text
stringlengths 0
600k
|
|---|
<p>I want to select input with the same name, but get syntax error:</p>
<pre><code>$("input[name=$(this).prop('name')]");
</code></pre>
<p>But I am able to get string by <code>$(this).prop('name')</code>.
<br></p>
<p><strong>EDIT:</strong></p>
<p>Thank you for all your answers. I think they all work. But could anyone explain why the two plus sign at beginning and end make the jquery code parsed inside string? Reference will be appreciated, thanks
<br></p>
<p><strong>EDIT2:</strong><br></p>
<p>I know plus sign is for string concatenation. But in this case, nothing is before the first + or after second +. So what are being concatenated here? Sorry if the question looks too naive</p> |
BY THE REV. DR. WOOLLS, D.D., F.L.S. 843
said that in districts where such vegetation prevails the stock
may be despatched to distant markets with a probability of
arriving in good condition. If the cattle subsisted exclusively
on grass, it might be possible to form some opinion in regard to
the comparative value of our Australian genera for grazing
purposes ; but when we take into consideration the fact that the
cattle feed not only on grass, but also on many other plants
(particularly of the Salsolacee, Amarantacee, Geraniacee, and
Umbellifere), it seems difficult to arrive at any satisfactory con-
clusion. There can be no doubt that some grasses are more
fattening than others, but until a careful analysis has been made
it appears somewhat premature to declare, excepting in general
terms, what genera are best adapted for the purposes indicated.
Particular species have been long known for their nutritive
principles, but when we come to speak of genera, little can be
said for certain.
ON A NEW SPECIES OF EURYSTOPODUS.
By E. P. Ramsay, F.L.8., &c.
EURYSTOPODUS NIGRIPENNIS, 2. sp.
Head with light ashy vermiculations and freckles; the feathers
of the forehead, crown, and occiput with a black shaft line very
broad on the crown of the head; chin, loreal region, and narrow
band round the hind neck black, strongly tinged with rufous-
chestnut; a narrow oblique patch of white on either side of the
throat, but not joined on the chin, chest blackish brown, the tips
of the feathers marbled with ashy, forming two roundish spots
one on either side of the tips of the feathers, or confluent and
forming irregular broken bands right across, sides of the body
barred with a lighter ashy tint in the same way, the interspaces
between the ashy bands, black; flanks, abdomen and under tail
coverts strongly washed with rufous-chestnut and barred with
844 DESCRIPTION OF A NEW SPECIES OF EURYSTOPODUS,
narrow black bands; under wing coverts black, barred with
rufous-chestnuut, and interscapular region blackish brownish,
marbled with ashy and black, those adjacent to the scapulars
and coverts having a broad black stripe along the outer web of
the feathers, shoulders black sparingly dotted with chestuut, the
upper wing coverts black with ocelli of ashy and spots of
chestnut, the larger series with indistinct bars on the inner webs
and roundish deep chestnut spots on the outer; the inner
secondaries very closely freckled, marbled, and vermiculated
with ashy, which almost obliterates the chestnut spots and bars;
the smaller scapulars are very closely vermiculated and marked
with ashy; some having the ends of the feathers black, spotted
with chestnut and distinctly margined on the outer webs with
ashy, which when the feathers are adjusted form a defined band
down the scapulars. The inner three secondary quills are brown
much freckled with ashy and showing only remains of blackish
bars of interscapulars. The remaining secondaries blackish-
brown barred with rufous chestnut on the inner webs, the bars
not reaching the shaft, the outer webs have remains of 7—8 bars
or round well defined spots of a richer or darker rufous-chestnut,
the outer webs of these feathers more inclining to black as they
approach the primaries. The primaries black, the inner ones
from the fifth quill inclusive, barred and spotted like the
secondaries, the spots and bars become fewer and less distinct
until they disappear altogether on the fourth quill; the first
primary has an indication of a white spot on the margin of tho
inner web, which spot increases in size on the second, third and
fourth quills, on which last (fourth) it forms a large white blotch
and extends across both webs; on the outer web of the third isa
small white marginal spot. The centre two tail feathers and
outer webs only of the others and the upper tail coverts blackish
with ashy marblings and freckles forming more or less distinct
bands, the tips of all the tail feathers ashy, the inner webs of all
the rest of the feathers with at least ten chestnut bars well
BY E. P. RAMSAY, F.L.S., ETC. 845
defined except towards the tips where the ninth and tenth bars
are somewhat broken and irregular. Tarsus feathered to the
toes, bill black, feet brown. Length about 11 in.; wing 9 in.;
tail 6; tarsus 0:7; mid toe 0°88, its nail 0'3; hind toe 0°35 ; bill
from forehead 0:9, from gape to lip in a direct line 1:5 in. from
nostril to the tip 0°35.
This species approaches nearest to Hurystopodus albogularis but
is smaller, being about the size of Æ. guttatus, but different in
the wing spots.
This specimen was obtained by Lieut. J. C. Farrie of H.M.S.
Miranda, on one of the Solomon Islands.
NOTES AND EXHIBITS.
Note on Insects injurious to Gum Trees, by William Macleay,
F.L.8.—I now exhibit two coloured drawings—one natural size,
the other considerably magnified—of a caterpillar said to be very
destructive to the Hucalyptus tereticornis in Gippsland. The
drawings were sent to me afew days ago by Baron Mueller,
who had received them from Mr. A. W. Howitt, the resident
Magistrate, North Gippsland. In the absence of a specimen or
even of any description, of the perfect insect, it is absolutely
impossible to determine the species of Moth to which the larva
belongs; but it apparently is of the genus Orgyia, Family Arctiidæ
and Division Pseudo-Bombyces. In the genus Orgyia and its
allies, the female is generally apterous, the abdomen swelling
out into a huge mass of ova covered with the woolly clothing of
the moth. I have never before heard of the numbers of any of
this group of moths being so great in any locality as to injure
trees. My objectin now introducing this subject to the Society,
is in the hope of drawing the attention of members to it, so that
the summer may not be allowed to terminate without an attempt
to solve the problem of the cause of the rapid destruction of our
|
<p>Here is the complete code that I typed in:</p>
<p><strong>input:</strong></p>
<pre><code>conda create --name my_app27 python=2.7 flask sqlalchemy --yes
</code></pre>
<p><code>source activate my_app27</code></p>
<p><strong>output:</strong></p>
<pre><code>File "<ipython-input-2-9a6e240537c9>", line 1
source activate my_app27
^
SyntaxError: invalid syntax
</code></pre>
<p>And then I tried another one</p>
<p><em><strong>input:</strong></em></p>
<pre><code>conda activate my_app27
</code></pre>
<p><strong>output:</strong></p>
<pre><code> CommandNotFoundError: Your shell has not been properly configured to use 'conda activate'.
To initialize your shell, run
$ conda init <SHELL_NAME>
Currently supported shells are:
- bash
- fish
- tcsh
- xonsh
- zsh
- powershell
See 'conda init --help' for more information and options.
IMPORTANT: You may need to close and restart your shell after running 'conda init'.
Note: you may need to restart the kernel to use updated packages.
</code></pre>
<p>Why is that?? What should I do if I get a syntax Error by activating the environment?</p> |
C/1980 E1 is a non-periodic comet discovered by Edward L. G. Bowell on 11 February 1980 and came closest to the Sun in March 1982. It is leaving the Solar System due to a close approach to Jupiter. Since its discovery only 1I/ʻOumuamua and 2I/Borisov have been identified with a faster trajectory.
References
Comets |
Toole County is a county in the northern U.S. state of Montana. As of the 2010 United States Census, 5,324 people lived there. Its county seat is Shelby. The county was created in 1914 from parts of Hill County and Teton County and was named after Joseph Toole, the first and fourth governor of Montana. Its northern boundary is the Canada–United States border south of Alberta.
References
1914 establishments in Montana
Montana counties |
ae 9
North America will be one dollara year. Subscribers abroad
can send their subscriptions in available postage stamps, to
the amount of five shillings, six francs, or one and two-thirds
thalers for each subscription. Subscriptions must in all cases
be paid in advance to the editor.
Address: B. PICKMAN MANN,
Epiror oF PSYCHE,
Cambridge, Massachusetts, U. S. A.
English Names for Butterflies.
THE natural objects which attract most attention among
all classes are birds, butterflies, and flowers. In England,
the native species of all these groups have received common
English names; and no doubt many persons have thus ac-
quired a good knowledge of Natural History who might have
been repelled by scientific Greek or Latin compounds. In
our own country all the common birds and flowers have also
received such names, and it is my belief that the study of
butterflies would be far more popular, if they also had com-
mon names. There would be an advantage, too, in this, for
Antiopa would be the Camberwell Beauty all the same, how-
ever fiercely men wrangled over Papilio vs, Vanessa as its
proper adjunct !
In PSYCHE, then, as its appropriate place, we print the fol-
lowing list of names proposed for New England butterflies,
using as a basis on the scientific side, the names of my Revi-
sion. Account is taken of all names that have been proposed
by Gosse and others, and they are retained unless special rea-
sons prevent.
1. @Œneis semideaa— The White Mountain butterfly.
Harris called it the Mountain butterfly.
2, Cneis Jutta.— The arctic Satyr.
3. HMnodia Portlandia.— The Pearly-eye.
This is the name given by Gosse.
4. Minois Alope-— The blue-eyed Grayling.
Gosse called it the Blue-eyed Ringlet, but it is rather a Grayling than a
Ringlet in English parlance.
5. Minois Nephele— The dull-eyed Grayling.
6. Argus Kurydice— The eyed Brown.
This is Gosse’s name. i
Qə
T. Megisto EFurytus.— The little wood Satyr.
Gosse named it the dusky Argus, but it is not an Argus.
8. Megisto Phocion— The Georgian Satyr.
In allusion to the place from which it was first described, and whence
only it was for a long while known. S. H. Scudder.
BIBLIOGRAPHICAL RECORD.
In this Record we shall indicate by an asterisk (*) that the correctness
of the title which is giveu has been verified by our own examination.
In the beginning, at least, it will not be practicable to observe a chron-
ological order, but the contents of one periodical after another will be
brought up to date, and separate works will be noticed as they are met
with. B. Pickman Mann.
The Proceedings of the Boston Society of Natural History,
vol. xvi, as far as p. 208, contain the following entomological
matter : |
Statement of work done on the Society’s collections of insects, crus-
tacca, &c., during the past year. p. 7, 8.
“1, A.S. PACKARD, Jr., M.D. Catalogue of the Pha-
lenidie of California. No. 2. p. 15-40, with a photographic
plate (i) of twenty-five figures.
‘ Characterizes the fauna of California (including Oregou and Nevada);
compares this with the fauna of Europe, north-eastern Asia, and north-
eastern America; attempts to account for the relations of the fanny. De-
scribes four new genera and twenty-six new species; also one new species
from New York'and one from Panama; enumerates thirty-four species.
* 2, A.S. PACKARD. Occurrence of Rare and New Myr-
iapods in Massachusetts. p. 111.
Scolopendrella Americana Pack.; its bearing upon the relation of the
Myriapods and Hexapods. Polyxenus fasciculatus Say.
* 3. S. H. SCUDDER. Verbal communications upon a por-
trait of John Abbot, a collection of orthopterological illustra-
tions, and an English fossil insect of doubtful determination.
p. 112. Upon a collection of Abbot’s drawings, p. 117.
* 4, S. H.SCUDDER. Examination of some recent remarks
by Mr. Meldola upon Jphiclides Ajax (Papilio Ajax Auct.)
p rE
Correction of the conclusions arrived at by Mr. M. in the Ann. and Mag.
Nat. Hist., xii, 301-307, regarding the applicability of the case of the dif-
ferent broods of I. Ajaz to exemplify the amount of substance-waste uu-
dergone by insects in the pupal state.
|
Saint-Lyphard is a commune. It is in the Pays de la Loire region in the Loire-Atlantique department in western France.
Communes in Loire-Atlantique |
<p>I have a <strong>self-referencing parent-child table</strong>, <code>tbl_projects</code></p>
<p><code>tbl_projects</code></p>
<p><code>id
project_name
parent_id</code></p>
<p>If a record is a parent, its <code>parent_id</code> is <code>NULL</code>.
If it's a child, its <code>parent_id</code> is its parent's <code>id</code>.</p>
<p>I want to log <code>cascade deletes</code> to my log table, <code>tbl_log</code>.</p>
<p>I have triggers setup to insert stuff into <code>tbl_log</code> when something gets deleted from <code>tbl_project</code></p>
<pre><code>TRIGGER `tbl_project_before_delete` BEFORE DELETE ON `tbl_project` FOR EACH ROW BEGIN
INSERT INTO tbl_log (user_id, initiator, event)
VALUES (
OLD.user_id,
OLD.initiator,
'record deleted by user on date etc.'
);
END
</code></pre>
<p>My staight forward code above works just fine, <strong>HOWEVER</strong>, <strong>it doesn't record cascade deletes</strong>, meaning if I delete a parent, the children being deleted doesn't get recorded on <code>tbl_log</code>. I want to record it on <code>tbl_log</code>. Is there a built-in way to do it? How should I approach this?</p> |
Tracy Chapman (born March 30, 1964) is an American singer-songwriter. She was born in Cleveland in Ohio. She has won four Grammy Awards.
Her most famous songs are "Fast Car" and "Give Me One Reason" that went top of the charts in Canada. They also did really well in the Billboard charts (United States). She has published a total of 8 albums.
She is a feminist. She has never said publicly what her sexuality is, but she dated Alice Walker in the mid 1990s.
Notes
Other websites
Official website
African American musicians
American feminists
American guitarists
American singer-songwriters
Brit Award winners
Grammy Award winners
Singers from Cleveland, Ohio
1964 births
Living people |
Backlash (2006) was a professional wrestling pay-per-view event produced by World Wrestling Entertainment (WWE). It was held on April 30, 2006 at the Rupp Arena in Lexington, Kentucky. It was the eighth annual Backlash PPV. The pay-per-view received 273,000 more buys then last year's Backlash pay-per-view.
Results
Other websites
Backlash Official Website
Official Backlash PPV History
2006 in American television
2006 in professional wrestling
Lexington, Kentucky
WWE Backlash
21st century in Kentucky |
<p>I have been integrating my website with oscommerce..am facing the problem with session..if I add the products into the cart it works well as usual..but after I logged into the site then I got my previous sessions destroyed..So any one can give any suggestions to get it resolved.Thanks in advance..</p> |
Vesoul is a commune. It is the prefecture of the Haute-Saône department in the Bourgogne-Franche-Comté region.
Geography
The Haute-Saône is a rural department and is based around five towns: Vesoul (the prefecture), Gray, Héricourt, Lure and Luxeuil-les-Bains. The Durgeon and Colombine rivers flow through the commune.
History
Vesoul is first mentioned in a document dated 899. That document speaks about an elevation with a fortified watchtower. The document speaks about "Castrum Vesulium". Castrum is a fortification, and "Vesulium" has the syllable ves which meant hill or mountain in a language that was spoken before the Celts. Today, there is a castle that forms the centre of the city. The first houses were built inside the walls of the castle. Newcomers who found no place settled outside the city walls, on the flanks of the hill. Growing wine was popular.
In 1814, after the fall of the empire, a buffer state was created, with Vesoul as capital. The principality was that of Free County, of the Vosges and of Porrentruy.
Today, one of the main factories of PSA Peugeot Citroën is near Vesoul.
Culture
Monuments and tourist attractions
Vieux Vesoul (English:Old Vesoul) (buildings from the 15th, 16th and 18th centuries and Garret Museum)
Site of Vesoul's Motte
Site of the Sabot de Frotey
Vesoul-Vaivre lake
Vesoul-Vaivre Vélo-rail
Saint Georges church (18th century)
Convent of the Ursulines (17th century)
Library
The first public library of Vesoul opened in 1771. The abbé (abbot) Bardenet, superior of the Saint-Esprit hospital in Besançon, gave his book collection to the town. There were 1772 books. The collections became a lot larger with the Revolution. At that time, the revolutionaries (people who led the French Revolution) took the books from the monasteries of the town (capucins) and even of the region (Luxeuil and Faverney monasteries). Around 20,000 books were added to the library this way, including some 11th century manuscripts. The Mayor's office was responsible for keeping the books.
In 1981, the municipality decided to build a new building to encourage the public to read. The library recently got computers. There are around 200 manuscripts and 150 incunables.
Twin towns
Vesoul is only twinned with one town:
Gerlingen, Germany, since 1964.
Demography
References
Communes in Haute-Saône
Departmental capitals in France |
Khurshid Mahmud Kasuri (; born 18 June 1941) is a Pakistani politician and writer. He served as the Minister of Foreign Affairs of Pakistan from November 2002 to November 2007. He also wrote the nonfiction book Neither a Hawk Nor a Dove. He was born in Lahore, Punjab.
References
1941 births
Living people
Foreign relations of Pakistan
Pakistani politicians
People from Lahore
Punjabi people |
Radovan Višković (; born 1 February 1964) is a Bosnian Serb politician. He is the 13th and current Prime Minister of Republika Srpska, and a member of the Alliance of Independent Social Democrats (SNSD).
References
1964 births
Living people
Prime Ministers of Republika Srpska |
Eudora is a city in the US state of Arkansas.
Cities in Arkansas |
Andrea Eva Libman (born July 19, 1984 in Toronto, Ontario, Canada) is a Canadian voice actress, television writer and singer who is best known for voicing Chi-Chi in Dragon Ball, Emmy in Dragon Tales, and Pinkie Pie and Fluttershy in My Little Pony: Friendship Is Magic. She also made on-screen appearances in the television shows Highlander: The Series, Susie Q, The Lotus Eaters, and Lyddie.
Other websites
Andrea Libman at the Internet Movie Database
1984 births
Living people
Singers from Toronto
Canadian voice actors
Actors from Toronto |
Ramatuelle (Provençal: Ramatuela) is a commune in the Var department of the Provence-Alpes-Côte d'Azur region in Southeastern France. In 2016, it had a population of 2,077.
References
Other websites
Tourism Office
Communes in Var |
Chlorpromazine is an antipsychotic drug. It is the oldest such drug. It was developed in 1950. It is typically used to treat Schizophrenia. It has also been used to treat bipolar disorder. It has been shown to help uncontrollable hiccups disappear. It is also used to help with nausea and vomiting.
References
Drugs
Drugs used in psychiatry |
The West Frisian Wikipedia () is the West Frisian-language edition of the free online encyclopedia, Wikipedia.
Other websites
West Frisian Wikipedia
West Frisian Wikipedia mobile version
Wikipedias |
Leonorilda Ochoa Pagaza (30 October 1937 – 22 May 2016) was a Mexican actress and comedian. She was on movies, television, and theatre productions. She became popular as La Pecas in the sitcom Los Beverly de Peralvillo (1968-1973). She was born in Mexico City. She was in the movies Capulina Speedy Gonzalez (1970), Los Beverly de Peralvillo (1971) and Que familia tan cotorra! (1973). Her last telenovelas were Rubí (2004) and Código postal (2006-2007).
Ochoa died of Alzheimer's disease in Mexico City on 22 May 2016, aged 78.
References
Other websites
1937 births
2016 deaths
Deaths from Alzheimer's disease
Mexican movie actors
Mexican television actors
Mexican comedians
Actors from Mexico City |
Liebsdorf is a commune. It is found in the Haut-Rhin department of eastern France.
Population
Related pages
Communes of the Haut-Rhin department
References
INSEE commune file
Communes in Haut-Rhin |
২২১১২, کک ৰ ৷ ا کر ا ایا
۶۶٤۶+ 4 if 18 2 4 ھ pla cido
Ih ht We rice lee [হী
AA:
Are noria el
২1২৯
Daun রা
১১
A
|< ولا 62+ 85 6> اما دجام
4 کی 2€ PPP اد اداد
Ir war er tr le >:
+
x
২১1২৬151৭৯1 |
২1২৯ ত.
<| <<<]
۷
IES
1
১২1৯৯
ES
হা ১45৯151২৭১৯ 1২/১২১
ااا اا عا لے ل ااا عا اھا ااا ا ےا
সি 4 کک کک
۸
২২1১৯1১1১১৬
lele
EES
ا ا
Y
ys
da Ada ere
A A ny
ii ii হি
ell Adal dar on rre e adan
|١۰
y
0 1
<- ৰম ৰখ [sr] se se
se
x
< [বA [২৯ <"!
evs leat.
sa TSS Aa]:
ve [Me [ye |
[ও
GRE
২০৮ ১৪
[<8] sa) se] <5
TREN
নমল
RA
ر دوورد
টির
2
ass
Xs Ny Nes hy
wir
FAN er 57৯৯৬
PEC RENCE Tura irs
ৰ
ج8 4او جج
یت
جا وا وا ا
Sigg = তৰল ALIS!
২২২৪২71১২৩২
২75
£১৮ ৰিক ৰ বৰ-
۳پ پا ےہ کاپ ا
২২8৮২২২5587
৮১৮৯৭ ২:২১২২৭
173 فا ۰ہ ۶8۹ج
ESA ہیا EVE
un
বহন yeh
ASS
ERA RN.
RANA اچ
২২7৩৯ 82558
RA
ویک as
২২২১২ seas
el
11২
x
0
SEN
7
مج
7ء
মনু
লি
rox:
1
এ
ed
বা
2
Sse
|
<p>I'm wondering how to remove the first and last character of a string in Javascript.</p>
<p>My url is showing <code>/installers/</code> and I just want <code>installers</code>.</p>
<p>Sometimes it will be <code>/installers/services/</code> and I just need <code>installers/services</code>.</p>
<p>So I can't just simply strip the slashes <code>/</code>.</p> |
<p>I am wondering how to create and call my database that i created in xcode (phonegap).</p>
<p>I try to follow this documentation (<a href="http://docs.phonegap.com/en/2.2.0/cordova_storage_storage.md.html#Database" rel="nofollow">http://docs.phonegap.com/en/2.2.0/cordova_storage_storage.md.html#Database</a>), but there's no example form that i can enter anything or button to view database in the html section or I am missing something? </p>
<p>its very helpful if you guys have any example or tutorial that can help me solve this about how to create/edit/display sqlite database in phonegap (xcode). </p>
<p>Thank You.</p> |
Year 1007 (MVII) was a common year starting on Wednesday (link will display the full calendar) of the Julian calendar.
Events
By place
Europe
Aethelred buys two years of peace with the Danes for 36,000 pounds of silver.
One of Mt. Vesuvius's many eruptions.
Asia
Songjiang County, the later city of Shanghai, is founded (approximate date).
King Sharaban is killed by his vizier
Prince Kacalukia becomes king of Persia
The vizier and his army invaded Babylon, Persia
Snow falls in the city of Baghdad.
By topic
Religion
Henry II of Germany founds the Diocese of Bamberg.
Births
Isaac I Comnenus, Byzantine emperor (died 1062)
Gruoch, wife of King Macbeth (died 1060)
Ouyang Xiu, Chinese historian, essayist and poet (died 1072)
Saint Paul, founder of Saint Paul's Cathedral in London, England (died 1072)
Deaths
Uno of Greek MIIV
References |
Magdalensberg () is a market town of the district of Klagenfurt-Land in the Austrian state of Carinthia.
References
Other websites
Settlements in Carinthia (state) |
The following is a list of rivers and wadis in the Sultanate of Oman. They are arranged by where the river drains.
Musandam peninsula
Wadi Bih
Wadi Qadah
Wadi Khasab
Wadi Khabb
Gulf of Oman
Wadi Hattami
Wadi Abd ar Rahman
Wādī Banī ‘Umar al Gharbī
Wadi Suqua
Wadi Jizzi
Wadi Sarami
Wadi al Hawasinah
Wadi al Abyada
Wadi Samail
Wadi Mayhi
Wadi Mijlas
Wadi Dayqah
Wadi Hawiri
Wadi al Arabiyin
Wadi Bimmah
Wadi Fins
Wadi Shaba
Wadi Tiwi
Wadi Hilom
Wadi Rafsah
Arabian Sea
Wadi al Batha (Oman) (Batha River)
Wadi Bani Khalid
Wadi Andam
Wadi Matam
Wadi al Ithli
Wadi Mahram
Wadi Halfayn
Wadi Quiam
Wadi Tarban
Wadi Qilfah
Wadi Gharm
Wadi Haytam
Wadi Ghadun (Arabian Sea)
Wadi Watif
Wadi Aynayn (Aynina River)
Rub' al Khali
Wadi Dank
Wadi Khuwaybah
Umm al Samim
Wadi al Ayn
Wadi Rafash
Wadi Aswad
Wadi Umayri
Wadi Haniyah
Wadi Ghul
Wadi Musallim
Wadi Majhul
Wadi Bin Khawtar
Wadi Arah
Wadi Qitbit
Wadi Jazal
Wadi Maharib
Wadi Umm al Hayt (Wadi Hayta)
Wadi Dawkah
Wadi Ghadun (Rub' al Khali)
Wadi Aydim
Wadi al Madi
Wadi Stum
Wadi Shihan
Nukhdat Fasad
Wadi Mitan
Geography of Oman
Oman
Oman |
• ^
H
5 ■,
i
-'
V
FELELET
GROF
SZÉCHENYI ISTVÁNNAK
KOSSUTH LAJOSTOL.
P £ S T.
KIADTA JÍS NYOMATTA LANDEUKK KS HECKKNAST
A folyó év kezdete óta általam szer-
kesztett Pesti Hir lap gróf Széclieiiyi
István ur által „A' kelet népe 1841" czí-
mü jeles munkával megtámadtatván , vé-
delemre valék kényszerítve ; mire nézve
a' Pesti Hirlap 51 -ik számában ugy nyi-
latkoztam, liogy nem tartanám egyenlő
fegyvernek, ha könyvre Jiirlappal felel-
nék. Könyvben felelni volt teliát adott
szavam, 's azt im ! ezennel be is váltom.
— Ha ki sokat várna, ép' ugy megcsalat-
koznék várakozásában, mint a' nemes
gróf a' Hírlapra nézve megcsalatkozott ;
's meg annyival inkább, mivel e' munkács-
kán a' fogyatkozásokat, miket eróm cse-
kélységénél fogva el semmi esetre nem
mellőzhetek, nagyon megszaporítják a'
körülmények. Sietnem kellett, nehogy
feleletem korszerűségét elveszítse ; —
azonban munkám fonalában ezerszer
megszakított a' Inrlapszerkesztésnek
máról holnapra félre nem tehető köte-
lessége : innen, meglehet , ismételések ,
— ^ innen, meglehet, szószaporítás ere-
déit ; majd nem volt idom rövidre vonni,
mi szótengerhen terült elöltem: majd
nem volt idom kifejtegetni , hol az esz-
me tán homályos szóhan rejtezik ; min-
den esetre pedig nem volt idom a' styl-
nek azon gyaln latot megadni , mellyel
tulajdonkép , mini a' líözönség iránti
figyelem jelével, minden iró lartozik. —
Es ez az, minek ki nem kerülhetett
elmulasztásaért olvasóimtól 's a' nemes
gróftól is bocsánat o( kérni kötelessé-
gemnek ismertem; 's még csak azt jegy-
zem meg , hogy rendszeres hirálatot,
melly a' birált munkának egy szavát,
egy eszméjét sem hagyja tagialatlanul,
Írni nem vala szándékomban, 's az egyes
részleteket mindig az egésznek szem-
pontjából ügyekeztem tekinteni.
Pest, augustus 15-kén 1841.
Kossuth Lajos.
I.
Autobiograpliia«
Az idö eljár, 's napjaink, nagy és apró embe-
reikkel , legyenek a' nemzeti sakkjáték nagy mes-
terei, legyenek (a' sakkjátékos szereposztása sze-
rint) játékkövek, összesen és egyenkint lehuny-
nak, hogy örök semmiségbe merüljenek 5 vagy kik-
nek élete nem röppent el, mint az egynapos virág
szinvegyülete, a' történetirás itéló lapjára kerül-
jenek. És a' történeíiró érdekesnek fogja találni
e' korszakot, az átalakulás kínos korszakát, és
az Ítéletben, mit a' kérlelhetlen biró hozand, fel
fognak méretni emberek és dolgok és az egyko-
rúaknak e' dolgokróli nézetei, mellyeknek nyomáu
— bizony , bizony félek — igazolva lesz , hogy
korunk nagy volt 5 ámde nagyságát nem egyesek-
nek köszönheti.
íme itt van „A' kelet népe"! 's ebben gróf
Széchenyi, kínosan bár (mint mondja), de még-
isfeltárja politicai életének titkát, rendszerét, 's
ezzel — azt vélnök — korunk titkának kulcsát is
a' chronograph kezébe fogná nyújtani ; de a' nem-
zet alig lesz hajlandó e' kulcsot elfogadni; amazt
pedig sajnálanom kell, mert gyarlóságokat juttat
el az utókorra, mellyeknek a' halandó testtel sir-
ba kellene sz.állaniok , mivelhogy nem alkalmasok
a' kérlellietlen utókor kezében boglárul szolgálni
a' rég kiérclenilett halhatatlanság koszorújához. —
En rám legalább mindig igen kellemetlenül hat^ ya-
lahányszor egy nagy ember „confessio"-it olvasom ;
mindig egemből hullok alá ; mindig tapasztalom ,
mennyire igaz j hogy a' kit istenitni akarunk , azt
igen közelről megnézni nem jó 5 mert a' közelség
mintegy nagyitó, a' sima tűn is göröngyöt mutat.
— Én a' ,,selfbiography"-t csak F o u c h é-féle em-
bereknél találom jónak, 's nálok sem a' miatt, a'
mit magokról, hanem inkább a' miatt, a' mit má-
sokról mondanak ; ama' miatt nem, mert nekem ugy
tetszik , hogy az önismeret a' tehetségek legnehez-
bike; — hiába! az ember nem vetkőzhetik ki ön-
magából, 's megesik még a' legj óbbakon is, hogy
egyhen másban öinnagolíat elfogult szempontból
nézik , mert magunkhoz sokkal közelebb állunk , 's
az egyes részletek sokkal inkább elfoglalnak, mint-
sem hogy az egésznek áttekintésénél gyarlóság ne
keverednék nézetinkbe. — A' ki vádoltatik, ám
védje magát; kinek é^^íQ titokrejtély volt, ám be-
széljen — ha tetszik — titkairól; de a' kit nyilvános
életében egy nemzetnek tisztelő szerelme kisért,
hagyja tetteit szólani maga helyett.
Ha már gróf Széchenyi a' Pesti Hírlapot
oUy veszélyesnek 's nemzetet és kormányt e' ve-
szély ellenében olly vízeszűn-gyöngének hiszi,
miszerint hivatva érezné magát, ez uj Medusa el-
len Perseus szerepét elvállalni , 's gyámvédi pai-
3
zsával fedni be e' vakon rohanó gyenneknemzetet,
uiellyröl hinni látszik , hogy nem csak semniineniú
szellemi discretióval , de még azon ösztönszerű ta-
pintattal sem bir, melly barmot óv a' mérges fü-
vektói : kétségtelenül csak hálát érdemel jó szán-
dékáért 5 's habár a' jó szándék hevében néha egy
kis szélmalomharczot, néha pedig olly epés gyanu-
sitgatásokat szemlélünk is;, minőkkel az utolsó
Frangepán óta magyar még perben sem vádoltatott:
én magam is, felejtve .^érveimet, hála s köszö-
netben szívem mélyéből osztozhatnám ; 's ha nem-
zetünknek negyvenkilencz ötvenedrésze szóval,
szellemmel , tettben , irányban a' gróf gyanusitga-
tásit meg nem czáfolná (''Vso i'észt mondék, mert
igen jól tudom, van egy árnyéklat, melly a' gróf
után igen örömest „feszitsd meg"-et mond, csak-
hogy más okból, mint a' gróf maga), hahogy e'
gyauusitgatások ellen a' nemzetélet minden nyilat-
kozata hangosan nem szól : magam kiáltok fejemre
veszélyt. Ez hát — mint mondám — hálát gerjeszt-
het a' nemes gróf iránt, kit ~ még ha ítéletben té-
ved is — csak meleg honszerelem lelkesíthet 5 de
lehetlen nem óhajtanom, s azon nagyság érdeké-
ben , melly a' nemes gróf érdemdús fejéről az e-
gész honra áradoz, 's melly e' szerint köz nem-
zeti dicsőség , köz nemzeti kincs , — lehetlen nem
óhajtanom, bár a' munkának önbiographiaí része
elmaradt volna !
Azonban én nem ragadom meg szőrszálhaso-
gató kárörömmel a' munka ezen részén csekély né-
zetem szerint áradozó gyarlóságokat, 's egy álta-
lános megjegyzés után csak azokra fordítok egy
kis futólagos taglalgatást, mik ez önbiographiábau
nem annyira a' gróf tisztelt személyét, mint in-
kább az ó nyilvános életével olly szoros viszonyban
álló közéletet érdeklik.
A' nemes gróf — ki az úgynevezett tadicát
az országiadéi tudományban minden másnak elébe
teszi — több mint egy helyütt nyiltan megvalJja,
miképeu tacticája mellett két pad közti helyzetbe
jutott, 's majd nyugati, majd keleti szelektől csap-
kodva, mint lapta levegőben lebeg. E' vallomás, a'
gróf száraz számtani modorából az én szenvedel-
nies, érzelgö modoromba öntve, annyit tesz : hogy
a' nemes gróf politicai helyzetében sem fen sem
alant nem bir annyi bizodalommal, a' mennyi kell,
hogy azon messzehaló terv kivitelének kéj szerint
intéző mestere maradhasson , mellynek fölfedezésé-
hez , bár — a' mint mondja — most is kínosan , de
mégis csakugyan kissé hozzá fog, vagyis inkább
hozzá fogni csak Ígérkezik ; mert midőn tanszom-
jas kebellel már-már nyílni véljük a' mysteriumok
szekrényfödelét, elvégre is csak türelemre utasít-
tatunk.— 'S még ennyit sem tenne, ha neiu gon-
dolná, hogy a' hont végveszély fenyegeti; — nem
tenne, mert — ugy látszik — még mindig méltá-
nyos engedményekre csábit gatást tart szüksé-
gesnek ; minek természetesen azonnal vége van,
mihelyt a' csábító titkairól le-leröppen a' fátyol.
Igen természetes, hogy a' magasult érzelmektől
dagadozó kebel visszasovárog nagyszerű hatáskö-
rébe ; mert vágya nem kisebb , mint egy nemzet
jövendőjét megalakiíni, és tehetsége e' vágynak
megfelelő. De az is természetes, hogy e' végett
vissza kell szerezni a' bizodalmat, mellyre a' két
pad közti helyzetben senkinek sem lehet számolnia.
És a' gróf azt gondola, ha elmondja e' nemzetnek,
mik valának gyermekkorának álomképei, mint ol-
vadott össze az ifjú szívvérével a' tántorithatlan
honszeretet, mikint született, mikint ért férfias
agyában a' terv , 's mint lön az akarat cselekvés-
sé, — ha ezt elmondja azon őszinteséggel, melly a'
férfiút , azon öntudattal, melly gróf Széchenyi Ist-
vánt megilleti: lehetlen , hogy a' két pad közti
helyzet kellenjetlenségének vége ne legyen. — Én
nem gondolhatok ezenkivül okot, melly a' grófot
önbiographiájára itt e' munkában indithatá ; 's ha
igy van , meg kell mondanom , hogy szükségtelen
munkát tön; mert habár a' gróf, ki a' „Világ^^-bau
(113 lap.) elismeré, hogy a' hon erejének egye-
sitésére irányzott czélzata sem okos ember sem
kormány előtt titok nem volt, most ezen egyesi-
tés czéljára nézve már ugy liiszi (22 lap.) , hogy
„a' mit lelke rejt, csak némi kebel sej-
té, 's felfogása ezek előtt is jobbára
rejtély maradt'^; magamról, ki egyike vagyok
a' leggyöngébbekuek, másokra Ítélve, bizonyos-
nak merem állitani , hogy az , mit a' gróf messze-
vágó terve végczéljának 's magasabb szempont-
nak nevez, nyilvános élete, tanjai 's tettei után.
lepecsételt könyv nemzetünk előtt már rég nem
volt, épen ugy, mint bizonyos lehet a' nemes gróf,
hogy az érzelmek felől , miket ő , a' számolgató
hideg észnek fölkent bajnoka, néha ép' a' Justi-
nus-Kerner-féle mysticismus, néha pedig magyar
mythologicus költészet birodalmába is beszáguldoz-
va , olly áradozó meleg hangon fest , magyar so-
ha sem kételkedett ; és ha csakugyan igaz , hogy
politicai helyzete két pad közti lön (mit, mióta „A'
kelet népe" megjelent, én is hiszek, előbb azon-
ban ez csak a' nemes gróf példabeszédi tulszine-
zésre nagyon hajlandó „keleti" képzelgésének ra-
ja lehetett), azt inkább annak tulajdonítom, hogy
a' gróf nemzetünk jövend()jének megalakítására
kigondolt bölcs eszméit még azután is, hogy már
nemzeti közkíncscsé váltanak, magány tulajdoná-
nak tekintgeté, 's azokat, értelmi felsősége méltá-
nyos érzetében, minden idegen avatkozástól menten,
autocratorilag kezelni törekedett; \s tulajdonítom
annak, hogy a' nemzetet egy beteg testnek, magát
pedig nem ezen beteg test egyik , bár egészséges
tagjának, hanem a' betegtől külön személyesített
orvosnak nézvén, mihelyt a beteg (kinek mégis
a' „semmit rólunk nélkülünk" diaeteticai fő-
szabályai közt áll) saját ösztönből 's nem az or-
vos rendelményéből mozdult, magát nem csak
„minden combinatióiból kiforgatva" vél-
te, hanem ezen combinatiókat , mint egyedül üd-
vözítő hitet, a' nemzet üdvösségével elannyira u-
gyanazonította, miszerint egyszersmind kiforgatott
combinatióival magát a' ueiuzeíet is enyészetnek
rohanni vélné; vagy — hogy a' gróf által annyira
kedvelt, t!e ha gyám-okul használvák, soha sem-
mit nem hizonyitó hasonlatoknál maradjunk — a'
nemzet jövendőjét egy nagy sakkjátéknak tekin-
tette, mellynél minden más rsak játékkő, a' játszó
ő maga, ki nem rögtönzés, hanem kiszámitott terv
szerint teszi húzásait , s ha eljönek mások , s itt-
ott a' nyilt ellenség ellen egy-két huzáskát — bár
szintúgy kiszámitott terv szerint — megkisértenek,
néha egy kis ingerült nehezteléssel utasitá el a' já-
tékhoz tolakodókat , ő maga pedig ajiiugy leplez-
ve kivánt játszani ; mert hiszen engedményre-
csábi t g a t á s — t h a t w a s t h e w^ o r d ! — ez a"
választott tactica; és e' tacticának természetéhez
tartozott , hogy üt egy tolakodót félrelökni , amott
egy másikat, ki a' játékot ,,iiispiciálni^' akará, csi-
títgatni kellett ; miből aztán egyik oldalon néha
egy kis suttogás, a' másik oldalon gyanakodás
származhatott , 's a' leplezett játék miatt félreér-
tések következhettek , minőről alább egy kis szó
leszen ; de azt tagadni bátorkodom , hogy volt
volna e'gyanakodók közt is valaki, a' nemes gróf-
nak tiszta szándokát 's tántorithatlan honszerete-
tét kétségbe vonó; azért is, nézetem szerint, a'
két pad közti helyzet megszüntetésére talán alkal-
masb tactica volt volna, nem a' keblet tárni fel,
mellynek tisztaságáról soha senki sem kételkedett ;
hanem a' nemzeti értelmesség tömegével összeol-
vadni; elhinni, hogy közvélemény e' honban már
8
van, -- közvélemény, mellynek — - mint „Hilel"
ében ő maga irá (183 1.) — engedelmeskedni
tanácsosb, mint neki parancsolni akarni ; 's e' köz-
véleményt egyben követve, másban fejtve, elő-
készítve, de tőle soha külön nem válva, bizonyos
értelmi monopóliumnak érdemlett vagy nem-érdem-
lett, de tagndhatlanul létező gyanúját eltávolitui ;
melly monopóliumot hiszen gróf Széchenyi István-
nak értelmi felsőbbsége mindig kivíhat, mihelyt
egyedüliségét nem igényel -, mert a' nemzeti érle-
lem csődületében bizodalomra mindig számolhat,
ki a' versenytért harczmezőnek 's a' versenyzőket
ellenségeknek nem tekinti , vagyis — mint a'
„HiteP^-ben irva van — egymással 's nem
egymás ellen dolgozik.
Es ez volt egyetlen általános jegyzetem,
mellyet a' nemes gróf rósz néven venni annál ke-
vesbbé fog , minél inkább meg lehet győződve,
hogy halhatatlan érdemei e' honban annyira mél-
tányoltatnak , miszerint fényükből még az önma-
gasztalgatás által sem veszíthetnek; mert mind-
nyájan tudjuk, hogy gróf Széchenyi Istvánt a'
nemes öntudat megilleti.
De találtam légyen vagy nem találtam el az
önbiographia vezéreszméjét, vallomásaival ugy a'
nemzetélet mint a' Pesti Hirlap elleni kikelés sok-
kal szorosabb viszonyban áll, hogysem némelly
állitások rövid taglalatát mellőzhetném.
A' nemes gróf azt látszik hinni, hogy a' ma-
gyar nemzet sir szélén állott, midőn ő az életre
9
űditó tárogatót 15 év előtt megharsogtatá. Sok
függ azon szemponttól, mellybol terveinkben in-
dulunk: azért hát nem lesz felesleges megjegyez-
nem, miképen én ezen felfogást hibásnak tartom,
's nemzetünk évkönyveinek útmutatása szerint he-
lyesebbnek Ítélem azon nézetet, mellyet a' gróf
előbbi munkáiban igen sok helyütt nyilvánitott,
többek között „HiteP^-e 136-ik lapján : „Boldo-
gok mi, hogy köztünk inkább a' fiatal-
ság jelei 's hibái láthatók, 's hogy még
táTol tőlünk a' rénség 's koporsój"
igy a' „Világ" 99-ik lapján: „Magyarország
fejedelme nagy hatalmú ur, mert élő 's
fiatal, nem vén 's megholt nemzeten ural-
kodik." — Nekem ugy tetszik, e' nézetet nem-
zetünk évkönyvei sokkal inkább igazolják, mint
a' mi most „A' kelet népe" 16-ik lapján mondatik,
miszerint „valóságos csuda, az emberi-
ség évrajzaiban hallatlan eset 's köz-
vetlen isteni befolyás, nemzetünket
olly közel a' sirlioz, ismét az élők kö-
zé visszalépni látni." — Én általában nem-
zetek életében csudákra, istenek közvetlen beavat-
kozására, nemtőkre 's más illyesekre nem sokat adok,
's a' mint erősen hiszem az egyetemet örök bölcs tör-
vények szerint kormányzó isteni gondviselést : ugy
sérteni vélném a' világok világának törvényhozóját,
ha őt G^y szeszélyes szultánnak képzelném, ki—
ha kedve tartja — ok és eredmény lánczolatának
örök törvénye alól e^y vagy más hangyabolyt ki-
10
váltságol , 's eljö , közvetlen isteni befolyásával
egy Lázár - nemzetet csudatevóleg feltámasztani.
„God acts but by generál la ws" — mond
egy angol bölcs. Nemzetek életében más ternók
nincsenek, mint talán észben s polgári erényben
nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva
liizelgésböl , hanem meggyőződésből, a' magyarok
legnagyobbikának szoktam nevezni. — Ezek lehet-
nek véletlen ternók , minden egyébben ok van
szorosan és következmény; s azért én ép' ugy
nem hiszem, hogy az a' fiatal nép, melly-
t ő 1 valóban távol volt vénség és kopor-
só, tulajdon azon időszakban a' sir szélén der-
medezett : mint a' hogy megfogni nem tudom , mi-
kint lehet ép' az 1760-iki időt ollyannak jelelni ki
ujabb korunk történeteiből, mellyben (2 1.) Ma-
gyarország lakosa kimondhatlan előmenetelt tön*),
mellyről mégis a' 84-ik lapon az mondatik, hogy
akkoron , alkotjuányt 's nemzetiséget tekintve , a'
magyar (a' mint valóban igaz) szánakozásraméltó
szerepet játszott. — De hiszen a' história felfogá-
*) Ha ezen állítást csak az ,, úrbér'' behozatalára vooat-
kozóuak Ítélhettem volna: nem teszek észrevételt; de
bátorlét, tulajdonnak szentsége, a' kifejlettebb felma-
gasult polgárlsodás kísérői, minő például a' családi
viszonyok nemesb elrendezése , és az emberiség leg-
magasb fokán álló nemzetek sajátaíhoz tartozó anyagi
javak és kéjek említtetvén, 's az 1760-iki időszak
ezekre alkalmazva idéztetvén , lehetlen volt ezt históriai
botláisnak nem tartanom.
11
sábau tévedni épen nem csuda; mert valamint né-
mellyek gondolkozása szerint „duo cum faci-
unt ideui, non est ídeni:" ép' ugy látszik
különbözőnek azon egy dolog , a' mint különböző
szempontból tekintetik. — Aztán a' polycratesi min-
denes szerencse ritka dolog, "s vannak emberek,
kik ha másban nem , a' históriai kútfők választá-
sában szerencsétlenek ; pedig ugy látszik , hogy
e' szerencsétlenség a' grófot is nldözgeti ; külön-
ben ha a' franczia forradalom eredetének históriáját
valami jó pragmaticus kútfőből merítette volna, olly
képtelenséget csak nem állitana, hogy Magyar-
ország ama' forradalom előzvényeiben tébolyog !
vagy hogy az 1840-iki országgyűlés , a' karza-
toknak parancsoló fölhevülése miatt, gyors léptek-
kei haladt bizonyos conventi jelenetek felé! — Sze-
gény karzatok! ti a' magyar tanácskozási mezők-
's teremeknek , lóhátról és gyalog, jegén és
szárazon , fegyverrel 's fegyvertelenül , 1000 év
óta lármahősei ! zajongástokat én is roszalom ; de
bizonyossá teszlek benneteket , hogy a' magyar
országgyűlésből conventet csinálni soha sem fog-
tok , hacsak gróf Széchenyi azt , a' mi e' honban
soha senkinek eszébe nem jutna , rátok nem be-
széli , mig végtére tán magatok is elhiszitek ; —
ő, ki midőn csupa merő szoros mathematicai számo-
lásból (melly számolásnál hogy a' sziv jelejí nem
volt , nagyon elhiszem) ezt is amazt is R o b e s-
pierrehez hasonlitja, miszerint tán majd gya-
nakodóvá tevén az erőt 's hatalmat, ollyasmi sü-
19
kerül, lüint szokott az ebbel, mellynek veszett
hirét költi valaki , — épen ez által , de még sok
más egyéb által is, habár nem az aristocratia, nem
is más egész osztályok, de legalább bizonyos
„hirlapszerkesztő^* és bizonyos „hig velejü politi-
cai költönczök^^ és bizonyos „túlzók" irányában,
bizonyos vágyakat kézzelfoghatólag bizonyít, melly
vágyak az értelem istenasszonya egy-
kori főpapjának vérözönemlékü vágyaihoz
talán csak azért nem hasonlilhaíók, mivel a' gya-
nussá-tétel rendszerét egykor olly mesterileg ke-
zelt vádló ügyészhez (tán Fouquier Ti n vili e-
nek hittak) hasonlitnának , hahogy Pannónia kö-
rülménye és Galliáé egymástól ég- 's földtávol-
ságilag nem különböznék.
Istenemre mondom ! fáj , hogy nem lehet ezt
elhallgatnom; az epés csipkedéseket, mikkel a'
megtámadás saturálva van, örömest el hagyom
hangzani megtorlatlanul, 's bár giinynyal tetéze
sokat, mi az ember kebelében szent, bár játékot
űzött a' szenvedésből : a' tisztelet , mellyel a'
grófnak szívem mélyéből adózom , hallgatást pa-
rancsol a' hiuságos gerjedelmeknek, mellyek gyar-
ló embert annyira késztenek viszont nevetségessé
tenni azt, ki bennünket nevetségessé tenni iparko-
dott. — Nyomorult semmirekellőnek vallanám ma-
gamat , ha örömömre válhatnék , port szemetet
szórni a' megbotlott óriásra; én tiszteletteljesen
tárom ki karjaimat, 's kérem: szenvedjen meg a'
nemzeti nagyság építésénél homokhordó napszá-
13
mosi közt , méltassa tanácsára , javitó vezetésre
azt^ kinek most útját állani törekedik; mert jobba'
közre, ha egymás mellett, mint egymás
ellen; — de két gyanúsítás van a' gróf köny-
vében, mit erősen visszatorlani nagy és szent
kötelességek parancsolnak ; 's ezeknek egyike a'
zendülési syllogismus, mellyről hát szó
még máshol is leszen.
Hogy a' magyar nemzet akkor , midőn gróf
Széchenyi István a' polgári nyilvános életet oUy
dicsőn megkezdette , nem volt sir szélén álló vén
beteg , arról alig kételkedhetünk , ha figyelembe
veszszük a' megtörhetlen visszahatást, miszerint
alkotmányszerüség 's nemzetiségi elem a' germa-
nizálás fáklyatüzénél újult lángra gyúlt, azon
nagy férfiú törekvéseinek ellenében, kiről Platthy
Mihály halhatatlan tollával irva van : hogy „prin-
ceps justus, sapiens, aequus, quem praeceps boni
publici fervor et peregrina juribus nostris consilia
lege praescriptos cancellos siverunt perrumpere;"
ha továbbá figyelembe veszszük az 1790-iki or-
szággyűlést, mellyen annyi felvilágosodás annyi
türelemmel, annyi lelkesedés annyi méltósággal,
annyi szabadságszeretet annyi törvényességgel,
annyi körülményismeret annyi előrelátó gondos-
sággal, annyi engesztelő szellem a' jövendőbe olly
mély belátással párosultak, hogy ezen ország-
gyűlés történelét évrajzaink legfényesb lapjaihoz
sorozhatnók; utóbb ha megolvassuk az 1790: 67
törvény czikk által kirendelt országos választmá-
i4
nyok munkálatait , niellyek nagy részben a' XIX.
század gyermekeinek is becsületökre válhatnának,
ámbár a' statusgazdasági tudomány még akkor
rendszeritve nem igen volt ; és ha el nem felejt-
kezünk a' lelkesedésről , nem az olly nemes ál-
dozati készségről , mellyet nemzelünk a' követke-
zett századnegyednek minden phasisain át bizonyí-
tott; és szemmel tartjuk, mikép a' viszontagságok
minden kísérletein keresztül , egy részről a' nem-
zetiség nagy érdekében soha nem ernyedő buzgó-
sággal küzdött előre lépésenkint •, más részről pe-
dig vágyait a' reform után , nnnt sérveinek és ba-
jainak egyedüli orvosa után , ha néha tévedezve
bár, de mégis kitünteté ; és nem siklanak el figyel-
münk elől a' municipalis élet körébeni jelenetek,
mellyek még azon időszakból sem hiányzanak, mi-
kor a' magyar olly súlyos áldozatoktól, annjT ve-
ritékes fáradalmaktól pihengetv e , tespedett ugyan,
's tespedésére ürügyül vévé a' méltó remények va-
lósulatára, alapos igények teljesületére várako-
zást ; azonban e' tespedő várakozás közben is uj meg
uj erőket gyüjtögete (mert hiszen korunk sok
bajnokinak nevelése nem épen ez időszakba tarto-
zik e?), mig majd elkövetkeztek az 1823-iki ese-
mények , és elkövetkezett az 1825-iki országgyű-
lés, mellyrölgróf Széchenyi olly igazán mon-
da : hogy „a' pillanat! nyomásnak visszahatása
nyilván bizonyitá be a' világnak , mikíut Magyar-
ország fejedelme élő 's fiatal , nem vén 's megholt
nemzeten uralkodik:*^ valóban ha ezeket megfon-
15
toljuk, lehetleii meg iiein gyózoduünk , iiiiképen
mind ezek iiem arra mutatnak, mintha nemzetünk
már a' sir szélén dermedett volna; mire hiszen
erösebb czáfolat talán nem is kell, mint épen ama"
bámulatos hatás , mell} et gróf Széchenyi munkái
gyakoroltak 5 mert ezen hatásnak szoros számolás
szerint okvetlenül ki kellett volna maradnia, hahogy
a' nemzetben már előre kész fogékonyság nincs, a'
mi valóban nem halálos álomkórságnak jelensége.
A" mi azóta történt; minó felszámithatlan hatással
volt a' nemzeti értelmesség önmagábóli kifejlésének
processusára az országos rendszeres munkáknak
ugy a' magános társalgás mint a' municipalis élet
nemzeti nagy asztalára kitálalása ; mikép nőtt fel,
fejlett, érett és erősödölt a" nemzet az 1836-iki
országgyűlés által s kölcsönös hatás szerint az
országgyűlés a' nemzet által (mire tán azok is tet-
tek valamit , iak a' törvényhozótest értelemsugári-
nak a' nemzet ereibe folytonos elszivárgását 's ez-
zel viszont az orszvíggyülési fénycsomóba vissza-
sugárzását, idő s körülmény szerint , talán szint-
úgy nem hóbortos rögtönözgetéssel , hanem szint-
úgy becsületesen átgondolt kiszámítással eszközöl-
ni segitgették) ; mikép következett egy — szabad
legyen hinni — utolsó visszalökési kisérlet azok
érdekeinek magas helyekre befolyása által, kiknek
most gróf Széchenyi István sejditlenül bizonyosan 'a
akaratlanul kczökrejátszikj's kik ez uj, váratlan , ;Suc-
cursuson'*^ alkalmasint nem kevesbbé fognak bámul-
ni, mint az angol toryk az angol radicaloknak, vagy
16
a' fraiiczia republicaiiusok a' Gazette de Francé-
nak szövetségén ; és mikép eszközlé a' visszalöké-
si kísérlet ép' ellenkezőjét annak, a' mit szándékla;
's mikép következett el a' boldog óra. hogy nemzet
és kormúny kölcsönös őszinte bizodalommal kezet
fogva, együtt, egymással , nem egymás ellen ál-
lanak, — mind ezt egészben magasabb szempontból,
egyes részletekben híven felfogni , a' história köré-
be tartozandik; — elég, hogy a' szempont, melly-
ből gróf Széchenyi nemzetünk állapotját ugy va-
lamint saját polgári munkás erényének hatását most
felfogni látszik, csekély nézetem szerint nem he-
lyesen van választva. — E' taglalat pedig korán
sem vala henye eritica ; mert alkalmasint e' körül
forog,, a' hitei tengelye, mellyet a' kelet népébeni^'
szenvedelmes deciamatiók és vészjóslatok érdem-
lenek.
Én a' nemes gróf polgári nyilvános életét igy ve-
szem föl : Hazáját mondhatlanul szerété*, szerété ama'
keserédes búskomolysággal, melly nemzeti jelle-
münk sajátsága, mikint mindezt szívmelegébe már-
tott tollal olly mesterileg festi , valahányszor meg-
szállja (és — istennek hála! — gyakran szállja
meg) a' magasztos polgári erények poésisa. — Ez
érzelmek , nemes gróf, mik — szeretem hinni —
igen sok magyar kebelében visszahangoznak, csak-
hogy kevésnek adatott ama' „száraz ecset,"
melly olly eleven szavakba önti , a' mi sokaknál
kimondhatlan, — ez érzelmek azok , miket nézetem
szerint magunkban ugy mint polgártársainkban örö-
kön ébresztenünk kell; minek ideje soha sem múlik,
bármilly stádiumon álljon is a" nemzeti kifejlődés-,
mert nincs nélkülök lelkesedés, mellyre a' honnak
örökké szüksége van , juivelhogy nélküle polgári
erény kereskedési áruczikké lesz. ~ Engedjen hát
a' gróf kérelmemnek , hogy ne akarja útját állani
a' szívből fakadó szózatoknak, miknek végiránya :
minél többekben fölébreszteni, minél többekben éb-
ren tartani a' meleg honszerelmet és a' magasztos
lelkesedést , melly őt ösztönözé olly nemesen futni
meg a' nemes pályát.
E' honszeretet azonban gróf Széchenyinél
henye sopánkodásban nem párolgott el. Ujjait a'
kornak üterére tévé, és megértette lüktetéseit. És
ezért, egyenesen ezért tartom én őt legnagyobb
magyarnak ; mert (bár megczáfolna valaki !) nem
ismerek senkit históriánkban , kiről el ne mondhat-
nók , hogy százados hatásra számított lépései sem
korán sem későn nem érkeztek. — Ki korán jő,
isoláltan áll , 's az egyedülállónak lépteit maradan-
dó hatás nem követheli. „II ne fant pas de-
vancer son s i e c 1 e." ''"^') A' ki későn jő, fényes
iiappal gyújt gyertyavilágot, s még hálát adha-
tunk , ha működése csak haszontalan. — Ah ! vaj-
mi sok van nemzetünk évkönyveiben , a' mi már
születésekor homlokán horda a' „késő'' szót; miről,
mert vagy nem egyesektőlj vagy tulhatalmas egye-
sektől jött, nem mondhatjuk el, hogy: istennek
hála ! csak haszontalan. — Gróf Széchenyit . a' kor
*) Korát senki se előzze meg-.
18
szükségeinek hatalma alkalmas perczbeii ragadta
meg. 0 korának nyelvévé löu; ö a' nemzet jobbjai
gondolatának szavakat adott. És hatásának titka
itt fekszik. Ha kész anyagot, kész fogékonyságot
nem talál vala nemzetében, bizonyosan beteljesedett
volna rajta, mit mostani munkájáról jóslani merek:
Vous screz étonoé quand vous serez aa boát
De ne leur avoir rien persuadé du tout. *)
Ezeknek valóságát tagadni alig" lehet ; 's ha
nem hibáztam e' felfogásban, kettő van, mi belőle
következik. Egyik az : hogy a' ki korának óramu-
tatója , az korának nem Prometheusa ; tán inkább
őt teremte a' kor, mintsem ő a' kort; dajkája lehe-
tett a' jövendőnek, kapocs a' tegnap és a' holnap
közt: de ha ugy gondolkozik, hogy az óramuta-
tó teremti az időt, 's mindig' annyi időnek kell len-
ni, mennyit ő mutat, holott ép' azért, mivel az idő
örökké halad, az óramutatónak előbb vagy utóbb ok-
vetlenül elkésnie kell — a' ki igy gondolkozik, épen
azon szempontot veszíti el , a' melly hatását fölté-
telezé, combinatióiból természetesen kifor-
gattatik, a' hazai mozgony haladását
természetesen hátulról nézi (honnan az ember
poros utakon bizony csak port lát, 's a' por mi-
att magát nem a' haladót) ; és midőn mind ezt ön-
kényt megvallja , egyszersmind vallomást teszen
arról is , hogy időmutatás helyett a' teremtés vagy
*) Ha majd elvégzi, csuJálkozni fog, hogy okét semmiről sem
győzte meg. — Ezt azonban nem egyes elvekre, hanem
csak a' zendülési syllogismusra, 's vele rokon gyanú-
•itáaokra kívánom értetni.
19
gondviselés szerepét igényelvén, idegen térre ju-
tott, mellyen alkalmasint nem olly biztos mutató,
mint egykor volt. — Fogalmam másik következ-
ménye az : hogy ha e' nemzet sir szélén derme-
dező, beteges aggott vén test volt volna, midőn
füleibe mennydörgött gróf Széchenyi: okvetlenül
vagy meghalt, vagy legalább a' mennydörgés min-
den siker nélkül hangzott volna el; más szóval: a'
„Hitel" Írójának föllépte vagy kárt okoz , vagy
legalább haszontalan marad ; és mivel nem maradt
haszontalan, és mivel hatása bámulatos volt, ön-
kényt következik, hogy nem beteg, nyavalygós
vagy gyönge lábadozó nemzetnek vagyunk tagjai,
hanem egy ép, erős, fiatalnak, melly bizonyosan
nem csak sokat megbir, mi a' betegnek ártalmára
lehetne; de sőt életerejének fentartására sokat
megkiván , mit a' lábadozó nem birna meg.
A' nemes grófnak a' Pesti Hirlap ellen in-
tézett egész megtámadása azon tengely körül forog,
hogy e' nemzet gyönge lábadozó, ő pedig a' liiva-
tott orvos, ki e' beteget „ass is te nsei" segedel-
mével már 15 év óta gyógyitgatja, 's ki ha már nem
egyedül van is birtokában az arcanum triplicatum-
nak, melly a' beteget tökéletesen helyrehozandja, de
csak egyedül az ő kezében van a' mérleg, mellyen
fölmérhetni , hogy a' gyógyszerből ez idő szerint
hány mákszemnyi kell (a' tisztelt gróf modorát kö-
vetem , mert igen szereti az orvosi parabolát) : én
ellenben azt gondolom , hogy e' nemzet ép , ifjú,
egészséges, elég erővel biró, institutióinak száza-
4"^
30
dos bajait is kijavítaui; inagauiat pedig" korán sem
képzelem orvosának, Iianem vagyok ez ép, egész-
séges, ifjú nemzetnek parányi izecskéje, munká-
ra hivatva, mint akárki más ; -s liogyha felszólalok,
miutáu elveim a' gróf elismerése szerint is jók és
helyesek, a' modor, mellyben e' helyes elveket
ép, egészséges nemzet irányában előadom, énne-
kem lehet káros talán, lia csakugyan rósz módon
járok a' jó utón , de a' nemzetre nézve valami olly
alárendelt csekély dolog* , hogy azt fontossá csak
olly eleven képzelgés óriásithatja , minővel amaz
arabok biniak , kik tevéjük árnyékából egész na-
pokon nézik a' déli báb gözképeit; olly csekély do-
log, hogy én, megvallom, ha gr<>f Széchenyi István
volnék, legüresb órámban is hasznosabb dolgot tud-
nék tenni , mint modor ellen 24 ivet irni. — Hoszú
beszédeju rövid értelme: ,.A' kelet népébeni'^ minden
okoskodás azon alapszik, liogy e" nemzet javuló-
félben levő beteg; ezen alap nem áll : és igy az okos-
kodásnak egész épitménye magában (isszeiogyik
Az autobiographia folytában van más állitás
is, melly nniiden íigyehnet érdemel. A' gróf t. i.
azt mondja: „csak ugy remélhetünk ránk
"s utódinkra nézve üdvöt, ha szellemi
alapon nyugszik jelenünk és jöven-
dőnk, ha szellemi alapokon emelkedik
anyagi ki képz é sün k, és nem viszont."
— Azon kölcsönhatást, mellyel a' jól intézett
anyagi kifejlés a' szellemi kifejlésre, ez viszont
9i
amarra hív, következőleg liogy iiiilielyí a' kifejlés
teruiészeíeseii s nem egy iiapi yirágot termő kegye-
lem gyanánt intéztetik , egyiket a" másiktól egé-
szen ehálasztani nehezen leliet^, —ezt mind ismert
's elismert dolognak tevén löl , ki kell jelentenem,
hogy a' gróf idézett állitásáhan heíüről betűre egyet-
értek, és mondhatlauul ór\endek, hogy ezt a'
gróftól illy határozottan elismertetni látom ; mert
ezen határozott elismerés igen alkalmas, bizonyos
balhiedehneket eloszlatni, 's a* javitáspártiak két
nevezetes töredékét egy gyéforrasztani. Értsük meg
egymást; talán egyesülünk, ha megértettük.
A' gróf azt mondja, hogy minden tettei^ min-
den léptei egy, előre kiszándált, messzeható tervnek
szüleményei: és igy politicai hitének idézett alap-
szabálya is, miszerint anyagi kiképzésünknek szel-
lemi alapokon kell nyugodni , kétségtelenül nem
tegnapról mára született meggyőződése, hanem olly
elv, mellyre minden lépéseinél nnnden blzonynyal fi-
gyelemmel \ olt. E' szerint a" nemes grófot alkalma-
sint meg fogja lepni, ha kimondom, hogy a' grófra
nézve e' tekintetben a' közvélemény maiglan igen
boldogtalan tévedésben volt, elannyira pedig , hogy
meg vagyok győződve, e' tévedésnek igen nagy ré-
sze van azon két pad közti helyzet előidézésében,
mellyeta' közjó érdekében lelietlen nem sajnálanunk.
's melly egy kis őszinte magyarázat után, mindnyá-
junk örömére , alkalmasint meg fog szűnhetni.
E' tévedés félreértésen alapszik. A' nemes
gróf múlt országgyűlés alatt genialis beszédeiben
9%
nem egyszer panaszkodott, hogy gyakori szeren-
csétlensége: félreértetni. Ha illyesmi jgyakran"
történik , kiben fekszik az ok ? a' félreértőkben
e, vagy a' félreértettben? nem vizsgálgatom ; ab-
ban sem telik örömöm, hogy felhányjam a' nemes
gróf eddigi tetteit 's iratait , és kínpadra vonjak
minden betűt, megmutatandó, mi szolgálhatott al-
kalmul ez igen nevezetes alapelv tekintetében a'
félreértésre; mentse némileg a' félreértőket: hogy
a' gróf (mint önmaga vallja) ekkorig mindig csak
darabosan szólott, 's nem világosan, nem
mi ndenlepleg nélkül, tökéletesen ki-
mé r i t ő 1 e g; mire ha helyes okai lehettek is, min-
den esetre természetesen kellett következni : hogy
„ha tán némi kebel sejté is, mit rejt lel-
ke, ezek előtt is felfogása jobbára rej-
tély maradt/^
E' félreértés kiegyenlitésére akarok csekély
erőmmel közredolgozni ; talán hogy a' mit mon-
dani fogok, segítheti némileg a' történetirót bú-
várkodásaiban , midőn jelenkorunk eseményeinek
zagyva tömegében fölkeresendi a' fonalat, melly
nemzeti életünk megitélésében vezér legyen.
Huzamos időn át két jeles hazafi vezérlé a'
javitási párt közvéleményét. Es e' két nevet, mi-
kint egy volt tiszteletünkben , ugy elvek iránt is
egybefoglalok. Azonban vettük észre , és lehet-
len volt észre nem vennünk, hogy a' két vezér
egy idő óta nem karöltve jár , 's útjaik mindin-
kább szerteágaznak. Egyes részletekben a' si-
23
ker egyik mellett szólt ; de voltak sokan, kik ugy
vélekedtek , mikép e' részletek olly üdvösségre,
minő a' magyarnak kell, hogy boldog legyen, ve-
zetni soha sem fognak, ha elsőséget vínak ki
magoknak az elvek fölött, miket a' közvélemény
a' másikban személyesíte. — És a' fejlődő nem-
zeti értelem gyakran veté föl vitatás kérdéséül:
mi a' különbség e' két hazafi tervei közt ? És jött
az idegen is , és vezéreiről akará ismerni a' nem-
zetet , és ez is kérdezgeté : miben különbözik egyik
véleményvezér a' másiktól ? Természetünkhöz tar-
tozik , hogy ha egyszer kérdés támad ember keb-
lében, a' felelet is elkövetkezik. — így támadnak
pártok politicábau. Kik az őszinte kérdésre önma-
goknak őszintén megfelelnek, kiknek meggyőződé-
sük van, képezik a' pártok gyűjtő magvát, mellyhez
aztán sok vak utánzó, sok szennyes érdek és sok
salak is csatlakozik. — Es jnondák az emberek :
Az első közvagyonosság utján akar vezetni köz-
szabadságra; a' második pedig közszabadság ut-
ján vagyonosságra. Amaz ezt tartja: ,;legyüuk
csak gazdagok, a' szabadság majdan elkövetke-
zik;" emez viszont: „csak szabadok legyünk , a'
gazdagság majd önkényt eljő." — És ezek mon-
dák : Az elsőnek igaza van : gazdag nemzeten nem
paczkázhatni kény és kedv szerint, a' vagyonos-
ság önállást nyújt; és lesz szabadság, ha tehetség
lesz. Századunk iránya anyagi érdekeknek úgyis
kedvező ; ez utón haladnunk nem lesz olly nehéz,
mert ha engedélyre szólittatik fel a' hatalom, anya-
24
giakbaii eiigedékeiiyebb len/., Jiiini szellemiekben,
ezek féltékenységet gerjesztenek, amott kedvez-
nek kor és istenek; pedig ;;iii ultima analysi'
a' dolog csakugyan egyre J'iegy , és minden lépés
előre anyagi érdekekben , egy lépés előre értelem-
ben ; pedig szabadsághoz értelem kell. Ha nevel-
tük a' kéjelmet, sok erő marad ben a' hazában,
melly most kün elnemzetlenedik , minthogy kéjel-
met itt hen nem talál; de találjon csak, 's meg-
szokja szeretni a' hont; és ha szereti, majd csak
eljárul egyhez máshoz is, 'sa' nemzeti kifejlés sok-
szorozója egy számmal untalan szaporodik. Azért
hát, ha néha e^y kis betíijog áldozatába kerülne
is , ám isten neki I hiszen örökre nem veszett el :
legyen feláldozva, hahogy általa anyagi fejlődés
tekintetében nyerhetünk annyit, mennyi föléri az
áldozatot. — Es mások mondák: A' másodiknak
van igaza. Történetekben fekszik a' tan. Nem mu-
tat nemzeteta' história, melly gazdagság által ju-
tott volna el szabadságra; de mutat sokat, melly
gazdagság álíal ős szabadságát elvesztette. Már
C a 1 0 mondja : „ T i m e o , ne d i \ i t i a e m a g i s
nos c e p e r i 11 1 , q u a m nos i p s a s." Csak olly
gazdagság nem veszélyes a' szabadságnak , melly
a' nemzet erkölcsi és anyagi tehetségének szabad
kifejléséből szabadon fejlett; az, mit a' kegyelem
nyújt, mi jogok árán vásárolíatik, tartós jólétet
soha sem szül; 's igy mindenek előtt ójuk meg a*
szabadságot , a' melly már van ; mit itt veszítünk,
azt béké< utón vissza nem nyerjük ián soha is ; és
S5
azért jogainkból seimui áron' s mig itt egy rész-
ről mindig őrködünk, más részről emeljünk a' sza-
badságnak sánczai közé mindig többeket. Szabad-
ság nem veszít, lia megosztatik, sőt mindenkor no
és erősödik. Midőn ezt teszszük , az anyagi fejlő-
dést is legsikeresebben mozditjnk elő ; mert lia igaz,
hogy csak azon jólét tartós és állandó, melly a'
nemzetből fejlett ki önkényt és szabadon : a' szel-
lemi érdeket kell kifejteni, liogy a" jólét kifejlőd-
hessék önkényt, szabadon. A" szabad szellem csu-
dákat müvei az anyagon is. Ez ut — igaz — ne-
hezebb és akadékosabb, indulatot és féltékenysé-
get költ fel ellenüidv: de a' jog maga nem lesz ál-
dozat; 's ha gyöngék vagvunk , ha szabadságot
védnij fejteni tehetetlenek: inkább akármi, mint
testij ókért nyakunkba rázott szolgajárom. — Azért
hát jog és szabadság legyen jelszavunk.
Ez volt a' vélemény a' két hazafiról. Tényt
beszélek, 's nem magánynézetet; beszélem azok
közvéleményét, kik őszintén hittek mind a' kettő-
nek lelkületében. A' romlott lelkűek, kik mivel tet-
teikben csak szennyes érdektől vezérelvek, nemesi)
valamit másnál sem képesek gyanítani , kik minden
erényt sárba tipornak , minden tényt nemtelen kút-
főből sziirmaztatnak , nehogy tán ^ alakit becsülni
legyenek kénytelenek , a' gyanúsítok piszkos se-
rege itt sem maradt el, mint sehol sem; de az illy-
nemű gyanúsítgatás a' közvélemény alakulását neni
háborgatá. És a' másodiknak pnliticaí élete igazolni
látszott , hogy a' józanabbak közvéleménye őt jól
26
fogja fel. És az elsőnek politicai életében akadtak
néha tünemények, nielljek oda niagyaráztattak so-
kak által, hogy hazafi terve lánczolatában egy más
lánczszemnek kivitelére egy kisjogáldozattól visz-
sza nem retten. Emlékezzünk bár például az 1836-
diki országgyűlés végére, midőn az adófelajánlási
kérdésben e' kifejezés fölött: ,',három évre és nem
tovább," mellyel a' követi kar az országgyűlés-
nek törvényes időbeni megtartását biztositgatá,
azon hazafi és politicai barátai közt bizonyos fe-
szültség kezdett támadni , 's a' feszültség már-már
elhidegülés szinét ölté föl, mikor aztán explica-
tiókra kerülvén a' sor , a' (hibásan) ugyneveztetni
szokott oppositiónak vezértagja nyilván 's határo-
zottan kijelenté , mikép ő és barátai nemzetünk
anyagi jólétét akarják igenis, de nem minden
áron: azért tehát anyagi engedélyekért jogot ál-
dozni soha sem fognak; a' tisztelt hazafi azonban
(kétségtelenül fontos okoknál fogva) még ekkor
sem vélte jónak, feltárni politicai rendszere vezér-
elvét ; hanem szólott a' bizodalom szükségéről nem-
zet és kormány között, 's hogy rósz tactica, bizo-
dalmadanságot mutatni azon kormány iránt , melly
mindennél fontosabb érdekünk, nemzeíiségünk te-
kintetében olly roppant következményű közeledést
tön. — llly tünemények szülték a' félreértést, 's
ez (ismét nem magános nézetet, hanem tényt mon-
dok) annyira ment, hogy voltak, kik már-már
megbarátkoztak a' gondolattal, miszerint nemzet és
kormány közti kérdésekben őtőltí positiv föllépést
«7
igényelni sem kell , mert a' hon javára tervezett
vállalatainak sikere végett szüksége van, hogy a'
kormány ellen élre ne álljon ; 's tőle illy dolgok-
ban már csak nemlegességet igényeltek; és nyilván
lehetett tapasztalni, mikint csökkent vagy nőtt irán-
ta a' bizodalom, a' mint e' kérdésekben a' neude-
ges állást elhagyván , egyik vagy másik oldalhoz
közelitve látszott emelni nagy nyomadéku szózatát.
És ime ! itt van — nézetem szerint — a' kulcs,
melly a' haladási párt táborát két részre osztá; és
korán sem ott , hogy mérsékletiek és túlzók van-
nak; a' mi hiszen ollyas valami, mint Hercules
saruja, ollyasmi, a' minek más fokmérője nincs,
mint kinekkinek saját nézete; miszerint más értel-
mezést felőle nem is adhatnánk, mint ezt: a' ki
kevesebbet akármint én, az tespedő; a' ki többet,
túlzó ; — vagy pedig : a' ki semmit sem akar , az
tespedő ; a' ki pedig mást vagy máskép akar mint
én, az túlzó, politicai költöncz, lágy velejü, hig
eszű, és mit én tudom, mikint hangzanak mind
azon gyönyörű epithetonok, mik a' minő nem-zeng-
zetesen hangzanak gróf Széchenyi István szájából,
szennyes fegyverek levén, feleletet tán még a'
„tulzóktóP^ sem érdemelnek. — Nem itt van te-
hát a' két töredékre oszlásnak kulcsa; mert én
legalább, ki — a' mint magától a' gróftól hal-
lottam — egykoron azért tartattam veszedelmes-
nek, mert hallga* ni tudok, több éveken át hallgat-
va, de folytonos figyelemmel kisérvén a' nemzeti
erők nyilatkozatait, ugy tapasztalam, hogy az
28
úgynevezett túlzó párt szakadást soha sem csinált,
ó csak szárny volt , melly kiebb száguldott, mint
a' test maga, de azért a' testnek tagja maradt; és
gyakran monda, iiogy óhajtása például = 100,
de minthogy azt el nem érheti, á conto 10-et is
elfogad; ez a' túlzó párt elv veleje, a' többi csak
modor, csak színezés. — Nem, a' megoszlás kul-
csa nem ebben fekszik , hanem abban , hogy a'
közvéleménynek igen nevezetes töredéke a" gró-
fot félreértette, vagyis inkább (mert nem nyilat-
kozott) föl nem fogta; most azonban határozottan
meggyőződünk, mikép a' gróf is szellemi alapokra
kivánja épitni jelenünket és jövendőnket; 's a'
grófnak e' határozott nyilatkozata, hahogy fa' mi-
ben nem kételkedhetni) a' részleteknél is követke-
zetesen keresztülvitetik, képesebb mint más akár-
mi, a' különvált töredékeket egyesíteni ; képesebb
pedig annyival inkább , mert — a' mint mélyen
tisztelt nádorunk a' múlt országgyűlésen bölcsen
mondotta — az egyesülés csak addig nehéz , mig
általános elv általános elvnek szegeztetik ellene ;
mihelyt részletekbe bocsátkozunk, sokkal könnyeb-
ben egyesülünk. - Ez annyira igaz, hogy töké-
letesen hinném , ha gróf Széchenyi, kivetkőzvén
a' képzelőíehetség sárgaságából, nem bűvös mécs
világánál tartana szemlét a' Pesti Hirlap fölött, ha
nem akarna minden sorában rémeket látni^ 's nem
azon föltett vagy föl nem tett szándokkal venné
akármellyik számát kezébe, hogy abban coú(e qui
coúte minden esetre veres fonalat talál; alig látna la-
99
teniM magicái eltorzított ániyékképeket , alig tudná
ineginoudani, hogy tulaj doukép miért ellensége, és
pedig ellensége jan. 2-ika óta , a' Pesti Hírlapnak.
„A' kelet népébeni'^ minden e^yea szót kín-
padra vonni (mint gróf Széchenyi például a' ,,szív-
telen gazdával*' tön, miből a' hevült képzelő-
dés leggyönyörűbb ügyvédi mesterségével a' tulaj-
donnak megtámadását allegálja ki) sem czélom sem
időm. Nem czélom; mert az illyparányias „Recht-
haberey" az önkecsegtető hiúságnak hízeleg csak,
köznek nem hasznítl ; 's éíi rósz magyarnak tar-
tanám , a' ki gróf Széchenyinek ellenében íllyes-
niiben örömét lelné. De időm sincs ; mert a' körül-
ményeink között niíír természeténéi fogva is tö-
mérdek nehézséggel járó hirlapszerkesztés, 24y2
íves s illy férfiútól eredő megtámadás által bizony
távolról sem könnvült annyira, hogy e|:yéb fogla-
latosságra sok időt engedhetne; 's azért az autó-
biographiában feltűnő állitások köziil csak néhány
nevezetesbet emelek ki, — azokat, miket midőn tag-
lalgatnék, mellékesen talán a' megtámadás alaptalan-
ságát is sükerülend némelly szempontból megmutatni.
„A' kelet népének^^ 2-ík lapján mindjárt bekö-
szönt a' gyanúsítás, hogy a' ki fejledező körül-
ményeink közt keserű, annak az , mit elérni akar
(ha tudja, mit müvei), tán igen is jó, de ho-
nunkra bizonyosan nem hoz áldást; utóbb a' min-
den tettnél háttérben lappangó nemtelen czélzatok-
róli gyanúsítgatás, mikép ez jószágelkobzásokra
dolgozik ; amaz üressé vált erszényét egy csőn-
90
des kis forradalom által akarja ismét megtölteni;
egy más töredék viszont oda munkál , hogy min-
den akadály nélkül kénye kedve szerint aratgat-
hasson a' nagy homályban, 's a' többig és ezerszer
ismét a' többi annyiszor fordul elő, miszerint le-
heílen a' grófot nem kérnem, fontolja meg:
valljon jó tactica e, a' keserűket illy keserűen
gyanúsítgatni; nem gerjeszt e maga ellen gyanút,
hogy épen ö az, a' ki oda dolgozik, hogy „t ö b-
bé senkibe se bizzék a' felforrt soka-
dalom"; 's hogy, mint férfiúnak illik e, mint
embernek szabad e , mint magyarnak tanácsos e,
charactert és becsületességet megtagadni mind
azoktól, kik történetesen vakon senkinek sem
hódolnak, vagy nem elég látnoki tehetséggel bír-
nak, hogy az ó, 15 év óta mindig tárogatott, de
maiglan is soha fel nem tárt terveit felfoghassák ?
Es lehetlen a' grófot meg nem kérnem, méltóz-
tassék megendékezni, hogy a' gyanúsítgatás ezen
neme, melly nem tetteket birál, hanem a' vágyak
titkait bonczolgatja , már keleten ugy mint nyu-
gaton olly elcsépelt szalma, olly elkoptatott fegy-
ver, miszerint annak mellőzését a' lovagias gróf'
Széchenyitől tán némi joggal remélhetők, — őtő-
le, ki az értelem nevében a' szívnek hadat üzen;
ki — mint mondja ~ mindenben csak szoros logi-
cával, csak száraz számokkal küzd; ki egykoron
gróf Dessewífytől, csak a' kurta farkú lóróli lebukás
's egyéb gyarlóságok megemlítését is olly rósz né-
ven 's méltán rósz néven vette; — és szabad legyen
31
kérnem, emlékezzék meg, hogy ha van, kit tet-
teiben pénzszöüij, kincsvadászat , haszonles vezet,
e' vágyak kielégítésére egy másik ut sokkal köny-
nyebb, bizonyosabb, veszélytelenebb; 's hogy a'
ki Magyarországon legjobb esetben is egy kis
nyaktörés veszélyével járó forradalom utján akar-
ná lapos erszényét megtölteni , az nem csak gaz-
ember volna, de még bolond is; mert ha forradal-
mi kisérletek pénz nélkül a' világon még soha sem
sikerültek, Magyarországon bizonyosan a' terje-
delmes uradalmacskákat zendités által senki fiának
ősei nem szerezték. Mert hiszen jó lesz megemlé-
kezni, hogy 3íagyarhonunkban n^-iltszennuel is sok
ember bir, és sokan is olvasták a" históriái. — Gon-
dolom, helyén volt ezt megmondanom; 's talán
épen nekem volt helyén, kinek szándoka tiszta-
ságát a' nemes gróf csak távolagos gyanusitgatás-
sal (minő például: „a' ki keserű, az magának
tán igen is j ó ;•* és: „majd meglátszik,
magát szereti e inkább, vagy hazája t^^
's a' t.) illetgeti , egyenesen azonban kétségbe nem
vonni kegyeskedik. Talán véleményi surlódásink-
ból a' személyeskedés daróczait kiküszöbölni e' fel-
szólalás is segithetend.
Előfordul azon állitás is: hogy „egyesek ke-
serves panaszai mint éles lélekharang a' közhaláli
álmon keresztül végre sok hű kebelben viszhangra
találtak, 's mindinkább sejtjük, hogy a' magyar
lesz , minden esetre lehet*^ (12 1.) ; — „de azért
nemzeti létünk körül tudomásunk ma csak az^ mi-
33
képen nenizetüiik él , 's liilielőleg élni fog , tovább
semmi." — Szabad legyen kérdenem , mikép egye-
zik meg ez állapottal a' tanács : bogy a' szível
liallgatásra kell parancsolni? — Nekem ugy lát-
szik, illy állapotban még igen sok lelkesitésre \an
szükség , s illy állapot irányában a' szívliallgat-
tató tanács nagyon különösen liangzik , kivált at-
tól, ki midőn mindig csak az értelendiezi liideg szót
javasolgatja (száz hasonló hely közül csak egyet
emiitvén), a' 19. lapon igy szól; „Oh ti hazánk
remény ei, kiké t századok korcs szelle-
me, anyatejjel beszítt elfogultságok 's
alnevelés minden emberi méltóságbul ki
nem vetkeztetett még, n e in r e s z k e t e
bennetek a' szív, nem emelkedik e min-
dennapi unalmak nyomorult k ö r é n 1 e 1-
k e t e k magasan t u 1 nem o 1 v a d o z e
haláli fagytul összezsugorodott— k e b-
letekmint tavaszi langytul ihletve, ed-
dig soha nem érzett édes melegre
— — »em hangzik e bennetek nyilván
isteni szózat, hogy hivatástok nem sy-
bariti állatiság, nem halotti tornak
meg nem s z ü n ó i* e s t ünneplése ?" 's a' t.
Es a' ki e' sorokat irá , szoros tudományi sz.ámo-
lással, 's átgondolt messzevágó terv következésé-
ben, íveken meg íveken át csipkedi, szurdalja,
korbácsolja, 's ~ hogy egy szóba foglaljak min-
dent — nemzetgyilkolási váddal terheli a' Pesti
Hírlap szerkesztőjét, mivelhogy a' szívhez 's nem
33
az észhez szól. — Felhívok boldogot boldogtalant,
mutasson a' Pesti Hírlap barniellyík hasábján csak
egyeüenegy szóalkatot, telvét illy érzelemdús 's
— ha száraz tudományilag néznók — nem sokat
mondó szavakkal ; — vagy ha talán azt vetné ellen
a' gróf, hogy 6 nemes indulatokat gerjeszt, nemes
szenvedélyt ügyekszik felkölteni : ugy ismét fel-
hívok boldogot boldogtalant, mutassa meg, mikor
iparkodott a' Pesti Hírlap nemtelen indulatot moz-
gásba hozni ?
„A' civilisált világnak szinte min-
den népei elérték már tetöpontukatj 's
V é n ü 1 é s n e k í n d u 1 n a k, a' m a g y a r n a k most
derül hajnala" (24 1.). Ezt csak azért idézem,
hogy alkalmam legyen megmondani, miképen én
fentebb a' nemes gróf modorának nyomán kényte-
len valék ugyan beereszkedni a' magyar nemzet
ifjú vagy vén korának taglalatába, mivelhogy a'
gróf egész munkája egy illy szóvirágon alapszik :
mindazáltal én az illy véuségi, fiatalságí hasonlí-
tásokat igen sántikálóknak 's a' rajok épült or-
szaglási rendszert ingatagnak tartom j és magasb
véleménynyel vagyok az emberiség rendeltetéséről,
mintsem hihetném , hogy a' tetőpont, mellyre nem-
zetek hivatvák, már a' civilisált világnak szinte
minden népeinél el van érve, mellyeknek már e'
szerint vénülésnek kellene indulniok , következő-
leg nem sokára majd meg is halniok. En az emberi
perfectibilitást végetlennek hiszem , mint a' számo-
kat, mellyekhez egyet mindig hozzáadhatni, a'
3
^4
nélkül hogy a' legnagyobbat elérnök. — Valahol
mondám a' Pesti Hírlapban, hogy nemzet csak ön-
gyilkolással halhat meg 5 és a' gróf mondja vala-
hol „A' kelet népében", hogy ez állitásban töké-
letesen egyetért: nem kellene hát, csekély néze-
tem szerint , a' népek vénségének, fiatalságának
szó virágeszméjétől magunkat annyira elfoglaltatni
engednünk, miszerint erre országlási rendszereket
alapitsunk; mert elvénült nemzetnek meg kell
halni ; már pedig abban egyetértünk, hogy nemzet-
nek nem kell meghalni , mivel nemzet csak ön-
gyilkolással halhat meg ; — és ha már ebben egyet-
értünk , nagyon örvendenék , ha a' nemes gróf ve-
lem abban is egyetértene, hogy nép, nemzet, ke-
leten ugy mint nyugoton, senki kedvéért nem
fog élni systematice.
A' mit a' tisztelt gróf nemes öntudattal elbe-
szél, mikint látta, hogy „senki azon tán kissé ma-
gasb nézőpontról nem fogja fel nemzetünk állását,
mint ő ; mikint lépett a' nyilvános élet tövismeze-
jére azon komoly elhatározottsággal , hogy ö fog-
ná, ha senki más, nemzetünk egykori fényének
megvetni alapját" 'sa't. — mind ezeket, a' nemes
gróf halhatatlan érdemeinek szívem mélyéből hódol-
va , csak azért nem lehet nem említenem, minthogy
bizonyos következményekkel szoros összefüggés-
ben vannak, mikre nézve a' tisztelt grófot meg-
kérni bátorkodom, ítélje meg : valljon csalatkozom
e , ha ugy hiszem , hogy idő 's tér iránt talán egy
kis tévedésben van ? — Ugyanis , ámbár én — mint
35
ínonaám — azok közé Tartozom , kik a' gróf poli-
ticai élete nagyszerű hatásának kulcsát abban ta-
lálják^ kogy olly socialis gondolatoknak adott sza-
vakat, mellyek igen sok kebelben majd tiszta meg-
gyözódés-j majd homályos sejtelemképen már ké-
szen voltak , 's a' nemzeti értelmességnek e' fogé-
konyságánál és a' körülményeknek előre számitható
hatalmánál fogva ,.a' kivitelnek tömkelege'^"
sem volt ,,le hetién seggel határos/^ sót az
elózvényekból és körülményekből e 1 m u 1 h a 1 1 a-
nnl és szoros tudományilag (28 1.) el
kellett következni, a' mi elkövetkezett : még-
is, fogadjuk el bár valóságnak, hogy kezdetben
a' nemes gróf felfogása jobbára mindenki
előtt rejtély maradt, 's ne taglalgassuk azt
is, mennyire igaz, hogy ha azt, „a' mi még
lelkén van, 's mit most lepleg nélkül
előadni" igér(261.), „ámbár most is csak
kényszerítve és kénytelenül bocsátja
azon eszmét, mellyet annyi év óta rejt
kebele, mint éretlen bábot, a' világba"
(1461.), 's „ámbár ez alkalommal sem ve-
het magának időt, hogy részletes és
kimerítő lehessen, de azért mégis csak
kitárja a' mondandót" (146. 1.), — ne tag-
lalgassuk, mondám, mennyire igaz, hogy „ha
mind ezt tíz tizenöt év előtt minden
lépcső, minden hozzászoktatás nél-
kül feltártavala, nem mutatott volna
körülmény is meretet" (27 1.), mind ezt íb-
36
gadjuk el matliematicai bizonyosságnak ; mégis azt
gondolom , ezek a' tisztelt grófot nemzetünk álla-
potjának 's különösen értelmi fejleménye stádiumá-
nak felfogásában némi tévedésre vezették. — Ne-
vezetesen már a' múltra nézve is nagyon csalat-
kozik a' gróf, ha ugy gondolja, hogy midőn a'
casinókat, lóversenyeket 's illy féléket tervezé , a'
nemzet át nem látta , mik ép a' végezel nem mulat-
ság, hanem központosítás 5 — ám legyen , hogy e'
központosításnak végczélja, mikint a' gróf titok-
ban rendszerezé, rejtély volt talán egy és más
elótt, de a' központosításra ezélzás senki előtt rej-
tély nem vala , sót e' központosítás végczéljáról is
megvolt igen sok embernek a' maga gondolata; mert
valóban olly honban élünk , a' hol történetesen már
15 év előtt is egynél több ember gondolkozott. —
Hogy ez mind igy volt, azon fogékonyság, mely-
lyel a' casinoi eszme országszerte fogadtatott, 's
casinók és olvasótársaságok keletkeztek és folyvást
keletkeznek, talán a' legez áfolhatlanabb bizonyság.
Azonban hagyjuk a' multat ; én arról óhajtanám a'
nemes grófot meggyőzni, hogy a' nemzeti értel-
messég a' fejlődésnek magasb fokán áll, mint gon-
dolja. 0 ugyanis jjtisztán látván a' múlt or-
szággyűlés után, hogy hazánknak egy
elkopott, féligmeddig feudális, félig-
meddig alkotványos szövevényből, em-
berhez illő, minden álfénytül kitisztult
képviseleti rendszerre, minden ingado-
zás nélküli átvarázslata már-már bi-
37
zonyosnak mutatkozott: kimondhatlan
örömre gerjedt; de tudván tapasztalás-
ból, mennyit ront, mennyit semmisít
meg a' lehető legjobbnak is idöelött.
dobraverése: örömét el nem árulja, ha-
nem keblében féltékenyül mint olly tit-
kot őrizi meg, mellynek fölfedezése
messze hátravethetné, de tán egészen
meg is s e m m i s i t h e t n é fej ledező jöven-
dőnket" (52—54 1). Marén megvallom, ki a'
magyar nemzetet 1840. második felében illy vak-
sággal vert buta csordának 's kormányát is olly
rövidlátónak hitte, hogy egyáltalában még csak
nem is sejtené, mi történik vele 's körüle, 's be-
kötött szemmel botorkáznék láthatlan hatalmak
vagy messzevágó terveiket rejtélyben szövő veze-
tők pórázán , a' nélkül hogy tudná , nűért és ho-
vá? — és vakon és bekötött szemmel elannyira,
miképen a' nemes gróf még csak öi-ömének el-
árulásával is tán megsemmisítheti vala a' magyar-
nak egész jövendőjét, — a' ki igy látja honunk
körülményeit 1840-beu, annak körülményismerete,
nézetem szerint, időt's tért vesztve, hatalmas té-
vetlésben van. — És ezen tévedésből ered aztán a'
legjobb szívvel mind azon félremagyarázás, mind
azon rémképlátás , harag és szenvedély, melly „A'
kelet népe" 24 ívein áradoz ; innen ered, hogy a'
gróf magát minden combinatióiból kifor-
gatva erezi, 'smint hátrahagyott, szem-
bül vesztett mindent hátulról néz, a' mi
3^
(megvallja) nem jól esik (34 1.); csak-
hogy a' ki mindent hátulról néz , az természetesen
a' dolgok homlokát nem csak nem jól látja, de sőt
nem is láthatja , hanem csak képzelheti 5 pedig a'
képzelet az , mit a' tisztelt gróf olly igen roszal,
mi szenvedélyt költ fel , 's egyenesen a' franczia
forradalom irtózataiba vezet , és azon ösvényre,
mellyen e' forradalom hősei 's utódai jártak, Mi-
raheau-tól kezdve Marat- 's Robespierre-n
keresztül egész Pere E n f a n t i n-ig , kik — köz-
bevetőleg szólva — ha ez utolsónak postaszobá-
jában összegyűlhetnének , nehezen tudnák meg-
fogni j a' história philosophiájának mellyik vezér-
elvénél fogva kerülnek egy csomóba. — Aztán azon
gondolatot sem tudom agyamban lenyugtatni, hogy
a' melly combinatiót illy hamar képes volt egé-
szen kiforgatni nemzeti életünknek élénkebb moz-
gása , mellynek hiszen szoros tudomáuyilag mul-
hatlanul el kellett igy következnie, — azon c 0 m-
b i n a t i 0 talán némelly részeiben mégis csak szen-
vedhetett volna egy kis változtatást, 's tán sem
Aristoteles analysisa sem Bacon inductiója
után nem volt alkalmas nnnden izecskéjében olly
egyedül üdvözítőnek bizonyodni , mellyen kivül
már csak nemzetgyilkolás és revolutionarius syllö-
gismus és átok és enyészet feküdnék. — Én is-
merek egy szegény embert , a' nemes gróf értelmi
súlya ellenében a' leggyöngébbek egyikét, kinek
combinatióit ollyas valami is megzavarta, a' mit
termiuo technico bayonnetnek hínak; de megval-
89
lom, coinbinatióiból mégsem érezte magát illy egé-
szen kiforgattatva — Ámde honnan jöhet kornak
és helyzetnek ismeretében az emh'tett tévedés? —
A' tisztelt gróf munkájában igen sok jó van elszór-
va, habár — mint valaki monda — ez a' jó nem
mindig uj ; igy akadtam a' 296-ik lapon bizonyos
elökészitmények elsorozására, mik alkalmasint azon
fokozatokat jelelik 's igen helyesen jelelik ki, mi-
ket a' nemes gróf „logicai egymásutánnak" szeret
nevezni; t. i. szabad biztos birtok, ezt
megelőző jó törvény, ezt megelőző el-
mesurlódás, ezt megelőző egybeponto-
sitás, ezt megelőző ked vessé-tétele a'
hazának 's hizonyos helyeknek 'sa't. —
Lehet, hogy csalatkozom: de én ezekben véltem
az említett tévedésnek kulcsát feltalálni. — A'
nagyérdemű gróf ugyanis ezelőtt mintegy 15 évvel
igen bölcs tapintattal megismervén az időnek jeleit,
messzevágó tervének kivitelére igen jó számolás-
sal kidolgozá a' most idézett előzmények fokoza-
tát, 's elmesurlódás és ebből következni kellő gon-
dolategyesülés végett megkezde 's férfias szilárd-
sággal életbe is hoza több rendbeli központosiíó
vállalatokat: casinókat, lóversenyeket 's a' t. ; és
ezekből szoros tudományilag el kellett kéíséglele-
nül mind annak következnie, a' mi elkövetkezett;
csakhogy e' nemzetnek alkotmányos szerkezetében
az eszmék központositásának más eszközei is meg-
voltak , mellyeknek ugyanazon czélra hatalmas si-
kerrel hatását a" nemes gróf, ugy látszik , szá-
40
molásában ha nem egészen felejtette is, de bizony-
nyal nem eléggé méltatta, 's alkalmasint azért, mi-
vel saját rendszerének kerékvágásában férfiasan
előretörve, a' maga körüli mozgalomra kellő fi-
gyelmet nem fordíthatott. — Illy eszmeközponto-
sitási hatalmas eszközök: a' megyékben fontosabb
tárgyak körül neveztetni szokott küldöttségek,
ezek javaslatainak nyomán a' megyei nyilvános
gyűlések, törvényhatóságok közti levelezés; az
országgyűlések 's ezeknek a' törvényhatóságokkal
folytonos elmesurlódási 's eszmeközpontositási vi-
szonya , 's más ezer , kisebb , de mégis életnedv-
vezetö csatornákon kivül a' sajtó, melly ha neju
ollyan is, minőnek jogelvileg méltán követeljük,
de ha valajni jót nyújt, ez talán még szembetűnőbb
hatással működik , mint a' hol a' felszabadított
Briaraeus száz kezének mindenikével szórja az
elme termékeket •, ugy hogy például lelkemben meg
vagyok győződve , miképen az érdemes gróf „H i-
tel"-e több elmesurlódást , több eszmeközpontosi-
tást eszközölt néhány hónap alatt , mint a'- nemes
gróf lóversenye 's nemzeti casinója, igen jól szá-
mított korszerűségök mellett is , éveken át. Ezen
eszközöket én csekély felfogásommal olly hatal-
masoknak hiszem , hogy nem kétkedném e^y kis
nemzeti büszkeséggel állítani, mikép kedves hazánk
-— mellőzvén a' sajtó hatalmának tekintetét — sok-
kal több eszmeközpontosítási eszközzel bír, mint
akármelly más ország, kivévén talán Angliát „mee-
ting"-jeinél és igen kifejlett associationalis éle-
41
ténél fogva, 's ezt is csak azért, mert a' mee-
tingek 's associatiók hatása karöltve jár a' leg-
szabadabb sajtóval. — Am vessünk egy pillantást
megyei rendszerünkre , mellyet én , alkalmasint
százezerek után és százezerekkel együtt, olly in-
stitutiónak tartok 's hirdettem és hirdetek örök-
ké, mellyet a' világnak bármelly institutiójával
sem volnék hajlandó fölcserélni, és — közbeve-
tőleg szólva — országlási rendszerem ép' azért
a' legtávolabbról sem francziás , mint a' gróf ta-
lán csalatkozva, talán gyanusitva mondja, mivel
én a' kifejlett municipalis életet imádom; a' fran-
cziák pedig ugy az 1789-iki níint 1830-iki for-
radalomban , ugy a' napóleoni korszak mint a'
restauratio óta, a' minden helyhatósági életet el-
sorvasztó centralisatiót bálványozzák; — ám ves-
sünk egy tekintetet megyerendszeri életünkre. V"an
e egy hatalmas eszme, egy fontos ügy, egyetlen
érdekes tárgy, mire nézve a' megyegyülések ke-
vés hónap alatt olly elmesurlódást 's ennek követ-
kezésében olly eszmeközpontositást nem eszkö-
zöltek, minőt más eszközök által annyi idő alatt
elérni lehetlen volna? Nézzük akármell}dket az
1823-iki szomorú, de szívemelő emlékezetű kér-
déstől kezdve , egész a' vegyes-házassági \\gy
kérdéséig ! 1823-ban fegyveres erő környezé a'
tanácskozásokat, fegyveres erő foglalá el a' me-
gyék palotáit, a' jegyzőkönyvek szétrepesztettek,
's a' fegyverektől környezett nemesség hársak
árnyékában mennydörgé a' szabad szót , mellyről
49
az ember azt gondola, elvész, mint homokban a'
vándor nyoma: és mégis minő eszmeközpontosi-
tást eszközöltek e' gyűlések ! megláthatjuk jeleit
az 1825-iki országgyűlésre adott utasításokban 's
azon országgyűlésnek irományaiban , törvényei-
ben. — Es igy hasonlóan minden nagy és fontos
kérdéssel egész mostanig —No már hogy e' gyű-
lések az elmesurlódást végetlenűl előmozdították
's előmozdítják , 's így az eszméknek központo-
sítására, melly a' nemes gróf tervének lánczola-
tában méltó helyet foglal, erős hatalommal köz-
redolgoztak, tagadni csakugyan lehetlen; vegyük
még ezekhez, hogy azon 15 év alatt, mióta a'
nemes gróf a' maga rendszerének épületét fokról
fokra emelgeti, az országos rendszeres munkák-
nak országszertei taglalatán kívül , mit a' körül-
mények nemzeti értelmességünk sokszorozójában
mérhetlen súlyú factornak bizonyítottak, — e' 15
év alatt, mondom, közel 7 esztendeig országgyű-
lés volt 5 — és minő országgyűlések I Alig van
az ez idő szerint teendők között fontos kérdés,
melly ezeken , legalább alapelveiben vagy előz-
ményeiben, szóba nem jött ; és felejtsük , ha tet-
szik, mindazon eszközöket, mellyek ez ország-'
gyűlések elmesurlódásaít a' nemzet legtávolabb
ereibe elszívárogtaták , és ne vegyük bár tekin-
tetbe Orosz 1830-íkí országgyűlését, gróf
Széchenyi Stádiumát, Deák követjelentéseit
's t. eff., csak azon egyre emlékezzünk , hogy or-
vszággyülés alatt, a' követek 's küldőik közti foly-
43
toiiüs viszonynál fogva , minden vánuegye egy-
egy eliuesurlódási műhelylyé változik , 's hogy e'
hét év alatt minden megyében évenkint vagy hat,
következőleg összesen a' megyékben mintegy 2184
közgyűlés volt, — több mint Nagybritanniának
minden meetingje 's politicai lakomája hasonidöben !
