text
stringlengths 0
600k
|
|---|
Oberembrach is a municipality in the district of Bülach in the canton of Zurich in Switzerland.
References
Other websites
Official Website
Municipalities of Zürich |
What I Have Written is a 1996 Australian erotic drama movie directed by John Hughes and starring Gillian Jones, Martin Jacobs, Jacek Koman, Julie Forsyth, Angie Milliken.
Other websites
1996 drama movies
1990s erotic movies
Australian drama movies |
Ossi (Ossi) is a town and comune (municipality) in the Province of Sassari in Sardinia, Italy. As of 2016, 5,817 people lived there. Its area is 30.09 km². It is 322 meters above sea level.
References
Other websites
Communes of Sardinia |
Zoologische Ergebnisse von Exceursionen auf den
Balearen.
11.
Arachniden und Mpyriapoden.
Bearbeitet von
Dr. L. Koch in Nürnberg.
(Mit Tafel XX und XXI.)
(Vorgelegt in der Versammlung am 5. October 1881.)
Ueber die Arachniden- und Myriapoden-Fauna der Balearen ist bis jetzt
sehr wenig bekannt geworden. Es ist daher um so erfreulicher, dass fast
gleichzeitig drei Forscher, die Herren Dr. Braun, Dr. Fraisse und Dr. Schau-
fuss, auch diesen Thieren ihre Aufmerksamkeit zugewandt und ein als erst-
maliges Resultat fast überraschendes Material dort gesammelt haben. Es beziffert
sich nämlich die Zahl der erbeuteten Species an Arachniden auf 106, jene der
Myriapoden auf 16; von ersteren sind 34, von letzteren 6 neu für die Wissenschaft.
Eine bei Palma vorkommende, von Thorell (Remarks ou synonyms of
Europeau Spiders, p. 530 beschriebene grössere Lycoside (Tarentula [Lycosa]
balearica) fand sich unter den mir vorliegenden Thieren nicht vor.
Möge das überaus günstige Ergebniss, durch welches so viele neue Arten
entdeckt wurden, zur weiteren eifrigen Erforschung dieses kleinen Gebietes
Anlass werden!
Abkürzungen: SA. = Seitenaugen, MA. = Mittelaugen, Ceph. =
Cephalothorax, Mand. = Mandibel, Max. = Maxillen, St. = Sternum, Abd. =
Abdomen, Pat. = Patella, Tib. = Tibia, Plp. = Palpen, B. = Beine.
l. Epeira mimula n. sp, (Taf. XX, Fig. 1, Epigyne).
©. Ceph. gelblichweiss, weiss behaart, eine braune, vorn etwas ver-
schmälerte Läugsbinde zieht über dem Seitenrande von der Hinterrandswandung
bis zu den Vorderrandsecken, in der Mittellinie ein schmälerer brauner Streifen,
welcher an der hinteren Abdachung beginnt und in geringer Entfernung von
. den hinteren MA. endet. — Mand. bräunlichgelb, am Innenrande und über der
Einlenkung der Klauen hellgelb. Max. uud Lippe schwarzbraun, erstere vorn
und innen, letztere vorn gelb gesäumt. St. schwarz. Abd. oben röthlichgelb,
“
626 L. Koch.
in der Basis drei Paar schräger, gelblichweisser Fleckchen hinter einander,
beiderseits davon ein mit einer Convexität nach Aussen gerichtetes Mondfleck-
chen von gleicher Farbe; hinter den Schieffleckchen eine Reihe von schwarzen,
nach Hinten zu allmälig schmäleren, an ihrem Hinterrande weiss angelegten und
mit ihren Enden nach Vorn umgebogenen Querstreifen, zwischen dem ersten
und zweiten und diesem und dem dritten je ein Paar gelblichweisser Schief-
fleckchen; die übrigen Querstreifen in der Mitte von einem hinten verschmälerten
gelblichweissen Längsstreifen durchschnitten. Spinnwarzen bräunlichgelb, schwärz-
lich angelaufen oder schwarzbraun; zu beiden Seiten derselben zwei gelblich-
weisse Fleckchen. Hinter der Epigyne ein schwarzer, vorn und in den Seiten
gelblichweiss gesäumter Längsflecken, welcher sich fast bis zu den Spinnwarzen
erstreckt. Plp. blassgelb. B. hell bräunlichgelb,; die Schenkel der beiden Vorder-
paare oben der ganzen Länge nach, jene des dritten Paares nur am Ende stark
gebräunt; jene des vierten ebenfalls am Ende gebräunt und vorn mit einem
braunen Längsstreifen. Pat. und Tib. sämmtlicher B. am Ende gebräunt. Alle
Stacheln an den B. schwarz.
Ceph. um 0:001 M. länger als breit, kürzer als Pat. und Tib. eines B.
des vierten Paares, so breit als eine Tib. an diesen Beinen lang ist, dem Um-
fange nach ziemlich oval, über der Einlenkung der Palp. etwas eingedrückt,
vom Hinterrande kurz schräg ansteigend, an der seitlichen Abdachung gewölbt,
glanzlos, mit langen, anliegenden, einfachen Haaren bedeckt; nur an der hinteren
Absenkung kahl, glänzend und hier mit einem tiefen Längseindrucke. — Die
vier MA. an einem länglich-viereckigen polsterförmigen Hügelchen, welches den
Vorderrand des Kopftheiles etwas überragt; sie sind von gleicher Grösse und
bilden ein hinten verschmälertes Trapez; die vorderen von einander und den
hinteren gleichweit und weiter, als ihr Durchmesser beträgt, entfernt; die hinteren
etwas weiter, als ihr Halbmesser beträgt, von einander abstehend. — Die SA. an
einem kleinen Hügelchen über den Vorderraudsecken, nur durch einen schmalen
Zwischenraum von einander getrennt, das vordere etwas grösser. — Mand. kürzer
als die vordersten Pat., vorn herab gewölbt, innen im untersten Dritttheile aus-
einander weichend, glänzend, mit abstehenden ganz kurzen und längeren Borsten
licht bewachsen. Am vorderen Klauenfalzrande vier Zähne, der zweite und
oberste kleiner, am hinteren drei fast gleich grosse Zähne. — St. herzförmig,
hinten spitz, matt glänzend, mit kürzeren und zum Theil sehr langen Borsten
weitschichtig besetzt; am Seitenrande gegenüber den Hüften der drei vorderen
Beinpaare ein Höckerchen. — Das Abd. dem Umrisse nach ziemlich oval, voru
die hintere Abdachung des Ceph. deckend, gerundet, hinten mit schwacher
Rundung allmälig verschmälert, glanzlos, mit kurzen seidenglänzenden Härchen
stellenweise bedeckt und mit kürzeren und längeren abstehenden Borsten licht
bewachsen; die Unterseite etwas dichter behaart. — Die B. etwas glänzend;
die Pat., Tib. und Metatarsen reichlich bestachelt. Metatarsus I länger als
Tib. I, Metatarsus und Tarsus IV so lang als Pat. und Tib. IV.
Länge des Ceph.: 0'0045 M., des Abd.: 0'007 M., eines B. des ersten
Paares: 0018 M., des zweiten: 0:015 M., des dritten: 0'01 M., des vierten: 0'017 M.
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf deu Balearen. H. 627
Epeira mimula hat grosse Aehnlichkeit mit Epeira adianta Walck.
Abgesehen von Unterschieden in der Zeichnung (bei Epeira adianta ist nur
ein Mittelstreifen an dem Ceph. zu bemerken, die Zeichnung des Abd. ist sehr
scharf) sind beide Arten speciell durch die Form der Epigyne leicht von ein-
ander zu unterscheiden; bei Epeira adianta ist dieselbe erst breit und läuft
von der Mitte an spitz zu; erst am verschmälerten Theile ist sie erhöht um-
randet und erscheint ausgehöhlt. Bei Epeira mimula ist die Epigyne von der
Basis an gleichmässig verschmälert und beinahe von hier aus schon erhöht
umrandet und ausgehöhlt.
Von Mallorca; eine Entdeckung des Herrn Dr. Fraisse (K.).
2. Singa nigro-fasciata n. sp. (Fig. 2, Epigyne).
Ọ. Ceph. dunkel gelbbraun, am Kopftheile oben und vorn bräunlichgelbk;
am hinteren Kopfende, ähnlich wie bei Singa albo-vittata Westr. ein weisses
Fleckchen. — Mand. hell gelbbraun; Max. und Lippe duukelbraun, gegen den
Vorderrand hin bräunlichgelb. St. schwarzbraun. Plp. und B. braungelb. —
Abd. oben und in den Seiten gelblichweiss, oben mit zwei, vorn und hinten
genäherten und an beiden Enden verschmälerten, schwarzbraunen Längsbändern,
am Rande der Oberseite ein schwärzlicher Längsstreifen. Unterseite schwarz-
braun mit zwei gelblichen Längsstreifen. Spinnwarzen dunkelbraun.
Ceph. nur wenig länger als breit, länger als Pat. und Tib. eines B.
des vierten Paares, dem Umrisse nach breit-oval, in den Seiten stark ge-
rundet, vom Hinterrande schräg ansteigend, an der seitlichen Abdachung und
oben am Kopftheile gewölbt, glänzend, glatt, weitschichtig mit Körnern. auf
welchen ein kurzes, gelbliches, abstehendes Haar wurzelt, bestreut. Kopf- und
Brusttheil durch einen tiefen, breiten Eindruck beiderseits von einander ab-
gesetzt. An der hinteren Abdachung ein Quereindruck. — Clypeus nach Hinten
zurückweichend, merklich höher als die Entfernung der vorderen und hinteren
MA. beträgt. Die vordere Augenreihe gerade; die vier MA. an einer polster-
ähnlichen Erhöhung, die Ecken eines länglichen Viereckes bildend; die vor-
deren bedeutend kleiner, viel weiter als ihr Durchmesser beträgt von einander
und noch weiter von den hinteren MA. entfernt; letztere nur in ihrem
Durchmesser von einander abstehend. Die vorderen MA. von den SA. circa
11/,mal so weit als von einander entfernt; die SA. mit den hinteren SA. an
einem schrägen Hügelchen, letztere fast berührend und ebenso gross. Die hintere
Reihe, vou oben betrachtet, ebenfalls gerade erscheinend. — Mand. nach Hinten
gedrückt, so lang als die vordersten Pat., vorn sehr stark gewölbt, glatt sehr
glänzend, spärlich mit abstehenden, mässig langen Haaren besetzt. — Max.
flach gewölbt, aussen und vorn gerundet, innen der Lippe entlang ausgehöhlt.
Lippe viel kürzer als an der Basis breit, vorn spitz zulaufend. — St. herz-
förmig, hinten spitz, platt, glänzend, äusserst fein netzartig, mit abstehenden,
mässig langen, schwarzen Haaren weitschichtig bewachsen; am Seitenrande
zwischen den Hüften der B. tiefe Eindrücke. — Abd. nur unbedeutend
länger als breit, vorn und hinten, sowie in den Seiten gerundet, glänzend, licht
Z. B. Ges. B. XXXI. Abh, 80
628 L. Koch.
mit abstehenden, kürzeren und längeren Haaren bewachsen. — B. glänzend,
nicht sehr dicht mit abstehenden, mässig langen Borsten besetzt; an den Tib.
oben einzelne, längere, aufrechte feine Haare. An den Metatarsen und Tarsen,
besonders an jenen des dritten und vierten Paares lange Stachelborsten jedoch
nicht in regelmässiger Anordnung.
Länge des Ceph.: 0'0015 M., des Abd.: 0'00225 M., eines B. des ersten
oder zweiten Paares: 0'004, des dritten: 0:0025, des vierten: 0'004.
Singa nigro-fasciata hat grosse Aehnlichkeit mit Singa Heerii, bei dieser
Art sind aber die hinteren MA. einander merklich näher als die vorderen, auch
ist die Form der Epigyne eine wesentlich verschiedene. Es verdient hier erwähnt
zu werden, dass bei sämmtlichen Arten des Genus Singa die Epigyne mit einer
glänzenden, durchscheinenden Membran bedeckt ist.
Von Mallorca: La Porrasa, Anfang April (Sch.).
3. Meta Schaufussii n. sp. (Fig. 3, männliche Plp.; Fig. 4, Mand.
des Männchens von vorn; Fig. 5, von der Seite gesehen; Fig. 6, Epigyne).
©. Ceph., Mand., Max., Plp. und B. braungelb; Lippe braun; St.
braungelb, mit schmalem, schwarzem .Randsaume und einem braunen Mittel-
längsstreifen, welcher etwas entfernt von der Basis beginnt und an der Spitze
endet. Abd. oben weiss, mit einem -an der Basis beginnenden und vor den
Spinnwarzen endenden bräunlichen, schwarz gesäumten und marmorirten
Rückenfelde, dasselbe ist bis zur Mitte fast gleich breit, läuft dann aber nach
Hinten spitz zu und ist hier wellenrandig; vorn an der Basis in diesem Rücken-
felde ein schwarzes, weiss gesäumtes Längsfleckchen. Die Unterseite schwarz,
mit zwei parallelen, weissen Längslinien, welche am Epigastrium beginnen und
sich bis zu den Spinnwarzen fortsetzen. Spinnwarzen dunkel gelbbraun.
Das Männchen ist dem Weibchen ähnlich gefärbt und gezeichnet; Plp.
sind hell bräunlichgelb; die Decke der Copulationsorgane braungelb.
Q. Ceph. um 0:0005 M. länger als breit, kürzer als Pat. und Tib. eines
B. des vierten Paares, dem Umrisse nach oval, nieder am Kopftheile oben und
seitlich und an der seitlichen Abdachung gewölbt, glänzend, äusserst fein netz-
artig, weitschichtig mit Körnern, welche ein abstehendes Haar tragen, bestreut;
hinter dem Kopfende ein tiefer, länglicher Eindruck. Die Abgrenzungsfurche
zwischen Kopf- und Brusttheil nur schwach ausgeprägt. Clypeus ganz wenig
gewölbt, unter der vorderen Augenreihe der Quere nach eingeschnürt, merklich
höher als die Entfernung der vorderen und hinteren MA. beträgt. — Die vordere
Augenreihe gerade; die MA. an einer queren Erhöhung, mit den hinteren MA.
ein längliches Viereck bildend, von einander weiter als ihr Durchmesser beträgt,
von den SA. und den hinteren MA. gleichweit und circa 1'/,mal so weit als von
einander entfernt. SA. mit den hinteren SA. an einem schrägen Hügelchen,
so gross als diese und von ihnen nur durch einen schmalen Zwischenraum ge-
trennt. Die hintere Reihe von oben betrachtet ebenfalls gerade erscheinend;
MA. grösser als die vorderen MA., von einander in ihrem Durchmesser, von
den SA. circa 21/ mal so weit als von einander entfernt. — Mand. senkrecht
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. 11. 629
abfallend, unter dem Kopfende knieförmig hervortretend, so lang als die vor-
dersten Pat., innen etwas divergirend, sehr glänzend, grob gerunzelt und ge-
körnt, auf jedem Granulum ein langes, abstehendes Haar. Am vorderen Klauen-
falzrande zwei Zähne, der innere davon sehr lang, abwärts gerichtet. Max.
gewölbt, länger als breit, mit langeu Borsten besetzt, vorn am Aussenrande
gerundet, nach Innen gegen die Lippe schräg abgestutzt. Lippe halb so lang
als die Max., nicht so lang als an der Basis breit, vorn verschmälert, mit ge-
rundetem Vorderrande. — St. herzförınig, in der Mitte der Länge nach erhöht,
glänzend, sehr fein netzartig, mit langen, auf Körnchen wurzelnden Haaren
weitschichtig besetzt. Abd. länglich, vorn und in den Seiten gerundet, gegen
die Spinnwarzen spitz zulaufend, glanzlos, lang behaart. -- B. glänzend, ohne
Stacheln, ziemlich gleichmässig, mitlangen Borsten bewachsen. Metatarsus undTar-
sus I länger als Pat. und Tib.; Metatarsus und Tarsus IV so lang als Pat. und Tib.
Länge des Ceph.: 0°0025 M., des Abd.: 0:0035 M., eines B. des ersten
Paares: 0°0105M., des zweiten: 0'00SM., desdritten: 0'0065 M., des vierten: 0'009 M.
œ. Ceph. so lang als Pat. und Tib. IV, in den Seiten gerundet, hinten
mehr als vorn verschmälert, mit erhöhtem, oben und seitlich gewölbtem Kopf-
und niederem Brusttheile; die Impression hinter dem Kopfende sehr tief; der
Brusttheil beiderseits von derselben gewölbt. — Stellung und Distanzverhältnisse
der Augen wie bei dem Weibchen. Mand. von sehr eigenthümlicher Bildung;
sie sind so lang, aber dünner als jene des Weibchens, divergiren von der Basis
an, an der unteren Hälfte sind sie innen ausgehöhlt; oberhalb der Aushöhlung
ein sehr grosser nach Innen gerichteter Zahn, ein kürzerer vorn über der Ein-
lenkung der Klaue. An der hinteren Seite der Mand. drei Zähne; zwei am
hinteren Falzrande, von welchen der untere kürzer, der obere sehr lang und
spitz ist, der zweite in gleicher Höhe mit dem unteren, nahe am Aussenrande
der Mand., sehr dick, kegelförmig, schräg nach Vorn gerichtet. — Klauen sehr
lang, wenig gekrümmt. Max., Lippe und St. wie bei dem Weibchen. — Abd.
reichlich mit langen, borstenähnlichen Haaren bewachsen. Das Femoralglied
der Plp. dünn, gleich dick, an der Basis gekrümmt; das Patellar- und Tibial-
glied von der Basis an allmälig breiter, letzteres merklich länger als das
Patellarglied, sehr lang behaart, unten am vorgeschobenen Ende abgerundet,
ohne Fortsätze; die Decke der Copulationsorgane oval, gewölbt, glänzend, lang
behaart. — B. wie bei dem Weibchen behaart; an dem Metatarsus der
beiden Vorderpaare von der Basis bis zum Ende kurze, spitze, auf
einem Zäpfchen sitzende Stacheln. Metatarsus und Tarsus I so lang als
Pat. und Tib.; Metatarsus und Tarsus IV etwas länger als Pat. und Tib.
Länge des Ceph.: 000275 M., des Abd.: 0'003 M., eines B. des ersten
Paares: 0'011 M., des zweiten: 0:009 M., des dritten: 0:007 M., des vierten : 0:0095 M.
Ende April auf Ses Prat de San Jorgi, Mallorca, geköschert (Sch.).
4. Erigona marina n. sp. (Fig. 7, Epigyne).
Ọ Ceph. dunkelgelbbraun mit schmalem, schwarzem Randsaume; Mand.,
Max., Lippe und St. etwas heller gelbbraun, das letztere ebenfalls schmal
80*
630 L. Koch.
schwarz gesäumt. Plp. und B. bräunlichgelb. Abd. schwarz., greis behaart.
Spinnwarzen braungelb.
Ceph. dem Umrisse nach breit-oval, vorn gerundet, hoch, hinten und nach den
Seiten gleichmässig steil abgedacht, am Kopftheile obeu hinter den Augen nur un-
bedeutend gewölbt, glänzend, am Brusttheile sehr fein netzartig, am Kopftheile
glatt, mit abstehenden, mässig langen Haaren spärlich bewachsen; Kopf- und
Brusttheil durch eine Furche beiderseits deutlich abgegrenzt, an letzterem beider-
seits zwei schwache Eindrücke. Seitenrand aufgewulstet. Clypeus schräg nach
Vorn abgedacht, unter der vorderen Augenreihe der Quere nach eingeschnürt,
circa 11/mal so hoch als die Entfernung der vorderen und hinteren MA. beträgt. —
Die vordere Augenreihe den Clypeus überragend, gerade. Augen ziemlich von
gleicher Grösse; MA. kreisrund, von einander nicht ganz in ihrem Halbmesser,
von den SA. noch weniger weit, vou den hinteren MA. iu der doppelten Breite.
ihres Durchmessers entfernt. SA. länglichrund, an die hinteren SA. fast an-
stossend, schräg gegen diese gestellt. — Die hintere Augenreihe ebenfalls gerade,
die Augen gleich gross und etwas grösser, als jene der vorderen: die MA. kreis-
rund von einander in ihrem Durchmesser, nicht ganz so weit von den SA. entfernt,
letztere länglichrund. — Mand. stark nach Hinten zurückweichend, an der Basis
leicht gewölbt, glänzend, glatt, spärlich mit kurzen Härchen bewachsen, von
der Mitte an divergirend. — St. herzförmig, gewölbt, glänzend, glatt. — Abd.
länglich, vorn und in den Seiten gerundet, von der Mitte an nach Hinten spitz
zulaufend, mit abstehenden, mässig langen Haaren licht bewachsen. — B. glän-
zend, mit mässig langen Haaren licht bewachsen, in der Basalhälfte der Tib.
eine lange, aufrechte, feine Borste.
Länge des Ceph.: 000125 M., des Abd.: 0:002 M.
Mitte April im Thale von Soller, Mallorca (Sch.).
5. Theridium elimatum n. sp. (Fig. 8, Epigyne).
Ọ Ceph. schmutzig braungelb; Mand. gelbbraun, an der Basis lichter
gefärbt; Max. und Lippe gelbbrann, St. braungelb; Abd. graubraun, weiss
gefleckt, mit einem tiefgezackten dunkleren, weiss gesäumten Rückenfelde, wel-
ches fast die ganze Oberseite einnimmt; in diesem vorn ein brauner, weiss ge-
säumter Spiessflecken. An der Unterseite zwei parallele, weisse Längsstreifen.
Spinnwarzen, Plp. und B. braungelb.
Ceph. um 0°0005 M. länger als breit, dem Umrisse nach breit-oval, vorn
und in den Seiten gerundet, vom Hinterrande sanft ansteigend, am Kopftheile
oben und seitlich gewölbt, glatt und sehr glänzend. Kopf und Brusttheil deutlich
von einander abgesetzt; am hinteren Ende des ersteren ein rundlicher Eindruck. —
Clypeus circa 1!/;mal so hoch als die Entfernung der vorderen und hinteren MA.
beträgt, unter der vorderen Augenreihe der Quere nach tief eingeschnürt. —
Die vordere Augenreihe gerade; die MA. kreisrund, an einem queren Hügelchen,
von einander und den SA. gleichweit und weiter als ihr Durchmesser beträgt,
von den hinteren MA. noch etwas weiter entfernt. SA. länglichrund, grösser
als die MA. und so gross als die hinteren SA., an diese anstossend, schräg gegen
Zoologische Ergebnisse von Excnrsionen auf den Balearen. II. 631
sie gestellt und mit ihnen an einem stark erhöhten Hügelchen. — Die hintere
Reihe ganz wenig nach Hinten gebogen (procurva); MA. von einander in ihrem
Durchmesser, von den SA. circa 1'/smal so weit entfernt. — Mand. senkrecht
abfallend, unter dem Kopfrande knieförmig hervortretend, beträchtlich länger
als Pat. eines B. des zweiten Paares, innen von der Basis an auseinander wei-
chend, sehr glänzend, mit langen, feinen, abstehenden Borsten licht bewachsen,
nur an der Basis vorn glatt, sonst tief gerunzelt und mit gröberen
Körnern bestreut. Am vorderen Klauenfalzrande oben zwei Zähne, ein grosser
und ein kleinerer; am hinteren Falzrande nur ein ganz kleines Zähnchen. —
Max. weniger gewölbt, länger als breit, Vorder- und Aussenrand eine gemein-
schaftliche Rundung und am vorderen inneren Ende eine scharfe Spitze bildend;
Innenrand bis zur Lippe herab gerade. Die Lippe halb so lang als die Max.,
nicht so lang als an der Basis, breit, halbkreisförmig. — St. herzförmig, flach
gewölbt, sehr fein, netzartig, weitschichtig, mit langen, abstehenden Haaren
besetzt. — Abd. länglich, vorn und hinten mehr, in den Seiten weniger ge-
rundet, hinten etwas an Breite zunehmend, fettartig glänzend, mit kurzen,
schwarzen Börstchen licht bewachsen. — B. glänzend, lang behaart. — Die
Hüften des dritten und vierten Paares am Ende hinten mit einer
zahnartigen Ecke.
