text
stringlengths 0
600k
|
|---|
422 Mr. A. White on some new Insects from China.
LIV.—Deseriptions of some new species of Coleoptera and Ho-
moptera from China. By Anam Wutrs, Esq., M.E.S. Lond.
and France,
In a small collection of insects sent to the British Museum by
John Bowring, Esq., and collected by him in the island of Hong
Kong, occur the species described below. In a letter Mr. Bow-
ring remarks: “ I have been much surprised at finding that there
is so great a difference between the insects on this island and
those on Macao Peninsula, a difference for which it is difficult to
account, in places so close to each other (Macao is only 40 miles
off). The climate here is certainly damper, and the character of the
land much more rocky and clayey. Macao is chiefly a sandy soil.”
Cicindela posticalis—A species nearly allied to Cic. analis,
Fabr., from which it may be distinguished by ity thorax being
more globular ; the elytra want the depression about the middle,
which gives to analis a velvety-like mark on that part; in this
the terminal segments of the abdomen, instead of being rufous,
are of a deep blackish blue; in other respects it resembles C.
-S Fabr., of which it may prove a local variety, Length 63
ines.
Hab. Hong Kong ; John Bowring, Esq.
Tricondyla pulchripes—Of a deep black, the elytra with a
greenish bronzed tinge. Head smooth, the peduncles from which
the eyes project with several fine striæ. Thorax considerably
elongated, with a faint impressed line
down the middle and an arched line on
each side; between the arched lines are
many fine but very distinct slightly waved
transverse lines which run into each other;
the sides of the thorax are quite smooth.
Elytra punctured at the end, at the base
rugose, and about the middle transversely
but irregularly lineated, with deep dots in
the lines, which give these parts the ap-
pearance of being scaled. Legs, especially
the femora which are more lightly co-
loured, with a fine purplish tinge. Length
8 lines.
Hab. Hong Kong; John Bowring, Esq., who sent me the
sketch. 3
Helluo (Acanthogenius) asteriscus.—Head, thorax and elytra
deeply punctured, rather hairy, and with the legs of an obscure
pitchy black; the large labrum is smooth and polished. Elytra
with nine striæ, the interval between the eighth and ninth having
a row of large papillated points; third, fourth, fifth, sixth and
Mr. A. White on some new Insects from China. 423
seventh intervals of striæ with a yellow spot about the middle,
that on the fifth elongated. Length 6} lines.
Hab. Hong Kong; John Bowring, Esq.
This makes the tenth species of the subgenus Acanthogenius
characterized by M. Reiche in the ‘Annales de la Soc. Ent. de
France,’ 1842, p. 334.
Sisyphus Bowringii—A very striking species, at once distin-
guished by a long, slightly bent, bluntish
spine attached to the coxa of the hind-leg,
if it be not an elongation of the coxa itself ;
it is equal to the femur in length. This spine
is slightly compressed, thickest at the base ;
about the middle it suddenly begins to be
attenuated to the end, which is somewhat flat-
tened and bent. :
Head in front slightly sinuated and notched on each side of
the clypeus. Thorax very convex, in front angled, the sides com-
pressed and ridged above, the surface above seemingly rough —
with short, somewhat distant bristly hairs, each proceeding from
a round smoothish spot. Elytra with seven longitudinal, smooth,
chain-like impressed lines on each; two rows of distant short
bristles between each line. Anterior tibiæ with three strong bent
teeth on the outer edge. Femora of middle pair of legs with a
bluntish tooth on the inside near the base. Femora of hind-legs
most dilated a little beyond the middle ; tibiæ of same pair much
bent (a male) and slightly serrated inside near the end; an ele-
vated subserrated ridge on each side; the different ridges, espe-
cially those behind, furnished with reddish hairs. The whole
insect is of a slightly greenish bronzed brown, the legs most clear.
Length to the end of body 53 lines.
Hab. Hong Kong; John Bowring, ‘Esq.
I have much pleasure in naming this fine species after Mr.
Bowring, who promises to extend very much our acquaintance
with the insects of China.
Onthophagus bifurcalis——Head with a long flat ascending ap-
pendage proceeding from about the middle and deeply forked at
the end, with slightly diverging prongs, and when the head is
raised nearly approaching the thoracic projection, which at the
end is depressed, dilated and notched, the back of it grooved ; the
thorax behind has a very distinct dorsal groove, in front, at the
base of the projection, bulging and not hollowed out as in O.
mergacerus, Hope; thorax finely punctated and of a deep brown
with greenish and purplish reflections. Elytra of a yellowish
brown, ribbed, three of the costa somewhat elevated, the inter-
lineations punctate, in some specimens the dots scarcely visible ;
clypeus and legs pitchy brown ; tibie of fore-legs with four strong
teeth, the hind one obsolete; femora of fore-legs margined with
424 Mr.A. White on some new Insects from China.
hairs, intermediate and hind-legs bare ; tarsi of hind-legs with two
double spines behind about the middle (8). Length 54 lines.
Hab. Hong Kong ; John Bowring, Esq.
A species near the O. mergacerus, Hope, Gray’s Zool. Mise. p.22.
Onthophagus taurinus—Head punctate, purplish brown, shi-
ning, in front somewhat pointed and turned up, behind the eyes
on each side dilated into a slightly curved horn projecting out-
wardly. Thorax thickly punctured, greenish brown, slightly
glossy ; sides in front yellowish, in the middle in front narrowly
hollowed out, the sides of the hollowed part pinched up. Elytra
costate, at the base yellowish, and four of the coste yellowish,
this colour being continued to the tip: podex yellow. Legs of a
pitchy yellow, more or less hairy. Tibiz of fore-legs with four
blunt teeth, the hind tooth obsolete; tibiæ of hind-legs scarcely
toothed behind. Length 38} lines.
Hab. Hong Kong; John Bowring, Esq.
Onthophagus suturalis—Head smooth, in front blunt and
slightly turned up, in the middle behind with a dilated ap-
pendage suddenly attenuated about the middle and bluntish at
the end. Thorax closely punctate, of a greenish bronzed brown ;
in the middle in front slightly excavated ; the sides of the hollowed
part above project slightly and forma small knob ; thorax behind
in the middle longitudinally impressed. Elytra yellow, suture
black, a transverse wide black band interrupted in the middle,
the lateral part of the band emitting a narrow black line which falls
into the base at the middle: podex bronzy brown. Legs obscure,
more or less hairy. Length 3} lines.
Hab. Hong Kong; John Bowring, Esq.
Hoplia squamacea.—Head, thorax, elytra and podex covered
with pale yellow shining scales ; under side of body covered with
similar but somewhat paler scales, those on the side with a pink-
ish hue. Legs ferruginous with several hoary scales and hairs.
Length 33 lines.
Hab. Hong Kong; J. Bowring, Esq. A species near the Ne-
palese Hoplia squamigera, Hope, in Gray’s Zool. Mise. p. 24.
Hoplia elegantula.—Covered with ochrey-coloured scales of dif-
ferent hues mixed with hairs. Labrum of a dark pitchy brown.
Scales on the head of a pale yellow. Thorax on the middle with
two widish nearly parallel lines of a darker hue than the rest of
the thorax, as are a large clouded spot on the basal half of each
elytron, and a large irregular but well-defined mark between that
and the tip; the hairs on the elytra run in six or seven longitu-
dinal lines. Under side of body covered with very pale yellow
scales, but devoid of hairs. Legs ferruginous with greenish scales
and hoary hairs. Length 3 lines.
Hab, Hong Kong; J. Bowring, Esq.
Adoretus cribratus.—Pale brown, slightly metallescent, La-
Mr. A. White on some new Insects from China. 425
brum with a very distinct transverse keel. Elytra very indistinctly
ribbed, and with the head and thorax covered with minute punc-
tures, some of them confluent ; grayish hairs proceed from each
dot. Length 53 lines.
Hab. Hong Kong; John Bowring, Esq. A species near the
A. boops and ranunculus, described by Burmcister in his ‘ Hand-
buch,’ iv. 474.
Saperda (Isoscelis) nigriceps.—Fulvous. Head, antenne and
end of abdomen black. Head fulvous behind, a narrow smooth
line running down the middle and terminating before the fore-
head, the other parts closely punctured. Elytra with six lines of
large punctures, the end blackish and abruptly cut off, the sutural
angle almost spiniform. Legs and under parts entirely fulvous.
Length 74 lines.
Hab. Hong Kong ; John Bowring, Esq.
This comes near the Saperda seminigra, Chevrolat, from the
Philippine Islands, described in the ‘ Rev. Zool. Cuv., and be-
longs to the genus Isoscelis of Newman, ‘ Entom.’ p. 319. The
Saperda elongata, Hope, from Nepal, is closely allied to it.
Podontia lutea, Dej. Cat. 419 ; Chrys. lutea, Oliv. ; P. grandis,
Grénd. Dalm. Eph. Ent. i. 23.
Hab. Hong Kong; J. Bowring, Esq.
Platycorynus bifasciatus, Dej. Cat. p. 487; Humolpus bif., Oliv.
Col. t. 1. f. 5. vol. vi. p. 900. no. 7. l
Hab. Hong Kong ; J. Bowring, Esq.
HOMOPTERA.
Fulgora (Pyrops) Lathburii, Kirby, Linn. Trans. xii. 450;
Guérin, Icon. R. A. t. 58. f. 2.
Hab. Hong Kong ; John Bowring, Esq.
Note on Fulgora candelaria :—Myr. Bowring, in the letter from
which I have quoted before, remarks: “I have been keeping a
number of Fulgore to endeavour to find out if there were any
truth in the commonly received idea, that they emit light at night
or in the dark. The insect is very common here ; I have seen as
many as a score in an evening ; but though I have brought many
of them home, I have not been able to discover any luminous pro-
perty in them. It would not perhaps be right to say that they
do not possess it because I have not seen it, as one well-authen-
ticated case would prove the contrary, though in a thousand others
no light may have been observed. I find that they become very
active and restless towards night-fall, and they fly much better
than would be expected from their somewhat clumsy shape. If
the rostrum be crushed or bent it soon recovers its original shape,
—if the insect be alive I mean.”
_ Leprorsis.—Head with its prolongation longer than wide,
in front of the eyes parallel and as wide as the thorax, then
426 Mr. A. White on some new Insects from China.
gradually curved to the tip, which is somewhat obtuse ; ocelli on
the same line with the front of the eyes, and rather more distant
from each other than they are from the eyes. Eyes large, but not
very prominent ; prolongation hollowed out beneath, with a spear-
shaped elevated ridge running down the middle, the base of which,
on the face between the eyes, is hollowed out. Antenne spring
from a depression in front of the eyes beneath, 3-jointed, the ter-
minal joint ending in a longish bristle. Thorax rounded in front,
very deeply notched behind, the posterior angles truncato-rotun-
date. Hemelytra with many inclosed cells at the end, the ner-
vures strong. Body elongated, beneath margined. Tibiæ of hind-
legs not dilated, serrated behind.
A genus closely allied to Ledra.
The species (L. Cancroma) is of a dingy yellowish brown, under
side of head pitchy brown; legs and antennz yellowish ; head
covered with small papille ; thorax and hemelytra thickly punc-
tured. Length 8 lines.
Hab. Hong Kong ; John Bowring, Esq.
Mr. Bowring has sent two species of Cercopis; one of these
is very common in collections from China, but seems to be hi-
therto undescribed.
Cercopis heros, Fabr. Syst. Rhyng. 89. 3.
Hab. Hong Kong.
Cercopis bispecularis.—Of a lively red ; thorax in front for the
width of the head black, two large spots on the back also black.
Hemelytra with two wide irregular transverse bands and the whole
of the tip black, the under side of the thorax is blackish. Length
7 lines.
Hab. Hong Kong; John Bowring, Esq.
Two species of Cicada are in the collection from Hong Kong :
one of these is Cicada (Huechys) sanguinea, DeGeer, Mém. iu.
t. 83. £.17; Serville and Amyot, Hemipt. p. 465. Tettigonia
sanguinolenta, Fabr. Syst. Rhyng. 42. 46.
Hab. Wong Kong.—The other I call
Cicada (Moyannia) nasalis—Head, thorax and body covered.
with fine silky yellowish brown hairs, most abundant on the up-
per side. Near the base of the hemelytra there is a broad trans-
verse band (widest interiorly) of a glossy yellowish hue, darker on
the edges, the veins greenish, base and tip quite clear. Wings
with the veins obscure, the inner edge reddish. Prothorax with
two large rounded spots, one on each side ; the margin and a line
through each spot deeply impressed. Tibize of the hind-legs hairy
behind, with three longish spines on the apical half. Length
102 lines.
Hab. Hong Kong ; John Bowring, Esq.
A species quite distinct from the Mogannia illustrata, Serville
and Amyot, Hemipt. p. 467. t. 9. £. 4,
|
On 3 January 2020, the United States Air Force launched an airstrike against a convoy traveling near Baghdad International Airport that was carrying several passengers, including Iranian Major General and IRGC Quds Force commander Qasem Soleimani and Iraqi Popular Mobilization Forces commander Abu Mahdi al-Muhandis.
Several missiles reportedly struck the convoy. Five Iranians and five Iraqis were killed.
References
2020 in Asia
2020s in international relations
21st century in Iraq
Airstrikes
Assassinations
2020 International Airport airstrike
January 2020 events
United States Air Force |
A flyback transformer, also called a line output transformer, is a special type of electrical transformer. It was initially designed to generate high voltage sawtooth signals at a relatively high frequency.
Electricity |
<p>This is my interface</p>
<pre><code>interface X {
key: string
value: number | undefined
default?: number
}
</code></pre>
<p>But I want the non-optional keys only, aka. <code>"key" | "value"</code>, or just <code>"key"</code> (both will do fine for me)</p>
<p><code>type KeyOfX = keyof X</code> gives me <code>"key" | "value" | "default"</code>. </p>
<pre><code>type NonOptionalX = {
[P in keyof X]-?: X[P]
}
</code></pre>
<p><code>type NonOptionalKeyOfX = keyof NonOptionalX</code> gives <code>"key" | "value" | "default"</code> as <code>-?</code> only removes the optional modifier and make all of them non-optional.</p>
<p>ps. I use Typescript 2.9. </p> |
2
538 للقن
1121-21 ع2 71
27 22 رآ 1 00 19 12 2:0 عر بط ا ه11
,لمملنع 113107 )
1ه 211 ع1
ا مم ر 20 سر 0
اده )1 جش أ + ماعمدح#ة لعمسع/ أى
تعسو هج سي يي قاع مع هه حدده بمو نحم د
امال يلم وادير «#سد_ لأ دموليي ا
صمي باب مر سي نت دتري ول جد ارو لد
-ن
ريا
7« 0
إل لتدلئنة
١
3:
بح 0-8
ل "<“ 3
0
10 ا
ملاو 5 مكانأ
ا ا
3 عدون
لد صوص
١ - , يُُ
1 0
انها ل وات
ا ل د
2-70
©
جربل
ملرة الوتف
اش يطان
اجناد الشيافنا'
11
3
734
1
م
2000
و 0
0
8
فى
6
1
هونا
٠. : 7
تحر
5
5 0 ع ع
آ
5
١
بذ
ِ
5-3
بان
9
5
010
در لو لكي ا 01 210
ا 5
حم
5 1
ل أ
اي
الكون والوجود هه
الطب
جوارح الطي
ضوا رك الطر
اديب والهوام لذت 9
0 4 2 500 5 ٠
وذكى مبادم واعصناد. ومافيرن ينيل وميه
لسطاسة 9 سس
00 - 1
ع
6 222 27 حل 7 720017
0
فنله حم لودل - ددر جه ل ذرزر سيد
0 7 1 1
لز 1 , 1 زل 3
فهر
ع" 0
ا حجر | م لل"
ل قلس 1
الت
الوف همهر (وسية[ سو
1 , 7
الفقن والرود
02-2222052 22
ا
-
9 9 ل د ظ
0-2-7
وحوح ع و د
2
ع
) خ-1-]) ب جح 0
أ
حا ) 0 000
رةه
عهحم ©
عا
ا
يك
مطتحيكا
ييا وديا
8 4 (
8 نت رغلا
وت
رصأو 7
ذه
أ
له
1/
0
1-12
الال 11
اك رازن
ظ 1111 ل 0 5 '
701) 2
1
0
00 22
34
حك
لمناد-
أ لمن
له
تب
|
:
1
0ك
5
ِ
1
1
0
3 2
5
1
3
]غ8 )
ع
5
1
1
1
7
ا ف ا الا ا ا ا ا 1 ا كد الت لعو ”
ل
و3 ف : : : د 52 لا ( كك
1 0 0 > رجش ْ
الل 114
لاك
سسعم للش اسم حسم حسم
111111 ها
لله مص 0 يي
الببب العاقل حره كل لي
الشمي_الراىا متهده حسم رعمانا
امد لزن وهم متدرشانا
الشاف+ 0 قن خلا
32 : 1
إله 58 1 هد وطا
م 1
المماه لاد مكبة معت 1 همبستتىا
1 ْ 5
النا الاو ممعضشفقف.ه 6 سسشار مود و
الي ألعظي ا 0
0
ابن
المساف ٠٠
الاب الشادح
2
1
3
5
:
7
1
1
ٍِ
5
ِ
8
8
1
حإ'.].
2-5-5222
لم ل م د د
حي ته
الصلا حرطن
الصمر
ه. .و .م6١
وه
الطل المترى الردي
39
1
ءْ
كك
م
5
١
5
و
هل دس
مول انا
َ
وه
هبو
- 52
53
2
1
10
الى
:نويا
6
01
3
ظ
00
0 1 :
1
1١
1
ا
1
١
١
٠ 5
5
بل
ان
ال تت رت عاض لاسن يي ند ست [زد إلى ل عسشييك 0000
لك لسن
1111111 11 1
ا دنا
لمة
التمِالَلِينٍ الرنيا
العفيف في" الها
المجحجل المشغرد
الحا اللى اللنى
5
9
٠ةهئثحت
م
هوه
فذه سلا
فمبه إزها/
ونح نجمره
0
1
الزاهد العرون انفش محيفمج_[( سسي_ لا |
عوابيتا!
جنا
الجبيدايا
فآره دا
كارع حو بلى
دك 3
0 8 -
الاريعنى الام
امردوك امي لاد
الذي لإاميال 1
و معشير
المارئ الم أهييا
: ا مايه 0
هيد
ا
حد-
اللحيسب لوم لهم || 0
المابرعن لدلاك الالحمحر
ألا فا لبه الآ
ألو "كنا أب ا 0
عسل لساك حسييم .ةا السلا سنس
سس سيت سيو سات مسسم سس أحمم
لط
5-1 7
8 اذ ليا
يج حي عع 2
5 1
>
: اأحل )-2] اجهل 6210 2
هه
ا
الوم اط كال
لصويب
افك
اللقكيقيك
آلا نعبدة
الإمتكك
الومنتتا
اله
الاؤصات
ل 1
اليزيوالابتا
ليرد تت
حسم صسوو ا عن دك
لم 1 نيليا
ب
ابد
شما
1
53
الفتين وال
المش_ا:
المنامنا واماب
الصر_ال
للثل والعرل
ام لبر
11
1
وام
1 3 0
ا
1
دك
6 0
ا ا 2
حب
-_-
إل لشو دع
املف '
المرجئ الشؤبى
التلمل
ايل والش
ين
العسمب الل
ات م
ال فك
الستعدين
الستويق ابدًا
اله مه
اس
اجيني
ذى هل
0م /
7 ع
سح ركبا
لا
رس -”
المدبس الموريع محم نهدأ
أمتاد الدار وضخه|
| ع ٠.
لشينش ود عنقا رب شا
2 لاك والهاما؟ _عجهها 6
السئيب ولفسلا. رشن كنا
© الزعاسس اوقصيهها اوش رطا
تلم شرن 8 اشطر اطينا
م اليد والصديد اوكد يا د ايحستا
٠ النتطملفلاوك المعضهم. اسطراطيوئىي»
ل ادا
جاع اعوان النيه! اهعفن ان
7 الشطوالفوك ,متام د لول
2+ صلحبالشط و وم رب 5حت يم ٠
زيل منقلم كيف ود ربسحر
1 انم شيل شهدم 5 1 : 9 5
5 وال الردييً ك2 طر حا
ل ٍِ
0 ل
احيال و[
ل
0-5
حْةت 3
خا
وا
و وو
عت
ل
سن الكلؤبين
9
وت
3 '
3 0
1-0 ريك
سر_ا 0
ك5
ف
|
للوا وال
اد 1
0
7
صه ييل ١
الؤفيع والملك
الميثاق والعيل
إلبرط ولليعاد
الا
العقو «ر
الفضا الفاصل
ال اتوي
لوانت والارزاق
اواج د 7
اجن كاري
اسن
ل
ِْ ارشب
انان"
000
القشبرا ٠
لد
10
١ . >».
لوو من لتم مما
الدفاين كود 2محتتم
الدحي 0 0 / ل
- 5 57
والخداهمف وهى ارس فصول
2 د 0
ا 0
0 ل فسابة
المعتفاد والوي” م ممحده مسأ بو
الوه ماد . ْ 7 ١
الكاستن قفص 2
انه وال ه. 0
العرا هيبيل ١
للد س در
الفطرك) زر الابنآ
الحاظيق أمامالها ”
8
همه
المطرآن احسللع اليك مجلمم
0
الثافنتب
١
1
6
7
ف ١ ا
1
003
م
1
ا
1 م
0
ع
1
1
و
ف
1
تت
سعورم
75
سمه
ك5 شيو .ه21 حرسياة”
الححاجرال لمم مأثالمج؟ | كاق طابان أ
اللالى وللواماشيد مد نح 7 مرلجنبايا
2 > ا 1 حو مركب ١
اللإافسبي ”عه 15 باؤؤندهب
نبا
ا الا مه /7ممجا / اومن
زا إل مم 1 ع
هال الفبل والطابيؤه ته كر( ش ب |
3 00 مه محم طو
انا 0 أن 1
1 2 حد | ف 2
5 لسعب ات 52 0
سس المميسنه ححهو0 ب 1
بك كي لقنب 0 لال ما
٠-2 1 10 02 20-727 312 د 1010 10ل لاه انا ال حك 12 2 1010 55 ا
ف مع ديد يس 5 3 1 0 20
1 0 1 :
ْ 0 : : ا
21 وكيك
0
1 مجع 0 0 0
0 2 1 3 013 1 0
الل ا محزج مهسا
الطرامت “فم مجت ا كا
ادح لو حل لوال طَّ ْ
الصناحج محاح رولا مرقاص
النجاجح حلم راق رآ
الجاج م لت ©) اوهن زيولن
قل بخ موت
| لعو أسح ب 3 الك
السعاكم” المفس]| سا
ا تحمفعل ٠ عادر ا
0-0-7 دخسا لحا
الرضاوح ب دادو
العؤاد هط ؤ مو | هنا روذا
د وح<خز رلا لجخ هرد ,إلى
1 2 5 صو ىم 1 تا ريع وارند»
مزين سأ
0
1
ها
ا
ا
واد
3
0
هل ْ
ششككهم
١ 3
با التشعين ححا
لم١ 2 فد الفا
5 2 1 ء
١ : ا
0 دكط كيرا
0 00
1
امازبار كريهدم| اراءا |
ابلح زها د جكا احشما ديرا
لحخمار سجمهو]| حاوورا |
الحتكشان --
اناطواش “لبسو ل 01
7 كن
قينا حدما خاو را
لدجان قط اننا
القوائن حمل ] اناما ١
امناستشتل كه حلم طُ كريد
[ القكازنا «يكوطل معزانا
الر لاسب 2 كاه الل
دعم 80 مهتا
الشوق | تيبي 0
الممس اونا مدجا مضو فا
العراوؤليل عار 537 بإنمعا 1
اقيافت ريو زاحو دا
المذراف كسهدا خنانا”
الا كاف زف او كانانا
0 9 ا 5
اللدن ار 0
السشباكة لصعبر ورمع | الخ دهبا
المائك مح 3 65 خرد بايآ
المتالة مخابو 004 مز نوها
دبل لفاك منمكهكم متبلانا
اهنا مهفيك اناا”
السقالب>. وو 1 ال ا
. +
الصاع واضو ال عزون 1
: 1 ا ظ
ألالة والاداة ( 0-0 1
الشاوول 0 5 / ْ
الور خرن مجر 0 لثملا ْ
الرولهرم . ٠ (مكيير 1(
1 2 0
- اذا 558 :
7 3 ع
0 8 7 6 خ'
لمج و ا ع
0 0 - ا
0 :
اي ميتم 7
ليث
عي
يبري
م ا اي ا 177
221222222107 2222-2
3 لمات
انمع مدان 8
الغرم والاداوه ححهو
الراوم
العا ايه
الشكي.المدم
المقطم
كم 0
رنحح أ ميات
ىك
م 8 هنا
ل 7 6
ةا و
م
اناندكئين انها الادون للمرده ما كان سنوي |
معرد ما مطروقا بكزة الاشتعرال ول انها
علتبا منباكون عرمًا وله ستتيل الافي انا
وامضًا فأان مان مزها دكا فى الاغذى كالبقول
ولطنايق والنو رو لوب والعادن وغيمما فنكسا
الوضع الاين + قياههد وفيرت, جإحروة الم
اس دوت /هديا ما روورةا
اتوب؟ /ءهيه اوفونا
اذاكر خواوه: عصارادوطي
0
أولب 5 ابر ا
أفشنةقرن ٠ إكعدامي افسبنو ١ ملعا
ْ / ا متعم اونا ١
سي /مص دأ اسم"
الغارهوت نجاو اغاردضوتا
يوت
مر
0 ١٠يوم 6
7
م ويا قدةه ومع ملتا مرا :
مزرقطونا «وف ون جلها ربع قطوننا 0
شد :د متم + سد 00"
ٍ د - حسإحعي 00
ميت 3 16 ا
نب" ولوك وتج حوطكار: 00 (
صلالغتمل ١ . إفضن 00 :
دك حم ّ 8
بتاينات< هه 0 5 ١
باذ ١ ورد 2 كوبا جوار | 1
سارت اوزهدا ا
زدد 0 حبنيك ابنيد
ِ ع طلاجبين
الت لمحيس طوربين
شرك مداويكندا م صدواننا
ب" العا حخطييا
زمطب إحح ادها وياصسانا
ينا سينا
مسن الطروا بحل من ررهادهانا
ل د سو مدل حلت ويا
0 تايان
ان كموط/ و وسح كو دْنادوماقٍ
جيل بريد سك العف 57 06 ١
حور رو | 5 جوزا متكي
فلغقيه
طوا|زمحطا
فكا
كاذا.ارملينا
خأها
سحاييءا جياه
محذد | وجتن
هعمما
0
مضم نا يتفي
١
5 سنا
2 ل
0 0 ضَ ْ
اليج كيد
مدا رى جديا 0( َّ
كينا رد ١ يحيف انا
وقاياش ا ا
11 ربد الح ومنه/. وعصا ا
كنس إييوهههُة زعحكوصس)
- 10 تخاءرنتا
7 الريع كتج ١
7
3
) : ء' 3
عليه مَنَا 0
5 منج| طبعاديمتا ل
نادمه مار
كاك كفداوو] كوكت اربع 0
طن فيه 4144 ٠ ظراتييس| رن
0 عؤادمْويا 1
عودهزدي ا أماوحوتا
000 9 مذي[و دوعنادظيا ١
عروق ارعزك 00 عوك '
,؛١ ١ اعم 1 ١ ١
شد لهب 1 م بح نىل
/ 00 0 0
شر
غافت ري .وهل 3 دهرربا و
ن١ رواما حاوة ٠
كجرر. عن لزك
وَومخدا ووج] دوماق در
وت 3
انيس وات
ل
عار يوسب
0 هب
5 سر
لمان إعصايس
حيها
حه تل /
ار
اش ة ابلا انفث ايلا إلينا
دده 000
مُحِمو
دا 0 1
م9 زد أب
--- الي فنا شر
حجصه | لبونتا ام
0 00 مار
مز
0ظ طايتا ما
دجم م8 | وم اس
حي رد[ ١ 1
ا ساكل 205 0
إأسب لاورجمع. لاذانوت
اللنى 20 اسطوركا
١ شار الئفس لحن 4خ لشن نولا
أل لية البق باة ونا ا
ِ يح 5
باميرات 2 00
١ ينا بحس( عاميشنا
سيا 2 خه د يي بوب
مانوت 37 مددقا
دوا 6 ئ 0
مسو . قاد
سيره ع مقرد تأ
ناث حا ١ 0
7157 0
تدكا
وشتنانض
ل
ودع مدقف
ع
فطخ وما اقننانا جو
هج طإه] اك
[محدممة1 مستا
0
وا رس
مجةضا وهنا ودرا
4»
1
إل
الم
1
||
|
|
|
|
|
|
مر
١ 0 المستناموالبال
بوث
7
الفللتت ياتا
المزورفا!'ا جدجا
|لقارب و الوقود كه فه |
الئاه هجيلة ١
التفنت اشنا
االصدوق هإحةاا
اللدح- يكحمنا
مدب الاشي) هيلا
صلحى الشكأن <<نه |
رريخ -اعحضما
ادلب .ححا
١ قد /يملا
اوقا 7 معدا
3
1
1
2 3 ز
313
52-02797222222 5-----5
جه
ع 0
0 يو
١ 1 3 || ل
اهسرناي لقم مأ 7 ّ ١
١ الطنبسوحما دجم |( م 1
! العود مااي كله ١ 0
سي رمس
3 الناى والزمار اقهح] ا
بن شما تت محهه هذ عن
الصي واف
سانا َ
الطيبييا
جب
الطبل برأسريل” اووجهأ
اميه
الزف الها ١لهرغاركت
اللعسف
موضيم اللعب
ورلا
1
0
ووه لأ
ألمؤحها
وهدم |
ا
3
3
18
5
3
2
11
5
0-0-2
6 5"
للسلد ريب يشم 40 رز ”له
ف الفى 'الثذ “تمكهة شورفات
و اجنين شمه | كى ر١
| 90 فاصميا مخو
نب الستيدا كع كناد سين اتا
ع عع عع حك جه ع 02
المنل فر ويس تلض | حاطو رنا أ |!
لىر؟ 2 همهة| سارومنا |
الوع الوقوط هنا" «قخط[...رزورتا "0
المرق والكوذين قار مو شيو دا ا
الماك وهات سلطا احطالا |
الصاوت رهما ضّاوونا ]ا
|
اذ كاى ادوات هاو لا الثاث. مذكوبه فى باب الادو؛
الالحسوين حة أوطهر يك أديطوت
حلم ميا بديث مد الف
20 مبللام' شٍُ مد 8 0
العهرى فيدوه | بعصر كما
الراووف
ا ل طاو طن
0
السنع
المنمها.ر
اسيم
الواشسشص.ى
ا
لايك
الم 5
الاو إح امرك ,
ليع دنر الف
دصذًا
ايمل 0
آالد 9 ناد
الدموب
١
عر[ نيا
مرا كتخون
سو
هاما عىرنما
اعهذة جح[ اشكها
حها!1ا وج نا
“امسط [ - اوسيك
0 هه .بحا
ص 0
0
78
اللزراتا فهو د
و دا
ٍ ابعاكات ث ا الس عشلا
00 والللتوك مهههم | سكا
اله الج ل حصنا السلدوب
الكى اضه والدمس كص هح | ورشتا
الاعقيهوالتلاس . /اصضة ”1
الورستت والصقى. همه رمسا
الرشتكتب 0 ٍ
الاصبيتاره والدوج . ىم اف[
م 0 ١
١
لام نت يه المي عل ترب
|[ المرم كهو بويا كتورهانا
اش" عابنا
57 200 حاما
الال السعب ممما 3 حاش رركا
العف قوم 77 يسنا
لمراهف ل نيبا
اج حي ابيوم اتوم جه
ا 1 عإجب : 3
| الناوعن القن (إييص مج ممفضا داع .شيكرهانا
المارئتان /فعلووجهم التنروخين
حت
00
5
2
انا
4
0
6
52-7 1
رين الاين
الشىالست
الرافى
لفت الدم
دات اضنب)
1 01
٠. ٠ ١
أسا
100 0 7
ابرض
مش بوشكينا | إل
بايا 1
حورق مي | إ,
0 :| نا
سل ب ا
الاختالات وهاه 4 نا محْرْسَا
اليد لبلصلة مانا
العدر#6ى 2 7ك
الخلع» ا دما لا
انز لخ فلجعكة كاب فوك
الدبدانوحالي ع مقلم توشلىي
|١ الواشير و الؤامس لو صو | ناصوركيا
دك | عش اليواب حصه ما ]كه [ عشعواضنوت 01
شم لين لبوك . ولأكيجه<' ديا بطش فق اي :
الما
6
٠-7
حت > ح س2 12
3 5 إم لد لبه :
لانت حسنا شنفيا
”| شان إاسحتمل نيلا حا
سنن ]
اورم ااضلب)
الس د
الشرطاانا
الحنازسا
العد ىت ..
8 ف
همات
العطى د
المششحر برع
الى م
المظيفه
الم
#دعام»
مود
نل الشال . لغنها وشزفه؟( سانا 91
م
اين
لم
5 / 9
.وها صل نك لل)-وض سححىة
الا
الشا كلك
الفزت المْن!
الففى)) الؤدا
الام والوليده
الدعىة الئنا
الدع للكتنا
النؤى الصاىْ
الملدم وام
ولبمرة العلا
٠ المزغوون الريك
الماد ب والمدعى
ألزكه ولههرم
أ
سانا م
3 مُمؤالده لد
محاجملا لحلة
مطف 1 مخلانا
1 ؤس سا ١ 2
سخ 1 شير نا | اليا
ممه شراهنا اط
عه .14 سا رونا م
سفمحح [ حشانين] '
محم ورمسبين| ١
محمة فت (1 مئور..نا] كه
سوه علد ”
مده وت 000008 (١|
د رمد 01 1
١ ادل 0
|
5 . ا
اجيم 0 02
(7التممو ع سم سيج سل سوه جف ص عافد د بقاع مع م نج مي ب 4د
فان ولباب تر م ٠كنيةإ]
الذمه الحعهية
ةك
اله ماسب ٍ
قافا لمكا
د
قح م :
ينه 2
7
9
!
ممأ
لاله
ا
|
والمابياث سوا الما_فانا تمردلك “نانا فراجد وهوثلرضت
الما بىآت و الاش لقتنا شع__ جى .
2 اده > اجممال
ن))| دص حتل ل 5-00
5 0 مهسأ واه ماك منتصس| د ريعكثانا
ذفن الو راد 00 ا
دهن الشيج الع محمسا وجتهد متكا 50-6
دهن ااخصد : سن
: دهن اله لد ١ يفا 0 سك] دنفسل
ا دهن الريشتا محصا حمهنا من | ريشي
ب دهن الداو يخ ة متس] دقو
1 !دالا ن يجنا وا ميث ١ وزيب
اللدف #6 ١
لي 5
تعبات
١ 1 . 1
ربا هه
ما واهنما نر بإنا وافلا
ممم و حهةة!( حر ددري
منده [مبح 1 حراصتة”
0
/
له
5
ةا
1
م
مج
8
اريبك ٠س[ زاس!
رداون
١
الرطسبسبب- م
3
ساو 1[ .
ملا
5
وضيجا
رو وضب
كنا ا
حلي
طرزهةا
ٍ
2 22
العأ هر و الرذا
انشعو كب
اللي م
حبوط الذوابب
دنب العسدم
الطوم والطن
المنرزيدل
4 55
الف"
١_ت|سبلا
0
5
16 8
م
55
0
<6
2
8
2
0
ا
ع
2
اركفئه 3
' 15
امد 0 8
13
تاق
ا
ا
اكات
حده
ار
0 وقد 001 ا
1
داكت مهدا
اطلسات "(25 صب
ئش حم وذ(
اميلس سعباه
الملةة والدقر 3ب مهدا
الردشنه
العبا_ ع
وو ضر |
5 / 5
ألم مؤي والنه حم ا م .
يدل اذ الوسط
ا
المرطئم مرجلد
إلى ييز ٠#
الرف اباس
راش الرشيف
إل طحواك
العفنا! م
الزياك والسيتانه
١ حتود
فى م كه
كيم ه
١ 1
اليؤي والماوت
العمت والسي حهة (
الدسأج الاستيرق هد مدلاها
١
الور ولملتر
الس والفش
0-١
الوب بيذ
لخدا الاوان
ال لوطا
الميوقا
١ الود
اللقان القه
لاسرال والاحماد
ؤفمة ا "تدخ انا
د[ كنا
57 ١ عه
بحنو و | عو دادا
كا" ا متخقيا ما سافان
مله ها مهقاننا
ده ليلاأمحصيةا كوتبناعيلا
حوامنا /
ده امل مهدا لو بنساثا رسا
كه | برد
١ ٠ - يله و
1
4
ع1
5
ا
100 + 5/82
1
٠ هم
ع
ا
م
أطضم و الام 2
اعضان والسّج
الاسكيجات 1
الطيق و الطبعور”.
إلطاسبا!
الفصسحهم ١
1 اصرح
1
مه 0
3
1
أوافق مغرف محا كعنه
المنتوكم والشبير جه ١
للم يك ]|
حباباهدا سطاوها
لاد رم منهلا
0
أله درف خا 7
الدب الكببر لكا 1
ألذ م الصفيره 5 لم و
| لووطبالؤن- 0 د ١ مر
الا او التكوه 7 557
لصتي
0
ا
1 2
1 0
1 11
3 :
2 و 2 وي 2ك عن و كد ال هك حر “عد ع جاه
الدايل لت
المَاعا وال
ال _-
ل - :
ااسككك
ذ وحداتا
الليا) الكل
ال لابب ل
الإبلم الفاطم
لاد دما
خرن اشرما
مفيض الشدثك
الع
المهيمى در
ال-8
شاك
محخغ.رم
-
0
5 3 1
1 5
ط
15
أ
5-5
ب
#«
٠.
2 ج
ى,_
ث#.
0
2-7
5
يا
0 إل
لشاة وام
| :راق
٠.
الى 5 ٠
2
عر
7
سينا ظ
هعم
30-0
1
| الر
اسن نال
1 0«
دك
ل
2
0
1
3
همه
فك 8 ينا
> وا
|الاكاطتح /6
الس دعه خه ,, حو
حلش البق“ مم
المعلف ها
اللىائفا 0 0
الكتاوتكن : : 3
ادل بحسا
الكيه ويكل مكغمظخاةا:
باه 9 |
يدا
1
لوي 0 /
اشن اداو حخر + (
5 به جا ١ ١
اساى اه رجا
الملعس حكا 4
تجح ! بشعه ”!ا
ور عزوق 3 ا
الذي معام العم ف | ١ عد 1
الذي بتلشرعن الهم “وله لا
ار - ا ل يد
00 لحز ارا
الآرت
اباش والسويع سمه نعط حيوث نا
| ايحن الوكه 1 ١
الاجمد ,م ا هيم
ا ومن[ « اولتا
١ الضديا اد نوف ١
0 1 (ومه ”| اهنا
ححمزما | حوب سٍْ
5 عه هيه اونا نوتم أرد
الطارى والم هذ صم ساب رحا
قفص الامّكد زم” 8
احم وا
الغببب 0
0
لل
--ي حشو سس ل 0
اتسس سس سي ةم سض وه جام به سح نيع -
7
1
افده
2
0
مهمه
مم
0
0
9 ٠
9
ص
55
1
مدوخ)
4
3
١
هزار دشتان ٍِ
اطق معوّقًا و 1
ع عن.ونا ساف ونا ) '
| -- 6 ١
| ءاخسب لوا
5 7 1
هم 0
العبب والب* 0
0 !1 5 3 7
1 هه
52 يا
20
للم
[ م ا
0 .
ظ
سيك بيه مد |
بق اوش يو : أي
0 0 و
0
صر ميت فض كت
ل
م دعبي الغراب
ل 3
.
: لق
جك يه
1
9 )
الدفظاد م ا 57
:
اله رول
الارنصضوت! /
ا
0
ا
0
1 1
64
جا
3
0
هم
ا
ف
511
/
ظ 0 01
20007
كان ادا 1
100ل 5
العام ييا تيان ا
ابيا 5 رط 3
| 0 ىه
| 1ه 0 ظ
اشر 7 ةا ووس طرا :
و
1
سي 1 20
بم الما الك بالمياكح
5 ق الع كا حدد
من لخم و الك و طوالد عنفصدلا
الستات ححد /
الفردوس) مصأ
الروض والض في محلا
امرج ييا
0
ا
8
١9في
9 3
8
1
ممم
3
جد هده
م
18
11
1
24
1
1
م
2
1
لالأس سمس ذأ
ىل 0-6
د
1 تاكيك هل * ف :/
لوطل متم
١ 1 أول محه ان محا جوزي سلما
الضسهرا زمؤ' كم دود فيا
! العنابب 0 شيزكها
| فلم ارما
0 ٍِ 0 / م
المداد مقي 00 تا عا
| النايطظ” )سههد4ك. عفنا
ار لتم 1 ا
0 3 ١ الاشئ
ا 0 ١
١ انافك .و 3_-
الدئيا ا ملون ' 4
2
١ | ويد
قي
١ مده
لاه نومحي
0 5
كَّ حبح رمه(
7 لامواز ا اتويت اماد كر
تت كم ص١ فارسر_ ٠
يد - 5
7 -5 اه
2 20 مه و رمك
7 م ارما نيا رمعوبا
و 0 ل عار هر ,و
ك١ أن 4 ةل ددن
ترس نان لعزي طزربه ١
متططينير مما يتفيف ووستطنطنا ولس
رو صس_ه © ه
لد الذجب ا م
ا
والدقةة حبع تحدم( |
خض والبى اكفييها
الروان كلدي
الرجكهء حيوه و
جيك :ها
ا ال ا 1
الاشطبال (فتكنا
الم 0
أححضى وا
ارو 7 7
العربير: ا م حا
0
0 للك
و
بهجا
اد 1
الأإجل دلب ب والمهب 0
لتحا تالمة, وح /
000
ذه < ا
كوس لزنا ب 0 قناد دبول
التو اده اى شن صت0
ظ للوشق واليحم ضيح 1 مئ__دلا
الفف عشم : كه نل 0
ملخل الدهلير اجات 1( ١ن ل
: ١
لففدج. #حج م تاوا ها |
اللمرقد ولي لم بدا دوو فا |
8 . -
0 1
الما 2 كحنة
«واضع دولك 3
التمر وللواجر ل ل :
استيشراظه مكلحها
اللببت وامرتك حك رمطههجا
اليزاب و التعي "بمعيا
"عدا
ب 0
| الب زوع 00
الكزيق ولليهها
8
املق العك و لكي 1
لاص بعر الوك ميد |
5
تيا
: 0 ا 5
١ - 5 أ 1 : -
007
5 ا
:
_ها
2
م
01 1
:
8 .
3
ا
قَ
ا
١
1
الفك السو همكحم |
000 محجون ا
امشرأدق والنضا َم هجح / باذت)
لديم إلقيا مم د ّ كنا
ا
الأطنااجيك< مطكم طى ف
القوناد والشككة هفل 5
3 ادم محمى_لا
0 0 يي ظ ظ
و لير |
ل ا 1
٠. 05 3 5 ظ
اننا لقني 1 58 ل ِ
ظ
|
ادهو حت متها شيئما
الفلكء ابوفتة:. ازسين
الددي" /مو هذي اور يق
ل
إلام«كانى
2
0
فى
افلهك |
د
ا
اتات
(لانن ةل
الس تمار
الميزان
العوت د
الفوشت
([هجه: |
اللو لير انافورة 00
نك لركبة ب ا اشسىا وطعيانا :
إسص| وله استييا ولاضيانا.
سهرؤتهارتحظها حودرانا بأنا ماركا
تكح ا للق
0 02
1 |30 كن
2 ' شط "نا
10 روا نا يا
مد [حجن بتوتاشيا
1 نا نا
اشرب رليك 2 52
ور و*” حيه :
اباك ارلغ “و مها ارعطوروش) |0
الطلقى رم ويس مخ /
العووصا | > عارا ' د
الضباالتشمه) - 3 حا
4 زللشتم ا
السو |
2ت
اله
اللكن فت
لمق صجا
التهوات
0
نبا
الت )لمك
| ة١لص
للست ب
الد لف
الريح العاصف
والشدين الاذك
إلزو فده
ايح المنوض
0
1
3
07
1
80١
00 ب
١
1
م
55 7
و
14
1
#
1
0
قا
1
0
حَ
ْ والازمنٌَ وهو خسّك: حضو لتم
١ | 00
ظ اوفتمللبى © لمم عدانا
ظ الزئااطضطا | أرابه ١
١ م جتان
ارما جحم .سم
ادسد صححججحت عاب
ابد الابدها وج ومع 2 وسلاليتح
الروائم حم 1
١
الاعندال الرااق
الاعنلاللاني
الكحط ل
الارد
أضؤيت _ ١
حبس ة
بتكت
ا
ا 5
7
اورمصيعح
. 8
ْ و
والعدد والموازين والمكا مل والأة إن ووئلات
م
1" الشساى كذ | را
العققلات 75 وج
مد سس ووو سجرويوو يبو برس بجوي
0
اقب .لفحب
4محب
0-0 0
اربماه احا
3 نمحهتك-|/
1 كاك مهدا |
شبيعياه وجدكم| سبي
0 بارج يها تنما
: ِ 26 / 2 5 1 0 0 1
ا 1 5 5 0
#عشالوف90 وح 4/|
وزيا
الفف الوالوف خخ الف الت
ات / قأى له ١ 2 ١
0
5
ع
1
5# .
عات <
53
6
3
1!
1 117 0 1
>
سمس رو ووو وبين مد يسح يوس سسبو + ميج
5 3
يدع وا لمن الدكعال وهوهمل
لعل تله د قصل ومصلعم
فق تمن الفصل الاول واي ممية
فل ان تعلمى ان هدا الماع من الا فعآل |
3 اقزمريها دكا 5 باى 0
كوه تج كيل دون نعي وقد مكن امضا ان سْتّزا
| مث دوالقيلء” اللوة عير باق الارواج الهخر. ص ام
| مقصور عد فحل إلهمي للولحد الندكس. فان اردث إلامن”
لغي الولحد المدني فائظ الى اخو, اعى ا
لاعلا امره اماان بكورسة أخر الف او نا. اوله
0 وي "يا 45 حلام
المذكى وأواحيدا لونت 0 المذكىق أ و 2
لحرو ف فى د رلك مشر .فس )د ينها 0
أدلة بلحي سه في . ل تراد زنوت بأدكتب
35 0 وعزادة أخن ال ناويا
ا المزكا و اوشلبف احج( من عي أن يلط
- أو 28 و امه اموت ب ! ونؤنا سلف .
ف اضدي ونتء اضماك الهمس (ويكوداه
ا مثل 280 فاق أ ردث الءءك ملؤأيوج
57
المذكى فائله تبدل الالف لواليا عاو و 0
فهو ل هاه فده وان اردت الاملاميا لوهذ اللونث ب
هايا" فنيا 0 و المونث سيرم !
ام لعش -؟ اللخ اشنا شم "نشيه وا يكرا من الفا ل
بل كس قا القس لذكها ا اله مال وناهاي| |
ب 0-0 ترشد وان 6
ها حروف أ و04 ل 3 ومالك وهخسبنا 3
الموفن للد ا ا"
لف"
3 بدا ند تر
5 | 0
١ه الو
أ 5 - 1
5 5
اه ا
فوط 0
ا
لوي (١
3
قدا
ممه
1
1
1
2
سسمسيري سي 0
0
58 عد فى <
04 اراد 7
11111 : : 8
ال ا
لاه ارلياة 1 1101
مو حم جريوه جسج وو دوعيو ب ساي وز يرو سي هو
2
آنات"ا
0
1 ااا
9 ا /
جح 1
300
اعد إيا
| يا لاخ إنا 00
عجرأنة اتعابدات
| بلاخحجة به ا تلاعابذان
زيف حجنو انون يبل
أب لعجي | نون لاصااو
حجنن عيل نيان
مروف المقطوات وال نتىا اللت١
5 كك ات وا اسار د
ين
ع
ار ا ا اكه
100 انا 1171
در لل وله
5-2
ل ات لالم
١ 11
ال ا بر
حيرين والقيل
اذ د أل فق للب
نول ا
الوا
مايوب عن الات
كن ليه
352-
حاذكا
1
باله حرى)
0 لظ ايج --00
دلخلا وا --5
بد الى هن العام مي مه* عذ كيل
كاه شل 7م ل الخراما
اعق معنىهدا تووم هاى ديبا
1 د همم ---00
ل 1 الواحم
ل وك م 0 اما
” وانفنوك 1 5 ٍ
االشعادة والطرق ا
باوح الاراده” مو ا مجان
إقراى الاعتقاد ب حخسم حت
حاط البال ا 0 : 5303
|لدنادكثالن 2 مموكخخلم حور بي
ا ٌ سف١؛ سبد|
| الأب 5 1 0
ا اا ا ا ا ا ا ا ا 2
- 2 05 العصى يد
0
٠ لقال
0ت
3
1
اك ه سكن
0
حاق المغلال
اا آله م
اع
الفادزتا
ات
الو 3 .0 2
ارقم
تدصمار
ْ ألو
ابلطل ولوريب
اه
الحرم والباك
أل نأب و١إرلوك
0
0000 4 .0 ل
اكيت
التحب ولخرام
9
7
[1
12
3
1
1
0
2
ٍ
1
1
.
8
01
3 1 ا
م
51
0
:
م 1
0
الفدد ل1ذاع
القت وللفل
النواق البعطال
بنفش المعد ا واتبير
القنس والدسش
اندم لوح
الزكاج والتكاحج
0
ٍ اي اوح
4 5
يه
ع عت ”2
50
ب 3 2 6 دولالا
كات الطلاقئ 0-0 000
النظاد والاختشال 5 اتغى
اضرو ره بها
يحتقه ائزوشس
نتعمط مف
الهمرورات |رلد 5
سل 1
انؤتوط وال ل سيقن
الولضص) 0 رود بن
الوظرا والاكار [نا
ضخ معاي ٠ لل
سرج ا 000
0 20-7 بجنا له
6 1 حترمدأ . نأل
د خم بح ١
01 0 1
ام هن الامور حم / 102
الدفع والصدم
الاشناقواتقال معذه مي 0
المورمم و الاعنذار محكما كس مفقى برويحا
الا لعان والاشال هناة/ فلك
ميو : فالا نال
لحا ح 2 ٍُ 5 -
الناخل وااضى أ: 15 يا
مكار هحهم[ ينا
لهسادوائكوب
إلد تَطيه
راشا مال أل
ال
بيرت .لخم
الؤفاة وااسئّد
( 0
مِن” وطوله
رك
الا سوه
العّاببتف
الضعن ولد
الهمعميمح
المُلحاأة و :
لباك و للرب
1 اطارقت
البايش الفقير
الدعا ال انه
1م همه ١
بلهاتنا ولا معمود
الى فر صمقكهكم
افا مجامد<*”
الاوك المج محفه<
اللشيه ماما
انها والوقي 4
الانشياض والوتيا كمه .ا
الشادب | حجحمدا
اديت بيبا
كات -
رين مكراس)
راف مضونحها
ىله 1-9
الا باش ولطين /مصصب/
7 ايكيا
الز ١ 5 7 و
ابسبدةٌ
نس لف الاشنة” 0
الشؤك الاق مُححمة" لأ
اتن الفشّل هعم 7
5 والدشف حابظ !|
0
القل والضوىب .معو 0 ظ
م 1 0
الئد والتخيه ١ »14و 3
لتاق وا مواطاه ٍ ححعحةه/
الندى انض 7 '
ليشا ره | أوشهم 5 7
لقبع» الرقاع هه
4" بالاصايم 1 /
اللتف لكاب الحا مدهب ظ
بين ٠ عر 7 أ عب هة)
لحولا ى والتلخاطء
1
أ
الميتافق والهند
إله مود ججح
ْمل اوأةٌ حهومهع م
لا فز ل والرئاذ عه / له
الضيق والشلة هبة نر ننهها
التدحي وإلايها 8-0 1 ا
ا شه ٠ جكنجعهة
00 وديم
اي
اسم 22/1(
5 املك ىا ته
العو :ا مال جردا
القدس الثابت .هيج كَمَمْ
امرصوض ل . ا
النعاسّ واليره 6
الهش لكررة .)مجه
ار ويا
للم وآ الأكل كر عط4]
0 هيه< |
الشوفن عإ تل م ]
اط والعالن 4 لك2
0
1
0
16
0
ا
1
1
الغتل والا لوا
مق يل
كرو عاوت:
عاطيى شارط
| له ولحت
ال يدن
الاول اول
احتدرة
60
م
51
46
00
3 54
1 0 1 :
7
53
: محف نصح |
المتكاتى لكر ببح جد |
امد والفؤنظ هلمحا
الها والد ل
ال فد
ف
“لي
00
لحم
)م
6 كم
5
2
شيل الاأ سد
الاشلا ونين
مح : مجلد سه
مندنش! ,رايه و حمك مولمج
ع
د حصا
دان حصوي رد
بي ماخس ءا لوط الذؤضًا
3 1
5 1 3 ل بر
انا
حون ىوووا هنما علا امزى
| 111-171 -17
0 005 0
107 داق 0
ب
ع
دم (رهلم
الغتى الرْ
لزاه ترمج: /
كاج النيت
الضرحم والشرود 305
الود
3 ٌ 0 0
5-5
ك2
دشن 5
الاضل
للق والقل
ارامت ف
| اللطلولل ل
0 الد لسر
الى
إن النلب
2-2
ررك
و
78
1 ا
7
0
مأك
-
1
مسيم
5) )م مح >"
"١ |] 45
3
0
2
ع
5
0
5
ع
2 08 3
| 3 5-7
للد و تكسف ف >
مله مهابول
1117
11
4
0
11
هم
ب
56
8
' نغ
95
15 ١
بج
١
2
0 0
أ[ ١
1 9
١> ب 2.
1
1
فق
0
1
00
١
0 نا
ْ "6
0“
/
الااي ال
> 2-2-5-7 -
ننفن. خدكام
1 بد
المنومي العناد
سن شيا ولحلا
سن اسراكيء
لبت ها
ألو :
الدعوه وين
لذحامم والشليل
الدى 0 المع
اضطزمت ا
دويق 1
رهد
26 اي 3
د 0 د بر
م
تحنم الحكيت عي
سة سه ع .ا
سج
عبات - نعع ١
سكت تت
8
شرم
لله
ليدل
إلى
"
ا
اببلى
إرهب
7
ٍ
ل
لد
1
الث
45
5
0 0
الملاه والمسلان مكيد|
الح وإلوك
ما
1
10000
1
نا
0
2
ئق
ِ
عط
16
كك
2 أ
0
1
د
0
1
!/
ا
8
ارب رقامئن العرنية ١
3 زهي
0
.ىو
3
و
د
ارا د
6
2
7 5 3 24 -
معاد -
0
9
٠
ا
ل
ا
0
ومين يوناشه أ ومهب هرم
الك" الب ساك اننع | مسي [
نمس ميرركيان أ وجي تكس
ايشرى امن يقال حق
07
ل
,حدحسا عفار
ًا كان + سم الفوشغام 3
"شويع] و
8
يقرب يه مرجم عله ا م
لدم ساطان عن 1د أن 7
ياكدة بخوي مز الاثوزع سحع جنه عل كور 7
الور المتكى_ شير ا بشو 1
صارله ملكا ولد الل>جعد
مباءك بصللة الحاهومل مم -
أعدل ابذك إلى فى السماو.. م
وثبد الححمابة
وه
0 0 ا
1 مها
0
0-7
4
0
. 0
2
سير[ هله الوانموالأبوئ الث
وإنضا هد | دوم عبد عمل الهلا 6 كوه
١ له اسهنق 1 دح و سماو
٠.
اس
ا / ا 1
كارا حي بتر ر) لح » ميت
الاعون يا عض الك جاناء ا سٍ
ا
1
ا
7
|
ا
6
لاخو عو
|
Per Andreas Hildte Kleppe (13 April 1923 – 10 March 2021) was a Norwegian economist and politician. He was a member of the Labour Party. He served in the position of deputy representative to the Norwegian Parliament from Oslo from 1954–1957. He was a deputy member of Oslo city council from 1951 to 1955.
Kleppe was born in Oslo. He graduated from the University of Oslo in 1956.
He was appointed State Secretary in the Ministry of Finance from 1957 to 1962. He was the Minister of Trade and Shipping from 1971–1972. He later served as Minister of Finance from 1973 to 1979. In 1979, he was replaced by Ulf Sand, but Kleppe returned in 1981 to head the Secretariat for Long-Term Planning (until 1981).
In 1981 he took over as general secretary of the European Free Trade Association, a position he held until 1988.
Kleppe died on 10 March 2021 in Oslo, aged 97.
References
1923 births
2021 deaths
Norwegian economists
Politicians from Oslo |
Hasna Rhamouni (born 23 April 1979) is a French rugby player. She played for the French Women's national rugby team, at the 2009 Six Nations Championship, 2010 Six Nations Championship, and the 2010 Women's Rugby World Cup.
References
1979 births
Living people
French rugby union players |
Katerina Alexandre Hartford Graham (born September 5, 1989) is an American actress, singer, dancer and model. She is best known for her role as Bonnie Bennett on The CW supernatural drama series The Vampire Diaries (2009–2017).
References
1989 births
Living people
Swiss movie actors
Swiss television actors
Swiss singers
Naturalized citizens of the United States
Models from Los Angeles
Singers from Los Angeles
Actors from Los Angeles
American movie actors
American television actors
American voice actors
American R&B singers
American pop singers
American hip hop singers
American soul singers
American dancers
People from Geneva |
Chambave is a comune in the Aosta Valley region in Italy.
References
Settlements in Valle d'Aosta |
Eva Miriam Hart (January 31, 1905 – February 14, 1996) was an RMS Titanic survivor. She was seven years old when she and her parents, Benjamin and Esther, boarded Titanic. Hart was sleeping when the Titanic hit an iceberg at 11:40 PM.
Hart and her mother were picked up by RMS Carpathia.
Hart was born in Ilford, Essex, England. She died in Chadwell Heath, London, two weeks after her 91st birthday.
People from Essex
RMS Titanic survivors
1905 births
1996 deaths |
David John Capel (6 February 1963 – 2 September 2020) was an English cricketer. He played for Northamptonshire and England.
He was part of the Northamptonshire County Cricket Club both as a player as well as coach for 32 years.
He became the assistant coach of the England women's cricket team in 2013, staying in the role until 2015.
In October 2016, he was appointed by the Bangladesh Cricket Board (BCB) as the head coach of the Bangladesh women's cricket team.
In 2018, he was diagnosed with brain cancer. He died from the disease on 2 September 2020, aged 57.
References
1963 births
2020 deaths
Deaths from brain cancer
English cricketers
People from Northampton |
<p>I'm developing a graphql service using [com.graphql-java:graphql-java:8.0] dependencies. Basically, I need to fetch some conditional data based on parent schema response. e.g, If ResultOne response contentTypeId == 1 for which, I need to fetch and prepare additional response using Fish type schema, accordingly for contentTypeId == 2, I need to fetch and prepare response using Fruit type schema.</p>
<pre><code>extend type Query {
search(
name: String,
category: String
): [ResultOne]
}
type ResultOne {
contentTypeId: Int
content: Content
}
type Fish {
name: String
weight: Float
}
type Fruit {
name: String
Color: String
}
type Toy {
name: String
description: String
}
</code></pre>
<p>I have tired with union but in that case, an exception occurred "There is no type resolver defined for interface/union 'Content' type".</p>
<pre><code>union Content = Fish | Fruit |Toy
</code></pre>
<p>Please, feel free to ask me your question, If my problem not clear. </p> |
<p>in a map created with fusion table</p>
<p>I want to make sure that if the data is in a column, appear in the info windows, if there is no data may not be displayed the label of the column</p>
<p>it is possible ?</p>
<p>should be as follows:</p>
<p><strong>if (empty, no view label of column )also (fill in , view label end data)</strong></p>
<p>I apologize for my English</p>
<p>thanks in advance</p> |
"E.T." is a song by singer Katy Perry. It features rapper Kanye West. It was released 16 February 2011 and has a stomp-stomp-clap beat or rhythm similar to Queen's We Will Rock You. The Queen song has the band stamping their feet twice, and clapping once. This single received mixed reviews by the music critics. The song is style from the electronic music genre with elements from teen pop, with the lyrics speaking of falling in love with a foreigner.
References
2011 songs
Billboard Rhythmic Songs number-one singles
Katy Perry songs
Kanye West songs |
<p>I am getting json data from an api endpoint, I would like to add a key value to an array that I get. This is my function:</p>
<pre><code> $magazines = Magazine::all();
foreach ($magazines as $magazine) {
$result = file_get_contents('http://customer.pages.com/?customer=' . $magazine->visio_link_prefix . '&action=latest');
$issues[] = json_decode($result, true);
}
foreach ($issues as $issue) {
Issue::create([
''
'title' => $issue['papers'][0]['title'],
'date' => $issue['papers'][0]['date'],
'foldername' => $issue['papers'][0]['foldername'],
'thumb' => $issue['papers'][0]['thumb'],
'thumbmedium' => $issue['papers'][0]['thumbmedium'],
]);
}
</code></pre>
<p>The array that I get from the endpoint looks like this:</p>
<pre><code>array:24 [▼
0 => array:1 [▼
"papers" => array:1 [▼
0 => array:11 [▼
"title" => "News- 2014-10-22"
"date" => "2014-10-22"
"expires" => ""
"catalog" => 24
"foldername" => "News"
"folder" => 4965
"pages" => 132
"sectionstarts" => "1"
"sectioncount" => 1
"thumb" => "www.customer.pages.com/news/24/teasers/small.jpg"
"thumb_medium" => "www.customer.pages.com/news/24/teasers/medium.jpg"
]
]
]
1 => array:1 [▶]
2 => array:1 [▶]
3 => array:1 [▶]
4 => array:1 [▶]
5 => array:1 [▶]
6 => array:1 [▶]
7 => array:1 [▶]
8 => array:1 [▶]
9 => array:1 [▶]
10 => array:1 [▶]
11 => array:1 [▶]
12 => array:1 [▶]
13 => array:1 [▶]
14 => array:1 [▶]
15 => array:1 [▶]
16 => array:1 [▶]
17 => array:1 [▶]
18 => array:1 [▶]
19 => array:1 [▶]
20 => array:1 [▶]
21 => array:1 [▶]
22 => array:1 [▶]
23 => array:1 [▶]
]
</code></pre>
<p>So, in my foreach loop I would like to add a key value pair <code>'magazineId' => $magazine->id</code> to each of the above <code>'papers'</code> arrays. So that later I can use <code>$issue['papers'][0]['magazineId']</code> to get the value of the <code>$magazine->id</code>. Not sure how to do that?</p> |
Incubator may refer to:
Incubator, a machine that hatches eggs for hens
Incubator, a website by the Wikimedia Foundation to host test wikis for new languages |
GB News is a free opinion based television channel in the United Kingdom. It started on 13 June 2021 on Freeview, Sky, YouView, Freesat and Virgin Media. Although it is on British television, GB News is neither owned nor funded by British sources. Its first chairman was Andrew Neil until 13 September 2021, who used to work for the BBC. The Financial Times said it would be "right-leaning". The Guardian and City A.M. said it would be like the American news television channel Fox News.
On-air staff
Colin Brazier
Michelle Dewberry
Inaya Folarin Iman
Liam Halligan
Tom Harwood
Rebecca Hutson
Darren McCaffrey
Andrew Neil
Alexandra Phillips
Dan Wootton
References
2021 establishments in Europe
British television channels |
Saint-Rémy-de-Provence is a commune of 10,251 people (2007). It is found in the region Provence-Alpes-Côte d'Azur in the Bouches-du-Rhône department in the south of France.
Communes in Bouches-du-Rhône |
In mathematics, odds are the chance that an event will happen compared to the chance that it will not happen. For example, if there is an equal chance that it will rain or that it will not rain, the odds of it raining are 1:1 (which is read as "1 to 1"). If it is twice as likely that it will not rain, then the odds of it raining are 1:2 (read as "1 to 2").
Uses for odds
Odds are often used in gambling, especially in horse racing.
In statistics, when the odds are written as fractions, the ratio of the odds of two related experimental events is called the odds ratio. This is often written as for short.
Related pages
Probability
References
Other websites
Ask Dr. Math: Odds Slang for Probability?
Mathematics |
Prée-d'Anjou is a commune of 1,421 people (2017). It is found in the region Pays de la Loire in the Mayenne department in the northwest of France. The municipality was created on 1 January 2018 and consists of the former communes of Laigné (the seat) and Ampoigné.
References
2018 establishments in France
Communes in Mayenne |
This is a list of names used for flags
Aappalaartoq (the red), Denmark
Aappalaartoq (the red), Greenland
Alsancak (Holy Red Standard), Turkey
Albayrak (Red Flag), Turkey
Ay Yıldız (Crescent Star), Turkey
Bandeira Auriverde (gold and green flag), Brazil
Bandeira das Quinas (flag of the quinas, the five blue shields of the Portuguese arms), Portugal
Blue Sky with a White Sun, canton of the flag of the Republic of China (Taiwan)
Bonnie Blue Flag, official flag of the now-defunct Republic of West Florida, also used in some places as an unofficial banner of the Confederate States of America.
Bundesflagge, (Federal Flag), Germany, official designation
Dannebrog, Denmark
Y Ddraig Goch (the red dragon), Wales
Erfalasorput (our flag), Greenland
La Estrella Solitaria (the lonely star), Chile
La Estrella Solitaria (the lonely star), Cuba
Eureka Flag
Five-Starred Red Flag, People's Republic of China
Gwenn-ha-du (white and black), Brittany
Hinomaru (sun disc), Japan
Galanolefki, (light blue and white), Greece
Golden Arrowhead, Guyana
Hvítbláinn, a former unofficial flag, Iceland
Ikurriña, Basque Country, Spain and more generally the Basque people
Jalur Gemilang (glorious stripes), Malaysia
Jolly Roger, pirate flag
Maple Leaf, Canada
Fleurdelisé, Québec
Merkið, Faroe Islands
Nisshōki (sun flag), Japan
Old Glory, United States
Parcham-e-Sitāra-o-Hilāl, Pakistan
Rainbow flag
Šahovnica
Saint George's Cross, England
Saint Piran's Flag, Cornwall, England
Saltire, Scotland
Sang Merah Putih (the red white), Indonesia
Senyera, Aragon and Barcelona, Spain
Schwarz-Rot-Gold, (black-red-gold), Germany, colloquial
Shqiponja Dykrenare (the two-headed eagle), Albania
Sinimustvalge (blue-black-white), Estonia (unofficial)
Siniristilippu, Finland
Shir-o-Khorshid (the lion and the sun), former flag of Iran
Southern Cross can refer to the blue saltire as used in various flags of the Confederate States of America in the American Civil War
Stars and Bars, Confederate States of America
Stars and Stripes, United States
Star-Spangled Banner, United States
Taegeukgi, South Korea
Tjúgufáni, state flag of Iceland
Tiranga, India
Tricolore (tricolour), a term for several national flags
Union Flag, flag of the United Kingdom
Union Jack, flag of the United Kingdom
Union Jack, state jack and former naval jack of the United States
Flag of South Africa The Rainbow Flag, Unity Flag, or Interim Flag (all unofficial)
Звездата од Кутлеш - Вергина (Sun of Kutlesh - Vergina), former state flag of Republic of Macedonia and national flag of Macedonian Slavs
Wiphala, flag of Andean peoples in Bolivia and Peru
Names |
pour le Pianoforte
t/t , ct'/ZZa.v/tt//at//srsssc/tt(/st/s Mto/na
p van iUMnlin
Oei/v?r$X£
-/Mi ft me, art (ft(treats eZ(/stf et (/Jftuc/ajYpte, Mae . fta/Zma/Ycttf? 0 2, eft). ct~a-jConcYp.ru c/ejftfiatc
■■■■
Ilk
m i
Ill
'Ik \
■MM
III!
■■■■
mil
Ct'&f.
|
ON DE
(ar Names of new Genera and Species have an asterisk (*) prefixed.
Abietacese, 206 Alethopteris, 184
Abisara bifasciata, 233, 248 - indica, ;5.
„fylla, 55 3 lindleyana, zb.
» kausambhi, 248 » lobifolia, 186
» Jprunosa, 86 D medlicottiana, 184
Acanthini, 267 " phegopteroides, 185
Acanthopterygii, 267 Alge, 179
Acavus, 133 Alticola, 98
Accipitres, 265 ,Alyceus expatriatus, 149
Achatina amentum, 138 j montanus, 149, 167
T bottampotana, 139 et: hungerfordianus, 149
» ceylanica, 137 " stoliczkii, i$.
P darnaudi, 135 2d (Dioryx) Swinhoei, 150
E gemma, ib. Amathusia phidippus, 245
T involuta, $5. Amblycephalide, 267
5 jerdoni, 186 Amblypodia amantes, 250
" nilagirica, ib. » canuta, 251
s oreas, 135, 136 fulla, ib.
245
E narada, 250
3 „ var erichsonii, i5.
5 orophila, 127, 138
5 paritura, 135
» perotteti, 186, 137 zeta, 251
gennaarensis, 136 Ammonites, 212, 213
Acmella, 144 Amphibia, Census of Indian, 271
* Acmelia hungerfordiana, 148, 167 Amphidromus daflaensis, 134
moreletiana, 143 masoni, ib.
Acontiophidæ, 267 Amphithalmus, 165
Acrochordids, £b. ?. inclusus, 166
Acræa vesta, $0, 54 $5 obesus, 7).
Acrostichum, 171 * * pellyæ, 165
Actinopteris bengalensis, 195 pupoides, 166
Acusta, 133 Ampullaria j javanica, 155
Adolias, 248 " stoliezkana, 155, 167
^ acontius, 247 j turbinoides, liso
5 apiades, 58 Anadenus altivagus, 47, 49
» garuda, 248 " giganteus, 47
5 kesava, 58 Anchistoma, 128
sananda, 58 Andaman Islands, Rhopalocerous Lepi-
Ægista, 133 doptera from the, 243
Afghanistan, Voles (Arvicolæ) from, 88 Angiopteridium, 190
Agamidæ, 266 5 comp. ensis, 191
Agelenidz», 270 i ensis, 190
Agricola, 92 " infarctum, 191
Albertia, 206 5 mc'Clellandi, 190
Alethopterides, 186 n spathulatum, iô.
96
276
Ankistrodon indicus, 217
Annuloida, 211
Annulosa, ib.
Anomodontia, 217
Anomozamites, 196, 197, 198, 218
fissus, 197
jungens, 26.
lindleyanus, 198
morrisianus, 26.
2 princeps, i5.
Anseres, 266
Anthicidz, 269
Anthribiidz, 25.
Apatura parysatis, 51, 58
Aphnæus lohita, var. zoilus, 249
» syama, 58
Appias hippo, 52, 54
Arachnida, 271, 272
Araucarites, 207
brodiei, i$.
cutchensis, tð.
2 macropterus, 208
Archegosaurus, 171, 215
Ardeidz, 266
Arrhopala amantes, 250
x centaurus, 59
» T var. coruscans, 250
s - nakula, 251
Ariophanta, 132
Arthropoda, 268, 270, 271, 272
Arvicolæ of the Himalayas, Tibet and
Afghanistan, 88
5 agrestis, 92, 94, 108, 113
" amphibius, 92, 93, 113
" arvalis, 89, 92, 94
» bengalensis, 88, 117
5 blanfordi, 93, 94, 95, 104
3 blythi, 89, 93, 95, 96, 106, 107,
29
7?
109
* brandti, 92
» campestris, tb.
F glareolus, 91
» gregalis, 92
5 guentheri, 95
D hydrophilus, 117
» indica, 88, 117
j leucurus, 106
5 mandarinus, 90, 93, 95, 96, 108,
109
» melanogaster, 89, 93, 94, 96,
100, 114
A myothrix, 117
» neotoma, 25.
» nigrescens, 110
5 nivalis, 92, 108
5 pyetorhis, 117
T ratticeps. 92
D riparius, 94
3 roylei, 88, 89, 90, 93, 94, 95,
96, 102, 106
» rutilus, 91
Index.
Arvicola, savii, 92
» saxatilis, i5.
" sikimensis, 91, 93, 94, 95, 96,
100, 110, 113, 114, 116
Tm socialis, 92
5 stoliczkanus, 89, 93, 94, 95, 96,
97, 98
i stracheyi, 93, 95, 96, 98
p subterraneus, 92
» thricolis, 110
» thricotis, 110, 112, 113
Y wynnei, 93, 95, 96, 99, 102
Arvicole, 118, 120, 121, 122
Asplenium, 184
3n indicum, čb.
" (Lepidopteris) macrocarpus,
187
j whitbyense, 184
Assam, Earthquakes recorded in, 61
Assiminea, 154
p beddomeana, 158,167
" brevicula, 159, 167
" 5 subvar. bibalteata
159
5 5 subvar. bicolor, čb.
» helicoides, 158
F hungerfordiana, 158,.167
» marginata, 159
* microsculpta, 168, 159, 167
$5 miniata 159
5 rubida, i5.
» rubella, 25.
" theobaldiana, 158, 167
2 woodmasoniana, čb. $6.
Astictopterus diocles, 60
Atella alcippe, 232, 246
Athyma inara, 51
» leucotho&, tb.
» mahesa, 58
» selenophora, 51, 58, 247
" reta. 247
Attagenidz, 266
Austenia, 129
Axina, 134
* Balea dohrniana, 139
» peruviana, ib.
» pyrenaica, $5.
» " var. luchonensis, 140
Darleeia (f) mierothyra, 165
Batrachia, 173, 218, 267
Beddomea, 134.
Deiragarh identical with Wairagarh, 42
Belemnopteris, 194
T wood-masoniana, ib.
Belodon, 172
Bensonia monticola, 46, 49
Bicunedens perfuscus, 110
Dirds, Census of Indian, 271
Dombyces, 269
Bostrychidz, 25.
Boysia Reussii, 128
Ines. 277
Brachiopoda, 212
Brachyops laticeps. 170, 216
Brachyphyllum, 209
" mammillare, £5.
Brenthide, 269
Bruchid:e, i6.
Buliminus ccylanicus, 134
2?
E olivieri, 133
Buprestidc, 268
Butterflies from Sikkim, 49
Byrrhide, 268
Bythinea evezardi, 157, 167
goniostoma, 156
inconspicua, čb.
53 lutea, b.
» moreletiana, 156, 167
* - philippinensis, 156
» pulchella, 157
C NET subpulchella, 157, 167
z var tenuior, 157
(?) turrita, 157, 167
Calamarid, 266
Callicochlias, 134
Calysisme drusia, 230
Candona kotaensis, 211
Cantharide, 269
Carabide, 268
Cardiopterideze, 185
Cardiostoma trochulus, 126
Carnivora, 264
Carocolla, 181, 132
Carychium, 180
Carystus attina, 255
Castalius elna, 248
ethion, 6.
manluena, 234
25 roxus, 248
Cataulus tortuosus, 149
Catopsilia catilla, 251
chryseis, 252
crocale 251
flava, ib.
" pyranthe, 52, 59
Census of Indian Land Fauna, 263
Cephalopoda, 213
Ceratodus 170, 172, 175, 176, 216
hislopianus, 215
hunterianus, tå.
oblongus, £5.
virapa, ib.
Cerambycidæ, 269
Cerithium, 162
Cetacea, 265
Cethosia biblis, 50, 54, 55, 5T
T cyane, õ4
s nikobarica, 231, 245
Chamæleontidæ, 266
Charax, 160
??
5)
29
(Cerastus) jickelianus, 135,
166
Check yu, 110
Cheirolcpis, 207
comp. münsteri, ib.,
Chelonia, 266
Chiroptera, 264
Chondrites, 179
(?) dichotomus, £5.
Chondropterygii, 267
Chrysomoelid:, 269
Cicindelidæ, 268
Ciconidæ, 265
Cioidæ, 269
Cionellida, 135
Cirrhochroa anjira, 245
» aoris, 50
35 lanka, 86
T malaya, 232
23 mithila, 50
» nicobarica, 231
thais, 945
Olausilia, 139
" cylindrica, 48. 49
Waageni, ib. ib.
Cleridze, 269
Cloud andrainfallto temperaturein India,
on the relation of, 69
Coccinellide, 269
Cochlostyla, 184
Coleoptera, 267, 271, 272
Colubride, 266
Columbi, 265
Coly diidæ, 258
Coniferæ. 195, 206, 210
Coptocheilus, 126
Corasia, 184
Corilla, 128
Corylophide. 269
Crambices, 270
Cricetus songarus, 98
Crocodilia, 172, 216, 266
Crotalidz, 267
Crustacea, 131, 211. 271, 272
Cryptophagidæ, 268
Cucujide, ib.
Cunninghamites, 206
Curculionid:e, 269
Curetis bulis, 52, 59
thetys, 234
» var.saronis, 248
Cyathea, 188, 218
T comp. Tchihatcheffi, 183
Cyatheaces, 25.
Cyathopoma, 144
(Jerdonia) beddomeanum, 145
5 " blanfordi, iż.
blanfordi, 127
elatum, 145
filocinctum. 144
2
* (Jerdonia) imperforatum, 145
procerum, 127
7$ Indez.
2
Cyathopoma, shevaroyanum, 145, 167
r tignarium, 127
Cycadeaceæ, 195, 196, 205, 206, 218
Cycadeæ, 170, 204
Cycadinocarpus, 206
Cycadites, 204
3 confertus, č.
D constrictus, ib.
x cutchensis, i5.
rajmahalensis, i5.
Cyclomorpha, 144
Cyclophorus, 143
exaltatus, 148
5 formosaensis, 6b.
» (Theobaldius) orites, 147,
166
5 (Ostodes), 144
» pealianus, 146, 166
» speciosus, 148
» „ var. aureolabris, ib.
J stenostoma, 145, 146
53 sublaevigatus, 147
is » X var. pealiana, 146
Cyclopitys, 218
Cyclops, 132
Cyclopteris, 185
» oldhami, čb.
(P) pachyrhachis, 186, 218
Cyclostoma, 131, 154
T barclayanum, 153
7 biangulatum, 144
» (Tropidophora) caldwellia-
num 150, 151, 154, 167
J » Yar sexcarinata, 152
167
3 » var. sublaevis, 152
* carinatum, 151, 152, 153
T (Tropidophora) erroneum,
152, 163
» 5 var. subligatum,
153
3 " var. subocclusa, 20.
» M var.subunicolor,ið.
» fimbriatum, 151
y liénardi, ib
5 ligatum, 153
" mauritianum, 154
? scabrum, čb.
» tricarinatum, 151
unicolor, 151, 152
Cyclostomacea, 129
Cyclotopsis, 127
conoideum, ib.
Cyclotus pusillus, 143, 144
* var. nana, 148
Cynthia erota, 50, 86, 245
Cyrestis, 246
5 cocles var. andamanica, i$.
»5 formosa, 25.
» horatius, ib,
Cyrestis, risa, 57
2, thyodamas, 50, 57
» po vak 'andamanica, 246
Czekanowskia, 210
* Dactylopteris, 194
Dan:eopsis, 182
rajmahalensis, $5.
Danaino, 224, 244
Danais, 224
, aglea, 49, 53
» agleoides, 224
„ ceylanica, 86, 225
» Chrysippus, 49, 224
» exprompta, 226, 226
» grammica, 86, 224, 225
» hegesippus, var. nesippus, 226
» juventa, 225, 226
» limniace, 224
» melaneus, 49, 53
„ melanoleuca, 244
, nesippus, ib.
» nicobarica, 226
» plexippus, 49, 226. 245
» Septentrionis, 49, 55
» Similis, 226
o » var. nicobarica, 226
» vulgaris, 226
Dapedius, egertoni, 214
Dascillidæ, 268
Dawsonella meeki, 128
Deinosauria, 217
Delias agostina, 59
» pasithoé, ib.
Dendrophide, 267
Dermestide, 268
Deudorix dieneces, 250
7 epijarbas, 45.
5 orseis, 236, 250
" petosiris, 59
varuna, 250
' Diadema, 127, 144
- (Hestina) consimilis, 85-
p (Pterocyclos ?) parvus, 144
5 rotella, 145
Diamond mines visited by Tavernier,
Identification of, 31, 219
Dichopteris, 188
" ellorensis, i5.
Dicksonia, 183, 184, 218
" bindrabunensis, 183
n hughesi, i).
Dictyopterideæ, 193
Dictyopteris, 203
Dictyotæniopterideæ, 191
Dictyozamites, 203
$ indicus, i$.
Dicynodon orientalis, 217
Dicynodontia, 177
Dinosauria, 172
Diplommatina burti, 150
Index. 290
pommiin hungerfordiana, 150
japvoensis, 45.
semisculpta, 25.
sherfaiensis, i5.
tumida, i$.
Dipnoi, 215
Dipsadidæ, 267
Diptera, 270, 271
Discophora celinde, 57, 245
" lepida, 86
Diurnal Lepidoptera of the
Islands, 224
Dodona ouida, 55
Doleschallia bisaltide, 245
Draco tæniopterus, 241
Drassidæ, 270
Dryophidze, 267
Dyctis patna, 57
Dytiscidæ, 268
Earthquakes recorded in Assam in 1879
and 1880, 61
Echinodermata, 211
Echinostrobus, 208
» expansus 25.
rajmahalensis, 65.
rhombicas, 209
Nicobar
??
2
Edentata, 266
Elapidæ, 267
Elateridze, 268
Ellobius fuscicapillus, 119, 122, 123
» talpinus, 119, 121, 192
Elymnias caudata, 86
X cottonis, 245
" dusara, 2:0, 231
vo op mimus, 230
» panthera, 231
- undularis, 51, 245
Endomychidse, 269
Ennea (Huttonella) moerchiana, 130
» X Stenopylis, 6$.
Epeiridæ, 270
Epicrium glutinosum, 243
Equisetaces, 179
Equisetites, 180
Equisetum, čb.
3 münsteri, i.
y rajmahalense, tb.
Ergolis ariadne, 50, 57
Eronia avatar, 59
„ valeria, 252
M 2 var. pingasa, 86
Erotylide, 269
Erycide, 267
Erycinide, 233, 248
Eryon comp. barrowensis, 212
Estherie, 171
- kotaensis, 211
" mangaliénsis, 171, 212
Eucnemide, 268
Eucochlius, 127
Iuploa andamensis, 214
^ camorta 228, 229, 231
55 core, 49, 86, 244
5j esperi, 227
" frauenfeldii, i5.
5 felderi, i5.
3 lorquinii, i$.
F midamus, 49, 55, 57
5 ? montana, 86
» novaræ, 227
» phoebus, 226
- rhadamanthus, 51
E simulatrix, 229
Euripus and Penthema from India” and
Burmah, 85
Euripus, new species of genus, 272
* T cinnamomeus, i.
x consimilis, 85
* var. meridionalis, 86
3?
" halitherses, 901, 57
Euryphyllum, 210
whittianum, i5.
Eurytela horsfieldii, 245
Evapometer, description of a raingauge
with 83
Evotomys, 92, 93
* Fairbankia (?) feddeniana, 158
- ? (an Bithynia?) turrita,
197
Filices, 182
Fishes, Census of Indian, 271
Fossils of the Indian Gondwána System,
168
Fucoids, 179
Gangamopteris, 179, 193, 194, 217, 218
^ angustifolia, 193
2 anthrophyoides, 194
5 buriadica, 193
cyelopteroides, čb.
m hughesi, 194
»" major, 193
whittiana, 194
Gani-coulour identitical with Kollur, 32,
221
Ganoid fishes, 213
Garettia, 144
Gasteracanthids, 270
Gasteropoda, 213, 267, 271
Geckotidæ, 266
Geometres, 270
Georychus fuscocapillus, 118, 110
Gibbus, 154
bacillus, 190
dupontianus, 130, 166
» lyonetianus, 129
" » var. antoni. ib.
x var. sinistroirsa, 15,
- versipolis, 130
Gingko, 209
, crassipes, i5,
280
Gingko lobata, 210
Girasia magnifica, 129
Gleicheniaceze, 182
» bindrabunensis, ib.
Glessula, 135
5 peguensis, 139
Glires, 123
Glossopteris, 169, 174, 175, 177, 179, 191,
193, 217, 218
» angustifolia, 192
5 browniana, 25.
" 3 var. indica, (P.
m communis, 26.
T conspicua, 20.
A damudica, iò.
» decipiens, 6b.
a divergens, 2$.
» formosa, ib.
» indica, i$.
T ingens. 25.
- intermittens, tb.
m. leptoneura, i5.
56 (*) musæfolia, ib.
» orbicularis, 25.
» retifera, i.
stricta, 2b.
Glossozamites, 198, 218
stoliczkanus, 198
Golapili sandstones, 176
Golunda ellioti, 117
» meltada, 108
Gondwána System, Fossils of the Indian,
168
„ Same as Plant-Bear-
ing jus tb.
E » Synopsis of minor
groups of the, 174
Goniloba badra, 256
Gonioglyptus longirostris, 215
Gonostoma, 128
Graculidæ, 266
Grallæ, 265
Grallatores, i6.
Great Mogul diamond, 34
Gruide, 2665
Guppya, 131
Gymnospermous plants, 205
Gyrinide, 268
Hainesia, 126
Halpe beturia, 261
Hebomoia glaucippe, 52, 54, 86, 251
A roepstorffi, 251, 262
Helicarion austenianus, 45, 48
7 flemingi, £5. ib.
" (Austenia) magnificus, 129,
166
» magnificus, 129
3 monticola, 48, 151
» (Austenia) resplendens, 129,
166
Index.
Helicarion stoliczkanus, 15, 48
Helicide, 47, 128, 131
Helicina, 126, 154
$ theobaldiana, 126
J undulata, (P.
Helix, 133, 134
» calcarea, 135
» Cepoides, 127
» citrina, 131
» cClairvillia, i$.
» elegantissima, 138
» exilis, 131
» (Acavus) grevillei, 184
D 33 hæmastoma, 133
33 .5 93 var. melano-
tragus, i5.
» javanensis, 131
» juliana, i6.
» laxata, 128
» lyonetiana, 129
» melanotragus, 133, 134
» monozonalis, 181
„ nemorensis, 6b.
» Octona, 135
» Oculus, 133
» (Æegista) perplanata, 133, 166
» petrosa, 132
» (Acavus) phoenix, 134
» Saturnia, 127
» Setocincta, 133
» (Acavus) superba, 134
"A "n » var.roseolabiata, tô.
5 swinhoei, 127
, tapeina, 183
» tricarinata, 151
» Vrichotropis, 133
vitrinoides, 1831, 132
Helix from the Upper Cretaceous, 128
Hemionitis cordata, 194
Hemiotomys, 93
Hemiplecta, 131
Hemiptera Heteroptera, 270
Hemiptera Homoptera, tò.
Herona andamana, 246
Hersiliidæ, 270
Hesperidæ, 238, 254
* Hesperia acroleuca, 260
cahira, 258, 259
" chaya, 60
» colaca, 238, 259
» contigua, 260
divodasa, ib.
eltola, 54, €O
» fatih, 257
hiraca, 260
leucocera, 257
mathias, 238, 261
» narooa, 260
ocela, 258
pandia, 238
Index. 28d
Hesperia praba, 258
N sala, 259
? semamora. 60
Hesporilla (? Halpe) luteisquama, :5.
Hestia agamarschana, 244
» cadclli, 25.
» hadeni, 25.
Hestina nama, 50, 64, 67
Heterocera, 269
Heteroceride, 268
Himalayas, Voles (Arvicole) from the,
88
Histeride, 268
Homalopsid:e, 266
Hyalimax, 141, 142
reinhardti, 142
Hydridæ, 267
Hydrobia (Belgrandia) miliacea, 158,
167
Hydrocena, 154
" brevieula, 159
marginata, tb.
Hydrophilidæ, 268
Hydrosaurus nuchalis. 241
Hymenophyllites bunburyanus, 184
Hymenoptera, 269, 271, 272
Hyperodapedon, 172, 216
Hypolycæna eltola, 249
» erylus, 52, 249
» etolus, 59
m thecloides, 235
Hypolimnas bolina, 233, 246
misippus, 224, 233
Hy pudcous, 91, 92, 93
Ibididze, 266
Ichneumonidz, 269
Ichthyophis glutinosus, 243
Ilerda androcles 55
» epieles, 52, 59
Indian Gondwána System, Fossils of the,
168
Insecta, Census of Indian, 271
Insectivora, 264
Jnsessores, 265
Ismene amara, 60
p aria, 25
badra, 256
benjaminii, 60
chromus, 254
druna, 255
» exclamationis, £5.
harisa, i6.
* lebadea, var. andamanica, 254
malayana, i5.
Ixias andamana, 251
„ evippe, 53
Jerdonia, 144
» trochlea, 144
Junonia almana, 246
» asterie, 04, 246
Junonia asterie, var. nikobariensis. 233
, "hita, 50
5 laomoedia, 50, 233
» lemonias, 60
99 cenone, 245
Kaliella fastigiata, 46, 49
Kallima albofasciata, 245
» inachis, 57
Kanis, 102
Koh-i-nur, Note on tho, 34
Kollur identical with Gani Coulour, 221
Labyrinthodontia, 177, 215
Lacertide, 266
Lacortilia, 216, 266
Lagriidz, 269
Lamellibranchiata, 212, 267, 271
Lampides ælianus, 52, 934, 248
S ardates, 51, 54, 249
33 enejus, 234
5 conf. pactolus, 249
3 decidca, 58
" elpis, 52, 58, 249
» kandarpa, 52
^ kankena, 235
D kinkurka, i£.
D kondulana, 235, 249
: macrophthalma, 235
jm malaya, 58, 249
$3 pandava, 235, 249
AE parrhasius, 58, 234.
35 plato, var. nicobarica, 234
» plumbeomicans, 249
X " var. nicobarica, 234
35 puspa, 52, 54, 55
» rosimon, 51, 236
strabo, 248
Languride, 269
Laridze, 266
Lartetia, 157
Larina burmana, 161
» ceylonica, 2b.
, cincta, ib.
» pusilla, čb.
Lathridiidze, 268
Lebadea ismene, 58
Leggada jerdoni, 117
Lemures, 264
* Lemuria," 125
Lepidoptera, 268, 269, 270, 271, 272
Lepidoptera (Rhopalocerous) from Port
Blair, 213
Lepidoptera (Diurnal) inhabiting the
Nicobar Islands, 224
Lepidoptera Rhopalocera, 224
Lepidopteris ottonis, 187
Lepidotus, 170
" breviceps, 214
" calcaratus, i5.
2 deccanensis, 65.
" longiceps, tò.
282
Lepidotus pachylepis, 214
Leptopoma luteum, 146
Lethe chandica, 56
europa, £9, 244
kansa, 665
mekara, 56
rohria, 49, 58, 56
sidonis, 55
Limacidæ, 47
Limax, 141
» perlucidus, 65.
Limenitis daraxa, 55
s procris, 51
» „ Var. anarta, 247
Limicole 265
Limna andersoniana, 142, 166
» ollula, 142
5 peregra, $$.
» pervia, i5.
LT n philippinensis, i5.
yunnanensis, 142, 166
Lomatopteridece, 187
Lophobranchii, 267
Lucanidæ, 268
Lycæna decidea, 86
ethion, i.
x kankena, 2365
kinkurka. ib.
kondulana, $5.
