ed.: Magyarország triász litosztratigráfiaí egységei. MÁFI, MÓL Kiadvány, pp. 232-264. Budapest Bércziné Makk A., Császár G., Nusszer A.: Közép-alföldi mezozóos aljzat 2 07 Szente I., Vörös A. (1992): A Pliensbachian (Early furassic) bivalve faunula írom the Harsány-hegy: First record of the Domerian substage írom the Villány Hills (Southern Hungary) - Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica 15, 95-106. Budapest Szentgyörgyi K. (1984): Adatok az alföldi cenomán és túron képződmények ismeretéhez. (Contri- bution to the knowledge of the Cenomanian and Turonian in the Great Hungárián Piain) - Földt. Közi. 114/1, 49-60. Szentgyörgyi K. (1985): Az alföldi epikontinentális szenori kőzetrétegtani egységei. (Epicontinental Senonian lithostratigraphic units of the Great Hungárián Piain) - Földt. Közi. 115/1-2,133-148. Szentgyörgyi K. (1992): Upper Cretaceous (Senonian) formations of the Tisza Unit - Acta Geol. Hung. 35/2, 287-310. Szepesházy K. (1962): Mélyföldtani adatok a Nagykörös-kecskeméti területről. (Contributions of the subsurface geology of the Nagykőrös-Kecskemét area) - Földt. Közi. 92/1, 40-52. Szepesházy K. (1964): A Kecskémét-Szolnok közötti kréta időszaki vulkáni terület kőzetei - MÁFI Évi Jelentése az 1964. évről, 525-535. Szepesházy K. (197o): A Tiszántúl középső részének jura időszaki képződményei a szénhidrogén¬ kutató fúrások adatai alapján - MAFI Évi Jelentése az 1970. évről, 67-78. Szepesházy, K. (1973): Laté Cretaceous and Paleogene formations in the northwestern part of the Tiszántúl (in Hungárián). Akadémiai Kiadó (Academiacal Press) Budapest, 1-96 Szepesházy K. (1977): Az Alföld mezozóos magmás képződményei - Földt. Közi. 107/-4, 384-397. Wein Gy. (1967): Über die Tectonic Südost-Transdanubiens - Földt. Közi. 97/3, 371-395. Budapest A kézirat beérkezett: 1996. II. 8. Földtani Közlöny 126/2-3, 209-262 Budapest Törések pannóniai képződményekben Faults in Pannonian sequences of Hungary Bállá Zoltán* - Dudko Antonyina* (12 ábra, 11 táblázat, függelék) Abstract In the framework of the neotectonic study of Hungary, by reviewing the geological literature and receiving data from the experts, the database of the faults observed in Pannonian sequences of Hungary by July 1995 was completed, Faults with observable offsets (361) only were taken info account; joints with no offset and no slickenslides were omitted. That is the first summary of the faults in Pannonian sequences of Hungary. An analysis of the data obtained revealed that the picture is far from completeness and that any conclusions should be regarded preliminary. In the map, 120 exposures in 113 points were displayed, most of them were located in Transdanubia. Faults striking in NW-SE and SE-NW directions are dominant, bút the individual strikes are variable. Normál faults are most frequent, transcurrent faults are scarce, reverse faults only occur in the zone of the Sub-Mecsek Line in Southwest Hungary. Determination of the displacement vector, however, is often problematic, and neither the slickenslides, nor the fault pattern in cross sections gives firm basis fór it: Slickenslides reflect instantaneous phenomena that are changeable in time whereas cross sections display apparent vertical components of the resulting offsets, usually with no possibility to determine their horizontal components. As a consequence, conclusions extrapolated from single outcrops onto Iarge areas seem to be doubtful. Distribution of stresses is more homogenous than that of the faults and displays dominant E-W directed extension. There are various, usually insignificant deviations, probably, due to the temporal and perhaps spatíal heterogeneity of the process. Similar stresses can be derived from the synsedimentary faults thus the conditions of the fault generation were rather stable during the Pannonian. Manuscript received: 31 st January, 1996 Összefoglalás Magyarország neotektonikai vizsgálata keretében a szakirodalom tanulmányozásával és a té¬ mában dolgozó kutatók tevékeny közreműködésével elkészítettük a hazai pannóniai képződmé¬ nyekben 1995 júliusáig észlelt törések adatbázisát. Csak az elmozdulásos töréseket vettük be (361 db), az amplitúdó- és mozgásnyom-mentes kó'zetréseket elhagytuk. A hazai pannóniai képződmé¬ nyekben megfigyelhető törések adatainak ez az első összesítése. Az adatok elemzése nyomán kitűnt, hogy a kép távolról sem teljes, s bármilyen következtetés csak előzetes lehet. A térképen 113 pontban összesen 120 feltárást ábrázoltunk, nagy részük a Dunántúlon van. Egészében véve az ÉNy-DK és az EK-DNy irányok vannak túlsúlyban, de a törésirányok eléggé változékonyak. A törések között vetődések dominálnak, eltolódások ritkák, feltolódások csak a Mecsekalja-vonal övében fordulnak elő. Az elmozdulási irányok meghatározása azonban proble¬ matikus lehet, s ehhez sem a karcok, sem a szelvénybeli kép nem ad egyértelműen megbízható fogódzkodót: az első azért, mert végeredményben egyedi, pillanatnyi jelenséget tükröz, amely * Magyar Állami Földtani Intézet, H-1143 Budapest XIV., Stefánia út 14. 210 Földtani Közlöny 126/2-3 időben változhat, a második pedig azért, mert az eredőnek csak a látszólagos függőleges összetevőjét mutatja, s a vízszintes összetevő meghatározására általában nincs mód- Kétségesnek látszanak tehát azok a következtetések, amelyeket egy-két feltárás adatának az egész régióra való kiterjesz¬ tésével születnek. A töréseloszlásnál homogénebb képet ad a feszültségterek eloszlása, amely uralkodóan K-Ny irányú tágulást mutat, kisebb-nagyobb eltérésekkel, amelyek a folyamat időbeli és esetleg térbeli inhomogenitására mutatnak. Kb. ugyanezt a képet kapjuk, ha csak a parmóniai üledékek szinsze- diment töréseit vesszük figyelembe, vagyis a törésképződés körülményei időben nemigen változtak. 1. Bevezetés Magyarország rteotektonikai vizsgálata keretében összesítettük a pannóniai képződményekben 1995 júliusáig megfigyelt törések adatait. Az iroda¬ lomkutatást JÁMBOR Á. irányításával és részvételével BUDAI T., CSEREKLEY Erika, ÜARIDÁNÉ TlCHY Mária, DUDKO Antonyina, KORPÁSNÉ HÓDI Margit, MAROS Gy., MÜLLER P., Palotás Klára, PAULHEIM G. és SCHAREK P. végezte. Az e té¬ mában vizsgálódó szakemberek közül BADA G., BENKOVICS L., CSONTOS L., DA- RIDÁNÉ TlCHY Mária, DUDKO Antonyina, FODOR L., JÁMBOR Á., KÓKAI A., KOR¬ PÁSNÉ HÓDI Margit, MAGYAR I., MAGYARIÁ., MÜLLER P., RADÓCZ Gy. és SCHAREK P. szolgáltatott mérési adatokat, amelyek előállításában a nevezetteken kívül BÁLLÁ Z., Francoise BERGERAT, CSILLAG G., GYALOG L., ILLÉS Klára, IVANCSICS J., KLEB B., KOROKNAI B., NÉMETH K., SZOKOLAI Gy. és VARGA P. vett részt. Vizsgálatainkat az elmozdulásokra korlátoztuk, ezért az ampütúdó- és moz- gásnyommentes kőzetréseket adatbázisunkból (Függelék) elhagytuk. 2. Történeti áttekintés Törésekre vonatkozó adataink ( Függelék ) két forrásból származnak: egyrészt pub¬ likált könyvekből és cikkekből, valamint adattári jelentésekből és egyéb kéziratos anyagokból, másrészt közvetlenül átadott megfigyelési eredményekből. Az első forrásból kapott adatok nagyszámú műben vannak szétszórva, össze¬ gyűjtésük kemény munka volt, és hosszú időt vett igénybe. Sok adat nem teljes: a megfigyeléseket nem mindig kötötték azonosítható feltáráshoz, a dőlésszögek és csapásirányok általában hiányoznak, úgyhogy nem ábrázolhatok térképen. Hasznosítható adatokat 52 munkában 1 207 egyedi törésre 2 és 31 töréscsoportra találtunk, időbeli megoszlásuk eléggé jellegzetes (I. táblázat). Jól látható, hogy a pannóniai képződményekben lévő törések iránt kb. 50 éve jelent meg komolyabb érdeklődés, amely a nyolcvanas évektől kezdve nagyon megerősödött. Emellett a csoportos adatok számának csökkenése mind abszo¬ lút, mind különösen relatív értelemben, és a teljes adatsorok mennyiségének növekedése ugyancsak mindkét értelemben a nyolcvanas évektől (11, táblázat) a szakértelem növekedését mutatja, 1 L. az irodalomjegyzékben 2 Benne 3 éles flexurával a 14., 58. és 85. ponton Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 211 Az irodalmi törésadatok időbeli megoszlása Tempóval distribution of fault data front the literature I. táblázat - Table I Időszak években Perlői, years Mennyiség (db) - Qmntity (pieces) Torésszám - Number offaults munka - paper feltárás 1 - outcrop egyed - single csoport 2 - group 1876-1940 8 12 7 7 1941-1960 9 11 11 6 1961-1970 6 16 17 3 1971-1980 9 15 15 6 1981-1990 11 26 94 6 1991-1995 9 15 63 3 összesen - totál 52 95 207 31 A második forrásból származó adatok sokkal koncentráltabbak és csaknem tel¬ jesek. Időbeli megoszlásuk (III. és IV. táblázat) megfelel az előzőnek. Láthatjuk, hogy a vizsgálatok mintegy 120 éve alatt a töréses feltárásokra való 95+46=141 hivatkozásból 41+36=77 (55%) és az egyedi törés-adatokra való 207+118=325 hivatkozásból 157+110=267 (82%) az utóbbi 10-15 évre esik. A közvetlenül átadott törés-adatok nagy súlya (110/267=0,41) az utóbbi 10-15 évben és a kéziratok (15) túlsúlya a publikációkhoz (5) képest világosan tükrözi, hogy a probléma adatgyűjtési stádiumban van. Ebből a szemszögből érdekes áttekinteni az ismételt méréseket ( V. táblázat). A 120 3 feltárásból törésekre 103-at (86%) csak egyszer, 14-et (12%) kétszer, kettőt (28. és 103.) háromszor és egyet (41.) négyszer vizsgáltak. Más megkö¬ zelítésben: az irodalomban 1981. előtt hivatkozott 54 feltárásból csak ötöt (27., 28., 30., 89. és 103.) vizsgáltak meg újra a nyolcvanas vagy kilencvenes években. Más szóval, még a korábbi adatok ellenőrzése is éppen csak megkezdődött. így tehát már a közeljövőben is az adatmennyiség jelentős növekedése vár¬ ható, azaz a mai kép távolról sem teljes, s bármilyen következtetés csak előzetes lehet. A jelen munka a hazai pannóniai képződményekben megfigyelhető tö¬ rések adatainak az első összesítése, s a térképi ábrázolás hasznosnak látszik, még ha az eredmény nyilvánvalóan nem teljes. 3. Tóréstérkép Törés-adatainkat ( Függelék ) térképen ábrázoljuk, a publikálható rajzméretből kiindulva külön térképet mellékelünk az ország nyugati és keleti részére, fel¬ tüntetve a pannóniai képződmények foltjait (FülöP J. 1984 nyomán, külön je¬ lezve a vulkánitokat) és a mérési pontokat (1. és 2. ábra). 1 Minden munkában, az ismétlődéseket figyelmen kívül hagyva 2 „Több ÉNy-DK irányú vető" típusú adat 3 A 4., 19. és 86. ponton 2-2 (a és b), a 83. és 112. ponton 3-3 (a, b és c) feltárás van Az irodalmi törés-adatok időbeli megoszlása leírási jelleg szerint Tempóról distribution of description fór fault data from the literature 212 Földtani Közlöny 126/2-3 § rH 17/6 I 20/3 ! 21/6 100/6 66/3 1 238/31 1 i 1 MD \ K 4/4 l/l \ T—< cn | 0/0 16/13 J betű j alphabetic i 1 ! 2/1 I i—l 1-H 0/0 2/1 | o X «— < 6/3 | 12/6 betű alphabetic I szám numeric 0/1 0/0 0/0 2/2 | ; o/o | 0/0 tr> betű alphabetic betű alphabetic szám numeric 0/0 o X o : 0/0 0/0 i — i I 0/0 i/i szám numeric 1 i 0/0 0/0 o 0/0 j 4/0 i o X o 5/0 j , i szám numeric 1 szám numeric 0/0 "X. I 3/0 0/0 | o X o 5/2 * 1 szám numeric 0/0 o/o | o/o \ 1— < eo 0/0 4/2 i betű | alphabetic i 0/1 o/o ; i/i í 0/0 I 0/0 0/0 i betű alphabetic szám numeric 0/0 i I o/o 0/0 I 1 2/0 i o/o o 3/0 i szám numeric szám numeric 3/0 0/11 16/0 10/1 88/3 59/0 187/4 csapás strike dőlésirány | dip directton dőlésszög dip angle 11876-1940 || 1941-1960 II 1961-1970 II 1971-1980 I II 1981-1990 11991-1995 | összesen - totál •S w i £ O- 3 O oo « Is ^ c K TS S -ü s s N 8 ii -3 -3 S i CU <u II II I C kí fc o £ L 3 ,0 s 2 „ 'W I ‘ «3 ‘ T3 fl »3 % O Tí <a ; a, oj ; o N Ti i w ,9L a> 12-32 1-2 rí S í* l Ö 'rt *3 1 N N 'S tu « n I <3 1 -M AJ I XI Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 213 A közvetlenül átadott törésadatok időbeli megoszlása Tempóval distnbution of fault data passed over directly III. táblázat - Table 111 Időszak években Period, years Mennyiség (db) - Quantity (pieces) Törésszám- Number offaults munka - paper feltárás 1 - outcrop egyed - sinyie csoport 2 - group 1876-1960 0 0 0 0 1961-1970 3 3 3 0 í 1971-1980 6 7 5 3 1981-1990 13 20 62 2 1991-1995 11 16 48 0 összesen - totál 33 46 118 5 A mérési pontok zöme a hegységi előterekben helyezkedik el. Számos feltárás a kibűvási foltokon kívül esik, általában annak következtében, hogy a feltárᬠsokban látható pannóniai képződmények felett nagy vastagságú negyedidősza¬ ki fedő van, s a térkép ezt ábrázolja. Az adatok négy csoportját tüntettük fel (2. és 2. ábra). 1) A háromnál több törésre szerkesztett sztereogramos ábrázolásit pontokat (6, 27-29. 35,41,56-57, 62, 64, 68, 86b, 89-91, 94-95, 98,100-105 3 ,110 és 113 számú, összesen 26 pont) teli körrel tüntettük fel. 2) A dőlésiránnyal bíró töréses pontokat (2, 4-5, 9, 12-13, 15, 17-19, 23-25, 30 -32, 36-37 4 , 39, 42, 45, 48-49, 51-53, 60-61, 63, 66-67, 69-80, 83, 87-88, 93, 97, 99 és 108 számú, összesen 50 pont) üres körben kereszttel jelöltük. 3) A dőlésirány nélküli töréses pontokat (3, 7-8, 16, 20, 26, 33, 38, 44, 46- 47 4 50, 54-55, 65 4 , 84, 86a , 96, 106-107, 109 és 111 számú, összesen 22 pont) üres körben lévő vonallal ábrázoltuk. 4) A mért adat nélküli töréses pontokat (2, 10-11, 14, 21-22, 34, 40, 43, 58-59, 81-82 , 85, 92 és 222 számú, összesen 16 pont) üres körrel tüntettük fel. A töréstérképen (3. és 4. ábra) az áttekinthetőség érdekében a pannon foltokat elhagytuk, és csak a töréseket tüntettük fel 1) A sztereogramos pontokat teli körrel és egy vagy két átlagos irányt jelző vastag vonallal ábrázoltuk, mellette helyeztük el a sztereogramot, és azt ugyancsak sor¬ számmal láttuk el. Asztereogramokat GERNER P. (1990) számítógépes programjával szerkesztettük, ez ANGELIER, ]., és MECHLER, P., (1977) módszerét veszi alapul. 1 Minden munkában, az ismétlődéseket figyelmen kívül hagyva 2 „Több ÉNy-DK irányú vető" típusú adat 3 Tizenkilenc közül tizenhét; két irányadat-nélküli törés nincs feltüntetve 4 Kettő közül az egyik; a másik, irányadat nélküli törés nincs feltüntetve 214 Földtani Közlöny 126/2-3 ■c ts CD k 8 *3 bC i- a s « ° —'T3 *1-1 ftj >rt o) £ « <D SX, « 5 ,2 ö a ■« 1* o » <D s s !§ ls> 3 » ^ g e .2 3 'c i u CA V) *OI <D -o ** •f V 3 o 3'£ G -2 S’* |S jS s CfSj ki © © co m 64/2 48/0 123/5 1 1 1 | 0/0 0/0 1 I 0/0 j 0/0 2/2 i 2/2 betű alphabetic 1 1 , 0/0 0/0 0/0 O s. 1-H © 1-H § betű alphabetic szám numeric \ o/o i 1 0/1 o \ 1-H o X CN 0/0 i 4/0 betű alphabetic betű alphabetic 1 0/0 0/0 ] 0/0 o 1/0 i orz szám numeric betű alphabetic 1 o o 0/0 0/0 1/0 I © X O o n szám numeric 1 1 0/0 1 0/0 0/0 | ' 0/0 j i/o ; § rH szám numeric 1 szám numeric 0/0 0/0 o \ i—H O X o j 0/0 1/0 i betű alphabetic i 1 0/0 1 0/0 2/2 | 0/0 0/0 2/2 i szám numeric szám numeric 0/0 2/0 4/1 59/2 í 43/0 108/3 csapás strike dőlésirány dip direction dőlésszög dip angle 11876-1960 11961-1970 ] 1971-1980 | 11981-1990 ! 11991-1995 összesen - totál W VI £ ü> •S «? *e h "öj Ül •£s O tí o u n3 13 «3 § CL QJ n N £ <u g 8 QJ CD ‘ N £ «s 2 T3 nJ 2 73 0) o -O i 'új 7u 4-1 II s N <V ••133 N Ül 1 CJ X) II II II VB *0 V i N <D 6 13 2 CD N co a; C Ül X Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 215 Az ismételt mérésekből származó törésadatok megoszlása Fault data from redundant measurements _ _ V. táblázat - Table V Adatsorok száma feltárásonként Number of data series per outcrop Feltárások száma Number of outcrops Egyedi törések száma Number of single faults irodalmi hivatkozás in papers referred to közvetlenül átadott adat data directly passed over irodalmi hivatkozás in papers referred to közvetlenül átadott adat data directly passed over 1 73 30 156 60 2 15 13 43 58 3 4 2 11 4 4 3 1 28 1 összesen - totál 95 46 238 123 2) A dőlésiránnyal bíró töréseket szintén vastag vonallal úgy tüntettük fel, hogy a feltárási pontra egy adat esetében a jel hosszú (csapás) és rövid (dőlés) vonalának, két vagy három adat esetén a jeleknek a metszéspontja essék, az utóbbi esetben a dőléstüskéket elcsúsztattuk. 3) A dőlésirány nélküli töréseket a térképen úgy jelöltük üres vonallal, hogy a feltárási pontra egy adat esetében a jel középpontja, két vagy három adat esetén a jelek metszéspontja essék. 4) A mért adat nélküli töréseket a feltárási pontok körül üres körrel tüntettük fel. Minden pont sorszámot kapott. Ha egy feltárásban több, egymással közel párhuzamos irányú törés volt, térképünkön az adatok átlagát tüntettük fel, ugyanezt tettük azokra a pontokra is (4, 19, 83, 86 és 112), amelyek két vagy három közeli feltárást egyesítenek. Ha a feltárásban két vagy három eltérő irᬠnyú törés volt, azokat önálló jellel tüntettük fel, Egy-egy feltárásra vagy pontra vonatkozóan a különböző szerzők adatait összevontuk, vagyis nem tüntettük fel külön-külön minden egyes szerző adatát. 4. Iránystatisztika A pannóniai feltárásokban végzett mérések szerint a dőlés- és elmozdulási ada¬ tokkal rendelkező törések (193 db) uralkodó csapásiránya ÉNy-DK és NyDNy-KÉK között változik (5a. ábra), túlsúlyban az ÉÉNy-DDK, az ÉÉK-DDNy és a NyDNy- KÉK irányú törések vannak. Ha ehhez a halmazhoz hozzáadjuk azokat a töréseket is, amelyeken nincs elmozdulási adat és amelyeknek a csapása vagy dőlése csak égtájjal 1 volt megadva, akkor a teljes halmaz (340 db) alapvető jellege ugyanolyan marad, de megerősödnek az égtájaknak megfelelő irányok (5b. ábra), ami valószí¬ nűleg az irányok becslési pontatlanságát mutatja 2 . í 2 Pl „ÉNy" Különösen jelentős az „É-D" csapás megerősödése, valószínűleg ezen irány kiugróan alacsony becslési pontosságának következtében 216 Földtani Közlöny 126/2-3 41 mérési s • pont helye y es száma ea» pannóniai üledék V v. 1 O pannóniai vulkánit mérési pontok : háromnál több töréssel v V, • (sztereogramos ábrázolással) _ e pontos irány-adatokkal © dőlésírány nélküli adatokkal V O mért adat nélkül 1. ábra. Pannóniai képződmények töréstérképe. Nyugati országrész. Kibúvások és mérési pontok. Szerkesztette Dudko Antonyina, 1995, Fülöp J. (1984) és a Függelék alapján. A pontszámok mérete a rendelkezésre álló helytől függ Fig. 1. Map of faults in the Pannonian sequences, western Hungary. Exposures and observation sites. Compiled by Antonina Dudko, 1995, from ]. Fülöp (1984) and the Appendix. Size ofcodes depends on the room available. Captions: 1. observation síte and its code, 2. Pannonian sediments, 3. Pannonian volcanites, 4-7. observation sites: 4. with more than three faults (with stereograms), 5. with exact dip data, 6. with no dip orientation, 7. with no measurements Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 217 o lií <y\ <j\ c c o c < o w Q £ D <v N cn o c o Cl, 'QJ W) § O QJ CA rr 'ÍÖ ^ 2 £ . (A N "QJ CA N 'Oí OJ OJ N -Ö S2 tí o OJ '£ trs ü <u Cl) +-* . '<!> QJ tí ex G 'OJ ^ o 'QJ S l'S u £ 2 g ■3 * 'g G C ^ T3 S *o ff .2 §o C bo '2 ; 3 G EL G _. ra * CX CA . 'QJ |s a o> Fíg. 2, Map of faults in the Pannonian s equencés, eastern Hungary. Exposures and observation sites. Compiled by Antonina Dudko, 1995, front j. Fülöp (1984) and the Appendix. Size of codes depends on the room available. Cap tions: 1. observation site and its code, 2. Pannonian sediments, 3. Pannonian volcanites, 4—7. observation sites: 4. uiith more than threefaults (with stereograms), 5. with exact dip data, 6. with no dip oríentation, 7. with no measurements 218 Földtani Közlöny 126/2-3 ... a 6. ábra rózsadiagramjainak vonatkozási területe 3. ábra. Pannónia! képződmények töréstérképe. Nyugati országrész. Szerkesztette Dudko Antonyina, 1995, a Függelék alapján. A pontszámok mérete a rendelkezésre álló helytől függ Fig. 3. Map offaults in the Pannonian sequences, western Hungary. Compiled by Antonina Dudko, 1995, front the Appendix. Size of codes depends on the room available. Captions: 1. average fault orientation front stereogram, 2. fault with exact dip dala, 3. fault with no dip orientation, 4. fault with no measurements, 5. reference area fór a rose diagram in Fig. 6 100 km _ Bállá Z., Dudko A.: Törések pannonjai képződményekben 219 Fig. 4. Map offaults in the Pannonian sequences, eastern Hungary. Compiled by Antonina Dudko, 1995, from the Appendix. Size of codes depends on the room available. Captions: 1. average fault orientation from stereogram, 2. fault with exact dip data, 3. fault with no dip orientatíon, 4. fault with no measurements, 5. reference area fór a rose diagram in Fig. 6 220 Földtani Közlőny 126/2-3 5, ábra. Pannóniái képződményekben lévő törések rózsadiagramjai. Szerkesztette Dudko Antonyina, 1995, a Függelék alapján, a. Törések számszerű dőlésadattal és elmozdulási iránnyal, b. Törések dőlés- vagy csapásiránnyal, c. Vetődések számszerű dőlésadattal, d. Balos eltolódások számszerű dőlésadattal, e. jobbos eltolódások számszerű dőlésadattal Fig. 5. Rose diagrams fór the faults in the Pannonian sequences of Hungary. Compiled by Antonina Dudko, 1995, front the Appendix, a. faults with numencal dip data and displacement vectors, b. faults with dip or strike orientation, c. normál faults with numerical dip data, d. left-lateral transcurrent faults with numerical dip data, e. right-lateral transcurrent faults with numerical dip data Bállá Z., Dudko A.: Törések pannótiiai képződményekben 22 1 A minősített törések között a vetődések (149 db) vannak túlsúlyban, s irányeloszlásuk is hasonló (5c. ábra). A balos eltolódások (15 db) fő maximuma ÉÉK-DDNy (10), de gyakoriságuk egészen KÉK-NyDNy-ig (70°-230°) jóval nagyobb, mint más irányokban (5d. ábra). A jobbos eltolódások (17 db) egy ÉNy-DK (330°-150°) és egy ÉÉNy-DDK (350°-170°) maximumba tömörülnek (Se. ábra). A kétféle eltolódás súlya tehát a halmazban közel azonos, fő maximumaik szöge 20° és 100° között ingadozik. A törések statisztikus irányeloszlását területi csoportosításban is vizsgáltuk. A rózsadiagramok vonatkozási területét a töréstérképre (3. és 4. ábra ) és a tö- résirány-eloszlási térképre (6. ábra) is felraktuk. A vonatkozási területeket a törések térbeli csoportosulása alapján jelöltük ki, a messze eső egyedi adatokat kihagytuk (3. és 4. ábra). A Balaton körüli területet két részre, egy Tihany tói Ny-ra és attól K-re eső területrészre osztottuk, mivel az egész területre vonat¬ kozó rózsadiagram több maximumot mutat és nehezen értelmezhető. A törések átlagos iránya területről területre változik (6. ábra). Az Észak- Dunántúlon (Sopron környéke, a Balaton menti terület Ny-i része, Gerecse) ÉK-DNy-irányú törések vannak túlsúlyban, a Balaton menti terület K-i részén és a Budai-Velencei-hegység körüli területen viszont É-D irányú törések az uralkodóak. A Mecsek környékén ÉK-DNy és É-D lefutású törések dominálnak, attól É-ra, Tolnában pedig az ÉNy-DK-iek vannak túlsúlyban. A K-i országrészen elkülönített két területen az irányeloszlás szintén eltérő (6. ábra). Az adathalmaz heterogenitása miatt nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy az irányeloszlás változékonysága egyebek között a különböző szerzők eltérő hozzáállását tükrözi. 5. Elmozdulások A tektonikai elmozdulások nevezéktana a magyar földtani irodalomban nem egyértelmű, a „törés" és a „vető" kifejezés egyaránt használatos. Etimológiailag a „törés" csak folytonossági megszakadást, a „vető" viszont elmozdulást is jelez. Amikor a „törés" kifejezést használták, nem mindig volt világos, van-e elmozdulás, avagy nincs. A „vető" kifejezés tartalma viszont azért nem egyértelmű, mert egyrészt „elmozdulásos törés általᬠban", másrészt „ vetődés " értelemben egyaránt használták, az utóbbit többnyire a „fi eltolódás“ ellen¬ tétének tekintve. Magyarországon azonban hosszú időn át elterjedt volt az a nézet, hogy az itteni törések döntő többsége „ vetődés ", ezért a „vető" kifejezés kétértelműsége nem látszott fontosnak. Az utóbbi két évtizedben a szerkezeti vizsgálatok népszerűvé váltak, s a kutatók felismerték a magyar terminológia kétértelműségét. Többségük a „vető" kifejezést „elmozdulásos törés általában" értelemben használva átvette az angol kifejezések egyenes fordítását („ normál vető", „reverz vető" és „transzkurrens vető"), amely nyelvi és történelmi szempontból nem teljesen korrekt, de a gyakorlati alkalmazásban az. így az új kifejezéseket használó munkákban az elmozdulási irányt egyértelműen adják meg, azonban a korábbiakban a „vető" jelölés értelme csak külön elemzéssel tisztázható, s akkor sem mindig. Véleményünk szerint magyar főnevek mellett nem mutatnak szépen az angolos melléknevek, s a célnak a „vetődés", „feltolódás " és „eltolódás" szavaink kiválóan megfelelnek, általános értelemben pedig a „törés" kifejezés használható. ()()[ 222 Földtani Közlöny 126/2-3 Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 223 Az elmozdulási irányokra vonatkozóan háromféle információt használtunk: elmozdulási nyomok mérési adatait, terepi következtetéseket és egyértelmű le¬ írásokat. Ebből a szempontból leginkább reprezentatív a sz tereogramokkal kép¬ viselt 27 pont adatsora, a vonatkozó adatok (VT. táblázat ) értelmezése során az alábbiakat kell figyelembe vennünk: 1) Nem tudtuk megállapítani, mely törések adatai ismétlődnek különböző szerzők, sőt néha egyazon szerző méréseiben. Ebből következően a törések szᬠma nyilvánvalóan kevesebb, mint az adatok száma az összesítésben. 2) A 137 „vetődés" minősítése 59 esetben a törési síkban észlelt elmozdulási nyomokra, 78 esetben a feltárásban látott képre, elsősorban a látszólagos füg¬ gőleges összetevő jellegére támaszkodik. Még ha az utóbbit nem is tekintjük elégséges bizonyítéknak, a vetődések nagy mennyisége így is nyilvánvaló. 3) Tisztázatlannak azokat a töréseket vettük, amelyeknél az elmozdulási irányt nem minősítették. A függőlegestől többnyire jelentősen eltérő dőlésük és a látszólagos függőleges összetevő jellege arra mutat, hogy nagy részük va¬ lószínűleg vetődés. Összességükben a sztereogramokon rögzített adatok azt mutatják, hogy a pannóniai képződményekben a vetődések vannak túlsúlyban. Ez az elmozdu¬ lási iránnyal jellemezhető egyedi törések 61%-át jelenti az összes feltárás 24%- ában. Bár a feltárások megmaradt 76%-ában (VII. táblázat) a tisztázatlan törések hányada jóval nagyobb, mint az előző esetben, az általános trend ugyanaz: túlsúlyban a vetődések vannak, s az eltolódások alárendelt szerepet játszanak. Feltolódásokat csak a Mecsekalja-vonal övében észleltek. Szentes F. (1948) a Keszthelyi-hegységből is említ ilyeneket (27., 28. és 30. pont), de az ellenőrzés (BIHARI D. et al, 1984, valamint DuDKO Antonyina 1990. és Bállá Z., Csillag G., DUDKO Antonyina 1990. évi adatai) ezt nem igazolta. Szelvényben a pannóniai képződményekben mért törések többsége vetődés¬ nek látszik. Ilyen pl, a pécsváradi homokbánya szelvénye (7. ábra), ahol azonban elmozdulási nyomot nem mértek (BenkOVICS L. [1993] 1 ). Az ettől K-re lévő erdősmecskei homokbányában (3. ábra, 90. pont) viszont hasonló törések sík¬ jában balos eltolódás nyomait ismerték fel (BENKOVICS L. [1993]). A törésfelü¬ leten észlelt karcok és a látszólagos függőleges összetevő jellege közötti ösz- szefüggés tehát nem magától értetődő. Ezt az összefüggést általában nem vizs¬ gálták, erre vonatkozó adatunk két feltárásból van (VIII. táblázat). 1 Itt és tovább a [ ]-be zárt évszám közvetlenül átadott mérésekre való hivatkozást jelent 224 Földtani Közlöny 126/2-3 A törés-adatok megoszlása elmozdulási irányok szerint (sztereogramok) Fault data distribution upon dísplacement direction (stereograms) VI. táblázat - Table VI Pont Sztereogramokon lévő törések száma - Number offaults in stereograms sorszáma vetó'dés noimal fault feltolódás reverse fault eltolódás - stnke slip tisztázatlan uncertain Outcrop code balos sinistral jobbos dextral összesen totál 6 - - - - 5 5 27 6 1 - - - - 6 28 _ - - - 4 4 29 10 - - - - 10 35 13 - - - - 13 41 13 - 1 11 3 28 56 - - 2 2 - 4 57 4 - - - - 4 62 7 - - - - 7 64 5 - 1 - - 6 66 2 - - - 3 5 68 3 - 2 4 - 9 86b 3 1 - - - 4 89 6 - - - - 6 90 - - 2 - 6 8 91 - - - - 5 5 94 - - - _ 8 8 95 3 - - - 2 5 98 - - - - 7 7 100 12 - _ - 12 101 7 - - - - 7 102 17 - - - - 17 103 5 - - - 6 11 104 6 - - - - 6 105 4 - - - - 4 110 4 I 2 6 - 6 17 113 8 - - - - 8 összesen - totál 138 2 14 17 55 226 1 Bállá Z., Csillag G., Dudko Antonyma (1990) Szentes F. (1948) 6 „feltolódása" közül néggyel azonos településben „vetődést" észlelt, ezért a korábbi minősítést itt nem vesszük figyelembe 2 ÉK 52° alatti karcok egy 323/38° síkon, amely hat másik, ÉK 1-54° alatti balos vagy vetődéses karcokat hordozó 126-169/72-87° sík társaságában van jelen; ez a „feltolódás" tehát annak a következménye, hogy síkja a többiével ellentétes irányba dől Bállá Z., DüdkoA.: Törések pannániai képződményekben 225 a 22Q J 80 ” b 260 “ 0 10 m L__ 1 7. ábra, Törések pannőniai üledékek földtani szelvényében. Szerkesztette Benkovics L., 1993. a. Pécsvárad, homokbánya (89. pont), b. Alsótoldi útvbevágás, homokbánya (68. pont) Fig. 7. Faults in geological sections of the Pannonian sediinents, Compiled by L. Benkovics, 1993. a. sand pit at Pécsbánya (site #89.). b. road cut at the viliágé of Alsótold, sand pit (site #68). "v" = normál fault, right-lateral transcurrent fault (from slickenslides) 226 Földtani Közlöny 126/2-3 A törés-adatok megoszlása az elmozdulás jellege szerint (egyedi adatok) Fault data distribution upon displacement sense (single data) VÍJ. táblázat - Table VII Elmozdulási jelleg Displacement sense Törés-szám Number offaults Feltárások sorszáma Outcrop codes vetődés normál fault 13/18 19, 23-24 1 , 30 2 , 32, (41), (54), 63, 69, (89-90), (109) feltolódás reverse fault 3/3 83a, 83b, 83c, balos eltolódás sinistral síriké slip 0/1 (7) 3 jobbos eltolódás dextral strike slip 0/0 - tisztázatlan uncertain >48/>107 (1), 2, (3-4), 5, (7-8 4 5 ), 9, (10-11), 12-13, (14-16), 17-18, (20- 22), 23®, 25, (26), 30-31 6 , (33-34), 36-37, (38), 39, (40), 42, (43- 47), 48-49, (50), 51-52, (53), (55), (58-60), 61, (63), (65), 67, 70- 79, (80-82), (84-85), (86a), (87), 88, (92-93), (96), 97, 99, (106- 107), 108, (110-112) | összesen - totál >64/>119 I Megjegyzés: feltárások sorszáma : zárójel nélkül = számszerű dőlésadattal, zárójelben = számszerű dőlésadat nélkül; törésszám', számláló = számszerű dőlésadattal, nevező = valamennyi Note: outcrop codes: with no parantheses = dips expressed in numerals, in parantheses = dips expressed in letters; number of fault: numerator - with dips expressed in numerals, denominator - all Az első adatpár kétféle minősítése közti ellentmondás már lapos rétegdőlés esetén is könnyen feloldható, akárcsak a 6-8. sor adatain belüli eltérés is (ha a szelvénybeli képet vetődésnek tételezzük fel). Az 5. sor adatainak egyeztetésé¬ hez a szelvénybeli képet feltolódásnak kellene képzelnünk, de nem gondolhat¬ juk, hogy ezt ne jelezték volna a leírás során. Még problematikusabb az egyez¬ tetés a második adatpár esetében; ehhez a karcoknál (80°) meredekebb réteg¬ dőlést kellene feltételeznünk, ami nemigen hihető. Valószínűbbnek látszik, hogy a szelvénybeli elvetést mindhárom esetben nem ugyanolyan irányú mozgás hozta létre, mint a karcokat: a megfigyelhető elvetés (s így a látszólagos füg¬ gőleges összetevő is) a síkon lejátszódott valamennyi elmozdulás eredője, míg a karcok esetleg csak egyetlen rész-elmozdulásból származnak, s a különböző rész-elmozdulások nem feltétlenül azonos irányúak. Más szóval, a karcokkal rögzített pillanatnyi elmozdulások viszonya az elmozdulások eredőjéhez nem egyértelmű, ami óvatosságra int az értelmezésben. 1 Kettő közül az egyik 2 Három közül az egyik; Szentes F. (1948) szerint „feltolódás", de helyette Bállá Z., Csillag G., Dudko Antonyina (1990) „vetődést" észlelt 3 Kettő közül az egyik 4 Kettő közül a másik 5 Kettő közül a másik 6 Három közül a másik kettő Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 227 Karcokból és szelvénybeli képből kapott elmozdulások összevetése Benkovics L. [1993] megfigyelései alapján Comparison of displacements from slickensides andfrom section pattems based on observations by Benkovics [1993] VIII. táblázat - Table VIII Sorszám Pont sorszám Sík - pláne Karc - slíckenside Szelvénybeli kép Ábra sorsz. Serial no. Ou terop code dőlése - dip jellege - sense Section pattem Fig. no. 1 68 226/85 É - north 25 jobbos eltolódás dextral strike slip vetődés norma! fault, 25 cm 7b 2 68 230/70 É - north 10 jobbos eltolódás dextral strike slip vetődés normál fault, 25 on 7b 3 68 113/79 D - south 80 vetődés normál fault {eltolódás reverse fault, 10 cm 7b 4 68 97/67 D - south 80 vetődés normál fault feltolódás reverse fault. (30 cm) 7b 5 68 80/80 É - north 10 jobbos eltolódás dextral strike slip elmozdulás displacement, 1 cm - 6 68 95/85 É - north 8 balos eltolódás sinistral strike slip elmozdulás displacement, 13 cm - 7 90 114/80 É - north 10 balos eltolódás sinistral strike slip elmozdulás displacement, 20 cm - 8 90 110/85 É - north 10 balos eltolódás sinistral strike slip elmozdulás displacement. 30 cm - 6 . Feszültségterek A korábbi szerzők (Royden, LeiGH 1988; HORVÁTH F. 1990, 1993; Tari G. et al. 1992) már utaltak arra, hogy a Pannon-medence a felsőmiocén-pliocén során dön¬ tően tágulásos fejlődésen ment át, de a tágulás az egymástól elkülönülő részme¬ dencékben nagyon eltérő lehetett. CSONTOS L. et al. (1991) a pannóniai korszakra KÉK-NyDNy irányú kompressziós (oi) főfeszültséget adott meg. Feszültségteret elmozdulásokból határozhatunk meg, ilyeneket a 120 mérési pontból mindössze 30-on figyeltek meg (IX. táblázat). Az értékelés előfeltétele egyrészt az adathalmaz megfelelő konzisztenciája, másrészt az adatok elegendő mennyisége. A pontonkénti adathalmazok konzisztenciájával kapcsolatban két problémát látunk: egyik a különböző típusú törések (vetődések, feltolódások és eltolódᬠsok) együttes jelenléte, a másik az adatok szórása. Feltolódás alig van, ezért az első problémát vetődések és eltolódások vonatkozásában vizsgáljuk. A102 mért karc dőléseloszlása (8. ábra ) rendkívül jellegzetes, egy 0 és egy 70° körüli ma¬ ximummal, s az adatoknak csak bő hetedével (15 db) a 16-55° átmeneti tarto¬ mányban. A vetődések és eltolódások tehát két, egymástól jól elkülönülő hal- 2 28 Földtani Közlöny 126/2-3 To résmenti elmozdulások összesítése Summary of displacements upon faults IX. táblázat - Table IX Pont orszáma Outcrops code Karcokból - From slickenslides Szelvényből - From section patterns vetődés normál fault feltolódás reverse fault eltolódás strike slip vetődés normál fault feltolódás reverse fault eltolódás strike slip balos sinistral jobbos dextral balos sinistral jobbos dextral 19 - - - - 2 - - - 23 - - - - - _ _ 24 3 - - - - - - - 27 - - - 6 - - - 29 -6 - - - 4 - - _ 30 - - - - 1 - - - 32 3 - - - - - _ 35 11 - - - 2 - _ _ 41 6 - 1 11 7 _ _ _ 56 - - - - - - 2 2 57 3 - - - 1 - - _ 62 5 - - - 2 - - - 63 1 - - - 1 - - _ 64 4 - 1 - 1 - - - 66 2 - - - - _ - _ 68 3 - 2 4 - - - - 69 - - - - 1 - - _ 83 - - - - - 3 - - 86 - - - - 3 1 _ _ 89 - - - - 6 - _ - 90 - - 2 - - - - - 95 - - - - 3 - - _ 100 5 - - - 7 - - - 101 - - - - 7 - - - 102 1 - - - 16 - - _ 103 - - - - 6 - _ _ 104 6 - - - - - - 105 4 - - - - - - - 110 4 1 6 - - - _ 113 - - - - 8 - - _ összesen- total 68 1 12 15 84 4 2 2 Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 229 8. ábra. Pannóniai képződményekben lévő töréseken mért karcok dőlésszög-eloszlása. Szerkesztette Dudko Antonyina, 1995, a Függelék alapján Fig. 8. Distributíon of pilches observed on fauits in Pannonian sediments. Compiled by Antonina Dudko, 1995, from the Appendix mázt alkotnak, s egyeztetésük csak a mindkét esetben vízszintes tenziós ( 03 ) tengely összevetésével lehetséges 1 (a két halmaz összevont elemzése olyan pa¬ ramétereket eredményezne, amelyek nagy mértékben a két halmaz mennyiségi arányától függenének, vagyis a szokásos adatmennyiségeknél véletlenszerűek lennének). Mindezt figyelembe véve a vetődéseket, feltolódásokat és eltolódásokat pon¬ tonként külön vizsgáltuk, s az adatok szórását az egyes töréstípusokra külön- külön becsültük. Sztereogramokon megvizsgáltuk, csoportosulnak-e a mérési adatok, s ha igen, egy vagy több maximum köré. Csoportnak vettünk már két, egymáshoz közel álló adatot is, s a továbbiakban azt néztük meg, hogy cso¬ portonként egy, legfeljebb két kiugró adat elhagyása mennyiben javítja a képet. Az egyes csoportokra kétféle módon határoztuk meg a tenziós tengelyek hely¬ zetét: egyrészt a lehető legprimitívebb módon, a csapásokra merőleges irányok 2 átlagértékeiként (vetődéseknél) vagy azokkal 3 30°-ot bezáró irányokként (elto¬ lódásoknál), másrészt az Angelier-Mechler-féle feszültségképből (GERNER P. 1990) állapítva meg azokat. Az első módszer minden olyan törésre alkalmaz¬ ható, amelynek számmal kifejezett csapásiránya van, a második azonban csak olyanokra, amelyeken karcokat is mértek. 1 Feltolődásoknak megfelelő erőtér esetében a helyzet fordított: a tenziós ( 03 ) tengely függőleges, míg eltolódásoknak megfelelő erőtérben vízszintes, s egyeztetés az egyaránt vízszintes síkba eső kompressziós ( 01 ) tengelyek alapján történhet. Vetődések és feltolódások a fentiek alapján eltolódásokkal lehetséges kapcsolatra támaszkodva egyeztethetők, vagyis akkor tartozhatnak össze, ha egymásra közel merőlegesek 2 Valamennyit 180°-nál kisebb értékkel adva meg 3 Balos eltolódásnál „-'^jobbosnál előjellel 230 Földtani Közlöny 126 / 2-3 A 24 feltárásban 1 elkülönített 48 töréscsoportból 36-ra határoztunk meg ten- ziós tengelyt (X. táblázat), ezen belül 20-ra karcok alapján, feszültségképből is. A tenziós tengelyek átlagiránya K-Ny-inak (86-266°) bizonyult, ettől egyik fel¬ ük maximum 30°-kal, a másik nagyobb szöggel tért el, ami egészében véve elég jelentős szórásra mutat. A < 30°-os eltéréssel a K-Ny-i irányt 15 feltárás valamely töréscsoportjából állapítottuk meg, 9 feltárásban nem találtuk. A ten¬ ziós tengelyek nagy része tehát a K-i és Ny-í körnegyedbe esik, s ezzel első megközelítésben összecseng az, hogy a törések túlnyomó többsége vetődés és hogy a csapások zömmel az É-i és D-i körnegyeden belül vannak (5. ábra). Az eloszlásokat behatóbban szemügyre véve azonban megállapíthatjuk, hogy az összhang nem tökéletes. 1) A tengelyirányok eloszlása a 86-266° irányra, a töréseké (többségükben vetődéseké) azonban nem az ennek megfelelő 356-176°, hanem inkább a 20- 200° irányra szimmetrikus {5a. ábra). 2) Uralkodóan K-Ny-i tenziós tengelyekhez döntően É-D csapású vetődések tartoznának, a valóságban azonban a vetődések az ÉÉK-DDNy-i irány körül szóródnak (5c. ábra). 3) Mind a balos ( 5d. ábra), mind a jobbos eltolódások ( 5e. ábra) helyzete nagy vonalakban megfelel a K-Ny-i tágulásnak, de az irányszórás elég nagy. A törések összessége (188 db) és a nagy részükre (157 db) meghatározott tenziós tengelyírányok tehát tendenciájukat tekintve egyeznek ugyan, de rész¬ leteiben az egyeztetés problematikus. Kellő óvatossággal csak annyit állapítha¬ tunk meg, hogy a regionális képre K-Ny-i tágulás jellemző, de a törésirány- eloszlás és a feszültségkép egyeztetési problémái, valamint a jelentős tengely- irány-eltérések jelentős hányada igen nagy fokú szórásra mutat A síkokból és karcokból meghatározott tengelyirányok között jó az egyezés, ha a tengely kis (< 15°) dőlésű. Dőlés-növekedéssel az egyezés rosszabbá válik, s az irányeltérés megközelítheti a 20°-ot. Ez azonban nem nagyobb, mint a 86-266° átlagirányra felvett tűrés, 2 s így felvetődik a kérdés: nem elegendő-e az egyszerű irány-átlagolás a regionális kép meghatározásához, s nem túlzott-e a feszültségkép számítási pontossága az irány-csoportok közötti szórás nagyságához ké¬ pest. A pillanatnyi és az eredő elmozdulások közötti különbségből származó esetleges hiba, amelyet az előző (5.) rész végén körvonalaztunk, elsősorban egy-egy konkrét törés és egy-egy konkrét fel¬ tárás értelmezését befolyásolhatja, a regionális képet illető, a szórást szükségszerűen elhanyagoló és ezzel a helyi hibákat kiegyenlítő megállapításokat már nemigen érinti. Az irányszórás szubjektív és objektív eredetű egyaránt lehet. A mérési hibák mennyisége az ismétlési adatokból ítélve nemigen lehet jelentős. További elemzésünket arra a feltevésre alapozzuk, hogy az irányszórás zömében objektív eredetű. A töréscsoportonkénti irányok szórásának két fő típusával találkozunk: fel¬ tárásokon belül és feltárások között. Jelentős (> 45°) eltéréseket kaptunk a tö¬ réscsoportonkénti tenziós tengelyirányok között a 29. (52, 64°), 35. (85°), 41. (66°), 56. (67°), 62. (76°), 68. (48°), 100. (82°) és 105. (83°) feltárásban. A legké- 1 A csoportmentes 19. és a feltolódásos 83. feltárás nélkül 2 30°; ha kisebb tűrést veszünk fel, az átlagolásba bevonható adatmennyiség csökken, s hamarosan kétségessé válik az átlag reprezentativitása Bállá Z., DudkoA.: Törések pannóniai képződményekben 231 Toréscsoportokból meghatározott tenziós tengelyek Tension axes defined from fault groups X. táblázat - Table X Pont sorszáma Outcrop code Számbavett Accepted Elhagyott Refused Tenziós tengely iránya Tension axis direction Eltérés 86-266°-tól Devtation from 86-226° adatok - data kis at low nagy j at hteh l típusa type száma number síkokból from vlanes karcokból from slickensides szögnél angle 19 V 0 2 - — _ 24 V 2 1 137-317 131/15 - +45 27 V 6 0 85-265 _ -1 _ 29 V 6 0 37-217 34/23 _ -52 V 4 0 150-330 _ _ +64 32 V 3 0 100-280 286/20 +20 _ 35 V 0 2 - - _ _ V 7 0 154-334 171 /26 _ +85 V 4 0 34-214 48/26 _ -38 41 V 6 1 99-279 - +13 V 6 0 92-272 282/18 +6 _ ‘ ie 9 0 97-277 76/6 -10 _ je 2 0 151-331 332/5 _ +66 be 0 1 - _ _ _ 56 BE 2 0 153-333 - +67 1E 2 0 110-290 _ +24 _ 57 V 1 0 _ _ _ _ V 3 0 52-232 222/4 — -44 62 V 2 0 10-190 - _ -76 V 3 2 100-280 83/7 -3 _ 64 V 3 1 55-235 48/30 _ -38 be 0 1 - - _ V 0 1 - - - _ 66 V 2 0 100-280 289/6 +25 68 be 2 0 67-247 66/9 -20 ie 4 0 34-214 38/8 - -48 V 0 3 _ - _ 83 F 0 3 _ — _ _ 86 V 3 0 49-229 - _ -37 F 0 1 _ - _ _ 89 V 6 0 68-248 - -18 90 be 2 0 82-262 262/1 -4 _ 95 V 3 0 111-2.91 _ +25 100 V 5 0 124-304 291 / 21 +25 _ V 5 0 4-184 _ _ -82 V 2 0 51-231 - _ -35 101 V 7 0 57-237 -29 102 V 0 1 - _ - V 16 0 125-305 _ _ +39 103 V 3 0 70-250 _ -16 V 3 0 126-306 _ _ +40 104 V 4 2 125-305 306/25 _ +40 105 V 4 0 8-188 3/21 _ -83 110 V 3 1 72-252 79/30 -7 be 6 0 115-295 295/2 +29 _ t 0 1 - _ — 113 V 6 2 81-261 - -5 - Összesen - totál 157 26 86-266 86/4 - 232 Földtani Közlöny 126/2-3 zenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy olyan csoportokat különítettünk el, amelyek önállósága csak látszólagos, és a nagy szórás mellett túl kicsi adatszámra vezethető vissza. A válaszhoz megvizsgáltuk az egy-egy feltáráson belül a homogenitás biztosítására csak egy-egy szerző(csoport) által kapott nagyobb (>5 mérés) hal¬ mazokat (XI. táblázat). Nagyobb homogén töréscsoportok dó'lésirányainak statisztikus paraméterei Statistic parameters fór dip directions of large homogeneous fault groups XI. táblázat - Tablc XI Pont száma Ou terop code Tórés típusa Fault type Mérésszám Number of data Átlagérték Mean value Szórás Dispersion Gn-l 29 vetődések- normál faults 6 37 11 35 vetődések- normál faults ii 110 61 vetődések (részhalmaz)- nor¬ mál faults (partiul population) 7 154 6 vetődések (részhalmaz)- nor¬ mál faults (partial populations) 4 34 5 41 vetődések- normál faults 8 93 26 jobbos eltolódások - dextral strtke slips 11 77 23 62 vetődések- normál faults 7 95 18 64 vetődések- normál faults 7 80 28 89 vetődések- normál faults 6 68 11 100 vetődések- normál faults 12 113 18 101 vetődések- normál faults 7 147 22 102 vetődések- normál faults 17 124 22 103 vetődések- normál faults 6 98 31 104 vetődések- normál faults 6 103 44 110 balos eltolódások - sinistral strike slips 6 145 13 113 vetődések- normál faults 8 69 27 Azt kaptuk, hogy a szórások csak néhány esetben haladják meg 30°-ot, azaz a X. táblázatban felvett tűrést. A két nagy (61° és 44°) szórást mutató (35. és 104.) ponton a formális átlag vagy annak közelébe eső érték az adatok között elő sem fordul, vagyis az átlag nem a leggyakoribb érték körül van, így az eloszlás biztosan nem normális. További értékeléshez elegendő adat csak a 35. ponton van, ahol azok két, külön-külön igen kis szórással jellemezhető rész¬ halmazba csoportosíthatók. A feltáráson belüli nagy tengelyirány-eltéréseket tehát nem magyarázhatjuk az adathiánnyal kapcsolatos egyszerű valószínűségi jelenséggel, s inkább a feszültségtér időbeli változására gondolhatunk. A feltᬠrások közötti irányeltérés ezzel szemben akár időbeli, akár térbeli változást tükrözhet. Talán megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy - legalább a Dunántúl nagy részén - a K-Ny-i mellett volt egy ÉÉK-DDNy-i és egy ÉÉNy-DDK-i regionális tenziós tengelyirány is, s a három időben nem egyszerre jelentkezett. Egymásutánjukról éppúgy csak találgathatunk, mint ismétlő- Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 233 déseikről és kapcsolataikról. E feltevés keretében a feltárások közötti eltérések ugyanolyan erede¬ tűek lennének, mint a feltárásokon belüliek, s az esetleges térbeli heterogenitás egy-egy regionális irány körüli szórásban (<30°) mutatkozna. Ugyanezen feltevésből az is következne, hogy kellő adatmennyiség esetében bármely feltárásban mindhárom rendszer meglenne, s a jelenlegi változatos kép elsősorban adathiány következménye. Az adathiányból eredő bizonytalanság csökkentésének érdekében a térbeli eloszlás vizsgálatához már csoportonként nem kettő, hanem négy adatot vet¬ tünk figyelembe (vagyis kisebb jelentőségűnek vettük mindazon pontokat 1 , ahol maximum 3 törésen észleltek elmozdulást). A fő tenziós tengelyirányok térbeli eloszlása (9. ábra ) igen egyenlőtlen és az alábbiakkal jellemezhető: 1) A Soproni-hegységben 6 feltárás közül a K-Ny-i fő tenziós tengely csak a 100., 101. és 103. számúban van jelen, emellett a 100. és a 105. számúban még egy közel É-D, a 100.-ban egy ÉK-DNy és a 102-104.-ben egy ÉNy-DK irányú tengelyt kaptunk. Egységes feszültségtérrel tehát még ez a kis térség sem jel¬ lemezhető. 2) A Balaton-felvidéken (24., 27., 29., 35. és 41. pont) vagy a Balaton tágabb körzetében (u.a. + 57., 62., 64. és 66. pont) a tenziós tengelyek ugyanazon fő irányokba esnek. 3) A Mecsek körzetében a tenziós tengelyek elég jól (bár kissé ívelten) követik a K-Ny irányt, s csak formális eltérésként értelmezhető a két nyugati pont (83. és 86.) 30°-nál nagyobb szögeltérése. 4) Észak-Magyarországon a közel K-Ny irányú tenziós tengely mellett csak ÉK-DNy irányú van még jelen (68. pont), így itt az ÉNy-DK-i extenziónak nincs komolyabb nyoma. A közel K-Ny irányú tenziós tengely tehát mind a négy körzetben megvan,, vagy egy, vagy két másik kíséretében, vagyis országunkban legfeljebb egy-egy feltárás töréseit lehet kizárólagosan vagy legalább döntő mértékben az ennek megfelelő feszültségtérre visszavezetni, de nincs egyetlen olyan körzet sem, amelyre ez több feltárás alapján lenne igaznak mondható. A 110. és 113. pont ugyan formálisan egyazon körzetet jellemzi, azonban a köztük lévő nagy távolság és az egyéb körzetekben tapasztalható nagyfokú szórás miatt tengelyirányaik kiterjeszt¬ hetősége a köztes területre erősen kétségesnek látszik. Erős kételyeink lehetnek tehát aziránt, hogy néhány feltárás elegendő-e a regionális kép meghatározásához. Egy-egy feltárás ehhez biztosan nem ad kellő alapot, s az ilyen következtetéseket fenntartással kell fogadnunk. Az értelmezés igen fontos kérdése a tektonizmus kora: a tárgyalt törések a pannóniaival kezdődő időszakban elvileg bármikor keletkezhettek. A pannóniai képződmények vastagságán lemérhető, hogy az üledékek lera¬ kódása során sok száz m-es szintkülönbségek jöttek létre (10. ábra), ami való¬ színűleg tektonikai mozgásokra utal. Ezekkel kapcsolatos, szinszediment töréseket három helyen (11. ábra) figyeltek meg. A Soproni-hegységtől É-ra a sopron-kis- martoni neogén medencében a pannóniai üledékek lerakódását a közel É-D irányú jobbos-vetődéses Kőhidai-tÖrészóna befolyásolta (ROSTA Éva 1993). A Budai-hegységben Magyari Á. a Farkas-hegy tetején (19. pont) pannóniai üle- 1 19., 23., 24., 30., 32., 63., 64., 66., 69., 83., 90. és 95. pont 234 Földtani Közlöny 126/2-3 'q; co '■rö u '.2 5 T ~-4 < Oh n3 X P3 LO Ov CTs «5 g c o c < o Q Q OJ N co a> -X 0> N d '<1; fi -X ro C T 3 *0 xa c cu 'd> XS -X *0 5 -ű ’2 X 5 'O <N G « dl ^ *-»—i -O o * T—< O*} H 5= C *ri £ «ü • V tí c t: CS ÍJ di 3 ÍN 5 >< ^d) £ £ o -ti < a LO E *§ J 5 £ e ,o d> > ( ^ ' » d> ! « ; e : ti > K. ■ © i A j s </> ö s ín O O ti Q « ö -S § c -2 * C K < s . a -Ci a ■* CU ^ t: u sx £ *2 Q *> u d> 4 -. O £ > . .y ^ ŰJ ?iTS „ 4-1 G g 4- g t cs 5r fc >0 P soí, "d s a s 4 - =Sfc 2 d «, "*-4 t g- 4J > 05 h <u íjü’Q c * ts '<U <y ° d> *4 1-4 XU ÖO 111 ni u rv o V) JQ £ 3 " </n cs -s * <3 -t *Ü CN • g^S ö "« -5 ,g « g vs rH ] c ^ UJ rW itfc ^ c ■ fc-'S 01 £ 5 . ÍJ K - tK) ti di i §5 Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 2 35 10. ábra. A pannóniai (s.l.) képződmények vastagsága és törései. Szerkesztette Dudko Antonyina, 1995, JÁMBOR Á. et al. (1988) térképe és a Függelék alapján Fig. 10. Thickness contour hnes and faults in the Pannonian (s.l.) sequences of Hungary. Compiled by Antonina Dudko, 1995, from the map by Jámbor et al (1988) and the Appendix. Captions : 1. pre-Pannonian sequences on the surface, 2. thickness contour line (m), 3. single or average fault orientation 236 Földtani Közlöny 126/2-3 Fig. 11. Synsedimentary stresses in the Pannonian s equences of Hungary. Compiled by Antonina Dudko, 1995, from the Appendix. Captíons: 1. tension axís, 2. synsedimentary fault, 3. neptunic dykes (site #19): 4. mean orientation, 5. stereogram, 6. rose diagram Ballá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 237 dékekkel kitöltött teléreket figyelt meg, ezek csapása ÉK-DNy 1 (11. ábra). Végül a Billegei-bányában BÁLLÁ Z,, CSILLAG G. és DUDKO Antonyina (1990) észlelt az üledékfelhalmozódás során létrejött, kissé ferde vetődéseket, ezek ÉK-DNy irányú húzásra mutatnak (12. ábra). A szinszediment tágulás ugyanúgy három irányt mutat, mint a törések nagy része, nincs tehát lényeges eltérés a szinsze¬ diment és a későbbi töréses tektonika között, vagyis a törések jelentős része akár a pannőniai korban is keletkezhetett. A pannóniai képződményekben töréseket elsősorban az idősebb képződmé¬ nyek kibúvásai körül mértek (10. ábra). Nem világos azonban, mennyiben tük¬ rözi ez a törések és mennyiben az észlelések eloszlását. Abban az esetben, ha valóban töréseloszlási törvényszerűséggel volna dolgunk, ennek alapján felté¬ telezhetnénk, hogy a törések legalább részben domborzatalakító tényezőkkel függnek össze. Ez a domborzat jelentős részben a pannóniai időszakból örök¬ lődött át, amikor dunántúli középhegységeink helyén szigetek voltak (JÁMBOR Á. 1980). Ugyanezek a középhegységek a környezetükhöz viszonyítva a negyedidőszak folyamán is többszáz métert emelkedtek: a Keszthelyi-hegység¬ ben pannóniai homok tölt ki kőzetréseket és töréseket (SZENTES F. 1948, 1957), tehát valamikor megvolt a dolomit felett, a budai Várhegy tetején pannóniai képződmények találhatók (JÁMBOR Á. 1980), tehát később emelkedett ki, a Bu¬ dai- és Gerecse hegység emelkedése édesvízi mészkövek szintezésével jól bi¬ zonyítható (SCHEUER Gy., SCHWEITZER F. 1981, 1988), s igazolható a Mátra és a Bükk negyedidőszaki emelkedése is (HEVESI A. 1978,1980; JASKÓ S. 1986; Dunkl I. et al. 1994). A paianóniai törésekből meghatározott feszültségterekben tehát a negyed¬ időszaki feszültségtér is benne lehet, ennek elkülönítése azonban bonyolult fel¬ adat. Legkézenfekvőbb az lenne, ha a pannőniai képződményekhez hasonlóan elsősorban törésekre támaszkodnánk. A negyedidőszaki képződményekben országszerte nagyszámú törést mértek, dön¬ tő részét löszben (BADA G. et al. 1993; BenkovICS L. [1993], Bergerat, Francoise et al. [1987], ChikáN G., KóKAI A. 1989, Chkán G. 1992, DUDKO Antonyina 1993, DUDKO Antonyina, MAROS Gy. 1994). Bár a mért síkokat eleinte szinte kétség nélkül tektonikus eredetűnek vélték, a kételyek egyre fokozódtak (Dud¬ ko Antonyina 1993, Bállá Z, 1994). Paks környékén, ahol a pannóniai összlet- ben lévő törések geofizikai mérések nyomán eléggé részletesen ismertté váltak (Horváth F. et al. 1990, 1993, SzabóNé KiléNYI Éva 1994), és ugyanakkor a löszben mért kőzetrések száma meghaladta a kétezret (CHIKÁN G., KÓKAI A. 1989, Chikán G. 1992, Dudko Antonyina 1993, Dudko Antonyina, Maros Gy. 1994), nyilvánvalóvá vált: a negyedidöszaki kőzetréseknek sem iránya, sem térbeli eloszlása nem kapcsolható a pannőniai összletben nyomozott törésekhez, s így tektonikus eredetük erősen kétséges (Dudko Antonyina, Maros Gy. 1994, Bállá Z. 1995a, b). Feltételezzük, hogy az ország más vidékein is ugyanez a helyzet, ezért a löszben mért tektonikai síkok közül a negyedidőszaki tektonizmus elemzéséhez 1 Az alárendelt ÉNy-DK-i csapás valószínűleg az eocén korú kovásodott márgából áliló telérektől öröklődött át 238 Földtani Közlöny 126/2-5 12. ábra. Szinszediment törések és feszültségterük pannóniai képződményekben. Szerkesztette Dudko Antonyina, 1992. a. A Billege-bánya földtani szelvénye, b. Törés-sztereogram. c. Törések feszültségtere (a nyilak a tenzió irányát jelzik) Fig. 12. Synsedimentary faults and stresses in ths Pannonian sequences of Hungary. Compiled by Antonina Dudko, 1992. a. Geological section ofthe Biliege Sand Fit. Captions: 1. soil, 2. sand with pebbles, 3. argillaceous sand with limonite, b. fault stereogramm, c. stress derivedfrom the faults (arrows indieate tension axis Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 239 csak az elmozdulásos töréseket használjuk, a kőzetréseket nem. Hasonlóképpen nem vesszük figyelembe az édesvízi mészkövekben mért elválási síkokat se m (BENKOVICS L. [1995]: budai Várhegy, 2 db, DUDKO Antonyina [1993]: Süttő, 26 db), amelyeken elmozdulásokat nem jeleznek, s amelyek iránya nagyjából megfelel a szomszédos pannóniai képződményekben megfigyelhető töréseké¬ nek. Végeredményben így gyakorlatilag csak 2 pont (a 41. és az FL-10) marad (Függelék). A 41. pont pannóniai üledékeit fedő negyedidőszaki képződményekben Bada G. et al. (1993) vetődéseket észlelt; ezekhez hasonló irányúak vannak a pannó¬ niai üledékekben is, s a tenziós tengely a korábbihoz hasonló (13. ábra). Az FL-10 ponton negyedidőszaki képződményekben észlelt vetőket a közeli 68. ponton pannóniai üledékekben megfigyeltekkel vetjük össze; a tenziós tenge¬ lyek itt is közelítőleg egyeznek. A vázolt adatok alapján a pannóniai összlet törései akár negyedidőszakiak is lehetnének, ezért egyéb összevetéseket is teszünk. Földrengésekből és in situ kőzetfeszültség-mérésekből olyan képet körvonalaztak (HORVÁTH F. 1995), amelyben a kompressziós főfeszültség-tengelyek az ország területén egészében véve ÉK-DNy irányban, kissé ívelten (DNy-on inkább ÉÉK-DDNy, EK-en in¬ kább KÉK-NyDNy irányban) helyezkednek el. A pannóniai összletek töréseiből „megállapított" tenziós tengelyek (9. ábra ) ezekkel jobbára közel párhuzamosak, vagyis lényegesen eltérő erőtérben keletkeztek. Ugyanakkor extenzométeres fe¬ szültségméréssel közel É-D kompressziót kaptak (VARGA P., VARGA T. 1994), amelynek erőtere a pannóniaitól annyiban tér el, hogy extenzió nem volt ki¬ mutatható. 7. Következtetések A szakirodalom tanulmányozásával és a témában dolgozó kutatók tevékeny közreműködésével elkészült a hazai pannóniai képződményekben 1995 júliu¬ sáig észlelt törések adatbázisa. Ebbe csak az elmozdulásos töréseket vettük be (361 db), az amplitúdó- és mozgásnyom-mentes kőzetréseket elhagytuk. Az adatok elemzése nyomán kitűnt, hogy az eddigi tendencia alapján már a kö¬ zeljövőben is az adatmennyiség jelentős növekedése várható, azaz a mai kép távolról sem teljes, s bármilyen következtetés csak előzetes lehet. A jelen munka a hazai pannóniai képződményekben megfigyelhető törések adatainak az első összesítése, s a térképi ábrázolás akkor is hasznosnak látszik, ha az adathalmaz nyilvánvalóan nem teljes, A térképen 113 pontban összesen 120 feltárást ábrᬠzoltunk, nagy részük a Dunántúlon van. Egészében véve az ÉNy-DK és az ÉK-DNy irányok vannak túlsúlyban, de a törésirányok szinte feltárásról feltárásra, az átlagos irányok pedig területről területre változnak. A törések között vetődések dominálnak, eltolódások ritkák, feltolódások csak a Mecsekalja-vonal övében fordulnak elő. Az elmozdulási irányok meghatározása azonban problematikus lehet, s ehhez sem a karcok, sem a szelvénybeli kép nem ad egyértelműen megbízható fogódzkodót: az első 240 Földtani Közlöny 126/2-3 Fig. 13- Taults in the Quaternary and Pannonian sequences of Hungary. Compiled by Antonina Dudko, 1995, from the Appendix. Captions: 1-3. observatíon site: 1. in Quaternary sediments, 2. in Pannonian sediments, 3. in both Quaternary and Pannonian sediments ; 4-5. stress and stereograms: 4. Bállá Z., Dlídko A.: Törések pannóniai képződményekben 241 azért, mert végeredményben egyedi, pillanatnyi jelenséget tükröz, amely időben változhat, a második pedig azért, mert az eredőnek csak a látszólagos függő¬ leges összetevőjét mutatja, a vízszintes összetevő meghatározására általában nincs mód (ehhez mindkét törésszárnyon olyan rétegen belüli elemeket kellene felismernünk, amelyek eredeti összetartozásához nem fér kétség). Kétségesnek látszanak tehát azok a következtetések, amelyek egy-két feltárás adatának az egész régióra való kiterjesztésével születnek. A töréseloszlásnál homogénebb képet ad a feszültségterek eloszlása, amely uralkodóan K-Ny irányú tágulást mutat, kisebb-nagyobb eltérésekkel, amelyek a folyamat idő- és térbeli inhomogenitására mutatnak. Kb. ugyanezt a képet kapjuk, ha csak a pannóniai üledékek szinszediment töréseit vesszük figyelem¬ be, vagyis a törésképződés körülményei időben nemigen változtak. A negyedidőszaki törésekről alig van adat, ezért közvetlen összevetésre nincs lehetőség. Ha azt fogadnánk el, hogy a negyedidőszakra a HORVÁTH F. (1995) által vázolt feszültségtér volt jellemző, az a következtetés adódna, hogy a pannóniai összletek töréseinek nagy része még a negyedidőszak előtt keletkezett. Ha viszont abból indulnánk ki, hogy a negyedidőszakban a VARGA P. és VARGA T. (1994) által mért feszültségtér állt fenn, a pannóniai összlet törései már ebbe is beleillenének - azzal a megfontolással, amelyet a vetődések és feltolődások egyeztetése kapcsán fentebb körvonalaztunk, és annak a ténynek a fényében, hogy a negyedidőszaki összletben csak vetődéseket észleltek, feltolódásokat nem. Irodalom - References Ádám L. (1969): A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana (in Hungárián: Origin and geomorphology of the Tolna Hills) - Földrajzi Tanulmányok 10, 186 p. Angelier, (1979): Neotectonique de Tarc égéen - Soc. Géol. Nord, Publ. 3, 418 p. Angelier, J., (1984): Tectonic analysis of fault slip data sets - J. Geophys. Rés. 8 (B7), pp, 5835-5848, Angelier, ]., Mechler, R (1977); Sur une méthode grapluque de recherche des contraintes principales également utilisable en tectonique et en séismologie: la méthode de diédres droits - Bull. Soc. Géol, Francé 7, törne 19 (6), pp. 1309-1318. Bada G„ Illés K. ( Koroknai B., Lelkes M., Németh K., Tóth T. (1993): Összefoglaló jelentés az 1993. júliusában végzett geofizikai-geológiai terepgyakorlatról. Kézirat, Eötvös Lóránd Tudo¬ mányegyetem, Általános és Történeti Földtani Tanszék, Budapest. Bállá Z. (1994): A telephely neotektcmikai viszonyai. A KKÁT telephely általános földtani értékelése c. tanulmány fejezete. Kézirat, Paksi Atomerőmű Rt,, Vezérigazgató Törzs jelentéstára, Paks. Bállá Z. (1995a): Összesítő tanulmány, A paksi atomerőmű körzetének földtani felépítése, Jelentés a Paksi Atomerőmű Rt-vel kötött B402M-4-22/94/k rendelési számú szerződés teljesítéséről (a szerződés mellékletében 7,14. feladat), 6, kötet. Kézirat, Paksi Atomerőmű Rt., Földrengés¬ védelmi Projekt jelentéstára, Paks. Bállá Z. (1995b): Összesítő tanulmány. Kiegészítés az 1995. évi eredményekkel, A paksi atomerőmű körzetének földtani felépítése Jelentés a Paksi Atomerőmű Rt-vel kötött B402M-4-22/94/k rendelési számú szerződés í. sz. módosításának teljesítéséről, 7. kötet. Kézirat, Paksi Atomerőmű Rt., Földrengésvédelmi Projekt jelentéstára, Paks. Bence G., Bihari D., Kovács G. (1989): Alapadat-gyűjtemény a Berhida 1:20 000-es térképlaphoz. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Bernhardt B., Gyalog L., Szenthe I. (1973): A Vértes-Gerecse Ny-i előtere alapadat-gyűjteménye. Feltárás-leírások (14-16). Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. 242 Földtani Közlöny 126/2-3 Biharj D. (1979): Alapadat-gyűjtemény a Devecser 1:20 000-es térképlaphoz. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Bihari D., Budai T., Muntyán Cs., Peregi Zs., Selmeczi Ildikó (1984): Alapadat-gyűjtemény a Várvölgy 1:20 000-es térképlaphoz. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Böckh J. (1876): Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai - Magyar Királyi földtani Intézet Évkönyve 4, pp. 9-287. Budai T., Kovács G. (1987): Alapadat-gyűjtemény a Balatonudvarí-Tihany 1:20 000-es térképlaphoz. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Chikán G. (1991): A Nyugati Mecsek kainozóos képződményei (Die kánozoischen Ablagerungen des Westlichen Mecsek Gebirges) - Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 72, pp. 3-281. Chikán G. (1992): Paks környékének földtani leírása. Jelentés a Paks tektonikai helyzetének pontosítása céljából elvégzett vizsgálatok eredményeiről, V. kötet. Kézirat, Paksi Atomerőmű Rt., Földrengésvédelmi Projekt jelentéstára, Paks. Chikán G., Kókai A, (1989): Szerkezetföldtani vizsgálatok Tengelic-Szőlőhegy és Pusztahencse között. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Chikán G., Chikánné Jedlovszky Mária, Kókai A., Síkhegyi K, Konrád Gy. 1988. Jelentés Feked- Véménd körzetének szerkezetföldtani vizsgálati eredményeiről. Kézirat, Magyar Állami Föld¬ tani Intézet, Budapest. Chikánné Jedlovszky Mária (1978): Pécs város építésföldtani térképsorozata. Pécsszabolcs (6. sz.) 1:10 000-es méretarányú térképlap. Földtani észlelési magyarázó. I. kötet. Természetes feltᬠrások. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Chikánné Jedlovszky Mária, Kókai A. (1980): Pécs város építésföldtani térképsorozata Patacs (10. sz.) l:10.000-es méretarányú térképlap Földtani észlelési magyarázó. I kötet, Természetes feltárások Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Csontos, L., Nagymarosy, A., Horváth, F., and Kovács, M., (1992): Tertiary evolution of the Carpatho-Pannonian area: A model - Tectonophysics 208 (1-3), pp. 221-241. Csontos, L., Taki, G., Bergerat, F., and Fodor, L., (1991): Evolution of the stress fields in the Carpatho-Pannonian area during the Neogene - Tectonophysics 199 (1), pp. 73-91. Dobosné Hortobágyi Erika (1988): A nagyárpádi felső-pannőniai (balatoni emeletbeli) feltárás Mollusca anyagának vizsgálata. Kézirat, József Attila Tudományegyetem, Földtani és Őslénytani Tanszék, Szeged. Dudko Antonyina (1991): A Balaton-felvidék szerkezeti elemei. Kirándulásvezető. 1991. szeptember 28. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Dudko Antonyina (1992): A Balaton-felvidék szerkezetalakulása. In: Magyarázó a Balaton-felvidék földtani tépképéhez, 1:50 000 méretarányú fedetlen változat. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Dudko Antonyina (1993): A szerkezeti adatok értékelése. Jelentés a Paks tektonikai helyzetének pontosítása céljából elvégzett vizsgálatok eredményeiről, IV. kötet. Kézirat, Paksi Atomerőmű Rt., Földrengésvédelmi Projekt jelentéstára, Paks. Dudko Antonyina, Maros Gy (1994): A paksi atomerőmű körzetének földtani felépítése. Jelentés a Paksi Atomerőmű Rt-vel kötött B402M-4-22/94k rendelési számú szerződés teljesítéséről (a szerződés mellékletében a 3.1,-3.4. feladat). 3. kötet. Kőzetrés-vizsgálatok feltárásokban. Kézirat, Paksi Atomerőmű Rt., Földrengésvédelmí Projekt jelentéstára, Paks. Dunkl I., Árkai P., Balogh Kadosa, Csontos L. és Nagy G. (1994): A hőtörténet modellezése fission track adatok felhasználásával - a Bükk-hegység kiemelkedéstörténete (Thermal modelling based on apatite fission track dating; the uplift history of the Bükk Mts., Inner West Carpathians, Hungary) - Földtani Közlöny 124 (1), pp. 1-24. Erdélyi M. (1958): Beszámoló az L-30-60 (Kaposvár) 1:100 000-es térképlap szerkesztéséről. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Ferenczi I. (1937): Adatok a Pécs környéki harmadkori medencerész földtani viszonyainak ismer¬ tetéséhez (Beitráge zűr Kenntnis dér geologischen Verháltnisse des tertiáren Beckenabschnittes in dér Gegend von Pécs) - Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1929-32-ről, pp. 365-406. Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 243 Fodor L., Benkovics L„ Gerner P., Magyari Á., Palotás Klára, Rosta Éva (1989): A Sopron-Kis- martoni-medence neogén szerkezet földtana. Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése (Sopron, 1989. május 19-20.), programfüzet, 43 p. FüLÖp J. (főszerk.) (1984): Magyarország földtani térképe. Magyarország földtani atlasza, 1. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Geleiné Filipova Galina, Zaránd Cs. (1975): Magyarázó a Balaton környékének építésföldtani térképsorozatához, Zánka. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Gerner P. (1990): Szerkezetföldtani ábrázolások és szerkesztések számítógépen (Computer projec- tions and constructions in structural geology) - Általános Földtani Szemle 25, pp. 193-213. Gyalog L. (1992): A Tata 25 000-es térképlap feltárásainak leírása (11-13). Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. GyALOG L., ÓDOR L. (1983): Felsőpannóniai bázisképzdőmények a Velencei-hegység keleti részén (Basal Upper Pannonian Formations in the Eastern Velence Mountains) - Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 413-423. HÁMOR G, (1970): Földtani alapadatok a Mecsek hegység 1:10 000-es méretarányú térképsorozatához, Bonyhád-D. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Hevesi A. (1978): A Bükk szerkezet- és felszínfejlődésének vázlata (An outline of structural and geomorphological development of Bükk Mts.) - Földrajzi Értesítő 27, pp. 169-204. Hevesi A. (1980): Adatok a Bükk-hegység negyedidőszaki ősföldrajzi képéhez. (Contributions á l'image paléogéographique quaternaire de la Montagne Bükk) - Földtani Közlöny 110 (3-4), pp. 540-550. Hódi Margit (1966): A kőbányai pannóniai agyaggödrök biosztratigráfiai vizsgálata. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, őslénytani Tanszék, Könyvtár, Budapest. Horusitzky H. (1917): A győri ipar és hajózó csatorna geológiai szelvénye - Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról, pp. 619-626. Horváth, F., (1990): Structural evolution of the Pannonian Basin: Aprogress report-Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica Academiae Scientiarum Hungaricae 25, pp. 243-255. Horváth, F., (1993): Towards a mechanical model fór the formation of the Pannonian basin - Tectonophysics 226 (1-2), pp. 333-357. Horváth F. (témavezető) (1995): Zárójelentés a „Magyarország mai feszültségállapotának megha¬ tározása" c. OTKA projekről (1/3. 2131) Kézirat, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Geofizikai Tanszék, Budapest. Horváth F., Csontos L., Dövényi P., Wéber Z., Drahos D., Nagymarosy A., Székely B., Tímár G., Győri E., Szabó A,, Várkonyi L., Cserny T., Czeller I., Gombos Cs., Remete L., Samu L., Bunterbarth G. (1993): Paks környezetének szerkezeti viszonyai és nagytektonikai helyzete az újabb szeizmikus szelvények és más földtani-geofizikai adatok komplex kiértékelése alapján. Kutatási jelentés a Paksi Atomerőmű Rt. megbízásából. Kézirat, Paksi Atomerőmű, Föld¬ rengésvédelmi Projekt jelentéstára, Paks. Horváth F., Csontos L., Erdélyi M., Ferencz Cs., Gábris Gy., Hevesi A., Síkhegyi F. (1990): Paks környezetének neotektonikája. Kutatási jelentés a Paksi Atomerőmű Rt. megbízásából. Kézirat, Paksi Atomerőmű Rt., Földrengésvédelmi Projekt jelentéstára, Paks. Jámbor Á. (1980): A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei - Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 52, 259 p. Jámbor Á., Balázs E., Balogh Kad., Bérczi I., Bóna J., Horváth F, Gajdos L., Geiger J., Hajós M. ( Kordos L., Korecz A., Koreczné Laky I., Korpásné Hódi M., Kőváry J„ Mészáros L., Nagy E., Németh G., Nusser A., Pap S„ Pogácsás Gy., Révész I., Rumpler ]., Sütőné Szentai M,, Szalay Á., Szentgyörgyi K v Széles M., Völgyi L. (1988): Magyarországi pannóniai (s. 1.) képződmények rövid földtani jellemzése (Abstract: General characteristics of Pannonian (s. 1.) deposits in Hungary) - Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1986-ról, pp. 311-326. Jaskó S. (1945): A Bicskei-öböl fejlődéstörténete, hegyszerkezete - Beszámoló a Magyar Állami Földtani Intézet Vitaüléseiről 1943, pp. 254-302. Jaskó S. (1948): A nyugatvasmegyei barnakőszénterúlet (Das Lignitgebiet im westlichen Teile des Komitates Vas (Ungarn)) - Földtani Közlöny 78, pp. 112-120. 244 Földtani Közlöny 126/2-3 Jaskó S. (1986): A Mátra, a Bükk és a Tokaji-hegység neotektomkája (Neotectonics of the Mátra, Bükk and Tokaj-Mountains) - Földtani Közlöny 11 (2), pp. 147-160, Kleb B, 1973. A mecseki pannon földtana (Geologie des Pannons im Mecsek) - Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (3), pp, 752-943. Kókai A. (1986): A Balaton üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozata. Földtani alapadatok a Buzsák (6.sz.) 1:50 000-es térképlaphoz, I. kötet. Feltárás-leírások. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, Kókay J. 1956. Hegységszerkezeti mozgásvisszonyok Várpalota környékén (Tektonische Bewe- gungsverháltnisse in dér Umgebung von Várpalota) - Földtani Közlöny 86 (1), pp. 17-29. Kókay J., RaINCSÁK Gy. (1983): A Várpalota 20 000-es térképlap alapadat-gyűjteménye. Feltárás-le¬ írások (46). Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Koloszár L. (1987): Alapadat-gyűjtemény a Balatonszepezd 1:20 000-es térképlaphoz. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. KoloszákL., Miszlivecz Emőke, Turczi G. (1984): Alapadat-gyűjtemény a Keszthely-Ny 1:20 000-es térképlaphoz. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Koós B. (1977): Mályi durvakerámiai nyersanyag kutatása 1963-1977. évek között. Földtani jelentés és készletszámítás. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Kordos L., Magyar I., Makádi M., Müller E, Szónoky M. (1993): Kirándulás vezető a Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának 1993. június 17-18-i terepbejárásához. Kézirat, Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest. Korpás-Hódi Margit, Gyalog L. (1994): Tata, Ziegelei.. Exkursíonsführer D, 64. Jahrestagung dér Paláontologischen Gesellschaft 26-30. September, pp. 42-48. Lóczy L. (1913): A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, 1 köt. 1. rész., I szakasz. Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, Budapest, 617 p. Mészáros J. (1969): Alapadat-gyűjtemény az Ajka 1:20 000-es térképlaphoz. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Peregi Zs., Partényi Z., Bakony I,, Német A. (1979): A Zsámbék 25 000-es térképlap alapadat-gyűj¬ teménye. Feltárás-leírások. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Rosta Éva (1993): Gilbert-típusú delta a Sopron-környéki szarmata-pannóniai üledékekben (Gil- bert-type delta in the Sarmatian-Pannonian sediments, Sopron, NW Hungary) - Földtani Közlöny 123 (2), pp. 167-193. Royden, Leigh H. (1988): Laté Cenozoic tectonics of the Pannonian Basin System. In: Leigh H. Royden and F. Horváth (editors) The Pannonian Basin. A Study in Basin Evolution - AAPG Memoir 45, pp. 27-48. Schafarzik F., Vendl A., Papp F. (1964): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 295 p. Scheuer Gy., Schweitzer F. (1981): A hazai édesvízi mészkövek származása és összehasonlító vizsgálatuk (Origin of the Hungárián freshwater limestone sequences and their comparative study) - Földtani Közlöny 111 (1), pp. 67-97. Scheuer Gy., Schweitzer F. (1988): A Gerecse- és a Budai-hegység édesvízi mészkó'összletei - Földrajzi Tanulmányok, 20, 129 p. Selmeczi Ildikó, Tálas P. (1992): A Felcsút 25 000-es térképlap feltárásainak leírása (terepi jegyző¬ könyv, 17). Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Strausz L. (1933): Előzetes jelentés az Eurogasco részére 1933. év őszén végzett geológiai felvételről. Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Strausz L. (1942): Adatok a Dunántúli neogén tektonikájához - Földtani Közlöny 72 (1), pp. 40-52. Szabóné Kilényi É.( 1994): Paks környéki mélyföldtani adatok elemzése. Kézirat, Paksi Atomerőmű Rt., Földrengésvédelmi Projekt jelentéstára, Paks. SzebÉnyi L. (1953); Ikervár és Hosszúpereszteg környékének földtani viszonyai (Les conditions géologiques des environs de Ikervár et Hosszúpereszteg) - Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1950-ről, pp. 265-269. Szentes F. (1948): A kénkovand előfordulások földtani viszonyai a Keszthelyi-hegység környékén - Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1947-48. évi Munkálatairól, pp. 51-103. Bállá Z., DudkoA.: Törések pannóniai képződményekben 245 Szentes F. (1957): Bauxitkutatás a Keszthelyi-hegységben (Bauxitschürfungen im Keszthely Gebirge) - Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 46 (3), pp. 531-541. SzlabóCzky P. (1978): Magyarázó Borsod és környékének vízföldtani atlaszához. A VIZDOK kiadványa a Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából, 98. P' Takács T., Hegyi I.-né, Vitális Gy. (1967): Agyagkutatás a Hejőcsabai Cement- és Mészmű részére (Clay prospecting fór the Helyőcsaba Cement and Lime Works) - Építőanyag 19, pp. 24-30. Tari, G., Horváth, F. and Rumpler, I. (1992): Style of extension in the Pannonian Basin - Tectonophysics 208 (1-3), pp. 203-219. Varga, P,, and Varga, T., (1994): Recent horizontal deformation in the Pannonian Basin measured with extensometers - Acta Geodaetica and Geophysica Hungarica 29. (1-2), pp. 57-80. Vadász E. (1935): Mecsekhegység (Das Mecsek-Gebirge). Magyar Tájak Földtani Leírása, I. Stádium Sajtővállalat Rt., Budapest, 148 p. Vendel M. (1930): Sopron környékének geológiája, II. rész. A neogén és negyedkor üledékei - Erdészeti kísérletek 32, pp, 1-74, 267-354. Vigh Gy. 1939. A Mátra déli aljának földtani viszonyai a Zagyva és a baktai Hidegvölgy között (Geologische Beobachtungen am Rand des Alföld zwischen dem Zagyva Fuss und dem Hidegvölgy von Bakta) - Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1933-35-ről 2., pp. 653-731. A kézirat beérkezett: 1996 I, 31. 246 Földtani Közlöny 126/2-3 co w N 'CŰ .O tű *a co JsC © (0 Vfl) ’S ’cö ás! ra cí *a N w v o c .2 a) •X *-> S.5 •S < 1 ^ 'O N Q. -X ’cö *c -o c c co G_ >5 I * § I Oi V) S X> ■§ I 5 5 1 •s 1 § ** 1 I 5 <3 s 05 l n 2 $ |i sS » £ « TI ^ v» £ -ro 11 1 | "2 £ E É P N y -re •c 1* flí 1 5-, •5,". ~ E t £ UI N ■ m .j, » T 5 * I - fit Isii 5> S'ss, c ■“*3 El ' -S s fi £ 1*5 » a oful K I Q *■ a « M * k J ti * & ^ SS 5-2 £ - ™ N > *> 1. Outerop code, 2 Deseription code, 3. Deseription of the outerop location, 4. Fault, 5. type, 6. amount, 7. Country rock, 8. Pubheation or manuseript, 9. Author, 10. year, 11 Data directly passed over, 12. observer Függelék - Appendix Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 2 47 Közvetlenül átadott adat 11 1 o > •a> 1 0661 11990 | 11990 1 in cn o> 066 1 O) co 0) 8 0) 8 CO c 0 CT oi CT oo oo CT 1993 CT CT 1 1985 j [ ZL6i | (M Í2 V >* CT fi CT 01 E d CT re o N ^ o 5 D <: o PL TJ 3 a Ó OS re 'is O N ^ o 2 Q < ifi >- D> re 5 d 06 J2 Irt O o ff ^ — T3 re 3 m Q < S E •re < o PL TJ 3 □ 5 >< a P •ff c -re re Q 5 >. JZ o p -ff c -re TS ifi O 5 >• fi u P -ff c -re T3 •c re D 5 >, fi u P •ff c •re TJ •c re a CL ff 3 2 t cn re 5 <: 0 PL TI 3 O CL _ff =3 5 re >, CT re 5 < 0 jd E •re co ro 'k o PL >• CD > fi O •ro PL 5 3 0. o > •Ö CM 8 re CJ) CO 1 CO re 0) •M* S c 0 cn r- co CT CT CT in h- CT h- I eo CT r- oo CT co CT CT I 1 ro 1 CT CO CT Cl ie C! o> N (0 < O PL TJ 3 Q re 'í> _j ■3 w* O £ It tó ff 41 M CO lL tó ff c fí co "ff ff d *c re ca u_‘ H « c ff N CO -r ■s tó 0 o < o PL TJ 3 Q tó u TJ C •re re N •ff* c 6 ■ff « o d »n o I H ifi TJ 3 CQ d tó U 1 H 're TJ 3 CD d tó o 1 p 're TJ 3 CŰ J s -8 _J re Íj d ff c> £ co ■c 2 T3 3 o re ff d re TJ re m re Íj d V o c aj co Mellékkőzet 7 PL o E o x tó •ff •O ie fi c o c c ff CL O c c re Cl »Q irt aj *o PL PL o E o fi c o c c ff CL *o tó t) •o PL PL O E o fi c o c c a CL •o « 0) >o J* o £ o JC c o c c ff fi. *o tó ff c 0 c c §. *o PL O E o n c o c. c re Cl 1 •O PL J= PL O E Q C 0 c c ff a. tó o ’5 n PC c o c c ff Cl 3 PL O E o -C c o c c re a ■a _tó ■« 2 O E o £ C o c c re Cl *o « ff N Irt •ff CL ff N >Ö PL C o c c ro CL >o tó ő PL O E o c o c c re a. ‘O tó 0) o E o JZ c o c c re a «o tó a> c 0 c c re CL «o Íj c 0 c c a. »o in T 0 E o fi c 0 c c a «o T c o c fi a re á re fi c o c c re CL •O tó "ff re I re fi c 0 c fi re a, ‘O tó PL O E o fi fi 0 c fi re a re I É 0 c c re dj «o m £ re a re fi c 0 c c re CL .O CT ff X CT re >w CT re c a o £ o x: ff hl tó •ff CL, % S o c c re n. *o tó «) 0 E o fi c o c c a «o tó «j o> Ú o ro JW? I O fi c c Q. 'O tó ff n> a CT re V o £ o fi c c a ‘O c 0 c . c re fi, 'O in 5 c 0 c c ro a «o w V c 0 fi c re a. >o _tn ff c o c c re CL •o ■ff Törések 4 | te w ’>• c c 0 E ro CD M- CM (D M- co co CM CM co CM co ro CM 0 tó. m ff CT aj |55 1 > PL ff tó ■ff ■o O tó « <> <5 í'I PL ff tó 'ff ■a *3 ff > •é «) >> ff ^5 tó £ -aj Cl TJ 'ff CL «g a> > >o ff > ■o ff > Jt >o ff > •re E g PL •o ff > tó ■re T3 •o o •o s PL >o ff > eo 1 »o s lO s PL <o ff > s ■a >o > *o ff > tó PL *0 ff > tó •ff |g >o ff > PL '% > •o ff > *o ff > PL ■o ff > •15 £ o c PL •o ff > •re E & c •o V > •15 E -0 ff > 3 > ‘Q ff > <o ff > Feltárás helymegjelölése 3 N tó in N- ro % -ff fi ? uü % '> -ff X H N in CQ CM =0 TJ •0 Ül ■0 ’íT ’C •5. er¬ re o> 'V X Z is ff fi tó ti ¥ i. ff fi w «> * tf .»> u E s- “§ ff T3 ■S-g "í 3°: __ ff 2 T i E N ™ tó i fc'UJ tó — o B >i IS fi w> cu t; "ff E 3 *1 ff "D ó °\ c * E £ 3 M ÜJCM N ff tó V E -uj tó o 3 V É O f- ro n >. Z a >> z •ö E o CL E « 3 5 *0 ff E «» z > « j a ‘3 3 tó ff ü> re 5 1 Oi >0 E E o CL £ - ff ír +* ff « ^ 3 K 5 ^ 41 ÜL |.S c 2 a ’S tó ff E ff Z £ c >« X) tó o § -ií ff Dí _ff m re" j« D e, c 're .fi Ő '5 ff PL V CT J> aj ca «» N 3 ■re *« fi lA ‘ff •Ü ff ‘tó 3 5 6 % T Uí CT ? •re > re i. Z ö ■R •re fi tó •ff ■o ff íö 3 1 •rö C f re CT T üj >• D> o •re > E 8 ÍM ff •UJ IU o •re c | 1 O « CT CT a w y c 2 O tó O « re TJ o U) tó o CT 2. re X U N tó Q ff hí tó iÚ CO co, 2 tó >V CT ff X tó | 2 B a ff N tó C 3 re re m a c •re -M 0 E 0 x ff é •j 3 in s CT | s re >v c ■re fi jc 0 E 0 fi « :k •UJ ■o tó :§ CT ! « iri w re c 13 bi tó rö CM, c re fi £ 1 3 C o re re CQ •o' ff tó •o 5 >> Is pü •0 ff tó •o Q >- c re fi k 3 N tó 35 CM, >v C re fi P i 3 C re m ■ff hí tó cd CM CM >• c re fi P 'fi 1 3 C O re re m í >• c re e Jü *ff E CT 'A ff o >o =o PL ff fi p c re fi P ■is TJ 'O CT PL 0 1 t re fi 3 co c •re S o 15 re m “ff hí tó cd & a SL •re fi f fi •o i CD •cB tó I ro Ol ? 5 « tó ■c -re 1 0. R tó ff fi. ro 0. >1 CT ff i ! -re J2 ! i '•B >3 LL ■5 re fi re* c* 2 O E o x: fi £ | c •re <a f re 0. •o‘ 1 o re ro "re CQ TJ N wt 1- C •re £ c •re fi L 0 E o fi re* 12 le ti co 5. c •re fi CT ro >v CT re % >. CT ro fi *ff tT ■ti w v) UJ *o c ff ~J re* *2 !E «S £Ű 1 tó •ff tó •re CT ■re > ff fi 5 TJ 3 a •re CL N 3 fi C •re 5 JS O re CL ff •ro .ff > > re •re m •re > ff fi •3 tó re 00 e‘ 8 ■5 1 re Q O E >0 ti 3 3 £ N *» _ ,5; fi ff pl _i re T H CD 1 ff 5 £0 O CM 1 ”» o i H V CM —» ff 5 co •» i H CM 1 H CM ff 5 r> 1 K ro CM » -> co in ■O u> 1— <o i re O i re £ m in i re Q re* h- CT 1 re 5 co ID 1 re S co O l re D re 2 CŰ in ré 5 co t re O re R ö CD re- “5 fO 1 H 1 O CD <D 1 0. 5 T H 00 re 5 CQ in i 0. 5 0 in 1 -> •í c HU O k- Ü- in CM CD CM r- CM r- CM 00 CM CO CM co CM cn CM CT> CM 8 (O CM fO co co s in co in co 8 N* ro ro 8 CT ro ro co o re- •re re re re CM re ro re re re m re 1. Outcrop code, 2. Description code, 3. Description of the outcrop location, 4. Fault, 5. type, 6. amount, 7. Country rock, 8. Pubhcation or manuscript, 9. Author, 10. year, 11 Data directly passed over, 12. observer Függelék - Appendix 248 Földtani Közlöny 126/2-3 re TJ rt 0 •a re X B c re re > sO * o > •03 N- CT) co CT) co 01 CT) r- CT) 1980 X- CO CT> in CT) CT) CT) lŰ CT) CM O) CT) CM CT) CT) in 8 1993 D CT) CT) cm '0 re >• 0) IT O) Ö3 E 2 >s £ o F •o C ■re tj *c re a s >s sz o F •43 c •re T5 ■C re Q 5 X £ U F •4) c •re 2 re Q 5 >s £ O F -43 c •re 2 re D 2 £ ü F -re c •re m O CL 2 Ö 2 X. D> re 2 CL jü í5 5 re >> CD re 5 2 > £ O F •re c •re TJ 'C re Q OL re CT) re > J o -ö 0 u. O ü T3 CT o NÍ _ra re m < O £ E •re —i J v» 0 ■> 0 J* C re m VI O > O J* C re m 2 “ff •» JC >» w re > 'O G •re JC 5 3 Q. o > •re 8 CD ro co Ol (0 oo CD m 1 8 CT) co OO CT) co CT) co o> CO in 0) <0 1 (O 8 CO CD CT> ro CT) (Sí *r O) CO O) CT) CT) 1 o> <0 0 O) ID CD 0) CD CD 0) CD CT) ai •o tí 4) N » ~> >> J2 5 i 0 •re trt o c "re QL X re 2* •o * -j o ■o O -1 CD O 5s o _i TJ o J £ o 5 •re T3 u3 4 ’rö •0 J & J ff •8 —1 5 5s •re ■d UJ re X b re T5 re CD re X b re Tí re m "re X b re TJ re 03 ff -8 _I _i N lA 3 re u co tő re b ro TJ ffi m E •re -0 < _i E •re < E •re T3 < _i E ■re TJ < J E •re TJ < MeJlékközet 7 o E o £ C O c c a *o M V c 0 c c a. >o W X o> SL CJ> re c o c c re Cl. •o 43 § c c 2. ‘Q tn 41 £ V) '£ D £ E o £ i re CL >. Dl re *ré É 0 £ c c 8. ► O V) X o E o £ i 3. 'O ifi re E o £ i D) C o c c re CL c 0 c c re a_ ‘O V) re c o c c re Cl. »o X s c c re a «o VI re >• CT) re •£ £ ■í a 13 c c re a -V § £ s c c g c : C re CL tO V) re c o c c 3 *o V) 43 rá -n? o E o £ C C a •s ? £ ra c 0 c c re tx •o V) 5 o» re >. CTV re sZ o E o £ 1 C re a m O 5 re JC .w; O E 0 £ e 0 c E re a rá O E 0 £ C O c c ■0 0 in re £ a c 0 c c re a. *0 VI X c 0 C c re Ol •O « re CT) m >s CT) re -wT 0 E 0 £ C C re CL 10 m re J X 0 E 0 £ C 0 c c re a. *0 VI re 0 c c a «o jn X hl VI i° in -41 -ií 0 E 0 £ C 0 c c re CL c 0 c c a IÜ V) re c O c c a »o 4) c 0 c c Q. «o X c 0 c c ro a *0 X c 0 c c re a <0 X Törések 4 [ U5 IÁ c c 0) E A A ■Q rre -r 'ír CM r- íM <£> £ £ S £ £ !S 10 CT) CM in 4) 03 re 5, * S| 1 V3 W V o o ** •re £ <o 4) > -O <u > >o 43 > k <o V» 13 O > £ 3 II *o re > *0 re > «o re > >0 V > >ó re > •re E o c •0 re > Jéí •0 re > i0 re > re 3 re «P in •re Ti «0 re > re •re TJ ■O re > jv; -0 41 > ■I > ju; •0 re > >0 X > Jí re M •re TJ »o re > •rá TJ •O V h •0 X > >0 4) > O X V) v, 0 in <0 -re is *0 X > >0 X > *-2 X > <0 re > >0 re > •0 X > Feltárás helymegjelölése 3 I 4) E •■5 o E re" -re > is Z a £ *S UJ ? c l •re jO ct» 1 re 1 "5 is Z ■o 43 £ 4) ■O •n O X Ki VI esi LD Ü, 5J fi ű o> I CT> re ■o re E V £ Vt O re c' •re A o E o £ ni M -re Q. % 3 M 0 E o £ S D> u *r re o c V 03 CL re TJ re z >s X £ •re •3 Z re X c •re £ ií o E 0 JZ d re -a re Z s a re £ re "re TJ 0 '5, z f ■f v> O M 1 ő | "O s|g c £ •re ^ 1.1 Q. £ ‘2 i 3 V) re 0 '3. re' T5 *o o UJ >S cn re 5 'H N •CT s •re £ 2 ll V) •re CD 1 £ S V) S re" •re XI •o •o •re o re E •o in I -UJ c ü JS n £ 8 É. »o a; N v» •re E VI re 1 3 M O E o £ TJ* •8 5 1 CT) 5J CT) re “v* o re £ 3 o ti £ •re w re X re ű. r re S 1 re c CT Q C _re X E 2 É 0 c IC 're* 0 4 £ E o re ■fi ■a tn re V) í íö 2 re" 3 5, •re oJ •e s. V) •0 X >s CT) c re _J M O E 0 £ i B >s CT) V € o T3 C •re co .£ >» CT) 43 fi re a S. = re lT -Q 4*5 O) cl CD x> -'re' re •s re ‘S « 15 re re r re CL re re CT) re E •re |? c ^ o Z re « re J. oü £ a, re re tí •0) r re VI 1 s c o 15 re 03 a c ■re JO CT) 1 en¬ ni re" 8 S ■O •O '€ •0 1 - 52 re re m CT a TJ ■O C 1 TJ •O c « 0 £ re re >* o> re £ >s C •re £ O re ■0 ■ö UJ jí 0 •re I re 1 < I re 1 '1 re CT) •4) £ í re re T) 0 >s CT) s •0 > •43 43 T Q •Ö •re 5* m in •re CT) •re £ •X ■5 1 V) re jwT g 1 í. O) re N re 5 re £ M ■O a i 0 "CT s (/) M 0 '<? l m re N 'ín' •re s re c •re a fi .0 VI 8 & ■X fi 'O £ iO O ‘45 43 E •> re a re *0 2 £ .O re c S« >s CT) ! S M 45 í re T> £ •0 in v»1 5 -re V) ■re a re re re TJ 0 >> Z Xs 01 | re > 43 H X' -re 1 re 43 >V _CT) i -re X E X CT 0 re £ re X VI •re re a -re £ •X c TJ 8 2 43 ' E re re a £ •re £ >. CT) 43 X N "5 -re u 3* » 0) ® cm ró ö D II ▼ re Q T e> VI O co i « Q 1 re d in re ű *T t re ű r- re ű OJ Q. 2 T a. 2 CM 1 re a 0) _i u. in i l- 10 5 o 8 1 ö T> 8 1 b 5 O <D űű 10 i O űű V ) Ü EB £ 8 0 <0 m * b in Ó CD eo T ( ”5 _J 03 CM 1 _J CD S 1 “1 CD CM 1 “> 8 t “7 0 CO “3 in co 1 —3 ■£ c -4) O t- a ID -«r h- m- fs- -*r ao re- CT) re- s in OJ m co in •v m in m 8 r- m oo m CT) m 8 ID OJ in^ <0 JD S in in in (D ID IO ID 8 CT) IO O r- n- CM CO r- ■*T 1. Outcrop code, 2. Description c.ode, 3. Description of the outcrop location, 4. Fault, 5. type, 6. amount, 7. Country rock, 8. Publication or manuscript, Author, 10. year, 11 Data directly passed over, 12. obseruer Függelék - Appendix Bállá Z., Dudko A.: Törések pannőniai képződményekben 249 ro *o « O T3 re 3S X c J 0 ) W > N =0 iC o > -re O I m 05 05 m O) o> (M lO Ci >> 05 ’oj o E —i 0 O •5 O JC c re m _i 0 O 1 JC c re CQ cd £ re 2 u 0 Ü > 0 JC c re OQ Publikáció vagy kézirat 8 | o > •G» O) 1 oi s o> <ű O) CD s m s 5i O) in «r» o> 05 o OQ CD o CO O) O 03 05 <0 1 tű r~ ao n h~ 05 03 r^ O) CO 03 05 cn r- O) ab a> o> 00 co 05 m cn O) O r-- 05 <0 CO CD ao co 05 05 'O K re N 0 _} £ m TJ < _j | < -J E < _i E •re TJ < _i E -re ■5 ö c •re ac 1 c O ui w 40 '« Tí 5 R u c V re LL < ’5 JC •o •re* c CD c 2 le O < re JC 2 •«■ c CD c •re j< 1 c O < re 2 ■re* c 0 c -re JC 1 c 0 5 TJ O r S s s m CŰ £ re 2 •re c CD c •re Jj£ le a LÜ OI •re J3 2 0 X -re 1 2 O Ű cd £ re 2 X X d c ■re £ le O re re d e •re Jí £ O LU N 0 ♦re TJ re > CD 0 E -re X X re d e •re JC le 0 re re d c •rí le O ei N 'O JC jc r- £ re 5 C o c c s. •o 40 ft> c o c c s. *Q 0 4> o c c ra ex *o 40 t> c o c c re CL «o ifi re o c c s. •o 40 re c o £ C re Q. •O 40 re c 1 c 1 •o 40 re j: o E o £ | 3 TJ c o c c & N 40 'íj c o» í Ű c c re Q- 40 re re 3 : o 40 1 c c re Q. •O in re KJ 0 re c f 3 o" ift re c c s. ■0 0 re c 0 c c re >0 0 re g c c re a •0 in re c 0 c c ra Cl. iO 0 re N 0 •re .1 0 CL ■re 50 £ c c re ex *0 0 re c 0 c c re a *0 X 5 C c s. c 0 c c re CL »o 0 X JC 0 E 0 £ C O c c re 0 . JC 0 E 0 £ e 0 c c re a. c 0 c c re ex •0 0 re C O c i »o 0 re c 0 e c re a >0 0 re •*- c 0 c c 8 . ‘0 m re c 0 c c s. *0 0 V C O c c re Cl *o 0 re n JC re 0 -re 50 1 - tű (Ó •>. c c 0 ! E 4Í5 re CD _o ü. CM CM CM Xi -Q Xi JO •o c £ £ s ÍM £ £ 'O CD <0 tn in £ £ £ £ 2 03 w «o % > •o V > 4* > •o ÍS > >o re > S > •i 1 •re jc & & •re £ JC IS 15 > a •o o Cl O re ia 40 ■re T3 •o o X 0 •re n -o o re 0 -re TS •o X •O re > JC m re ,Q ? *o « os E ü re s V > 0 •re T3 •O JC Ti £ Z i JC *■ «0 s? 11 * re ■0 i*M £ 0 c -re E N - CT £ ü -re JC JC 0 >0 11 II 3 JC ■O re > JC 12 re > JC >0 re > JC •o re > .* re 0 ■re ’12 JC JC 0 ‘O 11 II JC 1 > JC •0 re > re w •Q> ■0 « 'SS re E rt re £ 0 •re re u. 40 ■5 -KB X >s o» *> £ 6> o ■5 •0 l> 1 40 •re ■5 re •X % in V * >b cn re c IS Q I JC fl }* S 'fl II “5 •re re _ TJ 2 ; •íí Iá re E re re CL I •re f cr, re r in •re •5 re •re & re £ re o c iT re ¥ s x> o D) f ló 1 2 6 JC IS 40 'O ■a re 1 z =6 40 •o jc re JC > c -ü -« . -Q ?| ni E l7 r O *Ö .C « *Ö •§ ? E s s t/> 40 5 -- •n E a V) í- * I 8 Lfl Jí Ji g í i Íí " E E R •3 S S-I i 5 . i* c * 5 5--S 40 > •IS | Q- 2 r 5 o E o JC re 05 re X) E 9 z re' >. z *5 40 -re E o 1 tt 40 2* re JC c S 13 40 I •O; m 0* -»■ a. I 1 re DL 0 ' ■8 a. re X c •re XJ JC 0 E 0 JC •s Éji¬ re £ X> re JC re 0 * .8 CL re 9 50 05 re & 2 $ ■ő -O 05 re S ■xi X O) re .» I 40 re c JC 7 X -g <ű c*> f 1 £ 2 a 0 3 a_ £ re a 'O re* Se O E 0 £ 1 o» re £ re >• 05 re £ C re I CD «’ •8 a 0 •re i X •re a. •i 05 re z re >. c ■re £ JC 0 E 0 £ 0 O M Q 3 t -S £ JC a E 0 £ TJ re 5 n •8 Q. S ■5 £ JC 0 E 0 £ -O re •5 M -8 £L & c •re £ JC 0 E 0 £ ^re X £ c Irt 5 s re' JC 0 u E 0 >0 TJ ui 5 . c •re £ JC 0 E 0 £ re' £ % •re I 1 1 tT IS E 0 •O T> UJ R C •re £ JC 0 £ 0 £ re“ 2 •Ui ku "ö •a •re £ 0 re E X 1 •s co 1 O) re £ X _re X E ■3 •o re N re > re 1 ’5> c 2 "2 re íí S 8 11 _re X E « TJ i 0 3 ex *o re ex re -J c 'IS 0 •re ! s •a 0 •8 'Sí £‘5 •re « > £ >• 05 § JC T5 O •re E RÍ í z i -re KJ B •re EQ Leírási kód ^ r>. (N *9 s i “5 00 CM ”» o m- i —> CM <*> 1 "> CM r> o *: re K. O TT 1 Ö r*~ i o *: 00 S 2 I Ö CM 1 Ö D- 1 _i CD CM 1 2 0 CM » a. 2 10 1 _i CD « 1- ó Ö X II m 1 _i 00 n 1 _i CD CM CM 1 O * cn CM 1 0 ¥ £ £ l Ü O CM O in CM 1 2. (O CM 1 2 í c •fii o h- a ID r- CD r* r- r- 00 N O) r« o CO 00 CM C0 re cn oO x> cn a) X CO 00 in 00 re (Ű 00 XI 10 cO fv. 00 03 03 0) 00 05 CO 8 8 05 CM 05 m O) 5 in 05 A a K 3 G u a. >3 a o ■X -a 'P w ■o e cn w ’c — O fO E ~ e V) c V) — '03 Sigs u sö i- > M •CO 10 5X"ts ’C « u cn a ^3 3 s »> a§ c i5 o: w N O *r> in Qí 3 3 CL CL cr •-NO a Függelék - Appendix 250 Földtani Közlöny 126/2-3 re TJ n o ■D A *TO 3 c o X > N X 3C O > -CT 03 cn CM co O) 03 K~ O) CN 00 CT) j1986 | 11932 | 1 ÍN ■_o >. cn 03 re E «: 're PL 2 0 Ü 0 o c re > 5 >• X o F •re c •re re o >• e> N -g T3 re a X re CT) re co _i 0 o c O O a KI ■S T» 01 ^ c'i JkC I« Iá -j o T3 o a co re 'n •re PL >- □5 re > :S ’o •re PL 3 3 Ü. o > -re cn I co <o a> cn | CT) 03 CT) cn cn CT) P> 8 CT) CO CT) 1 05 CO m CT) OO OJ o» 00 o> o> CT> <n CT> r^. h- CT) 1 r- 8 00 r-- 0) <7) *o e re K </) rt X _J ISI 0 T3 2 re X ü c •re PL C U _j E •re < re X —i 0 -D O ü_ ui JS 0 o tr "re X _i 5 o a X X _l ö -o o a 5 4) *D 1 re X _i o b a re X _j Sü a re X _i 1 o a cö 0 re —i >• O X O) 5 cd 0 '8 cd •0 PL 0 re —> re X h 0 u 5 í a í N I re ■R W MeJlékkőzet 7 a o o 0 c o c c £ 5 C c 2L >0 irt « c & *ö 0 « g c c «ö 2 5 re o E o X c g c re a, o -kf 0 E o X c g re a ■5 X tf S j*: É 0 X c c a 0 o *5 re JL JL o E o X c o c c a É 0 X 1 re en Dl re c c & c- £ 0 X i «_ >> oá re c c Jxt o £ o X cn I oi- re c ö c c £ 3 4) re £ o X >. oi re X i U 3 4) re E <0 X >- oá re ~s> l 0 O 1 PL X g c c 1 X ■ra 0 <o 0 re c CT) c g •ti 0 X "5 0 <o 0 _re ‘E CT) C c s •0 0 re X 0 0 iO 0 re c .2? X c £ •O 0 re re 73 0 0 : 0 0 re c Q) i .1 0 re CT) O) m c g c re a •0 0 re X "R 0 0 <0 c o c c £ CT) >. cn re c g c re a -o 0 re X 73 0 0 ;0 I ö X d c a ’O 0 re •X 0 re re PL £ o JZ c o c c a & 0 “ff :0 1- U) w >. c c re E XI -Ű <o n CM K- N. rn co CD (0 N" X JQ s h» CN X X ■o X X tg X X 18 oo <L> O) © ."5 PL <o t) > tö > *o « > s «) > *0 X > >0 -kr ■o X > X > ‘0 > 1 > Jrf ■0 X > PL <o o > f > PL W W •re s >o re > •O X > ■o re > PL ‘O X > jí *0 re > PL *0 X > jh: •s re > -K 1 0 •re á PL <o s Feltárás helymegjelölése 3 -re >• cn re o> •ti M •€> KI •0 JS -re CCl •ré cn I "O 3 c 0) j a ‘0 ‘8 irt m £ ! JB le Z a 5 B X 0 E *• fi 3 « i> Xi Irt •'« c J M o € o x: g re 'V l E o T3 I *» i ■’S S ■« -s ^ -re, a .g ce 5 'ŐT Ű 'i o> V JZ í re m •c I 0 o j*r •*) -D I E ■8 *5 a 0 JL *J KI CO fi 0 | KI 0 3 a •8 5 g I tO fi 0 BL N 0 3 a re" u 1 c g. o co re V •** a -S 1 o co ■1 f a o a i i 05 ■% cn re 05 -re í £ re ca i co i oi «1 o> -ti i !E re IS í, C/0 i o> re O) •«; 5 £ re m o' CO 0 •-re 1 § 0 ■5 i 2 1 a s. c •re X E o = ! re >* •1 1 c -re o> •re > *T Q >s o> re X •re 05 1 re E tr f CT) ■1 o 0 -re ‘re* 3 ■* N re o É J5 g 0 s 1 I o 0 -re 5T 3 c o> 3 8 5 0 •re •T | c .2* c* • 2 S ií o CŰ 0 •re S 1 CT) C '2 •!» -«• ■« :3 CO •re X •e •s. o> _re CT) •re *5> •re 2 >. OÍ re * £ o CL E 1 re 0 4 re X «T Q ■1 CT Ö j^r 0 2 ‘X CT) A >> CT) re •c re CT> •re 3 E 1 CT) re V a •o CT o Jkí 0 2 1 •re X ■c * O) re CT) •re 2 E ! 2 tO CT) re V Q •X X o PL M 2 1 a PL o i X 3 >• O re 0 N •0 D g jí re re X re 1 N h re JC <0 1 CL 5 8 1 2 re- rre ( 2 re -> l _i LL f ■U! a. CN 1 _J a cn i -i a E 1 ü cn i o co uo i -i a CD 1 -1 a r>. i -J a cn (N i re Q ? t X J a r? 1 re a T 1 T5 a: T 0 o N- f X3 cc CT> T3 a i T3 £C CN re- i X) a * ■O a CN T -i a ■í c ■re O H D- 8 K cn oo O) s 8 8 o CN o cn o cn o cn o 3 s 8 K- O s 1 o o CN CN CN cn 02 11 M U _l H ra •c *co OJ 5 ÍS £*5 ■5 w F ii -a) ^ c w .<5 V) ro 'liJ a «j II tó fit o Q* - II cd*uj E K . 5 >, £ (3 1.8 a re Lü II IS & 0- u «j 11 ! o 5 S <5 I o. 1 S O S m 2 p 2 re ii re < B« “•o II X re II = 0 CQ ^ -i< 15 1 | <D J CQ II ffl p : w (!) 5 ■g -o ™ -T- m -l- ü i SQ 2. Outcvop code, 2. DescHption code, 3. Description of the outerop location, 4. Fault, 5. type, 6. antoutit, 7. Country rock, 8. Puhlication ot manuseript, 3. Author, 10. year, 11 Data directly passed over, 12. observer Pannóniái képződményekben észlelt törések adatbázisa 2. A törések adatai Függelék - Appendix Database fór fau/ts in Pannonian sediments Ballá Z., DudkoA.: Törések pannónim képződményekben 2 51 Évszám 16 | 03 o> i> E 1 i 1 ■ i i [ o h~ 03 ■ CO O) 03 (O 03 03 CO 03 O) CO 03 01 1 i ■ CO r- 03 1 1 ■ ■ 1 r»- co 03 ■ co 03 - I 1995 1 in 03 03 1 ' • O 03 03 1 1990 1 p- T3 C r- 03 co r- 03 co r-- 03 CO r-~ cn CO h- 03 co h- O) co b- 03 ■ CM 03 03 ' 1 1 1 CM 03 03 rr 03 03 co co 03 T CO m 03 CO in 03 03 r- 03 03 CO 03 03 h- 03 ■ CM 03 o> 1 m tc 03 1 < tJ- 8 •*? co 03 -M- CO O) ' ' _Q3 N CD in r- E 0) Z z z Z Z Z Z Z z (/> CO c n <0 CO Z z Z Z Z Z z z Z Z z z z z z Z Z Z z z Elmozdulási 11 | « ű 3 E TF *5 E o E E o E E E a E o E o E o E o E o o CO o 1 m un JD in CO un CM O CM c c c LLl CŰ > > Karc 8 | o rt n 03 C 6 > O) o W) o co 10 >» c ■re Z LO ül ■O ■O a Ol o M m oo s 8 8 o LO o r-i o LD O UD o CO 8 in r- CD in ro LD l g s 8 8 o co o h- i 1 a m CD in co in oo 8 o 03 I o M- in r- CD CO co C ■<11 m LO O in co LO CO LO co co CO CO co ro I 1 t 8 i O S co in M- t 1 8 o oo CM oo oo CM s CM 1 ao ’C co o co z 'LLl ÍZ o ■ 1 1 1 D ' ' ■ Csapás irány 4 LO CO CM in LO LO CO CM 1 LO LO lO CO CM LO LO >* z a i z •ÜJ >s Z a >. z i z •LÜ z >. z Q l Z ■LÜ ' o CO CM 8 z Q i >S Z •LÜ O CO CM o in 1 eO 3 <V o 05 £ w E- H Hl LD Hl Hl LÜ LLl LÜ LLi LÜ LÜ LÜ IÜ LÜ LÜ H 1- 1- LÜ LÜ H ÜJ IÜ LÜ LÜ LLI LÜ I- LÜ 1- 1- l- Leírási kód 2 03 1 (3 ■'T t a co a ID 1 o ül o LO t í D üi U LD 1 C9 (/) O LO i Ül Ü LO 1 w Ül o 1 03 Q CO 6 U) O CO CM 1- ro CM H ro CM i 1- CO CM 1 1- CM 1 CD üi Ü CO Ö CM LO i 3 03 03 <D ü n 01 LD 1 3 CM 1 “3 '<* l ~3 O 1 ü ül o M" CL r- i CD cl O CM m 1 ~s LD CM “3 CO CO 5 T KJ 5 CM 1 ro 5 CD TT t ro 5 co CD i ro CO o h» o 1— Térk.. Pont CM n co ro in LD (D LD (D (O h* r- CO 03 O - CM CO •M- m LO f*- CO ra CD 03 O CM CM CM CM ÍO CM co CM í "3 IS §-B* Sí ^ Ob CM 6o «u fv. tS Q s. £ •9 '« Tj 5 . ts ír: . - '-n i vo !.£*>' : 5 ^ R ^ *"-* eV ^ ^ .if Zü *3 -rs» ti) *£) >V 3 , a. • ^ E • • ° -ü vj r k, Sr tu c* ci j*: Q ^ ^ .5 s* ~ cu ^ ■*- a íj- r u a E R Q íu rs 83 5^ s s « 2 5 £ bo n Fi 15 <“ . « ~i u íj -a R 3 a o S Fi II S 1 o Q | £ ~ « ^ Q Q " S * '€ Q U) •= Ü ' i II ó’“-B n >i k tu £ % - na t Q J8 ‘ >><-Q a ^ vs 0 'W II II "S cs cs £ ■£ L- <U O ÍJ c « . £ * ÍV. SS £ 3 s »>; w Ll, c e ■ ■£ ss," cn c Függelék - Appendix 25 2 Földtani Közlöny 126 / 2-3 Évszám 16 1 co er¬ ei F S CJ) s CJ) S cn 1 i ■ ■ 1 8 0) 1 8 0) ' o 0) 0) 1 1 1 o O) 0) 1 1 i 8 CT) 8 O) 8 cn 8 o> 8 cn 8 CT) 8 0) m CT) CT) m 0) cn | S661 j m a> CT) ■ o CT) CT) o 0) CT) o 0) 0) ~o o 1 1 i CM Ö> 0) ■M" oo cn TT cö o> TT co cn CD N- cn i 03 N - cn ■ oo M" 0) i c0 ■C cn cn ”*r cn 00 cn 1 co ""í cn Mf 00 o> V eo O) 1 J l 1 ■ 1 * 1 ■ ' 1 co ’^r cn * 1 ■ "T B N co LO £ £ <v z z z Z z Z Z z (fi C fi W cn w cn (fi co W w (fi (fi to (fi w (fi </) Ui (fi (fi (fi ifi ifi c 0 Z z z z « 53 Z3 T3 N O E LU co % MJ E E o E 0 E o E o E o E Ü B £ E CO o N- m 8 m CM Fi lü ÜL > u > u > u LL u > > > > > u > co o tő *: o 2 o> c E -Q £3 £) £5 jO -O JQ -O n > > > > > > > > > r- D) O e O oO O 00 O co o co tn r- O co o r- 8 CD c re Q >s z a Q Isi íxí Q Q >. z ■ul ! ^ Z UJJ >» Z ■Ul ID tn KD O Q N- g KI tn US >. c re 3 O r- 00 r- 8 8 un M in M s 8 o O h- o lO o ID o h- o N- o ’N' 8 in co in r-» o h- in h- in tű LO m CM co xr CO tű QO CM 00 o co m m o co i in m o CD o CD O CO in (NI co co CM a m CM m O- CM m N" CM m M- CM 8 CM 8 CM o co U0 oo CM m tT CM in M CM O o CM o co 8 o CM 8 m CM m CM s o CM CM o r» CQ M in M in co o in o m O r-~ CM O 0) Csapás irány 4 s CM 1 n in (0 co CN CO un CM -í CM CM CD co j 3 ^ o o> £lu LLF UJ UJ UJ UJ UJ UJ Ul UJ UJ UJ Ul UJ UJ Ul UJ UJ Ul UJ Ul UJ UJ Ul Ul Ul UJ Ul UJ UJ UJ Ul Ul Ul UJ Ul Leírási kód 2 i 1- ) 1- t 1- TT h- CO <0 5 CQ co s ro 2 m CO 1 aj 5 m o CM —) cn i 1- o CM 1 CJ) I 1- o CM 1 “3 0) 1 1- o CM —> O CM 1 —} o CM —J Ű) h* T CM 1 ~) 'M- 1 CO 5 CQ ■M- 1 (0 2 ŰÜ CO H CM 1 F- CM 1 H CM 1 H CM 1 F- CM F- CM H CM 1 CO 5 CM 1 cd 2 CM 1 rtj 2 CM CO 2 CO CM 1 “3 CO i l- co h- co 1 F- Térk., Pont 'ií ru '^r cw CM in <N CD CM CD CM CD CN h- CM h- CM 1^. CM h~ CM r- CM h- CM h- <N h- CM r- CM h- CM CO CM oű CN co CM co CM 0) CM CT) CM CT) CN CT) CM CT) CM CJ) CM CT) CM O) CM CT) CM CT) CM o co o co O CO o co ■§ °° r« 8 Js -i: -g « o K •* ^ o y **2 o h §Í R ^ ^ ^ cs . •£ - CT) <3 V v ^ <u r? K ^ ü Í <N bo . : vj J s-s R <i> •bt -S -52 ’E.'S | ^ SS I . W- wi ^ 7* , -JO L &• £ K ° ■ ^ M M S Q o_ S - £ cs 2 £ » 3 bo T—I CU ' ’~ J S ^ rH w R C i-h W 53 ^ • K ,. O .N R ~ § -c Cl O ,R a S u i « II VJ ^ o ! s* ii £: ^ ; ^ S W q VI -S -o g a A ■** S ~ X ír ~~ co O .2 ”8 C 5 m *=» £ 3 ' ö o 3 ír* II >» O -Ci 2 ; 2 ~ •w || Q ■• 2 Í 3 ^ SJj II II T3 5* P - 5U 3 R £ 3 UJ CQ § y s P-"ö R «/) tini Cü *. -V Ü $ 3 R Függelék - Appendix Bállá Z., DudkoA.: Törések pannóniai képződményekben 253 Évszám 16 I IX) *5) 4) £ 0> co o> | 0661 | 8 O) 1 1990 I 1990 1 CO 00 cn 00 oo 03 - i ' i ■ ' i l ■ i i ' 1 O) o> i 1 00 oo CT) C0 co O) 1 ■ 1 i ■ i - ' 1 r* •D O - - 1 1 * r- oo CTí t 1 O) O) 1 a> 0) 1 1 1 O) O) 0i CT) 5 03 1 1 m h- CT) h- co 03 í r- co 03 t- cű CT) t 1 CO 03 CT) oo CT) CT) CO O) 03 03 G) CT) CD O ro s co CT) CT) <o 03 03 Szter./14| UJ C~ £ 0 z 2 2 2 2 2 2 co CO CO CO co CO co co <0 CO CO co CO 2 2 2 2 2 2 2 2 W £D to CO CO co CO cn Elmozdulási 11 1 n « ■5 E TT *5 E Ü E o E E o E o E o E o E o E o E a E o E u E o E u E u E o E u E o E o E o E E o E o E E E o E E 8 LO o CO o oo lO o CD LO o co 1 lO o co un o oo t in o co 1 un o co in o 00 m o a> 1 un o 00 in o co i UJ o 10 SS o CM X o CM o CM 8 i O 8 m m CO CM o > > > > > | Karc 8 | 0 5 JD XJ -Q J3 -Q X) X X X X X X X X X X X X > 09 £ E D) <S IŰ >. £ <13 > > > > > > > > > > > > > > > > > > > O 00 oo r^- 00 r- 8 S s 8 m <ű 8 o h- o <o lO ÍÖ o r- 8 8 o co o CM CO CO h- LU ■uj tu *: LU >n 2 Ű >* 2 2 D Q Q 2 LU >« 2 LU >» 2 UJ -LU LU Q -LU | Dőlés 5 [ irány 6 | s^ög 7 s S o h- CM LD o co 8 o r- 8 S 8 lO (D 8 in <o 8 R 8 <ű lű O r*- S 8 1 s 1 0) m O ■M- 8 s s CM m a 00 ID r^- m co n ír n ír o O r^ CM 8 8 ro 1 1 o LD 8 CM 8 CO O 3 UJ C0 ro 8 o CD m T“ 8 O o CM m CM m n § 1 o N- CM 1 CM m 8 CM in 00 8 B o CD lO CD CM 8 CM o lO rsj 00 CM CM tű CD CM 1 - 1 1 Csapás irány 4 Q -LU 1 o CM <0 1 o ■<- ÉNy-DK co 3 n- 0 >> O C7> 1— LU UJ UJ UJ UJ UJ UJ LU UJ UJ LU UJ UJ UJ UJ UJ UJ LU UJ UJ UJ UJ UJ UJ LU UJ LU H UJ UJ UJ UJ LU LU UJ LU Leírási kód 2 LQ ~3 lD 1 \— UO w uo 1 H oo TO Q 1 <13 5 CD UO rá Q U> 1 <? a 1 E— MT 1 h- M- ) 1 1- TT 1 H* ’M- 1 h- ■c 1 Tf 1 h- ír i b- ■<T 1 1- Y K O) 1 CD 2 £D ID 1 ca 2 co o 1 « D r>- i ro 5 GO un r* ro 2 CD T ro a i 03 o ro s s CD ■*r 1 -3 CD ír i *> CO l 1- CO H CO 1 t— 6 tű 1 a CD i ü CD Térk Pont n Oi CO cv rt CM co co CO 3 UJ rt 8 iO CO UJ CO tn CO m co in <0 in rt tn rO in cO in co m co in C0 lO co r^ co r«- co 8 CT) CO CT) CO CT) CO o ír iT ír ír ír ír i? ír t»0 S TS 2 2 -L o ^ 3 o -1 Q ín v tu c -a ■S 'K ? S fc iS .-a is ' Q 4Í ín b<j "u ” l« • 1* S^ H cu -ti , ^ 3 ' ft. 1 • 'o ÍX.w -3 -£ -3 CL"Ö *- -2 ^ O* Q ^ v <u vi 2 ■ K ^ ^ íu ^ M 71 C Vi £ R S "§ 1 w ■ N ?= 2 « 1 E S 2 £ ÖO 8 ^ R >■*. r-< o -P K <3 O ^ II CS <U S S'W •=2 -C 3 ^ s « K K ü Q M A <ó ^ 5 I « £ “ $ Q tO £> II • V Cü k,- 11 <9 Ta ^ c ^ 2 % ~ S l Q JÍ >,w « ^ 2 U " 1 ö -E -w 11 11 ü S 1 2 * *- tu *u c> Ej El II R a £ ti ti ^ " ÍS fc 3 > H ^ ja < íu O V ^ K «u £ c i, c 3 E <y P fu K -5 ö w II *11 3 fel .E - s u “ g w ~ 11 ■- s .£ ^ . 5 ; aj _cs u —. -- . a -S 5 m v -B 1 ~ £ .«-.£ 2 3 11 ^ - C Ö.T3 CÍi^Ul .*£ II ^ k 5 £§> lu J^. <u * ^ 5 ^ Függelék - Appendix 254 Földtani Közlöny 126/2-3 Évszám 16 1 megf. 181 1 ' 1 - 1 1 1 1 1 ' * ' - i 1 1 1 1 r 1 0 CT) 03 CT) 03 1 U) 0 CT) CM h~ CT) CM r~- O) 1 ff 0 0) ( CO 03 ' ' 1 03 h- o> ■ tj o 0 03 03 CO a> O) CO 03 03 cO 03 O) <0 03 O) co 03 O) co 03 0) CO 03 03 co 03 03 co 03 CT) <0 03 03 CO 03 CT) CO CT) 03 0 CD 03 0 CT) 03 0 CT) CT) 0 CT) CT) 0 03 03 0 03 03 Ö CT) CT) ' 1 CT) ra CT) ' 1 1 0 lO 0) 1 0 cc CT) ' 0 CO 03 0 0 03 0 co CD I 0 0 03 ff 0> Tj c r> 0 CT E a) 2 CO w w 03 w W V) CO CO 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Z Z z z z z z Z z Z z z z z "üi -cd 3 T3 KJ O E UJ m aj ■CJ E TT E 0 E E 0 E 0 £ 0 E 0 E 0 E Ü E E 0 E 0 E E 0 E 0 E 0 e 0 E 0 E 0 E 0 M- 0 CO 0 co 0 CM 0 0 'ff 0 U) 0 X> 0 0 s O 0 0 1 0 0 co 1 8 a co 0 CM 0 0 0 CM 0 0 > > > > > Karc 8 t 0 > > > > > > XI > > > > > J2 cn c Jj CT t7l O LD >> C x 03 x 0) X) 0) a> 03 x <P x Ű3 .5í* > 0 CM CM O 0 0 03 0 CM 0 - 8 UJ O Q 0 O UJ UJ UJ ■UJ UJ UJ UJ UJ i Dőlés 5 j ct 03 0 CM CO 8 8 CD CM 8 0 0 r- O CO CT) co co 00 12 co 00 0 03 0 co co CO CM <£) co co CM CO 0 r- l 1 n ff 1 0 ff 1 1 0 r- O ff 0 ff 1 0 0 O r- 0 co 0 r- 0 r- O co 0 co <ű :ct c ■« 00 ff CM S CM 8 CM 8 CM 8 8 UO 0 CM 8 S s CM O CO O r- 8 CM O CM 0 CM O ff CM 8 8 cö 0 ff 0 ff 1 0 co 0 CM CM 0 0 1 0 h- CM a ' >> z a ¥ UJ 1 ■ i Csapás irány 4 >. z Q >•. Z 1 Ul z 1 * ■ t 0 03 1 0 O 1 UJ X) 8 CM 1 O CM 0 }3 f> x» >; o *-7) yZ LU LU LU LU LU LU UJ LU LU LU LU UJ LÜ LU UJ UJ UJ LU LU Ul LU UJ LU UJ Ul H 1 - 1 - LU ul LU UJ LU UJ LU UJ Leírási kód 2 Ó CO 1 O CO T 0 ÜŰ 6 cn I 0 LÜ 0 CO 0 CD 1 0 CD 0 CD 0 CD 1 0 CD 1 0 m 1 0 m 0 DÜ 1 0 00 l 0 CD 0 0 0 m 0 tn l 0 0 <D □_ 5 l y— co [ flj co LD 0. 2 O LO 1 0 8 1 “* 03 CM 1 0 II CO ró a ff ré Q 0 1 0 1 /) O 0 t co D 0 1 co O 0 (I! 0 0 ro O 0 l co a ff 1 co Ű ■£ c -oj o )- 0- ff M" M - ■ff- 'ff 'ff ■ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff <M ff 0 ff ff ff 0 ff 0 ff 0 ff r- ff r^ ff co ff 03 ff 0 ff 03 ff 0 0 0 <r> K ■S 55 ft. a p C íí 3 ,B.r o h • h u • ur, vo CM t5<j <o - |55 ■+Í • ff* 2* CO t-H tU v fc W -2- L U PX W - « .« •« ~ uq "ci ' <u *£s > 3 ; ex , fX"ti ‘Q ,ÍX Q 00 w <u cu "ti c 5 $ S £ W S is t>0 N R V3 5 a « 2 a. g ti <j II =y Sm W ts ■*-* T-é ‘ÍJJ § vd V- r-H -Ö K o F-» vS >. ! * Si Q s .- s >3 V) ^ O " ^ 3 Cl ^ ■“ >- II »■' S>c 2 ; % ~ „ O « >, w "3 gm s> 'W II II ■° g K * § ^ ““ II c £ JS ”T 1 o _a- o il x w CO R in 53 -X ÍÜ s* L*i ^ OD To It X di -o ^ ■ tS vH, ít 11 *3 > *TL íu S: - II tx ^ C/j nőt in stereogram Függelék - Appendix Ballá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 255 CD E -co N m > ■UJ CO *B> a> E O CO 0) h~ co CD D s O) CD CT) CN CT) CD CN CT) 0) CN 8 CN 0) 0) CN CT> O) CN CT) CT) CN CT) CT) CN CT) a> ' ' ' ' ' 1 • 1 ' 1 - ) ' ■ 1 ' ' r- ■d o i t I ' ' 1 ' 1 ' l (O ao CT) CO 0) ro CT> 00 LO CT) 3 CT) (O CT) CT) CO s CO CT) 0) C0 CT) CT) co CD CT) CO CT) CT) CO CT) 0) ro O) CT) CO CT) CT) co I CO CT) CT) ro CT) CT) CO O) CT) CO CT) CT) co f CO 0) CN sr CT) CO CT) CT) Szter./14| CO o E ot Z Z z z Z CO CO CO CO (0 CO CO co z Z Z Z Z CO co (/) CO (0 (0 10 Z Z co CO co CO CO £0 Z z CO Elmozdulási 11 1 n <ú e rr óü E Ü E E E o E u E o E Ü E o E o E o E o E a E o E u E o E E o m 4=5 -* o co l m u> 1 o L0 lO o co LO o o in o CN Q LO ö D V tT in > ILI CD LU CD LU —> LU “3 > > > > > Karc 8 1 o bi £) Ol e E n- OJ <3 NJ to >s ■ra > > > > > > > > -O D n x> JO > > > > > > > > > 3) JD > > > > o r- o h- o r- o CO o C" LD h- CT) CO o c- lD CD LO CO r-~ co LD tD oo CD D h- >■ z k UJ >. z -LU Z UJ ■LU Q Q a Q UJ Q O HU a UJ Dőlés 5 | r-. O) o <£> >* c. fO o h- 1 1 o co 0) 00 CD CO co 00 O) co CN LO o CD o CD co ’N- I w co o r*~ O N S LO LO ro co cn m CO LO 3 CN CN LO m r- CD oa CD o tD CN tD CN o co CD ÍN 0) 1 1 CO h- Cű h~ CN CO KJ lO LO •N- L0 LO LO N- 1 o CN LO co LO r~ CN LO r- CN L0 CO CN Jö O) CN 8 CN (C h- CN S LD ■N- o a m CN O CO CN CD ro CN LD ro CN D ro CN D CN 1 D co >> z o ' ' >. z Q 1 Csapás irány 4 * a i >* z UJ Q i LŰ o 1 -UJ Q •IU to B <v g §5 ° UJ LU LU UJ LU LU LU LU LU UJ UJ UJ LU H LU UJ UJ LU UJ UJ UJ UJ LU UJ UJ LU UJ UJ UJ LU LU UJ UJ H UJ Leírási kód 2 h- i CD Q CN 1 CL 5 1 0- CN 1 m a 0) t _J LL CT) _l LL CT) —1 LL CT) _! LL LO K co 1 H lO i 1- LO co 1 o ¥ O 3 t CD T3 00 CO I b 1 o 3. o CD CD o CD ŰŰ o CD CD o CD tn O t CD £Q o CD CD o eb cű co CD cű CD 1 CD m •N- i CD CŰ ■N- CD co -*T CD CD ’N 1 CD £0 1 CD CO 1 CD CO X2 oo (O Ö co LO Ö in i CD aj ■* C ■fli o H Q- CN D CO un -*T D LO LO CD LO CD lD l£> lO CD LO r- LO lO LO h- LO 3 O) LO o CO CD CD CN CO CN CO CN CD CN co CN <o CN LD CN CD co CD s n CD ■N- O "»* CD ■N- CO Tf CD N tD D CD D CD CD CD s „ ^ I S ^ -h o c ^ b - S *3 O h : c ^ tH Q . “3 - . C. ■vO ‘5 - >><N C M t>o ^ 'x i 55 1 ? jí OO r-4 Sí su 1 5^.52 l •£ ^ L^S w <U -Cl >* a Ö, : K t>0 § 'O * ( v> Sí ^ í-H O W Sí *T3 UJ a üí Cft K O N 3 Sí cs b II a x: n LS ■'-* vÜ SUJ Sí. cs u Q S II -ö o ,B II QJ E-t 9 rS) OS f-t Sű K O II ( 'fault : > • o. ^ £ c Q a S , .sq a UO II Sf ^ V II O*" I 2-£ Q «5J II J3 ^ VI ö 'W II || ■ íi.ft j f.* 1 -b ^ K vs -í: II Sí -J. a 5 “ B * ii C> B o § 3 > ^ .ö o ^ .. S w S B in ii tr £ “> -™ .*> -s 2 ^ —- ^ a a -5 1 p .S- ^■£ SXTS ■£,w e Függelék - Appendix 2 56 Földtani Közlöny 126/2-3 Évszám 16 | megf. 18] ] l in 8 ro CD a> r> a> CD co Oi CD ro CD CD to CD CD CO 1 íO 8 CO OJ CD co CD CD CO CD CD 1 ■ i ■ ■ ■ i 1 • i ■ 1 ■ ■ ■ ■ i ■ • i f- T> O co 1 ro Sí a> ro 0) O) co G) CD ■ ■ i 1 • ■ 1 ■ 1 - 1 CD 1 CD (O CD CD 1 CD 8 CD (D 0) CD I CD S Sí 8 CD CD a> CD 1 CD CD CD CD 8 CD 8 CD <o o> 5 01 LO rO a> r- co 01 o co 01 o co O o CO ai ’í <D N c n Lf> C" E aj Z co V) W CO Z w co í 0 CD <0 CD CO CO (fi Z z z Z Z z z z Z z z z z Z z z z Z Z z z Elmozdulási 11 | ro 4> ’D E W o E o E o E E u E o e o E o E o E E E E E E E E E E £ E E E E o (0 in CM ro in CM m CM 10 CM CO D~ CM LO co o" CM r- LO o CM o CM LO T~ > LL Ll LL Karc 8 j o N 3 £i -Ű n > > > > > > > o> c E > > > > aj rj V XJ > a> o a> r-> f O r-* CN r- o oo o co ao o o <o o o CM m CM o lO C 15 ÜJ ■UJ Q Ű ÜJ o iU UJ UJ UJ UJ lO i n o ■o Q r«* Dl ű N O) co w o r- <N CD h- h- CD a> m co CM (D o CO o 00 8 m co o r^- m s m m o h- S O <Ű CM r- r*- m h- S o o co m LO h- u> lO co 1 O co O LO 1 co M - co N- CM LO tű C VB h> o 0> r^ CM O oo CM o OD CM 10 03 CM h- a> co in 0) O CD CM m m CM o co O co CD CM CM 8 CM o CM CM in cŐ CM 0) CM m ■*r m TT CM CM m o co 8 CO CO CM CD CM CM CD <M m CM CM in CM CM in CM CM i tn CM co m ro CO CD rö >» Z Csapás irány 4 o s <>■ g » UJ lü LLI Hl LU LÜ LU UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ »- 1- UJ UJ UJ Leírási kód 2 in i CD QQ m i O CŰ U1 1 ü CŰ m i 0 CŰ oo N" 1 1 _J CŰ » CŰ 1 _J co 1 _J CŰ _j CŰ 1 —I CQ 1 aj 1 _J m 1 CD CM 1 _J CŰ s 1 “3 lO CM ~J 8 “3 8 1 O CO 1 —> m co ~i K CM -3 ID ÍO “3 ID CO 1 OO CM “3 co CM 1 *o O ''C ~3 CM CO 1 “3 CM <o I ”3 CM CO s. ru h- i b 't l b r-- i 0 X co i o -X. 1 o * -* c <5 o K 0- 8 8 10 (0 CD CD l~~ a> 8 s 8 $ 8 8 8 § 8 0) lO o r- CM CM <o N r- w h- ID r- CD r- h~ h- p- c- CO CT> N> 01 r- i 5 CM CO w o «0 n CO co o co 00 CM O L*1 £ „ 4 ^ 8 «i i ■§ « R. ^ . U "3 .a.«o O b g CD O C ^ cs K 05 e ^ ■ 2 K u K e -S VD 5. _rf>CN 3= t "~ l 3 ^ 5» c* 8 | OJ O « t-i -~3 .&■ 5 S t-o 1 •+* C W cs E 53 1 s -s rq 23 w ^ s Oj i-O p ^ g 1 £ a rr* Sl. L'S a. .jó z3 ■a ^ T 3 v^_ . i 3 S .5 £ ö. B « E- Q a £ v .öp 3 ii >' u c c * ,! -3 a> w « s Cl >-a l. Q ^ >* 11 & ^ c II ^ | >1^ "3 . > <-n a hS II ll cs cs H r L. cu O U K 5= « .a. ° w PQ £ a > K ts ^ Q ^~s ^ US II ^ 3 5 « jrS b a g .•g R.-C P ,Wi ,W5 a.^s S .a. ll ^ "w Ll, nőt in stereogram Függelék - Appendix Bállá Z., DudkoA.: Törések pannóniai képződményekben 2 57 Évszám 16 1 eo * 5 i 4 J E 1 i ' 1 1 1 ' co (7) O) CO 8 ' CO 0 > 0 ) co CT) 0 ) CO CT) a> C 0 CT> CT) CO CT) CT> co 0 ) 0 ) CO CT) 0 ) CO 1 CO 8 CO CT) o> CO 8 | 1993 | 1 ' 1 1 1 i í ' - l ' - r- T 3 o co 8 CŰ r- co CO fNr o OŰ h- o> oo o cű h- CD co r- o> oo oo CT) 1 < co r- CT? - 1 i ' 1 ' ' 1 S 1 1 1 CO co CT) 00 co 0 > CŰ co 0 ) 00 co O) 00 oo o> OŰ co G) CO oo O) 00 co 0 ) m co CT) O CT) co co CT) oo 03 CT) NT fc N c 0 Lft O £ <D Z Z z z CO (fi CO co Z z z W w CO (fi w Ui (fi C fi ifi (fi (fi W (fi (/> co (fi (fi (fi Ui (fi CO z z CO CO Elmozdulási 11 | n u -£> E E o E o E o E o E o E o E o E o E o E o E o E o E o £ o E o E u E o E o E E o E o E o E o E u E o E o E o E o E Ü E o cO 1 co 1 CO 1 o o CM o -M- co o CM CM LO m o o CM in CM o co o co m o' CM C-- m- 00 o co o in o in i o xr c •co -C •ŰJ c >> c •ro > 0 ) c rvi ”03 Ll_ > > > > > > > > > > > Karc 8 | o cn c E > > 0 £> 0 ) n r- O) o Q o 1 X 5 C •<5 UJ UJ | Dőlés 5 | r- CJt <5 tő O CT) LO 0 ) cn CM TT o co i o O CM CM CM 1 s o |X- o h- s in CD o l£> O CO in 00 in 00 8 in co » CM M- oo M in 8 8 o tű CD tű co >n i s xí Xf to >. c •re i 8 CM CM s r^ CM co oo cö O CM CO '■fr CM CO 1 o co o co CM o M" CM CM r- s CM m tű o 8 CM o 1 S CM CM OD CM xr CD CM CM CM oo h~ CM co 3 tT tű 8 o CO CM t 3 Í Ul \ ' >• z Ul Csapás irány 4 I lO m- co i ir> CD >- z Q i 3 Ul * a >* z ■LU X Z O i 3 : Ul o co CO 1 8 p) jQ iZ o ® (2 LU U H LLI LU LU UJ LU 1 - LU LU H LU LU LU LU LU LU LU UJ LU LU UJ UJ LU LU LU UJ UJ UJ UJ LU h— H LU LU Leírási kód 2 i b CM <3 _j CO CM c> 3 CM 1 O 3 : CM 1 o CM 1 2 O CM 1 CL CO _J co tű i _j CŰ ix. CM 1 b ii i o 3 : LŰ _J CO lO 1 _l CD LO 1 —i CD in i _j Oű CO _l CŰ L 0 —1 CG CO -J co CO ÍD CO _) CD CO _J CD co CŰ CO 1 -1 CŰ CM CM O 3 CM CM 1 O 3 CM CM O 3 CO CM O 3 CO CM O 3 co CM o 3 co CM 1 o 3 CO CM o 3 -Q fx. ö o CM O 3 in CM 1 o 3 L 0 CM 1 0 3 £ c Ki) O 1 - CL ■e oo lO co <u co oo a <o oo J 2 CO 00 n (O oo J 3 CO CO r- 00 00 co oo CO o> to co oo CT> CO o> <o CT) CO CT> eo CT) 00 8 8 8 8 8 8 8 8 8 0 ) 5 ) 5 CT) 5 CM CT) CO 0 ) ’í 0 ) xj CT) -S-ÖrÖ n ^ Cl “ s ’=* <50 S X* tí . CCT) hv O ~ fc -2 3 .$^<0 o h 2 ^ Q >iC is r 5 tS 5 .eis 'vD 5 oo >? S LO UJ *3 K a -"3 ' cj * p ^ g£ c/i *£} ^ K ° : Is : bo ■ ‘ S ^3 c : V- t-H o ifl c i“ ^ ö II cu ^ & ^ JC £ H 13 5 ■w >> Cs X £ C Q a £ v .bű 3 V) ^"o 11 ^ « Q “5 ■= . II„■' & >i c Sí ? - II Q .l >>14 ’b Z ^ B II IL * 5 § 3 ~ * L. ju 3 cu o u • 2 3 E Jj i‘ ii § ÍLÍ 3 S 33 W) 3 . . ^ E ^ tU *« .£ ■—* g 3 m U LZ ju" S 3 -f 1 ,cs 3 -Ö "5 -fc p _w .tó a»"5 s LO t-L, 3<i 22 nőt in Függelék - Appendix 258 Földtani Közlöny 226/2-3 CD E ■TC N tA > ■UJ CD *a> AJ E ' ' ' ' 1 ' l ■ ■ i i i ' r«- oo CT) h~ co cn f^~ co CT) ' ' 1 ' 1 1 1 1 ' ' l i i ■ ' t l ' f- ~D O (C oo CT) 00 oo O) 00 ao CD 00 00 CT) 00 oo CT) 00 00 CT) oo oo CT) 00 OO CT) 00 oo CT) 00 co CT) oo 1 co CD CT) co CT) 0) i ■ ' ao 00 CT) oo oo CT) 00 oo O) 00 ao 0) 00 ao cn 00 co cn CD 00 CT) CT) 8 CT> CO O) cn oo 0) CT) 00 CT) CO oo cn CO 03 CT) o oo CT) CO CD cn CT) oo CT) CT) C0 cn 0) CD cn 0) 03 CT) ■n- £ Tj co UO O E a> Z tn C/) CO W J) (0 ifi CO ifi CO ifi Z z Z Z Z CO co CO (fi ifi CO CO Z (fi CCT (fi CO CO (fi CO CO CO co (0 Elmozdulási 11 | <*o 4> ~Qi E E o E o E o E o E o E o E o E u E o E o E o E E E o E a E u E Q E o E o E o E o E o E o E E o >s c 'ÍO £ •a) c >s c <0 j: ‘CD C >s c •ro j= •CD c c' •CB x: •4) c un CM CD m o CM s o 8 o ö o 1 cí >% c “CB JZ •0) c >. c ‘CB J= ‘CT C >s c ‘CB J= •CT C un un un co CM un cf CM o co N ~a> > > > > > > > > > Karc 8 | o S JD XI X) > > CTJ C É r- cn o </> C0 > c KD > > > > > Q r^- m r- o r- n*- Q Q Q Q Q m w -CD iO D K cn o w LO CO ’í CO co tű o oo co co S co in CD m c- CM in 8 m oo un r- co F'- m un s CM un CM LO 8 o r-- 8 8 C0 CM r-- CM CD ao CD CD CM co o ■*r CM m co TT o co (Ű >s ez T0 8 CM o co CM CM o in CM ■^r CD s CM o CD CM ■t CD CM CD CM co 8 1 1 CM 8 CM CD CM CM h- CM CM m co 3 CM 8 CM CO CO CM CO co O 00 m o CM M- cö 8 CO o cö cO CM 8 in co CM o CM O <o CM LÖ O) 1 ' Csapás irány 4 o 1 CTJ >. z Q i •UJ Több/ Egy? 3 UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ 1- H UJ UJ LU UJ UJ UJ UJ UJ Ui UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ Leírási kód 2 U*) CM » O m CM o to CM O ¥ in CM o *: m CM o in CM i o * CD CM O * CD CM 1 o *: CD CM 1 o (O CM 1 s CD CM 1 O CD 1 Ú. s ao ŰL s 8 \ s. 8 l O X O CO 1 o * •<r CM 1 O Ül ■’T CM O xr CM 1 5 CM O "* CM O CM 1 o *: M- CM 1 O n 1 ~) _j u 1 —1 LL 1 _l u 1 u. \ -J LL -J LL 1 _í LL LL i -j LL 1 —J LL _J LL -* c ~Qi O K CL •t CD T CT> ■•t CD CT) CT) •*r CT) m cn in O) m 0) m 0) «n cn 8 8 CT) h- CT) r- CT) co CT) 00 0) 00 CT) 00 O) CO 0) co O) co 0) 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 TS ^ 8 f'£ t-1* h .9 R ^ cs . eh q R ^3 ■2 '£ Tt ~ 5-> £ •r u ^3 a: • V) ( X> S _?T >><N bo R M g ■ JS í CT3 < _ H) o' y ö. 2 « » ty <m. ÍJ £ R ?s ,9 3 Cl &.TS v -2 ^ g Q ° o tU ‘42 vi ^ , £ « r' tű ö ^ R w R ^ rH Q m ^ "3 wi K R « !r -r r. : 3 h «5 íi K -R R 3 Q hn j| « W a ^ « H lu ^ -5 'fUJ -2 v l4j ö T3 ^ ^ E ^ E s Q a £ , <« 3 <-n 'Cv’3 •° 5 P -H A ■*■* fc r- 2 H fc « i- ’U G q ro -a w , II o ' ■§ ^ í*' 1 c «)) 1 Z g ■“ ^ C) cu UJ II ■ 3 R >W "« £ to s Ü 'ty ii n "2 r - .s£ m CQ £ 3 > i- ,a ^ o ^ v cu R us R II L. 5? 11 < 4 i R a SP ^ 5U *0 ’~— « « $s VD Ll, ■o 5^ 44 p 5) «3 4*. -f- "t-* ?X*Ö R bo Függelék - Appendix Bállá Z., Dudko A.: Törések pannóniai képződményekben 259 Évszám 16 1 « *cr> CJ E 1 1 l ' 1 ' 1 ' i ' 1 ' i CM 00 O) I 1982 I 1 1982 1 ' 1 ■D O CT) co CT) CO s CD CO CT) CT) OŰ CT) CT) CO CT) CT) cű CD CT) CO O) 0) oO 0) CT) 00 CT) CT) CO CT) CT) CO CT) CT) CO CT) CT) CO CT) CT) OO 0) CT) eö CT) 0) 00 CT) CT) CO CT) 0) CO CT) 0) co 0) O) co CT) CD 00 CT) CT) CO CT) o CO CT) CT) CO 0) CT) O) 0) CO CT) o CO CT> 8 0) 8 CT) 1 1 ' CD co CT) CT> co CT) jSzter/14| lft £ E <u z W co CO CO <0 CO CO co CO CO CO CO CO CO co CO CO CO co CO <0 co CO ÍO co CO CO CO CO (0 CO co CO CO Elmozdulási 11 | | méret 13 j E E o E o E o E C E o E E E E E E E o CO CT) o 04 in 04 ö 04 in in CO <o in cm" co co in cm" o co > UJ —} > > > > > > > > > > > > > > > > > > > > > > > > > > Karc 8 j o 15 n £71 C É > h- ü) o in o- co £0 c -ín -UJ in tfl <J o D f*~ C7> o m CM <0 o co 04 CO O CO o- 04 8 uO <P 04 O- « UO CO CD CO 8 o 0- CD CO o* CD m 00 •"t 00 oo h» CD OO CM h» in h- CM ID in r- s n in in co CD m cm in § 8 CM in CT) <0 m co CM co j irány 6 CO cö o co CO co o CM r- m- O co S 04 O CO 8 CM CO o r-~ m- M- CD O n CT) CM CM co ■’t CT) r- CT) r^ h» CM CM co CM O in r- 8> CM M* CM rO CD o m- co CM 8 n CM r- CM CM o CM CO r- CM CM r~ CM Csapás irány 4 X a Q >. Z UJ -UJ Több/ Egy? 3 LÜ UJ LU LU UJ UJ UJ UJ 1- UJ UJ UJ UJ UJ UJ 1- UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ H UJ UJ Leírási kód 2 i LL UJ tr CM 1 -J u_ 04 u LL 04 1 -J LL 04 _l LL 04 1 _l LL 04 1 _f LL 04 1 —J LL CO 1 _J LL co —I LL co i —i LL co 1 _J ll CO 1 —1 LL CO -J LL co _i LL CO 1 _J LL CO 1 -} LL co 1 _1 LL CO 1 _) LL CO i _l LL cO 1 _J u. CO 1 _J LL CO 1 u iL co 1 _J LL CO _l LL CD h- i CD CD Dj- 3 CD r- i C5 co i € co Sch-3 CO é CD in _i LL in _j LL n i _i Ll ■* C o f— CL 8 8 o O O O O O O a CM O CM O CM O CM o CM O CM O CM O CM o CM O CM O CM O CM O CM O CM O CM O CM O co o rO o CO o to o 8 co o * CO o CO O co o p" s XÍ 3 ,a.r O h Cl 5 - 5l(S 4o "5 co cv-. £ K. v •S K ns - ^ i rn ^ -S ‘•E ^ 2 p ki. 1/3 5 Q bo C i. m «» K K cs O Tg 2 í 2 A c a c> b< II : « ii ; tU ^ ; 'W .« £ II - 'UA t/5 a „ .bo a y « *C3 -Z; 3 a <5 >) § v_>~C> V. e ^ A Q LO -a ^ ti -». «U s M O *xs ^ _>i J- ty ^ s - Cl <u «i II w a s uS *5 ^ lo ö .y su II 11 73 « " s ö » o .SL ° II » s ^ o s ± « 12 k. .fii n ■s 8 o 5 w a j» 2 ^ bo bo ^ || « ^ Függelék - Appendix 260 Földtani Közlöny 126/2-3 LD E <0 ívj </) > UJ CO 'cn <u E r- ö o » i 1 1 í i I I 1 1 i i i 1 1 CO r- 0) CM CO CT) to co cn CD CO CT) CD co 0) CD CO CT) ID co 0) CD CO CT) CD CO CT) CD CO 0) CD co CT) CD co CT) ID co CT) | 9861 | | 1986 1 | 1966 1 CD C0 CT) CD CO CD ID C0 CT) CM 01 0) C> co 0> cn oo 01 CT) oú CT) a 00 CT) CT) 00 CT) a> CO CT) 0) 00 0) 0) 00 CT) CT) CO 01 O 00 CT) o co CT) CT) CO G) CT> CO CT> CŰ rr CT) CT) CO a> ■ 1 • 1 1 • l ' 1 1 ' 1 1 ' ' 1 • ' 1 ' -M © Tü cD ID o E 0) z W (Ji V> W CO to w CD « CD CD CD CD z z z z (D w CD CD CD CD CD CD 10 CD CO CD CD CD CO CD CD z Elmozdulási 11 | CO £ -S E E o E o E o e E co o 8 CM 1 ’aí > > > > Karc 8 o _y 15 <J) c E O) o ID >» C ■cl) > > > > > > > > > > > > > > J=) JD > > > > > > > > > > > > > > > > > > © .o Q> n <15 D a> .ű <u J0 a> .o - > o co iD rj co 'í h- CT> CO in 00 r- 00 SS co cö ■"t CO CD CD O M - 3 fO r-~ in M- CM o CM co - o co - m r- Lf) CM CM ID UO CO Q Q Q a Q a >. z >v z z >V Z ÜJ UJ >v Z ¥ >V z >, Z UJ > z btí UJ •UJ * * 'ÜJ kO « ■O) O Q r- o> o co r~~ V- CD 8 íO co OJ m CD CO S h» CD S in 00 co h~ M- in o r- i o <0 s m M- 01 <0 CM o co O CO cö ■< m m <o co h- CO O) r- tű oo CM r- 01 oo co CO cö CO in co <o >v c -ffl 03 JN 8 ■«J- CM un o co m CM o CM o CM 8 CO co 8 oo O CM ID h- CM M- m CM CT) 10 O) <0 co cö co co r-- M" m co 1 uO in h- co M- CD CM h- CO CM CO co cm CO h- CM CM Csapás irány 4 a i ■UJ >■> z 1 >V Z D i ■UJ oo n C: § s f— UJ ILI LU UJ LU LU LU LU UJ UJ UJ LU LU UJ H UJ LU UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ LU LU UJ T5 •O JlC jjj CM ■<TJ U3 1 n u_ un i _j LL i _i U- <0 1 _J LL CD i n LL CD J _l LL (ű _l LL CD 1 _l LL CŰ 1 _J LL co OJ i ro Q CM CO 1 ro a r-v- *0 —J f | _J LL *1 _l LL _J LL _J LL 1 ■o a: i ■o a: 1 w O in O 1 cn O 1 cn O in O 1 in O in O m a 1 in O 1 in O in O 1 w O 1 w O tn ü 1 in O cn O W ü r t •O ű: £ c <n O ff a co o CO o CO o O ^r o 3 O ''fr O O in o in o un o m o 8 o co o a> o o o o o o o o o o o o o o O o o o o a. ~ . b -2 3 .R-iO Ohü *; s ts 1/1 2 - K $ e .g 15 ■« ~ a.' ' Q - 5htN 12 M 3 a § E „ © 2 ü 3 sx w s .. © vi c C « ,§ö “ ^ . ^ 3 3 tu r: v> 3 ~ cd fc 3 fw öv© C >- ss 8« c L r-i O S « w •a 5 £ G ü ^ £ «'W Q ii ■« ^ — qj" 3 -3 O II a -2 'tq w ö Ü "3 3 a *3 >> O l 3 E .ö<J 3 C\ V5 -5 © (I • >s © ^ 11 O -q S: < •“ ^ C) © Vl II M 3 3 ^wsá ^ cn ö .jj 'W II ii *S a a ct 2 fe 8 ■3 3 n c Jl ii E -*. » 2 . o « .&. ° II « a E ^ 2 .g s S C ÍÜ -V ^ C 3 +* u « S 3 W CQ © E e I © r- K in tn V> tx SX"CS 3 <fi 3 ttot in stereogram Bállá Z., DudkoA.: Törések pannóniai képződményekben 261 <0 E ■re N V) > •UJ <0 ex 4J E OJ o> OJ 1 ■ ■ 1 • 8 OJ 8 CD 8 CD 1 1990 | I 1990 I 8 CD 8 CD 0 8 ■0 £ 1 r- cn r- 01 0 (D O 0- 1 00 h- cn - 1 ‘ 1 1 1 1 1 "CT N C/) ii) ? E a> z: z z Z z z Z in CO (O c 0 CO CO CO CO ’ífl á5 D X) N O E LU ff •4» E Tv E E E 0 e 0 E 0 E 0 C0 A O OJ 1 LO 8 0 00 0 OJ 8 > > > > > > > > Karc 6 i 0 N u o> c E r^ O) 0 w tr> c <5 UJ </> 0 D cn 0 N m m O CD m CD 8 8 in CM LO co 1 ? M- M" 8 <D C ~TD a> in CM CM 8 CM 8 CM LO CM uo <0 CM tO O- OJ O) CD CM Csapás irány 4 D 1 >. Z •UJ >. Z Q SsÉ •UJ fO B tg r> >• O ^ ? UJ LU K H H H I- LU LU LU LU LU LU LU LU Leírási k6ó 2 h» ■D £H tJ) 1 ■0 öl CD 1 n o: TJ a CM •< T3 o: TJ 01 CM _J U_ CM _J 11- CM _J u_ CM _J Ll_ CM _J u. CM _J Ü_ CM _J Ü- CM _J u_ ■í C HU p H CL O E E OJ CM CM CO CO CO CO CO CO CO <0 te N •2 a O) m E © "5 're fű ■O fí ''V s o V) s o •I o V) E .Q O II Ili « 'V a e 1" « £ N i(t (Q N .* « Eí ff I| aj ‘2 a * «fc II ° o II UJ 03 O O ‘-g . 5 : s ■co 3 -Se Nőd) C ■> II V) N ■<D J > ‘<U I m-E jlf # ! S ii H > > 3 S a hs -e g 5 C íQ OJ . o — J- w <0 2 .ío5 ’ Jü Q) 1,1 $ ■8 ! t 8 v .2L *:T V XI JÉ o T3 '0f JÉ V) v tö j 'írj írt I > sO r.s 3 . : E.í : Nd « s ^ ■§ *6 t§ Síi H ^ ö. ^ . s § ^ f-> ■■— 3 O R •S ’S5 t> g i ,g is 1 . TS ^ • LTj VO ' Q 2i «N Ck) ^ ^ ^ c 2 ^ ?*> 3 . > 53. . -2 S ti r T3 B Q ) ^3 vj a R ,-g 5 « t>o . 8 vd VI c R « -Q R ' <=S © ^ H 5 <u ^ § S'w £ ~ u ® -2'W w* « Ü M !*! « se q g. Ö<| « 'St, n S: D ^ > >; 2: g ii Q >>w 2 ; "i ■üj II ~ £ 3 8 -S ■« = T3 r ^' C sj -V ■ s T3 2 3 S -s g-S-S, B u » » 5 B w ii II ■2 § ., Ix, ^ Hl sh, ..se f 8 &-a i g 11 o ~ Ö-"C£ K <n v5,tfl C ni °- E| S <5 >■■5 ■§ tn P 11 ‘CD JZ C U ra tn T3 S 'UJ Q ra II w — o á K - II O'lli e k CD >> £ O Ie - *o oj ra =c K LU II 2 s M cd : Ő ^ n | O s . - fű o 11 ő| 11 ro O a v> 5 8 5 ro 11 S « 5 H r re < 32 ® í n ^ re 11 S o 03 ^ —i < 1e 14 4> ^ CQ II II “> re T3 ■o -5 re ~r CQ - 1 - II •0) gS 03 a. o * 262 Földtani Közlöny 126/2-3 re Vf N £ 03 •o © © ifí '© k. :0 N (0 </> TJ -© re c j* © o -ű w ^ ‘CB © > -re c — '© © £ * ■o < 'O • N OL '© !2 re 1 oj ! ■& i itt Q ■O © > O) © z <2 8 I ■S* i ,9 <5^ qj 8 i 3 1 -15 : > t*£L O ” ■D *s li i I t I á I I -§ §> o 1 í 3. o I 5 s. S =5 ftj •Q. I ! I i <2 © ^ “<5 ’O ■b O 0) jc i E o IS Cl i ! i i s & §> a I I £ Jelmagyarázat - Table captions Elmozdulási jell(eg a törésen): V = vetődés - normái fautt, elv = elválási sík - joint p/ane Szter./Nem?: S = sztereogrammos ábrázolás - on stereogram Földtani Közlöny 126/2-3, 263-266 (1996) Budapest A füzérradványi illit vizsgálatának újabb eredményei New results in the study of the Füzérradvány illite VICZIÁN István* A füzérradványi illitről már KISS L. és TAKÁTS T. 1963-ban megjelent monog¬ ráfiája is közölt értékes ásványtani adatokat, komolyan foglalkoztak az akkor már GRlMnél (1953) felmerült megállapítással, miszerint az anyag csillám mel¬ lett montmorillonit-komponenst is tartalmaz, de a kevert szerkezet lehetőségét akkor még elvetették. Egyértelműen kevert szerkezetnek először NEMECZ E. és VARJÚ Gy. (1970) tekintették az ásványt. Genetikáját hidrotermálisán bontott riolittufából vezették le, amely üledékesen áthalmozódott, az ásványról kémiai, röntgendiffrakciós és termikus eredményeket közöltek. Megállapították, hogy kevert rétegű illit/szmektit, maximálisan 25-27% expandáló réteggel (a HEND- RICKS-TELLER-formu]a felhasználásával). Ezeket az ásványtani eredményeket NEMECZ E. (1973) Agyagásványok c. könyvében is megemlítette, elektronmik¬ roszkópos képeket közölt (ÁRKOSI K. felvételei), és az ásvány politíp módosu¬ latát lM-nek állapította meg (pp. 321-324. és a 139., 143., 144. ábrák, valamint pp. 440-442. és a 205. ábra). Az előfordulás földtani viszonyaival részletesen MÁTYÁS E. (1974, 1979a,bj foglalkozott. Eszerint a felsőszarmata limnikus összletben több hidrotermális elváltozási zóna is van, az illites zóna erőteljes kifejlődését az okozza, hogy itt a kiindulási anyakőzet is kimagaslóan nagy K20-tartalmú volt. A Magyarhoni Földtani Társulat Agyagásványtaní Szakosztálya két alkalom¬ mal is tartott illit-ankétot (Zamárdi 1983 és Mád 1984). Az 1. ankéton - többek között - PATZKÓ Á. és SZÁNTÓ F. beszámoltak a füzérradványi illit peptizálha- tóságáról. Úgy találták, hogy az egyik mintánál "a közberétegzett illit-mont- morillonit komponens minden frakcióban jelen volt, a másik mintánál azonban a legfinomabb frakció tiszta Elitnek mutatkozott". A kevert rétegű szerkezetre a röntgendiffrakciós, tiszta Elitre az elektronmikroszkópos vizsgálatok utaltak, így pl. VlCZIÁN I. (1984) SRODON (1980) módszerével 10% szmekit-réteget mu¬ tatott ki és ISII-rendezettséget valószínűsített. Az ankéton kifejezésre jutott vé¬ lemények a következő két publikációban is megjelentek: A kevert szerkezet szmektit-hányadát pontosabban SZEGEDI Á. (1988) hatᬠrozta meg direkt FoURlER-transzformációs és SRODON (1980)-módszerrel (10- 13%), megállapította az ISII-tipusű rendezettséget, valamint kémiai adatokat is * Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest XIV. Stefánia út 14. 264 Földtani Közlöny 126/2-3 közölt. DÓDONY I. (1985) kandidátusi értekezésében nagyfelbontású transzmisz- sziós elektronmikroszkópos (HRTEM) vizsgálatokat közölt, megállapította, hogy néhány (általában 10-nél kevesebb) illit-rétegből álló lamellákból épül fel az ásvány, amelyeken belül nincs rotáció és nincsenek másféle komponensek. Ezen az alapon kétségbe vonta a szmektit-komponensek létét és az ásvány ke¬ vert rétegű szerkezetét. Hasonló gondolatok a nemzetközi irodalomban is felmerültek, és a Nadeau és munkatársai által 1984 óta bevezetett "fundamental partiele" elmélet kiala¬ kulásához vezettek. Eszerint a kevert rétegű illit/szmektitnek tartott ásványok¬ ban a röntgenesen szmektitnek határozott komponensek nem mások, mint a tiszta illit "alapvető szemcséinek" a határfelületei, amelyek mentén a rotáció bekövetkezik, és amelyek mentén a szemcsék tökéletesen dezaggregálhatók a peptizáció során. A határfelületek mentén lejátszódó "interpartiele diffraction" látszik a röntgenfelvételen szmektitnek. Egy véletlen folytán éppen a fenti elmélet által kiváltott kritika kísérleti alᬠtámasztására feltűnt az újabb amerikai irodalomban egy standard anyag, amely minden bizonnyal a füzérradványi illittel azonos. Ezt "Zempléni illite" néven használják, általában csak annyit tudnak róla, hogy magyarországi eredetű, hidrotermálisán riolitból keletkezett, és hogy a minta J. SRODOl^tól származik. Jan SRODON szóbeli közlése szerint ő vitte Krakkóból Amerikába ösztöndíjas tanulmányútjára, de a krakkói minta eredetéről ő is csak annyit tud, hogy valaki Magyarországról hozta. SRODON már 1984-ben megjelent cikkében felhasználta a "Zempléni" illitet, tökéletesített határozó módszerével 17% szmektit-hányadot és ISII-rendezettséget mutatott ki. A "fundamental partiele" elmélettel foglalkozva AHN és BXJSECK (1990) 3 mo- dell-anyagot vizsgáltak HRTEM módszerrel, ezek közül az egyik volt a "Zemp¬ léni" illit. Megállapították, hogy R3 rendezettségi típusú, a közberétegzett szmektit-rétegek hányada: 18%. Néhány általános megállapításuk mind a hᬠrom anyagra vonatkozott, így a "Zempléni" illitre is: eszerint a rétegsorrend az I/S ásványokban is hasonló módon írható le, mint a csillámokban, az elemi rétegek 1M típusú sorrendben követik egymást, amelyet gyakran szakítanak meg hibák, ezen kívül az egyes kristályok gyakran kissé hajlítottak, és a réteg- sorrend-vektor hajlásszögében néhány foknyi ingadozás előfordul. Mindez a hkl -reflexiók elmosódottságát, és így lMd típusú rétegsorrendet eredményez. A "Zempléni" illitről közölt, az [110] (vagy [HÓ]) tengellyel párhuzamos nagy- felbontású szerkezeti kép kitűnik az 1M rétegsorrend szabályosságával, amelyet legalább 8 rétegen keresztül nem szakítanak meg rácshibák. Bár a szerzők mo¬ dellszámításai lehetővé tennék, a gyakorlatban nem tudták a kontraszt erőssége alapján megkülönböztetni az illit- és szmektit-rétegeket. VEBLEN et al. (1990) részletes HRTEM, elektrodiffrakciós és röntgendiffrakciós vizsgálatnak vetettek alá két anyagot, amelyek közül az egyik a "Zempléni" illi t volt. Röntgennel megállapították, hogy "kivételesen jó" R3 típusú rende¬ zettséget mutat, a szmektit-rétegek aránya 17%. Elektron-mikroszondás elem¬ zést és abból számított szerkezeti képletet közölnek, bemutatják a tipikus TEM- képet. A HRTEM-képen néhány elemi rétegből álló "csomagokat" lehet megfi- VlCZiÁN L: A füzérradványi illit 2 65 gyelni, amelyek egymáshoz képest nem teljesen párhuzamosak. A rétegek kö¬ zött világosabb és sötétebb kontrasztjuk alapján nemcsak illit, hanem szmektit rétegeket is megfigyeltek a "csomagokon" belül. A szmektit-rétegek között 2, 4, 5, vagy több illit-réteget figyeltek meg, bizonyos fokú 4-réteges periodicitás is kimutatható volt. Egyes esetekben a rétegeket metsző keresztirányú sávo- zottság is felismerhető volt a rétegekre merőleges felvételeken, amely nagyobb egységek 3-dimenziós rendezettségére mutat. Ezt támasztják alá az elektron¬ diffrakciós képek is. A megfelelő módon leszámolt szmektit- és illit-rétegek aránya jól egyezett a röntgendiffrakcióval kapott szmektit:illit aránnyal. SRODON et al. (1992) a fenti leírást további számszerű adatokkal pontosították. A röntgennel kapott szmektit-hányad: 16%, az elektronmikroszkópos mérések¬ ből kapott maximális szmektit-hányad: 32% (TEM), illetve 21% (HRTEM). A röntgenes és elektronmikroszkópos szmektit-hányad ok közötti eltérés minden hasonló típusú ásványnál megvan, és az az oka, hogy a TEM-mérések maxi¬ málisan diszpergált "elemi szemcséken" ("fundamental partiele") készültek, és minden ilyen elemi illit szemcse határfelületét szmektitnek tekintették, míg a röntgenvizsgálatra kerülő szemcsékben a szmektit-rétegek egy része a szem¬ cséken belül van. Az "elemi szemcsék" átlagos vastagsága csak 3,16 illit-réteg (TEM alapján), illetve 4,84 illit-réteg (HRTEM alapján), míg a koherensen szóró doménok átlagos vastagsága 14 réteg. A kémiai elemzésből számított maximális szmektit-hányad: 22%. A minták NH 4 tartalmát pótlólag ellenőrizték, és úgy találták, hogy gyakorlatilag nem tartalmaznak NHij-et. REYNOLDS (1992) a röntgendiffrakcióra való előkészítés kísérleti módszerei¬ nek hatásával foglalkozó munkájában szintén egyik modell-anyagnak a "Zemp¬ léni" illitet használta. Az expandáló rétegek hányada nála 14%, a rendezettségi típus szintén R3, a politípia 1M, vagy kissé rendezetlen 1M. VEBLEN és mun¬ katársaival összhangban a csak illitből álló csomagokon belül 3-dimenziós ren¬ dezettséget tételezett fel, mivel a nem- 00 / reflexiók helyzete és intenzitása nem változott a különböző kezelések (dehidrálás, etilénglikolos telítés) hatására. VEBLEN és munkatársaival ellentétben viszont a szmektit-rétegek mentén tur- bosztratikus rétegsorrendet állapított meg, amelyet az is alátámaszt, hogy a mintasorozatban a "turbosztratikus index" arányos a duzzadó rétegek számával. A helymegjelölés, valamint a hazai vizsgálatokkal legtöbbször jól egyező eredmények alapján az anyag füzérradványi eredete elég biztosnak látszik. Az új vizsgálatok sok eddig nem ismert részletet tisztáztak, de lényegében meg¬ erősítették a korábbi hazai eredményeket mind a rendezett illit-csomagok, mind a köztük lévő, etilénglikollal duzzadó rétegek létezése és mennyisége tekinte¬ tében. Továbbra is kérdés marad, hogy e duzzadó rétegek, vagyis az illit "fun¬ damental particles" határfelületei szmektites, vagy illites jellegűek-e, vagy eset¬ leg mindkét típus előfordul. Ennek eldöntését szolgálná a külső szilikát réteg felületi töltésének mérése (JOHNS 1995a, b). E korszerű műszerekkel kapott érdekes új eredményeket itthon is érdemes megismerni. Ugyanakkor a nemzetközi szakközönséget is igyekeztem tájékoz¬ tatni egy rövid angolnyelvű közleményben (VlCZIÁN I. 1997) a korábbi magyar vizsgálatokról. 266 Földtani Közlöny 126/2-3 Irodalom - References Ahn, J. H., Buseck, P. R. (1990): Layer-stacking sequences and structural disorder in mixed-layer illite/smectite: Image simulations and HRTEM imaging - Am. Min. 75, 3-4, 267-275. Dódony I. (1985): Rétegszilikátok kristálykémiai kapcsolatainak és rácsgeometriájának transz- missziós elektronmikroszkópos vizsgálata. Kandidátusi értekezés, Budapest. Grim, R. E. (1953): Clay mineralogy. McGraw-Hill, New York etc. Johns, W. D. (1995a): Heterogeneities in illite/smectite mixed-layer clays: somé comments and recollections - Geol. Carpathica, Ser. Clays 4, 2, 73-78. JOHNS, W. D. (1995b): Surface-layer charge and heavy metál adsorption in micas and illite/smectite clays: an X-ray photoelectron spectroscopic study (abstract) - 14th Conf. on Clay Mineralogy and Petrology, 1996, Banská átiavnica, Geologica Carpathica, Ser. Clays 4, 2, 95. Kiss L_, Takáts T. (1963): A füzérradványi illitbánya anyagának ásványkőzettaní vizsgálata a finomkerámiaipar szempontjából - Építésanyagipari Központi Kutató Intézet, Tudományos Közlemények 10, 1-62. ÉM. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest. Mátyás E. (1974): Új illites nemesagyagbánya Füzérradványban - Bány. Koh. L., Bányászat 107, 3, 187-196. Mátyás E, (1979a): A tokaji-hegységi ásványbányászat bányaföldtana (Mining geology of the nonmetallic mining industry in the Tokaj Mountains) - Földt. Közi. (Bull. Hung, Geol. Soc.) 109, 3-4, 488-506. Mátyás E, (1979b): Guide to excursion in the Tokaj Mountains - Xth Kaolin Symposium, IGCP Project No. 23, "Genesis of Kaolin", Budapest, 1979. Nadeau, P. H., Wilson, M. J., McHardy, W. J., Tait, J. M. (1984): Interstratified clays as fundamental particles - Science 225, 923-925. Nemecz E. (1973): Agyagásványok. Akadémiai Kiadó, Budapest. Nemecz E., Varjú Gy (1970): Sárospatakit (hidrotermális illit-montmorillonit) kémiai és szerkezeti sajátságai (Chemical and structural investigation of Sárospatakites (Illite/montmorillonite) - Földt. Közi. (Bull. Hung. Geol. Soc.) 100, 1, 11-22. Patzkó Á., Szántó F, (1983): Füzérradványi illit peptizálhatósága és organofiüzálhatósága (abstract) - Iliit ankét, Zamárdi, 1983, Program 23. MFT. Reynolds, R. C. jr. (1992): X-ray diffraction studies of illite/smectite from rocks, < 1 jim randomly oriented powders, and <1 jim oriented powder aggregates: the absence of laboratory-induced artifacts - Clays Clay Min. 40, 4, 387-396. Srodon, J. (1980): Precise identification of illite/smectite interstratifications by X-ray powder diffraction - Clays Clay Min, 28, 401—411. Srodon, J. (1984): X-ray powder diffraction identification of illitic materials - Clays Clay Mm. 32, 5, 337-349. Srodon, j., Elsass, F., McHardy, W. J., Morgan, D. J. (1992): Chemistry of illite-smectite inferred from TEM measurements of fundamental particles - Clay Min. 27, 2, 137-158. Szegedi Á. (1988): Míxed layer character of "illites" from Füzérradvány, Hungary. In: J. Konta (ed.): Tenth Conf. on Clay Min. Petr., Ostrava, 1986, 249-254. Univerzita Karlova, Praha. Veblen, D. R., Guthkie, G. D. jr., Livi, K. J. T,, Reynolds, R. C. jr. (1990): High-resolution transmission electron microscopy and electron diffraction of mixed-layer illite/smectite: experímental results - Clays Clay Min. 38, 1, 1-13. Viczián I. (1984): Standard füzérradványi illit-minták röntgenvizsgálata. Kézirat, MGSz Adattár. Viczián I. (1997): Hungárián investigations on the "Zempléni" illite - Clays Clay Min. 45,1,114-115. A kézirat beérkezett ; 1996, IV. 30. Földtani Közlöny 126/2-3, 267-278 Budapest A Komlói Természettudományi Gyűjtemény mikropaleontológiai típus-anyaga Micropaleontological type materíal of Natural Historical Collection at Komló SÜTŐNÉ SZENTAI Mária Tárgyszavak: Coccolitophorida, Dinoflagdlata, Sporomorpha, jura, miocén, pannóniai, Magyarország, Bécsi-medence Key words: Coccolithophorida, Dínoflagellata, Sporomorpha, furassic, Miocéné, Pannonian, Hungary, Vienna Basin Abstract The Natural Historical Collection at Komló preserves a significant micropaleontological type matériái of the Hungárián Mesozoic and Tertiary formations. That type matériái has been transferred to the collection at Komló on its manager Mr. Imre Fazekas' initiative from the closed down Laboratory of Hungárián Geological Exploration Company. Micropaleontological research was carried out under Dr. József Bóna's guidance at the paleontological department of the former Laboratory. The stratigraphically important Jurassic sporomorphs of the Mecsek area were described by J. Bóna (1963-1985). Likewise he described the Miocéné Coccolithophorida of the sarne region in 1964 and 1965, later completing the descriptions with SEM photographs in collaboration with Miklós Gál (1985). The type localities were designated in the Transdanubian-hills. The Dinoflagellates of the collection were described by M. Sütő-Szentaj from boreholes drilled in Transdanubia, Danube-Tisza Interfluve and Vienna Basin. These dinoflagellate investigations were ordered by the Hungárián Geological Institute in 1979 to 1991, and resulted in a new biostratigraphic tool fór the Pannonian s.l. sediments. After liquídation of the Laboratory, this work was continued with the support of National Science Funds (OTKA) Project T5498. Fundamental data of 57 taxa, belonging to Coccolithophorida, Dínoflagellata, Sporomorpha and "incertae sedis" are given herein. Manuscript received: 9 th April, 1996 Összefoglalás A magyarországi mezozóos és harmadkori üledékek jelentős mikropaleontológiai típusanyagát őrzi a Komlói Múzeum természettudományi gyűjteménye. A kollekció Fazekas Imre gyűjteményvezető kezdeményezésére került a múzeumba, a megszűnt Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat (OFKFV) központi anyagvizsgáló laboratóriumából. Az egykori laboratórium őslénytani osztályán Bóna József vezetésével készültek a mikropaleontológiai vizsgálatok. Komlói Múzeum Természettudományi Gyűjtemény Komló, Városház tér 1. H-7300 2 68 Földtani Közlöny 126/2-3 A mecsekvidéki jura szintjelző sporomorpháit Bóna József írta le az 1963-1985. évek között. Ugyancsak ő írta le a mecsekvidéki miocén korú Coccolithophoridákat az 1964-1965. években, amit később Gál Miklóssal folytattak, immár elektronmikroszkópos adatokkal egészítve ki a leírásokat (Bóna J. et Gál M. 1985). Típuslelőhelyeiket a Dunántúli-dombságról választották ki. A kollekcióban lévő Dinoflagellata taxonokat e sorok írója a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Bécsi-medencében mélyült fúrások marad ványegyütteseibó'l írta le. Ez a munka Magyarországon egy új biosztratigráfiai (dinoflagellata-sztratigráfia) módszer bevezetésével kezdődött meg és 1979-1991 között készúlt el, a Magyar Állami Földtani Intézet megrendelésére. A vizsgálatok ezután az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával a T5498 számon nyilvántartva folytatódtak 1992-1993-ban. Ezen a helyen a Coccolithophorida, Dinoflagellata, Sporomorpha és incertae sedis fosszíliacso- portokból 57 taxon leírásának alapadatait adjuk közre, az adott publikációkban közölt nyelven. COCCOLITHOPHORIDAE LOHMAN, 1902 Bekelithella echinata Bóna et Gál, 1985 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozán dér Zentralen Paratethys, Bánd VII, Pannonién: 486—487. Taf. 70. Fig. 1-3. Taf, 77. Fig. 1-2. et 4—6. Locus typicus: Mecsek Gebirge, Sandgrube, Danitz-puszta Stratum typicum; Pannonién Holotypus: Taf. 70. Fig. 1. Noelaerhabdus jerkovici BÓNA et GÁL, 1985 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozán dér Zentralen Paratethys, Bánd VII, Pannonién: 487, Tát. 73. Fig. 1-4. Taf. 74. Fig. 1-4. Taf. 75. Fig. 1-2. Taf. 76. Fig. 1-5. Taf. 77. Fig. 7-9. Locus typicus: Mecsek Gebirge, Sandgrube, Danitz-puszta Stratum typicum: Pannonién Holotypus: Taf. 74. Fig. 1. Noelaerhabdus tegulatus Bóna et Gál, 1985 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozán dér Zentralen Paratethys, Bánd VII, Pannonién: 487-488. Taf. 69. Fig. 1-2. Taf. 77. Fig. 3. Locus typicus: Transdanubisches Mittelgebirge, Bohrung Lajoskomárom No. 1. Stratum typicum: Pannonién, Dráva Claymarl Fonnation Holotypus: Taf. 69. Fig. 2. Iihabdolithus poculi BÓNA, 1966 Annual Report of the Hungárián Geological Institute of 1964: 120, 123. Taf. V. Fig. 15-16. Locus typicus: Mecsek Gebirge, Tekeres Stratum typicum: Obertorton Holotypus: Tiefbohrung Tekeres No. 1. 