Länge des Ceph.: 0:002 M., des Abd.: 0'004 M., eines B. des zweiten
Paares: 0'006 M., des dritten: 0°0045 M., des vierten: 0°0065 M.
Bei Palma — Palma Riera — am 22. April (Sch.).
6. Theridium mansuetun n. sp. (Fig. 9, Epigyne).
© Ceph. schmutzig braungelb, am Kopftheile vorn mehr gebräunt; Mand.
hell gelbbraun, mit schwarzbraunen Klauen; Max., Lippe und St. hell gelb-
braun; Abd. schmutzig braungelb, mit weissen Fleckchen bestreut; oben ein
grosses, wellenrandiges, jedoch undeutliches Rückenfeld; Spinnwarzen, Plp. und
B. bräunlichgelb; an den Plp. das Tarsalglied, an den beiden Hinterpaaren der
B. die Metatarsen und Tarsen stärker gebräunt.
Ceph. nur ganz unbedeutend länger als breit, so lang als Pat. und Tib.
eines B. des vierten Paares, dem Umrisse nach oval, vom Hinterrande allmälig
ansteigend, ‘am Kopftheile oben und seitlich gewölbt, sehr glänzend, glatt, mit
weitschichtig liegenden Körnern am Kopftheile; die Behaarung gänzlich abge-
rieben. Kopf- und Brusttheil von einander deutlich abgesetzt; an der hinteren
Abdachung des letzteren ein breiter, rundlicher Eindruck, an den Seiten je zwei
abgekürzte Impressionen. Der Clypeus höher als die Entfernung der vorderen und
hinteren MA. beträgt, stark gewölbt, unter der vorderen Augenreihe der Quere
nach tief eingeschnürt. — Die vordere Augenreihe gerade; die MA. an einem
queren Hügelchen, von einander und den SA. ziemlich gleichweit und merklich
weiter als ihr Durchmesser beträgt, von den hinteren MA. circa 1!/amal so weit
als von einander entfernt, kreisrund. — SA. läuglichrund, grösser als die MA.,
von den hinteren SA. durch einen schmalen Zwischenraum getrennt und mit
ihnen an einem stark vortretenden, schrägen Hügelchen. — Die hintere Reihe
Sn
leicht nach Hinten gebogen (procurva), die MA. von einander weiter als die vor-
deren MA. und von den SA. circa 1!/amal so weit als von einander abstehend. —
Die Mand. so lang als die vordersten Pat., an der Basis stark gewölbt, senk-
recht abfallend, nach Unten verschmälert, glänzend, mit langen, abstehenden,
auf Körnchen wurzelnden Haaren licht bewachsen. — Max. gewölbt, mit langen
Borsten besetzt, über die Lippe geneigt, am Aussenrande kaum bemerkbar ein-
gebuchtet, an der Basis gerundet, am Vorderrande mit leichter Rundung schräg
abgestutzt; der Innenrand bis zur Lippe herab gerade. — Die Lippe kaum halb
so lang als die Max., halbkreisförmig. — St. herzförmig, gewölbt, glänzend,
weitschichtig, vertieft punktirt, in den Pünktchen ein abstehendes, langes
Haar. — Abd. nur wenig länger als breit (trächtiges Weibchen), vorn, hinten
und in den Seiten gerundet, glanzlos; die Behaarung abgerieben. — B. glänzend,
die Metatarsen und Tarsen reichlich mit mässig langen Borsten besetzt; die
Tib. gegen das Ende etwas verdickt; keine Stächeln.
Länge des Ceph.: 0'002 M., des Abd.: 0:0035 M., eines B. des ersten
Paares: 0:0055 M., des zweiten: 00045 M., des dritten: 0'004 M., des vierten:
0:0055 M.
Ende März an der Ausmündung der Riera bei Palma, Mallorca, auf Ses
Prat de San Jordi (Sch.).
632 L. Koch.
7. Drassus parvulus n. sp. (Fig. 10, Tibialglied der männlichen
Palpe und Copulationsorgane [Unterseite]; Fig. 11, Tibialglied von oben gesehen).
g. Ceph. braungelb, am Kopftheile vorn ins Gelbbraune verdunkelt;
Mand. dunkler-, Max. und Lippe heller gelbbraun; St. bräunlichgelb; Abd.
graugelb, oben in der Basalhälfte ein grösserer, schwärzlicher, ovaler, hinten
erweiterter Flecken, hinter diesem eine Reihe von schwärzlichen Winkellinien;
an der Unterseite vor den Spinnwarzen ein schwärzlicher Bogenstreifen. —
Spinnwarzen, Plp. und B. bräunlichgelb; das Tibialglied der Plp. und die Decke
der Copulationsorgane stärker gebräunt.
Ceph. um 0:0005 M. länger als breit, dem Umrisse nach oval, am brei-
testen zwischen dem zweiten und dritten Beinpaare, nach Vorn mehr als hinten
verschmälert, vom Hinterrande kurz schräg ansteigend, oben der ganzen Länge
nach und an der seitlichen Abdachung gewölbt, matt glänzend, mit anliegenden,
seidenartig stark glänzenden, gefiederten, greisen Härchen bedeckt. Mittelritze
lang, an der hinteren Abdachung sich herabziehend. — Die vordere Augenreihe
gerade, mindestens 1'/;mal so weit als der Durchmesser eines MA. beträgt, vom
Kopfrande entfernt. MA. kreisrund, grösser als die SA., an diese fast an-
stossend, von einander in ihrem Radius, von deu hinteren MA. so weit als von
dem Kopfende entfernt. SA. länglichrund, von den hinteren SA. in ihrem
grösseren Durchmesser entfernt. Die hintere Reihe nur wenig breiter; MA.
grösser als die übrigen Augen, von ovaler Form, ziemlich flach, einander be-
rührend, von den SA. in ihrem grösseren Durchmesser entfernt. Clypeus mit
sehr langen, vorwärts gerichteten Borsten besetzt. — Mand. senkrecht abfallend,
unter dem Kopfrande knieförmig hervortretend, kürzer als die vordersten Pat.,
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 633
innen etwas divergirend, glänzend, mit sehr langen, vorwärts gerichteten, auf
Hörnchen sitzenden Borsten reichlich bewachsen. — Max. vorn etwas breiter,
an der Basis rundlich aufgetrieben, am vorderen Ende gerundet, mit einem
schrägen Eindrucke in der Mitte. Die Lippe mehr als halb so lang als die
Max., gewölbt, nach Vorn verschmälert, mit gerundetem Vorderrande. — St.
oval, wenig gewölbt, glänzend, glatt, mit langen, abstehenden, in vertieften
Pünktchen wurzelnden Haaren licht bewachsen. — Abd. länglich, vorn und
hinten abgestumpft, in den Seiten gerundet, mit gelblichweissen, anliegenden,
glänzenden, gefiederten Haaren bedeckt. — Femoralglied der Plp. gebogen, seit-
lich zusammengedrückt, gegen das Ende verdickt, unten lang behaart, oben mit
1. 1 Stacheln, am Ende innen ein kürzerer Stachel. Patellarglied nur wenig
länger als breit, oben stark gewölbt; innen eine starke lange Borste. Tibial-
glied von seiner Basis an in einen gerade vorwärts gerichteten, oben auf der
Decke der Copulationsorgane liegenden, allmälig verschmälerten, am Ende mit
leichter Rundung schräg abgesetzten und hier am Aussenrande leicht ausge-
randeten Fortsatz übergehend; derselbe ist fast bis zu seinem Ende lang be-
haart. Decke der Copulationsorgane oval, stark gewölbt, glänzend, dicht mit
gelblichweissen Haaren bewachsen. Spinnwarzen lang; das oberste und unterste
Paar von gleicher Länge, letzteres jedoch merklich dicker. — B. glänzend, mit
anliegenden, seidenglänzeuden, gefiederten Haaren bedeckt. Bestachelung:
Femur I oben 1. 1, vorn 1 (Ende); Patella ohne Stachelu; Tibia und Metatarsus
desgleichen. Femur II oben 1. 1; Metatarsus unten 1; die übrigen Glieder un-
bewehrt. Femur III oben 1. 1, vorn 1, hinten 1 (Ende); Patella ohne Stacheln;
Tibia oben 1, vorn 1. 1, hinten 1. 1, unten 2. 2; Metatarsus der ganzen Länge
nach bestachelt. Femur IV oben 1. 1, hinten 1 (Ende); Patella ohne Stacheln;
Tibia vorn 1. 1, binten 1. 1, unten 2. 2.2; Metatarsus der ganzen Länge nach
bestachelt.
Länge des Ceph.: 0002 M., des Abd.: 0°0025 M., eines Beines des ersten
Paares: 0:0055, des zweiten: 0:0045 M., des dritten: 0'004 M., des vierten:
0:00625 M.
Bei Drassus minusculus L. Koch œ ist der Ceph. oben stärker gewölbt
und hat einen schwarzen Randsaum; die MA. der hinteren Augenreihe berühren
einander nicht, die vorderen MA. sind fast in ihrem Durchmesser von einander
entfernt.
Bei Palma-Riera am 22. April (Sch.).
8. Prosthesima plumigera n. sp. (Fig. 12, Tibialglied der männ-
lichen Palpe und Copulationsorgane [Unterseite]: Fig. 13, Tibialglied von
der Seite).
d' (sehr beschädigt und abgerieben). Ceph. schwarzbraun, gelb behaart.
Mand., Max. und Lippe dunkelrothbraun, St. gelbbraun; Plp. braungelb.
B. röthlichbraun, mit rothbraunen Hüften, gelblichweiss behaart. — Abd.
schmutzig gelbbraun, weisslichgelb behaart; das Chitinschildchen oben an der
Basis röthlichbraun. Spinnwarzen braungelb.
634 L. Koch.
Ceph. dem Umrisse nach oval, nieder, hinten und nach den Seiten mit
leichter Wölbung abgedacht, oben nicht gewölbt, glatt und sehr glänzend, dicht
mit anliegenden, langen, gefiederten Härchen bedeckt und spärlich mit
abstehenden, schwarzen, feinen Borsten besetzt. Mittelritze kurz, ziemlich nahe
an der hinteren Absenkung. — Die vordere Augenreihe gerade; MA. sehr gross,
kaum in ihrem Durchmesser vom Kopfrande entfernt, an die SA. fast anstossend,
von einander in ihrem Radius, von den hinteren MA. weiter als ihr Durch-
messer beträgt, abstehend, kreisrund. SA. länglichrund, weiter als ihr grösserer
Durchmesser beträgt, von den hinteren SA. abstehend. Die hintere Reihe eben-
falls gerade, nur wenig breiter als die vordere; MA. flach, länglichrund, quer-
liegend, von einander nicht so weit als die vorderen MA., von den SA. in ihrem
kürzeren Durchmesser entfernt. — Mand. senkrecht abiallend, an der Basis
leicht gewölbt, kürzer als die vordersten Pat., glänzend, nicht divergirend, mit
langen vorwärts gerichteten Borsten bewachsen. — Max. mit einem tiefen,
schrägen Eindruck vor der Mitte, vorn gerundet. Die Lippe mehr als halb so
lang als die Max., leicht gewölbt, gegen das vordere Ende verschmälert, mit
gerundetem Vorderrande. — St. gläuzend, leicht gewölbt, vorn sehr verschmä-
lert zulaufend, zwischen dem zweiten und dritten Beinpaare am breitesten und
nach Hinten in eine kurze Spitze endend, glänzend, licht behaart. — Abd. läng-
lich, vorn und hinten rundlich abgestumpft, in den Seiten schwach gerundet,
glanzlos, mit stark seidenglänzenden, langen, anliegenden Federhärchen dicht
bedeckt. Oben an der Basis ein längliches, hinten abgestutztes, glattes, glän-
zendes Chitinschildchen. Das unterste Paar der Spinnwarzen mindestens um !/,
länger und bedeutend dicker als das oberste. — Femoralglied der Plp. seitlich
zusammengedrückt, gegen das Ende verdickt, gebogen, oben 1. 1 lange Stacheln,
am Ende innen zwei kurze Stacheln. — Das Patellenglied circa 1'/,mal so lang
als an seinem vorderen, breiteren Ende breit; der Tibialtheil etwas kürzer als
das Patellarglied, von der Basis an an Breite zunehmend; am vorderen Ende
aussen ein schräg nach Vorn und Aussen gerichteter, wenig gekrümmter, am
Ende fein spitziger Fortsatz, welcher ungefähr halb so lang als das Glied selbst
ist. Die Decke der Copulationsorgane schmal oval, vorn ziemlich spitz zu-
laufend, gewölbt, glänzend, dicht lang behaart. — Beine glänzend, an den Meta-
tarsen und Tarsen der beiden Vorderpaare eine lockere Scopula.
Bestachelung. Erstes Beinpaar: Femur oben 1. 1, vorn 1 (Endhälfte);
Patella 0; Tibia unten 1.2; Metatarsus 2 (Basis). Zweites Beinpaar: Oben 1.1
(sehr lang), vorn 1. 1; Patella 0; Tibia unten 1. 2, vorn 1; Metatarsus 2 (Basis).
Drittes Beinpaar: Femur oben 1. 1, vorn 1; Patella hinten 1; Tibia oben 1,
voru 1. 1, hinten 1. 1, unten 2. 2. 2; Metatarsus der ganzen Länge nach be-
stachelt. Viertes Beinpaar: Femur oben 1. 1. 1, vorn 1. 1, hinten 1 (Ende);
Patella hinten 1; Tibia unten 2. 2. 2, vorn 1. 1. 1, hinten 1. 1. 1; Metatarsus
der ganzen Länge nach bestachelt.
Länge des Ceph.: 0°0025 M., des Abd.: 00025 M., eines Beines des ersten
Paares: 0:0055 M., des zweiten: 0'005 M., des dritten: 0:005 M., des vierten:
0:0075 M.
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. 11. 635
Ende April, San Gual, Ses Prat de San Jordi, Mallorca. — Letzterer
Samımelort bietet an niederen Thieren eine wahre Fülle (Sch.).
9. Prosthesima flagellans n. sp. (Fig. 14, Tibialglied der männlichen
Palpe und Copulationsorgane [Seitenansicht]).
g. Ceph. hell gelbbrauu mit schwachem gelbem Metallschiller, blassgelb
behaart; Mand., Max., Lippe und St. von der Farbe des Ceph. jedoch ohne
Metallschiller; Plp. und B. braungelb, an ersteren die Decke der Copulations-
organe dunkler gefärbt. Abd. schwarz, goldgelb behaart. Spinnwarzen hell
gelbbraun.
Ceph. so lang als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, um 0°00025 M.
länger als breit, dem Umrisse nach oval, nieder, an der hinteren und seitlichen
Abdachung gewölbt, oben nicht gewölbt, etwas glänzend, äusserst fein und
dicht granulirt, mit weitschichtig eingestreuten grösseren Körnern, auf welchen
ein anliegendes, langes, seidenartig glänzendes Haar wurzelt. Die Abgrenzung
zwischen Kopf- und Brusttheil nur schwach angedeutet; Mittelritze lang, tief
eingeschnürt. Die vordere Augenreihe nach Hinten gebogen (recurva), weiter
als im Durchmesser der SA. vom Kopfrande entfernt; MA. kreisrund, weiter
als in ihrem Durchmesser von einander entfernt, an einem kleinen Hügelchen,
an die SA. fast anstossend: letztere bedeutend grösser länglich-rund, schräg
gestellt, von den hinteren SA. in ihrem kürzeren Durchmesser entfernt. Die
hintere Reihe gerade, so breit als die vordere; MA. oval, flach, schräg, nach
Vorn divergirend gegen einander gestellt, nicht so weit als die vorderen MA.
von einander, von den SA. und von einander gleich weit und kaum in ihrem
Radius entfernt. — Maud. senkrecht abfallend, kürzer und nur halb so dick
als die vordersten Pat., vorn herab gewölbt, etwas glänzend, sehr fein der Quere
nach gerunzelt, an der Basis mit sehr langen, abstehenden, sonst spärlich mit
kurzen Haaren besetzt. — Max. gewölbt, mit einem tiefen schrägen Eindrucke
vor der Mitte, an der Basis und vorn gerundet, in der Mitte des Ausseurandes
eingebuchtet. Lippe mehr als halb so lang als die Max., in den Seiten fast
gleichbreit, vorn gerundet, mit erhöhtem Seiten- und Vorderrande — St.
oval, hinten spitz, glänzend, flach gewölbt, mit langen, in einem vertieften
Punkte sitzenden Haaren licht besetzt, die Randhaare dichter stehend, jene der
Scheibe nach Hinten gerichtet. — Abd. vorn und hinten rundlich abgestumpft,
in den Seiten fast gleich breit, um mehr als die Hälfte länger als breit, mit
einem ziemlich grossen, dreieckigen, fast kahlen Chitinschildchen an der Basis,
sonst dicht mit auliegenden, seidenglänzenden Haaren bedeckt. — Das Femoral-
glied der Pip. gebogen, gegen das Ende verdickt; das Patellarglied oben ge-
wölbt, länger als breit; der Tibialtheil kürzer als das Patellarglied, glocken-
förmig, vorn breiter als lang und aussen einen schräg vorwärts gerichteten,
geraden, am Ende spitzen Fortsatz bildend, welcher länger als das Glied selbst
ist. Die Decke der Copulationsorgane oben gewölbt, viel länger als das Patellar-
und Tibialglied zusammeu, aus eiförmiger, licht mit langen Haaren bewachsenen
Basalhälfte in eineu dichten, oben kürzer behaarten, abwärts gebogenen, an der
Z. B. Ges. B. XXXI. Abh. sl
636 L. Koch.
Unterseite ausgehöhlten Schnabel verlängert. — B. glänzend, dünn aber gleich-
mässig mit langen Haaren besetzt; am Ende der Patellen oben ein längeres,
aufrechtes Haar. — Keine Scopula. Stacheln: Femur I und II oben 1. 1, vorn
1 (Ende); Tibia I und II ohne Stacheln; Metatarsus I ohne Stacheln, an Meta-
tarsus H 2. 1. 1 Stacheln. Femur III oben 1. 1, vorn 1. 1, hinten 1.1;
Tibia vorn 1. 1, hinten 1., unten 2. 2. 2; Metatarsus von der Basis bis zum
Ende bestachelt. Femur IV oben 1. 1. 1, vorn 1. 1, hinten 1 (Ende); Tibia
und Metatarsus wie jene am dritten Beinpaare bestachelt; Metatarsus und Tarsus
IV länger als Patella und Tibia; Metatarsus IV. länger als die Tibia.
Länge des Ceph.: 0:002 M., des Abd.: 0002 M., eines B. des ersten Paares:
0°005 M., des zweiten: 000425 M., des dritten: 0'004 M., des vierten: 0'006 M.
Anfang Mai auf Miramare, Mallorca (Sch.).
10. Prosthesima semirufa n. sp. (Fig. 15, Epigyne).
Q. Ceph. braungelb: Mand. und Lippe röthlich braun ; Max. und St. braun-
gelb, doch dunkler gefärbt als der Ceph.; Plp. braungelb mit röthlich braunem
Tarsalgliede; die Schenkel der beiden Vorderpaare und die Schenkel, Pat. und
Tib. des dritten und vierten Paares bräunlich gelb, die übrigen Glieder der B.
braungelb. Abd. oben und in den Seiten dunkler, unten lichter graugelb. Spinn-
warzen braungelb.
Der Ceph. so lang als die Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, um
0001 länger als breit, vorn ziemlich stark verschmälert, dem Umrisse nach oval,
jedoch zwischen dem ersten Beinpaare und den Plp. seicht eingediückt, nieder,
vom Hinterrande kurz steil ansteigend, oben ganz unbedeutend gewölbt, etwas
glänzend, mit kurzen, anliegenden, feinen Härchen dünn bedeckt und oben mit
abstehenden, kurzen Haaren licht bewachsen. Die Abgrenzung zwischen Kopf-
und Brusttheil kaum angedeutet, an der seitlichen Abdachung des letzteren
beiderseits zwei Strahlenfurchen. Die Mittelritze lang, die Grenze der hinteren
Abdachung erreichend.
Die vordere Augenreihe leicht nach Hinten gebogen (procurva); MA. kreis-
rund, nicht völlig in ihrem Durchmesser von einander, von den hinteren MA.
und dem Kopfrande gleich weit und fast in der doppelten Breite ihres Durch-
messers entfernt, an die SA. fast anstossend, letztere schrägliegend, länglich
rund, bedeutend grösser als die MA., von den hinteren SA. in deren Durchmesser
entfernt. Die hintere Reihe gerade, so breit als die vordere; die MA. flach,
näher beisammen als die vorderen, fast dreieckig, von den SA. so weit, als die
vorderen MA. von einander entfernt, grösser als die SA.
Mand. leicht nach Hinten gedrückt, vorn herab gewölbt, glänzend, innen
divergirend, mit kürzeren und sehr langen, abstehenden auf Körnchen sitzenden
Borsten besetzt. — Die Max. vor der Einlenkung der Plp. der Quere nach tief
eingedrückt, an der Basalhälfte stark gewölbt, mit langen Borsten reichlich
bewachsen. Die Lippe circa 1⁄3 kürzer als die Max., gewölbt, vorn gerundet.
St. oval, hinten spitz, flach, auf der Scheibe mit kürzeren, feineren, am
Rande mit langen, abstehenden, schwarzen Haaren besetzt.
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 631
Abd. von Vorn nach Hinten allmälig an Breite zunehmend, daher ziem-
lich sackförmig, vorn und hinten gerundet, glanzlos, mit kurzen, feinen Härchen
dünn bedeckt, und reichlich mit augedrückten, langen, schwarzen Borsten
bewachsen.
B. glänzend; an den Metatarsen und Tarsen der beiden Vorderpaare eine
lockere Scopula; an Tibia II unten in der Mitte ein Stachel (zuweilen auch
zwei); Tibia und Metatarsus I ohne Stacheln; Metatarsus II unten mit zwei
Stacheln an der Basis, zuweilen ein Stachel in der Mitte.
Länge des Ceph.: 00035 M., des Abd.; 0'004 M., eines B. des ersten Paares:
0:009 M., des zweiten: 0:0075 M., des dritten: 0°'0065 M., des vierten: 0'0105 M.
Von Menorca (von Herrn Dr. Braun gesammelt).
Prosthesima semirufa steht in nächster Verwandtschaft von Prosthesima
circumspecta E. Sim. Bei letzter Art, welche auch merklich kleiner ist, hat
der Ceph. einen schmalen, schwarzen Randsaum, die vordere Augenreihe ist
viel stärker gebogen, Tib. II hat keinen Stachel und die Form der Epigyue ist
eine wesentlich verschiedene.
11. Chiracanthium occidentale (Fig. 16, Epigyne).
Q (defect). Ceph. dunkelbraungelb, mit einem braunen Mittellängsstreifen,
welcher von der hinteren Abdachung bis zu den MA. der zweiten Augenreihe
sich erstreckt. — Mand. dunkelbraungelb, gegen das untere Ende stark gebräunt.
Plp. und B. bräunlich gelb. Max. und Lippe gelbbraun. St. bräunlich gelb.
Abd. schmutzig braungelb, weiss getüpfelt: an der Oberseite von der Basis ab-
gehend ein dunkler, seitlich gezackter, hinten in eine Spitze endender Längs-
streifen, welcher nicht ganz bis zur Mitte reicht. Spinnwarzen braungelb.