T macrophthalma, ib.
pp malaya, 249
» manluena, 235
parrhasius, ib.
Lycænidæ, 234, 248
Lycodontidæ, 267
Lycopodiaceæ, 195
Lycopodites, i5.
gracilis, 25.
Lycosidæ, 271
Lymexylidæ, 269
Macrochlamys, 131, 132
T chloroplax, 49
5 indica, 131, 132
T jacquemonti, 49
prona, 46, 48
Macrocyclis, 128
carnatica, ib.
Macroplooa phoebus, 226
Macrotæniopteris, 171, 188, 189, 218
» crassinervis, 189
d danceoides, i5.
» feddeni, ib,
z lata, i5.
D morrisi, 2b.
ovata, ib.
Magrammopidæ, 271
Mammals, Census of Indian, ib.
Marattiaceæ, 182
Margarya melanioides, 155, 166
Mascaria, 126
Index.
Megalomastoma, 126
Melandryidze, 269
Melania, 160
n iravadica, ib.
" variabilis, var. pseudospinosa,
Melanitis ismene, 244
T leda, 86, 244
» — tristis ?, 86
x zitenius, 244
Merianopteris, 218
major, 186
Messaras erymanthis, 86
" var. nikobarica, 232,
245
Microcystis nevillianus, 46, 49
Microtus, 92
Mollusea, 212
» Census of Indian. 271
2: from between Mari and Tan-
diani, 44
" of the Indo-malayan fauna
125
Mordellidz, 269
Morphins, 246
Murinez, 88
Mus sequicaudalis, 117
» bengalensis, ib.
» blythianus, čb.
» hardwickii, 70.
» hydrophilus, i5.
» jerdoni, ib.
mettada, 90
» myothrix 117
„ nitidus, $5.
» pyetorhis, $5.
rufescens, ib
My calesis anaxias 56, 86
»i (Calysisme) drusia, 283, 244
» gopa, 53
$5 junonia, 86
3 malsara, 50, 53, 56
» (Orsotriveena) medus, 230
5 (Calysisme) perseus, 244.
2 perseus, var visala, 50, 55, 56
(Virapa) radza, 244
Mycetophagidz, 268
Mychopoma, 144
Myodes, 118
Myonomes, 93, 94
Myospalax fuscicapillus, 118
Myrina atymnus, 86, 236
$5 » var. prabha, 250
» ciniata, ib.
» kamorta, 236
» thecloides, 235
Myriopoda, 271, 272
Naja oxiana, 242
» tripudians, 241, 242
Nanina, 131, 132, 133, 154
Index. 283
Nanina caducior, 143
cordemoyi, 132
petrosa, 132, 151
(Macrochlamys) pseudovitrinoi-
des, 132
» (Macrochlamys ?) sikrigaliensis,
ib.
» Striata, 131
Napæus beddomeanus, 47, 49
var. pusilla, 47
var. turrita, ?b.
var. typica, (b.
domina, 47, 49
mainwaringianus, ib. ib.
var. intermedia, 48
»» 3)
$5 »
tAd LE
; var. major, ib.
1
T smithei, 48, 49
Narathura arsenius, 251
" fulla, ib.
* b », Var. andamanica, tb.
2 subfasciata, ib,
Natatores, 266
Neodon, 93, 94, 95
F sikimensis, 89, 110, 112, 113
Neope bhadra, 56
Neptis aceris, 51
» amba, 55
» andamana, 247
, cartica, 51
cnacalis, 247
», emodes, 51, 58
» hordonia, ib. i5.
» jumba, 217
» mananda, 233, 247
» matuta, 233
nicobarica, ?b.
susruta, 51, 58
varmona, 86
viraga, 51
Nesokia, 88
bengalensis, 102
» indica, ib.
Neuroptera, 270, 271, 272
Neuropterideze, 185
Neuropteridium, 218
Neuropteris valida, 186, 218
Nicobar Islands, Diurnal Lepidoptera in-
habiting the, 224
Nisionades salsala, 60
Nitidulide, 268
Noctues, 269
Nóggerathia, 199
Nóggerathiopsis, 199, 217, 218
hislopi, 200
: var.
»
32
35
dalis, č.
Nongyang Lake, Visit to the, 1
Numerical Estimate of Animals in
British India and its Dependencies, 263
Nympha'idæ, 224, 244
37
rhomboi-
Nymphalinæ, 231, 245
Nymphalis athamas, 51, 65, 68, 248
Dp polyxena, 68
C(Edemeridz, 269
Oleandridium, 190
X comp. stenoneuron, t$.
vittatum, íb.
Oligodontidzo, 266
Omphalotropis, 145, 151, 154
M andersoni, 127
» ealdwelliana, 154, 167
" celavulus, 154
» distermina, 127
" dupontiana, 153, 154, 167
" rubens, 154, 167
strictus, 126
Ophidia, 266, 267
Ophiura, 211
Ornithoptera heliaconoides, 252
" pompeus, 503
» var. minos, 86
Heliacom 252
Orthoptera, 2/20 DT
Otididæ, 265
Otozamites, 201, 203
" abbreviatus, 201
3 acutifolius, tò.
ab angustatus, 202
5 bengalensis, i5.
5 bunburyanus, tb.
» contiguus, ib.
" distans, tb.
d goldizi, ib.
T gracilis, 2b,
F hislopi, 203
w imbricatus, 0$.
» oldhami, čb.
i parallelus, ib.
is rarinet vis, tb.
Oxyopidz, 271
Pachygonia incurvata, 216
Pachyphyllum, 2.8
( ? ) divaricatum, tb.
heterophy lum, z$.
peregrinum, ib.
Fachypterider, 187
Pachypteris, 188
specifica, ih.
Palæovittaria, 191
kurzi, £5.
Palæozamia bengalensis, 201
» " var, obtusa, 203
5 brevifolia, 202
Palissya, 206
brauni, 207
conferta, 206
indica, 207
n » var. laxa, tb,
jebalpurensis, $5,
»
29
284
Palpimanidse,
Indez.
270
Paludicola, 91, 93, 106
*Paludina hungerfordiana, 155
5
*
2
jullieni, i).
martensiana, 156
petrosa, 159
Paludomus, 160
*
*
»
?3
andersoniana, 160, 166
» var.myadoungensis,
160
» subvar. nana, îò
» Subspecies peguensis
blanfordiana, 159, 166
burmanica, 160, 166
labiosa, 159, 160
petrosa, 159, 166
regulata, 160
Pamphila augias, 60, 261
33
33
HI
gola. ib. 15.
mæsa, 60
m:esoides, 261
mathias, 22.
palmarum, 238
purreea, 261
( ? Halpe) zema, 60
Papilio aramemnon, 59, 237, 253
3»
amasene, 62
androgeus, 53, 59, 252, 253
antiphates, 86, 253
- aristolochiæ, 53, 86
^ var. camorta, 237
astorion, 59
cardui, 232
chaon, 254
charicles, 252, 253
celoanthus, 69
clytia, var. flavolimbatus, 253, 262
coon, 258
doubleda;1, $5.
dravidarum, 86
drusia, 230
eurypylus, 86, 253
helenus, 53, 59
hesione, 230
jophon, 86
lestrygonum, 253
limniace, 230
mayo, 252, 253
medus, 230
memnon, 253
paris, 56
philoxenus, 63
polytes, 25.
- var. nikobarus, 237, 258
polymnestor, 86, 252
prexaspes, 254
rhodifer, 258
rosimon, 235
sarpedon, 59
thyrsis, 238
Papilionide, 236, 251
Papilioning, 237, 252
* Parantirrhea marshalli, 86
Parasuchian crocodile, 176, 216
Parasuchian scute, 176
Parasuchus, 172, 216
Parmella, 142
Parnidz, 268
Parthenos gambrisius, 246
Passeres, 265
Patkai, Pass over the, 1
Patula, 128
Paussidze, 268
Paxillus, 150
Pecopteridez, 186
Pecopteris, 171
T angusta, 186
» concinna, 186, 218
P gleichenioides, 182
» lobata, 184
5 reversa, 187
tenera, 184
Pedilida, 269
Pelacanidzo, 266
* Peronzeus nevillianus, 48, 49
* Penthema binghami, 87
» darlisa, 25.
» lisarda, 86, 87
Pheenicopteride, 266
Phaétonids, tå.
Phæomys leucurus, 89, 106
Phalchua, 110, 114
Phania, 127
Phegopteris, 185
Phengus, 134
Phereporz, 131, 132
Phalacridz, 268
Phoenicopsis, 210
Pholcide, 270
Phoróncididz, 270
Phyllotheca, 181, 217
* australis, 181
$3 indica i$.
robusta, i$.
*Physa "hungerfordiana, 148
, moluccensis, ib.
" philippiana, tb.
Physostomi, 267
Picariz, 265
Pierinze, 236, 251
Pieris canidia, 54
» coronis, var. lichenosa, 237, 252
» galathea, 237
» lichenosa, tb.
» nadina, 56, 59
» » var. nama, 252
» nerissa, 52
» pandas227
remba, 86
Pisces, 173, 213, 218
Pithecops hylax, 248
Index.
Plant-bearing Series same as Gondwána
System, 168
Plataleidse, 266
Eom rapax, 155
» Var. producta, 155, 166
ERU enathi, 267
Plectopylis, 128
Plectotropis, 133
Plesioneura alysos, 60, 256, 257
» ambareesa, 257
"s chamunda, i$.
3 dan, čb.
* » e Var. andamanica, tå,
3 leucocera, tb.
* aralysos, tò
2 parat p WD
en praba, 258
» pulomaya, 257
» putra, čb.
sumitra, 60, 257
Plesiosaurus indicus, 175, 217
Podicipidæ, 266
Podozamites, 199
- comp. lanceolatus, čb.
5 hacketi, čb.
» lanceolatus, $5.
my „ Var. spathulatus, ib.
Polbidæ, 271
Polyommatus karsandra, 235
sangra, 5l, 235, 249
Polypodiaceze, 184, 185
Polypodium, 185
Pomatias, 139
Pontia xiphià, 59
Port Blair, Rhopalocerous Lepidoptera
from, 248
Precis veda, 54
Procellaridz, 266
Psammophidze, 267
Pselaphide, 268
Pseudodipsas bengalensis, 52, 65
Pseudophidia, 267
Pseudophidian from the Himalayas, 239
* Pseudotrochatella, 126
Psittaci, 265
Pteroclidz, 265
Pterocyclus, 131, 144, 147
» bilabiatus, 146
e » cydophoroideus, 145, 146
E y „ var subluteola, 146
id » » var. substenostoma,
ib. l
» nanus, 145, 146
wi 5 » var. applanata, 146
* op » Var. reflexilabris, ib.
Pterophyllum, 170, 171,196, 197,198, 218
* bürdwanense, 197
» carterianum, 196
5 crassum, tå.
DA forteanum, ib.
» - kingianum, ij.
5 medlicottianum, tó,
Pterophyllum nerbuddaicum, 196
n propinquum, 197
rajmahalense, i5.
Pterygospidea helferi, 238
menaka, 59, 256
Ptilophyllum, 170, 174, 175, 177, 200
» acutifolium, 200
n brachyphyllum, 201
35 cutchense, tò.
^» » var. minimum, i5.
5 tenerrimum, 4.
Ptinide, 269
Pupa, 132
», antoni, 129
, coenopicta, 47
„ funicula, 130
» grateloupiana, 129
» liénardiana, 140
» versipolis, 130
(Dendropupa) vetusta, 128
Pupina, 143, 144
" bicanaliculata, 118
M guimarasensis, čb.
» hungerfordiana, 148, 167
Pyrales, 270
Pyrameis cardui, 232, 245
m indica, 50
Pyramellidz, 164
Pythonidz, 267
Quadrumana, 264
Raingauge, Description of a, 83
Rallide, 265
Ramulkota identical with Raolconda, 220
Raoleonda identical with Ramulkota, čb.
T » with Rawduconda, 36
Rawduconda identical with Raolconda, t.
Raptores, 265
Rasores, ib.
Realea, 126
Realia decussata, 159
Reptilia, 173, 216, 218
Reptiles, Census of Indian, 271
Reptilia, Notes on, 239
Rhipidoceridee, 268
Rhipidophoridae, 269
Rhipidopsis, 210, 218
" densinervis, 210
iE gingkoides, tå.
Rhiptozamites, 199
Rhizomepteris, 195 "
T balli, i5.
Rhizomes, 195
Rhopalocera, 224, 270
Rhopalocerous Lepidoptera from Port
Blair, 243
Rhynchonella, 212
Rhynchota, 270, 171
Rhysodidæ, 268
* Rissoina baxteriana, 161
"e blanfordiana, 162, 167
286 Index.
Rissoina bryerea, 164, 166 ! Stangerites, 190
" deshayesi, 162 | Staphylinidse, 268
r funiculata, 163 Stenogyra, 135
» lævigata, 164 » (Glessula) amentum, 138, 166
7 nevilliana, 163 m » bensoniana, 137, 166
" nodicincta, 161 " » blanfordiana, 138, 166
X orientalis, 161, 162 2 » bollampattiana, 139
wW pseudobryerea, 164 D » Ceylanica, 138
A pyramidalis, i. » » facula, 137, 166
scalariformis, 162 T » jerdoni, 126, 166
žo sublævigata, 164 » » nilagirica, 136,137,166
» villica, 25. oe " » » var. kurnoo-
RR weinkauffiana, 163 lensis, 136
Robinsonia. 161 » » Riteus, 138
Rodentia, 265 | » » Oreas, 135, 136, 188,
Rostellaria from the Bay of Bengal, 262 | 166
* r delicatula, ib. | orophila, 137, 166
magnus ib, ,» » perotteti, 25. ib.
Sagenopteris, 194 » » pseudoreas, 136, 138
" rhoifolia, 195 T » » » var. subde-
, shayesiana, 136
2 es uu s
Salticid 271 2 subfusiformis, 138, 166
Soo NE vadalica, 136
Samaropsis, 211 Stenopus, 131
Satarupa bhagava, 54, 256 lividus, i5.
Satyring, TAE T Stenothyra, 165, 166
RUE P blanfordiana, 156, 167
Scaphidndsze, Y hungerfordiana, i5. ib.
Scarabeeidze, 65.
Schizoneura, 180, 181, 218 e eed
gondwanensis, 180
an T Stibochiona nicea, 57
Striges, 265
LE
2?
Schwartziella, 162, 165 Strophostoma, 128
Scincidz, 266 Stylodon (Helix), 127
Scolitantides nyseus, 86 Subulina, 135
Scolytidze, 269 Succinea contortula, 141
Scydmenidze, 268 A elegans, 140, 141
Scytodidæ, 270 » longiscata, ib. ib.
Semina, 208 $ pfeifferi, ib. ib.
Silphidæ, 268 n yarkandensis, 141, 166
Sing phuchi, 110 Sulidæ, 266
Sirenia, 265 Surendra quercetorum, 52
*Sithon albimacula, 249 A var. latimargo, 251
b kamorta, 236 Symbrenthia hippoclus, 50, 54
* sugriva, var. areca, 236, 249 Symphædra teuta, var. teutoides, 248
» tarpina, 249 Tachyris indra, 52
3s westermannii, var. andamanica, » panda, 237
249 A paulina, 86, 252
Soumelpore probably represented by » var. galathea, 287
Simah, 39 Tæniopterideæ, 188
Sphenopteridece, 185 'Toeniopteris, 171, 188, 190
Sphenopteris, comp. arguta, 183 " densinervis, 188
D hislopi, 185 i lata, VEM
" ? membranosa, b. 2 HB |
polymorpha, 183 Tagiades alica, 256
Sphinges, 269 KE. bhagava, var. andamanica, tb.
Squamæ cycadearum (? Gymnosperma- , » dasahara, 59
rum), 205 " helferi, 238
Stagonolepis, 172 T menaka, 256
Tagiades ravi. 238, 256
'l'anaecia, 248
J acontius, 247
M cibaritis, 233, 247
Tantalidæ, 266
Tanychlamys, 131
Tavernier, On diamond mines visited by,
DIEI
Taxaceæ, 209
Taxites, 25.
x planus, 1b.
tenerrimus, i5.
Taxodiaceæ, 208
Taxodites, 207
*Telegonus acroleucus, 260
thyrsis, 238, 261
Telephoridz, 268
Tenebrionidze, 269
'Terias drona, -36
» harina, 251
„ hecabe, 52, 236, 251
, . nikobariensis, 25. ib.
Tetrablemmidze, 270
Tetragonolepis analis, 214
»
bb
'Thaumantis diores, 57
'Theraphosidee, 270
Theridiidse, ib.
Thinnfeldia, 187, 188
rugosus, ib.
indica, 25.
»
Thomisidæ, 271
'Throscidze, 268
Tibet, Voles (Arvicola) from, 88
Tineines, 270
Tomyris oxiana, 242
'Tortrices, 270
Tortricidæ, 266
Trichopterygidze, 268
Trictenotomidze, 269
Trigonia smeei, 213
T ventricosa, tb.
Trizygia, 181
speciosa, ib.
Trochatella, 126
» mouhoti, i5.
oldhami, 25.
comp. odontopteroides, 187
subtrigona, 188
Index.
287
Trochomorpha percompressa, 133, 166
T tandianensis, 46, 49
Trogositidæ, 268
'Tropidophora, 151
^
^
Turbo tortuosus, 149
Typhlopidæ, 266
Uloboridæ, 271
Ungulata, 265
Urodela, 267
Uropeltidæ, 266
Vallonia humilis, 47, 49
Varanidæ, 266
Varanus from Tenasserim, 239
Varanus draczena, ið.
T macrolepis. ?b.
S nebulosus, 239, 240
Vermes, 271, 272
Vertebraria, 177, 179, 182, 217, 218
indica, 182
Vertebrata, 213
Census of Indian, 271
Vertigo, 132
*
" praslinensis, 140
Viperidee, 267
Vitrina, 129
Vittaria, 191
Voles of the Himalayas,
Afghanistan, 88
Voltzia, 2:6, 218
, heterophylla, 206
Williamsonia, 204, 205
2
^ gigas, ib.
microps, ib.
Kap I e, 266
Xesta, 131
Yphthima nereda, 53
philomela, 50, 56
sakra, 53. 55
3?
23
blanfordi, 205
Tibet, and
Zamia burdwanensis, 170, 197
Zamiese, 170, 196
Zamites, 171, 198
i proximus, 198
Zemeros flegyas, 51, 504, 58
Zipsetis seylax, 06
Zipoetes saitis, 86
Zonites (Conulus) priscus, 28
Zonitidee, 45
Zonuride, 266
|
The Social Democratic Party is a big political party in Romania. It started in January of 2001.It has been in a political association called "Uniunea Socială Liberală" along with the National Liberal Party that in 2014 has ended. Now it is in association with PC and UNPR (commonly known as USD).
Other websites
Official website
Socialist International
Social democratic parties in Europe
Political parties in Romania
2001 establishments in Europe
2000s establishments in Romania |
Salvatore "Sal" Mineo, Jr. (January 10, 1939February 12, 1976), was an American movie and theatre actor. Mineo was born in the Bronx, New York City, into an Italian family. He is best known for his performance as John "Plato" Crawford opposite James Dean in the movie Rebel Without a Cause. He was twice nominated for the Academy Award for Best Supporting Actor. Once for his roles in Rebel Without a Cause and once for Exodus.
Mineo was bisexual. In 1976 he played the role of a bisexual burglar in a series of stage performances of the comedy, P.S. Your Cat Is Dead. The play moved from San Francisco to Los Angeles and Mineo moved along with the play. He was arriving home after a rehearsal on February 12, 1976, when he was stabbed to death by a mugger in the alley behind his apartment building. This happened near Sunset Strip in West Hollywood, California. He was buried in Hawthorne, New York.
References
1939 births
1976 deaths
American LGBT people
American movie actors
American murder victims
American stage actors
Bisexual people
Murders by blade weapons
People murdered in California |
Au revoir les enfants (, meaning "Goodbye, Children") is a 1987 French Italian German autobiographical drama movie directed by Louis Malle and starring Gaspard Manesse, Raphaël Fejtö, Philippe Morier-Genoud, Francine Racette, Irène Jacob, Peter Fitz. It was nominated for 2 Academy Awards in 1988.
Other websites
1987 drama movies
1980s biographical movies
1980s war movies
French drama movies
Italian drama movies
German drama movies
Movies directed by Louis Malle |
<p>Currently I am trying to use a <code>std::unique_ptr</code>, but I'm getting a compiler error in Visual Studio 2012.</p>
<pre><code>class A
{
private:
unique_ptr<A> other;
public:
unique_ptr<A> getOther()
{
return other;
}
};
</code></pre>
<p>And the error is: </p>
<pre><code>error C2248: 'std::unique_ptr<_Ty>::unique_ptr' : cannot access private member declared in class 'std::unique_ptr<_Ty>'
with
[
_Ty=A
]
c:\program files (x86)\microsoft visual studio 11.0\vc\include\memory(1447) : see declaration of 'std::unique_ptr<_Ty>::unique_ptr'
with
[
_Ty=A
]
</code></pre> |
Puntland is a province of Somalia in the Horn of Africa. Officially it is called the Puntland State of Somalia. Its capital is Garowe. To the east of Puntland is Khatumo. To the south is Galmudug.
Overview
The economy is centered around Boosasso. The province covers about a third of Somalia, and about a third of the population of Somalia lives in the province. Puntlanders want some degree of autonomy, but Puntlanders also want to stay within Somalia, and find a solution for the whole country.
Politics
Although it is a federal state, Puntland politicians often call themselves a government. The people inside Puntland are called Puntites or Puntlanders. The area of Puntland is part of the areas of Waqooyi meaning north or Bari meaning east. The president is usually Majeerteen and the vice-president is usually of the reer darawiish tribe.
References
States of Somalia
Provinces
Khatumo |
is a former Japanese football player. She played for the Japan national team.
Biography
Haneta was born on September 30, 1972. She played for Matsushita Electric Panasonic Bambina. In 1994 season, the club won Nadeshiko League championship and she was selected MVP awards. She was also selected Best Eleven 4 times (1993, 1994, 1996 and 1998).
In December 1993, Haneta was selected the Japan national team for 1993 AFC Championship. At this competition, on December 4, she debuted and scored a goal against Chinese Taipei. She also played at 1994 Asian Games and 1995 AFC Championship. She was a member of Japan for 1995 World Cup and 1996 Summer Olympics. She played 30 games and scored 1 goal for Japan until 1997.
Statistics
References
Other websites
1972 births
Living people
Japanese footballers
Japan women's international footballers
Nadeshiko League players
Speranza Osaka-Takatsuki players
Footballers at the 1996 Summer Olympics
1995 FIFA Women's World Cup players
1993 AFC Women's Championship players
1995 AFC Women's Championship players
Footballers at the 1994 Asian Games
Asian Games medalists in football
Asian Games silver medalists for Japan
Medalists at the 1994 Asian Games |
is a type of Japanese food. It is very fresh fish which has been sliced into thin pieces. Some sashimi is cooked, but most seafood is served fresh.
The most popular fish in sashimi include:
The art of making sashimi is in the choice of fish and the way it is cut into pieces.
Related pages
Sushi
References
Other websites
Japanese food
Seafood dishes |
<p>After i added the 'com.github.carlonzo.stikkyheader:core:0.0.2-SNAPSHOT' library in my gradle file Im getting the error on build:</p>
<pre><code>com.android.dex.DexException: Multiple dex files define Landroid/support/annotation/AnimRes;
at com.android.dx.merge.DexMerger.readSortableTypes(DexMerger.java:594)
at com.android.dx.merge.DexMerger.getSortedTypes(DexMerger.java:552)
at com.android.dx.merge.DexMerger.mergeClassDefs(DexMerger.java:533)
at com.android.dx.merge.DexMerger.mergeDexes(DexMerger.java:170)
at com.android.dx.merge.DexMerger.merge(DexMerger.java:188)
at com.android.dx.command.dexer.Main.mergeLibraryDexBuffers(Main.java:439)
at com.android.dx.command.dexer.Main.runMonoDex(Main.java:287)
at com.android.dx.command.dexer.Main.run(Main.java:230)
at com.android.dx.command.dexer.Main.main(Main.java:199)
at com.android.dx.command.Main.main(Main.java:103)
</code></pre>
<p>here is my gradle.build file:</p>
<pre><code>buildscript {
repositories {
mavenCentral()
maven { url 'http://repo1.maven.org/maven2' }
maven { url 'http://download.crashlytics.com/maven' }
maven { url "https://oss.sonatype.org/content/repositories/snapshots/" }
}
dependencies {
classpath 'com.android.tools.build:gradle:1.0.0'
classpath 'com.crashlytics.tools.gradle:crashlytics-gradle:1.+'
}
}
apply plugin: "eclipse"
apply plugin: 'com.android.application'
apply plugin: 'crashlytics'
repositories {
mavenCentral()
maven { url 'http://repo1.maven.org/maven2' }
maven { url 'http://download.crashlytics.com/maven' }
maven { url "https://oss.sonatype.org/content/repositories/snapshots/" }
}
android {
compileSdkVersion 21
buildToolsVersion "19.1.0"
dependencies {
compile fileTree(dir: 'libs', include: '*.jar')
compile project(":libraries:google-play-services-lib")
compile project(":libraries:pager-indicator-lib")
compile project(":libraries:apphance-library-1.9.11")
compile project(":libraries:dialog-manager-lib")
compile 'com.crashlytics.android:crashlytics:1.+'
}
defaultConfig {
minSdkVersion 14
targetSdkVersion 21
testInstrumentationRunner "android.test.InstrumentationTestRunner"
}
signingConfigs {
release {
storeFile file(RELEASE_KEYSTORE_FILE)
storePassword System.getenv("PASSWORD_KEYSTORE")
keyAlias System.getenv("ALIAS_KEYSTORE_JB")
keyPassword System.getenv("PASSWORD_KEYSTORE")
}
debug {
storeFile file(DEBUG_KEYSTORE_FILE_LOCAL)
}
beta {
storeFile file(DEBUG_KEYSTORE_FILE_LOCAL)
}
}
buildTypes {
debug {
debuggable true
signingConfig android.signingConfigs.debug
applicationIdSuffix ".debug"
}
release {
signingConfig signingConfigs.release
}
beta {
debuggable true
signingConfig android.signingConfigs.debug
applicationIdSuffix ".beta"
}
}
sourceSets {
main {
manifest.srcFile 'AndroidManifest.xml'
java.srcDirs = ['src']
resources.srcDirs = ['src']
aidl.srcDirs = ['src']
renderscript.srcDirs = ['src']
res.srcDirs = ['res']
assets.srcDirs = ['assets']
}
release {
res.srcDirs = ['res_release']
}
beta {
res.srcDirs = ['res_beta']
}
instrumentTest.setRoot('test')
instrumentTest {
java.srcDirs = ['test']
}
}
lintOptions {
abortOnError false
}
}
task wrapper(type: Wrapper) {
gradleVersion = '1.11'
}
dependencies {
// compile 'com.android.support:support-annotations:20.0.0'
compile 'com.mixpanel.android:mixpanel-android:4.5.2'
compile 'com.android.support:multidex:1.0.0'
compile ('com.facebook.android:facebook-android-sdk:3.22.0')
{
exclude module: 'support-v4'
}
compile ('com.github.carlonzo.stikkyheader:core:0.0.2-SNAPSHOT')
{
exclude module: 'support-v4'
}
}
</code></pre>
<p>Any ideas on how to fix it ? Thanks</p> |
The General Secretary of the Central Committee of the Communist Party of Vietnam (), known as First Secretary () from 1951 to 1976, is the highest office within the Communist Party of Vietnam.
Officeholders
Notes
References |
James "Jim" Bowie (pronounced BOO-ee; April 1796 – March 6, 1836) was a 19th-century American pioneer. He played a prominent role in the Texas Revolution. He died at the Battle of the Alamo. Stories of him as a fighter and frontiersman, both real and fictitious, have made him a legendary figure in Texas history. He is a folk hero of American history. The Bowie knife is named after Jim Bowie.
Early life
Bowie was born in April 1796 in Logan County, Kentucky. He was the son of Reason and Elve Ap-Catesby (Jones) Bowie. Reason was a farmer and operated a Gristmill. The family moved in February 1800 to New Madrid, Missouri, then part of Spanish Louisiana. In 1801 they settled on farms in what is now Catahoula Parish, Louisiana. There Reason and his brothers swore allegiance to the Spanish government. Reason created a plantation there where he grew cotton and sugarcane. He also raised livestock and bought and sold slaves. This is where Jim and his brothers grew up.
Adult life
Early career
As a teenager Bowie floated lumber to market in the Avoyelles and Rapides parishes in Louisiana. He and his brother Rezin joined the army during the War of 1812. Their regiment was on its way to join Andrew Jackson at New Orleans when the war ended. After the war he and his brothers entered into the slave-trading business. During this time he developed a reputation as a deadly knife-fighter. He then got into land speculation. He bought large parcels of land and sold them whenever he could make a profit. Many of his land claims turned out to be fraudulent. He and his brothers moved to Arkansas where they soon were involved in new land speculation schemes.
In Texas
In 1830 Bowie moved to Coahuila y Tejas (now the Mexican state of Coahuila). There he swore allegiance to Mexico. He purchased land grants in Stephen F. Austin's colony. This, and the Cotton mill he bought, allowed him to become a Mexican citizen. He married Ursula de Veramendi in April 1831 and the couple settled at Saltillo, the capital of Coahuila y Tejas. In 1833 the capital changed to Monclova. When the two towns decided to fight over the issue, Bowie supported Monclova. Urusla and her parents died of choleria in Monclova in September of 1833.
While living in Texas, Bowie had a number of adventures. One was written about by his brother John in an article: "Early Life in the Southwest—The Bowies" in De Bow's Review of the Southern and Western States (1852). While looking for a silver mine north of San Antonio Bowie, his brother Rezin and 9 others were attacked by some 150 Comanches. After killing a number of Comanches during several days of fighting, he and the remaining survivors escaped at night to a nearby settlement.
Antonio López de Santa Anna was the president of Mexico during this time. He declared himself a dictator in May 1834. He then got rid of the congress and the state legislatures. Along with several other Mexican states, Coahuila y Tejas (Texas) rebelled. At first, the Texans (Tejanos) wanted the 1824 constitution brought back. But they soon changed to demand independence from Mexico. Bowie went to San Felipe, Texas to take muskets from a Mexican armory. He fought at the Battle of Concepción in October 1835 having been made a colonel of volunteers.
The Alamo
In January 1836 he joined William B. Travis as co-commanders of The Alamo. There they were joined by others including Davy Crockett, who arrived in February 1836. On February 23, 1836 Santa Anna arrived with an army of up to 6,000 soldiers. About 189 Texans held off the Mexican army for 13 days. The Alamo finally fell on March 6, 1836 with nearly all the defenders killed. One of the few survivors was Sarah the wife of captain Almaron Dickinson.
Bowie knife
The knife Bowie was famous for may actually have been designed by his brother, Rezin P. Bowie. Rezin (pronounced "reason") gave his younger brother (Jim) the knife so he would always have a backup weapon. It became history after the sandbar fight on the banks of the Mississippi River in September 1827.
Physical description
According to his brother John, Jim Bowie was a large man, about tall and about . He had light colored hair, grey eyes and a fair complexion. He has been described as being mild mannered. But if insulted, he had a terrible temper that quickly came out.
Popular media
There have been a number of movies about the Battle of the Alamo. Bowie has appeared as a character in many of them:
Movies
The Iron Mistress (1952) starred Alan Ladd as Jim Bowie, the main character. It was based on the novel of the same name by Paul I. Wellman.
The Last Command (1955 movie) by Republic Pictures features (Sterling Hayden) as Jim Bowie. Bowie is the main character during the battle of the Alamo and the Texas War of Independence.
The Alamo (1960) by United Artists starred John Wayne as Davy Crockett and Richard Widmark as Jim Bowie.
The Alamo (2004) starred Jason Patric as Bowie.
Television
1956 to 1958, Bowie was the subject of a CBS television series, The Adventures of Jim Bowie. It was set in 1830s Louisiana, although later episodes ventured into the Mexican province of Texas. The show, which starred Scott Forbes as Jim Bowie, was based on the 1946 novel Tempered Blade.
1995, Kenneth Tobey portrayed Bowie in the final installment of a Walt Disney miniseries titled Davy Crockett at the Alamo'', which aired on ABC Television on February 23, 1955.
Music
Bowie also is the namesake of rock star David Bowie. He was born David Robert Hayward-Jones. Jones changed his name in the 1960s because he feared his name was too similar to Davy Jones, a member of the already famous The Monkees. He chose the surname Bowie because he admired James Bowie and the Bowie knife, although his pronunciation uses the "bo-e" variant.
Notes
References
Other websites
What became of Jim Bowie's famous knife?
1796 births
1836 deaths
American frontiersmen and women
Businesspeople from Kentucky
Slavers |
In chemistry, an enantiomer is a special kind of isomer. It is a molecule that looks exactly like another one when viewed in a mirror. The subject of mirror-image chemicals is known as chirality.
If you try to put the two molecules on top of each other, they will not be the same (they will not superimpose). This is because they have one chiral centre. It is important that they only have one, otherwise the two molecules are called diastereoisomers.
Both enantiomers of a molecule have the same basic properties. For example, they have the same boiling point and NMR spectrum. Therefore they are difficult to separate. It is sometimes very important to separate them because in some drug molecules one enantiomer might have the right effect but the other might be dangerous. One famous example is thalidomide: one enantiomer of the molecule causes birth defects.
Difference between a chiral molecule and enantiomers
A chiral molecule is a molecule that is not superimposable on its mirror image, while enantiomers are the set (all of) the molecules which are mirror images of eachother
Molecule A and B have mirror images (A' and B' respectively). A' and B' are not superimposable on A and B, thus, both A and B are chiral molecules since their mirrors are not the same as the originals, but only [ A and A' ] and/or [ B and B' ] are enantiomers.
In other words, a chiral molecule X is chiral if its image X' is not the same, while the set of both [ X and X' ] are enantiomers.
References
Stereochemistry |
Steinach am Brenner is a market town in the district of Innsbruck-Land in the Austrian state of Tyrol. It is in the Wipptal. In 2020, 3,646 people lived there.
References
Other websites
Settlements in Tyrol (state) |
<p>Resizing UITextView to fit height of its content can be achieved like this:</p>
<pre><code>CGRect frame = _textView.frame;
frame.size.height = _textView.contentSize.height;
_textView.frame = frame;
</code></pre>
<p>Is there something similar to fit width, without wrapping the content text?</p> |
Image Entertainment Corporation Inc. is a Canadian animation studio and production company based in Montreal, Canada. It was founded in 2000 by Sylvain Viau, the current CEO.
Information
Image Entertainment Corporation is an worldwide co production company in 2D and 3D animation It had co-produced Martin Mystery, Totally Spies! (Season 3-5), Team Galaxy, Monster Buster Club and The Amazing Spiez!, Walter, Walter and Tandoori and Walter and Tandoori's Christmas. The Company animation projects for International clients. The headquarters is located 3159 Principale St. West Unit 12 Magog Quebec, Canada J1X 0J6
Productions
Martin Mystery (2003–2006) - co-produced by Marathon Media, Telefilm Canada, YTV, VRAK TV, M6, Canal J, RAI Fiction, and Jetix Europe
Team Galaxy (2006–2007) - co-produced with Marathon Media, YTV, VRAK TV, Jetix Europe, France 3, and RAI Fiction
Totally Spies (Season 3-5) (2004–2008) - co-produced with Marathon Media, Teletoon, TF1, Fox Family Channel, and Fox Kids Europe
Monster Buster Club (2007–2009) - co-produced with Marathon Media, YTV, Radio-Canada, Disney XD Europe, and TF1
The Amazing Spiez! (2009–2012) - co-produced with Marathon Media, Teletoon, TF1, and Canal J
Walter (2005–2006) - co-produced with TV5 Québec Canada, Wang Film Productions Ltd., and Spinc
Walter and Tandoori (2009-2013) - co-produced with Radio-Canada and Cartoon Network
Walter and Tandoori's Christmas (2011 Film) - co-produced with Radio-Canada, Super-Ecran and distributed by Alliance Vivafilm.
References
Other websites
Image Entertainment Corporation Inc. website
Canadian animation studios |
<p>I'm Having a column data like below,</p>
<pre><code>126-35-56-24
</code></pre>
<p>And I want the results be like,</p>
<pre><code>select 126 as Id, 35 as Age, 56 as EmpId, 24 as Day
</code></pre>
<p>I just try using <code>substring</code> and I can Able to split the string into 126 and 35-56-24, but I can't get the result I Want.</p>
<p>Please help me to get this. Thanks in Advance...</p> |
<p>I'm trying to figure out how to write a nice DTO for a Spring Boot app that's proxying search capabilities to another (Python) service. </p>
<p>So I currently have an almost perfect setup going. I'm only having problems with representing the aggregations I get back from Elasticsearch as objects on the Java side. </p>
<p>Here's the current <code>Aggregation</code> DTO:</p>
<pre><code>package com.example.dto.search;
import lombok.Getter;
import lombok.NoArgsConstructor;
import lombok.Setter;
import java.util.List;
import java.util.Map;
@Getter @Setter @NoArgsConstructor
public class Aggregation {
private List<Map<String, Object>> buckets;
private int docCountErrorUpperBound;
private int sumOtherDocCount;
}
</code></pre>
<p>Looking at the JSON representation though, which looks like this:</p>
<pre><code>{
"aggregations": {
"categories": {
"buckets": [
{
"doc_count": 12,
"key": "IT",
"sub_categories": {
"buckets": [
{
"doc_count": 12,
"key": "Programming"
}
],
"doc_count_error_upper_bound": 0,
"sum_other_doc_count": 0
}
},
{
"doc_count": 1,
"key": "Handy Man",
"sub_categories": {
"buckets": [
{
"doc_count": 1,
"key": "Plumbing"
}
],
"doc_count_error_upper_bound": 0,
"sum_other_doc_count": 0
}
}
],
"docCountErrorUpperBound": 0,
"sumOtherDocCount": 0
},
....
</code></pre>
<p>I'm pretty sure that I can change the <code>buckets</code> property like so:</p>
<pre><code>package com.example.dto.search;
import lombok.Getter;
import lombok.NoArgsConstructor;
import lombok.Setter;
import java.util.List;
import java.util.Map;
@Getter @Setter @NoArgsConstructor
public class Aggregation {
private List<Bucket> buckets;
private int docCountErrorUpperBound;
private int sumOtherDocCount;
}
</code></pre>
<p>with a bucket class starting out like this</p>
<pre><code>package com.example.dto.search;
public class Bucket {
private int docCount;
private String key;
//What do I do here for sub_categories???
}
</code></pre>
<p>But as you can see from the JSON, the <code>sub_categories</code> key is the problem, as it is a dynamic name. It will also be of type <code>Bucket</code>, since the buckets can be nested in Elasticsearch. </p>
<p>Any ideas on how to represent these buckets as custom objects and not just a <code>Map</code>?</p> |
<p>I am hosting a gitlab server with the omnibus pack.<br>
The url is something like <a href="http://myurl.com/gitlab" rel="nofollow noreferrer">http://myurl.com/gitlab</a><br>
I need/want to add a redirect to so:</p>
<pre><code>http:/myurl.com/jsp
</code></pre>
<p>will redirect to a tomcat server I have on the local network. </p>
<p>Google told me I could do this by using custom nginx strings/confs enabled and write a serverblock or something like that. (Other ideas are also welcome :) )</p>
<p>What would be your configuration?</p> |
<p>I note that the important members of <code>AmazonS3Client</code> are <em>virtual</em>, so a <code>Mock<AmazonS3Client></code> should be easy. But</p>
<pre><code>new Mock<AmazonS3Client>()
</code></pre>
<p>using Moq, got me an error saying that there was no valid <code>RegionEndpoint</code>.</p>
<p>So obviously a little more is required.</p> |
Hans Andries de Boer (born 30 May 1937) is a former Dutch politician. He was a member of the Anti-Revolutionary Party (ARP) and later the Christian Democratic Appeal (CDA) party. He was born in Velsen, Netherlands. De Boer was a member of the House of Representatives from 1972 to 1981 and again from 1982 to 1983. He was Minister of Culture in 1982 and Mayor of Haarlemmermeer from 1983 to 1985.
References
Other websites
Parlement.com
1937 births
Anti-Revolutionary Party politicians
Christian Democratic Appeal politicians
Deputy government ministers of the Netherlands
Aldermen of the Netherlands
Dutch Calvinists
Dutch civil servants
Dutch councillors
Dutch mayors
Former members of the House of Representatives of the Netherlands
Government ministers of the Netherlands
Politicians from North Holland |
Global figures show, London Southend Airport (IATA Code: SEN) welcomed 2,035,535 (Wikipedia) passengers through its doors in 2019. The airport itself sits to the north of Southend-on-Sea, separated from the town of its namesake by the A127, which joins the M25 at junction 29, north of the Dartford Thames river crossing. Most aircraft operating at the airport are mostly short regional flights or short-haul international flights to destinations such as the north of Spain, Bilbao and the south of France. Most Aircraft are operated by either EasyJet, and their small A320NEO family aircraft and Flybe, who operate turboprop aircraft that have a maximum capacity of just over 60 people. Therefore, due to the airport's short runway, much like London City Airport's (IATA Code: LCY), larger wide-bodied aircraft produced to serve long-haul routes, such as the A350, A380, Boeing 747 and Boeing 777, are unable to land at the airport. As a result, the airport is limited by the runway size, along with it's sole terminal's floor space to become a destination to many more tourists from around the United Kingdom and the rest of the World.
Another limiting factor is it's accessibility from central London, as larger airports such as Heathrow, Gatwick and Stanstead are easier and quicker to access due to the infrastructure already in place, such as the M25, M23 and M11 respectively, whereas the A127 doesn't have the capacity of the M25 or M23, due to its 2 lanes and 50 mph national speed limit. Southend Airport's location puts it at a great disadvantage too, as many larger airports are closer to the touristic hub of central London, as tourists and visitors have greater ease of access to central London.
Airports in England |
<p>Does anyone know of a way to disable the mouse scroll wheel when a control such as a combobox or listbox has focus? For my purposes, combobox is all I need the answer for.</p>
<p>I have a combobox set to trigger a SQL query on SelectedIndexChanged, and accidentally scrolling the wheel while the combobox has focus causes about six SQL queries to fire off simultaneously. </p> |
The AIM-9 Sidewinder is a short-range air-to-air missile, which means it is shot from an aircraft and is supposed to hit an aircraft. It is heat seeking, which means it locks on to heat. It first flew in 1953, and went into air forces in 1956. It was used during the Vietnam War along with the AIM-7 Sparrow, but was not good. At the time, it would hit only 10-20% of the time, and could be fooled. Sometimes it could lock on to the sun or other bogus heat source and not an enemy airplane.
The problems were later fixed, and the new Sidewinders have a good hitting rate. It is in a lot of air forces. The missile can hit from 11 miles. It is very often on many different aircraft around the world today.
References
Missiles
Air force
Military aviation |
The Salmonidae is a family of ray-finned fish. They are the only living family in the order Salmoniformes. It includes salmon, trout, chars, graylings, and the subfamily known as the freshwater whitefish.
The Atlantic salmon and trout in the genus Salmo give the family and order their names.
Salmonids look rather primitive for teleost fish. Their pelvic fins are placed far back, with an adipose fin towards the rear of the back. They are slender fish, with rounded scales and forked tails. Their mouths contain a single row of sharp teeth. Although the smallest species is just long as an adult, most are much larger, with the largest reaching .
All salmonids spawn in fresh water. In many cases the fish spend most of their lives at sea, returning to the rivers only to reproduce. This a migratory lifecycle. They are predators, feeding on small crustaceans, aquatic insects, and smaller fish.
References
Teleosts |
Link: The Faces of Evil, Zelda: The Wand of Gamelon and Zelda's Adventure were all Legend of Zelda games made for the Phillips CD-i video game console. They are some of the few Zelda games made for a video game console that was not owned by Nintendo. The games all received bad reviews for their poor game design, bad animation, and bad voice acting. Despite not being well-known at the time these games came out, the games became more well-known because of the internet.
1993 video games
CD-i games
Nintendo video games
Video game memes |
<p>I expected to find a function along the lines of <code>kobject_check_refcount</code>, that returned the current refcount without altering it, in <a href="https://elixir.bootlin.com/linux/v5.9-rc3/source/lib/kobject.c" rel="nofollow noreferrer">kobject.c</a>, but as far as I can see there isn't one. Is there such a function existing in the kernel source somewhere? I can see it being useful for debugging purposes at points.</p>
<p>Edit: found <a href="https://elixir.bootlin.com/linux/v5.9-rc3/source/include/linux/kref.h#L34" rel="nofollow noreferrer">kref_read</a> which sounds like it fits the bill. Just testing to see if it works as I'm expecting.</p> |
The Indian independence movement was a movement from 1857 until 15 August 1947, when India got its independence from the British Raj.
European Rule
Vasco da Gama of Portugal had discovered a sea route to India. He had reached Kozhikode (Calicut, Kerala) in 1498. After this, many Europeans started coming to India for trading. They made their offices and forts in various parts of India. The British East India Company became the major force in India. The Company's troops led by Robert Clive defeated the rulers of Bengal in 1757. This battle became famous as the Battle of Plassey. That was the beginning of British rule, known as the British Raj, in India. In 1764, the Battle of Buxar was won by the English forces. After this, the British got control over Bengal, Bihar and Orissa.
The Parliament of the United Kingdom passed many laws to help the British East India Company. The Regulating Act of 1773, the India Act of 1784, and the Charter Act of 1813 were designed to help trade with India.
Before the First War of Independence (1857), Indians in different parts of India had revolted against the British. Many such of the revolts and armed struggles had taken place in this Some examples include:
Revolts by many local rulers of Tamil people in southern India like Dheeran Chinnamalai, Veerapandiya Kattabomman ...etc.
In 1825 in Karnataka kittur Chennamma rejected Doctrine of Lapsi and refused British rulers any royalty. She defeated British in the war. Kittur was defeated by British army in the second war. Her lieutenant Sangolli Rayanna continued the revolt until he was killed.
A revolt in 1787 took place in Goa against the rule of Portugal. The histo call this revolt as the Conspiracy of the Pintos.
A rebellion by tribes of Jharkhand in India. Historians call this Santal Rebellion
Rebellion under the leadership of Titumir in Bengal.
Revolt of 1857
India's First War of Independence (by this name later a book was published by V.D Savarkar) was a revolt of Indian soldiers and people (rulers and peasants) against British rule. Historians had used the terms like the Indian Mutiny or the Sepoy Mutiny to describe this event. The rebellion by Indian troops of the British Raj started in May 1857 and continued until December 1858. Many reasons had combined to result in this rebellion.
The British rulers continued to forcibly take regions ruled by Indians and made these regions part of the British Raj. They did not give any respect to old royal houses of India like the Mughals and the Peshwa. They also made the Indian soldiers of their army use a special type of cartridge (immediate cause of the rebel). The soldiers had to open the cartridges with their teeth before loading them into their guns. The cartridges supposedly used cow and pig fat. For Hindus the cow is a sacred animal and they do not eat beef. Similarly, Muslims do not eat pork. Thus, the use of these cartridges made soldiers of both the religions turn against the British. Although the British tried to replace the cartridges, the feelings against them stayed.
Rebellion broke out when a soldier called Mangal Pandey attacked a British sergeant and wounded an adjutant. General Hearsey ordered another Indian soldier to arrest Mangal Pandey but he refused. Later the British arrested Mangal Pandey and the other Indian soldier. The British killed both by hanging them.
At the beginning the British were slow to respond. Then they took very quick action with heavy forces. They brought their regiments from the Crimean War to India. They also redirected many regiments that were going to China from India. The British forces reached Delhi, and they surrounded the city from 1st July 1857 until 31st August 1857. Street-to-street fights broke out between the British troops and the Indians. Ultimately, they took control of Delhi. The massacre at Kanpur (July 1857) and the siege of Lucknow (June to November 1857) were also important. The last important battle was at Gwalior in June 1858 in which the Rani of Jhansi was killed. With this, the British had practically suppressed the rebellion. However, some guerrilla fighting in many places continued until early in 1859 and Tantia Tope was captured and executed until April 1859.
The Results
India's First War of Independence was a major event in the history of modern India. The Parliament of the United Kingdom withdrew the right of the British East India Company to rule India in November 1858. The United Kingdom started ruling India directly through its representative called the Viceroy of India(earlier governor-general of India). It made India a part of the British Empire. They promised "the Princes, Chiefs, and People of India," equal treatment under the British law.
The British sent Bahadur Shah II, the last Mughal Emperor, out of India, and kept him in Rangoon (now called Yangon in Burmese), Burma where he died in 1862. The Mughal dynasty, which had ruled India for about four hundred years, ended with his death.
The British also took many steps to employ Indian higher castes and rulers into the government. They stopped taking the lands of the remaining princes and rulers of India. They stopped interference in religious matters. They started employing Indians in the civil services but at lower levels. They increased the number of British soldiers, and allowed only British soldiers to handle artillery.
Organised movements
The period following India's First War of Independence was an important period in the Indian independence movement. Many leaders emerged at the national and provincial levels, and the Indians became more aware of their rights. Social movements also helped in shaping people's outlook, tried for social changes, and tried to remove bad social practices and evils like illiteracy and caste system. During this period, many social and religious leaders worked to inspire the Indian society. They included men like Swami Vivekananda, Ramakrishna , Sri Aurobindo, Subramanya Bharathy, Bankim Chandra Chatterjee, Sir Syed Ahmed Khan, Rabindranath Tagore and Dadabhai Naoroji. They spread the message of self-confidence, removing of social evils, and making India free from domination of foreign power. Lokmanya Tilak was one such leader who was not very modest in his views. The British arrested him. In the court he declared: "Swaraj (independence) is my birthright". This concept of Swaraj later became a main policy and philosophy of India's independence movement in the following decades until India became independent.
In 1885, at the suggestion of Allan Octavian Hume, a retired British civil servant, seventy-three Indian delegates met in Bombay. They founded the Indian National Congress. The delegates represented educated Indians in professions such as law, teaching, and journalism. A few years before, Dadabhai Naoroji had already formed the East India Association. It merged with the Indian National Congress to form a bigger party.
To begin with, the Indian National Congress was not a very active political party. It met annually and gave some suggestions to the rulers of the British Raj. The suggestions generally related to civil rights and opportunities for Indians in the government jobs. Despite its claim to represent all Indians, it represented only the educated and higher class of the society. But, it failed to attract all Muslims. Many Muslims had become distrustful of Hindu reformers who raised their voice against matters like religious conversion and killing of cows for their meat. For Hindus, the cow is a sacred animal not to be killed. Sir Syed Ahmed Khan launched a separate movement for Muslims, and founded in 1875 a college in Aligarh, Uttar Pradesh state, India. Later, this college became Aligarh University in 1921. The objective of the college was to give modern education to India's Muslims. By 1900, the Indian National Congress had become a national party, but did not represent all groups of Indian society, particularly the Muslims.
Partition of Bengal
In 1905, Lord Curzon (George Nathaniel Curzon, 1st Marquess Curzon of Kedleston), the Viceroy and Governor-General (1899-1905) of India divided Bengal province into two provinces: Eastern Bengal & Assam, with its capital at Dhaka, and West Bengal, with its capital at Calcutta (Kolkata). At that time Calcutta was the capital city of the British Raj. The people became very angry at that partition (division), and created the phrase "divide and rule" for the policy followed by the British Empire. The leading intellectual figures of India at that time expressed their unhappiness at this partition. For example, Rabindranath Tagore, the most famous Indian poet (originally from Bengal) composed a poem against this partition.
World War I
During the First World War, Indians gave support to the United Kingdom. About 1.3 million Indian soldiers went to many parts of Europe, Africa, and the Middle East to fight. Many Indians, including the princes and rich people of India, contributed money and materials to the war funds of the United Kingdom. However, many Indian soldiers died in foreign lands. In India, flu called Spanish flu spread like an epidemic killing many people. The tax rates increased in India, and prices also increased. The Indians became restless.
In August 1917, Edwin Samuel Montagu, the Secretary of State for India, announced in the British Parliament about many steps to give more rights to Indians. A new law named the Government of India Act of 1919 gave many rights to the Indians in the provincial government. These rights related to farming, local government, health, education, and public works. The British administrators kept matters like taxation, finance, and law and order under their control.
The Rowlatt Act
In 1919 the British made a new law named the Rowlatt Act. Under this law, the government got many powers, including the ability to arrest people and keep them in prisons without a trial. They also obtained the power to stop newspapers from reporting and printing news. The people called this act the Black Act. Indians protested against this law in many places.
The positive impact of reform was seriously undermined in 1919 by the Rowlatt Act, named after the recommendations made the previous year to the Imperial Legislative Council by the Rowlatt Commission, which had been appointed to investigate "seditious conspiracy." The Rowlatt Act, also known as the Black Act, vested the Viceroy's government with extraordinary powers to quell sedition by silencing the press, detaining political activists without trial, and arresting any individuals suspected of sedition or treason without a warrant. In protest, a nationwide cessation of work (hartal) was called, marking the beginning of widespread, although not nationwide, popular discontent.
The agitation reached a peak in Amritsar (Punjab, India). In Amritsar, on 13th April 1919, about 10,000 Indians had assembled at Jallianwala Bagh. They had no idea of the law that they couldn't gather. The British military commander, Brigadier-General Reginald Dyer ordered his troops to fire at the civilians without any warning. The troops fired 1,650 times. Some historians estimate that the troops killed 379 and injured about 1,137 people. This incident came to be known as the Jallianwala Bagh massacre. With this killing of innocent people, the British lost the trust of the Indian people.
Congress forced Britishers to investigate massacre of jallianwala later, a tehkikat committee was made by congress.
Gandhi's way
Mohandas Karamchand Gandhi (also known as Mahatma Gandhi) had received his education at London. He was a barrister (lawyer). In 1893, he went to South Africa. After Gandhi was thrown off a train because he was a colored person sitting in a first-class seat, he took that emotion and used it to begin to fight the injustices that many people of color faced at the time. He became successful and the government of South Africa removed most of such rules and restrictions. Gandhi led the Salt March, an act of protest.
When Gandhi returned to India in 1915, few people knew him. Under the leadership of Gandhi, Indians began to use a different method to get freedom over the next few years.
Civil disobedience
In December 1929, the Indian National Congress Party agreed to start a movement for complete independence from British rule. The Party decided to start a movement named to disobey the British rule. It became the civil disobedience movement. They decided to observe 26th January 1930 as the complete Independence Day (this is the reason why India celebrate republic day on 26 January). Many other political parties and revolutionaries came together to support this movement.
Gandhi started this movement, leading 72 people on a 400 kilometer route from Ahmedabad to Dandi (both in the Indian state of Gujarat), on the coast of the Arabian Sea. There they made salt from the seawater and broke a law of British India prohibiting making salt without paying taxes, so this event is referred to as the Salt March. Thus the civil disobedience movement began, and it soon spread throughout India. Indians started to break unfair laws in a peaceful manner in protest against the British rule.The effect of civil disobedience movement in Kerala was at Payannur and Beypore.
Revolutionary activities
Many Indians did not believe in such peaceful protests, claiming that the British would not give independence to Indians so easily. They believed in armed struggle was necessary to oust the British from India. In some way, this had continued for years after the partition of Bengal in 1905. Many revolutionaries and leaders emerged from time to time. Bhagat Singh was one of them.
The elections
The rulers of the British Raj made a new law to govern India, named the Government of India Act 1935. This law aimed at constitutional process to govern India. It had three major aims: to establish a federal system with many provinces, to give self-ruling position (autonomy) to the provinces, and to give the Muslim minority protection through giving them some separate electorates. In such separate electorates only Muslims could stand for elections. In February 1937, elections took place for the provincial assemblies. The members of the Indian National Congress won in five provinces, and held upper position in two more provinces. The Muslim League's performance in the election was not good.
The Indian move to freedom
During the Second World War, the rulers of the British Raj declared India to be a party to the war. They did not discuss the matter with Indians and their leaders. The Indians and their leaders became divided over this matter. Some supported the British, while many did not. British rulers of India wanted the Indians to fight and die in the name of freedom, yet they had denied this freedom to India and the Indians for more than a hundred years. This created a lot of dissatisfaction among Indians, and two big movements for India's independence took shape. The first was the Indian National Army of Subhas Chandra Bose. The second was Quit India Movement of Mohandas Gandhi.
The Indian National Army
Subhas Chandra Bose and many leaders did not like the British decision to drag India into the Second World War. He had twice (in 1937 and 1939) become president of the Indian National Congress Party, the leading Indian political party of that time. However, he and many other leaders of the Indian National Congress Party differed on many matters. He resigned and formed a new party named All India Forward Bloc. The British government of India put him under house arrest, but he escaped in 1941. He reached Germany and secured the support of Germany and Japan to fight the British in India. In 1943, he traveled in submarines of Germany and Japan, and reached Japan. He organised the Indian National Army. The INA fought the troops of the British Raj in northeastern India. Despite many difficulties, INA recorded many victories. However, with the surrender of Japan in 1945, INA's operations stopped. Bose died in a plane crash, but circumstances of his death are not clear.
The British government of India put on trial three Indian National Army officers at the Red Fort in Delhi. The British had chosen for this trial one Hindu, one Sikh, and one Muslim of the INA. This made many Indians of all religions very angry. A naval mutiny also broke out in Bombay. Ultimately, the British ruled that these officers were guilty, but they set them free seeing the public anger. When India became independent, the government of India did not allow the former officers and soldiers of the INA to join the armed forces of the independent India. However, the government granted them very good pensions and other facilities. The Indian public also gave them much respect.
Many consider Netaji Subhas Chandra Bose a controversial figure due to his association with the Axis Powers. But, in India, people consider him a patriotic hero of the Indian independence movement.
Quit India
On 8th August 1942, the leaders of the Indian National Congress Party met in Bombay (Mumbai). The leaders adopted a policy to force the British out of India. Gandhi's slogan "Do or Die" became a national slogan, and the movement became the Quit India Movement. At the beginning of the Second World War, the Indian National Congress Party had supported the British, but they had demanded freedom for India after the war. The British did not agree to this proposal. On 14th July 1942, the Indian National Congress Party passed a resolution demanding complete independence from the British rule. However, this did not have support of some other political parties.
Gandhi had asked the people to keep the Quit India Movement as a peaceful movement. Many people started the movement in many places of India. But at some places, the movements turned violent. Gandhi refused to eat until the violence stopped. He was successful in ending the violence.
The British action was very quick. They arrested over 100,000 people. They levied fines on many people. They dropped bombs on the people who demonstrated against the British Raj. The troops of the British Raj even beat people with sticks and caned them. The British arrested all the leaders of the Congress Party. Gandhi's wife, Kasturba Gandhi, died during detention, as well as his secretary Mahadev Desai. Gandhi's health had also become very bad. In 1944, the British set him free fearing that Gandhi's death might result in a very large protest by Indians. Gandhi continued to oppose the British, and demanded that all other leaders be set free.
The Second World War had reduced the economic, political, and military strength of the British Empire. They were also aware that after the war Indians would begin a larger movement for independence. The mood of the British people and the British Army had also changed. After the Second World War, most of them were no longer willing to support the British ruling class in India. That position was now clear to the leaders of the United Kingdom. By early 1946, those leaders set free all the political prisoners held in India and opened independence discussions with the Indian National Congress Party. On the 14th of August 1947 Pakistan gained independence and a day later on the 15th of August India gained its independence as well.
India's independence (1947 to 1950)
On midnight of 15th August 1947, Britain handed India its formal political Independence. A short time after that, Gandhi, who was aging and ill, died from a bullet fired by a Hindu extremist named Nathuram Godse. The national leadership was then passed to his chief lieutenant, Jawaharlal Nehru. On 3rd June 1947, the Viceroy Lord Mountbatten announced partition of India into two countries: union of India, and an Islamic Pakistan. In this partition, many people died while others were separated from their families. On 26th January 1950, India adopted their constitution, the longest constitution in the world.
References
Further reading
History of the Freedom movement in India by R. C. Majumdar |
Google
This is adigiial copy of a bix>k thai was preserved for generál ions on library shelves before il was carefully scanned by Google as pari ofa project
to makc thc world's books discovcrable onlinc.
Il has survived long enough for the copyright lo expire and thc book to cntcr thc public domain. A public domain book is one ihat was never subjecl
to copyright or whosc legal copyright lenn has expired. Whcthcr a book is in thc public domain niay vary country tocountry. Public domain books
arc our gatcways to thc pasi. rcprcscnting a wcalth ol'history. culturc and knowlcdgc that's ol'tcn dillicult to discovcr.
Marks. notations and othcr marginalia prcscnt in thc originál volumc will appcar in this lile - a reminder of this book's long journey ("rom thc
publishcr to a library and linally to you.
Usage guidelines
Google is proud to partner with libraries lo digili/e public domain malerials and maki.' them widely acccssiblc. Public domain books bclong to thc
public and wc arc merek their cuslodians. Neverlheless. this work is expensive. so in order to keep providing this resource. we have taken steps to
prevent abuse by commercial parlics. iiicIiiJiiiü placms; Icchnical restrictions on aulomated querying.
We alsó ask ihat you:
+ Make non -commercial u.se ofthefilvs We designed Google Book Scarch for use by individuals. and we reüuest thai you usc these filcs for
pcrsonal, non -commercial purposcs.
+ Refrain front mttomatvil qtterying Donol send aulomated üueries ol'any sort lo d(K)gle's system: II' you arc conducting research on machinc
translation. oplical characler recognilion or othcr areas where access to a large amount of texl is helpful. please contacl us. We encourage thc
usc of public domain malerials for these purposcs and may be ablc to hclp.
+ Maintain attribiíüon Thc Google "watermark" you sec on each lile is essenlial for informing people aboul this project and hclping them lind
additional malerials ihrough Google líook Scarch. Please do not remove il.
+ Keep it legal Whatcvcr your usc. remember thai you arc responsible for ensuring thai whai you arc doing is legal. Do not assumc thai just
because wc believe a rxx>k is in thc public domain for users in ihc United Siatcs. ihat ihc work is alsó in thc public domain for users in othcr
counlries. Whelher a book is slill in copyright varies Ironi country lo counlry. and we can'l offer guidance on whelher any specilic use o(
any specilic bix>k is allowed. Please do not assume ihat a bix>k's appearance in Google Book Scarch means it can be used in any manner
anywhere in ihe world. Copyright iiifringemenl liabilily can be quite severe.
About Google Book Search
Google 's mission is lo organize thc world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Scarch helps readers
diseover ihe world's books while liclpnis; aulliors and publishers ivacli new audiences. You can searcli llirougli the liill lexl of this book on the web
al |_\-. -. -■ : //::;-;.. -;.,.<.s.qooqle.com/|
HARVARD LAW SCHOOL
LIBRARY
\
MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSEK
TÖRTÉNETE.
HATODIK KÖTET.
(1573—1581.)!
rtBSff®
* &0* 1
Magyar Országgyűlések Története. VI.
/
D
■* A
MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSEK
TÖRTÉNETE.
IRTA
D r FRAKNÓI VILMOS
A M. TUD. AKADÉMIA RENDES TAGJA ÉS FŐTITKÁRA.
VI. ÉS VII. KÖTET.
(1573—1587.)
wanö*
w YBJH6MN
BUDA-PEST,
A MAGY. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
18 8 1.
\i
APR 1 7 1933
Budapest, 1881. Az Athenacum r. társ. könyvnyomdája.
I.
A pozsonyi országgyűlés.
1574. márcziusban.
Az 1572-ik évi országgyűlés két esztendőre szavazott
meg adót, a melynek utolsó részlete a következő évnek szent
Mihály napján volt behajtandó.
Hogy az ország pénzügyeinek kezelésében zavar ne tá-
madjon, Miksa király, még e határidő letelte előtt, tette
meg az előkészületeket egy ujabb országgyűlés összehívására.
Magyar tanácsosai is szükségesnek látták azt. Javaslatuk ak-
kép hangzott, hogy a jövő (1574.) év elejére — január 6
vagy február 2-ára — hívja össze az ország rendéit, személye-
sen jelenjen meg közöttük, vagy ha maga akadályozva lesz,
az ifjabb királyt Rudolfot küldje maga helyett. *)
A király deczember 10-ikén szétküldte a meghívólevele-
ket. Az országgyűlés megnyitását február 2-ára tűzte ki. ígér-
te, hogy személyesen fogja megnyitni és vezetni; ha pedig
betegség tartaná vissza, első szülött fiát küldendi. 2 )
A király ugyanakkor felszólítá a hadi tanácsot, az ud-
vari és a magyar kamarát, hogy az országgyűlési előterjesz-
tés tárgyában javaslataikat mutassák be. Majd a magyar ta-
nácsosokat is, ugyané czélból, Bécsbe hívta meg. 8 )
*) A magyar tanácsosok 1573. augusztus 24-iki fölterjesztése a bé-
csi állami levéltárban.
s ) A meghívólevél példányai számos városi és megyei levéltárban
találhatók.
*) A pozsonyi kamarának 1574. január 14-én, a bécsi kamarának
február 3., a hadi tanácsnak február 4-én kelt fölterjesztéseik a bécsi ud-
vari kamara levéltárában.
Magyar Országgyűlés Története. VI. 1
2 A POZSONYI OESZÍGGYŰLÉ8
Az ország védelmének nagy költségei és a magyaror-
szági közjövedelmek folytonos csökkenése : évek óta a pénz-
ügyi kérdést helyezte előtérbe. Különösen az adó kivetése és
behajtása körűi fennálló gyakorlat megváltoztatására irányult
a kamarák és a király igyekezete. A tervezett reformok kö-
zött legfontosabb az volt, hogy az adót fiistönkint és nem
portánkint kell kivetni. A porták (telkek) összeszámítása az
önkénynek és visszaéléseknek tág tért nyitott meg; főleg mi-
óta a fél-, harmad- és negyed-porták megkülönböztetése szo-
kásba jött. így, például, 1566-ban jelentette a kamara, hogy
Zala megyében alig mutattak ki annyi portát, mint Pozsony-
megyében, pedig amannak területe háromszor nagyobb.
E miatt a király már az 1566-iki országgyűlésen azt kí-
vánta, hogy az adót ne a portákra vessék ki, hanem minden
jobbágyra, a ki a földesúrnak censust fizet és 6 forint érté-
ket meghaladó vagyonnal bir. 1569-ben ismételte ezt a kivána-
tot ; oly módosítással, hogy csak a 10 forint értéket megha-
ladó vagyonnal biró jobbágy fizette volna az adót. De mind
két ízben a rendek nem voltak rábírhatók ez új adó-rend-
szer elfogadására. E miatt az 1572-iki országgyűlésen a király
nem hozta azt szőnyegre.
Most azonban mindkét kamara sürgette, hogy a király
újabb kísérletet tegyen, és az országgyűlést fiistönkint 2 fo-
rint megszavazására vegye rá ; ha pedig ezt ki nem viheti, leg-
alább másfél vagy egy forint megszavazását eszközölje ki. A
kamara abban a nézetben volt, hogy a füstönkint behajtott
egy forint nagyobb összeget fog eredményezni, mint a portán-
kint behajtott öt forint. Es e miatt azt javasolta, hogy ha a
rendek ragaszkodnának az adónak portánkint való megaján-
lásához, a király legalább négy forintot igényeljen.
A király helyeselte és elfogadta e javaslatokat. *)
A proposítió csak február első napjaiban készült el.
Egyébiránt az országgyűlést különben sem lehetett volna a
kitűzött napon megnyitni.
Szokás szerint a rendek lassan gyülekeztek. Sokakat a
J ) A király elnöklete 'alatt február 4-ón tartott tanácskozmány
jegyzőkönyve a bécsi állami levéltárban.
1574. UJLbCZIUSBAN. 3
zajló Duna tartott vissza. Mikor február 12-én Kassa város
követei megérkeztek, úgy szólván senki sem volt még jelen. l )
Mindazáltal tíz nappal utóbb az egri püspök azt a jelen-
tést küldé föl Bécsbe, hogy a főpapok mindannyian, a mág-
nások és a többi rendek nagy részt együtt vannak már;
minélfogva felkérte a királyt, hogy mielőbb jőjön ő is Po-
zsonyba, 2 )
Azonban ez alatt Miksa lemondott arról a szándékról,
hogy személyesen nyitja meg az országgyűlést. Két fiát : Ru*
dolf királyt és ennek öcscsét Emészt főherczeget küldötte le.
Ezek — Harrach Lénárd, Teuffl György és más tanácsosok
kiséretében — február utolsó napján érkeztek meg, és a kö-
vetkező napon megnyitották az országgyűlést.
Az általok bemutatott propositióban, a király mindenek
előtt mentegeti magát azért, hogy nem jelent meg személye-
sen; egészsége még nem szilárdult meg annyira, hogy téli
időben útra kelhetett volna ; mindazáltal reméli, hogy rövid
idő múlva képes lesz Pozsonyban megjelenni.
Azután felhívja az országgyűlés figyelmét azon számos
visszaélésre, melyek a porták összeírásánál, az utóbbi or-
szággyűlések rendelkezései daczára, a kincstár nagy hátrányá-
val, gyakorlatban vannak. E miatt mellőzhetetlenül szüksé-
ges, hogy jövőre füstönkint fizessék az adót. Füstnek tekin-
tendő minden oly ház, a melyben a családfő földműves
munkából tartja fenn családját. Ha több ilyen családfő la-
kik egy házban, mindegyik külön fizeti az egész adót. A ren-
dek tehát két évre 2 — 2 forintot szavazzanak meg, minden
füst után. A zsellérek vagyonuk értékének öt százalékával
adózzanak.
Az adó fizetésére és behajtására nézve, megelégszik az
1569-ik évi országgyűlés szabványaival.
Habár fontos okok követelnék, hogy a rendek 18 napi
ingyen munkát ajánljanak, megelégszik, ha újra 12 napot
szavaznak meg.
1 ) A kassai követek február 17-iki jelentése. És az egri püspök-
nek február 18-án a királyhoz intézett levele a bécsi állami levéltárban.
9 ) Az egri püspöknek február 22-én a királyhoz intézett levele,
ugyanott.
* i *
4 A POZSONYI OR82ÁGGYÜLÉ8
A személyes fölkelés szabályozására nézve a következő
javaslatot terjeszti elő. Minden megyében, az alispánok és
szolgabirák, egy királyi biztos kíséretében, irják össze a ne-
meseket, és állapítsák meg vagyoni viszonyaik szerint ki hány
lovast képes kiállítani, és ki alkalmas személyesen szállni
táborba ; ezek azután mindig készen álljanak. Ellenben a kik
a személyes fegyveres szolgálatra alkalmatlanok, aggastyá-
nok, kiskorú árvák sat., bizonyos összeget fizessenek a megyei
pénztárba, a mely fölkelés idején a lovasok zsoldjára for-
díttatnék.
Azt a gyakorlatot, a mely szerint, szükség esetén, a földes-
urak minden ötödik jobbágyot felfegyverzik, nem tartja czél-
szerünek. Helyesebb volna, ha ezt a tartozást is pénzen válta-
nák meg, és az ekképen befolyt összegből a megye gyalog zsol-
dosokat fogadna.
Mivel a törökök betöréseikkel béke idején sem hagynak
fel, és ilyenkor a szomszéd megyék, a melyek fölkelésre
szőlíttatnak, vagy egyáltalán nem, vagy csak későn és hanya-
gul teljesítik a parancsot : erre nézve is új rendet kell meg-
állapítani.
A Kanizsa körűi fekvő kisebb várak nem lévén abban
az állapotban, hogy az ellenség támadásaival daczoljanak,
tartani lehet attól, hogy azok a törökök kezeibe kerülnek ; e
miatt a király a rendektől tanácsot kér az iránt, nem kellene-e
néhányat lerontani, és a többit megfelelően fölszerelni ?
A törökök is gyakran állanak elő panaszokkal a miatt,
hogy a király alattvalói az ő területükre törnek és pusztíta-
nak. Vannak urak és nemesek, kik e czélból állandó rabló
csapatokat tartanak. Minthogy pedig ezzel a törököket felin-
gerlik és a fennálló békekötést megszegik : a békebontókra
büntetést kell szabni. Viszont szükséges gondoskodni arról,
hogy a király alattvalói önként be ne hódoljanak a törököknek/
A rendek intézkedjenek az igazság kiszolgáltatásáról, a
törvényszékek tartásáról. A magánosak birtokain találtató
bányák művelésére nézve állítsák vissza Lajos és Mátyás tör-
vényeit. A lengyelországi érczpénz kitiltására vonatkozó vég-
zések eredményteleneknek bizonyulván, meg kell állapítani,
hogy mily értékben lehet azt elfogadni.
1574. MÁRCZ1U8BAN. 5
A jobbágyok érdekében törvény útján ki kell mondani,
hogy boraikat a földesurak csak a rendes árak lefizetése mel-
lett vehessék át.
A kereskedők panaszkodnak több földesúr ellen, kik az
utakat keskenyebbekké teszik, hogy az áthajtott marhák köny-
ny ebben a vetésekbe tévedjenek, s így alkalmuk legyen bírsá-
got hajtani be. Az ily földesurakra a hűtlenség büntetését
kell szabni.
A katonák mikor lovaikat legelőkön tartják, a jobbá-
gyokat sokféleképen károsítani szokták. A megyék küldjenek
ki biztosokat, kik a katonai hatóságok közreműködésével új
árszabályzatokat dolgozzanak ki, a melyek szerint a katonák
mindent zsoldjukból tartozzanak megfizetni.
Az urak és nemesek viszálkodásai gyakran aiinyira el-
mérgesednek, hogy fegyverrel támadnak egymásra. Az ily vi-
szályokat az illetékes hatóságok rögtön szüntessék be, és szük-
ség esetén vegyék igénybe a főkapitányok segítségét.
A király végül kinyilatkoztatja, hogy gondja lesz az or-
szág kiváltságai és szokásainak fentartására. *)
Az ország rendéi, kik az utolsó gyűléseken erőfeszíté-
seik sikertelenségéről meggyőződtek, most már kísérletet sem
tettek arra, hogy a propositiók tárgyalását megelőzőleg sérel-
meik orvoslását eszközöljék ki.
Haladék nélkül tárgyalás alá vették a királyi proposi-
tiót És, úgy látszik, ez alkalommal a két tábla között sem
forgott fenn lényeges nézet-eltérés. A tanácskozások alig
nyolcz napot vettek igénybe. Márczius 10-én, az ország ren-
déi, már bemutathatták felirat alakjába foglalt végzéseiket a
két főherczegnek.
Sajnálatukat fejezik ki a fölött, hogy a király nem je-
lenhetett meg személyesen körükben ; de egészségi állapota
által teljesen igazolva látják elmaradását, óhajtva, hogy
Isten mielőbb állítsa vissza egészségét, és tegye lehetővé meg-
jelenését.
Áttérve a király kivánataira, határozottan kijelentik,
») Egykorú irat a bécsi udvari kamara levéltárában.
6 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
hogy az új adózási rendszert, mely szerint az adó füstönkint
fizetendő, nem fogadhatják el. Ez oly súlyos teher volna, a
melyet a nép el nem viselhet, és arra kényszerítené, hogy Er-
délybe vagy török területre vándoroljon ki. Mindazáltal kész^-
seggel ajánlanak a következő két esztendőre, portánkint fize-
tendő 2 — 2 forintot, az utolsó összeírás alapján, és érvényben
hagyva az 1567-ik évi országgyűlésnek az adóügyre vonatkozó
végzéseit.
Az oláhok és ruthének, a magyarokkal egyenlőn, fizes-
sék az egész adót, a mennyiben falvakban laknak, házaik és
földeik vannak ; de azok kik a hegyekben baromtenyésztésből
élnek, az adónak csak felét fizessék. Mindannyit fel kell
menteni attól, hogy a kath. papoknak tizedet szolgáltassanak,
mivel abból tartják fenn saját püspöküket és papjaikat. Kihá-
gásaikat a fő- és alispánok, illetőleg a földesurak büntessék.
A rendek továbbá tizenkét napi ingyen munkát szavaz-
nak meg ; oly hozzáadással, hogy a király az előbbi ország-
gyűléseken megszavazott, de le nem szolgált ingyen munkákat
engedje el ; jövőre pedig az ingyen munkákat pénzen lehes-
sen megváltani, egy napi munkát 10 dénárba számítva. És
az urak, kiknek a török terület közelében váraik vannak, ezek
megerősítésére fordíthassák jobbágyaik munkáját.
Ezzel kapcsolatban fölkérik a királyt, hogy Eger város
omladozó falait építtesse fel újra, mivel a lakosság további
áldozatokra nem képes. Hasonlag gondjaiba ajánlják Szendrő,
Zárd, Kalló, Darócz és a szlavóniai végvárakat.
Az élelmi szerek és lőszerek szállítása, valamint az ál-
landó lovasok tartása és a fölkelés körül, a fennálló törvénye-
ket kielégítőknek tartják. Az állandó lovasok tekintetében a
köznemesség kijelenté, hogy e kötelességét csak úgy fogja
teljesíteni, ha a főrendek sem vonják ki magokat az alól. Egy-
úttal Szepes, Zala és Vas megyék rendéi lovasok helyett gya-
logokat óhajtanak tartani, minthogy ezek a martalóczok visz-
szaüzésére és az erdők átkutatására alkalmasabbak. A fölke-
lés tárgyában az összes rendek hangsúlyozták, hogy a mint
ekkorig híven teljesítették, úgy ezentúl is teljesítendik köteles-
ségüket ; de ragaszkodva az eddigi gyakorlathoz, a fölkelés
ügyének új rendezésére nem vállalkozhatnak.
1574. MÁRCZIUSBAN. 7
A Kanizsa körül fekvő erősségeknek megvizsgálására
néhány év előtt bizottság küldetett ki. Eljárásáról nincs tudo-
másuk. De ők abban a véleményben vannak, hogy egyet sem
szabad lerombolni; a kanizsai őrség szaporítása által kell
azokat a veszélytől megóvni.
A portyázó csapatok megbüntetésében a régi törvények
szerint kell eljárni.
Az önkéntes behódolások megakadályozását, a rendek
is sürgetően szükségesnek tartják De e végből intézkedni kell
arról is, hogy ha a határszéleken lakó nemesek a végvárakba
menekülnek, itt becsülettel fogadják őket, és ha kivánják, ka-
tonai szolgálatban alkalmazást nyerjenek. E mellett Zala-me-
gye rendéi kijelentik, hogy azon esetre, ha a király nem
oltalmazza meg őket, jobbágyaiknak nem lesz más választá-
suk : mint behódolni a törököknek, vagy idegen földre vándo-
rolni ki.
A nyolczadi törvényszékek tartásának helyére és idejére
nézve megújítják az utolsó országgyűlés végzéseit. Megneve-
zik a főrendű ülnököket, a kik a törvényszék üléseiben részt-
venni hivatvák. A királyi helytartónak birói hatáskörét sza-
bályozzák.
A bányák művelése tekintetében az Ulászló-féle törvény
fentartását kérik. A Lajos és Mátyás alatt alkotott törvé-
nyekhez való visszatérést ellenzik.
Az urak és nemesek magvaszakadtával a koronára szálló
jószágok tárgyában felmerülő perek, a fennálló törvények
és a hármaskönyvben körülirt eljárás szerint, tárgyalandók.
A lengyel rézpénzt teljesen ki akarják zárni a forga-
lomból ; s hogy ezt biztosan el lehessen érni, ajánlják, hogy a
hatóságok utasíttassanak a lengyel pénznek, bárhol találtatik,
lefoglalására ; a lefoglalt összegnek 2 / 8 része a királyi kincs
tárt, 1 / 8 része pedig a feladót illesse.
A jobbágyok gabona- és bortermésének vásárlásánál a
földesurak a fennálló törvényekhez alkalmazkodjanak.
Nagy fontossággal bir, hogy a marhakereskedők szaba-
don közlekedhessenek ; de túlságos szigornak tartják a hűt-
lenség büntetését szabni azokra, a kik az utak széleit fel-
szántják.
8 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
Az élelmiszerek árának szabályozása nem kielégítő in-
tézkedés. A fődolog az, hogy a katonák mindent készpénz fize-
tés mellett vásároljanak.
A viszálkodó nemesekkel szemben a fennálló törvények
elég hatalmat adnak a hatóságoknak.
Ekképen elintézve a propositióban foglalt királyi kivá-
natokat és javaslatokat : a rendek saját kivánataikat terjesz-
tették elő, és különösen azon ügyeket, melyeket az utolsó or-
szággyűlés már tárgyalt de elintézetlenül hagyott.
Az országos sérelmeket, melyek néhány év előtt az or-
szággyűléseket heteken át foglalkoztatták, az ország szabadsá-
gai és a kormányszékek függetlensége érdekében való felszó-
lalást most mellőzték. Miután a bajok gyökereit nem birták
kitépni, egyes ágait akarták megnyesni. Azon sérelmek elő-
adására szorítkoznak, a melyek alatt közvetlenül szenvednek,
és a melyeknek orvoslását remélhetik, a nélkül, hogy az egész
kormányzati iránynak és rendszernek változni kellene. A hang,
a melyen a rendek szólanak, szerény és nyugodt.
Jellemző az is, hogy az egyházi tizedek ügye áll első he-
lyen. A vallási kérdés ez országgyűlés alatt nem került szőnyeg-
re. A protestáns felekezeteknek nem volt okuk panaszra. Sőt
egyértelműleg felkarolták a főpapok érdekeit. Ugyanis kíván-
ták, hogy az egyháziak mindazon tizedeket, a melyeket ekko-
rig természetben szedtek, így szedhessék ezentúl is. Azok kö-
zül, a melyeket bérbe szoktak adni, a véghelyek közelében le-
vőket a kamara bérelhesse ; de a véghelyektől távolabb eső
vidékek tizedeinek bérlésénél az illető földesuraknak legyen
elsőségük. A tizedszedők, kik a népet törvénytelen illetmények
beszedésével zsarolják, az ország rendes birái elé idéztesse-
nek, ügyök soron kivül tárgyaltassék, és a zsarolt összeg két-
szeres értékén fölül 200 forintnyi birságban marasztaltassa-
nak el. Ugyané büntetés érje a kapitányokat, kik a jobbá-
gyokat erőszakkal kényszerítik a tizedek szállítására. Azon
jobbágyok, kik erre önként vállalkoznak, tiz kéve után egyet
kapnak fuvarbér fejében.
Az országgyűlés, ezzel kapcsolatban, pártolólag terjeszti
elő az egri káptalan kérelmét, hogy a szerencsi és gönczi tize-
1746. . MÁBGZIÜ8BAH 9
deket természetben szedhesse; míg a többi tizedeit kész
akár az egri kapitánynak, akár a kassai kamarának bérbe
adni, föltéve, hogy a bérleti összeget készpénzben pontosan
fizeti le.
A harminczadok körül tapasztalt visszaéléseket előadva,
saját házi szükségleteikre szállított élelmi czikkek, sőt még
az általuk külföldre kivitt összes termesztményeik részére
igényelik a harminczad-mentességet...
Az esztergomi érsek és a váczi püspök között, nógrád-
megyei tizedek tárgyában régóta fenforgó pernek, még az
országgyűlés tartama alatt, eldöntését kérik.
Az 1569-ik évi országgyűlésen megállapíttatott, hogy az
urak és nemesek, a belzavarok alatt elvesztett, később a ki-
rályi hadak által visszafoglalt és a várakhoz csatolt jószágai-
kat, a mennyiben jogigényeiket igazolják, haladék nélkül visz-
szany érjék. De többen, bár igényeiket igazolták, jószágaikat a
kamarától vissza nem kaphatják. A rendek kérik, hogy a ki-
rály a törvénynek szerezzen érvényt.
Mivel gyakran merültek fel esetek, a mikor a király és
az erdélyi fejedelem alattvalói között perek keletkeztek, s
ezeknek mikép elintézése iránt még intézkedés nem történt :
ez ügyre is felhívták a király figyelmét. Az erdélyi rendek
ellen az a panasz is felmerült, hogy Szabolcs megyének egy
részét, valamint más szomszédos megyékben számos birtokot
erőszakkal elfoglaltak.
Az Ausztriához kapcsolt magyarországi várak és a sze-
pesi városok visszacsatolását, úgy szintén az országos határok
kiigazítására vonatkozó, gyakran előterjesztett kérelmeiket
ismételik. Előadják az Ausztria és Morvaország szélén lakó
magyarországi urak és nemesek azon panaszát is, hogy jobbá-
gyaikat, kik ama tartományokba szöknek, nem szolgáltat-
ják vissza.
A csornai conventnek, mint hiteles helynek visszaállí-
tását, a nádori helytartó és a személynök fizetésének emelé-
sét, Magochy Gáspárnak beregi főispánynyá kinevezését, a ki-
rályhoz fölebbezett peres ügyeknek az országgyűlés alatti
elintézését kérik,
10 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
Végül feliratuk kapcsában, átteszik a szabad királyi vá-
rosoknak és több magánosnak folyamodásait x )
Rudolf király és Emészt főherczeg e feliratot tanácso-
saikkal tárgyalás alá vették, és minden egyes pontra kiterjesz-
kedő javaslataikkal küldöttek fel Bécsbe. Mérséklet és a kö-
rülmények eszélyes tekintetbevétele jellemzi ezeket. Nyíltan
kimondják, hogy a rendek rokonszenvét akarják biztosítani
maguknak, a nemzet és az uralkodóház között a benső egyet-
értés megszilárdulását kívánják előmozdítani.
E miatt osztoznak az országgyűlés óhajtásában, hogy a
király személyesen jőjön Pozsonyba; és pedig nem annyira
azért, hogy kivánatainak teljesítésére könnyebben rábírhatja
a rendeket; hanem »az ország zavarteljes ügyeire« sok előnyt
várnak megjelenésétől.
Az adót illetőleg, bár a magyar kamara tanácsosai egy-
hangúlag ajánlották, hogy a király propositiójában foglalt
kívánathoz ragaszkodjék, a főherczegek engedékenységet ja-
vasolnak. A tervezett újítás, nézetök szerint, igen súlyos és
gyűlöletes teher volna; és nem is lehet remélni, hogy az
országgyűlés elfogadja. Meg kell tehát elégedni a rendek
ajánlatával. így azután készségesebben fogják az adót fizetni,
és »mi is — teszik hozzá — kinyerjük jóindulatukat. « Az
Ulászló-féle bányatörvény megváltoztatását is kivihetetlennek
ítélték, minélfogva azt javasolták, hogy a király ez ügyben
tett indítványát ejtse el.
Ellenben az ingyen munkákra nézve ők is szükségesnek
látják, hogy a király azokkal belátása szerint, szabadon ren-
delkezhessék. Elismerik, hogy nehéz lesz a rendeket álláspont-
juktól eltéríteni ; de remélik, hogy mivel az ország java, és
nem a király saját érdeke forog kérdésben, engedni fognak.
Viszont nincs kifogásuk az ellen, hogy az ingyen munkákat
pénzen meg lehessen váltani.
A fölkelés ügyének új szabályozásáról sem lehet lemon-
dani. Végre a lengyel pénz teljes kizárását, és a rendeknek
erre vonatkozólag javasolt szigorú rendszabályait ellenzik.
') A felirat egykorú másolata a M. T. Akadémia kéziratgyüjte-
ményében.
1574. MÁRCZ1U8BÁN. 11
A rendek kivánatainak egy részét szintén ellenezték.
Szükségesnek látták, hogy a király jogát a tizedek bér-
lésére korlátoztatni ne engedje ; és arról se mondjon le, hogy
a jobbágyokat a tizedeknek elszállítására, szükség esetén,
kényszeríthesse.
A harminczadosok és a nemesek közötti súrlódások
meggátlása végett, azt a javaslatot tették, hogy a kik élelmi
szereket saját használatukra szállítanak, hatósági igazolvány-
nyal lássák el magukat. Azt pedig, hogy a nemesek saját ter-
mesztményeiket a külföldi piaczokra szabadon szállíthassák,
egyáltalán elfogadhatatlannak nyilatkoztatták ; a minthogy
ez igénynek az eddigi gyakorlatban nincs alapja. *)
Miksa király fiainak nézeteit és javaslatait magáévá
tette. 2 ) Azok alapján készült el válaszirata.
Mindazáltal elfogadva a rendek által felajánlott és por-
tánkint fizetendő adót, komoly neheztelését fejezte ki a fölött,
hogy Slavoniában nem engedték meg az adószedőknek az
egyes helységeket bejárva, a porták számát a hely szinén irni
össze, hanem az alispánok jelentéseivel kellett megelégedniök.
E miatt felhívja a rendeket, állapítsák meg, hogy úgy Ma-
gyarországban mint Slavoniában, az 1572-iki törvény rende-
lete szerint, hajtassék végre a porták új összeírása.
Az ingyen munkákra vonatkozólag az ország védelme
érdekében követeli a szabad rendelkezést ; biztosítván a ren-
deket, hogy azon atyai gondoskodásnál fogva, melylyel Ma-
gyarország maradványait felkarolja, mindenkor tekintettel
lesz azokra a véghelyekre, melyek leginkább ki vannak téve a
veszélynek. A le nem szolgált ingyen munkákat nem enged-
heti el ; minthogy ez buzdításul szolgálna másoknak is, hogy
magukat törvényes kötelezettségeik teljesítése alól kivonják.
Az ingyen munkák megváltását oly észrevétellel fogadja el,
hogy más váltságdíjt kell határozni azoknak, kik csak kézi-
munkát végeznek, és mást azokra nézve, kik kocsit kötelesek
kiállítani.
*) Rudolf királynak márczius 14-én atyjához, spanyolul írt saját-
kezű levele, ós a két főherczegnek márczius 15-én kelt fölterjesztése a
bécsi állami levéltárban.
a ) A király márczius 18-án kelt levelében értesíti őket erről.
12 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
A végvárak megerősítéséről gondoskodni fog.
Jogosnak tartja azt a kívánságot, hogy az állandó lova-
sok tartására a főrendek ép úgy szoríttassanak, mint a közne-
mesek. Megnyugszik abban, hogy a rendek által kijelölt me-
gyék, lovasok helyett, gyalogokat tartsanak ; és hogy általán
az urak és nemesek e kötelezettségüket pénzen válthassák
meg. Az állandó lovasok elhelyezését magának tartja fenn.
Az 1553- és 1556-ik évi, a nemesi fölkelést szabályozó
törvényeket ekkorig nem tartották meg, és azok a tényleges
viszonyoknak meg sem felelnek. E miatt a király újólag fel-
hívja az országgyűlést, hogy a fölkelés ügyének rendezéséhez
fogjon hozzá.
Minthogy a rendek a Kanizsa közelében épült kisebb
erősségeknek fentartását kívánják, a király azon lesz, hogy
a mennyire lehetséges, jó karba helyezze és megoltalmazza
azokat.
A nyolczadi törvényszékekre vonatkozó megállapodáso-
kat a király helybenhagyja; egy megszorítással. A rendek
ugyanis azt kívánják, hogy az ülnökök a latin nyelvben járta-
sok legyenek ; a király ezt is helyesli, de csak a jövőre kine-
vezendő ülnököknél fogja tekintetbe venni, míg a jelenlegieket
fontos ok nélkül tisztöktől nem foszthatja meg.
A magánosok birtokain levő bányák művelésére nézve
megnyugszik, hogy az Ulászló-féle törvény érvényben marad-
jon; fentartatván a bányabirtokosok kötelezettsége, hogy
terményeikből a királyi kincstárnak az urburát fizessék; a
kik pedig azt állítják, hogy ettől fel vannak mentve, a kivált-
ságleveleket mutassák elő.