48—49 m Taf. V. Fig. 16. Sütőmé Szentai M.: Mikropaleontológiai típus-anyag Komlón 269 Rhabdolithus signatorius BŐNA, 1964 Bulletin of the Hungárián Geological Society XCIV. 1,: 128, 131. Taf. XIII. Figs 11 - 12 . Locus typicus: Mecsek Gebirge, Hidas Stratum typicum: Unterpannon Holotypus: Práparat mit dér Bezeichnung: Hidas, Tiefbohrung No. 90. 98,3-98,6 m Taf. XIII. Fig. 12. Paratypus: In derrtselben Práparat Trochoaster concavus BóNA, 1964 Bulletin of the Hungárián Geological Society XCIV. 1.: 128,130-131. Taf. XIV. Figs 8-9. Abb. 3. Locus typicus: Mecsek Gebirge, Hidas Stratum typicum: Törtön Holotypus: Práparat mit dér Bezeichnung: Hidas, Tiefbohrung No. 93. 286,1- 286,3 m Taf. XIV. Figs 8-9. in verschiedenen Tiefenschárfen DINOFLAGELLATA (BÜTSCHLI, 1885) FENSOME et al. 1993 Chrytroeisphaeridia hungarica SÜTŐ-SZENTAI, 1990 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bd. VIII. Pontién: 851. Taf. IV. Fig. 5ab, Taf. III. Fig. 3-4. Locus typicus: Transdanubia, Ortschaft Som Stratum typicum: Vöm oberen Teil des unterpannonischen Unterstufe bis zum oberen Teil dér Dinoflagellatenschichten dér oberpannonischen Unterstufe Holotypus: Bohrung Som No. 1. 133,8-139,3 m Taf. III. Fig. 4ab. Chrytroeisphaeridia tuberosa SÜtő-Szentai, 1982 Annales Instítuíi Geologici Publici Hungarici LXV: 212, 219-220. Pl. VI. Fig. 1-4. Locus typicus: borehole Tengelic-2. Stratum typicum: Pannonian stage Holotypus: borehole Tengelic-2, 620,0-623,0 m Pl. VI. Fig. 1. Gonyaulax digitale (Pouchet, 1883) Kofoid, 1911 secundus Fuchs et SÜtő-Szentai 1991 Jubilaumsschrift 20 Jahre Geologische Zusammenarbeit Österreich-Ungam. 1:24, Taf. 8. Fig. 1-5. Abb. 2. Fig. 2-3. Locus typicus: Wiener Becken, Bohrung Aderklaa No. TI. Stratum typicum: Unterpannonien Holotypus: Bohrung Aderklaa T.l. 760,0 m Taf. 8. Fig. 5. Abb. 2. Fig. 2. Paratypus: Abb. 2. Fig. 3. 270 Földtani Közlöny 126/2-3 Impagidimum globosum SÜTŐ-SZENTAI, 1985 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozán dér Zentralen Paratethys, Bd. VII. Pannonién: 518-519, Taf. 81. Fig. 3. Locus typicus: Transdanubia, Tengelic Stratum typicum: Pannonién Holotypus: Bohrung Tengelic No. 2. 611,0-614,0 m Taf. 81. Fig, 3. Impagidimum spongianum SÜTŐ-SZENTAI, 1985 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozán dér Zentralen Paratethys, Bd. VII. Pannonién: 519. Taf. 81. Fig. 5. Locus typicus: Transdanubia, Tengelic Stratum typicum: Pannonién Holotypus: Bohrung Tengelic No. 2. 578,5-581,0 m Taf, 81. Fig. 5. Lingulodinium varium Sütő-Szentai, 1986 Fólia Comloensis 2: 33-34. I. tábla 1-2. ábra Locus typicus: Mecsek hegység, Nagykozár-2. sz. fúrás Stratum typicum: a szarmata emelet felső része Holotypus: Nagykozár-2, sz. fúrás 292,2-292,8 m I. tábla 1. ábra Paratypus: I. tábla 2. ábra. Millioudodinium baltesi SÜTŐ-SZENTAI, 1990 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bd. VIII. Pontién: 851; 853; Taf. V. Fig. 3. Abb. 77b. Locus typicus: Transdanubia, Ortschaft Som Stratum typicum: In den Grenzzonen dér unter- und oberpannonischen Unter- stufen, in den Zonen Pontiadinium pecsvamdensis und Spiniferites paradoxus Holotypus: Bohrung Som No. 1. 467,0-472,0 m Taf. V. Fig. 3. Abb. 77b. Millioudodinium detkensis Sütő-Szentai, 1990 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bd. VIII. Pontién: 853-854. Taf. V. Fig. 4-5. Abb. 77c, 78c. Locus typicus: Mátraalja, Ortschaft Detk Stratum typicum: oberpannonische Unterstufe, Spiniferites paradoxus Zone Holotypus: Bohrung Detk No. 1. 567,0-572,0 m Taf. V. Fig. 4. Abb. 78c. Millioudodinium foveolatum SÜTŐ-SZENTAI, 1982 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LXV: 211-212. 219. Pl. II, Fig. 1-5. Locus typicus: borehole Tengelic-2. Stratum typicum: Lower Pannonian substage, Spiniferites paradoxus Zone Holotypus: borehole Tengelic-2 635,5-636,8 m Pl. II. Fig. 1. 272 SüTÖhlÉ Szentai M.: Mikropaleontológiai típus-anyag Komlón Millíoudodimum pelagicum Sütő-Szentai, 1990 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bd. VIII, Pontién: 854. Taf. IV. Fig. 3. Abb. 78d, Locus typicus: Transdanubia, Paks Stratum typicum: Unterteil dér oberpannonischen Unterstufe Spiniferites parado- xus - Spiniferites vahdus Zonen Holotypus: Bohrung Paks No. 2. 603,0-608,0 m Taf. IV. Fig. 3. Abb. 78d. Millioudodinium transdanuvianum SÜTŐ-SZENTAI, 1990 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bánd VIII. Pontién: 855 Taf. IV. Fig. 1-2. Locus typicus: Transdanubia, Ortschaft Igái Stratum typicum: oberpannonische Unterstufe, Spiniferites validus Zone Holotypus: Bohrung Igái No. 7. 628,1 m Taf. IV. Fig. 2. Abb. 78b. Nematosphaeropsis bicorporis Sütő-Szentai, 1990 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bánd VIII. Pontién: 847; 849. Taf. II. Fig. láb, Abb. 77a, Abb. 76d. Locus typicus: Donau-Theiss Zwieschenstromland, Kaskantyú Stratum typicum: oberpannonische Unterstufe Spiniferites vahdus - Caleacysta etrusca Zonen Holotypus: Bohrung Kaskantyú, No. 2. 460,1-461,5 m Taf. II. Fig. láb, Abb. 77a Paratypus: Bohrung Kaskantyú, No. 2. Abb. 76d. Pontiadinium obesum Sütő-Szentai, 1982 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LXV: 210-211; 218-219. Pl. IV. Fig. 1-2. Abb. 5. Locus typicus: borehole Tengelic-2 Stratum typicum: Lower Pannonian substage, Spiniferites paradoxus Zone Holotypus: borehole Tengelic-2, 635,5-636,8 m Pl. IV. Fig. 2. Abb. 5. Pontiadinium pecsvaradensis Sütő-Szentai, 1982 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LXV: 209-210, 218, Pl. III. Fig. 1-3. Abb. 4. Locus typicus: borehole Pécsvárad No. 15/T-22 Stratum typicum: Lower Pannonian substage, Spiniferites bentorii Main Zone: Spiniferites bentorii oblongus - Pontiadinium pecsvaradensis Zones Holotypus: borehole Pécsvárad No. 15/T-22 63,0-64,0 m Pl. III. Fig. 1. Abb. 4. Spiniferites bentorii (ROSSIGNOL, 1964) Wall et Dalé, 1970 budajenoensis SÜTŐ-SZENTAI, 1986 Fólia Comloensis 2: 34-35. I. tábla 5. ábra Locus typicus: Budajenő-2. sz. fúrás 272 Földtani Közlöny 126/2-3 Stratum typicum: a szarmata emelet felső része Holotypus: Budajenő-2. sz. fúrás 219,0-220,1 m I. tábla, 5. ábra Spiniferiies bentorii (ROSSIGNOL, 1964) WALL et DALÉ, 1970 coniunctus SÜTŐ-SZENTAI, 1990 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bánd VIII. Pontién: 846-847. Taf. V. Fig. 1. Abb. 78a. Loeus typicus: Paks Stratum typicum: Oberpannonische Unterstufe Spiniferites paradoxus Zone Holotypus: Bohrung Paks No. 2. 603,0-608,0 m Taf. V. Fig. 1. Abb. 78a. Spiniferites galeaformis SÜTŐ-SZENTAI, 1994 Bulletin of the Hungárián Geological Society 124/4: 456. Pl. VIII. Fig. 1-2. Locus typicus: borehole Töttös-1. Stratum typicum: Pannonian s.l. Spiniferites vaiidus - Spiniferites tihanyensis Zones Holotypus: borehole Töttös-1. 208,4-209,2 m Pl. VIII. Fig. 1. Spiniferites bentorii (ROSSIGNOL, 1964) WALL et Dalé, 1970 granulatus FUCHS et SÜTŐ-SZENTAI, 1991 Jubiláumsschrift 20 Jahre Geologische Zusammenarbeit Österreich-Ungam, Teil 1: 24. Taf. 9. Fig. 1-3. Abb. 2. Fig. 4. Locus typicus: Bohrung Lajoskomárom No. 1. Stratum typicum: Kunsager Stock (Unterpannonien) Holotypus: Bohrung Lajoskomárom No. 1. 592,0-602,0 m Taf. 9. Fig. 3. Abb. 2. Fig. 4. Paratypus: Taf. 9. Fig. 1. Spiniferites rnaisensis SÜTŐ-Szentai, 1994 Bulletin of the Hungárián Geological Society 124/4: 456-457. Pl. I. Fig, 1-2. Abb. A/ láb. Locus typicus: borehole Majs-2. Stratum typicum: Pannonian s.l., Spiniferites vaiidus (V3) - Spiniferites tihanyensis - Galeacysta eirusca Zones Holotypus: borehole Majs-2. 221,9-222,0 m Pl. I. Fig. 1. Abb. láb. Spiniferites bentorii (ROSSIGNOL, 1964) WALL et Dalé, 1970 oblongus SÜTŐ-SZENTAI, 1986 Fólia Comloensis 2: 36-37. II. tábla 3. ábra, III. tábla 1. ábra Locus typicus: Máriakéménd-3. sz. fúrás Stratum typicum: alsópannóniai alemelet, Spiniferites bentorii főzóna középső része Holotypus: Máriakéménd-3. sz. fúrás, 71,2 m II. tábla 3. ábra Paratypus: III. tábla 1. ábra SüröNÉ Szentai M.. Mikropaleontológiai típus-anyag Komlón 273 Spiniferites bentorii (ROSSIGNOL, 1964) WALL et DALÉ, 1970 pannonicus SÜTŐ-SZENTAI, 1986 Fólia Comloensis 2: 35-36. II. tábla 1-2. ábra Locus typicus: Budajenő-2. sz. fúrás Stratum typicum: alsópannóniai alemelet, Spiniferites bentorii pannonicus zóna Holotypus: Budajenő-2. sz. fúrás 158,0-161,2 m II. tábla 1. ábra Spiniferites sagittarius SÜTŐ-SZENTAI, 1990 Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bd VIII. Pontién: 849, 851. Taf. II. Fig. 3-4. Abb. 76a,b,c Locus typicus: Bohrung Detk No. 1. Stratum typicum: Oberpannonische Unterstufe, Spiniferites validus Zone Holotypus: Bohrung Detk No. 1. 497,0-502,0 m Taf. II. Fig. 3. Abb. 76a. Spiniferites tengelicensis Sütő-Szentai, 1982 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LXV: 208-209; 217-218; Pl. I, Fig. 7. Abb. 1. Locus typicus: borehole Tengelic-2 Stratum typicum: Pannonian stage, Spiniferites paradoxus Zone Holotypus: borehole Tengelic-2 635,5-636,8 m Pl. I. Fig, 7. Abb. 1. Spiniferites validus Sütő-Szentai, 1982 Annual Report of the Hungárián Geological Institute of 1980: 316-318, 342-343. Pl. VI. Fig. 1-2. Locus typicus: Paks Stratum typicum: Lower part of the Upper Pannonian substage Spiniferites validus Zone Holotypus: borehole Paks-2 573,8-578,8 m Pl. VI. Figs 1-2. Spiniferites virgulaeformis SÜTŐ-SZENTAI, 1994 Bulletin of the Hungárián Geological Society 124/4: 457, Pl. II-III. Abb. A/2a,b Locus typicus: borehole Majs-2 Stratum typicum: Upper part of the Pannonian s.l., Galeacysta etrusca Zone Holotypus: borehole Majs-2 106,2-106,3 m Pl. II. a,b,c Pl. A/2a,b Paratypus: Pl. III. Fig. 3. SPORITES H. POTONIE, 1893 Concavisporites (Concavispotites) lineatus Bóna, 1983 Földtani Kutatás XXVI. 2-3: 75-76. IV. tábla 4. ábra Locus typicus: Mecsek hegység, Tolnaváralja-9. sz. fúrás, 535,8-536,0 m Stratum typicum: alsószinemuri 274 Földtani Közlöny 126/2-3 Holotypus: IV. tábla 4. ábra Lycopodiacidites granatus BÓNA, 1966 Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 12: 29, Pl. II. Fig. 1-4. Locus typicus: Houillére de Komló, puits No. 3. couche 6. Stratum typicum: Liassique inférieur Holotypus: de la préparation 336/L, Pl. II. la, lb Emend.: BÓNA J., 1969: Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. fc. 2: 659-661, 692-693, Taf. 6. Fig. 1. Lycopodiacidites mecsekensís BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. fc. 2: 661, 693. Taf. V. Fig. 1-5. Locus typicus: Mecsek Gebirge, Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. V. Fig. 3-5. Lycopodiacidites variábilis BÓNA, 1983 Földtani Kutatás XXVI. 2-3.: 75. III. tábla 1-3. ábra Locus typicus: Mecsek hegység, Máza-15. sz. fúrás 442,6 m Stratum typicum: alsőszinemuri Holotypus: II. tábla 2a, b, c ábrák Porcellispora magna BÓNA, 1983 Földtani Kutatás XXVI. 2-3.: 75. I. tábla 1-2. ábrák Locus typicus: Mecsek hegység, Máza-16. sz. fúrás 1138,5 m Stratum typicum: felsőtriász, raeti emelet Holotypus: I. tábla, 1. ábra Retitriletes zobaki BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. fc. 2: 658, 691-692. Taf. VI. Fig. 3-6. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. VI. Fig. 3-4. Toroisporis (Toroisporis) nodosus BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. fc. 2: 654-655. 690-691. Taf. III. Fig. 12-13. Taf. IV. Fig. 1-2. Locus typicus: Mecsek Gebirge, Komló, Zobák-Schacht, Horizont I. 8,5 m weit von Fixpunkt 52. Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. IV. Fig. 1. 275 SűjőNé Szentai M.: Mikropaleontológwi típus-anyag Komlón Zebrasporites sinelineatus BÓNA, 1966 Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 12: 28-29. Pl. I. Fig. 1-4. Abb. 1. Locus typicus: Houillére de Komló, puits No. 3. couche 6. Stratum typicum: Liassique inférieur Holotypus: de la préparation 336/z, Pl. I. 1. POLLENITES R. POTONIE, 1931 Arecipites hutteri Bőna, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 679, 701. Taf. XIII. Fig. 5-6. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. XIII. Fig. 5. Comb. nova: Clavatipollenites hutteri (BÓNA, 1969) Bóna, 1983, Földtani Kutatás XXVI. 2-3.: 75. Bennettitinaepollenites BÓNA, 1963 Bulletin of the Hungárián Geological Society 93. 1.: 17-18. 23. Emend.: Bennettitinaepollenites (BÓNA, 1963) BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 679-680 Taf. XVIII. Fig. 11-18. Taf. XIX. Fig. 1-2. Bennettitinaepollenites bitorosus BÓNA, 1963 Bulletin of the Hungárián Geological Society 93. 1.: 19; 23. Taf. I. Fig. 3. Locus typicus: Komló, Mecsek Gebirge Stratum typicum: Unterlias Lectoholotypus: Bennettitinae sp. (11. typus) GÓCZÁN, 1956 Taf. VIII. Fig. 7. Bennettitinaepollenites kedvesi BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 680, 702. Taf. XIX. Fig. 3-4. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Holotypus: Taf, XIX. Fig. 3-4. Ovalipollis rugosus BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 665, 696. Taf. IX. Fig. 1-3. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-LIntersinemurien) Holotypus: Taf. IX. Fig. 1-3. Ovalipollis striatus BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 664-665. 695-696. Taf. VIII. Fig. 10-11. 2 76 Földtani Közlöny 126/2-3 Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. VIII. Fig. 10. Parvisaccites goczani BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publíci Hungarici LI. 2: 668. 697. Taf. XII. Fig. 1-5. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. XII. Fig. 1-2. Parvisaccites rakosii BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 668-669,698. Taf. XII. Fig. 6-8. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. XII. Fig. 6-7. Podosporites estherae BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 672,699-700. Taf. XII. Fig. 9-10. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. XII. Fig. 10. Simplicesporites simoncsicsi BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 674-675, 700-701. Taf. VIII. Fig. 1-2. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. VIII, Fig. 1-2. Taedaepollenites rotundus BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 667-668, 696-697. Taf. XI. Fig, 8. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. XI. Fig. 8. Verrucipollenites BÓNA, 1963 Bulletin of the Hungárián Geological Society 93. 1.: 20. Taf. II. Fig. 2. Lectogenotypus: Verrucipollenites apertus (Rogalska, 1954) Bóna, 1963 Locus typicus: Szilézia (Schlesien) Stratum typicum: alsóliász (Unterlias) Lectoholotypus: Pollenites apertus ROGALSKA, 1954, Taf. XII. Fig. 13. 277 SCttőné Szentai M. ■ Mikropaleontológiai típus-anyag Komlón ACRITARCHA Évin, 1963 Pleurozonaria ultima SÜTŐ-SZENTAI, 1982 Annales Instituti Geologici Publici Hungária. LXV.: 207-208, 217. Pl. I. Fig. 1-3. Locus typicus; borehole Tengelic-2 Stratum typicum: Lower Pannonian substage, Pleurozonaria ultima Zo ne Holotypus: borehole Tengelic-2 663,9-665,0 m Pl. I. Fig. 1. INCERTAE SEDIS Mecsekia incrassata Sütő-Szentai, 1986 Fólia Comloensis 2: 37-38. I. tábla, 3-4. ábra Locus typicus: Nagykozár-2. sz. fúrás Stratum typicum: a szarmata emelet felső része Holotypus: Nagykozár-2. sz. fúrás 292,2-292,8 m 18 cm-re a talptól, I. tábla 3. ábra Perforocalcinella Bóna, 1964 Bulletin of the Hungárián Geological Society XCIV. 1: 128-129, 131. Generotypus: Perforocalcinella fusiformis BÓNA, 1964 Stratum typicum: Unterpannon Perforocalcinella fusiformis Bóna, 1964 Bulletin of the Hungárián Geological Society XCIV. 1:129-131. Taf. XIV. Fig. 10-12. Locus typicus: Mecsek Gebirge, Hidas Stratum typicum: Unterpannon Holotypus: Práparat mit dér Bezeichnung: Hidas Tiefbohrung Nr. 90. 194,7- 196,2 m, Taf. XIV. Fig. 10. Perforocalcinella petali BÓNA, 1966 Annual Report of the Hungárián Geological Institute of 1964: 120-124. Taf. VI. Fig. 3, 7, Abb. 4. Locus typicus: Mecsek Gebirge, Tekeres Stratum typicum: Törtön Holotypus: Tiefbohrung Tekeres Nr. 1. 77,0-78,0 m, Taf. VI. Fig. 7. Schizosporis deaki BÓNA, 1969 Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 681, 703. Taf. XIX. Fig. 11-13. Locus typicus: Komló, Zobák-Schacht Stratum typicum: Unterlias (Hettangien-Untersinemurien) Holotypus: Taf. XIX. Fig. 11. 278 Földtani Közlöny 126/2-3 Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi ki a Komlói Természettudományi Gyűjtemény ve¬ zetőjének, FAZEKAS Imrének, aki a dolgozat megírását szorgalmazta és tanᬠcsaival segítette, valamint MAGYAR Imre geológusnak az angol nyelvű fordítᬠsért. Irodalom - References BóNA, ]. (1963): Palynologische Untersuchungen zwecks einer Femkorrelierung dér liassisehen Steinkohlenflöze des Mecsek Gebirges - Bulletin of the Hungárián Geological Society XCIII. 1.: 15-25. Tafel I-íí. Bóna, J. (1964): Coccolithophoriden-Untersuchungen in dér neogenen Schichtenfolgen des Mecsek Gebirges - Bulletin of the Hungárián Geological Society XCIV. 1.: 121-131. Tafel XI1J-XV. BÓNA, J. (1966): Spores de Lycopodiacées dans le charbon Liassique du Mecsek - Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 12.: 27-32. Pl. 1-13. Abb. 1. Bóna, J. et Kerner-Sümegi, K. (1966): Mikropaleontologische Untersuchungen an den Miozánbil- dungen dér geologischen Basisbohrung Tekeres-1. - Annual Report of the Hungárián Geological Institute of 1964: 113-138. Tafel I-VI. Abb. 1-5. Bóna, J. (1969): Unterlias-Kohlenserie des Mecsek Gebirges (Geologie) - Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LI. 2: 624-707. Tafel I-XIX. Abb. 1-3. Tabelle 1-4. Bóna J. (1983): A Máza-Dél - Váralja-Dél feketekőszén összlet pollenvizsgálati eredményei - Földtani Kutatás XXVI. 2-3.: 73-80. I-IV. tábla, 1-2 ábra, I táblázat. Bóna, J, et Gál, M. (1985): Kalkiges Nannoplankton ím Pannonién Ungams - Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozán dér Zentralen Paratethys, Bánd VII. Miozán M 6 Pannonién: 482-489. Tafel 66-78. Abb. 51. Tab. 22. Fuchs, R. et SüTő-Szentaí, M. (1991): Organisches Mikroplankton (Phytoplankton) aus dem Pannonién des Wiener Beckens (Österreich) und Korrelationsmöglichkeiten mit dem Zentralen Pannonischen Becken (Ungarn) - Jubiláumsschrift 20 Jahra Geologische Zusamrrienarbeit Österreich-Ungam 1: 19-34. Tafel 1-9. Abb. 1-2. Tab. 1. SÜTÓ-Szentai M. (1982): A Tengelic-2. sz. fúrás pannóniai képződményeinek szervesvázú mikro¬ plankton és sporomorpha maradványai - Organic microplanctonic on the sporomorphous remains from the pannonian from the borehole Tengelic-2. - Annales Instituti Geologici Publici Hungarici LXV: 205-233. Plate I—VI. Abb. 1-5. Tab. 1-2. SüTó-Szentai M. (1982): Szervesvázú mikroplankton biozónák a Közép-Dunántúl pannóniai réteg- összletében - Organic microplanctonic biozones in the pannonian complex of Central Trans- danubia - Annual Report of the Hungárián Geological Institute of 1980: 309-344, Plate I-IX. Tab. 1-2. Abb, 1. Sütő-Szentai, M. (1985): Die Verbreitung organischer Mikroplankton-Vergeselíschaftungen in den pannonischen Schichten Ungams - Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozán dér Zentralen Paratethys, Bánd VII. Miozán M 6 Pannonién: 516-533, Tafel 79-82. Abb. 52. Tab. 23. Sütő-Szentai M. (1986): A magyarországi Pannóniai (s.l.) rétegösszlet mikroplankton vizsgálata - Über das Mikroplankton mit Organischen Membranbildungen des Ungarischen Schichten- komplexes "Pannon s.l." - Fólia Comloensis 2: 25-51. Tafel 1-3. Tab. I—Hl. Sütő-Szentai M. (1990): Mikroplanktonflora dér pontischen (oberpannonischen) BildungenUngams - Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neogen dér Westlichen (Zentralen) Paratethys, Bánd Vili. Pontién: 842-869. Tafel I-VI Abb. 75-78. Sütő, Zoltánné (1994): Microplancton associations of organic skeleton in the surroundings of Villány Mts. - Bulletin of the Hungárián Geological Society 124. 4.: 451-478. Plate I-VIII. Abb. 1-9. A kézirat beérkezett: 1996 . IV. 9. Földtani Közlöny 126/2-3, 279-28S Budapest Különleges szublakusztris mésztufa képződés a kaliforniai Mono tónál (USA) Strange formation of sublacustrine calctufa at Mono Laké in California (LISA) SCHEUER Gyula * (1. ábra, 2 fényképtábla) Tárgyszavak; tavi fenékforrások, mésztufa-képződés, mésztufa tornyok Key words: Laké bottom springs, calctufa formation, tufatowers Summary At the eastem foot of Sierra Nevada in the Mono Laké of depression origin hot springs are appearing which produce calctufa towers of variegated forms at the laké bed. The springs are genetically connected with the riolitic volcanism which was acting in the laké and in its narrow vicinity. The laké level has decreased about 12 meters so the tufatowers have got over it and today they can be studied. Manuscript received: 30 th January, 1996 Összefoglalás Kaliforniában, a Sierra Nevada keleti lábánál, a depressziós genetikájú Mono tóban, olyan hévforrások törnek fel, amelyek a tófenéken változatos alakú mésztufa tornyokat hoztak létre. A mészképző források genetikailag kapcsolódnak a tóban és annak szűk környezetében a közelmúltban lezajlott riolitos vulkanizmushoz. Jelenleg a part mentén tanulmányozható mésztufa tornyok azért kerültek szárazra, mert a tó vízszintje kb. 12 m-t csökkent. Bevezetés Kaliforniában, a nevadai államhatárhoz közel, a Los Angelest és Renot összekötő főút (365 sz.) mellett, a Sierra Nevada keleti lábánál található a dep¬ ressziós genetikájú Mono tó, amelynek nagysága 150 km 2 (1. ábra). A tó a vizs¬ gálatok szerint a pleisztocénben keletkezett, kb. 700 ezer évvel ezelőtt és az akkori mérete többszöröse volt a mainak. A tó igen magas oldott sótartalmú (10%), vize uralkodóan nátriumkarbonátos, de jelentős a nátriumklorid tartalma is. A tó lefolyástalan és a Sierra Névadóban eredő patakok táplálják. Az arid éghajlati zónába esik. Los Angeles vízellátása érdekében a tavat tápláló vízfo¬ lyások egy részét 1940-ben elvezették, ennek következtében vízháztartása fel- * 1126 Budapest XII. Szendrő u. 6. 280 Földtani Közlöny 126/2-3 borult és 1941-1993 között vízszintje több mint 12 m-t csökkent. Ezzel együtt járt a sótartalom növekedése is. így az 1953-ban mért 50 g/l érték 1993-ra már megkétszereződött és elérte a 100 g/l mennyiséget. A tóban és környezetében riolitos vulkáni kőzetek és tavi üledékek fordulnak elő (homok, iszap). A tavat nyugatról nagy vető határolja. Ehhez kapcsolódóan tuzköves metaszedimentumok, kvarcit és márvány fordul elő a térségben. A vulkáni kőzetek a felsőpleisztocén-holocén kitörésekből származnak. A legidő¬ sebb vulkáni kőzet az ún. Black Point nevű kráter körül található, kora 13500 év. A tó két szigete közül a Negit Island sziklái hat kisebb egymást követő erupció révén keletkeztek. A legelső kitörés 1700 éve volt, míg az utolsó 300 éve zajlott le. A másik szigetet, a Pahoe Island-et pedig a XVII. század közepén történt kitörés hozta létre. A tó déli részén a Mono és a Panum kráterek 600 évvel ezelőtti kitörések révén keletkeztek (GaINES D. 1989). A közelmúlt vulkáni tevékenységével összefüggésben a tóban és a part men¬ tén hévforrások, gőzök és kénes gázok törnek fel. A vízkémiai vizsgálatok szerint a források nátrium (513 mg/l) kalcium (414 mg/l) hidrogénkarbonátos (991 mg/l) és szulfátos (546 mg/l) típusúak, így minőségileg alapvetően eltérnek a tó vízösszetételétől, amelyben fakadnak (DlJNN J.R. 1953). Mésztufa előfordulások, koruk és genetikájuk A vízszint jelentős csökkenése miatt nagy területek váltak fokozatosan víz¬ mentessé a tó körül. Ekkor kerültek felszínre a partok mentén azok a mésztufák, amelyek az egykori tó-fenéken feltörő források vízéből képződtek változatos alakulati formákban. Ezek sorából kiemelkedik a South Tufa Area-ként elne¬ vezett védett terület, ahol érdekes és látványos tufaképződmények találhatók (I. tábla 1.). Nevezetes még az északi parton a North Shore Tufa terület is. E mészkiválásokra az irodalomban többféle megnevezés található szerzőktől függően. Egyesek kalciumkarbonát tufaként vagy mésztufaként (calcareous tu¬ fa) említik (DUNN J.R. 1953). GAINES D. (1989) a megjelenésformákat figyelem- bevéve torony, bástya, domb stb. tufaként tárgyalja. Megkülönböztetnek még thinolit tufát, ahol a kalcit finoman megnyúlt prizmás változata az uralkodó, továbbá dendritikus tufát, amelynél a kalcit ágas-bogas és lithoid tufát, melyre az algák közreműködése révén félgömbös forma a jellemző (Dunn J.R. 1953, RADBRUCH D.H. 1957). A mésztufák abszolút kormeghatározása szerint a források mészfelhalmozó tevékenysége már a felsőpleisztocénben megkezdődött. A legidősebb mésztufa 13000, a legfiatalabb pedig 200 évesnek bizonyult. A tó környezetében a forrásmeszeknek két kifejlődésileg egymástól alapve¬ tően eltérő típusát lehet megkülönböztetni. Az első típusba a part mentén je¬ lentős elterjedésű 1-2 m vastagságú, vízszintesen rétegzett, kemény, tömött Scheuer Gy.: Szublakusztris mésztufa Kaliforniában 2 81 0 5 M i I e s . . 1. ábra. Helyszinrajz. 1. 1940-es vízszínt, 2. jelenlegi vízszínt, 3. mésztufa előfordulások, 4. felsőpleisztocén mésztufa Laké. 1. 1940 laké level, 2. present laké level, 3. major tufa areas, 4. Upper Fig. 1. Map of Mono Pleistocene tufa 282 Földtani Közlöny 126/2-3 mésztufa sorolható. Ez a típus a jellegzetes és elterjedt tavi mésztufák tipikus képviselője. A második típusba megjelenését tekintve egyedinek, különlegesnek tekint¬ hető nevezetes és látványos "toronytufák" sorolhatók. Ezek egy része még a tóban a partközeiben látható, másik részük már teljesen szárazra került (I. tábla 2.). Formájuk alapján megkülönböztetnek: oszlop, pillér, bástya, tű, gomba, gomb, dudor stb. alakú mésztufákat (II. tábla 3, 4.). Rendszerint kisebb-nagyobb csoportokban figyelhetők meg. A kiválás azt bi¬ zonyítja, hogy a tófenéken feltörő hévizek olyan vízi környezetbe kerülnek, amelynek következtében mésztartalmúk egy része azonnal kicsapódik. A tóban feltörő forrásoknál ma is képződik mésztufa. Evvel egyező mésztufa képződés ismeretes még a Nagy Medence (Great Ha¬ sin) nyugati részén található sós tavak egy részénél is (Pyramid, Lahontan ta¬ vak). Ezek közül a Pyramid tavi tufatornyok a legnevezetesebbek. Az Egyesült Államokon kívül az irodalom (RADBRUCH D.H. 1957, W ARING G.A. 1965) többek között Afrikában a dzsibutii Ássál tónál említ még ilyen genetikájú mésztufákat. Irodalom - References Dunn J.R. (1953): The origin of the deposits of tufa in Mono Laké - Journal of Sedimentary Petrology. 23.1, pp, 18-23. Gaines D. (1989): Mono Laké Guidebook. Lee Vining California. pp, 9-37, Radbruch D.H. (1957): Hypothesis regarding the origin of thinolite tufa at Pyramid Laké, Nevada - Bulletin of the Geological Society of America 68. pp. 1683-1688. Waring G.A. (1965): Thermal spings of the United States and other countries of the world - Geological Survey Professional Paper 492. 37 p. A kézirat beérkezett: 1996. 1. 30. Táblamagyarázat - Explanation of plates I. Tábla - Plate I 1. Toronytufa csoport Tufatowers group 2. A tóból kiálló mésztufák Tufatowers in Laké II. Tábla - Plate II 3. Mésztufa torony Tufatoioer 4. Mésztufa tű Tufaneedle Scheuer Gi Szublakusztris mésztufa Kaliforniában I. tábla - Plate I 283 284 Földtani Közlöny 126/2-3 II. tábla - Plate II Scheuer GySzublakuszlris mésztufa Kaliforniában II. tábla - Plate II 285 Földtani Közlöny 126/2-3, 287-312 Budapest A földrajzi információs rendszerek (GIS) alkalmazási példái a földtudományok területén Examples of GlS-applications in the geoscience Füle László 1 (13 ábra, 1 térkép) Összefoglalás A számítógépes térképezés, a földrajzi információs rendszerek használata új tudományág, a térinformatika kialakulását eredményezte napjainkban, mely új megvilágításba helyezi a különféle tudományokat, elősegíti a köztük lévő kapcsolatrendszer feltárását. Alkalmazási lehetőségeit minden olyan tudományban megtaláljuk, melynek adatai földrajzi helyhez köthetők, eredményei térképen ábrázolhatok, de különösen igaz ez a földtudományok területére. E rendszerek használata a földtudományok vonatkozásában Magyarországon is több oktatási és kutatóintézetben, valamint önkormányzatoknál, hatóságoknál, sőt magáncégeknél is elterjedőben van. A szerző tapasztalatai szerint hazánkban elsősorban adatbázisként, térképi megjelenítő esz¬ közként, de főként meglévő térképek reprodukálására használják. Ez a számítógépes hardver-szoft¬ ver rendszer azonban a köztudattaí ellentétben jóval több lehetőséget rejt magában, különösen a térbeli elemzés területén. E tanulmány elsősorban földtudományi szempontból próbál ezekre az elemzési lehetőségekre rávilágítani, hiszen a földrajzi információs rendszerek általános használatát kitűnő könyvek, jegyzetek, szoftver-használati kézikönyvek mutatják be, melyek közül már több magyar nyelven is megjelent. Abstract The application of Automated Mapping and Geographical Information Systems resulted in a new discipline nowadays which gives the different Sciences a new illumination and promotes revealing their interrelationships. There are application possibilities in all kinds of Sciences where there are data bound to geographical places or results applicable fór displaying on maps, bút particularly in geoscience. Using GIS in geoscience is being widespread in several educational and research institutes, local goverrvments, authorities and priváté firms. By experiences the pnmary uses of it are keeping databases and presentation maps bút rnainly reproduction of existing maps. However, this hardware and software system has much more possibilities than people would think, especially in spatial analysis. This paper is aimed to present spatial analysis írom geoscientific point of view while using GIS fór generál purposes is presented by excellent books, lecture notes and user's guides either in foreígn or Hungárián languages. Manuscript received: lOth July, 1996 1 Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Pf. 158. 288 Földtani Közlöny 126/2-3 Bevezetés Az NCGIA Core Curriculum magyar változatának (Márkus (szerk) 1994) meghatározása szerint a. földrajzi információs rendszer (Geographical Information System) hardver, szoftver és módszerek olyan rendszere, mely segíti a komplex tervezési és irányítási feladatok megoldására szolgáló térbeli adatok gyűjtését, kezelését, feldolgozását, elemzését, a modellezést és megjelenítést, ezáltal egy¬ séges rendszerbe integrálja a térbeli és leíró információkat, így alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez. Minden olyan tudományban megtalál¬ juk alkalmazási területeit, melyben nagyszámú adatot kell feldolgozni, s az adatok közlésében kiemelt szerepe van a földrajzi helynek, térképi ábrázolás¬ nak. Éppen ezért egyik fő gyakorlati alkalmazási területe a természeti erőforrás alapú felhasználás (pl. erdőgazdálkodás, környezeti hatásvizsgálat, láthatósági vizsgálat), de ezek közé sorolható a földtani, hidrogeológiai, környezetvédelmi vonatkozású adatok feldolgozása, térképezése is. Egyes értelmezések szerint (Remetey et al. 1993) csak az ezzel a területtel foglalkozó rendszereket illetik a földrajzi információs rendszer elnevezéssel és minden szakterületre összefoglalóan a tér¬ informatikai rendszer kifejezést használják. Gyakoribb a térinformatikai rendszer és a földrajzi információs rendszer szinoním felfogása, amit e munkában is követünk. A természeti erőforrás alapú alkalmazások mellett földrészlet alapú (pl. telek- és tulajdonosnyilvántartás), utcahálózat alapú (pl. útvonaloptimalizálás, címkeresés) és közműnyilvántartási alkalmazásokat (pl. csőveze¬ tékek, elektromos hálózatok nyilvántartása és karbantartása) ismerünk. Varrnak kimondottan ezekre a területekre kifejlesztett speciális szoftverek (pl. hálózati alkalmazások), de a legtöbb rendszer általánosan használható bármely területen. A térinformatikai rendszerek alapvető különbözősége a valós világra alkal¬ mazott adatmodellben nyilvánul meg, mely szerint raszteres és vektoros rend¬ szerekről beszélhetünk. A raszteres modell a vizsgált területet azonos méretű alapelemekre, cellákra bontja, melyben minden cella önálló értékű. A cellákat meghatározott sorrendben, általában a bal felső sarokból kiindulva, sorról sorra kezeli, ezáltal a megadott terület minden pontjára ad információt (fedvény- szemlélet). Fő alkalmazási területe a légi és műholdfelvételek feldolgozása. A vektoros modell a valós világot pontokkal, vonalakkal és poligonokkal, mint alapelemekkel írja le. A vonalak, poligonok vonalszakaszokból épülnek fel. E modellben az alapelemeknek nem kell szükségképpen a vizsgált területet teljesen kitölteni (objektumszemlélet), csak a feldolgozandó objektumokat töltjük be a rendszerbe. Pontszerű objektumok lehetnek például kutak, források, vonalszerűek vízfolyások, törésvonalak, poligonok pedig települések, területek. E rendszerekben a fedvényszemlélet is érvényesíthető a terület poligonokkal való hiánytalan kitöltésével (pl. kőzet¬ vagy talajfoltok felvétele egy területen). A raszteres és vektoros adatmodell különbségét mutatja be az 2. ábra a Balaton Fűzfői-öböl területéről, a raszteres példa egy műholdfelvétel részlete, a vektoros modell digitalizált területhasználati térkép. Megjegyzendő, hogy a raszteres megközelítés nem szükségképpen pontatlanabb, jobb felbontásban a raszter cellái nem szembetűnőek, az ábra a két adatmodell különbségét hangsúlyozza. A feladat jellegétől függően kell kiválasztanunk a kívánt adatmodellt és szoft¬ vert, melynek szempontjai a feldolgozandó bemeneti adatok tulajdonságai, a megfelelő felbontás és pontosság, az elemzési lehetőségek, számítási sebesség, memóriaigény, tárolás. A földtani, hidrogeológiai, környezetföldtani informá- 1. ábra. A raszteres és vektoros adatmodell össze¬ hasonlítása. 2. Landsat TM műholdfelvétel 4-es sávjᬠnak kivágata Balatonfűzfő környékéről 25X25 méteres felbontásban (FÖMI Corine- project). 2. Balatonfűzfő környékének digitalizált te¬ rülethasználati térképe Fig. 1. The comparison of raster and vector data model. 1. Satellitfoto of surroundings Balatonfűzfő. Landsat TM Bánd 4, 25x25 m resolution (FÖMI Corine-project). 2. Digitized landuse map of Balatonfűzfő 2 dókat leginkább térképekről, fúrásokból szerezhetjük, pont-, vonal- és poligon alapelemekként ábrázoltán, tehát a vektoros modellű rendszerek használata e területen talán gyakoribb. Ugyanakkor légi és műholdfelvételek, domborzati adatok feldolgozásához a raszteres rendszereket alkalmazzák inkább. A mo¬ dernebb szoftverek már lehetőséget biztosítanak a raszter-vektor átmenet meg¬ valósítására is. E tanulmányban elsősorban a vektoros rendszerek sajátságai kerülnek bemutatásra, lehetőleg elkerülve azonban egyetlen szoftver ismerte¬ tését, bár a bemutatott példák a világon és Magyarországon is talán legismer¬ tebb GIS-rendszerrel, az ARC/INFO, ArcView programokkal készültek. Adatbevitel A földrajzi informádós rendszerek fő adatforrásai a térképek, maga a térin¬ formatika is az automatizált térképészet fejlődésével alakult ki. Az átlagos fel- 290 Földtani Közlöny 126/2-3 használó a földtudományok területén is már elkészült topográfiai, földtani, hid¬ rogeológiai térképekről vesz le információkat, azzal a céllal, hogy megjelenítse a számítógép képernyőjén, alapadatként alkalmazza további elemzésekhez. Az adatbevitel legáltalánosabb módja a digitalizálás, melynek eszközei a kü¬ lönböző méretben (A5-A0) beszerezhető digitalizáló táblák. A táblába beépített fémháló mágneses mezejét a kurzor érzékeli és a szálkereszt helyzetét x, y koordinátapárokként továbbítja a számítógéphez, melyeket a térinformatikai programok kezelnek. A térkép táblán való rögzítése után néhány azonosítőpontot (általában 4) kell bevinni, melyek segítségével a térinformatikai rendszer a tábla és a térkép koordinátarendszerei között kapcsolatot teremt, elvégzi a transzformációt. A digitalizálás úgy történik, hogy a térkép lényeges pontjain a kurzor billentyűit lenyomjuk, a rendszer pedig a pontok helyét az azonosítópontokhoz viszonyítva koordinátapáronként automatikusan tárolja. Görbült vonalak digitalizálása során a vonal pontjait követjük a szálkereszttel, s a kurzor billentyűjét olyan sűrűséggel nyomjuk le, hogy a vonal gör¬ bületét megfelelően visszakapjuk. Ezáltal a vonalakat tulajdonképpen apró, szabad szemmel nem is érzékelhető vonalszakaszokból építjük fel. A digitalizálás során különféle problémák merülhetnek fel, melyre érdemes odafigyelni. Az egyik alapvető probléma az alaptérképként használt topográfiai Hl. tematikus térképek eltérő vetületi rendszere. A Magyarországon használt leggyakoribb vetületi rendszerek az Egységes Országos Vetület, Gauss-Krüger vetület, sztereografikus és a hengervetületi rendszerek. Mivel e vetületeknél az alapfelület (más-más forgási ellipszoid), a vetítés módja (szögtartás, távolság- tartás, területtartás) és a képfelület (meridionális, transzverzális henger, ill. sík) is eltérő, ezért a különböző vetületi rendszerekben készült térképeket matema¬ tikai egyenletekkel torzulás nélkül nem lehet egymásba képezni. A térinforma¬ tika azonban ennél jóval egyszerűbb megoldást kínál az egymásnak való meg¬ feleltetésre. A háromszögelési alappontoknak ugyanis ismert a koordinátája az említett vetületi rendszerekben, tehát azonosítópontként ezeket adjuk meg a feldolgozáshoz szükséges vetületben, így a digitalizálás során az összes objek¬ tum már a kívánt koordinátákkal tárolódik. A digitális földmérési alaptérképi adatállományok készítése és kezelése rendeletben szabályozott (21/1995. (VI.29.) FM r.), alapja a geokód, mely megadja az objektum jellegét y r x, z koor¬ dinátáit Egységes Országos Vetületben és Balti-tengerhez viszonyított tenger¬ szint feletti magasságban (21/1986. (XII. 28.) MÉM r.). Hasonló irányelvek ki¬ dolgozása lenne szükséges a földtani információk tárolásáról és kezeléséről is. A következő kérdéskör a felhasznált térképi információk megbízhatósága. A földtani vonatkozású tematikus térképek általában nem tartalmaznak koordi¬ nátákat, ezért az azonosításhoz megfelelő azonosítópontokat kell keresni. Erre alkalmas lehet a térképszelvény határa, a feltüntetett fúráspontok ismert koor¬ dinátája, de szükség esetén a topográfiai térképen kimért pont (pl. hegycsúcs, útkereszteződés) is. A pontatlan azonosító pontatlanná teszi a digitalizált tér¬ képet is. A pontosság vizsgálatakor ellenőrizni kell a kiindulási térképek pon¬ tosságát is. Az eltérő időpontban felvételezett földtani térképek még azonos méretarány esetén sem fedik mindig pontosan egymást (2. ábra), E hibák forrása még a térképezésben keresendő, egyrészt a kőzetelőfordulások helyének pontatlan azonosításában, másrészt a kapcsolatok figyelmen kívül hagyásában. A külön- FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek 291 JELMAGYARÁZAT AJluvium Homokos lapoikavics Tavi mésziszap, tőzeg LejtőtörmeUk L‘q, I I w I RT1 I ‘p*. I LÖSZ, lajtőlösz Folyóvízi homokos kavics Tihanyi F. Kállai Kavics F. Csákvári Agyagmárga F. Födolom'rt F. Füredi Mészkő F. Megy eh agyi Dolomit F. Iszkahagyi Mészkő F. Aszófői Dolomit F. Csopaki Mérga F. A/ácsi Mérga F. 2. ábra. Eltérő céllal és más-más időpontban felvételezett földtani térképek összehasonlítása, l. Részlet a balatoni üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozatának (Chikánné & Erdélyi, 1989) digitális rekonstrukciójából. 2. Részlet a Balaton környéke építésföldtani térképsorozatának (Boross, Kurimay, Csillag & Cserny, 1983) digitális rekonstrukciójából. 3. A két földtani térkép eltérésének bemutatása térinformatikai átlapolási művelettel Fig. 2. The comparison of geological maps constructed with different purpose and in different time. í. Parts of digital reconstruction of engineering geological map series on recreation area of Laké Balaton (Chikánné & Erdélyi, 1989). 2. Parts of digital reconstruction of engineering geological map series surroundings of Laké Balaton ( Boross, Kurimay, Csillag & Cserny, 1983). 3. The difference of two geological maps using GIS overlay functions. Legend: alluvium, sandy gravel, lacustral deposition, kolluvíum, loess, alluvial sandy gravel, Tihany Formatíon, Csákvár Claymarl F., Main Dolomité? F., Füred Limestone F., Megyehegy Dolomité F., Iszkahegy Limestone F., Aszófő Dolomité F., Csopak Mari F., Arács Mari. F. 292 Földtani Közlöny 126/2-3 féle tematikájú térképek összehasonlításakor már szabad szemmel szembetűnik az egyes elemek közti kapcsolat nyilvánvalósága. A kőzettípusok elterjedése maga után vonja a talajtípus változását, a növényzet és talaj kapcsolata is kö¬ vethető. Mikor azonban rendszerünk segítségével e különböző fedvényeket (ré¬ tegeket) egymásra vetítjük, a kőzet-, talaj- és növényzetfoltok határai a nyil¬ vánvaló kapcsolat és a közel azonos kiindulási méretarány ellenére sem töké¬ letesen takarják egymást, sőt valószínűleg téves kapcsolatokat is kapunk ered¬ ményül (3. ábra). Az agyagos kőzethez kapcsolódó durvatörmelékes talaj felte¬ hetőleg a térképezés pontatlanságából adódik. A természeti erőforrások komplex elemzése a későbbiekben új, modernebb térképezést kíván meg, egy területen a különféle környezeti elemek (kőzet, talaj, növényzet stb.) felmérése együtt, egymás kapcsolatait feltárva, azonos méret¬ arányban kell, hogy történjen. Ehhez nagy segítséget nyújthat egy új, pontos helymeghatározó eszköz, az ún. globális helymeghatározó rendszer (Global Posi- tioning System). A hordozható műszer rádióhullámok útján tart kapcsolatot műholdakkal, így pozíciója típustól függően akár néhány cm pontossággal is meghatározható, s közvetlenül digitális adatot ad a föld¬ rajzi információs rendszerek számára. Segítségével a földtani térképezés a kőzetkibukkanások kö¬ rüljárásával és bemérésével a jelenleginél jóval pontosabbá tehető. A térinformatikai rendszerek előnye (de egyben hátránya is), hogy a megje¬ lenítést széles méretaránytartományban végezhetjük, de természetesen az ere¬ deti térkép kiindulási méretarányánál nem kapunk több információt. Erre a többféle témát bemutató komplex értékelésnél ügyelni kell, ugyanis az eltérő léptékű adatok összevetése hibás értékelést eredményezhet. Az 1; 100 000-es méretarányú földtani térkép 1: 25 000-es méretarányban való használata az ál¬ talánosítások miatt téves információkat ad. Mindezekre szuperponálódnak a digitalizálás során elkövetett hibák, melyek a térkép elmozdulásából, a digitalizálást végző személy figyelmetlenségéből, a nem megfelelő digitalizálási sűrűségből adódhatnak. E hibák azonban a fentiek mellett jóval kisebb mértékűek. Sajnos maga a digitalizálás a térinformatikai rendszerekkel végzett munka legfáradságosabb és legunalmasabb elfoglaltsága, de az eredményt leginkább befolyásoló folyamat. A digitalizálás elkerülési lehetősége, hogy az alapinformációként használt térképeket és adatokat már digitális formában szerezzük be vagy szkennelés eredményeként hozzuk létre. A beszerzett digitális térkép azonban legtöbbször más programmal készül, mint a rendelkezésre álló térkép, ezért formátuma, rétegkiosztása legtöbbször eltérő a használni kívánt rendszerétől. A konverzió, a hibák javítása, az új rétegkiosztás pedig több időt vehet igénybe, mintha a felhasználó a számára fontos objektumokat saját maga digitalizálná. A szkennerek (letapogatok) felbontásuktól függő minőségben tapogatják le a térképeket, majd raszteres formátumban hozzák létre a digitális anyagot. A vektoros rendszerben való kezeléshez szükséges a raszter-vektor konverzió megvalósítása. Hátrányuk, hogy nem mindig tudnak különb¬ séget tenni a térképi elemek, színfokozatok között, pl. csak a kőzetkibukkanások foltjait szeretnénk adatbázisunkba felvenni, de a szkennelés után e vonalak mellett más, a térképen lévő, számunkra szükségtelen vonalak (pl. úthálózat, szintvonalak, vág}' akár a térképpapir szennyeződése, gyűrő¬ dése) is egyaránt szerepelni fognak. E felesleges vonalak eltávolítása akár meg is haladhatja a FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek 293 JELMAGYARÁZAT lillíliill Vétyog Agyagot vályog Agyag E . 11 j E... ír . J DurvatörmoWkat vályog 3. ábra. Kőzet- és talajviszonyok Balatonfűzfő környékén. 1. Részlet a balatoni üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozatának (ChikánnÉ & Erdélyi, 1989) digitális rekonstrukciójából. A jelmagyarázat megegyezik a 2. ábráéval. 2. Részlet a talajtani térkép (Teöreök, 1941) digitális rekonstrukciójából. 3. A kőzet- és talajhatárok összehasonlítása térinformatikai átlapolási művelettel Fig. 3. Ceological and soil maps of Balatonfűzfő. 1. Parts of digital reconstruction of engineering geological map series on recreatíon area of Laké Balaton (ChikánnÉ & Erdélyi , 1989). The legend see at Fig. 2. 2. Parts of digital reconstruction of soil map (Teöreök, 1941). 3. The comparison of geological and soil maps usíng GIS overlay functions. Legend: silt, silty clay, clay, süt with grain-coarsed paris 294 Földtani Közlöny 126/2-3 digitalizálás idejét. A szkennelés méretének, felbontásának és tulajdonság-felismerésének növelése az eszközök és a munka költségét többszörösére duzzaszthatja. Megoldás lehet, hogy az eredeti térképről a szükséges vonalakat először átrajzoljuk fóliára, majd ezt szkenneljük. Ennél viszont már pontosabb és gyorsabb a közvetlen digitalizálás. A grafikus adatok felvétele után a rendszerek elvégzik a topológia felépítését, ami azt jelenti, hogy tárolják a vonalak metszéspontjait, hosszát, poligonok esetén a szomszédsági kapcsolatokat, határoló vonalakat, kerület, terület ada¬ tait, az objektumokat azonosítókkal látják el. Ezzel a grafikus elemekhez egy adatbázis kapcsolódik, mely tartalmazza az objektumok alapinformációit. Eh¬ hez igény szerint további mezők és adatok (attribútumok) csatolhatok (név, típus, kor stb.). Általában a térinformatikai rendszerekhez könnyen kapcsolható valamilyen hagyományos adatbáziskezelő program által feldolgozott adathal¬ maz. A kapcsolás az azonosító pontokon keresztül történik. Egyszerűbb elemzések A grafikus és táblázatos adatok összekapcsolásával, a térinformatikai adat¬ bázisunk létrehozásával alkalmunk nyílik az eredmények gyors ellenőrzésére, lekérdezésére, megjelenítésére, elemzések elvégzésére. A felhasználó az adato¬ kat gyorsan és kényelmesen kezelheti, táblázatként kilistázhatja, térképeket je¬ leníthet meg, sőt nyomtatók segítségével maga is késztermékeket, térképeket állíthat elő. A földtani térkép digitalizálásával, a topológia felépítésével és az adatok fel¬ töltésével magunk is létrehoztunk egy kisebb földtani adatbázist, mely a föld¬ tani térkép kőzetkibukkanásainak poligonjait tartalmazza. Leíró adatként a for¬ máció nevét, térképjelét, azonosítóját, területét, kerületét, egyéb alkalmassági kódját stb. kapcsoltuk hozzá (4. ábra). A térinformatikai rendszer előnye, hogy a megjelenítést bármelyik leíró adattípus szerint elvégezhetjük a beépített jel¬ kulcsi elemek (színek, sraffozási típusok, vonalminták) segítségével, attól füg¬ gően, hogy adott munkánál inkább az általános földtani, kőzettani tulajdonsᬠgok vagy a vastagsági viszonyok fontosabbak. A fejlettebb rendszerek megen¬ gedik, hogy ne csak a felkínált jeleket használjuk, hanem saját magunk készít¬ sünk jelkulcsi elemeket, amit a földtani jelölések meg is kívánnak (pl törésvo¬ nalak). Néhány földtani vonatkozásban gyakorta használt jelet mutat be az 5. ábra. Az adatbázis egyik előnye a leválogatás lehetősége. A leválogatásra a legtöbb rendszer általában egy szabványos lekérdezési nyelvet (Standard Query Language-SQL) használ, melyben az adatbázisból bármilyen betöltött attribútumot kiválaszthatunk valamilyen kritérium szerint. Ezek a lekérdezési műveletek lehetnek relációk (>, <, =, >=, <=), aritmetikai műveletek (+,-,*,/) és Boole-kapcsolatok (and, or, nőt). Alihoz, hogy e műveletek segítségével példaadatbázisunkban megjelenítsük az összes 100 m 2 -nél nagyobb területen felszíni kibukkanásban lévő Fődolomit Formációt, relációs műveleteket és egy and-kapcsolatot alkalmazunk (select area >100 and formatio= Fodolomit). FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek 295 ArcView. 1 FOLDTAN.AV lüUUSIlSlM ^715747 Fiié Windows Help V' Af okitan Q ^- 92 ■ BB o_T1 EH a_T2 i-l b,nT2 na b_P 2 I I c_Pa1 BB c_T 1 67G383,900000 peiimeter s 7802.380000 afoldtan i j 22 cfoldtan ! 0 cfoldtan i j 0 G3.m_.T2 I I n_Pa2 «ymbol CD *_Pfl2 [=□ LPa2 fcu LQ hatarjrdt ] 0 alkalmassá 9 4. ábra. Földtani adatokkal feltöltött térinformatikai adatbázis megjelenítése, adatainak lekérdezése Fig. 4. Display and query of a geológiául GIS-database 1 :*.«*.* «««• 13 u n n i n ni ii mii niuini 2 11 14 12 ► + 4 - 4 - 4 - 4 - ► + ■► + ■♦■ 4 - 16 ---- 16 ^^ 17 u-u-u- 18 —|— 19 —jí— 20 ▼ 21 ▲ 22 © 23 © 24 9 25 0 26 © 27 El 28 ® 29 30 • 31 O 32 I 33 34 35 5. ábra. Földtani térképeken gyakran használt jelölések. 1-15. Felületi jelek, 16-20. Vonalas elemek, 21-35. Pontelemek Fig. 5. General symbols of geological maps. 1-15 Hatching, 16-20. Line-symbols, 21-35. Point symbols 296 Földtani Közlöny 126/2-3 Ezzel tulajdonképpen már nemcsak reprodukáltuk eredeti térképünket, hi¬ szen a leválogatásokkal, listázásokkal új rétegeket, térképeket állítottunk elő, információkat kérdeztünk le, egy könnyen kezelhető adatbázist hoztunk létre. Térbeli elemzések A térinformatika kialakulását azonban az előzőekben ismertetett műveletek¬ nél bonyolultabb elemzések, döntések megoldásának szükségessége eredmé¬ nyezte. Gondoljunk például építésalkalmassági, területalkalmassági, környe¬ zetföldtani döntésekre, ahol az optimális megoldást, több kritérium kedvező együttes előfordulását kell megkeresni. Környezetvédelmi hatásvizsgálat esetén például egy beruházás (potenciális szennyezőforrás) telepítési alternatíváiként azokat a területeket kell megtalálni, ahol a tervezett létesítmény lehetőleg a legkisebb káros befolyást fogja kifejteni az egyes környezeti elemekre. Ehhez alapinformációként a vizsgált elemek térképeit (kőzet, talaj, felszíni és felszín alatti vizek, növényzet stb.) használjuk fel. A feladat elvégzése pusztán az alap¬ térképekkel igen nehéz, hiszen az egyik elem szempontjából alkalmasnak ígér¬ kező területeket azonosítanunk kell a másik térképen, s meg kell vizsgálni, hogy a másik elem szempontjából is kedvező-e. Meg kell találni az összes elem szempontjából legkedvezőbb helyet. Különösen akkor ütközünk nehézségekbe, ha kiindulási térképeink eltérő méretarányúak, illetve a viszonyítási objektu¬ mok (pl. úthálózat, településhálózat stb.) nem, vagy hiányosan ábrázoltak. Prob¬ lémát jelent az is, ha a térképek eltérő időpontokat reprezentálnak, a viszonyí¬ tási objektumok a valóságban már nem léteznek, vagy még nem ábrázoltak a térképen, helyzetük esetleg megváltozott (pl. a vasutat más nyomvonalra he¬ lyezték). E nehézségek közül valamennyibe van alkalmunk beleütközni, ha egy- egy magyarországi lokális problémára keressük a választ. Az ilyen munkákat megkönnyíti a térinformatikai rendszerek használata, a különböző tematikájú és akár eltérő méretarányú térképeket rétegenként, szendvicshez hasonlóan egymásra vetíthetjük és komplexen vizsgálhatjuk, egy adott helyre vonatkozóan az összes rétegről lekérdezhetjük a betáplált infor¬ mációt. E műveleteket összefoglalóan átlapolásmik (overlay) nevezzük. Az átlapolási műveletek lehetősége a GIS-rendszerekbe beépített, a különféle rendszerek más-más matematikai és számítástechnikai műveleteket alkalmaz¬ nak megvalósításukra. A legfontosabb átlapolási műveletek (6. ábra): az egyesí¬ tés, közös rész képzése, védősáv létrehozása, kiválasztással új rétegbe sorolás, kivágás, határok feloldása, szelvények összekapcsolása, részekre vágása. Bárme¬ lyik műveletre találunk példákat a földtudományi adatok feldolgozása során is. - Egyesítés (unió). Az egyesítési műveletek több eltérő tematikájú réteg (fedvény) elemeinek együttes értékelését oldják meg úgy, hogy a létrehozott új réteg az előbbiek összes adatát tartalmazza (pl. kőzetanyag és vastagsági viszonyok együttes tanulmányozása). A két vagy több réteget egy paranccsal egymásra vetítjük, s a keletkező új réteg tartalmazni fogja a két réteg összes objektumát adataikkal együtt. A művelet során a rendszer kiszámolja az összes metszéspontot, tisztázza a szomszédsági viszonyokat, új azonosító pontokat hoz létre, melyekhez a többi réteg információit 297 FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek 6. ábra. A legfontosabb térinformatikai átlapolások összefoglalása. 1. Egyesítés, 2. Közös rész képzése, 3. Poligonszilánkok eltávolítása. 4. Kiválasztás és új rétegbe sorolás, 5. Védőzőna létrehozása pont-, vonal- és területelem köré, 6. Kivágás, 7. Határok feloldása, 8, Térképszelvények egyesítése és szétvágása. Az ARC/INFO felhasználói kézikönyv nyomán Fig. 6. The most important overlay functions of GIS. 1. Unionmg, 2. Intersecting, 3. Eliminaiing, 4. Reselecting, 5. Buffer generatwn, 6. Clipping, 7. Dissolving, 8. Joining and cutting of maps. ARC/INFO USER’S GUIDE köti. E feladatok elvégzése a GIS-rendszerek létrehozása előtt kissé nehézkesen, fóliatérképek egy- másrahelyezésével volt megvalósítható. - Közös rész képzése. Az egyesítési művelet speciális formája, mely lehetővé teszi, hogy csak olyan területeket kapjunk eredményül, mely mindegyik rétegben egyaránt előfordul. Példaként említhető földtani vonatkozásban egy olyan feladat, mikor kíváncsiak vagyunk azokra a nyílt karsztos terü¬ letekre, ahol a karsztvízszint 50 m-nél mélyebben található. A földtani térképről felvesszük rend¬ szerünkbe a karsztos kibukkanásokat, a karsztvízszint térképről pedig azokat a területeket, melyek 2 98 Földtani Közlöny 126/2-3 a megadott feltételt teljesítik. A közös rész képzése után kirajzolódnak a mindkét kritériumot tel¬ jesítő területelemek. Hasonló feladat lehet valamilyen kőzetcsoport és településhatár, megyehatár viszonyának megállapítása is. - Poligonszilánkok, ilpoligonok eltávolítása. Az egyesítési műveletek során a kiindulási térképek pontatlansága és digitalizálási hibák miatt olyan új kisebb poligonok jöhetnek létre, melyek nem képviselnek valós térbeli elemet. Ezeket a kis területű, általában egy irányban elnyújtott alakú poligonokat, poligonszilánkoknak vagy álpoligonoknak nevezzük. A 2-3. ábrákon bemutatott térké¬ pezési pontatlanságokból adódnak. A térinformatikai rendszerek többsége lehetővé teszi, hogy a területnagyság vagy alak szerint e szilánkokat automatikusan összevonjuk, eltávolítsuk. - Védőövezetek, pufferzónák képzése. A földtudományok vonatkozásában elsősorban a környezet- földtan, földtani természetvédelem tárgykörében foglalkozunk védeni kívánt objektumokkal, védett földtani, természeti értékekkel, melyek védelmét adott távolságú védősávval biztosíthatjuk. A vé¬ dendő objektum lehet pont- (pl. kút, forrás), vonal- (vízfolyás, vízutánpótlást biztosító törés) vagy területelem (természetvédelmi terület, nyílt karszt). Az övezetgeneráláskor megadjuk a kívánt ér¬ téket, mely az elem pontjaitól e távolságban egy poligont hoz létre. A távolság az objektum típusától függően eltérő nagyságú is lehet egy fedvényen belül (pl. fő- ill. kisebb törésvonalak). - Kiválasztás és új rétegbe sorolás. A leválogatási műveleteket úgy is alkalmazhatjuk, hogy az adatbázisból a kiválasztott és megjelenített objektumokat új rétegbe soroljuk. Az elkészített földtani térképből például a felszínre bukkanó triász karbonátképződmények leválogatásával elkülöníthetők a nyílt karsztos területek. - Kivágás. Ha csak egy megadott határon belüli (vagy kívüli) területekre van szükségünk, akkor kivágási opciókat alkalmazunk. Előfordulhat, hogy földtani adatbázisunkból csak egy megyére vagy egyéb területre vonatkozó adatra van szükségünk, ekkor a megyehatárt tartalmazó rétegűnk¬ kel, mint egy "pogácsaszaggatóval" metsszük ki a megyébe tartozó területeket. Hulladéklerakó helyének kijelölésekor éppen fordított feladattal állunk szemben, hiszen olyan területeket kell ke¬ resnünk, melyek településeken, természetvédelmi területeken ill. azok védősávján kívül esnek, így ezekkel mintegy kitakarjuk a földtani térkép értékelésből kizárt foltjait. - Határok feloldása. Az értékelés során előfordul, hogy egy-egy tulajdonság szerint azonos értékkel bíró területelemek kerülnek egymás mellé, s nincs szükségünk az elválasztó határvonalakra. Víz¬ áteresztőképesség szempontjából például lényegtelen, hogy a vizrekesztő képződmények eltérő formációba tartoznak, tehát egymástól elkülönülő objektumként szerepelnek. Ilyenkor az egymás melletti azonos értékű területek közti határokat feloldhatjuk a megadott tulajdonság szerint. - Térképszelvények összekapcsolása és szélvágása. Munkánk végzése közben kiderülhet, hogy a vizs¬ gált területet bővítenünk kell, tehát új szelvényeket kell kapcsolnunk hozzá. Ez az összekapcsolás és az egymásba tartozó elemek összeolvasztása rendszerünkkel könnyen megvalósítható. Munka- csoport esetén fel is lehet osztani a feldolgozandó területet, majd a szelvényeket a végső fázisban összekapcsolni. A térképekkel szemben, ahol a szelvényhatárok zavarják az azonosítást és elemzést, a GIS-rendszereknek további előnye, hogy törésmentesen folytatható az értékelés. Természetesen szükség esetén az adatbázis kisebb szelvényekre is darabolható. A komplex térbeli elemzések megvalósításának egyik példája a sérülékeny- ségi értékelés térinformatikai kivitelezése. A sérülékenységi értékelés speciális esz¬ közt nyújt a szennyezők és a víztartó rendszerek várható kölcsönhatásainak becsléséhez. E mutató a felszín területelemeit osztályozza a felszín alatti víz¬ tartóra vonatkozóan, melynél felszíni eredetű, fiktív vízoldható szennyező víz¬ tartóba kerülési lehetőségét (vertikális tényezők), ill. tovaterjedését a víztartó¬ ban (horizontális tényezők) vizsgálja (MÁDLNÉ SzŐNYI, 1995). Az értékelést a dunántúli-középhegységi főkarsztvíztároló rendszerre végeztük el, mely az or¬ szág regionális jelentőségű távlati vízbázisa. A karsztrendszer teljes egészében kiemelt vízminőségvédelmi terület, de az ipari beruházások, településfejlesztés, rendezés, területhasználat és környezetgazdálkodás problémái miatt a tárolón belül is szükséges a differenciálás. FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek 299 Nyomásáilapot, fedettség A főkarsztvíztároló képződmények áteresztőképessége A leszivárgásj zóna vastagsága Vertikális tényezők összesítő értékelése Besorolás 14 fokozatú sérülékenységi Sorba Horizontális terjedés 7. ábra. A sérülékenységi értékelés folyamata (Mádlné Szőnyi, 1995) Fig. 7. The process of vulnerability assessment (Mádl-Szőnyi, 1995). Vulnerability asse&srpent, Hydrodinamics, covering, Hydraulic conductivity, Thickness of unsaturated zone, Priority /isi of vertical paraméter$ 1-14, Horizontal parameters Az alkalmazott vizsgálati megközelítés a világszerte elterjedten használt ún. overlay and index módszer volt, mely a sérülékenységet befolyásoló tényezők értékelésén és összhatásuk becslésén alapul, A becsléshez archív földtani, víz¬ földtani térképeken, szelvényeken feldolgozott alapinformációkat használtunk fel. A hozzáférhető térképek méretaránya többnyire 1:100 000-es volt, így a kivitelezéshez az 1:200 000-es méretarányt választottuk, A sérülékenységi érté¬ kelés során kidolgoztunk egy értékelési hálózatot, mellyel mind a vertikális, mind a horizontális tényezőket összesítettük (7, ábra). A vizsgált vertikális té¬ nyezők a nyomásállapot, fedettségi viszonyok, a főkarsztvíztároló képződmé¬ nyek áteresztőképessége és a leszivárgási zóna vastagsága, a horizontális té¬ nyezők a vízfelület, vízáramlási irányok, vízválasztók helyzete és változásuk 1950 és 1989 között. 300 Földtani Közlöny 126/2-3 Nyomásállapot, fedettség szerint 4 tapasztalati kategóriát (I-IV) különítet¬ tünk el: szabad leszivárgás (esetleg vékony talajtakaróval fedett nyílt karszt), késleltetett leszivárgás (kizárólag lepelszerű kvarterrel fedett karszt ül. főkarszt- víztárolóri belüli gyenge vízvezetőképességű zóna), lassú lefelé szivárgás (kvar- ter és idősebb képződményekkel fedett karszt) és nyomásalatti fedett karszt. Vízáteresztőképesség tekintetében 5 kategóriába (A-E) osztottuk a főkarsztvíz- tároló képződményeit. A leszivárgási zóna szermt 6 típust (1-6) különítettünk el 50 m-es mélységintervallumonként. A tényezők kombinálásával egy 14 fo¬ kozatú relatív sérülékenység! skálát állítottunk fel, melynél a legkisebb érték a legsérülékenyebb területelemet jelzi. 8. ábra. A fedettség, áteresztőképesség és a leszivárgási zóna vastagságát bemutató rétegek egyesítése után létrejött fedvény a sérülékenységi értékelés során a Keszthelyi-hegység területét kiemelve Fig. 8. The unión of different thematic maps of covering, hydraulic conductivity and thickness of unsaturaled zone focused on the area of Keszthely Mountains A vizsgált tényezőkről egyenként digitális térképet hoztunk létre ARC/INFO 7.0.3. térinformatikai rendszerben. A GIS-rendszer térbeli elemzési lehetősége¬ inek alkalmazása tulajdonképpen a kidolgozott hálózat érvényesítése és leve¬ zetése volt. A vertikális tényezőket bemutató rétegeket egyesítettük, így több mint 2000 területelemet tartalmazó térkép jött létre (8. ábra), melynek minden FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek 301 9, ábra. A sérülékenységi értékelés végeredménye. 2. Részlet az összesítő térképről (Keszthelyi-hegység). 2. Védő¬ zónák létrehozása a kiemelten sérülékeny természetes obje¬ ktumok korul Fig. 9. The result of vulnerability assessment. 1. Parts of final vulnerability map (Keszthely - Mountciins), 2. Buffer generation around natural object wiih high vulnerability 1 egyes foltja tartalmazta az adatokat az értékelési hálózatban figyelembe vett 3 tényezőre vonatkozóan. Logikai kiválasztásokkal (reláció és and-kapcsolatok) az egyes elemeket osztályoztuk a sérülékenységi skála szerint, majd ezt új adat¬ mezőként hozzárendeltük az adatbázishoz. Apoligonok számának csökkentése érdekében az azonos értékűek határait feloldottuk, majd a szennyeződés-érzé¬ kenységi térképek jelkulcsának hagyományaihoz híven zöld-sárga-piros szín¬ fokozatokkal jelenítettük meg (9.1. ábra). További lehetőség védőövezetek létrehozása a kiemelten sérülékeny termé¬ szetes objektumok, pont- (víznyelők, források) és vonalelemek (források, törés¬ vonalak, rátápláló vízfolyásszakaszok) köré (9.2. ábra). A védendő mesterséges tereptárgyak (kutak, hidrogeológiai védőterületek, természetvédelmi területek 302 Földtani Közlöny 126/2-3 stb.) köré hasonló védőzónát generálva környezet- és vízgazdálkodási dönté¬ sekhez is felhasználható az adatbázis. A térinformatika jó lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes környezeti elemek közt eddig fel nem tárt kapcsolatokat is kimutassuk. Különösen olyan munkánál érdemes használni, melyek a bemutatott térbeli elemzéseket igénylik, tehát a földtani információk több rétegét együttesen használjuk komplex döntésekhez. A példaként bemutatott sérülékenység! vizsgálat mellett ilyen komplex elem¬ zést igényelnek többek között az építésalkalmassági, hulladékelhelyezési, terü¬ letrendezési és környezeti vizsgálatok. E komplex vizsgálatokban a földtani információk rétegeit más természettudományokban használt térképekkel (pl. talaj, növényzet), de társadalomtudományi adatokkal (pl. népesség, egész¬ ségügy) vagy modellezés eredményével (szennyeződésterjedés) is összevethet¬ jük. A komplex elemzésekkel eddig fel nem tárt összefüggések is vizsgálhatók (pl. a kőzetek, talaj és felszín alatti vizek nyomelemtartalmának összefüggése bizonyos lakossági megbetegedések gyakoriságával). Komplex termék előállítása A GIS-rendszerek előnye, hogy a felhasználó az elkészített adatbázisból áb¬ rákat, térképeket gyorsan jeleníthet meg a kimeneti eszközökön, képernyőn, printeren vagy plotteren. Ahhoz, hogy egy munkához ábra- vagy térképmel¬ lékleteket készítsünk, nincs szükség műszakirajz-ismeretekre, a felhasználó íz¬ lésének megfelelően állíthatja elő térképeit. A feladat jellegétől függ, hogy csak egy-egy ábramellékletre, vagy éppen nyomtatási minőségű térképre van-e szükségünk. A rendelkezésre álló térin¬ formatikai rendszer teljesítőképességétől függően ennek az igénynek is meg lehet felelni, ehhez azonban szükséges, hogy rendszerünk rendelkezzék azokkal a grafikus képességekkel, mellyel a térképeket a szokásoknak, ill. szab¬ ványoknak (FODORNÉ (szerk.) 1971) megfelelő elemekkel, jelekkel fel tudjuk öltöztetni. Ilyen elemek a különféle felületi jelek, vonal- és pontelemek, diag¬ ramok, keretek, címkézési lehetőségek, méretarány-skála, automatikus jelkulcs¬ generáló, észak-jel, melyek nélkülözhetetlen részei egy igazi térképnek. Mind¬ ezekkel a lehetőségekkel a felhasználó önállóan elkészítheti nyomtatásra kész térképi állományait (1. térkép), majd a rendelkezésre álió printeren vagy plot¬ teren kinyomtathatja. 1. térkép.—* A dunántúli-középhegységi főkarsztvíztároló rendszer (DNy-i rész) sérülékenységi térképsorozat egyik nyomtatásra kész térképlapja (MádlnÉ Szőnyi, 1995) Map 1. —j- A map of the map series of groundvater vulnerability assessment of the SW Transdanubian Central Rangé (Mádl-Szőnyi, 1935) 304 Földtani Közlöny 126/2-3 A felületmodellezés alkalmazása E tanulmányban elsősorban a vektoros térinformatikai rendszerek sajátságait ismertettük, de e rendszerek is végrehajtanak bizonyos raszteres átalakításokat. A képernyő és nyomtató számára a vektorosan tárolt adatot is raszteres formába kell alakítani, hiszen e kimeneti egységek pontsorokkal, cellákkal, pixelekkel dolgoznak. Akitűzött céltól függően szükség lehet a vektoros és raszteres adat¬ bázis egymásba alakítására, hiszen egyes feladatoknál (kisebb tárolás, pontos¬ ság, digitalizált forrás) a vektoros, másoknál (fedvényművelet) a raszteres rend¬ szer alkalmasabb. A földtudományok területén a vektoros és raszteres adatmo¬ dell párhuzamos használatának tipikus példája a magassági adatok kezelése, felületek perspektivikus megjelenítése. A magassági adatok ábrázolásának több¬ féle módja lehet, legegyszerűbbek közé tartozik a magassági pontok és szint¬ vonalak térképi ábrázolása, esetleg rétegszínezéssel egybekötött megjelenítése. A műszerekkel nem rendelkező felhasználó általában topográfiai térképekről, a magassági pontok és szintvonalak digitalizálásával tölthet be adatokat a tér¬ informatikai rendszerébe. A bevitt adatokat természetesen az eredetinek meg¬ felelő formában is ábrázolhatjuk (10.1, ábra), de a perspektivikus megjelenítés¬ hez szükség van a szintvonalak közti pontok magasságának becslésére, inter¬ polálásra. Ennek elvégzése általában két alapvető modell, a TIN és a DTM modell szerint történik ( 10.2-3. ábra). A TIN (Triangulated Irregular NetWork) modell szerint egy háromszögekből álló szabálytalan hálózat írja le a felületet, melyben az egymáshoz legközelebb álló pontok alkotnak egy háromszöget. Egy- egy háromszög köré írt kör nem tartalmazhat más pontot ( Delaunay-háromszög ). A térinformatikai rendszer a digitalizált pontokból előállítja e hálózatot, tárolja a háromszögek csúcsainak xyz koor¬ dinátáit, s minden háromszög dőlését, lejtésszögét is. A DTM (Digital Terrain Model) modell általában a felületet szabályos ráccsal, raszterrel írja le. A bemeneti adatokból megadott felbontással egy ponthálót, vagy rácshálót képzünk, melynél a rendszer a háló középpontjainak xyz koordinátáit tárolja. A digitális terepmodell kifejezés ritkábban általános értelemben is használatos, eszerint minden digitálisan előállított felületet így neveznek. A modellek előállítása után a vizsgált terület felületét különféle nézőpontból perspektivikusan ábrázolhatjuk, vonalakkal, négyzethálóval, szintvonalakkal vagy területelemekkel jelenítve meg a felületet (11. ábra). A területelemeket ki¬ színezhetjük a magassági adatok vagy a fény-árnyék viszonyok szerint is. Utób¬ binál a Nap vagy a megvilágítás helyzetét is kell a rendszernek definiálni. A felületmodellezés speciális vizsgálatokra ad lehetőséget. Ilyen például a láthatósági vizsgálat, mely meghatározza, hogy a terület egy adott pontjáról (pl. kilátó) a domborzati viszonyoktól függően mekkora terület látható be. Ideális közúti vagy vasúti nyomvonal tervezésénél pedig a domborzati mtadellekkel a legkevésbé meredek szakasz jelölhető ki a terület két települése között. A TIN modell használatához köthető földtani példa az építési alkalmasság meghatározása a felszín lejtésviszonyai alapján. Az építési alkalmasságot álta¬ lában fokokban vagy százalékban intervallumokként adják meg. Mivel a rend¬ szer a terület minden egyes háromszögének tárolja a pontos lejtését, a megfelelő értékűeket csoportosítjuk, majd az azonos kategóriájúak határait feloldjuk, s FÜLE L.; Földrajzi információs rendszerek 305 10. ábra. A felületek megjelení¬ tésének két alapmodellje Bala- tonfűzfő környékének magas¬ sági adataiból levezetve. 1. Bemeneti adatok a topográfiai térkép szintvonalai és fonto¬ sabb magassági pontjai. 2. A magassági adatokból levezetett TIN modell szerinti három¬ szöghálózat. 3. A bemeneti adatokból levezetett pontháló a magassági értékekkel Fig. 10. Two basic models of surface modeling based on elevation data of Balatonfüzfő. 1. Input data: elevation contours and importon t elevation points of topographical map. 2. Trianguiar netuiork of TIN-model based on elevation data. 3. Lattice based on input data showing the elevation values £18 _£ 1 Ö _£10 £80 £69 £59 £40 £36 . pl 28 £26 £34 £58 £52 £40 £40 £ £06 £10 £10 £99 £81 £72 £36 £23 £21 £20 £32 £63 £66 £40 £40 £ £00 £06 £12 £07 £84 £67 £31 £18 £17 £19 £28 £61 £70 £40 £40 £ £22 £13 £95 £96 £84 £47 £20 £13 £10 £14 £23 £40 £70 £47 £40 £ £23 £10 £99 £78 £61 £41 £16 £10 £10 £10 £18 £33 £63 £67 £48 £ £29 £20 £86 £72 £48 £36 £19 £10 £10 £10 £16 £ 34 £ 63 £ 70£60 £ £34 £98 £77 £68 £41 £32 £24 £10 £10 £10 £11 £26 £40 £70 £64 £ £26 £88 £70 £44 £27 £24 £18 £10 £10 £10 £10 £11 £21 £47 £70 £ £11 £80 £62 £36 £20 £17 £11 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £68 £70 £ £91 £71 £53 £30 £16 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £63 £ £77 £60 £44 £29 £16 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £10 £127 £ 163-463 .137 .127 ,120-010 .440 414 ,119 ,119 fim .110 .110 ,110 .110 . 3 . 2 km i P i : 1 i i 306 Földtani Közlöny 126/2-3 11 ábra. A felületek perspektivikus megjelenítésének néhány példája a megfigyelő és megfigyelési pont helyének változtatásával. 1. Vonalas, 2. Négyzethálós, 3. Szintvonalas, 4. Szinárnyalatos megjelenítés FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek 307 így megszerkeszthetjük az építésalkalmassági vagy ún. lej tőkategória térképet (12. ábra). E térképet azután geomorfológiai vizsgálatokhoz is felhasználhatjuk. Speciális feladat a hidrogeológiában a földfelszín és a felszín alatti vizek hely¬ zetének meghatározása és ábrázolása. Ez általában a víztükör nyugalmi szint¬ jének izovonalas ábrázolásával történik, melyhez alapinformációként a kutak vízmélység-adatai szolgálnak. Megfelelő adatsűrűség esetén a térbeli interpo¬ lációs lehetőségekkel előállítjuk a földfelszín és a vízmélység digitális terepmo- delljét, mégpedig úgy, hogy mindkettő azonos felbontásban, ugyanazokat a rácspontokat tartalmazza. A víztükör tengerszint feletti helyzetét a két felület különbségeként kapjuk meg, a program a rácspontokban kiszámolja a felszín és a vízmélység magasságkülönbségeit, majd ezt jelenítjük meg perspektiviku¬ san, vagy izovonalas ábrázolással. E módszerrel archív térképek pontosságát ellenőrizhetjük. Előfordulhat, hogy a kézzel szerkesztett izovonalas térkép je¬ lentősen eltér a számítógéppel végzett számításoktól. JELMAGYARÁZAT Kadvező«n beépíthető (0,0-5.5 %| Építésre alkalmas (5,5-11.0 %) Tereprendezéssel építhető be (11,0-33.0 %) Kedvezőtlen, csak jelentős tereprendezéssel építhető be (33,0-77,0 %l Beépítésre alkalmatlan (77,0 % < ) 1 2 km 12. ábra. Balatonfűzfő környékének lejtésviszonyokból levezetett építésalkalmassági térképe. (Füle & Magyar, 1994) Fig. 12. Construction suitability map of Balatonfűzfő based on slope category (Füle & Magyar, 1994). Legend: high suitabiliiy (0-5.5%), middle suitability (5.5-11%), Suitable with land arrangement (11-33%), low suitability (33-77%), unsuitable (77%) A feladatot fordítva is elvégezhetjük, hiszen általában gyakoribb a talajvíz vagy karsztvíz helyzetének tengerszint feletti ábrázolása (LORBERER 1989), ilyen¬ kor a víztükör és a felszín távolságát határozhatjuk meg ezzel a módszerrel (13. ábra). 308 Földtani Közlöny 126/2-3 FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek Következtetések 309 E tanulmányban néhány példát mutattunk be a térinformatika földtudomᬠnyokban való használatára az adatbevitel, feldolgozás, térbeli elemzés és érté¬ kelés folyamatában. Elsősorban a vektoros rendszerek oldaláról közelítettük meg a problémát, kiindulva abból, hogy az átlagos felhasználó földtani, hid¬ rogeológiai, talajtani alapadatait elsősorban meglévő térképekről szerzi be. Nem konkrét szoftver ismertetése volt a cél, hanem általános tájékoztatás, hiszen a vektoros rendszerek e feladatokat hasonló módon, bár más-más matematikai és számítástechnikai módszerekkel oldják meg. A bemutatott példák az ARC/INFO, ArcView programok használatával készültek, remélhetőleg ez nem nyomta rá nagyon bélyegét az általános jellemzésre. A Magyarországon is egyre gyakoribb GIS-konferenciákon, térinformatikai eszközök, programok termékbemutatóin az érdeklődők kitűnő feldolgozásokat, óriási adatbázisokat, csodálatos minőségű térképeket bámulhatnak meg külföl¬ di, főleg amerikai mintapéldákon. Óhatatlanul felmerül a kétely, hogy vajon ezek a valójában költséges rendszerek a hazai alapinformációkra, adatokra, tér¬ képekre alkalmazhatók-e hasonló minőségben. Ezen indíttatásból igyekeztem magyar példákon illusztrálni e térinformatika lehetőségeit. A kiragadott példák valóban csak példák a teljesség igénye nélkül, számos más lehetőség is rejlik e rendszerek használatában. Sok más alkalmazás (pl. szelvényszerkesztés) ki¬ maradt az ismertetésből. Általánosan ismert, hogy a térinformatika, a számítógép használata javítja a megjelenítés minőségét és gyorsaságát, de mint azt a tanulmányban is hang¬ súlyoztuk, hiba lenne csupán a megjelenítés eszközének tekinteni. Elsősorban olyan komplex értékelésekben, döntésekben célszerű a használata, melyben az információkat több térképről szerezzük be és az eredmény közlése is térkép- sorozattal történik, rengeteg adat kiértékelése útján. A fentiek alapján levont néhány általános következtetés: - A térinformatikai rendszerek, GIS-adatbázisok magyar alapadatok feldol¬ gozására is alkalmazhatók, ha megfelelő adatsűrűség áll rendelkezésre. - A földtani, hidrogeológiai, talajtani térképi információk nem tölthetők be közvetlenül és felülvizsgálat nélkül a térinformatikai rendszerekbe a tematika egységességének hiánya, a pontosság elégtelensége, a vetületi rendszerek kü¬ lönbözősége és az eltérő méretarány miatt. <r- 13 . ábra. Felszín alatti vizek mélységizovonalainak levezetése. 1 Balatonfűzfő környékének domborzati viszonyai szintvonalas és perspektivikus ábrázolással. 2 A talajvízszint tengerszint feletti elhelyezkedése izovonalas és perspektivikus ábrázolással (Gondár, 1991 nyomán). 3. A felületmodellel levezett vízmélység izovonalas ábrázolása és perspektivikus megjelenítése abszolút értékben Fig. 13. Constructing of isolines of depth to groundwater. 1. The surface of Balatonfűzfő illustrating with isolines and fishnet. 2. The groundwater-level illustrating with isolines and fishnet (based on Gondár, 1991). 3. Depth to groundwater illustrating with isolines and fishnet 310 Földtani Közlöny 126/2-3 - A komplex döntések megkövetelik, hogy a különböző tudományágak in¬ formációit egybevessük és egységesen kezeljük, ezért érdemes lenne olyan szab¬ ványokat, irányelveket kidolgozni, melyek rögzítik a földtudományok archív adatainak GIS-feldolgozási szempontjait. így a létrehozott adatbázisok kevésbé örökölnék és konzerválnák az archív térképek tematikai hibáit és pontatlansᬠgait. - Az újabb információk szerzése, térképezése az egyes tudományágak közti kapcsolatok feltárásával, párhuzamosan kell, hogy történjen, modem térképező és adattovábbító eszközök (pl. GPS) alkalmazásával. A térinformatikai rend¬ szerek így több tudomány eredményeit szintetizálhatják, alkalmasak komplex regionális feldolgozásra, döntéshozatalra. Irodalom-References A Balaton környékének szennyeződés-érzékenységi térképe. A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó tervezési térkép (1981) - MÁFI Középdunántúli (Veszprém) és Déldunántúli Területi Szolgálata (Pécs) M= 100 000. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. Albinét, M. (1970): Carte de vulnérabilité á la pollution des nappes d'eau souterraine de la Francé (1: 1 000 000) - B.R.G.M. Direction du Service Géologique National, Secrétariat Permanent Pour L'Etude des Problémes de L'Eau. Albinét, M. & Margat, J. (1970): Cartographie de la vulnérabilité á la pollution des nappes d'eau souterraine - Bull. B.R.G.M. 2me Series 3/4, 12-22. Alföldi L. (1994): Észrevételek a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységével kapcsolatban - Hidrológiai Közlöny, 74. évf., 1. sz., 15-21. Aller, L., Bennett, X, Lehr, ]. H. & Petty, R. J. (1985): DRASTIC: a standardized system fór evaluating groundwater pollution potential using hydrogeologic setting - US EPA Report, 600/2-85-018. 1-160. Andersen, L. J. & Gosk, E. (1987): Applicability of vulnerability maps - Proceedings of the Coriference on Vulnerability of Soil and Groundwater to Pollutants /VSGP/, Nordwijk aan Zee. The Netherlands, 321-332. Andersen, L. J. &c Gosk, E. (1989): Applicability of vulnerability maps - Environmental Geology Water Sci. Vol. 13, No. 1, 39M3. ARC/INFO Command References. - Environmental Systems Research Institute, Inc., Redlands, CA USA (1990). ARC/INFO User's Guide. Surface Modeling with TIN - Environmental Systems Research Institute, Inc., Redlands, CA USA (1991). Bence G. et al. (1990): A Bakony hegység földtani képződményei, Geology of Bakony Mountains (Hungary). Magyarázó a Bakony hegység fedetlen földtani térképéhez M=l: 50 000, MÁFI kiadványa, Budapest. 1-119. Berecz A. (1993): Pest megye szennyeződés-érzékenységi térképe. Szakdolgozat, ELTE TTK Alkal¬ mazott és Környezetföldtani Tanszék, 1-58. Berecz A., Mádlné Szönyi J. & Orsovai I. (1993): Pest megye földtani környezet-érzékenységi térképe M=l:25 000. Kutatási jelentés, 1-12. Boross J, Kurimay Á., Csillag G. & Cserny T. (1983): A Balaton környékének építésföldtani térképsorozata. M= 1: 50 000. - MÁFI, Budapest. Böcker T: et al. (1972, 1982): Hidrogeológiai alaptérkép a Dunántúli-középhegység karsztvízszint térképéhez. M= 1:200 000. VITUKT kiadványa. Carter, A. D., Palmer, R. C. & Monkhouse, R. A. (1987): Mapping the vulnerability of groundwater to pollution from agricultural practice, particularly with respect to nitráté - Proceedings of FÜLE L.: Földrajzi információs rendszerek 311 the Conference on Vulnerability of Soil and Groundwater to Pollutants /VSGP/, Noordwijk aan Zee. The Netherlands. 333-342. Chikán G.-né & Erdélyi J. (1989): A balatoni üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozata. M= 1: 50 000. Magyar Geológiai Szolgálat, Veszprém. Császár G. (1991): Hazai litosztratigráfiai egységeink és azok országos érvényű szimbólumrendszere. Magyar Rétegtam Bizottság, Magyarhoni Földtani Társulat Kiadványa, 1-24. Detreköi Á. & Szabó GY. (1995): Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 250 p. Félegyházy Zs., Havasné Szilágyi E., Csepregi A. & Lorberer Á. (1984): A Dunántúli Magyar Középhegység karsztvízföldtani jellemzői (DNy-i rész). 1: 100 000. VITUKI Kézirat. Fodor T.-né (szerk.) 1971: Irányelvek a 10 000-es méretarányú mérnökgeológiai térképezéshez és térképszerkesztéshez. Kézirat, KFH, Budapest. Foster, S. S. D. (1987): Fundamental concepts in aquifer vulnerability, pollution risk and protection strategy - Proceedings of the Conference on Vulnerability of Soil and Groundwater to Pollutants. /VSGP/, Noordwiijk aan Zee, The Netherlands, 69-87. FÖMI Corine-projekt (1985): LANDSAT TM adatokból előállított 1:100 000-es EOTR szelvények digitális adatai TM1-7 sávban. Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest. Füle L. (1992): Dunakeszi-Mogyoród-Csomád területének szennyeződés-érzékenysége. Szakdol¬ gozat, ELTE Alkalmazott és Műszaki Földtani Tanszék, Budapest. 1-99. Füle L. & Magyar I. (1994): Umweltbewertung dér Region Balatonfűzfő mit Hilfe des geographischen Informationssystems - Bericht über das Stúdium am Institut für Technische Ökosystemanalyse. Montanuniversitát Leoben, Österreich. 1-31. Füle L. & Magyar I. (1994): Balatonfűzfő térségének térinformatikai értékelése környezetvédelmi szempontok alapján. Jelentés a Leobeni Bányászati Egyetemen töltött tanulmányútról. Mon¬ tanuniversitát Leoben, Ausztria. 1-29. Füle L. (1994): Szennyeződés-érzékenységi vizsgálatok Dunakeszi-Mogyoród-Csomád területén - Hidrológiai Közlöny 74. évf., 6. sz. 353-361. Füle L. (1995): Umweltbewertung dér Region Balatonfűzfő mit Hilfe des geographischen Informa- tionssystems. Bodenempfindlichkeit. Ergánzung zum Bericht 1994 - Bericht über das Stúdium am Institut für Technische Ökosystemanalyse. Montanuniversitát Leoben, Österreich. 1-14. Gondár K. (1991): Karsztvíz- és talajvízszintek Balatonfűzfő-Hajmáskér-Berhida térségében 1991. M=l: 25 000. Kézirat, MÁFI, Budapest. Gossens, M. & Van Damme, M. (1987): Vulnerability mapping in Flanders, Belgium - Proceedings of the Conference on Vulnerability of Soil and Groundwater to Pollutants. /VSGP/, Noordwijk aan Zee, The Netherlands, 355-360. Lorberer Á. (1985): A Dunántúli-középhegység karsztvízszint térképe (DNy-i rész). 1950. január 1-i állapot, M=l: 100 000. Kézirat, VITUKI Budapest. Lorberer Á. (1989): A Dunántúli-középhegység karsztvízszint térképe (DNy-i rész) 1989. január 1-i állapot, M=l: 100 000. VITUKI kiadványa. Mádlné Szónyi J. (1995): Víztartó rendszerek sérülékenységi vizsgálata. Elmélet és gyakorlat. Doktori disszertáció, ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Budapest. 1-135. Magyar I. (1995): Térinformatika környezeti menedzsereknek. Kézirat, Veszprémi Egyetem Kör¬ nyezetmérnöki és Kémiai Technológiai Tanszék, Veszprém. 1-230. Magyarország 1:10 000-es topográfiai térképsorozata (1983-84) 43-222 Balatonalmádi, 5 3—444 Litér, MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal, Budapest. Magyarország agrotopográfíai térképsorozata, M=l: 100 000 (1979). MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal, Budapest. Magyarország földtani térképe, M=l:200 000 -es sorozat, L-33-XII-Veszprém (1969), L-34-VII-Szé- kesfehérvár (1966), L-34-I-Tatabánya (1965), MÁFI kiadványa. Márkus B. (szerk.) (1994): Bevezetés a térinformatikába. NCGIA Core Corriculum. Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezési Kar, Székesfehérvár. Márkus B. (szerk.) (1994): Térinformatikai alapismeretek. NCGIA Core Corriculum. Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezési Kar, Székesfehérvár. 322 Földtani Közlöny 126fi—3 Radócz GY. (1981): Földtani- és földtani vonatkozású térképfajták - Módszertani Közlemények V. kötet. 1-148. Remetey F. G. et al. (1993): A térinformatika és alkalmazásai. OMFB-tanulmány, Budapest. 6-78. Sotorniková, R. & Vrba, J. (1987): Somé remarks on the concept of vulnerability maps - Proceedings of the Conference on Vulnerability of Soil and Groundwater to Pollutants /VSGP/, Nordwiijk aan Zee. The Netherlands 471-476. Szentes F. (1958): A Bakony-hegység fedetlen földtani térképe. M=l: 100 000. MÁFI kiadványa. Teöreök L. (1941): Talajtérkép, 5160/3 Veszprém. M= 1:25 000. Talajtani Kutatóintézet, Budapest. TeöreökL. (1941): Talajfelvéteti jegyzőkönyv. 5160/3 Veszprém. M= 1:25000. -Talaj tani Kutatóintézet, Budapest. Understanding GIS (1990). The ARC/INFO Method - Environmental Systems Research Institute, Inc., Redlands, CA USA (1990). VrERHUFF, H. (1981): Classification of groundwater resources fór régiónál planning with regard to their vulnerability to pollution. Quality of Groundwater - Studies in Environmental Science, 17., Elsevier, Amsterdam, 1101-1103. Villumsen, A. & Sonderskov, C. (1982): Vulnerability maps: A promising tool in groundwater protection - Aqua, 5., 466-468. Villumsen, A., Jacobsen, O. S. & Sonderskov, C. (1982): Mapping the vulnerability of groundwater reservoirs with regard to surface pollution - Geological Survey of Denmark, Yearbook 1982., Copenhagen, 17-38. 21/1986. (XII: 28.) MÉM rendelet: A geodéziai azonosítók rendszeréről. 21/1995. (VI. 29.) FM rendelet: A digitális földmérési alaptérképi adatállományok készítéséről és kezeléséről. A kézirat beérkezett: 1996. VII. 10. Földtani Közlöny 126/2-3, 313-317 Budapest A nyugat-mecseki gránitkibúvások kutatástörténete Exploration history of gránité outcrops at W-Mecsek Mts Rónaki László* (1 ábra) Abstract The W-Mecsek gránit outcrops were first mentioned in a Germán paper of Peters, K. F. (1862) and then it was forgottén and re-discovered by the author (1959) in the frame of radio-hydrogeological survey fór Uránium ores. Later a borehole drilled fór the exploration of that granitic rocks revealed radioactive anomalies. Based on that discovery, the U minerals enriched in the cover layer were experimentally exploited first time in Hungary, using underground percolation technique. Manuscript received: 27 th July, 1995 Összefoglalás A Bauxitbánya Vállalat fedőnévvel indított mecseki uránércbányászat lelőhelyének környékéről még a "MASZOBAL 2. sz. Expedíció" elnevezésű magyar-orosz vegyes vállalkozás keretében, 1954-ben megkezdték a földtani térképek elkészítését, A térképezések történeti áttekintését Forgó L. et al. (1966) és Wéber B. (1991) munkáiban találjuk. A radiohidrogeológiaí térképezéshez 1959-ben alapul szolgáló 1:25 000 méretarányú földtani térképen még nem szerepeltek a Nyugotszenterzsé- bet-Nagyváty környéki gránit kibúvások, amelyek gyakorlatilag Peters (1862) óta feledésbe me¬ rültek, Szerző ezeket közel száz év elteltével újra megtalálta, Az ezt követő fúrásos kutatás egyik eredménye nyomán az első hazai földalatti perkolációs kísérletre kerülhetett sor. A Pécsi Uránércbánya Vállalat (PUV) VI. sz. kutatócsoportja által Németh László irányításával végzett radiohidrogeológiaí kutatási programban 1959-ben a Ny-Mecsek D-i lejtőire is sor került. A működő uránbányáktól Ny-ra eső területen a források és egyéb vízmegjelenések térképezése, mintázása során e sorok írója megtalálta a földtani térképeken addig nem jelölt gránit alaphegy- ségi kibúvásokat. A feltárások leírása - az újdonság kiemelése nélkül - NÉMETH L., ELSHOLTZ L. (1960) (azóta feloldott) "Szigorúan titkos" minősítésű jelen¬ tésében már olvasható: "Nyugotszenterzsébettől É-ra 1,5 km-re és ÉK-re 2,5 km-re egy-egy foltban biotitgránit található. Kora valószínűleg karbon." A jelentéshez csatolt 1:25 000 méretarányú, RÓNAKI L. által szerkesztett "A Mecsek hegység Ny-i részének radiohidrogeológiaí térképe. Kővágószőlős, 1960. V." mellékleten már bejelölve látható a gránitkibúvások helye. A két "te¬ repfüzetben" olvasható kéziratos feljegyzések szerint: * 7633 Pécs ül., Hajnóczy J. u. 5/a. 314 Földtani Közlöny 126/2-3 "1959. VII. 06.B-623 sz. vízminta. Nagyvátytól É-ra 3,5 km-re erdei vízmosás alján forrás. Megj.: Pannon homokból, közelben gránit kibúvás. 1959. XII. ll.B-1044 sz. vízminta. Nyugotszenterzsébettől É-ra 1,8 km-re ásott kút. Megj.: Közelben gránit kibúvás homokgödörben." A két feltárás egymástól való távolsága 1,4 km. A fent említett radiohidro- geológiai térképen a "biotitgránitot" Nyugotszenterzsébettől É-ra 1,5 km-re és ÉK-re 2,5 km-re (Nagyvátytól É-ra 2 km) jelöltem be a földtani adatok kiegé¬ szítéseként (lásd az 1. ábrán). A szerző általi "felfedezés" egyetlen tényszerű közreadása, elsősorban a nagyvátyi feltárásra vonatkozóan a Magyarhoni Föld¬ tani Társulat mecseki csoportja 1960 szept. 23-i előadóülésén - a tágabb terület kutatási perspektíváit mérlegelő előadás keretében - WÉBER Béla által történt meg, amit nem követett nyomtatott publikáció és így e feltárások megtalálásᬠnak körülményeit kevesen ismerik. A gránit feltárások első terepi leírása idején még előttem sem volt ismert, hogy ezek "felfedezése" kilencvenöt évvel koráb¬ ban már megtörtént. Az irodalmi előzményeket kutatva olyan megjegyzést találunk Vadász E. (1935) munkájában, ahol Peters (1862) leírásáról tesz említést, miszerint "a grá- nittömzs" kibúvásai "Dinnyeberki és Szenterzsébet határáig a neogén rétegek ... alól ... a völgybevágódások alján ütköznek ki." Értelmezésem szerint két¬ ségtelen, hogy ugyanannak a két feltárásnak a majd száz évvel korábbi "valódi" felfedezéséről van szó. BARABÁS A, (1956) disszertációjában a mellékelt 1:75 000 méretarányú térké¬ pen szerepel ugyan a Nyugotszenterzsébettől É-ra lévő gránit kibúvás, de a szövegben nem történik róla említés. Szóbeli közlése szerint (1995) a terület bejárásakor talált rá, de akkor nem tulajdonított ennek nagyobb jelentőséget. VADÁSZ E. Magyarország földtana (1953) c. könyvében azt írja, hogy "a grá- nitplutón benyomulása ... helytálló módon egyetlen kis foltban mutatkozik a hegység nyugati előterében pannóniai üledékek térszínében (Dinnyeberki)". A könyv második, átdolgozott kiadásában Vadász E. (1960) változatlanul ismétli a hivatkozott leírást, de már térképvázlatot is közöl "Kiss J. nyomán". Mindezt megelőzően a Magyar Állami Földtani Intézet 1956-os keltezésű, 1:300 000 mé¬ retarányú Magyarország földtani térképén e területen "y" jellel két nagy folt utal a kristályos alaphegység kibúvására. Közülük a D-i csak a nyugotszenter- zsébeti gránit feltárás lehet, amely adat Barabás A.-tól származhat. Később LOVÁSZ Gy.-WEIN Gy. (1974) munkájában is olvashatunk a Nyugotszenterzsé¬ bettől É-ra található - pontosan be nem határolt és a térképmellékleten sem szereplő - gránit előfordulásokról. JANTSKY B. (1979) monográfiájában a szóban forgó feltárásokról az alábbiakat találjuk: "A vonulat legnyugatibb kibúvásai Nyugotszenterzsébet községnél a legelőn és ettől É-ra az erdőben folyó szegényvizű patakmederben találhatók. E területrészek között és ezektől Ny-ra, D-re és ÉK-re az alaphegység kőzeteit mélyfúrások tárták fel. A kötethez mellékelt III. és V. sz. térképeken csak a mélyfúrások helyét jelöli, de a gránit kibúvásokat nem. A fentiek azt bizonyítják, hogy a Ny-mecseki gránit alaphegység ismertetése PETERS osztrák geológus német nyelvű munkájában szerepel elsőként, de az Rónaki L.: Nyugat-mecseki gránitkibúvások 315 i ^ P§. ! O 1 * í Ch Fig, l.A detaii from Gy. Komrád'S map and an outline of the geological profiles of the boreholes. Captions: 1. formation borderline, 2. significant formation borderline covered by Neogene strata, 3. fault, 4. PiCs Cserdi Sandstone Formation, 5. PiGy Gyűrűfű Quartzporphyry Formation, 6. PiK Korpád Sandstone Formation, 7. serpentinite, 8. Cy gránité, 9. crystalline basement (granitoide and metamorphic) 316 Földtani Közlöny 126/2-3 általam újólag megtalált és azonosított feltárásokról szóló információk szóbeli tájékoztatásom alapján - azonban a forrásra hivatkozás nélkül - kerültek köz¬ lésre 1960-tól. A Ny-Mecsek azon területén, ahol a tárgyalt feltárások megtalálhatók, a Me¬ cseki Ércbányászati Vállalat (MEV, korábban PUV) több alkalommal és külön¬ böző módszerekkel folytatott uránkutatást. Ezeket főleg az indokolta, hogy a granitoid alaphegységre perm korú üledékes rétegek települnek (BARABÁS A. 1956, SOÓS I. 1959). A Ny-mecseki permi rétegek urántartalmának eredetét ku¬ tatva a gránitok szerepe is vizsgálat tárgya volt. A legújabb ipari célú kutatások a nyolcvanas évektől már a harmadkori fedőhegységi rétegekre is kiterjedtek. Tény, hogy a Ny-mecseki kristályos alaphegység-kibúvások megismerése a gyenge radiohidrogeológiai anomáliák ellenére is magyarázatul szolgált a kö¬ zeli másodlagos uránércdúsulásra, amelynek fúrásos kutatását indokolta. En¬ nek eredményeként valósult meg Magyarországon először alkalmazott felszín alatti perkolációs (fúrólyukakon keresztül vegyszeres kioldással történő fém¬ termelés) kísérleti uránbányászat. Ugyanis a nagyvátyi kibúvástól K-re 1,7 km- re Dinnyeberki külterületén a kutatófúrások 48 m fedőtakaró alatt érték el az alaphegységet és itt a fiatal üledékben egy 50 x 80 m-es kiterjedésű érctestet sikerült lehatárolni 1982-re, mely az új kitermelési módszerrel műrevalónak bizonyult. Dinnyeberki-Nagyváty-Gyűrűfű környékén 1985-ig a sekély mély¬ ségű magfúrások folyóméterének összege meghaladta a 850-et. E munkákról terjedelmes kéziratban MATUZNÉ BOKOR Katalin (1985), majd UNYI Péter (1988) korábban titkos jelentéseikben számoltak be. A kísérleti termelést az uránipar válságával összefüggésben állították le, amikor a fúrt kutakban éppen megjelent az érctesten átszivárgó vegyszerben kioldott urán (SZARKA Rudolf mérése; szó¬ beli közlés 1989-ben). Mindezek részletes publikálása érdeklődésre tarthat szᬠmot. JANTSKY B. (1979) hivatkozott munkája óta a terület fúrásos kutatásáról mind¬ össze egy dolgozat jelent meg, Chikán G.-Wéber B. (1982) tollából, mely egyik kiindulása volt az alaphegységet fedő fiatal üledékekben végzett uránkutatᬠsoknak. Konrád Gy. (1981) munkájából a tárgyalt terület térképrészletét és jellemző fúrásszelvényeit itt az ábránkon bemutatjuk. Irodalom - References Barabás A. (1956): A mecseki perm-időszaki képződmények. Kandidátusi disszertáció. Kézirat Bp. 1956. 100 p. MÁFI adattár. Chikán G. - Wéber B, (1982): A dinnyeberki térképező 2. sz. (BŰT. II.) fúrás földtani eredményei - MÁFI Évi Jelentése Bp. Forgó L. - Moldvay L. - Stefanovits R - Wein Gy. (1966): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L-34-XIH Pécs. MÁFI kiadása, Bp. 1966. Jantsky B. (1979): A mecseki gránitosodott kristályos alaphegység földtana - MÁFI Évkönyve LX. kötet. Konrád Gy. (1981): A Nyugat-Mecsek földtani adatai. Kézirat. MÉV Adattár. Lovász Gy. - Wein Gy. (1974): Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya megyei Levéltár, Pécs. Baranya megye monográfia sorozat. 215 p. Rúnaki L.: Nyugat-mecseki gránitkibúvások 317 Matuzné Bokor Katalin (1985): A földalatti perkolációs kísérlettel kapcsolatos kutatási eredmények összefoglalása 1982-től 1985-ig; az 1986. évi munkálatok terve. Kézirat MÉV Kút. Mélyf. Üz. MÉV Adattár. Németh L. - Elsholtz L. (1960): A VI. sz. Kutató Csoport 1959. évi jelentése a Mecsek-hegységi Ny-i peremén végzett radiohidrogeoJógiai kutatásokról. Kézirat. Kővágószőlős, 1960. május. MÉV adattár. Peters, K.F. (1862): Über den Lias von Fünfkirchen - Sitzungsberichte d. k. Ak. d. Wiss. Wien, Mat.-Nat. KI. XLVI, 1862. pp. 1-53. Soös I. (1959): Földtani jelentés a Mecsek-hegység Ny-i szárnyának 1957. évi uránérc kutatásairól. Kézirat. MÉV Adattár. Unyi P. (1988): A dinnyeberki földalatti kilúgzás értékelése 1988. okt. 30-ig. Kézirat. Kut-Mélyf. Üz. MÉV adattár. Vadász E. (1935): A Mecsek hegység - Magyar tájak földtani leírása 1. Bp. Vadász E. (1953): Magyarország földtana. Bp. Vadász E. (1960): Magyarország földtana 2. jav. kiadás Bp. Wéber Béla (1991): Dokumentációk a Mecsek hegységi uránérc földtani kutatástörténetéhez - Földtani Közi. 121. pp. 57-63. A kézirat beérkezett : 1995, VII.27. Földtani Közlöny 126/2-3, 319-325 Budapest Emlékezés Gesell Sándorra halála 75. évfordulóján, különös tekintettel Selmecbánya és Körmöcbánya területén végzett bányageolőgiai térképezésére Commemoration of the 75 anniversary S. Gesell's death and his minig-geological mapping at Schemnitz and Kremnitz Vitális György* ** A Magyarhoni Földtani Társulat tudománytörténeti szakosztálya 1989. de¬ cember 18-i előadóülésén "Megemlékezés terebesfejérpataki GESELL Sándorról születése 150. évfordulóján" címmel tartottam előadást, amelynek szövege a Földtani Közlöny 1991. évi 1-4. számában nyomtatásban is megjelent (Vitális Gy. 1991). E megemlékezésben csak röviden utaltam GESELL Sándor Selmecbᬠnyái és körmöcbányaí bányageolőgiai munkásságára. Ezért GESELL halála 75. évfordulóján e két nevezetes bányavidéken történt munkásságát szeretném ki¬ emelten megvilágítani. Selmecbányái bányageológiai felvételeiről szóló beszámolói a Magyar Királyi Földtani Intézet 1883. és 1884. évi Jelentésében (GESELL Sándor 1884, 1885), illetve azok szószerinti ismétlésében a Földtani Közlöny 1884. és 1885. évi kö¬ tetében jelentek meg nyomtatásban. A "Jelentés a Selmeczbánya és környékén 1882. és 1.883-ban eszközölt rész¬ leges bányageológiai felvételekről” című munkájában megírja, hogy PÉCH Antal a selmeci bányakerület érdemes igazgatója, miniszteri tanácsos, a Magyarhoni Földtani Társulat selmeczi fiók-egyesületének elnöke "1881-ben elhatározta, hogy Selmeczbányán és környékén egy nagyobb méretű topográfiai alapon, a gyakorlati bányászat szükségletének megfelelő új, minél részletesebb földtani felvétel eszközöltessék.” A selmeci bányamérnöki hivatal, Gretzmacher Gyula bányafőmémök ve¬ zetése alatt 110 db, egyenként 500 holdat képviselő térképszelvényen, 5 m-es szintvonalakkal három év alatt készítette el a bányaföldtani térképezés topo¬ gráfiai alapját. ^Elhangzott a Tudománytörténeti Szakosztály 1994. november 28-i előadóülésén ** 1118 Budapest XI. Otthon u. 6. 320 Földtani Közlöny A szép feladat keresztülvitelét GESELL még mint a Selmecbányái bányakerület bányageológusa, CSEH Lajos bányatiszttel 1882-ben kezdte el, majd az 1883. és az 1884. évben már mint a Magyar Királyi Földtani Intézet bányafőgeológus- bányatanácsosa folytatta. Bányaföldtani térképezésének eredményét az 1883. évi jelentésében, valamint a "Jelentés a Selmeczbánya és Szélakna környékén 1884-ben eszközölt részletes bányageológiai fölvételekről" című közleményében foglalta össze. Térképezési munkája során a következő kőzetekkel találkozott: Dolomit, mész, mészpala; Agyagpala, werfeni pala, quarczitpala és réteges quarczit; Gne¬ isz; Aplit; Conglomerát; Nummulitmészpad; Biotit-andesin-Labradorit-quarcz- diorit; Szienites szövetű biotit-amphibol-quarcz-trachit; Biotittrachit; Rhyolith; Amphiboltrachit és augittrachit; Trachittufa; Édesvízi quarcz; Nyirok; Lösz és végre Alluvium. Munkája térképi összefoglalása pedig "A Magyar Királyi Földtani Intézet geo¬ lógiai felvételei különös tekintettel a bányászatra Selmeczbánya és környéke részletes földtani térképe" című, 1883-1884. évi keltezésű, 1:30 000 ma. kéziratos térképén, továbbá "A selmeczi bányavidék ércztelér vonulatai" c. színes 1:28 800 ma. az 1882-1884. évi felvételeit Összefoglaló térképen, valamint a "Selmecz geológiai térképe Dr. Szabó Józseftől 1887" feliratú 1:14 400 ma. térképen talál¬ ható meg. A felvételekben közreműködők között "Gezell Sándor bányafőgeolog a m. geológiai intézetnél Budapesten 1882-1884." az ő tevékenységére vonat¬ kozó feliratot is megtaláljuk. Az 1:30 000 ma. térkép 12-féle földtani képződményt tüntet fel, mégpedig: 1. Nyirok, 2. Augittrachit normál, 3. Augittrachit zöldkő (Grünstein), 4. Augit¬ trachit conglomerát, 5. Andesintrachit normál, 6. Andesintrachit zöldkő (Grünstein), 7. Andesintrachit conglomerát, 8. Biotittrachit (Orthoklassal) nor¬ mál, 9. Biotittrachit zöldkő (Grünstein), 10. Diorit, 11. Quarczit, 12. Gneisz. A hivatkozott térképek az ÉÉK-DDNy-i csapásirányú érc telér vonulatokat is feltüntetik. Vitális István terepismerettani műegyetemi jegyzete (Vitális 1.1938) alapján megemlítem, hogy "A telérek Selmecbányán zöldkövesedett piroxénandezithez, Bélabányán dácitszerű bíotitamfibol andezithez, Hodrusbányán granodiorithoz és biotit amfibol andezithez kötődnek, a werfeni palában is folytatódnak ugyan, de abban hamar elseprűsödnek, véget érnek. A selmecbányavidéki érces telérek.' a Zöld- (Grüner-), az István-(Stephan-), a János- (Johann-), a Kórház- (Spitaler-), a Hód- (Biber-), a Teréz- (Theresia-), az Ökörfej- (Ochsenkopf- v. Brenner-) és az Erzsébet- (Elisabeth-) telér átszelik a paleozóos-mezozóos üledékeket és a miocénkori ande¬ ziteket, a dioritot és a granodioritot, a bazaltban azonban nem folytatódnak, vagyis annál előbb keletkeztek. Kitöltésük genetikailag az andezites erupcióval függ össze. A tektonikai hasadékok mentén sub- és postvulkáni kovasavas és szénsavas hévizek (hidrotermák) szálltak fel és azok hozták fel a mélységből az érces anyagot: a fém-oldatokat.' 1 Az említett telérvonulatokat számos kisebb melléktelér is kíséri. A telérvo- nulatok 12 km hosszú és 10-11 km széles területet hálóznak be. Határozottan kimondja: hogy "a hasadékképződés nincsen valamely trachit- módosulathoz kötve, a telérképződés azonban inkább a tágyabb, mállásnak induló pyrittartalmú módosulatokban észlelhető mint a normál ép trachitban, vagy helyesebben mondva: a telér a vele közvetlen érintkező kőzetet elváltoz¬ tatta." Vitális Gy.: Emlékezés Gesell Sándorra 321 A nevezetesebb telérek közül a szélaknai területen a Spitaler- (Kórház-) és a Bibér- (Hód-) telérrel, valamint a Teréz-telérrel foglalkozik részletesen. E terület fedő és fekű mellékerei közül a Lapos-ér a legnevezetesebb. Valamennyi telér csapása délnyugat-északkeletre tart, 32-60° délkeleti dőléssel és vastagságuk 1 m-től 40 m-ig váltakozik. "A Spitaler-telér tölteléke főleg quarcz manganpáttal, mészpáttal, barna- és súlypáttal; ezekben arany-, ezüst- és ólomércz fordul elő, ez utóbbi mint galenit (ólomfény), horganyfény (szfalerit) és chalkopyrit (Rézkovand) meg pyrit kí¬ séretében. Termés arany ritkán, rendesen ezüstércekkel együtt az ún. czinopel (kvarz és vasoxid keveréke) és üszkös (brandig) ércekben mutatkozik; az ólom¬ fény szintén ezüst tartalmú. A Spitaler-telér legnevezetesebb mellékere a "Lapos" ér. Tölteléke quarcz és czinopel, gyakran brecciaszerűen kifejlődve; a Nádor-aknában szarukőszerű quarczban ezüstérczeket tartalmaz kovandokkal (szulfidokkal), mélyebb része¬ iben a Pjerg-aknai telepen az ezüstérczek mellett még ólomfény, rézkovand és horganyfény fordul elő. A Biber-telér északkeleti részeiben túlnyomó a quarczos töltelék, a délnyuga¬ tiban pedig rhyolitos, lágy agyagos, ez utóbbiban quarczos, mészpátos telér- szakadékok fordulnak elő, melyekhez az ércztartalom kötve volt. Mint a Spi- taler-telérben, itt is kétféle ércztartalom mutatkozik. Az északkeleti műveletek¬ ben a töltelék czinopeltartalmú ólomfény, horganyfény, réz- és vaskovand (pi- rit), míg a délnyugati bányákban majd mindig ezüstércz. A Teréz-telér tölteléke fiatalabb keletkezésű; részben módosult felzites mel¬ lékkőzetre mint régibb lerakódás kovandos quarcz következik, mely stephanit által részben festve, sávos kinézésű, erre jön világos ametiszt gyakran kevés stephanitet tartalmazván és ezt követi világos barna horganyfény, ólomfény és kristályos fehér quarcz, mely a fényekkel való érintkezésen vöröses színű. Az említett ereken kívül a felsőbb szinteken még több telér és ér ismeretes, melyekről a régiek talán kissé elhamarkodva lemondtak; a nagyobb mélységben mutatkozó telérelágazások, némely telérszakadéknak elhelyezése és gyakori te- lérszorulások elég alkalmat nyújthattak téves combinatióknak felállítására." Tanulmányában megállapítja, hogy "A telérképződésnek az ásványassociatio alapján való részletes tanulmányozása nélkül, nagyon bajos a telérekre és ere¬ detükre és egymás közt való összefüggésükre nézve a dolog lényegének meg¬ felelő ítéletet hozni". "Ily tanulmányok nélkül a feltárásnak vezetése kapkodóvá válik és az elért eredmények mindig megbízhatatlanok maradnak." "Miután a régiek feljegyzései szerint a telérek és ezek feltárása alkalmával a legtöbb esetekben kizárólag az ércztartalom döntött és egyéb az előfordulást jellemző petrographiai és ásványtani tényezők figyelembe nem vétettek, nagyon is indokolt az a feltevés, hogy némely telémek és érnek folytatása a kutatók figyelmét elkerülte, azt a meggyőződést szülvén bennünk, hogy a mélység ki¬ terjedt kutató területén a telérek folytatására vonatkozólag még sok kérdés lesz megfejthető, melyek alapján nem egy nemes új feltárás fog sikerülni." 322 Földtani Közlöny Vitális István telepismerettani műegyetemi jegyzete (Vitális I. 1938) alapján megemlítem, hogy 1920 után "az 1930-as években a selmeci 6-7 telér közül hármon folyt a bányászat, és pedig öt hónapig a Zöld-teléren, öt hónapig a Teréz-teléren és két hónapig a Kórház-teléren, minthogy az ércnek mind a három telérben más az összetétele és csak egy Kitupp-féle flotációs előkészítő (dúsító) művet állítottak fel, amelyet a Zöld-telér aranyban viszonylag dús ércének az előkészítése után úgy állítanak át, hogy alkalmas legyen előbb a Teréz-telér cmkes-ólmos aranyércének, majd a Kór- ház-telér ólomércének az előkészítésére. A Zöld- (Grüner-)-telér ércének az összetétele átlag a következő: tonnánként kb 8-10 g Au, 100-120 g Ag, továbbá 1-1,5% Pb, 2-3% Zn és 0,5% Cu. A Te.réz-telér ércében 4% Zn, 3% Pb, az arany ellenben csak 6 g tonnánként, ámbár helyenként olyan ércek is előfordulnak, amelyekben az arany tonnánként 10-14, sőt 60 g. A Kórház- (Spitaler-)-telér érce kimondottan ólomérc, 5-6% ólommal és ugyancsak 5-6% cinkkel, kevés: tonnánként 50-60 g ezüsttel. Az arany-tartalma azonban olyan csekély, hogy azt gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják. Annál nagyobb örömet szerez olykor a Kórház- (Spitaler-)-teléren a "Grüner Milz", a kvarcnak és a kloritnak egy zöldes keveréke, amely rendkívül gazdag aranyban. Sajnos csak ritkán bukkannak rá és így az össztermelésben csak mint váratlan, kellemes ráadás szerepelhet. Selmecbányán a nemes ezüstércek közül az argentit, a sztefanit, a pirargirit a leggyakoribb, ritkább a proustit, a políbazit és még ritkább a pirostilpnit és a xanthokon. Előfordul a termés ezüst is, főleg szőrszálaiakban, csomókban a nemes ezüstércek odoraiban. Az ólom és cinkércek közül az ezüsttartalmú galenit a főérc, aztán a szfalerit. Ólomércekben a János- és a Kórház-telér a leggazdagabb. Az ólomércek közül a galenit, a plumózit, a piromorfit, a cerussit, a cinkércek közül a szfalerit és mállásterméke a goslarit fordul elő." A körmöcbányai ércbányaterület bányageológiai térképezését az 1885. évben kezdte meg. Az idevonatkozó munkásságának eredményeit A körmöczi érczbányaterület bdnyageologiai fölvétele címmel a Magyar Királyi Földtani Intézet 1885., 1886./ 1887. és 1888. Évi Jelentésében (Gesell S. 1886-1889) tette közzé, míg azokat összesítve A körmöczi bányavidék földtani viszonyai bányageologiai szem¬ pontból címmel Am. kir. Földtani Intézet Évkönyve 1894-1896. évi XI. kötetében foglalta össze (GESELL S. 1894-1896). Ez utóbbihoz A körmöczi bányavidék földtani térképe tartozik 1:14 400 ma-ban, északi és déli rész megkülönböztetéssel két színes térképlapon. GESELL Sándor körmöczbányai tevékenységét ez utóbbi összefoglaló munkája alapján ismertetem, Körmöcbányai bányaföldtaní munkássága felvázolását is térképe bemutatᬠsával kezdem. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyvében közzétett 1:14 400 ma. föld¬ tani térképe alapján is kitűnik/ hogy Körmöcbánya vidékén nem olyan sokfélék és változatosak a neovulkáni eruptívumok, mint Selmecbányán. "A körmöczi bányavidék - 1895-ös keltezésű - földtani térképe a telérek vo¬ nulataival" biotittrachit/ piroxéntrachit (zöldkő), piroxéntrachit és módosulatai, riolit törmelék, riolit, riolíttufák, vulkáni homok, obszidíán, hydroquarzit, ba¬ zalt, telérkibúvások, diluviálképződések, valamint ailuvium megnevezésű kép¬ ződményeket tüntet fel. Abányászatilag fontos telérkibúvásokat, valamint a telérvonulatokat a terület nyugati részét feltüntető "északi" térképlap tartalmazza. A Selmecbányáihoz hasonló ÉÉK-DDNy-i irányú érces telérek genetikailag a piroxéntrachittal és a rioliterupciókkal függnek össze. A nevezetesebb telérek a zöldkőtrachit hossz- kiterjedését követik és két fő telércsoportra oszthatók. Vitális Gy.: Emlékezés Gesell Sándorra 323 Az első vagy fő telércsoport öt nagy (Katalin, Schindler, Schrámen, elülső és hátsó fekű telér) és több kisebb érből, illetve a főteléreket hálózatosán összekötő "szakadékokból " áll. A második telércsoport, vagyis a Zsigmond és György telércsoport két nagy (Zsigmond és Letten vagy Antimon) telérből és több kisebb érből tevődik össze. A két fő telércsoportot a Revolta hegy meddő tömege választja szét. A telérek vonulatait feltüntető északi részlap az aknákat és a tárnákat is fel¬ tünteti, sőt a lap alján szelvényszerűen a körmöczi bányászat aknáinak és tár¬ náinak magassági viszonyait is megadja. A térképen való tájékozódást kissé megnehezíti, hogy a térképlap nyugati tájolású, továbbá hogy a telérek neve csak néhány helyen szerepel, ezért azo¬ nosításukat a tanulmány szövegrészében található első ábra segíti elő. A Körmöczi bányavidék földtani térképe a Nándor altáró kitüntetésével feliratú, ugyancsak nyugati tájolású déli részlapon a Rudnica patak völgye mentén hú¬ zódó, a vízlecsapoló Nándor altáró vonalát, valamint a mindkét térképlaphoz tartozó 9 tagból álló jelkulcsot is megadja. "A főtelércsoport telérkőzete a kvarcz, gyakran szarukővé átváltozva, a mellékkőzettel rendesen szorosan összenőve és abba elágazva; a Schrámen- és a Schindler-telérek a mellékkőzet töredékét is tartalmazzák. Nagy érczmennyiségek rendesen itt nem találtatnak, és az erezek gyakran oly finoman behintve fordulnak elő a kvarezban, hogy ez szürke színezetet nyer, de a bányászat főleg az itt törő érczek nemessége, azaz arany- és ezüsttartalma által válik jövedelmezővé. Szórványosan súlypát is kíséri az érceket. A Zsigmond-György telércsoport inkább az antimon formácziónak felel meg, aranytartalmú antimonfénylét (antimonit) kvarezban tartalmazván és szabad aranyat a zöldkőtrachitban, még pedig azon erekben, melyek a telércsapást keresztezik és mindkét telér fedőjében előfordulnak; ezüstérczek itt majdnem egészen hiányoznak. A Letten- vagy Antimon-telér egy kitűnő fedő- és fekű-váladékot tüntet elő, mi által ezen csoport a főtelércsoporttól elkülönítve látszik.” Körmöcbányán az aranyércek mellett ezüsttartalmú galenit, pirargirit, proustit, sztefanit és termés ezüst is előfordul. Az arany- és ezüstércek mellett ólom- és cinkércek is előfordulnak. Az ólomnak a galenit, a cinknek a szfalerit a fő érce. A telérek vastagsága az egyesülési helyeken a 10-15 m-t is elérheti, míg a számos egyszerű telér 1-2 m vastag. "Itt említem meg, hogy ahol a két fő telércsoport érintkezik, illetve ahol a telérkvarc 60 m széles tömeggé egyesült, régente sok ércet szedtek ki és így keletkezett a "Sturz", amely 520 m hosszú, 200 m széles és 170 m mély. Körmöcön a magyar kincstár aranybányászatot folytatott és itt verette az aranypénzt is: a 10 és a 20 koronást. 1920 óta csak a főteléreket hálózatosán összekötő "szakadékok" kitöltését fejtik, mivel az aranyban dúsabb, mint a főtelér kitöltése. Régen az arany nagyobb része a szabad aranyból került ki, az 1930-as években az arany 5/6-od részét a zúzóércből termelték, amelyben átlag és tonnánként 5-6 g az arany. Körmöcön 1933/34-ben a Humboldt -cég kombinált flotációs-amalgámozó ércelőkészítő művet állított fel, amely 90%-os kihozatallal dolgozik. Az arany tartalom 3/4 részét flotálással gyűjtik össze, 1/4 részét amalgámozással kötik le" (Vitáus I. 1938). GESELL Sándor az ércbányaterület részletes földtani tanulmányozása során nyert megfigyelései és vizsgálatai alapján részletesen leírja a normál piroxén- trachit, a szferolitos, különben normál piroxéntrachit, a kezdődő zöldköves ál¬ lapotban lévő piroxéntrachit, a teljesen zöldkövesedett piroxéntrachit, a pre- 324 Földtani Közlöny exisztált amfibolt tartalmazó piroxéntrachit, az olivinszemeket tartalmazó pi¬ roxéntrachit, a preexisztált amfibolt és biotitot tartalmazó piroxéntrachit, vala¬ mint a preexisztált amfibol és biotittartalmú, de kvarcosodott piroxéntrachit ásványkőzettani jellemzőit, valamint a fontosabb feltárásait. Természetesen a piroxéntrachit felsorolt változatait a térképen szorosan meg¬ határolni nem lehetett, miután azok lassú, alig követhető egymásba való átme¬ netet képeznek. Leírja, hogy a piroxéntrachit területen belül számos szolfatárát is elkülönített, ami azért érdekes, mivel a szolfatárák a főtelér (Schrámen és Főtelér) kibúvó vonalát párhuzamosan követik és e szerint a telérekkel genetikus összefüggés¬ ben lenni látszanak. Megfigyelte továbbá a riolitszerű piroxéntrachitot, a zöidkőtrachit kaolinos módosulatát, a kovandtartalmú kaolinos piroxéntrachitot, a piroxéntrachit konglomerátját, a riolittufák egyes részeiben levő kaolinos tufafészkeket, vala¬ mint az egyéb riolit és riolittufa változatokat. A kaolinos kifejlődésű kőzetet a körmöd kőedénygyárban értékesítették. Vé¬ gül a hidrokvarcít és a bazalt előfordulásokat is ismerteti. A körmöci nemesfém-telérek mélységének megnyitása és a bányavizek leve¬ zetése céljából hajtatott DNy-ÉK-i irányú, 14 km hosszúra tervezett Nándor császár-altárna az ott tartózkodásáig elkészült szakaszának földtani viszonyait kimerítően ismerteti, s felvételéről egy szelvényt is közöl. Végül a körmöci nemesfémbányászat jelen állapotát és jövőjét is összefoglalja. Befejezésül az érdekesség végett megemlítem, hogy a selmec-körmöci nemes¬ ércbányák területén az 1914/15. évben a következő mennyiségű arany- és ezüs¬ tércet termelték ki (BEYSCHLAC-KRUSCH-VOGT, 1921): arany ezüst Selmecbánya 70,7 kg 1355,6 kg Körmöcbánya 32,7 kg 67,7 kg Ezt követően a termelés állandóan csökkent. E vázlatos összefoglalással bátorkodtam Gesell Sándorra, e nagyszerű szak¬ férfira, halála 75. évfordulóján emlékezni. Irodalom - References Beyschlag, F.Krusch, P.Vogt, J, H. L. (1921): Die Lagerstátten dér Nutzbaren Mineralien und Gesteine, II. Erzlagerstátten. II, zweite, neu bearbeitete Auflage. Stuttgart, Verlag von Ferdinand Enke. Gesell S. (1884): Jelentés a Selmeczbánya és környékén 1882. és 1883-ban eszközölt részletes bányageologiai felvételekről - A MKFI Évi Jelentése 1883-ról, 115-125. Gesell S. (1885); Jelentés a Selmeczbánya és Szélakna környékén 1884-ben eszközölt részletes bányageologiai fölvételekről - A MKFI Évi Jelentése 1884-ről, 121-135. Gesell S. (1886): A körmöczi érczbányaterület bányageologiai fölvétele - A MKFI Évi Jelentése 1885- ről, 157-166. Gesell S. (1887): A körmöczi érczbányaterület bányageologiai felvétele - A MKFI Évi Jelentése 1886- ról, 164-172. Vitális Gy.: Emlékezés Gesell Sándorra 325 Gesell S. (1888): A kormöczi érczbányaterület bányageologiai felvétele - A MKFI Évi Jelentése 1887- ről, 149-160. Gesell S. (1889): A kormöczi érczbányaterület bányageologiai felvétele - A MKFI Évi Jelentése 1888- ról, 113-126. Gesell S. (1894-1896): A kormöczi bányavidék földtani viszonyai bányageologiai szempontból - A MKFI Évkönyve, XI. 175-229. Vitális Gy. (1991): Megemlékezés terebesfejérpataki Gesell Sándorról születése 150. évfordulóján - Földtani Közlöny, 121. 14. 159-164, Vitális I. 1938: Télepismerettan. Kézirat. Sopron. A kézirat beérkezett: 1996. II. 12. Földtani Közlöny 126/2-3, 327-332 Budapest Emlékezés dr. VITÁLIS István őslénytani munkásságára születése 125. évfordulóján Commemorating István Vitális' palaeontological career at 125 th anniversary of his birth Vitális György* ** Dr. Vitális István Pusztaszenttornya, 1871. március 14. - Budapest, 1947. november 09. * Elhangzott a Tudománytörténeti Szakosztály 1996. szeptember 9-i előadóülésén ** 1118 Budapest XI. Otthon u. 6. 328 Földtani Közlöny 126/3-4 Dr. VITÁLIS István geológus, műegyetemi tanár, a hazai kőszénkutatás legki¬ válóbb képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja életét és munkás¬ ságát számos nekrológ (JAKÓBY L. 1947; SZALAI T. 1951; VENDEL M. 1948), meg¬ emlékezés, illetve életrajz (DOBOS 1.1986; FARKAS Z. 1981; FEJÉR L. 1971/a, 1981; IVÁN, L'. 1957; SZÉKELY L. 1969, 1972; VITÁLIS Gy. 1971, 1992) és tanulmány (FEJÉR L. 1971/b, 1974,1991; GERBER P.- Jáki R. - SÓKI I. 1981; MAJZON L. 1948; NÉMEDI VARGA Z. - FíAJDÚNÉ MOLNÁR K. - VEREBÉLYI K. 1979; POJJÁK T. 1964; Vitális Gy. 1996/a, 1996/b) taglalja. A jelen emlékezés keretében az ezídeig kellőképpen nem ismertetett tevékenységére: őslénytani munkásságára kíván¬ juk - a nyomtatásban megjelent közleményei alapján - a figyelmet felkelteni. VITÁLIS István őslénytan iránti érdeklődése és egész életét végigkísérő von¬ zalma már fiatal tanár korában megmutatkozott. Id. LÓCZY L. mellett a Balaton tudományos tanulmányozása során a bazaltvulkánosságra vonatkozó munkás¬ ságát követően - éppen a vulkánok kitörési korának tisztázása érdekében - a Balatonvidék pliocén és pleisztocén faunái is érdeklődésének homlokterébe ke¬ rültek. így az első őslénytani vonatkozású, "A tihanyi Fehérpart pliocénkorú rétegsora és faunája" című dolgozatában (Földtani Közlöny, 1908) ezt írja: "a Fehérpartot egész magasságában, illetőleg vastagságában sikerült átkutatnom úgy az északi, mint a déli oldal felől s kutatásaimról, melyek az eddig ismert három kövületes réteg számát nyolcra emelték s a Fehérpartot föld- és őslény¬ tani tekintetben új világításban tüntetik fel." Ismerteti a nyolc kövületes réteg általa begyűjtött faunáját, mindig hivatkozva HALAVÁTS Gy. és LŐRENTHEY I. korábbi gyűjtéseire, illetve leírásaira. A fenti dolgozatra LŐRENTHEY I. közölt észrevételeket "A tihanyi Fehérpart pannoniai rétegeiről" címmel (Földtani Közlöny, 1908). Ezekre VITÁLIS I.: "Ész¬ revételek LŐRENTHEY Imre dr. úrnak "A tihanyi Fehérpart pannóniai rétegeiről" írt cikkére" (Földtani Közlöny, 1909) címmel adta meg viszontválaszát. Ennék zárómondata: "Sajnos konkrét adatot, bizonyító érvet egyik kérdésre sem hoz föl LŐRENTHEY dr. úr; személyeskedő vitatkozásba meg nem akarok bocsátkozni." LŐRENTHEY I. folytatta a szóban forgó vitát; "Adatok a magyarországi pan¬ noniai képződmények sztratigráfiájához. Válaszként VITÁLIS István dr. úr cik¬ kére" (Földtani Közlöny, 1909). Erre VITÁLIS I. az "Adatok a balatonvidéki pli¬ océn- és pleisztocénkorú képződmények sztratigráfiájához. - Viszontválaszként LŐRENTHEY Imre dr. úr válaszára" (Földtani Közlöny, 1911) fejtette ki újabb észrevételeit. Vitális I.: "A peremartoni Somlódomb pliocénkorú rétegsora és faunája" (Földtani Közlöny, 1912) című dolgozata összefoglalja e vita eredményét. Emel¬ lett felhívja a figyelmet a Congeria triangularis és a C. balatonica tömeges föllé¬ pésével jellemzett rétegcsoport Viviparáinak nagy változatosságára, valamint az Unió Wetzleris rétegben jelentkező sok pleisztocén jellegű alakra. Ilyen pl. a Carychium minimum MÜLL. és a Planorbis (Gyrorbis) Bakonicus HALAV. Mintaszerű a "Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" című mű I. kötet, 1. rész paleontológiái függelékében közzétett dolgozata: "A bala¬ tonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik". Ebben részletesen leírja a kecskekör¬ mök, azaz a Congeria ungula caprae MÜNST. búbtöredékei eredetére vonatkozó Vitális Gy.: Vitális I. őslénytani munkássága 329 kutatások történetét. Ismerteti a tihanyi, a fűzfői, valamint a somlyóhegyi kecs¬ kekörmöket és lelőhelyeiket. A fűzfői lelőhelyről leírja az általa felismert és elnevezett Congeria ungula caprae MÜNST. sp. var. Lőrenthey n. var.-t, a somlyó- hegyiről pedig a Congeria ungula caprae MÜNST. sp. var. Halavátsi n. var.-t, mint új varieté sokat. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának 1915. március 15-i ülésén mutatták be a "Congeria dactylus Brus." rendszertani helyzetével foglalkozó és az "Adatok a Cserhát keleti részének geológiai viszonyaihoz" című tanulmányát (Mathematikaí és Természettudományi Értesítő, 1915). Az utóbbiban a mátra- szölíősi lajtamészkőbányák érdekes faunáját ismerteti. Fő érdekességként fel¬ hívja a figyelmet az alsó kőzetcsoportban az apró brachiopodák és a változatos tüskésbőrűek jelenlétére. A föltárás zömét alkotó "lithothamniumos lajtamészkő főnevezetességei azonban a remekszépen megtartott czápafogak, rájafoglemezek s úszó tövisek, s a csontos halakhoz tartozó ajakos halak (labridae) és tengeri ke¬ szegek (sparidae) félgömbalakú vagy babformájú fogai, a melyekkel a kagylók, a rákok héjait tördelték fel." Ebben az összletben találta a Lamna (Odontaspis) reticulata VlT. új cápafajt, valamint a Myliobatis tubulatus VlT. és a M. Kochi Vit. új rájafélét. "A lajtamészkő felső részének az érdekes Echinolampas sp.-ek mellett kétségtelenül a vízi gerinczesek a legfőbb paleontológiái nevezetességei." A mátraszöllősi szép cápafogak különösen felkeltették érdeklődését. Ezekről 1915. december 15-én a Magyarhoni Földtani Társulat szakülésén "Halfogta- nulmányok" címmel tartott előadást (Földtani Közlöny, 1915), Felismerte és bi¬ zonyította, hogy az eltérő fogazat nem feltétlenül jelez más cápafajt. Egyes pa¬ leontológusok ugyanis abba a hibába esnek, hogy nincsenek tekintettel egy-egy cápafaj eltérő fogalakjaira, hanem ahány alak van, annyi fajról szólnak. Előa¬ dásához KOCH Antal dr. szólt hozzá: "Hazai tudósé az érdem, hogy körültekintő s minden ízében alapos tanulmányaival a külföldi specialistákat is sok tekin¬ tetben megelőzte, s a figyelmet felhívta arra, hogy fosszilis halfogakat eredmé¬ nyesen meghatározni csakis a recens fajok speciális fogtanulmányaival lehet¬ séges." (Földtani Közlöny, 1915). Akadémiai levelező tagsági székfoglalóját is a Notidanus prímigenius Ag. fo¬ gazatáról tartotta meg 1923-bah. _ Az 1930-as években a nagyszabású alkalmazott földtani, főleg kőszénföldtani és ércteleptani munkássága mellett, szinte pihenésképpen a Sopron vidéki neo- gén üledékek ősmaradvány-együttesével foglalkozik. Először a soproni téglagyárak alsópannóniai agyagbányáíból leírja a Congeria soproniensis VlT. fajt (Matematikai és Természettudományi Értesítő [a további¬ akban: Mát. Term. tud. Ért.], 1933). Ezt követi a Limnocardium soproniense Vit. és a Földtani Intézetben őrzött kocsi nagy limnocardium: a Limnocardium va- rio-costatum VlT. fajok leírása (Mát. Term. tud. Ért., 1934). Irodalmi adatokból kiindulva megkísérli az Orygocerasok házacskáit is felkutatni. Ennek eredmé¬ nyéről "Orygocerasok a sopronvidéki alsópontusi üledékekben s elterjedésük hazánkban és a környező országokban" című cikkében (Mát. Term. tud. Ért., 1936) számol be. "A soproni Virágvölgy fosszilis Bagliviái és kortársaik" című 330 Földtani Közlöny 226/3—í tanulmányában (Mát. Term. tud. Ért., 1937) a virágvölgyi szarmata-pannőniai átmeneti kavics- és homokfejtők rétegeiből kikerült faunaegyüttest ismerteti. "Az első magyarországi Fossarulusok a fertőrákosi alsó pontusi üledékek¬ ben", valamint a "Papyrotheca mirabilis (Brus.) és Succinea gracilis (LŐRENT.) a sopronvidéki alsó pontusi üledékekben" című tanulmányaiban (Mát. Term. tud. Ért., 1938) a fertőrákosi Pius-major közelében általa felfedezett és gyűjtött ér¬ tékes és változatos pannóniai faunával foglalkozik. A Földtani Intézet vitaülésein is tevékeny szerepet vállalt, "A "pontusi" vagy a "pannóniai" elnevezést használjuk-e?" című 1941. december 15-én tartott elő¬ adásában (Beszámoló a M. kir. Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól, 1942) a pontusi elnevezés használatát javasolja. "A pontusi, illetve az alsó pontusi és a felső pontusi elnevezés egyértelmű és következetes használata esetén ugyanis megkönnyítjük hazai és külföldi szak¬ társaink részére az egyidejű, de eltérő élettérben: a szárazföldi édes, elegyes, valamint a tengeri sós vízben (sahélien) lerakodott üledékek: a faciesek össze¬ hasonlítását, párhuzamosítását s az általános rétegtani beosztást." Egyik legalaposabb és legkörültekintőbb őslénytani munkája "A recens noti- danusok és a fosszilis Notidanus primigenius Ag. fogazata, fő tekintettel a mát- raszöllősi míocénkorú Notídanus-fogakra” című tanulmánya (Geologica Hun- garica series palaeontologica, fasc. 18. 1942). A közel 30 év vizsgálatainak ered¬ ményeit összefoglaló mű késői közzétételét azzal magyarázza, „hogy néhány munkához, amelynek csak a címét ismertem, sokára vagy mind máig nem tud¬ tam hozzájutni". Ismerteti a recens notidanus-fajok fogazatát és a fajok megkülönböztetését fogaik alapján, majd a fosszilis notidanus-, főleg a Notidanus primigenius alsó és felső állkapcsának fogait. Végül bemutatja a Notidanus primigenius fogazatᬠnak rekonstrukcióját. A Földtani Értesítő 1947. évi 2. "soproni" füzetében "A sopronvidéki pannó¬ niai-pontusi tenger szerves maradványai" címmel közölt rendkívül világos és tömör összefoglalót a terület ősmaradványairól. "A melanopsisokon, congeriá kon, limnocardiumokon kívül dreyssensiomya, unió, pisidium, neritina, valvata, bithyina, hydrobia, pyrgula, lyrcaea, orygoceras, limnea, planorbis, papyrotheca, fossarulus fajok olyan nagy változatosságban gyűjthetők, hogy a sopronvidéki pannóniai-pontusi fajok száma 90 körül jár." A gerincesek közül többek között megemlíti a Deinotheriurn giganteum Kaup. fogait. Postumus két tanulmánya jelent meg. A "Sopron környékének szármádat és pannóniai-pontusi üledékei és kövületei" (AMÁFI Évkönyve XL. kötet 1. füzet, 1951) címűben, miként Schréter Z. a kötet bevezetőjében írja: "Vitális I. az eddigi kutatók adatainak figyelembevételével az összes szármáciai és pontusi rétegfeltárásokat tanulmányozta, kövületeit begyűjtötte, azokat felsorolta, az előző kutatók adatait lényegesen kibővítette és itt-ott helyesbítette." "A soproni Deinotheriurn giganteum Kaup-fogak" című utolsó tanulmánya (Földtani Közlöny, 1954) megállapítja, hogy az elefántnál is nagyobb Deinothe- rium giganteum alsópannóniai kavicsos homokból származó 13 foga hat egyén Vitális Gy.: Vitális I. Őslénytani munkássága 331 maradványaiból származik. Ezeket a hat egyén szerint csoportosítva részletesen leírja és fényképfelvételeken is ábrázolja. Végül itt sem feledkezhetünk meg a "Magyarország szénelőfordulásai" (Sop¬ ron, 1939) című főművéről, melyben az őslénytan iránti vonzalma is erőteljesen megmutatkozik. A települési viszonyok leírása során gazdag faunalistákat kö¬ zöl, melyek közül a legjellemzőbb 13 ősnövényfaj, 16 foraminifera, 1 trilobita, 24 kagyló, 30 csiga és 2 gerinces fog fényképe is szerepel. A teljesség kedvéért ugyancsak megemlítem, hogy az "Adatok az erdélyrészi medence délkeleti részének földtani felépítéséhez” című (Jelentés az Erdélyi Medence földgázelőfordulásai körül eddig végzett kutató munkálatok eredmé¬ nyeiről, II. rész, 1. füzet, Budapest, 1913) című nagyobb terjedelmű írásában különösen a szarmata, a pannóniai, a levantei és a negyedidőszaki képződmé¬ nyek általa meghatározott gazdag faunáját is közli. * * * VITÁLIS István őslénytani munkásságának meghitt megbecsülését jelzi, hogy temetésén az elhantolás után Majzon László a sírgödör rupéli agyagmárgájából mintát vett annak mikropaleontológiai vizsgálata céljából (Földtani Közlöny, 1948). A vizsgálat alapján 70 Foraminifera fajt figyelt meg, melyek közül a Cas- sidulina vitálisi és a Centenaria hungarica nevű új fajt határozott meg. (Az előbbit Vitális István tiszteletére, az utóbbit az 1848-as szabadságharc centenáriuma és a Magyarhoni Földtani Társulat alapításának százéves emlékére nevezte el.) * * * Nagyapám, dr. VITÁLIS István születése 100. évfordulóján 1971-ben a zirci Bakonyi Panteonban emléktábláját (JÁRMAI E., 1993), születése 110. évfordulója tiszteletére Nagyegyházán a bányaüzem termelésbe lépésekor mellszobrát (DO¬ BOS I., 1982; ROZNAI L, 1982), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület száz éves jubileumán 1992-ben a miskolci egyetem professzori pan¬ teonjában ugyancsak mellszobrát (SZALÓKI I., 1992) leplezték le. Zircen és Ta¬ tabánya Kertvárosban utcát neveztek el róla. * * * Befejezésül VENDEL Miklós által a Földtani Közlönyben írt nekrológja (VEN¬ DEL M., 1948) zárómondatait idézem: "VITÁLIS István életét az állandó és be¬ csületes munka töltötte ki s ezzel mintaképévé vált a fáradhatatlan, az eléje tornyosuló akadályok előtt meg nem torpanó, akaraterős és céltudatos kutató¬ nak. Emléke legyen örökké áldott!" Irodalom - References Dobos I. (1982): Vitális István emlékmű avatása - Vízkutatás, a Vízkutató és Fúró Vállalat híradója. 3. 17-18. Dobos I. (1986): Vitális István, a nagy felfedező' - Természet Világa, 117. 2. 90-92. Farkas Z. (1981): Dr. Vitális István 1871-1947 - Föld és Ég, XVI. 12. 375-376. 332 Földtani Közlöny 126/3-4 Fejér L. (1971a): Száz éve született Vitális István - Mecseki Bányász, IX. 10. Fejér L. (1971b): A bakonyi eocén szénmedence kutatásának ötven éve - BKL Bányászat, 104. 10. 688-695. Fejér L. (1974): Vitális István és a magyar kőszénfóldtan - Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1973. Budapest, 29-42. Fejér L. (1981): A magyar bányaföldtan évfordulói 1981-ben - BKL Bányászat, 114. 11. 780-783. Fejér L. (1991): A szénkutató Vitális István - BKL Bányászat, 124. 3-4. 184-188. Gerber F. - Jaki R. - Sóki L (1981): Dr. Vitális István 1871-1947. (Dr. Vitális István nagyegyházi emlékművének avatása alkalmából az OMBKE tatabányai csoportjának kezdeményezésére kiadja a Magyar Állami Földtani Intézet). Budapest, 1-42. Iván, L'(1957): Profesori geologick/ch vied na stiavnickej Akadémii - Geologicky SbornikSlovenskej Akadémie Vied, VIII. 1, 5-27. Jakóby L. (1947): Dr. Vitális István (1871-1947) - Bányászati és Kohászati Lapok, 80. 11. 321-322. Jármai E. (1993): A zirci Bakonyi Panteon X rész - BKL Bányászat, 126. 4. 426-434. Majzon L. (1948): Centenaria nov. gén. és Cassidulina vitálísi nov. sp. a budai alsórupéli rétegekből - Földtani Közlöny, 78. 22-25. Némedi Varga Z. - Hajdúné Molnár K. - Vekebélyi K. (1979): A földtan-teleptani tanszék - BKL Bányászat, 112. 8. 505-513. Pojják T. (1964): Az ásvány-földtani tudományok oktatásának története Magyarországon a felsőfokú bánya- és kohómémöki szakképzésben - Bányászati Lapok, 97. 9. 638-644. Roznai I. (1982): Dr. Vitális István akadémikus emlékművének avató ünnepsége - BKL Bányászat, 115. 2. 140-142. Szalai T. (1951): Vitális István (1871-1947) - Hidrológiai Közlöny, 31. 2-3. Szalóki I. (1992): Vitális István szobor felavatója - BKL Bányászat, 125. 9-10. 590. Székely L. (1969): A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt "bányász" tagjai - BKL Bányászat, 102.1.54-65. Székely L. (1972): Dr. Vitális István (1871-1947) - Az OMBKE Jubileumi Évkönyve 1892-1972. Budapest, 85-86. Vendel M. (1948): Vitális István emlékezete - Földtani Közlöny, LXXVIII. 3-16. Vitális Gy. (1971): Megemlékezés dr. Vitális Istvánról (1871-1947) születése 100. évfordulóján - BKL - Bányászat, 104. 3. 190-191. Vitális Gy. (1992): Vitális István - Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi Lexikon A-tól Z-ig. - Budapest, 563-564. Vitális Gy. (1996a): Emlékezés dr. Vitális István ércteleptani munkásságára születésének 125. évfordulóján - BKL Bányászat, 129. 2. 178-184. Vitális Gy. (1996b): Emlékezés dr. Vitális István hidrológiai munkásságára születése 125. évfordu¬ lóján - Hidrológiai Tájékoztató, április, 3-6. A kézirat beérkezett: 1996. IX. 16. Földtani Közlöny 126/2-3, 333-338 Budapest Hírek, ismertetések In Memóriám MIHÁLY Sándor 1941-1995 1995. december 31-én elhunyt Dr. Mihály Sándor a Ma¬ gyar Állami Földtani Intézet paleontológus tudományos munkatársa, az Echinozoa törzs, a devon Tabulaták, vala¬ mint az Anthozoák (korallok) nemzetközi hírű kutatója. Saj¬ nálatosan rövidre szabott életpályáján befejezetlen maradt több tervezett kutatási programja. Beteljesületlen életének okozója meg nem alkudó természete, ami menthetetlenül hátrányos helyzetekbe hozta. 1941. július 31-én született székely lófő családból, értel¬ miségi szülőktől. Mint ifjú kutató hatalmas ambícióval kez¬ dett az őslénytani munkához az Eötvös Loránd Tudo¬ mányegyetemen szerzett diplomájával. Doktori disszertáci¬ óját 1975-ben "A Szendrői-hegység középső devon Tabula- tai" címmel védte meg, cum laude minősítéssel. A disszertᬠció 1978-ban a Geologica Hungarica ser. geol. 18. kötetében jelent meg. E dolgozattal az első devon fauna vált publi- kussá Magyarország trianoni keretében. A dolgozat az egyik, nemzetközileg legkiemel¬ kedőbben referált magyar publikáció. Úttörő munkái jelentek meg a triász Asterozoák, Ophiuroideák ismertetésében, s büszke vagyok rá, hogy ezek egynémelyikében társ¬ szerzőséggel tüntetett ki. Nyílt, őszinte, becsületes, igaz barát volt. Színes egyéniségéből adódóan sok minden érdekelte, szívesen vállalt társadalmi szerepeket. 1969-1972 között a Magyarhoni Föld¬ tani Társulat Általános Földtani Szakosztályának titkárhelyettese volt. Alapító tagja volt az 1973-ban megalakult Filozófiai vitakörnek, ami nem kis bátorságot jelentett, mivel ez a kör nyíltan vállalta a "másként gondolkodást". Itt több kitűnő előadást tartott, elsősorban evolúcíóelméleti témában. Példás rendszeretete a Földtani Intézet ősmaradványanyagának gyarapításában és gondozásában nagyszerűen érvényesült. Fő szakmai elhivatottságát az őslénytani mun¬ kában találta meg. A muzeológiát önálló, tudományos diszciplínának tekintette. A legkülönbözőbb taxonokra kiterjedő paleozóos, valamint a kainozóos Echinoideákra kiterjedő gyűjteményei évtizedekre láthatják el munkával a jövő paleontológusait, ha egyáltalán lesznek ilyenek. Sajnos még megérte a paleontológia szomorú magyarországi alkonyát. Halála egy szeg a magyar paleontológia koporsóján. Detre Csaba Nyomtatásban megjelent munkáinak jegyzéke 1. Tortonai Echinoideák a Rákosfalva, Kerepesi-úti csatornázás feltárásából - Földt. Közi. XCIX. 3. pp. 253-257. 1969. 334 Földtani Közlöny 126/3-4 2. Báldi T. - Mihály S.: Új felső-oligocén fauna Dömös, Rámszakadék környékéről - Őslénytani Viták 11- 1969. 3. Érdliget környékének új tortonai feltárásai és faunájuk, különös tekintettel az Echi- noideákra - Őslénytani Viták 15, 1970. 4. Rakacaszend-kopaszhegyi árkolás földtani szelvénye és néhány megjegyzés az I. és II. sorozat fauna alapján történt korbesorolásához - Őslénytani Viták 18. 1971. 5. A Szabadbattyán-kőszárhegyi bitumenes mészkőösszlet alsó-karbon koralljainak új- ravizsgálata - őslénytani Viták 18. 1971. 6. Hozzászólás "A rétegtani korreláció és osztályozás módszerei" c. vitaindító előadás¬ hoz az Őslénytan-rétegtani Szakosztály kollokviumán, 1971 áprilisában - Őslény¬ tani Viták 19. 1972. 7. Előzetes jelentés a Szendrői-hegység középső-devon Tabulatáiról - Őslénytani Viták 20. 1972. 8. A szabadbattyáni Kőszárhegy alsőkarbon koralljainak revíziója - MÁFI Évi Jelentése 1971. évről. 1973. 9. A tengeri sünök egykor és ma - Élet és Tudomány 28. évf. 1973. 