A' ki mind ezt tekintetbe veszi, lehetlen meg nem
győződnie, hogy a' hol illy elevenen kering az
alkotmányos élet szívvére , ott az elmesurlódás
egészen más progressióban megy véghez, 's egé-
szen is más természetű, mint ha csupán a' nemes
gróf rendszerének fokozatain lépdegélne; és innen
a' tévedés, mellyet kor 's körülmény felfogásában
a' nemes grófnál észrevenni gondolok ; ő szilárd
liúséggel dolgozott minduntalan saját tervének fo-
kozatai szerint , és vállalatai többnyire sikerültek,
mert jól levén gondolva, a' nemzeti fejlődés pro-
cessusába igen jól beillettek; úgyde ezeji vegytani
processusban más ageutiák is működtek, melly mű-
ködést azonban a' nemes grófnak hona javára szen-
telt tömérdek foglalatosságai közt nem volt ideje
figyelmes szemmel kísérgetni (hiszen ez évnek
8-ik hónapját éljük már, 's gróf Széchenyi jelen-
létének tán egyetlenegyszer sem örvendhetett Pest
vármegyének közgyűlése, ámbár gondolatom szerint
Pest vármegye népes közgyűlései a' nemzet eszmé-
letéről több adatokat nyújthatnak, mint bárniilJy tár-
salgási kör 5 's ezen gyűlések a' nemes gróf értel-
mi súlyának az eszmék központositására nagyobb
'spositivabb tért nyitnának, mint a' Pesti Hir-
44
lap ellen a' casinóban egy hónapon általi negatív
agitatio); — nem levén pedig ideje a' nemes gróf-
nak nemzetünk eszméletét szemmel kisérni, ezen
nem-kisérés okozá, liogy a magyart saját körül-
ményeiben annyira idegennek véiné , miszerint jö-
vendője lehetne veszélyeztetve , ha valamikép a'
nemes gróf csak keble örömét is elárulná ; — pedig
hiszen im! elárulá örömeit és fájdalmait, feljajdii-
lását a' vészharangnak félreverésével kisérte, 's a'
látnók bühatalmával kiáltott a' nemzetre; — és im!
a' nemzet meghallgalia ót , és legkisebb , de csak
legkisebb baja sincs , jelenének nincs, jövendőjét
pedig öntudatának érzetében e' bájtalan jelenből
fejtegeti 5 soha sem haladott férfiasabban , mint é-
pen most, és soha sem volt nyugottabb , soha kor-
mányával bizodalmasabb lábon , mint e' férfias ha-
ladás közben. — Hogy ez mind nem azon lépcső-
zet szerint történik, mint a' nemes gróf tervében
Írva volt, igen természetes 5 mert nemzet — mikínt
már mondám — senki kedvéért nem fog élni syste-
matice; de már azt, hogy ezen igen természetes
tüneményt a' nemes gróf hazai mozgonyunk rendet-
len mozgásának Iiiszi — mivelhogy ez nem az ö
kerékvágásában halad — hogy e' miatt combinatiói-
ból magát kiforgatva erezi, és elmaradva mindent
hátulról néz, — ezt valóban az egész honnak mé-
lyen kellene sajnálnia, ha nem látnók, hogy ezen
állapot jóra-forditása igen könnyű 5 méltóztassék
csak a' nemes gróf, a' helyett hogy a' nemzeti éle-
tet akarná combinatióiba beilleszteni, a' helyett
45
hogy a' nemzet it ez éj ét combiiiatioiuak mész e-
lyes üvegébe akarná beszorítani, — méltóz-
tassék maga saját combinatióit a' nemzet életébe
beilleszteni ; más szóval : szűnjék meg a' nemzeti
élet egyik nevezetes műhelye a' közgyűlések iránt
hideg közönyösséggel viseltetni ; a' kor egyik má-
sik szülöttjének pedig (és nem szülőjének), a' he-
lyett hogy útját állani törekednék, lépjen föl vezé-
révé, és saját tervének számításában a' kivülei, de
tagadhatlanul létező számokat vegye szintúgy sok-
szorozó factoroknak : és a' hátulról-nézés helyé-
ből — a' mi gróf Széchenyinek semmi esetre nem
illő hely , sőt nem is szabad — tüstint ott lesz , a'
hol lennie kell : a' haladó mozgonyon elől, a' „t e u-
der" közelében; 's itt csak egy kérést engedjen:
ha kívánja , hogy tacticáját szerkesztők és nem-
szerkesztők eltanuljuk, méltóztassék azt — már
akár Frontínus theoriája, akár Napóleon praxisa
szerint — foltozás helyett egy kissé ujraön-
teni; mert hogy oUy tactica követésére, melly
mellett az ember combinatióiból kiforgattatik , 's
majd két pad közti helyzetbe jő, majd szelektől
lebegtetett lapta szerepére kerül, — hogy illy ta-
ctica követésére az embernek nem nagy kedve le-
het, az már csakugyan természetes.
'S most még némelly állításokat csak futólag,
mintegy figyelmeztetésül kívánok elsorozni. — A'
31-ik lapon mondatik: hogy a' nemes gróf száz
árnyéklatban mindig arról ügyekezett a' kormányt
meggyőzni, niikép ,,a' nemzeti erő kifej lő-
46
dése korántsem láz, hanem örvendetes
jel." Ezért én, a' nemzetnek egyik legparányibb
tagja ; a' nemes grófnak hálás köszönetet mondok,
's iigy hiszem , e' köszönetben osztozik az egész
nemzet, melly a' nemes gróf nyugtató szavát im!
most, az általa annyira gyanúsított korban is, ele-
ven haladása melletti férfias nyugalmával, olly be-
csületesen váltja be ; — adták volna bár a' nemzet
sorsára ügyelő 1 á t h a 1 1 a u h a t a 1 m a k, k i k n e k
kezeiben, a' gróf hile szerint, néha közöt-
t íi n k a" legnagyobb sem sokkal volt
egyéb, mint engedelmes eszköz, — adták
volna bár e' láthatlan hatalmak, hogy a' nemes gróf"
nyugtató szózata a' meggyőződéshez, illető he-
lyütt, kissé hamarabb utat talál ! azonban miután
csakugyan talált, miután a' kormány csakugyan
meggyőződött, hogy a' nemzeti erő kifejlődése nem
láz, hanem örvendetes jelenet, 's ezen meggyőző-
désének következésében szorosabbra is fűződnek
a' kölcsönös bizodalom kötelékei, mint valaha: le-
gyen szabad a' nemes grófot megkérnem, ne vál-
toztassa szerepét, ne ügyekezzék lerontani, a' mit
épitett, ne törekedjék a' kormányra rábeszélni,
hogy a' nemzeti erő kifejlődése korán sem örven-
detes jel, hanem láz, hagymáz, meg tökéletes
lobbaindulás.
A' 32-ik lapon azon psychologiai észrevételt
olvassuk: „hogy habár fáj is a' megérdem-
lett gúny és a' méltó leczkézés, azt
mégis inkább tűrjük, ha magunkhoz ha-
47
sonlóktul, vagy inagasb á 11 ás u aktul, "s
nem alulriil uy ujtatik.'' Legyen szíves a'
nyájas olvasó ezt az „alulruP^ szót egykissé
magának megjegyezni 5 nekem ugy tetszik , Iiogy
ez által bizonyos boszankodásnak kulcsa van ke-
züukbe adva , de vele egyszersmind a' fokmérő is,
melly azon boszankodásnak belértéksiilyát ki-
mutatja. Isten őrizzen minden gúnytól! ké-
rem a' nemes grófot, méltóztassék jól megleczkéz-
ni, ha tollam nedvébe valaha gúnyepe kevered-
nék; 's hogy e' részben se legyen kifogás hírla-
punk ellen , méltóztassék a' magasb állásnak irá-
• nyában a';,méltó lee^kézés^^ kezelését hében=
korban elvállalgatni , — nehogy alulról jőve in-
gereljen; addig pedig, hogyha szentséglörés vol-
na is, megemlékezni, mikép Ulászló király III. De-
cretuma előszavában (Ulászló királ} t pedig csak
nem hozhatjuk gyanúba, hogy a'„Droitsde l'hom-
me^^-ból meritgetett) , az mondatik : ,,cum quibus
una est nobis nascendi moriendique conditio, illis
prodesse potius, quam inutiliter dominari debere-
mus.*^ Legyen legalább szabad, mig alkotmányunk
áldásainak mindenkire kiterjesztését törvényes csön-
des utón a' nemes gróf vezérlete alatt eszközöl-
hetnök , ez aristocratiai országban Verbőczy I.
része 2. czimére megemlékezni, miszerint azon
bizonyos „kötelességérzet", mellyet a" ne-
mes gróf a' 370-ik lapon , népnevelésnek és min-
den másnak félretételével , nemzeti nagy sakkjá-
tékunkban tüstinti húzásnak ajánl , ha lélektanilag
48
nem, legalább jogtaiiilag rábirliatuá a' inagasb állá-
siiakat , hogy az igaz szó (ha igaz szó) ellen in-
gerültségbe ne jőjenek, ha talán néha alulról jö.
Es most e' fejezet berekesztéséül csak még
egy szót. Azok közül, kiknek szerencséjök volt
a' múlt országgyűlésben részt venni, remélem,
akadand valaki, eléggé avatott a' dolgok belsejébe,
ki meg fogja menteni történeteink e' fényes szaká-
nak emlékezetét azon vád alól, mintha karzatok
parancsoló fölhevtilése miatt, a' tökéletes lobba-
indulásnak ösvényén gyors léptekkel közelgett vol-
na a' törvényhozás olly conventi jelenetek felé,
mellyekben a' napi győzedelem csak a' legnagyobb*
erőszaké volt (39 1.). Óhajtom, legyen, ki egy
kis ellentétben a' nemes gróffal nem csak a' ma-
gyart, a' millyen lesz, hanem azt is, a' millyen
már, eléggé szereti 's becsüli, hogy a' jogvéde-
lem szilárd küzdésére ne hagyja felütni a' szen-
vedélyes erőszak rút bélyegét; én ebbe nem eresz-
kedhetem , mert engem a' kigúnyolt szenvedés
napjai elzártak a' látvány szemléletétől ; — de már
azon állításra nézve, hogy a' magyar nép minden
alkotmányos népek legalacsonyabb lépcsőjén áll
(45 I.), hahogy azon népről van szó , melly ekko-
rig alkotmányunkat milliók kirekesztésével mono-
polizálta , — ezen kirekesztés ugyan magas fokon
állásnak nem igen vétethetik: de ha más részről
országos és megyei gyűléseink szelleme 's maga
az elmesurlódás is, mellyet a' grófnak előidézni
tetszett, kellő figyelembe vétetnek, joga lesz ta-
49
Ián a' magyar nemességnek , némi nemes öntudat-
tal éreznie , hogy szabadelmű kifejlés tekintetében
a' világ történeteiben talán egyetlen példát mutat;
más részről pedig azon •nemzet talán mégsem áll,
egyetemben véve, az alkotmányos népek legala-
csonyabb lépcsőjén , mellynek kebelében a' sza-
badságszeretet olly kioltbatian lángokkal ég, bogy
magát 's alkotmányát illy körülmények közt 1000
éven át fentartaná, nng körüle délen, éjszakon
népek vesztek, nemzetek enyésztek el. — És ez
évezredes élet talán alkalmas lehetett volna a' ne-
mes grófnak egy kis kezességet nyújtani, egy
részről : hogy nem olly népcsordanak vagyunk tag-
jai, melly eszméletlenül indult, eszméletlenül jár
láthatlan hatalmak pórázán ; más részről; hogy csa-
lódáson alapult számolás volt, e' nemzet fölött
egy hirlapnak nem kedvelt modora miatt a' vész-
harangot meghúzni; azonban engem nem csal a'
hiedelem, hogy e' nemzetnek gróf Széchenyi vész-
harangja ellenébeni magatartásából is ki fog vi-
láglani (talán egy részben már ki is világlott), mi-
képen tán mégsem olly alacsony fokon áll , mint
némellyek gondolák. — És ekkor mi lesz gróf Szé-
chenyi feljaj dnlásának árnyékoldala? — Az, hogy
egy régi átok ujolag bebizonyodott, melly igy
szól: „Ne legyen egység soha köztetek."
— Alig léptünk a' kor szükségeihez tartozó hala-
dás ösvényére , 's im ! a' haladási rész egyik ve-
zére, a' helyett liogy tanácsával éltetné, vezetné,
élethalálos harczra kel azon résznek egyik orga-
4
60
nuina ellen, melly által ő maga is annyi jót eszkö-
zölhetne. — De hogy részemről legalább ne adjak
bel- 's külföldnek okot , lenéző gíuiynyal mondani
el rólunk , miképen a' helyett hogy egymást fel-
világosítva, ha együtt nem lehet, legalább egymás
mellett haladnánk az irányban , mellyet hazafiság
jelel, inkább egymás hajába rohanunk, 's tetszünk
magunknak a' foglalatosságban, egymást gyanú-
sítgatni 's nevetség tárgyává tenni, — én átkozom
a' kénytelenséget, melly nem engedi hetekig hó-
napokig nyugodni hagyni hírtelen összeírt sorai-
mat, miszerint egészen higgadt kebellel észreve-
gyem , ha van e egyetlen szóban e^y epés fulánk,
melly a' grófot jnéltán bánthatná 5 's kitépjem e' fu-
lánkot , még akkor is , ha megmaradása hiúságom-
nak hizelgene*, kitépjem pedig korán sem félelem-
ből, mert annyi öntudatot talán csak szabad lesz
viszontagságterhesen leélt napjaimból merítenem,
mennyi kell, hogy eljuondhassam : jogszerűségem
érzetében e' szót „félelem'^ nem ismerem, még gróf
Széchenyi ellenében sem 5 hanem kitépni szeret-
ném a' most talán észre nem vett fulánkot a' tiszte-
letnél fogva , mellyel a' grófnak tartozom ,. 's azon
óhajtásnál fogva, hogy gyönge szózatom ne növel-
jen , de — hacsak lehet — egyenlítsen a' szakadá-
son , mellyet a' gróf előbb eszközölni , utóbb hir-
detni jónak tartott; és ez indulattal térek át tulaj-
donképeni védelmemre.
II.
Tád é^ Tédelem*
Itt állok tehát a megtámadott! ellenében egy
szótengernek, mellyból sok szép gondolatot ha-
lászhat, kinek az isten szép számmal adott üres
órákat, mikkel — fájdaloníl — a' 24 órai rögtön-
zésekre kárhoztatott hirlapszerkesztők meg nem
áldattak 5 itt állok ellenében egy tömeg vádnak,
mellyról a megtámadó maga megvallja , hogy be-
bizonyíttatnia vajmi nehéz, miért is bizonyitás he-
lyett egészen á la F o u q u i e r gyanúsításhoz fo-
lyamodik , mire viszont felelni vajmi nehéz ;• mert
vád helyébe, állított gyanúsítás nem az értelemhez,
hanem érzelemhez, pedig nem mondhatnók, hogy a'
legnemesebb érzelemhez, sőt megriasztott szenve-
délyhez szól ; itt állok ellenében egy névnek, melly-
ról három nehéz év szenvedése után Pest vánuegye
teremében ejtett legelső szavaimban mondám, iiogy
csak buzgó hálával 's hő lelkesedéssel lesz emle-
getve minden magyartól, a' mig lesz magyar, —
illy névnek ellenében állok egy igénytelen homá-
lyos polgár, és állok ellenében bokros érdemek-
4*
62
iiek, mik — bizonyossá teszem a' nemes grófot—
e' honban feledve nem lettek volna , habár nem
frisittetik is fel olly sűrű emlegetéssel emlékeze-
tünk 5 és nllok én , kinek köre eddig olly szűk
vala és tehetségei olly csekélyek e' ^zük körben,
hogy gróf Széchenyi méltán kérdhetné: „vallj on
mi n a g y j ó 1 1 e 1 1 a' hazának?^' 's én semmi-
ségem érzetében porba borulok, hogy felkiáltsak —
semmit ! de még csak legkisebbet sem ! csakhogy
nem azért , mert nem akartam , hanem mivelhogy
nem tehettem. — Illy megtámadott, illy megtáma-
dónak ellenében , ügyem felól előre kétségbees-
ném, hahogy e' nemzet olly eszméletlen népcsorda
volna, mellyból a' fiatalabb nemzedéknek — mint
gróf Széchenyi (87 1.) mondja — „ígérjük a'
föld minden kincseit és elhiszik, ígér-
jük magát a' mennynek országát és nem
kételkednek;^^ de mivel én ezt másképen tu-
dom , mivel ugy tudom , hogy e' nemzetnek akár
örege akár fiatala vakon még egy gróf Széchenyi
Istvánnak sem hiszen , megkísértem a' védelmet,
's megkísértem annyival inkább, mert mellettem
áz élet, nemzetem nyilvános élete szól ; 's nyugodt
folyamával a' czáfolatot helyettem már is magára
vette , sikeresebben mint én tehetném. — A' haj-
dan híres „Bölcsészeti párbeszédek''-l)en (Dialo-
gues philosophiques) kérdi egy tudós : ,,Mikép
bizonyítaná be ön az istenség lételét ?^* — „E n
ouvrant les yeux^^ — mond a' felelet. — Va-
lóban ha nem volna szentségtörés a' legnagyobbat
5a
csekélységekre alkalmazni , e' kérdésre : inikép
bizonyítom be , hogy a' Pesti Hirlap nem vezet
forradalomra ? nyugodt érzéssel felelhetném :
„E n ouvrantlesyeux" Tessék szétnézni az
országban! — Én szétnéztem, 's iigyekeztem,
mennyire emberi gyarlóságom engedé, el nem fo-
gúivá nézni szét; 's ha csak árnyéknyomát látnám
is a' veszélynek , mellyet gróf Széchenyi gyanít,
vagy — jobban mondva — mellyról gyanúsít: in-
kább gyávának akarnék látszani , mint rósz ha-
zafi lenni, 's letenném örökre szerencsétlen tolla-
mat, egyedül abban keresve vigasztalást, hogy
szándékom tiszía, czélom szent vala ; de miután
mindent inkább látok , mint veszélyt , 's hazám
egén fellegborúlatot észre nem veszek , kivévén
amott délkelet felé , hol talán szintúgy csak azért
borúi, mert a' nyilvános nemzeti figyelem körén
kivül van, a' körülmények illy helyzetében leliet-
len nem remélenem, hogy habár hirlapszerkesztői
hatásom sokat nem használ is a' honnak , de leg-
alább átkozott nem lesz emlékezetem.
A' gróf a' Pesti Hírlapot ugy támadja
meg, hogy megtámadását személyeune is ki-
terjesztené. Talán jobb tactica volt volna el-
hagyni azt, mire nézve szükségesnek vélte, a'
megtámadottat eleve felszólítani (118 1.) „tűrje a'
közjó kedvéért az érzékenyebb vágásokat/^ —
Amiegyen! tűröm, 's még örömestebb talán, ha
megkímél a' gróf juind azoktól , mik Shakespeare
Antoniusának ismeretes refrainjéhez hasonlítanak :
54
„But B rutus i s au honorable man/^ Csak
egy szót engedjen az érdemes gróf. — Három
hosszú éveken át íiritém a' vesztett szabadság
kínpoliarát , lélekben értelemben elmaradottau^
kipótolhatlan veszteséggel , és ezalatt családom,
mellynek egyedüli gyámola valék, 's melly másra
nem szorult én kivülejn, nyomorúságra jutott, melly
ellen csak a' nemzet nagylelkűsége nyújthatott írt
— Kínos állapot, uram! mert el kellett az írt leg-
alább kölcsönleg fogadnia; pedig a' becsületes sze-
génységgel, melly önerejében keresi 's találja rendit-
hetlen függetlenségét, karöltve jár egy érzés, uram,
mellyról a' gazdagoknak kincshalmaik közt fo-
galmuk sincs; és atyám e' bánatos állapot alatt
összeroskadott ; béke nem derült élte alkonyára, —
és nem adhatta áldását reám; — csak sir ját le-
lém! — — E' seb még most is gyakran felsajog,
's még soká fel fog sajogni kebelemben ; de nem
kiáltani magam' áldozatnak, panaszt e' szájból sen-
ki sem hallott; én megköszöném a' nemzet kegyel-
mét, 's aludni hagytam az elmultakat. — És eljó
a' gróf, 's gúnynyal tetézi a' szenvedésnek emlé-
kezetét ! — — Gróf ur ! ez nem volt — — (mi-
kép mondjam csak, hogy epés fuláuk szómban
ne legyen?) ez nem volt gyöngéd bánásmód. — El-
mehet hidegen a' szenvedés mellett, ha ugy tetszik :
de ha jó számolónak kivan tartatni, óvakodjék
azt gúnynyal illetni; mert a' számolástól, melly tré-
fát űzött a' szenvedésből, lázadva fordul el „kebel"
és „velö.^^
55
'S aztán ti nemesek! kik — mint a' gróf a'
267-ik lapon mondja — személyemben „a' ma-
gyar legszentebb jogainak megsértését
véltétek szemlélni, 's azért olly gyö-
nyörű lelkesedéssel vívtatok (nem éret-
tem, gróf ur, ki egy súlytalan porszem valék, ha-
nem) e' jogokért," esdekelve kérlek, felejtsé-
tek el , a' miatt , mit gróf Széchenyi István sorai-
tokból az országgyűlésen mondott volt, — felejt-
sétek el , hogy „A' kelet népének" szerzcije e'
dolgok kútfejét „uj húzásokra" reducálja, és
a' „bo rs törést" emlegeti, 's most, midőn a'
múltra feledékenység fátyolát vetve, nemzet és kor-
mány kezet fogott, Eris gyanánt lép föl, gyö-
nyörű leik esed estekre homályt borítani a'
gyauusitással (113 1.), hogy „kiviláglik, mi-
ki nt azon féltékenység nem volt tán
igen ok nélküli, melly bizonyos felhe-
vülési árnak gátot vetni óhajtott." —
Többet nem szólok; remélem azonban, igazolva le-
szek mindenki előtt, hogy e' két pontot egészen
hallgatással nem mellőzhetem. — 'S most lás-
suk , minő szörnyeteg ez a' Pesti Hírlap, melly-
nek még csak modora is veszélylyel fenyeget egy
nemzetet, 's mellynek megtámadásához gróf Szé-
chenyi bizonyos martyríresignatíóval, megholt-
testén is keresztülindulást 's ki tudná, mi minden
szörnyűségeket emlegetve, fog hozzá.
„ A' liíhetőség mérlege — mond a' nemes gróf
az 58-ik lapon — arra sülyedt, hogy egy csendes,
56
ingadozás nélküli reformatiónak előestéjén vol-
nánk. — 'S iiu egyszerre, 's nem tudom, ki által
és mi módon, azon ötlet jut szőnyegre, nem vol-
na e üdvös olly nemzeti hírlapot szerkesztetni,
melly mint a' haladó , 's a' múlt országgyűlésen 's
kivált ennek végén valami vezértestületet képző
résznek orgánuma, a' hon minden intelligenliáit
egybepontositná 's a' t. — Nagy eszme, felséges
terv ! 'S igy lön , hogy a' legszebb vára-
kozások közt ültük e' folyó 1841. évi január 2-án
a' kormánytól engedelmezett, és sok jó
hazafi buzgó óhajtásával kisért, de bennem nem
csekély aggodalmakat gerjesztő Pesti Hirlap szü-
letési napját." —
Es ismét a' 99-ik lapon : ,,Hát ez azon
lap, melly a' magyar haladási résznek,
a' magyar ér telmességnek volna úgy-
szólván orgánuma, és mellynek helyes-
ségeért nekünk a' haladás embereinek
mintegy in solidum jót kellene állni?"
Az első idézetben e' szavak: „a' kormány-
tól engedelmezett Pesti Hirlap," ha ma-
gokban veszszük, egészen henyén állanak, miután
a' sajtószabadságot elvileg a' nemzet állhatatosan
fen tartolta ugyan , de a' mint most állunk , gya-
korlatilag, hirlapot a' kormány engedelmezése nél-
kül nyomtatni 's. kiadni senki sem képes. És igy
azt, a' mi honunkban az időszaki sajtónak közös
és közönséges föltétele, a' Pesti Hirlapra nézve
különösen kiemelni, henye dolog j de ha ezen, ma-
sr
gában henye kifejezés összeköttetik a' Pesti Hir-
lap szerkesztőjének múltja, viszonyai 's azon el-
veivel, mellyekhezi szilárd ragaszkodása némi vi-
szontagságokkal volt összekötve : ezen különös
kiemelés némi gyanusitást akarhat gerjeszteni. —
Más részről viszont az in solidum jótállás
kelléke azon hiedelmet támaszthatná, hogy a'
Pesti Hirlap ama' vezértestületet képző rész terve
szerint és szándokából született — Ez igen hizel-
gő volna reám 's a' Pesti Hirlapra nézve. Azon-
ban, bár gyöngítsem vallomásommal helyzetem ere-
jét, igazságnak tartozom a' kijelentéssel, hogy a'
Pesti Hirlap nem mint választott orgánum szüle-
tett, hanem orgánummá csak vált, 's most is csak
azon résznek orgánummá , mellynek pártfogását 's
hozzácsatlakozásat megnyerni szerencsés volt. —
Lesz talán, a' kit érdekel, ha elmondom röviden
e' lapnak keletkezését.
Nehéz idő vonult el vállaijn fölött; és midőn
elvégre viszonlátott barátaim megismertettek az
időkkel 's dolgok és személyességek változatival,
volt köztük nem egy , a' ki tanácsolá , ügyekez-
ném az időszaki sajtó körében magamnak munka-
tért nyitni ; de feleletem mindig az vala : nem lá-
tom módját; mert a' mig törvény nem mondja ki,
hogy hirlapkiadásra engedelemkérés kell , énne-
kem engedelemért folyamodnom erkölcsi lehetlen-
ség; különben is nem tudtam magammal elhitetni,
hogy a' könjrvvizsgálat és az én tollam, nielly ha
nem irhát is mindent, mit gondolok 's érzek , de
5S
mást, miut gondolok 's érzek, irni solia sem fog,
egybeférnéiiek. Azonban látám, mikép egyik másik
liirlajjban a' megy egy ülések szóba jőnek , 's a'
Társalkodóban gróf Zay levele nemzetiség,
Taiiárky „utazása Erdély"-ben alkotmányfejlési
eszmék körül, több czikkek a' Hirnökben 's
melléklapjában, különösen a' sajtószabadságróli
czikk , olly téren mozognak , miszerint irni talán
mégis csak lehet; 's magános körben valóban so-
kat beszélgeténk : mennyire kivánatos egy lapnak
keletkezése, melly egy részről a' törvényhozási
nagy kérdések előkészítésével, más részről az au-
íonomicus beligazgatási javításokkal foglalatoskod-
ván, tegyen jelenre, a' mennyit tehet, hasson jö-
vőre , a' mennyit lehet 5 — és egy tisztelt barátom,
ki a' nemzet bizodalmában kitűnő helyen áll , ma-
gára vállalá egy illy hírlapnak létesítését kiesz-
közleni, mellynek munkatársai közt nekem is ugy
valamint hírlapja irányával megegyezendő minden
becsületes ügyekezetnek egy kis tért engedni szí-
ves volt volna. — Megtette hát a' szükséges lépé-
seket j azonban — sikeretlenül. Időközben Lan-
derer Lajos ur a' 31 u nk á c sy ur által kiadott
Sürgöny kiadó-tulajdonosi jogának a' volt tu-
lajdonos hozzájárultával magára átruházását leg-
felsőbb helyen megnyerni szerencsés volt; és a'
szerkesztés is elrendeztetett, és a' hírlap kiadá-
sát megelőzve közrebocsátott programmá is elké-
szíttetett, midőn Landerer ur (jó vagy rósz szá-
molással, az Isteu tudja) azon ötletre jő, hogy
59
hírlapjának szerkesztésével eiigein kínáljon meg.
Es a' muIt december 28 vagy 29-ik napja volt,
midőn Landerer ur azon kérdéssel lépett szo-
bámba: nem volnék e hajlandó januarius kezde-
tével minden esetre megindítandó „Pesti Hir-
lap"-jának szerkesztését magamra vállalni? Kér-
désére viszont kérdéssel feleltem : ha meggondolta
e, hogy szerencsétlen nevem bizonyos helyeken
nem a' legjobb ajánló , 's nem tart e tőle , hogy
ha lapjának szerkesztését én rám bízza, a' Pesti
Hírlap napvilágot soha sem lát ? — „Természe-
tesnek fogja ön találni — felelt Landerer ur —
hogy mielőtt önt megszólítanám , erre nézve maga-
mat biztosítani el nem mulasztottam. Én tegnap es-
te érkeztem Bécshői, 's ott — megvallom — egye-
nesen a' végett voltam, hogy biztos legyek, nem
veszélyeztetném e a' legfelsőbb kir. engedménye-
zést, ha szerkesztőnek önt kérném meg ? Es öröm-
mel értesítem önt, hogy e' járatban alkalmam volt
tapasztalni , miképen a' kormájiy jelenleg azon
meggyőződésből indul, hogy „Magyarország al-
kotmányos ország levén , azt máskép kell kormá-
nyozni , nűnt az austriai örökös tartományokat, 's
hogy a' magyar nemzet hoszas alkotmányos élet
után megérett annyira, miszerint minden vélemény-
nek, a' méltányosság, törvényesség és illendőség
határai közt (mire hiszen felügyelni a' censurára
van bízva) , szabad kifejezés engedtethessék."^
Hírlapomra nézve tehát a' dolgok ugy állanak, hogy
a' kormánynak meglévén garantiája a' ceusurában,
egyébiránt én vagyok a' tulajdonos, 's mint illyen
köteles megtartani a' hirlapkiadásra nézve fenálló
szabályokat, miket megtartván, mikint kezelem
lapom belső oeconomiáját? abba senki sem avatko-
zik. Hogy pedig pusztán név ellen a* kormánynak
kifogása nem lehet, azok után, mik a' múlt ország-
gyűlés végével történtek, a' kormány következe-
tességéről előre is föltehetni véltem, a' minthogy
nem is csalatkozám." — Illy nyilatkozások után,
miket — ugy gondolom — minden becsületes ma-
gyarnak megérteni örömére válandik, meg levén
a' felől nyugtatva, hogy Lauderer urnák, ki hoz-
zám ismeretlenhez olly szíves bizodalommal közelí-
tett, kárt nem okozok: megnéztem a' márkibocsá-
tott programmát, és semmit sem találván benne,
mi egy becsületes embernek, a' haladás barátjának 's
hazáját hűn szerető független lelkű polgárnak gon-
dolkozásával ellenkeznék, kinyilatkoztatám : hogy
egyezkedésbe bocsátkozni nem idegenkedem. És a'
szerződést megkötöttük, és a' múlt év utolsó éjje-
lén Íróasztalomhoz ültem azon föltett szándokkal,
hogy jnegirjam a' bevezető czikket, melly lapjaim-
nak általános irányát kijelelje, nekem pedig nyom-
ban próbakövül szolgáljon, nem parancsolják e
becsület, elvhűség és lelkismeret, hogy a' tollat,
a' mint fölvettem , azonnal le is tegyem ? mert —
gondolám — meggyőződni, hogy Jieiu lehet, szint-
úgy nyereség. — És a' mint czikkem alatt e' jegy-
zetecskét pillantottam meg: „Exmissis deletis et
mutatis mutaudis admittitur-S mérlegre vetem, le-
€1
Iieí e tűrnöm azt, a' mi kitöröltetik, elfogadnom
azt, a' mi változíattatik, azok végett, a' mik meg-
maradnak? és komoly latolgatás után a' felelet lel-
kemben „igen-"re dőlt; és az első szám útnak in-
dult, ha jól tudom, tán 60 előfizetővel; a' kiadó
2500 példányt nyomatott, de már az első félév-
ben második kiadást kellett készitenie , 's most a'
második félévben előfizetőinek száma (mit — ugy
hiszem — Landerer ur nem akar titkolgatni) kö-
rülbelől négyezerre megy. — Ezt azért endítem,
mert ámbár az olvasók számát kérdésdöntő körül-
ménynek nem hiszem is: mindazáltal, ha magun-
kat myslificálni nem akarjuk, el kell ismernünk,
miképen legalább a' tacticábani korszerűtlenség
vádjára ebben is fekszik némi felelet, miután a'
magyar olvasó közönségnek e' növekedő pártfo-
gását akármi másnak tulaj donitsuk is, ama' kép-
zelt nhubusnak (mellynek endegetését gúnynak
vegyem e inkább, a' hatalomnáli gyanusitgatásnak,
vagy talán költészeti virágnak? sennniségem ér-
zetében valóban nem igen tudom) — ama' képzelt
nimbusnak — mondám — bizonyosan nem tulajdo-
nithatjuk; mert a' nimbusok olly ködleplek, mely-
lyek félévi napfény sugarainál elfoszlanak , mint
álomképek.
Azonban, mielőtt szerkesztéshez fognék,
mind az iránt: mit? mind az iránt: mi kép? ma-
gammal tisztába jőnöm szükséges volt. És itt
mindenek előtt szembeötlött 's később gyakorjati-
lag* is megvalósodott azon körülmény, hogy csu-
6«
páll a' nemzetélet magábólí belső fejleményének
ügyei számolhatnak szabadabb mezőre: kérdés
tehát, okosság volna e elhanyagolni ezt, mivel-
hogy máson is nem munkálhatunk ? A' felelet igen
könnyű volt; annyival könnyebb pedig, minél vi-
lágosabb, hogy a' kebleket ingerlő viharok le-
csillapulván, józan számolás int használni az al-
kalmat , melly a' viharok lecsillapultával reményt
nyitott, hogy a' nemzeti test belső kifejlésének
munkálkodását kedvezőbb időjárás kisérendi. —
És e' mezőn én is ugy, valamint gróf Széchenyi
és más százezerek (mert e' gondolat már korán
sem titok a' nemzet előtt , mikint azon angol gon-
dolná, ki azt vélte, ő találta fel „Budapestet a'
porost") — e' mezőn én ugy , valamint más száz-
ezerek, két ikerdolgot láttam, a' mellyre buzgó
lelkesedéssel törekedni kell; 's ez: nemzetisé-
günk biztosítása és alkotmányunk kifejtése. És
erre az eszközök három egysége van a' magyar-
nak kezei közt: egyik a' törvényhozás, másik
az autonomicus beligazgatás , harmadik a' polgári
élet egyesületekben és egyesekben. — Ezen har-
madikra nézve a' polgári erény, a'
„Minden országok támasza, talpköve
A' tiszta erkölcs'^ (Berzsenyi után
„Hitel" 1691.),
az emberiségnek megtagadhatlan szent érzelmei,
a' polgárisodás igényei, szabadságérzet, törvé-
nyesség és rendszeretet és magasztos honszere-
lem — látszottak folytonos buzdítást, ébresztést
63
és lelkesitést követelni, soha szem elől nem veszt-
ve, Iiogy a' magános erényt a' pillanat kényte-
lensége sokszor szentségteleniil igényelje bár, a'
magános élet nmiLka-phasisai mindazáltal az
egésznek liabgyürűzetében benfoglalvák, követke-
zőleg azon kell iparkodni, liogy a' magános erők
nyilatkozatai, bár helyzet, állapot 's ezer kü-
lönböző viszonyok szerint különbözők legyenek
is, miután V. Károly császár tapasztalásiból tud-
juk, hogy még csak az óranuiveket sem lehet
egyenlő járatba hozni, annál kevesbbé embere-
ket, — mindazáltal ez erőnyilatkozatok, a' meny-=
nyire lehet, ama^ két főczél felé intéztessenek, 's
a' beligazgatás és törvényhozás intézkedéseivel
összehangzásba jöhessenek. — Következett a' hely-
hatósági élet jnunkakörének tekintete. Es itt min-
denek előtt ezen institutiók megbecsülhetlen kincs
gyanánt tűntek elő, mellyek iránt folytonos éber
részvétre kellene serkenteni mind azokat, kik e'
részvét jogát nem eléggé méltányolják. Előtűnt
továbbá a' municipiumok hivatásának kettőségej
egyik: életet adni a' törvénynek, életet adni az
igazságnak, 's azért nem csak tisztviselőkre biz-
ni a' közigazgatást, hanem gonddal is lenni, hogy
— a' mennyire gyarló emberek közt lehet — tá-
voztatva legyenek ezeknek eljárásából: hanyag-
ság, részrehajlás, önkény, zsarolás és mind
azon visszaélések, mellyek a' legdicsőbb törvé-
nyek áldását is paralyzálhatják, 's mellyeket —
ha uetalán a' közéletben előfordulnának — nyil-
04
váiiosságra hozni annyit teszen , mint a' törvény-
hatóságokat legszebb hivatásukban segíteni, 's a'
nyilvánosságra kerülhetés hiedelmével négy kö-
zül háromnak elejét venni; — másik része munici-
piumaink rendeltetésének ; törvényszerű statútu-
mok utján a' hozott törvények áldásait kifejteni, a'
múlt törvényhozás nagy czélzatait elősegíteni, a'
jövendőnek hathatósan elibe munkálni. Ezekben
véltem hát feltalálni az irányt is, mellyet az idő-
szaki sajtónak e' tekintetben szem előtt kellene
tartania. — Végre még az eudített eszközök leg-
hatalmasbika a' törvényhozás. Erre nézve , vala-
mint nézetem szerint alkotmányos országokban a'
törvényhozó hatalonniak kettős hivatása van,
egyik: a' jelen szükségeinek megfelelőleg követ-
ni a' közvéleményt, minthogy a' mit a' nemzet nem
akar, az törvény nyé nem válhatik; másik: ugyan-
azt a' jövő törvényhozásra előkés zitni : ép a' sze-
rint, gondolám, kellene az időszaki sajtónak is
e' tekintetben munkálkodni; részletekben fejteget-
ni , miket — in thesi — a' közvélemény már elfo-
gadott; figyelmet gerjeszteni azokra, mik még tá-
volabb vannak , 's e' szerint a' végczélt a' nemzeti
meggyőaí)déshez minduntalan közelebb hozni. —
Az eszközök e' háromságának mindenikére néz-
ve pedig tisztán állott előttem , hogy a' nemzetet
önmagával 's körülményeivel leplezetlenül juegis-
mertetni a' legelső föltétel, minden haladás, min-
den javitás nélkülözhetlen előzménye.
A' mi már a' „mikép?^^ kérdését vagyis a'
modort illeti : mindenek elótt szükség volt meg-
emlékeznem, mikint más hírlapot 's más könyvet
iriii. Könyv leliet írva a' jövendőségnek , könyv .
lehet Írva a' választottak kicsi számának ; hírlap-
nál a' léíel föltétele: ugy írni, hogy sokak által
olvastassék. "S azért bizonyossá bátorkodom ten-
ni a' tisztelt grófot, hogy ha hírlapot írna olly
hangon , mint minden mnnkái 's „A' kelet népe"
is írva vannak : minden bizonynyal igen számos
olvasókra számolhatna; mert könj-veí valóságos
hirlapí hangon s — mint maga mondja — dara-
bosan, töredékesen, ^s rendszerét nem
a' Hírlap eddigi életének rövid napjai, de 15
esztendő alatt sem kímeritöleg írvák; de
ha írna a' számtudománynak száraz hangján, mely-
lyet hirlapszerkesztóknek javasol , maga azonban
még 24 íves könyvírásban sem követ , szerkesz-
tési hivatalszobáját néhány hónap alatt minden bi-
zonynyal bezárhatná. — 'S így aztán a' „logicai
egymásutánnak szoros tudományilag kimért tacti-
cája" sok hasznot tenne e , vagy nem volna e tán
még azon tactieánál is szerencsétlenebb , melly az
embert két pad közti helyzetbe teszi, 's laptakint
majd nyugati , majd keleti széltől csapkodva , a'
légben lebegteti? szerényen kételkedni bátorko-
dom.
Politicai hírlapok továbbá, nem ugy mint a'
tudományos folyóiratok, legnagyobb részben csak
múlékony érdekre számolhatnak, 's az utókorra
legfölebb is csak históriai kútfők gyanánt juthat-
5
66
iiak el 5 mert a' változékosság 's oltasiuányi érdek
levén életük föltétele, általában véve inkább arra
valók, hogy gondolatokat ébreszszenek s elveket
állítsanak föl, a' fölébresztett gondolkozást bizo-
nyos ösvényre vezetőket, mintsem egy rendsze-
res tannak minden legkisebb aprólékos részleteit
catliedraticus szőrszálhasogatással keresztülbon-
czolgassák. Ügyekezniök kell a' hírlapoknak —
gondolám — minden oldalróli meghány ás-vetés ut-
ján tisztába hozni minden kérdéseknél az alapesz-
méket, mellyek a' részletek kigyalulásánál biztos
eriterionul szolgálhassanak, miszerint a' fölébresz-
tett gondolkozás eme' tisztába-hozott alapelvek
nyomán innen egy f amonnan más ágazatot fejte-
getve , idő folytával egy egészet állítson elő , a'
nélkül hogy a' változékosság tekintetét szem elől
veszítené. Hogy gyakorlat világosítsa, miket kí-
vánok ezek alatt értetni: bátorkodom a' Pesti
Hírlapnak azon czikkeire hivatkozni, mik a' bün-
tetőjog körébe vágnak, vagy az ősiség eltörlé-
sének módjairól értekeznek. — Ezek szerint (jól
vagy roszul) abban állapodtam meg , hogy ügye-
kezzem könnyen írni, mert hírlapok nagy kö-
zönségnek irvák; gondolatimat szívemen
ereszszem keresztül, mert lelkesíteni a' jóra,
és elhamvadui nem engedni a' lelkesedést, mert
gondolkozásra ébreszteni, 's ébren tartani a' fel-
Ösztönzött gondolkozást — tűztem ki czéliil szer-
kesztésemben , természetesen ez általános sza-
bályt a' sziüvegyitésben és árnyéklásban dolgok
67
's körülmények különbségéhez alkalmazandó : mi-
szerint a' törvényhozási nagy kérdéseknél , mikre
nézve a' közvélemény immár az izgatás korát tul-
élíe, inkább a' hidegebb fejtegetés, — a' beügazga-
tásiaknál pedig, a' mennyire kell, és a' polgári élet
körébe tartozandóknál , különösen a' pliilanthropi-
cus ügyek körül, melegebb szózat használtassék,
ugy nn'ndazáltal (mennyire értelmem gyarhísága
engedendi) , hogy a' szív melegébe mártott tollal
irt gondolat rideg meztelenségben is képes legyen
kiállani a' bonczoló logica taglalatát. —
Ez a' Pesti Hirlap genesise. Hogy az , a' mi
egyenesen az én tollamból folyand, fogyatkozá-
soktól hemzsegni fog , nem csak tehetségeim .si-
lányságánál fogva, de azon okból is igen jól tud-
tam, mivel egy hirlapszerkesztó, a' dolog termé-
szeténél fogva, örökké 24 órai rögtönzésekre van
kárhoztatva, és egy czikkelynek elkészitésére so-
ha még csak 48 órát sem fordíthat; de ép' ezért
alapítottam reménységemet, kivált a' részletesb
fejtegetések iránt, azon erósbek közremunkálásá-
ra, kiknél a' Pesti Hírlapnak előszavában kifeje-
zett elve 's iránya rokonszenvre talil; ép' azért
panaszkodám több izben lapjaimban , hogy az idő-
szaki sajtó nem eléggé méltányoltatik , hogy ke-
vesen veszik tekintetbe, mennyi jót lehetne tenni
általa, hahogy a' nemzet legjelesbjei, kikhez bi-
zodalommal tekint föl a' hon, a' hírlapokat mint-
egy a' nemzeti értelmesség raktáraivá alakitnák.
Ha már ezeknek ellenében valaki azt monda-
5-^
ná: „az irány nem jó, az elvek helytelenek, 's
hírlapot szerkeszteni más szempontból kell:" talán
lehetne általánosan felelnem : .^meglehet . ember,
gyarló ember vagyok, hibázhatok, sőt bizonyo-
san hibázok is számtalanszor; azonban ime itt a'
tény! a' Pesti Hirlapot, minden hibái, minden fo-
gyatkozásai mellett is, csakugyan vannak a' kik
pártolják, és pedig nem csekély számmal; van
egy nevezetes része a" közönségnek , melly azt
a' közvélemény egyik orgánumának elfogadta:
és— istennek hála!— azon hatalomnál fogva, melly
a' nyilvánossághoz csatlakozik, már eddig is sü-
került némi jót eszközölnie: azért tehát tessék a'
maga elvei, a' maga iránya, a' nmga modora sze-
rint egy más hirlapot alapítani; egy nemzet éle-
tében sok szinvegyület , sok árnyéklat van, és
egymás mellett mindenik megfér; legyünk türe-
lemmel egymás iránt , végczélunk nem különbőz-
hetik: azért hát fussuk a' pályát egy becsületes
versenyben mint vetélytársak , ne keljünk harcz-
ra mint ellenségek; és ha egy erösb kéz élőmbe
vág, leszállok örömest, nem érdemlettem meg az
életet."
Igy szólhatnék tán általánosan ; de gróf Szé-
chenyinek mást kell mondanom. Gróf Széche-
nyi nem mondja, hogy a' Pesti Hirlap iránya rósz,
és elveit nem állitja helyteleneknek; sőt miután
pusztán modora miatt a' Pesti Hirlapot minden
polgári vétkek legirtózatosbikáról , a' nemzetgyil-
kolás vétkéről vádolná ~~ igenis, uraim ! nemzet-
69K
gyilkolás vétkéről; mert liíszeu egyeueseii azt
mondja : hogy „ a' Pesti Hirlap sirba dönti a' ma-
gyart," hogy „elsülyesztő átokba bonyolítand mind-
uyájuiikat," hogy „egy irtózatos revolutionarius syl-
logismus antecedeuse ;'" és mikint hangzanak mind
azon rémletes tirádák, miknek ha csak árnyékuk, de
még csak árnyékuknak árnyéka is valóságon épül-
ne : a' Pesti Hírlap szerkesztője megérdemelné, hogy
még mielőtt a" halálos büntetés eltöröltetnék, mint
Hanmn magasra függesztessék ; és mind ez e^y nyo-
morúságos hirlap modorának következésében! —
gróf Széchenyi, mondom, még akkor is, miután a'
Pesti Hírlapot illy irtózatos vádakkal meggyalázta,
a" nemzetgyilkoló lapnak általános irányát nem csak
nem roszalja, sőt egyenesen helyesli, és elveit
legnagyobb részben magáéivá teszi, sőt legédesb
atyai érzések közt jobbadán magáéinak ismeri.
Már kérdem én : e^y illy lapnak ellenében, melly-
nek — a' gróf saját szavai szerint (150 s köv.
lap.) -- .,iránya nem más, mint az emberi-
ségnek m e g m e n t e n i e g y n e mz etet, m e g-
m e n t e n i minden esetre magunkat; de
mivel nem elég, gyalázattal t ö b h é el
nem bukni, hanem é 1 n i , é 1 n i i s k e 11 n e m-
zetünknek, s Jiii több, szerencsésen
és dicsőséggel, tehát annak elérésére
k ö z r e d 0 1 g 0 z n i , hogy Hunniában a' I e-
h e tő 1 eg nagyobb szám minél előbb mind
szellemi, mind anyagi tekintetben sze-
rencsés legyen, 's ekkép, mert a' köz
70
szerencse a' legnagyobb dics, feldicsöit-
tessék a' magyar" — egy illy lapnak ellené-
ben, niellynek czéljáról, irányáról az élethalálos
harczra kelő ellenség is illy Tallom^st tesz, nielly-
nek elveit osztja (117 1.), mellyröl azt hiszi,
hogy általa csudákat művelhetni (97 ].), hogy a'
pangó rész, meg a' szomszéd, meg a' külföld
által értelmi súlyunk 's országlási képességünk
mértékéül fog vétetni (99 1.), — kérdeni én : egy
illy lapnak ellenében jnit lehetett várnunk , remél-
nünk gróf Széchenyitől, a' honszeretetnek, a' nem-
zeti kifejlődésnek legelső bajnokától? sőt (mivel
szerintem a' kötelességek hoszii lajstromában leg-
felül áll a' ,;polgár" szó , 's én a' polgári pályán
kegyelmet senkinél , 's még a' legnagyobbnál is
Cíiak kötelességet ismerek) kérdem : mi volt volna
gróf Széchenyinek kötelessége ? nemde meginteni,
ha tévedni vélte, a' szerkesztőt, és bölcs tanácsá-
val éltetni , és útba igazítani, és tudatni vele , mit
tart rég kiszámított terve combinali ójá-
ban, a' szoros logicai egymásután sze-
rint napi rendre tartozandónak, nehogy a' Pesti
Hirlap , vétken 's akaraton Rivül , valamikép az
érdemes grófot combinatió iból még jobban
kiforgassa, 's még a' legjobbak által is csak
sejtett, de tisztán senki által fel nem fogott rend-
szerének akadálya legyen, — nem ezt lehetett
e várni gróf Széchenyitől ? kinek — saját vallo-
mása szerint fi7 1.) — tacticájához tartozik:
„bajnoki elszánással vágni ide, vágni
rí
oda, természet szerint jobbadán négy
szem közt, nehogy a' hiúságon ejtett
sebek a' nagyobb nyilvánosság által
szinte nagyobb ingerültségbe jójenek;'^
vagy pedig, ha magas állásánál fogva a' Pesíi Hír-
lap szerkesztőjét -~ ki lapjának mindjárt legelső
soraiban megkérte az erősbeket, hogy gyöngeségét
gyámolitanák — hazafias tanácsára, ok- 's eszme-
cserére méltónak akármi okból nem tartotta: nem
azt várhattuk e, hogy bölcs nézeteinek közlésére
a' Pesti Hirlapot minél gyakrabban orgánumul
használandja ? 's ha Szentkirályinak „H a-
1 a d j u n k ! de m i k i n t ?' czímű — igaz , csak
szaggatott alakban kijöhetett— czikkét jónak neui
találta, maga fogná megmondani, mikint haladjunk?
— Istenemre mondom ! e' honban sok jeles értel-
messég találiiató , 's polgártársaink között sok
tisztelt név áll: de senki sincs, kinek számára
nagyobb örömmel , szaporább készséggel nyiltak
volna meg a' Pesti Hirlapnak bármellyik hasábjai,
mint gróf Széchenyi gondolatinak, kit e' részben
a' kiadó által mindjárt kezdetben különösen meg
is kéretni legelső kötelességeim közé számitottam ;
de, kérdem: mit tön a' gróf, hogy ,.a' haza
legtávolabb, 1 e g h e t e r o g e n e b b ereibe
közvetlen ható hirlap (971.), me Ilyet a'
szomszéd 's a' külföld értelmi sú Ívunk
mértékének tartand, vagy legalább hir-
det e n d ," ha már annak tartatik , valósággal
azzá is váljék?— Kérdem: mit tön mindezek he-
lyett ? — A' szerkesztőnek soha egy tanácsló szót
nem szól, neai üzen, öt soha értekezésre föl nem
szólítja, a' Pesti Hírlapba soha egy ulbavezetó
betűt nem ír : ellenben , míg például Deák a'
szerkesztőt bíráló tanácsával éltetve , három hó-
nap után is azt írá, hogy a' Pesti Hírlap még
sokkal rövidebb ideig élt, mintsem hatását meg-
ítélni , felőle bírálatot hozni lehetne, a' nemes gróf
azonnal, már az első egy-két szám megjelenésé-
vel ,. a' Pesti Hírlap ellen szenvedélyesen kikel ;
a' casino tereméiben és minden féríikörben , a'
hol csak megfordul , ékesszólásának minden
fegyvereivel azon dolgozik , hogy a' magasabb
körökben a' Hírlap ellen ingerültséget , gyana-
kodást , gyűlölséget teremtsen ; szakadást esz-
közöl , hogy a' Pesti Hírlap rovására szakadást
hirdethessen ; 's már februarius 20-íka körül egy
derék polgártársunkat azzal ereszti el magától :
^Engem lekötelez ön, ha megmondja az egész vi-
lágnak , hogy én Kossuthtal hajba akarok
kapni , s hírlapja ellen már hetek óta írok." —
Februarius 20-kán már hetek óta ! ! 's végre a'
6-ik hónap végével , midőn még a' Hírlapnak
csak távolról sem volt ideje rendszerét (nnre a'
grófnál 15 év sem volt elegendő) kifejteni, ha-
talmas nevének 's roppant érdemeinek egész ere-
jében, 24' 1 2 íves könyvével sújt le irgalmatlanul
a' Pesti Hírlapra , 's a' szenvedély hevének , a'
felhőkig csigázott képzelőtehetségnek minden fegy-
verével megtámadottat nemzetgyílkolásról vádolja I
•3^
nem mivel iránya rósz, mert azt helyesli; nem
mivel elvei hibásak, mert ezeket jobbára magáéi-
nak ismeri ; hanem mert modora fon ik , mert a'
szívhez s nem az észhez szól!! — És nu'nd ezt
tette a' gróf — korán sem hineleu fölhevülésbol,
hanem több barátai 's jóakarói tanácsá-
nak, sót kérésének ellenére (372 1.),
kik — a' mennyire tudom — ö méltóságát az
őszinte barátság hű szavával értesitették , mikint
a' Pesti Hírlapnak országszerte épen nem azon
hatása van, mellyet pesti lakának dolgozószobá-
jában képzelt volt. — Én nem bonczolgatom a'
kebel redőit, mert isten nem vagyok, nem kuta-
tom e' bánásmód kútfejét és a' czélzatot , melly-
ből csergedez; hanem tényeket, nyilvános ténye-
ket beszélek el, 's honunknak, a' melly van, s
honunknak, a' melly lesz, ítéletére hivatkozom;
— a' nemes gróf pedig engedje Jiieg , hogy ha
gyanúsításai, kísértetkiáltásai csakugyan megter-
mettek volna kormánynál vagy nemzetnél gyü-
mölcseiket, — engedje, hogy azon szavakat'in-
tézzem hozzá, mikkel ,,Világ-^-a XXlII'sXXlV
lapjain ugyancsak ő maga egykoron gróf D es-
se wffyt szólította meg: „Kegyedben a' becsü-
letes ember minden lapon megvíiií látszik az in-
dulatos íróval ;" ~ "s most , midőn tán hidegebb
vérrel gondolkozik kelet népe "s hírlapom felől,
örvend e , hogy tehetségem köreit honunk java
fölemelésében tán összébb szorította ? — De nem,
— nem szorította ; sőt, ha valaha nem csalt a' po-
74
litícai számtan calculusa, erősen hiszem, hogy
valamint ép' ellenkező hatással működött eddig a'
Pesti Hirlap , mint a' gróf gondolja : ugy ellenke-
zőjét eszközlendi a' gróf annak , mit talán eszkö-
zölni vélt, ha ugy gondola, hogy a' Pesti Hirlap
vagy egy szigorúbb könyvvizsgálat szirtéin fog
hajótörést szenvedni, vagy a' nemzeti bizodalmat-
lanság örvényébe merülni. — De legyen bár, hogy
e' hitemben nem csalatkozom: mégis — illyen az
emberi viszontagságok természete! — valamint fáj-
dalom dúlja keblemet, hogy gróf Széchenyi ellen
védelemre kelni kénytelen valék; ugy ha győz-
nék, köuyezni tudnék győzelmemen.
Es mielőtt a' tisztelt gróf egyes gáncsainak
taglalatába bocsátkoznám, idején 's helyén lesz
talán két kisértetnek szemébe nézni, melly mióta
a' Pesti Hírlapnak szerencsétlensége van a' nemes
gróf oppositióját tapasztalni (e' szerencsétlenség
pedig ép' olly régi, mint a' Pesti Hirlap élete), bi-
zonyos körökben megjelenik ; hiszen tudja nyájas
olvasóm , hogy a' hol kisértetek iránt megvan a'
hit, ott ritkán marad el a' kisértet; mert ha egyéb
nem, akad egy póznára akasztott lepedő, 's kiben
erős a' hit, a' lepedőben minden bizonynyal rémet
lát, fejét egész kéjelemmel hóna alatt hordozót,
mint boldog emlékezetű Sz, Dienes. — Egyik ki-
sértet: hogy a' Pesti Hirlap nem teí zik gróf Szé-
chenyinek 's. főrendű barátinak: tehát meg fog
oszlani a' főrendi o p p o s i t i o. Másik : hogy
bizony valami roszat akar (tán épen e' megosz-
75
lást) a' hatalom , midőn a' Pesti Hirlapot élni
hagyja. —
A' mi az elsőt, a' főrendi „oppositio" meg-
oszlását illeti ; jól vagy roszul , bennem azon hit
fészkelte meg magát; hogy ha Landerer ur a' Pesti
Hirlap kiadását nyáron kezdi meg , midőn mágná-
saink Pesten nincsenek : a' főrendi szabadelmű op-
positio megoszlásának eszméje aligha szőnyegre
kerül ; igy azonban a' nemes grófnak alkalma volt
a' revolutionarius syllogismust , a' nagy birtoko-
sok gyülöletessé-tételét 's vagyonaik elkobzását,
bizonyos, általam igen tisztelt körökben geniális
szónoklatának varázs szavaival annyiszor emleget-
ni, miszerint — (agadhatlan — akadtak ezen kö-
rökben némellyek (de csak némellyek), kik szaka-
dást 's magokat concessiókra kényszeríteni
nem-engedést emlegettek ; más részről itt sem hi-
ányzott az árniÁnyos káröröm boszantása; misze-
rint hiszen most, midőn jog és igazság emleget-
tetik,'s nem kegyelem és nem concessio , egyben
másban majd csak kenyértörésre kerül a' dolog, 's
meglátjuk, mit tesz némelly hiresztelt liberalismus.
— Ezen kárörömös dongó seregnek gyanusitgatá-
sait — gondolom — bízvást figyelem nélkül hagy-
hatjuk; de az elsőre nézve kötelességemnek tar-
tom, a' Pesti Hirlap barátaival, kiket e' hírek ta-
lán aggasztanak, közleni nézeteimet.
A' politicai gondolkozás árnyéklatai az álta-
lános elvek részletes alkalmazásánál tűnnek ki ha-
tározottan ; 's miután e' téren a' törvényhozás még
eddi'geló többnyire csak olly módon járt el, mint
a" ki partról féllábbal a' jeget próbálgatja , 's az
eddigi s-zabadelmüség épeu a' legkényesebb kérdé-
ísekbeu többnyire néuiellv anvasi engedélyek körül
forgott, mellyek bár az engedélyezőknek itt-ott ér-
zékeny áldozatukba kerültek ia, csakugyan kegye-
lem színét viselték, de épen azért, lia minden or-
^zággyüléseu ismételtetnének is, örökké csak ala-
niizsnák maradnának , JUtjUyek lecsillapithatják a
pillanatnyi ébséget, de tartós megelégedést, ál-
landó jólétet egyeseknél sem, nemzeteknél még
kevesbbé eszközleuek. legkevesbbé pedig miná-
lunk, bol „A' kelet népének" megjelente után
alkalmasint minden szabadelmu magyarnak alapel-
vei közé tar tozandik, miképen szellemi alapo-
kon kell anyagi kiképzésünknek emel-
kedni, és nem viszont: én igen természetes-
nek találom, hogy ha majd a" magyar alkotmány
kifejtése, vagyis — határozottan szólva — az ke-
rül szőnyegre, mire nézve a' nemes grófnak egyet-
értése olly édesen rezgett át keblemnek örömhúr-
jain, midón a" 76-ik lapon olvasám: „térj es z tes-
8 é k Hunnia határai közt a" magyar al-
kotmánynak áldása mindenkire:" ha majd
szőnyegre kerül, hogy a nép nemzetté legyen
(mert polgári religiómnak sok évek ótai miudeu-
napos buzgó fohászát foglalá szavakba a' nemes
gróf, midón a" 124-ik lapon felkiált: „Oh isten!
hol vagy te nemzet még !•')• igeii i-^ természetes-
nek találom,^ hogy a' magyar. 'polgári bajnokok
dicf^f) sora, melly a' vész napjaiban lörrény s al-
kotmány mellett érczVebelIel állott mint ejív fér-
fiu , apróbb töredékekre fog iiiegoszlani, 's az ál-
talánosan magokéinak vallott elvek nlkalniazásá-
ból esyik többet, másik kevesebbet. eg\ik gyor-
sabban. má>ik halkabbarj akarand. Ha ezt az ..op-
positio"' mesoszlá-sának nevezzük, hogy e" meg-
oszlásnak elóbb vaíry utt'ibb fikvetlenul el kell kö-
vetkeznie, aiTÚl meg vagvok 's mindig meg vol-
tam sryozódve: és hogy iia a' Pesti Hirlap azon
na^y kérdések közül, mellyekben nemzetiink jö-
vendőjének j. szíve ver,^' egynek vagy másnak
megérlelését korszerű fejtegetések által eló:<egi'te-
ni szerencsés lehetne, az említett megoszlást is
-iettetné . ezt tagadui esryáltalábau nem akarom:
valamint azonban ez a" nemzeti kifejlődés melh'z-
hetleu stádiumai közé tartozik, "s azért tóle egyál-
talában nincs mit tartani , mert — miután a' nem-
zeti test kifej lodési munkálkodását nem csak nem
akadályozni , de >j)X előmozdítani a' kormány ré-
szérói igaz hajlandóság mutatkozik -- azt. a' mi
valósáífííal a" kor szükséííéhez tartozik, mire néz-
ve a" nemzet valósággal megért, azt a' közvéle-
mény, minden illyes szakadáskák mellett is, az
óhajtások sorából kétségtelenül jo^ok polczára e-
melendi, s a* véleményi szakadásnak egyedüli sú-
kere legfölebb az leend. hogy az egy-két évig fel-
tartóztatott ..e n ff e d é 1 v engedélvszinét elveszti,
's mint a* kénytelenségnek hozott, é> többé sem a'
vágyakat sem az igényeket ki nera elégíthető késő
78 '
adó, hideg közönyösséggel fogadtatik azon nemzet
által, iiielly azt liála 's köszönet érzelmei közt
egy országgyűléssel előbb hangos tapsokkal fo-
gadta volna (emlékezzünk bár az örökváltsági
törvény genesisére) : iigy én azt is nyiltan kimon-
dom, miképen éii a' haladási kérdések sikjáni vé-
leményszakadást a' főrendi „oppositio^^ megoszlásá-
nak ép' ugy nem nevezhetem, valamint e' véle-
ményszakadások miatt a' főrendi „oppositio^^ meg-
oszlásától egyáltalában nem tartok; 's a' ki ettől
tartj a' ki ezzel fenyegetőzik, annak jellem ócsár-
ló véleményét alkotmányunknak lelkes elsőszülöt-
tei tömegben ugy mint egyenkint nehezen fogják
jó néven venni. — Én legalább egészen más véle-
ménynyel vagyok ezen lelkes testületről, 's vala-
mint a' főrendi táblánál illy szokatlan számmal 's
helyből nem távozó kitüréssel föltünését a' legdi-
csőbbnek tartom az időknek diadalai közt, mik sur-
lódásinkból kiőrlődtek: ugy akár a' szellemet te-
kintsem, mellya' „Főrendi Naplóból^^ szól felénk,
akár pedig eszembe juttassam, hogy maradjon bár
alkotmányunk jelen ki nem fejlett állapotjában,
vagy terjesztessenek ki jótéteményei Hunnia ha-
tárai közt mindenkire, mint gróf Széchenyi kiván-
ja , 's én is ő vele : minden esetre nem lesz ember
a' magyar földön, kinek „az alkotmány megőr/ése
's a' szabadság fentartása'^ inkább érdekében ál-
állana, mint a' magyar mágnások azon részének,
mellyről a „Főrendi Napló" 483-ik lapján irva^
vannak a' nemes öntudattal teljes szavak : „F ü g-
79
getlenek vagyunk, mert semmit sem vá-
runk, semmit sem kivánunk senkitől."
'S azért ez érdek, e' függetlenség és e' hazafi-
ság nekem kezesek, hogy (Zichy Ödön gróf-
nak azon beszédénél maradva, mellyből a' fen-
tebbi szavak idézvék) nem csak ö rajok nézve „a'
haza és az igazság szeretete azon ra-
gyogó csillagok maradnak, mellyek vezé-
reik a' politicai nehéz pályán, 's mely-
lyeket szemök elől el nem vészit nek;
de sőt napról napra szaporodaudík e'
független jeles hazafiak száma, kik
ősi alkotmányunk fentartásaért minden
áldozatra készek, és Mucius Scaevo-
lával mondhatják: Est longum post
mc agmen idem petentium decus." — Ez
az én hitem: és valóban e' független jeles
h a z a f i a któl nemzetünk jövendőjének kifejtése olly
nagy részben függ, s olly dicső a' polgári erény,
mellyre alkotmányunk jóvoltából hivatvák , miké-
pen habár egy-két mágnásnak országgyűlési kö-
vetté választását azon oknál fogva óhajtsam is,
hogy kapcsul szolgáljanak a' rendosztályzatok tár-
salgási egybeforrására, mellynek arra, mit az an-
golok parliamenti jargonjokban „out of doors"
(kapunkivüli) politicának neveznek, igen nagy
befolyása van: mindazáltal ezen egy tekintetet 's
még némelly íiülönös körülményeket (minők, néze-
tem szerint, jelenleg Pest megyében egy igen tisz-
telt barátomra nézve fenforognak) kivéve, hibának
tartom, ha egy lelkes magyar mágnás országgyű-
lési követséget vállal , 's kezeit iitasitások által
megköltetni hagyva lép oda, a' hol nélkülözhető,
és elmarad onnan, hol fiiggetlenebbül munkálkod-
haték, 's hol reá szükség is van. — Azonban, ha
hitemben mégis csalatkoznám, ha csakugyan akad-
na valaki (imt egyáltalában nem hiszek), a' ki meg-
sértett hiúságból; vagy tulajdonkép nem is tudom,
mi okból, hűtlenné válnék zászlójához: ez elóbb-
utóbb más okból vált volna hűtelenné, mikor aztán,
meglehet, a' csalódás még keservesebben esik va-
la. A' derék megmarad helyén, 's ót el nem veszt-
jük; amazt nem kár elveszteni.
Azonban ne téveszszük a' tért, uraim! Más
az önkénynek opponálni, más a' halad isi kérdé-
sek sikján küzdeni. — Itt a' szerepek gyakran vál-
toznak. Valamint az oppnsitio soraiból lehet — ta-
lán — hallani, hogy a' házi adó fizetésébeni ré-
szesítés kivánsága a' vagyontalanoknak vagyono-
sok elleni harcza (!! — tehát „m bas la canaillel''):
ugy más részt azon sorokból , mellyek nem az
oppositio sorai, hallottunk szózatokat, merésze-
ket a' haladás sikján versenyre híiii a' legerosbe-
ket is. (Lásd: „Főrendi- Napló" 476 lap.) ~ De
még azok közt is, kik eddig a' haladást vallották
jelszavoknak, akadhat egy osz'ály, mellyról a'
Pesti Hirlap 32-ik számának vezérczikkében irva
van: hogy „barátai voltak a' szabadelmüségnek, mig
kegyelem színében jelentkezhetett; de a' gondo-
lat fejökre nótt, 's érzelmüket sérti a' kor, melly-
81
iiek kegyelem nem kell, melly jogot 's igazságot kö-
vetel"; és ezekről áll — talán— hogy a' Pesti Hirlap,
melly ezen kornak orgánuma szeretne lenni, nem ke-
gyelemkoldulási, hanem jogkivánási hangjával őket
a' szabadelmüségtöl visszariasztja. — Meg kell itt
jegyeznem, miképen a' Pesti Hirlap ezen kort, melly-
nek kegyelem nem kell, melly jogot 's igazságot kö-
vetel, nem teremtette, hanem ellenkezőleg ezen kor
teremtette a' Pesti Hirlapot : az hát e' részben is a'
kornak idézete, nem idézője. 'S ha vannak, kiket e'
kor sért, azoknak visszahökkenése, midőn sikra
kerül a' dolog, el bizonyosan nem maradt volna: itt
hát a' Pesti Hirlapnak vétke csak annyi lehet, hogy
alkalmat nyújtott megtudni ma, a' mi holnap megtör-
ténendik ; 's tán ez nyereség inkább, hogysem vesz-
teség, mert megszűnünk magunkat mystiíicálni, 's
tudjuk, mi számolásunkban a' tétleges, mi a' vét-
leges mennyiség. — Azonban lássuk, tulajdonké-
pen miről van a' szó? Sajnosán megmagyarázza
ezt gróf Széchenyi a' 127-ik laptól a' 135-ig,
az emberi kebel gyarlóságainak azon igen neve-
zetes gyónásával, melly őszinteségnek a' millyen
szép, ép' olly váratlan — hogy többet ne mond-
jak — a' lelkes hazafinak tollából , kinek a' hon-
szeretet olly édes szent kötelesség , — azon gyó-
nással, melly — félek — a' nemes gróf egykori
panegyristájának szárnya legjobb tollát tépte ki;
's mire nézve a' nemes grófnak leghőbb tisztelői
tán szívvéröket adnák , ha nem-irottá tehetnék. —
jEizen nevezetes gyónás igy kezdődik : „Ha köz-
6
83
katona volnék, elkinozhatnának, agyonlőhetnének
bár tízszer is , de hat pénzecske zsoldouibul , nug
élekj egyet sem venne el tőlem senki is, mondom
egyet sem, mellyet azonban jó kedvemben tán kol-
dusnak nyújtanék." — Aztán jő egy másik hason-
lat a' királyról és alkotmányról ; egy harmadik a'
púpos hátról, mellyet ő maga nevetne legjobban,
de rögtön vége annak, ki mielőtt maga nyitná meg
a' tréfát, gúnyra fakadni orczátlan volna. Végre jő
a' magyar mágnás, ki „a' maga előjogaitép' olly
szent sajátnak tartja, mint a' véletlenül öröklött
pénzt, erőt, véletlen nyert szépséget, jó főt, sze-
rencsét, véletlen nyert népszerűséget, jó felesé-
get, \s kinek keble, erszénye minden engedmény-
re tárt; ha azonban elbizottságban valaki azt hiszi,
hogy szaporábban hajthatna azon czélhoz, melly
régóta ki volt tűzve már, még mielőtt tudomásunk
volt róla — mond a' gróf — és mielőtt hire kelet-
keznék, az csakugyan gazda nélkül számol; mert
az indiscrete hajtott engedményező foga fejérét
mutatja le- mint felfelé , csép mint szurony felé,
's egyetlen egy hajszálának felső, alsó vagy akár-
melly erőszak általi kirántását sem tűri , ámbár
édesörömest arra is rááll , hogy egészen megnyír-
ják , de csak jó móddal!!" — Befejezésül pedig :
„erösebbek vagytok , megtörtetek , de azért mi va-
gyunk a' becsületesek , és ti a' rablók ! !" — De
hogy egy kis fenyegetés se hibázzék, tudtunkra
adatik, miképen ,;míg ennyire jutna a' dolog, a'
pitypalattyi haladóknak — 's számolhatnak rá —
83
még többször be kell ütni fejüket ! !•' — Ennyiből
áll, uraim, a' „magyar mérföldnyi szó al-
katon keresztülvitt" nevezetes confessio ! —
És mind ez kinek ellenében ? Azon hirlapuak el-
lenében , mellynek legelső szava volt , hogy „csak
azon javítás iartós , melly igazságon épült, valódi
szükségen segített, 's a' nemzet életéből önkényt
fejlett ki;' — melly azt kívánja, bogy „a' törvény
mindenek előtt jogszerű legyen, mert bin bölcse-
ség az, mellyet a' jog tekintete nem vezet*, de a'
jogszerűség határai közt kövesse a' józan politíca
sugalásait, és ne felejtse, hogy a' századokon át
emelkedett országépület roppant boltjainak árnyé-
kában millió élet, millió érdek nyugoszik, melly az
igazság mellett gyöngéd figyelmet 's kíméletet is
követel*," — és e' hírlapnak ellenében illy szeren-
csétlen confessio! és kitől? Ugyanazon lelkes ha-
zánkfiától, ki „A' kelet népe" 111-ík lapján a'
Pesti Hírlap feladatául tűzi ki : „azon ügyekezuí,
hogy a' régi várt minél előbb , de gyökeresen 's
nem mindig mázolva , foltozva lehessen tágitni, re-
formálni, és ugy , hogy omladozó boltozati alatt
egy élő se veszítse életét, hanem nagy és kicsi,
hatalmas és gyenge dicsőül felemelkedő falai közt
fellelje hónát," — és a' lelkes hazafitól, ki ezt irá,
kinek ezen értelme a' hírlapból idézettel gondolat-
ról gondolatra megegyezik , ílly váratlan confes-
sio ! egy hírlapnak ellenében, melly még az ősi-
ségre nézve is mindig azt ajánlá, hogy a' bajon
ugy kell segíteni , miszerint a' létező érdekek kö-
84
zül is minél kevesebb sértessék ; egy hirlapiiak el-
lenében, melly minden kérdést legelőször is jog-
szerűség szempontjából szokott fölvenni, 's a' jog
tekintetét politicának alárendelni soha sem szokta ;
melly annyiszor kimondá , hogy a' czél nem szen-
tesít eszközöket, 's még a' jog is jogtalanná válik,
ha jogtalan eszközökkel támogattatik ; illy hirlap-
iiak ellenében illy confessio ! és csépek 's erőszak
emlegetése , 's oUy fenyegetés ! és a' fenyegetés-
nek sikert készíteni 24 íven át annyi tömérdek
gyanúsítgatás! — Es az ember csak tudhatná, mi-
ért? mert a' Pesti Hírlap szerkesztője, annyira
szem előtt tartá a' körülményeket, annyira számba
vette a' gyarlóságokat is, hogy például a' házi
pénzíár terheibeni részesülés fejtegetését mindek-
korig halasztgatta, mivelhogy azon körökből, mely-
lyek a' gróf szerint minden engedményre olly igen
készek , csak a' legelső megpenditésnél is haragos
ingerüllség szózata hangzott, 's a' vagyontalanok-
nak vagyonosak elleni harcza emlegettetett 5 —
pedig ez olly kérdés ám , mire nézve a' gróf még
a' hadi adó elvállalására is késznek nyilatkozik ; és
én valóban különös figyelemmel kisérendem a'
gyűléseket, hogy a' nyilvánosságnak átadhassam a'
minden engedményre kész jeles hazafiak neveit,
kik a' gróf szavát beváltva, a' hadi és házi adó-
nak általa javaslott elvállalását indítványozni sie-
tendnek. Erre már csak nem mondhatja senki,
liogy a' Pesti Hírlap indiscret hajtogatásra kény-
szerített valakit; mert a' hadi adó elvállalásának
85
kérdését elannyira meg nem érett dolognak tar-
tom , miszerint ha mágnásaink részéről nem jött
volna inditványba, szavamat kötöm le, hogy a"
legközelebbi három év alatt nehezen volt volna fe-
löle a' Pesti Hirlapbaii szó 5 de most már termé-
szetesen lesz, lenni kell; mert hiszen azon hat
pénzecskék egyike , miket gróf Széchenyi j ó
kedvében a' koldusnak nyújt; — ámbár még
illy körülmények közt is kijelentem, hogy midőn
a' méltóságos gróf (a' mint következetességétől
mást nem is várhatunk) Pest vármegyének ország-
gyűlési utasitásokat előkészítő küldöttségében a'
hadi és házi adó elvállalására inditványt teend :
én, ki olly indiscret hajtogatásról, a' czélnak ha-
marabbi elérésére kergetésről vádoltatom, indit-
ványát ez idő szerint alkalmasint csak a' házi
adónak az 1715-iki, 1764-iki 's mostani mennyi-
ség egybevetéséből kijövendő kulcs szerint elvál-
lalására fogom módosítani. — Feljajdul ez a' sze-
rencsétlen confessio, hogy a' birtokot, meg a'
születést akarjuk nivellálni, 's a' nyo-
morult czímeket és előjogokat elkob-
zani. — Én istenem! bizony, bizony „diíFicile est
satyram non scribere;" és ezt mind gróf Széche-
nyi beszéli, a' ki más részről az alkotmánynak
mindenkire kiterjesztését inditványozza olly tisz-
tán, mint a' hogy a' Pesti Hirlapban mindekko-
rig megmondani szabad nem volt, — ő mondja,
ki a' Pesti Hirlap irányát helyesli , 's elveit atyai
érzéssel magáéinak ismeri! Vagy talán a' puszta
86
modor nivellál birtokot és születést, s ez veszi
el a' „u y 0 m 0 r u 1 1" előjogokat ? Bizony , bizony
— még egyszer mondom — „diflficile est satyram
non scribere !^ — A' birtokra nézve a' Pesti Hir-
lapnak elve az, s azt számtalanszor ki is jelen-
té: hogy jogszerű tulajdont, vagyis határozottan
szólva tulajdont — mert a' mi nem jogszerű , az
nem tulajdon — a' status senkitől el nem vehet,
a' nélkül hogy teljes tökéletes kárpótlást nyújtana,
's illyen mellett is csak akkor , midőn a' kisajáti-
tást az ország közjava parancsolja ; 's én e' rész-
ben, megvallom, szigorúbb lennék, mint gróf Szé-
chenyit ekkorig egyik másik vállalatnál tapaszta-
lok. — A' születési nivellatióra nézve meg van
mondva, hogy e' nemzetben a' nivellalio eszméje
nem vészen erőt a' histórián. — Czíuiek ? ám tes-
sék bennök gyönyörködni félelem nélkül ; a' Pesti
Hirlap elannyira nem akarja elkobozni czímeiket,
miképen bizonyossá tehetem a' nemes grófot, hogy
czíme a' Pesti Hirlapnak egy ember életén át eszé-
be sem jut; — a' jni pedig az előjogokat illeti: egy
gyönyörű előjoga van a' magyar mágnásnak , az :
hogy ő született törvényhozó ; éhez a' Pesti Hir-
lapnak sem elve sem modora nem nyúlt, csak kér-
te : érezzék , e' szép előjognál fog> a mire hivat-
vák ; kinyilatkoztatá véleményét , hogy a' nemzet
örömest fogadandja őket vezéreivé; és ez ellen
hasztalan lobban haragra gróf Széchenyi, mintha
csak azt mondanók : örömest megliagyunk benne-
teket a' képzeletben, hogy vezéreink vagytok.
87
mig arra mentek, merre mi viszünk és sodrunk ; —
ez ellen valóban haszontalan a' feljajdulás; mert
hiszen felejti a' gróf, hogy. csak modor ellen szól,
's elvben közöttünk különbség nincs ; 's igy a' de-
feráltACzéri szerep ellen számtudományi okok sze-
rint legalább addig nem kellene neheztelgetni, mig
a' vezérek 's a' vezérlettek czélban irányban nem
különböznek. — Egyébiránt illy dolgokra nézve
is tisztába kell jóni ; a' mystiíicatiók ideje lejárt, 's
azért én egyes véleményemet leplezetlenül kinyi-
latkoztatom , miképen nézetem szerint egy nemzet
politicai életében a' vezéri szerep a' nemzet bizo-
dalmától íügg , véleményekben vezér csak az le-
het y kit a' közvélemény annak elfogadott 5 a' köz-
vélemény pedig pusztán szép szeméért vezérré
senkit sem fogad, hanem fogad azon tények 's el-
vek miatt , mikkel a' közbizodalmat megnyerte : itt
hát a' vezérség uejn valamelly imperátori szerep,
hol a' vezérlettekre csak örökös rabszolgai vak en-
gedelmesség vár ; itt a' vezérséget a' közbizoda-
lom föltételezi , 's a' melly pillanatban ennek vége
van , azon pillanatban lesz vége a' vezérségnek
is. Ah ! de a' nemzetek nehezen válnak meg a' bi-
zodalomtól , és a' ki egyszer elnyeré , csak ma-
radjon önmagához hű, elveszitni nem könnyen fog-
ja; és senki se vélje, hogy a' közvéleményt vezér-
leni fogja, hahogy a' nemzet gyarlóságainak ügye-
sen hizelgene. Az ébredés korát éljük, uraim! Gróf
Széchenyi nem hizelgés által lön vezérünkké , ha-
uem mert ollyakat tön és tanított, a' miket jóknak
88
ismertünk el; és vezére marad a' közvéleménynek,
valameddig ollyakat tesz és tanít, a' miket jóknak
ismerünk el 5 sőt ha kisebb dolgokban tévedni vél-
jük is, valameddig irányban czélban nem külön-
bözik , a' közbizodalom övé marad ; — de legyen
akárki bár, a' ki vak hódolatot követelve, a' köz-
véleményt eszméletlen játékköveknek tekintené-,
vagy ha ezt nem , olly útnak indulna , mellyet a'
közértelmesség helybe nem hagy , az vezéri leve-
lét önmaga szakitná szét. — És itt van helye kér-
denem , 's a' magyar főrendeket kérdenem : érzik
e , érezhetik e magokat megbántottaknak az által,
hogy a' Pesti Hirlap 14-ik számában , az itt elő-
adott elvek nyomán, kijelentem hivatásukról véle-
ményemet , szerencséseknek vallván őket , ha ne-
vükhöz olly históriai emlékezetek csatolvák, mik-
nél fogva első lépésöknél, mellyet a' hazafiság ös-
vényén tesznek, egy nemzet figyelme fordul ra-
jok, mig mások e' figyelmet, hasonló személyes
tehetség mellett, talán egy egész élet munkaküz-
désével sem képesek magokra fordítani ; és hibáz-
tam e, midőn azt mondám, hogy helyzetök sze-
rencséjénél fogva a' főrendek hivatvák, nemze-
tünknek rajok fordított figyelmét a' közbizodalojn
megnyerésére használni , — hivatvák , elsők lenni
a' munkában, kik elsőszülöttek a' jogokban, —
hivatvák , a' nemzetboldogitás és alkotmányos élet-
fejlemény békés ösvényén elől vinni a' közvéle-
mény zászlóját , — kérdem én : nem gyönyörű hi-
vatás e ezl Azonban éu a' csábiigatáshoz
80
nem értek , 's nem is akarok érteni , 's azért nyíl-
tan kimondom: ha volna, ki e' gyönyörű hivatás
következésében a' nemzettől azt követelné, hogy
minden személyességből kivetkezzék , és megta-
gadván saját értelmét, őt imperátori teljhatalmú
vezérének ismerje el , 's magának a' vakon-köve-
tés dicsőségénél egyéb tennivalót ne tartson fen,
— a' ki ezt követelné , az megfelejtkeznék magá-
ról , nemzetéről 's e' nemzetnek alkotmányáról ;
megfelejtkeznék arról, hogy országunk szerke-
zete nem a' hegyi skótok clan-rendszere , hanem
olly alkotmány , mellynek alapja : „nil de nobis
sine nobis." 'S azért nyiltan ismételem : vele-
tek , általatok , ha nektek tetszik ; nélkületek , el-
lenetek , ha kell. — És miután ezt nyiltan kimon-
dani , tiszteletteljesen kérdezem alkotmányunk el-
sőszülötteit : nem tartanák e gyalázatnak , olly
bábnemzet tagjainak lenni, nem esnének e két-
ségbe olly népcsoport jövendője fölött, mellynek
kebelét még csak enn^T önérzet sem dagasztaná ?
és kérdem : mi van ebben , a' mire gróf Széche-
nyinek joga volt volna feljajdulni, hogy születést
akarunk nivellálni és előjogokat elkobozni?! —
elkobozni , gróf ur ? és kegyed vádol minket,
hogy ingerlünk, — kegyed, a' ki minket rablók-
nak nevez, és megfenyeget, hogy fejünket még
többször be kell ütnünk! Ez e a' hideg számoló
logica , mellyre nagyságod országlási rendszerét
alapította? — Előjogok elkobzásáról tudtomra
senki sem álmodik , hanem arról , a' tisztelt gróffal
egyetértőleg , igen sokan gondolkozunk, hogy bé-
kés törvényes utón, a' nemzeti meggyőződés önma-
gábóli kifejlése által, alkotmányunkat kifejtsük, és
ha vannak akár itt akár amott olly előjogok, mely-
lyeknek megszűnését az alkotmányos kifejlés föl-
tételezi, vagyis inkább mellyeknek megszűnésében
áll egyenesen az alkotmányos kifejlés , oda kivá-
nunk dolgozni , liogy mindnyájan , még az illetők
is átlássák, miképen igazságosnak lenni nem ál-
dozat, 's ki a' szabadságot megosztja, az nem
veszít ; melly meggyőződésnek következésében
aztán a' királyi felség és nemzet közakaratjából, a'
fenálló alkotmányos formák utján és által , az al-
kotmány kifejtése lépcsőről lépcsőre elkövetkez-
zék. 'S nehogy e' kifejezésem általánossága mi-
att valaki vádolhasson, hogy fennen hangzó üres
szavakat szólok; vagy pedig azon tactica utjáu
járjak , melly az embert két pad közt a' földre
teszi : határozottan kijelentem , miképen czímek
ellen harczsíkra kelni eszembe sem jutott; a' fő-
rendeknek azon egyedüli előjogát (mert hiszen
többel törvény szerint a' nemesség fölött nem is
birnak ) , miszerint az országgyűlésen születé-
söknél fogva személyes ülésök és szavazatuk
van , nem csak elkobozni nem akarom , sőt in-
kább , nemzetünk politicai 's alkotmányos kö-
rülményei következésében, annak szívem mé-
lyéből örvendek , sőt azt jogaink ótalma 's al-
kotmányos életünk kifejlése egyik garant iájá-
nak tekintem, 's azt gondolom, hogy e' részben
91
még csak a' coordinatio sem olly szükséges,
mint a' királyi városoknál, sőt— tartózkodás nélkül
szólva -— mielőtt alkotmányunk egy kissé jobban
kifejlődnék , nem is kivánatos , miután mágnása-
inknak csak akaruíok 's ezen előjoguk becsét
lelkesen érezniök kell , hogy a' nemzetnek 's eb-
beu önmagoknak is legnagyobb jótevői legyenek,
's alkotmányos életünk jogszerű kifejtésének leg-
főbb dicsősége övék legyen. — Ezen előjogot te-
hát megtámadni, vagyis (hogy azon szóval éljek,
mellyet gróf Széchenyi István szótárában föllel-
hetni nem véltem volna) ezen előjognak a' többi
osztályok érdekeit neki uszítani eszem ágá-
ban sincs: ellenben óhajtom, hogy a' ki mint ré-
szesül a' közállomány jóvoltiban , akkint része-
süljön annak terheiben is: tehát az adó-jiem-íize-
tési előjog lépcsőnkint megszüntessék 5 — kivá-
uom továbbá, hogy a' javak világában szabadság
uralkodjék, azaz: hogy kiki szerezhessen fekvő
birtokot, 's azt a' törvény ótalma alatt egyenlő
biztossággal bírhassa, következőleg a' birtokbir-
batási előjog, és az ősiségi nem előjog , hanem
bilincs, és szolgaság szűnjék meg, de erre nézve
is a' fenálló érdekek kimélése tekintetéből határidő
szabassék , melly alatt az eddigi törvények en-
gedményével élni lehessen ; kívánom, hogy a' bir-
tokosoknak tökéletes kármentesítése mellett, a'
munkát, szorgalmat 's közvagyonosságot gátló
úrbéri állapot expropriáltassék; kivánoju, hogy a'
milly ótalmat^ minő biztosságot ad míndeu öukéuy
92
ellen a' törvény a' legelső mágnás személyének,
ép' ollyat adjon a' legutolsó paraszt személyének ;
liasonlót kívánok vagyon tekintetében is : követke-
zőleg azon előjogot, miszerint más ember vagyo-
nának rovására a' famíliáknak (magyarul szól-
va) fi n a n c z-o peratiók általi conserva-
tiója kezeltetik, megszüntetni kivánom ; nem-
különben a' liivatalviselési előjogon is tágittatni,
az örökös kiskorúságot szülő népgyámság előjogán
pedig fokonkint e^y kicsit szükittetni óhajtok ;
végre, a' mint ezek szerint kiebb terjesztetnek az
alapok, mellyekből alkolmányunk szelleme politi-
cai jogok gyakorlatát következtetés ép' ugy ter-
jesztessék kiebb az ezen jogokbani részesülés is.
— íme tehát nyilt vallomásom az előjogokról I
Ezeknél a' Hirlapban ekkorig nem több volt mond-
va , hanem kevesebb ; a' gróf a' Hírlap elveiben
atyailag egyetért , sőt a' miket itt mondok , azo-
kat (kivévén talán a' hívatalviselhetési jogon tágí-
tást, miben azonban ellenkezni bizonyosan nejii
fog) maga már régen javasolgatja: azért hát al-
kalmasint joggal mondhatom, hogy ha tollát nem
e^y bizonyos megfoghatlan boszankodás 's a' rém-
látásig felcsigázott képzelődés vezérletté volna,
elkobzásokról és rablókról és csépekről nem szól
vala, még kevesbbé fenyegetőzik 5 vagy pedig ha
mégis fenyegetőzik, ugy— megvallom— nem vagyok
képes összeegyeztetni a' nemes grófnak két állítá-
sát; t. í. hogy a' magyar alkotmánynak áldása Hunnia
határa közt mindenkire kiterjesztessék, de az elő-
93
jogok el ne vétessenek!.' és e' kettőt annyival ke-
vesbbé tudom összeegyeztetni, mivel tán százszor
is olvashatni „A' kelet népében/' mikint roszalja
a' nemes gróf, ha újraöntés helyett nyomorult fol-
tozás kerül szőnyegre.
Azonban e' két, egymással homlokegyenest
ellenkező állitásnak mégis van kulcsa; az t. i., melly
a' nemes gróf fenidézett nevezetes confessiójában
van letéve , 's melly minden változatokon keresz-
tül csak ennyit mond : én adok engedélyeket, mi-
kor jó kedvben vagyok , kegyelemből is ; de óva-
kodjatok a' követeléstől', mert ha követelni vak-
merősködtök, rablót kiáltok, fogam fehérét mu-
tatom , 's nem adok semmit , ha megöltök is. —
Ezen őszinte nyilatkozás ellenében , azok után ,
miket föntebb mondék , hasonló nyilt kijelentés-
sel tartozom, 's ez ennyiből áll: Alkotmányunk
kifejléséuek a' nemzet szabad meggyőződéséből
kell törtéinii. Minden javitásnál meg kell vizsgál-
nia , igazságos e , a' mit kivan ? igazságtalant so-
ha se kivánjon ; de a' mi igazságos, azt követelje,
a' közvélemény egész erkölcsi súlyának mérlegbe-
vetésével követelje. Ha valakinek ez nem tetszik,
róla nem tehetünk; — egy alkotmányos nemzet
nem alacsonyithatja le magát koldusszerepre , —
egy alkotmányos nemzet, melly hivatását erezi, 's
föllépett a' haladás ösvényére azon nyilt szándok-
kal, hogy livatásának megfelelni törekedendik,
nem kárhoztathatja magát , néma hallgatásban vár-
ni , mikor méltóztatik ama' confessionarius közle-
94
gény kegyelmesen jó kedvben lenni , 's hat pén-
zecske zsoldjából egyet vagy mást tán koldusnak
vetni Nyomorult , gyáva nemzet volna az , melly
alkotmánya daczára , minélfogva joga van megkí-
vánni, hogy semmit róla nélküle, kegyelmi
készségre alapítaná jövendőjét — kegyelmet még
fejedelmétől sincs joga kivániiia; de igazságot még
attól is, kinek joga van jó kedvből alamizsnát
nyújtani, joga van rósz kedvből nem nyújtani;
pedig magán a' nemes grófon látjuk , hogy a' rósz
kedv néha a' legnagyobb embernél is beköszönt.
^Humour has sometime his hourwith everyman."*)
En hát részemről hazám jövendőjét ingatag sze-
szélytől függőben látni nem szeretném ; és a' melly
nemzet ezt nem erezi , annak kebeléből hibázik
minden életelem, annak jövendője nincs, az csak
egy 5)élő szobor," vagy inkább egy váz, mellynek
csontjait életizmok helyett sodronyok fűzik össze.
-- És igy , tiszta becsületes akarattal , de a' ha-
sonlóan tiszta becsületes akaratú véleménykülönb-
ség iránt teljes türelemmel, azok közé tartozom,
kik jogot 's igazságot követelnek , az elmesurló-
dás mezején mindenkit szabad közremunkálásra
hínak meg, miszerint megvitassuk, e' vagy ama'
javaslat igazságos e? 's ha igazságos, a' „logicai
egymásután" szabálya szerint korszerű e? de ha
láíjnk, hogy a' közvélemény mind egyik mind
másik kérdésre igennel felelt, annak a' törvényes-
^3 A' iszeazélynek van órája minden embernél.
d5
ség morális súlyával követelését nem függesztik
fel attól, valljon e' vagy ama' magas állású ha-
zánkfia jó kedvben van e'? És ha volna ezen
alkotmányos nemzet tagjai közt, ki a' közvéle-
ménynek azt felelné: „adtam volna , ha nem köve-
teltek, jó kedvemből; de mivel követeltek , ke-
gyelmes már nem lehetvén , igazságos lenni nem
akarok:" annak azt feleinők: — — de nem. nem
fogunk elménczkedni ; — csak azt felelnők, hogy
haj-onlít az adóshoz, ki hitelezőjét igy utasitja el:
fizettem volna jó kedvemből , de mivel követeled,
fillért sem adok ; — és e' hasonlatot tán nem egé-
szen roszul választani, miután gróf Széchenyi
monda, hogy nem népnevelés, nem ez, nem amaz,
hanem bizonyos kötelességérzet feléb-
resztése van napi renden; a kötelesség pedig
adósságfermészetű, 's remélem, senki sem lesz,
a' ki tagadná , hogy makacsságból ki nem rúg-
ni, kegyelmesdiségi daczból a' hazán boszút nem
állani , bizonyosan azon kötelességérzethez tarto-
zik, mellynek a' nagyérdemű gróf 15 év óta olly
lelkes hazafisággal engedelmeskedik, 's mit —
remélem nemes lelkületétől — kegyelemnek sem
tart, sem kivan tartatni. — jjgen — mondja ta-
lán a! méltóságos gróf — de minek mind ez? mi-
után a' készség megvan , 's é d e s ö r ö m e s t r á-
állunk mindnyájan, hogy egészen is
megnyírjanak, de csak jómóddal;" —
mire egész alázatossággal azt felelem: nyirni, sem
jó sem rósz móddal , senki sem akar ; mit nevez
96
a' nemes gróf jó módnak? nem tudom; hatalán
azt, a' hogy ,,A' kelet népe^^ irva van: ugy azt
követni jónak nem tartom 5 a' Pesti Hirlap egyéb-
iránt a' magyar főrendeket meg soha nem támadta,
valamint a' nemességet, polgárságot 's paraszt-
ságot sem; hanem megtámadta a' visszaélést, sze-
retetlenséget , kicsapongást, a' mint egyeseknél
vagy cotteriáknál , bár itt bár amott mutatkozott ;
minélfogva meg sem tudnám fogni, miért kel a'
nemes gróf harczra ellenem, hacsak az alulróli,
bár méltó leczkézés türhetlenségét nem emliíé ;
különben pedig a' nemes grófnak fenidézett con-
fessióját a' magyar főrendek confessiüjának részem-
ről nem tekinthetem, — nem, a' kiemelt mindenre-
készség tekintetében; mert például már csak a'
házi pénztár terheibeni részesülésre nézve is hal-
lottuk a' vagyontalanoknak vagyonosak elleni har-
czát emlegetni; — vélemény tekintetében szinte
nem; mert a' nemes gróf igen jól tudja, hogy a'
tennivalók logicai egymásutánjára nézve is sokan
vannak főrendeink között, kik a' nemes gróffal
egyet nem mindenben értenek ; mint például a' ne-
mes gróf a' hasznos ismereteket terjesztő egyesü-
letet (melly véletlenül „alulról^^ iuditványoztatott)
még első keletkezési eszméjében is nevetségessé
tenni iparkodik : ellenben , hogy másokat ne em-
litsek, gróf Batthyány Lajos azon egyesület lé-
tesitésére 500 ezüstforinttal adakozott; — de a'
Pesti Hirlap elleni antipathiában sem vehetem a'
nemes grófot főnemeseink orgánumának ; mert há-
9f
lás érzéssel mondliatom , hogy ez osztályban szá-
mosan vannak, kik a' Pesti Hirlapnak barátai, *s
annak, általában véve, még* csak modorát sem ro-
szalják (általában, mondom, mert egyes szavakat,
szóalkatokat, sőt czikkeket én umgam is roszalok,
's mig a' nemes gróf annak csaknem minden ed-
digi czikkeit fölvehetőknek itéli , én nyiltan meg-
vallom , hogy sok czikk fölvételét csak részint a'
körülmények szentségtelen kényszerítésével, ré-
szint a' lioszas fontolgatásra időt nem engedő 24
órai rögtönzés kénytelenségével menthetek), sőt
főnemeseinek közül a' Pesti Hirlap nem csak ba-
rátokkal, pártfogókkal, hanem dolgozótársakkal
is dicsekedhetik ; de tekintsük bár a' nemes gróf
nyilatkozatát a' magyar főnemesi rend nyilatkoza-
tának , igen könnyű lesz a' dolgot egyeztetni :
méltóztassanak sietni a' kegyelennnel , hogy köve-
telni időnk ne legyen. Azonban akármint legyenek
is ezek , annyi bizonyos , hogy a' közszellem az,
mellynek ébresztését a' Pesti Hirlap magának fel-
adatul tűzte ki ; melly feladatot egynémellyek
gyarlóságávali coquettirozásnak feláldozni jónak
nem vélném, mivelhogy csak azon javítást hiszem ál-
landóan gyümölcsözendőnek, melly a' nemzeti meg-
győződésből önkényt fejlett ki ; és ha ezen feladat
közben egy-két hazánkfia történetesen engedne is
a' hiuságos gerjedelmeknek , ha igazán bántaná
érzelmöket a' kor , melly jogot 's igazságot köve-
tel, a' veszteséget mindenesetre sajnálanunk kel-
lene , azonban több mint bő pótlékot nyújtana he-
7
98
lyette a' nemzet fölébresztett közszelleme, -— oUy
gazdag pótlékot , miszerint ugy gondolom , hogy
a' Pesti Hirlap károsnak , vagy szakadást okozó-
nak e' részben sem fog mutatkozni.
A' második rém, mellynek szemébe kelJ néz-
ni, az: hogy a' hatalom valami roszat akar (tán
épen a' főrendi oppositio megoszlását) , midón a'
Pesti Hirlapot élni hagyja. — Erre az előrebo-
csátottak után már igen röviden felelhetni; mielőtt
azonban felelnék , szükségesnek tartom megemlí-
teni, hogy a' kik „A' kelet népe" némelly helyei-
ből ezen gyanúsítást húzzák ki , a' nemes grófot
minden bizonynyal nem jól fogják fel ; mert hiszen
meg kellene endékezniök, mikép a' nemes gróf
mindig azon volt, hogy a' nemzet és kormány
közti bizodalom kötelékeit szorosabbra fűzze, ne
pedig szaggassa , 's azért is mindig arról töreke-
dett a' nemzetet meggyőzni (311.), hogy „a' kor-
mány szán dóka nem rósz": már most hát
gróf Széchenyi politioai következetessége bizo-
nyosan joggal megkívánhatja , hogy ellenkező
irányt, ellenkező törekvést róla senki föl ne te-
gyen ; — azonban tagadni nem lehet , akadnak ,
kik e' rémet emlegetik. Nézetem szerint ez még
azon időknek viszhangja, mikor egy flagy hazánk-
fia , ki egy jeles megyének 7 országgyűlésen át
édes hazánkhoz rendithetlen jellemmel örökké hu
követe volt, 's kit a' nemzet közbánata kisért sír-
jába, — egykoron az országgyűlésen bizonyos
indítványt tön, de midőn látná, hogy azt a' királyi
99
személynök pártolja, indítványát visszavette; „mert
— ugy mond — én ugyan most is jónak találom,
a' mit indítványoztam: de valami bajnak kell benne
lenni , miután i n n e n pártoltatik." — Ezt mini
curiosumot följegyzé ugyan a' chronograpli : de én
ugy gondolom, csak tréfa végett; mert saját be-
látásának e' túlságos bizalmatlansággal azon érde-
mes hazánkfia valóban nem nagy dicséretet mon-
dott volt. Azonban hozzon ez időkről majdan
Ítéletet a' história, multak múltjának előzményei-
ben meg fogja lelni az ariadnei fonalat, melly őt
a' bizalmatlanság kútfejéhez elvezérlendi ; annyi
minden esetre igaz , hogy e' kornak immár vége
van ; a' fejlődő nemzet eszmél , 's öntudathoz jut-
va, nem ösztön-, hanem okszerüleg intézi lépéseit,
's a' jót , mivel jó, örömmel fogadja, akárhonnan
jő. Az 1836-iki országgyűlés e' részben , mond-
liatnók , korszakot tön ; mert több mint egy kér-
désben tapasztalok, hogy a' kormány mind azon
engedélyeket , miket a' nép javára indítványozott,
egyenesen az úgynevezett oppositio segedelme által
vítta ki. Akkor is akadtak, kik a' „timeo Da-
na o s e t d 0 n a f e r e n t es"-t emlegetek ; akad-
tak , kik gúnyolgaták az oppositiót : látná meg,
mikép csak a' kormány kezére dolgozik, melly nem
akar egyebet, mint az adó fundusát szaporítani. —
Akarjon bár, a' mit tetszik: „w^eis ich doch, was
ich will" — monda marquis Pos a-val az op-
positio ; a' népnek sorsán akarok javítani , akar-
nék erkölcsi engedélyekkel, mert csak ezeké az
7*
m
állandó siker •, de nem tehetem 5 e' helyett anya-
giakra szólitauak fel, 's én elfogadom, mert a'
népnek ez is javára válik, 's én ezt óhajtom. —
így veszem én föl a' jelen állapotot is. — Miulán
a' múlt országgyűlésen országos dolgaink azon
fokra értek, hogy a' haladás szüksége a' kormány
részérói is nyiltan elismertetnék , természetesnek
kell találnunk , hogy az eszmecsere 's elmesur-
lódás nyiltabb tért nyer ; mert hiszen e' nélkül al-
kotmányos nemzetnél, mellynél hozzájárulása 's
beleegyezése nélkül a' legroszabb törvényt sem
lehet jóra változtatni, a' javitva-haladás lehetetlen.