A rendek határozatát a lengyel pénznek a forgalomból
való kizárása és elkobzása iránt kivihetetlennek tekinti, és e
miatt fentartja a propositiójában kijelölt módozatot, hogy
t. i. a lengyel pénz ércztartalmának megfelelő árfolyamát meg
kell határozni.
A jobbágyoknak, úgy a katonák, mint földesuraiknak
zsarolásai ellen való megóvása czéljából javaslatba hozott in-
tézkedéseket újólag a rendek figyelmébe ajánlja. Az önkény-
tes behódolások megakadályozására czélzó büntetések megál-
lapítását sürgeti. A marbakereskedők érdekében, a közutak
1574. míLbcziusban.
13
szélességének meghatározását kívánja ; de megnyugszik abban,
hogy a közutakat felszántó földesurakra, belátásuk szerint
szabjanak büntetést.
A tizedek és harminczadok ügyében, fiainak előterjesz-
tése nyomán nyilatkozott. Az egri káptalan kérelméről csak
akkor határozhat, ha előbb az illető hatóságokat meghall-
gatta. Az esztergomi érsek és a váczi püspök tized-perében,
az iratok átvizsgálása után Ítélni fog.
Az uraknak és nemeseknek, a várakhoz csatolt birtokai-
kat, ha jogigényeiket igazolják, haladék nélkül vissza fogja
bocsáttatni.
Az erdélyi alattvalókkal való perlekedés módozatai iránt,
a vajdával tárgyalásokba fog bocsátkozni. Az Ausztriához
kapcsolt várak és a Lengyelország által zálogczímen birt vá-
rosok visszaszerzése, úgy szintén az országos határok kiigazí-
tása tárgyában kifejezett óhajtásról »nem fog megfeledkezni*,
és úgy Ausztria mint a többi tartományok rendéivel tárgya-
lásokat indítand meg ; a határok kiigazítása czéljából pedig
biztosokat rendelend.
A csornai convent visszaállításának kérdését fonto-
lóra veendi.
A fölebbezett ügyekről akkép fog intézkedni, hogy a tör-
vény folyamában fennakadás ne történjen.
Bereg megye kérésére Magochy Gáspárt ki fogja ne-
vezni ama megye főispánjává.
Abban, hogy az ügyvédek az eskü letételére ne kötelez-
tessenek, megnyugszik.
Az erdélyiek foglalásai iránt emelt panaszok orvoslásá-
ról, érett megfontolás után, megfelelő módon rendelkezni fog.
Hogy a nádori helytartó, személynök, itélőmesterek és
törvényszéki ülnökök rendesen megkapják fizetésüket, gondos-
kodni fog.
A magánosok kérelmeit az illetékes közegek által tár-
gyaltatni fogja, és lehetőleg tekintetbe veendi.
Végül a király előadja észrevételeit a felső magyaror-
szági városoknak kérvényére, melyet az országgyűlés mellő-
zésével, nyújtottak be.
Mindenekelőtt általánosságban panaszt tettek, hogy
14 A POZSONYI OB8ZÁOOTÜLÉ8
6si kiváltságaik és szabadalmaikban sokféle sérelmeket szen-
vednek. A király erre kijelenti, hogy kiváltságaikat és szaba-
dalmaikat, különösen pedig a polgároknak vámmentességét
fentartatni óhajtja »és kivánja, hogy a mennyire lehet, csak
oly terheket kelljen viselniök, a melyek erejöket meg nem
haladj ák.« .
Második kérésök az árulerakohelyek körül a régi gyakor-
latnak fentartására vonatkozott. Aj király e tekintetben az
1569-ik évi törvény t megújíttatni kivánja.
Továbbá a városok panaszkodtak, hogy kereskedésük-
ben, úgy külföldi kereskedők mint magyarországi urak és ne-
mesek részéről, hátrányokat szenvednek. A király ennek kö-
vetkeztében ajánlja, mondaná ki az országgyűlés, hogy a kül-
földi kereskedők csak az árulerakó-helyeken szerezhessék be
szükségleteiket ; továbbá az urak és nemesek kereskedést ne
űzzenek, ha pedig ezt mégis teszik, a harminczad fizetésére
köteleztessenek.
Végre mivel gyakran előfordulnak oly esetek, hogy a
városi polgárokat midőn üzleteik végett az országot bejárják,
a földesurak letartóztatják, őrizet alatt tartják és károsítják ;
a király felhívja az országgyűlést, hogy új törvény által a vá-
rosi polgárok személy- és vagyonbiztosságáról gondoskodjék. 1 )
Mikor márczius 21-én a királyi leirat az országgyűlésen
felolvastatott, a köznemesség soraiban nagy felháborodást idé-
zett elő utolsó része, mely a városok sérelmeivel foglalkozik ;
minthogy a király azoknak alaposságát elismerte és orvos-
lásukat sürgette. A jelenlevő városi követek ellen éles ki-
fakadások emelkedtek, és midőn eljárásuk igazolására fel
akartak szólalni, a nagy lármában nem tudták magukat
megértetni. 2 )
*) A királyi leirat egykorú másolata a bécsi udvari kamara levél-
tárában.
') Bártfa város követei márczius 24-én irják : »Da man im Lesen
drauf khommen, war ein sollich gross Geschrey auf uns, dass nicht zu
sagen. In summa man lasst uns nirgend recht zum Brett heran. Man
stoppt uns Mául, ebe wir recht zu reden angefangen. . . . Ess will kbain
Fux den andrn beissen. Weil all unsre Klagen fást nur wider den Adl ist,
und so ist kbeiner ander der reden darf, es sei denn ein Edler, darzu ein
Gesantter ; die andrn jagt man allé heraus.«
1574. míbc&üsran. > 15
A rendek, a király felhívására, nem vonakodtak ugyan
e városok panaszait és kivánatait tárgyalás alá venni ; de vég-
zéseik épen nem voltak alkalmasok azok megnyugtatására.
A városok kiváltságai és az árulerakó-helyek tárgyában
az 1569-iki országgyűlésen alkotott törvények megújítására
szorítkoztak. Azon kivánatot, hogy az urak és nemesek keres-
kedést ne űzzenek, méltánytalannak nyilvánították, minthogy
arra az ország minden rendű lakosainak joguk van. A polgárok
személy- és vagyonbiztosságára nézve pedig elegendőknek
tartották a II. Ulászló király 1498-ik évi törvénykönyvében
foglalt intézkedéseket.
Egyébiránt a királyi leirat többi pontjainak tárgyalásá-
nál sem uralkodott a gyülekezetben az engedékenység szelle-
me. Sőt némileg türelmetlenkedve kérték fel a királyt, hogy te-
kintettel a minden oldalról érkező fenyegető hírekre, ne kés-
leltesse az országgyűlés befejezését.
A porták új összeírásához megegyezésöket adták. A
jelenlevő slavóniai követek pedig mentegetni iparkodtak kül-
dőiket azon vád ellen, mintha az utolsó országgyűlésen elren-
delt összeírást megakadályozták volna.
Azonban a rendek határozottan vonakodtak az ingyen
munkákkal és az állandó lovasokkal való szabad rendelkezést
a királyra bízni , és a nemesi fölkelés körül érvényes törvé-
nyeket és a fennálló gyakorlatot megváltoztatni.
A le nem szolgált ingyen munkáknak utólagos behajtá-
sát pedig csak 1572-től kezdve voltak hajlandók megengedni.
A behódolások megakadályozásának szükségességét el-
ismerték. De e czélra elégségeseknek tartják a korábbi törvé-
nyeket, és fölöslegesnek új büntetések megállapítását ; úgy is
— teszik hozzá — eléggé büntetve vannak a szerencsétlen
jobbágyok, kik behódolva kétfelé kénytelenek fizetni az adót.
Zalamegye megújítja óvás alakjában azt a nyilatkozatát, hogy
a területen lakó jobbágyok, ha behódolniok nem szabad, mind
ki fognak vándorolni ; mert a kanizsai őrség alig képes e
város megvédelmezésére.
A földesurakra, kik jobbágyaiktól terményeiket olcsó
áron erőszakkal elveszik, megújítják az 1550-ik évi ország-
gyűlés végzését, de nem szabnak új büntetést, minthogy ezzel
16 A POZSOHYI OBAzAgGtUlÍS
a nemesi szabadalmak ellen cselekednének. Eléggé fékezi a
földesurak önkényét a jobbágyok költözési szabadsága. -
A közutak és lengyel érczpénz tárgyában ragaszkodnak
első javaslatukhoz.
A katonák zsarolásainak megakadályozása czéljából
újólag kérik, hogy a katonák zsoldja rendesen fizettessék. Ez-
zel összefüggésben felkérik a királyt, hogy az ország összes
jövedelmeit fordítsa a véghelyekre. Figyelmébe ajánlják a ka-
tonaság nyomorult állapotát, melybe a zsold rendetlen fizeté-
sének következtében jutott.
A tizedek bérlésére és szállítására nézve fentartják
első feliratukban foglalt határozatukat. Az egri káptalan ké-
rését, a szerencsi és gönczi tizedek iránt, teljesítse a nélkül,
hogy előbb informátiót várna. Ez alkalmat megragadják
annak kijelentésére, hogy az ország rendéi — a kikhez a káp-
talanok is tartoznak — mindannyian ugyanazon szabadság-
nak örvendenek. Kérik tehát, hogy a király az egyházak sza-
badságait is sértetlenül tartsa fenn.
A harminczadosok törvénytelen eljárásának megszünte-
tését újból sürgetve, a király által ajánlott módozatot (az iga-
zolványok kiállítását és előmutatását) nem fogadják el. E he-
lyett azt ajánlják, hogy a király birtokos nemeseket alkal-
mazzon a harminczadoknál, szüntesse meg az ausztriai kamara
hatóságát Magyarországon, és a törvénysértőket az ország
rendes birái elé engedje megidéztetni. A rendek egy úttal
fentartották azt az igényöket, hogy a nemesek által termesz-
tett gabona, melyet elárusitás végett külföldre szállítanak,
harminczad alá nem esik.
A rendek az első feliratukban felterjesztett magán-
ügyekhez néhány újabbat csatoltak.
Mialatt a rendek ezeket tárgyalták, újabb leirat érkezett
az országgyűléshez, melyben felhivatik, hogy az adó-ügyről al-
kotandó törvényekben a slavoniai albán, itélőmesterek, alis-
pánok és szolgabirák adómentességét szüntesse meg, mint-
hogy a király rendes fizetést utalványozott nekik. A rendek
helyesnek tartották, hogy a nevezett tisztviselők, ha az adó
behajtása körüli fáradságukért fizetést élveznek, az adót meg-
1574. mAbczttsban. .17
fizessék ; de kijelentették, hogy amennyiben fizetésök elma-
radna, adómentességök újra életbe lép. *)
A rendek, mikor második feliratukat a főherczegeknek
átnyújtották, élő szóval is kinyilatkoztatták, hogy ők ajánla-
taikban elmentek a lehetőség végső határáig ; kérik tehát
hogy többet tőlük ne kivánjanak. 2 )
A két föherczeg hivatalosan felküldött jelentésében azt
ajánlotta a királynak, hogy a lényeges pontokra nézve ragasz-
kodjék kivánataihoz. 3 ) Azonban bizalmas magán levélben azt
tanácsolták, hogy mivel a rendek tovább Pozsonyban ma-
radni nem akarnak, elégedjék meg a már kivívott eredmé-
nyekkel, és azon ügyeket, a melyek iránt megegyezés nem
jöhet létre, ismét hagyja függőben. 4 )
A király elfogadta tanácsukat. Titkos iratban felhatal-
mazta őket, hogy a kevesbbé lényeges pontokban engedmé-
nyeket tehessenek, a többiek elintézését pedig kedvezőbb
időre hagyják. 5 )
A rendekhez intézett második válasziratát szintén
egészen Rudolf és Erneszt javaslatai alapján szerkesz-
tette, 6 ) *
Az adó-ügyre vonatkozó összes megállapodásokat el-
fogadja. Viszont elvárja a rendektől, hogy az ingyen munkák
*) Az országgyűlés 1574. márczius 27-ón benyújtott második fel-
iratának egykorú példánya a bécsi udvari kamara levéltárában.
2 ) Rudolf ós Erneszt 1574. márczius 28-án atyjukhoz intézett leve-
lükben irják, hogy a rendek kinyilatkoztatták : »das sy auf Euer Maiestát
gnádigist ersuech alles dasjenig so jetziger Zeit muglich zulaisten, ge-
horsambst bewiljiget, mit Bitt, sy darbey gnádigist verbleiben zu lassen
und darüber, nit zu treiben.« (Á bécsi állami levéltárban.)
3 ) Az imént idézett levélben.
*) A királynak márczius 28-án fiaihoz intézett latin leirata,
ugyanott.
B ) A királynak ugyanazon napon fiaihoz intézett német leirata
ugyanott. Ebben felhatalmazást ád nekik >in denen, welche kain son-
ders Bedencken auf sich habén Inén fur dismalen zu willfaren, diejheni-
gen aber so mer bedencklich, auf ain andere Zeit einzustellen.«
6 ) Ezt a király maga mondja 1574. márczius 31-én fiaihoz inté-
zett levelében.
Magyar Országgyűlés Története. VT. 2
18 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
felosztását bízzák reá. Állandó szabályzatot ez ügyben nem
lehet megállapítani, minthogy a változó körülményektől függ
azon véghelyeknek kijelölése, a melyeknek megerősítése leg-
inkább szükséges ; a minthogy az 1569-ik évi törvény csekély
ingyenmunkákat rendel oly várakra, a melyek jelenleg többet
igényelnek. Azt is, hogy az ingyen-munkák magán czélokra
fordíttassanak, leginkább a király akadályozhatja meg, kinél
őszintébben senki sem viseli szivén a közjót és az ország biztos-
ságát. Egyébiránt ily fontos ügyben nem egyoldalú informatiók
nyomán, hanem a hadügyekben jártas férfiak és különösen
magyar tanácsosainak meghallgatása után fog rendelkezni.
A nemesi fölkelés új rendezésének sürgetésétől eláll ;
azon reményben, hogy a rendek, ígéretükhöz hiven, szükség-
esetén kézséggel fognak, hazájok védelmére, fegyvert fogni.
A lengyel érczpénz kiküszöbölésében megnyugszik, bár
előre látja, hogy abból hátrányok és botrányok fognak
származni.
Azon kivánatáról, hogy a közutak szélessége törvény
útján meghatároztassék, lemond ; de inti a rendeket, hogy
azokat oly szélességben tartsák fenn, hogy a marhakereske-
dők nehézség nélkül közlekedhessenek.
Azt sem sürgeti tovább, hogy a katonák számára az
élelmi czikkek új árszabályzata készíttessék. Hőn óhajtaná,
hogy a katonák zsoldját pontosan fizethesse ; erre azonban
mivel súlyos terhek nehezednek reá, az adók pedig hanyagul
fizettetnek, nem mindig képes. És minthogy ő nemcsak a
Magyarországból, hanem egyéb országai- és tartományaiból
befolyt jövedelmeket is az ország védelmére fordítja, a rendek
panaszai alappal nem birnak.
A tizedek bérlésére és behajtására nézve a rendek ja-
vaslatait elfogadja. Azonban figyelmezteti őket, hogy a tize-
dek szállítóinak díjazásánál más szempontok forognak fenn,
ha a kincstárról, illetőleg a véghelyekről és magán birtoko-
sokról van szó.
A rendek kivanatát, hogy termesztményeik, melyeket
elárusítás végett szállítanak, harminczadmentességet élvez-
zenek, nem teljesítheti; ez sok visszaélésre adna alkalmat
és a közjövedelmeket csökkentené. Ellenben mindaz, a mit sa-
1574. MÁRCZIUSDAN. 19
ját házi használatukra az ország határai között vagy Bécs-
ből szállítanak, a harminczad fizetésétől fel van mentve. A har-
minczadi tisztekre, kik a nemesi szabadalmak ellen vétenek, a
kamara szab büntetést.
A többi pontokra nézve a rendek végzéseit magáévá
teszi. 3 )
A főherczegek april 1-én közölték a király második
válasziratát az országgyűléssel. Ez alkalommal ők is intették
a rendeket, hogy mielőbb vegyék tárgyalás alá, és az ország-
gyűlés befejezését siettessék.
E felhivás a rendek óhajtásával találkozott. Haladék
nélkül megkezdették tanácskozásaikat. A királyi irat nagy
elégedetlenséget támasztott, és éles kifakadásokat lehetett
hallani, különösen a király azon észrevétele miatt, hogy a
véghelyekre fordított összegek meghaladják az ország jöve-
delmeit. Többen azt indítványozták, hogy bízza a közjövedel-
mek kezelését egy országos pénztárnokra, és ők kötelezik
magokat, hogy azokból fenntartandják a véghelyeket, és ellát-
ják a hadsereget. 2 )
A rendek egyébiránt bizottságot választottak, mely fel-
hatalmazást nyert, hogy a főherczegekkel az el nem intézett
czikkekre nézve megállapodást hozzon létre.
Ez rövid értekezlet után, még azon nap délutáni órái-
ban sikerűit. A főherczegek ugyanis jelentékeny engedmé-
nyeket tettek. 3 )
J ) A király harmadik válasziratát nem birjuk. Tartalmára a fö-
herczegeknek márczius 28-ki felterjesztése enged következtetnünk, a
melyből — mint a király maga emliti — a válaszirat készült. A lei-
rat eredetije a bécsi állami levéltárban.
fi ) A főherczegek is april 1-én atyjukhoz intézett bizalmas le-
velükben emiitik, hogy : »Die Stende über Euer Maiestát resolution
sich etwas ungeduldig erzaigt.« Kflórenzi követ, Bécsből ápril 9-én kelt
jelentésében irja : »E dispiacciuto, che havendo la Maesta Sua . . . detto
in una scrittura, che in guardar i confini spendeva piu che non cavava di
tutto quel regno. Rispondessero essi, che rinonciasse loro quanto che ne
cavava, quale sarebbe riscosso da un ricevitore deputato per questo effet-
to, et s' obligariano difender detti confini et pagar tutti i soldati che
facessero di bisogno.«
8 ) A főherczegek ápril 1-ón kelt bizalmas levelök utóiratában
röviden jelentik : »Das wir mit dem Ausschusz der Landtstende der an-
2*
20 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
Az ingyen munkák tárgyában elejtve a király kivánatát,
megújították az 1567. és 69-ik évi törvényeket, melyekben,
csak Kalló, Somoskő várakra és Eger városára nézve tettek
módosítást A le nem szolgált ingyen-munkák behajtása csak
az utolsó országgyűlés utáni időkre vonatkozólag rendelte-
tett el.
A tizedek szállítása tárgyában »a jövő országgyűlé-
sig* a fennálló törvények megújíttattak.
A nemesek által elárusítás végett kivitt termesztmé-
nyeik harminczad-mentessége kimondatott, hivatkozással azon
törvényekre, melyekre a rendek igényeiket alapították.
A közutak kérdése egészen mellőztetett.
Miután ekképen a vitás pontok iránt megegyeztek, a
feliratok és leiratok alapján, a törvénykönyv összeállítása
rövid idő alatt megtörtént.
A rendek eloszlottak, és a király három nappal utóbb
Bécsben megerősítésével ellátta a törvénykönyvet. *)
dern Artigl halb uns gleichwol verglichen . . . habén wir sie bey glimpf-
fen zu erhalten und . . . etwas nachsehen müssen.*
') A törvénykönyv hivatalos példányai több levéltárban.
II.
A pozsonyi országgyűlés
1576. január- és februárban.
Miksa király, miután hosszabb ideig a német birodalom-
ban és Csehországban volt elfoglalva, az 1575-dik év őszén
visszatért Bécsbe.
Tanácsosai ekkor felhívták figyelmét a magyar ország-
gyűlés összehívásának sürgető szükségességére, minthogy az
1574-ben két évre megszavazott adónak már utolsó részlete is
szeptember végén behajtatott.
A király késedelem nélkül, november 14-ikén, kihirdette
az országgyűlést, még ez év deczember 13-ára, ismét Pozsony
városába ; ígérvén, hogy ott személyesen meg fog jelenni. *)
Ugyanakkor kihallgatta a bécsi kamara véleményét,
az országgyűlés elé terjesztendő kivánatok iránt.
A magyarországi véghelyek — így szól a kamara fel-
terjesztésében — oly elhagyatott és fenyegetett állapotban
vannak, hogy csak a király összes országainak és tartományai-
nak áldozatkészsége képes azokat fenntartani, és azt a csapást,
mely ha az ellenség hatalmába jutnának, az egész keresztény-
séget érné, elhárítani. Ily körülmények között, midőn a többi
országok is nagy áldozatokat hoznak, meg lehet várni a ma-
gyaroktól, hogy az eddigi segélyt meg ne vonják, sőt még nö-
veljék. Ha azonban az udvari kamara megfontolja mily siral-
mas és szerencsétlen állapotban van Magyarország, és meny-
nyit kell a szegény jobbágyoknak nemcsak az ellenségtől, ha-
J ) A meghívólevél példányai a királyi városok levéltáraiban.
22 A rO/.SONVI OliSZÁüGYÜl.Ká
nem földesuraiktól is szenvedniök : belátja, hogy a terheket
inkább csökkenteni mint súlyosbítani kellene. Ezt a fennforgó
körülmények nem engedik meg ugyan ; de az udvari kamara
abban a véleményben van, hogy az utolsó országgyűlésen tett
ajánlatokkal most is meg lehetne elégedni; oda törekedve,
hogy az adó behajtása és kezelése körül tapasztalt visszaélé-
sek megszűnjenek,
A kamara azt hiszi tehát, hogy többet, mint két forin-
tot két esztendőre, nem lehet kieszközölni. Mindazáltal ha a
király azt hiszi, hogy a rendek mindig kevesebbet szavaznak
meg, mint a mennyit tőlök kérnek : tanácsos lesz a proposi-
tióban három forintnak három esztendőre való megszavazását
kérni. Mindenesetre oda kell hatni, hogy a porták felosztását
fél, harmad és negyed portákra, a mi sok visszaélésre ad al-
kalmat, szüntessék meg ; e helyett a porták összeírásánál, az
adószedők és szolgabirák az adót a jobbágyokra vagyonuk
arányában vessék ki. Ha a rendek ezt elfogadják, a porták új
összeírását kell elrendelni ; a mi különben elmaradhatna, ne-
hogy az adó behajtása körül késedelem álljon be.
A zsellérek, ha házuk és földjük van egy, ha nincs, fél
forintnyi adót fizessenek. A molnárok és más kézművesek,
kiknek 10 forintot meghaladó vagyonuk van, a zsidók, ana-
baptisták, szénégetők és azok az oláhok, kiknek házuk van
vagy baromtenyésztést űznek, ép úgy adózzanak mint az or-
. szag többi lakói.
Az adószedők kinevezése a kamara által történjék.
A rendeket föl kellene szólítani, hogy az 1542-ik évi or-
szággyűlés példájára, önmagukat adóztassák meg, vagyonuk
értékének hatvanadrészét ajánlják föl.
A magyar kamara szóba hozta a közvetett adókat is ;
első sorban a bornak megadóztatását, a mi a bányavárosok-
ban már életbe volt léptetve. De az udvari kamara ellenezte
ezen javaslat elfogadását, előre látva, hogy ily adók behozata-
lára az országgyűlést nem lehet rávenni, sőt ezen kísérlet a ren-
deket fölingerelné, és arra birná, hogy a többi királyi kivána-
tokkal szemben is merevebb álláspontot foglaljanak ul.
Hasonlag nem támogatta a magyar kamarának azt az
1576. J.VNIIÁU- &» KKi'.ICUÁKUAX. 23
ajánlatát sem, hogy a Magyarország határain belül elárusí-
tott barmok után harminczadot kell szedni. Mivel azonban az
utolsó országgyűlés végzéseire támaszkodva, némely urak a
szomszéd tartományokba kivitt, állítólag birtokaikon hizlalt
barmok számára is harminczad-mentességet igényelnek, s ek-
képen a visszaéléseknek tág tere marad nyitva : szükségesnek
látta újra fölhívni az orsyággyülést oly végzés alkotására?
mely szerint azok, kik a harminczad-mentességet élvezni ki-
v áiiják, igazolványokkal tartozzanak magokat ellátni.
Az udvari kamara továbbá ajánlotta, hogy a koronára
szállott jószágok iránt folyó pereknek soron kívüli tárgyalá-
sát kell sürgetni.
Megújítandók a tizedek tárgyában az utolsó országgyű-
lés elé terjesztett kivánatok.
A rendek által kiállítandó állandó lovasok a határszé-
leken helyeztessenek el, és az országos főkapitányok által ki-
nevezendő hadnagyok alá rendeltessenek.
Az urak és nemesek erősségeit évenkint kétszer, a ki-
rály vagy a főkapitány által kiküldendő biztosok vizsgál-
ják meg.
A lengyel érczpénz tárgyában, mivel az utolsó ország-
gyűlésen alkotott végzés nem foganatosíttatott, és a rossz pénz
nagy mennyiségben özönlik be, míg helyette a jó magyar pénz
kivitetik , a mi az országnak tetemes kárt okoz ; sürgetően
szükséges e bajon segíteni, és pedig úgy, hogy a lengyel pénz
értéke, a melyben azt az adás-vevésnél el kelljen fogadni, meg-
határoztassék.
Végre emlékezteti az udvari kamara a királyt több év
előtt előterjesztett azon javaslatára, hogy a felszaporodott
államadósság törlesztésére rendkívüli segélyt kellene a ma-
gyar országgyűléstől kérni ; a király azonban ezt akkorra vél-
te halasztandónak, mikor a csehországi rendektől e czélra
tetemes segélyt sikerülend kieszközölni. A kamara nem tit-
kolja el ugyan, hogy ily előterjesztésre most sem kedvező az
időpont ; és miután a véghelyek oltalmára sem volt lehetséges
rendkívüli áldozatokat eszközölni ki, annál kevesbbé van arra
kilátás, mikor az adósságok törlesztéséről van szó ; mindaz-
24 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
által a pénzügyi helyzet nehézségei között kötelességének tar-
totta, hogy ez ügyet fölelevenítse. *)
A király ez előterjesztés alapján szerkesztette propo-
sitiójáU Rendkívüli segély megajánlására nem hívta fel a ren-
deket. A szokásos adó fejében három forintot kért minden
porta után megszavaztatni ; elejtvén az utolsó országgyűlésen
sikertelenül sürgetett kivánatát, hogy a jobbágyok az adót
fustönkint, nan pedig portánkint fizessék. 2 )
Miksa ez alkalommal sem jelent meg személyesen az or-
szággyűlésen. Ismét Rudolf ifjabb királyra és Emészt főher-
czegre bizta megnyitását és vezetését, kik (1576.) január első
napjaiban érkeztek Pozsonyba. Az ország rendéi most még ke-
vesbbé voltak hajlandók akár áldozatokat hozni, akár a fennálló
törvényeken a korona érdekében változtatni, — mint a meg-
előző országgyűléseken.
Január közepén benyújtott feliratukban, meleg szavak-
kal fejezték ki ugyan hálájukat a király buzgó gondoskodása-
ért, a melylyel országuk érdekeit felkarolja; azonban csak
két forintnyi adót szavaztak meg két esztendőre, minden porta
után ; kivetésére és behajtására nézve fenntartván a korábbi
gyakorlatot. A porták új összeírását, mert a törökök leg-
utóbbi betörései által a jobbágyok száma megfogyott, el-
rendelték.
A harminczad, egyházi tizedek, ingyen munkák, állandó
lovasok tartása, nemesi fölkelés, a városok szabadalmai, az
önkénytes behódolásnak és a katonák erőszakoskodásainak
meggátlása tárgyában, — az utolsó országgyűléseken alkotott
törvények megújítására szorítkoztak.
Egyébiránt saját kezdemény ezésökből sem voltak na-
gyobb horderejű új megállapodásaik. A nyolczadi törvényszé-
*) Az udvari kamara előterjesztése (melynek egyes pontjai mellett
meg van jelölve, vájjon a király elfogadta-e azokat) a bécsi kamara le-
véltárában.
2 ) A királyi proposítio szövegét nem bírjuk. Tartalmára a fennebb
emiitett kamarai előterjesztésből ós a törvénykönyvből vonunk követ-
keztetetést. Feltűnő, hogy ezen országgyűlés irományainak csak kis ré-
szét Őrizték meg a bécsi levéltárak ; míg az előbbiek és későbbiek iro-
mányait, úgy szólván, teljesen bírjuk.
1576. január- és tebbuArban. 25
kek tekintetében fölelevenítették azt a korábbi szokást, a mely-
szerint a felvidéki megyék számára Eperjesen ultakmeg;
tartandók ; habár úgy a királyi helytartó, mint z ülnökök
és itélőmesterek határozottan ellenezték, sőt a helytartó ki-
jelentette, hogy inkább lemond hivataláról, mintsem Eper-
jesre kelljen utaznia. J )
A rendek továbbá megújították az Ausztriához kapcsolt
magyarországi várak és a szepesi városok visszacsatolására vo-
natkozó, ismételve előadott kivánatukat. Kérik, hogy egy za-
lamegyei nemes ellen, ki két vasmegyei nemest fegyveres kéz-
zel megtámadott és megsebzett, a nyolczadi törvényszék leg-
első ülésszakában soron kivül indíttassék meg a birói eljárás.
Ugocsamegyében, a főispáni tiszt üresedése alatt, ennek
teendőit az alispánra bízták. Es mivel a kapornaki s zalavári
conventek elpusztultak, megállapították, hogy a hatáskörük-
höz tartozó hiteles helyi teendőkben a vasvári káptalan, ha
pedig ezt is valamely csapás érné, a pozsonyi káptalan
járjon el. 2 )
Rudolf, január 18-án küldötte át királyi atyjának az or-
szággyűlés feliratát. Azt javasolta, hogy az adó-ajánlattal elé-
gedjék meg, mert annál többet nem lehetne kieszközölni;
mindazáltal leiratában ragaszkodjék első kivánatához, hogy
igy a többi pontokban annál könnyebben eszközölhessenek ki
a rendektől engedményeket. 3 )
E mellett ajánlotta, hogy a király leiratában két új
pontot terjeszszen az országgyűlés elé.
Az egyik a hadak tartására és ellátására vonatkozik. A
király jelentse ki, hogy minden igyekezete daczára, nem ké-
pes a zsoldot mindig rendesen kiszolgáltatni ; a minek az a
következménye, hogy a katonák a jobbágyoktól fizetés nélkül
veszik el az élelmi czikkeket. Ily zsarolásokat legczélszerüb-
ben úgy lehetne megszüntetni, ha a vármegyék magokra vál-
*) Ezt a részletet Rudolfnak 1576. január 18-án atyjához intézett
leveléből tudjuk. A bécsi állami levéltárban.
2 ) A rendek feliratát nem bírjuk. Tartalmára a törvény czikkek-
ből és Rudolfnak június 18-iki jelentéséből következtetünk.
3 ) Rudolfnak 1576. január 18-án Miksához intézett levele ugyanott.
26 A lO-ÍJONVI OKSZÁOÜYl'I.f.S
laliiák a katonák fizetését ; viszont a király ennek fejében át-
engedné nekik az adót, és fölmentené az állandó lovasok tar-
tásának kötelességétől. A Dunántúli megyék már is készeknek
nyilatkoztak ezen ajánlat elfogadására. Az országgyűlés vegye
tehát az ügyet fontolóra, és a rendek nyilatkozzanak az iránt
vájjon a Magyarországban elhelyezett haderőnek, vagy leg-
alább egy részének fizetését, ily módon elvállalni hajlandók-e ?
A második pont, utalva a győri káptalan és a győri őr-
ség közt gyakran felmerülő viszályokra, a káptalannak más
városba áthelyezését hozza javaslatba. *)
Miksa, Bécsben levő tanácsosaival, tüzetesen tárgyalta
az országgyűlés feliratát és Rudolf javaslatait. Mivel pedig e
miatt a válaszirat több napig késeit, az ország rendéi, kik azt
türelmetlenül várták, január 23-áu megjelentek Rudolf előtt,
és előadták, hogy többen soraikból a Pozsonyban uralkodó ra-
gályos betegségeknek áldozatul estek ; minélfogva az ország-
gyűlés mielőbbi befejezését kérik. 2 )
Epén e napon küldetett el Bécsből a királyi leirat, mely
egészen Rudolf javaslatai alapján készült. A nyolczadi tör-
vényszéknek Eperjesen megtartását jóváhagyja. A hadak fize-
tésére és a győri káptalan áthelyezésére vonatkozó pontokat
előadja. Az adóra és a többi kívánat okra vonatkozólag a pro-
positióban foglalt nyilatkozatokat megújítja. 3 )
Egyúttal azonban felhatalmazta fiait, hogy azon esetre,
ha a rendek állhatatosan megmaradnának első ajánlatuknál,
ezt is elfogadhassák. 4 )
Ekképen az országgyűlési tárgyalások egészen a rendes,
megszokott mederben folytak. De váratlanul komoly nehéz-
ségek merültek fel.
Azon néhány napot, mely a fölirat átadása és a leirat
megérkezése között telt el, a rendek arra használtak föl, hogy
J ) A Rudolf által, január 18-iki leveléhez csatolt leirati javaslat,
ugyanott.
9 ) Jelenti ezt Rudolf, január 23-án, atyjához intézett levelében.
3 ) Miksa királynak január 23-án fiaihoz intézett levele, ugyanott.
4 ) Miksa királynak január 26-án Rudolfhoz intézett levele,
ugyanott.
1 5 7 G . JANUÁll- ÉÖ FEUHlTÁKIiAX. 27
az országos sérelmek orvoslásáról tanácskozzanak. Elkesere-
désükben a fölött, hogy eddigi igyekezeteik eredménytelenek
maradtak, erőteljes föllépésre szánták el magokat, határoza-
tukat szoros titokban tartva.
Mikor január 25-én Rudolf maga ele hivatta az ország-
gyűlés mindkét tábláját, hogy a királyi leiratot átadja, —
előlépett Radéczy István egri püspök, a királyi helytartó, és a
rendek nevében előadta, hogy azon eljárást, a mely szerint
ügyeik idegen íiatóságok, az udvari kamara és haditanács
által intéztetnek el, tovább nem tűrhetik. Az ifjabb király
közbenjárását kérik ki, hogy »azon szolgaságból, azon elnyo-
más és zsarnokság alól, mely ő felsége uralkodása alatt hoza-
tott be, és előbb egészen ismeretlen volt, szabadítsa meg őket. «
Végül kijelenté, hogy a rendek el vannak határozva, ha sérel-
meik ezentúl is orvosolatlanul maradnak, hogy többé az ország-
gyűlésekre nem fognak megjelenni.
A rendek a beszéd alatt ismételve fejezték ki, zajos föl-
kiáltásokkal, hogy a szónok híven tolmácsolja gondolataikat.
Néhány nappal utóbb küldöttség jelent meg Rudolfnál,
s a királyhoz intézett föliratot nyújtott át, mely a helytartó ál-
tal előadottakat foglalta magában ; bár kifejezései szelídeb-
bek voltak azoknál, melyeket a szónok használt. *)
» Óvást emelünk — ezek zársorai — Isten és felséged
előtt, — hogy holtunkig híven ragaszkodunk ugyan felséged-
hez, de szabadságunknak . . . megsemmisítéséhez beleegye-
zésünket soha sem fogjuk adni ; felségednek idegen tanácso-
saitól és cancellariáitól beadványainkra válasziratokat el nem
fogadunk; sőt országgyűlésre sem jövünk; és pedig azért,
mert kérelmeink meg nem hallgattatnak, nyomorúságunk-
ban és veszedelmünkben nem nyerünk segítséget. « 2 )
Azonban a rendek, úgy látszik, csakhamar félni kezdettek
erélyes nyiletkozatuk következményeitől. És midőn értesül-
tek, hogy arról Rudolf méltatlankodva szólott, — azon voltak,
7 ) Ezeket Kudolfnak január 28-án Miksához intézett leveléből tud-
juk. Ebben hivatkozik egy másik, ugyanakkor sajátkezűleg irt levelére.
Ez nem maradt- reánk.
2 ) A felirat egykorú dátum nélküli példánya ugyanott.
28 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
hogy hatását csökkentsék. Jauuár 28-án újabb küldöttsé-
get bocsátottak hozzá , hogy őt megnyugtassa. Szónoka lé-
nyegileg ezt monda :
» A rendek élénk sajnálattal értesültek'arról, hogy pana-
szaikat rossz néven vette. Soha sem volt szándékuk akár a csá-
szári felségnek, akár az ifjabb királynak, szóval vagy tettel
ellenszegülni ; sőt el vannak határozva, hogy a köteles hűség-
ben és hódolatban állhatatosan meg fognak maradni. Nem ő
felsége ellen irányulnak panaszaik , hanem kapitányainak és
katonáinak elviselhetetlen elnyomása ellen , a melynek meg-
szüntetéséért folyamodnak. O felsége tehát ne magyarázza
más értelemben a helytartó szavait, és irtsa ki lelkéből a ne-
heztelést, mely netán azok miatt megfogamzott. « *)
E nyilatkozat nem tévesztette el hatását. Rudolf úgy
fogta fel azt, hogy a rendek beismerik hibájukat.
Egyébiránt még első megjelenésök után is , bár a hely-
tartó beszédének kíméletlen hangja felháborodást keltett ben-
ne , készéggel elismerte, hogy panaszaik nem egészen alapta-
lanok. Mivel ugyanis , köztudomás szerint , — úgymond —
veszélyek között és nyomorban élnek , mindennemű köz- és
magán bajok által zaklattatnak , és így a rögtöni segítség
szükségét erezik ; nem lehet csodálkozni a felett, hogy magán-
ügyeik késedelmes elintézése . . . türelmetlenekké teszi őket.
O is belátta tehát , hogy a visszaéléseket meg kell szüntetni ;
a melyekhez azt is sorozta , hogy az országgyűlés alatt ma-
gyarországi ügyekben kiadott több királyi leirat német nyel-
ven volt szerkesztve.
Mindazáltal a panaszok tulajdonképeni okát , vagyis a
magyarországi ügyek kezelésének eddigi módját, az udvari
(ausztriai) kamarának és haditanácsnak befolyását , nem hitte
megszüntethetőnek. 2 )
A király osztozott fiának azon fölfogásában , hogy a
rendekkel, nyilatkozataik miatt nem kell éreztetnie haragját ;
*) Rudolfnak január 28-én atyjához intézett levele. Ugyanott.
a ) Rudolf királynak január 28-án atyához intézett jelentése,
ugyanott.
1576. JANUÁR- É8 FEBUÁRIUN. 29
de a kérdés lényegében nem volt hajlandó engedményeket tenni.
Sőt felhasználta ez alkalmat, hogy elv gyanánt mondja ki azt, a
mit a rendek mint visszaélést ostromoltak. Az országgyűléshez
intézett válasziratában , kijelenté, hogy annál nagyobb ked-
vetlenséggel értesült panaszaikról , minél kevesbbé szolgálta-
tott azokra okot. Mióta ugyanis a trónt elfoglalta , mindig
legfőbb törekvése volt az országot megvédeni és jólétét elő-
mozdítani. E végből nem kímélt fáradságot , és e czélra ál-
dozta mindazt, a mi saját örökös tartományainak jövedelmei-
ből és a német birodalom által megajánlott segélypénzekből
rendelkezésére állott ; a mely atyai gondosságát a jövőben is
éreztetni fogja az országgal.
A mi a panaszok tárgyát illeti, ő semmiféle újítást nem
hozott be, és az ügyek kezelésében fenntartotta azt a gyakor-
latot a melyet Ferdinánd király léptetett életbe, és az 1569-ik
évi országgyűlés is helybenhagyott. Az ország jogai-, szabad-
ságai- és igazságszolgáltatására vonatkozó ügyeket a magyar
tanácsosok, a pénzügyeket a kamara és hadi ügyeket a hadi
tanács közreműködésével intézi el. »A kamarai és hadi ügyek
ilyetén kezelésében , — úgy mond — a melyek különbon is
hozzánk tartoznak inkább mint bárki máshoz, nagy zavar és
veszély nélkül nem lehetne változást hozni be ; annál kevesb-
bé, mert Magyarországnak pénz- és hadi ügyeit a többi orszá-
gok és tartományok hasonló ügyeitől külön választani alig
lehet« *)
E határozott nyilatkozatban lepzetlenűl feltárta az
ausztriai politikának végczélját : Magyarországot a legfonto-
sabb állami ügyekre nézve , kormányzati függetlenségétől meg-
fosztani , Magyarország és az uralkodóház többi országai kö-
zött reál-úniót hozva létre, megteremteni az összbirodalmat.
Ily elv felállítása után alig bír fontossággal a királynak
azon kijelentése, hogy a visszaéléseket, a melyek netalán elő-
fordultak, nem helyesli ; hogy továbbá akarata ellenére tör-
tént, ha a magán-felek kérvényei egyik hatóságtól a másikhoz
*) >Neque sane videmus, quanam ratione . . . bellica illa et came-
ralia (negotia) Hungáriáé a caeterorum regn,orum et dominorum nostro-
rnm negotiis, quae eiusdem qualitatis sünt. separari commode pos&int.«
30 A POZSONYI ORSZÁflkíYÜLKS
utasíttattak, úgy hogy azok elintézését be nem várhatva, ered-
ménytelenül kellett haza térniök. Intézkedni fog, hogy jövőre
az ügykezelés menete lehetőleg gyorsíttassék, és azon lesz, hogy
ezentúl a magyar cancellár mellett, két magyar tanácsos ál-
landón az udvarnál tartózkodjék, a kiket a magyarországi
ügyek elintézésében fel fog használni.
Végre a rendek óvásáról, a mely szerint az országgyű-
lésre többé meg nem jelennek, megjegyzi, hogy arra nem szol-
gáltatott okot, s hogy az nem egyeztethető meg a hódolattal,
melylyel személye iránt viseltetni kötelesek. Mivel azonban
utóbb küldöttség által Rudolf király előtt eljárásukat mente-
getve, hibájokat beismerték, mentségökben megnyugszik-
Mindazáltal megvárja tőlök, hogy valahányszor köz- vagy ma-
gán ügyekben, akár hozzá, akár az ifjabb királyhoz fordulnak,
nagyobb szerénységgel fognak fellépni ; és hogy az ország-
gyűlésekre ép oly készséggel fognak megjelenni , mint ek-
korig. Viszont ő , a király, is a rendek, nejeik és gyerme-
keik megoltalmazását és jólétét mindig buzgón fogja szívén
viselni. *)
Miksa király , az országgyűléssel szemben a mérséklet
hangján szólott a fennforgó esetről. De a fiához intézett le-
vélben nem mulasztotta el kifejezést adni megbotránkozásá-
nak a rendek »legnagyobb szerénytelensége és szemtelensége
fölött. « 2 ) Ugyanakkor a királyi helytartót is keményen megdor-
gálta azért, hogy a rendek elégületlenségének tolmácsolására
vállalkozott. Ezt — úgy mond — mindenkitől inkább várta
volna, mint tőle ; mert azt hitte, hogy esküjéről és a vett jóté-
teményekről nem fog megfeledkezni ; hogy inkább védelmezni
fogja becsületét és hírnevét, inkább igyekezni fog a felingerelt
kedélyeket lecsillapítani, mint nyilvánosan oly bűnökkel vá-
dolni őt, a melyektől természete és lelkülete teljesen idegen.
E miatt kifejezést ad rosszalásának.
Még a győri püspökkel is éreztette neheztelését ; azért mert
Miksának 1576. január 30-án az országgyűléshez intézett lei-
rata. Eredetije ugyanott.
fl ) »Höchste Unbescheidenheit und Frechhait.« 1576. január 31.
Eredetije ugyanott.
1576. JANUÁR" É8 Fi2BRUÁUlUN\ 31
neki kötelessége lett volna a rendeket visszatartani, vagy ha ez
már nem volt lehetséges, Rudolf királyt azonnal értesíteni a
történtekről. x )
Rudolf, február 6-kán, közvetlenül az országgyűlés be-
fejezése előtt adta át a királyi leiratot. 2 )
A rendek tudomásul vették, és nem tettek további kísér-
letet sérelmeik orvoslása érdekében.
Időközben egy más ügy, a vallási kérdés foglalkoz-
tatta őket.
Több országgyűlés múlt el, a nélkül, hogy a vallás kér-
dés szőnyegre hozatott volna. Köztudomású, hogy Miksa ki-
rály rokonszenvezett a protestáns tanokkal ; és bár maga a
kath. egyháztól el nem vált ; mérsékelni igyekezett a főpapok
buzgalmát és visszatartotta őket attól, hogy erélyesen lépjenek
föl elpártolt híveik visszavezetésére.
Verancsics Antal, mint az ország prímása, kíméletet tanú-
sított a protestáns felekezetek irányában. Azonban halála után,
Telegdy Miklós ¥ ki az esztergomi érsekség hosszú üresedése
alatt, annak egyházi kormányát vezette, a harezot, melyet iro-
dalmi téren régóta vívott a protestantismussal, az egyházi
kormányzat mezejére is átvitte.
A protestáns lelkészeket és az őket pártoló földesurakat,
egyházmegyei ügyésze által , az esztergomi szent-szék elébe,
idézteté, és a meg nem jelenőket azzal fenyegeté, hogy karha-
talomjnal fogja őket hatóságának elismerésére kényszeríteni
Eljárása ellen most, az országgyűlésen a protestáns ren-
dek panaszt emeltek, és ezt a király elé terjeszteni kívánták-
') Miksa királynak január 30-án az egri püspökhöz , ós ugyan-
azon napon a győri püspökhöz intézett levelei. Fogalmazatok ugyanott.
B ) A királyi leirat február 2-án Rudolf kezei között volt. De egy
pontja, melyben mondatik, hogy a kérvények ezentúl a magyar cancellár-
nak fognak benyújtatni, a ki azokat az illetékes hatóságokkal közlendi-
— aggodalmakat keltett ; attól tartott, hogy ekkópen »der hung. Oanzler
das ganze Wesen in die handt bringen und seines gefallens ausztheilen-
auch mit dieser Gelegenheit in die Kriegs und Camersache eingreife
möcht.« Felkérte tehát a királyt, hogy e pontot hagyja ki. Miksa he-
lyeselte kivánatát , és február 4-én a kir. leiratnak más példányát kül-
dötte Pozsonyba. (Rudolfnak, február 3-án és Miksának február 6-án kelt
levelei ugyanott.)
32 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
Figyelemre méltó, hogy nem a lelkiismereti szabadság nevében
szólaltak föl, hanem egy régi törvényre hivatkoztak : az 1500-ik
évi országgyűlés egyik czikkére, mely az egyházmegyei ügyé-
szek túlkapásai miatt ezeknek hivatalát eltörölte.
Azonban a főpapság határozottan ellenezte , hogy ezen
ügy az országgyűlési föliratban megemlíttessék. E miatt a világi
rendek abban állapodtak meg, hogy külön föliratban fogják a
király elé terjeszteni. »Mi — így szólnak többi között — nem
követeljük, hogy az egyházi törvénykezés sérelmet szenvedjen.
Az egyházi bírák , Ulászló 1500-ik évi törvényei értelmében,
az egyházi hatósághoz tartozó ügyekben szabadon bíráskod-
hassanak. De nem tűrhetjük, hogy az egyházi ügyészek, kik-
nek tisztét a törvény eltörölte, lelkészeinket és prédikátorain-
kat, sőt a földesurakat és jobbágyokat is, idézéseikkel zak-
lassák, a nemesi vagyis patronatusi jogokba avatkozzanak.
Kívánjuk, hogy jószágainkon szabadon tarthassunk lelkésze-
ket és prédikátorokat. . . . Ennélfogva az összes világi rendek,
a főrendek, nemesek, királyi és bányavárosok, könyörgünk fel-
ségednek, méltóztassék minket az ágostai hitvallásban, melyben
nagyobb részben születtünk és neveltettünk, . . . fenntartani , és
megengedni, hogy azon hitvalláshoz tartozó plébánosokat és
prédikátorokat tarthassunk ... Mi viszont a főpap-uraknak
jövedelmeiket, a tizedet és főesperesi illetményeket vonako-
dás nélkül megfizetjük. « *)
A király e föliratot közié a főpapokkal, kik tüzete-
sen válaszoltak egyes pontjaira.
Előadták, hogy az esztergomi érseki helynök senkit sem
idézett meg azért, mivel az ágostai hitvalláshoz ragaszkodik,
Mikor Túrócz és Liptó megyékben kánoni látogatást végezett,
azt tapasztalta, hogy egy részről a lelkészek túlnyomó része a
kath. vallástól elpártolt , másrészről pedig sokan vannak, kik
az egyházi tisztet bitorolják, bár semmiféle püspöktől nem
i) A dátum nélküli fölterjesztés egykorú másolata ugyanott. — L.
Irományok VIII. szám. — Rudolf január 17-én jelenti atyjának : »Vor
mir habén sich die Gesandten der draj Stand von Herrn, Adl und Bür-
gerschaft der Cron Hungern wider die Herrn Prálaten etlicher Beschwá-
rungen halb, so inén durch delselben fiscales sollen zugefugt werden, in
untertenigkeit geklagt.«
1576. január- és febbüArban. 33
vették föl az egyházi rendet. Azokat, kik fel voltak szentelve,
atyailag intette , térnének vissza az egyház kebelébe ; de
szigort nem alkalmazott ellenök. Azokat pedig , kik az egy-
házi rendet fel nem vették volt, felhívta, hogy vagy szűnjenek
meg papi teendőket végezni , vagy távozzanak az esztergomi
egyházmegye területéről. Erre készek is voltak ; de 'több föl-
desúrnak, különösen Révay Ferencz biztatására, szándékuktól
elállottak. Ekkép az érseki helynök kényszerítve látta magát
arra, hogy a királyhoz forduljon , a ki a földesuraknak meg-
hagyta , hogy a fel nem szentelt lelkészeket birtokaikról tá-
volítsák el. De a rendelet nem foganatosíttatott. Ekkor az ér-
seki helynök a szent-szék elé idézte őket , azon makacsságuk
miatt, a melylyel illetéktelenül a papi hivatalt viselik. Es csak
mikor háromszori idézésre sem jelentek meg, vette-igénybe
ellenök a világi hatóság karhatalmát, a mit az 1548-iki törvény
megenged, sőt parancsol.
A világi urak soraiból* megidézte Balassa Jánost, szin-
tén nem vallása miatt, hanem azért, mivel a háromság-tagadó
Bornemissza Pétert többször Nagyszombatba hozta , hol az ő
szállásán prédikált ; továbbá a szeredi polgárokat, mivel a
tizedek egy részét kiszolgáltatni vonadkodtak.
Azon állítás, hogy Ferdinánd király uralkodása alatt
mindenkinek szabadságában állott protestáns papokat tartani,
alapot nélkülöz. Megczáfolják azt az 1548. és 1550-iki ország-
gyűléseken alkotott vallás-ügyi törvényczikkek.
E miatt a főpapság nem adhatja megegyezését, hogy
most ellenkező irányú törvények alkottassanak. Már pedig
nem volna igazságos az az eljárás, ha az egyházi rend ellenzése
daczára változtatnák meg a törvényeket, melyek az egyházi és
világi rendek közmegegyezésével jöttek létre.
Az 1500-ik évi 34-ik törvényczikk elrendeli ugyan az
egyházmegyei ügyészek hivatalának megszüntetését. De ez a
törvény soha sem lépett életbe. Egyházmegyei ügyészek min-
den időben léteztek és működtek. Ez esetre is alkalmazható
tehát az a jogelv, mely szerint törvényt ellenkező szokás ha-
tályon kivűl helyezhet.
Az egyházi rend csodálkozását fejezi ki a fölött, hogy a
világi rendek az ágostai hitvallásban kérik magokat fenntar-
Magyar Országgyűlés története. VI. 3
34 Á POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
tatni ; pedig a legtöbben közülök sokkal távolabb állanak
már az ágostai hitvallástól, mint a kath. egyháztól. Azon
ürügy alatt, hogy az ágostai hitvallás hívei, a kath. plébáno-
sokat birtokaikról elűzik, és helyettök oly lelkészeket kívánnak
alkalmazni', kik készek , földesuraik tetszése szerint, bármily
tanokat hirdetni.
Az egyházi rend ezek után arra kéri a királyt, ne en-
gedje, hogy a vallás ügyében, a korábbi törvényekkel és a régi
szokással ellenkező újításokat hozzanak be. Ha az ország-
gyűlés, a királyi kivánatokkal szemben, a régi törvény ékhez és
szokásokhoz, ragaszkodik; a király se engedje, hogy a
megelőző országgyűléseken, az összes rendek helyeslésével al-
kotott törvényeket a rendek egy része megváltoztassa. *)
A király mindenekfölött azon volt , hogy a vallási vi-
szály kitörését megakadályozza, és a rendeket megnyugtassa.
Február 1-én kelt leiratában óvatosan kerülte a határozott
nyilatkozást » Minthogy — úgy mond — a vallási kérdések-
ben mindenkor oly mérsékletet tanúsított, hogy panaszra
alapos okot senkinek sem szolgáltatott, sőt a béke fenntartása
érdekében több engedményt tett mint előde Ferdinánd csá-
szár : remélli, hogy a világi rendek meg fognak nyugodni, és
újítási szándékukról lemondva , mindent a mostani állapot-
ban meg fognak hagyni. Viszont intézkedni fog , hogy az
egyházmegyei ügyészek hivataluk korlátain túl ne lépjenek, és
a világiaknak méltánytalanul ne okozzanak alkalmatlan-
ságot. « 2 )
A világi rendek , be nem várva e királyi iratot, ja-
nuár 30-án, a nádori helytartó előtt ünnepélyes óvást tettek,
melyben Telegdyt és utódait az egyházmegyei ügyész által in-
dítandó perek tárgyalásától és elitélésétől eltiltják, és kijelen-
tik, hogy a netán hozandó Ítéleteknek nem fognak engedeL
meskedni. 8 )
') Az egyházi rend dátum-nélküli folterjesztésének eredeti példá-
nya ugyanott.
2 ) A február 1-én kelt királyi leirat fogai mazata ugyanott.
s ) Az óvásnak hiteles alakban kiállított példánya a magyar orszá-
gos levéltárban.
1576. januAh- és februárban. 35
Ez alatt a rendek befejezték tanácskozásaikat a királyi
leiratban foglalt kívánatok tárgyában, és elkészíttették máso-
dik feliratukat , a melyet január utolsó napján nyújtottak be
Rudolfnak. 1 )
Ragaszkodtak előbbi megállapodásaikhoz. Panaszt emel-
tek a királyi kapitányok , különösen Krusicb és Rottal ellen,
kik magok és katonáik erőszakos tetteket vittek véghez.
Fölterjesztették Osetneki Lászlónak nyilatkozatát , hogy
Csetnek nevű végvárat többé fenntartani és megvédeni nem
képes. 2 )
Ugyanakkor kijelentették, hogy Rudolf és Erneszt aján-
latára, készek Laszki Albert lengyel vajdát, — azon követség
vezérét , mely a lengyel koronát Miksának ajánlotta fel —
honfiúsítani , ha közöttök személyesen megjelen és az esküt
leteszi. 3 )
Rudolf fel volt ugyan hatalmazva az országgyűlési tár-
gyalásokat befejezni, és azon ügyeket, melyek iránt a ren-
dekkel megegyezni nem tud, a jövő országgyűlésre halasztani;
azonban nem vette igénybe jogait ; helyesebbnek látta, hogy
egy újabb királyi leirat vessen véget az alkudozásoknak. 4 )
A király e zárnyilatkozatában 4 újolag biztosította
a rendeket atyai jó indulata felől, melyet az ország és hü
alatvalói iránt táplál.
Az adóra nézve reméllette, hogy ismételve indokolt kí-
vánatának meg fognak felelni. Elismeri ugyan, hogy súlyosak
a csapások és bajok, a melyeknek ki voltak téve ; és ő azoknak
megszüntetésén régóta fáradozik. De tekintetbe kellett volna
venniök a király ajánlatát, hogy a kik a katonáktól kárt szen-
vednek, azok zsoldjából kárpótlást fognak nyerni. Es Krusich
János kapitány , a ki ellen az országgyűlésen panaszok emel-
kedtek, maga is ajánlkozott , hogy a károsultakat kielégítendi.
Bottal János ellen , a kit a rendek be vádoltak, hogy
l ) Rudolfnak január 31-én atyjához intézett levele ugyanott. .
8 ) A feliratot nem bírjuk. Tartalmára a királyi leiratból vonunk
következtetést.
8 ) Rudolfnak január 31-én atyjához intézett jelentése.
*) Miksának január 31 -ón Rudolfhoz intézett levele.
3*
36 A POZSONYI ORSgÁGGrfrűÉS.
egy nemes embert megvert és őrizet alatt tartott , meghallga-
tása után, az igazság követelése szerint fog eljárni.
Csetnek vára tárgyában a felső magyarországi kapitány-
tól vár informátiót , a melynek alapján meg fogja fontolni,
vájjon az ország érdeke a várnak fenntartását vagy lerontását
követeli-e. Ha a várnak fenntartása kivánatos , gondoskodni
fog arról, hogy birtokosa megfelelő segélyben részesüljön.
A többi pontokra nézve a rendek megállapodásait el-
fogadja. *)
Ezek után a törvénykönyv összeállítása feltűnő sietség-
gel megtörtént. Minden oly pont kimaradt abból, a melynek
szövegezése némi nehézséggel járt volna, A rendek által fel-
terjesztett országos sérelmeket, a kapitányok elleni panaszo-
kat, a vallási kérdést, Csetnek várának ügyét stb. hallgatással
mellőzi.
Az utolsó czikk Laszki Albert honfiusitását tartalmazza.
Ez ugyanis, a király fehívására, Pozsonyba jött, és itt az or-
szággyűlés színe előtt letette az esküt. 2 ) Midőn ezt a rendek
a törvénykönyvbe iktatták, kifejezést adtak reményüknek,
hogy Laszkiban az ország >jó és hasznos polgárt* fog nyerni
és nem fogja követni azon honfiúsított idegeneket, a kik »nem
őszintén kedveztek az ország szabadságainak, « bár azok vé-
delmére esküvel kötelezték magokat. 8 )
A rendek ezután eloszlottak. A király pedig február
22-én megerősítette a törvénykönyvet. 4 )
*) A királyi leiratnak dátum-nélküli fogalmazata a bécsi állam-
levéltárban.
fl ) Ez ügyre vonatkozólag a király február 1-én két leiratot in-
tézett az országgyűléshez. Fogalmazataik a bécsi állami levéltárban.
») A XVni. czikk.
*) Egykorú példánya a bécsi állami levéltárban.
III.
A pozsonyi országgyűlés.
1578. február, márczias és ápril havában.
Miksa király az 1576-ik év október 12-ik napján meg-
halt. Első szülött fia Rudolf, mint (1572 óta) megkoronázott
király, azonnal elfoglalta a megüresedett trónt.
Atyja két ízben bízta volt rá a magyar országgyűlés ve-
zetését. Ama nehézségek, melyekkel meg kellett küzdenie, arra
indították most, hogy az ország rendéinek összehívását, a míg
lehetett halogatta ; annál inkább, mert az pénzügyi szempont-
ból nem mutatkozott sürgetően szükségesnek , minthogy az
1576. márczius havában tartott országgyűlés az adót két esz-
tendőre szavazta meg.
Rudolf általán nem szándékozott sokat foglalkozni a
magyarországi ügyekkel. Es miután, néhány hónappal trónra
lépte után, a török portával fennálló békét nyolcz évre meg-
hosszabbította, testvéreit Erneszt és Károly főherczegeket Ma-
gyar- és Horvátországban a hadi ügyekre nézve, helynökeivé
rendelte.
Ezen intézkedése az országban közelégűletlenséget kel-
tett. És 1577. tavaszán, a megyei gyűléseken, az országgyűlés
összehívását kezdették sürgetni. Sőt több megyében titkos
értekezleteken, az ellenzék előre szervezkedett, és megállapo-
dásra jutott ama ez élők iránt, melyeknek valósítására töre-
kedni kívánt: úgymint a protestáns vallás szabad gyakori a-
tának kiküzdésére, az 1567. óta üresedésben levő nádori mél-
tóság betöltésére, és a királyi hatalom korlátozására. *)
Radéczy István, egri püspök ós királyi helytartó, 1577. május
2 9 -ón Pozsonyból jelenti a Bécsben tartózkodó Erneszt fhgnek ! » Audio in
38 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
Mindazáltal, úgy látszik, épen ezen mozgalmak győzték
meg Erneszt főherczeget arról, hogy a bajok elhárításának leg-
biztosabb eszköze: az országgyűlés mielőbbi összehívása. Erre
a király jóváhagyását megnyervén, július elején Bécsbe hívta a
legbizalmasabb magyar tanácsosokat; az egri és veszprémi
püspököket , Batthyányi Boldizsárt és Révay Mihályt , hogy
velők értekezzék. Ezek azt ajánlották , hogy az országgyűlés
már október havában tartassék meg. A főherczeg helyeselte
ezen javaslatot. 1 ) A király is elfogadta, és szeptember 2-án kelt
meghívóleveleivel az országgyűlést október 1 6-ára, Pozsonyba
kihirdette. 2 )
Azonban csakhamar előre nem látott nehézségek me-
rültek föl. Pozsonyban és vidékén a pestis kezdett jelentkezni,
számos áldozatokat is ragadott el. A király eleinte azon gon-
dolattal foglalkozott, hogy az országgyűlést Sopronyban vagy
Trencsinben fogja megtartani. 8 ) Később azonban — a hely-
tartó ellenzése daczára — 4 ) arra határozta el magát, hogy
megnyitását elhalasztja. És pedig háromszor tűzött ki új ha-
tárnapot: 1577. november 15-re, majd deczember l-re, végre
1578. február l-re. 5 )
omnibus Comitatibus matériám nouae Dietae clam tractari, cuius summa
est : Beligio, Palatínus, potestas regia. Beligio , ut eam quisque ad arbi-
trium ha beat. Palatínus, ut eum deligant more ve téri, ad omnes eorum
cupiditates perficiendas aptissimum. Potestas regia , ut nouis legibus sic
coarctetur et debilitetur, ut non ipsi a Rege, sed Bex ab illis dependere
videatur. Aiunt enim : modernis initiis instandum esse, et iuveni Imperá-
tori et Begi, etiam invito, facillimum főre id persuadere. Huius ineptis-
simi consilii causas facile Maiestas sua anteverterit, si armata Posonium
descenderit- « (Eredetije a bécsi állami levéltárban. »)
^ Emészt főherczeg 1577. június 16-án levélben felhívja Batthyá-
nyi Boldizsárt, közölje véleményét »quomodo et ad quod tempus Diae-
tam . . . indicendam censeat.« Utóbb azonban öt és a szövögben megne-
vezett többi tanácsosokat Bécsbe hívta meg, mint ezt július 16-án Bu-
dolfhoz intézett leveléből tudjuk.
*) A meghívó levél példányai több megye és város levéltárában.
*) Kitűnik ez az egri püspöknek október lő-ón a királyhoz inté-
zett leveléből.
*) Kitűnik ez szeptember 2 7 -ón a királyhoz intézett leveléből.
*) A három meghívó levél példányai több megyei ós városi levél-
tárban találhatók.
1578. FEBRUÁR, MÁBCZIUS ÉS iPRIL HAVÁBAN. 39
Az ország rendéi (1578.) február közepetáján kezdettek
gyülekezni. *)
Az egyházi rendből megjelentek az egri, váradi, veszpré-
mi, csanádi, váczi és kníni püspökök , a sági és csornai pré-
postok. Az esztergomi, egri, győri, veszprémi, nyitrai és szepesi
káptalanok követeket küldöttek.
A világi főurak soraiból kevesen jöttek össze : Balassa
András és István, Bánffy László, Báthory István, Batthyányi
Boldizsár , Czóbor Imre és Pál , Dobó Perencz , Nádasdy Fe-
rencz, Poppel László, Révay Ferencz és Mihály, Thurzó Elek,
Wárday Mihály és Szászi András a királyi személynök.Ketten,
Báthory és Magochy Gáspár követek által képviseltették ma-
gokat. Többen azért maradtak el, mert az a hír terjedett el,
hogy a király haderővel fog Pozsonyban megjelenni, és néhány
főurat elfogatni szándékozik. a )
Következő vármegyék küldöttek követeket : Abauj, Árva,
Bars, Borsod, Győr, Heves, Liptó, Mosony, Ny itra, Pest, Pozsony,
Sáros, Solt , Soprony , Szabolcs , Szolnok , Trencsín, Túrócz,
Ung, Vas, Veszprém, Zala, Zemplén, Zólyom és a slavóniaiak.
Végre ezekhez járult tizenhét királyi város : úgymint a
hét felső magyarországi , a hét bányaváros és Nagyszombat,
Szakolcza, Soprony. 3 )
Február 18-án az együtt levő rendek értekezletet tar-
tottak, a mely Fejérkövy István , veszprémi püspököt és Czó-
bor Imrét Bécsbe küldötte, hogy a királyt meghívják. 4 )
Ezek haladék nélkül útnak indultak, és február 22-én
azzal a tudósítással tértek vissza , hogy a király néhány nap
múlva meg fog érkezni. 5 )
Már négy nappal utóbb, Rudolf király Pozsonyban volt
J ) Az egri püspök 1578. február 8-án ós 10-én jelenti a királynak,
hogy még csak kevesen jöttek. Február 1 5-én írja , hogy gyülekezni
kezdenek.
*) Az egri püspök február 18-án jelenti ezt a királynak, és meg-
jegyzi : »Authorem huius rumoris coram Maiestati Vestrae . . . indicabo.«
3 ) Az egri püspök február 18-án a királyhoz intézett leveléhez
mellékelve küldi meg a jelen- ós útban levő rendek névsorát.
*) A bányavárosok követeinek zárjelentése.
6 ) Ugyanott.
40 Á POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
Hajón jött, és a Duna partján az összes rendek által fogadta
tott, kiknek nevében az egri püspök üdvözölte. *)
Február utolsó napján történt meg az országgyűlés ün-
nepélyes megnyitása. Mise után, az ország rendéi a királyi
várlak lovag teremében gyűltek egybe. Itt a király megjelent
körükben, és személyesen adta elő az országgyűlési proposí-
tiót. Ennek mindegyik pontjánál megállapodott , míg azt az
egri püspök magyar nyelven ismételte. 2 )
Azonnal trónjának elfoglalása után — így szólott — hő
óhajtása volt mielőbb Magyarországba jönni. De ezen kívánságát
alárendelte az ország érdekének, mely azt követelte, hogy min-
denekelőtt többi országaiban és tartományaiban igyekezzék
Magyarország részére segítséget ezközölni ki. Főleg ezen ok
miatt látogatta meg Csehországot és a hozzá kapcsolt tarto-
mányokat. Mihelyt innen Bécsbe visszatért, kihirdette a ma-
gyar országgyűlést, a melyet, sajnálatára , ismételve el kellett
halasztania. Most azonban köszenetét fejezi ki a rendeknek,
hogy meghívására készséggel megjelentek.
Ezeknek előrebocsátása után, felhívja figyelmöket az
ország veszélyes helyzetére. Ugyanis a törökök, nem gondolva
a megújított békekötéssel, több várat megvívtak, és fenyegető
állást foglalnak el. Atyja, Miksa király mindent a mi lehetsé-
ges volt, megtett Magyarország védelmére ; köz- és magánjö-
vedelmeit e czélra fordította. Azonban mindez nem volt elég-
séges a szükségletek fedezésére. Nagy összegeket kellett köl-
csön vennie, a melyek most őt terhelik. Úgy az adósságok tör-
lesztésére, mint pedig a véghelyek ellátásának költségeire
jelentékeny segély megajánlását kell kérnie.
Felhívja tehát a rendeket, hogy — a 25 dénárnyi ka-
marai nyereségen fölül — három esztendőre 3 — 3 forintot sza-
vazzanak meg minden porta után. Az egész, fél és negyed
*) Az eperjesi követek naplója.
•) A bdnayaváro8ok követei röviden mondják : »Der fartrag durch
ír Kayserlich Maiestat selbst mundlich beschehen.« ^Részletesebben szól
az eperjesi követek naplója : » Caesar submissa voce causas reddidit in-
dictorum Comitiorum, singulos autem paragraphos , quos sua Maiestas
latiné sonuit , Dominus Locumtenens elariore voce, ungarica lingua,
repetivit.«
re^", \
1678. FEBRUÁB, MÍRCZIUB &8 IPRIL HAVABAX. 41
porták megkülönböztetését szüntessék meg. Minden jobbágyot,
a ki földeket művel és tíz forint értéket meghaladó vagyonnal
bír, úgy kell tekinteni , mint egy porta birtokosát. Azonban
a jobbágyok vagyonuk arányában vegyenek részt a hely-
ségökre kivetett adóösszeg fizetésében, úgy, hogy a gazdagab-
bak többet, a szegények pedig kevesebbet fizessenek. A zsellé-
rek fejenkint , ha házuk és földjük van, egy forintot, ha nincs,
ötven dénárt fizessenek adó fejében.
Nagy súlyt helyezett a király az adókivetők kinevezé-
sének ügyére, mely már a megelőző országgyűléseket is fog-
lalkoztatta. Ugyanis a megyék azt követelték, hogy a király oly
nemeseket nevezzen ki ama tisztre, kiknek az illető megyében
birtokuk van. Ebből gyakran nehézségek merültek föl, mivel
megtörtént, hogy a kamara által kinevezettek vagy határozót
tan vonakodtak, vagy késedelmeskedtek a tisztet elfogadni
a minek következtében az adó kivetése és behajtása késlelte-
tett, vagy pedig a kamaráknak olyanokat kellett a megyék aján-
latára kinevezni, a kik kevesbbé voltak alkalmasak. A király te-
hát hivatkozva arra, hogy, mivel különben is korlátlan hatalom-
mal rendelkezik az országos tisztviselők, különösen pedig a
kamaráktól függőknek, kinevezése körül, felhívta a. rendeket,
mondják ki a törvénykönyvben, hogy a király adókivetőkké olya-
nokat is nevezhessen ki, a kiknek az illető megyében, a hol
működniök kell, birtokuk nincs ; föltéve , hogy nemesek és az
ország más megyéjében birtokuk van.
A várak megerősítésére, jobbágyaik 24 napi ingyen
munkáját ajánlják meg.
Rendeljék el, hogy az egy-telkes nemesek lóval és fegy-
verrel mindig el legyenek látva. Gondoskodjanak arról, hogy az
állandó lovasokat rendesen tartsák és lássák el. Az egyháziak
azon kötelezettségét , a mely szerint tizedjövedelmeik után is
tartoznak lovasokat tartani , újítsák meg ; minden 100 forint
jövedelem után egy lovast számítva. A hadak elhelyezését bíz-
zák a királyra.
A fölkelés ügyét a következőképen szabályozzák : a
rendek tíz porta után egy lovast és egy gyalogot, az egyháziak
ezen fölül tizedjövedelmeik minden 100 forintja után két lo-
vast, a kanonokok saját személyük után egy lovast állítsanak
42 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
ki. Az egy-telkes nemesek közfelkelés esetén három, részleges
felkelés esetén öt cúria után egy lovast állítsanak ki. Szabja-
nak büntetést azokra, kik kötelességeik teljesítése alól kivon-
ják magokat.
Az önkény tes behódolásoknak, a szabad hajdúk dúlá-
sainak, az urak és nemesek kalandozásainak és egymás elleni
fegyveres küzdelmeiknek megakadályozása czéljából, állapít-
sanak meg alkalmas intézkedéseket.
Rendelkezzenek a lovashadak legelőiről, a hadak részére
szükségelt élelmi és lőszerek szállításáról. Minthogy pedig a
Dunántúli vármegyék ajánlkoztak, hogy saját költségökön
fogják a véghelyekben állomásozó hadakat eltartani, ha a ki-
rály nekik e czélra az országos adót átengedi, és őket az állan-
dó lovasok tartásától fölmenti ; tanácskozzanak arról, vájjon
nem volna-e czélszerű ily alapon az összes véghelyek ellátá-
sát a megyékre bízni.
Előadva, hogy a magyarországi véghelyek igazgatását
Erneszt főherczegre, a horvátországiakét pedig Károly főher-
czegre bízta; fölhívja a rendeket, hogy a véghelyek védelmére
vonatkozó és egyéb hadi ügyekben, különösen az ingyen
munkák behajtása és fölosztása, az élelmi és hadi szerek szál-
lítása, az általános és részleges fölkelés, az önkénytes behódo-
lások és kalandozások megakadályozása tárgyában kiadandó
rendeleteiknek készséggel engedelmeskedjenek.
Az országgyűlés föladatai közé sorolja, hogy az igaz-
ságszolgáltatás, különösen pedig a nyolczadi törvényszékek
ügyében határozzon; a királyi kincstár pereinek^ a rendes
perfolyam mellőzésével soron kivül való tárgyalását engedje
meg ; a háromságtagadók felekezete ellen alkotott törvényeket
újítsa meg, és terjeszsze ki a keresztségismétlőkre.
Végül fölszólítja az ország rendéit, hogy a mennyiben
hazájuk javára czélzó indítványaik volnának, azokat terjesz-
szék elő; azokról úgy fog velők tanácskozni és intézkedni,
hogy atyai jóindulatairól meggyőződjenek.
Ezzel azonban a királyi proposítió nem volt befejezve.
Még egy pont volt ahhoz csatolva, mely fontosságra a megelő-
zőket fölülmúlta.
A király említést tesz a rendek gyakori panaszairól, hogy
1578. FEBRUÁR, MÁRCZIUS, ÉS ÁPHIL HAVÁBAN. 43
szabadságaik- és kiváltságaikban súlyos sérelmeket szenved-
nek, mivel az udvarnál a magyarországi ügyek idegen tanácso-
sokkal tárgyaltatnak. Kijelenti, hogy ő el van határozva, a
tisztán maggarországi ügyeket (negotia mere hungarica) ma-
gyar tanácsosokkal tárgyalni. E czélból szükséges, hogy né-
hány magyar tanácsos állandón udvaránál tartózkodjék, akkor
is, ha a német birodalomban utazik ; más tanácsosok pedig
Erneszt főherczeg oldala mellett legyenek. Ajánlja tehát, hogy
a rendek válaszszanak legalább négy tanácsost, kik közül ket-
tő a királyi udvarnál, kettő pedig Erneszt főherczeg mellett
állandón tartózkodjék. Ezeknek közreműködésével fognak a
tisztán magyarországi ügyek, a melyek t. i. az igazság ki-
szolgáltatását, az ország szabadságait és jogait illetik, elin-
téztetni. J )
Ezen királyi proposítió meghallgatása után, a rendek
nevében, az egri püspök köszönetet mondott a királynak, az
ország javára irányzott atyai gondoskodásáért. Mire mindkét
tábla a királyi helytartó lakásán egybegyűlvén, újra meghall-
gatta a királyi proposítió szövegét, melyet most Istvánfy Mik-
lós, a helytartó titkára olvasott föl. 2 )
Az alsó tábla másnap reggeli hat órakor tartotta (a
ferencziek kolostorában) első ülését. A jelenlevők összeirattak,
és a proposítió harmadízben felolvastatott. A követek egy ré-
sze azonnal tárgyalás alá akarta venni. De ez csak márczius
3-án vette kezdetét. E napon reggeli 6 órától délutáni 3-ig
tartott az ülés. A tanácskozás zajos volt. 8 )
Két nappal utóbb a királyi helytartó lakásán mindkét
tábla, elegyes ülést tartott. De még ezután is egy hét múlt el,
míg az országgyűlés megállapodásait, fölirat alakjában, a ki-
rálynak benyújthatta. 4 )
J ) A királyi proposítió egykorú másolata a bécsi állami, levél-
tárban.
9 ) Az eperjesi követek naplója.
8 ) Az eperjesi napló szerint : » maximis contentionibus et inaudi-
tis clamoribus, perinde ut in synagoga judaica.«
*) Bártfa város követei márczius 8-án jelentik, hogy a föliratot
már tisztázzák. Az eperjesi napló szerint , a fölirat csak márczius 8-án
készült el, ekkor olvastatott föl a rendek előtt, ós nyújtatott be a ki-
rálynak.
44 A POZSONYI OB8ZÍ.GGYÜLÉ8
A rendek azon reménységet fejezik ki, hogy új uralko-
dójuk véget fog vetni nyomorúságuknak, vagy legalább álla-
potuk jobbrafordulásának biztos zálogát fogja nyújtani. Kö-
nyörögnek, hogy ne szűnjék meg igyekezeteit reményeik való-
sítására irányozni ; annál inkább, mert Magyarország sorsától
függ többi országainak biztonsága és jóléte.
Elismerik, hogy kötelességök volna a királyt adósságai-
nak visszafizetésében és terheinek viselésében támogatni. De
erre teljesen képtelenek A mit ugyanis a vad ellenség gyakori
betörései megkímélnek, attól a királyi hadaknak vakmerősége
fosztja meg őket. A nép legnagyobb része alig tudja életét fön-
tartani, nemhogy adót fizethetne.
Mindazáltal készek erejökön fölül is áldozatokat hozni.
Két évre 2 — 2 forintnyi adót szavaznak meg ; fölkérve a ki-
rályt, hogy annak kivetése és behajtása körül ne kívánjon újí-
tásokat behozni, és tartsa fönn a korábbi állapotokat De egy
módosítást magok indítványoznak. Azt kívánják, hogy a zsi-
dók és anabaptisták, kiknek saját házuk Tan, az adót és a
többi közterheket is kétszeresen viseljék. Czéljokat, mely sze-
meik előtt lebeg, nyiltan bevallják, azokat t. i. az országból
való kivándorlásra késztetni.
A porták új összeírását elrendelik ; mert az ország né-
mely részeiben számuk ismét megfogyott. Oly megyékben, hol
a főispáni hivatal üresedésben van, az adó behajtása körüli
teendőket az alispánokra ruházzák ; de egyúttal a királyt föl-
kérik, hogy a főispánokat mielőbb nevezze ki.
Ingyen munkákat csak tizenkét napra ajánlanak meg.
A király elégedjek meg ezzel, és erősítse meg ez e tárgyban
fennálló törvényeket. Az ingyen munkák felosztásának jogá-
ról nem mondanak le, és azt most is gyakorolva, az utolsó or-
szággyűlés által megállapított felosztást több pontban mó-
dosítják.
Ezzel kapcsolatban, indokolva azt, hogy miért nem ké-
pesek, a király kívánsága szerint 24 napi ingyen munkát sza-
vazni meg, részletesen előadják a jobbágyok szomorú állapo-
tát ; és különösen azt, mily zsarnoki önkénynek és zsarolások-
nak vannak a királyi hadak részéről kitéve. Például fölhozzák
Kilmann András kanizsai kapitányt, a ki a Kanizsa vidékén
1578. FEBRUÁR, MÁRCZIU8, É8 ÁPRTL HAVÁBAN. 45
lakó jobbágyokat, sőt az egy-telkes nemeseket is felosztotta ka-
tonái között, a kiket mindennemű élelmiszerekkel, még vad-
dal is, lovaikat pedig takarmánynyal ellátni tartoznak. Ily
esetek a fölvidéken is fordulnak elő. Ezen visszaélések meg-
szüntetését sürgetik.
A királynak azon javaslatát, hogy az egyháziak tizedjö-
vedelmeik után is tartsanak állandó lovasokat, — nem fogad-
ják el; minthogy nem alapszik régi törvényeken. Egyúttal
kiemelik, hogy ha a király az üresedésben levő főpapi javadal-
makat betölti, és terhek nélkül adományozza érdemes egyházi-
aknak, ezek kétségkívül eleget fognak tenni kötelességeiknek. A
király ne engedje továbbá, hogy a kamara az egyházi tizedeket
minden kárpótlás nélkül lefoglalj a; állítsa vissza az egyháziak-
nak azon jogát, mely szerint tizedeik bérlésénél korlátozatlan
szabadságot élveztek. Az egri káptalan mellett újra folyamod-
nak, hogy szerencsi és gönczi tizedeit természetben szedhesse.
A fölkelés tárgyában ragaszkodnak a fönnálló törvé-
nyekhez.
A behódolások megszüntetésére mit sem tehetnek. Azo-
kat nem nevezhetni önkényteseknek, minthogy az illetőket az
ellenség hatalma kényszeríti a behódolásra. Ezt megakadá-
lyozni csak úgy lehet, ha a király erős sereget állít ki, mely
az ország lakóinak védelmet nyújt.
A király ne lépjen föl szigorral azok ellen, kik a török
területre betöréseket intéznek. Az ily kalandokat a magyar
katonaság iskoláinak lehet tekinteni. Es azoknak megszünte-
tése sem biztosítja a békét, mert a törökök mindig találnak
ürügyet, ha azt meg akarják szegni.
A véghelyek hadainak ellátását a rendek nem vállalhat-
ják magokra. A király, mint eddig, úgy ezentúl is gondos-
kodjék arról.
A rendek, a király távollétében is, készséggel hódolnak
rendeleteinek. De a két főherczeghez semmiféle törvényes kap-
csolatban nem állanak ; ennélfogva az ő rendeleteiknek nem
engedelmeskedhetnek ; annál kevesbbé, mert ha ezt tennék, a
királyi hatalom megosztása állana be. Ne kívánja tehát, hogy
a két főherczeg hatóságáról törvény útján intézkedjenek. De
e mellett kijelentik, hogy ha azok a király távollétében, szűk-
46 A P0S80NYI OR8ZÁOGYÜLÉ8
ség idején, fölkelésre szólítják őket, készséggel fognak körülök
csoportosulni.
A király azon kívánatára, hogy a királyi udvarnál és
Emészt főherczeg mellett állandón 2 — 2 magyar tanácsos tar-
tózkodjék ; azzal a kérelemmel válaszolnak, hogy a király a
magyar tanácsosok számát szaporítsa, az üresedésben levő or-
szágos hivatalokat töltse be ; ekkor azután kijelölhetik azokat,
kik az udvarnál tartózkodjanak. De egyúttal kifejezést köl-
csönöznek azon aggodalmuknak, hogy a magyar tanácsosoknak
az udvarnál való tartózkodása nem fog az idegen befolyásnak
véget vetni, és hogy ezután is idegenek fogják a magyaror-
szági ügyeket intézni. Panaszkodnak, hogy a törökökkel foly-
tatott békealkudozások, a véghelyek oltalmazása, a koronára
szállott jószágokkal való rendelkezés — mindez rendszerint a
magyar tanácsosok közreműködése nélkül szokott történni; sőt
a véghelyekben általán idegen származása kapitányok alkal-
maztatnak. Kivánják tehát, mondaná ki a király, hogy jövőre
a magyarországi ügyeket a magyar tanácsosok közreműködé-
sével fogja elintézni, és hogy csak a magyar cancellaria utján
kibocsátott királyi rendeletek birnak Magyarországban ér-
vénynyel.
Azon kivánatot, hogy a királyi kincstár perei a rendes
perfolyam mellőzésével tárgy altassanak, nem tartják teljesít-
hetőnek. » Tudja meg ő felsége, — így szólnak többi között,
— hogy a magyar nemességnek egyik leglényegesebb, régi
törvények és ősi szokás által biztosított szabadsága, a királyi
felséget, a saját ügyeiben, bizonyos korlátok közé szorítja és
formákhoz köti. « A kincstári ügyeknek soron kivüli tárgyalása
visszaélés utján honosúlt meg. A nemesség ragaszkodik sza-
badságaihoz, és a többi rendekkel együtt, arra kéri a királyt,
hogy ne hozzon be újításokat, és a koronára szálló jószágo-
kat adományozza érdemes magyaroknak.
Egyébiránt az igazságszolgáltatás, és különösen a nyol-
czadi törvényszékek tárgyában az utolsó országgyűlés végzé-
seit fenntartják ; habár az ország rendes bíráinak többsége
most is vonakodott Eperjesre utazni. A királyi itélőszékhez
fölebbezett pereknek az országgyűlés tartama alatt való elin-
tézését kérik.
1578. FEBRUÁR, MARCZIU8, ÉS IpRIL HAVÁBAN. 47
A háromság-tagadóknak és könyveiknek kiküszöbölésére
vonatkozó korábbi törvényeket megújítják. Ezzel kapcsolat-
ban a világi rendek : & főurak, nemesek és városi követek,
azon kérelemmel fordulnak a királyhoz, hogy valamint egyéb
országaiban, úgy Magyarországban is engedjen szalad vallás-
gyakorlatot. De az egyházi rend óvást emelt ezen határozat
ellen, és kijelenté, hogy nem engedi ezt a törvénykönyvbe
iktattatni.
A király azt kivánta volt, hogy a rendek megállapodá
saiban ne forduljanak elő utalások korábbi törvényekre ; ha-
nem kimerítően és szabatosan fogalmazzák határozataikat, és
ha valamely régibb törvényt megerősítenek, azt egész terje-
delmében iktassák a törvénykönyvbe. A rendek, ezen felhívás
következtében, összeírták a hadiügyekre vonatkozólag érvény-
ben levő törvényeket, és külön benyújtották a királynak, de a
törvénykönyvbe, nehogy túlságosan terjedelmessé váljék, nem
akarták fölvenni.
A királyi propositio által szőnyegre hozott ügyek elinté-
zése után, a köz- és magánérdekekre vonatkozó kivánatok
hosszú sorozatát terjesztették föl.
Első helyen, az országos határoknak minden országgyű-
lésen sürgetett kiigazítása áll. Előadják, hogy az ország lakói
sok kárt szenvednek, mivel Morva-, Osztrák és Lengyelország
területéről, hatalmaskodó urak betöréseket intéznek Magyaror-
szágba, és foglalásokat tesznek itt.
Majd azt kérik, rendelje el, hogy a magyar érczpénzt
mely semmivel sem rosszabb mint az osztrák, Bécsben és a
király kormánya alatt álló minden országban fogadják el. A
harminczadok körűi tapasztalt visszaéléseket szüntesse meg.
A Dunántúli megyékben létező erősségeket helyezze oly álla-
potba, hogy a körülfekvő vidéknek oltalmat nyújthassanak. A
külföldi borok behozatalát tiltsa el, a belföldi boroknak sza-
bad kivitelét engedje meg.
Nyitra és Bars megyék rendéi kérik, hogy Gímes várába
őrséget helyezzen. Szabolcs, Szatmár, TJng, Ugocsa és Bereg me-
gyék a kallói kapitány és a váradi őrség ; Komárommegye pedig
a komáromi kapitány; végre Zemplénmegye Homonnai Gás-
pár hatalmaskodása miatt emel panaszt. Mosonmegye az óvári
r
48 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
kapitánynyal fenforgó perének elintézését sürgeti ; Liptómegye
a beszterczebányai rézbányák felügyelőjét vádolja be, mert
a szent-györgyi bányatulajdonosok ezüst- és réztermését le-
foglalta.
Vasmegye a vasvári káptalannak áthelyezését Szombat-
helyre ; Zalamegye a zalavári és kapornaki conventek visszaál-
lítását ; Turóczmegye a turóczi convent jegyzőkönyveinek az
esztergomi káptalannál valő elhelyezését javasolja. Pozsony-
megye megerősíttetni kéri azt a régi gyakorlatot, mely szerint
a 20 forint értéket meg nem halladő adósságok tárgyában a
megyei törvényszék végérvényüleg, a további fölebbezés ki-
zárásával, itél.
A királyi városok polgáraik vámmentességét tiszteletben
tartatni kérik. A bányavárosok ugyanazért, továbbá a szomszéd-
várak megerősítéseért és a lengyel érczpénz kiküszöböléseért
folyamodnak. Túr és Tiszavarsány mezővárosok több földbirto-
kos ellen indított peröknek elintézését sürgetik. Körmöcz
városa ellen panasz emeltetett, hogy az érseki cúria területén
a hóhér számára lakházat épített ; az országgyűlés ezen épület
lerontását határozta el.
Több nemes előadja, hogy a korábbi országgyűléseken
alkotott törvények daczára, jószágaikat, melyek a királyi vá-
rakhoz csatoltattak, nem kapták vissza.
Forgách Imréné és gyermekei Árva várára, Csáky Pálné
Sárospatak várára, Báthory Miklós Szelin várára, az Oroszlán-
Jcővi család Oroszlánkő várára, Illésházy István a körmendi
vár egy részére tart igényt.
Kdllay János és testvérei Kalló mezővárosa helyett,
melyből mióta a kallói vár fölépíttetett, semmi jövedelmök
nincs, más birtokot kérnek kárpótlásul. Lengyel István kéri,
hogy a király Szigliget várába őrséget helyezzen. A komáromi
vár őrsége és az ott elhelyezett sajkások ötven hónap óta ki
nem fizetett zsoldjokat kérik.
Birtokfoglalások és hatalmaskodások miatt számos pa-
nasz terjesztetik elő : Ungnád Kristóf, Homonnai Ferencz,
Krusich János és mások ellen,
A királyi ügyigazgató által Zrínyi Miklós fia és Perényi
György özvegye ellen indított pereknek megszüntetését kérik
i
1578. pbbrüák, mábczius is Ipril havában.
49
a rendek; az előbbinél hivatkozva atyjának érdemeire. Hason-
lag egy, más magánfelek (Mágochy Gáspár és Telegdy Mihály)
között folyamatban levő pernek megszüntetését, egy másik
pernek pedig (mely Bártfa város és Bornemissza György kö-
zött folyt) elítélését kérik.
Horvát- és Tótország rmdei külön kérvényt nyújtottak
be a királynak, melyben többi között a Kulpa folyó mellékén
lakó jobbágyoknak, kik a török dúlásoktól sokat szenvedtek,
az adófizetéstől való fölmentéseért folyamodtak. l )
A király válaszirata márczius 20-án a helytartó laká-
sán tartott ülésben olvastatott föl. 2 )
A király a megajánlott adóval megelégedett, az adó ki-
vetésére és behajtására vonatkozó megállapodásokat is hely-
ben hagyta.
De az adókivitők tárgyában újra előterjesztette kivánatát.
Továbbá magának tartotta fönn az ingyenmunkák felosztását
a megerősítendő várak között, és annak elhatározását vájjon
az ingyenmunkákat a jobbágyok természetben szolgálják le,
vagy pedig pénzen váltsák meg. Egyúttal a megszavazott ti-
zenkét napi ingyen munkán fölül, minden tiz porta után egy
kocsi kiállítását szintén 12 napra, kívánta.
Viszont igérte, hogy Eger városának, Szendrő és Tokaj
váraknak megerősítéséről »a mennyire lehetséges*, gondoskodni
fog. Kassára szakértő biztosokat küldend, hogy a város mege-
rősítése iránt a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Szent-
Benedek, Pápa, Szirák, Zólyom és Korpona várakra, az ingyen
munkák felosztásánál különös tekintettel leend. Habár Győ-
rött az erődítési munkálatok még nincsenek befejezve, az in-
gyen munkákat, melyeket itt nélkülözhet, más várakra fogja
fordítani.
Jelenti továbbá, hogy Kanizsa megerősítésére az örökös
tartományok rendéi jelentékeny segélyt ajánlottak föl; Ká-
roly föherczeg pedig a Kanizsa felé vezető utaknak eltorla-
szolására ezer munkást küldend. Újvár várának megerősítésére
az osztrák rendek 75,000 forintot szavaztak meg; de szüksé-
') Az országgyűlés föliratának egykorú példánya a M. T. Akadémia
kézirat gyűjteményében.