10. SCHRÉTER Z : Die Nautikádén aus dem oberen Perm des Bükkgebirges. In: Neue paláontologische Ergebnisse aus dem Oberpaláozoikum des Bükkgebirges. Akadé¬ miai Kiadó, Budapest. 1974. (Schréter Z. postumus munkáját kiegészítette és összeállította Mihály S.) 11. Geológiai természetvédelmi területeink és nevezetességeink - Búvár 30. évf. 2. 1975. 12. Paleoökológiai megfigyelés a gánti középső-eocénből - Földt, Közi. 105. 1. 1975. 13. Újabb pikermi-jellegű gerincesfauna előfordulás a Polgárdi-Ipartelepek nagykőfej¬ tőjében - Őslénytani Viták 22. 1975. 14. A Szendrői-hegység paleozóos képződményeinek kora - MÁFI Évi Jelentés 1973-ról, pp. 71-81. 1976. 15. Echinoidea-maradványok a Bükk hegység felső-karbonjából - MÁFI Évi Jelentése 1974-ről, pp. 409-414. 1976. 16. A kaptárkő régészeti és nem geológiai fogalom - Búvár 1977. 3. p. 133. 17. - Mihályné, Gombos I.: A Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai gyűjte¬ ményének története és a soronkövetkező gyűjteményfejlesztési feladatok - A hatodik Bakonykutató Ankét. Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 1977. pp. 3-10. 1978. 18. A Szendrői-hegység középsődevon Tabulatái - Geol, Hung. ser. geol. 18. 1978. pp. 117-191. 19. Újabb őslénytani adatok a szendrői devon ismeretéhez - MÁFI Évi jelentése 1976-ról, pp, 95-112. 1978. 20. R. Kosáry Zs-Mihály S.: Dér geologische Bau des Szendrőer Gebirges, Nordungarn. Ergebnisse dér österr. Projekte des IGCP. bis 1976. Österr. Akad. Wiss. Schriftenreihe d, Erdwissenschaft. Kommiss. Bd. 3. Wien. 1978. pp. 251-260. 21. Lexique Stratigraphique International. Vol. I. Europe. Fasc. 9. Hongrie. 2 e edit. 1978. Paris - 10 paleozóos képződmény címszavának szerzősége. 22. Echinoidea maradványok a Bükk hegység felsőpermjéből - MAFI Évi Jelentése 1978- ról. pp. 399-412. 1980. 23. Felsőkarbon növénymaradványok a fülei Kőhegyről - A Veszprém megyei Múzeu¬ mok Közleményei 15. 1980. pp. 21-28. Veszprém. 24. Az Aggteleki-Karszt középső-triász Echinoideái - MÁFI Évi Jelentése 1979-ről, pp. 297-331. 1981. Hírek, ismertetések 335 25. Hungárián literature on fossil Anthozoa - Newsletter Fossil Cnidaria. Vol. 10. No 2. 1981. pp. 33-60. Brisbane. 26. Új Tabulata faj a szendrői középső-devonból - MÁFI Évi Jelentése 1980-ról, pp. 261- 266. 1982. 27. RadÓCZ Gy.- Nagy Elemér-A. De La Tőrre Mihály S.: Contributions to the know- ledge of Upper Cretaceous fossils in E Cuba. A revision of the Monté Alto Formation - Adatok Kelet-Kuba felső-kréta faunájához. A Monté Alto Formáció revíziója - MÁFI Évi Jelentése 1980-ról, pp. 593-616. 1982. 28. - SOLT P.: Acrodus-fog a Bükk hegység felsőpermjéből - MÁFI Évi Jelentése 1981-ről, pp. 209-212. 1983. 29. - VlNCZE P.: Újabb paleoökológiai megfigyelések a gánti középsőeocénből - Földi Közi. 114. 3. 1984. pp. 263-283. 30. Kókay J.-MlHÁLY S.-MÜLLER P.: Bádeni korú rétegek a budapesti Örs-vezér tere kör¬ nyékén - Földt. Közi. 114. 3. 1984. pp. 285-295. 31. Alsóbádenien Crinoidea-lelet a Börzsöny hegységből - Földt. Közi. 113. 2. 1983. pp. 171-174. 32. Magyarországi ősmaradványok. IV. A tengeri sünök - Ásványgyjűtő Figyelő II. évf. 3. 1985. pp. 12-17. 33. A magyarországi miocén Echinoidea-kutatás helyzete - Ásványgyjűtő Figyelő II. évf. 3. 1985. pp. 18-22. 34. Present-day situation of research intő Miocéné Echinoidea in Hungary: a synopsis VlIIth Congress of the Régiónál Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy. 15-22 September 1985, Budapest. Hung. Geol. Surv. - Abstract. pp. 392-395. 35. Felsőbádeni Echinoideák budapesti új feltárásokból - MÁFI Évi Jelentése 1983-ról, pp. 235-272. 1985. 36. A Börzsöny hegységi miocén zátonyfáciesek - Ásványgyjűtő Figyelő II. évf. Tema¬ tikus szám. Börzsöny. 1985-1986. pp. 50-55. 37. - MlHÁLYNÉ Gombos I.: A Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményének ősmaradvány-katalógusa - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 17. 1986. pp. 1-84. Zirc. 38. Detre Cs.-Mihály S.: Két újabb Ophiuroidea lelet a Balatonfelvidék triászából - MÁFI Évi Jelentése 1985-ről. 1987. pp. 449-452. 39. Két új Echinoidea faj a magyarországi miocénből - MÁFI Évi Jelentése 1987-ről. 1989. pp. 237-250. 40. Új Echinoidea faj a Bükk hegység felső-karbonjából - MÁFI Évi Jelentése 1987-ről. 1989. pp. 251-258. 41. Góczán F. -Mihály S.: Emlékezés dr. Szörényi Erzsébetre - Földt. Közi. 119. 1. 1989. pp. 1-4. 42. - Detre Cs.: Bükk hegységi újpaleozóos Echinoideák - Fólia Hist.-nat Museum Mat- raensis 17. 1992. pp. 79-84. Gyöngyös. 336 Földtani Közlöny 126/2-3 Emlékbeszéd* Tisztelt ünneplő, emlékező közönség! Papp Károly síremlékénél, az életrajzi kiadvány megjelenése alkalmából tisztelgünk, az egykori kutató és tanár emléke előtt. Megemlékezünk életéről, munkásságáról a Magyar Állami Földtani Intézet nevében, melynek 1900 és 1916 között volt munkatársa, valamint a Magyarhoni Földtani Társulat nevében, melyben évtizedeken keresztül töltött be vezetői tisztségeket. Papp Károly a múlt század szülötte volt és azt a pályát választotta, amelyik ifjú ko¬ rának éveiben élte fénykorát hazánkban. A természetrajz, a földrajz, a földtan a múlt század második felében teljesedett ki nemzeti tudománnyá, és a hazai föld megismerése, kincseinek számbavétele révén művelői európai szintű elismertségre tettek szert. Papp Károly olyan kiváló szakemberek tanítványa volt, mmt Lóczy Lajos, Szabó Jó¬ zsef, Hantken Miksa, KOCH Antal, Krenner József, hogy csak a leghíresebbeket említ¬ sük, akik tudományos munkásságuk révén máig tartó elismerést érdemeltek ki. Papp Károly jó tanítvány volt. Széleskörű ismereteit az egyetemi tanulmányok mellett gyakorlati munkák és külföldi kutató utak során szerezte meg. Pályáját őslénytani ta¬ nulmányokkal kezdte, majd 1900-ban, csatlakozva a Földtani Intézethez, másfél évtize¬ den keresztül elsősorban Erdély területén végzett térképező geológusi munkát. Térké¬ pező munkássága több jelentős gyakorlati eredményre is vezetett. Ezek sorából kiemel¬ kedő az "erdélyi arany négyszöggel" foglalkozó tanulmánysorozata, és a kissármási föld¬ gáz felszínre hozása. A kissármási fúrás csaknem napi egy millió m 3 földgázhozamával Európa akkori legjelentősebb földgáz előfordulását jelentette. Meg kell említenünk hidrológiai munkásságát is. Egész sor gyógyforrással kapcso¬ latban készített vízföldtani szakvéleményt, és elméiyülten tanulmányozta a Me 2 Őség vízellátásának kérdését. Külföldi tanulmányútjairól számos közleménye jelent meg, és személyes tapasztalatait elsősorban oktatói munkásságában kamatoztatta. Papp Károly egyetemi tanári műkö¬ dése 30 esztendőre terjedt, így nemzedékek hosszú sorát oktatta. Oktatásában is érvé¬ nyesültek emberi erényei, a következetesség, a gondosság, a precizitás. Ezek az erényei tették őt kiváló szakíróvá és szakszerkesztővé. Egy évtizeden át szer¬ kesztette a Magyarhoni Földtani Társulat lapját a Földtani Közlönyt, és ezek az évfo¬ lyamok ma is kitűnnek tartalmasságuk és gondos szerkesztésük révén. Kísérletet tett egy folyóirat, a Földtani Szemle megindítására. A megjelent néhány szám magas szín¬ vonalú tanulmányokat tartalmazott, de a két világháború közötti idő kedvezőtlen gaz¬ dasági körülményei nem tették lehetővé a rendszeres megjelenést. Papp Károly munkásságának e rövid és közel sem teljes áttekintése is felvillantotta egy elmélyült tudós, egy gyakorlati szakember, egy generációkat oktató professzor ké¬ pét. Munkásságának értékelése azonban nem lenne teljes, ha nem méltatnánk életmű- * Elhangzott a "Tápióságtól Tápióságig", Papp Károly életrajzi kiadványa megjelenése alkalmᬠból rendezett ünnepségen, Tápióságon, 1996. november 8-án Hírek, ismertetések 337 vének két olyan maradandó alkotását, mely még ma is, felgyorsult élettempójú és gyor¬ san felejtő világunkban elismerést vált ki. Az egyik egy monografikus mű, mely "A Magyar Birodalom vasérc- és kőszénkészlete" címmel 1915-ben jelent meg, közel 1000 oldal terjedelemben, számos ábrával illusztrálva és egy térképmelléklettel kiegészítve. A múlt század végén, az államalapítás 1000 éves évfordulójához kapcsolódóan, majd az azt követő évtizedben, sorban jelentek meg azok az összefoglaló művek, amelyek az ország egyes természeti kincseinek, arany, ezüst, színesércek, kősó, építő kövek stb. számbavételét tartalmazták. Ezeknek a műveknek a sorába tartozik Papp Károly munkája is, aki az ország, a történelmi Magyarország vasérc és kőszén készleteiről ad európai szabványok szerinti áttekintést. Az említett európai szabványok nemzetközi bizottságok megállapodásait jelentik, melyek az egyes országok felméréseinek összevethetőségét voltak hivatottak biztosítani. Az összefoglaló munka alapját az a két jelentés alkotja, mely az 1910-es stockholmi és az 1913. évi torontói Nemzetközi Geológiai Kongresszusra készült. A könyv első része a Magyar Birodalom vasérc készletével foglalkozik. Nemzetközi összehasonlításban értékeli hazai készletünket és részletesen ismertet 130 előfordulást. A lelőhelyek ismertetése földrajzi tájegységenként, azon belül is "vasipari kerületenként" a Szepes-Gömöri Érchegységtől a krassószörényi és horvátországi vasérctelepig történik. Az ismertetés kiterjed a lelőhely földtani viszonyaira, az érc típusára, járulékos ásvᬠnyaira, a bánya tulajdonviszonyaira, a termelés adataira és a készletek mértékére. A második rész a Magyar Birodalom kőszénkészleteit ismerteti. A tárgyalás a kőszenek minőségi, és így nagy vonalakban a képződési kor szerinti sorrendjét követi, a paleozóos feketeszenektől a harmadidőszaki lignitek felé haladva. 52 bányászati kerület közel 100 előfordulásáról ad földtani, őslénytani jellemzést. Tárgyalja a szenek összetételét, mi¬ nőségét, a termelés adatait, készleteinek mennyiségét. A helyszínrajzokkal, geológiai vázlatokkal, szelvényekkel illusztrált mű a maga ha¬ talmas adatmennyiségével olyan állapotokat rögzít, melyek ma már nem rekonstruál¬ hatók. így a könyv nemcsak a geológus és bányász, hanem a történeti adatok után kutatók számára is mindig fontos forrás lesz. A másik, méltatást érdemlő mű, egy áttekintő földtani térkép, mely a maga nemében máig egyedülállónak és megismételhetetlennek tűnik. A Magyar Birodalom és a szom¬ szédos országok határos területeinek földtani térképe 1922-ben jelent meg Budapesten a Magyar Földrajzi Társaság kiadásában l:900.000-es méretarányban. Papp Károly elé¬ vülhetetlen érdemeket szerzett a térkép megjelentetésével, hosszú hányattatás után egy olyan művet mentett meg a feledéstől és pusztulástól, melyet 1900-ban, a párizsi világ- kiállításon aranyéremmel tüntettek ki. A térkép megalkotója LÖCZY Lajos a neves föld¬ rajztudós, a Földtani Intézet egykori igazgatója, aki a térképet "az összes magyar geo¬ lógusok és geológiai szaktanárok, valamint számos osztrák geológus szakférfi eredeti felvételei alapján szerkesztette". A térkép világos jelkulcsa, jól megválasztott méretarᬠnya és a Magyar Földrajzi Intézet Rt. színvonalas metszése és nyomása máig jól hasz¬ nálható művet eredményezett. A térkép a rétegtani egységek és magmás kőzetek fel¬ tüntetése mellett az artézi vizeket, földgázt, kőolajat és széntelepeket feltáró fontosabb mélyfúrások helyét és mélységi adatait is ábrázolja. Papp Károly a térkép megjelentetését LÓCZY Lajos, egykori tanára iránti ragaszkodása jeléül is tekintette. Minden erejével azon volt, hogy a Lóczy által összegyűjtött anyag LÖCZY halálával, az országot ért történelmi megrákódtatásokkal kárba ne vesszen. A meglévő adatokat újabbakkal kiegészítve, magyar és angol nyelvű változatban si¬ került a térképet kiadni akkor, amikor már ugyanabban a városban, Párisban, ahol ara- 338 Földtani Közlöny 126/2-3 nyéremre érdemesítették a térkép kéziratát, aláírták azt a békeszerződést, ami a térkép létjogosultságát is kérdésessé tette. Megemlékezésünk végén örömünket és köszönetünket fejezzük ki, hogy Papp Károly szülőfalujának és végső nyughelyének, Tápióságnak önkormányzata, Baráti Köre, álta¬ lános iskolája és lakossága ápolja az "akadémikus, geológus professzor, kutató, kiváló pedagógus, a tudományos világ kiemelkedő egyénisége" emlékét, akinek műveiben is tükröződik a haza, a hazai föld iránti szeretet. Brezsnyánszky Károly Földtani Közlöny 126/2-3, 339-350 TÁRSULATI ÜGYEK A Magyarhoni Földtani Társulat 1989. január-december havi ülésszakán elhangzott előadások Budapest Január 9. Az Ásványtan-Geokémiai Szakosz¬ tály előadóülése. BÉRCZI Szaniszló: Koch Antal nyomában: peridotit zárványok Erdélyből a Persányi hegységből. EMBEY-ISZTIN Antal: Néhány gondolat a Természettudományi Múzeum új ásvány¬ tani kiállításával kapcsolatban. Paff Gábor - WEISZBURG Tamás: Milyenek lesznek a nagyvilág ásványtani múzeu¬ mai? (Beszámoló a londoni "Ásványtan és múzeumok" konferenciáról. Január 23. A Mérnökgeológiai és Környezet- földtani Szakosztály és a Budapesti Területi Szervezet a Magyar Hidrológiai Társaság Hid¬ rogeológiai Szakosztályával közösen rendezett előadóülése "A Bűs-nagymarosí erőműrend¬ szer mérnökgeológiai és hidrogeológiai kutatᬠsa" címmel. BOGNÁR Ernő: A nagymarosi vízlépcső mér¬ nökgeológiai és hidrogeológiai kutatása. Völgyesi István: Adunakiliti vízlépcső mér¬ nökgeológiai és hidrogeológiai kutatása. Papp Ferenc: A bögék és a talajvíz kapcso¬ lata, Lorberer Árpád: A nagymarosi bogé és a karszt kapcsolata. Herczog Henrik: A magaspartok állé¬ konysága. Február 1. Az Általános Földtani Szakosztály ankétja "Szemelvények Erdély geológiájából'' címmel. Erdélyből áttelepült kollegák szakmai bemutatkozása. GuláCSI Zoltán: A Máramarosi Kárpátok földtani viszonyai, különös tekintettel az epimetamorf összletekre. Kalmár János: A Szamos platform rög¬ hegységeinek kristályos formációi. Rálischné Felgenhauer Erzsébet: A Kis- sebes és Báród közötti terület (Erdélyi Kö¬ zéphegység) kőzettani viszonyai és hasz¬ nosítható ásványi nyersanyagai. Kalmár János: A Szamos Lápos vidék (É- Erdély) eocén korú képződményei. FELVINCZI István: A neogén zeolitos tufa összletek elterjedése Erdélyben és az ipari felhasználásukra vonatkozó legújabb ku¬ tatások eredményei. Február 6. Az Agyagásványtani Szakosztály előadóülése. Tóth Mária: Mátrix befolyásoló hatása a hevítési átalakulási termékekre. Február 6 . Az Őslénytaní-Rétegtani Szakosz¬ tály előadóülése. Nagy Eszter - Kőkay József: Mangrove ve¬ getáció a herendi miocén képződményekből. Galácz András: Beszámoló a teleki-expe¬ díció őslénytani-rétegtani eredményeiről. Február 8. A Geomatematikaí és Számítástech¬ nikai Szakosztály előadóülése. Rapp Ferenc: Geomatematikaí módszerek alkalmazása a magyar alumíniumiparban. Szügyi György: A KFH Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalata Online in¬ formációs rendszere és felhasználási lehe¬ tőségei a geológiai információ szolgálata- tásban. Február 14. Központi előadóülés. FegyváRI Tamás - Horváth János - Zelen- ka Tibor: Paleovulkáni rekonstrukció a To- 340 Földtani Közlöny 126/2-3 kaji-hegység É-i részén földtani távérzéke¬ lés alapján. Kerekasztal-beszélgetés a hazai nyers¬ anyagkutatás helyzetéről a Budapesti Te¬ rületi Szervezet keretében. Vitavezető: ZELENKA Tibor. Február 20. A Tudománytörténeti Szakosztály előadóülése. LISZTES Edit: A középiskolai földtani okta¬ tás napjainkban Európa néhány országᬠban. Február 22. A Budapesti Területi Szervezet előadóülése "A földtani távérzékelés alkalma¬ zása az érces és nemfémes ásványi nyersanyag kutatásban" címmel Zelenka Tibor: A földtani távérzékelés módszertana a házi érces és nemfémes ás¬ ványi nyersanyag kutatásánál. Szabó Zoltán: A Bakony hegység mangán¬ érc kutatás távérzékeléses értékelése. Fegyvári Tamás: Üledékes ipari homok és agyagtelepek (bentonit, saválló agyag) tᬠvérzékeléses kutatása. Gasztonyi Éva: Recsk mélyszinti színes¬ fém ércesedése és körzetének földtani- környezetföldtani távérzékeléses vizsgála¬ ta. Zelenka Tibor: A tokaji-hegységi vulkáni és utóvulkáni nemfémes ásványi nyers¬ anyagok (perlit, kaolin, bentonit, kvarcit) távérzékeléses kutatása. Szabó János - Géresi Gyula - Wéber Béla: A légi gammaspektrometriai és légi mág¬ neses mérések eredményeinek hasznosít¬ hatósága az érces és nemfémes ásványi nyersanyagok kutatásában. Március 1. Az Általános Földtani Szakosztály előadóülése. Válogatás az 1989. évi szófiai KBGA ma¬ gyar előadásaiból: Bállá Zoltán: Paleokinematics of the Pan¬ nonian region and its arroundings. Dudko Antonyina: Tectonics of the Trans,- danubian Rangé. Fodor László: Neogén feszültségtér válto¬ zása a Bécsi medencében. Csontos László: A Bükk hegység rétegta¬ na és szerkezete. Március 6. Az Agyagásványtani Szakosztály előadóülése. Nagy Béla - Varga Gyula: Kálitrachit és illitképződés kapcsolata a mátrai hidroter¬ mális ércesedési területen. Március 6. Az őslénytani-Rétegtani Szakosz¬ tály előadóülése. BODROGI Ilona - Bőna József: A Nagyhar- sányi Mészkő Formáció foraminifera fa¬ unája, mészalga- és palynoflórája (Nagy- harsány, Harsány-hegy). KORPÁSNÉ Hódi Margit: A pannonjai eme¬ let biosztratigráfiai és korrelációs problé¬ mái, Március 13. Az Ásványtan-Geokémiai Szak¬ osztály előadóülése. Nagy Béla - Puskás Zuárd - Gálné Sóly¬ mos Kamilla: Dufrenit Bükkszentkereszt- ről (bejelentés). SÓS Miklós: A szentbékállai olivin ásvány¬ tani vizsgálata. Március 13. A Mérnökgeológiai és Környzet- földtani Szakosztály, a Budapesti Területi Szervezet és a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya vitaülése a Bős¬ nagymarosi vízierőműrendszer környezeti ha¬ tásáról. Papp Ferenc: A Bős-nagymarosi vízierő¬ műrendszer hatása a talajvízre. Lazányi István: A Bős-nagymarosi vízi¬ erőműrendszer hatása a dunamenti ma¬ gaspartokra. MlSTÉTH Endre. A Bős-nagymarosi vízie¬ rőműrendszer és a földrengések. Március 13. A Tudománytörténeti Szakosztály és a MTA X. Föld és Bányászati Tudományok Osztálya együttes előadóülése Krenner József születésének 150. évfordulója alkalmából. Nemecz Ernő: Megnyitó. Nagy Béia: Emlékezés Krenner József szü¬ letésének 150. évfordulóján. Társulati ügyek 341 Az emlékülés után koszorúzás a kerepesi temetőben. Március 20, A Mérnökgeológiai és Környezet- földtani Szakosztály előadóülése. A KBGA XIV. szófiai kongresszusára beje¬ lentett előadások bemutatása: Bohn Péter: A környezetföldtani kutatᬠsok újabb eredményei Magyarországon. Farkas Péter: Új talajeróziós térképezési módszer bemutatása magyarországi példán. Kuti László - Fügedi Ubul - Bartha And¬ rás: Mező- és mikrotápelemek agrogeoló- giai célú vizsgálati módszere. Március 22. Közgyűlés. HÁMOR Géza: Elnöki megnyitó. Megemlékezések: BartkÓ Lajos tiszteleti tagunkról (Jaskó Sándor). Majoros Lászlóné országos elnökségi ta¬ gunkról (Goda Lajos). Strausz László tiszteleti tagunkról (Né¬ meth Gusztáv). Az írásban kiadott főtitkári jelentés kiegé¬ szítése (Halmai János). 50 éves társulati tagságot elismerő okleve¬ lek átadása Hajós Márta, és Jantsky Béla tagtársaink részére. Semsey Andor ifjúsági emlékérem pályᬠzat eredményhirdetése: Az emlékérmet Hámor Tamás nyerte az "Üledékes piritek genetikája és fáciesana- lizis a Tiszapalkonya I. sz. fúrás felső pan- noniai kéződményeinek vizsgálata alap¬ ján" c. cikkével (MÁFI Évi Jelentés az 1986. évről, 1988) Az 1988. évi első előadói ankét helyezettjei Végzett kategóriában: I. díj BÖRÖCZKI Ta¬ más: A Fenyőfő-IV. sz. telep bauxitföldtani vizsgálata; I. díj Újszászi Katalin: Szeizmi¬ kus sztratigráfiai vizsgálatok Mezőcsoko- nya térségében; II. díj NAGY Imre: Barlangi üledékek termolumineszcenciás kormeg¬ határozása és paleomágneses vizsgálata; III. díj Mátyás János: A DNy-magyaror- szági CH-előfordulások főbb csapdatípu¬ sai. Hallgatói kategóriában: I. díj SZTANÓ Or¬ solya: Új üledékföldtani modell a lábatlant köszörűkőbánya konglomerátum értelme¬ zéséhez; II. díj TAMÁS Csaba: Az egyházas- keszői bentonit ásvány-kőzettani vizsgála¬ ta; II. díj BujTOR László - Fehér Tamás - Molnár Attila: A nagyvátyi-völgy (Ny- Mecsek) és környékének földtani felépíté¬ se; III. díj Rotárné Szálkái Ágnes: A Nagyharsányi Mészkő Formáció K-ma- gyarországi elterjedése szénhdirogénkuta- tó fúrásokban. Március 29. A Budapesti Területi Szervezet előadóülése. Cseh Németh József: A recski polimikt ér- cesedés perspektivitása. Szebényi Géza: A Recsk mélyszinti színes¬ fémére előfordulás kutatásának sajátosságai. Gasztonyi Éva - Szebényi Géza - Csillag J ános: A recski bányabeli kutatás értékelé¬ sének főbb földtani eredményei. Szebényi Géza - Gasztonyi Éva - Holló Sándor - ZELENKA Tibor: A recski bánya¬ beli kutatás értékelése során végzett kész¬ letszámítás eredményei. Április 5. A Budapesti Területi Szervezet és az Általános Földtani Szakosztály együttes előadóülése. Tallózás a Szedimentológusok Nemzetkö¬ zi Egyesülete 10. Regionális Konferenciᬠján résztvevő magyar előadások kozott: Haas János: Stages of Upper Triassic car- bonate platform development on the Thetys shelf. Pogácsás György - Kádárné Juhász Györgyi - Lakatos László - Révész István - Újszászi Katalin - Várkonyi László - Várnai Péter - Vakarcs Gábor: Neogene seismic and eleetro facies of the Pannonian Basin. PóKA Teréz: Complex geochemical method fór determiantion of thermal history. HÁMOR Tamás: The occurrences and mor- phology of sedimentery pyrites. Balog Anna — Haas János: Diagenetical history of Dachstein Limestone in the vi- cinity of Vác. 342 Földtani Közlöny 126/2-3 Gecsei Éva - Gyuricza György - Kuti László: Statistical evolution of loose Qua- ternary sediments in NE Great Hungárián Piain. TÖRÖK Ákos: Sedimentary analysis of an Upper Jurassic calcareous oolite, Villány Mts v South-Hungary. Április 10. Az Ásványtan-Geokémiai Szakosz¬ tály előadóülése. DOBOSI Gábor - Nagy Béla: A magyaror¬ szági fakóércek kémiai összetétele. Sasvári Tibor: Geológiai tanulmányaim a Spitzbergák (Svalband) szigetén (vetített¬ képes előadás). Április 11. Az Osztrák Földtani Társulat elnökének előadása. Prof. Dr. Friedrich BRIX: The importance of the hydrocarbon exploration fór the geo- logical investigation of Austria. Április 12. A Gazdaságfóldtani Szakosztály eőadóülése. Hahn György - MÉSZÁROS Mihály: Az ás¬ ványi nyersanyagok szerepe hazánk gaz¬ daságtörténetében. Április 18. A Mérnökgeológiai és Környezet- földtani Szakosztály előadóülése Szekszárd Vᬠrosi Tanácsa, A Magyar Hidrológiai Társaság Tolna megyei körzeti csoportja, Hidrogeoló¬ giai- és Vízkémiai- és Víztechnológiai Szakosz¬ tálya közreműködésével. Király Ernő (MHT körzeti csoport elnö¬ ke): Megnyitó. KOVÁCS János (a városi tanács elnöke): Kö¬ szöntő és általános ismertető. Mayer János (Tolna megyei Vízmű Válla¬ lat) Szekszárd vízellátási helyzete. Mina Imre (Tolna megyei Vízmű Vállalat) Szekszárd csatornázási és szennyvíztisztí¬ tási helyzete. Sajgó Zsolt (FTV): Szekszárdi vízbázisok védelmi rendszere. Altnöder András (VGI): A vizsgált térség szerepe és illeszkedése a regionális vízgaz¬ dálkodásba. Aujeszky Géza - Scheuer Gyula (FTV) Dunai parti szűrésű vízbeszerzési lehető¬ ségek vizsgálata. Sellyey Gyula (FTV): A szekszárdi vízbᬠzisok és partiszűrésű vizek minőségi adottságai. Fodor Tamásné (KFH): A pincés városok és települések mérnökgeológiai térképezé¬ sének helyzete. Flotz Jánosné (GAMESZ): Szekszárd pin¬ ceproblémái és a mérnökgeológiai térké¬ pezés hasznossága. Petz Rudolf - FÁNCZi András (FTV): A szekszárdi mérnökgeológiai térképezés. KLEB Béla (BME): Szekszárd földtani tér¬ képezése és a negyedidőszaki üledékek vizsgálata. Zámbó László (ELTE): Szekszárd geomor¬ fológiai térképei. Palotásné kővári Terézia (SZPVT): Dombvidéki erozióvédelmi rekonstrukci¬ ós munkálatok. JUHÁSZ József (MFT): Zárszó. Április 24. A Tudománytörténeti Szakosztály előadóülése. CSÍKY Gábor: Beszámoló és megemlékezé¬ sek az 1988-as évről. Bidló Gábor: Megemlékezés Tokody Lászlóról. Május 2. A Tudománytörténeti Szakosztály, a Magyar Biológiai Társaság, a Madártani In¬ tézet, a Néprajzi Társaság, a Magyar Barlang- és Karsztkutató Társulat, a Magyar Tudo¬ mányos Akadémia Biológiai Osztálya biológia¬ történeti albizottsága emlékülése Lambrecht Kálmán születésének 100. évfordulója alkalmᬠból. Kádár Zoltán: Elnöki megnyitó. Lambrecht Miklós: Lambrecht Kálmán életútja szélmalmok és ősmadarak között. Nagy István Zoltán: Lambrecht Kálmán elméleti munkássága a paleontológia terü¬ letén. JÁNOSSY Dénes: Az ősmadarak rendszertana. Hála József : Lambrecht Kálmán, az etnog¬ ráfus. Társulati ügyek 343 Horváth Csaba: Lambrecht Kálmán, mint barlangkutató. Kádár Zoltán: Lambrecht Kálmán tudo¬ mánytörténeti és népszerűsítő tevékenysé¬ ge. Elnöki zárszó. Május 3. Az Általános Földtani Szakosztály előadóülése. Knauer József - MAROS Gyula: A tapolcai medence bauxitprognózisa. Május 24, A Geomatematikai és Számítástech¬ nikai Szakosztály munkahelylátogatása a Ma¬ gyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet számítóközpontjában Szakmai vezetők: Kaszás Miklós, Zilahi Sebes László Május 15. Az Agyagásványtani Szakosztály előadóülése. Csillag Gábor: A keszthelyi-hegységi tér¬ képezés kaolin kutatási eredményei. Bihari Dániel: Új kaolin és bentonit indi¬ kációk. Május 17. A Gazdaságföldtani Szakosztály előadóülése. Hahn György: Posztneogén üledékek gaz¬ daságföldtani jelentősége. Május 19-20. A Magyarhoni Földtani Társu¬ lat és a Magyar Geofizikusok Egyesülete közös vándorgyűlése Sopronban. 1. A nemzetközi litoszféra program hazai zárókonferenciája. 2. A Kisalföld medencéjének földtani-geo¬ fizikai szintézise. Május 24. A Geomatematikai és Számítástech¬ nikai Szakosztály előadóülése. Ó. KOVÁCS Lajos: Matematikai osztályozó módszerek a földtanban. Geiger János: A medenceanalizis matema¬ tikai módszerei. Harangi Szabolcs: Többváltozós matema¬ tikai módszerek alkalmazása a vulkáni kő¬ zetsorozatok geokémiai vizsgálatában. Május 28-31. A Mérnökgeológiai és Környe¬ zetföldtani Szakosztály és a Kárpátaljai Föld¬ tani Expedíció (Beregszász) közösen szervezett terepbejárása. Útvonal: Budapest - Hortobágy - Debre¬ cen - Nyírbátor - Vásárosnamény - Csap - Beregszász - Huszt - Aknaszlatina - Ra- hó, Olsani víztározó -Szeklence - Huszt - Beregszász - Borzsa - Beregszász - Mun¬ kács - Vereckei hágó —Perecseny - Ungvár - Csap - Budapest. A terepbejárás során megismerhettük a Be¬ regszászi Földtani Expedíció tevékenysé¬ gét, a földtani múzeumot, sódóm és só- karszt formákat, a máramarosi márványt, a kárpáti flis, zeolit, andezit, riolit és perlit előfordulásokat, továbbá megtekinthettük az Olsani víztározót, a munkácsi várat és a ungvári skanzent. Május 29. Az Agyagásványtani Szakosztály előadóülése. Nemecz Ernő: Talajok agyagásvány tartal¬ mának változása a finom szemcseméret¬ tartományban. Május 30. Központi előadóülés Prof. Giorgo Ranalli (Chairman of the Department of Earth Sciences, Ottawa, Ca- nada): Geodynamícs of the Canadian Cor- dillera. KŐKAY József: A várpalotai-balatonfői te¬ rület, neogén I. A Dorogi medence lencsehegyi területének geostatisztikai feldolgozása. Kalmár János: A Láposvidék (Észak-Er- dély) oligocén korú képződményei. HÁMOR Tamás: Az üledékes prrit. Június 5. Az Őslénytani-rétegtani Szakosz¬ tály előadóülése. Sütőné Szentai Mária: Apannóniai réteg- öszleten belüli dinoflagellata együttesek egyikének kapcsolata a Mediterrán terüle¬ tekkel. Magyar Imre: A Pannonicardiumdk bio- sztratigráfiai jelentősége. 344 Földtani Közlöny 126/2-3 Június 12, Az Agyagásványtani Szakosztály előadóülése. Joachim SCHOMBURG (NDK, Friedland): A bentonitok ipari felhasználásáról. Június 12. Az Ásványtan-Geokémiai Szakosz¬ tály előadóülése Soós Miklós: Néhány hazai olivin ásvány¬ tani-kristálytani vizsgálatának eredmé¬ nyei. Takács József: Beszámoló az ELTE-n folyó 3 éves drágakő szakember képzésről (Módszertani bemutatóval). Június 17-20. A Mérnökgeológiai és Környe¬ zetföldtani Szakosztály - tekintettel a nagy ér¬ deklődésre - a május 28-31-i terepbejárást megismételte. Szeptember 6 . Az Általános Földtani Szakosz¬ tály előadóülése Haas János: A washingtoni földtani világ- kongresszus tapasztalatai. Dudko Antonyina: A Kőszegi-hegység al¬ pi deformációja. Szeptember 11. Az Ásványtan-Geokémiai Szakosztály előadóülése. Demény Attila - Rob Kreulen (Utrechti Egyetem Geokémiai Tanszéke): Grafit és karbonát stabil szénizotópos vizsgálata a kőszeg-rohonci sorozatban: pennini fácies- korreláció és metamorf hatások. Szeptember 11, Az Ásványtan Geokémiai Szakosztály és a Budapesti Területi Szervezet közös előadóülése. A KBGA-ra bejelentett előadások bemuta¬ tása: Balogh Kadosa (ATOMKI): Fiatal bazal¬ tok K-Ar korának értelmezése: módszerek a megbízhatatlan adatok kiszűrésére. Árváné Sós Erzsébet (ATOMKI); Magyar- országi mezozóos magmás képződmé¬ nyek K-Ar kormeghatározása és kőzettani vizsgálata (D-Dunántúl, É-Magyarország). Székyné Fux Vilma (KLTE) - PÉCSKAY Zol¬ tán (ATOMKI): Újabb adatok a Nagyalföld miocén vulkánosságához. Fórizs István (GKL): Petrological signifi- cance of primary and secondary epidote in the Zeljin piuton, Yugoslavia. Haas János - SZABÓNÉ BALOG Anna (BME): Felsőtriász karbonátos platform fejlődés diagenezistörténet (Dunántúli kö¬ zéphegység, Magyarország). Szeptember 25. A Geomatematikai és Számí¬ tástechnikai Szakosztály "Geológiai adatbázi¬ sok" c. ankétja. LENGYEL Vilmosné - Rapp Ferenc - Fodor Béla: A MÁT bányafoldtani adatbázisa. Drasdik Lajos - Wider Anna: Az OÉÁ vál¬ lalati ásványvagyon gazdálkodási rend¬ szere és adatbázisa. Brokés Ferenc: Adatbázison alapuló föld¬ tani információs rendszer a Bauxitkutató Vállalatnál. GEIGER János: A SZKFI geológiai-bányᬠszati adatbázisa. Nagy Géza: Az IGCP project 239 igba (magmás adatbázis) 1989. évi budapesti értekezletének tapasztalatai. Az SZKFI számítóközpontjának bemutatᬠsa. Guttmann György: Adatbázisok szerepe és helyzete a földtani kutatásban és a bᬠnyaművelés folyamatában. Madai László - Szabó Tibor: A Mátraaljai Szénbányák földtani adatbázisa. Fülöp Miklós: Számítógépes földtani adat¬ bázis kialakítása a Borsodi Szénbányáknál. Szeptember 28-29. A Mérnökgeológiai és Kör¬ nyezetföldtani Szakosztály terepbejárással egy¬ bekötött előadóülése Sümegen. Koloszár László: A Balaton-felvidék al¬ sótriász rétegsorának litosztratigráfiája. Budai Tamás: A Balatonfelvidék középső triász rétegeinek litosztratigráfiai tagolása. Csillag Gábor: A Balatonfelvidék és a Keszthelyi-hegység felsőtriász rétegsorᬠnak litosztratigráfiája. Bence Géza - Selmeczi Ildikó: A Balatonfel¬ vidék és a Keszthegyi-hegység Tapolcai-me¬ dence területének neogén képződményei. Bihari Dániel - Daridáné Tichy Mária: A Balatonfelvidék és a Déli-Bakony bazaltjai. Társulati ügyek Bihari Dániel: A Balatonfelvidék negyedi¬ dőszaki képződményei. BáLLÁNÉ Dudko Antonyina: A Balatonfel¬ vidék szerkezetalakulása. Chekán Géza - Kleb Béla - Farkas Péter: A Balaton kiterjesztett üdülőkörzetének mérnökgeológiai térképezése és néhány eredménye. CSERNY Tibor: A Balaton aktuálgeológiai kutatása és eredményei. Nagy Tiborné - SZUROMINÉ KoRECZ And¬ rea - OrosznÉ Hajós Márta: A Balaton-tó fejlődéstörténete a Tó-24. sz. fúrás paleon¬ tológiái eredményei alapján. Az előadóülést másnap terepbejárás kö¬ vette, melyet a Veszprémi Akadémiai Bi¬ zottság szervezett. A terepbejárás a Bala¬ ton környéki legfontosabb paleozóos, me- zozőos, neogén és kvarter feltárásokat mu¬ tatta be. Október 4. Az Általános Földtani Szakosztály előadóülése. KÓKAY József: A budapesti középső bádeni. Nagy Géza: Szemelvények az ún. bükki p>rogram eddigi eredményeiből. Október 9. Az Ásványtan Geokémiai Szakosz¬ tály előadóülése. Kiss János - Szebényi Géza - Gasztonyi Éva - Borsos Miklós - Jánosi Melinda: Re¬ cens hidrotermák ásványai és ritkaságai Recsken. Demény Attila - Rob Kreulen (Utrechti Egyetem): Karbonátkőzetek stabil oxigéni¬ zotópos vizsgálata a kőszeg-rohonci soro¬ zatban: óceáni metamorf hatás? Október 16-17. és 19. A Budapesti Területi Szervezet és a Mérnökgeológiai Környezetföld¬ tani Szakosztály közös rendezvénye a Buda¬ pesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének 1 25. éves emlékülése keretében. Detrekői Ákos: A 125. éves Ásvány- és Földtani Tanszék (BME) alapításának em¬ lékére rendezett ülés megnyitója. Kleb Béla: A 125. éves tanszék története. HÁMOR Géza: Társadalom és földtan. 345 Althaus, E. (Karlsruhe): Ásványtani kuta¬ tások a műemlékek megóvásában. Steiner, W. (Weimar): A weimari építőkövek. CZURDA, K. (Karlsruhe): A hulladék elhe¬ lyezés földtani és ásványtani vonatkozᬠsai. Lebedev, T.Sz.(Kijev): Kőzetfizikai kutatᬠsok nagy hőmérsékleten és nyomáson. Czurda, K. (Karlsruhe): Az alpesi törme¬ lékfolyások mechanizmusa. Október 16. A Tudománytörténeti Szakosztály előadóülése. Balogh Kálmán: Vígh Gyula életműve születésének centenáriuma alkalmából. SzÉKYNÉ Fux Vilma: Megemlékezés Scherf Emilről, születése 100. évfordulóján. Dobos Irma: Miháltz István emlékezete. Október 30. Az Agyagásványtani Szakosztály és a Talajtani Társaság Talajásványtani Szak¬ osztályának közös előadóülése. Stefanovits Pál - Dombóvári Lászlóné - Kónya Katalin: A talajképződés során megváltozott agyagásványösszetétel kü¬ lönböző kőzeteken kialakult talajokon. Csákyné Micheli Erika - Stefanovits Pál: Mesterséges agyag-humusz komplexek reflektancia vizsgálata. November 3., 6, 10., 13. Az Ásványtani-Geo¬ kémiai Szakosztály és az ETTE Ásványtani Tanszéke közösen rendezett előadássorozata. Előadó: Tibor Zoltai (Prof. of Mineralogy, Dept. of Geology and Geophysics, Univer- sity of Minnesota, Minneapolis, USA): A kristályrendszerek osztályozása, [ásványrendszertan egységes szerkezeti elvek alapján: molekularácsok; poliéder térrácsok; szimmetrikus rétegszerkezetek; szoros illeszkedésű rétegszerkezetek; io¬ nos szimmetrikus rétegszerkezetek; a szimmetrikus rétegszerkezetek levezetése és általánosítása (torzítás)]. November 6. Az Őslénytani-rétegtani Szak¬ osztály előadóülése. BÁLDINÉ Beke Mária: Szolnok-Debrecen térségében előforduló kréta-paleogén üle- 346 Földtani Közlöny 126/2-3 dékek újraértékelése nannoplankton vizs¬ gálatok alapján. November 15. Az Általános Földtani Szakosz¬ tály előadóülése. CSÁSZÁR Géza: Az urgon fogalom újraér¬ telmezése. FÖLDESSY János: Nyersanyagkutatási ta¬ pasztalatok Kubában. Korpás László - Nagy Elemér: Kísérlet ku¬ bai radiometrikus koradatok földtani ér¬ telmezésére. November 17-19. Az Ifjúsági Bizottság szer¬ vezésében Aktuálgeológiai, szedimentológiai továbbképző tanfolyam Leányfalun. A jelenlegi üledékképződési környezetek ismertetése, az üledékfelhalmozodás tör¬ vényszerűségei; a fácieselemzés segítségé¬ vel a fosszilis üledékképződési környeze¬ tek felismerése; a kőzettéválás folyamata, a diagenezis szakaszainak felismerése, meghatározása. November 20. Az Ásványtan-Geokémiai Szak¬ osztály és a Magyar Geofizikusok Egyesülete diffrakciós szakcsoportjának közös előadóüése. Anton Preisinger (Prof. des Instítutes fúr Mineralogie, Kristallographie und Struk- turchemie dér Technischen Universitát Wien): High resolution event stratigraphy examplified at the Cretaceous-Tertiary bo- undary (Ásványtani-geokémiai módsze¬ rek alkalmazása sztratigráfiai problémák megoldásában). November 21. Központi előadóülés. Dr. A. PAHR (Geologische Bundesanstalt, Wien): Zűr Geologie des Grenzbereiches Ostalpen-Westkarpaten und Pannoni- sches Becken. Kalmár János: Újabb adatok a macskame¬ zői (Razoare) metamorf mangán-vas-ércte- lep genetikájához. November 27. Az Agyagásványtani Szakosz¬ tály előadóülése. BÁRDOSSY György: Beszámoló az AIPEA Kongresszusról. November 27. A Tudománytörténeti Szakosz¬ tály és a MTA X. Föld- és Bányászati Tudo¬ mányok Osztálya együttes ülése, Hofmann Károly születésének 150. évfordulója alkalmᬠból. Nemecz Ernő: Elnöki megnyitó. Csíky Gábor: Megemlékezés Hofmann Károlyról születésének 150. évfordulóján. Az emlékülés után koszorúzás a Kerepesi temetőben. November 29. A Budapesti Területi Szervezet előadóülése. SZABÓNÉ BALOG Anna -- HAAS János: Fel¬ sőtriász karbonátos platformfejlődés, dia¬ genezistörténet a Dunántúli-középhegy¬ ségben. Haas János - Tóthné Makk Ágnes - Sza¬ bó Imre - Claudio Neri (Olaszország): A dunántúli-középhegységi alsótriász szedi- mentoíógiája és összehasonlítása a D-alpi kifejlődéssel. December 4. Az Őslénytani-rétegtani Szak¬ osztály klubdélutánja. GaláCZ András - HORVÁTH Ferenc - VÖ¬ RÖS Attila: A Nápolyi-öböl geológiája (ve¬ títettképes szakmai útibeszámoló). December 11. Az Ásványtan-Geokémiai Szak¬ osztály előadóülése ÁRGYELÁN Gizella: Törmelékes alkotók vizsgálata a Neszmély-4-es fúrás turbidi- tes rétegsorában (Ny-Gerecse). DÓDONY István - PÓSFAI Mihály: A pirrho- tin polimorfiája nagybörzsönyi példákon. December 12. A Mérnökgeológiai és Környe¬ zetföldtani Szakosztály klubdélutánja. Cserny Tibor - Kleb Béla - Vitális György: Beszámoló az 1989. évi kárpátaljai terepbejárásról. December 13. A Budapesti Területi Szervezet előadóülése. Horváth János: Csónakkal a Colorado Grand Canyonján. Társulati ügyek 347 December 18. A Tudománytörténeti Szakosz¬ tály előadóülése. Vitális György: Megemlékezés GESELL Sán¬ dorról, az első hazai bányageológusról. CslKY Gábor: "A magyarországi ásványi nyersanyagok kutatásának története kez¬ dettől 1945-ig" című tanulmánykötet is¬ mertetése. HÁLA József: "A magyar-amerikai földtu¬ dományi kapcsolatok 1 ' című tanul¬ mánykötet ismertetése. A Magyarhoni Földtani Társulat területi szervezeteinek 1989. január-december havi ülésszakán elhangzott előadások Alföldi Területi Szervezet Február 21. Előadóülés Szolnokon. Gajdos István - Pap Sándor - Szentgyör- GYI Károlyné: A szarvasi terület földgázte¬ lepei. KÁDÁRNÉ Juhász Györgyi: A szarvasi te¬ rület üledék-földtani viszonyai. TÖRÖK Józsefné: A szarvasi terület réteg- fluidumai, KONCZ István - Török János: A szarvasi terület földgázának genetikája.. Február 22. Kerekasztal-beszélgetés Szegeden. A földtudományok helyzetének országos felmérése és perspektívái. Március 7. Előadóülés Szegeden Gajdos István: A Dévaványai és Darvasí kutatási területek pannóniai s.l. üledékei¬ nek összefoglaló jellemzése. MUCSI Mihály. A Darvas-1 és Déva D-l ku¬ tatófúrások magmintáinak üledékföldtani vizsgálata. Hajdú Dénes - Pap Sándor: A Darvas-1 és Déva D-l világbanki fúrások. Május 9. Kerekasztal-beszélgetés Szolnokon Szálát Árpád: A túlnyomásos rétegek szénhidrogénföldtani jelentősége az Alföl¬ dön. SOMFAI Attila: A Pannóniai medence túl¬ nyomásos zónái. Szeptember 14-15. Ankét Kecskeméten "Ag- rogeológia és természetvédelem a Duna-Tisza közi homokvidéken" címmel. A rendezvény társszervezői: a Szegedi Akadémiai Bizottság Földtudományi Szakbizottsága, a Kecskeméti Mezőgazda- sági Földtani Gazdasági Társaság, a Kis¬ kunsági Nemzeti Park. Szeptember 14. Kuti László: A Duna-Tisza köze déli ré¬ szének agrogeológiai térképei. Farkas Péter: Termékenység gátló agro¬ geológiai tényezők a Duna-Tisza Köze dé¬ li részén. ZENTAY Tibor: A Duna-Tisza közi homok¬ vidék agrogeológiai viszonyai. Gerei László - ZENTAY Tibor: Helyi javító¬ anyagok felhasználása a Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajok javításában. Gerei László - ZENTAY Tibor: A Duna-Ti¬ sza közi szikes talajok jelenkori talajgene¬ tikai fejlődése. SOLTI Gábor: Az alginit hasznosítása a Du¬ na-Tisza közi homoktalajon. Szolnoky Győző: A Kecskeméti Mezőgaz¬ dasági Földtani Gazdasági Társaság tevé¬ kenysége és eredményei. IvÁNYOSI Szabó András: A termé¬ szetkímélő gazdálkodás lehetőségei a Kis¬ kunsági Nemzeti Parkban. Köhler Mihály: A bentonitok a mező-er- dőgazdaság és a környezetvédelem terü¬ letén. 348 Földtani Közlöny 126/2-3 Szeptember 15. terepbejárás: A Kecskeméti Mezőgazdasági Földtani Társaság kísérleteinek bemutatása, a kun¬ ad ácsi csemetekerti erdészeti kísérletek megtekintése, a fülöpházi homokbuckák bejárása. Október 31, Kerekasztal-beszélgetés Szegeden A tótkomlósi mészmárga formáció szén- hidrogén földtani jelentősége. Dél-dunántúli Területi Szervezet Január 24. Klubdélután Pécsett. Érdi-Krausz Gábor: Kínai élménybeszᬠmoló. Perbruár 7. Kerekasztal-beszélgetés Pécsett. Alföldi László: Tájékoztató a dunai vízlép¬ csővel kapcsolatos szakmai kérdésekről. Március 10. Ünnepi ülés a területi szervezet fennállásának 30. évfordulóján Pécsett. délelőtt: kerekasztal-beszélgetés a Liász Klubbal közös rendezésben: A földtani ku¬ tatás jelene és jövője, délután: előadóülés: Dank Viktor: A földtani kutatás és a szer¬ kezetátalakítás. Hámor Géza: A Magyarhoni Földtani Tár¬ sulat szerepe, különös tekintettel a dél-du- nántúlí régióra. Április 18. Előadóülés Pécsett. SÜTŐ Zoltánné: Pannon mikroplankton zo- náció DK-Dunántúlról. Május 16. Előadóülés Pécsett. KERNER Béláné - SoÓS Jőzsefné: A decsi vízkutató fúrás rétegsora. Chikán Géza - Chikán Gézáné - Kókai András: Újabb adatok a Fazekasboda-mó- rágyi vonulat földtani felépítéséhez. Május 23. Klubdélután Pécsett. Bemutatkozik a József Attila Tudo¬ mányegyetem (Szeged). Szederkényi Tibor - Szónoky Miklós: Földtani kutatás és oktatás a József Attila Tudományegyetemen. Június 13. Előadóülés Pécsett. WÉBER Béla: Ladini és felsőtriász képződ¬ mények a Nyugat-Mecsek északi előteré¬ ben. Felkért hozzászólók: BóNA József, Gál M iklós és Kernerné Sümegi Katalin. Szeptember 26. Előadóülés Pécsett. Vincze János: Új polarizációs fázis¬ kontraszt mikroszkóp és ásvány-kőzettani alkalmazása. Október 30. Előadóülés Pécsett. Szilágyi Tibor; A rückeri kutatások újabb földtani eredményei. Gál Miklós: A rückeri kutatófúrásokból e- lőkerült raet-liász növénymaradványok, KISS E. Zoltán: Öregműveleletes területen mélyült kőszénkutató fúrások karotázs- mérési, értelmezési nehézségei és eredmé¬ nyei. November 28. Előadóülés Pécsett. Fazekas Via - Majoros György: A Vajta 3. sz. kutatófúrás földtani-kőzettani ered¬ ményei. BarabáSNÉ Stuhl Ágnes: Újabb palynoló- giai adatok a Jakab-hegyi Homokkő For¬ máció korához a Vajta 3. sz. kutatófúrás¬ ból. November 29. Előadóülés Nagykanizsán. Koncz István: Nagylengyel és környéke kőolaj-előfordulásainak eredete. Kovács Illés: Az új, kifinomult szeizmikus technológia alkalmazásának jelenlegi ha¬ zai helyzete és távlati lehetőségei a bonyo¬ lult CH-kutatási feladatok (rejtett csapdák) és feltárási-művelési problémák megoldᬠsában. NÉMETH Gusztáv: Rövid információk, - mikroellenállás görbék, mint információ- források, - "tudományos mélyfúrások". Társulati ügyek December 5. A Magyar Geofizikusok Egyesü¬ lete Mecseki Csoportjával közösen rendezett el¬ őadóülés Pécsett. "A bányabeli geofizika fejlesztésnek elvi és gyakorlati lehetőségei, nehézségei, akadᬠlyai és eredményei" címmel. December 12. Előadóülés Pécsett. BeréNYI Üveges István: Építésföldtani problémák a jelenlegi és a tervezett pécsi építkezéseken. Kaszás Ferenc: Felszínközeli miocénkorú képződményekkel kapcsolatos építésföld¬ tani problémák (Orfű). KONRÁD Gyula: A mérnökgeológiai terve¬ zést segítő földtani térképezés helyzete. December 18. Klubdélután Pécsett a Magyar Geofizikusok Egyesülete Mecseki Csoportjával közös rendezésben. Bakai János: Tájékoztató a törökországi bányabeli szeizmikus mérésekről. KLÉRI István: A beremendi kristálybarlang helyreállítási munkáival kapcsolatos geo- technikai mérések. Közép- és Észak-dunántúli Területi Szervezet Január 10. Kerekasztal-beszélgetés Veszprém¬ ben. A földtani kutatás helyzete és általában a földtan, mint tudomány helyzete. Március 23. Közép- és Észak-dunántúli Terü¬ leti Szervezet és a Veszprémi Akadémiai Bi¬ zottság Földtani Munkabizottsága 1989. évi közös beszámolóülése Veszprémben. Guttman György: Dorogi Szénbányák. SÓKI Imre - JÁKI Rezső: Tatabányai Szén¬ bányák. GONDOZÓ György: Oroszlányi Szénbányák. Csillag Gábor - Bernhardt Barnabás - CHIKÁN Géza - Tóth György - Knauer József - Kéri János: Magyar Állami Föld¬ tani Intézet. Badinszky Péter: ÉVM Földtani Szolgálata. 349 Március 30. A közös beszámolóülés II. része. SZABÓ Endre: Bauxitkutató Vállalat. Boda Ervin: Bakonyi Bauxitbánya Vállalat. Nagy Péter: Fejér megyei Bauxitbányák. Tátrai Mariann - Zilahi Sebes László: Ma¬ gyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai In¬ tézet. LORBERER Árpád: Vizgazdálkodási Tudo¬ mányos Kutató Intézet. Kesserű Zsolt: Központi Bányászati Fej¬ lesztési Intézet. Farkas Tamás: Közép-dunántúli Környe¬ zetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Június 22. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület balatonalmádi és vár¬ palotai csoportjával közös rendezésben előadó¬ ülés Balatonalmádiban, "A kutatásfejlesztés aktuális kérdései" címmel. November 23. Előadóülés Veszprémben. KÉRI János: Építőipari nyersanyagprognő- zis kutatási tapasztalatai Veszprém és Ko¬ márom megyében. Kneifel Ferenc: A talajvízszint-ingadozás építésföldtani vonatkozásai Zirc térségében. Csillag Gábor: A Balaton-felvidék vizsgᬠlata űrfelvételek segítségével. Észak-magyarországi Területi Szervezet Január 26. Évnyitó klubnap Miskolcon. Deák János: Az 1989. évi munkaterv is¬ mertetése. Radócz Gyula: Könnyűbúvárokkal Kelet- Afrikában és Thaiföldön. Február 21. Kerekasztal-beszélgetés Miskolcon a Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Sza¬ kosztállyal. Némedi Varga Zoltán: Elnöki megnyitó. Szlabóczky Pál: Lejtőmozgást indikáló geológiai tényezők összefoglaló rendszere. Március 16. Kerekasztal-beszélgetés az ásvᬠnyi nyersanyagkutatás helyeztéről Észak-Ma¬ gyarországon (Miskolc). Vitaindító előadó: Juhász András. 350 Földtani Közlöny 126/2-3 Április 27. Ifjúsági Nap Miskolcon. Tóth Gyula: Telepazonosítási kérdések a Ny-borsodi medencében terepi megfigye¬ lések alapján. Pataki András: Termálvízkutatások Bor- sod-Heves megyében az 1980-es években. MÁTYÁS Tibor: Geokémiai nyomelemana¬ litikai technika fejlesztése. Május 25. A „Borsodi Műszaki Hetek" ren¬ dezvénysorozat keretében előadóülés Miskol¬ con. Bohn Péter: A geológia elméleti és gyakor¬ lati feladatai a környezetvédelemben. Szilágyi Ferenc: A Baradla barlang kör- nyeztvédelmi és vízföldtani vizsgálata (el¬ mondta: Bohn Péter). MÁTYÁS Ernő: Nemfémes ásványi nyers¬ anyagok környezetvédelmi hasznosítható¬ sága. Józsa Gábor: Néhány terület környezetföld¬ tani vizsgálata geofizikai módszerekkel. Csépány László: Rekultiváció a Thorez Bᬠnyaüzemben. Molnár Dezső: A mélyművelésű bányák környezetföldtani hatása. BÁN Miklós: Hévízelőfordulások környe¬ zetföldtani kérdései. SZLABÓCZKY Pál: A talajvízvédelem kör¬ nyezetföldtani modellje. Takács Ernő: A geofizika szerepe a kör¬ nyezetföldtani kutatásokban. MNE Geofizikai Tanszék: Környezetföld¬ tanhoz kapcsolódó kutatások. Szeptember 28. Bányaföldtani Nap Miskolcon. Csikai Barna - Fülöp Miklós - Mezei Gᬠbor - SZEPESSY András - Taraczközi Gusz¬ táv: Operatív földtani kutatási feladatok és megvalósulásuk a Borosodi Szénbányák földtani kutatási üzeménél. Október 19. Előadóülés Miskolcon Madai László: A geotechnikai üzemvitel korszerűsítésének eredményei a Mátraal¬ jai Szénbányáknál. Szabó Tibor: Komplett célű számítógépes földtani adatbázis kiépítésének és alkal¬ mazásának tapasztalatai a Mátraaljai Szénbányáknál. Drótos László: Földtani szakirodalom ke¬ resése számítógépes információs rend¬ szerek segítségével. Október 26. Tanulmányút Az Észak-magyarországi díszítőkő bᬠnyászat és feldolgozás. Útvonal: Miskolc - Perkupa -Tornanád aska. November 30. előadóülés Miskolcon. Mátyás Ernő: Bioásványok, bioelemek a To¬ kaji-hegységben és mindennapi életünkben (ásványok az egészségvédelemben). Hegedűs Károly: Elővizsgálatok a Borsodi Szénbányák területén a földtani megbíz¬ hatóság, ismeretesség és bányászati kockᬠzat összefüggéseivel. Molnár Dezső - Taraczközi Gusztáv - Dienes Endre: Esettanulmányok a Borsodi Szénbányáknál végzett szeizmikus méré¬ sekről. December 7. Évzáró klubdélután Miskolcon. A vezetőség beszámolt az 1989. évi mun¬ káról. LONSTÁK László: Tibeti útibeszámoló. Útmutató a Földtani Közlöny szerzői számára A Földtani Közlöny csak eredeti, új tudományos eredményeket tartalmazó (magyar, illetve angol nyelven még meg nem jelent) közleményeket fogad el. Eseti megítélés alapján a szerkesztőbizottság összefoglaló jellegű cikkek közléséhez is hozzájárulhat. Az elsődleges cél a hazai földdel foglalkozó, vagy ahhoz kapcsolódó tárgyú cikkek megjelentetése. A szerkesztőbizottság elfogadhatja közlésre magyar vagy külföldi szerző külföldi tárgyú cikkét is. A kéziratok lehetnek: értekezések, rövid közlemények, könyvismertetések, vitairatok. Ez utóbbiak a vitatott cikkek megjelenésétől számított hat hónapon belül küldhetők be. Ez esetben a szerzők lehetőséget kapnak arra, hogy válaszukat a vitázó cikkei együtt jelentessék meg. A tanulmányok maximális összesített terjedelme 25 nyomdai oldal (szöveg, ábra, tábla). Ezt meghaladó tanulmányok csak abban az esetben közölhetők, ha a szerző a különbözet térítésére kötelezettséget vállal. A tömör fogalmazás és az állításokat alátámasztó adatszolgáltatás alapkövetelmény. A mindenkori tényleges nyomtatási költség 2/3-ának megfelelő pénzügyi támogatás esetén a szakmailag megfelelő minőségű cikk vagy önálló kötet közreadási preferenciát élvez. A folyóirat nyelve magyar és angol. A közlésre szánt cikk bármelyik nyelven benyújtható, mindkét esetben magyar és angol összefoglalással. Az angol változat vagy összefoglalás az elfogadás után is elké¬ szíthető, és ez a szerző feladata. A magyar (és/vagy angol) nyelvű kéziratot három példányban kell a technikai szerkesztőhöz eljuttatni. Az egyik példányhoz tartozó illusztrációs anyag nyomdakész rajz vagy ezzel azonos minőségű fénymᬠsolat, 111 fényes felületű, kontrasztos fénykép legyen. A másik két példányhoz tartozó anyagok lehetnek jó minőségű másolatok is, lehetőleg a véglegesnek elképzelt méretben. Előnyt élveznek a lektorálás és javítás után mágneslemezen visszaküldött kéziratok. (Néhány éves át¬ meneti periódus után a jelenleg csak javasolt megoldás követelménnyé válik.) A lemezhez egy kinyomtatott példányt kell mellékeni, amelyen a szövegszerkesztő programmal le nem írható jelek, ékezetek, egyenletek egyértelműen jelölve vannak. jelenleg IBM-kompatibilis személyi számítógépen bármely szövegszerkesztőből ASCII kódban (DOS Text Only) kimentett változat benyújtható, de elsősorban a Word változatok használata javasolt. A lemezen fel kell tüntetni a szövegszerkesztő program típusát és verziószámát. A kézirat részei (kötelező, javasolt): a) Cím g) A téma kifejtése - megfelelő alcím alatt (diszkusszió) b) Szerzó'(k), postacímmel h) Eredmények, következtetések i) Köszönetnyilvánítás j) Hivatkozott szakirodalom k) Ábra-, táblázat- és fényképmagyarázatok l) Ábrák, táblázatok és fényképtáblák Az ábrákat arab, a táblázatokat és a fényképtáblákat külön-külön római számok jelölik. Az ábrák betű¬ mérete a végleges méretre való kicsinyítés után legalább 1,5 mm, a vonalvastagság 0,1 mm legyen. Kívᬠnatos, hogy az ábra eredeti mérete legalább 30%-kal haladja meg a közlés méretét. A fényképtáblákat kartonra ragasztva, a végleges tükörméretben (126xl96mm) kell elkészíteni. Kihajtós táblázat nem, kihajtós térkép is csak indokolt esetben, a szerkesztőbizottság döntése alapján fogadható el. Színes térkép vagy íényképtábla csak a szerző költségén közölhető. A cikk elfogadása esetén a nyomdakész rajzok előállítása a szerző feladata. Az irodalomjegyzék tételeire a szerző nevével és a megjelenés évszámával lehet hivatkozni az alábbi példák szerint: Radócz (1974) Galácz & Vörös (1972), Kubovics et al. (1987). Példák a bibliográfiai adatok közlésére: a) cikkek: Jaskó S. 1986: A Magyar-középhegység neogén rögszerkezete. (The Neogene block structure of the Central Hungárián Rangé). - Földtani Közlöny 118/4, 325-332 (in Hungárián with English abstract). b) kötetben közölt tanulmányok: Bensőn, R.H., Gould, S.J., Smith, W.A. 1984: Perfection, continuity and common sense in hístorical geology. - In: Berggren, W.A., Van Couvering, J.A. (Eds): Catastrophes and Earth Hislory: The New Uniformitarianism. Princeton Universíty Press, Princeton, 35-75. c) könyvek: FöldváRY, G.Z. (1988): Geology of the Carpathian Region. - World Scientific, Singapore, 571 p. A folyóirat nevének rövidítése kerülendő. A horvát, román, szlovák, stb. ékezetek lehetőség szerint a lemezen is rögzítendők. Ennek hiányában a kéziraton kell egyértelműen jelölni. Cirill betűs munka esetén (ha nincs latin betűs címe) az eredeti címet, angol írásmód szerinti átírásban, szögletes zárójelben, valamint angol fordításban is meg kell adni. Az előírásoknak meg nem felelő kéziratokat a technikai szerkesztő az első szerzőnek visszaküldi. A kéziratokat a következő címre kérjük beküldeni: Piros Olga 1443 Budapest, Pf. 106. c) Összefoglalás d) Bevezetés, előzmények e) Módszerek f) Adatbázis, adatkezelés Földtani Közlöny Vol. 126. 2-3. 1996 Tartalom - Contents Korpás László - Kovácsvölgyi Sándor: Eltemetett paleogén vulkán a Budai-hegység DK-i előte¬ rében (A Wein paleovulkán rekonstrukciója) - Buried Paleogene volcano in the SEforeland of the Buda Hills (Reconstruction of Wein paleovolcano) . 155 Bállá Zoltán: Egy elképzelt paleovulkán. Kritikai hozzászólás Korpás L. és Kovácsvölgyi S. "Eltemetett paleogén vulkán a Budai-hegység délkeleti előterében" című tanul¬ mányához -An imagined paleovolcano. Critical remarks to the Buried Paleogene volcano in the SEforeland of the Buda Hills " by L KORPÁS and S. KOVÁCS VÖLGYI . 177 Korpás László - Kovácsvölgyi Sándor: Egy elképzelt paleovulkán, avagy mentségünkre legyen mondva. Válasz Bállá Zoltán: "Egy elképzelt paleovulkán. Kritikai hozzászólás Korpás L. és Kovácsvölgyi S. Eltemetett paleogén vulkán a Budai-hegység délkeleti előterében című tanulmányához" írott bírálatára - An imagined paleovolcano or an apology. Response to Z. Balla's critical remarks . .. . 181 Bércziné Makk A. - CSÁSZÁR G. - NUSSZER A.: AMecseki Zóna közép-alföldi mezozóos aljzatának sztratigráfiai értékelése és fejlődéstörténeti vázlata - Stratigraphy and geológiait evolution of the Mesozoic basement of the Mecsek Zone in the Central Part of the Great Hungárián Piáin (East-Central Hungary) 185 Bállá Zoltán - Dudko Antonyina: Törések pannóniai képződményekben - Faults in Pannonian sequences of Hungary . 209 VicziÁn István: A füzérradványi illít vizsgálatának újabb eredményei - New results ín the study of the Füzérradvdny illite . 263 Sütöné Szentai Mária: A Komlói Természettudományi Gyűjtemény mikropaleoritológiai típus¬ anyaga - Micropaleontological type matériái ofNatural Historical Colledion at Komló . 267 Scheuer Gyula: Különleges szublakusztris mésztufa képződés a kaliforniai Mono tónál (USA) - Strange formation of sublacustrine calctufa at Mono Laké in Cahfomia (USA) . 279 Füle László: A földrajzi információs rendszerek (GIS) alkalmazási példái a földtudományok területén - Examples of GIS-applications in the geoscience . 289 Rónaki László: A nyugat-mecseki gránitkibűvások kutatástörténete - Exploration history of gránité outcrops at W-Mecsek Mts . 313 Vitális György: Emlékezés Gesell Sándorra halála 75. évfordulóján, különös tekintettel Selmec¬ bánya és Körmöcbánya területén végzett bányageológiai térképezésére - Commemora- tion of the 75 th anniversary S. Gesell's death and his minig-geological mapping at Schemnitz and Kremnitz . .. 319 Vitális György: Emlékezés dr. Vitális István őslénytani munkásságára születése 125. évforduló¬ ján - Commemorating István Vitális ' palaeontological career at the 125 th anniversary of his birth .. 327 Hírek, ismertetések - News and reviews . 333 Társulati ügyek - Our Society's life . 339 ISSN 0015-542X
Nicola Colterjohn (born 23 April 1992) is a Canadian water polo player. She was a member of the Canadian women's national water polo team at the 2013 World Aquatics Championships and 2015 Summer Universiade. She played for McMaster University's women's water polo team. References Other websites Things go swimmingly for Mac’s Colterjohn in backstopping Canadian victory Water Polo Canada - Canadian Water Polo Association Inc. 2015-fina-world-championships, swimming world 1992 births Living people Canadian water polo players
<p>I am protecting my string using this code to insert it into the database:</p> <pre><code>function protect($string){ $string = mysql_real_escape_string($string); return $string; } </code></pre> <p>I then unprotect it using this code so that I can echo it out from the database:</p> <pre><code>function echoprotect($string){ $string = nl2br($string); $string = stripslashes($string); return $string; } </code></pre> <p>The nl2br doesn't seem to work and I don't know why. The output I get is:</p> <blockquote> <p>HellornrnThe content ect...</p> </blockquote> <p>instead of:</p> <blockquote> <p>hello</p> <p>the content ect...</p> </blockquote>
The Santa Catalina Rattlesnake (Crotalus catalinensis), also known as the "Santa Catalina Island Rattlesnake", is a species of venomous Pit viper found on Santa Catalina Island. There are currently no subspecies recognized. Description The Santa Catalina Rattlesnake is a small and slender species of rattlesnake. It can grow up to the length of 73.1 centimeters (28.8 in), and is known for being one of the few rattlesnakes which don't have a rattle on the end of their tail. Some Santa Catalina Rattlesnakes are light cream in color with reddish-brown blotches down their back, while some are ash gray with dark gray blotches on them. Where it lives The Santa Catalina Rattlesnake is found on Santa Catalina Island in the Gulf of California. Behavior While other rattlesnakes of the genus "Crotalus" are mainly terrestrial (live on land), the Santa Catalina Rattlesnake's small size makes it very good climber. In July, the hottest month on Santa Catalina Island, the Santa Catalina Rattlesnake is found on branches of bushes and trees so they can escape the heat on the ground. Feeding Since the Santa Catalina Rattlesnake lives mainly in trees, scientist first thought this rattlesnake eats birds, but scientist have now found out that around 70% of the Santa Catalina Rattlesnake's diet is made up of small mammals like the Santa Catalina Deer Mouse, and around 30% is made up of lizards like the Santa Catalina Desert Iguana and the Santa Catalina Side-blotched lizard. References Vipers
Saxman is a city in Alaska. Cities in Alaska
<p>I know how to select files that I want copied to the output directory of my build via Properties=>Copy Always, but I haven't been able to find a way to copy a different file depending on the build type.</p> <p>I have two separate config files, one set up for local development (ie. should be copied on debug build only) and one that is set up for the server environment (ie. should be copied on release build only).</p> <p>Does anyone know how to achieve this type of conditional functionality?</p>
<p>I have a CrawlSpider set up to following certain links and scrape a news magazine where the links to each issue follow the following URL scheme:</p> <p><a href="http://example.com/YYYY/DDDD/index.htm">http://example.com/YYYY/DDDD/index.htm</a> where YYYY is the year and DDDD is the three or four digit issue number.</p> <p>I only want issues 928 onwards, and have my rules below. I don't have any problem connecting to the site, crawling links, or extracting items (so I didn't include the rest of my code). The spider seems determined to follow non-allowed links. It is trying to scrape issues 377, 398, and more, and follows the "culture.htm" and "feature.htm" links. This throws a lot of errors and isn't terribly important but it requires a lot of cleaning of the data. Any suggestions as to what is going wrong?</p> <pre><code>class crawlerNameSpider(CrawlSpider): name = 'crawler' allowed_domains = ["example.com"] start_urls = ["http://example.com/issues.htm"] rules = ( Rule(SgmlLinkExtractor(allow = ('\d\d\d\d/(92[8-9]|9[3-9][0-9]|\d\d\d\d)/index\.htm', )), follow = True), Rule(SgmlLinkExtractor(allow = ('fr[0-9].htm', )), callback = 'parse_item'), Rule(SgmlLinkExtractor(allow = ('eg[0-9]*.htm', )), callback = 'parse_item'), Rule(SgmlLinkExtractor(allow = ('ec[0-9]*.htm', )), callback = 'parse_item'), Rule(SgmlLinkExtractor(allow = ('op[0-9]*.htm', )), callback = 'parse_item'), Rule(SgmlLinkExtractor(allow = ('sc[0-9]*.htm', )), callback = 'parse_item'), Rule(SgmlLinkExtractor(allow = ('re[0-9]*.htm', )), callback = 'parse_item'), Rule(SgmlLinkExtractor(allow = ('in[0-9]*.htm', )), callback = 'parse_item'), Rule(SgmlLinkExtractor(deny = ('culture.htm', )), ), Rule(SgmlLinkExtractor(deny = ('feature.htm', )), ), ) </code></pre> <p>EDIT: I fixed this using a much simpler regex fot 2009, 2010, 2011, but I am still curious why the above doesn't work if anyone has any suggestions.</p>
Carter Blackburn (born 1979) is an American sportscaster. He has worked for ABC, ESPN, ESPN Radio (for BCS games), and ESPNU calling college football, basketball, and lacrosse. He performed a similar role for Fox Sports Net and ISP Sports. Blackburn called regional NFL games for Fox Sports. Lacrosse announcers College basketball broadcasters College football broadcasters National Football League broadcasters Living people 1979 births
<p>with respect to my code below (Python language), why does the following print statement (in the get_a_maximal_subset function)</p> <pre><code> file = open("_probe","a") file.write("\n new_ref_array: \n") file.write(str(new_ref_array)) file.close </code></pre> <p>get printed to the file before the (in the reference code below)</p> <pre><code> file = open("_probe","a") file.write("\n local_array \n") file.write(str(local_array)) file.close </code></pre> <p>I get the following output in the _probe file:</p> <p>test point 2 </p> <p>test point 3 </p> <p>test point 3-b </p> <p>test point 3-c </p> <p>new_ref_array: </p> <p>[10, 1]</p> <p>new_ref_array: </p> <p>[10, 1]</p> <p>local_array </p> <p>[10, 1]</p> <p>test point 4 </p> <p>ISSUE: it seems that the "local array" should be printed BEFORE instead of after the "new_ref_array" lines, since the "new_ref_array" lines are from the get_a_maximal_array function and the code order is:</p> <pre><code> local_array = list(array[i:]) file = open("_probe","a") file.write("\n local_array \n") file.write(str(local_array)) file.close i = i + 1 subset_candidate = get_a_maximal_subset(local_array, max, prefix) </code></pre> <p>====================MY CODE BELOW===========================================</p> <pre><code> while (determination_process == True): file = open("_probe","a") file.write("\n test point 2 \n") file.close i = 0 for x in array: file = open("_probe","a") file.write("\n test point 3 \n") file.close prefix = [] local_process_ref = [max+1] if (determination_process != True): break if (x not in global_process_ref): file = open("_probe","a") file.write("\n test point 3-b \n") file.close global_process_ref.append(x) file = open("_probe","a") file.write("\n test point 3-c \n") file.close local_array = list(array[i:]) file = open("_probe","a") file.write("\n local_array \n") file.write(str(local_array)) file.close i = i + 1 subset_candidate = get_a_maximal_subset(local_array, max, prefix) file = open("_probe","a") file.write("\n test point 4 \n") file.close </code></pre>
Salles-d'Aude is a commune of 3,255 people (2017). It is in the region Occitanie in the Aude department. This is in the south of France. References Communes in Aude
Kyokko is the name of a Japanese artificial satellite which was put into orbit. The launch was a project of the Institute of Space and Astronautical Science of the University of Tokyo. The satellite was sent into orbit on February 4, 1978. References Other websites Japan Aerospace Exploration Agency (JAXA), Kyokko (EXOS-A) mission profile Japanese space program Satellites
In vector calculus, the gradient of a multivariate function measures how steep a curve is. On a graph of the function, it is the slope of the tangent of that curve. More generally, it is a vector that points in the direction in which the function grows the fastest. Its coordinates are partial derivatives of that function. The gradient of a function f is often written as or . Related pages Laplace operator References Mathematics Calculus
Leonard Albert "Lenny" Kravitz (born May 26, 1964) is an American actor, rock singer, songwriter and musician. Some of his biggest hit songs include "It Ain't Over Til It's Over", "Again", and "Fly Away". He sung on "(I Can't Make It) Another Day" Michael Jackson's 2010 album Michael. He also wrote and produced the song. Early life He is of African-American, Afro-Bahamian and Ashkenazi Jewish (from Russia and Ukraine) descent. His mother, Roxie Roker (1929-1995), was an actress on The Jeffersons in the 1970s and His daughter Zoë Kravitz who is also an actress. The family of his father Sy Kravitz has Ukrainian roots Albums Singles 1989 Let Love Rule 1990 I Build This Garden for Us 1990 Be 1990 Mr. Cab Driver 1990 Does Anybody Out There Even Care 1991 Always on the Run 1991 It Ain't Over 'Til It's Over 1991 Fields of Joy 1991 Stand by My Woman 1991 What the Fuck Are We Saying? 1991 Stop Draggin' Around 1991 What Goes Around Comes Around 1993 Are You Gonna Go My Way 1993 Believe 1993 Heaven Help 1993 Spinning Around Over You 1993 Is There Any Love in Your Heart 1993 The Buddha of Suburbia(with David Bowie) 1994 Deuce 1995 Rock and Roll Is Dead 1995 Circus 1996 Can't Get You Off My Mind 1996 The Resurrection 1998 I Belong to You 1998 If You Can't Say No 1998 Thinking of You 1998 Fly Away 1999 Black Velveteen 1999 American Woman 2000 Again 2001 Dig In 2002 Stillness of Heart 2002 Believe in Me 2002 If I Could Fall in Love 2002 Yesterday Is Gone (My Dear Kay) 2004 Show Me Your Soul(with P. Diddy, Loon and Pharrell) 2004 Where Are We Runnin'? 2004 California 2004 Storm(with Jay-Z) 2005 Calling All Angels 2005 Lady 2005 Breathe 2007 Bring It On 2007 I'll Be Waiting 2008 Love Love Love 2008 Dancin' Til Dawn 2011 Come On Get It 2011 Stand 2011 Rock Star City Life 2011 Black and White America 2011 Push 2012 Superlove 2014 The Chamber 2014 Sex Related pages Ukrainian Americans References 1964 births Living people Actors from Manhattan African American actors African American musicians Jewish American actors Jewish American musicians American Christians American drummers American pianists American R&B musicians American rock guitarists American soul musicians Musicians from Manhattan Singer-songwriters from New York City
<p>I am wondering what is the difference between <code>Array.prototype.isPrototypeOf</code> and <code>Array.isPrototypeOf</code> I thought it should work the same because I thought it will refer to the same method <code>isPrototypeOf</code> but It's look like I was mistaken. Can anybody explain to me why this work like that ?</p> <p><div class="snippet" data-lang="js" data-hide="false" data-console="true" data-babel="false"> <div class="snippet-code"> <pre class="snippet-code-js lang-js prettyprint-override"><code>const exampleArray = [1, 2, 3]; console.log(Array.prototype.isPrototypeOf(exampleArray)); console.log(Array.isPrototypeOf(exampleArray)); // Why this statement returns false ?</code></pre> </div> </div> </p>
Jesse Donald Knotts (July 21, 1924 – February 24, 2006) was an American actor. He played Deputy Barney Fife in the 1950s sitcom television series The Andy Griffith Show. He left the show after its fifth season to act in movies. Two of his movies are The Incredible Mr. Limpet and The Apple Dumpling Gang. He died from lung cancer-related pneumonia. 1924 births 2006 deaths American television actors Comedians from West Virginia Emmy Award winners American movie actors Actors from West Virginia Deaths from lung cancer Deaths from pneumonia
a ^ nA " " A > ^ +**r r '* r ^ rs^noQ T nrvv* teg •BIBLIOTECA- LVCCHES1 ■ PALL1 0 .. K5L ^ ❖ « ❖ « <• c * c * & * * mwm. w*m Digitized by Coogle Digitized by Google Digitized by Google .1 OF.UVRF.S GEORGE SANI) OEUVRES DE GEORGE SAND NOIVEIXE EDITION V O R M k T OKI HD I S-l K OUVRAGES PARUS OU A FARAITRE : Andr6 Un volume. Ellr kt Lui Un volume. La Famillr dr Germandrk Un volumS, Indiana Un volume. I.ks MaItres mosaIstes Un volume. ^ Lrs MaItres sonneurs Un volume. Lr Marquis de Villemkr. . » Un volume. Mauprat Un volume. Mont-RevBchb Un volume. Nouvelles Un volume. Valentine Un volume. ValvEdrb Un volume La Villb noire Un volume. Etc., etc. PARIS. — IMPR1MRRIE 1>E J. CLAYK, RUR SAINT-DENOIT, “. Digitized by Google VALVEDRE PAH GEORGE SAND deuxieme Edition PARIS MICHF.L LEVY FRERF.S , LIBRAIRES-EDITEURS RUE V1VIRNNE, 2 Ills 18G1 Tous droits r^servds Digitized by Google Digitized by Google A MON FILS Cc rdcit est parti d’une id<$e que nous avons sa- vourt5e en commun, que nous avons, pour ainsi dire, bue it la memc source : l’&ude de la nature. Tu l’as formulee Ie premier dans un travail de science qui va paraitre. Je la formule & mon tour et ft ma man if; re dans un roman. Cette idee, vieille comme le mondc en apparence, est pourtant une conquete assez nou- velle des temps oil nous vivons. Pendant de longs si&cles, l’homme s’est pris pour le centre et le but de l’univers. Une notion plus juste et plus vaste nous est 1 Digitized by Google » A MON FILS. enseignde aujourd’hui. Plusieurs la professent avcc eclat. Adeptes fervents, nous y apporterons aussi notre grain de sable , car elle a besoin de passer dans beaucoup d’esprits pour faire peu & peu k tous le bien qu’elle recble. Elle peut se resumer en trois mots (jue ton livre explique et que le mien tentera de prouver : sortir de soi. — 11 est doux d’en soi'tir ensemble , et cela nous est arrive souvent. Tamaris, l*r mars 18G1. Digitized by Google VALVEDRE t I Dcs motifs faciles Jt apprdcier m’obligeant & ddgui- ser tous lcs noms propres qui figureront dans ce recit, le lecteur voudra bien n’exiger de moi aucune preci- sion gdographique. II y a plusieurs manures de ra- conter une histoire. Celle qui consiste & vous faire parcourir une contree attentivement explore et fidele- ment ddcrite est, sous un rapport, la meilleure : c’est un des cotds par lesquels le roman, cette chose si long- temps r^putde frivole, peut devenir une lecture utile, et mon avis est que, quand on nomine une localite reellement existante, on ne saurait la peindre trop consciencieusement ; mais 1’autre manifere, qui, sans etre de pure fantaisie, s’abstient de preciser un itine- raire et de nommer le vrai lieu des scenes principales est parfois preferable pour communique! 1 certaines Digitized by GoogI 4 V A LV HDUK. impressions recues. La premifere sert assez bien lo developpement graduel des sentiments cjui peuvent s’analyser ; la scconde laisse £t 1’elan et au decousu des vives passions un chemin plus large. D’ailleurs, je ne serais pas libre de choisir entre ces deux methodes, car e’est 1’histoire d’une passion subie, bien plus qu’expliquee, que je me propose de retracer ici. Cette passion souleviwen moi tant de troubles, qu’elle m’apparait encore & travel’s certains voiles. II y a de cela vingt ans. Je la portai cn divers lieux, qui m’apparurent splendides ou mis($rables selon l’dtat de mon time. 11 y eut meme des jours, des semaines peut-etre, ou je vecus sans bien savoir ou j’etais. Je me garderai done de reconstruire , par de froides re- cherches ou par de laborieux efforts de mdmoire, les details d’un passe ou tout fut confusion et fievre en moi comme autour de moi, et il ne sera peut-etre pas mauvais de laisser 2k mon rbcit un peu de ce des- ordre et de ces incompl&tes notions qui furent ma vie durant ces j n »rs terribles. J’avais vingt-trois ans quand mon pfcre, professeur de literature et de philosophic 2i Bruxelles, m’auto- risa 2i passer un an sur les chernins; en cela, il cedait mon ddsir autant qu’2l une consideration serieuse. Je me destinais aux lettres, et j’avais ce rare bonheur que ma vocation inspirat de la confiance 2i ma famille. Je sentais le besoin de voir et de comprendre la vie generale. Mon pere reconnut que notre paisible mi- lieu et notre vie patriarcale constiluaienl un horizon Digitized by Google VALVftDRE. 5 bien court. II cut la foi. II mit la bride sur le cou du cheval impatient. Ma mere pleura; mais elle me cacha ses larmcs, et je partis : lidlasl pour quels dcueils de la vie morale ! J’avais etd dleve en partie it Bruxelles, en partie it Paris, sous les yeux d’un frdre dc mon pure, Antonin Valigny, chimiste distingud, m or t jeune encore, lors- que je finissais mes classes au college Saint-Louis. Je n’dprouvais aucune curiositd pour les modernes foyers de civilisation, j’avais soif de podsie etde pittoresque. Je voulais voir, en Suisse d’abord, les grands monu- ments de la nature ; en Italie ensuite, les grands mo- numents de Part. Ma premifcre et presque ma seule visite a Gendve fut pour un ami de mon pfere dont le fds avait etc, a Paris, mon compagnon d’dtudes et mon ami de coeur; mais les adolescents s’ecrivent peu. Henri Obernay fut le premier it ndgliger notre correspondance. Je suivis le mauvais exempie. Lorsquc je le cherchai dans sa patrie, il y avait ddjA des anndes que nous ne nous ecrivions plus. Il est done probable que je ne l’eusse pas beaucoup cherchd, si mon pdre, en pie disant adieu, ne m’eiit pas recommandd avee unc grande insistance de renouer mes relations avee lui. M. Obernay pfere, professeur es sciences a G endec, etait un homme d’un vrai meritc. Son fds avait an- nonce devoir tenir de lui. Sa famille dtait chere & la mienne. Enfin ma mere desirait savoir si la petite Ade- laide etait toujours aimable et jolie. Je devinai quel- Digitized by Googte G VAI.VfeDRE. que projet ou du moins quelque soulmit d’alliance, et, bien que je ne fusse nullcment dispose it com- mencer par la fin le roman de ma jeunesse, la curio- site aidant un peu le devoir, je me pr^sentai chez le professeur fes sciences. Je n’y trouvai pas Henri ; mais ses parents m’ac- cueillirent presque comme si j’eusse et6 son frfere. Ils me retinrent i\ diner et me forcferent de loger chez eux. C’etait dans cette partie de Genfcve appelee la vieille ville, qui avait encore & cette £poque tant do physionomie. S4par£e par le Rhone et de la cit6 ca- tholique, et du monde nouveau, et des caravans^rails de touristes, la ville de Calvin 4tageait sur la collinc ses demeures austfcres el ses etroits jardins, ombragds de grands murs et de charmilles taill^es. LJt, point de bruit, pas de curieux, pas d’oisifs, et, partant, rien de cette agitation qui caractdrise la vie industrielle moderne. Le silence de l’etude, le recueillement de la pi6t<5 ou des travauxde patience et de precision, un chez soi hospitalier, mais qui ne paraissait se soumet- tre & aucun abus, un bien-etre meditatif et tier, tel (5tait, en g<$n<5ral, le caractfere des habitations aisles. Celle des Obernay 4tait un type adouci et quelque peu modernist de cette vie respectable et grave. Les chefs de la famille, aussi bien que leurs enfants et leur intime entourage, protestaient contre l’excfes des rigiditfis exterieures. Trop savant pour etre fanatique, le professeur suivait le culte et la coutume de ses peres; mais son intelligence cultivee avait fait une Digitized by Google VALVEDRE. 7 large troupe dans le monde du gout et du progrfcs. Sa femme, plus m4nagere que docte, avait n&inmoins pour la science le meme respect que pour la religion. II suflisait que M. Obemay fut adonn6 & certaines etudes pour qu’elle regards ces occupations comme les plus importantes et les plus utiles qui pussent remplir la vie d’un homme de bien, et, quand cet epoux v£ndre demandait un peu de sans-gene et d’abandon autour de Iui pour se reposer de ses tra- vaux, elle s’ingeniait naivement & lui complaire, per- suade qu’elle travaillait pour la plus grande gloiro de Dieu dc;s qu’elle travaillait pour lui. Malgre l’absence momentande de leur famille, ces vieux 6poux me parurcnt done extremement aima- bles. Rien chez eux ne sentait l’esprit souvent etroit de la province. Ils s’int^ressaient it tout et n’etaient etrangers it rien. Ils y mettaient meme une sorte de coquetterie, et Ton pouvait comparer leur esprit k leur maison, vaste, propre, austere, mais £gay<*e par les plus belles lleurs, et s’ouvrant sur l’aspect gran- diose du lac et des montagnes. Les deux filles, Adelaide et Rosa, <$taient allies voir une tante k Morges. On me montra le portrait de la petite Rosa, dcssin<5 par sa soeur. Le dessin etait char- mant, la jeune tete ravissante; mais il n’y avait pas de portrait d’Adelai'de. On me demanda si je me souvenais d’elle. Je rci- pondis hardiment que oui v bien que ce souvenir fut tres-vague. Digitized by Google VAI.YEDRE. R — Elle avait cinq ans dans cc temps-l&, me (lit ma- dame Obcrnay; vous pensez qu’elle est bien changed Pourtant elle passe pour une belle personne'. Elle ressemble a son pfere, qui n’est pas trop mal pour un homme de cinquante-cinq ans. Rosa est moins bien ; elle me ressemble, ajouta en riant I’excellente femme, encore fraiche et belle; mais elle est dans 1’Age ou Ton peut se refaire! Henri Obernay tftait parti en tournee de naturalisle avec un ami de la famille. II explorait en ce moment la region du mont Rose. On me montra une letlre de lui toute recente, oil il decrivait avec tant d’enthou- siasme les sites ou il se trouvait, que je me ddcidai a alter l’y rejoindre. Deja familiarise avec les monla- gnes et parlant tous les patois de la frontifcre , il me serait un guide excellent, et sa mfcrc assurait qu’il allait etre heureux d’avoir a dinger mes premieres excursions. 11 ne m’avait pas oublid, il avait toujours pari 6 de moi avec la plus tendre affection. Madame Obernay me connaissait comme si elle ne m’eut jamais perdu de vue. Elle savait mes penchants, mon carac- tere, et sc rappelait mes fantaisics d’enfant, qu’elle me racontait & moi-meme avec une bonhomie ebarmante. En voyant qu’Hcnri m’avait fait aimer, je jugeai avec raison qu’il m’aimait r^ellement, et mon ancien atta- chement pour lui se reveilla. Aprfes vingt-quatre heures passees A Genfcve, je me renseignai sur le lieu ou j’avais bonne chance de le rencontrcr, et je partis .pour le mont Rose. Digitized by Google YALVfcDRE. 0 C’est ici, lecteur, qu’il ne faut pas me suivre un guide ft la main. Je donnerai aux localites que je me rappelle les premiers noms qui me viendront ft l’es- prit. Ce n’est point un voyage que je t’ai promis, c’est une liistoire d’amour. A la base dcs montagnes, du cote tie la Suisse, s'abrite un petit village, les Chalels-Saint-Pierre, que j’appellerai Saint-Pierre tout court. C’est 1ft que je trouvai Henri Obernay. II v etait installe pour une huitaine, son compagnon de voyage voulant explorer les glaciers. La maison de bois dont ils s’btaient em- pires etait grande, pittoresque, et d’une propretd re- jouissante. On m’y fit place, car c’etait une espbce d’auberge pour les touristes. Je vois encore les pay- sages grandioses qui se deroulaient sous les yeux , de toutes les faces de la galerie exterieure, placdc au couronnement de ce beau chalet. Un thiorme banc de rochers pr^servait le hameau du vent d’est ct ties ava- lanches. Ce rempart naturel formait comme le pedes- tal d’une montagne toute nue, mais verte comme une 6meraude et couverte de troupeaux. Du bas de la mai- son partait une prairie en flours qui s’abaissait rapide- ment vers le lit d'un torrent plein de bruit et de co- lere, et dans lequel se deversaicnt de fibres et folios cascatelles tombant ties rochers qui nous faisaicnt face. Ces rochers, au sommet desqucls commencaient les glaciers, d’abord resserres en etroites coulisses et peu ft peu disposes en vasles arbnes eblouissantes, £taicnt les premieres assises de la masse efirayante du mont l. 10 VAI.VEDRE. Rose, dont les neiges dternelles se dessinaient encore en carmin orange dans le ciel, quand la valine nageait dans le bleu du soir. C’etait un spectacle sublime et que je pus savourer durant un jour libre et calme, avant d’entrer dans la tourmente qui faillit emporter ma raison et ma vie. Les premieres heures furent consacrftes et pour ainsi dire laborieusement employees it nous recon- naitre, Obernay et moi. On sait combien est rapide le dtiveloppement qui succfede it I’adolescence, et nous 6tions r^ellement beaucoup changes. J’etais pourtant restd assez petit en comparaison d’Henri, qui avait pouss6 corarae un jeune chene; mais, & demi Espa- gnol par ma mtire, je m’etais enrichi d’une jeune barbe trfes-noire qui , selon mon ami , me donnait 1’air d’un paladin. Quanta lui, bien qu’Ji vingt-cinq ans il eut encore le menton lisse, l’extension de ses formes, ses cheveux autrefois d’un blond d’epi, maintenant dor^s d’un reflet rougeatre, sa parole jadis un peu hesitante et craintive, d^sormais br fcve et assuree, ses manures Tranches et ouvertes, sa fifere allure, enfin sa force herculeenne plutot acquise par l’exercice que li£e it l’organisation, en faisaient un etre tout nouveau pour moi , mais non moins sympathique que 1’ancien com- pagnon d’&udes, et se prdsentant franchement commc un aine au physique et au moral. C’tftait, en somme, un assez beau garcon, un vrai Suisse de la montagne, doux et fort, tout rempli d’une tranquilleet constants 6nergie. Une seule chose tres-caracteristique n’avait Digitized by Google VALVfeDRE. 11 pas change en lui : c’etait une peau blanche comme la neige et un ton de visage d’une fraicheur vive qui cut pu etre envie par une femme. Henri Obemay etait devenu fort savant h plusieurs egards; mais la botanique etait pour le moment sa passion dominante. Son compagnon de voyage, chi- miste, physicien, g^ologue, astronome et je ne sais quoi encore, etait en course quand j’arrivai, et ne de- vait rentrer que le soir. Le nom de ce personnage ne m’etait pas inconnu, je 1’avais souvent entendu pro- noncer par mes parents : il s’appelait M. de Valvfedre. La premiere chose qu’on se demande apres unc longue separation, c’est si Ton est content de son sort. Obcrnay me parut enchants du sien. 11 etait tout i la science, et, avec cette passion-li, quand elle est sin- cere et desinteressee, il n’y a gufere de mecomptes. L’iddal, toujours beau, a l’avantage d’etre toujours mystericux, et de ne jamais assouvir les saints desirs qu’il fait naitre. J’etais moins calme. L’etude des lettres, qui n’est autre que 1’etude des homines, est douloureuse quand elle n’est pas terrible. J’avais d(5jii beaucoup lu, et, bien que je n’eusse aucune experience de la vie, j’etais un peu atteint par ce que Ton a nomme la maladie du si'ccle, l’ennui, le doute, 1’orgueil. Elle est dejii bien loin, cette maladie du romantisme. On l’a railiee, les pores de famille d’alors s’en sonl beaucoup plaints; mais ceux d’aujourd’hui devraient peut-etre !a re- gretter. Peut-etre valait-elle mieux que la reliction qui Digitized by Google 12 VALVEDRE. l’a suivie, que cettc soif d’argent, de plaisirs sans iddal et d’ambitions sans frein, qui ne me parait pas carac- teriser bien noblement la sante du si'ecle. Je ne fis pourtant point part ii Obernay de mes souffrances secretes. Je lui laissai seulement pressentir que j’etais un peu blesse de vivre dans un temps oil il n’y avait rien de grand it faire. Nous etions alors dans les premieres anndes du rfcgncde Louis-Phiiippe. On avait encore la memoire fraicbe des Epopees dc l’Empire; on avait dtd eleve dans'l’ indignation gene- reuse, dans la haine des idees retrogrades du dernier Bourbon; on avait revd un grand progrds en 1830, et on ne sentait pas ce progrds s’accomplir sous Pin- flucnce triomphante de la bourgeoisie. On se trompait il coup sur : le progrfes se fait quand meme, & presquc toutes les epoqucs de l’histoire, el on ne peut appeler reellcment retrogrades que celles qui lui ferment plus d’issues qu’clles ne lui en ouvrent; mais il est de ces epoques oil un certain equilibre s’dtablit entre 1’dlan et 1’obstacle. Ce sont des phases expectantcs oil la jeunesse souffre et oil elle ne meurt pourtant pas a puisqu’elle peut dire ce qu’ellc souffre. Obernay ne comprit pas beaucoup ma critique du sidcle (on appclle toujours le si'ecle Ie moment oil 1’on vit) . Quant it lui, il vivaitdans I’eternite, puisqu’il etait aux prises avec les lois naturelles. 11 s’etonna de mes plaintes, et me demanda si le vdritable but de 1’hornme n’dtait pas de s’instruire et d’aimer ce qui est toujours grand, ce qu’aueune situation sociale ne peut ni rape- Digitized by Google VALVEDRE. 13 tisser, ni rendre inaccessible, I’etude des lois de l’uni- vers. Nous diseutames un peu sur ce point. Je voulus lui prouver qu’il est, en effet, des situations sociales oil la science meme est entravee par la superstition , l’hypocrisie, ou, ce qui est pis, par I’indiflerence des gouvernants et des gouvern^s. II haussa legbrement les ^paules. — Ces entraves-lJi , dit-il, sont des accidents transi- toires dans la vie de I’humanitd. L’6ternitd s’en moquc, et la science des choses (Hernelles par consequent. — Mais, nous qui n’avons qu’un jour a vivre, pou- vons-nous en prendre & ce point notre parti? Si tu avais en ce moment devant les yeux la preuve que tes travaux seront enfouis ou supprimes, ou tout au moins sans aucun effet sur tes contemporains , les poursuivrais-tu avec autant d’ardeur? — Oui certes ! s’ecria-t-il : la science est unc mai- tresse assez belle pour qu’on l’aime sans autre profit que l’honneur et l’ivresse de la posseder. Mon orgueil souffrit un peu de la bravoure entbou- siaste de mon ami. Je fus tente, non de douter de sa . sinciSrile, mais de croire ci quelque illusion, fervour de novice. Je ne voulus pas le lui dire et commenccr noire reprise d’amilie par une discussion. J’elais, d’ailleurs, tres-fatigue. Je n’attendis pas que son com- pagnon le savant fut revenu de sa promenade, et je ranis au lendemain I’bonncur de lui etre presente. Mais, le lendemain, j’appris que M. de Valvfedrc, qui so preparail dcpuis plusieurs jours i une grande ex- Digitized by Google 14 VALVfSDRE. ploration des glaciers et des moraines du mont Rose,, fix*5e la veille encore au surlendemain, voyant toutes choses arrangees et Ie temps trCs-favorable , avait voulu profiter d’une des rares 6poques de l’anniie ou Ies cimes sont claires et calmes. II etait done parti ii minuit, et Obernay Pavait escorte jusqu’ii sa premiere halte. Mon ami devait etre de retour vers midi, et, de sa part, on me priait de I’attendre et de ne point me risquer seul dans Ies precipices, vu que tous les guides du pays avaient emmends par M. de Valvfcdre. Sachant que j’etais fatigue, on n’avait pas voulu me , rdveiller pour me dire cc qui se passait, etj’avais dormi si profondement, que le bruit du depart de l’expedition, veritable caravane avec mulets et baga- ges, ne m’avait causC aucune alerte. Je me conformai aux desirs d’Obernay et rdsolus do I’attendre au chalet, ou, pour mieux dire, it l’hdtel d’Ambroise; tel Ctait le nom de notre bote, excellent homme, trks-intelligent et majestueusement obfese. En causant avec Iui, j’appris que sa maison avait 6te embellie par la munificence et Ies soins de M. de Val- vfcdre, lequel avait pris ce pays en amour. Comme il y venait assez souvent, sa propre residence n’etant pas trfes-Cloignee , il s’etait arrange pour y avoir il sa dis- . position un pied-^-terre confortable. Il avait si bien fait Ies choses, qu’Ambroise se regardait autant comme son serviteur que comme son oblige ; mais le savant, qui me parut etre un original fort agrdable, avait exigC que le montagnard fit de sa maison une auberge Digitized by Google VALVBDRE. 15 d’4t<5 pour les amants de la nature' qui p^n^treraient dans cette region peu connue, et meme qu’il servit avec devouement tous ceux qui entreprendraient 1'ex- ploration de la montagne, h la seule condition, pour eux, de consigner leurs observations sur un certain rcgistre qui me fut montrti, et que j’avouai ri’etre pas destiny A enrichir. Ambroise n’en fut pas moins em- pressy A me complaire. J’dtais l’ami d’Obernay, je ne pouvais pas ne pas etre un peu savant, et Ambroise ytait persuade qu’il le deviendrait Iui-meme, s’il ne l’ytait pas dejA, pour avoir heberge souvent des per- sonnes de m4rite. Aprfcs avoir employ^ les premieres heures de la journ^e A ycrire A mes parents, je descendis dans la salle commune pour ddjeuner, et je m’y trouvai on tete-a-tete avec un inconnu d’environ trente-cinq ans, d’une assez belle figure, et qu’A premifere vue je re- connus pour un isra<51ite. Cet homme me parut tenir le milieu entre 1’extreme distinction et la repoussante vulgarity qui caract^risent chez les juifs deux races ou deux types si tranches. Celui-ci appartenait A un type intermMiaire ou myiangy. II parlait assez purement le franfais, avec un accent allemand desagrdable, et montrait tour A tour de la pesanteur et de la vivacity dans l’esprit. Au premier abord, il me fut antipathi- que. Peu A peu ’il me parut assez amusant. Son origi- nality consistait dans une indolence physique et dans une activity d’idyes extraordinaires. Mou et gras, il se faisait servir comme un prince ; curieux et commtjre, Digitized by Google 10 YALVfeDRE. ii s’enqudrait. de tout ct ne laissait pas tomber la con- versation un seul instant. Gonime il me fit, dfes le premier moment, I’honneur d’etre tri'S-communicatif, je sus bien vite qu’il se nom- mait Moserwald, qu’il etait assez riche pour se repo- ser un peu des affaires, et qu’il voyageait en ce mo- ment pour son plaisir. 11 venait de Venise, ou il s’etait plus occupy dc jolies femmes et de beaux-arts que du soin de sa fortune; il se rcndait & Chamounix. Il vou- lait voir le mont Blanc, et il passait par Ie mont Rose, dont il avait souhaiti sefaire une idee. Je lui demandai s’il etait tcnte d’en faire l’escalade. — Non pas! repondit-il. C’est trop dangereux, et pour voir quoi, je vous Ie demande? Desglacons les uns sur les autres ! Personne n’a encore atteint la cime de cette montagne, et il n’est pas dit que la caravane parlie cette nuit en reviendra au complet. Au reste, je n’ai pas fait beaucoup de voeux pour elle. Arrive Ji dix heurcs bier au soir et it peine endormi, j’ai 6te re- veille par tous les gros souliers ferres du pays, qui n’ont fait, deux beures durant, que monter et descen- dre les escaliers de bois de cette maison jour. Tous les animaux dela creation ont beugie, patoise, lienni, jure ou braille sous la fenetre, et, quand je croyais en etre quitte, on est revenu pour chercher je ne sais quel instrument oublic, un barometre et un teiegra- 0 pbe ! Si j’avais eu une potence mon service, je I’au- rais envoyAe h ce M. de Valvfedre, que Dicu benisse! Le connaissez-vous? Digitized by Googl •1 VALVfiDRE. n . — Pas encore. Et vous? — Je ne le connais quo de reputation ; on parle bcaucoup de lui i Genfeve, oil je reside, et on parle de sa femme encore davantage. La connaissez-vous, sa femme? Non? Ah! mon cher, qu’elle est jolie! Des yeux longs connne ?a (il me montrait la lame de son couteau) et plus brillants que ca 1 ajouta-t-il en mon- trant un magnifique saphir entoure de brillants qu’il portait il son petit doigt. — Alois ce sont des yeux etincelants, car vous avcz lii une belle bague. — La souhaitez-vous? Je vous la ctide pour ce qu’elle m’a coute. — Merci, je n’en saurais que faire. — Ce serait pourtant un joli cadeau pour votrc maitresse, hein? — Ma maitresse? Je n’en ai pas! — Ah bah! vraiment? Vous avez tort. — Je me corrigerai. — Je n’en doute pas ; mais cette baguo-lik peut hater l'lieureux moment. Voyons, la voulez-vous? C’est une bagatelle de douze inille francs. — Mais, encore une fois, je n’ai pas de fortune. — Ah! vous avez encore plus tort; mais cela peut se corriger aussi. Voulez-vous faire des affaires ? Je peux vous lancer, moi. — Vous etes bijoutier? — Non, je suis riche. — C’est un joli 6tat ; mais j’en ai un autre. . Digitized by Google 18 VALVEDRE. — II n’y a point de joli Atat, si vous 6tes pauvre. — Pardonnez-moi, je suis libre! — Alors vous avez de l’aisance, car, avec la misfere, il n’y a qu’esclavage. J’ai pass6 par 1A, moi qui vous parle, et j’ai manqu6 d’cducation; mais je me suis un peu refait A mesure que j’ai surmont<$ le mauvais sort. Done, vous ne connaissez pas les Valvfedre? C’est un singulier couple, A ce qu’on dit. Une femme ravissante, une vraie femme du monde sacrifice A un original qui vit dans les glaciers! Vousjugez,.. Ici, le juif fit quelques plaisanteries d’assez mauvais gout, mais dont je ne me scandalisai point, les per- sonnes dont il parlait ne mutant pas directement con- nues. 11 ajouta que, du reste, avec un tel mari, ma- dame de Valvfcdre 6tait dans son droit, si elle avait eu les aventures que lui pretait la chronique gdnevoise. J’appris par lui que cette dame paraissait de temps en temps A Genfeve, mais de moins en moins, parce que son mari lui avait achct6, vers le lac Majeur, une villa d’oii il exigeait qu’elle ne sortit point sans sa permission. — Vous comprenez bien, ajouta-t-il, qu’elle se me- nage quelques echappees quand il n’est pas IA... et il n’y est jamais : mais il lui a donne pour surveillante une vieille soeur A lui, qui, sous pr&exte de soigner les enfants, — il y en a quatre ou cinq, — fait en con- science son metier de gedlifere. — Je vois que vous plaignez beaucoup 1’intdressante captive. Peut-etre la connaissez-vous plus que vous ne voulez le dire A table d’hote? Digitized by GoogI VALVfeDRE. 19 — Non, parole d’honneur! Je ne la connais que de vue, je ne lui ai jamais parI4, et pourtant ce n’est pas l’envie qui m’a manqu6 ; mais patience ! l’occasion viendra un jour ou I’autre, A moins que ce jeune homme qui voyage avecle mari... Je l’ai aperyu bier au soir, M. Obernay, je crois, le fils d’un professeur... — C’est mon ami. — Je ne demande pas mieux; mais je dis qu’il est beau garyon et qu’on n’est jamais trabi que par les siens. Un apprenti, ya console toujours la femme du patron, c’est dans l’ordre! — Vous etes un esprit fort, tri>s-sceptique. — Pas fort du tout, mais m^fiant en diable ; sans quoi, la vie ne serait pas tenable. On prendrait la vertu au s<$rieux, etce serait triste, quand on n’est pas ver- tueux soi-meme! Est-ce que vous avez la preten- tion?... — Je n’en ai aucune. — Eh bien, restez ainsi, croyez-moi. Allez-y fran- chemcnt, contentez vos passions et n’en abusez pas. Vous voyez, je vous donne de sages conseils, moi ! — Vous etes bien bon. ■ — Oui, oui, vous vousmoquez; maisya m’estegal. Vos sourires n’dteront pas un sou de ma poche ni un cheveu de ma tetc, tandis que votre deference ne re- mettrait pas dans ma vie une seule des heures que j’ai perdues ou mal employees. — Vous etes philosophe! — Excessivement, mais un peu trop tard. J’ai vecu Digitized by Google 20 VALVEDRE. bcaucoup dcpuis que je puis me passer mes fantai- sies, et j’en suis puni par la diminution du sens fan- taisiste. Oui, vrai, je me blase dej&. J’ai des jours oil je ne sais plus que faire pour m’amuscr. Voulez-vous venir dehors fumer un cigare? Nous regarderons ce fameux mont Rose ; on dit que e’est si job ! Je l’ai re- gard6 bier tout le long du voyage ; je l’ai trouve pareil il toutes les montagnes un peu (devices de la chainc des Alpes ; mais peut-etre que vous me le ferez trouver different. Voyons, qu’est-ce qu’il y a de different et qu’est-ce qu’il y a do beau scion vous ? Je ne demande qu’il admirer, moi ; je n’ai <H(i dlev6 ni en poele, ni on artiste; maisj’aime le beau, ctj’ai desyeux comme un autre. 11 y avait tant de naivete dans le babil de ce Moser- vvald, que, tout cn fumant dehors avec lui, je me laissai aller it la sotte vanite de lui expliquer la beaute du mont Rose. 11 m’ecouta avec son bel oeil juif, clair et avide, fix6 sur moi. 11 cut Fair de comprendre et de goiiter mon enthousiasme; aprfcs [pioi, il reprit tout il coup son air de bonhomie railleuse et me dit : — Mon cher monsieur, vous aurez beau faire, vous ne reussirez pas A me prouver qu’il y ait le moindre plaisir il regarder cette grosse masse blanche. 11 n’y a rien de bole comme le blanc, et e’est presque aussi triste que le noir. On dit que le soleil sirnie des dia- mants sur ces glaces : pour moi, je vous confesse que je n’en vois pas un seul, et je suis sur d’en avoir plus Digitized by Google VALVftDRE. 0 ! & mon petit doigt que ce gros bloc de vingt-cinq ou trente lieues carrees n’en montre sur toute sa surface; mais je suis content de m’en etre assure : vous m’avez prouve une fois de plus que {’imagination des gens cultiv^s peut faire des miracles, car vous avez dit les plus jolies choses du monde sur cette chose qui n’est pas jolie du tout. Je voudrais pouvoir en retenir quel- que bribe pour la reciter dans 1’occasion ; mais je suis trop stupide, trop lourd, trop positif, et je ne trou- verai jamais un mot qui ne fasse rire de moi. VoilA pourquoi je me garde de I’enthousiasme ; c’est un joyau qu’il faut savoir porter, et qui sied mal aux gens de mon espfcce. Moi, j’aime le reel ; c’est ma function; j’aime les diamants fins et ne puis souffrir les imitations, par consequent les melaphores. — C’est-a-dire que je ne suis qu’un chercheur de clinquant, et que vous... vous etes bijoutier, ne le niez pas! Toutes vos paroles vous y rambnent. — Je ne suis pas un bijoutier ; je n’ai ni l’adrcsse, ni la patience, ni la pauvrete necessaires. — Mais autrefois, avant la richesse? — Autrefois, jamais je n’ai eu d’etat ma'huel. Non, c’cst trop bete; je n’ai pas eu d’autre outil que mon raisonnement pour me tircr d’affaire. Les fortunes ne sont pas dans les mains de ceux qui s’amusent A pro- duce, A confectionner ou & cu^er, mais bien dans celles qui ne touchcnt A rien. 11 y a trois races d’bom- mes, mon cher : ceux qui vcndent, ceux qui achMent et ceux qui servcnt de lien entre les uns et les autres, Digitized by GoogI 22 VALVftDUE. Croyez-moi, Ies vendeurs et Ies acheteurs sont les derniers dans l’echelle des etres. — C’est-i-dire que celui qui Ies ranfonne est le roi de son sifecle? — Eh! pardieu, oui! & lui seul, il faut qu’il soit plus malin que deux! Vous etes done decide A fairc de l’esprit et & vendre des mots ? Eh bien , vous serez toujours miserable. Achetez pour revendre ou vendez pour racheter, il n’y a que cela au monde ; mais vous ne me comprenez pas et vous me m^prisez. Vous ' dites : « VoilA un brocanteur, un usuricr, un croco- dile! » Pas du tout, mon cher* je suis un excellent homme, d’une probite reconnue; j’ai la confiance de beaucoup de grands personnages. Des gens de nitrite, des philanthropes, des savants meme me consultent et recoivent mes services. J’ai du cceur ; je fais plus de bien en un jour que vous n’en pourrez faire en vingt ans; j’ai la main large, et molle, et douce! Eh bien,* ouvrez la votre si vous avez besoin d’un ami, et vous verrez ce que e’est qu’un bon juif qui est bete, mais qui n’est pas sot. Je ne songeai pas it me facher de ce ton & la t'ois insolent et amical de protection bizarre. L’ homme dtait reellement tout ce qu’il disait etre, bete au point de blesser sans en avoir conscience, assez bon pour faire avec plaisir des sacrifices, fin au point d’etre g6- nereux pour se faire pardonner sa vanity. Je pris le parti de rire de son et ranged, et, comme il vit que je n’avais aucun besoin de lui, mais que je le remerciais 4 Digitized by Google VALVfeDRE. 23 sans dedaia et sans orgueil, il concut pour moi un peu plus d’estime et de respect qu’il n’avait fait & pre- miere vue. Nous nous quittimes trds-bons amis. 11 eut bien voulu m’avoir pour compagnon de sa pro- menade, il craignait de s’ennuyer seul ; mais l’heure approchait ou Obernay avait promis de rentrer, et je doutais que ce nouveau visage lui fut agrdable. Ayant done pris conge du juif et m’dtant fait indiquer le sentier que devait suivre Obernay pour revenir, je partis A sa rencontre. Nous -nous retrouvames au bas des glaciers, dans un bois de pins des plus pittoresque. Obernay ren- trait avec plusieurs guides et mulets qui avaient trans- pose une partie des bagages de son ami. Cette bande continua sa route vers la vallde, et Obernay se jeta sur le gazon auprds de moi. Il etait extremement fati- gue : il avait marche dix heures sur douze sur un ter- rain non fra yd, et cela par amitie pour moi. Partage entre deux affections, il avait voulu juger des difli- cultds et des dangers de l’entreprise de M. de Valvedre, et revenir k temps pour ne pas me laisser seul une journde entidre. 11 tira de son bissac quelques aliments et un peu de vin, et, retrouvant peu & peu ses forces, il m’expliqua les proeddds d’exploration de son ami. 11 s’agissait, non comme M. Moservvald me 1’avait dit, •d’atteindre la plus haute cime du mont Rose, ce qui n’etait peut- etre pas possible, mais de faire, par un examen appro- fondi, la dissection geologique de la masse. L’impor- Digilized by Google 21 VALVEDRE. tancc de cette recherche se reliait £1 une stfrie d’autres explorations faites et it faire encore sur toute la chaine des Alpes Pennines, et devait scrvir a confirmer ou a detruire un systfeme scientifique particulier quc jc serais aujourd’hui fort embarrass^ d’exposer au lec- teur : tant il y a que cette promenade dans Ies glaccs pouvait durer plusieurs jours. M. de Valvfedre y por- tait une grande prudence it cause de ses guides et de ses domestiques, envers lesquels il se montrait fort humain. 11 etait muni de plusieurs tentes ltfgfcres et ing(5nieusement construites, qui pouvaient contenir ses instruments et abriter tout son monde. A 1'aide d’un appareil it eau bouillante de la plus petite di- mension, merveille d’industrie portative dont il etait 1’inventeur, il pouvait se procurer de la chaleur pres- que instantanement, en quelque lieu que ce fut, et combaltre tous les accidents produits par le froid. Enfin il avait des provisions de toute espfcce pour un temps donnd, une petite pharmacie, des vetements de rechange pour tout son monde, etc. C’etait une veritable colonie de quinze personnes qu’il venait d’installcr au-dessus des glaciers, sur un vaste pla- teau de neigc durcie, hors de la portee des avalan- ches. Il devait passer lit deux jours, puis chercher un passage pour aller s’installer plus loin avec une partie de son materiel et de son monde, le reste pouvant l’y rejoindre en deux ou trois voyages, pendant qu’il tenterait d’aller plus loin encore. Condainnd peut-etre it ne faire que deux ou trois lieues de ddcouverlcs Digitized by Google chaque jour & cause de la difficult^ des transports, il ava'it garde quelques mulcts, sacrifies d’avance aux dangers ou aux soufTrances de I’entreprise. M. de Yal- vfcdre etait tres-riche, et, pouvant faire plus que tant d’autres savants, toujours empeches par Ieur hono- rable pauvretd ou la parcimonie des gouvernements, il regardait comme un devoir de ne reculer (levant aucune depense en vue du progrfcs de la science. J’exprimai it Henri Ie regret de ne pas avoir <He averti pendant la nuit. J’aurais demand^ il M. de Valvfcdre la permission de l’accompagner. — 11 te l’eut refusde, repondit-il , comme il me l’a- vait refusde moi-meme. Il t’eut dit, comme £i moi, que tu dtais un Ills de famille, et qu’il n’avait pas Ic droit d’exposer ta vie. D’ailleurs, tu aurais compris, comme moi, que, quand on n’est pas fort neces- saire dans ces sortes d’expeditions, on y est fort & charge. Un homme de plus a loger, il nourrir, protdger , it soigner peut-etre dans de pareilles condi- tions... — Oui, oui, je le comprends pour moi; mais com- ment se fait-il que tu ne sois pas extremement utile, toi savant, il ton savant ami ? — Je lui suis plus ndeessaire en restant it Saint- Pierre, d’ou je peux suivre presque tous ses mouve- ments sur la montagne, et d’ou, ii un signal donne, je peux lui envoyer des vivres, s’il en manque, et des secours, s’il en a besoin. J’ai, d’ailleurs, a faire mar- cher une serie d’observalions comparatives simultane- 26 VALVEDRE. . ment avec Ies siennes, et je Iui ai donn£ ma parole d’honneur de n’y pas manquer. — Je vois, dis-je & Obernay, que tu es excessivement devou6 & ce Valvbdre , et que tu Ie considferes comme un homme du plus grand merite. C’est l’opinion de mon pbre , qui m’a quelquefois parie de lui comme l’ayant rencontre chez le tien k Paris, et je sais que son nom a une certaine illustration dans les sciences. — Ce que je puis te dire de lui, r^pondit Obernay, c’est qu’aprbs mon p£re il est I’homme que je respecte le plus , et qu’apres mon pfcre et toi , c’est celui quo j’aime le mieux. — Aprfes moi ? Merci, mon Henri ! Voik\ une parole excellente et dont je craignais d’etre devenu indigne. — Et pourquoi cela? Je n’ai pas oublie que le plus paresseux Si ecrire, c’est moi qui Pai et4; mais, de. meme que tu as bien compris cette infirmity de ma part, de meme j’ai eu la confiance que tu me la par- donnais.Tu me connaissais assez pour savoir que, si je ne suis pas un camarade assez demonstratif, je suis du moins un ami aussi fidble qu’il est permis de le sou- haiter. Je fus vivement touche, et je sentis que j’aimais ce jeune homme de toute mon ame. Je lui pardonnai Pespfece de superiority de vues ou de caractere qu’il avail paru s’attribuer la veille vis-Si-vis de moi, et je commengai A craindre qu’il n’en eut reellement le droit. 11 prit quelques instants de repos , et, pendant tju’il Digitized by Googte VALVftDRE. 27 dormait, la tete & l’ombre et les jambes au soleil, je l’&udiai de nouveau avec interel, comme quelqu’un que Ton sent devoir prendre de l’ascendant sur votre existence. Je ne sais pourquoi, je le mis en parallfele dans ma pens^e litt^raire et descriptive avec l’israelite Moserwald. Cela se pr6sentait & moi comme une anti- thfcse naturelle : I’un gras et nonchalant comme un mangeur repu, l’autre actif et maigre comme un cher- cheur insatiable; Ie premier, jaune et luisant comme l’or qui avait 6t6 le but de sa vie; l’autre, frais et co- lor6 comme les fleurs de la montagne qui faisaient sa joie, et qui, comme lui, devaient aux apres caresses du soleil la richesse de leurs tons et la purete de leurs fins tissus. Ceci etait pour mon imagination , jeune et riante alors, 1’indice d’une vocation bien prononctfe chez mon ami. Au reste, j’ai toujours remarque que les vives appetences de l’esprit ont leurs manifestations exterieures dans quelque particularity physique de l’individu. Certains omithologues ont des yeux d’oi- seau ; certains chasseurs, failure du gibier qu’ils pour- suivent. Les musiciens simplement virtuoses ont l’o- reille conformee d’une certaine fapon , tandis que les compositeurs ont dans la forme du front 1’indice de leur faculte resumatrice , et semblent entendre par le cerveau. Les paysans qui elfevent des boeufs sont plus lents et plus lourds que ceux qui ^lfevcnt des chevaux, et ils naissent ainsi de pfere en fils. Enfin, sans vouloir m’egarer dans de nombreux exemples, je puis dire Digitized by Google VALVEDRE 2S qu’Obernay cst reste comme uno preuve acquiso 5 mon systeme. J’ai plcinement reconnu par la suite quo, si son visage, sans beauts reelle, mais eminem- ment agreable, avait l’eclat d’une rose , — son ame, sans g<5nie d’initiative, avait le cliarme profond. de rharmonie, et comme qui dirait un suave et splendide parfurn d’honnetetd. Quand il eutdormi unc heure avec la placidite d’un soldat en campagne habitue it mettre le temps a profit, il se sentit tout & fait bien, et nous nous re- primes it causer. Je lui parlai de Moscrwald, nia nou- velle connaisance, et je lui rapportai les plaisanterics de ce grand sceptique sur sa position de consolateur oblige de madame de Valvfcdre. Il faillit bondir d'in- dignation, mais je le contins. — Apres ce que tu m’as dit de ton affection et de ton respect pour le caractfere du mari, il est tout it fait inutile de te defendre d’une trahison indigne, et ce seraitmeme me faire injure. — Oui, oui, repondit-il avec vivacitd, je ne doute pas de toi; mais, si ce juif me tombe sous la main, il fera bien de ne pas me plaisanter sur un pareil sujet! — Je ne pense pas qu’il pousse jusque-lii son de- bordement d’esprit, quoique, aprfes tout, je ne sachc de quoi il n’est pas capable avec sa candour effrontde. Le connais-tu, ce Moserwald? N’est-il pas de Geneve? — Non, il est Allemand ; mais il vient souvent chez nous, je veux dire dans notre ville, et, sans lui avoir jamais parld, je sais trfes-bien que e’est un fat. Digitized by Google VALYttDRE. ‘ 20 — Oui, mais si naivement ! — C’est peut-etre jou6, cette naivete cynique. Quo sait-on d’un juif? — Comment, tu aurais des prejug^s dc race, toi, l’homme de la nature? — Pas le moindre prejug6 et pas la moindre pre- vention hostile. Je constate seulement un fait : c’est que l’israelite le plus insignifiant a toujours en lui quelque chose de profond^metit mysterieux. Sommit6 ou abime, ce repr^sentant des vieux dges obeit it une logique qui n’est pas la ndtrc. II a retenu quelque chose de la doctrine (Lsot^rique des hypogees, it la- quelle Moi’se avait ete initio. En outre, la persecution lui a donne la science de la vie pratique et un senti- ment trfes-apre de la realite. C’est done un etre puis- santque je redoute pour l’avenir de la socidte, comme je redoute pour cette foret ou nous voici la chute des blocs de granit que les glaces retiennent au-dessus d’elle. Je ne hais pas le rocher, il a sa raison d’etre, il fait partie de la ebarpente terrestre. Je respecta son origine, et meme je l’etudie avec un certain trouble - religieux; mais je vois la loi qui l’entraine, et qui, tout en le desagregeant, reunit dans une commune fatalitd sa ruine et celle des etres de creation plus mo- derne qui ont pouss6 sur ses flancs. — Voilit, mon ami, une metaphore par tropscien- tifique. / — Non, non, elle est juste ! Notre sagesse, noire science religieuse et sociale ont pris racine dans la 8 . Digitized by Google 30 ‘ YALYEDRE. cendre du monde hebrai'quc, et, ingrats disciples, nous avons voulu l’aneantir au lieu de 1’amener nous suivre. 11 se venge. C’est absolument comine ces arbres dont les racines avides et folles soulbvent les roches ct creusent le chcnnn aux avalanches qui les englou- tiront. I — Alors, selon toi, les juifs sont les futurs maitrcs du monde ? — Pour un moment, je n’en doute pas; aprbs quoi, d’autres cataclysmes les emporteront vile, s’ils restent juifs : il faut que tout se renouvelle ou perisse, c’est la loi de l’univere ; mais, pour en rcvenir a Mo- scrwald, quel qu’il soil, crains de te lier avec lui avant de le bien connaitre. — Je nc compte pas me lier jamais avec lui, bicn que je le juge mieux que tu ne fais. — Je ne le juge pas ; je ne sais rien sur son compte qui m’autorise it le soupeonner en tant qu’individu. Au contraire, je sais qu’il a la reputation de tenir sa parole et d’etre large en affaires plus qu’aucun de sa race; mais tu me dis qu’il parle l<5gferement de M. de Valvedre, et cela me deplait. Et puis il t’offre ses ser- vices, et cela m’inquibte. On peut toujours avoir be- soin d’argent, et la fable de Shylock est un symbole eternellement vrai. Le juif a instinctivement besoin de manger un morceau de notre coeur, lui qui a tant de motifs de nous hair, et qui n’a pas acquis avec le bap- teme la sublime notion du pardon. Je t’en supplie, si tu le voyais entraine quelquc depense imprevue, Digitized by GoogI VALVfeDRE. m exc^dant s^rieusement tes ressources, adrcssc-toi i moi, et jamais & ceMoserwald. Jure-le-moi, je 1’exige. Je fus surpris de la vivacity d’Obernay, et me hatai de le rassurer en lui parlant de I’honnete aisance de ma famille et de la simplicity de mes gouts. — N’importe, reprit-il, promets-moi de me regar- der comme ton meilleur ami. Je nc sais quelle sera ta vie... D’aprt'S ce que tu m’as laisse entrevoir bier de tes angoisses vis-4-vis de l'avenir et de ton myconten- tement du prysent, je crains que les passions ne jouent un role trop imperieux dans ta destine. II ne me semble pas que tu aies travailiy & te forger le frein nycessaire... — Quel frein? la botanique oula geologic? — Oh ! si tu railles, parlons d’autre chose. — Je ne raille pas quand il s’agit de t’aimer et d’etre touchy de ton affection genyreuse ; mais con- viens que tu penses trop en homme de speciality et que tu dirais volontiers : « Hors de la science, point de salut. » * » — Eh bien, oui, je le dirais volontiers. J’ai la can- deur et le courage d’en convenir. J’ai eu sous les yeux de tels exemples de ces fausses thyories qui ont deja troubiy ton ame !... — Quelles thyories me reproches-tu ? Vovons ! — La thyorie en la personnality d’abord, la pryten- tion de ryaliser une existence de gloire personnelle avec la ^solution d’etre furieux et dysespery, si tu ychoues. Digitized by Google 32 VALVKDRE. — Eli bien, fu le trompes; j’ai deux cordes & mon ambition. J’accepte la gloire sans bonheur ou le bon- beur sans gloire. Obernay me raillia ft son tour de ma prdtendue mo- destie, et, tout en discutant de la sorte, je ne sais plus comment nous vinmes ft parler de M. de Valvftdre et de sa femme. J’etais assez curieux de savoir ce qu’il y avait de vrai dans les comm<5rages de Moserwald, et Obernay 4tait precisement dispose ft une extreme re- serve. 11 faisait le plus grand £loge de son ami, et il ^vitait d’avoir une opinion sur le compte de ma- dame de Valvfedre; mais, malgre lui, il devenait ner- veux et presquc irascible en prononcant son nom. 11 avait des reticences troublees; le rouge lui montait au front quand je lui en demandais la cause. Mon esprit fit fausse route. Je m’imaginai qu’en depit de sa vertu, de sa raison et de sa volonte, il etait amou- reux de cette femme, et, dans un moment ou il s’en defendaitle plus, il m’eclmppa de lui direing($nument: — Elle est done bien seduisantc ! — All ! s’dcria-t-il en frappant du poing sur la boitc de metal qui contenait sesplantes et qui lui avait servi d’oreiller, je vois que les mauvaises pensees de ce juif ont deteint sur toi. Eh bien, puisque tu me pousses ft bout, je te dirai la v6rite. Je n’estime pas la femme dont tu me paries... A present, me croiras-tu capable de 1’ainier ? — Eh ! mais... e’est quelqucfois une raison de plus; 1’amour est si fantasque ! Digitized by Google VALVfeDRE. 33 — Le mauvais amour , ou l’amour des romans et dcs drames modernes; mais les mauvaises amours n’eclosent que dans les times malsaines , et , Dieu merei, la mienne est pure. La tienne est-elle done dt?j;\ corrompue, que tu admets ces lionleuses fala- lites? — Je ne sais si moh time est pure comme la tienne, mon chcr Henri ; mais elle est vierge, voilit ce dont jc puis te repondre. ' — Eh hien, ne la Iaisse pas gater et afTaiblir d’avanee par ces idees fausses. No te Iaisse pas persuader que l’artiste et le poete soient destines it devenir la proie des passions, et qu’il leur soit permis, plus qu’aux autres homines, d’aspirer it une pretendue grande vie sans entraves morales ; ne t’avouc jamais Jt tdi-meme, quand meme cela serait, que tu peux tomber sous l’cmpire d’un sentiment indigne de toil... — Mais, en v£rit<5, tu vas me faire peur de moi- meme, si tu continues ! Tu me mets sous les yeux des dangers auxquels je ne songeais pas, et pour un pen je croirais que e’est moi qui suis ^pris, sans la connaitrc, de cette fameuse madame de Valvedre. — Fameuse! Ai-je dit qu’elle titait fameuse ? reprit Obernay en riant avec un peu de dedain. Non ; la re- nontmee n’a rien a faire avec elle, ni en hien ni en mal. Saclte que les aventurcs qu’on Iui prete Jt Ge- neve, selon M. Moserwald (et je crois qu’on ne Iui en prete aucune), n’existent que dans l’ifnagination do ce triomphant israelite. Madame de Valvedre vil il la Digitized by Google C4 VALVfeDRE. campagne, fort retiree, avec ses deux belles-soeurs et ses deux enfants. — Je vois que Moserwald est, en effet, mal rensei- gne : il m’avait dit quatre enfants et une belle-soeur ; mais, toi, sais-tu que tu tecontredis beaucoup sur lc compte de cette femme? Elle est irr^prochable , et pourtant tu ne l’estimes pas ! — Je ne sais rien & reprendre dans sa conduite ; je n’estime pas son caract&re, son esprit, si tu veux. ' — En a-t-elle, de I’esprit? — Moi, je ne trouve pas; mais elle passe pour en avoir. — Elle est toute jeune ? — Non ! Elle s’est rfiaride A vingt ans, il y a dejA... oui, il y a dix ans environ. Elle peut avoir la tren- taine. — Eh ! ee n’est pas si jeune, en etfet ! Et son mari? — Ila quarante ans, lui, et il est plus jeune qu’elle, car il est agile et fort comme un sauvage, tandis qu’elle est nonchalante et fatiguee comme une creole. — Qu’elle est ? — Non, c’est la fille d’une Espagnole et d’un Sue- dois; son pfere dtait consul & Alicante, ou il s’est mari£. — Singulier melange de races ! Cela doit avoir pro- duit un type bizarre ? — Trks-reussi comme beaute physique. — Et morale ? — Morale, moius, selon moi... Une ame sans £ner- Digitized by Google VALVEDRK. 35 gie, un cerveau sans etendue, un caractfere inegal, irritable et mou; aucune aptitude s^rieuse et de sots dedains pour ce qu’elle ne comprend pas. * — Meme pour la botanique ? — Oh ! pour la botanique plus que pour toute autre chose. — En ce cas, me voilit bien rassure sur ton compte. Tu 'n’aimes pas, tu n’aimeras jamais cette femme-lH ! — Cela, je t’en reponds, dit gaiement mon ami en rebouclant son sac et en repassant sa jeanneiie 1 en sautoir. II est perrnis aux fleurs de ne pas aimer les femmes; mais les femmes qui n’aiment pas les fleurs sont des monstres ! ■ 11 me serait bien impossible de dire pourquoi et comment cet entretien bris6 et repris plusieurs fois durant le reste de la journde, et toujours sans aucune premeditation de part ou d’autre, engendra en moi une sorte de trouble et comme une predisposition & subir les malheurs dont Obernay voulait me preserver. On eut dit que, doue d’une subite clairvoyance, il lisait dans le livre de mon avenir. Et pourtant je netais ni un caractfere passif, ni un esprit sans reaction; mais je croyais beaucoup & la fatalite. C’etait la mode en ce temps-lii, et croire & la fatalite, c’est la creer en nous- memes. — Qui done va s’emparer de moi ? me disais-je en t. C’est la boite dc for battu ou les botanistes mettent leurs plantes la promenade pour les couserver fraiches. Digitized by Google VAI.VE DUE. 36 m’endormant avec peine vers minuit, tandis qu’Ober- na^, couch6 ii six heures du soir, se relevait pour sc livrer aux observations scientifiques dont son ami lui avait confix le programme. Pourquoi Henri a-t-il paru si inquiet de moi? Son ceil exerce a lire dans les ima- ges a-t-il aperfu au delit de l’horizon les tempetes qui me menacent? Qui done vais-je aimer? Je nc connais aucune femme qui m’ait fait beaucoup songer, si ce n’est deux ou trois grandes artistes lyriques ou dra- matiques auxquelles je n’ai jamais parle et ne parlerai probablement jamais. J’ai eu la vie, sinon la plus calme, du moins la plus pure. J’ai senti en moi les forces de l’amour, et j’ai su les conserver entieres pour un objet iddal que je n’ai pas encore rencontrd-. Je revai, en dormant, & une femme que je n’avais jamais vue, que, scion toute apparence, je ne devais jamais voir, & madame de Valvfcdre. Je l’aimai pas- sionnchnent durant je ne sais combien d’annees dont la vision ne dura peut-fitre pas une heure ; mais je m’6veillai surpris et fatigue de ce long drame dont je ne pus ressaisir aucun detail. Je chassai ce fantome et me rendormis sur le c6td gauche. J’lkais agitd. Le juif Moserwald m’apparut et m’offensa si cruellement, que je lui donnai un soufflet. Eveillfi de nouveau, je relrouvai sur mes lfevres des mots confus qui n’a- vaient aucun sens. Dans mon troisifeme somme, je revis le merne personnage, amical et railleur, sous la forme d’un oiseau fantastique tfnormement gras, qui s’enlevait lourdement de terre, et que je poursuivais Digitized by Googl valvedke. 31 cependant sans pouvoir l’attcindre. II se posait sur les rochers les plus <51ev6s, et, les faisant croulcr sous son poids, il m’environnait en riant de lavanges de pierres et de gla?ons. Toules les mtkaphores dont Obernay m’avait regale prenaient une apparence sensible, et je ne pus reposer qu’aprfes avoir dpuisd ces fantaisies Stranges. Quand je me levai, Obernay, qui avait veilte jusqu’it l’aulie, s’^tait recouche pour unfe heure ou deux. 11 avait l’admirable faculte d’interrompre et de reprendrc son sommeil comme toute autre occupation soumisc b sa volont6. Je m’informai de Moservvald; il etait parti au point du jour. J’attendis le r6veil d’Henri , et , aprtts un frugal dd- jeuner, nous partimes ensemble pour une belle pro- menade qui dura une grande partie de la journee, et durant laquelle il ne fut plus question ni des Valvedre, ni du juif, ni de moi-meme. Nous tkions tout i la nature splendide qui nous environnait. J’en jouissais en artiste dbloui qui ne cherche pas encore i sc rendre compte de l’effet produit sur son ame par la nouveaute des grands spectacles, et qui, domine. par la sensation, n’a pas le loisir de savourer et de r<5su- mcr. Familiarise avec la sublimite des montagnes et occupe de surprendre les my stores de la vegetation, Obernay me paraissait moins enivre et plus heureux que moi. 11 &ait sans fifevre et sans cris, tandis que je n’etais que vertige et transports. Vers trois heures de l’aprfcs-midi, comme il parlait 3 Digitized by Google 88 VALVEDRE. d’escalader encore une banquette ae roches terribles pour chercher un petit saxifrage rarissimus qui devait se trouver par 1A, je lui avouai que je me sentais tres- fatiguA, et que je me mourais de faim, de chaud et de soif. — Au fait, cela doit etre, r^pondit-il. Je suis un <$goiste, je ne songe pas que toute chose exige un ap- prentissage, et que tu ne seras pas bon marcheur dans ce pays-ci avanl, huit ou dix jours de fatigues progressives. Tu me permettras d’aller chercher mon saxifrage ; il est un peu tard dans la saison, et je crains fort de le trouver tout en graines, si je remets la chose A demain. Peut-etre, ce soir, trouverai-je en- core quelques corolles ouvertes. Je te rejoindrai A Saint-Pierre, A l’heure du diner. Toi , tu vas suivre le sentier ou nous sommes; il te conduira sans danger et sans fatigue, dans dix minutes tout au plus, it un chalet each 6 derrifere le gros rocher qui nous fait face. Tu trouveras IA du lait A discretion. Tu descendras ensuite vers la valine en prenant toujours A gauche, et tu regagneras notre gite en tlAnant le long du tor- rent. Le chemin est bon, et tu seras en pleine ombre. Nous nous separames, et, aprAs m’etre dAsaltere et repos6 un quart d’heure au chalet indique, je descen- ds vers la vallAe. Le sentier etait fort bon, en compa- rison de ceux qu’Obernay m'avait fait parcourir, mais si etroit, que, lorsque je m’y rencontrais avec des troupcaux defilant tete par tete A mes cotes, je devais leur cAder le pas et grimper sue des talus plus ou Digitized by Google VALVEDRE. «0 moins accessibles, pour n’etre pas precipite dans une profonde coupure it pic qui rasa it Ie bord oppose. J’avais rt-ussi a me preserver, lorsque, me trouvant dans un des passages les plus etrangles, j’entendis derrifcre moi un bruit de sonnettes rdgulibrement ca- dence. C’diait une bande de mulets charges que je me mis tout de suite en mesure de laisser passer. A cet effet, j’avisai une roche qui me mettait de niveau avec la tete de ces betes imperturbables, et je m’y assis pour les attendre. La vue etait magnifique, mais la petite earavane qui approchait absorba bientot toute mon attention. En tete, une mule assez pittoresquement capara- Qonnec it 1’italienne, et mende en main par un guide a pied, portait une femme drapee dansun leger burnous blanc. Derriere ce groupe venait un groupe it peu pres semblable, un guide, un mulct, et sur le mulct une autre femme plus grande ou plus svelte que la premiere, coilfee d’un grand chapeau de paille et ve- tuc d’une amazone grise. Un troisibme guide, condui- sant un troisibme mulct et une troisieme femme (jui avait fair d’une soubrette, etait suivi de deux autres mulets porlant des bagages, et d’un quatrifcme guide qui fermait la marche avec un domestique it pied. J’eus tout le temps d’examiner ce personnel, qui descendait lentemcnt vers moi ; je pouvais trbs-bien distinguer les figures, sauf celle de la dame en bur- nous dont le capuchon etait releve, et ne laissait it decouvert qu’un ceil noir dtrange et assez ellrayant. Digitized by Google 40 • VALVfeDRB. Get ceil se fixa sur le mien au moment oil la voya- geuse se trouva pres de moi, et elle arreta brusque- rnenl sa monture en tirant sur la bride, au point de fairc trebucher le guide, ct au risque de le faire tomber dans le precipice. Elle ne parut pas s’en soucier, et, m’adressant la parole d’une voix assez dure, elle me dcmanda si j’dtais du pays. Sur ma rdponse negative, elle allait passer outre, lorsque la curiosite me lit ajouter que j’y <5tais depuis deux jours, ct quo, si elle avait besoin d’un renseignement, j’etais peut-etrc A meme de le lui donner. — Alors, reprit-elle, je vous demanderai si vous avez entendu dire que le cointe de ValvAdre flit dans les environs. — Je sais qu’un M. dc Valvedre est a cette hcurc en excursion sur le mont Rose. — Sur le mont Rose? tout en haut? — Dans les glaciers, *voilA tout ce que je sais. — Ah! je devais m’attendre a cela! dit la dame avec un accent de depit. — Oh! mon Dieu ! ajouta la seconde amazonc, qui s’etait approchee pour ecouter mes reponses, voilA cc que je craignais! — Rassurez-vous, mesdames; le temps est magni- fique, le sommet trfes-clair, et personne n’est inquict de l’expedition. Tout fait croire aux gens du pays qu’elle ne sera pas dangereuse. — Je vous remercie pour votrc bon augure, re- pondit cette persorine i la figure ouverte et A la voix Digitized by Google V ALVfetlRE. 41 douce; madame de Valvfedre et moi, sa belle-sceur, nous vous en savons gre. Mademoiselle de Valvedre m’adressa ce doux rc- merciement en passant devant moi pour suivre sa .belle-sceur, qui s’etait dej;\ remise en marche. Je sui- vis des yeux le plus longtemps possible la surprenante apparition. Madame de Valvfedre se retourna, et, dans ce mouvement, je vis son visage tout enticr. C’&ait done let cette femme qui avait tant piqud ma curiosite, grace aux reticences dedaigneuses d’Obernay ! Elle ne me plaisait point. Elle me paraissait maigi’e et coloree, deux choses qui jurent ensemble. Son regard etail dur et sa voix aussi; ses manieres brusques et nerveuses. Ce n’dtait pas li un type que j’eusse jamais reve; mais comme, en revanche, mademoiselle de Valvfedre me semblait douce et d’une grace sympathique ! D’ou vieiit qu’Obernay ne m’avait point dit que son ami eut une soeur? L’ignorait-il? ou bien 6tait-il amoureux d’elle et jaloux de son secret au point de ne vouloir pas seulement laisser deviner l’existence de la per- sonne aimee? Je doublai le pas, et j’arrivai au hameau peu d’in- stants apres les voyageuses. Madame de Valvedre etait d<5ja devenue invisible; mais sa bclle-sceur errait en- core par les escaliers, s’enquerant de toutes choses relatives i\ l’excursion de son friire. Dt*s qu’elle me vit , elle me questionna d’un air de confiance en me demandant si je ne connaissais pas Henri Ober- nay. * Digitized by Google 42 VALVEDRE. — Oui, sans doutc, repondis-je, il est mon meilleur ami. — Oh ! alors, reprit-elle avec abandon, vous etes Francis Valigny, de Bruxelles, et sans doute vous me connaissez ddja, moi? 11 a du vous dire que j’etais sp. fiancde? — II ne me Fa pas dit encore, repondis-je un peu . trouble d’une si brusque revelation. — C’est qu’il attendait ma permission , apparem- ment. Eh bien, vous lui direz que je l’autorise & vous parler de moi, pourvu qu’il vous disc de moi autant de bien qu’il m’en a dit de vous; mais vous, mon- sieur Valigny, parlez-moi de mon frdre et de lui!... Est-ce bien vrai qu’ils ne sont pas en danger? Je lui appris qu’Obernay n’avait suivi M. de Val- vf>dre que pendant une nuit, et qu’il allait rentrer. — Mais, ajoutai-je, devez-vous etre inquiete a ce point de votre frdre? N’etes-vous pas habitude h lc voir entreprendre souvent de pareilles courses? j e devrais m’y habituer, rdpondit-elle simplc- ment. En ce moment, madame de Valvedre la fit appeler par une soubrette italienne d’accent et trds-jolie de type. Mademoiselle de Valvedre me quitta en me disant : Allez* done voir si Henri revient de sa prome- nade, et apprenez-lui que Paulc vient d’arriver. Aliens , pensai-je, silence a tout jamais devant elle, mon pauvre etourdi de coeur! Tu dois etre le Digitized by Google VALVfcDRE. 43 frAre et ricn quo. Ie frero de cettc charmantc fillc. D’ailleurs, tu serais bien ridicule de vouloir luttor contrc un rival aim<$, et sans doute plus que toi dignc de I’etre. N’es-tu pas d<$ja un peu coupable d’avoir tressailli legerement au frolement de cette robe virgi- nale? Obernay arrivait; je courus au-devant de lui pour l’avertir de l’Svenement. Sa figure rose passa au ver- milion le plus vif, puis le sang se retira tout entier vers le cceur, et il devint pale jusqu’aux lfevres. De- vant cette franchise d’emotion, je lui serrai la main en souriant. — Mon cher ami, lui diS-je, je sais tout, et je t’en- vie, car tu aimes, et c’est tout dire 1 — Oui, j’aime de toute mon ame, s’ecria-t-il, et tu comprends mon silence! A present, parlons raison. Cette arrivee imprevue, qui me comble de joie, me cause aussi de l’inqui&ude. Avec les caprices de... certaines pcrsonnes... ou de la destintfe... — Dis les caprices de madame de Valvfcdre. Tu crains de sa part quelque obstacle it ton bonheur? — Des obstacles, non! mais... des influences... Je •ne plais pas beaucoup A la belle Alida ! — Elle s’appelle Alida? C’cst recherche, mais c’est joli, plus job qu’elle! Je n’ai pas et6 6merveill6 du tout de six figure. — Bien, bien, n’importc... Mais, dis-moi, puisque tu l’as vue, sais-tu ce qu’elle vient faire ici ? — Et comment diable veux-tu que je le sache? J’ai Digitized by Google 44 VALV&DRE. cru comprendre qu’une vive inquietude conjugale... — Madame de Valvfcdre inquifete de son mari?... Elle ne Test pas ordinairement; elle cst si habiluee... — Mais mademoiselle Paule? — Oh ! elle adore son frere, elle ; mais ce n’est ccr- tainement pas son ascendant qui a pu agir en quoi que ce soit sur sa belle-soeur. Toutes deux savent, d’ailleurs, que Valvedre n’aime pas qd’on le suive et qu’on le tiraillc pour le deranger de ses travaux. 11 doit y avoir quelque chose lit-dessous, et je cours m’en informer, s’il est possible de le savoir. Moi, je courus m’habiller, esperant que lcs voya- geuses dineraient dans la salle commune ; mais elles n’y parurent pas. On les servit dans leur appartement, ct elles y retinrent Obernay. Je ne le revis qu’ti la nuit close. — Je te cherche, me dit-il, pour te presenter it ces dames. On m’a chargd de t’inviter it prendre le the chez elles. C’est une petite solennite ; car, de la ter- rasse, nous verrons, it neuf heures, partir de la mon- tagne une ou plusieurs fusees qui seront, de la part de Valvfedre, un avis tdlegraphique dont j’aila clef. — Mais la cause de l’arriv4e de ces dames? Je ne suis pas curieux, pourtant je desire bien apprendre que ce n’est pas pour toi un motif de chagrin ou de crainte. — Non, Dieu merci! Cette cause reste mysterieuse.- Paule croit que sa belle-soeur dtait reellement inquiete de Valvedre. Je ne suis pas aussi candide; mais Alida — DigiiizwrBy^oDgte 43 VALVEDRE. cst charmante avec moi, et je suis rassure. Viens. • Madame de Valvedre s’elait emparee du logement de son mari, c|ui eta it assez vaste, eu ^gard aux pro- portions du chalet. II se composail de trois chambres dans l’une desquelles Paule preparait le th6 en nous attendant. Elle (Hait si peu co(iuette, qu’elle avait garde sa robe de voyage toute fripee et ses cheveux denout*s et en d6sordre sous son chapeau de paille. G’etait peut-etre un sacrifice qu’elle avait fait & Ober- nay de rester ainsi, pour ne pas perdre un seul des instants qu’ils pouvaient passer ensemble. Pourtant je trouvai qu’elle acceptait trop bien cet abandon de sa personne, et je pensai tout de suite qu’elle n’etait pas assez femme pour devcnir autre chose que la femme d’un savant. J’en felicitai Obernay dans mon cceur ; mais tout sentiment d’envie ou de regret personnel fit place k une franche sympathic pour la bonte et la raison dont sa future dtait douee. Madame de Valvedre n’etait pas 1 li . Elle resta dans sa chambre jusqu’au moment ou Paule frappa it la porte en lui criant que c’^tait bientot l’heure du si- gnal. Elle sortit alors de ce sanctuaire, et je vis qu’elle avait endosse un delicicux neglige; Ce n’etait peut- etre pas bien conforme aux agitations d’esprit qu’ellc atlichait; mais, si par hasard elle avait fait cette toi- lette ii mon intention, pouvais-je ne pas lui en savoir gre? Elle m’apparut tellement diffiirente de ce qu’elle m'avait semble sur le senlier de la montagne, que, si 8 . Digitized by Google 40 VALVfcDRE. je l’eusse revue ailleurs que chez elle, j’eusse h£sit6 A la reconnailre. Perch^e sur son mulet et drapee dans son burnous, je l’avais imagin6e grande et forte ; elle elait, en reality, petite et delicate. Animee par la cha- leur, sous le reflet de son ombrelle, elle m’avait paru rouge et comme marbree de tons violaces. Elle ctait pale et de la carnation la plus fine et la plus lisse. Ses traits £taient chavmants, et toute sa personne avait, comme sa mise, une exquise distinction. J’eus & peine le temps de la regarder et de la saluer. L’beure approehait, et l’on se pr^cipitait sur le bal- con. Elle s’y plapa la dernifere, sur un siege que je lui presentai, et, m’adressant la parole avec douceur : — II me semble, dil-elle, que les premiers gites de ceux qui entreprcnnent de semblables courses n’ont ricn d’inquietant. — En effet, r<jpondit Obernay, ce gite est un trou dans le rocher, avec quelques pierres alentour. On n’v est pas trop bien, mais on y est en surete. Atten- tion cependant! Voici les cinq minutes ecoul6es... — Oil faut-il regarder? demanda vivement made- moiselle de Valvfedre. — Ou je vous - ai dit. Et pourtant... non ! voici la fus($e blanche. C’est de beaucoup plus liaut qu'elle part. 11 aura d6daign<5 l’etape marquee par les guides. 11 est sur les grands plateaux, si je ne me trompe. — Mais les grands plateaux ne sont - ils pas des plaines de neige? — Permettez... Seconde fus6e blanche!... La neige Digitized by Go< 4>e VALVfcDRE. 47 cst dure, et il a install^ sa tente sans difficult^... Troi- si£me fusee blanche ! Ses instruments ont bien sup- porto le voyage, rien n’est casse ni endommage. Bravo ! — Dte lors il passcra une meilleure nuit que nous, dit madame de Valvedre ; car ses instruments sont ce qu’il a de plus cher au monde. — Pourquoi, madame, ne dormiriez-vous pas tran- quille ? me hasardai-je & dire & mon tour. M. de Val- vttdre est si bien premuni contre le froid ; il a une telle experience de ces sortes d’aventures... Madame de Valvfedre sourit imperceptiblement, soit pour me remercier de mes consolations, soit pour les d^daigner, soit encore parce qu’eile me trouvait bien naif de croire qu’un mari comme le sien put etre la cause de ses insomnies. Elle quitta le balcon ou Ober- nay, n’attendant plus d’autre signal, restait i parler de Valvedre avec Paule, et, comme je suivais Alida auprfcs de la table & th4, je fus encore une fois trfes- indtfcis sur le charme de sa physionomie. Il sembla qu’elle devinait mon incertitude, car elle s’ctendit nonchalamment sur une sorte de chaise longue assez basse, et je pus la voir enfin, iclairtje en entier par la lampe placee sur la table. Je la contemplais depuis un instant sans parler, et ltfgferement trouble, lorsqu’elle leva lentement ses yeux sur les miens, comme pour me dire : « Eh bien, • vous d^cidez-vous enfin & voir que je suis la plus par- faite creature que vous ayez jamais rencontr6e?» Ce Digitized by Google 48 VALVftDRB. regard de femme fut si expressif, quo jo le .sentis pas- ser en moi, de la tete aux pieds, comme un frisson brulant, et que je m’ecriai £perdu : — Oui, madame, oui ! Elle vit it quel point j’etais jeune et ne s’en offensa point; car elle me demanda avec un etonnement peu marque & quoi je r^pondais. • — Pardon, madame, j’ai cru que vous me parliez! — Mais pas du tout. Je ne vous disais rien ! Et un second regard, plus long et plus penetrant que le premier, acheva de me bouleverser, car il m’in- terrogeait jusqu’au fond de l’ame. A ceux qui n’ont pas rencontre le regard de celte femme, je ne pourrai jamais faire comprendre quelle tStait sa puissance mysterieuse. L’oeil, extraordinaire- ment long, clair et bordd de cils sombres qui le dd- tachaient du plan de la joue par une ombre eban- geante, n’dtait ni bleu, ni noir, ni verdatre, ni orange. 