Ceph. etwas kürzer als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, um
0:0005 M. länger als breit, vom Hinterrande schräg ansteigend, am Kopftheile
oben sehr stark, in den Seiten leichter gewölbt, hinten und seitlich gerundet,
vorn nur wenig verschmälert, glänzend mit kurzen, angedrückten, seidenartig
glänzenden Haaren licht bewachsen. An der hinteren Abdachung ein längliches
Grübchen. — Die vordere Augenreihe gerade, etwas weiter als der Radius eines
MA. beträgt, vom Kopfrande entfernt. — MA. kreisrund, etwas grösser als die
übrigen Augen, näher beisammen als die hinteren MA., von einander weiter als
in ihrem Durchmesser, von den SA, circa 1!/,mal soweit als von einander und
von den hinteren MA. nicht ganz so weit als von den SA. entfernt. Letztere
mit den hinteren SA. an einer schrägen Erhöhung länglichrund, so gross als
diese und von ihnen in ihrem kürzeren Durchmesser entfernt. — Die hintere
Reihe breiter, über die vordere gebogen (procurva); die MA. von den SA. merklich
weiter als von einander entfernt. — Die Mand. etwas vorwärts gerichtet, so lang
als die Tib. eines B. des zweiten Paares, unter dem Kopfrande mit schwacher
Wölbung hervortretend, nach Unten stark verschmälert, glänzend, glatt; die
Behaarung abgerieben. Die Klauen lang, schwach gebogen; am vorderen Falz-
rande ziemlich weit oben ein einzelner Zahn. — St. herzförmig, gewölbt, glän-
zend, mit deutlichen Eindrücken am Seitenrande.
81%
638 L Koch,
Abd. spitzeiförmig, glanzlos, mit gelblichweissen, anliegenden Haaren
bedeckt.
Bestachelung der B.: I. Paar fehlt. Il. Paar: Femur vorn 1.1; Pat. und
Tib. ohne Stacheln; Metatarsus 1 vorn, 1 binten, 2 Basis unten; das Eude mit
3—4 Stacheln. IH. Paar: Femur hinten 1; Pat. 0; Tib. vorn 1, hinten 1; Meta-
tarsus bis zum Ende bestachelt. IV. Paar: Femur und Pat. 0, Tib. hinten 1;
Metatarsus bis zum Ende bestachelt.
Länge des Ceph.: 0'0025 M., des Abd. 0'004 M., eines B. des zweiten
Paares: 0°0065 M., des dritten: 0:005 M., des vierten: 0:0085 M.
Chiracanthium occidentale hat grosse Aehnlichkeit mit Chirac. Letochae
L. Koch; bei letzterer Species ist der Ceph. im Verhältniss zur Breite länger,
die Mand. sind an der unteren Hälfte schwarzbraun.
Den 18. Mai 1866 in Mahon (Sch.).
12. Trachelas flavipes n. sp. (Fig. 17, Epigyne [trocken], Fig. 18,
dieselbe unter Weingeist).
Q. Ceph., Mand. und Lippe hell gelbbraun ; Max., St., Plp. und B. bräunlich-
gelb; Abd. schmutzig bräunlichgelb, an der hinteren Hälfte oben schwärzlich-
braun und hier mit einer Reihe von gelblichen Bogenlinien. Die Spinnwarzen
bräunlichgelb.
Ceph. nur ganz unbedeutend länger als breit, dem Umrisse nach breit-
oval, hinten und seitlich steil abgedacht, nach den Seiten mit leichter Wölbung,
auch oben am Kopftheile gewölbt, glänzend, granulirt, zwischen den Körnern
gerunzelt, mit angedrückten, feinen, mässig langen Haaren licht bedeckt. Der
Clypeus nach Hinten zurückweichend, nicht ganz noch einmal so hoch, als der
Durchmesser eines MA. der ersten Augenreihe beträgt. — Die vordere Augen-
reihe nach Hinten, die hintere nach Vorn gebogen; die vorderen MA. schwarz,
die übrigen hellbernsteingelb. — Die Augen der vorderen Reihe ziemlich von
gleicher Grösse; MA. kreisrund, von einander in ihrem Halbmesser entfernt,
von den länglichrunden SA. nur durch einen schmalen Zwischenraum getrennt,
von den hinteren MA. nicht ganz in ihrem Durchmesser abstehend; die SA.
von den hinteren SA. höchstens in ihrem Durchmesser entfernt. Die hintere
Reihe breiter, die Augen etwas grösser als jene der vorderen und ziemlich von
gleicher Grösse; die MA. von einander weiter als von den SA. entfernt. —
Mand. nur wenig unter dem Kopfrande hervortretend, vorn leicht gewölbt, nach
Hinten gedrückt, nur wenig kürzer als die vordersten Pat., glänzend, der Quere
nach fein gerunzelt, mit abstehenden, kürzeren und längeren, feinen Haaren
licht bewachsen. — Max. gewölbt, ohne Eindruck, ziemlich gleich breit, über
die Lippe geneigt, vorn mit leichter Rundung schräg abgestutzt. — Die Lippe
mehr als halb so lang als die Max., gewölbt, vorn etwas verschmälert, mit ge-
radem Vorderrande. — Sternum herzförmig, gewölbt, glänzend, mit knrzen,
feinen, in einem vertieften Pünktchen wurzelnden, abstehenden Haaren licht
bewachsen. — Abd. länglich, vorn gerade abgestumpft, in den Seiten gerundet,
von der Mitte nach Hinten spitz zulaufend, glanzlos, mit kurzen, anliegenden,
Zoologische Ergebnisse von Excursiouen anf den Balearen. II. 639
seidenartig glänzenden Haaren oben und unten bedeckt. — B. glänzend, kurz
behaart, ohne Stacheln; an Metatarsus und Tarsus I und II eine Scopula.
Länge des Ceph.: 000125 M., des Abd.: 0:002 M., eines B. des ersten
Paares: 000325 M., des zweiten: 0'00275 M., des dritten: 0°0025 M., des vierten:
0:0035 M.
Bei Trachelas minor Cambr. sind die beiden Oeffnungen am Vordertheile
der Epigyne kaum grösser als ein Auge der hinteren Reihe; bei Tr. flavipes
nehmen sie so ziemlich die vordere Hälfte der Epigyne ein.
Mitte April im Thale von Soller, Mallorca (Sch.).
13. Zora inornata n. sp. (Fig. 19, Epigyne).
Ọ. Ceph., Mand., Max., Lippe, St., Plp., B. und Spinnwarzen bräunlich-
gelb; Abd. graugelb; jedes Auge in einem schwarzen Fleckchen.
Ceph. so lang als die Tib. eines B. des vierten Paares, um 00005 M.
länger als breit, dem Umrisse nach breit-oval, in den Seiten gerundet, nieder,
vom Hinterrande kurz schräg ansteigend, dann nach Vorn sanft geneigt, oben
nicht gewölbt, glänzend, mit anliegenden, langen, gelblichweissen, gefiederten
Haaren bedeckt. Mittelritze lang; der Kopftheil vom Thorax in den Seiten durch
deutliche Furchen abgesetzt, am Brusttheile beiderseits drei Strahlenfurchen. —
Der Clypeus nicht ganz so hoch als der Durchmesser eines MA. der ersten
Reihe beträgt. — Beide Augenreihen schwach nach Vorn gebogen (recurvae).
Die MA. der ersten Reihe weiter als in ihrem Halbmesser von einander, von
den MA. der zweiten mindestens in der doppelten Breite ihres Durchmessers
entfernt, von den SA. nur durch einen schmalen Zwischenraum getrennt, kreis-
rund, bedeutend kleiner als die SA.; letztere länglichrund, von den SA. der
zweiten Reihe weiter, als ihr grösserer Durchmesser beträgt, entfernt. Die zweite
Reihe breiter; die Augen in gleicher Entfernung von einander, die MA. so gross
als die vorderen MA., die SA. so gross als die vorderen SA. — Die Mand. so
lang als die vordersten Pat., senkrecht abfallend, vorn herab stark gewölbt,
nicht divergirend, nach Unten nur wenig verschmälert, glatt, glänzend, mit ab-
stehenden kurzen und langen Haaren licht bewachsen. Klauen lang, schwach
gekrümmt. — Max. gewölbt, ohne Eindruck, gerade vorwärts gerichtet, vorn
gerundet. Die Lippe mehr als halb so lang als die Max., gewölbt, vorn etwas
verschmälert, mit geradem Vorderrande — St. oval, vorn gerade abgestutzt,
hinten spitz zulaufend, glänzend, weitschiehtig grob gekörnt; die Körner in der
Mitte vertieft, wahrscheinlich zur Aufnahme eines Haares; die Bebaarung abge-
rieben. In den Seiten nach den Zwischenräumen der Hüften verlaufend, tiefe
Eindrücke. — Abd. länglich, vorn gerade abgestumpft, in den Seiten leicht ge-
rundet, gegen die Spinnwarzen etwas spitz zulaufend, mit gelblichen, langen,
anliegenden, gefiederten Haaren oben wie unten bedeckt. Das oberste und
unterste Paar der Spinnwarzen von gleicher Länge, ersteres cylindrisch, letzteres
konisch. — Die Behaarung der B. fast gänzlich abgerieben; an den Metatarsen
und Tarsen der beiden Vorderpaare eine Scopula. — Die B. selbst dünn, im
Längenverhältnisse: 4, 1, 2, 3. Die Tib. des ersten Paares unten mit einer
640 L. Koch.
Doppelreihe sehr langer Stacheln, an den Metatarsen dieses Paares unten
2. 2. 2 Stacheln.
Länge des Ceph.: 0:0025 M., des Abd.: 0.004 M., eines B. des ersten
Paares: 0'009 M., des zweiten; 0 0085 M., des dritten: 0:0065 M., des vierten:
00095 M.
Bei Zora spinimana Sund. ist die Tib. des ersten Paares dreimal so lang
als die Pat., bei Zora inornata um zweimal; erstere Art hat an der Oberseite der
Tib. des vierten Paares eine Reihe von Stacheln, welche an Zora inornata fehlt.
Anfang April auf Miramare, Mallorca (Sch.).
14. Dysdera mordax n., sp. (Fig. 20, männliche Palpe).
cd‘. Ceph. dunkelrothbraun; von gleicher Farbe die Mand., diese jedoch
nach Unten zu lichter gefärbt; Max., Lippe und St., sowie die Hüften der B.
rothbraun, doch merklich heller gefärbt als der Ceph.; die übrigen Glieder der
B. sowie die Plp. bräunlichroth; Abd. graugelb mit braungelben Spinnwarzen.
Ceph. kürzer als Pat. und Tib. eines B. des ersten Paares und etwas
länger als diese Glieder am vierten Beinpaare, um 000125 M. länger als zwischen
dem zweiten und dritten Beinpaare breit, in den Seiten gerundet, vorn mässig
verschmälert, nieder, vom Hiuterrande bis zu den Augen allmälig sanft an-
steigend, hinter den Augen und gegen den Seitenrand hin gewölbt, matt glän-
zend, äusserst fein gekörnt und gerunzelt, mit bräunlichgelben Haaren licht
bewachsen. Der Kopftheil in den Seiten gewölbt; am Brusttheile ziemlich nahe
dem Hinterrande eine seichte Längsimpression. Der Seitenrand mit fein auf-
geworfener Kante. — Die Augen an einer länglichrunden, queren Erhöhung.
Die beiden vorderen Augen grösser als die übrigen, von einander mindestens in
ihrem Durchmesser entfernt, an die SA. der zweiten Reihe fast anstossend. Die
Augen der zweiten Reihe in einer nach Hinten gebogenen Reihe; die MA. ziemlich
kreisrund, ganz nahe beisammen, durch einen schmalen Zwischenraum von den
SA. entferut; letzterer länglichrund etwas grösser als die MA. — Mand. vorwärts
gerichtet, länger als die Pat. eines B. des ersten Paares, konisch, von der Basis
an divergirend, unter dem Kopfrande etwas gewölbt, glänzend, der Quere nach
schwach gerunzelt, mit ganz kurzen Härchen bewachsen und besonders gegen das
Ende mit langen, abstehenden Haaren besetzt. — Die Klauen so lang als der
Stamm der Mand., dünn, schwach gekrümmt. Am vorderen lang befranzten
Falzrande ein kurzer Zahn. — Die Max. aus breiter, gewölbter Basalhälfte plötzlich
verschmälert und allmälich spitz zulaufend, am Innenrande bis zur Lippe herab
befranst. Die Lippe mehr als halb so lang als die Max., gewölbt, von der Basis
an verschmälert, mit tief ausgeschnittenem Vorderrande — Das St. um 1/5
länger als breit, an ihrem gerundeten Seitenrande gegenüber den Hüften rund
ausgeschnitten, hinten in eine abgestumpfte Spitze verschmälert, vorn gerade
abgestutzt, wenig gewölbt, etwas glänzend, grob gerunzelt, mit längeren und
kürzeren, gelblichen, abstehenden Haaren licht bewachsen. — Das Abd. dem
Umrisse nach elliptisch, vorn und hinten rundlich abgestumpft; in den Seiten
schwach gewölbt, mit kurzen angedrückten, auf kleinen Körnchen sitzenden
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. Il. 541
Haaren dünu bedeckt. — Das Femoralglied der Plp. stark gekrümmt, länger
als die Pat. eines B. des ersten Paares, oben gegen das Ende gewölbt, kurz
behaart, unten mit kurzen und langen, abstehenden Haaren besetzt. Das Patellar-
glied kurz behaart, oben gewölbt, gegen das Ende allmälig dicker. Das Tibial-
glied kürzer als das Patellarglied, gleich dick, kurz behaart, an der Unterseite
einzelne längere Haare. Die Decke der Copulationsorgane so lang als das Patellar-
glied, nicht breiter als der Tibialtheil, nach Vorn etwas verschmälert, dicht
behaart. Der Bulbus der Copulationsorgane ziemlich eiförmig, glatt, glänzend,
der nach Unten abgehende Fortsatz länger als der Bulbus, gegen das untere
eine rundliche Oeffnung, über deren Rand eine an der Spitze gekrümmte Leiste
hervorragt, bildende Ende verschmälert, zunächst an der Basis des Fortsatzes
eine aufwärts gekrümmte Ecke. — Die Schenkel des ersten Beinpaares gekrümmt,
an der Basis oben gewölbt, oben und unten kurz behaart, unten einzelne längere
Haare, keine Stacheln; der Femur des ersten Paares ist so lang als Metatarsus
und Tarsus und kürzer als Pat. und Tib.; letztere beiden Glieder oben und
seitlich ganz kurz und ziemlich dicht, unten theilweise länger behaart, unbe-
stachelt. Der Metatarsus so lang als die Tib., ziemlich dicht, gleichmässig kurz
behaart. — Der Tarsus sehr kurz, nicht halb so lang als die Tib., dicht kurz
behaart. — Der Femur des zweiten Paares kürzer als Metatarsus und Tarsus,
weniger gekrümmt als jener des ersten, oben an der Basis gewölbt, gegen das
Ende allmälig dünner; die Behaarung wie am ersten Paare, wie an diesem auch
Pat. und Tib. Der Mstatarsus oben weniger dicht behaart, so lang als jener
am ersten Paare und etwas länger als die Tib. Am zweiten Beinpaare keine
Stacheln. — Der Femur des dritten Paares unten gewölbt, erst gegen das Ende
rasch verschmälert, kürzer als Metatarsus und Tarsus; Pat. und Tib. so lang
als Metatarsus und Tarsus, an der Tib. vorn und hinten 1. 1 Stacheln, unten
am Ende zwei Stacheln. Der Metatarsus, merklich länger als die Tib., am Ende
unten dicht bürstenartig behaart, der ganzen Länge nach bestachelt. — Der
Femur des vierten Paares so lang als der Metatarsus, von derselben Form wie
jener des dritten, an der Basis oben zwei Stacheln ; Pat. und Tib. etwas länger
als Metatarsus und Tarsus; Tib. wie jene am dritten Paare bestachelt, auch der
Metatarsus ähnlich behaart und bestachelt, wie dieses Glied am dritten Beinpaare;
doch ist die Haarbürste am Ende, besonders oben, dichter und nimmt ziemlich
den vierten Theil der Länge ein.
Länge des Ceph.: 0'006 M., des Abd.: 0006 M., eines B. des ersten
Paares: 0'016 M., des zweiten: 0'014 M., des dritten: 0'011 M., des vierten:
0:0145 M.
Dysdera mordax hat grosse Aehnlichkeit mit einer Art, welche ich aus
Mehadia erhielt: bei dieser ist jedoch der Ceph. fein netzartig: die Augen der
vorderen Reihe sind nicht ganz in ihrem Durchmesser von einander entfernt,
die hinteren MA. von den SA. in ihrem Durchmesser, die Mand. kürzer als
die Pat. eines B. des ersten Paares, am Femur des ersten Paares siud acht bis
neun Stacheln vorhanden.
Anfang Mai im Festungsgraben von Palma, Mallorca (Sch.).
\
642 L. Koch.
15. Nemesia Braunii n. sp. (Fig. 21, männliche Palpe).
2. Ceph. dunkelgelbbraun, an der seitlichen Abdachung gegen den Seiten-
rand hin verloren bräunlichgelb; vom hinteren Kopfende ziehen sich bis zu den
Augen zwei fast parallele, schwarzbraune Längsstreifen ; der Raum zwischen densel-
beu gelb; die Behaarung des Ceph. blassgelb oder gelblichweiss. Mand. heller oder
dunkler gelbbraun. Max. und Lippe bräunlichgelb oder braungelb, erstere mit
ziegelrothen Fransen. St. bräunlichgelb, schwarz behaart. Plp. und B. bräunlich-
gelb, schwarz behaart; das Femoralglied der ersteren und die Schenkel der B.
oben mit einem schwarzeu Längsstreifen. Abd. schmutzig bräunlichgelb, oben
mit einer Reihe von schwarzen Bogenstreifen, welche sich nach den Seiten
herabziehen und meist in ihrer Mitte durch einen schwarzen Längsstrich mit
einander verbunden sind. Spinnwarzen blassgelb, schwarz behaart.
g. Ceph. bräunlichgelb, mit einem breiten, schwarzbraunen Längsbande,
welches sich an dem Kopftheile erweitert und fast die ganze Breite desselben
einnimmt; die Strahlenfurchen am Brusttheile schwarzbraun; Behaarung gold-
gelb. Mand. schwarzbraun, mit drei Längsstreifen goldgelber Haare. Max. und
Lippe hell bräunlichgelb, erstere mit ziegelrothen Fransen. St. hell bräunlich-
gelb, schwarz behaart. Plp. hell bräunlichgelb; das Femoralglied oben mit
einem schwärzlichen Längsstreifen; die Copulationsorgane kastanienbraun. B.
hell bräunlichgelb; Behaarung der B. messinggelb; Borsten und Stacheln schwarz;
ähnlich sind auch die Plp. behaart und bestachelt. Abd. bräunlichgelb, oben
mit einem zusammenhängenden oder unterbrochenen, schwarzen Mittellängs-
streifen; zu beiden Seiten desselben schwarze, schräg sich nach den Seiten herab-
ziehende Striche, vor den Spinnwarzen drei schwarze Bogeustreifen; die auliegende
Behaarung des Ceph. blassgelb, Borsten schwarz. Spinnwarzen bräunlichgelb.
©. Ceph. um 0'001 M. länger als zwischen dem zweiten Beinpaare breit,
kürzer als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, breiter als Tib. IV lang,
dem Umrisse nach oval, mit niederem Brust- und etwas erhöhtem, oben ge-
wölbtem Kopftheile, glänzend, mit anliegenden, seidenartig glänzenden, langen,
einfachen Haaren dünn bedeckt und mit abstehenden, kurzen Borsten an der
seitlichen Wölbung des Kopftheiles besetzt, in der Mittellinie des letzteren eine
Doppelreihe sehr langer, starker, aufrechter Borsten. Kopf- und Brusttheil
beiderseits durch eine deutliche Furche abgesetzt. Rückengrube gebogen, tief,
nach Hinten offen. Am Brusttheile beiderseits zwei Strahlenfurchen, vor dem
Hinterrande ein seichter Quereindruck. Die vordere Augenreihe merklich weiter
als im längeren Durchmesser eines SA. vom Kopfende entfernt, nach Hinten
gebogen (procurva); SA. bedeutend grösser, länglichrund, schräg liegend, von
den MA. und den SA. der hinteren Reihe gleich weit und nicht völlig in ihrem
kürzeren Durchmesser entfernt. MA. kreisrund, von einander in ihrem Halb-
messer, von den hinteren MA. nicht ganz so weit entfernt. Die hintere Reihe
so breit als die vordere, die SA. und MA. jeder Seite dicht beisammen, beide
länglichrund, die SA. länger und verhältnissmässig schmäler. — Mand. glänzend,
glatt, am Innenrande mit längeren, starken Borsten besetzt, an der äusseren
Wölbung beiderseits zwei Längsstreifen kurzer Börstchen, das untere Ende
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. IT. 643
dichter mit Jangen, auf Körnern sitzenden Borsten bewachsen. Die Reihen aus
vier Zähnen beiderseits gebildet, über denselben sich am Innenrande hinauf-
ziehend eine grössere Anzahl kürzerer Stacheln. Der innere Klauenfalzrand mit
fünf starken, stumpfen, gleich grossen Zähnen, welche auf seine ganze Länge
vertheilt sind, besetzt, am oberen (hinteren) Ende des äusseren Falzrandes sechs
ganz kleine Zähnchen. — Die Max. mit kurzen Borsten und sehr langen, ab-
stehenden Haaren licht bewachsen; Innenrand befranset; am inneren Winkel
vier kleine Zähnchen in einer schrägen Reihe. Lippe breiter als lang, halbkreis-
förmig, stark gewölbt, glänzend, mit kürzeren und längeren Borsten licht besetzt.
— St. am breitesten zwischen dem zweiten und dritten Beinpaare, von da nach
Vorn nur allmälig, nach Hinten rascher und in eine kurze Spitze verschmälert,
vorn über die Hüften des ersten Beiupaares hinausragend, glänzend, um !,
länger als breit, stark gewölbt, mit abstehenden, kürzeren und längeren Borsten
licht bewachsen, gegenüber den Hüften des dritten Beinpaares beiderseits ein
schräger Eindruck. — Abd. hoch gewölbt, circa /, länger als breit, vorn, in
den Seiten und hinten gerundet, mit ganz kurzen, feinen, anliegenden und
längeren, etwas abstehenden Haaren licht bewachsen. — Die Plp. beträchtlich
länger als der Ceph.; das Patellar- und Tibialglied zusammen länger als der
Femoraltheil, dieser länger als das Tarsalglied, gekrümmt, seitlich zusammen-
gedrückt, unten mit langen, oben mit kürzeren Borsten besetzt, nur am Ende
oben eine lange Borste; das Tibialglied oben mit abstehenden, kurzen Borsten,
in den Seiten und unten mit Stacheln besetzt, mit einer Scopula; eine solche
auch an dem Tarsalgliede, an diesem unten zunächst der Basis zwei Jängere
Stacheln, gegen die Spitze zu unten acht Stacheln in zwei Längsreihen vertheilt.
— Die Schenkel der beiden Vorderbeinpaare oben und unten mit längeren Borsten,
oben am Ende mit einigen Stachelborsten besetzt; die Tib. oben sperrig behaart,
vorn mit drei kürzeren, hinten mit der gleichen Zahl von längeren Stacheln
besetzt; Metatarsen uud Tarsen mit einer dichten Scopula, erstere unten mit
einer Doppelreihe von Stacheln, letztere an der Spitze mit einigen kürzeren
Stacheln. — Die Schenkel der beiden Hinterpaare wie jene des ersten und
zweiten Paares mit Borsten besetzt, am Ende jedoch vorn dicht mit kürzeren
Börstchen bewehrt; die Pat. oben mit einem kahlen Längsstreifen, an der Vorder-
seite dicht kurzborstig, oben mit längeren und kürzeren Borsten besetzt. Die
Tib. des dritten Paares vorn mit 1. 1 Stacheln, oben mit sehr langen, aufrechten
Borsten ; die Metatarsen und Tarsen ohne Scopula, erstere reichlich bestachelt.