8 ) Az eperjesi kftvetek naplója.
Magyar Országgyűlés története. 4
50 a Pozsonyi oészág gyűlés
gesnek látja, tekintettel ezen hely kiváló fontosságára, hogy a
körülfekvő megyék külön ingyenmunkákat határozzanak.
A katonák kihágásai tárgyában emelt panaszokat ked-
vetlenül veszi tudomásul. Á kapitányokat kérdőre fogja vonni,
és azon lesz, hogy a kihágások ismétlődését megakadályozza.
Mivel pedig azokra leginkább az élelmi szerek bevásárlása
nyújt alkalmat, erre nézve ezt a módozatot ajánlja a rendeknek
elfogadás végett -.jelöltessék ki minden egyes katona részére egy
jobbágy a kitől az élelmi czikkeket vásárolja ; és pedig vagy kéz-
pénzfizetés vagy nyugtatvány mellett, a melyet a kapitányok a
zsold fizetése alkalmával beváltanának ; ily módon ugyanis a
panaszok orvoslása könnyen és biztosan lesz eszközölhető.
Az állandó lovasoknak elhelyezését is magának tartja
fönn. A Dunántúli megyéknek meg lehet engedni, hogy lova-
sok helyett részben gyalogokat tartsanak ; a részletes intézkedés
a főkapitányra és a kanizsai kapitányra bizatván. A főpapokat
és főurakat az 1550-iki törvényekben megállapított bünteté-
sek által kell arra szorítani, hogy jövedelmeik arányában az
állandó lovasokat rendesen állítsák ki ; a fölügyeletet és a
büntetés végrehajtását a főkapitányokra bizva. Az üresedésben
levő főpapi javadalmak betöltéséről ^gondolkodni fog.«
Megnyugszik abban, hogy a nemesi fölkelés tárgyában
a fennálló törvények érvényben maradjanak ; csak azt óhajtja
hogy ezen törvények a jelen törvénykönyvbe felvétessenek.
Sürgeti, hogy az önkénytes behódolások megszüntetése
végett a behódolókra szabjanak büntetéseket ; különben ön-
hatalmúlag fog intézkedni. Egyúttal biztosítja a rendeket,
hogy a maga részéről alattvalóinak védelmére mindent a mi
hatalmában áll, meg fog tenni.
A rendek azon kéréséről, hogy a török területre történő
beütéseket nézze el, meglepetve értesül. A békességet lelkiisme-
retesen meg akarja tartani. A magyar ifjúságnak elég alkalma
van, a véghelyekben és az állandó lovasságban szolgálva, az el-
lenséges támadások visszaverésénél, a harczias szellemet táplálni.
Erneszt és Károly főherczegekre vonatkozó czélzatait a
rendek félreértették. Nem szándékozik az országot részekre
osztani, sem pedig uj kormányzási rendszert állapítani meg;
csak a véghelyek biztosságáról kivan gondoskodni. E miatt
1578. febrüáa, uimaauB, is apbíl havában. 51
Károly főherczegre Horvátország- és Slavóniában a katonai
ügyek vezetését bízta ; Erneszt főherczeg pedig a Magyaror-
szágban elhelyezett királyi hadaknak fővezére és a királynak
a hadügyekben helyettese. Ebből tehát az országra semmiféle
hátrány és sérelem nem háromlik.
A magyar tanácsosok számának szaporítása iránt ma-
gyar tanácsosaival értekezni fog. A tisztán magyar ügyeket,
vagyis az ország törvénykezésére, jogaira és szabadságaira
vonatkozó ügyeket, a magyar tanácsosok közreműködésével
fogja elintézni. Ellenben felhívja a rendeket, hogy >a vegyes
ügyekre* nézve, melyek már Ferdinánd és Miksa uralkodása
alatt is az udvari kamaránál és a hadi tanácsnál tárgyaltattak,
ne kívánjanak újítást hozni be. Azon lesz, hogy ezen ügyek is
lehetőleg gyorsan intéztessenek el.
Viszont kijelenti, hogy a királyi kincstárt illető ügyekre
nézve lemond kivánatáról, és a korábbi törvényekhez fogja
magát alkalmazni. A koronára szállott jószágok adományozá-
sánál pedig tekintettel lesz azokra, kik a trón és az ország
körül érdemeket szereztek.
Az áríánusok ellen hozott törvényeknek kiterjesztését az
anabaptistákra sürgeti. A rendek tévedésben vannak, midőn
azt hiszik, hogy a király kormánya alatt álló többi országok*
ban szabad vallásgyakorlat van engedve. Ezt Magyarországban
sem engedheti, mert tiltja koronázási esküje.
A hadügyekre vonatkozó, de érvényben levő régibb tör-
vényeknek a jelen országgyűlés törvénykönyvében ismétlését
szükségesnek tartja.
A nyolczadi törvényszéknek, a felvidéki megyék részére
Eperjesen megtartását ellenzi, minthogy a bírák nagyobb
része vonakodik oly messzire utazni Kívánja, hogy Eperjes
helyett Pozsonyban vagy Nagyszombatban tartsa a törvényszék
üléseit. A királyi itélőszékhez fellebbezett pereket még az or-
szággyűlés tartama alatt el fogja intézni.
Igyekezni fog, hogy az Ausztriához és Lengyelországhoz
kapcsolt magyarországi területeket visszaszerezze. Az országos
határok kiigazítása közelebb meg fog történni; minélfogva
fölhívja a rendeket, hogy e czélra a magok köréből biztosokat
válaszszanak.
4*
52 A POÉSONYI ÖE8ZA0QTÖL*8
A magyarországi pénz elfogadása tárgyában jelenleg
nem határozhat ; ezen ügy nem csak az osztrák tartományo-
kat, hanem a német birodalmat is illeti. A lengyel érczpénz
tárgyában pedig, a rendektől vár javaslatokat A harminczadok
körül tapasztalt visszaélések megszüntetéséről gondoskodni
fog. A tizedek ügyében a fennálló törvények érvényben ma-
radjanak; az egri káptalan kérésének teljesítését a véghelyek
érdeke nem engedi ; de intézkedni fog, hogy a bérleti díj fel
emeltessék. A bor be- és kivitelére nézve szintén a fennálló
gyakorlathoz regaszkodik.
A panaszokra nézve az illető hatóságoktól felvilágosí-
tást fog kérni
A vasmegyei erősségeknek őrséggel való ellátását nem
vállalhatja magára, minthogy már is súlyos terhek nehezednek
rá. Biztosokat küldend ki, hogy ezen helyeket vizsgálják meg ;
azokról, a melyeknek fentartását szükségesnek fogják itélni,
gondoskodni fog, a többit pedig lerontatja ; Gímes várába leg-
feljebb 20 — 25 fegyverest képes küldeni. A bányavárosok meg-
oltalmazására mindig kiváló gondja volt, és lesz ezentúl is. A
királyi várósok kiváltságainak fenntartását maga is kívánja.
A várakhoz csatolt birtokok visszaadása körül, a fenn-
álló törvények értelmében fog eljárni. Pozsonmegye kérésé-
nek tárgyalását más alkalomra halasztja. A vasvári káptalan-
nak Szombathelyre áthelyezését nem hagyja jóvá, mert ezen
intézkedés nagy rémületet terjesztene ama vidék lakói között.
A többi ügyeket nem tartja szükségesnek válasziratában
intézni el ; a feleket a királyi cancelláriához utasítja.
A horvátországi rendek kérvényéből is csak azt az e gy
pontot emeli ki, a mely a rendek föliratában meg volt említve
A Kulpa mellékén lakó jobbágyok nem lévén mindannyian
kitéve a törökök dúlásainak, csak azokat hajlandó az adófize-
téstől fölmenteni, a kiket a horvátországi rendek ki fognak
jelölni. x )
Az alsó tállá márczius 21-én reggeli hat órakor kez-
dette meg a királyi válaszirat tárgyalását. A megyei követek
') A királyi válaszitat egykorú példánya a M. T. Akadémia kéz-
iratgyűjteményében.
1578. fkbrüíh, hárczius, és ápbil havában. 53
elégületlenek voltak tartalmával, és éles bírálat alá vették.
A heves viták közben jelent meg a fSrendek küldöttsége :
a királyi helytartó, Batthyányi Boldizsár és Nádasdy —
azzal az ajánlattal, hogy Althan Kristóf, az udvari ka-
mara elnöke és testvérei részére az indigenatus megadassék.
A rendek már több megelőző országgyűlésen nehézségeket
támasztottak ily indítványokkal szemben. Most pedig az alsó
tábla határozottan visszautasító válaszszal bocsátotta el a fő-
rendek küldötteit. x )
Valamint e kérdésben, úgy a királyi válaszirat tárgyá-
ban is, a megyei követek nemcsak az alsó táblát ragadták ma-
gokkal, de a főrendeket is rá tudták bírni, hogy ellenállás nél-
kül fogadják el fölirati javaslatukat, mely már márczius 25-
én nyújtatott be a királynak.
Ebben a rendek úgy az adókivetőknek kinevezésére mint
az ingyen munkákra és az állandó lovasok elhelyezésére nézve
ragaszkodnak előbbi megállapodásukhoz. Kinyilatkoztatják
hogy kedvetlenül értesültek a király azon elhatározása felől
hogy a kapitányok és katonák kihágásai ellen emelt panaszok
iránt a kapitányoktól vagy másoktól informátiót fog kérni ; a
rendek nyilvános panaszai nagyobb hitelt érdemelnek, mint a
kihágások szerzőinek hiú mentségei. Újra kérik, hogy a király
büntesse meg azokat ; és a baj orvoslására biztosabb módot
nem ismernek annál, mint ha a király pontosan fizeti a kato-
nákat, és szigorúan megbünteti az erőszakoskodókat. Az ön-
kénytes behódolások megakadályozására is, egyetlen biztos
eszköznek azt tartják, hogy a király alattvalóinak védelméről
gondoskodjék. Ezzel kapcsolatban Vasmegye követei, óvás alak-
jában kijelentették, hogy ha rögtöni segély nem jő, megyéjök
egész területének behódolását nem lehet többé meggátolni.
A magyar csapatoknak az ellenséges területre intézett
betöréseik és a nemeseknek egymás között folytatott küzdel-
meik, a legelő^, a magyar pénz, a bányák és harminczadok, a
vasvári káptalan és a birtokok visszaadása tárgyában ismétlik
keresőket.
') Az eperjesi követek naplója, mely Althan-ra vonatkozólag
az alsó tábláról irja : »Cyclopice et barbarice repugnatum est.«
54 A POZflOMTl ORSzAaöTÜL*g
A nyolczadi törvényszékek kérdésében felmerült ne-
hézséget nem sikerült elhárítani. A felvidéki rendek ragasz-
kodtak ahhoz, hogy a felsőmagyarországi megyék számára
Eperjesen tartsa a törvényszék üléseit ; ellenben a birák több-
sége óvást emelt ez ellen. Az országgyűlés tartózkodott attól,
hogy ez ügyben végzést alkosson.
Az Erneszt és Károly főherczegek hatásköréről szóló
királyi nyilatkozatot a rendek megnyugtatónak tekintették.
És kérték, hogy csak a király távollétében intézzék a rajok
bízott ügyeket ; ha pedig a király az ország határai között tar-
tózkodik, maga kormányozzon. Egyúttal azt az óhajtásukat
fejezték ki, hogy a király távollétében, Erneszt főherczeg lakjék
Magyarországban, udvarában magyar urakat s ifjakat tartson.
Ellenben nem voltak megelégedve a király azon nyi-
latkozatával, mely a magyarországi ügyeknek tárgyalási mód-
jára vonatkozott. A tisztán magyar ügyek és a vegyes ügyek
megkülönböztetését nem fogadták el. Azt kívánták, hogy a ki-
rály a magyarországi ügyeket, különbség nélkül, a magyar taná-
csosok és hatóságok közreműködésével tárgyalja és intézze eL
Miután továbbá a király az oszrák bornak szabad bevi-
telét Magyarországba megengedte, viszont kérték, hogy a
magyar bornak kivitelét Ausztriába és Stiriába ne aka-
dályozza.
A határok kiigazítására, a korábbi országgyűléseken
megválasztott országos biztosokat újra megválasztották.
A Kulpa mellékein lakó jobbágyok ügyében, a horvát-
országi albánt és az adókivetőt hatalmazták föl annak megál-
lapítására, kik kötelezhetők az adó fizetésére, és kik ment-
hetők föl?
Végre a fölterjesztett magán ügyek elintézésére sürgetőn
fölkérték a királyt 1 )
A királyi válasz az országgyűlés második föliratára
már másnap elkészült A legtöbb pontban ragaszkodott az
első leiratban közlött határozatokhoz.
Az adókivetők kinevezése tárgyában, a király mint a
De csak egyet emeltek ki : azt a pontot, melyben Árva várának
visszaadása kéretik. — A fölírat egykorú másolata ugyanott.
1578. FERBUÁB, MÁRCZICS, É8 ÁPBIL HÁTÁBAN. 55
megelőző országgyűléseken, úgy most is lemond kivánatáról.
Azaz, újra felhívta ugyan a rendekét, hogy azt a közjó iránti
tekintetből teljesítsek; de hozzátette, hogy azon esetre, ha
teljesíthetőnek nem tartják, legalább arról gondoskodjanak,
hogy oly férfiak választassanak meg, a kik tisztökben hűségesen
és szorgalmasan fognak eljárni
A tizenkétnapi ingyenmunkával is megelégedett, le-
mondva a minden tiz porta után kiállítandó szekérről. Azon-
ban az ingyenmunkák felosztása és készpénzen való megváltása
tárgyában a szabad rendelkezést, újra magának igényelte.
Mivel az újvári és kanizsai váraknak megerősítése, az el-
lenség közelsége miatt, sürgetően szükséges ; megújitotta azt a
kivánatát, hogy a szomszéd vármegyék e czélra külön ingyen
munkákat ajánljanak ; ekképen Ausztria és Csehország rendéi
annál készségesebben fognak ezen fontos erősség föntartására
továbbra is áldozatokat hozni.
Viszont a király is, a rendek által különös figyelmébe
ajánlott Korpona, Szendrő és Tokaj várak megerősítéséről
» mihelyt lehetséges*, gondoskodni fog; egyszerre ugyanis
minden igénynek megfelelni nem képes.
Azon lesz, hogy a kapitányok és katonák hatalmasko-
dásainák véget vessen; és e czélból igyekezni fog, hogy a
véghelyek őrsége rendesen el legyen látva élelemmel, és zsold-
ját is pontosan kapja. Mivel azonban a királyi kincstár'nem
rendelkezhetik mindig a szükséges pénzösszeggel, és igy a
fizetéseket néha a kellő időben nem teljesítheti : újra ajánlja,
fogadják el a rendek azt, hogy a katonák, a mennyiben kész-
pénzzel nem fizethetnek, nyugtákat adjanak, a melyeket a
kapitányok beváltandnak.
Az állandó lovasoknak a főkapitány és az alispánok által
eszközlendő elhelyezését jóváhagyja, oly föltétel alatt, hogy a
királynak és távollétében Erneszt főherczegnek megegyezését
kérjék ki. A Dunántúli megyék azon kivánata tárgyában, hogy
a lovasok helyett gyalogokat tarthassanak, mielőtt magát el-
határozná, előbb az azon részekbe kinevezendő főkapitánynyal
fog értekezni. Helybenhagyja, hogy azon főpapokat és főura-
kat, kik az állandó lovasokat ki nem állítják, az 1550-iki
országgyűlésen megállapított büntetés érje ; czélszerűnek lát-
56 a roiaomn országgyűlés
ná ugyan, hogy e büntetés végrehajtása a kapitányokra bízas-
sák, de ha a rendek e tekintetben is a korábbi törvényekhez
ragaszkodnak, nincs kifogása ellene.
Az esztergomi érsekség és a győri püspökség betöltéséről
>mielőbb gondolkodni fog.« A világi hivatalok betöltése iránt
még az országgyűlés tartama alatt ki fogja kérni magyar ta-
nácsosainak javaslatait. A Dunántúli országrész főkapitányá-
nak kinevezése ügyében tárgyalásokat folytatott, de nem ve-
zettek eredményre ; igyekezni fog, hogy azon tisztre mielőbb
alkalmas egyént nevezzen ki.
Az önkénytes behódolásokat semmiképen nem enged-
heti meg. Újra felhívja a rendeket, hogy azok megakadályo-
zása végett intézkedjenek. Viszont igéri, hogy a fenyegetett
helyek védelméről gondoskodni fog. A mi Vas és Soprony
megyék óvását illeti, a rendeket emlékezteti az áldozatokra,
melyeket ezen vidék érdekében hozott ; mert csak Kanizsára
évenkint közel kétszázezer forintot fordít. A kalandozásokat
az ellenség területén szintén nem tűrheti ; és a mennyiben a
rendek vonakodnának úgy ezeknek szerzőire, mint az önkény-
tesen behódolókra büntetéseket szabni, királyi hatalmával fog
ellenök föllépni.
A lovas katonák részére engedett legelők használatának
május végére kitűzött határidejét legalább is június közepére
kiterjesztetni kéri. Ezen katonákra nézve is czélszerünek tartja
a nyugtatványokkal való fizetés módozatát ; de ha a rendek
ezt elfogadni határozottan vonakodnak, megnyugszik az ed-
digi gyakorlat fenntartásában.
A nyolczadi törvényszékek helyének megállapításáról
magyar tanácsosaival fog értekezni.
Kedvesen veszi tudomásul, hogy távollétének idejére,
a rendek Erneszt és Károly főherczegeket a hadiügyekben, he
lyettesei gyanánt elfogadják. Erneszt főherczeggel tárgyalni fog
az iránt, hogy állandón Magyarországban lakjék. És a magyar
főrendü ifjakat mind a főherczeg, mind pedig ő maga szívesen
fogják udvarukban fogadni. Egyúttal újra fölhívja az országgyű-
lést, hogy azon tanácsosokat, kik hivatva lesznek .a királyi ud-
varban, illetőleg Erneszt főherczeg környezetében tartózkodni,
válaszszák meg. Ezekkel nemcsak a tisztán magyar ügyek,
1578. FEBBUÁR, MARCZIU8, ás ÁPRIL HAVÁBAN. 57
hanem, a körülményekhez képest, a Yegyes ügyek is közöltetni
fognak.
A harminczadok, a birtokok visszaadása és a magyar pénz
tárgyában ismétli korábbi igéretét. A lengyel pénz árfolya-
mának megállapítása iránt közelebb fog határozni. A vasvári
káptalan áthelyezése, az egri káptalan tizedei, és a bor kivi-
tele tárgyában ragaszkodik az előbbi föliratában foglalt nyilat-
kozataihoz. A király végül a rendek első föliratában előadott
magán ügyekre közli határozatait. 1 )
E királyi válaszirat egy hétig foglalkoztatta a rendeket
Az alsó tábla vonakodott engedményeket tenni, bár a királyi
helytartó és a személynök mindent megmozdítottak, hogy a kirá-
lyi leiratban foglalt kivánatokat, elfogadtassák. De a márczius
31-én tartott vegyes ülésen sem voltak képesek czélt érn'. 2 )
Ennek következtében az országgyűlés harmadik főiirata
mindenben fönntartotta a korábbi megállapodásokat.
Újvár várára nézve kilátásba helyezte ugyan, hogy a
szomszéd megyék közelebb tartandó gyülésökön ajánlatokat
teendnek ; de Kanizsára nézve határozottan kijelentette, hogy
a szomszéd Vas és Zalamegyék, melyek a törököktől oly sokat
szenvedtek, semmit sem képesek tenni.
A várakban elhelyezett katonák zsoldjának kifizetését
sürgetve, megemlitették több vár őrségének azt a nyilatkozatát,
hogy azon esetre ha az elmaradt zsold rögtön ki nem
fizettetik, a katonák tovább állomásukon nem maradhatnak
meg. A kapitányok és katonák erőszakoskodásainak meggát-
lására czélzó végzés támogatására, a rendek kijelentették, hogy
ha panaszolt bajaikat a király meg nem szünteti, sem az adót
megfizetni, sem az ingyen munkákat kiszolgáltatni nem lesz-
nek képesek.
Midőn pedig az üresedésben levő egyházi és világi hiva-
talokról szóló királyi ígérettel meg nem elégedve, azoknak
még az országgyűlés tartama alatt való betöltését sürgették,
még azon uj kérelmeket is intézték a királyhoz, hogy haladék
*) A márczius 26-ikán kelt leirat fogalmazata a bécsi állami le-
véltárban.
9 ) Az eperjesi követek naplója.
\
58 A POZSONYI OBSZÁGGYÜLftS
nélkül nevezzen ki cancellárt, és a magyar tanácsosok számát
is szaporítsa, illő fizetést rendelve nekik.
A behódolások megakadályozására most is képtelenek-
nek vallották magokat. A kalandozások iránt újólag el-
nézést kértek. És ezen két pontra nézve, azt kivánták, hogy
arról a törvénykönyvben ne történjék említés, mert attól tar-
tottak, hogy a törököknek tudomására fog jutni.
A magán ügyekre vonatkozó királyi határozatok ellen
minthogy az ügyek nagy részének elintézését bizonytalan
időre elhalasztották, szintén sok kifogásuk volt a rendeknek. *)
A király harmadik leirata, mely már a következő na-
pon közöltetett az országgyűléssel, szintén nem hozta a fen-
forgó ellentéteket közelebb a kiegyenlítéshez: amennyiben
ellőbi álláspontjától el nem tért ; kevés lényegtelen kivétellel
előbbi kivánatainak s ajánlatainak ismétlésere szorítkozott. 2 )
Minthogy, úgy a király mint a rendek az országgyűlés
befejezését lehetőleg siettetni kivánták, az alsó tábla napon-
kint reggel és délután tartott ülést. így történt ez ápril 3-án
is, mikor délutáni két órakor kezdették meg a harmadik ki-
rályi leirat tárgyalását. Habár az országgyűlési tanácskozások
rendszerint zajosak szoktak lenni, ez alkalommal a lárma oly
fokot ért el, hogy a tanácskozást lehetetlenné tette. A sze-
mélynök tehát, a ki különben is észrevette, hogy a követek
egy része ittas állapotban van, az ülést berekesztette, és a kö-
vetkező napra, reggeli hat órára hivta össze a rendeket. Azon-
ban soraikban most sem uralkodott nyugodtabb hangulat.
Különösen az ingyenmunkák felosztása és a várakhoz csatolt
magánbirtokok visszaadása támasztott nagy nehézségeket.
Ezekhez járult még Alihan honfiusításának ügye, bár
ez a föliratokban és leiratokban nem említtetett meg. Mind a
márczius utolsó napján tartott elegyes ülést, mind pedig az
alsó táblának ápril elsején tartott ülését is soká foglalkoztatta
ez a tárgy. A királyi személynök, miután esdeklései hatásta-
*) Az országgyűlés, ápril 2-án bemutatott harmadik íoliratának
egykorú példánya a M. T. Akadémia kéziratgyüjteményében.
*) Az ápril 3-iki királyi leirat egykorú másolata ugyanott.
1578. fbbruíb, márczius, ás JLfril havában. 59
lanul hangzottak el, fenyegetőzni kezdett, hogy a király erőha-
talommal fogja a rendeket kényszeríteni akaratának tesjesité-
sére. Végre reá állottak ugyan, hogy Althan Kristóf a ma-
gyar mágnások sorába felvétessék, de .ezen kitüntetést nem
akarták testvéreire is kiterjeszteni ; csak az april 4-én tartott
elegyes ülésen sikerült a helytartónak és a főrendeknek, mind
a három testvér honfíusítását kivinni. Mire mindhárman
megjelentek az ülésben, és letették az esküt. x )
Kevesbbé voltak sikeresek a főrendek erőfeszítései, hogy
a király többi kivánatainak teljesítését eszközöljék ki.
Ugyanis a negyedik fölirat az . előbbieknek viszhangja
volt. Midőn ezt ápril 5-én a királynak bemutatták, a helytartó
élőszóval tüzetesen indokolta több pontját, különösen azon
határozatukat, a mely szerint az ingyen munkák felosztását az
országgyűlés részére vették igénybe. 2 )
A király, a várlakban tartotta vissza a rendeket, míg
válaszirata elkészült, 3 ) a mely szintén korábbi nyilatkozatai-
nak ismétlésére szorítkozott. 4 )
Az országgyűlési tárgyalások további folyamáról nem
birunk részletes tudósításokat. Úgy látszik a fölíratok és leira-
J ) Az eperjesi követek naplója, ós a bányavárosok követeinek
zár-jelentése.
a ) A fölirat egykorú példánya az Akadémia kéziratgyüjtemé-
nyében.
8 ) Az eperjesi követek naplója ezen nap eseményeinek elbeszé-
lésével ér véget. »5-a Április. Apud Locumtenentem publice articuli
rursus perlecti sünt, et paucis quibusdam mutatis, singali sese in diver-
soria receperunt sua, tandem dum ab Istwanffy elegantius iidem descri-
berentur. Tandem circa horam nonam matutinam, cum maxima Magna-
tum írequentia, et iis qui adhuc reliqui erant Comitatus (plerique enim
eorandem nuncii, quod in longum Comitia extracta erant, discesserunt)
in arcem ad suamMaiestatem, articulos postremo exhibituri, ascendernnt ;
ubi demum usque ad quartam pomeridianam impransi et jejuni, donec
ad articulos omnes responsum esset, detenti sünt. Et post eorandem prae-
lectionem finis illi congressui impositus est. Non aderat autem illi coetui,
in arcé congregato, turbator ille, et veluti fax omnium dissidiorum Me-
gery rufus, praemonitus ab aliquo amico haud dubie, ne poenas graves
justasque lueret impudentium sermonum, quos in Imperatorem in aula
Ló cumtenentis effutiverat. «
*) A királyi leirat egykorú másolata az Akadémia kéziratgyüj-
teményben.
60 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
tok váltása helyett, közvetlenül, személyes érintkezés útján si-
került végre az ellentétek kiegyenlítése.
A király, többi között, felhagyott annak sürgetésével,
hogy az ingyen munkák felosztása reá bizassék. Mire, hosszas
tanácskozás után, a hadi tanácsosok közreműködésével, *) rész-
letes megállapodás történt az iránt, mely várakra, mely me-
gyék jobbágyainak ingyenmunkája fordíttassék. Egyúttal szá-
mos intézkedés történt az ingyenmunkák kezelése és megvál-
tása tárgyában.
Ellenben több oly kérdés, a melynek elintézése nem mu-
tatkozott sürgetően szükségesnek, függőben hagyatott.
A közmegegyezéssel elfogadott végzéseket a rendek
ápril 11-én mutatták be a királynak. Ez búcsút vett tőlök.
Kezet szorított azokkal, a kik távozni készültek. Azokat pedig,
kiknek magánügyeik még nem voltak elintézve, biztosította,
hogy mindaddig el nem hagyja Pozsony városát, míg minden
ügyet letárgyalt. 2 )
Az országgyűlés törvényczikkeit két nappal utóbb látta
el megerősítésével. 8 )
') Ezt a XXVII. törvényczikk említi.
s ) A bányavárosok követei ápril 17-iki jelentésokben irják, hogy :
»den vergangenen freitag id est den 11. tag április, in beysein der gan-
tzen Landtschafft, wie sie sich mit der Kayserlichen Mayestát der Land-
tags Artickl halben gantz und gar verglichen hat«, adták be a bányavá-
rosok újabb kórvényét. »Und datzumal — folytatják — die K. M. einen
jeden, so seinen Bescheidt hat, die Hand geboten und einwilligt heim
zuziehen. . . . Ire M. sich erboten hat ehe nicht von Pressburgh zu ver-
rücken bisz ein jeder seinen Bescheidt bekumme.c
3 ) A törvénykönyv egykorú példánya az udvari kamara levél-
tárában.
1
IV.
A pozsonyi országgyűlés
1580. február- és márczius havában.
Rudolf király, az 1578-ik évi küzdelemteljes or-
szággyűlés befejezése után, Prágába sietett, hol a magyaror-
szági kormányügyektől lehetőleg távol tartotta magát, azokat
egészen Eraeszt főherczegre bízva.
Midőn tehát azl579-ik év nyarán, a pénzügyi viszonyok
— a megajánlott adó utolsó részlete Mihály napján lévén be-
hajtandó — a magyar országgyűlés összehívását szükségessé
tették, és e miatt a kitűzendő határnap iránt Erneszt főher-
czeg véleményét kikérte, egy úttal értesíté őt, hogy » többi or-
szágainak ügyei által akadályozva lévén ott személyesen meg-
jelenni,* őt kéri fel az országgyűlés vezetésére. 1 )
Sőt ugyanakkor azon terv is fölmerült az udvarnál, hogy
Ernészt főherczegnek hatalomköre, mely, az 1578-iki törvé-
nyek értelmében, a hadi ügyekre szorítkozott, Magyarország
összes kormányügyeire terjesztessék ki ; mi által a király az
azokkal való foglalkozástól teljesen föl lett volna mentve. 2 )
Azonban ezen javaslatot épen Erneszt főherczeg német
tanácsosai ellenezték ; mert előre látták, hogy az országgyűlé-
sen zavarokat és bonyodalmakat idézne elő.
Ugyanezen tanácsosok — Harrach és Khuen — attól
*) Kudolfnak 1579. augusztus 9-én Erneszt főherczeghez intézett
levele a bécsi állami levéltárban.
*) A cancellár ezen javaslatáról említést tesz Harrach Lénárd,
szeptember 27-én Erneszt főherczeghez intézett levelében.
62 A POZflOHYI ORSZÁGGYŰLÉS
is tartottak, hogy a király elmaradása szintén rossz hatással
lesz a magyar rendekre. E miatt azt ajánlották, hogy a jövő
országgyűlést csak az adó megszavazására kell felszólítani, és
pedig a lehető legrövidebb, talán egy évnél rövidebb időre ;
kilátásba helyezve, hogy időközben a király személyesen meg
fog jelenni az országban, hogy a rendekkel a többi ügyek
iránt tanácskozzék. *)
Erneszt főherczeg osztozott tanácsosainak véleményé-
ben ; egyébkint késznek nyilatkozott, hogy a királyt az or-
szággyűlésen helyettesítem fogja, melynek megnyitására no-
vember 11-ét ajánlotta határnapul. 2 )
A király azonban csak a következő év január 17-re hívta
össze az ország rendéit. A meghívólevélben hallgatással mel-
lőzte azt, vájjon személyesen meg fog-e jelenni, vagy pedig
Erneszt főherczeget küldendi-e maga helyett. És az ország-
gyűlés feladatául, általános kifejezésekben, azt jelölte ki, hogy
a belbéke fentartása és a külső veszély elhárítása érdekében
intézkedjék. 8 )
Az országgyűlés csak három héttel a kitűzött határnap
után nyittatott meg. Erneszt főherczeg február 9-én érkezett
Bécsből Pozsonyba, és más nap a királyi várlakban, maga
köré gyűjtve az ország rendéit, előadta a királyi proposítiót.
Ezt megelőzőleg, a király távollétét kimentve, felhívta
a rendeket, hogy saját magok és hazájuk javát szem előtt
tartva, a királyi kívánatok teljesítésében oly készséget tanú-
sítsanak, mint ha a király személyesen jelen volna. Viszont
késznek nyilatkozik, hogy úgy az országos, mint a magán-kívá-
natokat a király elé fogja terjeszteni. 4 )
A proposüió a király távollétét a csehországi ország-
gyűléssel indokolta, a melyen Magyarország részére segítséget
óhajt kieszközölni. Egyébkint azon lesz, hogy mielőbb Ma-
*) Harrach Lénárd idézett levele.
8 ) Erneszt főherczegnek Bécsből 1579. szeptember 24-én a király-
hoz irt levele a bécsi állami levéltárban.
8 ) Az 1579. november 6-án kelt királyi meghívólevél példányai
több kir. város levéltárában.
*) Erneszt főherczegnek 1580. február 11-én a királyhoz intézett
levele.
1580. fbbbuAe- és mJLrcziusban. 63
gyarország közelében választhassa lakhelyét, és a jövő ország-
gyűlésen személyesen megjelenhessen.
Ismervén az ország szerencsétlen állapotát, szívesen meg-
kímélné újabb terhektől ; de a véghelyek ellátásának roppant
költségeit nem képes a saját jövedelmeiből és a német biroda-
lom segélypénzeiből födözni. E miatt fölhívja a rendeket, hogy
a következő három esztendőre 3 — 3 forintnyi adót szavazza-
nak meg, minden porta után. Tanácskozzanak az adó kivetése
és behajtása körül tapasztalható visszaélések megszüntetéséről,
az adóhátralékok behajtásáról, a harminczadok és tizedek fe-
lől, úgy szintén gondoskodjanak a kereskedők biztosságáról.
A lengyel pénz tárgyában eszközöljék az utolsó országgyűlés
végzéseinek foganatosítását. Az arany és ezüst kivitelét az or-
szágból akadályozzák meg.
Jobbágyaiknak tizenkét napi ingyen munkáját, minden
25 porta után kiállítandó egy kocsival, ajánlják föl a várak
megerősítésére. Ismételi, a korábbi országgyűléseken sikerte-
lenül előadott, kivánatát, hogy az ingyen munkák fölosztását
bízták rá és Emészt főherczegre.
Hasonlag ismételi felszólítását az önkénytes behódolá-
sok és a magyarországi hadak kalandozásainak megakadályo-
ása tárgyában.
Mivel a magyarországi katonák soraiban a fegyelem
teljesen meglazult, és azok tetszésök szerint szokták állomá-
saikat odahagyni ; értesíti a rendeket, hogy a németországi
hadaknál gyakorlatban levő katonai rendszabályokhoz hason-
lókat a magyarországi hadak számára be fog hozni. A rendek
is törvény utján intézkedjenek, hogy a kapitányaik engedélye
nélkül, államásaikról távozó katonákat má&>k ne fogadják
szolgalatjukba ; valamint az iránt is, hogy a király, vagy Emészt
főherczeg engedélye nélkül, senki se léphessen idegen fejede-
lem szolgálatába.
Végül igéri, hogy az ország jogait és szabadságait tisz-
teletben tartandja ; és megemlíti, hogy a rendeknek szabadsá-
gukban áll mindazt előadni, a mi által az ország javát előmoz-
díthatni és nyugalmát biztosíthatni vélik. *)
*) A propositio eredeti fogalmazata a bécsi állami levéltárban,
i
64 A POZSONYI OMZiOGTfaás
Az alsó táblánál, a mint a királyi proposítió fölött a
tanácskozások megindultak, a megyei követek nagy része azon-
nal sürgetni kezdé, hogy mindenekelőtt az országos sérelme-
ket kell fölterjeszteni, és csak miután azoknak orvoslása iránt
biztosítást nyertek, a királyi kivánatok tárgyalásába bo-
csátkozni.
Ebben, hosszan tartó, heves viták után mindkét tábla
megegyezett. De, kétségkívül a főrendek befolyása következté-
ben, a királyhoz intézett föliratot a legmérsékeltebb, sőt hódo-
latteljes hangon szerkesztették.
A rendek mindenekelőtt azt hangsúlyozták, mennyire
óhajtották, hogy a király személyesen jelenjen meg közöttök.
Azonban elmaradásának fontos okairól értesülve, megnyugosz-
nak abban, és hálájokat tolmácsolják atyai gondosságáért,
különösen pedig a propositióban foglalt ígéretekért, hogy az
ország ősi jogait, szabadságait, és szokásait tiszteletben fogja
tartani. Viszont biztosítják állandó hüségök felől.
Az adó megajánlásának kérdésére áttérve, emlékeztetik
a királyt azon súlyos terhekre, melyeket az ő és elődeinek
uralkodása alatt készséggel vettek magokra. Aldozatkézség-
ben most sincs hiány. De a rendek és jobbágyaik egy rész-
ről a szűk termés, más részről a királyi hadak zsarolásai
miatt, oly nyomorult állapotban vannak, hogy míg a hadak
kicsapongásai és a többi visszaélések meg nem szűnnek, a
közterhek viselésére képteleneknek tartják magokat.
Ugyanis a kapitányok és az idegen katonák mindennemű
kegyetlenségekre és zsarolásokra, korlátlan önkényre érzik ma-
gokat feljogosítva. Erre különösen akkor van alkalmok, mikor
a lovaskatonák lovaikat, kora tavasztól késő őszig, legelőkön
tartják ; ilyenkor ugyanis a szegény jobbágyoktól nem csak az
élelmiszereket és takarmányt veszik el erőszakkal, de minden-
től megfosztják őket, a mit házaikban találnak ; sőt gyakran
ezekből kizárva őket, magok helyezkednek be. Nem egyszer
pedig ütlegekkel illetik, megsebesítik, megölik őket. A várak
*) A bányavárosok követeinek 1580. február 12-iki jelentése.
Körmöcz városának levéltárában.
1 580. PEBRÜÁB- ÚS MÁRCZIÜ8BAN. 65
őrségei is be szokták kalandozni a körülfekvő helységeket,
pusztítva és rabolva. Továbbá a kapitányok, a törökök pél-
dáját követve, a jobbágyokat felosztják az egyes katonák kö-
zött, kiknek amazok mindennemű szolgálatokat tenni tartoz-
nak. A földesurakat és alispánokat, kik e miatt panaszt tesz-
nek, gúnyolva és fenyegetőzve utasítják el; sőt néhányat kö-
zülök egy ideig fogva tartottak. Az egy telkes nemesekkel pedig
úgy bánnak, mintha jobbágyok volnának. A nemesi kiváltságok
e szerint, úgy szólván, egészen elenyésztek ; a jobbágyok pedig
nyomorúságukban a halál vagy a török uralom után
áhítoznak.
Az idegen kapitányok nemcsak a jobbágyokra, ha-
nem a nemesekre is kiterjesztik hatajmaskodásaikat. Elveszik
váraikat , házaikat és tetszésök szerint eladományozzák ;
bírói hatalmat is bitorolnak a nemesek fölött. Sőt nem
egyszer barátaiknak , magán sérelmek megbosszúlására
vagy birtokok elfoglalására, katonákat bocsátanak rendel-
kezésökre.
A katonák önkényes eljárását követi a kamara is, mely
szintén törvénytelenül jószágokat lefoglal ; a tizedek és har-
minczadok behajtásánál sokféle visszaéléseket követ el.
Mindezen bajok megszüntetéseért már többször tettek a
rendek lépéseket. Azonban kérvényeik rendszerint az udvari
kamarához vagy a haditanácshoz utasíttattak, hol azokat nem
vették tekintetbe. Ezzel kapcsolatban előadják, hogy a ma-
gyarországi hatóságok elvesztették minden tekintélyöket. A
királyi helytartó egész hatásköre az igazságszolgáltatásra van
szorítva ; a véghelyek és hadi ügyek elvonattak tőle. A ma-
gyar tanácsosok és a cancellaria a fontosabb ügyekben mel-
lőztetnek ; sőt a magyar cancellaria utján kibocsátott királyi
rendeleteket, az idegen kapitányok megvetik.
Ily körülmények között a törvények elvesztették tekin-
télyöket. Mindennemű kihágások napirenden vannak, és töb-
nyire büntetlenül maradnak.
Isten irgalmára kérik tehát, hogy a király könyörüljön
bajaikon és szüntesse meg azokat. Az üresedésben levő esz-
Magyar Országgyűlés történet \ 5
66 A POÉSONYI OB82ÁaOYŰL^8
tergomi érsekséget a többi püspökségekkel, a világi hivata-
lokat, különösen pedig a nádori méltóságot töltse be. Főkapi-
tányokká és kapitányokká született magyarokat nevezzen ki.
A magyar tanács, a cancellária és helytartó régi hatáskörét
állítsa vissza, és általok tárgyaltassa a magyar ügyeket.
Ha mindezen kivánataik a jelen országgyűlés tartama
alatt nem teljesíttetnek, adót megajánlani nem lesznek képesek •
habár újólag kijelentik, hogy a köteles hűségben tántoríthatla-
nul megmaradnak. *)
A rendek február 15-én mutatták be föliratukat a fő-
herczegnek, a ki azonnal megkezdette a környezetében levő
német és magyar tanácsosokkal a teendők iránti tanácskozást.
Ennek eredménye az volt, hogy a föliratot a királyhoz kell
fölküldeni, és mivel Prágából a válasz csak több nap el-
teltével érkezhetik meg, oda kell hatni, hogy időközben az
országgyűlés vegye a propositiót tárgyalás alá.
Erneszt főherczeg február 19-én közié elhatározását és
fölhivását a rendekkel. Ezek azt válaszolták, hogy másnap
fogják megállapodásukat előterjeszteni.
Február 20-án csakugyan ismét megjelentek a királyi
várlakban. A cancellár volt szónokuk. A szegény nép — igy
szólott — a katonaság részéről oly súlyos zaklatásoknak van
kitéve, és annyira el van keseredve, hogy ha a rendek a ba-
jok orvoslása nélkül térnek haza, attól kell tartaniok, hogy
nyilt lázadás tör ki. E mellett, mig Egerben és más várak-
ban magyar kapitányok voltak alkalmazva, az erősségek a
legjobb állapotban voltak, most pedig annyira el vannak ha-
nyagolva, hogy ha a török megtámadja, néhány napi ostro-
mot sem volnának képesek kiállani. A király saját érdeke is
kívánja, hogy e bajokon segítsen. Egyébiránt a rendek nevé-
ben kinyilatkoztatja, hogy ha ez megtörtént, az adó megaján-
lása és a többi királyi kivánatok teljesítése tárgyában semmi
nehézség nem fog fölmerülni. Mig azonban ama két pontra
*) Az országgyűlés első föliratának egykorú példányai a bécsi
állami, az udvari kamarai és több városi levéltárban.
1576. FEBRUÁR- ÉS MÍRCZIüSBAN. 67
nézve kielégítő választ kapnak, más ügyek tárgyalásába nem
bocsátkozhatnak.
Emészt főherczeg erre azt válaszolá, hogy habár a ki-
rályi propositió mielőbbi tárgyalása, és elintézése a rendekre
nézve is előnyös volna, mivel kijelentett határozatukhoz ra-
gaszkodnak, a sérelmi föliratot a lehető legrövidebb idő alatt
a király kezeihez fogja juttatni. *)
A főherczeg még az nap értekezett bizalmas német
tanácsosaival, és javaslatait előadta a királynak.
Nézete szerint, minden időben nagy fontossággal birt
az, hogy a véghelyek kapitányai németek legyenek ; kétszere-
sen fontos ez most, a mindenfelől jelentkező, veszélyes ármá-
nyokkal szemben. 2 )
Ennek következtében le kell modani a magyar rendek-
től várható segélyről, ha ezt csak oly föltételek alatt lehet
elnyerni, melyek veszélyes következményeket vonnak magok
után. Mert — úgy mond — mi haszna volna felségednek az
úgy is jelentéktelen segélyből, ha ezt elfogadva az ország
maradványait is veszélybe döntené, és a hfiteleneknek alkal-
mat nyújtana, hogy ártalmas czélzataikat annál biztosabban
vihessék keresztül.
A főherczeg tehát azt ajánlotta, hogy inkább meg kell
engedni az országgyűlés eredménytelen feloszlását, mint tel*
jesíteni azt, a mit a rendek kivannak. Hogy azonban az or-
szággyűlés feloszlása, a királyra nézve, tisztességes módon
történjék, a következő módozatot hozta javaslatba. A ki-
rály két leiratot készítsen. Az egyikben a rendek kivánatai-
nak nagy részére kielégítő választ adjon, és azt az ő (a főher-
czeg) kezeihez küldje 8 ). A másikat közvetlenül az országgyű-
léshez intézze. Ebben hívja föl a rendeket, hogy mivel Magyar-
*) Erneszt főherczegnek 1580. február 20-4n a királyhoz, latin
nyelven irt hivatalos jelentése.
a ) »Von wegen der geferhlichen Praktika, die hin und wider sich
erzaigen.c
8 ) »In den merern und gemainern Artigln .... toiit gnadn re-
solvirn.« •
5*
68 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
országban soha sem volt szokás a királyi kiváuatokat és az
ország közszükségeit félretéve, sérelmeiket terjeszteni föl:
ők is haladék nélkül vegyék a propositiót tárgyalás alá. Érte-
sítse őket egyúttal, hogy sérelmeik nagy részére kegyelmes
határozatát, melyben, a mennyire a körülmények engedik,
kivánataikat teljesíteni igyekezett, megkűldötte a főherczeg-
nek ; ama fontos kérdések iránt pedig, melyekre nézve most,
mikor az ország határain kivül tartózkodik, nem határozhatta
el magát , ha a jövő országgyűlésen körükben megjelenik,
személyesen fog velők tárgyalásokat indítani. Sőt a király
e leiratban azt is megemlítheti, hogy annak bebizonyítá-
sára, miszerint személyes megjelenését nem szándékozik hosszú
időre elhalasztani, megelégszik, ha a rendek ez alkalommal
csak egy esztendőre szavaznak meg adót.
Ha a rendek — folytatja a főherczeg — ezzel megelé-
gednek, úgy a nehézség el van hárítva. Ezt azonban nem re-
mélheti. Ha pedig a rendek ezután is vonakodnak a proposi-
tió tárgyalásába bocsátkozni, és eredmény nélkül szétoszlanak
a király elhárította magától a felelősséget. *)
Ezalatt a rendek az egyes megyék, városok, urak és
nemesek által előterjesztett sérelmeket, pereket és kérvénye-
ket tárgyalták ; a mi szintén gyakran adott heves vitákra, za-
jos jelenetekre alkalmat, ugy hogy a selmeczi követ egy alka-
lommal már azt várta, hogy a megyei követek kardot fognak
egymásra rántani. 2 )
') Ehhez *a következő észrevételt csatolja : » Solté dann . . . sich
ainicher mehrer Ungehorzamb oder Bebellion erregen, so kundt ich nit
sehen, wie Euer Kaiserlich Maiestát letzlich würden mögen umbgehen
diejenigen Mitl, so irn in dergleichen fállen göttliche und weltliche Becht
zxigeben far die Hand zunemen, und soviel möglich die Untreu gebür-
lichermassen zu strafen, inén dieselbig sauer zu machen.«
2 ) Az egyik selmeczi követ 1580. február 2 6-iki jelentésében irja,
hogy e napon adta elö az alaó tábla ülésén, a törökök fenyegető maga-
tartása felől, Selmeczről vett tudósításokat. Az országgyűlési tanácsko-
zásokról pedig többi között így ír : »In summa ess gehet unter inén zu,
das zuerparmen, Was fűr ein ünainigkait. Die Bitterschafft oder der
gross Adell der hengt an den Bischoffen und Pfaffen, die trachten nur
wie sie ire Bistumber und Herrschafften erhalten und weiter.fortpringen
1580. FEBRUÁR- £tt MÁRCZíUSBAN. 69
A király egész terjedelmében elfogadta Emészt főher-
czeg javaslatait. Es február utolsó napján leérkezett Pozsony-
ba a két királyi leirat. *)
Az egyikben fölhivja a rendeket, hogy ősi szokás szerint
mindenek előtt a propositiót vegyék tárgyalás alá, és az ebben
foglalt kivánatainak tegyenek eleget; értésökre adva, hogy
a sérelmeikre vonatkozó válasziratát szintén megküldötte a
főherczegnek. 2 )
E másik leiratban a katonák kicsapongásainak főokát a
zsold rendetlen fizetésében keresi. ígéri, hogy igyekezni fog a
zsoldot lehetőleg rendesen és pontosan fizetni. A kihágások szer-
zőit és részeseit szigorúan meg fogja büntetni, és zsoldjukból a
károsultak kárpótlását el fogja rendelni, valamint a katonai
fegyelem fentartása érdekében a Németországban alkal-
mazásban levő katonai rendszabályokat, be fogja hozni. Ez-
zel kapcsolatban megemlíti, hogy a főurak és a nemesek szol-
gálatában álló magyar katonák is hasonló kihágásokat szok-
tak elkövetni, mint az idegen fegyveresek ; és hogy az élelmi
szerek szállítása körül a rendek nem felelnek meg elég pontosan
kötelességeiknek
Arról, hogy a kapitányok a katonák között a falvakat
és jobbágyakat felosztják — nem volt tudomása ; egyébiránt
ezen eljárásnak meg van az a jó következménye, hogy minden
jobbágy tudja, kitől kell a szolgáltatott élelmiszerek és takar-
mány árát követelni.
A hadi tanács tagadja, hogy törvénykezési hatóságot
khundten. Was der klein und gémein Adell, die trachten vielmehr auf
des Landes wolfart . . . Da will einer dem Andern nichts nachgeben,
ess lest sich gleich einsehen, dass wenig guets durch solichen langen Ver-
zug . . . ervolgen möcht. Wie dan an heut frue in der Zusammenkunft
der Landstende ein solche Unainigkeit sich erhoben, das ich schon nit
Anders vermaint, man werde zu den Sebei greiffen.« (Selmecz város }
levéltárában.)
2 ) Erneszt főherczeg márczius 1-ón, a királyhoz intézett levelében!
hivatkozik a királynak február 25-én és 26*án hozzá intézett leveleire.
Ezek, sajnos, nincsenek meg a bécsi állami levéltárban.
2 ) A február 26-kán kelt királyi leirat eredeti fogalmazata a becs
állami levéltárban. — L. Irományok. IV. szám.
70 pouoNTi oBsslocnrÜLto
bitorolt volna, A kamara is tagadja, hogy oly jószágokat zá-
logosított volna el, melyek nem illették jogosan a királyi
kincstári
A magyar ügyek tárgyalási módja iránt ismételi az
1578-ik évi országgyűlésen tett nyilatkozatát, és azt a felhí-
vását, hogy a rendek válaszszanak tanácsosokat, kik a király
és a főherczeg oldala mellett állandón tartózkodjanak Az
egri püspökséget nem töltheti be, mivel jövedelmeit Eger vá-
rának fenntartására kell fordítania. Ellenben a nyitrai püs-
pököt közelebb ki fogja nevezni. Végül kijelenti, hogy a rendek-
nek azt a kivánatát, mely szerint a véghelyek parancsnokaivá
csak született magyarokat — még a honfiusított idegeneket
is kizárva — lehessen kineveznie, nem tartja helyesnek. l )
Erneszt főherczeg márczius elsején közié az első királyi
leiratot a rendekkel. Egyúttal intette őket, hogy a király
felhívása értelmében, vegyék most már tárgyalás alá a propo-
sitiót, és ajánlataikban, hazájok fennmaradása érdekében
vegyék tekintetbe a közszükségeket. viszont, a mit nekik
egyetemesen és egyenkint tehet, készséggel meg fogja tenni.
A rendek ekkor egy mellékterembe félrevonultak, hogy
az adandó válasz iránt tanácskozzanak. Kevés idő múlva kül-
döttséget bocsátottak a főherczeghez, a mely őt fölkérte, hogy
a sérelmek tárgyában leérkezett másik királyi leiratot is kö-
zölje velők.
A főherczeg azonban ismételte előbbi fölhívását, hogy a
régi szokás szerint előbb intézzék el a királyi kivánatokat, és
bizalommal várják be, mig velők maga idején a sérelmeikre
adott királyi válasz közöltetni fog.
A rendek erre eltávoztak, és más nap (márczius 2-án)
elegyes ülést tartottak.
Itt a főrendek készek voltak a király fölhívásának meg-
felelni és odahatottak, hogy a nemességet is engedékenységre
hangolják. Azonban igyekezeteik sikertelenek voltak. A me-
gyei követek zajosan követelték a sérelmek tárgyában leérke-
A királyi leiratot nem bírjuk. Tartalmára világot vet a rendek-
nek márczius 10-iki fölirata.
1580. FEBRUÍB- É8 mábcziubban. 71
zett királyi irat közlését, és szónokaik kijelentették, hogy ha
a főherczeg kivánatukat nem teljesíti, vagy ha a királyi leirat
taralma tőket meg nem nyugtatja, — rögtön elutaznak.
Többen a szónokok közöl nem nagy reményeket csatoltak
a szóban forgó leirathoz. » Jól tudjuk — mondák — hogy az
egyátalán nem, vagy csak igen kis mértékben fog bajainkon
segíteni.*
A cancellár azon kérdésére: *mikép tudják, hogy mit
tartalmaz a királyi leirat ?« — röviden csak azt válaszolták :
» Semmi jót! «
A főrendek végre kényszerítve látták magokat, hogy a
köznemesség határozott követelése előtt meghajoljonak. Azon-
ban vonakodtak megegyezésöket adni ahhoz, hogy határozatuk
fölirat alakjában közöltessék a főherczeggel. Hosszas tanács-
kozás után, abbban történt megálapodás, hogy a 'cancellár
írásba foglalja a rendek üzenetét', melyet élőszóval, az irást
kezében tartva, fog a főherczegnek előadni, a nélkül, hogy
az iratot átnyújtaná. A cancellár kezdetben nem volt hajlandó
elfogadni a megbízatást, kijelentvén, hogy ő a királynak, nem
pedig a rendeknek cancellár ja ; de utóbb engedett.
Márczius 3-án tehát a cancellár, az összes rendek élén,meg-
jelenve a főherczeg előtt, a következő beszédet tartotta: » A ren-
dek köszönik a főherczeg eddigi fáradozásait. Fájdalommal
töltötte el őket az a szemrehányás, hogy az ősi gyakorlattal
ellenkező , helytelen eljárást követtek. A király ugyanis a
propositióban arra hivta föl őket, hogy mindazt tárgyalják, a
a mit az ország java igényel. Más országgyűléseken is előfor-
dult az az eset, hogy a sérelmeket előbb tárgyalták, mint a
propositiót. Az a vád, hogy a propositiót mellőzték, alaptalan ;
mert mihelyt a királytól átvették, azonnal felolvastatott, és
azoknak, kik a latin nyelvet nem birják, magyarra lefordíttatott.
Sőt magokban el voltak határozva az abban foglalt kivánatok
teljesítésére. Ezen határozatukat csak azért nem foglalták
írásba, mert mindenekelőtt sérelmeik orvoslását látták szük-
ségesnek. Fölkérik tehát a főherczeget, hogy a sérelmeik tár-
gyában érkezett királyi leiratot még ma, vagy legkésőbb hol-
nap közölje velők. «
72 A POZSONYI ORSZiaOYÖfcéS
A cancellár előadását befejezve, átnyújtotta a kezei
között levő iratot a főkerczegnek, azon észrevétellel, hogy ha
olyasmit mondott volna, a mit az irat nem foglal magában,
azt el nem mondottnak ; ha pedig valamit a mit tartalmaz, el-
hallgatott volna, azt elmondottnak tekintse. *)
A főherczeg átvette az iratot, és így válaszolt. » Minthogy
a cancellár előadásából látja , hogy az ügy bővebb megfonto-
lása igényel, értekezni fog tanácsosaival, és azon lesz, hogy
vilaszát mielőbb a rendek tudomására hozza, bár az idő-
pontot nem jelölheti meg. Türelemmel várják be azt, és addig
senki el ne utazzék, c
A főherczeg nagy zavarban volt. Előre látta ugyanis
hogy akár átadja a leiratot, akár nem, a rendek felháborodva
szét fognak oszolni. E miatt abban állapodott meg, hogy ha a
királyi leirat a rendeket ki nem elégíti : ő maga fogja 'az or-
szággyűlést elnapolni.
Többen a magyar tanácsosok soraiból azzal a javaslat-
tal állottak elő, hogy erőszakos föllépéssel, az ellenzék titkos
vezéreinek, — Batthyányi , Nádasdy, Forgács és a két Révay
— elfogatásával kell a zavarokat elfojtani. Azonban a fő-
herczeg úgy vélekedett, hogy erre elegendő ok nincs. Mindaz-
által ő maga is szükségesnek látta, hogy intézkedések történ-
jenek arra az esetre, ha az » engedetlenség « nagyobb mér-
veket öltene. *)
A főherczeg nem .váratta soká válaszára a rendeket.
Már a következő napon (márczius 4-én) magához hivatta őket
Erneszt főherczeg márczius 3-iki jelentése. — A cancellár által
átyújtott irat eredetije a bécsi állami levéltárban.
*) Erneszt főherczeg 1580. márczius S-ki terjedelmes jelentésének
végén említi, hogy »etliche aus derselben fúrnembsten hung. Eáten«
tanácsolják »dasz Euer Kais. Maiestat . . . khein andern weg der Sachen
zu helfen hab, denn dass sie sich der Radlfürer, als deszBatthyan,Nadasdy'
Forgach, der zweien Reway mechtig mache und sie in Verhaftung bring,
. . . Ich aber fur meine Person zu einer solch stark Determination weder
Grundt noch andere noth vendige Práparation sieh.« (Eredetije a bécsi ál-
lami levéltárában.)
1580. FEBRUÁR" ÉS MÁRCZIÜ8BAN. 73
» Bizton reméllette — igy szólt hozzájok — hogy a király atyai
fölhívására, a régi szokás értelmében, tárgyalás alá fogják
venni a propositiót ; mert azzal, hogy ezt meghallgatták, és a
válasz iránt tisztában vannak magokkal, nem elégedhetik
meg. Mivel azonban már is hosszú idő telt el, ezennel átadja
a királyi leiratot. Remélli, hogy az ki fogja őket elégíteni, és
türelemmel bevárandják személyes megjelenését. Egyébiránt ő
maga is kész meghallgatni minden nehézségöket. Most tehát
ők is késedelem nélkül közöljék válaszukat a proposítióra.«
A rendek köszönetet mondottak a főherczegnek, és Ígér-
ték, hogy határozataikat rövid idő alatt közölni fogják.
Azonban a tanácskozások és viták öt napot töltöttek be.
A többség teljesen elégületlen volt a királyi resolutióyal, és azt
akarta véghatározat gyanánt kimondani , hogy mivel a ki-
rályi leirat az országnak bajain nem segít, a rendek sem ajánl-
hatnak meg adőt, minélfogva hazatérnek, bevárandók a király
személyes megjelenését.
Mindazonáltal a főpapoknak és a főurak egy részének si-
kerűit az országgyűlést arra bírni, hogy még egy kísérletet
tegyenek , és a királyi iratra vonatkozó kifogásaikat a főher-
czeggel közöljék.
Ez márczius 10-én történt. A rendek átadták a főher-
czegnek újabb fölterjesztésöket.
Biztosan reméllették — így szólnak abban — hogy
bajaik orvoslására, a király föl fogja használni az alkal-
mas gyógyszereket. Mivel azonban ^várakozásuk és remény-
ségök ellenére « , a sokféle visszaélések által előidézett vesze-
delem elhárítására nem talál módot, és mivel panaszaikat talán
azért nem hallgatja meg, mivel azoknak hitelt nem ád : kény-
telenek ismételni azokat, oly kéréssel, hogy nekik, kik az egész
országot képviselik, inkább higyjen , mint egyeseknek, kiknek
cselszövényei már is sok panaszra szolgáltattak okot.
A király ígéretére, togy a zsold pDntos fizetése és a vét-
keseks zigorú megbüntetése által, a katonai kihágásoknak meg-
szüntetésére fog törekedni ; megjegyzik, hogy nem kételkednek,
miszerint a király alattvalóinak javát szivén viseli, azonban is-
mételt ígéretei és a kiküldött bizottságok vizsgálatai az elha-
74 POZSONYI ORffilGOrÖLÉS
talmasodott bajokon legkevesbbé sem segítettek, sőt azok foly-
tonosan súlyosbodtak. Mert habár némely katonák zsoldjá-
ból levonások történtek , a károsultak azért kárpótlást nem.
nyertek ; a fölingerelt katonák pedig azután még vadabbul vi-
selték magokat. Leginkább a német vasas lovasok vonják ma-
gokra erőszakos tetteik által a nép gyűlöletét. Legczélszerübb
volna a németek helyett magyar zsoldosakat fogadni, a kik kü-
lönben is fél annyi zsolddal elégednek meg, mint amazok.
A király azon megjegyzésére, hogy a magyar katonák
sem kimélik jobban a népet, mint a németek ; a rendek azt vá-
laszolják, hogy a magyar urak és nemesek szigorú fegyelem-
ben tartják hadi népeiket ; tehát e tekintetben is inkább
nekik adjon hitelt. A hadi szabályokra nézve kiemelik,
hogy a magyar hadseregnek mindig voltak ily szabályai, és
hogy Zsigmond király uralkodása óta az idegenek mindig kész-
séggel vállaltak Magyarországban hadi szolgálatotCsodálkozá-
sukat fejezik ki a fölött, hogy azon visszaélésről, a mely szerint
a véghelyek körűi lakó jobbágy oka katonák között felosztatnak,
nem volt tudomása ; pedig e tárgyban az utolsó országgyűlés
törvényt is alkotott Az élelmiszerek szállitása körűi a ren-
dek mindent megtesznek, a mire képesek ; a nehézségek itt is
onnan erednek, hogy német tisztviselők vannak alkalmazva,
kik a magyarországi viszonyokat nem veszik tekintetbe . Ismé-
telik, hogy az által, ha a király magyar katonákat fogadna
zsoldjába, és magyar parancsnokokat nevezne ki, a legtöbb
bajt el lehetne hárítani.
Fölhoznak egyes eseteket, melyek a rendeknek a hadita-
nács, kamara és aharminczad-tisztek ellen fölhozott vádjait iga-
zolják; és a melyekből kitűnt, hogy még az úgynevezett »tisz-
tán magyarországi ügyek « is német tanácsosok közreműködé-
sével intéztetnek el.
Ezek után panaszosan előadják, hogy az ország immár
provinciává sülyedett, és régi szabadságainak alig van már nyo-
ma. Fölkérik tehát a királyt, hogy állítsa vissza az ország kor-
mányzásának és igazgatásának régi formáit, különösen pedig
a helytartói tiszt régi hatáskörét
A király azon nyilatkozatában, hogy az egri püspökség
1580. FEBBUÁR- ÉS MÁBOZIU8BAN. 75
betöltését a körülmények nem engedik, megnyugszanak ; ha-
bár azt hiszik, hogy a püspök is ép úgy tudná a várnak gond-
ját viselni, mint bárki más. De legalább azt kívánják, hogy
Egerbe magyar kapitányt nevezzen ki, a ki föladatának minden-
esetre jobban meg fog felelni, mint a mostani. Emlékeztetik a
királyt azon hősi ellenállásra, melyet Eger vára, Dobó parancs-
noksága alatt, fejtett ki.
Az esztergomi érsekség betöltését újra kérik ; tekintettel
arra ? hogy az érsek egyúttal az ország prímása, az alkotmá-
nyos kormány egyik tényezője, a kihez a rendek nehéz ügyek-
ben folyamodni szoktak. Azon kijelentést, hogy a nyitrai püs-
pököt közelebb ki fogja nevezni, köszönettel fogadják. Máthé-
sy István győri prépostnak, ki a nyolczadi törvényszékekben,
és más országos ügyekben is hasznos szogálatokat tett , a ti-
nini püspöki czimet, a kapornaki és zalavári apátságokkal,
kérik adományoztatni.
Ismételik azon keresőket, hogy Dunántúli főkapitánynyá
alkalmas magyar urat nevezzen ki. De kijelentik, hogy fc midőn
született magyarok alkalmazását sürgetik, nincs szándékuk a
bonfiúsitott idegeneket teljesen kizárni. Jól tudják, hogy sók
kitűnő ember találtatik az'idegenek között. De nem fojthatják
el fájdalmas érzésöket, mikor látják, hogy Dalmátia határszé-
leitől Szatmárig, mindenütt idegenek vannak alkalmazva. Pedig
nincs hiány alkalmas ésérdímes magyarokban, akik a király-
nak és országnak nagyobb haszonnal szolgálhatnának.
»Isten szerelmére, ő felsége életére és boldogságára*: es-
dekelnek tehát, hogy a király ne vegye panaszaikat rósz néven ;
ne higyje, hogy gyűlöletből származik az, a minek elmon-
dására a fájdalom készteti őket. Állitsa vissza végre elnyo-
mott szabadságukat és az ország önálló kormányát. Mert
különben nem képesek adót ajánlani, vagy bármely terheket
vállalni magokra.
Végűi értesítik a főherczeget, hogy ezen fölirattal egyi-
dejűleg a megyék és magánosok is benyújtják kérvényeiket,
melyek szintén sérelmekkel és panaszokkal telvék. Fölkérik
őt, hogy azokra mielőbb kegyelmes választ adjon. *)
A fölirat egykorú másolata a bécsi állami levéltárban.
76 POZSONYI ORSEJtoGTÜLiS
A főherczeg e föliratot nem küldötte át Prágába. A ma-
ga nevében válaszolt rá, és márczius 14-én közié válasziratát
a rendekkel.
Mindenekelőtt megnyugtatásukra, alaptalannak jelenti
ki azon fölfogásukat, mintha az általok előterjesztett panaszok-
nak a király nem adott volna hitelt. Ha — úgy mond — a ba-
jok és veszedelmek eltávolítására, a köz- és magán jólét előmoz.
ditására ő felsége és elődei oly hatalommal rendelkeztek volna,
a mily buzgón igyekeztek : bizonyára most már nem kellene
sem a miatt panaszkodniok, hogy nekik hitelt nem adnak, sem
a király atyai jóindulatában kételkedniök, hanem a szerencsés
eredmény és visszaállított szabadságuk fölött örvendhetnének.
Legyenek tehát meggyőződve, a király atyai jóindulatá-
ról, és arról, hogy a főherczegnek sincs hőbb vágya, mint ezen
szerencsétlen ország egykori hatalmának és jó létének visszaál-
lítása. Ha e czélt minden erőfeszítés, a roppant pénz- és vérál-
dozatok daczára el nem lehetett ekkorig érni, ezt Isten haragjá-
nak, a kedvezőtlen időviszonyoknak, a keresztény fejedelmek s
népek között uralkodó egyenetlenségnek tulajdonítsák. Azon-
ban ne essenek kétségbe, és ne szűnjenek meg remélleni , hogy
Istennek megengesztelése és az egyetértés helyreállítása után
óhajaik valósulni fognak.
A főherczegnek — folytatja — nem volt tudomása arról,
hogy azon összeget, melyet a katonák zsoldjából levontak,
nem fordították a károsultak kárpótlására. Vizsgálatot fog
rendelni. Egyébiránt a katonai kihágások megszüntetésére a
király már korábban bizottságot küldött ki, mely az igazság
követelései szerint, erélyesen fog eljárni.
A rendek azon kivánata, hogy az idegen származású kato-
nák eltávolíttatván, helyettök magyarok alkalmaztassanak, nem
teljesíthető ; minthogy a magyar hadak az ország megoltalma-
zására elégtelenek. És mivel az idegen hadaknak nem az or-
szágban való tartózkodása, hanem azoknak féktelensége okoz-
za a bajokat : csak arra kell törekedni, hogy szigorú fegyelem-
ben tartassanak. Egyébiránt oda fog hatni, hogy a felvidéken
állomásozó vasas németek, a kik ellen leginkább panaszkodnak,
legalább részben eltávolíttassanak. Intézkedni fog az iránt is,
15 80. FBBRUÁB- ÍS MÁRGZJU8BAK. 77
hogy azon visszaélés, a mely szerint a helységek a katonák kö-
zött, felosztatnak, megszűnjék. A mi azonban a rendek ama
kvánatát illeti, hogy a német hadak a magyar katonai
rendszabályokhoz alkalmazkodjanak, ha ez ügyet alaposabban
megfontolják, magok is be fogják látni, hogy teljesítése lehe-
tetlen. A hadi tanács mentségére felhozza, hogy midőn tör-
vénykezési ügyekben rendeleteket bocsátott ki, a magyar can-
cellária felhívására tette ezt, és az igazság, követelésével össz-
hangzóan járt el. A kamarát is, az ellene intézett vádak
ellen védelmezi, és a felhozott eseteket magyarázza.
Ama gyakorlatot, mely szerint a rendek kérvényei a hadi
tanácshoz és az udvari kamarához tétetnek át, mit a szükség
parancsol és a korábbi országgyűlések törvényei jóváhagynak?
nem lehet megváltoztatni. »Es mivel, Csehországban és Ausztri-
ában is ugyanazon eljárás alkalmaztatik, illő, hogy a rendek
abban megnyugodjanak.*
Kedvesen veszi tudomásul, hogy a rendek készek meg-
választani a tanácsosokat, kik az udvarnál és az ő környezeté-
ben állandóan tartózkodjanak ; kellő intézkedések fognak té-
tetni , hogy megfelelő fizetésben részesüljenek.
A helytartó régi hatáskörének visszaállítására vonatkozó
kérelmöket közölni fogja a királylyal ; hasonlag azt a kivánatot
is, hogy Eger várába magyar kapitányt nevezzen. Erre nézve
kijelenti, hogy a királynak soha sem volt szándéka a magyaro-
kat a kapitányságokból kizárni ; azokra mindig tekintettel
fog lenni. A Dunántúli főkapitányság elvállalása tárgyában
már alkudozásba bocsátkozott egy magyar főúrral. Azon pa-
naszt, hogy az ország összes véghelyeiben idegen származású
kapitányok vannak alkalmazva, indokolatlannak tartja; a
mennyiben gyakran fordultak elő oly esetek , hogy azon ma-
gyar urak, kiknek ily kapitányi tisztek felajánltattak, ezeket
elvállalni vonakodtak , vagy pedig oly föltételeket szabtak,
melyeket nem lehetett elfogadni. A rendek hűségét és áldo-
zatkészségét nem vonja kétségbe ; viszont azonban kéri őket,
legyenek meggyőződve arról, hogy a király is mindent
kész megtenni, a mi az ország javára szolgál ; és kijelonti,
h°gy jövőre a kapitányságok betöltésénél kivánatukra tekin-
tettel leend.
78 *0Z80H YI OR8ZÍOOTÜLÉ8
Végre kifejezi azon reményét, hogy az országgyűlés
most már késedelem nélkül a királyi proposítió tárgyalását
meg fogja kezdeni. *)
Azonban mindez hatástalan maradt Az elkeseredés és
ingerültség a rendek soraiban nőttőn nőtt. A márczius 15-iki
ülés viharos volt. A német nemzet és német befolyás ellen
kifakadásokat lehetett hallani. ') A köznemesség szóvivői gya-
nánt Emészt főherczeg különesen hármat nevez meg : C&ányi
Bernátot, Gesztéit Györgyöt és Megyeryt, 8 ) a távollevő Nádasdy
követét. Az előbbi kettőnek jellemét igen sötét színekkel
ecseteli. Csányi, mivel a zalavári apátnak hagyatékát elsik-
kasztotta, fogságra volt ítélve ; miután innen kiszabadult, Za-
lamegye alispánjává választatott, de hivatalát elvesztette.
Geszteli pedig, tíz év előtt, a közjevedelmek hütelen kezelése
miatt elmarasztaltatott. 4 )
Ezek, néhány főár által támogatva, most már magokkal
ragadták a gyülekezetet, és elnémíták az udvari pártot. 6 ) A
') A leirat egykorú másolata a bécsi állami levéltárában. — I*.
Irományok. VII. szám.
a ) Emészt főherczeg márczius 17-iki levélében olvassuk : >Viel
leichtfertiger, unnützer Beden von der Teutschen Begiment und Kation
fúrgetragen.«
*) Megye ry miként fentebb láttuk, az lS78-ki országgyűlésen is
az ellenzék vezére volt.
*) A főherczeg márczius 17-ki levelében közlij e részleteket,
A főherczeg főleg ezeket és Batthyányit okozza az országgyűlés ered-
ménytelen feloszlásáért , minthogy a megyei követeket megtudták
nyerni. És pedig a következő módon : »Das sy undter dem Adl etliche wol
beredte Procuratores angestellt, welche in publicis delíberationibus an
unterschidlichen Orten gestanden und die unertraglichen Beschwerden
mit weitlaufiger Anffürung und Exaggeration , auch Verklainerung des
Begiments und der Teutschen Nation űbrigen eingebildet, undsie zu
unordentlichen Geschray und Widerspanigkait angeraizt und animirt.
Zu welchen der übrig Adl, so den verdáchtigen Baronibus anhángig son-
derlich auch geholfen.* Egyúttal kiemeli, hogy sok föur csak követeket
küld, kik, minthogy őket a főrendi táblához nem bocsátják, a köznemeség
hez szegődnek.
8 ) A városi követek jelentéseikben keményen nyilatkoznak a me-
gyei követekről. így például az egyik selmeczi követ márczius 17-én így
ir : »Is Alles bei diesem Barbarischen und Garamantischen gesindl !)
fEBBUÁR- ÉS MÁBCZlUSBAH. 79
márczius 16- iki ülésen kimondatott a végzés, hogy a rendek a
tárgyalásokat megszakítva, szétoszolnak.
Másnap megjelentek a főherczeg előtt, hogy tőle bücsut
vegyenek. A helytartó beszédet tartott. Előadta, hogy mivel a fő-
herczeg, a legfontosabb ügyekben a királyhoz utasítja őket, nem
tehetnek egyebet, mint fölkérni a királyt, hogy mielőbb hivjon
össze személyes vezetése alatt tartandó országgyűlést, a melyen
a sérelmek iránt vele tanácskozni fognak ; de időközben is lásson
bajaik orvoslásához.
A főherczeg nem bocsátotta el őket, és azon megjegyzés-
sel, hogy az adandó választ meg akarja fontolni, félrevonult
Ezalatt pedig megbizásából, a magyar tanácsosok azon fára-
doztak, hogy a rendeket legalább a királyi kivánatok egy ré-
szének, úgymint az állandó lovasok tartása , az élelmi szerek
szállítása az ingyen munkák további kiszolgáltatása és a nyol-
czadik törvényszékek tartása iránt, határozzanak.
Heves vita fejlődött ki, a melynek folyamában Csányi
Bernát a cancellárt megsértette, úgy hogy ez actiótkért ellene.
A világi urak közöl pedig többen — és legfeltűnőbben Bat-
thyáni — félrevonultak, egészen távol tartva magokat a tár-
gyalástól.
A rendeket ezek után új határozatokra nem lehetett rá-
bírni; az utolsó országgyűlésen alkotott törvényekhez ra-
gaszkodtak.
Ezen végzést közié a helytartó Erneszt főherczeggel,
mikor ez a rendek körében ismét megjelent, hogy a sikertelen
alkudozásoknak véget vessen.
» Tekintettel arra — így szólott a főherczeg — hogy
úgy a király, mint ő maga is , mindent a mi hatalmokban áll,
a rendek megnyugtatására megtettek, más eredményt várt a
jelen országgyűléstől. A propositió is inkább a rendeknek,
mint a királynak előnyére czéloz. Mivel azonban állhatatosan
vonakodnak azt tárgyalás alá venni, erről jelentést teend
a királynak. Egyébiránt az állandó lovasok tartására és a
többi pontokra nézve tett nyilatkozatukat , mint végleges ha-
sonst gewesen. Es ist ein solcher tumult bei ihnen, das nit zu glauben
und sieht gleich einer Aufrur.« (Selmecz város levéltárában.)
80 A t»OX80NYÍ OftSílGGTÖLáS
tározatukat, tudomásul veszi ; és remélli , hogy a véghelyek
oltalmazására vonatkozó egyéb ügyekben is készségesen fog-
ják a királyt támogatni, c
Erre a rendek nagy része búcsút vett a főherczegtől, és
rögtön elutazott Pozsonyból. Az országgyűlés befejeztetett, a
nélkül, hogy törvénykönyv alkottatott volna.
A föherczeg e miatt azt ajánlotta a királynak, hogy
mielőbb tartson személyes vezetése alatt új országgyűlést ; és
ha itt is hasonló engedetlenséggel találkoznék , a > hirtelene-
ket és engedetleneket , különösen pedig a szóvivőket , bün-
tesse meg.« *)
] ) A föherczeg márczius 17-iki jelentésének eredetije a bécsi
állami levéltárában.
V.
Horvát- és Tótországi gyűlések.
1573—1581.
I.
Erdődy Péter horvátországi bánnak, 1566-ban bekövet-
kezett halála után , Miksa király, a báni tisztet két egyénre
ruházta : Draskovics György zágrábi püspökre és gróf Fran-
gepán Ferenczre. Ezek hat éven át közösen vezették a két
tartomány kormányát . és gyűléseit. Frangepán Ferencznek
1572. deczember 11-én bekövetkezett halála *) után a király
Draskovics mellé nem nevezett ki társbánt ; a báni hivatal
jogait, egész telj ess égőkben, rá bízta.
Hogy az erre vonatkozó királyi intézkedést a rendek
tudomására hozza, 1573. január 18-ára Zágrábba tartomány-
gyűlést hirdetett, hol magát új minőségében bemutatta. Ugyan-
ekkor az albánt is ki kellett volna neveznie. Mivel azonban
erre nézve nehézségek merültek föl , a gyűlés abban állapo-
dott meg, hogy mihelyt a kinevezés meg fog történni, a szol-
gabirákhoz intézett körirat által hozza azt , valamint az eskü-
letételre kitűzött napot köztudomásra.
A báni ítélőmester, Pethe Imre, kit a királyi helytartó
hasonló minőségben maga mellett alkalmazott , és az utolsó
tartományi gyűlés fölhívott, hogy állandón Slavoniában lak-
jék ; 2 ) most azt jelentette be , hogy szent György napig el
fogja határozni, melyiket a két ítélőmesteri hivatal közöl
tartja meg. A miben a rendek megnyugodtak.
') Kerchélich : História Cathedralis Ecclesiae Zagrabiensis. I. 246. 1.
B ) L. Országgyűlési Emlékek. V. 492. 1.
Magyar Országgyűlés története. 6
82 HORVÁT- ÉS TÓTOB8ZÍOI GYŰLÉSEK.
Többeknek az urak közöl, kik magán ügyekben a király-
hoz és Károly főherczeghez szándékoztak folyamodni, a gyűlés
ajánlóleveleket állított ki. *)
A rendeket ezen gyűlésen nem kevéssé foglalkoztatta
a parasztok lázadása, mely Tahy Ferencz birtokain, az ál-
tala sanyargatott jobbágyok között (1572. végén) vette kezde-
tét A zavarok lecsillapítására, a király, Fehérkövy István
veszprémi püspököt küldötte Slavoniába, ki a lázongó pa-
rasztokat fölhívta, hogy megbizottjaikat a tartományi gyűlésre
küldjék. Ezek meg is jelentek, de itt egy iratot nyújtottak be,
melyben kijelentették, hogy miután ismételt panaszaik után
sem nyertek igazságszolgáltatást, Tahy Ferenczet és örököseit
többé uroknak el nem ismerik ; bár készek ő felségének, vagy
annak a kit urokul rendel, engedelmeskedni.
Tahy és barátai erre oly végzést eszközöltek ki, mely
a parasztokat lázadóknak nyilvánította, őket földjeik és há-
zaik birtokától megfosztotta. 2 )
Erre a kétségbeesett parasztok fegyvert ragadtak, és csat-
lakozásra szólították föl a többi jobbágyokat. A lázadás
csakhamar az egész Kulpa és Száva közötti országrészt el-
bontotta, és csak véres küzdelem után sikerült a békét ismét
helyreállítani.
II.
Az 1574. február 10-re kihirdetett magyar országgyűlésre,
Horvát- és Tótország részéről küldendő követek megválasztá-
sa végett, a bán az 157 3-ik év utolsó napjaiban Zágrábban
gyűlést tartott.
Megválasztatott Heressinczi Péter zágrábi olvasó kano-
nok és Petr ichevich János &\-itélö mester, kiknek, költségeik fö-
dözésre, 150 forintot szavaztak meg, és utasítást dolgoztak ki.
A gyűlés többi végzései között kiemelendők a követke-
zők. Intézkedések tétettek a füstpénz-hátralékok behajtására,
J ) A gyűlés végzései a zágrábi országos levéltár »ProtocoUum
Begni Congregationum* czímŰ, XVli. századbeli kéziratában.
a ) A gyűlés ezen végzéséről csak Liszthi cancellárnak Bécsből,
1573. febr. 28-án Verancsicshoz intézett levele tudósít. Katona História
Critica. XXV. 425. 1.
1573—1581. 83
és az ellenszegülők irányában kényszer-eszközök alkalmazá-
sára. A báni törvényszék üléseinek január 6-ra kitűzött határ-
napja, a magyar országgyűlés miatt, későbbre hal&sztatott.
Az országos határok védelmére, és a báni hadak czél-
szerű elhelyezése végett, a bán indítványozta, hogy a Kulpa
folyó mellékein, két ponton, úgymint Breszt és Topuszka
közelében, új erősségek építtessenek. Azonban a rendek ezen
indítvány tárgyalását a jövő gyűlésre hagyták. Addig is, a
fönnálló várak megerősítésére jobbágyaiknak hat napi ingyen
munkáját ajánlották meg, és ennek mikénti fölhasználását
részletesen szabályozták.
Egy királyi rendelet a gabona kivitelét, míg a véghelyek
őrségeik számára szükséges készletet beszerzik, eltiltotta. A
rendek, hivatkozva ősi szabadságukra, és kiemelve azt, hogy
gabonájukat nem üzérkedésből, hanem sürgető szükségeik
födözésére árusítják el, ama rendeletnek hatályon kivfil he-
lyezéseért folyamodtak. *)
in.
A pozsonyi országgyűlés befejezése után, Draskovics
bán, 1574. május 5-ére Zágrábba gyűlést hívott össze.
Itt kihirdette az országgyűlésen alkotott törvényczikke-
ket. Mire a rendek kinyilatkoztatták, hogy azoknak készségesen
meghódolnak ; és az adó behajtása iránt azonnal intézkedése-
ket tettek. Azonban a kamara által kinevezett egyik adó-
kivetőt, mivel azon vármegyében, a melynek területén működ-
nie kellett, nem volt birtoka, el nem fogadták.
A bán javaslatára, a Kulpa partjain létesítendő két új
erősség építésére, valamint a többi várak, hidak és gázlóhelyek
megerősítésére ingyen munkákat ajánlottak.
Végre a nyolczadi törvényszékek megtartása iránt in-
tézkedtek. 2 )
J ) A gyűlés végzései ugyanott.
8 ) A gyűlés végzései ugyanott.
84 HORVÁT- K8 TÓTORSZÍGI GYŰLÉSEK
IV.
Dra8kovics György, ismételt kérelmei következtében,
Miksa király, az 1574-ik év február elején, Alapi Gáspárt a
báni hivatalban társául nevezte ki. *)
Azonban ez csak az 1574. deczember 19-ére Zágrábba
hirdetett gyűlésen vezettetett be hivatalába, Hallek Vitus a
slavóniai véghelyek főkapitánya és egy más főhadi tiszt,
mint királyi biztosok által. Az új bán, a rendek színe
előtt, letette az esküt. Ezek, kineveztetéseért köszönetet sza-
vaztak a királynak ; de mivel a biztosok, a gyűléshez szóló
külön királyi rendeletet nem hoztak magokkal ; a régi szokás
föntartása érdekében, kívánták, hogy a király ezen rendeletet
utólag küldje meg, a mely a legközelebb tartandó nyolczadi
törvényszék ülésén fog bemutattatni.
A rendek, a várak, utak és gázlóhelyek megerősítésére
ismét (6 — 8 napi) ingyen munkákat szavaztak meg ; a mun-
kások részére fegyveres védelemért a főkapitányhoz fordultak.
Intézkedtek az adószedők számadásainak megvizsgálása
ügyében. Felszólaltak a harminczad-tisztek zsarolásai ellen.
És több magán- ügyet intéztek el. 2 )
V.
Az 1575. márczius 23-ára, a bánok által, Zágrábba
egybehívott tartományi gyűlés jelentéktelen ügyekkel, leg-
inkább magán-kérelmek tárgyalásával, volt elfoglalva.
A Kulpa-melléki jobbágyok, tekintettel arra, hogy a
törökök dúlásaitól sokat szenvednek, az adó és a füstpénz
fizetésétől fölmentetni kérték magokat. Némely urak és neme-
sek, váraik számára, ágyukért és egyéb lőszerekért folyamodtak.
Egyébkint ápril 17-én újabb gyűlés megtartása hatá-
roztatott. 8 ) Azonban vájjon megtartatott-e ezen gyűlés, arról
nincs tudomásunk.
Az erre vonatkozólag Miksa és Draskovics között folyt levele-
zést ismerteti Kercselics. I. 246. 1.
8 ) A gyűlés végzései, ugyanott. Draskovics decz. 23-án tett je-
lentést a támadt nehézségekről, a királynak. Kercselics i. h.
8 ) A gyűlés végzései ugyanott.
1
W>* ™ s. » *
1573—1581. 85
VI.
Az 1575. deczember 20-án tartott zágrábi gyűlés vég-
zéseit nem ismerjük. Csak a királyhoz intézett fölirata maradt
fenn, a melyben a Kulpa mellékén lakó jobbágyoknak az adó-
fizetésről való fölmentéseért folyamodnak. 1 )
VII.
Az 1576. évi július 8-án Zágrábban tartott gyűlés, a
király parancsára, hivatott egybe.
Az ez év elején tartott pozsonyi országgyűlés a porták
új összeírását határozván el, a király fölhívta a horvát- és
tótországi rendeket, hogy ezen új összeírást haladék nélkül
rendeljék el, és e czélra válaszszák meg az esküdt nemeseket,
kik abban közreműködnek. Ezeket rögtön megválasztották.
Továbbá, a várak megerősítésére ingyen munkákat
ajánlottak meg, és intézkedtek az adószedők számadásainak
megvizsgálása iránt.
Némely országos sérelmek előterjesztése végett, Kegle-
vich Simon, Károly főherczeghez, Gráczba küldetett. 2 )
VIII.
Erneszt főherczeg rendeletére, 1577. május 4-én Zág-
rábban összegyűltek Horvát- és Tótország rendéi.
A főherczeg, biztosai gyanánt, Draskovics Györgyöt,
Hallék Vitust és Teuffenbach Servátiust küldötte. Ezek által
első sorban arra hívta föl a rendeket, hogy Kaproncza váro-
sának és a többi váraknak megerősítéséről gondoskodjanak.
A rendek erre azt a sajátszerű választ adták, hogy mivel
tartományukban nincs törvényes hatóság (legitimus magistra-
tus), azaz oly bán, a ki tisztének teljes hatalmát bírva, az
engedetleneket és hanyagokat meg tudja büntetni : e miatt
semmit sem határozhatnak, és semmit sem ajánlhatnak. Mind-
azáltal Alapi Gáspár bánt, az albánt, az alispánokat és szolga-
birákat azon » magán hatalommal « (privata authoritate) ru-
*) A fölirat eredetije a bécsi állami levéltárban.
a ) A gyűlés végzései a zágrábi protocollumban.
86 horvát- és tótoksiígi otűlések
házzák föl, hogy a korábbi gyűléseken megajánlott, de le nem
szolgált, ingyen munkákat behajthassák.
Egyúttal követeket küldenek, a kik Emészt főherczeget
és azután a királyt is » akárhol találhatják c fölkeresve, a bán
törvényes hatalmának visszaállítása és más bajaik iránt elő-
terjesztést tegyenek. l )
Miben állottak a báni hatalom ellen történt sérelmek,
melyek a gyűlés ezen határozatainak indító okai valának, és
mikép orvosoltattak azok, — arról nincs tudomásunk. A követ-
kező gyűléseken ez ügy nem kerül többé szőnyegre ; a miből
következtetjük, hogy kielégítő elintézést nyert.
Az 1577. október 16-ra kihirdetett pozsonyi ország-
gyűlésre, Horvát- és Tótország rendéi, október 1-én, zágrábi
gyűlésökben, választották meg követeiket; ugyanazokat, a
kik a korábbi országgyűléseken is jelen voltak : Heressinczy
Péter zágrábi olvasókanonokot és Petrichevich János alitélő-
mestert.
A 200 forintnyi összeget, melyet költségeikre megsza-
vaztak, Urnóczi Mihálytól kellett kölcsön venniök, a mely
áldozatkészségért, a rendek őt és gyermekeit örök hálájokról
biztosítják! Mivel pedig ugyanő már korábban is, közczélokra,
150 forintot előlegezett volt, — a 350 forintnyi adósság tör-
lesztésére 10 dénár adót vetettek ki, minden füstre és minden
egytelkes nemesre ; a mi ellen azonban a távollevő Erdődy
grófok követe óvást emelt.
A tartomány pénzügyeinek állapotát még szomorúbb
világításban tünteti föl, a Kulpa folyó partvidékének oltalma-
zására felfogadott katonák ajánlata, melyszerint régtől fogva
ki nem fizetett zsoldjuk egyharmadát készek voltak elengedni,
ha a másik kétharmad kifizettetik. Az ajánlat elfogadtatott.
Ezzel kapcsolatban intézkedések történtek az adóhátra-
lékok behajtására.
Végre több magánügy intéztetett eL 2 )
*) A gyűlés végzései ugyanott.
8 ) A gyűlés végzései ugyanott.
1573—1581. 87
X.
Az 1578. július 15-ikén, szintén Zágrábban tartott gyű-
lésen, Hallek Vitus főkapitány, mint Károly főherczeg biztosa
jelent meg, és ennek megbízásából előadta, hogy a főherczeg
augusztus 10-re nagy haderőt készül Horvátországban összpon-
tosítani, melyet a törökök ellen fog vezetni. Fölhívta tehát a
rendeket, hogy haladék nélkül fogjanak ők is fegyvert ; ajánl-
janak a hadsereg élelmezésére gabonát, részint ingyen, részint
mérsékelt árak mellett ; gondoskodjanak a szükséges fuvarról.
A rendek, meleg szavakkal, hálájokat fejezték ki a fő-
herczeg elhatározásáért. Elrendelték a személyes közfölkelést,
olyképen, hogy augusztus 6-án, a turopolyai mezőn gyülekez-
zenek a bán zászlói alá. Ugyanis, hivatkozva az utolsó pozso-
nyi országgyűlés végzéseire, mely a bán törvényes hatóságát
föntartotta, kijelentették, hogy a bán semmiféle kapitánynak
nem fogja magát alárendelni.
Továbbá minden jobbágytelek után egy mérő búzát és
egy mérő zabot ingyen ajánlottak föl, a melyet a jobbágyok
ingyen fognak két kijelölt pontra szállítani. De fölkérték a
főherczeget, hogy több gabonának, mérsékelt árakon való át-
engedésére ne kötelezze őket.
Intézkedtek a lövegek és más hadiszerek szállításáról.
Megállapították az arany és a tallér értékét; s egyúttal kíván-
ták, hogy körülmetélt pénzek ne hozassanak forgalomba.
Szabályozták az erőszakosan elfoglalt jószágok tárgyában
követendő peres eljárást. *)
Az 1578-ik évben történt Draskovics György bánnak
áthelyezése a győri püspökségre. Bár a király óhajtotta volna,
hogy kitűnő főpap a zágrábi püspökséget és a báni méltó-
ságot is megtartsa, ő mind a kettőről lemondott. A báni mél-
tóságban Üngnád Kristóf neveztetett ki utódjává. Mikor tör-
tént meg ünnepélyes beigtatása, — arról nincs tudomásunk.
XI.
A következő 1579-ik évben négy gyűlés tartatott.
Az első május 3-án.
J ) A gyűlés végzései, ugyanott.
88 HORVÁT- Afl TÓTORBZÁOI GYŰLÉSEK
Károly főherczeg Székely Jakabot és Waczler György
pettaui kapitányt rendelte biztosaiul Előadásuknak legfonto-
sabb pontja az volt, bogy a főherczeg a határok védelmére, a
Kulpa partján, Dobrucz mellett új erősséget szándékozik épít-
tetni. *) Ezen czélra, úgy szintén a kapronczai vár megerősí-
tésére, a rendek hozzájárulását kérte.