11 etait tout cela tour it tour, selon la-lumifcre qu’il rccevait ou selon 1’emotion interieure qui le faisait palir ou briller. Son expression habituelle dtait d’une langueur inouie, etnul n’etail plus impenetrable quand il rentrait son feu pour le ddrober it l’examen ; mais cn laissait-il ^chapper une faible etincelle, toutes les angoisses du desir ou toutes les d^faillances de la vo- luptd passaient dans l’ame dont il voulait s’emparer, si bien gard^e ou si mefiante que fut cette &me-l^. La mienne n’etait nullement avertie, et ne songea pas un instant it se defendre. Elle vit bien celie qui ve- Digitize VAI.VEDRE. 49 nait de me rdduirc! Nous n’avions <5change que lcs trois paroles que je viens de rapporter, et Obernay s’approchait de nous avec sa fiancee, quo tout 6tait deji consonant dans ma pensee et dans ina con- science; j’avais rompu avec mes devoirs, avec ma famille, avec ma destin^e , avec mobmemo; j’appar- tenais aveugldment, exclusivement, Ji cette femme, & cette inconnue, £t cette magicienne. Je ne sais rien de ce qui fut dit autour de cette pe- tite table, oil Paule de Valvfedre remuait des tasses en echangeant decalmes repliques avccObernay. J’ignorc absolument si je bus du th6. Je sais que je presentai une tasse & madame de Valvfedre et que jc restai pres d’elle, les yeux attaches sur son bras mince et blanc, n’osant plus rcgarder son visage, persuade que je per- drais l’csprit et tomberais & ses pieds, si elle me rc- gardait encore. Quand elle me rendit la tasse vide, je la recus machinalement et ne songeai point & m’dloi- gner. J’etais comme noy<5 dans les parfums de sa robe et de ses cheveux. J’examinais plutot stupidement que soumoisement les dentelles de ses manchettes, le fin tissu de son bas de soie, la broderie de sa veste de cachemire, les perles de son bracelet, comme si jc n’eusse jamais vu de femme Elegante, et comme si j’eusse voulu m’instruire des lois du gout, line timi- dity qui ytait presque de la fraycur m’empechait de penser & autre chose qu’ii ce vetement dont ymanait un fluide embrase qui m’empechait de respirer et de parler. Obernay et Paule parlaient pour quatre. Que Digitized by Google 50 VALVfeDRE. de choses ils avaient done & se dire ! Je crois qu’ils se communiquaient des id6es excellentes dans un iangage meilleur encore ; mais je n’entendisrien. J’ai constat^ plus tard que mademoiselle de ValvMre avait une belle intelligence, beaucoup d’instruclion, un juge- ment sain, £Iev<$, et mime un grand charme dans l’esprit; mais, en ce moment oil, recueilli en moi- meme, je ne songeais qu’ii contenir les battements de mon coeur, combien je m’dtonnais de la liberty morale de ces heureux fiances qui s’exprimaient si facilement et si abondamment leurs pensiies! 11s avaient d^jit l’amour communicatif, 1’amour conjugal : pour moi, je sentais que le desir est farouche et la passion muette. Alida avait-elle de l’esprit naturel? Je ne l’ai jamais su , bien que je l’aie entendue dire des choses frajl^ pantes et parler quelquefois avec 1’eloquencede l’($mo- tion ; mais, d’habitude, elle se taisait, et,cesoir-lii, soit qu’elle voulut ne rien r^vtUer de son ame, soit qu’elle fut brisee de fatigue ou fortement preoccupee, elle ne pronon?a qu’avec effort quelques mots insignifiants. Je me trouvais et je rcstais assis beaucoup trop prfes d’elle; j’aurais pu et j’aurais du etre it distance plus respectueuse. Je le sentais et je me sentais aussi c!ou6 A ma place. Elle en souriait sans doute interieurement, mais elle ne paraissait pas y prendre garde, et les deux fiances (-taient trop occupes I’un de l’autre pour s’en apercevoir. Je serais rest£ lit toute la nuit sans faire un mouvement, sans avoir une idde nette, tant je me Digitized by Google VALVEDRE. 51 trouvais mal ct bicn it la fois. Je vis Obernay server fraternellement la main de Paule en lui disant qu’elle devait avoir besoin de dormir. Je me retrouvai dans ma chambre sans savoir comment j’avais pu prendre congd et quitter mon siege ; je me jetai sur mon lit & moitid deshabille, comrne uh homme ivre. Je ne repris possession de moi-meme qu’au premier froid de 1’aube. Je n’avais pas ferme l’oeil. J’avais etd en proie it je ne sais quel delire dc joie et de deses- poir. Je me voyais envahi par l’amour, que, jusqu’it cette heure de ma vie, je n’avais connu qu’en reve, et que l’orgueil un peu sceptique d’une education recherchee m’avait fait it la fois redoutcr et dddaigner. Cette relation soudaine avalt un charme indicible, et je sentais qji’un homme nouveau, plus ^nergique et plus entreprenant, avait pris place en moi ; mais l’ardeur de cette volonte que j’dtais encore si peu sur de pouvoir assouvir me torturait, et , quand elle se calma, elle fut suivie d’un grand eflfroi. Je ne me demandai certcs pas si, envahi it ce point, je n’etais pas perdu ; ceci m’importait peu. Je ne me consultai que sur la marche it suivre pour n’etre pas ridicule, importun et bientot econduit. Dans ma folie, je rai- sonnai trfcs-serre ; je me tra^ai un pla'n de conduite. Je compris que je ne devais rien laisser soupconner it Obernay, vu que son amitie pour Valvfedre me le ren- drait infailliblement contraire. Je resolus de gagner sa confiance en paraissant partager ses preventions contre Alida, et de savoir par lui tout ce que je pou- Digitized by Google 52 VALVEDRE. vais craindre ou esp^rer d’ellc. Rien nV-tait plus etranger A mon caracttre que cette perfidie, et, chose etonnante, olio ne me couta nullemcnt. Je ne m’y etais jamais essays, j’y fus passe maitre du premier coup. Au bout de deux heures de promenade mati- nale avec mon ami, je tenais lout ce qu’il m’avait marchande jusque-lA, je savais tout ce qu’il savait lui- meme. II Sans fortune et sans a’icux , Alida avait ete choisie par Valvfcdre. L’avait-il aimee? 1’aimait-il encore? Per- sonne ne Ie savait ; mais personne n’etait fonde A croire que l’amour n’eut pas dirigd son choix, puisque Alida n’avait d’autrc richesse que sa beaute. Pendant les premieres anndes, ce couple avait etc inseparable. II est vrai que peu A pcu, depuis cinq ou six ans, Valvfedre avait repris sa vie d’exploralion cl de voya- ges, mais sans paraitre deiaisscr sa compagne et sans cesser de l’entburer de soins, de luxe, d’t-gards et de condcscendances. II etait faux, selon Obernay, qu’il la retint prison nifere dans sa villa, ni que mademoiselle Juste de Valvfcdre, l’ain4e de ses belles-soeurs, fut une duegne chargee de 1’opprimer. Mademoiselle Juste etait, au contraire, une personne du plus grand me- Digitized by Google VALV&DRE. 53 rite, chargee de l’education premiere des enfants et de la gouvernc de la maison, soins auxc|uels Alida elle*meme se declarait impropre. Paule avait (5tt ele- vte par sa soeur ainte. Toutes trois vivaient done a leur guise : Paule soumise par gout et par devoir A sa soeur Juste , Alida complement independante de l’une et de l’autre. Quant aux aventures qu’on lui pretait, Obernay n’y croyait rtellement pas; du moins aucupc liaison ex- clusive n’avait pris une place ostensible dans sa, >vie depuis qu’il la connaissait. — Je la crois coquette, disait-il, maispar genre ou par ddsceuvrement. Je ne la juge ni'assez active ni assez energique pour avoir des passions ou seulement des fantaisies un peu vives. Kile aime les hommages, die s’ennuie quand elle en manque, et peut-elre cn manque-t-elle un peu A la campagne. Elle en manque aussi chez nous A Gentve, ou elle nous fait l’honneur d’accepter de temps en temps l’hospitalitd. Notre en- tourage est un peu strieux pour elle ; mais ne voilA- t-il pas un grand malheur qu’une femme de trente ans soit forcte, par les convenances, de vivre d’une manitre raisonnable? Je sais que, pour lui complaire, son mari l’a menec beaucoup dans le nionde autre- fois; mais il y a temps pour tout. Un savant se doit la science, une nitre de famille A ses enfants. A tc dire le vrai, j’ai mediocre opinion d’une cervelle de femme qui s’ennuie au sein de ses devoirs. — 11 parait eependant qu’elle y est soumise, puis- Digitized by Google 54 VALVfcDRE. que, libre de se lancer dans le tourbillon, elle vit dans la retraite. — 11 faudrait qu’elle s’y lanfat toute seule, et ce n’est pas bien ais6, ^ moins d’une certaine vitalite audacieuse qu’elle n’a pas. A mon avis, elle feraii mieux d’en avoir le courage, puisqu’elle en a Ins- piration, et mieux vaudrait pourValv&dre avoir une femme tout & fait lfigttre et dissipde, qui le laisserait parfaitement libre et tranquille, qu’une etegie en ju- pons qui ne sait prendre aucun parti, et dont 1’atti- tude brisde semble etre une protestation contre lc bon sens, un reproche & la vie rationnelle. — Tout cela est bien ais6 a dire', pensai-je; peut- etre cette femme soupire-t-elle apr&s autre chose que les plaisirs frivoles; peut-etre a-t-elle grand besoin d’aimer, surtout si son mari lui a fait connaitre I’amour avant de la d^laisser pour la physique et la chimie. Telle femme commence r6ellcment la vie A trente ans, et la soci6t6 de deux marmots et de deux belles-soeurs infmiment vertueuses ne me parait pas un iddal auquel je voulusse me consacrer. Pourquoi cxigeons-nous de la beauts, qui est exclusivement faite pour l’amour, ce que nous autres, le sexe laid, nous ne serions pas capables d’acccpter; M. de Val- vfedre, & quarante ans, est tout entier a la passion des sciences. 11 a trouve fort juste de pouvoir planter 1& ies soeurs, les marmots et la femme par-dessus le march6... II est vrai qu’il lui laisse la liberty... Eh bien, qu’ellc en profite, c’est son droit, et c’est la tache Digitized by Google VALVfcDRE. 55 d’une Arne ardente et jeune comme la mienne dc lui faire vaincre les scrupules qui la retiennent ! Je me gardai bien de faire part de ces reflexions A Obernay. Je feignis, au contraire, d’acquiesccr a tous ses jugements, et je le quittai sans lui avoir oppose la plus ldgfcre contradiction. — Je devais revoir Alida, comme la veille, A l’heure du siggal de ValvMre. Fati- gu£e de la journde de mulet qu’elle avait faite pour venir de Varallo A Saint-Pierre, elle gardait le lit. Paule travaillait A ranger des plantes qu’elle avait fait cueillir en route par les guides, et qu’elle devait, dans la soiree, examiner avec son fiance, qui lui apprcnait la botanique. Inslruit de ces details, et voyant Ober- nay partir tranquillement pour la promenade en at- tendant l’heurc d’etre admis a faire sa cour, je me dispensai dc l’accompagner. J’errai a l’aventure au- tour de la maison et dans la maison meme, observant les allies et venues du domestique et de la femme de chambre d’Alida, essayant de surprendre les paroles qu’ils echangcaient, espionnant en un mot, car il me venait comme des revelations d’experience, ct je me disais avec raison que, pour juger le probleme de la conduite d’une femme, il fallait avant tout examiner l’attitude des gens qui la servaient. Ceux-ci me paru- rent empresses de Ja satisfaire; car, sonn^s A plusieurs reprises, ils parcoururent la galcrie, montiirent et redescendirent vingt fois l’cscalier sans temoigner d’humeur. J’avais laisse la porte de ma chambre ouverte; il Digitized by Google 50 VALYKDRE. n’y avait pas d’autres voyageurs que nous, et la belle auberge rustique d’Ambroise etait si tranquille, que je ne perdais rien de ce qui s’y passait. Tout A coup j’entendis un grand frolement de jupons au bout du corridor. Je m’eiancai, crovant qu’on se decidait A sortir; mais je ne vis passer qu’une belle robe de soie dans les mains.de la femme de chambre. Kile venait sans doute de la deballer, car un nouveau mu- lct charge de caisses et de cartons etait arrive depuis quelques instants devant I’aubergev. Cette circonslance me fit esperer un sejour de plysieurs journees A Saint-Pierre; mais comme cede dont j’attendais la fin me paraissait longue! Serait-elle done perdue absolu- ment pour mon amour? Que pouvais-je inventer pour la remplir, ou pour faire revoquer l’arret des conve- nances qui me tenait eioigne ? Je me livrai A mille projets plus fous les uns que les autres. Tanlot je voulais me deguiscr en niar- chand d’agates herborisees pour me faire admettre dans ce sanctuaire dont je voyais la porte s’ouvrir A chaque instant; tantot je voulais courir aprfes quelque montreur d’ours et faire grogner ses betes de maniere A attirer les voyageuses A leur fenetre. 11 me prit aussi envie de decharger un pistolet pour causer quelque inquietude dans la maison ; on croirait peut-etre A un accident, on enverrait peut-etre savoir de mes nou- velles, et meme si j’etais un peu blessf;... Cette extravagance me sourit tellcment, qu’il s’en fallut de bien peu cju’elle ne fut mise A execution. VALVfeDRE. 57 Enfin jc m'arretai a un parti moins dramatique qui fut de jouer du hautbois. J’cn jouais trfes-bien, au dire de mon pfere, qui etait bon musicien, et que ne con- tredisaient pas trop, sous ce rapport, Ies artistes qui frequentaient notre maison beige. Ma porte etait assez eloignee de celle de madame de Valvedre pour que ma musiquc ne troublat pas trop son sommeil, si elle dormait, et, si, elle ne dormait pas, ce qui etait plus que probable d’aprtts les frequentcs entrees de sa suivante , elle s’informerait peut-etre de l’agrdable virtuose: mais quel fut mon depit lorsqu’au beau milieu de ma plus belle melodie le valet de chambre, ayant frappe discrfetement & ma porte, me tint d’un air aussi embarrassd que respectueux le discours suivant : — Je demande bien des pardons & monsieur ; mais, si monsieur ne tienl pas absolument a faire ses etudes dans une aubcrge, il y a madame qui est trfes-souf- frante, et qui demande en grace & monsieur... Je lui fis signe que entail assez d’eloquence, et je remis avec humeur mon instrument dans son etui. Elle voulait done absolument dormir! Mon d£pit de- vint une sorte de rage, et je fis des voeux pour qu’elle eut de mauvais reves; mais un quart d’heure ne se passa pas sans que je visse reparaitre le domestique. Madame de Valvedre me remerciait beaucoup, et, ne pouvant dormir malgre mon*silence, elle m’autorisait ii reprendre mes dtudes musicales ; en meme temps, elle me faisait demander si je n’avais pas un livre Digitized by Google 58 VALVfiDHE. quelconquc a lui preter, 'pour ou, que ce fut un ouvraga lilteraire cl pas scienlifique . Lc valet fit si bien celte commission, que je peusai qu’il l’avait, cette fois, ap- prise par coeur. J’avais, pour toute bibliotheque dc voyage, un ou deux romans nouveaux en petit for- mat, contrefafon achetee ci Genii ve, et un tout petit bouquin anonyme que j’hdsitai un instant & joindre ft mon envoi, et que j’y glissai, ou plutot que j’y jetai tout i coup, avec 1’ emotion de rhonnne qui*brule ses vaisseaux. Ce mince bouquin <itait un recueil de vers que j’a- vais public £t vingt ans sous le voile de l’anonyme, encourage par un oncle editeur qui me gatait, et averti par mon pere que je ferais sagement de ne pas compromettrc son nom et le mien pour le plaisir de produire cette bagatelle. — Je ne trouve pas tes vers trop mauvais, m’avait dit cet excellent pfere; il y a meme des pieces qui me plaisent ; mais, puisque tu te destines aux lettres, con- tcnte-toi de lancer ceci comme un ballon d’essai, et ne t’en vante pas, si tu voux savoir ce qu’on en pense. Si tu es diseret, cette premiere experience te servira. Situ ne l’es pas, et que ton livre soiti’aille, d’unc part tu en auras du depit, de l’autre tu te seras crtie un facheux precedent qu’il sera dillicile de faire oublier. J’avais religieusement suivi ce bon conseil. Mes pe- tits vers n’avaient pas fall grand bruit, mais ils n’a- vaient pas deplu, et meme (juelques passages avaient 6te remarques. Ils n’avaient, selon moi, qu’un merite, Digitized by Googlt VALVftDRE. 50 ils dtaient sinceres. Ils exprimaient 1’etat d’une jcune Anie avide demotions, qui ne se pique pas d’une t'ausse experience, et qui ne se vante pas trop d’etre a la hauteur de ses reves. C’etait certes une grande imprudence que je venais de commettre en les envoyant a madame de Valvfedre. Si elle devinait l’auteur et qu’elle trouvat les vers ri- dicules, j’etais perdu. L’amour-propre ne m’aveuglait pas. Mon livre etait 1’oeuvrc d’un enfant. Une femme de trente ans s'interesserait-elle & des elans si naifs, h une candeur si peu fardee?... Mais pourquoi me de- vinerait-elle ? n’avais-je pas su garder mon secret avec mes meilleurs amis? Et, si j’etais plus trouble & l’idee de ses sarcasmes que je lie pouvais l’etre de ceux de toute autre personne , n’avais-je pas une chance de guerison dans le depit que sa duret6 me causerait? Je ne voulais pourtant pas guerir, je ne le sentais qUe trop, et les heures se trainaient, mortellement lentes, plus cruelles encore depuis que j’avais fait ce coup de tete d’envoyer mon cceur de vingt ans ft une femme nerveuse et ennuyee qui ne lui accorderait peut-etre pas un regard. Aucune nouvelle communication no m’arrivant plus, je sorlis pour ne pas etoulfe;’. J’ac- costai le premier passant, et parlai haut sous la fe- netre des voyageuses. Personne ne parut. J’avais envie de rentrer, et je m’&oignai pourtant, ne sachant oil j’allais. Je marchais i l’aventure sur le chemin qui mene il Varallo, iorsque je vis venir h moi un personnage quo GO VALVEDRE. je crus rcconnaitre et dont l’approche me fit singu- lierement tressaillir. C’etait M. Moserwald, je ne me trompais pas. II montait St pied une cote rapide; son petit char de voyage le suivait avec ses eflets. Pourquoi le retour de cet homme me sembla-t-il un ev6nement digne de remarque? II parut s’dtonner de mes ques- tions. II n’avait pas dit qu’il quittat la vall<§e definitive- men t. II etait alie faire une excursion dans les envi- rons, et, comptant en faire d’autres, il revenait & Saint-Pierre coniine au seul gite possible i\ dix lieues & la ronde. Pour lui, il n’etait pas grand marcheur, disait-il; il ne tenait pas se casser le cou pour regar- der de liaut : il trouvait les montagnes plus belles, vues il mi-cote. 11 admirait fort les chercheurs d’aven- tures, mais il leur souhaitait bonne chance et prenait ' ses aises le plus qu’il pouvait. Il ne comprenait |ias qu’on parcourut les Alpes a pied et avec economic. Il fallait la plus qu’ailleurs depenser beaucoup d ’argent pourse divertirun peu. Apres beaucoup de lieux communs de ce genre, il me salua et remonta dans son vehicule ; puis, arretant son conducteur au premier tour de roue, il me rap- pel a emdisant : — J’y songe ! C’est bientot l’heure du diner li-bas, et vous etes peut-etre en retard? Voulez-vous que je vous ramfcne? II me sembla (ju’apres s’etre montrd tres-halourd, a dessein peut-etre, il attachait sur moi un regard de perepicacite soudaine. Je ne sais quelle defiance ou Digitized by Google V.YLVEDRE. fil quelle curiosity cet homme m’inspirait. II y avait de l’un et de l’autre. Mon reve m’avait laisstS une super- stition. Je pris place it sescot^s. — Avez-vous quelque voyageur nouveau ici ? me dit-il en me montrant le hameau, dont le petit clocher A jour se dessinait en blanc vif sur un fond de verdure sombre. Des voyageurs ? Non ! repondis-je en me retran- chant dans un jesuitisme des plus maladroits. Je me sentais beaucoup moins d’aplomb pour ca- cher mon trouble A Moserwald, dont la sincerite m’e- tait suspecte, que je n’en eprouvais & tromper ell'ron- tement Obernay, le plus droit, le plus sincere des homines. C’elait conime un chatiment de ma duplicite, cette lutte avec un juif qui s’y entendait beaucoup mieux que moi, et j’^tais humilie de me trouver en- gage dans cet assaut de dissimulation. 11 eut un sourirc d’astuce niaise en rcprenant : — Alors vous n’avez pas vu passer une certainc caravane de femmes, de guides et de mulets?... Moi, je Tai rencontrtie bier au soir, A dix lieucs d’ici, au village de Varallo, et je croyais bien qu’elle s’arrete- rait & Saint-Pierre ; mais, puisque vous dites qu’il n’est arrive personne... Je me sentis rougir, et je me h&tai de repondrc avec un sourirc force que j’avais nie 1’arrivee de nou- veaux voyageurs, non celle de voyageuses inatten- dues. — Ah! bien! vous avez joue sur le mot!... Avec 4 Digitized by Google 62 VALVEDUE. vous, il faut prdciscr le genre, jevoisccla. N’importe, vous avez vu ces belles chcrcheuses d’aventures ; quand je dis ces belles..., vous allez peut-elre me re- procher de ne pas faire accorder le nombre plus que le genre..., car il n’y en a qu’une de belle ! L’autre..., c’est, je crois, la petite soeur du gtkdogue..., est tout au plus passable. Vous savez que monsieur... com- ment l’appelez-vous?... votrc ami? n’importe, vous savez qui je veux dire : il l’<5pouse! — Je n’en sais rien du tout ; mais, si vous le croyez, si vous 1’avez ou'i dire, comment avez-vous eu le mau- vais gout de faire des plaisanteries, l’autre jour, sur ses relations avec...? — Avec qui done? Qii’est-ce que j’ai dit? Vrai! je ne m’en souviens plus! On dit tant de choses dans la conversation! Verba volant! N’allez pas croire que je sache le latin! Qu’est-ce que j’ai dit? Voyons! dites done! Je ne repondis pas. J’elais plein de dtSpit. Je m’en- ferrais de plus en plus; j’avais envie de chercher noise A ce Moserwald, .et pourtant il fallait prendre tout en riant ou le laisser lire dans mon cerveau bouleverse. J’eus beau essayer de rompre 1’entretien en lui mon- trant les beaux troupeaux qui passaient prfes de nous, il y revint avec acharnement et il me fallut nommer madame de Valvedre. 11 fut aveugle ou charitable : il ne releva pas l’dtrange physionomie que je dus avoir on prononcant ce nom terrible. — Bon! s’ecria-t-il avec sa legfcret.^ naturelle ou Digitized by Googte VALVfcDRB. C3 affect^e : j’ai dit cela, moi, que M. Obcmay (voilk son nom qui me revient) avait des vues sur la femme de son ami? C’est possible!... On a toujours des vues sur la femme de son ami... Je ne savais pas alors qu’il dut dpouser la belle-soeur, parole ! Je ne l’ai su qu’hier au matin en faisant causer le domestique de ces dames. Je vous dirai bien que cela ne me parait pas * une raison sans appel... Je suis sceptique, moi, je vous l’ai dit ; mais je ne veux pas vous scandaliser, ct je veux bien croire... Mon Dieu, comme vous etes distrait! A quoi done pensez-vous? — A rien, et e’est votre faute ! Vous ne dites rien qui vaille. Vousn’avez pas le sens cornmun. mon cher, avec vos id£es de profonde sc616ratesse. Quel mauvais genre vous avez Ik ! C’est tres-mal porte , surtout . quand on est riche et gras. Si j’avais su com bien il fHait impossible de fachcr Moserwald, je me serais dispense de ces duretes gra- tuites, qui le 'divertissaient beaucoup. II aimait qu’on \ s’occupat de Iui, meme pour le rudoyer ou le railler. — Oui, oui, vous avez raison ! reprit-il comme trans- port6 de reconnaissance; vous me dites ce que me disent tous mes amis, et je vous en sais gr£. Je suis ridicule, et c’est lk le plus triste de mon affaire ! J’ai Iq spleen, mon cher, et I’incr6dulit6 des autres sur mon compte vient s’ajouter k celle que j’ai envers tout le monde et envers moi-meme. Oui, je devrais etre heureux, parce que je suis riche et bien porlant, parce que je suis gras ! Et cepcndant je m’ennuie, j’ai Digitized by Google 64 VALVEDRE. mal au foie, jc ne crois pas aux hommes, aux femmes encore moins! Ah git ! comment faites-vous pour croire aux femmes, par exemple ? Vous me direz que vous etes jeune ! Ce n’est pas une raison. Quand on est trfes-instruit et trfes-intelligent, on n’est jamais jeune. Pourtant voilit que vous etes amoureux... — Moi ! ou prenez-vous cela ? — Vous etes amoureux, je Ie vois, et aussi naive- rnent que si vous £tiez sur de rdussir A etre aime ; mais, mon cher enfant, e’est la chose impossible, cela ! On n’est jamais aim6 que par int^ret ! Moi, je 1’ai etc parce que j’ai un capital de plusieurs millions; vous, vous le serez parce que vous avez un capital de vingt- trois ou vingt-quatre ans, de cheveux noirs, de re- gards brulants, capital qui promet une somme de plaisirs d’un autre ordre et non moins positifs que ceux que mon argent repri;sente, beaucoup plus posi- tifs, devrais-je dire, car l’argent procure des plaisirs dlev^s, le luxe, les arts, les voyages... tandis que, lorsqu’une femme prefere it tout cela un beau gallon pauvre, on peut etre sur qu’elle fait grand cas de la realite. Mais ce n’est pas de l’amour comme nous 1’en- tendons, vous et moi. Nous voudrions etre aimds pour nous-memes, pour notre esprit, pour nos quality sociales, pour notre m^rite personnel enfin. Eh bien, voilii ce que vous acheterez probablement au prix de votre liberty, ce que je payerais volontiers de toute ma fortune, et ce que nous ne rencontrerons jamais ! Les femmes n’ont pas de coeur. Elies se servent du Digitized by Google VALVfcDRK. 05 inot vertu pour cacher leur infirmitd, et avcc ccla dies font encore ties dupes! des dupes quo j’cnvie, je vous le declare... — Ah ! m’ecriai-je en interrompant cc ilux de philosophic nausdabonde, que me chantez-vous IA depuis une heure? Vous me dites que vous avez etd aimd, que je le serai... — Ah ! mon Dieu ! vous croyez que je vous parlais de madame de Valvedre? Je n’y pensais pas, mon cher, je parlais en general. D’abord je ne la connais pas ; sur rhonneur, je ne lui ai jamais parld. Quant A vous... vous ne pouvez pas la connaitre encore; vous lui avez peut-etre parle cependant ?... A propos, la trouvez-vous jolie ? — Qui ? madame de Valvfcdre ? Pas du tout, mon cher, die m’a sembld laide. Je tis cette reponse avec tant d’assurance, une assu- rance si desesperee (je voulais A tout prix me sous- traire aux investigations de Moserwald),que eelui-ci en fut dupe, et me laissa voir sa satisfaction. Quand nous descendimes de voiture, j’avais enfm reussi A lui oter la lumifcre qu’il avait cru saisir, qu’il avait saisie un moment, et il retombait dans les tenfcbres, tout en me laissant son secret dans les mains. II dtait bien evidem- ment revenu A Saint-Pierre parce qu’il avait rencontre madame de Valvedre A Varallo, parce qu’il avait ques- tionne son laquais, parce qu’il etait dpris d’elle, parce qu’il esperait lui plaire, et il m’avait tAtd pour voir s’il ne me trouverait pas en travers de son chcmin. 4. Digitized by Google 66 VALVfeDRE. Avant appris d’Antoine que les dames de ValvAdre ne dineraient pas en bas, je voulus me soustraire au ddplaisir d’un nouveau tete-A-tete avec Moserwald en me faisant,servir myst(5rieusement dans un coin du petit jardin de mon hote , quand celui-ci m’annonga que je serais seul dans sa grande salle basse avec Obernay, Fisra&ite ayant dit qu’il souperait peut-etre dans la soiree. — Etque fait-il? oil est-il maintenant?demandai-je. — II est chez madame de Valvfedre, repondit An- toine, dont la figure prit une expression d’etonnc- ment comique A I’aspect de ma stupeur. — Ah m’^criai-je, il la connait done? — Je n’en sais rien, monsieur;' comment voulez- vous que je sache ?... — C’est juste, cela vous est fort (5 gal, et, quant A mpi... Mais vous le connaissez, vous, ce M. Moser- wald ? — Non , monsieur ; je Fai vu avant-bier pour la premifcre fois. — 11 vous avait dit en partant qu’il reviendrait bientot ? — Non, monsieur, il ne m’avait rien dit du tout. Je ne sais quelle sourde colAre s’«5tait emparee de moi en apprenant que ce juif avait eu l’audace ou l’habilet^ , A peine debarque, de p<*n^trer aupres d’Alida, qu’il pr<5tendait ne pas connaitre. Obernay s’attarda beaucoup, il faisait nuit quand il rentra ; je l’avais attendu pour diner, et sans mdrite aucun, je. Digitized by Google VALVfcDRE. <77 n’avais certcs pas faim. Jc nc Iui parlai pas de Moser- wald, craignant de trahir ma jalousie. — Mets-toi 5. table, me dit-il, il me faut absolument un quart d’heure pour arranger quelques plantes fon- tinales extremement delicates que je rapporte. II me quitta, et Antoine me servit mon repas, disant qu’il connaissait les quarts d’heure d’Obernay debal- lant son butin de botaniste, et que ce n’etait pas une raison pour me faire manger un rdti desseche. JV:tais A peine assis, que Moserwald parut, s’ecria qu’il etait charmt' 1 de ne pas souper seul, et ordonna A notre hdte de le servir vis-A-vis de moi, ceci sans m’en dc- mander aucunement la permission. Cette familiarite, qui m’eut diverti dans une autre situation d’esprit, me parut intolerable, et j’allaisle lui faire entendre quand, la curiosite dominant toutes mes autres angoisses, je r^solus de me contenir et de le faire parler. C’etait une curjosite douloureuse et indignee ; mais je fus stoi'que, et, d’un air tout A fait degage, je lui deman- dai s’il avaitreussi A voir madame de Valvedre. — Non, repondit-il en se frottant les mains ; mais je la verrai tantot avec vous, dans une heure. — Ah ! vraiment ? — Cela vous etonne ? C’cst pourtant bicn simple. Ma figure et ma voix etaient dejA connues de la belle- soeur, qui m’avait remarque A Varallo. Oh ! je dis cela sans fatuite, je n’ai pas de pretention de cc cotA-lA. Je note qu’elle m’avait remarque avant-hier en passant dans ce village ou nous nous croisions. Eh bien, nous <58 VALVEDRE. nous sommes rencontres de nouveau tout i l’heure, la-haut, dans la galorie. Elle est toute tranche , toute confiante, cette grcinde fille; elle est venue k moi pour savoir si je n’avais pas recueilli sur mon chemin quelque nouvelle de son frfere. — Dont vous ne saviez rien ? — Pardon ! avec de 1’argent, on sait toujours cc qu’on veut savoir. Voyant ces dames inquietes, j’avais, des hier au soir, ddpeche le plus hardi montagnard de Varallo vers la station presumde de M. de Valvedre. Ah ! dame ! cela m’a coutd cher ; pendant la nuit et par des sentiers impossibles, il a pretendu que cela valait... — Faites-moi grace des ecus que vous avez ddpen- sds, Vous avez des nouvelles de 1’expddition ? — Oui, et de trds-bonnes. La soeur a failli me sau- ter au cou. Elle voulait tout de suite me presenter A madame de Valvedre ; mais celle-ci, qui avait passd la journee dans son lit, etait en train de se lever et m’a remis A tantot. Voili, mon cher! ce n’est pas plus malin que fa ? Moserwald ne dissimulait plus ses projets ; il avait trop besoin de se vanter de son habiletd ei de sa Iibd- ralitd pour etre prudent. Ma jalousie essaya de se calmer. Que pouvais-je craindre d’un concurrent si » vain et si vulgaire? N’etait-ce pas faire injure a une femme exquise comme 1’etait Alida que de redouter pour elle les sdductions d’un Moserwald? J’allais le questionner davantage quand Obernay Digitized by Google VALVfeDRR. 00 vint manger la liAtc et avec preoccupation un restc do volaillc ; aprfes quoi, il regarda sa montre et nous dit qu’il dtait temps do monter chcz ces dames pour voir partir les fusdes. — II parait, dit-il ci Moserwald, que vous eles invitd ft prendre le the lft-haut en remerciement des bonnes nouvelles que vous avez donnecs, ce dont , pour ma part, je vous sais gre ; mais permettez-moi une question. — Mille, si vous voulcz, mon tri;s-cher , repondit Moserwald avec aisance. — Vous avez depeche un monlagnard vers la poinfc de l’Ermitage; il s’y est rendu ft travers mille perils, et vous 1’avez attendu ft Varallo jusqu’ft ce matin. A-t-il vu M. de Valvedre ? lui a-t-il parle ? — Il I’a vu de trop loin pour lui parlor, mais il l’a vu. — C’est fort bien; mais, s’il tfous prenait I’obli- geante fantaisie d’envoyer encore des expr&s et qu’ils parvinssent jusqu’ft lui, veuillez no pas les charger de lui dire que sa femme et sa soeur sont & sa recherche. — Pas si sot ! s’t'eria Moserwald avec un rire d’une ingenuity admirable. — Comment, pas si sot ? r^pliqua Obernay surpris en le regardant entre les deux yeux. Moserwald fut embarrasse un instant; mais son esprit delie lui sugg6ra vite une rtfponse assez ingtf- nieuse. — Je sais fort bien , reprit-il , que votre savant ami 10 VALVfeDRE. serait fort contrariA de l’arrivde et do 1’inquiAtude de ces dames. Quand on risque ses os dans une pareilie campagne et que 1’on a dans l’esprit les grands pro- blames de science auxquels je declare ne rien com- prendre, mais dont j’admets la passion, vu que je comprends toutes les passions, moi qui vous parle... Obernay l’interrompit avec impatience en jelant sa serviette. — Enfin , dit-il, vous avez devintS la v^rite. M. de Valvfedre a besoin de toute la liberty d’esprit possible en ce moment. Montons, nous n’avons plus le temps de causer. Alida 6tait mise plus simplement que la veille. Je lui sus un gr6 infini de ne pas s’etre par<$e pour Mo- serwald ; elle n’en etait, d’ailleurs, que plus belle. Je ne sais pas si sa belle-soeur 4tait moins negligee que le jour precedent ; je crois que je ne la vis pas du tout ce soir-lJi. J’4tais Si rempli de mon drame interieur, que je m’imaginais presque etre en tete-a-tete avec madame de Valvfedre. Son premier accueil fut froid et m^fiant. Elle parut 6tre impatiente de voir partir la fusee. Je ne la suivis pas sur le balcon. Je ne sais pas si les signaux furent de bon augure, je ne me souviens pas de m’en etre enquis. Je sais seulement qu’un quart d’heure apr&s, Paule de Valvedre et son fianc^ etaient assis A une grande table, et qu’ils examinaient des plantes, bap- tisant de noms barbares ou pompeux la bourrache et le chiendent, pendant que madame de Valvfcdre, A Digitized by Google VALVfcDRE. 71 ‘ demi couch<$e sur sa chaise longue, avec un gu^ridon place entre ellh et moi, brodait nonchalamment sur du gros canevas, comme pour se dispenser de ren- contrer les regards. Je voyais bien, & ses mains dis- traites, qu’elle ne travaillait que pour se renfermer en clle-mdme. Ses traits expresses avaient en ce mo- ment une placiditd mystdrieuse. 11 n’y avait, & coup sur, aucune affinite sympathique entre elle et Moser- wald. Je remarquai meme avec plaisir qu’au fond des paroles de politesse et de remerciement qu’elle lui adressa dans une forme trfes-laconique, il y avait un Idger dddain. Je me rassurai tout & fait en remarquant aussi que 1 ’Israelite, d’abord plein d’aplomb vis-i-vis d’elle, perdait & chaque minute un peu de sa vitality. Sans doute, il avait comptd, comme d’habitude, sur les saillies en joules et paradoxales de son esprit naturel pour faire passer son manque d’education ; mais sa faconde l’avait rapidement abandonne. II ne disait plus que des platitudes, et je l’y aidais cruellement, devinant un imperceptible sourire d’ironie sur les Itivres closes de madame de Valvhdre. Pauvre Rloserwald! il etait pourtant meilleur et plus vrai en ce moment de sa vie qu’il ne l’avait peut- etre jamais <$te. Il etait amoureux et trhs-r^ellement emu. Comme moi, il buvait l’6trange poison de passion irresistible qui m’avait enivre, et, quand je songe & tout ce que par la suite cette passion lui a fait faire de contraire k ses theories, k ses idees et & ses in- Digitized by Google stincts, je me demande avec stupeur s’il y a unc * ecole pour le sentiment, et si le sentiment lui-mennj n’est pas le r6v61ateur par. excellence. A mesure qu’il se troublait, je retrouvais ma luci- dity. Bientot je fus en ytat de comprendre et de com- menter de sang-froid la situation. 11 n’avait pas ose se vanter A mademoiselle de ValvAdre de tout le zide qu’il avait mis A trouver un pretexte pour s’introduire auprAs d’Alida. 11 avait meme eu le bon gout de ne pas parler de son argent depensy. 11 prytepdait avoir seulement yte aux informations dans les environs, et avoir reussi A dyterrer un chasseur qui descer.dait de la montagne et qui avait vu de loin le campenient du savant et le savant lui-meme en lieu sur et en bonne apparence de sante. On l’avait remerciy de son obligeance, Paule disait ingynument ade son bon- coeur. » On le connaissait de nom et de reputation ; mais on n’avait jaibais remarquy sa figure, bien qu’il s’evcrtuAt A vouloir rappeler diverses circonstances oil il s’ytait trouvy, A la promenade A Genfeve ou au spec- tacle A Turin, non loin de ces dames. 11 insinuait, avec autant de finesse qu’il lui etait possible, que ma- dame de ValvAdre l’avait vivement frappe, que, tel jour et en telle rencontre, il avait remarque tous les dytails de sa toilette. . — On jouait le Barbier de Seville. — Oui, je m’en souviens, repondait-elle. — "Vous aviez une robe de soie bleu pale avec des ornements blancs, et vos cheveux etaient bou- Digilized by Google VALVftDRE. 73 c!6s, au lieu d’etre en bandeaux comme aujourd’hui. — Je ne m’en souviens pas, r4pondait Alida d’un ton qui signifiait : « Qu’est-ce (jue cela vous fait? » 11 y cut un tel crescendo de froideur de sa part, quo lc pauvre juif, tout A fait dticontenance, quitta Tangle de la cheminde, ou il se dandinait depuis un quart d’heure, et alia d<5ranger el impatientcr les fiances bo- tanistes en leur faisant de lourdes questions railleuses sur leurs saintes 6ludes de la nature. Je m’emparai de celte place que Moserwald avait accaparec : c’etail la plus favorable pour voir Alida sans etre gent; par la % petite lampe dont elle s’dtait masquee; c’titait aussi la plus proche que Ton put convenablement prendre auprfcs d’elle. Jusque-ft, ne voulant pas m’asseoir plus loin, je n’avais fait que la deviner. Je pus enfin lui parler. J’eus bien de la peine ii lui adresser une question directe. Enfin ma langue se dtMia par un effort desesp^re, et, au risque d’etre aussi gauche et aussi bete que Moserwald, je lui demandui si j’elais assez malheureux pour que nion maudit hautbois eut reellement trouble son sommeil. — Tellement trouble, r6pondil-elle en souriant tris- tement, que je n’ai pas pu me rendormir; mais ne prenez pas ce reproche pour une critique. Il'm’a ,scmbl6 que vous jouiez fort bien : e’est precisement parce que j’tStais forctie de vous ecouter... Mais je ne veux pas non plus vous faire de compliments. A voire age, cela ne vaut rien. - — A mon age? Oui, je suis un enfant, e’est vrai, rien 5 Digitized by Google 74 VALVEDRB. qu’un enfant! C’estl’age oil Ton est avide de honheur. Est-ce un crime d’etre heureux d’un rien, d’un mot, d'un regard, fut-ce un regard distrait ou severe, fut- ce un mot de simple bienveillance ou seulement de genereux pardon sous forme d’eloge ? — Je vois, r^pondit-elle, que vous avez lu le petit volume que vous m’avefc envoye ce matin; car vous eles tout rempli de 1’orgueil dc la premifcre jeunesse, et ce n’est gufere obligeant pour ceux ou pour celles qui sent entries dans la seconde. — Dans les volumes que, par votre ordre, je vous ai fait remettre ce matin, y en avait-il done un qul ait eu le malheur de vous deplitire? Elle sourit avec une ineffable douceur, et elle allait r£pondre. J’&ais suspendu au mouvement de ses ie- vres; Moserwald, pencil sur la table, ne regardait nullement dans la loupe d’Obernay, (ju’il avait prise machinalement et qu’il ternissait de son baleine, au grand ‘ deplaisir du botaniste. 11 grimafait derrifere cette loupe; mais il avait un oeil braque sur moi, et louchait d’une fapon si burlesque, que madame de Valvedre partit d’un eclat de rire. Ce fut pour moi un moment de cruel triomphe, mais qu’un instant apres j’expiai cruellement". En riant, madame de Valvfedre laissa tomber sa broderie el un petit objet de metal que je pris pour un d^ et que je ramassai pr^cipitam- ment; mais je l’eus ii peine dans les mains, qu’un cri de surprise et de douleur m’echappa. — Qu’est-ce done que cela? m’ecriai-je. Digitized by Coogle VALVfeDRB. TS — Eh bien, repondit-elle Iranquillenient, c’cst ma bague. Elle est beaucoup trop large pour mon doigt. - — Voire bague!... repdtai-je hors de moi en re- gardant d’un ceil hagard le gros saphir entoure de brillants que j’avais vu l’avant-veille au doigt de Mo- serwald. Et j’ajoutai, en proie a un veritable d£sespoir : — Mais cette chose-li n’est point & vous, madame ! — Pardonnez-moi : & qui voulez-vous done qu’elle suit? — Ah ! vous l’avez achetdc aujourd’hurt — Eh bien, qu’est-ce que cela vous fait, par exem- plc ? Rcndez-la-moi done ! — Puisque vous l’avez achetee, lui dis-je d’un ton anier en la lui rendant, gardez-Ia, ellc est bien il vous ; mais, & votre place, je ne la porterais pas. Elle est d’un gout aflreux ! — Vous trouvez? C’est bien possible. J’ai achete cela bier vingt-cinq francs a un vilain petit juif qui monte en vermeil, a Varallo, les amethystes et les au- tres cailloux du pays; mais la grosse pierre est jolie. Je la ferai arranger autrement, ettout le monde croira que c’est un saphir oriental. J’allais dire & madame de Valvedre que le petit juif avail vole cette bague & M. Mcserwald, lorsque, la modicite du prix de vente supposant chez un juif bi- joutier une ignorance par trop invraisemblable de la valeur de l’objet, je me senlis replonge dans une - enigme insoluble. Alida venait de parler avec une sin- Digitized by Google 76 VALVEDRE. corite evidente, et pourtant, quelque effort quo fit Moscrwald pour me cacher sa main gauche, je voyais hien qu’il n’avait plus sa bague. Un soupgon hideux pesait sur moi comme un cauchemar. Je pris le bras de l’isra&iteet je I’emmenai serr la galerie, comme pour lui parler d’autre chose. Je llatlai sa vanite pour lui arracher la verity. — Vous etes un hahile homme et un amant magni- fique, lui dis-je ; vous faites accepter vos dons de la manure la plus ing&iieuse 1 11 donna dans le piege sans se faire prier. — Eh hien, oui, dit-il, voilit comme jesuis! Hien ne mecoute pour procurer un petit plaisir & une jolic femme, et je n’ai pas le mauvais gout de lui faire dcs conditions, moi ! C’est it elle de deviner. — Et certainement on vous devine? Vous etes cou- tumier du fait? — Avec celle-ci... c’est la premiere fois, etje me demande avec un peu de crainte si elle prend reellement cette gemmede premier cboix pour une amethysle dc cent sous! Non, ce n’est pas probable. Toutcs les fem- mes se connaissent en gemmes, elles les aiment taut ! — Pourtant, si. elle n’y connait rien, elle ne vous devine pas, et vous voilit dans une impasse. Ou il faut vous declarer, ou il faut risquer de voir la bague pas- ser it la femme de chambrei — Me declarer? repondit-il avec un veritable ctfroi. Oh ! non, c’est trop tot 1 je ne suis pas encouragd jus- qu’it present... it moins que ce ton moqueur ne soil Digitized by Google YALVfcDRE. 77 une manifcre dc grande dame!... C’est possible, jo n’avais jamais visd si haul, moi !... car clle est com- tesse, vous savez? Son mari ne prend pas de litre, mais il est de grande maison... — Mon cher, repris-je avec une ironie qu’il ne com- prit pas, tout madre qu’il dtait, je ne vois qu’un moyen : c’est qu’un ami gdndreux l’dclaire sur la va- lour de l’objet qu’on lui a fait *si adroitcment accep- ter. Voulez-vous queje m’en charge? — Oui! mais pas aujourd’hui au moins! Vous at- tendrez que je sois parti. — Bali ! vous voilA bien craintif! N’etes-vous pas persuade qu’une femme est loujours flattde d’un riche cadeau ? — Non! cela depend; elle peut aimer le cadeau et ddtester la personnc qui 1’olfre. Dans ce cas-lik, il faut beaucoup de patience et beaucoup de cadeaux, tou- jours glissds dans ses mains sans qu'elle songe ii Ies repousser, et ne temoignant jamais d’aucune espd- rance. Vousvoyez que j’ai ma tactique! — Elle est magnifique, et trfcs-flatteuse pour Ies femmes que vous honorez de vos poursuites! — Mais... je la crois fort delicate, reprit-il avec conviction, et, si vous la critiqucz, c’est qu’il vous sc- rait impossible de la suivre ! Je ne lui passai pas ce mouvement d’im pertinence et je rentrai au petit salon, bien decidd & l’en punir. Je me sentis dds lors un aplomb extraordinaire, et, m’approchant d’Alida : tALVfeDKE. 78 — SaVez-vous, madame, lui dis-je, de quoi je m’en- tretenais avec M. Moserwald au clair dc la lune? — I)u clair de lune, peut-etre? — Non, nous parlions bijouterie. Monsieur pretend que toutes les femmes se connaissent en pierres pre- cieuses parce qu’elles les aiment passionnement, et j’ai promis de m’en rapporter a votre arbitrage. — II y a lit deux Questions, r<$pondit madame de Valvfedre. Je ne peux pas r^soudre lapremi&re; car, pour mon cohipte, je n’y entendsrien; mais, pour la seconde, je suis forcee de donner raison it M. Moser- wald. Je crois que toutes les femmes aiment les bi- joux. — Except^ moi pourtant,.dit Paule avec gaiety ; je ne m’en soucie pas le moins du monde. — Oh! vous, ma chfere, reprit Alida du meme ton, vous etes une femme suptfrieure I II n’est question ici que des simples mortelles. — Moi, dis-je a mon tour avec une amertume ex- treme, je croyais qu’en fait de femmes i! n’y avaitque les courtisanes qui eussent la passion des diamans. Alida me regarda d’un air trfes-£tonn6. — Voili une singulifcre id£e! reprit-elle. Chez les creatures dont vous parlez, cette passion-lit n’existe pas du tout. Les diamants ne representent pour elles que des £cus. Chez, les femmes honnetes, c’est quel- que chose de plus noble : cela represente les dons sa- cres de la famille ou les gages durables des affections serieuses. Cela est si vrai, que, ruinee, une veritable Digitized by! Google VALVfeDRE. TO grande dame souffre mille privations plutflt que de vendre son <5crin. Elle n’en fait le sacrifice que pour sauver ses enfants ou ses princes, i ; — Ah! que cela est bien dit et que cela est vrai! s’<5q'ia Moserwald enthousiasnu'*. Entre la femme et le diamant, il y a une attraction surnaturelle ! J’en ai vu mille exemples. Le serpent avait, dit une tegende, un gros diamant dans la tete ; Eve vit ce feu A travers ses yeux et fut fascin^e. Elle s’y mira comme dans Ies glaces d’un palais enchants... — VoilA de la po^sie, ou je ne m’y connais pas, dis- je en 1’interrompant. Et vous vous mdquez des poetes, vous! * • / — Cela vous etonne, mon cher? reprit-il. C’est quo je deviens poete aussi, apparemment, avec Ies per- sonnes qui m’inspirent! En parlant ainsi, il langa sur Alida un regard en- Hamm4 qu’elle rencontra et soutint avec une impas- sibilit6 extraordinaire. C’dtait le comble du d&lain ou de 1’eflronterie, car son grand oeil interrogateur etait toujours plein de mystferes. Je ne pus supporter cette situation douteuse, horrible pour elle, si elle n’etait pas la dernifere des femmes. Je lui demandai A voir encore sa bague de vingt-cinq francs, et, l’ayant re- gardee : — Je m’dtonne beaucoup, lui dis-je, du peu d’at- tention que vous avez accordee A une gemme si belle aprfes l’aveu que vous venez de faire de votre gout pour ces sortes de choses. Savez-vous bien, madame, «|ue 1’on vous a vcndu lit une pierrc d’un tri*s-graml prix ? — Comment? Quoi? Est-ce possible? dit-elle en re- prenant la bague et en la regardant. Est-ce que vpus avez des connaissances dans cette partic-lii? — J’ai pour toute connaissance M. Mosenvald, ici present, qui, pas plus tard qu’avant-hicr, m’a montre une bague toute pareille, avec des brillants commc ceux-ci, et qui me l’a offerte pour douze mille francs, e’est-ii-dire pour rien, selon lui, car die vaut beau- coup plus. Devanl cette interpellation directe, la figure de Mo- scrwald se decomposa, et le rapide coup d’oeil d’Alida, allant de lui it moi, acheva de le bouleverscr. Madame de Valvedre ne se troubla pas. Elle garda quelques instants le silence, comme si elle eut voulu rcsoudre un problfeme intdrieur ; puis, me pr^sentant la bague : — Qu’elle ait ou non de la valeur, dit-elle, je la trouve decidement fort laide. Voulez-vous me faire le plaisir de la jeter par la fenetre? — Vraiment? par la fenetre? s’ecria Moserwald in- capable de maitriser son Emotion. > — Vous voyez bien, lui repondit Alida, que e'est une chose qui a dte perdue, trouvee par votre coreli-, gionnaire de Varallo, et vendue sans qu’il en ait connu la valeur. Eh bien, il faut rendre cette chose it sades- tinee, qui est d’etre ramasstte dans la boue par les personnes qui ne craigoent pas de se salir les mains. Digitized VAI.vfeDRE. SI Moscrwald, poussfe & bout, cut beaucoup de sang- froid et de presence d’esprit. !1 me pria dc lui donner la bague, et, comme je la lui rendaisavec I’aftcclalion d’une restitution legitime, il la remit & son doigt en disant : — Puisqu’elle devait etre jetfee aux ordures, je la ramasse, moi. Je ne sais d’ou elle sort, mais je sais qu’clle a fetfe purififee & tout jamais cn passant une journee au doigt de madame de Valvfedre ! Et maintc- nant, qu’elle vaille vingt-cinq sousou vingt-cinq mille francs , elle est sans prix pour moi et ne me quittera jamais! LJt-dessus, ajouta-t-il en se levant et en me regardant, je pense que ces dames sont fa'tigudes, et qu’il serait temps,.. — M. Obernay et M. Valigny ne se retlrent pas nn- core, rfepondit madame de Valvfedre avec une inten- tion dfesesperante ; mais vous etes libre, d’autant plus que vous partezdemain matin, j’imagine! Quant it la bague, vous ne pouvez pas la garder. Elle est ft moi. Je I’ai payee et no vous l’ai pas donnde... Hendcz-la- moi 1 Les gros yeux de Moscrwald bri liferent comme des escarboucles. II crut son triomphe assure en depit d’un congfe donnfe pour la forme, et rendit la bague avec un sourire qui signifiait clairement : « Je savais bien qu’on la garderait! » Madame de Valvfedre la prit, et, la jetant hors de sa chambre sur le palier, par la porte ouvcrte, elle ajouta : — La ramasscra qui voudra! elle ne m’apparticnt 5 . Digitized by Google 82 VALVfeDRE. \ plus; mais celui qui la portera on memoire de moi pourra se vanter d’avoir Ik uno clioso que je meprise profondement. Moserwald sortit dans un 6tat d’abattement qui me fit peine & voir. Paule n’avait absolument rien com- pris & cette scfene, h laquelle, d’ailleurs, elle avait donn6 peu d’attenlion. Quant & Obernay, il avait essayd un instant de comprendre ; mais il n’en etait pas venu h bout, et, attribuant tout ceci & quelque elrangc ca- price de inadamc de Valvfcdre, il avait repris tranquil- lement l’analyse de la saxifraya retusa. Ill J’avais suivi Moserwald sans affectation, pensant bien que, s’il avait du cmur, il me demanderait compte de la manure dont j’avais servi sa cause. Je le vis h^siter a ramasser sa bague, hausser Ies ^paules et la reprendre. Dfesqu’il m’apercut, il m’attiraj usque dans sa cbambre et me parla avec beaucoup d’amertume, raillant ce qu’il appelait mes prtfjuges et declarant mon aust<5rit6 la chose du monde la plus ridicule. Je le laissai k dessein devenir un peu grossier dans ses reproches, et, quand il en fut la : — Vous savez, mon cher monsieur, lui dis-je, que. Digitized by iGoogle VAZVfeDRE. 83 si vous n’etes pas content, il y a une manure de s’ex- pliquer, et me voici A vos ordres. N’allez pas plus loin en paroles; ear je serais forcd de vous demander la reparation que je vous otfre. — Quoi? qu’est-ce A dire? fit-il avec beaucoup dc surprise. Vous voulez vous battre? Eh bien, voila un trait de lumifere, un aveu! Vous etes moil rival, et c’est par jalousie que vous m’avez si brutalement ou si maladroitement trabi! Dites que c’est Kt votre motif, alors je vous comprends et je vous par- cjonne. Je lui d<5clarai que je n’avais aucun aveu & faire, et que je ne tenais pas & son pardon; mais, comme je ne voulais pas perdre avec lui les precieux instants que je pouvais passer encore auprfcs de madame de Valvfcdre ce soir-U't, je le quittai en l’engageant a faire ses reflexions, et en lui disant que dans une heure je serais chez lui. La galeVie de bois d^coupd faisant extd’ieurement Ie tour de la maison, je revins par liSi & l’appartement de madame de Valvtidre ; mais je la trouvai sur cette galerie, et venant & ma rencontre. — J’ai une question h vous adresser, me dit-elle d’un ton froid et irrittS. Asseyez-vous lii. Nos amis sont encore plongds daps la bolanique. Comme il est au moins inutile de les mettre au courant d’un accident ridicule, nous pouvons echanger ici quelques mots. Vous plait-il de me dire, monsieur Francis Valigny, quel role vousavez joud danscet incident, et comment ( Digitized by Google 84 V ALVfiDRE. vous avez 6t6 informe de ce que vous m’avez donnd i deviner? Je lui racontai tout avec la plus entifere sincerite. — C’est bien, dit-elle, vous avez eu bonne intention, et vous ni'avez r(5ellemcnt rendu service en m’cmpe- chant de donner un instant de plus dans un piege que je ne veux pas qualifier. Vous auriez pu etre moins acerbe dans la forme; mais vous ne me con- naissez pas, et, si vous me prenez pour une femme perdue, ce n’est pas plus votre faute que la mienne. — Moi! m’dcriai-je, je vous prends... Moi qui...! . Je me mis & balbutier d’une manifere extravagante. — Laissez, laissez, reprit-elle. Ne vous defendez pas de vos preventions, je Jes connais. Elies ont pered trop brutalement, lorsqu’i propos de ma Ihiiorie tout im- personnelle sur les diamants, vous avez dit que c’&ait un gout de courtisane ! — Mais, au nom du ciel, laissez-moi juror que je n’ai pas dit cola! — Vous l’avez pens4, et vous avez dit 1’cquivalent. Ecoutez, je viens de recevoir ici, de la part de ce juif et par contre-coup de la votre, une morlelle in- sulte. Ne croyez pas que le diklain qui me preserve de la colere me garantisse d’une reelle et profonde dou- leur... Je vis, aux rayons de la lune, un ruisseau de larmes briber comme un (lot de perles sur les joues piles de cette cliarmante femme, et, sans savoir ce que faisais, encore moins ce que je disais, je toinbai i ses pieds Digitized by Google VALVfeDRE. S3 en lui jurant quc je la respeclais, que jc la plaignais, et que j’etais pret it la venger. Peut-etre en ee mo- ment m’arriva-t-il <le lui dire que je 1’aimais. Troubles tous deux, moi de sa douleur, elle de ma subite emo- tion, nous fumes quelques instants sans nous entendre I’un l’autre et sans nous entendre nous-memes. Elle surmonta ce trouble la premiere, et, rtipon- dant & une parole que je lui r^p^lais pour attenucr ma fautc : — Oui, je 1c sais, dit-elle," vous etes un enfant; mais, s’il n’y a rien de gen^reux comme un enfant qui croit, il n’y a rien de terrible et de cruel comme un enfant qui doute, etvous etes 1’ami, I’flltcr^o^d’un autre enfant bien plus sceptiquo et bien plus brutal que vous... Mais je ne veux me brouiller ni avcc 1’un ni avec l’autre. Il faut que l’aimable et douce Paulo de Valvfedre soit heureuse. Vous etes dejil son ami , puisque vous etes celui de son fiance ; ou j’aurais tort contre vous trois, ou, en me donnant raison contre vous deux, Paule soufirirait. Permettez done que je m’explique avec vous, et que je vous dise un peu qui je suis. Ce sera dit en deux mots. Je suis une personne accciblie, finie , inoffensive par consequent. Henri Obernay m’a presentee & vous, je le sais, comme une plaintive et ennuyeuse creature, mecontente de lout et accusant tout le mtmde. C’est sa thfese, il I’a sou- tenue devant moi ; car, s’il est mal eicve, il cst sin- cere, et je sais bien que je n’ai pas en lui un ennemi perfide. Dites-lui que je ne me plains de personne, et, Digitized by Google 88 VALVitDRE. ceci ('itahli, faites-lui part du motif qui m’amenait ici, vous qui savez et devez taire celui qui va des domain me faire repartir. — Demain! vous partez demain? — Oui, si M. Moserwald reste, et je n’ai aucune atitorit<j sur lui. — 11 partira, je vous en reponds! — Et moi, je vous defends d’^pouser ma querelle ! De quel droit, s’il vous plait, pr^tcndriez-vous me compromettre en vous faisant mon chevalier? — Mais pourquoi done voulez-vous partir, mon Dieu? Est-ce que les outrages de cet homme vous atteignent? — Oui , l’outrage atteint toujours une veuve dont le mari cst vivant. — Ah ! madam e, vous etes meconnue et d^laissee, je le savais bien, moi! mais... — !l n’y a pas de mais. Les choses sont ainsi. M. de Valvfedre est un homme infiniment respectable, qui sail tout, except^ 1’art de faire respecter la femme qui portc son nom; mais cette femme sait heureusement ce qu’elle doit A ses enfants, et, pour se faire respecter elle-meme, elle n’a qu’un refuge, la retraite et la soli- tude. Elle y retournera done, et, puisque vous savez pourquoi elle y rentre, sachez aussi pourquoi elle en etait sortie un instant. 11 faut que la solitude qu’on lui a choisie soil au moins k elle, et que personne n’ait le droit de l’y troubler. Eh bien, je ne me plains pas; mais, cette fois, je reclame. Mademoiselle Juste de Digitized by Google VALVfeDRE. R7 Vajvedre m’est une soci&e antipathique. Mon mari assure qu’il ne l’a pas plac^e aupri-s de moi pour me surveiller, inais pour servir de chaperon it Paule, et ne pas me condamner, disait-il, & un rolequi n’est pas encore de mon age. Cependant, mademoiselle Juste de Valvedre s’est faite oppressive et oflensante. J’ai supporte cela cinq ans : je suis au bout de mes forces. Le moment logique et natural d’en finir est venu, puisque le manage de Paule avec Obernay est r6solu, et devait 6tre c^lebre au commencement de l’annde. M. de VaLvfedre semble l’avoir oublie, et Henri, coniine tous les savants, a beaucoup de patience en amour. Je venais done dire it mon mari : « Paule s’ennuie, et, moi, je me meurs de lassitude et de degout. Ma- riez Paule, et d^livrez-moi de Juste, ou, si Juste doit rester souveraine dans ma maison, permettez-moi de transporter mes enfants et mes pfmates auprfes de Paule, & Genfcve, ou elle doit demeurer aprfes son mariage. Et, si cela ne convient pas i Obernay, laissez- inoi chercher ou fixez-moi une autre relraite, un ermi- tage dans une th^baide quelconque, pourvu que je sois d41ivr^e de l’autorit^ tout it fait illegitime d’une personne que je ne puis aimer. » J’esperuis, je croyais trouver M. de Valvfcdre ici. 11 a pris son vol vers les nuages, ou je ne puis 1’atteindre. Je ne voulais pas et m je ne veux pas ^crire : £crire accuse trop les torts des absents. Je ne veux pas non plus m’expliquer direc- tement avec Obernay sur le compte de mademoiselle Juste. II lui est tres-attache et ne manquerait pas de lui 1 88 VALVEDRE. donner raison contre moi. Nous nous froisserions mu- luellement, comme cela ost arriv<$ ddjit. Puisque je ne puis atfendre M. de Valvfedre ici, je vous charge au moins d’cxpliquer it Henri le motif en apparence si inqui&ant et si mysterieux de mon voyage. S'il aimc Paule, il fera quelque effort pour hater son manage et ma ddlivrance. J’ai dit. Oubliez-moi et portez-vous bien. En achevant cette explication sur un ton d’enjoue- menl qui refoulait un profond sanglot, elle me tendit la main et se leva pour me quitter. Je la retins. — Je vous jure, m’tlcriai-jc, que vous ne partirez pas, ((no vous attendrez M. de Valvfedre ici, el que vous mfcnerez & bien un projet qui n’a rien quede legitime et de raisonnable. Je vous jure que Moser- wald, s’il ne part pas, n’osera plus lever les yeux sur vous, car Obernay el moi Pen empecherons. Nous en avons le droit, puisque Obernay va devenir votre beau-frfcrc, et que je suis son alter ego, vous l’avez dit. Notre devoir est done de vous ddfendre et de ne pas memo souffrir qu’on vous importune. Je vous jure enfin qu’Henri ne prendra pas obstinement le parti d’unc autre parsonne qui vous deplait et qui ne peut pas avoir raison contre vous. Henri aime ardem- ment sa tianede, je ne crois pas ii la patience qu'il affecte; de grace, madame, croyez en nous, croyez en moi : je comprends 1’honneur que vous venez de me faire en me parlant comme quelqu’un de votre fa- ( Digitized by Google VALVfcDRR. 8(1 mille, et, dfcs ce jour, je vous suisddvoue jusqua la mo'rt. La chaleur dc mon zfele ne parut pas cffrayer ma- dame de Valvfedre : cllc avait pleure, die etait brisde; elle sembla se laisser aller instinctivement an besoin de se fier un ami. Je ne comprenais pas, moi, qu’une femme si ravissante, si fifere et si douce en meme temps, fut isolee dans la vie & ce point d’avoir besoin de la protection d’un enfant qu’clle voyait pour la premiere fois. J’en etais surpris, indigne contre son mari et sa famille, mais follement heureux pour mon compte. En la quittant, je me rendis chez Moserwald. — Eh bien, lui dis-je, oil en sommcs-nous? Nous battrons-nous ? — Ah ! vous arrivcz en fier-ik-bras, rdpondit-il, parce que vous croyez peut-etre que je reculerais? Vous vous trompez, mon cher, je sais me baltre et je me bats quand il le faut. J’ai eu trop d’aventures de femmes pour ne pas savoir qu’il faut etre brave it I’occasion; mais il n’y a pas ici de motif sufiisant, et je ne suis pas en colfere. J’ai du chagrin, voili tout. Consolcz-moi, ce sera beaucoup plus humain et plus sage. — Vous voulez que je vous console? — Oui, vous le pouvez; dites-moi que vous n'etes pas son amant, et je garderai l’espdrance. — Son amant! quand je l’ai vue bier pour la pre- miere fois! Mais pour quelle femme la prenez-vo^s Digitized by Google 90 VAI.VBDRE. done, esprit corrompu et salissant quo vous etes? — Vous me elites des injures; vous etes amoureux d’elle! Oui, oui, e’est clair. Vous vous etes moqud de moi ; vous m’avez dit que vous la trouviez laide, vous m’avez olfert de me servir..., et j’ai donnd dans le panneau. Ah! comme l’amour rend bete! Vous, cela vous a donne de I’esprit : e’est la preuve que vous aimez moins que moi ! — Vous avez la prdtention d’aimer, vous qui ne connaissez que les voies de 1’infamie, et qui croyez pouvoir acheter l’amour? — Voil& vos exagerations, et je m’dtonne qu’un gareon aussi intelligent que vous comprenne si mal la rdalitd. Comment! e’est outrager une femme que de la combler de presents et de richesses sans lui rien demander ? — Mais on connait cette manifcre de ne rien de- mander, mon cher! Elle est tk l’usage de tous les nababs impertinents, elle constate une confiance intd- rieure, une attente tranquille et perfide dont une femme d’honneur doit s’indigner. C’est une manure de [)Iacer un capital sur la certitude d’un plaisir per- sonnel et sur l’inevitable liichetd de la personne sd- duite : beau ddsintdressement en veritd, el, si j’dtais femme, j'en serais singuliferement touchde! Moserwald subit mon indignation avec une douceur dtonnante. Assis devant une table, la tete dans ses mains, il paraissait rdfldchir. Quand il releva la tele, jo vis avec la plus grande surprise qu’il pleurait. Digitized by Google VALVftDRE. ‘ 01 — Vous m’avez. fait du mal, dit-il, beaucoup dt* mal ; mats je ne vous en veux pas. J’ai merits tout cela par mon manque d’esprit et d’education. Que voulez-vous ! je n’ai jamais fait la cour i une femme si haut plac^c, moi, et ce que j’imaginc de plus artiste et de plus delicat est prt'cistfmenl ce qui I’ofi'ense le plus..., tandis que vous... avcc rien, avecdes airs et des paroles, vous qui ne la connaissez que d’hier et qui ne l’aimez certainement pas comme je 1’aime, moi, depuis deux ans..., car il v a deux ans, oui, deux ans que j’en suis malade, que j’en deviens fou cheque fois que je la rencontre!... J’en perds l’esprit, enteri- dez-vous, mon cher? Et je vous le dis, & vous, mon rival, destind a me* supplanter parce que vous avez pour vous la musique du sentiment, et que les femmes les plus senses se laissent endorntir par cette musique- 1^ Cela no les amuse pas toujours, mais cela flatte leur vanitd quelquefois plus que les parures et que le bonhcur. Eh hien, je le repfete, je ne vous en veux pas. C’est votre droit, et, si vous m’en voulez de ce que j’ai fait, vous manquez d’esprit. Nous ne nous devons rien l’un h l’autre, n’est-ce pas ? nous n’avons done pas de motifs pour nous hair. Au fond, je vous aime, je ne sais pas pourquoi; un instinct, un caprice d’es- prit, peut-etre une idee romanesque, parce que vous aimez la meme femme que moi, et que nous devons nous retrouver plus d’une fois emboilant le pas der- rit'-re elle. Quisait? nous serous peut-etre econduits tousdeux, et peut-etre aussi vous d’abord..., moi plus 93 VALVftDRR. lard... Enfin je n’y renonce pas, vous voycz! Je vous le promettrais que je menlirais, el je suis la franchise memo. Je pars domain matin; c’est cc que vous d£$i- rez? Je le desire egalement. Yotre Obernay m’ennuie, et cette belle-soeur me gene. Adieu done, mon tr6s- cher, et au revoir... Ah! attendez! vous etes pauvre, et vous croycz qu’on peut se passer d’argent cn amour. Grave erreurl ii vous en faut, ou il vous en faudra bientot, ne ftil-ce que pour payer une chaise de postc au besoin ! Voila mon blanc-seing. Donnez-le n’importe oil, il n’imporle quel banquier,... on vous comptera la somme que vous jugerez necessaire. Je m’en rapporte il votre delieatessc et A voire discretion ! Direz-vous ii present que Ics juifs n’ont rien de bon? Je lui saisis le bras au moment oil il me presentait sa signature, qu’il venait de tracer rapidement avec quclques mots d’argot financier sur une feuille de pa- pier blanc. Je le forcai de remettre cela sur la table sans que mes mains y eussent touche. — Un instant! lui dis-je; avant de nous quitler, je veux savoir, je veux comprendre I’etrangete de voire conduite. Je ne me pave pas de paroles vagues, et je 11 c vous crois pas fou. Vous me prenez pour un rival, pour un rival heureux qui plus est, et vous voulez me fournir les moyens qui, selon vous, me sont ntiees- saires pour assouvir ma passion! Quel est ce calcul? Repondcz, repondez, ou je prendrai pour une grave injure 1’offreque vous me faites, car je perds patience, je vous en avertis. Digitized by Google YALVBDUB. ' 0.1 Jc parlais avec tant do fermete, quo Moscrwald sc deconcerta. 11 rcsta pcnsif un instant; puis il repondit, avec un beau et franc sourire qui me le rnontra sous un jour nouveau, tout & fait inexplicable. — Vous ne le devinez pas, enfant, mon calcul ? C’est que vous voulez voir un calcul oil il n’y en a pas ! C’est un <ilan et une inspiration tellement naturcls... — Vous voulez acheter ma reconnaissance? — Pr£cisement, et cela pour que vous ne parliez pas de moi avec aversion et m6pris i cette femme que j’aime... Vous rcfusez mes services? N’importe! vous ne pourrez pas oublier avec quelle courtoisic je vous les ai ofterts, et un jour vicndra oil vous les recla- me re z. — Jamais! mYcriai-je indigne. — Jamais? reprit-il. Dieu lui-meme ne connaibpas ce mot-lit; mais, pour le moment, je m’en emparc : c’est un aveu de plus de votre amour! Je sentis que, quelle que fut mon attitude, tegerc ou serieuse , je n’aurais pas le dernier mot avec cet homnie bizarre, letu autiknt (juc souple, et naif aulant que ruse. Je brulai dcvant lui son blanc-scing; mais je ne sais avec quel art il tourna la fin de notre entrc- tien. 11 cst de fait qu’en le quittant je m’apercus qu’il m’avait force de le remercier, ct que, vcnu la en hu- mour de le battre, je m’en allais en touchant la main qu’il me tcndait. 11 partit au point du jour, laissant notre hdte el tous les gens de la maison et du village enthousiasmC*s de Digitized by Google V A L V H 1) R B. ■J1 sa generosite. 11 n’eut pas fait bon le trailer dc juif (levant eux; je crois qu’on nous cut lapides. Je ne saurais dire si je dor mis mieux cette nuit-la que les precedentes. Je crois qu’A cette epoque j’ai du passer des semaines entiercs sans somnieil et sans en sentir le besoin , tant la vie s’*5tait concentric dans rnon imagination. Le lendemain, Paule et Obernav vinrent dejeuner dans la salle basse avec Alida. I Is avaicnt force madame de Valvfedre a une explication qui, contrairemcnt aux previsions de eelle-ci, n’avait amene aucun orage. 11 est bien vrai qu’IIenri avail de- fend u le caractire et les intentions de mademoiselle Juste; mais Paule avail tout apaise en declarant que sasoeur ainee avait outre-passA son mandat, qu'au lieu de sc borner a sou lager madame de Valvedre des soins de la famille et du menage, elle avait usurpi une au- torite qui ne lui appartenait pas, en un mot qu’Alida avait raison de se plaindre, et qu’elle-meme avait souf- fert une certaine persecution tres-injuste et tres-la- cheuse pour avoir voulu defendre les droits de la veri- table mfere de famille. Obernay n’aimait pas Alida, et il aimait encore moins (jue sa fiancee prit parli pour elle; mais il craignail avant tout d’etre injuste, et, en presence de cet inte- rieur trouble, il jugea fort sainement qu’il fallait coder sous peine d’exasperer. Puis, la question de son pro- chain mariage se trouvant soulev^e par l’incident , il eprouva tout k coup une vive reconnaissance pour madame de Valvedre, et passa dans son camp avec Digitized by Google armes et bagages. Si botanistc qu’jl fut, il Otait homme et amoureux. Quelques mots de lui, pendant qu’on scrvait le d<'*jeuner, me mirent au courant de ce qui s’etait passe la veille au soir aprfes ma sortie, et de ce qui avait etd decide le matin meme aprt-s la nouvelle du depart de Moserwald. On devait attend re A Saint- Pierre le retour de Valvedre, afm de lui soumettre le voeu commun, a savoir le prochain manage de Paule et I'expulsion a l’amiable de mademoiselle Juste. Cette dernifere mesure, venant de I’initiative apparente du chefde la faniille, ne pouvait manquer d’etre it la Ibis absolue et douce dans la forme. Le sejour d’AIida a Saint-Pierre pouvait done durcr huit jours, quinze jours, peut-etre davantage. M. de Valvbdre avait mis dans ses provisions qu’il redescen- drait peut-etre la moutagne par le versant qui nous etait oppose, et que, lit, renouvelant ses provisions et ses guides, il recommencerait l’ascension d’un autre cote, si ses premiers efforts n’avaient pas about i. Quels souhaits je lis des lors pour l’insuccfes de l’exploration scientifique ! Alida semblait calmee et presque gaie de cecampement dans la montagne. Kile me parlait avec douceur et abandon, elle me souffrait auprt?s d’elle. J’etais assis la meme table. Elle projetait une pro- menade, et ne me defendait pas de l’accompagner. J’etais tout espoir et tout bonbeur, en meme temps que la douleur de 1’avoir offensee un instant restait en moi comme un remords. Il y a un langage mysterieux entre les ames qui se 90 ' VALVKDKE. cherchent. Ce langage n’a mime pas besoin du regard pour |>ersuader; il est complement inappreciable aux yeux comme aux oreilles des indiffdrents ; niais il traverse le milieu obscur et borne des perceptions physiques, il embrasse je ne sais quels lluides, il va d’un coeur it l’autre sans se soumettre aux manifesta- tions extdrieures. Alida me l’a dit souvent depuis. Dfcs cette matinde, oil je ne songeai pas A lui exprimer mon repentir et ma passion par un seul mot, elle se sentit adorde, et elle m’aima. Je ne lui tis point de declaration, elle ne me fit point d’aveux, et pourtant, le soir de ce jour-lit, nous Iisions dans la pensde l’un de 1’autre et nous tremblions de la tete aux pieds quand, malgre nous, nos regards se rencontraient. A la promenade, je ne la quittai pas d’un instant. Elle dlait mddiocrement marcheuse, et, ne se rdsignant pas ii emprisonner ses petits pieds dans de gros sou- liers, elle s’en allait, adroite, insouciante, mais-vite meurtrie et fatiguee, A travel's les pierres de la mon- tagne et les galets du torrent, avec ses bottines min- ces, son ombrelle dans une main, un gros bouquet de fleurs sauvages dans l’autre, et laissant sa robe s’ac- crocher it tous les obstacles du chemin. Obernay allait devant avec Paulc, emportds tous deux par une ar- deur d’herborisation eli’rdnde ; puis ils faisaient de longues pauses pour comparer, choisir et parer les dchantillons qu’ils emporlaient. Nous n’avions pas de guide; Henri nous en dispeHsait. 11 me contiait ma- dame de Valvedre, heureux de n’a voir pas it se preoe- VALVftDRE. cuper d’elle et de pouvoir etre tout entior i sou intre- pide et infatigable dldve. — Suivez-nous ou devancez-nous, m’avait-il dit; it sutiit que vous ne nous perdiez pas de vue. Je ne vous menerai pas dans des endroits dangereux. Pourtant surveille un peu madame de Valv&dre, cite est fort distraite et ne doute de rien. J’ovais eu , moi , l’inf&me hypocrisie de lui dire que j’6tais la victime de la journde et que j’aimcrais bien mieux herboriser A nia manifere, c’est-i-dire error et eontempler A ma guise, que d’accompagner cette belle dame nonchalante et fantasque. — Prends patience pouraujourd’hui, avait rdpondu Obernay; deinain, nous arrangerons cela autrement. Nous lui donnerons un mulct et un guide. Candide Obernay ! Je fis si bien, que ces quatre heures de promenade furent un tete-i-tele ininterrompu avec Alida. Quand nos compagnons s’arretaient , je la faisais marcher, afin, Misais-je, de n’avoir pas se presser pour les rcjoindre quand ils reprendraient les devants , et , quand nous avions un peu d’avance, je l’invitais & se reposer jusqu’A ce que nous les vissions se rcmettre cn marche. Je ne lui disais rien. J’etais aupres d’ellc ou autour d’elle comme un chien de garde, ou plutot coinrae un esclave intelligent occupd & deader les epines et les ciiilloux de son chcmin. Si ellc regardait un brin d’herbe sur le rovers durocher, je m’elanfais, au risque, de me tuer, pour le lui rapporler on un o Digitized by Google ns VALVBDRB. din d’oeil. Je tenais son ombrelie quand elle <*tait as- sise, je debarrassais son echarpe des brins de mousse qu’elle avait ramassd en frolant les sapins; je lui trouvais des fraises oil il n’y en avait pas; je crois que j’aurais fait fleurirdes camellias sur le glacier. Et je prenais tous ces soins classiques, je lui rendais tous ces hommages, aujoucd’hui passes de mode et des lors assez rebattus avec* une ivresse de bonheurqui m’empecha d’etre ridicule. Elle essaya bien d’abord de s’en moquer; mais, voyant que je me livrais tout entier ii son d<$dain et it son ironie sans me plaindre et sans me decourager, elle devint serieHse, et je sen- tis qu’it ebaque instant elle s’attendrissait. Le soir, dans sa chambre , aprfcs le depart des fu- sses qui nous signalfcrent 1’cxp^dition dans une region moins dev6e que la veille, mais plus eloignde au flanc de la montagne , elle reprit sa broderie , et les tlancds reprirent leur dude. Je m’assis auprfcs d’elle et lui offris de lui faire la lecture a voix basse. — Je veux bien , dit-elle avec douceur en me mon- trant mon volume de poesies sur son gueridon. J’ai tout lu, mais les vers se laissent relire. — Non, pas ceux-ci ! ils soul mediocres. — Ils sont jeunes, ce n’est pas la mime chose. ' N’avons-nous pas fait bier le panegyrique de la jeunesse? — H'y a jeunesse et jeunesse, celle qui attend 1’amour et celle qui I’eprouve. La premifcre parle beaucoup pour ne rien dire , la seconde ne dit rien et comprend l’infini. Digitized by, valvbdre. 90 — Voyons toujours le reve de la premifcre! — Soit ! On pourra s’en inoquer, n’est-ce pas? — Non! je prends l’enfant sous ma protection. J’ai lu, dans Ies dix Iignes de la preface, que I 'auteur n’avait que vingt ans. A propos, croyez-vous qu’il les ait encore ? — Le livre est date de 1832; mais c’est egal, si vous voulez que I’auteur n’ait pas vieilli... — Quel Age avez- vous done, vous? — Je n’en sais rien; j’ai l’age que Votre Majeste voudra. * Je retrouvais le courage de plaisanter, parce que je yoyais Obcrnay mYcouter d’une oreille. Quand il crut s’etre convaincu que je n’avais que des riens A echanger avec cette femme reputee par lui frivole, il nYcouta plus; mais aloi*s je ne trouvai plus rien A dire, lYmotion me prit A la gorge, et je sentis qu’il me serait impossible de lire une page. Alida s’en aper- • gut bien, et, reprenant le livre : — Je vois, dit-elle, que vous mAprisez beaucoup mon petit poete; moi, san^ l’admirer precisement, je l’aimais. Puisque vous faites si peu de cas de l’ingd-. nuitd romanesque, je nc vous le rendrai pas, je vous en avertis. Est-ce que vous le connaissez, ce gargon-IA? — 11 est anonyme. — Ce n’est pas une raison. — C’est vrai. Je peux parler de lui sans le compro- mettre et vous dire ce qu’il est devenu. Il est reste anonyme et ne fait plus de vers. > V 1 100 VALVISDRE. — Ah! mon Dicu! est-ce qu’il est dcvenu savant? dit-clle cn baissant la voix ctcomme p<5netrec d'effroi. — Vous detestez done bien la science? repris-je en baissant la voix aussi. Oh ! ne vous genez pas , je nc sais rien au monde! — Vous avez bien raison ; mais je ne peux rien dire ici. Nous parlerons de cela demain A la promenade. — Nous parlerons! je ne crois pas! — Pourquoi ? Voyons, dit-elle cn s’clTorcnr.t de fairc * • envoler en paroles 1'emotion qui rci’acomlait et qu’elle nc voulait plus subir en d£pit d’elie-meme, pourquoi ne nous' sommes-nous rien dit r.ujourd’hui? Moi , jo suis taciturne, mais e’est par timidite. Une ignorante qui a vecu dix ans avec des oracles a du prendre l’ha- bitude de se taire ; mais vous? AUons, puisque vous n’etes en train ni de lire ni de causer, vous devriez me faire un peu de musique... Non? Je vous en prie! Madame de Valvklre, je 1’ai su plus lard, <$tait une sdduisanle enfant qu’il fallail toujours occuper et dis- traire pour I’arracher it une melancolie profonde. Elle sentait si bien cc besoin, qu’elle allait quetant les soins et les attentions avec une naivete d^soeuvrde qui la faisait paraitre tantot coquette, tantot voluptueuse. Elle n’etait ni l’un ni l’autre. L’ennui et le besoin d’emotions <5taient les mobiles de toute sa conduite, dirai-je aussi de ses attachements?... Je ne sus pas resistor it sa prifire et j’obtins seulementla permission de faire de la musique it distance. Place au bout de la galerie, je fis chanter mon hautbois comme une voix Digitized by Google VALVEDRE. 101 de la nuit. Le bruit dcs cascades de la montagnc , la magie du clair de lune aiderent au prestige; Alida fut vivement emue , Ies fiances eux-memes m’ecoutbrent avec interet. Quand je rentrai, le bon Obernay m’acca- bla dYdoges; la candide Paule aussi se fit la complice de mon succfes. Madame de Valvfcdre ne me dit rien; elle dit aux autres it demi-voix — mais je l'entendis bien — que j’avais le talent le plus sympathique qu’elle cut encore rencontrtL Que se passa-t-il durant les deux jours qui sui- virent? Je n’eus pas la bardiesse do me declarer el je fuscompris; je tremblais d’etre repoussd si je par la is. Mon ingenuity etait grande : on lisait clairement dans mon cceur, et on se laissait adorer, Le troisibme jour, Obernay me prit it l’ecart'aprfes le depart dcs fusees. — Je suis inquiet et je pars, me dit-il ; le signal que je viens d’expliquer it ces dames comme n’annoncant rien de faeheux etait presque un signal de detresse. Valvedrc est en peril ; il ne peut ni monter ni des- cendre, et le temps menace. Pour rien au monde, il ne faut inquieter Paule ni avertir Alida; elles vou- draient me suivre, ce qui rendrait tout impossible. Je viens d’inventer une migraine, et je suis cense me re- tirer pour dormir; mais je me mets en route sur l’heure avec les guides, qui, par mon ordre, sent tou- jours prdts. Je marcherai toute la nuit, et, demain, j’espbre rejoindre ('expedition dans 1’aprbs-midi. Tu le sauras, s’il m’est possible de t’envoyer une fusde VALVEDRE. 1<H dans la soiree. Si tu ne vois rien , il n’y aura rien & dire, rien & faire; tu t’armeras de courage en te disant que ce n’est pas une preuve de desastre, mais que la provision de pieces d’artifice est epuisee ou en- dommag^e, ou bien encore que nous sommes dans un pli de terrain qui ne uous permet pas d’etre vus d’ici. Quoi qu’il arrive, reste auprfes de ces deux femmes jusqu’it mon retour, ou jusqu’& celui de Valvfedre... ou jusqu’a une nouvelle quelconque... — Je vois, lui dis-je , que tu n’es pas sur de reve- nir ! Je veux t’accompagner ! — N’y songe pas , tu ne ferais que me retarder et compliquer mes preoccupations. Tu es necessaire ici. Au nom de l’amitid, je te demande de me rcmplacer, de protegee ma fiancee, de soutenir son courage au besoin... de lui dormer patience, si, comme je l’es- pfere , il ne s’agit que de quelques jours d’absence , enfin d’aider madame de Valvedre i rejoindre ses en- fants, si... t — Allons, ne croyons pas au malheur! Pars vile, e’est ton devoir; je reste, puisque e’est le mien. 11 fut conyenu que, le lendemain matin, j’expiique- rais 1’absence d’Henri en disant qu'il avait recu un message de M. de Valvedre, lequcl l’envoyait fairo des observations sur une montagne voisine; que, pour la suite, j’inventerais au besoin d’autres priStextes de son absence en m’inspirant des circonstances qui pour- raient se presenter. J’entrais done dans le poeme dc l'amnur beureux Digitized by Google VALVfeDRC. 103 sous les plus fun&bres auspices. J’avoue quo je m’in- quietais m^diocrement de M. de Valvfedre. 11 suivait sa destin<5e , qui ^lait de priferer la science a I’amour ou tout au moins au bonheur domestique ; il y ris- quait, par consequent, son honneur conjugal et sa vie. Soit! c’etait son droit, et je ne voyais pas pourquoi je 1’aurais plaint ou £pargnd; mais Obernay m ’etait un grave sujet d'effroi et de tristesse. J’eus beaucoup de peine it paraitre calme en expliquant son depart. Heu- reusement, mes compagnes furent aisc-ment dupes. Alida etait plutdt portee A sc piaindre des perilleuses excursions de son mari qu’A s’en tourmenter. II etait facile de voir qu’elle etait humilile d'avoir perdu l!as- cendant qui l’avait retenu plusieurs annees dans son menage. Eile ne paraissait plus en souflfrir pour son propre compte, mais elle en rougissait devant le monde. Quant "A Paule, elle croyait si religieusemenl A la confiance et k la sincerity d’Obernay, qu’elle com- battit bravement un premier mouvement d’inquie- tude en disant : — Non, non! Henri ne m’eut pastfomp&i. Si mon frfere etait en danger, il me 1’eut dit. 11 n’eut pas dout6 de mon courage, il n’eut laiss6 a nul autre quo moi le soin de soutenir celui de ma belle-soeur. Le temps 4tait brouilld, on ne sortit pas ce jour-la. Paule travailla dans sa chambre; malgrti Pair humide et froid , Alida passa l’apr&s-midi assise sur la galerie , disant qu’elle (Houffait dans ces pieces cerastes par un plancher bas. J’&ais A ses cotes, et ne pouvais douler 101 valvedre. qu’elle ne se pretut au Icte-i-tete; j’eusse dtd enivre la veille deiant de bont^s, mais j’^tais mortellement triste cn songeant & Obernay, et je faisais de vains efforts pour me sentir heureux. Elle s’en aperfut, et, sans songer & deviner la v^rite, elle attribua mon abat- tement k hi passion contenlie par la crainte. Elle me prcssa de questions imprudentes et cruclles, et ce quc je n’eusse pas os6 lui dire dans 1’ivresse de l’espe- rance , elle me l’arracha dans la fifevre de l’angoisse ; mais ce furent des aveux amers et remplis de ces in- justes reproches qui trahissent le desir plus que la tendresse. Pourquoi voulait-elle lire dans mon coeur trouble, si le sien, qui paraissait calme, n’avait k m’offrir qu’une pitie sterile ? Elle ne fut pas blessee de mcs reproches. Ecoutez , me dit-elle , j’ai provoque cet abandon de votre part, vous allez savoir pourquoi, et, si vous m’en savez mauvais grd, je croirai que vous n’etes pas digne de ma con fiance. Depuis le premier jour ou nous nous sommes vus, vous avez pris vis-Jt-vis de moi une attitude douloureuse, impossible. On m’a souvent reproche d’etre coquette; on s’est bien tromp<$ , puisque la chose que je craius et que je hais le plus, e’est de faire souffrir. J’ai inspire plusieurs fois, je ne sais pourquoi ni comment, des passions ’ subites , je devrais plulot dire des fantaisies ardentes, offensantes meme... II en est pourtant que j’ai du plaindre, ne pouvant les partager. La votre... — Tenez, m’^criai-je, ne parlez pas de moi : vous Digitized by Google VALVftl>RE. 105 me calomniez, nc pouvant me com prendre ! II est possible que vous soyez douce et bonne, mais vous n’avez jamais aime ! — Si fait, reprit-elle : j’ai aime... mon mari ! mais ne parlons pas d’amour, il n’est pas question de cela. Ce n’est pas de l'amour que vous avez pour moil Oh ! restez k\, et laissez-moi tout vous dire. Vous subissez une trfes-vive Emotion auprfes de moi, je le vois bien. Votre imagination s’est exaltee, et vous me diriez que vous etes capable de tout pour m’obtenir, que je no vous contredirais pas. Chez les hommos, ces sortes de vouloirs sont aveugles ; mais croyez-vous quo la force de votre desir vous cree un merite quelconquc?dites, le croyez-vous? Si vous le croyez, pourquoi refusc- riez-vous k M. Moserwald un droit egal ma bien- veillance? Elle me faisait horriblement soulfrir. Elle avait rai- son dans son dire ; mais n’avais-je pas raison , moi aussi, de trouver cette froide sagesse bien tardive apri-s trois jours de confiance perfide et de muet en- couragement? Je m’en plaignis avec energie; j’elais outre et pret it tout briser, duss<5-je me briser moi- meme. Elle ne s’ofiensa de rien. Elle aVait de l’experience et peut-etre I’habitude de scenes scmblables. — Tenez, reprit-elle quand j’eus exhale mon-ddpit et ma douleur, vous etes malheureux dans ce mo- ment-ci ; mais je suis plus & plaindre que vous, et e’est pour toute la vie... Je sens que je ne guerirai 100 VALVftDRE. • jamais du mal que vous me fai'.es, tandis que vous... — Expliquez-vous! m’^criai-je en serrantses mains dans les miennes avec violence. Pourquoi souffririez- vous cause de moi ? — Parce que j’ai un reve, un ideal que vous con- tristez, que vous brisez afFreusement ! Depuis que j’existe, j’aspire ii I’amitte, Si l’amour vrai; je j>eux dire ce mot-lSu si celui d’amiti<$ vous r^volte. Je cher- che une afl'eclion Si la fois ardente et pure, une pr6f6- rence absolue, exclusive, de mon 3me pour un etre qui la comprenne et qui consenle Si la remplir sans la dtfchirer. On ne m’a jamais ofl'ert qu’une amitie p6- dante et despotique, ou une passion insens^e, pleine d’egoi'sme ou d’exigencesblessantes. En vous voyant... oh! je peux bien vous le dire. Si present que vous 1’avez dejSi mtfprisde et refoul6e en moi, j’ai senti pour vous une sympathie Strange..., perfide, i coup sur! J’ai rev6, j’ai cru me sentir aim^e; mais, dfes le lendemain, vous me halssiez, vous m’outragiez... Et puis vous vous repentiez aussitdt, vous demandiez pardon avec des larmes, j’ai recommence it croire. Vous £tiez si jeune et vous paraissiez si naif! Trois jours se sont passes, et... voycz comme je suis co- quette et rus^e ! je me suis sentie heureuse et je vous le dis ! 11 me semblait avoir enfin rencontre mon ami, mon frfere..., mon soutien dans une vie dont vous ne pouvez deviner les souffrances et les amertumes!... Je m’endormais tranquille , insens^e. Je me disais : « C’est peul-etre enfm lui qui est 111!. » Mais, aujour- i Digitized b d’hui, je vous ai vu sombre et chargd d’ennuis it mes cotes. La peur m’a prise, et j’ai voulu savoir... A pre- sent, je sais, et me voilA tranquille , mais morne comme le chagrin sans remfcde et sans espoir. C’est une dernifere illusion qui s’envole, et je rentre dans lc calme de la mort. Je me sentis vaincu , mais aussi j’dtais brise. Je n’avais pas pr^vu les suites de ma passion, ou du moins je n’avais rev6 qu’une succession de joies ou de douleurs terribles, auxquelles je m’&ais vailjamment sounds. Alida me montrait un autre avenir tout & fait inconnu et plus eft'rayant encore. Elle m’imposait la tache d’adoucir son existence bris^e et de lui donner un peu de repos et de bonheur au prix de tout mon bonheur et de lout mon repos. Si elle voulait sincfere- ment m’6Ioigner d’elle, c’&aitle plus habile expedient possible, fipouvantd, je gardai un cruel silence en bais- sant la tele. — Eh bien, reprit-elle avee une douceur qui n’etait pas sans melange de d6dain, vous voyez! j’ai bien compris, et j’ai bien fait de vouloir comprendre : vous ne m’aimez pas, et 1’idge de remplir envers moi un devoir de coeur vous £crase comme une condamnation & mort! Je trouve cela tout simple et trfes-juste, ajouta-t-elle en me tendant la main avec un doux et froid sourire, et, comme vous etes trop sincere pour essayer de jouer la com6die, je vois que je peux vous estimer encore. Restons amis. Je ne vous crains plus, et vous pouvez cesser de vous craindre vous-memc. 108 VALVfeDRK. \ Vous aurcz la vie triomphante et facile des hommes <]ui ne cherchent que le plaisir. Vous etes dans le reel et dans le vrai, n’en soyez pas liumilid. L 'anonyme ne fait plus de vers, m’avez-vous dit : il a Lien raison, puLque la po&sie l’a quitt^! 11 lui resle une honnete mission ii remplir, celle de ne tromper personne. C’dtait lit une sorte d’appel a mon honneur, et 1’idde ne me vint pas que je pusseetre indigne memo de la froide estime aecordee comme un pis-aller. Je n’essayai ni de me justifier ni de m’excuser. Je restai muct et sombre. Alida me quitta, et bientot je l’en- tendis causer avec Paule sur un ton de tranquillity apparente. Mon coeur se brisa lout i\ coup. C’en <$lait done fait pour toujours de cette vie ardente & laquelle j’etais n£ depuis si peu de jours, et qui mo-semblait d^ja l’ha- bitude normale, le but, la destimSe de tout mon etre? Non ! cela ne se pouvait pas 1 Tout ce qu’Alida m’avait dit pour refouler ma passion, pour me faire rougir de mes aspirations violentes, ne servait qu’i en raviver 1’intensity. — figoistc, soit! me disais-je ; Pamour peut-il £lre autre chose qu’une expansion de person nalit6 irresis- tible? Si elle m’en fait un crime, e’est qu’clle ne par- tage pas mon trouble. Eh bien, je ne saurais m’en oft'enscr. J’ai manqud d’initiative, j’ai etd maladroit : je n’ai su ni parlor ni me taire a propos. Cette femme exquise, blas<$e sur les hommages reudus k sa beautd, n»’a pris pour un enfant sans ca*ur et sans force mo- Digitized by Google V A L V K I) KB. 109 rale, capable de l’abandonner au lendemain de sa de- faite. C’est & moi de lui prouver maintenant que je suis un liomme, un homme positif en amour, 11 est vrai, mais susceptible de devouement, de reconnais- sance et de fidelity. Donnons-lui conliance en accep- tant & titre d’dpreuve tous les sacrifices qu’il lui plaim de ni’iin poser. C’est ft moi de la persuader peu a pcu, de fasciner sa raison, d’attendrir son caeur et de lui faire partager le delire qui me posstde. Je me jurai de ne paselre hypocrite, de ne me lais- ser arracher aucune promesse de vertu irrdalisablc, ot do faire simplement accepter ma soumission commo une marque de respectueuse patience. J’ecrivis quel- ques mots au crayon sur une page de carnet : a Vous avcz mille fois raison ; je n’etais pas digne de vous. Je le deviendrai, si vous ne m’ubandonnez pas au desespoir. » Je rentrai chez elle sous le pretexte de reprendrc un livre, je lui glissai le billet presque sous les yeux de Paule, et je retournai sur la galerie, oil la reponse ne se fit pas attendre. Elle vint me Papporter elle-memc en me tendant la main avec un regard et un sourire inelfablcs. — Nouscssayerons! me dit-elle. Et elle s’enfuit co rougissant. J’dtais trop jeune pour suspecter la sincerity de colle femme, pi en cela j’dtais plus clairvoyant que ne Pent ete l’experience, car cette femme elait sincere. Elio avait besoin d’aimer, elle aimail, et elle cherchail le 7 3 Digitized by Google no VAI-VfiDRU. moycn de concilier le sentiment de sa fierte avec les elan^ de son coeur avide demotions. Elle se refugiail dans un mezzo termine oil la vertu n’eut pas vu hicn clair, mais oil la pudeur alarmee pouvait s’endormir quelque temps. Elle m’aidail it la tromper, et nous nous trompions l’un I’autrc en nous persuadant que la loyaute la plus stride presidait it ce contrat perfide et boiteux. Tout cela m’entrainait dans un abime. Jede- butais dans l’amour par unc sorte de parjure; car. en me vouant a une vertu de passage dont j’etais avide de me depouiller, j’etais plus coupable que je tie l'avais et6 jusque-la en m’abandonnant a une passion sans (Vein , mais sans arriitre-pensde. 11 ne me fut pas permis de m’en apercevoir sulli- samment pour m’en preserver. A partir de cc moment, Alida, exaltee par une reconnaissance que j’etais loin de meriter, m’enivra de seductions invincibles. Elle se % fit tendre, naive, confiante jusqu’A la folie, simple jusqu’ii 1’enfantillage, pour me dedommager des pri- vations qu’elle m’imposait. Sa grace et son abandon lui crtterent des perils inouis avec lesquels elle se joua comme si elle pouvait les ignorer. Sans doute, il y a un grand charme dans ces souffrances de l’amour con- tenu qui attend et qui espfcre. Elle en exaspera pour moi les d^lices et les angoisses. Elle fut passionnement coquette avec moi, ne s’en cachant plus et disant que cela tHait permis it une femme qui aimait ^perrlument et qui voulait donner it son amant tout le bonheur concibable avec sa pudeur et scs devoirs : (Strange Digitized by Google VALVftDRE. Ill I sophismc, oil clle puisait effectivcmcnt pour son compte tout Ic bonheur dont die etait susceptible, mais dont les Seres jouissances dderioraient nion ame, annulaient ma conscience et fldtrissaient ma foil Deux jours se passerent sans que j’eusse aucun signal de la montagne, aucune nouvelle d’Obernay. Cette inortelle inquietude me rend it plus ftpre au bonheur, et le reinords ajoutait encore & l’etourdissc- inentde mes coupables joies. Le soir, seul dans ma chambre, je frissonnais S l’id^e qu’en ce moment peut- etre Obernay et Valvedrc, ensevelis sous les glaces, exhalaient leur dernier souffle dans une ^treinte su- preme! Et moi, j’avais pu oublier mon ami pendant des beures entires aupres d’une femme qui me cou- vait d’un celeste regard de tendresse et de beatitude, sans pressentir 1c destin qui pesait surelleetqui peut- etre la faisait veuve en cet instant-lit ! Je me senlais alors baigne d’une sueur froide, j’avais envie de m’e- lancer dans la nuit pour courir it la recherche d’Ober- nay; i! y avail des moments oil, en songeant que je trompais Valvedre, un agonisant peut-etre, un martyr de la science, je me sentais lache et me faisais l’effet d’un assassin. Enfin je refus une lettre d’Obernay. « Tout va bien , me disait-il. Je n’ai pu encore re- joindre Valvedrc; mais je sais qu’il est S B***, a six lieues de moi , et qu’il est en bonne santd. Je me re- pose quelques beures et je cours auprfes do lui. J’es- pere le decider a s’en tenir la et le ramcner a Saint- Digitized by Google 112 VALVKDUE. Pierre, car la tounnente a envahi ics liautes neiges, et les dangers qu’il a courus pour cn sortir scraienl au- jourd’hui insurmontables. Tu peux maintcnant dire la verite & ces dames et les exhorter a la patience. Dans deux ou trois jours, nous serons tous reunis. » En apprenant que Valvedre avait &e en grand pt'ril, cn devinant, it travers le silence d’Obcrnay sur son propre compte, que lui-meme avait du courir des dangers serieux, Paule, a qui je (is part de la lettre, cut un tremblement nerveux assez violent et me serra la main cn silence. — Courage, lui dis-je, ils sont sauvds! F,a fiancee d’un savant doit etre une femme forte et s’habitucr i soulTrir. — Vous avez raison, repondit la brave enfant en • essuyant de grosses larmes qui vinrent propos la soulager; oui, oui, il faut du courage: j’en aurai! Songeons it ma belle-soeur: (jue lui dirons-nous? I lle n’est pas forte ; depuis quelques jours surlout, elle est tri‘s-nerveuse et tres-agitee. Elle ne dort pas. Laissez- moi la lettre, jc ne la lui montrerai qu’aprbs I’avoir convenablement avert ie. ' — Elle est done bien attachee a son mari? m’ecriai- je dtourdiment. — En doutez-vous? reprit Paule ^ ton nee de mon exclamation. — Non certes; mais... — Mais si, vous en doulez! Ah! vous n’avez pas traverse Geneve sans entendre quclque calomnie sur Digitized by Google VALVEDRE. 113 le compte de-la pauvre Alida! Eli l)ien, repousse/, tout cela de votre pensee. Alida est bonne, eile a du coeur. A beaucoup d’dgards, c'est une enfant; mais ellc est juste, et elle sait apprdcierle meilleur deshommes. II est si bon pour elle! Si vous les aviez vus un instant ensemble, vous sauriez tout de suite a quoi vous en ternr sur leur pretendue disunion. Tant d’dgards mutuels, tant de ddfdrences exquises et de ddlicales attentions ne se retrouvent pas entre gens qui out des reprocbcs sdrieux A se faire. 11 y a entre eux des dif- ferences de gouts et d’opinions, cela est certain; mais, si c’est la un malheur reel dans la vie conjugate, il y a aussi dans les motifs sdrieux d’affection reciproque des compensations sullisantcs. Ceux qui accusent mon frerc de froideur sont injustes et mal in formes; ceux qui accusent sa femme d’ingratitude ou de lege- rete sont des mediants ou des imbeciles. Quelle que put etre l’ingenuite optimiste de Paule, scs paroles me firenl une vive impression. Je me sentis partagd entre une violcnte jalousie naissanle contre cet dpoux si parfait, si respectd, et une sorte de bl&me amer contre la femme qui cherchait ailleurs attachement et protection. Ce furentles premifcrcs at- teintes du mal implacable qui devait me torturer plus tard. Quand je revis Alida, sa figure alldrde sembla confirmer les assertions de sa belle-sceur; elle avait etd bouleversde et semblait attendre avcc impatience le retour de son mari. J’en pris une bumeur fdroee, ct, commc le temps setait adouci et que nous nous Digitized by Google 114 VALViiDRE. promenions au bord du torrent, Paule s’&oignant souvent avec le guide pour chencher des plantes et sa- tisfaire son ardeur de locomotion, je pressai madame do Valvedre de questions aigres et de reflexions des- espdrdes. Elle se vit alors entrainde et commc forcije it me parler de son mari, de son intericur, et & me raconter sa vie. — J’ai passionndment aim£ M. de Vjdvfcdre, dit- elle. C’est la seule passion de ma vie. Paule vous a dit qu’il etait parfait : eh bien, oui, elle a raison, il est parfait. 11 n’a qu’un ddfaut, il n’aime pas. 11 ne peut, ni ne sait, ni ne veut aimer. 11 est supdrieur aux [Mis- sions, aux souflrances, aux orages de la vie. Moi, je suis une femme, une vraie femme, faible, ignorante, sans valeur aucune. Je ne sais qu’aimer. 11 fallait me tenir compte de cela et ne pas me demander autre chose. Ne le savait-il pas, lorsqu’il m’dpousa, que je n’avais ni connaissances sdrieuses, ni talents distin- guds? Je n’avais pas voulu me farder, et c’eut die bien en vain que je l’eusse tentd avec un homme qui sait tout. Je lui plus, il me trouva belle, il voulut etre mon mari afm de pouvoir 6tre mon amant. Voili tout le mystfere de ces gran des aflections auxquelles une jeune fille sans experience est condamn<5e & se Iaisser prendre. Certes, l’homme qui la trompe ainsi n’est pas coupable de dissimulation. Aveugld, il se trompe lui-meme, et son erreur porte le ch&timcnt avec elle, puisque cet homme s’enchaine a jamais, sauf s’en repentir plus tard. Valvedre s’est repenti i coup sur : Digitized by Google . • t VALVfiDRE. 115 il me l’a cache aussi bien que possible; mais je Fai devine, et j’en ai etd mortellemcnt humilide. Aprils beaucoupde soulfrances, Forgueil froisse a tue l’amour dans moil coeur. Nous n’avons done etd coupables ni Fun ni Fautre. Nous avons subi une fatalitd. Nous sonnnes assez intelligents, assez dquitables, pour l’avoir reconnu et pour n’avoir point nourri d’amertume l’un contre Fautre. Nous sommes restes amis, frere et scour, muets sur le passd, calmes dans !e present et rdsignds A Favenir. VoilA toute notre histoire. Quel sujet de coldre et de jalousie y trouvez-vous done?... J’en trouvais mille, et des soupcons et des inquie- tudes sans nombre. File Favait passionndment aime, die le prodamait devant moi, sans paraitre sc douter de la torture attachee pour un ca-ur tout ncuf A ce mot de la femme adorde : « Vous n’etes pas le premier dans ma vie. » J’aurais voulu qu’elle me trompAt, qu’elle me fit croire A un mariage de raison, A un at- tachement paisible des le principe, ou qu’elle prit la peine de me repdter ce banal mensonge, naif souvent chez Ies fenmies A passions vives : «J’aicru aimer; mais ce quo j’dprouve pour vous me ddtrompe. G’est vous seul qui m’avez appris I’amour. » Et, en mdme temps, je me rendaisbiencomptedcl’incrddulitdaveclaqudle j’eusse accueilli ce mensonge, de la fureur qui m’eut envahi en me sentant trompe dds les premiei's mots. J’dtais en proie A toutes les contradictions d’un senti- ment sauvage et despotique. Par moments, je m’es- sayais A Famitie, A I’amour pur comine ellc I’enten- Digitized by Google -T' ' 1 10 VALVRDRB dait; niais je reconnaissais avec tcrrcur que ce qu’ellc m ’avail dit dc son mari pourrait Lien s’appliqucr 5 moi. Je ne trouvais pas en elle ce fond de logique, celte maturite de l’esprit, cette conscience de la volonte, qui sont les indispensables bases d’une affection bien- faisante et d’une intimity heureusc. Elle s’etait bien confessde, elle 6tait femnie jusqu’au bout des ongles, faite sculement pour aimer, disait-elle... faite, it coup sur, pour allumcr mille ardours sans qu’on put prd- voir si elle etait capable de les apaiser et de les convertir un jour en bonbeur durable et vrai. Un point, d’ailleurs, restait voile* dans son bref rdcit, et ce point terrible, l’infidelit*5 les infideliles qu’on lui attribuait, je voulais et ne voulais pas 1’dclaircir. Je questionnais malgre moi; elle s’en offensa. — Vous voulez que je vous rende compte de ma conduite? dit-elle avec hauteur. De quel droit? Et pourquoi me faites-vous l’honneur de m’aimer, si d’avanee vous ne m’estimez pas? Est-ce que, moi, je vous questionne? Est-ce que je ne vous ai pas accepts tel que vous dtes, sans rien savoir de votre passd ? — Mon passe ! m’<5criai-je. Est-ce que j’ai un passe, moi? Je suis un enfant dont tout le monde a pu suivre la vie au grand jour, et jamais je n’ai eu de motifs pour cacher la moindre de mes actions. D’ailleurs, jd vousl’ai dit et je peux l’attesler sur l’honneur, je n’ai jamais aimd. Je n’ai done rien it confcsser, rien it ra- conter, tarrdis que vous... vous qui repoussez la pas- sion aveugle ctconfiante, et qui exigez un sentiment Digitized by Google VALVfcDKE. 117 desint^resse, un amour ideal... il vouslautimposerl’es- time de voire caractere et donner des garanties morales l’homme dont vous prenez la conscience et la vie. — Voici la question bien deplactSe, repondit-elle en tirant de son sein le billet que je lui avais ecrit l’avant- veille. Je crovais que vous me demandiez de vous rendre digne de moi, et de ne pas vous abandonner au d^sespoir. Aujourd’bui, c’est autre chose, c’cst moi qui apparemmenl implore votre confiance et vous supplie de me croire digne de vous. Tenez, pauvre enfant ! vous avez un caractfcre violent avec une tele faible, et je ne suis ni assez dnergique ni assez habile pour vous apprendre it aimer; je souffrirais trop, et vous deviendriez fou. Nousavons fait un roman. IS'en parlons plus. ' EUe d^chira le billet en menus fragments qu’elle sema dans l’berbe et dans les buissons; puis elle se leva, sourit, et voulut rejoindre sa belle-sorur. J’aurais du la laisser faire, nous <5tions sauv^s!... Mais son sourire 6tait dtfchirant, et il y avail des larmes aubord de ses paupi&res. Je la retins, je tfemandai pardon, je m’interilis de jamais I’interroger. Les deux jours qui suivirent, je manquai cent fois de parole; mais elle ne s’expliqua pas davantage, et les pleurs furent toute sa r^ponse. Je me liaissais de faire souffrir une si douce creature, car, malgre de nombreux accfes de depit et de vives revoltes de fiertd, elle ne savait pas rompre : elle ignorait le ressentimcnt, et son pardon avail une infinio mansuetudu. 7 . Digitized by Google no VALVfiDRB. IV J’oubliais tout au milieu de ces orages mel<5s de de- Iices, et, en exergant mes forces contre le torrent qui m’entrainait, je les sentais s’eteindrc et se tourner vers Ie rfive du bonheur & tout prix, lorsqu’un signal parti de la montagne m’annonca le retour probable d’Obernay pour le lendemain. C’dtait une double fu- s<$e blanche attestant que tout allait bien, et que mon ami se dirigeait vers nous; mais M. de Valvfcdre etait-il avec lui? serait-il & Saint-Pierre dans douze heures? Ce fut la premifcre fois que je pensai it l’attitude qu’il faudrait prendre vis-i-vis de ce mari, et je n’en pus imaginer aucune qui ne me glafat de tcrreur. Que n’aurais-je pas donn£ pour avoir atfaire i un homme brutal et violent que j’aurais paralyse et do- mine par un froid* d<;dain et un tranquille courage ? Mais ce Valvtidre qu’on m’avait d<5peint si calme, si indifferent ousi misdricordieux envers sa femme, en tout cas si poli, si prudent, et religieux obscrvateur des plus dtdicates convenances, de quel front souticn- drais-je son regard ?de quel air recevrais-je ses avan- ces? car il dtait bien certain qu’Obernay lui avait ddji parlt$ de moi comme de son meilleur ami, et qu’en rai- son de son ige et de son etai dans le monde, M. de Digitized by Google VALVEDRE. 110 Valvfedrc me traiterait en jeune homme que l’on veut encourager, proUSger ou, conseiller au besoin. Je n’avais plus send la force d’interroger Obernay sur son compte. Depuis que j’aimais Alida, j’aurais voulu oublier Fexistence de son mari. D’aprfcs le peu de mots que, malgrd moi, j’avais die forc<$ d’cntendre, je me representais un homme froid, tres-digne et as- sez railieur. Selon Alida, c’dtait le type des intentions gdn^reuses avec le secret dedain des consciences im- bues de leur superiorite. Qu’il fut paternel ou blessant dans sa bienveillance, j’&ais bien assez malheureux sans avoir encore la honte et le remords de trahir un homme qu’il m’eut peut-etre fallu estiiner et respecter en d^pit de moi- meme. Je resolus de ne pas l’attendre; mais Alida me trouva lache et m’ordonna de restcr. — Vous m’exposez Ji d’ctranges soupcons de sa part, me dit-elle. Que va-t-il penser d’un jeune homme qui, aprfc's avoir accepts le soin de me prote- gerdans mon isolement, s’enfuit comme un coupable ■a son approche? Obernay et Paule seront £galement frappes de cetle conduitc, et n’auront pas plus que moi une bonne raison & donner pour l’expliquer. Comment! vous n’avez pas prevu qu’en aimant une femme marine, vous contracliez l’obligation d’affronter tranquillement la rencontre de son mari, que vous me deviez de savoir souffrir pour moi , qui vais soutirir pour vous cent fois davantage ? Songez done au rule de la femme en pareille circonstance : s’il y a lieu de Digitized by Google 1-20 VALVEDRE. feindre et de mentir, c’est sur elle scule que foml)c tout le poids de cette odieuse iit^cessite. .11 sullit a son complice de paraitre calmc et de ne commettrc aucune imprudence; mais elle qui risque tout, son honneur, son repos et sa vie, elle doit tendrc toutes les forces de sa volonte pour empecher le soupvon de naitre. Croycz-moi, pour celle qui n’aime pas le mensonge, c’est lit un veritable suppiice, et pourtant jc vais le subir, et je n’ai pas seulement songd it vous en par- ler. Je ne vous ai pas dcmande de m’en plaindre, je ne vous ai pas reproch^ de m’y avoir exposee. Et vous , it l’approche du danger qui me menace, vou« m’abandonnez en disant : « Je ne sais pas feindre, je suis trop fier pour me soumctlre cette humilia- tion ! » Et vous prdtcndez que vous m’aimez , quo vous voudriez trouver quelque terrible occasion do me le prouver, de me forcer il v croire! En voici une prdvue, banalc, vulgaire et facile entre toutes, et vous fuyez! Elle avait raison. Je restai. La destin^e, qui me poussait Jl ma perte, parut venir ;\ mon secours. Obernay revint soul. 11 apportait ii madame de Val- vcdre une lettre de son mari, qu’ellc me monlra, et qui contenait a peu prfes ceci : « Mon amie, ne m’en vcuillez pas de m’etre encore laisse tenter par les cimes. On n’y peril pas toujours, puisque m’en voiUk revenu sain et sauf. Obernay m’a dit la cause de voire excursion dans ces montagnes. Je VALVKDRE. 12 me rends sans contesle it vos motifs, et je rcgarde comme mon premier devoir de faire droit vos recla- mations. Je vais it Valvfcdre chercher tna soeur ainee. Je me charge de l'installer tout de suite it Genfeve, afin cpie vous puissiez retourner chez vous sans chagrin aucun. En tneme temps, je vais tout disposer it Ge- nfeve pour le mariage de Paule, et je vous prierai de venir nt’y rejoindre avec die au commencement du mois prochain. De celte fagon, la sceur abide pourra assister i la cdrdmonie sans que vous ayez l’air de D’etre pas en bonne intelligence. Vous umfenerez les enfants. Voici l’iige venu oil Edmond doit ‘entrer au college. Obernay compldtera ma lettre par tous les details que vous pourrez ddsirer. Comptez toujours sur le devouement de votre ami et serviteur, » Valvedre. » Cette missive, dont je suis sur d’avoir rendu sitton les expressions, du moins la teneur et l’esprit, confir- mait pleinement tout ce qu’Alida m’avait dit des bons procddds et des formes polies de son mari, en meme temps qu’clle peignait le ddtachemcnt d’une ante su- perieure aux ddceptions on aux ddsastresde l’amour. II y avait peut-etre un drame poignant sous cette par- . faile serenitd ; mais l’impression en etait eflacde, soit par la force de la volontd, soit par la froideur de 1’or- ganisation. J’ignore pourquoi la lecture de cette lettre produisit sur mol un cllet tout contraire it celui que madame de Digitized by Google 122 VALVfeDRE. Valvfedrc en attendait : elle me l’avait fait lire, crovant 6teindre les fcux de nia jalousie; ils cn furent ravives et comme exasperds. Un dpoux tellement irreprocha- ble dans la gouveme de sa famille avait, devant Dieu et devant les homines, le droit de tout exiger en re- tour de ses promptes et gcnth-cuses condescendances. 11 dtait bien legitimement le maitre et I’acbitre de cette femme dont il se disait chevaleresquement le servi- teur et l’ami devout, Oui certes, il avait le droit pour lui, puisqu’il avait la justice et la raison souveraines. Rien ne pouvait jamais autoriser sa faible compagnei rompre des liens qu’il savait rendre doublement sa- cres. Elle <5tait a lui pour toujours, fut-ce i titre de suiur, comme elle le pretendait, car ce frere-li, mari ou non, elait un appui plus legitime et plus sdrieux que l’amant de la veille ou que celui du lendemain. Je senlis mon role ephdmfcre, presque ridicule. Je me llattais de le r^pudier quand ma passion serait assouvie, et je ne songeai plus qu’ii l’assouvir. Alida ne l’entendait pas ainsi. Je commengai h la Iromper rt-solumcnt et it lui inspircr de la confiance, avec l’in- tention bien arretee de surprendre son imagination ou ses sens. . Elle repartait le surlendemain pour sa villa de Val- vfedre. Obernay dtait charge de l’accompagner; mais on devait prendre le plus long, afin de ne pas se croi- ser avec M. de Valvfcdre emmenant sa vieille soeur it Geneve. Je n’avais plus de pr&exte pour rester auprfes d Alida, car j avais annouce it Obernay qu’apres unc Digitized by Google VALVfiDRE. 153 huitaine de jours & lui consacr^s, je continuerais nia tournee en Suisse, sauf & retourner le voir 5 Genfeve avant de me rcudre cn ltalie. II ne m’aida pas a chan- ger de projets. — Valvedre a fixe mon mariage au l er aout, me dit-il; je regarde comme impossible quetu me refuses d’y assister. Moi , je serai dans ma famille dfcs le 15 juillet, et je t’attcndrai. Nous sommes le 2, tu as done tout le temps d’aller voir une partie de nos grands lacs et de nos belles montagnes; mais il ne faut pas tarder 5 commencer ta tournee. Je presse ton de- part, tu le vois, mais e’est pour mieux m’assurer ton retour. Assister au mariage d’Henri avec mademoiselle <le Valvedre, e’etait me placer forc<$ment en presence de ce mari que j’dtais si content d’avoir dvite. Ce n’est pas sous les yeux de toute cette famille, avec son chef en tete, que je voulais revoir Alida. Pourlant je ne trouvais aucun moyen de refuser. Lancd darts la voie du mensonge, je promis, avec la resolution de me casser une jambe en voyage plutot que de tenir ma parole. Je fis mes paquets et partis une heure aprfcs, Iaissant Alida effray^e de ma precipitation, blessde de ma re- sistance au ddsir qu’elle m’exprimait d’avoir mon escorte durant une partie de sa route. La laisser in- quire et rm$contente faisait partie de mon plan de seduction. Je souris bien tristement, quand je pense aujour- Digitized by Google 121 VALVKDU13. d’hui S incs tentatives de perversile : dies daient si peu de moil Sge et si eloign^es de mon caractere, que je me trouvai comme soulage de pouvoir les oublicr pendant quelques jours. Je m’enfongai dans les liautcs montagnes, en attendant le moment oil le retour de M. de Valviidre et d’Obernay A Geneve me permeltrait d’aller surprendre Alida dans sa residence, dont je m’e- tais trace, sur 111 a carte routifere, un itineraire detaille. Je passai une dizaine de jours ii me fatiguer les jambes et A m’exalter le ccrvcau. Je traversai les Alpes Pennincs, et je remontai les Alpes du Valais vers le Simplon. Du haul de ces regions grandioses, ma vue plongeait tour a tour sur la Suisse et l’ltalie. C’est un des plus vastes et des plus fiers tableaux que j’aie ja- mais vus. Je voulus aller aussi baut que possible sur les croupes du Sempionc italien, voir de pres ses etranges et horribles cascades ferrilgi ileuses, qui, it cole de lleuvcs de lait ecumeux, semblent rayer les neiges de lleuves de sang. Je bravai Le froid, le peril, et le sentiment de la detresse morale qui s'empare d’une jeune Sme dans ces affreuses solitudes. L’avoue- rai-je? j’eprouvais le besoin de m'tSgaler, S mes pro- pres yeux, en courage et en stolcisme S M. de Val- vfcdre. J’avais (5t6 irrite d’entendre sa femme et sa soeur parler sans cesse de sa force et de son intrepidity. 11 semblait que ce fut un titan, et, un jour que j’avais ex prime le desir de tenter une excursion pareille, Alida avait souri comme si unnain cut pariede suivre un geant S la course. J’auniis trouve pu^ril de m’exer- Digitized by Google VALVftDRB. 125 cer en sa presence; mais, soul, et au risque do me briser ou de me perdre dans les abimes, je consolais mon orgueil froissE, ct je m’Evertuais & devenir, moi aussi, un type de vigueur et d’audace. J’oubliais quo ce qui faisait le merite de ces entreprises dEsespErEes, c’etait un but sErieux, l’espoir des conquetes sciflhti- fiques. II est vrai que je croyais marcher k la conquete du dEmon poElique, et je m’evertuais & improviser au milieu des glaciers et des precipices; mais il faut Eire un demi-dieu pour trouversur de pareilles scenes l’ex- pression d’un sentiment personnel. C’est il peine si je rencontrais, dans l’Ecrin chatoyant des EpithEtes et des images romantiques, un faible Equivalent pour traduire lasublimitE des choses environnantes. Le soir, quand j’essayais d’ecrire mes rimes, je m’apercevais bien que ce n’Etaient que des rimes, el pourtant j’avais bien vu, bien dEcrit, bien traduit; mais prEcisEment la poesie, 1 comme la peinture et la musique, n’existc qu’ii la • condition d’etre autre chose qu’un Equivalent de tra- duction. Il faut que ce soit une idealisation de 1’idEal. * J’Etais etfrayE de mon insufhsance et ne m’en conso- lais qu’en 1’attribuant & la fatigue physique. Une nuit, dans un misErable chalet ou j’avais de- mande 1’hospilalitE, je fus navrE par une scEne taut humaine, que je m’exercai ii regarder de sang-froid, ' afin de la rendref plus tard sous forme littEraire. I n enfant sc mourait dans les convulsions. Le pEre ct la mEre, ne sachant pas le soulager et le jugeant perdu, le regardaient d’un a*il sec et morne se dEbaltre sur Digitized by Google 120 VALVfeDRB. la paille. Lcd^sespoirmuet de la femme ('tail sublime d’expression. Cette laide creature, goitreuse, a demi crdtine, devenait belle par l’instinct de la materuitd. Le pfere, farouche et d^vot, priait sans espoir. Assis fcur mon grabat, je les contemplais, et ma sterile pitib ne ftncontrait que des mots et des comparaisous! J’en fus irritb contre moi-meme, et je pensai qu’en ce moment il cut mieux valu etre un petit medecin de campagne que le plus grand poete du monde. Quand le jour vint, je m’bveillai et m’aperfus seu- lement alors que la fatigue m’avait vaincu. Je me sou- levai, croyant voir 1’enfant mort et la mfcre prosternee; mais je vis la mere assise, et, sur ses genoux, l’enfant qui souriait. Auprbs d’eux dtait un homme en casaque de laine et cn gufitres de cuir, dont les mains blanches et latrousse de voyage deplibe annoncaient autre chose qu’un colporteur ou un contrebandier. 11 fit prendre au petit malade une seconde dose de je ne sais quel calmant, donna ses instructions aux parents dans leur dialecte, que je comprenais peu, et se retira en refu- sant l’argent qu’on lui ofirait. Quand il fut sorti, on s’aperfut qu’au lieu d’en recevoir, il en avail laisse & dessein dans la sbbile du foyer. lletait done venu pendant mon sommeil; il avait btb envoye li, dans ce desert, par la Providence, l’homme de bien et de secours, le ntessager d’espoir ct de vie, le petit medecin de campagne, antithfese du poiite sceptique. 11 y avait la un sujel. Je me mis a le composer en Digitized by Google VALVfeDRE. 127 descendant la montagne , aprhs avoir joint mou oflrande i celle du m^decin ; mais bientot j’oubliai tout pour admirer le portique grandiose que je fran- chissais. Au bout d’une demi-heure de marche, j’avais laiss6 au-dessus de moi les glaciers et lcs cimes formi- dables; j’entrais dans la valine du Rhone, que je do- minais encore d’une hauteur vertigineuse, et qui s’ou- vrait sous mes pieds comme un abime de verdure traverse de millc serpents d’oret de pourpre. Le fleuve et les nombreux torrents qui se precipitent dans son lit s’embrasaienl de la rougeur du matin. Une brume rosee qui s’^vanouissait rapidement me faisait paraitre encore plus lointaines les dentelures neigeuses de l’horizon et les profondeurs magiques de l’amphi- theatre. A chaque pas, jevoyais surgirde ces profon- deurs des cretes abruptes couronnties de roches pitto- resques ou de verdure dor^e par le soleil levant, et, entre ces cimes qui s’abaissaient graduellement, il y avait d’autres abimes de prairies et de forets. Cliacun de ces recoins formait un magnifique paysage , quand le regard et la pensee s’y arretaient un instant ; mais, si 1’on regardait alentour, au deli et au-dessous, le paysage sublime n’etait plus qu’un petit accident perdu dans l’immensit^ du tableau, un detail, un rc- poussoir, et, pour ainsi dire, une facette du diamant. Devant ces bassins alpestres, le peintre et le poete sont comme des gens ivres i qui l’on offrirait Fem- pire du monde. 11s ne savent quel petit refuge clioisir |)our s’abriter et se preserver du vertige. L’oeil vou- Digitized by Google VALVfeDRE. 128 drait s’arreter & quclquc point de depart pour compter ses richesses : elles semblent innombrablcs; car, on descendant les sinuositds des divers plans, on voit chaque talilcau changer d’aspect et presenter d’autres coulcurs et d’autres formes. Le soleil montait, la chaleur s’engouffrait de plus en plus dans ces creux vallons superposes. Le haut Simplon nc m’envoyant plus dans le dos ses aiguil- lons de glace, je m’arretai pour ne pas perdre trop tot le spectacle de I’ensemble du Valais. Jc m’assis sur la mousse d’une roclic isoltie, et j’y mangeai le mor- ceau de pain bis que j’avais achcte an chalet; apres quoi, l’ombre des grands sapins s’allongeant d’elle- meme obliquement sur moi, et la clochette des trou- peaux invisibles perdus sous la ramt5e ber^anl ma reverie, je me laissai allcr quehjues instants au som- mcil. Le reveil futdelicieux. 11 dtait huit heurcs du matin. Le soleil avait p<hi<Hr6 jusque dans les plus myste- rieuses profondeurs, ettout <5tait si beau, si inculte et si gracieusement primitif autour de moi, que j’en fus ravi. Kn cet instant, jc pensai it madame de Valvedrc coniine it l’idoal de boaute auquel je rapportais toutes mes admirations, et je me ruppelai sa forme aerienne, ses decevantes caresses, son sourire mvsterieux. C’elait la premiere foisque je me trouvais dans unc situation propre au recueillemcnt depuis que j’etais ainni d’une belle femme, et, si je ne puisai pas dans cette pensde l’emotion douce et profonde du vrai bonheur, du Digitized by Google VALVfcDRK. 150 moinsj’y trouvai tous les cnivrements, toulcs les fu- mees de la vanitd salisfaite. C’etait lc moment d’etre poetc, et je le fus en revc. J’eus, cn regardant la nature autour de moi, dcs rhlouissemcnts et des battements de coeur que je n’avais jamais <jprouv&>. Jusque-li, j’avais modile aprfcs coup sur la beauty des choses, aprfcs m’etre enivr<$ du spectacle qu’elles presentent. 11 me sembla que ccs deux operations de l’csprit s’effectuaient cn moi simultandment, que je sentais et que je decrivais tout ensemble. L’exprcssion m’apparaissait comme melee au rayon du soleil , et ma vision <$tait comme une poesie tout ecritc. J’eus un tremblement de fifcvre, une boufiee d’immcnse orgueil. — Oui, oui! m’<$criai-jc interieurement, — et je parlais tout haut sans en avoir conscience, — je suis iauv6, je suis heureux, je suis artiste! 11 m’etait rarement arrive de me livrer a ces mono- logues, qui sont de v^ri tables acccs de delire, et, bien que j’eusse pris (’habitude, dans ces derniers temps, de reciter mes vers au bruit des cataractcs, l’echo de ma voix et de ma prose dans ce lieu paisible m’effraya. Je regard, ai autour de moi instinctivemcnt, comme si j’eusse commis une fautc, et j’eus un veritable sentiment de honte en voyant que je n’6tais pas soul. A trois pas de moi, un homme, pencil sur le rocher, puisait de 1’eau dans une tasse de cuir au filet d’une source , et cet homme , c’etait celui que j’avais vu, deux heures plus tot, sauvant l’enfant Digitized by Google • 130 VALVfcDRE. maladc du chalet et faisant l’aumone mes botes. Malgr£ son costume alpeslre, qui tenait du monta- gnard encore plus que du touriste, je fus frappe dc I’&dgance de sa tournure et de sa physionomie. II etait, en outre, remarquablement beau de type et dc formes, et ne paraissait pas avoir plus de trente ans. II avait ot«5 son chapeau, et je vis ses traits, que je n’avais fait qu’entrevoir au chalet. Ses cheveux noirs, <5pais et courts, dessinaient un front blanc et vaste, d’une s<$renite remarquahle. L’oeil, hicn fendu, avait le regard doux et penetrant; le nez etait fin, et 1’ex- pression de la narine se liait a cello de la lfevre par un demi-sourire d’une bienveillance calme et delicatc- ment enjouf’e. La taille moyenne et la poitrine large annoncaifnt la force physique, en meme temps que les dpaules legerement vouttfes trahissaient l’etude sedentaire ou 1’habitude de la meditation. J’oubliai, en le regardant avee un certain sentiment d’analyse, l’espoce de confusion que je venais d’eprou- ver, et je le saluai avee sympathie. 11 me rendit mon salut avee cordialite, et m’offrit la tasse pleine d’eau qu’il allait porter & ses Ifevres, en me disant que cette eau si belle etait digne d’etre offerte comme une friandise. J’acceptai, obdissant Jt 1'attrait qui me poussait & echangcr quelques paroles avee lui ; mais, & la ma- niere dont il me regardait, je sends que j’dtais pour lui un objet de curiosity ou de sollicitude. Je me rap- pelai l’et range exclamation qui m’etait tichappee en sa Digitized by Google v a r. v ic uun. 131 presence, et je me demnndai s’il nc me prenait pas pour un ali<5ne. Je ne pus m’empecher d’cn rire, et, pour le rassurer en sauvant mon amour-propre : — Docteur, lui dis-je, vous me prescrivez cette eau pure coinme un remfede, convenez-en, ou vous en faites Pepreuve sur moi pour voir si je ne suis pas hydrophobe; mais tranquillisez-vous, vous n’aurez pas & me soigner. J’ai toute ma raison. Je suis un pauvrc comedien ambulant, et vous m’avez surpris recitant un fragment de role. — Vraiment? dit-il d’un air de doute. Vous n’avez pourtaut pas fair d’un comedien ! — Pas plus que vous n’avez Pair d’un medecin de campagne. Pourtant vous'etcs un disciple de la science, et moi, je suis un disciple de Part : que vous en semble? — Soil! reprit-il. Je ne vous ai pris ni pour un na- turaliste, ni pour un pcintre ; mais, d’aprfcs ce que cos gens du chalet m’ont dit de vous, je vous prenais pour un poetc. — Qu’ont-ils done pu vous dire de moi? — Que vous declamicz tout seul dans la montagne ; e’est pourquoi les bonnes gens vous prenaient pour un fou. — Et ils vous envoyaient a mon secours, ou bicn la charite vous a mis a ma recherche? — Non I dit-il en riant. Je ne suis pas de ces medc- cins qui courcnt a pres la clientMe et qui lui demandent la bourse ou la vie au coin d’un hois. Je nven allais & I Digitized by Google 13-2 VALV&DBB. Brigg en me promenant. J’ai flilne en route. J’avais soif, et le murmure tie la source m’a amene a u pres de vous. Vous recitiez ou vous improvisiez. Je vous ai derange... — Non pas, m'4criai-je ; vous alliez fumcr un ci- gare, et, si vous lc pcrmettez, je fumerai le mien prfes de vous. Savez-vous, docteur, que je suis tres- heureux de vous voir & tote repostie et de causer un moment avec vous? — Comment! vous ne me connaissez pas! — Pas plus que vous ne me connaissez ; mais vous etes pour moi le Mros improvise d’un petit poeme que je roulais dans raa cervelle de comtklien. Un pro- verbe, une fantaisie, je suppose : deux scenes pour peindre le contraste entre les deux types que nous re- pr<*sentons, vous et moi. La premise est tout it votre avantage. L’enfant se niourait, je plaignais la mere en m’endormant ; vous la consoliez, vous sauviez l’enfant & mon r^veil ! Lc cadre etait simple et touchant, et vous aviez le beau role. Dans la seconde scene, je voudrais pourtant relever l’artiste : vous pensez bien qu’on n’abjure pas l’orgueil de son 6tat! mais que puis-je imaginer pour avoir ici plus d’esprit et de sens que vous? Je ne trouve absolument rien, car, indivi- duellerhent, vous me paraissez trfes-superieur & moi en toutes choses... 11 faudrait que vous fussiez assez mo- deste pour m’aider h prouver que 1’artistc est le mc- decin de l’amc, comme le savant est celui du corps. ■ — Oui, repondit mon aimablc docteur en s’asseyanL Digitized by Google VALVEDRE. TO H mes cotes et cn acceplant un de mes cigares; c’est une idtSe, et je me livre it vous pour.que vous la reali- siez. Je ne me crois superieur it pcrsonne ; mais sup- posons que je sois trfes-fort d’intelligencc et cependant trbs-faible en philosophic, que j’aie un grand chagrin ou un grand doute : c’est & voire Eloquence exercec sur les matures du sentiment et de renthousiasmc k me guerir cn m’attendrissant ou en me rendant la foi. Voyons, improvisez ! — Oh ! doucement ! m’($criai-je ; je ne peux pas im- proviser sans r^pondre it quelque chose, et vous ne me dites rien. II ne sutfit pas de supposer, je ne sais pas m’exalter it froid. Confiez-moi vos pcines, ima- ginez quelque’drame, et, s’il n’y en a aucun dans votre vie, inventcz-en uni II _se mit it rire de bon cmur de ma fantaisie, et pourtant, au milieu de sa gaictd, je crus voir passer un nuage sur son beau front, eommc si j'eusse im- prudemmenl rouvert une blessure cachee. Je ne me trompais pas : il cessa de rire et me dit avec douceur : — Mon cher monsieur, ne jouons pas it ce jeu-lit, ou jouons-y sdrieusement. A mon Sge, on a toujours cu un drame dans sa vie. Voici le mien. J’ai beaucoup aime une femme qui est morte. Avez-vous des paroles et des iddes pour me consoler? Je fus si frappd de la simplieite de sa plainte, que je perdis l’envic dc fairc de l’esprit. — Je vous dcmande pardon de ma maladresse, lui dis-je. J’aurais du me dire que vous n’eticz pas un 8 Digitized by Google 131 VALVEDRE. enfant comme moi, et que, dans tous les cas, cc sujet de causerie ne me donnerait sur vous aucun avantagc. Quand vous m’aurez quitt6, je pourrai hien trouver, en prose ou en vers, quclque tirade i effet pour vous repondre ou vous consoler; mais, ici, devant une figure qui commando la svmpathie, devant une parole qui impose le respect, je me sens si petit garpon, que je ne me permettrai memo pas de vous plaindrc, cer- tain quo je suis d’avoir heaucoup moins de sagessc et de courage que vous n'en avez vous-meme. Ma reponse le toucha ; il me tcndit la main en me disant que j’^tais un modeste et brave garfon, et que je venais de lui parler en homme, ce qui valait encore mieux que de parler en poete. — Ce n’est pourtant pas, ajouta-t-il en sccouant sa melancolie par un gen^reux effort, que je d£daigne les poetes et la poesie. Les artistes m’ont toujours sembl6 aussi sericux -et aussi utiles que les savants quand ils sont vraiment artistes, et un grand esprit qui tiendrait egalemcnt du savant et de 1’artiste me paraitrait le plus noble repr£sentant du beau et du vrai dans 1’humanite. — Ah! puisque vous voulcz bien causer avee moi, repris-je, il faut que vous me permettiez de vous con- tredirc. Il est bien entendu d’avance que vous aurez raison ; mais laissez-moi emettre ma pens^e. — Oui, oui, je vous en prie. C’est peut-etre moi qui ai tort. La jeunessc est grand juge en ces matures. I’arlez:.. Digitized by Google valvbdre. 133 Je parlai avec abondance et conviction. Je nc rap- porter»i pas mes paroles, dont je ne me souvicns gubre, et que le Iecleur imaginera sans peine en se rappelant la thdorie de l’art pour l’art, si fort en vogue & cette epoque. La rbponse de mon interlocu- teur, qui m’est trbs-prbsente, fera, d’ailleurs, sulli- samment connaitrc le plaidoyer. — Vous dbfendez votre figlise avec ardeur et talent, me dit-il ; niais je regrette de voir toujours desesprits d’blite s’enfoncer volontairement dans une notion qui est une erreur fune'ste au progrbs des connaissances humaines. Nos pferes ne 1’entendaient pas ainsi; ils cultivaient simultanement toutes les facultes de l’es- prit, toutes les manifestations du beau et du vrai. On dit que les connaissances ont pris un tel ddvcloppc- ment, que la vie d’un homme sullit & peine aujour- d’hui & une des moindres specialites : je ne suis pas convaincu que cela soit bien vrai. On perd tant de temps & discuter ou k intriguer pour se faire un nom, sans parler de ceux qui perdent les trois quarts de leur vie & ne rien faire ! C’est parce que la vie sociale est devenue trbs-compliqude, que les uns gaspillent leur existence & s’y frayer une voie, et les autres & ne rien vouloir entreprendre de peur de se fatiguer. Et puis encore l’esprit humain s’est subtilise & I’excbs, et, sous pretexte d’analyse intellectuelle et de’ con- templation intdrieure, la puissante et infortunde race des poctes s’use dans le vague ou dans le vide, sans chercher son rassdrenement, sa lumibre et sa vie dans le sublime spectacle clu monde ! Permettez, ajouta-l-il avec une douce ct convaincante vivacity on me voyaut pret it 1’inleiTompre : je sais ce que vous voulez me dire. Le poetc et le peintre se prdtendent les amants privildgids de la nature ; ils se llatlent de la posstider cxclusivement, parce qu’ils ont des formes et des cou- leurs et un vif ou profond sentiment pour l’interpre- ter. Je ne le nie paset j’admire leur traduction quand elle est rdussie; mais je pretends, moi, que les plus habiles et les plus heureux, les plus durables et les mieux inspires d’entre eux sont ceux qui ne se con- tentent pas de 1’aspect des choses, et qui vont chcr- cber la raison d’etre du beau au fond des mysteres d’oii s’t5panouit la splendour de la creation. Ne me dites pas, it moi , que 1’tHude des lois naturelles et la recherche des causes refroidissent le cocur et retardent Lessor de la pens&r, je ne vous croirais pas, car, si peu qu’on regarde la source ineffable des kernels pheuomfcnes, je veux dire la logique et la magnifi- cence de Dieu, on est 6bloui d’admiration devant son oeuvre. Vous autres, vous ne voulez tenir compte que d’un des results ts de cette logique sublime , le beau qui frappe les yeux ; mais, it votre insu, vous &es des savants quarnl vous avez de bons yeux, car le beau n’existerait pe® sans le sage et l’ingenieux dans les causes; seulement, vous eles des savants incomplels ct systematiques, qui se ferment, de propos deliberc, les portes du temple, tandis que les esprits vraiment religieux en rechcrchent les sanctuaircs et en etudient Digitized by Google VALVfeDRE. ITS les divins hteroglyphes. Croyez-vous quc ce chene dont le magnitique branchage vous porte it la reverie perdrait dans votre esprit, si vous aviez examine le frele embryon qui l’a produit, et' si vous aviez suivi les lois de son diHeloppement au sein des conditions propices que la Providence universellc lui a preparccs? Pcnsez-vous que celte petite mousse dont nous foulons le frais velours cesserait de vous plaire le jour oil vous d^couvririez il la loupe le fmi merveilleux de sa struc- ture et les singularity ingenieuses de sa fructification? 11 y a plus : une foule d’objets qui vous semblent in- signifiants, disparates ou incommodes dans le paysage prendraient de l’interet pour votre esprit et meme pour vos yeux, si vous y lisiez 1’bistoire de la tcrre ecrite en caractferes profonds et indetebiles. Le lyriste, en general, se detourne de ces polishes v qui le niene- raient haUt et loin : il ne veut faire vibrer que cer- taines cordes, celle de la personnalite avant tout; mais voyez ceux qpi sont vraiment grands! Us touchent & tout et ils interrogent jusqu’aux enlrailles du roc. I Is seraient plus grands encore sans le prejuge public, sans 1’ ignorance generate, qui repousse comme trop abstrait ce qui ne caresse ni les passions ni les instincts. C’est que les notions sont faussees, comme je vous I’ai dit, etque les homines d’intelligence s’amusenl ii faire des distinctions, des camps, des siectes dans la pour- suite du vrai, si bien que ce qui est beau pour lt& uns ne Pest plus pour les autres. Triste r«Ssultat de la ten- dance exagdrec aux speciality! Ktonnante fatalitd de a 138 VALVfcDRB. voir que la creation, source de toute .umifcre et foyer de tout enthousiasme , ne puisse reveler qu’une de ses faces it son spectateur privilege, & l’homme, qui, seul parmi Ies etres vivant en ce monde, a recu le don de voir en haut et en bas, c’est-i-dire de supplier par le calcul et le raisonnement aux organes qui lui man- quent ! Quoi ! nous avons bristi la voute de sapliir de l’empyrde, et nous y avons saisi la notion de I’infini avec la presence des mondes sans nombre ; nous avons perce la croutc du globe, nous y avons ddcouvert les elements mystdrieux de toute vie i sa surface, et les poetes viendront nous dire : « Vous etes des pedants glacis, des faiseurs de chiffres! vous ne voyez rien, vous ne jouissez de rien autour de vous ! » C’est comme si, en ecoutant parler une langue etrangfcre que nous comprendrions et qu’ils ne comprendraient pas, ils avaient la pretention d’en sentir mieux que nous les beaul6s, sous pretexte que le sens des paroles nous empeche d’en saisir l’harmonie. Mon nouvel ami parlait avec un charme extraordi- naire ; sa voix et sa prononciation etaient si belles et son accent si doux, son regard avait tant de persua- sion et son sourire tant de bonte, que je me laissai morig6ner sans revolte. Je me trouvais assoupli et comme influence par ce rare esprit doue de formes si charmantes. £tait-ce 1& un simple medecin de campa- gne, ou bien plutot quelque homme ceifebre savourant les douceurs de la solitude et de l’tnco^ra'to? 11 marquait si peu de curiosite sur mon compte, Digitized by Google i VALVfeDRE. 