An den Tib. des vierten Paares unten lange Stachelborsten ; die Metatarsen und
Tarsen dieser Beine ebenfalls ohne Stacheln.
Länge des Ceph.: 0007 M., des Abd.: 0:0095 M., eines B. des ersten
Paares: 0'014 M., des zweiten oder dritten: 0:0125 M., des vierten: 0'02 M.
d. Ceph. um 0'005 M. länger als zwischen dem zweiten und dritten Bein-
paare breit, so lang als die Tib. eines B. des vierten Paares, dem Umrisse nach
breit-oval, am Kopftheile, welcher von Hinten allmälig ansteigt, nur wenig gewölbt,
‚mit stark seidenartig glänzenden, langen, anliegenden Haaren bedeckt; an der
hinteren Abdachung zahlreiche, aufrechte Borsten, auch sonst über dem Brust-
Z. B. Ges. B. XXXI. Abb. 82
= T
644 L. Koch.
theil vertheilt einzelne kürzere Börstchen, in der Mittellinie des Kopftheiles
eine einfache Reihe langer, aufrechter Borsten; vor den MA. der ersten Reihe
zwei sehr lange, sich rückwärts krümmende Borsten. — Kopf- und Brusttheil
durch eine Furche beiderseits abgesetzt; Rückengrube mondförmig nach Hinten
offen; am Brusttheile beiderseits zwei Strahlenfurchen. — Augenstellung wie bei
dem Weibchen. — Mand. weit schwächer und etwas länger, parallel mit dem
Innenrande ein Läugsstreifen seidenglänzender, anliegender Haare, ein solcher
Streifen läuft am Innenrande, welcher, ähnlich wie bei dem Weibchen, mit
Borsten besetzt ist, herab; das untere Ende ebenfalls, nur dichter mit Borsten
und Stacheln besetzt; die Reihen beiderseits vierzähnig. Klauenfalzränder mit
sehr langen Haaren besetzt; Bezahnung wie bei dem Weibchen. Max., Lippe
und St. wie bei dem anderen Geschlechte. — Abd. schmäler als der Ceph., dem
Umrisse nach elliptisch, oben und in den Seiten mit anliegenden, seidenglän-
zenden Haaren bedeckt und reichlich mit abstehenden, starken Borsten besetzt;
an der Unterseite sehr dünn mit feinen, glanzlosen Haaren bewachsen. — Das
Femoralglied der Plp. etwas länger als die Pat. eines B. des ersten Paares, ge-
krümmt, seitlich zusammengedrückt, unten lang behaart, oben an der Endhälfte
mit Stachelborsten besetzt. Patellarglied mit einem Stachel an der Innenseite,
Tibialtheil kürzer als das Femoralglied, unten an der Basis gewölbt, unten
und oben mit langen Borsten besetzt, von der Basis an allmälig verschmälert,
am vorderen Ende oben bis 8 Stacheln. Der Sporn am Ende der Copulations-
organe einfach. B. dünn und beträchtlich länger als bei dem Weibchen. Die
Tarsen der drei vorderen Paare und die Metatarsen des ersten Paares mit einer
Scopula. Die Schenkel des ersten Paares oben nur wenig gewölbt und hier mit
einer von der Basis bis zum Ende durchlaufenden Längsreihe von langen Stacheln,
beiderseits davon zwei bis drei kürzere Stacheln ebenfalls in Längsreihen, an
der Unterseite sind die Schenkel mit langen, abstehenden Borsten besetzt. Die
Schenkel der übrigen Beine sind ähnlich bestachelt, nur sind die Stacheln in
den seitlichen Längsreihen zahlreicher und länger. Die Pat. der beiden Vorder-
päare vorn mit 1. 1 Stacheln, jene des dritten und vierten Paares vorn und
hinten mit einem Stachel. — Die Tib. des ersten Paares nicht verdickt, oben
mit drei, unten mit zwei Längsreihen von Stacheln; am vorderen Ende unten
ein langer, stark gekrümmter, vorwärts gerichteter, am Ende spitzer Dorn.
Metatarsen mit in Längsreihen geordneten Stacheln besetzt. Tib. und Metatarsen
der übrigen B. ohne Dorn, aber in ähnlicher Weise, wie diese Glieder am ersten
Paare bestachelt. Tarsus I, III, IV von gleicher Länge, II etwas kürzer.
Länge des Ceph.: 0'006 M., des Abd.: 0'0065 M., eines B. des ersten
Paares: 0'02 M., des zweiten: 0:019 M., des dritten: 0'019 M., des vierten:
0:0255 M.
Von Mallorca und Minorca durch die Herren Dr. Braun und Fraisse
erhalten. Nemesia Braunii unterscheidet sich von N. alpigrada E. Sim. durch
den borstenförmigen, an seiner Spitze nicht gespaltenen Fortsatz des Bulbus
der Copulationsorgane und von N. angustata E. Sim., mit welcher sie ohne
allen Zweifel die grösste Aehnlichkeit besitzt, dadurch dass bei letztgenannter
Zoologische Ergebnisse von Excursionen anf den Balearen. 11. 45
Art die vorderen SA. und MA. von gleicher Grösse sind, und dass das Tibial-
glied an seinem Ende oben nur drei Stacheln besitzt.
Nach einer Mittheilung des Herrn Dr. Braun macht diese Fallthüren-
Spinne ihre Gänge in Mauerritzen; wahrscheinlich ist wegen dieser localen
Verhältnisse, das mir davon übersandte Stück der Röhre nur sehr kurz, so dass
sich daran nicht erkennen lässt, welcher der von Moggridge aufgestellten Formen
das Gespinust dieser Art angehört.
16. Philodromus vegetus n. sp. (Fig. 22, Epigyne).
©. Ceph. schmutzig bräuulichgelb, gelblichweiss behaart; Mand., Max.,
Lippe und St. von der Farbe des Ceph., weiss behaart, desgleichen auch die
Plp. und B.; die Behaarung dieser Theile jedoch gelblichweiss. Abd. oben und
unten gelblichweiss behaart, oben und in den Seiten weitschichtig braun ge-
tüpfelt, an der Oberseite ein von der Basis abgehender, brauner, braungelb
behaarter Spiessflecken, welcher bis zur Mitte reicht, vor den Spinnwarzen ein
bräunlicher, seiner Länge nach durch einen weissen Haarstreifen getheilter,
dreieckiger Flecken, dessen Spitze nach Hinten gerichtet ist. Spinnwarzen
bräunlichgelb.
Ceph. ganz unbedeutend länger als breit, kürzer als Pat. und Tib. eines
B. des vierten Paares, dem Umrisse nach stumpf herzförmig, vom Hiuterrande
steil ansteigend, nach Vorn mit leichter Wölbung abgedacht, an der seitlichen
Abdachung gewölbt, glänzend, weitschichtig fein gekörnt, mit einzelnen gröberen
Körnern, mit anliegenden, dicken, an ihrer Basis gefiederten Haaren bedeckt.
Der Clypeus circa 1'/,mal so hoch als die Eutfernung der vorderen und hinteren
MA. beträgt, nicht senkrecht abfallend, sondern schräg abgedacht, mit einzelnen,
langen Borsten besetzt. — Beide Augenreihen nach Vorn gebogen (procurva),
die vordere nur wenig, die hintere sehr stark. Die beiden SA. jeder Seite und
das hintere MA. bilden ein ungleichseitiges Dreieck, die vorderen SA. von den
hinteren MA. mindestens noch einmal so Aveit als von den vorderen MA. ent-
fernt. — Die Augen der ersten Reihe in gleichem Abstande von einander, die
SA. merklich grösser als die MA. Die hintere Reihe breiter; die MA. von den
SA. beträchtlich weiter als von einander entfernt, kleiner als diese. — Mand.
senkrecht abfallend, nach Unten verschmälert, aneinanderschliessend, glänzend,
mit abstehenden, kurzen, sehr dicken, gekrümmten Haaren licht bewachsen und
mit einzelnen langen Borsten besetzt. — St. herzförmig, nicht gewölbt, glanzlos,
auf der Scheibe mit kürzereu, am Rande mit längeren, dicken, am Ende spitzen
Haaren und einzelnen langen Borsten besetzt. — Abd. vorn gerundet, bis zur
Mitte allmälig an Breite zunehmend, von da nach Hinten gerundet und gegen
die Spinnwarzen verschmälert zulaufend, oben wie unten dicht mit anliegenden,
dicken, gefiederten Haaren bedeckt und mit abstehenden, kurzen Borsten weit-
schichtig besetzt. — B. glänzend, mit anliegenden, feinen gefiederten Haaren
bedeckt. Das erste Paar fehlt. An den Tarsen der drei Hinterpaare und am
Metatarsus des zweiten Paares eine Scopula. Der Femur des zweiten Paares
unten und oben mit Stachelborsten besetzt, oben 1. 1 Stacheln. Pat. obeu mit
82*
646 L. Koch.
Stachelborsten besetzt. Tib. oben und hinten mit Stachelborsten reichlich
besetzt, unten 2. 2. 2, vorn 1. 1. 1 Stacheln. Metatarsen und Tarsen oben mit
starken Borsten besetzt, an ersteren unten 2. 2 Stacheln. — Der Femur des
dritten Paares wie jener am zweiten mit Stacheln und Stachelborsten besetzt,
an der Tib., welche ebenfalls mit starken Borsten besetzt ist, vorn 1. 1, unten
2. 2. 2 Stacheln, hinten 1 Stachel. — Das vierte Paar ist dem Vorhergehenden
ähnlich mit starken Borsten besetzt, auch die Bestachelung von Femur und
Tib. ist dieselbe, mit der einzigen Ausnahme, dass an der Tib. hinten 1. 1
Stacheln vorhanden sind. Metatarsus rings und besonders zahlreich am Eude
mit Stacheln besetzt.
Länge des Ceph.: 0'00225 M., des Abd.: 0'004 M., eines B. des zweiten
Paares: 0'009 M., des dritten: 0°0075 M., des vierten: 0°008 M.
Anfang Mai auf Miramare, Mallorca (Sch.).
17. Xysticus baleatus E. Sim. Arachn. de France. T. II, p. 178.
Ọ. Ceph. gelbbraun, mit schmalem, weissem Saume am Hinter- und
Seitenrande, an der seitlichen Abdachung gelblichweiss marmorirt; am Hinter-
rande beginnt ein breites, gelblichweisses Längsband, welches sich bis zur hin-
teren Augenreihe erstreckt; beiderseits von diesem an der hinteren Abdachung
ein weisses Fleckchen, oben in dem Längsbande ein gelbbrauner, grösserer,
hinten in eine scharfe Spitze endender Flecken, in einer Mittellinie mit einem
weisslichen Längsstreifen, welcher sich vorn gabelt und in geschwungener Linie
nach den hinteren SA, verläuft. Zwischen den hinteren MA. zwei kleine, braune
Längsfleckchen; die vorderen SA. durch einen gelblichweissen Querstreifen ver-
bunden, in seiner Mitte erweitert sich dieser in ein dreieckiges Fleckchen, dessen
hintere Spitze sich mit der den grösseren braunen Flecken theilenden Streifen
verbindet. — Mand. bräunlichgelb, mit einem grösseren, braunen Flecken an
der Basis. Max. und Lippe braungelb; St. gelbbraun, gelblichweiss gefleckt. —
Abd. gelbbraun, die an den Seiten sich erhebenden Falten gelblichweiss, oben
ein bräunlichgelbes, an seiner hinteren Hälfte gezacktes Mittelfeld, von den
vier Zacken die drei hinteren in Bogenlinien, welche sich mit den Seitenfalten
verbinden, auslaufend. An der Unterseite, zwischen Epigastrium und /Spinn-
warzen, gelblichweisse gebogene Querbinden, von deren Ende schräge Striche
von gleicher Farbe im Winkel nach Vorne abgehen. Plp. und B. braungelb;
die Schenkel der letzteren weiss gefleckt und oben mit einem schmalen, weissen
Längsstreifen; ein ähnlicher Streifen auch an der Unterseite der Schenkel des
dritten Paares. Pat. mit drei weissen Längsstreifen. Tib. weiss gefleckt, jene
des ersten und zweiten Paares mit je einem, die des dritten und vierten Paares
mit drei weissen Längsstreifen. An den Metatarsen oben ein weisser Längs-
streifen. |
Ceph. so lang als breit, in den Seiten gerundet, vom Hinterrande steil
ansteigend, nach Vorn mit leichter Wölbung sanft abgedacht, an der seitlichen
Absenkung gewölbt, so lang als der Femur eines B. des ersten Paares, an den
dunkel gefärbten Stellen dicht fein granulirt, an den helleren glatt, in fast ganz
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 647
regelmässiger Anordnung, mit starken, am Ende spitzen, kürzeren und längeren
Borsten besetzt; am Kopftheile ausserdem weitschichtig mit abstehenden, kurzen,
steifen Haaren licht bewachsen. — Clypeus von den vorderen SA. senkrecht
abfallend, kaum so hoch als die Entfernung der vorderen und hinteren MA.
beträgt; der Vorderrand mit einer Reihe von langen, starken, spitzen Borsten
besetzt. — Zwischen den SA. der ersten Reihe verläuft eine stumpfe Kante. —
Die vordere Augenreihe durch Tieferstehen der MA. gebogen (recurva); die MA.
von eiuander weiter als von den SA., von den hinteren MA. so weit als von
einander entfernt, so gross als diese; die SA. beträchtlich grösser als die MA.
und grösser als die hinteren SA., von diesen so weit als die vorderen und hinteren
MA. entfernt. Die hintere Reihe breiter, stärker als die vordere, jedoch in der
gleichen Weise gebogen; die MA. so weit als die vorderen MA. von einander
und von den SA. so weit als von einander entfernt. — Mand. senkrecht abfallend,
nach Uuten stark verschmälert, mit schrägem Aussen- und geradem Innenrande,
uicht divergirend, vorn nicht gewölbt, glanzlos, an der Basalhälfte fein granu-
lirt, mit kürzeren und längeren Börstchen und kurzen Haaren licht bewachsen;
zunächst der Basis innen zwei lange, vorwärts gerichtete Borsten. — Die Max.
über die Lippe geneigt, vor derselben fast zusammenstossend, schmal, an der
vorderen Hälfte jedoch etwas breiter, vorn gerundet. Die Lippe mehr als halb
so lang als die Max., aus breiter Basis stark verschmälert, mit geradem Vorder-
rande. — St. oval, flach, glanzlos, weitschichtig mit kürzeren und längeren, auf
Körnern sitzenden Borsten besetzt. — Das Abd. mit seiner ziemlich scharf-
randigen, gerundeten Basis die hintere Abdachung des Ceph. deckend, von Vorn
nach Hinten an Breite zunehmend, gegen die Spinnwarzen etwas spitz zulaufend,
in den Seiten gerundet, oben platt, glanzlos, gegen den Seitenrand der Länge
nach gerunzelt, mit kürzeren und längeren, abstehenden, am Ende spitzen
Borsten licht bewachsen, unten mit angedrückten Haaren dünn bedeckt. —
B. glanzlos; die Schenkel der beiden Vorderpaare oben mehr, jene des dritten
und vierten Paares weniger gewölbt, unten mit feineren, angedrückten, oben
mit dickeren abstehenden Borsten licht besetzt. — Am Femur des ersten Paares
voru 1. 1. 1 lange Stachelu. — Die Pat., Tib. und der Metatarsus des ersten
Beinpaares ebenfalls mit kürzeren und längeren, feineren und stärkeren Borsten
reichlich besetzt, die Tarsen unten behaart, oben mit Borsten bewachsen; an
der Tibia unten 1. 2. 2. 2, am Metatarsus die gleiche Zahl von Stachela; an
letzterem vorn 1. 1. — Tib. I nicht ganz noch einmal so lang als die Pat.;
Metatarsus und Tarsus kürzer als Pat. nnd Tib. — Am Femur des zweiten
Paares nur oben 1 Stachel in der Basalhälfte,; die Behaarung, die Längenver-
hältnisse und die Bestachelung der übrigen Glieder wie bei dem ersten Bein-
paare. — Femur III ohne Stacheln; die Pat. oben mit gekrümmten Stachel-
borsten besetzt, an Tib. unten 1. 2. 2, oben 1. 1 Stacheln; die Metatarsen und
Tarsen unten mit langen, vorwärts gerichteten Borsten dicht besetzt; die Meta-
tarsen nur am Ende bestachelt. Metatarsus und Tarsus III so laug als Pat.
und Tib.; letztere beide Glieder kürzer als Pat. und Tib. IV. — Femur IV ohne
Stacheln; die Pat. und Tib. mit Stachelborsten besetzt; an den Tibien oben
-x
1. 1 Stacheln, unten 1. 1. 1; an den Metatarsen vorn 1 Stachel, am Ende
mehrere Stacheln.
Länge des Ceph.: 0:0025 M., des Abd.: 0:0025 M., eines Beines des ersten
oder zweiten Paares: 0:0065 M., des dritten: 0:005, des vierten: 0:005 M.
Anfang und Ende April bei Sau Gual und Ses Prat de San Jordi, Mal-
lorca, gefunden. (Sch.)
648 L Koch.
18. Oxyptila furcula n. sp. (Taf. XXI, Fig. 23, Tibialglied der männ- `
lichen Palpe und Copulationsorgane [Unterseite]).
d. Ceph. schwarzbraun, mit einem gelben, hinten verschmälerten, vorn
spitzwinkelig tief ausgeschnittenen Fleckchen am hinteren Kopfende; Mand.
dunkel gelbbraun; Max., Lippe und St. schwarzbraun; Abd. von Grundfarbe
schmutzig braungelb, der Vorderrand und die Seiten bis über die Mitte hinaus
weiss gesäumt, an den Vorderrandswinkeln ein schwarzes Fleckchen; von der
Basis geht ein weisser, gezackter Mittellängsflecken ab, welcher bis zur Mitte
reicht, unmittelbar hinter dessen Ende ein in der Mitte durchbrochener schwarzer
Querstreifen, hinter demselben abwechselnd schwarze und weisse Querlinien.
Spinnwarzen bräunlichgelb. — Die Schenkel der beiden Vorderbeinpaare schwarz-
braun, die übrigen Glieder blassgelb, weiss gefleckt. Die Schenkel des dritten
Paares hell bräunlichgelb, gegen die Spitze braun; die übrigen Glieder blass-
gelb, weiss gefleckt; an den Pat. vorn und hinten ein schwarzes Fleckchen. —
Die Schenkel des vierten Paares schwarzbraun, an der Basis bräunlichgelb; die
übrigen Glieder blassgelb; Pat. und Tib. grösstentheils schwarzbraun angelaufen.
Plp. schwarzbraun, die Decke der Copulationsorgane mit einem grösseren
bräunlichgelben Flecken.
Ceph. nur ganz unbedeutend länger als breit, so lang als Pat. und Tik.
eines B. des ersten Paares, in den Seiten stark gerundet, an der seitlichen Ab-
dachung gewölbt, vom Hinterrande steil ansteigend, nach Vorn sanft abgedacht,
hinten beträchtlich höher als vorn, vorn etwas mehr als halb so breit als in
der Mitte, mattglänzend, dicht fein granulirt, am Brusttheile strablige Reihe
srösserer Körner, deren jedes ein ganz kurzes, dickes, anliegendes Börstchen
trägt; am Kopftheile sind diese gröberen Körner in Längsreihen geordnet;
zwischen und an den Seiten der Augen, sowie am Clypeus längere dicke Borsten.
— Clypeus nach Hinten zurückweichend, gewölbt, nicht ganz so hoch als die
Entfernung der vorderen und hinteren MA. beträgt. — Das Viereck der MA.
länger als breit, hinten etwas schmäler als vorn. Beide Augenreihen stark und
ziemlich im gleichen Grade nach Vorn gebogen (recurva); die hintere breiter.
Die SA. sehr gross, die vorderen noch etwas grösser als die hinteren, von diesen
so weit als die vorderen und hinteren MA. und weiter als in ihrem Durch-
messer entfernt. — Die vier MA. von gleicher Grösse, die vorderen von ein-
ander weiter als von den SA. entfernt; die hinteren von einander nicht so weit
als die vorderen und von den SA. noch einmal so weit als von einander ab-
stehend. — Mand. leicht nach Hinten gedrückt, aneinanderschliessend, nach
Unten verschmälert, glänzend, fein granulirt, mit kürzeren und längeren Haaren
Zoologische Ergebnisse von Exeursionen auf den Balearen. II. 649
licht bewachsen. St. schmal herzförmig, flach, glanzlos, spärlich mit feinen
kürzeren und längeren abstehenden Haaren bewachsen. — Abd. mit einem geraden,
scharfen Vorderrande, die hintere Abdachung des Ceph. deckend, nicht ganz so
breit als der Ceph., von der Basis bis zur Mitte allmälig an Breite zunehmend,
hinten gerundet, glanzlos, mit kurzen, auf gröberen Körnern sitzenden, keulen-
förmigen Börstchen weitschichtig besetzt; die Unterseite nur mit gewöhnlichen
Haaren bewachsen. — Femoralglied der Plp. kurz, gegen das Ende verdickt;
Patellarglied kaum länger als breit, oben gewölbt und mit einer längeren End-
borste. Tibialglied breiter als lang und vorn breiter als an der Basis, mit
drei Fortsätzen, von welchen der mittlere der kürzeste ist, dieser und ein
zweiter befinden sich an der Unterseite, der dritte aussen; die Decke der
Copulationsorgane stark gewölbt, breit-oval, am Ende breit abgerundet, licht
kurz behaart. — B. glänzend, mit kurzen Börstchen licht bewachsen, nur die
Metatarsen und Tarsen, besonders jene des dritten und vierten Paares, unten
länger behaart. An Femur I vorn 1. 1. 1 Stacheln, an den Metatarsen des
ersten Paares unten 2. 2. 2 Stacheln. Metatarsus und Tarsus I so lang als
Pat. und Tib.
Länge des Cepb.: 000175 M., des Abd.: 0:00175 M., eines B. des ersten
oder zweiten Paares: 0'005 M., des dritten: 0'005 M., des vierten: 0:0035 M.
Ende April auf Ses Prat de San Jordi (Sch.).
19. Pardosa tenuipes n. sp. (Fig. 24, Tibialglied der männlichen
Palpe und Copulationsorgane [Unterseite]).
g. Die Behaarung am ganzen Körper abgerieben, nur jene an den Extre-
mitäten noch erhalten. Ceph. dunkel gelbbraun mit einem bräunlichgelben
schmalen Mittellängsstreifen, welcher am Hinterrande beginnt und in eine feine
Spitze auslaufend in einiger Entfernung von der dritten Augenreibe endet.
Parallel mit dem Seitenrande ein schmaler, bräunlichgelber Streifen. — Mand.
röthlichbraun, mit einem schrägen, schwärzlichen Flecken in der Mitte. Max.
und Lippe braungelb; St. schwarz. — Abd. oben dunkler-, unten lichter gelb-
braun; Zeichnung ist daran nicht mehr zu erkennen. Femoralglied der Plp.
und die Decke der Copulationsorgane schwarzbraun; das Patellar- und Tibial-
glied braungelb, ersteres mit einem schwarzen Längsstrichelchen an der Ober-
seite. B. braungelb; Schenkel oben schwarz angelaufen, mit je zwei Längsflecken
der Grundfarbe, welche von einem schwarzen Längsstriche durchzogen sind.