A gyűlés az új erősség építésére készséggel szavazott
meg ingyen munkákat ; sőt ezeknek szolgáltatására a Kulpán
túli országrész jobbágyait is kötelezte, bár ezek minden más
közterhektől föl voltak mentve. Egyébkint figyelmeztették a
főherczeget, hogy Sztenichnyák vidéke alkalmasabb volna a
tervezett erősség építésére, mint a kijelölt hely.
Hasonlag Kaproncza és a többi várak megerősítésére is
rendeltek ingyen munkákat. A főherczeghez pedig azon kére-
lemmel fordultak, hogy a Kulpán innen lakok védelméről is
gondoskodjék; e miatt Brezt várába helyezzen őrséget, és
Topuszka várát is vegye gondjai alá.
Mindezen ügyek tüzetes tárgyalása végett, Heressinczi
Péter zágrábi nagyprépost és Petrichevich János itélőmester,
á főherczeghez Gráczba küldettek.
A rendek az utak és hidak jobb karba helyezéséről
gondoskodni kívánván, megállapították, hogy az urakat és ne-
meseket, kik vámok birtokában vannak, ezektől, ha a tertile-
tökön levő hidakat és utakat nem tartják jő karban, meg kell
fosztani. 2 )
XII.
Az 1579-ik évi májusban és ugyanazon év szeptember
havában tartott két zágrábi tartományi gyűlés között Varas-
don is tartatott egy tartományi gyűlés, melynek végzései nem
maradtak fönn. Csak annyit tudunk azokról, hogy egyik
pontban a rendek a várak megerősítésére ingyen munkákat
ajánlottak. 8 )
*) Dubovácz, a későbbi Károlyváros.
*) A gyűlés végzései, ugyanott.
8 ) A következő gyűlésen történt ez ajánlatokra hivatkozás.
1573—1681. 89
XILL
Az 1579. szeptember 2 l-re egybehívott gyűlésen ismét
Székely Jakab és a pettaui kapitány jelentek meg, mint Károly
főherczeg biztosai. A Kaproncza, Ivanics és Kőrös várak-
nak megerősítéséhez szükséges anyag szállítása végett ingyen
fuvar megajánlására hívták föl a rendeket. Ezek készséggel
teljesítették e kívánatot. Egyúttal intézkedtek a Kulpa-melléki
várak megerősítéséről.
A főherczeg értésökre adta, hogy a horvát- és tótországi
véghelyek megvizsgálására és a hadi ügyek rendezésére néhány
tanácsosát küldötte ki, és fölszólította őket, hogy a magok
soraiból is 3 — 4 egyént rendeljenek melléjök. A rendek erre
szívesen ráállottak, sőt kívánták, hogy a küldöttség az összes
végvárakra terjeszsze ki figyelmét.
A rendek továbbá, a bán fölhívására, a Kulpa folyam
fenyegetett pontjainak megerősítésére ingyen munkákat aján-
lottak. Intézkedtek az adószedők, és a hadak számára szolgál-
tatott gabona kezelői számadásainak megvizsgálásáról ; végre
a nyolczadi törvényszék tartásáról. x )
XIV.
Kevéssel utóbb a rendek Varasdon tartottak gyűlést.
Itt az erőszakosan elfoglalt jószágok visszaadása tárgyában,
az utolsó pozsonyi országgyűlésen alkotott törvény foganato-
sítása képezte a tanácskozások tárgyát. Azonban a jelenlevő
főurak és néhányan a tekintélyesebb nemesek közöl ezen tör-
vény érvényét megtámadva, kijelentették, hogy annak enge-
delmeskedni nem fognak. A gyűlés erre eredmény nélkül
szétoszlott. a )
XV.
Az 1579. deczember 21-én tartott gyűlésnek első és fő
teendője volt a pozsonyi országgyűlésre követeket választani.
*) A gyűlés végzései ugyanott.
*)'E gyűlés végzései nem maradtak fönn. A szövegben elbeszélt
tényt a következő (1579. deczember 21-iki) gyűlés végzéseiben beszélik el
a rendek. És mivel n in proxime praeterita generáli congregation e Begni
90 hobyít- úb tótobszági gyűlések
Ekkorig az volt a gyakorlat, hogy két yagy három követ
választatott, kik azután az alsó táblánál birtak üléssel és sza-
vazattal Most először találkozunk új eljárással, melyet utóbb
az 1608-ik évi országgyűlés törvény erejére emelt, és a mely
legújabb időkig érvényben maradt
A rendek t. L, egy követet a főrendi táblához és hármat
az alsó táblához választottak meg.
A részökre adott utasításban, a rendek panaszt emel-
nek, hogy többen a horvát- és tótországi urak közöl a tarto-
mányi gyűlésekre nem jelennek meg, és azután a végzéseket
nem engedik végrehajtatni ; hasonlag honvédelmi kötelessé-
geiknek is vonakodnak eleget tenni. Szükségesnek tartják
tehát, hogy az országgyűlés törvényt alkosson, mely azokra
büntetést szab. Hasonlag kívánják, hogy szigorú büntetések
állapíttassanak meg az erőszakoskodó főurakra és azokra, kik
az erőszakosan elfoglalt jószágokat törvényes birtokosaiknak
visszaadni vonakodnak. Sürgetik a harminczadok körűi meg-
honosúlt visszaélések megszüntetését
Továbbá számos bajoknak kútforrása gyanánt emelik ki
a fennálló állapotot, a mely szerint Horvát- és Tótországnak,
a bánon kivül, még két főkapitánya van. Kérik, hogy a király
egy főkapitány parancsnoksága alá helyezze őket, és e tisztet
a bánra ruházza.
A követek hivatva voltak Zágráb városa ellen is panaszt
emelni, mint a mely a tartományi gyűlés végzéseinek és a
bán rendeleteinek engedelmeskedni vonakodik, sőt a bánt
igazságtalanul bevádolta a királynál. E miatt óhajtják, hogy
a tartományi gyűlések és a törvényszékek ezentúl ne tartassa-
nak Zágrábban, hanem a bán belátására legyen bízva, a gyű-
lések és törvényszékek helyét meghatározni. *)
Végre utasították a követeket, hogy a király figyelmét
a fontos topuszkai várra hívják föL A topuszkai apátság javait
per D. Banum Varasdini indicta" mondatik, nem vonatkozhatik az a
tavaszszal tartott varasdi gyűlésre, minthogy ezt még a szeptember 21-ki
zágrábi gyűlés követte.
2 ) Zágráb városa ezen végzés eUen folyamodást intézett a király-
hoz, újabb vádakat emelve a bán ellen.
1573 — 1581. 91
a zágrábi püspökök bírták, a nélkül, hogy azok jövedelmeiből
a várat jó karban tartották és megfelelő őrséggel ellátták
volna. A rendek tehát arra kérték a királyt, hogy az apátság
birtokait, a vár föntartására, engedje át a bánnak, a püspö-
köt pedig más birtokok adományozása által kárpótolja.
Ugyanezen kérelmeket, a királyhoz intézett feliratban
is előadták. Egy úttal jelentették, hogy a Kulpa-melléki or-
szágrész megoltalmazása ügyében Károly főherczeghez folya-
modtak, de attól azt a választ nyerték, hogy újabb áldozatokra
már nem képes. Mivel pedig a Kulpa mellett épülő két erőd-
nek őrséggel és lőszerekkel való ellátása »a rendek erőit is
fölülmúlja, a királyt kérik föl, hogy erről gondoskodjék.
Egyébkint a gyűlés, saját hatáskörén belül, több végzést
alkotott.
Intézkedett az adószedők számadásainak átvizsgálásáról,
és a le 'nem szolgált ingyen munkák behajtásáról. Elhatároz-
tatott, hogy a bán a határokra őröket rendeljen, kik a gabo-
nának kivitelét megakadályozzák ; és azoktól, kik üzleti czél-
ból gabonájokat kivinni megkísérlik, azt lefoglalják, hogy a
véghelyek javára fordíttassék. Megújíttatott az utak és hidak
jó karba helyezése érdekében hozott korábbi határozat. Végre
bírságok állapíttattak meg azokra, kik a birtokaikon átvezető
utakat, vagy azoknak széleit fölszántják. x )
XVI.
Az 1579-ik évi szeptemberi gyűlés határozata értelmé-
ben, a következő, 1580. május l-re kihirdetett gyűlés, már
nem Zágrábban, hanem Varasdon tartatott meg, a hol a
pozsonyi országgyűlésről visszatért követek jelentősöket be-
mutatták.
Hallek főkapitány proposítiójára, a le nem szolgált
ingyen munkák behajtása elrendeltetett. Azonban új ajánla-
tokat, tekintettel a múlt évi szűk termés által előidézett nagy
nyomorra, nem tettek ; kilátásba helyezve, hogy a jövő aratás
•) A gyűlés végzései, a királyhoz intézett főiirata, és Zágráb
városának a gyűlés végzései ellen a királyhoz intézett fölirata, — a zágrábi
protocollumban.
92 HORVÁT- Í8 TÓTOB8ZÁGI GYŰLÉSEK
után, különösen a dubováczi új erősség építésére, a kívánt
ingyen munkákat meg fogják szavazni. Csak a bírák fizetésére
vetettek ki tíz dénárt, minden füstre.
A rendek panaszt emeltek a kapronczai kapitány ellen,
a ki a várhoz tartozó jobbágyokat saját birtokainak műveié*
sere használja föl, és mindennemű erőszakos tetteket követ el.
A topuszkai vár ügye, valamint a Zágráb városa és a
bán között fönnálló egyenetlenségek, ezen gyűlést is foglal-
koztatták. Követek küldettek Prágába, a királyhoz, azon
kérelemmel, hogy küldjön ki bizottságot, mely a Zágráb
városa ellen felhozott vádakat megvizsgálja, és ha azokat ala-
posaknak találja, a város szigorú megbüntetését eszközölje. *)
XVII.
Az 1581. ápril 25-én Varasdon tartott gyűlésre úgy
Emészt mint Károly főherczeg is küldött biztosokat. Az előbbi-
nek nevében Draskovics György, ekkor már kalocsai érsek és
bibornok, jelent meg. Károly főherczeg biztosai pedig Hallek
Vitus, Teuffenbach Servátius és Ringsmaul Mihály valának.
Ezek felhívták a rendeket, hogy a Kulpa partjain épülő
Brezt és Szredicske várakra ingyen munkákat határozzanak,
és azokban, saját költségükön 300 gyalogot és 200 lovast
tartsanak; Hrasztovicza várának lerombolását rendeljék el;
és a véghelyek őrsége számára gabonát ingyen ajánljanak föl.
A rendek válasziratukban, sötét színekkel ecsetelték az
ország szerencsétlen állapotát. A múlt évi szűk termés miatt
a nép nagy része arra volt utalva, hogy makkal tengesse éle-
tét, és most már a makk is fogytán van. Ennek következtében,
a jövő aratásig ingyen munkákat nem ajánlhatnak. Csak az
1579-ben megszavazott és le nem szolgált ingyen munkák be-
hajtását rendelik el. A két új erősség védelmére, saját költ-
ségükön 100 gyalognál többet nem ígérhetnek. A király t kérik
föl, hogy kellő számú őrségről ő gondoskodjék ; és a bánnak
oly fizetést rendeljen, a milyent elődei kaptak, hogy mint ezek,
ő is a báni dandár létszámát 600 lovasra és 400 gyalogra
emelhesse.
l ) A gyűlés végzései ugyanott.
1573—1581. 93
Gabonát készpénz fizetés mellett sem szolgáltathatná-
nak. Ingyen semmi esetre sem ajánlhatnak föl. A múlt évi
termés oly szűk volt, hogy vetőmagot is vásárolni kellett;
minélfogva a jövő termés sem lehet bőséges. A király tehát
Magyarországból szerezzen gabonát.
Hrasztovicza lerombolását ellenzik. A király lássa el ezt,
a mint Topuszkát is, oly őrséggel, a mely képessé tegye a török
ostromoknak ellenállani.
Megújítják korábbi panaszaikat a kapronczai kapitány
ellen ; és általán panaszkodnak a kapitányok ellen, a kik a
békét megszegve, gyakran betöréseket intéznek török terü-
letre, és így a törököket is visszatorlásra késztetik.
Afőherczegek biztosai ezen föliratra válaszoltak, és fön-
tartották előadott kívánataikat.
A rendek erre új iratot nyújtottak be nekik, melyben
még hosszasabban rajzolják a nép szegénységét és szenvedé-
seit. Ragaszkodnak tehát előbbi nyilatkozatukhoz ; bár kilá-
tásba helyezték, hogy ha bő termés lesz, a jövő gyűlésen kész-
séggel fognak ajánlatokat tenni.
Mindazáltal a biztosok nem hagytak föl igyekezeteikkel.
És csakugyan sikerűit, a két vár építésére ingyen munkák
megszavazását eszközölni ki. A rendek egy úttal közfelkelést
rendeltek el, oly czélból, hogy a munkások, — a netán bekö-
vetkező támadások ellen, meg legyenek védve. *)
XVIII.
Az 1581. július 22-én, ismét Zágrábban tartott gyűlés
tanácskozásait Ungnád Kristóf bán vezette. Minthogy az al-
bán, Gregorianczy István, hivataláról lemondott, helyébe
Draskóczy Gáspár varasdi alispánt nevezte ki. Ez a rendek
által megerősíttetvén, színök előtt letette az esküt. Mire a
varasdi alispánság és több szolgabírói hivatal, a rendek vá-
lasztása által, betöltetett.
A gyűlés, ezek után, rendelkezett az adóhátralékok be-
hajtásáról, a nyolczadi törvényszék megtartásáról, Szredicske
*) A gyűlésnek a biztosok előterjesztésére adott két válaszirata és
végzései ugyanott.
94 HOBVÁT- B3 TÓTOWSÁOI GYÖLKflRK
vár építéséről Több határ-per elintéztetett Topuszka ügye
újra a király figyelmébe ajánltatott. Végre a zágrábi püs-
pökség és káptalan tizedeinek pontos beszolgáltatása elren-
deltetett *)
XTX.
Az 1581-ik évben még egy harmadik gyűlés is tartatott:
október 28-án Zágrábban.
A bán távolléte miatt, Heressinczy Péter zágrábi nagy-
prépost és Draskóczy Gáspár al-bán vezették a tanács-
kozásokat.
Mindenek előtt bemutatták a királyi meghivólevelet a
pozsonyi országgyűlésre. A rendek megállapították a küldendő
követek 2 ) utasítását, melyben fölhívatnak, hogy a magyar-
országi rendekkel egyetértőleg járjanak el, és a sziszeid job-
bágyoknak adómentességet eszközöljenek ki.
A bánnak azon kérelmét, hogy távolléte idejére a vég-
helyek védelmének intézését, a rendek Erdődy Péterre és az
al-bánra bízzák ; — nem tartották az ősi gyakorlattal meg-
egyezőnek, a mely a bán távollétében helyetteséül az al-bánt
tekinti.
A bán azon fölszólítása is, hogy a Kulpa-melléki várak
megerősítésére ingyen munkákat ajánljanak, eredménytelen
maradt; ez ügyben elhatározásukat akkorra halasztották,
mikor a királyhoz és Károly főherczeghez intézett fölterjesz-
tésökre, az illető váraknak őrséggel ellátása tárgyában, a
válasz megérkezik.
E mellett a hamis pénzverők kinyomozása és megbünte-
tése iránt rendelkeztek, és több magán ügyet intéztek el. 8 )
x ) A gyűlés végzései a zágrábi protocoUumban.
*) A végzések nem nevezik meg a választott követeket.
») A- gyűlés végzései ugyanott.
ff f
MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSEK
TÖRTÉNETE.
HETEDIK KÖTET.
(1582—1587.)
Magyar Országgyűlések Története. VII.
I.
A pozsonyi országgyűlés.
1582. január — február.
Az 1580. február 10-én megnyitott pozsonyi országgyű-
lés márczius 1 7-én eredmény nélkül oszlott szét. Az ellenzék
ez alkalommal valósította ismételve megújított fenyegetését,
hogy nem bocsátkozik a királyi propositió tárgyalásába, míg
a király a sérelmek orvoslása iránt biztosítást nem nyújt. Es
csakugyan a rendek szétmentek a nélkül, hogy a királyi kivá-
natokat tárgyalták és végzéseket alkottak volna.
Erneszt főherczeg — a ki az országgyűlésén a királyt
képviselte volt — ekkor azt ajánlá Rudolfnak, hogy mielőbb
hívja össze újra az ország rendéit, személyesen jelenjék meg
körükben, és ha ismét oly makacs ellenzéssel találkoznék: »az
engedetleneket, kivált a szóvivőket« szigorúan büntesse meg. *)
De habár a kincstár érdekei, — nem lévén adó megsza-
vazva, — az országgyűlés megtartását sürgetően követelték,
a király nem sietett azt egybehívni. Az elkeseredett küzdelem,
melyet az ellenzék előreláthatólag megújítandó volt, aggodal-
makkal tölte el nyugalom után vágyó lelkét.
Csak az év vége felé hajolt meg a parancsoló szükség
előtt. 1580. november 7-én szétküldé a meghívó leveleket,
melyekkel az országgyűlést a következő év január 6-ra Por
zsonyba kihirdeté. 2 ) Azonban elutazását Prágából napról napra
halogatá, és mikor az országgyűlés kihirdetett határnapjától
már csak egy hét választá el, annak elhalasztására határozta
el magát. A királyi leiratban »több fontos és nyomós ok«
') V. ö. az Országgyűlési Emlékek VI. kötetét, 352 s kk. 11.
8 ) A megbivó levél több szabad királyi város levéltárában.
Magyar Országgyűlés Története. VII. 1
A rOZSONYI ORSZAGGYl LES
mellett, a melyeket közelebbről meg nem jelöl, beteges álla-
potát hozza föl, a mely nem engedi meg, hogy oly hosszú útra
vállalkozzék. Egyúttal kilátásba helyezé, hogy »rövid idő
mulva« közhírré fogja tenni az országgyűlés határnapját, l )
E rövid idő nyolcz hónapig tartott. Csak szeptember
6-án küldetett szét a prágai várból a második meghívó levél,
mely november 11-ére tűzte ki a határnapot. 2 )
A királyi udvarban most is aggódva néztek a gyűlés
elé, A királyi helytartó, az év első hónapjaiban jelentette volt,
hogy a magyar rendek között titkos szövetségek alakulnak,
oly czélból, hogy az országgyűlésen a nádori és a primási
méltóságok betöltését küzdjek ki. 3 ) Másfelől is fenyegető hírek
érkeztek az elégületlenségről, melyet a német hadak erőszakos
magaviselete folytonosan növel, és azon napról napra emel-
kedő népszerűségről, melynek Báthory István, a lengyel király
örvend. 4 )
Mindennek daczára, vagy talán épen azért, a második
határnap is elmúlt, a nélkül, hogy a király a Prágából való
elutazásra és az országgyűlés megnyitására csak gondolna is;
a mi a diplomatiai körökben nem csekély megbotránkozást
szült. B )
*) Az 1580. év deczember 31-ikón kelt királyi leirat több városi
levéltárban. — L. Irományok II. sz.
fi ) Több városi levéltárban.
s ) Radeczy Istvánnak 1581 márczius 13-án a királyhoz intézett
levele : »Conspirationes occultae sünt, ut nunquam ad postulata Maie-
8tatis Vestrae in fútara Diéta consetitíant, nisi Palatinum Archiepi-
scumque in hoc Regno declaret.« (A bécsi állami levéltárban.)
*) A spanyol követ 1581 október 19-én Prágából írja: »La diéta
de Ungria sera cierta, y es forzosa por dar satisfaction a los Ungaros. los
quales se van inclinando cada días, segun se sospecha al Rey de Polo-
nia, por los buenos succesos que va tiniendo con el Moscovita. «
6 ) A spanyol követ november 16-án írja Prágától : »Se va difiri-
endo la diéta de Ungria, que siendo assignada pára Sanct Martin, no se
vee demostracion ninguna de partida, con gran admiracion de todos los
que consideran las cosas ; porque con la mala satisfaction que los Unga-
ros tienen de la milícia alemana, que esta en sus fronteras, y la muclia
aficion a la buena fortnna y buen proceder del Rey de Polonia, jusgan
por cosa necesaria, que el Emperador no la difiera ; pues está desengau-
1582. JANUÁR FEBRUÁRI) AK. 3
Csak deczember második felében érkezett Rudolf Bécsbe.
Ez alatt a magyar rendek, kik most attól tartottak, hogy
az országgyűlés ismét el fog halasztatni, még késedelmesebben
és kevesebben, mint egyébkor, gyülekeztek Pozsonyba. *)
Az ország politikai hanyatlását alig tünteti föl bármi
oly szembetűnően, mint az országgyűlésre megjelent rendek
lajstroma.
Meghívólevelek küldettek:
36 megyéhez és Horvátország rendéihez,
1 érsekhez és 10 püspökhöz,
9 zászlós úrhoz, 65 mágnáshoz, és 8 főrangú özvegyhez
5 préposthoz és 9 káptalanhoz,
27 tanácsos- és kir, táblai taghoz,
14 királyi városhoz és a hét bányavároshoz. 2 )
Es megjelentek:
19 megyének és Horvátország rendéinek követei,
1 érsek és 6 püspök,
12 zászlós úr és mágnás, 6 távollevő mágnás és özvegy
követei,
2 prépost és 5 káptalan követei. A királyi személynök és
2 két itélőmester,
9 királyi város és a hét bányaváros követei. 3 )
E szerint az alsó tábla 82, a főrendek táblája pedig csak
19 tagot számított.
Nagyrészt deczember végén már együtt voltak. Mivel
híre járt, hogy a király Emészt főherczeget fogja maga he-
lyett Pozsonyba küldeni, január első napján küldöttséget,
(melynek Telegdy Miklós püspök, Thurzó Elek, az egyik Ré-
nado que no le juntaran sin su presencia ... E no solo es de temer el
Rey de Polonia . . . pero tambien por la parte que tiene en Transilvania.*
f ) Á spanyol követ január 23-án Pozsonyból jelenti : »Han acu-
dido menos hungaros de los que se pensaba, aunque ellos dicen, que la
causa ha sido pensar que el Emperador difiriera la Diéta mas de lo que
la ha diferido.«
B ) Az 1582 végén készült jegyzék a bécsi udvari kamara ltárában.
3 ) Radeczy 1582 január 5-iki leveléhez mellékelve küldi a megje-
lent és útban lévő rendek jegyzékét. — A bécsi állami levéltárban.
í*
POZSONYI OnSZÁGOVÜLÉSEK
vay és néhány városi követ valának tagjai), bocsátottak Bécsbe,
mely a királyt fölkérje, hogy személyesen jelenjék meg. *)
Rudolf január 4-én fogadta a küldöttséget, és kijelenté,
hogy néhány nap múlva meg fog jelenni a rendek körében. És
csakugyan, január 13-án, Erneszt főherczeg kiséretében, meg-
érkezett Pozsonyba. A Duna partján az ország rendéi élén a
helytartó fogadta és üdvözölte. Agyúk dörgése között lóháton
vonult föl a várba. Istvánfy Miklós a történetíró, mint nádori
helytartó, kivont karddal lovagolt előtte. 2 )
A királyt a külhatalmaknak udvaránál székelő követei
is kisérték: a pápai nuntius, a velenczei követ, továbbá Don
Guillen de San Clemente spanyol követ, Renato Cato a fer-
rarai ügyviselő, és mások. 8 )
Január 15-én az ország rendéi a várlakba hivattak meg,
hol a király jelenlétében fölolvastatott a propositió.
Bevezetésében, szokás szerint, a király tevékenységéről
szól, melylyel az országot egykori hatalmába és jólétébe visz-
szahelyezni igyekezik. Hogy e czélt ekkorig el nem érheté, a
szerencsétlen viszonyok és a közbejött akadályok okozták. Mi-
kor két év előtt, őt magát fontos ügyek Csehországban vissza-
tarták, és Erneszt főherczeget küldé a magyar országgyűlésre,
fölhivta a rendeket, hogy gondoskodjanak hazájok védelméről.
Ha akkor intését meghallgatják, és kivánatait teljesítik, bizo-
nyára megtalálták volna a gyógyszert azon bajok számára, a
melyek miatt nem ok nélkül panaszkodnak, és elejét vették
volna az azóta bekövetkezett szerencsétlenségek nagy részé-
nek. Néki, főleg az ország érdekeinek szempontjából, igen ne-
hezére esett a rendek magaviselete. Mivel azonban, távolléte
miatt, semmit sem tehetett, a megfelelő intézkedéseket akkorra
kellett halasztania, a mikor személyesen megjelenhet az ország-
ban; bár időközben is, a maga erejéből, minden lehető módon
J ) Radeczy püspöknek 1582 január 1-ón a királyhoz intézett levele
és a lőcsei követeknek január 8-iki jelentése.
a ) A kassai követeknek január 5-iki és a lőcsei követeknek január
16-iki jelentósök. (A nevezett városok levéltárában.) .
8 ) A két utóbbinak Pozsonyból küldött jelentéseit megőrzé a spa-
nyol állami levéltár Simancasban, és az olasz k. állami levéltár Mo-
denában j a velenczei követ jelentései a bécsi állami levéltárban.
1582, JANUÁR FEBRUÁRBAN. 5
törekedett az ország biztonságáról gondoskodni. Egyúttal azon
volt, hogy mielőbb megtarthassa az országgyűlést ; de egész-
ségi 'állapota és más fontos okok miatt, mostanáig el kellett ha-
lasztania. Mindez annál nagyobb fájdalmat okozott neki, minél
mélyebb részvéttel viseltetik az ország lakosainak szerencsét-
len sorsa iránt.
Reméli, hogy ez alkalommal sikerülni fog a panaszoknak
és bajoknak okait megszüntetni, a népet az elnyomás alól föl-
szabadítani, a véghelyek oltalmáról és az igazság kiszolgálta-
tásáról, a belbéke és közbiztonság helyreállításáról gondos-
kodni.
A propositió ezután áttér a királyi kivánatok előadására
melyek között első helyen az adó megszavazása áll. A meg-
szokott modorban hangsúlyozza annak mellőzhetetlen szüksé-
gességét. Figyelmezteti a rendeket arra, hogy két esztendőn át
nem fizettek adót. A jövő két esztendőre tehát, ha többet
nem, legalább hat-hat forintot szavazzanak meg minden porta,
után, melyeknek új összeírása eszközöltessék ; megállapítván,
hogy a jobbágyok, kik az egy telek után járó szolgálatokat
teljesítik, habár censust nem fizetnek is, az adót tartozzanak
fizetni. Fölmentve az adó fizetésétől csak az legyen, kinek háza
elégett, vagy a ki elpusztult helyen új házat épített. A zsellér,
ki saját házában lakik, az adónak felét, a ki másnak házában
lakik, az adónak negyedrészét fizeti.
A rendek fölhivatnak, hogy az adó kivetése és behajtása
körűi elharapózott visszaélések megszüntetéséről, az adóhát-
ralékok behajtásáról, a harminczadok és tizedek beszedésének
szabályozásáról, a kereskedők szabad és bántatlan közlekedé-
sének biztosításáról, a lengyel ércz'pénz kiküszöbölése tárgyá-
ban alkotott törvéfcj ck végrehajtásáról, az arany és ezüst kivi-
telének meggátlásáról tanácskozzanak.
A várak megerősítésére, jobbágyaiknak tizenkét napi
munkáját, minden 25 porta után kiállítandó egy kocsival,
ajánlják föl ; az ingyen munkák fölosztását és fölhasználását
bizzák a királyra és helyettesére Erneszt főherczegre. Rendel-
kezzenek az ingyen munkák váltságdijaira vonatkozó szám-
adások átvizsgálásáról. A kapitányokat és a várerőclítési nau'4-
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEK.
kák vezetőit hatalmazzák föl, hogy az építkezési anyagot a
szomszéd birtokosok erdeiből és kőbányáiból beszerezhessék.
A hadak tartására nézve és a fölkelés tárgyában, úgy szin-
tén az önkény tes behódolások és a magyarországi hadak dúlásai-
nak megakadályozása czéljából alkotott korábbi végzések meg-
újítandók. Szabályozandó, hogy a jobbágyoknál beszállásolt
katonák az élelmezés fejében mennyit fizessenek, és miként
tegyenek eleget kötelezettségöknek.
A király megújítja az utolsó országgyűlésen kifejezett
azon kivánatát, hogy a katonaság soraiban meglazult fegyelem
helyreállítása végett, katonai rendszabályokat, azok mintájára,
melyek a németországi hadaknál gyakorlatban vannak, álla-
pítsanak meg. Egyúttal törvény által intézkedjenek, hogy az
államásaikról kapitányaik engedélye nélkül távozó katonákat
senki se fogadja szolgálatába ; és hogy a király vagy Erneszt
főherczeg engedélye nélkül senki se léphessen idegen fejedelem
szolgálatába.
Válaszszanak a rendek biztosokat, kik, az ausztriai és
morvaországi rendek küldötteivel, az országos határok szabá-
lyozását, melyet a megelőző országgyűlések ismételve sürget-
tek, végrehajtsák.
Végül a király néhány pontot vett föl- a propositióba,
melyek Slavoniát illették. Szükségesnek látta, hogy a kapron-
czai, breszti, litvanicsi és zredicskii várak megerősítésére na-
gyobb mérvű ingyen munkák fordíttassanak, és azokba nagyobb
számú őrség helyeztessék. Minthogy továbbá Sziszek vára
nagy fontossággal bír, és föntartására a szomszéd tartományok
is áldoznak, kívánatos, hogy a zágrábi káptalannak földesúri
hatósága alól kivétessék; minélfogva fölhívja a rendeket,
tanácskozzanak arról, mikép lehetne a káptalant, akár Slavo-
niában, akár Magyarországban (»mert mindkét ország — úgy
mond — egy testet képez «) más birtokokkal kárpótolni, Szi-
szeket pedig a bán hatósága alá helyezni. Az is eldöntendő,
vájjon Topuszka várának ellátásáról a zágrábi püspök gondos-
kodjék ; vagy a vár jövedelmei a püspököktől elvétetvén, a
bánnak adassanak át ; vagy pedig a vár, mint szükségtelen,
leromboltassék ? Hasonlókép tárgyalandó az a kérdés, vájjon,
1582. JANUÁR FKBRUÁRBAX. 7
Hrasztovicza várának elhatározott lerombolása haladék nélk[n
végrehaj tassék-e ?
A király fölhívja a rendek figyelmét arra is, hogy a bán
tekintélyének emeléséről, úgy szintén a véghelyek élelmezésé-
nek megkönnyítéséről intézkedjenek.
Egyébkint a rendeknek szabadságukban áll a magok
részéről is mindazt előterjeszteni, a mit a közjó előmozdítá-
sára és az ország nyugalmának biztosítására alkalmasnak vél-
nek, vagy a minek orvoslását szükségesnek látják; újólag biz-
tosítva őket jóakaratáról, és bizalmát fejezve ki hűségök
iránt. 1 )
Az országgyűlés, más nap, (január 16.) tartotta első ülé-
sét. A jelenlévő rendek összeirattak. Az igazolás alkalmával
kitűnt, hogy a távollevő Homonnai Gáspár oly egyént kül-
dött képviselőjéül, a ki egy nemes ember meggyilkolása miatt
vád alatt állott volt. Oly nagy volt e miatt a fölháborodás,
hogy a követet azonnal kiűzték az ülésteremből.
Ugyanezen ülésből a királyhoz küldöttség bocsáttatott,
mely a propositióban kifejezett atyai gondoskodásáért a ren-
dek köszönetét tolmácsolá. 2 )
De ez csak az udvariasság külső ténye vala. A megje-
lent rendek többségét ugyanazon szellem vezérlé, mely az
utolsó országgyűlés eredménytelen föloszlását vonta maga
után : elkeseredés a nemzet szabadságainak folytonos megsér-
tése, az idegen befolyás elhatalmasodása, az országgyűlések
erőfeszítésének sikertelensége fölött.
Ily körülmények között, a tanácskozások csakhamar
elvesztve a higgadt eszmecsere jellemét, szenvedélyes küzdel-
mek, zajos viták és zavarteljes jelenetek színhelyévé tették az
országgyűlést.
*) A bécsi állami levéltárban a propositiónak két különböző fogal-
mazata van meg. De az egyiken a következő jegyzet áll : »Disz Conceps
ist in etlichen Artikeln geendert worden.« Tehát a másik példányt ter-
jesztették elő.
2 ) A lőcsei követek január 16-án irják : »Homonnai Gasparus
abgesandten hat man heit des Tags, wie man die Status ordentlich
beschrieben, auszem Landhaus gejagt . . . Heit bedancken sich drauff
Status et Ordines«, holnap kezdik a tárgyalást,
8 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS
Az ellenzék, régi taktikáját követve, kijelenté, hogy a
propositiók tárgyalásába nem bocsátkozik, mig a király a
sérelmek orvoslása és a nemzeti szabadságok biztosítása iránt
megnyugtató intézkedéseket nem tesz.
A főpapok egy része az ellenzékhez csatlakozott. A vá-
rosok követei az udvar intentióit támogató párthoz csatlakoz-
tak, a mely csakhamar némi előnyt tudott kivívni ; a mennyi-
ben kivitte, hogy a királyi kivánatok — az adóügyet kivéve
— a sérelmekkel egy időben tárgyaltassanak, és a határozatok
együtt terjesztessenek föl. *)
Mindazáltal a gyűlés körében ezután sem csillapodott le
az izgatottság, melyet más incidensek is növeltek.
Például, január 24-én, a királyi helytartó lakásán tar-
tott ülésben Sailer Márton, Lőcseváros egyik követe, elpa-
naszolá azon sérelmeket, melyeket a városok polgárai, szabad-
ságaikban, különösen a vámok és harminczadok tekintetében,
úgy az uraktól, mint a királyi tisztviselőktől szenvednek.
Erre Bornemisza György kelt föl, és azzal a váddal
állott elő, hogy a városok a magyar elemnek ellenségei, ma-
gyaroknak nem adnak polgárjogot és nem engedik meg, hogy
polgárok özvegyeit nőül vegyék ; sőt még a magyar kolduló
deákokat is, kik házaikban énekelnek, elűzik.
Batthyányi Boldizsár hasonlókép nyilatkozott.
Ezek után a gyűlés a városi követek előterjesztése fölött
napirendre tért. 2 )
A rendek első fölirata január utolsó napjaiban adatott
át a királynak. 8 )
Első részét a rendek sérelmei és ezekkel kapcsolatos
kivánatai töltik be. Fölkérik a királyt, hogy a katonai hivata-
lokra magyarokat alkalmazzon ; a katonák erőszakoskodásai-
J ) A lőcsei követek január 21 -én írják, hogy a rendek »zwei Tag
habén sie hinbracht mit Geschrey, sie wolten, ehedem Ihre Maiestat
wolten ihre supplication gnedigist erhőren, demnach anheben von Ihrer
Majestat Proposition zu handeln.«
9 ) A lőcsei követek január 29-iki jelentése.
8 ) Január 30-án már megteszik rá a német tanácsosok észrevé-
teleiket; a miből következtetjük, hogy 28-án vagy 29-én adatott át a
^irálynak.
1582. JAM'ÁR FEBRUÁRBAN. 9
és zsarolásainak vegye elejét ; a föl vidéken és Kanizsán állo-
másozó német lovasokat távolítsa el ; ne engedje, hogy a kapi-
tányok az igazságszolgáltatásba avatkozzanak ; a magyar can-
cellariát és a magyar tanácsot alakítsa át, visszaadva megillető
hatáskörét; intézkedjék, hogy a cancellaria utján kibocsátott
rendeletek előtt az idegen származású kapitányok is hajolja-
nak meg; gondoskodjék a véghelyek kellő fölszerelésérőlés
ellátásáról; ne engedje, hogy a várerődítéseknél alkalmazott
építészek tétlenül töltsék az időt ; az üresedésben levő főpapi
javadalmakat és világi hivatalokat töltse be; a nyolezadi és
helytartói törvényszékeknek a szokott időben megtartását ren-
delj e el; ne engedje, hogy a kamara által bérlett tizedek
beszedésénél a kapitányok és kamarai tisztviselők a népet zsa-
rolják; gondoskodjék, hogy a várakhoz tartozó birtokok jól
kezeltessenek ; a nemesek magvaszakadtával a koronára szálló
jószágokat adományozza érdemes hazafiaknak ; a hanninczad
beszedésénél szokásba jött visszaéléseket szüntesse meg; az
egyes megyék, városok és magánosok által az 1580-dik évi
országgyűlésen bemutatott panaszokat mielőbb orvosolja.
A rendek ezután áttérve a királyi propositióra, kijelen-
tik, hogy készek adót megajánlani, de előbb biztosíttatni óhaj-
tanak az iránt, hogy a király orvosolni fogja sérelmeiket ; mi-
helyt ez megtörtént, a mennyire lehetséges, teljesíteni fogják
a királyi kivánatokat. Ez eljárást a közjó követeli tőlök ; nem
daczból határozták el magokat arra.
A harminczadok tárgyában föntartatni kívánják azt a
régi gyakorlatot, hogy az ország határain belül áruitól senki
se fizessen harminczadot; ellenben ezt fizetni kötelesek & jobbá-
gyok, kik az országból bármit kivisznek. A dugárusok meg-
büntetése az ország rendes biráihoz tartozzék, nem pedig a
kamarához, mely nem lehet egy személyben vádló és biró. A
harminczadok tiszti állomásaira a király magyarokat nevezzen
ki, és a magyar kamara hatósága alá helyezze őket. Minthogy
pedig a fölvidéken a harminczadokat gyakran egy helyről a
másikra teszik át, és új vámokat állítanak föl; a király
hozzon be állandó szervezetet, és a vám-tételeket közölje a
rendekkel ; az apróbb czikkek, melyeket az urak és nemesek
saját használatukra szállíttatnak, úgyszintén az uraknak és ne-
10
rOZHONY! ORSZAGGYl'LfcS
meséknek saját birtokaikon nevelt marhák vám-inentesek le-
gyenek.
A földbirtokosokat, kik az utakat keskenyebbekké teszik,
oly czélból, hogy az áthajtott marha annál könnyebben téved-
jen szántóföldjeikre, és igya kereskedőket zálogolhassák, az
alispánok büntessék meg.
A rendek megegyeznek, hogy az új gyakorlat, mely sze-
rint némely földbirtokosok az árúmegállitás jogczimén, a keres-
kedőktől tizedet vagy kilenczedet hajtanak be, szüntettessék
meg, és e tekintetben a korábbi törvények maradjanak ér-
vényben.
A hidak és utak fönntartására és a száraz vámok eltör-
lésére ( nézve megújítják az 1566-ik évi országgyűlésen alkotott
törvényeket, oly hozzáadással, hogy a mennyiben valamely vá-
ros, mezőváros vagy falú nem képes a hidak és utak föntartá-
sára, a szomszéd helyeknek közreműködését igénybe veheti.
A király kívánságát, hogy a birtokosok magvaszakadtá-
val a koronára szállott jószágok tárgyában fönnforgó perek
soron kivül az országbíró által tárgyaltassanak : a rendek nem
teljesíthetik, hanem ragaszkodnak az 1578-ik évi országgyűlé-
sen hozott végzésökhöz.
A tizedek tárgyában is az utolsó országgyűlésen alkotott
törvényt újítják meg. Mivel pedig az egri tizedek beszedésénél
sok csalás fordult elő : azt ajánlják, hogy minden tizedszedő
mellé egy nemes csatoltassék, ki azt ellenőrizze és kimutatá-
sait az illető megyének küldje be ; továbbá a szepesi kamara
által bérelt egri tizedeket, a mennyiben a távolság miatt be-
szedésök nehézséggel jár, hagyja az illető földbirtokosoknál ;
az oláhok és ruthenek, úgyszintén az elpusztult helyeken a ne-
mesek által megtelepített jobbágyok kötelesek legyenek tize-
det fizedni ; a nádudvari kerület tizedei iránt, az 1563-ik évi
törvényre hivatkoznak.
Minthogy magok a királyi tisztviselők a magyar aranyo-
kat és tallérokat kiviszik Lengyelországba, a hol nagyobb ér-
tékök van mint Magyarországban, és ide be hozzák a kisebb
értékű lengyel pénzt ; minthogy továbbá a lengyel pénz a föl-
vidéken annyira elszaporodott, hogy a forgalomból való kizárása
sokakat megkárosítana : e bajok megszüntetésére legczélsze-
JANUÁR Fi;ilRi:ÁRBAN. 11
rűbb eszköznek azt tartják, hogy a király minden országaiban
egyforma értékű pénzt verettessen ; ekként ugyanis a magyar
pénz a külföldön, és az idegen pénz Magyarországban akadály
nélkül hozható forgalomba ; továbbá kívánatos, hogy a király
az aprópénzt nagyobb mennyiségben verettesse.
Az arany és ezüst kivitelének megakadályozását a rendek
is szükségesnek tartják ; de figyelmeztetik a királyt, hogy saját
tisztjei a bányavárosokból minden aranyat ős ezüstöt Ausztri-
ába visznek ki. Emiatt kérik, hogy a király lássa el az orszá-
got elegendő magyar pénzzel, és a bányákat a magyar kama-
rának rendelje alá.
Ingyen munkákat, az 1578-iki törvények által szabályo-
zott módon, 12 napra szavaznak meg ; egyúttal ajánlkoznak,
hogy azok behajtásáról és hovafordításáról, általán a véghelyek
megerősítéséről ezentúl magok fognak gondoskodni.
Az erődítési munkálatokhoz szükséges épületanyagoknak
beszerzésére vonatkozólag, az 1563-ik évi országgyűlés végzé-
seire utalnak.
Az állandó hadak, a fölkelés, az önkénytes behódolások
és a katonák kalandozásai tárgyában, a fönnálló törvényeket
megerősítik.
A legelőkre kirendelt lovas katonák kicsapongásainak
megszüntetésére, szükségesnek látják, hogy határoztassék meg
az időpont, a melytől fogva és a meddig a legelőkön tartóz-
kodjanak ; továbbá szabályoztassék azon mód, miként elégít-
sék ki az őket élelmező jobbágyokat.
Az állomásaikról engedély nélkül távozó katonák meg-
büntetéséről az 1552-ik évi törvény intézkedik. A rendek azon
nézetben vannak, hogy a nemes ifjakat, kik tapasztalatok szer-
zése végett, idegen országokban óhajtanak hadi szolgálatba
lépni, szándékuk végrehajtásában nem kell akadályozni.
A határok szabályozására a rendek megválasztották biz-
tosaikat, és azoknak névsorát bemutatják. Egyúttal kívánják,
hogy Szepesmegyében a király területe és a Lengyelországnak
elzálogosított városok között is újra szabályoztassanak a hatá-
rok ; aslavoniai rendek pedig hívassanak föl, hogy saját tarto-
mányuk határainak szabályozására biztosokat küldjenek ki. A
12 POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.
slavoniai véghelyeket illető előterjesztések szintén azon tarto-
mány gyűlésén Tétessenek tárgyalás alá.
A király kérje föl az erdélyi vajdát, hogy a fönnálló
egyességhez alkalmazza magát, és a magyarországi alattvaló-
kat mindennemű zaklatásoktól óvja meg.
A rendek előadják a nehézségeket, melyekkel az élelmi^
szereknek és takarmánynak szállítása a véghelyek számára össze
van kötve és azoknak megszüntetésére csak egy módot ismer-
nek, azt, hogy mindent készpénzzel kell kifizetni.
A nyolczadi és helytartói törvényszékek üléseiben a bí-
rák teljes számmal jelenjenek meg.
Felkérik a királyt, hogy a 13 szepesi város kiváltása iránt
a lengyel királylyal, az Ausztriának elzálogosított várak visz-
szaszerzése iránt az ausztriai rendekkel tárgyalásokat indít-
son ; és akadályozza meg, hogy a földesuraiktól megszökött
jobbágyokat Ausztriában befogadják. *)
A király, miután a fölirat tartalmával megismerkedett,
fölhívta az országgyűlést, hogy küldöttséget bocsásson hozzá.
Az előtte megjelent rendeket nyájas és szívélyes szavak-
kal intette, hogy az adó-ügy tárgyalását ne halászszák el, mint-
hogy annak elintézésétől föltételeztetik számos sérelem orvos-
lása ; mihelyt erre nézve határozatot hoztak, ő is, a mennyire
lehetséges, eleget fog tenni hozzá intézett kérelmeiknek. 2 )
Azonban a királyi üzenet nem volt képes megállapodá-
sától eltéríteni a köznemességet. Es mikor szavazásra bocsát-
tatott a kérdés : vájjon az alsó tábla hajlandó-e az adó meg-
ajánlásáról tanácskozni ; a. megyei követek mindnyájan nem-
mel szavaztak ; sőt a városi követek közöl is — bár a királyi
! ) A föliratot,. sajnos, nem őrizték meg a levéltárak. Tartalmát a
pozsonyi kamarának, továbbá az udvari kamara és haditanács Pozsony-
ban jelenlevő tagjainak jelentései ismertetik meg velünk. Mind a három
a bécsi állami levéltárban.
') A kassai követek február 5-én írják, hogy a fölírat kivána-
taira »ist ihr Majestát nicht eingegangen, sondern hinwiederumb uns
hierauff begert, mundtlich den geordneten, Abgesandten in Presburger
Schloss eine freindliche libliche Vermanung gethan, man sollte doch die
dicam, als das, davon das andere dependirt, nicht hindan setzen, son-.
dern fleissig davon handln . . , . «
1582. JANÜÁH — * FEBRCÁRDAtf. 13
helytartó egyenként magához hivatá őket, hogy megnyerje —
a nagyszombatiak és sopronyiak a köznemességhez csatlakoz-
tak. 1 )
Ezen határozatot ismét küldöttség vitte meg a ki-
rálynak, a ki élő szóval és írásban is, újólag kérte a rendeket,
hogy teljesítsék kivánatát. ^Minthogy — így szólott — igaz-
ságos és méltányos, a mit kérek, és a ti előnyötök, az ország
java, nem pedig a magam haszna lebeg szemem előtt : kérlek
titeket, tanácskozzatok az adó megajánlásáról. « 2 )
A király intéseinek, a helytartó és a személynök rábe-
széléseinek meg volt az a hatása, hogy azokat az* egyházi és
világi urakat, a kik előbb az ellenzékhez csatlakoztak volt,
attól elvonták ; 8 ) mind a mellett a kormánypárt még mindig
jelentéktelen kisebbséget képezett. Az ápril 4-én történt újabb
szavazás alkalmával, több mint száz szavazó közül, csak 24-en
szavaztak a király kivánatának teljesítésére. 4 )
1 ) A kassai követek idézett jelentése.
2 ) »Rogo vos, cum aequuin et iustum sit quod peto, non in meura,
sed vestnim et Regni usum, de eo, scilicet dica tractate.« Ugyanott.
l ) A kassai követek idézett jelentósőkben folytatólag irják : »Die
Praelaten und Magnifici aucli die Pröbest die zufor bey dem Landt wa-
ren, kamen auff unsere Meynung und erboten sich sampt und mit uns
zueheben nacli Vörmögen . . . Hat uns wiederumb Herr Locumtenens in
peynen Meyrboíf fordern lassen, undt höchlich gewarnet, wir sollen
durcbaus nicht abweichen, sondern in der ersten Meynung verbleiben . . .
Welcbes wir dann gethan undt alsó etwan zwanzig oder vier und zwan-
zig vota ohne die Landtherrn undt Praelaten zusammenkommen, welches
wegen uns die Landtscbafft sehr zuwieder worden. Die Praelaten aber
undt Magnifici lassen sie ohne Unterlass ermanen, anzeigendt, es werde
nichts Gutes erfolgen, man.sollte doch Ihr Majestát Bedacht habén, die
nicht alléin Ungerischer König, sondern auch Römischer Kiűser weren,
so hetten sie Ihr Majestát willig erwölt, er aber sie nicht mit Gewalt ge-
zwungen, so sey es biliig ihm zur Erhaltung ihrer undt des Landes con-
tribuiren. Aber durchaus nichts, alles in Windt und umbsoui&t, das nicht
"Wunder wen der Herr Personalis thet wie Moses, der wegen des Volcks
Starrheit die Taffeln zue der Érden warff.«
*) A szavazás eredményéről &ferrarai követnek február 6-án kelt
jelentése tudósít : »Hieri Paltro, trattandosi da quei che di presente hanno
voto nella Diéta, che sono piu di cento, ... se si dovea risolvere a fatto
avanti le proposte dell'Imperatore, o pur perseverare nel volere essere
sgravftti prima, che prestare altro álla Maesta sua, fn colta l'opinioue di
tutti, nella quale non se ritrovarone altri che 24 che sentissero in favo'e
14
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.
A király magához hivatta tanácsosait, a kik a legna-
gyobb tekintélylyel és népszerűséggel bírtak: Nádasdy Fe-
renczet, Révay Ferenczet, Forgdch Simont és Pdlffy Miklóst.
Kijelenté előttök, hogy mihelyt az országgyűlés az adót meg-
szavazta, úgy az országos, mint a magán sérelmek tárgyában
kielégítő intézkedéseket fog tenni. Háromszor ismételé e szót
>igérem« — »promitto«.
Ezek a február 7-én tartott elegyes ülésen adták elő a
királyi nyilatkozatot, és részletekre menve, biztos kilátásba
helyezték, hogy a király ezentúl »a mennyire lehetséges, ma-
gyar tisztviselőket fog alkalmazni, és a véghelyekben magyar
hadakat fog tartani.*
Előadásukat hathatósan támogatta Draskovics György
bibornok, királyi cancellár, ki »az Istenre « kérte a rendeket,
hogy ne ellenezzék tovább az adóügy elintézését ; legyenek te-
kintettel úgy a királyra, mint azon társaikra is, a kik a költ-
ségből kifogyva, eredmény nélkül kénytelenek haza térni. *)
del Re.« A vélenczei követ is február 6-án írja : »Nella ballotatione non
furono trovate piu di XXI1II balle a favore clella Mtá Sua.«
l ) A kassai követek február 8-án irják : »Heuttiges Tages (a mar-
gón áll : 7 februarii) ist voni Hern Draskowits Ihr Majestát Cancellario
umb Gottes Willen begeret worden und gebetten in allgemeiner Yer-
sammlung, das Landt wölle doch auff Ihr Majestát Begeren, als viel
möglicli eingeben, dann es wern Ihr Majestát genzlichen gedacht auff
jedes nach Vermögen abzuhelffen ; sie solten auch gedenken auff dieje-
nigen, die wegen Abgang der Zerung schon verrasen hetten niűssen, die-
weil keine Execution oder Entrichtung auff ihres Supplicieren erfolget,
welches wahrlich Ihr Majestát selbst heutte beklaget ; zue dreyen malen
Herrn Nadasdy, Reway Francisco, Forgach Simoni und Palfy . . . abzu-
helífen promittiret, auch in Seiner Majestát Namen zuepromittiren be-
folhen. Habén solches mündtlichen redender IhY Majestát zugehöret.
Neben dem : Desiderant Status et Ordines Regni sua sarta et tectaa me
resuruari privilegia et immunitates ; quanto magis Regiam et Imperato-
riam authoritatem conuelli aequum non est.« — A lőcsei követek pedig
február 9-én : »Ihre Majestát fürgeben, sie wollten sich nur wegen der
dica . . . resolvirn, Sie wollten gnádigest allé Landts gemeine und privát
Beschwár wegnehmen, mit dreifachem promitto . . . Hat zuvor Ihre Ma-
jestát angelobt, und in Ihrem Namen Ihre Rát der Landschafft angelu-
ben, Sie wolten ungerische Amptleit so meglich . . . nennen, hungrish
Volck in statt der deutschen haltén. « — Ezen eseményekről Islvánfy is
történeti munkájában (XXV. könyv) röviden említést tesz.
1 582. JANl'ÁR FEBRUÁRBAN. 15
Ezen utóbbi tekintet, úgy látszik, nem csekély nyoma-
tékkal bírt a megyei követek előtt, a kik már türelmetlenül
várták az országgyűlés befejezését.
így történt, hogy másnap, február 8-án, midőn a feren-
cziek kolostorában tartott elegyes ülésben egy újabb királyi
leirat fölolvastatott, az országgyűlés a folyó 1852-ik esztendőre
két forintot szavazott meg. De a köznemesség óhajtására ki-
mondatott, hogy ezen ajánlatot szabad akaratból, nem köte-
lességből teszik ; és érvénytelennek tekintik azon esetre, ha a
király a sérelmek orvoslása iránt tett igéretét nem teljesíti. 1 )
Már másnap érkezett le az országgyűléshez a király vá-
lasza, úgy az adó-ajánlatra, mint a rendek első föliratára.
A megajánlott két forinttal nem elégedett meg ; ismételé
a propositióban kifejezett azon kívánatát, hogy a rendek két
esztendőre 6 — 6 forintot szavazzanak meg. 2 )
Még inkább, mint ezen kívánat, kelté föl a csalódás ér-
zetét a gyűlés körében, a sérelmek tárgyában adott királyi vá-
lasz, bár mérsékelt és kíméletes hang vonult rajta keresztül.
A király kijelenti, hogy » kegyelmesen értette meg« a
propositiójára adott választ. A rendek hűségét soha sem vonta
kétségbe ; meg van győződve, hogy alattvalói kötelességeiket
ezentúl is lelkiismeretesen telj esi tendik. Viszont ő maga is,
úgy a közjót, mint a magánosok érdekeit, mindig kiváló figyel-
mére fogja méltatni.
Elénk emlékezetében van az, a mit az utolsó országgyű-
lésen a rendek által föl térj esztett sérelmek tárgyában kinyi-
latkoztatott. Hogy mindazáltal az a mit kilátásba helyezett,
nem ment teljesedésbe, a sérelmek nincsenek megszüntetve : a
*) A kassai követek február 8-án irják : »Diesen Tag, nemlichen
den 8 februarii ist wiederumb eine allgemeino Versamlung geschehen in
Kloster, da man Ihr Majestát Schreiben vorlesen, hernach per voces be-
schlossen worden, das man Ihr Majestát in der dica ditts Jahr 2 fl. gebén
soll, auff zwehen termin, docli nicht als debito, sondern libera collatione,
wie es die Regnicolae fürgebracht ; da aber Ihr Majestát nicht Ihrer
Zuesag eine Volziehung than wurde, wolten si nachmals durchaus etwas
zu gebén nicht eingehen.«
J ) A lőcsei követek február 9-iki jelentése. Az adó tárgyában vál-
tott föl- és leiratokat nem bírjuk.
16 POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.
szerencsétlen időviszonyoknak és a királyra nehezedő súlyos
kötelességeknek tulajdonítsák. Ugyanis a katonaság zsoldjá-
nak rendetlen fizetéséből származik a bajok legnagyobb része.
Áttérve a rendek kívánataira, kijelenti, hogy a katonai
hivatalokra, éppen az ország érdekében, idegeneket is kell al-
kalmaznia. Ismételi azon okokat, melyeket már az utolsó or-
szággyűlésen fölhozott. Azonban a magyarok soha sem voltak
ezen hivatalokból kizárva. Es, például, az egri és kanizsai ka-
pitányságokat, melyek a legjelentékenyebbek, több magyar,
mint idegen viselte. Jelenleg is tárgyalásokat folytat Zrínyi
Györgygyei és Nádasdy Ferenczczel, oly czélból, hogy ez a
dunántúli főkapitányságot, amaz a kanizsai kapitányságot vál-
lalja el. A király teljes bizalommal viseltetik a magyarországi
rendek hűsége, állhatatossága és hősies erényei iránt ; minél-
fogva hőn óhajtja az országot oly állapotban látni, hogy vé-
delmére a magyarok elégségesek és az idegenek nélkülözhetők
legyenek.
A katonák kihágásairól és zsarolásairól élénk fájdalom-
mal értesül. Mivel pedig azokat leginkább a katonaság zsold-
jának rendetlen kifizetése okozza, gondoskodni fog a zsoldnak
pontos fizetéséről, és a szigorú fegyelemnek a katonaság
soraiban behozataláról. Egyúttal fölhívja a rendeket, válasz-
szanak körükből biztosokat, kik a királyi tisztviselőkkel a
teendők iránt tanácskozzanak. A király ugyanis óhajtja, hogy
a katonák által okozott károk büntetés és kártérítés nélkül
ne maradjanak. Rendeletet fog kibocsátani, hogy a fölvidéken
és Kanizsán elhelyezett német lovasok, a kik eddig legtöbb
panaszra adtak okot, minden kicsapongástól tartózkodjanak ;
sőt kész azokat, ha a rendek kívánják, mihelyt lehetséges, el-
bocsátani. A jövőben megüresedő kapitányságok betöltésénél
magyarországi alattvalóira különös tekintettel leend.
Arról, hogy a kapitányok az igazság kiszolgáltatásába
avatkoznak, hiteles tudósítások nem érkeztek hozzá. De ha
a rendek panasza alapos, arra magok a magyar urak és neme-
sek adnak okot, a kik viszályaik kiegyenlítésében nem mindig
a r endes eszközöket használják, és a kapitányok közvetítését
veszik igénybe. Azonban el fogja rendelni, hogy jövőre királyi
engedély nélkül a közvetítést ne vállalják el.
1582. JAMüÍB FEBRUÁRBAN. 17
A magyar cancellária és a királyi tanács hatáskörére
nézve, utal az 1569-ik évi országgyűlés végzésére és az utolsó
országgyűlésen adott saját nyilatkozatára. Újra fölhívja a ren-
deket, gondoskodjanak arról, hogy néhány magyar tanácsos ál-
landón az udvarnál tartózkodjék, a kikkel a király a » tisztán
magyar tigyekben« — a melyek t. i. »az igazság kiszolgáltatá-
sát, az ország jogait és szabadságait illetik* — tanácskozhassék.
Egyúttal rendelkezni fog, hogy a » többi magyar ügyek, me-
lyek a hadi tanács, vagy az udvari kamara illetőségéhez tar-
toznak, »minél gyorsabban intéztessenek el, hogy a rendeknek
panaszra okuk ne legyen.
A rendek a miatt is panaszt emelnek, hogy a magyar
cancellár utján kibocsátott rendeletek megvetéssel visszauta-
síttatnak. A mennyiben ez a német kapitányok és tisztviselők
részéről történnék, a rendek jól tudják, hogy azok kiknek
vannak alárendelve; és a király kész mindenkor igazságot
szolgáltatni.
A véghelyek föntartására, a király úgy a német biroda-
lom, mint saját országainak és tartományainak rendéitől lehe-
tőleg bőséges segélyt igyekszik kieszközölni. Kívánatos, hogy
e tekintetben a magyar rendek jó példát adjanak.
Hogy az erődítési munkálatok vezetői gyakran hosszabb
időn át tétlenül töltötték az időt, a* költségek hiányából kelet-
kezett; igyekezni fog, hogy jövőre minden fölösleges költeke-
zés mellőztessék.
Az üresedésben levő egyházi és világi hivatalok betölté-
séről mielőbb határozni fog, úgy hogy a rendeknek erre nézve
többé panaszra okuk ne legyen.
Rendelkezni fog, hogy a nyolczadi és helytartói törvény-
székek a meghatározott időben összejöjjenek ; hogy a tizedek
beszedésénél a jobbágyok minden zsarolástól megkíméltesse-
nek ; hogy a várakhoz tartozó jószágok jól kezeltessenek.
A király elismeri, hogy a koronára szállott jószágok egy
része elárusíttatott ; de a befolyt jövedelem a közszükségekre
fordíttatott. Es habár nem létezik törvény, mely a királyt arra
kötelezi, hogy az ily jószágokat eladományozza ; elődeinek pél-
dáját követve, nem mulasztandja el híveinek jó szolgálatait
ily módon megjutalmazni ; elvárja mindazáltal, hogy azt úgy
Magyar Országgyűlés Története. VII. 2
18 pozsonyi orszIgqtűlíb.
fogják tekinteni, mint királyi bőkezűségének nyilatkozatát, nem
pedig úgy, mint kötelességének teljesítését.
A harminczadok körül elhatalmasodott visszaélések
iránt bővebb fölvilágosítást kér ; és ha meg fog győződni arról,
hogy tisztviselői törvénytelen eljárást követtek, a büntetést
nem fogják elkerülni.
Az 1580-ik évi országgyűlésen, a megyék, városok és
magánosok által bemutatott panaszok, annak idejében, meg-
felelő elintézést nyertek. Azok, kiknek sérelmei ekkorig még
nem orvosoltattak, újra előterjeszthetik ; a király igyekezni fog
azokat a lehetőség szerint orvosolni.
A harminczadok tárgyában el nem térhet az eddigi gya-
korlattői, mely szerint a török területről, vagy Erdélyből a
király területére bevitt áruczikkek is harminczad alá esnek ;
minthogy a törökök és erdélyiek is a király területéről bevitt
áruczikkeken megveszik a harminczadok
A rendek jóváhagyák, hogy a jobbágyok által az ország-
ból kivitt marhák és áruczikkek után harminczad szedessék
be. A király fölteszi, hogy ezen nyilatkozattal nem azt akar-
ják kimondani, hogy a nemesek szabadon űzhetnek kereske-
dést, és csak a jobbágyok kötelesek harminczadot fizetni ; el-
kezőleg az igazság azt követeli, hogy a kereskedést űző neme-
sek és nem-nemesek között semmi különbség Se legyen. Az
sem engedhető meg, hogy a nemesek saját birtokaik termeszt-
ményei után a harminczadot fizetni ne tartozzanak. A kamara
bíráskodási jogot csak az 1555-ik országgyűlés által megha-
tározott esetekben vesz igénybe, s akkor is a törvény követe-
lései szerint a jogban jártas férfiak közreműködésével él. A
rendek kérésére, a király kész velők közölni a vámtételek laj-
stromát.
A rendek gondoskodjanak arról, hogy az urak és neme-
sek a birtokaikon átvezető utakat hagyják meg régi állapot-
jukban és ne tegyék keskenyebbekké ; a mennyiben pedig az
átvonuló kereskedőket zaklatni vagy megkárosítani merésze-
lik, az alispán a károsultaknak haladék nélkül szolgáltasson
igazságot.
Az áru megállítási jog mikénti gyakorlására, Zsigmond,
Mátyás és II. Ulászló törvényei mérvadók ; azon visszaélés,
1582. JANUÁR FEBRUÁRBAN. 19
mely szerint némely urak tizedet vagy kilenczedet követelnek
a kereskedőktől, megszüntetendő.
A hidak föntartása tárgyában hozott végzést jóváhagyja,
oly megjegyzéssel, hogy az alispánokra, kik kötelességöket ez
irányban nem teljesítik, büntetést kell szabni.
A száraz vámok eltörlésében megnyugszik.
A király megújítja a koronára szállott jószágok körül
fölmerülő perek tárgyában kifejezett kivánatát, mely a régi
törvényeken alapszik, és úgy a fiscus, mint az egész ország ér-
dekeivel is összhangzásban van. Ha pedig a rendek a király
kivánatát teljesíteni állhatatosan vonakodnak, azt minden-
esetre határozzák el, hogy ezen perek a többieket megelőzőleg
vétessenek tárgyalás alá.
A tizedek behajtása tárgyában az 1547 és 48-ik évi tör-
vények megtartandók. Arra nézve, hogy minden tizedszedő
mellé egy esküdt nemes adassék, megfontolandó, hogy ez sok
költséggel és kevés haszonnal járna. Elégségesnek tartja, ha
tizedszedőkké megbízható egyének neveztetnek. Az Egervárától
távol eső tizedek bérlését az illető földesuraknak át fogja en-
gedni. Méltányos, hogy a ruthének, oláhok és ráczok a tizedek
fizetésétől ne legyenek fölmentve. Egyébkint az 1563 és 1574.
évi törvényczikkek épségben maradnak.
A király, miután tudomására hozatott, hogy magok a
tisztviselők hozták be a lengyel pénzt, vizsgálatot rendelt, a
mely azonban a vádat nem igazolta. A rendek azon nyilatko-
zata, hogy a lengyel pénzt a rendek nagy kára nélkül nem
lehet kiküszöbölni, az 1578-ik évi törvénynyel és a király
által kibocsátott rendeletekkel ellentétben áll ; a rendek azon
javaslata pedig, hogy a király minden országaiban egyenlő
pénzt verettessen, sok nehézséggel van összekapcsolva ; ennél-
fogva ezen ügyet újólag tárgyalás alá kell venni ; a király a
bajok orvoslására legczélszerűbbnek látja az 1578-ik évi tör-
vények végrehajtását.
Az arany és ezüst kivitelének megakadályozását, és e
czélból az 1550-ik évi törvény megújítását helyesli. A bányák
kezelési módjának megváltoztatása a legnagyobb hátrányokat
vonná maga után; mindazáltal a király mindent meg fog
tenni, hogy a bányákat lehetőleg jó állapotba hozza.
2*
20 POZ80NI OR8ZÁGOYÜLÉ8.
A fölajánlott ingyen munkákat kegyelmesen elfogadja.
Megnyugszik abban is, hogy azoknak kezelését a rendek ma-
gokra vállalják ; de kívánja, hogy nevezzék meg azon egyéne-
ket, a kik hivatva lesznek az ingyen munkák váltságdíját a
megfelelő véghelyekre fordítani. Hassanak oda, hogy az ingyen
munkákat mindenütt pénzen váltsák meg. Az erődítési mun-
kálatoknál úgy a rendek, mint az építészek alkalmazkodjanak
a már megállapított tervekhez. A megelőző országgyűléseken
megszavazott és le nem szolgált ingyen munkák behajtására
küldjenek ki a rendek külön biztosokat
Azon helyeknek kijelölését, melyekre az ingyen munkák
és azok fejében befolyt összegek fordíttassanak, bízzák a ki-
rályra és távollétében Erneszt főherczegre. Ha pedig erre rá
nem állanak, a király megelégszik, ha a rendek biztosokat
küldenek ki, s ezek a hadi tanácsosokkal egyetértőleg fognak 1
eljárni.
Helyesli, hogy az épitési anyagnak beszerzése iránt az
1563-ik évi végzés érvényben maradjon. Az állandó hadak a
fönnálló törvények értelmében tartassanak ; az urak és neme-
sek rendesen szolgáltassák ki az általok állított katonák zsold-
ját; azoktól, kik kötelezettségeiknek nem felelnek meg, a főka-
pitányok kétszeresen hajtsák be a meg nem fizetett összeget ; a
makacsok ellen pedig a legsúlyosabb büntetéseket alkalmazzák.
Az önkénytes behódolások tárgyában ragaszkodik a
propositióban kifejezett kivánatához. A rendek állapítsák
meg, hogy a kik önkényt behódolnak, azután is az egész adót
tartoznak megfizetni. Hasonlóképen újólag fölhívja a rende-
ket, szabjanak büntetést az urakra és nemesekre, a kik a ki-
rály, vagy a véghelyek parancsnokainak engedélye nélkül az
ellenséges területre betörést intéznek. A hajdúknak és kósza
katonáknak megfékezését az ország nyugalmának biztosítása
követeli.
A határnapot, mikor küldessenek a lovasok a legelőkre,
nem lehet meghatározni ; ez az időjárástól függ. Méltányos,
hogy azon katonák, a kik zsoldjukat pontosan kapják, az élel-
miszerek árát azonnal kifizessék ; de azokra nézve, a kik zsold-
jukat nem kapják meg, oly intézkedéseket kell tenni, hogy
nekik a jobbágyok a szükségeseket előlegezzék.
r wi
1852. JANUÁB FEBRUÁRBAN. 21
Hogy a katonák állomásaikat el ne hagyhassák, esküt
kell tőlök követelni, a melynek mintáját a király a rendek-
kel közli.
A király nem teljesítheti a rendek azon kívánatát, hogy
a nemes ifjaknak álljon szabadságukban külhatalmak katonai
szolgálatába lépni. Ez ugyanis veszélylyel járna. A nemesek
más katonákat is vinnének magokkal, és tetemesen megfogyna
azoknak száma, a kikre az ország védelmében szükség van. A
nemes ifjak helyesebben járnak el, ha szorongatott hazájuk
védelmére ajánlják föl szolgálatukat. Tapasztalatok szerzésére
itt is elég alkalom nyilik. Egyébkint, ha a királyhoz fordul-
nak engedélyért, hogy külföldi hadseregbe léphessenek, a kö-
rülményekhez képest meg fogja azt adni. Ezek után sürgeti,
szabjon az országgyűlés büntetést azokra, kik a király enge-
delme nélkül lépnek külföldi szolgálatba, vagy másokat csá-
bítanak arra.
A király azon lesz, hogy az országos határok szabályo-
zására kiküldött bizottságok mielőbb eljárhassanak megbí-
zatásukban. A Szepességben nem rég fölállított határvonal
megváltoztatása a királyi tekintély csorbításával járna ; de a
rendek kiküldhetnek bizottságot, mely az ügyet megvizsgálja.
Helyesli, hogy a slavoniai rendek némely határkérdés elinté-
zésére biztosokat küldjenek ki.
Az erdélyi vajdát föl fogja szólítani, hogy a király alatt-
valóit ne engedje zaklattatni.
Megegyezik abban, hogy slavoniai véghelyekre vonat-
kozó királyi javaslatok a slavoniai gyűlésen tárgy altas-
sanak.
Az élelmiszereknek a véghelyekre elégséges mennyiség-
ben szállítása mellőzhetetlenül szükséges; mert különben a
nélkülözés arra kényszeríti a katonákat, hogy zsarolással sze-
rezzék be a szükségeseket. Mindent készpénzzel megfizetni
nem lehetséges mindenkor ; de némi késedelem a fizetésben
nem jár nagy hátránynyal.
Kívánatos, hogy a törvényszékek ülésein a birák teljes
számmal legyenek jelen; de gondolják meg a rendek, hogy
midőn ezt kimondják, nem származhatnak-e abból a perleke-
dőkre hátrányos következmények ? A fölvidék számára Eper-
22 POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.
jes helyett, Nagyszombatban tartassák meg a nyolczadi tör-
vényszék.
A szepesi városok és az Ausztriához csatolt várak visz-
szaváltása iránt tárgyalásokat fog indítani. Azon lesz, hogy
az Ausztriába menekülő jobbágyok tárgyában alkotott törvé-
nyek végrehajtassanak.
Végül értesíti a rendeket, hogy a csehországi rendek
közelebb tartott gyűlésökről a következő nyilatkozatot küldik
a magyar országgyűlésnek :
Csehország és a hozzákapcsolt tartományok rendéi, kik
a Magyarország iránt viseltető őszinte rokonszenvök által in-
díttatva, véghelyeinek oltalmára és különösen Újvár várára
jelentékeny áldozatokat hoztak és hoznak folyvást ; azon kér-
dést intézik a magyarországi rendekhez, mikép fogadták és
fogadják ezen segélyt ? továbbá mit várhatnak tőlök viszont
Csehország és a hozzákapcsolt tartományok javára ?
A király fölhívja a rendeket, hogy erre nézve megfelelő
nyilatkozatot tegyenek, a melyet közölni fog a csehországi ren-
dekkel ; hogy ily módon is a két ország között fönnálló barát-
ságos viszony szorosabbra fűződjék. 1 )
A királyi iratok fölött február 10-én vette kezdetét a
tanácskozás. A megyei követek éles szavakban adtak kifejezést
elégedetlenségöknek. Többen kijelentették, hogy azon esetre,
ha előre ismerik a királyi válaszirat tartalmát, a két forintot
nem szavazták volna meg ; és lemondva azon reményről, hogy
a jelen országgyűlés a várt eredményre fog vezetni, befejezé-
sét sürgették, ügy, hogy a király mielőbb újabb országgyűlést
hirdessen. Több főúr és nemes azonnal elutazott. 2 )
Mindazáltal a többség egy második fölirat szerkeszté-
sét határozta el, mely az elsőben kifejtett kívánatokat
ismételé. 8 )
Erre a király válaszában kijelenté, hogy az ország kor-
mányzásában elődjeinek példáját követte mindig; ő sem alkal-
mazott kevesebb magyart, az ország jogainak és szabadságai-
*) Egykorú irat a bécsi állami levéltárban.
2 ) A lőcsei követeknek február 9. és 10-iki jelentéseik.
8 ) Ezt, sajnos, nem ismerjük.
1852. JANUÁR — - FEBRUÁRBAN. 23
nak föntartására ő sem fordított kevesebb gondot, mint elődei.
A mit első válaszában az idegenek alkalmazásának indokolása
végett fölhozott, valamint ígéretei, méltán megnyugtathatják a
rendeket. A kanizsai kapitányságon és a Dunán túli főkapi-
tányságon kivtil, a palotai kapitányság elvállalása iránt is ma-
gyar úrral folytat tárgyalást ; és ha a Dunán innen valamelyik
kapitányság megüresedik, figyelembe fogja venni a magya-
rokat.
A többi sérelmek orvoslása iránt, »miután a rendek
nézeteit ismeri ;« a magyar tanácsosokkal behatóan fog ta-
nácskozni, és mindent, a mi lehetséges, megteend.
■ Újra hivatkozik az 1569-ik évi országgyűlés végzéseire,
melyek szerint az igazságszolgáltatást, továbbá az ország jo-
gait és szabadságait illető ügyek, a magyar tanácsban, a ka-
marai ügyek a kamaránál, a hadi ügyek a haditanácsban
tárgyalandók; és a királyi udvarnál állandón két magyar
tanácsos alkalmazandó. Ezen végzéseket ezentúl is fön kell
tartani. Mivel pedig a rendek több világi tanácsost kivannak
alkalmaztatni, ez iránt tanácsosaival értekezni és mielőbb ha-
tározni fog.
Miután pedig a király jelen nyilatkozatát végelhatáro-
zásának kívánja tekintetni, elvárja a rendektől, hogy abban
megnyugodva, az adó megajánlása és a többi fönforgó ügyek
tárgyában haladék nélkül határozni fognak, és ekképen lehe-
tővé teendik az országgyűlésnek, mely már is elég hosszúra
nyúlt, befej ezését. Időközben előtérj eszthetik magánsérelmeiket ;
ezekre nézve az igazság követelései értelmében fog határoza-
tot hozni. Az országgyűlés befejezése után pedig az üresedés-
ben levő egyházi méltóságok és világi hivatalok betöltése iránt
is intézkedni fog. 1 )
A király »végelhatározása« egyáltalán nem elégíté ki a
rendeket. Ezek azonban nem voltak hajlandók a tárgyaláso-
kat tovább folytatni. Es igy abban történt megállapodás, hogy
úgy a királyi propositio legtöbb tárgyainak, mint a sérelmek-
nek elintézését a jövő országgyűlésre halasztva, jelenleg csak
*) Eredeti fogalmazata a bécsi állami levéltárban.
24 POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS,
legsürgősebb ügyekről fognak végzéseket alkotni. A király
ebben megnyugodott, és — bár ezen eredményekkel elégület-
len vala — elfogadta az egy évre megajánlott két forint-
nyi adót. 1 )
Ezek után a törvénykönyv szerkesztése csak rövid időt
vett igénybe.
Bevezetésében a rendek hálájokat tolmácsolják a király
által kitüntetett atyai gondosságért. Előadják, hogy »hazájok
szeretete és ő felsége iránti hódolatuk által ösztönözve,* fo-
lyamodtak hozzá, »hogy mindazon visszaéléseket és sérelme-
ket, melyek az ország közszabadságának hátrányára régtől
fogva elhatalmasodtak, kegyelmesen szüntesse meg, az idegen
tisztek féktelenségének vegye elejét, a magyar tanács haj-
dani tekintélyét állítsa vissza.* Ezen kívánataik teljesítését
élő szóval és Írásban kilátásba hely ezé. Teljes bizalommal
viseltetnek iránta, és nem kételkednek, hogy igéretét tel-
*) A vdenczei követ február 19-én írja: »Convenero finalmente
gVOngari df rispondere a 8. M. che havendoli promesso li doi taleri per
porta con opinione di essere sgravati da tanti danni . . . ; horache veggono
8. M. prender tempó a far le provisione, conoscono anche non haver modo
di poterli pagare senza grandissima difficultá et quasi distruttione del
paese ; ma che con tutto cio per mostrar maggiormente la loro devotione
verso la M. 8. si contentano osservare quanto hanno promesso . . . et che
pregavano 8. M. a contentarsi. La qualel'istesso giorno li fece dire in
risposta che non patera supportar piu tante űilationi che le impedivano
l'attendere ad altre cose de molta importantia, et che pero conoscendo
loro l'honestá della dimanda della M. 8. . . . facessero subito quella delibe-
ratione che ii paresse, perche lei era risoluto non voler pia replicare, ma
partirsi quanto príma . . . Gli Ongari veramente dopo haver gridato et
conteso molto fra loro, hanno finalmente risponso d'esserrcontenti di
pagar li doi taleri per un anno . . . et che 8. M. resti servita di sodisfar in
questo tempó allé loro dimande ... La M. 8. ha accettato l'offerta et publi-
cato il recesso della diéta, ma malissimó sodisfatta di questo procedere.«
A spanyol követ február 20-án Pozsonyból irja : »Ayer ooncluyo
el Emperador la Diéta a los hungaros, con poca satisfaccion suya, por-
que han estado muy duros en no conceder el servicio que les pedia,
que importaba menos de 300000 talleros, sin que primero les prome-
tiese de sacarles la guarnicion estrangera o las cabezas della . . .
La resolucion que se a tomado es que por este ano le concedan
dos talleros por puerta de servicio, que importára menos de 80000
taUeros,*
lMJ t ,
1582. JANUÁR FEBRUÁRBAN. 25
síteni fogja. Ennek következtében a folyó esztendőre ,
inden porta után két forintnyi adót ajánlottak meg, új
■"szeirás alapján, egyébkint az 1578-ik évi végzések értel-
ében.
f > Q .* Az ingyen munkákra, az állandó hadak tartására, és
S-a 2* 2gyéb közügyekre « nézve az 1578-ik évi végzéseket meg-
g" o 2. rftják. A felsővidék lakói számára a nyolczadi és helytartói
^ g. ^ Tvényszék Nagyszombatban tartandja üléseit. A törvényszé-
ki 3 " lik ülnökeinek és a határok szabályozására kiküldött bizto-
g* c <" ^knak neveit fölsorolják.
5. S' „ Végül kívánják (postulant) , hogy a király a biro-
g ST -almi gyűlés befejezése után, mielőbb térjen vissza hazá-
8 Jg c>kba, és időközben is »az ország közszabadságait, melyekkel
S q. í felségének érdeke és tekintélye mindenkor szoros kapcso-
a n átban áll, és a melyeket az ő felségének előterjesztett ártal-
n jg aas visszaélések elhomályosítottak, tartsa fönn, és az országot
3 égi állapotába helyezze vissza.* 1 )
Az országgyűlés ezután február 17-ikén bezáratott. 2 )
A király február 19-ikén megerősítette a törvényköny-
et, és még néhány napot töltött Pozsonyban, a megyék,
zárosok és magánosok által bemutatott kérvényeket in-
tézve el. 8 )
J ) A törvénykönyv eredeti példánya a bécsi udvari kamara le-
véltárában.
•) A lőcsei követek február 20-iki jelentése.
8 ) Ezekre vonatkozó jelentések a bécsi udvari kamara levél-
tárában.
II.
A pozsonyi országgyűlés
1583. ápril havában.
Az 1582-ik évi országgyűlés csak egy esztendőre aján-
lott meg adót, és eloszlott a nélkül, hogy a királyi propositió-
ban kitűzött föladatokat megoldotta volna. A király azzal az
Ígérettel zárta be, hogy a birodalmi gyűlésről, a hová sietnie
kellett, visszatérve, azonnal újra össze fogja hívni az ország
rendéit.
Ezt meg is tette. Ugyanazon év deczember 28-án szét-
küldettek a meghivó levelek, melyek az országgyűlés megnyi-
tására az 1583-ik év márczius havának első napját tűzték ki. *)
A rendek csak márczius második felében kezdettek gyü-
lekezni. 2 )
Még későbben tette meg Rudolf király előkészületeit az
országgyűlés megnyitására ; márczius végén még folytak a tár-
gyalások a királyi propositio szövegének megállapítása tár-
gyában. 8 )
*) A k. meghívólevél példányai több királyi város levéltárában. —
A bécsi udvari kamara levéltárában meg van azon rendeknek, testületek*
nek ós hatóságoknak névsora, a melyekhez meghivó levelek küldettek.
Minthogy ez a legrégibb ilynemű* névsor, czél szerűnek láttuk azt a mel-
lékletben közölni.
») A kir. helytartó márczius 18, 20 és C3-án megküldi a királynak
az egybegyűlt rendek névsorát. E szerint márczius 23-ig megjelent : 7
püspök, 6 báró, 7 »magnifici«, 3 »generosi ac egregiic, Horvátország kö-
vetei, 1 prépost ; — 4 káptalan, 28 megye, 11 királyi és 7 bányaváros kö-
vetei. (A cancellár jelentései a bécsi állami levéltárban.)
*) A király márczius közepe táján küldé le Pozsonyba a helytar-
tóhoz és a canceUárhoz a propositio első fogalmazatát, véleményadás vé-
gett. Azok ajánlák, hogy adót két év helyett három esztendőre kérjen.
»alioquin víx ad duos annos — induci regnicolae poterunt, melius ita-
POZSONYI ORSZÁG&YÜLÉ8. 27
Végre ápril 4-én, Mátyás és Miksa főherczegek, valamint
a külhatalmak béosi követeinek kíséretében, Pozsonyba érke-
zett. Két nappal utóbb nyitotta meg az országgyűlést. A ki-
rályi várlakban egybegyűlt rendeket, személyesen, rövid be-
széddel üdvözlé. Örömét fejezte ki a fölött, hogy számosan
jöttek össze. Utalt arra, hogy az ő késő megjelenésének okait
már ismerik. Remélli, hogy kivánatainak tárgyalásában, kö-
vetve őseik példáját, meg fognak felelni várakozásának és a
közszükség követeléseinek. Viszont ő is bebizonyítandja, hogy
szivén viseli a rendek és az ország jólétét. *)
Ezután az agg Draskovics György bibornok, királyi
cancellár helyett, kit betegség lakásán tartott, Telegdy Miklós
pécsi püspök fölolvasta a királyi propositiót, melynek lényeges
tartalma a következő :
Köztudomású, hogy az ország maradványainak megol-
talmazása a rendek közreműködése nélkül nem lehetséges. A
király, tekintetbe véve az ország szomorú állapotát, szívesen
mentené föl őket a segély megajánlásától. De bármily jelenté-
kenyek az áldozatok, melyeket a német birodalom és a király
többi országai s tartományai hoznak, a nagyszámú végvárak
föntartása még többet igényel ; annálinkább, mert a törökök-
kel nyolcz évre kötött béke végefelé jár, és kétséges, vájjon
meg fog-e hosszabbíttatni. Továbbá az 1580. és 81-ik eszten-
dőben adó nem ajánltatván meg, úgy a véghelyek megerősítése,
que est iniquum petére, ut aequum exigatur.« Békésmegye portáinak új
összeírásáról fölösleges említést tenni. A harminczadokról és vámokról
szóló pontok *quae regnicolas exasperare possent* mellőzendők. Ha-
sonlóképen elhagyandó a főurak kalandozásairól szóló pont »qui clamo-
res saltem excitaret.« A lovas hadak legelőiről intézkedő czikk szintén
>regnicolas vehementer exacerbaret.« Végre a katonai törvényekről sem
szükséges szólani »cum ad generales et fínitimos capitaneos, et non ad
regnicolas spectent.« (Márczius 16-án kelt jelentósök a bécsi állami levél-
tárban.) Márczius végén a propositió második fogalmazata küldetett meg
nekik. Erre ápril 2-án megjegyzik, hogy a propositióban csak az adóról
és az ingyen munkákról kellene szólani. »Oaetera omnia, . . . tanquam
superflua omittenda censemus, siquidem saltem disputandi ansam regni-
colis praeberent, et alioquin superiorum diaetarum superinde sufficientes
articuli habentur.« (Ugyanott.)
*) A bécsi állami levéltárban a királyi beszédnek négy eltérő fo-
galmazata találtatik.
28 1583. ÁPRILBAN.
mint a hadak fizetése tekintetében sokféle nehézségek támad-
tak. E miatt szükséges, hogy most az országgyűlés, a követ-
kező három esztendőre, évenkint hat forintot szavazzon meg,
minden porta után ; új összeírást rendelve el, és az adómen-
tességi kiváltságokat továbbra is fölfüggesztve.
A várak erődítésére szolgáló ingyen munkákat — min-
den porta után egy jobbágyot és 25 porta után egy kocsit —
úgy ajánlják meg, hogy azokat a megállapított árakban, kész-
pénzen váltsák meg ; kivéve oly eseteket, mikor bizonyos vá-
rakra munkások nem találkoznak. Az ingyen munkák megvál-
tásából befolyt pénzek kezelését, az utolsó országgyűlésen, a
rendek magokra vállalták. A királynak ez ellen most sincs
kifogása. Azonban czélszerübb volna, ha a megváltási díjakat,
az alispánok közreműködésével, az adószedők hajtanák be, és
a magyar kamarának szolgáltatnák át. Az ekként befolyt pén-
zek kezelése s az erődítési munkálatoknak, a király által kine-
vezendő főfelügyelőjére bízatnék. Ez köteles volna a megállapí-
tandó tervek szerint járni el. Minden vár mellett, a hol erődí-
tési munkálatok folynak, egy esküdt nemes alkalmaztatnék, a
ki hivatva volna az ingyen munkák leszolgálását és a mun-
kások kielégítését ellenőrizni. A számadások a jövő ország-
gyűlésen be fognak mutattatni. A rendek pedig már most
szabjanak büntetéseket azokra, a kikre az ingyen munkák
leszolgálásában, a pénzek behajtásában és kezelésében hanyag-
ság vagy hűtlenség fog bizonyulni. A Kanizsa közelében épí-
tett, de nagy mértékben elhanyagolt erődök, a törökök betö-
résének megakadályozására igen hasznosak lévén, azoknak
föntartása és jó karba helyezése végett, Zala- és Vasmegyék
rendéi külön ingyen munkákat ajánljanak.
A király továbbá fölhívja az országgyűlést, hogy a vég-
helyeknek élelmi szerekkel ellátása érdekében intézkedjék ; és
a határok szabályozása tárgyában, az utolsó országgyűlésen
kiküldött biztosoknak megbízását újítsa meg, vagy pedig más
biztosokat küldjön ki. Végre kifejezést kölcsönöz azon remény-
ségének, hogy a rendek tárgyalásaikban bebizonyítandják,hogy
hazájok javát mindenekfölött szívökön viselik, és az őseiktől
örökölt hűséget uralkodójuk iránt megőrizték. viszont azon
lesz, hogy az utolsó országgyűlésen előterjesztett sérelmeket, a
POZSONYI ORSZÁQÖYÜL^S. 29
mennyire a jelen időviszonyok engedik, megszüntesse ; és erre
vonatkozó határozatait külön leiratban közlendi. *)
Ezen külön iratban előadja a király, hogy az utolsó or-
szággyűlés óta a rendek által előterjesztett sérelmek orvoslására
irányozván figyelmét, némelyek iránt már is intézkedett, és re-
mélli, hogy eljárásával a rendek meg lesznek elégedve.
Ugyanis mind a Dunán inneni, mind a Dunán túli főka-
pitányságot, továbbá a kanizsai, pápai és palotai kapitányságo-
kat magyaroknak adományozta ; az egri kapitányt elbocsátotta
és helyét szintén magyarral fogja betölteni ; a jövőre megüresedő
kapitányságok betöltésénél is kiváló tekintettel leend magyar-
országi alattvalóira.
Az üresedésben volt egyházi méltóságok és világi hivata-
lok nagy része már be van töltve.
Továbbá fölhívja a rendeket, jelöljenek ki a magyar ta-
nácsosok közül négyet, a kik közül fölváltva ketten a király
udvaránál tartózkodjanak. Ezeket nemcsak az igazság kiszol-
gáltatását, az ország jogait és szabadságait illető, tisztán ma-
gyar ügyek, hanem a vegyes, vagyis hadi és kamarai ügyek
tárgyalásához is megfogja hívni*, úgy hogy erre nézve további
panaszokra nem leend okuk.
A katonák kihágásainak és a nép szenvedéseinek meg-
szüntetését hőn óhajtja ; minthogy pedig erre a zsoldnak rendes
fizetése a legbiztosabb eszköz, remélli, hogy a rendek a kivánt
adót három évre annál készségesebben fogják megszavazai. A
király emellett értésökre adja, hogy sikerült testvérét Miksa fő-
hget a felsőmagyarországi főkapitányság elvállalására bírni.
Ezen tisztében, miként az ország egyéb részeiben Emészt fhg
oda fog hatni, hogy a katonaságot kellő fegyelemben tartsa. 1 )
Régtől fogva ez volt az első királyi leirat, mely Ígéretek-
nél többet tartalmazott; a rendek által annyiszor sürgetett
kivánatok egy részének teljesítését foglalta magában. Mind-
ezáltal az elért eredmény nem elégíté ki az ellenzéket, mely a
»)A királyi propositió fogalinazata, a bécsi állami levéltárban.
Kgykorú másolata a bécsi udvari kamara levéltárában.
8 ) A királyi leirat fogahnazata a bécsi állami levéltárban.
30 1583. ÁPRILBAN.
jelen országgyűlésen is soraiban látta az összes megyei követe-
ket, és így az alsó táblánál uralkodó állást foglalt el.
Már az első ülésen, ápril 8-án, a ferencziek kolostorá-
nak nagy teremében, — 'miután a propositió latin és magyar
nyelven fölolvastatott — az alsó táblán kimondá határozatát,
hogy a királyi kivánatok tárgyalásába csak akkor fog bocsát-
kozni, ha az összes sérelmek orvosolva leendnek.
Ezen végzést más nap, megyei és városi követekből álló
küldöttség vitte meg a főrendek táblájához. Thernei György
sárosi követ — ki Megyery Imrével és Debreczeny György gyei
az alsó tábla ellenzéki pártját vezeté, *) — volt a szónok.
Hosszú beszédben adta elő az ország bajait, és kérte a főrende-
ket, hogy a nemzeti szabadságok visszaszerzésére csatlakozza-
nak a köznemességhez.
Rövid idő múlva a főrendek küldöttsége — melynek
Telegdy pécsi püspök, Máthesy váczi püspök, Révay Ferencz és
Forgách Imre valának tagjai — meghozta a választ az alsó
táblának. Telegdy fölszólítá őket; hogy jól fontolják meg a mit
tesznek ; vegyék tekintetbe, hogy a király, a rendek kívánatára,
négy fontos végvárba magyar kapitányokat rendelt. Egyúttal
közié, hogy a főrendek fölirati javaslatot fognak szerkeszteni
és azt az alsó táblával közlendik. 2 )
April 10-én az alsó tábla ülését a városok által benyúj-
tok kivánatok tárgyalása foglalta el. 8 ) Ezen alkalmat fölhasz-
nálták a megyei követek, hogy a városok elleni panaszaikat
előadják ; most is Therney sárosi követ volt a szóvivő. Utóbb
megjelentek Telegdy püspök, Istvánfy Miklós és Révay Ferencz,
kik a főrendek által szerkesztett fölirati javaslatot bemutatták
melyet az alsó tábla másnap, beható tanácskozás után, több
lényeges módosítással visszaküldött. Egyebek között azon pon-
tot, mely az adó megajánlására vonatkozott, törölte. April 12-én
*) Ezt Badóczy István királyi helytartónak 1583. május 17-én a
királyhoz intézett fölterjesztéséből tudjuk.' (A bécsi állami levéltárban.)