1.19 que je crus devoir imiter sa discretion. II se contenta de me demander si je descendais la montagne ou si je comptais la remonter. Je n’avais aucun projet arretd avant le 15 juillet, el nous nations qu’au 10. Je fus done tente d’accepter l’offre qu’il me fit duller diner avec lui A Brigg, ou il comptail passer la nuit; mais je pensai qu’il serait imprudent de me faire connaitre sur cette route, qui etait celle de Valvedre, et oil je comptais passer sans laisser mon nom dans aucune locality. Je pr^textai un projet d’excursion en sens contraire; seulcment, pour profiler encore quelques instants de sa compagnie, je le conduisis pendant une lieue vers son gite. Nous causAmes done encore sur le meme sujet qui nous avait occupes, et je fus con- traint d’avouer que son raisonnement avait une grande valeur et une grande force dans sa bouche; mais je le priai d’avouer A son tour que peu d’esprits etaienl assez vastes pour embrasser sous toutes ses faces la notion du beau dans la nature. — Que l'&ude des plus arides classifications, lui dis-je, n-’ait pas glac£ une Ame d’elite comme la votre, ce n’est pas en vous ^coutant que je puis le r^voquer en doute; mais convenez done qu’il y a des choses qui, par elles-memes, s’excluent mutuellement dans la plupart des organisations humaines. Je n’ai pas la modestie de me prendre pour un idiot , et cependant je vous declare qu’une sfeche nomenclature et Ies tra- vaux plus ou moins ing&iieux A l’aide desquels on a gvoupe les modifications sans nombre de la pens<$c 140 VALVE DUE. divine la rapetissent singulierement ii mes yeux, et que je serais.desoiy, par cxeniple, de savoir combien d'especes de mouches sucent en ce moment autour de nous le scrpolet et les lavandes. Je sais bien quo l’ignorant complel croit avoir tout vu quand il a re- marque le bourdonnement de l’abeille; mais, moi qui sais que l’abeille a beaucoup de scours ailt5es qui mo- dilicnt et repandent son type, je ne demande pas qu’on me disc oil il commence et oil il finit. J’aimc mieux me persuader que nulle part il ne finit, que nulle part il [ne commence, et mon besoin de poesie trouve que le mot abcille resume lout ce qui anime de son chant et de son travail les tapis embaumes de la monlagne. Permettez done au poete de ne voir que la synlhese des cboses et n’exigez pas que le chanlre do la nature en soit I’liistorien. — Je trouve qu’ici vous avez mille fois raison, re- pondit mon docleur. Le poete doit resumer, vous etes dans le vrai, et jamais la dure et souvenl arbilraire tecbnologie des naturalistes ne sera de son domaine, esperons-le! Seulement, le poete qui chantera Pabeille ne perdra rien & la connaitre dans tous les details de son organisation et de son existence. II prendra d’ellei ainsi que de sa superiority sur la foule des cspeces congeneres, une idee plus grande, plus juste et plus fyconde. Et ainsi de tout, croyez-moi. L’examen at- tentif de cliaque chose est la clef de l’ensemble. Mais ce n’est pas la le point de vue le plus syrieux de la these que vous m’avcz perm is do soutenir devant Digitized by Google VALVE DRE. 141 vous. II en est un purement philosophique qui a une bien autre importance : c’est que la santd de lame n’est pas plus dans la tension perp^tuelle de 1’enthou- siasme lyrique que celle du corps n’est dans l’usage exclusif et prolong^ des excitants. Les calmes et saintes jouissances de l’dtude sent edeessaires 2i notre 1 <5«juilibre, Ji notre raison, permettez-moi de le dire aussi, & notre moralitd!... Je fus 1‘rappd de la ressemblance de cette assertion avec les theories d’Obernay, et ne pus m’empecher de lui dire que j’avais un ami qui me prechait en ce sens. — Votre ami a raison, reprit-il; il sail sans doute par experience que 1’homme civilisd est un malade fort delicat qui doit etre son propre medecin sous peine de devenir fou ou bete ! — Docteur, voili une proposition bien sceptiquo pour un croyant de votre force ! — Je ne suis d’aucune force, r6pondit-iI avee une bonhomie nnSlancolique; je suis tout pareil aux au- tres, debile dans la lulte de mes affections contre nia logique, trouble bien souvent dans ma confiance en Dieu par le sentiment de mon infirmitd intellectuelle. Les poetes n’ont peut-etre pas autant que nous ce sen- limcnt-li : ils s’enivrent d’une idt*e de grandeur et de puissance qui les console, sauf & les dgarer. L’homme adonne & la reflexion sait bien qu’il est faible et tou- jours expose k faire de ses exces de force un abus qui l'epuise. C’cst dans l’oubli de ses propres miseres Digitized by Google 142 VALVfeDRB. qu’il trouve le renouvellement ou la conservation de ses faculty ; mais cet oubli salutaire ne se trouve ni dans la paresse ni dans 1’enivrement, il n’est que dans l’dtude du ’grand livre de l’univers. Vous verrez cela i mesure que vous avancerez dans la vie. Si, comme je le crois, vous sentez vivement, vous serez bientdt las d’etre le h£ros du poeme de votre existence, et vous demanderez plus d’une fois A Dieu de se substituer ii vous-mfime dans vos preoccupations. Dieu vous £cou- tera, car il est le grand ecouleur de la creation , celui qui entend tout, qui repond & tout selon le besoin que chaque etre a de savoir le mot de sa destinee, et au- quel il suffit de penser respectueusement en contem- plant le moindre de ses ouvrages pour se trouver en rapport direct et en conversation intime avec lui , comme l’enfant avec son pere. Mais je vous ai deji trop endoctrine, et je suis sur que vous me faites par- ler pour entendre resumer en langue vulgaire ce que votre brillante imagination possede mieux que moi. Puisque vous ne voulez pas venir & Brigg, il ne faut pas vous retarder plus longlemps. Au revoir et bon voyage ! — Au revoir! ou done et quand done, cher doc- teur? — Au revoir dans tout et partout! puisque nous vivons dans une des Stapes de la vie infinie et que nous en avons le sentiment. J’ignore si les plantes et les animaux ont une notion instinctive de r&cfnild; mais l’homme, surtout l’homme dont 1’ intelligence Digitized by Google V A L V KDUB. 113 s’cst exercdc & la reflexion, ne peut point passer au- prfcs d’un autre iionime a la maniere d’un fantdme pour se perdre dans l’&ernelle nuit. Deux amcs libres ne s’aneantissent pas l’une par l’autre : dfts qu’elles ont tfchangf; une pens^e, dies se sont mutuellement donn4 quelque chose d’elles-memes, et, ne dussent- elles jamais se retrouver en presence materiellement ' parlant, dies se connaissent assez pour se retrouver dans les chemins du souvenir, qui ne sont pas d’aussi pures abstractions qu’on Ie pense... Mais c’est assez dc m^taphysique. Adieu encore et merci de I’heure agreable et sympatbiquc que vous avez mise dans ma journee! Je le quittai & regret: mais je croyais devoir conser- *ver le plus strict incognito, n’^tant gufcre 41oigne du but de mon mvsterieux voyage. Enfm vint le jour ou je pouvaiscompterqu’Alida serait seule chez elle avec 1’aule et ses enfants, et j’arrivai au versant des Alpes qui plonge jusqu’aux rives du iacMajeur. Je reconnus de loin la villa quo je m’etais fait dticrire par Obernav. C’etait une d«5Iicieuse residence & mi-cote, dans un eden de verdure et de soleil, en face de cette etroite et profonde perspective du lac, auquel les montagnes font un si merveilleux cadre, k la fois austere et gra- cieuse. Comme je descendais vers la valI4e, un oragc terrible s’amoncelait au midi, et je le voyais arriver cl ma rencontre, envahissant le ciel et les eaux d’une teinte violacee ray^e de rouge brulant. C’etait un spectacle grandiose, et bientot le vent et la foudre, Digitized by Google 144 VALVHDRE. repetds par millc echos, me donncrent une svm- phonie digne de la schne qu'elle cmplissait. Je me refugiai chez dcs paysans auxquels je me donnai pour un peintrc paysagiste, et qui, habitues a des holes de ce genre, me firent bon accueil dans leur demeure isolee. C'&ait une toute petite ferine, propremcnt tenue el annoncant une cerlaine aisance. La femme causait volonliers, et j’appris, pendant qu’elle preparait mon repas, que ce petit domaine dependait des terres de ValvMre. Des lors je pouvais esperer des renseigne- ments certains sur la famille, et, tout en ayant l’air de ne pas laconnaitreet de ne m'int<5resser qu’aux pelites affaires de ma vieille hotessc, je sus tout ce qui m’in- tdrcssait moi-meme au plus haut point. M. de Val- vMre cHait venu, le juillet, chercher sa smurainee et l’ain6 de ses fils pour les conduire & Geneve ; mais, comme mademoiselle Juste voulait laisser la maison et les affaires en ordre, elle n’avait pu partir le jour meme. ' Madame do Valvfedre dtait arrivee le 5 avec made- moiselle Paule et son fiancd. 11 y avait eu des explica- tions. Tout le monde savait bien que madame et made- moiselle Juste ne s’entendaient pas. Mademoiselle Juste (Hail un peu dure, et madame un peu vive.' Enfin on 6tait tomb'3 d’accord, puisqu’on s’&ait quitt6 en s’em- brassant. Les domestiques l’avaient vu. Mademoiselle Juste avait demands i emmener mademoiselle Paule a * Genfcve pour s’occuper de son trousseau, et madame Digitized by Google V.VI.V K l) K K. 1 45 dc Valvedre, quoique pressee par tout son monde, avail prefdre reslcr seule au chateau avec le plus jeune de ses tils, M. Paolino, le lilleul de mademoiselle Paule; mais Pen fan t avail heaucoup pleurd pour se separer de son frdre et de sa marraine, si bien que madame, qui ne pouvait pas voir pleurer ces mes- sieurs, avait dtScid^ qu’ils parliraient ensemble, et qu’elle resterait & Valvfcdre jusqu’ii la fin du mois. Toute la famille etait done partie le 7, et 1’on s’dton- nait heaucoup dans la maison de l’idde que madame avait eue de rester trois semaines toute seule it Val- vfedre, oil I’on savait bien qu’elle s'ennuyait, meme quand elle y avait de la compagnie. Tous ces details elaient arrives & mon hotesse par un jardinicr du chateau qui dtait son neveu. Jaurais volontiers tente une promenade nocturne autour de ce chateau enchants, et rien n’eut dtd plus facile quo de sortir de ma retraite sans etre observ’d; car, it dix heures, le vieux couple ronllait comme s’il cut voulu faire concurrence au tonnerre ; mais la tem- pete sevissait avec rage, et je dus attendre le lende- main. Le soleil se leva splendide. Je pris avec affectation mon album de voyage, et je partis pour une prome- nade assez fantastique. Je fis cinq ou six fois le tour de la residence, en retrdcissant toujours le cercle.de ma- nure it connaitre comme it vol d’oiseau tous les details de la locality. Chemins, fosses, prairies, habitations, ruisseaux et rochers, tout me fut aussi families* au 9 V.U.VKDRB. I4U haul de quclqucs hcures quo si j’elais nd dans le pays. Je connus les endroits ddcouverts ct les endroits ha- bites ou je ne dcvais pas repasscr pour ne point attirer Patlention, les sites dont d’autres paysagistes s’dtdient cmpards et oil je ne voulais pas etre oblig'd de fairc connaissance avec eux, les senders ombragds et frayds seulcmcnt par les troupeaux au llanc des col- lines, oil j’elais a peu prfes sur de ne point rencontrer d'elres trop civilisds. Enfin je m’assurai d’unc direction invraisemblable, mais admirablement mysldrieuse, pour circuler de mon gite it la villa, et qui oll'rait des retraites sauvages ou je pouvais me ddrober aux re- gards mdfiants ou curieux, en m’enfongant dans les bois jetds il pic le long des ravins. Cette exploration faite, je me hasardai & pdudtrer dans le pare de Val- v&dre par une breche que j’avais reussi ii ddcouvrir. On dtait en train de la rdparer, mais les ouvriers dtaient absents. Je me glissai sous la futaie, j’arrivai jusqu’ii la lisiere d’un parterre richement fleuri, et je vis en face de moi la maison blanchq construite & l’italienne, dlevde sur un massif de maeonnerie cn- tourd do colonnes. Je remarquai quatre fenetres & rideaux de soie rose que le soleil couchant faisait res- pleudir. Je m’avangai un peu, et, cache dans un bos- quet de lauriers, je rcstai lu plus d’une heure. La nuit approchait quand je distinguai enfin une femme que je reconnus pour la Bianca, la suivante ddvoude de madame de Valvddre. Kile releva les rideaux comme pour faire entrer la fraicheur du soir dans l’intdrieur, Digitized by Coogl^ — VALVKDRE. 14T et je vis bientdt circular des lumibres. Puis on sonna une cloche, et les lumiferes disparurent. C’etait le signal du diner; ces fenetres dtaient celles de l’appar- tement d’Alida. Je savais done tout ce qu'il m’importait de savoir. Je retournai it Hocca (c’etait le nom de ma petite ferine), alinde ne pas causer d’inquietude&mcshdtes. Jesoupai avec eux etme retirai dans ma chambrette, oil je pris deux heures de repos. Quand je fus assurd que moi seul dtais eveilld & la ferme, j’en sortis sans bruit. Le temps dtait propice : tres-serein, beaucoup d’etoiles, et pas de lune rdvdlatrice. J’avais compte les angles de mon chemin et notd, je crois, tous les cailloux. Quand 1’dpaisseur des arbres me plongeait dans les tenebres, je me dirigeais par la mdmoire. Je n’avais pas donne signe de vie a madame de Valvddre depuis mon depart de Saint-Pierre. Elle devait se croire abandonnee, me mepriser, me hair ; mais elle ne m’avait pas oablie, et elle avait soutfert, je n’en pouvais douter. II ne fallait pas une grande experience de la vie pour savoir qu’en amour les bles- sures de l’orgueil sont poignantes et saignent long- temps. Je me disais avec raison qu’une femme qui s’est crue adoree ou seulement ddsirde avec passion ne se console pas aisdment de P outrage d’un prompt et facile oubli. Je comptais sur les amertumes amassdes dans ce faible coeur pour frapper un grand coup par mon apparition inopince, par mon entreprise roma- nesque. Mon siege etait fait. Je comptais dire que j’a- Digitized by Google 148 VAL VBUBK. vais voulu guerir et que je venais avouer ma defaite ; si l’imposture ne suffisait pas pour bouleverser cette &me deji troublee, je serais plus cruel et plus fourbe encore : je feindrais de vouloir m’^loigner pour ja- mais, et de venir seulement me fortifier par un dernier adieu. 11 y avait bien des moments oil la conscience de la jeunesse et de l’amour se rdvoltait en moi contre cette tactique de roue vulgaire. Je'me demandaissi j’aurais le sang-froid necessaire pour faire soutfrir sans tom- ber & genoux aussitdt, si tout cet ecbafaudage de ruses ne s’dcroulerait pas devant un de ces irrdsistibles regards de langueur plaintive et de resignation dd- solee qui m’avaient repris et vaincu dejii tant de fois; , mais je m’etforgais de croire i ma perversite, do m’etourdir, et j’avancais rapide et palpitant sous la molle clarte des etoiles, k travers les buissons dejH charges de rosee. Je me dirigeai si bien, que j’arrivai au pied de la villa sans avoir eveilie un oiseau dans la feuiliee, sans avoir ete senti de loin par un chien de garde. Un elegant et vaste perron descendait de la terrasse au parterre; mais il etait ferme par une grille, etje n’osais faire entendre aucun appel. D’ailleurs, je vou- lais surprendre, apparaitrecomme le deus ex machina. Madame de Valvfcdre veillait encore, il n’etait qu’onze heures. Une seule de ses fenetres etait edairee, ou- verte memc, avec le rideau rose ferme. tscalader la terrasse n’etait pas facile; il le fallait VAI.VKDRE. U9 pourtant. File n’etait gutoe elev^e; mais ou trouvcr un point d’appui !e long des colonnes ,d ft niarhre blanc qui la soutenaient? Je retournai h la brfeche laiss^e ouverte par les macons : ils n’avaient pas laisse l’^chelle que j’y avais remarqu^e dans le jour. Je me glissai dans line orangerie qui longeait une des faces du parterre, et j’y trouvai une autre echelle; elle «5tait beaucoup trop courte. Comment je parvins quand meme sur la plate-forme, c’est ee que je ne saurais dire. La volonte fait des miracles, ou pluldt la passion donne aux amants le sens myst^rieux que possfedent les somnambules. La fenetre ouverte «^tait presque de niveau avec le pav6 de la terrasse. J’enjambai le rebord sans faire aucun bruit. Je regardai par la fente du rideau. Alida &ait 1&, dans un d&icieux boudoir qu’^elairait faible- ment une lampe pos^e sur une table. Assise devant celte table, ou elle semblail s’etre placee pour dcrire, elle revait ou sommeillait, le visage cache dans ses deux mains. Quand elle releva la tele, j’etais Ases pieds. Elle retint un cri etjeta ses bras autour de mon cou. Je crus qu’elle allait s'dvanouir. Mes transports la rap- pelerent & elle-meme. — Je vous soutfre chez moi au milieu de la nuit, dit-elle, et priv<$e de tout secours que je puisse appeler sans me pcrdre de reputation. C’est que j’ai foi en vous. Le moment oil je croirai que j'ai eu tort sera le dernier de mon amour. Francis, vous ne pouvez pas oublier cela ! 150 VALVftDRB. — J'ouhlie tout, rdpondis-je. Je ne sais pas, je ne comprends pas cc que vous me dites. Je sais que je vous vois, que je vous entends, que vous semblez heureuse de me voir, que je suis & vos pieds, que vous me menacez, que je me meurs de crainte et de joie, que vous pouvez me chasser, et que je peux mourir. Voili tout ce quo je sais. Me voilA ! que voulez- vous faire de moi? Vous etes tout dans ma vie. Suis-je quelque chose dans la votre? Rien ne me le prouve, et je ne sais pas oil j’ai pris la folie de me le per- suader et de venir jusqu’ik vous. Parlez, parlez, con- solez-moi, rassurez-moi, effacez I’horreur des jours que je viens de passer loin de vous, ou dites-moi tout de suite que vous me chassez it jamais. Je ne peux plus vivre sans une solution, car je perds la Faison et la volonte. Ayez-en pour deux, dites-moi ce que je vaisdevenir! — Devenez mon unique ami, reprit-elle; devenez la consolation, le salut et la joie d’une Arne solitaire, rongde d’ennuis, et dont Ics forces, longtemps inac- tives, sont tenducs vers un besoin d’aimer qui la de- vore. Je ne vous dissimulc rien. Vous etes arrive dans un moment de ma vie oil, aprfes des ann^es d’an^an- tissemenf, je sentaisqu’il fallait aimer ou mourir. J’ai trouvS en vous la passion subite, sincere, mais ter- rible. J’ai eu peur, j’ai cent fois jugb que le rcmfede A mon ennui allait fitre pire que le mal, et, quand vous m’avez quittee, je vous ai presque beni en vous mau- dissant; mais votre <$loignement a inutile. J’en ai Digitized by Google VALVfeDRE. 151 plus souffert que de toutes mos terreurs, et, & prdsent que vous voili, je sens, moi aussi, qu’il faut que vous decidiez de moi, que je ne m’appartiens plus, el que, si nous nous quittons pour toujours, je perds la rai- son et la force de vivre ! • J’&ais enivre decet abandon, l’espoir me revenait; mais elle, elle revint bien vile i ses menaces. — Avant tout, dit-elle, pour etre heureuse de votrc affection, il faut que je me sente respcctee. Autre- ment, l’avenir ([ue vous m’offrez me fait horreur. Si vous m’aimez seulement comme mon mari m’a aimee, et comme bien d’autres aprfcs lui m’ont offert de m’aimer, ce n’est pas la peine que mon coeur soit coupable et pcrde le sentiment de la fidelile conjugate. Vous m’avez dit lil-bas que je n’etais capable d’aucun sacrifice. Ne voyez-vous pas que, memo en vous aimant comme je fais, je suis une ime sans vertu, une epousc sans honneur? Quand Ie coeur est adultbre, le devoir est doji trahi ; je n'e me fais done pas d’illusion sur moi-meme. Je sais que je suis lacho , que je cfede il un sentiment que la morale rdprouve, et qui est une insulte secride ^ la dignit6 de mon mari. Eh bien, qu’importe? Iaissez-moi ce tourment. Je saurai porter ma honte devant vous, qui seul au monde ne me la reprocherez pas. Si je souflre de ma dissimu- lation vis-ii-vis des autres, vous n’entendrez jamais aucune plainte. Je peux tout souffrir pour vous. Aimez- moi comme je l’entends, et si, de votre c6t6, vous soutfrez de ma retenue, sachez souffrir, et trouvez en \ Digitized by Google 152 V A I.VfeDRE. vous-mdme la ddlicatesse de ne pas me le reprocher. Un grand amour est-il done la satisfaction des ap- pdtits aveugles? Ou serait le mdrite, et comment deux ames dlevdes pourraient-elles se chcrir et s’admirer l’une l’autre pour la satisfaction d’un instinct?... Non, non, l’amour ne resiste pas & de cerlaincs dpreuves! Dans le mariage, I’amitid et le lien de la famille peuvent compenser la pertc de 1’entbou- siasme ; mais dans une liaison que rien ne sanctionnp, que tout froisse et combat dans la society, il faut de grandes forces et la conscience d’une lulte sublime* Je vous crois capable de cela , et moi , je sens que je le suis. Ne m’otez pas cette illusion, si e'en est une. Don- nez-moi quelque temps pour la savourer. Si nous devons succomber un jour, ce sera la fin de tout, et du moins nous nous souviendrons d’avoir aime ! Alida parlait mieux que je ne sais la faire parler ici. Elle avaitle don d’exprimer admirablement un certain ordre d’iddes. Elle avait lu beaucoup de romans; mais, pour l’exaltation ou la subtility des sentiments, elle en eut remontrd aux plus habiles romanciers. Son Iangage frisait parfois i’empbase, et revenait tout A coup A la simplicity avec un ebarme Strange. Son intelligence, peu developpde d’ailleurs, avail sous ce rapport une veritable puissance, car elle dlait de bonne foi, et trouvait, au sendee du sophisme mime, des arguments d’une admirable sinedrity : femme dangereuse s’il en fut, mais dangereuse A elle-meme plus nu ! aux autres, dlrangdre A toute penersite, el t ^^feed^^Google VAl. VEDRK. 153 atteinte d’une maladie mortelle pour sa conscience, l’analyse exclusive de sa personnalit^. J’etais ft un moindre degr£, mais Jt un degr<$ beau- coup trop grand encore, atteint de ce meme mal qu’on pourrait appcler encore aujourd’hui la maladie des poetes. Trop absorbs en moi-mcme, je rappor- tais trop volontiers tout & ma propre appreciation. Je ne voulais demander ni aux religions, ni aux societes, ni aux sciences, ni aux philosophies, la sanction ,de mes ideeset de mes actes. Je sentais en moi des forces vives et un esprit de r^volte qui n’tHait nullement raisonnd. Le moi tenait une place demesur<5e dans mes reflexions comme dans mes instincts, et,de ce que ces instincts dtaient gen^reux et ardemment tourn^s vers le grand, je concluais qu’ils ne pouvaient me tromper. En caressant ma vanitd, Alida, sans calcul etsans ar- tifice, devait arriver & s’emparer de moi. Plus logique et plus sage, j’eusse secou<$ le joug d’une femme qui ne savait 6tre ni Spouse ni amanfe, et qui cherchait sa rehabilitation dans je ne sais quel reve de fausse ♦ vertu et de fausse passion; mais elle faisait appel ft ma force et la force etait le reve de mon orgueil. Je fus d£s lors enchaine, et je goiitai dans mon sacrifice l’incomplet et fuh'reux bonheur qui £tait l’id&d de cette femme exalt<$e. En me persuadant que je deve- nais, par ma soumission, un h^ros et presque un ange, elle m’enivra doucement : la flatterie me monta au cerveau, et je la quittai, sinon content d’elle, du moins enchante de moi-meme. 154 - VALVfeDRK. Je ne dcvais ni ne voulais compromcttre madamo do Valvedrc. Aussi avais-je resold de partir dt:s le lendemain. J’eusse <He moins prudent, moins ddlicat peut-etre, si elle se fut abandonnee A ma passion : vaincu par sa vertu et forc£ de me soumcttre, je ne ddsirais pas exposer sa reputation en pure perte; mais eile insista si tcndrement, que je dus promettre de revenir la nuit suivante , et je revins en eflet. Elle m’attendait dans la campagne, et, plus romanesque que passionnde, elle voulut se promener avec moi sur le lac. J’aurais eu mauvaise grace & me refuser ii une fantaisie aussi podtiquc. Pourtant je trouvai maussade d’etre condamne au metier de rameur, au lieu d’etre ii ses genoux et de la serrer dans mes bras. Quand j’cus conduit un peu au large la jolie barque qu’elle m’avait aid(5 i trouvcr dans les roseaux du rivage, et qui lui appartenait, je laissai flutter les rallies pour me coucher & ses pieds. La nuit 4tait splendide de s^renite, et les eaux si tranquilles, qu’on y voyait & peine trembler le reflet des dtoiles. — Ne sommes-nous pas heurcux ainsi? me dit-ellc, et n’est-il pas ddlicieux de respirer ensemble cct air pur, avec le profond sentiment de la puret<5 de notre amour? Et tu ne voulais pas me donner cette nuit charmante,! Tu voulais partir comme un coupahlc , quand nous voici devant Dieu, dignes de sa pitid secourable et biinis peut-etre en d«Spit du monde et * de ses lois ! — Puisque tu crois it la bont6 de Dieu, lui repon- Digitized by Google VALVfeDRR. 155 dis-je, pourquoi ne t’y fier qu’A demi? Serait-ce un si grand crime?... Elle mit ses douces mains sur ma bouche? — Tais-toi, dit-elle, -ne trouble pas mon bonheur par des plaintes et n’oflense pas l’auguste paix de cette nuit sublime par des murmures contre le sort. Si j’6- tais sure de la mis<5ricorde divine pour ma faute, je ne serais pas sure pour cela de la durce de ton amour aprfes ma chute. — Ainsi tu ne crois ni & Dieu ni A moi ! m’dcriai-je. — Si cela est, plains-moi, carle doute estune grande douleur que je traine depuis que je suis au monde, et tdcbe de me gu<$rir, maisen menageant ma frayeur et en me donnant contiance : confiance en Dieu d’abord ! Dis-moi, y crois-tu fermement, au Dieu qui nous voit, nous entend et qui nous aime? R£ponds, re- ponds! As-tu la foi, la certitude? — Pas plus que toi, hiilas! Je n’ai que l'esptfrance. Je n’ai pas 6te longtemps bercA des douces chimfcres de l’enfance. J’ai bu a la source froide du doute, qui coule sur toutes choses en ce triste siecle ; maisje crois & I’amour, parce que je le sens. — Et moi aussi, je crois it 1’amour que j’Aprouve; mais je vois bien que nous sommes aussi malheureux l’un que l’autre, puisque nous ne croyons qu’i nous- memos. Cette triste appreciation tjui lui Achappait me jcta dans une mAlancoiie noire, tftait-ce pour nous juger ainsi l’un l’autre , pour mesurer en poetes sceptiqucs Digitized by Google VALVfeDRE. liHl la profondeur tie notre n&int , quo nous <$tions venus savourer l’union de nos imes & la face des cieux etoiles? Elle me reprocha mon silence ct ma sombre altitude. — G’est ta faute, lui repondis-je avec amertume. L’amour, dont tu veux faire un raisonnement, est de sa nature une ivrcsse et un transport. Si, au lieu de regardcr dans l’inconnu en supputant les chances de 1’avenir, qui ne nous appartient pas, tu <Mais noyec dans les voluptes de ma passion, tu ne te souviendrais pas d’avoir soufiert, et tu croirais i deux pour la pre- mise fois de ta vie. — Allons-nous-en, dit-elle, tu me fais peur! Cos • voluptes, ces ivresses dont tu paries, ce n’est pas l’amour, c’esl la fifcvre, c’est l’etourdissemcnt et I’oubli de tout, c’est quelque chose de brutal et d’in- sensu qui n’a ni veille ni lendemain. Reprends les rames, je veux m’en aller! 11 me vint une sorte de rage. Je saisis les rames et je 1’emmenai plus au large. Elle eut peur ct menafa de sejeterdans le lac, si je continuais ce silencieux et farouche voyage, qui ressemblait i un enlfcvement. Je la ramenai vers la rive sans rien dire. J 'etais en proie ;\ un violent orage intcrieur. Elle se laissa tomber sur le sable en pleurant. Desarm4, je pleurai aussi. Nous <Hions profondement malheureux siyis nous rendrc bicn compte des causes de notre souffranee. Ccrtes, je n’&ais pas assez faible pour que la violence faite ma passion me parut un si grand elfort et un si grand Digitized by Google VALVftDRE. 1.77 malbeur, et, quant & elle, la peur que je lui avais causee n’etait pas aussi s<$rieuse qu’elle voulait se le persuader. Qu’y avait-il done d’impossible entre nous? quelle barrifcre si l parait nos Ames? Nous resumes en face de cet effrayant problfcme sans pouvoir le re- soudre. Le seul remfcde A noire douleur etait de souffrir ensemble, et ce fut r^ellement le seul lien profonde- ment vral qui nous etreignit. Cette douleur que je vis cn elle si poignante et si sinefere me purifia, en cc sens que j’abjurai mes projets tie seduction par surprise et par ruse. Malheureux par elle, je l’aimai davantage. Qui sail si le triomphe ne m’eut pas rendu ingrat, comme elle le redoutait? DAs le jour suivant, je pris la direction du Saint- Gothard pour me rendre ensuite au lac des Quatre- Cantons. Alida blAmait mon empressement A la quitter, elle pensait que je pouvais impun^ment passer une semaine A Rocca; mais je voyais bien que la curiosity de ma vieille hotesse l’emp^cherait, un jour ou l’autre, de dormir, et que mes promenades nocturnes seraient un sujet de reflexions et de com- mentaires dans les environs. Aprfes les premieres beures de marche, je m’arretai A un enorme rocher qu’Alida m’avait indique au loin comme une de ses promenades favorites. De 1A, je voyais encore sa blanche villa comme un point bril- lant au milieu des bois sombres. Tandis que je la contemplais, lui envoyant dans mon coeur un tendre 158 VALVfeDRB. adieu, je sentis une main legfere se poser sur mon £paule, et, en me retournant, je vis Alida elle-meme, qui m’avait devanc<5 lit. Elle dtait venue A cheval avec un domestique qu’elle avait laiss6 A quelque distance. Elle portait un petit panier rempli de friandises. Elio avait voulu dejeuner avec moi sur la mousse it l’abri de son beau rocher, dans ce lieu completement desert. Je fus si touche de cette gracieuse surprise, que je m’ingeniai it lui faire oublier les chagrins dt les orages de la veille. Je protestai de ma soumission, etje fis tout mon possible vis-ik-vis d’elle et vis-a-vis de moi- meme pour lui persuader sans mentir que je serais heureux ainsi. — Mais oil et quand nous reverrons-nous? dit-elle. Vous n’avez pas voulu vous engager clairement it etre ii Geneve pour le mariage de Paule, et pourtant c’est le seul moyen de nous retrouver sans danger pour moi. Nos rapports tels qu’ils sont, chastes et consa- crds desormais par le veritable amour, peuvent s’eta- blir tr&s-convenablement , si vous vous dccidcz k etre connu demon mari et it faire naturelleinent partie des amis qui m’entourent. Je ne vis pas toujours seule comme vous me voyez en ce moment. Les injustes soupcons et l’aigre caractfere de ma vieille belle-sceur ont fait la solitude autour de moi dans ces derniers temps : j’dtais, grit ce k elle, d^couragde de toute re- lation d’amiti6 et de voisinage ; mais, depuis qu’elle est partie, j’ai fait des visites, j’ai effacd la mauvaise impression de ses torts, dont j’avaisdu paraitre un peu Digitized by Google valv6dre. 159 complice. On va me revenir. le n’ai pas de nombreuses relations, je n’ai jamais aimd cela, et ce n’en est quo mieux. Vous me trouvercz assez entouree pour que nous n’ayons pas Fair de rechercher le tete-Jt-tete, et assez libre pour que le tete-Ji-tete se fasse souvent et naturellement. D’ailleurs,jeddcouvrirai bien lemoyen de m’absenter quelquefois, et nous nous rencontrerons en pays neutre, loin des yeux indiscrets. Je vais, dfcs & present, travailler & ce que cela devienne possible et m6me facile. J’dloignerai les gens dont je me mdfie, je m’attacherai solidement les serviteurs ddvouds, je me crderai & l’avance des prdtextes, et notre con- naissance etant avoude, nos rencontres, si on les ddcouvre, n'auront rien qui doive surprendre ou scandaliser. Voyez! tout nous favorise. Vous avez devant vous la libertd du voyageur ; moi, je vais avoir celle de 1’dpouse ddlaissde, car M. de Valvedre pense, lui aussi, Jiun grand voyage queje ne combaltrai plus. 11 s’en ira peut-etre pour deux ans. Consentcz ^ lui dtre prdsentd auparavant. II sait ddj& que je vous connais, et il ne peut rien soupconner. Mettons-nous en niesure vis-i-vis de lui et du monde; ceci nous donnera du temps, de la libertd, de la sdcuritd. Vous parcourrez la Suisse et 1’Italie, vous y deviendrez grand poete, avec une belle nature sous les yeux et l’amour dans le cceur; moi, jusqu’i ce jour, j’ai dtd nonclialante et ddcouragde. Je vais devenir active et ingdnieuse. Je ne songerai qu’a cela. Oui, oui, nous avons ddji devant nous deux anndes de pur bonheur. 100 VALVBDRB. C’cst Dieu qui vous a envoye a moi, au moment on la douleurde mesoparer de mon filsaine allait m’achever. Quand il me faudra quitter le second, j’aurai la com- passion de vivre plus longtemps, peut-etre tout k fait prfcs de vous, parce qu’alors j’aurai le droit de dire il mon mari : « Je suis seule, je n’ai plus rien qui m’at- tachc il ma maison. Laissez-moi vivre oil je voudrai. » Je feindrai d’aimer Rome, Paris on Londres, et tous deux, inconnus, perdus au sein d’une grande ville, nous nous verrons tous les jours. Je saurai trfes-bien me passer de luxe. Le mien m’ennuie affreusement, et tout mon reve est une chaumifere au fond des Alpes ou une mansarde dans une grande cit6, pourvu que j’y sois aimtfe v^ritablement. Nous nous sdparames sur ces projets, qui n’avaicnt rien de tropinvraisemblable. Je m’engageai ii sacrifier loutes mes repugnances, & assister au mariage d’Ober- nay 2i Genfeve, il 6trc present^ , par consequent, ii M. de Valvedre. j’tdais si dloignd de ce dernier parti, que, quand Alida m’eut quitt£, je faillis courir aprfcs elle pour re- prendre ma parole; mais je fus retenu par la crainte de Iui sembler ^golste. Je ne pouvais la revoir qu’il ce prix, A moins de risquer k ebaque rencontre de la brouillcr avec son mari, avec l’opinion, avec la soci<H6 tout entifere. Je cbntinuai mon voyage ; mais, au lieu de parcourir les moplagnes, je pris le plus court pour me rendre il Altorf , et j’y restai. C’est Ik qu’Alida de- vait m’adresser ses lettres. Et que m’importait tout le Digitized by Google V A L V ft D R R. lfll reste?Nous nons ^crivimes tous Ies jours, et l’on peut dire toute la jounce, car nous ychange&mes en une quinzaine des volumes d’efFusion et d’entliousiasme. Jamais je n’avais trouve en moi une telle abondance demotion devant une feuille de papier. Ses lettres, & elle, ytaient ravissanles. Parler l’amour, ycrire l’a- mour, ytaient en elle des facult^s souveraines. Bien sup^rieurc it moi sous ce rapport, elle avait la tou- chante simplicity de ne pas s’en apercevoir, de le nier, de m’admirer et de me le dire. Cela me perdait; tout en m’y levant au diapason de ses theories de senti- ment, elle travaillait it me persuader que j’ytais une grande time, un grand esprit, un oiseau du ciel dont les ailes n’avaient qu’it s’ytendre pour planer sur son stecle et sur la posterity. Je ne le croyais pas, non ! gr&ce it Dieu , je me preservais de la folie ; mais, sous la plume de cette femme, la flatterie ytait si douce , que je l’eussc payye au prix de la risye publique, et que je ne comprenais plus le moyen de m’en passer. Elleryussit ygalement it detruire toutes mesryvoltes relativement au plan de vie qu’elle avait adopty pour nous deux. Je consentais it voir son mari, et j’attendais avec impatience le moment de me rendre itGenfeve. Enfin ce mois de fifevre et de vertige, qui ytait le terme de mes aspirations les plus ardentes, touchait it son demier jour. 102 VALVfeDBB. J’avais promis k Obernay de frapper & sa porle la vcille de son manage. Le 31 juillet, & cinq heures du matin , je m’embarquais sur un bateau & vapeur pour traverser le L4man, de Lausanne k Genfcve. Je n’avais pas fernte l’oeil de la nuit, tant je crai- gnais de manquer l’heure du depart. Accabte de fati- gue et route dans mon manteau, je pris quelques instants de repos sur un banc. Quand j’ouvris les yeux, le soleil se faisait d4j& sentir. Un homme qui paraissait dormir 4galement 4tait assis sur le meme banc que moi. Au premier coup d’oeil que je jetai sur lui, je reconnus mon ami anonyme du Simplon. Cette rencontre aux portes de Genfeve m’inquteta un peu; j’avais commis la faute dtecrire d’Altorf & Obernay en lui donnant de ma promenade un faux ituteraire. Cet excfes de precaution devenait une ma- ladresse facheuse , si la personne qui m’avait vu sur la route de Valvfcdre dtait de Genfcve et cn relation avec les Valvfedre ou les Obernay. J’aurais done voulu me soustraire Ases regards; mais le bateau 4tait fort petit, et, au bout de quelques instants, je me retrouvai face k face avec mon aimable .philosophe. 11 me re- gardait avec attention , comme s’il eut h4sit4 & me Digitized by Google VALVfcDRE. 163 reconnailre; mais son incertitude cessa vite, et il m’aborda avec la grace d’un homme du meilleur monde. 11 me parla coniine si nous venions de nous quitter, et, s’abstenant, par grand savoir-vivre, de toute surprise et de toute curiosity, il reprit la con- versation ou nous l’avions laissde sur la route de Brigg. Je retombai sous le charme , et , sans songer davan- tage it le contredire, je cherchai it profiter de cette aimable et sereine sagesse qu’il portait en lui avec modestie, comme un tresor dont il se croyait le ddpo- sitaire et non le maitre ni l’inventeur. Je ne pouvais rdsister au d«5sir de l’interroger, et cependant, it plusieurs reprises, ma meditation laissa tomber l’entretien. J’eprouvais le besoin de rdsumer interieurement et de savourer sa parole. Dans ces moments-lit, croyant que je preferais £tre seul et ne desirant nullement se produire , il essayait de me quitter; mais je Io suivais et le reprenais, poussd par un attrait inexplicable et comme condamne par une invisible' puissance & m’attacheraux pasde cet homme, que j’avais r^solu d’dvitcr. Quand nous approch&mes de Genfeve, les passagers, qui, de la cabine, tirent irruption sur le pont, nous sdparfcrent. Mon nouvel ami fut abordd par plusieurs d’entre eux, et je dus m’41oigner. Je remarquai que tous semblaient lui parler avec une extreme deference ; ndanmoins , comme il avait eu la dtMicatesse de ne pas s’enqudrir de mon nom, je crus devoir respecter dgalcment son incognito. VALVKDRR. -164 Une demi-heure aprds, j’dtais k la porte d’Obemay. Le coeur me battait avec tant de violence, que je m’ar- retai un instant pour me remettre. Ce fut Obernky lui-meme qui vint m’ouvrir; de la terrasse de son jardin, il m’avait vu arriver. — Je comptais sur toi, me dit-il, et me voilk pour- tant dans un transport de joie comme si je ne t’espd- rais plus. Viens, viens! toute la famille est rdunie, et nousattendons Valvfedre d’un moment k 1’autre. Je trouvai Alida au milieu d’une douzaine de per- sonnes qui ne nous permirent d’echanger que les saluts d’usage. 11 y avait Ik , outre le pdre, la mdre et la fianede d’Henri , la sceur ainde de Valvddre, made- moiselle Juste, personne moins Agee et moins antipa- tbique que je ne me la reprdsentais, et une jeune fille d’une beauld elonnante. Bien qu’absorbe par la pensde d’Alida, je fus frappd de cette splendeur de grace , de jeunesse et de podsie, et, malgrd moi, je demandai k Henri, au bout de quelques instants, si cette belle per- sonne dtait sa parente. — Comment diable, si elle 1’est! s’dcria-t-il en riant, e’est ma soeur Addlalde ! Et voici l’autre que tu n’as pas connue, comme celle-ci, dans ton enfance; voici notre ddmon, ajouta-t-il en embrassant Rosa, qui entrait. Rosa dtait ravissante aussi, moins iddale que sa sceur et plus sympatliique, ou, pour mieux dire, moins im- posante. Elle n’avait pas quatorze ans, et sa tenue n’dtait pas encore celle d’une demoiselle bien raison- Diqitized by Coogle V A i. V K L) It 1C. 165 nable ; mais il«y avail tant d’innocence dans sa gaiete p^tulante qu’on n’etait pas tcnte d’oublier combien l’enfant etait pres de devenir une jeune fille. — Quant k PaintSe , reprit Obernay, c’est la filleule de la mfere el mon eifcve a moi , une botaniste con- sommee, je t’en avertis, et qui n’entend pas raison avec les superbes railleurs de ton espfece. Fais atten- tion a ton bel esprit, si tu veux qu’elle consente & te reconnaitre. Pourtant, grace & tu mfere, qui lui fait l’honneur de lui ecrire tous les ans en r^ponse & ses lettres du l er janvier, et pour qui elle conserve une grande veneration , j'esp6re qu’elle ne fera pas trop mauvais accueil a ta mine de poete ^chevele; mais il faut que ce soit ma mfere qui vous presente l’un il l’autre. — Tout k 1’heure ! repris-je en voyant qu’Alida me regardait. Laisse-moi revenir de ma surprise et de mon eblouissement. — Tu la trouves belle ? Tu n’es pas le seul ; mais n’aie pas Pair de t’en apercevoir, si tu ne veux la des- esp^rer. Sa beaute esl comme un lleau pour elle. Elle ne peut sortir de la vieille ville sans qu’on s’attroupe pour la voir, et elle n’est pas seulement intimidde de cette aviditd des regards , elle en est blessee et of- fensee. Elle en soulfre veritablement , et elle en devient trisle et sauvage hors de l’intimite. Demaiu sera pour elle un jour d’exhibition forcee, un jour de supplice par consequent. Si tu veux etre de ses amis , regarde-la comme si elle avail cinquante ans. 166 VALVEDRE. — A propos do cinquante ans, repris-je pour d6- tourner la conversation , il me semble que mademoi- selle Juste n’a guere davantage. Je me figurais une veritable dufcgne. — Cause avec elle un quart d’heure , et tu verras que la dufcgne est une femme d’un grand meritc. Tiens, je veux te presenter i elle; car, moi, je l’aime, celte belle-soeur-1^, et je veux qu’elle t’aimc aussi. 11 ne me permit pas d’h6siter et me poussa vers mademoiselle Juste, dont 1’accueil digne et bienveil- lant devait naturellement me faire engager la conver- sation. C’etait une vieille fille un peu maigre et accen- tu6e de physionomie , mais qui avait du etre presque aussi belle que la sceur d'Obernay, et dont le celibat me semblail devoir cacber quelque mystere , car elle etait ricbe, de bonne famille, et d'un esprit tres-inde- pendant. En l'6coutant parler, je trouvai en elle une distinction rare et merae un certain charme s6rieux et profond qui me pen6tra de respect et de crainte. Elle me t6moigna pourtant de l’int6ret et me ques- tionna sur mV famille, qu’elle paraissait trfes-bien connaitre, sans pourtant rappeler ou prdciser les cir- constances ou elle 1’avait connue. On avait dejeund, mais on tenait en reserve une collation pour moi et pour M. de Valvklrc. En atten- dant qu’il arriv&t , Henri me conduisit dans ma cbambre. Nous trouvumes sur l’escalier madame Obernay et ses deux fiiles , qui vaquaient aux soins domestiques. Henri saisit sa mfere au passage alia Digitized by Googl t VALVKDRE. 1OT qu’elle me presentat en particulier it sa lille ainee. — Oui , oui , r<5pondit-elle avec un affectueux en- jouement, vous allez vous faire de grandes reve- rences, c’est 1’usage; mais souvenez-vous un peu d’avoir <H£ compagnons d’enfance pendant un an , it Paris. M. Valigny £tait alors un garcon plein de dou- ceur et d’obligeance pour toi , ma fille, et tu en abn- sais sans scrupule. A present que tu n’es que trop raisonnable, remercie-Ie du pass£ et parle-lui de ta marraine, qui a continue d'etre si bonne pour toi. Adelaide dtait fort intimidde; mais j’4tais si bien en garde contre le danger de l’effaroucher, qu’elle se rassura avec un tact merveilleux. En un instant, je la vis transform^. Cette reveuse et Here beauts s’anima d’un splendide sourire, et elle me tendit la main avec une sorte de gaucherie charmante qui ajoutait it sa grace nalurelle. Je ne fus pas emu en touchant cette ma'ui pure , et , comme si elle I’eut senti , elle sourit davantage et m’apparut plus belle encore. C'etait un type trfcs-diffdrcnt de celui d’Obernay et de Hosa, qui ressemblaient it lour mfere. Adelaide en tenait aussi par la blancheur et l’eclat; mais elle avait l’oeil noir et pensif , le front vaste , la taille dt5gagee et les extn-mitds fines de son pfere, qui avait &e un des plus beaux hommes du pays; madame Obemay res- tait gracieuse et fraiclte sous ses cheveux grisonnants, et, comme Paule de Valvfcdre , sans etre jolie, 6tait cxtremement agr&ible : on disait dans la villc que, lorsque les Obernay et les Valvedrc (itaient rcunis, on Digitized by Google valvedhk, IBS croyait entrer dans un musde de figures plus ou nioins belles , mais toutes noblcment caracltirisces et digues de la statuaire et du pinccau. J’avais i peine fini ma toilette, qu’Obernay viut m’appeler. — Valvfedre est en bas , me dit-il ; il t’attend pour faire connaissance et dejeuner avec toi. Je' descendis en louto bite; mais, i la demifere marcbe de l’escalier, il me vint une terreur etrange. Une vague apprehension qui, depuis quinze jours, m’avait souvent traverse l’esprit el qui m’^tait revenue fortement dans la journ^e, s’empara de moi i tel point, que, voyant la porte de la maison ouverte, j’eus envie de fuir ; mais Obernay etait sur mes talons, me fermant la retraite. J’entrai dans la salle i manger. Le repas etait servi ; une voix i la fois douce et male partait du salon voisin. Plus d’incertitude , plus de refuge; mon inconnu du Simplon, c’elait M. de Val- vfedre lui-meme. Un monde de mensonges plus impossibles les uns que les autres, un sifecle d’anxietes remplirent le peu d’instanls qui me separaient de cette inevitable ren- contre. Qu’allais-je dire i M. de Valvfedre , i Henri , & Paule et devant les deux families, pour motiver ma presente aux environs de Valv&dre, quand on m’avait cru dans le nord de la Suisse i cette meme tfpoque? A cette crainte se joignait un sentiment de douleur inouie et qu’il m’elait impossible de combatlre par les raisonnements vulgaires de I’egoismc. Je i’aimais , je V A I. V E D R B. Irtfl I’aimais d’inslinct , d’entraineinent , de conviction et par fatalite peut-etre, cet homme accompli que je venais essayer de tromper, de rendre par consequent malheureux ou ridicule I La tele me tournait quand Obernay me presenta it Valvedre, et j’ignore si je r^ussis it t'aire bonne conte- nance. Quant i lui, il cut un trfes-vif sentiment de sur- prise, mais tout aussilot reprime. — C’est lit ton ami? dit-il it Henri. Eh bien, je le connais dejit. J’ai fait la traversee du lac avec lui ce matin , et nous avons philosophe ensemble pendant plus d’une beure. II me tendit la main et serra cordialement la mienne. Adelaide nous appela pour dejeuner, et nous nous assimes vis-ii-vis l’un de l’autre, lui tranquillc et n’ayant aucun soupcon , puisqu’il ignorait mon men- songe , moi aussi en train de manger que si j’allais subir la torture. Pour m’acliever, Alida vint s’asseoir auprfes de son mari d’un air d’interet et de deference, et s’etforcer, tout en causant , de deviner quelle im- pression nousavions produite l’un sur l'autre. — Je connaissais M. Valigny avant vous, lui dit-elle ; je vods ai dit qu’it Saint-Pierre il avait ete noire che- valier, it Paule et it moi, pendant qu’Obernay vous cherchait dans ces alfreux glaciers. — Je n’ai pas oublid cela, repondit Valvfcdre , et je suis content d’etre I’oblige d’une personne qui m’a etd * sympathique a premifcre vue. Alida, nous voyant si bien ensemble, relouma au to 170 V A. L V R D R E. salon, et Adelaide vint prendre sa place. Je remarquai entre elle et Valvfedre une affection i laquelle il etait certainement impossible d'entendre malice, a moins d’avoir l’esprit brutal et le jugement grossier, mais qui n’en dtait pas moins frappante. 11 1’avait vuetoute petite, et, comme il avait quarantc ans, il la tutoyait encore, tandis qu’elle lui disait vous avec un mdlange de respect et de tendresse qui retablissait les conve- nances de famille dans leur intimity. Elle lc servait avec empressement, et il se laissait servir, disant : « Merci, ma bonne fille 1 » avec un accent pleinement paternel ; mais elle ytait si grande et si belle , et lui , il ytait encore si jeune et si charmant ! Je fis mon pos- sible pour m’imaginer que ce mari tromptS consenti- rait de bon coeur i ne pas s’en apercevoir, lant il ytait heureux pfere! On se sdpara bientot pour se r^unir au diner. La famille ytait occup<5e de mille soins pour la grande jourmte du lendemain. Les bommes sortirent en- semble. Je reslai seul au salon avec madame de Val- vfcdre et ses deux belles-sceurs. Ce fut une nouvclle phase de mon supplice. J’attendais avec angoisse la possibility d’echanger quelques mots avec Alida. Paule, appelee par madame Obernay pour essaycr sa toilette de noces, sortil bientot ; mais mademoiselle Juste etait comme rivec 3i son fauteuil. Elle continuait done ses functions de gardienne de l’lionneur de son frere en dypit des mesures prises pour l’en dispenser. Je re- gardai avec attention son prolil austere, et je sentis en V AL Vft DRE. 171 elle autre chose que le d^sir de contrarier. Elle rem- plissait un devoir qui lui pesait. Elle Ie remplissait cn ddpit de tous et d’elle-meroe. Son rd&ard lucide, qui surprenait les rougeurs d’impatience d’Alida et qui pdndtrait nion affreux malaise , scmblait nous dire A 1’un et A l’autre : « Croyez-vous que cela m’amuse ? » Au bout d’une heure de conversation trds-pdniblc dont mademoiselle Juste et moi Times tous les frais, car Alida dtait trop irritde pour avoir la force de le dissimuler, j’appris enfin par hasard que M. de Val- vddre, au lieu d’accompagner ses sceurs et ses en- fants jusqu’A Genfeve le 8 juillet, les avait confies A Obernay pour s’arreter autour.du Simplon. Je me hatai d’aller au-devant de la ddcouverle qui me me- nacait, en disant que, IA precisement, j’avais renconfrd M. de Valvedre et avais fait connaissance avec lui sans savoir son nom. — C’est singulier, observa' mademoiselle Juste; M. Obernay ne croyait pas que vous fussiez de ce cote-lA. Je rd pond is avec aplomb qu’en voulant gagner la vallde du Rh6ne par le mont Cervin, j’avais fait fausse route, et que j’avais profile de ma bdvue pour voir le Simplon, mais que, craignant les plaisanteries d’Ober- nay sur mon dtourderie A me conduire en ddpit de ses instructions, je ne m’enetais pas vantd dans ma lettre. — Puisque vous dtiez si prds de Valvddre, dit Alida avec la mdme tranquillity, vous eussiez du venir me voir. 1"2 VA LVEDRE. — Vous ne m’y aviez pas autorist 1 , repondis-je, et je n’ai pas osd. Mademoiselle Juste nous regarda tous les deux, et il me sembla bien qu’elle n|<Hait pas notre dupe. Dbs que je fus seul avec Alida, je lui parlai avee elfroi de cette fatale rencontre et lui demandai si elle ne pensait pas que son mari put concevoir des doules. — Lui jaloux? rtfpondit-elle en haussant les £pau- les. Il ne me fait pas tant d’honneur! Voyons, re- prenez vos esprits, ayez du sang-froid. Je vous avertis que vous en manquez, et qu'ici vous avcz paru d’une timidite singulifcre. On a ddjA fait la remarque que vousn’eliez pas ainsi a votre premiere apparition dans la maison. — Je ne vous cache pas, repris-je, que je suis sur des Opines. II me semble ichaque instant qu’on va me demander compte de ce voyage du cdt<$ de Valvfcdre et m’^craser sous le ridicule du pr&exte que je viens de trouver. M. de Valvfedre doit m’en vouloir de' m’etrc moqu6 de lui en me donnant pour un com6- dien. II est vrai qu’il s’est laisse trailer de docteur : je le prenais pour un medecin; mais j’ai eu I’initiative de ma m^prise, et il n’a rien fait pour m’y confirmer ou pour m’en retirer, tandis que moi... — Vous a-t-il reparle de cela ? reprit Alida un peu soucieuse. — Non, pas un mot li-dessus! C’est bien Grange. — Alors c’est tout naturel. Valvfcdre ne connait pas Digitiz ed by Goo^e VAl.VEDRE. . n* la fcinte. II a tout oublie; n’y pensons plus et parlous du bon heur d’etre ensemble. Elle me tendait la main. Jc n’eus pas le temps de la pressor contre mes Ifevres. Ses deuxenfants revenaient de la promenade. I Is entraient comnio un ouragan dans la maison et dans le salon. L’ain6 <5 tail beau comme son pere, et lui rcssem- blait d’une manure frappante. Paolino rappelait Alida, mais en charge; il ritait laid. Je me souvins qu’Obernay m’avait parld d’une prf*f6renc marqutie de madame de ValvMre pour Edmond, et involontai- rement j’dpiai les premieres caresses qui accueillirent l’un et l'autre. De tendres baisers furent prodigutis a l’aine, et elle me lepresenfa en me demandant si je le trouvais joli. Elle ellleura A peine les joues de l’autre, en ajoutant : — Quant A celui-ci, il ne 1’est pas, je le saisl Le pauvre enfant se mit A rire, et, serrant latetede sa mere dans ses bras : — C’est 6gal, dit-il, il faut embrasser ton singe! Elle l’embrassa en le grondant de ses manieres brusques. 11 lui avait meurtri les joues avec ses baisers, ou un peu de malice et de vengeance sem- blait se meler a son effusion. Je ne sais pourquoi cette petite scfcne me causa line impression p^nible. Les enfants se mirent A jouer. Alida me demanda A quoi je pensais en la regardant d’un air si sombre. Et, comme je ne rdpondais pas, elle ajouta A voix basse : 10. 174 VALVijDRB. — fites-vous jaloux d’eux? Ce serait cruel. J’ai besoin que vous me consoliez ; car je vais etre separee lie l’un et de l’aulre, & moins que je ne me fixe dans cette odieuse ville de Geneve. Et encore n’est-il pas certain qu’on voulut m’y autoriser. Elle m’appril que M. de Valvedrc s’6tait decide confier Education de ses deux fds & l’excellent pro- fesseur Karl Obernay, pore d’Henri. fileves dans cette beureuse et sainte maison, ils seraient tendrement choy6s par les femmes et instruils sdrieusemcnt par les homines. Alida devait done se rdjouir de cette de- cision, qui epargnait Ji ses enfants les rudes dpreuves du college, et elle s’en rejouissait en effet, mais avec des larmes qui etaient visiblement & l’adresse d’Ed- mond, bien qu’elle fit son possible pour regarder comme une douleur egale l’eioignement du petit Paul. Elle souffrail aussi d’une circonstance toute per- sonnelle, je veux dire 1’ascendant que Juste de Val- vfedre devait prendre de plus en plus sur ses enfants. Elle avait espere les y soustraire, et les voyait rc- tomber davautage sous cette influence, puisque Juste se fixait ii Geneve dans la maison voisine. J’allais lui dire que cette prevention obstintie ne me paraissait pas bien equitable, lorsque Juste rentra et caressa les enfants avec une egale tendresse. Je re- marquai la confiance et la gaiety avec laquelle tous deux grimpferent sur ses genoux et jouerent avec son bonnet, dont elle leur laissa chitfonner les dentelles. L’espiegle Paolino le lui ota m6me tout & fait, et la vieille VALVfeDRE. 175 fille ne fit aucurie difficult^ de montrer scs cheveux gris dbouriffiSs par ces petites mains folles. A ce mo- ment, je vis sur cette figure rigide une maternity si vraie et une bonhomie si touchante, quo je lui par- donnai l’humeur qu’elle m’avait causae. Le diner rassembla tout le monde, except^ M. de ValvAdre, qui ne vint que dans la soiree. J’eus done deux ou trois heures de rt$pit, et je pus me remettre au diapason convenable. 11 nignait dans cette maison une amdnit6 charmante, et je trouvai qu’AIida avait tort quand elle se disait condamn^e A vivre avec des oracles. Si 1’on sentait, dans chacune des personnes qui se trouvaient lit, un fonds de valeur rdelle et ce je ne saisquoidc muroudecalinequitrahitl’^tude ou le respect de l’dtude, on sentait aussi en elles, avec les quality essentielles de la vie pratique, tout le charme de la vie heureuse et digne. Sous certains rapports, il me semblait etre chez moi parmi les miens; mais l’in- t^rieur g^nevois 6tait plus enjou6 et corarae rdchauflte par le rayon de jeunesse et de beaut6 qui brillait dans les yeux d’Addlaide et de Rosa. Leur mfere <5tait corarae ravie dans une beatitude religieuse en regar- dant Paule et en pensant au bonheur d’Henri. Paule etait paisible comme l’innocence, confiante comme la droiture : elle avait peu d’expansions vives; mais, dans chaque mot, dans chaque regard A son fianed, A ses parents et A ses sceurs, il y avait comme un intarissable foyer de dtSvouement et d’admiration. Les trois jeunes filies avaient etd litres des l’enfance, 178 VALVEDRE. elles se tutoyaient et se servaient mutuellement. Toutes trois aimaient mademoiselle Juste, et, bien que Paule lui eut donn6 tort dans ses difftirends avec Alida, on sentait bien qu’elle la chdrissait davantage. Alida etait-elle aimee de ces trois jeunes fdles? fivi- demment, Paule la savait malheureuse et I’aimait naivement pour la consoler. Quant aux demoiselles Gbernay, elles s’efforcaient d’avoir de la sympathie pour elle, et toutes deux l’entouraient d’Agards et de soinsjmais Alida ne les encourageait nullement, et repondait A leurs timides avances avec une gnkce froide et un peu railleuse. Elle les traitait tout bas de femmes savantes, la petite Rosa 6tant ddjik, selon elle, infatui5e de pAdantisme. — Gela ne parait pourtant pas du tout , lui dis-je : I’enfant est ravissante..., et Adelaide me parait une excellente personne. — Oh ! j’etais bien sure que vous auriez de {'indul- gence pour ces beaux yeux-lti ! reprit avec humeur Alida. Je n’osai lui r^pondre : l’4tat de tension nerveuse oil je la voyais me faisait craindre qu’elle ne se trahlt. D’autres jeunes filles, des cousines, des amies arri- vfcrent avec leurs parents. On passa au jardin, qui, sans 6tre grand, 4tait fort beau, plein de (leurs et de grands arbres, avec une vue magnifique au bord de la terrasse. Les enfants demanderent A jouer, et tout le monde s’en mela, except^ les gens Agiis et Alida, qui, assise A l’&iart, me fit signe d’aller auprfcs d’elle. Je KTBy Google ‘ VA I.VBDRR. 177 n’osai obdir. Juste me regardait, et Rosa, qui sYtait beaucoup enhardie avec moi pendant le diner, vint me prendre rdsolument le bras, prdtendant que lout 1 e jeune mondc devait jouer; son papa I’avait dit. J’essayai bien de me faire passer pourvieux; mais elle n’en tint aucun compte. Son frere ouvrit la partiede barres, et il dtait mon aind. Elle me reclamait dans son camp, parce que Henri dlait dans le camp oppose et que je devais courir aussi bien que Iui. Henri m’ap- pela aussi, il fallut oter mon habit et me tnettre en nage. Adelaide courait aprds moi avec la rapidite d’une tlcche. J’avais peine dchappcr a cette jeune Atalante, et je m’dtonnais de tant de force unie & tant de sou- plesse et de grace. Elle riait, la belle fille ; elle mon- trait ses dents dblouissantes. Gontiante an milieu des siens, elle oubliait le tourment des regards ; elle dtait t heureuse, elle dtait enfant, elle resplendissait aux fcux du soleil eouchant, comme ces roses que la pourpre dusoirfait paraitre embrasdes. Je ne la voyais pourtant qu’avec des ycux de frdre. Le ciel m’est tdmoin que je ne songeais quY m’dchap- per de ce tourbillon de courses, de cris et de rires, pour aller rejoindre Alida. Quand, par des miracles destination et de ruse, j’en fus venu -ci bout, je la trouvai sombre et dddaigneuse. Elle dtait revoltde de ma faiblesse, de mon enfantillage ; elle voulait me parler, et je n’avais passu faire un effort pour quitter ces jeux imbdciles et pour venir & elle! J’dtais lache, je craignais les propos, ou j’dlais ddjik charmd par les 173 VALVfeDRE. dix-huit ans et les joues roses d’Addlaide. Enfin elle ^tait indignde, elle dtait jalouse ; elle maudissait ce jour, qu’elle avait attendu avec tant d’ardeur comrae le plus beau de sa vie. J’&ais ddsespdrd de ne pouvoir la consoler; mais M. de Valvfedre venait d’arriver, et je n’osais dire un mot, le sentant li. 11 me semblait qu’il entendait mes paroles avant que mes ldvres leur eussent livrd pas- sage. Alida , plus bardie et comme dedaigneuse du pAril, me reprochait d’etre trop jeune, demanquerde presence d’esprit et d’etre pluscompromettant parma terreur que je ne le serais avec de 1’audace. Je rou- gissais de mon inexperience, je fis de grands efforts pour m’en corriger. Tout le reste de la soiree, je reussis k paraitre trds-enjoud ; alors Alida md trouva trop gai. On le voit, nous dtions condamnds k nous rdunir dans les circonstances les plus pdnibles et les plus irri- tantes. Le soir, retird dans ma chambre, je lui ecrivis: « Vous etes mecontente de moi, et vous me l’avez tdmoigne avec colere. 1’auvre ange, lu souffres ! et j’en suis la cause! Tu maudis ce jour tant ddsird qui ne nous a pas seulement donnd un instant de sdcurite j)Our lire dans les yeux l’un de 1’autre! Me voilA dperdu, furieux contre moi-meme et ne sachant que faire pour dviter ces angoisses et ces impatiences qui me ddvorent aussi, mais que je subirais avec rdsigna- tion, si je pouvais les assumer sur moi seul. Je suis trop jeune, dis-tul Eh bien, pardonne & mon inexpe- Digitized by Googje VALVfeDRE. 179 rience, ct ticns-moi compte de la candeur et de la nouveaute de mes Emotions. Va, la jeunesse est une force et un appui dans les grandes choscs. Tu verras si, dans des perils d’un autre genre, je suis au-dessous de ton rove. Faut-il t’arracher violemment & tous les liens qui pfcsent sur toi? faut-il braver l’univers et m’emparerde tadcstindeft tout prix? Je suis pret, dis un mot. Je peux tout briscr autour de nous deux... Mais tu ne le veux pas, tu m’ordonnes d’attendre, de me soumettre ii des dpreuves contre lesquelles se revolte la franchise de mon ikge! Quel plus grand sacrifice pouvais-je te faire ? Je fais de mon mieux. Prends done pitie de moi, cruellc ! et toi aussi, prends done patience! « Pourquoi envenimer ces douleurs par ton injus- tice? pourquoi me direqu’Adelalde?... Non ! je ne veux pas me souvenir de ce que vous m’avez dit. C’elait insensd, e’etait inique! Une autre que toi! mais existe- t-il doned’autres femmes sur la terre? Laissons cettc folic- et n’y reviens jamais. Parlous d’une circonstance qui m*a bien autrement frappd. Tes deux enfants vont demeurer ici... Et toi, que vas-tu faire? Cette resolu- tion de ton mari ne va-t-elle pas modifier ta vie? Comptes-tu retourner dans cette solitude de Valvedre, ou j’aurais si peu le droit de vivre auprSs de toi, sous les regards de tes voisins provinciaux, et enlouree de gens qui tiendront note de toutes'tes demarches? Tu avais parle d’aller dans quelque grande ville... Songe done! tu le peux a present. Dis, quand pars-tu? oil allons-nous? Je ne peux pas adinettre que tu he- sitcs. R^ponds, mon ame, re ponds ! Un mot, el je supporte tout ce que tu voudras pour sauver ies ap- parences, ou plutot, non, je pars demain soir. Je me dis rappel^ par mes parents, je me soustrais & toutes ces miserables dissimulations qui t’exasperent autant que moi, je cours t’altendre ou tu voudras. Ah ! viens! fuyons! ma vie t’appartient. » La journee du lendemain sYcoula sans que je pusse lui glisser ma lettre. Quoi que m’en eut dit madame de Valvedre, je n’osais trop me confier a la Bianca, qui me semblait bien jeune et bien eveillee pour ce role de depositaire du plus grand secret de ma vie. D’ailleurs, Juste de Valvfedre faisait si bonne garde, que j’en perdais l’esprit. Je ne raconterai pas la c6remonie du manage pro- testant. Le temple <kait si pres de la maison, qu’on s’y rendit a pied sous les yeux des deux villes, ameu- tees en quelque sorte pour voir l’agreable marice, mais surtout la belle Adelaide dans sa fraiche et pu- di(jue toilette. Elle donnait le bras ii M. de Valvfedre, dont la consideration semblait mieux que tout autre porte-respect la proteger contre les brutalites de l’ad- miration. N&mmoins ell§6tait froissee de cette curio- sity outrageante des foules, et marchait trisle, les yeux baisses, belle dans sa tierte souffrante com me une reine qu’on trainerail au supplice. Aprfes elle, Alida ytait aussi un objet demotion. Sa beauty n’etait pas frappante au premier abord ; mais Digitized by Google V A I. V ED HE. 1SI Ie charme en dtait si profond , qu’on l’admirait sur- tout aprfes qu’elle avait pas$6. J’entcndis faire des comparaisons, des reflexions plus ou inoins niaises. 11 me sembla qu’il s’y melait des suspicions sur sa con- duite. J’eus envie de chercher pretexte A une querelle ; mais & Genfeve, si on est tr&s-petite villc, on est gene- ralement bon, et ma colfere eut ridicule. Le soir, il y eut un petit bal compose d’environ cin- quante personnes qui l’ormaient la parente et l’inti- mit6 des deux families. Alida parut avec une toilette exquise, et, sur ma prifcre, elle dansa. Sa grace indo- lente fit son effet magique ; on se pressa autour d’elle, les jeunes gens se la disputfcrent et se montre- rent d’autant plus enfievres qu’elle paraissait moins se soucier d’aucun d’eux en particulier. J’avais espere que la danse me permettrait de lui parler. Ce fut le contraire qui arriva, et a mon tour je pris de l’hu- meur contre elle. Je l’observai en boudant, tres-dis- pos6 A lui chercher noise , si je surprenais la moindre nuance decoquetterie. Ce fut impossible : elle ne vou- lait plaire A personne; mais elle seiftait, elle savait qu’elle charmait tous les homines, et il y avait dans son indilfcrence je ne sais quel air de souverainete blasee, mais touj ours absolue, qui m’irrita. Je trouvai qu’elle parlait A ces jeunes gens, non comine s’ils eus- sent eu des droits sur elle, mais comme si elle en avait eu sur eux, et c’etait, a mon gre, leur faire trop d’hon- neur. Elle avait le grand aplomb des femmes du monde, et je crus rctrouver, dans ses regards a des a 1 Digitized by Google 182 VALYKDRH. etrangcrs, cette prise de possession qui avait boule- verse et ravi moil ame. Certes, auprfes d’elle, Adelaide et ses jeunes amies etaient de simples bourgeoises, tres-ignorantcs de l’empire de leurs cliarmes et tres- iucapables, malgrd 1’eclat de leur jeunesse, de lui dis- puter la plus bumble conquete; mais qu’il y avait de pudeur dans leur modeslie, et comme leur extreme polilesse etait une sauvegarde contre la familiarity! Une petite circonslance me fit insister en moi-meme sur cette remarque. Alida, en se levant, laissa tom her son eventail; dix admirateurs se precipitfercnt pour le ramasser. Pour un peu, on se fut batlu ; elle le prit de la main triomphante qui le lui presentait, sans aucune parole de remerciement, sans meme un sourire de con- vention, et comme si elle etait trop maitresse des vo- lontes de cet inconnu pour lui savoir le moindre gre de son eselavage. C’ytait un bon petit provincial qui parut heureux d’une telle familiarity. En tiit, c’^tait de sa-part une belise ; en theorie, jl avait pourlant rai- son. Quand une femme dispose d’un liomme jusqu’au dedain, elle le provoque plus (ju’eUe ne 1’yioigne, et, quoi qu’on en puisse dire, il y a toujours un peu d’en- couragement tin fond de cos mepr iseries royales. Pour me venger du secret depit que j’eprouvais, je cherchai rjuel service je pourrais rendre 11 Adelaide, qui dansait pres de moi. Je vis qu’elle avait failli tom- ber en glissant sur des feuilles de rose qui s’etaient delac.h(5es de son bouquet, et, comme elle revenait a sa place, je les enlevai vile et adroitement. Elle parut Digitized by Google VALVEDRE. isa s’etonner un peu d’un si beau zele, et cet etonnement nieme elait une impression de pudeur. Je nc la regar- dais pas, craignant d’avoir Fair de mendier un remer- ciement; mais elle me I’adressa un instant apres, quand la figure de la contredanse la replaea prfcs de moi. — Vous m’avez presence d’une chute, me dit-elle tout haut en souriant; vous etes toujours bon pour moi, comme jadis! Bon pour elle! c’etait trop de reconnaissance a coup sur, et cela pouvait amener une declaration de la part d’un impertinent; mais il eut fallu l’etre jusqua l’im- becillile pour ne pas sentir dans l’extreme polilesse de cette chaste lille un doute d’elle-mtkne qui imposait aux autres un respect sans homes. Je n’attendis pas la fin du bal. J’y souflrais trop. Comme j’allais gagner ma petite chambre, Valvedre se trouva devant moi et me fit signe de le suivre a l’ecart. . — Voici l’explication , pensai-je : qu’il se decide done enfin a me chercher querelle, ce mysterieux per- sonnage! Ce sera me soulager d’une montagne qui m’t5toulfe! Mais il s’agissait de bien autre chose. — 11 est arrive ici tantot, me dit-il, des parents de Lausanne sur lesquels on ne comptait plus. On est t'orc6 de leur donner l’hospitalitc et de disposer votre chSmbre. Ce sont deux vieillards, et vous leur cedez naturellement la place ; mais on ne veut pas vous envoyer a l’auberge, on vous confie a moi. J’ai Digitized by Google 1S1 VALVEI1HE. mon pied-a-terre dans la ville, tout pres d’ici; voulcz- vous me permettre d’etre votre lidte ? Je remerciai et j’acceptai resolument. — S’il veut se r^server une explication chez lui, me disais-je, a la bonne heure! j’aime mieux cela. 11 appela son domestique, qui enleva mon mince bagage, et lui-meme me prit le bras pour me conduire & son domicile. C’etait une maison du voisinage, oil il me fit traverser plusieurs pieces encombrees de caisses et d’instruments Stranges, quelques-uns d’une grande dimension et qui brillaient vaguement, dans l’obscu- rit6, d’un <5clat vitreux ou m6tallique. — C’est mon attirail de docteur is sciences, me dit- il en riant. Cela ressemble assez a un laboratoire d’al- cliimiste, n’est-ce pas? Vous comprenez, ajouta-t-il d’un ton indefinissable , que madame de Valvedrc n’aime pas cette habitation, et qu’elle prefere l’agrea- ble liospitalite des Obernay? Mais vous dormircz ici fort tranquille. Voici la porte de voire chambrc, et voici la clef de la maison; car le bal n’est pasfmi la- bas, et, si vous vouliez y retourner... — Pourquoi y retournerais-je? repondis-je alfectant I’indifference. Je n’aime pas le bal, moi! — N’y a-t-il done personne dans ce bal qui vous interesse ? — Tous les Obernay m’interessent; mais le bal est la plus maussade manifere de jouir de la societe des gens qu’on aime. — Eh! pas toujours! II donne une certaine anima- Digilized by Go^gte'® tion... Quaml jYdais jeune, je ne haissais pas cc bruil-lA. — C’est que vous avcz eu 1’esprit d’etre jeune, mon- sieur de Valvedre. A present, on ne l’a plus. On est vieux A vingt ans. — Je n’en crois rien, dit-il en allumant son cigare ; car il m’avait suivi dans la chambre qui m’etait desti- nee, eomme pour s’assurer que rien n’y manquail a mon bien-etre. Je crois que c’est une pretention ! — De ma part? repondis-je un peu blesse de la lefon. — Pcut-etre aussi de votre part, et sans que vous soyez pour cela coupable ou ridicule. C’est une mode, et la jeunesse ne peut se soustraire a son empire. Elle s’y soumet de bonne foi , parce que la plus nouvelle mode lUi parait toujours la meilleure; mais, si vous m’en croyez, vous examinerez un peu serieusement les dangers de celle-ci, et vous ne vous y laisserez pas trop prendre. Son accent avait tant de douceur et de bont6, que je cessai de croire & un piege tendu par sa suspicion A mon inexperience, et, retombant sous Ie charme, j’eprouvai plus que jamais tout d’un coup le besoin de lui ouvrir mon cceur. 11 y avait 1A quelque chose d’horriblo dont je ne saurais meme aujourd’hui me rendre compte. Je souhaitais son estime, et je courais au-devant de son affection sans pouvoir renoncer A lui infliger le plus amer des outrages! 11 medit encore quelciues paroles qui lurent eomme un trait de lumiere sur le fond do sa pens<5e. 11 me sembla qu’en m’invitant it retourner au bal, c’est-ii- dire etre jeime, naif et croyant, il essayait de savoir quelle impression Adelaide avait faite sur moi et si j’etais capable d’aimer, car le nom de cette char- mante fille arriva, je ne me rappelle plus comment , sur ses Ifevres. Je fis d’elle le plus grand 61oge, autant pour paraitre . libre de coeur et d’esprit vis-i-vis de sa femme quo pour voir s’il eprouvait quelque secrfcte douleur & propos de sa fille adoptive. Que n’aurais-je pas donne pour decouvrir qu’il l’aimait & l'insu de lui-meme, et que l’infidelit^ d’Alida ne troublerait pas la paix de son ame genereuse ! Mais, s’il aimait Adelaide, c’etait avec un desinteressement si vrai , ou avec une si ht$- roi'que abnegation, que je ne pus saisir aucun trouble dans ses yeux ni dans ses paroles. — Je n’ajoute rien il vos eloges, dit-il, et, si vous la connaissiez comme moi qui 1’ai vue naitre, vous sau- riez que rien ne peut exprimer la droiture et la.bonte de cette ilme-Ki. Heureux rhomme qui sera digne d’etre son compagnon et son appui dans la vie! C’est un si grand honneur et une si grande felicite it envi- sager, que celui-li devra y travailler serieusement, et n’aura jamais le droit de se dire sceptique ou desen- chante. — Monsieur de Valvfedre, m’ecriai-je involontairc- ment, vous semblez me dire f[ue je pourrais aspirer... — A conquerir sa conliance? Non, je ne puis dire Digitize^ TCToOQle ' VALVfcDRE. 187 cela, je n’en sais rien. Elle vous commit encore trop pen, et mil ne peut lire dans l’avenir; mais vous n’i- gnorez pas que, dans le cas oil cela arriverait, vos pa- rents et les siens s’en rejouiraient beaucoup. — Henri ne s’en rejouirait peut-elre pas! repon- dis-je. — Henri? lui qui vous aime si ardemment? Prenez garde d’etre ingrat, mon clier enfant! — Non, non! ne me croyez pas ingrat! Je sais qu’il m’aime, je le sais d’autant plus qu’il m’aime en depit de nos differences d’opinions et de caractfcres ; mais ces differences, qu’il me pardonne pour son compte, le feraient beaucoup reflechir, s’il s’agissait de me confier le sort d’une de ses sceurs. — Quelles sont done ces differences? II ne me les a pas signalees en me pprlant de vous avec effusion. Voyons, rfipugnez-vous & me les dire? Je suis l'ami de la famille Obernay, et il y a eu , dans la votre , un homme que j’aimais et respectais infiniment. Je ne parle pas de votre pfcre, qui nitrite egalement ces sentiments-li, mais que j’ai fort peu connu; je parle de votre oncle Antonin, un savant it qui je dois les premieres et les meilleures notions de ma vie intellec- tuelle et morale. 11 y avait, entre lui et moi, A peu prfes la meme distance d’flge qui existe aujourd’hui cutre vous et moi. Vous v6yez que j’ai le droit de vous porter un vif int<$ret, et que j’aimerais it m’acquitter envers sa m^moire en devenant votre conseil et votre ami comme il etait le mien. Parlez-moi done A emur Digitized by Google IRS VA LVBDRE. ouvert et dites-moi cc que le brave Henri Obernay vous reproche. .le fus sur le point de m’epancher dans le scin de Valvedre comme un enfant qui se confesse, et non plus commc un orgueilleux qui se defend. Pourquoi ne cfidai-je point & un salutaire ontrainement? II eut probablement arraclie de ma poitrine, sans le savoir et par la scule puissance de sa haute moralite, le trait empoisonne qui devait se tourner contre Iui; mais je cberissais trop ma blcssure, et j’eus peur de la voir former. J’eprouvais aussi une horreuP instinctive d’un pareil ^panchement avec celui dont j’^tais le rival. 11 fallait etrc resolu & ne plus I’etre, ou devenir le dernier des hypocrites. J’eludai l’explication. — Henri me reproche prdcis^ment, lui rcpondis-je, le scepticisme, cette maladie de I’ame dont vous voulcz me guerir ; mais ceci nous menerait trop loin ce soir, et, si vous le permettez, nous en causerons une autre fois. — Allons, dit-il, je vois que vous avez envie de rc- tourner au hal, et peut-etrc sera-ce un meilleur re- mede i vos ennuis que tous mcs raisonnements. Un seul mot avant que je vous donne le bonsoir... Pour- quoi m’avez-vous dit, A notre premiere rencontre, que vous (Hiez comedien? — Pour me sauver d’une sotte honte! Vous m’aviez surpris parlant tout seul. — Et puis, en voyage, on aime it mystifier les pas- sants, n’est-il pas vrai? VALVEDRE. 189 — Oui ! on fait I’agreable vis-i-vis de soi-meme, on so croit fort spirltuel, et on s’apergoit tout d’un coup que Ton n’est qu’un impertinent de mauvais gout en presence d’un homme de merite. — Allons, allons, reprit en riant Valvedre, le pauvre homme de merite vous pardonne de tout son copur et ne racontera rien de ceci it la bonne Adelaide. J’&ais fort embarrasse de mon role, et, par mo- ments, je me persuadais, malgr^ la liberte d’esprit de M. de Valvitdre, que, s’il avait en depit de lui-memc quelque velteite de jalousie, c’&ait bien plus it propos d’Ad^laide qu’it propos de sa femme. Je me maudis- sais done d’etre toujours dans la n^cessit^ de le faire souffrir. Pourtant je me rappelais les premieres pa- roles qu’il m’avait dites au Simplon : « J’ai beaucoup aime une femme qui est morte. » 11 aimait done en souvenir, et e’est lit qu’il puisait sans doute la force de n’etre ni jaloux de sa femme, ni epris d’une autre. Quoi qu’il en soit, je voulus au moins le delivrer d’un trouble possible, en lui disant que je me trou- vais encore trop jeune pour songer au mariage, et que, si je venais it y songer, ce serait lorsque Rosa serait en ige de quitter sa poupee. — Rosa! rt;pondit-il avec quelque vivacity. Eh! mais oui... vos ages s’accorderont peut-etre mieux alors! Je la connais autant que I’autre, et e’est un tnSsor aussi que cette enfant-lit. Mais partez done et faitesdanser mon petit diabfe rose. Allons, allons! vous n’etes pas encore aussi vieux que vous le prelendiez! u. Digitized by Google too 4 VALVEDRE. II me tendit la main, cette main loyale qui brulait la mienne, et je m’enfuis comme tin coupable, pen- dant qu’il disparaissait au milieu de ses telescopes et de ses alambics. VI Je retournai chez les Obernay. On dansait encore ; maisAlida, secr&tement blessee de mon depart, s’etait retiree. Le jardin etait illuming; on s’y promenait par groupes dans l’intervalle des conlredanses et des valses. 11 n’y avait aucun rnoyen de nouer un mys- tfere quelconque dans cede fete modeste, pleine de bonhomie et d’honnete abandon. Je ne vis pas repa- raitre Valv&dre, et j’aflfectai, devant mademoiselle Juste, qui tenait bon jusqu’St la fin, beaucoup de gaiete et de liberty d’esprit. On proposa un cotillon, et les jeunes filles decidfcrent que tout le monde en serait. J’allai inviter mademoiselle Juste, Henri ayant invite sa mfere. — Quoi ! me dit en souriant la vieille fille, vous voulez que je danse aussi, moi? Eh bien, soit. Je ferai avec vous une fois le tour de la salle; apr&s quoi, je serai fibre de me faire' remplacer par une danseuse dont je vais m’assurer d’avance. Je ne pus voir a qui elle s’adressait; il y avait un peu Digitized_by Google vaj.v6dre. 101 de confusion pour prendre place .Je me trouvai avec elle vis-ii-vis de M. Obernay p6re et d’Ad^Iaide. Quand ils eurent ouvert fa figure, les deux graves personnages se firent signe et s’4clipsfcrent. Je devenais le cavalier d’Adelaide, avec laquelle je n’avais pas ose danser sous les yeux d’Alida, et (|ui me tendit sa belle main avec confiance. Elle n’y entendait certes pas malice; mais mademoiselle Juste savait bien ce qu’elle faisait. Elle parlait bas au pbre Obernay en nous regardant d’un air moilitS bienvcillant, moititi railleur. La figure can- dide du vieillard semblait lui r^pondrc : « Vous croyez ? Moi , je n’en sais rien, ce n’est pas impossible. » Oui, je I’ai su plus tard, ils parlaient du manage autrefois vaguement projet6 avec mes parents. Juste, sans rien savoir de mon amour pour Alida, pressentait quelque charme dej& jete sur moi par l’enchantcresse, et elle s’effortait de le faire echouer en me rappro- cliant de ma fiancee. Ma fiancee! cetle. splendide et parfaite creature cut pu etre ft moi ! Et moi, je pr^- ferais ft line vie excellente et A de celestes felicites les orages de la passion et le d^sastre de mon existence ! Je me disais cela en tenant sa main dans la mienne, en atfrontant les magnificences de son divin sourire, en contemplant les perfections de tout son etre pudi- que et suave! Et j’&ais fier de moi, parce qu’elle n’6veillait en moi aucun instinct, aucun gej’me d'inli- delite envers ma dangereuse et terrible souveraine! Ah ! si elle eut pu lire dans mon ame, celle qui la pos- sedait si entierement! Mais elle y lisait a contre-sens, Digitized by Google et son ceil irrile me condamnait au moment do mon plus pur triomphe sur moi-memc; car (die etait lit, cette magicienne haletante et jalouse, elle m’epiait d’un ceil trouble par la fifcvre. Quelle victoire pour luste, si elle eut pu le deviner! L’appartement de madame de Valvfedre 6tait au- dessus de la salle oil Ton dansait. D’un cabinet de toi- lette en entre-sol, on pouvait voir tout ce qui se passait en has par une rosace masquee de guirlandes. Alida avait voulu jeter machinalement- un dernier regard sur la petite fete; elle avait ecarte le feuillage, et, me voyant lit, elle 6tait rest^e cloude A sa place. Et moi, me sentant sous les yeux de Juste, je croyais etre un grand diplomate et servir habilement la cause de mon amour en m’oecupant d’ Adelaide el en jouant le role d’un petit jeune homme enivre de mouvement et de gaiety ! Aussi le lcndemain , quand j’eus rtfussi it faire tenir ma lettre a madame de Valvedre, je rcgus une rdponse foudroyante. Elle brisait lout, elle me rendait ma liberty. Dans la matinee, Juste et Paule avaient parlA devant elle de mon union projetee avec Adelaide et d’une reccnte lettre de ma mfere it madame Obernay, ou ce desir etait delicatement exprime. « Jc ne savais ricn de tout cela, disait Alida, vous me l’avie* laisse ignorer. En apprenant quo votre voyage en Suisse n’avait pas eu d’autre but que la poursuite de ce mariago, et en voyant de mes propres yeux, cette nuit, combicn vous etiez ravi de la beauts VALVftDRB. 193 de votre future, je me suis explique votre conduite depuis trois jours.- Dts que vous etes entrd dans cette maison, dhs que vous avez vu celle qu’on vous dcs- tinait, votre manitre d'etre avec moi a entitrement changt. Vous n’avez pas su trouver un instant pour me parler en secret, vous qjavez pas pu inventer le plus petit expedient, vous qui savez si bien pdndtrer dans les forteresses par-dessus les murs, quand le dtsir vient en aide it votre gdnie. Vous avez ete vaincu par l’tclat 5e la jeunesse, et, moi, j’ai p&li, j’ai disparu comme une etoile de la nuit devant le soleil levant. C’est tout simple. Enfant, je ne vous en veux pas ; mais pourquoi manquer de franchise? pourquoi m’avoir fait souffrir mille tortures? pourquoi, sachant que je haissais i bon droit certaine vieille fdle, l’avoir traitde avec une vtntration ridicule? N’avez-vous pas senti dejil des mouvements de malveillance, presque d’aver- sion, contrela malheureuse Alida? 11 me semble que, dans un moment, l’unique moment oil vos regards* sinon vos paroles, pouvaient me rassurer, vous m’avez fait entendre que j’^tais , selon vous, une mauvaise nitre. Oui , oui , on vous avail dejil dit cela, que je preferais mon bel Edmond it mon pauvre Paul , que celui-ci etait une victime de ma partiality, de mon in- justice : c’est le thfcme favori de mademoiselle Juste, et elle avait bien reussi it le persuader it mon mari, qui m’estime ; elle a du rdussir plus vite it le prouvcr it mon amant, qui ne m’estime pas! » Allons! il faut se placer au-dessus de ces mistresl Digitized by Google 194 VALVEDRE. Ii faul que je dedaigne tout cela, et que je vous ap- prenne que, si je suis une personne odieuse, au moins j’ai la tierte qui convient a ma situation, £pargnez- vousdc vains mensonges; vous aimez Adelaide et vous _ • serez son mari, je vais vous y aider de tout mon pou- voir. Renvoyez-moi nies Jettres et reprenez les votres. Je vous pardonne de tout mon coeur comme on doit pardonner aux enfants. J’aurai plus de peine It m’ab- soudre moi-meme de ma folie et de ma credulite. » Ainsi ce n’ctaitpas assez de la situation terrible ou nous nous trouvions vis-ii-vis de la famille et de la societe : il faliait que le desespoir, la jalousie et la colfere missent en cendre nos pauvres cceurs deja battus en ruine ! Je fus pris d’un acebs de rage contre la destin^e, contre Alida et contre mOi-meme. J’allai faire mes adieuxa la famille Obernay, et je repartis pour mon pretendu voyage d’agrement; mais jem’arretai a deux lieues de Genfeve, en proie a une terreur douloureuse. Jen’avaispas pris conge de madame de Valvbdre ; elle etait sortie quand j’etais all6 faire mes adieux. En ren- trant et en apprenantma brusque resolution, elle 6tait bien femme It se trahir; mon depart, au lieu de la sauver, pouvait la perdre... Je revins sur mes pas, incapable d’ailleurs de supporter la pensee de ses souf- frances. Je feignis d’avoir oublie quelque cbose chez Obernay, et j’y arrivai avant qu’Alida flit rentrc'e. Oil done etait-elle depuis le matin ? Adelaide et Rosa etaieut seules ii la maison. Je me hasardai a leur demander si \ Digitized by Googli VALVEDRE. 103 madame de Valvfedre avait aussi quitty Geneve. Je regrettais de ne l’avoir pas salute. Adelaide me re- pondit avec une sainte tranquillity que madame de Valvfedre ytait a la chapelle caljiolique ^u bas de la rue. Et, comme elle prenait mon trouble pour de la surprise, elle ajouta : — Est-ce que cela vous Dionne? Elle est fervente pa- piste, et, nous autres hyrytiques, nous respectons toute sincerity. C’est demain, nousa-t-elle dit, l’anniversaire de la mort de sa mfere ; et elle se reproche de nous avoir fait, cette nuit, le sacrifice de danser. Elle veut s’en confesser, commander une messe, je erois... En- fin, si vous vouliez prendre cong<5 d’elle, attendez-la. — Non, r4pondis-je, vous voudrez bien lui expri- mer mes regrets. Les deux soeurs essayferent de me retenir, pour cau- ser, disaient-elles, une bonne surprise k Henri, qui allait rentrer. Adelaide insista beaucoup ; mais, comme t je ne c^dai pas, et que, sans m’en vouloir, elle me dit amicalement adieu et gaiement bon voyage, je vis que cette simplicity de manures bienveillantes ne couvrait aucun regret dychirant. Je fus it peine dehors, que je me dirigeai vers la petite yglise. J’y entrai ; elle ytait dyserte. Je fis le tour de la nef; dans un coin obscur et froid, je vis, entre un confessionnal et Tangle de la muraille, une femme habillee de noir, agenouillee sur le pave, et comme ecrasye sous le poids d’une douleur extatique. Elle ytait couverte de tant de voiles, que j’hysitai a la re- Digilized by Google IOC V A L V K D R E. conna.tro Enfin je devinai ses formes d&icafes sous cctepe de son deuil. et je me hasardai k lui toucher C braS ' Ce bras roidi et g«ac <5 ne sentit rien. Je me [Capita, sur-elje, je la soulevai, je l’entrainai. Elle se ramma fa, blement et fit un effort pour me repousse,- - Ou me conduisez-vous? dit-elle avec egarement Je n’en sais rien! k Fair, au soleil! vous eies mourante. “ A, ' ! ,allait C, ° nC me ,aisser m ourir!... j’^tais si Je poussai au hasard une porte laterale qui se nre- senta devant moi, et je me trouvai dans une ruelle etrmte et pen frequence. Je vis un jardin ouvert. Al, da sans savoir ou elle etait, put marcher j usque-]* Je la fis entrer dans ce jardin et s’asseoir sur un banc au soled. Nous dtions chez des inconnus, des marai- chers; les patrons etaient absents. Un journalier qui travadlait dans un carrd de legumes nous regarda en- trer, et, supposant que nous <5tions de la maison il se remit a l’ouvrago sans plus s’occuper de nous Le hasard amenait done ce t<5te-a-tete impossible! Ouand Alida se sentit rammee par la chaleur j e la eonduisis au bout de'ce jardin assez profond, q U . re- montait la colline de la vieille ville, et je m’assis au- pres d elle sous un berceau de houblon. Elio m'dcouto longtcmps sans rien dire; p„j, me laissant prendre see mains liMes et Iremblante.'elle s avoua ddsarm^e. -Je suis brisee, me dit-elle. el je vous dcoule Digitized by Google VALVEDRE. 107 com mo dans un rove. J’ai prie et pleure toute la jour- nee, et je ne voulais reparaitre devant mes enfants que quand Dieu m’aurait rendu la force de vivre; mais Dieu m’abandonne, il m’a ecrasee de honte et de remords sans m’envoyer le vrai repentir qui inspire les bonnes resolutions. J’ai invoqu<$ l’ilme de ma nature, elle m’a repondu : « Le repos n’est que dans la morl! » J’ai senti le froid de la derniere heure, et , loin de m’en defentlre, je m'y suis abandonn^e avec une volupt6 amtire. 11 me semblait qu’en mourant U\, aux pieds du Christ , non pas assez rachelee par ma foi, mais purifiee par ma douleur, j’aurais au moins le repos etern el, le neant pour refuge. Dieu n’a pas plus voulu de ma destruction que de mes pleurs. II vous a amene 1& pour me forcer A aimer, & bruler, tt souffrir encore. Eh bien, que sa volonte soit faite! Je suis moins effrayOe de l’avenir depuis que je sais que je peux mourir de fatigue et fie chagrin quand le far- deau sera trop lourd. Alida etait si saisissante et si belle dans son volup- tueux aecablement, que je trouvai.l’eloquence d’un coeur profondement <hnu pour la convaincre et la rap- peler & la vie, 1 I’amour et & 1’esperance. Elle me vit si navr6 de sa peine, qu’a son tour elle eut piti6 de moi et se reprocha mes pleurs. Nous eebangeames les serments les plus enthousiastes d’etre & jamais l’un l’autre'quoi qu’il put arriver de nous; mais, en nous separant, qu’allions-nous faire? J’^tais parti pourtoutes les personnes que nous connaissions & Geneve. L’heure Digitized by Google 198 VA1.VRDRE. avanpait, on pouvait s’inquidter de l’absence dc ma- dame de Valvddre et la chercher, — Rentrez, lui dis-je ; je dois quitter cette ville, oil nous sommes entourds de dangers et d’amertumes. Je me tiendrai dans les environs, je m’y cacherai et je vous dcrirai. 11 faut absolument que nous trouvions le moyen de nous voir avec sdcuritd et d’arranger notre avenir d’une manidre decisive. — Ecrivez it la Bianca, me dit-elle ; j’aurai vos lettres plus vite que par la poste reslanle. Je resterai it Genfeve pour les recevoir, et, de mon cotd, je rdfldchirai k la possibility de nous revoir bientot. Elle redescendit le jardin, et j’y restai aprfes elle pour qu’on ne nous vit pas sortir ensemble. Au bout de dix minutes, j’allais me retirer, lorsque je m’en- tendis appeler it voix basse. Je tournai la tete; une petite porte venait de s’ouvrir derridre moi daqs le mur. Personne ne paraissait, je n’avais pas reconnu la voix; on m’avait appeld par mon prenom. £tait-ce Obernay? Je m’avancai et vis Moserwald, qui m’atti- rait vers lui par signes, d’un air de mystdre. Dds que je fus entre, il referma la porte derridre nous, et je me trouvai dans un autre enclos, ddsert, cultivd en prairie, ou plulot abandoned il la vdgelation naturellei- ou paissaient deux chdvres et une vache. Autour de cet enclos si ndgligd regnait une vigne en berceau soutenue par un treillage tout neuf ii lbsanges serrees. G’est sous cet abri que Moserwald m’invitait il le suivre. Il mit le doigt sur ses Idvres et me condui- Digitized by Google VALVfiDRE. 199 sit sous l’auvent d’une sortc de masure situee A 1'un des bouts de l’enclos. LA, il me parla ainsi : — D’abord faites attention, mon cher! Tout ce qui se dit sous la treille peut etre entendu A droite et a gauche A travers les murs, qui ne sont ni dpais ni hauts. A gauche, vous avez le jardin de Manasse, un de mes pauvres coreligionnaires qui m’est tout de- vout; c’est 1A que vous 6tiez tout A l’heure avec elle, j’ai tout entendu! A droite, le mur est encore plus pertide, je l’ai fait amincir et percer d’ouvertures im- perceptibles qui permettent de voir et d’ entendre ce qui se passe dans le jardin des Obernay. Ici, entre les deux enclos, vous etes chez moi. J’ai achete ce lopin de terre pour etre auprfes d 'elle, pour la Fegarder, pour l’ecouter, pour surprendre ses secrets, s’il est possible, J’ai fait le guet pour rien tous ces jours-ci; mais, au- jourd’hui, en £coutant par hasard de l’autre cotf;, j’en ai appris plus que je ne voudrais en savoir. N’importe, c’est un fait accompli. Elle vous aime, je n’espfcre plus rien ; mais je reste son ami et le votre. Je vous l’avais promis, je.n’ai qu’une parole. Je-vois que vous etes grandement afflig^s et tourment^s tous les deux. 'Je serai, moi, votre providence. Restez cache ici; la ba- raque n’est pas belle, mais elle est assez propre en dedans. Je l’ai fait arranger en secret et sans bruit, sans que personne s’en soit dould, il y a deja six mois, lorsque j’esp^rais qu’eJ/e serait, un jour ou l’autre, touch^e de mes soins, et qu’elle daignerait venir se reposer 1A... 11 n’y faut plus songer! Elle y Digitized by Google * 200 VALVfeDRK. viendra pour vous. Allons, mon argent et mon savoir- faire ne seront pas tout & fait pcrdus, puisqu’ils servi- ront it son bonheur et au votre. Adieu, mon cher. Ne vous montrez pas, ne vouspromenez pas !e jour dans l’endroit decouvert; on pourrait vous voir des maisons voisines. Ecrivez des lettres d’amour tant que lc soleil brille, ou ne prenez l’air que sous le berceau. A la nuit noire, vous pourrez vous risquer dans la cam- . pagne, qui commence it deux pas d’ici. Manassti va etre it vos ordres. II vous fera d’assez bonne cuisine; il renverra les ouvriers, qui pourraient causer. 11 portera vos lettres au besoin et les remottra avec une habilete sans pareille. Fiez-vous it lui; il me doit tout, et dans un instant il va savoir qu’il vous appartient pour trois jours. Trois jours, c’est bien assez pour se concerter, car je vois que vous cherchez Ie moyende vous reunir. Cela ftnira par un enR>vement! je m’y attends bien. Prenez garde pourtant ; ne faites rien sans me con- suiter. On peut assurer son bonheur sans perdre la position d’une femme. Ne soyez pas imprudent, con- duisez-vous en homme d’honneur, ou bien, ma foil je crois que je me rqettrais contre vous, et que, mal- gre mon peu de gout pour les duels, il faudrait nous couper la gorge... Adieu, adieu, ne me rcmerciez pas! Ce que je fais, je le fais par tigoi'sme; c’est encore de l’amour! mais c’est de l’amour d6sesp<5r£. Adieu!... Ah!- it propos, il faut que je retire de lit quelques pa- piers; entrons. Abasourdi et irresolu, je le suivis dans l’interieur de Digitized byTloOgle 201 « VALViSDRK. ce hangar en ruine, tout charge de lierre ct de jou- barbes. Une petite construction neuve s'abritait sous cette carapace et s’ouvrait de l’autre cdt6 du jardin sur un etroit parterre (■blouissant de roses. L’apparlemenl mysterieux se composait de trois petites pieces d’un luxe inoul. — Tenez, dit Moserwald en me montrant, sur une console de rouge antique, une coupe d’or ciselti rem- plie jusqu’aux bords de perles fines trfes-grosses, je laisse cela ici. G’est le collier que je lui destinais it sa premiere visite, et , & chaque visile, la coupe eut con- tenu quelque autre merveille; mais, dans ce temps-li, vous savez, elle n’a pas seulement daigne voir mu figure!... N’importe, vous lui ollrircz ces perles de ma part... Non, elle les refuserait; vous les lui don- nerez comme venant de vous. Si elle les mdprise, qu’elle en fasse un collier a son cliien ! Si elle n’en veut pas, qu’elle les seme dans les orties! Moi, je ne veux plus les voir, ces perles que j’avais clioisies une a une dans les plus beaux apports du Levant. Non, non, cela me ferait mal de les regardcr. Ce n’est pas lit ce que je voulais retirer d’ici. C’est un paquet de brouillons de lettres que je voulais lui ecrire. 11 ne faut pas qu’elle les trouve et qu’ellc s’en moque. Ah! voyez, le paquet est gros ! Je lui eccivais tous les jours, Cjuand elle etait ici ; mais, quand il s’agissait de cache- tor et d’envoyer, je n’osais plus. Je sentais que mon style etait lourd, mon iraneais incorrect... Que n’au- rais-je pas donne pour savoir lourner cela comme Digitized by Google ZOJi VALVKDKF.. vous le savez dans doutcl Mais on ne me 1’a point ap- pris, et j’avais peur dc la fairc rire, moi qui me sen- this tout en feu en ecrivant. Allons, je remporte ma potisie, et je pars. Ne me parlez pas... Non, non! pas un mot; adieu. J’ai le coeur gros. Si vous m’empechiez de me devouer pour clle, je vous tuerais et je me tuerais ensuite... Ah! ceci me fait penser... Quand on a des rendez-vous avec une femme, il ne faut pas so laisser surprendre et assassiner. VoilA des pistolets dans leur boite. Ils sont bons, allez ! on les a faits pour moi, et aucun souverain n’en a de pareils... Ecoutez! encore un mot! si vous voulez me voir, Manasse vous deguisera et vous conduira dans la soiree A mon hotel. II .vous fera entrer sans que personne vous remarque. Fut-ce au milieu de la nuit, je vous recevrai. Vous aurez besoin de mes conseils, vous verrez! Adieu, adieu ! soyez heureux, mais rendez-la heureuse. II me fut impossible d’interrompre ce flux de pa- roles, oil le grossier et le ridicule des details etaient emportes par un souffle de passion exaltee et sincere. II se deroba A mes refus, A mes remerciements, A mes delegations, dont, au reste, je sentais bien I’inutilitd. 11 tenait mon secret, et il fallait lui laisser exercer son •* ddvouement ou craindre son depit. Il me repoussa dans le casino, il rfl’enferma dans le jardin, et je me sou mis, et je l’aimai en diipit dc tout; car il pleu- rait A chaudes larmes, et je pleurais aussi coniine un enfant brise par des Emotions au-dessus de ses forces. VAI.VKDRE. 'JtW Quand j’eus ropris un pen mes sens et resume ma situation, j’eus liorreurde ma faiblesse. — Non certes, m’ecriai-je interieurement , je n'at- tirerai pas Alidadans ce lieu, ou son image a etc pro- fanee par des esperances outrageantes. Elio ne verrait qu’avec degout ce lu\e et ces presents que lui destinait un amour indigne d’elle. Et, moi-meme, je souffre ici comme dans un air malsain charge d’idees revol- tantes. Je n’Acrirai pas d’ici it Alida ; je sortirai ce soir de ce refuge impur pour n’y jamais rentrer! La nuit approchait. Des qu’elle fut sombre, je priai ManassA, qui etait venu prendre mes ordrcs, de me conduire chez Mosenvald ; mais Moserwald arrivait au meme instant pour s’informer de moi, et nous ren- trames ensemble dans le casino, oil, sur 1’ordre de son maitre, ManassA nous servit un re pas tres-rechcrch^. — Mangeons d’abord, disait Moserwald. Je ne serais pas rentrd ici au risque d’y rencontrer une personne qui ne doit pas m’y voir ; mais, puisque vous me dites qu’elle n’y viendra pas, et puisque vous vouliez venir me parler, nous serons plus tranquilles ici que chez moi. Vous n’aviez pas pensA a diner, je m’en doulais. Moi, je n’y songeais que pour vous, mais voilik que je me sens tout it coup grand’faim. J'ai tant pleure! Je vois qu’on a raison de lc dire ^ les la r mes creusent 1’estomac. 11 mangea comme quatre; apres quoi, les vins d’Es- pagne aidant it la digestion de ses pensees, il me dit naivement : Digitized by Google — Mon chcr, vous me croirez si vous voulez , mais, depuis six mois, voici le premier repas que je fais. Vousavez bien vu qu’i Saint-Pierre je n’; vais pas d’ap- petit. Outre ma melancolie habituelle, j'avais l’amour en tele. Eh bien, la secousse d’aujourd’hui m’a gueri le corps en m’apaisant l’imagination. Vrai, je me sens tout autre, et l’id4e que je fais enlin quelque chose de bon et de grand me relfeve au-dessus d( ma vie ordi- naire. N’en riezpas! En feriez-vous aut'ant ii ma place? Cc n’est pas sur!... Vous autres beaux esprits, vous avez pour vous Eloquence. Cela doit user le ceeur it la longue !... Mais nous voilit seuls. Manasse ne re- viendra pas sans que je le sonne, car, vous voycz, il y a lit un cordon qui glisse sous les trebles et qui aboutit ii sa maisonnette, dans l’enelos voisin. Parlez : que vouliez-vous me dire?’ et pourquoi pretendez-vous que madame de Valvedre ne peut pas venir ici ? Je le lui expliquai sans detour. 11 m’eeouta avec tonic l’attention possible, comme s’il eut voulu s’aviser et s’instruire des delicatesses de l’amour ; puis il reprit la parole. — Vous vous meprenez sur mes esperances, dit-il ; je n’en avais pas. — Vous n’en aviez pas, et vous faisiez decorcr cette maisonnette, vous choisissiez une ii une les plus belles perles d’Oricnt ?... — Je n’esperais rien de ces moycns-la, surtout de- ]>uis l’aflaire de la bague. Faut-il vous repeter que, pour moi, je n’y voyais que deshommages desinte- Digitizoa by Goo^ll^ VALVKDRE. 205 rcss6s,despreuvesdedtivouement, la joiede procurer un petit plaisir feminin it une femme rechercMe ? Vous ne comprenez pas cela, vous! Vous vous etes dit : « Je meriterai et j’obtiendrai I’amour par mes talents et mu rhetorique. » Moi, je n’ai pas de talents. Toute ina valeur est dans ma ricbesse. Chacun offre ce. qu’il a, que diable ! Je n’ai jamais eu la pensee d’acheter une femme de ce nitrite; mais, si par ma passion j’avais pu la convaincre, oil eut <5tti i’otfense quand je serais venu mettre mes tresors sous ses pieds? Tous les jours , 1’amour exprime sa reconnaissance par des dons, et , quand un nabab olfre des bouquets de pier- reries, c’estcomme si vous otfriez un sonnet dans une poignde de tleurs des champs. — Je vois, lui dis-je, que nous ne nous enlendrons pas sur ce point. Admettez, si vous voulez, que j’ai un scrupule deraisonnable, mais sachez (jue ma repu- gnance est invincible. Jamais, je vousle declare, Alida neviendra ici. — Vous etes un ingrat ! lit Moserwald en levant les epaules. — Non, m’ecriai-je, je ne veux pas 6tre ingrat! Je vois que vous ne m’avez pas tromp^ en me disant qu’il y avait en vous des tresors de bonte. Ces tresors-l&, je les accepte. Vous savez le secret de ma vie. Vous 1’avez surpris, je n’ai done pas eu le nitrite de vous le confier, et pourtant je le sens en surete dans voire arm’.- Vous voulez me conseiller dans l’emploi des moyens materials qui peuvent assurer ou compro- 12 —Digitized by Google mettre Ie bonheur et ladignite de la femme que j’aime? Je crois a votre experience, vous connaissez mieux que moi la vie pratique. Je vous consulterai, et, si vous me conseillez bien, ma reconnaissance seraeter- , nolle. Toutes mes repulsions pour certains cotes de votre nature seront vivement combattues et peut-etre effacees en moi par Pamitie. II en est deji ainsi ; oui, j’ai pour vous unereelle affection, j’estime en volisdes qualites d’autant plus precieuses qu’elles sont natives et spontanees. Ne me demandez pas autre chose , ne cherchez jamais a me faire accepter des services d’une valeur venale. Vous n’etes que riche, dites-vous, et chacun offre ce qu’il peut ! Vous vous calomniez : vous voyez bien que vous avez une valeur morale, et que c’est par lit que vous avez conquis ma gratitude et mon affection. Le pauvre Moserwald me serra dans ses bras en recommencant it pleurer. — J’ai done enfin un ami ! s’ecria-t-il, un veritable ami, qui ne me coute pas d’argent! Ma foi, c’est le premier, et cesera le seul. Je connais assez l’humanite pour avoir cela. Eh bien, je le garderai comme la prunelle de mes yeux, et vous, comme mon ami, prenez mon coeur, mon sang et mes entrailles. Neph- tali Moserwald est it vous ii la vie et ii la mort. Apres ces effusions, oil il trouva le moyen d’etre comique et pathetique en meme temps, il me declara qu’il fallait parler raison sur le point capital, l’avenir de madame de ValvMre. Je lui racontai comment je VALVfeDRE 201 m’etais lid & mon insu avec le mari, et, satis lui rien confier des orages de mon amour, je lui fis com- prendre que des relations ordinaires protegees par 1’hVpocrisie des convenances ytaient impossibles entre deux caractferes entiers et passionn^s. 11 me fallait poss&ler 1’ame d’Alida dans la solitude, j’6tais inca- pable de ruser avec son mari et son entourage. — Vous avez grand tort- d’etre ainsi, repondit Mo- serwald. C’est un puritanisme qui rendra toutes choses bien difflciles; mais, si vous etes cassant et maladroit, ce qu’il ya encore de plus habile, c’est de disparaitre. Eh bien, cherchons les moyens. M. de Valvfedre est riche et sa femme n’a rien. Je me suis informe a de bonnes sources, et je sais des choses que vous ignorez probablement ; car vous avez traits d’injurieux mon amour pour elle, et pourtant, par le fait, le vdtre lui sera plus nuisible. Savez-vous qu’on peut l’epouser, cette femme charmante, et que ma fortune me per- mettait d’y pretendrc? — L’^pouser ! Que dites-vous ? Elle n’est done pas marine ?... — Elle est catholique, ValvMre est protestant, et ils se sont marids selon le rite de la confession d’Augs- bourg, qui admet le divorce. Bien que M. de Valvedre soit, & ce qu’on dit, un grand philosophe, il n’a pas jvoulu faire acte de catholicity, et, bien qu’AIida et sa mere fussent trfcs-orthodoxes, ce mariage etait si beau pour une lille sans avoir, que 1’on n’insistapas pour le faire ratifier par voire tfglise et par les lois civiles qui 2(18 V A LVKDRE, condiment i indissolubilitd. On assure quo madame do Valvedre s’est alfectee plus tard do ce genre d’union qui ne lui paraissait pas assez legitime, mais que rien a pu decider son mari a so denationaliscr, civilement et religieusement parlant. Done, le jour ou Valvfedre sera mecontent de sa femme, il pourra la repudier, qu’elle y consente ou non, et la laisser & peu priis dans la misfere. Ne jouez pas avec la situation, Francis! vous n avcz rien, et il y a dix ans quo cette femme vit dans Paisancc. La misere tue 1’amour! — File ne connaitra pas la misere ; je travaillerai. — Vous ne travaillerez pas de longtemps, vousetes trop amoureux. L’amour emporte le genie, je le sais par experience, moi qui n’avais qu’un gros bon sens, e t qui suis parfaitement devenu fou! !e n’ai pas fait une seule bonne affaire depuis que j’avais cette folie en lete. Heureusement, j’en avais fait auparavant ; mais revenons & vous, et supposons, si vous voulez, que vous ferez, malgre l’amour, des vers magnifiques. Savez-vous ce que cela rapporte ? Rien quand on n’est pas conn it, et fort peu quand on est celebre. 11 arrive meme tres-souvent que, pour commencer, il fautetre son propre dditeur, sauf k vendre une demi-douzaine d’exemplaires. Croyez-moi, la poesie est un plaisir de prince. Ne songez i'i elle qu’a vos moments perdus. Je vous trouverai bien un emploi, mais il faudra s’en occuper et s’y tenir. Descbiffres, cela ne vous amusera pas, et siAlida s’ennuie dans la ville oil vous vous fixe- rez , . Je vous I ai dil la premiere tois que je vous ai vu. * VALVfeDRE. 209 vousdevriez faire des affaires. Vous n’y entendez ricn, mais cela s’apprend plus vite que le grec et le latin, et, avec de bons conseils, on peut arriver, pourvu qu’on n’ait pas de scrupules exageres et des idees fausses sur le mticanisme social. — No me parlez pas de cela, Moserwakl! repondis- je avec vivacite. Vous passez pour un honnete homme, ne me dites rien des operations qui vous ont enrichi. Laissez-moi croire que la source est pure. Je risque- rais, ou de ne pas comprendre, ou de me trouver dans un disaccord terrible avec vous. D’ailleurs, mop jugement li-dessus est fort inutile ; il y a un premier et insurmontable obstacle, c’est que je n’ai pas le plus mince capital it risquer. — Mais, moi, je veux risquer pour vous... Je ne vous associerai qu’aux benefices! — Laissons cela; c’est impossible 1 • — Vous ne m’aimez pas! — Je veux vous aimer en dehors des questions d’interet, je vous l’ai dit. Faut-il s’expliquer ?... Les causes et les circonstances de notre amitie sont ex- ceptionnelles; ce qu’un ami ordinaire pourrait peut- etre accepter devous tr&s-naturellement, moi, je dois le refuser. — Oui, je comprends, vous vous dites que, par le fait, c’est k moi qu’Alida devrait son bien-etre !... Aim’s n’en parlons plus: mais le diable m’emporle si je saisce que vous allezdevenir! 11 faudrait, pour vous donner un bon conseil, savoir les dispositions du mari. 12 . Digitized by Google 210 VALvADRE. — Cela est impossible. L’homme.est impend able. — Impenetrable !... Bah ! si je m’en melais ! — Vous? ^ — Eh bien, oui, moi, et sans paraitre en a cune facon. — Expliquez-vous. — 11 a bien confiance en quelqu’un, ce mari — Je n’en sais rien. ! — Mais, moi, je le sais! 11 ouvre quelquef )is le verrou de sa cervelle pour votre ami Obernaj... Je l’ai ecouie parler, et, comme il melait de la science it . sa conversation, je n’ai pas bien compris; mais il m’a paru un homme chagrin ou preoccupe. Cependant il n’a nomme personne. 11 parlait peut-etre d’une autre femme que la sienne : il est peut-etre epris de cette merveilleuse Adelaide. — Ah ! taisez-vous, Moserwald ! la soeur d’Obernay ! un homme marie ! — Un homme marie qui peut divorcer ! — C’est vrai, mon Dieu ! Parlait-il de divorcer? — Allons, je vois que la chose vous interesse plus que moi, et, au fait, c’est vous seul qu’elle interesse it present. Si Alida avait eu le bon sensde m’aimer, je ne m’inquietais gufere de son mari, moi ! Je lui faisais tout rompre, je lui assurais un sort quatre-vingt-dix fois plus beau quecelui qu’elle a, et je l’epousais, car je suis libre et honnete homme ! Vous voyez bien que mes pensees ne I'avil issaient pas; mais 1’amour est fantasque, c’est vous qu’elle choisit : n’y pensons plus. Digitized by Google V A I. V ED RE. 211 Done, c’est & vous qu'il importe et qu’il appartient de fouiller dans le coeur et dans la conscience du mari. Me quittez pas ee precieux casino, mon cher ; mettez- vous souvent en enibuscade au bout du mur, sous la tonnelle de charmille que vous voyez d’ici, et qui est la r*jp6tition de celle qui occupe Tangle du jardin Obernay. C’est lique j’ai fait pratiquer une fente bien masqutfe. Le mur n’est pas long, et, lors nieme que les person n.iges se promenent d’un bout a l’autre en causant, on ne perd pas grand’chose quand on a Toreille fine. Faites ce metier patiemment pendant cinq ou six fois vingt-quatre heures, s’il le faut, et je parie que vous saurez ce que vous voulez savoir. — L’idee est ing^nieuse a coup sur, mais je n’en profiterai pas. Surprendre ainsi les secrets de la famille Obernay me semble une bassessc ! — Vous voiUt encore avec vos exag^rations! II s’agit bien des Obernay! Si votre ami marie sa soeur hvec Valvfedre, vous le saurez un peu plus tot que les autres, voilit tout, et vous etes bon, j’imagine, pour garder les secrets que vous surprendrez. Ce qui est d’une impor- tance incalculable pour Alida, c’est de savoir si Val- v&dre l’aime encore ou s’il en aime une autre. Dans le premier cas, il est jaloux, irritd, il se venge en brisant tout, et vos affaires vont mal : il faudra alors se creu- ser la tete pour en sortir. Dans le second cas, totit est sauve, vous tenez le Valvfedre. Press6 de rompre sa chaine, il fait & sa femme un sort trfcs-honorable, qu’elle pourra memo disculer, et on se siipare sans 212 V ALVKDRK. aucun bruit; car, si le divorce peuj s’obtcnir malgre la resistance de l’un des 4poux, il y a scandale dans ces cas-lil, tandis que, par consentement mutuel, aucune des parties n’est d£consid£r<5e. Valv&dre ferabeaucoup de sacrifices il sa reputation. Ce sera I’afTaire de sa femme de profiter de la circonstance. Alors vous 1’epousez; vous n’etes pas bien riches, mars vous avez le necessaire, et il vous est perrnis de cultiver les lettres. Autrement... J’interrompis Moserwald avec humeur. J’avais beau faire pour I’aimer, il trouvait.toujours moyen de me blesser avec son positivisme. — Vous failes de raa passion, lui dis-je, une affaire d’int^ret. Vous m’en gutiririez, si je vous laissais prendre de l’influencesur moi. Tenez, j’en suis facin'*, tout ce que vous m’avez conseille aujourd’hui est de- testable. Je ne veux ni attirer Alula ici, ni accepter de vous les moyens de la faire vivre avec moi, ni (icouter dcrrifcre les murs, — autant vaut ecouler aux portes, — ni me preoccuper de la question d’argent, ni de- sirer un divorce qui me permettrait de faire un ma- nage avantageux. Je veux aimer, je veux croire, je veux rester sincere et enthousiaste. Je braverai done la destinge, quelle qu’elle soit, puisqu’il n’y a pas de moyens irr^procbables pour la soumettre. — r C’est fort bien. mon pauvre don Quichotte ! re- tiondit Moserwald en prenant son chapeau. Vous par- lez il votre aise de risquer le tout pour le tout ! Mais, si vous aimez, vous reflt-chirez avant de precipifer Alida Digitized by Google VALVKDRR. 213 dans la honte et'dans Ie besoin. Je vous laissc, la nuit porte conseil, et v'ous passercz la nuit ici, car vous n’avez pas vos diets, et il faut hien me donner le temps de vous les faire tenir. Oil sont-ils? Je les avais laisses aux environs de Gcnfevc, dans une auberge de village que je lui indiquai. — Vous les aurez domain matin, me dit-il, et, si vous voulez partir pour le royaume de 1’inconnu, vous partirez : mais le dieu d’amour vous inspirera aupara- vant quelque chose de plus raisonnable et surtout do plus ddicat. Domain au soir, je rcvicndrai voir si vous y etes encore et diner avec vous..., si toutefois vous etes seul. J’ecrivis madame de Valvedre le resumtS de tout ce qui s'etait passe, conmie quoi je me trouvais tout pres d’elle et pouvais l’apercevoir, si elle se promo - nait dans Ie jardin. Je dorm is quelquesheures, et, des le matin, je lui fis tenir ma lettrn par l’adroit et dt$vou6 Manasse, qui me rapporta la rdponse, ainsi que moil sac de voyage. « Restez oil vous etes, me disait madame de Val- vedre ; j’ai confiance en ce Moserwald, et il ne me re- - pugne pas d’aller dans ce jardin. Faites que eelui qui donne vis-i-vis de la chapelle soit ouvert, et ne bougez pas de la journee. » A trois heures de 1'aprtis-midi, elle se glissa dans mon enclos. J’hdsitais a la faire entrer dans le pavilion. Elle se moqua de mes scrupules. — Comment voulez-vous, me dit-elle, que je m’of- Digilized by Google 214 V ALVfipRE. fense des projets de mariage de ce Moserwald? II vou- ,ait gagner mon coeur & force de bagues ct de colliers ! II raisonnait & son point devue, qui n’estpas le notre. Un juif est un animal sui generis, comme dirait M. de Valvfcdre; il n’y a pas a discuter avec ces etres-Ii, et rien de Ieur part ne peut nous atteindre. — Vous detestez les juifs b ce point? Iui dis-je. Non, pas du tout ! je les meprise! Jefuschoqudde ce parti pris, iniqueittantd’egards- j’y vis une preuve de plus de ce levain d’amertume et d injustice r^elle qui etait dans le enractfere d’AIida • mais ce n’etait pas le moment de s’arreter k un incident, quel qu’il fut : nous avions tant de choses i nous dire! Elle entra dans le casino, elle en critiqua la richesse avec dedain et ne regarda pas seulement les perles. — Au milieu de toutes les imbdcillites de ce Moser- wald, dit-elle, il y a une bonne idee dont je m’em- pare. Il veut que nous surprenions les secrets de mon mari. Cela peut vous r^pugner ; mais c’est mon droit, et c’est pour essayer cela que je suis venue. — Alida, repris-je saisi d’inquietude, vous etes done bien tourmenUSe des resolutions de votre mari ? — J’ai des enfants, nSpondit-elle, et il m’importe de savoir quelle femme aura la pretention de devenir leur mere. Si c’est Adelaide... Pourquoi done rou«is- sez-vous? J’ignore si j’avais rougi en effet, mais il. est certain que je me sentais blesse de vpir 1’immacuiee so'ur d’Obernay melee & nos preoccupations. Je n’avais pas - ' — Digitized4syXiougIe. % VALVBDRK. 213 fu it part a madame de Vatvedre des reflexions dc Mo- serwald a cet egard ; j'eusse cru trahir la religion de la famille et de l'amitte ; nrmis un resle de jalousie rendait Alida cruelle envers cette jeune fille, envers moi, envers Valvfedre et tous les autres. — Vous ne me croyez pas assez simple, dit-elle, pour n’avoir pas vu, depuis huit jours, que la belle des belles trouve mon mari fort bien, qu’elle s’6va- nouit presque d’admiration a cliaque parole de sa bouebe eloquente, que mademoiselle Juste la traite deji comme sa soeur, qu’on joue a la petite mere avec mes fils, enfin que, dfes hier, toute la famille, surprise de votre brusque depart , a definitivement tourn6 les yeux vers le pole , e’est-i-dire vers le nom et la fortune! Ces Obernay sont trtjs-positifs, des gens si raisonnables! Quant k la jeune personne, elle etait d’une gaiety folle en m’annonfant que vous etiez parti. J’aurais fait bien d’aulres observations , si je n’eusse et6 bristie de fatigue et forcee de me retirer de bonne heure. Aujourd’hui, je me sens plus vivante, vous etes la , et je m’imagine que je vais apprendre quelque chose qui me rendra la liberty et le repos de ma conscience. Moi qui avais des remords et qui pre- nais mon mari pour.un sage de la Grfece!... Allons done ! il est toujours jeune , et beau , et brulant comme un volcan sous la glace ! — Alida! m’ecriai-je , frappe d’un trait de lumiere, ce n’est pas de moi, e’est de votre mari que vous etes jalouse!... Digitized by Google 210 VALVEDUE. — Ce serait done de vous deux & la fois, reprit-elle, car je le suis de vous horriblemenl , je ne peux pas le cacher. Cela m’est revenu ce matin avec la vie. . — C’est peut-etre de nous deux! qui sait? vous l’avez tant aim6 ! Elle ne repondit pas. Elle eta it inquifetc, agilee; il seinblait qu’elle se repentit de notre reconciliation et de nos serments de la vcille, ou qu’une preoccupation plus vive que notre amour lui fit voir enfm les dan- gers de cet amour et les obstacles de la si (ration. 11 dtait Evident quo ma lettre l’avait bouleversee, car elle m’accablait de questions sur les revelations que Mo- servvald m’avait faites. — A mon tour, lui dis-je, laissez-moi done vous interroger. Comment se fait-il que, me voyant si mal- heureux en presence de tout cequi nous separe, vous ne m’ayez jamais dit : « Tout cela n’existe pas, je peux invoquer une loi plus humaiue et plus douce que la notre, j’ai fait un mariage protestant? » — J’ai du croire que vous le saviez, repondit-elle , et que vous pensiez comme moi li-dessus. — Comment pensez-vous? Je l’ignorc. — Je suis catholique... aulant que peut 1’etre une personne qui a le malheur de douter souvent de tout et de Dieu meme. Je crois du moins que la meilleure societd possible est la society qui reconnait l’autorite absolue de l’Eglise et I’indissolubilitd du mariage. J’ai done souffert ainerement de ce qu’il y a d’incomplet et d’irregulier dans le mien. N.’etait ce pas une raison Digitized by Google^ V A L V B D K K. 217 de plus pour v ajouter, par ma croyance et ma vo- lont£, la sanction que lui a refusee Valvfedre ? Ma con- science n’a jamais admis et n’admettra jamais quc lui ou moi ayons le droit de rompre. — Eh bien , r<5pondis-je, je vous aime mieux ainsi : cela me semble plus digne de vous; mais, si votre man vous contraint a reprendre votre liherte ! — 11 peut reprendre la sienne, si tanjt est qu’il l’ait perdue; mais, moi, rien ne me decidera k me rema- rier. Voilk pourquoi je ne vous ai jamais dit que cela fut possible. Croirait-on que cette decision si nette me blessa pi'ofondimcnt ? Une heure auparavant, je fremissais encore k l'idtSe de devenir l’epoux d’une femme de trente ans, deux fois mere, et riche des aumones d’un ancien mari. Toute ma passion faiblissait devant une si redoulable perspective, et poitrtant je m’&ais dit que, si Alida, nipudiee par ma faute, exigeait de moi cette solennelle reparation, je me ferais au besoin naturalise!* Stranger pour la lui donner; maisj’espd- rais qu’elle n’y songerait seulement pas, et voilk quo je l’interrogeais, voilk que je me trouvais humilie et comme offens6 de sa futelite quand rnerne envers l'<5poux ingrat! 11 dlait dans la destintfe et aussi dans la nature de notre amour de nous abreuver de cha- grins k toutpropos, k toute heure, de nous rendrc mefiants, susceptibles. Nous <5changeames des paroles aigres, et nous nous quittkmes en nous adorant plus que jamais, car il nous fallait l’orage pour milieu , et 13 Digitized by Google 218 VALVEDRE. 1’enlhousiasme ne so faisait en nous qu’aprfcs Texcita- tion de la colttre ou de la douleur. Ce qu’il y avait de remarquable, c’est quo nous n’arrivions jamais cl. prendre une resolution. 11 me semblait pressentir un my store derrifcre les reserves et les limitations d’Alida. Elie pr^tendait qu’il y en avait un aussi en moi, que je conservais une arrifcre- pens<5e de manage avec Adelaide, ou que j’aimais trop ma libertd d’artiste pour me donner tout entier it notre amour. Et, quand je lui oflrais ma vie, mon nom, ma religion, mon honneur, elle refusait tout, invoquant sa propre conscience et sa propre dignite. Quel labyrinthe inextricable, quel chaos eflrayant nous cnvironnait ! Quand elle fut partie , disant , comme de coutume, qu’elle rellechirait et que je devais attendre une solu- tion, je marchai avec agitation sous la treille et me retrouvai machinalement ii Tangle de la muraille, der- riiire la tonnelle des Obcrnay. Adelaide et Rosa etaient lit; clles causaient. — Je vois qu’il faut travailler pour faire plaisir & nos parents, it mon fro re et ii toi, disait la petite, ct aussi it mon bon ami Valvfcdre, ii Paule, it tout lc monde enfin! Cepcndant, comme je me sens bien d’etre un peu paresseuse par nature , je voudrais que tu me disses encore d’autres raisons pour me forcer it me vaincre. — Je t’ai dejit dit, repondit la voix suave de Taindc, que le travail plaisait it Dieu. Digitized by Google VALVEDRE. 219 — Oui , oui , parce que mon courage Iui marquera l’amour que j’ai pour mes parents et mes amis; mais 1 +- pourquoi n’y a-t-il dans tout cela que moi A qui la peine d’apprendre ne fasse pas grand plaisir? — Parce que tu ne r&techis pas. Tu t’imagines que la paresse te rejouirait? Tu te trompes bien ! Aussitot que ce qui nous contente afllige ceux qui nous aiment, nous sommes dans le faux et dans le* mal , dans le repcntir et le chagrin par consequent. Comprends-tu cela ? Voyons ! — Oui, je comprends. Alors je serai done mauvaise, si je suis paresseuse? — Oh! cela, je t’en reponds! dit Adelaide avec un accent qui paraissait gros d’allusions interieures. 11 sembla que l’enfant cut devine l’objet de cos allusions, car elle reprit aprfes un instant de silence : — Dis done, .scour, est-ce que notre amie Alida est mauvaise ? — Pourquoi le scrait-elle? — Dame! elle ne fait rien de la journee, et elle ne se cache pas pour dire qu’clle n’a jamais voulu rien apprendre. — Elle n’est pas mauvaise pour cela. 11 faut croire que ses parents ne tenaient pas A ce qu’elle fut in- struite; mais, puisque tu me paries d’elle, crois-tu qu’elle se plaise beaucoup & ne rien faire? II me semblc qu’elle s’ennuie souvent. — Je ne sais pas si elle s’ennuie, mais elle bailie ou plcure toujours. Sais-tu qu’elle n’est pas gaie , noire Digitized by Google umie? A quoi done pense-t-elle du matin au soir? Peut-etre qu’elie ne pense pas. — Tu te trompes. Comme.elle a beaucoup d’esprit, cllc pense au contrajre beaucoup, et peut-etre meme qu’elie pense trop. — Trop penser! Papa me dit toujours : « Pense, pense done, tete folle! pense & ce que tu fais! » — Le pfere.a raison. 11 faut penser toujours a ce qu’on fait et jamais & ce qu’on ne doit pas faire. — A quoi done pense Alida? Voyons, le devi- nes-tu ? — Oui, et je vais te le dire. Adelaide baissait instinctivement la voix ; je collai mon oreille contre la fente du mur, sans me rappeler le moins du monde que je m’6tais promis de ne jamais espionner. — Elle pense & toutes choses, disait Adelaide : elle est comme toi et moi, et ‘peut-etre beaucoup plus in- telligente que nous deux ; mais elle pense sans ordre et sans direction. Tu peux comprendre cela, toi qui me racontes souvent tes songes de la nuit. Eh bien , quand tu reves, penses-tu? — Oui, puisque je vois un tas de personnes et de choses, des oiseaux, des fleurs... — Mais depend-il de toi de voir ou de ne pas voir ces fantomes-li ? — Non, puisque je dors! — Tu n’as done pas de volonte, et, par consequent, pas de raison et pas de suite d’idees quand tu reves. VALVfeDRE. 2-21 Eh bien , il y a des personnes qui revent presque tou- jours, meme quand elles sont ^veill^es. — C’est done une maladie ? — Oui , une maladie trfcs-douloureuse et dont on guerirait par l’etude des choses vraies, car on ne fait pas toujours , comme toi, de beaux reves. On en fait de tristes et d’effrayants quand on a le cerveau vide, et on arrive & croire & ses propres visions. Voil k pour- quoi tu vois notre amie pleurcr sans cause apparente. — C’est donccela! Et, j’y pense, nous ne pleurons jamais, nous autres! Je ne t’ai jamais vue pleurer, toi, que quand maman etait malade; moi, je Mille bien quelquefois, mais c’est quand la pendule marque dix heures du soir. Pauvre Alida! je vois que nous sommes plus raisonnables qu’elle. — Ne t’imagine pas que nous valions mieux que d’autres. Nous sommes plus heureuses, parce que nous avons des parents qui nous conseillent bien. Ld-dessus, remercie Dieu, petite Rose, embrasse-moi, et allons voir si la mere n’apas besoin de nous pour le manage. Cette rapide et simple le^on de morale et de phi- losophic danslabouche d’une fille de dix-huit ans me donna beaucoup & reiiechir. N’avait-elle pas mis le doigt sur la plaie avec une sagacite extreme, tout en prechant sa petite soeur? Alida (Hait-elle un esprit bien lucide, et son imagination n’emportait-elle pas son jugement dans un douloureux et continuel vertige? Ses irresolutions, l'inconsequence de ses velieites de religion et de scepticismc, de jalousie tantot envers Digitized by Google 322 VALVfeDRE. son mari, tantdt envers son amant, ses aversions ob- stinees, ses pr^jugds de race, ses engouemcnts ra- pides, sa passion meme pour moi, si austere et si ar- dente en meme temps, que penser de tout cela? Je me sentis si effrayd d’elle, qu’un instant je me crus delivr6 du charme fatal par l’ingdnue et sainte cau- serie de deux enfants. Mais pouvais-je etre sauvd si aisdment, moi qui portais, comme Alida, le ciel et 1’enfer dans mon cer- veau trouble, moi qui m’^tais voud au reve de la po4sie et de la passion , sans vouloir admettre qu’il y cut, au-dessus de mes propres visions et de ma libre creation inttSrieure, un monde de recherches, sanction- nt$es par le travail des autres et 1’examen des grandes individuality? Non, j’^tais trop superbe et trop fi6- vreux pour comprendre ce mot simple et profond d’Adelaide £t sa petite soeur : l’ etude des choses vraics ! L’enfant avait compris, et, moi, je haussais les 6paules en essuyant la sueur de mon front embras^. Les jours qui suivirent eurent des heures 'fortunes, des enivrements et des palpitations terribles, au mi- lieu de leurs dt5tresses et de leurs d<5couragements. Je restai dans le casino, et je tentai d’y ^baucher un livre, pr4cis6ment sur cette question qui me brulait les entrailles, l’amour! llsemblait que le destin m’eut jet6 dans mon sujet en pleine Iumifcre, et que le hasard m’eut fourni pour cabinet de travail I’oasis rev^e par les poetes. J’^tais entre quatre murs, il est vrai, dans une sorte de prison reguliiirement encadree d’un berceau Digitized by Google VALVEDRE. 223 de monotone verdure; mais cet intErieur d’enclos, abandonnE A Iui-meme, avait des massifs de buissons etdes festonsde ronces, parmi lesquels la belle vacbe et les chEvres gracieuses brillaient au soleil commo dans un cadre de velours. L’herbe poussait si druc, qu’au matin elle avait rEparE le dEg&t causE par la pature de la veille. DerriEre le casino, j’avais Ie par- fum des roses et un rideau .de chEvrefeuille rougo d : un incomparable Eclat. Les petites hirondelles des- sinaient dans Ie ciel de souples Evolutions au-dessous des courbes plus larges et plus hardies des martinets au sombre plumage. De la mansarde du casino, jc decouvrais, au-dessus des maisons inclinees en pente rapide, un coin de lac et quelques cimes de monta- gnes. Le temps Etait chaud, Ecrasant; les matinEeset les nuits Etaient splendides. Alida venait chaque jour passer une ou deux heurcs auprEs de moi. Elle Etait censEe prior dans l’Eglise ; elle s’Echappait par la petite porte. ManassE l’aidait par un signal A saisir le moment oil la rue Etait de- sertc. Je ne me montrais pas, je ne sortais jamais de uion enclos, nul ne pouvait me savoir IE. Moserwald mit une extreme discrEtion dans ses rapports avec moi dEs qu’il sut que je recevais ma- dame de ValvEdre. 11 ne vint plus que lorsque je le faisais demander. II ne me queslionnait plus, il m’en- tourait de soins et de gateries qui sans doute Etaient secrEtement il l’adresse de la femme aimEe, mais qui ne la scandalisaient pas. Elle en riait el prElendailque Digitized by Google ce juif titait largement paye de ses peines par la con- fiance qu’elle lui temoignait en venant chez lui et par l’amitie qu’avec lui je prenais au sfo’ieux. J’avais accepte cette situation etrangc, et je m’y ha- bituais insensiblement en voyant le peu de compte que madame de Valvfcdre en voulait tenir. Ricn n’a- van^ait dans nos projets, sans cesse discutes et tou- jours plus discutables. Alida commenfait & croire que Moserwald ne s’etait pas trompe, c’est-a-dire que Val- vtidre, pr^occupe extraordinairement, couvaitquelque mysterieuse resolution; mais quelle etait cette reso- lution? Ce pouvait aussi bien etre une exploration des mersduSud qu’une demandeen separation judiciaire. 11 etait toujours aussi doux et aussi poli envers sa femme ; pas la moindre allusion it notre rencontre aux approches de sa villa. Personne ne paraissait lui en avoir entendu parler; pas la moindre apparence de soupfon. Alida n’etait nullement surveiliee; au con- traire, chaque jour la rendait plus libre. Les Obernay avaient repris leur train de vie paisible et laborieux. On ne sc voyait plus gufere qu’aux repas et dans la soiree. Loin de faire pressentir un doute ou un blame, les hdtes de madame de Valvfcdre lui temoignaient une sollicitude cordiale et la pressaient de prolonger son sejour dans leur maison. 11 le fallait, disaienl-ils, pour habituer les enfants Di changer de milieu sous les yeux de leurs parents. Valvfcdre venait tous les jours chez les Obemay et semblait etre tout a l’in- stallation et aux premieres etudes de ses fils, ainsi -Bi g rt i^ e d by-Google VALVKDRE. 225 qu’aux premises joies domestiques do sa sccur Paule. Mademoiselle Juste se tenait davantage cliez elle et paraissait avoir enfin franchement donne sa demis- sion. Tout etait done pour le mieux, et il fallaitdeman- der au cicl que cette situation se prolonged, disait madame de Valvfedre , et pourtant elle avouait des moments de terreur. Elle avait vu ou reve un nuage sombre, une tristesse inconnue, sans precedent, au fond du placide regard de son mari. Mais, si l’amour va vite dans ses apprehensions, il va encore plus vite dans ses audaces, et, comme rien de nouveau ne s’etait produit & la fin de la semaine, nous commencions A respirer, A oublier le pt$ril et it parler de l’avenir comme si nous n’avions qu’A nous baisser pour en faire un tapis sous nos pas. Alida avait horreur des choses mat^rielles; elle froncait le coin deiie de son beau sourcil noir, quand j’essayais de lui parler au moins de voyage, dYtablis- senient momentane dans un lieu quelconque, de mo- tifs A trouver pour qu’elle eut le droit de disparaitre pendant quelques semaines. — Ah ! disait-elle, je ne veux pas savoir encore ! Ce sont des questions d’auberge ou de diligence qui doi- .vent se r^soudre A 1’impromptu. L’occasion est tou- jours le seul conseil qu’on puisse suivre. fites-vous mal ici? Vous ennuyez-vous de m’y voir entre quatre murs? Attendons que la destinde nous chasse de ce nid trouv6 sur la branche. L’inspiration me viendra quand il faudra se rdfugier ailleurs. 13 . Digitized by Google 220 VALVEDRE. On voit qu’il n’^tait plus question de se rdunir pour toujours et merae pour longtemps. Alida, inquire des projets de son mari, n’admettait pas qu’elle put faire un 6clat qui donnerait Si celui-ci des griefs publics contre elle. • N’esperant plus changer sa destin<$e et sentant bien que je ne le devais pas, je m’efforcais de vivre comme elle au jour le jour, et de profiter du bonlieur que sa presence et mon propre travail eussent du m’apporter dans cette retraite charmante el sure. Si l’amour in- quiet et inassouvi me d^vorait encore auprfes d’elle, j’avais la podsie pour ^pancher en son absence la sur- excilation qu’elle me laissait. Cet embrasement de toutes mes faculty se faisait sentir A moi avec tant do puissance, que je savais presque -gr6 & mon inflexible amante de me l’avoir fait connaitre et de m’y main- tenir; mais elle (Stait pour mon cerveau comme une d^vorante liqueur qui ne ranime qu’A la condition d’d- puiser. Je croyais embrasser l’univers dans mon aspi- ration d’amant et d’artiste, et, aprfcs des heures d’uno reverie pleine de transports divins et d’aspirations ini- menses, je retombais aneanti et incapable de fixer mon reve. Malgre moi alors, je me rappelais la modeste definition d’Ad<Maide : « Rever n’est pas penser! » Digitized by GoogI VALVEDRE. £2"7 VII J’avais rdsolu de no plus epier les secrets du voisi- nage, et j’avais parle si sdvferement & madame de Valvfedre, qu’elle-meme avait renonce A e'eouter ; mais, en marchant sous la treille, je m’arretais invo- lontairement ii la voix d’Adelaide ou de Rosa, et je restais quelquefois enchaind, non par leurs paroles, que je ne voulais plus saisiren m’arretant sous la ton- nelle ou en m’approcliant trop de la muraille, mais par la musique de leur douce causerie. Elies venaient & des heures rdgulidres, de huit A neuf lieures du matin, et de cinq & six heures du soir. C’dtaient pro- bablement les heures de rderdation de la petite. Un matin, je restai charmd par un air que chantait l’ainee. Elle le chantait a voix basse cependant, comme pour n’etre entendue que de Rosa, A qui elle paraissait vouloir l’apprendre. C’etait en italien ; des paroles fraiches, un peu singuliferes, sur un air d’unc exquise suavite qui m’est restd dans la memo ire comme un souflle de printemps. Void le sens des paroles qu’clles repdlferent alternativement plusieurs fois : « Rose des roses,’ ma belle patronne, tu n’as ni trone dans le ciel, ni robe dtoilee; mais tu es reine sur la terre, reine sans egale dans mon jardin, reine dans l’air et le soleil, dans le paradis de ma gaiete. Digitized by Google 228 VALVfeDRB. » Rose des buissons, ma petite marraine, tu n'es pas bien fifere; mais tu es si jolie ! Rien ne te gene, tu dtends tes guirlandes comme des bras pour bdnir la libcrtd, pour btfnir le paradis dc ma force. » Rose des eaux, nymphea blanc de la fontaine, chtire soeur, tu ne demandes que de la fraicheur et de l’onibre ; mais tu sens bon et tu parais si heureuse ! Je m’assoirai prfcs de toi pour penser it la modestie , le paradis de ma sagesse. » — Encore une fois! dit Rosa; je ne peux pas rete- nir le dernier vers. — C’est le mot de sagesse qui te fait mal & dire, n’est-ce pas, fdle terrible? reprit Adelaide en riant. — Peut-6tre! Je comprends mieux la gaiety, la libertd..., la force! Veux-tu que je grimpe sur le vieux if? — Non pas! c’est trfes-mal appris, de regarder chez les voisins. — Bah ! les voisins ! On n’entend jamais par lit que des animaux qui belent! — Et tu as envie de faire la conversation avec eux ? — Mechanic! Voyons, encore ton dernier couplet! 11 est joli aussi, et c’est bien it toi d’avoir mis le nenu- far dans les roses..., quoique la botanique le defende absolument! Mais lapodsie, c’est le droit de mentir! — Si je me suis permis cela, c’est toi qui 1’as voulu ! Tu m’as demande hier au soir en t’endormant de te faire pour ce matin trois couplets , un & la rose mousseuse, un & l’6glantine et un & ton nymphea qui Digitized by Google VALVfeDRK. 