— Ez a' dolgok természetében fekszik ; ki a'
czélt akarja, annak akarni kell a' törvényszerű
eszközöket is: azért hát nézetem szerint a' leg-
szívesebb örömmel 's bizodalommal kell megragad-
nunk ez alkalmat; mert meg lehetünk győződve,
hogy akármi czél rejlenek is a' háttérben , minden
lépés, mellyet ez utón teszünk, hazánkra nézve
minden esetre nyereség. De valljon mi lappang-
hat a' háttérben? Én ugyan nem azon uíon jár-
tam, járok *s fogok járni, mig csak élek, mellyen
a' kormány titkaihoz juthatni: annyi erőt azonban
mégis tulajdonítok szememnek, hogy a' szitán átlát-
ni képes vagyok. És én a' dolgot ekképen lálom :
Gróf Széchenyi azon óhajtását fej ezé ki a' nudt
országgyűlésen : bárcsak a' kormány alkotmányos
szemüvegen tekintené dolgainkat, 's vezérelvül
venné föl , hogy az alkotmányos Magyarországot
más utou módon kell kormányozni , mint a' nem-
m
alkotmányos tartományokat. A' múlt országgyii-
lés vége óta iigy látszik, ezen óhajtás már nem
puszta óhajtás: kormányunk tehát — csekély né-
zelem szerint — azt gondolhatá , hogy ha nemze-
tünk kifejlődésének szabadabb tért nyit, ez által
egy lészröl alattvalóinak boldogságát mozditja
elő, a' mi tisztében áll; más részről pedig a' ma-
gyar nemzet bizodalmát szorosb kapcsokkal magá-
hoz fűzi ; és hogy e' részben nem roszul számol-
hatott , mutatja épen e' napról napra növekedő
bizodalom, mellynél kormánynak nagyobb kincse
nincs ; és ha az 1823-iki események megbizonyi-
ták a' világnak — mint gróf Széchenyi a' „Világi-
ban monda — hogy „Magyar ország fej edel-
me ha ( almás u r, mert él ő fiatal nemz e-
t e n u r a 1 k 0 d i k," és ha— ismét gróf Széchenyi
szerint („A' kelet népe^^ 267 1.) — IS^Vío-ben
„olly gyönyörű lelkesedéssel vívott
a' magyar, minővel ha mind belül r ül
mind kivülrül pro aris et focis megví,
nincs hatalom, m e 1 1 y csorbát ütne
nemzeti 's alkotmányos szüzeségén,"
— valóban, midőn a' kormány Európa színe előtt
nyilt homlokkal mondhatja: ,,iml nézzétek e'
nemzetet! mennyi erő, mennyi ifjúság, menii}i
lelkesedés lakja kebelét, s napról napra mint
fejlik, erősödik, lelkesül, és e' nemzetet én hoz-
zám nem csak soha nem tántorítható hűség, de
naponkint erősödő bizodalom is köti :" én valóban
csekély eszeuunel ugy gondolom, ezt mondhatni
10«
mégis csak nyom valamit a' világpolitica mérlegé-
ben; és ezt Híondhatni , azt liiszem, nem rósz
sztámvetés. — E' nézetet látszik igazolni a
nemzet és korjiiány közös érdeke , nemzet és
kormány közös dicsősége ; miért is nem látom
okát, miért keressünk a' íníttérben mellékes czél-
lappangást , miután a' dolog magyarázatára ez
a' kulcs, ugy látszik, elegendő; még kevesb-
bé lielyesellietném pedig a' haszontalan scru-
pulositást, melly — nem tudom , minő gyanako-
dás miatt — vonakodnék használni az ajánlko-
zó alkalmat, melly nek mezején, ha csak egyet-
lenegy eszmét hoztunk is tisztába, minden lé-
pés, mellyet előre tevénk, nyeretlenné többé nem
tehető nemzeti nyilt nyereség. És valóban külö-
nös véleménynyel lehetnek a' kormány belátásáról,
a' kik ugy hiszik, azért enged szabadabb mezőt
az elmesurlódásnak, hogy az oppositiót megoszlás-
ba 's a' nemzet figyelmét magáról elforditsa. ~
Ez a' tactica oUyasmihez hasonlítana, mintha va-
aki fáklyavilágot gyújtana a' sötétben olly czél-
hól hogv a' figyelmet magáról elforditsa ; — a' ki
egy nemzet kifejlődésének szabadabb tért nyit , az
nagyon csudálatosan számolt volna, ha ugy hinné,
hogy a' fejlettebb nemzet kevesbbé fog rá figyelni ;
hiszen e' fejleményhez épen az tartozik, hogy a
nemzet éberebb, 's mindenre, mi a' közérdekbe
vág, nagyobb figyelemmel van , és igy kormányá-
nak eljárására is ; mert semmi sincs , a' mi köze-
lebbről, közvetlenebbül érdekelné, mint épeu ez.-
103
Az oppositio megoszlásáról pedig" már szólottam :
itt tehát csak , a' dolog természeténél fogva , azon
meggyőződésemet nyilatkoztatom ki, hogy a* jogai
védelmére juindig kész magyar , bár a" haladási
kérdésekben száz fractióra oszlanék is (a' mi ma-
gában is csak ugy volna káros , ha e' megoszlás
mellett egészben nem haladnánk), mindig egy tö-
megbe fog összeforrni , valahányszor jogot és al-
kotmányt védeni kell , és fog olly lelkesedéssel
víui, mint ^'i\oit 18^^/ 40-ben korán sem egy
vagy más individuumért, hanem a' köz nemzeti
jogokért, miket a' véletlen (ha ugy tetszik) ezen
individuimiokkal ugyanazonított, 's mellyeket a'
gróf maga „legszentebb nemzeti jogoknak' nevez,
s mint illyekért maga is vívott lelkesen , férfiasan.
— Végezetül még meg kell jegyeznem , miképen
a' nemes gróf tévedésben van , midőn a' 99-ik la-
pon állítja, hogy a' Pesti Hirlap megjelenése előtt
„hírlapban a' könyvvizsgálat tágabb
kört u e jn engedett még, m e 1 1 y b e n a
s z a b a d e l m ű s é g szabadabban gyako-
rolhatná lelki ereje t.-' Én e' tágabb kört,
még mielőtt a' Pesti Hírlapnak csak híre is kelet-
kezett, a' magyar időszaki sajtó egyik másik ter-
mékeiben vettem észre, 's épen ez észrevétel ösz-
tönzött , mint már fentebb mondám , elvállalni a'
szerkesztést ; később ismerni vágyván , mennyire
csak lehet; a' tért, mellyre számolhatnék, a"
könyvvizsgálati szabályokkal megismerkedni tö-
rekedtem ; minélfogva bizonyosan mondhatom,
104
hogy a' szabályok , mellyek szeriül a' könyvvizs-
gálat minden hírlapra 's igy a' Pesti Hirlapr§ uéz-
\e is kezeltetik, már régiebbek , 's tulajdon azok,
mik szerint napfényre jöttek más hírlapokban azon
czikkek , mellyeknek napfényre jötte a' még csak
eszmében is sokkal később keletkezett Pesti Hír-
lap szerkesztését elveimhezi hűséggel elvállalhatni
reményt nyújtott.
Átolvasám az eddig írottakat , és nekem ugy
látszik, hogy futólagos elmélkedéseimben vannak
adatok közbeszőve , mellyek az olvasó közönség-
nek (alán nyújtanak dolgokról 's körülményekről
annyi felvilágosítást , miszerint a' Pesti Hírlap el-
leni egyes vádak méltánylását kinekkinek bölcs
belátására bizhatnám. Azonban , kivált azon ok-
nál fogva, nehogy valaki bizonyos dolgokróli vé-
leményemnek hátratartásáról vádolhasson , nem
mellőzhetek némi részletes taglalgatást.
P r o g r a iii iii a.
A' nemes gróf az 59. lapon programmát ad egy
hírlapról , a' minőt ő jelen körülményeink közt kí-
vánna. Én e' programmáról ugy vélekedem , hogy
annak e»;észben megfelelni , azt mint ideált való-
sítani, talán sehol, Magyarországon legalább, saj-
tónk s egyéb mindennemű állapotaink körülményei
Í0$
közt , bizonyosan nem lebet ; 's ha mégis lehet , én
nem érzek magamban annyi tehetséget (sőt e^y
pontra nézve akaratot sem) , hogy azt valósithat-
nám ; de bár van egy pont benne , mellyet én nem
helyeselhetek: mégis az egészet együtt, e' kis ár-
nyékoldala daczára, czélban olly üdvösnek, esz-
közlésben olly hatalmasnak hiszem , miszerint bi-
zonyossá merném tenni a' nemes grófot, hogy ha
ezen hirlap-ideált valósitandja , minél hamarabb be
fog a' Pesti Hirlapon teljesedni, mit annak már szü-
letésekor én magam jósolók: hogy erősebb elótt le
kell a' színpadról szállania, mert illy hirlapnak el-
lenében nem érdemlené meg az életet. De hiszen
mit a' nemes gróf a' 214-ik lapon csekély tollam-
nak egyik értéktelen szülöttjére nézve igen helye-
sen megjegyzett, hogy t. i. arról nincs mit vitázni:
„miért nem irtani valami jobbat , miután d a t p i r a,
dat poma, mint a' latán mondja, és rósz ember,
ki többet tesz, mintsem bir," ez igen alapos észre-
vételt az egész Pesti Hirlapra nézve igényelni bá-
torkodom , bizonyossá tevén a' tisztelt grófot, hogy
nem sok ember van az egész hazában , ki olly ke-
véssé volna megelégedve a' Pesti Hírlappal, mint
én magam. De mivel a' nemes gróf ideálját valósí-
tani gyönge vagyok , mivel távolról sem felelhetek
meg azon magas várakozásnak , mellyet csekély
szejuélyemröl — mint több helyen mondja — táp-
lált, 's alkalmasínt az egész honban csak maga
táplált: kérem, ne vegye bűnnek gyarlóságomat,
's ne kiáltson nemzetgyilkolónak , mivelhogy hir-
106
lapom nem valósítja azon prograumiát , mellyet ő
velem soha sem közlött; 's ne kiáltson annyival in-
kább, mivel egész politicai életemben nem volt al-
kalniam ollyast tenni, mi a' grófot illy magas vára-
kozásra jogosithatá. Országgyűlési 's törvényható-
sági tudósitásaim csak mások gondolatait tolmácso-
lák 5 az , mit a' nemes gróf „áldozati nimbusnak"
nevez, legfölebb csak jogokhozi szilárd ragasz-
kodás körül foroghatna : 's igy én valóban oka nem
vagyok, hogy a' nagyérdemű gróf olly, minden
alap nélkül tulcsigázott várakozással fogta kezébe,
következőleg olly csalódással is tette le kezéből a'
gróf állitása szerint elóre felhőkig emelt hirlapot,
mellyet előre felhőkig emelni már csak azért sem
lehetett, mivel megjelenése előtt egy héttel szer-
kesztőségemről én magam is még csak e^y szót
sem tudtam. ílly körülmények közt tehát még nagy
szerencsémnek tarthatom, hogy hirlapom irányában
és szerkezetében legalább némellyekre nézve kö-
zelitőleg eltalálhatám azon — általam egész tökély-
ben soha nem valósitható — programmát, jnellyet
most a' gróftól kitűzve látok. — Nézetem szerint
pedig tannak illy pontok. — Nevezetesen a' gróf
feladatul tűzi ki a' Hírlapnak : ,jhogy körűimén} ék-
hez képest majd halkkal, majd gyorsabbau izgat-
ná a' nemzeti testet." (Erre az izgatásra, mint
körülmény szerint elismert szükségre, bátorkodom
olvasóim figyelmét előre kikérni.) A' Pesti Hírlap
bevezető czikke pedig igy .--zól: „Tegyük közzé,
nemzetivé öröm- és bánatnak, hűség- törvényes-
107
ségiiek , bajnak hiánynak minden érzetét, mellyet
a' nemzet szivében egy hangrezgésre találni, köz,
magas és szent érdekek jogosítanak.- ~ E' kettő,
gondolom , egészen egyre megyén. — „Hasson ma
a' szenvedelmek lecsillapítására, majd ismét — ha
kell — a' végitéleti tárogatóként életre 's köteles-
ség teljesítésre riaszszon fel" — mond a' gróf. —
Ez , általában véve , a' Pesti Hirlap idézett sza-
vaiban benfoglaltatik 5 alkalmazási tekintetben pe-
dig bátorkodom sok mások között a' szenvedélyek
lecsillapitása iránt emlékeztetni a' hevesi története-
ket, az ifjúság közt jelentkezett ferde irányt, a'
játékosságot , a' más ajknak iránti gúnyos szere-
tetlenséget tárgyazó czikkekre ; — a' kötelesség-
ébresztés pedig mindannyiszor előfordul, valahány-
szor törvények iránti tiszteletlenséget , visszaélést,
vagy közérdekek elhanyagolását észrevenni gon-
dolám. — E' részben tehát ismét megegyezünk.
Mondja továbbá a' gróf programmája: hogy „az ei-
különözött részek egymás ii-ánti viszonyait felvilá-
gositni, közös érdekeiket A elük jobban megismer-
tetni , eldiribolt erőnket egy-egy czélra egyeztet-
ni" — volna egy illy lapnak feladata. — Erről a'
Pesti Hirlap előszavában irva van : „Szabad tért
nyitunk az észnek, értelenuiek, jóakaratnak, hogy
szükkeblüséget mint elbizakodást egyaránt kerülve,
vak előszeretet, vak előgyülölség nélkül , higgadt
kebellel s ama' mérséklettel és illedelennnel, melly
a' jó szándék és igazság bélyege , megvitassák és
előkészítsék a' napnak nagy kérdéseit , mikben a'
168
honnak jövendője rejtezik, — miszerint mindenik
törvény egy-egy socialis meggyőződést mondjon
ki." It( hát elv, irány ismét egyre megy. A' nemes
gróf ugyan szememre veti , hogy habár szándékom
ez volt volna is , a' tacticát tévesztettem el , mert
egyesülés helyett „az eloszlási, naprul napra in-
kább elágazó örvény százszorta aggasztóbban tá-
tong, és kézfogási, egyetakarási tekintetben mint
vert had naprul napra kisebb csoportokra szakado-
zunk , mióta egünkön feltámadt a' Pesti Hírlapnak
lángözöne" (337 1.) : de én ennek ellenében bátran
hivom fel tanúmnak nemzetem közéletét , 's nyilt
homlokkal merem állitani, hogy a' gróf rémet lát,
eleven képzelőtelietségének kisérteti szülöttjét, 's
nemes gerjedelme hevében felejti, hogy azon múlt
téli pesti kör, mellynek a' nemes gróf tisztelt kö-
zéppontja volt , nem a' nemzet még , 's hogy az ő
fölhevülésében a' nemzet legtávolabbról sem osz-
tozott. Jól tudom én, hogy a' Pesti Hirlapnak
tömérdek ellensége van, 's ez máskép valóban
nem is lehet; tudom azt is, hogy a' Pesti Hirlap
's annak szerkesztője sok megtámadásnak van
ki(éve : de ez mind illeti a' Pesti Hírlapot, nem
a' közdolgokat j mert ezekre nézve bátran hivat-
kozom az egész országra, hol van egyetlenegy
vármegye, mellyben bomlásnak-indulás mutatkoz-
nék? ellenben én nevezhetek törvéj^yhatóságokat,
mellyekben a' szenvedélyek meghiggadtak , az en-
gesztelődés közszelleme naponkínt erősödik; hi-
vatkozhatom a' nemzet és kormány közti bízoda-
109
lom növekedésére*, emlitlietek közérdekű nagy
kérdéseket, mellyek a' nemzeli közvéleményben
egy hatalmas lépéssel előbb állanak , mint állottak
1840 végével; emlitlietiiék elveket s eszméket,
miknek helyességét a' nemes gróf nyiltan elismeri,
mellyek mintegy köz-elfogadás fokán állanak olly
körökben is, hol kevés hónapok elótt még emli-
tésök is hallatlan volt. — Távol vagyok én a' gon-
dolattól , hogy ez örvendetes tüneményt a' Pesti
Hírlapnak tnlajdonítani vakmerósködjem , ez vol-
na valóban minden igények legnevetségesbike : de
annyi minden esetre bizonyos , hogy a' Pesti Hír-
lap ezt nem gátolá , és el nem rontá , sőt a' nyil-
vánosság 's időszaki sBJtó természetében fekvő ha-
tásnál fogva, a' többi hírlapokkal együtt s egye-
temben, annyiban talán előmozditá, mennyiben
gondolatokat és gondolkozást ébreszteni minden
hírlapok segítenek ; a' minthogy valóban tapasz-
talhatók, mikép egy korszerű eszme, melly az
időszaki sajtó egyik vagy másik organiuuában fel-
tűnt, kisebb nagyobb körben végiggyűrűzött édes
honunknak sok vidékein , és nem egy megyében,
nem egy városban láttuk , mikép az ige test-
té is lön, — És vegyük bár a' javitási kérdéseket,
mik a' Pesti Hírlapban ekkorig szőnyegre kerül-
tek, remélni merem, mindeniknél ki fog ötleni az
ügyekezet, meggyőzni minden néposztályt, hogy
a' javitás minden résznek közös érdekében áll. —
E' részben is azon czél felé iparkodik tehát a'
Pesti Hírlap, mellyet a' gróf programmájában ki-
110
tűzve látunk. — De oít van mé^ az is : hogy „nem
arról kellene vitatkozni, valljon kell e tenni? mert
ez a' többségtül már rég elfogadva van; de azt
kell fejtegetés tárgyául venni: mit kelljen mivel-
ni, 's ezt mi módon? teliát a' teendők sorát ok-
szerinti logicába szoritni, és kijelelni a' felette ne-
héz egymásutánt." — Erre nézve a' Pesti Hirlap
előszavában ezeket irtani: „Nem az a' kérdés kö-
zöttünk: haladjunk e, avvagy megálljunk, mikint
Józsue napjáról irva van? hanem az, hogy: mit
és mikint?^' E' részben tehát elvileg tökéletesen
egyetértünk ; a' mi az alkalmazást illeti : mindenek
előtt megjegyezni kérem, hogy a' Pesti Hirlap
sokkal rövidebb idő óta él, mintsem az olly „fe-
lette nehéz egymásutánt^ kij ölelését bevégezhette
volna; lám a' grófot nem kötötte le munkájában a'
tömérdek változékosság szüksége és ezer paran-
csoló körülmény tekintete: mégis miután hónapo-
kat dolgozott, miután munkája folytában többször
Ígérte , hogy leplezetlenül feltárja rendszerét , —
végtére mégis csak máskorra-biztatással kell be-
érnünk. De figyelmet érdemel azon kedvetlen kö-
rülmény is , hogy okom volt gyakran panaszkod-
ni a' Pesti Hírlapban, miképen az időszaki sajtó
haláskörét kevéssé méltányolják épen azok, kik ez
utón leglöbbet tehetnének, jnivelhogy a' nemzet bi-
zalmában magas fokon állanak; gyakran mondot-
tam, hogy az időszaki sajtó csak ugy felelhet meg
jótékony rendeltetésének, ha az egész nemzeti ér-
telmesség raktárává lesz; és itt őszintén megval-
111
lom, hogy a" Pesti. Hírlap részletes fejtegetések
tekintetében reményemnek nn'ndeddig meg nem fe-
lelt; mert azon kitűnő capacitások közül , kiknek
közredolgozására számolni bátor valék , némellyek
egyébbel levén elfoglalva, nem léptek a' térre,
mellyen őket mint tájékozó vezérpontokat a' nem-
zet, mondhatnám, fájdalommal nélkülözi; de van
ollyan is, mint például maga a' nemes gróf, az
erősbek legerősbike, ki a' helyett hogy a' részletes
fejtegetésekben a' nemzeti értelmességnek vezérlő
segedelmére föllépett volna, mennykövekkel sújt
le magára az eszközre , mellyel azon jót eszkö-
zölhetni ; sőt annyira megy , hogy ámbár a' sajtó-
szabadságot elméletileg az áldások legnagyobbiká-
nak mondaná: mégis azt, ha valljon jó 's taná-
csos volt e minálunk a' sajtónak szabadabb moz-
gást engedni ? gyanusitva kétségbe hozza. —
Hogy pedig én mint szerkesztő a' részletek-
nek minden legkisebb körülményen keresztülvitt
hoszú fejtegetéseivel csak ritkán léphetek föl, 's
inkább csak az alapelveket jegyezem ki, mik a'
részleteknek öngondolkozás általi kifejtésére szá-
mitvák , a' dolog természetében fekszik ; mert hi-
szen szerkesztő vagyok , kinek csak a' mások ál-
tal nyújtott anyagok elszerkezése is minden ide-
jét elfoglalja , ngy hogy én részemről megvallom,
külföldön sem ismerek birlapot , mellynek szer-
kesztője a' szerkesztés mellett csak ennyi eredeti
dolgozatokkal is lépne föl hírlapjában , mint én a'
Pesti Hírlapban ; 's igy tőlem még hoszabb , még
részletesb fejtegetéseket kivániii, moiidhatuám,
képtelenség volna (a' mit hiszen a' gróf tán nem is
kíván, sót azt is sokalja, a' mit irok): ellenben
igen is jó számolás és általam forró hálával foga-
dandó jó számolás volna , ezen fogyatkozáson se-
gíteni, 's akár egészben, akár pedig — mint például
Bezerédj az úrbéri viszonyok , Szentkirályi
az ősiség, gróf Teleki D o ju o k o s 's még egy
más hazánkfia Erdély, Bernát Zsigmond a'
vallásos unió , Fáy András egyebeken kivül a'
nemzeti játékszín ügyében tön — egyes kérdések-
ben a' részletes fejtegetést munkarészül tűzni ki,
melly fejtegetésekkel a' lapot magát egységi vi-
szonyba hozni hogy a' szerkesztő solia el nem mu-
lasztja, köztudomásra hivatkozni bátorkodom — De
liiszen ép' a' most idézett 's még idézhető több jeles
nevek bizonyságot tesznek, miképen habár nem
minden név tűnt is fel ekkorig a' Pesti Hirlapbau
azonkörből, mellyet a' nemes gróf vezértestületnek
nevez: még is tűnt fel ekkorig is annyi név 'se' ne-
vekkel annyi részletes fejtegetés, hogy az ezer ala-
kú változékosság mellett, melly politicai hírlapoknál
életföltétel, a' még csak félévet élt, már is egy vastag
könyvvel megtámadott Pesti Hírlap szemrehányást
bizonyosan nem érdemlett. — A' mennyiben pedig
ezen fejtegetések törvényJioznsí tárgyak körül fo-
rognak, mikre nézve a' nemes gróf „szoros tudo-
mányilag kimért rendszeres egymásután" kijelölé-
sét igényli: szabad legyen kérnem , engedjen időt,
's legyen tűrelennuel véleményem iránt, miszerint
113
én azt gondolom , hogy ezen systematicus resuui-
luénak ideje majd csak az országgyűlést megelő-
ző utolsó félévben lesz; addig eszméknek kell fej-
leni 's eszméknek kell súrlódni a' íéren , mellyet
a' közel jövendő feladatához tartozandónak a' köz-
vélemény mintegy kijelel. — De nekem ugy lát-
szik, hogy a' nemes gróf nem akar azon állás-
pontra lépni, mellyből egy hirlapnak belgazdasá-
gát intézni keik 0 megirá ,,Stadium^'-ában a'
XII törvényjavaslatot; — ámbár, mint a' követke-
zés mutatta, nem épen mindenre nézve volt sze-
rencsés a' köi'ülmények szerinti logicai egymásutánt
eltalálni, minthog}" némelly dolgot (például az u r-
b ért) kifelejíetí , mit a' közvélemény legelső szük-
ségnek tartott; Jiiásokat fölvett , mikre nézve ad-
ja isten , hogy a' közvélemény a' jövő országgyű-
lésig elég erőre fejlődjék , akkoron azonban még
bizonyosan fejlődött nem vala ; ismét másokat ja-
vasolt, mikre nézve azóta véleménye tökélyese-
dett , ugy hogy most azoknak ellenkezőjét java-
solná *). A' nemes gróf, moiidom , megirá Xil
javaslatát, és azzal könyve befejezve lön. Hahogy
hírlapot hasonló szoros tudományi rendszerrel írna:
hat bét alatt, bármelly szóbőséges modor mellett
is, alkalmasint bevégezné hirlapirását ; mert hat
*3 A' „S(adium"-bau az volt, hogy a' nemes adómentesen
birjon miudeu nemesi földet; ma pedig már áKaláuoa
adózás javasoltatik kivétel nélkül. Ez azonban korán
sem eileukezée), hanem csak időszerinti fejlemény.
8
114
tét alatt bizonyosan elmondhatná a' legközelebbi
országgyűlésre jós ,, stádiumai", liacsak a' bünte-
iörvény könyvet í^-ról §-ra előkészitni nem akar-
ná, a' közönség állal minden bizonynyal nem ol-
vasandút. — Mennyire azonban a' hirlapirási szem-
pont , a' szerkesztés halalmát haladó körülmények
's idö és helyisjneret engedek, még a' logicai egy-
másutánra nézve is bátran állithatom, liogy ki a'
Pesti Hírlapot figyelmére méltatta , bizonyosan fel
fogta találni a' szerkesztőnek e' részbeni vélemé-
nyét, mert az több helyü(t világosan és határozot-
tan kimondatott. Lehet, hogy e' vélemény hibás:
de lehet, hogy a' grófé lesz hibás, ha egyszer
megtudtuk, nuaz övé; itt a' végitélet minden eset-
re a' közvéleményt illeti, 's én nem fogom maga-
mat megszégyeiiiíve érezni , ha okokkal mutatlatik
meg, hogy hibáztam, midón kimondám, mit tartok
cls'í betűnek a' nemzeti munkás eró kifejtése ABC-
jében. — E'zekeí valóban nem azért fejtege ém,
hogy a' Pesti llirlap programmáját vagy oeconomiá-
ját igazoljam, mert erre nézve igazolásra nincs
szükségem; nyiltan leptem föl a' közönség elótt
szándékonunal , 's a' részvét rs pártfogás, mellyet
a'Pe.sti Uirlapnak, illy hatalmas név megtámadása
mullult is, tapasztalnia szerencséje van, nem nim-
bu>okra, nem várakozá:<okra, hanem tényekre épül,
mivel a' l*esti llirlap előre niég csak hirdetve sem
volt; de fejtegetem azért, hogy megmutassam,
mikép a' nemes gróf megl;'imadá.>a nem az érlelem-
uuk í»zürü3 tudomún^ilag ki;dZámult szülői tje 7 lm
115
nem csak e^y mcs^fogiiallan in«^erfi]tségbol eredett
bo^zaiikodási syllo^i.smus ; iiiert Iiiszüii ép' ;iz.()ii
utón íigyekiszeni járni , niellyet a' gróf pro^raimiiá-
ja jelel, csakhogy jáiok csekély telietségein 'ss ne-
héz körülményeink mértéke szerint; a' gróf pedig
ideált kivan , mit egész tökélyben valósitaiii én
képes nem vagyok, de talán senki, 's igy — leg-
alább „A' kelet népe" ulán ítélve — a' gróf maga
sem 5 és pedig elannyira nem, hogy hacsak ép'
ellenkező modorral és tacticával nem irná hírlap-
ját, mint a' minővel könyvét irá, saját program-
májától sokkal messzebb tévedne el, mint a' meny-
nyire attól a' Pesti Hirlap távolban jár; és pedig
eltévedne azon egyetlen pontra nézve is, niely-
lyet programmájából mint ollyatkell említenem, mi-
re nézve merőben ellenkezünk nézeteinkben 5 ő t. i.
olly hírlapot tartana jónak, melly a' szerencsésb
születésüeket áldozatokra csábítgatná, az alan-
tabb állókat pedig egy kis béketűrésre édesgetné.
— Ez az a tactica , tisztelt olvasó ! mellyel az em-
ber két pad közt a' földre kerül ; ez az a' bizonyos
határozatlanság, mellynekpolitícaí színe nincs, melly
midőn mindenkivel jól akar lenni, mindenkivel igen
roszul van; — a' kinek tetszik, ám írjon ílly hír-
lapot , egy nemzet életében sok színvegyület , sok
árnyéklat van, és egymás mellett mindenik megfér;
a' Pesti Hírlap programmájában ez a' csábiígatási
édesgetési czél kitűzve nincs, s míg én szerkesz-
tem, belé sem jő; sőt inkább óhajtom, és ebben
atom nemzetem jövendőjének ;^nemtőjét", hogy
116
igazság és jogérzet hasson át e" honban inindenkit,
és törvényszerűséggel párosult öntudat ébredjen
még a' íegparányibbnak lelkében is; de mondha-
tom azt is, hogy a' nemes gróf, eddigi munkái után
ítélve, liasonlóképen mindent jobban tud, mint csá-
bitgatni 's édesgetni ; eddig még soha nem is csá-
hitgatá nemzetünket, "s ezért birja is a' köz nem-
zeti tiszteletet; legújabb nmnkájában pedig ettől
ismét igen távoi van, mert én legalább kevesebb
csábitgatást , de nagyobb türelmetlenséget más em-
ber véleménye iránt, határozottabb csalhatlansági
igényt, nagyobb gyámnoki követelést, mindent rosz-
ra magyarázni törekvést, az ellenséges indulatoknak
felriasztását és — hogy szavaival éljek — egymás
elleni uszítását st)ha nem véltem észrevenni, mint
„A' kelet népében"' észreveszek, azon tisztelt gróf
munkájában, ki azt véli napi rejiden lenni, hogy
jobbra fordulva csábítgassunk , balra fordulva
édesgessünk. Méltóztassék a' nemes gróf megen-
gedni, hogy ezeknek ellenében kimondjam: miké-
pen, nem említvén a' pusztán philanthropicus ügye-
ket, hol ~ igenis — irgalomra- s áldozatra-buz-
ditás kell , 's miknek a' napi szükségeket nem mel-
lőzhető hírlapok által bizonynyal figyelembe nem
lehet nem vétetniök, minden egyébre, nevezete-
sen a' javítási kérdésekre nézve a' Pesti Hírlap-
nak kitűzött elvei közé tartozik , azt mutogatni,
hogy ,, mit az igazság követel , annak elfogadása
nem áldozat, hanem kötelesség mások iránt és kö-
telességsaját érdekeink irántj az igy elismert igaz-
ur
ság létesítésében azonban követni a' józan poliíica
sugalásait, niellynek nem szabad felejteni, liogy
„az ezredes országépiilet boltjai alatt nnllió élet,
millió érdek nyugoszik , melly az igazság mellett
gyöngéd figyelmet 's kiméletet is Jkövetel/^ Megle-
het, liogy ezen ut nem oUy sima, mint mellyet a'
nemes gróf ajánl; meglehet, hogy véleményemben
csalatkozom : ám méltóztassék czáfolgatni, de czáf-
okul ne használjon gyanúsítást , ne ijeszszen fej -
betörésekkel, ne iparkodjék e' szakadozott nem-
zetben , hol a' rémlálás különben is oUy igen ho-,
nos , egy szegény hirlapszerkesztö ellen fölínge-
relní a' kormányt, föllazítani mindenkit, a' kinek
csak birtoka , czíme , előjoga van , és mozgásba
hozni a' hatalomnak féltékenységét ; mert ez mind
nem ok , hanem szenvedély , mit a' nemes gróf
már csak azért is mellőzhetett volna, mert a' 269-ik
lap szerint bizonyosnak hiszi, hogy ,,a' Pesti Hír-
lap , ha eddigi modorja mellett marad , hitelét nap-
rul napra soványabbra őröli , kiesik a' divatbul, 's
elfelejtetik, vagy megsemmisül;" a' miből szoros
tudományilag egyenesen az következik, hogy egy
illy lap bizony legroszahb akarattal sem gyilkol-
hatná meg a' nemzetet, de még csak azt sem, kii
a' nemes gróf e' szó alatt sejditlenül ért.
Szerkessííés, — népszerűség.
,,Tísztán állott előttem — ugy mond
a' gróf a' 97-ik lapon — a' s z e r k e s z t ö i tiszt-
118
nek majdnem ki gázol hatlan bokrossá-
gu felad ás a, 's azért nem is vártam ele-
inte csndííkat, mert csaknem lehetet-
len annyi megrögzött, megcsontosult
és ellentétben levő érdekek közt dia-
dalmasan keresztültörni, — tudtam azt
is, mennyit kell sokszor tenni ad ca-
p t a n d a m b e n e v o 1 e n t i a m , csak hogy az
embert meghallgassák/^ -- ,,]Vem lehet
tehát nem h e I y e s 1 e n i, h o g y p ii b 1 i c u m á-
Tlak nevelése v-olt a' Pesti Hirlap szer-
kesztőjének legelső ez élj a (248 — 2491,),
mert mit ér oll}^ hirlap, mellyet senki
nem o 1 v as/^ — Azonban a' 251-ik lapon már bi-
zonyos gyaiiusitó gúnynyal mondatik, hogy „a'
szerkesztőnél a' közelebbi érdek a' rá
nézve ,enyim' felé tulhajolt, azaz új-
ságát coúte que coúle „teljék mibe te-
lik'*, bár törik bár szabad, népszerűvé
kivan ta tenni^S — '» (257 1.) „népszerű-
ség utáni szomjának mindent aláren-
delt," — és (13G 1 ) „olly utón indul, melly
egyenesen mind az alkotmányt veszé-
lyezteti, mind a' magyart;" — de mind a'
mellett is a' nemes grófnak (142 1.) „nincs a'
szerkesztőnek sem személye, sem ed-
di gélé kitűn tetett legfőbb elvei, sem
irányzatai, sem általában a' Pesti Hir-
lap ellen legkisebb kifogása;" — csak az
a' baj, hogy ,jhiányos és visszás tacticája 's rósz
IID
modorja által sirbfi dönli a' magyart;" de azúrt
^be 11 ne már is sok jó van, 's folytatá-
sát legőszintébben óhajtja, söt jiieg-
szrüntét valódi közcsapásnak tartaná^
(143 I.); 's azért azt csupa párl fogaiból forrada-
lomra vezető, nemzetgyilkoló lapnak kiáltja ki, 's
ellene hatalmat és féleljiist, büszkeséget , gyar-
lóságot, makacsságot, hiúságot és minden embe-
ri szenvedélyt felkölteni ügyekszik ; ámb.ir „h a
eddigi m 0 d 0 r j á b u 1 , a' s z í v a n d a I g á s o k ,
és szí vsugaláso k modorjábnl ki nem
lép"* (ez a' magyart sirba döntő liirlaj)), ,.,ok vét-
len ül kiesik a' divatbnl, és el fel ej (c tik,
vagy megsemmisül' (2(j9 I.).— Ezeket korán
sem azért állitám igy össze, hogy kövctkezeilen-
séget mutogassak; mert igen jól tudom, miképen
az illy kiszaggatott szóalkatocskák egé>zen más
értelműek, ha saját helyükön 's logicai kapcsola-
tukban^ mint mikor i^y összeillesztve tekintetnek ;
hanem ohajtám a' nemes grófnak saját munkája tü-
körében megmutatin',mikint bánt a' Pesti Hírlappal,
's milly gyönge mezőre áll azon megtámadó, ki a'
megtánmdottat önnön példcójával illy fegyverekre
szóhtja fel. ~ Egyébiránt, az idézetek nyomán,
csupán a' népszerüségliaj habzási vádra nézve tar-
tozom egy kis felvilágosítással a' nenies grófnak.
Ezen vád eredetét veszi némclly szavak bal-
magyarázatából, miket a' nemes gról' a' l*esti Hír-
lap 14-ik számából kiszaggatott. Azt mondám
t.L, hogy sszép hivatás vár olly hazánkfiára, ki'
iiek a' születés vaktöriénete olly \ievet adott, melly-
hez érzelenuiiagasitó históriai emlékezetek csatol-
vák, mert csak szólnia, csak tennie kell az irány-
ban , mellyet. hazafiság jelel , 's első léptében fel-
karolja öt ama' roppant erő, mi nélkül ma már az
ébredés korában egy nemzettel sikeresen még csak
jót sem telietni — a' népszerűség. Hiú törpe lélek
az, melly népszerűséget mint czélt vadász, de
rósz számoló, melly azt könnyelműn eljntsza. Le*
•gyen bár nagy, de nagyot nem tehet; hasonlíthat
a' mágnestűhöz, melly a' hajónak útirányt mutat,
de útra soha nem mozdíthatja." -— Ez volt, a' mit
én moiidék, 's ebből a' nemes gróf egészen ellen-
kező értelmet von ki, nem akarom mondani:
szőrszálhasogatásból , mit ő rabulismusnak szeret
nevezni; hanem alkalmasint azért, mert hirlapirás-
nál a' rövid epigrammaticus styl kénytelenség le-
vén , midőn lioszan nem Írhattam , homályossá
lettem. — Csakhogy nem hibáznék talán, ha meg-
kérném a' nagyérdemű grófot, méltóztatnék irán-
tam követni, mit egykor gróf Dessew^ffytől ma-
ga iránt követelt, midőn Montesquieu szavaira em-
lékezteié , miszerint ha egy Írónál az általános
szándukot jónak látjuk (pedig a' nemes gróf nem
csak szándokom tisztaságát kétségbe nem vonni
kegyeskedik, de sőt irányomat is helyesli, 's el-
veimetjobbára magáéinak ismeri), sokkal ritkábban
csalatkozunk, ha a' kétértelmüeknek látszó helye-
ket az általános jó szándok szempontjából Ítéljük
meg, mint ha részileg rósz értelembeu veszszük.
121
Általán véve, midőn a' nemes gróf általi megtá-
madtalásomat olvasnám, nem tagadhatom, gyak-
ran rémlett előttem, mintha jelenleg azon szere-
pet vette volna föl ellenemben , mellyet 10 év
előft a' „Taglalat" tiszteletreméltó szerzője vön
fel ö ellenében, s mintha igen gyakran emlékez-
tethetném a' nemes grófot egyre másra tulajdon
azon szavakkal , mikre ő egykoron a' „taglalót'-
emlékezteté , minthogy azon mély tiszteletnél fog-
va, mellyel a' gróf iránt — „bár tépje személye-
met tetszése szerint ' — változatlanul viseltetni so-
ha.meg nem szűnöm, igen elevenen szoktak tarta-
lomdús iratai emlékezetem előtt lebegni.
Ezen népüzerüségre nézve már a' tisztelt gróf
abban akad fel, hogy a' roppant erő általi felkarol-
tatást említetiem; mert — ugy mond — a' mecha-
iiica törvénye szerint nem a' felkarolt, hanem a'
felkarolok visznek : tehát ime I kibukkan a' „veres
fonal," mutatkozik a' felsöbbséget nem tűrő töme-
gek erejére hivatkozás, melly felkarol, s „viszi
és sodorja a' felkaroltat, ha magát mint
lelketlen törzsök felkaroltatni engedi,
azon ki nem gázolható tévutakba, mely-
1 y e k b e eddigelé minden f é k e t szakasz-
tott, szenvedelmeit követő nép eljutott-
(88 1.); miből aztán még azt is következteti, hogy
a' Pesti Hirlap ..az ábrándozások édes jná-
morába ugy bélés ülyeszti a' népet, mi-
szerint jaj annak, ki a' nép csalhatlan
inspiratióinak vakon nem hiszen" — És
122
mindez, uraim, ezen egy szavacskából : „felka-
rolás", nielly szavacska az én szótárom szerint,
midőn nem a' niechanicáról , hanem a' keleti saját-
ságaiban olly drága kincset biró magyar nemzet
polgári életérül van szó, csak annyit teszen : hogy
a' nemzet az illy választottat bizodahnáyal ajándé-
kozza meg, melly bizodalmat, ósi szokás szerint,
a' hajdani királyválasztásoktól le a' megyei, sót
tán helységi tisztvál-^sztásokig, felkarolással szo-
kott a' nemzet bizonyítani, 's a' felkaroltat nem
csak nem sodorja , sőt inkább vezérének tekinti.
— Es ha már az érdemes olvasó átvizsgálja, egyet-
len szavacska értelmének szőrszálhasogató elcsa-
varásából minő roppant irtózatos dolgok következ-
tetvék, Bacon inductivus rendszere nyomán , a'
nemes grófnak talán értelme által? — nem,
uraim! hanem képzelőtehetsége 's keblének hevült
indulata által : bizonyossá teszem , hogy ,,a' kelet
népébeni" minden gyanusitással épen igy jár.
Az idézett népszer üségrőli elmélkedés
más szavakkal ennyit teszen (ha már csakugyan
nmgyarázni kell) : Hajdan , mig nemzetünk több-
sége tétlen nyugalomban tespedt, egyes emberek
intézhették a' nemzet sorsát; de ma már az ébre-
dés korát éljük , eljutánk eszméletére alapjogunk-
nak, melly biztosít, hogy „semmit rólunk né I-
k ü 1 ü n k'* : ma hát már a' nemzeti meggyőződés-
nek 's nemzeti akaratnak hozzájárulása nélkül egy
alkotmányos nemzettel sikeresen még csak
jót sem tehetni. A' ki tehát nemzetével jót vá-
123
gyik tenni, nemzeti meggyőződést kell gerjeszte-
nie , a' nemzet akaratát kell megnyernie ; erre pe-
dig, f . i. az akarat megindiíására, okvetlenül szük-
séges a' nemzet bizodalma; mert a' ki iránt a' nem-
zet bizodalommal nem visseltetik , vagyis más szó-
val : a' kinek népszerűsége nincs , az hasonlít-
hat a' mágnestűhöz, melly a' hajónak
útirányt mutat, útnak de soha n é m in-
díthatja. Ez, gondolom, nem a' leghibásabb
okoskodás, minden esetre ollyan , melly nem nyújt
a' grófnak okot 's alapot , a' Pesti Hirlap szer-
kesztőjét gyaíiusítani , hogy népszerűségi szomj
által vezéreltetik a' szerkesztésben, és ennek min-
dent magánál és másnál alárendel. Annyival ke-
vesbbé volt pedig oka a' nemes grófnak népszerű-
ségi nemtelen szomjról 's az ,enyim' felé tulhajló
közelebbi érdekről , vagyis más szóval : vastag
haszoníesről vádolni a' szerkesztőt, mivel annyira
elmagyarázott szavaimban világosan megmondtam:
1) hogy a' népszerűség csak azt karolja fel, a' ki
SZÓI és tesz az irányban , mellyet hazafiság jelel ?
=~ és valóban a' ki más irányban szól és teszen,
az népszerűségre az ébredés korában nem számol-
hat ; — s azért megmondani : 2) hogy hiú törpe
lélek, melly népszerűséget mint czélt vadász; pe-
dig csak nem képzel tán még a' nemes gróf is olly
balgán-ostobának , hogy felüssem a' hiúság , tör-
pelelkűség bélyegét valamire, 's mégis azt tíizzem
ki czélul magamnak nyilvános életemben. — Nem,
grófúr, nem! népszerűségnek nem szabad czélnak
184
lenni; de ha valaki hazafi tettei által szerencsés
volt nemzete bizodalmát elnyerni^ vagyis népsze-
rűvé lenni : oliy hatalmas eszköz (de nem czél, ha-
nem eszköz, szent és magas czélokra) van kezé-
ben, miszerint talán nem épen rósz logicával mon-
dottam: 3) hogy rósz számoló, ki azt köuny
el műn eljátsza. — És azért valóban ha-
szontalannak mondanám , ha olly igen szép nem
volna, mit a' nemes gróf a' 88-ik laptól a' í)l-ig
mutogat, t. i. hogy azok a' valiídi nagy emberek,
kik „szent felmagasztalíatásukban a' népszerűségei
ugy mint fejedelmek kegyelmét lábaikkal tapodták,
hogy embertársaik javára , ha máskint nem lehetett,
vérükkel is megvásárolják az örök igazság diada-
lát." És a' gróf hiszi (91 L), hogy ha kisszerű
szörszálhasogatásokba nem ereszkedem, ebben vele
tökéletesen egyetértek; — igenis, nemes grófi
én illy szörszálhasogatásokba nem ereszkedem, én
ebben tökéletesen egyetértek, sőt felejtem a' sárt',
piszkot, szemetet, mit a' gróf fejemre szórt; felej-
tem, hogy e' hitet neki megköszönjem, 's férfias
kézfogással tegyem le eskümet nagy hazánkfia ke-
zeibe, hogy e' hitéért soha nem lesz oka elpirulnia,
e' hitben csalatkozni soha nem fog. Nyomorult por-
szem vagyok én, nemes gróf, és (istenenn*e! nem
szerénykedő hiúság mondatja velem) a' leggyön-
gébbek egyike vagyok; de a' léleknek ezen erejé-
re nézve versenyre merem híni a' legerősebbeket :
s mióta sok botlásokon keresztül íéilikort érve,
tisztába jövék enmagammal , állitsanak bár szem-
125
köz-t egy féhiiág- uralta liatalommaJ , állitsaiiak
szemközt felbőszült milliók liépdüliével;, e' kebel a"
maga meggyőződését csak egy bajszaiig is sóba
fel nem áldozá . és feláldozni solia nem fogja , ba-
iiem bű marad örökön az Ígérethez, mit lapjaim
1-ső íizámában mondottam, bogy .sem a" batal-
jii a s 0 k komor tekintete, sem polgár-
társaim be ve sóba el nem tántorít."
Még egyszer köszönöm, szívem mélyéből kö-
szönöm a' grófnak , bogy illy bitre méltónak tar-
tott; — de kérdem: miért vonja meg tőlem egyik
lapon, mit a" másikon önkényt megadott? miért
illet a' rút váddal, bogy népszerűségi szomjnak
minden egyebet feláldozok? — Kiről lehet ezt jog-
gal mondani? Csak arról, ki a nemzet előítéle-
teinek, hiúságainak, szenvedelmeinek hízeleg. —
'S ki merné ezt a' Pesti Hírlapról állítani ? Hiszen
ép' ellenkezői ől vádol a' gróf; arról: bogy minden
mocskot napfényre v^^nok, s a" megrovásra méltó
kivételeket szabálynak veszem. — Az ifja-ságot
gyanúsítja a" nemes gróf, nnntha engem bálványoz-
na; 's engem, természetesen, hogy viszont az ifjú-
ságot bálványozom. Am kérdezem: ki menuydör-
gé az ifjúságra az elkeseredett feddés szózatát kí-
méletlenebbiil, mint én tevém, midőn a' bevés vér
indulatát tévutakra láttam fordulni? Amott, oUy
körökben , mellyeket szabadeluuieknek ismerünk,
lélekvásárlá.s kezdett lábra kapni: s ki volt, a' ki
füleikbe barsogá, bogy a' szent szabadság őket
nem ismeri , és álarcz a' kép, mellyet viselnek ? —
126
és hol volt egy kicsapongás , nielly ellen kikelni,
hol egy darázsfészek , mellybe belenyúlni vissza-
borzadtam, midőn engedtetett 's lelkem ismerete
parancsolá? — Nem, uram, nem! a' népszerűsé-
get nem igy vadászszák ; "s ha ez utón mégis föl-
lelném, azt legalább soha nem vadászott, .de mi-
vel bűn nélkül, mivel keblem hitének szűz meg-
őrzése , értelmem elveinek soha meg nem tagadása
mellett nyerem, mondhatlanul becses kincsemnek
tekinteném, és nagyon vigyáznék, hogy azt könny-
elműn el ne játszam. — Helyesen — mondja a'
gróf — csak az a' kérdés : mit tesz , könnyelműn
eljátszani? — Erre a' felelet igen egyszerű. Elját-
sza népszerűségét, a' ki alapos okokat nyújt a*
népnek gyanakodni, hogy kit bizalmával megaján-
dékozott bizonyos irány, bizonyos elvek és bizo-
nyos érzelmek miatt, eltávozik az iránytól, elvek-
től ('s ez elveknek természetes következményeitől)
és érzelmektől, mellyek mia<t őt bizalmával meg-
ajáudékozá. Es ha valakinél ezen eltávozást nem
az „enyém" felé hajlás nemtelen ösztönéből , hanem
puszta negédből 's a' gyermekkori balitéletekkel
rokon viszketegségből véli eredni : arról azt szok-
ta mondani, hogy: ez népszerűségét könnyel-
műn játszotta el. — Népszerűségét könnyelműn
eljátszana még, nézetem szerint, általában minden
alkotmányos nemzetnél , de különösen a' „keleties"
magyarnál az, a' ki kényszeríteni akarná a' nem-
zetet, hogy az ő, bár legbölcsebben kigondolt ter-
ve gzeriiit „systematice" éljen 5 a' ki megtagadván
127
a' nemzet tömegétől minden önállása személyessé-
séget, a' legjobbat akarná ugyan vele, de ezt a' jót
autocratorilag vagy legfölebb oligarchailag akar-
ná; — eljátszana pedig ez által népszerűségét,
mert alkotmányos nemzeteknek van bizonyos öne-
gisége (subjectivitása), melly magát íárgyg,yá vagy
eszközzé sűlyesztetni önbecsének érzetében nem
engedi, mellyet bizonyos örökös gyámkodás, bizo-
nyos kegyelmi szín bánt, minthogy általa megfosz-
tatva erezi magát a' jónak önerejébóli kifejtése
örömétói és dicsőségétől; mivel az alkotmányos
nemzeteknek van bizonyos nemzeti értelme és van
bizonyos nemzeti érzelme; 's amalioz a' legdicsöbb
logicával is hiába fordul , ki ezt maga ellen fölzu-
dította. — És ezért hatalom a' népszerűség, és
ezért rósz számoló, ki azt könnyelműn eljátsza. —
Ezeket irván, távol volt tőlem minden czélzás ; az
alkotmányos élet természetéből és a' magyar jellem
sajátságiból gondolám ez elméletet levonhatni; ha
volna e' honban, ki magát találva érezné: csak
rajzom helyességét bizonyítaná ; annyit bizonyosan
mondhatok, hogy ha a' nemes gróf ugy véleked-
nék . ö lebegett szemeim előtt ez írás közben : ép'
ugy csalatkoznék, nn'nt csalatkozott, midőn a' „Hi-
vatás" czímű czikket magára vette; hiszen hogy
annak irása közben gróf Széchenyi István szemeim
előtt nem lebeghetett, már csak abból is világos,
hogy olt buzditás van olly hivatásra , mellynek a'
nemes gróf — a' nemzetnek közhálájára — nem
csak régóta már megfelelt, sőt mellyet — mond-
128
hatnám — o .saját dicső példájával mintegy ki-
jelölt.
De midőn 'd népszerűséget alkotmányos nem-
zeteknél mint eszközt a' jóra fontosnak tartom,
egyszersmind hiú törpe léleknek vallom, ki azt
magának ezélul tűzné ki ; mert hiszen az nem tud-
ná ma , mit fog akarni holnap ; annak kebelében
nem volna hitnek és meggyőződésnek szent erek-
lyéje. Es ezért téved a' gróf, midőn azon váddal
illeti a' Pesti Hirlap szerkesztőjét, hogy népsze-
rűség utáni szomjában publicumának növelése volt
legfőbb czélja. ~ itt a' gróf czélt és eszközt ösz-
szezavar. — igaz , és már fentebb is mondám , és
újra mondom: hirlap életének legelső föltétele, hogy
sokak által olvastassék, hacsak casták subventio-
jából nem akar egy pár száz olvasó mellett ten-
gődni (mi nekem egyáltalában nem kenyerem), és
erre figyelemmel lenni iparkodtam , és mindenkor
iparkodandom : ez azonban korán sem a' „mit",
hanem a' „mikint"-et illeti; mert ez csak eszköz,
nem a' czél maga. ~- A' Pesti Hírlapnak van szí-
ne, vannak elvei; ezen elveket soha sem titkolám,
ezekhez hütelen soha sem leszek, sőt a' legszilár-
dabb meggyőződéssel fogok hozzájok ragaszkod-
ni, annyival inkább, minthogy ezen elveket gróf
Széchenyi István is helyesli, melly helyeslésben
elveim helyességének ujabb garantiáját találom. Es
itt van a' czél. E' czélra már — nem tagadom —
olly modort űgyekeztem választani, melly legsi-
keresebben eszközölhetué , hogy a' gróf által is
129
jóváhagyott elvétkei minél több ember megbarát-
kozzék , vagyis (a' gróf mondása szerint) hogy
a' Pesti Hirlap népszerűvé legyen; más
szóval : hogy a' Pesti Hirlap elvei is népszerűek-
ké legyenek. Es ha csakugyan igaz volna, mint
a' gróf mondja, hogy e' részben nem a' legroszab-
bul számolók: azt gondolom, szoros tndományi-
lag nem megtámadást , hanem pártfogást várhatók
attól, kinek elveit népszerűekké tenni segítettem.
~ E' szerint nyugodtan elmondhatván , hogy kö-
zös elveinkből, a' gróf által atyai érzéssel magáéi-
nak ismertekből , sem népszerűségszomjnak sem
más akárminek legkisebbet is fel nem áldozók, —
azt hiszem, beváltottam a' Pesti Hirlap előszavá-
ban tett Ígéretemnek egyik részét, miszerint foga-
dám, hogy meggyőződésemtől polgártár-
saim heve el nem tántorít: legyen hát sza-
bad megkérnem a' nemes grófot, engedje bevál-
tanom Ígéretemnek másik részét is, melly i^y szól:
sem a' hatalmasok komor tekintete el
uem tántorít.
Szír és ész.
,,Országlási rendszerem alapja— mond
a' gróf a' 156-ik lapon — hogy az észnek Í5
külön működési köre van, a' szívnek
is, és hogy országlásbau egyedül az
9
130
észnek szabad működni, a' szívnek el-
lenben jóra nemesre gerjesztésen kí-
vül még motszanni sem. — Ebbűl áll az
égés z." -— És „ezzel már rég eléállott volna a'
gróf (153 I.) , iia szinte bizonyos nem volt volna,
hogy illy okoskodásra a magyar nem érett még *,"
— (154 1.) 7,általán 0 san most sem hiszi,
hogy illy t á r g y r u 1 h i d e g v é r r e 1 i súr-
lódásra megértünk v o 1 n a" (szegény éret-
len magyar !) : tehát , ,k o r á 1 j a is e* tekintet-
b e n f e 1 1 é p é s é t ;^' de mivel „attul tart , hogy
majd igen is késő Jo, ám tehát isten nevében
(1551.) egyenesen megmondja, miben
hibáz a' Pesti Hírlap szerkesztője,
egyedül abban, hogy a' szívhez szól, a'
helyett hogy az észhez szólana^^ (153 I.).
És itt a' nemes gróf egy szép lélektani érte-
kezést tart , megmutatandó : inikint van külön kö-
re az észnek , és külön köre van a' szívnek is ; 's
egyik a* másiknak körébe ép' olly kevéssé vághat,
mint szem és fül egymáséba (160 1.). — Illy álta-
lános elméletek fölött vitázni , alkalmasint henye
dolog volna ; mert nem egy uj bölcselkedési osko-
la alapításáról van szó , hanem arról : valljon a'
Pesti Hírlapnak akármellyik czikke kiállja e jog-
szerűség , igazság és józan politica szempontjá-
ból a' bírálatot? — Ha igen: ugyjó, 's gondo-
lom , hiába fognék ellene vetni , hogy a' szívhez^
észhez , vagy akár a' hálgerínczhez szól ; ha pe-
dig ki nem állja, azaz vagy jogtalan , vagy igaz-
131
ságlalaii , vagy legalább politicáfian : ugy rósz,
és haszoníalaiml inenteuök azzal, bogy egyene-
sen csak az észbez szól. — Így \^an a' dolog or-
száglási rendszerrel is. Aiind ezt pedig csak spe-
ciális tárgyakra vagy vezérelvekre alkalmazva bi-
ráibatni uieg , 's nem lélektani abslract bölcsésze-
tekkel ; 's ba gróf Szécbenyi e' belyett egy áltar^
láiios criterionl állitoít volna fel, nniil például
Bentbam, ntelly minden egyes politicai ían be-
lyességének megbirálásában mértékül szolgálba-
taudoít : ez nekem alkalmasinl biztosabb útmuta-
tásul szolgált volna, megismerbetni a* birlapszer-
kesztésben eddig elkíivetett liibáimat *s tévedései-
uiet , mellyek — fájdalom ! — bizonyosan igen bő-
ven vannak j következőleg azon bibákat jövendő-
re kikerülbetni is, mint a" minő útmutatásul szol-
gál a' szív- s észrőli pbilosopbema. Azonban kul-
csul hozaték fel , s i^y nem lebet bagynom ész-
revétlenül.
,,Ha emberek végett nem, ugy nem tudom,
mi végett van a' társaság'^ — mond egykor Sieyes,
's ez bár franczia, mégis sokkal inkább értelmi
szó, mintsem a' gróf is ne belyeslené. — Az or-
^záglási tudomány tebát nem ollyan, mint a' szám-
tan , meíly a" mennyiség eszméjének puszta jelei-
vel foglalkodik. Az országlási tan számvető ré-
szében emberek a' számok ; ép' azon emberek, kik
a' számvetésnek egyszersmind czéljai is. A' sta-
tus egy adott mennyiség", mellynek factorait, az
embereket, vennünk kell a' minők, vennünk kell
9*
133
egészben, a' nélkül hogy e' vagy ama' lénytö-
redékeí kedvünk szerint a' számvetésből kitöröl-
Iietnok. Már pedig (távol a' tudományos szaba-
tosság igényeitől) az, a' mit a' gróf szívnek ne-
vez, ép' ugy lényeges része az einberegésznek,
mint az ész; 's igy minden országtani számvető,
ki a' szívet számolásából kifelejti , vagy épen ki
akarja törölni, mondhatni, szám nélkül számol,
és czél nélkül is. ~ igenis, az ember egy ösz-
hangzó egész, meílyet individualitásában ugy va-
lamint statust-alkotó összeségében önmagával ösz-
hangzásban kell tartani , nem pedig egyes részeit
egymástól elválasztani , vagy épen ellentétbe hoz-
ni egymással. 'S igy, midőn emberről van szó,
jónak csak azon tant vélhetem, mi szerint az ész
javalja (helyesli), mit a' szív akar, 's a' szív
akarja , mit az ész javai. Én tehát , a' gróf —
szívet észtől elválasztó — rendszerének ellenében,
bátor vagyok tisztelettel kérdezni : valljon nem
biztosabb lélektani alapokra lenne c azon rendszer
épitve, melly a' szívet az észszel egybeolvasztani,
's emberi viszonyokat illetőleg bármiről szóljon,
mindig olly modorban szólani óhajtana, hogy észt
és szívet egyaránt megnyerjen állításának? Mert,
mint mondám, az ember egy egész: jónak és
okosnak kell lennie, hogy tökéletes legyen. Ezért
áll a' morál elválasztbatlan kapocsban a' politicá-
val ; ezért igazak Berzsenyinknek a' gróf által is
(Hitelében) idézett bölcs szavai : „Minden orszá-
gok támasza , talpköve a' tiszta erkölcs.*^ — Lám I
133
ez csak a' szív körébe tartozik, 's az ész köré-
ben csak a' jog lakik; de bár uem következik,
Iiogy minden, a' mi erkölcs, egyszersmind jog is
legyen: annyi bizonyos, hogy jog uem lehet, a'
mi magában erkölcstelen.
Nem tudom, mit tart a' nemes gi-óf a' status
végczéljának; de bármellyikét kövesse az eddig
ismert iskoláknak , vagy tűzzön ki magas lelki te-
hetségeinél fogva valami ujat, jobbat minden ed-
diginél: csekély értelmemmel is magamra merném
vállalni, hogy végczélját az emberi lélekharmo-
nia eme' rendszerével öszhangzásba hozom: el-
lenben azt is megmutathatnám, hogy akármit tar-
tson bár a' status czéljáuak, azt szív nélkül el
teljességgel nem érhetni. — De oUy gyakran for-
dul elő a' gróf munkájában némi szójárás , hason-
ló ahoz, mi Beutham tanjának alapját teszi: „a'
lehető legnagyobb számnak lehető leg-
nagyobb jóléte", miszerint valóban csudál-
koznom kell , hogy midőn politica és erkölcstan
között a' legszorosabb kapcsolat vau , a' nemes
gróf mégis Beutham Deontologiáját nem fogadta
el , holott politicai criterionát elfogadta. Pedig bi-
zony Deontologiája igen alkalmas kulcsot nyújt a'
lehető legnagyobb szám lehető legnagyobb jóléte
rendszeréhez. Okosság és jóakarat (prudence et
bienveillance) a két ikercsillag, mellyet embernek
minden tényben követni kellene, 's mellyre vég-
analysisben minden jó cselekedet visszavihető, le-
gyen bár az magános emberi vagy közpolgári vi-
134
szoiiyi illető; és biz.oiiyiiyal félszegnek, hiányos-
nak, sőt igazságtalannak fog higgadt taglalat után
minden emberi tény , minden polgári institulio és
minden törvény bizonyodni , mellyből akár az
okosság , akár a jóakarat (eiidjerszeretet), vagyis
másképen: az ész, vagy a' szív, hiányzik; és az
országlási tan mestersége tán ép' abban áll: e
kettőt összeegyeztetni, nem pedig kiUönszakítani ;
miből aztán terniészetesen következni vélem, hogy
ki a" Közvéleményre hatni kivan , mind a' két
kútfőből kell merítenie: emberszeretetbe mártott
tollal kell az okosság javaslatait szavakba foglal-
nia; más szóval (mint nem tudojii ki monda): gon-
dolatait a szíven kell keresztüleresztenie. ~
Midőn e' szerint elmondani az alapnézetet,
mellyet a" Pesti Hirlap szerkesztésében követni
jónak véltem, távol vagyok a' csalhatlansági igé-
nyektől , távol a' hiedelemtől , hogy minden , a"
mit Írtam, e' nézetnek juegfelel tökéletesen: ügye-
kezendem mégis megmutatni , hogy a' miket a' gróf
általános vádjai támogatásául kiszemelt, bár a'
szívhez szóló hangon irvák , mégsem félhetnek a
ész taglalásától, csak taglaljon az ész, 's ne a
rémlátó hevült képzelet; vagy ha egyik másik ál-
liíásom ki nem állhatná az ész taglalatát: legfö
lébb is ollyannak bizonyodnék , hogy elmondhat-
nók róla, mit a' nemes gróf maga is mond: „rósz
ember, a' k i többet tesz, mintsem b i r ;*'
de országfelforgatónak , nejnzetgyiikolónak bizo-
nyára nem ; — ezekről azonljau alább leszeu szó ;
135
itt csak az ii-ánt akartam véleményemet megmoii-
daui, hogy talán nem a' legbiztosabb alapon épül
azon „országlási rendszer" , melly a' szívet szá-
molásából kifelejti, söt hogy még csak ezen ki-
felejtés lelietségének hiedelme is a' legszembetű-
nőbb önmystificatiü , a' miiil ezt gróf Széchenyi
kézzelfoghatólag igazolja
De nnnó bizonytalan mértéket is nyújt az illy
általános , magában vagy senuuit sem jelentő, vagy
ha jelent , az emberi természettel össze nem hang-
zó theoria , azt épen a' nemes gróf mutatja meg,
midón elméletének gyámolául példákra hivatkozik.
— Felhozza Angliát , s ellentétbe helyzi a' fran-
cziákat. „N ézzük azangolt — ugy mond a'
180-ik lapon — miért olly nagy? egyedül
azon gyökér ok következtében, hogy
habár nem is rendszerezve, s üdvre
egyed ül ileg vezető elv szerint, leg-
alább valami nemzeti köztapintatnál
vagy bizonyos szerencsés véletlennél
fogva, jobbadán az értelem köréből
kormányozza magát." — „A' gallus el-
lenben, lehető legfényesb \s annyira
c s á b i t ó t u 1 aj d o n i n a k daczára, a' sza-
badságban örökleg ujon ez, aránylag
ahoz, a' mi lehetne, vajmi alárendelt
utakon botorkál (1841.); mert országlá-
si tekintetben jobbadán az érzelem és
képzelet körében f o r o g'^ (185 1.). — New
akarom ez utóbbi álliíással ellentétbe hozni ama"
136
korábbit, miszerint csaknem minden civilisált né-
pek (pedig, gondolom , a' francziák is csak ezek
közé tartoznak) már kifejlődésük tetőpontjára el-
jutottaknak mondvák ; még kevesbbé van szándé-
jiomban a' nemes gróf angol sympathiáiban gán-
csoskodni, sőt ezen sympatliiáit édes hazánkra
nézve nagy szerencsének tartom ; — csak azt akar-
nám némileg kitüntetni, hogy az aí)golnak általam
is bámult nagyságát az értelem körébőli kormá-
nyozás elve nem fejti meg, sem a' francziák állá-
sát az ellenkező. Húzzunk egy kis egyen vonalt,
ha ugy tetszik, 's maradjunk csak azon esemé^
nyéknél, mellyek ezen nemzetek állapotjára a'
leghatározóbb befolyással voltak. — Ezek közé
tartoznak főképen a' vallásos súrlódások és a' re-
volutio. — irtózatosak Francziaország történetei-
ben a' vallásos belliáboriikról szóló lapok, az ér-
telem kormányát rajtok bizonyosan hiába keres-
sük; 's ha van e' közben történet, mellyről bor-
zadással kell elmondanunk: ezt nem a' szív, ha-
nem a' szívtelen hideg politicai számolás, ördögi
lélekkel müveié , — bizonyosan illyen a Bertalau-
(.i _ Ellenben nézzük az angolokat: nekik ör-
dögi észszel kiszámolt Bertalan-éjök nem volt; de
mit mondanánk azon önmagát olly bölcsen kormá-
nyozó népről, melly keleti rabszolgasággal hódolt
VIII. Henrik szultánszeszélyeinek; melly négy
kormány alatt vallását négyszer változtatá; melly-
nél a' fanatismus kiíürőbb dühös szenvedélylyel 's
hoszabb ideig özaggatá legvéresebb harczokbau a'
137
nemzet kebelét, mint bármelly más népnél; melly
nyolcz millió lakost vallása miatt — mondhatnók,
még csak tegnapig — minden politicai jogokból ki-
tagadott, 's nyolcz millió polgár helyett nyolcz
millió ellenséget nevelt; mellynek országlási rend-*
szerében a' vakbuzgó türelmetlenség és fanatismus
érzelme még ma is nagyobb szerepet játszik, és
ép' e' pillanatban még nagyobbat játszani készül,
mint más akárhol ? — Mind ezekben annyi szenve-
délyt látunk , hogy azt kellene hinnünk , egy illy
nemzetből száműzve minden értelem. — Vegyük a'
másik eseményt : a' revolutiót. A' nemes gróf méU
tó iszonynyal fordul el a' franczia revoluíio bor-
zalmaitól, azt egészen a' szenvedély és érzelem
tulcsapongásinak tulajdonítja, sőt annyira megy,
hogy tért, időt, helyzetet, akaratot, dalgot, el-
veket és embereket és mindent felejtve, a' mi egy
nenr^et állapoljára befolyással lehet, saját békés
polgártársait is illyesmiról gyanusitaná; azonban
az angol sympatliiák miatt nem jut eszébe, mikint
az értelem-korinányozla angolok a' franczia revo-
lutio drámáját másfél századdal előbb egész a' ki-
rálygyilkolásig dühöngve végigjátszottak , csak
azon különbséggel , hogy a' franczia koronás niar-
tyr legalább nyilvános védelmet nyert: ellenben a'
szerencséilen Károly, a' nélkül hogy csak védel-
mezője volt volna is, zárt ajtóknál halálra ítélte-
iéit; és azzal a' különbséggel, hogy az angolok-
nál a' pohticai fanalismushoz még a' vallásos fana-
tismus is hozzá csatlakozott; a' fraucziákuál ps-
Í3S
á'ig ép" ellenkezőn. — És mind a' kettő örökre el-
törló a' királyságot, mind a' kettő respublicát ki-
álta ki , mind a' kettőnél támadt a' népből despo-
ta, mind a' kettőnél elkövetkezett a" restauratio^
•és elkövetkezett király- száműzés és elkövetkezett
<^§*y "j dynastia: ■— és a' gróf mégis azt mond-
ja , liogy a' franczia az érzelem körében forog , az
angol ellenben jobbadán az értelem köréből k(^-
mányozza magát; pedig lám! ha általános ál-
litását a' történetekre alkalmazzuk , ép' azon két
eseménynél, melly az angol nemzet állapotjára
a' íeghatározóbb befolyással volt , a' nagy an-
golok épen csak ugy (ha tán nem jobban) forog-
tak az érzelem körében , mint a' francziák. De
nézzük tovább , mikép az olly igen uj reform-bili
előtt a' lélekvásárlás volt, közelismerés szerint, az
angol kormányrendszer valóságos alapja; mikép
még most is apáról fiúra száll az egyik vagy má-
sik párthoz tartozás ; nnkép néhány „véletlen" szó
többség a' mai wliig-rendíí^zert tory-kormáuynyá,
néhány hét múlva pedig ismét néhány szó több-
ség a' tory-rendszert whig-országlássá változtat-
ja ; mellyek közül ha egyik jó, a' másikat — aman-
nak ellentétét — okvetlenül rosznak kell álKta-
nuuk. — Nézzük Irland áliapotját , s ennek elle-
nében emlékezzünk meg, hogy az a»»golok — me-
rő szívsugalásból — a' négerek emancipatiójára 20
millió font sterlinget áldozlak, s a rabszolgake-
reskedés megakadáiyozásáia — ismét csak a' leg-
diiosőbb emberszeretetből — tengereken czirkáló
139
hajókat tartanak 5 — végre pedig emlékezzüiik meg,
hogy midüii az angolok országlási rendszerét auy-
nyira bálványozó gróf a' Pesti Hírlap ellen olly
élesen kikel , mivelhogy ebben r 0 s z u I számolt
irgalomra buzditást, vagyis a szívhez s nem ér-*
telemhez szólást vélt észrevenni , — ámbár csalat-
kozik, mert ha ueui csalatkoznék ;, e' megrovását
alaposnak ismerném el : akkor Angliában az ala-
mizsna-rendszer lémitó kifejlődést nyer , 's az or-
szágiásnak szívvéreig szíja magát. — Es mind
ezek után — remélem — igazolva lesz állitásom, mi-
szerint azt hiszem , hogy országlási rendszert,
pusztán olly szempontból , hogy a' szívhez vagy
az észhez szól, fölvenni lehetlen a' nélkül, hogy
a' fölállított elméleti szabályt az alkalmazás min-
den lépésnél meg ne czáfolná. — És megvallom,
midőn az angol nemzet összes nagyságát mély hó-
dolattal bámulom, beligazgatásábau vagyis ország-
lási rendszerében olly dolgokat találok, miket ho-
nomtól távol óhajtok mindörökre. — Nincs ország,
nincs az egész világon , mellyben a' mellett , hogy
a' vagyonosság a' uéposztályokba leebb elgyürű-
zött, mint más akárhol, a' pauperismus hydrája
olly borzasztó, olly fenyegető alakban mutatkoz-
nék. Es miben találjuk ennek okát? Azon ország-
lási rendszerben, mellyet a' nemes gróf, a' min-
denható angol szellem iránti méltó előszeretetből,
tisztán az értelem emanaUójának hiszen. Agricul-
turalis törvényhozása feneketlenül rósz; és innen
van, hogy a' uépesség aránytalanabbul t<HUU f»'
140
néha vakító fénynyel igéző műipar mezejére,, mint-
sem a' statustest vérforgásának egészségtörvényei
megengednék. Magának 0-Angliának 's Walesuek
15 milliónyi népességéből csak 1 millió 500 ezer
földbirtokos van , 's a' földmüveléssel foglalatosko-
dó osztály összesen csupán 4,800,000-re rug; mig
a' gyárnokok 2 millió 400 ezerét, a' kézművesek
2,630,000-et, a' boltosok (shopkeepers) 2,100,000-
et , e' bárom osztály tehát együtt 7 milliónál töb-
bet teszen : és mégis az adórendszernek egyene-
sen csak a' nagy földbirtokosok vélt érdekét le-
gyező fonáksága ezen fogyasztó hét milliónak élel-
mét ngy megdrágitja, hogy az innen eredő súlyos
bajoknak némi palliativ orvoslása végett a' ma-
gasztalt angol értelem alamizsna-rendszerhez fo-
Jyanmdnék , 's a' szegénység ügyét oUy botorul
rendelné el, minélfogva a' henyeség (még a' javí-
tott törvény után is) nagy részben joggal köve-
telheti, hogy a' munkás szorgalom rovására hiz-
laltassék ; miből viszont olly laktörvény (Heiniaths-
gesetz) következek, melly által a' bűnén kívül
elszeííénvedett ember alkalmas munkakör válasz-
tásában gá(olíatik. — Ezeket korán seni a' végett
hoztam fel , hogy vagy az angol nemzet nagysá-
gát ócsároljam, vagy a' franczia örszáglási rend-
tszerne'v elsőséget tulajdonítsak; mert hiszen^ cse-
kély nézetem szerint , a' magyar polgári alkot-
mány alapvonásai a' francziákéitól lényegesen kü-
lönböznek , az angolokéihoz ellenben lényegesen
hasonlítanak ^ minélfogva a nemes gróf sympa-
141
tliiáiban teljes lelkemből osztozom ; hanem csak
azért hoztam ezt fel , hogy megkisértsem a' bi-
zoiijitást, miképen ha azt mondjuk: ez a' nemzet
nagy, mert nem az érzelem, hanem értelem koré-
ból kormányozza magát ; ez a' hirlapszerkesztő
zendülést okoz, nemzetet gyilkol, mivel a' szívhez
's nem az észhez szól: még tulajdonkép egyebet
nem mondottunk , mint egy fennen hangzó phrasist,
meliyet legelső vizsgálalnál üresnek mutat ép'azou
értelem, mellyuek tekintélyére hivatkozunk.
]?lodor. - Tacíica. - Agiíaíio.
11 n' est qiie de s'entenJre. Liif ct mol
somnies quasi d' accord , ct ne noiis en
doutioiis pas. — n se plaii.t de iiioii langiia-
ge. Hélas! je u'cn siiis pas plii3 coiitent
qiic lui. Mon style hii deplait. — Oh ! qu'il
a raison selon moi.
P. L. Couricr.
Nem tudom, irtak e hírlapi modor cllcn kö:jy-
vet valaha; de azt tudom, hogy ha olly érzéke-
nyen nem bántana, hazáiu legnagyobb féríiát elle-
nemnek tudni, szerencsésnek kellene magamat val-
lanom, hogy csekély tehetségeim 's e' pályáni já-
ratlanságom mellett is sükerült ugy szerkesztenem
a' Pesti Hirlapot, miszerint még ezen ti!<zíelt elle-
nem is csak modor ellen teszen kifogást. Lsleu
149
adja, líogy nagyobb gáncsot soha ne érdemeljek.
Mert hiába , bármennyire iigyekezzem is fogékony
kebellel fogadni a nemes gróf állitásaít^ nem tudok
meggyőződni a' felől, hogy ha a' példanélküli meg-
támadást szenvedett hirlapnak iránya jó , ha elvei
helyesek, ha csaknem minden eddig megjelent czikk
fölvehetőnek ítéltetik (mind a' nemes gróf állításai):
ezen hírlap puszíán modora nnatt nemzetgyilkoló
lappá válhassék. - Modort védjek tehát! — mert
hiszen elveket nem kell védeneuí ~ de valljon ez
maga nem eléggé mutatjae, hogy védelemre jiincsen
szükségem ? kivált olly könyvnek ellenében, melly-
nek modora — ha modort védeni kell — épen azon
ellenvetés ellen volna magát védni kénytelen, mely-
lyel a' Pesti Hírlapot megtámadja.
„M e g m 0 n d 0 m , miben hibáz a' Pesti
Hírlap szerkesztője — szól a' gróf a' 153-
ik lapon — a b b a n , h o g y a' k é p z e 1 e t és g e r-
jedelmek fegyverével dolgozik, és nem
hideg számokkal, vagyis a' szívhez 's
nem az észhez szól." —
Képzelet ! és a' nemes gróf szól a' képzelet
ellen, — a' nemes gróf, ki az 1840-iki ország-
gyűlésben már-már egy franczia conventet látott 5
ő , a' ki zendülést jövendöl , IV. Béla idejével
ijeszt, s nem azért, mintha egy ujabb Batu khán
— bárha nem Szamarkandból is ~ fenyegetne, ha-
nem mivel a' Pesti Hírlap a' szívhez \s nem az ész-
hez szól! — Felhívom bírálatul a' közvéleményt:
ítélje meg, hol van több képzelgés , az ephemer be-
143
csű liirlap rögíöiizülí czikkeiiiek Icgfelleiígősebbjé-
beii e, vagy gróf Széciienyiiiek 24 iVes könyvé-
ben , niellynek nem egy órányi röpke éldeletre
számított tartalmasságánál , a' szerző nevénél és
'^genialitásánál fogva nem lebet a' nemzet íigyelmé-
böl hervatag virágillatkint elszállnia, mint a' hír-
lapnak ; hol van több szívhez-szólás , e' könyvben
e , vagy a' hírlapban ? — Azonban örömest felha-
gyok az egyen vonal osábfegy vérével; lm csak-
ugyan szívhez szól a' Pesti Hírlap, 's ha csak-
ugyan hiba így szólania : hibánuiak súlyán — Fou-
ché szerint pedig politicában hiba több mint bűn
— hibámnak súlyán a" nemes grófnak hasonló hi-
bája nem köiuiyítene , legfölebb gyarlóságomnak
hízelegne. — - Lássuk inkább , hiba e , hírlapban
s/ ívhez szólani?
Említem már valahol — hol ? nem emlékezem,
mert száz meg százszor megszakították szerkesztői
foglalatosságaim gondolkodásom 's munkám fonalát
— említem valahol, hogy három nagy osztályra
különözhetök a' dolgok , mik egy hazai hírlapban
helyt találhatnak : törvényhozásiakra , törvényha-
tóságiakra s egyediekre. Ügyekeztem azt is meg-
mutatni, hogy emberi viszonyokat tárgyazó fejte-
getésekből a" szívet egészen kiparancsolni nem is
tanácsos, de nem is lehet; hiszen a' gróf maga is
ugy utasít (164 1.), hogy a' szív tehetségeit
kifejteni, kiképezni, nemesitni legfőbb
tiszti és a' kettőnek kapcsolati szükségét igen
világosan elismeri, midőn a' 176-ik lapon csak
144
azon cselekvésre üti a' helyeslés pecsétét, mit
a' nemesen érző szív j e 1 e 1 1 , d e az érte-
lem módosított, és tervezett hoszabb
időre, bizonyos c z é 1 r a; 's csak annak
gyümölcsét mondja édesed ni évrül évre
mindinkább, mellyet a' nemes szív sú-
gott, de a' kormányzó ész irányozott
Csak az tehát a' kérdés: tárgykülönbség szerint
minő arányban kell az értelem okait az érzelem
gerjedelmeivel támogatni ? -~ Az e' kérdésrei fe-
leletből ki nem maradhat az agitatio fogalma:
erről hát előbb szükség szólani.
Bün és gyarlóság visszaélhet a' légszentebbel
is. Történt, 's nem egyszer történt, hogy tudat-
lanság és szenvedelmek felizgattatíak nemttleu
czélokra, vagy czéltalanul. — Más részről vollak
's vannak emberek, kik — mint Spanyolhonban
lí. Fülöp — azt gondolják , legalább sziiilik, hogy
nemzetek életében a' sirkeríi csend elégedésnek
békés nyugalma; 's ezeknél a' hit vagy képmula-
tás káröröuímel ragadá meg az elriasztó jelenete-
ket, miket amott a' bün és gyarlóság előidéztek.
És a' félelem nemleges gyönyörét vadászó gyá-
vaság 's a' tespedésnek mozgástól undorodó laj-
hár-szerelme e' szóhoz: „izgatás" — „agita-
tio" — értelmet kötött , mi benne nincs; vagy ha
van, kivétel és nem szabály; 's az „agitátor*
szót politicai türelmetlenség nn'nt büiibélyeget suté
homlokára az embereknek, kik mozdítanak; holott
az izgatás ember életének legtermészetesebb at-
145
tributuina , valainiiit mozgás minden életnek föl-
tétele.
Quaequae immota quies nimium premit , Illa
peribunt;
Sed quae continuo sünt agitata , maiient.
Az ember mig él, gondolkozik; a' ki gondol-
kozik 's társaságban él , gondolatait másokkal ki-
cseréli, szóval, Írásban vagy képletekben; 's ez
nem egyéb mint agitatio. í\Iinden szó, minden hang,
minden betű , a' gondolatnak minden nyilatkozata
agitatio. Az emberélet e' természetes attribútuma
nélkül még ma is makkot ennénk az óserdok va-
donaiban. Az agitatio tehát, magában véve, nem
csak nem rósz, sót nemzeteknél mint egyedeknél
az életnek föltétele. AH ez kivétel nélkül minden
nemzetről, áll még azokról is, hol milliók fölött
nyujíá ki vaskarját egy autocrator, kinek akaratja
kényénél egyéb törvényt nem ismer; de kétszere-
sen áll olly nemzetnél, melly gépi nulliíásra le
nem síilyedett , mellyet akaratja nélkül még csak
boldoggá sem tehetni. Illy nemzetnél az agitatio
szüksége, általában véve, soha sem szünhetik meg ;
egyes kérdések igen , de az összes nemzet az agi^
tatio korán tul soha sem emelkedhetik ; mert ez
annyit tenne, mint túlemelkedni az életen; életen
tul pedig csak a' halál van, — nemzetek életében
nincs feltámadás. — Hiszen emberi mű politicában,
mint más akármiben , örökké tökélytelen marad, a'
feltartóztathatlannl rohanó idűk örökké uj viszo-
nyokat 's az uj viszonyok uj szükségeket idéznek
10
146
eló', és éreztelni ama' lökélyteleiiségeket, éreztet-
ni az uj viszonyok szülte uj szükségeket, ép' eb-
ben áll az agitatio. Ismételem teliát: egyes kérdé-
sek túlérhetnek, érnek is az agilatio s'adiumán, de
a' nemzet maga egészen tul solia nem érhet. — És
ha igaz , hogy egy politieai hirlap nem vétkezik,
ha körébe ügyekszik vonni mindent, mit a' nem-
zet szivében egy hangrezgésre találni
uagy, nemes és szent érdekek jogosí-
tanak: szoros logica szerint annak is igaznak
kell lenni, hogy a' nemzeti érdekek eme' iág me-
zején örökké lesznek tárgyak . mikre nézve a'
hirlapok az agitatio stádiumán magokat tul nem te-
hetik a' nélkül, hogy koruk 's nemzetük mögött
elmaradjanak, vagyis hogy hirlapok lenni megszűn-
jenek. — Erre nézve a' tisztelt gróf velem egyet-
érteni látszik ; mert hiszen program mjijában köte-
lességül tűzi ki egy olly hirlapnak, minőre most a'
magyarnak szüksége van, hogy ,;a' körülmé-
nyekhez képest majd halkkal majd
gyorsabban izgassa a' nemzeti testet^
(59 l.J. — 11 n' est que de s'entendre. Nincs az
egymást-megéríéshez fogható dolog.
Azonban a' nemes gróf másutt örvendő he-
lyesléssel mondja, hogy „a' múlt országgyű-
lés v é g é v e l hazánk néhány leghűbb,
de egyszersmind legegészségesebb
vei ej ű fiai bátran kimondák, és e' sze-
rint cselekednek is, hogy az agi tátié-
nak szüksége ideig-óráig megszűnt"
147
(47 1.). Ugy látszik első tekintettel, liogy ezen ál-
lítás a' fentel>b idézettől némileg eltér: azonban
nincs a' dologban semmi ellentét, legfölebb e^y kis
félreértés , niellyet könnyű lesz kiegyenlíteni.
A' múlt országgyűlés végével énnekem is volt
szerencsém összejőni , "s mint magyar férfiakhoz
illik , kiket magánytáisalgásban sem érdekel semmi
elevenebben , mint a' közügyek , értekezni , ré-
szint pedig levelezni édes hazánk íillapotjáról
többekkel , kiket születés vagy nemzeti bizoda-
lom azon országgyűlésben részt venni engedett,
s kik alkalmasint hazánknak a' neme;* gróf által
említett leghűbb , egyszersmind legegészségesebb
velejú fiai közé tartoznak. — Es midőn én , ki kö-
rülményeimnél fogva a* dolgok helyzetének ismere-
téből kiestem vala. kérdezném: minő véleménynyel
's minő reménynyel avvagy félelejiunel térnek haza
az országgyűlésről? egyetemesen ugy nyilatkoz-
tak : hogy miután a' nemzet és kormány közti súr-
lódások véget értek , sem ok nincs , sem tanácsos
nem volna, a' nemzeti ingerültséget éltetni, 's erőt
és időt , mire a' haladás ösvényén oliy nagy szük-
ségünk van, az elvégre csakugyan mennyire any-
nyira kiegyenlített mezőn emészteni. Minélfogva
ugy vélekedtek , hogy miután a' történteket nem-
történtekké isten sem teheti, legjobb a' multat alud-
ni hagyni , a' súrlódások folytatását nem provocál-
ni , 's köz polgári életünkben vezérelvül venni,
hogy a' jogvédelmi agitatío szüksége ideig-óráig
megszűnt. — Ez vala liitök, véleményök. Ellen-
iük
148
ben azt is kijelentették , hogy miután a' nemzeti
lelkesedés négy éven át folytonos feszültségben
volt, jellemünk sajátságánál fogva méltán félhe-
tünk , hogy annyi erőnyilatkozás után pihenésre
adja magát a' közvélemény, 's re quasi benc
gesta megállván, majd ismét alvásra veszteget
annyi idót, mennyit jogvédelemre kellett fordíta-
nia, miszerint aztán a' jövó országgyűlés kellőleg
előre nem készítve találván a' közvéleményt, kény-
telen lesz olly kérdések előkészítésével bíbelődni,
mellyeket készen kell vala találnia. — És ez volt
félelmök a' jövendőrül. Es valóban nem is ok nél-
kül; mert ha már lélektanilag is bizonyos, hogy
minden feszültséget ernyedés követ: nemzetünk
jelleméről, magasztos fényoldalai mellett, sokkal
inkább példabeszéddé vált a' szalmatúz , mintsem
remélni lehetett volna , hogy a' minek elkövetke-
zését liasonló körülmények között, emberi termé-
szetünknél fogva, bármelly nemzetnél valoszinúnck
gyaníthatok, az épen minálunk fog kimaradni, ki-
ket hajlamsajátság is oda vezet. — Volt még
egy körülmény, a' melly e' hitet igazolá. Tagadni
nem lehet, hogy voltak köztünk mindig oUyanok, 's
még ma is vannak , kik a' haladásnak ugyan nem
szegülnek ellene : de azt őszintén nem is pártolják ;
hanem minden lépést bizonyos kénytelenségi nem-
akarással tesznek, melly már a' kezdetet végnek
szeretné tekinteni 's minduntalan megállapodni.
Ugy vagyok értesítve , hogy ezen felekezet az
országgyűlés utolsó óráiban, midőn egyetlen kis
149
beszélgetés egynél vagy másnál Iiárom évre irányt
Lafározliat, igeii síirüeii liallatá magát, miképen
bizony elégedetten térhetni haza, 's minden kiván-
ság, minden óhajtás legahibb is három éven át va-
lóságos indiscretio. — Világosnak gondolom ezek-
ből , hogy midón a' körülmények , a' nemzet haj-
lama 's eníberi természet sajátsága ezen altatóknak
olly hatalmasan kezökre dolgoztak: az aggodalom,
mellyet említek, távolról sem volt alaptalan. Es
épen innen nmgyarázható , hogy egy illy hírlap-
nak keletkezése , minó a' Pesti Hirlap lenni sze-
retne , hahogy ügyesebb szerkesztőre talál , már
az országgyűlési körben mint kívánatos említte-
tek; később pedig annak létesítésére, bár sikeret-
lenül, ép' azon körből lépések is történtek, mint
ezt a' Pesti Hírlap genesisénél előadám.
E' nézeteket nemzetünk erkölcsi életének az
országgyűlés berekesztése utáni állapotja igen
szembetűnőn igazolá. A' követjelentési gyűlések,
a' mellett hogy imitt-amott, de ezt is csak ritka he-
lyütt , a' nemzeti háladatosságnak felvillanó suga-
rai által élénkittettek , mondhatni : minden nyom,
minden maradandó hatás nélkül enyésztek el ; pe-
dig én azon hitben vagyok , hogy a' követjelentési
gyűlésekben kellene csirára fejleni a' jövő tör-
vényhozás magvainak. — E' részben 1840 év
1836-tól nagy mértékben különbözött. Lekerülvén
szőnyegről az erős ingerlők , mik a' nemzeti test
óletízmait négy éven át feszítették ; 's a' kik e' fe-
szülést még talán éltethették volna; kötelességük-^
150
nek tartván nem tenni , a' fáradlságnak bizonyos
neme látszott a' nemzeten elömleni. — — Es né-
hány hónap múlva előkerült a' vegyes házasságok
kérdése ; 's a' mint minden rosznak van jó oldala,
hazánknak leghűbb, egyszersmind leg-
egészségesebb vei ej II fiai határozottan
oda nyilatkoztak, hogy ezen kérdésnek előkerü-
lése fogná kifejlődésünk processusát az elalvástól
megőrizni. 'S valóban ugy lön.
Ezeknek valóságára nézve bátran hivatkozom
mind azokra , kiket itt a' szó megillethet; s azon
következést vonom ki : hogy a' nemes gróf fenidé-
zett két állítása közt ellenkezés nincs; mert a' kor-
mány ellenében az agitatio szüksége igenis meg-
szűnt; de a' nemzetéletre nézve általában nem csak
meg nem szűnt, sőt a' nejnes gróf is helyesli egy
hirlap eszméjéf, melly a" nemzeti testet körülmény
szerint majd halkkal, majd gyorsabban izgatná. —
És én a' nemes gróffal mind a" kettőre nézve töké-
letesen egyetértek.
Már most kötelességemnek tartom , kissé fej--
tegetni , mikép gondolám én a' Hírlapban ezen kö-
rülmény szerinti halkságot vagy gyorsaságot egyQí^
kérdések szerint alkalmazni. —
A' Pesti Hirlap 32-ik számának vezérczíkké-
ben ügyekeztem a' haladási pálya három stádiumát
röviden levázolni. Mondám , hogy első stádium :
nndőn érezz'ik , hogy a' dolog nem jól van ugy a'
miut van, — az agitatio stádiuma; második:
midőn meggyőződünk, hogy a' dolog máskép is le-
ÍH
het— d i s c u s s i 0 s t a d i u m a 5 harmadik : midőn azt
mondjuk, máskép líell lenni, — cselekvés stá-
diuma. — Es kifejezem meggyőz-ődésemeí , Iiogj
minden főkérdésekre nézve az elso stádiumon már
alkalmasint tul va»yunk, sokakra nézve pedig már
a' harmadik stádiumban vagyunk. Ka az első stá-
diumon tul levők gyanánt emlitém: az ősiségét, az
adót, az örökváltságot, a' birtokjogot, az orszá-
gos közmunkákat, a' népnevelést, a' királyi váro-
sok állapotját. — Ebből látszik , hogy midőn az
agitatio stádiumán magunkat tul lenni mondottam,
nem szólottam a' nemzetéletről álíalában, nem annak
mindennemű közérdekű viszonyairól; hanem szólot-
tam bizonyos főkérdésekről, és — a' mint az egész
szövedékből látszik— törvényhozási főkérdésekről.
Es itt vagyfink az első osztálynál , mellyet
a' nemes gróf ugy, \alamint én, hirl api fejtege-
tésre alkalmasnak itél ; t. i.a' törvényhozási tárgyak-
nál. 'S a' törvényhozási tárgyak kétfélék. Első
rendűek, miket kiki saját véleménye szerint a' leg-
első országgyűlésen teendők sorába tűz; másod
rendűek, mik távolabbról intenek felénk. — Ez
utóbbiak , nézetem szerint , még nem egészen él-
ték tul az agitatio stádiumát : de azért mégis napi-
rendnek ; mert a' közvélemény nem érhetik meg
egyetlen éjnek át fordulatán ; 's azért ugy gondo-
lám, hogy illyesekről szólván a' Hírlapban, nem
roszul cselekszem, ha gondolataimat szívemen
eresztem keresztül , vagyis részvétre ügyekszem
a' szívet buzdítani , miszerint az érteLiiet discu^-
153
sióra ösztönözze ; de a' mennyire rajiam áll , soha
sem mulasztom el, a' fontolgató értelem köréből ki-
tűzni egy-két elvecskét, mellyet csekély nézetem
szerint alkalmasnak vélek arra , hogy a' részletek
fejtegetésében azoknál , kiknél az alapelv rokon-
értelemre vagy elfogadásra talál, irányul szolgál-
hasson*, miután én ugy vélekedem, hogy a' jour-
nalistica (mikint a' Pesti Hirlap legelső számának
Értekezőjében megmondatott) már nevénél 's ren-
deltetésénél fogva csak ephemer hatásra számolliat-
ván , a' hírlapoknak legfőbb érdeme tulajdonképen
nem abban áll , hogy elmondják a' szerkesztőnek
's dolgozótársaknak gondolatait, hanem hogy gon-
latokra ébresztenek , 's ekkép észrevétlenül mű-
ködnek, mint a' levegő. E' kérdéseknél tehát jó-
nak véltem , ahoz tartani magamat a' hirlapszer-
kesztésben, mit a' nemes gróf a' 176-ik lapon
ajánl; t. i. hogy a' nemesen érző szív je-
leljen ki tárgyakat, miszerint az érte-
le m ingert kapjon felfogni , 's m ó d o s i t s a é s
hoszabb időre bizonyos czélra kiter-
vezze. — De az első rendű tárgyakkal , azok-
kal t. i. , mellyek ha nem hozatnak is talán tisztá-
ba a' legközelebbi alkalonnnal , de véleményem 's
mások véleménye szerint is tisztába hozandók len-
nének , — a' dolog egészen máskép vagyon. Min-
ket magyarokat kebelfogékonyság 's politicai con-
juncturák az utolsó 15 év alatt hamar érleltek; 's
ez érlelésben senki egyesnek nincs annyi része,
annyi érdeme, mint gróf Széchenyi Isívánuak.
153
Itt hát az izgatás korán túlvagyunk. É^ itt nézetem
szerint a' Pesti Hirlap a' szívhez soha sem szól , 's
ha szól, elismerem, hogy hibáz ; de állilani merem,
hogy ez olly ritkíln történik, 's vétkes vagy nem-
telen szenvedelmeket ekkor is olly kevéssé ügyek-
szik gerjeszteni , miszerint valóban , nem mondom,
hogy gyöngéd telén bánás, de legalább rósz tactica
volt, ellene annyi bünváddal, annyi gyanúsítással
lépni föl, miszerint bizonyára nem a' grófon nudt,
liogy az élők seregéből már ki nem töröltetett azon
liirlap, mellynek megszűntét valódi k ö z c s a-
pásnak tartaná; azért, a' mint látjuk, kez-
det óta mindent el is követett életben-tartására!
Am nézzük , ha ugy tetszik, egyenkint azon
tárgyakat , miket az agitatio korán tnl lenni elis-
mertem. — Ott van az ősiség. Felhivok akár-
kit , olvassa meg a' Hirlap 23 's 24-ik számait,
nem fogja e találni , hogy ugy a' vezérczikkek
mint az Értekező fejtegetései egyenesen a' mi-
kép? mezején, 's korán sem a' képzelet és gerjede-
lem fegyvereivel , hanem hideg számokkal , a' leg-
aprólékosabb részletekre kiterjeszkedve dolgoz-
nak; hacsak a' dolog fekvésének rövid bistoriai
vázlatát nem venné a' gróf szívhez-szólásnak ;
vagy pedig azt, hogy miután a' módokról véle-
ményeinket előterjesztők , Deák F e r e n c z kö-
veti jelentéséből idézek néhány gyönyörű sorokat,
miket a' gróf szívhez-szólásnak keresztel talán, de
én meg vagyok győződve, hogy azon közléssel
az ügynek hasznos, olvasóimnak kedves dolgot
tevék , 's ha némelly részben talán az agitatio stá-
diumába tartozónak ítéltetnék is mind az , mit en-
nek erőtlen utánzásául, itt-ott a' hideg számokkali
fejíegetésnek utána ragaszték, talán nem hig
velejü kapkodás volt; mert (hogy ez úttal csak
az ősiségnél maradjunk) e' kérdés ollyan, hol a'
módokat részletekben fejtegetnünk kell, de fejte-
getnünk azon elhatározott akarattal , miszerint a'
jövó országgyűlésig a' cselekvés stádiumára érlel-
jük meg; mert Deák is ugy vélekedik, hogy
az ősiség mindinkábbi megszüntetésének jövőre a'
törvényhozás első gondjának kell lenni. Már pa-
di" midőn valamit a' cselekvés stádiumára akarunk
vinni, ismét ki nem kell a' szívet felejtenünk szá-
molásunkból; mert a' hideg ész csak a' rábirás
okait mérlegeli föl , a' szív cselekszik; ezt a'psy-
chologusok mind igy tartják. Ekkép teljesedik be
itt is, mint mindenhol, hogy a' szélek találkoz-
nak; mert a' cselekvés stádiuma az izgatási stá-
dium sajátságában osztakozik.
Hasonló szempontból vette föl a' Pesti Hírlap
a' többi kérdéseket is, a' mennyiben már előfordul-
tak hasábjain ; mik közül, ámbár bizonyos tekin-
tetben nem egészen a' törvényhozási tárgyak közé
tartoznak , hármat kell idéznem , minthogy a' gróf
vádjaival szorosabban összefüggenek; egyik: az
örök váltság; másik: a' bi rto ktalans ág ;
harmadik: a' büntetőjog.
Roszalva említi valahol a' nemes gróf, hogy
a' Pesti Hirlap a' magyar alkotmányos régi várat
155
kivülröl ijeszti. — E' vádját, megvallom, nem tu-
dom, mire alkalmazzam, hacsak a' Hirlap 13-ik
számának iigy vezérczikkébeii mint Er(ekezőjé-
beu vitatott örökváltsági kérdésre nem alkalma-
zom, minthogy ott ;iz nuitogattatik , miképen a'
földesuraknak érdekökben fekszik az úrbéri álla-
potnak szabad egyesség utjáiii megszüntetése;
mert ha igy nem törtéiiik, előbb utóbb a' kötelező
törvénynek el kell következnie, 's ez valószinü-
leg nem lesz olly kedvező, mint a' szabad egyes-
ség. Már ha ezt hiba volt megmondanom : ugy va-
lóban isteni tehetséggel sem volnék képes meg-
nyerni a' nemes gróf tetszését ; mert ha most, mi-
után tudom, minőnek kivánná láíni a' Pesti Hir-
lapot, minden más tekintetet félretéve, egyene-
sen a' végett ragadnék tollat, hogy megkisértsem,
ugy Írni, mikint a' nemes gróf kivánja, talán csak
a' kérdéses czikket másolnám le. — Azt mondja
valahol a' nemes gróf, hogy aprólékos részletekkel
nem bibelődve, a' nemzeti nagy sebeket kellene
felhoznom; — ésime! én az anyagi világban leg-
nagyobb nemzeti sebnek tartom, hogy hazánkban
a' föld nem szabad, 's nincs szabadság és nincs
biztosság a' javak világában. A' neniesi birtokot
békók közt tartják 's örökös bizonytalanságban
tengetik az ősiségi törvények; a' jobbágyi birto-
kot megfosztják szabadságától az úrbéri viszo-
nyok. És ha szegény e' hon, ha csak egy közép-
szerű aratás is ínséget , két-három rósz araíás pe-
dig éhséget okoz : azt hiszem , e' sebre nem lehet
150
találni biztosabb gyógyszert, mint — személyt ön-
kénytől biztosító jó törvények mellett — e' szót :
„szabadföld*^. — Ha látjuk, hogy a' földnépe nagy
részben nmnkátlan , rest és tunya : ismét hajlandó
vagyok azt hinni, adjuk meg neki, a' nélkül hogy
a' földbirtokosnak csak egy fdlérnyi kárt is okoz-
nánk, a' szabad földtulajdon varázsingerét, és
a' tunyaság szörnyének egyik agyarát szakítottuk
ki. Ha jnondják , azon kell lennünk , hogy az al-
kotmány kiterjesztessék, de a' fenálló formák sze-
rint : ismét azt felelem, mindenek előtt legyen sza-
baddá a' föld ; mert a' szabad föld egyike a' két
oszlojjnak , mellyen a' magyar alkotmány jogépü-
lete uyugoszik. — Ha olvasom a' nemes gróf taná-
csát, hogy az „enyém" 's „tiéd" közti viszonynak
mindinkább ki kellene vétetni a' patriarchális vi-
szonynak bizonytalan köréből *, ha látom , mikint
panaszkodik, hogy újraöntés helyett nyomorult
foltozás van napi renden: ismét és ismét azt mon-
dom, szabadság és biztosság a' javak világában!
és megmutogatom, hogy a' legroszabb számo-
lás, e' világerejü szónak liatását palástoló féllépés-
kékkel, „nyomorú foltozással'' akarni pa-
ralyzálni. — De hiszen elvben a' nemes gróf sem
teszen kifogást; csak azt kívánja, hideg számok-
kal küzdjek, s ne a' szenvedelem fegyvereivel;
és én felhívom a" bíráló közvéleményt, nem a' hi-
stóriától s más nemzetek példájától tanácsot kérő
hideg számolás szól e a' Pesti Hírlapnak örökvált-
ságot ajánló czíkkeiben ? — Vagy azt kívánja a'
157
nemes gróf, liogy az elkiilönzöít részek közös ér-
dekeit ligyekezzék velők a' HirJnp jobban megis-
mertetni ? 's nem azt teszi e, mitlón a' jogszerű-
séget a' Iiasznosság elvével támogatva , mondliat-
üám mathemaíicai szabatossággal kimutalja, liogy
az örökváltsági szerződési mind a' két félnek ér-
deke sürgeti ? De már ép' ezen kimutatás a' lio-
szabb időre tervező értelem törvénye szerint megkí-
vánta, liogy a' jövendővel számot vetve, meggyő-
ződést (igyekezzem támasztani arról , a' minek e'
tárgyban a' törvénybozás utján szoros tudományi-
lag mulhatlanul elkövetkezni kell; és ha ezt a' ne-
mes gróf ijesztésnek nevezné, ugy kénytelen vol-
na az öiimystificatiót is pártolni , mellynek mégis
egész életén át legszilárdabb ellensége volt. Én
részemről azt gondolom , sennjiire sincs nagyobb
szükségünk, mint körülményeink is;meretére; és
ba valamelly kérdésre nézve a' szentségtelen jö-
vendőt valószinuleg előre láthatjuk, a' legszeren-
csétlenebb öncsalódás volna, bezárni szemeinket
az időknek tanácsa előtt , csak hogy a" kegyelem-
osztási színt legyezhessük. Nemes Pest vármegye
egyik gyűlésében minden politicai színezetűek
egyetértésével közakarallal elhatároztatott, jövő
országgyűlésen az úrbéri állapot expropriatiójára
inditványt fenni ; 's én senkit sem láttam az egész
teremben , ki a' dologban kivűlrőli ijesztgetést lá-
tott volna, még kevesbbé láítaní olly gyáva haszon-
talan embert, ki — a' j^róf mondásba szerint — maga
adná meg magának a' cousilium abeundit, 's a' csá-
158
szárfürdóbe (de nem Budára) indulna. En illyese-
ket nem ismerek ; de lia csakug} an vannak : tisz-
ta szívemből óhajtom , minél Ijamaiabb adják meg
magoknak a' consiliumabeundit a' hazafiak soraiból,
— unt fetreng a' bélpoklos egészséges emberek
közt ! én ezeket marasztgatni ép' olly hibának, mint
maradásukat szerencsétlenségnek tartanám.
Nézzük már a' b i r t o k t a 1 a ii s á g kérdését,
mellyrőli szólásom modorát a' nemes gróf annyi
gúnynyal veti szememre. — A' Pesti Hirlap 9-ik
számában elö van hozva azon állapot, mellyet a"
jogtudósok nyelvén kell megneveznem , nehogy
szavam alá ismét más értelmet tegyen a' gróf, t. i.
az incapacitas possessorii. — Erre a' ne-
mes gróf mindenek elóít akármellyik legközönsé-
gesebb bécsi aln>a-körteárusnó által szeretné tud-
tomra adatni (3581.), hogy Napóleont csak a' con-
sulságig kisértem , mert hiszen az 1840: IX t. ez.
7-ik §-a (?) szerint nu'ndenki szerezhet úrbéri
ingatlant Magyarországon. — Nem tudom, hol lehet
a' müveit emberek közti polémiának ezen hang-
jára szert tenni; 's megbocsát a' nemes gróf, ha e'
felvillanást ó nála is sokkal inkább véletlennek tar-
tom, mintsem hajlandóságot éreznék magamban, ezt
is azok közé sorozni, mikről hálás érzettel mon-
dom el, hogy a' nemes gróftól tanultam. Azért
csak röviden annyit válaszolok : hogy nem csak azt
tudom , miképen úrbéri ingatlant szerezni minden-
kinek joga van ; hanem azt is tudom, hogy joga van
azon ingatlantól robotra is járni , dézmát is adni
159
's a' többi , kinek illyesekbeii kedve telik ; de már
azt , lio^y ennek mi köze az i n c a p a c i t a s p o s-
sessorii-hüz, olly kevéssé tudom megfogni, mint
azt, mik ép kerül gróf Széchenyi Istv án epocha-
lis könyvébe a' bécsi kofa. — Mondja továbbá a'
nemes gróf (359 1.), bogy „az ősiség csak
egy hajszálon függ, és bizony osan le
is szakad, hacsak az által meg nem erő-
södik, hogy jacob iniis sapkát vonnak
hegyibe, mikor aztán a' 9-ik számban
lamentáló öreg szerezhet magának un-
tig valót, ha pénze lesz, minthogy in-
gyen elosztatni a hazát és minden szer-
zeményt a' sült galambot váró tunya,
tudatlan, hóbortos színezetűek közt
egyenlőn, soha nem vala senkinek
szándoka, azokat tán kivéve, kik ."