8 ) » . . . Auch wolle der grosze Adél ein Schriften an di Kays. Mt.
stellen, und dem klein Adél um ihr Correctur zuekbomen lassen.« A bá-
nyavárosok követeinek naplója.
8 ) Többi között Soprony városa panaszkodott, hogy a protestáns
prédikátorokat a város és a megye területéről elűzték.
y
POZSONYI OUSZÁOOYÜLÉS. 31
az alsó tábla tagjai már reggeli öt órakor összejöttek, beváran-
dók a főrendek üzenetét a fölirat tárgyában. Csak kilencz órakor
érkezett meg a küldöttség, mely hat tagból állott. Telegdy me-
legen kérte a követeket, hogy hagyjanak föl ellenzésökkel. De
szavai hatás nélkül hangzottak el. A küldöttség eltávozott.
Később Máthésy püspök és Czobor Pál küldettek át, hogy újabb
kísérletet tegyenek. Másnap pedig egy harmadik küldöttség
jött. De a követek állhatatosan ragaszkodtak azon megállapo-
dásukhoz, hogy adót csak a sérelmek orvoslása után ajánla-
nak meg.
Végre a főrendek megegyeztek abban, hogy az adóról a
föliratban említés ne történjék, és az országgyűlés csak általá-
nos szavakban fejezze ki, hogy a rendek készek életöket és va-
gyonokat a királynak fölajánlani. f )
Ekkor azután, ápril 14-én, délután két órakor a fölírat
átadatott a királynak. Abban a rendek kinyilatkoztatják, hogy
>égő vágygyal várakozva azon időre, a mikor ő felsége, kegyel-
mes Ígéretei szerint, az ország közszabads^gait helyre állítandja ;
a hátrányos szokásokat és visszaéléseket, melyek 1548. óta az
ország szabadságait elnyomják, megszüntetendi; az országot
régi állapotába visszahelyezendő : jónak látták mindenekelőtt
az ország szabadságaira, amelyeket mindennél többre becsül-
nek* hívni föl figyelmét; mihelyt e tekintetben czélt érnek,
semmit sem fognak megtagadni, a mit tőlök az alattvalói hűség
követel, és a mire őket viszonyaik képessé teszik.
Köszönettel fogadják, hogy a sérelmeknek egy részét
némely kapitányi állomásokat magyarokkal töltve be, már meg-
szüntette ; és fölkérik, hogy a többi sérelmeket is, a melyek
még folyton szaporodnak, szintén szüntesse meg. Első sorban
kívánják, hogy az összes véghelyekben magyarokat nevezzen
kapitányokká; mert habár a főkapitányi tisztekre magyarokat
nevezett ki, az idegen kapitányok gyakran megtagadják nekik
az engedelmességet.
A rendek továbbá panaszolják, hogy a helytartó hatás-
köre különféle rendeletek által nagyon megvan szorítva; a
magyar cancellár pedig oly állapotra jutott, hogy az udvari
■) A bányavárosok követeinek naplója.
— íi
32 1583. ÁPR1LBA*.
kamarának és a haditanácsnak mintegy Írnokává sülyedett.
Azzal, ha két magyar tanácsos állandón az udvar mellett fog
tartózkodni, nem lesz segítve a bajokon. A rendek czélszerűbb-
nek tartják, hogy a helytartó elnöklete alatt, magyar kor-
mánytanács szerveztessék, mely a kisebb fontosságú ügyeket
maga intézze el ; míg a fontosabb ügyek, melyek az ország vé-
delmét és fonmaradását illetik, a király elnöklete alatt tar-
tandó tanácsülésekben, melyekre a mágnások is meghivatná-
nak, tárgyaltassanak. A tisztán magyar ügyek és a vegyes
ügyek közötti megkülönböztetés aggodalommal tölti el a ren-
deket; mert tisztán magyar ügyeknek tekintik mindazokat,
melyek Magyarországot érdeklik, hadi vagy pénzügyi, az egy-
házi vagy világi vonatkozásúkat egyaránt ; és ezeket kivétel
nélkül, magyarok által akarják tárgy altatni.
Örömmel értesültek arról, hogy Felső-Magyarországban
Miksa főherczeg veszi át a főparancsnokságot ; de sikert mű-
ködésétől csak úgy várnak, ha kellő utasítással és a hadak
fizetésére szükséges pénzösszegekkel lesz ellátva, és minden
intézkedéseiben a magyar tanácsosok meghallgatásával fog
eljárni.
Áttérve a királyi propositióra, készséggel elismerik, hogy
az adó megajánlását az ország java és fönmaradása követeli.
Ennélfogva, szerencsétlen helyzetökben is, mindazt meg fogják
tenni, a mi tőlök kitelik ; hacsak viszont a király sérelmeik
orvoslása tekintetében kivánataiknak eleget teend.
Az ingyen munkák s az állandó hadak tartása, a lovas
hadak legelői és az országos határok szabályozása tárgyában,
az utolsó országgyűléseken alkotott végzésekre utalnak. *)
A király már másnap (ápril 15-én) reggeli hét órakor,
közié válaszát, a magához meghívott rendekkel, a kikhez latin
nyelven rövid beszédet intézett.
»A válasz — úgy mond — melyet a karok és rendek
tegnap benyújtottak, meglepő volt rám nézve. Kivánataim
méltányossága följogosított arra a reményre, hogy a karok és
rendek haladék nélkül válaszolandnak azokra, és nem fognak
>) Egykorú másolata a bécsi udvari kamara levéltárában.
POZSONYI OBSZÁOGYÜLÉS. 33
oly végzéseket alkotni, melyek a teendők természetes rend-
jével ellentétben állanak. Mindezt iratomból bővebben meg-
értendik. Kegyelmesen intem tehát a karokat és rendeket,
hogy tekintetbe véve úgy az én méltóságomat és híremet,
mint az ország szükségeit és a saját magok javát, várakozá-
somnak feleljenek meg. Viszont tőlem mindazt várhatják,
a mit az alattvalóit mindenekfölött szerető király tenni
képes. « *)
Ugyanezt Telegdy püspök, a helyettes cancellár magyar
nyelven ismételé. 2 )
A leiratban is azt adja elő, mily meglepő volt és meny-
nyire kellemetlenül hatott reá a rendeknek » az' eddigi gyakor-
lattól eltérő* megállapodása, mely szerint az ország védel-
mére vonatkozó előterjesztéseket mellőzve, első sorban sérel-
meiket vették tárgyalás alá. Figyelmezteti őket, hogy az ő
érdekeiket és nem saját javát akarja biztosítani. ítéljék meg
magok, mily hatást fog az gyakorolni a német birodalom és
az örökös tartományok rendéire, ha látni fogják, hogy a ma-
gyarok saját szükségeik kielégítésére csekély készséget ta-
núsítanak. Fölhívja tehát őket, hogy késedelem nélkül ha-
tározzanak a propositióban foglalt kivánatokról. Mihelyt ez
megtörtént, ő is a rendek által előadott sérelmek és kivánatok
tekintetében mindent meg fog tenni, a mit a körülmények'
megengednek. Ellenkező esetben pedig *nem fogja tűrni, hogy
őt itt tovább föltartóztassák, és vele ily kevés tisztelettel bán- .
janak; hanem szükségképen gondoskodnia kell a megfelelő
teendőkről.* 8 )
Ezen királyi leirat szokás szerint előbb a helytartó laká-
sán az egész országgyűlés jelenlétében, és azután a ferencziek
kolostorában az alsó tábla előtt másodízben fölolvastatott. A
személynök figyelmezteté a követeket » gondolják meg, kivel van
dolguk* és fölhívta őket, hogy a király kivánataira álljanak rá.
Másnap, ápril 16-án, a főrendek küldöttei — a pécsi és nyitrai
') A beszéd egykorú másolata a bécsi állami levéltárban.
8 ) A bányavárosok követeinek naplója.
8 ) Egykorú másolata a bécsi udvari kamara levéltárában.
Magyar Országgyűlés Története. VII. 3
34 1583. ÁPR1LBÁN.
püspökök, Istvánfy és Révay — megjelentek az alsó táblánál,
hogy azt engedékenységre hangolják.
Sikertelenül. Szavazásra bocsáttatott a kérdés : vájjon
a rendek kivánják-e az adót megszavazni, vagy nem ? Otven-
nyolczan szavaztak nemmel, húszan igennel. ')
A főrendek ennek daczára két küldöttséget bocsátottak
az alsó táblához. April 18-án pedig egy harmadik jelent meg,
melynek tagjai — Telegdy püspök, Batthyányi Boldizsár,
Pálffy Miklós, Istvánffy Miklós és Verancsics Faustus kir. tit-
kár — elóadták, hogy a király tegnap magához hivatta őket 7
és megbízta, igyekezzenek a fenforgó ügy mielőbbi elintézését
kieszközölni.
Erre az alsó tábla bocsátott küldötteket a főrendekhez,
kiknek véleményét kivánta megtudni. Ezek azt válaszolák, hogy
korábbi határozatukhoz ragaszkodnak.
Másnap az alsó tábla ismét azt a kérelmet terjeszté a
főrendek elé, hogy az országgyűlés az első föliratban foglalt
kivánatokat egy második föliratban támogassa. Azt a választ
nyerték, hogy a főrendek semmit sem tehetnek, és az alsó tábla
kivánatait a király által megbizott urakkal közölje, a kik azt
élő szóval hozzák a királynak tudomására.
Az alsó tábla követte a tanácsot. Az urak fölmentek a
várlakba, és előadták az alsó táblának a sérelmek orvoslására
vonatkozó kivánatait. Majd délután két órakor (ápril 1 9-én)
visszatértek a kolostorban együtt maradt alsó táblához. Itt elő-
terjesztették, hogy a király előtt az országos sérelmeket tüze-
tesen kifejezték, és a király késznek nyilatkozott azoknak orvos-
lására, de csak oly föltétel alatt, ha az országgyűlés előbb az
adót megszavazza, mire megígérték a királynak, hogy a rendek
két esztendőre három forintot fognak megszavazni.
A követek, ezek hallattára, nagy mértékben fölháborod-
tak. Heves fölkiáltások hangzottak soraikból, hogy nem szavaz-
zák meg az adót. A személynök figyelmezteté őket, hogy
küldötteik az ő nevökben tették az ígéretet, minélfogva azt
*) »Sindt alsdan die Stimmen coliigirt worden, und sein befunden
58 Stummen die nichtsgeben wollen bis Ihr Mt. ihre gravamina nicht
abwendet, und 20 so gebén wollen.
1
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 35
telj esi teniök kell. Szavai hatástalanok maradtak. Nagy lárma
támadott, mely a tanácskozást lehetetlenné tette. *)
Másnap (ápril 20-án) az alsó tábla kérdést tett a főren-
deknél, vájjon az ő megbízásokból igérték-e a királynál járt
urak az adót. A főrendek kijelentették, hogy ily Ígéretre nem
adtak fölhatalmazást.
A főrendek — a kiknek körében a világi urak nagy része
az alsó tábla álláspontját foglalta el, 2 ) a történtek után haj-
landók valának arra, hogy a második fölirat a királyhoz föl-
terjesztessék.
Még az nap összejött a két tábla, elegyes ülésre, megál-
lapította a fölirat szövegét, és haladék nélkül, küldöttség által
benyújtotta a királynak. 8 )
A rendek ezen második föliratban nem hallgatják el, hogy
mély szomorúsággal tölti el őket a neheztelés, melyet a királyi
válasziratból kiolvasnak. A királyi tekintély mindig szent volt
előttök, és annak gyarapítása, lelki üdvösségök után, legin-
kább foglalkoztatta őket. Meggyőződésök szerint, nem követtek
el oly hibát, a mely miatt a király haragját megérdemelnék.
Az adó megajánlásának szükségességét soha sem vonták
kétségbe. Az ország szabadságainak visszaállítását főleg azért
sürgették, mert ettől föltételeztetik adófizetési képességök, és úgy
a királyi méltóság mint az ország maradványainak föntartása.
Eljárásukat a német birodalom és az örökös tartományok ren-
déi sem vehetik rósz néven ; mert míg ezek a béke és az ő felsége
által biztosított szabadságaik fönntartásáért fizetik adójukat
a magyarok őseik vérével szabadságaiktól, minden törvényes
ok nélkül, idegenek által meg vannak fosztva.
Minthogy pedig ezen állapot az összes keresztény népek
előtt meggyalázza és nagy veszedelemmel fenyegeti őket ; »a
»Als die Stendt solches vernehmen, seindt sie wie die Unsinnigen
erschrocken, und nein dartzu geschrien ; und wol Herr Fersonalis prae-
sentiae gesagt : es hetten ihre Abgesandt der Kays. Mt. in ihreni Namen
zuegesagt, so habén sie doch mit vielem und grossein Geschrey alles
wiedersprochen.c
8 ) A bányavárosok követeinek naplója, ezeket elbeszélve, meg-
jegyzi : » Seindt in der Sachen uneins ; wiewol die Praelaten. und Biscboff
dreinwilligen, so wollen die Landherm nicht.«
*) Az idézett napló nyomán.
3*
36 1583. áprilbaíí.
mindenható Isten szeretetére és irgalmára* kérik a királyt,
hogy ígérete szerint, többi országainak módjára, szabadságuk-
ban tartsa meg őket, és kivánataikat, melyek a törvényekkel
teljesen öszhangzásban állanak, teljesítve, orvosolja sérelmei-
ket; »mert szabadságuk eltörléséhez megegyezésöket nem ad-
hatják.* Reméllik, hogy ezek után esdekléseikért, melyeket az
ország végső romlása erőszakol ki belőlök, nem fog reájok ne-
heztelni. l )
A következő napon (ápril 21-én) a király maga elé hi-
vatta az országgyűlés azon küldöttségét, mely a föliratot meg-
hozta volt. Átadta második válasziratát. Ebben hangsúlyozza
atyai jó indulatát, melylyel a rendek iránt viseltetik. Mit sem
kivan inkább, mint Magyarországot egykori virágzó állapo-
tába visszahelyezve látni. Azonban, jelenlegi szomorú viszonyai
között, tekintettel kell lenni azoknak követeléseire, és nem sza-
bad olyasmit sürgetni, a mi most meg nem történhetik. O maga
egész erejével azon lesz, hogy a rendek kivánatai, a mennyire
a körülmények engedik, teljesedésbe menjenek. Ennek tanú-
ságául szolgál az, hogy több kapitányságra már is magyarokat
nevezett ki ; egri kapitánynyá közelebb szintén magyar embert
fog kinevezni. Mivel pedig most már csak kis számú vég-
helyek állanak németek parancsnoksága alatt ; remélli, hogy
eddigi intézkedései és Ígéretei által a rendek ki lesznek elé-
gítve.
Minthogy továbbá a német birodalom és az örökös tarto-
mányok rendéi, midőn készséggel nyújtják Magyarország meg-
oltalmazására segítségöket, ismételve kifejezték azon óhajtásu-
kat, hogy nemzetiségökhöz tartozó egyének magyarországi
katonai tisztségekre alkalmaztassanak: ha azokból teljesen
kizáratnának, bizonyára sértve éreznék magokat, a mi, az ország
és az egész kereszténység kárára, veszélyes következményeket
vonna maga után.
A helytartói és cancellári tisztek tekintetében a király
azt hiszi, hogy azoknak, kik e tisztet viselik, panaszra nincs
») Egykorú, hibás másolata a bécsi udvari kamara levéltárában.
2 ) Másolata a bécsi udvari kamara levéltárában.
POZSONYI ORSZÁGGVÜLÉS. 37
okuk. Ha tekintélyüket és jogaikat bármiképen csorbítva lát-
nák, a baj megszüntetésére alkalmas eszközöket fog használni.
Egyébkint megújítja azon fölhívását, hogy a rendek válaszsza-
nak magyar tanácsosokat, a kik állandóan az udvarnál tartóz-
kodjanak, és a kiket »úgy a kamarai és hadi, mint minden egyéb
magyar ügyek tárgyalásánál alkalmazni lehessen. « Ezekkel
közölni fogja azon ügyeket is, melyek a békekötésekre vonat-
koznak, vagy bármiként Magyarországot és más országokat
közösen érdeklik. Ha pedig nagyobb fontosságú ügyek merül-
nek föl, ezek tárgyalására a többi magyar tanácsosokat is meg
fogja hívni.
A harminczadok kezelése tárgyában oly intézkedéseket
teend, melyekkel a rendek meg lesznek elégedve.
Arra nézve, hogy Miksa főherczeg küldetése a fölvidékre
a várt eredményt meghozza, magyar tanácsosaival értekezni fog.
Ennél többet jelenleg nem tehet, és elvárja, hogy ezen
* végleges és utolsó nyilatkozatával* megelégedve, a rendek a
lehető legrövidebb idő alatt meg fogják az adót szavazni. « *)
Es most újra megindultak a tárgyalások. Az alsó tábla
ápril 22-én tartott ülésében, a megyei követek ép oly kevéssé
hajoltak engedékenységre, mint előbb. Kinyilatkoztatták,, hogy
óvás mellett elhagyják az országgyűlést.
Másnap a helytartó lakásán elegyes ülés tartatott, és itt
újra szavazásra bocsáttatott a sokat vitatott kérdés, vájjon az
adó megajánltassék-e a sérelmek orvoslása előtt? Csak har-
minczan szavaztak igennel, hetvenen nemmel. Az ellenzék, —
melynek a főrendek körében Batthyányi Boldizsár és Nádasdy
Ferencz erős támaszai valának 2 ) — most keresztül vitte, hogy
a sérelmek orvoslása tárgyában egy harmadik fölírat intéztes-
sék a királyhoz. 3 )
s ) Másolata a bécsi udvari kamarai levéltárban.
a ) Ezt Radéczy k. helytartó. 1583. május 17-iki fölterjesztéséből
tudjuk. — Es a körmöczi követ ápril 25-ki jelentésében olvassuk : »Der
Batthyányi den man zuvor wie ein Engel gehalten, ist gar zu einem
Teufl worden, und der meiste Badlfürer in dergleichen Sachen.«
8 ) A bányavárosok követeinek naplója.
\
*
38 1583. Apbilban.
Ebben a rendek előadják, hogy a király utolsó nyilatko-
zatát »nem értik teljesen. « Ismétlik tehát gyakran előadott
kérelmeiket. Nem akarnak a királylyal » vitatkozni « De » sür-
getik «, hogy a sérelmeket és visszaéléseket, Ígéretei szerint,
szüntesse meg. Es erre nézve nem saját hasznokat keresik ; a
király javát és tekintélyét mozdítják elő. Az ország a test, és
ennek feje a király. A királyi méltóság nagyobb fényben fog
ragyogni, ha az ország előbbi állapotába, melyet a visszaélések
elhomályosítottak, visszahelyeztetik. Miként többi országait,
úgy Magyarországot is annak szülöttei által és azok tanácsával
kormányozza. Adjon egységes kormányt az országnak, mely
azóta pusztul és hanyatlik, mióta ügyeit oly sokféle tanácsok,
cancelláriák és hivatalok tárgyalják. Gondoskodjék a vég-
helyek ellátásáról és megerősítéséről ; a mi legczélszerűbben
akkor fog megtörténni, ha magyarokat állít élőkre, a kik ha-
zájokat szeretik, és nem idegeneket, a kik csak a magok hasz-
nát keresik
Említi ugyan, hogy egri kapitánynyá magyar embert fog
kinevezni ; de nem mondja, hogy ki lesz az. Az újvári kapitány-
ságot meg sem említi. Altalán a kapitányságok nagy részéről
csak homályosaíi szól ; minélfogva nem tudhatják, vájjon jogos
kivánataik bírnak-e kellő súlylyal előtte. Az ellen, hogy ide-
genek Magyarországban szolgáljanak, soha sem volt kifogások ;
csak azt ellenezik, hogy a kapitányságokra és magasabb tisz-
tekre idegenek alkalmaztassanak.
Elhiszik, hogy a helytartó és a cancellár soha sem pa-
naszkodott. De annál gyakrabban panaszkodtak a rendek. Is-
mételve előadták, mily nehézségeket okoz az a körülmény, hogy
a magyarországi ügyek különféle helyeken tárgyaltatnak ; a ma-
gyar cancellaria rendeleteit a véghelyek parancsnokai tekin-
tetbe neín veszik ; az Ítéletek végrehajtását törvénytelen ren-
deletek megakasztják. Mindezeken csak úgy lehet segíteni, ha
a király a magyar ügyek elintézésében azt az eljárást követi,
a mely a régi királyok uralkodása alatt volt gyakorlatban.
Mihelyt a király az ország szabadságainak visszaállítása
iránt határozott, és azokat tényleg visszaállította : a rendek
készséggel fognak »jó segítséget* megszavazni, és a többi pon-
tokra nézve is a király kivánatainak eleget tenni; sőt nem
\
POZSONYI OE8ZÁGGYÜLÉ8. 39
fognak habozni életöket és vagyonukat királyukért fölál-
dozni. *)
A király átvette ugyan ezen föliratot ; de arra nem vá-
laszolt többé leirat alakjában.
April 25-én a rendek a királyi várlakba hivattak, a hol
a canceüár fogadta őket, és előtérj észté a király elhatáro-
zását, mely, elhagyva a viták terét, néhány positiv engedményt
tartalmazott.
A király ugyanis Ígéretet tesz, hogy ezentül mindennemű
ügyek tárgyalásánál a magyar cancellárt fogja használni ; és
mikor fontosabb ügyek merülnek föl, a többi magyar tanácso-
sokat is meg fogja hívni Bécsbe. Hogy pedig minél számosab-
ban jelenhessenek meg, a világi tanácsosok számát szapo-
ritandja.
A helytartónak régi hatásköre, úgy az igazság kiszolgál-
tatásában, mint a jószágok adományozása körfii, fön fog tar-
tatni. Kellő számú magyar tanácsosok fognak oldala mellé ren-
deltetni.
A cancellaria iránt ugy fog intézkedni, hogy a rendeletek
általa fognak ki bocsáttatni, 2 ) és a folyamodók könnyen meg-
tudhassák, hol tárgyaltatnak kérvényeik.
Az idegeneket a katonai tisztségekből ki nem zárhatja.
Az egri kapitányt mielőbb kifogja nevezni Az esztergomi ér-
sekséget, mihelyt lehet, betöltendi, és ez esetben Újvár az
érseknek adatik át. Más katonai tisztségekre is magyarokat fog
kinevezni. Végre igéri, hogy a szegény nép szenvedéseinek meg-
szüntetésére kiváló gondja fog lenni, és e czélból Miksa főher-
czeget, néhány magyar tanácsos kíséretében, a fölvidékre kül-
dendi. 8 )
Ezen nyilatkozat nem elégíté ki az ellenzékat. Az alsó
tábla még az nap, a délutáni órákban, ülést tartott. Itt min-
denki ragaszkodott korábbi szavazatához. Es a főrendek kül-
*) Másolata Kovachich kéziratai között.
2 ) Ezen pont, az előttünk fekvő másolatban, hiányos és nem egé-
szen érthető.
3 ) Az ápril 25-iki nyilatkozat Kovacsics gyűjteményében.
40 1583. ÁP.ilLBAX.
döttsége, mely az ülésben megjelent, ismét eredmény nélkül
kényszerült távozni.
De másnap, ápril 26-án, a helytartó lakásán tartott ele-
gyes ülésben fordulat állott be. A kifáradt követek engedtek,
és kinyilatkoztatták, hogy készek az adót megszavazni. Erre
rövid vita következett az iránt : vájjon az adó egy vagy két esz-
tendőre, és vájjon két vagy három forint szavaztassék meg. *)
Végre abban történt megállapodás, hogy két esztendőre ösz-
szesen két forintot ajánlanak meg ; oly föltétel alatt, hogy a
király, ígérete szerint, a következő két esztendő lefolyása alatt,
az összes visszaéléseket és sérelmeket meg fogja szüntetni. És
a rendek kijelentik, hogy ha az ösi szabadságok vissza nem
állíttatnák, jövőre nem lesznek képesek többé adót ajánlani.*)
A rendek ezen nyilatkozatukat megvitték a királynak. Ez
köszönetet mondott ajánlatukért; igérte, hogy a sérelmeket
orvosolni fogja ; de egyúttal megjegyezte, hogy szükségtelen
volt határozatukhoz azt a fenyegető nyilatkozatot csatolni. 3 )
Mindazáltal a törvénykönyvben, melyet az országgyűlés,
megerősítés végett, a király elé terjesztett, a fenyegető nyilat-
kozat benmaradt. Viszont a király is a megerősítési záradék-
ban megjegyzé, hogy a megajánlott adót elfogadja, »bár többet
remélt a rendektől ; és bár azt hiszi, hogy az említett nyilatko-
zat szükségtelen vala.«
Egyébkint az egész törvénykönyv csak három czikkből
áll. Az első az adóról szól. A másodikban az ingyen munkák,
az állandó hadak tartása, a lovasok legelői, a törvényszékek
tartása, az országos határok kiigazítása, valamint *az ország
többi közügyei« tárgyában, az utolsó országgyűlésen alkotott
törvényekre » utalnak. « Végre a harmadik czikk Ditrichstein
J ) A bányavárosok követeinek naplója.
9 ) A rendek ápril 26-ki nyilatkozata Kovacsicsnál.
3 ) A bányavárosok követeinek naplójában olvassuk : »Die Kays.
Mt. den Standén abgedanckt und ihrem Begeren nach auch allén Be-
drángten abzuhelfen zugesagt ; nebenbey vermeidet, es were unnött gewe-
sen drüber zu protestiren. Hiemit der Landtag mit grosser Mühe zuEnde
gebracht worden.
POZSONYf ORSZÁGGYŰLÉS.
41
Ádám császári főudvarmesternek és fiának Miksának honfiu-
sítását tartalmazza. l )
A király ápril 30-án utazott vissza Bécsbe, azzal az Ígé-
rettel, hogy az országos sérelmek orvoslása iránt haladék nél-
kül intézkedni fog. 2 )
Azonban a helyett, hogy a nemzet jogos kivánatai telje-
sedésbe mentek volna, az udvarnál tanácskozások indultak
meg, a melyek, ha eredményre vezetnek, a közelégületlenséget
még magasabb fokra emelik vala. Erőszakos eszközök, az or-
szággyűlési ellenzék vezéreinek elfogatása, által tervezték meg-
félemlíteni azokat, kik a nemzeti szabadságok mellett erőtelje-
sen hangoztatták szavokat. Szerencsére, az udvar még ideje-
korán visszariadt e veszélyes kísérlettől. 8 )
') A király ápril 30-án erősíté ineg a törvénykönyvet.
8 ) A körmoczi követ ápril 30-án kelt jelentése. Ebben, egyebek
közt, ezen érdekes részlet is előfordul : »Alsbaldt der Pauern Anschnitt
verhelligt worden, ist nichts mehr fürgenomben, noch gehandelt, allain
nur der Pressburgerischen gefaugenen Sachen, denen die Spanschaften
heftig beigelegt, aber darmit nichts ausgericht ; denn Ihr Mt die Antwurt
draufgeben : Wie ein Edlmann mit seinen Underthanen schaffn, gebie-
then, thun und lassen kann, alsó sey Ihr Mt auch frey mit Ihren Under-
thanen in Stetten zuhandln und zuverfahren auffs beste sy etwas wis-
sen ; darwider sollte niemandt vom Adl reden, noch viel darnach iragen.«
(Sajnos, nem tudjuk, mily pozsonyi foglyokról van itt szó.)
3 ). A magyar és német tanácsosoknak ezen ügyre vonatkozó föl-
terjesztéseit (melyek a bécsi állami levéltárban őriztetnek) bőven ismer-
teti Horváth Mihály Magyarország Története IV. 376—380. 11.
III.
A pozsonyi országgyűlés.
1587. November — 1588. Január.
I.
Az 1583-iki országgyűlés végzéseiben a rendek kinyilat-
koztatták, hogy azon esetre, ha a következő két év alatt sé-
relmeik nem orvosoltatnak, ők többé országgyűlésre megje-
lenni nem fognak.
Mindazáltal a sérelmek orvoslása érdekében semmi sem
történt. És ennek daczára, még ugyanazon év őszén, a király
egy újabb országgyűlés összehívásának tervével foglalkozott.
A magyar tanácsosok, kiket ez ügyben megkérdezett,
nem ellenezték ugyan szándékainak valósítását, és az ország-
gyűlés megnyitására ápril 15-ik, vagy ha a király ekkor
egyebütt volna elfoglalva, február 22-ik napját hozták javas-
latba ; de nyíltan kimondották, hogy ha azt akarja, hogy a jövő
országgyűlés lefolyása nyugodt és sikeres legyen, azt megelő-
zőleg, a rendek kivánatait, ha teljesen nem is, legalább részben
teljesítenie kell ; — emiatt a vértes lovasokat távolítsa el, vagy
hozza szigorú fegyelembe ; Egerbe, Újvárba és a többi végvá-
rakba rendeljen magyar kapitányokat ; a magyar tanács és az
országos hivatalok hatáskörét állítsa vissza. *)
Azonban a király e javaslat elfogadására nem volt
rábírható. Ennek következtében az országgyűlés nem hirdet-
tetett ki.
') Opinio doniinorum Consiliariorum Hungarorum de Diaeta, Re-
gis Poloniae petitioné, et Andreáé Balassy facto. Datuni nélküli egykorú
irat (az 1583-ki acták között) a bécsi állami levéltárban.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 43
Két évvel utóbb, mikor az 1583-iki országgyűlés által
megszavazott adó utolsó részlete is behajtatott, természetsze-
rűen újra fölmerült az országgyűlés kihirdetésének ügye. Az
1585-ik év tavaszán több magyar főúr Bécsbe hivatott, hol
Erneszt főherczeg, a király nevében, előadta nekik, hogy ő
felsége el van határozva az országgyűlést mielőbb összehívni ;
mivel azonban az utolsó országgyűlésen a rendek, indulatos
kitöréseik által a királyt és az őt helyettesítő főherczeget meg-
sértették, nehogy ily sajnos események ismétlődjenek, tanácsu-
kat kéri ki az iránt, mikorra kelljen az országgyűlést kihir-
detni, miként lehetne elejét venni a zajos vitáknak, és úgy
intézni az ügyek menetét, hogy egy részről a rendek kielégít-
tessenek, másrészről oly határozatok hozassanak, a melyek a
haza javával és a királyi méltósággal összhangzásban állanak.
A tanácsosok abban a véleményben voltak, hogy az
ország súlyos körülményei között, az országgyűlést mielőbb
meg kell tartani ; legczélszerübben augusztus elején. Kérik, hogy
a király, atyai kegyelmessége szerint, a múlt országgyűlés ese-
ményeire vesse a feledés fátyolát. Az éles viták a kedélyek elke-
seredéséből származtak. Ezt pedig a különféle sérelmek okoz-
zák. Ha azonban a király a folterjesztett sérelmeket orvosolni
fogj a, a közhivatalokra, s különösen a véghelyek kapitányságaira,
miként már megkezdé, régi magyar családok sarjait nevezi ki ;
az országgyűlési tárgyalások, úgy ő felsége mint hivei teljes
megelégedésére rövid idő alatt fognak elintéztetni ; mire nézve
a tanácsosok buzgó közreműködésöket ajánlják föl.
Erneszt főherczeg helyesléssel fogadta e javaslatot, és
igére, hogy előterjesztendi királyi bátyjának. Azonban új aggo-
dalma merült föl. Ugyanis a király a nyolczadi törvényszékek
megtartására vonatkozó rendeleteit, a XIII. Gergely pápa
által megjavított új naptár szerint keltezte. Számos megye
közönsége pedig úgy maga a naptár iránt ellenszenvvel visel-
tetvén, mint pedig önkényes behozatalát törvénytelennek tart-
ván, a rendeleteket visszautasította. Minthogy pedig a király
el volt határozva, hogy az országgyűlés határnapját az új nap-
tár szerint fogja kitűzni, attól lehetett tartani, hogy ez ellen a
rendek egy része kifogást teend, a mi a királyt még jobban
fogja sérteni. Erre nézve abban történt megállapodás, hogy az
1
44 1587. xov. — 1588. ja.x.
országgyűlés határnapja a királyi meghívólevelekben kétféle-
képen, úgy a régi, mint az új naptár szerint fog kitétetni. *)
Azonban az országgyűlés nem hivatott össze. A király
jól tudta, hogy csak úgy érhet czélt a magyar rendeknél, ha
sérelmeiket orvosolja, és személyesen jő körükbe. Rudolf mind
a kettőtől egyaránt idegenkedett Inkább éveken át lemondott
a magyarországi adóról és ingyen-inunkákról, mint hogy sza-
kítana a megszokott kormány-elvekkel, és kizavartatná magát
a prágai várlakból, a hol elvonulva élt.
Mindazáltal az 1587-ik év elején szőnyegre jött az a
terv, hogy a király maga helyett ismét Emészt főherczeget
küldje a magyar országgyűlésre, és nehogy elmaradása miatt a
rendek nehezteljenek, az mondatnék ki, hogy az csak ideig-
lenes országgyűlés, a melynek az a hivatása, hogy »a rendes
segítséget t szavazza meg, rövid időre; az egyéb ügyek elinté-
zése pedig azon országgyűlésre halasztatnék, a melyen a király
személyesen meg fog jelenni. 2 )
Azonban e terv elejtetett. Kétségkívül a magyar taná-
csosok kimutatták, hogy kivihetetlen. Ismét több hónap telt
el, és ez irányban semmi sem történt.
Végre június elején, Erneszt főherczeg fölhívására, a
legbizalmasabb magyar tanácsosok : a veszprémi, csanádi és
nyitrai püspökök, Zrínyi, Nádasdy, Pálffy, Révay, Istvánfy és
Joó János Bécsbe hivattak meg. Véleményök kéretett ki az
iránt: mikorra kelljen az országgyűlést kihirdetni; miként
orvosoltassanak a sérelmek; mit kelljen tenni, hogy a jövő
országgyűlés nyugodtabban folyjon le, mint a megelőző két
országgyűlés.
A tanácsosok elismerték, hogy a királynak voltak okai
az országgyűlés elhalasztására; de őszintén kijelenték, hogy
Erneszt főherczeg előterjesztései és a magyar tanácsosok jelen-
tései, dátum nélkül (az 1585-ik évi akták közt) a bécsi állami ltban.
8 ) Rudolf király 1587. okt. 17-én Erneszt főherczeghez intézett
levelében említi, hogy a februári értekezlet véleménye szerint az ország-
gyűlésen »nichts begert werden sollte, als die ordinari Hülff und was
derselben anhángig auf ein Jahr láng, oder bis zur anderer Gelegenhait
. . . das übrig aber alles bis zu solcher unserer persönlicben Zukonfft ver-
schoben würde . . .«
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 45
azt már rég meg kellett volna tartania ; ha személyesen nem
jöhetett, helyettesfii rendelhette volna Erneszt főherczeget. A
gyűlést legczélszerübb lesz szent István napjára hivni egybe.
Ha ő felsége most sem jönne le, szükséges, hogy a főherczeget
teljes hatalommal ruházza föl, és ezt a meghívólevelekben is
említse meg. Hogy a gyűlés lefolyása nyugodt legyen, szüksé-
ges, hogy előbb némely sérelmek orvosoltassanak, a többiek
orvoslása ,pedig megígértessék. Zaj kétségkívül lesz ; de az
udvar méltányossága és jóakarata rövid idő alatt lecsilapít-
hatja ; főleg ha a püspökségeket és kapitányságokat mielőbb
magyarokkal tölti bé.
A főherczeget nem nyugtatá meg eléggé e nyilat-
kozat ; határozottabb biztosítást kívánt arra nézve, hogy az
országgyűlés zaj nélkül fog lefolyni. A tanácsosok erre csak
azt ismételhették, hogy azt legjobban úgy lehet elérni, ha a
király a főbb sérelmeket orvosolja; és a mennyiben ez az
országgyűlés megnyitása előtt nem történhetnék meg, a királyi
előadásokban első helyen a sérelmek orvoslását kell tárgya-
lásra kitűzni. A tanácsosok fölsorolják eme sérelmeket, és
kijelentik, hogy azok iránt múlhatatlanul végezni kell, és ha a
rendek kielégítő választ nyernek, nem kell zavarok kitörésétől
félni, i)
A tanácsosok szétoszlása után, Erneszt főherczeg és a
király között megindultak a tárgyalások, az országgyűlés
összehívása és a sérelmek orvoslása iránt. A király abban álla-
podott meg, hogy az országgyűlést november elsejére hívja
össze; annak vezetésére Erneszt főherczeget teljhatalommal
fölruházva küldendi ; a sérelmekről nem e propositióban fog
nyilatkozni, hanem külön leiratban, mely egy-két nappal a
propositió bemutatása után fog a rendeknek átadatni. 2 )
J ) Erneszt főherczegnek a magyar tanácsosokhoz intézett irata, és
ezeknek fölterjesztésök a bécsi állami levéltárban.
2 ) A király 1587. júl. 15-én a zágrábi és váczi püspökökhöz inté-
zett leiratában indokolja, hogy miért kell az országgyűlés megnyitását
november l-re halasztania. A budai basa fenyegető magatartást foglal
el ; minélfogva attól tart, hogy a veszélyeztetett ország rendéi nem jön-
nének az országgyűlésre; e mellett az aug. 1-iki határnap igen rövid.
(Fogalmazata ugyanott.)
46 1587. kov. — 1588. jan.
Azonban nehezebb kérdés volt az, hogy mit tartalmaz-
zon ez a leirat E tárgyban a király meghallgatta Erneszt fő-
herczeg, az udvari kamara és a haditanács javaslatait.
Arra, hogy az ország rendéinek jogos igényei ki fognak
elégíttetni, nem volt kilátás. Még a főherczeg is, a ki egyéb-
iránt leginkább érezte át a kiegyenlítés szükségességét, oly
álláspontot foglalt el, mely a rendekétől igen távol állott.
Ajánlotta, hogy ki kell nyilatkoztatni, hogy »az igazságszol-
gáltatás és az országos ügyek, az ország jogai és szabadságai,
úgy szintén az ezekkel összefüggő ügyek közvetlenül a magyar
tanácsban, a kamarai ügyek az udvari kamaránál, a hadi
ügyek a haditanácsnál tárgyaltassanak. « És azon véleményben
volt, hogy Újvár, Kassa, Szatmár, és Tokaj városok ezentúl
is német parancsnokok alatt álljanak *)
Ezalatt a király, augusztus 12-én, Prágából szétküldötte
a meghívóleveleket, melyekben előadja, hogy a keresztény világ
és különösen Magyarország megoltalmazásának érdekei a
német birodalmi gyűlés megtartását teszik most szükségessé ;
minélfogva a magyar rendek körében nem jelenhet meg szemé-
lyesen, de maga helyett testvérét Erneszt főherczéget küldi, á
kit az országgyűlési ügyek tárgyalására és elintézésére teljes
hatalommal ruház föl. 2 )
És ugyanezt ismételi az Erneszt főherczeg részére kiál-
lított megbízólevélben. 8 )
Azonban a főherczeg jól tudta, hogy a teljhatalom hang-
súlyozása csak a rendek megnyugtatása végett történik ; a kik
nem volnának hajlandók az országgyűlésre jönni ; ha attól kel-
lene tartaniok, hogy a főherczegnek a tárgyalások minden stá-
diumában a királyhoz kell utasításért folyamodnia. 4 ) Ismer-
*) Az udvari kamara 1587. szept. 19. a haditanács szept 29. a ma-
gyar tanácsosok okt. 16-ki fölterjesztéseik; úgyszintén Erneszt főher-
czegnek okt. 6. 9. 22. 23. 24. 30. nov. 1 és 7-én Budolf királyhoz intézett
jelentései a bécsi állami ltárban.
■) A meghívólevél példányai több levéltárban.
8 ) A megbízó levél fogalmazata nincs meg a bécsi állami ltban.
*) Ezt Erneszt főherczeg is említi 1587. okt. 21-én a királyhoz
intézett levelében.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 47
vén királyi bátyjának és udvari környezetének féltékenységét,
ezen teljhatalmat maga sem akarta igénybe venni, és azon
kérelemmel fordult Rudolfhoz, hogy őt részletes utasítással lássa
el. J ) Azonban a király nem látta lehetségesnek előlegesen
kidolgozni ily utasítást, mely az országgyűlési tárgyalások vál-
tozó esélyeit mind tekintetbe venné. Meghagyta tehát a főher-
czegnek, hogy a kevesbbé jelentékeny ügyekben, az őt kör-
nyező német tanácsosok meghallgatása után, saját belátása
szerint intézkedjék ; a fontosabb ügyekben pedig külön futár
által küldje Prágába jelentését, és várja be az esetről esetre
nyerendő utasítást. 2 )
Mindezen ügyek elintézése után, Emészt főherczeg, több
német tanácsos és díszes őrség kíséretében, november 10-én
Pozsonyba érkezett. A rendek még csak kis számban voltak
együtt ; úgy, hogy a főherczeg habozott, vájjon azonnal meg-
nyissa-e az országgyűlést, vagy pedig bevárja az útban
levőket.
A magyar tanácsosok véleménye meg volt oszolva. A
főherczeg, tekintettel arra, hogy a meghívólevelekben kitűzött
határnap (november l-e) rég letelt, és nehogy jövőre követ-
keztetést lehessen vonni, elhatározá, hogy november 14-én be
fogja mutatni úgy a királyi propositiót, mint a sérelmek orvos-
lására vonatkozó királyi leiratot.
A királyi utasítás úgy hangzott ugyan, hogy e leira-
tot egy-két nappal a propositió után adja át. Azonban a
magyar tanácsosok figyelmeztették, hogy ez eljárás nem
czélszerü ; mivel nem várható, hogy a rendek, mielőtt a sérel-
mek orvoslására vonatkozó királyi leirat velők közöltetik, a
propositió tárgyalásába bocsátkozzanak; helyesebb tehát a
leiratot azonnal önként, mint később a rendek sürgetésére
adni át.
A főherczeg készséggel fogadta el ezt a tanácsot. Enge-
dett a magyar tanácsosok azon óhajtásának is, hogy a propo-
sitió és a királyi leirat velők előlegesen közöltessék ; de hatá-
1 ) Erneszt főherczeg okt. 24-iki levele ugyanott.
9 ) Budolf király okt. 28-iki levele u. o.
48 1587. xov. — 1588. jak.
rozottan kijelenté, hogy azt csak tájékozás végett közli velők,
mert annak szövegén többé változtatni nem lehet. l )
Az iratok meghallgatása után, többen a tanácsosok közül
megjegyezték, hogy némely pontok megváltoztatását kívána-
tosnak tartanák ; de mivel ő felsége parancsából, változatlanul
kell azt előterjeszteni, megnyugvással veszik tudomásul.
November 14-én a főherczeg és a rendek, a királyi vár-
kápolnában jelen voltak a váradi püspök által tartott ünnepé-
lyes misén, és azután a várlak nagyteremébe gyűltek.
A fÖherczeg az országgyűlést latin beszéddel nyitotta
meg, melyet a cancellár magyar nyelven adott elő. Azután
átadta a proposítiót, a királyi leiratot és saját megbízóleve-
leit. 2 ) Mire a rendek a helytartó lakására vonultak, hogy ott
hallgassák meg a királyi iratok fölolvasását.
II.
A propositióban kijelenti a király, hogy rég óhajtotta
volna az országgyűlést megtartani. De majdnem három eszten-
deig pusztított a pestis Magyarországban ; majd a szűk termés
nagy szükséget idézett elő. Most végre megszűntek mindezen
bajok. Mindazáltal a király most sem jelenhetett meg a hü ren-
dek körében. Mivel ugyanis letelt azon öt esztendő, a melyre a
német birodalom 1582-ben Magyarországnak segélyt ajánlott,
újabb segély kieszközlése végett, a birodalmi gyűlés összehí-
vására előkészületeket kell tenni. Ezek miatt nem jöhet
Magyarországba. Azonban az országgyűlés összehívását sem
akarta tovább halasztani ; e miatt, a magyar tanácsosok véle-
ményének meghallgatása után, testvérét Erneszt főherczeget
bizta meg, hogy őt helyettesítse, és teljhatalommal ruházta föl
8 ) Ugyanis a tanácsosok azéri> kívánták ez iratok közlését, hogy
»si quid duruni et asperum, et quod posset aliquomodo offendere Status,
.... darinnen begriffen sie dasselbe ándern und corrigiren möchten.«
Erneszt főherczeg 1587. nov. 14-ki jelenlése.
8 ) Erneszt főherczeg november 14-ón jelenti, hogy ő »Inen iin
Euer Maiestát Namen den fürtrag gethan, und im lateinischer Sprach,
welches der Canzler allzeit punctatim vertolmáscht hat, selbs auch zuge-
sprochen. Darauff die Proposition samt den literis credentialibus und der
verschlossenen plenipotentia alsó auch die resolution über ihre grava-
mina . . . überantworten und zustellen lassen.«
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 49
az országgyűlési ügyek tárgyalására és elintézésére. Remélli,
hogy a rendek mindazokban, a miket a főherczeg előtérj esz-
tend, úgy fognak eljárni, a mint hü alattvalókhoz illik.
Mindenekelőtt előadja, hogy mily nagy összegeket fordí-
tott Magyarország védelmére. Es habár magyarországi bevé-
telein fölül, saját egyéb országainak jövedelmeit és a biro-
dalmi segélyt is e czélra szentelte ; mindez nem mutatkozott
elégségesnek. Es igy, bár részvéttel viseltetik Magyarország
jelenlegi szomorú állapota iránt, igénybe kell venni hozzájáru-
lását. Több év óta a magyarországi rendek nem ajánlottak
meg adót, és semmivel sem járultak a véghelyek föntartásához.
Ennek következtében a katonák zsoldját nem lehetett rende-
sen kifizetni, a mi sokféle bajnak szülője lett. Most tehát sza-
vazzanak meg a következő két esztendőre hat-hat forintot,
minden porta után, a melyeknek új összeirását rendeljék el.
Az elégett házak birtokosainak, a régi gyakorlat szerint,
három évi adómentesség engedtetik. Ebből *sok zavar támadt.
Meg kell tehát állapítani, hogy a tűzvészt követő három esz-
tendő tartamára szól az adómentesség. A szabadosok adó-
mentessége hátrányos a kincstárra és igazságtalan is ; mert a
nemeseknek nem lehet azt a jogot engedni, hogy bárkit job-
bágyaik közül, a szabadosok rendjébe emelve, az adófizetéstől
fölmenthessenek. A praedialis és armalis nemesek is kötelesek
legyenek az adót fizetni; minthogy a nemesi jogokat csak sze-
mélyökre, nem birtokaikra nézve élvezik. Sok kár háramlik a
kincstárra az által, hogy a tisztviselők, miután hivatalukról
lemondottak, vagy az elhunytaknak örökösei, az adó behajtá-
sáról számolni és tartozásaiknak eleget tenni gyakran vona-
kodnak ; a kincstárt a törvény rendes útjára utasítva. A hosz-
szadalmas perek elkerülése végett, szükségesnek mutatkozik
törvényben megállapítani, hogy oly esetekben az alispán bírás-
kodjék, minden kifogás és fölebbezés mellőztetvén.
Az ország java követeli a harminczad-jövedelem fokozá-
sát; minthogy a király azt az ország közczéljaira fordítja, és
nem a saját szükségeire, a mi hatalmában állana. A lengyel-
országi és a török határokon fiók-harminczadokat kell fölál-
lítani. Továbbá megszüntetendő az a visszaélés, a mely szerint
parasztok sok marhát vásárolnak, úgy mintha saját használa-
4
Magyar Országgyűlés Története. VII.
SO 1587. nov. — 1588. jak.
tukra szolgálna, és azután Morvaországba szállítják, elárusítás
végett.
A mértékek különfélesége által okozott zavarok és nehéz-
ségek megszüntetése végett, az egész országban *) az akót
és a kassai köblöt kell használatba hozni.
A véghelyek megerősítésére, a rendek ajánljanak meg
minden porta után tizenkét napi ingyen kézimunkát, és min-
den 25 porta után tizenkét napi fuvarozást ; a mely munkák
készpénz-fizetéssel megváltatnak, kivéve azon részeken, a hol
czélszerübbnek látszik természetben való leszolgáltatásukat
követelni. Az 1578-ik évi országgyűlésen alkotott törvény, e
váltságdijaknak három országos pénztárnok által eszközlendő
behajtásáról, nem lépett életbe; haladéktalanul foganatosí-
tani kell.
Az állandó hadak tartására és a fölkelések esetére vo-
natkozó törvényben szabályozott kötelességeket sokan nem
teljesítik. Büntetéseket kell az ilyen mulasztásokra szabni.
Azon jobbágyok fölött, a kiknek a fölkelés esetén táborba kell
szállani, fél vagy négy edévenkint szemle fog tartatni. Egyúttal
a főkapitányok rendeletet kapnak, hogy hatalmukkal óvatosan
éljenek ; csak komoly, kétségtelen veszély esetén rendeljék el
a fölkelést, nehogy a rendek és jobbágyok haszontalanul
igénybe vétessenek.
Azokra, a kik a portával fönnálló fegyverszünetet meg-
sértve, török területre betöréseket intéznek, büntetést kell
szabni ; valamint intézkedni a szabad hajdúk és lovasok meg-
fékezéséről és kiirtásáról, kik t. i. a király szolgálatában levő
katonáknak adják ki magokat, de csak fosztogatnak és pusz-
títanak.
A hadaknak élelmiszerekkel való ellátásáról intézkedő
törvényt sokan úgy értelmezik, hogy az csak a közfölkelés ide-
jére és nem a véghelyekre vonatkozik. Szükséges tehát azt
újólag formulázni, és egyúttal a legelőkön tartózkodó lovasok
ellátásáról is rendelkezni. Egyébiránt a király gondoskodni fog,
hogy a szállítók pénzöket hiány nélkül megkapják; a job-
*) A propositio e helyen a. provincia szót használja; valószínűleg
véletlenül, és nem utógondolattal.
POZSONtI ORSZÁGGYŰLÉS. 51
bágyoknak se legyen panaszuk a legelőkön tartózkodó kato-
nák ellen.
A király, illetőleg Erneszt főherczeg engedélye nélkül,
idegen hadi szolgálatba senki se léphessen. Elbocsátó levél elő-
mutatása nélkül, katonát senki se fogadjon szolgálatába.
Az önkénytes behódolásokra fejvesztés büntetését kell
szabni. Ha valamely hely már többé meg nem védhető, jobb
elpusztítani és lakóit máshová telepíteni.
Törökországból gyakran jönnek menekültek, és még töb-
ben jönnének, ha nem volnának kitéve azon veszélynek, hogy
itt vagyonuktól megfosztatnak. Szigorúan meg kell paran-
csolni, hogy az ilyenek bántatlanul maradjanak.
Megújítandók a törvények, melyek büntetést szabnak
azon urakra és nemesekre, a kik fegyveres kézzel egyenlítik ki
viszályaikat és boszúlják meg sérelmeiket.
Veicsevár(?) erődítményei oly pusztulásra jutottak, hogy
azoknak összeomlásától lehet félni. A szakértők vizsgálata ki-
deríté, hogy nem alkalmas helyre építették; minélfogva telje-
sen el kell hagyni, vagy legfölebb őrtoronynak lehet használni.
Helyébe Keresztúron új erősség volna építendő. E czélra
Ausztria 6000 forintot és Stiria ugyanannyit ajánlott föl ; oly
föltétel alatt, ha Magyarország szintén legalább ennyit szen-
tel azon czélra. Az országgyűlés teljesítse ezen föltételt.
A káptalanok ellen több oldalról panaszok emelkednek
a miatt, hogy birtokaikon a hidakat és utakat elhanyagolják,
a miből, mert az élelmiszerek szállítása nehezíttetik, a véghe-
lyekre veszély háramlik. Föl kell tehát hívni, hogy kötelessé-
geiknek tegyenek eleget.
Az igazságszolgáltatás több év óta szünetel ; főleg két
oknál fogva, mert az ország rendes bíráinak sorában több üre-
sedés van, és a rendek vonakodtak az új naptárt az ország-
gyűlés hozzájárulása előtt elfogadni. E javított, új naptár a
legtöbb országban már be van hozva; fölhívja tehát a rende-
ket, mondják ki, hogy ezentúl Magyarországban is egyedül
az használtassék.
A nyolczadi töivényszékek a régi törvények értelmében
működjenek. A jószág-foglalásokról szóló 1542-ik évi törvényt
helytelenül szokták magyarázni ; főleg mikor a kincstár érde-
4*
52 1587. nov. — 1588. jan.
kei forognak fönn. A rendek állapítsák meg, hogy a megtá-
madott fél panaszára a megye törvényszéke 15 — 30 napi
határidőt tűzzön ki a támadónak ; a határnapon, az alispán a
szolgabiróval és esküdtekkel a színhelyre menjen, hallgassa ki
midkét félt és hozzon ítéletet, a melytől a megyei törvényszék-
hez lehessen fölebbezni, azután csak birtokon kivűl a királyi
táblához.
Az országos határok kiigazítására az országgyűlések már
többször küldöttek biztosokat ; de ezek föladatukat mijidekko-
rig sem oldották meg. Intézkedjenek a rendek, hogy most
végre az annyiszor sürgetett határigazítás tényleg megtör-
ténjék. *)
A királyi propositióban az ország sérelmei hallgatással
mellőztettek. A megelőző országgyűléseken előadott sérelmek
orvoslása iránt a király külön leiratban nyilatkozott.
A sérelmek orvoslása — úgy mond — beható tanács-
kozásoknak képezte tárgyát, és három főpontra irányúi; az
első a magyar tisztviselők alkalmazását, a második a nemesek
és jobbágyok zaklatásainak megszüntetését, a harmadik a ma-
gyarországi ügyek tárgyalásának és elintézésének módját illeti.
Az első pontra nézve, ő felsége véleménye szerint, az
utóbbi időben oly előmenetel történt, hogy az alkalmazásban
levő idegen kapitányok nagy száma fölött nem lehet többé pa-
naszt emelni. Az azóta megüresedett kapitányságok nagy ré-
szére magyarok neveztettek. Csak kevés idegen van már
hivatalban. Miért nem zárhatja ki az idegeneket egészen, indo-
kait ismételve kifejtette a rendek előtt. Ezentúl is különös
tekintettel leend a magyarokra, és közelebb az egri kapitány-
ságra magyar urat fog kinevezni.
A második baj orvoslására két mód kínálkozik : a kato-
nák zsoldjának pontos kiszolgáltatása és a kihágások szigorú
megbüntetése. A zsold rendes fizetése azért nem volt lehetsé-
ges, mert a rendek évek óta nem ajánlottak adót. Remélli,
hogy annál bőkezűebbek lesznek most. A király azon lesz,
hogy a saját országai és a német birodalom rendéi részéről
a ) Egykorú irat a bécsi állami levéltárban.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 53
szintén lehetőleg jelentékeny segélyt eszközöljön ki. Szükséges
ezenkívül, hogy a katonaság élelmi szerekkel kellően el legyen
látva. Ha a katonák ennek daczára kihágásokat követnek el,
a kapitányok kímélet nélkül, szigorú büntetésekkel fogják őket
sújtani ; mig Erneszt főherczeg őrködni fog a fölött, hogy a
kapitányok e tekintetben kötelességüket teljesítsék.
A magyarországi ügyek tárgyalásának módját az 1569-ik
évi törvény megállapítja. Ehhez szorosan alkalmazkodik. E mel-
lett Miksa király azon igéretét, hogy a haditanács és az udvari
kamara elnökei mellett magyar tolmácsokat alkalmazand, a
magyarországi felek szolgálatára, ő már teljesítette. Továbbá
kész a magyar tanácsosokat, kik állandón a királyi udvarnál
fognak tartózkodni, nemcsak a tisztán magyarországi ügyek
hanem a vegyes ügyek és a török békealkudozásokra vonat-
kozó kérdések tárgyalásánál is meghallgatni.
Végre, mivel a forgalomban levő pénz tekintetében is
panaszkodnak, ezentúl olyant fog veretni, a melyet a német
birodalomban és az örökös tartományokban készséggel el fog-
nak fogadni.
Mindezekből • a rendek azt a meggyőződést meríthetik,
hogy a királynak komoly szándéka van őket kielégíteni. Vi-
szont reméli, hogy ők is a propositióban foglalt kivánatait ha-
ladék nélkül teljesítendik. *) Ezen királyi iratokkal egy időben
bemutattatott a lengyelországi rendeknek, krakói gyűlésökből a
magyar országgyűléshez intézett levelök, a melyben előadják,
hogy miután közakarattal Zsigmond svéd herczeget lengyel
királylyá választották, néhány pártos úr Miksa főherczeget
hívta meg a trónra, és fegyveres had élén vezette az országba.
Hivatkozva azon szövetségre, mely Zsigmond magyar király és
Jagelló Ulászló óta a két nemzet között fönnáll, arra kérik
a magyarokat, hogy a trónkövetelő Miksa főherczeget ne tá-
mogassák. 2 )
x ) Egykorú irat a bécsi állami levéltarban.
2 ) Egykorú másolat Körmöcz sz. k. város levéltárában. A lőcsei
követek november 18-iki jelentésűkben írják, hogy a levél fölolvasása
után : »3>rauff ist nit mer dazumal geredet als dass Herr Locumtenens
• sagt : A ttok-e segítséget. «
54 1587. nov. — 1588. jan.
A magyar rendek erre azt válaszolták, hogy a főherczeg
még nem kért tőlök segítséget ; de hő óhajtásuk az, hogy Len-
gyelország egyértelmű hozzájárulásával, ő nyerje el a trónt.
Ekkép a két ország között fönnálló barátságos viszony még
szorosabbá válnék. Egyébiránt ők soha sem fognak okot szol-
gáltatni a jó szomszédság és barátság megingatására. Réméi-
lik, hogy a lengyelek is követni fogják példájokat. *)
A lengyel rendekhez írt levél november 19-én állapít-
tatott meg. Ugyanazon napon tárgyaltatott az országgyűlés-
nek a főherczeghez intézendő első fölirata, mely három nappal
utóbb adatott neki át. 2 )
A rendek ebben hálát adnak a király atyai jóakaratáért.
De nagy mértékben megszomorította őket az, hogy nem jöhe-
tett személyesen körükbe. Látása örömmel töltötte volna el
őket. És e mellett, meggyőződésök szerint, ez ország ügyei
annyira fontosak, a fenyegető veszélyek oly nagyok, hogy azok
előtt a béke áldásait élvező egyéb országok ügyeinek háttérbe
kellett volna vonulnia.
A mennyire szomorú helyzetök engedi, a király kivána-
tait teljesíteni fogják. Nem kimélik sem élet őket, sem vagyo-
nukat. De előbb ő felsége telj esi tse igéretét, és eszközölje »sza-
badságaik teljes visszaállítás át. « Ne szorítkozzék néhány
pontra. Ne szabjon neki határt az 1569-iki törvény, a mely
nem örök időkre alkottatott, és a mely a rendeket soha sem
elégíté ki ; mert minden országgyűlésen fölszólaltak, teljes sza-
badságuk helyreállítása érdekében. A király által fölhozott
három pontnál még sokkal fontosabbak vannak ; ezek között
első helyen áll : a magyar királyi tanács helyreállítása.
A kormányzati ügyek három csoportba oszthatók; az
elsőkhöz tartoznak az adományok, kinevezések és az igazság
kiszolgáltatása ; a másodikhoz a katonai ügyek ; a harmadik-
hoz a pénzügyek. Mindezen ügyeket más országokban honfiak
8 ) November 19. Egykorú másolat Körmöcz v. levéltárában.
J ) A lőcsei követek november 18-án jelentik, hogy a propositio
november 14-ikén fölolvastatott »aber die tractation wirt aufgescho-
ben bis morgen.« A főherczeg november 24-én jelenti, hogy 22-én vette
át a föliratot.
FOZSOXYI ORSZÁGGYCLK8. 55
kezelik ; illő tehát, hogy Magyarországban is magyarok kezel-
jék. Csak néhány év óta jutottak idegenek kezeibe ; jelenleg az
udvari kamaránál és a haditanácsnál intéztetnek el, a honnan
a határozatok csak mintegy leirás végett közöltetnek a magyar
cancelláriával. Ha pedig ez utóbbi némely jelentéktelen ügyet
maga intéz el, leiratai a kamaráknál nem bírnak nyomatékkal.
E tényállásból az országra és a királyra sokféle hát-
rány származik. E miatt jutottak a véghelyek pusztulásra, és
a pénzügyek a legnagyobb zavarba.
Ezen állapotok részletes ismertetése után, esdekelve kérik
a királyt, teljesítse végre ismételve tett igéretét, állítsa vissza az
ország teljes szabadságát ; bocsássa el az idegeneket hivatalaik-
ból, az egyházi javadalmakat érdemes honfiaknak adományozza,
az ország bel- és külügyeinek intézését bizza a magyar tanácsra.
Ezért Károly és Erneszt főherczegek tekintélye csorbítás nél-
kül fönnállhat. Sőt az sincs kizárva, hogy ő felsége az ország
fontos ügyeinek tárgyalásánál, idegen tanácsosait meghallgat-
hassa, érdemes idegeneket hadi szolgálatba alkalmazhasson
De nem engedhetik, hogy az egész keresztény világon csak a
magyar nemzet legyen ősei vérével szerzett szabadságaitól
megfosztva. *)
A főherczegre nézve kínos meglepetést gyakorolt ez a
fölterjesztés. A helytartó és Pálffy Miklós bizodalmas tudósí-
tásaiból azon reményt meríté, hogy a királyi leirat a rendeket
ki fogja elégíteni, és igy az országgyűlésnek zavartalan, gyors
és sikeres lefolyása leend. 2 )
Most ellenben az derűit ki, hogy a királyi leirat és a
J ) Egykorú másolata a bécsi udvari kamara levéltárában.
') Erneszt főherczeg már november 14-ikén írja, hogy a helytartó
jelenté, hogy a rendek a propositiót »mit solcher gedult et tam piacidé
... angehört habén, als er bei keinem Landtag niemaln gedenkt. So
sollen aie auch wider Euer Mt. resolution nichts sonders motivirt habén,
alsó dasz er (a helytartó) sich darob verwundert und verhofft es werdo
die Landíagshandlung schleuniger und besser abgehen, als sie selbs ver-
meint habén. « És november 21-én írja, hogy Pálffy előadása szerint, a
rendek »sich mit Euer Mt. resolution übar die gravamina zimblichne
contentireí\.«
56 1587. nov. — 1588. jan.
rendek kivánatai között áthidalhatatlan mélység tátong ; mert
azon meggyőződésben volt, hogy az utóbbiak teljesítése lehe-
tetlen. *)
A föliratra adandó válasz fölött a főherczeget környező
német tanácsosok beható tanácskozásokat kezdettek meg. De
Erneszt főherczeg nem akarta bevárni azok befejezését. No-
vember 23-án magához hivatta a rendeket, és egy rövid leira-
tot adott át nekik, a melyben hangsúlyozza, hogy az ország-
gyűlés által előterjesztett ügyek beható megfontolást igényel-
nek, és további informatiókra is szüksége van, minélfogva
elhatározását később fogja velők közölni. Légyenek meggyő-
ződve, hogy semmit sem fog elmulasztani, a mi az ország javára
és a rendek előnyére szolgálhat. De hogy addig is az idő ne
teljék haszontalanul, az alatt a propositiót vegyék tárgyalás
alá. 2 ) Erre élőszóval is buzdította őket. 3 )
Ez a megszokott taktika volt, mely már a megelőző or-
országgyűléseken is sikertelennek bizonyult. A rendek most szi-
lárdabbúl, mint bármikor, el voltak tökélve, hogy nem engedik
magokat kijátszatni.
Már másnap (november 24-én) kijelentették, hogy a pro-
positio tekintetében úgy vannak hangolva, hogy nehézség és
időveszteség nélkül fognak határozhatni. De előbb sérelmeikre
vonatkozólag várják a főherczeg nyilatkozatát ; és minthogy
teljhatalommal van fölruházva, minél előbb közölje resolutióját.
A mennyiben pedig — mint említi — informatióra van szük-
sége, fogadja azt el tőlök; az ő jogaik, javaik és éle tök forog-
nak kérdésben; és ezen ügyek iránt legjobban ők vannak
tájékozva. 4 )
A rendek egyúttal a váczi püspök által is értésére adták
a főherczegnek, hogy személyesen, élő szóval kívánják sérel-
J ) Erneszt főherczeg nov. 24-én irja : »Ich für meine Person sehe
nicht wie man Innen eben jezo aller irer gravaminibus abgeholffen wer-
den konne, und halté es gleichsamb gar fúr ein unmöglich Ding Innen in
allén zu gratificirn.*
2 ) A főherczeg iratának egykorú másolata az udvari kamara levél-
tárában.
a ) A főherczegnek nov. 24-én Rudolfhoz írt jelentése.
*) A rendek november 24-iki irata.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEK. 57
meiket kifejteni; de nincs kifogásuk az ellen, bogy a főherczeg
azután német tanácsosainak véleményét meghallgassa, vagy
pedig a német és magyar tanácsosokat közös értekezletre
meghívja. *)
A főherczeg nem látta tanácsosnak az ajánlatot visz-
szautasítani. Fölhívja tehát a rendeket, hogy válaszszauak
körükből küldötteket, a kik által a sérelmek orvoslásának oly
módozata iránt, mely a királyi jogokra nem sérelmes, javasla-
tot tegyenek, és a kikkel ez ügyben tárgyalásokba bocsátkoz-
hatik. 2 )
Mivel azonban attól tartott, hogy ha az országos küldött-
ség igen nagy számú tagokból álland, a tárgyalások hosszadal-
masak és nehézkesek lesznek, PálfFy Miklós útján oda hatott,
hogy a rendek a magyar tanácsosokra ruházzák e küldetést.
Erre azonban a rendek nem voltak rábírhatók. Kezdetben 24
tagú küldöttséget akartak választani ; de végre abban történt
megállapodás, hogy a küdöttség 12 tagból, és pedig négy főpap-
ból, négy főúrból és négy nemesből álljon. 3 ) Batthyányi
országbíró, Forgách Simon, Nádasdy, Illésházy István, Révay
Ferencz, a választottak között a legjelentékenyebbek valának. 4 )
in.
Az országos küldöttség november 28-án Batthyányi
lakásán tátotta első értekezletét, és elhatározta, hogy emlék-
iratot fog a főherczegnek átadni. Ennek formulázása heves
vitákat keltett. 5 )
*) A főherczeg deczeinber 6-iki jelentése.
2 ) A főherczeg nov. 25-iki leirata.
3 ) A főherczeg világosan irja ezt deczember 6-iki jelentésében. A
lőcsei követek tévesen valának informálva, mikor november 30-án irják,
hogy »1Ö aus den Prálatenund Landherrn, aus den Standén 8 Personen
solten Irer Durchlaut allé der gantz Hungerland Beschwár erklaren.«
*) A körmöczi követek deczember 2-án irják : »Sind darzue erkho-
ren der Herr Batthyányi, Herrn Forgach beidé gebrüder, Herr Nadasdy,
Herr Illeshazy, Herr Franz Eeway und sonst etliche gelehrte Menner,
und was aus dreyen Comitatibus, aus den Státen aber gar niemandt, dann
alléin der Altsoler stuiel und wir Pergstáter.«
5 ) A körmöczi követek, idézett jelentésökben az első összejövetel-
ről irják : »Viel geschrai darzwischen khomen, dann die Herrn beym
58 1587. xov. — 1578. jax.
V
Az iratot más nap (november 29-én) a cancellár adta át
Erneszt főherczegnek.
A küldöttség tagjai biztosítják őt T hogy távol van tőlök
a szándék: ő felsége jogait és tekintélyét csorbítani ; sőt oltal-
mazni és gyarapítani kívánják ; jól tudván, hogy szoros kapcso-
latbau állanak az ország javával és fönmaradásával. A magyar
rendek hódolatteljes érzelmeinek igazolására, kiemelik, mint
emelték azok szabad választás által, a Spanyolországban tar-
tózkodó Rudolf főherczeget a magyar trónra, megelőzve a
többi országokat és tartományokat. Biztosan reméllették, hogy
szabadságaik oltalmazójaleend. Midőn azonban látták, hogy az
ország kormánya idegenek kezeibejut, gyakran fordultak hozzá
panaszaikkal, míg az 1583-ik évi országgyűlésen ünnepélyes
Ígérettel kötelezé magát szabadságaik visszaállítására. Való-
sítsa ezt. Csak azt kérik, a mire különben is koronázási esküje
kötelezi, a mi az ország és a király javára fog szolgálni.
Magyarország régi kormányzati rendszere ép oly böl-
csen, mint egyszerűen van megállapítva ; az egyházi ügyeket
az esztergomi érsek a püspökökkel ; a hadügyet a nádor, a
távollevő királyt is helyettesítve, igazgatja; a pénzügyet a kincs-
tárnok kezeli ; a királyi városok a tárnokmester hatósága alatt
állanak ; mig az ország összes ügyei a királyi tanácsban tár-
gyaltatnak.
De ha e rendszerért talán volt joguk lelkesedni, a történet-
tel összeütközésbejöttek, midőn azt állították, hogy mig az fönn-
állott, minden jól ment és szerencsésen folytak az ország dolgai.
Ellenben — igy kiáltanak föl — a külföldiek igazgatása mily
gyászos állapotba hozta az országot! A véghelyek romok-
ban, minden szükségesben szűkölködve, úgy, hogy csak Isten
irgalma tartja fönn azokat. Az idegen kapitányok, bár akkora
a díjok, hogy magyar kapitány azért háromszor annyi hadat
volna képes tartani, mulatsággal töltik idejöket, magánosak
ügyeibe hívatlanul avatkoznak, saját magánügyeik kedveért
gyakran távoznak állomásaikról, katonáikat nem tartják
fegyelemben, a magyar törvényekét tetszés ök szerint értelme-
fruestueck schwach worden. Aber des morgenden Tags sind die Artikl
corrigirt und ír Durchlaut überantwort worden. «
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 59
zik, vagy épen megvetik, a szegény népet zsarolják. Különösen
Kanizsa, Újvár, Szendrő, Szatmár és Zólyom a legsiralmasabb
sorsra jutottak. Es ha csak egyik is elesik, az országra súlyos
baják fognak háramolni.
Az ország jövedelmi forrásai, különösen az érczbányák
idegen üzéreknek úgy szólván zsákmányul estek. A kincstár
üres, az adósságok folyvást szaporodnak. Ha pedig az ország
jövedelmei helyesen kezeltetnének, azok, a külsegélylyel, bősé-
gesen elegendők volnának a véghelyek szükségeire.
Végre röviden érintik az idegen befolyás egyéb követ-
kezményeit ; a koronajavak elidegenítését, a törvénytelen ren-
deleteket stb.
Mindezen bajok megszüntetésére a következő javaslatot
teszik. Állítsa vissza ő felsége a királyi tanács hajdani hatás-
körét és tekintélyét. Ennek befolyása mindent jóra fog fordí-
tani. Es ha a viszonyok nem engedik, hogy a királyt mindig
környezze a teljes tanács, hivja ezt össze évnegyedenkint ; mig
a csekélyebb jelentőségű ügyeket a helytartó, a közelében lakó
tanácsosokkal intézze el. *)
A föherczeg, miután a környezetében levő német tanácso-
sok véleményét meghallgatta, deczember 5-én közié szintén Írás-
ban az országos küldöttséggel válaszát. Ebben kijelenti, hogy ő
felsége bizonyára kedvesen veendi a rendek hódolatának nyi-
latkozatait. Trónraléptétől fogva mindig főkötelességének
ismerte az ország szabadságainak föntartását ; és távol volt
tőle az a törekvés, hogy idegenekre bizza az ország kormá-
nyát. Az ország romlásának okait egyebütt kell keresni ; főleg
Isten haragjában, a mely » mindnyájunk bűneiért« nehezedik rá
és csak akkor fog szűnni, ha az emberek erkölcsei megjavulnak.
A rendek által fölhozott részleteket nem akarja bőven
megvitatni. Csak röviden válaszol. Helyesnek tartja, hogy a
magyar tanácsosok évnegyedenkint lehetőleg teljes számban
összegyűljenek, és a király, vagy a föherczeg elnöklete alatt a
fontosabb ügyeket tárgyalják ; továbbá, hogy néhány magyar
tanácsos állandón az udvarnál tartózkodjék, és itt nemcsak a
') Az országos küldöttség november 29-iki emlékirata.
60 1587. nov. x — 1588. jan.
magyarországi ügyek, hanem a Magyarországot érdeklő hadi
és török ügyek tárgyalásában is részt vegyenek. A mit a ren-
dek a hadi és pénzügyek körül elhatalmasodott visszaélésekre
nézve fölhoznak, nehogy itt, a közügy kárára, »hasztalan-
nul vesztegessék az időt« (!) az első évnegyedes tanácsülésen
beható tárgyalás alá fog vétetni. Legyenek meggyőződve, hogy
a király készséggel fog mindent megtenni, a mi az ország és
egyes lakóinak javára szolgál. *)
A főherczeg az országos küldöttséget maga elé hivta, és
értésére adta, hogy a mennyiben válaszának egyes helyeire bő-
vebb fölvilágosítást igényelnének, vagy pedig a fönforgó ügyek
iránt ők óhajtanak valamit közölni : bizodalommal forduljanak
hozzá. 2 )
Az országgyűlési küldöttség deczember 9-én benyújtott
föliratában leplezetlenül kimondja, hogy a főherczeg resolu-
tiója ki nem elégítő. A sérelmek orvoslását nem biztosítja az,
ha a magyar tanácsosok az ország ügyeinek és érdekeinek tár-
gyalásában részt vesznek. Szükséges, hogy a magyar tanács
tekintélye és hatásköre teljesen visszaállittassék, nehogy a
magyarországi ügyek ezentúl is a német kormányszékek által
intéztessenek ; szükséges az idegen tisztviselők eltávolítása, az
egyházi és világi status helyreállítása, és több egyéb, a mit
előbbi föliratukban előadtak.
Es mindezekről a jelen országgyűlés tartama alatt tör-
vény utján kell intézkedni. Mig ez nem történik, ragaszkodnak
azon állításukhoz, hogy az ország kormánya, nemzetök gyalá-
zatára és kárára, idegenek kezeiben van. 3 )
Ez irat úgy tartalma, mint hangja által leverő hatást
gyakorolt a főherczegre, a ki most a kiegyenlítés reményét
már-már teljesen elveszte.
Azonban mialatt tanácsosai az adandó válasz megállapí-
tásával foglalkozának, deczember 10-én az esti órákban, megje-
J ) A főherczeg deczember 5-iki leirata.
8 ) A főherczeg deczember 6-iki jelentése.
3 ) Az országos küldöttség deczember 9-iki fölirata.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 61
lent nála Pálffy Miklós, és hosszas beszélgetés után, rájött az
országos küldötség iratára. Értésére esett — úgy mond — hogy
a főherczeg ez irat miatt neheztel; ő is azt tartja, hogy
» némileg meglehetősen erős« ; de Istenre mondja, hogy az nem
tartalmazza a rendek véleményét és szándékát; az országos
küldöttség csak azért fogadta azt el, hogy néhány tagját kielé-
gítse ; és azért nem szabad azt betűszerinti értelemben venni.
A főherczeg erre a következőképen válaszolt. Neki az
iratot a rendek nevében adták át, és ő azt nem értelmezheti,
nem magyarázhatja és nem foghatja föl másképen, mint a hogy
lényege, tartalma és betűje követeli ; nem is keresheti, hogy a
rendek közöl egyik vagy másik mily gondolatokat és érzelmei-
ket táplál lelkében. Ennek következtében az iratot beható meg-
fontolás tárgyává teendi, és úgy fog arra válaszolni, a mint a
dolog természete és ő felsége érdeke igényeli. Végre meg-
jegyzé, hogy a rendek ildomosabban és szerényebben terjeszt-
hették volna elő kivánataikat, esnem oly erőteljes kifejezések-
kel, melyek ő felségét méltán sérteni fogják.
Pálffy ekkor arra kérte a főherczeget, bocsássa be magá-
hoz az előszobájában várakozó Nádasdyt és Illésházyt, a kik-
től szintén hallani fogják, hogy ők magok és a rendek nincse-
nek abban az értelemben, a melyet ő fensége az iratból kiol-
vas. Egyúttal kérte, hogy mielőtt válaszát elkészíti, hallgassa
ki a magyar tanácsosokat is.
A főherczeg azonban megjegyzé, hogy nem látja át, miért
kellene néki akár Nádasdyval és Illésházyval, akár a magyar
tanácsosokkal értekezni. Átadták neki az iratot, és erre fog
válaszolni. Ha ők más nézetben vannak, ezzel összhangzóan
kellett volna iratukat fogalmazniok.
Pálffy búcsút vett a főherczegtől, de másnap korán reg-
gel, Nádasdy és Illésházy kíséretében, fölkereste Harrach
bárót, a főherczeg legbizalmasabb tanácsosát. Itt mind azt
ismételé, a mit a főherczegnek előadott volt, és fölkérte, birja
rá a főherczeget, hogy hivja magához a magyar tanácsosokat,
a kik mindent a helyes kerékvágásba fognak vezetni; ne gon-
doljanak sokat azzal az »átkozott irássak, a melyet vissza fog-
nak vonni.
Harrach sietett jelentést tenni a főherczegnek, a ki azon-
62 1587. nov. — 1588. jak.
nal maga köré gyüjté német tanácsosait. Ezek abban a véle-
ményben voltak, hogy az országos küldöttség iratát nem szabad
ugyan hallgatással mellőzni, mindazáltal czélszerü a magyar
urak kérésére a magyar tanácsosokat meghallgatni. A főher-
czeg helyeselte e nézetet, és haladék nélkül magához hivatta
a magyar tanácsosokat.
Ezek előtt a főherczeg igy szólott : Tudják, miféle iratot
adott neki át az országos küldöttség. Erős és kíméletlen ira
az, a milyent nem várt volna a rendektől ; annál kevesbbé, mert
ő a maga részéről ekkorig nyilatkozataiban » ildomos és szerény
volt«, egyúttal sérelmeik megszüntetésére oly utakat és módo-
kat ajánlott, a melyek, meggyőződése szerint, tekintettel a
körülményekre, egészen czélravezetők. Es habár az érintett
iratot már tanácskozás alá vette, és arra oly választ fog adni,
a milyet ő felsége tekintélyének és méltóságának föntartása
követel; mivel azonban tudomására jutott, hogy a rendek közül
sokan nem osztoznak abban a véleményben, melyet az irat
szószerinti értelmezése szerint, tartalmaz, és többen vannak, a
kik nem helyeselték és javai ták ez iratot : előbb magyar taná-
csosait meg akarja hallgatni.
A magyar tanácsosok ezután félrevonultak, és egymás
között hosszasan tanácskoztak. Majd ismét a főherczeg elé
lépve, kinyilatkoztatták, hogy az országos küldöttség iratát ők
is túlerősnek és szerénytelennek tartják, azt nem helyeselhe-
tik, és azon lesznek, hogy megsemmisíttessék és visszavonat-
tassék ; mivel pedig az irat-váltás nem vezet czélhoz, sőt azt
eredményezi, hogy a vélemények mind távolabb esnek egymás-
tól, azt fogják a rendeknek javasolni, hogy a tárgyalásoknak
élőszóval eszközlendő folytatását határozzák el, és arra az or-
szágos küldöttséget utasítsák.
A főherczeg maga is azon véleményben volt, liogy a
német és magyar tanácsosok közös értekezletei, a vélemények
tisztázására és kiegyeztetésére legtöbb kilátást nyújtanak ; he-
lyeslését fejezte ki a magyar tanácsosok megállapodása fölött;
és újólag inté őket, hogy az országos küldöttség iratának meg-
semmisítésére gondjok legyen. *)
') A főherczeg deczember 20-iki jelentése.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 63
Az országgyűlés, mely a tárgyalások siettetését nem ke-
vesbbé óhajtotta, mint a főherczeg, szintén elfogadta a magyar
tanácsosok javaslatát.
Ennek következtében az országos küldöttség deczember
12-én megjelent a főherczeg előtt, és Forgách Simon által élő-
szóval előterjesztette, tizenegy pontban szabatosan formulázva,
az országos kivánatokat, melyek a további alkudozásokban
alapúi szolgáltak. Ezek a következők :
Az összes magyarországi ügyeket a magyar tanács tár-
gyalja és intézze el.
A véghelyek megerősítéséről, őrséggel ellátásáról, és az
üresedésben levő kapitányi állomások betöltéséről gondoskod-
jék a király.
Figyelmeztetik a királyt, hogy a koronajavak némely
tisztviselői a nemeseknek károkat okoznak. Fölkérik, hogy a
jelen országgyűlés alatt nevezzen a magyar kamarához alkal-
mas elnököt és tanácsosokat. Ezek kezeljék az ország összes
közjövedelmeit, és semmiféle más kamarától ne függjenek;
egyedül a királynak, távollétében pedig a főherczegnek és a ma-
gyar cancellárnak legyenek alárendelve.
Az ország véghelyeinek és jövedelmi forrásainak megvizs-
gálására küldessék ki egy magyarokból és németekből álló bi-
zottság, mely a behozandó reformokról is javaslatot dolgozzék ki.
Az igazság kiszolgáltatásáról, a törvények értelmében,
gondoskodjék a király.
A nádori méltóság visszaállítását nem sürgetik ; mivel
azonban ennek helyét foglalja el a három országos főkapitány,
e tisztségekre mindig született magyarok neveztessenek.
Intézkedjék a király a horvát- és tót országi bán ren-
delkezésére álló hadak szaporításáról és fizetéséről. J )
A főherczeg, miután ez előadást meghallgatta, a ma-
gyar küldöttséget egy szomszéd terembe küldé, maga pedig
német tanácsosaival rövid értekezletet tartott, melynek végez-
tével az újra behívott magyar küldöttségnek, Strein Reichard
német tanácsos, élőszóval adta elő a főherczeg resolutióját.
*) Forgách Simon előadásának írásban foglalt kivonata a bécsi
államlevéltárban.
64 1587. nov. — 1588. jan.
Ebben figyelmezteti a küldöttséget arra, hogy utolsó
irata ^kelleténél kissé érdesebb és a rendeknek 6 felsége
iránti kódolatával meg nem egyező. « Minthogy pedig a magyar
tanácsosok is azt a véleményt fejezték ki, hogy azon iratot, a
rendek határozatából, vissza kell vonni és meg kell semmisí-
teni : 6 fensége » követeli*, hogy a rendek vegyék vissza azon
iratot, és azt, netán létező másolataival együtt, vonják vissza,
semmisítsék meg, és, nehogy emlékezete fönmaradjon, enyészet-
nek adják át. Továbbá, nehogy a fönforgó tárgyalásokból a
királyra bármely hátrány háramoljék, kijelenti, hogy mindaz,
a mi tárgyaltatni és végeztetni fog, csak azon föltétel alatt
tekintendő érvényesnek, ha viszont a rendek is a proposi-
tióban foglalt királyi kivánatokat teljesítik.
A magyar tanács hatáskörének visszaállítása tárgyában
a főherczeg ragaszkodik utolsó nyilatkozatához, a mely, nézete
szerint, a rendek óhajtásának teljesen megfelel. Ahhoz még csak
azt csatolja, hogy a rendek jelöljenek ki néhány tanácsost,
a kik állandóan a főherczegnél tartózkodjanak. És mivel a
cancellár néhány tanácsossal mindig a király oldala mellett
szokott lenni, és illő is, hogy a főherczeg a fontosabb ügyeket
ő felsége tudtával s megegyezésével intézze el : a rendek talál-
janak módot, hogy mindkét igényt ki lehessen elégíteni. l )
A küldöttség által előterjesztett pontokra határozatai-
nak közlését későbbre halászta. De nem soká váratta őket.
Már másnap (deczember 13-án) újra magához hivatta a kül-
döttséget, és resolutióját úgy élő szóval, mint írásban közié. 2 )
A véghelyek tárgyában, mindazt a mit a küldöttség ajánl,
maga is szükségesnek tartja. Mind ő maga, mind ő felsége szí-
vesén fordítottak volna nagyobb gondot azokra. De föntartá-
suk nagy összegeket vesz igénybe. Már pedig az ország
négy év óta sem pénzben, sem munkákban nem nyújtott segít-
séget. Mindent meg fog tenni, a mi hatalmában áll. Reméli,
hogy a rendek is teljesítendik kötelességöket. A küldöttség
kivált Újvárt és Szendrőt ajánlja a király figyelmébe. Nem
') A főherczeg e nyilatkozatot, decz. 20-iki jelentéséhez mellé-
kelve, közli a király lyal.
fi ) Erneszt főherczeg decz. 20-ki jelentése.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.
65
tartja illőnek, hogy ő felsége eljárását mintegy szabályozni
akarják. De azon lesz, hogy az országra kárneháromoljék. És
az üresedésben levő kapitányságok betöltése iránt is, meghall-
gatva a magyar tanácsosok véleményét, még az országgyűlés
tartama alatt fog határozni.
A vizsgáló bizottság kiküldésében megnyugszik; kész
ahhoz a maga részéről tagokat nevezni ; fölhívja a rendeket,
válaszszák meg ők is küldötteiket, és tűzzék ki a határnapot, a
mikor a bizottság működését megkezdje.
Figyelmeztetésüket a királyi tisztviselők által okozott
károkra vonatkozólag, úgy tekinti, hogy jóindulattal történik,
és nem szándékoznak ő felségének oly ügyeibe avatkozni, a
melyekben magán ember sem hagyja magát megszoríttatni.
Jól tudja, hogy milyen volt hajdan a kincstár szervezete.
De Ferdinánd királyt fontos okok birták rá, hogy a mostani
rendszert hozza be. Ezt rögtön és egyszerre megváltoztatni
igen veszedelmes kisérlet volna. De kész ez ügyet a magyar
tanács legelső évnegyedes ülésén előterjeszteni, és beható ta-
nácskozás tárgyává kitűzni. A kamara mostani elnöke és taná-
csosai mind alkalmas és hű emberek ; mivel azonban amaz
ismételve beadta lemondását, a mennyiben ezt most megújí-
taná, helyébe a magyar tanácsosok véleményének meghallgatá-
sával, mást fog kinevezni.
Az igazságszolgáltatásra vonatkozó kivánatuk értelmét
nem bírja fölfogni. Fejtsék ki bővebben. Ha meggyőződik
javaslataik helyességéről, nem fog késni azokat magáévá tenni.
A dunántúli főkapitány, Dobó Ferencz már többször
kérte elbocsáttatását ; helyét, a magyar tanácsosokat meghall-
gatva, még az országgyűlés alatt befogja tölteni. A mennyiben
a dunántúli főkapitányság székhelyének Győrről Pápára való
áthelyezését czélszerünek tartják, az áthelyezés módozatai iránt
értekezni fog magyar tanácsosaival. A harmadik (felső magyar-
országi) főkapitányság betöltése megfontolást igényel ; minél-
fogva ez iránt még nem nyilatkozhatik. Az idegeneket a főka-
pitányságokból, a többször előadott tekinteteknél fogva, nem
lehet egészen kizárni. Az iránt, hogy a főkapitányok mily mó-
don járjanak el az ország rendes birái által hozott Ítéletek vég-
rehajtásánál, a magyar tanácsosokkal értekezni fog.
Magyar Országgyűlés Története. VII. 5
t
66 1587. nov. — 1588. ja*.
Az udvari kamarához rendeletet fog bocsátani, hogy a
báni katonáknak zsoldjokat szolgáltassa ki. 1 )
Az országos küldöttség deczember 17-én válaszolt. Az év-
negyedes tanácsülések megtartásával, és azzal, hogy néhány
magyar tanácsos állandóan az udvarnál tartózkodjék, meg van
elégedve. De azt kívánja, hogy az igazságszolgáltatást kivéve,
a mi az ország rendes biráihoz tartozik, a magyar tanácsosok
az ország összes ügyeit tárgyalják, és a határozatok végrehaj-
tása a magyar cancelláriához tartozzék
A főherczeg azon szemrehányását, hogy a rendek négy
éven át semmit sem tettek a véghelyek érdekében, nem hagy-
ják észrevétel nélkül. Lehetséges, hogy néhány megye elmu-
lasztotta az ingyen-munkákat kiszolgáltatni. De sok megye
többet tett, mint a mennyi kötelessége lett volna. Es az ország
összes megyéi készséggel ajánlották volna meg úgy az adót,
mint az ingyen-munkát, ha a király összehívja az országgyű-
lést. Nem szándékuk ő felségének teendőit a véghelyek körűi
szabályozni ; a haza szeretete és veszedelmének szemlélete kész-
tetik arra, hogy a királyt kérjék, — viselje gondját a vég-
helyeknek.
A bizottságokat a rendek készséggel alakították meg.
Abban történt megállapodás, hogy az ország négy részébe
négy külön bizottság küldessék. A tengerparttól a Dráváig
terjedő országrész számára, Slavonia rendéi tartományi gyűlé-
sükön magok választandják meg küldötteiket. A többi három
bizottság mindegyikébe két » nagyságos űr« és két köznemes
választatott. A Drávától a Dunáig : Nádasdy Ferencz és Pálffy
Miklós, Megyery Imre és Petheő Kristóf; a Dunától Liptó-
megyéig : Batthyányi Boldizsár és Hlésházy István, Eszter-
házy Ferencz és Justh András ; Liptómegyétől Erdély és Len-
gyelország határáig : Forgách Simon és Révay Ferencz, Zo-
koly Miklós és Rákóczy Zsigmond.
A közjövedelmek kezelését, Ulászló és Ferdinánd királyok
törvényeinek értelmében, a magyar kamarára kérik bízatni.
Tudják ugyan, hogy a míg egy kincstárnok állott a pénzügyi
*) Dátum nélküli pontozat, az udvari kamara levéltárában.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 76
igazgatás élén, a kincstár mindig jó karban volt; ha azonban
a király a kincstárnok kinevezését most nem tartja lehetséges-
nek, legalább az általa bírt hatáskört teljesen ruházza át a
kamara elnökeire és tanácsosaira. Az összes közjövedelmeket
bizza rajok, és legyenek függetlenek a német kamarától. Nem
kételkednek abban, hogy a kamara mostani elnöke és taná-
csosai igen alkalmas emberek ; a rendek csak hatáskörükről
szóltak.
Az igazságszolgáltatás ügyében ajánlatát köszönettel
fogadják.
A harmadik főkapitányságra magyar urat nevezzen ki ;
és a főkapitányokat ruházza föl teljes hatalommal a véghelyek
és katonák fölött. Azt, hogy azok mily módon járjanak el az
ítéletek végrehajtásában, megszabják a régi törvények. Mint-
hogy pedig az igazságszolgáltatásban csak honfiak vehetnek
részt, újra kérik a királyt, hogy mindig magyarokat alkalmaz-
zon a kapitányi tisztekre. Az idegen országok által nyújtott
segélynek nem más a rendeltetése, mint az ország védelme, és
erre őket főleg saját érdekök, önmagok megoltalmazása készteti.
Végűi kérik, hogy a báni katonákról idejekorán gon-
doskodjék. l ) A deczember 9-iki föliratnak megsemmisítéséről
és visszavonásáról — az országos küldöttség — úgy látszik
említést sem tett. A főherczeg nem ragaszkodott ezen kivá-
natához. Es sajátszerű, hogy a föliratnak, melyet a főherczeg
megsemmisíttetni kivan t, » nehogy emléke fönmaradjon«, épen
csak azon példánya maradt fönn, melyet az udvar őrzött meg.