229 venait de (leurir. Voilit toutce que j’ai trouv6en m’en- dormanl aussi, moi ! — Le sommeii t’a prise juste sur le mot desagessef N’importe, voili que je le sais, ton mot, et ton air aussi. £coute! Elle chanta l’air, et tout aussitot elle voulut le dire en duo avec sa soeur. — Je le veux bien , rdpondit Adelaide; mais tu vas faire la seconde partie, lit, tout de suite, d’instinct! — Oh ! d’instinct , fa me va ; mais gare les fausses notes! — Oui, certes, gare! et chante tout has comme moi; il ne faut pas r<Sveiller Alida, qui se couche si tard ! — Et puis tu as bien peur qu’on n’entende tes chansons! Dis done, est-ce que maman gronderait si elle savail que tu fais des vers et de la musique pour moi? — Non, mais elle gronderait si nous le disions. — Pourquoi ? — Parce qu’elle trouverait qu’il n’y a pas de quoi se vanter, et elle aurait bien raison ! — Moi, je trouve pourlant cela tres-beau, ce que tu fais ! — Parce que tu es un enfant. — C’est-ck-dire un oison ! Eh bien, j’ai envie de con- suiter... voyons, personne de chez nous, puisque les parens disent toujours que leurs enfants sont bStes, mais... mon ami Valvfedrel 230 VALVfeDRB. — Si tu dis et si tu chantes & qui que ce soit les niaiseries que tu me fais faire, tu sais notre marchtj ? je ne t’en ferai plus. — Oh ! alors motus! Chantons! L’enfant fit sa partie avec beaucoup de justesse; Adelaide trouva l’harmonie correcte mais vulgaire, et lui indiqua des changements que 1’autre discuta, coni- prit et ex^cuta tout de suite. Cette courte et gaie lefon sufiisait pour prouver & des oreilles exerc^es que la petite 6tait admirablement dou^e, et l’autre d4ji grande musicienne, dclairde du vrai rayon cr&iteur. Elle <Hait poete aussi; car j’eiltendis, le lendemain, d’autres vers en diverses langues qu’elle r^cita ou chanta avec sa soeur, i qui elle faisait faire ainsi, en jouant, un r6sum4 de plusieurs de ses- connaissances acquises, et, en depit du soin qu’elle avait pris, en composant, d’etre toujours & la portee et meme au goAtde l’enfant, je fus frappd d’une puretd de forme et d’une Ovation d’intelligence extraordinaires. D’a- bord je crus etre sous le charme de ces deux voix juveniles, dont le chuchotement myst^rieux caressait l’oreille comme celui de l’eau et de la brise dans l’herbe et les feuillages; mais, quand elles furent par- ties, je me mis & dcrire tout ce que ma mdmoire avait pu garder, et je fusbientot surpris, inquiet, presque accabte. Cette vierge de dix-huit ans, & qui le mot d’amour semblait n’offrir qu’un sens de mdtaphysique sublime, dtait plus inspiree que moi, le roi des ora- ges, le fulur poete de la passion ! Je relus ce quo Digitized by Google VALVEDRE. 831 j’avais 6crit depuis trois jours, et je le d<$truisis avec colfere. — Et pourtant, me disais-je en essayant de me con- soler de ma d^faite, j’ai un sujet, j'ai un foyer, et cette innocence contemplative n’en a pas. Elle chante la nature vide, les astres, les plantes, les rochers; 1’homme est absent de cette creation morne qu’elle symbolise d’une manifere originale, il esf. vrai, mais qu’elle ne saurait embraser... Me laisserai-je d4tourner de ma voie par des rimailleries de pensionnaire ? Je voulus bruler les elucubratipns d’ Adelaide sur les cendres des miennes. Je les relus auparavant, et je m’en epris malgre moi., Je m’en <5pris sdrieusement. Cela me parut plus neuf que tout ce que faisaient les poetes en renom, et le grand cliarme de ces monolo- gues d’une jeune Arne en face de Dieu et de la nature venait pr<$cis6ment de la complete absence de toule personnalitd active. Rien 1A ne trahissait la fille qui so sent belle et qui cherche, uniquement pour s’y mirer, le miroir des eaux et des nuages. La jeune muse n’^tait pas une forme visible; c’dtait un esprit do lumifcre qui planait sur le monde, une voix qui chan- tait dans les cieux, et, quand elle disait moi, c’est Rosa, c’est l’enfance qu’elle faisait parler. 11 semblaitque ce chdrubin aux ycux d’azur cut seul le droit de se faire entendre dans le grand concert de la creation. C’^tait une inconcevable limpidite d’exprcssions , une gran- deur 6tonnantc d’appriiciation et de sentiment avec un oubli entier de soi-meme..., oubli naturcl ou 88S VALVfeDRE. volontaire effacement! — Cette flam me tranquilie avait-elle dej& consume la vitality de hi jeunesse ? ou bien la tenait-elle assoupie, contenue, et cette adora- tion d’ange envoi's l' auteur du beau — c’est ainsi qu’elle appelait Dieu — donnait-elle le change i une passion de femme qui s’ignorait encore? ie me perdais dans cette analyse , et certains elans religieux, certains vers exprimant Ie ravissement de la contemplation intelligente s’attachaient ma m6- moire jusqu’A l’obseder. J’essayais d’en changer les expressions pour qu’ilsm’appartinssent. Je ne trouvais pas mieux, je ne trouvais meme pas autre chose pour rendre une Emotion si profonde et si pure. — Ah ! virginite ! m’ecriais-je avec effroi, es-tu done l’apog^e de la puissance intellectuelle , comme tu es celle de la beaute physique ? Le cceur du poete est jaloux. Cette admiration, qui me saisissait imperieusement, me rendit morose et m’inspira pour Adelaide une estime melee diversion. En vain je voulus combaltre ce mauvais instinct; je me surpris, le soir meme, ecoutant ses enseignements & sa soeur, avec Ie besoin de dt$couvrir qu’elle etait vaine ou pddante. J’aurais pu avoir beau jeu, si sa modestie n’eut ete r^elle et entire. L’entretien fut comme une repetition de nomenclature qu’elle fit faire ii Rosa. En marchant avec elle i travers tout le jardin, elle lui faisait nommer toutes les plantes du parterre, tous les cailloux des allees, tous les insectes qui passaient devant leurs yeux. Je les entendais re- Digitized by Google * VALVKDRR. 233 venir vers Ie mur et continuer avcc rapidity, toujours trfes-gaies toutes deux, l’une, qui, deji t^s-instruite h force de facilile naturelle, essayaitde serdvoltercontre l’attention reclam^e en substituant des noms plaisam- ment ingdnieux de son invention aux noms scienti- fiques qu’elie avait oublids ; l’autre, qui, avec la force d’une volonte di5vouee, conservait 1’ inalterable patience et Fenjouement persuasif. Je fusemerveill6 de lasuite, de l’enchainement et de Fordonnance de son ensei- gnement. Elle n’etait plus poete ni musicienne en ce moment-Iil ; elle etait la veritable fille, l’eminentc eifcve du savant Obernay , le plus clair et le plus agrdable des professeurs, au dire de mon pfcre, au dire de tous ceux qui Favaient entendu et qui etaient faits pour Fappr^cier. Adelaide lui ressemblait par Fespril et par le caractfere autant que par le visage. Elle n’etait pas seulement la plus belle creature qui exist&t peut-etre & cette epoque; elle etait la plus docte et la plus aimable, comme la plus sage et la plus heureuse. Aimait-elle Valvfcdre? Non, elle ne connaissait pas l’amour malbeureux et impossible, cette sereine et sludieuse fille ! Pour s’en convaincre, il suflisait de voir avec quelle liberie d’esprit, avec quelle mater- nelle sollicitude elle instruisait sa.jeune sceur. C’etait une lutte charmante entre cette precoce maturite et cette turbulence enfantine. Rosa voulait toujours echapper & la methode, et se faisait un jeu d’inter- rompre et d’embrouiller tout par des lazzi ou des questions intempestives, melant les rfegnes de la na- 234 VALVEDRE. ture, parlant du papillon qui passait ft propos du fucus de la fontaine, et du grain de sable ft propos de la guepe. Adelaide ripondait au lazzi par une moquerie plus forte et dicrivait toutes choses sans se laisser distraire. Elle s’amusait aussi ft embarrasser la mi- moire ou la sagaciti de l’enfant, quand celle-ci, se croyant sure d’elle-meme, dibitait sa leyon avec une volubiliti didaigneuse. Enfin , aux questions impri- vues et hors de propos, elle avait de soudaines ripon- ses d’une itonnante simplicity dans une itonnante profondeur de vues, et l’enfant, iblouie, convaincue, parce qu’elle itait admirablement intelligente aussi, oubliait son espifeglerie et son besoin de revolte pour l’icouter et la l'aire expliquer davantage. La victoire restait done ft l’institutrice, et la petite rentrait ay logis ferrie tout ft neuf sur ses itudes an- tirieures , l’esprit [ouvert ft de nobles curiosites , em- brassant sa sceur et la remerciant aprfts avoir mis sa patience ft l’ipreuve, se rejouissanl de pouvoir prendre une bonne lecon avec son pftre, qui itait le docteur supreme de l’une et de l’autre, ou avec Henri, le rd- pititeur bien-aimi ; enfin disant pour conclure : — J’espfcre que tu m’as assez tourmentie aujour- d’hui, belle Adelaide ! II faut que je sois une petite merveille d’esprit et de raison pour avoir souffert tout cela. Si tu ne me fais pas une romance ce soir, il faut que tu n’aies ni cceur ni tete ! Ainsi Adelaide faisait ft ses moments perdus, le soir en s’endormant, ces vers qui m’avaient bouleversi Digitized by Google VALVEDRE. 235 1’esprit, ces melodies qui chantaient dans mon lime, et qui me donnaient comme unc rage de deballer mon hautbois, condamne au silence ! Elle dtait artiste par - dessus le marche, lorsqu’elle avait un instant pour l’etre, et sans vouloir d’autre public que Rosa, d’autro confident que son oreiller! Et certes, elle ne le tour- mentait pas longtemps, cet oreiller virginal, car elle avait sur les joues la fraicheur velout^e que donncnt le sommeil pur et la joie de vivre en plein epanouis- sement. Et moi, je rejetais toute etude technique, tant je craignais d’attiddir mon souffle et de ralentir mon inspiration ! Je ne croyais pas que la vie put etre scin- d4e par une sdrie de preoccupations diverses; j’avais toujours trouve mauvais que les poetes Assent du rai- sonnement ou de la philosophic, et que les femmes cussent d’autre souci que celui d’etre belles. JY;tais soigneux pour mon compte de laisser inactives les facultes variees que ma premifere education avait de- veloppees en moi jusqu’& un certain point; j’etais ja- loux de n’avoir qu’une lyre pour manifestation et une seule corde £t cette lyre retentissanle qui devait ebran- ler le monde... et qui n’avait encore rien dit! — Soit! pensais-je, Adelaide est une femme sup6- rieure, c’est-i-dire une espfcce d’homme. Elle ne sera pas longtemps belle, il lui poussera de la barbe. Si elle se marie, ce sera avec un imbecile qui, ne se dou- tant pas de sa propre inferiority, n’aura pas peur d’elle. On peut admirer, estimer, considerer de telles excep- tions; mais ne mettent-elles pas les amours en fuite? Digitized by Google VAI-VftDRE. 230 Et je me retracais les grAces voluptueuses d’Alida , sa preoccupation d’ainour exclusive , l’art feminin grAee auquel sa beaute palie et fatiguee rivalisait avce les plus luxuriantes jeuqesses, son idolAtrie caressante pour l’objct de sa predilection, ses ing6nieuses et eni- vrantes flatteries, enfin ce culte qu’cl^e avait pour moi ilans ses bons moments, et dont l’encens m’etait si tieiicieux, qu’il me faisait oublier le malheur de notre situation et l’amertume de nos decouragements, — Oui, me disais-je, celle-lA se connait bien! Elle se proclame une vraie femme, et c’est la femme type. L’autre n’est qu’un hybride denature par l’education, un ecolier qui sait bien sa le^on et qui mourn de vieillesse en la repetant, sans avoir aime, sans avoir inspire l’amour, sans avoir vecu. Aimons done et ne chantons que l’amour et la femme! Alida sera la pre- tresse; e’est elle qui allumera le feu sacre; mon genie encore captif brisera sa prison quand j’aurai encore plus aime, encore plus soulTert! Le vrai poete est fait pour l’agitation comme 1’oiseau des tempetes, pour la douleur comme le martyr de 1’inspiration. 11 ne com- mande pas A l’expression et ne souffre pas les lisiferes de la logique vulgaire. II ne trouve pas une strophe tous les soirs en mettant son bonnet de nuit ; il est condamn'e A des sterilites effrayantes comme A des en- fantements miraculeux. Encore quelque temps, et nous verrons bien si Adelaide est un maitre et si je dois aller A son ecole comme la petite Rosa ! Et puis je me rappelais confusement mon jeune Digitized by Google age et les soins que j’avais eus pour Adelaide enfant. 11 me semblait.la revoir avec ses clieveux bruns et ses grands yeux tranquilles, nature active et douce, jamais bruyante, deji polie et facile Si dgayer, sans etre im- portune quand on ne s’occupait pas d’elle. Je croyais, dans ce mirage du pass£, entendre ma mfere s’ticrier : « Quelle sage et belle fillel Je voudrais qu’elle fut A moi ! » et madame Obernay lui r<5pondrc : « Qui sait? Cela pourrait bien se faire un jour! » Et le jour ou cela aurait pu etre cn effet, le jour ou j’aurais pu condulre dans les bras de ma mferc celte creature accomplie , orgueil d’une ville et joie d’une famille , id^al d’un poete A coup sur, le poete ind^cis et chagrin, sterile et m4content de lui-meme, s’effor- ° f t fait de la rabaisser et se defendait mal de 1’envie! Ces etranget<is un peu monstrueuses de ma situation morale n’dtaient que trop motives par l’oisivete de ma raison et I’aclivitd maladive de ma fantaisie. Quand j'eus brule mon manuscrit , je pus pouvoir le recommencer& ma satisfaction nouvellc, et il n’en fut rien. J’&ais attire sans cesse vers cc jardin ou le secret de ma vie s’agitait peut-etre A deux pas de moi sans que je voulusse le connaitre. Quand je sentais appro- clier Valvfedre ou l’une de ses soeurs avec M. Obernay ou avec Henri, je croyais toujours entendre pronon- cer mon nom. Je pretais l’oreille malgre moi, et, quand je m’etais assure qu’il n’tftait nullement ques- tion de moi, je m’eloignais sans m’apercevoir de 1’in- cons&juence de ma conduite. 238 VALYEDRE. Tout semblait paisible chez eux; Alida no s’appro- chait jamais du mur, tant elle craignait de provoquer une imprudence de ma part ou d’attirer les soupgons en se r<$conciliant avec cet endroit qu’elle avait pros- crit comme trop expose au soleil. J’entendais souvent les jeux bruyants de ses fils et la voix posde des vieux parents qui encourageait ou mod^rait leur impetuo- site. Alida caressait tendrement l’aine, mais ne causait jamais ni avec l’un ni avec l’autre. Sans pouvoir la suivre des yeux, car le devant de la maison <$tait masqu6 par des massifs d’arbustes, je sentais l’isolement de sa vie dans cet int^rieur si assi- dument et saintement occuptS. Je l’apercevais quel- quefois, lisant un roman ou un poeme entre deux caisses de myrte, ou bien, de ma fenetre, je la voyais A la sienne, regardant de mon coU$ et pliant une lettre qu’elle avait dcrite pour moi. Elle etait etran- gt;re , il est vrai , au bonheur des autres , elle d<5dai- gnait et meconnaissait leurs profondes et durables satisfactions; mais c’est de moi seul, ou d’elle-meme en vue de moi seul, qu’elle tStait incessammcnt preoc- cupee. Toutes ses pcnsees dtaient it moi, elle oubliait d’etre amie et sceur, et meme presque d’etre mfcre , tout cela pour moi, son tourment, son dieu, son ennemi, son idole! Pouvais-je trouver le blame dans mon coeur ? Et cet amour exclusif n’avait-il pas 6t6 mon reve? Tous les matins, un pen avant l’aube , nous dchan- gions nos lettres au moyen d’un caillou que Bianca Digitized by GoogI VALYBDRE. 239 venait lancer par-dessus le mur et que jc lui renvoyais avec mon message. L’impunitd nous avait rendus td- meraires. Un matin, reveille comme d’habitude avec les alouettes, je refus mon trtisor accoutumd, et je lan- Cai ma r^ponse anticip^e ; mais tout aussilot je recon- nus qu’on marchait dans l’alltje, et que ce n’&ait plus le pas furtif et leger de la jeune confidente : c’^tait une demarche ferine et r£gulii;re, le pas d’un homme. J’allai regarder i la fente du mur; je crus, dans le crdpuscule, reconnailre Valvfedre. C’etait lui en effet. Que venait-il faire chez les Obernay it pareille heure, lui qui avait aupres d’eux son domicile solitaire? Une jalousie effroyable s’empara de moi, A ce point que je mVMoignai inslinctivement de la muraille, comme s’il eut pu entendre les battements de mon coeur. J’y revins aussitot. J’dpiai, j’dcoutai avec acharne- ment. 11 semblait qu’il cut disparu. Avait-il entendu tomber le caillou? Avait-il aper?u Bianca? S’etait-il empare de ma lettre? Baign6 d’une sucur froide, j’at- tcndis. 11 reparut au bout de dix minutes avec Henri Obernay. 11s marcherent en silence, jusqu’it ce qu’Obernay lui dit : — Eh bien, mon ami, qu’y a-t-il done? Je suis ii vos ordres. — Ne penses-tu pas, lui r^pondit Valvfcdre it voix haute, qu’on pourrait entendre de l’autre cote du mur ce qui se dit ici? — Je n’en r^pondrais pas, si l’endroit etait habitd; mais il ne Test pas. Digitized by Google 240 VALVBDRE. — Cela apparticnt toujours au juif Manassd? — Qui, par parenthdse, n’a jamais voulu Ie vendre ci inon pfere; rnais il demeure beaucoup plus loin. Pourtant, si vous craignez d’etre entendu, sortons d’ici ; allons chez vous. — Non , restons lit, dit Valvfedre avec une certaine fermetd. Et , comme si , maitre de mon secret et certain de ma presence, il eut voulu me condamner it l’cn- tendre, il ajouta : — Asseyons-nous 1&, sous la tonnelle. J’ai un long recit it te faire , et je sens que je dois te le faire. Si je prenais le temps de la rdflexion, peut-etre que ma patience et ma resignation habituelles m’entraine- raient encore au silence, et peut-etre faut-il parler sous le coup de l’emotion. — Prenez garde! dit Obcrnay en s’asseyant auprds de Iui. Si vous regrettiez ce que vous allez faire? si, aprds m’avoir pris pour confident, vous aviez moins d’amitid pour moi? — Je ne suis pas fantasque, et je ne crains pas cela, rdpondit Valvddre en parlant avec une nettetd de pro- nonciation qui semblait destinde A ne me laisser rien perdre de son discours. Tu es mon fils et mon frfere, Henri Obernayl l’enfant dont j’ai cheri el cultive le ddveloppement, Phomme ii qui j’ai confie et donne ma soeur bien-aimde. Ce que j’ai A te dire aprds des amides de mutisme te sera utile it prdsent , car c’est i’histoirede mon mariage que je te veux confier; tu Digitized by Google V AL V KD KB. 241 pourras comparer nos existences et conclure sur le manage et sur l’amour en connaissance de cause. Paule sera plus heurcuse encore par toi quand tu sauras combien une femme sans direction intellec- tuelle et sans frein moral peut etre & plaindre et rendre malheureux l’homme qui s’esl devoud & elle. D’ailleurs, j.’ai besoin de parler de moi une fois en ma vie! J'ai pour principe, il est vrai, que l’emotion re- foulee est plus digne d’un homme de courage; mais tu sais que je ne suis pas pour les decisions sans appel, pour les regies sans exception. Jecrois qu’ft un jour donhd, il faut ouvrir la porte & la douleur, afin qu’elle vienne plaider sa cause devant le tribunal de la conscience. J’ai fini mon prdambule. £coute. — J’ecoute, dit Obernay, j’dcoule avec mon coeur, qui vous appartient. Valvfedre parla ainsi : — Alida etait beile et intelligente, mais absolument privde de direction serieuse et de convictions ac- quises. Cela eut du m’effrayer. J’dtais ddjH un homme mur cl vingt-huit ans, et, si j’ai cru ct la douceur inef- fable de son regard, si j’ai eu I’orgueil de me persua- der qu’elle accepterait mes idees, mes croyances, ma religion philosophique, c’est qu’ci un jour donnd j’ai dtd tdmeraire, enivrd par l’amour, domind A mon insu par cette force terrible qui a dtd mise dans la nature pour tout crder ou tout briser en vue de l’dquilibre universel. » 11 a su ce qu’il faisait, lui, 1 'auteur du bien , quand 14 Digitized by Google 242 VALVtSDRE. il a jetd sur les principes engourdis de la vie ce feu devorant qui l’exalte pour la rendre feconde ; mais, comme Ie caractitre de la puissance infinie est 1’effu- sion sans bornes, cette force admirable de l’amour n’est pas toujours en proportion avec celle de la raison humaine. Nous en sommes dblouis, enivrtSs, nous buvons avec trop d’ardeur et de delices- h l’intaris- sable source, et plus nos faculles de comprehension et de comparaison sont exerc4es, plus l’enthousiasme nous entraine au deft de toute prudence et de toute reflexion. Ce n’est pas la faute de l’amour, ce n’est pas lui qui est trop vaste et trop brulanl, c’est nous qui lui sommes un sanctuaire trop fragile et trop elroit. » Je ne cherche done pas & m’excuser. C’est moi qui ai commis la faute en cherchant 1’infini dans les yeux decevants d’une femme qui ne Ie comprenait pas. J’oubliai que, si 1’amour immense pout ouvrir ses ailes et soutenir son vol sans peril, e’est & la con- dition de chercher Dieu, son foyer renovateur, et d’allcr, Jt chaque elan, se retremper et se purifier en lui. Oui, le grand amour, l’amour qui ne se repose pas d’adorer et de bruler est possible ; mais il faut croire, et il faut etre deux croyants, deux ames con- fondues dans une seule pens^e, dans une meme llamme* Si l’une des deux retombe dans les tinfebres, l’aulre, partag^e entre Ie devoir de la sauver et le desir de ne pas se perdre, flotte & jamais dans une aube froide et pale, comme ces fan tomes que Dante a vus aux limites du ciel et de l’enfer : telle est ma vie 1 Digitized by Google V VALVftDRE. 243 » Alida etait pure et sincere. Elle m’aimait. Elio connut aussi l’cnthousiasme, mais une sorte d’enthou- siasme athdc, si je puis m’cxprimer ainsi. J’etais son dieu, disait-elle. 11 n’y en avait pas d’autre que moi. » Cette sorte de folie m’enivra un instant et m’ef- fraya vite. Si j’etais capable de sourire en ce moment, je te demanderais si tu te fais une idee de ce role pour un homme sdrieux, la divinity ! J’en ai pourtant souri un jour, une heure peut-etre ! et tout aussitot j’ai compris que le moment oil je ne serais plus dieu , je ne serais plus rien. Et ce moment-lit, n’etait-il pas dejit venu? Pouvais-je concevoir la possibility d’etre pris au sdrieux, si j’acceptais la moindre bouffee de cet encens idolatre? » Je ne sais pas s’il est des hommes assez vains, assez sots ou assez enfants pour s’asseoir ainsi sur un autel et pour poser la perfection devant la femme cxaltee qui les en a revelus. Quels atroces mdcomptes, quelles sanglantes humiliations ils se preparent! Com- bien l’amante degue A la premiere faiblesse du faux dieu doit le m4priser et lui reprocher d’avoir souffert un culte dont il n’etait pas digne 1 » Ma femme n’a du moins pas ce ridicule it m’attri- buer! Aprfes l’avoir doucement raillde , je lui parlai st;- rieusement. Je voulais mieux que son engouement, je voulais son estime. J’etais fier de lui paraitre le plus aimant et le meilleur des hommes, et je comptais consacrer ma vie it meriter sa preference ; mais je n’6tais ni le premier genie de mon si£cle, ni un etre Digitized by Google VALViSDRE. 844 au-dessus de l’humanite'*. Elle devait se bicn persuader que j’avais besoin d’elle, de son amour, de ses en- couragements et de son indulgence dans l’occasion, pour rester digne d’elle. Elle etait ina compagne, ma vie, ma joie, mon appui et ma recompense; done, je n’etais pas Dieu , mais un pauvre serviteur de Dieu qui se donnait <t elle. » Ce mot, je m’en souviens, parut la combler de joie, et lui fit dire des choses (Granges que je veux te redire, parce qu’elles rfeument toute sa manifcre de voir et de comprendre. » — Puisque tu te donnes & moi, s’^cria-t-elle, tu n’es plus qu’i moi et tu n’appartiens plus & cet admi- rable arcliitecte de I’univers, dont il me semblait que tu faisais trop un etre saisissable et propre & inspirer " l’amour. Tiens, il faut que je te le dise & present, je le d^testais, ton Dieu de savant; j’en 6tais jalouse. Ne me crois pas impie. Je sais bien qu’il y a une grande ame, un principe, une loi qui a preside & la creation ; mais e’est si vague, que je ne veux pas m’en inqui&er. Quant au Dieu personnel, parlant et ^crivant des tra- ditions, je ne le trouve pas assez grand pour moi. Je ne peux pas le renfermer dans un buisson ardent, en- core moins dans une coupe de sang. Je me dfe done que le vrai Dieu est trop loin pour nous et tout & fait inaccessible & mon examen comme Si ma prifere. Jugc si je souflfre quand, 'pour t’excuser d’admirer si long- temps la cassure d’une pierce ou l’aile d’une mouche, tu me dis que e’est aimer Dieu que d’aiiner les betesy Digitized by Google VALV&DRE. 245 etles rochers! Je vois li une idde syst«5matiquo, unc sorte de manie qui me trouble et qui m’offense. L’homme qui est & moi pout bien s’amuser des curio- sites de la nature, mais il ne doit pas plus se passion- ner pour une autre id4e que moil amour, que pour une creature qui n’est pas moi. » Je ne pus pas Iui faire comprendre que ce genre de passion pour la nature 4tait le plus puissant auxi- liaire de ma foi, de mon amour, de ma sant*$ morale ; / que se plonger dans l’&ude, c’4tait se rapprocher au- tant qu’il nous est possible de la source vivifiante n6- cessaire & l’activitd de l’ame, et se rendre plus digne d’appr&der la beauts, la tendresse, les sublimes volup- tes de I’amour, les plus prtScieux dons de la Divinity. » Ce mot de Divinit6 n’avait pas de sens pour elle, bien qu’elle me l’eut appliqu6 dans son d^Iire. Elle s’offensade mon obstination. Elle s’alarma de ne pou- voir me detacher de ce qu’elle appelait une religion de reveur. Elle essaya de discuter en m’opposant des iivres qu’elle n’avait pas lus, des questions d’tScole qu’elle ne comprenait pas; puis, irrittSc de son insuf- fisance, elle pleura, et je restai stup^fait de son en- fantillage, incapable de deviner ce qui se passait en elle, malheureux de 1’avoir fait souflrir, moi qui aurais donne ma vie pour elle. » Je cherchai en vain : quel mystfere decouvrir dans le vide? Son Sme ne contenait que des vertiges et des aspirations vers je ne sais quel idtial de fantaisie que je n’ai jamais pu me repr<$senler. 14 . Digitized by Google 240 VALV&DRE. » Ceci se passait bicn pea de temps aprfcs notro mariage. Je no m’en inquietai pas assez. Je crus 1 l’excitalion nervcusc qui suit les grandes crises de la vie. Bientot je vis qu’elle etait grosse et un peu faible le complexion pour traverser sans defaillance le re- doutable et divin drame de la maternite. Je m’attachai i\ manager une sensibility excessive, ii ne la contrediro sur rien, & prevenir tous scs caprices. Je me fis son esclave, je me fis enfant avec elle, je cacliai mes livres,- je renonfai presque A I’etude. J’admis toules ses beri5sies en quelque sorte, puisque je lui laissai toutes ses erreurs. Je remis h un temps plus favorable cette (Education de Tame dont elle avait tant besoin. Je me flattai aussi que la vue de son enfant lui r^vyierait Dieu et la verity beaucoup mieux que mes lemons. » Ai-je eu tort de ne pas chercher plus vite A l’y- clairer? J’yprouvais de grandes perplexitys; je voyais bien qu’elle se consumait dans le reve d’un bonheur puyril et d’impossible durye, tout d’extase et depar- lage, de caresses et d’exclamalions, sans rien pour la vie de 1’esprit et pour l’inti mit6 vyritable du emu r. J’etais jeune et je l’aimais: je partageais done tous ses enivrements et me laissais emporter par son exalta- tation; mais, aprfcs, sentantque je l’aimais davantage, j’etais eflrayy de voir qu’elle m’aimait moins, que chaque acc5s de cet enthousiasme la rendait ensuito plus soupconneuse, plus jalouse de ce qu’elle appe- lait mon idye fixe, plus amfere devant mon silence, plus raillcuse de mes dyfinitions. Digitized by Google VALVfeDRE. 847 » J’etais assez m&lecin pour savoir que la grossesso cst quelquefois accompagnde d’une sorte d’insanild d’esprit. Je redoublaide soumission, d’eftacement, de solns. Son mal me la rendait plus chfcre, ct mon coeur debordait d’une piti6 aussi tendre que celle d’une mt-re pour l’enfant qui souffre. J’adorais aussi en elle cet enfant de mes entrailles qu’elle allait me donner; il me semblait entendre sa petite ame me parler dejk dans mes r6ves et me dire : « Ne fais jamais de peine )> i ma mfere ! » » Elle fut, en efifet, ravie pendant les premiers jours : elle voulut nourrir notre cher petit Edmond ; mais elle etait trop faible, trop insoumise aux pres- criptions de l’hygifcne, trop exaspdr^c par la moindre inquietude; elle dut bien vite confier l’enfant k une nourrice dont aussitot elle fut jalouse au point de se rendre plus souffrante encore. Elle faisait de la vie un drame continuel ; elle sophistiquait sur l’instinct filial qui se portait avec ardour vers le sein de la premifere femme venue. Et pourquoi Dieu, ce Dieu intelligent et bon auquel je feignais de croire, disait-elle, n’avait-il pas donne h l’homme dfes le berceau un instinct supfr- rieur ii celui des animaux? En d’autres moments, elle voulait que la preference de son enfant pour la nour- rice fut un symptome d’ingratitude future, l’annonce de malheurs etfroyables pour elle. » Elle guerit pourtant, elle se calma, elle prit con- fiance en moi en me voyant renoncer & toutes mes habitudes et & tous mes projets pour lui complaire. Digitized by Google 248 VALVEDRE. Elle eut deux ans de ce triomphe, et son exaltation pajut se dissiper avec les resistances qu’elle avait pr^vues de ma part. Elle voulait faire de moi un artiste homme du monde, disait-elle, et me depouiller de ma gravitd de savant qui lui faisait peur. Elle voulait voyager en princesse, s’arreter oil bon lui semblerait, voir le monde, changer et reprendre sans cesse. Je cedai. Et pourquoi n’aurais-je pas cede? Je ne suis pas misanthrope, le commerce de mes semblables ne pouvait me blesser ni me nuire. Je ne m’eicvais pas au-dessus d’eux dans mon appreciation. Si j’avais ap- profondi certaines questions speciales plus que cer- tains d’entre eux, je pouvais recevoir d’eux tous, et meme des plus frivoles en apparence, une foule de notions que j’avais laissees incomplAtes, ne fut-ce que la connaissance du coeur humain, dont j’avais peut-etre fait une abstraction trop facile A resoudre. Je n’en veux done point A ma femme de m’avoir force A etendre le cercle de mes relations et & secouer la poussiAre du cabinet. Au contraire, je lui en ai tou- jours su gr<$. Les savants sont des instruments tran- chants dont il est bon d’emousser un peu la lame. J’ignore si je ne serais pas devenu sociable par gout avec le temps ; mais Alida hata mon experience de la vie et le dAveloppement de ma bienveillance. » Gene pouvait pourtantpas etre 1A mon unique soin et mon unique but, pas plus que son avenir A elle ne pouvait etre d’avoir A ses ordres un parfait gentleman pour l’accompagner au bal, A la chassc, aux eaux, au Digitized by Google VALVEDRE. 449 thedtrc ou au sermon. II me semblait porter en moi nn homme plus serieux, plus digne d’etre aime, plus ca- pable de lui donner,ainsiqu’:'ison fils, une consideration mieux fondee. Je ne pretendais pas A la renommee, mais j’avais aspire A elre un serviteur utile, apportant son contingent de recherches patientes et courageuses A cet edifice des sciences, qui est pour lui I’autel de la verite. Je comptais bien qu’Alida arriverait ii com- prendre mon devoir, et que, la premiere ivresse de do- rpination assouvie, elle rendrait A sa veritable vocation celui qui avait prouve une tcndresse sans bomes par une docilite sans reserve. » Dans cet espoir, je me risquais de temps en temps & lui faire pressentir le neant de notre pretendue vie d’artistes. Nous aimions et nous goiitions les arts; mais, n’etant artistes createurs ni fun ni 1’autre, nous ne devions pas pretendre A cette suite etcrnellede ju- gements et de comparisons qui fait du role de dilet- tante, quand il est exclusif, une vie blasde, hargneuse ou sceptique. Les creations de 1’art sont stimulantes; c’est Kt leur magnifique bienfait. En elevant fame, elles lui communiquent une sainte emulation, et je ne crois pas beaucoup aux vAritables ravissements des admirateurs sysiematiquement improductifs. Je ne par- lais pas encore de me soustraire au doux far niente ou ma femme se deieclait, mais je tentais d’amener en elle-meme une conclusion A son usage. » Elio etait assez bien douee, et, d’ailleurs, assez frottee de musique, de peinture et de poesie, depuis Digitized by Google 250 VALVfeDRE. son enfance, pour avoir le desir et Ie besoin do con- 6acrer ses loisirs i quelque <Stude. Si elle etait idolatre de mdlodies, de couleurs ou d’images, n’4tait-elle pas assez jeune, assez libre, assez encouragee par ma ten- dresse, pour vouioir sinon crfier, du moins pratiqucr 5 son tour? Qu’elle eut un gout d£termin4, ne fut-ce qu’un seul, une occupation favorite, et je la voyais sauvee de ses chimferes. Je comprenais le but de son besoin de vivre dans une atmosphere £chauffee et comme parfumde d’art et de literature ; elle y dcve- nait. l’abcille qui fait son miel aprfes avoir couru de fleur en fleur : aulrement, elle n’etait ni satisfaitc ni 6mue reellement, sa vie n’etant ni active ni reposdc. Elle voulait voir et toucher les aliments nutritifs par pure convoitise d’enfant malade; mais, priv^e de force et d’app(5tit, elle ne se nourrissait pas. » Elle fit d’abord la sourde oreille, et me presenta entin un jour des raisonnements assez spdcieux, et qui paraissaient desint6resst;s. » — II ne s’agit pas de moi, disait-elle, ne vous cn inqui£tez pas. Je suis une nature engourdie, peu pres- see d’dclore & la vie comme vous l’entendez. Je res- scmble h ces bancs de corail dont vous m’avez parle, qui adherent tranquil lementii leur rocher. Mon rocher, 6 moi, mon abri, mon port, c’est vous! Mais, h<Mas! voili que vous voulez changer toutes les conditions de notre commune existence! Eh bien, soit; mais ne vous pressez pas tant ; vous avez encore beaucoup h gagner dans la pretendue oisivete ou je vous retiens. Vous Digitized by Google VALVfcDRE. 851 etes destind certaincment ft dcrire sur les sciences, ne fut-ce que pour rendre compte de vos ddcouvertes au jour le jour; vous aurez le fond, mais aurez-vous la forme, et croyez-vous que la science ne serait pas plus rdpandue, si une demonstration facile, une expression agrdable et eolorde, la rendaient plus accessible aux artistes? Je vois bien votre entetement : vous voulez etre positif et ne travailler que pour vos pareils. Vous pretendez, je m’en souviens, qu’un veritable savant: doit aller au fait, ecrire en latin, afm d’etre ft la porlde de tous les erudits de l’Europe, et laisser ft des esprits d’un ordre moins eleve, ft des traducteurs, ft des vul- garisateurs, le soin d’eclaircir et de rdpandre ses ma- jestueuses enigmes. Cela est d’un paresseux et d’un dgoiste, permettez-moi de vous le dire. Vous qui pre- tendez qu’il y a du temps pour tout, et qu’il ne s’agit que de savoir l’employer avec methode, vous devricz vous perfectionner comme orateur ou comme ecri- vain, ne pas tant dddaigner les succfcs de salon, eludicr, dans la vie que nous menons, l’art de bien dire et d’embellir la science par le sentiment de toutes les beautds. Alors vous sericz le genie complet, le dieu que je reve en vous malgrd vous-meme, et moi, pau- vre femme, je pourrais ne pas vivre ft sept mille mfetres au-dessousde votre niveau, comprendre vos travaux, en jouir, et en protiter par consequent. Voyons, de- vons-nous rester isoles en nous tenant la main? Votre amour veut-il faire une part pour vous et une pour moi dans cetle vie que nous devons traverser ensemble? Digitized by Google 252 VALVEDRE. » — Ma chdre bien-aimee, lui disais-je, votre these est cxcellente et porte sa reponse avec elle. Je vous donne mille fois raison. 11 me faul un bon instrument pour celebrer la nature; mais voici l’instrument pret et accordd, il ne peut pas rester plus longtemps muet. Tout ce que vous me dites de tendre et de charmant sur le plaisir que vous aurez & l’entendre me donne une impatience gendreuse de le faire parlor; mais les sujets ne s’improvisent pas dans la science ; s’ils ecla- tent parfois comme la lumiere dans les decouvertes, c’est par des faits qu’il faut bien posement et bien consciencieusement constater avant de s’y fier, ou par des idees resultats d’une logique meditative devant laquelle les faits ne plient pas toujours spontancment. Tout cela dcmande, non pas des heures et des jours, comme pour faire un roman, mais des mois, des au- nties; encore n’est-on jamais sur de ne pas etre amend a reconnaitre qu’on s’est trompd, et qu’on aurait perdu son temps et sa vie sans cette compensation, presque infaillible dans les dtudes naturelles, d’avoir fait d’au- tres decouvertes a cote et parfois en travel's de celle que l'on poursuivait. Le temps sufiit A tout, me faites- vous dire. Peut-etre, mais & la condition de n’en plus perdre, et ce n’est pas dans notre vie errante, entre- coupee de mille distractions imprdvues, que je peux meltre les heures a profit. » — Ah ! nous v voila ! s’ecria ma femme avec impd- tuosite. Vous voulez me quitter, voyager seul dans des pays impossibles! Digitized by Google V A L V KD R K. 2V) » — Non, cedes; je travaillcrai pros de vous, je re- noncerai & de ccrtaines consolations qu’il fauc'rait allcr chercher trop loin; mais vous me fcrez aussi quelques sacrifices : nous verrons moins d’oisifs, nous nous fixerons quelque part pour un temps donn£. Ce sera oil vous voudrez, et, si vous vous v deplaisez, nous essayerons un autre milieu; mais, de temps en temps, vous' me permettrez une phase de travail seden- laire... » — Oui, oui! reprit-elle, vous voulez vivrc pour vous seul, vous avez asscz vecu pour moi. Je com- prends ; Pamour est assouvi, fmi par consequent ! » Rien ne put la faire revenir de cette prevention que l’etude 4tait sa rivale, et que 1’amour n’etait pos- sible qu’avec l’oisivete. » — Aimer est tout, disait-elle, et celui qui aimc n’a pas le temps de s’occuper d’autre chose. Pendant quo l’epoux s’enivre des merveilles de la science, l’epouse languit et meurt. C’est le sort qui m’attend, et, puisque je vous suis un fardeau, je ferais aussi bien de mourir tout de suite. » Mes reponses ne servirent qu’A 1’exaspdrer. J’es- sayai d’invoquer le devouement A mon avenir dont elle avait parle d’abord. Kile jeta ce leger masque dont elle avait essayA de couvrir son ardente personnalile. » — Je mentais, oui, je mentais! s’ecria-t-ellc. Volro avenir existe-t-il done eh dehors du mien? Pouvez- vous et devez-vous oublier ([u’en prenant ma vie tout entiere, vous m’avez donne la votre? Est-ce tenir pa- * 10 Digitized by Google 254 VAI.VEDRE. role que dc me condamner a l’intolerable ennui do la solitude? » L’ennui! c’etait li sa plaie et son ett'roi. C’est la ce que j’aurais voulu guerir en lui persuadant de de- venir artiste, puisqu’elle avait un vif eloignement pour les sciences. Elle pretendit que je m^prisais les arts et les artistes, et que je voulais la releguer au plus has etage dans mon opinion. C’etait me faire in- jure et me reldguer moi-meme au rang des idiots. Je voulus lui prouver que la recherche du beau ne se divise pas en Etudes rivales et en manifestations d’an- tagonisme, que Rossini et Newton, Mozart et Shaks- peare, Rubens et Leibnitz, et Michel-Ange et Moliere, et tous les vrais genies, avaient marchtS aussi droit les uns que les autres vers l’&ernelle lumibre ou se com- plete l’barmonie des sublimes inspirations. Elle me railla et proclama la haine du travail cornrne un droit sacre de sa nature et de sa position. » — On ne m’a pas appris A travailler, dit-elle, et je ne mesuis pas marine en promettant de me remettre k Va b c des choses. Ce que je sais, je l’ai appris par intuition, par des lectures sans ordre et sans but. Je suis une femme : ma destinee est d’aimer mon mari et delever des enfants. II est fort Strange que ce soit mon mari qui me conseille de songer a quclque chose de mieux. » — Alors, lui repond is-jeavec un peu d’impatience, aimcz votrc mari en lui permettant de conserver sa propre estime, elcvez voire fils et ne compromettez Digitized by Google pas votre santd, l’avenir d’une maternite nouvelle, en vivant sans regie, sans but, sans repos, sans domicile, et sans vouloir connaitre cet a b c des choses que votre devoir sera d’enseigner & vos enfants. Si vous ne pou- vez vous resoudre it la vie des femmes ordinaires sans pdrir d’cnnui, vous n’etes done pas une femme ordi- naire, et je vous conseillais une etude quelconque pour vous rattacher a votre interieur, que le caprice et l’imprevu de votre existence aetuelle ne sont pas faits pour rendre digne de vous et de moi. » Et, comme elle s’emportait, je crus devoir Iui dire encore : » — Tenez, ma pauvre chfere enfant, vous etes dd- voree par votre imagination, et vous devorez tout au- tour de vous. Si vous continuez ainsi, vous arriverez & absorber cn vous toute la vie des autres sans leur rien donner en echange, pas une lumifere, pas une douceur vraie, pas une consolation durable. On vous a appris le metier d’idole, et vous auriez voulu me I’enscigner aussi; mais les idoles ne sont bonnes it lien. On a beau les parer et les implorer, elles ne fe- eondent rien et ne sauvent personne. Ouvrez les yeux, voyez le neant oil vous laissez Hotter une intelligence exquise, 1’orage conlinuel par lequcl vous laissez tle- trir meme votre incomparable beaute, la souffrance que vous imposez sans remords h toutes mes aspira- tions d’homme honnete et laborieux , l’abandon de toutes choses aulour de nous,.., Ji commencer par noire plus clier tresor, par notre enfant, que vous de- V.VI.VKDRE. 253 vorez de caresses, et dont vous etoulFez d’avasce les instincts genereux et forts en vous soumettant ii ses plus nuisibles fantaisies. Vous etes une femme char- mante que le monde admire et entraine; mais, jus- qu’ici, vous n’eles ni une Spouse devou^e , ni une mfere intelligente. Prenez-y garde et reflechissez! » Au lieu de refl6chir, elle voulut sc tuer. Des heures et des jours se passfcrent en miserables dis- cussions ou toute ma patience, toute ma tendresse, toute ma raison et toute ma piti<5 vinrenl se briser devant une' invincible vanite blcssee et & jamais sai- gnante. » Oui, voila lc vice de cctte organisation si sedui- santc. L’orgueil est immense et jette comme une pa- ralysie de stupidite sur le raisonncment. 11 est aussi impossible a ma femme de suivre une deduction ele- mentaire, memo dans la logique de ses propres senti- ments, qu’il le serait un oiseau de soulever une montagne. Et cela, j’en avais devine, j’cn ai constate la cause : c’est cctte sorte d’atheisme qui la dess&che. Elle vit aujourd’hui dans les egliscs, elle essaye do croire aux miracles, elle ne croit reellement a rien. Pour croire, il faut rellechir, elle ne pense memo pas. Elle invente et divague, elle s’ admire et se dtHeste, elle construit dans son cerveau des edifices bizarres qu’elle se hate de detruire : elle parle sans cesse du beau, elle n’en a pas la moindre notion, elle ne Ic sent pas, elle ne suit pas seulement qu’il existe. Elle babille admirablement sur l’amour, elle ne l’a jamais Digitized by Google connu et ne le connaitra jamais. Elle ne sc ddvouera ii personne, et elle pourra cependant se donner la mort pour faire croire qu’clle aime ; car il lui faut ce jeu, ce drame, cede tragi-comddie de la passion qui I’emeut sur la seime et qu’elle voudrait realiser "dans son boudoir. Despote blase, elle s’ennuie de la sou- mission, et la resistance 1’exaspere. Froide de coeur et ardente d’imagination, elle ne trouve jamais d’expres- sion assez forte pour peindre ses delircs et scs extases d’amour, et, quand elle accorde un baiser, c’est en d&ournant sa tete t5puisee, et en pensant dejil a autre chose. » Tu la connais maintcnant. Ne la prends pas en dedain, mais plains-la. C’etait une fleur du ciel qu’une detestable education a fait avorter en scrre chaude. On a ddveloppd la vanite et fait naitre la sensibility nialadive. On ne lui a pas montre une seule fois le soleil. On ne lui a pas appris admirer quelque chose ii tracers la cloche de verre de sa plate-bande. File s’est persuade qu’elle* dtail l’objet admirable par excellence, et qu’une femme de devait contempler 1’univers que dans son propre miroir. Ne cherchant jamais son iddal hors d’elle, ne voyant au-dessus d’elle-meme ni Dieu, ni les idecs, ni les arts, ni les liommes, ni les choses, elle s’est ^jit qu’elle etait belle, et que sa destin^e dtait d’etre servie ii genoux , que tout lui devait tout, et qu’il rien elle ne devait rien. File n’est jamais sortie de lit, bien qu’elle ait des paroles qui pourraient dnerver la volonte la mieux VALVfSDRE. trempee. Elio a vecu replide sur clle-niemo, ne croyant qu’A sa beaule, dedaignant son ame, la niant A 1’occa- sion, doutant de son propre cceur, 1’interrogeant et Ic dechirant avec ses ongles pour lc ranimor et le sentir battre, faisant passer le monde devant elle pour qu’il s’efForcat de la distraire, mais ne s’amusant de rien, et murant sa eoquille plutot que de respirer l’air quo. rcspirent les autres. » Avec cela , elle est bonne , en ce sens qu’elle est desinteressee , liberale, et qu’ellc plaint les malheu- reux en leur jetant sa bourse par la fenetre. Elle est loyale d’intentions et croit ne jamais mentir, parce qu’A force de se mentir A elle-meme elle a perdu la notion du vrai. Elle est chaste et digne dans sa con- duce, du moins elle l’a ete longtemps ; douce dans le fait , trop molle et trop fiere pour la vengeance pre- meditde, elle ne tue qu’avec ses paroles, sauf A les oublier ou a les retirer le lendemain. » 11 m'a fallu bien dcs jours passes A me ddbattre contre son prestige pour la connaitre ainsi. Elle ’a ete longtemps un probl^me que je ne pouvais resoudre , parce que je ne pouvais me resigner A voir le cote infirme et incurable de son ame. Je crois avoir tout tentd pour la gudrir ou la modifier : j’ai ecboud, et j’ai demande A Dieu la force d’accepter sans colfere et sans blaspheme la ^)Ius affreuse, la plus ainfere de toutes les deceptions. « Une seconde grossesse m’avait rendu de nouveau son esclave. Sa delivrance fut la mienne, car il se passa Digitized by Google I VALVEDRE. 2'.0 alors dans notre inlerieur dcs choses vdritablemcnt douloureuses et inloldrables pour moi. Notre second tils etait chetif et sans beaut(5. Elle m’en fit un re- proche; elle pretcndit que celui-ci etait ne do mon niepris et de mon aversion pour elle, qu’il lui res- semblait en laid , qu’il etait sa caricature , et que c’est ainsi que je l’avais vue cn la rendant mere pour la seconde fois. » Les excentricit^s d’AIida' ne sont pas de celles qu'on peut reprendre. avec gaiete et traiter d’en fan- tillages. Toute contradiction de ce genre TotTensc au dernier point. Je lui repondis que, si I’enfimt avait soutrert dans son sein, c’est parce qu’elle avait doute de moi et de tout : il etait le fruit de son scepticisme ; mais il v avait encore du remade. La beaute d’un homme, c’est la santd, et il fallait fortifier le pauvre petit etre par dcs soins assidus et intelligcnts. Il fallait suivrtj aussi d’un mil attcntif le developpement de son ame, et ne jamais la froisser par la pensee qu’il put etre moins aime ct moins agreable i voir que son frfcre. 0 » Hdlas! je pronon^ais l’arret de cet enfant en essayant de le sauver. Alida a l’esprit tres-faible ; elle se crut coupable envers son fils avant de 1’etre, elle le devint par la peur de ne pouvoir echapper it la fatalite. Ainsi tous mes efforts aggravaient son mal, et, de toutes mes paroles, elle tirait un sens funeste. Elle s’acharnait it constater qu’elle n’aimait pas le pauvre Paul , que je le lui avais prcdit , qu’elle ne Digitized by Google 200 V A L V H D U E. pouvait conjurer cette deslinee, qu’elle frissonnait en voulant caresser cette horrible creature, sa maledic- tion, son chatimehl et le mien. Que sais-je! Je la crus l'olle, je la promenai encore et j’eloignai l’enfant ; mais elle se lit des reproches, 1’instinct maternel parla plus liaut que les preventions, ou bien l’orgueil de la femme se revolta. Elle voulut en finir avec l’esperance, ce fut son mot. Cela sigpifiait que, n’tkant plus aimee de moi, elle renonfait it me retenir it ses cot4s. Elle me demanda de lui faire arranger Valvfcdre , qu’elle avail vu un jour en passant , et qu’elle avait declare trisle et vulgaire. Elle 1 voulait vivre mainlenant lit avec mes sa:urs, qui s’y c*taient fixtfes. Je l’y condui- sis, je fis du petit manoir une riche residence, et je m’y etablis avec elle. i) Mon ami, tu le comprcnds maintenant, il n’y avait plus d’enthousiasme, plus d’espoir, plus d’illusions, plus de flamme dans mon affection pour elle; mais l’amitid fidfcle, un dtb'ouemcnt toujours entier, un grand respect de ma parole ut de ma dignity, une compassion paternelle pour cette faible et violente nature, un amour immense pour mes enfants avec une tendresse plus rath nee peut-etre pour celui qae ma femme n’aimaitpas, e’en etail bien assez pour me retenir a Valvfedre. J’y passai une an nee qui ne fut pas perdue [tour ma jeune sceur et pour mes fils. Je donnai it Paule une direction d’iddes et de gouts qu’elle a religieusement suivie. J’enscignai it ma soeur flinee la science des meres, que ma femme n’avait Digitized by Google VALVEDRE. 261 paset ne voulait pas aequ^rir. Je travaillais aussi pour moil compte, el, trislc corame un homme qui a perdu la moitie de son time, je lfi’attachais a sauver le reste, a ne pas souffrir en egoiste, a servir l’humanile dans la mesure de mes forces en me d^vouant au progres des connaissances bumaines, et ma fafnille, en 1'abri- tant sous la tendresse profonde et sous l’apparente serdnite du pfcre de famille. » Tout alia bien autour de moi, except^ ma femme, que 1’ennui consumait, et qui, se refusant ii mon affection toujours loyale, se plaisait & se proclamer veuve et desh^ritee de tout bonheur. Un jour, je m’apercus qu’elle me haissait, et je me renfermai dans le role d’ami sans rancune et sans susceptibility, le seul role qui put dfcs lors me convenir. U 11 autre jour, je decouvris qu’elle aimait ou croyait aimer un homme indigne d’elle. Je l’eclairai sans lui laiSser sou peon ner que j’eusse constaty son deplorable en- gouement. Elle fut efjrayee, humiliec; elle rompit brusquement avec sa cbimere, mais elle ne me sut aucun gry de ma dyiicatcsse. Loin de k\ , elle fut olfensye de mon apparente con fiance en elle. Elle cut ete consolec de son mdcompte en me voyant jaloux. Indignee de ne pouvoir plus me faire souffrir ou de ne pas reussir il me le faire avouer, elle chercha d’autres distractions d’esprit. Elle s’eprit tour & tour de plu- sieurs homines it qui elle ne s’abandonna pas plus qu’au premier, mais dont lessoins, memo & distance, chatouillaient sa vanity. Elle eutretint beaucoup de 13. Digitized by Google YALVfeDRE. correspondences avcc tics adoratcurs plus ou tnoins avouables; elle se plut k enflammer Ieur imagination, et la.sienne propre en de femtes amities, ou elle porta une immense coquetterie. Je sus tout. On peut me trahir, mais il est plus ditlicile de me tromper. Ie con- statai qu’elle respectait nos liens asa maniere, et quo mon intervention dans cette manure d’entendre le devoir et le sentiment ne servirait qu’Ji lui faire prendre quelque parti facheux et contractor des liens plus compromettants qu’elle ne le souliaitait elle- meme. J’^tudiai et je pratiquai systematiquement la prudence. Je fis le sourd et l’aveugle. Elle me traita de savant dans toute l’acception du mot, elle me m 6- prisa presque..., et je me laissai mepriser! N’avais-je pas jure mon premier enfant, dfes le sein de sa mfere, que cette mere ne souffrirait jamais par ma faute ? » Tu sais, mon cher Henri, comme j’ai v4cu depuis six ans que nous sommes intimement life. Je n’avais qu’un refuge, l’etude, et, devinant le vide de mon int^rieur, tu t’es etonn6 quelquefois de me voir sacri- fier la pens<?e des longs voyages a la crainte de paraitre abandonner ma femme. Tu comprends aujourd’hui que ce qui m’a retenu ou ramene prfcs d’elle aprfes de m^diocres absences, c’cst le besoin de m’assurer d’abord que ma soeur gouvernait mes enfants selon mon coeur et selon mon esprit, ensuite la volontd d’oter tout pr^texte a quelque scandale dans ma mai- son. Je ne pouvais plus esperer ni desircr 1’amour, Digitized by Google I'amilie meme m’etait refusde; niais je voulais quc cette terrible imagination do femme connut ou pres- sentif un frein, tantque mes enfants et ma jeune soeur vivraient auprbs d’elle. Je n’ai jamais entrave sa liberte au dehors, et je dois dire qu’elle n’cn a point abusb ostensiblement. Elle m’a hai pour cette froide pression exercee sur elle, et quo son orgueil ne pou- vait attribuer a la jalousie; mais elle a fini par m'es- timer un peu... dans ses heures de lucidittS ! » A present, mes enfants sont ici, ma jeune soeur t’appartient, ma soeur ainee est heureuse et vit prbs de vous, ma femme est libre ! Valvbdre s’arreta. J’ignore ce qu’Obernay lui repon- dit. Arrachb un instant A l’attention violente avec laquelle j’avais ecoutb, je m’aperyus de la presence d’Alida. Elle etait derribre moi , tenant ma lettre ouverte , que son mari avait lue. Elle venait m’an- noncer l’bvbnement et m’engager a fuir; mais, en- chainbe par ce que nous venions d’entendre, elle ne songeait plus qu’i bcouter son arret. Je voulus 1’emmener. Elle me fit signe qu’elle res- terait jusqu’au bout. J’btais si accablb de tout ce qui venait d’etre dit , que je ne me sentis pas la force de prendre sa main et de la rassurer par une muette caresse. Nous restames done & bcouter, morncs comme deux coupables qui attendent leur condamnation. Quand les paroles qui se disaient de l’autre cote du mur et qui ech apparent un instant a ma preoccupa- tion reprirent un sens pour moi , j’enlendis Obernay 204 VALVfeDRE. plaider jusqu’H un certain point la cause do inadamc de Valvedre. — Elle ne me parait, disait-il, que Ires a plaindrc. Elle ne vous a jamais compris el ne se comprend pas davantage elle-meme. C’est bien assez pour que vous ne puissiez plus vous donner du bonheur I’un & l’autre ; mais, |)uisqu’au milieu des dgarements de son cerveau elle est restee chaste, je trouverais trop sd- vere de restreindre ou de contraindre ses relations avec ses enfants. Mon pbre, j’en suis certain, aurait une extreme rdpugnance it jouer ce role vis-it-vis d’elle , et je ne repondrais meme pas qu’il y con- sentit, quel que soit son ddvouement pour vous. — II me suflira de m’expliquer, rdpondit Valvedre, pour que tu comprennes mes craintes. La personne dont nous parlons est en ce moment violemment dprise d’un jeune homme qui n’a pas plus de carac- lere et de raison qu’elle. En proie it mille agitations et a mille projets qui se contredisent, il lui dcrivait... dcrnibrcmenl..., dans une lettre que j’ai trouvde sous mes pieds et qui n’dtait meme pas cachetde , taut on se radio de ma confiance : « Si tu le veux, nous cnlfe- verons tes fils, je travaillerai pour eux, je me ferai leur prdeepteur..., tout ce que tu voudras , pourvu que tu sois ii moi et que rien ne nous sdparc, etc. ». Je sais que de sont lit des paroles, des mots, des mots ! Je suis bien tranquille sur le desir sincere que cet amant enlliousiaste, enfant lui-meme, peut avoir de se charger des enfants d’un autre ; mais leur mere Digitized by Google VALVfeDRE. 2a-» peut, dans un jour de folie, prendre l’offre au sdrieux, ne fut-ce que pour eprouver sondevouement ! Cela se r&luirait probablement a une partie de campagne. Las des marmots, on les ramisnerait le soir meme ; mais crois-tu que ces pauvres innocents doivent etre expo- ses ;'i entendre, ne fut-ce qu’un jour, ces etranges dithyrambes? — Alors, r^pondit Obernay, nous ferons bonne garde; mais le mieux serait que vous ne partissiez pas encore. — Je ne partirai pas sans avoir regie toutes choses pour le present et l’avenir. — L’avenir, ne vous en tourmentez pas trop! Le caprice qui menace sera bientot passe. — Cela n’est pas sur, rcprit Valvfedre. Jusqu’ici, clle n’avait encourage que des bommages peu inqui£- tants, des gens du monde trop bien eieves pour s’ex- poser & des esclandres. Aujourd’hui , die a rencontre un homme intelligent et honnete, mais tr£s-exalt£, sans experience, et , je le crains, sans principes sufli- sants pour faire triompher les bons instincts, son pa- rdl, son ideal en un mot. Si elle cache soigneuscment celtc intrigue, je feindrai d’y etre indifferent; mais, si die prend les partis extremes auxquels cet imprudent la con vie, il faudra qu’il s’attende & une repression de ma part, ou qu’elle cesse de porter mon nom. Je ne veux pas qu’elle m’avilisse; mais, tant qu’elle sera ma femme, je ne soutfrirai pas non plus qu’elle soit avilie par un autre homme. Voila ma conclusion. VALVEDRE. 806 * VIII .Quard Valvfedre et Obcrnay se furent olpignes et que je ne les cntendis plus, je me retournai vers Alida, qui s’etait toujours tenue derrifcre moi: je la vis a genoux sur Ie gazon , livide, les veux fixes, les bras roides, gvanouie, presque morte, comme le jour ou je l’avais trouvee dans l’eglise. Les dernibrcs pa- roles de Valvfedre, que dix fois j’avais etc; sur Ie point d’interrompre , m’avaient rendu mon energie. Je por- tai Alida dans Ie casino, et, en depit des revelations qui m’avaient brise un instant , je la secourus et la consolai avec tendresse. — Eh bien, le gant est jete, lui dis-je quand elle fut en etat de m’entendre, c’est £1 nous de le ramas- ser! Ce grand pbilosophe nous a trace notre devoir, il me sera doux de le remplir. £crivons-Iui tout de suite nos intentions. • . — Qimlles intentions? quoi? repondit-clle d’un air egare. — N’as-tu pas compris, n’as-tu pas entendu M. de Valvfedre? II t’a mise au dfifi d’etre sincere, et moi , il m’a refuse la force d’etre devoue : montrons-lui que nous nous aimons plus serieusement qu’il ne pensc. Permets-moi de lui prouver que je me crois plus ca- > Digitized by Google VALVEDRE. 2ffl pable quo lui de te rendro heureuse et de to garder fidMe. Voilit toute la vengeance quo je veux tirer de son d^dain'l — Et mes enfants! s’ecria-t-ellc, mesenfants! qui done les aura ? — Vous vous les partagerez. — Ah! oui, il me donnera Paolino! — Non, puisque e’est celui qu’il preferc. — Cela n’est pas ! Valvedre les aime cgalement, jamais il ne donnera ses enfants ! — Tu as pourtant des droits sur eux. Tu n’as com- misaucune faute que la loi puisse atteindre? — Non ! Je le jure par mes enfants et par toi ; mais ce sera un proefcs, un scandale, au lieu d’etre une for- mality que le consentement mutuel rendrait tres-fa- cile. D’ailleurs, je ne sais pas si leur loi protestanle n’attribue pas les fils au mari. Je ne sais rien, je ne me suis jamais inform^e. Mes principes me defendent d’accepter le divorce, et je n’ai jamais cru que Valve- dre en viendrait lit! — Mais que veux-tu done faire de tes enfants? lui dis-je, impatiente de cette exaltation maternelle qui ne se r^veillait devant moi que pour me hlesser. Sois done sincere vis-it-vis de toi-meme, tu n’en aimes qu’un, 1’aine, et e’est justement celui qui, sous toules les legislations, appartient au pfcre, a moins qu’il n’y ait danger moral it le lui confier, et ce n’est point ici le cas. D’ailleurs, de quoi te tourmentes-tu, puisqu’en restant la femme de Valvedre, tu n’en as pas moins 2ns VALVE ORE. perdu & ses yeux le droit de les clever... et memo de les promener? Le divorce ne changera done rien & ta situation , car aucune loi humaine ne t’otera le droit de les voir. — C’est vrai, dit Alida en se levant, pale, les che- veux dpars, les yeux brillanls et sees. Eli bicn, alors que faisons-nous? — Tu ecris 4 ton mari que tu demandes le divorce, et nous partons; nous at tendons le temps legal aprbs la dissolution du manage, et tu consens & etre ma femme. — Ta femme? Mais non, c’est uu crime! Je suis ma- rine et je suis catholique! — Tu as cesse de I’etre le jour ou tu as fait un ma- nage protestant. Dlailleurs, tu ne crois pas en Dieu, ma belle, et ce point-lit doit lever bien des scrupules * d’prthodoxie. — Ah! vous meraillez! s’6cria-t-elle, vousneparlez pas serieusement ! — Je raille ta ddvotion , c’est vrai; mais, pour le restc, je parle si sdrieusement, qu’a l’instant memo je t’engage ma parole d’lionnetc homme... — Non! ne jure pas! C’est par orgueil, ce que tu '' veux faire, ce n’est pas paramour! Tu hais mon mari au point de vouloir m’epouser, voilil tout. — Injuste ca»ur! Est ce done la premiere Ibis que je t’ottre ma vie? — Si j’acccptais, dit-elle en me regardant d’un air de doute, ce serail ii une condition. Digitized by Google V A L v i? D u r_ era — Dis! dis vite ! — Jo no veux rien accepter de M. do Valvfedre. II est genereux, il va m’offrir la moitie de son revenu; je ne veux memo pas de la pension alimentaire laquclle j’ai droit. 11 me r^pudie, il me dedaigne, je ne veux rien de Iui! rien, rien! — Cost justement la condition que j’allais poser aussi, m’ecriai-je. All ! ma chfcre Alida! combien je te benis de m’avoir devine! II y avail plus d’esprit que de sinedrite dans ces dec- iders mots. J’avais bien vu qu’Alida avait doute de rnon desinteressement : c’dtait horrible qu’y chaque instant elle doutitt ainsi de tout; mais, en ce moment- ly, comme il y avait aussi en moi plus de fierte blessee par le mari que d'elan veritable vers la femme, j’etais jdsolu y ne m’offenser de rien , y la eonvaincre, y 1’obtenir y tout prix. — -Ainsi, dit-elle, non pas vaincue encore, mais etourdie de ma resolution , tu me prendrais telle que je suis, avec mes trente ans, mon coeur d t* j y depens^ en partie, mon nom fletri probablement par le divorce, mes regrets du pass6, mes continuelles aspirations vers mes enfants, et la misfere par-dessus tout cela? Dis, tu le veux, tu le demandes?... Tu ne me trompes pas? tu ne te trompes pas toi-meme?... — Alid;i , lui dis-je en me mettant y ses pieds, je suis pauvre , et mes parents seront peut-etre eflray^s de ma resolution ; mais je les connais, je suis leur unique enfant, ils n’aiment que moi au monde, et je Digitized by Google 270 VA L V K D RE. te r6ponds do te faire aimer d’eux. Ils sont aussi res- pectables que tendres; ils spot intelligents, instruits, honores. Je t’offre done un nom moins aristocratique et moins celfcbre que celui de Valvfedre , mais aussi pur que les plus purs... Le peu que ces chcrs pa- rents possMent , ils le parlageront des a present avec nous, et, quant a l’avenir, je mourrai h la peine ou tu auras une existence digne de toi. Si je ne suis pas doue comme poete, je me ferai administrateur, finan- cier, induslriel, fonctionnaire, tout ce que tu voudras que je sois. Voila tout ce que je peux te dire de la vie positive qui nous attend et qui cst la chose dont jus- qu’ici tu t’es le moins pr£*occupee. — Oui, certes, sYcria-t-elle; l'obscurit(5, la retraite, la pauvrete, la misere meme, tout plutot que la pitie de Valvfedre !... L’homme quo j’ai vu si longtemps mes pieds ne me verra jamais aux siens, pas plus pour le remercier que pour I implorer ! Mais ce n’est pas de moi, mon pauvre enfant, e’est de toi qu’il s’agit! Seras-tu heureux par moi? M’aimeras-tu a ce point de m’accepter avec l’horrible caractbre et l’ab- surde conduite que Ton m’attribue? — Cette conduite..., quelle qu’elle soit, je veux 1’ignorer, n’en parlons jamais! Quant a ce caractfere terrible..., je le connais, et je ne crois pas etre en restc avec toi, puisque je suis ton pareil, comme dit M. de Valvedre. Eh bien, noussommes deuxetres em- portes, passionn^s, impossibles pour les autres, mais necessaircs fun i l’autre comme l’eclair u la foudre. Digitized by Google VALVftDRE. 071 Nous nous devorerons sur le meme brasier, c'cst notre vie! S^pares, noqs ne serions ni plus tranquilles ni plus sages. Va! nous sommes de la race des poetes, c’est-a-dire n6s pour souffrir et pour nous consumer dans la soif d’un id&il qui n’est pas de ce monde. Nous ne le saisirons done pas vi toute heure, mais nous ne cesserons pas d’y aspirer; nous le reverons sans cessc et nous l’&rcindrons quelquefois. Que veux-tu de mieux ailleurs, ame tourment.ee? Pr6fe- res-tu le neant de la disillusion ou les faciles amours de la vie mondaine, la retraite a Valvfcdre ou 1’equi- voque existence de la femme sans mari et sans amant? Sadie que je me soucie fort peu des juge- ments de M. de Valvedre sur ton compte. C’est peut- elre un grand homme que tu n’as pas compris; mais ' il ne t’a pas mieux comprise, lui qui n’a rien su faire de ton individuality , et qui a prononce l’arret de son impuissancQ morale le jour ou il a cesse de t’aimer. Que n’itais-je en face de lui et seul avec lui tout ii l’heure! sais-tu ce qfie je lui aurais dit? « Vous ne save/, rien de la femme, vous qui voulez lui tracer un role conforme & vos systimes, a vos gouts et a vos - ' habitudes. Vous ne vous faites aucunc idee de la mis- sion d’une creature exquise, et, en cela, vous etes un pitoyable naturaliste. Vous etes leibnitzien , je le vois de resle, et vous pretendez que la vertu consiste a concourir au perfectionnement des choses humaines par la connaissance des choses divines. Soit! vous prenez Dieu pour type absolu, et, de meme qu’il pro- Digitized by Google 272 VALVEDRE. duit et regie l’eternelle activity, vous voulez quc . l’homme cr^e ou ordoime sans cesse la prosperity de son milieu par un travail sans reliche. Vous vous cmerveillez devant l’abeille qui fait le miel, devant la tleur ([ui travaille pour I’abeille ; mais vous oublie* le role des elements , qui , sans rien faire de logique en apparence, donnent i toutes choses la vie et l’ychange de la vie. Soyez un peu moins pddant et un peu plus ingenieux! Comparez, la logique le veut, les Ames passionnees 2t la mer qui se soulfeve et au vent qui se d(5chaine pour balayer l’atmosphfere et mainlenir l’equilibre de la planittc. Comparez la femme char- mante, qui ne sait que rever et parlor d’amour, & la brise qui promfene , insouciante , d’un horizon i l’aulre, les parfums et les eflluves de la vie. Oui, cette femme, selon vous si frivole , est, selon moi, plus ac- tive et plus bienfaisante que vous. Kile porte en elle la gr&ce et la Iumiere; sa seule presence est un charme, son regard est le soleil de la po^sie, son sou- rire est l’inspiralion ou la recompense du poete. Elle se contente d’etre, et Pon vit, l’on aime autour d’elle! Tant pis pour vous si vous n’avez pas send ce rayon penetrer en vous et donner & votre etre unc puissance et des joies nouvelles! » Je parlais sous l’inspiration du depit. Je croyais parlor i Valvfcdre, et je me consolais de ma blessure en bravant la raison et la verity. Alida fut saisie par ce qu’elle prenait pour de I’yioquence veritable. Kile sc jeta dans mes bras; sensible & la louange, a vide de Digitized by Google VAl.VfeDRE. 27 .’) rehabilitation, ellc versa ties Ianncs qui la soula- gfcrent. — Ah! tu l’cmportes, s’6cria-t-elle, et, de ce moment, je suis ii toi. Jusqu’it ce moment, — oh! pardonne-moi, plains-moi, tu vois hien que je suis sincere! — j’ai conserve pour Valvedre une affection d£pite, melee de haine et de regret; mais, it partir d’aujourd’hui, oui, je le jure it Dieu et a toi, c’est toi seul quo j’aime et il qui je veux appartenir it jamais. C’est toi le coeur gtfnereux, l’6poux sublime, l’homme de genic ! Qu’est-ce que Valvedre a u pres de toi? Ah! je l’avais loujours dit, toujours cru, que les poetes souls savent aimer, et que seuls ils out le sens des grandes choses ! Mon mari me repousse et m’aban- donne pour une faute legfcre apres dix ans de fidelite reellc, et, toi qui me connais ii peine, toi a qui je n’ai donne aucun banheur, aucune garantie, tu me devi- nes, tu me relfeves et tu me sauves. liens , partons ! va m’attendre it la frontierc; moi, je cours embrasser mes enfants et signilier it M. de Valvedre que j’accepte ses conditions. Transports de joie et d’orgueil, alleges pour le moment de toutc souffrancc etde toule apprehension, nous nous separames aprfcs nous etre enlendus sur les moyens de hater notre fuite. Alida alia rejoindre M. de Valvedre chez les Obor- nay, oil, on presence d’Henri, elle devait lui parler, pendant que je quilterais le casino pour n’v jamais renlrer. Moi aussi, je voulais parler ii Henri, mais non Digitized by Google •271 v a i. v i : d i< u. dans une auberge , car je ne devais pas laisser savoir h sa famille que je fusse reste ou revenu £i Genttve, et, le jour de la noce, j’avais dte vu de trop de personnes de I’intimite des Obernay- pour ne pas risquer d’etre rencontre par quelqu’une d’entre elles. Je fis venir une voiture oil je m’enfermai, et j’allai demandcr asile & Moserwald, qui me cacha dans son propre ap- partement. De M, j’eerivis un mot il Henri, qui vint me trouvcr presque aussitbt. Ma soudaine presence ii Geneve et le ton myste- rieux de mon billet etaient des indices assez frappants pour qu’il n’hesitat plus ii reconnailrc en mol le rival dont Valvfedre, par delicatesse, lui avait cachd le nom. Aussi Fexplication des faits fut-elle comine sous-en- tendue. 11 contint du micux qu'il put sqji chagrin et son blame, .et, me parlant avec une brusquerie froide : — Tu sais sans doute, me dit-il, ce qui vient de sc passer entre M. de Valvedre et sa fenime? — Je crois le savoir, repondis-je; mais il est trfes- important pour moi d’en connaitre les details, et je tc prie de me les dire. — 11 n’y a pas de details, reprit-il; madame do Valvedre a quitte notre maison, il y a une demi- heure, en nous disant qu’unc de ses amies mourante, je ne sais quelle Polonaise en voyage, la faisait de- mander & Vevay, et qu’elle reviendrait le plus tot possible. Son mari n’dtait plus li. Pile a paru desirer le voir; mais, au moment oil j’allais le chorcher, elle Digitized by Google V.vr.VEDKE. 275 m ’a arrete en me disant qu’elle aimait mieux ecrirc. Elle a ecrit rapidemenl quelques lignes et me les a remises. Je les ai portdes a Valvedre, qui sur-le-champ est accoiiru pour lui parler. Elle etait dejit partie seule et it pied, laissant prohahlement ses instructions k la Bianca, qui a etc impenetrable; mais Valvedre n’en- tcnd pas que sa femme parte ainsi sans qu’il ait eu une explication avec elle. 11 la cherche. J’allais l’ac- compagner quand j’ai re^u ton billet. J’ai compris, j’ai pense, je pense encore que madame de Valvfcdre est ici... — Surl’honneur, repondis-je it Obernay en I’inter- rompant, elle n’y est pas ! — Oh ! sois tranquille, je ne chercherai pas it la de- couvrir, maintenant que je te vois en possession du principal role dans cette triste affaire ! Vous y alley. si vite, que je craindrais une rencontre fucheuse entre M. de Valvedre et toi. Quelque sage et patient que soit un homme de sa trempe, on peut etre surpris par un accfes de colfere. Tu as done bien fait de ne pas te montrer. J’ai cach6 ta lettre it Valvbdrc, et il ne s’avisera gufere de te decouvrir ici. — Ah ! m’&sriai-je en bondissant de rage, tu crois que je me cache? — Si tu n’avais pas cette prudence et cette dignite, reprit Henri avec autorite, tu serais conduit par un mauvais sCntirtient it conmiettre une mauvaise action! — Ouf, je le sais! Je ne veux pas inaugurer ma prise de possession par un eclat. C’est pour te parler Digitized by Google de cos'choses que j’-ai voulu tc voir ; mais je dois tc prier, quelle que soil ton opinion, de me manager. Je ne suis pas aussi maitre de moi-meme que s’il s’agis- sait de fairc une analyse botanique ! — Ni moi non plus, reprit Obernay ; mais je taclie- rai pourtant de ne pas perdre la tele. Pourquoi m’as- tu appcld? Parle, je t’^coute. — Oui , je vais parler ; mais je veux savoir ce que conlenait le billet que madame de Valvedre t’a fait porter & son mari. 11 a du te le montrer. — Oui. II conlenait ceci en propres termes : « J’ac- cepte Vultimatwn. Je pars ! D’accord avec vous, je demande le divorce, et, selon vos d&sirs, je comptc me remarier. » — C’est bien, e’est trfes-bien! m’ecriai-je soulage d’une vive anxiele : j’avais craint un instant qu’Alida n’eut dejit change d’intention et trabi les serments de l’enthousiasme. — A present, repris-je, tu le vois, tout est consomme! Je vais enlever cette femme, et, aussitot qu’elle sera libre devant la loi , elle sera ma femme. Tu vois que la question est nettement tran- chee. — La chose ne peut pas sc passer ainsi, dit Henri froidement. Tant que le divorce n’est pas prononce, M. de Valvedre ne veut pas qu’elle soi£ compromise. II faut qu’elle retourne A Valvedre, ou que tu t’eloi- gnes. C’est un peu de patience it avoir, puisque la realisation de votre fanlaisie ne peut souffrir d’empe- chement. Craignez-vous deja de vous raviser l un ou Digitized by Google l'autre, si vous ne brulez pas vos vaisseaux par un coup de tele? — Point d’epigrammes, je tc pric. L’avis de M. do Valvfcdrc est fort raisonnable 5 coup sur ; mais il m’est impossible de Ie suivre. II a lui-meme creA l’empo- chement en me gratifiant de ses dedains, de ses rail- leries et de ses menaces. — Oil cela? quand cela done? — Sous la tonnelle de ton jardin, il y a une heurc. — Ah! tu etais 15? tu ecoutais? — M. de Valvfcdre n’avait aucun doute 5 cet egard. — Au fait... oui, je me rappelle! 11 tenait 5 parlcr 15. J’aurais du deviner pourquoi. Eh bien, apres? Il a parI6 de son rival , non pas comme d’un homme rai- sonnable, cequi eul etd bien impossible, mais comme d’un honnete homme, et, ma foi... — C’est plus que je nc mdrite selon toi? — Scion moi? Peut-etre! nous verrons! Si tu te conduis en ecervele , je dirai que tu es encore trop enfant pour avoir bien compris ce que c’est que l’hon- neur. Que comptes-tu faire? Voyons! Te venger de ta propre folio en bravant Valvedre, lui donner raison par consequent? — Je veux le braver, m’ecriai-je. J’ai jure lc ma- nage 5 sa femme et a ma propre conscience ; done, je tiendrai parole; mais, jusque-li, je serai son unique protecteur, parco que M. de Valvedre a predit que je serais dupe et quo je veux lc faire mentir, parce qu’il apromis de me tuer si je ne faisais pas sa volontc, et VALVfeDRE. 21S que jc l’attends de pied fermc pour savoir qui dcs deux tuera l’autre, parce qu’enfm il ne me plait pas qu’il pense m’avoir intimid^, et que je sois homme A subir les conditions d’un mari qui abdique et qui veut jouer pourtant le beau role. — Tu paries comnie un fou ! dit Obernay en levant les (ipaules. Si Yalvfedre voulait avoir l’opinion pour lui, il laisserait sa femme chercher le scandale. — Valvfedre ne craint peut-etre pas taut le blame que le ridicule! — Et toi done? — C’est mon droit encore plus que le sien. 11 a provoqu6 mon ressentiment, il devait en prdvoir les consequences. — Aiors, c’est d6cid6 , tu enlfcves ? — Oui, et avec tout le myslfere possible, parce que je ne veux pas qu’Alida soit temoin d’une tragedie dont elle ne soupfonne pas I’imminence; et ce mvs- tere, tu ne le trahiras pas, parce que tu n’as pas envie d’etre le temoin de Valvedrc centre moi, ton meilleur ami. — Mon meilleur ami? Non ! tu ne le serais plus ; tu peux donner ta demission, si tu persistes! — Au prix de l’amitte, coniine au prix de la vie, je persisterai ; mais aussitot que j’aurai mis Alida en surete, je reviendrai ici, et je me presenterai a M. de Valvedrc pour lui r6peter tout ce que tu viens d’en- tendre et tout ce que je te charge de lui dire aussitot que je serai parti, e’est-a-dire dans une lieure. Digitized by Google VALVEDRE. 279 Obernay vit que ma volontd etait exasperee, et que scs remontrances ne servaient qu’;\ m’irriter davan- tage. 11 prit tout & coup son parti. — C’est bien, dit-il. QuaYid tu reviendras, tu trou- veras Valvfedre dispose a soutenir ta remarquable con- versation, et, jusqu’A demain, il igqorera que je t’ai vu. Pars le plus tot possible , je vais tacher de l’aider a ne pas trouver sa femme. Adieu! Je ne te souhaite pas bcaucoup de bonheur; car, si tu en pouvais gou- ter an milieu d’un pareil triomphe, je te mepriserais. Je compte encore sur tes reflexions et tes remords pour te ramener au respect des convenances sociales; Adieu, mon pauvre Francis! Je te laisse au bord de l’abime. Dieu seul peut t’empecher d’y rouler. Il sortit. Sa voix <5tait etouffee par des larmes qui me briserent le coeur. II revint sur ses pas. Je voulus me jeter a son cou. II me repoussa en me demandant si je persistais, et, sur ma rdponse affirmative, il rc- prit froidement : — Je revenais pour te dire que, si tu as besoin d’ar- gent, j’en ai a ton service. Ce n’est pas que je ne me reproche de t’offrir les moyens de te perdre , mais j’aime mieux cela que de te laisser recourir k ce Moscr- wald..., qui est ton rival, tu ne I’ignores pas, je pense? Je ne pouvais plus parler. Le sang m’etouffait d’une toux convulsive. Je lui fis signe que je n’avais besoin de rien, et il se retira sans avoir voulu me serrerla main. Quelques instants aprfcs, j’etais en conference avcc mon bote. Digitized by Google sso VAtVBDRE. — Nephtali, lui tlis-je, j’ai bcsoin do vinjjt mille francs, je.vous les demande. — Ah! enfin, s’ecria-t-il avec unc joie sincere, vous etesdonc mon veritable ami! — Oui; mais ecoutez. Mes parents possMent en tout le double de cette somme , placee sous mon nom . Je n’ai pas de deltes et je suis fils unique. Taut que mes parents vivront, je ne veux pas alidncrce capital, dont ils touchent la rente. Vous me donnerez du temps, et je vais vous faire une reconnaissance de la somme et des inttfrets. II ne voulait pas de cette garantic. Je le forcai d’ac- cepter, le menacant, s’il la refusait, de m’adresser A Obernay, qui m’avait ouvert sa bourse. — Ne suis-je done pasassez votre oblige, lui dis-je, vous qui, pour croire h ma solvability , acceptez la seule preuve que je puisse vous en donner ici , ma parole? Au bout d’un quart d’heure, j’elais avec lui dans sa voiture ferniee. Nous sorlions de Geneve, et il me conduisait A une doses maisons de campagne, d’oii je sortis en chaise de poste pour gagner la frontierc fraiH’aise. J’etais fort inquict d’Alida, qui devait m’y rejoindre dans la soiree et qui me semblait avoir quitte la mai- son Obernay trop prdcipitamment pour ne pas risquer de rencontrer quelque obstacle ; hiais, en arrivant au lieu du rendez-vous, je trouvai qu'elle m’avait de- vance. Kile s’elanya de sa voiture dans la mienne, et Digitized by Google VALVEDRB. esi nous continuimes notre route avec rapidite. II n’y avait pas de chemins de fer en ce tcmps-lil, et il n'etait pas facile de nous atteindre. Cela n’eut pourtant pas ele impossible it Valvttdre. On verra bientot ce qui nous preserva de sa poursuite. Paris etait encore , ii cette epoque , l’endroit du monde civilise ou il etait le plus facile de se lenir cache. C’cst lit quo j’installai ma compagne dans un appartement myslerieux et confortable, en attendant les dvenements. Je placerai ici plusieurs lettrcs qui me furent adressees par Moserwald poste restante. La premiere dtait do lui. « Mon enfant, j’ai fait ce qui etait convenu entre nous. J’ai ecrit it M. Henri Obernay pour lui dire que je savais ou vous etiez, que je vous avais donnd ma parole de ne le conlier il personne, mais que j’etais en mesure de vous faire parvenir -n’importe quelle lettre il jugerait il propos de conlier il mes soins. D6s le jour mime , il a envoyd cliez moi le paquet ci- inclus, (jue je vous transmets fiddlement. » Vous avez passe le Rubicon comine fe*u Cdsar. Je ne reviendrai pas sur la dose de satisfaction, de dou- leur et d’inquidtudc que cela me met sur l’estomac... L’estomac, c’esl bien vulgaire, eton en rira sans [)itid; mais il faut que j’en prenne mon parti. Le temps de la poesie est passe pour moi avec celui de l'esperance. Je m’etais pourtant senti des dispositions pendant quelques jours... Le dieu m’abandonnc, cl je ne vais 1C. Digitized by Google 282 VA LViSDRE. plus songer qu’& ma sant<L L’4v4nement auquel jo m’attendais et auquel je no voulais pas croire , votre depart precipite avec elle, m’a bouleverse, et j’ai res- senti encore quelques mouvements de bile*; mais cela passera, et la position de don Quichotte q Ue vous me faites me donnera du courage. J’entends d’ici qu’o/i rit encore: on me compare peul-etre i Sancho! N’im- porte, je suis & vous (au singulier ou au pluriel), it votre service, & votre discretion, ii la vie et & la mort. « Nephtau. » La lettre incluse dans celle-ci en contenait une troisifeme. Les voici toutes les deux , celle d’Henri d’abord ; « J’espfcre qu’en lisant la lettre que je t’envoie, tu ouvriras les yeux sur ta veritable situation. Pour que tu la comprennes, il faut que tu saches comment j’ai agi a ton tfgard. i) Tu es bien simple si tu m’as cru dispose k trans- mettre a M. de V... tes ofl'res provocatrices. Je me suis contente de lui dire, pour sauvegarder ton bonneur, qu’une tierce personne etait chargee de te faire tenir tout genre de communications, et que, Ie jour ou il jugerait a propos d’avoir une explication avec toi, j’etais charge personnellement de t'en prevenir, enfin que, dans ce cas, tu accepterais n’importe quel ren- dez-vous. » Ceci etabli, je me suis permis de supposer que tu Digitized by Google VALVfeDRE. 2S3 nllais h Bruxelles pour t’entretenir avec tes parens sur les projets ultericurs. Quant & madame, j’ai fait, sans beaucoup de scrupule, un enorme mensongo. J’ai pretendu savoir qu’elle s’en allait it Valvfedre et, de lit, - en Italie, pour s’enfermer dans un couvent jusqu’au jour oil son mari formerait le premier la detnande du divorce, que, j usque-lit, la tierce personne pouvait <!*galement lui faire connaitre toute resolution prise it son egard. )> II r^sulte de mon action que M. de Valvfcdre..., qui desirait parler it madame, s’est repdu sur-Ie-champ it Valvedre, ou j’aimais mieux le voir, pour sa dignity et pour ma security morale , que sur les traces des aimables fpgitifs. » De ValvMre, il vient done de m’ecrire, et si, quand madame et toi aurez lu, vous persistez it me- connaitre un tel caractfere, je vous plains et n’envie pas votre manure de voir. n Je ne me ferai pas ici l’avocat de la bonne cause ; je regarde comme un trtjs-grand bonheur pour mon ami de ne plus avoir dans sa vie ce lien qui lui confere la responsabilite sans la repression possible : probleme insoluble oil son ame se consume sans profit pour la science. Moins moral et plus positif que lui en ce qui le concerne, je fais des voeux pour que le calme et la liberte des voyages lui soient d^finitivement rendus. Ceci n’est pas galant,et tu vas peut-etre m’en deman- der raison. Je n’accepterai pas la partie; mais je dois t’avertir d’une chose : e’est que, si tu persistais par 281 VALVfcDRE. hasard a demander reparation & M. de V... de l' injure qu’il t'a faite en nc le disputant pas sa femme (car c’etait li ton thfeme), tu aurais en moi, non plus 1’ami qui te plaint, mais le vengeur de 1’ami qub tu jn’aurais fait perdre. Valvedre est brave comme un lion; mais peut-etre ne sait-il pas sebattre. Moi, j’apprends, — au grand dtonnement de ma femme et de ma famillo, qui t’envoient mille amities. Braves emu rs , ils nc savent rien! » DE M. DE V... A HENRI OBERNAY. « Je ne l’ai pas trouv6e ici ; elle n’y est pas venue, et meme, d’aprits les informations que j’ai prises le long du chemin, elle a du suivre, pour se rendre en Italie. une tout autre direction. Mais est-elle r6elle- ment par let el a-t-elle jamais resolu serieusement de s’enfermer dans un couvent, lut-ce pour quelques semaines? » Quoi qu’il en soit, il ne me convient pas de la chercher davantage : j’aurais 1’air de la poursuivre, et ce n’est nullement moil intention. Je soubaitais lui parler : une conversation est toujours plus concluante que des paroles ecriles ; mais le soin qu’elle a pris de l’eviter et de me cacher son refuge decide des reso- lutions plus completes que je ne croyais devoir lui en atlribuer. )> D’aprfes les trois mots par lesquels elle a cru suf- lisant de clore une existence de devoirs reciproques. Digitized by Google VALVEDRE. 285 jc vois qu’elle craigr.ait un dclat do, ma part. C’etait mal mo connaitre^ II me sutlisait, it moi, qu’elle sut mon jugement sur son com[)te, ma compassion pour ses souflrances, les limites de mon indulgence pour scs fautes; mais, puisqu'elle n’en a pas jug6 ainsi, il me parait ndcessaire qn’elle rellechisse de nouveau sur ma conduite et sur cede (|u’il lui convient d’adop- ter. Tu lui communiqucras done ma lettre. J’ignore si, cn te parhuit, j’ai prononce ie mot de divorce, dont elle m’attribue la premeditation. Je suis certain de u’avoir envisage cette eventualite que dans le cas oil, foulant aux pieds I'opinion, elle me mettrait dans l’al- ternative ou de contraindre sa liberte, ou de la lui rendre entibre. Je ne peux pas hesiter entre ces deux partis. L’esprit de la legislation que j’ai reconnue en Tepousant prononce dans le sens d’une liberte rdci- proque, quand une incompalibilite dprouvee et con- statee de part et d’autre est arrivee it compromettre la dignite du lien conjugal et l’avenir des enfants. Jamais, quoi f£u’il arrive, je n’invoquerai centre cello que j’avais choisie, et que j’ai beaucoup aimee, !e pretexte de sou infideliLe. Grace ii 1’esprit de la re- forme, nous ne sonnnes pas condamnes i nous nuire mutuellement pour nous ddgager. D’autres motifs sulliraient; mais nous n’en sonunes pas la, et je 'n’ai point encore de motifs assez evidunts pour exiger qu 'elle se prete ii une rupture legale. » Kile acru pourtant, dans un moment d’irritation, me donuet. ce motif en m’ecrivunt qu’elle coinptait Digitized by Google 280 VALVfeDRE. sc rcmarier. Je ne suis pas hommc <\ profiler d’uno heure de depit ; j’attendrai une insistance calme et refl^chic. » Mais probablcment cllc tient a savoir si je desire Ie resultat qu’elle provoque, et si j’ai aspir6 pour mon compte a la liberte de contracter uu nouveau lien. Elle tient a le savoir pour rassurer sa conscience ou satisfaire sa fiert«5. Je lui dois done la v^rite. Je n’ai jamais eu la pensde d’un second mariage, et, si je l’avais cue, je regarderais comme une lachete de ne l’avoir pas sacrifice au devoir de respecter, dans toute la limite du possible, la sincdrftd de mon premier serment. » Cette limite du possible, e’est le cas ou madame de V... afficherait ses nouvelles relations. C’est aussi le cas ou elle me reclamerait de sang-froid , et aprfcs mure deliberation, le droit de contracter de nouveaux engagements. » Je ne ferai done rien pour agiter son existence actuelle et pour porter h l’extreme des resolutions que je n’ai pas le droit de croire sans appel. Je ne rechercherai et n’acceptcrai aucun pourparler avec la personne qui m’a otfert de se presenter devant moi. Je ne prdvois pas, de ce cote-lii plus que de l’autre, des garanties dissociation bien durable, mais je n’en serai juge qu’aprits un temps d’epreuve et d’attente. » Si on ne m’appelle pas, d’ici ii un mois, devant un tribunal competent i prononcer le divorce, je m’absenterai pour un temps dont je n’ai pas i fixer Digitized by Google V A L V H D It K. 2ti*7 le tcrme. A mon rctour, je serai moi-meme le juge do cette question delicate et grave qui nous occupe , ct j’aviserai, mais sans sorlir des principes de conduite que je viens d’exposer. » Fais savoir aussi & madame de V... qu’elle pourra faire toucher i la banque de Moserwald et compagnic la rente de cinquante niille francs qui lui etait pre- cedemment servie, et dont elie-meme avait fixe lc chiffre. S’il lui convient d’habiter Valvfedre ou ma maison de Gcnfeve en l'absence de toute relation com- promettante pour elle, dis-lui que je n’y vois aucuu inconvenient; dis-lui* nieme que mon desir serait dc la voir arriver ici pendant le peu de jours que j’ai en- core & y passer. Je n’ai pas d’orgueil, ou du moins jc n’en mets pas dans mes rapports avec elle. J’ai du longtemps dviter des explications qui n’auraient servi qu';\ l’irriter et i la faire souffrir. A present que la glace est rompue, je ne me crois susceptible d’etre atteint par aucun ridicule, si elle veut entendre ce que j’ai desormais it lui dire. II ne sera pas question du passd, je lui parlerai comme un pfcre qui n’espfere pas convaincre, mais (jui desire attendrir. Completement desinteressddans ma proju’e cause, puisque par le fait, et sans qu’il soit besoin de solennitd, nous nous s6pa- rons, je sens que j’ai encore besoin, moi, de laisser sa vie, non pas heureuse, elle ne le peut etre, mais aussi acceptable que possible pour elle-meme. Elle pourrait encore gouter quelque joie intime dans la gloire dc sacritier la fantaisie et ses redoutables consequences Digitized by Google ass VALVKDU R. £i l’avenir <le scs cnfants et a sa propre consideration, l’affection de ta famille, au fidkle devouement de Paule, au respect de tous les gens serieux... Si elle veut m’entendre, elle retrouvera l’ami toujours indul- gent et jamais importun qu’elle connait bien malgre ses habitudes de m^prise... Si elle ne le veut pas , mon devoir est rempli , et je m’eloignerai, sinon ras- sure sur son compte, du moins en paix avec moi- memc. » / La bonte comiquc de Moscrwald m’avait fait sou- rire , la rudesse chagriue et • raiileuse d’Obernay m’avait courrouce, la genereuse douceur de Valvfedrc m'ecrasa. Je me sentis si petit devanl lui, que j’eprou- vai un moment de terreur et de bonte avant de faire lire k sa femme cettc requetc k la fois humble ct digne; mais je n’avais pas le droit de m’y refuser, et je la lui envoyai par Bianca, qui’6tait venue nous rejoindre k Paris. Je nq voulais pas etre t^moih de 1'efTet de cetle lec- ture sur Alida. J’avais appris & redoufer l’imprevu de ses Emotions et it en menager le contre-coup sur moi- mcme. Depuis huit jours de tete-a-tete, nous avions, par un miracle de la volont<5 la plus tendue qui fut jamais, reussi a nous maintenir au diapason de la con- liance heroique. Nous voulions croire Pun a l’autre, nous voulions vaincre la destinee, etre plus forts que nous-memes, donner un dementi aux sombres previ- sions de ceux qui nous avaient juges si defavorable- Digitized by Google A V A L V K D K E. i m ment. Comme deux oiseaux blesses, nous nous pres- sions 1’un contre l’autre pour cacher le sang qui cut revele nos traces. Alicia ful grande en ce moment. File vint me trou- ver. Elle souriait, elle <5tait belle comme l’ange du naufrage qui soutient et dirige le navire en detresse. — Tu n’as pas tout lir, me dit-elle; void des leltres (|u’on avail remises i Bianca pour moi au moment ou elle a quitt£ Geneve. Je le les uvais cadges ; je veux que tu les connaisses. La premibre de ces leltres etait de Juste de Val- vedre. « Ma sii*ur, disait-elle, ou etes-vous done? Cette ainie polonaise a quittd Vevay; elle est done gud’ie? ltjlle va en llalie et vous l’y suivez prdcipitamment, sans dire adieu & personnel II s’agit done d’un grand service & lui rendre, d’un grand secours it lui porter? Ceci ne me regarde pas, direz-vous; mais me per- mettrez-vous de vous dire que je suis inquifete de vous, de votre sante alleree depuis quelque temps, de l’air agit6 d’Obernay, de l’air abattu de mon frbre, de l’air mystdrieux de Bianca? Elle n’a pas du tout l’air d’aller en Italic... Chfere, je ne vous fais pas de questions, vous m’en avez denie le droit, prenant ma sollicitude pour une vaine curiosity. Ah ! ma soeur, vous ne m’avcz jamais comprise; vous n’avez pas voulu lire dans mon cceur, et je n’ai pas su vous le reveler. Je suis une vieille Idle gauche, tantot brusque n Digitized by Google 200 VALVEDRE. et tantot craintive. Vous aviez raison de ne pas me trouver aimable, mais vous avcz eu tort de croire que je n’etais pas aimanle et que je ne vous aimais pas! » Alida , revenez , ou , si vous etes encore pr6s de nous, ne partez pas! Mille dangers environnent une fennne sdduisante. 11 n’y a de force et de securite qu’au sein de la famille. La votre vous scmble quel- quefois (rop grave, nous le savons, nous essayerons de nous corrigcr... Et puis e’est peut-etre moi qui vous deplais le plus... Eh bien, je m’eloignerai, s’il le faut. Vous m’avez reproche de me placer entre vous et vos enfants et d’accaparer leur affection. Ah! prenez ma place, ne les quittez pas, et vous ne me reverrez plus; mais non, vous avcz du cceur, et de tels depits ne sont pas dignes de vous. Vous n’avez jamais pu croire que je vous halssais , moi (jui donnerais ma vip pour votre bonheur et qui vous demande pardon i genoux, si j’ai eu envers vous quelques moments d’injustice ou d’impalience. Revenez, revenez! Ed- mond a beaucoup pleure aprits votre depart , si peu prevu. Paolino a une idee fantasque, e’est que vous elcs dans le jardin qui est auprits du leur : il pretend qu’il vous y a vue un jour, et on ne peut l’empecher de grimper au treillage j)our regarder derriere le mur ou 1 vous a revee, oil il vous attend encore. Paule, qui vous aimo taut, a beaucoup de chagrin ; son mari en est jaloux. Adelaide, qui me voit vous ecrire, veut vous dire quelques mots. Elle vous dit, comme moi, qu’il faut croire en nous et ne pas nous abandonner. » Digitized by Google VALVfeDRE. S91 La Ictlre d’ Adelaide, plus limide cl moins tendre, «Hait plus louchailte encore dans sa candour. « Chore madame, » Vous etes partic si vite, que jo n’ai pas pu vous adresser une grave question . Faut-ii garnir les chemises de ces messieurs (Edmond el Paul) avec de ladentelle, avec de la broderie ou avec un ourlet? Moi, j’dtais pour les cols et manchetles Lien fermes, bien blancs el tout unis; mais je crois vous avoir entendu dire que cela ressemblait trop It du papier et encadrait trop sechement ces aimables et chores petites figures rondes. hosa, qui donne toujours son avis, surtout quand on ne le lui demande pas, veut de la denlelle. Paule est pour la broderie; mais moi , remarquez , je vous en prie, coniine je suis judicieuse, je pretends que e’est avant tout It lour petite maman que ces Illi- nois doivent plaire, et qu’elle a, d’ailleurs, mille fois plus de gout que de simples Genevoises de notre es- pfcce. Done, repondez vile, cbere madame. On est d'accord pour desirer de vous complaire et de vous obeir en tout. Vous avez emportd un morceau de notre coeur, et cela sans crier gare. C’est mal k vous de ne pas nous avoir donne le temps de baiser vos belles mains et de vous dire ce que je vous dis ici : Guerissez voire amie, ne vous fatiguez pas trop et revenez vite, car je suis au bout de mes histoires pour fairc prendre patience & Edmond et pour endormir Paolino. Paule vous ecrit. Mon pere et 111a mere vous Digitized by Google VALVEDKE. sMW otlrent leurs plus affectueux compliments, et Ro& veut que je vous dise qu’elle a bien soin du gros myrte (jue vous aimez, et dont elle veut mettre une llcur dans ma lettre avec un baiser pour vous. » — Quelle confiance en mon retour! dit Alida quand j’eus (ini de lire, et quel contraste enlre les preoc- cupations de cette heureuse enfant et les Eclairs de notre Sinai! Eli bien, qu’as-tu, toi? manques-tu de courage? Ne vois-tu pas que plus il ni’en faut, plus il m’en vient? Tu dois trouver que j’ai ete bien injuste envers mon mari, envers la soeur ainee et cn- vers cette innocente Adelaide! Trouve, va! tu ne me (eras pas plus de rcprocbes que je ne m’en fais! J’ai doute de ces eoeurs excellents et purs, je les ai nids pour m’etourdir sur le crime de moil amour ! Eli bien, A present que j’ouvre les yeux et que je vois quels amis je t’ai sacriftes, je me reconcilie avec ma faute, et je me relfcve de mon humiliation. Je suis contente de me dire que tu ne m’as pas ramassee comme un oiseau chassd du nid et juge indigne d’y reprendre sa place. Tu n'en as pas moins eu tout le merite de la pitid, et tu as lrouv6 dans ton cceur g<5nereux la force de me recueillir, un jour que je me crovais avilie et qu<? tu m’avais vu fouler aux pieds. Mais, aujourd’bui, voili Valvedre qui se rdcracte et qui m’appelle, voili Juste qui me tend les bras en s’agenouillant dcvant moi, et la douce Adelaide qui me montre mes enfants en me disant qu’ils nTaltendent et me pleurent! Je Digitized by Google VALVKDRE. 203 puis retourner aupres d’eux ct y vivre independante, servic, caressee, remerciee, pardonnee, ben in ! A pre- sent, tu es libre, cher ange; tu peux me quitter sans remords et sans inquietude ; tu n’as rien gutt$, rien detruit dans ma vie. Au contraire, ce mari trfes-sage, ces amis > trfes-craintifs du qu’cn dirn-t-on me mdna- geront d’autant plus qu’ils m’ont vue prete it tout ronipre. Tu le vois, nous pouvons nous quitter sans qu’on raille nos ephemeras amours. Henri lui-meme, ce Gendvois mal-appris, me fera amende honorable s’il me voit renoncer volontairement it ce qu’il appelle mon caprice. Eh bien , que veux-tu faire? Reponds! reponds done! & quoi songes-tu? II est des moments dans les plus fatales destinecs oil la Providence nous tend la planche de salut et semble nous dinp : «Prends-la, ou tu es perdu. » J’en- tendais cette voix mysterieuse au-dessus de l’abime; mais le vertigo de l'abime fut plus fort et m’entrahia. — Alida, m’ecriai-je, tu ne me fuis pas cette offre-l& pour que je I’accepte? Tu ne le ddsires pas, tu n’y comples pas, n’est-il pas vrai? — Tu m’<as comprise, repondit-elle en sc mettant & genoux devant moi, les mains dans mes mains ct comme dans 1’atlilude du serment. Je t’appartiens , et le rcste du monde ne m’est rien ! Tu es tout pour moi : mon pore et ma mitre qui m’ont quitlee, mon mari que je quitte, ct mes amis qui vont me. maudire , et mes enfants qui vont m’oublier. « Tu es mes fibres et mes scours, comme dit le poete, et Digitized by Google 294 VALVfeDRE. llion, ma patrie quc j’ai perdue! » Non! je nc revien- drai plus sur mes pas, et, puisqu’il est dans ma des- tin£e de mal comprendre les devoirs de la famille et de la societe, au moins j’aurai consacre ma destinde & 1’amour! N’est-ce done rien, et celui qui meTinspire ne s’en contentera-t-il pas? Si ccla est, si pour* to i je suis la premifere des femmes, que m’importe d’etre la der- nifcre aux yeux de tous les autres? Si mes torts envers eux me sonldes m^ritesaupres de toi, de quoi aurais-je £t me plaindre? Si l’on souftre lJt-bas et si je souffre de faire soUffrir, j’en suis fitu-e, e’est une expiation de ces fautes passdes que tu me reprocliais, e’est ma palme de marytre que je ddpose & tes pieds. Une seule. chose peut m’exeuser d’avoir aceeptd le sacrifice de celte femme passionnee, e’est la passion qu’elle m’inspira d6s ce moment, et qui ne fut plus ebranl^e un seul jour. Cortes, je suis bien assez cou- pable sans ajouter au fardeau de ma conscience. Ma fuite avec elle fut une mauvaise inspiration, une lache audace, une vengeance, ou du moins une reaction aveugle de mon orgueil froissd. Meilleure que moi, Alida avait pris mon ddvouement au sdrieux, et, si sa (ipi en moi fut un accfes de fijjvre, la fifevre dura et consuma le reste de sa vie. F.n moi, la damme fut souvent agitde et comme battue du vent ; mais elle ne sNHeignit plus. Et ce ne fut plus la vanite seule qui me soutint, ce fut aussi la reconnaissance et l'af- fection. Dfcs lors il se tit une sorte de calme dans notre vie, Digitized by Google VALVfeDRE. 895 calme trompeur ct qui cachait bien des angoisses tou- jours renaissantcs ; mais l'idec de nous raviser et do nous s^parer nc fut jamais remise en question. Nous primes aussi, ce jour-lit, de bonnes resolu- tions, eu egard it noire position desesperee. Nous fimes de la prudence avec notre t£merit£, de la sa- gesse avec notre delire. Je renoncai ii mon hostility contre Valvfcdre, Alida it ses plaintes conlre Iui. Elle n’en parla plus qu’it de rares intervalles, d’un ton doux et triste, comrne elle parlaitde ses enfants. Nous renonyames aux reves de libre triomplie qui nous avaient souri, et nous primes de grands soins pour cacher notre residence it Paris et notre intimity. Alida prit la peine de s’expliquer avec son mari dans une lettre qu’elle ^crivait it Juste, comme Valvedre s’tStait explique avec elle dans sa lettre it Obernay. Elle per- sista dans son projet de divorce ; mais elle promit de mener une existence si myst^rieuse, que nul ne pour- rait se porter son accusateur devant Valvfedre. a Je sais bien, disait-elle, que mon absence prolon- gs, mon domicile inconnu, ma disparition inexpli- quee pourront faire naitre des soupcons , et qu’il vaudrait mieux que la femme de CSar ne flit pas soupoonnS; mais,'puisque.Cesar ne veut pas repudier brutalement sa femme, et qu’il s’agit pour tous deux de se quitter sans reproche amer, celle-ci menagera les apparences et n’afiichera pas son futur changement de nom. Elle le cachcra au contraire; elle ne verra aucune personne qui pourrait le deviner et le trahir; % Digitized by Google elle sera morte pour le monde pendant plusieurs anndes, s’il ie faut, et il rie tiendra qu’it vous de dire qu’elle est rdellement dans un couvent, car elle vivra sous un voile et derrifcre d’epais rideaux. Si ce n’est pas lit tout ce que souhaite et conseille Cdsar, e’est du moins tout ce qu’il peut exiger, lui qui ne s’est jamais couronnd despote, et qui n’a pas plus tue la liberty dans l’hymende qu’il nc veut la tucr dans le monde. » Qu’il me permette, ajoulait-elle, de me refuser a l’entretien qu’il me demande. Je ne suis pas assez forte pour que le chagrin de rdsister a son influence nc me fit pas beaucoup de mal ; mais je le suis trop pour qu’aucune consideration humaine put dbranler ma rdsolution. » Elle linissait, apres avoir, k son tour, demandd par- don k sa belle-soeur de ses injustices et de ses preven- tions, en lui signifiant qu’elle ne voulait accepter aucun secours d’argent, quelque minime qu'il put elre. Quand elle 4crivit k ses enfants, k Paule et k Ade- laide, elle pleura au point qu’elle trempa de larmes un billet A cette dernifere oil elle reglait, avec une gravitd enjou^c, la grande question des cols de che- mise. Elle fut forcee de le recommencer, faisant de genereux et naifs efforts pour me cacher le ddchire- ment de ses enlrailles. Je me jetai ii ses genoux, je la suppliai de partir avec moi pour Genisve. Je t’accom- pagnerai jusqu’i la frontifere, lui dis-je, ou je me ca- Digitized by Google VALVEDRE. 297 cherai dans la rhaison dc campagne de Moserwald. Tu passeras trois jours, huit jours si tu veux, avec tes enfants, et nous nous sauverons de nouveau; puis, quand tu sentiras le besoin de les embrasser encore, nous repartirons pour Gendve. C’estabsolumenl la vie que tu aurais menbe, si tu btais retoumbe ii Valvddre. Tu aurais bib les voir deux ou trois fois par an. Ne pleure done plus, ou ne me cache pas tes larmes. J’avoue que je suis content de te voir pleurer, parce que, chaque jour, je decouvre que tu ne nitrites pas les reproches qu’on t’adressait, et que tu es une aussi tendre mdre qu’une amante loyale; mais je ne veux pas que tu pleures trop longtemps quand je peux d’un mot sbeher tes beaux yeux. Viens, viens ! partons ! Ne recommence pas tes lettres. Tu vas revoir tes amis, tes fils, tes soeurs, et Ilion que tu m’as sacrifice, mais que tu n’as pas perdue! Elle refusa, sans vouloir s’expliquer sur la cause do son refus. Enfin, pressde de questions, elle me dit : — Mon pauvre enfant, je ne t’ai pas demandd avec quoi nous vivions et oil tu trouvais de I’argent. Tu as du engager ton avenir, escompter le produit de tes futurs succds... Ne me le dis pas, va, je sais bien que tu as fait pour moi quelque grand sacrifice ou quelque grande imprudence, et je trouve cela lout simple ve- nant de toi : mais je ne dois pas , pour mes satisfac- tions personnelles , abuser de ton dbvouement. Non, je ne le veux pas, n’insiste pas, ne m’ote pas le seul mbrite que j’aie pour m’acquitter envers toi. II faut 17 . Digitized by Google 298 VALVEDRE. que je soufire, vois-tu; ccla m’est lion, c’cst 1& ce qui me purifie. L’aimour serait vraiment trop facile, si on pouvait se donncr a lui sans briser avec ses autres devoirs. II n’en est pas ainsi, et Valvfedre, s’il m’ecou- tait, dirait que je proclame un blaspheme ou un so- phisme, lui qui ne comprenait pas que ce qu’il appe- lait une oisivetd coupable put etre l’ideal devouement que j’exigeais de lui; mais, scion moi, lc sophisme est de croire que la passion ne soit pas l’immolation des cboses les plus chores et les plus sacrdes, et voiI& pourquoi je veux que tu me laisses venir it toi, dt5- pouillee de tout autre bonheur que loi-meme... Oui, je le crois aujourd’hui, moi aussi, que l’infor- tun^e Alida proclamait un effrayant sophisme, que Valvedre avait raison contre elle, que le devoir ac- compli rend l’amour plus fervent, et cjue lui seul le rend durable, tandis que le remords dessfeche ou tue; mais, dansle triomphc de la passion, dansl’ivresse de la reconnaissance, j’icoutais Alida comme l’oracle des divins myst&res, comme la pretresse du ditju veri- table, et je partageais son reve immense, son aspira- tion vers l’impossible. Je me disais aussi qu’il n’y a pas qu’une seule route pour s’elever vers le vrai; que, si la perfection semble etre dans la religion du droit et dans les sanctifiantes vertus de la famille, il y a un lieu de refuge, une oasis, un temple nouveau pour ceux dont la fatalit6 a renvcrsd les autelset les foyers; que ce droit d’asile surles hauteurs, ce n’etait pas la froide abstinence, la mort volontaire, mais le vivifiant Digitized by Google V ALVI5DRE. S99 amour. Transfuges de la socidte, nous pouvions en- core Mtir un tabernacle dans 1c ddsert et servir la cause sublime de l'ideal. N’etions-nous pas des anges en comparaison de ces viveurs grossiers qui se ddpra- vent dans Tabus de la vie positive? Alida, brisant toute son existence pour me suivre, n’etait-elle point digne d’une tendre et respectucuse pitie? Moi-meme, accep- tant avec tfnergie son passe douteux et Ie ddshonneur qu’elle bravait, n’etais-je pas un homme plus delicat et plus noble que celui qui cherche dans la ddbauclie ou dans la cupiditd I’oubli de son reve et le d^barras de son orgueil ? Mais l’opinion , jalouse de maintenir l’ordre &abli, ne veutpas qu’on s’isole d’elle, et elle se montre plus tolerante pour ceux qui se donnent au vice facile, au travers repandu, que pour ceux qui se recueillent et chcrchent des merites qu’elle n’a pas consacres. Elle est inexorable pour qui ne lui demande ricn, pour les amants-qui ne veulent pas de son pardon, pour les penseurs qui, dans leur entretien avec Dieu, ne veu- < lent pas la consulter. Nous entrions done, Alida et moi , non pas seule- ment dans la solitude du fait, mais dans celle du senti- ment et de Pid£e. Restait savoir si nous Elions assez forts pour cette lutte effroyable. Nous nous fimes cette illusion, et, tantqu’elle dura, elle nous soutint; mais il faut , ou une grande valeur intellectuelle , ou une grande experience de la vie pour demeurer ainsi, sans ennui et sans effroi, dans Digitized by Google 300 VALVEDRE. une ile dtiserte. L’effroi fut mon tourment, l’ennui fut le ver rongeur de ma compagne infortun^e. Elle avait fait les demarches necessaires pour oblenir la disso- lution de son manage. Valtffedre n’y avait pas fait op- position ; mais il dtait parti pour un long voyage, disait-on, sans presenter sa propre demande au tribu- nal competent. Evidemment , il voulait forcer sa femme A r^flechir longtemps avant de se lier k moi, et, son absence pouvant se prolonger indefiniment, 1’epreuve du temps exig4 par la legislation etrangbre menagait ma passion d’une attente au-dessus de mes forces. Est-ce lit ce que voulait cet homme Strange, ce mysttiricux philosophe? Comptait-il sur la chastetd de sa femme au point de lui laisser courir les dangers de mon impatience, ou preferait-il la savoir comple- tement infidfele, et, par lit, prtfservtie de Iadurde de ma passion? Evidemment, il mededaignait fort, et j’etais force de le lui pardonner, en reconnaissant qu’il n’avait d’autre preoccupation que celle d’adoucir la mauvaise destin^e d’AIida. Cette pauvre femme, vovant des retards infinis £i noire union, vainquit tous ses scrupules et se moritra magnanime. Elle m’offrit son amour sans restric- tions, et, vaincu par mes transports, je faillis l’accep- ler ; mais je vis quel sacrifice elle s’imposait et avec quelle terreur elle bravait ce qu’elle croyait etre le dernier mot de l’amour. Je savais les fantomes que pouvaicnt lui cr£er sa sombre imagination et la pen- see de sa dcch&ince , car elle £tuit fi6re de n’avoir Digitized by Google VALVfcDRE. 301 jamais tralii la leltre de ses serments ; c’est ainsi qu’elle s'exprimait quand mon inquire et jalouse curiosite l’interrogcait sur le passd. Elle croyait aussi quo le desir cst chez 1’homme le seiil aliment de l’amour, et par le, fait elle craignait le mariage autant que l’adul- tfcre. — Si Valvfedre n’eut pas dtd mon mari, disait-elle souvent, il n’eut pas song6 if me n^gliger pour la science : il serait encore & mes pieds ! Cette fausse notion , aussi fausse h l’dgard de Val- vfcdre qu’au mien, tHait difficile it ddtruire chez une femme de trenfe ans, indocile & toute modification, et je ne voulus pas d’un bonheur trempd de ses lar- mes. Je la connaissais assez desormais pour savoit* qu’elle ne subissait aucune influence, qu’aucune per- suasion n’avait prise sur elle, et que, pour la trouver toujours enthousiaste , il fallait la laisser it sa propre initiative. 11 etait en son pouvoir de se sacrifier, mais non de ne pas regretter le sacrifice, peut-etre, h£las! toutes les heures de sa vie. J’etais lit dans le vrai, et, quand je repoussai le bonheur, fier de pouvoir dire que j’avais une force surhumaine, je vis, au redoublement deson affection, que je l’avais bien comprise. J ’ignore si j’eusse rem- porle longlemps cette victoire sur moi-meme ; des circonstances alarmantes me forcferent it changer de preoccupations. Digitized by Google 302 VALVKDRE. IX Depuis trois mois, nous vivions caches dans une de ces rues agrees et silencieuses qui, it cette 6poque, • avoisinaient le jardin du Luxembourg. Nous nous y promenions dans la journee, Alida toujours envelop- ptie et voitee avec le plus grand soin , moi ne la quit- tant jamais que pour m’occuper de son bien-etre et de sa surety. Je n’avais renouti aucune des relations, assez rares d’ailleurs, que j’avais eues A Paris. Je n’avais fait aucune visile; quand il m’&ait arrive d’apercevoir dans la rue une figure de connaissance, je l’avais Avitee eh changeant de trottoir et en d&our- nant la tfite; j’avais meme acquis A cet egard la prd- voyance et la presence d’esprit d’un sauvage dans les bois, ou d’un format 4vad<$ sous les yeux de la police. Le soir, je la conduisais quelquefois aux divers theatres, dans une de ces logos d’en bas ou 1’on n’est pas vu. Durant les beaux jours de l’automne, je la menai souvent A la campagne, cberchant avec elle ces endroits solitaires que , meme aux environs de Paris , les amants savent toujours trouver. Sa sant6 n’avait done pas souffert du changement de ses habitudes, ni du manque de distractions; mais, quand vint l’hiver, le noir et mortel hiver des grandes Digitized by Google VALVEDRE. 803 villcs du Nord, je vissa figure s’alldrcr brusqucment. Une toux sfeche et fr^quente, dont elle ne voulait pas s’occuper, disant ([u’elle y 6tait sujetle tous les ans & pareille ^poque, m’inquieta cependant assez pourque je la fisse consentir voir un medecin. Aprfes 1’avoir examinee , le medecin lui dit en souriant qu’elle n’avait rien; mais il ajoutapour moi seul en sortant : — Madame votre sneur (je m’etais donne pour son frt're) n’a rien de bien grave jusqu’ik present; mais c’est une organisation fragile, je vous en avertis. Le systeme nerveux predomine trop. Paris ne lui vaut rien. 11 lui faudrait un climat egal, non pas Hyferes ou ISice, mais la Sicile ou Alger. Je n’eus plus dfcs lors qu’une pens^e, cclle d’arra- cher ma compagne & la pernicieuse influence d’un climat maudit. J’avais dejik depense, pour lui procurer une existence conforme & ses gouts et a ses besoins, la moili6 de la somme emprunt^e & Moserwald. Celui- ci m’ecrivait en vain qu’il avait en caisse des fonds deposes par l’ordre de M. de Valvfedre pour sa femme : ni elle ni moi ne voulions les recevoir. Je m’informai des depenses i faire pour un voyage dans les regions m^ridionales. Les Guides imprimes prometlaient merveille sous le rapport de l’economie; mais Moserwald m’ticrivait : , « Pour une femme delicate et habitude & toutes ses aises, n’esperez pas vivre dans ces pays-li, ou tout ce cjui n’est pas le strict ndeessaire est rare et couteux, moins de trois milie francs par mois. Ce sera triss- 304 VALVIJDRR. peu, trop peu si vous manquez d’ordre ; mais ne vous inqui&ez de rien, et partez vite, si elle est malade. Cela doit lever tous vos scrupulcs, et, si vous poussez la folie jusqu’a refuser la pension du mari, le pauvre Neplitali est toujours 1A avec tout ce qu’il possible, a votre service, et trop lieureux si vous acceptez! » J’etais decide A prendre ce dernier parti aussitot qu’il deviendrait ndcessaire. J’avais encore un avenir de vingt niille francs & aligner, et j’esperais travailler durant le voyage, quand je verrais Alida retablie. De l’Afrique, je ne vous dirai pas un mot dans ce recit tout personnel de ma vie intime. Je m’occupai de l’6tablissement de ma compagne dans une admi- rable retraite, non loin de laquelle je pris pour moi un local des plus humbles, comme j’avais fait A Paris, pour oter tout pretoxte A la malignile du voisinage. Je fus bientot rassure. La toux disparut; mais, peu apres, je fus alarme de nouveau. Alida n’etait pas phtbisique, elle etait epuis^e par une surexcitation d’esprit sans relache. Le medecin franpais que je con- sultai n’avait pas d’opinion arretee sur son compte. Tous les organes do la vie <5laient tour & tour menaces, tour A tour gueris, et tour A tour envahis de nouveau par une debilitation subite. Les nerfs jouaient en cela un si grand role, que la science pouvait bien risquer de prendre souvenl l’elfet pour la cause. En de cer- tains jours, elle se croyait et se sentait guerie. Le len- demain, elle retombait accablee d’un mal vague et profond qui me desesperait. Digitized by Google VALViDRB. 303 La cause! elle etait dans les profondeurs de l’ftme. Celte ftme-lft ne pouvait pas se reposer une heure, un instant. Tout lui etait sujet d’apprdhension funeste ou d’espdrance insensee. Le moindre soutlle du vent la faisait tressaillir, et, si je n’^tais pas auprtts d’elle ft ce moment-lft, elle croyait avoir entendu mes cris, le supreme appel de moil agonie. Elle haissait la cam- pagne, elle s’y etait toujours ddplu. Sous le ciel impo- sant de l’Afrique, en presence d’une nature peu sou- mise encore ft la civilisation europeenne, tout lui sem- blait sauvage et terrifiant. Le rugissement lointain des lions, qui, ft cette 6poque, se faisait encore entendre autour des lieux habitus, la faisait trembler comme une pauvre feuille, et aucune condition de security ne pouvait lui procurer le sommeil. En d’autres mo- ments, sous Fempire d’autres dispositions d’esprit, elle croyait entendre la voix de ses enfants venant la voir, et elle s’elancait ravie, folle, bientot dt5sesp6r£e en re- gardant les petits Maures qui jouaient devant sa porte. Je cite ces exemples d’baliucination entre mille. Voyant qu’elle se deplaisait ft ***, je la ramenai ft Alger, au risque de n’y pouvoir garder Fincognito. A Alger, elle-fut dcrasee par le climat. Le prinlemps, dejft un etc dans ces regions chaudes, nous chassa vers la Sicile, oil, prits de la mer, ft mi-cote des mon- tagnes, j’esp<$rais trouvcr pour elle un air tiede et quelques brises. Elle s’amusa quelques instants de la nouveautA des choses , et bientot je la vis deperir en- core plus rapidcment. Digitized by Google 308 VALVfeDRE. — Tiens, me dit-elle, dans un accfcs d’abattement invincible, je vois bien que je me meurs! Et , metlant ses mains piUes et amaigries sur ma bouche : — Ne te moque pas, ne ris pas! je sais ce que cette gaiety te coute, et que, la nuit, seul avec la certitude inevitable, tu pleures ton rire! Pauvre cher enfant, je suis un fleau dans ta vie et un fardeau pour moi- mcme. Tu ferais mieux, pour nous deux, de me laisser mourir bien vite. — Ce n’est pas la maladie, lui rdpondis-je navrd de sa clairvoyance, c’est le chagrin ou l’ennui qui te con- sume. Voilit pourquoi je ris de tes maux physiques prdtendus incurables, tandis que je pleure de tes souffrances morales. Pauvre chdre &me, que puis-je done faire pour toi ? — line seule et dernifere chose, dit-elle : je voudrais embrasser mes enfants aVant de mourir. — Tu embrasseras tes enfants, et tu ne mourras pas ! m’dcriai-je. El je feignis de tout preparer pour le ddpart ; mais, au milieu de ces prdparatifs, je tombais brisd de dd- couragement. Avait-elle la force de retpurner & Ge- ndve? n’allait-elle pas mourir en route? Une autre terreur s’emparait de moi , je n’avais plus d’ar- gent. J’avais dcrit h Moserwald de m’en preter en- core , et je ne pouvais douter de sa confiance en moi. 11 n’avait pas rdpondu : etait-il malade ou ab- sent? dtait-il mort ou ruine? Et qu’allions-nous de- Digitized by Google VA LVfeDRE. 307 venir, si colic ressource supreme nous manquait? J’avais fait d’beroiques elforts pour travailler, mais je n’avais pu rien continuer, rien completer. Alida, malade d’esprit autant (|ue de corps, ne me laissait pas un moment de calme. Elle ne pouvait supporter la solitude. Elle me poussait au travail ; mais, quand j'6tais sorti de sa chambre, elle divaguait, et Bianca venait me chercher bien vile. J’avais essayd de travailler auprfcs d’elle, c’^tait tout aussi impossible. J’avais toujours les yeux sur les siens, tremblant quand je les voyais briber de fifevre ou se fixer, eteints, comme si la mOrt I’eut dejit saisie. D’ailleurs, j’avais bien reconnu une terrible verity : c’est que ma plume, au point de vue lucratif, etait pour le moment, pour toujours peut-etre, improduc- tive. Elle cut pu me nourrir trfes-humblement si j’eusse 6td seul; mais il me fallait trois mille francs par mois... Moserwald n’avait rien exagere. Aprfcs avoir (>puisd tous les mensonges imaginables pour faire prendre patience & ma malheureuse amie, il me fallut lui avouer que j’attcndais uiie lettre de credit de Moserwald pour etre a meme de la conduire en France. Je lui cachai que j’attendais cette lettre depuis si longtemps deja, que je n’osais plus l’esp6- rer. Je m’dtais decide il l’horrible humiliation d’^crire ma ddtresse & Obernay. Lui aussi 4tait-il absent? Mais sans doute il allait repondre. Lc temps de l’espoir n’elait pas dpuise de ce cotfS-li. Dans le doute, je sur- montai la douleur de demander & mes parents un sa- Digiiized by Google 308 VALVEDRE. crilicc : quelques jours do patience, et une rAponse quelconque allait arriver. Je suppliai Alida de ne prendre aucune inquietude. Elle eut, ce jour-lii, son dernier courage. Elle sourit de cc sourire dOchirant que je ne comprenais que trop. Elle me dit qu’elle etait tranquille et qu’elle dtait, d’ailleurs, resign^e it accepter Ies dons de son mari comme un pret que je serais certainement h meme de lui faire rembourser plus tard. Elle m<5nageait ainsi ma ficrte ; elle m’embrassa et s’endormit ou feignit de s’endormir. Je me retirai dans la chambre voisine. Depuis que je la voyais s’eteindre, je ne quittais plus la maison qu’elle habilait. Au bout d’une heure, je l’entendis qui causait avec Bianca. Cette fille , peu scrupulcuse sur le chapitre de l’amour, mais d’un ddvouement admirable pour sa maitresse, qui la maltraitait et la gitait tour A tour, s’elforcait en ce moment de la con- soler et de lui persuader qu’elle reverrait bientot ses enfants. — Non, va! je ne les reverrai plus, r^pondit la pauvre malade : c’est li le chatiment Ie plus cruel que Dieu put m’inlliger, et je sens que je le mOrite. — Prenez garde, madame, dit Bianca, votre decou- ragement fait tant de mal A ce pauvre jeune homme! — II est done lit ? , — Mais je crois que oui, dit Bianca en s’approchant du seuil de l’autre chambre. Je m’dlais jetO par hasard sur un fauteuil dossier Digitized by Google VALVEDRE. 309 fort elevy. Bianca, ne me voyant pas, crut que j’etais sorti, et retourna auprfes de sa maitresse en Iui disant qne j’allais certainement rentrer, et qu’il fallait etre calme. — Eh bien, quand tu l’entendras rentrer, dit Alida, tu me feras signe, et je feindrai de dormir. II se con- sole et se rassure encore un peu quand il s’imagine que j’ai dormi. Laisse-moi te parler, Bianchina ; cela me soulage, nous sommes si peu seules! Ah! ma pauvre enfant, toi-memc, tu ne sais pas ce que je souf- fre et quels remords me tuent ! Uepuis quo j’ai tout quitte pour ce bon Francis, mes yeux se sont ouverts, et je suis devenue une autre femme. J’ai commence & croire en Dieu et a prendre peur; j’ai senti qu’il allait me punir et qu’il ne me permettrait pas de vivre dans le mal. Bianca l’interrompit. — Vous ne faites point de mal, dit-elle; je n’ai ja- mais vu de femme aussi vertueuse que vous ! Et vous auriez tous les droits possibles pourtant, avec un mari si dgolste et si indilK-rent !... — Tais-toi, tais-toi! reprit Alida avec une force fe- brile ; tu ne le connais pas ! tu n’es que depuis trois ans h mon service, tu ne l’as vu que longtemps dtfjjt aprfes ma premifere infidelity de coeur et quand il ne m’aimait plus. Je l’avais bien meritel... Mais, jusqu’i ces derniers temps, j’ai cru qu’il ne savait rien, qu’il n'avait rien daigne savoir, et que, ne pouvant pas me juger indigne de lui, son coeur s’ytait retiry de moi Digitized by Google 310 VALVEDItE. par lassitude. Je Iu-i en voulais done, et, sans songer A mes torts, je m’irritais des siens. Mes torts! je n’y croyais pas ; je disais comme toi : « Je suis si ver- tueuse au fond! et j’ai un mari si indifferent! » Sa douceur, sa politesse, sa liberality, ses 4gards, je les attribuais it un autre motif que la generosity. Ah! pourquoi ne parlait-il pas? Un jour entin... Tiens, e’est aujourd’liui le mfime jour de 1’annye !... il y a un an... Je 1’ai entendu'parler de moi et je n’ai pas compris, j’ytais folic! Au lieu d’aller me jetcr A ses pieds, je me suis jetye dans les bras d’un autre, et j’ai cru faire une grande chose. Ah! illusion, illusion! dans quels malheurs tu m’as precipit^e ! — Mon Dieu, reprit Bianca, vous regrettez done votre mari A present? Yous n’aimez done pas cc pau- vre M. Francis? — Je ne peux pas regretter mon mari, dont je n’ai plus l’amour, et j’aime Francis de toute mon ame, c’est-A-dire de tout ce qui m’est rcste de ma pauvre Ame!... Mais, vois-tu, Bianca, toi qui es femme, tu dois bien comprendte cela : on n’aime reellement qu’uno fois! Tout ce qu’on reve ensuite, e’est 1’yquivalent d’un passy qui ne revient jamais. On dit, on croit qu’on aime davantage, on voudrait tant sc le persua- der ! On ne ment pas, mais on sent que le coeur con- tredit la volonty. Ah ! si tu avaisconnu Valvedre quand il m’aimait ! Quelle vyrite, f juelle grandeur, quel gynie dans l’amour! Mais tu n’aurais pas compris, pauvre petite, puisque je n’ai pus compris moi-meme! ’lout Digitized by Google VALVEDRB. * 311 cela s’est tfclairci pour moi il distance, quand j’ai pu comparer, quand j’ai rcncontrl ces beaux diseurs qui ne disent rien, ces coeurs enflammes qui ne sentent rien... — Comment! Francis lui-meme?... — Francis, c’est autre chose : c’est un poete, un vrai poete peut-etre, un artiste & coup sur. La raison lui manque, mais non le co?ur ni l’intelligence. II a meme quelque.chose de Valvedre, il a Ie sentiment du devoir. II y a manqutS en m’enlevant au mien •, il n’a pas les principes de Valvfedre, mais il a de lui les grands instincts, les sublimes d^vouements. Cepen- dant, Bianchina, il a beau faire, il ne m’aime pas, lui, il ne peut pas m’aimer! Du moins, il ne m’aime pas comme il pourra aimer un jour. Il avait rev£ une autre femme, plus jeune, plus douce, plus instruite, plus capable de Ie rendre heureux, une femme comme Adelaide Obernay. Sais-tu qu’il devait, qu’il pouvait l'^pouser, et que c’est moi qui fus l’empechcment? Ah ! je lui ai fait bien du mal, ct j’ai raison de mou- rir !... Mais il ne me le reproebe pas, il voudrait me faire vivre... Tu vois bien qu’il est grand, que j’ai raison de l’aimer... Tu as Fair de croire que je me contredis... Non, non, je n’ai pas le d&ire, jamais je n’ai vu si clair. Nous nous sommes monte la tete, lui et moi; nous nous sommes brisks contre le sort, et a present nous nous pardonnons l’un & 1’autre, nous nous estimons. Nous avons fait notre possible pour nous aimer aulant que nous le disions, autant que Digitized by Google 312 V A L V E D RE. nous nous lotions proniis..., etmoi, pleurant Valvfe- dre quand meme, lui, regrettant Adelaide malgrtS lout, nous allons nous donner le baiser d’adieu su- premo... Tiens, cela vaut mieux que l’avenir qui nous atlendait certainement, et je suis contente de mourir... En parlant ainsi, elle fondait en larmes. Bianca pleurait aussi, sans rien trouver pour la consoler, el moi, j’etais paralyse par l’epouvante et la douleur. Quoi ! c’elait lit le dernier mot de cette passion fu- neste ! Alida mourait en pleurant son mari, et en di- sant : « L' autre ne m’aime pas! » Certes, en voulant 1’amour d’une femme dont l’epoux etait sans reproche, j’avais ct^de i une mauvaise .et coupable tentation, . mais comme j’etais puni ! Je fis un supreme effort, le plus mdritoire de ma vie peut-etre : je m’approchai de son lit, et, sans me plaindre de rien pour mon compte, je reussis A la * calmer. — Tout ce que tu viens de rover, lui dis-je, c’est 1’effet de la tievre, et tu ne le penses pas. D’ailleurs, tu le penserais, que je n’y voudrais pas croire. Ne te contrains done plus devant moi, dis tout ce que tu voudras, c’est la maladie qui parle. Je sais qu’i d’au- tres lteures tu verras autrement mon coeur et le lien. Que tu croies en Dieu, que tu rendes justice h Valve- tire, que tu te reproches de n’avoir pas compris un mari qui n’avait que des vertus et qui savait peut-etre aimer mieux que tout le monde, c’est bien, j’y con- Digitized by Google -1 V AL VEDRE. 313 sens, et je le savais. No m’as-tu pas (lit cent fois que celte croyance et ce remords te faisaient du bien, et que tu in’en ofl'rais la souffrance commc un merite et une reconciliation avec toi-meme? Oui, c’etait bien, tu 6tais dans le vrai ; mais pourquoi perdrais-tu le fruit de ces bonnes inspirations? Pourquoi exciter ton imagination pour t oter justement ft toi-meme le me- rite du repentir et pour m’arracher l’esperance de ta guerison? Tout est consomme. Yalvedre a souflerl, mais il est rt^signe depuis longtemps : il voyage, il oublie. Tes enfauts sont heureux, et tu vas Ies revoir; tes amis te pardonnent, si tant est qu’ils aient quelque chose de personnel ft te pardonner. Ta reputation, si tant est qu’elle soit compromise par ton absence, pout etrc rehabilitee, soit par ton retour, soit par notre union, bends done justice ft ta deslinee et ft ceux qui t’aiment. Moi, sounds ft tout, je serai pour toi ce que tu voudras, ton mari, ton amant ou ton frfere. I’ourvu que je te same, je serai assez rdcompens($. Tu peux meme penser ce que tu as dit, ne pas croire au second amour, et ne m’accorder que le reste d’une ame epui- stfe par le premier, je men conlenterai. Je vaincrai mon sol orgueil, je me dirai que c’esl encore plus que je nc merite, et, si tu as envie de me parler du passe, nous en parlerons ensemble. Je ne te demande qu’une chose : e’est de n’avoir pas de secrets pour moi, ton enfant, ton ami, ton esclave; e’est de ne pas te com- battre et t’epuiser en douleurs cachees. Tu crois done que je n’ai pas de courage? Si, j’en ai, et pour toi j’en 314 VALVEDRK. peux avoir jusqu’ii l’hdroisme. Ne me menage done pas, si cela te soujage un peu, et dis-moi que tu ne m’aimes pas, pourvu que tu me dises ce qu’il faut faire et ce qu’il faut elre pour que tu m’aimes ! Alida s’attendrit de ma resignation, mais elle n’avait plus la force de se relever par l’enlhousiasme. Elle colla ses lfevrcs sur mon front en pleurant, comme un enfant, avec des cris et des sanglots; puis, ecrasee de fatigue, elle s’endormit entin. Ces emotions la ranimferent un instant ; le lende- main, elle fut mieux, et je vis renaitre 1’ impatience du depart. C’est ce que je redoutais le plus. Nous demeurions prfes de Palerme. Tous les jours, j’y allaisen courant pour voir s’il n’y avait rien pour moi & la poste. Cejour-li fut un jour d’espoir, un der- nier rayon de soleil. Comme j’approchais de la ville, je vis une voiture de louage qui en sortait et qui ve- nait vers moi au galop. Un avertissement mysterieux me cria dans l’ame que e’etait un sccours qui m’arri- vait. Je me jelai i tout liasard, comme un fou, & la tete des chevaux. Un homme se pencha hors de la portifere : e’etait lui, e’etait Moserwald! 11 me fit monter pr^s de lui et donna l’ordrc de continuer, car c’eSt chez nous qu’il venait. Le trajet etait si court , que nous eehangeames £t la hate les explications les plus pressees. 11 avait repu ma leltre, avec celle que je lui envovais pour Henri, & deux mois de dale, par suite d’un accident arrive it son se- cretaire, qui, blesse et gravement malade, avail oublie D igitized by Goog le VALVfeDRE. 315 tie la lui rcmettre. Aussitot quo cot excellent Moser- wald avait connu nia situation, il avait jet<5 au feu ma demande d’argent it Obernay, il avait pris la poste, il accourait; argent, aide, affection, il m’apporlait tout ce qui pouvait sauver Alida ou prolonger sa vie. Je ne voulus pas qu'il la vit sans que j’eusse pris le temps de la prevenir d’une rencontre amende, & mon dire, par le liasard. On craint toujours d’dclairer les nialades sur l’inquietude dont ils sont l’objet. Je crai- gnais aussi que le feroce prejugd d’Alida contre les juifs ne lui fit accueillir froidement cet ami si sur et si ddvoud. Elle sourit de son sourire dtrange, et ne fut pas dupe du motif qui amenait Moserwald i Palermo ; mais elle le regut avec grace, et je vis bientot que la distraction de voir un nouveau visage et le plaisir d’entendre parler de sa famille lui faisaient quclque bien. Quand je pus etre seul avec Nephtali, je lui demandai son impression sur l’etat ou il la trouvait. — Elle est perdue! me rdpondit-il; ne vous faites pas d’illusion. 11 ne s’agit plus qued’adoucir sa fin. Je me jetai dans ses bras et je pleurai ameremcnt : il y avait si Ionglemps que je me contenais! — Ecoutez, reprit-il quand il eut essuyd ses propres larmes, il faut, je pense, avant tout, qu’elle ne voie pas son mari. — Son mari ? oil done est-il? — A Naples, il la cherche. Quelqu’un qui vous a apergus quittant Alger lui a dit que sa femme semblait Digitized by Google 316 VALVfeDRE. mourante, et qu’on avait ete force (le la porter pour la conduire au rivage. II 6tait alors & Rome, s’inquie- tant d’elle et s'informant dans tous les couvents, car sa soeur aince lui avait laisse croire qu’elle n’etait pas avec vous et qu’dlo s’etait mise r^ellement en re- trace. — Mais vous avez done vu Valvfedre k Naples ? vous lui avez done parie? — Oui ; il m’a (He impossible de I’eviter. J’ai garde votre secret malgre ses douces priferes et ses froides menaces. J’ai reussi ou j’ai cru avoir r^ussi k lui echapper : il n’a pu me suivre ; mais il est trfes-tenace et trbs-fm, et, malheureusement, je suis trfcs-connu. 11 s’informera, il d^couvrira ais&nent quelle direction j’ai prise. 11 a certainement devinti que j’allais vous rejoindre. Je ne serais pas Dionne de le voir arriver ici peu de jours aprfcs moi. Ne vous y trompez plus, il I’aime encore, cette pauvre femme; il est encore jaloux... Malgre son air tranquille, j’ai vu clair en lui. Il faut vous cacher, j’enlends cacher Alida plus loin de la ville, ou dans le port, sur quelque navire. J’en ai 1 k plus d’un k ma discretion. J’ai beaucoup d’amis, e’est-^-dire beaucoup d’obliges partout. — Eh bien, non , mon cher Nephlali, r4pondis-je ; ce n’est pas lit ce qu’il faut faire, e’est tout le con- traire : il faut que vous guetliez l’arrivee de Valvbdre, et que vous me fassiez avertir dfes qu’il abordera k Palerme, afin que j’aille au-devant de lui. — Ah! vous voulez encore vous battre? Vous ne Digitized by Google VALVfcDRE. • an trouvez pas que la pauvre femme ait assez souffert? — Je ne veux pas me battrc, je veux conduire Val- vfedre auprfesde sa femme; lui seul peut la sauver. — Comment? qu’est-ce & dire? elle le regrelte done? elle a done A se plaindre de vous? — Elle n’a pas A se plaindre de moi, Dieu merci ! mais elle regrette sa famille, voilA ce qui est certain. Valvfedre sera gtSutSreux, je le connais. Jaloux ou non, il consolera, il fortifiera la pauvre time navrde ! Moserwald retourna it Palerme et mit en observa- tion sur le port les plus allid^s de ses gens; puis il revint occuper mon petit logement afin d’etre A portae de nous servir A toute heure. Il fut admirable de bont<5, de douceur et de prevenances. Je dois le dire et ne jamais 1’oublier. Alida voulut le revoir et le remercier de son amitid pour moi. Elle ne voulut pas avoir l’air un seul instant de soupeonner qu’il cut (SttS ou qu’il flit encore amoureux d’elle; mais, chose etrange et qui peint bien cette femme puerile et charmante, elle eut avec lui un accAs de coquetterie au bord de la tombe. Elle se fit peindre les sourcils et les joues par Bianca, et, courhAe sur sa chaise longue, tout envelopptSe de fins tissus d’Alger, elle trona encore une fois dans la lan- gueur de sa beaute expirante. Cela dtait cruel sans doute, car, si elle ne rallumait plus les desirs de l’amour, elle s’emparait encore de l’imagination, et je vis Moserwald frappe d’une dou- loureuse extase; mais Alida ne songeait point A cela : 18 . Digitized by Google 818 ' VALVfcDRE. elle suivait machinalcment l’habitude de sa vie. Elle fut coquette d’esprit autant que de visage. Elle encou- ragea notre bote it lui raconter les bruits de Genfeve, et, pleurant lorsqu’elle revenait it parlor de ses en- fants, elle eut des accfes de rire nerveux quand , avec sa bonhomie railleuse, Moserwald lui retraga les ridi- cules de certains personnages de son ancien milieu. En la voyant ainsi, Moserwald reprit dc l’espe- rance. — La distraction lui est bonne, me disail-il au bout de deux jours : elle se mourait d’ennui. Vous vous etes imagine qu’une femme du monde, habitude it sa petite cour, pouvait s’dpanouir dans le tele-ii-tete, et vous voyez qu’elle s’y est fletrie comme une fleur privde d’air et de soleil. Vous etes trop romanesque, mon enfant, je ne puis assez vous le rdpdter. All ! si c’dlait moi qu’elle eut voulu suivre ! je l’aurais pro- mende de fete en fete, je lui aurais fait un milieu nou- veau. Avec de l’argent, on fait tout ce qu’on veut! Elle a des gouts aristodratiques : I’hotel du juif serait devenu si luxueux et si agrdable, que les plus gros bonnets y fussent venus saluer la beaule reine des coeurs et la richesse reine du monde ! Et vous, vous n’avez pas voulu comprendre; vos fiert<5s, vos cas de conscience, ont faitde votre intdricurune prison cel- lulairc! Vous n’avez pas pu y travailler, et elle n’a pas pu y vivre. Et que vous fallait-i! pour qu’elle fut enivrde, pour qu’elle n’eut pas le temps de se repenlir et de regretter sa famille? De 1’argent, ricn que de r Digitized by Google VALVfSDRE. 