Ceph. um 0'00075 M. länger als breit, so lang als Pat. und Tib. eines B.
des vierten Paares, so breit als Tibia IV lang, dem Umrisse nach oval, vom
Hinterrande sehr steil ansteigend, nach den Seiten weniger steil und mit leichter
Wölbung abfallend, oben am Kopftheile leicht gewölbt, mit anliegenden braun-
gelben Haaren bedeckt, oben sind noch einzelne lange, aufrechte Haare zu be-
merken. Mittelritze lang, an der hinteren Abdachung sich herabziehend. —
Die vorderste Augenreihe gerade, schmäler als die zweite; MA. grösser als die
SA., an diese fast anstossend, von einander und den Augen der zweiten Reihe
gleichweit und weiter als ihr Durchmesser beträgt, entfernt. Die Augen der
N
zweiten Reihe circa 1'!/,mal so weit als ihr Durchmesser beträgt von einander
und von jenen der dritten Reihe noch etwas weiter als von einander abstelend.
— Mand. nach Hinten gedrückt, kürzer als die vordersten Pat., erst am unteren
Eude innen divergirend und hier etwas abwärts gebogen, glänzend, mit langen,
abstehenden Haaren reichlich besetzt. Klauen kurz, schwach gekrümmt; am
vorderen und hinteren Falzrande je zwei scharfe, kleine Zäbnchen. — St. herz-
förmig, ganz wenig gewölbt, glanzlos, mit anliegenden kurzen und abstehenden,
langen, weissen Haaren besetzt. — Abd. schmäler als der Ceph., vorn rundlich
abgestumpft, nach Hinten allmälig an Breite zunehmend, hinten gerundet,
glanzlos, mit anliegenden, kurzen, braungelben Härchen oben und in den Seiten
bedeckt und mit abstehenden, kürzeren und längeren Börstchen bewachsen; die
Unterseite dicht graugelb behaart. — Schenkel des ersten Beinpaares von der
oben gewölbten Basis an allmälig dünner, mit angedrückten, nicht sehr langen
und einzeln abstehenden längeren Haaren oben wie unten bewachsen, oben
1. 1. 1 lange Stacheln, vorn am Ende zwei Stacheln. — Pat. wie die Schenkel
behaart, vorn ein Stachel. Tib. reichlicher mit langen abstehenden Haaren
oben wie unten besetzt, oben an der Basis ein sehr langes aufrechtes Haar,
unten 2.2, vorn und hinten je 1. 1 Stacheln; oben kein Stachel. — Die Meta-
tarsen und Tarsen oben und unten kurz behaart, oben einzelne sehr lange,
abstehende Haare; keine Scopula, die Metatarsen ihrer ganzen Länge nach
bestachelt. Metatarsus und Tarsus bedeutend länger als Pat. und Tib.; der
Metatarsus so lang als die Tib. — Schenkel des zweiten Paares unten mit langen,
abstehenden Haaren besetzt; oben 1.1.1, vorn und hinten je 1. ] Stacheln; an
den Pat. vorn und hinten ein Stachel; Tib. wie jene des ersten Paares be-
haart, unten 2. 2. 2, vorn 1. 1, hinten ein Stachel. — Schenkel dos dritten
Paares wie jene des zweiten bestachelt; au den Pat. vorn und hinten, oben an
der Basis und am Ende je ein Stachel. An den Tib. oben ein Stachel, vorn
und hinten je 1. 1, unten 2. 2. 2 Stacheln.. An den Schenkeln des vierten
Paares oben 1. 1. 1 Stacheln, vorn 1. 1, hinten 1 am Ende. Pat. wie jene
am dritten Paare bestachelt. An den Tib. oben 1. 1 sehr lange Stachel, vorn
und hinten je 1. 1, unten 2. 2. 2. — Metatarsus und Tarsus IV viel länger
als Pat. und Tib.; Metatarsus IV allein schon etwas länger als Pat. und Tib.
— Das Tibialglied der Plp. nur wenig länger als der Patellartheil; die Decke
der Copulationsorgane etwas breiter als das Tibialglied, vorn in eine kurz be-
haarte Spitze, 'an deren Ende sich keine Stacheln vorfinden, zulaufend.
Länge des Ceph.: 0°00275 M., des Abd.: 0'002 M., eines B. des ersten Paares:
0:0065 M., des zweiten: 0'006 M., des dritten: 0°0065 M., des vierten: 0°009 M.
Auf Ses Prat de San Jordi, Mitte Mai (Sch.).
650 L. Koch.
20. Pardosa venatica n. sp. (Fig. 25, Copulationsorgane [Unterseite];
Fig. 26, Patellar- und Tibialglied der männlichen Palpe und Copulationsorgane
[Seitenansicht]; Fig. 27, Epigyne).
Q. Ceph. schwarzbraun, am Seitenrande ein obeu gezacktes, aus gelblich-
weissen Haaren gebildetes Längsband mit einem dunkleren Streifen in der Mitte;
d
vom Hinterrande geht ein hier weiss behaartes, und verschmälertes, um die
Mittelritze erweitertes, dann eingeschnürtes und am Kopftheile nach Vorn wieder
breiteres, gelb behaartes Längsband ab; dasselbe füllt dann den Raum zwischen
den,Augen aus und endet an der vordersten Augenreihe. — Mand. gelbbraun,
weiss und schwarz gemischt behaart. Max. und Lippe braungelb. St. schwarz,
gelblichweiss behaart. — Abd. unten gelblichweiss behaart; die Beharung der
Seiten und der oberen Fläche dunkelbraun, mit eingestreuten bräunlichgelben
und weissen Härchen. An der Oberseite ein durch braungelbe Behaarung ge-
bildetes, durchlaufendes, hinten verschmälertes Längsband, beiderseits von diesem
an der vorderen Hälfte weisse Haarfleckchen; an der hinteren Hälfte ist dieses
Längsband von weissen Querbogen durchschnitten. Plp. bräunlichgelb; Femoral-
glied oben mit schwarzen Fleckchen; am Patellargliede zunächst der Basis, am
Tibialtheile an der Basis und vor dem Ende ein schwarzer Ring. B. bräunlich-
gelb; an den Schenkeln drei gezackte, schwarze Ringe; Pat. vorn und hinten
mit einem schwarzen Fleckchen; an den Tib. und Metatarsen drei schwarze Ringe.
Ceph. um 0'001 M. länger als zwischen dem zweiten und dritten Bein-
paare breit, beträchtlich (um die halbe Länge der Pat.) kürzer als Pat. und
Tib. eines B. des vierten Paares, in den Seiten gerundet, zwischen den Hüften
des ersten Beinpaares und den Plp. abgesetzt, verschmälert, nach den Seiten
und hinten steil abfallend, an der seitlichen Abdachung und oben zwischen den
Augen gewölbt, mit anliegenden Haaren bedeckt und oben mit sehr langen,
aufrechten Haaren besetzt; ausserdem zwischen den Augen, am Clypeus und
an der seitlichen Absenkung des Kopftheiles abstehende, mässig lange Haare. —
Die vorderste Augenreihe gerade, nicht so breit als die zweite; MA. grösser,
von den SA. kaum in ihrem Halbmesser, von den Augen der zweiten Reihe viel
weiter als in ihrem Durchmesser, in der Breite des letzteren von einander ent-
fernt. — Die Augen der zweiten Reihe weiter, als ihr Durchmesser beträgt, von
einander abstehend. — Mand. stark nach Hinten gedrückt, an der Basis gewölbt,
so lang als die vordersten Pat., nicht divergirend, glänzend, mit sehr langen
Haaren der ganzen Länge nach reichlich bewachsen. Am vorderen Klauenfalz-
rande drei, am hinteren zwei Zähne. — St. herzförmig, leicht gewölbt, mit
kurzen, dicken, angedrückten Haaren, zwischen welchen sehr lange, abstehende
hervorragen, bedeckt. — Abd. dem Umrisse nach oval, dicht anliegend behaart
und reichlich mit kurzen, abstehenden Börstchen besetzt; nur an der hinteren
Hälfte des Abd. sind diese Börstchen länger. — Die Schenkel der B. mit langen,
abstehenden Haaren an der Unterseite besetzt, alle oben mit 1. 1. 1 Stacheln,
an jenen des ersteu Paares vorn am Ende 2 Stacheln, hinten 1 Stachel am
Ende. Am Femur des zweiten Paares vorn am Ende 1 Stachel, hinten 1. 1
Stacheln; am Femur des dritten Paares vorn und hinten 1. 1 Stacheln; am
Schenkel des vierten Paares vorn 1. 1 Stacheln, hinten 1 Stachel am Ende.
Pat. kurz behaart; an jenen der beiden Vorderpaare oben an der Basis und am
Ende eine lange Borste; an den Pat. des zweiten Paares vorn 1 Stachel; an
den Pat. der beiden Hinterpaare oben an der Basis eine Borste, am Ende, so
wie vorn und hinten je 1 Stachel; die Stachel oben am Ende sehr lang. Tib.
Z. B. Ges. B. XXXI. Abh. 83
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 651
652 L. Koch.
und Metatarsen oben mit einigen sehr langen Borsten; an den Tib. dieser B.
oben kein Stachel, vorn 1. 1 Stacheln, an Tib. II hinten ebenfalls 1 Stachel,
an Tib. I und II unten 2. 2. 2 Stacheln. Keine Scopula. Metatarsus und
Tarsus I länger als Pat. und Tib. An Tib. II und IV oben 1. 1 Stacheln.
Metatarsus IV so lang als Pat. und Tib. IV. ~-
Länge des Ceph.: 0'00325 M.. des Abd.: 0:0035 M., eines B. des ersten,
zweiten und dritten Paares: 0'009 M., des vierten: 0°0135 M.
g. An den sämmtlichen vorhandenen Exemplaren ist die Behaarung des
Körpers bis auf unbedeutende Spuren abgerieben. — Ceph. schwarzbraun, mit
einem hell bräunlichgelben, um die Mittelritze erweiterten Mittellängsstreifen
an dem Brusttheile und bräunlichgelben Fleckchen am Seitenrande über den
Hüften des zweiten, dritten und vierten Beinpaares; Behaarung braungelb; die
bräunlichgelben Zeichnungen weiss behaart. Mand. schwarzbraun, mit bräun-
lichgelbem Saume am Innenrande; Behaarung schwarz. Max. und Lippe dunkel-
braun; St. schwarz; die anliegende Behaarung reinweiss, die längeren abstehen-
den Haare gelblichweiss. Abd. schwarz, mit einem bräunlichgelben Längsstreifen,
welcher weiss behaart zu sein scheint und von der Basis bis zur Mitte reicht;
zu beiden Seiten dieses Längsstreifens zwei weisse Haarfleckchen und hinter
demselben vier Querreihen von je drei ähnlichen Fleckchen; die Unterseite gelb-
lichweiss behaart. Spinnwarzen dunkelbraun, an der Spitze bräunlichgelb. Plp.
schwarz, schwarz behaart; die Spitze des Femoralgliedes mit weissen Härchen
besetzt; die Decke der Copulationsorgane oben an der Endhälfte gelblichweiss
behaart. Schenkel der Beine schwarz; jene des dritten und vierten Paares mit
einem braungelben Ringe an der Spitze: die übrigen Glieder bräunlichgelb;
Pat. zuweilen schwärzlich angelaufen; an den Tib. drei mehr oder weniger
deutliche schwärzliche Ringe. — Ceph. um 0°0005 M. länger als zwischen dem
zweiten und dritten Beinpaare breit, vorn nicht ganz halb so breit als in der
Mitte, in den Seiten des Brusttheiles gleichmässig gerundet, vom Hinterrande
steil ansteigend, oben in der Mitte seicht eingedrückt, nach den Seiten sehr
steil abfallend, matt glänzend, mit anliegenden Haaren dünn bedeckt, oben sowie
vorn mit sehr langen, abstehenden, feinen Borsten besetzt. Mittelritze lang,
an der hinteren Abdachung sich herabziehend. Beiderseits am Brusttheile drei
abgekürzte Strahlenfurchen. Die vorderste Augenreihe gerade, schmäler als die
mittlere; die MA. bedeutend grösser als die SA., von einander fast in ihrem
Durchmesser, von den SA. kaum in der Breite ihres Radius, von den Augen
der zweiten Reihe weiter, als ihr Durchmesser beträgt, entfernt. Die Augen
der zweiten Reihe weiter als ihr Durchmesser beträgt, von einander und von
jenen der dritten Reihe noch merklich weiter als von einander entfernt. — Mand.
stark nach Hinten zurückweichend, so lang als die vordersten Pat., nach Unten
nur sehr wenig verschmälert, vorn herab schwach gewölbt, etwas glänzend,
merklich dünner als die Vorderschenkel, mit sehr langen, absteheuden Borsten
reichlich besetzt. St. herzförmig, gewölbt, glanzlos, mit angedrückten, kürzeren
und abstehenden langen Haaren bewachsen. — Abd. vorn und hinten rundlich
abgestumpft, in den Seiten schwach gerundet, mit anliegenden Haaren bedeckt,
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 653
oben und in den Seiten mit längeren und kürzeren, abstehenden Borsten reichlich
besetzt. — Das Femoralglied der Plp. gebogen, gegen das Ende stark verdickt;
am Ende des Patellargliedes oben eine lange Borste; der Tibialtheil etwas länger
als das Patellarglied, von der Basis au allmälig an Breite zunehmend, ziemlich dicht
mit langen Haaren bewachsen, an der Innenseite mit Stachelu besetzt. Die
Decke der Copulationsorgane an der Basis etwas breiter als das Tibialglied am
Ende, länger als Patellar- und Tibialglied zusammen, in den Seiten nur wenig
gerundet, in einen unten nicht ausgehöhlten Schnabel, welcher länger ist als
der Raum, den die Copulationsorgane einnehmen, verschmälert, an diesem
Schnabel unten sowie um die Basis sehr lang behaart; oben von der Mitte an
nach Vorn bürstenähnlich dicht behaart. — Die Schenkel des ersten Beinpaares
von der Basis an allmälig verschmälert, unten mit langen, gerade abstehenden
Haaren bewachsen, oben kurz behaart; oben mit 1. 1. 1 Stacheln, vorn am Ende
2, hinten 1 Stachel; an den Pat. hinten ein Stachel; die Tib. mit kürzeren
und längeren Haaren licht bewachsen, vorn und hinten 1. 1, unten 2. 2. 2
Stacheln. Metatarsen und Tarsen kurz behaart, an ersteren oben einzelne sehr
lange Haare, unten 2. 2. 2, hinten 1. 1 Stacheln. Pat. und Tib. kürzer als
Metatarsus und Tarsus; der Metatarsus so lang als die Tib. und nur unbedeu-
tend länger als der Tarsus. Das zweite Beinpaar wie das erste behaart; am
Femur oben 1. 1. 1, vorn und hinten je 1. 1 Stacheln; an der Patella vorn und
hinten 1 Stachel, an den Tib. oben 1 Stachel, vorn 1. 1, hinten 1, unten 2. 2. 2.
— Metatarsen wie jene des ersten Paares bestachelt. Metatarsus etwas länger
als die Tib.; Tarsus mindestens um '/, kürzer als der Metatarsus. — Die Be-
haarung des dritten Beinpaares von jener des zweiten und ersten Paares nicht
verschieden, die Bestachelung der Schenkel wie jene am zweiten Paare; an den
Tib. oben 1. 1, vorn und hinten ebenfalls je 1. 1, unten 2. 2. 2 Stacheln; die
Metatarsen ihrer ganzen Länge nach mit langen Stacheln besetzt; Metatarsus
länger als die Tib.; Tarsus um !/, kürzer als der Metatarsus.. — Das vierte
Beinpaar den übrigen ähnlich behaart; am Femur oben 1. 1. 1, vorn 1. 1 Stacheln,
hinten am Ende 1 Stachel; an den Pat. vorn, hinten und oben am Ende je
ein Stachel. Tib. und Metatarsen wie jene am dritten Beinpaare bestachelt. —
Metatarsus so lang als Pat. und Tib., und noch einmal so lang als der Tarsus.
Länge des Ceph.: 0'00325 M., des Abd.: 0'003 M., eines B. des ersten,
zweiten oder dritten Paares: 0'008 M., des vierten: 0'011 M.
Auf Ses Prat de San Jordi und um Soller, Mallorca, Ende April und
Mitte Mai (Sch.).
21. Lycosa subhirsuta n. sp. (Fig. 28, Tibialglied der männlichen
Palpe und Copulationsorgane [Unterseite]; Fig. 29, Epigyne).
c. Ceph. hell gelbbraun, braungelb und weiss behaart; die weisse Be-
haarung bestimmte Zeichnungen bildend, welche jedoch nur theilweise noch
erkennbar sind; nämlich an der seitlichen Abdachung des Brusttheiles eine
Reihe von Fleckchen, die Abgreuzung von Brust- und Kopftheil durch einen
Streifen weisser Härchen bezeichnet, unterhalb der Augen an der seitlichen
83*
654 L. Koch.
Wölbung des Kopftheiles zwei Stricheichen, das eine gerade, das andere
geschlängelt, beide schräg aufwärts verlaufend; oben hinter den Augen ein rauten-
förmiger Querflecken, auch die Behaarung zwischen den Augen weiss. Mand.
röthlichbraun, graugelb behaart. Max. röthlichbraun, Lippe schwarzbraun;
St. bräunlichgelb, graugelb behaart. Abd. oben und in den Seiten gelb-
braun, braungelb behaart; an der Basis ein grösserer bräunlichgelber Flecken,
welcher hinten breiter als vorn ist und an seinem rund ausgeschnittenen Hinter-
rande drei Zacken bildet; die vordere Hälfte mondförmig. An der hinteren
Hälfte eine Reihe von Bogenlinien, durch weisse Härchen gebildet. Unterseite
braungelb, bräunlichgelb behaart. Das Femoral- und Patellarglied der Pip-
bräunlichgelb, das Tibialglied und die Decke der Copulationsorgane gelbbraun.
— B. bräunlichgelb; Schenkel, Tibien und Metatarsen schwarz geringelt, die
Interstitien der Ringe weiss behaart.
Ceph. um 0'001 M. länger als breit, länger als Pat. und Tib. eines B.
des vierten Paares, merklich breiter als die Tib. eines B. des vierten Paares,
dem Umrisse nach oval, hinten und nach den Seiten in gleicher Weise steil
abfallend, oben kaum bemerkbar gewölbt, mit anliegenden kurzen Härchen be-
deckt und mit aufrechten, kurzen Haaren, sowohl oben als an der seitlichen
Abdachung, reichlich bewachsen. Zwischen den Augen und an der vorderen
Kopfwand längere, abstehende Haare. Mittelritze lang. — Die vorderste Augen-
reihe gerade, so breit als die mittlere; die MA. grösser als die SA. von diesen
und den Augen der zweiten Reihe in ihrem Halbmesser, von einander etwas
weiter entfernt. Die Augen der zweiten Reihe in ihrem Radius von einander
und in ihrem Durchmesser von jenen der dritten Reihe entfernt. — Mand. senk-
recht abfallend, an der Basalhälfte leicht gewölbt, länger als die vordersten
Patellen, innen erst am unteren Ende auseinander weichend, glänzend, mit
langen, herabhängenden Haaren reichlich bewachsen. Klauen lang, mässig ge-
krümmt; am vorderen und hinteren Falzrande je drei Zähne, jene an ersterem
von gleicher Grösse, von den Zähnen am hinteren Falzrande der mittlere be-
deutend grösser. Max. gewölbt, über die Lippe gebogen, vorn und an der
Aussenseite gerundet, lang behaart, vorn nach Innen schräg abgestutzt und
hier befranst. Lippe lang behaart, mehr als halb so lang als die Max., vorn
gerade abgestutzt. — St. schmal-herzförmig, nicht gewölb, glanzlos, mit an-
liegenden kürzeren Haaren dünn bedeckt und mit sehr langen, abstehenden
licht bewachsen. — Abd. vorn und hinten gerundet, nach Hinten allmälig an
Breite zunehmend, daher ziemlich sackförmig, mit anliegenden, kurzen Haaren
dicht bedeckt und reichlich mit sehr langen, abstehenden Borsten oben und in
den Seiten besetzt. — Femoralglied der Plp. gebogen, gegen das Ende allmälig
verdickt, unten sehr lang behaart, oben 1. 2 Stacheln. Das Patellar- und Tibial-
glied von gleicher Länge, beide mit langen, abstehenden Haaren reichlich be-
setzt. Die Decke der Copulationsorgane nur wenig breiter als das Tibialglied
und rasch verschmälert, sehr lang behaart, am Ende dichter mit kürzeren Haaren
bewachsen und ziemlich spitz zulaufend. — Die Schenkel des ersten Beinpaares
oben leicht gewölbt, gegen das Ende verschmälert, oben und unten mit langen,
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf deu Balearen. 11. 655
gerade abstehenden Haaren besetzt; Stacheln: oben 1. 1, vorn 1 (Ende). Die
Patellen wie die Schenkel behaart, ohne Stacheln, am Ende oben eine lange,
aufrechte, feine Borste. Tibien oben mit kürzeren, unten mit längeren, gerade
abstehenden Haaren besetzt; Stacheln: unten 2. 2, vorn 1. — Metatarsen und
Tarsen mit sehr lockerer Scopula; erstere wie die Tibien behaart; unten
2. 2. 2 Stacheln; Metatarsus und Tarsus so lang als Pat. und Tib.; Metatarsus
so lang als die Tib. — Die Schenkel des zweiten Paares wie jene des ersten
behaart und bestachelt; desgleichen auch die Behaarung an den übrigen Glie-
dern; an der Tib. unten 1. 2 Stacheln, vorn 1 Stachel; an den Metatarsen
unten 2. 2, 2 Stacheln. — Die Schenkel der beiden Hinterpaare oben kürzer
als unten behaart; Stacheln: oben 1. 1. 1, vorn und hinten 1 (Ende). Die Pa-
tellen oben und unten lang behaart, am Ende eine sehr lange Borste, vorn und
hinten 1 Stachel. Die Tibien und Metatarsen wie jene der Vorderpaare behaart;
an Tibia III oben 1 Stachel, vorn und hinten 1. 1, unten 2 (am Ende). An
Tibia IV oben 1 Stachel, vorn und hinten 1. 1, unten 2. 2, 2. Die Metatarsen
des III. und IV. Paares der ganzen Länge nach bestachelt. Metatarsus und
Tarsus IV länger als Pat. und Tib. IV; der Metatarsus allein fast so lang als
diese beiden Glieder.
Länge des Ceph.: 00035 M., des Abd.: 0'003 M., eines B. des ersten
Paares: 0'008 M., des zweiten oder dritten: 0°007 M., des vierten: 0'0095 M.
Q (sehr beschädigtes Exemplar). Ceph. am Brusttheile gelbbraun, mit
bräunlichgelben Strahlenstrichen und einem gezackten Längsbande über dem
Seitenrande von gleicher Farbe; der Kopftheil bräunlichgelb; in trockenem Zu-
stande kommen folgende Zeichnungen zum Vorscheine: Die Behaarung im All-
gemeinen braungelb, von der hinteren Abdachung zieht sich zuerst über dem
Seitenrande, dann an diesem ein durch weisse Härchen gebildeter Streifen bis
zur Mitte, vor diesem zwei schräge, weisse Haarstreifen, von den Seiten herab-
ziehend; oben an der Grenze der hinteren Abdachung ein nach Vorn offener
Mondfleck von weissen Härchen; an den Seiten des Kopftheiles zwei weisse
Haarfleckchen. Mand. gelbbraun, greis behaart. Max. und Lippe braungelb;
St. bräunlichgelb, gelblichweiss behaart. — Abd. von Grundfarbe bräunlichgelb,
unten gelblichweiss, in den Seiten und oben braungelb behaart; oben lässt sich
noch ein von der Basis abgehender, durch weisse Haarfleckchen gebildeter Längs-
flecken und hinter diesem Querreihen weisser Haarfleckchen erkennen. Plp. und
B. bräunlichgelb, an ersteren das Tibial- und Tarsalglied stark gebräunt; die
B., mit Ausnahme der Tarsen, schwärzlich geringelt; die Zwischenräume der
Ringe weiss behaart.