Ez aztán, érdemes olvasó, ama' hideg szá-
mokkal dolgozó értelem szava; ez a' cherubi mo-
dor, melly indulatot nem költ, és szenvedelmet
nem ingerel ; ez a' nagy vezéri tactica , melly a'
nemzeti erőket vállvetésre édesgeíi ! ~ Minden
esetre szükséges a' nemes gróf szótárával kissé
megbarátkoznunk, nehogy félreértsük ő méltósá-
gát, kinek úgyis annyiszor van szerencséllensé-
ga félreértetni. Midőn a' nemes gróf e' kifejezé-
sekkel él : tunya, tudatlan, hóbortos, h i g
V e 1 e j ű , ne m z e í g y i 1 k o 1 ó , j a c o b i n u s 's a'
többi 's a' többi , ezzel csak azt akarja mondani,
hogy nincs velünk egy véleményen. —A' mi a' ja-
160
c obi mis sapkát illeti: annyit tudok, liogy
ezen föveg Magyarországban — istennek hála! —
nincsen divatban ; de azt is tudom , hogy ha gyak-
ran látnók illy kihivólag félrecsapva a' grand seig-
neuri tollas barettet, mint a' mikép azok hordták,
kikről Írva van, hogy sem tanultak, sem felej-
tettek : bizonyosan nem másé lesz az érdem, mint
a' királyhoz és hazához tántoriíhatlauul hú magyar
törvényszerűségé s keleti koniolysíígé, ha Phry-
gia divatba nem jü. — Nem jő pedig, még illy pro-
vocatiók ellenében sem jő; azonban méltóztassék
mégis a' nemeskeblü gróf megengedni, hogy őt
S chilié r-nek egy versére emlékeztessem: „Der
M e u s c h V e r s u c h e d i e G ö 1 1 e r n i c h t ! —
A' mi az ősiségét illeti: nagyon tisztelem a'
nemes gróf hitét , miszerint azt már csak egy haj-
szálon függőnek tartja ; minélfogva az ellenei szólást
is szükségtelennek, sőt ugy látszik, károsnak hi-
szi isten adná, hogy e' hit, jiiellynek valóságát
annyira óhajtjuk , a' közvélemény hite volna már!
Azonban előttem feküsznek a' múlt országgyűlési
irományok, 's ott azt olvasom, hogy 183í)-iki no-
vember 2-kán (valóban nem régi idő) a' pénzbeli
elmarasztalást magokban foglaló Ítéletek végrehaj-
tása kerülvén tanácskozás alá, minthogy az 1836:
XV t, ez. azt rendeli , hogy az árverés utján szer-
zett nemesi ingatlan vagyon a' legtöbbet Ígérőnél
bírói zálogképen marad. Deák kifejté, miképen
ezen törvénynek illy állásban a' közhitel emelésé-
re kívánt sikere nem lehet j mert olly vagyonba,
inellynek minden órán kiáll a' rudja , pénzét szor-
galmát olly mértékben , hogy annak kellő gyümöl-
csét vehesse , senki örömest belé nem öli ; — mi-
nek következésében szavazatra tétetett a' kérdés :
kívánják e a' rendek, ho^y az árverés utján meg-
veendő nejuesi ingatlan birtok bizonyos idő után
örökre maradjon a' vevőnél? Örökre, és igy
e' részben az ősiség eltörlésére , mindössze tisztán
csak 14 megye szavazott. — És pedig valóban az
ősiségről vala szó , a' mint csak az ungi követnek
(Bernát Zsigmondnak) nyilatkozásából is kitet-
szik, miszerint ha valahol, Ungban olly régi csa-
ládok vannak , mellyek magával Árpáddal osztoz-
tak : mégsem irtóznak a' feudalismus ezen tapadó-
kat egy tollvonással kitörölni alkotmányunkból. —
Az ősiség ellen az 1836-iki országgyűlésen csak
10 megye szavazott , 's ezeknek száma 1840-ig
csak négygyei szaporodott 5 minélfogva én valóban
nem látom a' dolgot hajszálon , sőt inkább igen
vastag hajóhuzókötelen látom függeni , miszerint
még alkalmasint nem felesleges foglalatosság ezen
kötelet koptatgatni. •— Azonban ha az említett ma-
gyarjogtudós bécsi „c s a r n 0 k-h ö 1 g y " egy ma-
gyar halkufárral találkoznék : ez talán megmagya-
rázná neki, hogy az incapacitas possesso-
rii-nak az ősiséghez 's ennek amahoz semmi kö-
ze , ugy hogy az ősiségét el lehetne egy tollvo-
nással törölni, 's az incapacitas mégis megállhat-
na; és viszont el lehet ezt törölni, a' nélkül hogy
az ármányos ősiség legkisebb csorbát is szenved-
11
1«8
ne- — És itt fekszik az ok, miért gondolom éii,
hogy a' tisztes öregnek „lamentatiói" talán nem
egészen haszontalanok , ha a' birtokjog megadásá-
ra csak egy pár embert is Jiajlandóvá tettek azok
közül, kiknek utasitá,<<ábói niég ezelőtt mástél esz-
tendővel 36 vármegyének követei az ősiségfentartá-
sára szavaztak. —
Igen de azt mondja a' nemes gróf: j5olly tár-
gyakat, mellyek felett már-már ki lehet tűzni a"
diadali dandárt , nem jó a' Corpus Juris tömkele-
gébe visszavinni" — Mire azt bátorkodom felelni:
hogy in hoc r e g n o c o n s v e t u d i n a r i o igen
nagy támaszt ád minden kérdésnek a' törvénysze-
rüségi praesumptio; "s ha valami alól ezen gyám-
deszkát ^került elrántani, talán csak ép' ez által
tétetik olly karba, miszerint ki lehet felette tűzni
a' diadali dandárt. Azonban én az incapacitas
p 0 SS e s s 0 r i i kérdését oUyannak tekintem, mely-
lyet minden haladék nélkül , a' törvényszerűség
legszigorúbb megtartásával, jóra dönteni, tör-
vényhozási közbejövetei nélkül is csak minma-
gunktól függ ; s nndőn ezt , egyszersmind pedig
törvény és szokás közti ingatag állapotunkat egy?
nézetem szerint igen világos példában ügy ekéztem
kitüntetni, korán sem vittem semmit vissza a' Cor-
pus Juris lömkelegébe , hanem csak egy kis ingert
ügyekeztem adni a" közvéleménynek, hogy még
azon akadályon is túllépjen, melly a' b izonyos
és elismert hasznosság daczára, a' csomó
megoldását mindekkorig gátolá. ~ De tegyük föl,
ie3
hogy iia»zoi)talaii dolgot iiuivelék rsekéiy kin 11-
gyelnieztetéseuimel : azt megesem hiszem j hogy el-
lene a piaezí gúny líelyén lehetne ; még ke\e»bbé
hift»zem^ '>ogy helyén volna a' légből kapott birtok-
elkobzási gyanúsítgatás s azon ördögnek f'alramá-
zolása^ melly ha illy provoeatiókra csakugyan meg
találna jelenni^ a' tréfát gonoszai megtorolhatná. —
Ezek szerint az idézett kérdéseknél nézetem
az volt: hogy előadásaim modora akkép változzék,
a' mint azokat egy lészben az első stádiumot már
túlélt , A agy pedig még tul nem élt tör> ényhozási
osztályba; más részben pedig a törvényhatósági
autonómia cselekvési mezejére tartozók imk véltem.
— Hasonló szempontokból vettem föl a* bünte-
tőjogi kérdéseket is. — Hogy e" (ekintetben dol-
gaink nem jól vannak igy a' mint vannak, hogy a'
személynek igényei elsőbbek , fontosabbak , mint
más akármi, egy szívvel lélekkel valljuk mindnyá-
jan; e' részben tul vagyunk az izgatáson; de mi=
nél általánosabb a' szükség érzete, annál sürge-
tösb kellék, hogy az alapelvek iránt a' közvéle-
mény tisztába jöjön ; mert rendszerei* munkáról
vau szó, ollyanról, juellyben az alapelv mindent
határoz. Téveszszük itt el az első lépést , 's a' lo-
gicai következetesség egy épületet rak reá, melly-
nek falai közül talán századokig nincsen menek-
vés ; mert rendszer görcsös erővel ragadja meg
a társas élet ezer viszonyát, belészövödik minden
ágaiba , körülgyűrűzi ezer rétesen mint egy óriás-
kígyó ; és hasson meg bár idővel a' tisztább gou^
ti*
164
dolkozás, hasztalan bontunk le egy közfalat, hasz-
talan oldunk egyes hurkokon , hasztalan sikanilunk
ki egy-két gyürüzet szorongásiból ; rendszert, ép'
azért, mivel rendszer, foltozva javitni gyermek-
gondolat; ha valahol, itt igaz, mit gróf Széchenyi
mond : hogy gyökeresen 's nem mindig mázolva fol-
tozva kell reformálni. — A' rendszeres törvényhozás
ime' kényes természete birta reá a' nemes gróf ál-
tal magasztaltatni szokott angol fajt , hogy — igen
kevés kivétellel — a' codificatiónak ellensége len-
ne, 's csak a' szokásos törvényhez ragaszkodnék ;
mert azon véleményben van , hogy valamint min-
den egyébnek, ugy a' büntetőjognak is együtt kell
fejleni a' népnek jellemével, szokásaival, erköl-
cseivel , mellyekben soha nincs állapodás ; 's igy
nézetök szerint amannak sem szabad megállapodn ,
hanem együtt kell fejlenie a' nemzet napontai fej-
leményével. Innen van, hogy egy angol vagy ame-
rikai törvénytudónak egy egész könyvtárra van
szüksége, csak hogy hazája büntetőjogában honos
lehessen 5 's a' ,;rabuismusnak", mellyet a' nemes
gróf annyira utál, hogy felhabzó szenvedély és
harag nélkül még csak nevét sem képes említeni,
tágasb mező nyílik, mint más akárhol. En nem
ócsárlom az angol fajnak e' véleményét; mert neki
nem méregették soha gyámorvosi mindentudóság-
gal cseppenkint , drachmánkint ama' lelki táplálé-
kokat, mellyek nélkül a' közszellem ki nem fejlőd-
hetik ; 's azért e' közszellem istenmelege éltetőn
is hatja át iustitutióinak vérereit, és megóvja a'
165
gyakorlatot mind attól , a' mi „rabuláinak^' poros
könyveiben borzasztó vagy nevetséges foglaltatik,
mig a' ,,m ű v e 1 1" Poroszhonban , hol a' nevelés
Európában legterjedtebb , de közszellemnek még
csak hire sincs, a' rendszeres büntetőtörvénykönyv
mellett még az embereket kerékbe törik. - Azon-
ban ép' azért, mivel a' szellemet, melly az angol
fajnál a' zavaros szokás tarkaságából egy rendes
életet idéz elő , körünkbe nem lehet átültetni , 's
tán ép' azért nem, mivel vezéreink a' nap sugarát is
drachma számra szeretnék beteg szemeinknek ki-
juttatni, — az angol rendszertelenséget ránk néz-
ve igen rosznak tartanám. — Rendszer kell tehát;
de rendszerre nézve , nn>t mondám , minden az
alapelvtől függ. — Már én ondolkoztam e' tárgyak
körül , szétnéztem a' bölcselkedők elméleteiben, és
megvizsgáltam az élet jeleneteit , megfontolgatám,
nűnő eredményt idéztek elő az elméletnek kisérle-
tei ; és megvizsgálám nemzetünk e' részbeni álla-
potjait; és midőn az élet ezer torokkal kiáltá fe-
lém, hogy büntetőrendszerünkben a' mennyi lépés,
annyi tévedés *, midőn látám , mikint merittetik ki
az embertelenséggel határos szigorúság 's a' rét-
té tetés komor rendszere, ép' ugy valamint a' leg-
lelkismeretesebb pontosság, minden legkisebb siker,
minden legkisebb eredmény nélkül 5 midőn bete-
kintek történeteink évkönyveibe, és láttam, mi-
kint vesztegel a' nép műveltségi tekintetben száza-
dók óta mozdulatlanul , erkölcsben pedig súlyed
naponkint: könnyű volt ugyan átlátni, mikép ez
1^
állapot böntetöjoguiik fonákságából egyedfii ki nem
magyarázható : de ha megfontoláiu a' kölcsönhatási
kapcsolatot , melly a' iiéperkölcs 's törvények k^^
jMt szeiubetünőleg jiiutatkozik , lehetlen volt meg
nem gyózódnöm, mik ép bniiíetójogiinknál maga az
alapelv gyökerében hibás , és foltozásokkal javit-
hatlan. Ezen meggyózódés következtében , csu-
pán azon kéréssel , hogy alkotmányos nemzet tag*
ja levén , legyen szabad , igény és követelésr
nélkül , más vélemények mellett az enyéimnek
is állani; elóadáin azon elveket, miknek alapos-
ságáról éveken át tartott fontolgatás ntán lelkem-
ben meg valék győződve. Es nem érdemelném
meg, hogy alkotmányos nemzet tagja legyek, ha
arról , a' minek alaposságáról mathematicai bizo-
nyossággal meg valék győződve . másokat is meg-
gyózni nem törekedném. — Azonban hogy állott e'
részben a' közvélemény ? Ismerem az országgyű-
lési munkálatokat , ismerem a' törvényhatóságok
utasitásait, ismerem azt a' felületességet, mellyel
sokan , kiknek idejök vagy kedvök nem volt e*
bonyolódott tudománynyal bibelődni, elcsépelt szó-
járások vágáskörében tekintélyes homlok redőzet-
tél mozognak , miszerint a* legvastagabb önmysti-
ficatio nélkül lehetlen volt nem látnom , mikép a'
közvélemény oda hajlik , hogy ha a' törvényszéki
bírák állandósittatnak . botok "s fogságnapok szá-
ma meííhatHroztatik , 's czéliránvosabh tömlöcziök
építtetnek , a' bünletörendszer-javitás be lesz vé-
gezve. — És ez boldogtalan egy tévedés! Ennek
16t
ellenében két czélt tűztem ki a" Pesti Hírlapban
magamnak e' tárgyra nézve , egyik : azon alapel-
veknek elfogadást szerezni , mik nélkül , ugy hi-
szem, nincs e" téren lidvösség, elannyira, liogy jobb-
nak tartanám, ha még egy ideig törvény nem ho-
zatnék, mint más alapokra építve hozassék; másik:
a' törvényekben feltalálható , de hanyagság s po-
liticai érdekek állal elteméi ett jogszerűségeket
tisztába hozva , oda halni , liogy a" törvényhatósá-
gok / törvényes halahnoknál fogva, tegyenek olly
lépéseket , mellyek a' törvényhozásnak amaz üd-
vös elvekre alapitásál előkészitsék. — E' végre
azonban tisztán és leplezetlenül föl kellett tárni a'
mostani rendszer gyökeres hiányait; mert csak
igy lehet elérni , hogy haszontalan, sőt káros folto-
zás helyett gyökeres javitás következzék , mint-
hogy ennek a' körülmény- és tárgyismeret nélkü-
lözhetlen föltétele. —Ezen felfogásból önkényt kö-
vetkezett, hogy az értelem okait a' szív gei'jedel-
meivel kellelt támogatnom : niert ha valahol , bizo-
nyosan itt e" mezőn áll , hogy hin bölcseség, nielly
okosság mellől az emberszeretetet , vagy pedig
viszont, kifelejtette.
Legyen már szabad szerényen kérdeznem :
miket n Pesti Hiilap ezen (ott is világosan ki-
fejezett) szempontokból a büntetőjog körében fe]-
tegetett, 's mik — núndenigyénytől távol mondom —
már sem hangzottak el egészen gyümölcstelenül,
olly „p u h a s z iv ii ábrándozások'' e, misze-
rint a' '^4 íves megtámadás azokat (a' g«*óf sza-
168
vaivalélve) afféle magyar rodomantádokkal
vélné ledöiithetni, 's elleiigyámokok hiányát gúnyoló
szeszélylyel kipótolhatni? Pedig ez a' modor az,
mellynek utánzására olly szoros tudó mán yi-
1 a g ösztönöz a' gróf, hogy emberi gyarlóságomnál
fogva szinte munkámba kerül el nem tanulni. —
Nevezetesen : a' Pesti Hirlap a' büntetések mód-
jairól szólva , ügyekezett okokkal megmutatni,
hogy a' verés jogtalan büntetés, de czélszeríít-
len is; mert 1) nem javitja a' bűnöst; 2) nem
oktat másokat; 3) a' bűnöst nem csak el nem
rettenti , sót legtöbb esetben még elfásultahb,
edzettebb gonosztevővé változtatja; 4) másokra
is elrettentő például egyáltalában nem hat. — Ezen
okok mellett hivatkozott a' Pesti Hirlap egy rész-
ről saját tapasztalásunkra, miszerint 1000 év óta
bottal büntetünk, a' nélkül hogy sikerét tapasz-
talnék ; mert büntetőrendszerünk sem javitólag
sem elrettentőleg nem hat a' tömegre, 's a' töm-
löczök napról napra tömvébbek, pedig nagyobb
arányhan , mint minőben a' népesség növekedik ;
más részről hivatkozott más nemzetek példájára,
miszerint a' verés, mint czélra egyáltalában nem
vezető büntetés, olly tartományokban is eltöröl-
tetett, hol a' lakosok nem kevesbbé állatiak,
mint minálunk; például Jamaicában, hol né-
hány év előtt még kény és kedv szerint korbácsolt
rabszolga volt a' népességnek igen nagy része ;
— és hivatkozott arra, hogy ha valahol, bizonyo-
san minálunk javasolják a' körülmények a' botoz-
169
tatás eltörlését, minthogy a' büntetésnek ezen neme
itt nem csak a' szégyen bélyegét veszítette el,
mivel a' veréb- nem -öléstől egész az uton-
álló-rablásig mindent, de mindent bottal gyógyi-
tunk 5 hanem még (különösen a' magyarnál és oláh-
nál) bizonyos elfásult hetykeséget szült, ugy hogy
a' bolnak szisszenés nélkül kiállása már a' férfias
néperények közé tartoznék ; — végre, mivel a' tu-
dományból és tapasztalásból merített okok ellené-
ben a' szójárásokban erős slendrián mindig a' nép
állatiasságának elcsépelt szalmájával szokott elö-
állani, a' Pesti Hirlap a' történetekre hivatkozott,
hangosan bizonyítókra, hogy a' büntetőtörvények
szelidülésével az erkölcsök szelidülése karöltve
jár; — ügyekezett megmutatni, l^ogy a' melly nem-
zetnek törvényei durvaság, állatiasság bélyegét
viselik, annak nem lehet állatinak nem lenni ; mert
törvény a' leghatásosabb nevelő, törvény a' nemzet
erkölcsi állapotjának egyik legbővebb kútfeje, mi-
szerint a' ki a' botoztatásnak czélirányosabb bün-
tetésre átváltoztatását a' nép műveltségétől akarná
felfüggeszteni, hasonliína ama' jámborlioz, ki fel-
fogadá, hogy vízbe nem megy, mig úszni meg nem
tanul. — És mind ezekből mit következtetett a'
Pesti Hirlap ? valljon azt e, hogy a' puha szívű
ábrándozásnak egy fölhevült pillanatában tö-
röljük el a' botot, a' nélkül hogy javításra ugy
valamint példaadásra sikeresb büntetést tennénk
helyébe? Gondolom, illy bolondnak csak senki
sem tart (kivévén a' nemes grófot, mint mindjárt
m
meglátjuk). Következtéié azt, hogy a' törvény-
hozás ntján szélirány osahb büntetéseket kell ki-
szabni; 's a' fogházrendszert és börtöni disciplinát
azokhoz alkalmazni : addig pedig, czélirányos foghá-
zak hiánya miatt többet tenni nem lehetvén, tegyünk
bűn és poíitialivs vétség vagy hivatalos hanyagság
között kíiiönbségeí s műveltség és polgári állás
szerint kivételeket : tehát ne botoztassnk például
a' falusi birót akármi kis elmnlásztásérí, <rsak ugy
könnyedén , és ne botoztassunk , vesszóztessünk
nyilvános piaczokon ; mert a' büntetörendszert nem
csak a' bűnös iránti viszony szűk szempontjából,
hanem leginkább azon hatáséból szűkség tekinteni.
mellyet a' néperkölcsre gyakorol. ~ Ennyi volt a"
Pesti Hirlap javaslata, és — istennek hála ! — nem
egészen haszontalanul.
Már most lássuk, mikint hangzanak a' nemes
grófnak számtudományi bizonyossággal kimért lo-
gicateljes ellenokai, mikkel megbizonyítandja, hogy
ez mind p u h a s z i v li á b r á n d o z á s . melly a'
magyart sirba dönti, és meggyilkolja a' nemzetet.
— Halljuk csak I ,,H u s / o n ö t ö t kap egy s z e-
r e n cs é 1 1 e n : "s betű szerint n a d r ág u k-
ba esik szivük, és az igen is rzifra po-
roszlók, kik alkalmasint becsületes,
szinte szegéiiN. de jó>iseletii embe-
rek, mint igazi fi r dögök jelennek meg
a' s z i V andalgó, szép t h e o r i á k b a n e 1-
m erűit embereknek, "s volna csak ha-
talmuk—mert hiszen ez ugyanazon laj-
ifi
torja, mellyen Maratás Robespierre
kezdették pál vajukat — és a" szennyCvS
rongyokba burkolt, sápadt elfonnyadt
a r c z ú rabok, kik mint megannyi ártat-
lan áldozatok jelennek meg a' r o m 1 o 1 1
\ a g y s p a r t a c II s i k c? p z e 1 ő t e h e t s é g t ü k-
reiben, a' rabok mondom nyernék a*
czifra öltözetet, "s alkalmasint a' po-
roszlók a' h u s z 0 n ö t ö t , "s b á t a' t a n á c s ,
melly illy embertelent rendelt, valljon
mit n y e r n e m é g az? tán az u t o 1 s ó v i a t i-
cumot^' 0^37 — 238 1.).- És im a' hideg
kÍ8zámitá,s, melly a* Pe^ti Hirlap okoskodásait por-
ba dönti, im e' puha* és keményszívű ábrándozás-
tól 's minden képzeleti rajongástól ment tudomá-
nyos modor, mellyel a' Pesti Hirlap modora roszal-
tatik ! — Nem gondolom, hogy ezen ábrándok
ellen czáfolgatásra szükségem legyen . s ha volna
is, kötelességemben áll hallgatni: mert illynemű
fejtegetésekbe könnyen becsúszhatna valami, a' mi
ellenkeznék a' tisztelettel . mellyel a' nemes gróf-
nak szívem mélyéből adózom. - Azért tehát a' ne-
mes gróf modorában csak ennyit kiáltok fel: éljen
a' hideg kiszámitó logica I
„S t a t a r i u m r u I szól \ a I a k i — folytatja
tovább a' nemes gróf — és vagy elájulnak,
vagy (► 1 1 y i n d i g n a t i ó > a I f o f d i t n a k h á-
lat, hogy majdnem az kerül statárium
aíá, ki !se nem rabolt, se nem ölt, se nem
gyújtogató tt, és kit inflagran ti meg sem
172
csíptek hanem ki — azt meri állítani,
hogy statárium még néha tán szük-
séges, míg polgári lét, nevelés, meg-
igazított közvélemény, 's illy felette
hasznos, sőt tán nem egészen szükség-
telen előzmények az illy irtózatok a t,
más és humánusabb óvszerek által gyö-
keresen kipótolva, tökéletesen és örök-
re szükségtelenné nem teendik/^ — Eb-
ben, a' phantasmagoricus előzmény után (és éljen
a' hideg kiszámító logica ! ) rejlik a' tárgyról is
valami, mire csak röviden azt jegyzem meg, hogy
a' statáriumnak irtózata nem a' halálos büntetésben
áll, mert ezt más törvényszékeink is Ítélnek; nem
is abban , hogy a' statarialis bíróság rögtön ítél,
mert ezt a' lehetségíg minden törvényszéknél oliaj-
tanók ; és nem is abban , hogy a' birák nem szó-
többséggel , hanem közmegegyezéssel ítélhetnek,
mert ez jól rendezett bírói eljárás mellett az angol
esküttszékek jelesebb sajátságaihoz számíttatik ^
hanem abban állanak a' statárium írtózatai : hogy
a' vádlottnak védelem nem adatik, és a' bírói eljá-
rásból minden hiányzik , mit akár a' faggató akár
a' vádló rendszerre épített büntetőjog bírói kény
és bírói embergyarlóság ellen valaha felállított ; —
és ezt nem gondolom hogy a' népnek bármílly álla-
tíassága nem mondom megkívánhatná , de csak
menthetné is. — Egyébiránt, a' mi a' nevelésnek
juint szükséges előzménynek említéséi illeti : legyen
szabad egy részről megjegyeznem , hogy a' jól
173
rendezett büntetőjog* a' nevelő institutiók közt nem
a' legutolsó helyen áll 5 mert, ismételem : a' bünte-
tőjog hatásának nem csak a' büntetendő bűnösökre,
hanem az egész néptömegre kell számit\ a lenni ;
mert a' minden önkény elleni személyes bátorlét,
mellyet csak a' büntetíijog nyújthat 5 mert bün ese-
tében lehetőleg bizonyos és gyors büntetés, mellyet
a' nyilvánosság által ébren tartott közvélemény
mintegy igazolt 's megerősített ; mert ezen nyilvá-
nosság és a' tettleges részvét a' büntetőjog kiszol-
gáltatásában, mellyet a' szabad népek főkincsöknek
tekintenek 's a' t. — mind megannyi nevelőintézet,
melly a' népjellemet tisztitja, 's bizonyos önbe-
csülést ébreszt , az erkölcsiségnek leghatalmasabb
dajkáját. — Más részről legyen szabad azt is meg-
jegyeznem, hogy íi a nemes gróf a' nevelést
csakugyan szükséges előzménynek tekinti: miért
akarja mégis azt politicai jogoktól függeszteni fel ?
miért tagadja, hog_^ a' népnevelés nemzeti sakkjá-
tékunkban a' most teendő legelső vonás *, 's miért
akarja útját állani népnevelésre czélzó zsenge vál-
lalatainknak, miket 0 Ily anyailag ápol any-
nyi őszinte kedély ? —De hiszen erről alább
egy-két szót. — Most a' büntetőjogi kérdésekre
nézve még csak annyit kell megjegyeznem , hogy
midőn a' nemes gróf tortúrák elleni felszóla-
lásomat a' 243-ik lapon azért roszalja, mivel azo-
kat naponkint kevesedő kivételeknek tartja, nagy-
szerű foglalatosságai miatt alkalmasint nem volt
ideje, vagy nem érzett magában kedvet és hiva-
i?4
tást, -a' dolog gyakorlati oldalával inegiöuierkedui;
különben nem futott volna el figyelme elól a Pesti
Hírlapban gyakran ismételt azon észrevétel , Iiogy
a' tortuiák , e t q n i d q u i d e o ]> e r t i n e t , nem
kivétel , nem is személyességeknek beszámitható ;
hanem azon faggató rendszernek mellózlietlen
eredménye, mellyet én a" büntetőtörvénykönyv
kidolgozásában gyökerestül megváltoztatva látni
óhajtanék , s ép" ezért tartottam 's tartom szük-
ségeseknek azon , életbői merített eleven fejtege-
téseket.
"S ím ! ezekből áll , mi a' Pesti Hírlap modo-
rának a' törvényhozási tárgyak osztályára nézve
igazolására tartozott. Egyes tárgyaknak a nemes
gróf egyes megtámadásai nyomán fejtegetései né-
mileg tiil vittek azon osztály körén ; de ép' ennél-
fogva gondolok a' másik két osztályra nézve rö-
vid lehatni.
Vezérelvem , mint mondám , az volt : hogy a'
modort egyes kérdések állapotjához kell alkalmaz-
ni ;* legyen — gondolám — - a' szó melegebb , hol
íigyelenire, részvétre kell gerjeszteni *, legyen szá-
razabb, taglalgató , a' hol részletes fejtegetésekbe
bocsátkozik 5 és ismét támogassa az ész okait a'
jszívősztönök gerjedelmeivel, midőn cselekvésije-
buzdítás kerül szőnyegre ; mert szívösztön nélkül
nem csak nemes tett , de még csak tett sem
születik általában. — Es nem szükség talán fej-
tegetnem ^ hogy a' második osztályban, tudni-<
illik a törvényható^ságiakban , fordultak 's min-
tlig fordulaiidiiak eJó tárgyak., mellyek az el-
ső, — mások, inellyek a" második vagy harma-
dik, — másuk ismét, mellyek — moiidhatiiám —
miiid a* liárom stádiumba íaiio/^nak: miszerint lia
valahol, bizonyosan itt e" mezőn kell lalán a' hir-
lapoknak akkint nulködni , mint a' nemes gróf a'
176-ik lapon elméletileg tanácsolja, de gyakorlatát
a' Pesti Hirlapnál mégis gáncsolja; t. i. liogy „a'
szív jeleljen, a' szn súgjon, de a' kormányzó ész
irányozzon , módositson , tervezzen bizonyos czél-
ra;" mihez én még azt gondolom hozzá tehetni :
hogy mit a' szív súgott , az ész tervezett , annak
véghezvitelére a" szív buzdítson ; eire pedig ná-
lunk magyaroknál alkalnmsint nem kis szükség
van , iniután országos és megyei és városi levél-
táraink és annyi megbukott vállalatok ezer torok-
kal kiáltják, hogy lelkesedésre könnyen ébredünk,
's a' ,>niik é p ?^^ kérdését is értelmes tervezgetéssel
kidolgozgatni nem resteljük ; de ha ez megvan, értel-
mesen kidolgozott terveink legnagyobb részben a'
cselekvés stádiumában elhervadnak j mert kévés,
mondhatlan kevés köztünk a' kivitelnek vasakaratú
embere , minőt gróf Széchenyi Istvánban tisztel
a' hon. — A' kivitelbeni említett hanyagság még
törvényeinkről is áll, mikép a' Pesti Hírlapban már
több Ízben — 's gondolom , sem szükségtelenül sem
haszontalanul —- érintve volt.
Végre még mi a' harmadik, osztályt , t i. a'
köz polgári életet testületeknél és egyeseknél ille-
ti : eliísmerexn , hogy ez osztályba tartozó tárgyak-
176
iiál a' szívhez-szólás — ha iigy tetszik , izgatás —
Igen gyakrau fordul elö; ez azonban a' tárgyak
íerniészetében fekszik, miszerint hibává, vagy épen
hiinné csak az által válhatnék, ha olly gerjedelme-
ket költene föl, mellyék vagy magokban, vagy a'
köz nemzeti életre kártékony hatásuknál fogva,
veszedelmesek : ellenben , csekély nézetem szerint,
talán roszalást nem érdemel , ha olly irányban hat,
melly a' köz nemzeti élet irányával megegyezik, 's
olly véleményre, gondolkodásra, cselekvésre ösz-
tönöz, mik az egésznek öszhangzatos kifejlését elő-
mozdítják, legalább annak gyürüzetébe beleillenek.
Ez osztályba tartoznak mind azon czikkek,
mellyekben a' polgárisodás igényei , a' jogszerű
szabadságérzet, törvényesség, rendszeretet, er-
kölcsiség 's magasztos honszerelem valának czélul
kitűzve. Ha talán egyik a agy másik czikknek elve
vonatnék kétségbe, örömest megkisértendem a' vé-
delmet, 's okoknak örömest is engedendek ; de
modor tekintetében , ugy hiszem , nem kell muto-
gatnom , hogy illy tárgyak körül a' szívhez-szólás
egészen helyén van; mert hiszen épen a' szív kö-
rébe tartozó dolgokról van többnyire szó — De
ide tartozik a' megtámadásnak egyik főpontja, hol
talán legkézzelfoghatóbblag bebizonyitá a' nemes
gróf, mikép könyve nem egyéb, mint egy bo-
szankodási syllogismus , minőt, ha annyi sok talp-
raesett, bár kétségbe senki által nem vett classi-
cus gondolatoknak és genialis eszmetöredékeknek
kíséretében nem jelennék meg, csak a' rémületig
i7t
felcsigázott képzelötehetség elozinényére rakliatua
az önmagát mindig több és több haragba belédispu-
táló szenvedelem. — Ezen főpont az irgalom tár-
gya körül forog.
Hogy az emberszeretetnek megvannak a' ina
ga igényei , 's társas éleiben a' magános erén^
sokszor a' szentségtelen pillanat tettekre szólitja,
miket a' számoló statusgazdálkodás elmélete ro-
szalni tanit , de joggal csak akkor roszalhat,
lia el nem mulasztá, megnyitni eleve a' kúlfő-
ket , és léire hozni az intézeteket , mik ama' pil-
lanatnak elejét vehetek, — ebben a' nemes gróf
velem, remélem, egyetértend. — Es én azt gon-
dolom , hogy a' napi eseniényeknek is szánt hirla-
pok, bárha még oUy nagy czél felé legyenek is
irányozva, bárha még olly magas szempontot tűz-
tek legyen is ki magoknak vezércsillagul, a'phil-
antropismus igényeit hallgatással nem mellőzhetik.
Tehetik ezt egyes czélnak szánt folyóiratok ; teheti
ezt egyes különös eszmének orgánumául született
jounialismus , mint An^olhonban csaknem minden
egyesületnek van illy orgánuma; de nem illy hír-
lap mint a' mieink, 's ezek közt egyike a' leggyön-
gébbeknek, mellyet énnekem van szerencsém vagy
szerencsétlenségem szerkeszteni. És én őszinte
vallomást teszek : hogy, gúnyoljon bár a' nemes
gróf misericordianus fráternek vagy a' minek tet-
szik, nn'g a' Pesti Hirlapot szerkesztendem , a'
társas élet philantropicus részét sem lapjaim körén
alól sem lapjaim körén kivül fekvőnek tekinteni
12
178
soha sem fogom. De arról is jót merek állani, hogy
ha akár oUy iiyojnorenyhiió intézet javára emelem
szózatomat, mellyet az okos emberszeretet gon-
dolt ki azoknak gyámolitására , kik magokat gyá-
molítani tehetetlenek; akár pedig a' meg nem elő-
zött Ínség enyhítésére híjam fel a' felebaráti sze-
retet irgalmasságát : birlokmegtámadást 's munkát-
lan henyeség pártolását senki sem fogja szavaim-
ból kivonhatni, hacsak valaki nem akad, a' ki jó-
nak látná, íacticául venni föl, liogy kíilönben so-
ha senkinek eszébe nem jutható fonák fogalmakat
rakjon az egyszerű szavak alá , s e' szerint za-
vart csináljon , csak hogy a' zavart arra foghassa,
kit zavarcsinálónak tetszett jóslania.
Mindenek előtt mi azt az egyes sebeket kö-
tözgető misericordia nus frátert illeti, kiről
mondatik , hogy vezér ne akarjon lenni , és viszont
(102 1.) : ez a" vezérségi szemrehányás annyiszor
fordul elő a' nemes gróf jeles tollából, annyiszor
emlegettetik : hogy minf) bűn , másokat vezetni
akarni alioz való tehetség nélkül , miszerint meg
kell mondanom : 1 ) hogy a' közvélemény vezeté-
sében a' vezéri hivatal nem önajánlkozástól vagy
kegyelmes kinevezéstől , hanem választástól függ :
itt tehát hasztalan akarna valaki vezérleni , kitől a"
közvélemény nem akar vezéreltetni; sőt ha vala-
kit vezérének elválaszt is a' közvélemény, mihelyt
a' választott érezni kezdi , hogy ő vezér , 's ahoz
képest cselekszik is, azonnal letétetik hivatalából.
2) A' Pesti Hirlap szerkesztőjének valanii vezéri
179
szerepről ábrándozni , soha esze á;u;ábau sem volt,
hacsak azt nem akarnók elvíil venni föl , hogy
minden hirlapszerkesztő , kinek hite 's véleménye
van , kinek iapja nem puszta másoló gép , vezér-
nek akarja magát fölvetni. Hírlapok orgánumai a'
közvéleménynek , 's orgánum és vezér nem egy
dolog. Nem is tudnám, honnan e" gúnyos példáz-
gatás , hacsak a' vezérczikkek eszméjéből
není. Megeugedem , hogy e' czím nem a' legsze-
rencsésebb eszme volt, 's olly kevés erót is he-
lyezek beiMie, hogy méltóztassék a" nenies gróf
más alkalmas czímet tanácsolni , azonnal örömest
elfogadom ; hanem annyit mondhatok , hogy min-
den igény nélküli ártatlan gondolat volt, melJy
semmit sem akart mást mondani , mint hogy a' ve-
zérczikk olly czikk, melly a' hirlap azon számá-
nak irányát és speciális czélját kimutatja, melly
vezére a' hirlap azon számábani czikkekuek, de
más semmi és senkinek. Ebben, gondolom, semmi
vezéri botor követelés nincs. — Egyébiránt, ha
egyik lapon azt olvassuk , hogy a' Pesti Hirlap
egy revolutionarius syllogisnuis antecedense, hogy
meggyilkolja a' nemzetet , hogy sirba dönti a' ma-
gyart , 's veszélybe bonyolítand mindnyájunkat ;
másik lapon azt olvassuk, hogy a' Pesti Hirlap
jövendője divatbul-esés, elfelejtés, megsemmisü-
lés; harmadikon ismét, hogy a' Pesti Hirlap olly-
kor egy misericordianus fráter, kinek hatásköre
egyes sebek bekötözésével már kimeritve: ugy
valóban , ha fel tudnók is az e' három részletes
1«*
180
állítást egészbe foglaló kapcsot találni , azt min-
den esetre kérdezni mérnök : méltó volt e a' meg-
semmisülésnek , elfelejtésnek , divatbul-esésnek
robanó frátert olly vádakkal illetni, minőkkel ta-
lán még a' bíres fráter György, a' vasakarata kor-
mányzó sem volt illetve ; vagy általában méltó volt
e, egy illy szegény fráter agyonverésére lióna-
pokat vesztegetni, kivált lia az agyonverés még
csak nem is sükeriil olly mértékben, mint a' fejének
mért dorongoktól a' nemes gróf lelkének életerős
tölgyébez gombakint tapadni obajtó satellesecskék
talán remélették ?
Már most lássa meg az érdemes olvasó a' nnn-
deu képzelgéstől ment liideg számoló logicával
rajzolt büvös-lámpási torzképet, mellyet nem any-
nyira a' Montesquieu fenidézett tanácsát kö-
vető criticus , mint inkább a' borzadalmak
m e s t e r i f e s t őj e a' Pesti Hirlapnak irgalomra
buzditó soraiból összeillesztett: „Látnak bús
koldust, és megesik rajta szívük, a'
mellette csinos hintóban vígan elhaj-
tó ellen viszont keserűség támad ben-
nük, 's volna hatalmukban, elvennék
ettül a' feleslegest, és adnák az em-
beriség szent ügyének nevében az ügye-
fog y o 1 1 n a k. — — — (itt következik aztán,
hogy ők magok semmit sem adnak , et sic porro.)
A.' bús koldus többnyire nem valami
semmirevaló gazember, nem valamelly
kitanult hypocrita e — — az mindegy,
161
az nem vizsgáltatik — a' csinos hintó-
ban vigan elhajtó viszont nem valami
meleg emberbarát e, ez is mindegy, és
még kevesebbé vizsgáltatik; e lég hogy
az elsőnek nincs s e m m i j e , a' másiknak
ellenben van valamije ~ — és azért
protectio az elsőnek, és anathema a'
másikra, és éljen a' nyilvánosság!"
(233-2351.) - A' 103-ik lapon pedig: „Spa-
nyol hós, ki ha egynek egy forintja
volna zsebében, a' másiknak pedig
!s e m m i sem v o 1 n a z s e b é b e n , bizonyo-
san ezen utolsó nak fogná páríját" 'stb.
— Miból aztán azon ismeretes , de a' Pesti Hír-
lap által is nem csak nem tagadott, hanem rész-
letekben fejtegetve is erösitett bölcs axióma eló-
bocsátása után, hogy „munka 's nem irgalom
a' köz gazdagság kútfeje", következik a'
284 és 285-ik lapon egy borzalmas díctio, mely-
lyet a' Pesti Hirlap szavainak magyarázatából a'
gróf a' néptömeg szájába ád , 's melly igy kezdő-
dik: „Pajtások! tudjátok e, miért ma-
radtunk m i n d e k k 0 r i g a n n y i r a e 1 ?" — —
— végződik pedig: „Kössünk frigyet a
császárral, mint cholera ideje alatt,
és ne k i m é 1 j ü k a' k a p u t o s t 's a' t. -~
mig a' drámának vége."
Már kérdem én : hideg számoló bölcs előre-
látásnak kell e az illy beszédet tartanunk ? 's ha
nem ismernők a' lelkes grófnak törvényszerűségét
182
's nemes gondolkozását , nem azt kellene e lím-
niink, liogycoúte que (és (|ui) coúte, erőnek
erejével zavart akarna előidézni , csak liogy a' za-
vart valakire ráfoghassa? — Mert hiszen ott van a' ke-
reszténység legszebb imádságában közel kétezer év
óta: „szabadits meg a' go nősz tói", esnem
jutott senkinek eszébe, e' szóra fölzendülni; azonban
tartson csak a' nemes gróf e' szavakból olly dictiót,
minőt a' Pesti Hirlap némelly szavaiból tartott ; kezd-
je el: „Pajtások! tudjátok e, ki ez a' gonosz, a' kitől
hogy megszabadítson, az istent kérjük? — a' ka-
putos, meg a' azért hát kössünk frigyeta'
császárral" 's a' t. — és valóban néma' grófon múl-
nék , ha minden békében marad. — Pedig igy tön
a' nemes gróf a' Pesti Hirlappal. Hogy annak sza-
vaiból olly dictiókat senki sem magyarázott ki, szól-
nak a' tények ; de engedje a' nemes gróf, hogy őt
egy német szójárásra endékeztessem : ,,M a n m u s s
den Teufel nicht an die Wandmahlen."
Es valljon mi hát azon „szabadits meg a'
gonosztól' a' Pesti Hirlapban , miből a' nemes
öTÓf illv dictiókat származtat le? — Leginkább a"
12-ik számú Hirlap vezérczikke „Halál és nyo-
mor" czím alatt. A' dolog ennyiből áll: a' buda-
pesti német újság 1841-iki 8-ik számában közre
volt bocsátva a' pesti Rochus-kórházróli hivatalos
jelentés V^'^'-^/h^-yííI-. „Po liti s eh -medici n i-
scher Béri eh t", hol is szórni szóra ezek ol-
vashatók: „Ganz todt, als mittellose, oder verun-
glückte, auf den Strassen gefundene Personen
183
sind zur Beerdigung eiugebracht : Maiiiier 94,
Weiber38, Kinder 148, Summa 280." -
Megvalljuk , hogy sokkal inkább el valánk 's va-
gyunk foglalva, mintsem a' budapesti német újság
„íntelligenzblatt-'-ját rendesen olvashatnók . "s igy
történt , Iiogy ezt sem olvasók 5 hanem e^y igen
érdemes pesti polgár figyehneztetett rá, — ugyan-
az, ki e^y y a' nemes gróf kegyeire "s pártfogásá-
ra méltatott igen jótékony közintézetet igazgat,
melly szintúgy magánosak egyesületének köszöni
lételét, 's mellynek igazgató-választmányában a'
nemes gróffal részt venni nekem is szerencsém van.
— Igaz , hogy az idézett orvosi hivatalos jelentés
nagyon kellemetlenül hatott reám, annyival kelle-
metlenebbül , minthogy többszöri megolvasás 's má-
sokkali közlés után is akkint értettem az idézett
sorokat , hogy a' 280 halott mind uíczán lelt ; és
ez az , mit a' nemes gróf syllabizálni nem-tudásnak
nevez. Azonban csekély czikkecském nem csak
nem épült ezen fallacián, minthogy minden illy-
nemü magyarázat hozzáragasztása nélkül a' hiva-
talos jelentés eredeti szavait betűről betűre idéz-
tem; sót inkább egy jegyzékben tüstint kijelen-
tem, miképen többszöri megolvasás után ugy rém-
lett előttem , hogy a' 280 halott nem mind utczán
lelt , hanem részint illyen , részint tehetetlenek :
minélfogva elmélkedésemből csak azt hagytajii meg,
a' jui nézetem szerint Jiiég azon esetre is alkalmaz-
ható, ha e' számban csak 10—15, utczán lelt ha-
lott foglaltatnék. És ezen elmélkedés veleje ennyi-
J84
böl áll : 1) liügy azon reiidőrszolgák , kik a' holt-
testeket meglelték az utczákou , ',s eltenietés vé-
gett behordták a' kórházba, meglelhették volna
legalább három negyedrészben, mig holttest nem
volt, 's behordhatták volna gyógyítás végett a'
kórházba. — Hogy institutióinknál és különösen
a' territoriális biróhatalom elvét lehetlenitó polgár-
osztályzati különbségnél fogva , miszerint főváro-
sunkban is tán hatféle hatóság van , a' rendőrség
nálunk nem igen dicséretes lábon áll, az minden
rendszerető embernek közönséges panasza; és az
institntiók eme' fonáksága olly zsibbasztólag hat
még azon ágára is a' politiának , melly különben,
az említett polgárosztályzati különbségek mellett
is , életerős hatással birhatna : miszerint épen nem
állithatjuk, hogy fővárosunk rendőrsége kétségte-
lenül csak a' szolgák hanyagsága miatt (minek
azonban okát csakugyan fölebb kell keresni) a'
legjobb volna az egész hazában. — A' félmeztelen
gyermekeket kapuszögletekbe vonulva , dideregve
látni minden pesti lakosnak alkalma van; éspedig
épen gyermekek tesznek az említett 280 halottnak
felénél többet. Ezért tettem észrevételt a' rend-
őrökről, kiket éjjel az utczán nem láthatni,
és ellentétül emlitém az éjjeli kóborgók lármacso-
portjait, mellyeket igen is gyakran láthatni , egész
városrészek nyugalmát háboritókat , a' nélkül hogy
valaki által csak meg is szólittatnáuak azon fővá-
rosban, mellynek kéjelmeit nevelni, a' nemes gróf
igen helyes számolása szerint , a' teendők legsür-
185
getüsbjei közé tartoznék — E« mégis a' rendőrsé-
get tárgy azó néhány sor a' hatóságok gyülöletessé-
tételének nehéz bűnével terheltetik a' neuies gróf
által ; jnit azonban , mint nem az irgalmassági ro-
vatba tartozót , itt elmellőzök. — Elmélkedésem
2-ik része azt monda , hogy az irgalmas érzet nem
hiányzik e' nemzetben , alig van vidék , hol e^y
vagy más iiton ne történnék valami, Ínséget és nyo-
mort enyhíteni. Es kérdezem : miért nincs ennyi
nemes készségből több eredmény ? — Es e' kér-
désre azt feleltem talán: hogy azért van ná-
lunk annyi ügyefogyott, annyi szegény,
mivel azok, kiknek van, szükkeblűek?
vagy mivel a' hivatalosok elsőt ül utól-
s ó i g, vagy csak na g y részint is, a 1 k a 1-
matlanok? — mint a' nemes gróf a' 279-ik la-
pon oUyasmit czáfolgatva említ , a' mit senki sem
állított; korán sem; feleletem ellenkező volt. Azt
mondám Bülau szavaival; hogy „in einer
übel geleiteten Wo hithátigkeit besteht
d e r e d e 1 s t e , a b e r n i c h t d e r u n s c h á d-
lichste Fehler der Zeit." Épen azt rosza-
lám és roszalom :dass dieWo hithátigkeit
übel g e 1 e i t e t i s t. Es megvallom , nem újságot
mond előttem a' nemes gróf , midőn említi , hogy
„a' fővárosuukbani nyomor és inség nem kerülte
el a' hatóságok figyelmét , hanem hogy a' baj
igen terebélyes, mert nincs pont az országban,
hová aránylag több henyélő , több korhely és több
valóságos ügyefogyott is tódulna ; miért is e' baj
186
azok .«orába esik, méllyekiiekíartós enyhítésére olly
alapok rakása sziikséges , mik egyesek és egye»
városok és egyes vármegyék körét túlhaladják. Üe
azért ne higyem , hogy mivel illy nagyot nem vi-
hetni végbe töstint, azért semmi sem történik." Va-
lóban , nemes gróf! én ezt magam is mind egészen
igy tudtam és tudom; 's hogy igy tudtam, maga
azon czikk mutatja , mellyböl nagyságod ellenem
annyi vádra vön okot és alkalmat; mert hiszen ép'
azon czikkben világosan ezeket mondom: „Illy
jelenetek, mint ez a' 280 halott, nem
múlékony okok eredményei. A' baj fö-
oka mélyen rejtezik. Ébredjen a' nem-
zet annak érzetére, mi a' közérdek,
vegye föl szívvérébe a' meggyőződést,
hogy minden, mi a' t e r m e s z t é s i erőtel-
jes ki fej lését gátolja, nyomort és ín-
séget szül, 's árt jnég annak is, kinek
érdekét legyezni gondoljuk. 'S ha e'
meggyőződésből indulva, a' javak vi-
lágába szabadságot és biztosságot ho-
zó 1 1 b e , ha nem I e s z k é n y t e 1 e n pirulva
érezni, m i k i n t a' f ö 1 d m ü v e 1 é s , m ü i p a'r
és kereskedés bilincseinek lerázását
időn t u 1 e 1 m u 1 a s z 1 0 1 1 a, a' m u n k á s s á g 0 1
saját intézkedései által megcsonkí-
totta, a' dolgozó néposztály nevelését,
mellya'nemzeti jólétnek lényeges föltétele,
minden mértéken tul elhanyagolá— 's
h' mi hon unkban százado s b aj ok gyöke-
187
res u rvü sl átáll ak föltétele, a' b irhát á-
si rendszer kiegye u ütéséhez hozzá-
fog n i nem mert, ha mind ezt pirulva
nem lesz kénytelen érezni, 's a' s z e g é n y-
s ég ügyét (Armen w esen) czélszerún
e 1 r e n d e z é j az é 1 e 1 m e 1 1 e n s é g f o g y n i 's
vele nyomor és i n s é g k e v e s e d n i f o g."
— Már kérdem én : hogy áll egy embernek elle-
nében , ki ezeket irá , a' fentebbi vád ? kérdem :
minő indulatú eritica az, melly azzal terhel, hogy
munkátlanságnak "s henyélésnek akarok boldog-
talan tévedésemben gyertyát gyújtani , 's a' mun-
kára és szorgalomra anathemát kiáltani? Kérdem:
ezen elvek ellenében kellett e czáfolatul a' bölcs
axiómát felhozni : hogy ,;munka 's nem irgalom a'
közgazdagság kútfeje"? — az említett elvek al-
kalmasak e anyagszerül szolgálni a' hideg érte-
lemnek olly dictio összeférczelésére , a' melly igy
végződik : ,.11 e k i m é 1 j ü k a' k a p u t o s f*? — Bár
tetszett volna a' nemes grófnak megmondani, mikben
találja fel a' nyomor.és inség nagy baja enyhítésének
sikeres eszközeit, ha ezek nem helyesek, nem sike-
resek ; és döntötte volna rakásra a' politico-oeco-
nomicusok egész iskoláját , az emlegetni olly igen
szeretett Adam Smithtül kezdve (kii történe-
lesen magam is tanulgattam) L isiig; mert az
általam említett alapelvek ezeknek tanításaival mind
megegyeznek. — Ennyit az egyes hatóságok te-
hetségét tuliialadó orvoslatról. — A' mi pedig azt
illeti , hogy az illető hatóság nem hunyja be sze-
188
iiieit ezen bajok előtt: azt is igen jól tudom; és
tudom azt is , mennyire támogattatik a' magános
jótékonyság álíal, melly valóban rémitö summá-
kat áldoz minden télen a' szegények gyámolitá-
sára ; mert hiszen az irgalmas érzet nem hiányzik
e' nemzetben; de tudom más részről azt is, miké-
pen e' tömérdek jótékonyság, a' nöegyesidet egy
intézetecskéjét s a' kórházakat kivéve, csaknem
egészen, sikert eszközölni soha sem szokott ala-
mizsnákkal merittetik ki; \s Pestnek lelenczháza,
de — a' mi legfőbb — dolgozóháza sincs ; általá-
ban a' szegénység ügyének localis erő körébeni
elrendezése még csak a' teendők közé tartozik.
Ezért mondám , hogy „e i n e ü b el g e 1 e i t e t e
W 0 h 1 1 h á t i g k e i t i s t n i c h t d e r u n s c h a d -
li c h s t e F e h 1 e r d e r Z e i t." Néhány könyö-
rületesek eiejök felett áldozzák az irgalomnak
évről évre ujolag nemcsak előkerülő , de sőt nö-
vekedő adóját, mitől a' bölcsen intézett ir-
galom által kevés évek alatt (nem mondom egé-
szen, mert ez soha sem lehet, hanem) legnagyobb
részben megszabadulhatnának : mások ellenben
azt gondolják , lerótták felebaráti kötelességüket,
ha (mikint az idézett számban áll) a' nőegyesületi
tánczvigalomra tiz garassal egy sorsjegyet válta
nak, vagy az újévi köszöntgetés alkalmatlansá-
gát egy forinttal megváltják. — Éy ezekhez szó-
lottam , hogy abból , mit az őrjöngő farsangra köl-
tenek, egy éjnek költségét áldozzák a' bölcsen
intézett irgalomra, és sok nyomornak vennék
189
elejét. De itt már a' nemes gróf indigna<ióba jő,
mivelhogy képzeletemben a' farsang poteiicirozott
saturiialíák szinében tüuik elő, — az ,;a' farsang,
m e 1 1 y a u u y i e m b e r 11 e k^ a' 1 á m p a g y e r m e k-
tül, a' hideget türű fiakkertül kezdve,
száz kezeken át a' h ajf o drászig, annyi
keresetet, 's igy annyi kenyeret is ád'*
(237 1.), mellynek hát , mint „baromias gyönyör-
mámornak roszalására Adam Smith még koporsó-
jában is feleszmél — — és éljen a' nyilvánosság
nj veres fonala I" 's a' t. „És —kérdi a' gróf— kiket
értettem ? alkalmasint megint a' szegény mágnáso-
kat, kiknél szerencsétlenségiikre még nem kopog-
tatott be az Ízetlen képíi seqnester ?•' — Már ezekre
meg kell -jegyeznem, hogy ha osak ngyan kellett a'
mágnások közül is valakit értenem, épen nem azo-
kat értettem, kiknél még be nem köszöntött, ha-
nem inkább azokat, kiknél már beköszöntött az
Ízetlen képű seqnester , kik — azt hiszem — igen
jól teszik , ha egykissé felhagynak a' poteiicirozott
saturnaliákkal ; de énnekem kevés alkalmam van
azon magas körökben forogni , 's azért észrevéte-
lem inkább a' középrendben forgott, — azon közép-
rendben, mellynek magam is tagja vagyok, mellynek
hát életét közelebbről ismerem, mint a' nemes gróf, 's
mellynek körében nem egy családnak házi boldog-
ságát dúlja szét az őrjöngő farsang kéj vadászata
erkölcsi és anyagi tekintetben ; mire nézve megle-
het sikeretlen , de bizonyosan nem veszedelmes
felszólalásomon akárki nevessen bár jóiziit , akárki
190
eszméljen föl miatta sírjában : Adam Smith bi-
zonyosan nem eszmél föl a' b o »• z a d a 1 m a k leg-
nagyobb kínaival; mert ámbár a' nemes gróf,
alkalmasint azon supposilióban levén , bogy parányi
olvasottságom Adam Smitbig föl nem terjed , igen
szereti őt ellenem autboritásul idézni : mégis tör-
ténetesen a' dolog ugy áll, bogy az őrjöngő fai-
sangot kárlioztató elveket épen Adam Smitbíől ta-
nultam , mert épen ő az , ki a' fényűzést loszalva,
annak ellentétét, a' takarékosságot vette föl a' nem-
zeti gazdagság főeszközéiil ; miben történetesen
még sok más nagy nevek is, mint például Filan-
gier i, Sartorius, Malthus, Craigh, Mon-
tesquieunek bires oommentatoia Destutt de
Tracy, és a' csaknem oraculosus Say, egyet-
értenek. — Így álla' dolog, érdemes olvasó! a'
kaputost nem kimélési dictio alapjával ; igy
áll a' dolog azon váddal, bogy a' Pesti Hírlap a'
munkátlanságnak gyújt gyertyát; meily váda-
kon én egyébiránt nem csudálkozbatom; mert mi-
után a' 32-ik számban a' nép bátramaradásá-
nak okát abban fejeztem ki , bogy megszokta , ön-
magáról saját erejével nem gondoskodni , 's min-
dent mások kegyelmétől várni , a' nemes gróf azt
mondja ugyan a' 282-ik lapon, hogy e' sorok
Hunnia keveréknépének rest indolentiáját grapbi-
ce festik: de azért mégis azzal gyanúsít, bogy a'
nép által egészen más értelemben fognak vétetni,
mint a' minőben írattak ; — a' mi már mégis csak
különös egy vád.
191
E' tárgynál akaratoni ellen is hoszasabban
kellé mulatnom; mert egyike azoknak, miket a'
nemes gróf speciális adatul szemelt ki azon állalá-
nos vádak erositésére, mikről maga megvallja,
hogy bebizonyittatnioik vajmi nehéz — S most
csak két rövid észrevételt kell még tennem. Egyik
a' nemes grófnak azon állítását illeti, hogy a' Pesti
Hírlap 12-ik száma idézett vezérczikkének alap-
ja koholmány , vagy egy ártatlan kis tévedés,
melly egyedül Pest városa egy igen érdemes pol-
gárának szavaiból veiie eredetét. — Erre csak
annyi megjegyzésem van , hogy nem azon érde-
mes polgár szavaiból , hanem annak figyelmezteté-
sére a' hivatalos tudósításból \ette eredetét , melly
tudósításnak szavait eredetiben , minden csonkítás
nélkül idéztem , s egy jegyzékben utána is tet-
tem a' lágyabb értelmet , mellyet azon szavaknak
tulajdoníthatni. Az sem áll , hogy a" dolog akár
koholmány akár ártatlan tévedés volna; mert a'
Pesti Hírlap 15-ík számában olvasható e' tárgy-
ban az illető kórházigazgatónak , ugyanannak, ki-
től a' tárgyul vett hivatalos jelentés eredett, vi-
lágosító nyilatkozata, mellyből látható, mit ott a'
szerkesztőség is megjegyzett , t, i. hogy a' dolog
sokkal szomnritóbb alakban igaz, mint annyira
roszalt felszólalásomban gondolhatám. — Másik,
mit meg kell említenem, a' roszalásnak azon lo-
gicája, hogy azért olly borzasztó, irtózatos és
veszélyes a' kérdéses czikk, mivel (274 1 ) „fáma
ereseit eundo : tehát a' 280 halottbul niár Soi'ok-
I9t
sáron alkalmasint 2800, a' Kunságon keresztül
Erdélyig már 28000, végre egy francziioni izga-
tó lapban 280,000 lesz , a' mi valóban igen szép
világba helyzi a' hatóságokat — és anarchiára ve-
zet és illy hiedelmek itagyitásával , felpapri-
kázásával a' hatóságok becsületesen iparkodó egyé-
neiben rósz vért okoz, a' közönségben pedig egye-
nesen azon gondolat alapját veti jneg : nem volna
e jobb az egészet felforgatni egy egészen uj kez-
det tétele xégeii.^' — Mire csak annyit jegyzek
meg, hogy éljen a' hideg számoló logica! —
Hónapok multak el , a' kérdéses czikk rég felejt-
ve van. és sem fáma non crevit eundo, sem fel-
forgató gondolatnak nyoma nem nuitatkozik, sem
a' hatóságok tekinteíe nem csökkent a' nép előtt,
sem ('s ezt bizonyos tény gyanánt mondhatom a'
nemes grófnak) a liatóságok buzgósága nem 'szál-
lott alább, mióta a' Pesti Hírlap él, sőt lalán el-
lenkezőleg van a' dolog.
„Halad azonban az idő, vastagszik a' könyv^^
— mond a' gróf a' 19-ik ív kezdetén; 's én ez in-
tés súlyát kétszeresen érezem, miután rendelkezé-
semre nincs elég időm, hogy sokat irjak röviden 5
vastagodó könyvem nagy részét pedig idézgetések
töltik be. Azonban idő 's könyvvastagodási intés-
nek is meg van jó oldala. Érzem, míkínt higgad-
tak nuuika közben indulataim; 's igy tán sietség
közben is sükerülend keserűség nélkül felelni rö-
193
vid-keveset három nagy vádra, mi tiilajdonkép a'
vádak tömegének kivonata. 1-sö : a' birtok meg-
támadása; 2-ik : a' kiváltságos rend 's felsőbbség
gyülöletessé-tétele ; 3-ik : a' Mirabeau-Marat-Pe-
re-Enfantin-szerü revolutionarius syllogismus.
l. B i r t 0 k m e g t á m a d á s. A' gróf egykor a'
„Hitel^'-ben számtudomáiiyilag bebizonyitá, meny-
nyit nyeri) e az ország, ha a" robot 's dézma meg-
szüntetnék; de kárpótlásról, megváltásról egy szót
sem tön; miből gr. Dessewffy azt következté-
ié, hogy a' gróf kárpótlás nélkül akar dézmát, ro-
botot megszüntetni ; de bezzeg volt e' vádért mit
hallania , mert a' gróf igen losz néven Yetie^ 'logy
birtokmegtámadási váddal illettetett, és szemére
veté taglalójának Montesquieuvel, hogy oliyasmin
párolog el birálata, a' mi irva nem volt. — Vegye
a' nemes gróf, birtokmegtámadási vádjára, tőlem is
ezt feleletül. — Az úrbéri viszonyoknak a' föl-
desúr teljes tökéletes kármeníesitése melletti ki-
sajátítása igenis elveim közé tartozik : ezt azonban,
remélem , eléggé tisztultak közöttünk a' jogsze-
rüségrőli fogalmak , hogy birtokmegtámadásnak
mondani senki sem fogja 5 legkevesbbé pedig a'
nemes gróf, a' kinek köszönhetjük legfőkép, hogy
egy hid végett Pest-Buda városának vámszedési
joga 's földe is (a' mennyire kellett) expropriálta-
tott. — Ez igy levén, bátran és kereken tagadom,
hogy a' Pesti Hírlapban a' birtokmegtámadásnak
még csak árnyéka is előfordulna.
Különben is a' birtokmegtámadási vád eléggé
13
194
meg van czáfolva az által, liog} ha ez igaz volna,
akkor a' nemes gróf elvben támadta volna meg a'
Pesti Hírlapot; ezt azonban nem teve, de nem is
telieté ; mert hiszen ~ és itt figyelmet kérek, mint
a' gróf szokja mondani — azon concessiók, mikre
,,A' kelet népében" ajánlkozik, százszor, de száz-
szor tovább mennek, mint a mit a' Pesti Hirlap eddig
csak legtávolabbról is megpendített ; t. i. a' g r ó f
az alkotmányt m i n d e n k i r é le h e t ö 1 e g-
sebes ebben ki akarja terjeszteni; el-
ismeri , hogy általán véve Magyarországban a*
földbirtokosnak igazi tnlajdona nincs: az ősisé-
gét tehát minél előbb k i a k a r j a k ü s z ö-
bölni any aföldiinkről; — akar Magyaror-
szágon keresztkint átvezető biztos közleke-
dést társulatok által létesíteni ugy,
hogy az ország a' vállalatnak száztól
öt tiszta jövedelmét minden esetre biz-
tosítsa; — akarja, hogy alakuljon leg-
alább is 50 millió pengő forintnyi mes-
terséges pénzt kibocsátó nemzeti bank;
— akar a' köznevelésről, ámbár nem mind-
járt ('s elég csudálatos, hogy épen erről nem mind-
járt), gondoskodni; — késznek nyilatko-
zik, mindenféle adót, kivétel nélkül,
hadit ugy mint házit, a' n é ppel együtt,
testvérileg viselni, és pedig mindaddig
legkisebb felelőség kívánása nélkül,
míg a' nép adójáról sem számolnak; —
kíván bűn tetőtörvényt, magára és csa-
195
ládjára és az ország; minden lakosára
egyenlőt éa s z i g o r ú 1 5 — "?< végre ajánl-
kozik arra is, I>ogy a' haza védelmére
írják () s 8 z e V e 1 e és f i a i v a I e g y ü 1 1 ^^ íü
ország minden lak ősit különbség nél-
kül, hadd Iiuzznnk sorsot mindnyájan;
— és mind ezen nagylelkű készség elszándálása
után még három sa' '. sa't. 's a't. következik (335 —
357 és 362 — 368 l.> ~ Ezek után tehát azt gon-
dolom, hogy a' ki illy engedményekre ajánlkozik,
az indiscret rohanás nnatt elvben a" Pesti Hírlapot
teljességgel meg nem íámadhaíá; vagy íj a meg-
támadhatná, csak azért tehetné azt,
mivelhogy a' Pesti Hírlap keveii^et kí-
ván; és a' gróf kívánságához képest valóban
ugy is van ; mert a' m í t a' g r ó f aj á n 1 , a z m i n-
den lehető co n cessió k nak maximuma.
Ha tehát a' nemes gróf a' Pesti Hírlap elveit
meg nem támadta , de — az előbocsátottak szerint
— következetességgel meg sem támadhatá : pusz-
ta modor miatt birtokmegtámadási váddal illetni a'
Pesti Hírlapot, anomália; mire tulajdonképen fe-
lelni sem kellene.
liássuk azonban , mit szemelt ki a' gróf vé-
letlenül vagy nem véletlenül , a' birtokmegtáma-
dási vádat s vele és általa a' kiváltságosak gyü-
löletessé-tételét és revolutionarius syllogísnnist be-
bizonyítani. — Ezen irtózatos megkülönböztetés a'
Pesti Hírlap 18-ik számának vezérczíkkét érte,
mellynek czíme : „H a 1 0 tt a s h á z ak". — E' szám :
13*
196
18 a' nemes grófot, mint monda, 18-ik Bruniaire-
re emlékezteti; és ezen nem csiidálííozom , mert
valamint énnekem bizonyosan eszembe nem jutha-
tott rósz néven venni , hogy a' nemes gróf által
Aristoíelesliez és a' dicső lengyel nemzetliez ha-
sonlittaíom : iigy, remélem, ő sem fogja rósz né-
ven venni, ha őt a' 18-ik Brumaire hőséhez ha-
sonlítom, ki olly igen ohajiá nemzetét nagygyá,
dicsővé, boldoggá tenni, csakhogy jó kedvéből,
avatkozást nem tűrő , szoros logicai terve rend-
szere 's kénye szerint.
Ezen czikkben egy elevenen-el<emette<cs ese-
te bocsáttatik előre, ,jmellyet — mint a' gróf mond-
ja — a' Pesti Hirlap szerkesztőjének valami leve-
lezője mesélt." — Mire csak azon alázatos meg-
jegyzésem van, hogy azon esetet a' Pesti Hir-
lap szerkesztőjének nenj levelezője mesélte, ha-
nem a' Pesti Hirlap azt más hirlapból yetie. —
A' levelezési mesével iné'tóztassék e' részben más
hírlapokat, 's különösen régi kedvencz pártfo-
goltját is, megajándékozni*, ~ ámbár ez bizony
magában legkisebb szemrehányást sem érdemel
practicus embertől, miután könnyű belátni, hogy
illyesmit hírlapoknak kikerülniük lehetetlen ; 's ha
itt ez esetben az egész történet mese volt is,
más száz esetben azért, hogy czáfulatot, nyilat-
kozást, felvilágosítást, igazítást olvasunk ellene,
korán sem mese , hanem csak ugyanazon e{xy do-
lognak különböző képlete, a' mint különböző szem-
pontból tekintetik. —
197
A' „mese'* előzmény után az idézett czikk-
ben e^y kis elmélkedés van a' Jialottas liázíikról
és lialottas szemléről, mik nálunk már 1771-ben
a' nm. liel} íartó-tanács által megparancsolvák , de
azért ritkák mint fehcr holló. — Erre a' nemes gróf
igen érdekesen elmondja véleményét, hogy egész
Európában 20 év leforgása alatt alkalmasint ele-
venen nem temettetik el egynél több: illy parányi-
sággal tehát bibelódni a' Pesti Hirlapnak kár va-
la; 's hogy bizony minden nógatásunk mellett sem
lesz jobb lábon a' halottas szemle ezután, mint volt
ekkorig. — Mind ezekre „hagyján '-t felelek ; mert
hiszen ha illy haszontalan a' roszalolt czikk , any-
nyi legalább bizonyos, hogy halottas házrúli sorai
nem gyilkolják meg a' nemzetet, 's a' magyart
sirba nem döntik ; — a' mint a' nemes gróf a 214-ik
lapon maga is , igen engedékeny eritica szellemé-
ben, megbocsátja azon bűnömet, hogy becsesb
themát nem választottam , 's valann jobbat nem ir-
tani; mert „rósz ember, ki többet te?iz,mint meny-
nyit bir-' : de azért mégis az érintett czikk
untig elégíséges lehet az egész mof^t
fej I e d e z ö m a g y a r nemzetet h o m 1 o k e g y e-
uest sirba dönteni (208 I.).
Eri pedig e' rettentő vád a' Pesti Hirlapot e'
következő soraiért: „Hiúban altatjuk magunkat
egyes különvált jelenetek dic?érgeíéseivel ; ideje
nyiltan kimondani, hogy az egészségi politia ál-
talában véve honunkban a' legnyomoruliabb lábon
áll, bölcsőtől kezdve egész siriglau. Ez az, mi
198
a' gyermekgyilkoJást előidézi : s mi azt gondoljuk,
teljesítők kötelességünket, lm rém gyanánt hóhért
állítunk a' háttérbe. Az anyátlan gyermekek gyá-
moltalan serege segélyért sir föl az égre 's az
emberekhez; és mi azt gondoljuk, megtettünk
mindent, a' mit tennünk kell, ha bérdajkához ad-
tuk, kinek szabott bére évnegyedenkínt 4 pengő
frt ; és nem veszszük szemügyre , hogy e' négy-
forintos dajkák kezei között (valóságot mondunk,
uraim , 's nem nagyitást) száz gyermek közül 80
— 90 elhal; a' százból felmaradott tiz pedig ki-
kerülvén a' dajkakezekből, talán az utczán fagy
meg! O íigy nem illyenek e a' gyermekek, kiket
mezítláb és félmeztelenül láttunk tél derekán az
utczán koldulva ácsorogni ?) Elkövetkezik tul a'
gyermekkoron az élet kora — és — mi tegnap vol-
tunk egyik külvárosban, a' nyomort és ínséget
honos rejtekében házankint meglátogatni. A' ki
ezt saját szemeivel nem látja, annak fogalma sem
lehet illyesmiről. Azok a' földalatti pinczelyukak,
hova hó- és esöviz befoly , mellyeknek nedves
gőzében két-három család minden leheléssel mér-
get szí; 's e' méregért mégis 2 — 3 forint házbért
kénytelen hetenkint a' szívtelen gazdának fizetni !
E' pinczelyukaknak ujdon épült házakban is sza-
bad volt ár^nz után épittetniök, ámbár egy uj
vízár bennök száz meg száz martalékra talál. A"
ház külseje szabályszerű , mikínt a' csinosító biz-
tosság parancsolá : de ben szabad volt az ínség
számáia felütni a' betegség 's mirigy tanyáját. Vég-
409
re elkövetkezik a' halál, és itt még* egy előkelő
vagyonos családban is megtörténhetik az eleve-
neu-eltemettetés , hát mi nem történik a' szegé-
nyeknél?'^^ — E' sorokból a* birtokmegtámadási
vád különösen a' ,.szív telén gazda" kifejezés-
re nehézkedik.
Legyen szabad egy-két magyarázó szó. —
Hogy az orvosi politia igen szomorú lábon áll, sőt
hogy orvosi politialis rendszerünk még csak nincs
is , ez köztudomású dolog , 's egyike azon okok-
nak, mellyek miatt népünk között a' babona és
kuruzsolás általában még olly életerős fa, melly-
nek gyökerei közel száradást nem reméltetnek.
Mondám , hogy az orvosi politia hiánya idé-
zi elő a' gyermek gyilkolást. Ez más szavakkal
annyit tesz , hogy lelencz- és szülészház az egész
országban egyetlenegy sincs ; a" példák pedig han-
gosan kiáltanak, miképen csak az orvosi politiá-
nak körébe tartozó illynemű intézetek előzhetik
meg nagy részben e' bűnt, mellyet a' hóhérnak hát-
térbe állitása nem képes megszüntetni. —
Az anyátlan gyermekek 's négyforintos daj-
kák iránti állitásaim a' legbizonyosabb adatokon
épülnek, 's nem is újságok ; mert nem általam mon-
dattak el először igy, egészen igy a' közönségnek,
magyar és német nyelven , — mint ezt a' nagyér-
demű gróf a' szegény-gyermek- kórJiáz igazgató
orvosának a" városi pénztárból fizetett járorvoslal
sikeréről 's eredményéről közrebocsátott jeleuté-
seilxil 's röpirataiból is meglátliatá.
200
Már most az e' két pontra vonatkozó fenidé-
zett sorokból a' nemes gróf Ítélete szerint kibúvik
a' „veres fonaP% minthogy j,más szavakkal
mind ez nem sokkal tesz többet mint:
Te városi Tanács, Te vái- megyei ható-
ság, Te Helytartó-Tanács, Ti hazánk
gazdag semmirekellői 's a' t.. Ti m i n d-
n y á j a n a n n y i t nem értek mint egy pipa
dohány, mert kötelességteknek, nem,
de a' legegyszerűbb emberi hivatástok-
nak sem fe leltek legtáviilabbrul is
meg" (253 1.). - E' íravestálást és mindent, a'
mi éhez hasonlít (pedig a' mi csak eritica „A' ke-
let népében", vagy éhez hasonlít, vagy azt mu-
togatja , hogy a' Pesti Hírlap semmit sem ér : te-
hát bizonyosan nem is veszedelmes) — e' trave-
stálást, mondom, és mindent, a' mi éhez hason-
lít, a' nemes gróffal vagy a' fölhevült képzelet,
vagy a' hideg ész irattá. Ha az első : ugy nem
kell rá felelnem; ha a' második: ugy azt kell rá
felelnem , hogy ha a' Pesti Hírlapból illy travestá-
lás mellett kitünhetik a' „veres fonal": ugy a'
nemes gróf travestálásából , sokkal kevesebb tra-
vestálással, kitűnik a' „véres fonal"; minek meg-
bizonyítására tán nem is kell travestálásokhoz fo-
lyamodni; ha meggondoljuk , mikint ügyekszik a'
a' nemes gróf mindent , a' kinek birtoka , — min-
dent, kinek kezében hatulom van, ellenem felzu-
dítani, 's még nyilván fej-betöréssel is fenyeget.
És kérdem én : ha oUy indulattal venném kezem-
201
be „A' kelet népét^% 's magamat egy kis haragba
belédisputálván, travestálgatnám a' nemes gróf sza-
vait;, és megmutogatnám, mikép nem az elvekből, —
oh! korán sem, mert azok szentek, hanem a' modorból
csaknem minden lapon kitűnik a' véres fonal: gon-
dolja a' nagy érdemű gróf, minden helyre lenne hoz-
va, ha utána tenném: „ezt azonban bizo-
nyosan nem gondolta, igy értetni bizo-
nyosan nem akart" a' nemes gróf (253 1.)
És pedig azon sorokra, mellyek egy kis tra-
vestálással ugy állanak előttünk, mint minden fel-
sőbbséget gyűlöletessé tevő spartacnsi dictio , a'
221-ik lapon fölkenetik az engesztelés balzsama ,
hol igy olvasunk : ^é s eddig jól van, és
tudom, csak illyféle zsugori harpa-
xoknak sujtása és magukba téritése
volt a' pesti lap szerkesztőjének ne-
mes, lehet mondani szent ezé Íj a.'' —
Nehogy azonban valamikép az engesztelés csak
egy pillanatig is helyt foghasson, nyomban ime' so-
rok köveikeznek: „de fájdalom egyszerre
kitiinik valamin t By r o nn ál a' ,kis szar-
vacska', ugy itt a' ,veres fonalacskaS
nielly i gy foly : ,,^ í e^ méregért — t. i.
hogy a' házbirtokos beveszi házába a'
lefestett nyomort és Ínséget — mégis
^—Z forint házbér l kénytelen heten^
k in t a' .? % i V l el en g azdána h f i %et n ?/^ Itt
van kitárva egész fényességében a'
g y önyörű ,veres fonal*, a' vaj m i mély for-
rásból kutatott gyönyörű politica/^
209
Méltóztassék a' iiemes gróf legmélyebb tisz-
teletem jeléül fogadni, hogy még e' soroknál seui
jut eszembe;, miképen menthető volnék, ha ollyan
volna a' ,, fogadj' isten", minő volt az ,,adj' isten'^
— A' dolog ennyiből áll: Az 1838-ki árvíz sok
emberéletbe került, 's éu ugy gondolom, a' dühön-
gött elem ez áldozatainak nem kis része esik azon
pinczelyukak rovására, mellyeket a' külvárosok
félrefekvő utczáiban a' legnyomorultabb néposz-
tálybeliek laknak. E' lyukakból a' rohanó víz elől
nem volt, nem lehetett menekvés. — Később ut-
czák és térek íüzabályoztattak, minden ujanépült
háznak tervét be kellett az illető biztosságnak mu-
tatni; s a' külsőre kellő tekintet is volt, de a'
pinczelakok ekkor is neui csak meghagyattak, de
sőt ujak is építtettek ; ezt csak látni kell, 's min-
denki meggyőződhetik, hogy egy ujabb árvíz is-
méi nem kevés emberáldozatba kerülhet ; én lát-
tam ; s láttam a' lejuegést is, mellyel e' külváros-
helyek lakosai a' jégindulás idejének elébenéztek;
tudjuk pedig, hogy a' veszély ez idén is csak egy
perczen mnlt. — De mellőzzük bár e' tekintetet,
annyi bizonyos, hogy ezen emberólak télen át va-
lóságos mirigyfészkek, miket meg nem szenvedni
az orvosi politia körébe tartoznék/ És e' bűn, ga-
ládság 's mirigy tanyáiban bizonyos távolságban
vagy egy rósz nyoszolya vagy egypár koi'hadt
deszka van, "s egy illyennek helyéért hetenkint
15 — 30 garas hely bér fizettetik : lehet látni hányt-
yetett roísi6 deszkákból improvisált rósz kalitkákat,
2»3
mell vek távolról sem kerülhetnek lOOváltóforintba,
s a' lakbér mégis hetenkint 2 — 3 foriiit, tehát egy
éven át több, iriint mennyibe az egész kerül. Igaz,
hogy a' rósz deszkakalitkák tulajdoni jog tekinte-
tében ép' ugy sajátjai a' birtokosnak, mint a' legel-
ső paloták, 's ha a' politia más tekintetekből a'
dologba nem szól, házbér tekintetében nem szól-
hat bizonyosan, a' tulajdonos tehát jogszerűn cse-
lekszik , habár aranyat kivan is minden órától :
de azért jogszerűsége mellett igen szívteleniil
cselekszik, s ezt megmondani bizonyosan nem bir-
tokmegtámadás. Emlékeztetem a' nemes grófot,
hogy midőn az 1838-iki árviz után némellyek azon
házi gazdák közül, kiknek házai épségben ma-
radtak, a' köznyomor rovására nyerészkedni akar-
va, a' házbért százakkal felrugtatták , jogszerűn
cselekedtek kétségkivül, de cselekedtek szívtele-
nül ; a' törvény kénysaeritő pálczája nem üthetett
körmeikre, de felszólalhatott és felszólalt ellenök
a' közvéleménynek indignatiója , az a' bizonyos
erkölcsi népérzelem . melly polgári társaságban
lemperatorkint lép föl olly esetekben, hová a' tiSr-
véiiynek hatni nem lehet, hatni nem szabad. És nem
szólalt fel sikeretlenül. Ezen erkölcsi népérzelem-
liek tolmácsai voltak a' hirlapok is, és sem a' ne-
mes grófnak sem más akárkinek nem jutott eszébe,
a' hirlapokat birtokmegtámadásról vádolni, mivel-
1iogy a' szívtelen gazdák ellen az erkölcsi érze-
lemre hivatkoztak. — Es én azt gondolom, épen a*
nyilvánosság orgánumainak fekszik hivatásukban
eo4
felszólalni, ralaliányszor helyén lenni látszik, hogy
a' jog szigorúságát az erkölcsi érzet mérsékelje.
— Amaz angol tory lord, ki ba eltelik jobbágyainak
bérideje , télnek közepén seregestül űzi ki sza-
bad ég alá a' zöld Erinnek szegény gyermekét,
mivelhogy urának poíilicai véleményében nem osz-
tozék, jogszerűn cselekszik kétségtelenül: de szív-
telenül is cselekedett, és a' közvélemény indigna-
tiója keserű kitörésekkel rója meg a' hirlapokbau
szívtelenségeért; és az olly igen értelmes angolok-
nál, kiknek közéletéből a' nemes gróf szerint szív
és érzelem jobbára száműzve van, még soha sem
jutott senKiuuk eszébe, illy felszólalásban birtok-
megtámadást 's veres fonalat szaglálni ; pedig ha va-
laki, az angol bizonyosan megkivánja, hogy tulajdo-
nánakszentsége tiszteletben tartassék mindenkitől.
Nem akarok a' szívtelen jogszerűségek pél-
dázgatásaiban tovább menni; remélem, ez egy-
szerűsorok is eléggé igazolják, ho^y a' ,,szív-
telen gazda'* kifejezés nn'att neju a' nemes-
keblü gróf Széchenyinek, de bármelly szőrszálha-
sogató rabulának sem volna elegendő oka, hata-
lomizgató feljajdulással veres fonalakat 's birtok-
megtámadást kiáltani.— Engedje a' nemes gróf éb-
ren lenni, engedje a' nemes gróf ébren tartani a'
méltányosságnak népérzelmét ; a' rideg törvény-
nek emberi gyarló müve, még a' legműveltebb
nemzeteknél is, sokszor kebelbántólag elrí a' tár-
sas élet kivánatitól, 's a' kettőt együtt közvetí-
teni, a' nyilvánosságnak hivatása; és ép' e' hiva-
205
tás emeli föl a' nyilvánoss?5got , ép e' hivatás
emeli föl az időszaki sajtót azoii poiczra, melly-
rol a' felsőbbségnek a' köznyugalom feiilartásábaii
ép' azon ellenséges érdekek mezején nyújt észre-
vétlenül leghatásteljesb közremunkálást , a' hová
jognak 's törvénynek hatni nem lehet. Ez fogja föl
a' gyarmatur kezében a' nádpáiczát , mellynek
törvény szerint a' szolga hátára csapni sza-
bad volt; ez szállítja le, — legalább csak ez
szállitliatja le a' 100 forintos deszkabódénak 150
pcent lakbérét; és teszi mindkettőt a' nélkül,
hogy a' tulajdonnak szentségét megsértené. A' gróf
ugyan azt mondja, hogy illy felszólalások lélek-
tanilag engedékenység helyett épen makacsságot
eszközlenek: egy-két esetben meglehet, nem ta-
gadom, kivált ha a' nemzetnek elsőbbjei a' helyett,
hogy a' nyilvánosságnak ez üdvös hatását elő-
mozdítanák 'cj a' közvéleményt tekintélyes állásra
juttatni segítenék, ép' ellenkezőn cselekszenek, 's
gátlólag lépnek föl , és a' makacsságot nem csak
buzdítják, de még a' kirúgás endegetése által ha-
talmas nevökkel is sanctionálják; azonban fejlőd-
jék csak önéletéből életet szíva a' nyilvánosság,
erősödjék csak a' közvélemény, mint alkotmányos
nemzetnél kívánatos, 's mint erősödnie csak a' nyil-
vánosság segedelmével leliet, — és a' kirúgó ma-
kacskodás a' nemzeti közérzelem ellenében vagy
megszelídül, vagy— kinevettetik.
lí. Kiváltságosak 's minden felsőbb-
ség gyűlöl etess é-t ét ele. -- 1^^' vád nagy
részben az elsőre \aii építve, "is igy azzal, mit az
elsőre, s mit az ,, irgalmassági '* rovatban mondani
kénytelen valék, a" felelet többnyire meg is előzve.
Különben is e' mező nagyon kényes. Ha kit álta-
lános megjegyzéseim ki nem elégitenek , annak
részletes alkalmazásokkal kellene válaszolnom:
pedig érezni fogják tisztelt olvasóini, hogy e" me-
zőn forognom nem is leliet, de nem is akarhatok :
maradjunk tehát általánosságban és elveknél. —
Kiváltságosak és felsőbbség, igy oszlik a* vád két
osztályzatra.
Kiváltságosak! Kérem a' nemes grófot,
méltóztassék megengedni, hogy elkölcsönözzem ve-
lejét szavainak, miket ,,yilág"^-a XXXVIlI-ik
lapján irt vala. ,, Nemzet ellen in corpore soha sem
keltem ki — de minden rút helyrül kiméletlenül rán-
tám le a' fátyolt — mig mások palástolásokkal s di-
csérgetések által gondoltak használni , én ezél-
irányosbnak véltem a* megismertetést." — És en-
gedje a' nemes gróf, hogy megkérjem, méltóztas-
sék kezében a" képpel, msllyet Világa 64-ik s kö-
vetkező lapjain festett,' ki nem hagyva még a" nem-
zetiség tekintetét is, niellyről a" 65-ik lapon irva
van , hogy „ legnagyobb palotáinkban ~ a"
ház ékessége az asszony nyelvünket nem érti:^*
sőt mellyről még a ,, Xeíiáíii/ szó a' loversemj
köriW 183-ik lapján is alig három év előtt mondva
van : „milly kevéssé nemzetiek még hölgyeink, sőt
a' szó valódi értelmében még magunk is," — mél-
tóztassék e' képpel kezében most 1841-ben is hiáX-
tekinteni , s nem fogja e találni , liogy ha rajza
számos vonásokban még most is igen élethű, itt az
ideje, a' minmagnnkkali megismerkedést a' vastag
könyvek sövényzetí kertjéből a' nyilvánosságnak
nyilt szabad mezejére átültetni ? — De én nem is
tndom, mi körül foroghat e' különös vád. Egyszer,
de csak egyetlenegyszer szólottam a" Pesti Hirlap-
ban tán némi kis csipósséggel arról , hogy úrhöl-
gyeink oUy kevéssé nmgyarok, és — istenemre ! —
e' felszólalás szükséges volt; ezen egyetlen szó-
zaton kivül, hivatkozni merek a Pesti Hirlap olva-
sóira, nem tagadhatják jueg, hogy minden liason-
czélu felszólalásból fpéldaul a' 14-ik szám vezér-
czikkében) soha sem hiányzott a' leggyöngédebb
kiméletesség 's a' legcsekélyebbnek is annyi elis-
merése, mennyit csak e' g^'Xingédség igazolhat.—
Vagy talán a' nép állapotját legközelebbről' ér-
deklő közigazgatási tárgyak iránt mindnyájunk,
de kivált a' förendűek részéről olly mindennapias
részvétlenség megrovása vétetik a' kiváltságosak
gyülöletessé-tételének ? — Ezt hinnem lehetetlen.
Egyébkint szózataim elvek körében forogtak, mi-
ket a' nemes gróf maga is helyesel *, és forogtak
azon hazában, mellyről a' nemes gróftól tanultam,
hogy kiváltsága sok, de szabadsága annál keve-
sebb. — Es ha azon vallomásom , mit az előjogok
iránti véleményemről tettem, nem ellenkezik 's nem
is ellenkezhetik a' nemes gróf elveivel 5 ha igaz,
hogy kivált polgári viszonyainkban ugy szólván
semnűt, mi már életbe lépett volna, nem értünk
208
még el (341 I.): ugy valóban nem kellene talán
az elidegenithetlen jogok visszaadásának, emberi
méltóságba visszalielyzésnek gyéren előforduló (ha
csakugyan előforduló) emlegetését a' kiváltságo-
sak gyülöletessé-tételére nmgyarázni annak , ki
a' 320-ik lapon maga elismeri, liogy „hazánk
lakosinak azon nagy száma, m e 1 1 y nem-
csak hogy ki vala egészen zárva az
emberiség legszebb jogaibul, de mint-
ha ugy szólván sokak által készakar-
va tartatott volna sötét butaságban,
csak most 's csak némileg lépett ki a'
kényuraság undok hatalma alul.'^— Álta-
lában véve, nekem elveim közé tartozik, hogy a'
kiváltságos osztályoknak nem leszállani a' néphez,
Imnem azt magokhoz- kell emelniök, 's igy ezen
fölemelésnek csak a' fenálló alkotmányos formák
mellett és által szabad történnie ; minélfogva bát-
ran hivatkozhatom a' Pesti Hírlapra, hogy minden
közeledő lépés, melly ez irányban akárhol mutatko-
zott, a' Hírlapban mindig a' legméltánylóbb elis-
merésre talált. A' kiváltságosak gyülöletessé-téte-
lének vádját tehát el nem ismerhetem; de ha a'
nemes gróf drasticai modora szerint e' vád tulaj-
donképen csak annyit tesz, hogy az oligarchismus
iránt rokonszenvet nem érezek, 's aliíotmányos
sánczaink között ugy, a' mint törvényünk hozza
magával, az egyenlőség elvének hódolok : ugy én
ezt tartózkodás nélkül és nyíltan elismerem ; min
a' nemes grófnak nincs is mit csudálkoznia , ha
209
luegemlékezik, hogy én magam is a' szegény ne-
mesek sorába tartozom, 's mint illyen , alkotmány
által nyert jogomat szívesen megosztom minden
másokkal; arra azonban, hogy ne csak mások ne
részesüljenek jogaimban, de még én magam is meg-
szorítást szenvedjek , hajlandó egyáltalában nem
vagyok, 's igy az oligarcliiai vágyak barátai közé
számíttatni teljességgel nem is lúvánok. Pedig
hogy ílly vágyak hazánkban épen nem újságok, 's
hogy ílly vágyaknak magas helyekrei befolyása
épen én nálam nem a' legkedvesebb emlékezetben
lehet, azt a' nemes gróf ngy bizonyosnak mint
természetesnek találandja. — Es az eszmék kap-
csolata itt azon ügyre vezet, mellyet a' Pesti
Hirlap 17-ik számában nemzeti veszélynek nevez-
tem, azt t. i., ha a' magyar nemesség magát meg-
vesztegettetní engedi, 's lelkét áruba bocsátja. Er-
re a' nemes gróf a' 244-ik lapon megjegyzi, mí-
képen ,,eznemok, hanem a' szegénység-
ből eredő okozat, sa' nemz etsüly ész-
té s í g y ö k é r o k 0 k n a k egyike, megfor-
dítva tán épen az, hogy a' kelletén tul
vitt nyilvánosság következéséhen,
olly kérdések elhatározása, például
mikor és mi kép dűljön az ősiség,
ngy függ néhány akó savanyú horon,
mint függött Damocles kardja hajszá-
lon." — Már én, ne vegyem bár tekintetbe, hogy
a' nemes gróf maga elismeri, miképen jövendőnk-
nek szellemi alapokon kell emelkedni , 's nem
14
210
anyagiakon , anyagot tehát oknak 's a' szellemit
okozatnak itt e' mezőn is fölvenni akarni követke-
zetlenség volna, — a' Pesti Hirlap 17-ik számában
is kimondani, 's most njolag kimondom, Iiogy a'
lelki függetlenség nem függ birtoktól, 's e' sza-
vak valóságáról a' kezességet saját keblemben
hordozom ; meguiondám azt is , hogy e' gúnyolt
nemességben a' jogérzetnek egy bizonyos ösztön-
szerű tapintata él , melly ha személyesittetnék,
joggal mondhatná el az esküt, mellyet egykor Ci-
cero Metellus vádjára tön : ,, esküszöm, hogy
m e g t a r t á m a' hont;" 's erre ugy a' messze
mint közel multaknak történeteiben nem nehéz ada-
tokra találni; — megmondani végre azt is , hogy a'
szavazati jogegyenlőség elvét a' gyakorlat meny-
nyire mérsékeli ; és most ezek után lehetlen némi
megütközéssel nem kérdeznem : mit j elen tsen
ez a' kelletén t u 1 vitt nyilvánosság,
mellynek következésében olly kérdé-
seknek, mint az ősiség, eldöntése, né-
hány akó savanyú boron függ?— Eszem-
be jut a' nemes grófnak a' múlt országgyűlés alatt
1839 évi november 4-kén tartott beszéde, melly-
ben a' legközelebb múlt idők szomorú eseményeit
leginkább annak tulajdonitja, hogy „1820 táján
a' kormány behozta a' megyékben a' személyen-
kinti szavazást, 's ezen újítással az előbbi szo-
kás, miszerint az úgynevezett „sanior pars" hatá-
rozott, megváltozván, aristocratiai alkotmányunk-
ba egy olly democratiai elv , egy olly karika csú-
311
szőtt be, iiielly megkívánja, hogy vagy a' régi ke-
rekek is Iktzzh alkalmaztassanak, vagy Iia ez nem
lehet, az uj is kidobassék/*^ — Nem azért idézem ezt,
mintha oHy értelmet akarnék a' nemes grófnak tu-
Jajdonítani, liogy ő az említett oligarchismiis visz-
szaidézéséf kivánná, mert hiszen ép' azon beszé-
dében monda azt is, hogy a' mi megtörtént, azt
retractálni nem lehet; hanem idézem azért, mivel
csakugyan vannak a' felsőbb körökben, kik nyil-
tari kijelentik, hogy a' köztanácskozási részvét
jogát birtok szerint kivannak aranyozni. Erre néz-
ve, minden mélyebb taglalgatást mint keserüséget-
okozót örömest mellőzve , csak azt jegyzem meg,
hogy a' személyenkinti szavazat jogát nem a' kor-
mány hozta be, hanem behozta az alkotmány, 's
ezt nem csak azért, mivel magam is azon nemesek
sorába tartozom, kiknek poiiticai jogát az emlí-
tett olií(archiai vágyak, ha sikerülnének, csak-
nem egészen nullificálnák ; haneni statustudoiiiányi,
alkotmányi és poiiticai szempontból is, legbecse-
sebb országos kincsnek tekintem , — oUyannak,
mellyben (mikint a' Pesti Hirlapban bővebben tag-
íalgatám) alkotjnányunk kifejlődésének csaknem
egyedüli biztosító elemét találom, mellyeí hát sér-
tetlenül fentartani mindaddig óhajtok is, míg épen
ezen jogegyenlőségi elem segedelmével alkotmá-
nyunk ugy kifejlődik, 's megyei szerkezetünk ta-
lapja olly kiterjedést nyer , hogy megyei gyűlé-
seink ősnépgyülési (Lrversannuiung) teimészeí ük-
ből képviseleti rendszeríí municipiumokká fejlőd-
14*
81S
hétnek; a' mi sokkal több előzményt föltételez,
niiutsem egy-két nemzedék korának leforgása előtt
elkövetkezőnek remélhetném. — Azt tehát, hogy
az említett jognyesési hátralépéseknek barátja nem
vagyok , nyíltan kijelenteni egyáltalában nem vo-
nakodom ; de a' gyülöletessé-téíel vádját még ezen
vádak ellenében sem fogadhatom el; mert sokkal
inkább követelem magam számára a' véleményi
szabadságot, mintsem hogy másoknak hasonló jo-
gát ellenzeném.
Felsőbbség gyülöletessé-tétele. E'
vád vagy csak egy rakétaszerű pattogás , vagy
az egyes visszaélések, hanyagságok és elmulasz-
tásoknak nyilvánosságrai hozatalára irányoztatik.
— Erre nézve egy harmadiknak véleményét ik-
tatom ide válaszul , név nélkül ; mert nem aka-
rom, hogy a' szavak mástól, mint a' bennök fek-
vő okoktól nyerjenek nyomadékot.
„Mélyen érzett bajainknak egyike azon ha-
nyagság , mellyel törvényeinket végrehajtjuk , és
azon tiszteletlenség, mellyel a' törvények ren-
deletének szentségét figyelembe sem veszik so-
kan , hacsak hatalom- 's erőtül nem kényszerit-
vék. Míg ez ii^y lesz honunkban ; míg a' törvényt
már azért , mert törvény , tisztelni meg nem tanul-
juk ; mig a' közvélemény nem őrködik a' hivatalos
eljárás fölött ; nn'g a' gyalázat bélyegével csak azt
rójuk meg, ki a' tiltó törvényt megszegte, de azt
nem, ki törvényszabta kötelességeit tudva és akar-
va roszul, vagy épen nem teljesítette: addig süke-
813
rétien minden törekvésünk; mert a' törvény csak
holt betű maradiba mi magunk nem adunk annak
életet. Zsibbasztó a' nem-cselekvésnek és hanyag-
ságnak hatása, s tán még inkább tűrhető, ha va-
lamelly tisztviselő néha roszul tesz , mint ha épen
semmit nem tesz. A" rósz, a" juit az tett, csak tu-
domásra jöjön , ellenhatást szül, 's a' roszat orvo-
solni nem lehetetlen *, de a' nem-cselekvés ellen
nincs orvosság, inted őt ? hallgat , és ismét nem
tesz ; dorgálod ? hallgat , de nem tesz ; fenyege-
ted? hallgat, 's tán mosolyog, de szinte nem tesz;
végre büntetni akarnád ? de nem találsz törvényt,
mellyhez támaszkodj', 's nem találsz birót , ki a'
büntetést kimondja ; sőt találsz igen sokat , ki a'
nem-tevőt pártolja. Ezt a' hanyagságot s részvét-
lenséget kiirtani jellemünkből, valóban közszüksé-
geink legnagyobbika. Nálunk a' törvény iránt élén-
kebb részvét csak addig mutatkozik, mig az vitatás
alatt van , "s ha már kivittük , elteszszük szunnyad-
ni számos elszenderült társai közé, 's gyakran is-
mét ujat sürgetünk helyette. Mig ez igy marad, ad-
dig nincs idvesség számunkra. — Nehéz e' bajon
segíteni , de talán nem lehetetlen , 's az egyetlen
mód , mellyel azt eszközölhetni , nyilvánosság , s
egy tisztább, szilárdabb, élénkebb és határozottabb
közvélemény ébresztése. Vannak vétkek , miket
másképen büntetni nem lehet, 's vannak emberek,
kikhez más módon férni nem lehet, mint a' közvé-
lemény által. Vannak cselekvések , miket minden
ember roszalj de a' törvénynek büntető súlya alá
S14
nem esnek, 's az iJlyeneket csak az által lehet raeg-
torlani, sőt jövendőre gátolni, ha kitéve a' nyilvá-
nosságnak, a' közvélemény birálata alá vonatnak,"
Ez okoknak fontosságát nem hiszem hogy
valaki tagadhatná. Mielőtt nyilvános politicai pá-
lyára léptem volna, a' tapasztalás által még nem
szilárdult ifjúság tűzmelegével "s gondolatlanságá-
val (mert hahj beh végtelen a' különbség hazánk
mostani reménydús ifjúsága "s az én korombeli
közt!) rohantam én is a' megyei élet viszonyaiba;
's ha visszatekintek a' rég múlt időknek napjaiba,
mennyi bánatot okoz lelkemnek még most is, hogy
nem mindig valék elég erős az idő s körülmény
szokásos hibái közt botlások nélkül megállani! és
e' A isszaemlékezésből meggyőződésig emelkedik
keblemben a' hit, hogy nyilvánosság, csak nyil-
vánosság az, mi a' hanyagot szorgalomra , az Ön-
kénykedőt mérsékletre, a' kicsapongót törvény-
szerűségre , a' romlottat tartózkodásra , a' gyöngét
erősödésre, az ingatag határozatlant szilárdságra
vezérelheti. — Csak ennek segítségével fejlődhe-
tik ki korán a' politicai jellem , mellyre különben
— az igen kevés választottakat kivéve — nekünk
mindennapi embereknek csak botlások 's bukások
után lehet eljutni. — Ne gondolja ísát a' nemes
gróf, hogy azon nyilvánosság, melly épen e' me-
zőn olly jótékonyán működhetik, ez által a' fel-
sőbbség tekintetét sülyesztené; sőt inkább nem le-
het a' felsőbbség tekintetének erősb támaszt nyúj-
tani; mint ép' ez által 5 mert miu alapszik a' felső-
S15
ség tekintete? rettegtetéseu , vagy Dizodaliuon?
én azt gondolom, bizodalmon ; pedig nincs eszköz,
uielly a' népnek a' felsőbbség iránti bizodalmát
annyira biztositliatná , mint ép' a' n}iIvánosság
örök-éber szemének őrködése; nincs fék, mellynek
hatása a' nyilvánosságéval mérkőzhetnék. A' mél-
tóságos gróf állása sokkal magasabb volt, mintsem
hogy a' gyakorlati élet ezen oldalával gyakoribb
érintkezésbe jöhetett volna; de mi, a' középosz-
tálynak emberei , e" v iszonyok körében éveket meg
éveket töltöttünk el ; mi tudjuk , hogy a' hol a'
tisztviselőknek személyessége, mondhatnám, isteni
erővel nem volt képes hatni az apáról fiúra örök-
lött bizalmatlanság ellenében , — mi tudjuk, minő
titkos boszúság epéje ön i ötté végig a' kebleket
azon néha nem alaptalan, de többnyire mégis
bal hiedelem miatt , hogy tisztviselői kihágás
vagy hanyagság ellen panaszkodni, merő kába-
ság; — és e' boszús bizalmatlanság e^y féreg
volt, melly a' jövendő nyugalmának gyökerén rá-
gott. De hassa csak át a' nyilvánosság éberségé-
nek eszmélete nemzeti életünket , e' bizalmatlan-
ságnak meg kell szűnni. Már is voltak esetek,
hogy az időszaki sajtó fölemelvén figyelmeztető
szózatát, az ig;zsá;os panaszra nyillan az egész
ország tudomására elégtétel következett; 's csak
néhány illy jelenet adja magát elő, és lehetetlen,
hogy a' hatóságok iránti tisztelet és bizodalom
erős gyökeret ne verjen az ország népességében;
— pedig hiszen a' nemes gróf ép' azt veti elle-
916
nem, Bülauból idézett szavaimra, hogy az en-
gedelmességi kötelek nagyon megtágulvák : en-
gedje hát kérdeznem, azt tartja e jónak, ha to-
vább is azon útnak sötétségében tapogatózunk,
mellyen eddig járva, az engedelmesség 's felsőbb-
ség iránti bizodalom kötelékei ennyire megtágul-
tak? vagy nem azt tanácsolja e az ,,értelem'S
hogy a' bajt-okozott utat elhagyva, a' nyilt egye-
nességet kisértsük meg , mellyet illy bajok ellen
csaknem egyedüli óvószernek az okszerű logica
's más nemzetek tapasztalása bizonyítanak ?
Azonban a' minő czáfolhatlanoknak hiszem
ez elveket, ugy más részről tagadni egyáltalában
nem akarom , hogy a' Pesti Hírlap e' tekintetben
nem minden hibától ment; nem arra nézve, hogy
a' felsőséget gyűlöletessé tette volna, hanem hogy
a' visszaélések fölfedezésében elegendő óvatossá-
got nem mindig bizonyított, 's ezzel egyeseknek
egy-két esetben érzékeny hantáimat okozhatott.