A főherczeg most — deczember 1 9-iki leiratában — nagy
lépéssel közeledett a rendek álláspontjához ; azonban nyilat-
kozatait úgy formulázta, hogy azok rést is nyitottak, a melyen
az engedmények következményei elől ki lehetett siklani.
így a magyar tanácsról szóló /pont a rendek kivánatát
egész terjedelmében teljesíteni látszott, de akként volt fogal-
mazva, hogy épen a lényeg hiányzott belőle.
Az ingyen munkákról fölmerült vitát azzal ütötte el,
hogy azoknak mikénti fölhasználásáról a kiküldendő bizottsá-
') Dátum nélküli pontozatok az udv. kamara levéltárában.
5*
68 1587. kot. — . 1588. ján.
gok jelentései tájékozást fognak nyújtani. Buzgó gondoskodá-
sukat a véghelyekről helyeseli, és igéri, hogy azok érdekében
mindent meg fog tenni.
A bizottságok összeállítását jóváhagyja. A slavoniaihoz
Károly főherczeg fogja biztosait csatolni. A többi három
bizottságba a maga részéről a következőket nevezi ki : Puch-
haim Miklóst, Praun Erasmust, Brassicanus Jánost, Rappach
Kristófot, Zierotin Frigyest, Hag Dávidot, Kielman Andrást,
Redern Györgyöt és Herberstein Peliciánt, kik részint az
udvari és osztrák kamarák tanácsosai, részint a haditanács
tagjai valának. Ezekhez még két magyar férfiú járul : Mely th
István, a szepesi kamara elnöke és Hosszútóti György kamarai
tanácsos. A bizottságok jelentéseit a magyar tanács legelső
évnegyedes ülésszakán fogja tárgyalás alá venni. A főherczeg
fölhivja a rendeket, hogy a bizottságok költségeinek födözéséről
gondoskodjanak. Működésöket szent György napján kezd-
jék meg.
Az igazságszolgáltatás terén foganatosítandó reformok
iránt a jövő országgyűlés propositiója fog javaslatot tenni.
A Dunán inneni és túli országrészek főkapitányságai
tárgyában, a magyar tanácsosokkal most fog értekezni. A föl-
vidéki főkapitányság betöltésének kérdése oly fontos, hogy
ő felségéhez kell fölterjeszteni. De még az országgyűlés alatt
oly intézkedéseket teend, melyek ezen országrész javára szol-
gálnak. A főkapitányok hatáskörét a magyar tanács legelső
évnegyedes ülésszakán szabályozandja. Helyesnek tartja, hogy
az ítéletek végrehajtásában az országos törvényekhez alkal-
mazzák magokat. És hogy erre nézve az idegen kapitányok
részéről se merüljön föl nehézség, a magyar tanács gondos-
kodni fog ; mert ahhoz, hogy az idegenek a főkapitányságokból
ki legyenek zárva, nem adhatja megegyezését.
A báni hadak fizetéséről és szaporításáról haladék nél-
kül intézkedni fog. *)
A főherczeg úgy ezen iratban, mint átadása alkalmával,
i n tette a rendeket, hogy miután ő, > a mennyire az idő viszony ok
') Dátum nélküli pontozatok, az udvari kamara levéltárában. —
A főherczeg 1588. jan. 2-iki jelentéséből tudjuk, hogy deoz. 19-én adta át.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 69
engedik, kivánataikat teljesítés, most már végre ők is tegye-
nek eleget a propositiőban foglalt fölhívásnak. És remélte,
hogy czélt ér. *)
A főherczeg nyilatkozatának néhány pontja valóban ki-
elégíté a rendeket. De épen a leglényegesebbekre nézve kifo-
gásaik voltak.
A királyi tanácsról szóló pontba oly záradékokat óhaj-
tottak fölvétetni, melyek a tanácsot valóságos kormányszék jel-
lemével ruházták volna föl, úgy, hogy föladata nem szorít-
koznék a véleményadásra, hanem határozatokat hozhatna ; és
ezeknek végrehajtását a magyar cancellariának biztosítanák.
Továbbá a fölsőmagyarországi főkapitányság betöltésé-
nek elhalasztásában nem tudtak megnyugodni ; főleg, mivel
újabb hirek érkeztek a föl vidéki hadak f egy elme tlensége és
kicsapongásai felől. A felsőmagyarországi főkapitány és az
egri kapitány kinevezését, valamint a Dunántúli főkapitány-
ság székhelyének Pápára átvitelét haladék nélkül kérték esz-
közöltetni. Figyelmeztették a főherczeget, hogy teljhatalom-
mal lévén fölruházva, nem szükséges a királyhoz fordulnia.
Végre az országos bizottságoknak közelebb eső határ-
napot kértek kitűzetni. 2 )
A főherczeg teljesen megértette e fölterjesztés fontossá-
gát. 3 ) És el volt határozva, újabb leiratában nyíltan kimondani,
hogy a rendek ^lehetetlen és esztelen dolgokat kivannak tőle.«
Azonban több magyar úr megjelenvén nála, azt ajánlá:
hivassa ismét magához a magyar tanácsosokat, kik meg fogják
nyugtatni az iránt, hogy az utolsó fölterjesztésnek nem az az
értelme és czélja, a melyet ő maga és német tanácsosai abból
kimagyaráznak.
A főherczeg csakugyan magához hivatta a magyar taná-
csosokat, a kiket német tanácsosainak jelenlétében fogadott.
') A főherczeg decz. 20-iki jelentése.
a ) A rendek küldöttei által tett datuin nélküli fölterjesztés.
3 ) Ugy nyilatkozik, hogy »unter dem Namen Consilii Hungarici
das ganze Kammer undKriegswesen, ja auch die Expedition, Conclusion,
und den Schluss in und bey den Berathschlagungen einzuraumen begern,
und solches zwar so austruckenlich als Sie es bevor nie begert habén. «
70 1587. sov. — 1588. jajt.
Fölolvastatván elüttök úgy a saját utolsó nyilatkozatát, miiit
az 5 utolsó föliratukat, kijelenté, hogy az ebbeu foglalt kivá-
natok a királyi tekintély sérelme nélkül nem teljesíthetők, és
íkkel az ősi szabadsagot kelleténél tovább akarják terjesz-
ii. Ha ezekhez makacsul ragaszkodnának, ő készebb ered-
ny nélkül hagyni el az országgyűlést, mint a királyi tekin-
yen sérelmet ejteni, melyet többé nem lehetne jóvá tenni,
i azonban más útra lépnek, más módozatokat hoznak aján-
ba, és reményt nyújtanak az egyesség létrejöttére, ő is kész
engedményekben a legszélsőbb határokig elmenni.
Utána Pálffy szólalt föl. Német nyelven tartott elő-
isban, elmondotta, hogy a nemzet szabadságain mennyi sercl-
it ejtettek, mily gyakran ígérték azok orvoslását; és senki
n segített rajtok, sőt szenvedéseik esztendőről esztendőre
tekedtek. Azon kérelemmel fordul tehát a főherczeghez,
gy még az országgyűlés alatt intézkedjék a szegény nép
jainak megszüntetéséről.
Majd Batthyányi vette át a szót. Az ország szabadságait
gyarázta. Kikelt a tisztán és vegyes magyarországi ügyek-
le megkülönböztetése ellen. Az országos ügyek alatt a kama-
és hadi ügyek is értetnek, a melyek a többiektől, szabad-
juk megsemmisítése nélkül, el nem választhatók. O, és utána
Öbbi tanácsosok is hangsúlyozták, hogy meg kell nyugtatni
■endeket, mert különben nem lehetséges őket többé együtt
tani.
Erre a magyar tanácsosok elbocsáttattak, a föherczeg
Jig német tanácsosaival együtt maradt. Ezek egy iratot
rkesztettek, melyben a föherczeg minden fejtegetés és pole-
a nélkül a vitás pontokról nyilatkozik, és pedig úgy, hogy a
ideknek némi engedményeket tesz, a nélkül, hogy a királyi
:intélyböl bármit levonna. •)
Ezen iratban a királyi tanácsról szóló pont újból van
;almazva. Be van iktatva az, bogy a stisztán magyarországi
yek a magyar cancellária útján nyerjék elintézésöket ; ha
Jig kétség merülne föl az iránt, mit kelljen a tisztán magyar-
izági ügyek alatt érteni, a kérdés a magyar tanács elé ter-
') A föherczeg 1 588. jan. 2-iki jelentése.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 71
jesztetik, és a király, esetleg a főherczeg, meghallgatva a véle-
ményeket, fog határozni.
A fölvidéki főkapitányságról a főherczeg úgy nyilatko-
zik, hogy mivel, bizonyos tekintetek miatt, mindjárt nem
határozhat; még ez országgyűlés alatt oly intézkedéseket
teend, melyek az ország és különösen a felső részek javára szol-
gálandnak; azon lesz, hogy a hadak rendesen kapják meg
fizetésöket és szigorú fegyelemben tartassanak ; ha pedig egyes
kihágások felől tudomást nyer, a vétkesek megbüntetésére
gondja lesz. Nem tartja méltányosnak, hogy az idegenek az
összes kapitányságokból egészen kizárattassanak ; kivéve a Du-
nán-inneni és túli főkapitányságokat ; a fölvidéki kapitányság
ügye függőben maradván. Az egri kapitányság betöltéséről a
főherczeg akkor fog határozatot hozni, ha a megelőző pontok
iránt az egyesség létre jő.
Az országos bizottságok részére a határnapot a rendek
tetszésök szerint határozhatják meg. l )
Miután ez irat elkészült, a magyar tanácsosok vissza-
hivattak, hogy azt meghallgassák. És még azon nap (deczem-
ber 22-én) megküldetett nekik, oly fölhívással, hogy azon esetre,
ha ezen végső nyilatkozat, véleményök szerint, a rendeket ki
fogja elégíteni, adjanak tanácsot, miként lehetne a vitás pontok
iránt kiegyenlítést hozni létre. 2 )
A magyar tanácsosok, más nap, (deczember 23-án) a
magok köréből egy főpapot és egy zászlós urat küldöttek a ren-
dekhez, oly czélból, hogy azokat megnyugtassák és türelemre
intsék. Itt fenyegető nyilatkozatokat kellett hallaniok. »Ha a
főherczeg nem teljesíti kivánataikat, — azonnal szétmennek. «
A tanácsosoknak nem volt szükségök ezen pressióra. Ez
alkalommal a rendekkel egy értelemben valának, és ugyan-
azon álláspontot foglalták el újabb nyilatkozatukban.
Az ország kormányzásának két ágát különböztetik meg,
egyik a belügyeket, a másik a külügyeket foglalja magában.
Ezek, különbség nélkül, mind tisztán 'magyarországi ügyek,
akár hadi- vagy pénzügyeknek, akár vegyes ügyeknek neveztes-
J ) Egykorú irat az udvari kamara levéltárában.
9 ) A főherczeg többször idézett jelentése.
72 1587. xov. — 1588. jax.
senek. A rendek hajlandók ugyan a hadi ügyeket vegyeseknek
ismerni el, a mennyiben Magyarország védelme a szomszéd tar-
tományoknak is közös érdeke, mert ezek önmagokat oltalmaz-
zák, mikor Magyarországot segítik; azonban nem volna
méltányos, hogy a védelem és segély ürügye alatt, a magyarok
megfosztassanak szabadságaiktól, mig a többi országok kor-
mányzásában ő felsége épen nem használ magyarokat. Az
ország védelmét tehát a három főkapitány vezesse ; ezek mind
magyarok legyenek, azért is, mert idegen kapitányok alatt a
magyar rendek nem tartoznak síkra szállani ; de nem ellenezik,
hogy néhány véghely parancsnokaivá időnkint külföldiek is
neveztessenek.
A belkormányzati ügyeket is ő felsége magyarok által
intéztesse el ; az igazságszolgáltatást bízza a helytartóra és az
ország rendes biráira ; egyéb ügyek a magyar tanácsban nyer-
jék elintczésöket. A rendek azon óhajtása, hogy az expeditio a
magyar cancellária útján történjék, egészen méltányos. Ennek
megállapítását nem lehet az évnegyedes tanácsülésekre hagyni ;
törvényeket csak országgyűlésen lehet alkotni. Ugy kell tehát
a rendek utolsó föliratát magyarázni, hogy a magyarországi
ügyeket — akár tisztán azok, akár vegyesek — a magyar tanács-
ban kívánják tárgy altatni, és ő felsége, illetőleg a főherczeg
által elintéztetni ; szabadságában állván a vegyes természetű
ügyek tárgyalásához német tanácsosait is meghívni. Mert ha
csak igazságszolgáltatásra vonatkozó ügyek utasíttatnának a
magyar tanácshoz, a hadi és kamarai ügyek pedig elvonatná-
nak attól : úgy magyar tanácsra szükség sem volna, mert az
igazságszolgáltatás az ország rendes biráihoz tartozik.
Továbbá az iránt is kérnek megnyugtató nyilatkozatot,
hogy a magyar kamara elnöke senki mástól nem fog függeni,
csak a királytól és a magyar tanácstól. Ezt szintén törvénybe
kell iktatni.
A felsőmagyarországi főkapitány kinevezését főleg azon
országrész rendéi sürgetik; és óhajtásuk teljesen jogosult,
mert azon országrész nem kevesbbé érdemel figyelmet, mint a
másik kettő. Minthogy azonban a főherczeg most nem hatá-
rozhat az ügyben, nyugtassa meg a rendeket azzal az Ígérettel,
hogy a legelső évnegyedes tanácsgyűlésig, vggy legalább a jövő
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 73
országgyűlésig ki fog nevezni oda főkapitányt, és addig is ren-
deleteket fog kibocsátani a katonai fegyelem föntartása érde-
kében.
Óhajtják, hogy az országos bizottságok már február 1-én
kezdjék meg működésöket.
A főherczeg teljesítse mindezen kéréseket; nehogy a
rendek végkép elkeseredvén, szétoszoljanak, és nagy baj érje
az országot. *)
A főherczeg nem volt megelégedve a tanácsosokkal. Ugy
találta, hogy mint az országgyűlés tagjai, és nem mint a király
tanácsosai nyilatkoznak. A német tanácsosokkal tartott érte-
kezletben az ország rendéihez intézett leirat állapíttatott meg,
a mely hivatva volt azokat engedékenységre hajlítani.
Inté őket, legyenek tekintettel »az idők mostohaságára *,
ne hallgassanak »magán érzelmeikre,* inkább a körülmények-
hez alkalmazkodjanak. Nyugodjanak meg a deczember 19-iki
rezolutióban. Ne sürgése ék a fönnálló intézmények rögtöni át-
alakítását. Az ily hirtelen változtatások mindig veszélyek és
zavarok szülői szoktak lenni.
Ha az 1583-iki országgyűlésen tett királyi ígéretnek
csakugyan az az értelme, hogy a király az 1582. évi országgyű-
lésen előadott kivánatokat teljesítse, vagyis az ország szabad-
ságát állítsa helyre : ez, a főherczeg véleménye szerint, megtör-
ténik a királyi tanácsnak általa javasolt szervezése által. Mert
habár elhalasztatik a cancelláriai expeditió módozatainak meg-
állapítása, és azon kérdés eldöntése : melyek a tisztán magyar- 3
országi ügyek, a király, illetőleg a főherczeg belátására bizatik
a rendek meg lehetnek nyugodva az iránt, hogy maga idején
helyes határozatokat fog hozni. A főherczeg jól tudja, hogy
u gy a jogi ügyek, mint a tisztán magyarországi ügyek elinté-
zése a magyar cancellariához tartozik.
A főherczeg abban a meggyőződésben él, hogy a magyar
tanács oly tekintélyt fog nyerni, a melyet a rendek ősei, —
»kik mindig bölcsen számoltak a viszonyokkal* — Ferdinánd
és Miksa uralkodásától fogva, kívánni, sőt remélni sem mertek.
2 ) Egykorú irat az udvari kamara levéltárában.
74 1587. xov. — 1588. jax.
Az országos jövedelmek kezelésére, nézve nincs joguk
követelésekkel lépni föl. Ulászló király törvénye, a melyre
hivatkoznak, a közjövedelmek elidegenítéséről és elzálogosítá-
sáról intézkedik. A mi az elzálogosítást illeti, köztudomású,
hogy szükség törvényt bont. Ferdinánd és Miksa királyoktól
soha sem kívánták a rendek, a mit most kérnek. Mindazáltal,
ha az országos bizottságok jelentéséből kitűnnék, hogy a köz-
jövedelmek nem jól kezeltettek, vagy jobban értékesíthetők, a
megfelelő módon intézkedni fog.
Az 1545— 1552-ik évi törvények a külföldi tisztviselők
alkalmazását nem tiltják. Az 1582-ik évi országgyűlés az ide-
gen tisztviselők erőszakoskodásainak megszüntetését, és nem
az ő eltávolításukat sürgette.
A főkapitányságok és az egri kapitányság tárgyában,
a rendek óhajtásai, a mennyiben a körülmények engedik, már
teljesíttettek. *)
Az országos bizottságok, a rendek javaslata szerint, feb-
ruár elsején kezdjék meg működésöket, a mennyiben a téli
időjárás zordonsága nem akadályozza.
Minthogy ennél tovább a főherczeg nem mehet, és némely
pontban már is többet tett, mint a mennyit az 1583-iki Ígéret
követelni látszik ; remélli, hogy a rendek meg lesznek elégedve,
és azonnal hozzá fognak a propositió tárgyalásához. Ha ettől
még ezután is vonakodnának, és ez által az ország újabb ba-
jokba bonyolíttatnék : azért sem ő felségét, sem a főherczeget
nem terhelné a felelősség. De bízik abban, hogy a rendek tel-
jesíteni fogják kötelességöket. 2 )
A főherczeg, midőn ez iratot a magyar tanácsosoknak
átadta, fölkérte őket, hogy igyekezzenek megnyugtatni a ren-
deket. Ez alkalommal közié velők, hogy a király felsőmagyar- .
országi főkapitánynyá Miksa főherczeget szándékozott kine-
vezni, a mit a rendek örömmel fogadtak ; de a főherczegnek
') Hozzá van téve, hogy »a mint a mellékelt iratból megláthat-
ják.* Fönnebb is a közjövedelmekre vonatkozó pontban is hivatkozás
történik : »sicut in scripto continetur.« Ezt nem ismerjük.
fi ) Egykorú irat az udvari kamara levéltárában.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 75
lengyel királyivá történt megválasztatása a tervet meghiúsítá ;
most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy egy másik főher-
czeget fog kinevezni ; remélli, hogy ezzel szintén meg lesznek
elégedve ; türelemmel várják be tehát intézkedését. x )
A tanácsosok siettek megfelelni afőherczeg fölhívása-
nak. Es nem siker nélkül.
IV.
A rendek, három napi tanácskozás után, föliratot szer-
kesztettek, mely a tárgyalások összes eredményeit resummálta.
Köszönetet mondanak a főherczegnek, hogy körükben
megjelenvén, ő felsége és a rendek között a közbenjáró tisztét
elvállalta. Kijelentik, hogy az 1582. és 1583-ki országgyűlések
végzéseitől nem térhetnek el. Fölkérik tehát a királyt, hogy
mivel a jelen országgyűlésre nem jöhetett el, a következő év
február 2-ára hirdessen új országgyűlést, és az ország szabad-
ságai visszaállításának munkáját, melyet a főherczeg most
megkezdett, addig fejezze be.
Azt, a mi a királyi tanács évnegyedes üléséiről és a köz-
jó védelmek megvizsgálásáról tárgyaltatott, elfogadják, és a
törvénykönyvbe iktattatni kérik, hogy » ekként a királyi tanács
tekintélye teljesen visszaállíttassék.«
Hasonlag a kamara hatósága is állíttassék vissza. Ez
kezelje az ország összes közjövedelmeit, addig, a míg majd
kincstárnokot lehet kinevezni.
Minthogy most nádorválasztásra » nem kedvező az alka-
lom « és mind a három főkapitányságra nézve ő felsége » bizo-
nyos okok miatt* egyszerre nem határozhat ; kérik, hogy egy
év lefolyása alatt, mind a három főkapitányságra magyarokat
nevezzen, és azoknak űgy a véghelyeket mint a katonákat
rendelje alá. Az üresedésben levő kapitányságokat is mi-
előbb töltse be érdemes hazafiakkal, a kik a törvények által
megállapított hatáskörrel bírjanak. Rendelkezzék, hogy a vég-
helyekben levő katonaság a nép elnyomásától és a falvakban
') Emészt főherczeg sokszor idézett jelentése.
76 15*7. xov. — 1583. jax.
való kalandozástól tartózkodjék ; állomásain lelkiismeretesen
őrködjék ; és zsoldját rendesen kapja meg.
A magyar tanácsosok évnegyedenkint jőjenek össze, és ő
felsége, vagy távollétében, a főherczeg elnöklete alatt a fonto-
sabb köz- és magánügyeket tárgyalják. Néhányan közűlök,
fölváltva, állandóan a király, illetőleg a főherczeg oldala mel-
lett tartózkodjanak, a kikkel az ország összes ügyeit, a kama-
rai és hadi ügyeket is beleértve, a melyek az évnegyedes ülé-
sekre nem halaszthatók, tárgyalni és elintéztetni fogja.
Az ország négy részébe bizottságok küldetnek ki, a vég-
helyek és közjövedelmek megvizsgálására. Ha a tagok közül
valamelyik a megjelenésben akadályozva volna, a bizottság
gondoskodjék helyettesítéséről. A bizottságokhoz minden
megye területén az alispán csatlakozik O felségének tetszé-
sére bizatik német tanácsosai vagy egyéb tisztviselői közül
néhányat a bizottságokhoz csatolni. Ezek február 1-én kezdik
meg működésöket, és a magyar tanács legelső évnegyedes ülés-
szakán benyújtják jelentésöket, a melynek alapján ő felsége,
illetőleg a főherczeg, a magyar tanács meghallgatása után, a
szükséges intézkedéseket életbelépteti.
Végül azon kérelemmel fordulnak a királyhoz, hogy a
jövő országgyűlésen személyesen megjelenve, az 1582., 1583-ki
és a mostani országgyűlés végzéseinek értelmében, az ország
szabadságainak helyreállítását tényleg eszközölje. Különben
protestálva kinyilatkoztatják, hogy az 1583-ik évi végzésektől
el nem térhetnek. *)
A jövő évi országgyűlés összehívásának sürgetése és
okadatolása új momentum vala a tárgyalásokban. A többi pon-
tok formulázása elég mérsékletet, sőt önmegtagadást tűntet
föl. Még a kamara függetlenségének hangsúlyozása is elma-
radt. Azonban a rendek nem mulaszthatták el föntartani azon
igényöket, hogy a magyar tanács befolyása a hadi- és pénz-
ügyekre biztosíttassék.
Ennek következtében a főherczeg a távolságot, mely őt
a rendek álláspontjától elválasztá, e fölírat által sem látta
') Egykorú irat a bécsi állami levéltárban.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 77
áthidalva. Az ő felfogása szerint, a rendek kivánatait telje-
sítve, megingatná a királyi tekintélyt ; olyasmit engedne nekik,
a mit soha sem bírtak, a mire nincs joguk, a miből az ország
romlása következnék.
E miatt, német tanácsosaival tartott értekezletben, elha-
tározá, hogy egy utolsó leiratot fog intézni a rendekhez, mely-
ben előadja, mit tett érettök a király előtt ; kimutatja, hogy
kivánataik okadatolhatatlanok és teljesíthetetlenek, minél-
fogva a tárgyalások folytatásának lehetősége megszűnt.
A mint erről a magyar tanácsosok értesültek, Pálffy,
Nádasdy, IlUsházy és Jóo megjelentek Harrachnál, és kérték,
vesse magát közbe a főherczegnél ; mert ha a leirat elküldetik,
a rendeket végkép elkeserítendi, és az országgyűlés föloszlását
fogja maga után vonni. Azt ajánlották, hívja a főherczeg ma-
gához a magyar tanácsosokat ; talán sikerűlend a kiegyenlí-
tést létrehozni.
Erneszt főherczeg nem nagy reménységet táplált ugyan
a sikerre, de ajánlatukat nem utasította vissza.
Az 1588-ik év első napján, Harrach lakásán tartatott
meg a fontos conferentia. A deczember 28-iki fölirat szolgált
a tanácskozásnak alapúi. Megállapíttattak a változtatások,
melyek a főherczeget kielégíthetek, és a melyeknek elfogadá-
sát a rendektől is remélni lehetett.
A beve zetésben azt mo dák a rendek, hogy mivel ő fel-
sége a jelen országgyűlésre meg nem jelenhetett: » mihelyt a
birodalmi gyűlése be lesz fejezve, a jövő év február 2-án meg-
nyitandó országgyűlést mielőbb, bizonyosan (certo) kihirdetni
méltóztassék. « Itt a határnap és a » bizonyosan* szócska kiha-
gyatott, mi által a szöveg szelídebb hangzást nyert (»mielőbb
országgyűlést hirdetni méltóztassék «) és a királyt egyáltalában
meg nem kötötte.
A hol a rendek továbbá azt kívánják, hogy ő felsége az
ország szabadságai visszaállításának munkáját, »a mi most
megkezdetett, a jövő országgyűlésig fejezze be«: — beiktattatott,
hogy »a mennyiben az a király jogai, becsülete és tekintélye
épségben tartása mellett megtörténhetik. «
A rendek a magyar tanács tekintélyének és a főkapitá-
nyok hatalmának teljes visszaállítását sürgették ; a tanácskoz-
78 1587. Nov.— 1588. jak.
niány megállapodása szerint csak »a tanácsot megillető, illő és
szükséges tekintélyről*, a főkapitányok »illő és elégséges ha-
talmáról* Tan szó. Az Ítéletek végrehajtása körül, a főkapi-
tányok által követendő eljárás szabályozása a magyar tanács
első évnegyedes ülésszakának tartatott fönn.
A rendek a legnagyobb súlyt helyezték arra, hogy »a
kapitányságok hazafiaknak adomány oztassanak.* E helyett a
következő szöveg fogadtatott el: O felsége a kapitányságokat
>«ZA:tfZniarfegyéuekuekadományozandja,a miben ő felsége, ille-
tőleg a főherczeg, a hazafiakra különös tekintettel leend.« A
mi az eddigi állapot föntartásával, a rendek által annyiszor
hangoztatott súlyos sérelem elejtésével egyértelmű vala.
Kevesbbé volt fontos a bizottságokra vonatkozó pontban
történt javítás. A rendek azt kívánták, hogy a bizottságok
eljárhatnak küldetésükben, ha tagjaik közül egyik-másik el is
marad.
A változtatott szöveg a bizottságokat utasítja, hogy a
meg nem jelent tagok számát jelentsék be a főherczegnek, a
ki, ha szükségesnek látja, helyetteseket fog rendelni.
A fölirat zárpontjában, a rendek ismételik azon kereső-
ket, hogy >ö felsége a jövő országgyűlésre személyesen jelenjék
meg, ott az utolsó és a jelen országgyűlés végzései értelmében,
az ország szabadságait bizonyosan, teljesen és tényleg állítsa
helyre ; különben óvás alakjában kijelentik, hogy az 1583-iki
végzéstől (az adó megtagadásáról) el nem állhatnak.*
Az enyhített szöveg szerint a rendek csak arra kérik 3
felségét, hogy »a múlt és a jelen országgyűlés végzései értel-
mében, az ország szabadságait tényleg és valósággal állítsa
vissza; különben az 1583-ik évi végzésre utalnak. «
A főherczeg e módosításokkal meg volt elégedve.
A magyar tanácsosok ekkor megjelentek a rendek kö-
zött, előadták a főherczeg végső elhatározását, és fölbivták
őket, hogy hagyjanak fel a további ellenszegüléssel, és most
már vegyék a propositiót tárgyalás alá.
A bosszú tanácskozásnak eredménye az volt, hogy a
többség ráállt a főherczeg kívánatára ; míg a 21 megye köve-
teiből álló kisebbség vonakodott elfogadni az egyezményt, és
tiltakozni akart a szavazattöbbséggel létrejött végzés ellen.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 79
Azonban reájok olvasták a törvényt, mely a kisebbségnek meg-
nyugvást parancsol, a többség végzéseiben. A tanácsosok csak
nagy erőfeszítéssel, és a végzés szövegében tett némi változ-
tatással tudták őket megnyugtatni.
Az iratot) még az nap későn este megvitték a főherczeg-
nek, a ki meggyőződvén arról, hogy tartalma a királyi hata-
lomra nem sérelmes, a királynak nem szab új kötelességeket
— mert a jövő országgyűlésen való személyes megjelenését is
csak kérik a rendek — másnap (január 2-án reggel) kinyilat-
koztatá, hogy elfogadja, és a törvénykönyvbe fölvétetni fogja. 2 )
A főherczeg — a királytól nyert teljes hatalmát vette
igénybe, mikor a sérelmek fölötti vitát ily módon befejezte. A
király jóváhagyását csak utólag kérte ki ; bár azt a deczember
1 1-én kelt utasítás értelmében, előlegesen kellett volna kiesz-
közölnie. Eljárását azzal igazolja, hogy a tárgyalások meneté-
ben minden nap új fordulat állott be. A rendek mindig türel-
metlenül sürgették beadványaikra a választ, és hivatkoztak
teljhatalmára. Ha meggyőződnek, hogy ő azzal nem bír, és
hogy mindenben a királyhoz kell fordulnia, a tárgyalások bizo-
nyára megszakadnak, és a rendek eredmény nélkül szétoszol-
nak. Azok ugyanis az országgyűlés kezdetén szelídek és enge-
dékenyek valának. De a lengyelországi eseményekről érkező
hirek nagy fordulatot idéztek elő a hangulatban.
» Egyébiránt — úgy mond — ha felséged ez ügyet
alaposan megfontolja, és tekintetbe veszi az idők és személyek
körülményeit, úgy fogja találni, hogy a mostani végzések által
eddigi álláspontunkat egyáltalán nem áldoztuk föl; sőt az
1582. és 1583-ik évi végzések több világosságot és javítást
nyertek. Ezentúl a rendek nem fogják az említett határozatok
végrehajtását oly erélylyel sürgetni, s igy a jövő országgyű-
lések lefolyása is könnyebb leend. E fölött nagy előny az is,
hogy most e tárgyakra nézve, felséged és a rendek között, az
egyetértés helyreállíttatott.* 8 )
*) Egykorú példánya meg van az állami levéltárban. — Egész ter-
jedelemben föl van véve a jan. 6-iki fölterjesztésbe és az országgyűlési
törvénykönyvbe.
B ) A főherczeg január 2 -ki jelentése.
8 ) Január 2-iki jelentése.
80 1587. nov. — 1588. jak.
Ez alatt a rendek (január 2-án) hozzáfogtak a propositio
tárgyalásához, a mely gyorsan ment, ugy, hogy négy nap alatt
a határozatok hosszú sorozata készült el, és mindkét tábla
által elfogadtatott.
A rendek egy esztendőre két forintot ajánlottak meg
minden porta után, a melyeknek új összeírását rendelték el ;
a két forint, a melybe a kamarai nyereség is bele van szá-
mítva — két részletben volt fizetendő. Ezt is nagy áldozatnak
mondották, tekintettel az ország nagy szegénységére, melyet a
rósz termések, ragályos betegségek, az ellenség dúlásai, a ka-
tonák kicsapongásai és a rendkívüli adózások idéztek elő.
Továbbá Erneszt főherczegnek, hálájok kifejezésére, »az
ország ügyeinek előmozdítása körül tanúsított állandó jóaka-
ratáéra portánkint negyven dénárt, és az országos bizottságok
költségeinek födözésére tiz dénárt szavaztak meg; 4 mivel pedig
ezen adó behajtása előtt kelnek útra, elhatároztatott, hogy a
kamara 4000 tallért előlegezzen nekik.
Az adó behajtásának módozatai tekintetében a fönnálló
törvényekre utalnak.
A propositióban javasolt új harminczadok fölállítása
iránt most nem határoznak. Az országos bizottságok vissza-
térte után, a király magyar tanácsosaival vitassa meg a teen-
dőket. Ezzel kapcsolatban a régi árúlerakóhelyek visszaállítá-
sát kérik.
Megújítják az 1567-ik évi 42- ik törvényczikket, mely az
osztrák borok behozatalát tiltja, sőt e tilalmat kiterjesztik
a stíriai borokra is ; ha csak viszont a magyar boroknak kivi-
tele Ausztriába és Stiriába, e tartományok részéről, meg
nem" engedtetik. Ellenben a magyarországi boroknak kivitelét
Lengyelországba a rendek magok nem tartják kívánatosnak ;
a lengyel kereskedők az árúlerakóhelyeken vásárolják be bor-
szükségleteiket.
Az 1405-ik évi országgyűlésen megszabott mértékek az
egész országban használtassanak. Az alispánok megbízatnak,
hogy a mértékek rectificatióját eszközöljék. A kereskedők
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 81
árúinak letartóztatásáról, szintén megújítják Zsigmond és V.
László törvényeit.
Az ingyen-munkák hovafordításáról a király, az országos
bizottságok jelentése alapján, tanácskozzék és határozzon.
Az állandó hadak tartása, — a fölkelés, — az ellenségéé
területre való betörések, — a szabad hajdúk, — a katonaság-
nak élelmiszerekkel való ellátása, — az utak és hidak jókar-
ban tartása, — a vámok, — a török menekülők biztonsága, —
a magán felek fegyveres összeütközéseinek megszüntetése, —
a törvényszékek tartása tárgyában : a korábbi törvények fön-
tartatnak.
A legelőkön élő lovas katonákról szóló 1578-iki évi tör-
vény czikk kiegészíttetik, a kihágások megbüntetésére vonatkozó
intézkedésekkel. A kapitányok harmincz nap alatt kötelesek
a károsultaknak elégtételt szolgáltatni ; és a mennyiben ezt
elmulasztanák, a kárt magok fogják pótolni, s ezenfölül 1000
forint bírságot fizetnek.
A király fölhivta a rendeket, mondják ki, hogy magyarok-
nak idegen hadiszolgálatba lépni tilos. Ezzel szemben az ország
régi törvényeire és szabadságaira utalnak.
Az önkény tes behódolások megakadályozására csak egy
módot ismernek: a véghelyek jókarban tartását. Veicse-
vár (?) ügyében az országos bizottság jelentése alapján kell
határozni.
A naptár ügyében azt óhajtanák, hogy a regi naptárt,
melyhez gazdagok és szegények a hosszú használat alatt hoz-
zászoktak, meg lehessen tartani ; mindazáltal, tekintetbe véve
a király kivánatát, nem ellenzik, hogy az új, kiigazított
naptár használatba vétessék; de határozottan kijelentik, hogy
az új naptárt egyedül a király, és senki más, tekintélye alapján
fogadják el ; és az okiratok, melyeket ekkorig a régi naptár
szerint kelteztek, érvényeseknek tekintendők.
A birtokfoglalások tekintetében követendő eljárásra
nézve elfogadják a királyi propositió javaslatait, melyeket
némely részletekkel kiegészítenek. Megállapítják, hogy a
liquid adósságokat, 20 forintig, a szolgabirák hajtsák be. Az
1563-iki országgyűlésnek a szándékos emberölésről szóló tör-
vényét magyarázzák.
Magyar Országgyűlés. Története VII. 6
1587. nov. — 1588. jak.
nyolc zadiés helytartói törvényszékekhez bírákat, a
tiigazitására hivatott bizottságokba új tagokat válasz-
király íolkéretik, hogy az Ausztriához csatolt magyar-
lirtokok visszaváltásáról, és a magyar pénznek többi
ián való elfogadtatásáról gondoskodjék. Az elzálogosí-
ázi javakat váltsa ki, és adja átaz egyházi rendnek; az
javadalmakat, melyeket idegeneknek adományozott,
sza, és adja érdemes magyar papoknak. A túróczi pré-
t, a zalavári és kapornaki apátságokat is adományozza,
léssel, hogy az új prépost, illetőleg az apátok kötelesek
a hiteles helyeket visszaállítani ; a mennyiben a zala-
i kapornaki apátságokat nem lehetne visszaállítani,
ikat a vasvári káptalan vegye őrizet alá. A vasvári
nak megengedtetik hiteles helye számára új pecsétet
ni ; a régi kopott pecsétet Vasmegye közgyűlésén
1 semmisíteni. Az egyházi törvényszékek Ítéleteinek
tására, a mennyiben ahhoz a királyi karhatalom (bra-
gale) szükségeltetnék, a főispán, alispán vagy a fŐkapi-
littassék föl.
; egyháziaknak engedtessék meg magán javaikról sza-
ígrendelkezni ; minthogy az egyházi rend a többi reu-
gyforma szabadságnak örvend,
ivonia rendéi kérik, hogy a tartomácy adóját a slavo-
ik iontartására fordíthassák.
>sony, Soprony és Beregmegyék rendéi kérik, hogy a
3vezzen ki nekik főispánt. Sáros, Abaúj, Gömör és
Legyek rendéi kérik, találjon a király módot, hogy a
y család kapja vissza birtokait. Bereg megye kéri,
olhúnyt Magócby Gáspár által erőszakosan elfoglalt
törvényes birtokosaiknak adassanak vissza. Szatmár
megyék panaszt emelnek a királyi javak tisztviselői
;ik a területökre menekülő jobbágyokat földesuraik-
szolgáltatják ki. Vasmegye a veszprémi vár Őrsége
aszkodik, mert egy szolgabíró házát kirabolta. Mosony
•ra kéri a királyt, parancsolja meg az óvári kapitány--
y ne akadályozza a vár birtokain az adó behajtását,
negye a kismartoni kapitány hatalmaskodásai miatt
íaszt. Nyitra megye kéri az oroszlánkövi uradalom
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 83
tárgyában fönforgó peres ügy eldöntését; a trencsénmegyei
határok kiigazítását ; végre, hogy a csejtei és újhelyi tizedeket
csak az illető földesurak bérelhessék. A szepesi kamara és a
murányi kapitány ellen panaszok emeltetnek, mert a nemesek
földjein is tizedet szednek.
Végűi jelentik, hogy Debreczeny György, előbb altár-
nokmester és a királyi tábla birája, ez országgyűlésen tartott
beszédében, a királyi tanácsosok ellen gyalázó nyilatkozatokra
ragadtatta magát, sőt utóbb a féherczegnek benyújtott iratban
is összeesküvőknek és békebontóknak nevezte őket ; a rendek
eme bántalmakkal szemben, a királyi tanácsosokat ártatla-
noknak nyilatkoztatják, Debreczenyt pedig, mint rágalmazót
és a közrend megzavaróját, a hűtlenség bűnében, fő- és jószág-
vesztésben elmarasztalják. *)
E végzések megállapítása után, a rqndek, különösen a
megyei követek nagy része, az országgyűlés föladatát megol-
dottnak tekinté, és eltávozott Pozsonyból.
Mikor tehát Erneszt főherczeg a rendek föliratára ész-
revételeit az országgyűléssel közölni, és azt a végzések egy
részének módosítására fölhívni készült : Pálffy értesité, hogy
ily lépés nem vezethetne eredményre, minthogy a még el nem
távozott csekély számú rendek nem érezhetik magokat följo-
gosítva arra, hogy a határozatoktól bármiben eltérjenek.
A főherczeg, ily körülmények között, összehívta úgy a
német, mint a magyar tanácsosokat, hogy a rendek végzéseit
együtt vitassák meg, és a királyi jóváhagyás elé terjesztendő
törvénykönyv szövegét állapítsák meg.
A tanácskozmány, január 9-én, Harrach lakásán tarta-
tott meg.
Az adó tárgyában, a német urak azt kívánták, hogy a
két forint háromra, a tiz dénár — a mely a kamara által elő*
legezendő 4000 tallérra nem nyújtana elégséges fedezetet —
húszra emeltessék ; és hatalmaztassék föl a király, az utolsó
három esztendőben be nem fizetett kamarai nyereség behaj-
tására.
*) Egykorú irat a bécsi állami levéltárban.
6 :
84 1587. kov. — 1588. jax.
A magyar tanácsosok azt válaszolák, hogy az adót nem
áll hatalmokban fölemelni; a tiz dénárból biztosan be fog
folyni az előlegezendő összeg, és ha ez nem törtennék, meg-
egyeznek abban, hogy a hiány a magyar tanácsosok fizetéséből
fedeztessék. Hogy a kamarai nyereség a lefolyt három eszten-
dőben nem fizettetett, a kamara hibája ; az köteles lett volna
maga idején behajtani.
Az osztrák és stíriai borok behozatalát eltiltó végzést a
német tanácsosok elfogadhatatlannak nyilatkoztatták; mint-
hogy Ausztria és Stiria rendéi súlyos sérelmet szenvednének
ez újitás által. Legalább a magyar tanács első évnegyedes,
ülésszakáig függőben kell hagyni az ügyet, időközben az osz-
trák rendekkel tárgyalásokat lehetne megindítani.
A magyar tanácsosok többsége kész volt megnyugodni
az elhalasztásban. De két tanácsos — a kiknek érdekeik a
végzés föntartását kívánatossá tevék — határozottan elle-
nezte ; azzal az indokolással, hogy az országgyűlés egyértelmű
határozatát a hátramaradt rendek nem változtathatják meg.
Végre az a közvetítő javaslat fogadtatott el, hogy a tanácsosok
a rendeknél tegyenek kísérletet az elhalasztás kieszközlésére.
A német urak nem elégedtek meg azzal, hogy a keres-
kedők árúinak letartóztatói ellen hozott régibb törvények
megújíttatnak; kimondatni óhajtották, hogy azon urak és
nemesek, kik a kereskedőktől az ily. letartóztatott árúk érté-
kének kilenczedét vagy tizedét kicsikarták, azt megtéríten
tartoznak. A magyarok nem egyeztek meg; hasonlag nem
fogadták el azt a javaslatot sem, hogy az országos bizottságok
az ingyen-munkáknak a véghelyek között való fölosztására
hatalmaztassanak föl.
Ellenben az állandó hadakról szóló pont, a német hadi-
tanácsosok indítványára, kiegészíttetett azon intézkedéssel,
mely szerint az uraknak megtiltatott az állandó hadak czimén
tartott katonáikat állomásaikról, magán munkák végzése czél-
jából, elhívni ; a szabad hajdúkról szóló ponthoz pedig hoz-
záadatott, hogy a főkapitányok e tekintetben teljesítsék köte-
lességöket ; az élelmi szerek szállításáról intézkedő czikkben a
régi törvények, melyekre a rendek csak általánosságban hivat-
koztak, közelebbről megjelöltettek.
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 85
Az ellenséges területre történni szokott betörésekre
vonatkozó pontnál, a főherczeg azt a formulázást ajánlotta,
hogy a támadó föllépést el kell ugyan tiltani ; de az urak uta-
sitandók, hogy legyenek mindig fölkészülve, a véghelyekkel
álljanak összeköttetésben, és ellenséges támadás esetében,
tegyenek meg mindent annak visszaverésére. A magyar taná-
csosok ragaszkodtak az eredeti szöveghez, és készebbek voltak
az egész czikket kihagyni, mint módosítani.
A legelőkön tartózkodó katonákat illető czikknél, a
haditanácsosok szükségesnek mondák azon záradék kihagyá-
sát, a mely megállapítja, hogy azon katonákat, a kik meghatá-
rozott időben a legelőkről el nem távoznak; erőhatalommal kell
eltávolítani ; attól tartottak, hogy az erőszaknak ellenszegülni
fognak, a miből bajok és zavarok támadhatnak. Minthogy a ma-
gyar tanácsosok itt is az eredeti szöveghez ragaszkodtak, a né-
*
met urak azzal a javaslattal állottak elő, hogy ez ügy a magyar
tanács első évnegyedes ülésszakáig hagyassék függőben ; de ezt
sem tudták elfogadtatni.
Minthogy a rendek azt állították, hogy idegen hadi szol-
gálatba lépni, ősi szabadságaik és a régi törvények értelmében,
meg van nekik engedve; a főherczeg fölhívta a magyar taná-
csosokat, hogy az erre vonatkozó törvényeket mutassák elő.
Ezt nem tehették. Ennek következtében az határoztatott, hogy
az egész czikk kihagyatik.
A keresztúri erőd építéséről intézkedő pontnál, a német
urak kiemelték, hogy a rendek elmulasztották az építési költ-
ségek födözésére ajánlatot tenni ; mivel pedig Stiria és Ausz-
tria rendéi ajánlataikhoz azt a föltételt csatolták, hogy Magyar-
ország is ugyanazon összeggel járuljon hozzá, fölhívták amagyar
tanácsosokat, vigyék keresztül, hogy a rendek utólag szavazzák
meg a 6000 forintot ; de uzok kijelentették, hogy erre nincs
kilátás. A czikk változatlanul hagyatott.
A német tanácsosok méltányosnak ismerték el, hogy az
egyházi javadalmakat magyar papok nyerjék el, de kijelentet-
ték, hogy azokat, a melyek ez előtt idegeneknek adomá-
nyoztattak, nem veheti vissza. A magyar tanácsosok ebben
megnyugodtak, és egy szócskát (inposterum) iktattak be, mely
a végzést visszaható erejétől megfosztotta.
1587. nov. — 1588. jan.
V főherczeg továbbá kijelentette, bogy ő felsége a kapor-
3 zalavári apátságokat, a melyeknek javait az erős-
fön tartására fordítja, nem töltbeti bo; basonlóképen a
prépostságot sem adományozhatja egyházi férfiúnak,
ízt már a nagyszombati jezsuita collégiumnak engedte
'őpapok végrendelkezése tekintetében pedig a fönnálló
lathoz fog ragaszkodni. A magyar tanácsosok ebben
ugodtak ; minek következtében a túróczi prépostságra
íípapok végrendeleteire vonatkozó pontok egyszerűen
attak. Az egyházi tőrvényszékek Ítéleteinek karhata
1 való végrehajtásáról intézkedő pontba pedig ezen
k iktattatott be : »ba csak valamely törvényes akadály
i tolja. *
i. slavoniai rendek adójára vonatkozó kérelem, valamint
mosok ügyeire vonatkozó hat pont kihagyatott. —
íiután ekként a január hatodiki föliratban teendő
tások iránt, az értekezlet megállapodásra jutott, a
r tanácsosok félrevonultak. Rövid tanácskozás után,
érve a német urakhoz, kijelentették, hogy ők a magok
il készek elfogadni a megállapított változtatásokat, de a
íő rendek hozzájárulása nélkül semmit sem tehetnek ;
kieszközlését pedig nem remélhetik, minthogy az eltá-
rendek nem hagytak hátra fölhatalmazást ; különösen
emelésére és a borbehozatalára vonatkozó czikkek tár-
; mindazáltal, mint ő felségének hü tanácsosai, nem
k yissza bármily fáradságtól, és kisérletet fognak tenni
rendeket engedményekre bírják.
azonnal lementek a várból a városba, az együtt levő
gyülekezetébe. Fél napig nagy erőfeszítéssel működtek,
z ellenzéket leküzdjék. Az adó, a kamarai nyereség, az
ai és stíriai borok behozatala, és a táróczi prépostság-
ományozása tárgyában alkotott végzésekhez a rendek
itosan ragaszkodtak : de a tanácsosok értekezletében
apított többi kihagyásokat és változtatásokat elfogad-
z új naptár behozataláról szóló pont újabb vitát idézett
legyery és több követtársa óvást emeltek a behoza-
POZSOMYI ORSZÁGGYŰLÉS. 87
Az átalakított föliratot, illetőleg országyülési végzéseke
már másnap, január 10-én átvette a főherczeg. *) Ez 4ialadék
nélkül magához hivatta a német és magyar tanácsosokat, hogy
velők a teendők iránt értekezzék.
Minthogy kétségtelen volt, hogy az adó emelésére a ren-
dek nem bírhatók rá, a főherczeg a két forinttal megelégedett.
A kamarai nyereségre vonatkozó záradék elmellőzésében is
megnyugodott, mikor a magyar tanácsosok kijelentették, hogy
a régi törvények értelmében, a király föl lévén hatalmazva a
kamarai nyereség behajtására, ezt most utólag elrendelheti,
azon esztendőkre nézve, a melyekben az nem fizettetett.
Ellenben az austriai és stíriai borok behozatala, valamint
a túróczi prépostság ügyében ragaszkodott álláspontjához.
A magyar tanácsosok sem látták lehetségesnek a további
engedményeket; kijelentették, hogy a rendek egyértelmű vég-
zésén többé változtatni nem lehet.
A főherczeg erre igy válaszolt: A rendek január 6-iki
fölterjesztése nem egyéb, mint válasz a királyi propositióra ;
be kellett tehát volna várni a főherczeg viszonválaszát, és
nem volt joguk határozataikat úgy tekinteni, mint végérvé-
nyileg megállapított országgyűlési végzéseket, a melyeket a
főherczeg köteles elfogadni ; a végzések alkotása nem a rent
deket, hanem a királyt illeti, a kitől a propositio kiindul.
Habár ez utolsó következtetés a közjog elveivel nem
áll öszhangzásban, — minthogy a törvények alkotása mind a
két tényező, a korona és az országgyűlés közös joga, — telje-
sen jogosult vala azon fölfogás, hogy a rendeknek első
határozatukat, mint változást nem tűrőt, állítani föl, nem
lehetett.
A magyar tanácsosok is kénytelenek valának elismerni,
hogy a főherczeg csakugyan nem kénytelen mindent elfogadni,
a mit a rendek elhatároznak; azonban másfelől kiemelték,
hogy az összes rendek által alkotott végzéseket csak az összes
rendek változtathatják meg ; egyúttal hangsúlyozták a fönforgó
/
'*) Egykorú irat a bécsi állami levéltárban. Ez irat változatlanul
beiktattatott a törvénykönyvbe j vagy tulajdonképen a törvényköny-
vet képezi.
88 15K7. xov.— 1588. j*n.
kérdések egyikének {bor behozatala) nagy fontosságát éa szo-
ros összefüggését az ország szabadságaival.
A föherczeg erre azt válaszoló, hogy az által, ha ezen
elintézését a magyar tanács legelső évnegyedes üléssza-
függőbeu hagyják, az ország szabadsága a legkisebb sérel-
sem szenvedi.
A tanácsosok többsége most is, mint két nap előtt, haj-
ó volt az elhalasztásban megnyugodni; de két-három
csos állhatatosan ellenzé. Az értekezlet tehát nem veze-
eredményre.
Ekkor a föherczeg a magyar tanácsosok közöl legbizal-
ibb embereit : a cancellárt, a váczi püspököt, Illésházyt és
iyt külön tanácskozmányra hivta magához. Ezek abban a
nényben voltak, hogy az ügy elintézésének elhalasztása
járna nehézséggel ; mivel azonban társaik közfii többen
bírhatók rá, hogy azt jóváhagyják, más módozatról kell
loskodni. Azt ajánlják tehát, hogy a czikk maradjon vál-
tlanul, de iktattassák be egy záradék, melyben mondatik,
' >a magyarországi boroknak Ausztriába és Stiriába való
izatala tárgyában, ő felsége az ausztriai rendekkel és
jkkal, a kiket illet, tanácskozni és határozni fog.«
A föherczeg ezzel is megelégedett. De a magyar taná-
ok ellenzéki része ehhez sem akart hozzájárulni.
Végre fölmerült az az indítvány, hogy a czikk maradjon
úgy, mint a rendek fogalmazták ; de a törvénykönyv szen-
esének formulájában mondja ki a király, hogy az összes
éseket megerősíti és helybenhagyja, kivéve azt, a mely az
-ák borokról szól.
A magyar tanácsosok nem vonhatták kétségbe, hogy a
lynak joga van megerősítését a rendek végzéseitől megta-
íi. Az indítvány úgy a föherczeg és a német urak, mint a
yar tanácsosok által is elfogadtatott,
A túróczi prépostságra vonatkozó pont nem okozott
r i nehézséget. Az közmegegyezéssel egészen átalakíttatott.
A helyett »kövcteltetik (postulatur) az ország nevében*
fogalmaztatott : »A rendek esedeznek (supplicant,) hogy ő
ge a prépostságot adományozza érdemes egyházi férfiúnak,
egy év alatt a hiteles helyet állítsa vissza- « Ehhez pedig
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 89
hozzáadatik e záradék : » A mely ügyről ő felsége kegyelmesen
határozni fog.«
A főherczeg ekkor, még az nap este, a királyi várlakba
hivatta a rendeket, és körükben megjelenve, neheztelését fejezte
ki az iránt, hogy sokan, be nem várva a tárgyalások befejezé-
sét, idő előtt eltávoztak ; míg elismerését nyilvánította azoknak,
a kik végig együtt maradtak. Az országgyűlés végzéseit —
úgy mond — elfogadja, és ő felségének megerősítés végett elő-
terjesztendő A rendeket a király kegyelméről biztosítja és az
országgyűlést a király nevében bezárja. *)
A rendek is búcsút vettek a főherczegtől és másnap
szétoszlottak.
Emészt főherczeg is visszatért Bécsbe. Innen, január
20-án, küldé föl Prágába jelentését az országgyűlési tárgyalá-
sok utolsó időszakáról. Hosszasan fejtegeté, hogy habár a ren-
dek nem mindenben tettek eleget a király kivánatainak, az
eredménynyel meg lehet elégedve. Azon elkeseredett hangulat,
melyet a rendek az 1583-iki évi országgyűlés eredménytelen
föloszlásakor tanúsítottak, enyhült, és remélleni lehet, hogy
ezentúl jobb egyetértés lesz a király és a rendek között. Ha ő,
utasításai értelmében, makacsul ragaszkodik a királyi előadá-
sokhoz és a sérelmek tárgyában tett nyilatkozat szövegéhez,
bizonyára a rendek is hajthatatlanok lettek és végzés nélkül
szétoszlottak volna. »Ez esetben — úgy mond — Lengyelor-
szághoz vagy Erdélyhez fordulva támogatásért, könnyen szél-
sőségekre vetemedhettek, és ez ország maradványait, felséged
egyéb tartományaival együtt, a legnagyobb veszélybe dönthet-
tek volna. Néhányan közülök, mikor a körülmények úgy állot-
tak, hogy a gyűlés végzés nélkül bomlik föl, elég fönhangon
nyilvánították, hogy ez esetben sem mennek szét, hanem együtt
maradva, más úton fogják megkísérteni ügyeik jobbrafordítá-
sát.« Szükséges volt tehát a rendeket megnyugtatni, és leg-
alább némileg kielégíteni. »Ha tehát felséged mindazt, a mi
az országgyűlésen tárgyaltatott és történt, jól megfontolja, úgy
fogja találni, hogy a jelen körülmények között nem érhetett
J ) Mindezt a főherczeg 1588. jan. 20-iki jelentésében találjuk. Ere.
detije a bécsi állami levéltártban.
90 1587. sov. — 1588. ím
jobb véget; mert mindent összevéve, semmi sem végeztetett,
miből felségedre hátrány vagy a rendekre új előny szár-
maznék. «')
A királyt megnyugtatta ez a nyilatkozat. Január 28-án
megerősítette az országgyűlés végzéseit; két czikket kivéve,
ugy mint az osztrák borokról szólót, a mely a közelebb tar-
tandó alsó-ausztriai gyűlésen fog tárgyaltatni ; és a tűróczi
prépostságra vonatkozót, a mely javadalmat — úgy mond —
»collégium, gymnásium és papnevelő intézet alapítása czéljából
a jezsuitáknak adományoztunk.*;
Midőn a törvénykönyv ezen megerősítési záradékkal, a
megyéknek megküldetett, több megye gyűlésén a rendek kije-
lentették, hogy mivel a király két czikktől megvonta a meg-
erősítést, ezzel az összes czikkeket megfosztá érvényűktől ; minél-
fogva az adó behajtását megtagadták.
Emészt főherczeg, mihelyt ennek hirét vette, ápiil első
napjaiban Bécsbe hivta a magyar tanácsosokat, és kijelenté
nekik, hogy a királynak nem volt szándéka az országgyűlés
azon két határozatát érvényteleníteni, és a szentesítést csak
elhalasztotta, mivel azon ügyek bővebb megfontolást igényel-
nek. Egyúttal figyelmeztető őket, hogy oly eljárás, mely cse-
kély jelentőségű dolgok miatt az országgyűlésen végzett nagy
és fontos munkákat eredménytelenné tenné, igazolhatatlan
volna.
A tanácsosok többsége — Fehérkövy István nyitrai püs-
pök, Batthyányi, Nádasdy, Illésházy, Czobor és Joó — nem
hallgatta el, hogy ő felsége eljárását, mely szerint az ország-
gyűlés végzését, egy-két német tanácsos véleményére, megvál-
toztatá, nem helyeselheti ; annál kevesbbé, mert a főherczeg, a
ki azokat elfogadta, teljhatalommal vala fölruházva. Azt aján-
lották, hogy a megyéket királyi leirat útján meg kell nyug-
tatni ; kijelentve, hogy a király a borok kiviteléről szóló czikk
megerősítését csak addig akará halasztani, mig az osztrák
rendebet is meghallgatja, a mi már megtörtént; a tűróczi
prépostság ügyét is megvizsgáltatta, minek következtében, azt
') Az idézett jan. 20-iki jelentés.
POZSONTI ORSZÁGGYŰLÉS. 91
helyreállítandja, a jezsuitákról pedig másként fog gondos-
kodni; igy tehát a két czikknek szentesítését és a jövő ország-
gyűlés törvénykönyvébe iktatását semmi sem gátolja. Ha ő
felsége ezt nem teszi, komoly zavaroktól lehet tartani. *)
Vájjon a királyi irat csakugyan szétküldetett-e a me-
gyékhez, és az adó behajtása akadálytalanul történt-e meg,
arról nincs tudomásunk.
*) Emészt főherczeg 1588. ápril 4-iki nyilatkozata, — a magyar
tanácsosok dátum nélküli fölterjesztése, — ós Erneszt főherczegnek ápril
10-én a királyhoz intézett jelentése; a bécsi állami levéltárban.
IV.
HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK.
1582—1587.
I.
Ungndd Kristóf horvátországi bán 1582. april első nap-
jára, Zágrábba összehívta Horvátország és Slavónia rendéit.
Károly főherczeg — a szomszéd Stiria ura, ki Rudolf
király megbízásából, az 1578-ikévi magyar országgyűlés meg-
egyezésével, Horvátország hadi ügyeinek legfőbb igazgatását
kezeiben összpontosítá — ezen gyűlésre báró Teuffenbach
Servátius haditaná'csost, és Hallék Vitust, a slavóniai véghelyek
főkapitányát rendelte biztosaiul. De az utóbbit súlyos betegség
gátolta a megjelenésben. Ennek következtében Teuffenbacli
báró egyedül képviselte a főherczeget, és a gyűlés megnyitása
után b emutat á propositióit.
Károly főherczeg, a rendeket kegyelméről biztosítva,
előadja, hogy mily buzgalmat és áldozatkészséget tanúsított a
véghelyek megoltalmazása körül. Nem kímélte sem a maga
vagyonát, sem tartományainak jövedelmeit. Erődítményeket
kezdett építeni, és azokat be fogja fejezni. Reméli, hogy a
rendek támogatni fogják.
Felhívja a rendeket, erősítsék meg Kapronczát és az
ehhez közel fekvő Dernye erősséget, melyet a Száva áradásai
megrongáltak. Kapronczától Kőrösig és Ivanicsig, valamint
Csázma felé, a törökök berohanásainak megakadályozására,
emeljenek torlaszokat. Ivanics, Szent-Kereszt, Kőrös, Breszt,
Szredícski és Szent-György várakat hozzák jó karba és ajánl-
janak e czélra ingyen munkákat. Rendelkezzenek a korábbi
években megajánlott és le nem szolgált ingyen munkák be-
hajtásáról. A Kulpa-vonal védelmére rendelt csapatot szapo-
HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 93
rítsák. Végre, mivel a múlt évben bő termés volt, ajánljanak a
hadak ellátására, ingyen gabonát. l )
A rendek ezen előterjesztést mindjárt az első napon
tanácskozás tárgyává tették, és megállapították a válasz
szövegét.
Köszönik a főherczeg kegyelmének nyilatkozatait, és
igyekezni fognak, hogy hűséges szolgálataikkal megérdemeljék
azt. Hálájokat tolmácsolják mindazokért, a miket hazájok ér-
dekében a főherczeg tett. Ok a magok részéről készek minden
áldozatra. De. az ország lakói szomorú állapotban vannak; öt
éven át szűk termés volt, minélfogva a jobbágyok alig tudták
magokat az éhhaláltól megóvni. Az ország egyébkint is ha-
nyatlott. Slavóniában hajdan tizenötezer porta adózott;
jelenleg alig háromezer porta van. Horvátországból pedig
csak egy végvár, Ripach, van még keresztény kézben. Mind-
amellett, a mi hatalmokban áll, azt meg fogják tenni, hogy a
végveszélyt elhárítsák.
A legszükségesebb, Breszt és Szredicski várak fölépítése.
Mivel azonban a Kulpán innen nincsen tölgyfa, a Kulpán túli
részekről pedig a szállítás nagy veszélylyel jár, — a törökök-
nek nagy őrségök lévén Kosztaniczában ; — a rendek készek
közfelkelést rendelni, és a Kulpa folyam partjain tábort ütni,
míg a jobbágyok a tölgyfát vágják és elszállítják. A főherczeg '
szintén parancsolja meg a horvátországi és slavóniai kapitá-
nyoknak, hogy ha a bán által felhivatnak, ők is küldjék ha-
daikat a táborba ; továbbá a Károlyváros közelében levő hajó-
hidat bocsássák Breszt várához, a hová egy építészt is rendel-
jenek a szükséges szerszámokkal.
A fölépítendő, két várat őrséggel ellátni nem képesek.
Mindazáltal a Kulpa-vonal védelmére régebben felajánlott
100 gyalogon felül még ugyanannyit fognak felfogadni és fize-
téssel ellátni.
Ivanics megerősítésére ingyen munkákat rendelnek. De
a többi várakról, addig, míg Breszt és Szredicski épül, nem
képesek gondoskodni. A Kaproncza közelében levő dernyei
J ) Az előterjesztést nem bir uk. Tartalmát megismerteti a rendek
válaszirat a.
94 1582—1587.
őd tárgyában' felhívták a főherczeg figyelmét arra, hogy
aproncza várához számos éa vagyonos jobbágy tartozik, a
ket a várak erődítésére kellene fölhasználni ; azonban Glo-
rczer János, kapronczai kapitány, saját földjeinek müvelésére-
: halászatra használja azokat. Ezen eljárása annyira felhábo-
tá a rendeket, hogy többen a főurak és nemesek soraiból,
ilönösen Várasd megye rendéi, óvás alakjában kinyilatkoz-
.tták, hogy a míg a kapronczai jobbágyok nem teljesítik kö-
lességöket, ök sem fogják engedni, hogy jobbágyaik a reájok
itt ingyen-munkákat végezzék. Arra kérik tehát a főhercze-
3t, parancsolja meg a kapitánynak, hogy a kapronczai job
igyok ingyen munkáját Dernye és Szent-György várak meg-
■Ősítésére fordítsa.
Végre fölkérik a főherczeget, ne rójon reájok új terhe-
et, és ne kívánja tőlök, hogy ingyen ajánljanak gabonát. Ezt
iost könnyen lehet vásárolni éa hajókon szállítani. *)
Ezen válaszirat magában foglalta a gyűlés legjelentéke-
pebb határozatait. A következő két napon a rendek még némely
íszletes intézkedést tettek Breszt várának erődítési munká-
.tai tárgyában, a melyeknek költségeire a zágrábi püspök, a
yülés színe előtt, ezer forintot ajánlott föl.
A nyolczadi törvényszék üléseinek megnyitását május
lSő napjára tűzték ki. Az ülnökök fizetésére, minden füst
tán, 10 dénár adót vetettek ki.
Az utak és hidak javításáról rendelkeztek. A Horvátor-
!ág és a szomszéd tartományok között fenforgÓ határ-bonyo-
almak megszüntetésére, a pozsonyi országgyűlés fölhívására,
iztosokat választottak. Végre több magán ügyet intéztek el.
Ezek után a gyűlés april 3-án eloszlott a )
II.
Három hónap sem telt el, és a bán újból összehívta a
andeket Zágrábba, június 24-ére.
Ez alkalommal nemcsak Károly fÖherczeg, hanem Er-
') A gyűlés felirata a »Protocollam Ragui Congregationum* cziroű.
éziratban , a zágrábi tartományi levéltárban.
') A gyűlés végzései, ugyanott.
HORVÁT- ÉS TÓTOBSZÁOI GYŰLÉSEK. 95
t
neszt főherczeg is — ki Rudolf helyett Magyarországot kor-
mányozta — küldött biztosokat ; az utóbbi gróf Thum Józsefet,
a L orvátországi végvárak főkapitányát és Kolaus György pet-
taui kapitányt ; az előbbi Lossdorf Bernátot
Az Erneszt főherczeg nevében benyújtott előterjesztés
arra buzdította a rendeket, hogy hazájok maradványainak
megoltalmazásáról gondoskodjanak. A főherczeg elismerését
fejezi ki az utolsó gyűlésen Breszt és Szredicski várakra tett
ajánlataik fölött; mivel azonban Szent-György, Dernye és a
többi végvárakban nem kevésbbé szükségesek az erődítési
munkálatok : nagyobb segély megszavazására hívja fel őket ;
valamint azon kérdés eldöntésére : vájjon a romlásnak induló
hrasztoviczai és topuszkai erősségeket végkép le kell-e rombolni,
vagy újra fölépíteni. A topuszkai vár ügyében azt ajánlja,
hogy annak őrséggel való ellátását a zágrábi püspök vállalja
magára ; ha pedig erre nem hajlandó vagy nem képes, adja át
a várat, az apátság birtokaival, a királynak, a ki kárpótlásul
kétszáz tallért fizetne évenkint a püspöknek. A zágrábi kápta-
lannal is tárgyalások indítandók meg Sziszek várának átenge-
dése ügyében.
Hrasztovicza iránt Károly főherczeg terjesztett elő javas-
latot, a mely szerint ama vár föntartása, költség hiányában^
nem lévén lehetséges, azt le kellene rontatni és őrségét egy
más végvárban helyezni el. Ugyanő, testvérének az ingyen
munkák megajánlására vonatkozó kivánatát támogatva, külö-
nösen a Károly város mellett levő erődítményeket ajánlotta a
gyűlés figyelmébe.
Végül Erneszt főherczeg azon óhajtását fejezte ki, hogy
a Kulpa vonal védelmére tartott 200 gyalog a bán és közvetve
Károly főherczeg parancsai alá helyeztessék ; és hogy a török
területre csak a bán engedélyével lehessen betöréseket esz-
közölni. x )
A rendek — végzéseikben — sajnálatukat fejezik ki
a fölött, hogy Breszt és Szredicski váraknál az erődítési mun-
kálatokat nem lehetett megkezdeni, mivel Károly főherczeg az
utolsó gyűlés által (a munkások megoltalmazása, a hajó-hid és
*) A főherczegek előterjesztéseit csak a végzésekből ismerjük.
szerszámok küldése tárgyában) hozzá intézett kérelmeket nem
teljesítő. A munkálatok megindítására ujabb határnapot tűz-
nek ki. Szent-György, Ivnnicsés aKárolyváros melletti erődít -
ijekre ingyen munkákat rendelnek.
Károly főherczeguek Hrasztovicza lerontására vonat-
i javaslatát fájdalommal veszik tudomásul ; mert az inkább
égbeesést kelt, mint reményt az ország föntartására.
Iva a lerontásból eredhető veszélyekre, Isten és a világ
t óvást emelnek az ellen. Magok részéről azt javasolják,
y miután Bieszt váránál az erődítési munkálatok be lesz-
fejezvc, Hrasztovicza lakói telepíttessenek oda, cs itt a
is, az alsó erődítményekkel, rontassék le, ellenben a felső
erősíttessék meg, és elégséges számü őrség helyeztessék
. Erneszt föherczeget fölkérik, hogy úgy a királyuál, mint
•oly főherczegnél legyen közbenjáró; eszközölje ki, hogy
szt, Szredicski és Letovanics várakba őrséget küldjenek ;
t a rendek által tartott hadak azon helyek mcgoltalmazására
telének.
A topuszkai és sziszeki várak átengedése tárgyában biz-
>kat választottak, a kik a zágrábi püspökkel és a zágrábi
talannal tárgyalásokat indítsanak meg.
A Kulpa-vonal védelmére tartott gyalogokra nézve a
'leg fennálló viszonyok főn tartását ki vánják.El lenben helyes-
tartják, hogy a bán engedélye nélkül senki se intézhessen
>k területre betörést.
Végül a rendek egy sérelem megszüntetése végett fordul-
Erneszt főherczeghez. Ugyanis a gyűlés színe előtt megje-
én Batthyányi Boldizsár és Istvánfy Miklós követei, elő-
atták Radeczy István királyi helytartó oklevelét, melynek
énéi fogva a horvát- és tótországi hatóságokat utasítja, hogy
ét főúr birtokain levő jobbágyoktól az ingyen munkákat
. füstpénzt be ne hajtsák. A rendek kívánják, hogy a király
ia el a helytartót ily oklevelek kiállításától, a melyek az
ág szabadságait sértik, és a bán hatóságába avatkoznak ;
mcsolja meg továbbá a két főúrnak, hogy a végzések ér-
iében, és más főárak példájára, kötelezettségeiknek ponto-
feleljenek meg. ] )
') A gyűlés végzései itgy.inoit.
HORVÁT- ÉS TÓTOBSZÁai GYŰLÉSEK. 97
m.
Az 1583-ik év első honapjaiban tartott pozsonyi ország-
gyűlés befejezése után, a horvátországi bán, június 3-ára Zág-
rábba gyűlést hívott össze, a melyen az országgyűlésről vissza-
tért követek az ott alkotott törvényeket bemutatták. Ezek,
szokás szerint, kihirdettettek.
Ungnád bán, a- király nevében, és Hallek Vitus főkapi-
tány, mint Károly főherczeg küldötte, a véghelyek elhanyagolt
állapotára hivta föl a rendek figyelmét. Ezek Szent-György,
Kaproncza, Körös és Ivanics várak megerősítésére ingyen
munkákat ajánlottak meg, és egyúttal kimondották, hogy azok-
ban az egy telkes nemesek is kötelesek részt venni. Az al-bán
utasíttatott, hogy mindazokat, a kik e tekintetben kötelezettsé-
göknek megfelelni vonakodnak, erőhatalommal szorítsa rá. A
főkapitány pedig fölkéretett, hogy az erődítési munkálatoknál
elfoglalt jobbágyokat és egy-telkes nemeseket oltalmazza meg
a portyázó török csapatok támadásától ; továbbá, hogy minden
véghelyre küldjön egy építészeti felügyelőt.
A király kívánta, hogy Varasdon a ferencz-rendnek elé-
gett zárdája élelmiraktárrá alakíttassék át. A rendek ehhez
nem adják beleegyezésöket. »Mivel — ugyanis — a zárdát a
hajdani magyar királyok az isteni tisztelet czéljaira emelték,«
nem erezik magokat feljogosítva, hogy azt világi czélokra for-
dítsák.
A király azon kivánatát, hogy gabonát ingyen ajánlja-
nak a hadsereg élelmezésére, szintén nem teljesítik. MiveL
tudomásuk szerint, a régebben ajánlott gabonát sokan még
nem szolgáltatták be : az al-bánt utasították, hogy azt hajtsa
be. Egyúttal kijelentették, hogy a jövő gyűlésen ujabb ajánlatról
fognák tanácskozni.
A szállítóknak fizetendő fuvar-díjak meghatározását is a
jövő gyűlésre halasztották, a melyet méx most július 22-ére
kihirdettek.
A kapronczai kapitány ellen a korábbi gyűléseken is
emelkedtek panaszok ; névszerint azért, mert a várhoz tartozó
obbágyokat saját földjeinek művelésére használja föl. Most
Magyar Országgyűlés. Története. VIT. ■
98 1582—1587.
súlyosabb vádak kerültek ellene szőnyegre ; hogy t. i. több bir-
tokot erőhatalommal elfoglalt, az ország szabadságait meg-
sértette, az igazságszolgáltatás menetét akadályozza. A rendek
azon kérelemmel fordulnak a királyhoz : » vesse ki körükből*
az erőszakos kapitányt ; míg a főkapitányt — a kit magasz-
tálasokkal halmoznak el — fölkérik, hogy azokat, a kik a kap-
ronczai kapitánynak törvényellenes tetteiben segítségére van-
nak, fékezze és büntesse meg. *)
IV.
A július 22-re kihirdetett gyűlés ezen napon csakugyan
megtartatott.
Azonban a király által kért gabonát — a rendek most sem
ajánlották meg. Utaltak arra, hogy a termés szűken ütött ki.
Egyúttal sürgették az utolsó ajánlat hovafordításáról a szám-
adások előterjesztését.
Hasonlag nem voltak a rendek rábírhatók, hogy a Kulpa-
vonal védelmére rendelt gyalog-had létszámát 200-ról 400-ra
emeljék. A 200 gyalog fizetésére minden füst után 2 forintot
szavaztak meg. Intézkedtek a füst-pénz és az ingyen-munkák
hátralékainak behajtásáról.
A király újólag előterjesztette azon ajánlatát, mely sze-
rint Sziszek vára- és tartozékaiért a zágrábi káptalannak, cse-
rében, megfelelő értékű birtokokat kész adni, Slavóniában
vagy Magyarországban. A rendek megjegyezvén, hogy Sla-
vóniában a királynak nincsenek birtokai, fölkérik őt, hogy a
mennyiben magyarországi birtokokat ajánlana, a káptalannal
közvetlenül bocsátkozzék tárgyalásokba, és kösse meg az alkut.
Tekintettel a szűk termésre, szabályozzák az üzletet,
mely a gabona és tengeri só becserélésénél köttetik.
Végül több magán-ügy tárgyaltatott. 2 )
V.
Ungnád Kristóf, a ki 1578 óta viselte a báni tisztet, 1584
elején lemondott hivataláról. A király gróf Erdödy Tamást
*) A gyűlés végzései a zágrábi protocollumban.
fi ) A gyűlés végzései ugyanott.
HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁG GYŰLÉSE. 99
nevezte ki utódjává, és, ünnepélyes beiktatása végett, april
8-ára Zágrábba gyűlést hirdetett, a melyre királyi biztosul
Ungnád Dávidot küldötte.
A gyűlés csak april 10-én nyittatott meg. x ) A királyi
biztos, ki, szokás szerint, küldöttség által hivatott meg, midőn
a rendek körében megjelent, közié a király kegyelmes üdvöz-
letét, felolvastatá az új bán kinevezési oklevelét, és bemutatta
őt a rendeknek, a kiket engedelmességre intett. Mire a bán
átvette az ország zászlaját, letette a hivatali esküt, fogadta a
rendek szerencsekivánatait, és bemutatá Zabóki Jánost, mint
albánt, egyúttal Zágráb és Kőrös megyék főispánját.
Ezután a királyi biztos előterjesztő a király kivánatait,
hogy t. i. a rendek a végvárak megerősítésére ingyen munká-
kat ajánljanak ; a közköltségen tartott hadak számát 200-ről
400-ra emeljék ; ingyen gabonát szolgáltassanak a hadak élel-
mezésére ; a közfelkelés ügyét szabályozzák ; Sziszek várának a
zágrábi káptalan részéről átengedését eszközöljék.
A rendek azonnal tárgyalás alá vették a királyi propo-
sitiót, és a következőkben állapodtak meg. A Kulpa vonal
védelmére, a breszti gázlóhely közelében, a bán által meghatá-
rozandó helyen, új erősséget fognak építeni, a mely czélra
ingyen munkákat és a zágrábi olvasó-kanonok által kezelt
országos pénztárból 800 forintot ajánlanak fel ; a munkások
megoltalmazására, a bán és az összes rendek június elsején
táborba fognak szállani. Továbbá Kaproncza, Kőrös és Szent-
György várak megerősítésére szintén ajánlanak ingyen mun-
j£aKat).
A hadakat szaporítani nem képesek ; minélfogva ez év-
*) Ungnád Dániel 1584. april 16-án Zágrábból Emészt főherczeg-
hez intézett jelentésében a késedelem egyik okául azt adja elő, hogy »der
Khriegs Zalmeisteriscb Diener . . . zu Petthaw hinden verbliben . . . aucb
den Haubtfanen, obn den icb den neuen Whann nicbt hab einsetzen
kbönnen, noch darzue bey sich behalten. "Welches . . . die Stendt, die
sich der schweren Zerung besohwert, nicbt wenig offendiert hat . . . Der
neue "Whann den Stenden alspaldt er den Haubtfannen von ír. Mt. wegen
übernimbt, ein absonderlichen Aid, weil er den Fann selbs in der Hand
hellt leisten muesz, daher sich auch nicht hett thuen lassen, dasz man
der altén Whann Haubtfanen intzwischen hett brauchen khünen.« (Ere-
detije a bécsi udvari kamara levéltárában.)
•7*
1582—1587.
200 gyalogot fognak tartani, és a költségek fede-
den füst után 2 forintot vetnek ki. A mennyiben a
nzből felesleg maradna, azon a bán hadakat fogad-
Ín inneni hegyek oltalmára, az oláh rablók betöré-
gátlása végett. Ezzel kapcsolatban panaszt emelnek
>tt, Batthyányi Boldizsár, Istvánfy Miklós és Zrinyi
en, kik a korábbi gyűléseken megszavazott adóknak
bágyaik részéről megfizetését megtagadják ; minél -
ibi urak és nemesek óvás formájában kijelentették,
nazok kötelezettségeiket nem teljesítik, ők is az adók
eg fogják tagadni. — A rendek fölkérik tehát a
jou rendeletet a bánnak, hogy fegyverhatalmával
ellenszegülőket engedelmességre,
ingyen gabona, Sziszek vára és a varasdi magtár
smétlik az utolsó gyűlésen tett nyilatkozatukat. A
tárgyában pedig a magyarországi törvényekre
i melyek Horvát- és Slavonországban is ervény-
£,
ndek, midőn az említett ingyen munkákat és adót
iák, nem mulasztották el Slavónia szomorú állapo-
itni. Lakossága tetemesen megfogyott ; a szerencsét-
;yok, nem birván elviselni a reájok nehezedő terhek
negesen kivándorolnak. A rendek tehát Károly fö-
; folyamodnak , kérve , hogy Stiria és Kraju ren-
ivónia védelmére segélyt eszközöljön ki. E mellett
5r elemmel is fordulnak hozza.
mis Thurn gróf, a horvátországi véghelyek főkapi-
rülésre küldött követei által bejelenté, hogy Hrasz-
osnak sőt külső erődítményeinek lerontása keresztül-
ít fenyegetődzött, hogy magát a várat is le fogja
ia a rendek a védelem eszközeiről nem gondos-
i jelentés nagy felháborodást idézett elÖ, melyet a
régi és az új) csak nagy bajjal tudott lecsillapítani. ')
gnád Dávid idézett jelentésében olvassuk : >Und wiwol an-
>hen nnd niedern der Einr&uszung Ohrásztowitz halban ein
bel . . . no babén docb die bőiden Whannen das geschray . . .
HORVÁT- és tótországi gyűlések .101
A rendek kinyilatkoztatták, hogy már a város lerontását is
nagy szerencsétlenségnek kell tekinteniök ; főleg a Kulpa és
Száva közötti terület lakói a végső veszélynek vannak kitéve,
minélfogva kivándorlásról gondolkodnak. A rendek tehát úgy
a királyt, mint Károly főherczeget arra kérik, parancsolják
meg a főkapitánynak, hogy Hrasztovicza várát ne rontsa le,
sőt inkább kitelhetőleg erősítse és védje meg.
Az új bán is tett a gyűlésnek előterjesztést, néhány ki-
sebb erődítmény ügyében, a melyekre a rendek ingyen mun-
kákat ajánlottak meg. Megállapíttatott továbbá, hogy az
ország privilegiumjai , melyek eddig a zágrábi nagyprépost
őrizetére valának bizva, ezentúl a zágrábi sz. István-egyház
kincstárában, az ország pecsétje alatt, őriztessenek.
Az új albán ellen a gyűlésen, némelyek a rendek közöl
súlyos vádakkal léptek fel ; hogy gyilkosokat tart szolgálatá-
ban, és hogy önkényesen idegen jószágokat foglalt el. Az
albán arra válaszolá, hogy az első vád tárgyában per foly. A
másik pontra nézve kijelenté, hogy ha bebizonyíttatik, hogy
illetéktelenül bir valamely jószágot, kész azt visszabocsátani.
A rendek intézkedtek, hogy a jogos tulajdonosok igényeiket,
az albánnal szemben érvényesíthessék.
Végre a nyolczadi törvényszék ülnökei megválasztattak,
és több magánügy intéztetett el. *)
Ezen végzések megalkotása csak két napot vett igénybe.
A rendek már april 12- én délben meghívták a magok körébe
a királyi biztost, és értesítették, hogy a király és Károly fő-
herczeg előterjesztéseinek minden pontjára nézve megálla-
podásra jutottak ; és hogy végzéseiket Írásban fogják átnyúj-
tani. Ez másnap meg is történt.
A kir. biztos megütközött ugyan azon, hogy a rendek
csak végleg megállapított végzéseiket mutatták be neki, és így
a további tárgyalások útját elzárták. De midőn értesült, hogy
ezt a régi gyakorlat így hozza magával, megnyugodott. És a
gyűlés szétoszlott. 2 )
*) A végzések ugyanott.
s) »Es ist niir zwar fremd fürkhumen — irja többször idézett je-
lentésében — dass sy mir die Antwort nicht zugleich eröffnet, daniit wo
1
VI.
A horvát- és tótországi rendeknek panasza, melyet az
izetést megtagadó arak ellen emeltek, meghallgatásra
; az udvarnál.
A legközelebbi gyűlésen, mely 1584. szeptember 20-án
tott, a bán bemutató a királyi rendeletet, melyben 8t meg-
, hogy a "lázadó* mágnások ellen a törvények által meg-
lett kényszer-eszközökkel lépjen föl, és szorítsa engedel-
jgre.
A gyűlés elhatározta, hogy a királyi rendelet az ellensze-
tkel közöltetni fog, október 16-dika végső határnapúi
vén ki nekik ; ha addig adó-tartozásukat ki nem fizetik,
i fegyveres erőt fog ellenük vezetni. A rendek kötelesek
ihoz csatlakozni, és azoktól, a kik felhívására meg nem
nek, bírság (birtokaik minden füstje után 6 forint) fog
jtatni.
A pozsonyi országgyűlés által megszavazott országos
lehajtása tárgyában is történtek intézkedések.
Felolvastatván Emészt főherczeg leirata, melyben a ren-
t inti, hogy a breszti erősség építésének befejezését siet-
k, a rendek úgy ezen czélra, mint más várak (Bozsáko,
>nok, Kaproncza stb.) megerősítésére is ingyen munkákat
anak.
Az albán ellen az utolsó gyűlésen emelt vádak újra szóba
tván, a kiküldött birák utasíttattak, hogy az ügy elintézé-
határnapot tűzzenek ki.
Végre, mivel tapasztaltatott, hogy a gyűlésekre csekély
ban jelennek meg a rendek, felhivatott a bán, hogy azok
, kik a gyűléseken meg nem jelennek, a törvényekben
izabott büntetéseket alkalmazza. J ) —
Azon urak, kik ellen a királyi rendelet és ezen gyűlés
ssei a kényszerítő-eszközök alkalmazását mondottak ki, nem
,sztották el e miatt az udvart és a kormányt panaszaikkal
cirens von nöten gewest ívűre, icli dle weitere Notdurfft Mtt «n-
cht . . .<
') A gyűlés végzéseinek eredeti példánya a bécsi udvari kamura
árában. Megvannak a zágrábi protocollumban is.
HORVÁT- Ég TÓTOR8ZÁGI GYŰLÉSEK. 103
ostromolni. Többen a megerősítés megtagadását javasolták.
Es a magyar királyi tanács — melynek tagjai között az érde-
keltek egyike: Istvánfy Miklós előkelő helyet foglalt el — azt
ajánlotta, hogy a király csak ideiglenesen, a jövő országgyű.
lésig erősítse meg a végzéseket, és pedig úgy, hogy azok visz-
szaható erővel nem birván, csak a jövőben felmerülő adóhátra-
lékokra nézve bírjanak érvénynyel. *)
Ellenben Ungnád Kristóf — az előbbi bán — hatá-
rozottan a végzések megerősítése mellett szólalt fel. Es Er-
neszt főherczeg is az ő véleményét fogadta el. 2 )
VII.
A tárgyalások a júniusi gyűlés végzéseinek megerősítése
iránt még folyamatban voltak, mikor Erdődy Tamás bán,
*) Emészt főherczeg 1584. október 17-én felterjeszti a végzéseket
a királynak. A fölterjesztés küllapjára Draskovics kalocsai érsek és can-
czellár a következő észrevételt jegyzé : »In Articulorum Slavonicorum
coníirmationem consentire non possum. Habitura est M. s. 1. Dietam in
Hungária, eotunc tractetur de hoc negotio in pleno Consilio Hungarico.
Colocensis.« A magyar tanácsosok — az egri, pécsi, váczi püspökök és
Istvánffy^ — 1584. nov. 27-én Pozsonyban kelt fölterjeszt esőkben többi
között irják : »In colligendis restantiis eius. pecuniae, quae ad tenendos
prope Oolapim pedites decreta est, videntur nimium severas mulctae
extorquendae leges praescripsisse, ita ut plures ex Begnicolis ea re se
grauari conquerantur . . . Videretur, propter euitandas inaiores que-
relas ac etiam tumultus, qui in exigenda mulcta huiusmodi inter Begni-
colas oriri possent, hosce Articulos . . . usque ad futuram dietam B.
Hungáriáé generalem confirmandas esse, idque ea conditione, ut ipsa
confirmatio non ad praeteritum tempus , sed ad futurum suffragari
deberet.«
fl ) Ungnád Kristóf egyebek közt kiemeli : »So hat auch Herr Ist-
vánfy, so sich gleichfals unterschrieben, unter denen die sich wieder-
setzen, fást die meisten gueter im selben Land, der wird auch das nit
sagen, was zu seiner Sachen undienstlich ist.« Erneszt főherczeg 1585.
február 20-iki fölterjesztése végén így. szól : »Ich sieh ainmahl nitt weil
diszorts viel Versamblungen und Landtag gelialten, und niemals umb-
gestossen worden, wie auch diesef negste Schlusz, entweder retractirt
oder . . . conditionirt werden sollte, weil auch solches gemainem Wesen
in allén zu sondera Nachtel und Schaden geraichen würde.« (Mindezen
iratok a bécsi udvari kamara levéltárában.)
104 1582 — 1587.
1584. deczeinber 20-ára a gondjaira bízott tartományok ren-
déinek újabb gyűlést hirdetett.
Itt Erneszt főherczeg nevében felhívta a rendeket, hogy
a pozsonyi országgyűlés határozata értelmében, a Horvátor-
szág és a szomszéd tartományok közt fenforgó határ-kérdések
elintézésére biztosokat küldjenek ki. Ez megtörtént, és april
8-ika állapíttatott meg a bizottság működésének megkezdésére
határnapul.
Károly főherczeg írásban felhívta a gyűlés figyelmét a
horvátországi végvárak, különösen Károlyváros megerősíté-
sére és élelmezésére. A rendek ingyen munkákat rendeltek.
De ingyen gabonát most sem ajánlottak. Azon panaszt illető-
leg, hogy Károlyvárosban az élelmi czikkek ára túlságosan
magas, kijelentették, hogy annak oka maga a károlyvárosi
őrség, mely nagy zsolddal lévén ellátva, magas árakat ajánl az
élelmi czikkekért.
A bán előterjesztvén, hogy a Kulpán túl lakó urak és
nemesek az engedelmességet meg szokták tagadni : a gyűlés
kinyilatkoztatá, hogy azok szintúgy alá vannak vetve hatósá-
gának, mint a tartományok egyéb lakói ; és felhívta őt, hogy
az ellenszegülőket erőhatalommal szorítsa engedelmességre.
A bán által elrendelt fölkelés, a gyűlésekről elmaradó
rendek és az adó-hátralékok tárgyában , megujittattak a ko-
rábbi végzések.
A bán kijelenté, hogy a nyolczadi törvényszék legköze-
lebb tartandó ülésszakát már az új, javított naptár szerint
fogja kihirdetni. A gyűlésen jelenlevő urak és nemesek közül
többen felszólaltak ezen újítás ellen. Minthogy — így szóltak
— Magyarországban a rendek a régi határnapok megtartását
követelték » Horvátország és Slavónia rendéire nézve pedig
a magyarországi jog bir érvénynyel« : arra kérték a bánt,
hogy a törvényszékek tartását, míg a magyar országgyűlés ez
ügyben határoz, halaszsza el. *)
VIII.
Az 1585. márczius 11-én tartott gyűlést első sorban
Károly főherczeg előterjesztései foglalkoztatták. Vonatkozva
A gyűlés végzései a zágrábi protocollumban.
HORVÁT- ÉS TÓTOttSZÁGI GYŰLÉSEK. 105
az utolsó gyűlés végzésére, értesíté a rendeket, hogy a határ-
igazítás végett kiküldött biztosok működésének megkezdésére
korai határnapot tűztek ki ; minthogy előbb Stíria és Krajn
rendéitől informátiót kell kérnie.
A gyűlés azt válaszolá, hogy az 1581-ik évi pozsonyi or-
szággyűlés végzése értelmében küldötte ki a biztosokat; és
fölkéri a főherczeget, hogy a két tartomány részéről is, a kitű-
"zött határnapon jelenjenek meg a biztosok
Ugyancsak a főherczeg előtt panasz emeltetett a károly-
városi főkapitány ellen, a ki két horvát nemest önkényesen
letartóztatott. A főherczeg átküldé most a főkapitány véd-
iratát. Ez nem elégíté ki a rendeket, sőt inkább erélyes nyilat-
kozatra készteté őket. »0 felsége — így szólnak — a horvát-
országi és slavóniai véghelyek fölött a főherczegre bízta a
felügyeletet ; de nem olyképen, hogy a horvátországi főkapitány-
nak szabadságában álljon ő felsége hü rendéit, ő felsége eskü-
jének és az ország törvényeinek sérelmére, ősi szabadságaiktól
és kiváltságaiktól megfosztani. « A főkapitány ellen ugyanis
egyéb panaszaik is vannak, főleg erőszakos birtokfoglalásai
miatt. Ünnepélyes óvást emelnek, és kérik a főherczeget, hogy
utasítsa őt rendre. Egyébkint a jövő magyar országgyűlésre
küldendő követeik által ő felségéhez is fognak fordulni.
A főherczeg a végvárak ügyét a rendek figyelmébe aján-
lotta. Azok intézkedtek a hátralékban levő ingyen-munkák
leszolgálása iránt, újakat is ajánlottak, és megállapították a
munkálatok sorrendét.
A főherczeg felhívta a rendeket, hogy Zágrábból két
ágyút és 600 golyót ingyen szállíttassanak Varasdra. A rendek
ellenben, kiemelvén, hogy az ágyúk Zágrábban is biztos helyen
vannak, és elszállításuk hire a törököket támadásra bátorít-
hatná, arra kérik a főherczeget, hogy hagyja azokat továbbra
is mostani helyökön.