Ceph. bedeutend länger als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares,
um 0°001 M. länger als breit, breiter als Tib. IV lang, dem Umrisse nach oval,
nach den Seiten und hinten mässig steil abgedacht, am Kopftheile oben ganz
unbedeutend gewölbt, mit anliegenden, kurzen Härchen bedeckt und oben der
ganzen Länge nach mit aufrechten, kurzen Haaren licht bewachsen. Mittelritze
lang, an der hinteren Abdachung sich herabziehend. — Die vorderste Augenreihe
gerade, nicht so breit als die mittlere; die MA. grösser als die SA. von diesen
656 L. Koch.
in ihrem Radius, von einander und den Augen der zweiten Reihe gleich weit
und nicht ganz in ihrem Durchmesser entfernt. Die Augen der zweiten Reihe
sehr gross, in ihrem Halbmesser von einander und in ihrem Durchmesser von
jenen der dritten Reihe entfernt. — Mand. senkrecht abfallend, an der Basis
gewölbt, glänzend, nach Unten nur wenig verschmälert, mit langen, herab-
hängenden und vorwärts gerichteten Haaren bewachsen, nicht divergirend. Die
Klauen larg, sehr gekrümmt, am vorderen Falzrande nur ein Zahn, am hinteren
zwei Zähne. — St. herzförmig, leicht gewölbt, glanzlos, mit kürzeren, anliegen-
den und langen, abstehenden Haaren bewachsen. Das Abd. seiner Form nach
nicht mehr zu erkennen, es ist dicht mit anliegenden Haaren bedeckt und weit-
schichtig mit langen, abstehenden Borsten besetzt. — Das erste Beinpaar fehlt.
Die Schenkel des zweiten Paares unten mit kurzen, gerade abstehenden, oben
mit vorwärtsgerichteten Haaren besetzt; Stacheln: oben 1. 1, vorn 1 (Ende).
Pat. unten länger, oben kürzer behaart, am Ende oben eine lange, feine Borste;
keine Stacheln; die Tibien ähnlich der Pat. behaart, oben und unten einzelne
sehr lange Haare, unten 1. 2 Stacheln. Metatarsen und Tarsen ohne Scopula,
kurz behaart, an ersteren oben einzelne lange Haare, unten 2. 2. 2 Stacheln.
— Die Schenkel der beiden Hinterpaare wie jene des zweiten behaart; an
Femur III oben 1. 1. 1, vorn 1. 1, hinten 1 Stachel; an Femur IV oben 1. 1. 1,
hinten 1 (Ende). An den Patellen vorn und hinten 1 Stachel, oben am Ende
eine lange Stachelborste. — Tibia III oben und unten mit mässig langen, vor-
wärtsgerichteten Haaren bewachsen, an der Basis oben eine lange Stachelborste.
Stacheln: oben 1, vorn 1. 1, hinten 1. 1, unten 2. 1. 2. — Tibia IV wie die
Tib. des dritten Paares behaart. Stacheln: oben 1, vorn 1. 1, hinten 1. 1,
unten 2. 2.2. — Metatarsus und Tarsus IV viel länger als Pat. und Tib.,
Metatarsus IV um die Hälfte der Pat. länger als die Tib.
Länge des Ceph.: 00035 M., des Abd.: 0:0035 M., eines B. des zweiten
Paares: 0'0065 M., des dritten: 0'007 M., des vierten: 0'01 M.
Mitte April, im Thale von Soller; auf Miramar, Mollorca, Anf. Mai (Sch.).
22. Lycosa subterranea n. sp. (Fig. 30, Tibialglied der männlichen
Palpe und Copulationsorgane [Unterseite]; Fig. 31, Epigyne).
Q. Ceph. schmutzig bräunlichgelb, am Seitenrande ein gelblichweisser
Haarsaum, vom Hinterrande zieht ein gelblichweiss behaartes, allmälig an Breite
zunehmendes und über den ganzen Kopftheil erweitertes Längsband herauf,
die Seiten des Brusttheiles graubraun behaart. Mand. braungelb, hell bräunlich-
gelb behaart. — Max., Lippe und St. braungelb, gelb behaart. Abd. von Grund-
farbe bräunlichgelb, braungelb behaart; an der Oberseite ein an der Basis be-
ginnender zuweilen kürzerer, manchmal aber auch über die Mitte der Länge
hinaus sich erstreckender gelblichweiss behaarter Längsstreifen, zu beiden
Seiten desselben eine Reihe von schwarzen Fleckchen. — Plp. bräunlichgelb,
graugelb behaart. B. bräunlichgelb; die Behaarung weiss- nnd bräunlichgelb
gemischt; an den Tib. der beiden Vorderpaare bildet die weisse Behaarung
oben zunächst der Basis und am Ende je ein Fleckchen; an den Pat. und Tib.
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 657
des dritten und vierten Paares je zwei weisse Längslinien an der Oberseite.
Spinnwarzeu bräunlichgelb. An älteren Exemplaren sind die Pat., Tib., Meta-
tarsen und Tarsen stark gebräunt.
d- Das Männchen ist dem Weibchen ähnlich gefärbt und gezeichnet;
die Plp. siud bräunlichgelb; die Decke der Copulationsorgane braun.
Q. Ceph. so lang als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, um
0:001 M. länger als breit, merklich breiter als Tib. IV lang, vom Hinterrande
steil ansteigend, nach den Seiten weniger steil abgedacht, oben der ganzen
Länge nach gewölbt, dem Umrisse nach oval, vor dem ersten Beinpaare ein-
gedrückt, mit anliegenden, kurzen Härchen dünn bedeckt, am Seitenrande mit
kurzen, abstehenden Börstchen, oben der ganzen Länge nach mit aufrechten,
längeren, schwarzen Haaren besetzt; zwischen deu Augen und an dem Clypeus
sehr lange, abstehende Haare. Die Mittelritze mässig lang, sich an der
hinteren Abdachung herabziehend. — Die vorderste Augenreihe ganz schwach
nach vorn gebogen (recurva), breiter als die zweite; die Augen in gleichem
Abstande von einander, MA. etwas grösser als die SA., in ihrem Durchmesser
von den Augen der zweiten Reihe entfernt. Die Augen der zweiten Reihe auf-
fallend klein, nur wenig grösser als jene der dritten, von einander nicht völlig
in ihrem Durchmesser, von den Augen der dritten Reihe circa 1!/,mal so weit
als von einander entfernt. — Mand. so lang als der Metatarsus eines B. des
ersten Paares, vorn herabgewölbt, seukrecht abfallend, an der Basis so dick als
die Vorderschenkel, nach Hinten allmälig dünner, innen von der Mitte an
etwas auseinander weichend, glänzend, mit anliegenden kurzen Härchen bedeckt
und reichlich mit langen, absteheuden Haaren bewachsen. Klaue kurz, mässig
gekrümmt; am vorderen Falzrande drei Zähne, am hinteren zwei. — Max. kurz,
vorn sehr breit, aussen und am Vorderrande gerundet, vorn nach Innen kurz
schräg abgestutzt und hier befrauset, mit langen abstehenden Haaren reichlich
bewachsen. Lippe mehr als halb so lang als die Max., gewölbt. — St. fast
kreisrund, hinten eine kurze Spitze bildend, wenig gewölbt, mit sehr langen
abstehenden Haaren reichlich bewachsen. — Abd. dicht mit kurzen, anliegenden
Haaren bedeckt und mit kurzen, abstehenden Börstchen oben, in den Seiten
und unten licht besetzt, dem Umrisse nach oval. — Schenkel der B. oben
stärker, unten weniger gewölbt, mit sehr langen, abstellenden Haaren besetzt;
die abstehenden Haare an der oberen Wölbung kurz; an den Schenkeln der
beiden Vorderpaare oben 1. 1 lange Stachelu, vorn am Ende ein Stachel; an
Femur III oben 1. 1. 1, vorn 1. 1, hinten ein; an Femur IV oben 1. 1. 1,
vorn und hinten ein (Ende). — Pat. unten länger, oben kürzer behaart; oben
jedoch einzelne lange abstehende Haare; an jenen des dritten und vierten Paares
hinten ein Stachel. — An den Tib. des ersten Paares unten kürzere, feine
Härchen, untermischt mit sehr langen, gerade abstehenden; die Oberseite mit
kurzen Börstchen, zwischen welchen einzelne sehr lange, abstehende Haare
hervorragen, bewachsen; nur am Ende ein kurzer Stachel. Tib. des zweiten
Paares wie jene des ersten behaart und bestachelt; jene des dritten unten
reichlicher mit langenu Haaren besetzt; oben ein Stachel, voru, hinten und
658 L. Koch.
unten 1. 1 Stacheln. Tib. des vierten Paares oben und unten sehr lang
behaart, unten 1. 1. 2, vorn und hinten 1. 1 Stacheln; oben ein Stachel. An
dem Metatarsus und Tarsus der beiden Vorderpaare eine Scopula; an denselben
ausser der kürzeren Behaarung einzelne sehr lange Haare; unten 2. 2 kurze
Stacheln. Metatarsen der beiden Hinterpaare oben wie unten lang behaart und
von der Basis bis zum Ende mit langen Stacheln besetzt. Metatarsus und
Tarsus I so lang als Pat. und Tib., der Metatarsus so lang als die Tib. Meta-
tarsus und Tarsus IV beträchtlich länger als Pat. und Tib.; der Metatarsus
so lang als die Tib. und die Hälfte der Pat.
Länge des Ceph.: 0°0065 M., des Abd.: 0'0085 M., eines B. des ersten
Paares: 0:015 M., des zweiten oder dritten: 0'014 M., des vierten: 0'019 M.
d. Ceph. länger als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, breiter
als die Tib. eines B. des vierten Paares lang ist, niederer, im übrigen mit
jenem des Weibchens übereinstimmend. Stellung und Grössenverhältnisse der
Augen wie bei dem anderen Geschlechte, nur stehen die Augen der ersten
Reihe viel enger und sind nur durch einen ganz schmalen Zwischenraum von
einander getrennt; MA. von den Augen der zweiten Reihe nur in ihrem Radius
entfernt. Mand. im Allgemeinen etwas schwächer; sonst gleich den Max.,
Lippe und dem St. wie bei dem Weibehen. — Abd. vorn und hinten gerundet,
von vorn nach Hinten allmälig an Breite zunehmend, daher in seinem Umrisse
ziemlich sackförmig, schmäler als der Ceph., die abstehenden Börstchen länger.
— Schenkel der beiden Vorderpaare auch oben lang behaart, bestachelt wie
jene des Weibchens; an Femur III oben 1.1. 1, vorn und hinten 1. 1 Stacheln,
an Femur III oben 1. 1. 1, hinten ein Stachel. — Pat. oben länger behaart,
als bei dem anderen Geschlechte, jene der beiden Hinterpaare vorn und hinten
mit Einem Stachel. — Tib. oben reichlicher mit langen Haaren bewachsen an
jenen des ersten und zweiten Paares vorn 1. 1 Stachel, unten 2. 2; an jenen
des dritten und vierten Paares oben ein Stachel, vorn und hinten 1. 1, unten
1.2.2. An den Metatarsen und Tarsen des ersten und zweiten Paares eine
lockere Scopula. Metatarsus und Tarsus I länger als Pat. und Tib.; Meta-
tarsus I länger als Tibia I. Metatarsus und Tarsus IV bedeutend länger als
Pat. und Tibia IV; Metatarsus IV länger als Tibia IV.
Länge des Cepl.: 0'005 M., des Abd.: 0'005 M., eines B. des ersten
Paares: 0:0125 M., des zweiten: 0012 M., des dritten: 0'011 M., des vierten
0015 M.
Von Anfang April bis Anfang Mai auf Ses Prat de San Jordi, La Por-
rasa, bei Soller und Alfabia (Sch.).
23. Lycosa perspicax n. sp. (Fig. 32, Epigyne).
Ọ. Ceph. von Grundfarbe braungelb, an der seitlichen Abdachung des
Brusttheiles graubraun behaart; am Seitenrande ein mässig breiter Saum bräun-
lichgelber Haare; von der hinteren Absenkung zieht sich ein schmaler, gelblich-
weisser Haarstreifen herauf und setzt sich bis zum hinteren Kopfende, über
dieses noch etwas hinausragend fort; der Kopftheil röthlichgelb behaart. Mand.
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 659
dunkel gelbbraun, braungelb behaart; Klauen rothbraun, die Haarfransen an
den Klauenfalzrändern röthlichgelb. Max. Lippe und St. bräunlichgelb, ähnlich
behaart. — Abd. unten und oben dunkler, in den Seiten lishter bräunlichgelb
behaart, oben von der Basis abgehend und über die Mitte hinausreichend ein
schmaler, hinten spitz auslaufender Längsstreifen hell bräunlichgelber Haare,
an dessen hinteres Ende sich ein breiteres, mehr röthlichbraun behaartes Längs-
band, welches bis zu den Spinnwarzen reicht, anschliesst, beiderseits von
letzterem eine Reihe sehr kleiner, weisser Haarflecken. Plp. bräunlichgelb mit
stärker gebräunten Tibial- und Tarsalgliede, bräunlichgelb behaart. B. bräun-
lichgelb mit röthlichbraunen Metatarsen und Tarsen; die Behaarung bräunlich-
gelb; an den Schenkeln undentliche, schwärzliche Ringe.
Ceph. merklich länger als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares,
um 0'001 länger als zwischen dem zweiten und dritten Beinpaare breit, breiter
als Tibia IV lang, vom Hinterrande steil, nach den Seiten weniger steil abge-
dacht, oben der ganzen Länge nach gewölbt, mit anliegenden, kurzen Härchen
dünn bedeckt, am Seitenrande mit abstehenden Borsten besetzt, dem Umrisse
nach ziemlich rein oval. Die obere Wölbung, der Raum zwischen den Augen
und den Clypeus theils mit aufrechten, theils mit vorwärts gerichteten längeren
Haaren bewachsen. Die Mittelritze sich an der hinteren Abdachung herabziehend.
— Die vorderste Augenreihe ganz wenig nach Vorn gebogen (recurva), breiter
als die zweite; MA. grösser als die SA., von diesen nicht ganz in ihrem Radius,
von einander weiter als in ihrem Halbmesser und noch etwas weiter, doch nicht
völlig in ihrem Durchmesser von den Angen der zweiten Reihe entfernt.
Letztere nicht sehr gross, doch merklich grösser als jene der dritten Reihe,
vorn circa 1'/,mal so weit als von einander entfernt. — Mand. senkrecht ab-
fallend, an der Basis hervorgewölbt, länger als die vordersten Pat., etwas
dicker als die Vorderschenkel, mit kurzen, anliegenden Härchen licht bedeckt
und mit abstehenden, nicht sehr langen Borsten bewachsen. Am hinteren
Klauenfalzrande zwei gleich grosse Zähne, am vorderen drei, von diesen der
mittlere bedeutend grösser. — St. fast kreisrund, hinten eine kurze Spitze
bildend, kaum gewölbt, mit kurzen, anliegenden Härchen bedeckt und mit
langen, abstehenden Haaren reichlich bewachsen. — Abd. vorn rundlich abge-
stumpft, hinten gerundet, von vorn nach Hinten allmälig an Breite zunehmend,
daher ziemlich sackförmig, dicht mit kurzen anliegenden "Härchen bedeckt und
spärlich mit abstehenden, kurzen Börstchen bewachsen. — Schenkel des ersten
Beinpaares stark nach Aussen gebogen, oben nnr leicht gewölbt, gegen das
Ende etwas dünner, unten mit kürzeren und längeren, abstehenden Haaren
besetzt, oben mit kürzeren, vorwärts gerichteten Haaren bewachsen; oben
1. 1. 1 Stachelborsten, vorn am Ende ein Stachel. Pat. unten länger, oben
kürzer behaart, oben an der Basis und am Ende je ein langes abstehendes Haar;
wie die Pat. sind auch die Tib. behaart, an diesen nur am Ende unten ein
kurzer, an den Pat. kein Stachel. An den Metatarsen und Tarsen eine Scopula;
beide Glieder oben kurz behaart mit einzelnen sehr langen, abstehenden Haaren,
an den Metatarsen unten 2. 2. 2 kurze Stacheln. — Metatarsus und Tarsus so
Z. B, Ges. B. XXXI. Abh. 84
660 L. Koch.
lang als Pat. und Tib., Metatarsus so lang als Tib. Behaarung und Bestache-
lung des zweiten Beinpaares jener des ersten ähulich. Metatarsus und Tarsus
merklich länger als Pat. und Tib.; Metatarsus länger als Tib., an beiden Gliedern
eine Scopula. — Schenkel des dritten Paares unten mehr als oben gewölbt,
oben kurz behaart, unten noch reichlicher, als die Schenkel der Vorderpaare
mit langen Haaren bewachsen, oben 1. 1. 1, vorn und hinten 1. 1 Stacheln,
Pat. wie jene an den Vorderpaaren behaart; vorn und hinten ein Stachel.
Tib. unten und oben lang behaart, oben einzelne hervorragende sehr lange
Haare. Bestachelung: oben 1, vorn 1. 1, hinten 1. 1, unten 2. 1. 2. Meta-
tarsus und Tarsus ohne Scopula, unten dicht kurz behaart, mit längeren Haaren
dazwischen besetzt; auch die Oberseite kurz behaart, darunter einzelne sehr
lange, abstehende Haare; die Metatarsen ihrer ganzen Länge nach bestachelt.
— Schenkel des vierten Paares unten gewölbt und lang behaart; ohen 1. 1. 1
Stacheln, hinten am Ende ein Stachel. An den Pat. vorn und hinten ein
Stachel; Tib. oben wie unten lang behaart; Bestachelung: oben 1, vorn 1.1,
hinten 1. 1, unten 2. 2. 2. — Metatarsus und Tarsus viel länger als Pat. und
Tib.; Metatarsus länger als Tib., doch nicht so lang als Pat. und Tib.
Länge des Ceph.: 0'00525 M., des Abd.: 0'006 M., eines B. des ersten
Paares: 0:0115 M., des zweiten: 0'011 M., des dritten: 0'009 M., des vierten:
0:015 M.
Im Thale von Soller, Mitte April (Sch.).
24. Lycosa misella n. Sp.
Ọ (unentwickelt). Ceph. bräunlichgelb, mit gelblichweissen Härchen
bedeckt; am Brusttheile beiderseits zwei kleine, dreieckige, braune Haarfleckchen.
— Mand. schwarzbraun, gelblichweiss behaart. Max. und Lippe hell gelbbraun.
St. bräunlichgelb, blassgelb behaart. Abd. schmutzig braungelb, blassgelb be-
haart; um die Basis die Behaarung weiss. An der Oberseite von der Basis
abgehend, jedoch die Mitte nicht erreichend, ein dunklerer Längsfleck, in seiner
Mitte und am Ende gezackt. Plp. und B. einfarbig braungelb, gelblichweiss
behaart.
Der Ceph. so lang als die Tib. und Pat. eines B. des vierten Paares, um
0°00125 M., länger als breit, breiter als Tib. IV lang, vom Hinterrande steil an-
steigend, nach den Seiten mit leichter Wölbung abfallend, oben nur am Kopftheile
unbedeutend gewölbt, dicht mit anliegenden Haaren bedeckt; oben der ganzen
Länge nach mit kürzeren und längeren, aufrechten Haaren besetzt, diese Haare
zwischen den Augen dichter stehend. Der Kopftheil vorn herab gewölbt. Die
Mittelritze an der hinteren Abdachung sich herabziehend. — Die vorderste Augen-
reihe gerade, höchstens so breit als die zweite; die Augen einander sehr genähert,
doch die MA. etwas weiter von einander als von den SA., von den Augen der
zweiten Reihe in ihrem Halbmesser entfernt. — Die Augen der zweiten Reihe
nicht sehr gross, in ihrem Halbmesser von einander und kaum in ihrem Durch-
messer von jenen der dritten Reihe entfernt. — Mand. länger als die vordersten
Pat., an der Basis dicker als die Vorderschenkel, unter dem Kopfrande knie-
F
f Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II, 661
förmig stark hervorgewölbt, an der unteren Hälfte nicht unbedeutend ver-
schmälert und immer divergirend, glänzend, mit kürzeren, anliegenden Haaren
licht bedeckt und reichlich mit langen, abstehenden Haaren bewachsen. Klaue
kurz, stark gekrümmt; am vorderen und hinteren Falzrande je drei Zähne, jene
des hinteren von ziemlich gleicher Grösse; von den Zähnen des vorderen Randes
der mittlere bedeutend grösser. — St. herzförmig, hinten in eine kurze Spitze
endend, leicht gewölbt, glänzend, mit kürzeren, angedrückten Haaren dünn be-
deckt uud spärlich mit langen, abstehenden Haaren besetzt. — Abd. länglich,
vorn und in den Seiten gerundet, gegen die Spinnwarzen etwas spitz zulaufend,
dicht mit anliegenden Haaren bedeckt, zwischen diesen ragen kurze, feine, nach
Hinten gerichtete Borsten hervor. — Die Schenkel des ersten Beinpaares ge-
krümmt, oben leicht gewölbt und wie auch unten mit kürzeren und längeren
Haaren bewachsen; die längeren Haare an der Unterseite gerade abstehend;
Bestachelung: oben 1. 1, vorn 2 am Ende. Pat. unten mit längeren, vorwärts
gerichteten Haaren bewächsen, oben mit kurzen, sperrigen; oben an der Basis
und am Ende je ein sehr langes, aufrechtes Haar. Die Tib. ähnlich den Pat.
behaart, nur ist die Behaarung der Unterseite viel dichter; au den Pat. keine
Stacheln, an den Tib. unten am Ende zwei. — An den Metatarsen und Tarsen
eine dichte Scopula; an der Oberseite die Behaarung kurz, mit einzelnen län-
geren Haaren; an den Metatarsen unten 2. 2. 2 Stacheln. Metatarsus und
Tarsus zusammen so lang als Pat. und Tib.; Metatarsus so lang als die Tib. —
An Femur II oben 1. 1, vorn 1. 1 Stacheln, sonst ist die Bestachelung und
Behaarung jener des ersten Paares ähnlich. An Femur III oben 1. 1. 1, vorn
1. 1, hinten 1. 1 Stacheln; an den Pat. vorn und hinten ein Stachel; diese
auch an der Oberseite lang behaart, mit einer sehr langen Endborste. — An
den Tib. des dritten Paares oben 1 Stachel, vorn 1. 1, hinten 1.1, unten 2. 2. 2;
die Tib. sind oben und unten gleichmässig mit längeren und kürzeren Haaren
besetzt. An den Metatarsen und Tarsen eine Scopula; an ersteren von der
Basis bis zum Ende bestachelt. — An Femur IV oben 1. 1. 1 Stachel, vorn
1. 1, hinten 1 (Ende); die Unterseite reichlich mit langen abstehenden Haaren
besetzt. — Tib. wie jene des dritten Paares behaart und bestachelt; desgleichen
die Metatarsen; nur an den Tarsen eine Scopula. Metatarsus und Tarsus viel
länger als Pat. und Tib., der Metatarsus länger als die Tib.
Länge des Ceph.: 0'006 M.. des Abd.: 0'009 M., eines B. des ersten oder
zweiten Paares: 0'013 M., des dritten : 0'012 M., des vierten: 0:0165 M.
Auf Ses Prat de San Jordi Ende April (Sch.).