— Becsületes ember;, ha hibázott, jobbat nem
tehet, mint ha liibáját elismeri , 's ismételésétől
óvakodik. Ezt én a' Pesti Hirlapban már rég meg-
tevém. Egy lapnak, melly — mondhatnám — egy
egészen uj mezőt vont be mások tapasztalásán
még nem okulhatott működésébe, kezdetben csak-
nem lehetlen nem tévednie; de azért tévedései
mellett is megtermetté már gyümölcseit; és én nem
a' Pesti HirJap, hanem a' magyar időszaki sajtó
nevében (mert ez a' magyar hírlapoknak közös mű-
vök , vagy talán érdemök is) tartózkodás nélkül
917
ki merem mondani ^ hogy a' törvényszerűség éb-
resztésében 's a' kicsapongások megelőzésében
már is annyi segélyt nyújtott a' felsőbbségnek,
liogy e' részbeni hatásukat félreismerni lehetetlen.
És én valóban nem gondoltam volna, hogy az
itt-ott pillanatnyilag mutatkozó fölhevülés, vagy
az olly sürú nyilatkozások 's ellennyilatkozások
még a' nemes grófot is annyira meglephetik, hogy
elfelejtené, mikép minden újtól kezdetben illy je-
lenelek el nem maradhatnak. Örökös tespedésre
kellene magunkat kárhoztatnunk, ha illyesmitöl
visszariadnánk. Emlékezzék csak a' nemes gróf
az uj úrbér behozatalára, 's hogy egyebeket ne
említsek , magára azon ellenhatásra is , mellyel az
olly szükséges váltótörvények ép' azon osztály-
ban találkoztak, mellytől minden mások fölött
szíves fogadtatásukat remélhettük. Nagyon szo-
morú országlási rendszer volna az, melly illy e-
phemer jelenetek miatt azonnal meghúzná a' vész-
harangot, 's helyett hogy bevárná, mig emberi
természetünk a' nemzeti életbe illesztett uj „agen-
tiával^' megbarátkozik, magát az uj erőt dorong-
gal verné agyon, 's a' bajt halállal orvosolná.
Várjon csak a' nemes gróf időtől 's az események
hatalmától, és meg fogja látni, mikép félelme
csak onnan ered, hogy a' sajtónak élénkebb moz-
gását még mi magyarok meg nem szoktuk, üj 's
meglepő reánk nézve , hogy hirlapjaink olly dol-
gokról s olly hangon szólanak, mikről és mikép
ekkorig hallani alkalmunk nem volt. Csiklandósí^k
918
vagyunk, mert még nem igen nyúltak hozzánk.
Majd megszokjuk. - Ez a' kifejlődésnek olly stá-
diuma, mellyen okvetlenül át kell esnünk, Iiogy el-
juthassunk azon fokra, mellyen a' sajtó miránk néz-
ve is az lesz, a' minek mindenült mutatkozik, liolön-
magábóli lermészetes kifejtésétől a' szabadabb saj-
tót elméletben egekig emelők , de a' gyakorlatban
mégis pokol müvének gyauusitók el nemriaszták a'
nemzetet, t. i. az áldásoknak legnagyobbika.
III. Robespierre és re vol utionarius •
syllogismus. — A' nemes gróf meghúzta , 's
— bocsássa meg nekem e' szót — kissé gondat-
lanul húzta meg a' gyanusitások vészharangját; és
e' példa, gondolni lehet, nem maradand utánzat-
lanul. Soha sem fognám én ugyan s nem fogná
senki is a' nemes grófot holmi károgatók seregével
legtávolabbról is ugyanazonítani: azonban kérdem,
ha megtörténnék, hogy némi szennyes érdekek
a' nemes gróf példája authoritásának háta mögé
menekülve, a' soha nagyobb mértékben nem ta-
pasztalt közbéke 's nemzet és kormány közti bizo-
dalom idején mindig és mindig veszedelmesebben
félrevernék a' a észharangot , mellyet a' gróf kon-
dított meg, ha akadna bizonyos cotteria, melly
azon törekvésre használná ez alkalmat, hogy a'
nemzetet leteríteni próbálja a' discussio stádiumá-
ról, mellyen mindinkább közeleg némi nagy kér-
dések megoldása, melly megoldás egynémi „ha-
zafiaknak-' egyáltalában nincs íiiyökre, — ha,
mondom, egy illy cotteriácska a' ne-nes gróféval
•10
illy merőben ellenkező czélra használná a' gyanú-
sítgatás! szenvedelem vészharangját , 's azon töre-
kednék , hogy inkább csak veszekedjünk örökké,
mintsem ama' nem-tetsző kérdéseket discutiáljuk,
és azon törekednék, hogy elvégre senkiben
se bizzék a* felforrt sokadalom, — kér-
dem a' nemes grófot, nem csapná e össze kezét
munkája fölött? — En azt gondolom, ha vala-
mi, ez foszthatná meg a' magyar aristocratiát a'
nemzeti jövendő előkészítésének dicsőségétől ; ha
valami, ez készíthetne az aristocratiának olly sor-
sot, mint azoké volt, kikről írva vau, hogy sem
tanultak, sem felejtettek. — És ezt azután a'
Pesti Hírlap okozta volna? Hiszen tegyük föl egy
pillanatra, minden kifogás , minden ellenvetés nél-
kül, hogy a' Pesti Hírlap modora többet forgott
volna az agitatio körében , mint kellett, vagy olly
tárgyaknál is forgott, mellyeknél nem kellett: ez
kézzelfoghatólag csak onnan eredett, mivel az el-
ső hónapokban , míg ugy szólván a' „terrénum re-
cognoscirozva,'- mig bizonyos elv- és színrokon-
sági csatlakozás eszközölve nem volt, szoros tu-
dományilag véve, nem lehetett a' napnak kérdései
fölött nagy részben általánosan nem szólani , 's
minden általános felszólalás már természeténél
fogva melegebb , sőt gyakran keserűbb és kemé-
uyebb, mint a' részletes fejtegetés; de mi volta'
legtermészetesebb logica szerint ez állapotnak jö-
vendője? Az, mit uémelly külföldi lapok levele-
zői már több ízben , biztos practicai tapintattal
jósoltak, hogy miudeniiap nagyobb s nagyobb
mértékben el fog következni az általánosan fölvett
kérdések részletes fejtegetése ; 's ekkor a' ke-
ményebb hang már a' dolog természeténél fogva
megszelídül; mert a' részletes fejtegetés azokhoz
intéztetik, kik a' főelvben már megegyeztek, 's
ezek ellen nincs okunk keserűbben szólani, de
időnk sincs ; mert a' részletes fejtegetés a' tárgyak
bonczolásával és szabályszerű elrendezésével lé-
vén elfoglalva , rá nem ér , de nem is szeret indii-
latoskodni : mig ellenben elvekről szólva, belölünk
természetesen a' lelkesedés szól , melly a' szónok-
latnak ezer alakú mesterségével rokonszenvet
ügyekszik gerjeszteni. — És ha már most a' ne-
mes gróf kebelzúditó gyanúsításai utánzásokra ta-
lálnának , és a' Pesti Hirlap, a' helyett hogy hiva-
tását mindinkább megközelitné , elég gyarló volna
felelni , a' mint kérdeztetnék , és azon a' hangon,
mellyról a' nenies gróf mondja, hogy népszerűség-
re nem alkalmatlan , a' gyanúsítgatok szeme közé
szórná a' „rablást", ,,ho nár ulást^S >>iiem-
ze tgyilkolást" , és betekintene a' történetek
évkönyveibe , és százados igazságtalanságokat kí-
kutatgatna, hogy visszatorló vádjaihoz tényeket ál-
lítson nyomadékul: nemde ép' ellenkezőjét eszköz-
lené a' nemes gróf annak, mit er-zközölni óhaj-
tott, eszközölni vélt? Vagy aztán ennek bűne is
a' Peslí Hírlapra háramlanék ? A' ki békét akar,
ne ii>dítson háborút, a' ki szenvedélyt akar lecsil-
lapítani, ne izgassa fel a' szenvedélyt. — Es az-
tán ennek mi lehetne következménye? — A' Pesti
Hírlap nem félti a' maga elveinek (mellyek a' ne-
mes grófnak is elvei) jövendőjét. Mert gúnyolják
bár az epés rövidlátók az ifjúságnak azon részét,
melly a' férfiasság küszöbén áll : annyit senki sem
fog tagadhatni, hogy nemzetünk jövendőjét ezen
nemzedék képviseli. Miránk nem sokára enyészet
vár, 's nyomunkba egy erősebb ivadék lép, melly
tettekké érleli bizonyosan, mik minálunk még csak
elvek valának. A' melly elvekhez hát a' közel jö-
vőkor csatlakozik, azon elveknek jövendőjök van.
De különben is honunkban a' haladást meggátol-
ni, vagy épen visszanyomni sem ármány, sem
gyanúsítás , sem hatalom nem képesek ; mert mé-
lyen érzett nemzeti közszükséggé vált. A' patak,
ha csergedező vizének gátat vetsz, mellyet elso-
dorni nem képes, vagy elkerüli azt, vagy meg-
haladja, 's a' gát csak erejét nevelte, csak folyá-
sát tette rohanóbbá — A' haladás ügyének tehát
diadala bizonyos ; ezt , ha tninden jóhiedelmú bal-
ítélet 's ennek szárnyai alatt minden szennyes ér-
dek harczra kel is ellene, én nem féltem; mert
tökéletesen igaz a' nemes grófnak jeles mondása,
melly a' „Főrendi Napló" 474-ík lapján föl van
jegyezve : „N e m z e t ü n k n e k j ö v e n d ő j e van;
íllyest pedig, ha nemzetet illet, egye-
sek vagy egyes combinátiók meg nem
semmisíthetnek.'^^ Ha tehát a' haladás ügye
kárát nem vallaná, ki vallhatná kárát azon szel-
lemnek , mellyet a' nemes gróf bűszava előidéz-
het ? Senki más, iniut azon érdekek, miket — a'
mint indult a' közvélemény — kiméleni kész , de
miket kiméleni ueju fog, ha gyanusifgatások által
felzúdittatik. — Es akkor? — legyen szabad ne-
künk is annyi fenyegetések ellenében egy jóslatot
mondanunk: Akár üveg a' kőhöz, akár kő az
üveghez, minden esetre az üveg törik.
A" revolutionarius syllogismus nem egyéb,
mint eg^y rémletes rodomantada, egyetlen gyűlöle-
tes szónak pecsétét felütő az egyes vádakra, mely-
lyekről szólani innnúr alkalmam vala. Puszta de-
clamatióra, bármi ingerlő legyen is, tehát indulatba
jőni nem fogok, ámbár a' grófnak hevüli képzelete
a' szenvedély nyelvével olly vád-declamatiókat
halmozott reám , minőket még távolról sem lehe-
tett egy bizonyos perben olvasni , mellyre a" nem-
zeti ótalom 's dicső fejedelmünk törvényszerűsége
feledés fátyolát vetek. Megnéztem a' XVll. szá-
zadbeli szomorú események évkönyveit is , több
's nagyobb vádakra ott sem találok. — Bizony, bi-
zony mondom, ha megolvassuk , miket a' gróf „A'
kelet népében" "s milly hangon ir, 's ha nem-al-
kalmazható hasonlatoknak csak egy pillanatig is
helyt engedünk: lehetlen azt nem mondanunk, hogy
lia csakugyan igaz, hogy a' Pesti Hirlap a' robes-
pierrei pálya báj teli kezdetén van, azon
kezdetben, midőn ama' szörnyeteg kebelét még
„mindenek felett felebarátai 's az em-
beriség iránti szeretet szomja hevité'*
(170 1.), valóban a' uemes gróf — e' könyve után
233
Ítélve ~ ugyanazon pályán már meszebb van; mert
már kijelölé az első áldozatot. — De én csak arra
kérem a' nemes grófot, hogy ha minden vádja ala-
pos volna is , méltóztassék megemlékezni , mikép
nemzetünk jövendőjét egyesek vagy
egyes c o m b i n a t i ó k meg nem s e m m i s i t-
hetik; ha ez eszébe jut, bizonyosan nem fog oda
dolgozni, hogy nemzeti neheztelés érje
azt, ki olly útból tér ki, melly — teáját
vallomása szerint— okszerúleg kimutatva
nem csak nálunk, de alkalmasint a' vi-
lágnak még egy népénél, egy nemze-
ténél sem volt (1161.).
Azonban, nehogy valakit tisztelt olvasóim kö-
zül avvagy azon tudomás is nyomjon, hogy a'fran-
czia forradalmi hősöknek még csak emlékezetét is
képes volt a' Pesti Hirlap a' nemes grófban fel-
költeni , mt^ kell említenem, hogy ezen emléke-
zet a' nemes grófban már sokkal a' Pesti Hirlap
keletkezése előtt támadt : annak hát e' szegény
üldözött hirlap ép' ugy nem oka, mint a' mai nap
a' tegnapinak. — A' „Főrendi Napló ' 474-ik lap-
ján olvassul; , mikép a' nemes gróf a' forradaliui
személyzetek fokozataival Bailly-tól Robes-
pierre-ig már a' múlt országgyűlésen példá-
lózott ; azonban legyen szabad idéznem ő cs. kir.
főherczegségének országunk nádorának a' példáz-
gatásra adoít bölcs válaszát (lásd: „Főrendi Nap-
ló" 475 1.): „N e m lehetek— mond a' fenséges
nádor — egy értelemben az előttem szó-
lóval, a' ki Francziaország példáját
Magyarországra alkalmaztatta; mert
Fraiicziaországban, a' mint azt a' histó-
ria bizonyítja, a' szabadság fen nem
állott, hanem erőszakos kitörések ál-
tal hozatott létre: Magyarországban
ellenben a' szabadság mindenkor fen-
állott, 's fenáll eddig is; 's igy azok,
miket ö méltósága Fran cziaorsz ágról
felhozott, teljességgel Magyarország-
ra nem alkalmaztathatok."
E' kevés bölcs szavakban sokkal több vaif
mondva, mintsem véteknek ne tartanám, a' két
ország közti lényeges különbségek hoszadalmas
rajzolatával tisztelt olvasóimnak marig is szerfö-
lött igénylett türelmét fárasztani ; 's azért a' gya-
núsításoknak keblemet mélyen bántó tárgyától azon
egyszerű figyelmezíetéssel veszek búcsút , hogy
Magyarországon ngyan forradalmi drámákról ál-
modozni senkinek esze ágában sincs: de mégis
nem a' legjobb tactica volna annak lehetségét igen
gyakran emlegetni ; mert sok ember közt sok per-
zselt agyvelő is van, és gróf Széchenyi István
e' honban nagyok és kicsinyek előtt nagy aiitho-
ritas. — Még egyszer mondom: az ördögöt nem
kell falra mázolni , — mint a' német szól
S95
Sajtó, — nyilvánosság*.
A' nemes gróf a' sajtoszabadsáoiiak \s igy
együtt vele a' nyilváiiosságiiak is elméletben me-
leg barátja; mert aiiuak az embe riség j ogait
bizonyosan kivívó áldását az emberek
által nyert minden diád almáknak eli-
be teszi (2361.). — Azonban midőn ezen is-
teni adománynak élvezése forog kérdésben,
nagyon különösen nyilatkozik. így a' 113-ik la-
pon: „Ugyan mi világlik ki? hogy a' kor-
mány féltékenysége nem volt tán olly
igen oknélkülí, midőn bizonyos fel-
hevülési árnak gátot vetni óhajtott,
's hogy legyünk csak magunkra hagy-
va, legyen csak a" sajtónak éles fegy-
vere minden vagy elég korlát nélkül
kezünkben, és pezsgő vérünk 's a' t.
nem engedendi, miszerint sajátunk-
kal m i n m a g u n k károsítása, m i n m a-
g u n k megsértése nélkül rendesen és
tartólag éljünk" (1711.). — „És éljünk
csak a' s aj tóval lainden czél és határ
nélkül, és engedjük csak, mik ép az-
zal mindenki kénye kedve szerint él-
hessen — — és lesz köztünk elég, ki-
nek kezében a' sajtójog a' gyilkos-
nak gyilkán á I, a' gyuj togatónak kanó-
czánál nagyobb átokká fog válni.
15
226
Vasfv más szóval: írhasson mindenki
honiirikban, mit akar. és bocs áthas-
son mindent akármi formában és ki-
terjedésben sajtó alá, és ebben ne
tegyen a* kormány akadályt, 's mi se
tűzzünk ki legkisebb határt es czélt.
csakhamar árnyékba fog állitta t ni a'
Pesti Hirlap "s a' t." Hlyének számtalanszor
fordulnak elő a" nemes gróf könyvében : és mint-
hoffv e' köu^-y oensura alatt van irva , és ollv
sajtó ellen intézvék a' felszólalások . melly szint-
úgy kön\"vvizsgálati ellenórség alatt áll: világos,
hogy a' nemes gróf nem csak a" szabad sajtót
tartja veszedelmesnek a" magyarra nézve , hanem
még a' könvv^izsgálati kormánvszabálvokat is tá-
gabbaknak látja, mint körülményeiuk szerint kí-
vánatos. — Es ezt hazánk reformátora mondja.
Lássa meg az érdemes olvasó , mikint képes e"
dologgal tisztába jóni. — Nincs szándékomban a"
szabad sajtó apológiáját irni. E' kérdés erósbek-
nél erősbek által már ezer s ezerszer végigfej-
tegettetett. Nehogy olly példákra hivatkozzam,
miket akárki forradalmi vádakkal illethessen, csak
az olly igen royalis szellemű C haté au b ri a n d-
nak a' pairek kamarájában mondott hires beszédé-
re hivatkozom , és hivatkozom gróf Desse w f f y
Józsefnek az országos rendszeres munkák
között — fájdalom ! — csak különvélemény gya-
nánt rejtekben tündöklő halhatatlan munkájára,
mellvért Trencsinnek nemes rendéi az érdemes
3«7
grófot hazánk köszönetére méltónak közvégzési-
leg kinyilatkoztaták 5 és lüvatkozom végre a'
^Századun k"-nak miilt év végével e' tárgybani
értekezésére. — E' hivatkozásokat azonban csak
figyelmeztetésül hozom fel azoknak , kik az emlí-
tett jeles müveket még talán nem olvasták ;
a' nemes gróf nézeteire pedig azon rOvidke meg-
jegyzést teszem, hogy ezek a' „n e m - é r e 1 1 s é g i",
., V i s s z a é 1 é s i-* s a' t. kifogások a" sajtósza-
badság leghatározottabb ellenségeinek már ezer-
szer meg ezerszer hallott *s ezerszer meg ezerszer
niegczáfolt mindennapias ellenvetései , mellyek ha
helyt fognának, szabad s-ajtóra soha, de soha
egyetlenegy nemzet sem találtatnék megérettnek:
mert a' nemzeti érettség s értelmesség gombakint
nem nő; eszköz nélkül a' czélt el nem érhetni; a'
szabad , vagy — hogy körülményeinkhez mérve,
határozottabban szóljak — szabadabb sajtóra csak
szabadabb sajtó által lehet megérni ; itt az eszköz
czél is egyszersmind ; — avvagy mondja meg az
érdemes gróf, ki 's mikor vezetgette a' magasz-
talt angol fajt fokonkint, lépcsónkiut azon lelki
táplálékhoz , mellynek köszönheti főképen méltán
dicsóitett értelmességet? — Es ne felejtsük el.
hogy a" sajtó is emberi mű , ne épitsük hát egyedül
valódi vagy vélt árnyékoldalára Ítéletünket 5 és ne
felejtsük el különösen , hogy az nem a* sajtó bűne
's nem is a' nemzet éretlenségének jele, ha vannak
emberek, kik máskép vélekednek, mint szeretnők.
De hiszen a" sajtóval is ugy van az ember, mint
15*
396
a' szabadsággal ; a' szabadságot — elvben -— min-
den ember szereti, csakliogy egynémelly ember
egyedül magát, más ellenben mindenkit szabadnak
óhajtana. — E' kényes tárgyba bővebben nem le-
het ereszkednem; de megvallom, különösen hatott
rám, ép' a' nemes gróftól szorosabb korlá-
tok utáni vágyat Ji állani !
És midőn ezek szerint a' „vád és v é d e-
I e ni" rovatot berekeszteném , legyen szabad a
„Néhány szó a' lóverseny körül" czí-
mű munkából néhány sorokat idéznem : „Ép ha-
zában elég tág mező áll nyitva ezrek
különkülön munkál ódás i pályájára, 's
elég széles ott az ut, hogy egyik a'
másik mellett, ugy örülvén mások élő-
mén étén mint magáén — — haladba s-
s 0 n." — Ismét más helyütt : „Azt hiszi, már
nagy haszonnal egymás ellen fordít-
hatjuk f e g y V e r e i n k e t , egyik a' m á s i k-
nak józanságát, jó szándékát, szóval
hitelét, mennyire lehet, lealacso-
nyítván? holott — minién hiszem —
ha valaha, most nagy a' szükség egy-
más iránti bizodalom ra 's őszinte — —
magát megtagadni tudó kézfogásra."
— És ismét másutt: „Véssük mélyen szi-
vünkbe Vörösmarty „Szózatát", e' gyö-
899
nyörú lélekszüleményt, és búcsút ad-
ván — — — egymás iránti bizalmatlan-
ságiiak; — — ne tagadjuk végre ma-
gunktól meg azon eddig soha nem is-
mert édeni kéj érzést egy lelkű egy
testű családságba, egy czél 's e^y
vég után törekvő nemzetségbe forr-
nunk e g y b e/' — E' bölcs intéseknek részem-
ről tehetségem szerint hódolva, őszinte önmegta-
gadással nyújtom a' nemes grófnak jobbomat , —
nyújtom azon vallomással, hogy a' Pesti Hírlap-
nak tökélytelenségét "s igen sok hibáit vonakodás
nélkül elismerem; a' mi jó tanács van a' nemes gróf
könyvében , követni fogom , ámbár nem négy
szem közt (lásd: „A' kelet népe" 371.) 'snem
is igen engesztelő modorban , sőt inkább nemzet-
gyilkolási vádak és fej-betörési fenyegetések ki-
séretében adatott ; 's a' nemes grófot , mint már
előbb, ugy most is , mély tiszteletiéi kérem, mél-
tassa vezérlő tanácsára azt, kinek most útját álla-
ni törekedett ; mert bizonyos lehet a' nemes gróf,
hogy — a' mint már a' Pesti Hirlap l-ső számá-
ban mondottam — tanulni szeretve is , szükségét is
érezve , észnek és oknak mhidig örömest hódolok;
és bizonyos lehet arról is, hogy szennyes érdekek
vezetni soha sem fognak, meggy-őződésem nem lesz
eladó , és sem a' hatalmasok komor tekintete , sem
polgártársaim heve soha el nem tántorít. — Ha pe-
dig a' nemes gróf igénytelén személyemet vagy
hirlapszerkesztői foglalatosságomat csekélyebbnek
S30
tartja, iniutsem kézfogásra nyújtott jobbomat elfo-
gadná, vagy hivatásomban vezérlő tanácsára
luéllatna : azon esetre méltóztassék legalább reám
is kiterjeszteni fentebb idézett sorait, hogy „ép
hazában elég széles az ut, miszerint egyik a'
níásik mellett haladhasson.'^ Részemről biztosit-
hatom a' nemes grófol , hogy folytassa bár , ha
ugy tetszik , megtámadását , 's tépje ügyemet és
személyemet , a' mint tetszik : mégis valahány-
szor a' nemes gróf honunk boldogságának épü-
letén „positiv" munkálkodandik , 's homokhor-
dó napszámosokra szüksége leszen (lesz pedig,
mert olly nemzetnek vagyunk tagjai, hol „semmit
rólunk nélkülünk'^^ a százezerek között , kik a'
gróf vezéri szemére örömest függesztik tekintetű-
ket, sok erősebbet igen, de hűbb napszámost nem
talál, mint én.
III.
Hfemlege^^égek é^ tény-
legességek.
Vau a' nemes gróf könyvében egy osztály,
melly nem a' Pesti Hirlap modorának , hanem ön-
álló elveknek mezején forog ; 's itt a' nemes gróf
részint némellyeket (különösen némelly vállalato-
kat) roszal, részint a' teendők iránt javaslatokat
tesz. Ez utóbbiakat azonban csak amúgy hegyről
végről emiitvén , a' részletes fejtegetést , kivitel
módjait 's világosabb magyarázatot máskorra igéri.
A' javaslatoknak ezen részére tehát korának tar-
tom a' fejtegetést ; egyébiránt, a' mennyiben olly
közérdekű kérdések körül forognak , mellyek a'
Pesti Hirlap programmája szerint hirlapi fejtege-
tés tárgyául kitűzvék : remélem , a' nemes gróf
sem fogja adott szavammal ellenkezőnek találni, ha
ugy gondolom , hogy itt már nem a' nemes grófnak
adandó feleletről levén szó , róluk mint eddig , ugy
jövendőben is, alkalom szerint, a' Hírlapban lehet
szólanom. Meg fognak tehát tisztelt olvasóim bocsá-
tani , ha néhány rövid észrevételre szorítkozom ;
232
különben is az eszmesurlódás , mellynek felkölté-
sét a' nemes gróf fellépésének köszönjük, hitem
szerint a' Pesti Hirlap vádolásáról vagy védelméről
mindinkább 's inkább áttérend a' sokkal közérde-
kűbb „mit? és mikint?^^ mezejére, Iiol aztán
a' fölvett elvek és kérdések majd erösebbek által
meg taglaltat váu , mi okulni fogunk, a' közvélemény
pedig irányt és állapodást nyer
A' nemes grófáltaljavaslott rendszernek váz-
lata e' szavakban foglaltatik (711.): „Képzel-
jük nemzeti állásunkat, mint egy hadnak
két szárnyát^ a' bal szárny a' magyarság
helyben álljon meg, s előnyomulás he-
lyett magát vedlő helyzetbe téve, min-
den figyelmét 's erejét arra forditsa,
hogy nyert helyzetéből ismét ki ne ve-
rettessék; viszont minden tehetség, idő,
értelmi súly, ki ál li tó erő kirekesztőleg
a' jobb szárnynak, t. i. az alkotmánynak
olly állásba tételére pontosittassék ösz-
sze, mikép ez vivja ki nagy csatánk si-
kerét/^ — Más helyütt : „Vegyük be őket
(a' másnyel vüeket) alkotmányunkba, hogy
ők is beVegyenek minket, t. i. a' magyar-
ságot magukba" (74 1.). — Vagyis más sza-
vakkal (362 1.): „A' magyarság terjesztésé-
vel felette csinnyán kell haladni, e' he-
lyett azonban az alkotmánynak minden-
kire terjesztése niozdittassék elő lehe-
tő legsebesebben, azon lépcs'őzet által,
inelly aristocratiai létünknél fogva az
alkotmányban, 's nem az alkotmányon
küu fekszik."
Nehogy valaki azt gondolja, mintha a' fo-
elvben, t. i. hogy alkotmányos jótéteményeket kell
adnunk , ha nemzetiségünket elfogadtatni kiván-
juk , véleményem netalán különböznék: bátorko-
dom a' Pesti Hírlapnak mindjárt 1-sö számára hi-
vatkozni, hol a' derék Gorove ezikkében épen
e' gondolat van kifejezve, többek között igy:
„Kössünk magunkhoz minden idegen elemet a' ro-
konszenv édes lánczaival. Adjunk az adottakért,
követeljük nemzetiségünk elfogadását egyfelől,
másfelől nyújtsuk az alkotmány jótéteményeit. —
— Minden idegen elemet forraszszon^ össze a' láng,
mellyet a' magyar alkotmány ébreszszen, ápoljon
Ez lesz az ellentét, ha egykor vallás vagy nem-
zetiségi sympathiák által akarnák megosztani a'
népet, melly e' szép hazát szabad alkotmány v^
delme alatt lakja."
És hogy valaki azt ne gondolja, mintha én
az idegen nyelvüekre szórt gúnyolódást tartanám
nemzetiségünk terjesztésére jó eszköznek , hivat-
kozom a' Pesti Hirlap 32-ik számára , hol igy szó-
lottam: „Gyűlölség szeretetet soha sem terem.
Nemzetiségünket vágyunk terjeszteni ? ne riasz-
szuk vissza szeretetlenséggel a' közeledőt ; ezt a'
józan politica kárhoztatja, és kárhoztatja a' ke-
reszténységnek mindnyájunkkal közös alapelve,
melly igy fohászkodik: Mi atyánk^ ki »?&
234
egekben vagy. E' szóban a' testve rszer etet
elve rejtezik , 's ezt gyakorolnunk kell egész éle-
tünkben, ha igazán óhajtjuk, hogy idegen ajkú
polgártársaink nemzeti érdekeinkhez simulva, igy
említsék a' közös hon édes szent nevét: M i a n y á n k,
ki a' földön vagy/^
Ez általános nézetem. E' mellett azonban meg
kell vallanom, hogy a' gróf javaslatát mégsem tar-
tom minden viszonyokra alkahnazhatónak ; mert he-
lyesen mondja ugyan , hogy az alkotmány kiter-
jesztése által kell ügyekeznünk nemzetiségünknek
azok általi elfogadtatásán, kik az alkotmányon
kivül vannak: de hát azokkal mit csináljunk , kik
már alkotmányunk sánczaiba befoglalvák, kik-
nek már alkotmányos jogokat nem adhatunk , mert
velők minden jogainkat nem csak megosztottuk, söt
még magunkat szorítottuk meg ő irántoki ked-
vezésból saját koronánk birtoka alatt a' concivili-
tas jogaiban , 's kik annyi jótéteményt a' legdühö-
sebb ellenségeskedéssel viszonoznak, nyiltan és
titokban a' magyarság vesztére terveket főznek, 's
egy roppant hatalom rokonszenveivel coquettiroz-
va, ellenséges indulatukkal egy ép erős nemzet
ellenében még kérkednek is ? — Ez a' nemes gróf
számvetéséből kimaradott; pedig itt, épen itt van
a' legfenyegetőbb , hogy ne mondjam egyedüli el-
lenség 5 de itt az alkotmány kiterjesztésének mód-
ján tul vagyunk , sőt épen ezen ellenséges elem
az, melly alkotmányunk kiterjesztésének is egész
tehetségével útját állani törekedik.
235
Meg kell tehát, nézetem szerint, a' viszo-
nyokat különböztetni. — Először is itt vannak ura-
ink 's hölgyeink , kiknek magyar név 's a' magyar
hon áldásainak tejszíne jutott, 's kik mégsem ma-
gyarok. Ezektol, azt hiszem, nem csak a' jog meg-
engedi, de a' politica is javasolja, hogy a' nemzet
már követeljen. — Itt vannak másodszor azok, kik
az alkotmány sánczain kivül állanak ; ezeknél van
helyén a' nemes gróf tanácsa az alkotmányi szárny
iránt; de, nézetem szerint, a' nemzetiségi szár-
nyat itt sem lehet egészen védelmi veszteglésre
kárhoztatni , sőt inkább azt is tanácsos gondosan
óvatos lépésekkel elóre vinni. — Ertem itt különö-
sen a' nevelést , azon alapelv szerint , hogy nyel-
vét senki szájából kitépni ne törekedjünk ; a' ma-
gános élet juysteriumaiba ne nyúljunk szentségte-
len kezeinkkelj de már azt kivánjuk meg, hogy
a' köz, a' nemzeti élet magyar legyen, 's a' meny-
nyiben köz és magános élet egybefügg , az idegen
meghagyása mellett a' magyarnak is hely engedtes-
sék. — Végre jőnek a' valóságos ellenségek.
Ezeknek ismét két osztályuk van : ben az anya-
országban, és ezen kivül. Anmzokra nézve ugy
vélekedem, hogy a' hol gúny, megvetés, ármány
's nemzetártalmas törekvés mutatkozik, ott ezek-
nek ellenében a' magyar nemzetnek férfias önér-
zettel 's komoly, de magát lealázni nem engedő
méltósággal kell föllépnie, 's jobbjában a' törvény-
nyel, baljában minden kitelhető méltányossággal
lépve az ellenség elibe , annyit legalább nejn tür-
iHe , hogy eüeiiséges töfekvéseik még a' közállo-
ináiiy ótaliuábaii 's jóvoltibaii is részesüljenek;
íMert ezt (például a' status ótal^ia alatt levő köz-
uevelóiutézetekbeii garázdálkodó iieinzetelleues tár-
sulatokat) türiii, valóságos öngyilkolás. —
Ennyit kívántam a' nemes gróf általános rend-
szervázlatára megjegyezni 5 most még a' népneve-
lésről kell egy-két szót szólanom.
A' méltóságos gróf, miután Budapestnek erő-
inket egy czélra Összesítő központtá alkotását, az
ősiség eltörlését , országos közlekedési eszközök
létesítését 's uemzelí bank felállítását , mint meg-
annyi szükséges teendőket, futólag niegemlíté, im-
így szól: „De sokkal fontosabb mind ezek-
nél a' köznevelés tárgya. Én csak ke-
véssel ezelőtt az általános nevelés
ellen valék,— uLcrt nem tartomjó logí-
cának — — ha nevelés által még mes-
terségesen is tágít tátik a' már magá-
tul is mindegyre növekedő nemzeti test
mielőtt elég tág politícai léte vol-
na, mellybe azt megbomláis^í veszély
nélkül, ugy szólván bele is lehetne ne-
velni.— Azonban kezd kezd lenni, sőt
van van Magyarország minden lakosi-
nak tágacskább politicai léte már
és ekkép a' halálí álmábut felébredt
magyarlak uevelésérül is lehet ve-
szély nélkülj sőt kell ezentúl már gon-
dos kí^dnij — ' — És jóllehet hoszabtb
megfontolás után is a' nevelés tár-
gya mutatkozik nagy nemzeti sakkjá-
tékunk azon vonásának, mellynek jó-
zan logica szerint minden más vonást
alá kellene rendelni — — de mind e'
mellett a' nevelés tárgya mégsem a'
most teendő legelső vonás — — 's nem
csak azon logicai okbul, hogy a' nem-
zeti politicai köntös, noha sokkal tá-
gabb már, mégsem elég tág még — —
hanem legfókép azon okbul, mert ezen
tárgynak idóvesztés nélküli 's talpra-
esett elrendelése nem függ egyedül
magunktó 1/' — E' hú kivonatba gondolám a'
366 — 369-ik lapokon e' tárgyról mondottakat ösz-
szorithatni. — Más tüstinti két vonást ajánl
tehát a' nemes gróf addig is, mig e' nagy
nemzeti kérdés megérik.ügyanis: Ne tol-
juk ezentúl a' hibákat 's nemzeti hátrama-
radásunk okát általán véve mindig egy-
másra, 's kivált a' kormányra, 's viszont;
de keressük azokat egyenesen magunk-
ban; mert semmi sem neveli nemzetnek
valódi erejét annyira — és erre van szük-
ségünk — mint ha minden tagja derekasan
betölti és férfiasan megállja maga helyét.
— És ez az ajánlott 1 üstinti egyik vonás. Másik
vonás: bizonyos „kötelességérzetnek"
fölébresztése és közönségessé-tétele.
Megvallom őszintén, a' nemes gróf jeles muu-
238
kajának eme' végeredménye ki nem elégít. Mert
az ajánlott tüstinli két vonásban 8emmi liatározott
„positiv^^ valamit nem látok; hanem látom az el-
sőben igen határozatianni megmondva, mit nem
kell tenni; a' másikban még határozatlanabbal,
minő érzésre van szükség; de azt, hogy tulaj-
donkép mit kell tennünk , — azt , miről a' népne-
velési eszmének ellenében megmondhassuk: ime!
itt van, ezt tegyük, 's ne a' népnevelést, —
illy positiv javaslatot gyönge értelmemmel kiven-
ni képes nem vagyok ; a' népnevelés kérdése
iránt pedig egyáltalában nem lehetek szerencsés
a' méltóságos gróffal egyetérteni. — És pedig (hogy
a' főokra feleljek mindenek előtt) azért, mivel
csekély nézetem szerint abból , hogy a' tárgy-
nak idővesztésnélküli talpraesett elrendelése nem
függ egyedül magunktól , korán sem következik,
hogy a' dolgot abbahagyjuk ; hanem inkább azt
vélem következni, hogy kettőztetett erővel és
ügyekezettel tegyünk meg annyit, a' mennyi tő-
lünk függ. — Már pedig , ha megemlékezik a' ne-
mes gróf az 1791: 26 t. ez. egyik pontjára, 's
mind arra , mit az egyházi rend , mit a' megyék
's. egyéb törvényhatóságok, földesurak, egyesü-
letek és községek, a' legfelsőbb törvényes fel-
ügyelés alatt, e' tárgyban tehetnek, 's valóság-
gal tesznek is , lehetetlen el nem ismernie , hogy
itt bizony mégis csak igen sok jót tehetünk sa-
ját tehetségünkből. Adná isten, hogy egyha-
mar csak mind az meg volna téve, mit e' rész-
239
ben tennünk lehetne, örömmel 's elégedéssel
tekintenék a' jövendőbe. — De különben is ,
ha eddig a' népnek politicai létéről , jogokról 's
az örökös gyámsági rekeszeknek kissé meg-
tágitásáról vala szó , mindig azt szokták felel-
ni : „Nem lehet , nem érett még erre a' mi né-
pünk, előbb nevelni kell." Most pedig a" nemes
gróf azt mondja : „elébb politicai létet kell a' nép-
nek adni, aztán nevelést." — Boldog isteni hisz
igy soha ki nem jövünk a'circulus vitiosus-
ból. Ha mégis a' népnevelés dolga ollyasmi volna,
a' mi máról holnapra egyetlen éjnek átfordulatán
megérhetik , ha a' törvényhozónak valamint hatal-
mában van kimondani : akarom, hogy ez 's ez nap-
tól a' népnek politicai léte legyen : ép' ugy hatalmá-
ban volna decretálni, hogy a' következő napon a'
nép nevelt legyen : nem sokat törném fejemet az
elsőség kérdcse fölött ; de a' dolog egészen máskép
van ; arra, hogy a' nevelésnek a' nemzet életében
hatásos befolyását lássuk, év meg év, egy egész
nemzedék életkora kell ; és ámbár én azt hiszem,
hogy a' szabadság legjobb nevelő a' szabadságra,
következőleg — politicai tekintetben legalább —
épen nem félek a' gondolattól, hogy jogok előzzék
meg a' nevelést: mégis kérdezni merem a' leg-
bátrabbakat ugy, valamint a' legfélénkebbeket, mit
választanának a' kettő közül : egy, szabadságba
tett népet, nielly buta, vad, durva, neveletlen;
vagy egy nevelt, erkölcsös népet, melly még nem
szabad 5 mellyiktől lehet inkább tartani ? — Azon
340
tekintetet sem látszik a' Iiistoría igazolni^ hogy a'
iiépneveléssel nyomhau bizonyos politicaí vágyak
járnak; 's ha járnak, legalább nem igen fajulnak
el durva, törvénytelen kitörésekre. A' poroszok-
ról állittatik , hogy ott egész Európában — Szász-
Weimart kivéve — a' népnevelés legterjedettebb,
legjobb lábon áll ; de azért alkotmánya még maig-
lan sincs, ámbár a' népnevelésnek illyes igényeit a'
„Landwehr" rendszer, miszerint a' porosz katona
nem szűnik meg porosz polgár lenni, és a' városi
közel republicanus institutiók igen látszanak erő-
siteni 5 és valóban még az orosz czár sem fél népe
neveléséről gondoskodni , s e' gondoskodás sike-
rét ministerei minden évben fenhangon hirdetik
Európának ; már én pedig csak nem gondolom,
hogy az oroszokhoz képest a' magyar nép olly
borzasztó állapotban volna, miszerint még csak
most kezdene szürkülni az idó, mikor
a' népet csak lassankint és a' legkénye-
sebb tapintattal szabad nyomorult mi-
benlétével megismertetni (199 1.). Én azt
gondolom, ez egy kis önmystiíicatio ; mert ha igaz,
mit a' nemes gróf a' 367-ik lapon mond, hogy w^an
van Magyarország minden lakosinak
tágacskább politicai léte már:" ugy nem
látom okát, miért félhetnénk öt nyomorult mi-
benlétével megismertetni; sót azt hiszem, ép' el-
lenkezőn áll a' dolog ; mert csak ne véljük, mintha
a' jiép nem gondolkodnék nyomorult mibenlétéről ;
de ép' az a' baj , hogy nevelése nem levén , azt
94 1
roszul fogja fel , iiyüiuonibbiiak képzeli ; s innen
erednek aztán a' nieszlegnyői esetek, a' miknek, nú-
lielyt egykissé uiegisniertetnők a' népet valódi mi-
benlétével, történniük lehetlen volna. Es előttem az
is nagyon különösnek látszik, hogy nudön statárium
'8 bot, korbács eltörlése ellen szól a' nemes gróf,
akkor a" nevelést egyik szükséges előzménynek
mondja (231) 1.); midőn ismét kisdedóvó -intéze-
tekről, hasznos ismereteket terjesztő egyesületről
van szó, akkor az leleltetik (191)1.)? hogy elő-
s z ö r a' le 1 n ő 1 1 e k e t kell korlátozni, s
k i c s a p 0 n g á s i k t ó 1 )ii e g ó v n i a' hazát; és
viszont (196 1.) azért roszaltatik az említett egye-
sület, mivel a' legnagyobb rész olvasni
írni, számolni, de m é g c s^a k b e tű z n i se m
t u d. — Én részeun-ől a' mondó vagyok , hogy a
népnevelés oUyan , mint a tölgy , mellynek nagy
idő kell, mig a' kisded makkból élőfa lesz ; de ép"
azért nem lehet vele eléggé sietnünk ; s ha csak-
ugyan nem rajtunk áll , egész erdőket vetni egy-
szerre : ültessen csak kiki tehetsége szerint apr('>
csemetéket, — majd fa fa mellett erdőt csinál.
Ezekkel meg van előzve végezetül a' felelei
azokra is , mikkel a' jiemes gróf némelly apró vál-
lalatinkat — mondhatnám — megbuktatni töreke-
dik, midőn azokat korszerűtlenségről vádolja, az
úgyis felette gyér közerőt eldiribolóknak , elfe-
í-sérlőknek állítja, s az Anglia, Amerika példájára
vonatkozásnak nevetségessé-tételével az alig sar-
jazókat elsorvasztásra kárhoztatja. — A' mi a' Má-
16
S4S
tyás-szobor-eí»yesiiIetet illeti : ezt védeni nem áll
tisztemben ; miután történetesen azon esetben va-
gyok, mellyet a' nemes gróf a' 194-ik lapon Mátyás
királyról tesz föl (ha élne), t. i. hogy e' szoborra
egy garast sem adtam ; "s pedig először azért,
mivel a' 100 ezer forintnak egybegyülését nem
tartom valószinünek; másodszor, mivel ugy vé-
lekedem , hogy ha összegyűlne is, azzal mű-
vészet és művész érdekében hasznosabbat lehe-
tett vala tenni , mint szobrot állítani. Ellenben
tagja vagyok (s azt minden kitelhető igyekeze-
temmel előmozdítani szeretném is) a' m. gazdasági
egyesületnek, a" testgyakorló -iskolának, a' kis-
dedóvó-intézeteket terjesztő- és az ipar -egye-
sületnek ( mellyek , az ntólsót kivéve , a" nemes
grófot is tagjaik közé számitajú szerencsések) 5
ezen egyesületeknek pedig ép' azért vagyok ba-
rátja , 's azért is ügyekszem csekély tehetségem
szerint a' Hirlap által előmozditásukon, mivel jiieg-
annyi adalékoknak tekintem a' nemzeti nevelés
nagy egészéhez, mellyet én a' legfontosabb és
legszükségesebb feladatok közé számitok. Az ipar-
egyesületre nézve csak még azon alázatos meg-
jegyzésem van: hogy épen mivel, mint a' nemes
gróf mondja, honunkban a' legnagyobb rész ol-
vasni, Írni nem tud, változott át, egyenesen a'
Pesti Hirlap javaslatára, a* hasznos ismereteket ter-
jesztő egyesület ipar-egyesületté. —És ha már most
a' nemes gróf azt kérdi : van e ezen vállalatokban
valami lánczolat , valami terv ? azt felelem: igenis
943
vau ; 's azt a' nemes gróf e' szóban fel fogja találni :
„népnevelés." — Még a' kisgyermek-kórház ín
azon egyesületek közé tartozik , mellyeknek tag-
ja vagyok, s mellyek a' Pesti Hirlapban ajánltat-
tak. Ezt azonban , mint valódi philanthropicus in-
tézetet, legalább különösen nem érte a' nemes gróf
neheztelése. Ezen egyesületek nagy részénél
Ani^Iia, Amerika példáira is történvén az inditvá-
nyozók által hivatkozás , a' nemes gróf azt kissé
nevetségessé ügyekszik teniii, 's tanácsolja: eze-
ket csak akkor tegyük— és itt a' do-
log veleje — mikor ott állnnk, hol angol
és amerikai most áll; ma pedig azt tegyük,
mit ők tettek akkor, mikor nemzeti állá-
sukat tekintóleg körülbelül olly lépcsőn
valának, mint mi vagyunk ma. — Én azt
gondolom, hogy az illy vállalatok nagy részben
ujabb kor eszméi, miket tehát angol és amerikai
hajdan nem ismerhetett, "s ha ismert volna? jelen
törekvései természeténél fogva hinnem kell, hogy
nem halasztott volna mára el : mert hiszen , pél-
dául midőn egy ujabb ,,territorium"-uak az egye-
sült statusokhoz csatlakozása szóba jő, s a' mér-
nökök, mint a' polgárisodás kengyelfutói, elmennek
a' laktalan vadont részekre, vonalokra osztani, már
akkor minden 16-ik czölöpöt, s igy az egész
roppant vadonnak 16-ot részét a' népnevelés szá-
mára jelölik ki. Ez gondjaiknak legelsöbbike. —
Azonban ha meggondolja a' nemes gróf, mit tet-
tek az angol és amerikai akkor, midőn nemzeti
944
állásuk a' mostani miénkhez liasonlított : alig hi-
szem , hogy ahozi alkalmazásunkat tanácsolná.
És most legyen szabad, csekély kis vállala-
taink rövidke apológiáját s vele kényszerített és
körülményeim közt nagyon terhessé vált munkámat
ismét a' ,, 1 ó v e r s e n y r ö 1 i'' jeles munkából né-
hány szavakkal berekesztenem : ,,Ha már forog
valami, s fenma radást igér , azt igy szab-
dalni's szőrszálhasogatólag vizsgálgat-
ni, nem lett volna e valami más haszno-
sabb? valóban annyi, mint hoszii érteke-
zés annak kitudására, mellyik téglának
van több érdeme egy építésben levő ház
körül/^ És: ,, Nemzeti rothadás je-
le, ha egyik megakasztja a' másik mun-
kálódásit, a' helyett, hogy níindegyik
maga körében egészségesen forogván,
a' másik működésit is lehetőleg előse-
sfitné."
DB
937
.5
S93
Kossuth, Lajos
Felelet
PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET
UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY
V
y.3^
'-("•
|
Titanoboa cerrejonensis is the largest known snake. Now extinct, the snake was a relative of the anaconda and the boa constrictor. It was about 43 feet long (13 m), and weighed over a ton (about 1135 kg or 2,500 pounds). The snake lived in the Palaeocene epoch, about 58 million years ago. It ate crocodiles.
The fossil was found in an open-cast coal mine in Colombia, in 2009. Plant fossils at the site proved the climate at the time was a tropical rainforest. The site was in the Cerrejón Formation in La Guajira, Colombia. Other large reptile fossils have been found at this site.
Researchers found three skulls of the snake in 2002. A life-size replica is on view at the Smithsonian National Museum of Natural History in Washington D.C. It was sent on a world tour to be shown at various museums.
Habitat
Titanoboa lived in the first recorded tropical forest in South America. It shared the ecosystem with large Crocodylomorpha and large turtles. The paleogeography of the late Paleocene was a sheltered paralic (coastal) swamp, with an open connection to the proto-Caribbean in the north. In this environment tropical aquatic ferns like Salvinia flourished. The ferns were found as fossils in the Bogotá Formation and the Palermo Formation.
Related pages
Gigantophis
References
Fossils
Boidae |
Bad News is a free online browser game in which players strive to become a fake news tycoon. The game is classified as a serious game and a newsgame aimed at improving media literacy and social impact. The game was produced by the Dutch media organization "DROG" in collaboration with University of Cambridge scientists Jon Roozenbeek and Sander van der Linden. The game has been described by the media as a "fake news vaccine".
The purpose of the game is to immunize the public against misinformation by letting players take on the role of a fake news producer. In the game, players can earn "badges", each of which correspond to common techniques used in the production of fake news, such as polarization, conspiracy theories, discrediting, trolling, and invoking emotion. The goal is to build your own fake news empire and gain as many followers as possible while maintaining credibility. The game is loosely based on a psychological concept known as inoculation theory, where prior exposure and familiarity with common fake news tactics is thought to help confer resistance or mental immunity against fake news.
References
Other websites
Bad News Game official site
YouTube CNN Interview with game designer
2018 video games |
Hideki Matsunaga (born 8 February 1963) is a former Japanese football player.
References
1963 births
Living people
Footballers from Shizuoka Prefecture |
Daisuke Fujii (born 15 October 1986) is a Japanese football player. He plays for V-Varen Nagasaki.
Club career statistics
|-
|2005||rowspan="2"|Albirex Niigata||rowspan="2"|J. League 1||5||0||2||0||0||0||7||0
|-
|2006||6||0||0||0||4||0||10||0
|-
|2007||rowspan="3"|Thespa Kusatsu||rowspan="3"|J. League 2||24||0||1||0||colspan="2"|-||25||0
|-
|2008||7||1||0||0||colspan="2"|-||7||1
|-
|2009||34||1||1||0||colspan="2"|-||35||1
|-
|2010||V-Varen Nagasaki||Football League||||||||||||||||
76||2||4||0||4||0||84||2
76||2||4||0||4||0||84||2
1986 births
Living people
Footballers from Osaka Prefecture |
The Ain (in Franco-Provençal: En) is a river in eastern France. It is a right tributary of the Rhône river. It gave its name to the French department of Ain.
Geography
The Ain river has a length of , and a drainage basin with an area of .
Its average yearly discharge (volume of water which passes through a section of the river per unit of time) is at Chazey-sur-Ain in the Ain department.
Course
The source of the Ain is a karst spring (a spring that is part of a karst system) in the Jura mountains, between the Conte an the La Favière communes (Jura department), at an altitude of about . From here, the Ain flows to the south.
The Ain river flows through 2 regions, 2 departments and 66 communes. It flows through the following communes, among others:
Bourgogne-Franche-Comté region
Jura: Sirod, Syam, Champagnole, Crotenay, Pont-de-Poitte, Moirans-en-Montagne, Thoirette
Auvergne-Rhône-Alpes region
Ain: Poncin, Neuville-sur-Ain, Pont-d'Ain, Priay, Châtillon-la-Palud, Chazey-sur-Ain, Saint-Jean-de-Niost, Saint-Maurice-de-Rémens
Finally, it flows into the Rhône river in the commune of Saint-Maurice-de-Gourdans, on the border with the Isère department.
Main tributaries
The main tributaries of the Ain river are:
Left tributaries:
Saine - 19 km
Hérisson - 21 km
Drouvenant - 18 km
Cimante - 11 km
Bienne - 69 km
Oignin - 44 km
Riez - 13 km
Oiselon - 14 km
Cozance - 12 km
Albarine - 59 km
Right tributaries:
Serpentine - 11 km
Angillon - 27 km
Valouse - 42 km
Suran - 74 km
Toison - 15 km
Gallery
Related pages
List of rivers of France
References
Other websites
La Basse Rivière d'Ain
Rivers of France
Bourgogne-Franche-Comté
Auvergne-Rhône-Alpes |
Dumbledore's Army (often referred to as the D.A.) is an association in the Harry Potter series by J.K. Rowling. It is started in Harry Potter and the Order of the Phoenix and continued in the last book, Harry Potter and the Deathly Hallows by member Neville Longbottom. This is an association created to prepare some pupils for beating Voldemort.
The leader, Harry Potter, teaches his friends how defend themselves against the Dark Lord. The idea for the D.A. came from Hermione Granger, who wanted the students to learn defensive spells which were not being taught by the new Defense Against the Dark Arts teacher, Delores Umbridge.
Members:
Hannah Abbott,
Katie Bell,
Susan Bones,
Terry Boot,
Lavender Brown,
Cho Chang,
Michael Corner,
Colin and Dennis Creevey,
Marietta Edgecombe,
Justin Finch-Fletchley,
Seamus Finnigan,
Anthony Goldstein,
Angelina Johnson,
Lee Jordan,
Neville Longbottom,
Luna Lovegood,
Ernie Macmillan,
Padma Patil,
Parvati Patil,
Zacharias Smith,
Alicia Spinnet,
Dean Thomas,
Fred Weasley (later killed) and George Weasley,
Ginny Weasley..
cs:Albus Brumbál#Brumbálova armáda
fr:Poudlard#Armée de Dumbledore
he:הארי פוטר - דמויות משנה#צבא דמבלדור |
Brantridge Park is a former royal residence in Balcombe, West Sussex, England. It was owned by Princess Alice, and her husband Alexander Cambridge, the first Earl of Athlone. Following the Athlone's departure to Canada as viceroy and viceregal consort, it was occupied by Princess Beatrice, the youngest daughter of Queen Victoria. Beatrice died there in 1945. It is now a hotel operated by Timeshare.
Buildings and structures in England
Royal residences in the United Kingdom |
Water buffaloes are a kind of bovine. There are Wild Asian Water Buffaloes and domestic buffaloes or domestic Asian water buffalo. They are bred in Asia, South America and in Southern Europe. They were bred from the Wild Asian Water Buffalo, which is now an endangered species.
Today, these buffaloes are used for their milk, which has more fat than that of cows. The milk is processed to make Mozzarella, and curd. Feral populations are sometimes used to manage uncontrolled growth of vegetation around wetlands. They will simply graze it off. This keeps such bodies of water usable by birds and other wildlife.
Females normally give birth to calves every other year. Young bulls usually stay with herds of mothers, which have about 30 buffalo, for three years after birth. They then go on to form small all-male herds.
Water buffalo have been kept by humans for more than 5,000 years. They have helped humans with their meat, horns, hides, milk, butterfat, and power, plowing and transporting people and crops.
Wild water buffalo are endangered. They live only in a small number of protected areas in countries like India, Nepal, Bhutan, and Thailand.
References
Bovines |
<p>Is there a faster way to implement this? Each row is about 1024 buckets and it's not as fast as I wish it was..</p>
<p>I'd like to generate quite a lot but it needs a few hours to complete as it is. It's quite the bottleneck at this point.. Any suggestions or ideas for how to optimize it would be greatly appreciated!</p>
<p>Edit*
Apologies for not having a minimal working example before. Now it's posted. If optimization could be made for Python 2.7 it would be very appreciated.</p>
<pre><code>import math
import numpy as np
import copy
import random
def number_to_move(n):
l=math.exp(-n)
k=0
p=1.0
while p>l:
k += 1
p *= random.random()
return k-n
def createShuffledDataset(input_data, shuffle_indexes_dict, shuffle_quantity):
shuffled = []
for key in shuffle_indexes_dict:
for values in shuffle_indexes_dict[key]:
temp_holder = copy.copy(input_data[values[0] - 40: values[1]]) #may need to increase 100 padding
for line in temp_holder:
buckets = range(1,1022)
for bucket in buckets:
bucket_value = line[bucket]
proposed_number = number_to_move(bucket_value)
moving_amount = abs(proposed_number) if bucket_value - abs(proposed_number) >= 0 else bucket_value
line[bucket] -= moving_amount
if proposed_number > 0:
line[bucket + 1] += moving_amount
else:
line[bucket - 1] += moving_amount
shuffled.extend(temp_holder)
return np.array(shuffled)
example_data = np.ones((100,1024))
shuffle_indexes = {"Ranges to Shuffle 1" : [[10,50], [53, 72]]}
shuffle_quantity = 1150
shuffled_data = createShuffledDataset(example_data, shuffle_indexes,
shuffle_quantity)
</code></pre> |
ChuChu is a comic magazine that is written for teenage girls. It is published by Syougakukan（Japan).
Famous works
Sakura zensen（Miyuki Ohbayashi）
ALMIGHTY×10(Aqua Mizuto)
NG boy×Paradise(Yukino Miyawaki)
Hitohira no koi ga furu(Yuu Yabuuchi)
Manga writers who write for ChuChu
Aqua Mizuto
Chitose Yagami
Hisa Kyoumachi
Iori Shigano
Kana Nanajima
Kei Ouri
Kirara Himekawa
Kiyoko Arai
Kyoko Mami
Mai Jinna
Mikiko Satsuki
Miwako Sugiyama
Miyuki Ohbayashi
Naomi Uramoto
Naoto Kohaku
Natsumi Kawahara
Nimi Fujita
Nozomi Shiratori
Rei Nanase
Ryouko Mizoguchi
Satoru Takamiya
Sayumi Nakamura
Tae Usami
Takemaru SaSaki
Yukako Iizaka
Yukino Miyawaki
Yuu Yabuuchi
Manga |
Helen Gurley Brown (February 18, 1922 – August 13, 2012) was an American author, publisher, and businesswoman. She was editor-in-chief of Cosmopolitan magazine for 32 years.
Early life
Brown was born in Green Forest, Arkansas on February 18, 1922, the daughter of Cleo and Ira Marvin Gurley.
Career
After working at the William Morris Agency, Music Corporation of America, and Sam Jaffe talent agencies she went to work for Foote, Cone & Belding advertising agency as a secretary. Brown became well-known for her writing skills and moved her to the copywriting department where she advanced rapidly to become one of the nation's highest paid ad copywriters in the early 1960s. In 1959 she married David Brown, who later became the producer of Jaws, The Sting, Cocoon, Driving Miss Daisy, and other motion pictures.
In September, 2008, she was named the 13th most powerful American over the age of 80 by Slate magazine.
After more than 50 years of marriage, her husband, David Brown, died at age 93 on February 1, 2010.
Together with her husband David, Helen Gurley established the David and Helen Gurley Brown Institute for Media Innovation. This institution will be housed at both the Columbia University Graduate School of Journalism and Stanford University School of Engineering|Stanford's Engineering School. Their $30 million donation to the two schools will be used to develop journalism in the context of new technologies.
Death
Brown died at the McKeen Pavilion at New York-Presbyterian Hospital/Columbia after a brief hospitalization; she was 90. In its statement announcing the news, Hearst Publications did not disclose a cause.
Awards
1985 Matrix Award from New York Women in Communications
1995: Henry Johnson Fisher Award from the Magazine Publishers of America
1996: American Society of Magazine Editors' Hall of Fame Award
1998 Editor of the Year by Advertising Age magazine
References
Other websites
Helen Gurley Brown Papers and finding aid from the Sophia Smith Collection at Smith Collection
(26 June 2003) "Sex and the Octogenarian" (Telegraph Interview)
Brown Institute for Media Innovation
1922 births
2012 deaths
American editors
American feminists
Chief executives
Writers from Arkansas
Publishers |
<p>On windows XP, I try to print the official string message when the CPU is raising an exception (interrupt). Here I have a piece of code which try to access </p>
<pre><code>#include <stdio.h>
#include <windows.h>
LONG WINAPI e(LPEXCEPTION_POINTERS ExceptionInfo) {
printf("Exception Handled ...\n");
char buf[8192];
memset(buf, 0, 8192);
void * pArgs[ExceptionInfo->ExceptionRecord->NumberParameters];
for (int i = 0; i < ExceptionInfo->ExceptionRecord->NumberParameters; i++) {
printf("arg[%d] = %d\n", i, ExceptionInfo->ExceptionRecord->ExceptionInformation[i+1]);
pArgs[i] = (void *) ExceptionInfo->ExceptionRecord->ExceptionInformation[i+1];
}
HMODULE Hand = LoadLibrary("NTDLL.DLL");
int res = FormatMessage(
FORMAT_MESSAGE_FROM_SYSTEM |
FORMAT_MESSAGE_FROM_HMODULE,
Hand,
ExceptionInfo->ExceptionRecord->ExceptionCode,
MAKELANGID(LANG_NEUTRAL, SUBLANG_DEFAULT),
buf,
8192,
(va_list *) pArgs);
printf("res=%d\n", res);
FreeLibrary(Hand);
printf("ExceptionCode=0x%08x (%s)\n", ExceptionInfo->ExceptionRecord->ExceptionCode, buf);
printf("ExceptionFlags=%d\n", ExceptionInfo->ExceptionRecord->ExceptionFlags);
printf("ExceptionAddress=0x%08x\n", ExceptionInfo->ExceptionRecord->ExceptionAddress);
printf("NumberParameters=%d\n", ExceptionInfo->ExceptionRecord->NumberParameters);
printf("ExceptionInformation=%s\n", ExceptionInfo->ExceptionRecord->ExceptionInformation);
return EXCEPTION_EXECUTE_HANDLER;
}
int main() {
LPTOP_LEVEL_EXCEPTION_FILTER p = SetUnhandledExceptionFilter(e);
for (int i = 10; i < 256; i++) {
int *p = (int *) i;
printf("address pointed by p = 0x%08x\n", *p);
}
}
</code></pre>
<p>It produces the following output:</p>
<pre><code>Exception Handled ...
arg[0] = 10
arg[1] = 65599
res=22
ExceptionCode=0xc0000005 (The instruction at "0x)
ExceptionFlags=0
ExceptionAddress=0x004018da
NumberParameters=2
ExceptionInformation=
</code></pre>
<p>As you can see the message is truncated.</p>
<p>On the <code>ntdll.dll</code> there is the string message:</p>
<pre><code>jlouis@didi /c/WINDOWS/system32
$ strings ntdll.dll | grep instruction
The instruction at %p referenced memory at %p.
The instruction at %p tried to %s
</code></pre>
<p>Any idea of what should be the right way to get the full message ? Thanks.</p> |
Kid Blue is a 1973 American western movie directed by James Frawley and starring Dennis Hopper, Warren Oates, Peter Boyle, Ben Johnson, M. Emmet Walsh. It was distributed by 20th Century Fox
Other websites
1970s western movies
1973 movies
American western movies |
The was a howitzer of the Imperial Japanese Army (IJA).
Each infantry battalion was issued Type 92s. For this reason, Type 92s were called .
History and development
The Type 92 was available to front line divisions by 1932.
Combat record
This artillery piece was used by the Imperial Japanese Army during the Second Sino-Japanese War and World War II.
Related pages
Artillery of Japan
List of field guns
List of heavy mortars
List of howitzers
References
Other websites
Type 92 on Taki's Imperial Japanese Army page
Dishmodels.ru, Type 92, walk-around 360° images
Japanese weapons
Artillery |
Hernán Claret Alemán Pérez (21 May 1955 – 7 July 2020) was a Venezuelan Acción Democrática politician. He was the National Assembly representing the state of Zulia from 2011 until his death. Alemán was Mayor of Cabimas from 1989 to 1996 and again from 2000 to 2008.
Alemán died from COVID-19 in Cabimas on 7 July 2020, aged 65.
References
1955 births
2020 deaths
Deaths from the COVID-19 pandemic in Venezuela
Venezuelan politicians
Mayors |
y m
a /.-
“4
Li
i t
sa Mi
#
a Ne
B
LA йё ὁ
А کک
“ЖА, м “
. `
е 4
4
ы
pu”
ma
7
Lo
ж
р
y J ©
ve
ነ
ረ
ማዝ
XN
м y
i መምት jr
Жыр)
AI! mt
THE PUBLIG LIBRARY OF THE GITY OF BOSTON.
THE ALLEN A. BROWN COLLECTION.
451 AV 1
NOU POEMAS S
Й =
Digitized by the Internet Archive -
In 2010 with funding from
Boston Public Library
| http:/www.archive.org/details/morceaudeconcert00sain
AMonsieur OVIDE MUSIN
=
Avec Accompagnement Z Orchestre
ou de Dano
} AI NI : ; ή
Ye | Us |
С: OP:62
AN
Partition d'Ürchestre Parties d Orchestre
-Pp.net: 3! | Pr.net: 191
Violon et Piano par 1 Auteur
Prix net: 5!
‚AMILLE
кше — c ተመሙ ===>
=
i ος
"a ж
Paris, ADURAND & FILS Editeurs
Place dela Madeleine 4.
Даров selon los traites Intarnationayx Propriste pour tous pays. |
Tous Droits d Execution de n ШЕ 时 d Arrangements reserves
Imp Yslanchy ὁ U Paris
MORCEAU DE CONCERT
C. SAINT-SAENS
Pour Violon
0p.62
avec асс! 4” Orchestre
E
Largamente 69
А
ο FLUTES
2 HAUTBOIS
||
2 ==
en LA
2 BASSONS
| | | |
ә <
2 CORS еп MI
(Chromatiques)
σα] πεῖν
E Š
3
መዘመር:
LAR
255
ሠ” ы
EU ES
Q N
TIMBALES
LA
RE-SI
Largamente 69
VIOLON SOLO
|
4
VIOLONS
||
Шз ЛП
ALTOS
ІШ
LUI
A ч
=
CONTRE =
Paris, £, Place de la Madeleine
673 А. Durand & Fils, Editeurs,
Ἢ
8 mmm =
yelle et C.B.
[ 17 [ha
.
Frege
=]
в
Еда LEE
DE ርምር. LIS AAA
[I EFT!
; ste
N. "μι ከ1 |
|| ΠΠ |
où | | |
1-1- | | |
| | | Weed |
Te? “τν δὴ ο Ме UO NEN мы:
bh
qg
ph
M |
ы.
“
IIT Т ТТЕ
| | | ኣኒ | | ІШІ
ІІ JA. ሽ ከ ከሸ KL
|| ГАМ
X | I |
Y А
JP
ገሙ]
A
|
--- γι
A
Basa
AY
|
=
ІШІ
=
~~ EN S СМИ SE ae
A PU CAP ASIE
M Il mE
ΤΠ ΠΠ |
ШОШ |
Ш
AP ΠΠ.
ill
|| |
ШІ.
||| =
Қ
А
l
Ë
| "Hans
|||
Hill
| (ki
| |
:
1
ГА
НІ
P P ኔ | ` ` - x
Ч |||
RE
y
||
| | [|
T | | | si i
1 | x [| | [ wm E
| | | | | Ww
m TH ας ዝ% ዝበ በ [
i
>
|
||
єў
4 үз
Ca 11
II
INN
НЕ
Ба ΓΗ
fj Tromp :
[ШЕН
HE EE
TAE:
ПІ || dd
8
ЕК
[ክ ከ ili
at | Т
ШШ
Al ІН
Hh
i at \ 4
| g
velle et C.B.
||
a. 45) 4
[NY
ІШ
IO
— қ — — a : |: г Б 3
| 5
Ph
| M ill | À
||
E
ei A
lii | Io M i
arco
Т
ላላ
[
ШЇ
፳፪
ІШ
In ji. — la
Ta)
"I
QN
οι о
a
5 =
= S
a `
e En
E с
= =
- `
=
° =
= 5
БЕ ©
N
[|
mi
=: Q
|
II
dii
A
y
y
a? | N
| Й
ШЕ
i
!
“il
/
|
velle et C.B.
| 1 | μὲ
A A መች A tO
нысананы қағын oe iŭ UNAS πρ ποσα 2
a
12
|
μη αν μη
ach
nn -- ------ -------------------------------------------------------------------:----- 一 一 一 -一 一 一 一
|
ingando poco rubato
8---------------------------------.--...--. |
Lus
Hi
q
—
м. «
[NS
|
h
mi all
iy
it
δὴ
(T
и
i
n
ІШ WP Ш
| | [!
li
pt
EMI
|
ІІІ
ΠΠ KLI
ІШ
ШЕШЕ re
πο
dl
[ |
J
to 80
ima
An
elle et C.B.
|
ki
4 CN
Ni
\ ኒነ
4.
IJJ
NU) /
εν.
0177.
elle et C.B.
Ш | W | | |
.|. sll a Е | ІШ! я | ከ |
І 1 PERRE η,
T Sal H ШЇ du „IN eri E din `
|| |
: |
Pag
tr
=
aall
MN
|
|
|| 2
8-4
=.
С
| РИ
|
ре
m 4
|
|
Changez Si en Sol
ІШІ
н in.
"NE ገፍ/። ΗΝ ° кы ሀዘ | || | |
АЙЕ Solo
velle et C.B.
1. | | Ahr
en |!
|
2% | | |
i ің N e | | i i BH
He | ᾶ e ከ ገ qnm
ድጋ 1T AEE DPE,
velle et C.B
Pere
| [|| |
| MI
| |
| I |
& nm. [i Πε |
= 18 | | [ [ ili l IN БИЕ
| > ©
| |: | | | |
| | | Ii | " AE
ΠΠ ІІ | ΝΗ
Ν % % i
4 [|
N
|
ШИ ШШ ШШ = ҮШ
Ая
= |
E ІШ HH sch
Ш “ul uu 1.
| йр, k ከዛ N
“e Ej TS ^ ә БЫ | aN
"y 2 IET
ቀመ
|
፲፪ ||
1117
ወ
|
À Ë
ΙΙ u ШІ
mi
= et C.B.
ETS € ë ш x ww — m
| ІШ |
IT
Ш’
«c A AT
A
lk !
MW
ከ ΝΒ [| | [8 | ft
kuponon PME RC yc RENE:
“i nl
Y MA Es
"
| = |
ІК
ЕНШІ!
tiii
al
ЫШ
эн |
| ТІ
AU
EDI
ር HE «μι
UI f аа AN AO ТЕГЕН GERE -
N ii
L Dad zus
21
cresc.
cresc.
ps] LI
cresc.
د
. |
: ||
Ж .
—
ü
y
ы
FDA 522223 [ual
Қаналы ZZ ZZ B221 A ү ай ESP Em E
673
|
|
-
ታ
ae |
am AES RO ም E ee EO OEE አደሯ:
SITE ВЫ bal BEA ο E f aote miS ume που.
=
INA
db
= | | κ» < | A
ሞጫ ባሻ
፻ | | | x | | |!
[81 [| ІШІ ч | it T
[ [ | ЇЇ
" ή | | ШЕП
κ | va ve
el || | | | iil
M ; | ku In
| | [ | [
| j | [1 |
gil С | || ш ll
|| les | ||| |||
||
Баш
x lu ‚| πι ዝከ
Ет x | ||
||
|
: AR AR
К | S [
Ж = e | S E | N
τ e N % a f « = | ы |
A "aD | ከ
^ ЧЧ НА ον Κ Be pt
24 IN ca | cand 3۵
|
N |
1 а |
i
il
|
| l
= "
3
| | ፦
| j^ SN !
ч еМ Мә ANI ЗК < | bash
||
|
|
ΜΙ
μα
ІҢ if
ΠΠ Ы
人
pul 1%
Velle et С.В.
ШЫ
ТӘ
ІЗІ
WI
πα |
NS? ፍሪ
N /
q.
Т STU
ከ №
| μι]
= $| 9 | [
= Th LT.
| 加 በ
-ዴ ІШ р Н ||
dim.
: Ji 1]
= |
= `
E in
on [eb]
Al 50
| | Ξ ἫΝ
E > R
οφ {| ||
|
1: КЕ
| X т |- 中 | = | S
р = Š | || d[ :
| NE z 4. Ц Іш
$ 052 bš “N 854 ===
| [ከ
x |
|
ТЕ
ή
| Ш
1 III
ή li
||
ТЕ
[1 ШЕ.
ІШІҢ!
ከክ: ne ar al LIGOJ
Е
EN
|
[ i |
=
en et C.B.
29
MA.
ЩИ |
sempre р
yg
=ጩ፡፡
ον
ΠΠ Γη
| | Т ШІНШІ
|
‹2
52 Ыр
ud
ЕЕ
ا
DOE ASE
= et C.B
шашы
[| | |
||
| | |
& е А | П ШІП
velle et C.B.
ii S || | ЕН; ІН |
. ° Ба
| :
Ean i i | e Ф ІК
h = aN| KN e e hš
11
li
|
pa ИШ UI
| ull
GEK ON NIL. WI II
1፡11 [1 [1 N
үк LO ІШ UD (II
|፪ቹ8|11 N 1 LL TH
| нь LUP ПАУ
AUD LUJ РІШ MO [ከ MI
ТІ ШЕПТЕРІН
laŭ
ο) lO ΠΠ H III
“| በዙ በዙ mis quu ΠΠ TIP ΠΠ
||! ша 5 ©
ή
| „||
ወ
| -PA |
1
811
ТШ
г.
#7: v P EM ere ч
il | |
= Е
sh pet ጣ 3 ሻሺ? a መም -!.. > er ሙሽ > шы
|
E
N
П
b 1 | |
N x % \ |
Ш
[
Bons.
; pil |
| || i |
| |
| Г my
Т || Πα MTS
cresc.
cresc.
| |
x | | ]
lg
db š bi
NY Ps τὰ m
lika
Пи
| Aj
> πι
м,
NY
=
ш "ni
!
=
LZ
a o αρα SPS I DEED TI PE
!
"T
A
gm
|. x
À
a
|
al | [|
all
ne | | 1 : |
1...
«ИГ =
М d
| || x |
У ^ | le i Ν ኣ Р Р
аслыгы || һу: 4 и ON
A
A
val || I „JI ll d
E ا All ШО
XL. di
ως e SIE MI a ЬЬ.
||
ШІ
ІШ
ΓΩ οἱ Ο.Β.
፪፪" a
一 一 一 一
37
г1ї.
ΙΙ |
ΤΙ
|
|
|
|
|
| АГ
| Ч 11} |! `
||
‚il
x |
| |
|
wi |
e “Т lili
4 | | | |
ш ERAN и.
атсо
sempre piu р
|
395 Bech d qana BEN 59 ΤΉ Н
aol eec. μισο τν ον መሠ дни ш ος
EE
| ፣ ii : Ih |
|| ! |
. |
| ШІН! BN ΝᾺ
ኮሎ መጨ ; cn c»
A ا ل للل
ለ Cors
Timb.
KE Ч [38
—
%
QN
!
duni ا dusi
=
| [ከ I
| |
[|
e
P
©
= à
=
e UM |
М)
8 ТІКЕ
5 MS
| = E =
© | ፎ
= “ ©
o || rile &
名 | [ =
o d ol] 4
dM) = ШОО
3 45 P 5.2 "I 15 ማኩ 45 3 AE р i à mtt
> XN МӘ $ к: МИ hi UN as
С
yelle et C.B.
||
M
il
NK
Ὃν.
|
|
እ; 2
NY
[6
ጭዛ ІМ
|
үгү
И.
% n
LLI]
a a
all
ЫТ
Т
ቸ |
με
„ze
en
[==]
cresc.
Ез Әр en.
ΠῚ
\
“г
N
| ο g
[ ara mi
EIE
[oj |
1 Ш
i EI Ге EET En EEE ΕΙ 让 ES ΤΕΕ Үс)
22
I
፻ "
|) d αὶ | i |
ki ||
|
ከ; Y
ki | НЕ
i i 1 i
ШЕ т ШШ ΠΠ IIl ЇЇ,
|| Ш | ΠΠ.
| | | ШП ОШ |
„l | | a m I
HI Ш И ΠΤ |
| | ! ia ДЇ i
11 I | እከ
| | |, o E
| | ү
፡ | ፡ [ Е | H | CEE
. ك ele AE ή uj
NT [NY
Von Solo
Ü
|
|
|
x HE
11
|
)
i
十 二
Meno mosso 58=0
Е
ዞ፦፡፡:ን ቨር": с=п д
Ii;
И
i
—
i (1) ወ |
ቨ
molto espressivo
ШШ
ІШІ
A Ч
ιτ እ] ed
Cors
i ከ!
aŭ th
| τε:
3 [ΕΙ
ү! | | ІШІ
| ή
n И = yx
|
o (ህ Y [ ፡ [
Uu
= ከ! ነ | š:
Se So 5 ἜΗΙ Hm
ΠΠ n
d | | | | | |
ul | |
= [ ` t Ma Mi |
5. чин |
Ay UY Ἡ 1 | |
= ts. Шейн пай О EE |
ГЕ | Т | i ἯΙ Mi SU
ІТ ТІГІП
d 8 |
m || «ll (Wl Ji
le 811681 | H ከክ 411
ΠΠΠΠ N
[| 141 HA
ለ ለ
ип & ||| ΠΠ ΠΠ
‘re et 6. 8.
E.
x Ы)
e dii
p д
ut ii: ү il
€ ү 3
N lode ай md WE
ት)
me ኩሎ ጐሎ T IN
|
|
| |
| |
|
ΠΠ |] Ñ x
[ |
| |
3t DIDI E
| ІП (Н
E | lili | | f a.
i 1 KI E.
| | |
йин ο Οὗ т. “е e id ael“ | ! - M
meri
e ADD
LIJ KLLJ
AS MURI Fa ^а ЕНЕ |
MUNI
| Ш
ነ ut
ini
A gems reum vos Rowse
м.
Ht | NY. ТЕ а:
— = 5 — === Sy “መ ፡ =
[3s
| |
| Н
!
И мт РР
LAT?
ISS
ጊሪ
4b
©
E
к,
`
(VU
ἣν
=
3 > x
ቸን RRA ARE
S
ከ
ты |
ιβ ን kupi Sati pao
$
|
αλλο.
ο νο
М
*
TRS GE, GA
АЛИ
|
[7 ШТ: 1
ur vc
||]
III
um
€
Νε ου IS ελ
ШІП
ШІ
nn
— |р brillante
qi
ἽΝ
4
KL)
ud
ለ Cors
i
" 2: < 1 % ὅς `
a ቻው: 8ኛ сес бес өсек ημών SN
n ]
G
ሯ НЕ
> 5
© 2 y
o a EP сы '
LO y
| ή en | [ከ | |
IN Y || а
| ከ T ІН | № || №
ES 1 | FEL FU
E : Uv l à
nd ማማማ vil አከ
(mm —— — =
as
IT” EE EE алаты ыма сыған AAA ағын)
ES EA CE
|
Na SE
了
RE RE TAS AS A]
==> ም ጀጅ 2
ons
B 10
Ti AAA ышы алға Ет © TE
РТР"
EA 86 νεος Εκ πες ЕВЕ ТЕТЕ
TAE AAA AAA
Cors
ο ο E
|
СЁ |
| | і
2722 Шен TN | HA
PSN ты
appassionato
a
MELA, i1
ІШ
[TI PITTI TS a I | т
Le]
πο
кэ
ЕР:
12]
E»
Ce]
LA
=
αν
16)
w-
Le)
из
кз
LA
=
=
Ka
| 4
2
ГӘ
ae
~A
EL»
ae
«9
LA
со 5 A
58 DESK BOE ተኝ ፳፳፳ከ Iz:
IUN YT:
diu Ф \ Ν | |
de | [
кы 1 1
= : г, ШТ
: m йн ІШ | |
111
| ከነ]
[11
ТЫП à
hii
[18
ІНІ ፡
gne EE ts e en ΠΠ] | ita ή |
f
|
Я = Й
ETA 2: Ens AAA A | J „ЕЗШЕ ud AA A re
TAL ምሮ” 372227 AAA AA AS O A (A E
(SL & | ЛЕБ AAA A O ΕΕΣ
DT NA RE EE RE
Cors
ESS RE ΕΕ
[ 4 Q X МЕНЕЕ RE መፍ NN ከ желі
БЕЙМ сл е” ыпты መ= атысатын Шы : af
e NO ғыл A A ARI TAR AS αν al
አ
ES EN — EO EE E PE! С) ESE] AZO ЗИ ERO” БЕН БЕЛ EZE
Г πο πιει |] Ui 1 el 141 м e lc]
Dia Yel IEEE] БЕРЕ Гм SL = aji Di aj ia
ESTIT ETEN] = ЩЕ A a ΕΕ A DL ce 085] A ESAS ን...
cresc.
i ΠΠ | |
Ν
内 COTS
Г
| || || [M
ҮШҮҮ Ц
ΠΙΝΕΙ
| He di
| 4
Π i [1 НШІ;
Uu +
П К"!
ШЧ
WEE.
|
|
n
44
Es IM
(ο |||
| ЕШ)
ГР
ШЕ
Ni Nu ፦- . |
EB uu n tH bik ІН ЖЕ!
Шь TI Ii || He e Π}}-
| መ
| Г.
ТЕ
IN i
©
% ες
^ | Š Y
ч duj |
MI
Jill
| | ІШІ
% | % % <
| Š il | MIS TS Ts
| ]
| | 1
|||
à 1
E M
ri
| ү
3 \ |
| НН |
ТЕ TER
M Tr | М Wi 4» ALE di |
E 7 < 8% Ne TE =
[
[
ለ
ШЕ
ο.
Piu allegro
[ከ
57
ШІП
\
| |
672
=
li | us” |
||| Ill τ
——————— a M
. I ከ I {|
| | | | | | |
i || || |
l ή I ||| [
и
3 A M
22 e, si
п 0
2 il 1]
x л M
| | | i j
ЕКИН 111 1111 በክ uth
à m
h m
dl "1
dl l
|| il
| | | Ili |
| | ΙΙ | |
M Il an = Sow
= e © А 7 [1 GN
Paris, Imp. Delanehy, FË St Denis 53
L. Parent gr. ~ Poincons A. Durand € Fils
ሆው”
ኣራ
BREET,
ni
x
АЕ
qr
%
et
ІШІ
3 9999 0
55
үч
ያ.
ኒ
x
ነ
Ἐν
\
eet
X5
d
Жы;
p
Lr.
,
ኒ
“
ы
[ዘ
12
i
=)
ы .
۰
چ >
%
я ر xt w
v
4
a
|
<p>I use Docker Windows Toolbox</p>
<p>I created the docker container with PHP-FPM:</p>
<pre><code>docker run -d -v /var/run/docker.sock:/var/run/docker.sock php:7.0-fpm-alpine
</code></pre>
<p>If I use curl directly from container shell:</p>
<pre><code>curl --unix-socket /var/run/docker.sock http://containers/json
</code></pre>
<p>I got correct answer.</p>
<p>But if use PHP code:</p>
<pre><code>$socket = stream_socket_client('unix:///var/run/docker.sock', $errno, $errstr);
if ($socket){
$request = 'GET /version HTTP/1.1'."\r\n";
$request.= 'Connection: Close'."\r\n\r\n";
fwrite($socket,$request);
$response = stream_get_contents($socket);
fclose($socket);
print_r($response);
}
else {
print_r($errstr);
}
</code></pre>
<p>then I got the error below:</p>
<p><strong>Warning: stream_socket_client(): unable to connect to unix:///var/run/docker.sock (Permission denied)</strong></p>
<p>PHP works under www-data user. I tried to run PHP-FPM under root but got PHP-FPM error that I can't run php under root.</p>
<p>I tried to create "docker" user/group inside the container then ran PHP-FPM under "docker" user/group but it not helped.</p>
<p>How can I fix it?</p> |
aiin
■ lip ill 1
iJliJiUpB
Entered according to act of Congress A.l). l>-t>4 by Ba liner & Weber in the Clerk’s Office of the l.S. Court for the Eastern Dixt.of Mo.
|
Hickory Hill is a city of Kentucky in the United States.
Cities in Kentucky |
■
■^
,€.
Η
■
4 4.
^
Ι
m
"i
Βρ-^
"■ >iff' •;
Λ
W
4
^ -S
ffff
■|m^'.
ή
Έ
^,^'-
':-■ -é-
m
^'
,í ■'
■^íâ.
^^-
f
^.^ /^^
^r^í;/70 ií^yína^^
COMPENDIO
METAMORPHCSES
O V Fdio
COM HUM A SUCINTA,
Ε METHODICA FXFLíCaCAM
A CADA FABULA,
PARA INSTRUCCAM
DOSMENINOS
Da Efcola.
TRADUZIDAS
JO Ζ Ρ ANTÓNIO
DA SILVA REGO
ALFERES DE INFANTARIA.
LISBOA: M.DCCLXXII.
Vi Offic. da Viu», d• IGN. NOG X STOj
1985
ί
^ί
PROEMIO.
A Fabula ainda que feja hu-
ma narração fingida , na6
deixa de nos reprelentar
muitas verdades , e de nos cníi-
nar efpeciaes regras da moral. De
toda** as fabulas que os antigos, e
modernos efc^everaó ^ até agora
as mais exctllente^ la6 as Me-
tarnorphofes de Ovidio,huma
das melhores compofiçôes defte
grandcPoéta,com que pertcndeo
inftruir-nos , dando-nos com
agradável artificio em cada huma
delias hum prudente confelho.
He certo que todos os ho-
mens de juizo , que òccupaó , e
deftinaó feus filhos ao exercicia
das letras, naõ deixariaó de \\ít%
Aii máiH'
mandar cnfinar a fabula , fem o
eftudo da qual , he impoílivel
adquirir hum perfeito conheci-
mento dos Poetas, e a intelli-
gencia de muitos livros; porém
ou pela razaô de haver muitos
meftres que a ignoraó , ou por-
que naô ha livros que tratem del-
ia a fundamento ; poucas peíFcâS
ha que a faibaô perfeitamente.
Neíle compendio que hoje
fe dá a luz , acharáó os íMeftres
tudo o que devem enfinar , e os
diícipulos tudo o que lhes he ne-
celFario aprender.
A pouca explicação que fe
dá a cada fabula , moftra , que
ellas foraó inventadas para inf-
truir os meninos , Tem muito tra-
balha, e por efta razaô os de-
vem ir ad nttindo fem grande
appliciçaó , e eníini-los como
quem finge, que os quer de-
verâf.j FA-
I^ag. Ι.
FABULA Ι
Do Cabos mudado em quatro
Ekmeníos.
CAHOS era huma miftura
dos quatro Elen]entos,que
foraõ leparados , e poílos
cada hum em feu Jugar,
O Fogo coir.o mais ligeiro , foi
pofto no mais alto lugar; abaixo
defte o Ar , logo a Agua , e por fim
a Terra conio mais pezada ficou no
centro do Univerío.
Explicação.
Efta Fabula deve paíTar por ver-
dade;
» Metamorph, Lih^ r.
dade ; porque foi inteiramente tira-
da da 4£ícriptura Sagrada. Cap. i.
Lenef,
F A Β U L A II.
Όλ forvwçaô do Honion.
DEpois da feparaçííô dos Ele-
mentos Fron.ethco ulho deja-
pet , f{>rmou da terra, e da agua
hum homem á fjmilhança dos Deo-
les , e lhe deu a vida com Iiuma to-
;cha , que elle tinha accendido nos
raios do Sol , Júpiter pelo conlelho
de Minerva irritado defte roubo,
imandoii a jVlercurio que o prende-
fe no Monte Ca uca lo , onde huma
Águia lhe roéíle otoraçaõ fem o
tnatan
; Explicação.
Prometheo he huma palavra
Grega que ligaifi^ca prudentiirimo s
Ovídio póJe ler quetiraíle efta Fa-
bula da El^ijptura , onde diz que
^ Ueos
do Poeta OiídiOé J
Deos f<?zo honeni á iua Imagem.
yGenef. Cop, i.
FABULAI!.
Dos quatro Séculos.
ADiflerença que houve ros co-
ítumes do hoir.em , foi csuía
da diveríidade dos quatro Séculos :
o prin^eiro íe chamou idade de Ou-
ro , pela razaô da innoctncía que
entaó reinava , e que a Ί erra pro-
duzia frua >s íem ler cultivada: o
íegundo a idade da prata ; porque
homem delcahio de íua pureza , β
foi reduíiJo a veftir-íe , a fazer ca-
zas , e a cultivar a Terra ; o ter-
ceiro iJade do Cobre onde a malí-
cia, e a falfidade fe começarão a
defcubrir; o quarto finalmente foi
chamado a idade do Ferro j porquê
delle íe íerviraõ para commettereití
toda a forte de delidos , fem excea-
ptuar até o meímo parrecida•
Expli"
4 Metamorpb. Ub. r.
ExpUcaçad.
Eftâ Fabula he huma prova da
innocencia , que o homem tinha
quando foi creado , e itioftra lam-
bem quanto elle degenerou : ella
íe refere á eftatua que Kahujhodo-
nofor vio em fonho^ , da qual a ca-
beça era de Ouro , o peito de Pra
ta , as coxas das pernas de Cobre ,
e as pernas de Ferro. DankL Lap. ^.
FABULA IV.
Das quatro Eflifoem,
O Século de Prata teve feu prin-
cípio, quí?ndo Saturno foi lan-
çadofóra do Ceo por feu filho Ju-
fiier , que dividio a anno em qua•
tro Eftaçoens , e lhe deo o nome de
Fíimavera, Eftio , Outono , e In-
verno.
do Poeta Ovidio. f
Explicação*
Prefume-fe que Júpiter era hutn
Rey do Egypto : β foi o primeiro
que conheceu adiverfidade , e a du-
ração das Eilaçoens , e lhe po& o
nume que ellas teni«
FABULA V.
Dof Gigantes.
OS Gigantes filhos da Terra de•
clararaó a guerra contra os
Deofes, e puzeraã muitas monta-
nhas humas lobre outras para eíca•
lar o Ceo , e le fazerem íenhores
delle ; porém Júpiter os deftruhio ,
e do íeu iangue nafceraõ homens
taó bons como feus Pays , pelos
enormes delidas que cometteraõ.
Explicação.
He certo que ha Gigantes , e
por eíla Fabula tirada tal ver da hi•
.- íloriâ
ί MetamorpK Ub. ι,
ftoria de Nembrod , ou daquelles
que emprenderaò edificar a Torre
de Babel ; Ovídio quiz moftrar-nos
que os grandes da Terra , que re-
preíentaõ os Gigantes , naô devem
forn ar idéas contra Deos. Gen. Cap.
II*
FABULA VI.
De Licaon transformado em Lobo,
Llcaon Príncipe de Arcádia naf.
ceo de langue dos Gigantes :
tile era íaó cruel , que fazia matar
a t< dos os que íe recolhiaõno leu
Talacio ; Jufiter foi disfarçado em
iigura de homem , e veado que o
tratou com carne humana , abrasou
a caza deífe tirano, e o transfor-
iTiÇU em Lobo•
ExpJkGÇãd,
A Fabula de Licaon, hehuma
admoeiíaçaô aos Pr mcipes paraique
naõ viokfitíro a hofpitalidaífe, nenj
a juíli-
ão Poeta Ovidío. y
a juftíça ; rem iruita parecença com
a hiftoria de Nahuwho-donoíor, que
foi transformado de racional em
bruto. IJankl CVvp. 4.
FABULA VII.
Do diluvio univerfaL
Júpiter vendo a total corrupção
dos homens ♦ os extermiaou to-
dos por hum diluvio univeríal, Tem
eícapar mais que ueucalion , e Fyr-
rha , que le lalvaraó em hum bar-
co \ porque tinhaõ obiervado a ju•
iliça , e coníervado a mnocencia•
Explicação,
Fis-aqui huma imitação do Di-
luvio de que falia o Genef.Cy. Oví-
dio le ferve delia para moítrar , que
he utilidade grande ubfervu as
Leys , e he o meio que preferva do
peccado , e do& caíligos que o le-
guem.
i Metamorph. Lib* l.
FABULA VIII.
De que o Mundo foi povoado de•
poij do Diluvio•
DFucalion filho de Prometheo,
e Pyrrha íua noulher , lendo os
únicos que ficarão de toda a gera-
ção humana depois do Diluvio, fo-
raõ ao templo de Themis pedir Jhe
deíle algum meio de tornara po-
voar o Mundo . efta Deofa lhe or-
«denou , que atiraíle para traz coníi
os óflos de íua iMai ; aquelles que
Deucalíon lançava fe traiisformaraõ
em homens , e os de Pyrrha em mu-
lheres.
Explicação•
Os óíTos da Mai de Deucalíon»
faô as pedras , que íaó oílos da Ter-
ra noíia Mai comn;úa : Themis em
Grego quer dizer lecito, líto he ti-
lado dos livros de Moyíes , onde
diz que depois do Diluvio Noé iez
Sacri-
do Poeta Ovidiol 9
Sacrifícios, e tornou a poYoar a
Terra, Genef.
FABULA IX.
Da Serpente Python.
QUando fe eícoárao as aguas do
Diluvio, nafceo do Jimo da
Terrra huma Serpente chama-
da Python , que Apollo matou com
tiros de frecha > e foi por efte mo-
tivo aíiim chamado. Python infti-
tuhio os jogos, e combates Pytheos
por condecorar a memoria de huma
acçaó taõ heróica.
ExplicaçaÕé
A humidade que ficou depois do
Diluvioxauíou muitas exhalaqoens
nocivas á íaude ; o Sol que he Apol-
lo íegundo a Fabula » as diífipou
com íeus raios i e efta he a razaõ ^
porque fe diz , que elle matou Pi•
thon , que era Grego figaifica p^dri-
daõ, FA•
to Métàfnorph Ltb» τΐ
FABULA X.
Do amor de Âpnllo por Dapbna*
APolIo filho de Júpiter, e de
Latone, todo cheio de vaida-
de pela desfeita da Serpente , atre-
ve-íe â zombar dos attraâivos de
Cupido : eíle Deos por íe vingar
lhe difparou huma íetta , e o fez
amante de Daphai , íilha de Pene
Rei de Theíalia t e no mefmo tenvi-^
po atirou com outra a Oaphna , qu^
lhe inípirou ter av rfaó a Apollo ?
Efte Deos naô por^endo coníeguir
que efta Nimpha oamaíTc pela íua*
vidade , quiz ufar da violência ; po-
rém como ellea períeguia , ella im•
piorou com i ifh nc^a a (ev Pai , que
a transformaííe em I ru^eiro: efta
arvore he coníograda a Apollo, e,
delle fe fâzem coroas para aquelles
que alcançad as vidoiias. '^
Expm^
do Poeta Ovidia. ii
Explicação.
Daphna fupoílo que amada do
mais agradável dos Deoíes ,. naõ
deixou de lhe rcfiftir; finge- íe que
ella foi transformada em Loureiro ,
para moílrar ás do leu íexo , que a
caftidade tem por premio hum a glo-
ria immorta).
FABULA XI.
Dos amores de "Júpiter , e de Yoi
JUpiter fendo amante da formo•
fa Yo filha do rio Inaque, a trans-
forme u em Vata para occultar a Ju-
no o amor que lhe tinha ; porem a
Deotaconheceo lua afieiçaô , e pe-
dio-lhe a Vaca \ lendo- ]l»e concedi-
da a entregou a Argos que tinha
cem olhos para lha guardar ; Mer-
cúrio r dor me^^eocoivi Itjaftauta, e
lhe coitou a cabeça ; Juno depois
p02gs o11h>s deAigo»iwi4;«iu^<O
1% MetamorpL• Ub. xl
ieu Paon , e fez a Vaca furiofa ; que
correndo toda a Terra , parou pot
fim no Egypto onde Júpiter lhe deu
iua primeira forma , e a fez adorar
com o titulo de Ifio•
Explicação^
Depois de Ovídio nos ter dado
hum exemplo de caftidade , elle nos
moftra outro todo diflerente ; logo
que Yo coníentio m s deshoneftos
appetites de Júpiter , foi transforma-
da em Vaca para nos eníinar, que
a im pudicícia faz dos homens bru-
tos. ?
F A Β U L A XIL
DoDeosPan^ edeSyrinx^
SYrinx era a mais formofa das
_ Naiades do feu tempo ; ella toi
amada dos Satyros, e reíiftio fem-
pre aos íeus appetites ; o Deos Pau
deixando-fe ferir do ieu antor, a
j . perfc•
do Poeta Ovidio, ij
perfegui-o até o rio Ladon ondeei-
la foi transformada em regato , do
qual efte Deos das pa floras íe fer•
vio para inventar aâauta•
Explicação,
Efta Fabula he hiftoria pura;
porque efte Pan foi o inventor da
flauta , que em Grego fe chama Sy-
rinx : finge-fe que o regato de que
Pan íe fervio , era a filha de Ladonj
porque elle a prendeo á margem de
hum rio aífim chamado•
Fim do cimeiro Livro•
Β Ur
14 M^tmmrphMv, 2.
IL Ι V R O II.
FABULAI.
Da queda de Pbaetcn,
Ha^tpi> íiJho do Sol , e de
Çlera^ne , naã podendo fof-
frer a injuria que Epaphelhe
^ia. dizendo.» que o Sol naó era
ífiiFay , foi pedir-lhe que o fizef^
fe reconhecer por íeu filho por air
guma deraonftraçaô extraordinária:
oSol cooi affeiçaô Paterna] jurou
pelo rio Styx de lhe conceder tudo
o que lhe pediííe j porém vendo
que lhe pedio licença para guiar íeu
carro hum dia , fe ãrrependto do
juramento que tinha feito ; nao ob-
ftante vendo que o naõ podia dei-
vanecer de hum appetite taô teme-
ratio , coafentio na fua pertençaõ ,
e lhe enfinou o caminho que devia
íeguir^ Phaeton naõ podendo íof.
nJ ter
do Poeta Ovídio, ly
ter os Cavallos , largando o fogo a
tudoí Jupitet' peífa queixa que lhe
fez Ceres α precipitou no Pó•
Em o reinado de hum Pv€y de
Itália chamado Phaetor , luccedeo
junto ao rio Pó hum incêndio , que
deu lugar ar efta Fabula : Ovídio
ferve-íe delia para advertir a moci-
dade de naõ emprend^r couías além
de luas forças ,, e para m©ílrar que
ha» muito maior gJ o ria na boa exie-
cuçaô de hum pequeno projedo ,
íeguindo o parecer de hum homem
douto , que formar vaftos dtíignios,
dos quaes íenaó pôde coníeguit o
fim,
F A Β U L A 11.
Das Irmans de Pbaetm^
PHaeteuía , Lampet!a , e Pflc-
bes ,j Irmans de Phàeton , íenti-
raõ exçeíBvamente a mott^ de íèu
Bii Ir-
ι6 Metamorph Liv. t.
Irmaò , e o procurarão na margem
do Pó , onde as Nimphas defte rio
o tinhâd enterrado ; tilas chorarão
quatro meZes fobre fua íepultura a
difgraça , que lhes tinha íuccedido :
no fim dos quaes os Oeoíes compa-
decidos , as transformarão em ala-
mos, e íuas lagrimas em âmbar.
He precizo fentir ao exemplo
das irmans de Phaeton , quindo af-
íuccede algum acazo íunefto a nol-
los parentas ; poré η com eíla dif-
ferença , que a virtude nos deve
ícrvir para moderar nofla dor.
FABULA IIL
Do Cyjgne amigo de Phattm,
CYfgne Rey de Liguria foi alia-
do de Phaeton , e leu amigo
particular; elle lentío tanto a mor-
./te defte Priocipe^ q chorou, e deplo-
-11 lOU
do Poeta Oiidio. ι y
rou fua lorte com huma voz taÔ
íuave , que foi transformado ein'
paíiaro a que chamaõ Cyfne.
Explicação•
Cyfgne foi com effeito Reyda
Tolcana , e era taó amante da m u-
fica , que íe íingio transformar-íe
em Cyíne , que he paflaro de que
le fervem para repreíentar os mufi-
cos , íupofto que poucas peflbaso
tenhaõ ouvido cantar.
F A Β U L A IV. ι
De Calyflo transformada em Urçai^^
QUando Júpiter deíceo á Terra
para extinguir o fogo que o
Carro do Sol tinha acendido ,
namorou-íe da Nympha Califto , e
tendo-a encontrado ló em hum ar-
voredo de Arcádia , tomou a forma
de Diana , t fatisfez fua paixaô :
Junno íabendo efía affrcnta trans-
formou
i5 Metamorph. Liv. t.
fermou em Urça efta íilha de Di-
caon : muito tempo depois feu filho
Arcas a encontrou na caça , e como
elle eítava em ponto de a matar,
Júpiter o transformou em Urço , e
os pez ambos no Ceo na figura do
grande, e do pequeno Urço.
Explicação.
Cal yfto em Grego fignifica mui*
tofermoza , e iiaõ obftanteelJa foi
transformada em Urça , que he 0
mais enorme de todos os brutos, pa-
ra nos moftrar fçm duvida que hu•
ma donzella perde toda a íua belle-
za, perdendo Tua caílidade.
mv : B.A Β U I. A V.
^r Do Corvo.
O Co IVO çra em outro tempo o
paflaro de ApoIJo, e tinhaa
pena branca*, porém tendo defcu*
berto a efteÓeos ΐ| infidelidade d^
fermo-
do Poeta Ovídio. 19
lermoza Coronis , tanto o irritou
eíla notfcia , que o matou no câná•
po ; elJa ellava eiitad pejada de Efa
colape, Deosdamcdècina , Apollô
teve depois tanto pezar de haVet
morto fua eípola ^ que o fez totfò
negro para taftigo de íua indifcrU
^ao.
Expiicí4çaÕ•
X
o Corvo perdeo fuacandidez^
eíicou ícndo hum paííaro de ruicn
agouro por ter avizado ApoJlo da
iníidelidade de Coronis j iílo nos
moftra que nos devemos abfter de
anunciar triftes novas , íe naó que-
remos cahir na difgráqá daqúélies,
ι quem as communicamt}S,
FABULA VI.
Le Coronis transformada em Gralha.
COronis filha de Corcne Rey de
Phocide foi amada de Neptu-
no , e ella naõ quiz acceitar feus af-
feílos:
$ο Metamorph, Uv. ι.
feãos ; efte Deos a perleguia ; po-
rém eftando no ponto de a apanhar,
ella implorou o foccorro de Miner-
va que a transformou em Gralha , e
a recebeo na íua protecção ; eíla
Deofa tinha poílo Eridion filho de
Vulcano naícido lem Mãyemhum
cortiço , que deu a guardar ás três
filhas de Cecrops , e lhe ροζ precei-
to de naõ verem o que eí!ava den-
tro j porém levadas da curiofídade
acharô hum menino , do qual a
parte inferior era de Dragaõ.
Explicação,
. Eíla Fabula foi inventada como
a precedente , para nos enfínar a
guardar Ifgredo , e naõ dizer nada
aos grandes que os poíTa difgoftaré r
FA-
do Poeta OvídiOs ii
FABULA VIL
De Niílimene transformada
em Mocho»
Nldimene namorando íe de feu
Fay » fe foi meter com elle na
fua cama toda huma noite : ella co-
metteo incefto ; os Deofes por cal-
tigo a transformarão em Mocho,
que naõ fe atreve a aparecer de dia,
e he defprezado de todos os outros
pallaros.
EocplíçaçaÔ.
Ha muitos homens , e mulheres
que fe fazem mochos pelos íeus de-
lidos como Nidimene , e que íe
efcondem de dia por evitar os caf•
tigos ; elles íaô aborrecidos dos ou-
tros homens , aíTim como o Mocho
he dos outros paílaros.
FA.
1» Mepamorph. Ut• t.
FABULA ivn.
De Oeyrof trãmformaão em Égua.
OEyroe filha de Chyron Cen-
ta^re , nad fe contentando de
fabel• a medeciaa que íeu Páylhe
tinha enfínado , fe atreveo também
a pronoíticar futuros : Júpiter por
caíiigar íua fuperíliciola curiofida^
de , a transformou em Égua : diz-
íe que Chyron excellente picador
tendo deixado cahir íobre hum pé
huma íetta de Hercules , lhe fez
huma ferida incurável ; os Deofes
o levarão ao Ceo onde eftá no figno
de Sagitário.