319 l’argent! Or, son mari lui cn ofiYait, i elle, et vous, vous cn aviez, puisquc j'en ai ! — Ah! Moserwtfld, lui repondis-je, vous me faites bien du mai en pure perte ! Je'ne pouvais pas agir comme vous pensez, et, quand je l’aurais pu, ne voyez-vous pas qu’il est Irop tard? — Non, peut-etre que non ! Qui sait? je lui apporte peut-etre la vie, moi, le gros juif si prosaique ! Avant- hier, je l’ai cru au moment d’expirer sous mcs yeux; aujourd’hui , elle m’apparait comme ressuscitde. Qu’elle se souticnne encore ainsi quelques jours, et nous I’emmenons, nous l’entourons de douceurs et d’amusements. J’y depenserui des millions s’il le faut, niais nous la sauverons ! En ce moment, Bianca vint m’appcler en criant que sa maitresse etait morte. Nous nous precipitames dans sa chambre. Elle respirait, maiS elle dtait livide, immobile et sans connaissance. J’avais pour elle hr meilleur mddecin du pays. II l’avait abandonnde en ce sens qu’il n’ordonnait plus que des choses insigniflantes; mais il venait la voir tous les jours, et il arriva au moment ou je 1’envoyais chercher. — Est-ce la fin ? lui dit tout bas Moserwald. — Eh! qui sait? repondil-il en levant les dpaules avec chagrin. — Quoi ! m’ecriai-je , vous ne pouvez pas la ram- mer? Elle va mourir ainsi, sans nous voir, sans nous reconnailre, sans recevoir nos adieux? Digitized by Google 320 VALV^DRE. — Parlez bas, reprit-il, elle vous entend peut-etre. II y a lii, je crois, un etat cataleptique. — Mon Dieu! s’ecria la Bianca en pMissant et cn nous montrant Ie fond de la galerie, dont Ies portes ^taient grandes ouvertes pour laisscr circuler l’air dans l’appartement ; voyez done celui. qui vient li !... Celui qui venait commc l’ange de la mort, c’^tait Valvfcdre ! II entra sans paraitre voir aucun de nous, alia droit k sa femme , lui prit la main et la regarda attentive- ment pendant quelques secondes ; puis il I’appela par son nom, et elle ouvrit Ies Ifevrcs pour lui r^pondre, mais sans que la voix put sorlir. II se fit encore quelques instants d’un horrible si- lence, dt Valvfedre dit de nouveau en se penchant vers elle, et avec un accent de douceur infinie : — Alida!, Elle s’agita et se leva comme un spectre, retomba, ouvrit les yeux , fit un cri dechirant, et jeta ses deux bras au cou de Valvfcdre. Quelques instants encore , et elle retrouva la parole et le regard; mais ce qu’elle disait, je ne l’entendis pas. J’dtais clou6 k ma place , foudroy6 par un conflit demotions inexprimables. Valvfedre ne semblait, m’a- t-on dit, faire aucune attention k moi. Moserwald me prit vigoureusement le bras et m’entraina hors de la * chambre. J’y fus en proie & un veritable ^garement. Je ne savais plus ou j’6tais, ni ce qui venait de se passer. Digitized by Google V A L V U D R E. 321 Le m&lecin vint me secourir A mon tour, et je Paidai de tout l'effort de ma volontd, car je me sentais de- venir fou , et je»voulais etre de force i\ accomplir jusqu’au bout mon aflreuse deslin4e. Revenu it moi, j’appris qu’Alida 4tait calme , et pouvait vivre encore queiques jours ou quclques heurcs. Son mari 4tait soul avec elle. Le medecin se retira, disant que le nouveau venu paraissait en savoir autant que Iui pour les soins & donner en pareille circonstance. Bianca 4coutait A travers la porte. J’cus un acciis d’humeur contre elle, et je la poussai brusquement dehors. Je ne voulais pas me permettre d’entendre ce que Valvfcdre disait sa femme en ce moment supreme; la curiosite de cette fille, quelque bien intentiomnSe qu’elle fut, me paraissait etre une profanation. Reste seul avec Mosenvald dans le salon qui tou- chait & la chambre d’Alida, je demeurai morne et comme frappi$ d’une religieuso terreur. Nous dovions nous tenir I<k, tout prets A secourir au besoin. Moser- wald voulait ecoutcr, comme avait fait Bianca, et je , savais qu’on pouvait entendre en approchant de la porte. Je le gardai d’auloritd auprfcs de moi ci 1’autre bout du salon. La voix de Valvfedre nous arrivait douce et rassurante, mais sans qu’aucune parole distincte en put confirmer pour nous les inflexions. La sueur me coulait du front, tant j’avais de peine A subir cette inaction, cette incertitude, cette soumissiori passive en face de la crise supreme. Digitized by Google 822 VALVfeDRE. Tout & coup, la porte s’ouvrit doucement, et Val- vfedre vint & nous. 11 salua Moserwald et lui demanda pardon de le laisser seul, en le priant de ne pas s’eloi- gner; puis il s’adrcssa & moi pour me dire que ma- dame de Valvfedre d^sirait me voir. II avait la politesse et la gravity d’un homme qui fait les honneurs de sa propre maison au milieu d’un malhcur domes- tique. 11 rentra chez Alida avec moi, et, comme s’il m’eut presenle i elle : — Voici votre ami, lui dit-il, l’ami d6vou£ k qui vous voulez temoigner votre gratitude. Tout ce que vous m’avez dit de ses soins et de son affection absolue justifie votre desir de lui serrer la main, et je ne suis pas venu ici pour l’eloigner de vous dans un moment ou toulcs les personnes qui vous sont attachees veu- lent et doivent vous le prouver. C’est une consolation pour vos souffrances, et vous savez que je vous apporte tout ce que mon coeur vous doit de tendresse et de sollicitude. Ne craignez done rien, et, si vous avez quelques ordres ik donner qui vous semblent de- voir etre mieux executes par d'autres que moi, je vais me retirer. — Non , non , repondil Alida en le retenant d’une main pendant qu’elle s’altachait & moi de 1’autre ; ne me quittez pas encore!... Je voudrais mourir entre vous deux, lui qui a tout fait pour sauver ma vie, vous qui etes venu pour sauver mon ame! Puis, se soulevant sur nos bras et nous regardant Digitized by Googl VALVfeDRB. 323 tour & tour avec une expression de terreur ddsespdrde, clle ajouta : — Vous etes ainsi devant moi pour que je meure en paix; mais peine serai-je sous lesuaire, que vous vous vous baltrez ! — Non! repondis-je avec force, cela ne sera pas, je le jure! — Je- vous entends', monsieur, dit Valvedre, et je connais vos intentions. Vous m’offrirez votre vie, et vous ne la defendrez pas. Vous voyez bien, ajouta-t-il en s’adressant A sa femme, que nous ne pouvons pas nous battre. Rassurez-vous, ma [die, je ne ferai jamais rien de lache. Je vous ai donne ma parole, ici, tout A l’heure, de ne pas me venger de celui qui s’est dd- voud vous corps et ame dans ces ameres dpreuves , et je n’ai pas deux paroles. — Je suis trunquille, rdpondit Alida en portant A ses Id v res la main de son mari. Oh! mon Dieu! vous m’avez done pardonne!... 11 n’y a que mes enfants... mes enfants que j’ai ndgligds..., abandonnds..., mal aimds pendant que j’etais avec eux..., et qui ne rece- vront pas mon dernier baiser... Chers enfants! pauvre Paul ! Ah ! Valvddre, n’est-ce pas que e’est une grande expiation et qu’A cause de cela tout me sera par- donnd? Si vous saviez comme je les ai adords, pleures ! comme mon pauvre ca;ur ^inconsequent s’est ddchire dans l’absence! comme j’ai compris quo le sacrifice etait au-dessus de mes forces , et comme Paul , celui qui me rendait triste, qui me faisait peur, que je \ Digitized by Google VALV EDKK. 3i4 n’osais [)as embrasser, m’est apparu beau et bon el Si jamais regrettable dans mes beures d’agonie! 11 le sait, lui, Francis, que je ne faisais plus de difference entre eux, et que j’aurais 6l6 une bonne mfcre, si... Mais je ne les reverrai pas!... II faut rester ici sous cetle lerre etrang{>re, sous ce cruel soleil qui devait me guerir, et qui rit toujours pendant qu’on meurt!... — Ma chore fille, reprit Valvedre, vous m’avez pro- mis de ne penser Si la mort que comme tl une chose dont l’accomplissement est aussi dvcntuel pour vous i|ue pour nous tous. L’heure de ce passage est tou- jours inconnue, et celui qui croit la sentir arriver peut en etre plus dloigne que celui qui n’y songe point. La mort est partout et toujours, comme la vie. Elies se donnent la main et travaillent ensemble pour les desseins de Dieu. Vous aviez Fair de me croire tout Si l’beure, quand je vous disais que tout est bicn, par la raison que tout renait et recommence. Ne me croyez-vous plus? La vie est une aspiration & monter, et cet (Kernel effort vers l’elat le meilleur, le plus epure el le plus divin , conduit toujours Si un jour dc sommeil qu’on appelle mort, et qui est une regenera- tion en Dieu. — Oui, j’ai compris, repondit Alida... Oui, j’ai aperyu Dieu et I’dternitd a leavers tes paroles myste- rieuses!... Mi! Francis, si vous l’aviez entendu tout & l beure, et si je l’avais ecoute plus tot, moi!... Quel cal me il a fail descendre , quelle confiance il sait don- ner! Confiance, oui, voili ce qu’il disait, avoir foi Digitized by Google VALVfeDRE. 883 dans sa propre con fiance!... Dieu est le grand asile, rien ne peut etre danger, apres la vie, pour PA me qui se fie et s’abandonne ; rien ne peut etre chatiment et degradation pour celle qui comprend le bien et sc disabuse du mal!... Oui, je suis tranquille !... Val- vt“dre, tu m’as guerie! File ne parla plus, elle slassoupit. Une mollc sueur, de plus en plus froide, mouilla ses mains et son visage. Elle vecut ainsi, sans voix et presque sans souffle, jusqu’au lendemain. Un pale et triste sourire effleurait ses levres quand nous lui parlions. Tendre et brisee, elle essayait de nous fairc comprendrc quelle etait heureuse de nous voir. Elle appcla Mo- serwald du regard, et du regard lui designa sa main pour qu’il la pressat dans la sienne. Le soleil se levait magnifique sur la mer. Valvfcdrc ouvrit les rideaux et le montra a sa femme. Elle sou- rit encore, comme pour lui dire que cela etait beau. — Vousvous trouvez bien, n’est-ce pas? lui dit-il. Elle fit signc que oui. — Tranquille, guerie? Oui encore, avec la tele. — Ileureuse, soulagee? Vous respirez bien? Elle souleva sa poitrine sans effort, comme allegee delicieusement du poids de Pagonie. C’etait le dernier soupir. Valvfedre, qui l’avait senli approcher, et qui, par son air de conviction et do joie, en avait ecarte la terrible provision, deposa un long baiser sur le front, puis sur la main droite de la Digitized by Google 326 VALVBDRE. morte. 11 rcprit & son doigt l’anneau nuptial qu’elle avait cesse longtemps de porter, mais qu’elie avail reinis la veille ; puis il sortit, il tira derrifcre lui lcs verrous du salon, et nous cacha le spectacle de sa douleur. Je ne le revis plus. II parla avec Moserwald , qui se chargea de remplir ses intentions. Il le priait de fairc einbaumer et transporter le corps de sa femme a Val- vfedre. Il me demandait pardon de, ne pas me dire adieu. Il s’&oigna aussitot, sansqu’on put savoir quelle route de tcrre ou de mer il avait prise. Sans doute, il alia demander aux grands spectacles de la nature la force de supporter le coup qui venait de dechirer son coeur. J’eus I’atroce courage d’aider Moserwald it remplir la tache funfebre qui nous <Hait imposee : cruelle amertume inllig^e par une ame forte it une ame bri- s6e ! Valvfedre me laissait le cadavre de sa femme aprfcs m’avoir repris son coeur et sa foi au dernier moment J’accompagnai lc d«5pot sacrd jusqu’a Valvitdre. Je voulus revoir cettc maison vide it jamais pour moi, ce jardin toujours riant et magnifique devant le silence de la mort, ces ombrages solennels et ce lac argents qui me rappelaient des pensites si ardentes et des reves si funestes. Je revis tout cela la nuit, ne voulant ; etre remarqu^ de personne, sentant que je n’avais pas le droit de m’agenouiller sur la tombe de cello que je n’avais pu sauver. Digitized by Google VALVBDRE. 327 Jc pris lJi c6ngd de Moserwald, qui voulait me gar- deravec lui, me faire voyager, me distraire , m’enri- chir, me marier, que sais-je? Je n’avais plus le coeur & rien, mais j’avais une delte d’honneur & payer. Je devais plus de vingt mille francs que je n’avais pas, et c’est & Moserwald prdci- sement que je les devais. Je me gardai bien de lui en parler ; il se flit rdellement offense de ma preoccupa- tion, ou il m’eut trouvd les moyens de m’acquitter en se trichant lui-meme. Je devais songer k gagner par mon travail cette somme, minime pour lui, mais im- mense pour moi qui n’avais pas d’etat , et gourde sur ma conscience, sur ma fiertd , comme une montagne. J’etais tellement ecrase moralement, que je n’entre- voyais aucun travail d’imagination dont je fusse ca- pable. Je scntais, d’ailleurs, qu’il fallait, pour me rehabiliter, une vie rude, cachde, austdre ; les rival ites comme les hasards de la vie littdraire n’etaient plus des emotions en rapport avec la pesanteur de mon chagrin. J’avais commis une faute immense en jetant dans lc doses poir et dans la mort une pauvre creature faible et romanesque, que j’dtais trop romanesque net trop faible moi-meme pour savoir gudrir. Je lui avais fait briser les liens de la famille , qu’elle ne respectait pas assez, il est vrai, mais auxquels, sans moi, ellc ne se serait peut-etre jamais ouvertement soustraite. Je l’avais aimde beaucoup, il est vrai, durant son mar- tyre, et je ne m’etais pas volontairement trouvd au- dcssous de la terrible epreuve ; mais je ne pouvais Digitized by Google .128 vai.vh nun. pas oublicr que, le jour oil jo i’avais enlevec, j’avais obei a I’orgucil et & la vengeance plus qu’a l’amour. Ce retour sur moi-meme consternait mon ame. Jc n’etais plus orgueilleux, helas! mais dc quel prix j’avais paye ma guerison ! Avant de quitter le voisinago de Valvtdre, j’ecrivis a Obernay. Je lui ouvris les replis les plus caches de ma douleur et de mon repenlir. Je lui racontai tous les details de cette cruclle histoire. Je m’accusai sans me menager. Je lui fis part de mes projets d’expia- tion. Je voulais reconquerir, un jour, son amitie perdue. Je mis fronte heuresil ecrire cette lettre ; lcslarmes m’etouffaient a chaque instant. Moserwald, me croyant parti, avait repris la route de Gcnfcve. Quand j’eus reussi & completer et mon recit et ma pensee, je sortis pour prendre l’air, et insensiblement, machinalement, mes pas me porti>rent vers le roclier oil, 1’annee prticedente, j’avais dejeune avec Alida, .active, r^solue, levee avec le jour, et arriv<5e lii sur un cheval Tier et bondissant. Je voulus savourer l’hor- reur de ma souffrance. Je me retournai pour regar- der encore la villa. J’avais marche deux heures par un chemin rapide et fatigant; mais, en realite, j’etais en- core si prt*s de Valvfedre que je distinguais les moin- dres details. Que je m’etais senti fier et heureux A cette place ! quel avenir d’amour et de gloire j’v avais r6ve ! — Ah! miserable pocte, pensai-je, tu ne cbanteras Digitized by Google i VALVfeDRE. 32tt plus ni la joic , ni l’amour, ni la douleur ! lu n’auras pas de rimes pour cctle catastrophe de ta vie ! Non, Dieu merci, tu n’cs pas encore dess6ch6 £1 ce point. La lionte tuera ta pauvre muse : elle a perdu le droit de vivre! Un son Iointain de cloches me fit tressaillir : c’dtait le glas des funerailles. Je montai sur la pointe la plus avancee du rocher, et je distinguai, spectacle navrant, une ligne noire qui se dirigeait vers le chateau. C’dtaient les derniers honneurs rendus par les villa- geois des environs it la pauvre Alida ; on la descendait dans la tombe, sous les ombrages de son pare. Quel- ques voitures annon^aient la presence des amis qui plaignaient son sort sans le connaitrc, car notre secret avait4t£ scrupuleusemcnt gardd. On la croyait morte dans un couvent d’ltalie. J’essayai pendant quelques instants de douter de ce que je voyais et entendais. Le chant des pretres, les sanglots des scrvitcurs et mime, il me sembla, des cris d’enfanls montaient jusqu’it moi. £tait-ce une illusion? Elle elait horrible, et je ne pouvais m’y soustraire. Cela dura deux heures! Chaque coup de cette cloche tombait sur ma poitrine et la brisait. A la fin, j’dtuis insensible, j’etais ^vanoui. Je venuis de sentir Alida mourir une seconde 1'ois. Je ne revins ii moi qu’aux approches de la nuit. Je me trainai it la llocca, ou ines vieux hotes n’etaient plus qu’un. La femme (Hail morte. Le mari m’ouvrit ma chambrc sans s'occuper autrement de moi. 11 re- Digiiized by Google 330 VAI.VKDRE. venait de 1’enterrement de la dame, et, veuf depuis quelques semaines, il avait send se rouvrir (levant ces funtfrailles la blessure de son propre coeur. II etait aneanti. Je d61irai toute la nuit. Au matin, ne sachant ou j’etais, j’essayai de me lever. Je crus avoir une nou- velle vision aprfes toutes celles qui venaient de m’as- si^ger. Obernay etait assis prt*s de la table d’ou je lui avais c5crit la veille ; il lisait ma lettre. Sa figure assom- brie ttfmoignait d’une profonde piti6. IV se retourna, vint A moi , me fit recoucher, m’or- donna de me taire, fit appeler un m^decin, et me soigna pendant plusieurs jours avec une bonte extreme. Je fus trfcs-mal, sans avoir conscience de rien. J’etais epuise par une annee d’agitatioiis devo- rantes et par Ies atroces douleurs des derniers mois, douleurs sans dpanchement, sans relache et sans espoir. Quand je fus hors de danger et qu’il me fut permis de parler et de comprendre, Obernay m’apprit que, prevenu par une lettre de Valvfcdre, il etait venu avec sa femme, sa belle-soeur et les deux enfants d’Alida assister aux fun6railles. Toute la famille etait repartie; lui seul 6tait rest4, devinant que je devais etre li, me chercbant partout , et me decouvrant enfin aux prises avec une maladie des plus graves. — J’ai lu ta lettre, ajouta-t-il. Je suis aussi content de toi que je peux l’etro aprfes ce qui s’est passe. II faut persdverer et reconquerir, non pas mon amilie. Digitized by Google VALVfeDRB. 331 que tu n’as jamais perdue, mais I’estime de toi- meme. liens, voili de quoi t’encourager. II me montra un fragment de lettre de Valvfcdre. « Aie l’oeil sur ce jeune homme, disait-il; sache co qu’il devierit, et mefie-toi du premier d^sespoir. Lui aussi a recu la foudre! II l’avait atfiree sur sa tele; mais, aneanti comme le voilci, il a droit & ta sollici- tude. Il est le plus malheureux de tous , ne I’oublie pas, car il ne se fait plus d’illusions sur l’oeuvre mau- dite qu’il a accomplie! » Aux grandes fautes les grands secours avant tout, mon clier enfant! Ton jeune ami n’est pas un etre liche ni pervers, tant s’en faut, et je n’ai pas it rougir pour clle du dernier choix qu’elle avait fait. Je suis certain* qu’il I’eut ^pousee si j’eusse consenti au divorce, et j’y eusse consenti si elle cut longtemps insiste. II faut done remettre ce jeune homme dans le droit chemin. Nous devons cela la m^moire de celle qui voulait, qui eut pu porter son nom. » S’il demandait, un jour, & voir les enfants, ne t'y oppose pas. Il sentira profond^ment devant les orphe- lins son devoir d’homme et l’aiguillon salutaire du remords. k Enfin, sauve-le ; que je ne le revoie jamais, mais qu’il soit sauv6! Moi, je le suis depuis longtemps, et ce n’est pas de moi, de mon plus ou de mon moins de tristesse que tu dois t’occuper. S’oublier soi-meme, voila la grande question quand on n’est pas plus fort que son rrial ! » Digitized by Google 332 YAL V EURH. X Sept ans me separaient deja dc cette terrible epoque de ma vie quand je revis Obernay. J’tMais dans 1’in- dustrie. Employ^ par une coinpagnie, je surveillais d’importants travaux m^tallurgiques. J’avais appris liion elat en commenfant par le plus dur, I’4tat ma- nuel. Henri me trouva prfes de Lyon, au milieu des ouvriers, noirci, comme eux, par les emanations de l’antre du travail. 11 cut quelque peine & me recon- naitre; mais je sentis a son elreinte que son cu-ur d’autrefois m’dtait rendu. Lui n’dtait pas fchange. 11 avait toujoursses fortes epaules, sa ceinture degagee, son teint frais et son mil limpidc. — Mon ami, me dit-il quand nous fumes seuls, tu sauras que e’est le hasard d’une excursion qui m’a- mene vers toi. Je voyage en famille depuis un mois, et maintenant je retourne <1 Gen6ve; mais, sans la cir- constance du voyage, je t’aurais rejoint, n’imporle ou, un peu plus tard, a l'automne. Je savais que tu 6tais au bout de ton expiation, et il me lardait de t’embras- ser. J’ai recu ta dernifere lettre, qui m’a fait grand bien; maisje n’avais pas besoin de cela pour savoir tout ce qui te concerne. Je lie t’ai pas perdu de vue depuis sept ans. Tu n’as voulu recevoir de moi aucun Digitized by Google VAI.VEDRE. 833 service de fait ; tu m’as demande sculemcnt de t’dcrire quelquefois avee amitid, sans te parler du passe. J’ai era d’abord que e’etait encore de l’orgueil, que tu ne voulais memo pas d’assistance morale, craignant sur- toutde vivre sousl’intluence indirecte, sous la protec- tion cachee deValvfcdre. A present, je te rends pleine justice. Tu as et tu auras toujours beaucoup d’orgueil, mais ton caractferc s’est eleve ft la hauteur de la fiertd, et je ne me permettrai plus jamais d’en sourire. I\i moi ni personae ne te traitera plus d’enfant. Sois tranquille, tu as su faire respecter tes malheurs. — Mon clier Henri, tu exagferes! lui repondis-je. J’ai fait bien strictement mon devoir. J’ai obei ft ma nature, peut-etre un peu ingrate, en me ddrobant ft la pilie. J’ai voulu me punir tout seul et de mes pro- pros mains en m’assujettissant ft des etudes qui m’e- taient antipathiques, ft des travaux oil l’imagination me semblait condammie ft s’dteindre. J’ai etc plus heureux que je ne le meritais, car 1’acquisition d’un savoir quelconque porte avec elle sa recompense, et, au lieu de s’abrutir dans l’etudeoii 1’on se sent le plus reveche, on s’y assouplit, on s’y transforme, et la pas- sion, qui ne meurt jamais en nous, se porte vers les objets de nos recherches. Je comprends ft present j>ourquoi certaincs personnes — et pourquoi ne nom- merais-je pas M. de Valvcdre? — ont pu ne pas de- venir materialistcs en etudiant les secrets de la illa- tive. EC puis je me suis rappele souvent ce que souvent tu me disais autrefois. Tu me trouvais trop 19. Digitized by Google 334 VALVEDRE. ardent pour etre un dcrivain litt^raire; tu me disais qile je ferais de la poesie folic, de 1’histoire fantasti- que ou de la critique emportde, partiale, nuisible par consequent'. Oh! je n’ai rien oublie, tu vois. Tu disais que les organisations trfcs-vivaces ont souvent en elles une fatalite qui les entraine Si l’exuberance, et qui hate ainsi leur destruction premature ; qu’un bon conseil & suivre serait celui qui me detournerait de ma propre excitation pour me jeter dans une sphfcre d’occupations serieuses et calmantes ; que les artistes meurent souvent ou s’etiolent par reflet des emotions exclusivement cherchees et developpees ; quo les spec- tacles, les drames, les operas, les poemes et les ro- mans etaient, pour les sensibilites trop aiguisees, comme une huile sur l’incendie ; enfin que, pour etre un artiste ou un poete durable et sain, il fallait sou- vent retremper la logique, la raison et la volonte dans des etudes d’un ordre severe, meme s’astreindrc aux commencements arides des choses. J’ai suivi ton con- seil sans m’apercevoir que je le suivais, et, quand j’ai commence & en recueillir le fruit, j’ai trouve que tu ne m’avais pas assez dit combien ces etudes, sont belles et attrayantes. Elles le sont tellement, mon ami, que j’ai pris les arts d’imagination en pitie pen- dant quelque temps... ferveur de novice que tu m’aurais pardonnee; mais, aujourd’hui, tout en jouis- sant en artiste des rayons que la science projette sur moi , je sens que je ne me detacherai plus d’une bran- che de connaissances qui m’a rendu la faculty de rai- Digitized by Google V AI.VijDRE. 935 sonncretde rt'fl^chir : bienfait inappreciable, qui m’a preserve ^galement de l’abus et du degout de la vie! A present, mon ami, tu sais que j’approche du tcrme de ma captivite... — Oui, reprit-il, je sais qu’avec des appointements qui ont longtemps bien minimes, tu as r<$ussi t’acquitter peu it peu avec Moserwald, lequel declare avec raison que c’est un tour de force, et que tu as du t’imposer, pendant les premieres anndes surtout, les plus durcs privations. Je sais que tu as perdu ta mi're, que tu as tout quittd pour elle, que tu I’as soi- gnee avec un devouement sans <5gal, et que, voyant ton pttre tres-age, tres-use et tres-pauvre, tu t’es senli bien hcureux de pouvoir doubler pour lui, par un placement en viager, it son insu, la petite somme qu’il te reservait, et qu’il t’avait confine pour la faire valoir. Je sais aussi que tu as eu des mneurs ausl^res, et que tu as su te faire apprecier pour ton savoir, ton intelligence et ton activity au point de pouvoir preten- dre mainteqant it une trt's-honorable et trfes-heureuse existence. Enfin, mon ami, en approchant d’ici, j’ai su et j’ai vu que tu £tais aim6 a ^adoration par les ouvriers que tu diriges qu’on te craignait un peu,... il n'y a pasde mal ii cela, mais que tu etais un ami et un frfcre pour ceux qui souffrent. Le pays est en ce moment plein de louanges sur une action re- cente... — Louanges exng^rees; j’ai eu le bonheur d’arra- cher it la mort une pauvre famille. Digitized by Google 336 V ALVKDltU. — Au pdril de ta vie, peril des plus immincnts! On t’a cru perdu. — Aurais-tu hesitd & ma place ? — Je ne crois pas! Aussi je ne te fais pas de com- pliments; je constate que tu suis sans defail lance la ligue de tes devoirs. Aliens, e’est bien ; embrasse-moi, on m’attond. — Quoi! je ne verrai pasta femme et tes enfants, que je ne coimais pas? — Ma femme et mes enfants ne sont pas la. Lcs marmots ne quittent pas si longtempsl’ecoledugrand- pfcre, et lour mfcre ne les quitte pas d’une heure. — Tu me disais etre en famille. — C’tHait une maniere de dire. Des parents, des amis... Mais je ne te fais pas de longs adieux. Je re- conduis mon monde a Genfevc, et, dans six semaincs, je reviens te chcrcher. — Me chercher? — Oui. Tuseras libre? — Libre? Mais non, je ne le serai jamais. — Tu ne seras jamais libre de ne rien faire; mais tu seras libre de travailler oil tu voudras. Ton engage- ment avec ta compagnie tinit i cette epoque ; je vien- drai alors te soumetlre un projel qui te sourira peut- etre, et qui, en te errant de grandes occupations selon tes gouts actuels, te rupprochera de moi et de ma fa- mille. — Me rapprocher de vous autres? Ah! mon ami, vous etes trop beureux pour moi! Je n’ai jamais en- Digitized by Google visaed la possibility de ce rapprochement qui me rap- pellcrait & toute heure un passe atireux pour moi; celte ville, cette maison!... — Tu n’habiteras pas la ville, ct cette maison, tu ne la reverras plus. Nous l’avons vendue, elle est dcmio- lie. Mes vieux parents ont regrett6 leurs habitudes, mais ils ne regrettent plus rien aujourd’hui. 11s de- meurent chez moi, en pleine campagne, dans un site magnitique, aubord du Lyman. Nousnesommes plus entassds dans un local devenu trop <$troit pour I’aug- nientation de la famille. Mon pere ne s’occupe plus que de nos enfants et de quelques dlfeves de clioix qui viennent pieusement chercher ses lemons. Moi, je lui ai succede dans sa chaire. Tu vois en moi un grave professeur fcs sciences que la botanique ne posstde plus exclusivement. Allons, allons, tu as assez vecu . seu! ! 11 faut quitter la Thybalde; tu manques a mon bonbeur complet, je t’en avertis. — Tout cela est fait pour me tenter, mon ami; mais tu oublies que j’ai un vieux pbrfc infirme, qui vit encore plus seul et plus triste que moi. Tout l’effort de ma liberte reconquise doit tendre a me rapprocher de lui. — Je n’oublie rien, mais je dis que tout peut s’ar- ranger. Ne m’ote pas 1’csperance et laisse-moi faire. It me quitta en m’embrassant avec tant diffusion, que la source des douces larmcs, depuis longtemjis tarie, so rouvrit en moi. Je retournai au travail, et, quelques licures aprfcs, je vis, dans un de mes ateliers, 338 VALVfcDRE. un jeune jargon, un enfant de quatorze ou quinze ans, de mine resolue et intelligente, qui avait l’air de chercher quelqu’un, et dont je m’approchai pour sa- voir ce qu’il voulait. — Rien, me repowlit-il avec assurance; je regarde. — Mais savez-vous, mon beau petit bourgeois, lui dit en raillant un vieil ouvrier, qu’il n’est pas permis de regarder comme ga ce qu’on ne comprend pas? — Et, si je comprends, reprit l’enfant, qu’avez-vous it dire? — Et qu’est-ce que vous comprenez? lui deman- dai-je en souriant de son aplomb. Racontez-nous cela. II me repondit par une demonstration cbimico- physico-metallurgique si.bien recipe et si bien redi- g&>, que le vieil ouvrier laissa tomber ses bras contre son corps et resta comme une statue. — Dans quel manuel avez-vous appris cela? de- mandai-je au petit, — car il etait petit, fort et laid, mais d’une de ces laideurs singulieres et cbarmantes qui sont tout ik coup sympathiques. Je l’examinais avec ime Emotion qui arrivait Jt me faire trembler. 11 avait de trfes-beaux yeux, un peu divergents, et qui lui faisaient deux profds d’expression diffdrente, l’un bienveillant, l’autre railleur. Le nez, d^licatement dtfcoup^ , dtait trop long et trop etroit, mais plein d’audace et de finesse; le teint sombre, la bouche saine, garnie de fortes dents bizarrement plantees, je ne sais quoi de caressant et de provoquant dans le sou- Digitized by Google VALVfcDRE. n.w rire, un melange de disgrace et de cbarme. Je sentis que je l’aimais, et, si j’eus une terrible commotion de toutmon etre, je ne fus presque pas surpris quand il me r^pondit : — Je n’etudie pas les manuels, je recite lalecon de M. le professeur Obernay, mon maitre. Le connais- , sez-vous par hasard, le pfcre Obernay? 11 n’estpas plus sot qu’un autre, bein? — Oui, oui, je le connais, c’est un bon maitre! Et vous, etes-vous un bon eifeve, monsieur Paul de Valvfedre ? — Tiens! reprit-il sans que son visage montrat au- cune surprise, voili que vous savez mon nom, vous? Comment done est-ce que vous vous appelez? — Oh ! moi , vous ne me connaissez pas ; mais comment etes-vous ici tout seul ? — Parce que je viens y passer six semaines pour etudier, pour voir comment on s’y prend et comment les metaux se com portent dans les experiences en grand. On ne peut pas se faire une idde de cela dans les laboratoires. Mon professeur a dit : « Puisqu’il mord & cette chose-li, je voudrais qu’il put voir fonc- tionner quelque grande usine spdciale. » Et son fils Henri lui a repondu : « C’est bien simple. Je vais du cote oil il y en a, et je l’y conduirai. J’ai par 1& des amis qui lui montreront tout avec de bonnes explica- tions ; et me voili. » — Et Henri est parti?... Il vous laisse avec moi ? — Avec vous ! Ah 1 vous disiez que je ne vous con- Digitized by Google :.40 VALV EDkE. naissais pas ! Vous etes Francis! Je vous chercliais, et j’etais presque sur de vous avoir reconnu tout do suite ! — Reconnu? Depuis... — Oh ! je ne me soiivcnais guiire de vous ; rnais voire portrait cst dans la chainbre d’Henri, et vous n’etes pas bien different ! — Ah ! mon portrait est loujours chez vous? — Toujours! Pourquoi esl-ce (ju’il n’y serait pas? Mais, ii propos, j’ai une lettre pour vous, je vais vous la donner. La lettre etait d’Henri. « Je n’ai pas voulu te dire ce qui m’amcnait. J’ai voulu t’en laisscr la surprise. Et puis tu m’aurais peut-6tr.e fait des observations. 11 t’aurait fallu peut- etre une lieure pour te raooir de cette emotion-lit, et je n’ai pas une lieure ii perdre. J’ai Iaissd ma femme sur le point de me donner un quatrilime enfant, et j’ai peur que son zelc ne devance mon rctour. Je ne te dis pas d’avoir soin de notre Paolino coniine de la pru- nelle de tes yeux. Tu l’aimeras , e’est un dOmon ado- rable. Dans six semaines, jour pour jour, tu me 1c rambneras ii lilanville, pres des bords du Leman. » J’embrassai Paul en fremissant et en pleurant. 11 s’etonna de mon trouble et me regarda avec son air cbercheur et pendlrant. Je me remis bien vite et l’emmenai ebez moi, ou son petit bagage avait ete depose par Henri. > J’etais bien agite, mais, en somme, ivre de bonbeur Digitized by Google VALVBDRE. 841 d’avoir & soigner et it servir cet enfant, qui me rappi- lait sa mere com me une image confuse a travers un rayon bris£. Par moments, c’etait elle dans ses heures si rares de gaietti confiante. D'autres fois, c’etait elle encore dans sa reverie profonde; mais, dfcs quel’en- fantouvrait labouche, c'^tait autre chose : il avait, nop pas rev<5, mais cherche et mtidite sur un fait. Il 6tait aussi positif <[u’elle avait ete romanesque , passionne comme elle, mais pour l’ctude, et ardent a la dticou- verte. Je le promenai partoul. Je le presentai aux ouvriers comme un fils de l’atelier, et sur l’heure il fut pris en grande tendresse par ces braves gens. Je le fis manger avec moi. Je le fis couchcr dans mon lit. C’etait mon enfant, mon maitre, mon bien, ma consolation, mon pardon ! Mais il se passa deux jours avant que j’eusse la force de lui parler de ses parents. Il n’avait presque rien oublie de sa mfere. II se rappelait surtout avoir vu revenir un cercueil aprfes un an d’absence. II litait retournd tous les ans i Valvfcdre depuis ce temps, avec son frfcre et sa tante Juste; mais il n’y avait ja- mais revu son pfcre. — Mon papa n’aiine plus cet endroit-Kl, disait-il; il n’y va plus du tout. — Et ton ptTC..., lui dis-je avec une timiditd pleine d’angoisse, il sait que tu es avec moi ? — Mon piire ? II est bien loin encore. 11 a dte voir I’llimalaya. Tu sais oil c’est? Mais il est en route pour Digitized by Google 342 VALVfeDRE. revenir. Dans deux mois, nous le reverrons. Ah ! quel bonheur! Nous I’aimons tant! Est-ce que tu le con- nais, toi, mon pfere? — Oui ! vous avez tous raison de l’aimer. Est-ce qu’il est absent depuis...? — Depuis dix-huit mois; cette fois-ci , e’est Lien long! Les autres ann6es, il revenait toujours au prin- temps. Enfin voilit bientot l’automne! Mais, dis done, Francis, si nous allions un peu piocher, au lieu de bavarder si longtemps ? « Qu’as-tu fait? 4crivais-je k Henri. Tu m’as confie cet enfant, que j’adore ddja, et son pfere n’en sait rien! Et il nous blamera peut-etre, toi de me l’avoir fait connaitre , moi d’avoir accepts un si grand bon- heur. 11 commandera peut-etre k Paul d’oublier jus- qu’Ji mon nom. Et, dans six semaines, je me separerai de mon trdsor pour ne le revoir jamais!... Avais-je besoin de cette nouvelle blessure?... Mais non, Val- vfedre pardonnera notre imprudence ; seulelhent, il soulfrira de voir que son fdsa de l’affection pour moi. Et pourquoi le faire souffrir, lui qui n’a rien k se re- procher! » Peu de jours aprfes, je recevais la r^ponse d’Henri. « Ma femme vient de me donner une ravissante petite fille. Je suis le plus heureux des pbres. Ne t’in- quiete pas de Valvfedre. Ne te souviens-tu pas qu’aux plus tristes jours du passt$, il m’&jrivait : « Laissez-lui » voir les enfants, s’il le desire. Avant tout, qu’il soit » sauv6 , qu’il fassc honneur k la memoire de celle Digitized by Google VALVfeDRE. 343 » qui a failli porter son nom ! » Tu vois bien que, sans oser le dire, lu avais besoin de cela, puisque tu es si heureux d’avoir Paolino! Tu verras l’autre aussi. Tu nous verras tous. Le temps est le grand guerisseur. Dieu l’a voulu ainsi, lui dont l’oeuvre 4ternelle est d’effaeer pour reconstruire. » Les six semaines passfcrent vite. — J’avais pris pour mon £lfeve une affection si vive, que j’tHais dispose & tout pour ne pas me Sparer de lui irrevocablement. Je refusai le renouvellement de mon emploi, j’accep- tai les offres d’Obernay sans les connaitre, & la seule condition de pouvoir decider mon vieux pere & venir se fixer prfes de moi. Ne devant plus rien & personne, je n’^tais pas en peine de l’etablir convenablement et de lui consacrer mes soins. Blanville 4tait un lieu admirable, avec une habita- tion simple, mais vaste et riante. Les belles ondes du L6man venaient doucement mourir au pied des grands chenes du pare. Quand nous approchumes , Obernay arrivait au- devant de nous dans une barque avec Edmond Valvfedre, grand, beau et fort, ramant lui- meme avec maestria. Les deux frfcres s’adoraient et s’etreignirent avec une ardeur touchante. Obernay m’embrassa en toute hate et pressa le retour. Je vis bien qu'il me menageait quelque surprise et qu’il <$tait impatient de me voir heureux ; mais le heros de la fete fit manquer le coup de theatre qu’on me pr6pa- rait. Plus impatient que tous les autres, mon vieux pere goutteux, courant et se trainant moitie sur sa Digitized by Google bequille, moitie sur le bras jeune et solido de Rosa, vint it ma rencontre sur la grove. — Oh ! mon Dieu, mon Dieu, c’est trop de bonheur ■ m’ecriai-je. Vous trouver lit, vous! — C’est-i-dire m’y retrouver diHinitivement , re- pondit-il, car je no m’en vais plus d’ici, moi! On s’est arrange comme je l’exigeais; je paye ma petite pen- sion, et je ne regrette pas tant qu’on le croirait mes brouillards de Belgique. Je ne serai pas fiche de mourir ^n pleine Iumii)re au bord des flots bleus. Tout cela, tu comprends? c’est pour te dire tout de suite que tu restes et que nous ne nous quittons plus! Paule arriva aussi en courant avec Moserwald, qui elle reprochait d’etre moins agile qu’une nourriec portant son poupon. Je vis du premier coup d’oeil qu’on s’^tait intimement li6 avec lui et qu’il en etait fier. L’ excellent homme fut bien emu en ms voyant. ll m’aimait toujours et mieux que jamais, car il etait forc<$ de m’estimer. 11 etait marie, il avait epousd lies millions isra&ites, une bonne femme vulgaire qu’il aimait parce qu’elle etait sa femme et qu’elle lui avait donne un hiiritier. II avait fini le roman de sa vie, disait-il, sur une page trempee de larmes, et la page n’avait jamais seclie. Le pitre et la mfere d’Obernay n’avaient presque pas vicilli; la sticuritd du bonheur domestique leur faisait un automne majestueux et pur. 11s m’accueillirent comme autrefois. Connaissaient-ils mon hisloire ? Us ne me l’ont jamais laissd deviner. Digitized by Google V A L V K D R E. 3 I.’, Deux pcrsonnes l’ignoraient & coup sur, Adelaide Bt Rosa. Adelaide ^tait toujours admirablement belle, et memo plus belle encore a vingt-cinq ans qua dix- huit*; mais elle n’dtait plus, sans contestation, la plus belle des Genevoises : Rosa pouvait, sinon l’emporter, du moins tenir la balance en 4quilibre. Ni l’une ni l’autre n’etait marine; elles etaient toujours les in- separables d’autrefois, toujours gaies, studieuses, se taquinant et s’adorant. Ai^ milieu de I’afTectueux accueil de tous, je m’in- quietais de celui qui m’attendait de la part de made- moiselle Juste. Je savais qu’elle demeurait it Blanville, et ne m’etonnais pas qu’elle ne vint pas ii ma ren- contre. Je demandai de ses nouvelles. Henri me rti- pondit qu’elle etait un peu souffrante et qu’il me con- duirait la saluer. Elle me re^ut gravement, mais sans antipathic, et, Henri nous ayant laisses seuls, elle me parla du passe sans amerlume. — Nous avons bcaucoup soulTert, me dit-ellc, — et, quand elle disait nous , elle sous-entendait toujours son fritre; — mais nous savons quo vous ne vous etcs ni epargne ni etourdi depuis ce temps -la. Nous sa- vons qu’il faut, je ne dis point oublier, cela n’est pas possible, mais pardonner. Une grande force est neces- saire pour accepter le pardon, plus grande que pour l’offrir, je sais cela aussi, moi qui ai de 1’orgueil ! Done, je vous estime beaucoup d’avoir le courage d’etre iei. Reslez-y. Attendez mon frere. Affrontez le Digitized by Google premier abord, quel qu’il suit, et, s’il prononce cc mot terrible et sublime : Je pardonne! courbez la tele et acceptez. — Alors , seulement alors , vous serez absous A mes yeux... et aux votres, mon cher mon- sieur Francis ! Valvfedre arriva huit jours aprfcs. 11 vit ses enfants d’abord, puis sa soeur ain6e et Henri. Sans doute, celui-ci plaida ma cause; mais il ne me convenait pas d’en attendre le jugement. Je le provoquai. Je me pr^sentai & Valvedre avant peut-etre qu’il eut pris une resolution k mon egard. Je lui parlai avec effusion et loyaute, bardiment et humblement, comme il me convenait de le faire. Je mis a nu sous ses yeux tout mon cceur, toute ma vie, mes fautes et mes merites, mes defaillances et mes retours de force. — Vous avez voulu que je fusse sauv6, lui dis-je; vous avez ete si grand et si vraiment superieur a moi dans votre conduite, que j’ai fini par comprendre le peu que j’etais. Comprendre cela, c’est dej& valoir mieux. Je 1’ai compris chaque jour davantage depuis sept ans que je me chatie sans menagcmentv Done, si je suis sauve, ce n’est pas & ma douleur et & la bonle trfcs-grande, il est vrai, des autres que je le dois; cetle bonte ne venait pas encore d'assez haut pour reduire un orgueil comme le mien. Vcnant de vous, elle m’a dompte, et c’est & vous que je dois tout. Eprouvez- moi, connaissez-moi tel que je suis aujourd’hui, et permettez-moi d’etre 1’ami devoue de Paul. Par lui, Digitized by Google VALVEDRE. an on m’a amend ici malgrd rnoi ; on y a installs mon p&re, sans quo j’en fusse averti ; on m’offrc un emploi important et intdressant dans la partie quc j’ai etudide et que je crois connaitre. On m’a dit que Paul avait une vocation ddterminee pour les sciences auxquelles ce genre dc travail se rattache essentiellement, et que vous approuviez cette vocation. On m’a dit encore que vous consentiriez peut-etre & ce qu’il fit aupres de moi, et sous ma direction, son premier apprentis- sage... Mais cela, on a eu de la peine it me le.faire croire ! Ce que je sais, ce que je viens vous dire, c’est que, si ma presence devait vous Eloigner de Blanville, ou seulcment vous en faire franchir le seuil avec moins de plaisir, si le bicn qu’on veut me faire vous semblait trop prds de ma faute, et que, me jugeant indigne de me consacrer it votre enfant, vous desap- prouviez la confiance que m’accorde Obernay, je me retirerais aussitot, sachant tres-bien que ma vie en- tire vous est subordonnde, et que vous avez sur moi des droits auxquels je ne puis poser aucune limite. Yalvedre me prit la main, la garda longlemps dans la sienne, et me rdpondit enfm : — Vous avez tout rdpard, et vous avez tant expie, qu’on vous doit un grand soulagement. Sacliez que madame de Yalvedre etait frappee it mort avant de vous connaitre. Obernay vient de me reveler ce que j’ignorais, ce qu’il ignorait lui-meme, et ce qu’un homme de la science, un homnie serieux, lui a appris dernifcrement. Vous ne l’avez done pas tu6e... C’est Digitized by Google 348 V AJ.VKDKE. peut-etre moi ! Peut-etre aussi l’eusse-je fait vivre plus long temps, si elle ne se fut pas detachee de moi. Ce mvstfere de notre action sur la destinee, personne ne peut le sonder. Soumettons-nous au fait accompli ct ne parlons pas du reste. Vous voilit. On vous aime, et vous pouvez encore etre heureux ; il est de votre de- voir de chcrcher i l’etre. Les malheureux volontaires ne sont pas longtemps utiles. Dieu les abandonne ; il veut que la vie soil une floraison et une fructification. Mariez-vous. Je sais qu’Obernay, dans le secret de sa pens^e, vous destine une de ses soeurs ; laquelle, je n’en rien, je ne le lui ai pas demande. Je sais que ces enfants n’ont aucune notion de son projet. Cette fa- mille-lk est trop religieuse pour qu’il s’y commette des irpprudences ou seulement des leg&retes. Henri, dans la crainte de vous creer un trouble en cas de re- pulsion de la part de la jeune fille ou de la votre, ne vous en parlera jamais; mais il espbre que Tatfection viendra d’elle-meme, et il sait que vous aurez cette fois confiance en lui. Essayez done de reprendre gout a la vie, il en est temps ; vous etes dans votre meilleur age pour fonder votre avenir. Vous me consultez avec une deference filiale, voili mon conseil. Quant a Paul, je vous le confie avec d’autant moins de merite que je compte rester au moins un an & Geneve et que je pourrai voir si vous continuez £i faire bon manage ensemble. J’irai souvent Blanville. L’etablissement que vous al- lcz faire valoir est bien pres de lit. Nous nous verrons, et, si vousavez d’autres avisi me demander, je vous Digitized by Google VALVRDRK. 349 donnerai non pas ceux d’un sage, mais ceux d'un ami. Pendant trois mois, je ne fus occupe que de vnon installation industrielle. J’avais tout ti creer, tout It diriger; c’^tait une besogne 6norme. Paul, toujours mes cot(5s, toujours enjoue et attentif, s’initiait fous Ies details de la pratique, charmant par sa presence et son enjouement l’exercice terrible de mon activite. Quand je fus au courant, le chef principal de l’entre- prise, qui n’etait autre que Moserwald, m’assigna une jolie habitation et un traitement plus qu’honorable. Je revenais cl la vie, cl l’amiti6, il Pepanouissement de fame. Chaque jour eclaircissait Ie sombre nuage qui avait si longtemps pestf sur moi, chaque parole arnie y faisait percer un rayon de soleil. J’en vins It songer avec une Emotion d’esperance et de terreur au projet d’Henri, que m’avait reveiy Valvfedre. Valvfedre lui-meme y faisait souvent allusion, et, un jour que, reveur, je regardais de loin les deux soeurs marcher, radieusesetpurescomme dcuxcygnes, sur les herbes du rivage, il me surprit, me frappa doucement sur l’epaule et me dit en souriant : — Eh bien, laquelle? — Jamais Adelaide! lui n5pondis-je avec une spon- taneity qui 6tait devenue l’habitude de mon coeur avec lui, tant il s’etait empare de ma foi, de mu con- tiance et de mon respect filial. — Et pourquoi jamais Adelaide? Je veux savoir pourquoi! Allons, Francis, dites! — Ah! cela... je ne puis. 20 Digitized by Google 350 V-ALVEDRE. — Eh bien, moi, je vais vous le dire, car elle me l’a dit, celle qui ne souffre plus ! Elle en fetait jalouse, et vous craignez que son fantome ne vienne pleurer et menacer it votre chevet ! Rassurez-vous, ce sont lit des croyances impies. Les morts sont purs! 11s rem- plissent ailleurs une mission nouvelle, et, s’ils se sou- viennent de nous, c’est pour bfenir, et pour demander it Dieu de re parer Ieurs erreurs et leurs meprises en nous rendant heureux. — Etes-vous bien certain de cela? lui dis-je ; est-ce lit votre foi? — Oui, inebranlable — Eh bien,... tenez! Adelaide, cette splendeur d’in- telligence et de beautfe , cette sferenitfe divine , cette modestie adorable... tout cela ne s’abaissera jamais jusqu’k moi ! Que suis-je auprfes d’elle ? Elle sait toutes choses mieux que moi : la pofesie, la ntusique, les langues, les sciences naturelles,... peut-felre la me- tallurgie, qui sait? Elle verrait trop en moi son infe- rieur. — Encore de l’orgueil ! dit Valvfedre. Souflre-t-on de la superiorite de ce qu’on airne? — Mais... je ne 1’aime pas, moi! je la vdnfere, je l’admire, mais je ne puis l’aimer d’amour!... — Fourquoi ? — Parce qu’elle en aime un autre. — En autre? vous croyez?... Valvfedre resta pensif et comme plongfe dans la so- lution d’un problfeme. Je le regardai attentivement. Digitized by Google V ALVfSDRE. 351 II avait quarantc-sept ans, mais il eut pu cn cacher dix ou douze. Sa bcautd male et douce, d'une expres- sion si haute et si sereine, £tait encore la seule qui put fixer les regards d’une femme de g6nie ; mais son ame fdait-elle restde aussi jeune que son visage? N’avait-il pas trop aime, trop souffert? — Pauvre Adelaide! pensai-je, tu vieilliras peut- etre seule comme Juste, qui a <St£ belle aussi, femme superieure aussi, et qui, peut-etre comme toi, avait place trop haut son rove de bonheur! Valvfedre marchait en silence auprfes de moi. II re- prit la conversation oil nous l’avions laisstic. — Alors, dit-il, c’est Rosa qui vous plait? — C’est it elle seule que j’oserais songer, si j’espo- rais lui plaire. — Eh bien, vous avez raison; Rosa vous ressemble davantage. II y a toujours un peu de fougue dans son caractfere, et ce ne sera pas un defaut A vos yeux. Avec cela, elle est douce dans Ja pratique de la vie, non pas resign<$e, non pas dominde par des convic- tions aussi arret^es et aussi raisonn^es que celles de sa sceur, mais persuad£e et entrainde par la tendresse qu’elle ressent et qu'elle inspire. Moins instruite, elle l’est assez pour une femme qui a les gouts du me- nage et les instincts de la famillc. Oui, Rosa est aussi un rare tr($sor, je vous l’ai dejct dit, il y a longtemps. Je ne sais si vous lui plairez. II y a tant de calme dans la chastetc de ces deux filles I mais il y a un grand moyen pour etre aim6, vous le savez : c’est d’aimer Digitized by Google VALVftDRE. 3.->2 soi-meme, d’aimer avec Ie coeur, avec la foi, avec la conscience, avec tout son etre, et vous n’avez pas encore aim6 ainsi, je Ie sais ! 11 ine quitta, et je me sentis vivifid ct comme belli par ses paroles. Cet hovnme tenait moil Ame dans ses mains, et je ne vivais plus, pour ainsi dire, que de son souffle bienfaisanl. En incme temps que chaque aper?u de son lumineux esprit m’ouvrait les horizons du monde naturel et cdlesle, chaque Alan de son coeur gtinereux et pur fermait une plaie ou ranimait une faculte du mien. Je l’ouvris bientdt, ce coeur renouvele, A mon cher Henri. Je lui dis que j’aimais Rose, mais que jamais je ne le laisserais soupfonner A celle-ci sans I’autorisa- tion de sa famille. — Allons done! dit Obcrnay en m’embrassant, voila ce que j’attendais! Eh bien, la famille consent et de- sire. L’enfant t’aimera quand elle saura que tu l’aimes. C’cst ainsi chez nous, *vois-lu ! On ne se jette pas dans les roves romanesques, meme quand on est disposA A se laisscr convaincre; on attend la certitude, et on ne palit ni ne maigrit en attendant ! Et pourtant on s’aime longtemps, toujours! Vois mon pfcre et ma mfcre, vois Paule et moi... Ah! que Valvtdre eut <5t<5 heu- reux!... • — S’il eut (5pous6 Adelaide? Je me Ic suis dit cent fois ! — Tais-loi ! dit Obernay en me serrant le bras avec force. Jamais un mot lA-dessus... Digitized by Google VALVKDRE. 3M Jc rn’iHonnais, il m’imposa encore silence avcc au- torite. J’y revins pourtant; le Iendemain de mon manage avec ma bien-aim^e Rose, j’insistai. J’etais si heureux ! J’ainiais entin, et je combattais presque la passion, taut son frerc able, l’amour, me paraissait plus beau el plus vrai. Aussi, loin d’etre porte & l’dgoisme du bonheur, je sentais I’ardent besoin de voir heureux lous ccux que j’aimais, surtout Valvedre, celui i qui je dcvais lout, celui qui m’avait sauvti du naufrage, celui qui, par moi blesse au coeur, m’avait tendu sa main liberatrice. Obernay, vaincu par mon affection, me r^.pondit entin : — 'l'u as cru deviner que, depuis longtemps, bicn longlemps deji, dix ans peul-etre, Valvedre et Ade- laide s’aimaient d’un grand amour ; tu ne t’es peut- etre pastrompe. Et moi aussi, j’ai eu cent fois, mille Ibis cette pensde, qui, en de certains moments, deve- liait une presque certitude. Valvedre a preside a l’ddu- cation de mcs sa-urs autant qu’i celle de ses proprcs enfants. 11 les a vues naitrc ; il a paru lcs aimer d’une egale tendresse. Si Adelaide a re?u demon pere 1’edu- cation la plus brillante et de ma mere l’cxemple de toutes les vertus, c’cst it Valvedre qu’elle doit le feu sacre, cette flamme interieure <{ui brule sans 6clat, caehee au fond du sanctuaire, gardee par une mo- destie un peu sauvage, le grain de genie qui lui fait ideuliser cl poeliser saintement les dtudes les plus 30 . Digitized by Google 854 VALVfcDRE. A arides. Elle n’est done pas seulement son dlfeve recon- naissante, elle est son fervent disciple; il est, lui, sa religion, son r4v6lateur, l’intermediaire entre elle et Dieu. Cette foi date de 1’enfance, et ne perira qu’avec elle. Valvfcdrc ne peut pas 1’ignorer; mais Valvfedre ne se croit pas aime autrement que comrae un pere, et, quoiqu’il ait dtd plus d’une fois, dans ces derniers temps surtout, trfcs-6mu, plus que paternellement emu en la regardant, il se juge trop Agd pour lui plaire. II a combattu sans relache son inclination et l’a si vaillamment rcfoul6e, qu’on eut pu la croire vaincue... — Ami , dis-je en interrompant Obernay, puisque nous avons entamA un sujet aussi deiicat, dis-moi tout... j’ai 6t6 allege d’un remords affreux en apprenant, grace & tes investigations, que madame de Valvedre 4talt mortellement atteinte avant de me con- naitre. Dis-moi maintenant, — ce que je n’ai jamais ose chercher & savoir, — ce que Moserwald croyait avoir devine : dis-moi si Valvfedre avait encore de l’amour pour sa femme quand je 1’ai enlevfee. — Non, rfepondit Obernay; je sais que non, j’en suis certain. — 11 te l’a dit, je le sais, il t’a parlfe d’elle avec le plus profond dfetachement, il se croyait bien guferi; mais l’amour a des inconsequences mystferieuses. — La passion, oui; P amour, non! La passion est dlogique et incomprehensible; e’est li son caractfere, et je te dirai ici un mot de Valvedre : « La passion est un amour malade qui est devenu fou ! » Digitized by Google VALVfeDRE. 855 — On pourrait tout aussi bien dire quo I’amour cst une passion qui se porte bien. — On peut jouer sur tous les mots ; mais Valvfedre ne joue avec rien, lui ! II 4tait trop grand logicien pour se mcntir & lui-meme. L’ame d’un vrai savant est la droiture meme, parce qu’elle suit la mtfthode d’un esprit adonn6 k la scrupuleuse clairvoyance. Valvfedre est trfes-ardent et meme imp^tueux par na- ture. Son mariage iirt-fi^chi prouve la spontaneite do sa jeunesse, et, dans son 5ge mur, je l’ai vu aux prises avec la fureur des <$l£mcnts, emporte lui-meme au del& de toute prudence par la fureur des d6cou- vertes. S’il eut eu de l’amour pour sa femme, il eOt bris6 ses rivaux et toi-meme. II l’eut poursuivie, il l’eut ramen<5e et passionn£e de nouveau. Ce n’dtait pas difficile avec une &me aussi flottante que celle de 'cette pauvre femme; mais une pareille lutte n’etait pas digne d’un homme d($tromp£, et il savait qu’Alida, rendue pour quelque temps & ses devoirs, ne pouvait pas 6tre sauv^e. 11 craignait, d’ailleurs, de la briser elle-m^meen la domptant, et, avant tout, par instinct et par principe, il a horreur de faire souffrir. N’exa- gfere done rien, calme I’excfcs de tes remords, et d’etres humains ne fais pas des h£ros fantastiques. Certes, Valvfedre, amoureux de sa femme et te rame- nant auprfcs de son lit de mort pour te pardonner de- vant elle, serait plus po^lique ; mais il ne serait pas vrai, et je l’aime mieux vrai, parce que je ne puis ai- mer ce qui est contraire aux lois de la nature. Valvfedre VALVEDRE. me n’est pas un dicu, e’est un homme de Lien. Je me m&ierais beaucoup d’un homme qui ne pourrait pas dire : Homo sum !... — Je le remercie de me dire tout cela, d’autant plus que cela n’ote rien pour moi Jt la grandeur de Val- vedre. Amoureux et jaloux, il eut pu, dans sa g6nd- iosite, ne coder qu’aux faiblesses, qui sont, tout aussi bien que les violences, du domaine de la passion. Cette grande amiti6 compatissante qui, en lui, survi- vait & l’amour, ce besoin d’adoucir les plaies des au- tres en respectanl lour liberty morale , ce soin reli- gieux de conduire doucement & la tombe la mfcre de ses enfants, de sauver au moins son time, tout cela est au-dessus de la nature humaine ordinaire, tu auras beau dire! — Rien de ce qui est beau n’est au-dessus d’elle dans l’ordre des sentiments vrais et de la part d’une •ame d’elite. Aussi tu penses bien que je ne fais plus la guerre a ton euthousiasme quand e’est Valvedre qui en est l’objet. Te voilik rassure sur certains points; mais il ne faut pas aller d’un exces ii l’autre. Si tu n’as pas inllige les tortures de la jalousie, tu as profonde- ment conlristd et inquiete le ernur de l’epoux, tou- jours ami, et du pere, soucieux de la dignite de sa t'amille. Les grands caracteres soutfrent dans toutes leurs allections, j)arce que toutes sont grandes, de quelque nature qu’elles soient. A la mort de sa femme, 1 Valvedre a done cruellement souttert de la pensee (ju’elle avait vecu sans bonheur, et (ju’il n’avait pu, Digitized by Google VALVfcDKB. 3.V7 paraucun devouement, par aucun sacrifice, lui don- ner autre chose qu’un instant de calme et d’espoir & sa derni&re heure. Voili Valvfedre tout entier; mais Val- vedre amoureux d’un plus pur ideal redevient myste- rieux pour moi. Le respect de cet idthd va* chez lui jusqu’ji la peur. Moi, au refroidissement graduel de sa fatpiliariltS avec Adelaide, qu’il tutoie encore, mais qu’il n'embrasse plus au front comme il embrasse Hose, j’ai vu qu’elle n’<5tait plus pour lui comme Ies autres cnfants de la maison. J’ai cru voir aussi, & chaque voyage qu’il a entrepris, au dernier surtout, un effort supreme, comme un devoir accompli, mais plus pdnible de jour en jour. Enfin il l’aime, je le crois ; mais je ne le sais pas, et ma position m’empe- cbe de le lui demander. II est fort riche, d’un nom ctilebre dans la science, trfes-au-dessus, scion le monde, de cette petite bourgeoise qui cache avec un soin farouche ses talents et sa beaul<$. Je ne crains pas que lui m’accuse jamais d’ambition ; pourtant il est des convenances d’tfducation au-dessus desquelles je ne suis pas encore assez philosophe pour me pla- cer, et, si Valvedre me cache depuis si longtemps son secret, c’est qu’il a des raisons que j’ignore, et qui rendraient mes avances penibles pour lui, humiliantes pour moi. — Ces raisons, je les saurai, m'ccriai-je, je veux les savoir. — Ah! prends garde, prends garde, mon ami! Si nous nous trompions sur le compte d’Adtdalde! si , Digitized by Google au moment oil, encourage et renaissant it l’espe- rance , Valvttdre s’apercevait qu’il n’est pas aime comme il aime! Adelaide est un bien autre mythe que lui ! Cette fille qui a Fair , si heureux, 1’oeil si pur, le caractfcre si ($gal, 1’esprit si sludieux, la joue si fraiche, que ni le d£sir, ni l’esp^rance, ni la crainte ne semblent pouvoir atteindre; cette Andromfede sou- riante au milieu des monstres et des chimfercs, sur son rocher d’albatre inaccessible aux souillures comme aux tempetes... pourquoi it vingt-six ans n’est-elle pas marine? Elle a et6 demandee par des hommes de m^rite places dans les conditions les plus honorables, et, malgr£ les d^sirs de sa mfere, malgrd mes instances, malgr£ les conseils de Juste et de ma femme , elle a souri en disant : a Je ne veux pas me marier ! — Ja- mais? lui a dit un jour Valvfcdre. — Jamais! » — Dis-moi, Henri, Alida vivait-elle alors? — Oui. — Et, depuis qu’elle n’est plus, Adelaide a-t-ellc repet^ jamais? — Maintes fois. — Valvfcdre present? — Je ne sais plus. Tu m’y fais songer! il 4tait peul- etre loin, elle avait peut-etre reperdu l’esperance. — Allons, allons ! tu n’as pas encore assez bien ob- servd. C’est & moi de travailler it decliitfrer la grande ihtigme. La philosophic stoi'cienne, acquise par 1’etude de la sagesse, est une sainte et belle chose, puisqu’elle peut alimenter des flarnmes si pures, si constantes et Digitized by Google VALYKDKE. 353 si paisibles; mais toute vertu a son excfcs et son p6ril. N’en est-ce pas un tr&s-grand que de condainner au c^libat et & un kernel combat inttSrieur deux etres dont 1’union semble etre ecrite A la plus belle page des lois divines? — Juste Valvfedrc a vecu tres-calme, trfes-digne, trfes-forte, trfes-feconde en bienfaits et en dt^voue- ments,... et pourlant elle a aim<5 sans bonheur et sans espoir. — Qui done? — Tu ne I’as jamais su? — Et je ne le sais pas. — Elle a aime le frfcre de ta mfere, l’oncle qui tc cherissait, l’ami et le maitre de Valvttdre, Antonin Valigny. Malheureusement, il 6tait marte, et Adelaide a beaucoup r6fl6chi sur cette histoire. — Ah! voilA done pourquoi Juste m’a pardonn6 d’avoir tant offense et afilige Valvfedre ! Mais mon oncle est mort, et la mort ne laisse pas d’agitation. Sois sur, Henri, qu’Ad^laide souffre plus que Juste. Elle est plus forte que sa souffrance, voilSi tout; mais son bonheur, si elle en a, est l’oeuvre de sa volonte, et j’ai cru, moi aussi, pendant sept ans, qu’on pou- vait vivre sur son propre fonds de sagesse et de resi- gnation. Aujourd’hui que je vis ii deux, je sais bien qu’hier je ne vivais pas!... Henri m’embrassa et me laissa agir. Ce fut une oeuvre de patience, de ruse innocente et d’obstination devouee. 11 me fallut surprendre des quarts de mots et Digitized by Google VA I.Vft D RE. 3fiO fles ombres de regard; mais ma chfere Rose, plus bardie et plus confiante, m’a^da et vit clair avant moi. 11s s’aimaient et ne se croyaient pas aimes l’un de 1’autre. Le jour ou, par mes soins et mes encourage- ments, ils s’entendirent fut le plus beau de lour vie et de la mienne. PARIS. — IMPRIMLBTK Dr. J. CtATE, Kt'B SAJKT-BESlMT, 1 Digitized by Google Digitized by Google Digitized by Google lyZ- 1 t ■*’ * v 0 * 9 ** 0 ♦ » ♦ o * 6 4> e * 0 :^ » ♦•:* * ? ♦:« Ik >:'♦' f v^ : * ♦. o>;4 S *••.♦. ° ♦ 0 '4* 4 Sfe $ * *•$:•« * «.' <• tmtiiiKHHU mvtititMiu IffiwIJ 0 T 0 ♦ fejfe e + 0 <* 0 4 SS^$HN$ *;*;•&' V«. m fcBeNSSr -t dHHMh* §|Sp| lfc»» « nmmtm HHBl ♦?♦?♦? ; t ; t; ? e , 04*O*}*6*i , fl*t*O*i , fl«i«O*S» wZtlt itlt itit I fl 0 d 0 o 0 0 <1 0 4 > 0 *> c <1 + ?♦«♦«♦ * ♦ « ♦ f ♦ 0 , »« ?£ 0 feo jjkfi UititiM** mm® mm * . + 0 > , > m AAnrA ***** n 3 > j
Р 2 Zu پس‎ × መ ብር) ° መ Хэм, 4: G.THUAULT JUIN 1966 ÉDITES DE HENRI IV DEUX LETTRES 1 Extrait des Mémoires de l’Académie des Sciences et Lettres de Montpellier 2 (Section des Lettres, tom. VII. — 1882.) д 1111 609 7 CONCERNANT L'ÉCOLE DE MÉDECINE DE MONTPELLIER PAR A GERMAIN MEMBRE DE L'INSTITUT 5 LETTRES DE MONTPELLIER. DOYEN HONORAIRE DE LA FACULTÉ DE 23099 MONTPELLIER APHIE ET LITHOGRAPHIE DE BOEHM ET MEURS DE L’ACADÉMIE DES SCIENCES ET LETTRES 1882 TYPOGR FILS IMPRI асрда 2722296727 a Ra: HORE ` “аа antiga: Cat, AIDA да DEUX LETTRES INÉDITES DE HENRI IV CONCERNANT L'ÉCOLE DE MÉDECINE DE MONTPELLIER La plus ancienne de ces deux lettres m'a été communiquée par M. le marquis de Saporta, qui en possède l'original dans ses papiers de famille ; Pautre a été retrouvée par moi dans les archives de la Faculté de médecine de Montpellier. Vérification faite parmi les documents de même nature déjà publiés, ces deux pièces m'ont paru inédites. Elles remontent à l’époque où Henri IV n’était encore que roi de Navarre ; elles sont datées, l’une du 8 novembre 1576, l'autre du 12 décembre 1584, et adressées aux professeurs de l’Université de médecine de Montpellier. Le futur roi de France leur demande, dans chacune d'elles, la permission d’avoir ou de garder auprès de lui, pendant un certain temps, au profit de Sa santé, un d’entre eux, la première fois Jean Saporta, la seconde fois Nicolas Dortoman : ce qui prouve en quelle estime étaient, à ses yeux, በ05 docteurs. Il appellera, en outre, Laurent Joubert ; et, devenu roi de France, il aura avec lui, à titre de médecin ordinaire, un quatrième de nos profes- seurs, André du Laurens. Montpellier continuait d’être en possession du privilège de fournir des praliciens aux têtes couronnées : son École médi- cale n'avait pas cessé d’être la plus fameuse de l'Europe. Jean Saporta était pour notre futur Henri IV presque un compatriote : 88 famille était originaire de Lerida en Catalogne. Émigrée en France dans la dernière moitié du ху? siècle, elle y constitua une sorte de dynastie médicale. rs Un Louis Saporta comptait déjà parmi les professeurs les plus distingués de Montpellier, quand Charles VIII en fit un de ses médecins : et un second Louis Saporla, de la même Ecole, nous a valu, dans son fils Antoine Saporta, une autre célébrité professorale. Cet Antoine, successivement doyen (1551), puis chancelier (1560) de notre Université de médecine, fut honoré de la royale clientèle du père et de la mère de Henri IV. M. le marquis de Saporta conserve dans ses archives domestiques une lettre d'Antoine de Bourbon et de Jeanne d'Albret, à la date du 20 avril 1556, lui accordant, comme témoignage de reconnaissance, une bourse pour deux de ses enfants à leur collège de Navarre à Paris '. Jean Saporta fut vraisemblablement l’un: de ces boursiers ; faveur dont son éducalion ‘aura dû se ressentir, le collège de Navarre figurant au nombre des meilleurs collèges de l'ancienne Univer- silé de Paris. Reçu docteur en médecine à Montpellier en 1572, il venait Фу être nommé professeur, lorsque le futur Henri IV voulut le retenir auprès de sa personne. Jean Saporta devait remplir plus tard, en l'absence du chancelier André du Laurens, les fonctions de vice-chancelier. Il est l'auteur d'un petit traité De lue venerea. Je n’en conclus nullement qu'il ait été appelé par le jeune roi de Navarre ーー 1 M. le marquis de Saporta a bien voulu me faire part de ce document, en m'autorisant à en enrichir l'histoire. Je ne saurais trop lui en exprimer ici ma gratitude; car la vulgarisation de pareils détails intéresse la science, en même temps qu’elle contribue à honorer une famille. Le document est sous forme de missive, adressée, il y a apparence, aux directeurs du Collège de Navarre. « Les Roy et Royne de Navarre, comte et comtesse de Bigorre. — Chers et bien amés, «Considerant les bons et agreables services que journellement recepvons de nostre ¡amé et feal »Anthoine Saporta, nostre conseiller et medecin ordinaire, pour ceste cause, et а la re- »queste qu'il nous a faicte, luy avons accordé et donné pour deux de ses enffans les premières »places de collegiat qui vacqueront en nostre College,..... ፦ Et d'autant que, advenant le »cas pour une des plus premières obtenues..., il luy seroit besoing d'estre adverty inconti- »nent après les vaccations,... Nous, à ceste cause, vous avons voulu escrire la presente, vous »priant bien avertir que, subdain ladicte vacance escheue, vous la luy faictes entendre, ou à »tout autre parent, à qui il aura donné charge de recepvoir.cest advertissement : vous asseu- »rant qu'en cela nous ferez ung singulier plaisir, duquel nous aurons bonne souvenance en »autre endroict où nous vouldrez employer : et ains, chers et bien amés, prions le Createur »vous avoir en sa saincte garde.— Escrit à Ате Ле ххте jour dapvril 1556. 一 Antoine. »Jehanne. » — 7 à titre de médecin spécialiste. Je me borne à ajouter quele vert galant était alors dans sa vingt-troisième année. Il tenait, en novembre 1576, à recevoir pendant un certain temps les soins de Jean Saporta. Mais notre professeur, tout récemment promu, avait un. cours à faire. L'année académique commençait à peine, el Saporta, en sa qualité de débutant, ne pouvait se permeltre de laisser chômer ses leçons ; d'autant mieux que le chancelier Laurent Joubert venait dejá び ob- tenir de ses collègues l’autorisation de se faire remplacer dans sa chaire, pour se rendre, lui aussi, comme médecin ordinaire, auprès du même roi de Navarre. Deux médecins donc, au lieu d’un; deux professeurs de moins à Montpellier. Le roi se flatta de lever la difficulté en s'adressant directement à notre École. Il y avait toujours eu de très amicales relations entre Montpellier et le pays Navarrais. Il écrivit une demande expresse, eb, sans précisément la motiver, y mit toutes les formes propres à la faire accepter. 11 s'agissait de soustraire Jean Saporta à nos élèves pendant deux mois. Ce n'était pas une mince affaire, quand l'absence de Laurent Joubert décapitait déjà la grande École médicale du Midi. Henri les avait alors tous les deux auprès de sa personne. Voici sa lettre à nos docteurs, telle que M. le marquis de Saporta a bien voulu me la communiquer, selon le manuscrit original. А MESSIEURS DE L'UNIVERSITÉ DE MONTPELLIER. Messieurs, ayant retenu Monsieur Saporta, mon medecin, pour me servir de luy près ma personne aux deux prochains moys, je vous ay bien voullu prier par a moi de trover qu'en ma contemplation vous le vuelliez tenir pour excusé et deschargé pour le temps de la lecture, qu'il ma faict entendre estre tenu fort assiduellement en vostre Université, comme professeur du Roy mon sei- gneur, lequel laura bien agreable, comme je m’asseure, et que vous ne me vouldrez non plus esconduire de cest endroict, que je le ferois a vous en tous autres ou je pourray estre employé pour le bien de vostre Université, et parti- culièrement pour vous; qui me gardera, soubz ceste asseurance, de la vous faire plus longue, sinon pour prier Dieu qu'il vous ait, Messieurs, en sa sainte et digne garde. D'Agen, le уше jour de novembre 1576. Vostre bon amy. Henry. u La Faculté mosa marchander au roi de Navarre ce qu'il sollicitait si gra- cieusement ; et le doyen Jean Hucher, déjà chargé du vice-cancellariat à la place du chancelier Laurent Joubert, se préta aux exigences de la situation, en consentant à les suppléer tous les deux *. Il allait suffire seul à trois ser- vices ; ce qui conslituait l'absence de deux professeurs sur les cing que comptait alors l'École de médecine de Montpellier. Leur absence se prolongea jusqu’au commencement du mois de mars de l’année 1577, — à l'avantage de la santé de Henri de Navarre sans doute, mais au détriment de nos études universitaires ?. Aussi l'École se promil-elle de ne plus s’y laisser prendre une autre fois ; et lorsque, en décembre 1584, le même Henri de Navarre, revenant à la charge, lui demanda une autorisation analogue pour Nicolas Dortoman, dont sa santé réclamait les soins, se refusa-t-elle à le laisser partir. Cette seconde demande du futur Henri 1ኛ témoigne, comme la précédente, de sa confiance en nos médecins de Montpellier ; et l'accueil qu'ils lui firent montre de plus qu’ils savaient résister, dans l'intérêt des études, quand il s'agissait de sacrifices trop onéreux pour la discipline de leur École. Le procès-verbal de l'assemblée du 28 décembre 1584 au sein de laquelle cette résistance s'est produite, est un exemple piquant de courageuse opposition, où se révèle dans tout son jour le régime de sage autonomie auquel obéis- sait alors notre monde universitaire. AA A en 1 Die secunda mensis novembris anni 1576, congregatis reverendis dominis doctoribus, per schedam а bidello solemniter delatam,... quia reverendus dominus cancellarius vocatur a serenissimo rege Navarre in medicum ordinarium, pelita venia ab Universilate, subsli- tuit sue prelectioni reverendum domnum Hucherum decanum, qui et annuente Collegio recepit conditionem. ... Пет predictus reverendus dominus decanus proposuit, ut sibi liceret, vice reverendi domini Saportæ absentis, rogalo per epistolam, legere, ab hora secunda ad tertiam, ex libro nono ad Almansorem ; cui petitioni etiam assensi sunt... Joubert, can- cellarius. Hucher, vicecancellarius et decanus. Dortoman. Guichard, Ducrest, consil. Bo- netus, consil. (Lib. congreg., 1557-1598, fol. 95. Arch. de la Fac. de méd. de Montp.) 2 Laurent Joubert se trouvait encore auprès du roi de Navarre, le б mars 1577 (versabatur in aula еі obsequio regis Navarra); mais on attendait son retour à Montpellier (sperant “scholastici rediturum propediem reverendum dominum Joubertum cancellarium). — Jean Saporta était dès lors revenu, quant à lui; car il signe, ce jour-là, au procès-verbal. (/bid., fol. 97.) ee Nicolas Dortoman était, comme Laurent Joubert et comme Jean Saporta, un des professeurs les plus célèbres de notre École. médicale. C'était un Hollandais d’Arnheim, qui, à l'imitation de beaucoup d'autres, était venu étudier à Montpellier. Promu au doctorat en 1579, il avait succédé, en 1574, à Antoine Saporta, père de Jean Saporta, dans sa chaire. Rondellet eut en lui un admirateur, ce qui explique la publication qu'il fit, en 1579, du traité que conservent nos bibliothèques sur les eaux thermales de Ba- laruc *, dont Tillustre chancelier de notre École avait remis usage en vogue ?. Nicolas Dortoman, que Henri IV, devenu roi de France, devait nommer, en 1589, son premier médecin, donnait déja des soins a la santé de ce prince lorsqu'il n'étaitencore que roi de Navarre. Mais il ne pouvait étre a sa disposition autant qu'il l'aurait voulu. Le vide occasionné dans notre École de médecine par les agitations issues des luttes religieuses entre Pro- testants et Catholiques, en avait beaucoup réduit le personnel. À peine pou- vait-on y suffire aux besoins les plus impérieux du service. Aussi refusa-t-on unanimement en assemblée générale, le 28 décembre 1584, à Nicolas Dortoman l'autorisation de s’absenter. Voici, d'après le Registre universitaire, le procès-verbal de la délibération, renfermant le texte de la lettre de Henri IV. Je me conforme pour les deux documents à l'orthographe du manuscrit des archives de Montpellier. Le vingt-huictiesme de ce mois de decembre mil ve quattre vingtz et quat- tre, aesté rendue entre les mains de Monsieur Hucher chancelier une lettre du Roy de Navarre, dressée tant audit sieur chancelier qu’aux aultres docteurs et professeurs de ce College, dont la teneur est telle. « Messieurs, je mande au sieur Orthoman, mon conseiller medecin ordinaire, »et docteur en vostre Université, de me venir trouver, pour le secours et soula- »gement que j'attens de sa personne en la descente d'ung rheume, dontje suis »assailly. П a acquis beaucoup de congnoissance de ma temperature. J'ay prins рер‏ -_ ىج 1 De causis et effectibus thermarum Bellilucanarum, parvo intervallo a Monspeliensi urbe distantium. 2 On avait déjà, en effet, à l'époque romaine, apprécié la vertu des eaux de Balaruc, comme en font foi les ruines monumentales et les inscriptions de cette localité du département de l'Hérault. Se を = 9986 grande confiance et opinion በ6 868 advis, et partant je vous prie trouver »bon qu'il se rende pour quelque temps près de moy, qui vous sentiray beau- . »coup de gré que ce soit avec vostre permission et consentement. Et sur ce je »prieray Dieu vous avoir, Messieurs, en sa sainte garde. De Saincte Foy,le «2119 jour de decembre 1584: » Au dessoubz de ladicte lettre: «Vostre meilleur amy. Henry.» Au dessus : «A Messieurs les chancelier, doyen, docteurs et pro- fesseurs en la Faculté demedecine en l'Université de Montpellier ». Les susdictes lettres ayant esté: receues et 16068 avec toute reverence entre les susdicts docteurs, syndic, conseillers des escholiers et secretaire de l’Uni- versité, assemblez pour ces fins au conclave du College, a esté pareulx tous una- nimement conclud et deliberé que ledict seigneur Roy sera tres humblement remercié de l'honneur singulier qu'il faict à cedict College, en acceptant et re- cevant pour agreable le service dung des docteurs et suppostz dudict College; ce neantmoins qu'il sera par toute la Compagnie très affectueusement supplié vouloir considerer la necessité presente et solitude de ceste eschole, en laquelle ne resteront que deux professeurs après le depart dudict Dortoman, d'aultant que la quatriesme regence estencore litigieuse entre deux docteurs, contrainctz de s'absenter pour ledict different, tellement que ledict Dortoman ne peult sub- stituer aulcun pour lire en son lieu; et quand bien les susdicts deux docteurs plaidantz et contestantz seroient presentz, ilz ne pourroient estre tenuz capables de sa leçon еп la practique de medecine; joinct aussy que ledict sieur Reve- rend Dortoman est freschement retourné du service dudict seigneur Roy, après y avoir sejourné sept mois entiers t, et que maintenant est le grand ordinaire, auquel chascun des professeurs est contrainct lire continuellement depuis la St Luc jusques à Pasque, sans intervalle ou absence aulcune, ce qu'appert non seulement par les anciens statutz et devant la dotation des regences, mais beau- coup dadvantage depuis le temps de ladicte dotation, tant par les ordonnances du Roy que arrestz de parlement et sentence de Monseigneur le gouverneur de ceste ville, et dernièrement par Tarrest donné au privé Conseil de Sa Majesté, le ۶ع‎ novembre mil 7° quattre vingtz et quattre. Et finablement, pour toutes ces susdictes considerations, les susdicts docteurs, syndic et conseillers des es- choliers ne peuvent consentir au depart dudict Dortoman, et ne le peuvent dis- penser, en tant qu'en eulx est, de la mulctation portée par les statutz et reigle- ments. — Faict au conclave dudict College, Гап et jour que dessus. J. Hucher chancellier. Saporta. Chalcornac sindic. Auziere conseiller. Jean Bertin conseillier. Joannes Ringler consiliarius. Arch. de la Fac. de méd, de Montp., Lib. congreg. 1557-1598, fol. 135. 1 «Il en fault oster deux. Dortoman.» (De la main même de Dortoman, comme par manière de rectification et de protestation.) hee‏ کت Tel est l'ensemble du petit groupe historique que jai cru devoir pu- blier, au profit des annales universitaires de Montpellier. Notre École de médecine paraitrait, toutefois, n'avoir pas persisté dans son refus de laisser partir Nicolas Dortoman ; car ses Registres constatent l'absence de l'éminent praticien à la date du 5 janvier 1585, dans un procés- verbal où il est dit qu’on n'avait pu trouver chez lui après son départ la clef du coffre des archives, et que, pour en extraire le sceau nécessaire à la validation de certaines lettres de licence, il fallut recourir à un serrurier, qui Youvrit par effraction, puis le répara aux frais de Dortoman = On aura eu sans doute égard, pour lui permetire de sortir de Montpellier, à ce que son absence coïnciderait avec les vacarices de Noël, alors plus lon- gues qu’elles ne le sont aujourd'hui ?. Mais, pour parer à la pénurie de professeurs qui entravait trop fröquem- ment les exercices de notre École de médecine, on statua que tous les doc- teurs enseigneraient à Pavenir pendant les deux semestres d'hiver et d'été 5, contrairement à l'ancienne coutume, qui limitait les leçons professorales à l'espace de l'année compris entre la Saint-Luc et le dimanche des Rameaux. [| était, néanmoins, plus facile de libeller une telle prescription, que de la faire observer. On eut beau stipuler une amende contre les réfractaires eb les soumettre aux rigueurs de la justice, la négligence demeura maîtresse du terrain. Le côté vraiment utile de cet épisode, c’est de mettre en relief la haute considération dont nos professeurs jouissaient auprès de Henri IV ነ et c’est en même temps de caractériser le régime de franche liberté auquel obéissait notre École de médecine à la fin du ху" siècle. Conseillers des étudiants et docteurs ordinaires y figurent délibérant et votant, en compagnie des profes- seurs royaux, sur les graves intérêts de l’enseignement. N'est-ce pas une See ኢች en m 1 Arch. de la Fac. de méd. de Montp. Lib. congreg., 1557-1598, fol. 136. 2 Nicolas Dortoman n'était pas encore de retour à Montpellier le 22 janvier 1585. Voy ibid., fol. 136 уг. : з Decimo seælo die mensis mati, anno 1585, congregati domini doctores cum consiliartis es omnes cogendos esse ut prelectiones suas ubroque ordi- - scholasticorum, statuerunt doctore nario, parvo el magno, persequantur,... ul disciplina vigeal, neque destituantur scholas- ticorum studia preceptorum industria. (Lib. congreg., 1557-1598, fol. 140 vo.) Jle preuve de l'esprit de solidarité qui animait alors nos ete et Ла persistance du cachet démocratique dont jai précédemment constaté mpreinte dans la constitution de leur École ? [enri IV n’en garda pas rancune : car, par leltres patentes du 22 février 1595, il éleva le traitement de nos professeurs de l'École de médecine de - 400 livres à 600 livres, ce qui représenterait aujourd’hui plus de 7,000 francs, non compris les accessoires éventuels. ና De quelle large autonomie et de quelle profcnde estime ne jouissaient donc _pas, dans ce temps-là, nos grands corps universitaires ! Ms AME E HR Le = Re ae ቅድ መፈ‏ س E ክክ‏ ےی
Double Published by A. W. FERRY & SON 0 , 114 // liti.iili?.illu>l5iliMilt \ Dedicated to O E KElSEtt. ThetnaHo Poquel* of YocgJ Peauftes. That Cute Little Slack Eyed Baby, A PARENTAL LOVE SONG. Words and Music by LEWIS E. WALKER. Mamma’s Serenade. SLUMBER SONC. Words and Music by E. C. OWNBY. ^ V Copyright. 1896. by LEWIS E. WALKER. Complete in Sheet Music form. Price 35 Cents. Complete in Sheet Music form. Price 40 C Where the Wild Flowers Grow. SONG AND REFRAIN. Words and Music by ED. BLAIR. Mezzo Soprano, Bass or Baritone Solos, and Quartette for Mixed Voices. Respectfully dedicated to my freind, Dr. Or. BUHL. & MIO0ME MIMtSU TOH FIfflO PJOEMM ©BMW. Sambo pickin’ de Banjo. Composed by PHIL. B. PERRY. 0 ! dem niggers are a shoutin’, shoutin’. I will nebber, nebber dance no mo’. / — j — - - - i / 5 k * 35 1 — W -S'' ! “I 1 1 i 1 1 1 1 j : 1 f-A ml _ip~j pj c j — j ) M 9 -9 * j 1 — 0 0- — - & 0 i 1 1 — 0 J — i — -0 _ CL 2^ 9 9 9 f _ • » 3 | ' . g; 9 9 9 "J "H 9 00 «) * - M -* J * „ -* 9 0 u * ] • S i % 9 r r r ^ J u d 9 ' 1 F — — 1 1 1 1 1 L— 0 0 9 0 1= — 1 1 Copyright, 1883, by A. W. PERRY & SON. i 5 -I H e/ 3 * a a” & m i * . * * — « , * * j H — i — ! — i- M 1 — H f S- m i_ 0 W *B « i * 1 : -d — *- -0 - * • — »- ! 1 - P . t 0 - t m 2 * * \m . ts i -\ — I- , * * t . - * .* . t t i s S^-0 a: 4 - I’se a gwine to pick on tie ole banjo. r-f ' - 0 - 0 - / 3 3afc ff f P=^!=St i=*= A *=i=* 4 - \ i Sambo’* Double Shuffle. A. W. P. & SON. 2 5 Strap on de harp while climin* up <le golden stairs. Musicai Magazine. SAMPLE COPY 15 CTS. PER ANNUM $1.50. READ WHAT WE CLAIM FOR IT A year’s subscription is a volume of Vocal and Instrumental compositions for the Piano and Cabinet Organ of the choicest variety. At least fifty subjects, listing at Twenty One Dollars, valuable copyright music appear, that cannot be found in any ' v Her magazine. To the teacher, this magazine is invaluable as a prompter, with its useful hints as to proper methods of teaching, furnished by the ablest teachers in the land. Each number always contains our latest pieces and we are very careful to selectsuch music thatpleases the average musical ear, and, some of the easiest and medium grades, so that the beginner in music can derive as much pleasure and benefit as the more advanced player. Our “Premium List” which embraces most liberal inducements for those who wish to act as agents, will be mailed free to any address, upon application. -A-IDIDIRylESS ALL COMMUITICA.TIOITS TO A. W. PERRY & SON, 306 BROADWAY, SEDALIA, MO. J
Kemijärvi is a city in Lapland in northestern Finland. The municipalities next to it are Pelkosenniemi, Salla, Posio and Rovaniemi. Lake Kemijärvi is in Kemijärvi. Population growth References Other websites Kemijärvi pages Cities in Finland Municipalities of Lapland (Finland)
The House of Representatives is the lower house of the Parliament of Australia. The upper house is the Senate. Members of Parliament (MPs) serve for terms of about three years. There are 150 members. Each member represents one electorate. The number of electorates is figured out so that it is in proportion to the population of each state/territory. and so that each one has roughly the same population. This is determined by the AEC (Australian Electoral Commission) References Parliament of Australia Austral
<p>It feels strange to me to use <code>-Wl,-Bstatic</code> in order to tell <code>gcc</code> which libraries I want to link with statically. After all I'm telling <code>gcc</code> directly all other information about linking with libraries (<code>-Ldir</code>, <code>-llibname</code>).</p> <p>Is it possible to tell the gcc driver directly which libraries should be linked statically?</p> <p><strong>Clarification:</strong> I know that if a certain library exists only in static versions it'll use it without <code>-Wl,-Bstatic</code>, but I want to imply <code>gcc</code> to prefer the static library. I also know that specifying the library file directly would link with it, but I prefer to keep the semantic for including static and dynamic libraries the same.</p>
Сои^к ТЬ1К 1К а (11§1[а1 сору оГ а Ьоок [Ьа[ \уак ргсксг\чх1 Гог §спсга[10пк оп ИЬгагу кЬс1уск ЬсГогс 1[ \уак сагсГиИу ксаппо*! Ьу Ооо§1с ак рап оГ а рго]сс[ 10 таке Ле адогШ'^ Ьоокв и15С0УегаЬ1с опИпс. 11 Ьав вигиуеи \ощ епои^ Гог Ше соруг1§111 ю схршс ат! (Ьс Ьоок 1о сШсг (Ьс риЬИс иота1п. А риЬИс иота1п Ьоок 1в опе (Ьа! адав пеуег 5иЬ]сс[ (о соруг1§111 ОГ адЬове 1е§а1 соруг1§111 1егт Ьав ехрша!. \\'Ьс1Ьсг а Ьоок 15 111 (Ьс риЬНс йотат шау уагу соип(гу Ю соиШгу. РиЬИс (1ота111 Ьоокк аге оиг §а1е'А'аув Ю (Ье рав1, гергевепНп^ а адеаКЬ оГ 111в(огу, сиИиге ап»! кпо'А'1еи§е (ЬаГв оЛеп ШИсиИ Ю Швсоусг. Магкв, поиНопв ап»! оШег та1§1паИа ргевеШ 1п (Ье 0Г1§1па1 Уо1ите 'А'111 арреаг т (1115 Й1е - а гет1пиег оГ 1Ь1К Ьоок'к 1оп§ |оигпсу Ггот [Ьс риЬИкЬсг 1о а ИЬгагу ат! ГтаИу 1о уои. Ооо§1с 15 ргои(1 1о рагШсг \У11Ь ИЬгапев Ю (И^Шге риЬИс иота1п та1ег1а1в ап»! таке (Ьет 'А'1ие1у ассе551Ь1е. РиЬИс йотат Ьоокк Ьеюп§ ю [Ьс риЬ11С ат! \ус агс тсгс1у [Ьс1г сив(о»!1апв. Кеуег(]1е1е55, 0115 адогк 15 ехреп51Уе, 5о 1п огйег (о кеер ргоУ1»!1п§ (1115 ге5оигсе, 'А'е Ьауе (акеп 51ср5 [о ргс\'С11[ аЬи5с Ьу соттсгс1а1 раг[ю5, 1]1с1и(!1]1§ р1ас1]1§ [ссЬ]11са1 гс5[г1с[ю]15 оп аи[ота[С(! ^ис^у^I1§. \\'с а150 акк [Ьа[ уои: + Маке поп-соттета1 ихе о/1ке_(Ие5 \\'с (!с51§пс(! Ооо§1с Воок ЗсагсЬ Гог и5С Ьу 1]1(!1У1(!иа15, ат! \ус гсцис5[ 1Ьа[ уои и5С [Ьс5С Г11с5 Гог рег50па1, поп-соттегс1а1 ригро5е5. + Ке/гатрГ)т ашотшей диегут§ IX) по1 5ет! аи1ота[С(! цисгю5 оГ апу 50Г[ [о Ооо§1с'5 5у5[ст: 1Г уои агс сот!ис[1]1§ гс5сагсЬ оп тасЬ1ПС [гап51айоп, орНса! сЬагасйг гесо§п1Йоп ог оШег агеа5 адЬеге ассе55 (о а 1а1§с атои]1[ оГ [сх[ 15 Ьс1рГи1, р1са5с со]1[ас[ и5. \\'с спсоига^с [Ьс и5е оГ риЬИс »!ота1п та(ег1а15 Гог (]1е5е ригро5е5 ап»! тау Ье аЬ1е Ю 11е1р. + Матшт аипЬшюпТЪе Ооо§,\е "адаюгтагк" уои 5ее оп еасЬ Й1е 15 е55еп[1а1 Гог 1пГогт1П§рсор1саЬои[ [Ь15 рго]сс[ ат!Ьс1р1П§ [Ьст Ит! а(!»!1иопа1 та1ег1а15 (Ьгои^Ь Ооо§1е Воок ЗеагсЬ. Р1еа5е »!о по1 гетоуе И + Кеер и 1е^а1 \\'Ьа[сусг уоиг и5С, гстетЬег (Ьа! уои аге ге5рОП51Ь1е Гог еп5иг1П§ [Ьа[ \уЬа[ уои агс д.а'\щ 15 1с§а1. Во ]10[ а55итс [Ьа[ ]и5[ Ьссаи5с \ус ЬсИсус а Ьоок 15 111 [Ьс риЬНс иотат Гог и5ег5 1п (Ье Ш11е»! 8(а(е5, (Ьа! (Ье адогк 15 а150 т (Ье риЬНс »!ота1п Гог и5ег5 1п о(Ьег сои]1[пс5. \\'Ьс[Ьсг а Ьоок 15 5[1И т соруг1§Ь( уаг1е5 Ггот соип(гу (о соип(гу, ат! адс сап'( оГГсг §и1(!апсс оп 'Л'Ьс(Ьсг апу 5рес1Йс и5с оГ апу 5рес1Йс Ьоок 15 аИо'А'е»!. Р1еа5е »!о по( а55ите (Ьа( а Ьоок'5 арреагапсс 1П Ооо§1с Воок ЗсагсЬ тсап5 ![ сап Ьс иво! 1П апу таппсг апуадЬеге 1п (Ье адогШ. Соруг1§Ь( 1пГг1п§етеп( ИаЬ1И^ сап Ье яи1(е 5еуеге. АЬои( Ооо^е Воок ^агсЬ Ооо§1с'5 т15510п 15 [о ог§ап1^:с [Ьс \уог1(!'5 1пГогта[10п ат! [о таке ![ ип1УСГ5а11у ассс551Ь1с ат! и5сГи1. Ооо§1с Воок ЗсагсЬ Ьс1р5 гсайсгв (!15СОУСГ [Ьс \уог1(!'5 Ьоок5 \уЬ11с Ьс1р1П§ аи[Ьог5 ат! риЬИ5Ьсг5 гсасЬ псл аи(!1СПСС5. Уои сап 5сагсЬ [Ьгои§Ь [Ьс Ги11 1сх1 оГ |Ь15 Ьоок оп [Ьс \усЬ а[ |Ь.1111р : //Ьоокз . доод1е . сот/| "риьЬ!^»»!)» ^ 1),1 • КРАТКА БЪЛГАРСКА ИСТ0Р1Я ПО I . 1 1 Пнташе и отговоръ За първоначални™ уМлшца. отъ Д. Т. Дзгшянова. .1 . . 1 . ■ ■ . > ■ I • въ к;&ЗАнлъкъ. 1870, ■ • тк .'^ Еш(га прнп^Ьдана и удобреяа 01ъ царевата цопву!» Ю да <с« цтв^гл. Бъ печатиищата на Курр1е д* Ор1анъ. Мйлн ВдннорЬдп*! 1;1.'1^).,' : }^■|■^^^ (ИШ-! ■ ■>:, I ■ ■ . л ■ <.[' ,глг, п .'' » Богато с^ задо^ъ, , 1|$втнапр^ да , ецщ^ нас;гоа1Цжтл враткл за|Д'Ьца Бъл гарскж ;Й^с- т о р 1 ц ^ немислй^ъ (шкасъ да я .{щаваиь пр^зъ печата защото у* рьмь.я иаряждалъ съ таквА ц-Ьль, а само за по1леено|Т,о; Д . иаучван"1е отъ учеаиццти »ш ъъ вр-Ьиято на, н«1Ь1ташата, като сьл^ь, забЬл^жилъ отъ опнт'^., че много ро- добр-Ь ся вдлъбява у д^Ьтонскжтж память това, което тя учп, когато ся пита и сп отговаря, отъ колкото кога безъ въпроси учи н*ща, н то само за тогава думамь това догдето учешшътъ не ся е развилъ още доволно въ язика, та да може да искаже съ свонти думи онова, что е научилъ п разбралъ. — Ето тхй безъ над'Ьжбь1 можяхъда видя едннъ день готовъ малкия си тон трудъ. что днесь печятамь повечето по припуждете на н^коп моп съзванниди, учнтелн и пр1нтели, безъ да знамь до колко ще може да послужи пзъ нашптн учнлвща; нъ ся лаская поне, че ще пам^рпмФсто въ пьр- воначялнити имъ классове. При нейното наряждаше азъ сьмь ся дОмог- валъ отъ издаденитн до сега по тоя видъ наши ръководства: отъ Царственника, Симео- нова в'Ьбъ на РУ сскь|й яз икъ, Вобни- Бов&тм Българска Исторха н ЦанЕов;&- - ш - тя, исьмь й шИЬтуриъ что-год1^, в за сегашното състояше иа Българьгги, сир:Ьчь допълннгь сьмь я съ кЬщо за по-дичшлтн Български оьбьгпя отъ врФиято на приснопамятнна ОсманскиВ В1ад'Ътвл, Султанъ Махмуда П до славно Царствующьи днесь нашь Царь Султанъ Абдулъ-Азяса. Относително за язьпка пашь сьмь ся воднлъ по тукашното нар'Ьч1е, н сьиь писалъ по правопи- са на дяешньгга Български Грамиатики отъ Г. Г Груева н Войннкова. К&занлъкъ Здрав:Ьйте ! 4 Марта 1869 Д. Т. Душяновъ НА РОДОЛЮБИВЬГГН ГОСПОДА БРАТШ ДИМИТРА И БОНЧЯ Д. ПАПАЗОГЛУ за знакъ признателностн посвящава Съчинвтельтъ. ^ I БЪЛГАРСКА ИСТОРЮ. ВЪВЕДЕН! Е. П. Что е Истор1я? 0. Науна, която учн за развит1ето на че- лов'Ьческь1а родъ отъ краб; за снчки събь1т1я, что с& споиогнядц, или пр'Ьчиль1 въ това развипе. Забележка. Истор1я е грьцка речь : тя озиачява ис- тинско расказано отъ очевидцк събит1е ; набигнрскм по- добр'Б иоже ся каза Пов1)ст11ица яла Бито1111са1|1е. П. Какви бмвать Истор1нтн ? 0. Всеобщи и чястнн : Пьрвнти расказвать въобщ* за с'ьбит1ята н случкити, случянн по сичкь! народи, что населавать зематА, манаръ и въ разни времена ; и посл'Ьднити— отд:Ьлнасаио за единъ народъ или льржяв&, каквато н. пр. е Българската Истор1Я, коя чястно расказва са- 110 за съб|>1т1ята, стан&ди иежду Българити. 1. ЗА БЪЛГАРНТМ. П. Что с& Българе ? 0. Многочисленъ народъ. воНтоднесьвъздиза _ 2 - на число около 6 милюна почти душн, свьрзанн по -1 жду си по еднаквь! нрави, обични, язикъ и в-Ьр н населени въ една страна наречена Б'ьлгар1й_ П. Тозп народъ отъ гд* си влече нотеклото ? 0. Отъ Индо-европеЙсьнти народьц каито и сичви други Славянски народи, аа то Българетн ся наричать още и Славяпе, каквито са н : Рус- снти, чехитн, Поляцитн, Сьрбитн, Черногорцнтн, Хьрватнтй и пр. •>ъбьлшка. СичБЬ] народи ао аеиата историцитп д1>лять днесь: Едш1— на три, другн— на петь, а другн— ни по- вече д*ли. Ша<!а1Л11;ъ п;г1Къ ги аЬлп на четьгри: На сЬ- верни, Иядо-ЕвропеЙсин, Снвнтич1-'ски п Кмнескн народи. П. Българптн отъ когн ек станали изв-йсте- ни въ Истор1ятж? 0. Още отъ П-ия в^къ пр-Ьди Р. Хр. когато едннъ д-Ьдъ отъ т^хъ мпньлъ Кавкаскити гори, та сн засЬлилъ въ Армен1я, както пише Армен- сшй нсторикъ МоНсей — Хурепь; а въ \'-иН в-Ьеъ сл'Ьдъ Р. X. тЬ вече били познати на много ис- торици аь своето независимо господарство, что зав1ад'1^ли отъ тогашнити народи: Славмни, Фини, Татарн и други, и комуто пр1зд1злптн нсао(,'л15 дости- гнжли, дасяиростиржтъ отъ Уралскити планини, до р'ЬБити: Суря; и 0«й ; и отъ р-Ьки : Бадкд; и Камж, до изворити на р-Ьки: Донъ, Хонръ иСа- марл; Ср1здата му иакъ била по сЬверо-нсточ- нити брегове на р-Ька Волг&. П. А отъ гд-Ь ся нар^кълъ тоя народъ Бъл- гари? 0. Отъ р-Ькж Волгж, край който тоВ най-ис- пьрвф ся засЬлндъ. когато сн прндобилъ господар- - 3 - |!,Т90Т0, което 11ари'1яли Б^лд (го.1'Ь»») Българ!» р,,а столицйт;^ иу— Българъ; Таиь пмал1[ и други търговски градове, все край р-Ьнлтж, на които отъ водйть еж спомагали да пр-Ьнасять разни стоки, н да гъргувать съ познатити тогава въ т'ьргов!ят;ь народи, ааквито с& били: Турцитн. Перс1ян(1Т11, Лрапитй, Татарнтн н Русснтн. II. ХАРАКТЕРЪ И ЖИЛИЩА НА СТАРМТЬ! БЪЛГАРН. ^Л^^ П. По накво с& отличавали старити Бълга- ^^Ьри отъ другити народи? ^^к) 0. По това че Т1и били дързост^швн, трудо- ^Нцюбнви ц честолюбиви. Историцпта ги наричали ^У храбри, непоб'Ьднии, горди, жестоии и за бой гладни ; защото когато щ-Ьлн за захван»тъ н*кой бой, понаорЪдъ са в'Ьралн и кълнали, че ще ся б1н- тъ в'Ьрно илн до гд^Ьто надвиятъ, или догдето из- нрАть до единъ. П. Ами юначеството виъ въ что състояло? 0. Въ това, че пмъ било наЙ-весело, н наЙ- 1^((раго, когато щ^Ьлн на бой да отивжтъ ; че кога ся б1яли не ги било страхъ отъ ншцо, и нного п&- , ти ся удьржявали даже и по три, четири дена 'гладни, н все да ся б1ятъ, сако да не испадн&тъ въ р.'КЦ'Ь иа своите непр!нтелн. П. А по какви м^ста обичали да жнв*ятъ ? 0. Т-Ь си избирали за жилища пъобщ-б такви и*- ^ста, конто били край горитииводити, гд-Ьтонмали -4- добрн папш, та сн построявали тамь простмтн колиби, въ конто жив*лн сякога постоянно, и не гм оставяли осв*нь отъ гол*иа нужд», че най- повече кога ся случвало да испаднлтъподъ н*коя чужц& власть^ защото не мокяли да я тьрпягь отгор* сн. П. А к;кщь1ть1 вмъ вакви бьшалв? 0. Прости колибн съ. много широки дворове, ] тжЦ что с^на ккща сн ниала на около нивята и | пашитв, колкото п с;б бмли потр^Ьбнн. П. Амн какъвъ поминъкъ инали? Т-Ь ся помянувалн съ землед*л1е. скотовод- ство п лозарство, копто ги обогатявали доволно чтото пашитв нмъ сЬкоги бивали пълннсъ сЬкакъвъ добнгькъ н стада ; н по нивята пиъ ся развива- ли изобилно сбкаквьг храни, на които богатитн аятвь) веселели трудолюбивити землед^цн. III. СТАРО БЪЛГАРСКО ВЪРОИСПОВ-БДАШЕ. П. Каква била старата Българска вЪра ? Старата Българска в-Ьра била ндолопоклон- ството; таква, каквмто си я пренесли отъ Индо- станъ, отъ старити тамъ Зенди и Санскрнтяни. По нея т* в'Ьрвалп н нспов4дували много боже- ства, големи и малки, мжжки н женски. П. Кое било най главното пиъ божество ? 0. То било Перунъ или Гръмннкъ, Боръ на облацнтм и моретата ; главата на негова нето- ■ I паяъ тЬ ковяли отъ сребро, а брадятк и ясмти — отъ злато. П. А какви други божества ниалн ? 0. Имали Б-Ьлъ-бога, богънадсня; Че- ренъ-бога, — богъ на нощьтж; Св^товнда, — богънасвФта; Сура, — нагодинити; —Коледа, на зимжтл; — Д аждь-бога,— нахл*бжи сольтл; — Водннка,— на водитн; — Домашенъ-бога, — на кжщята, н много лру гноще наречени Ч о р т о ве . П. Кажи имъ сега н женскитн^божества? 0. По-главни отъ т:Ьхъ били: Жива, бо- гиня на землед*л1ето; — МоранлиМорана , —на смьртьтж; —Лада, — наженндблтж; Л еля,налю- бовьтж и милостьт»; —Го рска-Дива, — на ора- чеството ; — Вили и Русалки, — нощни боги- ни, които съ сладкити си п'Ьсни нощ емъ примамвали плтницити, за да паджть въ водити ; — По лед- ници, които излазали но пладни, та правяли до- бро, или зло на хората ; —Самодиви, които де- немъ еж крияли пзъ пустиннти и пещерити, и и- ллизалн само ногнемъ, за да прьскать болестити излинитимежду челов-Ъцити; —инай-посл* —Юди, които въобщ* жив]Ь«ли по изворитн и кладенци- ти, а и тЬ били зл опри чините лки. Уяб1^^ежка. Ииснта на тня божества, и до диесь още с» уппзсмь! по старо-бабншкитм бая1пя н ирикяски. П. Ами за душятж какво еж Т1и вярвали ? 0. Тй ако и да били многобожницн, исиов*- дували безсмьрт1ето на душятж, и вярвали възна- граждан1ето на доброто, н наказвашето за злото, та ся старали да жпвЪать винаги нъравственно н благочестиво. 6 - П. А богослужешето нмъ въ что състояло? 0. То състояло въ п11т:акви п^снк н жьртво- прнвошешя, нонто пр-Ьнася.ш повечето, когато щя- лн ла отивать на бой, или пжкъ когато ся изба- вяли отъ н'б1;акво зло, както и когато испадвалн въ нФкоя болесть ; —защото тогава прннася1н о- собнь! жьртви, за спасението на хивота сн^ кое- то и до днесь още са е упазило, да коли наро- дътъ курбанъ, ида го раздава за здрав1е, въ нмято на п-Ькой хрнст1якскм свят1я, вместо това, что принадлежало на стармти му божества. П. Отъ какви животни, ц коН прннасядъ жьртвмтм ? 0. Т'1з състояли отъ волове, крави, телета II сякакъвъ димашенъ добитъкъ, н ги принася- ли само жрьднти, които тогава още н врачюва- лн за честьтж която могла да постигне тия, на Еонто надл-Ьжяла жьртвата. ЗабЬлежка. Топ иаомкъ е упазенъ и до днесь ; ко- гато са яде 111:1!д& агне, да лу гл^дать па плешк&тк, и да прокобать (зждкщсто на ступана ну. IV. СТЛГЛТА БЪЛГАРСКА ПИСМЕННОСТЬ. П. Знаяли ли еж да четжтъ н пншять на- шяти стари ? 0. Знаяли, н писмото пмъ било никакви сн р^зски като робушь ч е т е де . П. А имали ли ся; ученн? 0. Имали, и такви били лЕрьцнтп имъ, ма- 0. За това нстор1ята е тьина, н нищр ш не казва : знае ся само. че въ У-иН и \'1-ь1В в-йкъ сл1здъ Р. X. широкото българско край Вол- га царство вече съществувало, както му огшса- \ии пр^д'^лать1 въ 1^ на наи1&т& Пстор|н. П. А БОН били цар1ети. что царували тамо? 0. За познаиенити отъ т1;хъ, които дости- гнали да си иарячять и Саиодьржци. сн споняну- вать Кубрать, който прьвъ уягчилъ, съедвнидъ у направилъ Вълга])1я силно царство, което сд-Ьд^ смьртьт* му (б0'0 л.) пакъ ся раздробнло ; поел* — синовети му, БатбаН и Котразъ, за които в-юсои казвать. че били в христ1яие; сл*дъ т^хъ ся сиомянува Снлка. който усялиль и прославнлъ пакъ дьржявхтж ; - неговий сниъ Алмасъ, кому- то въ царуван1ето Българетн ся помюсюлманилн (922 л). Поел* наставать за цар1е Ахмедъ, Та- лебъ и Муменъ, |;ойто дьржялъ войнл съ Рус- екия Князь Владимира ВеликьгЙ, защото памис- лнлъ да му отнеме царството, та повьгкаль на помощь и Турцить), съ сил&тк на които поб*- дилъ Мумеиа. и го накаралъ да свьрхс мвръ съ пратения негоьъ войвода Добрина, пр'Ьдъ когото Муменъ ся заклйль тлй: «Когато камакътъ хване да плува, и скребърътъ (хмель) да потьва, тогава да развали ми-ра съ Русситн. ^^ , П. Амн погл* какъ ся изгубило царството ? иБГо ^- К^усснти иеопазили мира, разсърдили ся на Българити^ и въ 1164 л. станали пакъ от- гор'Ь инъ. та изгорили много и*ста изъ Българ!», IX. БЪЛГАРСКО ЦАРСТВО ВЪ ПАН(Щ;((. П. Какво правден1е имало тукашнето царс'гМ? 0. Самодьржявно. огновано около 680 я. <й*ь безименния Кубратовъ смнъ. както ся рече по- гор*. Испосгб то ся расшпрпло. чтото доствгнж- .10 да има подъ аластьтд; сн. н други вассалнн троди, какпвто с» онли Славянетн задъ Дунава. ^ по краИ езерото Б.1отанъ. — по Каршгпя. Щир!» и Лдр1ятичесвх УкраПн»: княжества у- правянм оть свои князовс, пжкъ български в 8 - сЬалн. ^' Н. Ами поуправ.1ен1етокакъ бьморазд-Ьлено? ' '©. На окржш. и с*коН окрлгъ си нма1ъ 1'^птия градъ. П. Знаете ли г.^явпнтн градове на тня окрл^гм ? 0. ."^наемъ ; т15хннти иаимеповап!я ся пазять още II до диесь въ сл*дующнти австрШсвн гра- ЯЙве: Вел нкнВ-Варадппт.. Арадннъ. Се- гедияъ. Воят.. Добротпнг. Б-Ьлградъ, Немупч,. Миривипа. Ор-^хотяна. Вьр- т*'Ут>. МИтроВПНТ. 11 ир. Й. Л»п ноя му ПНЛ1 гго.1Нцита? О. Вудит.. |р|1Д'1, 11ъ Маджярско днесь, а тогакя в'1. него жнн^лн п'|.лгарс1.'нтн парк': -гея ■•(•рпд'1, Ои.п, сдавеиъ. гцииютъ .иже н диесь въ ' 'Яг.чирскмтн и'||Сни, С1. чмятп 'Нтдинъ-грал1. II. Лмн .1нс<'(. кжд-Ь ся .115НЯ.10 това царст*во ? П. То прИтси.сто (1Т'|, Лварнтм. народъ п, вЛИто иоп«пр'||д'|< ВъЛ1'арпгп ся сдрухаля^ с6- 13 гато за прьвъ пхтъ 0[це огь Влашко дошли тукъ. тя на сиалко щяло да нспадне подъ власть- тж имъ, ако аспаруховптн Българи не бих& миъ дошла на помощь, та гн освободили, п ся съе- динолв посл-Ь съ т-Ьхъ подъ едно правлен1е, до гд-бто ся изгубило н затрило най-поел* и тукаш- ното парство, като врай-волжското, огь Мадяк- рмти, около 1Х-ин в-Ьвъ сл-Ьдъ Р. X. ' '"П. Ами войни не е ли дьржйло това царство ? 0. Д^.ржяло, н твьрд1; много, съ околнити страни и народи, до гд-Ьто ся укрепило п уси- лило ; и отъ спчкм воНнм, най-заб-Ьлежителнн би- ли ть1я, что дрьж»ло съ Франкити въ вр'Ьмято на царя имъ Карла В&|нкиН. П. А кое гн е подсторило да ся сб1нть съ него? 0. Отпнмашето навассалпмти имъ кня- жества, които К. Велнкмй ся об'Ьо1алъ пр-Ьдъ рпмскня Папа, да ниъ отнеме, даже и самото имъ царство дп приземс и покрьсТ1Г, като на .фу- гнгьт п^искн парпдм. пто направилъ вассалн. и ппкр1.стнлъ. п. Сиолучилъ ли е прочее да си нси^ьлнн об'6щаН)ето, тоя нглнкъ плад*толг, ? 0. Н-Ь твьрд-Ь, защотото пеможялъ да вмъ отнеме спчкмтн. а колко повече и гшрството : той имъ отп-Ьлъ само славян^лгмтм княжества на- едно съ 11ндинс(;ото, а царството си и блатен- гкжтж опласть нашитн. съ помощьтж на дунав- скмть! си 1)рат1л. и съюоннчеството на Маравци- тн.' Чехнтн н Сьрбнтн. зашнтилп юнашки (781- 14 , 797), я неосгавнли християнското оржж1е да въ ',1С!|Т7|ржествува надъ перуновитм кьртвенницн. -:,,,-;) П- А кон цар1е царували въ това царство? ,,.. ..0. Позна меннтити отъ т*хъ бмли Тудонъ, Крумъ (Гръиъ, Каранъ) и Жюданъ. Отъ т*хъ Гръмъ ся е отлнчнлъ наЙ-много по <воето юна- чество въ боевети сн ср-Ьщу Франкити и Вн- зант1Вць1ть1, както ще видймъ особно въ негово- то царувате. БЪЛГАРИТИ ВЪ ИТАЛШ. П. Кой завелъ въ Итал1я Българити ? 0. Алцеко, пятмй Кубратовъ синъ който гн повелъ и СЛ113ЛИ най-напр*дъ въ земятж на Лом- ,бардскь1я краль Грнмоалда, та му помогнали до- . ста добр* в ь боя, 'ло дрьжяль тогава съ грьц' кия царь, Константшш П-мЙ; затова Грниоалдъ да гн възнагради, пратилъ ги съ Адцека прн ем- на си Ромуалда въ княжество Беневенто. П. Какво ся случило тогава съ т^Ьхъ тамь? 0. Ромуалдъ ги посрЪщналъ добр*, и ниъ тст&инль молизскжт,^ область, да ся населять, като имъ поставилъ Алчека за управитель (667). П. Ами днесь таиь имали Българи? 0. Н-Ь: т* понеже сп останллн за всегда тамь, безъ да имлть н*какво сношеи!1' съ другн- тм сн брат)я, отъ които ся отделили, малко по- малко си изгубили народностьта^, зам1)Нилп сн я- змка съ ита21ннс1шн, и тдН и тоя д-Ьлъ Българе ся затрили отъ св*та, та вече пр-Ьмйнувамн въ сегашна Бъ.!гар1я. нлн въ Бъ.тгарското госипдар- ство край Дунава. БЪЛГАРСКО ГОСПОДАРСТВО КРАЙ ДУНАВА. Това 1'осподарство. комуто нстор1ита ся чер- пи отъ чюжди л'Ьтоп11сь1, както и тин на ирай- Волжското и Панонското, за полесно запозна- ваше съ него може ся разд-Ьлн на четири отд^Ь- лен1я, или пер1одь1 : Пьрвь1Й отъ преселението наБългарити край Дунава, въ Миз1я - до утвьрждаван1ето нмъ въ тжя земя (678-802). Вторий — отъ утвьрждавашето ниъ въ т&я земя, - до т-Ьхното покрьщаваше. (802-861). ТретнН — отъ покрьщаван1ето нмъ, — до гЬхното испадван1е подъ оласть на Грьцити(861- 1190). ЧетвьртиВ — отъ освобохдаван1ето нмъ отъ Грьцнть!, — до пр-Ьвземащето ниъ отъ Тур- цнти (1190-1481). ПЕРГОДЪ ПЬРВЬШ. Отъ пр-Ьселешето Българско краВ Дунава, до тяхното тамь утвърждаваше (678-802^. П. Кога ся дошли тука Българнтн? (\ 16 0. ИуЬт )Ш1иди и дв^ст:Ь почти годшш дошлн, и ся населили по тия м-Ьста. гд*то сега жйвЬемъ, и 1ШЕ1Т0 тогази ся наричала Мнзха а дпесь Бъ.1гар|я, отъ нмято на завладЪтилнти нмъ Българи. П. Ами кой ш довелъ тука. и гд* наЙ- пьрв'^ ся населили ? 0. Царьтъ имъ Аспарухъ. третмИ Ку- братовъ е«нъ. воПто гм пр-Ьвелъ пр*з'ь р-Ькигн Дн-Ьпръ и Дн^Ьстъръ, н ги устаяовилъ иай-пьрв* по ОЬвернитн бр-Кгове на Дунава, блнзу при Черно Море иъ стран» нареченл й»гълъ. П. Отъ тамь пд\кь какъ дош.1и тука? 0. Когато ся поусилили тамь с.т-Ьдъ н-Ьколко брфйя, той ги повелъ пакь. н пр*плавади Ду- нава, та завлад1>л11 отъ В|1зАйт1Нскня Нмпера- торТ), Койстантнна Пигонота. иемятх Добру- джя, конто тогава ся наричала Мила Сблт1я, дале до града Варил (678). П. А какъ сл; могли да и завлад-йять. ае ли нмъ са ся въспротивили за това Ввзант1йцит11 ? 0. Т* пнъ противостояли, Имп^аторътъ имъ даже снмъ он попелъ войсьити гр-Ьщу тия на 30МЯТЛ1 му надошли гост1е; нъ 1г^»*ди^да ся ударять, случило сн, та ся разбол1->.1ъ н ся вьр- нжлъ назад!». Тогава Бьлгарнти не1у'>идн вр^аа, нъ ся спусндлн, та разбили и нспкдилн Грьцнтн, като нит» отн(ии з(1мигл. , 'Ц. Сл^дъ тая 110б1;дж каь-во «'(•орй!^. А- спа]^у1'ь? 0. Ка^б йй о^иЬчййлгь, раЗ^№йЦй.'^с№ дру- 17 хйВ&тв'М6 УгетЕ^ри Д'6яа, и трити □ра'П11ъ на три- мата сн войводи : Батая, Вукичя и Драгичя ; и съ четвъртия самъ ся впуснжли, та обседии ц-Ъя& Миз!я, гд-Ьто нам'1^рнда седемь славянски племена, подданннци на Грьцити, та нмъ пома- ' гали и пр-Ьз-Ь-Ш новото он Българско Господар- ство. комуто пр1;д*лнти нспос.Н; ся расшприлн отъ Дунавъ до Старл-Планинл, и отъ черно-мо- ре до МоравА. П. Ами славянскитм ония пленена что станклн ? 0. Т* припознали Аспаруха за свой Госпо- дарь, който сл-йдъ като прннудилъ Грьцити, да му плащать дань, подирь еднл годннл умр^Ълъ (679 I.). БАТАЙ. П. Кой ся въцарндъ сл^дъ Аспаруха ? 0. Понеже той ся помянхлъ безг насд^д- никъ, Българсти си избрали аа царь. Войвода Батая. Какъвъ билъ Батай? 0. Млжественъ п достоенъ юнакъ ; той при- биралъ отъ Грьцити условения на Аспарухово вр'Ьмя данжкъ, до гд-Ьто бидъ живъ Константинъ Погонатъ ; нъ когато въ;1Л'Ьзълъ на Византийския пр^столъ 1усгвн1япъ Р1П10тмет'ь, н'Ь само нера- чилъ да плати Батаю условения данъкъ, а ся на'Ьлъ още да испхди н Българити изъ новоза- воеван&ТА ииъ зеия. та наиадналъ на едннъ д'Ьл'Ь - 1^. Бъ|;^^ф1)1,, която били пр^нкащи да алЪил-Цг ] Трдкия. разбнлъ ги, и като с*кадъ да ги е ввчь поб^иль, потегл1иъ да ся вьрне тържественна П. Лмп сподучидъ .ш е да ся вьрне^ нска1ь ? 0. Н'Ь; защото Ьатаевити войници^ ионц бьии скрити тамъ изъ горлтл;. го ияиалн&лн нц над^йно, изГш-ш му повечето отъ половунат ; воЗск&, а той едва сварнлъ да лоб'^не въ Ц^ рнградъ. П. Какво друго достозаб^Ьлежнтедно са ср ща въ Батаевото царувайте ? 0. Ту ку^ нищо, защото сд-Ьдъ тоя бой т^ сн пр-^каралъ л^нвота ммрмо, н когато уиврад1 казвать, |че му било много мл;чно. гд'Ьто цеу Р'Ьдъ на боП. Ето канъ иеплакалъ той тогава Фуртуно велика вуждо! защо мя не остави да пожнв-Ья още. та да унр& ю нашки на боВ', съ мечь въ |>а^ь'&?[ ТРЕБЕЛЬ. П. Кой сн иъцарил'1) сл-Ьдъ Батая? 0. Требель, челИкь неликодушенъ и отлач] нъ, и'Ъ саио по своето юначесгво, нъ и въ аО лнтическмтм си работи. П. Покакш) ся п|икмавилънай-многоТребел1^ 0. По поб11ЛМ'|'^, что нанесьлъ на Аварит) въ 11анон1я.~ II по законмти. гд-^то прьвъ о- бъдгврскити 1шр'|е съставплъ въ своето царств^ за да ся олднть пиновнитн. Още я по това. че с/ь 15,000 воПнн отишьлъ та обсаднлъ Цариградъ. гд-йто сл-йдъ тридневенъ боЙ възстановилъ пак'ь на Впзант1вскня пр*столъ изгонения 1уст11Н1ана Рннотнета (703 л.)- П. А това какъ станлло? 0. 1устин1ан'ь сваленъ отт) пр-Ьстола, на кой- то възл*зъл1> Ти(>ер|Н П-нй, по6*гн*лъ при Ха- зарскмя ханъ (а)., отъ когото поел* усйтнлъ, че Тнбер1й 11скал7> да го нскупи съ пари, за да му го пратн иъ Цариград!, да го уб1ять, та по6*г- нжлъ въ Българ1я при ТреПеля. и му ся об^щалъ да му даде половината ниотъ ма царството сн ' н дъщеря си за женя, ако иоже го възстано- ви пакъ на Визант|Йския пр-Ьстолъ. П. Ами съ какво възнаградилъ тогава 1у- стнн1анъ Требелевити каиъ него услуги ? 0. Той му далъ земятж Загор1е (б), без- бройно имате и много купринеиА Матер1я; ПАКЪ на с^кмго отъ войскаритм му напълюглъ ДЯСНАТА рАкж съ злато, и л-Ьвжт» — съ сребро, па гм испратилъ въ Българ1я, гд-Ьто като сн от- почнняли няколко вр^мя^ яеблагодарниЙ 1устнн1- анъ забравнлъ доброто, что му сторили Бълга- рвти, н станАлъ да ги б1е. (а) \:)за|Ш[Н били народъ, С1Я край [к. Допъ. който жив-Ьлъ вь Рус- (б) .Заго|11е ся простирало отъ Мезебърг, Анхна1ъ I Дебелъ, (Бургасъ) по сЪжерн». Т|)я[:ня край Стар» П.1анинк. даже до Ж«лезкяк'ь(Сидера, Ески-Загра). 20 П. Какво направалъ тога&а Требел? 0. Поведъ си войскить! ср*щу Грьциш, разбнлъ гь1, опд-Ьннлъ нмъ едно друго, испоро- бнлъ мнозина, и обсаднлъ Анхиалъ, гд'Ьто едва билъ прнстигнждъ 1устнн1анъ, войто сл^Ьдъ 3 двв въ обсадл (.'я отчяялъ и понскалъ миръ, който ся сключнлъ въ ползж Требелю, съ когото Грьцн- тн сега ся ло стегнлти спр1ятелид11 (705 л.), П. Колко врФмя траялъ тоя мирт. ? 0. До Богато Филипикъ ся вдигнклъ врьхг 1устин1ана, та го утр-Ьпалъ, и Требель намернлъ тогазн причинк, та развалплъ мира; тоЙ напад- н&лъ на Гряцити съ В-т'^ хиляди войни, что бь1лъ пратилъ 1устин1аЕ1у на помощь. пр'6ди да го убте Филнпнкъ, н съ другм още. та нмъ пл*- нилъ много м1)ста и градове (711 л.). А когато ся въцарил-ь Теодос1й 111-ип, Требелъ ся примя- рялъ съ Грьцитн. конто му отстлпилн единъ к&съ земя въ Тракия, и ся обвязали да му пла- щать с']Бнл1^ ГОДИНА дань отъ материя, за 30 литри злато (715 л.). П. Поел* '(ТО правнлъ Требель? 0. Почнваль, до гд^Кто възл'Ь::ьл ъ на грьц- кця пр*стол1. .1ьвъ Исаврянинъ. гь когото под- новилъ мира. н му отншьлъ на помощь. когато Арапи1и иападнАЛи на Цариградъ. Требель гм по- гн»лъ. и до гд-йто 1н иягонн, избилъ '22.000 ду- ши отъ т-Ьхъ (719 л.). Сл-йдъ той бой и Требел- скиб лнвотъ ся свьшидъ. - 21 - ДОБРЕ или КОРМЕСЪ. П. Какво достозаб^лежнтелно намиранп въ Г' Добревото царуваше? 0. Това, че догдето възл-Ьзълъ на Внзантй- ,ския пр^столъ Коистантннъ Копроннмъ (755 л.) |. Българити поминувалн мирно съ Грьцитн; а отъ ' тогава до 760 л. имали непрестанно бой съ т^хъ, ^ по сл*дств1е на когото свалили и Добря огь пр-Ьстола. П. А кое с подало причина за тоя бой? 0. 11одозр'Ьн1ето, което нашити заловили ср*- щу Гьрцнтй. когато ся заловили да възднгать крепости на границнти си съ Българ1я, въ вр*- мято на Константнновото въцаряван1е, съ кого- то Добре понскалъ да поднови йг ра ; нъ той не- рачнлъ, н нашитк нагазили да лл'Ьн8ть н опусто- влявать нмпер1итж му. въ коя допр-Ьли даже до длъглтл Анастасов» стенж, (а) когато Грьцн- ти гм поср15щнжли съ гол1)мд» войскл. и гн на- карали да ся дрьпн&ть назадн. П. Тогава нашити не ли са, инрясалк? (*. Н-Ь: защото като ся приготвили ияново, изле- ли пакъ срепдж Грьцитн ( 759 ), и с лЬдъ н^бколко стра- шни с6иван1я гн ноб-Ьднли 11|)И Бр*гоиж Клисур* (б). (я) Длъгита Л)10(^'т;1иова стьнибил;) на 40 миля [|вз- стоян1е отъ Ццр[|| радь. |[ сн простирала нн ддъжнннх 60 иили. птъ :М1)яио[ии)-Море до Черно-Море. (б) Бръгова Кшсура : Плапимскат» гЬсннна мехду Шпненъ н Карнпво (Каржнъ Абдать). _аг - накарали царя ямъ да побегне въ Царпградъ (760 л.), " ся примирили. П. Въ Ч1Я ползж билъ заключенъ тоя ииръ ? 0. Въ ползж на Грьцнти. които подкупна *' Добра за това; иъ Българши понеже ся усЬтн- 4Н. подвигнжло ся межд5'00обенъ боН въ Бълга- ' 'р1я. Въ тоя бой т* избилн сичкитн членове отъ царското долородство. само Сабинъ поб-Ьгнллъ. н ся избавилъ въ Царнградъ: съсЬкли н царя си Добря, комуто привьрженницнтн ся разсър- дили и 208 хн.1ядь1 душь отъ т*хъ ся пр-Ьселилн въ Малж Аз1я, а за царь си избрали Телеца (762 л.). Забмежка. Отъ тоя пар!. дп Круиа прав1ен1ето на- станяло лзбирнтелш) н льржявята огь раздвоен1етона наро- 'дв начнкла ли ислабва. '1ЕЛЕЦЪ или ТЕ.'1ЕСАт>. П. Какъвъ чел-Ьк!) бмлъ Телецъ? 0. Горделпнь и шиа1;ъ ижжь, който за да възблагодари военпня духь на народа, чтоиь ся въцарллъ. обнвнль бой на Грьцнти, които го снрнщили въ клнсуритм краЙ Анхиалъ съ 20 хи- ляди душь ВОЙНИЦИ, гд^то водялъ. та го разбили. пл'Ьннлн и си отипин заедно съ пл^ненити Бъл- гари, КОНТО като овше исклали въ Цариградъ, при златнити врата. Още празднували тамь Грь- цнти тържественно своят* поб-Ьдл надь Бълга- ритм. я играели на окрка съ [1л^11енити'|М'ъ - 2* - Б'мгарвш&' ц&рь дв!к< сс;адвиь1, конто биш рабо- тиш: въ; Сапшя^ и тяжкм всака една ло 8(Ш(тк1" три чисто злато. : "и; П. Лмп Телецъ какво стаиклъ сд^ъ нато го разбили ? 0. Сабнновата парт1 я, която бьиа в глав- ната [фичннн да 10 разГпять. то1-ава намери^а вр'11мн. 11 го убнла^ ла довела шуб-Ъталин Саби- на. та го въцарнла. САБИНЪ. П. Какъвь царь бнль Сабянъ? 0. Той бнлъ предател, и Грькомвнинъ, за- щото щояъ възл-Ьзълъ на пр-Ьстола,'^ и свьрзалъ миръ съ Гръцкия Императоръ, коВто го н натъкнвлъ да стане царь на Българити. П. Нъ иожялъ ли е да царува? Н*; защото народъгь незадоволенъ отъ не- го, като го усЬтнлъ. че е грьцка подлизурка, съ- бралъ ся подъ народния пр'Ьпорецъ^ викна&лъ от- горе му. провъзгласилъ го за отечестпоненавнс- тннкъ, н когато ся готвялъ да го нападне н сва- ли отъ пр-Ьстола, той сполучвлъ да напустне са- иъ престола, и да поб'Ьгне съ пр1ятелнти си въ Цариградъ. БОЯНЪ или ПИГАНЪ. П. Кой възл-Ьзалъ тогази на пр-Ьстола? - 34 0. Когато аоб^гнядъ Сабинъ, народътъ поукротнлъ н утихн&лъ, та сл^дъ н11колко съб-1 ран1Я сн избралъ за царь Бо»на. П. Какъвъ чел'&къ билъ Боянъ? 0. Мхдъръ п разумеиъ, ;!ащото като прс^кгь^ юздити на царството, събралъ общий съв^Ътъ отъ сичкити гол^шци п бонри. па киъ казалъ, че за да можи да ся поукопитн колко-год* нспотренаао- то отъ Телецово вр4мн насамь размирено цар-12 ство, изяскувало ся да свьржнть мнръ съ Грь- 1 цвть1. та станжлъ самь съ н-Ьколцина бояри, ходилъ за това въ Цариградъ (764 л.). П. Ами можялъ ли е да сполуча съ това, ] ноето наиислнлъ? 0. Н^Ь ; защото императорътъ, който отиат^ пр'Ьдъ свьрзалъ мира. отпосл* си нестоялъ нД|а дуи&тА, и подирь малко вр'Ьмя ся подигнклъ да^^^ цризсме Българ1я, гд*то вече навлезли Грьцитн ; 3 Българитн тогава < н въоръжили, та ги разбили н накарали да ся вьрил^ть отъ гдЪто с& дошлН)] (765 л.). Нъ т* все постоянни на намерешет91|| сн сл^^дъ 10ДНН& 11ала:)яли пакъ въ Бъ.1гар1я, по сухо, в по море, а )1 сега чеотьта нмъ не- спомогнАла. защото нашити имъ разбили войски-,] ти по сухо, накъ злотата кмь ся погълнала.п от'ь бурнти, н ниисраторътъ нмъ ся прнн&днлъЯ да ся В1>рне, като остакилъ тукъ тамь по гра-Г ннцнтм н'Ьколко ппНски, да ипиравнть на Бълга- 1 рити пакость. П. Какво направилъ тогазн Боянъ? 0. Той наместо да нле да шири и исп&дн и 1 - 35 -^ и тЬхЪ; заловилъ ся да нсна отъ виператора ииръ, а Българити ядосана отъ миролюбивото му това поведен1е го свалили отъ престола, н въцарнли наместо него. ТЕЛЕРИКА. П. Кога ся въцарилъ Телеривъ ? 0. В'ь 771 л. когато царството било изло- жено въ по гол'^м» опасность. П. А каква била таи опасность? 0- Императорътъ, Константннъ Копронииъ билъ наумил-ь вече да го довьрши съвсЬмь, та го оградилъ вредомъ, и напълнилъ съ войсни й по сухо^ н 110 иоре : съ 2 хилнди кораба сл'Ь- зълъ въ Черно-Море, и билъ готовъ да го нападне. П. Кажете сега какво правилъ въ тоя слу- чай Телернкъ ? 0. ТоП като не билъ готовъ никакъ за бой, оратилъ въ Цариградъ двамина бояри, н свьр- залъ съ Грьцнти миръ (773 л.). Грьцкмти вой- ски тогава ся дрьпн*ль1, нъ като отвели въ пл-Ьнъ иного Българи, та ги населили въ зеиятА си, гд'Ьто ги и поЕрьстили. П. А подирь това что посл-Ьдвало ? 0. Теле)1икъ, ьато виц-клъ. че Грьцити. ако и да свьрзали миръ, все ся неоставяли отъ на- мерението си, распалнлъ ся отъ ндъ. и ся рЪ- шилъ да си запази юнашЕи отечеството, та пра- щ*!) ]в^;<е 12 хьииди душь иоНииди тайно вц Гръцко, за да освободать » вьрнд^ть пл^Ьненихн му съртечественницв. П. Ами сполучн^ъ ли е ст. това да гн възвьрне ? 0'. Н*; защото год^мцнтп му. конто бил подкупени отъ Грьцкин ца]1Ь. го изднлн. като му обадили пам-Ьрешето на Императора, който пра-г тнлъ 80 хшади душь Грьци. та нападн;цл11 ва^ 12 тЬ хиляди душь Българи, п ги пзбн.п1. П. Каж-Ьте сега. каьт. Телернкъ узнадъ '. изювилъ тия предатели? 0. Той ся самъ ("6т».1ь за топа н^що, к« ето ужь билъ той по залопилъ, а да ся ув*! добр* употребнлъ хитроеть : пнсалъ император! пнсмо^ и му казалъ, че му дотягнжло ужь ве^ да царува надъ такьвъ непокорлипъ народь, че му ся искало да иде като Сапина да жив-Й въ Царвградъ ; Н1. н1;иалъ бнлъ н-Ькой и'Ь]1енъ между гол-Ьмцнти си, да му открие това. и да го накара да му отведе домочяд1ето въ Цариг]>адъ, та му ся молилъ, да иу прати той п-ЬкоЙ в-^рнн хора. за да му помогидль да поб-Ьгпо огъ на- мразеното си отечество. Тогава императ<ф-ьтТ| безъ да му дойде на ума за Телериковьтж хи- троеть, показалъ му тия в*рнн въ самото му отечество. гд-Ьто тогава Телерикъ ги излови,1ъ в погубилъ като пр-Ьдатели и птечествонеиави- стшщи . П. Ами ниператорътъ какво иаправядъ тигааа ? (►. Събралъ си СНЧК&ТЛ свл* Ш! д'1)уг»тя1 годвн;^ (775 л,) п тръ11{жлъ камъ България, съ намереше да сн неврьща, догдЪто я непокори ц*- ^&. Самъ на челото на войскитн сн по сухо, той ся разбол-Ьлъ. II като ся ирьщалъ умр4лъ съ от- ЙЙрень! очи за неополуклтл си; т»Й и Флотата иу пожьртвупаиа отъ разяренити морски вълнм, запазили Вългар1я иеповр-Ьден* огь страшната СЯЛ& на Импер1ятж. П. Каж4те сега какво ся случило и съ Телерика ? 0. Понеже уловилъ още пр-Ьдателн между боляритм си. та ги все истрепалъ, то завхднлъ и непр!ятели, които наустили народа да ся по- дпгне отгор* му. а тоЙ пр-Ьди да го нападнхть пр*варилъ, та напусндлъ престола, и сега нан- стиннл поб'6гндлъ при гръцкия царь, Константи- нова смнъ Льва (777 л). Тамь тоЙ ся покрь- стилъ, уженилъ ся за ниператричинжтж браточе- дкк, и останАЛъ като съв^Ьтникъ прн Льва. КАРДА1ИЪ. II. Кой нъзл'Ьзълъ на български» пр'Ьстолъ сл^дъ Телерика ? 0. Като поб*гнжлъ намразенмЙ отъ народа Теле]|нкъ. пзбралъ ся за царь Кардамъ, който заключил'1. гь Грьцити мн|п.. н лраялъ до 7Н9 л. |[. А пр'Ьзъ снчкото това нр-Ьнм Българитн все м11ропа\& ли? - 28 - 0. Н*; защото ходил на помощь на панов^ скита си братхя, които тогава ся п1ялн съ Фра1 кити, что отишли да нмъ отнемжть царството, което тЬ неоставнлн на Франсиото ор&х1е да I погълне. П. Азш въ какви най-много ся отлнчилъ ' влад'Ьтель ? 0. Въ боя и поб1^д&т&, что нанесълъ Грьцнти, пр*дводень1 отъ самия имъ императоръ, младия Ковстантвиа. който билъ сл-Ьзълъ даже до Прозад1я (789-792). П. Ами сл*дъ тля побфдж кад* отншьлъ ? 0. Пакъ на помощь на панонскити Бъ.1га- рн, които тогази ся били за.10вил* за шесть-го- ДИШНАТ& вс1Вн& съ Барла ВеликмИ. царя на Фран- кити. Въ тоя походъ Кардамъ умр*лъ (807 л.}, ц съ смьртьтк му ся свьршва пьрвиП Першд'Ь на българсЕяьт» Исторя; пакъ на български пр-Ьстолъ дошьлъ Крумъ Грьмъ (Каранъ). ПЕРГОДЪ ВТОРМЙ. Отъ утньрждаван1ето на Българнтм въ гкш*- тж нмъ .чемя. до т-Ьхното покрьпщ- 1!ан1е (802-861 л.]. Оь Круиовото въца|»явац1е и Ьмгпрп! 1ииза д||уг» Фаз», защото Типчсмтн Бъ.1га11е ея съединяват сега съ Дупавскитм. на кпнто иярствоти ^Iа^ко остава те да ся Iюгъ^нс отъ раздорн м и несъг.1ас1ята; Бългя рити ставать едимъ могяществепъ и лозиачнтеденъ народ-ь н начинвть да ирквдзчять повече нп11нан1ето ца съвръиеи иши нсторши. - 59 - КРУМЪ. П. Какъвъ чел*къ бнлъ Крумъ ? 0. Той бмдъ мжжественъ юпакъ, н повднг- нжлъ покореннтн отъ Аварити Панонски Бъл- гари, та гн освободнл-ь. (766 л.) за това си го избрали и царь. П. По какво наН-много ся прославнлъ Крумъ ? 0. По своето юнашко г^апазванге дьржнвл^-- т& отъ силното ор&ж1е иа Карла ВеликиЙ, и по укрепява н1ето иа разкла-. еното нзъ основл за изгубваше край Дунавско Българско Господар- сгво. което ТОЙ да възстанови присъсднннлъ аа Панонското въ 802 л., и му станалъ царь, като сн избралъ за столнцж града Пр-^славъ. (а) П. Какво направнлъ Крумъ, когато най-на- ир*дъ ся пр-Ьселнлъ въ тля столпц.\1 ? 0. Загрижнлъ ся да сн наряди царството. м за това нарядилъ законъ. П. Знаете ли но главнити членове отъ тон законъ ? 0, Знаемм, ето гн : 1) С*кой чиповяикъ и членъ отт. съв*ти. да ся осяждп иа смьрть. когато ся улови н докаже, 'гс е бшъ за нвщо ппдиупепъ. плн е употребил, нькаквя. си к^еветя и интригл, 2) Да ся аеие аа казн»т» 1-нч1;ня илотъ па го- гова» кийто ся у^^ви, че е при6|)!1Л> ил1 крилъ въ к»- щлт» сп н^коИ чнповнпкъ. който <• кече обвинеп-ь като граЛите.и. н обесправдатель. (а) ПрЬславъ. градъ на мистотп при СтариЙ Маркш- ноио^ь па Юго-Западъ отъ Шюиеяъ до разва^и"ь^гь^ днесь на Ескм-Гтп N бо лъ. край р. Канч!я- -■«)- 3) Да сп искирепять сячкитм ^оз^я. па да сн ж пйвать хората. 4) Да ся одрЬзвагь |1»111;тьг па улопепш» вг гр1 бж : ако .1Н отг. оир1)ипт1н е ^[ап|1ави^ь н^кой това. му сп С1ру111явагь и краката, за ла неиоже от1Юс.|11 , проси, само да му ся сгОира за прьвъ пать иежду р( пниить! и ир1ятелпм по нЬщи поипщь. отъ коя яки ся откаже пбкой да иу ся земе и!иан'1ето. П. Отъ гдЪ ся сумясалъ Крумъ, да нарадн тоя заьонъ ? 0. Отъ причинмтн 110 копто ся изгубядо цар- стиото на Аиарнтм. конто, когато покорнлъ тоЙ. му распрашии. че бнли интригмтн н клеве- тмтн. неправдата \\ подкупувашето слд1пть1. про- даван1ет() правдл-тд.. чнноветн и мнлосгьта. рас- кошестиото н п1янството. П. За колко вр^Ьмя ввель Крумъ тоя за- конъ въ своето царство ? 0. '?а шесть години, сир. до 807 .1 . кога- то ся заловидъ съ Грьцити на бой. защото ис- кальда расЕипри оп1е пр-Ьд^лити на своето царство. П. Ами можядъ ли с да сполучи ? 0. Нспьрво трьгнллъ за Едрцне и несволу- чплъ: 1п. поел* когато отншьлъ въ Македота. гд-Ьто ся иаучилъ. че повечето Грьцн бнлн си цатрупалгг край р. Струмицж, нападнллъ гн. раз- Г)н.п. ги досушь, и нмъ отнедъ сичкм военни раГюти. что оставили и ноб-Ьгвллн : отъ тамь потеглилъ за Средецъ (Соф1я). та го приз^лъ. като нзбилъ 6,000 душь грьцк» войп.д;, нного отъ гражданнтм. и имъ отн*лъ пкою 1,000 Фунта злато. а« П. Съ тия завладявания постнгнлдъ ли с» е пе- че Крумъ нам'Ьрен1ето. и пр-Ьстан.^.лъ ли сда вонюа ? 0. Н-Ь ; аащото като си иаучпдъ за сичко това грьцкий царь НикиФоръ. ядосалъ ся твьрд-Ь много, и си повелъ самъ войскмтн, та налулъ въ Българ1и около границити. ьонто захванд^ли да ил-Ьнять и оиустушявать ; нъ Крумъ искочилъ на ер'Ьщ<к вмъ съ разиренА^тк св като лви вой- скж, в безъ да си спшть, Грьцнта отъ страхъ побягнали, а н15кои отъ т^Ьхъ оставйлп и само- волно въ Българ1я ; помежду тия самоволници в- малп !< н-Ькои си араиннъ Евтвмъ, коНто бмлъ мехакиьъ в научилт Бьлгарити да си напра- вать машвнм за ир:Ьиииап1о твърдини. [|0НТ0т1> до тогава непознавали. П. Ами подирь това какио посл-Ьдувало ? 0. НикмФоръ ся вьрнллъ назадь посраменъ, и отъ ядъ ся ир'Ьготвилъ още повече, .'а вагъ- Н2лъ нзново въ Ьългар1я (811 л.}. И. Какъ Г1> поср1>шн&ли сега Българити? 0. Крумъ. като го вид11лъ съ толкд счлх,^ щ ся наЬлъ да са 61е. н го иолилъ за миръ, иъ той несклони.гь. Крумъ го моли-гь в вторий в трет1Й плть, НЪ НнкмФоръ все иеир11сгапалъ, а всичко нзъ Кглгар1я ир1)Давалъ »а 1мечь и и^ь^^ь. П. Какво иаиравилъ тогази Крумъ ? 0. Поканнлъ сичвин народъ на ор&;|!!е ; р-Ь- шилъ ся вече. или да изм])мть сички, или да поб*- дять, та заградили огь вредъ Грьцвти (а), и на (а) Въ гастака между Шюиенъ и Нябилъ. коИти днесь ся зъве Дели-Орианъ. зг 25 Ю11я п<рЬзъ нощьтх ся спуснАл еаиъ Еру нъ, като гладенъ львъ съ мечь в-ь ржка, та аа- оадн&лъ на Грьцнтц, а слЬхъ него н воПаицнтн иу ; бвдв ся цЪла. нощь, обтьн&т до вол-Ьа^ въ кръвь, покрили полето съ грьцки трупове: на войво,т. чяноввпци и безбройни воЬаицн. даже н самия нмъ нвшераторъ уловили. еъсЬнлн и му Р'ЬБли : "Кога не щешь ннра. натн сЪни- рй!„ — Здравнца съ обкованктк съ злато н ср'Ь6ро Н!1виФоровккратун&. когато пирувалъ и гя веселялъ Круиъ съ свонти дружвна. П. Кавво спечелидъ Крумъ съ тон бой ? 0. Осв-Ьнъ славлт», още самъ само завла- д-Ьлъ черно-морскити градове: Дебелтъ и Анхи- алъ ; пхкъ братъ му Мортягонъ — градове : Бе- рея. Пловдивъ, Филиппи и Струшщж, па ся при- брали дасн почин&ть, наредять дьржявжтл, нпрн- мнрять съ обтьналити въ длъбокд жялость Грь- цн, чр^Ьзъ послашшка. что имъ пратилъ Круиъ, за да ся условягь. П. Кой билъ тоя посланникъ. что го пратилъ Крумъ, да свърже мира ? 0. Войвода Драгоинръ. който нмъ пр*дло- жилъ : 1 ) Мелеоиъ (днесь нсзнаенъ) да е границата меж- ду АйЬ^^^ дьргваи. 2) Да му и1зщать сЬнк годин& дань отъ матер1я за 7)0 фунта злато. 3) Да ся втрнать сич- ки аоробеци Грьци отъ Бълга|шти, и отпосл!^ побвгих- ли, пакъ въ Българш. 4) Ко^кото стоки внасяли Грь- иити иъ Българско, да търгувать, да плащать ньгто и да иосять бъдгарску аечать. както и търговцитл ииъ да 8» - нихтг бъ^гарско свидЪтеютво ; а Бъл:аритй да търгу- вать свободно иаъ Грьцко. 5) Д^ са прзшать с^гск гог Д1Ш& Круиу по 1111Ь"и.1К0 11ай-!:рас[|Ь1 ГрькмЕЖМ, и 6) да си заЙ;е^Крумъ [:()П1етп въ злапшги врата. П. Ами Грьцитн склош1л1| лн с;^ й^ т^ услов1я? 0. Ннкь1Форои1)1Й насл*дникъ, като иезнаялъ какво да прави, събраль сената п духовенство- то да ся посъв-Ьтува Тогава поднръ длъго чю- даше и маяи!е, какво да правнть, ся скарали II отпратили Драгомира празденъ, като му отказа- ли, чтото искалъ. . 111 П. Кажете сега какъ поЬтЗвНйл^ т&тЙйк кУумъ ? 0. Чтомъ ся вьрнжлъ Драгомйръ, и, сяШ-^- чнлъ, че Грьцнти го пепослушялн. той ся раз- сьрдилъиповл-бкълъ камъ Мезебъръ. когото сл^Д-й трцдиевнж обсадА. приз-Ьлъ пр-Ьзъ Октоийр1я (812л!). Отъ тамь пжкъ потеглилъ за Едрене. нъ пр^дн да го завлад1)е, появсната тогава еппдемтя (болесгь) го накарала, да ся дръпне пазадь, за- [отр мноз1П1а отъ войск;бтж му била пече из- бВрила. Тогава нспоуплашенитя Грьцн, да не иде '(^^рнградъ, малко н1;що ся понасьрдчили, Н нАчндлн да ся тбтвять за боН изново; нъ и Крумх нестоялъ мирспъ, защото пр^зъ прол-Ьп.тж (813 л.) пакъ трьгнжлъ :1а Едрене, п тамь наблцзу ся ср'Ь1цпд.лъ съ Императора МихаЯла, копто сн пр^днождалъ сам1. войс1;игь1, па си )-дарилн. П. Ами кой спечелплъ тогази поГ)1здг,т& ? 0. Та лсиьрво била безусп^шпа и за дв*- тм страни^ нъ 1п. бI^твА^т* па 10 Юшя, Кьунгъ 1^и:|;11Л111(,.1' ,11 ,.. „.,, ,у, . ;1 54 улабилъ Грьцвть!^ и ииператоръть инъ едва о ри1Ъ да поб*гне в-ь Цариградг, гд*то о' ся расплакалъ н сн сн^Ьлъ коронжтж отъ гла! т&, която Грьцвти положили на военачядиика Льва Арнянина ; а Круиъ, догд'Ьто Грьцитп пр| дпували въпарявашето на }шш>1)1 си царь, [; обсадвлъ Едрене, оставнлъ го брату си, да продължава обсад;ктА, ч&къ той потеглнлъ за рпградъ, коиуто догдето приближи до ст'Ьнь1ти. пр4дъ които пр^несълъ Гръмнику жьртвд, опу- стошилъ сичко пр-Ьзъ гд-Ьто пр^минллъ. П. Какво сторалъ Крунъ, когато вече пр*- гтагн;Блъ тамь ? 0. Испоплашнлъ Грьцвти до толво, чтото ннознна отъ т*хъ си препратили домочяд1ята въ Анадолъ; Императорътъ вмъ отчаянъ нзвадилъ ЕлвБачи, да канять мало и голямо на оряж|е: нъ Крумъ понеже н-Ьиалъ флотж, да запале гра- да и отъ камъ морето, както отъ сушхтх, та да му пр-ЬсЬче съобщен1(?то съ Аз1я, че да го завлад'Ье, пр-Ьдложилъ на Грьцптн за инръ пол» сл'Ьдующь1ть1 ус10В1я : да му плащать даиь и ма- тер!я всякх годник ; да го оставать да вл'Ьзе тьр- хественно въ столицата; на конь, в да си заГ ' кошето пр'6дъ златнить! врата. П. Грьцвти пове сега не лп сд пр1'Ьди у- слов1ята ? 0. Н*: защото .Львъ му отговорилъ, че за сичко това трябало да ся вндять лично двамата цар1е, та му назначилъ н мЬсто ьрай морето при ВлахериА, гд-Ьто лукави!) Львъ билъ приготвил ьр-1 - 35 - ж)^ЕО войснари, да уб1ать Гръма, когато дойде. П. Амн убили ли еж го? 0. Н*; защото Крумъ, който отишьлъ съ н'Ьколцина отъ гол^мцити си, чтомь сл'Ьзьлъ отъ коня, съзр-Ьлъ уб1Йцити си. като ся готвялн да го нападиА^ть, та прибьрзалъ и ся 'йхиялъ пакъ, па првпн&лъ да 6'Ьга, когато исоущенити подври му стр'Ьль1 го ран1ии легко; а51нн1{стра на Финанц1ить1 му убили, в двамина отъ год^и- цнть! му уловили и отвели въ Царигрвдъ роб1е. П. Кажете сега какво ваправнди тогазн на- шити? 0. Т^ отъ любовь каиъто добрия сн нара- ненъ царь. ся на'Ьжили на Грьцити, в разярени като лви за малко вр'Ъия направили сичко около Цариград ь на прахъ и пепель: църкви, монасти- ри, палати, все испогорили; стлъповети и стату- ить1 около монастира Си. Мами испотрушиди н направили равни съ земят&; тхЬ да си е роби лсоозаклолп и венчко опустошили. Отъ тамь Крумъ ги повелъ изъ Тракия, гд*то испогориди н сру- тили все что ср'Ьщ;ьли; хубавия иостъ на р. А- тиръ (Кара-Су) съборили; градове: Силввр1я, Даонъ, Родосто, АпрА и Ганосъ и маого други села съсипали, разграбили, и жителнти инъ изсЪ- клв, а жепитьг и д-Ьцата на посл-Ьднити два гра- да поробпли I) отвели съ т4хъ с«. Поел* трьг- нжлъ и край Марица, отишьлъ при брата си въ Едрене. та го прнзФлъ а разграбил» ; а отъ жи- телнти му 12 хилиди душь безъ жетшти и деца- та поробнлъ и отвелъ въ Тиссклт* обдасть: а - 31 - 25 Ю11я пр^зъ яощьтж ся спуси&гь сахъ Ерунъ, ьато гладеиъ львъ съ ме1ь в-ьрАкКА. та на- пидид^лъ ма Грьцнти^ а сл-Ьдъ него н вобштнтн Иу ; б1ЛВ ся Ц-ЬДК ВОЩЬ, обТЬНХЛ до Е0Х1|ГЬ въ кръвь, покрилв полето съ грьцЕи трупове: на войводи, чиновввци и безбройни войннцн. даже н самия имъ нмператоръ уювнлн. съсекли в иу р'Ькли ; '^ Кога не щешь ннра. на тн с^ви- р&!„ — Злравнпа съ обкованктя съ злато и ср'Ь6ро НнЕиФоровк крат у нк. когато пирувалъ п ся веселялъ Крумъ съ своити друхвпа. П. Какво спечелилъ Крумъ съ тоя бой ? 0. Осв-Ьнъ славАТА. още самъ само завла- д*лъ черно-морскити градове: Дебелтъ н Анхм- илъ ; пд1къ братъ му Мортягонъ — градове : Бе- рея, Пловднвъ. Фнлнппн а Струмицж, па ся при- брали да си почвнхть, наредять дьржявхтж, нпри- инрять съ ойтьн»лити въ длъбокж жялость Грь- ИМ, чр*зъ посланияка. что нмъ пратнлъ Круиъ, за да ся условягь. П. Кой бнль тоя послаяникъ. что го пратнлъ Крумъ. да свьрже мира? Войвода Драгомиръ. коИто нмъ ир*дло- жилъ : I ) Мс,1еонъ (днесь пезваенъ) да е границата меж- ду дами дьржваи. 2) Да чу и1ащать сЬк» година дань ОП. |иатс|1'1я 3» .■)0 Фупта злато. 3) Да ся в-; рниь сич- ки поробени Грьии огь Бъдгарити, и отоосл побвгн»- дн, покг В1. Нъдгиргя. 4) Ко^кото стоки Евася.1и Грь- пити въ Иьлгарскп, да търгувать, да илащатв нито и ДВ носятк бгдгпрски печять. както я търговцити яиг да • 0. №; -- Той са раз<ьрд1иъ маого|.11 ^;е1# ся приготвнлъ иаИ-мноп» забой; закл*лх ся иди да умр*, ИЛ» да земе Цариградъ ; събр^лъ мно- гобробнА воПсна: огь Българи. Сланини II ^ва- рн ; Натовариль нагь запаснтм н ст^цобнтнмти иржд^я на 5000 ко.ш^ и когато ся готвядъ вече да хрьгие, (шзбол1)Лъ ся н умр'к1ъ на 1 Лпрн- л1я 815 л., като оставилт. двама насд-Ьдннци. Доьума п Цока. — неут^шпмл жялость па на- рода, - н пр^П1л1!МЖ ря.тость на Грьцнти, кглг- го като чю.ш за омьртьтд му, пуснали помежду сн думж. че ушь Ангели отъ небето нмъ изв*(;ти- лн още пр*ди грдрй1^,,ре щфд^ дц, [уир* язиче- ский царь . ,,! . - , , ' .(.пий '.. . I ■ I , .к1.!гпД;!1{оЙ си въдаридъ подуръ Крума? 0. Синъ му Докумъ, който ся отказан» да склони за пр11ДЛ0жен1Я от71 Грьцнтм Д1ир'ь, .н трь- гнжлъ гъ пр;|1Готве!(нлт.'й отъ баща му войскж, за да му т-пъАЩХ м-Ьтоь^л. ннаиЬрен^ето; Срйщ- и;^4.ъ 1^9 ^^Ъ Грьцн;1и при Мессбрц ударнлъ ги, И гм расирй»сн&лъ; иъ на вл>рото сн ударван1е 1Ц1'ул)и,гь, и сн (1|^рц^ъ цц;^адь, да с^ приготви нзново. П. Кажете поел* какво направилъ! 0. Като ся прнготвилъ псднрь малко вр-Ьмя, трьгвжль пакъ ср^Ьщу Г{Л1Цйтн(816 л.)- които нз- вЪстенн отъ съглФдателитн си, кога ммслялъ До- навъ, н сяуиравлявЬ^к оН Шг^^ си Борна (827^.) та гь1 поб^дилъ, ааБдада.)ъ Славянити, и раз- мнрядъ зомятжсп въ Панота. отъ Бу.щгрь дб изво- ритннар. ТпссжлюгъДунавьло помежду Тнмокъ иСр!51':кй Моравл, ощетоНсябнлънеъМаджарнти. П. А кое му подало прп<шн& даснб1еп&к% СТ. ГНъ1 ■■'■•У^^ 0. Т* йу ' обявпЛ| напр-Ьдъ бой. защотб А гой би.Г1. като Цока гоннтель йа Хр»ст1ян*л*1 изъ царсть(1Тпои. гдЬтоотъ день на день сяуиЯО- жява.н!. Той избидъ лнозвна о1Гъ тЬхъ, помежду които н Едренек1я Епископъ Емману||.!а. Нойто би.гь паумплъ да г^оьрьстн Бъ-нарити, Грьцнтн. като гЛ-Ъдя-Ш пбстлпоцшн му кълъ хрптяй1*йЛ несм-Ьяли да му р^кктъ нащо по прнчаМ)' т свьрйа^я имг за 30 годанк з!Нр*ь. п наговорйзд! за тоиа Мадягаритн. конто му обявили бо!!. й пска.ге да са вьрнжть въ Гръцко" пакь Хр*1ст1Я- нпти. конто Мортагонъ. догдето са мд^чилъ да не нУ^не, и догдйто гн каратъ д» станжтъ иавъ ||д6з^б№кж)Ш№1^, уирЪз'». (830 .1.) и?ч1', . ПР-БСиМЪ или ВЛАДИМИРЩ."''^^ » П. Кой въз.1*зълъ.на Ш^^Й^^(и*I^^«р^С^^г^ 0. Омн*Ь му 11^''Ь01амт.. коВ!» подтв[>рди^ъ за1слт'(рнь(я отъ йАщл; му мкръ съ Грьцнть*. н сй6&ил> да нмъ отиуетне нл^ненйФи Хрй(й'1Я4П, , П. Какъ ш е отпустидъ ? 0. Понеже мнозина отъ бодярить! иу ся про- шхи за това отпускан1е, той ся сговорилъ тай- Рсъ императора, ла прати да ги прнберлть, а изл^зъдъ да сн обико1н ужь царството, и пьдъ въ Солунъ, 1д*то нам-брилъ и чнновнн- , и подданннцнти сн нокрьстени, н мно- отъ т^Ьхъ пр11минжлм въ Грьцкд с^ужбж съ високь! <н)нове. П. К:1ж1>те сега какъ станало пр^)се^етето на Христ1янити? 0. Въ пр^Ьмято догд-Ьто плтувалъ Пр^с^амъ, Императорътъ пратплъ кораби на Дунава при Влашко съ п-Ьколко войскд, Грьци н Маджари, Бонтп сл1>дъ едно сбнванде сь нашити сполучили, да отведжть на корабнти си 12 хиляди дуп]ь Хрис- Т1ани, и да 1 м заведлть въ Македония пр^Ьзъ Царн- градъ, гд^то мнозина огъ покрьстеннти Българи останд1ль1 да ж11П'кять По достозаб'^ лежите ле нъ отъ снчки тия остаияли, билъ момъьъ Еаснль, ко&то В1-Ьзълъ при н^кой Сеиаторъ на служба, н толно усп'Ьлъ тамь, чтото въ 867 л. го провъзгласили за Императоръ, нзв1>стниЙ Басиль Македонецъ, когото писл'Ь насл-Ьднлн синоветн : Львъ Фнло- соФъ и Александръ ; внукъ иу Константннъ Ба- гранородний н потомцнти иу: Романъ II, Басиль П II Констант1Й, съ когото са прнсЬкла вече Българската лоза. А подирь това пр11селен1е ся вьрнллъ отъ пьть, и Пр15С1амъ. П. А вакво посл-^дувало когато ся йьря»гь ПрФС1аМЪ? ;| ГЧИ')/»* - 42 - 0. Бъ1гарпти го подозр*!;!», че стан&^ъ таНно Хрпстшпннъ и пр'Ълате^ь па боговсти инъ, та ся разярнл! вьрху ну ; нъ тоП уи'&^ъ^ ьакъ да гь1 смнри и укроти, II заx^аI1.V^ъ ВОЙН&Т& с'ь Сьр- бнть! (840 ^.). П. Колко вр15мя траяла тая война ? 0. Три години ц-Ьла, водъ пр-Ьдводнтелство на Сьрбекия краль Властпмира , нъ безь ника- къв7> усл^хъ, защото Пр-Ьс^амъ умр■Ь^'ь (843 I.) н оставн1ъ на пр^^стола сина сн. БОРИСА. ;<•■' П; Какъвъ челов*къ бмлъ Борисъ? '0. Сьрдченъ Господарь и уменъ Влад-Ътель: Той като гл*далъ, че иъ 845 л. ся гсьрижшал. пр-Ьд-Ьла на НО годишния мпръ съ Гьрцнти, прп- готвилъ ся да вмъ обяви бой. защото сн мис- лялъ, че ще може да нмъ отнеме много м:Ьста, и да си расширп царството още, когато Грьщ- тя тогава нмалн за Императоръ налко царче, Мнкаила III подъ надзирател ството на наИЕ;^ мг Тодоря. на коя вече тоИ сн билъ каза^ъ ва- меретето. П. Амн Инператрипата какво ну отговорила? 0. Тя му казала, че е готова за боН, иь да звае. че ако н надвие, не ще да са прослави, заиюто ще поб'Ьдп жен& ; ако лн н&къ му надвие та, ще е гол^нъ сранъ за него. Като чюлъ това Бо]»съ вринудндъ са, та ся погоднли пнрвмнрвли. 43 П. А какви бь1^и услов1ята на тоя иаръ ? (). 1) Д!1 сп вьрпе н'Ь Бълга|)1я пиробвната иу още ирТ.ди 38 годипм. въ л|г!;(1пта па Льва Лрмянина, сес- тра Тодор!!, 11 Ьъларнти дя вьрикть аа Грьцитн поробе- ния нлъ ноипхъ Тодора Куфара. И 2) Да дад&ть Бо- ри;у об.1астьтк Загор1е. П. Какво направнлъ Борнсъ, сл*дъ като сключилъ тоя мнръ? 0. Заловнлъ сн иа боЙ съ Н*мсЕия Инпе- раторъ Людвика ; Загрижилъ ся да поворн Сла- вяннти по Тракия и Македошя, гд-Ьто т4 ся у- правлявали отъ свои киязеве. И въ 853. л. ся сьедннилъ съ Савскнти Славяни, та ударнлъ на Панон1я, гд-Ьто НЪмцитн го разбили ; Сжщето л*- то ся ударилъ и съ Хърватити н Сьрбнти, и ся бнлъ безь ннкакъвъусп^ЬхъдажедовбОл., вогато Сьрбнтй му 1]Л'Ьнилн гол-Ьмня сиггь съ 12 душь боляри, които да избави Борнсъ, нринудилъ са да иска мвръ, когото склюталъ и ся вьрм&лъ въ Българ1я, гд-Ьто като сн отпочинжлъ, пр1ялъ Хрн- ст1анскктж в-Ьрж, крьстенъ отъ Св. Метод1я въ 861 л.; а поел* я пр-Ьдалъ и народу, за това Бъ1- гар1я вече вляза въ другк {сЬна. ПЕРЮДЪ ТРЕТ1Й. Отъ шжрьщашето на Бългпр^я. ди ис[|адБан1сто й подъ в.1;и;т1.тл. па Грьцитн (861 — 1190). 1Ь. то.'1 11ер1одъ отъ Бъ1п1[1склть 11стор1я, ^'Бдани Вългн[)мтн '[0 с» вече Христ1а1Г1'. Ц;|[!ството имъ са у- сидва иопечс. става по-широко, ио-риинито, ирибдижява 0. Българитн го подозр^дк, честаа&дъ таПно Арист1ан11нъ и пр-Ьлатель на боговети нмъ, си разяриш вьрху му ; аъ той уи*дь, кавъ ГЬ1 смири II укроти, и заx^аил;^■ь во11н«т» съ Сь| бити (840 л.)- П. Колко ърЬая траяла тая война ? 0. Тря години ц*ль1, нодъ пр-бдводителство на Сьрбския краль Блаотнмнра , нъ без'1> пива- къвъ усп*хъ, защото Пр±с1амъ умр*лъ (843 и оставилъ на ар1зстола сьнш са. 1но I БОРИСА. П. Какъвъ челов*къ бмлъ Борнсъ? 0. Сьрдченъ Господарь и умеиъ Влад'8тешТ Той като гл*далъ, че въ 845 л. ся свьршювалъ прЪл'Ъля на !^0 годишния мнръ съ Гьрннти, ара' готвилъ ся да нмъ обявп бой. защото си яи\ 1плъ, че ще може да нмъ отнеме много м*ста^' и да сн расншрн царството още, когато Грьцв- тн тогава имали за Императоръ малко царче, Михаила 111 нодъ надзнрателството на майкл^ му Тодорж. на коя вече той си билъ казалъ ва- иврегпето. '!»" П. Ами Императрипата какво му отговорила? '•"ь I 0. Тя му казала, че е готова за бой, нъ № знае, че ако (I надвие, не ще да ся прослава, защото НЮ победи жепж ; ако ли п.-ькъ му надвие и, ще е 10л11Мъ срамъ за него. Ка1 о чюлъ то! Норисъ нринудилъ ся, та ся погодили иарвивр! 45 едно съ снноветн си, Владимира и Сннеона; а с1-6дъ т-Ьхъ ся кръстили н домашнити му, и дво- ряннтн му. Борнсъ при крьщен1ето си ся нар*- кълъ Ми^саолъ на нмято на Грьцк1я царь, който му станжлъ крьстнлкъ. П. А кой бидъ тоя Св. Метод1В, гд-Ьто крь- стнлъ Борнса. ? 0. По-стариЙ братъ на ФидозоФа Констан- тин а, или покалугеренъ Кнрилла, и двамата родомъ Б7-лгарю отъ Солунъ, Львовм синоце, и добр^Ь въспичани въ истинжтж на Еванге11ето, кое Т1п отдавна тьреялн средство, какъ да вве- джгь между своити еднородцн. П. Аин какъ, и кога покрьстнлъ Борнсъ народа ? 0. Сл1-.дъ малко вр-Ьмя отъ като ся крьс- тялъ самъ, нздалъ указь, да ся крьщавать насЬ- кад'Ь; нъ болярнтн, конто неискалн това, побу- нн ли народа, и Борнсъ да го смири, изл4зълъ въорлчжеиъ съ кръста на грждм, п съ помощьтл на 48 ду]нь дворини избилъ мнозина боляри, и смнрнлъ бунта, коН|о си поднгалъ чясто нр-Ьзъ цф>.1и осемь години отъ 869 — 870 л. , до когато вече Хр)1ст1а нетното въстържествувало вредомъ нзъ Българ1я. П. Помежду това нр-Ьмя какво друго досто- забележително паправилъ Борисъ? (■■. Довелъ нзъ Гръцко отъ Христ1анити Българи. пропов-Ьдницп и учители, за да учять народу новжт»; в-Ьрл ; Въздигнжлъ въ с4воН градъ иьрквм и учнлпща: Подновнлъ мира съ Грьцн- ти, която МУ предали ц*^о княжество, Загор1е, гд*то билн населени все Българе Хр11ст1ане. между конто имало и учени, та ся паряднло отъ гЬхъ н пьрвото Българско Духовенство. П. А на капъвъ язикъ ся вьршнло тогава богослужешето ? 0. Въ начяло на ГрьцЕц; нъ Борпсъ заг пов1здал'ь Кнриллу н Метод1ю, та нарядилн Бъ1- гарскАтд азбукА, а пр1звели Св. Писаше на Бъл- гарсь*ь1И язикъ, поПто добр^ разбирали н-^ саио нашити, нъ и другити Славянски народи, покръс- тепи испосл*, спр. Русонти и Сьрбнтн, что и до днесь ся служять съ сжщия пр*водъ, само на1Ш) днесь изм^неиъ, при богослужението. П. Ами нашити тогази да ли са; ималя не- зависяна народна 1ерарх1)1? 0. Въ налялото още н-Ь; нъ когато ся оо^ усилило между ниъ Христ1анството, источната м западната цьркви ся скарали, коя да ги прнсвоа. Грьцкий Патрпкъ претендираль, че Ььлщрн- ти нему ся стояло, защото неговпти священял- ци^ макаръ н Бъ.1гаро, ги иокрьстили ; Папата пАкъ съ други доказателства ся м;&чялъ да ги привл-Ьче въ СВОЯТ& кошар&, та че най-посл'Ь не- сполучяди, ннти едната, нити другата, за да ги обсебя. П. А че какъ станало това за да г[е гпо- лучять. ? 0. Понеже Миханлъ-Борнсъ неип.