25. Lycosa conspersa n. sp. (Fig. 33, Epigyne).
Q. Ceph.gelbbraun, mit breitem, gelblichweiss behaartem Saume am Seiten-
rande und einem ähnlich behaarten Mittellängsbande, welches am Hinterrande
beginnt und vorn, wie die Seitenrandsäume, in die gelblichweisse Behaarung des
ganzen Kopftheiles sich verliert; die seitliche Abdachung von strahligen, gelblich-
weissen Haarstreifen durchzogen. Mand. schwarzbraun, an der Basalhälfte gelb be-
haart. Max und Lippe röthlichbraun ; St. bräunlichgelb, gelblich behaart. Abd.oben
84*
662 L. Koch.
bräunlichgelb. unten und in den Seiten gelblichweiss behaart, in den Seiten
weitschichtig schwärzlich getüpfelt. oben gehen von der Basis zwei hinten diver-
girende schwarze Längslinien, welche an ihrem hinteren Ende verdickt sind, ab;
an diesen Enden aussen je ein kleines, weisses Haarfleckchen, von welchen sich
beiderseits eine Längsreihe ähnlicher Fleckchen fortsetzt, in der Mittellinie un-
deutliche, schwarze Winkelfleckchen. — Spinnwarzen bräunlichgelb; Plp. und
B. bräunlichgelb mit stärker gebräunten Metatarsen und Tarsen; die Behaarung
der Tarsalglieder der Plp. und die Scopula an dem B. schwärzlichgrau.
Ceph. ganz unbedeutend länger als Pat. und Tib. eines B. des vierten
Paares, um 0002 M. länger als zwischen dem zweiten und dritten Beinpaare
breit, dem Umrisse nach oval, über der Einlenkung des Plp. jedoch etwas ein-
gedrückt, vom Hinterrande steil ansteigend, nach den Seiten weniger steil und
mit leichter Wölbung abgedacht, oben kaum bemerkbar gewölbt, mit anliegen-
den, kurzen Haaren bedeckt, und oben mit aufrechten kürzeren und längeren
Borsten der ganzen Länge nach licht bewachsen. — Die vorderste Augenreihe
gerade; die Augen gleich weit von einander entfernt und nur durch einen
schmalen Zwischenraum getrennt; MA. beträchtlich grösser als die SA., etwas
weiter, als ihr Halbmesser beträgt, von den Augen der zweiten Reihe entfernt.
Die vorderste Reihe breiter als die zweite; die Augen der letzteren nicht sehr
bedeutend gross, von einander in ihrem Halbmesser, von jenen der dritten
Reihe in ihrem Durchmesser entfernt. Mand. länger als die vordersten Pat.,
dicker als die Schenkel eines B. des ersten Paares, an der oberen Hälfte stark
gewölbt, an der unteren innen divergirend, bis zur Mitte herab mit kürzeren,
dicken, spitzen Borsten dichter bewachsen und mit abstehenden, langen Borsten
der ganzen Länge nach besetzt, etwas glänzend; Klaue kurz, kräftig, stark ge-
krümmt; am vorderen und hinteren Falzrande je drei Zähne, jene am hinteren
länger und ziemlich gleich lang; von jenen am vorderen der mittlere länger. —
Max. gegen die Basis spitz zulaufend, vorn breiter und an der Aussenseite ge-
rundet, nach Innen schräg abgestutzt nnd hier dicht befranset, ausserdem mit
!angen, abstehenden Borsten reichlich bewachsen. Lippe ınehr als halb so lang
als die Max., gewölbt, in den Seiten gerundet, vorn nur wenig verschmälert
und gerade abgeschnitten. St. herz-eiförmig, hinten in eine kurze Spitze endend,
in den Seiten stark gerundet, leicht gewölbt, glänzend, mit kurzen, angedrückten
Haaren dünn bedeckt und mit abstehenden, längeren, zum Theil sehr langen
Haaren licht bewachsen. — Abd. dem Umrisse nach fast elliptisch, dicht an-
liegend behaart und reichlich mit abstehenden, mässig langen Borsten besetzt.
— B. etwas glänzend, dicht anliegend behaart; an allen Metatarsen und Tarsen
und an den Tib. der beiden Vorderpaare eine Scopula. Schenkel unten und
oben mit abstehenden, kürzeren und längeren Haaren besetzt, an jenen des
ersten Paares vorn am Ende ein Stachel, an jenen der beiden Vorderpaare oben
nur 1. 1 Stacheln. Pat. oben mit kurzen, abstehenden Borsten licht bewachsen,
am Ende eine lange, abstehende Borste, jene der beiden Vorderpaare unbewehrt;
an den Pat. des dritten und vierten Paares vorn und hinten je ein Stachel.
Die Tib. der beiden Vorderpaare oben mit kürzeren, abstehenden Borsten licht
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. lI. 663
bewachsen, oben wie unten einzelne sehr lange, abstehende feine Borsten; an
der Unterseite nur am Ende 2 Stacheln. Die Scopula an den Metatarsen und
Tarsen der beiden Vorderpaare sehr dicht, oben sind diese Glieder ähnlich wie
die Tib. behaart. — Die Tib. der beiden Hinterpaare reichlicher mit langen
und sehr langen Haaren besetzt; oben ein Stachel in der Endhälfte.
Länge des Ceph.: 0'007 M., des Abd.: 0'009 M., eines B. des ersten
Paares: 0'018 M., des zweiten: 0'017 M., des dritten: 0'016 M., des vierten:
0:021 M.
Die Form der Epigyne von Lycosa conspersa hat grosse Aehnlichkeit mit
jener von Lycosa Braunii, so dass es schwer ist, sie von letzterer zu unter-
scheiden; bei Lycosa Braunii sind jedoch an Femur I vorn 2 Stacheln und
an den Tib. des dritten Paares oben 1. 1; auch ist der Ceph. nur so lang als
Pat. und Tib. IV.
Ende April auf Ses Prat de San Jordi; Mitte Mai bei Soller (Sch.).
26. Lycosa simplex n. sp. (Fig. 34, Epigyne).
©. Ceph. dunkelbraun, mit einem breiten schmutzig gelblichweiss be-
haarten Längsbaude am Seitenrande und einem ebenso behaarten Mittellängs-
streifen, welcher am Hinterrande schmal beginnt und am Brusttheil etwas an
Breite zunimmt, er geht in die schmutzig gelblichweisse Behaarung des ganzen
Kopftheiles über; der dunkelbraune Theil der seitlichen Abdachung des Brust-
theiles von strabligen lichter behaarten Streifen durchzogen. — Mand.schwarzbraun,
an der Basalhälfte gelb behaart. Max. und Lippe schwarzbraun, erstere vorn am Innen-
rande bräunlichgelb; die Haarfransen röthlichgelb. — St. bräunlichgelb, heller
bräunlichgelb behaart. Das Abd. oben und etwas in die Seiten herab bräunlich-
gelb behaart, mit weisslichen Haartüpfelchen bestreut, hinter dem vordersten
Paare der Muskelgrübchen zwei schwarze Fleckchen nebeneinander, ein schwarzes
Fleckchen etwas vor der Mitte. Die Seiten und die Unterseite graugelb behaart,
erstere weitschichtig durch schwärzliche Haarstreifchen gefleckt. — Plp. und B.
bräunlichgelb, graugelb behaart; das Tarsalglied der ersteren und die Scopula
an letzteren grau. Die Hüften der B. unten schwärzlich angelaufen und grau-
braun behaart.
Ceph. länger als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, um 0'002 M.
länger als zwischen dem zweiten und dritten Beinpaare breit, vorn nur halb
so breit, in den Seiten schwach gerundet, hinten und nach den Seiten gleich-
mässig abgedacht, oben leicht gewölbt, mit anliegenden Haaren licht bedeckt
und oben der ganzen Länge nach mit abstehenden, langen Borsten besetzt. Dic
Mittelritze lang, an der hinteren Abdachung sich herabziehend. — Die vorderste
Augenreihe dem Kopfrande sehr genähert, gerade; die Augen gleich weit von
einander entfernt und nur durch einen ganz schmalen Zwischenraum von ein-
ander getrennt; MA. merklich grösser, von den Augen der zweiten Reihe in
ihrem Halbmesser entfernt. Die Augen der zweiten Reihe nicht sehr gross,
in ihrem Halbmesser von einander und kaum in ihrem Durchmesser von den
Augen der dritten Reihe entfernt. Die vorderste Augenreihe nicht so breit als
654 L. Koch.
die mittlere. — Die Mand. länger als die vordersten Patellen, an der Basis stark
gewölbt, an ihrer oberen Hälfte mit kurzen, dicken Härchen ziemlich dicht be-
deckt, sonst mit abstehenden Borsten ihrer ganzen Länge nach licht bewachsen,
glänzend. Klauen kurz, kräftig, schwach gekrümmt, am hinteren nnd vorderen
Falzrande je drei Zähne. — St. breit-oval, hinten in eine kurze Spitze endend,
glänzend, wenig gewölbt, dicht mit kürzeren und weitschichtiger mit langen,
abstelienden Haaren bewachsen. — Abd. vorn und in den Seiten gerundet,
von der Mitte an nach Hinten etwas spitz zulaufend, mit anliegenden,
kurzen Haaren dicht bedeckt und weitschichtig mit abstehenden mässig langen
Börstehen bewachsen. — B. diebt mit anliegenden kurzen Haaren bedeckt; die
Schenkel unten mit sehr langen, oben mit kürzeren abstehenden Haaren besetzt,
Die Patellen oben mit abstehenden Borsten besetzt, an der Basis und am Ende
je ein sehr langes, abstelendes Haar. Die übrigen Glieder der B. oben mit
kürzeren, abstehenden und einzelnen sehr langen Haaren bewachsen. An den
Tibien der beiden Vorderpaare und an allen Metatarsen und Tarsen eine dichte
Scopula. — Metatarsus IV kürzer als Pat. und Tib. IV. — An Femur I vorn
2 Stacheln am Ende. — Die Patellen der beiden Vorderpaare ohne Stacheln, an
jenen des dritten und vierten Paares vorn und hinten ein Stachel. — An Tib. I
und II nur am Ende unten ein Stachel. — Au Tib. III und IV oben ein Stachel.
Länge des Ceph.: 001 M., des Abd.: 0:013 M.. eines B. des ersten Paares:
0:025 M., des zweiten: 0'024 M., des dritten: 0:0215 M., des vierten: 0'028 M.
Vor Ende April bei Palma-Riera, dann Anfangs Mai im Palmaer Festungs-
graben; selbe Zeit auf Ses Prat de San Jordi, Mallorca (Sch.).
27. Lycosa insulana n. sp. (Fig. 35, Epigyne).
©. Ceph. mit einem breiten, gelben, gelblichweiss behaarten Längsbande
am Seitenrande, welcher an der Hinterrandsrundung beginnt und vorn in die
gelblichweisse Behaarung des Kopftheiles übergeht; über diesem Längsbande
ein breiter, dunkel gelbbrauner Längsflecken an dem Brusttheile, von gelblich-
weiss behaarten Strahlenstreifen durchzogen; an der hinteren Abdachung zwei
schwarze rautenförmige Flecken. An der hinteren Abdachung beginnt ein
gelblichweiss behaartes Mittellängsband, welches nach Vorn an Breite zunimmt
und wie die Seitenbänder in der gleichfarbigen Behaarung des Ceph. sich ver-
liert. — Mand. schwarzbraun, an der Basalhälfte gelb behaart. — Max. und
Lippe röthlichbraun, letztere jedoch dunkler gefärbt. — St. bräunlichgelb,
gelblichweiss behaart. Abd. unten und in den Seiten gelblichweiss, oben
bräunlichgelb behaart, in den Seiten weitschichtig braun getüpfelt, oben mit
einem braunen, gezackten, an der Basis beginnenden, nicht ganz bis zur Mitte
reichenden Längsflecken, hinter diesem eine Reihe brauner Winkellinien. Spinn-
warzen hell bräunlichgelb, schwarz behaart. Plp. bräunlichgelb, gelblichweiss
behaart; Tarsalglied an der Eudhälfte schwarz behaart. B. bräunlichgelb,
gelblichweiss behaart; Stacheln schwarz; Scopula schwärzlichgran.
Ceph. um 0°00225 M. länger als zwischen dem zweiten und dritten Bein-
paare breit, etwas länger als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, hoch,
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 665
oben der ganzen Länge nach leicht gewölbt, nach den Seiten und hinten mässig
steil abgedacht, in den Seiten schwach gerundet, vorn fast um ein Drittel
schmäler als an der Stelle seiner grössten Breite, dicht anliegend behaart, oben
der ganzen Länge nach mit aufrechten, kürzeren und längereu Borsten besetzt.
Unterhalb der vorderen Augenreihe vier paarweise übereinander gestellte sehr
lange vorwärts gerichtete Borsten. — Die vorderste Augenreihe gerade; die
MA. grösser, vom Kopfrande kaum um ihren Radius, von einander und den
SA. gleichweit und höchstens im Halbmesser der letzteren, von den Augen der
zweiten Reihe in ihrem Radius entfernt. Die zweite Augenreihe so breit als
die erste; die Augen in ihrem Halbmesser von einander und mindestens in ihrem
Durchmesser von jenen der dritten Reihe entfernt. — Mand. etwas länger als
die vordersten Patellen, vorn herab stark gewölbt, glänzend, innen von der Mitte
an divergirend, an der oberen Hälfte dicht mit kurzen, dicken anliegenden, an
der uuteren lichter mit längeren, etwas abstehenden Haaren bedeckt, der ganzen
Länge nach, reichlicher jedoch an der oberen Hälfte, mit langenu, abstehenden
Borsten besetzt. Die Klaue kräftig, nicht sehr stark gekrümmt; am vorderen
und hinteren Falzrande je drei Zähne, jene der hinteren lang und von fast
gleicher Länge; von jenen des vorderen Falzrandes der mittlere bedeutend
grösser. — Max. gewölbt, vorn breiter, aussen gerundet, vorn nach Innen gegen
die Lippe schräg abgestutzt, innen der Lippe entlang ausgehöhlt. Die Lippe
mehr als halb so lang als die Max., gewölbt, vorn nur wenig verschmälert, am
Vorderrande seicht rund ausgeschnitten. St. herzförmig, hinten in eine kurze
Spitze endend, sehr wenig gewölbt, glänzend, licht mit kurzen Härchen be-
wachsen, an den Rändern jedoch länger behaart. — Das Abd. von Vorn nach
Hinten allmälig an Breite zunehmend, daher ziemlich sackförmig, vorn rund-
lich abgestumpft, hinten gerundet, dicht anliegend kurz behaart, nur zunächst
der Basis längere, abstehende Borsten. — Das Femoralglied der Palpen
seitlich zusammengedrückt, die Kopfwölbung entsprechend gebogen, gegen das
Ende verdickt, unten lang behaart; der Tibialtheil länger als das Patellarglied;
das Tarsalglied unten länger, an der Spitze dichter, aber nur kurz behaart. —
B. glänzend, dicht anliegend behaart; die abstehende Behaarung an den beiden
Vorderpaaren kurz, oben an den Tibien, Metatarsen und Tarsen einzelne sehr
lange Haare; an den beiden Hinterpaaren ist die abstehende Behaarung läuger
und ebenfalls mit einzelnen noch längeren Haaren untermengt. An allen Meta-
tarsen und Tarsen und an den Tibien der beiden Vorderpaare eine Scopula.
Nur an den Patellen des dritten und vierten Paares vorn und hinten ein
Stachel. An Femur I vorn am Ende zwei Stacheln. — An den Tibien des
ersten und zweiten Paares nur am Ende unten zwei Stacheln; an den Meta-
tarsen dieser Beine zunächst der Basis zwei ganz kurze Stacheln. An den Ti-
bien des dritten und vierten Paares oben 1. 1 Stacheln. Metatarsus IV kürzer
als Pat. und Tib. IV.
Länge des Ceph.: 0:008 M., des Abd.: 0'003 M., eines B. des ersten Paares:
0:0205 M., des zweiten: 0'019 M., des dritten: 0'018 M., des vierten: 0:0215 M.
Von Mallorca durch Herrn Dr. Fraisse erhalten.
666 L. Koch.
28. Lycosa Fraissei n. sp. (Fig. 86, Epigyne).
©. Ceph. dunkelgelbbraun, duukelgraubraun behaart; am Seitenrande ein
breites, schmutzig gelblichweiss behaartes Längsband, in diesem ein dunklerer
Haarstreifen; am Hinterrande beginnt ein oben auf dem Brusttheile etwas er-
weiterter, schmutziggelblichweiss behaarter Längsstreifen, welcher in die schmutzig
gelblichweisse Behaarung des Kopftheiles einmündet; an den Seiten des Brust-
theiles ziehen sich je vier Strahlenstreifen, durch gelblichweisse Haare gebildet,
herab. Mand. schwarz, an ihrer oberen Hälfte gelb behaart. Max. und Lippe
dunkelbraun, an ihrem Vorderrande allmälig ins Bernsteingelbe gefärbt. St.
braungelb, schmutziggelb behaart. Plp. und B. hell bräunlichgelb, graugelb
behaart; Scopula hellgrau Abd. oben erdfarbig gefärbt, in den Seiten geht
die Farbe der Behaarung allmälig ins Graugelbe über und in ähnlicher Weise
ist auch die Unterseite behaart. Oben zunächst der Basis ein undeutlicher,
schwärzlicher, hinten allmälig erweiterter und an seinem hinteren Ende aus-
gerandeter Längsflecken; die hinteren Ecken desselben deutlicher schwarz.
Hinter diesem Längsflecken zwei schräge, kleine, schwarze Fleckchen neben ein-
ander. Spinnwarzen hell bräunlichgelb.
Ceph. so lang als Pat. und Tib. eines B. des vierten Paares, um 0'002 M.
länger als zwischen dem zweiten und dritten Beinpaare breit, vorn nur halb so
breit, in den Seiten schwach gerundet, vom Hinterrande bis an die Linie zwi-
schen dem dritten Beinpaare ansteigend, oben deutlich gewölbt, nach den Seiten
steil abgedacht, glänzend, mit anliegenden, kurzen Haaren bedeckt, oben so wie
zwischen den Augen und am Vorderrande mit laugen, abstehenden Borsten
besetzt. Mittelritze lang, an der hinteren Abdachung sich herabziehend.
Die vorderste Augenreihe gerade, so breit als die mittlere; die Augen ein-
ander fast berührend; die MA. beträchtlich grösser als die SA., jedoch merklich
kleiner als die Augen der dritten Reihe, von jenen der zweiten in ihrem Halb-
messer entfernt. Die Augen der zweiten Reihe kaum in ihrem Radius von ein-
ander, von jenen der dritten in ihrem Durchmesser entfernt.
Mand. länger als die vordersten Pat., sehr gläuzend, unter dem Kopf-
rande in Knieform hervorgewölbt, nach unten allmälig verschmälert, an der
oberen Hälfte mit anliegenden, kurzen Härchen licht bedeckt, sonst mit ab-
stehenden, kürzeren und längeren Börstchen bewachsen. Klaue kräftig, kurz,
stark gekrümmt, am vorderen Falzrande zwei, am hinteren drei Zähne.
Max. gewölbt, aussen gerundet, gegen ihr hinteres, einwärts gekrümmtes
Ende spitz zulaufend, vorn nach Innen schräg abgestutzt. — Lippe mehr als
halb so lang als die Max., vorn breit, gerade abgestutzt, in den Seiten leicht
gerundet.
St. herz-eiförmig, am Rande gegenüber den Zwischenräumen der Hüften
Ecken bildend, leicht gewölbt, glänzend, mit kürzeren, angedrückten und sehr
langen, abstehenden Haaren bewachsen.
Abd. vorn gerundet, nach Hinten allmälig an Breite zunehmend, sonach
ziemlich sackförmig, mit kürzeren, anliegenden Haaren dicht bedeckt und oben
sowie in den Seiten und unten mit längeren, abstehenden Borsten reichlich
p”
Zoologische Ergebnisse von Excnrsionen auf den Balearen. II. 667
bewachsen. — Der Vorderrand der Epigyne mit der Mittellängsleiste derselben
verbunden.
Schenkel der B. oben gewölbt, ausser der anliegenden Behaarung unten
und oben mit langen, abstehenden Borsten besetzt. An Femur I vorn gegen
das Ende 2 Stacheln. Pat. der beiden Vorderpaare ohne Stacheln. Tib. mit
kürzeren und einzelnen sehr langen Haaren besetzt, jene des ersten und zweiten
Paares unten nach Art einer Scopula. An allen Metatarsen und Tarsen eine
Scopula. Metatarsus IV kürzer als Pat. und Tib. IV. — Tib. I und II nur am
Ende unten mit 2 kurzen Stacheln. Tib. III und IV oben mit 1. 1 Stacheln.
Länge des Ceph.: 0'009 M., des Abd.: 0'01 M., eines B. des ersten Paares:
0:022 M., des zweiten: 0'021 M., des dritten: 0'02 M., des vierten: 0:026 M.
Mallorca, von Herrn Dr. Fraisse gesammelt.
29. Phlegra Simoni n. sp. (Fig. 37, Copulationsorgane [Unterseite];
Fig. 38, Tibialglied der Palpe [Seitenansicht]).
d. Ceph. hell gelbbraun, mit schwarzer Kopfplatte, vom Hinterrande
ziehen sich, parallel laufend, zwei heller gefärbte Längsstreifen bis zur dritten
Augenreihe; die Seiten und der Clypeus sind rein weiss behaart; zwischen den
Augen der dritten und den SA. der ersten und zwischen diesen letzteren selbst
ein Streifen bräunlichgelber Schuppen; die Kopfplatte scheint gelbbraun behaart
zu sein. Mand. hell gelbbraun, weiss behaart. Max. und Lippe hell gelbbrauu,
St. schwarzbraun, weiss behaart. Die Behaarung des Abd., wie jene des Ceph.,
grösstentheils abgerieben; die Oberseite gelbbraun, mit drei lichteren Längs-
streifen, wovon einer in der Mittellinie, die beiden anderen am Seitenrande ver-
laufen; die Behaarung dieser Streifen scheint weiss und gelb gemischt, jene
der übrigen Fläche bräunlichgelb zu sein. Die Unterseite schmutzig braungelb,
in der Mitte gelb, nach den Seiten hin weiss. — Das unterste Paar der Spinn-
warzen braungelb, das oberste schwarzbraun. — Plp. schwarzbraun; Femoralglied
an der Spitze und Patellarglied rein weiss behaart, das Tibialglied und die Decke
der Copulationsorgane schwarz, letztere an der Spitze gelblichweiss behaart. —
B. hell gelbbraun, gelblich behaart.
Ceph. um 0:00075 M. länger als breit, vom Hinterrande mässig steil an-
steigend, nach den Seiten senkrecht, jedoch mit leichter Wölbung abfallend,
oben, besonders zwischen den Augen stark gewölbt, in den Seiten fast gleich
breit, hinten gerundet, sehr glänzend, mit langen, anliegenden Haaren, wie sich
aus dem vorhandenen Reste der Behaarung vermuthen lässt, dicht bedeckt.
Längs den Augen an den Seiten und vorn über der ersten Augenreihe lange,
abstehende Haare. Mittelritze kurz, ziemlich von der dritten Augenreihe ent-
fernt; hinter derselben eine längere, lineäre Impression. — Clypeus sehr dicht
behaart, ein Theil der sehr langen Haare von beiden Seiten her die Basis der
Mand. bedeckend. — Die vorderste Augenreihe durch Zurückstehen der SA. ganz
schwach gebogen; die Augen dicht beisammen; die Augen der zweiten Reihe
in der Linie zwischen jenen der dritten und den SA. der ersten in der Mitte;
jene der dritten vom Kopfrande weiter als von einander entfernt. Augenviereck
Z. B. Ges. B. XXXI. Abh. 85
| j
668 L. Koch.
breiter als lang, hinten so breit als vorn und so breit als der Ceph. — Mand.
nach Hinten zurückweichend, vorn nicht gewölbt, nicht divergirend, der Quere
nach gerunzelt, mit langen, herabhängenden Haaren licht bewachsen. — Max. flach
gewölbt, vorn an der Aussenseite stärker, am Vorderrande nur wenig gerundet;
Innenrand bis zur Lippe herab gerade. — Lippe kaum halb so lang als die
Max., gewölbt, vorn gerundet. — St. schmal-oval, hinten spitz, vorn zwischen
die Hüften des ersten Beinpaares hineinragend, glänzend, mit längeren und
kürzeren, abstehenden Haaren licht bewachsen. Abd. circa Y, länger als breit,
vorn und hinten abgestumpft, in den Seiten leicht gerundet, mit mässig langen,
anliegenden Haaren bedeckt. — Das Femoralglied der Plp. gebogen, gegen das
Ende allmälig verdickt; an seinem Ende, wie auch das Patellarglied, oben mit
haarförmigen Schuppen bedeckt; letzteres, wie auch der Tibialtheil, aussen und
innen mit langen, abstehenden Haaren besetzt. Tibialtheil kürzer als das
Patellarglied, vorn allmälig breiter; am vorderen Ende aussen ein ganz kurzer,
glänzender, dünner, gleich dicker, vorwärts gerichteter, am Ende abwärts ge-
bogener Fortsatz. Die Decke der Copulationsorgane oval, gewölbt, mit langen,
starken Haaren licht bewachsen und am vorderen Ende kurz bürstenartig behaart.