Exj^lkàçao.
Oeyroe foi transformada em
Eguâ por querer íubir mais doíeu
cftado, os Centauros f o raô os pm
meiros que domarão os Cavallos , e
he o motivo j porque fe repreíen•
taõ
do foeta Ovidi0\ ' «5
tao ametade homens ^^ametade Ca-
vailos•
F A β U L A IX.
De Battus tranjformado empe-
dra de toque,
APoIlo guardando os gados do
Rcy Admeté , enlevo.ule tan-
to a tocar íua flauta , que os deixou
perder de vilia t Mercúrio t)s eícon-
deo em hum mato onde ninguém
os vio entrar fenaó Battus, que pro-
metteo de naõ dizer nada \ porque
Mercúrio lhe deu a melhor vaca do
rebanho para o obrigar a guardar
íegredo; porém Mercúrio tendo-
Ihe aparecido em outra figura , el-
)e lhe delcobrio tudo quanto fe ti-
nha paflado , pelo que irritada efte
Deos o transformou em pedra de to-
que.
Explicação.
A pçdr^i de toque tem a pro-
priedade
34 MetamorpL• Lib, i.
priedade de dar a conhecer os me•
taes : Mercúrio transformou Battus
nefta pedra, para nos moftrarque
aquelles que naõ íabero guardar fe-
gredo , iaõ como a pedra de toque ;
a quem naõ devemos )á mais delco-
brir noflos peníamentos , fe naó
queremos que todos o faibaõ.
FABULA X.
De Aglaure transformada em
rocha.
MErcurio fendo amante de
^ Herlê íilha de Cecro ps , e
irmaã de Aglaure , elle comprou
eíla ultima para íe infmuar na gra-
ς3 de Herfe ; efta n^oça anbiciofa
prometeo de o (ervir ccntando-lhe
huroa loma de dinheiro • PalJas ir-
ritou-íe de tal forma defta avareza
taõ íurdina , e porque eJJa tinha
já d*antts aberto o cortiço de Eri-
(flcn , mandou á Inveja queaíiZeí-
íe zeloía de lua irmãa Heríé ; que-
rendo
doFoetaOvidio, tf
rendo pois opor-fe aos amantes de-
fejos de Mercúrio , elle a transfor-
mou em eílatua de pedra.
Explicação,
O defejo do Poeta he de nos
moftrar neiía Fabula , que a ava-
reza pòáç inf pirar nos ânimos as
acçoens mais depravadas, como a
promelía que Aglaure fez a Mercú-
rio j porém Palias para íeu caftigo
mandou á Inveja , que a fizeíTe ze-
lofa ; porque íabia que nada ator-
menta tanto as mulheres como os
ciúmes.
F A β U L A XI.
De Júpiter amante de
Europa.
TUpiter fendo amante da formofa
Europa fe transformou em Tou-
ro, e a levou a nado í obre as cof-
tas até á Ilha de Creta > onde to-
mou
té Metamorph* Lífci.
snou ítia primeira forma, e fatis-
fez fua paixão : elle teve dous íi»-
Ihos , que íaõ Minos , e Rhada-
monte ; elles foraô eleitos Juizes
dos Infernos ; porque tinhaõ dado
na Terra fignaes de huma grande
equidadCâ
Explicação,
Alguns dos nacionaes de Gandia
furtarão Europa filha de Agenor
Rey de Phinicia em hum Navio ,
que tinha na proa hum Touro figu-
rado , θ a entregarão a feu Rey!,
que era hum homem lafcivo. Oví-
dio fez fabula deíla hiftoria para
moftrar aos Príncipes oexceffo, a
que muitas vezes o amor oschega 9
entregando-íe aefia paíxaô.
tim do fagunda Μντο.
LI-
ih Poeta Ovidiol 17
L I V R O IIL
FABULA IV.
DeCadmus,
A Genor enviou feus filhos a
preciirarem Europa , e lhe
ordenou de naô voltarecn
fem que hum dos deusa trouxeííè:
Cadmus naõ podendo acha^Jâ , «on-
fultou o Oráculo de Apollo » para
faber em que parte poderia eftar ;
©s Deofes lhe deterininaraò , que
feguiíiè a primeira Vaca que encon-
traíTe ao fahir do Templo , e íe dei*
xaíTe ficar no lugar aonde ella o
conduzilTé; feus companheiros fo-
raõ devorados por hum Dragão ;
Rorcw Cadmus m^tou o Dragão ,
e- lhe íemeòu os dentes pelo conce-
Iha de iMineTva : nafeeraõ homei»
armados que fe matarão' híuns aos
outros ificaQdo íólincCi que aju•
daraõ
j8 Metamorpb. Lib. 3.
daraÔ a edificar a Cidade de The-
bas , da qual Cadmus foi fundador»
Explicação*
Nefta Fabula fe vê o retrato de
muitos Paysdefte feculo, que por
favorecerem os filhos que mais lhe
agradaõ , fazem injuíliça aos ou•
tros; Agenor empenhou-fe itiuito
por fua filha Europa , e íe privou
lem difiiculdade dos outros filhos
para o procurarem.
F A Β U L A II.
Oe Antion transformado em
Veado.
A
Ncion filho de Arifte, e de
Aurone , neto de Cadmus era
caçador , qàe foi transformado em
Veado por ter vifto Dianna nua
quando fe eftava banhando com as
íuas Nymphas; e os feus caês def-
^onbecendo-o , o defpcdaçaraó : o
pri•
do Poeta Ovidiâ, 2^
primeiro que lhe mòrdeò fecha ma
Melampo.
Explicação.
Efta Fabula moílra , que a pai-
xão da caça quando naô he ir.cdera•
da , arruina os homens , e os faz
brutos: ella nos eníi na também ^
que naõ devemos olhar para as pef-
foas caílas , quando naô eílaô em
eftado de poderem fer víftas*
FABULA m.
J}i Semeia.
SEmela filha de Cadmtis f c Her-
mena por concelho de Juno que
a perfuadio em figura de velha , pe-
dio a Júpiter de quem era muito
amada , que a viefle vifitar com a
mefma pompa , e grandeza que le-
vava quando hia ver fua mulher :
Júpiter que tinha jurado de lhe naÔ
conceder tudo o que ella pediíTe , a
Ç íoi
3ο Metamôrph. Ub^ ?.
foi vilitar em incêndios de fogo;
porém Semeia naô podendo reliítir
ficou confumi da , e Júpiter tirou do
feu ventre Bachus , do qual eílava
pejada « e ometeo na coxa da íua
perna até completar o tempo , que
devia eftar no ventre de lua Mãy .
Yo fua tia , teve cuidado delle o
tempo que eíteve no berço.
Explicação•
Vemos no exemplo dejuno, que
qnando as mulheres tem ciúmes ,
procuraô todes os meios de le vin-
garem das fuás competidoras.
FABULA IV.
J)e Tyrefia.
JUpiter f e Juno achando-fc hum
dia mais jocofos do que erao
acoífuuados, difputaraô a qual dos
drus o amor dava mais gofto •. po.
ré:n como eítavaô de opinião
con-
do Poeta Ovídioé }r
contraria , íe louvarão em Tyreíia
que tinha íido homem , e irulher
para que descediíTe a queftaô , Ty-
refia refolveo dizendo, que a mu-
lher recebia mais gofto : Juno fi-
cou taô irritada com eíta reípofta,
que lhe arrancou os olhos : roas Jú-
piter pelo coníolarlhe abrio os der
entendimento , e lhe deu o dom de
Prophecia : eíle Tyreíia ficou feito
mulher por aggravar duas cabras ♦
que encontrou eftando huma em ci-
ma da outra , e depois de ter vívi-
do fete annos no fexo feminino,
encontrou fegunda vez nomeímo
lugar, ena mefma figura , as duas
cabras , β dando-lhe com o feu baf-
taõ , ficou feito homem como era
dantes.
Explicação,
Todos os que tenr efcrevído as
Metamorphofes , naõ daõ nenhuma
explicação a efta Fabula; quanto
a mim , julgo que foi inventada
paramoílrar^ que as mulheres faã
CU mais
31 ^ Metamorph Ub. 5,
niaís fqjeitas β paixão do amor , da
que os homens : a ref peito de Ty-
refia he provável , que algam íjer-
niaphordito deo occafiaõ ao que fe
dizdeJle.
F A β U L A V.
Da Nympha E^cho.
ANympha E^chodeyertiajuno
çom feus afiáveis difcuríos, e
a impedia que foíTç apanhar feu
niarido Júpiter com fuás amigas:
èíla Déofa percebendo feu artificio,
ihe tirou o uío da língua ; depoi^
diíTo naó pôde fallar íen^ó atras das;
outras, e naô pronunciava fenao
às ultimas íillabas ^ ella foi amante
de Narcifo , fem fe poder fazer
amar , eftefoi o motivo i porque íe
retirou para os montes aonde fe
íeççou com dores, e íeus óflos forao
^^fyil^çraiados em pedras^
do Poeta Ovidiom 3 J
Explicação.
Efta Fabula nos enfina a naÔ con-
corrermos par^ as torpezas como a
Nympha E»cho : ejla foi caftígada
na parte mais fenfivel ás mulheres ,
vque he de naõ poderem fallar ; fin-
ge-te que íe tinha retirado aosbof-
quês •, porque ha nelles concavida^
des aonde le encerraõ os échos*
FABULA VL
De Narcifo transformado em flor.
NArcifo filho de Lyrrope , e
do rio Cephife , era hum
mancebo de rara gentileza amado
de muitas Nymphas: Tyrefía pro•
fetizou a fua Mãy , que feria infe-
liz fe chegalTe a conhecer-íe ; an-
dando poisa caça fe vio em huma
fonte , e enlevado na fua belleza ,
ficou de tal forte amante de fimef-
mo, que depois de eítar muito ad-
mirado ,
34 Metamorph. Liv. 3.
mirado, morreo de amor, e foi
transformado em huma flor que
tem c mefmo nome.
Explicação.
Vemos nefte feculo muitos Nar-
clfos que fazem taõ boa opinião do
íeu merecimento , que imaginsõ
naô haver ninguém que os exceda
em boas prendas , o que ordinaria-
mente cauía lua perdição ; Narcifo
foi transformado em flor , para en-
íinar a mocidade , que a formoíura
como flor naó dura mais do que
hum momento.
FABULA VIL
De Baccbuj , e Pantheo,
POfto que Tyrefia tinha adqui-
rido grande reputação pela
profecia que fez do íucceflo de Nar-
cifp , Pantheo filho de Echyaõ nao
dvécou de zombar dos Í€us pronof•
tiços,
do Poeta Ovídio^ 35
ticos , e de prohibir que fua fami-
Jia foíTe á prefença de Bachus , e ce-
Jebrafle as feftas defte Deos , ao
contrai io mandou, que o levaíTem
amarrado á fua preíença y o que
Bachus confcntio em forma de Ae-
dte, que era hum dos feus compa»
nheiros.
Explicação.
Pantheo era hum Rey de The-
bas que quiz extinguir a bebedice
no leu Reyno , e ainda que lhe
pronofticaraõ que feria mal quifto
dos léus vaílallos , naô deixou de
fazer toda a ddigencia para dei•
truir hum taô abomiiiavel vicio.
FABULA VIII.
Doj Marinheiros transformados
em Dclphins. wí*3
O Deos do ^inho em forma de
Acete foi levado á prefença
de Pantheo y a quem comunicou ,
que
3^ Metamorph Liv. 3•
que feus marinheiros acharão junto
de. {luma fonte na Ilha de Chyo
Baccho , mancebo de poucos annos ,
ede-hUíDa gentileza rara , queefta-
va dormindo, eo meterão no feu
navio prometteodo-lhe com jura.
mento de o levar a Naxos, como
clle pertendia ^ poréai os marinhei-
ros querendo fazer-íe ávella para
outra parte , elle os transformou
em Delphins.
Explicação.
L ODèlphinhehum peixedomar
amigo do homem que aborda , e íe-
gue os aaVios Jogo que os fente;
ifto he que deo lugar a Ovídio de
dizer, ,que os marinheiros de Ace-
te forao transforn)ados em Del-
phins por quererem fer traidores a
fiaccho.
FA•
do Poeta Ovídio. 37
F A Β U L A IX.
De Pantheo defpedâçado.
QUando Bacchos em fórraa de
Acete contou os prodígios do
Deos do vinho , Pantheo o
mandou meter na prizao j poréoi el-
le íahlo de repente fem fer viílo de
ningnem , depois por íe vingar de
Pantheo ini pirou a Tua mây, e a íuas
tias tâõ grande furor , que ellas o
defpedáçaraõ cruelmente.
Explicação.
Repreíenta-fe Bachos com o ti-
gre i porque he próprio do vinho
caufar fúria quando Ic bebe com
exceflo : Pantheo foi detpedaçado
deshumanamente por lua mãy , e
íuas tias , para nos moftrar que hum
bêbado he capaz de maiores cruel-
dades , e que fica como bruto per-
dendca razaó.
LI-
j8 Metamorj^h. Liv.^.
L I V R O IV
FABULA I.
Das Miticides,
ALcithoe , e íuas irmãas filhas
de Mine naó ficarão teiroro.
ias da punição de Pantheo: ellasfi-
zeráó zombaria de Bacchos , e em
lugar de celebrarem a fua fefta tra-
balharão ao feu coílume a fiar , e a
tecer ; Contarão por íe divertirem
a Fabula de Dercete transformada
em peixe , e a de Simirames em
pomba, e aquella de Nais também
em peixe, logo que acabarão ellas
meímas foraó transformadas em
morcegos , e íuas teas em hera•
EíêplicaçaÕ,
Os morcegos foraõ aflim chama•
dos } porque eUes naõ tem pello f
uera
do Poeta Ovídio• 39
nem penna ; ainftrucçaôquedeve•
mos tirar defta Fabula , he que noC-
las faltas naõ deixaó de fer punidas,
ao contrário dias feraõ caftigadas
com penas á proporção da íua gra•
vidade•
FABULA II.
Be Pyrame , e de Thisbé,
PYrame , e Thisbé eraô vifinhos,
e íe amavao com extremo , naõ
obftante a prohibiçaõ de feus Pays ;
tendo ajuftado acharem-feem certo
fitio fora da Cidade do Babilónia ao
pé de huma amoreira , junto á qual
eílava o tumulo de Ninus, Thisbé
chegou primeiro , e lentindo huma
Leoa de rçpente , fugio toda aiufta-
da deixando por deícuídocahir íeu
véo que a Leoa mordeo, e manchou
de fangue ; pouco depois chegando
Pyrame ao mefmo lugar, achou o
véo , e perfuadido que fua efpoía
tinha íido devorada , atraveçou íeu
peito
40 Metamorph, Uv, 4.
peito cem a eípada ; como expiroui
e Thisbé o vio nefte ellado , fe ma-
tou da mefma forma com a mèfma
elpada : de então para cá , as amo-
ras que eraõ brancas ficarão fendo
vermelhas.
Explicação,
Efta Fabula enfina a mocidade a
naõ emprender nada contra vontade
de íeus Pays ! cila moftra também »
que u5 Pays laõ muitas vezes a caufa
da perda dos filhos, opondo-íe-Ihe
com pouca razaõ ás íuas inclina-
çoens.
FABULA III.
'■■ De Vénus , e de Marte apanhados
em adultério•
O Sol que vê primeiro que tudo
todas as couías, defcobrio o
adulteri > de Vénus com Marte ; el-
le advertio Vulcano, e lhe moftrou
"o iu-
do Poeta Ovidiol ψΐί
o lugar que tinhaõ eícolhido para fe
communicarem : eíle Deos ficou taõ
íentidodeftaafironta, que o mar-
telo lhe caJvio das mãos quando
loube a noticia , e fez toda a deli-
gencia poífivel pelos apanhar': huna
dia que fe achavaõ no íitio doTed
coftume , elle os enleou com feus
fios qtjaíi imperíeptiveis , e tendo
chamado todos os Deoles , ie en-
cheo de ignominia para envergo-
nhar íua mulher, . ^
n iioih
Explicação*
Vtmos no exemplo de Vulcano
o coftume de muitos maridos defte
feculo, que fe deshonraõ a fi meí-
mos publicando a 4efenvoltura de
fuás mulheres.
ry !>íjp, s)•^ -triaap
FAv
41 Mõtamorpb, ϋν. 4.
F A Β tí L A VI;
.'.Di L•ucothoé , e de Clytíal
Sol fendo amante de Leuco-
thoé filha de Orchame Rey
de Babylonia , e da formofa Euri-
mode ; Clytia irmaa de Leucothoé
que amava o Sol , perfebeo , e des•
cobrio a feu Pay o commercio de
Leucothoé , de que Orchame íe ir-
ritou tanto , que a fez enterrar vi-
va fem que o Sol a pudefTe foccor-
rer ; o Sol a transformou na arvore
que dá o incenfo , Clytia foi trans-
formada na flor queíevoltâ femprè
para a parte do Sol , e he porque fe
chama Girafol , ou Heliotrope.
Explicação,
Porque a arvore que dá o incen-
fo naô produz fenaõ nos paizcs
quentes, finge-fe que o Sol trans-
formou nella Leucothoé ; também
^4õ Poeta Ovidw• 4 J
fe di2 , que o Heliotrape tinha fido
huma Nympha que amava Apollo ,
por fe ver que eíla flor fe volta pa•
ra a parte para onde vai o Sol , que
fe chama Apollo na Fabula.
FABULA V. '-ô^?
De Salmacis , e Hermaphordho.' j.
HErmaphordítò filho de Mer-
curió, e de Vénus , era hum
mancebo de rara gentileza ; a Nym-
pha Salmacis namorou-fe delle yen-
do-o a tempo que íe banhava em
huma fonte , e atirando comfigo á
agua o fegurou , e abraçou com tàn^
ta força ^ que 0$ feus dous corpois
ficarão unidos em hum fó , que coti-
íerva os dous fexos : efta fonte de-
pois ficou com a virtude de trans-
formar em Hermaphorditos todos
aquelles que íè banhavaõ néllá.
ExplU
44 IMetamarph Ub*4i
Explicação.
Ovídio pelo banho nos reprefen-
ta a diíloluçaô aíFerr/inada dos ho-
mens: também dizem, que a conjun-
ção dos dous PJanetas Mercúrio , e
Vénus , pôde fazer naker Herma-
phorditos.
F A Β U L A VL
; ; ; . De Ino y e de Melicerte.
ÍUno tinha taõ grande ódio coni
tra Ina filha deCadmus por caufa
ί Europa , que deíceo aos infer-
nos a procurar alguém que a vin-
gaíle ; Tyíephona , huma dae Fu*
rias por í atisfazcr a efta Deola , inf-
.pirciu taJ furor a Athamas marido
de Ino , que arrancou das mãos de
íua.mulher, /eu íilho Learque , β
atirou com elle contra hum muro ,
Ino ficou taõ ultrajada , que fe pre-
cipitou no mar coin íeu filho Meli-
io Poeta Ovidia; 45r
certe : elles foraó transformados em
Deofes marinhos : por petição de
Vénus Melicerte foi chamado Pale•
mon , e Ino Leucothcé.
Explicaçaõf
Juno era tao vingatifa , que
atormentava todos os paiei tes de
Europa : ha muita gente que íaz o
mefiDo , e que exercita luas vingan-
ças contra os amigos daquellesque
aborrecem , fein que delles ítjaó
oiiendidos.
FABULA VII.
Oifcripçãõ dos Infernos.
T) Eprefenta-fe os Infernos em
X\ hum lugar Ibmbrio, e cheio
de fogo : PJutaõ he o Rey ; ha três
Juizes , que faõ Minos , Eaque , e
Radamonte; e f^es Fúrias , que tem
em lugar de cabellos Serpentes , β
huma forquilha na maô ; Caronte
D . " palia
4^ Mètamorph. Ub* 4.'
piíla çm fua barca as almas dos
njbrtps fobre oCfieron , o Styxo,
eoÇocytO! ocaõ Cerbero he por.
teírd do laferno : ve-fe Tu tia a
quem hum Dragão defpedaça , e
róe as entranhas: Taatale eftá no
meio das aguas , fem que delias
P9;ffa beber, nem comer frutos, que
pendem íobre fua cabeça , por caítí-
gp de fervir os Deofes do corpo de
íffu filho Pelops : Syfipha porque
foi traidora aos amores de Júpiter,
rolla hiima grande pedra qqs cáe
do mais alto da montanha tantas
vezes, quantas ella a leva a cima :
Ixion ροΐζ ter attentacip a honra de
Juno eítá a^ado a huma roda , que
continuamente volta : por fim fe vê
as çincoenta Danaides filhas do Rey
Daa^us, que trabalhão innutilmen-
tp^a, encher huma cava quá eftá ro».
t j- . ajuntaõ-íe também os Ca m pos
Elyfio^f af>n4e eft^ô as almas dos
H^foei, e d^quellesque temguar-
d<^clo.ji,iíÍiça^>
áo Potta Oiídio, "4•^^
Explicação»
Os Poetas íi^ersõ huira difcríp.
çaõ dos Infernos para nos mcftrã-
rem ^ que depcis defla vidahíi Glo*
ria , e pena, e para nos obrigaiem
a merecer o premio , obíervando a
redla juíliça.
FABULA VIII.
Cadmus , e Hermena transformados
em Dragoens. ^
CAdmus fendo perfeguido voV
Juno, íahío da Cidade de Te•
bas de que era fundador , c fe fof ^
para Illirra com Hermena fiia md-^
Iher : ella attribuio a cauía de fuás
infelicidades á Serpente que tinha
morto ^ e pof efte motivo *'ogou
aos Deofes , que o convertefTem em'
Dragaõ, íua mulher deírjantio Q^
melmo^ ambos fòrâd^ ònridos.
D ii Ex^ll•
45 Metamorpl•'• Liv. 4•
Explicação.
ν Quando a Fabula transformou
Cadmus em Serpente , que he fim-
bolo da prudência , quiz enfinar-nos
que efte Príncipe tendo foíFrido
muitos trabalhos, âccu fendo íabio.
F A Β U L A IX.
De Júpiter , e Danae.
ACrifius Rey de Argos , tendo
noticia que havia de morrer
pela niaôdehum filho, quenatce-
lia de fua filha Danaé , meteu tfta
em huma torre de bronze , a fim de
a privac que íe communicaile com
os homens I e de evitar por efte
meio a infelicidade que o Oráculo
lhe ameaçava 9 porem íua cautela
foi ianutil ; porque Júpiter lendo
amante delia , ie transformou em
chuva de Ouro para entrar nefta
torie y β g02ac íua amada 9 da qual
teve
io Poeta Ovidio. 49
teve hum filho chamado Períé.
EsplkaçaS.
Júpiter airara Danaéqiieeílava
fechada tro hunta torre ; elle obri-
gou as guardas por força de dinhei-
ΓΟ que o deixaíTe entrar. Ovidio £eZ
huma Pabula defta hiltoria para nos
advertir , que huma chave de curo
abre toda a qualidade de porta,
FABULA X•
De Meduja , e de Perfé•
MEdufa filha de Phorque ♦ ede
Cero era a primogénita das
três Gorgonas ; cila transformava
em pedras, todos aquelles que a
viaõ . tinha mui excellente cabello:
Neptuno lendo feu amante a vio-
lentou em hum Templo de Miner-
va ; efta Deoía ficou taô irritada ,
que convetteo íeus bellos cabellos
çra Serpentes \ Períé lhe cortru a
•'■ ^ ^ cabe•
cabeça com a efpada que Minerva
lhe tinha dado ; nafceo de feu fati-
gue hum Cávallo zaino, que le^ha•
ma Pegaío.
ExplícaçaSn
Medufa era de huma formofura
taõ admirável , que todos aquelles
que a viaõ íicando fulpenfos , pare-
ciaó immovviis ; e he porque íe diz
que os transformava em pedras,
FABULA XI.
De Atlas.
A Tias, era hum Gigante de hu•
rnat grandeza , e huma força
extraordinária ; em os jardins do
feu Palácio , tinha arvores que pro-
4uzíâo pomos de Ouro ; o Oráculo
4:enJa-lh« profetizado que feus fru-
β^ο^ feriaô roubados por hum filho
ds Júpiter, mandou fechar íeus jar•
dias co.n náuros raui altos 5 algum
tepir
do Poeta Ovidio. 51
tempo depois Períé tendo-lhe pedi-
do que o recolhefle , naõ íórreiíte
lhe negou ρ oufada , mas tâTnbenio
fez hir embora por força ^ porém
Períé aprefentando lhe a cabeça de
Medula, o transform.ouemraoníe.
Explica çaõé
Atlas era hum Rey da Mautítla-
ni3 que fazia lua aíliílencfa no mais
alto monte de Africa : finge-fe que
levava o Ceo ás coftas j porque ín-
, ventou a Esfera: dizem também
que Perle o transformou nefte mon-
te, que íe chama pela íuaimmen-
fa altura coíumna do Ceo , ou mon-
te Atlas; porque delle he queob-
íetvava o curfo dos Aííros.
F A Β U L A XII.
De Per fé f e Jndtontede.
PErfé tendo cortado a cabeça de
JMedufa , e tramforrtiado Atlas
era
ft Metaworph. Liv. 4.
em rochedo, par.tio para Fthiopía
onde le namorou de Andromede fi-
lha de Cephé , que vio preZa a hum
penhaíco , e çxpoíla a hum monf-
tro marinho , para punir o agouro
de Caíliope íua iMây , que le tinha
gavado de fcr roais formofa que as
JNercides : Períé matou val^rrofa-
mente o monrtro marinho, e tendo
livrado Andromede do perigo em
que eftava , a recebeo por íua mu-
lher : os pequenos troncos das arvo-
res ficarão transformados em coral ;
porque cahiraõ algumas gotas dç
langue da cabeça de Medula.
Explicação.
Nefta Fabula Ovidío reprehen-
de as mulheres que preíumem de
fua formoíura, e que querem as
tefpeitem como Deofas: elle moí-
tra também pelo exemplo de An-
dromede , que os filhos íaõ com-
iBummente j unidos pelas culpas
de Iwus l^ays.
LI.
Do Poeta Ovídio. y j
L I V R O V.
FABULA I.
De Phiné.
PHiné eftando lenfivelmente
affiiao de Perfé le efpoíar
com Androme^le , que lhe ti-
nha fído promettida antes que folie
expoíla ao monílro oiavinho ; elle
veio com grande exe^^cito ao Palá-
cio dcíli Princeza para impedir o
cazamento, matanJo íeu competi-
dor : Perfé refiftlo muita tempo ás
fuás forças com o foccorro c*e Pal-
ias , que le cobrio do leu Égide ;
porém por fim vendo• íe obrigado a
ceder ao grande nunicro , fe lervio
da cabeça de Medufa , e transfor-
mou e-n mármore Phiné ^ e íeus
companheiros.
54 MetmmrpL• Ub, y.
Explicação.
Phiné fe nos reprefenta hum ca-
beça ÚQ motim , que quer naô fo-
mente perturbara tranquilidade de
huma família , mas também aquel-
Ja de hum Reyno ; os Deofes fe de-
clararão contra elJe , e foi transfor-
mado em eftatua de mármore , que
íignifícá , que o puzeTaô em eftãdo
de tiaõ podef offender ninguém.
F A BULA II.
De PõIMeffe transformado em
pedra.
POIidefle era Rey da IlhadeSe-
^ ripha , onde Perfé , e Danaé fo-
raõ levados pelos ventos , quando
Acri/ius os fez meter em hum
cofre que íe lançou no mar : eíle
I^^y a íim de gozar mais livremen-
te de Danaé , mandou a Perfé que
rpíle cortar a cabeça de Medufa j o
que
doPoeta Oviâw. S9
qu? elle executou com muito valor t
e âpreítntou a Polide(2e, que duvi-
dando viUs aquellâ fofíe a cabeça de
Medula, olhe u para ella , e ficou
logo trãsforinado em rocha.
ExplkaçaS.
Pois que efta transformação de
Polidcd- em rocha he fimilhante ás
precedentes , naõ íe lhe pode dar
huma explicação particular, bafta
dizer que a cabeça de Medufa era
hum objedo taõ admirável» que to-
dos os que a viaõ ficavaô íulpcníosy
e immoveis como eílatuas.
FABULA JII,
JJe Fyvené , e das Mufas.
Η Um dia que as Mufas hiaõ pa-
ra o monte Parnafo , veio hu-
rma chuva groíla , que as obrigou fi-
carem em caza de Pyrené Reyde
pTracia : quando a chuva c§^ou el-
Ias
f6 MetamorpL• Liv. y.
hs quízêraõ continuar fua jornada ;
porém eíle impudico mandou fechar
£S portas de leu Palácio com defejo
de as violentar ; ellasentaõ tomarão
£Z3S, evoáraõj Pyrené querendo
íegui Jas, íubio íobre huma alta tor-
te,e atirou comfigo ao ar efperando
voar como ellas; porém naõ poden-
do luíter-fe cahio , e quebrou a ca•
beça.
Explicação*
Pelas iMufas os Poetas nos repre-
íentaõ as Sciencias ; pôm-fe no mon-
te Parnalo , para nos moftrar que os
homens de letras devem buícar os
lugares íolita rios j ellas refiíliraôa
Pyrené ; porque eílimavaõ íuacaí•
tidade: em fim eíle Rey perigou
rrâleravelmtnte quando quiz fatis-
fazer fua paixâõ : para nos dar a
conhecer , que os depravados fe per-
dem ordinariamente ; onde julgaó
achar íeu prazer
do Poeta Ovídio- $γ
F A Β U L A IV.
Das Fierridús.
Plerrus Rey de «Macedónia tinha
nove filhas, que prefum ia ô can-
tar melhor, e íerem mais fabias que
as Muías ; ellas fe atreverão a deía-
fia-las ; porém por caíligo de lua
temeridade foraõ transformadas em
pardáes : Evippé íua Mây efteve
em perigo de perder a vida em t(^>
dos os partos deitas nove filhas. : •
Explicação.
As Pierridas nos reprefentao os
Tuins Poetas , os accuíadores , e os
ignorantes , que prefumem muito
do íeu pouco merecimento, queren-
do ordinariamente defafiar aos mais
íabios : transformarão- íe eftas nove
moç^is em pardáes ; porque já ti^
nhaô o coftune de pairar muito^
como eítes pallaros•
FA. „
J* MetamatpL• Uv y.
F A Β U L A y.
De Typlé.
Este era hum âcs Gigantes que
quizeraõ knhorear-íe do Ceo •
elJe foiabrazado por Ju ^ iter, e en-
terrado naSeciJia; fua cabeça eflá
íobre o monte Etna , e as roais par«
tes do feu corpo , fobre outras mon-
tanhas deíla Jlha : faz algumas ve-
zes ta õ grandes esforços para fc re-
tirar , que a Secilia treme.
ExplicuçaÔ.
O fogo que eíjá no monte Etna,
c cm outros lugares de SeciIia , pói^
de fer o irotivo porque a terra fe in•
feftfi aJgumas vezes ; porém quan-
do íe diz q^jeeraTyphé, heparsi^
aos dar a conhecer que a n^aldadè'
dos homens attrahio efle caftigo , é
que Deos eílava para nos precipitar
nos Infer nos , fe nao ceflafiemof dé
oofl«ider. f^.
do Poe^a Ovídio. j^
F A Β U L A VL
De Proferpinat e Ρ kit ao ^
PLutao temendo que os tremo-
res de terra de Secilia foflem
caufa de ailguma deíordem no feii
Império , foi vifitar efta Ilha em
hum carro , levado por cavallos ne-
gros ; como elle correo toda , en-
controu Proferpina filha de Júpiter,
e de Cerçs que eftava colhendo flo-
res com outras Nymphas ; Jogo que
a víq ficou feu amante, e a furtou;
a Nympha Cyana quiz impedir ef-
te rouJ?o ; porém faltaraó-lhe as
forças, e foi transformada em fon-
te.
Explicação.
'Xéx-es vem de gires: ella he a»
Deofa dos trigos , e da agri<;Mlturai
a Secilia he a parte do mundoa mafe
fértil em trigos :e como houve hu-
ma eílrerilidade , íe fingio que Plu-
tão
<ο Metamorpk Πν.^.
tão que eftá fobre a terra tinha fur^
tado Proferpina , que he o graó que
íe tinha femeado , e que naó produ•
zira aquelle anno»
FABULA VIL
De Efiella transformada em
Lagarto.
CEres procurando fua filha Pro-
íerpina que Plutão tinha furta-
do , correo muitos paizes , e íecan-^
çou extíemamente a fim de a achar?'
hum dia tendo grande ícde , bateá^
á porta de huma cabana pa^-a pedir
agua : huma vtlha lha deu com
iTiuito agrado , e lhe offèreceo tam-
bém caldo , e como eíla Deofa co-
mia , e bebia com ambição , huma
pequena criança fez elcarnio del-
ia j porém Ceres lançando lobreel?,
la o caldo que fobejou , íícou trans-
formada em Lagarto.
doPoftaOviJio* 6t
BxplíCfÇúÔ,
Por efla Fabula fe ircflra , evo,
naõhebom nunca zon^bar de nin•
gutm , e que íe naó c^eve í( fl>er
ella falta aos filhes j pelo centra•
rio he neceílano accliuira-los a
compadecertíD-íe das inrcrnu*ds(;es
do próximo , de outra n-aneira ti*
les viraõ a íer f eiverfos ,€ iníokn•
tQS'
FABULA VIII.
De Arcalapha trcifi^fcrnitídã
em Mocho.
CE^^es naô podendo achar Pro-
lerpina voJt< u para Secilia ,
onde a Nympha Arethuza lhe dií-
íe , que tila tinha fido furtada por
riuiaõ ; Cérts foi logo qutixâr^^le
a Júpiter do rcubo de íija íilha ; ef-
te Deos lhe prcn:^eteo de a fazer
tornar fobre a terra, cem tanto que
^Ila naõ tivtlle coniida nos infer•.
Ε nos:
6t Metamorph. Liv, ζ»
nos : Proíerpina tinha por difgra*
ça colhido hu ϊ73ί romãa , e inadver-
tidamente comeo í<ítte grãos ; naô
o foube ninguém lenaõ Afcalapha,
que o dilTe , e impedio que ella la•
hiíTe dos infernos : Proíerpina ficou
taô irritada ia fua indifcripçaõ, que
a transformou nefte pallaro , que
nunca ferve íenaó de annunciar in•
fortunios.
Explkaça5,
Devemos aprender á cuíta de
Afcalapha a naõ dizer nada já mais,
quí nos poíTa odiar com alguém ;
porque além de lermos ponidos da
nofla imprudência » ficaremos repu-
tados no mundo como Mochos.
FABULA I.X
Das companheiras de Projerpina
transformadas em Sereas*
A
S Sereas filhas do rio Aché-
1 jiis , ç da Muía Caliope eraõ
jaui to
do Poeta Ovídio^ 6 j
muito amigas ceFíoferpína; ellas
pcdiraõ aos Dcoles que a^ transfor-
mafle tn» peixes , a íim de poderem
procurar lua ccnipaul.eira formar,
e por terra } foi-lhe conctdido o
que pedíao , íictndc«lhea meíma
cara, e airema vo^ quetinhaó;
porque craóformofas , e cantavaõ
bem.
ExplíCúçaÕ•
Da-fe á efta Fabula muitos fen*
tidos que naõ laõ de muito bem
gofto i eu naõ declaro nenl^um ,
contento- me íó com admirar a am}^
zade que cbrigtu ss Sereas a le
transformarem cm feixes para hi-
rem procurar íua ccmparJicira ; as
amizadtsdefte tempo naõ íaõ taõ
exceflivas : iílo he no η cu parçier f
o que fe nos quer advertir.
Ε ii ΓΑ^
64 Metamot^jfb/i Πν> ^,
FABULA Χ.
De Arethufa transformada em
fonte.
A Contenda deCé''es com PIu-
taõ foi determinais por Júpi-
ter, qae ordenou que Proferpina
íicaíTe leis me^cs do anno fobre a
terra com fua mãy, e íeis mezes
nos internos com feu marido : Cé•
res fiwííu contei te com efta reíolu-
Ç3Õ .e eivando já maisdeíapaixona-
da quiz íaber as aventuras de Are-
thuía • eíta Nympha lhe contou co-
mo o rio Alphé fe namorou deila ,
quando fe eítava banhando , e a
períeguio muito tempo ; elle efta-
va ern pontos de a apanhar fe Dia-
na que a cobrio com huma nuvem
a nao transformaíle em fonte.
Explicação.
Entende-ís pela filha de Ceres
otri-
io Poeta Oviàw• éy
otngo que tflá íeisirczes fçbre a
terra , e quali outro tanto debaixo;
areípeito de Arethuía , edeAlphé
hehuma íicçaõ inventada para nos
enfinar , que todas as aguas das
fontes vem do mar por cancs íub-
terraneos , e tornaõ para elle pe-
los rios.
F A Β U L Α,ΧΙ.
De Lyncus transfcrmado em Urio.
CEres enfincu a agricultura á
Triptolemo , e o mandou no
íeu carro para a eftpbelecer por to-
da aterra • Lyncus Rey deScithu
quiz matalo , « fim de fe lhe attri-
buir a gloria de ter dado a íeu Psy
cafas groíías ; porém Ceres impe-
dio feu dtfignio , e transformou
cfte tiranno em Lirío,
EptplicaçaÕ.
, Trifthokmo e» filho de hurU
Rey
66 Mnamoirph. Uv. jr.
Rey da Greda: elle foi o primei•
iro do feu pai25 que lavrou a terra , β
que efcreveo fobre a agricultura ;
íirtge-fe que Ceres o tiaha iaílrui-
áo í porque he a Deofa das íemen-
tetras.
LIVRO VI.
FABULA L
De Aracbne^
ARachne filha de Idmoa íe
tinha deíbiiguiíio em toda
a Província di Lyiia pelas
fuás lingulares obras de tapeçaria;
Teu engenho a fez taó preíumida,
que fe atrcVí > a fazer hum defafio
a Palias ; trfta Deola o acceitou ;
pcrin ven lo que a obra dcfta
Nympha &λ taj boa como a lua,
tev? tanta paix^iô , que a rafgou , β
lhe deo ^m cabeça com a lançadeira;
Aradltue ficou taõ ultrajada deite
máo
do Poeta Oxidio. ^ 6γ
iráo tratainento , que fe queria en-
forcar por fi η eínia ^ cntaô Palias
a lufteveno ar , e a trsnsíorirouem
aranha , apndc ella contiaúa o ícu
exercício*
Explica çáõ,
Eíla lâbula foi inventada para
enfinar a gtnte irc^a a raõciefpre-
zar aquellts, que atem irflruidoj
ainda que ella chegue a ler mais fa-
bia que es nieftres , naõ le devera
tgloriar.
FABULA II.
De Ntobé.
NIcbe filha de Tantala Rai-
nha de Thebas , eftava ta6
prefuinida de ter quatorzeíiihos ,
quequiz ensbiífrçaf os íacrifioiofa
Ltoa-s, e a feu? ílh3S » ApoUo,
e Dianna : os filhes de Latone irfa-
taraõ os de Niobé wcin tires de fre-
cha;
68 Metamoyph Uv. 6.
•chk : Apollo matou os fetts ma*
chos » e Diánna as fette fêmeas:
Niobé tefido perdido feus filhos,
perdeo também a vida , e foi trans-
formada em mármore.
A vangloria he o defeito mais
-Jnfopoftavel , e o que Deos caíliga
ίπ ais fe veramente ; as mulheres naô
devem preíu nir de ÍUi fecuadida-
de, e cada hum deve reconhecer
qua as ventagens que tem , lhe
vem áo Ceo.
FABULA III.
Dos Aldeons transformados em
árias,
LAtorie tíiido vi.ijado todo o
munJo por evitar a cólera de
Juíio , che^ru por fim já muito c^n-
çada aLy^ii , reí>iaô da Afia: cila
ayiílou hum paiil qae tiaha pouca
agua,
do Põ^taOvídio, 6φ
agua, e os Aldeonscortavaô nelle
juncos : quiz chegar-fe para o pé ;
porém elles naó quizeraõ confentir
por mais que eíla lhes rogaíle j pe-
lo contrario turbarão a agua com
os pés, e irritarão tanto a Deoía
com eíla maldade , que ella os
transformou em arans.
Explicação»
Efta Fabula mseníina , que fe
níô encontra civilidade entre os AI-
dons , e que aquelles que nafceraõ
groíleíros naó he fácil infpirar-lhe
politica ; po»'ém iílo naõ he taõ
geral , que naõ haja excepçoens.
FABULA IV.
Do Satyro , e Marjyas.
PI^-LIe foi defpedaçado porApoIto
Lpor def afiar efte Deos , a quem
tocava meliior flauta: as Nymphas,
as c>at/ra:^i as Fonas , β todas Las
Divin-
γο MetâtrtõrpL• L/f. ί•
Divindades do campo, chorarão
lua morte , e derramarão tantas la-
grimas, que íe ícrmou hum gran-
de rio, que derrega a Frygia, e
coníerva o nome tíe Maríyas.
Explicação•
Os que tocaõ flauta reprefen-
taô os Poetas ; e como Satyro exâ
hum ruim Poeta : finge- fe , que
Apollo que he o Deos das kiencias
odeípedaçcu mcftrando fua igno•
rancia : dizem também que fe for-
irou hum rio das lagrimas dos que
choraraé fua diígraça para moftrari
que ha muita ignorância.
FABULA V.
. \ Zk Pelops.
TAntalo filho de JupiterRey
delhrygia tendo rcceVido 'S
Ccofes cm lua c^ia , qufz^ízer drJ•
iesojpeiki.cie , ç Ibe deo para tile
fim
do Poeta Ovídio. 71
fim a comer leu filho Pelops : elle o
tinha feito eípedaçar , e guizar ; Ju-
piter vendo efta crueldade o refuf.
citou, e lhe ροζ hum hombro de
criftal em lugar daquelle, que Ce-
res lhe tiaha comido para que nao
ficaílc defeauoío.
Explicação.
Alguns hiftoricos dizem , qui2
Tântalo era hum homem de pieda-
de , queconfagrou feu filho ao ler-
viço dos Deoíes por prova do feu
amor i á imitação da hiftoria de
Ifaac: outros dizem o contrario >
que TantaH repref cinta hum ava-
rento , que deixou padecer leu filho
miíeravclmente por falta de Ihè
dar o necclTaiio para a lua educa-
ção.
M*
γι Metamorpk IJb\ 6.
FABULA VL
De Tkeré y e Philõmelaí
THerê Rey de Trace foi aman-
te de Philomela irmãa de Fro-
gne fua mulher: depois de a ter vio-
lentctdo corte u-lhe a Jingua , para
que fe uaô queixaíle •, porém ella
naó deixou de comtr unicar íua for-
te deplorável a Progne , eícreven-
do-lhe em hum tapete : Progne ía-
bendo o iníulto de íeu marido, afo-
gou íeu filho Itys , e o deo a comer
aíeuPay: elles foraô depois todos
transformados em paflaros: Theré
em poupa , Progre em andorinha ,
PhilonieJaem rouxinol , e Itys em
faiiaõ.
Explic fçaõ•
Ovídio ccir e í!a Fabula πγ5 quer
inllruir do horror que devemos ter
ás paixceps deícrdengdas, frcftran-
do*nos que eJlas Itvaô es hcirens a
comet•
4α Poeta Ovidlo^ 75
cometter os maiores deliflas , e as
mais horríveis crueldades.
FABULA VIL
De BoreaS) e Orithya,
OVento Boreas, ou de Aqui-
lon,iiamorando-le deOrithya
filha de Eridé Rey de Athenas , a
pedio em caíjmento a íeu Pay ; po-
rém nao Ília concedendo , elle a fur-
tou , V levou para a província de
Thracia onde teve delia dous nlhos
gémeos , que foraõ chamados Ga-
les , e Zethes ; EUes pareciaõ-fe
com íeu Pay nas azàs , e com fua
INilãy na formoíura i e íizeraó a via-
gem dos Argonautas com o famoío
Jafon.
Explicação»
Hum homem chamado Boreas
furtou Orithia com tanta agilidade,
edeftreza que íé entt;ndeo ter lido o
veato Boreas que 3 tinha arrebata•?
74 Metamorph Liv. 7.
FABULA VIII.
Das Hctrpyas*
AS Harpyas faõ monftros que
fe reprefentaõ com cara de
mulher , o corpo de Abutre, tem
azas nas coftas , υ nhãs nas nãos , e
nos p^s : nomeaõ-fe três que laò
Aello, Ocipete , e Celeno : ellas
íaò filhas da Terra , e do Ociano :
os Deoíes as mandarão para que
atorn^entaílem Phiné Rey de Arcá-
dia : e deftruhiraô tudo o que Jhe
fervia para fuílento,
EscplicaçaÕ.
Phiné nos reprefenfa hum ho•
mctn rico, e caduco - as Harpyas íao
juas próprias filhas , a quem elle foi
obrigado a entregar o governo dos
feus bens ; e como cad^ huma o rou-
ba por íua parte , lhe chamaõ Har•
iú Poeta Ovidio. y^
LIVRO VIL
FABULA I.
Do Tuzao de Ouro.
PHryKus , e Hellé fua irmã ,
naõ podendo foftrer o máo
tratamento de Ino lua Ma-
drafta mulher de Athamas Rey de
Thebâs , fe refolvera-ó a deixar íeu
Paiz*. elles tomarão hum Carneiro
que tinha a lã de Ouro , e f* mon-
tarão nelle para atraveíT^r o eftrei•
to junto a Conrtantinoplâ •. Helle
íe afogou noeftreito quí depois foi
chamado o Hellefponto ; e Phry-
xus chegando felizmente a Cholcos
confagrou a Deos iMarte o Velo de
Ouro, e o ροζ no Templo.
Explicação^
Phryxuí , recebendo nouíto tem•
po
56 Metamorph UL• ^•
po máo tradaniento de Ino íua Ma-
draíta , íe reiolve a fugir , e a kvar
9íS riquezas de Itu Pay Athamas :
elk o fez com efíeito em hum navio
que íe chamava Carneiro meftre;
quando cliegou a Cholcos , fez ía-
crificios a Júpiter; deita hiftoria
k lingio a Fabula do Velo de Ouro.
F A Β U L A II.
De J tfcn , e Meãéa,
Clncoenta e quatro Argonautas
[•aliarão da Thefalia Comarca
de Grécia a Cholcos debaixo do
commando de Jaíon íeu Princepe ,
para conquiílar o Velo de Ouro;
Medéa filha de Aétes, que íabia a
Magica, íe namorou de Jafon , e.
3he prometteo íegredos para coníe-
guir o íim de íua empreza yçom^
condição porém que cazaria com ci-
la : deu-lhe cora efícito hervas en-
csfitadcras , por meyo das quaes
Jaíon matou o Dragaõ, queoguar-
doPoeta Ovídw. 77
ósív^ ^ e roubou o Velo , e também
Medéâ , e a rcwebeo por lua η ulher.
Prefume-íe que eíla Fabula foi
feita contra os Chimicos , eos Phi-
lolophos , que depois de grande tra•
balho , e repetidas dcligc-ncioS naõ
achaõ fenaõ chin èra em lugar da
pedra Philoíophal.
FABULA IIL
De Efon de velho feito moço.
QUando Jafon entrru na Gré-
cia com Medea , todo o povo
deu publicas denloπftΓaςccns
de alegria por cau la da lua vinda,
edaíua vidoria : fó teu P^y Eíon
naõ pôde moítrar-í« alegre ; f rr ter
muito velho , β cheyo de achaques :
JVIedéa o fez moqo a rogos deja•
ion iem que perdclití a memoria o as
couiâs paliadas.
^8 Metamorph. Liv, 7.
Explicação^ *
jMedéa clpá muito intelligente ,
e fabia bem a medicina : eíla arte
pode prolongar os dias, e curar ηοΓ-
ias enfermidades; eíle hs o moti-
vo porque Ovidio nos adverte neí-
ta Fabula.
F A Β U LA JV.
Das Nympbas de Bichus de velhas
transformadas moços,
BAchus vendo que Eíon foi fei•
to de velho moçi , deprecou
41 Medéa a meíma graça para as
Nymt>has que α tinhaó fu(|-entado ;
ella líie coacedeo lem muito traba-
lho , o que elle pertendia ; e reti-
rando fe para cala de Pilias tio , e
amigodejaton , ella fez de velho
moço com o íumo de algumas her-
yas a hum yelho a quem primeiro
coitou as guelas , e depois perfua-
dio
do Poeta OvidíOi 79
dio as filhas de Pilias que fiZeíTem o
mefmo a leu Pay ; porém ellas o
matarão , querendo fazelo cie ve-
lho moço.
Explicação,
Eíla Fabula he hum progreíTo
da precedente , que continua a mof-
trar-nosquea medicina, e as her-
Xãs tem propriedades , que pódecn
confervar , e reftabelecer a nofla
íaude ; ella moílra ao meímo tem-
po , que os remédios obraó diffe-
rentemente , íegundo elles faõ ap-
plicados bem , ou mal a propoíito.
F A Β U L A V.
^DaNympha Hyrta ^ e de feu filho.
O Filho da Nympha Hyria ten-
do viílo hum touro que era
de hum feu amigo chamado Phyllie
lho pedio por Jhe agradar muito ;
e naõ lho querendo conceder fe prç.
F ii cipitcu;•
ίο Metamorpk Ltv 7•
cipitou do alto de hum rochedo , β
foi transformado em Cyfne , fua
May entendendo que eftava morto
chorou tanto , que fe fundio em la-
grimas , e foi transformada em hu-
ma lagoa que conferva o nieímo
nome.
Explicação.
Ovídio reprehcnde aqui a moci-
dade que tem inveja de tudo quan-
to vê , e que deíeí p:*ra , quando íe
lhe nega aqutllo que pede , e le lhe
naõ deve conced<:r.
F A β U L A VI.
Daí formigas trafjsjormadas
em homens.
A Ilha de Egíne fendo def po-
voada pelapeít^, as formi-
gas foraó tranformadas em homens
pequenos , que íe chamaó mermi-
doens ; Júpiter obrou eíle prodígio
em favor de Eaco íeu íilho , que
era deite paiz. £λ?-
do Poeta Ovídio. 8r
Explicaçíiõ.
Dizem que eftes niermidoens
eraõ homens piquenos muito labo-
riofos , que fe coaíervavaõ nas ca-
vernas da terra ondt; ajuntavaô de
veraõ para íubíiftirem no inverno.
F A Β U L A VIL
De Cephalo 9 e Procris.
CEphalo foi apaixonado de Au-
rora por cauía da íua formoíu-
ra ; naõ podendo deter- íe com ella
voltou a ver Procris fua mulher, e
experimentou fua fidelidade em dif-
ferente figura ; ella confentio a
feus rogos com muita refiílencia ,
naõ penfando que era feu marido :
teve depois taõ grande pezar da
íua culpa , que fugio para os ma-
tos; depois de aífift ir alguns tem-
pos, Cephalo a fez recolher a íua
caía : elle lhe entregou hum caô ,
e hum
82 Metainorph. Lm γ.
e hum dardo ; o caõ foi transforma-
do em pedra na caça de huma r apo-
ia que Themis tinha mandado para
deftruir os arrebaides da Cidade de
Thebas.
Explicação.
Efta Fabula enfina os homens
caiados , que mó devem experi-
mentar a fidelidade de luas mulhe-
res j he melhor que ícO^ô íempre
boa opir.ifíó de íuaviítude, quede
fe exporem a conhtcer íu as faltas.
F A Β U L A VÍII•
Da morte de Prccrls,
'a "
PRocris tendo vivido muito tem-
po em pai: com leu marido, co-
meçou a ter ^tlos , 6 le efcondeo
em hum ittatõ para o eípiar t Ce-
phalo vindo á caça vio mover os
ramos , com qUe- ella èílava cuber-
ta, e entendendo que fgíle alguma
fera j
J)o Poefa Ovidw. 8 j
fera I a matou com o meímo dardo
que ella lhe tinha dacío : efte dar-
do tinha a propiiedade de feiirde
qualquer iDodo que fcíle lanlado. ;
Explkâçaõ. "r
Eíla Fabula adyejte os que faó
defccnfíados, e íe devem emendar, ^
pois que os ciM.mes perturbaõa paz ,
e amizade ccnjugaJ , caula ordina•.:
rian^ente grandes dejgraças.
LIVRO VIII.
FABULAI. ^
De Nifus , e de Scylh,
SCylla íiJha de Nifus Rey de"
Mtgare foi traidora a íeu Pay,
e a lua May a fim de íer amada -
de Minos que os tinha fitiado ; ella
oaviítou do altodehuroa torre, e
namorandc-fe delle cortou a Niíus
hum
^4 Metamorph, Li ν. 8.
hum cabeJJo vermelho que tinha na
cabeça , em o qu»! eílava aduraça5
doíeuReyno, e da fua vida^ de-
pois ella lavrou efte cabello a íeu
amaiite , que te ido horror a huma
traição taõ funefta , naó a quiz
ver : ella fe precipitou vendo-íe
dcfprezada , e foi tranformada em
cotovia , e feu Pay para a punir do
ícudeliâo foi também tramforma-
do em milafre•
Péde-fe confiderar duas cofzas
nefta Fabula a primeira he , que
hum amante he capaz de tudo \ a
jegunda , que a t*^aíçaó faz horror
ainda áqueiks que delia tiraó utili-
díiJe : pelo cabello julgo que o Poe-
ta figniíica o fegredo , que fendo
deíoub.rto ao inimigo fácil he a
vidloiia.
FA-
io Poeta Ovídio. ^ ÍJ
F A Β U L A Π.
Do Minotauro.
PAfiphaé mulher de Minus foi
amaate de hum touro , e con-
cebjo hum monftro que era metade
homem , e mttade touro ; e le me-
teo em hum Jabyrintho que Dé-
dalo tinha feito.
Explicaçaâé
Hum Capitão de Mines chama-
do Tauros dcu motivo a eíla Fabu-
la 5 porque Pafiphsé namorando-le
dellá, e parindo hurn* rapaz na au-
zencia de feu marid j , Ovídio por
fazer relação de feus amores , for-
mou a Fabula de Minotauro.
FA.
86 Mefamrph. Πν. S•
F A Β σ L A III.
QUairdo/Minos veaceo os de
Athénas , elle os abrigou a
. irandar-Jhe de nove em nove.
annos leitç mancebos para luílento
do Minotauro.j a íoite cahio em
Theféo que matou o monftro , e
íahio do labyrintho por induftria
de Ariadne que lhe tinha dado
hum fio , que eíle atou á porta a
fim de achar feú caminTio : ella
períuadio-íe de o obrigar Ipor eíle
ferviço a que caíaíle com elJa ; po-
rém elJe a derxou na Ilha delerta ,
Qi>de B3ccho5 encontra η do-a toda
afíiifda íe efpozou com ella , e ροζ
no Ceo a coroa que ella tinha.
Explicação.
Eíle Jabyrintho nos reprefenta
as defordeas deita vida , das quaes
naô
do Poeta Ovídio. 87
nao nos podemos livrar , íenaõ fot
hum fio , que he a íabedoria , e a
razaõ que cm tudo nos deve fervir
de guia.
F A Β U L A IV.
Ve Dédalo , de Ícaro , e de Tale*
DÇdalo Architedo muito expe-*
dito , íendo prezo por Mi nos
fugio de Creta , e foi para Sycilia
por meyo das azas de cera que tile
formou : ícaro feu filho voando
muito perto do S(>1 dtrretec-íe-lhe
acera <Sa$ azas, e cahio no mar ,
que depois foi chamado karianno ;
Dedalv.) tinha precipitado Talé no
mar \. porque receava que foíle mais
habilidozo do que eíle : Minerva
o transformou em perdiz : efte pal-
fato lembrado da lua queda naò
ouza voar muito alto \ e fez leu
ninho na terra.
Exj^li*
8S Metamorph. Lik 8•
Explicação•
Dédalo invejofo de feu neto ò
lançou no mar , e fe falvou a fí em
Creta para naô íer punido , por fer-
vir Pafiphaé nos trados que ella ti-
nha com Tauros i por eíla ra^aô
Mi nos o fez meter na prizaõ don-
de fugio em hiima barca , e para
que ella foíTe mais deprefla lhe ροζ
velas de que ainda fenaõ tinha ufa-
do: ícaro perygouem huma falua;
porque a naô íbube governar i efte
heodezembrulho defta Fabula.
FABULA V.
De Meleagre^ e At; ai ante•
OEné tendo defprezado em hum
facrifício a Diana, efta Deofa
por íe vingar mandou a hum Javali
quedeílruiíTe todo o feu Paiz : Me-
leagre fez ajuntar todos os princi•
pães da Grecia para o apanhar ; e
Ata•
do Poeta Ovídio. 8 j
Atalante foi o primeiro que ferio
eíle bicho ; logo aílicn que foi mor•
to , Mcleagre lhe deu feus defpo-
jos em recompenfa de feus ferviços;
de que os tios deíle Príncipe ficarão
taô invejoíos , que lhos arrancarão
das mãos ; porém cuílou-lhe a vi-
da ; Althea íua irmã pelos vingar
queimou o Ticaó fatal do qual o
fim devia fer o da vida do filho de
Meleagre ; 3íS irmâas fentiraó tanto
a morte de íeu irmão , que morre-
rão de pena , e foraõ transforma-
das em paíTaros , que fe chamao
Meleagrides.
Explicação.
Os tios de Meleagre faraó inve-
jozos do premio que Atalante tinha
alcançado pelo feu merecimento , e
lho arrancarão das mãos com vio-
lência; ifto he o que ordinariamen-
te produz a inveja : e para advertir
aos quíííedeixaó vencer deíla pai-
xão , he que o Poeta fez efta 1 abu-
la• FA.
9ο Mètamrph Lih 8.
F A β υ L A VI.
De Acheloo , e Perimelé.
O Rio Acheloo namorouffe da
Nympha Pí^rimete ^ depois de
a folícitar muito tempo , fatisfez
fua paixão : leu Pay Hyppodamas
tendo noticia de feus trados , ficou
tao irritado contra íua filha , que a
precipitou do alto de hum rochedo
no mar : Neptuno a rogos de Ache*
loo a transformou em Ilha : cincc
Naides foraõ também transforma-
das em Ilhas por defprezarem A-
cheloo«
Explicação.
Ovídio nefta Fabula finge de
hum modo agradável a obra da na-
tureza; porque he certo que o rio
Achtíloo pelas luas inundpçoens tem
feito as Ilhas no mar , aue eftaõ de-
fronte da fua embucadura, que íe
chainaô £chlnddes«
FA.
dó Poeta Ονίώ'σ.. 9^
F A β υ L A VIL •
De Phtlemon , e Batias.
Tupi ter ^ e Mercúrio fo ra.ô a
Phrygia em forma humana , to-
da a geiítd os hoípedoii muito mal ,
fó Fhilemo.à , e Baucis íua mulher
pobres como eraõ IHq íizeraõ bom
tratamento : os Deofes em agra-
decimento trocarão íua cabana em
hum templo , e eUes mefmos foraó
transformados em arvores , depois
de terem gozado huma longa , e fe-
liz vida.
Explicação.
Neíta Fabula íe moílra quan-
to a Hoípitalidade he agradável a
Deos : aquellas que íaó mais ricos:',
laó ordinariamente os mais cruéis
para com os pobres ; porém a íua
inhumanidadenaõ dca íem caíHgo ;
clles iaó ás vezes punidos neíle
mun*
çi Metamo fph Vl.i,
inundo peJa peraa d s ben.^ , que
tanto adoraó lendo liie ta r to mais
fenfivel , quanto mcior he oar^or
que lhe tem ^ ern lugar que a Hc»f•
pitalidade he η uitos VvZes feguida
de recompenlas temporacs,
FABULA Vill.
De Protheo,
PRotheo filho do Oceano vivia
junto ao mar, e guardava os
rebanhos de Neptuno ; ellel^biao
pretérito, e prognofticava o futu-
ro : torrou diíicrentes formas prin•
cípalmente aquell ^s dt I eaõ , Java-
li, e T( uro : Arifté ulho de Cy-
renne morria por íaber o mcyo de
achar luas abelhas que dle tinha
perdido ^ e an.í-va ci η c η aicr ex-
tremo.
ExpUcnçaõ.
Protheo era hum Fey Epypfi^
que tinha leu6 cftados junto ao rrar;
dle
do Poeta Ovídio• 9}
clle mudava a nneúdo feus veftidos
para fe fazer temer ; huína ycz íe
cobria com a pelle dehuni Lcaó,
outra com a de Touro , e outras com
a de Porco montez : e he ifto que
deu motivo a efta Fabula.
F A Β U L A IX.
De Erifichthon^ e Mara.
ERifichthon tendo cortado hum
mato confagrado aos Déoíes ,
foi punido com huma fome horti-
vcl , que elle naõ podia faciar -. Me-
tra fua filha para o íoccorrer pedio
a Neptuno, que lhe déíTe a meíma
virtude de íe transformar como Pro-
theo i Eíte Deos , que tinha fido
feu amante, lhe concedeo fua fup-
plica : feu Pay depois a rendia por
dinheiro , e ella tomava nova for-
ma , e a vendeo aflim muitas vezes:
os Dcofes tendo conhecido efta in-
duftria , e Erifichthon naÔ tendo
mais nada que comer , fe comeo a
ílmelmo, G EsípU"
94 Metamorph. Ltv. S.
Explicação,
Erifichthon era hum pródigo ,
que tendo comido todos os léus
bens f vivia depois á cufta da iiia re•
putaçaô, e comettia mil ddidlos;
quando íuas traças foraô manifef-
tas, naó podendo íubfiftir le ma-
tou a & meímo.
X I V RO IX.
F ABULA I.
De Ãcheloo , e Hercules.
DEjanir filha de Enéas fendo
prowurada cie ir.uiros para
caiar , íeu Pcíy a prometteof
áquelle , que vencefle es outros to-
dos em huoi combate particular i
Acheloo íe transformou em Touro
para batalhar com Hercules , òue
agarraado^lhe hum dos cornos lho
arran-
ào Poeta Ovtdio. 9 f
arfancou : eíle corno foi apanhado,
e cheio de frudlâs pelas Naiades :
chama-feocomoda abundância,
Ex^Ucnçau*
Dizem que o rio Acheloo he fi-
lho do Occeano ; porque todos os
rio5 íahe delle ; Hercules que re-
prezenta a força o venceo ; porque
achou meyo de imperdir fuás inun-
daçoens , e fazer produzir hum paia
que deítruia dantes.
FABULA II.
Όο Centmiro NaJJus.
QUando Hercules venceo Ache-
loo , Enéas lhe deu Dejanira »
e elle a kvou r Centauro Naf-
fus paflando o rio Etene a quiz fur-
tar ; porém Hercules percebendo
feu deíignioo paííou com humafet-
ta ; quando eftava en^ pontos de
morrer deu a Dejanira íua camiza
banhada com feu Tangue, e lhe dif-
Gii fe
9^ Metamorph. Liv, 9.
ίβ que tinha virtude de impedir feu
marido a naõ ter outra mulher fe-
naõ a ella -, porém a camiza eftava
envenenada , e elle lha dava por fe
vingar de Hercules.
EptplicaçaÕ,
£(la Fabula nos enfina a mo
darmos credito com facilidade ás
promeílas de outrem•
FABULA III.
De Ly£as transformado em rocha.
DEjanira defconfíando que íeu
marido era amante de Joie» lhe
mandou por Lycas a camiza , que
Centauro NalTus lhe tinha dado ;
Hercules aífim que a veftio , fentio-
fe abrazado de hum fogo taô vio-
lento ^ que atirou com Lycas ao
mar ; Thetis , que lábia como Ly-
cas eítava innocente, o transformou
em rocha*
io Poeta Ovidio. 97
Explicação*
O fucceílo de Lycas nos moílra
quanto he perigoío íervir aos gran-
des , e que elJes caítigaÕ ctlpas \^'
ves como grandes deliílos.
FABULA IV-
Oe Hercules immortaUzado.
HErcules naô querendo morrer
com peçonha , formou hum
algoz fobreo monte Etna : e tendo
eftendido a pelJe do LeaÔ de Neme
le deitou em fima pondo todos os
deípojos , e todo o íeu trem debai-
xo da cabeça ; depois ordenou a Phi•
íodlete que lhe largafle o fogo , e
íe queimou : os Deoíes o immorta-
lizaraô pela razão de fcus empre-
gos , eo receberão no Ceo ondeie
efpoíou com Hcbé Deoía da moci-
dade.
98 Metíífnorph^ Lib. 9.
Explicação^
Hercules foi immortalizado por
cauía dos íeus trabalhos , para nos
moftrar , que com o trabalho he que
íe ganha o Ceo , e que a virtude
nuíica fica fem recompenla.
FABULA V*
De Lucina , e de Galantis.
L* Ucina be huma Decfa que pre-
fide aos partos : Juno pedio-
Ihe que impediíle Alemene parir
Hercules com bom íucceílo ; Galan-
tis íwa criada vendo que Lucina em
fórrna de velha ofiendia fua fen ho-
ra na eíl^do , em que eftava , come-
çou a gritar com alegria , dlzeaiio
qu€ fuaama tinha parido ^e por ef-
ta fícçaõ fez parir Alemene; ella>
ixA per çafligo tramfaiiçada em
doninha.
dâPcêtaOvidm 99
Explicação*
Galaníis mentio para fazer parir
fua ama \ porém como naõ he per•
mitiyo fazer n;sl a fim , que
lucceda bem; porque em caio ne-
nhum he licito mentir , ella foi caf-
tigada lendo transformada tm do-
ninha; dizem que efte animal vo-
mita os filhos pela boca,
FABULA VI.
Ve Driope y e de Priope^
Η Uma Nympha fugindo aos
afiagGS de Triofe, foi con-
vergida em huma arvore que Je cha-
ma foros : Driope psfíeando perto
dehurna kgoa junto á qual eftava
aquella arvore , cobrcu delia hum
pequeno r.imo para divertir feu fi-
lho : e logo foi transformada em
arvore , cujo ffudo hz efquecer as
CQUfas pafladâs. --^^ *
Exj^li'
foo Metamorph. Uv. f.
Epcplicaçaõ.
D'iope eftá transformada em ar-
vore para nos rooftrar , que naõ de-
vemos tocar naquillo , que naô co-
nhecemos, e que muitas vezes hu-
ma piquena imprudência cauia
grandes males.
f"a Β U L A VII.
De Biblis , e de Catine.
Blblis namorcu-íe de feu irmaô
Caune j elle deixou leu paiz
para evitar íuas períeguíçoens ; el-
la o leguio até. Caria onde naÕ fe
podendo fazer amar , chorou ta»nto
que ficou transformada em fonte.
Explicação,
; Ovídio com o exemplo de Cau-
ne nos quer perfuadir que amemos a
caftidade; elle transformou Biblis
do Poeta Ovidio, lêf
em fonte para nos moftrar , que to-
das as lagrimas íaõ poucas para
chorar taó grande culpa.
FABULA VIII.
De Iphfs f e Jante^
Tlyde tendo determinado a fua
V mulher Telethuía que fe pa-
rifle huma filha a mataíTe , ella naô
teve animo de o fazer , e a criou
como filho • c'namava-fe Iphis , e
quando ella já era grande , dizem
que mudara de fexo para foccoro
de Ifis : ella fe efpof iu com Jante
depois de ter feito íacrificio a Vé-
nus.
ExplicdçaÕ*
Nad convém nunca obedecer , a
quem manda fazer coufas injuftas ;
Telethuía foi premiada por occul-
tar o Íex3 de fua filha , e nós deve-
ιηο<ί como ella fazei todo o poffivel
por impedir o mal.
LI.
1 02 Metamorph Uv. ίο.
' LIVRO Χ.
FABULA Ι.
Oe Orpheo , e Euridice^i
EUridicefoi mordida enl hum
calcanhar por huma íerpen-
te , e morreo no primeiro à\^
de luas bodas ; Orphéo feu eípofo
foi procura-la nos infernos , e en-
cantou as Divindades infe^naes com
íua eloquência , e cem íua voz ;
achou fu^ amada efpoía , e lhe foi
concedida com condiςaó ; porém
que naõ olharia para eIJa em quan-
to naõ fahiíTe das terras infernaes i
mas naÔ podendo abíler-fe , clle a
perdeo fegunda vez : entaõ defef-
perado de íua fortuna , íe retirou
para o monte Emus.
Έχ^Γί'
do Poeta Ovídio, 103
Explicação.
Nefta Fabi»la fe vè hiim bello
exemplo da amizade c njugal » e ao
Hie( Φ o tempo le adverte que muita
gente perde o fuílo d>feu traba•»
lho pelo querer recolher muitr» fe-
do • íe Orphéo naó tivera a impa-
ciência de ver Euridice , elle a go-
zaria mais tempo.
FABULA II.
De Atis transformado em pinheiro,
QUando Orphéo fe retirou pa-
ra os deíertos , elle tocou fua
Lyra com tanto engenho que
encantou as rochas, os animaes , e
as arvores ; o pinheiro fe achava en-
tre eftas ultimas ; efte era huma ar-
vore nova , na qual Atis Clérigo de
Cybw^Uô tinha íiio transformado.
104 Metamorph. IJb% lo.
Explícafaõ.
O Poeta quiz moftrar-nos por
efta Fabula o poder da mufica , e
da poezia, e infpirar-nos por efte
tneyo inclinação a eftas duas Ar^es.
FABULA IIL
De Cypariffe.
CypariíTe tinha hum veado do-
meftico a quem amava muito :
hum diá indo á câça o matou por
defcuido ; elle teve tanto fentimen-
to , que fequiz matara fi meírnoj
porém Apollo que era íeu amigo , o
impedio , e transformou em aci-
preíle, que he huma arvore , que
jeleva nos funeraes em demonftra-
çaô de ícntimento.
Explicação»
Naá he conveniente amar com
do Poeta OvidiOé loy
exceflo as coufas , que naô faã du-
ráveis , e nos vemos privados del^
las , quando menos o efperamos , e
também porque o fentimento de ag
perder he tanto mayor , quanto
mayor he o amor que fe Jhe tem,
FABULA IV.
De Ganhnedes.
JUpíter fufpenfo na gentileza de
Ganimedes íe transformou em
Águia , e o levou aos Ceos onde
o fervia a beber : Hecuba Deofa da
mocidade filha de Juno nafcida ícm
Pay , fazia efte oflicio , fervindç de
néílar , e de ambrófia a Júpiter. *
Explicação.
Finge-fe que Ganimedes Prince-
pe moço , e muito virtuofo tinha fi•
do furtado por huma Águia pot
caufa da íua íabedoria y para exci-
tar aífim a mocidade a adquirir a
vir•
to6 Metamorph, Liv, ro.
virtude que nos faz amar dos Deo-^
ícs•
FABULA V.
Do Jacintho,
O Jacinto era hum mancebo bem
formado , A ρ lio o amava ex-
tremozamente : hum dia efgremin-
do com elle o matou por deígraça ,
de que ficou muito afflido ; leu lan-
gue foi transformado em huma flor
que conferva o mefoionome.
Explicação»
Apollo , ru o Sol faz naícer as
flores na Prirravera , e as faz mor-
rer no Eílio com leu calor exceííivoj
donde nafceo dizeiem , que Apollo
matou Jacintho de quem era aman-
te.
FA<
do Poeta OvídiOm loji
F A BULA VI.
DoJ Cerafles transformados em
touros.
OS Ceraftes habitadores de
Atnathonas Cidade de Cy-
pre immulavaó todos os eílrangei-
ros que pallavaó em íeu paiz : Vé-
nus a quem efta Ilha eftava confa-
grada , naõ podendo fofírer efta in^
humanidade , os transformou em
touros.
Bxplicaçaâ.
O Poeta finge que os habitado*
res de Cypre toraó transformado*
em touros , para dizer queelles io^
raõ taô ferozes como eílcs animaes.
FA.
tpZ Metamôrpk Uh lo.
F A Β U L A VIL
Das Propétídas.
EStas eraõ as moças que diziaõ
, que Vénus naõ era Deola j po-
rém ellas para caftigo de fua teme-
ridade, lhe infundiu no coraçaôo
fogo da leníualidade , depois íe en-
durecerão nos vícios , e foraô trans-
formadas em rochas.
Explicação.
Efta Fabula nos moftra , que
quando nof entregamos aos deleites
da carne, nos empedernimos, de
tal forte que ficamos iníeníivcis co-
mo penhas.
íH fa.
Όο Poeta Ovídio. 109
FABULA VIII.
De Pygmalion.
PYgmalion era hum efcultor,
que vendo a impuíicicia das
Propelidas concebeo taõ grande
horror ao fexo fêmenino, que íe
reíoJveo a naõ cafar : elle fez huma
eílatuade criítal , da quaJ íe namo-
rou ; ella reprefentava a Deofa Vé-
nus i elle era taó louco que a deita-
va com figo, e temia que íe quebraf-
íeem huma cama de pluma ; pedio
á Deofa do amor que animaffe
aquella eílatua , o que lhe foi con-
cedido i e depois teve hum filho
chamado Pâphus, que fundou a Ci•
dadede Paphos.
Explicação*
Quer dizer efta Fabula , que com
diligencias , e fubmifloeni íe enter-
necem os uiais infetiliveis coraçoêsj
Η FA-
no MetamorpL• Liv. lol
FABULA IX.
De Myrrha , e Cynira.
MYrrha namorou-fe de Cynira
feu Pay , que era Rey de Cy-
pre : ella achou meyo de o enganar,
e fâtisfez fua paixaô , Cynira tendo,
conhecido o incéfto quiz mata-la j
porém ella fugio-lhe das mãos : de-
pois de ter paílado muito tempo,
pedto aos Deoles quw' a caftigafiem ,
e ellci a transformarão em aivore,
queconlerva feu nome , livrando o
filho 1 de que ella eílava pejada que
foi chamado Adónis.
Explicação,
Todos devemos ter horror a íi-
inilhante delido , e fe algum he taó
depravado, que o cometta , deve
arrepender-íe , e pedir o caftigo co-
mo Myrrha•
FA*
Όο Poeta Ovídio. iii
F'A Β U L A X.
De Adónis.
ADonis filho de Myrrlia foi
amado de Vénus porcaufa da
íua gentileza : era inclinado á caça;
hum dia tendo feus caés levantado
hum porco , elle o ferio com huma
frecha; porém efte animal furiofo
cahio fobre elle ^ e o matou ; a Deo-
ía do amor o transformou em flor.
Explicação.
Os míincebos mais gentis ordina*
Tiamente naô faó os mais fortes ,
nem os mais valerofos ; o bello Adó-
nis foi transformado em flor , para
nos moftrar que a formòfura he de
pouca duração.
Η li FA-
112 Metamorpb. Ilvéio.
F A Β U L Α'^ΧΙ.
De Atalante , e Hippomene.
A
Talante foi procurada por
muitas peíToas para caiar, feu
Pay a prometteo áqucUe , que a
paftafle na carreira : ella tinha huma
ligeireza extraordinária : Hippo-
mene fe oíFereceo á em preza , e re-
cebeo de Vénus três pomos de ouro,
por meio dos quaes elJe a devia ven-
cer j com eJfeito deixando cahir
hUTit e depois outro na carreira,
Atalante quiz apanha-los, e ficou
atras nefte intervallo ; Hippomene
ficando vidoriofo catou com ella ;
porém naó tendo agradecido a Vé-
nus íua aífiílencia , ella transformou
et(e ingrato em Leaô , e Atalante
em Leoa.
Explicação.
Tal reíiíle a todâs as mais tenta-
do Toei α Ovídio, 115
çoens , que fe deixa veRcer da reí-
plandecente cor do ouro 1 por mais
modefta que íeja hunia mulher , fe
ellri ama exceíli vãmente o dinheiro ;
aqu^ile que conhece fua fraqueza
triunfará de iua virtude, íe for li-
beral*, para reíiílir a efta bataria
naõ ha nenhum reparo : a torre de
Danaé eftando bem guardada ie
abrio a huma chuva de ouro : Ata-
Jantt! foi vencido pela formoíura
deíle metal.
LIVRO XL
FABULA I.
De Orpheoy e das Bacchantes.
ORpheo como perdeo Euridi-
ce , e f e retirou para os ma-
tos aborrecia coro extremo
as mulheres ; aquellas de Trace ir-
ritadas do íeu defprezo o matarão ,
tm quanto íe celebrava a fefta de
114 Metamorph. Ltv, ir.
Bacchos , efte Deos as transformou
em arvores.
Explicação,
Naõ convém ter , nem moftra
ódio a ninguém ^ porque naô ha
inimigo taó piqueno que chegada a
occafiaõ naó nos pofla fazer mal ;
efta he a liçaõ que nos dá eíla Fa•
bula.
FABULA lí.
De Midas*
MYdas era hum Rey de Phri-
gia louco, e muito avaren-
to ; os aldeanos dando-lhe Silene ,
clle a oiíèreceo a Bacchos , que que•
rendo agradecer-lhe eíte beneficio ,
lhe promettco conceder-lhe tudo
que delejaííe : Midas lhe pedio o
poder de converterem ouro tudo o
que elle tocaílè : porém vendo que
naó podia comer nada , rogou que
lhe tiraíle efta virtude , e a perdeq
lavaa*
do Pceta Ovidiol 1 1 j
lavando-le no lio Padolo , e tendo
julgado que a flauta de Pan era mais
agradável CjUe a lyra de ApoIJo , foi
caftigado por tfte Deos que lhe fez
naíccr orelhas de burro.
•
Explicação^
Midas para fatisfazer fua avs*
reza fazia de tudo dinheiro : efta he
a razaõ j porque íe lhe attribuio o
poder de trocar tudo em ouro j fe
porque era louco , íe lhe dá as ore-
lhas de burro , que íignifica lua bru-
talidade : as peíToas as mais neícias
ordinariamente faô com oileito as
mais ricas.
FABULA III.
Dos regatos falanda•
O Barbeiro de Midas , vendo ao
tempo que lhe cortava o ca-
bello , que elle tinha as orelhas de
burro , naõ oufava dii^e• lo a nin-
guém
II 6 Metamorph Liv, ri.
guem com iredo de fer maJ trata-
do ; e naõ obftante tinha dcíejo de
o publicar : elle foi para hum lugar
retirado para «íle efíeito, e fez hum
buraco na terra , onde difle o íuccef-
ío defte Rey ; depois tendo cubtrto
efte buraco com a terra íe retirou
períuadindo-fe , que os regatos dei-
te mefmofitio , fendo alterados pe-
los ventos publicaílera a todo o
mundo que Midas tinha orelhas de
burro.
Eftâ Fabula he huma admoefta-
çaõ aos Princepes ; elles naõ devem
fazer nada indigno do feu carader j
porque ainda que fe naô digaõ a el-
le fuás faltas , naõ deixaó de fec
manifeftas em outras partes : os re-
gatos íaô as pennas dos hiítoricos >
que uâô lhe efcapa nada.
FA-
âo Poeta Ovídio. 117
F A Β U L A IV.
DeLa^nedon^ de Hefioné.
APoIlo , e Neptuno disfarçados
em hoinens, íe obrigarão a fa-
zer os muros de Troya ao Rey Laó-
medcn com condição de huma cer-
ta recompenía ; porém naõ queren-
do dar-lha quando a obra fe acabou
Neptuno \\\G mandou hum monílro
marinho que deíhuia todo o paiz ,
Hsfione foi exporta á íua cruelda-
de por ordem áo Oráculo : Hercu-
les a livrou , e vendo que Laóme-
don o nao reconhecia arruinou a Ci-
dade de Troya , e furtou Hefione ,
que deu por mulher a Telarnon.
ExplkafãÕ.
Pelo disfarce de Neptuno , e de
Apollo fe nos dá a entender, que
íe naô faz nada cá em baixo que
naô íeja obra de Ueos , e pela deí-
truiçaõ
1 1 8 Metamorph. Lh, 1 1 ,
truiçaô de Troya , que as calamida-
des , que Deos nos manda , faõ or-
dinariamente caftigos de noflas in-
gratidoens.
FABULA V,
De Thetis , e Peléo,
THetis Déofa do mar foi amada
de Júpiter ; porém naõ quiz
eipofa-la ; porque o Oráculo Jhe ti-
3iha prognoíticado , que ella teria
hum íilJio maior que leu Pay : elle
a fcZ receber a Peléo , que apanhou
dormindo, e obrigou-a a toma-lo
por íeu marido , e ainda que efta
Deoía tomou muitas formas para fe
livrar de cafar ^ teve delle o vakro-
ío Achilles.
Explicação,
Finge-fe que Thetis tomava dif-
ferentes formas para evitar caiar
com Peléo , a fim de aos moftrar
que
doPôeta Ovidio. 119
que as mulheres virtuofas veaceni
íuas paixoens , e que ellas tem baí-
tante arreficio para chegarem ao
fim , que emprehendcm.
FABULA VI.
De Dedalion , e de Chyone.
C"^ Hione era huma Ny.mpha, que
^ foi amada de Apollo , e de
jMercurio : tila teve dous íilhos, dos
quaes hum chamad^ Philammoa
paliou por filho de Apollo 5 porque
cantava perfeitamente j e o outro
fe chamava Autolycus foi attribui-
do a Mercúrio por cauía da íua íub-
tileZa : Chione íícou taõ íuberba ,
vendo-fe May deíles dous filhos ,
que oufou prefeâr a Dianna; efta
Deoía a matou com hum tiro de fre-
cha , que lhe paliou a língua : De-
dalion feu Pay precipitou-íe deteí-
perado , e foi transformado em mi-
lhafre.
ί 20 Metamorph Lib^ 1 1.
Explicação,
Ovidio por efles dous filhos de
difíerentc génio quer dizer-nos, que
cada hum he naturalmente fimilhan-
te a íeu Pay , e que a natureza
guarda ordinariamente eíla ley :
Dedalíon era hum tyranno , que
conter vou fua crueldade em íua ao-
va forma.
F A § U L A VIL
De Ceyx , e Alcyone*
C"^ Eyx fez huma viagem para
^ confultar o Oráculo i quando
voltou perigou no mar : Alcyone
íua mulher fazia todos os dias fup-
plícas a Juno para queelle voltafle
com feliz íucceíío : eíta Deoíalhe
mandou Morphéo de noite para lhe
dizer que elle tinha naufragado ;
aííim que íoube efta noticia , foi á
borda do mar ao lugar , onde fe ti-
V " '^ " " nhaõ
ioPôetéi Ovídio. 12 1
nhaô defpedido , e vendo fluâuar
íeu corpo lobre as aguas , atirou
comíigo ao mar , e foraó ambos
transformados em Alcyones , que
fad os maçaricos , eftes paílaros
criao no mar , e obferva-fe que o
mar eftá íempre íocegado , em
quanto chocaõ os ovos.
Explicação.
Porque Ceyx, e Alcyone fe ama-
vaõ muito, fiage-íe que foraõ trans-
formados em alcyone> ; pjrque íao
paílaros que o macho nunca íe apar-
ta da fêmea : por elta Fabula Oví-
dio quer inf pirar á gente caiada
hum amor reciproco.
FABULA VllI.
De Efaque^ e Hefperia.
Nympha Heíperia fugindo a
_ Efaque filho de Príamo , que
era ku amante foi mordida de huma
ierpen•
A
122 Metáiniôrph. Πν lU
jerpente , e morreo no campo ; Efa-
que ficou taõ trifte y porque foi a
cauía da íua morte , que fe preci-
pitou no mar , e foi transformado
cm gaivota.
Explicação.
A fcrpente nos-reprefenta a men-
tira , que íempre coftuma morder
a reputação à^s mulheres , quando
eícutaõ algum elogio , e foi para
èllâs que eíía Fabula foi feita.
LIVRO XIL
FABULA L
De huma Serpente transformada
em pedra.
AGamemnon Cômandate do
exercito dos Gregos , que
devia fitiar a Cidade de
PTroya , fazendo facrificlos a Jupi*
ter,
^0 Poeta O vidio. 1 1 j
ter, vio huma Serpente, que co•
meo outo paflarinhos em hum ni-
nho , e que depois comeo também
a mây que volteava ao pé : eíla Ser-
pente foi logo transformada em pe-
dra: Calchas explica efte prodígio,©
aflegura que o íitio de Troya durou
outros tantos annos , como a Ser-
pente tinha devorado de paííaros , e
que fe tomou no decimo annoefta
Cidade.
Explicação é >.ifJ13
Todos eíles Oráculos da anti-
guidade íaõ fuperíliçoens , pelas
quaes fe pertendeo imitar as Profe-
cias verdadeiras do Velho teílamen-
to.
FABULA II.
De Iphigenia.
A Frota dos Gregos eftando em
hum porto de Bueiia Agame.
mnon matou hum veado coníagra-
do
114 Metamorpb. Likiti
do a Diana : efta Deoía irritada ex-
citou as tempeílades que impedirão
lâhirem os navios da li : Agame-
mnon coafultou o Oráculo , elle
lhe reípondeo que era neceííario ía-
criíicar lhe Iphigeniafua filhai ci-
tando diípoíio a fazelo , Diana por
piedade a livrou , e ροζ huma cer•
va em feu lugar.
Explicação.
Efta Fabula tem muita fimilhan-
ça com o íacrlficio deAbraham, β
nos mofira que Deos ordinariamen-
te íe contenta com a noíla boa von-
tade , e que quer fomente que efte-
jamos íempre promptos a facrificar-
Ihe aquillo , que mais amamos »
quando ellc o pedir.
FABULA IIL
Ve Cygne,
Igniera hum filho de Neptu-
no , que teve o poder de fa-
zer
do Poeta Ovidw. ity
zer que o naõ oíTendeflem os golpes
que lheatiravaõ: eUe combatia em
defeza dos Troyanos , quando os
Gregos os vieraó atacar , e refiftio
muito tempo ás forças do valerofo
Achilles ; porém como efte Prince-
pe vio que o naó podia ferir, fe lan-
çou íobre elle , e o delpedaçou :
feu Pay o transformou no paffarp
que coníerva feu nome.
Explicação^
Cygne filho de Neptuno nao ti-
nha ]à mais fido vencido , nem feri-
do ; porém por fim cahio debaixo
da valentia de Achilles ; tanto he
verdade que naõ ha potencia no
mundo , que naõ poda fer abatida
por outra potencia mais forte; efte
exemplo enfina aos heroes a nao
prfumirem do feu valor ; a forte
das armas he muito inconítante.
FA.
ι%6 MetâmorpL• Lib.it:
FABULA IV.
I)o combate dos Centauros com
os Lapitbas.
OS Centauros era6 os povos de
Theíalia , que foraõ ao caía-
mento de Pirithoo ; elles quizeraó
furtar fua mulher j porém os Lapi-
thas com Theíco os impedirão , e
vencerão depois de hum grande
combate.
Explicação.
Os Centauros fe emborracharão
<no banquete de Pirithoo , e tiverao
alguns difcuríos deshoneftos com
fua mulher ; os Lapithas que erao
«de Thefâlia como elles , vendo a
iua extravagância , os obrigarão a
retifârem-fe.
FA.
do Poeta Ovídio. Ji7j
FABULA V.
De Cenis.
CEnis era huma dama , que foi
amada de Neptuno : eíla pe-
dio a eíte Deos que a transformaíle
em homem , e a fizeíle invulnera-
Tel , ifto he , que naô pudeíle fer fe-
rida ; iílo lhe foi concedido ; ella
fez mui excellentes ac^oens , e foi
por fim vencida pelos Centauros,
que a acabarão de matar com arvo-
res , que lhe deitarão em fima : Ne-
ptuno , tendo compaixão da íua foc•
te I a transformou em pailaro.
Explicação.
Cenis era hum mancebo bem for.
mado , que paíTava na fua mocidade
por huma dama por caufa da fua
.gentileza : quando chegou a idade,
.tomou o partido das armas , e fe deí-
tinguio por fuás acçocns > elle fo
lu porí
iiS MetamorpL• Liv. tt,
por fim vencido pelo numero dos
inimigos , que íe fíguraõ arvores ,
e quando a Fabula diz que elle foi
transformado cm paflaro , quer di-
zer que íua reputação voou em pou-
co tempo por todo o inundo.
FABULA Vi.
De Periclymeno.
PEriclymenoirmaô de Neftor ti-
rha recebido de Neptuno o po-
der de tomar todas as formas , e fi-
guras : elle Gombateo contra Hercu-
les em forma de águia , e o ferio na
cara com o bico ? Hercules , vendo
que voava , o pafiou com huma fre-
cha , e o matou^
Explicação,
Fericlymeno fe fcrvio de mui-
tos artcíicios para vencer Hercules ;
pote ivtoJa« as luas diligencias fo-
ra^^iayteis ; á lubtiléza , c engano
que:
do Foeta Ovídio. 119
que teprelenta Periclymeno , naò
ferve de nada contra acjuelle que he
verdadeiramente forte como Hercu-
les.
FABULA VII.
A morte de Achtlles filho de Pel-
léf 0 de The ti j^
AChílles foi morto por Paris
que o ferio no calcanhar com
huma fetta ; eíla era a única parte
por onde o podia matar ; Apollo di-
rigio eíla íetta , a qual fe queimru
depoíkda lua morte ; Vulcano tinha
/eito íuas armas : íua Mãy o fez in-
vulnerável, ( ifto he que.^aõ pudef-
X^efer ferido ) mctendo-o ties vezes
no rio Styge ; e comoella o íegura-
ya ptlo calcanhar , eíla parte do
jç^rpo. naõ tinha recebido a mcíma
«VJrtM^e que as outiãs.
TA^
ijo Metamorph. Liv. 12.
Bxplicafalí,
Pela morte de Achilles vemos
que naó ha homem immortâl, e que
os mais vaíerofos , ordinariamente
morrem nas mãos dos mais fracos•
L I V RO XIIL
A
FABULA I.
De Uiyjes y e Ajax.
ULyíTes , e Ajax foraô dous
Cá pitaens Gregos que dtf-
putáfaõ muito tempo as ar-
mas de Achilles : UlyíTes as alcan-
çou ferido lhe julgadas pelos prin-
cipaes CJapitâens da Greeia ^ Ajax
ficou taòtrifte que mórrco de pát-
xaô , e feu fanguè foi transforma-
do em huma flor que fe chame ja-
cintho.
dd Poeta Ovidiâ. i J i
Epcplicaçao.
^ A maior parte dos homens juU
gaõqueovalor , e as virtudes mili-
tíiresíaó preferíveis para o gaverno,
(joseílados,^ fabçdauave á ppliUça.
Pgus grandes homens difputarao
peJas armas de Achilles , dos quaes
hum excedia o outro pelo animo , e
pela força j o outro çxcedia pela
eloquência , e peJo coníelho : Ajax
età mais íoldado que politica, Ulif-
íes mais politico que íoldado; po-
rém neíla competência , a politica
triumphou da valentia ; também os
grandes Impérios tem pouca dura-
ção quando deixaõ dp ferem go-
vernados pela fabedoria,
F A Β U l• A II.
J^e Hecuhe transformada em Cíidelh'
π ■
ESta Princeza era filha de Di-
mas , e íe eípoíou com Fria-
mo
iji Metamovph Uv, tj.
mo Rey de Troya . depois da mor-
te de feu marido ella íe retirou fo-
bre as íepulruras de íeus filhos, e
teve tao grande fentimcnto de ver o
corpo morto de Polydoro íeu filhoi
mais piquen^ , que arrancou o^
olhos a Polymneítor que o tinha
vendido ; ella foi tranitormada em*
cadellà. ' λ
A grande ternura deftâ Damape-í
los filhos foi caufa de fua perdição.
FABULA III.
De Memnon,
MEmnonfilho de Tithon , e
de Aurora foi morto por
Achílles no fitio de troya ; fua Mãy
alcançou de Júpiter que as cinzas de
feu filho foíTem transformadas em
paflaros•
do Poeta Ovídio. 155
Explicação.
Os paílaros que nafcerao dai cin-
zas de Memnon naó laõ outra cou-
fa mais que a reputação do feu me-
recimento , que depois da íua mor-
te íe eítendeo por toda a terra.
FABULA IV.
Όα desfeita de Efieas.
DEpois da deftruiçao de Troya
Eneas íe f ai vou a Délphos
com íeu Pay Anchiles, e feu filho
Aícanio j elle levou os Deoíes Pen-
nates, e chegou felizmente a caía
de Anius Sacerdote de Apollo , que
lhe fez muitos cu nprimentos , e o
tratou com muita magniíicencia.
Explicação*
Eneas he rep^eíentado como hum
homem de virtude > que depois de
ver
f 3 4 Metamôrph, JUb. χ 3 .
ver padecer fua pátria , tiaõ deixou
de efperar que os Deoles o prote-
geílem : com eííeito elles naõ per-
mittiraó todas as difgraças que lhe
acontecerão íenao para fazerem íua
gloria mais illuftre.
^■du^:
EA Β U LJ^b^
JJas filhas de Mus.
AS filhas de Anius tinhaõ rece-
bido de Baccho o poder de
transformarem tudo o que tocaílem
em vinho , em trigo , e em olios ;
05 Gregos as furtarão para íudenta-
rem o íeu exercito ; entaõ ellas re-
correrão a Baccho , que as trans-
formaíle em pombas.
Explicação,
Finge-íe que as filhas de Anius
transformavaõ o que tocavaõ , em
vinho , em trigo , e em azeite ; por-
que ellas tinhao ajnntado muitos
fru-
' do Poeta Ovidio. 135:
fruílos , e eraõ bem governadas.
FABULA VL
Das filhas de Orion.
ORion tinha duas filhas que fe
oífertxeraó em facrifício pela
íalvaçaõ da íua pátria : ellas fe im-
niularaô por fi mefmas com huma
conftancia extraordinária : fez-fe-
Ihes luima pompa fúnebre que de-
monftrava a juíHça que fe fazia ao
merecimento de fuás acçõis;das luas
cinzas naíceraó dous mancebos ho-
mens coroados.
^ Os homens coroados que naíce-
raõ das cinzas das filhas de Orion ,
nosmoíhaõ que as acçoens de vir-
tude naõ fícaõ já mais fem recom-
pença : efte exemplo deve- nos ex-
citar o amor pela nofla pátria , e pe-
gar nas armas para si defender quan•
do for occafiaõ, FA-
j}6 Metamorph. Ijv, 13.
FABULA VII.
De Ach , Polyphemo , e Galatea.
l• T) Olyphemo Cyclope de Vulca-
X no , amava apaixonadamente
à Nympha Galatea ; elle chegou
a ter zelos de Acis » c ò matou com
iiuní penedo que tinha arrancado do
nionte Etna : GaJaíea que tinha
amizade com Acis , transformou feií
langue em hum rio que coníerva íeu
noine , e pafla pela Secilia.
Explicação,
A Nympha Galatea ficou muito
fentida cero a morte de Acis j e der-
ramou muitas lagrimas íobre a fua
íepultura : hc a razaõ porque fe diz
que ella transformou em rio o fan-
gue de feu amante^
FA.
dõFoetaOvídiOé 137
FABULA VIII.
De Glauco. >.3
GLauco era hum pefcador que
tendo comido a hervaencan•
tadora , atirou comíigo ao mar , e
ficou feito Deos marinho : a parte
íuperior do íeu corpo era de ho-
mem , e a parte inferior acabava QvA
cauda de peixe•
Explicação.
Glauco era hum pefcador mui-
to entendido no feu officio , é que
íabia perfeitamente nadar : elle íà-
hio hum dia do porto da Cidade á
viíla de todo o povo , e nadou até
que o perderão de vifta; elle abor-
dou em hum fitio muito afaftado ,
onde íe deteve alguns dias i veio
depois ao mefmo porto á viíla de
muita gente j léus amigos lhe per-
guntarão aonde tinha eftado , e ref-
pondeo
138 Metamorph Lib* rj.
pondeo qae tinha aíliítido na agua
com os Deoles raarinhos ; em outra
occafiaõ querendo fazer o mefmo
exceíTo , foi devorado por hum
grande peixe j e como elle naõ tor-
nou , correo noticia , que os Deo-
fes do mar o tinhaõ recebido naiua
tcompanhia.
LIVRO XIV.
FABULA L
De Scylla.
Círces famofa magica teve ze-
los de Scylla , da qual Glau-
co Deos marinho era aman-
te ; ella empeílou o banho aonde
Scylla fe banhava , e lhe fez tomar
•huma forma taõ horrenda dabarri-
i^a para baixo , que tendo horror de
■-Φ mtífma fc precipitou no mar de
Secília , e foi transformada em hu-
ma ^ochg contra a qual as ondas do
- inat
do Ppeta Ovídio• i j 9
Iflar fazem hum eítrondo, que pa^
Tece ladrar de caês.
Explkaçaõ. .<-.■ .•
A defconfiança he huma paixão
que cega a razão , e faz comettec
delicies oií mais enormes, e produ-
zir acçoens as mais indignas : como
vemos no exemplo de Circesque fe
íervío da peçonha contra Scylla , de
quem tinha ciúmes.
FABULA lí.
Doj Cenopej.
ERaõ povos muito deprava-
dos , e pérfidos j Júpiter os
transformou em macacos , e os me-
teo na Ilha de Pithecufa ; Pithecos
he huma palavra Grega que figni-
iiça macaco.
"''' Explicação,
Os macacos iaõ ordinariainentie
mui•
140 Metamorph. Liv. 141
muito malignos j de que nalce dizer
Ovídio , que CS homens enganado-
res foraó transformados neAes ani-
maes•
FABULA III.
Da Sibylla de Cumes.
1"^ Ra huma Virgem da qual A-
"L pollo foi amante ; elle lhe pro-
metteo conceder-lhe tudo o que pe*.
dlíTe; ella pedio-lhe que a deixaíTe
viver tantos annos como tinha então
de grãos de arêa na maô - ifto lhe
foi concedido , e chegou a tal decre-
pidaõ , que lhe naô ficou mais do
que avoz parapronofticar o futu-
ro.
Explicação.
AsSíbyllas eraô as Virgens que
pronollicavaõ o futuro; Apollona-
inorou-fe daquella de Cumes ; β
porque ella íegwia huroa vida mui-
to
do Poeta Ovidh. 141
to innocente, lhe prolongou os dias:
ella eftimava mais confervar fua
caílidade, que íer ímmortalizada a
troco de a perder.
FABULA IV.
A defcida de Eneas aos infernos.
ENeas tendo chegado a Cumes
deíceo á Ilha de Sibylla, e lhe
pedio que o conduzilTe aos infer-
nos , onde queria hir coníultar feu
Pay fobreo futuro = eíla virgem lhe
defpachou fua íupplica \ tendo-lhe
moílrado hum ramo de Ouro lhe
difle que o cortaíTe : Eneas o fea
fem trabalho , e correo com elle to-
do o Reyno de Plutaó ; elle vio feu
Pay Anchifes , e lhe diíTe todos os
perigos a que devia refiílir antes de
chegar ao fim de fua empreza.
Exglicaçaõ. -
Por cfta Fabula Cs n\oftra que a
141 Métamor^h. Lih. 14;
virtude tem paílo franco por toda
a parte.
F A Β U L A V.
De Ulyfjes.
ULyfles filho de Laértes Rcy
de Itaca , era hum grande
Capitão: hindo a guerra de Troya
cortou o Pai ladium ; depois da to-
mada de Troya n.^vegou fobre o
maroefpaçi de des annos; tirou
o olho a Polyphemo ; porque efte
Gigante tinha devorado alguns dos
fcus companheiros \ foi a Grécia , β
4efceo aos infernos^ depois veio ver
fua mulher Penélope disfarçado em
mendigante, e m^itou todos aquel-
les qui a quizeraó corromper na
lua âuzeacia.
Explicação.
Efta Fabula comprehende com
a gcate deefpada, e os admoefta
airair
do Poeta Ovídio. 145
3 Imitarem as valerofas acçôens dei-
te gr anie heróe.
F A Β U L A VI.
Dos companheiros de Ulyfes tranS'
formados em porcos.
OS companheiros de UlyíTes
hindo a cafa deCirces, ella
os holpedou muito bem , e lhe deu
huma bebida mui deliciofa : logo
que a beberão fícaraõ transforma-
dos em porcos pelos encantos defta
magica.
Explicação.
t A gente de UlyíTes eftando ení
cafa de Circes fe emborracharão
com bebidas•, finge*fe que forao
transformados em porcos ; porque
hum bêbado fe parece muito com
eíte animal.
KU FA^
Γ44 Maamorpb» Liv/t^,
F A Β υ LA VIL
De Picíis transformado em pi-
canço ave-
PIcusera hum Rey de Itália que
foi transformado em paílaro
por Circes ; ella fe irritou contra el-
ie j porque iiaõ quizcorreíponder
ao amor que lhe proteítou em hum
mato , onde íe encontrarão.
Explicação.
A transformação de Picus nos
enfina , que he neceíTario ter azas
para fugir aos deleites , quando ha
nelles perigo, e que de outra fórraa
naõ poderemos vence-los.
FA-
Όό ρ seta Ovidio* 14?
FABULA VIII.
Dos paffaroj de Diomedes.
Dlomedes era hum Capitão que
ferio Vénus na maõ tilando
no fitio de TroyaiEfta Deoía per fe
vingar , transformou em paíTaros
aquelles que íe retirarão com elle
no íeu navio , e foraõ chamados
paflaros de Dio/nedes*
Explicação»
Vénus nos repreíenta aqui huma
Divindade, que caftigou os com-
panheiros de hum homem que a ti-
nha oflêndido ; ifto nos adverte
de naõ frequentaremos as más com-
panhias.
FA.
146 Metamorph. Ών. 14J
FABULA IX.
Dos navm de Eneas transforma-
dos ém Nym^has»
o
S navios de Eneas foraõ fei-
^ , tos de pinheiros confagrados
a Cybele ; ifto obrigou efta Deofa ,
a pedir a Júpiter os transformaíTe
em Nymphas quando Turno lhe
ροζ o fogo. Eíta Fabula vem em
Virgílio.
ExpltcaçaÓ^
^ A piedade de En»as feZ dizer ,
que os Dcofes para confervar feus
navios os transformarão em Nym-
phas.
FABULA X.
Oe hum pafior transformado
em oliveira,
Η Um paílor vendo dançar as
Nymphas f^z zombaria del-
ias , e dançava ridiculamente pelas
coa-
doPoéta Ovídio. 147
contrafazer ; porém por csftigoeí-
le foi transformado em oliveira bra-
va.
Explicação.
Eíla Fabula foi feita para nos
fToftrar que a murmuração he in-
íeparavel da ociofídade civil , e que
devemos fugir das pefloas que fa-
zem eícárneo , e murmurao.
FABULA XI.
De Emas eternizado.
ENeas depois de muitos traba-
lhos gloriofos , chegou a hu-
ma extrema velhice; em ccnfidera-
çaõ i íua virtude, e por jupplica
de íua May Vénus , foi recebido no
Céo , e pofto no tribunal dos Deo-
Explicação. ^
Efte he o retrato de hum homem
illullre
145^ Metamorph. Liv, 1 4:
illuftre pela fua piedade, e pelo feu
valor ; eílas dpas qualidades o fíze.
raó tao eílimavel , que os Poetas
fingirão que fora collocado no tri-
buna) dos Deofes.
FABULA XIL
De Vertumno , e de Pamona,
VErtumno Deos da Primavera,
namorou fe da formoía Po-
mona , nao podendo fazer-fe amar
tomou a tórma de velha , e tendo-a
aífim perfuadido a cafar-íe , tomou
íua primeira forma , e íe efpoíou
com ella.