алъ да за- виси отъ някого духовпо, както нсза;:!.: лалъ и политически, поискалъ да нар)1ди нези! ).!1'ниж п Бъ1гарСЕ&тж цьрдвж. За това той поискалъ отъ Грьцкмя Патрнкъ, да му ржкоппложп Архиепнс- копъ надъ Бъларското Духовенство, нъ той му ся отказалъ. Тогава Борисъ ся отнесълъ до Па- пжт» с'ь еяшгь посланитп. н даропс, и го мо- лнлъ да му рл-,коположи Българинъ Архиеинскопъ (866 I.); нъ и той го залъгалч. съ двама свя- щеннлцн. Павла и Формоза, който му пратшъ въ Българ!!!, повечето съ ц'1?ль да подчинять на- рода подъ Господаря си. П. Какъ ся донесълъ Борись съ тия пра- теници ? 0. Той необьрпжлъ никакво вш1иан1е отгор* имъ, нъ когато ся билъ събралъ въ 867 д. Ду- ховнийсъборъ отъсичкити цьрквь! въ Цариградъ, пратилъ боярнпа си Петро, та му п])1;длоа;илъ да разгл-Ьда, и коя отъ дв-Ьтн Църкви ще даде на Българнтн, Архмепископъ, гд-Ьто Императоръ Васель Македонецъ накаралъ Грьцкия Патрнкъ Игиатгя, та рлкоположилъ Архиепископа ТеоФИ- лавта за БългарскиЙ Патрнкъ, и ся пр-Ьселнлъ въ Пр-Ьславъ съ пйколко Грьикм служители, кои- то посл-Ь Борисъ, когато Патрикувалъ ФотШ, нсиддилъ съвс1змь, защото извличали твьрд-Ь много злато изъ Бъ.!гар1я, и си отдЬлндъ 1ерарш1я- тж отъ Грьцнги, та я направилъ незавнснмй. П. Аин брат1ята Св. Кирнлдъ и МетодШ, кад* бнли отпшли ? 0. Т-Ь, отъ като просв'Ьтнли Българ|я, пр-Ь- ииил>ли въ Македон1а при новоиокрьстенить! Мо- равци, та имъ занесли пр']Ьвода на Св. писан1е, « II 111. ошцето врЪяа га ушя н Българсси. 'г|| гя бпниди ^ово^ао вр^ня. в извяднлц ут К',1'\»ощи;кт>гш: Св. К.|ижевта, Горазда, л1р|||, Нлума, Савва в пр. отъ ковто Св. М1'|П"1> Г>ь1.1'г> Българниъ. 11. Лин итъ тахь восд-Ь Бад^ са и. Пипехе Катодвцвтв ш гонили, ЖЯЛ1 иа Нъдгарски. гЬ ся вьрцА.ш пакъ _ гнр1я, ГД11Т0 Борисъ ги вастапялъ да просв:Ь|Ц8- «ать народа : Св. Кдииента пратилъ въ А^баш при управителя Добета, за да просв-Ьщава обла- стьтд» Кутмавнилп (а), гд1;то той наиъднлъ оеодо 3,500 ученика ; пл^.къ другити — по други |г6ст8. НаВнюсл-Ь като нрниесълъ толка волз& народт п^жолопнмятни!] царь Борисъ, ва старостъ а дрьпн&лъ (Я^.! л ) да пр-Ькара двати сп въ пость н мплгтвь у единъ монастцрь; а пр-Ьстода тнвалъ ва воголЪмия синъ. В.1АДИМ11РА. П. Кшгъвъ билг Владнхяръ ? О. Ч»Лгь раскоте1гь. [язвратегь. злоД- Скмк-* Л^<кс|1ажсиш го(»ц ■ огг пк-ло Костя» • >1ИМ1 В\ иа ся шкстапл о«с ■ Керяеасмя №викхО л— Оишпша а Пръяаастта ае^), " , (Гя^ма а ЪашЛ, Гв>п*!««*^ ■ цмм»: ЛамЧ. Охриа !(■• са сх«ем п Стр/шаа с«аа са схат ааа шя р. Ваац г ецъ, грабитеаь н недостоецъ да са нарече синъ Р на такъвъ Ве^екъ 6ащ%. ^ И. КаБво направвлъ тов когато й^уутл,ч>4 [ 0. Нищо добро, даже всичко юше^ чтото I са опь1та1ъ бил-Ъ да възвърне и аокрьстения на- ^ родъ пакъ въ Идолопокдонство, ако не бцлъ жнвъ още баща му да пр1}вари з1ото. П. Колко годили царувалъ Владиниръ? 0. Три само годнии, когато Борисъ ся на- учнлъ за злод-Ьйството му, и оставилъ монастиря, та дошьлъ и го свалилъ отъ 11р'Ь|;тола, нзвадилъ I му очити. хвьрлндъ го въ тьннпцк, и на М'^сто- ' то му поставнлъ по- малкия сн синъ Снмеона I (-888 л.), па ся вьрндлъ пакъ въ ионастьфя, гд-Ьто I сл-^дъ толкосъ подвнгн ся ир-Ьселнлъ отъ тоя ■ св*тъ (907 л.)- СИМЕОНЪ. П. Какъвъ челов'Ькъ бнлъ Симеонъ ? 0. Мл;дъръ и до толкосъ напр-Ьдн&дъ въ наукжтх у ВизантШскити училища, чтото даже к Г() провъзгласили н филозофъ; той още билъ Н.храбъръ, и оиитенъ отъ малъкъ да вьрти шн- Еррн&т^ дьржав.^, гдКто иу оставилъ баща му, Н коя тогава ся простирала отъ Българска Мо- ^ Х^1^^ ~ до устгето на Дунавъ ; — и отъ тамь по к ^ерноморскити брегове, — до Бургазския заливъ; |^^^||да чясть отъ С'&вери& Тракия, почтв Ц'Ьла М^^аквдон^я до Р. Ибяръ, Горня Албатв и земв- -И 1У^''^ ' Т?Х^'Йгко и ' ПанЙпТя ' 'ся ■йм'Ьщййа1Й ": П. Какво сторидг наИ-иапр-^дъ Во|'аТО възл^зълъ на пр■Ьсто^а ? '*"'' 0. 38Г1)Ь1я;и1ъ ся да си уь^р-Ьпп парствот< бЩо. отъ вьтр*, бню от'ь 15ъпъ ; йстребй. св/ч'к'и противници на \'рпст!яггст1!Ото, что ся +ЙР ялн още въ лицето па 111.кои стар» боярн, н т; нанравшъ да пгр-йе г.р(1дом1. по К^^^■ар^я св-Ьт- л1Ната на Евапгслтсто ; Поставилъ въ сЬкж цьр- Бвж учени пропов-Ьдпинн, да пропов-Ьд^увать № родУ и;?.дрит1и п нрапстиенпнтм хрестгянсвн п6^ учеип1, конто угьрдпо ся СТНЧ1Г.1Н т-Ь да елутцятъ! ШсьрЛ'!н.п. уюпиту, да сп11СТ!'ать н-Ь само сайЙ' различни С1шсаи1я, и да пр-Ьиождать разнм квш^ на Български; нъ н самъ списаль много бпйг^ н убогатвль Българсклтл; киижнинж т»Й, тготй да ся равнн съ ЕН11щши^:д на тогашпмти про- св-Ьщени народи; Въз^1иги,^лъ на нсжд* училища, бнло по градтпцата, би.г6 по селата. Съ една речь вр-Ьмято, колкото царувалъ той, било златъ в'Ьеъ за Българ1л. ' ' ' ''■ П. А сл-Ьдъ Цто'' квойрашиъ Симеонъ? ^' ■ ' ■■.■■<. .и т '"'_ 0. Загрижнлъ ся де^ оздравя п напраййсшй! бодн» търгов'штж въ сбоето царство, защ6т{<' Грьдкити търговци изъ Имепер1ятй му праввл! въ това големи пакости. И той ся оплакалъ а*-И колко ,11 жти Пмиератору Льву ФнлозоФу ; нъ Ч-ОЙ П01ш'же' си праинлъ псе углушки, Сим^еонъ раз^ вад11лъ'' мира съ Грьцнтм. и нмъ обявил. 'бМР т |ЯД«Л'Ь сичко тов Я1 ,.]Д, А гд* стандю тогава , първото ,ср»}коше, н коП упрнвлнцалъ воЦсиити ? 0. Въ Траниа, гд1;то ^^]1(шераторът7» про- цоАНЛъ своя воепачялшшъ, Проношя Крипта, за да посрещне Симсона, който тогава иападил-гь Хрьцнти, та ш разбплъ, ^а,,во4Кото, ^ по|^рбилТ), отр'&залъ ииъ иосовети. а г^ ^|1^^^'^[ ОА^-,]^ Царигра/ъ, ,„,;...,;,,,,(,,,,.., , ,/,;,;,_',,',/, ЛГ ' П. Лии сд^дъ това (^ракенш, пр^отан&ли ди ся да са б1ать? ; 0. Цмператоргтъ понеже ^:я н&нй■Ь4Ъ|^\^ протнвустон Симеону, намислилъ |4а,го лзлъ^, до гдЪто ся приготви, че тжН.да го напа^е. ./,,,.,, П. Ами Бакво исналъ^ да го излъже? и .;. >,Р- Пратплъ му посланипцц да искать .лшръ, п»къ отъ другл странж поискалъ, помовдьта на Мад;$[|рити, и отишьдъ съ флот^ на Ду пана, а.Фока пратилъ сь воВскж по сухо, .,,;,, ,г|Д. Ами можялъ ли е да го излъже ? , , . ' -(О-^ Н"^! защото Снмеонъ знаалъ, че го ^ъ- же, та цакараль да ;]апр%ть посла1шииа иу; а той веднага пзл-Ьзълъ ср^Ьщл Фока когато не- над'кЙио ся 11зв:Ьстплъ, че Маджярнтп иинклп на Гръцки корабь! Дунава, та разбили тамошн^^^ Българска войскж, п иачпжли да ил-Ьнять н рцу- стошявать; За това ся притекълъ на ср'Ьи№ имъ, иъ т1з, дчгдЬго да пристигне, били минали вече отвъдь .1уна[;а И той иннклъ тогава да ги гбни, Н'Ь ско|К1 ся ирннуднлъ да са върне назадь, въ Силистрж (81)0 л.), като пмъ оставидъ н^ко^ко |1дбьц,;»|рнто,^]адяярнти дали па ,Гр.ццнт(л.,, ,, ,у П. Каяхте сега какво правндъ Свмеонъ, ■ато ся дрьпнклъ въ Св1встрж. ? 0. Гвзмислвл>, че е мкчпо да ся бае на $яЬ страяи, н съ двама непр!яте1я, та вскал> оггъ Грьцвти иирЪп кобто ся ск1ючнлъ на радо |%рдпе. като пу вьрнали поробенити огь 51ад- жярмти Бъ1гарь1. П. Ами сг^Аъ тоя мвръ какво □осл^дува^о? О. Като ся освободвлъ вече Симеонъ отъ Г[н>аяти, свусна^гь ся съ снчб&т& си св1а на |1аджярнть1, та гн разбихь и пропратвдъ съ по- 11оа1Ьт« иа Печен-Ьгьгги въ Панон1я (892). П. Ами сЛ^Ьдъ това Еакво посд^уваю? 0. Снмеонъ като ся прнготовлявадъ ц-Ьлл годвнж за бой, повелъ сн во^скиги въ 893 ^. и яагезнхь пакъ въ Импер1ят%, гд'Бто при Бълга- роевгъ, градецъ между Цари-градъ и Едрене, ся ср^щн&лъ съ Грьцятн. та ги взбнлъ до сушь; поЛ*да, ноято накарала Императорътъ да свьрхе пакъ съ Българнть! длъготраенъ миръ, к(И}то С4 упйяахъ нанстнннА догд-Ьто билъ шйви-^ ЛШл (911 л.). 1 Я»т П. Каж-Ьте сега пжкъ, какво 1гравн'лъ О»- мсонъ пр^зъ това осмьнадесятъ годишно мприо ЦгЬмя ? 0. То бнло най-славната епоха за Бъ1- гпргкжт» кпнжнннж, която сн труднлъ Сииеонъ дн убогатн и развме, ако между 905 н 1)08 л. Мнджнрнтн ст-друженн съ Русситм, да са пра- шиН на диажь 1-и&щеп1е В1> 1Такон!я, гд-^то Са- мо«>1гь №гь поставилъ дваиина нам'Ьстинц1г, Ме- - 83 - нукората в Зоюяа, дв I управмвать, ■ № ков Мб ораща11> прЬзъ Вгтао тЧкхИ, та Нл про- пхдиш. ^ :.|> (' БЪЛГАРСКАТА КНИЖНИНА ВЪ ВРЪШТО НАЦАРЬ СИМЕОНА. ■■ " ИТ11';|; П. Отъ кои книш ся с'ьотоя1а тогава тая книжнгаа ? 0. Отъ кннгитн, что оставадн С1*д'ь сньр- I , тьтл си Кирн^^ъ и МетодШ, невшти основатели; Отъ книгить! на т':Ьх1ша ученякъ Св. Клииентв, който 6ь1лъ и еппскопъ въ Велецк&тк область; отъ тия — на Ивана Евсарха БългарсннЙ, чьр- ковнься стронтель, който цьвт-йлъ около (888 — 927 I.) ; — На Епископа Константина, Св. Кн- риловмя ученикъ; — На священника Георгня, който пвсалъ около (888 — 922 л.);— На Чьр- 'яорнзсца Храбра, ~ Теодора Дуксовъ, — Без- именния пр^^водитель; — Отъ К1шгити ни самия царь Симеона, — на н-Ькои еретици, и негли на иного о1це описатели, които вр-Ьиято ще на от- вркге постьпенио. " П. Кажете сега книгити, что отд-Ьлно 1Л ЙЙсЯлн'Св. Еирпллъ и МедотШ? 0. Ц-Ьлъ преводи на Св. Писан1е, Съчн- ' ''"йек!йта: Канонически книги Св. Пнсан18, Номоканонъ или Кормчяя., Отеческа кни- га или Патерикъ, АаокрмФически кни- ги н др. *^'■^Г;1Д^^1^.^ ик-г-х ^'. Л"' !1'^'.^^ ПУ;4 чки на тетрадоти; Поел учитеаьтъ ни Маиолъ Дюн^ отъ Лясковецъ, ги продаде на Русски Казаци, рибар! иногоеФтено; тЕ б*х&, ми са струва, око.ш едшп. товарг кингь), иежду кои имаше и повече кмнжнм. Н(^гат^са лри- брахъ подир* въ Клзанлъиъ, дойде ми ни умъ за Пхъ, 1 ' тьрсихъ пакъ, нъ неп-амЬрпхъ освЬ[)Ь трп, <1сшри ^ВС1^ отъ Служеб1[икъ, Пр^ждеосвященик Сдужбя, въ в&щ ТВ на едянъ старъ нявга си свящеиникъ, у X. Мшпсо! н гь1 пазя още. Т* ек кожя мгюго г^адко угдадена,' I красно написана: Начялнпти буквь! и то>1кить1 съ зд№ и съ юсове и ерове правописа пяъ. Въ Тудчя пккъ коп! то бьхъ^ па 1856 л. ми писа единъ пр!ятедь да ку1^ отъ едно Котдепче, .което бЪше Т у х а в ч 1 я , и му за- бравихъ ниято, само помня, че' пр1;именувап1ето му окон- чаваше на Скиб, ДВ* накъ кожяви и безъ цЪ1щ трввь) книги : Едната б*ше съ Кирид-шц», и Царствеппнкъ, който имаше и н*кодко царски ^ика съ краски много хубаво наинсани : а другата съ Латински букви Зв*- здобрОЙ, и дв^т* па ср1;де11ъ Формзтъ. Искахъ му ги, да ги купя. нъ не ми гм даде ; молихъ го поне да ни гм даде, да ги прЪлишя. лакъ пепр*стан»; — Най-посд* склони, въ да отпвамь за това при него на дюкеия му, гдБтп и живееше, и който сдЬдъ ма^ко нзго|)В, и ми каза, че изгор*- ли е ЕНйгити, които н до дпЪсь немогА^ да опдачя, ако и да ми са пев*рва все, че са нзгорВли. Тоя момъкъ ако е живъ, гдЪто и да е, и ако^^ьржн още тия книги, тп ги крие, много год*ио зло папася съ това на себ*. I па отечеството, и добрЬ ще е да гн извади вече на бъщ защото врънято гп изискува. ТоП тогазн ии казваше, че ги зелъ отъ едн» стар» бабичкк въ Котель, която била попска дъщеря, и сама била попал]Я. Колко ли танви паиатвици ся таять още но монастирити, старити Дьркви, вехтити лонски ккщи и лр. Забьл*жка 2. Баща ин, който отъ 40,години на-- сань все е тука учитель, ^ннвъ до дълбок» старость 1 ' днесь накъ на служб&тк си съ инято Даскалъ Таче сн авнпн злов-Ьрт*; п&къ* (гь шет-ото - сн слвм^ во I описва царски ти паЛа'1'н и храмове; г»&6^ Мрйморомъ и мед1Я, сребромъ й златомъ-' акъмъ свьршава му зй парь Синеона дума тжЯ*^ С*дяЩа га на ^1р■6сто^■Ь ит^ срац1! бвов-' ромъ покмдан-Ь грйвнк петавд^ яа вин' носеща, и обрячн нм ркк&, дойсонъ въ- лъръмитомъ поясаий. н 1гечь з^ат'Ь при бе- др* внсещ*: още рЯсправя кавъ нйтруФепйгй* му бОяре съ злати гравнй,пойСн,-прьстеИМ 1впр.-' стоели отъ дв-Ьти му страии.' ■ ' *■'; '* >'!-''11->Н П. А Е|1Ус8о11'Ь'}(иПсИ1н-пйГь'кд№'Нки1& на- пнсадъ? ■ ' ' ,...111 г'\гл; :>у /ла 0. 1) Четирнт* сло&анаА^. Алексан- дрШск1Й протнвъ Ар1яннти. т»ъ 906 лч (пр^вОгнь^.к 2)'Ир'6вод'ь на Избрани слова отъ Ив. Злато- уста!*© въ 898 л. 3) Пйтьт* олова на Изидора Пн1уз!отСянй;' пр*веденй я допълнени т% него сь^Ьоно и тф*двслЛВ1е, ойоао 898 лгЩО^Ш^^ нете^о му; Напясатео^ 1пграв'&й ^р>в.' II ^ Житюто па Констан-Гнна ФнлозоФа.'^'"* ' " 'Ч'-'^ '1''П. Каж-Ьте сега' пк^п, книгкт.'» 'нЯ''6йМ{^д'-^ нн1№а^ Георпя? ^^^^ ■ ' 0. Той пр*ве.гь за царь СнИеона Крйтк*-' Г^мдапскж и ЦбркоомА Иотор1«/ К01*то^ <И бпМала'- н празеиан1ето, и разореа1в110!ка) ^рй^МК'' около 888-922 л. !" « л-1о1на1 ■ П. Ами Черногс^ец*ь Храбьръ кага&ЦннгА е написалъ? ■ ' я^*'^ и »' 0. Кннг» за Б1>4г&рскят&т1йсиениосП'Ь1'€ка- зсП11г1)е^«'к1(ио сътАорн Ов. К|1рйл^Л'А1^1№№" >»]гЯ нвШФ (БългдроньЗ писмена епротн?] зь18у вхъ; а въ друго свое саисан1е той каз- ва: Св. Константннъ философъ, нарацае- и|18 Кирнлъ^ тъ писмена сътвори и кнагн пр'ЬдоаЕн, н Иетод1Й братъ его; схть йй\ ещб^жнвн, иже с&ть внд'6лв нхъ. ..гяП, А друшти что с» написали? --.г. 0. Тодоръ Дуксовъ подбуденъ отъ Ив.,Ек- аврх;з съчинилъ н пр'&велъ различни книги. А безинвнниВ ор'Ьвелъ хнт1етата на Св. Антощд ВелпкШ и на Св. ПанкратЬ. ; Ц^ КажЪте сега и за тма инигм, гд'Ьто зна- ете, че написалъ царь Сииеонъ самачьБъ ? 0. Тоя велнвъ царь, н въ бойно поле, и въ мирно вр^ня^ осв'Ьнъ Еато варалъ ученити да списвать, в саиъ напнсалъ много книги, отъ врихо до днесь сл ся открили само сл^дующи- ти, и Колко лн още тьнхть подъ мрака на не-, в-Ьжеството затрупани, н отъ ненрмтелсш рДг . Ц'Ь затрьггь! ! — Кннг&т& ЗлатоструЯ, пр*т; водъ на 106 избрани слова Златоустови. 2) Сборникъ на царь Синеона, пр'Ьвисанъ на хар- тия и откритъ оюло XV стол. ся намира днес^ въ, СниодалнАт& Московска Библ1отвкк, н ся расоо^цава по сл-Ьдующити сл'Ьдь заг1ав1ето ну; дуЛМА: Ведвкий во цар'Ьхъ Сииеонъ «;)в-> дан1еиъипр. ,' . [Ц>^ А еретнческити книги какви с& били, ' н В01 еретици с& гм писали? :,|0« Т% с& били Ацокрнф1Вскити Бвак- ть4ш*М Лпостолв; Бвднге,«1е.то огьЬащщ*^ - » - а особно отвровешето ну, и^н хрвсЕОВП въпрося н отв'Ьтн, Бонто наппсалн н'Ьь'он священници и п лъжеучителн въ царуван1ето на Симеонова синъ, Петра I. н въ посл-Ьдннти Спиеонови го- дини, каквито что с& бмлн Священници: Б0ГО7 мнлъ и Ерем1я, кон искаради ученици, та налу- лн нзъ Българ1я, СьрОш и Босна, и отлъчвали еретици, каквито с& бмли : Богомнлцитп, Бадуинптн, Патаренптн, Ман[их'еити, М а с с а л I я н и т и , П а в л и к я н и т и н пр. П. А кой е нзнам^Ьрплъ тмя българско сш- сатели, п книгити вмъ сега ? 0. Чюждити нстораци каквито еж бнлн Ша- Фврикъ, Енгель и др., а намъ стои отъ сега, и на Българскитм младежи, да издирвать н наме- рять и още повече. П. Ами днесь тия изнам^рена книги гд-Ь са? 0. На кожяви рАнописи, оригнналъ, и на книги преписани въ разни времена, дн'1зсь ся нвиирать по Бнбл10тикити на 'пождити цар- ства; въ Итал]я, Франп1я, Лнгл1н, че наН-много въ Росс1япо Бпбл10тнкити въ Москвж, Пе- търъ-бургъ, Киевъ и по монастирнтн нмъ, гд*- то СА ги исиренеслн отъ тука Русски! и пжтеше- ственнпци, които отъ вр'Ьие на вр'&мв ся кръ- стосвали, види ся съ ТАЯ кЬль по Б'ьлгар1Я и монастмрнти и. Забъ.)1!жка. Мпоги такви кожявм ртт-коинси попял въ дьтинствоту си, са тьркалах» но тавана па вЬтхото здан1е, гд*тв е сега девическото училище въ Клзандъкъ, та сн Бясахии отъ тъхъ листи, за да ей праввнъ корт' - 62 - вовсна1, па я пов^Ьрплъ на воИводити сн Хавава н Малица, и гн пратплъ да обсадять Царн-градъ, а самъ съ друго отделеше ся управнлъ за Едрене. П. Каж-Ьте сега, какво ся с.1учило съ вой- водити му като отишли за Цари-градъ? 0. Т* го обсадплп по околностьтж Маг- лавк, и захван&ли пзвънъ в'Ьл11Кол'Ьпнь1ть1 палати на Пегнйскити полета (а), които Грьцити да от- тьрвать изл-Ьзль! на ср-Ьща нмъ: Военачялнпкъ Иванъ по сухо, п Адмиралъ Музелай отъ камъ морето, та нападнжлп на папштн, които га раз- били тжй, чтото Военачалпнкъ Нванъ и Патрищй Алекса едва сварплп да поб^гнжть; Генерала Фотнна убплн; Адмнралътъ, който билъ нз- л'Ьзълъ на скшатА да помага, нагън&ли, и като б^Ьгалъ да ся вьрне лакъ въ корабьпъ!, паднАгь съ^дружпнжтж. си въ морето, и ся удавилъ; Во- еначялницити, Львъ и Йота, които пазялп кр*- постнти на палата, ся пр-Ьт^Ьснилп и побягнали, а нашити тогава срутплп кр*постьтж, п изгорили палатить! па Пегнйскмтн полета (922 л.) пр-Ьди пятдтж нед-^ли отъ Велпкн-пости. П. Амп Снмеонъ въ Едрене какво станялъ ? 0. Той все сл-Ьдувалъ да го дьржа въ об- сад», дод-Ьто пай-посл* тамошшН управнтель ПатрицШ Львъ Моро ся принудялъ отъ глад* та го пр'Ьдалъ (923 л.) Снмеону, комуто воЙ- водити следвали да обсажджть стоднцхтж съ такъвъ успФхъ, чтото изгорили и Тодорнпа па- (а) ПегиЙскмти падаш били бл1зу при уст1ето на рЬкатк (Кехатхаи&З, что ся вллъа въ златиа рогъ. -ве- ни приказва^ че когато пр'Ьди 35 години преправяли цър- квата въ Мьглняь, около 2 часа на С^веро-Истокъ отъ Ккззнлъкъ, пиало твьрд'^ иного такви рккопнсь!, които Тьрновский Илар1онъ, что изгорнлъ тамошньгги Българ- ски книги, напарадъ да ги настелять околоврьсть въ ис- копвяити основи на зданието, и отгоре миъ да заградать съ внрь и камьни. Виждте! Колко иного са били тия драгоц*нности, и на «акв» честь ги е турилъ прок.ш- туй Фанарштпиъ, който еднятк шен» Св. Мощи, что па- нЪридъ въ Вет\ь1Й ир^столъ на сащ%т» Ц1>ркв», неоста- видъ пакъ при освяше1Г1ето па прЪправенятк ; нъ ш зелъ и гдЪ да ся е жьдтички събрадь отъ т*хъ, като гм продавадъ послЪ народ/ скяпо и ск&по, по еди» чястичкл отъ тЪхъ въ тенекепи иадечки кот1Йки, что нарочно направидъ да търгува ! I ПРОДЪЛЖЕШЕ ОТЪ СИМЕОНОВОТО ЦАРУВАН1Е. П. Какъ ся донесълъ Свмеонь съ Грьцити, когато умр-Ьлъ Львь? 0. Тогава на ВизаяпЯсетН пр4столъ възл*- зълъ братъ му Александъръ, и Симеовъ поис- калъ да упазн мнра н съ него, та му пратилъ оосланницн, да му чвстптять въцаряван1ето, и да подтвьрдять мира; нъ гордШ Александъръ нера- чидъ и ньрпжлъ посланницити му съ без4ест1е, за това Снмеонъ да си отмьстн, обявилъ му бой, и ся нотеглилъ за Царн-градъ (912 л.). П. Кажете сега тогазн какво станало? 0. Сииеонъ стшнжлъ тамъ благополушо отъ него, ся стичяли въорхженн по ст*н1Лг1 да го иазять ; а женнти и д-Ьцата сн готвяли да пратять въ Анадолъ ; събнра.тп ся повседвевно по цьрквитм да ся молять за спаснтеленъ мпръ, нонто вече отишли Патривъ Николай, Мюганлгь Стнп1онъ н Иванъ Мнстпеъ да просять отъ Сн- меона. П. Каж*те сега какъ ся донесълъ Сяиеонъ въ тоя случяП съ Грьцитм пратеници ? 0. Върнжлъ ги назадь, като имъ казалъ, че за сичко това трябувало да ся види лтт съ Императора пмъ. П. 11р1зстан5;-1ъ лп е на това Романъ ? 0. Той като чюлъ това, подогало му малвб сьрдце на м-Ьсто, и запов*да.гь да приготвять надъ морето единъ дворецъ, гд*то щяли да ся видять съ Снмеона; Поел* вл-Ьзълъ въ храма на Вла- хернж заедно съ Пагрика, та ся молп.1Н съ сьлзн за небеснж помощь; На трьгвашето сп пжкъ, за да ся види съ Симеона, об.гЬкълъ подъ дрехнтм си и риздтж на Св. Богороднцж, что Ю1а.га въ свопти Архиви, п отплувалъ съ повечето св кораби, пълни съ воорд;жен.% воИскк да го вардн, къмъ прпготвения дворецъ, гд-Ьто нетьрпеливо и съ растреперано сьрдце чякалъ Симеона, да види какъвъ ще му ся покаже. П. Амп Сммеонъ кое вр-бмя, п канъ отп-' шьлъ при него? 0. То било сл^Ьдъ нладня, когато Грьцптн ъш^ча бр^га, отъ гд'Ьто го чявали, че ся льснхдъ 7Ь I 4 61 - вьрн&лъ. и въ 914 л. обсвдялъ Едреяе, та го прнз^лъ, нъ Зоя го откупила отъ него съ злато, па П0СЛ15 повикала на помощь (915 л. ) Печен-Ь- гмть! (Гуннити), и нмъ пратила кораби на Ду- нава, за да гь1 пр*несжть въ Българ1я. П. Кажете сега какво направилъ Снмеонъ, вато ся научнлъ за това ? 0, Той искалъ да ся пр^говорн съ Грьцнти; нъ Зоя, която бнла свързала съюзъ и съ Сарацннити, които вече чякала, да дойдять изъ Аз1я, него бил-Ь слушала; Затова Симеонъ си събралъ войсвити, и гм повелъ ср-Ьщу непр'|я- "хела (917), когото въ пьрвото си сражеше прн Ан5СЬ1ялъ несполушлъ, нъ на второто (20-иН~ Двгуста) прн р. Ахелой разбнлъ тжй добр*, что- то и -Ъсамо войнццитп, нъ и военачялнтгцнтн на Грьцити покапали като круши отъ Българското ор**'*'!'^;^ Флотата нмъ която чякада Псчен*- П|(ть1 на Дунава Българскитм войводн тамь на- карали да са вьрие назадь. Отъ таиь Симеонъ т^^ъгн^^лъ за Цари-градъ, и тамь ^наблизу при Катаснртъ разбилъ и тамошнлтж Грьцкл; вой- 0|1&. съ военачалника й Никола Дука ; а главний й. команданть, ^Ьвъ Фока едва сварилъ да побЬше въ столицжтж. Сл1>дъ това разбь1ван1е на Грьцитм, Симеонъ оставилъ войскжт» си, да пази пр^зетитм имъ м*ста по Трамя, и тоЙ ся иърижлъ тържестзенио въ Българха (921 л.), за да ся приготви още по-добр4. П. Сл-Ьдъ като ся вриготвилъ сега Симеонъ, какво станжло ? 0. Той събралъ, колкото можалъ повече - 66 - ■ са прнмнршъ ! Обив1ш тишннат», та да си ■ пр*карашь и самъ тию живота, безъ да ся о- ■ 1Ш1шип, къ 1ф-ь1!ь. и Л|1|ггт111т'га ла П|Лстпихть • вече да сн вдвгать орлжЕе вдшп, другиП." Ся- меонъ, ЕОЙто сдушялъ съ ввима11]е Романа, тръинлъ ся отъ думнтм му п пр*станжлъ на миръ, за коВто ся отрядлдо отъ дв'Ьть1 стра1ш чяиовнпцв, т* го сплочта, както щял,. Тогава дваиата царю ся разтшв: в когато Грнгата испращадн Свиеона, той вр*вловилъ главя лр-Ьдъ Патрвка, та го благословнлъ. и провъзгласнлъ Самодьржецъ, като му турилъ на главктв Ку- рон&; а Грьркжтж войска го поздраовла като тавъвъ сь наведени на долу знанв, в Свиеонъ сн повелъ войск&тк в тръгнАлъ да сн дойде въ Бъ1гар!я. П. Амя коя била причината, гд-Ьто толко скоро бьрзалъ Сннеонъ да ся првнпри съ Грь- дятн? 0; Възбуняшето на Сьрбмтн, които Грьцп- тв отчаяни, бь1лп пратили тайно посл'6, ир^дн мира още да въ:!бунтувать (920 д.). Сьрбмтм тогава били на Бълглрнтн вассали, и Сниеонъ да ги сиврв нратнлъ имъ на ср'Ьп1Ж войводмти са Ма- гранса и Снгрина, та ги наказали, и уловили Го- сподар» имъ Петра, когото вързали и пратила въ ир*славъ, гд*то Сигеонъ го заар-Ьлъ; а на мЬстпто му поставилъ ГГавла Варяновнчя: нъ по- дврь малко врЬмс Захар1Й Прибиславнчь ги по- бунилъ павъ, и Симеоиъ пратилъ сега воеводи- ти, Коняна, Емннка н Бнбькла, та ги разбила, пьрвенцнти ииъ изювйлн п пратидн въ Пр'Ъславъ пжнъ ЗахарШ поб-Ьгналъ въ Кроаа1я, гд*то по- ел* Бъ.1гарсЕить1 воПсвн пр*>пшж1Ь1, пъ неспо- ^у^и^н да смпрять и тамошнитн бунтовница (927), защото жялостното пзвЬст1е запечйкапжтх смьрть на тоя Т01К0 славенъ и великь Българский царь Сииеона (927 л. пр-Ьзъ ма1я) ги направило безуспешни. П. Колко години царувалъ сичко, тоя при- снопамятенъ за Българския народъ влад^тель? 0. Трндесятъ н девять ц-Ьли години, пр*зъ коп ся билъ женилъ за дв'Ь жени. Отъ пьрвктк роднлъ смнъ Михаила, който ся покалугернлъ; а отъ вторжтж, която била дьщеря на едпнъ отъ войводнти му, Георгя Сурсувула — трима, Петра, Ивана и Бояна, който билъ много ученъ, поетъ е народенъ п-Ьсноп-Ьвецъ, та Българите го наричялн Магесникъ. ЗабФлЪяк!). Грьцити измисли.!» прякаскк както ж пря Круиовото умиран1е, че станхло чюдо когато у- нрялъ Снмеопъ. Тб кнзватъ., че нъкиН си .^вЪздоброецъ Пваиъ ир^лр^кълъ, '1е който день ушъ ся о^сI■^чя^^ главата на статуята, чти сто11.1а на Кси.П)рувъ, и Сииеоиъ щялъ да умрв врдпага, и Романъ на1:ара.1ъ та я отсккли, за да уир'Б : п»къ нсзнаять суев-Ьрцяти Грьцн, че той ся у- мр*!* отъ устрълъ (ударъ, капка, даила). 68 [^ .,:( I.. ПЕТЪРЪ I. лиа' Л. Кой възл1)3ълъ на Българския пр-Ьстол поднрт!, Симеоновжтх смьрть ? 0. Сд^дъ н-Ьиолко пр^шнрии и раздори, ков да въздФзе на пр-Ьсто.та, что праведно ся сгоягь на иа&-гол'Бимя Скмеоноиъ синъ Миханда, Гео{>7 шй Сурсувулъ ударнлъ око да стане уп1)авител (^регентъ) на царегвото, та падвидъ па Махай- Л0ВЖТД1 Парт1я, п въиарнлъ разглезения Си-^ меоновъ синъ Пстра ; пъ сл*дъ неговото въ- царяванме народ1>тъ ся разд'Ь.и1лъ на парт1Н| на които непр1>станнмти распрн иодалп причина на Сьрбитн, Х'/.рвать1ть1, Маджарнти. чо, 11а1Ц цного на Грьцити да точять [шбм за Б'ь.и'ари|( П, Каж-йте сега 1»^1то ся вь11арил'ь ЩтърЩ какво поцлфдувалр ? 0. Регентътъ му ГеоргиИ, за да утвьрдч подобр-Ь внука сп на Бх^лгарсимй пр^столъ, на- каралъ го, та пратили двама калугери. СтеФапа II Георгня въ Царп-градъ. за да свьржягь т-Ъсен-* сговоръ съ Грьцнти конто за да доб1ять пжкъ по-гол^ио вл1ян1е въ Българското Правлен1е, на-; карала Императора си Роиана, да сп даде вну] кжтж Мар1я, дьщерят;^ на Кесаря Христофорвц за женж на царь Петра, коИтп оттньлъ вь Ца^ ри-град'ь съ друн(Пнжтд4С11, за да правять свадб» Тамь Романъ пзл1->зълъ самъ да го поср15щне ле ВлахернА съ много голЬмж честь, и па 26 Септеи- вр1я въ ЦьрквдтА^ на Св. Богороднп», при при- с*»тств1ето на Императора, Фамн-ият» му н ш^ пьрвенцити ииъ цзлотлн а пратнлн въ '11р'Ьславъ пжвъ Захар1Й побЪгналъ въ Кроац1я, гд-Ьто по- ел* Българскить! войскн пр'Ьм1тл1М, нъ неспо- ^учи^н да (;мнрять н тамошнмтн йунтовннт» (927), защото жялос.тнотоизпЬст1езанечгканхт« смьрть иа тоя толко славенъ и велнкь Българский царь Снмеона (927 л. п[>-Ьзъ ма1я) гм направило безуспешни. П. Колко години царувалъ сичко, тоя при- онопамятент. за Българския народъ влад-Ьтель? 0. Тридесятъ и девять ц-Ьли години, пр^Ьзъ воя ся бнлъ женнлъ за дв-Ь жени. Отъ пьрвжтд роди.)ъ оинъ Михаила, който ся по&алу герплъ; а отъ Еторжтж, която била дьщеря на единъ отъ воНводнти му, Георгя Сурсувула — трвиа, Петра, Ивана в Бояна, който билъ много ученъ, поетъ и народенъ п'Ьсноп'Ьвецъ, та Българите го наричялн Магеснивъ. ЗабФл'Ьжка. Грьцнти измислили прикаскк както ■ при Крумовото ум11ра111е, че стя[|л,10 чюдо когато у- ш\шлъ Симеопъ. Тв казватъ, че нБной си .,вЬздоброецъ Иваиъ прБдрФкъ.]^, че1;ийти /епь зшТ'СЛО^сI^чл^п главата т статуятж, чти столла па Кси.шривь, н Сииепиъ щя,1Ъ да уирЬ веднага, и Роианъ панаралъ та п отськлн, за да уир* ; плкъ незнаять суевърцити Грьцн, 1е той си у- ир*л птъ устр*лг {ударъ, капка, даила). ^^^^^'^^ • шенъ междуособенъ бой, който бн трая1ъ мяоН повече, ако да не бнл1. спо1у')нлъ Петъръ дв \/ лови Ивана н да го запр-Ь. П. КалсЬте сега какво паправнлъ Петър* съ Ивапа ? 0. Той го извадшъ изъ тьиннцжтд, и пратил. Ромапу, който го нака11а1ъ да ся за^ кълне, н^Ь само че ся от]>ичя вече отъ коропЯ тж. нъ и да не стлпа нивга въ отечеството ей Иванъ, като н-Ьмало что да стори, ся заклФлъ, ( Императорътъ тогазн му далъ голЬмо богатст! и едно пом*ст1е вг Анадоль, па го ужетшлъ ой н за еднА1 знаменитж Грькиня (94 1 ) съ коя о^ танллъ да жнв15е тамь, П. Амп помежду вр-Ьмято, догд-Ьто трйяМ тмя междуособнм борби. иЪ-иа ли да е станж^ друго н1}Щ0 значително? 0. Има, н* само значително, нъ още и вр дително, защото СьрбсЕсмй начялнпкъ Чеславъ подигнжлъ Сьрбмти п Хърватмтн, та ся освобв! дили отъ Българтя, и станжлн пезавнспмн (943 1% Тлй сжщо и Мадшаритн нъ Панон1я възстанжд на тамошннть! Български князпве, Менумуратв^,'" който жии*ялъ въ Велпкнй Нарадннъ, н Золоно- вмя Сьгнъ. въ Сегедннъ, та ги убили н имъ^ приз-Ьлн яемитн. па ся наместили въ таиошнет Българско господарство, което Царь Петъръ нм отстжпнлъ, и ся прнмнрнлъ съ т^хъ, та и тов н тЬ мпрясалн, когато най пос.гЬ умр1)Ла Петр^ вата жена, Мар1я, Гьркннята. П. Какво причинило Иар^Йното уннран1е!^ 69 сичкия Сенатъ, Петъръ ся вЬнчллъ отъ Па- трвка СтоФана за Мар»я, конто поел* нор*кя1 Ирин*. А сл-Ьдъ като станжлм прнличннтн уго- щешя II пашшьь! за здра111сто на младожелицити, Грьцнтк ги нспратплп за ПрЪслапъ с'ь гол^мж слав». П, Ами 1Ш1;во произвело въ Бт.лгар1Я Пет- ровото топа за Грькьшя у;кенван1е? 0. Протитащптн му вгзнегодува.ш за това смисанве на Цпрск&тж Бьлгарснж кръвь съ Грьц- КС|Т&, та ся под^^гпл1^п и си провъзглосилв Ми- хаола за царь, ко&то си иратялъ воИскити веднага да потушать ггоявепнтн тогаан бун- тове въ 1Унгар1я, Сьрб"1а и Макед01пя. ковто били все подь ашстьт» на Б7..)гар1я. Хра- йрнти негови воИпицп усп*ва,1п тмй добр*, что- то когато и(!чая11ио улр'15лъ царь Мнхаилт». т* били прнаЬли вече и.Ъл& западам Б-ьлгарха до ННКОПОЛЬ. : ,1.1. и,» И1'1 П. Ани водиръ МнхеЛ|10я9№&, смьр^ькйкво посл1!дувало? 0. Народътъ утнх11»л'ь, п ^унтт.тъ ся по- таадъ, пъ сл^дъ ма.шо вр1*а1я ся иоднгпжлъ пжнъ ПетровнЙ братъ Иванъ. за да отнеме отъ, Пе- тра корон;&т&. П. Амв М01кялъ л) с да сполуча ? 0. Отъ начяло тоН усо^налъ добр*, защо- то взбухнжлиП Н]>ьхт1 Петра бувтъ. чт(» отъ день на день си усклвалъ още повече, му смомогвжлъ много; пъ когато Петръ повнк1.л7> Гр^цити на по- мощь, то сн захванжло вь Вългар)я такъвъ. стра- 70 шенъ междуособепъ бой, който би граалъ много повече, ако да не бнлъ спо1учнлъ Петъръ да у- довп Мвана и да го запр'&. П. Каж-Ьтс сега какво направгиъ Пегьръ съ Ивана ? 0. Той го взваднлъ изъ тьиннцжтл, я го пратидъ Роману, който го нака1>алъ да ся за- кълне, н* само че ся от])нча вече огь коровх- тх. нъ н да не стлпа нпвга въ отечеството ся. Иванъ, като н-Ьмало что да сто]>н, ся закл-Ьл.. щ Императорътъ тогаз» му далъ гол1>мо богатство и едно пом*ст|е въ Анадодь, па го уженилъ още и за едня знаменнтя; Грькиня (941) съ коя ос- танйлъ да жив*е тамь. П. Ами помежду вр^мято, догд-Ьто траял тия междуособии б))рби. т!*ма лн да е стап&^^ друго н-Ьщо значително? 0. Има. н* само значително, нъ още п вре- дително, защото Сьрбский начнлнпкъ Чеславъ, подипшлъ Сьрбитн п Хърватмтм, та ся освоб^ днлн отъ Българ1я. п станллн незавнспми (943 з). Тжй сдпю н Маджарнти въ Панон1я възста! на тамошнити Български князове, Менум;^ който жнв15ялъ въ Великий Варадннъ. и Зол вия Синъ. въ Ссгрдивъ, та ги убнлн п прпз15лн яемити. па (;я нам-йстили въ тамош Българско господарство, което Царь Петърт. ня отсгжпплъ, и ся примярнлъ съ т-Ьхъ, та и тЛ и тЬ мнрнсали, когато пай посгЬ умр-Ьла П( пата жена. Мар1я, Гьркнпнта. П. Какво причинило Мар^Яното унярв! ^^^^ 71 0. Оть *;дн* страгш то зарадуваао Българн- ть1, конто и мрази^н, защото работала на животъ все тлИ. ка1;в>1то да тнадн*! до н^вга Българ1я въ рлц-Ьти па Г,.1ЬЦйть!; а огь другд настан&ло по-голЪмо зло, алщо вм^Ьсто нея ся появилъ по- год'1^мъ з.10д1>й н пакостн1П(ъ, ГеоргиЙ Сурсувулъ, който догд1^то били хиви, тсаЪялъ тодкози да борави н борл']^е. П. Ами тоя Георгиб, какво зло направнлъ? 0. Понеже Мар1я, когато жив-Ьяла, стояла като здравина на мира между Грьцити и Бълга- рь1ть1, то Сурсувулъ сл^дъ смьрт* й, пр^думалъ Петра, да си прати смновети, Борнеа н Романа въ Царп-град'Ь, като залогъ н здравость за мнръ съ Гьрцити, като го уб^дилъ още, че като били поотраслн вече, ща1н да можнть и да са изучнть тамь подобр'Ь (което могло да стане и въ Бъл- гария;) нъ той вьршилъ сичко това за своя сн ПОЛЗ.К, в гл11далъ да ги неиа тамь, за да сн плете проклйтий Грькъ нодобр-Ь кошчего. П. V качво мислнлъ да ся ползува той, като 1боти. ъ т ша ? 0. Слав »люсивь1Й тоя чел^къ, който вече сичко вьришл-.'. по поляга са пр*дъ изн^жения Царь Петра, готвнлъ /д уж ти сина си Самуила. за Петров&гд дьщеря Vя^ч^&, п та;й да може да го покачи на Българския пр-Ьсхолъ, и провъзгласи царь на Българ1я. Ето съ каквд ц-Ьль ся подпрет- нйлъ той да работи това, догд-Ьто накаралъ най- посл:Ь Петра да прати да нека оть Грьцнти и «у бьия ддъжни напр-Ьдъ оть (963 л»). I*' "1 П. Амн Грьцнти платилп л» му ? 0. На престола имъ билъ възл*зълъ гава НпвиФоръ Фока, който ся отказалъ да 1 плати : н аа да пр-Ьвари Българнти, догд-Ьто : сй ся подигн&лн отгор* му, тоН поканилъ скри- том-ь Русскиятъ князь Спятослава Игорев! да нападне на Българ!я. която бмла отворила ве1( бой съ Грьцнтм. Святос.1авъ го послушалъ и I лулъ ненадейно вт. България (967 л.), гд*то ! самъ, кое съ поиощьтл на еамити Българи, иразплн Царя сп. прия'Ьль иноги села и градои на които земята му ся угодила, та ся спусм да обсади даже н столицжтж Пр-Ьславъ. П. Какво направнлъ тогава Царь Петъръ! 0. Той ся затворилъ въ палата си, ео^т4 осв'6нъ отъ градскнтм крепости, могьлъ да пази още н отъ дългити си зжбястн ст-Ьни, когато вид^Ьлъ най-поел*, че царството му ■ вече отъ рккц, пзл*зълъ от"яявъ, п съ нйН-) сплж да си защити столицата, коя оила пр*дава1пе, в тамь подъ стенмтм н аадн& мрьтавъ ; а Руссити иалули вьтр!!, н Святос. заробилъ дваната царски синове, кон на сворб са бмлн вьрнлли отъ Царн-градъ, и ся пров^ гласилъ за Царь на БългарскмЙ пр'Ьстол'6 колкжто щетж на Българити, за друг» тод павость на Грьцнтн. П. А че каква пакость имало отъ това I С^и^ить! ? 0. Лного гол'1^нл;, защото т* не с» над* ЛИ да стане това т&1, пъ бшн га повьшалн сам - 75 САМУИЛЪ. П. Какво достозаб-Ьл-Ьаштелно направилъ Са- мунлъ когато ся въцарплъ? 0. Пр1л1есълъ си столицлтж отъ Пр^бславъ въ Охрпдж, II тамь много-пл^тп ся отличаль съ юначеството си и военнин си духъ. Пов^лъ сн войСЕь1ть1 »зъ Импер1ятж. та опустошидъ Тра- кия, Македония, Тессал1я и Морея, гд-Ьто завла- д*лъ градоветн, Ларисса ц Сересъ. Отъ тамь отншьлъ ср-Ьщу Грьцнтн, что бнли обсадили ве- че Тр1ядицж (СоФ1я). та гн разбилъ, и погнжлъ Императора Васнля, коНто едва сварнлъ да ся уврме въ Пловдпвъ. Поел* отпшьдъ та покорилъ Солунъ. II отъ тамь ся управилъ за Морж, гд-Ьто при Терлючнль го нападнжлъ нощенъ Грьцк1я вой- вода Уранъ, та му разбилъ войскжтд като спяла, и него самаго ранилъ, та едва тполучнлъ да побе- гне заедно съ сина сн Радомира пр-Ьзъ горити, н да сн доНджтъ въ Българ1я (686 л.)- ТТ. Каж'Ьте сега нашвтв осв:Ьнь разбиван1ето, что нмъ нанесли Грьцотн, другд загубд не с& ла истърп-Ьлн ? 0. Т-Ь имъ отн^лп п града Драпе (Дурацо), кобто по напрфдъ Самуилъ билъ зелъ пакъ отъ тяхъ. и го билъ оставнлъ зетю си Асоту, да го управлява. .,, ,П. Лмн зеть му, не лнможялъ да го за- ^,, , 0. Той бнлъ Грькъ плФнеиъ, и сннъ на н*- кой си Грьцкж войводж, когото нашити по на- - 74 Бвнуха, я Българитп въсползувапп от-ь СгМ ся р*тили, да си добиять изновп самостоите ностьтж н народиостьтй. П. Ами БОЙ ги сумясалъ за това ? 0. Четмрит* Чихмаковн Сивове, иа иитв Комвтопули: Давндъ, Мопссй, Аар( Самуилъ, воито си изв*стпл11 памеретето рвсу п Роиану. та сполучило да грабнжтт. ронАТ&. в да побТ»гнжть отъ Цари-градъ. П. Ами като П0615ГНЖЛИ, дали еж могл ся вьрнжть благополучно въ отечеството си 0. Ромацъ пристигвжлъ в ся отр*кълъ мо отъ насл*Д1ето на пр-бетола прв тия дой ни юнацв а Борвсъ, вято мннувалт. пр*зъ е] ппоиакъ, облеченъ въ Гръцки др*хи, едннъ ' гарпнъ го сякалъ, че е Грькъ, та го убилъ. П. Ами освободителнтв какво стапяли ? 0. Отъ т*хъ Даввдъ подвръ малЕО в| уйгр*лъ, Монсея го убили, като дьржялъ Се на обсадж; а пжкь Аарона заедно съ чяда* го убилъ отъ зависть Самуилъ. П. А сичкнти лв му синове убилъ той ' 0. Дваишшта отъ т1хъ ся нзбавплв : ея ньш Владислава оттьрвалъ Самувловий сивъ Ре домвръ, а другнй, Алуз1т|ъ поб*гн»лъ самь. I тжй отъ четиримата освободители, остани живъ само Самуилъ, и ся провъзгласвдъ за гарский царь (981 л.). - 75 - САМУИЛЪ. П. Какво достоза^Ьл-Ьжително направилъ Са- [уйлъ когато ся въцарплъ? 0. Пр^несълъ сн столнцлтж отъ Пр-Ьславъ 1Ъ Охрпдж, и таиь много-плти ся отличнль съ юначеството си п военния сн духъ. Пов-Ьлъ сн войсвитм нзъ Импер1ятж, та опустошплъ Тра- кия, Маьедон1я, ТессаЛ1Я н Морея, гдЬто завла- д^Ьлъ градовети, Ларисса и Сересъ. Отъ тамь лтишьлъ ср-Ьщу Грьцнтн, что бмли обсадили ве- |Тр1яднцж (Соф1я). та гм разбвлъ, и погнжлъ [ератора Василя, коНто едва сварнлъ да ся [е въ Пловдипъ. Лосл-Ь отпи!Ьлъ та покорилъ 'нъ, и отъ тамг. С1Г угграввлъ за Морж, гд*то "'срмопиль го нападвжлъ нощемъ Гръцкия вой- да Уранъ, та му разбнлъ воНскжтж като спяла, Н него самаго ранилъ, та едва тполучилъ да воб*- 1не заедно съ сина сн Радомира прЬзъ горитм, н да сн дойджтъ въ Българ1а (686 л.)- д1 , П. Каж-Ьте сега нашити осв^нь разбиван1ето, что ниъ нанесли Грьцвти, другж загуба не еж Л» истърп'Ьлн ? 0. Т* нмъ отв-Ьлн п града Драче (Дурацо), кцбто по напр-Ьдъ Самуилъ бмлъ зелъ пакъ отъ тяхъ, и го бмлъ оставнлъ зетю си Асоту, да го управлява. П. :\ми зеть му, не ли можялъ да го за- пази? 0. Той бнлъ Грььъ пл1)ненъ, н сннъ на н'Ь- кой св Грьцкж воНводж, ногото нашити ао на- пр'1ЬАЪ бмлн пл'Бннл11. и ви-ксто да го заиазп, нмъ го пр-Ьдалъ още гаагачькъ. па сп зелъ ! поб^гнллъ въ Царн-1радъ. гд-Ьто ИмнераторьтЗ го на гради лъ за товасъчшп. Магистратъ. П. Амн слФдъ това раабь1ван1е Самуилово, I какво посд-Ьдувало въ 11ългар1л? 0. ГрьцкнЙ Императоръ Василь ся р15Ш[Мъ вече да я покори подъ властьтд. сн, та ся зало- вилъ у 24 годишнж войнл. }Ь. ЛЬрВЖТД! годпн* (999 л.) самъ слязълъ въ Пловдпвъ. гд-Ьто оста- вилъ В0ЙВ0ДЯ.ТЖ сп Тодорпка да го пази, а той ся вьрнжлъ. Въ (ЮООл.) пратплъ му на по- мощь и военачялнйка сп КсиФа. та приз-Ь.тп градо- ветм Пр-Ьславъ и Прпсковъ. Въ (1001 л.) пмъ отпшьль пакъ самъ па помощь. та завлад-бли Сересъ, Водинъ, и много м-Ьста пъ Тессал1я. что понапр^дъ нашити пиъ били отп-Ьлн, п ся вьрнжлъ пакъ въ Царн-градъ, отъ гд1>то въ ( 1002) пакг пзл^зълЪ; та за 8 м-Ьсяца зелъ и Впдинъ, отъ гд*то плкъ ся упжтилъ за Солупъ. П. Ами когато Грьг1нт1Г завладявали. пашп'а какво еж иравилЕ? 0. РаиепиН Самуилъ, като оздрав-Ьлъ уд рилъ на Едрене, та го ил-Ьннлъ, а поел* трь| гнмлъ за Скоп1е, гд-Ьто ся трупали и Грьцв!! Тамь при р. А1!с1я (Вардарь) той са ср-ки съ т^Ьхъ, конто пр-Ьгазнлп р1>кжтж, и го накареС; да б-Ьга ; отъ таиь нападижлъ иа Скоп1е, еоЙ- ся управлявжлъ отъ Петрова синъ. Романа, манъ прЯдалъ града Ияператору, п гой го наг] дилъ съ чпнъ Патрнц"|Й. Поел* Грьцпти си 1)1 къмъ укрЪпен!» градъ Перннкъ, който си заIта;^^[ал■!' отг олавпия Б1.лгарски1! воНводл Кракра. Тука Василь !1спотру1и11Л'Ь гд-Ь да си е УОйск;к за да гг» прнзЬме, иъ несполучшъ, и ся вьрнжлъ назйдь 1гь Царо-градъ. (1002 л.) и отъ тамь пращадъ сНка годинж новм войски да биятъ Бл'|гар1я. какзото да я направи слаба, и да можи лесно да я завлад-Бе когато я нагази още еднжжь. П. Ами иатити. иакъ с;к ся пранили въ това толко 'гясто нападайте на Грьцитн V 0. Самуйлъ накаралъ да оградя1ь сг окопн (хепдеци) м11стата Цнмбрй и Кле(1дх, 1ф*зъ гд*- то минували Грьцити; Тамь тоН ппставндъ н стражя. а саи'ь съ войска1'1*1 ги гтоялъ изодзади, та пазялъ. П. А сь тона ср-Ьдство можнлъ ля е да спо- лучи, :)а да ся отбрани? 0. Въ начяло много доор* сиолучилъ, нъ нсиосл^Ь пакт. го разбили : защото когато вт> 1014 л. ся иопвилъ Василг. съ войскжтж си вто- рнЙ пжть, неможялъ да нр-ймпне ; понеже който Грькъ ся показалъ на окопа, веднага падвалъотъ Българското ор,7,ж1е. Най-поел* Васнль ся отчя- ялъ и мислнль да ся вьрне, когато военачялни- кЪть му НикнФоръ КспФа открнлъ м-Ьсто за пр*- минуван1е ггр^зъ плапннж Валасвнтл (а), отъ гд*то Грьпитн нападнжлн ненадейно на Българн- тн изодзадь, на 29 Юн1я, та гм поразили и по- робилн. Тогази Васпль, когото нар-Ьклп Бълга- роктонъ бе.тгеловНчно и зн-Ьрскм нзваднлъ очи- тм на 15 хилядн душь Българу, вйто остйвилъ 'г,!!.: ''.!*Тз.:! .'■ 1:!ПЬ дВа ДЕ л!:п ;и;'- ;•..: ^ 'Ч4М»» ммк!! ма. ч. ..«- гмт-.пнгм »ше. хигато би гт яг.д^- .-ит 1К«"". ! 1а''чл;.:'^1 .а запада т ^/гьумнпА* ■!• т;, -.1 :;,\;, ^а^^ЛЮ ь 'с341йвод&т& ( ГспФи.1актг1. ,1 г :^ •тпл'^^. "'1 и*!шгор|иъ I !1.1аиимд;17п ■..^,..|-'! »:»"и..и "киа чъ БълтаяЕ «тапшлп гамь г. - я:л :.ли'\"),к. ги му разм1 нотм{?ат:11. I I.-: * пл^ • " ^и.л!. Заги.хь* оя научи гь .а : ^^.л. * "иикгъ зь ^апзръ. I ^твлал-блъ гр.иа Л-.гпо. и инли)!, малко мн II г{^^11. '3. :"ч И п.у^\\'у I ' •:1щ^)нъ: тамь гопсмншскь •'' '■•ктг!з. а ии10р&1ъ 1И'пн1м Кь.иарм *■ .X* •; Ь'1^1. ". Г|>гава 79 мвръ му ся иолллъ за мнръ, иътоЙ го нентму- шялъ, нападнллъ па Мъгленъ (а) та му срутндъ ст1Ьнь1Ш н го :)авлад-Ь,!ъ ; Изгорнлъ града Нот1н {6) и уронил, ьай-гьркия Радомпровъ съв^тннкъ, Долиц^ана Кукана, Мьгд* чюкжтд! княгиня, Елнц;й, кпязь Пет;)а ^ол1з11а и -лиото други чиновници, та ги прагилм съ войснити нмъ въ Анадоль ; И лодиръ мальо ир-ймя отъ това, АароновиЙвиукъ Йвант. Владпслнвъ убнлъ Радомира, когато билъ на ловъ (1015 л.) н ся оъцаридъ па м15сто иего. ИВАНЪ ВЛАДИСЛАВЪ. П. Какво направилъ тоя иарь, когато вълл-й- зълъ на пр-Ьстола. 0. Понеже царството било вече на изгуб- вайте, той пнсалъ на Васпля, та му Базалъ, че ще го припознава за Господарь, само да го о- ., стави да царува. р ' П. Ами Васнль да ли го е послушялъ? [г 0. Послутялъ го, и си дрьппжлъ воНскити изъ Б1.лгар1я, 1.ато подтвьрдпли това и си писма; нъ посл^Ь, когато внд-Ьлъ че Иваиъ ся готвялъ ;« за бой, разбралъ, че го излъгалъ, та ся раз- .1 сьрдилъ и ударилъ пакъ на България, гд^то о- пустошилъ много м-Ьста, и изболъ очити на плЬ- N ненити ; отъ тамь отишьлъ та завладЬлъ Скоп|е, I и посд-Ь пр*мннйлъ въ Пелагошя (а), гд^то ос- I тавилъ н*колппна отъ войскити си да я пл*- нять, ц самъ потеглилъ за Охридж ; нъ цопежн Българский войвода му разбплъ поЦскитн Пелагон1я, той ся вьрн»л'ь да го гони. н огяшьлть въ Солунъ, а оттамь въ Масинополь, (б) отъ гд-Ьто сн пратллъ пълководцнтн. Давида Ар^анв- ти, та пр-Ьз^лъ Термицж (в) около Струмиц*, КсиФа — за Тр1адицж та завлад-Ълт» спчкото поле, и усвоили града БоНопъ (г) рд*то на 1016 л.) иу отишьлъ на помощь Васнль сами- чькъ, та нападнжли на твьрдинятл Перннкъ (дУ която обсаждали ц*ли три несяци, и като не- могли да я зеи&ть, Василь ся вьрнлиъ пакъ на* задь да пр'ЬзииуБать. П. А когато ся изминала зимата какво пО' с*лдувало ? 0. Щоиъ ся нспрол-Ьтило (1017 л.) ^аси. нагънАлъ пакъ въ Българ!», та завлад'Ьлъ вр'Ьпо- стьтл Лжгъ (е), и пл^нилъ Пелагомя, на коят(й плячкить! разд^лилъ съ Руссьгги, които му доха^ ждали на помощь. Оттамь пйкъ трьпшлъ, за КГ стор1я, нъ несполучнлъ да я првземе. П. Ами между тия уси'Ьхи, что направидЕГ Грьцнтп, да завлад'Ьватц Владиславъ какво правнлъ ? 0. Той поканилъ ПеченЬгити на иомощь, му ся об'Ьщалн; тжй и иоввода Кракра ся при-. готвшъ за бой; нъ Грьцнтн научили това, П8^ ся дрьпижли н т*, да ся приготвять подобр*, Й,; сполучили да отвьрнжть Пачен*гнть1, да не до- хаждать Владиславу на помощь. Тогава ся вьр- 1тЛ1 павъ въ Българ1Я, пр1>з11Л1 укрепения градъ -81- С*нин» (а); нвпаднкли на Владислава, та му раз- били войскж-т», н ся вьрнжли въ Цари-градъ съ много грабежь. П. Ами съ това заврьщаше на Грьцп-ти, не лн ся е прекратила вече войнж-т» ? 0. Н* ; защото щомь заминхлъ Василь, Вла- диславъ паиадпждъ на Грьци-ти, та пр^з^лъ Дра- ч-Ь, който му стан&лъ много скжпъ, защото ра- ненъ злЪ въ това сражеше, паднждъ та з^р:Ьлъ (1018 л.) П. Ами като умр*лъ Владиславъ какво ста- нало ? 0. Василь съ войски-ть1 . си налулъ веднага пакъ въ Българ1я, гд-Ьто останжлий безъ главя народъ ся пр*давалъ неволно на непр1ятелй, кой- то цълн 19 години не го бмлъ оставилъ на мпра ; Не поб^деннй до сега управляванъ отъ Кракра градъ Иерникъ ся пр-йдалъ и той, а като него о- ще и 55 други градища, а най-посл* и — Пе- лагон1Я (а), Моравище (в), Липена (б) и Стру- мица нсиаднжлп въ грьцкм ржц*. Забележка. Инко» си назвать, че когато отивааъ Ва- С1иь за Струмнц», Бъ.1гарс1Ш11 Лрхиеиископъ Давмдъ ну ^8^ъ 1шс)ю отъ Дариця Мар1я, Владисдавовици, коато му ся обещавала съ него да му прфдаде Българ1я съ ника- кви услчш. Както и да е сега вече Българско-тп цар- стБВО падиало. П. Ами иодпръ т'Ьзи завлад'Ьшя какво оо- сд*дувало ? (а) Область пн СФверъ въ Македон'ш, сега окою Битоля. 11 82 0. Василь все слЪдувалъ да завладява. гд*то най-поел* вл^зълъ н въ сто.нщж-тж Охри- дж много свободно. Тамь той обралъ снчкн съкро- вища, драгоцФнности и вЬнцнтн па българскити цар1е; пр!ялъ съ честь овдовйлд-тж царицж съ шестьт* нейни дъщери н роднини, а тримата (I синове поб*гнжли въ планннж Тморъ (а). Тай отъ българскмти големци : Богданъ, Мнробнчь, Несторнца, Зарица и Доброславъ припознала Ва- снля за Господарь, та ги оставплъ пакъ на слу жбити нмъ н синовети имъ; само НиколченИбасъ останжлн съ войскити сн п ся непрЪдалн, нъ н- скала още да сн запазвать отечеството. Васнль обаче пратплъ войска да ги гонять н* само т*хъ, нъ и тримата Владнславови синове, отъ конто по голФмиЙ 1Тр'Ьс!амъ ся пр'Ьдалъ, та го улови.ш, а спротн него ся прЪдалп н другмтп му брат1я; поднръ малко вр-Ьмя улпвнлн и Ннколчя, а Ибасъ все обикалялъ по гори ги, гдФто Васнль отишьдъ самъ да го гонн и нр-йминува съ добро, че ще го направи ушь ПатрицШ ; нъ той го неслушллъ нн- какъ, до когато най-поел-Ь ОхрндскиЙ управител. Евстатгй, когото Васнль наговорнлъ, го уловилъ, защото той слпзалъ П])и него по някога като при Българннъ братъ, и го пр*далъ на хората си, конто го вързали, н го заЕ1;лп тайно отъ войскж- цв му при Василя, който накаралъ да му изва- дать очнти, и го ударнлъ на тяжкн мжки за при- м-Ьръ на другити отечестволюбиви Българи. И ето тжН въ (1019 л.) Василь пр^зЪлъ България Воято отстанжла подъ властьтд му до (1040 л.), и негли бь1 могла да ся освободи по рано, ако Ва- силь не бь1лъ поставилъ толко войски да я пазять. ^Н П0ВДИГАН1ЕТ0 НА БЪЛГАРШ. ^^Ш П. у Бакво положен1е остан&ла Българк, ^1[ато сн изгубила свободьтж ? 0. Тя ся управлявала отъ грьцки князове, [ оуъ БОИ лрьвъ бмлъ Константинъ Дюгенъ; и по с^плищата, законити, и висадищата са вмькиклъ грьцкий язикъ, ь-ойто непр1*ло само Духовенство- то, н сн остапжло да ся моли Богу на своя я- змкъ, за по скорошнето си избавление отъ гръц- кото иго. П. Аап! Т1Я грьцки властптели, какъ еж ся владалн съ народа? 0. Наложили му много по тяжки данъци отъ тмя, които плащалъ когато билъ свободенъ. Бъл- гарвнътъ бнлъ прпнуденъ да илаща съ пари за си'1бл;та; си ДВИЖИМА п недвижиАШ СТОКА, а на паръ волове по крннж жито, и ведро вино, еоито ако н1;малъ, зимали му злато, ако ли нЪмалъ и него, то му продавали воловнтм п добитъка, и съ това нам-Ьсто да го огн-Ьтять, както си мислили Грьцити, та да го владФять в^Ьчно, то го смиели- ли по-скпрп за нзгубенжтж му свобода, и го на- сьрдчпли да си я пожелае пакъ, н да скочи по ско- ро ср^ту посноснатж за нег(1 вшсть на пюгкдн- тн тнрань!. п да ся освободи изпово. - 84 П. Амн вой га накаралъ наЦ-напр-З^дъ да побунять? 0. Салувловнв внукъ, на Радомира С1 му, Петъръ П Долянъ, когото Грьцити, кога* пд-^падп Мьгленъ, бмлн отвели въ Царн-гра, робъ, ц посд'^ сполучолъ да побегне и да дой^ да сн избави отечеството, гд-Вто, чтомь стжпи. повелъ отъ с*кй странж и градъ, пр*зъ гд*' помяи&лъ поднрЪ си наострения народъ който поср*щалъ съ гол*м» славж, н ламтялъ на Т1 бь1 тумби подцръ него, до-гд*то ся натруш доволно души за свобод&тж на своето отечеств( П. А когато ся поднгижлъ вече народъ*; какво посл-Ьдувало? 0. Петъръ го пов-Ьлъ изъ градищата, ка' начнклн отъ Струмнцж, и «зсЬкли Грьцкмтм у- правители, копто за да пъзвь]шл,гь народа нам'Ьрен1ето му, хванжлп да го льжять, че Петр^ гм ужь бнлъ нзлъгалъ, че бьмъ отъ царскж ло- зж; нъ това нищо имъ непомс гнжло, защого Бъд- гаринътъ билъ р-Ьшенъ вече да трепи Грьци. А_ когато вече бунтътъ са рас простра ни Л!» вредомъ, 1с:^ усп*лъ отъ Струмиц» до Охрндж, то Българитнг:^ сп провъзгласили за царьПстра (1040 л.) ПЕТРЪРЪ II ДОЛЯНЪ. П. Какво направилъ Петъръ, когато възл*- зълъ вече на Българския ирЬстолъ? ПЕРЮДЪ ЧЕТВЬРТМЙ. ,^^^^ Отъ освобождешето на Българгядо пр^зийайЙ-'^ то й огь Турцитн (1190 — 1481 л.): ' Въ тоя пер10дъ ще видинъ, че падналото Българ- ско царство си подновява иакъ чюдесно, и че достига до прфянят;» сп слав»^ II ла ся равии съ 1шй силшти Ев- ропеПскь! Дьржнви. Кпчшянтна му са развива още ло- >убаво, и паридт-тъ ся просвещава, догд*то е живвлт. ; Въ съг.1ас1е; чъ чтомъ исчезнкло съг.1ас1Сто, царството ^|ач^^!й^а да ос^ибва ааиъ, догдето иаа-посл> раздорши го 1юд|Iес^н на Осма иск ь|ти Судталн, цодъ вдастьта на кои- то, Бъдгарск'1ятъ пародъ дтсь живье и доОруьа. ..бЪЗбБНОВЛЕНШТО НА БЪЛГАРШ. П. Кое подало причшш, да ся възобловн Българското царство пакъ? 0. Беззаконното ошЬтеше иа Грьцити вър- ху Българското Духовенство, кое т11 искали да поЕорятъ подъ властьтл си, както имъ бмлн по- ;; Еорилп п политическото ирав-иеше; За това т* начнжли да нарушяв&ть основаижтж Българска още отъ Бориса пезависиаш 1ерархия, и най-на- вр^дъ ся заловили да истребять Българския я- знкъ отъ ЦьркЕнть!, а восл-Ь да гонять книжни- н*тж н нейиьггн защитници, та на Бъдгарити , тогава доиъчн-Ьло най-много, чтото немогли вече да тьрпять несь10сн.ътл Грьцкл власть вьрху сн, нъ ся р-Ьшили по Бож1е вдъхновеше да ся осво- бодять отъ нея. 12 жпв'Ъе! Дол1янъ е наш111 царь:" в Долянъ останжлъ царь, а Тихомггра убгив. П. Подиръ това всеобщо избирайте, 1 направплъ Доланъ ? 0. Той си събралъ снчвжта войсбж, п гна1ъ камъто Солунъ, гд-Ьто бмлъ сл^Ьзълъ ГрьцкиН Императоръ Михаилъ IV ПаФла който, като яаблпжплп Българата. поб-Бгналп страхъ въ Царя-градъ, в се оставплъ сък щето н драгогсЬннити н^ща на Мнханла И (брата на осл-Ьпения Ивана Нбаса.) който му в*ренъ п възведенъ на чвнъ. за да му гн 31 отподпр^ : нъ той като родолюбивъ Бълга га з*лъ паедво съ Катонита. н ги занесъл: ляну, който ги пр1ялъ благодарно, а него п внлъ управитель на войсклтж сп въ Солун! П. А сл*дъ това Долянъ кад* огпшьдт 0. Понапр-Ьдъ пратплъ въ Епнръ во1 Каткана, та пр'Ьз15лъ Дерахиумъ, а въ Аха Аптома, та разби-тъ тамошпжтк грьцкл во оккъ той поел* сямъ пр*мпньлъ та завл друти агЬста. Тогава ся поднги&лц Българ] въ Ннкополь, та ся освободил», п го пр-Ьпо31 сьщеги станлло н по други и^та, коаго е првсъедвнвдп съ нововъзраждаемото бълг царство. II ткй Българ1я малко по малко н ла да са усвлва, тгото твьрд* скоро мохя постагне първото си могъщество, ако вътр песъглас1я не би а предали пзново непр1а П. А какви несъглас1а сл бнлн тиа, какво ек провал-Ьага ? - 87 ^ ). ВладиславовиН братъ Алуз1янъ, вторий Аароновъ синъ поб15гнжлъ отъ Цари-градъ, та дошьлъ прн Доляна, който го пр1'Ьлъ добр*. н го поставилъ прьвъ по себе вт. царството сн. По- днръ малко вр^Ьмя го пратплъ съ 40 хиляди душь войскж въ Солунъ, ср^Ьщу Императора, коЙтобилъ сл^зъдъ да нападне Б'ьлгар1я. Тамь пр-йд» да ся ударять, Грьцпти го нападнклн пощемъ, та из- били а изловили около 15 хиляди душь отъ войска^- тж му, II Алу;лянъ съ останжлжтх ся вьрнллъ много посраменъ при Доляна ; иъ отъ день ка день обеспокоявапъ отъ тоя толко гол-Ьмъ за не- го срамъ, намислплъ да свали Доляна отъ пре- стола, и да ся вънари той, та давно ся покаже по достоенъ ир-Ьдъ народа когото уб-Ьждавалъ и са трудялъ да 1му доказва, че ималъ по гол'6мото право да царува той, както сполучи лъ най поел* да уб^ди еднж часть отъ него й да си състави парт1я. П. А отъ тия парт1н, какво ся породило ? 0. Отъ непр1зстаннь1ти имъ распри, кой да царува? паН-посл* Алуз1япъ сполучилъ да ослепи Доляна, като го понпкалъ ушь на гости, и тогазп сн заловили на по-гол*мн пр15ппрни, раз- дори, и несъглас1я, които подали иричинж на Грь- цити да пападижть пакъ на Българ1я. П. Тогава какъ ги пвср'Ьп1и;клп нашнти? 0. Недостойний и перястиЙ Алуз1янъ имъ ся пр^далъ тогава заедно съ привьржепцнтм си; н осл^пения Доляна уловили и го отвели робъ, а Грьцнтн навлезли тогава въ остандлжтж безъ главх Българ1я, что вредомъ сл деряла отъ раз- двоенитм духове, п разбили ЙТихаилъ-Ибасовл- тж воНскж, п като-речи покорили ц^ло царство. Тогава Императоръгь сн поставилъ въ него сво- ть1 управители, па ся вьрн&лъ въ Цари-градъ съ много роби, между конто били, Долянъ, н Ибасъ (1041 л.). д. ,\мп подиръ това Вългар1л какво станжла?' 0. Тя останала въ подданнчеството на Грь- цнти, конто си поставили князовети : НикмФора, Гарантнна, Дои1яна, Доласена, ИпкиФора а Брг ена за управители, врьхъ които. Българнтн, като ненаученн, да пмъ ся нокорявать, ся поднгалн мно го пжтп, II въ 1071 л. сполучилн да отнемдть н*кон м*ста, н да си иоставять за царь Бодина, сина на българския уиравитель Михаила. П. Какво паправнлъ Бодинъ, като го про- възгласили за парь? 0. Той събралъ войскж, и ся билъ доволно вр-Ьмя съ Грьпити. които най-поел* при Ташуиъ го разбили и уловили заедно съ голЪ.мцити му, та го заточнли въ Лнт1охня, а Българитн пмъ останжли подданницп пакъ до 1186 д. когато ся' захванклп пакъ да ся освободцавать, догд-Ьто до- стигнали цзново до първата сн слава, както ще внднмъ въ сл^Ьдующия пер1одъ на Българската Истор1я. - 89"- ПЕРЮДЪ ЧЕТВЬРТМЙ. освобождението на Бъ,!гар1Я до пр*зи11о;'н1е-" р, то й огь Турцвтм {1190 — 1481 л.). ' \ъ тоя пер10дъ ще видииъ, че падналото Българ- ски^ царство с)] пмднивява цаиъ чюдесао, и че достига до 11р'бЖ11Ятк си славя, ида си равий съ най сиднить) Ев- ,< ропейскь! Дьржяви. Книжнината му са ра:;вь1ва ище по- . хубяло. и наридътъ сп просвещава, догдето е живЬдъ ■ въ (гьг,1ас1е; нъ чтсяг исчезнйло съгдас1сто, царството' аача&ю да осдабаа оакъ, догд*то няй-посд* раздорнти го ■юдпесл! па Осма побити Султани, подъ вдастьта па коя- то. Българск1итъ пародъ дн'1>сь живЬе и добруьа. В^ЬЗОБрОВ^^НШТО НА БЪ./1ГАР1Я. ГТ, Еоб, подадо причина;, да си възобнови Бъ.1гарското 'ца'рство пакъ? 0. Беззаконното огиЬтеше на Грьцити вьрг I ху Българското Духовенство, кое т* искали дА1 покорятъ подъ вЛастьтж сн, както нмъ бнлн по- I Еорнлн н политпческото правлеше; За това ■ т1; начнжлп да нарушявйТ!. основанлтл Българскл ] още отт. Бориса независилж 1е1)архия, н най-на-1,1 пр-Ьдъ ся зало1!н.1н да нстребать Българския я- змБЪ отъ Цьр1шь1гь), 9 посл'1^ да гонять книшни- н&тх н нейпмгь! защитници, та на Българитн тогава домъчн-Ьло най-много, чтото немогли вече да тьрпять песносньтл Грьцка власть вьрху св, нъ са р-Ьшнли по Боше вдъхновеше да ся осво- бодать отъ нея. 12 Ш-Ж^ш I кш^са 1«п ■ родг ■ ■•си XI, еъ 8Я- ■ъзобаов1е кж^ти.! 11 ■■ропо- Лс4в1: Гасюл же би- ка къ>став««1т» скнвтъръ 1 1Ьтрап Ивавъ ? п Босите запов^дь, Бр!тя, АсЬна •Тк {^каировото плЬиа, I вохвовеше, за- ж% Тьркж ввлЕЕОЛ'Ьоевъ Хрш» в Св1 Двопра, сМто нав-посл-Ь са н алрятп, й 1раб&ю вече п са освата. П. Аля кагь го освслиа? 0, Когато да стане т«а обрадъ, Патрвкътъ почнкалъ сичкити Бъларсаи епнсаогш, в иного на- |н»д'й, па сл*дг обряда ва осв*щеа1его, той назадъ шроду, че Богъ чу поветгь чр^зъ Св Двмвтра -иил^ ю а:, •Х-.-и. »/^:.'' '-' ■ '^' '-'' •- :55— ^ г Д| вг1т№ Ас№я за царь ; За то з^гь в^нецъ н ■ багряниц&, та го в'Ьнчялъ, и веднага зарадова- внй огь това народъ на<шалъ, да вика ведегда- оно: " Ла жнв^е АсФнь царь ааивогая д^та! Ас1ню царю Бъдгарскоиу иногаа д4та!нИвану БдаженнЪйшему Патрн- 1у Тьрмовскому н всея Бъдгар1в на «ногая Д'ЬтаМ! И подирь това ся расчюло вредоиъ по народа взг Българгя, васво Богъ вече нсБадъ невното освобохден1е, та са распа- лця духоветн, заловила ся всв за ор&х1е, в въз- сташето са появило, аато подало прьвъ пршд^ръ за това Търново. АСФНЬ I. П. А вато ся въцарнлъ АсЪнь, Еавво по- м^кдувало ? 0. Чтоиь ся въцарилъ тоВ (1186 л.) съ- брало ся доволно воВсЕ» подъ народния пр'Ьпо- рецъ, и АсЬнь я повелъ заедно съ брата сн Пе- тра ср%щу непргятеля, па ся заловили на кърва- ви борбм за свобод&т& на своето нало отечество. П. Гд4 на8-напр4дъ са сбили тия освобо- дители? 0. Въ самото си отечество, за да взгонать нзъ него Грьцптм, и да го освободять отъ т*хъ а посл4 нагънели въ Тракия, та я опустошили, иогато!^ Иивераторъ Исааяъ излФзълъ на ср'Ьпш Н1гь,та ш накарадъ да ся вьрнжть пакъ въ Бъдгар^я, п (гг* таль пр^мнн&лп въ Влашко. П. А защо ся пр'1зштжлн въ Влашко ? 0. За да ся прнготвятъ тамь, и усилять още по-добр*, като пр11бр11.ш при воНскцти сп а отъ Власити, та че поел* преминали павъ въ Бм- гар1я отъ гд-Ьто нападнали нечяшшо на Грьцптн, воито сп мьтслилн вече, че ш разСилн и свшрилн, та разбили еднм часть отъ нспратенлт-ь на срЪг щк нмъ Исааков.'^ воЦскл;, н другд;т& накарал да б15га; нъ ир-йзъ пролЬтьгл'. (1188) Исаашъ дошьлъ на ер1ицА имъ самъ, та ударилъ укр** пення градъ Любицъ (а), и подиръ три 1111|Сдчнх напраздно обсада, АсЬнь го накаралъ да ся вьр- не въ Царнградъ, гд-Ьто кито отпвалъ, Българити го васкзкали нзъ илнсуритм • на Старж-Планин», та му убили во)1скй;т&, и той едва сварилъ да^ пои'11гне. . , ц П. Ами поднрь това рдз'^[шаше'на {^рьр^!;^ какво посл1)Дувало ? , . 0. Българнтн пмъ Прибрали сичкото рогатство; изловили много роби, п ся заключило мн])ъ, но услог^ в1ята на конто АсЬньтрябупало да прати въ Цари^. градъ залогъ паН-малкьш с,н братъ Ивана, ижкъ Грь-^, пити дп ярчнозпаять незавпсниостьтх на нрво- възроденото Българско царство, което тогава, с^ простирало по ц1>лх Българ1я, въ Влашко, за то, е» нмалн н Власм войнин". П. Колко вр15ме Т1)аял'11 тоя миръ, и съ ка^ вво ся заинмавалъ Ас4нь, ' пр*зъ ,xова^ - 93 - 0, Той траядъ ц-Ьлн четнрн години, ипр^Ьзъ 'л1къ АсЬнь ся занимавалъ съ вътрешний урядъ на своето царство : ПрФзъ това вр-Ьмя той си ^строилъ правле1пето въ слщнн порвдъв-ь, какъвь- ;<^. имало на славното Симеоново врЬмя; Насьрд- ^ъ Тьрновсьна Патрнкъ ТеоФилакта, да ся ста- рае за развит1ето на книжпннжтж, на воЯ обра- ботателнтн ие Стли помалко отъ тмя па Симео- новото вр-Ьмя. Ло-знаменити отъ тогашннтм Бъл- гарски спнсатели, что с& ся издирила до сега билв: Латрикъ ТеоФнлавтъ който напнсалъ разни съчвиен1я върху Латвннти, п жит]ето на Тиве- рюподскитм мьченпци; Поел* него Тьрновский Патрикъ Евтвиъ който напвсалъ жит1ето на Св. Пятик, в други нного, на конто имената нб ня с& още открити.— Въздягнжлъ много цьрквн, у- чн^ш1ца и монастирн н* само въ своето царство, нъ и въ Св. Горл , гд*то зам-Ьнйлъ Гръцкия я- змБъ при Богослужен1ето съ К^ьлгарския ; уза- конилъ да ся дава нзъ царскнти съкровища на б1^двути мндостмня ; ~ Пр*обьрнжлъ Ьласитн от*?. Католици- -на православни, н йнъвъвелъ пр1н. Богослужен1е Българския язикъ нам*Ьто 'Латнн- сць|1|, и други много такви ол»чтей!я ввелъ пв своятд^ дьржясж до 1192 л. когато ся развалял^'" СБ.4Ючеш>1Й мпръ съ Гръцнти. ' П. Амн тоя мвръ защр ся разв^вдъ 7&в скоро ? . . 1И 0, Защото Българити немоглн да ся стьр- навл^зжть въ Импер1ятж, за да я о- 9в - преставали да си зломислять на отечеството, ср^щу кое ть1я нехранн-Майковци били приготвили даже и ]дружин» да го нададиать. Д. А какъ -СЯ е избавилъ царь Иванъ отъ тия беспокойств1я ? ,, .,, ' 0. Зй '^а ол избави рт-ь крьстоаосцнти, той нам/)1|(^.лъ да са спр1ятели съ Пап& ИнонентияШ,' коВ^. тогава билъ душя п-Ьсаиона религиозни-' ти, цъ.та ва политпческити работи въ Евро- пА, та .ну аратвлъ' въ 1203 л. послаивииъ, й го взнгралъ като му казалъ: неужь желалъ да ста- н»ть Българитп Унгяти, та Папата ся бдагода- рилъ много, обикн,%лъ Българитц толко, чтото ги мислядъ вече готови да ей покатоличять; н*- що, 'за кое Римската цьрвва са. е мячяла ои4е отъ ког^т<) ал ,0* 1йкрЬСтили, както и до днесь ся мжчи, безъ да зИае колко я мразять Българнтн, и гл^/Ц1Т1,, |)а нея^катв на Еретикъ. 11,, Ами еащо Иванъ ае е заплашвлъ оъ ^ ря^ж1ето' си тия Католици, а е прибйгнхлъ - измама и. идтрооть ■!. 0. З^ВД^^то ако йе направалъ тлй, царствот© му било въ опасность да ся затрие, както ся изгубило ;!! Визаттнекото, като ся 011р*.!и Грь- цити на Фрепцити кръстоносци, които ги напад- нали тог?1ва, та завлад*ли Царн-градъ, и сп по- ставили 'тадь аа царь Балдупна, (1024 л ) кому- то поел* Царь Ивавъ. пратилъ послаинивъ, да |су чест^^т;! , царство, ' й Д» ••}; , поврося ир1атв1- СТВОТО. „,,.,|,,1П1 «.(ИТМ: „„и ,И1.а.!''!1 '" 11ТИ>101 "' '" , 1„ и .ги№1"" ' и1Тв1* итпч" шм!! - ®9 -и П. Ат Царь №ааъ,. вацъ ^,щ иабавям»,' отъ цареубШцвтм, които го застраийвалн тол1(о? 0. Иванка, който естсстественно Онлъ лошъ чехЬкъ, пр^ди да сн нападне на отечеството, го у- ловили за лошев1шь1ть1 му Грьцнти^цго хвърлил? 'въ тьмтщк, гд-Ьто умр4лъ отъ мжкн; П^К'^ брата му Митра, който ходпчъ въ Росс1я за домощц когато ся вьрнллъ съ Русснти, та нападналъ на отечеството сн, Царь Иванъ изл^зълъ^та го у- ЛОВЯЛЪ Н убиЛЪ, Н РуСЬГГН му НЗГОНЩДЪ, 1Н-1^ ся йзбавнлъ ОТЪ своити неприятели, . :;г П. Кажете сега пжкъ, какъ пр^^хъ Ба^ду- инъ Българския посланникъ, что отии(ьлъ''Да »му честити ? " 0. Той го пр1*лъ много горделиво, в иу казалъ съ пр']^зр']^Н1е, че БългарскиЙ царь не тря- бувало да му праща посл&яппкъ, нъ самъ! 1рят. бувалО да иде да му чес1 итн н да |1су ся покори като на ФренскнН Императоръ; цъ тия ну гордь! душ>1 го накарали, да си и^губц скоро Рхввота, 11 новосъставеното Френско царство да пострада зл* ртъ Българското оржжш^ защо- то Иваница си равлютилъ, 1^ си събралъ воЛскн- тн, я нзл-Ьзълъ да го б1в. ' , . к |П. Ами гд'Ь ся сбиЛя най напр'^'^, ,. щ коД спечялилъ поб^ддтл ? > - ' ' ' ' 0. Двамата непр1ятели ся ср-Ьшнжлн кад* Едрене, и ся ударили толко распалено, чтото поднрь едпо страшно кръвопролитие Българското ор&Ж1е въстъвжествувало : Бъларнтн разбили ^^Фре1 100 - 1НЦВТН, ил-Ъавлъ мнозина отъ гЬхъ робн, же и саиия йиъ царь Балдунна, когото Иваннца наваралъ да обков&ть въ хел'Ьза, в да го отвед&ть въ| Търново, гд-Ьто гО запрали въ тьмница (1025 л. Апрл. З-мй; пхкъ тоЙ потегдидъ, та прпз'Ьлъ Шовднвъ, Сересъ и Верея, конто, вато оставилъ еднд чясть отъ воНскити сн, да гн вардять, вьр- н&лъ са като поб-Ьднтсль славно въ Българ1а, гд*то догд*то*стоялъ та сн почввалъ, казали му, че Френцнтн конто разбилъ, н бон още паза^ , Царн-градъ, Родосто н Свдввр1я си избрали другь царь Ханри, който отъ страхъ да гн недовьр- шатъ Българити до сушь, пнсалъ на Западъ за , понощь,^съедиаилъ ся още и съ Грьцпти, па напади&ли, та сн отн']^ли и-ккоа отъ М'^стата, что бн1ъ завлад'Ьлъ отъ тЬхъ Иванира. П. Какво нааравилъ сега, когато чюлъ това царь Иваннца. ? 0. Той ся разсьрдилъ много, и веднага на- каралъ, да нсколять сичкитм Френцв, что били въ Търново робн, а Балдуину да отр-Ьжять гла- В&Т&, н да й земжть черепа, съ който, казвать, че пили здравица, както съ НикнФоровия; рх- , ц*ти и краката, [Че да му хвьрлять трупа въ единъ траоъ, за да го нзядлть кучетата. Подирь това ш&въ си повелъ войскити^ и нападнклъ съ ГОЛЯМА ярость, та поразидъ безлилно к Фреи- цитн, и Грьцнтм които капяли като круши отъ ор&ж1ето на разярения Българинъ, който нака- [1Ъ още да сьборять и кр'Ьпостнть1 на завла- РАмп Царь ИЬан^, какъ ся н8бавя№>\' '^цареуб1Йцить1, които го застрашавали толво? 0. Иванка, коВто естсстественно билъ лошь Ьвъ, пр^дн да си нападне на отечеството, гоу^ '• ло^лн за .юшеввнити му Грьщшциго хвьрлил9'^1^!\ тьятщл;, гд-^то умр'Ьлъ отъ мквм; П&К1> брата иу Мптра, който ходн|-ь въ Росс1я за оомощь, вогато ся вьрньлъ съ Руссити, та нападналъ на отечеството сц, Царь Иванъ изл-Ьзълъ, та го' у- ло^лъ и уби-гь, II Русьгги лу взгонялъ, и ч%й ся лзбавндъ отъ своитм непр1ятелн. и П. Каж'Ьте ■ сега п&къ, какъ цр1'Ьл!Ь':ЪлМу- янъ Българския восланннкъ, что отащьлгНда ■у честити ? ! ' 1 0. Той го пр1*лъ много гордвливр, и иу , вазалъ съ пр*зр'Ьн1е, че Бъ.*1арскмй цзрь не арЙ- ^ бз^ало да му праща посланнпкъ, нъ самъ; тря^^* бувало да иде да му честити н да , му еж покори като на ФренскиН Императоръ уЩЬ тия ну гордь! думи го накарали, да сн |щгубц , скоро живота, п новрсъставеното Френско царство да пострада зл* ртъ Българско-Го орхж!*)^ , зашо^ то Иванпца ся разлютилъ, тА си съорад;^ ро^скн- тм, и изл4зълъ да го 61©, ' , ,,,1 П. Амм гд'Ь са сбклв яаб на1[р^д1^, и «ой спечялнлъ поб^ддт» ? ■ 0. Двамата непр1ятелн ся ср*шнжлн кад* Едрепе, и ся ударили толко распалено, чтото подирь едно страшно кръвопролит1е Българското ор&ж1е въстъвжествувало : Българити разбили - 100 - Френцатв, пл±ийяа инозииа отъ т1)Хъ роби, да- же и саииа нмъ царь Балдуина, когото Иванпца накаралъ да обковАть кь хед^за^ н да го отвед&ть въ^Тьрново, гд*то гО запр-Ьливъ тьмнвцж (1025 л. Апрл. 3-и(1; пжкъ той потеглилъ, та првз'Ьд'Ь Шовдавъ, Сересъ н Вереа, конто, като оставилъ едвх часть отъ вовскити св, да ги вардять, вьр' амлъ са като поб'Ьднтель славно въ България, гд*то догд*то*стоялъ та си почпвалъ, вазалн му, че Френинтн конто разбилъ, и кон още пааалн Царя-градъ^ Родосто и Силивр1я си избрали друг* , оарь Ханрн, който отъ страхъ да гн недовьр- 1 шагь Българвти до сушц писалъ на Западъ за^, < помощь^^съединнлъ ся още н съ Грьцити, оа <\ нападв&лн, та сн отн*лн нгЬкои отъ м*стата, что билъ за8лад'Ълъ отъ гЬхъ Иванипа. Ц. Кавво ваправнлъ сега, вогато чюдъ това царь Иваннца. ? 0. Той ся разсьрднлъ много, и веднага на- каралъ- ДВ ясколять снчвити Френцв, что били 1гъ Търново робв, а Балдунну да отр*жять гла- вете, и да н земАть черепа, съ който, казвать, че пвлн здраваца. ьавто съ НнвмФоровия ; р«- 1гЬтн я кравата, ,че да му хвьрлять трупа въ ,,, единъ трапъ, за да го нзяд&ть кучетата. Подорь това ц&Бъ ся повелъ войскити. в нападн&лъ сь , , ГОЛИНА яростъ, та поразнлъ безмнлно и Френ- цвти. и Грьцвтм конто капяли като крупш отъ ор&х!ето на разярения Българннъ, който нака- ралъ («це да сьборятъ в Бр'Ьпостити на завла- [ти градове: Пловднвъ, Иракл1я (а), Траяно- поль (б), Макрумъ, Клавд1ополь (в), я други на Бонто жцтелптм изробплъ^ и ги пр^селнлъ въ ненаселенмтк сп земя Влашко. П. Лив подпрь т&я поб:Ьдж, иакво по- сд-Ьдувало ? 0. Грьцнти ся съгласили пакъ съ Френцн- ти да ся опржть Ивану, та сн поставятъ за Господарь Тодора Бранасса конто Грьцитп дали да управлява Едрене и Димотикл, что Иваннца отвшьлъ та обсаднлъ веднага. Тогава Грьцвтн, I аачвжлн. да му ся молять да ги просто, н му' ся обещавали, да му ся покорать ; нъ тоЙ ги непослушял'ь, за това поискали отъ Ханри по- иощь, коНто незабавно трьгн&лъ съ войсвити са камъ Демотикж; Иваннца обаче ся оттег- алъ вече, защото 'Годоръ Ласкарь, царьтъ Лз!атсЕЬ1ти Грьцп му аратолъ послаивнкъ да ргять съюзъ протнвъ Френцити (1207), ко- о и свьрзалн. П. Ами като свьрзалн съюза Какво станжло? 0. Иваннца сн събралъ войскитм, и ги раз- илъ на ДВ*, па пратилъ половината отъ т*хъ Царп-градъ, п съ друглтА половина самъ трьГ- [Ъ за Едреве ; нъ не сн минд1ло много, н Лас- 1Ь ся првиярйлъ съ френцити, па ся отиет- отъ съюза, н таН Иваница, комуто то- (а) Ерекли Я.1И Норитъ, градъ около ВизП1ШЯ1(б) «кова при но^ьпь! т Дпслатспь! гилцини н» К^Зааадъ Кдреие ; Боли па югь отъ Ерекли. - 102 - гава допеел главхтА на С<^1увская Ераль №1ов- Ферата, что пратената тамь Българсва войсва поб^двла. стан&лъ та отпшьдъ, за да довьрши по- напр^д-ь такоошето ЛатннсЕО врадство. какво- то да му непречн нспосгЬ, като нападне отъ таиь Царл-градъ. ] П. Кажете сега сполучн.!ъ лн е тука, какво- то сн хасля1ъ Нваннца ? 0. Той отпшьлъ. та обсадн.гь Сохунъ ; иъ за го.гЬмо Бъларско нещаст1е напрасаа болесть уморила Нвашща една нощь на л-Ьглото му, и осороталата му войска са принудила да са вьрае] въ Българ1а. "^ ЗзбФлеяБа. Л Нваницовото з^1гран'|е стаикло за чю- до пр«дъ Латннмти, както Круиовото н Симеоновото пр*дъ Грьцитн; защото като у^^р4^ъ. тб з*Л! да казвать, че уяь Св. Диянтъръ Содунский му ся явилъ на''-съв6 на б«4ъ копь, та си забалъ ко1пето въ сьрдцето му, в веднага умр*лъ тогава. , БОРИЛЪ или БОРИСЪ II. П. Кой са въцарилъ подиръ Иваница? 0. Макаръ пр*стола да са стоялъ на сж- Щ1ЛЯ синъ, Ивана АсЬня II, нъ Боридъ синътъ на Иваш1цовжт« сестра, са оженвлъ за малкятж Иваницовж сестрх, и съ помощьта на роднинмтн си сполучилъ да стане царь той (1207 л.). П. Ами какво достопрни^Ьчятелно знавте за неговото царував1е? - 10Й Крал, Кюръ-Тодоръ ; нъ поднръ Френцитн сяпо- метндли, та развалили договора, н отрядплн за ре- гентъ на царя си пм-Ьсто АсЬня П, 1ерусалим- ския Краль Ивана Бр[ена. П. Какъ постжпплъ сега АсЬнь съ Френцнтм? 0. Той инъ ся разсьрдилъ миого, гд-Ьто го и- знгралп, ц да си отмъсти. примнри.1Ъ ся съ Епнр- ския Краль, Кюръ-Тодора, и дал'ь дьщеря си за тена, на брата му Манола, па ся нагонорили да ударять задружно на Френцитн; нъ и Кюръ-То- доръ, който все му ся показвалъ склоненъ, го изигралъ отиодирц, защото кагато ся дшналъ, на- «■Ьсто да удари на Френцитн, той си обърнллъ ор&ж1ето врьхъ Българь1ть1. П. Какво направпдъ тогава АсЬиь ? 0. Той ся разлюгилъ врьхъ него много, и сп повелъ наср*щ» му войскатй, която да распаш още повече ср*щу тоя нев-Ьрнпкъ, накаралъ ги да накаплть на коп^е написания помежду нмъ до- говоръ, и тогава го ударили распаленитн, като гладни лви Българе, разбили го и му поробялн снчклтж войскж, и самаго Кюръ-Тодора, заедно съ жен» иу, и смноветн му, дьщерити му п съ снчкитн муГпо-пьрви войводи уловили, осв*нъ бра- та му Манола, който сполушлъ да побегне и да ся скрме въ Солунъ (1230 л.). П. Ами иодиръ тля по61>д», какво станкло ? 0. Изъ Нюръ-Тодоровото царство много градове ся пр-Ьдали сами и доброволно на Ас*ня, който отъ роб1ето, что заробилъ, задьржялъ само голФш1Нти, а другити отпустидъ, та ся вьрна&ля 14 - 104 - ИВАЛЪ АСЪНЪ. П П. Какво направнлъ Лс^нь, когато от&пялъ на престола ? 0. Когато сявъцарилъ (1217 л.) той, иай пьрвата'^му грижя бь1.1а да си наряди вътр*шни- ти д-Ьла ва царството, кое небрежлввий Борнлъ упраилявалъ много стбо- а посл:Ь са заловваъ пхкъ да го распространн, като ся уженвлъ по- напр-Ьдъ яа дьщерята на Маджярскиц враль, что водллъ сестрхтж на Френския царь Роберта, та ся сродвлъ п съ Френцити. П. Ами като ся сродндъ съ Френцвтн, то& поивнАлъ ли е мирно сь т-Ьхъ? 0. Ш, нъ напротивъималъвойий съ т-Ьхъ; причината аа вея било това: Царьтъ вмъ Робертъ умр1!лъ (1228 л.), и оставнлъ за наол1Ьдникъ де- вятгодншвмя сн братъ Балдунна П, който като^ не би могълъ да царува безъ Регентъ, поднръ много разискуван1Я му избрали за та1?ьвъ Ас^-' ня, като му поискали Френцити и дьщеря му Ма-^ р|я, зарадъ младмя св царь^ когато му вазалв, че* го избрали за Регентъ па царя су. П. Кажете сега еклоннлъ ли е Ас-Ьнь да на-' оравп Балдунна зятъ. п да му стане Регентъ? 0. Той, като виждалъ, че това сбл1гжяватв съ Френцити^ му подавало лесвин&т& да б1е Грьцвти, в отъ камъ Ази, н отъ камъ Европж, СБДОнвлъ и стан&ю помежду пмъ договоръ^ по който Ас^нь са обвязвалъ, да вьзвьрне на Френ- цити в земят&, 7Т0 имъ бцлъ отв'Ьлъ БпврсЕНЙ Крал, Кюръ-Тодоръ ; нъ подиръ Френцитн сяпо- метнжлн, та развалили договора, н отрядили за ре- гентъ на царя си вм-Ьсто АсЬня II, 1ерусал1ш- ския Краль Ивана Броена. П. Накъ пост&пплъ сега Ас*нь съ Френцитн? 0. Той нмт. ся разсьрдилъ много, гд^то го я- знгралп, н да сн отмъсти, приипрнлъ ся съ Еинр- скня Краль, Кюръ-Тодора, и далъ дьщеря си за хешБ па брата му Манола, оа ся наговори/» да уирять задружно па Френцпти ; нъ н Кюръ-То- доргь, който все му ся показвалъ склоненъ, го [, йзнгралъ отподнри, защого кагато ся днгнклъ, на- место да удари на Френцпти, той сн обърн;клъ' ' оржжгето врьхъ Българити. ' П. Какво направплъ тогава Ас*нь ? I 0. Той ся разлютнлъ нрькъ него много, н си , повелъ наср^Ьща му войсклтд, воято да раснали още повече ср'Ьн1у тоя нсв^рнивъ, накаралъ ги да накачнть на коп1е написания помежду ннъ до- говоръ, и тогава го ударили распаленити, като ^■■адян лви Българе, разбили го н му поробпли *2*1Чкжт& воНскж, н самаго Кюръ-Тодора, заедно *51» женж иу, и синоветн му, дьщерити му н съ "^ЧчБиги муГпо-пьрвп войводи уловили, псв^яъбра- ^^ му Манола, който сполучплъ да поб1&гне н да *^»» скрие въ Солунъ (1230 л.). П. Ами подиръ тжя поб-Ьдж, какво станз^ло ? 0. Изъ Кюръ-Тодоровото царство много ^1?адове ся предали сами н доброволно иа Ас*ня, *<йто отъ роб1ето, что заробилъ, задьржялъ само 1^01^][цвть1, а другить! отпустилъ, та са вьрн&ди 14 ■ 106 - въ доиоветь! си н го хвалнлн на свонти съотеч^ етвеввшщ. като гм принуждавали още да го ссать н да имъ стане ца])ь. Подиръ това Ас^я уларпдъ на Френцитм, та нмъ оти-Ь^ъ снчкн градове оноло Царн-градъ, че иай-посл* ся упра вадъ н камъ него ; нъ Френццтн му ся покорплв н му ся об*щало да му плащать дань, за тон той пмъ^оставидъ пакъ отяятитм градове, да < гн управлявать сами. «Тъкмо градовомт оврьсть Цар^-град* н самаго того гра^ да дьржяхк Фркзи, нъ в ти подъ р&кд царства моего повииувахя ся, понеж! вного царя неимах^ разв^Ь мене, мноя радидань свод испровошдааще. (кпига н'Ьколко рЬчи о АсФню I н I] П. Кажете сега поднръ това, кад* отишъл Ас41аь? 0. Това негово великодуш!е къмъ Фрешщ- ти, гд*то имъ отстжпидъ градовети, накарай' градовета : Дешотнка, Едрене, Волнръ) (а), С*ресъ, в Триполска Пелагонхя та му ся предали самн. Отъ тамь Ас*нь пр'Ьмн-1 Шкгь ар1>зь ц,-Ьл& Тессал1я, вл'Ьзълъ въ Бпнръ до Д|>ач*, поел* въ Албашл, та отъ гд-Ьто поми^Ц иллъ все завлад'^лъ, а посл^ мин&лъ и въ Сьр-^* 1ЙЯ, пкЬгю ир-ЬзФлъ още н-Ьколко м^ста, гд^то на- то сяо(ггавнлъ воНводити да ги управлявать, как- то билъ оставилъ зетя си Манола съ чниъ Со-; лушяал Десаотъ въ ЕпврсБото кралство, вьр-*1: ем (гь аоб^довоснх слав» въ Българ1я. - 107 ' П. Амн когато ся вьрнадъ АсЬнь въ своя- I СТОЛИЦА, каБво иаправвлъ? 0. За да ся не заГ»равятъ славнити му по- беди, той възтигнжлъ вел'«!ол*пенъ храмъ въ честь на 40 мжченнци, (който трае н до днесь пр^о- бьрн&тъ на джам1я, в»ждьБългар. Квиж,); Отпустнлъ С1П1Ш робн, само Нюръ-Тодора зае- дно съ доиочядтето му задьржялъ, н го оставнлъ да жив'Ье свободно при себе сн ; нъ подирь мал- но вр-Ьие, квгато са на)чилъ, че готвялъ съзакля- Т1е вьрху му, накаралъ та го осл'1^пили, и поел* обявнлъ накъ воЙяа; яа Френцнтн (1235—36 л.). П. А «ое подало причиня; за да имъ обяви бо&т^&В внезапно, когато бьип примирени? 0. Когато дошьлъ въ 1234 л. избраннй ре- гентъ на Балдуииа П, Иванъ Бр1енъ въ Цари- градъ, Френцити ся отказали да му плащать да- нъка, в АсБнь тогава вл'Ьзълъ въ договоръ съ А81ятсБЬ1я Грьцки царь, Иванъ Батаса, който са б1ялъ тогава съ Френцитя, та да ги нспждятъ отъ Цари-градъ ; а за да ся ояк1П1 ощо но здраво тоя договоръ, Ас*нь сн сгодилъ дьщерятА Еленж за Батасова сннъ Тодора което Френцнтн като чюля, уплашили си и писали на Западъза иомощь ; нъ Батасъ ги нр'Ьварплъ, и въ 1235 л. пр1)Ми- н&лъ та заплад!}лъ Галиполь, гд-Ьто дошьлъ н грьцкмН Па грикъ, а по-посд* — и Асйнь заедно съ царпцж Ани*, Княгиня Елепж н Тьрнонския Патрнкъ, к'1муги тогази сядало праиенъ стьпень съ^на'грь1и;ь1я. 1а направили сватблтж.^и'в'Ьнчяди . иладокенцвги двамата Патрици. Подиръ товасъ- 108 - юзгощптя уя^рвп на Френцпти, та агъ опусто- шп^и 30МЯ1&. в до[тр'&^н даже до стодш1&т&, огь ^'Ъто едва могли да ш отбдьсв&ть. П. Лив подиръ като ги отбльсн;ьдв Френца- тн, какво посл'Ьдувало ? 0. ЛсгЬнь СД прпготва.гь флот&т& (1236), та я съедвцадъ съ грьцклт*., о гдариди на Френ- цпти, и огь камъ морето: т> п тука дош- лата огь Заоадъ латпнека Флота ги отбльсаа- да. та не ноглн да зеи&тъ Царв-градъ. ако и да билн заюад^лн вече повечето отъ Френското царство. П. А че защо АсЬнь тука не е усо^Ъвахъ. когато въ другити си бнтви бигь толко напр*- двалъ? 0. Защото н^надъ о&щ&т& деггелность за ор%звхан1е-то на Царп-градъ. вакв^то имать прн завлад8вав1ето ва други м*4*та. понехе пр*д- ввхдаль. че ако с-я псп&дять Френцнтн. то ще са наагвстять Грьцитв, конто ннвга не зшслать до- брсто на Бъ.1гарити. Това му дошло на уна. и ся разд^лялъ отъ Батаса^ като ?К1ъ н дьщеря гн. да ностон малко прн него. Тогава Грьцнта са сваралп съ Българити. н договорътъ с» разва- лилъ съвгЬхь. та са дрьпн&дъ вече Ас^нь огь боа^ в са отншьлъ заедно съ дьщеря си въ ТьрБпво. П. Бакво валравнлъ с^га Ае-Ьнь. като са прнбралъ? 0. Чтомь ся научилн Френцнтн за това, пра- тшв та го молнлв. да инъ нде на нонощь, в да '^М» « епаиь Грипа, а са усжлхп п Еароп. Ае^в п> юстшгк., т еж вакеа швЯсшягл^ ■» ичГИиии уяжрше^т хеаа 1^^, овв ]пг'1 ■> Ппряп. п> вша|)ии а са в{ае васъ казшав сп^ I Екш топа асхурбеяа. я {азЛкшет ■ггь вха оц го пир» и л еж ж/яащт гъ Б«- рвса. ■ я I вран шеъ п сааа ну <1237 1.) 0- А юлрь тш с^пок ^1 Ас^оц псво 0. Той а ухеяжп веу, а Еир^Томув- вста {ьщера П|1«а&, ■ тепа* оссо6«си» а б*- 1уит> ■!>■ брт лж Машиа; клфъ тоа ■апь сш^^шмчрлгл ■ О Гуивпи. ■ п Фуо^ нжго с^и/1«1» лее 1» ■ьЕжтвимп аркти. го веостивя а ^^о. замота Па- {^■орк 1Хн1, вп> виЪп, « Б1^пр1а11 льшь, я л са огвпн. а»ора»> Хшсар- ■ хрь» Бел. п ^■■я1^» «у1т1г аукгь Би- , 1123* X). И, Кахкте соа, шао а^ажап АсЬк сь 0. То* та в(|ср1чи'ь аа Дгамв, та ажъ ца1^|» 1 ш тптьргь жзъ шита ^ . са ж^ящшл. 1 ОП пгал Бъаарсхвто и^ь^о за х^г. ^<V^Vго уарк1> (13(11.) ва(П1 са аа^пап а йшв*^асаа. С|ка ■I то* сажвъ ■^а^сИсЯ|, Бьшчр1^а1 ■еаь ва т^ ла ггба. ая «сипа. П. Тогава какво са случлло Кадонану ? 0. Чтомь са нвучвтъ то&, че РостосдавЪ; нддгь, да 10 пакахе. нааусгва^гь столвця>т& н по-. (гЬпииъ; нъ IЮСл^^довате^втЕ1 му, бовто ся рас-^ Банли ар1»дъ Ростислава. го наи'Ьр01а СБОро, н т& убиш. П. Кой ся въцарвлъ тогава подиръ Каломана? 0. Понеже убития царь иЬаалъ оасл:ЬдннЕЪ,; то народ'ьп> сн иривъзгласнлъ за царь, сестриния му мд>аь, зетя иу Мичя, ьобто управлявалъ то-1 гава градовети: Анхиалъ. Созоаоль, Агатооольд Констршцк II околностнти ниъ. мичк. П. Кога са въцарилъ Маче, н что го по- сд1здувало, като стжпилъ на яр*стола ? П. Той са въцарилъ на 1260 л. между тол1 кози тайни и незадоволнмм парт1н,, что самок] Ростиславовата войска можала да направи да мирувать ; иъ когато сн отишла тя, размирници- ти боляре, подъ начялството на Нонстантнна' Ти- хо, пр-йнуднли Мнчя да остави престола, и да поб-Ьгнс съ Ж(;н&т<к сц и Д'Ьцата сн пъ Меземоу1а, отъ гдЪто въ 1261 л. трьгнжлъ камъ столицжт» пакъ, съ над-Ьждж, ча Ростиславъ а Маджарнти ще му дойдлть 1ш помощь ; въ Тихо н тоя плть г*^; накарвлъ да ся вьрне назадь. П. Ами сл'11дъ това, какво станжло ? 0. Мвче, като ся вьрн%1ъ, отнесъаъ ся 1Я I поиощь отъ Грьцк1я царь Михаида Палеоло- н иу ся вр4вълъ да му даде гадове, Месем- 1 в Анхиядъ, ако го възвърне цавъ да стаое рь въ Търново. — Нахаидъ му са об-Ьщадъ, и "воВскити му напъднии въ обреченнити градове; нъ вм*сто да го заведжть Млчя въ Търново, т* го отведи въ зеиять, пто му отстатшдъ Циавдъ у Анадодъ прн р. Скамавдрж и стария градъ Троядк, гд*то ся пр'Ьиарадъ пос1*днвти дни като ^- простъ чед4къ. КОНСТАНТИНЪ-ТИХО. П. Кв[^ възд'Ьзъдъ на Българския пр^стодъ Пдиръ обесправдания Царь Мц'ш? 0. Остроумния а мххественниИ Вндянскь) равитсдь Константинъ Тяхо, ко1!то заназвлъ юго-п&ти пр1зд1лд-тъ1 на Българското царство Сръбския краль Мнютйна, комуто па едно- отъ ведножвти поел* стандиъ зетъ, когато са 1венялъ за Сьр6кинат& Драгушя (ИвО л.}. П. Какъ постжпалъ най-пьрв* тоя царъ, ко- гго з*аъ въ рхц* юздш* на Бъдгарспото пра- 1еше? 0. ТоВ свдшчидъ съ Грьци-тв мнръ, н да го )одтвьрди по-добрЬ_.да.1ъ ииъ за залогъ аамразешь- сн жен^ Драгушя, а ся уженнлъ за Ласкаре- ктж дъщеря ИркЕ&, Бленнмото моивче, внучето 15 на АсЬия П. И въ 1262 л ходйгь на грьцити 1 поиощь, та прзз^лъ много н'Ьста осоло Царп- градъ, вогато Палеодогъ са наирЪгвхдъ да го првз'^1:з отъ Фреасда-ть! ; нъ сл^аъ това сзоро ся пакъ рр,ак:"рг2н. П. А защо ек ся раз>шрам? 0. Понеже Миханлъ Палеодогъ, исналъ да остане само неговАтк лоз& въ иш1ер!вт&, осл'^- пвлъ шюра му, Ивана Ласкарн, закон1шя насл'Ь- дннЕЪ на пр-Ьстода, и го заточилъ; то Цгряца И- рвна за да му отмьств вм*сто брата сн, накарала Тиха да удари па инпер^Етл. П. А накво сл*дств1е нмала тая война? 0. Много сполучно, защото царь Тихо сл*дъ като опустошнлъ н завоевалъ «яого м*стй отъ Г|»цн-ть1, напогън&лъ п царя нмъ Мпхглиа, еоЙто едва сварпгь да побегне вь плапппь Гап& (а), е да си оставн тамь войСЕмти, отъ еовто Тахо ед- вхтк часть поробнлъ, а д]>}'гата са разб'&гада по п»ч!гЬра на господаря сн коЛто пьрво хукЕии-ь въ ТраЕиа, н стъ танъ кънъ морею, отъ гдЬ1-о €- два сварнть съ гохЪмъ сраиъ да охолуза за Ца~ рвградъ. Подиръ това раз^Звваше на Грьцн-ти, Тихо взбавнгь к воробеньи ИеонШсен Султагь отъ тЪхъ. (1269 л.). и воаната са ор-^Братила съ смьрть-ть на Царядх Иринх. захцсю. югато Г11р'к1а тя, Мпхавлъ ду пратихь послашптп да п> молятъ за мпръ. и да го поканятъ да земе за жен&, сестринхт* мл дьщера Мар1я, боято Мн- хшъ подрфЪ пра:1ржлъ съ г1Ш1кия ПатрвЕъ въ - и^Л "З^рново, та гь1 в-Ьнчялъ, и са пртгари^ш, като ся условило въ мира, да вьрне Михаилъ Тнху, н градовети Анхиялъ и Мезембр1я, нонто по напр'Ьдъ иу бмлъ пр4далъ Миче. П. Аин устоялъ лв си е Мнханлъ на ду- 11Х-Т& ? 0. Н4; Изначяло той вазвалъ Тнху, чежи- тели-ти на тня градове нещяли да мннатъ подъ власть-тж на Българн-тн ; поел* пжкъ му казалъ че ще му ги даде, когато му ся родн отъ Ма- р1Я смнъ; нъ н тогава като му ги недалъ, Тн- хо си събралъ воЙсбЕнти, н нагън&лъ да опу- стошява импер1а-тя. гд1;то очяБвалъ яа помощь и Татарския внянь Нога, съ богото ся билъ по- напр'Ъдъ споразум-Ьлъ, че тогава да иде да отне- ме познатити градове. П. Ами дошьлъ ли му е Нога на помощь? 0. Н-Ь; защото Михаплъ ся иаучилъ зато- ва, и да накара Нога да ся отметне отъ Тиха, вр'ЬЕълъ му са да даде за теяж. дъщеря си Ефро- снна, в ТАЙ Тихо, вато ся вид'Ьлъ, че не ще мо- же да противостои ва дв'Ь сили, прпбралъ ся назадь, нъ вато загубплъ вече еднктд сп нога. П. Кавво правнлъ Тихо тогава, вогато ос- танАлъ хромъ, сако съ едня ног& ? 0. Н»>1Ш му Мар1а го з-Ьла на ржнж, и за вси^гко всг*; замов'*дувала и сп налагала волят&, тдЙ, чтото дл;ь-е дод*-то биль още. жнвъ могла да аовели, да и'Бнч'Ьатъ на цпрството малкото й д'Ьтя"М11хй111а, протнвъ законното насл'Ьдвиче- 116 - ство на завареника й Святослава, по-гол-Ьмия ■ Тпховъ сннъ. кому-то тя, за да не й отмьсти до нявга, спо.1учила съ лукавото сн обхождан1е, да исте наВ-посл* н невиннжтж кръвь, нъ Про- вид*и1е ваЕто ще впдимъ по долу, за сичко то- ва чгодесно й отмьстиго. П. А какво било това чюдесно отмьщен!е ? 0. Помежду войводь1-ти на царството тога- ва ймаю н^коЙ си юнакъ Лаганъ. Той испьрв* би гь овчярь, в пост* станжлъ войнъ. нъ по сво ето юначество достпгнж гь до степена войвод», в Т01КО ««.гъръ, чтото^.ум'Ь1ъ дз прив!ече народа, н до ГО подагне ср^щу царя, който лм71 билъ ■зл^зъдъ вече отъ очн, едно като хромъ, а дру- го че слабостьта му бьиа отворша вече пжть на Татаритн да нападжть на царството, гд-Ь- то Лагань ги поб1;дилъ два, ^^три п&тн, и ги нзгоннлъ сьвсЬмь отъ него, н по тжя при- чина сл прославплъ още повече изъ народа и другити войводм, които ся отд-Ьляля отъ царя сн, н прибягвало при него, да го искать за царь. П. Амп да ли е можялъ тоя юнакъ най-по- ел* да достигне до тДзи честь ? 0. Царь Тпхо, като гл*далъ че, народътъ го оставилъ, рЯшплъ ся и за посл-Ьденъ пжть да запази пзвемощепжтж сп корона, та ся вачндъ на калеспнцж, п 11зл1.з1Л1> сь войскжт» си ^ср'Ьщу размнрпнцитн ;[ нъ Лагань още въ първото сбнваше му ^разбидъ войскжтд, в го - 117 - уловидъ та го заклал. ; а по-гол-Ьмата чясть отъ царството тогази му си покориш, а го провъз- глас1лн за |_царь (1277 л.)- ЛАГАНЪ. П. Остан&лъ ли е вече Лаганъ съвьршенно на пр'Ьстола? 0. Той за да би могълъ да ся утвърди по- добр* на царството, трябало да отнеме и ко- рона -тл отъ царица,|Мар1я, коя-то бша за- творена сь сина сн въ Търново; нъ Михаилъ Палеологь комуто недохаждало добр-Ь, като на- пр-Ьдновалъ Лагань, з*л1> да му прави пакость. П. А каква пакость захвапжлъ да му прави? 0. Повикагь^ изь СкамандрШсй&г& область въ Царн-градъ, Мичева^синъ^ Ивана, и го оже- ннлъ за дъщеря ся'' Иринл&, давно да привлече тжй Тьрновски-тн боляри, на кои-то казалъ, как- то в на народа, .че^нему^като на Ас*невъвнукъ н наП-блпженъ царски роднина ся падало да иа- сл'&4и пр'&стола, и т&й ся и&чилъ съ това да ги отц-Ьпи н* С1М0 отъ Лагана, а н отъ Мар1я. П. Ам1 можалъ1лн е Михаилъ съ туН да си постигне ц^льтд? 0. Той прйвд^Еъдъ нЬколцина отъ боляритн кои-то му ся обещали да му пр^даддтъ столн-п Ц&-Т&; нъ Мар1а, като узнала това, и като гл'Ь- дала благополучяи-ть) Лаганови успехи, ^ пр1^дада - 11§И- вему стодйцх-пк, и най-поел^' безъ да му отиьь слгова, че е уб1ецътъ на мжжа й, пр-Ьсрампт ся н ся венчала за него. Тогава вснчкн-ти боире к наиразпли, в з']^лв да саомагатъ Ивапу да дой- де въ Тьрново. Отъ другл страна н ^пхавлъ, като ся научвлъ за тая беззаБоння свадб», вдв- гнклъ Тат8рЬ1-ть1, И ги пратнлъ да нападн&ть Българ1Я, гд*-то Лаганъ отшпьлъ да ги отблъ- сне, п догд-Ь-то отсжтствувалъ отъ Тьрново, И- ваяъ Ас-Ьнь III п жената му Ирнпа на челото иа трьцки-ти войсви нриствгндли на 1820 л. пр-Ьзъ прол*ть-тд, н влезли тържественно въ Тьушово, Лаганъ непуснхлъ Татаритм, гд*-то и прибьр- залъ да до{1де да ги пзгонв ; нъ Грьцкята Иванова войска го прпср'Ъи1н^кла на Дунава, л го накарала да ся вкрне съ дружината сн назадъ а на Бъл- гарския пр*столъ т»гава останл^ъ чр*зъ Мнхавла Палеодога. ИВАНЪ АСЪНЬ III. П. Колко вр*мя царувадъ Иванъ АсЬньШ?' 0. Понеже тоя царь отъ едн» странж билъ слабъ и пзн-Ьженъ, пакъ ся въиарплъ въ най- несгодно н партизанско вр^мя за отт!мав1ето на помрачепжтж Ас-йиевж корона, то номожял. да цвруйа и д.сгго вр*мя, нъ скоро ■ пр1ито!ътъ прМиняЛк^' ш ^футъ неговъ сънскатеяь и гьна- (11 сл^М^Мд№^| Л'^лю (_ ■4а|.>Ь-'/..|^1', >■-: -и-..' ,_ ■...:■,! 1;.: * -' --^ ■т*19 - П. А БОЙ бтъ тоя сънаслФдниБъ, а вакъ е можя1ъ тхй безъ с>протвв1ев!е, да шу зеие пр^сто^а ? 0. Т'Ь бали н'Ьволцнна, н11 едвнъ, Н1: най-от- ^ичI1НЙ нтъ снчЕмтн бьиъ бо^арIтътъ Георшй Тертеръ. защото макаръ таНно, нъ по-снлно и по ил1дро работал'ъ да ся довопа у в^астьта п начилството, както пзЕ^.-пос.)':^ и спо^уч1I^ъ, като иу стигало умътъ, накъ по ^есно да прввл*че при себе народа съ своята храбрость н по- ролица. П. Амв до гд'Ъто нзрабств свчво това, ае» ли е поср'&шн&лъ н']ЬБаЕВв г.ротивноств ? 0. Ймператоръ Миханлъ му угадвлъ нане- рен1ето, в да го възвьрве отъ него вр'Ъкъ1ъ му ся, да го направи Де<5потъ° нъ ако си остазн жеижтд^ да ся оленн за Царь Иванов&тх се- стрж. ГеоргьШ склопвлъ веднага в вспратвлъ яе- 11,у.та си, сестрата на болярина Елтимора* Бакто и] Святослава^ Мвханлу^ който га пратилъ въ Ни- Беа, а 1(111 ся В'^нчалъ съ Мнчев&та дъщеря] ври сн':е':1То кезадоволство на народа] духовен- ството н най-сетн* на бодярпнж Едтвнора ; нъ отъ накерешето си пакъ ся неаставялЪд а все тьрсядъ сгодно вр'Ьме да оттьрве ворон^тА отъ Ас^иа. И прн си'шото св равнодушие нанъ общиги работи* когато Лаганъ разбшралъ Грьцн- ти на Дунава] и ся упранилъ вамъ Тьрпово] отъ гд-Ьто.Иванъ нсвалъ да б-Ьга] той захванладъ вече ,^^а работи авно за посхщ-авгето |1а.ц'Ьдьта са. 190 П. А какво наиравилъ ГеоргиЙ тогава ? 0. Събралъ доволно войска, и а настааилъ ' на Тьрновскь1ть1 клисури, отъ гдЪто щялъ да ■ине Лаганъ, та ту кзбнлъ дружината, а него наваралъ да поб'Ьгие п да отиде за помощь прн Татурския каязь Нога, 1а дасн отнеме царството; нъ Нога, подбуденъ отъ Мухаила, го наналъ^ вогато го гощавалъ, н го убилъ. Тогава ГеоргиЙ ся вьрнж.гь въ Тьрново. отъ гд-Ьто Ас*нь наедно съ|хен» св билъ вече по6'Ьгналъ въ Царпградъ, я народътъ омаянъ отъ поб^длтж, която нане- сълъЛагану, накаралъ незадоволения отъ него Па- трнЕъ, та го в'Ьнчялъ на царството (1282 л.). ГЕОРГНЙ ТЕРТЕРЪ I. П. Какво направилъ ГеоргиЙ, когато възл*- зълъ на престола ? 0. Той наН-пьрв* ся загрнжилъ да задово- лн недоволнн-ти отъ поведешето му за женид- б&тк, Патрика, Елтнмнра н народа, та напра- вилъ Епирския Деспотъ Ивана Комтша, поср'Ь- дннкъ между себе » Палеологова синъ Андрона- ва, да го моли да му вьрне назадь пспратенн- ти му синъ н женж. коя, Андроинкъ пос1ушялъ . в иу аратилъ; а сина му оставидъ. нъ н него въ 1283 л. нзмамилъ Българский Патрикъ 1о- акимъ. Това станало, та си дошли, и Тертеръ тогава му пратнлъ вторАтк си женк, АсЬнева- ^ 121 - тя сестра да си нде при него, та че тогава ся заловилъ съ управлешето на своето царство, на кое н той скоро ся нарадувалъ. П. А че какъ стан&ло, та го изгубилъ ? 0. Татарнти го нападнали съ свчкжт» сн сидж въ Добруджя, и 10 хиляди душь отъ т-Ьхъ ся упжтили пр^зъ гжстака на Делп-Орманъ къмъ Тьрново, кое Тертеръ да запази, понскалъ отъ Грьцити помощь, нъ т* му недади, та ся прпну- дилъ да ся б1е самъ, и тжЙ скоро поб-Ьгнжлъ въ Едрене, гд-Ьто Грьцити го задрьж^лв непр1ятелски, а Татарнти тогава налулп въ стОлицатж, и по во- лята на 6о^ярЬ1ти ниъ поставили на праздния пр1Б- столъ за Господарь Едтимнрова тесть Сиилеца който билъ зять на Константина Па1еолога ; нъ н той иного малко ся радувалъ на своятк власть макаръ и да не ся простирала много далеко отъ Тьрновскь1ть1 ир'Ьд'6ли н царевата поляна. П. А ми той защо неможялъ на ддъго да дарува ? 0. Защото ТатарскиЙ князь Нога подирь иалко вр-Ьмя дошьлъ, та го свалилъ отъ пр*- СТОЛ&, и на м-Ьстото му поставнлъ сина си Тя- коса, коНто скоро ся нарадувалъ и той на новото сн положете. П. Него пжкъ, кой свалилъ отъ ир-Ьстола? 0. ТертеровнН синъ Святославъ, който ся билъ уженилъ за н-Ькоя сн богата търговска дъ- щеря, ЕФроснна, сполучилъ да ирпвл-Ьче съ пари мнозина Българи къмъ се6е,таго нападнадъ нну - 122 - разбп^ъ воНскжтж, уловилъ го както и Сиил н ш хвьрлплъ въ тьмш1ц% ; II ьато изгоннл)) 1 гава спчки Татарм нзъ Бъ.1гар1я, провъзгласи^ ся царь на Българити (1296 л.) СВЯТОСЛАВЪ. П. По какво ся отднчнлъ Святославъ, ьъз1±зъяъ на пр-Ьстола отъ свонти пр-Ьдц ственинци ? 0. По това, че когато пр^^лъ юздитм правлеЕпето р&ши^ъ ся, да оздрави ослабн&л< Българско царство, отъ честото м^няваихе на говнти владетели, та ся трудалъ да пр'&Ба] ииренъ животъ, п да ся занимава съ вътре! ното устройство па своята дьржавж; нъ нш иепр1ятелп неоставили на мира, та да шоже си постигне ц^льтж, както желаялъ. П. Че какви били пр*пятств1ята, ковто срЪщалъ въ това? 0. Имало нЬкон отъ болярнти, които го щ-Ьлн, та ся споразз^л-Ълн тайио съ Императо]^ да имъ проводи за царь Тнхова синъ Мнханла. който тогава жпв-Ьялъ въ Солунъ. Отъ друг^ страна» II Смнлецовити братхя, Радославъ и Бо- иславъ, които още незнаялнче братъ имъ умр-Ьл1— могили Ацдроинка да го направи пакь царь н^ Бьлгаритм, та му препятствували съ това твьр— КЬ Ш10Г0. - 1*9 *- П. Амп АндрониБЪ послушялълие нолбятк на болярнти? 0. Послушя1ъ ги н провъзгласилъ Миханла царь, н Радослава Севастократоръ, като го накаралъ по-пьрв* да ся закълне, както н братъ му Бовславъ, че ще ся покорявать Мнхаилу, кой- то станжлъ тогава заедно съ Радослава на че- лото на грьикь1ть1 войскн в воНводи, та нападн&лъ на Българ1я, гд-Ьто КрумскмЙ Деспотъ Елтн- мирг., го иакаралъ да поб-Ьгне скоро, а воЬводи- тн и Радослава поробилъ, та го завелъпрпСвя- тослава, който му изболъ очптм, и го пратилъ на женж му въ Солунъ; пжкъ сьве.шожнтм нс- кунилъ бащж си Тертера, който бндъ още въ Едрене, н го дове.1ъ при себе. П. Каж'Ьте сега, какво направп Святославъ подврь тля поб*дл, която нанесълъ Елтемнръ на Грьцнтн ? 0. Той ся разсьрдидъ Андрошгау, и ся сгово- рилъ съ Елтнмира, та укр-Ъпидн сичкнтн м*ста въ Елтилшровжтй земя. отъ Слпвенъ до Ямболъ по край р. Тупджя, а на С-йверъ дору до Сли- вненскити горм, отъ гд-Ьто щялн Грьцитя дя минжть, водени отъ Лндроникова сь1Н7> Миханла и Радославовнй братъ Бокслава, та ся ударили тамь при пр^д^лити, гд4то наЙ папр^дъ Грьцнтя усп-йвали : нъ когато прпстпгижлъ Святославъ съ своитм войскн, пакаралъ Боислава да б-Ьга въ Едрене (1306 т.) а подири, като са съеди- шив сь Клтимяра лриз'6ли от^ь Грьцнти н1зколко - 124 - м*ста, между боито билъ и Созополь, гд*то сху- чайно билъ сл^зълъ н Цариградский ПатриБъ И^ ванъ, Богото Свягосласъ поробилъ. П. Амн поднрь това, что станжло? 0. Императорътъ, когото притеснявали то- гава и Турцнтн, ся разсьрднлъ твьрд± много, ся чюдялъ и гд* напр-Ьдъ да сп прати войскитн, та ся р-Ьшнлъ най поел* да употреби спчкитис* златни и сребърни покжщнинн, за да събере воЙ- СБК и да сьставп нови по.1кове, конто синъ му Мнхаилъ повелъ въ 1307 л. изъ Едрене, камъ-то Ор-Ьховецъ (гр. край р. Тунджя) п Слнвенъ, по-* иеяду които ся намирала Елтимпровата столица^ (градъ Круносъ), та накаралъ Елтимира да по- бегне огь тамо въ планинжтж, а той му раз- грабилъ и пр^з-Ьлъ много села и градове, копто оставилъ на войскити сп да вардять, пжкъ самъ теглихь въ Стрене, да зимува. П. Какво сторндъ сега Владнславъ когатО( тграбилП Елтимира ? 0. Той като пзгубн.1ъ укр-Ьпенити си М'Ьста« по-Брай Тунджя, начнжлъ да ослабнува, и пра^ тплъ да иска отъ Мпханла мнръ, и дьщера за хен&. П. Лмп Мпхаилъ, да лп го е послушялъ? 0. СтариЙ ЛндроннБъ да ся примирят ь скло- ннлъ лесно, нъ внукжтй. си му недавалъ, за тов»:^ Святославъ ся разсьрднлъ, и нападнаьлъ на Грь- цнти пакъ (1308 л.)-, само самнчькъ, защото Ел— тнмвръ, който пскалъ да си земе отъ Грьцети зе- - _ 125 ^ ПЯТА, го оставилъ н са прЪхвьрлилъ при Грьцнтн. Тогава Святославъ пратнлъ понапр'^дъ войск^в, да заловп Яиболъ и Лардея (а), които би^ъдадъ Елтнмйру нам*сто изгубений му гр. Круносъ, а самъ ся оправнлъ кад* Черно-Море, в таиь безъ кръвопрол1т1е завлад'1^лъ Лнхиялъ, Месембр1я а Агатополь, гд-Ьто н Аланети (б), Грьцвн поддан- ницн му ся пр-Ьдалн сама, та съставнлъ в отъ т-Ьхъ други полкъ, съ който опл-Ьввлъ Грьцкнти и'Ьста на около, а посл'Ь гь1 пр:Ьселвлъ да жив'Ъ- ятъ въ Българ1я подъ властьтж ся; въ все пакъ жешялъ да ся примири съ Грьцнти, та нмъ пра- тнлъ поробения Патрякъ при Лндронвка да ся примирять съ сл-Ьдующити услов1я: 1) ако му даде Михаплов»т& дъщеря за женя, н 2) той да му остави градовети пакъ, чтото му завлад-Ьлъ, П. Амн поне тоя пать Андронннъ не ли му е пр1елъ пр*дложетето ? 0. Той в сега не бн щядъ да му даде своя- та унукд, ако да не би настав&ло въ Царн- градъ гол-Ьмъ гладъ, ср^щу който Святославъ ся об^щалъ още, да нмъ внесе хран&, колкото било потребно, та тлН Андроникъ склошиъ, и му я далъ, п мярътъ ся сключнлъ за 14 го- дини, до когато умр-Ьлъ Святославъ (1322 л.) и оставилъ за нас.1'ЪднпБЪ сина на пьрвАТА си кеяж БФросини. - 126 - ГЕОРГЬТЙ ТЕРТЕРЪ П. П. Капво посл1Ьлувало Българ1я, когато са! въцарилъ ГеоргиЙ ? 0. Когато ся въцарнлъ тоЙ, узналъ огъ съ- гл-Ьдателптн си, лошето намерение на Грьцпти, което т1п заловили вьрху царството му, та си съ-* бралъ войскить! веднага, п половината пратвл'^1 камъ Едрене, а съ половината трьгнжлъ саиъл та пр83*лъ гр. Пловдивъ; н'ь това завоевашв много скоро му 1)зл'Ьзло изъ носа^ заиюто нладиА! Андроннкъ сц повелъ воНскнти отъ Демотнкд Едрене, та нападнжлъ Българската войска, чт» ся бь1ла остановила около Орист1ад& (а), и а про-<1 гонилъ дору до Слнвенъ, отъ гд^то на вращате-' то си опл^нилъ спчкня добитъкъ на мирнмти Се- 1 лаш1. А царь георгиВ не са минало нного отъ [ това, и той умр^лъ (1323 л.)- П. Каж'&те сега пжпъ, какво стан&ло сл%дъ ] неговото умпрате ? 0. Той като н-Ьмалъ пясл-Ьдникъ, царството^ му останало безъ царь, » Грьцпти тогава наме-1 рили вр-Ьня та завладели свчката южнж странлъ)! до Старж-Пданнн», отъ Месембр1я да:кс до Сли- ' венъ; Елтимнровжтж; земя край Тупджя обсебилъ Бопславъ по договоръ съ Императора, войто го нанменувалъ още н Деспотъ Миз1Йскь1Н. Сл*дъ това Грьцитн ся спуснали и нп Пловдявъ, нъ ся вьрналп пакь пазадь, защото оставеннти тамь отъ царь Георша хьиадо душь вонцица, н ДВ* хиляди душь п-Ьхота, Бъ^гаро-Алани подъ военачядството на Ив. Русина, го уиазилн ю- нашБи, в не оставндв Гръцкото орА1Ж1е да ся ва- воюва и тамь. П. Амн нашити до тогава не дц с& са но- трудилп още, да си изборать царь ? П. Т'1^ си избрали сина на Видинския унра- витель Страшнмнра, боязь Мнханда, който бидъ отъ Царски дозж, и дошьдъ съ Унгро Влашкж, вой- ска, та са наи^стидъ па престола, въ вр-Ьмято, когато Боиславъ, подрьжяванъ отъ Андрошшъ аиа- дь1Й, наченжлъ да посяга камъ коронжт*, като запдашва^ъ Бъдгарити, че ще имъ нападне сто- лицата, .ако го вепризовАть за царь. МИХАЛЛЪ СТРАШИМИРОВЪ. П. Какво направвдъ Мвхандъ, когато сЬд- иадъ ва пр'Ьстола ? 0. За да иоже да са избави отъ Боиолава, събрадъ гол-ЪмА во[!скя,, в пр'Ьмннй>дъ пданянАТк пр-Ьзъ Одивненспия проходъ, та обсадядъ укр-Ьпе- вия градъ Копсисъ (а), гд-Ьто Боиславъ ся бидъ затворнлъ, в поел* сполучвдъ поднрь еднй годишна обсадж да побегне при Андрояика, който му до- шьдъ на помощь. Мнхаидъ тогази обладалъ града, иъ отъ друг& страня в&нъ загубндъ Пдовдпвъ, който Грьцнтн били въ с&щето врФиа обсадили и неколцина отъ гражданитн инъ гв пр'Ьдал защото Михан1ъ неиожалъ да свари, за да нМ иде на поиощь ; нъ вато ся научнлъ за това па> дпрЪ, Т0& ся разсьрдидъ н нагън&лъ да обладалъ~ источнхтд чясть на Траия, даже до градове Ве- рея н Траянополь, па поел* вато ся задоволилъ отъ тоя пр-Ьдобитъкъ, за бойто никакъ сн н*- надъ на ума, а отншьлъ да изгони само Бон- слава, вьрня^лъ ся въ столиц&тя; си, и заварплъ хен&т& си Недк, дьщерятя; на Сьрбския краль Мнлотвна, вато дош^а оть Видинъ съ двамата Му синове, Шишмана и Ивана. П. Ами когато ся прибралъ вече Мвханлъ, канво направилъ ? 0. Той ся загрияилъ тогава за вътрешнн- ти нарядби на своето царство, пое за да би мо- гълъ да направ! по-спокойно, пратидъ двамата сн боляри, Пенчя и Грнда при Андронива, да ся пр*- говорять. Тогава си оставилъ и жена^тя Нед&, па ся уженилъ за Палеологовжтл Тодора, всято ста- н&ла и причинк да са вндять най-пьрв* съ Импе- ратора въ гр. Черменъ (а), гд^Ьто Нмператорътъ самъ го пованилъ, да му нде въ Демотивж на гости, заедно съ Тодорж, ноято съ нетьрпен^е чя- кала тамь старата й майка, да ся впдять. Тука двамата цархе са разговорили обширно за свонти интереси, и мнрътъ имъ ся свлючилъ сега още по-здраво (1327 л.). П. А какви с& били по-главнити услов1я на тоамяръ? ., > ., . >..- , ,. 0. Мнхаидъ да нде на понощь Аидрониву, К|а отнеше отъ д-Ьда си □р'&стола ВнзантШсниб ; ^ндроннкъ да помогне Мнханлу, ср*щу Сте- фана Урошя ноВто са готвялъ вече да го на- оадве, че оставнлъ сестр& му, та са ужевнлъ за Грькунвт&; аъ не ся с6&ди&10, ци едното, нм другото. П. А че защо ся несбя41Ш10 ? 0. Защото Михаилъ усЬтилъ, че младий Ан- дрониБъ хван&лъ да хутрува, н да отбльска до- говора ; Тоб повикалъ при себе си Боислава, на- правилъ му гол-1^и& честь, н го поставнлъ воена- чялннкъ надъ воЦск&тя си; а Михаилу, вовто по- лохялъ толБо трудъ да го отчюжди отъ прнтя- хятето на Българския пр'Ьстолъ^ тогава докри- в-Ьло, в сл-Ьдъ като угаднлъ в други вероломства у своя съюзникъ, рЪшилъ ся да ся пр'^хвьр.ш камъто стария Андроника^ Бомуто са об'Ьщалъ, й си кроялъ още и тайни вроеве съ това, да обсеби н'Ьквкъ сп и Царя-градъ, ио сродството на женд си Тодорл, та сн пратвлъ вече войводл- т& Ивана съ три хиляди душь еошшцк; нъ всичко бшо на-ауето, защото младий Анрдонвкъ призЪлъ Цари-градъ, сЬдн&лъ на вр-Ьстола, ко- гато отъ друг» стравА и Сте^анъ Урошь нач- н&лъ да заплашва завадвити пр'Ьд'Ьди на Бълга- ри, гд'Ьто Мнхаилъ трабало да вьрви во-скоро, за да го отблъсне. П. Ка9:Ьте сега иавво напраиилъ Мнхаплъ Сьрбити ? - 130 - 0. 11р*ди да трьгнп на ср*пщ ниъ, ^ ср'Ьщнжл'ь С'ь Апдроника иъ Созополь, та сн П(3 |10»Н.М1 договора, да 1и ударять задружно. "" гава Мнчаплъ трьгнжлъ (1;ч;10 л.) пр-Ьзъ прол^т^ тх съ 15 хьгдядм душь воПин наср*тца имъ пр-Ьзъ Етрополскитм рл2.тища, около врьховетм на {кЬки. Струмк н МоравА ; а Акдротшъ съ свомти войски — камь Южгл1тм Сьрбски прЬд-Ьли, отъ гд*то СтеФанъ Урошь бмлъ вече нзл^зълъ, п бьр^ зал'ь да залови Велбужь (Кюстенднль); нъ ко[1|Я то чюлъ, че Михаплъ ся разложилъ около Струмак^ той ся упжтилъ кад*!! н^го, н го иаблвжнлъ до толко, чтото Сьрбити можялн да слушять. навво- то говорялн Б глгарпти ; И тогава пр-Ьдн да ударять. СтеФанъ, като ся впд-Ьдъ нападижтъ от дв-Ьть! страви. паднжлъ на иолбл Мнханлу мнр'ь, въ той му ся гордо отказалъ за гол-Ьц негово злощастна. П. А какво бьио това Михаилово злощаст[е С 0. Дв^ти войски ся ударн^ш ва Добрнче кото воле. мвого страшпх борбм около края Юл1я. Сьрбнтн тогава поб-Ьднлн, Мпхаил-ь ся нн.гь смъртоносно, та умр^лъ сл-Ьдъ три днн, ! Андроннкъ, като чю.гь това, вьрнжлъ ся ц и бой-тъ ся пр*кратнлт.. П. Кой иас.гЬднлъ тогава престола ? 0. Когато унр'Ьлъ Михаплъ, яЪколко вр^шЛ царувала царица Тодора: пъ когато ся сключнло" мнръ съ СЧ-рбити; народгтъ н вратилъ въ Царн- градъ, и на и'Бстото н довелв Царнц& Нед& ; въ. - 131 - : ТЯ немогла да царуиа, защото боляритн Рак- синъ й Филнпъ я с«а.1или отт) престола, н я пратила брату II СтоФаиу Душяну (1:131 л.). Поднръ това пр*столът'ь останжлъ н-Ьколко врЪ- мя праздеиъ, догд-кго Българитн ся огласили, н сн избрали' за царь, Михайлова бра'1'ъ. АЛЕКСАНДРА. П. Какво посл*дувало въ Българ1а, когато ся въиар"'* Алексаидъръ ? 0. Чтоиъ възл1)з г.лъ Александъръ на прес- тола, обявнлъ войн* на Грьцнтн, та отн-Ьлъ отъ тЬхъ м-Ьстата, что Андронпкъ ги билъ отнялъ отъ царството му, когато пр^столътъ останжлъ ов- дове.1ъ; Помежду тия м^ста билъ д»градътъ Алхналъ, когото Александъръ посл-Ь зам^цилъ съ Ямболъ, който тогази бмлъ у Грьцитм, съ които посл^Ь ся примираш (1332 л.). П. Ами какви ся били условната на това прнниряван1е ? 0. 'I* би ги въ ползж и на дв-Ьти страни, а помежду другмти н това : да даде Андронвкъ дьщеря си Мар1я на А|ександрова синъ Миханла,' който поел* прн снчиото Анд]юннково поая^ате ся в1зпчялъ с'.'. пея пъ Цари-градъ ( 1338 л.), Н' ся вьрнжль много тьржественно въ Тьрцово, н оть тамь баща му го пратнлъ да смири Белуара. П. Кой оилъ тоя Белуаръ, а защо трябу- вало да го смирявать ? 132 - 0. Велуаръ бнлъ Лолярннъ който сполучвлЪ' да обсеби н*колео села, гд-Ьто ушь бунтува^ъ въ ползд на Страшимнровмти синове, Шишмаиа я Ивана ; нъ Михаплъ го нападнжлъ, та го разбилъ п отн*лт> селата. П. Каж-Ьте сега, гд* еж били тия Отраши- мирови сннове, на които за ползжтж работилъ Бе- луаръ, н отпосл* какво сжстанжли? 0. По гол^миН отъ т*хъ Шпшманъ билъ въ Цари-градъ, п чяваль сгодно вр*мя да насл-Ьди на бащм сп пр-Ьстола, пжкъ Иванъ отишьлъ съ май- кж сн въ Сьрб1я. Първия, Александъръ пратнлъ посланникъ (1341 л.) при Ивана Палеолога, да го иска; нъ той му го неда.1ъ, а Александъръ му обявнлъ бой, отъ когото скоро ся оставилъ, и ся прииирв1Ъ пакъ безъ Шпшмана, защото Грьцн- тп го уплашила, като повикали на помощь Тур- цпти, които били наН снлнн тогава ; Отаосл'1^ о- баче Александъръ си отмьстилъ и за това ма Грьцитн. П. Какъ сн отмьстилъ Александъръ? 0. Палеологъ|и Иванъ|: Кантакузенъ ся ска- рали, кой да царува; а Алексанръръ ся въспол- зувалъ тогази, та нмъ отняль девять града, за които Грьцнти поел* дошли да го б1ЯТЬ. П. Какво ианравилъ тогава Александъръ съ разлютенити отгор* му Грьци? 0. Поискалъ нмъ мпръ, нъ 7*^ несклоннли, а той ся принудилъ да са залови пакъ за оржж1ето, та нзлЪзъдъ наср'Ьща ниъ съ 8 хиляди душь Бълга- - 158 - и,*п 2 хнлядн душь Власи, та гн по6*Д1Г1ъ и на- варалъ да бЬгать: Кантавузенъ едва сварнлъ то- гава да побегне, и да ся затворп съ и-Ько шо душь в'ь Русее, нъ и тука Българмти го заградили, а Александъръ го съжялилъ. и го пусналъ да си отиди вь Царн-градъ мирно ^ Тамь тогава еа ек(ю- чило М1ф1|, който Кантакузеиъ да подтвьрди за вннагм, сгодилъ 10 годишнжт» си дьщсря за 15 годцппш» Лле1>сандровъ сииъ, Иванъ Шишмана, комуто, свадбата поднрь н-бколко вр-Ьме стаижла въ Кдренс, при лр11сатств1ето на дп^тн Дарени Фймнл1и много тгржественво. Подирь това А- лександъръ си царувалъ мирно, само гд-Ьто ся по- сбивали сегись, тогнсь съ Сьрбския краль Душа- на, н наскоро иакъ ся примнрииа.ш (1350 л.) както что го обезпокоявало малко и кжщното му б€зпокойств1е. II. А какво безпокойств1е иналъ тоЦ въ 0. Жената му била много злонравиа, та го обесгюкоявала, нь най пое-!-!) я оставнлг, като я пратиль съ сипа сн Георгя Страшимнра въ Ви- даиъ, да тиъ-^е тамь при него когото поставилъ за уиравитель; а той тогава ся у жени лъ за едил Еврейкл, която по-напр15ДЪ покрьстилъ, и родилъ съ нея още трима сунове: Ивана Шяшмана, АсЬня и Миханла, на които майка ииъ, да имъ приготви още пп-добрЬ иасл11д'1ето на пр*стола, утропила най-г(1л11ммя Александровъ синъ Мпха- НЛа който Я МраЗЯЛЬ много. ..; . ... ^ти. 134 П. Амп друш во1Ь1Ь1 не е лп дьржялъ Л^е-^ Бсаудъръ, колкото вр*ме иарувалт. ? 0. По едно пр*ие сипъ му ГеоргнЙ, под- сторенъ отъ йШЙкк сн, начнжлъ да му ся непо- 1 корава, даже ся провъзгласплъ и царь ; нъ баща I му, който го опнчнлъ много, ннщо му нер^Ькъдъ, а още го пзмолнлъ и отъ Унгарския ьраль Люд- внка, коКто го нападиА^лъ съ воКскдътк си въ Ввдинъ, защото му ся упнралъ, та го уловидъ н завелъ въ Унгар1я у градъ Гешлекъ, гд*то го вапрФлъ въ тьмнгщж, а баща му го поставмъ пакъ на положен1ето му въ Впдкнь, па ся обьр- н&лъ тогава да прави и съ Турцити. П. А что ииалъ да правя Александъръ съ Турцнтн ? 0. Т* бнлн пр*мннжли вече въ Европж, завлад'Ьлн града Едрене, когото направилп Сто- лицж, отъ гд*то Султанъ Мурать нападналъ на Българското царство, кое тогава ся простирало до по-гол'ЬмхтА1 чясть на С-Ьнернж Тракмя » Маке- дотн; нъ Александъръ ирабьрзалъ и пр-Ьдложвлъ Султану за мпръ, който ся и сключн.1ъ ва 1361 л. И отъ тогава А»ександъръ поцарувалъ мирно, до* когато разд-Ьлилъ царството на снноветн си, н умр*лъ (1363 л.). П. Какъ си разд-йлилъ царството Алексан- дъръ, когато щялъ да ум111»а ? 0. На емна сп Страшнмира далъ Впдпнъ с'ь градоветц и селата около него ; Ас-Ьнш и Мнхачлу — Пр*славъ съ принадл1^жаи1Ь1ТЬ1 му м*ста въ - 135 - Тракия : А Ивану Шншману — своето м-Ьсто въ Тьрпово. И т&Й тогава ся породили трв царства Български: Впдннсно, Търновско и Пр'Ь- славско. .ц ИВАНЪ ШИШМАНЪ, ГЕ0РГЬ1Й СТРА- • ШИ1ЧИРЪ Н АСПЪНЬ IV. И.™ ПАДАШЕТО НА БЪЛГАРШ. П. Въ ванво състонн1е доствгнкло разделе- ното Бъ1гарсЕ0 царство, вогато умр*лъ Алек- сандъръ ? 0. Снновети му са заловят, да ся карать. нразять, п нетачять. че най много Страшнмиръ н Иванъ Шншианъ, когото Страшивиръ мразяль много, едпо защото билъ отъ другА; майк&, а дру- го че билъ по-иалъкъ, пабъ заннмавялъ по гор- нето место, за което му завнждалъ и винаги гл-Ьдалъ да му го отнеме ; А и Швшманъ напро- тнвъ Му го неостжпалъ, н вазвадъ, че му било прЬдадеко отъ багцж му. ТлН т* ех ялн непре- станно помежду си, догд*то подал» причннм иа Турцнти, да нападнйть на царството нмъ, в да го отиемжть. П, А гд* най-пьрве нападнжлн Турцптн ? 0. Въ Тракия на Преславсьото царство, гд-Ьто Ас-Ьнь изл-Ьзълъ срещу Султанъ Мурата (1363) та ся ебали, н Турцвти Му надвила, та А- сЬнь падн&лъ мьртквъ, безъ да ногълъ да запазп - 136 гЬщо. По^орь него жз1'Ьаълъ братъ му Миханлъ, нъ ■ него иав-пос1'Ь сиол^ЪтЪла братовата му честь. н тогава Българитн си изгубили местата въ Македов!я, а въ Тракия — градовети: Бур- гасъ , Анхь1я дь, Месебъръ, Ямболъ, Сдн- венъ, Созополь н други; въ България;- -При- ела въ. посл1Ь Шумен ъ който са бранп^ъ осемь н'Ьсяца, П р ъ вад 1Я Силистра, и Варн&, гд'Ь~ то станл^о гол*мо кръвопролнйе, н най-поел* и СВЧБ& Добрудхя. П. Амн другитн царства иакво стан&ли? 0. Иванъ Шишианъ ьато виждалъ у навао страшно положение ся намирало царството Му пр^дъ силното Турско ор&ж1е, ианвлъ иного-п&ти брата си Страшимира, да му дойде на помощь, въ той все глухъ му ся показалъ, ако и да виждалъ че Българ1Я ся изгубва. За това най-поел* ся на- *лъ да из.1'Ьзе самъ ср^щу свлнити Турци, та ся бйлъ съ т*х.ъ иного вр*мя, иакаръ н все да губялъ^ даже н до когато Султанъ Муратъ умр*лъ, раненъ на Косово поле (1381 л.) ПослЬ ся бнлъ и съ ва- сл^днява му Баязита, който ся р^шнлъ да довър- ши бащвнитн си завоевашя в ъ Тра&ия, Македошя, Българка и Сьрб1я ; той ся билъ съ него ц*лв де- вять м*сяца въ Търново, отъ гд-Ьто като вндЬлъ, че не ще може да му стов на ср*ща, поб^гнялъ нощеиъ съ дворянить! си и съ съкровищата си въ Средецъ, и тамь на б^изо въ Мънастиря Урвпчь, който бь1лъ о6ь1Коленъ съ ир^пость, и на около, съ обвоаъ, ся скрилъ съвровището, прн което - 137 остаиилъ неколцина войни да го пазйть, а самъ из- л*зълъ, та ся бнлъ съ Турцити още 7 годннн, ^о когато Султанъ Баязнтъ (1389) л.) отищьлъ въ Сьр- 6|я, та ся билъ съ внязь Лазара, п отта&1ь — въ Влашко ср-Ьщу Българския войводжМнрчн, когото до- вьршнлъ въ боя при Калугеренъ {до Гюргево) а пос- л* ся обьрнжлъ н ср-Ьщу влашкия войводк Ди- митра; Тогава ся убили и двамата Български кня- зове, Марко Кралевнчь и Константинъ Драговичь. П. А кад* отошьлъ подиръ тдя поб^дк Сул- танъ Баязнтъ? 0. ТоК ся вьрнжлъ иавъ въ Българ1я, та на- падкклъ при Самоковъ на Шнпшана, коВто на- праздно сн труднлъ да му ся упира юнаитм, ■ ^а ся спуска прьвъ въ боя, само да насьрдчя съ това храбрити се войници, защото н той наЙ- посл* паднжлъ мьртъвъ, н ся изгубило съ него и Тьриовското царство, комуто насл*дннкътъ Вла- днславъ веднага поб^гнжлъ въ Видннъ прв чи*»! си Страип1мира. ~ П. Амн сл*дъ като разбили и Шншмана нак- [0 станжю ? 0. Западнвти цар1е поискали да въспрЖть у- сп^ха на Османското оржж1е, та пратили въ Бъл- гар!я ср4щу Султана Баязпта Маджарскня Краль " гмунда, нъ Султанътъ поб^Ьдилъ и него при Ни- \ои6лъ (1396 .!.), па поел* ся възвилъ, та раз- Ъшлъ и Страшидшра, и тдй Българ1я ц'Ьла, ос- '".нь н*кои мЬста, что дьрж-Ьли още съ свободи ^ълг^рскити цадзов^, Вдадиславъ н браточе1ДЪ иу ~ 136 - 1гЬщо. Подарь него шзл'Ьзълъ братъ му Миханлъ, нъ и него 11аЙ-посд'Ь спо1'Ьг±ла братовата му честь, н тогава Българнтн си изгубили местата въ Македон1я, а въ Тракия — градовети: Бур- гасъ , Анхь1Я1ь, Месебъръ, Ямболъ, Сли- венъ, Созополь н други; въ Бъхгар^я:— Пр*- славъ, посд1 Шуиен ъ който ся бранплъ осемь и'Ьсяца, 11ръвад1а Силистра, и Варнк, гд'Ь- то стан&ш год'Ьмо кръво[1ролвт1е, п нав-посл'Ь и СИЧК& Добрудяя. П. Ами другить! царства явбво стан&дн? 0. Иванъ Шишманъ като вихдалъ у навво страшно положен1е ся намирало царството Му пр-Ьдъ силното Турско ор&ж1е^ канилъ иного-п&ти брата си Страпшмира^ да му дойде на помощь^ н> той все глухъ му ся показалъ, ако п да виждалъ че Българ1Я ся изгубва. За това най-иосл* ся на- ±1Ъ да нз1'Ьзе саиъ ср*щу силнити Турци, та ся бягь съ т'6\ъ много вр'Ъмя, иакаръ и все да губялъ, даже н до когато Султанъ Муратъ умр1Ьлъ, раненъ на Косово поле (1381 л.) ПослЬ ся билъ в съ на- сл-бдиика му Баязита, който ся р'Ьшилъ да довьр- ши бащвнитн си завоеваи1я въ Тракия, Македон1я, Българ1я и Сьрб!а ; тоЙ ся билъ съ него ц-Ьлн де- вять м-Ьсяца въ Тьрново, отъ гд'Ьто като вид-Ьлъ, че ве ще може да му стои на ср']Ьща. аоб'1ЬгнА;лъ нощемъ съ дворянити си и съ съкровищата си въ Средецъ, и тамь на близо въ Мънастнря Урвичь. войто би.1Ъ обиьоленъ съ кр'Ьпость, и на оволо, съ обкооъ, ся скрилъ съкровището^ при което оставнлъ н*колццна войни да го пазять, а самъ пз- л^зълъ, та ся билъ съ Турцити още 7 годанн, до когато Султанъ Баязитъ (1389) л.) отишьлъ въ Сьр- б1я, та ся бнлъ съ князь Лазара, и оттамь — въ Влашко ср-Ьщу Българския войвода Мирчя, когото до- вьршилъ въ боя пра Калугеренъ (до Гюргево) а пос- д1Ь ся обьрнжлъ и ср1)щу Влашкия войвода Ди- мптра ; Тогава сл убнлн в двамата Български кня- зове, Марко Кралевичь и Константинъ Драговнчь. П. А кад* отишьлъ поднръ тдя поб*д» Сул- танъ Баязнтъ? 0. Той ся вьрнжлъ иакъ въ Българ1Я, та на- паднжлъ при Самоковъ на Шншмана, коНто на- праздно ся труднлъ да му ся упнра юнашки, и да ся спуска прьвъ въ боя, само да насьрдчя съ това храбрмти сн войници, защото и той най- поел* паднжлъ мьртъвъ, и ся изгубило съ него н Търновското царство, комуто наслЬдннкътъ Вла- диславъ ]$еднага поб^гн&дъ въ Вндянъ при чичя си Страшимнра. П. Ами сл*дъ като разбили н Шяшмана как- во станждо ? 0. Западнити цар1е поискали да въспрЖть у- сп-Ьха на Османското оржж^е, та пратили въ Бъл- гар1я ср4щу Султана Баязята Маджарскмя Краль Сигмунда , нъ Султанътъ поб^днлъ и него при Ни- кополь (1396 ,1.), па поел* ся възвилъ, та раз- бн-1ъ и Страшимнра, и тжН Българ1я ц-Ьла, ос- в^нь н^кон м^та, что дьрж-Ьли още съ свобода рскити дчязр»»-, Е4адас4^ъ^ч,,бр^очед^ »у _ 1*9 - ГеоршЙ Страшпимръ, нспадняла въ р&ц-Ьти на 1 Осианскити Султани. ПОСЛЪДНЕТО РАЗОРЕШЕ НА БЪЛГАРЩ,] П. Кога покорили Османл!итн и тия князове ? 0. Когато Султанъ Мухамедъ 1П усвовлъ Цари-градъ (1453 л.) пратнлъ Арабъ ИсуФъПашя, та исребилъ Българсхтж воВсня, която са нрияла още по горнтн въ Туловското поле (Днесь Ка- за н л ъкъ}. ТоН по-пьрв^ напвдн&лъ въ ср^Ьдня гор& на ионастирв Св. Ннвола (останкити му днесь надъ село Тур1я), та го разсппалъ изъ основж н жбвлъ сн7ки калугери и миряни, ковтО били скрити въ него. Пос!* сл^зълъ въ Туловсно поле, та нагъналъ тамошннти жител по градовети н селата, отъ гд^то т* избягали, и ся скрили до полити на Старж-Планинх, и когато ги врьхл*- тЬлъ за да ги ястреби, Проввдешето ги избавило чюдесно, защото настанжю гжста мьглж, та не- могля да ся виждать едпнъ съ другий, н тлН Тур- цпти безъ да ся распознаать ся избили по между си. Диесь на това м-Ьсто има село отъ 500 кжщи, наречено М ь г .1 и ж ь. П. Аии съ това разбиваше, вече довьршила ш ся е Българската власть до сушь ? 0. Н* еще, защото въ 1454 л. Султанъ Мо- хамедъ нзтЬзълъ самъ си съ 200 хиляди душь и, отъ ЕОйто едн» чясть пр^Далъ н на Зннанъ аша, та н покорили съвьршенно. < - 139 - П. Аии тогава гд-Ь ся ударилв нав-пьрв']Ь ? 0. Зананъ Пашя наП-пьрв'6 усвоилъ Зллтв- цх, а поднръ С1*дъ 7 м*сеца биткж — и Само- Бовъ, та че по-аосл-Ь Ловчянскатд кр^пость, а по- диръ още подиръ 7 месеца Соф1я, Прил^пъ му ся пр'Ьда1ъ самъ, а Нгешь, гдЪто биян ся затво- рили повечето поб'Ьгн;&ля отъ другити градища антели, едва можядъ да земе за д-Ьвять м-Ьсяца. Най-поел* Турцнтн нагънали пакъ на Видинъ, гд*то ся укр^Ьпнлъ изиоио посл^днЖ БьлгарскиЯ царь Георгий Страшимнрь, та ся бндн още три години, до когато Царь ГеоргиЙ и Царица Ири- на умр-Ьлн въ Рудннкъ (а), а чадата ниъ Сте- Фзнъ, Мар1я нАнастас1н, не са знае, что стаилли; И тогава вече Българскмй народъ подпаднжлъ сьвсЬмь (1481 л.) подъ властьтк на Османскмти Султани, подъ с^нвлтл на които и днесь жнв^е и добрува. СЪСТОЯШЕТО НА БЪЛГАРШ ПОДЪ ВЛАС- ТЬТЖ НА ОСМАНЛШТН. П. у какво състояше останячъ БългарскиЙ народъ яогато го завлад'Ьлн 0сианл1ити ? 0. Вешкити Оси^анови ар-Ьемници ся владаЛ! съ него много благоразумно и челов-Ьколюбиво ; ТЬ (ю оставяли свободенъ, и го нарядилл по служ- бвш на своето Правлеше, макаръ и да си и- Илло то основити въ завонити на Султанити ; Уйравятелйти по Бългврскити градове били Въл- 140 гари, наречени Войводи, Бирници и Коджя4 Баш!и, нанменовашя, които и до днесь ек упа-^ зень! още по много управители въ Турц!я; Съ^^ бнра ли още отъ него и войници, които ходять н \ сега с*кй годинж пр*зъ Ма1я въ Царн-градъ, нть-^ вече злоупотребени, за да изваждать царскити ко- н1е на пашя, вм-Ьсто на тогаганнтл си служб* на Царя помагачи, както свидетелствува за това и до днесь, нмято на испосл'Ь потурченити ог^И т^хъ помаци (помагачи). ^| П. Лмн отъ сичкм тогашни царски чиновници,' Българи кои били наЙ-обичливи и най-знаиеннти пр-Ьдъ Султанити ? _ 0. Българскити Патрицп н Владжци, еоито' ■ бмли н норучнтелити на народа, за в4рностьтл ' му пр^дъ Султанитм, ьонто ниъ били подарили духовнйтд втасть надъ народа непзм^ннж, като въ вр-Ьмято, когато имали царството, н сжщж таквк, каквато Судтанъ Мухамедъ III я далъ на Грьц- БЬ1Я Патрнкъ, когато завладалъ Цари-градъ. , ^ ^ П. А гд1) сл; жив-Ь^н тогази БългарснитиЯ Патрицп ? ^ ,0. Най-пьрвФ въ Тьрново а по-посл* въ Ох- ридж, н най-носл1з въ Цари-градъ, гдЬто вя> 1456 д. ги пр^местилъ Султанъ Мухамедъ, когато ся врь- щалъ отъ Албан1я, и минжлъ лр^зъ Охридж, гд-Ь- то народътъ тогази нмалъ н^Ькакви сн прЬпмрни съ Патрика си, за това Султанътъ го пр-Ьселидъ да му патрикува отъ Царн-градъ, пжкъ иа м1Ьстото му останжш наместници, Лрхиеияс^] копп, които вьрт*лн Духовенството и народа. - 141 - П. Ами сега т!я Патрицн, какво сь станжло? 0. Т1И по вр15мя, а пмянно съ въцаряван1е- то на Султаиъ Баязита П пачижлн да ставать жьртвлнаФанарютскити клеветим пнтригм, та въ 1767 л. с* уничтожнлн н затрили съвсЬмь, тжН чтото, Българската 1ерар1]|1я цспаднжла подъ властьтА. на Грьцкити Патрици, народното Йи нмя Вългаре постьнепно ся заменило пр*дъ В. Портж въ Гръцкото Уруиъ Миллетн, както ся виждаше това до скоро и въ печягитн дадени огь Правителството народу, да Му събира данъка. П. А когато Бъ1гарскиЙ народъ изгубилъ в^че, своят* 1ерарШ1я. какво ся случило съ него? '''(>. Той ся подчнпилъ на Грьцкш Патрякъ, и'Фенерскити Владицп палулн нзъ Българ1Я, въ ВФ, !^а наставдявать н учять Й. Амн йбе подсторило тоя злобвяъ Грькъ, да «р-Ьнуди на това Султана? ' 0. Г1амерен1ето му да унячтожи БългарСкж- тк' книжнини;, а по краЙ нея и народность, та да нохе по вр-Ьмя да имъ усвои |леспо н 1срархия- тж, както и стапжло нсиол* съ мпого трудове о иенр^Ьстании с'1^какви клевети и интриги пр-Ьдъ Правителството на Султанитм, до гд*то едва въ 1767 я. сполучили наел* дни цити му Грьци, та я уйичтожнлп чр-Ьзъ едпнъ Хат-и-териа-ъ, п заи*- 1№лн тогази пр-Ьдъ В. Порт» народното нп' пмя -142- Българи, съ Гръцкото Уруиъ-Мплдетн — каято ся наричахмн до скоро, н-Ь само устно, нъ н въ Мухтарскмтн мюхури, дадени отъ Портктя нарзду, за да й събира даиъцпти. П. А накво пос14дуиало тогава съ Бълга- рити? 0. ГрьцкиЙ Патрнкъ постигна !ъ вече ц*ль- т&, н начеи&лъ да праща Феперскитм владици пзъ Българ1я, цъ н'Ь, да наставдявать и а,а учять на- рода ва христ1янството, капто ся исва отъ па- стирсБцти инъ длъхност1г, а да ну гонять язика в кннгнти изъ цьрввити и училищата, и да го за- И'Ьстять съ гръцкия, като ся м^ьчяля да уб^Ьждать простия Българинъ, да го пр1нма драговолно, за- щото Господь ужь незоаялъ български (а); Още да му тьпчать народность-тл;, и да го развраща- вать п зг.б^уждавать, като да мог&ть по-лесно да го глобять п безмвлостно съблачять; ТлН чтото б^дний Бътаринъ билъ принуденъ да има дваиа ГосоО||ари, н да плаща два Данова, - Судтану законенъ, в Патрику и на Владицитн му, — беза- воненъ. П. А какви, и за какво била даиъцити, ко- ито билъ принуденъ Бълга])[1нътъ да плаща на Патрика и неговити Владици? (а) Тукашнуй иопг Глрди ин рагказва и мя уверя- ва, че когатл xоди^ъ нявга си вь Тьрново да го запо-^ , пять лритос1!нге1'ьтъ но Владьпсктя, С11цъ ьато го уску- бйлъ добръ, нвЙ-цосл; го г'ьвТ1тув:1.1ъ и ла ся науш да 1«1« фьцкн^ че Бпгь нлзнаялъ 6'V^^а]IСКЬI, накти казах- ' 1ш горе. I - 14'3 - 0. Т4 бий ияого и с^аквн, а по-маввнти с» с1'Ьдую1ци1н: Дань за ВедиБ&т& Червовк, — за БожШ-Гробъ, — да Св, Сявая, — зн Св. Го- р», воито нарочяо ходяли Д1 събирать ва^угери, придружени съ по единъ болдж 1я; — Дань вда- дичвпна, — Филотямо, - Води за в-^чию пьрво, — Второ, двоЯно н тройно, — за Трете, колкото повече откъснали пенасьггннтн Владици, Дань, отъ попове в дутмвшшв, — Ембатвкъ, — Вонт!», — Дань от ь чьркови в Ионастирв, — Дань за миро, — ОспящеМе чьркови и Ав- тн»ннеь(, — давь на мьртьвцн и други много, вовто ако ненохжъ н*ко11 Сиромахъ да платн, тяжвоиу! скоро Владиката илн ясакч1ити му, хората му го навазвать, б1ять, запнрать въ тьн- ННЦЛ&, вли му продавать добитъка, овцЪти, кот- двти в чергити, аво има таквизв; Снчко това бъл- гарскиН вародъ е теглвлъ до Ьр*мято на Султа- на Махмуда II, отъ когато начнждъ пакъ малко по-малко да прогл'Ьдва в да моли царското правн- вителство, да го освободя отъ това толкозн тазкко за него Фенерско тегло. ОСВОБ0ЖДЕН1ЕТ0 НА БЪЛГАРМТН ОТЪ ФЕНЕРСКОТО ТЕГЛО, И И.ЗГ0НВАН1ЕТ0 НА ГРЬЦКЬШ ЯВНКЪ ОТЪ ВЪЛГАР- скнть! цьркови и училища. П. Какъ ех начеяялп Бъдгарнтв, да оа М- бавять отъ угн1Ьтешето на грьцкити Деспотн? П. Когато вьзл*зъ1ъ на Османския пр-Ьстогь пр1Ьобразовательтъ на турскатл Дьржавй, Сул- танъ Махмуд'ь П (1808) провъзгласидъ чр^зь ви- сокнй си Хат-и-ШерцФъ Танзнмата, който да- валъ свобод» на неговити подданници, дасп су- жять на религията свободно, и да сн въздвг- н&тъ училища да ся учять, та и Българитн то- газв ся заловили, та си понарядили туйъ тамь у- чилища, каквото е било Габровското подъ упра- влешето на отца НеоФита РнлскнП, който напечя- таль и учебници на говоримия българскиП азикъ, каквито с& били взаиицоучителнити му таблици и Българската Грамиатика; Котленското въ врЬмя- то на отца НеоФита Бозвелп, който иапечяталъ и^ Катихиеисъ, и на другаря му Шар10на, еон^ грьцкиЙ Патрикъ заточнлъ, и умрели вг. заточеш^^ защото подбудиш народа да иска Българи Владц- цн, и да си дири 'Цьрковнити иравдини. — Пог сл'Ь Казанлъшкото С1. учитель отца Аверкия ш други испосл*; - Свищовското по-посл*въучв^ телствуван1ето на Хр. Павловнчь, който нзда^^ другж Славяно-Българскж Грамматпкд, Ъългй^сщ Истор1я или Царственникъ, Изгубено Д-Ьтя, Ар№ метнкх н други нуджнн учебници; — Карлов- ското при учителя Р. Попова, който вздалъ н X р н- СТ011Т1Я, И други учебници; — н постьпен- но ся отваряли други училища, до гд-Ьто ся въ- царилъ Султааъ Абдулъ Меджпдъ (1839) комуто съ царувашбто, Бъ1гаритв .отишли ощо ',МГ1'П'>'|^ 'ИТИЯД^р «11 »ТЧ1^.ТЛТП7 .ГИ1 .1|'а 145 ' П. А каквь! 7сп'Ьхи с& направили Бъяарн- ти, когато ся въцарнлъ тоя челов'БЕОлюбивъ вда- д-Ьтель ? 0. Когато възл^зълъ на престола Судтанъ Абдулъ Меджидъ, издалъ Гюлъ-Хансния Хат-и- Шернфъ, та провъзгласилъ съ него смчкить! сн подданннци равни пр'Ьдъ закона; посл'Ь п&къ съ Хат-н-Хумаюна у съвьршенству валъ пр4обраао- ватето на своето царство, за да го направи ра- вно съ просв*щеннить1 Европейски Дьржявм. Се- га Българнти при такъвъ чадолобнвь царь не гу- бела вр'Ьмя. н си въздигн;^.ш училища вр'Ьдо11ъ, захванели да са учять на матерния сн язикъ, ка- то изгониш гръцкия съвс^мь, и изъ черковити ся, и изъ училищата си ; Съградили си въ Царя-градъ народна цьрковА при Балать, на м'Ьстото отъ Па- лата, что имъ иодарилъ т-Ьхний съотечественннкъ, Кот.1енецътъ СтеФанъ Бей Богоровъ (1848)^ Рль- коположнли си за тамь прьвия Българннъ Архие- рей Ст. Ковачевъ въ цьрков&т& на Д ж я б а .1 н , нъ и него поел* патрикътъ заточнлъ; Съградили си ср-Ьщу чьрковжта Метохъ ; Сдобили ся съ Печатница; Захванл^ли да издаватъ в'Ьстници,исн поубогатпли кнпжнинктж; Подали прошеше на пра- вителството та ся нарА^БОположили доволно Бъл- гарски владици, п са заловили да подновять своя- та независима 1ерарш1я (1857) все пр'Ьзъ днита на тоя славенъ Султанъ, който пр1зселенъ отъ тоя св'Ьтъ, оставилъ да удовлетвори народното желаше неговий насд*Д1шкъ и братъ Султанъ Абдулъ-Азисъ (1861 л.)- 14в - П. БажгЬте сега пдеъ какво ся случкко съ Бъ1гарс1гиа народъ, вогвто ся въцари1ъ Султавъ Азнсъ ? 0. Оь въцарявашето аа тоя славенъ влад-Ь- тель, комуто подъ с'Ьпь'Кт& дцесь Бъ.1гаритн щас- Т1НВ0 ясвв:Ьать п усп'&вать. си нарякдать учолвща- та, цьрЕовьгть! и народнитм работи още по-добрЬ; отварять сн народно учвлвще въ столй1и&т& ори нароД&;&т& своя ЦьрЕОв&; уряждать на много и'Ьста изъ отечеството сн общества н читалоща , убога- тяв&ть сн повече бннхиин&та съ разни полегни спнсан1я н пр-Ьводи ; Огр^вать са отъ царсЕ;кт& мвлость, та ся заврьщать отъ заточеше иногостра- далннти имъ пастири и защнтнпци на цьрковни- ть1 аравдпнь], Илар10нъ. АвксентШ н ПансШ, конто Българоненавнстната Гръцка Патривана съ клеве- тить! сн б-Ьше заточила ; Отрнчять са съвсЬмь отъ властьт& на ПатрнБа й ; нзваждатъ Грьцкити Владпцн нзъ своето отечество; За гол-Ьмх жя- лость изгубвать отъ тоя св-Ьтъ своя пастмрь Ав- ксецт1я на 2-ь1Н Февруар1я (1865); Сдобивать ся пакъ съ чиновници отЧ) рода сн, вовто Честнтий клъ Царь поставплъ въ службж на своето Пра- вителство, н ги награднлъ съ степенити: Бееве, ЕФендета,Аги нпр. ; И най-посл* постигатъ своат;Б многожеланн» ц-Ьль, да си отд*лять Духо- венството отъ Гръцкото, чр*зъ два Царски про- екта, издадени на В-нй Октомвр1я 1869 по съ- я*Йств1ето па Мждрити Царски Министри Т. В. Фуадъ Пашя и Аалн нашя, н празднувать търяес- твенно това освобждеше на б-иЗ ДеБе11вр1а отъ ( 147 - л*то, ако п да не е положенъ въ д^йсттв още устанътъ на това Цьрковно Българско пра- влен1е. П. Ами какъ е дооустнла да ся отдЪлять тлй Българити, Грьцката Патр1ар1шя? 0. Ако да би било това въ неВн» рАкк, тя никога не би го отстжпнла ; нъ Слава и благода- реи1е на Царск^тк отеческ» ми.юсть ! защото Па- трпканатз, Българската тая мащеха, отъ като ся залонихЛ! Българитн да си дирять правдннмти, ка- кви 6-^мл и пакости не вмъ е направила ! Колко учител» н учени Българи, които ся подпомагали за това народа, не е накл-Ьветнла коварно пр11дъ Правителството, та ся загинжли въ затворъ и заточен!е! Съ какви кл'1Ьвети и гонен1н не израбо- ти да ся заточять у Аз!я тримата Български па- стири Илар1онъ^ Авксент1Н и Панс1й, конто най- поел* Царското Правителство познава, че теглять неправедчо та^1ь, и ся р*шава да гн възвърне пакъ въ Пазухити на народа ! Колко пжти ги не извьргва и аеатематисва заедно съ ц-Ьлия на- родъ; нътой ся не бон отъ Грьцкм Афорисма н анатеми! Колко упорита не ся е показкала, до гд*то накара даже една чясть оп. народа, да си изл1>зс пзъ тьрп'Ьн1ето, н да заведе Соколский НеоФита въ Римъ при Папа П1я IX, да имъ го рлкопо.тож!! за Еппскппъ н да станжтъ Унгятп съ отд*лнж Цьрковх, когато сязшя.рнж въ Цари-градъ, отъ гд1>то поел* Русити го открадвать и отвеж- датъ въ Ро(ч1я ; а на м*стото му остава РаФаелъ (1860) който днесьжив']Ье въ Едренс, гд*то му с» - 148 - я повечето овще; а въ Цари-градъ има наи'Ьст- никъ единъ Попъ. Осв^нъ това напъ1них& и А- мериканскить! миссюнери въ Българ1я, та ся о- становихА между Българить! въ Цари-градъ, Търно- во, Пловдивъ, СоФ1я, Едрене, Ж'Ьл'Ьзникъ и пр. и отворих» училища и църиови да имъ проповЪ- дувать, и разнасятъ книгь1-ти си, давно сполучятъ и тЪ да гь1 вкаратъ въ Еошар&т& си, и попро- тестанчятъ; нъ когато до сега неможях&, отъ сега Богато Българинътъ си добива вече правди- иь1ть1, никакъ не ще мог&ть, та добрЪ би било да си отид&ть, и да намерять дивацити по Лз1я, Афри- ка и Америка гд'Ьто още незнаятъ нищо за Хриспанство и Евангел1е, които Българити си им&ть още отъ вр'Ьмято на Св. Кирил 1а и брата му Метода. КРАЙ. ш г ПОГРВШКН. ^^Н ^Н ^В Стр рядъ Печятано Чети. ^Н ^В 1- 7 повФстница пов^стнйца ^^^^ц ^^Н 12 отд»дна отд*ляо ^^^н ^^н 15 станали сатняди 1^ ^^^^ц ^1 2 3 една страна еднх страня ^^^н ^^н наречена наречен» ^^^^н ^^в 12 лив дфла ^^^^н ^^Н 14 изв'Ьстеин ИЗВ*СТН1 ^^^^1 ^^ш 20 познати познати ^^^н ^■' '^^^ 24 простирхть шанини просто рать планини ^н ^^ш 25 Бядка Вяткя ^^^^1 Щ, " 32 засЬлидъ придобиъ заселилъ придобшъ ^н ^^н 3 на който на която ^'] ^^^^^л ^^^к ," 4 сгв ся '^^^^Н ^■^л,' 26 своите своити ^^^^н ^Р|А 17 зендедФии зенлед«лцн ^^^^и РГ^ Д,и. 13 Русядкн Русалкн ^^^н Г ,111^-1. 6 когато конто ^^^^н ^н 14 варачядн наричали ^^^н н 13 подапуваля налапувалн ^^^^н Н 14 уснлидь усилилъ ^^^н ^^■:" 20 новикадь повшалъ ^^^^н ^1 10 21 Бъдгарити са Българмтн ся ^^^н ^Ш 11 3 най 1100д'Ь най посл'Б ^^^^н ^П . 12 (слаб») (слаба) ^^^и « »., 21 Ор^хотииа. Ор:Бховица, ^^^^ц 23 б-ьлгарскити българскити ^^^н 13 9 войни войни ^^^^ш ''"'!Ж; 28 видинското бдатен- Видинското Блатен- ^ш 1 мл';-! 29 дунав- Дунав- ^^^н 1^1.п 30 Маравцн Моравцй ^^^н ^^^и^1|11) - 4 Тудон-ь, Туданъ, '^^^^И 1 14 1 Сьюъ синъ, ^^н ПНСЕРЬ П БЕСЦ-6ННП КАМАН1Е, за зпвра- " шев1е дупигтл н сьрдпата ва Д*цата. и Настоящата КРАТКА БЪ.ИАРСКА НСТОРШ са 11ахо[1ать за продапь: При Шцге1я в съташгтеля тгь въ Хасъ-иою ■ Г-ва Диинтра П, Боева въ Слнвеоъ. » • Саа(,'а Ив. ФетФадг1евъ въ ЖегЪзнип. » » Утатем Д. Евчевъ въ Габрово. ■ » » ХрнстаИв.БоядиевъвъЧераапъ. БНСЕРЬ П БЕСЦ-ВННИ КАМАН1Е, за укра- шение душитп н сьрдцата на Д'Ьцата, п Настоящата КРАТКА БЪЛГАРСКА ИСТОРШ ся наинрать за продань : Прн Издателя и съчинителя нмъ въ Хасъ-шою ■ Г-на Димптра П. Боева въ Сливенъ. » • Спаса Ив. ФетФадж1евъ въ Жед-Ьзиигь. » » Учителя Д. Енчевъ въ Габрово. » • » ХрпстаИв.Боядж1евъвъЧерпа1П>.
Daniel Gene "Dan" Walters (August 15, 1966 – April 23, 2020) was an American professional baseball player. He was born in Brunswick, Maine. He played as a catcher in Major League Baseball for the San Diego Padres in the 1992 and 1993 seasons. In 84 career games, he had 64 hits in 273 at-bats, with a .234 batting average. After baseball, Walters became a police officer with the San Diego Police Department. He became paralyzed from the neck down after a 2003 shooting. He died, aged 53, from problems caused by his injuries in San Diego on April 23, 2020. References 1966 births 2020 deaths American crime victims American police officers San Diego Padres players Sportspeople from Maine
White Notley is a village and civil parish in Braintree district, Essex, England. In 2001 there were 500 people living in White Notley. References Villages in Essex Civil parishes in Essex
<p>So I am getting a JWT from a web call that comes from Service A to secure Service B with the same token. Unfortunately it uses a third party library so I don't know the exact key it issues but I can see it's payload just fine. Is there a way I can make my service know the token is okay somehow? I tried this in Startup.ConfigureServices</p> <pre><code>services.AddAuthentication() .AddJwtBearer(options =&gt; { options.Events = new JwtBearerEvents { OnMessageReceived = context =&gt; { var accessToken = context.Request.Headers[&quot;Authorization&quot;].FirstOrDefault()?.Split(&quot; &quot;)?.Last() ?? string.Empty; if (!string.IsNullOrEmpty(accessToken)) context.Token = accessToken; return Task.CompletedTask; } }; }); </code></pre> <p>Now this gets the JWT I expect and in a test case let's say this: eyJhbGciOiJIUzI1NiIsInR5cCI6IkpXVCJ9.eyJzdWIiOiIxMjM0NTY3ODkwIiwibmFtZSI6IkpvaG4gRG9lIiwiaWF0IjoxNTE2MjM5MDIyLCJpc3MiOiJodHRwOi8vbG9jYWxob3N0LmNvbSJ9.XzkQ9hQ0JyhQDpFZ00Ukc_5ickUmjxVUBvlMrcEeycw</p> <p><a href="https://i.stack.imgur.com/wfKQF.png" rel="nofollow noreferrer"><img src="https://i.stack.imgur.com/wfKQF.png" alt="enter image description here" /></a></p> <p>There is nothing wrong here and the 'context.Token' is getting set, but when I do this:</p> <pre><code>[Authorize(AuthenticationSchemes = &quot;Bearer&quot;)] [Route(&quot;[controller]/[action]&quot;)] public class JobsUpdateController : ControllerBase </code></pre> <p>I get a 401 no matter what when using the '[Authorize(AuthenticationSchemes=&quot;Bearer&quot;)]'. Is there anyway I can do a custom authorize? Else I was thinking of doing some long form of setting my own authentication method and maybe making a custom attribute. But I was hoping I could just get the startup working for this if I know the 'issuer' and several other keys in the payload of what I expect.</p>
<p>How can I make a html legend from <code>Chart.js</code> to hide/show the <code>dataset</code> of the chart, like the legend generated by the <code>Chart.js</code> itself</p> <p><a href="https://i.stack.imgur.com/WhO6g.png" rel="noreferrer"><img src="https://i.stack.imgur.com/WhO6g.png" alt="enter image description here"></a></p> <p>Legend on bottom -> Chart.js legend</p> <p>Legend on right-> HTML</p> <p>How can I click in "SETOR AGILIZA" and get the <code>dataset</code> relative to it hide/show</p> <p>I found this code in the chat.js/core.legend.js <a href="https://github.com/chartjs/Chart.js/blob/master/src/core/core.legend.js#L16-L26" rel="noreferrer">core.legend</a></p> <pre><code>onClick: function(e, legendItem) { var index = legendItem.datasetIndex; var ci = this.chart; var meta = ci.getDatasetMeta(index); // See controller.isDatasetVisible comment meta.hidden = meta.hidden === null? !ci.data.datasets[index].hidden : null; // We hid a dataset ... rerender the chart ci.update(); }, </code></pre> <p>But I have no clue how to get it to work on a <strong><code>onClick</code></strong> event in the html legend</p> <p>the labels names are get from a database, so they can change.</p> <p><strong>UPDATE 1</strong></p> <p>Found this <a href="https://github.com/chartjs/Chart.js/issues/2565" rel="noreferrer">Github</a>, trying to make it work</p>
Alicia de Larrocha i de la Calle (May 23, 1923 – September 25, 2009) was a Spanish pianist. She received many Grammy Awards. She performed for 76 years, following which she retired. De Larrocha was born in Barcelona. She died at age 86 after declining health. References Other websites Spanish pianists 1923 births 2009 deaths Grammy Award winners People from Barcelona
NPO706. GEN FERN : Bertin ‚ел. Traulvein. 7 ‘° ሥሪ 2 Brestaa bee 222 EEE AD Уо, Opin Vi mozen mel. ( ) I KS eens м сты A С ET RATE Lingelragen ın dasdrchiv der —_ LEK PEST. ЛЭХ, = ЭМ RE ) ES WR ОН ИД 253122 mostol. ሥመ ҮШҮ de ee нь Verte PERS. FIN . | ኙ. MD DOM. Preis = 72 gr- : 122 y 21327) А С 792 Wie ix 4 527 2 bas Mast dinge “2 pe Prankfart bei EM «гайг: ያያ ረ 2 La al Zer ARMA O БУЛЖ Kundle u онат ат | Graben NP $12. szad auch fur dasPianoforle zu’ Munchen 7 772 A Ma 927722 xg Sohn. 4Hander А “By wonybamı Spuibig 2 Krolymal. # “ወ መመረ. (ПО ЗОЛ 2 to = Digitized by the Internet Archive . - [በ2022 with funding from _ .. Brigham Young University https://archive.org/details/emIkpestreerinneOOstra von Johann Strauss. лалуу Werk. es 6 ን Moderato. = = “== „ә Q 5 ES о 名 a = = ሪጋ | A Гг уфе == TEEN, | { ХЧ E A |) L- a A መ... ር Цэвэл LZ” Шая 6 at gat git I ur o —— Baw ET На а 29 21:22:21 E BER E TO AAA AT EA сл E ээ. зээ шаа... ЯВ... тээ... aS FES МЫЛ EA ISA‏ ا کچ а а “ተገ A A ы]‏ | E SF AE E a a A ድዱ e EZT IE KS |р | шивээ ЭЭ: иш : | | . DE; Erma . Й SS Ss o RE E AF A ee HE ee pa EF FN | | aaa es | + gi = LE” = ጨጨ. Lo | ፎፎር58 (22521 IH di e . A AIR E 2 ас | | #7 (6706.) Eigenthum u.Verlag der k.k.Hof- Kunst-und Musikalienbandlung des Tobias Haslinger in Wie n. Walzer 7.1.0706. Er AS ans je | د‎ E #- r ЮМ A a A a ልው ATE ыы] EA AA С & 89859. Ej Gl LEB E r az er 12255721 መርመር መመር 2 44! ul || | Е | | ! | | | | N N Т.Н.6706. N Tal || | (~ un | ( гэр ЧҮ all | АП CRA [И АШ ЭГЦ 41 4 fs M ل ا‎ БАГ + MA wll a | E CH 1 | |9 ዒ; ШОШ ; B E EE Рг Гуи тти | | | i ማመ መ? ወ — m 1-1... ብ AN en 521 ፖ፦- = CL] al Dal Segno al fine. T.H.6706. ene NL АП | САР . мм be в. de TEA A «ATA оа раны] O Ld 122025 Г ---.-.--ጨእመ፡፡፡ | ” 2 лм =a ሮመ) T.H.6706. 6 一 一 一 一 一 一 ር х шиний ጮዉጮ | T.H.6706. y b ége ANT sel (11-41 ا‎ N ا‎ Л) as || ы! A $ all (51 ы alll] [ከ TH al ? 11 4| 177 ji | | T.H.6706. መካህ Е : . . ә : 8:1 ee =“ چ ج 2> چ ڪڪ ڪڪ‎ ҮЕЭР! no > PE er = Ill ын ቭ | | ቁ = Ком Br ll | اا‎ a EP юм. |. ae vil | | | an ad JN M | үс ү | | 5 N uf [ БИЧ! | 4911 | | | Ih 201 ми ኣካ -М ; | К u, | М 6 SU ee 82885 መ. ШЫ; "iel 1 | ү |[ [በስ ||| [ | T.H.6706.
<p>I am new to webservices. I'm trying to call one this way just to see the result:</p> <pre><code>private void Form1_Load(object sender, EventArgs e) { MessageBox.Show(getServiceResult("http://prod.sivaonline.pt/SAG.WS.SIVA.SVOLB2C/ViaturasNovas.asmx?wsdl")); } public string getServiceResult(string serviceUrl) { HttpWebRequest HttpWReq; HttpWebResponse HttpWResp; HttpWReq = (HttpWebRequest)WebRequest.Create(serviceUrl); HttpWReq.Method = "GetMarcas"; HttpWResp = (HttpWebResponse)HttpWReq.GetResponse(); if (HttpWResp.StatusCode == HttpStatusCode.OK) { //Consume webservice with basic XML reading, assumes it returns (one) string XmlReader reader = XmlReader.Create(HttpWResp.GetResponseStream()); while (reader.Read()) { reader.MoveToFirstAttribute(); if (reader.NodeType == XmlNodeType.Text) { return reader.Value; } } return String.Empty; } else { throw new Exception("Error on remote IP to Country service: " + HttpWResp.StatusCode.ToString()); } } </code></pre> <p>Now, it doesn't give me any message box. Is this normal? I want to add some parameters, like:</p> <pre><code>configurador=true </code></pre>
"Šče ne vmerła Ukrajina" (uk-cyrl. Ще не вмерла Україна, pron. [ˈʃtʃɛ nɛ ˈu̯mɛrɫɐ ʊkrɐˈjinɐ] "SHCHEH neh WMAIR-luh ook-ruh-YEE-nuh"; en. 'Ukraine Hath Not Perished' or 'Nay, Ukraine Is Not Dead') was originally a 19th-century patriotic poem written by Kievan ethnographer Paul Chubinsky (Pavło Čubynśkyj). Now currently the national anthem of Ukraine, the music composed by Michael Werbitzky (Mychajło Verbyćkyj)—a Ukrainian Greek Catholic priest—was officially adopted by the country's unicameral parliament Verchovna Rada in 1992 after the end of the Soviet Union. The lyrics (words), which have been changed a bit, were adopted in 2003 by the Law on the Anthem of Ukraine. The title is officially called the State Anthem of Ukraine (Державний Гімн України / Deržavnyj Himn Ukrajiny), rather than "Ukraine Hath Not Yet Perished". Lyrics Current lyrics since 2003 Original version (1863) Draft lyrics prior to 2003 Translations in other languages As Ukraine is a very diverse multi-ethnic country with several foreign languages spoken besides Ukrainian and Russian, the anthem's lyrics have been unofficially translated into various foreign languages spoken by the various ethnic groups in Ukraine. (Note that this is a dynamic list which does not include every spoken language of Ukraine for the sake of space.) In other Slavic languages Alternate English translation (by George Yury Right) This version in English was translated by George Yury Right, a Russian American antisexual activist, scholar, computer programmer, video game designer and writer. Ukraine's glory, Ukraine's freedom did not disappear, Fate will smile on us Ukrainians, our skies will be clear. Our enemies will vanish like a sun-dried foam, We will be the only masters in our dear home. We will give our souls and bodies for our freedom And will show that we are, brothers, in the Cossack breed born! Poetic Esperanto translation A poetic version in Esperanto was translated by Viktor Jaskovec and Volodymyr Pacjurko in 1991. Ne jam mortis Ukrajnio, nek liber’, nek gloro, Kaj ankoraŭ al ni, fratoj, venos sortfavoro. Kvazaǔ ros’ sub sun’ pereos malamikoj fiaj, Tiam, fratoj, ni ekmastros Patrolandon nian. Niajn korojn ni oferu sur liberaltaron, Pruvu, fratoj, ke ni estas la kozakidaro! In Turkic languages In other Indo-European languages In other non-Indo-European languages Other websites Public anthem performances Ukrainian protesters sing the national anthem during clashes, Kyiv, Feb 18, 2014 – YouTube (uploaded by "Володимир Нагорнюк") United People - Гімн України (Live) | National Anthem of Ukraine – YouTube (uploaded by "UnitedPeopleGroup" Performances by celebrities Zlata Ognevich - Sings The Ukraine National Anthem 31/12/14 – YouTube (uploaded by "Zlata-UK") Злата Огневич. Гимн Украины. Благотворительный концерт Ігри Нескорених от 30.04.2017 – YouTube (uploaded by "Телеканал СТБ") Анастасія Багінська і Хмара – Гімн України. «Незалежність – це ти» – YouTube (uploaded by "Телеканал 1+1") Ruslana singing the Ukrainian National Anthem before a fight of Wladimir Klitschko – YouTube (uploaded by "RuslanaTube") Okean Elzy at the Lviv Arena: thousands sing national anthem at Ukrainian Independence Day concert – YouTube (uploaded by "UKRAINE TODAY") References National anthems Ukraine
<p>Having used the AlamoFire framework I've noticed that the completionHandler is run on the main thread. I'm wondering if the code below is a good practice for creating a Core Data import task within the completion handler:</p> <pre><code>Alamofire.request(.GET, &quot;http://myWebSite.example&quot;, parameters: parameters) .responseJSON(options: .MutableContainers) { (_, _, JSON, error) -&gt; Void in dispatch_async(dispatch_get_global_queue(DISPATCH_QUEUE_PRIORITY_HIGH, 0), { () -&gt; Void in if let err = error{ println(&quot;Error:\(error)&quot;) return; } if let jsonArray = JSON as? [NSArray]{ let importer = CDImporter(incomingArray: jsonArray entity: &quot;Artist&quot;, map: artistEntityMap); } }); } </code></pre>
Righteousness is the quality of a person being morally right or justifiable. It is an important concept and theological concept. It is a concept in Islam, Judaism, Christianity, and also in Dharmic traditions. The quality of true righteousness is pleasing to God. It is a concept similar to integrity. References Theology