A füstpénz kivetése a jövő gyűlésre halasztatott. Anyol-
czadi törvényszékek tárgyában rendelkezések történtek. És
több magánügy intéztetett el. *)
*) A gyűlés végzései a zágrábi protocollumban.
106 1582—1587.
IX.
1585. július első napjára, a bán, a király parancsából,
gyűlést hirdetett; főleg azon czélból, hogy Károlyvárosnak
élelmi szerekkel való ellátása iránt megfelelő intézkedések té-
tessenek.
A bánnak erre vonatkozó előterjesztésére a rendek ki-
jelentették, hogy miként a múlt esztendőben, úgy a jelen
évben is, jelentékeny mennyiségű gabona szállíttatott Károly-
városba, és a szállítók ajánlkoztak , hogy ha kívántatik, még
többet hoznak piaczra ; a bő termés következtében, a szükség-
letet könnyen lehet fedezni, a zabot kivéve, mely szűken
termett.
Károly főherczeg a Károlyvárosnál régóta tervezett hid
felépítését sürgeté. A rendek a főherczeg emlékezetébe hivták,
hogy ezen czélra az 1584. deczemberben tartott gyűlésen tete-
mes ingyen munkát szavaztak meg ; azonban az e végből oda
rendelt jobbágyokat a kapitány más czélra, egy új erőd építé-
sére használta föl. Mindazáltal, tekintettel a főherczeg kére-
>
sere, másodízben is ajánlanak ingyen-munkásokat; valamint
Szent-György várának megerősítésére is.
Ugyancsak az 1584. deczemberi gyűlésen a nyolczadi
törvényszékek tartása addig elhalasztatott, míg a magyar or-
szággyűlés a kalendárium ügyében határoz. Mivel azonban az
országgyűlés késik, és a nyolczadi törvényszékek elmaradá-
sából komoly bajok származnak ; határoztatott, hogy a nyol-
czadi törvényszék már július 25-én kezdje meg ismét üléseit;
megválasztattak az ülnökök, a kiknek fizetésére, minden füst
után, 12 dénár szavaztatott meg.
A néhány nap előtt elhunyt Petricsevich János al-itélő-
mester helyébe Urnóczi Mihály választatott meg, és részére,
minden füst után, 8 dénár szavaztatott meg.
A rendek, hadak tartására, minden füst után 2 forintot
szavaztak meg. Ezen végzés nem hozatott egészen egyhangú-
lag. A távollevő Zrínyi grófok és Draskovich Gáspár követei el-
lene szavaztak. A rendek ennélfogva, nem tartván méltányosnak,
hogy ezen urak kötelességeik teljesítése alól elvonják magokat,
elhatározták, hogy a Zrínyi grófok és Draskovics Gáspár, bir
A horvAt- és tótországi gyűlések. 107
tokaikon minden öt füst után egy puskás gyalogot és minden
húsz füst után egy lovast szereljenek föl, és bocsássanak a bán
rendelkezésére. Egyúttal fölhívták a bánt, hogy a Zrínyi gró-
fok birtokai után sok év óta nem fizetett füstpénzt hajtsa be.
Mikáczi Miklós, zágrábi prépost, mint tartományi pénz-
tárnok, benyújtván számadásait, ezek rendben találtattak, és
részére, buzgó fáradozásainak elismeréséül, a rendek a hátralé-
kokból 45 forint 25 dénár tiszteletdíjat ajánlottak meg.
Szükségesnek mutatkozott a leányrablók ellen az 1562-ik
évi gyűlésen hozott végzéseket megújítani. *)
X.
Ezen gyűlés után szokatlanul hosszú idő, több mint ki-
lencz hó, telt el, míg a rendek ismét összegyűltek.
Az 1586. april 20-ára összehívott gyűlésen, mint Erneszt
és Károly főherczegek biztosai : Praun Erasmus, hadi taná-
csos és Hallek főkapitány jelentek meg. Előtérj esztésökben a
várak megerősítésére és élelmi szerekkel való ellátására, vala-
mint a hadak szaporítására hívták fel a rendeket.
Ezek Szredicski, Kaproncza, Szent-György, Dombró,
Kőrös és Ivanics várak megerősítésére ingyen munkákat sza-
vaztak meg ; felszólítván a bánt, hogy azokkal, a kik job-
bágyaikat a kijelölt helyekre küldeni vonakodnak, mint láza-
dókkal bánjék el. Hallek főkapitányt pedig fölkérték, hogy
oltalmazza a jobbágyokat, és felügyeljen a munkákra.
A károlyvárosi hid építésére másodízben kirendelt mun-
kásokat a kapitány most sem használta fel ezen czélra. Har-
madízben is felajánlják azokat ; és kifejezik azon reményöket,
hogy a híd most végre el fog készülni.
A rendek áldozatkészségükben még tovább mentek. Ké-
szeknek nyilatkoztak arra, hogy az ő költségükön tartott
hadak számát 200-ról 300-ra emelik ; bár az e czélra megsza-
vazott adókat Zrínyi György és Batthyányi Boldizsár még
folytonosan nem engedték jószágaikon behajtatni ; sőt példá-
jok által csábíttatva, többen az urak közül követeik által ün-
A gyűlés végzései ugyanott.
108 1582 — 1587.
uepélyesen kijelentették, hogy a jövő magyar országgyűlésig
uein fognak adót fizetni.
A főherczeg azon fölszólítására, hogy ingyen gabonát
ajánljanak, és Zágrábban egy romba dőlt kolostort raktárrá
alakítsanak át, a rendek azt válaszolták, hogy arra nem képesek.
A rendek sürgették a határok kiigazítását és az adóhátralékok
behajtását
A gyűlés előtt elhaltak Zabóki János al-bán és Pethe
Imre itélőmester. A rendek elismeréssel nyilatkoztak érde-
meikről. A bán bejelentette, hogy Jamniczai Imprich Lászlót
al-bánná és Szombathelyi Mártont itélőmesterré nevezte ki.
Zágráb és Kőrös megyék alispánjai és szolgabirái a gyű-
lés színe előtt lemondottak hivatalaikról. A rendek a lemon-
dást nem fogadták el. *)
XL
A 1587-iki évben két gyűlés tartatott. Az első január 5 én.
Á rendek, hadak tartására, néhány főúr és nemes köve-
teinek ellenzése daczára, két forint füst-pénzt szavaztak meg.
Es felhívták a bánt, hogy azok ellen, a kik az adófizetést meg-
tagadják, fegyver hatalmával lépjen fel, és felkelést rendeljen.
Minthogy a bán, Ivanics közelében, Ali béget, ki 5000
emberrel jött az ország pusztítására, megverte, és maga a ve-
zér is a csatában elesett ; attól lehetvén tartani, hogy Perhad
basa, elesett testvére halálát megboszulandő , támadást fog
intézni: a rendek elhatározták, hogy ez esetben a bán, az
1547-ik évi magyar országgyűlés XII. czikke értelmében köz-
felkelést rendeljen, és azokat, a kik a táborban meg nem je-
lennek, a táborozási költség kétszeres összegének erejéig bír-
ságolja meg.
A rendek több erősség számára ingyen-munkákat sza-
vaznak meg.
Sürgetik az adószedők számadásainak benyújtását, a
hátralékok behajtását, a határok kiigazítását. Rendelkeznek a
nyolczadi törvényszék megtartásáról, ülnököket választanak, és
ezek fizetésére minden füstre 10 dénárt vetnek ki. 2 ;
*) A gyűlés végzései ugyanott.
9 ) A gyűlés végzései ugyanott.
HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 109
XII.
A második gyűlés (1587) szeptemher 27-re hivatott egybe.
Felolvastatván a pozsonyi országgyűlésre szóló királyi
meghívó levél, Horvátország és Slavónia követeiül megválasz-
tattak : Zelniczei Miklós zágrábi olvasó-kanonok, Urnóczi Mi-
hály alitélőmesterés Vragovics Kristóf varasdi alispán. Ezeket
egyebek között megbízták, terjeszszék az országgyűlés elé a
rendek panaszát az adó behajtását akadályozó főurak ellen. Ez
ügyben Károly főherczeg közbenjárását is kikérték. x ) A kik-
nek, valamint a törvényszéki ülnököknek, költségeik fedezésére,
minden füst után 20 dénárt szavaztak meg.
Hallek főkapitány küldöttei, Kastellánfi István és Gaz-
vani István kapitányok, Károly főherczeg nevében, a slavoniai
végvárak tárgyában előterjesztést tettek. Azonban a rendek
csak a hátralékos ingyen-munkákról intézkedtek; új ingyen
munkákat, a gazdasági munkák folyamatban lévén, egyelőre
nem ajánlottak; ezt a jövő gyűlésre halasztották. Ingyen
gabonát sem ajánlottak; hivatkozva a keresztény »irgalraas-
ság« sugallatára, mely a jobbágyok kímélését követeli; és
arra, hogy pénzért könnyen be lehet szerezni a szükséges
gabonát.
Kijelentik, hogy a 300 gyalogot ezentúl is eltartandják,
sőt számukat, ha lehet, szaporítani fogják.
A rendek engedelmességet ígérnek az albánnak, ki az
Emészt főherczeghez elutazó bánt helyettesítendi. 2 )
*) Az instructio egyéb pontjait nem foglalták a végzésekbe.
2 ) A gyűlés végzései a zágrábi protocollumban.
■\
|
<p>I have textbox</p>
<p><code><input id="mytextbox" class="skill" type="text" rel="10"></code></p>
<p>and I use jquery plugin jStepper. How long I use nonstant limit values, all work perfectly:</p>
<pre><code>$('.skill').jStepper({ minValue: 0, maxValue: 20 });
</code></pre>
<p>Problem is when I want to get maxValue from parameter "rel":</p>
<p><code>$('.skill').jStepper({minValue: 0, maxValue: parseInt($(this).attr('rel'))});</code></p>
<p>Then max limit don't work. What can I do to it work? Thank you a lot.</p> |
<p>I'm doing matrix multiplication on a GTX1080 GPU using JCuda, version 0.8.0RC with CUDA 8.0. I load two matrices A and B into the device in row-major vector form, and read the product matrix from the device. But I'm finding that I run out of device memory earlier than I would expect. For example, if matrix A is dimensioned 100000 * 5000 = 500 million entries = 2GB worth of float values, then: </p>
<pre><code>cuMemAlloc(MatrixA, 100000 * 5000 * Sizeof.FLOAT);
</code></pre>
<p>works fine. But if I increase the number or rows to 110000 from 100000, I get the following error on this call (which is made before the memory allocations for matrices B and C, so those are not part of the problem):</p>
<pre><code>Exception in thread "main" jcuda.CudaException: CUDA_ERROR_OUT_OF_MEMORY
at jcuda.driver.JCudaDriver.checkResult(JCudaDriver.java:344)
at jcuda.driver.JCudaDriver.cuMemAlloc(JCudaDriver.java:3714)
at JCudaMatrixMultiply.main(JCudaMatrixMultiply.java:84) (my code)
</code></pre>
<p>The issue is that allocating a matrix of this size on the device should take only about 2.2GB, and the GTX1080 has 8GB of memory, so I don't see why I'm running out of memory. Does anyone have any thoughts on this? It's true that I'm using the JCuda 0.8.0RC with the release version of CUDA 8, but I tried downloading the RC version of CUDA 8 (8.0.27) to use with JCuda 0.8.0RC and had some problems getting it to work. If versions compatibility is likely to be the issue, however, I can try again.</p>
<p>Matrices of 100000 * 5000 are pretty big, of course, and I won't need to work with larger matrices for a while on my neural network project, but I would like to be confident that I can use all 8GB of memory on this new card. Thanks for any help.</p> |
<p>How do I manage to make TortoiseSVN (64 Bit on Windows 8) ignore all Thumbs.db files? I know that Settings->Global Ignore Pattern exists. I entered</p>
<pre><code>*.db Thumbs.db thumbs.db
</code></pre>
<p>among the other entries that where there by default. But TortoiseSVN still does not ignore the Thumbs.db files. They pop up as new files that ToirtoiseSVN wants to add and commit to the repo.</p>
<p>Do I have to change some other settings?</p> |
<p>I've been coding on and off my whole life. I've mostly coded Perl, but also some Java, PHP, C, C++. I've even took a stab at Emacs Lisp, and I've done the occasional shell script. However, I've never actually engaged the subject to gain any kind of expertise – other things have had higher priorities for me. I don't consider myself to be really proficient in any language but Perl, and also now Haskell which I'm taking a course in right now.</p>
<p>Lately, I've been thinking about my style of coding. Not the style of the actual code; as a CS student I only do projects for fun or for school, which enables me to write what in my opinion is beautiful code almost always. One question in particular has been troubling me. It's a rather curious thing, but still something I would like to hear other opinions about.</p>
<p>Here's the thing: I find myself taking a fair amount of time to name my functions and variables to the most easily understood names I can possibly think of. Sometimes this task can be very tedious, even when not taking into account the difficulty of finding a variable name that conveys the meaning of a piece of code. For example, right now I'm making a function that looks like this.</p>
<p>This is Haskell code but the meaning should be quite clear. (It's exact meaning isn't that important so if you want to, just skip the code and read on.)</p>
<pre><code>-- return the row with least number of Nothing values
bestRow :: [[Maybe Int]] -> Int -> Maybe (Int,Int)
bestRow [] _ = Nothing
bestRow (row:rows) thisIndex
| nextRow == Nothing && thisFilled > 8 = Nothing
| nextRow == Nothing = Just (thisIndex,thisFilled)
| thisFilled >= nextFilled = Just (thisIndex,thisFilled)
| thisFilled < nextFilled = nextRow
where thisFilled = length $ filter (/= Nothing) row
nextRow = bestRow rows (thisIndex + 1)
(nextIndex,nextFilled) = fromMaybe (-1,-1) nextRow
</code></pre>
<p>I couldn't decide on the variable names. The function did it's task well but it wasn't as clear as it could be. Once I settled on a solution, I spent 15 minutes on naming and renaming the variables. Should I go with curIndex, nextIndex || index, nextIndex || ind, indN etc? 15 minutes after I decided I was done, I realized this function wasn't needed after all: I found a much better solution to my problem. BOOM I had lost a lot of time simply cleaning code to no use to anyone, least of all to me. Or at least it felt that way.</p>
<p>This is something which has happened to me more than once, and is quite frustrating, mostly because it makes me feel dumb. What are your thoughts on this subject? Is this something you've experienced, something wrong with my way of doing things or simply something unavoidable?</p>
<p>Are there "perfect" variable names, or is it "ok" if they at least doesn't obfuscate your code?</p>
<p>Thanks,</p>
<p>Stefan Kangas</p> |
<p>I already searched here for an answer but I couldn't find any working code snippets or tips.</p>
<p>How do I get ProcessIds with a given CommandLine? I already got CommandLine by Pid with this method:</p>
<pre><code>private IEnumerable<string> GetCommandLine(Process process)
{
using (ManagementObjectSearcher searcher = new ManagementObjectSearcher("SELECT CommandLine FROM Win32_Process WHERE ProcessId = " + process.Id))
using (ManagementObjectCollection objects = searcher.Get())
{
foreach (var element in objects)
yield return element["CommandLine"]?.ToString();
}
}
</code></pre>
<p>This works for getting CommandLine with given ProcessId.
But I want the ProcessId with given CommandLine.
I started a process which would have this CommandLine I'm searching for.
This is my attempt:</p>
<pre><code>private IEnumerable<int> GetIdsByCommandLine(string commandLine)
{
using (ManagementObjectSearcher searcher = new ManagementObjectSearcher("SELECT ProcessID FROM Win32_Process WHERE CommandLine = " + commandLine))
using (ManagementObjectCollection objects = searcher.Get())
{
foreach (var element in objects)
yield return (int) element["ProcessId"];
}
}
</code></pre>
<p>But if I run this, it stops at beginning of the foreach-loop: "Query invalid"
Can anybody help me with such a query to get ProcessId by CommandLine?
Thanks in advance!</p>
<p>Edit:
I need this for a process watchdog. I have 4 programs which are started with arguments. But there shouldn't be any instance of those programs before they start. So my attempt is to start each, getting the CommandLine (GetCommandLine above) of the process, killing the process, and then I want to search for processes with the same CommandLine to kill them. Only when this is done, I can start my 4 programs without them freaking around. That's why I need exactly a way to extract processIds by CommandLine.</p> |
King Khalid International Airport (), also known by the acronym KKIA) is a Saudi international airport which is close to Riyadh.
History
The airport was designed by the architectural firm Hellmuth, Obata and Kassabaum (HOK).
References
Other websites
Riyadh King Khalid International Airport at Riyadh-airport.com
Airports in Saudi Arabia
Riyadh |
LOP US PICTUS.
DIA 27 A AR ROS
CHARACTER SPECIFICUS.
LOPHIUS compreffus fufcus, lituris fubflavis
subro marginatis,
LOPHIUS MARMORATUS.
SHE
CHARACTER SPECIFICUS.
LOPHIUS fubcompreffus lividus, albido ferru-
gincoque varius, pinna dorfi unica,
THE
VARIEGATED LOPHIUS,
Ohto
SPECIFIC CHARACTER.
COMPRESSED BROWN LOPHIUS, with
yellowifh blotches margined with red.
THE
MARBLED LORZIFWE
SH
SPECIFIC CHARACTER.
SUBCOMPRESSED LIVID LOPHIUS, varied
with whitifh and ferruginous ; with fingle
dorfal fin,
|
DEO OPTIMO MAXIMO
UNI ET TIUNO,
VIRGINI DEIPAR/E, ET S. LUC.E
Orthodoxorum Medicorum Patrono,
QUiESTIO MEDICO-CHIRURGIC A,
QVODLIBETA RIIS D1S PZ) T yl T10 NIBV S
mane difcutienda in Scholis Medicorum , die Jovis undecimk
Martii ami M. DCC. XXXIV.
M. JO ANNE -BAP T I ST A BOYER,
Regis Confiliario, & in Senatu Parifienfi Medico
ordinario, Do&ore Medico, Pradide,
An Fifiula ani fefiio Chirurgica l
NI Fiftulam,prifcis temporibus, jcgripraspudore quail
malum turpe celabanc taciti, nec medelam expoftu-
lare audebant^verum farculo proxime elapfo, poft-
quam Ludovicus Magnus ani Fiftula tentatus eft, non
erubuere affligi eo morbo, qui tunc Regius appellari
coepit, exinde percelebris innotuit, qui anteafuerat obfcurus. Non
ideo exiftimes antiquis Medicis ignotum fuifle. Princeps Hippo¬
crates, Cellus & alii non foliim cetiologiam Fiftularum, differen-
A
I
tias, caufas, fymptomata Sc figna, Ted Sc therapeiam tradiderunt.
Fiftula; in genere abfcefTus & ulcera prodromos iemper habent.
AbfcefTus eft puris vel materia; purulent* in aliqua corporis parte
colledioribi coacervatur Seconcluditur nulla patente via quapof-
fit eliminari, ulcus nihil aliud eft quam abfcefTus patens Sc mate¬
ria; purulent* intus content*, 8c continuo in ejus cavum ftillantis
erofione vel arte tandem difruptus. Ab utroque differt Fiftula fuis
propriis 8c eflfentialibus fignis, nunquam in abfceflu nec in. ulcere
occurrentibus. Hxc figna Fiftula; charaderiftica, funt finus 8c cal¬
lus 3 finus fupponit cavitatem oblongam, unde primum Fiftula; no¬
men a fimilitudine inftrumenti cujufdam Mufici fecundum longi-
tudinem excavati fortitum eft, callus vero alterum eflentialem Fi¬
ftula; charaderem conftituit 3 ita ut nulla prorsus fit Fiftula, quin
ha:c duo fimul concurrant ; finus enim abfque callo, callus abfque
finu, ulcus modo finuofum, modo callofum tantum efformaret. Ex
his adumbratur Fiftula: in genere definitio, ulcus callofum Sc finuo¬
fum , in quacumque corporis parte fuboriatur, five.abfceflui, five
ulceri aut vulneribus fuppuratis, Sc quandoque malb curatis fuc-
cedat. Corporis enim partes omnes afficit Fiftula, illas prxfertim
qua; prac molliori Sc laxiori textura, moturn fanguinis retardare,
lympha;progreflum impedire,procliviores funt, ut frequentius con-
tigit in ano Sc in partibus vicinis Sc contiguis, quarum contextus
laxior Sc valdeadipofus, fiftendo fanguini aptiffimus videtur* dum
pra;fertim fanguis Sc lympha priftin* fluiditatis difpendium pafia
funt, ut fit A prasgreflis quamplurimis morbis. Ani igitur Fiftula
ratione tantum partis affedx a ca:teris difcrepat, eftque ulcus in
ano vel in confinio finuofum Sc callofum quod nifi fedione Chirur-
gica, tuto feliciter Sc radicitus curaveris.
I I.
Q U OT funt modi quibus procedunt, Sc caufa: a quibus pro-
ducuntur Fiftula:, tot funt earum differentia: feu divifiones,
alia: enim funt fimplices vel compofita: 3 completa: vel incomplete,
feu pervi* vel impervix, redx vel oblique, anfraduofx vel cuni-
culofx 5 fuperficiarix vel profundx 3 prout unicum vel plures finus
compleduntur, vel uno vel duobus foraminibus vel oftiis,modo ex-
tus in ano, modo intus in podice patent, unde in coecas internas
Sc coecas externas divifio 3 vel fimul extus Sc intus hiant, vel reda
vel obliqua vid procedunt 3 vel plures anfradus cuniculofque agunt 3
vel ani ipfius marginem Sc confinia occupant 3 vel tandem altius
penetrant 8c plerumque pertingunt ad ofFa qua: exinde fordida
carie afficiuntur, 8c ha: infanabiles cenferi debent. A causa produ-
cente 6c fovente, in venereas, fcrophulofas 6c fcor-buticas divi-
duntur, ut cxrerarum Fiftularum ita ani Fiftuls dux agnofcuntur
cauls j alia: generales, alia: particulares 5 ad generales reducuntur
quaccumque abfcefFus 6c ulcera producere aptx natx flint. Ad par¬
ticulares verb referuntur ea omnia qux finus intra ulceris cavum
cudere 6c callos in ejus eircumferentia 6c in oris efFormare vale-
bunt, anfamque prxbent indurationi 6c concretioni lymphs ; hxc
eft prxcipua 6c proxima Fiftularum caufa, ut ftagnatio 6c hsren-
tia fanguinis in aliqua parte corporis abrcelFuum 6c ulcerum caufa
eft conjunda, ita eadem erit caufa remota Fiftularum j fanguis
enim diutius in aliqua parte hxrere nequit 6c ftagnare, quin pri-
mo ilia fanguinis portio communi fluenti commercio obfiftens
partem in qua hxret pondcre molefto exoneret, i°. quin circum-
fluentis fanguinis ac lymphs progredientis vafa coardentur, liber-
que utriufque fliiidi prspediatur motus 5 fimulque augeatur reni-
xus 8c pulfatio vaforum, 6c in ea parte calor intendantur, 3 0 . quin
vividius eftdem ratione fubjedx fibrills nerves feriantur, unde fe-
brim, pulfationem, dolorem lancinantem ( qus vera funt inflam-
mationum figna) deducimus. Fluidum verb hsrens majori vaforum,
quibus circumcluditur,. pulfatione fubadum 6c folida fimul attrita
efFormant materiem pultaceam, fubalbidam, levem 6c squalem
quspuris nomine infignitur: novx illr materis fi omnis denegetur
exitus, vel fi detur tarn cxiguus, ut qua proportione generatur fo-
ras amandari nequeat, necefFe eft feratur verfus ea loca, in quibus
minor eft refiftentia > quamobrem pus in Fiftula femper afficit in-
terftitia cellulofa quibus mediantibus corporis noftri partes inter
fe conneduntur, 8c membranas mufculos obvelantes, vel pondere
vel acredine ultro dilacerat, flc pus varios fibi cudit flnus 8c cu-
niculos agit; millenaqueexedendo vafa,efficit vulnufcula, quorum
margines ftigia puris indole comburuntur 6c indurantur,unde cal-
li. Patet ex didis Fiftulam propter comitem inflammationem, ani
vulneribus fuppurads vel malb tradatis, cfum videlicet quifpiam
relinquitur finus intadus, fuccedere pofFe : item hsmorrhoidibus
aliifque bene multis fubortis in ano vel in confinio inflammatio-
nibus 6c tumoribus. Violenta quqquecompreflio acanna clyfteris
incaute nimis 6c temere in anum immifTa, nimia foecum induratio,
nimia quandoque penicillorum 6c turundarum copia , 6c durities
A ij,
quibus imperitb replentur vulnera, praepofterus feu nefandus con-
cubitus, Fiftulam importare poftuntj a nimia vel parca ulceris fup-
puratione eti$m producitur 5 ubienim deficit fuppuratio , concre-
tiones Sc rugofitates, fi qua: fine, exfolvi nequeunt, imo in dies
augentur Sc brevi in callos abeunt ; a nimia verb fuppuratione
nova: exulcerationes timenda:, quod tunc frequentiores deligatio-
nes Sc curas expoftulat: uno verbo quscumque fummam valorum
fanguineorum diftenfionem ac lymphacicorum compreffionem in-
ducunt in ulcere (ita ut vafa nec obtemperare nec a:qualiter di-
ftendi queant, ut decet ad regeneratior.cm carnium) in albo cau-
farum remotarum Fiftula: collocari debenc.
I I L
V ARIA ani Fiftufam comitantur fymptomata, alia enim
quafi Fiftula: prtenuncia funt, alia dum fada eit atque con-
firmata prodeunt, Fiftula: pnenuncia fymptomata eadem funt qua:
phlegmoois, febris nimirum intenfa, dolor lancinans Sc pulfatio
in ano vel in confinio., cum .earumdem partium extiis quandoque
renitentia, qua: fymptomata non evanefeunt nifi perada fuppu-
ratione j tunc papula quatdam rubra ex qua difrupta effluit mate¬
ria purulenta, plerumque in ipfo ano vel prope ipfiim apparet.
Sacpe fiepius nil ex his, fed abfceftiis intus in podiegm difrumpi-
tur j tunc a:gri, ex eo quod nullum amplius perfentiunt doiorem,
decipiuntur. Unde fit uc per complures annos ani Fiftulam patian-
tur infeii. Confirmatas Fifttilas doloris expertes efle non eric mi-
rum , cum ob callos quibus inveftiuntur ad fchirri nacuram prope
modum accedant, fed materia: purulenta: vel ichorofie, inter de-
ponendam alvum,efflu.xu territi, Medicam opem expoftulant 5 a:gri
conquferuntur, exeo autem puris effluxu arguitur Fiftula hians in
podice, feu cceca externa, qua: nullum exterius habec foramen ,
Sc ultro demonftrabitur fi exterius aliqua ab explorante perfen-
titur in ano renitentia-, pus quod perpetuo Jftillat a Fiftula imper-
fedum eft, faniofum Sc ichorofum, ex eo quod calli debitam va-
torum puHationem, rcquifitamque folidorum prius co.nquajTato-
rum cum fluidis permixrionem, uc decqt ad laudabilis puris genc-
rationem,impediant: pus illud vel materia ilia ichorofa fanguineo¬
rum vaforum quandoque fubiens poros, horrores rigorefquc, febris
fubfecuturae prodromos, fecum mveh.it: tardos, ob ration.es jarn
allatas, lentofque progrefius agit Fiftula, quia calli inftar rnuni-
menti funt, & non exfolvuntur. Notandum incerea Fiftulas duplici
modo produci: vel fluxione fubitanea, vel tacita congeftione Sc fup-
puracione 5 in primo cafu prognofis debet inftitui felicior quam in
altero, tacita: enim congeftiones Sc fiippuration^ pravam liqui-
dorum diathefim, Sc vaforum inertiam demonftrantj non alia ra-
* tione proni hint ad Fiftulam valde obefi quorum fanguis Sc lym-
pha fpiffior eft, Sc vafa debilia nimis , melancholia, atrabilarii,
ftrumofi Sc fcorburici in quibus fanguis Sc lympha fumma donan-
tur acredine. Fiftula etiam recens minus periculi portendit quam
inveterata, quia minor adeft partium iolidarum dilaceratio Sc vi-
tiafluidorum facilius emendantur. Secundum varias partes affedas
diverfa adhuc inftituenda eft prognofis } fi enim ad veficam ufque
ad ejus collum vel ad proftatas Sc partes contiguas in utroque lexu
perdngat, periculi eft plena * qua: vero altius afcendit ultra re<fti
fphinderem, curationem vix admittit 3 ob pravam fuccorum dia-
thefim Sc vaforum atoniam ; quae fenioribus accidit omnem prorfus
curationem refpuit. Nunquam fponte curantur Fiftula:, finus ete-
nim Sccalli, mutua: partium fubfidentia: Sc «quali coalitui obftant,
nullaque nifi ab horum excifione curatio expedanda eft.
I V.
D UPLEX ani Fiftula: curatio : una interna, altera externa.
Quo ad primam , diversa ratione caufie foventis, adliibenda
i'unt remedia :fi a viru venereo, anti venerea id eft fridiones mer-
curiales pra:miflis prarmittendis 3 fi a fcorbuto, antifcorbutica 3 fi a
fcrophulofa fanguinis diathefi 3 ad antifcrophulofa, varias fcilicet
antimonii prasparationes 6c ad alia remedia qua: fanguinem Sc lym-
pham demulcere valent, confugiendum eft 3 fi ab obftrudioni-
bus, aperientia Sc diluentia , pramiflis femper generalibus reme-
diis Sc purgantibus , in unum debent advocari, ut fedio Chi-
rurgica relicius deinde Sc tutiusex voto fuccedat.ft-hec autem ope-
ratio ornni tempore celebratur, modo pra:ceflerit idonea prarpara..
tio, ita ut nihil ex prava humorum diathefi timendum fuperfit. Sic
pneparato Sc repurgato corpore , dioeta inftituatur tenuis aliquot
ante operationem diebus, 6c clyfteres injiciantur, ut reliqua inte-
ftinorum faburra eliminetur. Frequentes item vitanda: funt foecum
egeftiones quae irrigando Sc irritando, vulneri maxime nocerent,
imb curationem in longum protraherent. Quo enim ftridior eft
alvus in hoc cafu, eo felicior breviorque curatio.
Sic porro proceditur ad operationem, a:ger antrorfum reclina-
tur, diftradis clu*ibus fpecillo explorandum, an Fiftula completa
fit, nec-ne j fi completa, doloris ac laboris compendium > fi incom-
pleca He, reddenda eft completa 5 quod quidem, in coeca interna
facile eft , ipeci^) tenuiore per Fiftulas fundum ad finiftne di-
gitum ano intrumm vi adadto. Operofius vero in cceca externa,
quia finis Fiftula: latet extrorfum ; cum tamen tumor, rubor, callus, *
faftigiata papula exterius fenfibus obvia, locum defignant quo cu¬
tis incidenda eft, ut finus inveniatur. Quod ftea defecerint indicia,
immittendum in anum ipecillum recurvum, cujus crus brevius in-
terno Fiftula: oftio fufpenfa manu, fenfim infinuandum, donee pro-
minente apice, Fiftulac fundum, locum fcilicet incifionis apertifli-
me demonftret > ubi femel hoc modo, natura vel arte completa
reddita fuerit Fiftula, in rectum dimitte fpecillum plumbeum vel
argenteum, cujus extremum unum ex ano retraftum cum al-
tero in circuli formam conjungendum , deinde intercapedinem
hoc annulo comprehenfam tranfverfim incide , fimulque fti-
perflua labra forficibus refeca : callos excide: laterales finus aperi r
cuniculos , fi qui fint deftrue : trarisverfas habenulas refeinde.
Demiim complanetur ulcus Sc ita pateat ut ex omni dimenfione
ad fimplicis ulceris conditionem redigatur, aptaque proclivitate
puris emiflio facilior evadat. Tunc pars linamento carpto ficco,vet
vitello ovorum imbuto ftatim impleatur, pro primo, ut aiunt ap-
paratu j quo remoto poft vigenti quatuor horas plus minufive, pe-
nicillis digeftivocommuni illitis,veL folo, vel balzamo Arcafi aqua-
liter conjunfto curetur 5 8c fic promoveatur per ftatutum tempus
fuppuratioj qua abfoluta, id eft, cum carnes rubra: granuloficque
apparent, Sc nulla fupereft tenfio nec in mar gin e vulneris, ncc in
vicinis, detergatur fotu repetko aquarum Bellilucanarum, Bared-
ginarum qua: lufficientes in hoc cafu ad promovendam firmam ci-
catricem repertaefunt. Pradaudatis aquis deficientibus, adhibeatur
lexivium cinerum farmentorum , vel decorum plantarum qua:
vulgo vulnerarix vocantur. Aliundb eardem cautiones, eadem
*emedia in auxilium vocanda, quibus ulcera ad cicatricem addu-
cuntur.
V.
M o RBI feu acuti, feu ehronici Fiftulam ani perfiepe pro-
creanr, febris enim acutorum comes motu intenfo Sc calore
fervido, fanguinem partibus fuis volatilibus, ferofis Sc balzamicis
depauperat:unde reliquum intimiori unione coitin madam coai-
padtarn 5 fticco nerveo ferme defraudatam, Sc ejufdem fiucci fecre^
tioni ineptam : aut fi quid fucci nervos irrorantis atque diften-
dentis ex ifta, uc ita dicam, amurca fecernitur, id ea non pollec
adivitate qux debicam firmitatem 8c ten Hone m parcibus lolidis
conciliec ad circuitum fanguinis promovendum. Hinc fanguis 6c
lympha in diverfis parcibus debilicacis, ha:rent 6c ftagnant, eoque
vividius partes eas afficiunc, quo hxc utraque labes exeat inten-
fior, fic acutes morbos Fiftulx fubfequuntur • non minds chronic!
( quanquam febre ut plurimum expertes) Fiftulas producere va¬
lent j hi vulgo originem trahunt ex vitiata digeftione quam lx-
dunt, nimia ciborum ingurgitado nimius potulentorum ferven-
tium 6c fpiricuoforum ufus, hxc omnia vel indole vel nimis ag-
gravando ftoniachum debitx codioni imparem reddunt, exurgit
inde chylus qui brevi fanguinem inficit.
Digeftionem pariter lxdunt violenta animi pathemata , ut
moeror 6c trifticia , nimix animi contentiones, ad objedum ali-
quod affixx, hinc cetera: fundiones fufpenduncur , liquidum
nerveum parce admodum fecernitur , liquor gaftricus motu
6 c energia orbatus particulas alimentorum coquendorum im-
perfede penetrat, bilis craflior parca quantitate infunditur, nec
valet chylum perficere: ifte male elaboracus, crudus 6c indigeftus
fuam indolem imprimit fanguini, qui propterea in dies deprava-
tur, fie digeftionum vitia fanguini communicantur, nec conjicere
licet hxc fubfequentibus digeftionibus emendari pofle, fic fangui¬
nis debito pabulo defraudati magis atque magis alterati motus
lentefeit, fic ftagnans cruor generat obftrudiones prxfertim in iis
vifeeribus qua: digeftioni magis famulantur ; nec mirum fi, ut quo-
tidiana comprobatur experientia, melancholici, fcorbutici, alii-
que bene multi qui hxmorrhoidibus 6c contumacibus hepatis ob-
ftrudionibus tentantur, Fiftulx ani obnoxii fine.
Ni ocyus fuccurratur Fiftulx ani, graves imo defperatos hxc
provocat affedus, quales funt emaciatio, marcor, febris lenta.
Sanguis enim continua fuppuratione, quamvis exigua, depaupe-
ratur, purulenta materies vaforum poros fubeundo fanguini per-
mifeetur, febrem hedicam parit, fanguinem difiolvit. His rena-
tus xger fymptomatis tandem fudoribus 6c diarrhxa colliquativi
correptus, vitales auras relinquit.
Tot mala avertere fi tibi fit animus, ubi primum ani Fiftula
certis innotuerit fignis, ut fuperius didum fuit, ad fedionem
Chirurgicam confuge, hac fola radicitus 8c feliciter Fiftulam
curari datur• & ii qua: in ano vitia, a deoantatis quorumdam agyr-
tarum vulnerariis, aliifve remediis ourari contigir, hare non Fiitu-
lx, fed fimplicia ani fuerunt ulcera.
Ergo Fiftula ani feciio Chirurgka.
DOMINI DOCTORES DISPUTATURI.
M. Claudius Brunlt.
M. Ludovicus de Santeul.
M. Emmanuel-Mauritius
2Du Verney.
M. Ludovicus - Claudius
Bourdelin , Scbolarum
Profejfor, & Regia Scien -
tiarum Academia Socks..
M. Michael- Ludovicus
Vernage.
M. Joannes - Francifcus
Leaulte'y Chirurgia Gal-
lico idiomate , Profejfor.
dejignatus.
M. Ludovicus Lemer),
Medicus Regis ordinartus,
Regiaque Scientiarum
Academia Socks, &in
Horn Regio Chymia
Profejfor.
M... Petrus Le Tonnelier.
M. Nicolaus Andry, Antt-
quus Facultatis Deca-
nus , Lettor Regius &
Ret Herbaria Profejfor «.
Proponebat Pari/Iis JACOBUS-FRANC. VANDERMONDE,
JLandracenus, Baccalaureus Medicus, A. R. S. H. 1734,
a Fexta ad meridiem..
Tjpis Univerfitacis & Facultatis Medicin*T/pographi, 1734-
|
Easton Dudley Ashton St John McMorris (4 April 1935 – 1 February 2022) was a West Indian cricketer. He played in 13 Tests from 1958 to 1966. He toured England with the West Indies team in 1963 and 1966. He was a heavy scorer for Jamaica. He captained Jamaica from 1967-68 until he retired after the 1971-72 season. McMorris was born in Saint Andrew, Jamaica.
McMorris died on 1 February 2022, at the age of 86.
References
1935 births
2022 deaths
Jamaican sportspeople
West Indies cricketers |
Qaemiyeh (, also Romanized as Qā’emīyeh) is a city and capital of Chenar Shahijan District, in Kazerun County, Fars Province, Iran.
References
Cities in Iran
Fars Province |
The Laws of war are some simple rules or international law which most people accept about fighting out of humanitarianism. Many people think that because there is fighting, there should be no rules. This is called "total war". However, laws of war have been made so that wars do not get worse than they need to be.
Anything marked as a hospital, an ambulance, a doctor, or a first aid person are not to be attacked. Those places, vehicles, and people should not have weapons.
Anyone who is a member of a neutral power is not to be a target of violence unless the said person is committing or intending to commit a hostile act.
Anyone fighting in the war has to wear a uniform. They can only wear the uniform of their side. Also they have to carry their weapons out in the open where they can be seen.
Anyone carrying or waving a plain white flag or piece of cloth must not be attacked. That person should also not attack anyone. They may want to surrender, or just talk about ways to solve the problem without more fighting.
Any enemy soldier captured must be treated fairly as a prisoner of war.
Religious buildings such as churches, mosques, and temples are to be protected at all costs.
Occupied territory should be governed fairly and not looted or devastated.
Where the laws come from
These laws come from various treaties. Some of these treaties are:
The Paris Declaration Respecting Maritime Law of 1856. It abolished privateering
The First Geneva Convention for the Amelioration of the Condition of the Wounded and Sick in Armed Forces in the Field of 1864
The St. Petersburg Declaration of 1868. It bans ammunition of less that 400 grams weight. It also bans ammunition with Fulminates in them, or with inflammable substances. Through this convention, it is no longer allowed to use ammunition that falls apart into fragments, that burns, or explodes for small arms. Such ammunition can still be used in autocannon or artillery though.
The Hague Conventions of 1898 and 1907
Various other Geneva Conventions
The Charter of the United Nations
Convention on Prohibitions or Restrictions on the Use of Certain Conventional Weapons Which May Be Deemed to Be Excessively Injurious or to Have Indiscriminate Effects. This bans certain types of weapons (like some landmines, weapons with fragmenting ammunition, incendiary devices and blinding laser weapons)
War
International law |
This is a list of the winners and nominees of the BAFTA Award for Best Animated Film. The British Academy of Film and Television Arts (BAFTA), is a British organisation that hosts annual awards shows for film, television, children's film and television, and interactive media.
Winners and nominees
BAFTA Awards |
Ischigualasto Provincial Park is a protected area in San Juan Province, north-western Argentina. The park is also called Valle de la Luna ("Valley of the Moon") due to its otherworldly appearance.
It contains the geological formation called the Ischigualasto Formation. The formation is also included in the Talampaya National Park in the La Rioja Province. The Ischigualasto Formation has fossils from the Triassic period. These are some of the oldest known dinosaur remains.
In 2000 UNESCO included Ischigualasto in its World Heritage Sites.
References
Geography of Argentina
World Heritage Sites in South America |
Silas Marner: The Weaver of Raveloe is a novel by George Eliot. It is her third novel. It was first published in 1861. It tells the story of Silas Marner, a lonely linen weaver.
Other websites
Silas Marner, online at Project Gutenberg
Silas Marner, online at Ye Olde Library
Silas Marner , complete unabridged book at sparknotes.com
Silas Marner Cliff Notes
Silas Marner audio book at Librivox
Silas Marner - Stage Version
Discussion of Silas Marner on BBC Radio 4's In Our Time
1861 books
English novels
English-language novels |
<p>Redis has <a href="https://redis.io/commands/setnx" rel="nofollow noreferrer">SETNX</a> command. </p>
<p>I read the documentation. However, it doesn't explicitly says whether it's atomic or not.</p>
<p>I read that it's not recommended to be used for distributed locks. However, my case is a little bit simpler. All I need to make sure that whomever comes first (first caller) set the value and second caller receives an error (SETNX will return 0).</p>
<p>So, the question is, is it truly atomic?</p> |
A armadillo is in the Cingulata, an order of New World placental mammals. The living ones have a leathery armored shell. The word armadillo is Spanish for "little armored one".
There are about 10 living genera and about 20 species of armadillo. Their average length is about 75 centimeters (30 in), including the tail. The giant armadillo grows up to 100 cm (39 in) and weigh 30 kg (66lbs). All species live in the Americas. Most of the 20 species are found in open areas, such as grasslands, but some also live in forests.
Armadillos species are mostly found in South and Central America, especially around Paraguay. Many species are endangered.
Embryology
The nine-banded armadillo has an unusual reproductive system, in which genetically identical quadruplets are born in each litter.
Because they are always genetically identical clones, the group of four young is a good subject for scientific, behavioural or medical tests. They provide the same biological and genetic makeup, and then get different treatment. This is the only regular case of 'polyembryony' in the class Mammalia, where one fertilised egg splits into four embryos. It only happens in the genus Dasypus, and not in all armadillos. Other animals which have this reproductive method are parasitoid wasps, certain flatworms and various aquatic invertebrates.
Classification
Order CINGULATA
†Family Pampatheriidae: giant armadillos
†Family Glyptodontidae: glyptodonts
Family Dasypodidae: armadillos
Subfamily Dasypodinae
Subfamily Tolypeutinae
† indicates extinct taxon
References
Xenarthrans
Mammals of South America |
Batabanó is a municipality and city in the La Habana Province of Cuba. It was founded in 1688. It is crossed by several rivers. In 2004, 25,664 people lived there.
References
Cities in Cuba
1688 establishments
Establishments in Cuba
1680s establishments in North America |
Sharan Wheelock is an Australian water polo player. She competed for the Australian women's national water polo team in the 1998 World Aquatics Championships, 1991 FINA Women's Water Polo World Cup, 1995 FINA Women's Water Polo World Cup, and 1997 FINA Women's Water Polo World Cup.
References
Living people
Year of birth missing (living people)
Australian water polo players |
129
delicate, elongated bristle-like spines, instead of the broad scale of
that genus. From all other genera of the family it is most distinct
and unlike.
The MS. description of this very curious coral was accidentally
mislaid at the time at which it was read, and did not appear in the
printed Proceedings of the Society. It was figured, by an error of
the artist, for and under the name of Nidalia occidentalis in the Pro-
ceedings of the Zoological Society for 1851, Radiata, Pl. III. To
rectify the error so committed, Nidalia occidentalis is now figured
(PEP VIT.).
June 23, 1857.
Dr. Gray, F.R.S., V.P. Zool. & Ent. Soc., in the Chair.
The following papers were read :—
1. DESCRIPTIONS oF TWELVE New or LITTLE-KNOWN SPECIES
OF THE SOUTH AMERICAN FAMILY FORMICARIIDA.
By Purre LurLEY Scuatrer, M.A., F.L.S. ETC.
(Aves, Pl. CXXVI.)
1. GRALLARIA FERRUGINEIPECTUS. g
Supra pallide brunnea, olivaceo induta : loris et regione oculari
et auriculari fulvo tinctis: subtus flavicanti-ferruginea, collo
antico medialiter et ventre toto cum crisso albis : alis nigrican-
tibus pallido brunneo limbatis, tectricibus alarum superioribus
omnino nigricantibus, inferioribus autem cum campterio ochra-
ceis: rostri nigri basi flavicante : pedibus pallidis.
Long. tota 3:8, alæ 2:6, caudæ 1:2, tarsi *85.
Hab. In Venezuela, in vicin. urbis Caraccas (Levraud).
Mus. Paris.
2. GRALLARIA LORICATA.
Supra olivacea : pileo castaneo : oculorum ambitu, loris et gula
tota albidis, fulvo tinctis : stria duplici gutturis utrinque nigra:
pectoris et ventris lateralis plumis omnibus medialiter fulvo-
albidis, undique late nigro marginatis : ventre medio et crisso
albis, hypochondriis brunnescentibus : rostro clare brunneo,
basi flavida : tectricibus subalaribus pallide brunneis.
Long. tota 4:0, alee 2:8, caudæ 0:8, tarsi 1*6.
Hab. In Venezuela, in vicin. urbis Caraccas (Levraud).
Mus. Paris.
These two Grallarice are of smaller size and have shorter tarsi
No. CCCXXXV.—PROCEEDINGS OF THE ZOOLOGICAL SOCIETY.
130
than the typical members of the genus. The bill also is shorter,
broader, and more flattened, and furnished with many basal bristles.
Together with Lafresnaye’s Grallaria nana, they seem to form a sub-
ordinate group pointing towards Conopophaga.
3. HyPOCNEMIS MELANOPOGON.
d . Cinereus, subtus dilutior, ventre medio albicante ; gula nigra:
alis brunnescenti-nigris, tectricibus omnibus albo marginatis :
cauda nigra rectricibus omnibus anguste albo terminatis : rostro
nigro, pedibus fuscis.
? aut d junr. Supra mari adulto similis, subtus gutture et pectore
cinereo variegatis, gastreo albo, lateraliter cinerascentiore.
Long. tota 4:5, alee 2:5, caudæ 1:5.
Hab. In Peruvia Orientali, Chamicurros (Hauzwell).
Mus. Brit. et P. L. S.
This bird nearly resembles H. pæcilonota and H. myiotherina in
style of colouring, but the bill is longer and more slender, and more
like that of some of the species of Myrmeciza. From H. pæcilonota
it is easily distinguished by the want of the white edgings of the
interscapularies, fom H. m yiotherina by the restraint of the black
colour to the throat, the want of the superciliary mark, and by the
white termination of the rectrices.
I have two specimens of this species in my own collection, and
there is one in the British Museum, which formed part of Haux-
well’s collection from Chamicurros.
4. FORMICIVORA MELÆNA.
Fuliginoso-niger, subtus intensior ; lateribus plumosis cum tectri-
cibus subalaribus albis: alarum tectricibus et caudæ rectrici-
bus albo terminatis: rostro et pedibus nigris.
Long. tota 4:0, alee 3:1, caudæ 2:5
Hab. New Grenada, Bogota.
Müs. P-L S.
Obs. Similis F. axillari, sed colore corporis supra nigri nec plum-
bei dignoscenda.
5. Formicivora urosticta. (Pl. CXXVI. fig. 1.)
Cinerea subtus dilutior et magis albescens : plaga gulari elongata
nigra: alis migricanti-cinereis extus cinereo strictissime lim-
batis, tectricibus autem nigris, albo terminatis : cauda nigra,
rectricibus omnibus albo late terminatis; rectricis une utrin-
que extime tertia fere parte apicali alba, hoc colore apud alias
rectrices (radares decrescente : rostro nigro, pedibus fuscis.
Long. tota 3:5, alee 2-0, caudæ 1:2.
Hab. In Brasilia Orientali. !
Mus. Brit. et P. L.S.
Obs. A Formicivora axillari et aliis affinibus colore subtus dilu-
tiore, gula nigra magis restricta et praesertim rectricum apie late
albis distinguenda.
|
131
6. FORMICIVORA BREVICAUDA.
Formicivora brevicauda, Sw., Zool. Journ. u. p. 148.
d. Cinereus unicolor, plaga ovali in gutture et pectore superiore
nigra : alis nigricantibus extus cinereo limbatis, harum autem
tectricibus nigris albo terminatis : cauda brevi, colore nigro-
cinerea, rectricum macula subapicali nigra, ipsarum autem api-
cibus albidis : rostro corneo, pedibus nigris.
2. Olivascenti-brunnea, subtus clarior, capite subcinereo gutture
albicantiore : tectricum alarium apicibus colore dilutioribus.
Hab. in Brasilia Orientali prope urbem Bahia (Sw.).
Mus. Brit. et P. L. S.
Obs. Species ab auctoribus cum F. aaillari et affinibus confusa,
sed crassitie minore, cauda breviore, colore corporis cinereo unicolore
et plaga gutturali ovali bene definita facile dignoscenda.
7. FoRMICIVORA HAUXWELLI. (Pl. CXXVI. fig. 2.)
Plumbea, subtus paulo dilutior, mento albescentiore : alis nigris,
tectricibus omnibus albo terminatis, duas lineas albas formanti-
bus ; secundaris dorso proximis extus caudæ quoque tectrici-
bus et rectricibus ipsis omnibus macula terminali alba preditis :
uropygii plumis laxis, elongatis : cauda brevissima : rostro
nigricanti-plumbeo, pedibus fuscis.
Long. tota 3:7, alæ 2:1, caudæ 9.
Hab. In Peruv. Orientali (Hauzwell).
Mus. Brit.
8. FoRMICIVORA CINERASCENS.
Formicivora ccerulescens?, Sclater, P. Z. S. 1854, p. 112 (nec
Vieill.).
Pallide cinerascens fere unicolor, subtus dilutior ; interscapula-
rium basibus albis : alis nigricanti-brunneis cinereo limbatis ;
tectricum apicibus albo guttulatis : cauda nigricante, rectricibus
omnibus albo terminatis : rostro et pedibus nigris.
Long. tota 6:0, alæ 2:4, caudze 2:2.
Hab. In Peruv. Orientali, Chamicurros (Hauzwell) et in ripis fl.
Napo.
Mus. Brit.
Obs. Similis F. cærulescenti ex Brasilia sed rostro fortiore et lon-
giore, cauda breviore et zequaliore, colore corporis inferioris dilutiore
et campteriis non albis distinguenda.
I formerly referred this bird to Vieillot’s Form. cerulescens, of
which Menetries has given a figure in his ‘ Monograph of the Myio-
therinz,’ pl. 6. But a comparison of specimens of both species,
which are now in the British Museum, has convinced me that these
two birds, though much resembling each other in plumage, are essen-
tially distinct, and I have given above the characters by which they
may be easily separated.
The example from Chamicurros, which was part of Mr. Haux-
well's finc collection, is not quite mature, and shows brownish colour-
see"
ing beneath and upon the wings. Like F. cerulescens, this bird has
only ten rectrices.
9. HERPSILOCHMUS PECTORALIS.
Cinereus, dorsi medii plumis albo mixtis; pileo nigro: fronte,
supercilüis et lateribus capitis albis : alis nigris, tectricum om-
nium apicibus albo guttatis, secundaris late, primariis stricte
albo extus marginatis : cauda nigra, rectricis une utrinque ex-
time dimidio apicali et proximarum trium apicibus gradatim
decrescentibus albis ; rectricibus duabus intermediis extus an-
guste albo marginalis et tectricum caude apicibus quibusdam
eodem colore guttatis : subtus obscure cinereus, plaga magna
in pectore antico nigro : rostro plumbeo, mandibula inferiore
albicante : pedibus nigris.
Long. tota 5:0, alee 2:1, caudee 177.
My attention was first called to this species when looking through
the specimens of this family in the Museum of the Academy of Nat.
Sc. of Philadelphia.
There is also a single specimen in the British. Museum, which
came, I believe, from the same origin as the one at Philadelphia—
that is from the Massena collection. There is no locality affixed.
In style of colouring this bird seems to come nearest to H. pilea-
tus, but itis much larger in size, and the pectoral black patch ren-
ders it easily distinguishable from every bird of the family known
to me.
10. DysrTHAMNUS XANTHOPTERUS.
Dasythamnus xanthopterus, Burm. Syst. Ueb. d. Th. Bras. iii.
p. šl.
3. Capite colloque cinereis, fronte, regione superciliari et lateri-
bus capitis albo striolatis : interscapulio et alis extus lete
rufis, illo dilutiore ; dorso postico valde plumoso, colore virides-
centi-rufo, hujus pennarum basibus cinereis : cauda nigricanti-
cinerea, rectricibus extus rufescente marginatis : subtus albus,
lateribus cervicis cinereis, ventris autem ochracescentibus : rostri
nigri mandibula inferiore pallida, pedibus nigris.
9. Mari similis sed pileo rufo et subtus magis fusco-flavicans.
Long. tota 5:5, alee 2:4, caudæ 2:0.
Hab. In Brasilia Orientali.
Mus. Brit. et P. L.S.
The British Museum possesses the male, and I have a female speci-
men of this Dysithamnus, which is easily recognizable by its deep
chestuut-réd wings and back; the same in both sexes. The bend
of the wing and whole of the upper coverts are of this colour, and I
could hardly, therefore, at first think it possible that this could be
the Dasythamnus xanthopterus of Burmeister (Syst. Ugb. d. Th.
Bras. in. p. 81), althongh his description agrees with the female of
my species. But recollecting that £av0ós, though commonly used
in Natural History as synonymous with the Latin flavus and English
|
|
|
|!
133
** yellow," is also capable of bearing the meaning “‘ auburn," or even
‘“‘ chestnut ;"' it appears to me that the name “ xanthopterus,”
though eminently calculated to mislead as applied to this bird, is
perhaps not sufficiently inaccurate to require to be replaced by a new
name. I have therefore retained Professor Durmeister's appellation
for this species. His single example was obtained in the vicinity of
New Friburg in the province of Rio de Janeiro. Those in the British
Museum and my own collection have the ordinary appearance of
Brasilian skins, and are probably from Rio or Bahia.
I do not know what has induced Prof. Burmeister to attempt to
change Cabanis’s correctly formed generic term Dysithamnus into
Dasythamnus ; but in this, as in other instances, that author seems
to undervalue the principle of priority, now universally recognized
in the application of names in Natural History.
11. THAMNOPHILUS MELANOTHORAX.
Supra intense castaneus, remigibus alarum intus nigricanti-brun-
neis, lateribus capitis et corpore subtus ad imum pectus atris,
hoc colore in ventrem sensim dilutiore : ventre et lateribus oli-
vascenti-brunneis rufo tinctis : cauda unicolore castanea : rostro
corneo, pedibus nigro-fuscis.
Long. tota 6:5, ale 3:2, caudee 2:8.
Hab. In America Meridionali ?
Mus. Brit.
I have never met with but the single example of this curious bird
which is in the British Museum. The genus Thamnophilus is the
only one I know of in which it can be placed; but the bill is more
conical and thicker aud rather shorter than in the birds of that
group, which most nearly approach it in size. There are two white
spots on the outer secondaries of the specimen, but these are evi-
dently the results of an incipient albinism.
12. THAMNOPHILUS MELANOCEPS.
Thamnophilus melanoceps, Spix, Av. Bras. ii. pl. 39. fig. 1. p. 28.
Ferrugineo-rufus, subtus clarior : capite toto undique et collo
supero nigris : rostro et pedibus nigris.
Long. tota 7:0, alee 3:2, caude 2:4.
Hab. Eastern Peru, Sarayacu on the Ucayali (Cast. et Dev.).
Mus. Paris.
I was not acquainted with this fine species of Thamnophilus when
I wrote the article on the arrangement of those birds in the * Edin-
burgh N. Phil. Journal.’ Ihave since seen several examples in the
Museum of the Jardin des Plantes, which were obtained by MM. de
Castelnau and Deville at Sarayacu on the Ucayali. The irides are
marked ** orange."
|
DEO OPTIMO MAX-
uni ET TRINO.
VIRGINI DEIPAR^E, ET S. LUCi
Orthodoxorum Medicorum Patrono.
QU^ESTIO MEDICA,
C A RB I FT A L IT I IS B I S P V TA TI0 NISV S
mane difcutienda, in Scholis Medicorum, die Jovis vigefimo-fexto
Februarii anni M. D C C. X X X111.
M. THOMA-RENATO GASNIER,
Dodtore Medico, Prafide.
An Obefis Sommts brevis falubrior?
I.
U AM VIS ex eodem Into fracordia fnxerit^ omnibus communis
hominum parens Natura ; varium tamen (ingulis tempeiamen-
cum indidic, variamque partium texturam &indolem. Aluzmm
cradles, alii obefi funt; alii calidi, alii frigidiores ; altt humidt, alu
ficciores. Optima omnium corporis conftitutio, q u ^ u ’ ter has me-
— — J dia quodam modo confrftit, ad eamque revocandae lunt, ft qua:
lo ngiiis recedant. Neque plus a:quo graciles, nequenimis obeli vere lam di-
ce ndi funr Hi prscfertim fufpcEla habere bona fua debent. Itaque Medicus ho-
ftiinum falutis prsefes & cuftos in illud fedulo debet incumbere , ut aut quod
deep, adjiciat; aut quod rcdundat, quarnprirnilm dctrahat, Alioqui jam nutarec.
&
Celf. Itb. «;
c. j.
Idem lib. d
Hipp. lib.
de fat.
(cm)
aut etiam labefa&aretur fanitas. Qui enim ilia flare valeat, fi major fervi-
diorum humorum copia male regatur a folidis, ut contingit in gracilibus; aut
viciflim, fi minor fanguinis copia onerofa: prementium undequaque partiuni
folidarum mafia: vix renitatur, nec Syflole ac Diaftole vaforum libere perfi-
ciantur; quod in obefis hominibus videre eft. vyiwi , cuius eft Sc praefentem
tueri famtatem Sc morborum ingruentium pracavere infultus, utrifque con-
venientem Tex rerum , quas non naturales vocant, ufum Sc adminiftrationem’
indicare debet ; fed iis praefertim fuccurrat necefie eft, quos adipis importu-
na moles pene obruit. Quod quidem turn aliis rebus confequetur, turn verb
imprimis, fi alternas vigiliae fomnique vices ita difpenfaverit, ut citra virium
jaduram fanitatifque detrimentum gravioris farcinae pars aliqua detrahatur.
Celf. lib, 1. UEMADMODUM tenuis homo fe implere , ita plcnus extemare fe debet,
c. 3. V^Nfim Obefotum naturam Sc indolem obfervare juvat ? In iis pulfus mol-
litiem Sc lentorem, fenfuum omnium hebetudinem, corporis 8c ingenii tardi-
tatem plerumque deprehendes. Scilicet diim in iis mollius pulfant cor Sc ar-
teriae, motufque fuos languidifts exercent , minus quafiatur , minds commi-
• nuitur circulantium humorum compages. Quare novi fubinde accedentis chyli-
partes minori copia in globulos compinguntur, fed pars longc maxima gela-
tinofam formam induit,Sc in fuccum nutritrum faoeflit. Hinc folida novi ap-
pofitione fucci turgefcunt , ddm perquam minima liquoris portio anguftim-
mos canales vix diftendit. An igitur miraris quod tunc temporis corpus he-
bes ac torpidum rerum externarum qualitatibus vix afficiatur ? Attende cor-
porum imprefliones ad cerebrum per nervos tranfmitti. Hi nimia circumfufr
pinguedine externum omnem impulfum eludunt. Quid quod Obefiores infe-
cundi crebris licet expetita votis prole careant; In maribus fanguinis ac fpi-
rituum penuriam 3 in feminis turn eandem fpirituum inopiam , turn nimiam
incufa pinguedinem, qui nernpe fit ut
Virg. Obtufior nfus
Georg. 3. Sit genitali arvo, & fulcos oblimct inertes.
At ne credas Hippocrati harumee mulierum fterilitatem in Omentum refun--
Aph 46. denti, a quo uteri os claudatur. Quo plus antem increfcit moles corporis pin-
Ceir.lib g l,e ^ centls -> I 11 ® ma j or cumulatur obefitas, eo propius imminet periculum ne
c ‘ 1 ‘ *” fpirandi difficult ate firangulentur , fubitoyue moriantur. Solvendum igitur, nec cun-
Hipp. aph. banter, hunc habitum memineris ex pr^cepto divini Senis, non fovendurrv
bftB. »•
111 ..
I
N vetitum homo femper nititur. Hydrope tumet abdomen ? interdiblo p0-
tin avidus aeger inhiat. Ita Sc quo pleniorem corporis habitum adeptus eft
aliquis, eo majorem experitur in fomnum propenfionem : unde augefeit m°'
les, augefeit 8c periculum.. Caufam nofle cupis > en obvia ftatim patefeit. Cum
ad maximam obefitatem pervenit corpus , nervi magis ac magis comprimun-
tu r , fanguts minori copiS. 8c impetu a corde vibratur in cerebrum. Hinc p aU '
ciores e ianguine craftiori 8c minus vegeto fecernuntur fpiritus animates
Quid turn ? Nervi fucco deftituti, a quo ip forum' vis Sc injvnU pendet, om-
111,10 relaxantur, laxantur pariter membranaces partes , in quas ultimae ner¬
vorum propagines definunt, proindeque facile fomnus obrepit. Turn vero le-
mori motu circuitum abfolveme fanguine nutritius humor fibris accrefcens eas
extendit magis, magifque adauget. Sic obefitas fomnum , fomnulque viciflim
ohefitatem accerfit. Quo fe vertat igitur , qui talem nabtus eft corporis habi-
tum ? Quid moliatur, ut huic incremento ponat obices , aut etiam ,ut fe - ip-
firm importuna mole aliquatenus fublevet ? Relubtetur tanta: in fomnum pro-
penfioni : fomno indulgeat quantum fufficit ad refocillandas vires , non ad
©pprimendas. Cumulands pinguedini favet fomnus, vigilia obfiftit. Sub hac
enim partes- omnes contenduntur , non autem feriantur, ut in fomno ; major
& validior eft refpiratio. Unde, ft prsfertim corpus aliquantifper exerceatur,
ditm in vaforum parietes vehementius arietanr fucci , viciflim ab iifdem ma¬
gis diverberantur, comminuuntur 8 c atteruntur. Hinc fit copiofior partium
tenuiorum exhalatio CiYm per minimos cutis poros , turn per patentiora Tra^
chete fpiracula •, nec tanta proinde fucci nutritii copia fibris agglutinatur. Jam
verb corpus aliqua farcins , quit penc obruebatur , fublata parte , agilitatem
quamdam Sc fenfuum alacritatem perfentifeere incipit , torpedinem exuit, Sc
in novam quad naturam immutatur.
I V.
U T fomno diutius carere nocet, fic diutius, quam par eft , eidem indul-
gere maxime perniciofum. Figilta & fomnus ,fi modum excedant , noxiaeva• Hipp.aph.^.
dim. Ubi diuturnis laboribus frabts funt vires exhauftique fpiritus motuum fett.i.
opifices , tunc aufpicato fomnus accedit. Hujus benficio crifpatse partes rela-
^antur Sc benigno tore perfuGe mollefennt. Unde fecretiones, qua; aut inter¬
cepts fuerant, aut minus exquifite perficiehantur , jam rite procedunt; Sc in
ordinem rediguntur, fi quae ab indida iibi lege deflexerant. Hinc mfceritm ci- Hipp. Epid,
bus non male fomnus appellatus eft. At ne quid nimis. Quantifcumque hie emi- 6 . felt.
neat commodis , ne tamen diutitlis protrahatur. Alioqui malorum iliadem brevi
accerfit, quae corpus & longifts & pertinaciils affligunt. Hinc
y%oM<u, foedus faciei color, apud Urbanos, Otiofos, eofque omnes, quo¬
rum ignavia corpus hebetat, morbi notiflimi. Quid fi diuturniori fomno fe per- Celflib. r.
ndttant, qui craffiorem obefioremque corporis conftitutionem fortiti funt; In t. x.
iis prae majori pinguedine occlufa fere funt omnia cutis fpiracula. Quid inde ?
Liquatis Sc refluis humoribus univerfa mergentur vifeera; folidae partes tonum
$c robur amittent. Unde jam inertia ac male torpentia liquida hie illic ftagna-
bunt, nafeenturque variis in partibus obftrubtiones , chronicorumque affebtuum
numerofa cohors pullulabit. Non omni periculo carent vigilix diii protrabhe.
Ne tamen exiftimes obefis ilia invehere incommoda, qux ex immoderatiore
fomno iifdem obvenire folent. Quid enim? Per vigiliam omnia corporis organa
fuo munere melius defunguntur ; collapfte partes non otiantur j fed magis at-
tenuati & fubabti humores tftm nutritii, turn excrementii per infenfilem J'mvl-
paulatim diflipantur & evaneftunt. Hinc corpus, diflfiatis, quibus fcatet,
liumoribuSj digeritur & exficcatur. Quis verb haec obefis lioxia dixerit ? annon Gal. Com. 4.
a contra maximum in eos hinc redundat emolumentum J Sed tamen adfit mo- ™ Epid.
Gal.ibid.e.i 5
Hip. aph. 44
fe 8 .i.
Qjxhrr.
das. Neque enim eo rem dedudam volumus, ut nulla diuturnioribus vigiliis
noxa ineue ftacaatur.
Y.
L I C E A T gracilibus fomni tempora diutids protrahere, quo poffint rigidio-
res fibras emollire,aridas humedare, nimiumque humocum fervorem com-
pefcere. Verdm obefis nil tale convenic. Iis utiliils prasfcripferis, quce nimiam
corporis obefitatem fenfim imminuere, aut faltem hujus incrementis obfiftere
habilia fint. Porro breviori fomno id obtineri poiTe mini dubitas ? Quid fomnus,
quid vigilia corpori praeftent, fedulo perpendas. Per fomnum ledi calore fin-
gulis partibus inertia quaedam & laxitas inducitur, corpulque univerfum fegnel-
cit. Inter vigilandum aer frigidior corpori extends applicatur & per Trachcam
fimul hauritur. Quid inde veniat commodi fcifcitaris ; Refpiratio liberids per-
ficitur, fanguis intra canales fuos celem\s progreditnr. Pori cutis laxiores cofi-
ftringuntur ; partibus turn internis tdm externis opportuna firmitudo concilia-
tur. Hinc quibus obtigit ejufmodi natura,ii longe vegetiores funt, firmiorique
fanitate fruuntur, diim faevit hyems & fpirat frigidus Aquilo , quam casreris an-
lii teraporibus. Igiturbreviore fomno contend diuturniores fuftineant vigilias. Sic
gravimma, qua: iongiorem fomnum fere lubfequuntur, pericula declinabunt. Sic
vitas tempora, quae Obelis quam gracilibus breviora effe folent, longids protra-
hent incolumes.
Ergo Obefis fomnus brevis falubrior.
Proponebat Parifiis OLIVARIUS BOUGOURD
Conftantienfis, BaccalaureusMedicus, A. R. S. H. 1733.
a fexta ad meridiem.
"i'ypis Q.U1UAD, Univctfi tans & Facultat is Medicinal Typographi, 1735*
|
A funde ama MC Lichter ah et Utd Mule f Ve rectly a 3 i C Hedtitcoidel Jat
ASTUR NOV A=-HOLLANDLA, Vig. and Horsf., Albino.
White Goshawk.
Lacteous Eagle, Lath. Gen. Hist., vol. i. p. 216.
Astur Nove-Hollandie, Vig. and Horsf. in Linn. Trans., vol. xv. p. 179.—Gould in Syn. of Birds of Australia,
Part III.
Astur albus, Jard. and Selb. Ill. Orn., vol. i. pl. 1.
Falco Nove-Hollande, Lath. Ind. Orn., vol. i. p. 16.—Gmel. Syst. Nat., vol. i. p. 264.—Daud., vol. ii. p. 56.
Falco albus, Shaw in White’s Voy., pl. in p. 260.—Ib. Gen. Zool., vol. vii. p. 92.
New Holland White Eagle, Lath. Gen. Syn., vol. 1. p. 40.—Ib. Supp., p. 12.—Ib. Gen. Hist., vol. i. p. 217.—White’s
Voy., pl. in p. 260.
Goo-loo-bee, Aborigines of New South Wales, Latham.
White Hawk, of the Colonists.
ALTHOUGH I feel convinced that the white bird to which the name of Falco Nove-Hollande has been con-
stantly applied by the older writers is merely an albino of the species figured on the preceding plate, I have
been induced to give a representation of it here, in order to show what synonyms have reference to that
state of plumage, as well as to depict one of the most ornamental and beautiful of the Fadcontde inhabiting
Australia. As I have before stated, the range of the grey bird would seem to be confined to New South
Wales: on the other hand, the white bird is not only found in the same districts, but is also very generally,
though sparingly, distributed over Van Diemen’s Land, a fact which might induce many persons to consider
it to be a distinct species; I am however inclined, with Cuvier, to believe it to be merely an albino variety,
now become permanent,—an event of very rare occurrence among animals in’a state of nature.. The diver-
sity in the colouring of the irides of the many individuals that have come under my notice would materially
tend to confirm this opinion, some having the irides bright yellow, and others brown ; a splendid female I shot
under Mount Wellington in Van Diemen’s Land had the irides bright crimson, like those of the albinos
of many other animals; while another equally fine female, in the possession of the Hon. Henry Elliot, at
Government House, had the irides bright. yellow.
In the size and admeasurements of the various parts of either sex of the white and grey birds no difference
whatever can be detected, another reason for believing them to be the same ; for wherever a specific differ-
ence is found to exist, it is always accompanied by a difference in the dimensions of the whole or parts of the
structure.
A knowledge of the nidification of this and the preceding bird, and of the state of their plumage from
youth to maturity, would greatly tend to settle the question of their identity.
The disposition of Mr. Elliot’s bird was fierce and wild in the extreme, exhibiting none of the docility of
the true Falcons, but displaying all the ferocity so characteristic of the group to which it belongs.
The sexes differ very considerably in size, the male being scarcely more than half the size of the female.
The whole of the plumage pure white; cere and legs yellow; bill and claws black.
The figures represent the two sexes of the natural size.
|
Kaliningrad (; ; German: ; ; briefly Russified as Kyonigsberg) is a seaport and the administrative center of Kaliningrad Oblast, the Russian exclave between Poland and Lithuania on the Baltic Sea. Kaliningrad is the second-largest city in the Northwestern Federal District, after Saint Petersburg, the third-largest city in the Baltic region and the seventh-largest city on the Baltic Sea. It is the westernmost Oblast of Russia.
It is surrounded by NATO and European Union members Poland and Lithuania and is geographically separated from the main part of Russia itself. Borderless connection is only possible by sea or air.
In 2002, it had a population of 430,003 people. This was more than in 1989, when the last census was done. At that time, the city only had a population of 401,280. About 78% of the people there are Russians, 8% Belarusians, and 7.3% Ukrainians.
It was named Königsberg originally. It was the capital city of the German province of East Prussia, the earlier Duchy of Prussia, and before that of the Monastic State of the Teutonic Knights. The city had that name from 1254 to 1945. The people were mostly Germans but they were expelled and replaced during wars.
One of the famous people from Königsberg was the philosopher Immanuel Kant.
References
Exclaves
Capital cities in Russia |
<p>I'm new using flask and SQLAlchemy, I have a database in postgress, this database have table "data" 200 records, I want to do a Select statment but when I do it always give me the same error, this my code:</p>
<p>This is my model.py</p>
<pre><code>from sqlalchemy import Column, ForeignKey, Integer, String
from sqlalchemy import create_engine
from sqlalchemy.orm import scoped_session, sessionmaker
from sqlalchemy.ext.declarative import declarative_base
Base = declarative_base()
class Data(Base):
__tablename__ = 'data'
ids = Column(Integer(), primary_key=True)
customer_id = Column(String())
inventory_id = Column(String())
device_id = Column(String())
def toJSON(self):
json = {
"ids":self.ids,
"customer_id":self.customer_id,
"inventory_id":self.inventory_id,
"device_id":self.device_id,
}
return json
</code></pre>
<p>This is my flask application:</p>
<pre><code>from flask_sqlalchemy import SQLAlchemy
from flask import Flask, render_template, request
from flask_cors import CORS, cross_origin
from model import Data, Base
app = Flask(__name__)
CORS(app)
app.config['SQLALCHEMY_DATABASE_URI'] = 'postgresql://postgres:password@localhost/mydatabase'
db = SQLAlchemy(app)
data = []
def index():
test_data()
return render_template("index.html",result = data)
def test_data():
sss = Base.Data.query.filter_by(ids=5).first()
print sss
app.add_url_rule('/', 'index', index)
if __name__ == '__main__':
app.run(debug = True, threaded=True)
</code></pre>
<p>This not works, and always have the same error: </p>
<blockquote>
<p>AttributeError: type object 'Base' has no attribute
'psirt_alerts_view'</p>
</blockquote>
<p>How can I do this simply select?</p>
<p>UPDATE:</p>
<pre><code>[2017-02-14 12:02:29,980] ERROR in app: Exception on / [GET]
Traceback (most recent call last):
File "c:\python27\lib\site-packages\flask\app.py", line 1982, in wsgi_app
response = self.full_dispatch_request()
File "c:\python27\lib\site-packages\flask\app.py", line 1614, in full_dispatch_request
rv = self.handle_user_exception(e)
File "c:\python27\lib\site-packages\flask_cors\extension.py", line 161, in wrapped_function
return cors_after_request(app.make_response(f(*args, **kwargs)))
File "c:\python27\lib\site-packages\flask\app.py", line 1517, in handle_user_exception
reraise(exc_type, exc_value, tb)
File "c:\python27\lib\site-packages\flask\app.py", line 1612, in full_dispatch_request
rv = self.dispatch_request()
File "c:\python27\lib\site-packages\flask\app.py", line 1598, in dispatch_request
return self.view_functions[rule.endpoint](**req.view_args)
File "S:\ibm\ib.py", line 15, in index
test_data()
File "S:\ibm\ib.py", line 40, in test_data
sss = Base.data.query.filter_by(ids=5).first()
AttributeError: type object 'Base' has no attribute 'data'
</code></pre> |
Angeline Dickinson (née Brown; born September 30, 1931) is an American actress. She starred in the features Dressed to Kill and Pay it Forward. She was also the star of the television series Police Woman. Her daughter Nikki (born in 1966) committed suicide in January 2007.
1931 births
Living people
Actors from North Dakota
American movie actors
American television actors
American stage actors |
Roquetoire is a commune. It is found in the Nord-Pas-de-Calais region in the Pas-de-Calais department in the north of France.
Communes in Pas-de-Calais |
Cytokines are a group of signalling molecules made by cells. They help to control the immune system and fight disease. They are similar to hormones and, as we learn more about each, distinctions between the two are fading.
Cytokines carry signals locally between cells, and these signals have an effect on other cells. They are made of proteins, peptides, or glycoproteins. The cytokines are a large family of polypeptide regulators that are produced throughout the body by many groups of cells.
Some well-known cytokines include interferon, prostaglandin and interleukins. Cytokines can be detected using the ELISA and ELISPOT techniques.
Cytokines work by signal transduction. Each cytokine has a matching cell-surface receptor. Then cascades of signals inside the cell changes cell functions. This may include the regulation of several genes, the production of other cytokines, or an increase in surface receptors for other molecules.
Related pages
Cytokine storm
Signal transduction
References
Proteins
Immunology
Cell biology |
Rudolf Slánský (31 July 1901 – 3 December 1952) was a Czechoslovak Communist politician. He was a longtime member of the Central Committee of the Communist Party. Later he was the General Secretary of the CPC Central Committee (1945-1951). Slánský was one of the main organizers of the 1948 Czechoslovak coup d'état. During World War II he was a member of Czechoslovak exile resistance in the foreign centre in Moscow. Slánský was executed on December 3, 1952 at Prague’s Pankrac Prison.
Early years
Slánský was born on July 31, 1901 in Nezvěstice near Pilsen, Bohemia. His father was a Jewish merchant. He studied at a public academy in Plzeň. Slánský joined the Czechoslovak Communist Party in 1921, three years after it was formed. In 1924 he was the editor of the Communist Party newspaper, Rude Pravo. He rose in the ranks of the Party becoming a member of the Central Committee. He was in hiding from 1929 to 1935 because the Party was illegal in Czechoslovakia at the time. He became a member of the National Assembly and a close associate of Klement Gottwald.
World War II
When the Munich Agreement was signed in 1938, Czechoslovakia’s Sudetenland was taken over by Nazi Germany. When the German army marched into the Sudetenland on October 1, 1938, Slánský fled. He went to the Soviet Union and stayed there during most of World War II. He returned to Czechoslovakia in 1944 and took part in the Slovak National Uprising.
Postwar
After the war, he was involved in politics. The Communist Party in Czechoslovakia agreed to accept many of Joseph Stalin's trained Czechs. Slánský was made the Secretary-General of the Party in Czechoslovakia. By 1948, it was clear that Gottwald was following the Stalinist style of politics.
Arrest and trial
Slánský himself had been in charge of purges of several of his associates. When Gottwald thought he might be next, he had Slánský and 13 others arrested. The charges against Slánský included treason, spying and sabotage. Slánský finally confessed after being tortured. Then he had to memorize a speech for the show trial. All of the 14 had confessed. Slánský was one of the 11 who was given a death sentence. Twice Slánský attempted suicide while he was waiting for his execution. Finally, on December 3, 1952, he was hanged at Pankrac Prison.
After Stalin died in 1953, there were fewer purges. In April 1963, Slánský and his fellow victims were cleared of the charges against them. In May, 1968, Slánský and the others were formally exonerated.
References
1901 births
1952 deaths
Communist politicians
Czech Jews
Czechoslovak politicians
Jewish politicians
People executed by hanging |
<p>I have a problem running application with webpack, I have this error:</p>
<pre><code>URIError: Failed to decode param '/%PUBLIC_URL%/manifest.json'
at decodeURIComponent (<anonymous>)
</code></pre>
<p>I tried to resolve the problem like resolved for favicon but it did not work for me</p>
<pre><code>plugins: [
new HtmlWebpackPlugin({
favicon: "./public/favicon.ico",
filename: "index.html",
manifest: "./public/manifest.json"
})
],
</code></pre>
<p>I want that index file can read the value of /%PUBLIC_URL%/. What I have to do?</p> |
A herbicide is a poison that kills plants. There are many kinds of herbicides, from weedkillers for gardens to Agent Orange which was used to destroy forests in the Vietnam War.
Agriculture
Chemical compounds |
Lalbagh Fort (also Fort Aurangabad) is an incomplete 17th-century Mughal fort complex that stands before the Buriganga River in Dhaka (Dacca).
Dhaka
Mughal architecture
World Heritage Sites in Asia
Forts in Asia |
<p>My code looks something like this</p>
<pre><code>App.ItemRoute = Em.Route.extend({
setupController: function(controller) {
var model = this.modelFor('item');
controller.setProperties({
name : model.get('name'),
title: model.get('title')
});
}
});
App.ItemController = Em.ObjectController.extend({
saveOnChange: function() {
console.log('saveOnChange');
}.observes('name', 'title'),
});
</code></pre>
<p>From my understanding because i am using <code>setProperties</code> the observe should only fire once , but it fire two times</p>
<p>also wrapping the <code>setProperties</code> with <code>beginPropertyChanges</code> & <code>endPropertyChanges</code> still fires twice</p>
<hr>
<p>what i ultimately is for it to not fire at all, so what i ended up doing was changing the controller code to be like this</p>
<pre><code>App.ItemController = Em.ObjectController.extend({
load: false,
saveOnChange: function() {
if(!this.get('load')) {
this.set('load', true);
return;
}
console.log('saveOnChange');
}.observes('name', 'title'),
});
</code></pre>
<p>this code would work if the change is only fired once, but it won't work if its fired multiple times (that's my case)</p> |
In both road and rail vehicles, the wheelbase is the distance between the centers of the front and rear wheels.
Vehicles
Because of the effect the wheelbase has on the weight distribution of the vehicle, wheelbase dimensions are very important to the balance and steering. In high performance vehicles a longer wheelbase is more stable at higher speeds. A short wheelbase vehicle is usually able to corner faster but may be less aerodynamic. The wheelbase, along with the track, affects a vehicle's steering angle (how sharply it can turn).
Wheelbase has an effect on a vehicle's turning radius (or turning circle). This is the smallest circle an automobile can turn or U-turn within. A long wheelbase automobile or truck cannot turn as sharply as a short wheelbase vehicle.
Towing and wheelbase
If the vehicle is towing a trailer (in British English a caravan) the weight distribution of the trailer is critical. If too much of the trailer's weight, called "tongue weight", presses down on the vehicle's tow hitch (more than 15 percent) it can cause the vehicle to go out of control. Too little tongue weight (less than 10 percent) can cause the trailer to sway from side to side. this in turn can make the vehicle difficult or even impossible to control. The shorter the wheelbase the more quickly these forces can cause a loss of control. A longer wheelbase vehicle is generally more desirable for towing. Each vehicle has a tow rating showing how much weight it can tow safely.
Appearance
A vehicle's wheelbase is also important to the overall aesthetic appeal of a automobile design. Wheelbase is part of the balance and proportion of an automobile. Some Luxury vehicles are offered with long wheelbases to increase the spaciousness and luxury of the vehicle. This is found most often on full-size cars. In contrast, coupé varieties of the some vehicles such as the Honda Accord are usually built on shorter wheelbases than the sedans they are based on.
Related pages
track
Bicycle and motorcycle geometry
Force
Static equilibrium
Weight
References
Automobiles |
Kundar River is in Balochistan, Pakistan.
Related pages
List of rivers of Pakistan
Rivers of Pakistan
Rivers of Afghanistan |
Pangong Tso (or Pangong Lake; Tso: Ladakhi for lake) is a lake in the Himalayas situated at a height of about 4,250 m (13,900 ft). It is 134 km (83.3 mi) long and extends from Ladakh to Tibet. Two thirds of the length of this lake lies in Tibet. The lake is 5 km (3 mi) wide at its broadest point. In winter, the lake surface freezes completely despite being salt water.
Photo
Lakes of India
Geography of China |
Sadashiv Vasantrao Gorakshkar (31 May 1933 – 13 July 2019) was an Indian writer, art critic, museologist and a director of the Chhatrapati Shivaji Maharaj Vastu Sangrahalaya. He was known for his restoration of Lakshmibai Pitre Kalasangrahalaya, a museum in Devrukh, Maharashtra to its present state.
Gorakshkar was honoured by the Government of India in 2003 with Padma Shri, the fourth highest Indian civilian award.
Gorakshkar died on 13 July 2019 in Maharashtra at the age 86.
References
1933 births
2019 deaths
Indian critics
Art critics |
Fontaine-de-Vaucluse is a commune of 610 people (1999). It is in the region Provence-Alpes-Côte d'Azur in the Vaucluse department in the south of France.
Communes in Vaucluse |
Poul Lars Høgh Pedersen (; 14 January 1959 – 8 December 2021) was a Danish footballer. He played his entire career as a goalkeeper for Odense BK. He won three Danish football championships and three Danish Cup trophies.
He played eight matches for the Denmark national team between 1983 until 1995.
Høgh died in Odense, Denmark on 8 December 2021 from pancreatic cancer, aged 62.
References
Other websites
Danish national team profile
OB profile
ShowStars profile
1959 births
2021 deaths
Deaths from pancreatic cancer
Danish football managers
Danish footballers |
Vergigny is a commune. It is in the Yonne department in the center of France.
References
INSEE
Communes in Yonne |
In the legends of King Arthur, Camelot is Arthur's castle. In fiction about the Middle Ages, Arthur rules scotland from Camelot and holds feasts at his round table. The round table, which has no legs or head, symbolized the idea of a good king because every knight who sat at it had an equal place. Since Camelot's original place is still uncertain, the truth about it, if it ever existed, is still unknown. Camelot once held many great things such as The Holy Grail, The Holy Sword Excalibur and The Round Table which brought Arthur's best knights together.
The end of Camelot was caused by Sir Lancelot's and Queen Guinevere's love affair, which forced Camelot to plunge into civil-war.
Arthurian legend |
French polishing is a way of giving a high standard of finish to wood.
The careful and skilled multiple-layering of shellac polish on properly prepared wood when completed results in a lusterous, perfectly flat shine of an exceedingly high standard. Indeed when applied correctly a French polished application can rarely be matched for sheer quality of finish.
Normally practiced by highly skilled craftsmen and women one might normally fine excellent examples of this superb finish in some of our stately homes although plenty of other examples exist. The advent of lacquered wood finishes has tended to make French polishing less needed in today's world.
Woodworking |
Allensville is an unincorporated community of Kentucky in the United States.
Unincorporated communities in Kentucky |
Carrollton is a city in Carroll County, Missouri, United States. The population was 3,784 at the 2010 census. The population is down 338 residents since 2000. Carrollton is the county seat of Carroll County.
References
Cities in Missouri
County seats in Missouri |
<p>How do you match any one character with a regular expression?</p>
<p>A number of other questions on Stack Overflow sound like they promise a quick answer, but they are actually asking something more specific:</p>
<ul>
<li><a href="https://stackoverflow.com/questions/19393749/regex-match-only-one-occurrence-of-character">Regex for a string of repeating characters and another optional one at the end</a></li>
<li><a href="https://stackoverflow.com/questions/1181271/regex-to-match-a-single-character-that-is-anything-but-a-space">regex to match a single character that is anything but a space</a></li>
<li><a href="https://stackoverflow.com/questions/21051031/replace-character-in-regex-match-only">Replace character in regex match only</a></li>
</ul> |
William Young Smith (August 13, 1925 – January 19, 2016) was an American military official. He was a United States Air Force four-star general. He was Chief of Staff, Supreme Headquarters Allied Powers Europe (COFS SHAPE) from 1979 to 1981 and as Deputy Commander in Chief, U.S. European Command (DCINCEUR) from 1981 until his retirement from military service in 1983.
Smith died in Falls Church, Virginia from congestive heart failure at the age of 90.
References
Other websites
William Y. Smith biography
1925 births
2016 deaths
Deaths from congestive heart failure
American military people
People from Arkansas |
Middlesex is one of the historic counties of England and the second smallest by area. The county once contained the rich and politically independent City of London on its southern boundary. The county was affected by the expansion of London in the 18th and 19th centuries. From 1855 the south east was administered as part of London. When county councils were initially introduced in England in 1889 around 20% of the area of Middlesex, and a third of its population, was transferred to the County of London.
In the interwar years urban London further expanded, with the expansion of public transport, and the setting up of new industries outside inner London.
After a Royal Commission on Local Government in Greater London, Middlesex was absorbed by an enlarged Greater London in 1965. Despite its disappearance as an administrative county, Middlesex is still used as an area name. It was kept as a postal county; it is an optional component of postal addresses. It is still regarded by many as a meaningful area, with its own teams in County cricket, rugby and other sports and pastimes.
References |
Explosives that explode when they are hit are also called mine; Two common types are Land mines and Naval mines.
Mining is the process of digging things out of the ground. Any material that cannot be grown must be mined. Mining things from the ground is called extraction. Mining can include extraction of metals and minerals, like coal, diamond, gold, silver, platinum, copper, tin and iron. Mining can also include other things like oil and natural gas.
Some mining is done by scraping away the soil (dirt) from the top of the ground. This is called surface mining. Some mining is done by going deep underground into a mine shaft. This is called underground mining. Some mining, such as gold mining, is done in other ways. Gold can be mined by searching in the bed of a river or other stream of water to remove the flakes of gold. This is called panning or placer mining.
A worker in a mine is called a miner. Underground mining is a dangerous job. Many mines have accidents. Hundreds of miners die every year from accidents, mostly in poor countries. Safety rules and special safety equipment is used to try and protect miners from accidents. Underground coal mining is especially dangerous because coal can give off poisonous and explosive gases.
Some towns are mining towns. People live there because they can make money as miners or by doing things for miners. When mining stops the town may become a ghost town.
Mining operations often make the environment worse, both during the mining activity and after the mine has closed. Hence, most countries have passed regulations to decrease the effect of mining. Work safety has long been a concern, and has been improved in mines. |
<p>I am trying to get the time that user spent in a page with moment.js but it returns the wrong value.</p>
<p>Code:</p>
<pre><code>dateStart: any;
ngOnInit() {
this.dateStart = moment(); // current time
}
// when user post data before being redirect
moment(moment(this.dateStart).diff(moment())).format("hh:mm:ss");
</code></pre>
<p>The code above supposed to return for instance <code>00:00:04</code> which means user was in this page for <code>4 seconds</code>. but I got something like this <code>06:59:55</code></p>
<p>Any ideas?</p> |
<p>I'm using .Net SqlParameter, but I'd like send to my procedure a list of terms to search. For example</p>
<p>My list would be like that:</p>
<pre><code> Title | Value
'Women' | 'Chain'
'Little' | 'Boy'
</code></pre>
<p>I need for each terms include a row like this:</p>
<pre><code>AND (field.Name = @title AND contains(fv.Value, @value))
AND (field.Name = 'Women' AND contains(fv.Value, '"Chain"'))
AND (field.Name = 'Little' AND contains(fv.Value, '"Boy"'))
</code></pre>
<p>How can I perform this?</p> |
A missing person is a person who has disappeared and nobody seems to know where they are. People can go missing for many reasons.
Reasons
People disappear for many reasons. These are some reasons why someone may go missing by choice:
Running away from home, often to escape from domestic abuse.
Mental illness or other ailments. For example, a person with Alzheimer's Disease may wander out on their own, forgetting where they live, who their friends and family are, or even their own names.
Hiding from the police or courts (known as failure to appear).
Suicide in a location where they cannot be easily found.
Joining a cult or other religious organization that stops them from talking to people in the outside world.
To escape poverty, famine or natural disaster.
To avoid war or persecution during a genocide.
There are also reasons why someone may go missing without wanting to:
Staying too long with a parent or guardian that they do not normally live with.
Kidnapping
Death by natural causes or an accident in a place where they cannot easily be found, such as in water.
Getting sold into slavery.
Murder, if the body is not found.
In some countries, governments have carried out secret murders (known as forced disappearances).
Normally it is the police who search for a missing person. If someone goes missing at sea, they may instead call on the coast guard or a similar agency.
Most missing person cases that are reported to the police are simple cases, where the person is found quickly. In 1999, 800,000 children went missing in the United States, but only 115 cases were kidnapped by a stranger who wanted to keep them for a long period of time.
A small number of missing person cases are not solved for many years. These cases can be painful for friends and families, because they cannot be sure what happened to the person. In most countries, the law says that if someone has been missing for many years, the government can declare that the person is dead. This is known as "declaring death in absentia".
References
Other websites
lostnmissing.com
National Missing and Unidentified Persons System (NamUs.gov)
Familylinks.icrc.org Website for people looking for family members missing due to a conflict or natural disaster. International Committee of the Red Cross.
Missing Children wiki |
Almarza is a municipality found in the province of Soria in the autonomous community of Castile and León in Spain.
Municipalities in Castile and León
Settlements in Soria |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.