Explicação•
Nefta Fabula íe véo poder que
as velhas tem para perfuadir as mo-
ças : eílâs fe deixa õ vencer m^is fa•
cilmente pelas peíloas.de feu fexo;
píifque naô deíconfiac del/as , β
jeu exempla fem muito trabalho as
inclina para o mal. FA-
do Poeta Ovídio; 149
.FABULA XIII.
De IpbíJ , e Annaxarette.
IPhis era hum mancebo de gentil
lignfa , que amava apaixonada-
mente Annaxarettes ; como elle nao
pode fazer-fe amar enforcou- fe
deíefperado defronte da fua porta :
Annaxarettes tendo noticia do que
ells tinha feito , íe rio da fua lou-
cura ; a Deofa Vénus a transformou
em rocha para caftigo da fua iníen-
íibilidade, u '^. i /-i
Explicação^
Duas advertências nos fâz efta
Fabula ; a primeira para que naó
nos deixemos entregar a paixão do
amor : a fegunda de naõ rirmos
da difgraçi de outrem \ mas fim
compadecer-nos.
FA.
ijo Metamor^k Liv, 14.
FABULA XIV.
Be Rómulo , e Her filia.
ROmuIo , depois de muitas con-
quiftas , foi Jevado ao Céo , e
pofto no numero dos Deoíes com o
titulo de Qrierinus : Herlilia fua mu-
lher foi recebida entre as Deoías
com â denominação de Ora.
Explicação.
Eíla Fabula como outras muitas
foi feita para excitar a mocidade á
Virtude, pela eíperança de huma
recompenfa que a faça eternamente
feliz.
LI.
do Poeta Ovídio. lyí
LIVRO XV.
FABULA I.
De MifceUo.
Mlfcello era filho Alemon ^
habitante de Argos , elle
deixou a íua pátria para
hir a Itália : edificou huma Cidade
á borda do Hefar , e lhe ροζ o no-
me de Crotona ; porque Croton ef-
tava ali fepultado.
Explicação,
Efte livro naõ contem metamor-
pholes , porém fomente huma pi•
quena reUçaõ hiítorica.
EA-
ι$ι Metamorph Liv. ι f ,
FABULA II.
De Pythagoras^
\ i. • ■■ ■
PYthagoras era hum grande fi-
loíophQ i elle deixou Samos
leu paíz para hir a Itália , e íe re-
tiroM a Çrot^ha V onde enfínou fua
.Doutrina: Numa PompiJius, o foi
^efcut^r, e ficou admirado da força
de feus argumentos.
•j- Explicação.
Pythagoras abominava adiflolu-
Çaõ , e exhortava o povo na fua fra-
gilidade: eÍJe leguia a errada opi-
nião dos Egypcios , que as almas
eraõ mortae».
FA-
do Poeta Ovídio» lyj
FABULA ΊΙΙ,
Dé NtmaPompilm.
DEpois da morte de Rómulo o
poro o ροζ no Throno em
conlideraçaõ á fua virtude: elle ef-
tabdeceoos ceremoniaes , os facri-
ficios , os Pontífices, e tudo o que
pertencia ao culto dos Deofes ; rey-
nou muito tempo , e íua morte foi
chorada de todos ; e partÍcuJarmen-
te de íua mulher Egeria que fe re.
tirou para o campo de Aricine para
que fuás lagrimas naõ foliem inter-
rompidas.
Explicação, fiirf ^\
Rómulo fundou o Império Ro-
mano pela força das armas , e Nu-
ma Pompilius o confervou pela pie-
dade , e religião que eftabeleceo
entre o povo.
1^4 Metamotph. LiL• ry.
F A Β U L A IV.
De Hippolyto,
Hlppolyto era filho deThefeu,
íua madraíla namorou-íe del-
le ; e naó podendo fazer-le amar o
accufou que a quizera violentar:
ifto o fez aufentar do feu paiz ;
hum monftro marinho efpantando
os cavallos do íeu carro ficou tom-
bado, e Híppolyto defpedaçado:
Dianna por caufa da fua caftidade ò
fez refulcitar por Efculapio.
Explicação.
A hiftnria deHippoJyto, tem
ir.uita íimilhança cem a de Joze . e
de outros Princepes de que trataô a»
moThs , que fe facrificiraõ á ira
de foas iradraffps pelo mefmo mo-
tivo : ella deve imprimir nos cora-
çoens da mocidade pdefejo de fe-
do Foeta Ovidlo. ις^
rem caftos; porque he huma vir-
tude que já mais ilca íem recom-
p@nfâ.
FABULA V.
Da Nympha Egeria,
Ε Geria mulher de Numa Te ti-
nha retirado para os campos
para chorar a morte de feu marido :
ella fe fundio em lagrimas, e foi
tranformada em fonte.
Explicação.
Efta Fabula he hum exemplo da
amizade conjugal.
FA-
ij6 MetámorpL• Lib, i$*
FABULA VL
De Tages.
Η Um paizsno da Tofcana an-
dando a trabalhar vio hum
torraô de terra que fe movia por fi
iTiefmo, e que perdendo fua pri-
meira fornia ^ tomou aquella de
hum menino , e faJou no mefmo
inftante prognofticando o futuro:
chama-fe Tages.
Explicação.
Tages foi hum homem illuftre
pelo feu faber : finge-íe que pro-
cedeo de hum torraõ de terra j por-
que era de hum humilde nafcimen-
to.
FA-
Όο Poeta Ovidiol 157
.FABULA VII,
Do dardo de RonntJo.
ROmalo eftando no monte Pa-
latino fincou íua Jança na ter-
ra j a qual logo creou raizes,
troncos, e ramos , e ficando huma
arvore que dava íombra , ercfref-
co deixou de íer lança.
Explicação.
Dizem qne efte Rey atirando
com huma lança , (e formou huma
grande arvore , que foi annuncio
que o Império Romano eftaria al-
gum tempo mui âorecido.
?Aí,
1 6ο , MetAmorpK Πν if.
FABULA Χ.
De Júlio Ce/ar.
TUlio Cefar Imperador dos Ro-
manos , fendo esfaquiado por
Bruto na caía do Sennado , íua al-
ma foi transformada em Cometa : a
Deofa Vénus o collocou no Céo,
onde a memoria deíle grande ho-
mem durará eternamente.
Explicação.
Depois da morte de Júlio Cefar
appareceo no Céo hum Cometa que
deu lugar a efta Fabula.
Fim do compendio dos Metamor-
pbofej do Poeta Ovidio.
JUL
ι τ6ι
juízo
D Ε
PARIS.
THetis depois de muita réfif-
tencia confentio que Peléo a
eípoíafie: efcoliíeraô para
celebrar eíle feílejo o nioate P^elion
que he na Thefalia ; todos os Deo-
íes, e todas as Deoias do Céo , e
da terra forao convidados j os ri-
los, os jogos , e os amores íe en-
contrarão para dar gofto a huma
taÕ be]Ja allámbléa : fez-íe huma
fefta magniíica , e celebre , onde
íó a diícordia naó foi chamada;
porque ella tem de coílume caufac
a tudo deíordens : com tudo ella
femprc foi ', e veio por entre hum
mato muito efpefo, e íombrio até
á mefa das Deofas jem íer perfenti-
da,
ϊ6 1 ι ^uízo de Paris.
dâ , e atirou ao meio delias conl
hum poíno de Ouro, no qual efta-
vaó gravadas eftas palavras : IJlohe
para a mais bella : efte pomo pare-
ceo taô agradável que naõ houve
huma Deoía que o nâõ delejaíFe
poliuir; porém quando feviraõ as
palavras que nelle eftavaõ grava-
das , fójuno, Minerva, e Vénus
pertenderaó alcsnía-lo ; nenhum
dos Deofes querendo decidir fua
contenda , per nsó cahir na deígra-
ça daqúellas que ficaílem preferidas;
Alexandre Paris filho de Priamo
Rey de Troya f ( i com conlenti-
nierito geral eleito para dar a íen^
tença : lua Mãy Hecube eíiando pe-
jada delle íonhou muitas vezes ,
que ella pariria hum íilho, que
cauíaria a ruina do íeu paiz , o
que obrigou íeu Pay a entrega-lo
a hum íoldado , para qo levíJea
algum niato onde fofle devorado
pelas feras ; porém a May elevada
na perfeição deíle filho , o fez
criar íecretamcate pelas pa floras
do
Juízo de Paris: 165
do monte Ida; chegando a fer gran-
de adquirio reputação de homeni
muito díítindlo : ella noticia foi
cauía de íer nomeado para arbí-
trio da formofura das três Deofas ;
Mercúrio trazendo• lhe o poaiode
Ouro , elle coafiderou attenta men-
te íua beleza, e depoiso julgou a
Vénus , que lhe tialia promettido
faze Io caiar com huma mulher a
mais formoía do mundo : elle def-
prezou as riquezas de Juno , e a
labeJoria de Palias para alcançar
a formoíura de hunia mulher ; por
efte juízo provociu a iradaquellas
duas Deofas íobre íi , e íobre a
ína naçaó; algum tempo depois,
elle foi a Grécia aon ie furtou Ile-
na mulher de Menelau, e iílo foi
a cauía da guerra, e deftruiçaó de
Troya.
Hm do Jum de Paris•
mm^^mm^
':ί-•^7._^^φ
ί'
•ί* ; ;
<;4 - ^.1 -. Γ
•%
. #
,<^ν
't^ *.
|
<p>Here's a jpg: <code>http://i.stack.imgur.com/PIFN0.jpg</code></p>
<p><img src="https://i.stack.imgur.com/PIFN0.jpg" alt="stackoverflow logo jpg"></p>
<p>Let's say I'd like this rendered from <code>/img.php?file_name=PIFN0.jpg</code></p>
<p>Here's how I'm trying to make this work:</p>
<p><strong>/sample.php</strong></p>
<pre><code><p>Here's my image:</p>
<img src="/img.php?file_name=PIFN0.jpg">
</code></pre>
<p><strong>/img.php</strong></p>
<pre><code><?php
$url = 'http://i.stack.imgur.com/' . $_GET['file_name'];
header('Content-type: image/jpeg');
imagejpeg($url);
?>
</code></pre>
<p>I would expect <code>/sample.php</code> to show the image. But this doesn't work. All I get is a broken image. What am I doing wrong?</p> |
The Ranidae or true frogs can be found in most countries except Antarctica. The true frogs can be found in North America, northern South America, Europe, Asia, Madagascar, Africa, East Indies, New Guinea, and Australia. The bullfrog is the largest true frog in North America. Usually, true frogs are smooth, moist-skinned frogs, with large, powerful legs and have webbed feet. The smallest true frogs are the Wood frog (Rana sylvatica). The largest is the Goliath frog (Conraua goliath). True frogs are semi-aquatic frogs. They live near water.
Subfamilies
Subfamilies included under Ranidae are the following. Some are sometimes treated as separate families:
Ceratobatrachinae (Malaysia, Philippines, Borneo, Papua New Guinea, Bismarck Archipelago)
Conrauinae (Africa)
Dicroglossinae
Micrixalinae (India)
Nyctibatrachinae (Western Ghats, India; Sri Lanka)
Petropedetinae (Africa)
Ptychadeninae (mainly Africa)
Raninae
Ranixalinae (India)
Genera
Afrana
Allopaa Ohler & Dubois, 2006
Amietia
Amolops
Anhydrophryne
Arthroleptella
Arthroleptides
Aubria
Babina (sometimes included in Rana)
Batrachylodes
Cacosternum
Ceratobatrachus
Chaparana
Chrysopaa Ohler & Dubois, 2006
Clinotarsus Mivart 1869 (formerly in Rana, includes Nasirana)
Conraua
Dimorphognathus
Discodeles
Ericabatrachus
Euphlyctis
Fejervarya (formerly in Rana, paraphyletic)
Fagayman
Glandirana (formerly in Rana)
Hildebrandtia
Hoplobatrachus
Huia (polyphyletic)
Hylarana Tschudi 1838 (formerly in Rana)
Indirana
Ingerana
Lankanectes
Lanzarana
Limnonectes
Meristogenys (might belong in Huia)
Micrixalus
Microbatrachella
Minervarya
Nannophrys
Nanorana
Natalobatrachus
Nothophryne
Nyctibatrachus
Occidozyga
Odorrana (formerly in Rana)
Paa
Palmatorappia
Pelophylax Fitzinger 1843 (formerly in Rana, probably paraphyletic)
Petropedetes
Phrynobatrachus
Phrynodon
Platymantis
Pseudoamolops
Poyntonia
Pterorana
Ptychadena
Pyxicephalus
Rana
Sanguirana (formerly in Rana)
Sphaerotheca
Staurois
Strongylopus
Sylvirana
Tomopterna
Books
(2007): Paraphyly of Chinese Amolops (Anura, Ranidae) and phylogenetic position of the rare Chinese frog, Amolops tormotus. Zootaxa 1531: 49–55. PDF fulltext
(2004): Encyclopedia of Reptiles & Amphibians (2nd ed.). Fog City Press.
(2006): Amphibian Species of the World Version 3 - Petropedetidae Noble, 1931. American Museum of Natural History, New York, USA. Retrieved 2006-AUG-05.
(2006): The amphibian tree of life. Bulletin of the American Museum of Natural History. Number 297. New York.
(1961): Osmotic Regulation in the Crab-Eating Frog (Rana cancrivora). J. Exp. Biol. 38(3): 659–678. PDF fulltext
(2007) Constraints in naming parts of the Tree of Life. Molecular Phylogenetics and Evolution 42(2): 331–338. PDF fulltext
(2005): Phylogeny of the New World true frogs (Rana). Mol. Phylogenet. Evol. 34(2): 299–314. PDF fulltext
(2008): Genetic Divergences and Phylogenetic Relationships Among the Fejervarya limnocharis Complex in Thailand and Neighboring Countries Revealed by Mitochondrial and Nuclear Genes. Zoological Science 25(4): 381–390. (HTML abstract)
(2009): Taxonomic freedom and the role of official lists of species names. Herpetologica 65: 115-128. </small> PDF fulltext
(2008): The phylogenetic problem of Huia (Amphibia: Ranidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 46(1): 49-60. PDF fulltext
Other websites
Amphibian and Frogs of Peninsular Malaysia - Family Ranidae
Frogs |
Events
February 6 – The colony Quilombo dos Palmares is destroyed.
July 27 – A Royal Charter is granted to the Bank of England.
December 22 – The Triennial Bill became law.
December 28 – Queen Mary II of England dies; King William III of England, Scotland and Ireland is now sole ruler after his co-ruler's death.
Much of the town of Warwick, England destroyed by fire.
The Lao empire of Lan Xang unofficially ends. |
Synthesis means to bring ideas together, or to make something out of parts which were independent. It is the opposite of analysis.
As an intellectual activity, synthesis occurs often in philosophy and science. In philosophy, synthesis is the end of a process of argument. Two examples of people whose work was mostly synthesis are:
Charles Darwin
Herbert Spencer
In chemistry, to synthesize is to make new compounds from simpler elements.
In acoustics, speech synthesis is the artificial production of human speech.
Related pages
Synthetic
Synthesizer
Words |
Cabanac-et-Villagrains is a commune. It is found in the region Aquitaine in the Gironde department in the southwest of France.
References
Communes in Gironde |
di
юН
Їл 0
М
Al |
i of гіс Concertos fer (Ae
a Harpsichord 4
| к.
СО N NC E UT on EN Ч
пос, Ч or
= = Marpsichord Sore: iono Sorte.
221
by 52) - 777222 22 2-2 72
ےت کت
або
VLOLINS and. a "BASS S (то FIA ТВОЇ Я
оон Gut
| amd imo FRENCH HORN ور ad Io,
1- 2 .
/ тт: 220
“ (
(15 A
3
|
\
|||
) |
(
RN
| |
EN
N
N
N
N
qt Nee 5 du
and Со M Ро 8 EHD
20 о ENG == 7 2 ` e
мс Matter t to — — مہ
یچس اش
a, кк 77 TES | "TER
N
LONDON Printed cud Sold ty ТОНХ WELCKER Ny Hay) Market О the Opera Houle Же muy be had alt the above
Authors works with the greatest Torie of New Muste Le Xp Ao
х
27, 410 ы СЭН СН:
1و МЕЈ
My №
pin Fil
T.S.
!
QS
Ws
A «А #6
|| all ya
bà En si к
Ew ШІ Va
š || | ын A
l > zn ۱
|| | ин! ІМ
81 + m ١×
|| || ТП ka
"B 4 || ын
ММЕН 11 + ри
КАШ! 41 Wa И.
тін т | 4 ЙГ
ДТ
ЧЫЫП CHI 1 И
4 | ||| || |- a Ж i
TE a d
һы eL SISTI а ||| I" [^] |і
Ук 2191 | үн
sil | hr. i ЙГ
Я - ti االله ИЕ
سس ар | ja
а СУ [+ Lit
nite - | |
|| 41 ! Ч !
lt 1 М alli H Wi
Эн al Ї Ч мын
«Т Ам 2 Пи
ЮМ! A ۸
ӨШ at sh d й
МЕЛІ w ПЕК: бұ
| N
: 1. Ba ІТ || |
ТІ? I мини In. Th pu
Г е La
گار up
5 | (a | | ы |
am
ЕШ RII
IRA ДЕ» 0 ТМ
|
2
LT Та
1" 2.
| т”
ТЕТІН
ІШЕ iib
| |
Y ШЕЙ іт ا
[| -
"NS | e E
ШУ 44 IN ч
ШИН LT] 28
Bu it all "© ||.
2-1 Т) 2
И ام | ПМ
ин НИ її Ч
| II
X ا ин
1) Ihr
Ш ч “7
i 1 вий!
hh ЧИ а 59
N ; Л pu A
ын مع "Ñ [
| +)
пр it Я 1
u v
7 „| || ST ТАЛ
لد РЕН ин ا ш
"i un Vii И:
1 VER МАШ 4%
И ШІ: ШЕП 0
mi | ЧАШ [у
/ |* :
||| e T. чара ا
' al | 118 г a шин
A чу UE cin
H I$, en 8ٰ
ШИ 1 Үй! “!!
1 а qh)
"nil 8111-4581 Не Se
ын ГА! И 一 期
ӨШ 8-1
BB Нр | ЇЇ! 18 : $h
"n الا | ٢
1 ен «T
m 1 ян! _
йн i к
1 | |||
ii | ЙГ ІМ
a T ІШ : añ!
шин nana id о 48! а |
0
|
я 31!
||
4!
8881
d
un
‘a 2
ПТ БЕН M
M | Ч ЧА
та [Ша !
Пе ||
Еў Ах n
Б) ЫН ا
E: ше
T ша
PI t al
pe — 3
жи |
е |
2220
=
ل
(БЕ (рыл
Е 4
[EAS |
на „|| ۳
Bt 41 wm
iid E Y i, +
ins lı H Y IN
317 5 a 2 ۶
Ч E Is H
МІ | ft I?
ЧЕН | рози "ma
p جو Вы Hm
i i | ll
il} UR | Рош
Гг?! ШЕ! | \% пъ em
ИТП Ир / Na яав
ET ) - É: НД | |||
в. 3 "v | н ES 11!
Y ГЇ чий Wl ۱ | ЇГ
Ч!
Ч Ч [| W M ША
| ` ы! ч Ht
< Hi A 1 NIA ul T M
Ie e TED (P TW» Ф IS» m m
Ч!
I al P lal
کا کت В کے ИШ Seen]
= | | ЖЕРІ | ш
سے > — =
| |
=-=
سے
一 一 一
|
a
|
al
Т
:
一 -一 局
ше” سر
F
a
A
-一 一
C— Utama"
не” — — — ü
6
нң | (11: ||. | ARRE ]
ve] |n 19. W! ы [И
w bs i, WI М ІН
یل || V inl 4
ЇЇ | чы СН
11% л
š al Jii
کا S iil
Из سا iu с:
ЕШ. ын
Це THE “ий ИЦ Cu
g
21-41 1107 t
па ВН w
H II sage || We]
ІШІ || 8 ҮЗЕ.
aj] М ||| ГГ
ий! š Т в.
| m Т W
ШЕН mi Mo
s" ×0 ТТ
Ш а 10 Ë 522
Ш | -ГЕН нь
ПИ Тт II] kË
ТІН гай
ча В 8
ru ш у; | کک
ыншы
ЮМ ا 06
и ПО и sd
Ч || 5 8 - 115 ЫТ Хоч
M цн!!! H
لا ۱ LT 111 911
s c gl ПР + Ш mal
wi ЛА д ЫН
° | и loc
pcm " 0 Mh | آ8
Е А || ЈЕ
= H [LM | Sot үү?
a: Bb ЮУ
E и UN И Ш > thy
е | ПМ ii
cá < HA h hé h На
Ir m ә р i:
ІН
ااه
ча И
SM > |||
~ CAL m Е E ШЕП
ны! г $ ЫГ ٦,
ше AS [м | [| |
| W са 441
Lu at
і n ا
qt МЕ
| | | AEN
BER | E N Т | | | |
ІҢ | vi |; ЮМ 7
| 1 H : шь ad ا |
5 š Ч 2% Ш "umm 1 o ыг کا |
۲ کی ЩЕ о № + II WI | |
A ЫШ. N ОН u, ИТ, У]
se Г Hi 1 !
“Чи SE -H | n. 1 |
ЫП | " | Г
| Bi ET L Ї
ase H SEL | Л |
223 ú" 11 ۶ 1E |
i И ХИ m 2
43 5 HN riis ||
4111 Le | УМ Ни |
REM R "8 іш: E
Ч z [3 ве ін
" | "k @ T ГЕ? 1 1 |
б; | АП Im... "m,
š ЭД ЕТ
| Ша L
Y w i | Ж; | қ
an ,وھ [ | |
А Ч ‚ФГ N d
ry аг ул! М [D
е Ш || TNS uN
۲ ICE EE - „ | 2 + FTE В E
э m = | 41 || چا
| РАДУ J i” m ggg — u = ў E TI ЖЫНЫ کس اک کھے 1 اک نا کات ШЕ کے
1149 ____ — — — Ml ~ С" — — БЕНЕН... ИНАЛ — - ا иш SSS — ا ا UNS. — — ا_
use —- lo —- — ہے ----
hg] 0 2-1: A sn EM TT
Бы” £ PU AA ___|____| رہ ے_۔_ ____ PATA ІШ A Sal LIT O тави аа mm 02022
ТЕРБЕЛЕ РУ A A IE AP AA El IA ETE ре) A او eg DTI 0000000 энэн
222% A A и EEE em ہش г;
е =
ہے .
"1 2
г ҮШ ДЕЛ ШЕШ ИСИ МЕШКИ: НЕН PICI ЕР] | LE | | ГА =" 2 раар пасля. вана
Е і = | || | ____| اہ т) — SC! EN Cla ANAT иш KCI ШШ BEE шш ہے в |
ГР ре ае еще ee ا ا ھا لا m um K B اکا A کا
نا AC ШИНЖ Ваната — — ورس — 一 ئا БИИ — — ЗА mn ЫВ. — ШИ БАЛ--- БЕЙ БЫ DELS — 一 Бий || — 1w
: „AP Е 4.9991 77 TI Рено!
ГОДА р f€ -— — T+ — — Te О ОС Р ТІ A ый ий ааа шй ыйл о |
МЫР جا ЖЫН ро 8 B в в а j ب۱ — ee L I s
BS = EXPRES === = Ми — “w
mel ГА 2 | | °
I | ü яны мноо
1ھ ши! З || р < a
"gil "81! e ll |
маша ||| km Ыы SL ( ПА
21 |
. СІ | | ||
کے Ei کا
ща Gal 5 HEE)
ШШ----НЫ
سا سب
Kata]
AA
PANA
EIER
Bama
g чы
1 — —
5
t AAA
091 |
GE
-----
— —
11
amm
Ш
Е SSE С
EA
E >] ترک Беден
кт
| Jii
us
! Р | d |
il Bal ШИНЭ: |) |||
Hl 1) IN
И IR | H к 2 а mum
a "HE A Г А"
үү ||| ШІМ! У || ||| Wa. 1
ЕН ° VAR
ta n مال 15) =
"n ا | 0ئ 011
Sm mU $ ШИ НӨ» کا
8 | пъ { EE mmm Eun
: ЦЕН) m JN? 0
HA F ПЕН mee LT
27) in. Ще Пер Mh
||| Е mit gang : МЕ, ils
3. ЇЇ? | 8 = I lk dE. n
JA | 11112: цн е uS Here af
: ин ПІ "ال ST 7 Sie л
ПЕ 5 | || нэ
اہر“ не < | M Ee
NI ЊЕ їр il ER
gil О ll H
ЫГ p E Ч в: Па:
Л “gi АШ. | “ar |
۳ SM т | y II imo in
Hi n oo № HA № !
HM ЖЕ! 4) Hn ¿Hb
pai الو | Бен 1 Іші || |
LER ПК ГЕ | IR Ir وچ q ЕН |
спре BR. BU — HRS м s ми:
QE» Pm ma ire] hs 040:
Mm | 4 | UN Ч
(err ЫГ | فلت
"n Ч! || ШІ ГІ
ОН ДЦ H х | |
SES 910
11912419
-4 |
|
м
w
ЧЕ
mi ГУ ete
21 h
= «ІД
от o
«i
— Ё Pil
ha
А
š |
wolf &
Volt
НЕ
‘th
“A
| 1 A ال ІНІ
]
E
П
|!
N
||
Ч
ات ات ا ЦУГ
کے
W Z. Wamim 0) |
а سے
ا۸
Т
ЕН
11
u
tuttı
14
Andante
$ " IIN Fri
Ш ПИ la
кА 188 го
Іі о
Ч ЇН E
Шы utu
= = =a
Р Р в —
7;
| | @
му
ә і
ғ.
ИЙ + Al
q| М М
Ч ШЕШ! ВУ
“1 Vi: ا е |, |
e Wi et ES |
+] Euer a "rer
IE ص LL 11! III
ai a
| N DO
| 0 Ш
0 I
و نے ЫН
0 f Ш
ү EM Mehl
z ЧЕН И
к 7) ы
Т a
si ےہ |
| چم |
Hil AU
Ей
Ці tinm
Ê а!
w 1
il PTT
Ч! | | |
ГҮ Lp
0—0 С ә
— KE p س
pe—
PEA Ss
DA
E
е
: ۳
I MH Reem
| اھ |
- ا
a Mas \
| i BE! y 5
| ы У m що yil ч йн 2 "il e 4!
| 1 | ШІ ШІ Hi | Іш! В ае
СОН | ЧЛМЭн T Ц 51 Пут.
ов a, р. а زی سا
2] 41] (и m ШІ Mt
( ШЕ ШЕН . | q 1 наша "aJ HH 11!
За نے 1 ا ار 44 لام (гй B
e || || ! ш | |
dl ШЕЕ PLE.
я диша: | | шш a ш
nah Wd کا Mi +Q نگم
ШЕГИ | m «smi ШЕ:
ІШЕ ШЕ СТ и ЗИ
i л E. ИШ d 1 |
st | ЭЛ і i Ml
Bib. ul Cual | HH "I ч MI | НИ at
Mba "I И де | w "cT
fi een ËY ЇЇ 3] X83 $ ШЕШЕ КІ
وی Дао | || ЫН Е үн H ett
шш | 7 Bl қ WI
Л جا E Ml ||| 1 Л 21 5)
шн "m | =.
h ЖУ и ПІШІНІ MA du (БК!
Wi Hie lel 1 1 | = Im [eN y الا BEHEA ЧІ
u МА e el ын Я | с T 1 ( "| пи [cal ul
ar г J IT] | ЧИН BH! [ТТЕ
00 Ji Ум m Е
H | 1 BBE ||| ЦРВ А
ا (1 Хоч АГ ОН ТТ ہے h III a ви,
T HHH پچ |) | = Į ЕШ tom ваша Aka
HH 21 ‘i ا || "AL | РИ sH اتا
H чү < ыг | «m I
ЧИ $ "| + I | ہی ا 11 ІТ J | | ре
Е "T1 II ГІШ II ин ИП 4 u ІР»
Ee ||| с | CE ЕРЕ | III Í Ы!" m Е нэг
HH) ЫР a Ш 1 МИ ФН а 9
n к: a "n ин («ЛІ pst nil sp
HEN | || ЕВ / Ч yee MN ul N Х
эн Pll ЧИ ЕНШІ gr AE ме Eb
З 17534 < 5 В, Tw В
AF | ыы 45ا حا D
H [E t | A DO
l 2) Ч
DE
Volti
Ч!
Sf "
ШІ
n b ти
ШІ!
| |
1 Ч |
" E
ДУ sl
ES) аЛ
ہج بے
| CNN وی یس
8.55 ےھ er ee
_— ШШШ — ——-=ШЕ Ш — — —
Solo
||
=
ы |
Bi i
BB
N |
N `
3l
al Ë
Л
А |
TTL
"EB
او
Те ПЛ
AR N MESS
ШИШИ і
LH K:
|| ii ИТ
ІШ ЧД mr;
5 11 ا
118 n HH
لت ү
d ІШ NE
ТТ ЇЕ
НЕ hi
Ч ||
ІНЕ | > ДЕ
За Ul) 4
al 1 ا ШІ
in den
Ч || ' 11
Гү 0 ІН
HT qu Bl
4! Sal п
“ | ll
Ч! II I
та || ||| Ч
Н PU I
N Т М
Не) ail hx
No 0) $
1529
188 ЧЁ ТП
| эн i d
MH Oo) SHH у 12
"n ҮШ 4 1
I... ин 1
سس Pre ІН is
uj 28 1 | | |“
ке ||| ІШ
اہ H- ав 8752 ©
1. c L8
е! ІІ,
15 لله zum
Ой” Ін Е Қам
чий Ф y
N a Бе
чинэ AR 8۲۶۲ 07
un 了 ЧИ i. ||| ш
Шын МД
нозе «ае А
BN ЧИ - Не
Ww $ He
че ПЕ | Wg
th по [HL
II ql ПИ г
Iit: чи WE ما о па
BH Ma : а |. 1 | (9)
Ши 4/9:
«ІШІ її.
Р mac 17 11
У лан ЯГ ||
ШИЛ Ih MIT ili
eel ||| ыл H
mE ЦИЙ m
ЧИ ||| Ч
ГН | ны || «|
III Ч УРН «|
MA La
ПЕН:
ills نع
А RA 254 41
5 Hm ШИ HHI
4S н и =e
ШШ Ш ЇЇ
чи wit р en 21)
Це, 17 ام | в
F NS № 4 im !
IB % Ші: nl
1Ш Пет | = بے
ИГ E ے7 і |
тү «г oe
та“ ши: ү" ۷
| ПЕРІ E ШОО
el ШІ | "A EH =
| ЯН BA е ТШ
جع "Пи = MT TEN ee
E || || ۹ [jet |
----
е
ит 1.888
or ТА
EES
fg
нене нами
ERE
LLLI
cap
A
в
Ц
в
m
a
m
-
EA
[ENEE DIVER UNE ЖУУ М „Л
VA A)
егі کے سے سے
وو وڈ ар
Ж
Aa
ge
— и
5.4
Fasz 1
1ئ
Bee
EA
=
а
Г ЮРЕ DAA” __- E
e | :
| ЫН || EE E
| ч! E
mmm | ان
ШП x N
БЕГІМ |
1 1
re
| Е II iil i
И eum pn п T
BHN ип диви 118 Yum
Pi ын "IR rs |
10) 1 II HI pui
2-1 TH 1!
2 u x ! Жи
БМК 5! V
ЇЇ 00 sell NS
Шы Tel e
б |
е pl
|| NE Ч ES а
4 ۸ КЫ ЬМ lh
ІП wl |
ІШ А |
Ц її. с. k
L A ШІ!
ин il | |
ЭЛ A
wg 可
ill | \
"АЙЫ III ee
(111. юэ
ГАВ iia
М ын ой Alle
чи! \
а / Ы
ШІ 1
41 T 5-4
.! и [^
ІН =
H њ |
КЕШ
"m | тр.
ГІШ W
ГІШ; h
А ЇЇ
Wi 21 TN
ІШ е!
all ~ ||
1| -
А
а е
| NE
0 | H
М О ОШО
| 8 М
|
14
۳
|
| | ] 7 | " ШЕ! > 3 | 4 +
Ч Ї ий ийг ө! ы ТЕ! 3 |
zm Am [| !
%
ка
[ wi
had
”سو
en
m
m
ва
[1
m
m
=
um
ин.
Е каста
HA
ams
سے
سے
Рр"
T
n
ш
BNET
mu
سے ھا
=
تا
ш
A
||| в. D
1. | ч є V тъ | u ГГ
re HI ۳ z 1 my || Е | | || Ра Ч!
Це а 1 Ta = num вана | ШИ | МА tet
MOARI mw IU г Sp Л! 3 о Sq
mp "MD um TD = HER- I ا ل ЕЕ
Шин a. | | Чи ||]
HE ЕКЕ ВЦ | at || вх, ра re «Y
408 |) ИН ow. emi 24 | | вв Ей, LN
HA لو SER RD (Š le ul Ih пъ слаб Ес
2 19 ТП اوہ БУ MN CA ال لچ 14
1 Bla Л Je] « СО йаша ний A || 18 й Ши a PTT
ШИ “|. ТЕШ Т =" е > ]
2 ^ нң - ell oc. | ABER lo» | | | in ще ЇЕ s
Au | E 5 1 Ы [В ا li uu WB د لع |
| | E 5
a. Ш и Fe | ШЕСІ Шәп Ea ІП ИП III ЛЕ Ее
Kar ЕП МГ ma ШЫ T MI لن Ср 21!
> | | "I Vl. | 44 Kot ЯН | + р - 1807 || y III | Th | | |
y E 08 Чи ul elles e || n | 8 | В чан "جک Ши I
| 21 | | И p» р Ч E чи! pa Г ! |
` - N* | “ІІ ШОП Шш ال ||
ны "y Ani; “1 е e |
L|
ri ||| вл пеш | | | | "
AA MEMU E Ц НР
ERE A Sd ^er ӨВ ud
| 8) Eb ded. Ww E
m NBI. - e 2
111 ag Ө ЫЕ š
gh 2 | 358 ІІІ V
m "xD A
iis ك2 | Чи | | 2:
ӘМ!) نیا EE lei | |
h لا S а) ا + || 1
Ме If ui юу ий р ! dh || ^. ( n
ОЛ МОН 42 И (e
8-0), MA) Пещ
q | 5 СЪ ы ia
a me < М + | цар N
,
Ч ер
0 | ҮП,
И ПН
МЕ 1
2! (| | = FP
ТІЛ ا УКЕ He
wr tie fr |
کہ О ШЕ
ЇЇ Ano
ш
| MI 2 | 8
Hiss DO | | alt ЇГ ما ЇГ
УП] Hit
“Т || |
Ч | )
"p 5
ост ын
1 "H i
ЖОШ š А ||
na вава 491 ЈЕ | И
|| | E Al 25-4
وھ 01 h u
чий [°° ( | |
„|| + II ТЕ 5-5
иг Il A
Karl n |: اد |
EN dy ДЕ Wee, ES
26
RONDEAU
Е i
|| Yue Қ
| ih lil
1 à
п В ч al
МЕҢ ‘
| р
出 Ih її!
ЈЕ НО
Дај“ п. Ш
" LS чн Bas
11! | ын
И i і
М ЇЕ!
бе | H
шини || чи
in | н
| H СН
ul s x
284 EU Y
17 gan а
ІЙ A E
0 08
III i i
Hi] и A
1 m |
N ШІ 4
КӨШ 14
| |||
| ||| 58 |
外 |
i il
|| i
| LM
| L |
| и ЮМ
| ae ЧИЇ Пе + nh
| 511 fe |
| | 99) so ШШ e n
ийй Г w ЧИ Рай ili
И L: YM Ww H.
LEN s gy
| 1054 TAS №
Ч ! rire
lore Хэ FBS ОО
«9 | DU Ex М
|| | ВВ. 2 Г
938 An ИШЕ II
ih LV ІШ, Mi
| TS RS | $1
| | а "y £: | m
Т g На Hi
| | «ТТ
A ПЕ:
uu» Ñ Ч | N
ІШ | 187
| V N
82 | Ч || q
"BN - шин 3 n
= а в
AE та Y
AY т 串
M + чий | |
СМС K | | E 5 i
і $ | P» 5
Volti
eli
Ie
28
і gi
T
qug Br
aL Їйл.
Abi
1 4
A H
ES
шинж
ШЕ:
чи He
ШІ үл
ши! )
“ир نا
lia:
3
Миани
اھ
- Raw Se ырат == — 0
їй ma ээн. — < ms s as
PEA
E Fe ot ұлты
Е
一
29
=
їй
ів
22525
سس eS سے
Ts,
| “alll | | Т à; ! ІШ |
| | | In
ү |o WIS | Ї! n
UM ha
Sh ШЇ ||| |
| T
| Jet
Чи!
МАПЕ
al | ШИШ!
ли! QN JD
та Ek
و وا ши
۱ کت Fa ||
0 ay sh) HI:
rw ЕЦ
Bl. | jm "TT
die [] |||
|| | ПІ, 1 1
: 1 ТІ ul
i N К;П
| ээ 1 11
Ei | БН Y
- №
М 7 7 pU a = |
| Des d En E 4
ІШІК 1
Ш
| |
ША.
%.
| Br
M
4
||
| jur
8
DS si
tn | ТІ
40) | a Hm
SU АЛ
А bu ШІ
ТУ „| ||
НЕОН
Ма
> чв йг
m (г.
le
НЬ. = ШЕ.
IF
ЇЕ th fi
Ша P
— || |
(|
AM |
: [m HE
нь ШЕШІ!
уа ЕП
Ёё, 8 “Ё
ER
1 i ?
1
۳ھ ы
СА
а | mar : й
ШИН
Шы i (
alt
7 Wy
У 4757 $
и ис
НОВ | ФП ро
Ma E
ОН y
fe] Ч С
г: б =
ча
`=
bz
al 3B
| АД
ІНЕ
i || |
j
=m
=
El
Б
|
ik З
u
КІ
| £ `
EA
Ee
|
ES
0
що
ЫГ 1 Ч
а |
ЧИ i
чи
n f |
р zW
- We a |||
Mb Ji
UM а
E EY]
ДА
del ! |
NN В
»
»
г | T»
E S
[Гэ | |
t || 19 ان
— e
(.
| 203
Е
i
E
|
| El E
и ak
11 м
ІНЕ
" 414
ات
|
[ 8
+o al |
El E
HH الو т
ша 1
5 | اوہ
Тег. ПИ
Sal alll E
|. || [31
sal J :
07 ||
Hall TE
> 8 іі:
al Ра l a dia | ad a
ro»
32
WA
AL
үт
a
: і
ul |
217
ПА
|
Ша
шин
| Ч ІНІ
| 1 TIT]
==
wa— 一 一 有 一 一: |
|
ls
n. :
| sal |
ЇГ
181 З
| | N
НЕЕ
i» al
ЧИН
3 чі)
all:
pun
(111
ЧЇр
[№ ЇЇ
Jun
Al
sn ||
آ8 |
eit
са |
ua
[s لق
18
N |||
лап
8 - |
18
il;
ШТІ!
uri
آ0
Hi و
ий! š |
ІМ ІШІ
ПЕРІ Pare AA IL Ned IA A
HEH
|
19 pin
1
"ШІ |||
[| || | 1117 1 ДЮ |
| |
ШІ
|| |
Ч! I
Ш
1
ГЕ \
gi :
||| |
ІШ
ia |
لام T
EM d
Мә fp
EEN
PO
До —
Pp иш кшш ке Й LaL. ee _
|
EL AE рида TS
DRL See RET Se VI
(ee TTS СУЧКА Teer مسجم نر مس |
[Teer BEDE SEISSEIIIISTIITTTZ
| “хэ — —— и == | “эь 一 一 ши! и — | _- 一 وچے
к ш
za
一 x
SENT ER)
Пи
一 一 一 本 一 一 一 是 于 一 一 一
oem
Га: Am
3 4
ји
|
| 4447.
ере
5 ЖЕ | |
ме | | | |
ےےل
一 一 一 一 |
a [ LIT. Te | -= =
a
1 1110 A= —
A
Ws
ва
06
۱
Volti
аһ
ES
mu
CAFE
рн кат
| ЕР | д
=>
МВ. ہے
|
ait | на
Е
ЩЕ 8
ШЕ el E 1
| SH
Шы | ang
“(м «T
| ЕЕ
= м \ vu
IS "T گا
111 ы а | |||
| < IF, а | | даа
y
| БЕ
Ша (| گال
т |
ا 0
[M "n
| 2011 Nic
34 aa
Ч CY 07
: ІП | jn
n" ШІ | |
Y Il "m
TN ОЙ = ү
ЯН ||| ты ын Н
E] | 3 pis
ЕШ! pu
ы "gir
" e
АП ВВ on
LLL К: At
Tim
| | as,
08ت |
| an
h i ae
| N
ном || =
3 یھر ‚ | | |
! | 41 |
По) ہے اپ و لے 2
malo "nm | 5
ih | | 13 XQ al E
A HH. gu 4-4
LLL шь Эрч Ш |
iil T г =
ІШ, там (чай! || z
188 E ku " E
й 199951117 И
7 ІІ
H Өр "ا LIT
| mW SE
ин hir 481 H |
41 ЧУ (Бүл!
bass ог -5 ! =} Ай
sel 4 là 4 ин
IIT ا " = 0 : |.
"Hi л :
а нь КИ |
211 m Ч | q
"a LEY -
81 BEN 4 | d
и | || لم مر (
81 1! ТП
81) "m m НІ
ont} imn vr 4 ҮН
! 31.1 ы
el сш Ч +. habe
ин " m аш 22
Ї | mags ча! TERM
Шэн ЧИГ Е
! iii | ІП
A ||| Г TT! 17 ;
۳ | ІШ!
| = j |8
nuc е, 155114) “ТЯ
ме کے کی ПЕТ T + I |
и: ۷ 5 Е | "al ۷ H N | ай!
Е ІЗ Ды El 5851 | ЫК
тъ в, 48 a) Ak Men Б
38
: /
a
a |
pe TIT se گا
і 122% a M
dU 1819 711 ДЭ ДТ
ШЇ | 488: $ | : ПА ын
Ва ІТ р $ Ч
i БЕ E Pu
1 НУ Т ifia [BR МЕ ЈЕ
Чу и ДЕ | М ни
انا и! г? iz nnd
- et і 4 L ы |
чі вийн E ИЙН р "m 1 1
a! LAN In ТЕ ЇГ | |
ці | EN ний 11 зе ШО |ті
СН и Н Н m |
п || и || | a 886 ын
4 In | | A R. | [ws а Т
“| | ек jM Де ІНЕ
015) it ۷ РА К ЭЭ
| Ч | mu
Ka | i Hf m ФГ, at 118 m"
اہ 17 li шаш 11) 4) | а 0 ||| < E35
PH 4) ІШІ ү x uM
gu ЕН PN] | а EB! | 7 所
ПЕШ Tul d d s Цэ
a u НА CH
Ш ЕҢ | И! «d hil ||
ЫН kami за | | DTE
Per (ЕРІП У РН
Iu !| «M 1 : "EET
НЕ ии чи
bin H ІР | 11! л En |
ume) pa ын t 5
E IES ):
(иа: | ын BA £t ІП + |
US d Mp M a | S JM.
Anadir Ne (UN 1 ЧИ >
dba I" Ч! III le
TS. pn · 1141 | 2
UN es ны А yn JT Ч
|| i" "n 411 N) 2
e H Ін ا ШЕТІН n Be
“БАГЦ ЩІ 5| 1%
E 5 | US
DA
ЇГ at 4 ھا
“> || у
24
4
IP ||| :
11174
KM || : е,
Ч | МИРУ
"p | TN
бу || | S8 í
ar RM |
M | 3
y | Ik ЧВА 3 |
! ТУ Ч Ч | А | ЈЕ |
atl 5 К | d all | A
4: و UY хе, В
AQ
9
Allegrett
CONCERTO V
ш لا W
m Ub m» №
i ii ih Ч
Шин Үү
LETT num М 3148
ША) ке LL ЇЇ 2%
1620 Ч нини
ГҮ \ n T
IP) kotel ТИ ЇЇ
h | ФД Uh
11548) її K
Ч ШІ НИ ае
Т? wasa UH 0
T НО Чи
1! + «| "
ШЬ маши - ШІ
ЭМ TL
NES NU: йн "m
R ER
т ШУ
ҸЕ /
ДҮ adl, ШШ. Му
i ЧИ ШЕН... oe
м mum "ИЛ
БО 2
LED Son لب Ша - Hi
A арч
юм. ЇЇ! ci YU
اس لم 09 رون
= L4 TERI
i Л hy |
mn НИ Ри m
LM OU OLD HII
ІН Tia ав 41)
ДЫЛЫ) «СШ
| m aeu
Vr СЯ т
MEET rs ІШ ЧНІ
Sy UN ет AP n
Ч ! EH «N
ga | N
тк | «0
il. РҮШ
tj Ld ] 8 [ на
Na FG Ru p
UN fp ШЕ? Ще
TH
ШЕ (Ц qut
e Bu #7 ~ | 111 لگا Вин
q е H- as | ЧИ! ||
ЧИ and Ица ШИ a
ын D, | T 3 ۷ اس
ШИВ | | 8 ga
| | I Ф т
Би | СҮГ "Ii Eel ДІ
ІП 号 He LA
i uw ا in =
чини ag а uli ra ци
CUM о 41 x < Í ИН ود
) 91 Ч om «ill 11 m H
|j$M o a | %, ТП =
“Т ) ul Це пр 4 |
Ч ын 1 E bo
8 ЫП | ЇЇ لا |
№ и 115 A
En Р ТЫН шып Дю
ЇЕ | т, ү
|, 3 WE |
La m Hl в
Г nun ||| n
E PE СЕТ" Hi É
i IE E
че || ҸЕ’,
ak الب || mm!
AS гай Ч /
i. | ү; ПЕ |
AN th ПА
ан | | hi | 4 : ar
ЧЕН gn - ||,
اف 1 l || Щи | Pc
111 | : М
ЕТ , | Ill |: 5 e lil L
Ч | Bus
T | | | | Іш: ШІ ۰۰9۱
НИ a | | ia - 1 a
1 х Ts ЧИ
IS М ІШ. Ба [ om a
Nil رس | 1-3 ч | "NOU
ЕД Л N HA کی 3
1 1 . 1 ! а В
| +! | У; | МИ 9 |) 095 В
! № B» نے :
| M i р ы :
DS
вищ б 4
ТМ |
ПЕ
Hl £d
BL
1 | *
H
1 :
XN ШО A S Ж m mw
I$ III dut il! P 3
«Т/| чи || 1 le
St Ду | "ҮШ
He de | ЕЕ | ||| ۱ ІН! a || У
ў
Itu,
|
шард d
[E Ий 48 ШЕП El Ez FE: E 88 E
ШЕ /
l! |||
| Гг
| | |
In
اھ | TP
«11 (* nn
|
7 | | Ч
з АТО Ці BT ЧО TE
Ф NED Ф IS «ll ii
298 el] | 5 Н “НЫ
= 6 7 ШИВ E | 7
4 | 0 y
| I |. n
1
|
| api
Л || |||
А : لا ы х ai
E d
з ІШ, өл
| Er 51
“ [D pic
(RM [ur | |
чий! 0 ¡dl
"и ЇЇ | |
edo fa |
ili. di
НО |
Фү». Уво 5167
те ІШ qü
ix, [D i [йн
7 1
e ||| иш її
19 || а. hi
Ий» | un, у
18911) Жу, A
FH HER | H М H
пъ 9ك St
k 01) “1
i dL qu m
m Sg CU 187
У ov ا
Ihr ЧЕН! Ч /
маг / ап 4 |||
ЕН ЇН ЧИН | ү)!
adl 5 Cor #//
pn [18 Bas ИЙ
ВЕ, 1 وی a)
YEN чї! "Bi
+4 ШИ/ qu
Het | «ЦД En
| Ка A
اے H а! 3i (31
ӘЛЕ БЕС ۷۷
BD MD. v Ша
4.4
Ч!
AL
tutti
| 4
s
ШЕН
BH Y
|||
1!
ШІ
a
1.
ERE
п
| | | ІН
al №
AN
е
б
—
ЫГ Ч Чи
Y м
Ша 41 SEA
Ч!
= va
| da Ра S E
ii wil «NN I: о y
m nme |
їн пей |І
m ниң |
Ч Me ‘aN ІШІ
Мей ||
(ШІ ШЕ |||
що 0 |
i Г ! \ ~ ۵٥
^ | 0 а ШЕ
вн E D] ы
ai. BEEN 2 ||| ІН ЕД
НЕН АЕ ub Шу ٣
5 | الا ІШЕ
y"! |
E |
1 H e 45
vn [у S
40-31
Ч i
Ч Т ri
Ін | й
d чини
- Ji | | ЕН
ви / Ч
чи "
LIT! t
al 3
ШЕН ПА
m АИ
1 Ч е
пәк me
Шы: 4^ MS
46
|
Ча |
3!
Үй!
ag
|| | №
ГР
1 ТЕҢ
| | | i й ій
|
л! | ү Н
«n ||| ||
Bu BI
и "lli y
шаң "n
inl d d Eo ТІР ‘a
il e На НА w
ын = ال [I j
ГГ и ñi ІК Wi / |
| ЫГ " ВИ /
ЧИ! iud | EN ТІ
( ин! ЧЕ ен 4 YA!
o je uh Ц па: لاو
u n
m.
21.4 Мен 19
: Т \ | پا
| | Е wl | ни. на
ЧИ LL il 1k
e ІТ Ч ІҢ |
LY i || e ||
a il y
1 ЕНЕ 10)
МІН HF otl t un
M) HI d 3
51 | 50 un
ТР er Із 0 ын ||
مر ен fe نے О „| att
٥ : |||
20-11 ШОБ
id ‘ot ПФ ( n (11! ши шин
lT “4 | اگ |||
ور “ИШ |
217 ЫП qj і
|| м 17
ИНЕ | Т ЧИ E
.-і Ге) EHE нь IU qilli | |
в || ای ) Ч
о 9 шини Пе ЇЇ |
Bee heat امہ | б
HOS ДЕ A ЧИ m
Ф 2 Mm ola ¡a! E Қ
E Ше $ нэ [M | ә, [D
шшщ | ек
1-1 |
Чи |
SU ا ZERO
«m © "i ute LI
20 | en
ہا لس le
ЈЕ || – ||
о ча
Pul Т RA Ы 1
ااه وك 4 | + ме
m HI +. | ee او һ
+" ЈЕ KW Mo 00
ОТ оа үн нил E |
ШАП 1 МЕ
mwe Ж ни · М| alf]
Қ |
а Hi ۱
ще
Yr
Ч E
0) Чи шан
AR "Bises ر ا
1?) K IF ІП
ШОШ Wu ІШЕ и
ин | ИН е, ГО) see
H| <l то Ми ا | اما
| 54. ЫГ шон Ше
иип kw Уочи || ll |
u | tte ^Ш amas | | ІШ
+ 1 it - gw o mt
чий 19 190 11 “4 "i
4 || th ال
шъ Ы لاہ (
| ЧИХ
ا | Aa ЫГ Е
2
sl
ЈЕ Wx
tl ape
VE.
1-1
M 9 Т
11!
А tot 1
1
SS ЈЕ
agree doh
" 1
H
12
3
A
He
Catt ( "I
T "rrr. H
fil
UN а
ІР tel
‘ahd ЕП
ӨЗЕН ТП
nit. №
цайг
|І вас
Se wi
5 А Wm
ин |
| | |
ІЗ.
ү
lum» m
Hie ІЛ
d p
Egal Ї
lb: ij
M "
3 11 Iu
in dB ^m
ш 27
8 : Бүү:
Үшүн
1-1
| Hh او
>Ш
ТТ» |Ш ^l
ин HE اهر
ДТ) “RU
1114
1219)
{ШО Ne
EI ^ ii №
HH ! -5 0
“Ha T 4d
МА ш 78
(Un (aH |
(ин 4
ШӨП
мир
ҮЧ КА نا
Т ا "i
"e [агу
(11)
a Ё!
Nin i] ih:
(||
BH
7
ДІ
/
می
Ar
= = لھ а کسر
ши — — — шш 一 — нэ — — — | — — — = — — — | — — —
=
> НИ
ER]
келгем
ий нї.
1221-1224
=
~I
Й
Г ФРГ TPT
Ти? Pa fe, eee
سے
шивнэ” | ГГ [== ——
қ a і
EE ES ıı ER EEE EE LE EXE ETE رس Ek B ewe
Hil | | Y me Lr
[o
=
8 n РО j9—9- PPP ею
BE ба
en
F.
2227 A
9519.
РР
BEF TA صا REA کت EAS WE EE eee
EE EE تا نا EH EF ۷
ا ١س0 d
一
=
天 -一 一
2-333 ]=[
سو سی
L| e 4561 | 4
КЕЛЕ АА نا БЕЛ سا ھت
=
- н — سلا
we ді "ЧЕ НОГОЮ
i 047 Дарла В کے
L و га,
LER РИ
|||
|
ا
sN
д
"gh,
41
“|
MT
NER |
ын
||
m
(1
e |||
LINA
E |
He
VW
\ ИК
NM
И
р
(147
И M
IM
qu ||
ШЕ!
ІШ
sil | Ll
E M
СМ Гм
int all
|| t x
II №
VER
ШИ»
ү ||
| H
ты)! НА
ый ا
ы! 1 |
or ail
\
00 |
esl \
A усаа ПА A [ET а EEE T
+ "i
11 ЗИ,
H Y
| ШІ,
+ un
Н || |
ІН Ч ЈА
оа 上 | A
5 mA №
+ |
5 4
1 中 ||
bo —
© СУ
een
ze
PA
ШЕ
i3 E اح
М н.
ІН Ee
ш | : 1 9 |
| °
i | "EN
F3 И ch
5 Ch
milii ЇЕ!
3
: М ; 7
Еа. /НЬ
m 1 1 q
|| S a
Е и 1:
Wi
Er Ж
| 53 5
Н e | 16
[RT
те ИЕ
ТМ ||| 5.
= ІШ
Е. ІШ
5. | 7
e] 11
ИП 8.
W a! г
р = E [rs
а M 1 ШІ
411 | И | «|
HT 1 ой ||
ЇГ «T Hm
НЕ LT ШІ ا
"y ۲ gi |
"bus g UL |||
|| +I “ |
Чи! ШАШ
чі 1 iEn.
2 E SIE
Т ӘЛІ
Ч e] P" ||
Ч rr 0 ul
| \ uel ©
1 нә |
а | \ HA
I Ш
1 |" l
ІШ
б ui о H
| Г?»
un TTF Pot ІП
гай |
= | |
ial
At HR
Qu ^D
SH MIL +
m III
| ІШ
۱ "
Ч ын (0
Т
“ш ОН
Чи [An
ТТ iH ЫЙ
| ү
Wh q
| in M
| ІН ин
с ماد BE Ї
y ib: e
Andante
am "
ын | "Ë Га.
к || ы | \
Р МЕ ТА
In ! n "B!
Ч ТТ ІШ QA
НІ 1 Т Шы
||] ШІ а}
1 N" И! ТАХ
й TE ul Ч
BE ШІ el || ЧА
|| il ||| ша!
| “at “te ЫГ
q
ЇР MD UR 1
ЕШСОЦ ar
7 | EN
7 | % acs
kam e| ЧЕ
te ЕШ | ir in
In 2111 411 ық
ТА. Ін ЕН ү
Вы )و mu т
ІІ 75 92
X Hn om je
De [RH | ү
Шу EB pal
rea | ІН a
Те 42 к
қ шиш Сы
[ФОТ ~ | IRBA ТАХ
| | ІШ
ТД [ГЕ a, Т
NT spi AUS NER |
ید al > {са 2
US aga ^B mi
Te Ca =
or © : a= Ба
5: x A x
a В Їн : i
ЭМ RS її E
ын A 11 Y T
iz
=
om
4
PE сана a 一
=
шан -
г HI e
e m M
Zul ШИ 4
an e Y Е | Ш
ا ib
(Е dn
2 | ۰۷ li)
وج а
B | Em g
үн ПМ кіп
| тэг | : li
TERR i |
ME JÀ | | 0
te | ТМ
ІШ "m. x N
ES j Im
En iie
Le gal la a € |
= y
[ =
WMA AA” LASA
41!
га
сасавд ETE 8
ген
ата
mp ШІ
пус 9 — в —9—9:—— e
ҮС Е | |
„SEITE Fern
^ “s= ` ` З
er N
š r um
I БЕ ШЕ ЖЕН ШЕН
En ів INE
;
EA TER TEE
ER ایس
[RARAS RN GE]
Volti
ША |
Р
ЗЇ ЛЭ
ША!
| оче |
Лепо di
7 21
24 ||| [|||
$5 ا
Ч / | |
E |!
х"
||| >”,
ШЕШІ
буд
“ТШ HH
BA L |
"En D
FINE
| HI
: Ш mi !
| | | | = HH і ың =
| j Wi ШІ
| E, | a - aud Г е
В. ah
n: IBN: i E
I ВИА |ИМЕ НЕН іш
ini т. i ET ett
8 ЕПА АШ) m
am, їн. ВМ h El
| «M и
th | ¡E ТН =
Шил | A [Ө :
г ІМ E> Пат ГЕ E
ща III қ |. ة٢ Га l : га! =
3 ҮШ pan й (| Ч ШІ | | E |
اپ ||| کہ ЧП T | | | ll Т
AM HL т | m | ml 3 . TIL TT
Іт |
Fr L zi | й a B [s | [he |
| | 1-7 11 Г ШЫҒ
те ۳ 5 к А Ў | Y | ІМ |
“л | ° | ( (а, ۹ ЦЭ | і
| ج١٤0 | СА! Te ! n
Flite 141) m 7 | ||
" a | м] MZ 1
ЫН d | mE ٦ y ||
їл вл A ( |
Ни т, ut nme ( n
ini 6 171! | "ln ( iul
£ M p will ait š: | ТТ
ме ше mir |
LA | 38 ! ШІ |
: T EN ET | ІҢ
| n | | ii і 3 ци | 1
ій ES] Sy 51 ht
1 | : я | ЧЕ! "
کا | ga i [bs
(Ен ПІШЕН ІН 7
N Ч | HH не du Ка 0 |
um NH
Ij: МІР
-4
о ЈОВАН
ae.
О И ju 222,
CONCERTOS
DT. E ( fà for
Hija ы) а:
ZZ ot “2272 ССА 2. Jor 2
Е Ше... Nis (ano а а BA 155, duro LLA ULBOVS ©
and two FRENCH 24 یہ ad Libitum
J OHN CHRI STIAN BA CH
— 7% Май маће (о 2 205
HERMAJE ТУ THE QUEEN OF GREAT BRITAIN.
Opera XIH |
T ONDON
Printed and Sold ђујонх WELCKER МО 9 H: ay Market o ши do
Wher nay be had аП the above Author orks, with the ¿re ateft variety ot N: ufic RE
70003
ук ا |
22
2
CONCERTO 1
BASSO
RONDEAU ，
|
0
L|
|
0
3 کے ے ے У
| __ а i І T |
L Le 4 | d ЫН
m
27
--
е
一 -一 一
Basso
RoNDE АТ
00
ONCERTO IV
С
col arco
BASSO
Piz.
٥ "BB
У ШІ
л о 2 aT
= +45 |
© Eg ||
| سرت 8
Pas
48
BASSO
10
С
ОМСЕК
> :
О
一
Basso
550
A
4
Basso
i
Tempo d:
Menuetto
Р pis!
IW
erede ny Yn
CHR
dor the ^ 2
m ГО, ог“. zen
ої 27 мере |
Ж. 2) Ar с” 722 WTS Ve жо
ы О oi UTD N (52:24 со ү
VIOLINS (und a BASS, eo HAUTBOIS
Ne
И 77712) (Zu "RE Ne CU 7 ORN A К و m 77171171
3 27 (27; de 72 Чат! /0
| am >
зж шаа» с “е и 7 ہے
JOHN CHRISTIAN
O Миће Matter lo >?
Hert Mass سوہ OF Grece Вики
т ЕЕ”.
0
#3 TNT) C А
Opera XHHT.
Printed and Sol d by JOHN WELCKER N? 9 Hay Market жо ik v Opera
Where may be had all the above Anthors works with. the greateft variety of New Mufic Ke. «е Lo
CONCERTO I
SECONDO
VIOLINO
RONDEAU
Y EA IA [ГЕЙ 一 一 سے
md uro
Lame
27 > Tel
ВИ тата mar шом |
EZ EA ram جا Б 图 E 一 ,一 一 ===
PU 5 5 17-11
~~ NNI"
—.
| | aj wi d
UBA
2 REF LARA A T
mm —m———
LI | | |
ге ete
|
ОЗ
سنا تا
МС] на ЫЗ | 2 .)ا ام
Ш
|
|
Y
— - - —— =
SERIEN TEE FETTE се карта сасвим
__---
CONDO
SE
VIOLINO
` Andante
TRETEN roe rm чыл: بد ОМ ہی ہدج
күттү
زا
5
1 |
В
|
L|
|||
ү |
|
m
||
то
те:
төлі
۷
Цэ
Wa
ча
|
|
|
|
|
=
<
=
Кохр
—————
VIOLINO SECONDO
3
C
3
©
E
2
O
2
2
DER
TOTS
(КЕЕ
TER
مسب ےت سرت
ERTEILEN
VIOLINO SECONDO
7
Š y
mu
E
529
"B
SECONDO
VIOLINO
10
NCE
Go
>
O
5
11
SECONDO
VIOLINO
ее
ШОШ == FT
ЮР boli ШЕ & ЗЕГЕ Ше <> 一 ~ — Sees
ы Ри ees 2 БЕР" |
[7 бы lla.
SE
=
7
2
Q
=
N ha
h
°
| :
а л
© -
= ER
> |
lI
> T
= Т
22 i
1
2 "
9 `
Es !
FR
. 5 |
اسم 3
NO SECONDO
VIOLI
[ БЕГЕН иш — — — йш
u
[Ја в“ а
њї ы е.
5 4 2
` ' А
` ` ` - |
اپ یکا : , š d
. 7 қ . T
D і > 5
. 4 :
| : а 12 ,
| : 5 ^ : Нь ра
х m i Мо. - ^" ` E ~ р E
, ТО, 2 « > . + £ Y^; NR s
біт ‘ - - > Е |
> >ш ;
ç уб л . акта |
П 7 ee , 1 ы : 1
, y + Y 5 : 4 . d к
А < 3 j
۰ , |
° `
В 3 E |
Z:
9 `
, ` i |
` ` ;
1 ) E
x . 2
у !
' г |
|
'
`
| '
: : $ |
р š
| | v-T :
x x
' ` - |
1 `
| '
!
| 5
: | x | |
5 1 |
: Е
ү | |
\ А : | |
^ Р | |
7 E |
| Е i қ › & є
: ; ` 2 Y ; :
1
Е А Е
Е. | |
: | j
| x
| 2 \
5 DER Е : |
= 1 і
i | | |
2 $ š
: i а 4 -
| У 1 و -
y 2
' 1 . - 5
- қ |
| '
3 5 d Е |
ke =
| | : і SOSSE ї
1
= /
T š : $ | | x
S ,
5 2 1 :
4 Jf > УЛАР, 222)
саста 2
| CSS
Cox СЕНТ os‘
Sen
dor the ~ | |
>=, 2 N لو = А
Harp | йо, е or Тано Forte,
Бий NU
15
227), Ap СОМЕ ڑا / me "E J 0 وپ
ano a 03.4 139 ПОСЛА ТРОЈ رر رت
Di | ہو
and two FRENCH En IR. E УУ ELLA
12 223 22275 Z cate 4
eS NM
7۳ ex P han ТО
| aul Con ten 222 2 а.
УД онх гамата n. ee CH
~ M Мис Malter чо io. SEN
HERMAJESTY THE IE QUEEN OF THEME BRITAIN.
Opera XIII
LONDON
Printed and Sold by JOHN WELCKER М 2 9 Hay Market oppofite the Opera Houfe .
Where may be had all the above Authors works.with the grenteft variety of New Мис xc; Ус. ди
23777 >
NDO
SECO
VIOLINO
2
CONCERT
|
|
I
L|
|
|
|
EH
an
и
1
и
y
В»
`
=
NDO
¿CO
SH
VIOLINO
1
І
ЦЕ |
m
qa
Ш KIL ILI Em no.
БЕТ за ата г
Е
RONDEAU
abrir T tity T =... e |
m- | А
— ===
oe |
а 1.40 140 bm تد
ЕЕ Іші Esa на
іа СІ кишш Бар"! | |
==
ась f UH У
am
TTT TF TTT muru... а KI ee ши! i ا ا
— _— РРР = ЫШ PO 0s Pee | | а نے
т — |
Lei sla | [s AAN نے نے а!
SEHE] Sc Tl
are
2,
一 一 一
— —
unco eee ee === === |.
ШЕШ BEES 2 EES айдын EP E =—
|| |" | | دسح пра al سی :سی
7 A ШЕ سے 一 一“
—
р | N | ај | 5 u |
i= ma.
TZ иш шш
| „| | = шн шон |
AS
Y > وج ہے
ЕЙ A
LA І КО
— —
FR. A —
TT АГТ 1
; =a p” Га ;
есін ШЕЙ Hil
Егин сая
ا ےجا
El یکا SED ШЕШЕН —— ШЕЙ جک 2323 BS ШАЛЫ GET کھت
ONCERTO:
RS
VIOLINO SECONDO
Andante
шиг
1
[|
E
|
ІШ
18
ЕШ
шш
ІШ
18
1
L|]
|
и
11
ЕШ
| |
| |
1
|| |
Sr reer | је!
VIOLINO SECONDO
|
:
и
D
Б
=
© m
‚ В
A
O
e
NDO
NO SECO
МІОМІ
ان
CONCERTO
IOLINO SECONDO
`
TOV
10
С
1
A
||
ІТ
4!
|
|
[|
Ч
il
ONCER
NO SECONDO
VIOLI
| №
m
T
|!
V
E |
” ин
С ЧИ
2 HI
= |
e
2
e
©
e -
©
=
[a
=
O
e
` Š
Т»
‘Wh
计
нь
0
4
ЈЕ
i
|
ЦИ
НЕ
||| |
|:
нь
VIOLINO SECONDO
BEEN Nha DP" | =! —— کا لت
z | ои = а | | a | |
UM ЫЗЫ |||] аба = oe | ЈУ ет
еледе.
TENE اہ نے
K PULP
REI EER HEEE ا A ЖЕРИ es 3 Û 4 A A dl گت کے لیے
17
SA ئا Без ERA SEE Br [ШП A A DE ee MEA ee کنا PA
(ЗР AA ІҢ ЕБ A sa Ре ШШ
erde
i 1
4 EU TEE лед son
do ts у
7 і 4 й 4 я
ИКРУ i
VAR 0 i
у
gibus
M ›
( К і
D ELE. Ч
Му ~
4
ЖА Ё >
ү ^i 1
7 х : i /
y $
ум і 2
Eu en 2
t `
SU CUL 21139 ^
/ 7
С и
«т 5 - à WS 3 3 b
1 ‘ h Ё کے 9
| 4 « 5 › '
5 N р m A
1 , {
E 2 2 , +
7 2 1 Dus
1 \ й
1 ‘ :
| \ | * + $ | д
RS v b , 1 «М AT
4 ( 7 5 а 2)” 07
i : 1 شی { Џ 2 ا ый ма M
\ 7 В 2 Ñ u i у - 5 / y 1
у . » ^ E 4
5 © :
7 1
f і 4 1 gas
TAN | р
H N v
\ 1 ^ А » PT У а
۶ ў a i у УУ
1 4 >
я 4
у й г
| ^
A. stet y yu =
Ns One №
f E = ой 2
4 a Да
wå 4 ea 1 , à
4 5 Š
Хо у
` 1
1 ЭР í
I 1 ! 0
:
i Й
27 ' > E
N `
' 7 J як
4 1 И
` b
y
`
- |
+ 7 ^
" H
ЯГ cite |
f Y 1 i ^ dn з. 1
AT ( а . š | = اب رر лўм» سوہ
Я: : ““..
1 “ “ық, ж”.
ye
к”
Же
|
5
vorhalt, Ein anderer N
ie ein riesenhaftes katze |
Hymnon zum Lobe ft ih Flammen hervorbreohe:
TN Kono, 1800—18¢| |
6 Bl. 12 gS hachst beds ST
icEeh Nissionen.) Griner er OTN
} en 1 ግ rg Ee) a iy
ekettel ee ER
MS.405r ll
LIBRARY of
THE DROPSIE COLLECE
for Hebrew and Cosnate Learning
i ም
nt ) {
Oh Hi zi
tense FP
i eC ፣
eo SY
po rR y on ha Vet gz is
7) On tea ን
Jn dts tate:
Jey eee 7 Jae
« kh ; {
Ct i e-O ET, (:,Y
ሆ
7 H )
tee PR i
ሪ |
Coca
wy (AE: 7
#2 3 ፇ
Fe Ae iE oy
' TPO Bhs iid Vy
sw ie
FS AAI
£
ie A )
A
" ኝ መ
sf-: HB-B D Bue
PY iad ih
ዞ.
ከ ep: = #45;
aur}:
ryix. ee: nh
fey s# HUY: OR
Pr PITY oy i
PRP
PER PO iii
TT i 2 PIN
Nise ni
ያ: cp eeaehmie|
i i ir} Ci
} “%--]- = iin
Dany
i ጣ:
7 7D 25:
ay: gre ገስ: %-ኝ
i ፓች:
ያu- ONE
| Mihara. aig
| oa: ie i |
" svha- " Benes,
“0, = RE. ያ - = =]-= . 2
ም - Pea
i
ት
5
:
x. IN
Fie
|
ls
F
|
tf
PE
TY
ES er 8
eee
ie
| ሐተ iyi hase
h PRN ገት =I
| PTR
| ei Np
fl ayንea- neo
ቋቓኋ FY
lL quis: ጋ: hs:
i - PTT NY
au iis rE ርY:
hho:
ASTD IH:OUM:N
ays net “AE
FPA’ ATI IP
aae mA.
ei
nN
ADRs U0.
ይነ ea I) N | ;
PAM
rT 1 YBa N%, it
angina‘: Uy i
Bpኝ iN l
ዕቋቶሓጣጫnዎa:mpይ |
Pansy Y,3: npuy |
ri TN -
Ppauapa:y
Rats. TY
i BNI Psp.
| "han LE, |
4
A
x: Hy
PE 7,
OEE
ee
il
k
nl
Bh
Ce ei
| a TTT
a AR:.anIE.:NoDe.
ብሕጨር፡ቅቛ- እክም
ነ aha RR:
[PINT TYR)
ዶጓ“m4 -:ሕ ወUኔነ-ሕ,
UT)
| i BT
TY
ዘ ፮፡ኔርእ :ኤፇ።እንርረመቫ ይ
Yi. NER. BID:
PAT,
AN
YEAR DR
Lg eee Ce
2 1
i. HI)
Pi |
i -
TN
cጫ-ስኤሟጃ ት: ወ. i: |
ovnR:Nhan:hይeisy|
c:upAa:ANY, rc |
wc: |
aon i 0 iia: |
[YTD Ni RE | i
IIT) ነ
ትጤ»ክኝ.-- ጤ ወ:ፀከሪ) |,
3uy): ይነ pጨዕ); 3. f
nc: hapa ne
ያጋ:
A, ays. pais )
KP '%
ee Ht
TN
Pe =,
7 TTT NN
ጋብ: h-ይ:-
aii Re -oDIY NIP
ኮከ ረ. R2PD-:h:
eyes any:
au: Ph:
ዓን ችኝ: pu:
Ino BRP: PIRI
Rhee deveC 0D:
NAP" R--.N
Aen -no0y- YY 2-e-:
aye ei OL AON
- ርጭ:ሁ5 ርት:
RB
a =
ee =
on
i
Se
=
]
]
[hy
=
NT
Ri»
NBER: BER Ene
Re cD OL FR -DiN:|
nay ines |
ዝር ihn: fe
| IY
oo TN
Peli ha: nc - Noa] |
| ዲመ NNDB |
| Rp FigeEe:: ey
rr TP Pn. |
NIC NY DUD |
«Yeh ee እ, |
li | i YO NERY Puy |
BR | Dias
di i
eae
ee ep
eee oe
Zon: ounAHaA:y-:}
#.n3-Nann: e+?
aa a:n soar:
Ni t-agnoaB P05:
I, ae Pr ITT
4S, Ph: paar:
Td
ይ: O00: ጭዉ- 2።;-
aoa: nhaenor:
4. Hn
PE #
IN
ann canc:.0D0y 1
pu IPN) RN
a TN [h
me. Tenn ans, |
TT NTN |
ሓግ: ጋኑ ክን: 2 ወዛ, |
haha: |
TIDY
ኮት: pn: png
1: pa: = 4 - ማማ
ሓር-Rheቶ Ra:
TY [
an inc: an: PE:
ላ ረው: nስለ
8:
Bitty»: naሕs,,
ርጋ: 6:
Bac:
ማቸ :01»- ት ፍይ-e፡: |
i i
rn NN CJTRpuievie.
ean N9ጋትs ንያን.
NI nr: LIAN
Mn RE NR
mh: mnie.
hays: nee:
Paa:phnpn:col°nens,
TY mn oa 7 Bos
Nanaia.
ይ": nH,
| YI h-:ey en J:
Cag ce: nF:
5 | ce: oDON- Po h:H
x. ur: Due.
ፈነ" ያብ:
Fed 1 Aan: pu % NY
| F-aapo ይወ: ነንtች
i | ዳዩ: ነ =; poቷ
J i (2) Y
§ | anna:
l | [ :oaea- gaan:
i ie
1 5 aፅnተሥስቦtዩ፡እሁ። |
aበራዝታፉ:የዛ ሰ “መ ሠበብ ||
OE ቦi28 95: NN ST
PV
nx: eiRtihBhS ቋፍ
s4ማሪ)s “ረኣያ ዘር#- iN
7 we }7። ብብeኛኝ: ኣኝቷን
; b
Y [RR
£ ve;
t i iN XS
PE EN TTT ee
ይ፡ዮታ፡ክይ ሊ፡ራተቁ-ኃሆቤ
7: አማ ዚይ’በሔር፡ይኘዛ:ፎብ
ጋ-ክሽዙዳ-» በዝ"ሞጭ፡ስሕማ |
vn-coበgocn: Hovሪ-:
ልaቡ“4 በ: ቈሪ:ሰ’ክኔ፡ወኔ |
aJa H:0): 0:2 =! አ.የሱ
ስ፡ክርአቱአ: ቀል: ዘተ ፀብኒ-
ወ’ ጽረ: በ00 OCcaSDhብ |
ሓቲሆ:ክመ፡ስክሐተ-ፀሞፅ |!
|: Ov 0sume:guyy |
|: re CNPR.RBPS-S0
te: Hoo ie Dr Dem |
tc: 02 rho Dir
i ግ-ቈር-»ኘዘ-ዴብል።ጭ።
Ju Tax 07 ወልፍ: ተውጋ
rene ih
ሓያየው-ኔስመ-ክፍዋሮ-»ማ
phጨc:05 pean
ወ-:-ወሐጀ:ዋቁ “ክመ ፉሕየ
ወሰ ፡ክ የጳመኘ፡ በቦቷ፡እክ
a: hn iho Ne
ፀች:ዕ0ክ፡ጸ= “ዘሀበ
ፍቱ <Havirs- O90: ev I)
Se
ምኣ.ኢየሉኮ ር» ቶክ: ይ»
HFA »Dhgok HRI)
ሰመ፡ ኢታ ክሪ: ወይፈ
ኃጦ:በነፉቡ :ግኽሩ:ወይ
| ወ h-hh PES
h on ie
b-
EO,
eee
POomvapt:n as
| ጨር-po: Ds pPewta
| i kh ኦT-oawaveUi |
|| aw: DY» bins
D-ተወax-nርhky:ea ' 1
ማእ Py |
is እ ተች 0» 0 |
tM ERE
iii ei
Fu eee IE
i SCE ihpn
ፌች DY»;
i ee
Po YB
M4 ih BRIT i ሩ
የ hs ge x: NL i if
tebe Yi: ||
#ብbh-Joh0-en* =F |
tH nO RC DFR HY
in. EBC
ሓፉ i i lf
eH
ን ን tC i
ge
CA, Ei
[i መያጡ:ወስክ መ፡ በመጽር
| Bost: ሰበኽ» አመ፥
(age-Brhት- “0 10 ተ: መ»
Cc naJYt-awnmcok
ቦ ጨሞዋኝ- ወረ ስዮሙ-ኔማፃዝ |
Pኔ-ዛተወልዩ:»ነ- በሀ7ሪ።8 |
Et‘ eደi.hpDH
Cርh’kh:ፅ። ስ ‘p= „ክርyጋ 1]
ዘበቓማኝ፡ዝያበርህ፡ሰቻሉ፡ |
| ስብኔ።0ኔበ፡ ደበሩ- መክቱ '
ROR. ቀሪ h0s- |
SE OO OO
ob ts }
i i
ሓፈ:ogp0i goa |
| ovayp:©ው hfs
ሱፍ ፓት -ተፊሥ።ሐ-በ
ሮጽpተክ:pአመ፡»
|| ከ“ስ»ኔደምምክሐችች“ወ .
il Zeensnwዋ IIIA
1 yaoga‘ ora
| መኘፈቋ፡ፅዩት፡ ባ“ወናክምመ
||. ከስ-oፃ»ክtቱክ “ዕቅ
ogvant:7 #2E:n0
ድ-ኘግል:ነኘት-<ወዕs |]
oe
»-ቸዩቁ፡ኔመ ነህ- Po
| ታእ።ደ፡መከይፃተኽ-ወያ
|; “ኘህ ጽፃግሓዕ፡ፀኔተ።መ
1 ክሮ os “Dጃች፡Nይ |
ነገርስ. ካፈቋ
&.: Ny woe ቡሆ
aoiፈh: ቍቀጽክ “መጽ 208
IN
ሐተ “ጽኘጣሓናዚ፡ኔ
ተ፡ስኝ-ዝእኣጣማዚአብጨር፡ቋ
i pias: eins በኦ ተ -ብመጽ i ih
ድቫግል፡ Eጽoች። ክብ |
i w። ሞመፃሕ- ጣኔ በጨ ሮመ ll,
'፱|. ህቤህ።ክኝቲ-ውኔቱ፡ክዎክ ||
a: ዘcኔe:e9#: ch av&
C:ዘጀበጽልወ፡ኔ ክክ: ዘማደ።
PHSB ጨር ||
Pቄርት፡ወደወc ት ውህዜ
'7። ስህ ኣግቲ፡ውእቱ፡ዕዕ፡ |
Chav 01H» 0c |
ተውኢክዝውኔቱ -ወል 8-5 |
KS JEce BORE
RD PE: እስተ
Bo oy
oi
|
nN i
ee
EA EE
ee
awhptቷ:» ያውና pn
በ-ስ:ቁ5 ን -ኤቕቲ-ው»ኔቱ ን.
ውህት-ዛእተዘር።።ውክ
rc NCh- ODO BE
ሞፌጨሕፎ ወች -ይኝኘቲ-ው»ኣቱ
oኽንብ-ክተሣየመ፡ ጹፍ
ራክ በ: በሇው ክች-በሓርዩ
||. ፀቑቍሞ:ካውሪ። ዘውእ»ቱ-0ድ
|| ጨኒን-ይየይ- ይከ: .
| ይጨሇውረ:በክርሥዉ-መመክፍ |
= ወ ስጥ-ዒስመ፡ሰ፡ስ፡ |
7 = ከኮራ ጋወሥሕዉ፡ይ ወ) ቑተ |
eee = Sei i
ee
NE Er ARR
ኤ e
os
i
= = ee EN i
ክቶ ተፈሥሒ እሕት
i ges »hnan: rg
:ቀሎ፣፥ ስ መዕኔ»ኔክ፡ዛሥወ
»ማዚ»-ቁ ዜሮ ስዕ
tc Va: 030. የተ-ተፈሥ
ዉ- pi iy oy
Sr ሰ-4 0 0 = ይራ
ok. ተ -4 0 ፌቡ -ዘመቁ
በ ይጋራ ሥመሒ-።ክመ፡
ፍወ sr aD 4 eh:nወlit-
አመስ ተሪ:ሥሐ-:ኮመጽቋ
ee
ne
ig EY AY a
ais
ee <= ; iE
| HOSP
f- ት Sp
meni
፲ጥ-ኤኘ ክው :ወ ሲ በስክ
ዩቈክዮ።ፀስ- ፍቕሪች፡
ተሪ ሥሠ ፡አ ቅፍ ክ፡ኔሞ
hiro PPY €፣ |
ዓደ. ዛቤ. “ክኔ 02.
፮ሜ አነ B፡ ስ-ሑ= ክጽኘግ
ዕ።ይቶሯክት: ‘pኮወህዷቶ-»
M.y- “Ys hao: መክ. :፡ንቸሇ
nhc vnc RRs
Hh 0a aT
i ER ክል
ፈእ Fa PN
i, 5oriu0E- bri 1
(ሥሠፍዩታ-፡ 9ክዜ Ean
C:2he hep 0h
NY TAN iN
tcsoau0-27:0u
ወመህ $ኘ፡ርኔ Ac
aቕ: ወ 0 ወ
4ክ። ‘P00:
| ገተ-ፍሇሥጃ: a»D:ፉተ
| do ክከፍርፃቷ፡ጳ፡»:
| yrs MBs: IY
ና: oFቀe:aMy HO
TINT TIP
ጨፍ oD: I00-H
oni: በመኝኘፉ ዕ:፡ሞበብ፡
avn R2-000y pre
Mao: ah nancpEie
ወዩጋሥ። ዩ።፡% በጊ ሕቶ ስኔ
Bo: ርው ከተ: ስኞ
eት-ወደጣማብቓ፡ኘበ፡ዝ ተህ .
iii “E0000 HH
| ወOvetk:h Bh: pቀeከዕበ.
ኦቆፍብር፡፥ በ ቢች፡0ተችሕቱ
F edi = ee 5 | Ww
a
¢e መ i rN wo c
1] ሆ:ስፍኘማይ፡ ዚያችክዛይ፡ክ
| „ዮኝማሮ:ህክመ-ኔማ-ኔ።=
| ego
|| 4: Hee c- ው Dt ብCY
ll, iss NEቀE PTR
lb incor Bee
| ኣፎታዓዩ-Oዛይች ንፃ
‘ቁ:ወስጀቶ፡ nc EN
| 'ፍቫጣሕ፡’ፍ»ቱ፡ስ፡ስ:ት። M
ው ኣችቷ -ክክኘ-ዝር»የ-8፣ው
| ል።ነበዩ፡ዘተበትክ፡» ድቦ
ር:ነሞዋህ-ዘኔኮኘክከክ፡» ፍኽክዝው
ሚያ ት
wor: DNDN: |
oe iJ NSD 0HE»,
ብy ab eis 0
Ty
80. pa ‘ርት :ypPay
ስቅ ስ: ኔ ዐ0ሞ፤2ን
ጽሓመች።D ባጃ ችክ
ግል“ ቸት ፡ወ በፍ,
$። ቆስ: ሽኽ: .Pሱb:»cያ
ድ ይ ንን ንዳ
h፡0፡ ቅ ኮቲ አማቱ | bh)
PBN IY EY
ኘች: 9c mPa
. ተቁ hv icmp i.
} | iS fat: 15 HR 3ግ UN
| Aas በከኽሐዥ፡ ‘Pn 0h
eghgh Bsns» |
ጸግ: ዘይህዳ።፥ቦ-በ:-ክይችኛግር |
ከሀቄቲ።-፻ ድኘግሓሜ ቋፍ |
PEP |
ue‘ i Naa |]
ወ ዚል ከቷዛዘ9ና።-. |
COS PHM hguit: |
ቦሁ።፡ትውልዩ: ቶውሪሔዬድ-. |
pርcግኽ-wegt: vao0), 11
ማዚኔኝ-.የሱክ።።
ሰ 0 ሞጥሠተራ ሥሠ. ይ f
: ያ. 0ga0 Fr.» ho:
ስክውክ፡ ሐo፣u-:eሊD
BP oar: ute
ፎhማግፍ.- በ“ ቸ- 0ፍርሃቶቸ-ወ |
ዙጨሪ።ል- ዘ2ኘበስ- =ታርዓቕ
ews E
| በ0-ጣዝንቷ ው» .ንመ» .
| HP
በቢ. ታ፡ዓስመ። በ9 በp:ois
ቡሁ።፡8። ቦ፡ጭቷ | |
at: 0: IY
ሐዕ-ወኽክብ፡ኘትቁመወመር
4:ቂጽh:sgረ-phብ-»መh ||
aye-oa.eyh0:NhagneZ |
ኑነወ። ዋሕ F-መተ በይ-* ም |
ሄክ. - ከ: 0-ቀ= 'ዘB- "ye y-
|| ሓዩ።ያኣክበፀራክ።ዕ፡ n= |
ሓር ችክ.-ኮ ክማ ዝእትነ:ወ9 RY
$-»ም ሰክeኔበዩ፡98
De IL. DoH i
ቃህ ግረ“ ኔማዚኔ’በጨር-»ክ SN
qu: hin :p3t- tgs
ፍወ ኘኝ ነዙ ዕፀው ሥሥ i
ፀvሞር:የዘውሩ:ኸ’በር#ኝ ,
|| ከ-ወvny nz s09goE-
| | ቅ ሆዕ<ሻ ወሓ 4
ያክተ በፀ ቡ ዚወ ደወግቋ:ስሣ |
ተወሓኃ፡» መኔ መዎ4 ብዩ
| መክ: h:ሞz »ሟቷ:.ዛበ። |
i. mፃ. nc biቶ:»hታር |W
VደniDy’n NSIS
1) መርቶr-ዋሕጽ’ የክ» ||
Ww መግፈክ፡ቀጽክ ራዕ ||
i ወዩ ዕ’ወራል:እስቦክክ ||
| pat አማኝ:ወሰድክ፡ |
ቁስ-ወሓዩ:»ኽ፡ዛዩኔብር። ||
| ዓስ መ-መጽይh- NH |
iar DE |
f ህኽር-ዘተወ'ህክ:ክክ።፡አቫግወ።|
Cha-quayB-wgE Fr]
ጥግቛጽ፡ቋበክ፡ስን:ሐዩቶ-ኔ |
KH BY0i-n»B
"ቦዘርዝ፡ሰማር፣መድ ኘወል፡ |
ዛአኝበዕስ።፡ር ክተቱ ወት ቤዓ- |
ተፈሥሑ -» መልሐዕጥ፡ጸጋ: |
ኤኮጣዚ።’ክጨረር-መስ ውስ |
A I
ፈከ፡ቁጽክ፡5ዩረ.09 ቤዚ:
a2ደበ:ሓል:እስ ስ:
ማርያኸማኝ፡ወስቦፍክ- ቶፉ
ili, Hao Fr: 00-0:
|| Gof h-ወpE esi 0p
Tn
Oh - በዜ -.^ “-»
§ EE ey oo
eh
f
f
t ው
ጣነበደ፡ፍፃጣይ: ደ ዜ’በቋ
YF ሐባኘ፤፡ዮመኘወፍ ክ።ክ፣
| ወሳ ቛ:ተ። i 5R, ከጴኝ
ክ gዊት- ኤማኢኒቲ፡ TR
H, tI a.Pሉh“pCchቶhኝ0- ||
|, tah phpዛ:ghtr
|; ፅ።ሰማርያም ክክ መ-ክሄጹ ||
| #0: rave ||
| ሓሥሠሐ-ይፍኘማል፡ኘፃጽሕች. ||
|, ኣኘተ:፡ሦሐባቲ ር ሙክ፣ ህሮ ||
FF 2-ያክ-»ብ-=rስኽ: እ |]
ኮፕ ሥሥ ሕሙ ፎ። እሟ |
ተክሓባቲ ‘ውር ቋት ||
ዛአሓባ፡ር ከወት ተራ
ኮግኘቱት-ነባቦቶ፡ ንኝደሩ--ዕክ
ሮክቶb-ኣሃ።Rማማደ።ኞጽ
መ በ»ኘቸ-ኦቛም-ቀደኛሣ 1]
ኔል. - ተራ 29 ሞ’ኒ፡ዕሞ
መጽ Dam hone |
ዕ1-»በቡሆ - ተፈሥሐ. ይክ ክy if
ኽ፡ን ሓወ: ሥመሮጣመሙ፡ክሙሉሱ- i
ከኝ ፡ኮክሐች።“መ ቛ ቶስ |
በ አመኔ ክተ ሥመሕ-:ወክ |
ፀወ» ኔታ. የውቄያ:ኔ ||
ሰቶ።0ዕክትች 4-2. ሥቱ ||
agar: ho Fiግይ-ወh
aኝe፡ቋፃያዊ- »ኘተ:92ደ- ||
በሥጋ: e940 nrቤS
ወስኔኘቶኽኘችቸፈ ሣሕ፡ወኝኘዘ ||
occohh‘aonvht:gR |
ክ3-በየሥቁ‘ወበሐቁመተ፡ወ ||
ቴበሐ:አብወተ:ዐኔኮማኔቭ ||
|; ጨር.ስ0ሰየጥ-መወዕ ስመ ||
|) የድር መሪቱ: 0 ለብጠአሕ ||
ban: Pn Nhe:
ክብር: ወhብሐችት። ስ ስ፡ቁ፡ |
» vireo - P07: »hD );
an: FoD:pir:ስrወhn
2c Ph»: ክደecyne |
ጓእክት- ወየኔ ችመ።ች F]
ሃኘ- በፃ ክፈቶ: ኮ
||| መድኘማል-ስክcሮሣ፡ይሕዥ፡። ||
|| ተዓ።ኔመኢሩቤል-ወችፈ |
||| ደኖ -ቱጐ መታ ራሪeይልጭሕኩ i
||, መሞiች-ታቦተ-ፀ6ፀዘኦመቅ
||| ክታ -ሥባኪ- ዛቲ “ፎኤታ-ኳ. |
"zr: err = eR
? -
ee
መም
i
MP.C NF: NY» D
iia
oe NT
የሩሰ ኬም፡ሀንሮሙ፡ በፀሃዚኛ |፱
rt: oa Ee EtneሆPaw:
በዙ በ" D--ሞጽከ- ዝብ: ||
ዛይጀሃብር፡w ከጥ -ቋጽሐመች ||
(08 0 በ"ተ ።ዛ0ት-’በርሃኛ ||
0ዩ:wuረጥ፡0ዕቤሆሙ-»ኔጭ ||
ዚክብጭጨር፡ክ የዓርፍ፡በቀፉ ||
ባሯሆ-ተሰብኔ-አመቀቅድክፉ ||
ፍኘጣዕሐ፡ዘሇሮ ምቋኗች።ኔ ||
ኘሁ -ርPዩፖዘዛኘተ-መኛክሪ
ጣዘምመሮ:ዘምሩበኔኘቶ።መ
||. ሀ: ዛ»ዩዕ በቁ: ች ዕክጾ-ቃ
A:Tሄee nna D-TFTኝ
r-Di- ቀጽ: ወዛኔOቦ:
dnpዕe፡pi “0-08:
Np.ፉችrፃወዊ rn ሥሥnተr-E
ዘ።-ዩድችፐረደ:ዣር የወዩ:
ጋሂ. በዜ <ር፡h ያው -ፓዩቂዊ
ሞኝ፡ሰ’በይ፡ አ. የክር ክክ
Nira) Oo: Po -ohoe:
ው-ኔቱ-ኔ ክክ: ስ4 ሰ መ።6ህ9
ዌ።ቱ-ኘክግድ-ወኘክኽሕ
ዘ:ስ:ቅ-መኽዝምጹጁዕኝና
ee
=
oh €.
» zY7
| i oo
i
i
h- u:
ኤ =
[ss |
sll
'p
ቡ han
ቤር |
ሑ =እ- 4g:
iy i
ኮ i sf “ዘ PR, O
h rl s e
hy eno
ay i |
25 ee
ደች: Aas ሮት i)
eee ትረዱ |
5 |
ድ= |
z Td
||. ፳-ተ-ጐ ጋዘኤኑ- ዘብሮ ጽይ-ወሕ
||. €or yonhg- a0 Nae
|| ዐመት - አኘ ቋመ.
|| ወበቡ-ርክች-ዕክብ፡ሞኘለ፡
|| »ማዚኔ’በቦጭር-መ» ሁ።
|| ግር“ መት-ወቡርክች:
ራክብ ።ሞግበ-በቱክ-ግኞችሥሠ
ቦበሓች-አመብክ፡ዝበቋኝ፣
ፀp<eዩቡ-.00ዩ:ወክበር፡
|| ያvyea0 =» 0፡0
ll ተ ዞቦ’በ ይ ።ወከደኪ- ወቛወ።
ሰ: ohh: RB -una:
an-g0hé- aka’ - Daur
ዋቀፌሬ፡ቋኽእ።፡ይፍጋኝ:፡ነፍበተ
የበ ጽይቱ:.ቂጽክ።ለ።ሪ፣
ሽችቸ-ው፡ ከተ ግዳ ምመ-ወኮዕ
ቁ ።ተውዓ-ትችሞመስክል፡
| ጽንማሐ.ዝአኾበስ-ርሃ
. ክ፡ተቋ’በኔ-ክመኔፃ፡ቋስ፡ኔ
‘ብቲ. የ‘ሕnችzau l
ሳኮ. ቦጽጃኘኻልሐ-አማጦጽ
. ወሶይ ጃ-ጽኝጣሕ ና ህ-ዯፈህስ. ሽ
ወመ ሰት Fr ስመጠ:ኝ:
. ጥዩስ» np =
ee =o ሰክ-:Nበpጋኝኝ:
arr h- aa aI: Dt
| ሂዶ ልሐነ፡ኦክጣማዝ።
| ወስተ -ኃኃክ፡ ኣስመ |
ll, ማህልክ-ደውን-ሳDቦ:ል፥:
ምመህህት-ኵዕነ።ጽኘግል፡. ||
ll ወሳጁ» መክዘ
|[ ብጌ» ተ ጋሥ።ፅያ-ዝቀጻጫ. |
|, ርገo-»Rr #8
#aove:3:n0arNT9ER
i) UP |
አግቶ“ ዜሞዋኘ:ችኝ ዕወ:"ምኝ
st: J1ቸ“n0B53 f=
li: RaግBtciወ:or ge
ወራፉ.ዕs-%ብ 00» ምዕ ህደ
Br -HDph”*nnDU0nክhe
hha fC 0»IE:
ሞe-ኔIo-D»ns |
TTT RYN
Vea Nena»
TT
ዛደትነበብ፡99ሴሔሃ.ኔ»ጣዚኔ-
ብጨር- መዋቀሩ -ስ ብ». 6
ኮተ- ባተ -ዋ 0፡»ብ-ዛ ሀው
ኮኮቀድፍመ።4 ስመ፡በመስ መቷ
»ኝ ቦስ“ ና» መፀ»
ቋ »፡ ወተ በበይ: ወወ ፍ-ሞፊጽ
ጌመኮቀሯክች-»ሙ መድን
2፡ወስ ዩቶ፡ አ-ማበ፣፡ ድኘማጨናሩ
J~ወበአኘተ ዝ፡ግህደ፡ክገት-
nav: yg» 9p Eht
ኦወሙ ቁ ፡'ክ9 0-ሞበ ዙ፡ ዕኔማ
N- ኤ’ኽሔ ር. ክር: ዘሪ’:
es aN
d
ማማል: D8: እመነሽ: ዘሕ
ባዕ ስሇ» ዋሞ 7 ስቦ ፍ-በፃዕር።
ወሕማም ወm ዘን-9- ap
tት-&. 4,09 ይወት.)
$ት፡ዛ»ኘበክ።ዘዛር» ከክ» ሊ-
Np0C:gnCIገan:h2oN ||
an iz» IEN: 3 he
»ግኝ፡ ስክ ብወ ስክ፡» |
oss Ron es ዕ’ኽይ፡
&%ርh in |
YEE yMoኝክh
CBO“ i k
SDD: NC» bg: pi:
2ዘ:ዛይ ክዯርኔዮ፡ሰዮ ፍን
SNOB bhe-N
የወ: መኔኝ-ኤ መቻ
ቀቛ ክዋማ ዚይኸጨር
oy - TOD HID0-m-
ፀጨ።.መጦዕ ደች። SN 7 Fo)
በቢ “ዝቕቱ ~. ፍክ" ወይ
ተaልጽi'N BR OA#-
eA EiFBY
ዓር ዃኞሁ ኣማ ክህ እክ
cao hE IDYR Aan
' ዝ:-» 5» መ. ይቸመሙ-ያድ ና
- ከቀ: ኮዋቀ።ሞክርሮአ-ስልፍ
SYN 0»: BN NB
።. የዙ አያዝ 4 ኖሙው፡ዕ
ሄ1: በ+ዩደቡ-ወፎ ሥሥ -ሓሠጢ
»ቲ፣። “h hመ’ጥዩሞዋ: havc fh
Sሁ:ymnsbeD yn: hrE:n |
ዘi፡ሰብይ- በ“ ስ ወሐት።ኔ [
ዘn‘h40 nzPNn?DcA |
ቐተ፡»አመዕ»።» እ
ቁቀሯክጭ፡ ድሯኘጣግል፡ኤኮግመሪ |
[ih
[8
ig
ተወ ስ በልዩቱ።ውኝ
' ስ‘ጭማም፡ በ" ስንጽ: ሰበ
| »-ኃገወ-»ጽ መ ኡ-ዕማክ
ከመጦ: ውኔቱ፡ ወ ክሮ
ቤ:ዘደrወሀ- 0 po t-aye
| . Pሓ.ዘ»ኘ0ዕ-ጽ» ay
|, መምግማሪ ሣይ 8-ዝ»ኝበ ..
au: phan y: rh: ሞ:
የዊ፡ክኔኘ’ቲ ይ፣፡ ቶመወክሪራ፡ በፈ.
ቃዷ.-ሀሇ»ቱ።ባሕቱች-ጫጨር
av: hኽ»፡ ስ፡ለ፡ቀ2 4
rao IDC - HJR s
ao: v7hr- 0 »hgrrn)®
= eg i a eg "
=}
Py
ይ
| "።ምሄሁ፡ ክኔ ሊተ “ወ IK
., በ ሞማሪሆቶ-ሦቕስ:»ሇወ ሕያ [ቛ
' ወተውህበ፡አማዚኔ-ቋለ:፦ |
ብ።ተበብ፤።ኔመቅጽክተ-ድ |
iግe-ወተሰመp-ቱኮማr |
ዕzመ በኔኘተዝኘ ክክል -
ቤy። 07 te -havsHw ||
ነ ወሥ 6 - መበvኘቲ ኮነ-ሣ፥በ፡ ||
- tEc.oag:ieET Eh.
በሜ D-ነfrስen፡ቍቀጽያፃኝ። |
ቅጻ ፃተ፡ኔክመ፡ኦመ |
ተ: በሠ - ኣዝ. ዩ ሁ፡ፎቑኘፊ-]
| | ወስነቢያየትኒ:ኮያ ክታበ
| 0-0 ዘበ»ኝ’ ይሁ፡ኔበዩ.
ወሰዕቦሞርየትኒ-ብበስደት፡ስ |
aw-<Nnnr- havea
"0: »%cይ.-ዓ0መ-ስስማ
or’ P0ye Ins rr
አvደፃ:ዛዘተጋጀቡ-በ»ኔ5ኝ፡
Br: phpPሉh:nርDችh።D
ዕስ፡ጻጋ።ቸበቡ፡ዛ 2. ይባ
ip nr:O0D0 HU:
hp: rp. aN YA
[i dvRhz»yማN, Bo
ጨር-ሰ9ዊት-ከትድቀ’ወs. |፱
ethe-yhnao-haoré፡h |W
Ch: bing. 0: nin IN
$gቀt-nሞehave-erD |
ስድ:ክር ስዩ ከ፡በመwጋ፡ሪጭዩ፡|
ese”: DPEnD-I9tE |
N. Cዘ»ማu hc: Pn
| #Re:NIT:0gLE HY
ah: ach naota.h: ||
ወደቤ።ናሁ፡ጸማፀናሁ፡n |
ET PAD |
i
1 ወስድፍ-ውስ’ታ፡ ከሠ
hl Pe
z፣ ዓ“ nሐ»፡ኔም፥ነቢያተ፡መ
ኮኝቱ ቲ- በተ. ኃሄ- = ኑ
ENE
ግሥ ። ድሆ ደጃ» ስመ»
ER ae TE
»ዮመ--ቦመዝብር፡» ክሪ ቋ
ወዳግገርስኤ ቡኔ “ተህቦ
e-nበፅoን?ሪ. ከ 0»Iች:»
ei REV ree oe
Rye i
es
i
ee es
|; ርክደክድ ስዕ“. ክኽወች
F | መhh:tC-p 0-2
ክ፡ቀጽክ-ኣጦዩኣዚ-ወ»»
ክ፡ስ5$ዐመ፡ስ፡በ።ቀቍሯ ና.6ፍ
tL: iawn» ne, ness
መ" ደተ ነሥኡ - ዕስ ኬሆ፡ፀፊ
ዋኝ-ሪጋተወ። hr e-a9p-k
ሀ አዘቀ“ቤጥ-ሐጨመ።ራ
i nha 0 HP:
ቦፌeሆ፡0ተ ሞሱ: ስከውፏ
Ty Eናተ-Oሐዋኘድመ።
a , p.
ዘፌተወ:ድክተ ይ=መወይፆበ።ርሕ
P: ወ» 3+ nics
በራው? ክው :ስ
|| | ቁችሐቦኣኘቲ»ሁ-ክዓወሙ
|| ኣተ‘ nየ-ወኔስችቷያ።»ወወዬ
|| | “Oyo "HeTrrraE:0
ቱ-ጽፍቀቅ-ኣ»ክክ:ዕ0ዓስ መዜ
ማኝ-nir፡ሰ0ችቸ* M0
፡| በኣኘቶ።አማአ።ቦመር=ሮራ ተ;
) ስሣኝ።ዓስ Fv‘. Fei
iS
[5
Ei
ea ER RET
i oi i EL
ዓገ -ተrcnéፈ2insn
መኝግሥሠች:፡ ሪ ማመ
WI: Dv: 0p-uሣ van:
ስ፡ቁዋ። 50 ዘቃoቀቅፍስት: -
wAሰRschE: Fr ናኘ. አፍ
ti: Ape: Ht: any:
ወ= ፍደ“ውክቸ፡ክር ውኝ
JA.avi: hh nayy. ዝይ.
ቴዐስ-ሓጢኔ ች። ባሕቲ ታሠሩ ||ኽ
ወቛ፡ቦ ቤቸ።ይጨ ii
I N
i, Hin DPF pies
ፍሔመ:ኸርፇሥ።ክ.- እኝ o:
ስዳ» ክ-N»I0 ስ:
«fr ክ-ሠቁቀ፡ስን፡ ኔክ. 0
ሐየ-ቋጽጽቀ’ወአሞሪክነ፡ታ
ሕ-ሃጨሆ» ክመ ው»ች
ፈ.ጠፉን፣ክ፣ስ፡ቅ።» ዘቦባሕ
ርች - አግዝ አትነ-መ9ጽ
ean n‘phan“ "MOY
ኣሜፍ፡ነዓ በየኞ፡በክሇሓችወ
ው ዌዜ፡።። ቡርክዥጐ።እሚ።ተ
ashe hohe: TIN) i
spo: ana trea 8
ሲፍት“መr-ዘደክል፡ነቢበ፡ [፱
0nPn-oyheቦ:Neehe. Wy
1. P< Io:dvn»n |
ተ“የዓብዩከcወቡሪፀcወ- |
ዩብጭ -» ክመጦ:ዛፎ፥ሽብ |
CR ስ. uit ብ: késEe
A: Rh: pec)
Vc" n-au Fቀe:ሰብh:b
ቁረስiin-HK 2: ሞተ ||
ነ: Bn Tay ei |
i bee
ተ ኝቶ ገር ea
ፍፌ:ክcu:አድኘሣግይ:
ካፍ.ቶ-። ባህታ ክሆን?:ስ f
ፍcማይ.ዝ»መጦቅ a: ‘4 0
VO: rN ፡’ns» ኮሮ.
t
kk
Pn P9Aa:o9BDh Ph:
Cn) ፡ Yr ይ: DD
PA
5-9 ያሃመክሉሌሆሁ-ስኽኽ |
sr 5 pንጋ፡ኝ ees
ምበ ዙት ክኘክከታ።ኣስ i,
ቈ፡።ሕ። ወጥኳ"በሩ፡ sh
} ማስጂቲ፡።ኡ መoሰፃክ‘uiJc:an
I ገሪ ዘዋተ፡ዛ» ረ:’ሰ9ች
|| ኣጣ ክብጨር።ልዑይ-፡ኔክ -
ll oNeinc: Rn te:
| ወራራ ልበ ‘ht
|; ጋ ዩኔወዞዩ ዴዶ-ክሆሱጡ-
ll HD Dns NN,
| HE ባቸክ -ወመክመ’ማ
iy nn hrsምnnr
| Uo RE: ሳቡ -eር አያያ: .
1 ክክ፡0ጫክመምመ- ስጋቱ ።ኛስ' ገድ
li Bn Nh%-h han: i= in
1 ፈወerhe
ቅ ቕሒ o-8E0tet
i+4-4£.0a¢0-aqp:a po
r-avC Jao: 0
ታቼ ሣል. ሆሁ-ቁ ጽም ስች-» ወ
ኦ።ሀክይ- “8 Jo: 0D:
ገኘች፡ሰበሪሃር ‘ ሜጽሕ |
ት’ ኘግሬ-ወ9 ጂች፡ i)
ክማ ዕ መፇሑ፡ሰ» ረመ
ተፌ: hcg: pps
eg 0 a: “aH Ng: Bt
aጓዕዘሴን፡ ዘመ ክሞዕበ። a]!
ሐሪ. ዕው ሱዲ: ስብሕ፡:ስ8 |
ስ. ክiነ-:ሜሣበ-»ክcር ክቓክ- ሠል
t
ከ“ዩክረይ። TINT
i. ፍ፣ንል:ተacር
ys ኅ:በቤF-aa 28h.
: snc
i 0: hap: NRC :n0E
0; ወይሮኘታ፥፡ ዘ» ዘስ-ድ
lr oo: 0a HE
ሰet።nhnc:®oetnhi:h
hl ነሮ-ዕኳ.ደጾጥድ ስፍ ቄማ
' a. 9CcnsNER.ERDch
dnc uiNkke roc
1 | Au:ueqavcC:gvs,rE ሩይ
| 4-0-8 ሌ -ስፀተ
ሓaገ፡ስ ነኩ -ኻ"ክር-ክአቋጠ።፡ |
Yih: ሄግ E- ኘኝ ይረ ቃዕ
. . 0-0 Bt: “au IPE
ክፍይተ ዴሃ ታስጥጋብs|
a: hyrhea0 2 NOB lr
ክ’Eያ3:ወቸrሮሙ ክ2|
ቁ: DD: ሞ- ዶቲ
br NBC Da DUE)
ርይ በሌው, |
ሓé® ማዚ» ሑር: መጽ]
አረወቕpረ፡ Whት ch!
ከኝ ችታ ቦቶ“ስፈጠሪ፡ኽማ |
Prop PET
hil bit: 0H ICD
|
ዞ
። ዓፎ-’ክርሃ፣ ኪ:የጳቧ፡»ም
| ኃክርዛፃሃ፡:9ወያ ይ ሇ-»ኃተ
' ዘራፈታቋ-ባዕበ፡ሑዋኘ።ች አኛ
098c- Bho»
ዛሣያቶ-መመዙር-ኾኝኘ ዚች
ከተመ 0ዛር7ገት“ሇክተ፣፥ስ
owa,tc NaS bp
ከሠብ-በሩህ። ዘሃ ርመ-ቀድ
ን በፍሥወ፡ወበቁዜች
a
ሪ0n-NenS:
ተፈ awh rn ዕተ BD
ስዳ" በያኝ ተሠማ
ሃስ = ሞረ :በ0 ጽ ami |
Sine.
aa ዋቀጩ። ዘስኔቋ = ስዎመፇቶኽ |
EE 0-0 ከ7 cርዴብ!
davéybp-bt ዘ:ኝ’0ሓ-:ee|
ach: 1 Oireh, |
i AO BD ha Rh
Cs Hah hn Bi }
[
N
[
|
በሁ ቸቸ ሐሞሪ።ክን |
|
i
|
] ማዚኔ»-ቦ ው 7 ውት
| ጥረ ዩተፌሥ ው “ምክ
i, 4. አኘ: eBcar:ወehh
| በና ተፈሥወይመልስተዮ#
lj ot: bho tas Ton
1 ስ dnb IP
TTA ዘብ 90:9
f l PBR
ጋ
| tes ncn p-R E
| tines pረበr iD
0 :DE 5 bnao: DOM:
1 i i) eth |
ዝእሓቦ፡ሞሐቀት፡ዓፈ፡ |
ጥጽ ከ5 ቛሪ፡ ሰሌ
ዩስ።ሓራል: tiaiiitet 4 t
== bp neice 00 es
aos. RR yi honk |
ጧች። ሰወ ክኽቕ ፡ ወ-እቲ. |
Kavg- Mi annC Ds ።ጽዊታ|
ወፅዩ ኔ። Dirsasav @ess ;
ኒY-B:የሉስ፡ክc ክስ ‘pሕ |
IT
Foam yA: ten
il C»e:IJብc= hz ክገ
i ኮወስጂ፡አጦ9ክ-ሠሪረቁዊ። ፱
ll ot:prtne oP EE።
ll. ooops 0neeri0 |
ዩ ብተ ይተ ተስመጦደ፡
]; ቀፍክተ-ቂ8ዛ፣’ወውክቱ .
| ታቦቷ: ስወርቀ።ሓበች
l .) iro -ወውአቴቻ:ቛ
i], Ae RSs a0PD “መር ቀኝ
F l: rt: መፍ: SHAR,
b-oh8c- -oiC paoe¥
ሣግሐ-፡ዝዘቋኘፀሰ- PT,
en whቶታዳ 0-3
ሆስቦሐት-ጦ ቛ"R መይም]
ት ተርሣቁ 7ያተ-ኔመ፡0
ግዕ፡ቱባቧ ‘ወሓ ቛ:ኔ’ጸ፡N E፤
ኸረ፡:ዕ4ፅ መ:መ ቋጽጻ- ጦቋቆ!
TANT
መደu-yመ:anchቓh.ን |
ሥሥ: Nnag ቴረ።ወhድ |
a -ኪያ:ነክርክ-ዘhድኝ9 |
AY: Mav hcg.
ወል -»yግዚbኮብሔc-aoi i
b,
Ik
Ni
ነ]
N
|
bl aang nr 0ይaፃrh,e>
3 በአተ ክዝ-5ቀቦኪ-ኔኘ9ስ።
| ትS ቋ።<» ዛቱ -ው-ኔ
lL tk: ስዋሠው፡ዛር» የ: ዕቅ.
iil pyar ጨር- ክ9ዕቦ-ቻታፉ።፡»ክ
dk a5: Pc nner
| nrerqaቀ- ን»
i 6p oy: hይ ችት
ዘ ኣማዚኔን-5: የክር ክቶ
4]; ክታ ሰኽይ።» ም ዶ.፡ስ ኣን
[| F- av XE EY ስ ሆሆ
በ] ማጣ “ወይ ኦ-አወሮዴ፡ዎቡ ||
| ርጋታ ጽር ጽችፓ-ዎድ ||
"ኝነ 0"-4ስበመ-ዘዝራፈመጠ፡) |
ofp: Hy RR: i)
ድቦ።ኮክመ፡ውክቱ ቴር፡ወ |
gut ዋራ- ዘብ»: በና |
bh POT. aD: I!
ሓ፡ዘኑኘክዕ፡ር ክረሐሕሆቃ
ጌት ዘ ብረ ፣ዘቡ፡4 ዕመ
ከር ሃኘ፡ ዘሏተቷወፍሪ:መቁ 1
ጀh:ክዘኔ ትትት -በቶሪ: |
ሃጀጋፃ ምች አተኛ’ |
ክፃክሙ። ስቍ ቘሳሃ.ዕ»ሪ
ስ 40: FE-kc: oR
ALE-Fohci- DEY Ph |
iy cpt:
d | pankZhr pnt NY:
|] ሪጋ - ቆመት
1 e-ቶድጽnpችታ-r Pr |
jl ከታ ጽዕ-=ጽፍየቃክች ||
i ኮተታ ቀት-ከኔፃብፉህሆ ||
ll ስቱን ብ ውር ቸው = |;
il toi:pee-a-»ir“ert: ||
| ቀጽሪክው፡ ሰመጽ።፤ኝ። ||
fl seፈhancnp-ntnDn |
|| መደ ክበ ስ-ውቃጨ ||
/
CH
N bas
ri: ዓራ, %፡ ባወጥጽሣ፡ጃ ||)
ውዳ: ፎበዉ- ጭድ l
rrp yepucg:
ስሓ": ቕ-%7: ሰፍ li]
| ሃ ብየ፡ክ‘ል፤፡ኔ
»ግዝኔ»ቶኝ:ወ ዓድ. aos
ከ" ሕተረፉበ-ሜ ጥዕ |
oiሇ4 inna: 1
TN lll
eh 0እ ር ክች-በመርቱ |
ማኝ ኔም ዕሄ:ዛማውር፡ ||
avo Ero HA: OEM |
ግሂእኽጨር:ዋስ-ክዝኝ-ፅ ብ) ||
ll nbs 0 -€ aወተ-ወr
| a ስኮች eH»
jy Dah eur n8Y
PT
es MN ኣግፃበዕ፡ርሆህ። ktave:
| PI PPT TT
| ደhሓሪዋ-ሩ ኞል-»ፀ-
ሁስ ። በሠሥፀስ፡ማ ቃ’ክሇጮ
{ c:ሇPል ተዕ ቦአ-።መፉክ-
1 ዘ»ኙ በክ“ው ሰሙ-ኮኘቋ ወች-
1 Pie. hi:
lll a 09ኛ:
| 0ኦ-መቦበ-መcርቸ-ኘታሕ፡
i
em ro
ኣኝ ቲው ክድ ታት. ኖመ ቤዘ
""Rhት‘ዛወረ eho hay!
ት መህጨ-ሕዩወት-ሰሉ-ጣ]!
erg እኝ’ቷ-ውኣ ቱ -ቶ[ -
ዋመ-ዛወርጭ፡እጀተ፡ይር
ሺ“ ተፀ ነም
ዙ፡ክውሕእቱ ክሮ ሃፉ ስፍ!
ክክ ርሃኞ. ዘክእመ "ክርዛ
፮-ምኃክ፡ዘኔመአመ ስክ
Mn: H+ ዘብቓ-እ» ei
ጁ.ዛኝ ስክ‘ውፃጨ፡ወያ ||
ወሕይ» ክርሃ፡ስ9ስ!፡
ሰኮክ-ሟኝኘኸር:ውአቶ |
ገኽብራ፡ ከኝክ
መሽ 7s አብን ክት: ወብፅዕት:
ብሕት ፡ጠበ-ርክት ክብርት “ወ፡8ልቅ፡
CN
ቴውክቁ፡፡ ይን ዝክ ወካ አመ
i s ድዓጋስቲክ nfiteas ge
Aint p<,nog nA ANN
ንይ ብu7ሪ .ጸሩኦበ ክተ ን
ኸረዯ።እገ ው አሞ ህየ እርም:
Nn PEI DR et ‘NP,
አማች መማስስ"፡ክህኛችት፡ ወገገሠሞ “ንከር ው! ,
ERB] )
i 1 |
ስ፡ቶጽሕፉበ»ክ ማጽ ክክማዚክ፡ ቸስ |
ጥcተጐፇሄc: ወልክ መኃክ-ግፅዜጺ፡ አብ |
ንት ክቛያ ወቅጽዕመኘፈ ነ: ቛክስዚ።ቡ
TN
" ዚአኪ ክይሐ፡ወጀ በ“ሸፀ፡ ሮመ ጻክ
JPDehቶEnnon:Rrm ai
SEITEN ውሕዝ፡ኣ መክ
Cor DOag hw: n:NIE: NN:
ቱጀሀኩሁ :ዜ ነመ ፡አብሽ:በየው’በንsይኘ ተ ፍሬ
ቲቫzለት።፡»አክ፣ ተ ቻሕፉ፡በይኦጸብ ጉህ
t
ly ጋከጥ.ርሇፇወጮመወጥ<፣ ኦክ“ nግዚ»ሃ i
[bk |
Ip pratt: nERTA |
| በሪሇዱ & ei ' hs,
| | ዘከሇዅክ፡ኣ/ቡ' ሆስ ከቡ ክ J
ት) ወስ ስሾፇክመክ:? hn 3 :NhnAanቱ nF
Hr ከስጦፇትፇወኦበ:ቦጀ፡መዬ ር ዘወ cዩ፡ኣም
AF :BIN:Ahቦ:NPA nc RN
ገስቦስእቡሆዙ ገአ ቱቱቃጦጸሪ-ቀስ.መል።ጦን
ፈስ ጽኛጐገዩ<ር፡ውአተ:ክርሥ ንወ
ሮኪዮ፡ዘአው ራያ ወ. ቋ-፡ስጋ ሞግ 5
ተወት መድር :nልጀቹስወሪዩ
oo Ns yi: ፍዶwሕ፡D ቋሪ
Li
rH) Le ER i ን
ን 8 Ib nh IY; Py] rhs ANDy }
ሃክ ሃጃ
ረ:
A
duE:nN ንት መስብ በድ ሮ፡ስ»ን
ቤተ: ፊነጋመ፡ ኣገር: እመዝርሮእዬ፡ mh
PR CPi nS
yy አምርን-ት ኸጨር-ክመ፡ጁ
እግቛ.:ቦወልፍ ወጀንግንዩ፡ስኳ፡መይ
35
|
]
ስመው ፡ = : ና"; ትበ | [
|
1
[
|
F:nnብLMHmE Pn BIDE YDA |
"ብጽ እ ለክ: ቢጥ፡ሐሒመ፣ወሞመ፡ |
[
መጨ bጨቲ ኳ፡ዛበ፡ ሀስ ኪ፡ክኘፍ :Jአ»ኃስ፡ሕ 1];
li
9ኘጢ-Dር »ዮ ው ይወገ : መሕማፅኝ።
Ta. air: BLE: PT] Re *
PEON DE E:E ODED
ከሕ: አናኔ ሮቶ፡ ሮቢ nhs:
| ብኝ፡ስክ፡ ስክር’ መ ክሩ»ኛዓክኝ፡ ቦክቶ
i] i
ቁጢ እቶ ሕዝክስክ: ክብከ፡ጐተመክሯ፡ክ
| ፉ
| ስጭ ጮ፡ መዛnሠሞወች ዘ NPH፡ክ
|
| ቢስ አመሐ፥አባፅሃ፡ስክ፡ ጦክጠነ፡አቅሪ
| መ፡ጐፅረዬ፡በ"ኩ፡፡ ርኪ ክት ኰ“ሠመዬ
HRAHiIE iN: AiO ጭ። TR
ሐት፡አመንጽሓግ፡ ዮኘግ’ዓሪት
CUA ሕዬ ያ no: hrINT
ለገጅ፡በመቱ፡ መዳር የጨ መሻ ማሽይህበዑው
ር:5" 8 ያዮ DE | i
ቍ- ዝሙ ፍ፡ መልኩ በባር ባጨሮይ-ቱ
ክብዙ ዚክ “ክ መንበር እቱ
ተ! eS ኮ ለ፡ወመበፅክት ያ = ጁታ፡ ወንላ።፡
KTR Ir IDB Ym BIN )
ትኖዘዚ፡ጸመ ግስ መሳጳክትቅ፡ወፅ ጐዚኒ፡ዕቲ፡ ] )
ሓሕጀሠት፡ ውሕቱ፣ ክወዛከኻሐፀ ኪኒ: ሣብክጭ።: |
ዕማፇዊ፡ዴዊዕቡ አመ <ረ፡በመ አኘ: | t
DIስV:በan a wc: aN: PAA:lovye | h
| iH
ኃ፡ትገባታ:ዕመዷ፡ወሰትሮ NceazwnA# | |
i i)
መኢ’ ከ ዕል ፡ሕዝበኳ፡ወቤቶ፣ሕሱአ፡ |
ዘህ: ራተወ- ጃ ቅ: ክያክ፡ኣ አከ ፡ጡጳቱ፡
ስጣዚአዙ፡ ከበ" ቱ፡ተለጋኗ፣ወሔሐፍ፣፥5፡
ስ፥ስ፣ሕ፣ በጦሐ»ክ- ኣመ ዕሕእክች:
ጓሐኘ፡’ዘ»አሕቦ፡ ዘፅ ኖ:ጸመለሕ ክፉኛ
ከፋ:፡ዘኽቀጡም ቀድ ጸማዚእቻሉ።
አብለስረ ክኦጠወዩቤ ስ ተፈራ መኛ ዚሕች፡
ኣግዚአብሔር ፡ከይሲ ኺ፡ቡሮክተ፡ኦፇቲ።
አምአኘሓተ ፡ሪ ክኽኸኪ፡ሞገዳ በስ ሣስ፡ግዚል፡
ዙኩ፡ወኛኮ፣ጐፀኘለ።ወትጠልኛ ወት
np: NAP: PAE:
ሰመዩ፡ወሐጀ፡ይሪ።ክም ሆማ ሕብ.
ርክ ካክ፡መኝኘበ< ፡ጀ ሞት ፡አኦቡሆሁ።መር፣
ግለስ ቢቶ: ኮስ ጭብ -ለንስጐ፣ሠወሓሬቦ፡ሀ
»ክቅት- ሓመግግዞuቁ ክያራእ:ቅቛ.
5 ትሰ ወሣኝ ስቡ: ጂ,ልስ:
በዛቲ ት ወልፍ 8 መኔ ኺ፡ ቀጅ ሙክቱ
ወ NF. Rh JX»: ፉታ መጠልኝ፡
OUST
መቱ :ዝክማዚ፡ ሮሐ ድ ሰት’ ጠመቅዩ
ስ-ቀዅስተ:ጐሹ ጓገወጦመግጦስፅጥ:፡ኽርዛ
ቫ፡ወመኝበ: ብቁ ትዝ <ረሞጐመ።ጳክ
ተሇካክልና ፡እሕድክት፡ በቱ:
ትኛክተ፡ቅጂ ሰኘ ክኣገጥ፡ቅ ፍክ መግፋ
ዝመጽ ል፡ በክ ጢ:m#ፍር ሰ:ሐዑሐ፡ጻቑክክክኪ:
ጥመፓጦሳጥ፡ብርሃኝኘል-ስክፃትዛተስወሪ፡ |
ees, Sl
cE
EE
oe
SE
RE
ey
-
5
ን
eo }
MS
ፌeል:ጃh: inter Env:
ein ሳእከክት ሠራዊ |
ተመሰ አክት ሯወሐራ ለማጅ’ ዯው -ቀቅጁ |
i R:lged Dc -nHp: cy | |
ቅጣ ኢኞስ': መና» ች ብክ ኋዩ.፣
ተ ዚአ ስ ክመመወአራት
ስኻሕኞ።መስእክያት -ሠጦለት፤፡ዐካቦአክት፡
ንስዝች ኋት: ወሶቀዋኛ ት ‘ወመ
ግግባ፣ወዕበ፡መስ ድ ኢዚ ወፊሮ ኢቦ. በ፡
መ ር:በውስተ፡ንሐወ፡ክስኩ ቸር
ዕብነ» ት: አፅዩኘርሆሙ፡ወጽራው
ብጥ ።ቦክጨሓፅ፡ ብሓት -ወጀታክ x<-ብ
መ
| tii ታoይ ጃል. ክኣ ኸሐቲርሆ
ዝው ሓ ተ: ዕኛ እግብ
ድሆ :፡ዛትንጋት Sመለሓበ፡ ሕጅ: ግ ቆቃ
መ -ሣአኃተጋ ብ» ስሎ -ፍጥረታች፡»ኝ
ዝ።ጀi-ስር ውኃቲ:ሕ ጽገ. ጠጅ ል ለ:
ስስ ፍሞረት-ጅ ጠበ:ወስበአ፡ ክመ:
JhuinHnP:PhT-hcvrv:iDnyp:cy
ኽም።ግnኃስኃቡዙ-፡ወጦነጦኘራ ይ:’ቅዬእ’ክጮ፡
ተወጐታወልበ:።ተሕተ ናሁ ስ አግ አነ፡አኳጨቋ
ሱ፡አኽ ኘቱ ሆሙ፡ ካወክ ፡ጡውዕ ተ:ሕሮፇሙ፡
ዕቸሑ ።ጋሃሬጨ ሆኰሁ-ስብሑ፡አንዚኦአሙኰሙ፡ ኣክ
አ: ሮብሐሓኽ ሕት ንገ እገ ጡ:በስ
ሇን
የት፡ወኝጀ፡ ርአዩ ‘ባጣው ዮ:ካቅት፡ሶ፡
ስባሕዊት ሓስ ፡ሕጓዓኘኪ’ ወቤ ቡ፡ስክ
| ጦበፔ.በ፡መዙድ=ጦክቨ፡ሕዮ ‘እግዘ:፡ሮይ
PT
ዓዘ-ይብቡ ከክስ»
ወት ክቡን ተ ገበ የበመእዝሙጡ ፎር: N
አንዘ፡ ፍብሔ፡ አመዕኝይ:ሑመቓ፡» ግይ
፡ ክስመ እኝ» ድሬ ጡ፡ ጽርሐ“ መተው
| ከር »ኛ- ስ ይቶ ታስ: ሕመሑኛው፡ |
| ተመ ሜጕሥ፡ኃነ’ ወጅ ዛፍ ጃቲ: |
መጦፅራፍየ:ቦዋስመ ዝሮ: ኃጽር:»።።መ | |
Jcnሞi sii:
ብሮች: ወጨልት።፡ስ vA: Hed
ውዕቲታ -ሕሯጠች ወረፍ. ኳይ ሀኝዩ
ተክሣቢቁሐ ሄጀ መት ስክረጡ፡ዘየሕንቕ፡ሕ
Yr: Ena p:Bni, ሆሁጥስእሣ2 ወጠል
rT
ማ።ቕ፣ ውቓቱ፡ቸቀዋምክዝወሮሕ:ክ
ኣገኽኸ፡እፍ:፡ኳግኛ.Nለብቁ- ወአቸቁትሙ፡
፱/) ቲት ህኘቫግዯች ፡አስ:ስሲ ዙ“ ብሮዛሃኝ:እ
ብ-ኽርሃ Fዘሕጠርሃኝ፡መ ጽቓ:ግኪ
መፃዘ<:nሐስሐቲ ኳ-መቓብ CY:nohp
"የውኃ: መሱ፡ይጽ Ya:3h oN:
ጐቍሯኃ'ች- ወብፅክዱ ኃኽሕት: ጠው ሮክዬ፡
ft
| ተሐመቶ -ጸመዕኮክ-ዳኽብእ ወቃ ሓያ |
ቁቡ:ወግሜየዊ።»ኣኘ። Fፍብ-»ኝ።ው»ች፡
| ከርዛቷ፡ስፃስ ም ኣ መታ -በብርዛፉ-መጦሕ»፤
TT
ቐ፡ ree»
ዛገ:ዝእሕም “ክሮዛሣኘ፡ ማዚ»: ሂበኃብን J,
i ግ NHRD TO
ወአክጃሇተግብሩ “ሃጡ ያ’ህሄስዊሆ ፡ መሓስ፡ሕ
re MNnE: tr H:-NAAuIE ION
ከሮ ኔ።ክዝስቱገቲ »$-ስስቭ። RRRIT =
|
» ኣመ ቍቀዮት:ፍ ኘማሓ:፡መበ
ጅን ችን ወረጀ መተን ወ ችለ
iy br
ምመጽቋቱ :ኣብኛሃ-ኃዕስ.ን፡ወwዜነወ:}
መቱ ‘ወቋቶረክቻእሣግበ፡ እቡ ዙ።ወ
ዘክር ፲፡# ምተዯ:-ሕኤ p- Din
ሃዝክንክ መ በሕ. -ዚሕ፥ኢ ዕይ
ስያ ይ እንችኣኃ ዘዙ :ሰእቱሱስ:ኝ
ክስትኘቦትsሠዬ ቢ ስርሃት:
ሰxክመፍር እዝክሮ: እ<ርጋቹጃ
፳ቕወ7ጽ ሕ -ዘፎጋጠር:ትእዛዘ:ስእን
እስ ክንክረ-መቶፍመ-መክ NT:
ዕዙ -ወደቢበሣህኩ ወስሙ.
ሶእመክክነስዘቁወቓዙ » መእሮድመጮ።
መማር ቸቸ ርእዮ በሁ ክርሃኛ:ስእስ:
ዩነብሩ፡ ውኃ ተ- #ቋዕመት፡ ወ ጽሳስ°ተ-
ኮትመ አሮት እ፡አንሪ፤ ው ጽቸ ምጃ
| ስዕ ክ መጥ ሙይ <=መኘሣ።ም፡
ስሕ ኣንኽክ»ት!
በሆንስጠኝኝ፡:)! ወርቅ ውቃጥ፡»ኛ ዊሞ lh |
ኮው፡ሰስ.ቅን-ኻዘኛት ሰwንየው ድ ኝ፡»፡
ክው ያ gስ"ተ- ለ" ትድ ላ 3 |
መሐ » ፍ ን- ኣፎ በ: ሮድ ሮ፡ውስ» ik
' ከትጋዕጦጠኘዯመሙ።nሁ:በወእክት፡ |
ነመክ፡ እሮ ፖ ኣስ ሙክ እ
ወ:-ሕኖየ ወ ወሇክ ትኛ ረ Vuስ-y- [,
ቅጽ ስ፡አብ፡ወመጦልጽ “መሀ ኝፈክ-ቅ
YI rp». “እ: ሕዝ
-iመnተቦጨሐ :ስ-ይሃሕብ:ጦመሪ
ከኝ: ቅቛ- ph :ትሹ ችት
ቴካዯተመ፡ዕ ውሉ ጀ-ክ ቦክ :በሕሩወኝ፡
ዝሰፃስ መስክ: ዩቐሱ ክመ ፡ተኡኩኒ፡
un E-5ኝ ት mh, ንዶሰ
ኸእ መኛ ኒት ኩስ: 5
AMIE INN: ውጸቱ
5ሩክ:ዕክ ዜመት: ወ:» ድ tN
r:ሕኛማዮ: ክ፡ሕመወት።: ዘሙውስቶሽ
ት ክኮቄn- Dፀ:ሕጆጠችት-ዘጂ ስ:
በፍበ:-መፍሮጦ ወክ ነ ፍሬው
nw nano: iia:
ካ
+
)
kil #
|
lr
ሐዴD " ፡ 8A 9D: Pea: .
17 ሃጸለተሮጃጾክ ኮደ
leur P-Ung-:ETu RN
I4ሰ.»R- FAG
ዘከረ ቋ# RRM
| ከግር ጸር ድገሪ ክፍቶ
1: rnc RANE
ክር Fr
) ora ANRN
ት,
i
ie
|
VE
ቫእቡዚ፡ተነዘየ፡ወደቬ፡ኒ
ግ) ቐኗሯአቱ
G3: ገ. ስው: |;
ቀቶ:ቄያ» ፍካ. Mise
ፃሚ ያወፅፅሪ-ፍረ-ጸቶመቲ.
ይ0-naa-cc ger EA,
nA’ RCE: R an ተ
ሹ-ስዊኖኝፃቋ: የ ልዳ፣s
ዙሉ ስቦወ:ቤጣጥ ሞክ: ርፍ Ph
2am: Pua fre -0n ቅጅ
ወ: በፍረምሇ፡፡፲ቕና፡ ገያ.
ቀጥየ ሓደወይድ
ጨቁንርኣመሊሲ ጠለ ፡ (ከልጅ
ra AE TTR
terion
¢፡ i. J 2II- ቶጫ: rR
upeዋ-oፃየ-aet: "ክu ቀጅ
ዘ‘ወeቋጀድጽው’n፣ ስነ
የኞ፡። ኻሆ፡ኝ "ሮኒ :ነ ና:
(በ ቋ*F - © ተ - vb ቁጀለቋ፡ስቀቕቱጽ
PIT
rad: a ቆR'#ቸብሮሇ li
| በዛ’ eh ‘(Dey :8 ik
| tir te‘ aEወቶ- hE
| mkge Sat: n np 2L1: ክን
ዳዳ ቶይ ይ ጽብ ድክ ጸን: |
cu, <TR MN Fahen
| TEEhAmaRh En li"
ns. kw ቋs |
ዝፍ. ከክ ኝይጻል ልይቿ |
AAR, ልጽ EE |
ፍዳ ዳዳ ለስ ስ፤. ይ ለ.
Fጽራ፡ስዳጣመና ቁጽ: ፀዳ ls
ራ የፃ. "ቋጸጢ: $f:
HARA Ras ay. [i
TOF RR ANT: ROBa0
PEs eh: "CRE:
(RSI RH FRR
cai... nn ENENR
NH BTA S"E aD
ቅራ ፌል፡ክ rte: AA
Vዊፍ፡ደክድፉ:ገ ው: ወxቫሪሆ
me: HRC XFS":
ሰለቆሒ፡ Bu: ERR RIBNX
i NEB RN ARE:
|
|
wi HATE HER ILX
| : Dd Phe RCH: tne:
| sa SPI
|" nap: toaan as.
|
Rinne FP: on-ta-.nኝ
R:nAar:oaers kh
Pras: ዲቁ ያ:
ማንርል:ጃብT nhs Bሜታ
ገን 7 ት ዳሜ’ር፡በ
Aoni:No niyo hh.
AM mE: cher
xcs: ERE a:
ስሜ ጽር፡m- Ne: ጸሮ
መ Ritu n mE.
hn ሓዩ:A nh: ho
t:AaAAN Nhe
ሐፈ ስቱስ፡ nih
ቡድ ጾስ: ስዩ ጉ [4
tai: gang APN:
| ከሉ: ጽኝኘፃኝ:፡ር
| ከቶ, Ea 7<crለች<8
ሀ. ን-ኦርሕራዬ ማሣ 00ያ፡
Vho:n Pah EEF: EAN
ዬ-» ር ጃቶን፡ዳ "ር, *
vet: hahah n:a
መባ ፡ hen AN:Re:
| ከ፲ ቷ፡ መhnብcሮ:hጸ
oo Emm ግeAY
ቕጭኗስ፡ ner, sR he. |
ፉ.፡ ‘'DAፃAan:,gA yn axa
፮፡ ወል“. ኝ :፡ብደምግ፣በዬ |
TY + Uri
ክፍ ስኝ፡ ዲሲ በች
et
ል sss. አቱ: sor Oot
NBER
PT
y'%2 iy 2 DERM ም,
ROM Re
| ያ ዯስክእሕ መ Eዘጳዕኝግ
hr CNM: MODE
TRO: ENYS
ሄር eH
FN EHO REEANIHIH
HCPA: NE: - ||
R'Lbiaug HEE Ihe:
PNIHNC BBN E:RNDh:Y
ARERR
MARDER. NET:
EH HIRT ERO RNEI,
CUE NERNDI:HRA 3:
HYInh:NCcD: oa haan
"Bh B83: ብኮስ.:.ስ: ቕ= fA ነ,
ሃው yo fie] lh
ሕደጆ ማግ: TIN
ተጋ: ጐኸዎያሀሊቁሃ፡ጃNክች.: |
ns:
የተ: ር-ኻcርuy ‘ea E:H |
ahyuACI:id dad
ወፍ ቬል: ቲ ፣ዘጴሠዥ ኝን |
go nh HOU YD
ሕዳወቲinዛፍ EYER |
Ys NY FEHR A
ዲሮ ርክችስ:
| $i:hica3 ሂ
b et lEagr”3.:
PIES i i
| ih ተ:፡።እረ os
| [iw i LaRIN-: gussns.
i
| ban: ጥስት ih
IN
| ME: ጽ hhao+oት: i)
| I ት
lb, re TA ት
Wi IS ም A far =; i
ty ih shay |
# ¥ wk - 3
i hI
LN
|
Daniel Carvajal Ramos (born 11 January 1992) is a Spanish footbaler. He plays as a right-back for Real Madrid C.F. and the Spain national team.
Other websites
Official Real Madrid profile
Official Bayer Leverkusen profile
1992 births
Living people
Spanish footballers
Association football defenders
Association football full-backs
2018 FIFA World Cup players |
Chêne-Arnoult is a former commune. It is found in the Yonne department in the center of France. On 1 January 2016, it was merged into the new commune of Charny-Orée-de-Puisaye.
References
INSEE
Former communes in Yonne |
<p>From all of the Golang tutorials I have read, the way that you install a Go program is by setting the environment variable <code>GOPATH=~/go</code> or something similar, and then you can run <code>go get blah</code> and Go will download the program and put the binary in <code>~/go/bin</code>. You also have to add <code>~/go/bin</code> into your <code>$PATH</code> environment variable so that you can run the programs. </p>
<p>How would you go about installing a Golang program into a common location for all users, so that each user on a system did not need to add a PATH environment variable?</p>
<p>The only way I can see of doing it is to make a directory like <code>/usr/local/go</code>, and set that as my <code>GOPATH</code> when I install the program, and then I need to add <code>/usr/local/go/bin</code> into the system-wide $PATH so that all users can run the programs. Is that how it should be done?</p> |
V .KM >7
*
3í at b it (Hartar í&roitm
fKfarnm
Pnrant iíuttrcrsíüu
i»
©etobrtínglj
Dan
Gelegen in de
\
Capitanía van Phernambuco,
©ooi ten €. <g. apatiljaftcn / €>effraigt}ett
Heyhdrick C . Lonck, tt
íDatet möe te Hanöc. íBitfgaDtrg:
Diderick van VVacráenburgh , Colonel o ver de Militie te
Laude,van wegen de Geoótroyeerde WeB-Indifche Compagnie,
onder de Hoog: Mo: Heeren Staten Generael , ende
den ïrittet van Orangen , Gouverneur Generael der
Vereenighde Neder-Ianden»
T* Amfterdam, ©00J HeíTel Gerritfz, $aj8-Cacrt-fííl?p1ttr/ ente 5S0Ctf£
üerfcoopet inDe JM-Caett/ op De öoetlt öanDe ®oeIe-fteaet„
Befchryvinghe
Uatt t MecoUeren ban
Phernamboucque,
E C.C, manhaften Cenerael H.CXonck, met
s beliepen Dm 27 ^umj 1629 upt Coc-ilce
geleplt/ Drn 23 enDe 24 SCuguft. onDet Cenetife
fa in De Canatié niet De fttmaba Dan Don Fre-
derico geilagtjen / enDe Den 4 ¿§eptemb. in
Duiccut gljeUomen ujcfcnDc aloact Dcrüetfcljt:
enDe Den 29 $obcrab. bp Dcm gcUvcgljcn
enDe Drn C*C* C OlOltel T. van Waerdenborgh, geliich ooefe Den
7 Dacr luao gebatné Den CommanDeut Dirck Symonfz, met Den
>inen Colonel Den 20 Cctobec upt Ceccl gljeloopm mefenDe:
ie Bloot alfDoen ftctcfc 3ünDe 50 ¿èrtjepen eñ 3!acljten/ z
mmDe u grootc Cljaloupen / beeft gljemonöcrt 7280 toppen/
lamclpcU 3 780 23 00 tfge feilen' enDe 3500 ¿èolöaten. üfêet bielefce
nacht hp (bolgljenbe fijn laft) fijn courö gljefet Ijeeft na De C uil
ian ©ernambuco/ beguatn ’t lanDt in ’t gljcftcljt Den 2 jpebmar*
ip 7 gta* 4 minuten ¿£>upDer faeeDte/eñ Den 1 3 bet felbet maenDt
intrent C* <$* SCuguttin : alDaet getefolbeett ató Dat De «Colonel
net 16 «plen fo ^ebepen ató ^atípen / Dact in 2400 J>olDaten
ñ 600 jfèaetroofen / fouDe lanDen 2 mplen bp nooïDen ipernam?
juco/ in ftio Doce : Cñ De Cenetael met De refterenDe jeplen/ met
mee Öercée Compagnie ¿§>oloaten/fouDe loopen nae'tftccpf*
ÍBclcfe bolgenöe fp / na Dat fp op Den 1 3 eñ 14 öaet IjaDDen glje*
ceeDt gemaecfct/ op Den 15 öejes mojgeitó met Den Dacgtj/ met lief*
[ijefe meet een flille ^ee / De heet Cenerael nae Ijet fieepf / name?
liicfe aen De 23actabanpernambuco/enDc Den i^eec Colonel met
% z fp«
fpn * ® $eplcn / daci ín 2 1 o i / 699 (¡Oactroíen/ bis tiliS'
ftöicluujaven tclanöcn/ na be gebefttneerbe plaetgpjn toe-gíjeí
<De €. €♦ €»encrael guaní ontrent ben mibbagh Pobr be ere*
fepbe 25arra / cnbe (jeeft gfjefec met eenigc Schepen biedt onder
Ö« iFojtjcn bat op ’t Sce-rccpf lept / enbc tot aen ben aPonbt op
t fclPe/alg rnebe op be Ianb-fo?ten bapper gefcijoten: gclnch mede
be Caftcelen met meerber Poorbeel op ben ¿§cl)epê* <©e ¿>rhepen
niet Uonnenbe top fcljieten boo? ’t roeren panbe ¿chepen / Per*
mtt0 ijet bijnen pan be Eee / mebe bat (jet fcljteten ben Catteelen
pjepmcl) fcpabc / maccüenbc op be muren maer pjttte Placeen/
fepenbe allecnltjcfi t boPenmertfe Panbe muur*
6 ^epcpenenbcii 3¡acljten/ tot (jet mjeplen gljereeb/htelben
met clepn $epl boPen gaetg / om op 't tcpcUen alg’tijooglj mater
fonrn 3tjn; bat ontrent ten 3 uren Permacljt mterbt / tn te jepiem
<^c(jepen enbe faceten Poo? bten ttjbt op bte inkomHen níet ton*
nen uptrccljten/ende be anber ^cljepen btebttijt op ben malgüe*
fet Jagen / fonbet pet tipt gljctecfjt te (jebben/ jiju gedrongen ge*
meeft tegijen ben nacljt af te hojeen.
#nbertuflcljen mag be <£* <£* Colonel beficï) om fijn Polch ter
geojbonnccrderplaetfe met eljaloupen en bootg te lanben / felf ín
perfoon met be apantguarbe aen comenbe / ín ’t geficljt pan (pn
Ppanb / bte pent ficrcU te Poet enbe te paerbt op firanbt liet fien /
maer op be rell pan ’t Polcü tipt be ¿§>rljcpen gtjepolgljt ig met 2
ftuchjcng gcfcljut, bie 3 tb pfir fcljotcn : maer alfo be aponb op be
Ijanb ejuant/ ntoften bien nacljt ober op be firant logereen*
<i>eg nacljtg alle preparatie gljemaecht tjeüüende / ig beg morí
gïjeng mocbtglj aen gljemattljeert met be gantfclje maeijt/ in brie
Regimenten / enbe een partp pper-roerg Perbeplt/ alg be apante
guarbe
mioo oe (tpouuerneur/ 100 t tctjtjnt Panbe honm pan befe
©loot langlj te Pojen geabPerteert / be gaten oft tncomften Pan ’t
Recpff namelijeft de ^oto enbe be S&arette mcrgefoncUcn ^cljci
pen gedopt / enbe be gantfclje (D0P0 op ’t lanb-reepf met een tutti
ragie oft bojfimcrtnglj (jaot paft cüiemaetfet : foo en heWien ne
jaártic/ D aer Den Colonel felfonbcr mag/gccommanbcert bp Den
jberüen Eíeutenant Eltz: pct C3attallou boojbcn oüerClé Éieu¿
enant Steyncalenfels , ente De amere guarbe boo? Den fBapot
3ou pabben aen De een 5íjbt een Diept creupel bofcp / maer upt
jaer groot acnftoot Pon gefcpiet pebben.
flregpen (bp íito Doce/ 't melck tó een lopent ríbiertjen/ Daer fp
otDenmtbbel toe boo? moeiten / Dp De pomigcfcn bctrencpeet)
:cn pcrbt treffen met paren Bpanbt / Die mefcnbc ontrent isoo
tcrcív met Dcrltes Dan Deel DooDen / enDe geguctde/ foo aen D een
ii0 D’anber 3PD/ maer aen De ¿f>paenfcpe sube meelt : te rugp 3un
seb?cbcn tot tmee malen toe.
Ban Daer ts De Colonel met De abantguarbe/ fonDcr ruften na
je ftaDt gemarcpeert (pebbenDe onbermcegps Djel eemge J>mar*
en bekomen / maer gpeen goe kuntfcpap meten te bekomen) pee
Jeftuten Cloofter beklommen / Daer Depoojtt Dan aepteren toe*
jeboimerckt mag / pebben Die op-gepoumen / ter neDer leggenDe
ti Díe üieerftanDt Deben / Too Dat De J>pacnfcpe De plaetë met Deel
jooben enDegpeguetfte/ moeften rupmen.
« # Í . » ^ A. ^ ^ » A i A. A. A. VX A< A. A ▲ Áf
jen %tt fulchr gpemaer mo?bcnbe/ enDe fienDe De amere guarbe
ïie De Ifèapo? Houcx gpelepDe op paer aencomen/ begapen paer
jp De Dlucpt/ na een ttiijl becpteng/enbe fcpieten met grof gefcput/
net bcclteo Dan etteUjcke DooDen enDe genuctfle.
«Bnbertuftcpen Dat De Colonel De ¿6tabt aen De $oojb $tjb
¡taberbe / pabt be Ceneral tpjee Compaginen ¿fmlbaten met ee-
itcp 2$cotf-bolck / Díe tot pet uHcplen te boten maren gpeotbí*
teert/ gefonben tot affiftentic Dan Den Coíoncl / ble bcíjunmclt}ck
ten be S£upD-5íiD Danbe ^tabt lanben / fulcr bat be ¿§>tab aen
Ejepbe 3ijbcn aengetaft mícrb : enbe foo pebben fp bes¡ arptcrmib^
Ejaegps ontrent ten 4 upien paer meefter ge mace kt Danbe ¿$>tab/
¡net DerlieiS Dan 5 o tot 6o ^olbaten.
$a pet DeroDeren Danbe £>tabt en miert Daer níet meer a’b
ontrent 100 kiften Jmpcker / eenigpe UDpncn / mepmgp Mtt 1/
mbeanber tlepmgpepbt Dan mepmgp importantie ut be J>taDt
ft 3 gpe>
gljebonden / bcrnhtö be 25orgher$ rnde intooonerö meed toatet
met alhaer oorden gheblucljt / niet tegendaende bat be «Douber
neut; Mathias d’Albuquerque op lijf draf berÜOdCn had pet upt Dl
¿&tadt te bcrboeren / op bat be borger om fpn soet te troutoer o
¿$tadt foute helpen betoaren.
<Deö nacljtö Uct be «Denerael met be Cfjaloupen be gaten pep:
len / en be gelegenthepd banbe jforten befichtigen/ bie be bpanb
teel befct hield/ fo bat baer teepmglj canö teierb giften om bte ti
teatet met hoordeel aen te tatten»
«Den 1 7 liet be «Douberneur be pacd-hupfen enbe al be ¿guipe
iteren baer tn aen brand deden/ bedragende ober be 1 5000 dtden
om bat be 23urgerö en epgenaerö gcWucljt tearen/ fo een geban-
gen bertelbe/ enbe fultir en tooö ban be onfe niet te toepren.
«Den 20 jfeb?. na bat be J>tad teel befet enbe op alleö goebe op
bre gljcGelc teaö/ tö na rijpe beliberatie ban bie banben ftadc goei
gebonden een entreprinfe op ’c Cattcel bat op ’t landt fiecpf lept/
baer toe bp ben kolonel ghecommandeert 10 be oberde 3ticute=
nant steincaienfdts met 400 tot s 00 ffëan / bie ftclj baer in teel
Ijecfc gljequeten / tteee uren langl) deö nacbtö bat jfo?t beftormt
boel) alfo onfe ftopn-lccré/ bie al gerecht tearen/ teel een babern te
dort toare/ enbe be beure ban ’t Cadeel niet en bod geopent too?;
ben/ fonderling om bat ben bpanb upt het clepne jport op ’t Ecc;
reepf met Canon eñ fcljroot Deel fcljabc op b'onfe bede / fo i0 goet
gebonden aftetreeden/ met berlieö dan ontrent 20 booben/ enbe
40 tot 50 geguetde/ om niet meer bolcd te fptllcn.
«Den 21 be 23arcttc doo? be Cljaloupcn gebifiteert/ het ^cljtp
bat baer in ’t gat aen be grond lagh aen brand gededen/ enbe be*
bonden bat baer gelegenthepb teaö om met Chaloupébaer doo»
binnen Ijct fiecpf te domen/ fienbehet «Dorp op't fiecpf/ teaer be
pach-hupfen berbrandt toaren/ met muren/ bordtoeringen enbe
paltfladen bad gemaedt/ baer ober oorbeelden het landen albaer/
om het felbe «Dorp aen te taden / feer onfeder enbe periculeus» .
Cnbe ben 22 noch beftch teefenbe be dab met toereden meerder
te berfederen / geltjcd mede ijct 3Iefuiten ClooGct bad gcmaecdt
teierb/
tittö/ acn be ftrand bp 'oen boet ban öe ffabt cm bmgfi maften*
il ’t mclcft in manie» ban een hooft fouöc upt tornen tot ober De
imingb een ftueftjen ’t Zetmttti om aldaer bp Ijavoc barning
ooge enbr anoer macen aen ende ban land te bjengen.
is op ben as jpeb?. met toeftemming ban al be llnigfoberi
:n goet gebonden c gefepbe jfojt op t land fteep f met apjocljes
:n te gaen/ daer toe boon alle noodtge als foCTtUen ende feftants-
o?bcn geteet gcmaecht jijn. ©et meette SSootf-bolch gebmpc*
mbe om rijfmereft te houtoen ende fthantf-ftojben te matchen/
S mede tot bolmahen ban de gefepbe bmg oft hooft.
<¿nde den 35 in de ftadt boo? berfchepden (traten bojftmertn;
av boo? een obetbal ban de bpand gemaecht 3ftnde/fo ts Ijct ap*
ocheren na het gefepdt gtoot Cafteel op den 37 ifcO?. met s 00
aan begoft / ondee ’t commandement banden oberften Uteu*
nam Ekz,diedenfelben nacljt een retcenchement teghen Ijet
'afteel / tulTchen het <Do?p ban 't iiecpfcnbe de ¿^tadt gelegen/
j-gftetoomen heeft : ende dep anderen daegljs de baterpe na bp
tereed gíjcntaecht heeft / als manneer des abonds de ftëapooj
oucx hem toedoft / eñ öe Colond ín peefoon l)fin ö&ce oocU
jegbt heeft ƒ daer blpbende tot des anderen daeghs fmo?gljcnS/
« de baterp boltopt/ende 3 ftalbe Cartoutoen geplant/endrdeti
mtfchenbagh daer met gefchotenbjas*
«Daec na/ melende/ den 2. H&aert / de gantfthe moigften-fton&
iet &tt gefcljut gefpccU / fo hebbend» ban 't jf op tnet op-rollen
m hoep tendel/ ende uptfteecften ban ten ton laften / gljefocht
parlementeren 1 fepndendedaer nebens een Capttepn/diemet
m Coiohel berd?agben is het jf o?t te berlaten / op conditiën als
i de bolgende Articulen te fien is. _ t _
(Tliedaen mefende/ »s den Colonclüoojnemenö ghetomden
et Cafteel dat op r ^cerecpf lept/ ooch op te epCfcljm : €n heeft
en ©eer Generad ende ©erren ít aben daer ban bccmirttgt/
ie ’t (elbe hebben geapp?obeert/ende ts alfo’t felbe tn t merth ge*
eit met fepnden ban een <£"ainbour ende een tacluian / díe ban t
*o?t ooch gljehoo? gljcbende, hebben een ^leutenont ('nuotsbat
öaet tesm een anber m ottagie öttis) hupten gefonben/Die todcH
wpt Den nacm Dan fpnen Commandeur met Den Colonel heeft
gehanDelt op Den felben Doet al# Díe ban t jpo*t op ’t lanD fxtcvïi
enDe Doo?t $bn Daer op upt getroctten: fulcttg Dat De Colonel Daer
nambufoCl' W ümi öcPöeö*ifaten enDe £aüen Dan Pbar;
¡De$¡ anDcren bacgh0 Den z 3 heeft De Coïone! o?D?e settelt / Dat
De <0bertte Uteutenant Steyncalenfeltz , een erploict DeeDt 00 't
CplanD Dan Antonio 1 selesljen tegljen oDer het op ’t
jieepf: Dte ober DarenDe/ seen teftftentieen heeft gljcüondrn/ toe^
fenDe het bolctt (om t obergaen Dan De jfojten ) sljeDlucht/ heeft
Daer ober een ttoup DolcttD ghelogeert in t Cloottcr Dat op ’t felbe
eplanD ftaeUDaermeöe alfo De ¿$tabt enbe tf o?treffen Dan ©er*
hanDenijSDan't fórtighD-bolctt DanDe Ceoctropecr?
De l©eft-SnD!fehe Compagnie/ onder 't gebieDt Dan hare fóoort;
Uaog: De Staten <©enerael enDe $?tnce pan Slangen 1 Dat Cod
geDe langh te Duren. *
^en 3 2Cppl/ na Dat het gat DanDe tiecpffe bja$ gepeplt/Jiepen
rentge fchepen / jachten enDe alle De chaloupen binnen ’t felDe r»e>
(pf/3tmDeeen feer beguameplaetD/ om niet alleen teleggen/maer
meDe DeTchepen te fetten / ttici halen enDe fcljoon te matten / ghe*
lijcfemeDe tfachtDe^actt/'tmelctt nae *t ©aöcr-landt foude
gaen/ Daer binnen fehoon gemaectt/ enDe eenighe fupetteren inge*
nomen heeft. CnDe Uiao attDoen Den C. fceer «öeneracl ghelo*
geert ín De |&obo / op t föecpf : Den C. Colonel ín ’t Siefupteti
ftloofter: enDe Den Uteutenant Colonel op’tCpIanDt banW
Summa
- \ *
Summa de los Artículos que fe ac cor da ron entre el Sr
General Henrique Long , Don Theodoro a Waerden-í
borch, maefo de Campo, y los de mas Señores del Confejo fecreto de U
Armada , que alprefente efla furta en la barra de Fernambuco , en fer -
v 'ujio dé los Sm-E fados Generales de las Provincias unidas \y del Prin~
cipe de Orange, Gottvernador deltas : a Cargo de los Sre¡- y^idmini-
jlradores de la Compa- de Indias, de la una parte : Y el Capn • Antonio
de Lima , Cap»' de l* Fortaleza de San Ieorge , por el Rey de Efpaña ,
de la otra ,
P Romeramente íera el dicho Capitán Antonio d; Lima obligado de
entregar,el dichos General, y Macífo de Campo, y los de mas Sres- del
Confejo , la F ortaleza de San Ieorge con toda fu artillería , y partre-
chos della, y las de mas ammunicioncs de guerra que alprefente en el
dicho F uerte eftan»
Item íera el dicho Capitán Antonio de Lima defpues de hecha la dicha etv-
trieja,lleuado juntamente con todos fus foldados y íus armas ordinarias, fin
bandera , y fin mechas encendidas, con barcos o bateles a la otra banda del
Rio, en tierra firma, para d ay pallar donde bien les pareciere .
Para íegnranca dé la buelta de los dichos bateles quedara el dicho Cap*-
¿Antonio de Lima en efte Campo en rehenes, harta tanto que totos los de fu
Como*- fueren deíembareados; y promete allí, Dios le ayude, de embiar la
chaloupa o barco en que el aífy palfare fin danno alguno de efte Campo,
A de mas defto prometto y fe obliga el dicho Cap11- por fi y por lo de mas
foldados, por el tiempo de feys mezes figuientes de la fecha defta, no tomar
ny traer armas contra los fufodichos SKS- Eftados Generales , y Principe de
Orange. AíTy Dios les ayuda y falue.
Fecho y paflado anfi en efte Campo y fitio delante de la fortaleza de San
Ieorvc, a dos de Marco, de 1 6 50 annos, y le firmaron de entre ambas partes .
el fotto ícritto dezia, Henriqtte General. T. a FPardenburcb,Colone\ •
Antonio de Lima , Capitán de la F ortaleza de tierra.
Los mifmos artículos fe concedieron al Cap"- Manuel Pacheco el Gayar,
Cap"- Mayor de la fortaleza de la many lo firmaron de entre ambas partes:
fotto feitto t Hcnrique Lonq , General . T. van FVaerdenburch,
Manuel Pacheco Capn- Pedro Barbosa Lugarteniente»
25
Somma
/
Somma van de Articulen gheaccordeert tuíTchen den
Hr. Geherael Hendricl^ Loncq , ende de PB. Dirckjjan FFaerdenbtirch.
Colonei, cnc.e de meer Heeren vanden íecreten Raede, vande Artnade
jegernvoordig liggende inde Barre van Farnamboucq, in dienfte vande
H. Staten Generad der Geünieerde Provintien , ende den Princevan
Orangen, Gouverneur der felve,in dienft vande Weft-Indifche Comp,
tereendere , ende den Capiteyn jntomo de Lima , Capiteyn vande
Sterckte van S Joris ,voot den Koning van Spagnien,aen d’anderzyde,
T E N eerficn ful ben boojnoemben Capitepn Antonio de Lima , crfte»
Oouöcn 5ön tefebeten / aen be boo?f5. tf. <©enerael / enbe Colonei/
cnöe anbere heeren banben íiacbt ; be fïetthtc ban S. Joris, met alle
Öaer gB.efclntt enbe toc-öeöoojen ban bien / enbe alle be Ammunitie
ban oojlogBe / jegBentaooibigB inbe b o 02 15 ^tercfttc 50nbe,
iSftcm / faï ben boo’f? Capitepn Antonio de Lima ( naer be booifr ober-le*
^.^pscöaen te Dcbfien) met alle fpne&olbaten/met Ijunne ojbinaire tua*
penen/ fonbet baenbel lof 6?anbenbe lonten/geboer t te ïuojben met barquen
oft fel) tipten aen be anber 3pbe banbe ïftibiere aen ’t balie lanbt/om ban al»
baet te pafferen/ baer Bet Bun fal goet bunefíen,
iC°t betfeeefteringe banbe tueber-ftomiïe banbe boojf? fcBupten ofte Bar*
Suen/ falben boojfj Capitepn Antonio de Lima, in’tbooj(5 ïegBerin enfe*
l’Ah6 ' Íoí£e5 toe bat alle be gene ban fpne Compagnie fullen ge»
L u!Pe ^l00^ ^ ?*ioc! mac^e fttnt <Oobt Belpen ) be cBaloupe ofte
]?et,£ fa* ober-gBeboert toojben / ioeberomme fonbet
eemgBefiBabembitïegBettefenbcn, \
Cnbe Boben befe Belooft enbe berBinb öem ben boojfs Capitepn/foo booi
pent enbe be anbere ^olbaté/ in fejï maenben naer bato ban befe/ geene vua*
penen aen te nemen ofte te b?agBen tegBensr beboojnoembe Aceren êtaten
Sniaeciten C ÖCn ®?ince ban ^««Sie/fo moefie Bem 45ob Belpen enbe fa"
„^fal^ Se&acn enbegepafleert in ’t ïegBcr boo? be jêterdite ban S. Ioris,
öen 2 JBartto/ ban 31°. 1630, enbe geteecBcnt ban ïoeber ipben. 3©aö on*
öerteecltent Hendnck Cornehfz Lonq, «Bencrael / T. van Waërdenburth Co*
loneP Antomo de Lima, Capitepn banbe ^terrbtc ban S.loris.
We felbe 2ittieulen3gn mebe toegeliaen aenben Capitepn Manuel Pacheco
d Guyar, Capitepn JBajo? banbe ^terchte aen be jee/enbe iíin lneber ?nben
onberteccltent. ©nber fiont/ Hendrick Loncq ,C5enerael. T. van Waerden"
tnirch, Manuel Pacheco el Guyar CapttepiV Pedro Barboza üUeutenant,
%Wt
PHARNAMBOUCQUE QfjCllOUücn.
Op de twee fortjens aen de ftrand by Noorden, ende aen de Zuyd*
zyde van de Stadt, ghevonden op yder 4 yfere Stucken, fchie*
tende yder 4 ib yièrs . • — - 8 Stucken.
Opbeydede Fortjensofte Caileeltjensjpulver - • — óooib.
Op ’t Iefuyten Cloofter 3 o tonnen bus-kruydt , yder onghevaer ge-
extimeert ten hooghften a 100 tb. ' 3000 ft.
Op het T ol-huys vijf vaten , yder ghenomen a 200 tb. ten hoogften
1000 ib*
Summa Pulver 4600 ib.
- — 2C00 ib.
- - - 200 ib.
Een partye lont, genomen op
Noch een partye op *— —
NOTA. Hier van fchijnt wel 300 ib verdorven te zij n.
Een partye yfere koghelen van 20 in ’t tb.
Eenigh ftaf-loot.
Eenigelaetjes met Mufquet-kogelen, a 1 2 in’t ib.
Een groote quantiteyt fpaens yier aen ftaven.
2 Vaten of ocxhoofden Salpeter.
Een partye ongehelde fch tippen.
De - ijupfcn leggfjenDc.
24 Yfere ftucken van 10 a 5 ib yiêr.
4000 ib Pulver.
Partye yfere koghelen.
30 ib grooteMufquet-kogheleDjVanioin’tibo
40 ib Lont.
Partye handt- Granates.
Partye vuy r-potten.
i’Metale ftuck van 8 ft.
i'Pypen Spaenfche Wijn.
i Kift Suycker.
* Partye groote pottyfen met water.
fut op t öeijonöett
i f Metale ftucken, hebbende de wapenê van Philippus dellen de
III Koningen van Htipagnien , eenige daer op 't wapeu van
Portugael , zij nde halve Cartouwen , ftucken vanao. 1 8 en¬
de io tb yfer.
i Metale Slangh van io ft yfer, fchadeloos.
14 Vaten Bus-poeder, van 120 fb.
Partye yière Canon-kogels.
Groote partye ge vulde cardoefen tot de ftucken.
60 1b Londt.
Partye pottyièn, Í00 groot als kleen,met water, fpáenfche wijn»
en azijn gevuld J
7 Sackenmeel, 4 kiften farinie.
Weynigh ghefoute vifch.
Een kuyp met gefouten vleys.
p.
|
Atwood is a village in Illinois in the United States.
Villages in Illinois |
Bridge City is an unincorporated community and census-designated place (CDP) in Jefferson Parish, Louisiana, United States.
Census-designated places in Jefferson Parish, Louisiana |
Werner Michael Blumenthal (born January 3, 1926) is an American politician. He was the United States Secretary of the Treasury under President Jimmy Carter from 1977 to 1979.
References
1926 births
Living people
United States Secretaries of the Treasury
US Democratic Party politicians |
Dagne Groven Myhren (born 19 September 1940) is a Norwegian writer, folk musician and a professor of Scandinavian studies at the University of Oslo. She has written about Norwegian literature, science and folk music. She is outspoken in protecting Norwegian culture, places and music.
She has helped J.P.Ekgren with writing a book in English about the poetry style called Stev. The book is Aslak Brekke og visune hans.
References
Norwegian writers
1940 births
Living people |
John Minton (February 19, 1948 – March 20, 1995) was an American professional wrestler and actor.
He is known for competing in the World Wrestling Federation from 1982 to 1986 and from 1988 to 1989. Minton was also an actor in both .
Minton died on March 20, 1995 from liver cancer and Hodgkin's disease. Lou Albano revealed in 2000 that Minton had also suffered from Amyotrophic Lateral Sclerosis.
Minton was inducted into the WCW Hall of Fame in 1995 and the WWE Hall of Fame by Big Show in 2004.
Championships
Championship Wrestling from Florida
NWA Florida Global Tag Team Championship (one time) (with Jimmy Garvin)
European Wrestling Union
EWU World Super Heavyweight Championship (one time)
Georgia Championship Wrestling
NWA National Tag Team Championship (one time) (with Super Destroyer)
Maple Leaf Wrestling
NWA Canadian Heavyweight Championship (Toronto version) (one time)
Mid-Atlantic Championship Wrestling
NWA Mid-Atlantic Tag Team Championship (four times) (with Ric Flair (one), Ken Patera (one), Masked Superstar #1 (one), and Roddy Piper (one))
NWA Big Time Wrestling
NWA American Heavyweight Championship (one time)
NWA Texas Tag Team Championship (one time) (with Bull Ramos)
NWA Mid-Pacific Promotions
NWA North American Heavyweight Championship (Hawaii version) (one time)
NWA Hawaii Tag Team Championship (one time) (with Buddy Rose)
NWA Southern Championship Wrestling
NWA Tennessee Southern Heavyweight Championship (one time)
Pro Wrestling Illustrated
PWI Tag Team of the Year (1976) (with Killer Kowalski)
He was ranked #60 of the top 500 singles wrestlers of the "PWI Years" in 2003.
World Championship Wrestling
WCW Hall of Fame (Class of 1995)
World Wrestling Association
WWA World Tag Team Championship (one time) (with Ox Baker)
World Wide Wrestling Federation/World Wrestling Entertainment
WWE Hall of Fame (Class of 2004)
WWWF World Tag Team Championship (one time) (with Killer Kowalski)
Royal Rumble (1989)
Wrestling Observer Newsletter awards
Most Overrated (1984)
References
Other websites
WWE profile
1948 births
1995 deaths
American movie actors
American professional wrestlers
American television actors
Deaths from liver cancer
Deaths from Hodgkin's lymphoma
Former WWE wrestlers
Sportspeople from Pennsylvania
WWE Hall of Fame |
Saint-André-d'Embrun is a commune in the Hautes-Alpes department.
References
Communes in Hautes-Alpes |
<p>In short I have my "scraper_control.py" that holds the code to run the different spiders and has a pipeline within it:</p>
<pre><code>#scraper_control.py
spiders = {"test_quotes": ToScrapeCSSSpider}
items = []
class ItemCollectorPipeline(object):
def __init__(self):
self.ids_seen = set()
def process_item(self, item, spider):
items.append(item)
crawler_process = CrawlerProcess(
{
"USER_AGENT": "scrapy",
"LOG_LEVEL": "INFO",
"ITEM_PIPELINES": {"__main__.ItemCollectorPipeline": 100},
}
)
def runspider(spider):
crawler_process.crawl(spiders[spider])
crawler_process.start()
return items
</code></pre>
<p>Trying to run this from a separate file looks like this (we will call it "testing.py"):</p>
<pre><code>#testing.py
import scraper_control
import json
def runScraper(spider):
sc= scraper_control
scraper_results = sc.runspider(spider)
json_result = json.dumps(scraper_results)
print(json_result)
runScraper("test_quotes")
</code></pre>
<p>Note the messiness with the results was just some playing around. I receive the following error when I run the testing.py file:</p>
<pre><code>builtins.NameError: Module '__main__' doesn't define any object named 'ItemCollectorPipeline'
</code></pre>
<p>If I just run the scraper by adding a line to scraper_control.py, it runs fine. Any clue what I need to change here?</p> |
Hydroselenide is an ion. Its chemical formula is HSe-. Hydroselenides are normally made in neutral or slightly basic conditions. If it is very basic, selenides are made. If it is acidic, hydrogen selenide is made.
Related pages
Selenate
Selenite
Chemicals |
Pawling is a town of Dutchess County in the state of New York in the United States. 7,521 people were living in Pawling as of 2000.
Towns in New York
Dutchess County, New York |
The Royal Salute was the first national anthem of Afghanistan and it was adopted during the period of monarchy. It was an instrumental song and had no words.
Related pages
Afghan National Anthem
References
National anthems |
<p>I want to read the content of the Remote Webpage in asp.net using C#. I have read it using the following code in asp.net.</p>
<pre><code> protected void Page_Load(object sender, EventArgs e)
{
string TheUrl = "http://www.demosite.com/Default.aspx";
string response = GetHtmlPage(TheUrl);
Response.Write(response);
}
static string GetHtmlPage(string strURL)
{
String strResult;
WebResponse objResponse;
WebRequest objRequest = HttpWebRequest.Create(strURL);
objResponse = objRequest.GetResponse();
using (StreamReader sr = new StreamReader(objResponse.GetResponseStream()))
{
strResult = sr.ReadToEnd();
sr.Close();
}
return strResult;
}
</code></pre>
<p>Here i get the whole content of the Remote WebPage now i want read the content Tag by tag and get Only the Content of it. Is it possible?</p>
<p>Help Appreciated...!
Thanks in advance!</p> |
The island of Santa Maria (Portuguese for Saint Mary) is an island in the southeastern part of the Azores and is the southernmost island in the Azores Islands. It was the first island in the Azores Archipelago to be discovered. The discoverer of the island was Diogo Silves during his journey to Madeira in 1427. Gonçalo Velho brought families and cattle to the island.
Azores |
<p>I have 2 components list of posts and when clicking on link on post card i'm entering into post.
I can't access props.postDetails in child component. When I console log the props, I have {history: {…}, location: {…}, match: {…}, staticContext: undefined} only this without props.postDetails.
Can somebody help?</p>
<p>Code for parent component is:</p>
<pre><code>mport {useState, useEffect} from 'react';
import {BrowserRouter as Router, Switch, Route, Link, withRouter} from "react-router-dom";
import logo from "./assets/images/logo.jpg";
import Post from './Post';
const Home = () => {
const [posts, setPosts] = useState([]);
useEffect(() => {
getResults();
},[]);
const getResults =() => {
fetch("https://blog-d8b04-default-rtdb.europe-west1.firebasedatabase.app/posts.json")
.then(response => response.json())
.then(data => {setPosts(data)});
}
const postsArr = [];
Object.values(posts).forEach((post, key) => {
postsArr.push(post);
});
return(
<div>
<div className="container-fluid">
<div className="row">
<div className="posts-container col-md-12">
<div className="row">
{
postsArr.map((post, key) => (
<div className="col-md-4">
<Link to={`/post/${key}`} >
<div className="pic-wrapper">
<img className="img-fluid" src={post.pic} alt={post.title}/>
</div>
<h4>{post.title}</h4>
<Post postDetails={post}/>
</Link>
</div>
))
}
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
)
}
</code></pre>
<p>Code for child component:</p>
<pre><code>import {withRouter} from "react-router-dom";
const Post = (props) => {
const {pic, title, author, description} = props.postDetails;
return(
<div className="container">
<div className="pic-wrapper">
<img className="img-fluid" src={pic} alt={title}/>
</div>
<h4>{title}</h4>
<p>{author}</p>
</div>
)
}
export default withRouter(Post);
</code></pre> |
<p>I am deploying a react application , when i run the serve -s build command , my project loads but as i put it in apache server , i am only able to see the background color and nothing else . There is no error on the console and i can see the API's getting called in the network tab but still no component loads . I dont understand , if there is any issue in my react router .
THIS IS HOW I HAVE DONE ROUTING</p>
<pre><code><Router basename="/KDS">
<Switch>
<Route exact path="/" component={Login} />
{localStorage.getItem("isLoggedIn") ? (
<>
<Route exact path="/AllOrders" component={AllOrders} />
<Route exact path="/Waiting" component={Waiting} />
<Route exact path="/Preparing" component={Preparing} />
<Route exact path="/Ready" component={Ready} />
<Route exact path="/Delivered" component={Delivered} />
<Route exact path="/Cancelled" component={Cancelled} />
</>
) : null}
<Redirect to="/" />
</Switch>
</Router>
</code></pre> |
Angelique Rockas (born in Boksburg, South Africa) is an actress, producer and activist. Rockas founded Internationalist Theatre in the UK with patron Athol Fugard. The company featured multi-racial and multi-national productions of great European classics starting in 1981. "a historic example of theatre work addressing representation in the most valuable manner" As an actress Rockas played roles that challenged casting cliches.
Career
Stage
"Rockas attracted admiration as an actress for her strong interpretation of roles".,'Medea' with Theatro Technis 'Miss Julie' with her own company Internationalist Theatre. Other key performances are: Emma in The Camp by Griselda Gambaro and Annabella in 'Tis Pity She`s a Whore' which was also Rockas`s first theatre production under the banner of 'New Theatre' directed by Declan Donnellan ,and now listed as one of the major productions of Tis Pity for the decade of the 1980`s in the 20th century
Further stage roles include Carmen in 'The Balcony' , Yvette in 'Mother Courage ' ,Miriam in 'In the Bar of a Tokyo Hotel' , Lady Macbeth , Tatiana in Gorky`s 'Enemies'.
Work at London`s Theatro Technis under the name of Angeliki : Io in 'Prometheus Bound', Myrrhine in 'Lysistrata', Paphlagoonia in the adaptation of Aristophanes 'The Knights' 'Oh Democracy', 'Dowry with 2 White Doves', and Kyproula in 'The National Engagement', all directed by George Eugeniou.
At the British Library
Angelique Rockas British Library archive at Western Manuscripts
The National Archives (United Kingdom)
Angelique Rockas
Film and Television
She played Ms Ortiki in Thodoros Maragos TV Film 'Emmones Idees' on Greek television ERT.
Films:
'OH BABYLON' directed by Costas Ferris roles of Nereida, and party reveller
'The Witches' directed by Nic Roeg , role of Henrietta,
'Outland' directed by Peter Hyams, role of Maintenance Woman.
Prelude
As stated in the British Library archives Rockas first production was Ford`s `Tis Pity She`s a Whore ` under the name of New Theatre in 1980 and was a prelude to her creating Internationalist Theatre. Declan Donnellan was commissioned to direct the play. "it is something of a triumph. Naked passion is as raw under a three piece suit as draped in Renaissance brocades". She herself portrayed Annabella as a sinister teenager and not the compliant passive beauty. Various accents from a Scottish, American and South African cast mixed seamlessly in this production as a start to the challenge of contemporary theatre mores
Productions of Internationalist Theatre
The company was first named New Internationalist Theatre then changed to Internationalist Theatre
In May 1982 at London`s Theatre Space Internationalist Theatre staged a multi-racial production of `Mother Courage and Her Children` by Bertolt Brecht
", , whose attack on the practice of war could not— with South Atlantic news filling the front pages— have been more topical.." "The cast ..is made of experienced actors from all over the world and perhaps their very cosmopolitanism helps to bring new textures to a familiar dish ." Breaking racial casting barriers: Why is a Pakistani actor playing the role of the Pastor ? was the question posed by Time Out Magazine critic Malcolm Hay
In October 1981 Internationalist Theatre mounted a multi-racial staging of the 'The Camp' by Griselda Gambaro
In July 1982 in London`s Bloomsbury Theatre Fabio Perselli directed the first English language performance of 'Liola' by Luigi Pirandello. with Internationalist Theatre`s multi-racial cast "It opened with a satiety of womens` gossip. some of it not very easy to follow with the various accents of the New Internationalist Theatre. But it picked up wonderfully. The pleasures of the performance with its occasional songs based on ballads and tarantellas , lay in the village vitality, the lusty folk element. .and the children romped about deliciously. A very good evening of an unusual kind."
In June 1981 Internationalist Theatre revived 'The Balcony' by Jean Genet in London`s Theatre Space with a multi-racial cast . Ellen Thomas played Irma and Angelique Rockas Carmen
In January 1984 the Internationalist Theatre`s production of August Strindberg`s 'Miss Julie' was characterized by the disruption of ethnic preconceptions with a "small,dark" Angelique Rockas depicting the title part in a performance of great depth
In March 1983 Internationalist Theatre presented a multi-ethnic UK premiere of Tennessee Williams` 'In the Bar of a Tokyo Hotel' at London`s New End Theatre .
In March 1985 Ann Pennington directed a multi-national production of Maxim Gorky`s 'Enemies' in association with Internationalist Theatre , in London. One critic saw a parallel between the workers uprising in Enemies and the Miners Strike that had been running in the UK since 1984 " it is about the miners strike " UK miners' strike (1984–85). Gorky`s "pseudo-populism" is done away with in this production by the actors speaking "without distinctive accents and consequently without populist sentiment" .Designed by Paul Brown , the cast included Madlena Nedeva, Nick Ellsworth, Angelique Rockas and Marilyn Flynn
Personal life
Rockas is a Greek Orthodox Christian. She continues her activism on several internet websites where she counteracts attacks on Christianity, offers free online education material , defends womens`, Palestinian and Greek rights
References
Other websites
Angelique Rockas on the British Film Institute website
Angelique Rockas on IMDB
Angelique Rockas: bold theatre pioneer | The South African
Angelique Rockas and Internationalist Theatre London Theatre Archive
Angelique Rockas on Pinterest
Vogue Mexico Interview with Angelique Rockas
The South African Interview with Angelique Rockas
The Complete Unpublished Extract Of Angelique Rockas` South African Journey Used As Basis For Interview With The South African"
Actors from London
British movie actors
British stage actors
Greek actors
Living people
South African actors |
DM ARWNAD.
Y Parchedig Mr, D, ROWLANDS,
'Yrhwn a ymadawodd â'r Byd Hydref 16,
s .1790, yn 77 Mlwydd or Oed, ac a
1: , gladdwydyn LLANGEITHO. R
GaAux PHILLIP DAFYDD,
nme
”. Yf Achos a'm cymhellodd i argraphu'r Fara 3
'“,&nlynol oedd, Fy mod yn ofnid fod amrywiol
o'r het Bobl yn agos.ei ollwng yn angof, a bod
llawer o raì iemaingc wedi dyfod i'r Eglwyfi,-na
edarfu iddynt fylwi fawr arno erioed,
2119 WY?n cwyno'n awr mewn caniad,
—X. Cei olrainfy ngalarnad, oerhad eiriau,
A'm un o weifion Ielu,
'. Wr enwog ga'dd ddihangu, o lâw angeu?
| ” Mae e', yn awr o fewn i'r ne', 1
| . Ymyfg cantorion, a'u tannau tynn9n, ..,
Hen delynorion, a bleiniôn yn ddi-ble,
Hebelyn yn eu blino, yn llonofewn i'r llês
â O
1. O RowrANnDs fawr ei clw,
Gadd godiwaithi gadw, wrthole'r haulwen,
O'i luddedac o'i lwyddiant, (eín;
Ad roddi mewn uchelfraint, ní ddaw drach,
Ei wedd, fy'n hardd tu draw i'r bedd, .
4. O fafiau'r llevod, yn nyffryn trallod,
AF
Myn'd at ei Briod i mewn i'rhyfryd wledd,
Aiwyneb yndragywydd fy 'dd nefoedd lawn ”
dd? g: Le
o hed
Fegaset alw yn wiwlan
'Trwy allu, imewn oddiallan i winHan Icfu,
A'i arddel dau ei urddau,
Fel Cawr yn erbyn caerau, gael eu.torri:
Yn llawn, onefol ddwyfol ddawn,
Ai gawell íaethau oedd rhwng ei freichiau,
Y rhai'na hedaines byddai clwyfau' nllawn,
Fedrawaiat y blewyn i boreua'r prydnawn
Fel Daf, fyddi” Y seld yn dyo
| A'i gerrig glowion parod, am Golia Ft,
Â'r rhai'n o afon bywyd,
Yn berlau difglair hyfryd, ymyíg y tyrfa,
Nes b'ai rhyw. ddychryn yn,parhau,
A gwawr mor oleu, o argyhoeddiadau,
Nes bai' reneidiau, ha JJrodyr beth uunawn ni!
Am waígu mewn rhyw gyígod rhag 3 Mw
j; nodUnynDri?.
| *Roedd llwon UN llanw,
| Ei enaid, 'nghyd a'i enw, i aii huno,
byd oedd mewn ammodau,
A'r gelyn yn anaele, ac angeu'n ango',
Ond DAN, a lwyddodd yn y mân,
Uwch ben y dyffryn oedd lawn o efgyrtl,
Hwy godent gwedi'n yn lluoedd brafi'r lan,
A YU yn ci henaid a rhinwedd ymhob
rhan,
——
6.
| Fc godai'r farplh dan fyrthïo,
A'i choryn wedi figo, ni fain fegur,
A'i1llid yn ddigon llydan,
I rwyftro Rowrauns allan, ond. ni ellir;
'*Roedd tân yn lledu'n awr ymla' fî,
Ergwyreglwyfiga'i ffroenau ffyrnig, (mân.
Yn chwythu yn chwithig TWEHon fawr a
| Fc ffaelodd y rhai YN a difa'r nefol dân.
Fe ga's eì daflu'n TW |
O'r llann yn hollol allan am ddwyfol allu, A
Gan ddynion drwg eu drogan,
Rhai enawdol, ddynol anian, di-ddaionis.
Ond D&N, a ddaliodd Daŵ i'r lan,
I ledu'n Llaeth y'wir athrawiaeth,
Er adeiladaeth i'r cryfa ac i'r gwan, (mân.
Gan dorri bara” Nl yn ddiwyd ymhob:
|
I
Fe gododd yn eì cyni
Rhyw ffr ydiau anghyffredin, gyffrôadau,
A brodyr gau'n barodol,
Yn yflu yn anrafol eu herefïau!
Y fe, yn îs yn naws y ne”;
Ser oedd yn gwibio am enw yno,-
Yn ferth yn íyrthio i i lawr o entrych ne' L
Mae'r cewri.megis US rhai llwmma yng
He.
Ni lwyddodd un offeryn,
A gododd yn ei erbyn, ni chate ei arbed
"R:oedd barn fel-darn a dyrnod, |
Win nefa wedi ci ofod, ca'i pawbi weled,
I lawr, o ben y muriau mawr,
A'u henw'n hynod o'r dyrfa'n darfod,
| Heb neb 'n einabodo fewni'r eglwys fawr,
| Mae'rddaearwedieullyngcu,ynllechu yn:
llwch y WR | | ON 4
|
Roedd fylfaen ei Ni |
| Ynghyflawniechawdwriaeth pen Calfaria, |
_ A Thri yn Un anfeidrol, (noddfa, y
vt drefnodd yn rhyfeddol dragywyddol Ŵ
Mn n, afluniaidd iawn ei lun, Ln
| lwyr golledig yn aflan ddiallig, N
| Fm ffarnel ffyrnig roedd oiraneihun, —
Ond cymmwys ydyw'r Cymmod mae'r
Duwdod .yn y nyg. |
Ŵ
Pc liedd yn ei ur,
Uwch Aaron a'i holl frodyr offeiriadol,
A'i ddoniau oedd yn ddawnus, GA
ofod allan ewyllys Duw yn hollel,
fewn gair, ei bregeth oedd Mab Mair, €
FYÂAS a gogoniant fy' n ei haeddiant, (gair, i
phob rhyw lwyddiant a grynant wrth * j
'r Yíprydi Ho yn gryno yno gae Tn |
ddywedai fod d ddoNi, id í
haeddiant llawn o heddwch, wedi addo, “
gael o Dduw yn gyfan, j
b allu neb oddi allan, gwneud a allo,
y râs, medd DAN IEL, dduwiol was,
G"———— "
| vYn ffrydiau hyfryd o fywiol fywyd,
| Tragywyddolwynfyd oddwyfol nefol. ffas,
»— Yn awr o fawr drugareddyn Nuwaddaeth |
UT Ia Y O | |
| | fm
4 Yr oedd ci a TWYN wnh
Yn eglur beraroglau yn yr eglwys, .
". Amêlallaeth ynllwythau, |
| Yn barodol i'r eneidiau o Baradwys,
“Roedd gwîn o'r gair f'ai yn ei drin,
y Wrth waígu'r fwppiau, y gwîn a redai,
Yn rhadol ffrydiau, a roddai wrth eu min,
' Nes byddai'r llefti gweigion yn llawnion.
au bob yr un.
Y Ffe gariodd gennadwri,
”' 'Prwyhollardaloedd Cymru, gywyrGymro,
O gariad, Duw ai dodwys |
Ŷ Yn Fugail aryr eglwys fawr Llangeitho,
Lle'r oedd yn porthi'r praidd ar g'oedd, -
A llawn ddifgleidiau yn harddu'r byrddau;
“ Nes bai'r eneidiau yn bywhauwrth eu bodd,
| Yn bwytta bara'r bywyd a rannwyd yno'n,
Î rhodd, MD
: 1m.
Uwch Salem a'i yfych íeiliau,
Llangeithiô le bai'rllwythaui gyd yn gryno,
ŵ. Â DAN a'i ddoniau dwyfol, ||
h Yng oleu'r haul dragywyddol yn egluro, |
| Nes bai y lleíg a'reiddil rai, | “Hm
| Yn dechren gwledda ar nefol Fanna, |
A. thyma'r barabywiol a nefolfy'n cryfhau,
Fel llong yn llawn o hwylau,
'O'r India draw'n dodi adre, dros y cenfor, j |
Yn lluniaidd wedi €r llenwi,
a UE wv
; » ES yi - a an ”
w D bob tw yn bwytta, a drgon rbobrlhaf, ; W
O raíol garïad Iefu yn werthfawr dryfor:
Yn rhad, rhyw gyfoeth mawr a ga'd, |
Nes yw'r tlodion.yn bendefigion, (Gwaed, .
O'r freinol. Goron, trwy rinwedd mawr y
Ond angeu'n awr a'i tynnodd, fe aeth o'n-
tŷ ân 'Tad,
golut (01 iod
Aeth RowrAupns hen mor.oleu,. .
Yn ddigon eglur adreat ei Arglwydd,
I gael o ffrwyth ei lafur,
c
Î blith, rhyfedi fel y gwlith,
Sy'n rhoddî'n, gyífon i gyd o'u calon,
Dragywyddol goron ar ben yr Iefu byth,
Yn feinio yn fwyn Hofanng mae'r lleia" yn.
eu plith,
un yB i
Yn gerbyd y Cerubiaid, |
— Wr anwyl, aeth ci enaid i mewn yno,.
| A'i wynfyd mwy heb derfyn,
Offeiriad braf a brenin, byth heb ílino,
A thân, o gwniad clir ymlaen,
Gogoniant miloedd i'r gwr a'u carodd, (lânr
Yn llwyr a'u prynodd, a'u golchodd hwy'n
A thymwr. Haleljah, Calfaria fydd eu. cân,
A choron braf o gyfur mewn happufrwydd;. “
Ud '
Ss
M
| (Pu
'Os RowrAN p$ fawr ei alwad,
IL. Aeth adre at ei Uchel-dad i'r uchelder,
2 Mae Brawd a aned i ni,
J._ od iddo, ymhob caledi bydd bob amler,
“O w gŵyn, ei dirion anwyl ŵynì, ;
'nt weinidogion wrth fodd eu calon,
e íaif yn ffyddlon a thirion nes eu dwyn,
Wn berífaith ar ei ddelw, bufarw er eumwyn
a O,
Fe hauodd yn ci fywyd,
Yn fywiol hadau hyfryd, nid rhyw ofer,
Mae'r gwenith yn egino,
Ceir ffrwyth toreithiog etto, yn ei amler,
Fe aeth, yn gryno wedi'r gwaith, |
'I mewn i'r fgybor, rhyw werthfawr dryfor,
Mae etto ragor yn tynnu ar eu taith,
W. Iíoli'r Oenfyfarw idragywyddoldeb maith,
b. wr —— Y |
HY WNO!
1 I wela Frenin nef,
| O dan y gyfraith gref,
A dor'íom ni,
Ai chadw hi wnaeth ef;
Dioddefodd ef ar Galfari,
” O dan ei holl felldithion hi,
A*n dyled mawr a dalodd,
A nefoedd ddaeth ini,
&. Mae ol yr hoelion dur,
Yn gwella'm poen a'm cur;
O Feddygirhad !
Fe ylch ei wa'a fi'n wir;
Mi fentra ymlaen i'r ffynn
Agorwyd ar Galfaria fryn
Hi olchodd ac hi gannodd
Fyrddiwnau maith cyn hyn,
9 Mae ol y wayw-ffon,
Drywanwyd dan eì fron,
Daeth allan waed,
O gariad rhad mae hon; a
. Dyma'm Noddfa byth a*r Tŵr, GN
Er maint yít ormydd mawr eu ítwr, A
Mae Seina yn Hofanna,
.Yng nghlwyfau'r canol Wr.
4 A thyma'r Períon gwiw,
'n wyn i gid o liw,
*Yn berffaith lân;
Fy enaid:cân i'm Duw, |
A-thyma'r wile a ddaeth â'm rhan,
Cyfiawnder Duw i'm henaid
Fy harddwch am dedwyddwch
"Yw 'nabod hon bob cam,
BE Fe gafodd Ieíu Grifr
i. Ei wifgo ynia'n drift,
A gwilg o waed,
|. Yn goch a ga'd, mae Tyft;
| Doed holl angylion pêr y nef,
Yn gryno Vw goroni ef,
Gogoniant, moliant miloedd,
Au lluoedd i*r in llef,
on hyn,
ŷ
gwan,
CAERFYRDDIN:
rgraphwyd gan I. EVANS » yn Heol-y-prior, 1 797
|
The Eurovision Song Contest 1972 was the 17th edition of the Eurovision Song Contest and will take place in United Kingdom's seventh largest city Rotterdam.
Eurovision Song Contest |
The infinitive is a verb form. It has no person, number, mood, or tense.
The infinitive in English
In English, there are two main forms of the infinitive:
the full infinitive (to-infinitive) has the word to at the beginning. For example: I want to run
the bare infinitive does not have the word to. For example: I must go.
After a modal verb you must use an infinitive. For example, I must go, he must go (he must goes is not correct)
To express time relationships, here are 6 types of infinitives:
simple infinitive, for example, to write
continuous infinitive, for example, to be writing
perfect infinitive, for example, to have written
perfect continuous infinitive, for example, to have been writing
passive infinitive, for example, to be written
passive perfect infinitive, for example, to have been written
The infinitive in other languages
In German, the infinitives end with -en, -eln or -ern. There are 2 exceptions - (to be) and (to do).
In Esperanto, the infinitives end with -i, for example (to sleep)
References
Grammar |
The arrondissement of Mauriac is an arrondissement of France. It is part of the Cantal département in the Auvergne-Rhône-Alpes region. Its capital, and subpréfecture of the department, is the city of Mauriac.
History
When the arrondissements were created in 1800, Mauriac was one of them in the Cantal department.
Geography
The arrondissement of Mauriac is in the northwest of the department and has an area of , the smallest and with fewest people living in it with 26,192 inhabitants and a population density of inhabitants/km².
The arrondissement is bordered to the north and west by the Corrèze department (Nouvelle-Aquitaine), to the northeast by the Puy-de-Dôme department, to the east by the arrondissement of Saint-Flour and to the south by the arrondissement of Aurillac.
Composition
Cantons
After the reorganisation of the cantons in France, cantons are not subdivisions of the arrondissements so they could have communes that belong to different arrondissements.
In the arrondissement of Mauriac, there is only two cantons where not all their "communes" are in the arrondissement, Naucelles and Riom-ès-Montagnes. The following table shows the distribution of the "communes" in the cantons and arrondissements:
Communes
The arrondissement of Mauriac has 55 communes; they are (with their INSEE codes):
Ally (15003)
Anglards-de-Salers (15006)
Antignac (15008)
Apchon (15009)
Arches (15010)
Auzers (15015)
Barriac-les-Bosquets (15018)
Bassignac (15019)
Beaulieu (15020)
Brageac (15024)
Chalvignac (15036)
Champagnac (15037)
Champs-sur-Tarentaine-Marchal (15038)
Chaussenac (15046)
Collandres (15052)
Drugeac (15063)
Escorailles (15064)
Fontanges (15070)
Jaleyrac (15079)
La Monselie (15128)
Lanobre (15092)
Le Falgoux (15066)
Le Fau (15067)
Le Monteil (15131)
Le Vaulmier (15249)
Le Vigean (15261)
Madic (15111)
Mauriac (15120)
Menet (15124)
Moussages (15137)
Méallet (15123)
Pleaux (15153)
Riom-ès-Montagnes (15162)
Saignes (15169)
Saint-Bonnet-de-Salers (15174)
Saint-Chamant (15176)
Saint-Hippolyte (15190)
Saint-Martin-Cantalès (15200)
Saint-Martin-Valmeroux (15202)
Saint-Paul-de-Salers (15205)
Saint-Pierre (15206)
Saint-Projet-de-Salers (15208)
Saint-Vincent-de-Salers (15218)
Saint-Étienne-de-Chomeil (15185)
Sainte-Eulalie (15186)
Salers (15219)
Salins (15220)
Sauvat (15223)
Sourniac (15230)
Trizac (15243)
Trémouille (15240)
Valette (15246)
Vebret (15250)
Veyrières (15254)
Ydes (15265)
The communes with more inhabitants in the arrondissement are:
Related pages
Arrondissements of the Cantal department
Communes of the Cantal department
List of arrondissements of France
References
Mauriac
Auvergne-Rhône-Alpes |
is a Japanese professional athlete. He is best known as an Association football player.
Club career statistics
|-
|2004||rowspan="4"|Vegalta Sendai||rowspan="4"|J. League 2||36||4||1||0||colspan="2"|-||37||4
|-
|2005||14||1||1||0||colspan="2"|-||15||1
|-
|2006||17||2||0||0||colspan="2"|-||17||2
|-
|2007||40||14||0||0||colspan="2"|-||40||14
|-
|2008||rowspan="2"|Júbilo Iwata||rowspan="2"|J. League 1||20||3||2||0||5||1||27||4
|-
|2009||7||0||1||0||4||0||12||0
|-
|2010||Sagan Tosu||rowspan="3"|J. League 2||||||||||||||||
|-
|2011||Thespa Kusatsu||||||||||||||
|-
|2012||Montedio Yamagata||||||||||||||
134||24||5||0||9||1||148||25
134||24||5||0||9||1||148||25
|}
References
1986 births
Living people
Footballers from Miyagi Prefecture |
<p>We need to create descriptive aliases for fields. Ideally we would like to create views with alias with a space. Is this possible? How can we do this? </p>
<p>Example:
SELECT word, word_count <strong>"Word Count"</strong> FROM [publicdata:samples.shakespeare] LIMIT 1000</p> |
Orangeburg County is a county in the U.S. state of South Carolina. As of the 2010 census, 92,501 people lived there. Its county seat is Orangeburg. The county was formed in 1769.
References
18th-century establishments in South Carolina
1769 establishments in the Thirteen Colonies
South Carolina counties |
Sir Richard Grenville (1542 – 1591) was an English sailor, sea captain and explorer. He took part in the early English attempts to settle the New World. He was in the fight against the Spanish Armada. He died in 1591 at the Battle of Flores, fighting against overwhelming odds, and refusing to surrender his ship, the Revenge, to the far more numerous Spanish.
Sir Richard Grenville was a British naval commander.
He was born of an old Cornish family in about 1541.
His grandfather, Sir Richard, was a marshal of Calais during the time of Henry VIII.
Richard Grenville's father commanded and lost his life in the "Mary Rose" in 1545.
At an early age Richard Grenville served in Hungary under the emperor Maximilian against the Turks.
1542 births
1591 deaths
English explorers
Sailors |
Gerlind Cornell Borchers (16 March 1925 – 12 May 2014) was a German-Lithuanian actress. She was active in the late 1940s and 1950s. She was known for starring along with Errol Flynn and Nat King Cole in the movie Istanbul (1957).
Borchers was born in Silute, Lithuania. She died in Bavaria, Germany from an illness, aged 89.
References
1925 births
2014 deaths
German movie actors
German stage actors
German television actors
Lithuanian actors |
All My Children was an American soap opera set in a fictional suburb of Philadelphia. Susan Lucci plays Erica Kane. Other famous people have starred, including Sarah Michelle Gellar. The show aired on ABC for 43 years since its beginning until September 23, 2011 when cancellation was announced on April 2011. It was canceled on April 14, 2011 along with One Life to Live due to low ratings and production costs. Another series was shown in 2013.
References
Other websites
1970 establishments in the United States
1970 television series debuts
2013 American television series endings
1970s American television series
1980s American drama television series
1990s American drama television series
2000s American drama television series
2010s American drama television series
ABC network shows
American soap operas
Fiction about suburbia
Philadelphia, Pennsylvania
English-language television programs |
Red Bull X2010 is not a real car. It is a fictional car in the PlayStation 3 video game Gran Turismo 5 that can go over 400 km/h, and over 6G's. It laps the Nürburgring in less than 4 minutes. Adrian Newey designed it
Gran Turismo series
fr:Gran Turismo 5#Red Bull X2010 |
<p>I am using spree version 3.0.8 with active merchant with moneris as the payment gateway. When I talk to moneris they are not receiving any cvv from spree everything I check in the documentation says the cvv is passed automatically any help would be appreciated.</p> |
Coprolalia is a condition that affects about 15% of people with Tourette syndrome. Someone with coprolalia will use words that make people feel uncomfortable so often that it is hard to control. This is often in the form of a stream of curse words.
People who have Tourette syndrome are not the only people who experience coprolalia. For example, it can happen in people who have had a stroke, or who have schizophrenia.
References
Health |
The Wexford Rebellion was a rebellion of Irish people against English rule in Ireland. It was the most successful of several uprisings which happened in the year 1798. In the Wexford Rebellon, the Society of United Irishmen rose against English rule.
It started in County Wexford, and lasted from m 27 May until about 21 June of that year. The Wexford Rebellion was very successful, even though the government did not see County Wexford as an immediate thret. During the rebellon, there were spontaneous risings that occurred both before and after the significant rebel victories in Oulart, Enniscorthy, and Wexford town.
History of Ireland |
<p>I have an OpenGL project I'm attempting to run in OSX 10.8, so far the project compiles correctly and when you attempt to start it, XQuartz will come up. However, before anything appears on the screen, the following error comes up.</p>
<pre><code>ERROR: Internal error <FBConfig with necessary capabilities not found> in function fgOpenWindow
</code></pre>
<p>I've never seen this error before and Googling it hasn't provided any answers. I'm wondering if anyone has come across it before and knows how to get rid of it.</p>
<p>Thanks.</p> |
Albert William Kaline (December 19, 1934 – April 6, 2020), nicknamed "Mr. Tiger", was an American baseball player. He played as a right fielder. He played in Major League Baseball (MLB) between 1953 and 1974 for the Detroit Tigers. He was an 18-time All-Star and one-time World Series champion in 1968. He also won the Rawlings Gold Glove Award ten times. He is a member of the Baseball Hall of Fame.
Kaline was born in Baltimore, Maryland. He was married to Madge Louise Hamilton. The couple had two children.
Kaline died on April 6, 2020 in Bloomfield Hills, Michigan. He was 85.
References
Other websites
1934 births
2020 deaths
American baseball players
American League All-Stars
Detroit Tigers players
Sportspeople from Baltimore |
Nebraska's 1st congressional district is a congressional district in the U.S. state of Nebraska. The district takes up most of eastern Nebraska besides the parts in 2nd congressional district. It includes the state capital Lincoln, as well as the cities of Bellevue, Fremont, and Norfolk. After the 2010 United States Census, the 1st congressional district was changed to include an eastern part of Sarpy County. The people who live in the district elect a person to represent the district in the United States House of Representatives. The district is currently represented by Republican, Jeff Fortenberry.
Election history
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020
References
01 |
Ronald Ernest "Ron" Paul (born August 20, 1935) is an American Libertarian. He was formerly a Congressman from the state of Texas. He is retired but still travels around giving speeches about his beliefs.
Career
He ran for President of the United States in 1988, 2008, and 2012 but he was defeated all three times. He has called himself a lifetime member of the Libertarian Party.
He is for reducing or removing most taxes and removing many government rules about how people may live and spend their money. He does not want the United States military going into or attacking other countries, but instead wants it to only stop others from attacking the United States. He also believes that the United States currency should not be controlled by the Federal Reserve, which is the central bank of the United States. He wants people to be allowed to use any currency they want when buying and selling.
Family
His son Rand Paul is a U.S. Senator from Kentucky and 2016 presidential candidate.
Health
In September 2020, Paul was hospitalized after having a minor stroke while livestreaming online in Texas.
References
Other websites
Presidential Campaign Website
U.S. House of Representatives Office of Ron Paul
1935 births
Living people
American Baptists
Politicians from Pittsburgh, Pennsylvania
2008 United States presidential candidates
2012 United States presidential candidates
United States representatives from Texas
US Libertarian Party politicians |
<p>I'm trying to create a domain name validation using jquery I want to allow all domain name inside that regex validation e.g. </p>
<pre><code>www.abcd.xxx valid
www.abcd.xx.xx valid
</code></pre>
<p>What I'm trying to do is here is my code and regex : </p>
<pre><code>$.validator.addMethod("customurl",
function (value, element) {
return /(?:https?:\/\/)?(?:www\.)?[a-z-]+\.(?:com|co.uk)(?:\.[a-z]{2,3})?/.test(value);
},
"Invalid url format"
);
</code></pre>
<p>what above code will do is allow only .com and .co.uk domains but I want to allow for all it could be .org, .nl, .in, co.uk, .edu etc. </p>
<p>Can you guys please help me out with this. </p>
<p>Thanks
Randheer</p> |
<p>I am trying to add <code><sup></sup></code> tags around every ™, ®, © in my page.</p>
<p>I found this question: <a href="https://stackoverflow.com/questions/1703961/css-superscript-registration-trademark/1704170#1704170">CSS superscript registration trademark</a> which helped get me started.</p>
<p>The script works in the sense that the tags are being placed in the proper locations, but it is adding two <code><sup></sup></code> tags around each instead of just one.</p>
<p>Here is my JS adding the tags:</p>
<pre><code>jQuery("body").html(
jQuery("body").html().replace(/&reg;/gi, '<sup>&reg;</sup>').replace(/®/gi, '<sup>&reg;</sup>').
replace(/&trade;/gi, '<sup>&trade;</sup>').
replace(/™/gi, '<sup>&trade;</sup>').
replace(/&copy;/gi, '<sup>&copy;</sup>').
replace(/©/gi, '<sup>&copy;</sup>')
);
</code></pre>
<p>How can I make sure the tags are only added once per symbol? A conditional of some sort maybe?</p> |
The R62 is a Kawasaki train car that was completed in 1985. Its in service on the 1, and 3 lines. The numbers of this model are 1301-1625.It is expected to be replaced by R262s in 2023-2026. The R62 runs on the 1, 3, 6 and Shuttle lines (Grand Central to be exact). They are sometimes confused with the R62A.
New York City Subway |
<p>I am trying to load cookies into my request session in Python from selenium exported cookies, however when I do it returns the following error:
"'list' object has no attribute 'extract_cookies'"</p>
<pre><code>def load_cookies(filename):
with open(filename, 'rb') as f:
return pickle.load(f)
initial_state= requests.Session()
initial_state.cookies=load_cookies(time_cookie_file)
search_requests = initial_state.get(search_url)
</code></pre>
<p>Everywhere I see this should work, however my cookies are a list of dictionaries, which is what I understand all cookies are, and why I assume this works with Selenium. However for some reason it does not work with requests, any and all help in this regard would be really great, it feels like I am missing something obvious!</p>
<p>Cookies have been dumped from Selenium using:</p>
<pre><code>with open("Filepath.pkl", 'wb') as f:
pickle.dump(driver.get_cookies(), f)
</code></pre>
<p>An example of the cookies would be (slightly obfuscated):</p>
<pre><code>[{'domain': '.website.com',
'expiry': 1640787949,
'httpOnly': False,
'name': '_ga',
'path': '/',
'secure': False,
'value': 'GA1.2.1111111111.1111111111'},
{'domain': 'website.com',
'expiry': 1585488346,
'httpOnly': False,
'name': '__pnahc',
'path': '/',
'secure': False,
'value': '0'}]
</code></pre>
<p>I have now managed to load in the cookies as per the answer below, however it does not seem like the cookies are loaded in properly as they do not remember anything, however if I load the cookies in when browsing through Selenium they work fine.</p> |
Lu Jintang (Chinese: 卢金堂; pinyin: Lú Jīntáng;1910 – March 16, 1986) was a Chinese politician and educator. Lu joined the Communist Party of China in June 1930, and he was the guerrilla leader of the Communist Party of China in Gaocheng during the Second Sino-Japanese War.
Lu was the Principal of Hebei Zhengding High School (1947-1950) and the president of Hebei Beijing Normal College (today's Hebei Normal University) before the founding of the People's Republic of China.
Lu later served as the Direct of the Bureau of Education of Baoding city government and the first principal of Experimental Middle School attached to Hebei Normal University (1956-1966).
He was also a member of the first, second and third of the Beijing Municipal People's Congress.
His wife, Ma Lantian died during the World War Two. His son, Lu Jintang, born in 1940, is a retired professor who lives in Baoding city, Hebei province.
References
1910 births
1986 deaths
Chinese politicians |
Executive may mean:
Executive (government), a branch of government or local authority
Executive order, an edict issued by a member of the executive branch of a government
Executive system (or executive functions), the brain processes involved in high-order cognition
Executive car, a size of car
Architecture of Windows NT#Executive, an internal part of modern Microsoft Windows
Manager, also known as a corporate executive; a manager in a corporation
Chief executive officer (CEO) or chief executive is the highest-ranking corporate officer
Executive format, a special paper size in the United States and Canada
The Executive, a fictional belt-less raincoat in the American sitcom Seinfeld
Executive (Lebanese magazine), a Lebanese newsmagazine
Studio executive, an employee of a movie studio |
Propriele des Edifenrs
Scbub ertb&C?HainljoTirg & Nevr-\ork
McoottOdigA fy ScJuzZvrM * C°m tte OiM tyfic' S$rih<r*2K&!k •?
X
1 /*■ ie'c^ t
//V?
RONDO - VALSE
chautee par \l me La Bordc.
Introduction. transc.parH.Thorbeeke.
r
5
|
Tan Sri Tengku Razaleigh bin Tengku Mohd Hamzah (Jawi: تڠكو غزالي بن تڠكو محمد حمزه; born 13 April 1937) is a Malaysian politician. He is a Member of Parliament.
He was the Minister of Finance (1976–1984), Minister of International Trade and Industry (1984–1987), former chairman of Asian Development Bank, former chairman of Islamic Development Bank, founding Chairman and Chief Executive of Malaysian oil company, PETRONAS, and chairman of the 33rd Board of Governors of the World Bank and IMF. He is now the longest serving member of parliament in Malaysia.
References
1937 births
Living people
Malaysian politicians
Malaysian businesspeople |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.