— Beide Vorderbeinpaare nur wenig dicker als die Hinterpaare; licht mit langen,
abstehenden Haaren bewachsen; die Tib. dieser B. nur wenig länger als die
Pat.; Metatarsus und Tarsus von gleicher Länge. Metatarsus und Tarsus kürzer
als Pat. und Tib. — Pat. und Tib. III viel kürzer als Pat. und Tib. IV. —
Metatarsus und Tarsus IV. länger als Pat. und Tib.
Bestachelung: Femur I: oben 1. 1. 1, vorn am Ende 2; Pat.: 0; Tib.:
vorn 1. 1, unten 1.1.1; Metatarsus: unten 2.2. — Femur II: oben 1. 1. 1, vorn
am Ende 2; Pat.: 0; Tib.; vorn 1. 1, unten 1. 1. 1; Metatarsus: unten 2. 2.
— Femur III: oben 1. 1. 1, vorn 1. 1, hinten 1. 1; Pat.; vorn 1, hinten 1;
Tib.: oben 1 (Basis), vorn 1. 1. 1, hinten 1. 1, unten 2. 2; Metatarsus der ganzeu
Länge nach bestachelt. — Femur IV: oben 1. 1. 1, vorn 1, hinten 1 (Ende);
Pat.: vorn 1, hinten 1; Tib.: oben 1, vorn 1. 1. 1, hinten 1. 1. 1, unten 2. 2;
Metatarsus der ganzen Länge nach bestachelt.
Länge des Ceph.: 00025 M., des Abd.: 0'0025 M., eines B. des ersten
oder zweiten Paares: 00035 M., des dritten: 0'004 M., des vierten: 0'005 M.
Phlegra Simoni unterscheidet sich von Phlegra Bresniert Luc. durch
das ganz schwarz behaarte Tibialglied der Palpen.
Die erste Excursion meines 1872er Aufenthaltes auf Mallorca, in Beglei-
tung Sr. k. k. Hoheit, brachte vorstehende Entdeckung, Ende März, an der Aus-
mündung der Riera bei Palma (Sch.).
80. Phalangium pusillum n. sp.
Oberseite des Körpers grauweiss; vom Augenhügel bis zum Vorderrande
ein schwarzbrauner, durch eine feine Längslinie getheilter Streifen; an den
Vorderrandswinkeln ein brauner Flecken; drei ähnliche Fleckchen von ver-
schiedener Form beiderseits vom Augenhügel; ein grösserer, fingerähnlich ge-
spaltener Flecken am Hinterwinkel des Kopftheiles, dunkelbrauue Längsstreifen
Zoologische Ergebnisse von Excursionen anf den Balearen. IT. 669
am Seitenrande. Abd. mit einer Doppelreihe schwärzlicher Fleckchen; die drei
vorderen Paare grösser, querliegend, das zweite und dritte Paar einen breiten
Raum einnehmend, nach Hinten werden die Fleckchen kleiner und stehen näher
beisammen, so dass die Gesammtheit derselben eine ovoide Figur bildet. —
Mand. schwarzbraun; das Zangenglied am unteren Ende bräunlichgelb. Femoral-
glied der Plp. hell gelbbraun; die übrigen Glieder weisslichgelb; das Patellar-
und Tibialglied oben der Länge nach braun gestreift. — B. blassgelb, braun
gefleckt. Die Unterseite des Körpers schmutzig bräunlichgelb.
Der Körper vorn gerade abgestutzt, in den Seiten fast gleichbreit, nur
zwischen dem dritten und vierten Beinpaare etwas verengt, hinten gerundet,
gewölbt, glanzlos, sehr fein grannlirt. — Ceph. in der Mitte stark erhöht, der
Hinter- und Seitenrand mit Zähnchen besetzt; der Vorderrand ohne Zähnchen;
kürzere, schwarze Zähnchen nicht in bestimmter Anordnung vor und beider-
seits vor dem Augenhügel; dieser vom Vorderrande fast noch einmal so weit
als vom Hinterrande des Ceph. entfernt, kaum länger als breit, sehr hoch, der
Länge nach gefurcht, beiderseits dieser Furche eine Doppelreihe von Zähnchen;
diese Zahnreihen divergiren sowohl nach Vorn als nach Hinten. Abd. mit
Querreihen scharfer Zähnchen an der Oberseite. — Basalglied der Mand. nur
wenig länger als breit, oben mit scharfen Zähnchen besetzt. Zwei vorwärts
gerichtete Zähnchen unter dem Vorderrande des Kopftheiles über der Einlenkung
der Mand. — Das Zangenglied an einer knieförmigen Basalwölbung mit Zähn-
chen, vorn herab und in den Seiten mit Börstchen besetzt. — Femoralglied
der Plp. mit kurzen Börstchen und oben mit einzelnen Zähnchen besetzt; das
Tibialglied nur mit kurzen Börstchen, besonders dicht an der Innenseite be-
wachsen, es bildet am vorderen Ende innen einen schräg nach Vorn und Innen
gerichteten, konischen Fortsatz, welcher das Glied nur wenig überragt. Der
Tibialtheil cylindrisch, mit kurzen Börstchen, besonders dicht an der Innen-
seite bewachsen. — Das Tarsalglied unter seiner ganzen Länge noch mit einer
Reihe sehr kleiner Zähnchen. Schenkel der B. stielrund, mit Zähnchen besetzt;
die Tib. kantig, nur mit Börstchen bewachsen.
Körperlänge: 0:0025 M., Breite: 0'002 M., Länge eines B. des ersten
Paares: 0'013 M., des zweiten: 0'024 M., des dritten: 0'012 M., des vierten:
0'02 M.
Vom Puich Major, dem höchsten Berge Mallorcas, am 12. April (Sch.).
31. Phalangium abstrusum n. sp.
Q. Körper graugelb; der Rückenflécken hinter dem Augenhügel beginnend
und mit einer Unterbrechung im hintersten Dritttheile, wo nur die Randlinien
erkennbar sind, bis zum hinteren Körperende, dort aber wieder in seiner vollen
Färbung fortgesetzt, braun, tief gezackt, in der Mitte seiner vorderen Hälfte
tief eingebuchtet und von einem gelben Längsstreifen, welcher an der unter-
brochenen Stelle ebenfalls verschwindet und erst am hinteren Ende wieder
sichtbar wird, durchzogen. Mand. gelblichweiss, das Basalglied braun getüpfelt,
das Zangenglied mit brannen Querstreifen; die Zangen schwarz. Plp. und B.
N 85*
670 L. Koch.
bräunlichgelb, an letzteren die Schenkel, Patellen und Tibien der Länge nach
braun gestreift.
Der Körper dem Umrisse nach breit-oval, hoch gewölbt, fein granulirt.
Ceph. nieder, fast glatt, mit gerundeten Seiten und geradem Vorderrande, der
Hinter- und Seitenrand mit scharfspitzigen Zähnchen besetzt; beiderseits vom
Augenhügel zwei strahlig auseinander weichende Reihen solcher Zähnchen, vor
dem Augenlügel stehen dieselben dichter und ungeordnet; drei gerade vorwärts
gerichtete Zähnchen unterhalb des Vorderrandes über den Mandibl. — Der Augen-
hügel dem Hinterrande genähert, nicht aufrecht, sondern nach Hinten geneigt,
hoch, etwas länger als breit, oben der Länge nach gefurcht, beiderseits dieser
Furche eine Reihe scharfspitziger Zähnchen. — Das Basalglied der Mand. oben
mit kurzen Börstchen bewachsen; das Zangenglied dünn, seitlich zusammen-
gedrückt, glänzend, glatt, mit kurzen Börstehen bewachsen. — Abd. glanzlos,
mit Querreihen scharfer Zähnchen an der Oberseite. — Das Femoralglied der
Plp. unten und obeu mit kurzen, starken Börstchen besetzt; ebenso auch die
übrigen Glieder; der Tibialtheil circa 11/,mal so lang als das Patellarglied; das
Tarsalglied merklich länger als der Patellar- und Tibialtheil zusammen. Schenkel,
Patellen und Tibien der B. kantig; die Kanten mit scharfen Zähnchen besetzt,
die Zähnchen an den Schenkeln und Patellen weiss, an der Spitze schwarz,
jene an den Tibien kürzer und ganz schwarz; die übrigen Glieder kurzborstig.
Körperlänge: 0'007 M., Länge von Femur I: 00065 M., Pat. und Tib. I:
0:006 M., Länge von Femur II: 00095 M. (die übrigen Glieder fehlen), Länge
von Femur III: 0°0055 M., von Pat. und Tib.: 0'006 M., Länge von Femur IV:
0:008 M., von Pat. und Tib.: 0'008 M.
Bei einem zweiten Exemplar ist das braune Rückenfeld und der dasselbe
durchziehende Längsstreifen nicht unterbrochen.
Menorca, bei Mahon am 18. Mai, bei Cala Muli, um gleiche Zeit, sechs
Jahre später auf Ses Prat de San Jordi, Mallorca (Sch.).
82. Chernes setiger n. Sp.
Ceph. und Plp. röthlichbraun, Mand. und B. bräunlichgelb; die Schenkel
an letzteren dunkler gefärbt; die Segmente der Oberseite dunkler, jene der
Unterseite heller gelbbraun.
Ceph. länger als breit, nach Hinten allmälig an Breite zunehmend, vorn
gleichmässig gerundet, hoch gewölbt, fein granulirt, mit kurzen Kolbenbörstchen
besetzt; nur am Vorderrande einige längere derartige Börstchen. In der Mitte
der vorderen Querfurche nach Vorn eine seichte Impression. — Die Brustplatten
der Plp. glänzend, gewölbt, fein granulirt, mit gewöhnlichen Haaren besetzt.
— Der Trochanter ziemlich lang gestielt, fein granulirt, mit Kolbenbörstchen
besetzt, hinten zwei abgerundete Höcker bildend. — Das Femoralglied sehr dick,
zunächst dem Stielchen am dicksten, gegen das Ende schmäler, hinten hoch-
gewölbt, fein granulirt, mit Kolbenbörstchen besetzt. Das Tibialglied lang ge-
stielt, an der Basis so dick als das Femoralglied, hinten gleichmässig gewölbt,
vorn an der Basis bauchig aufgetrieben, fein granulirt, mit Kolbenbörstchen
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. H. 671
besetzt. Der Stamm des Scheerengliedes circa 1'/mal so dick als das Tibial-
glied, an der Basis gerade, hinten nur sehr unbedeutend, vorn stärker gewölbt,
nicht ganz noch einmal so lang als an der Basis breit, fein grannlirt, mit
Kolbenbörstchen besetzt. Die Finger etwas länger als der Stamm, mit feinen
Haaren bewachsen. Die B. oben mit Kolbenbörstehen, unten mit gewöhnlichen
Haaren besetzt. Die Segmente der Oberseite halbirt, an den Enden nicht an
Breite zunehmend, glanzlos, fein granulirt, am Hinterrande und an den seit-
lichen und inneren Enden mit längeren Kolbenbörstchen besetzt, das letzte
beiderseits mit einem langen, abstehenden, feinen Haare. — Die Segmente
der Unterseite glänzend, mit gewöhnlichen Haaren besetzt.
Körperlänge: 0'003 M.
Von Chernes cimicoides Fabr. dadurch verschieden, dass die Segmente
der Oberseite des Abd. nach Aussen zu nicht an Breite zunehmen und dass am
letzten Segmente beiderseits ein langes feines Haar vorhanden ist.
Ein Exemplar am 19. April auf Marina de Blummajor (Es Pedregär
S’Atalaya) (Sch.). l
33. Rkynchkolophus vernalis n. Sp.
Verblichenes Exemplar; Körper schmutzig bräunlichgelb. gelblichweiss
behaart; Plp. und B. blassgelb, wie der Körper behaart.
Körper mindestens noch einmal so lang als zwischen den Schultern breit,
vorn in eine abgeruudete Spitze stark verschmälert zulaufend, bis zu dem dritten
Beinpaare mit leichter Rundung allmälig an Breite zunehmend, unmittelbar vor
diesem Beinpaare am breitesten und stark gewölbt, hinter demselben verschmälert
und bis zum hinteren gerundeten Ende ziemlich gleich breit, oben gewölbt,
oben und in den Seiten dicht mit ganz kurzen, gleich langen, von der Wurzel
bis zum Ende gleich dicken Schüppchen, unten wit sehr kurzen Härchen be-
deckt. -- Augen sitzend, an beiden Seiten des von der oberen Wölbung abge-
schnürten vorderen Endes des Körpers. — Die Genitalienklappe kurz, an einer
ovalen Erhöhung in der Linie zwischen dem vierten Beinpaare, Plp. kurz, unten
zottig behaart, die Glieder allmälig an Länge und Dicke abnehmend; die End-
kralle kürzer als das unter ihr befindliche kurz behaarte, nach beiden Enden
verschmälerte Anhängsel. Das erste und vierte Beinpaar von gleicher Länge
und beträchtlich länger als die beiden ebenfalls gleich langen Mittelpaare. B.
übrigens kurz und kurz behaart; nur die Behaarung an der Unterseite der
Glieder etwas länger und abstehend. — Der Tarsus des ersten Paares länger
als der Metatarsus, unten gewölbt und am Ende gerundet.
Körperlänge: 0002 M., grösste Breite: 0001 M.
Ein Exemplar am 5. April auf La Porrasa (Sch.).
34. Trombidiun. picturatum n. Sp.
Gelbroth, ein grösserer Querflecken beiderseits hinter den Schultern, die
Vorderhälfte der Unterseite, die Plp. und B. blassgelb; Behaarung aller blass-
gelben Theile gelblichweiss,
LA iia
672 L. Koch. |
Körper bis zum dritten Beinpaare breit, dann nach Hinten allmälig ver-
schmälert, vorn sowohl am Vorderrande als in den Seiten und an seinem
schmäleren, hinteren Ende gerundet, oben platt, oben dicht mit gleich langen,
am Ende gerundeten, gelbrothen, weisslich schillernden Schuppen bedeckt, unten
ebenso dicht mit längeren, dicken Haaren. Hinter den Schultern zwei quere,
bogenförmige Eindrücke, in dem hinteren derselben zwei seichte Grübchen; hinter
diesen Querbögen eine Querreihe von vier Grübchen und hinter diesen zwei
solche Grübchen neben einander. Die Augen an einem schräg nach Aussen
gerichteten, glänzenden Stielchen. — Plp. kurz, lang behaart, mit langer, wenig
gekrümmter Endklaue; das vierte herabhängende Glied dünn, so lang als die
Klaue, am Ende abgerundet, gleichmässig dicht kurz behaart. B. dicht anliegend
behaart, um die drei ersten Glieder unten mit abstehenden Haaren besetzt.
Am ersten, zweiten und dritten Paare das Endglied so lang als das vorletzte,
am vierten kürzer.
Länge des Körpers: 0002 M., vordere Breite: 0'00125 M.
Ende März am Ausfluss der Riera-Palma (Sch.).
3. Trombidium albo-micans n. SP.
Ein etwas verschrumpftes Exemplar.
Körper mehr als noch einmal so lang als breit, vorn gerundet, zwischen
dem zweiten und dritten Beinpaare eingezogen, dann wieder an Breite zuneli-
mend und gegen sein abgerundetes hinteres Ende wieder verschmälert, oben und
in den Seiten dicht mit sehr kleinen, ovalen Schüppchen belegt und unten mit
längeren, anliegenden, schwach seidenartig glänzenden, dicken Haaren dicht
bedeckt. An der hinteren Körperhälfte oben zwei Paar rundliche Punktgrüb-
chen, ein vorn verschmälertes Trapez bildend. B. mit kurzen, dicken, anliegenden
Haaren bedeckt; der Tarsus des ersten Paares so lang als der Metatarsus, unten
leicht gewölbt. Plp. unten zottig behaart, die Endklaue kurz; das vierte herab-
hängende Glied dünn, merklich länger als die Klaue.
Körper gelbroth, die Schüppchen der Oberseite weiss schillernd; die Be-
haarung der Unterseite blass-röthlichgelb. — Plp. und B. blassgelb, gelblich-
weiss behaart.
Ein Exemplar am 5. April auf La Porrasa, Mallorca (Sch.).
Chilopoda.
36. Geophilus tenellus n. Sp.
Körperlänge: 0'028 M., Breite: 0'001 M.; 53 Beinpaare; hell bräunlich-
gelb; B. und Antennen blassgelb; Kopf und Mand. rostbraun; Körper nach Vorn
nur wenig, nach Hinten stärker verschmälert. — Kopfplatte länger als breit,
in den Seiten leicht gerundet, vorn und hinten gerade abgestuzt, in der Mitte
des Vorderrandes eingekerbt, wenig gewölbt, mit weitschichtigen, fast regel-
mässig geordneten, vertieften Punkten; in jedem dieser Punkte ein kleines
Granulum, auf welchem ein kurzes Härchen wurzelt. Basalplatte nach Vorn
j
verschmälert, am Seitenrande behaart, mit denselben Punktgrübchen wie die
Kopfplatte. — Die verwachsenen Hüften der Mand. hinten gerundet, sehr fein
netzartig, weitschichtig grob vertieft punktirt; das zweite Glied mit weniger
vertieften Punkten; die Klauen den Vorderrand der Kopfplatte überragend, ohne
Zahn an der Basis. — Antennen circa viermal so lang als die Kopfplatte, mit
konischen Gliedern, das letzte am Ende abgerundet. — Rückenplatten sehr glatt
und glänzend, mit zwei Furchen, zwischen diesen weitschichtig fein, nach
Aussen grob vertieft punktirt. — Athmungsöffnungen rund. — An den vorderen
Bauchplatten in der Mitte ein rundliches Grübchen, an den letzten Bauchplatten
ein Längseindruck, welcher jedoch den Vorderrand nicht erreicht; die Platten
selbst glatt, glänzend, weitschichtig fein vertieft punktirt; die Ventralporen an
der hinteren Abdachung der Bauchplatten. — B. nach Hinten zu dünner als
jene an der vorderen Körperhälfte. Die letzte Bauchplatte kaum so lang als
an der Basis breit, nach Hinten verschmälert, am hinteren Ende gerade abge-
stutzt. Sechs grosse Pleuralporen in einem Halbkreise, eine siebente innerhalb
dieses Halbkreises. Die Analbeine mit ziemlich dicken Gliedern; das Endglied
dünner, mit kurzer Klaue.
Ein Exemplar am 25. April auf Ses Prat de San Jordi (Sch.).
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 673
Chilognatha.
37. Julus inconspicuus n. Sp.
Körper circa 0'03 M. lang, in der Mitte 0'003 M., gegen das vordere
Ende 0'0025 M., am oberen Präanalsegmente 0:0015 M. breit, gegen das hintere
Ende von den Seiten her zusammengedrückt, etwas glänzend, kahl. Kopf ge-
wölbt, glatt, kahl, nur über dem unteren Raude eine Querreihe kurzer Börst-
chen; die Stirnfurche sehr schwach ausgeprägt, in cine selır feine, zwischen
den Augen verlaufende Querfurche einmündend. — Die Augenhaufen oval, das
verschmälerte Ende oben; die Augen in sechs längere und acht kürzere Reihen
vertheilt. — Das erste Segment glatt, nach den Seiten herab stark verschmälert
und in eine abgerundete Spitze endend. — Die vorderen Segmenttheile stellen-
weise nadelrissig oder unregelmässig von kurzen Falten durchzogen. — Die
hinteren Segmenttheile sehr fein und dicht der Länge nach gefurcht, die
Furchenlinien unterhalb der Poren nur wenig weiter als zwischen denselben
von einander entfernt. Die Poren sehr klein, im hinteren Segmenttheile an
dessen vorderer Grenze; die fünf vordersten und die drei letzten Segmente
ohne Poren. Das obere Präanalsegment in ein die Analklappeı überragendes,
leicht aufwärts gebogenes, oben zusammengedrücktes Schwänzchen endend,
glatt, kahl. — Die Analklappen fein gerunzelt, an ihrem gewulsteten Innen-
rande mit kurzen Börstchen besetzt. Das untere Präanalsegment halbkreis-
förmig. B. halb so lang als der Durchmesser des Körpers in der Mitte.
Der Kopf braun, mit einer schwarzen Querbiude zwischen den Augen;
die Antennen schwärzlichgrau; das erste Segment braun, rings gelblich gesäumt;
die vorderen Segmenttheile schwärzlichgrau, die hinteren bräunlichgelb; vom
a
Hi4 L. Koch.
ersten Segmente zieht über den Rücken eine feine schwarze Mittellinie bis zum
oberen Präanalsegmente. — B. bräunlichgelb, mit schwärzlichen Endgliedern.
Anfang Mai, sowohl 1866 in Mahon, als 1872 auf Miramare, Mallorca,
gesammelt (Sch.).
38. Julus nigritarsis n. SP.
Körper 0'044 M. lang, in der Mitte 0'004 M., am vorderen Ende hinter dem
ersten Segmente 0'003 M., am hinteren 9:002 M., nach Vorn vom sechsten Segmente
an, rasch verschmälert, gegen den Kopf jedoch wieder an Breite zunehmend,
gegen das hintere Ende seitlich zusammengedrückt, glänzend, kahl. — Der
Kopf gewölbt, glatt, ohne Furchenlinie an der Stirne. Die Augenhaufen oval,
nach Unten breiter; die ziemlich flachen Augen in sieben Quer- oder ebenso
viele Längsreihen vertheilt. — Das erste Segment vorn gerundet, an den seit-
lichen Enden spitz zulaufend. Die vorderen Segmenttheile mit gebogenen, nach
der Längsachse des Körpers verlaufenden feinen Furchenlinien, welche unter-
halb der Poren deutlicher sind. Die hinteren Segmenttheile mit feinen Längs-
furchenlinien, welche zwischen den Poren dichter stehen als unterhalb der-
selben. Die Poren im hinteren Segmenttheile, von dessen vorderen Grenze
entfernt. — Das obere Präanalsegment in eine die Analklappen weit über-
ragende, am Ende aufwärts gebogeue Spitze verlängert. — Die Analklappen
gewölbt; der Innenrand leicht aufgeworfen, dicht behaart, beiderseits von dem-
selben Reihen kurzer, abstehender Börstehen. Das untere Präanalsegment dreieckig.
B. nicht ganz halb so lang als der Durchmesser des Körpers in der Mitte.
Der Kopf gelbbraun; die Fühler schwärzlichgrau, das erste Segment gelb-
braun, rings gelb gesäumt; der übrige Körper (im Weingeist) blaugrau; die
hinteren Segmeuttheile mit breitem, gelbem Saume am Hinterrande; in der
Mittellinie des Körpers ein feiner, schwarzer Streifen, die Poren in einem
schwarzen Fleckchen. Das obere Präanalsegment und die Analklappen blau-
grau. B. bräunlichgelb, mit schwarzen Eudgliedern.
Ein Exemplar. Anfang Mai bei Mahon 1866, um gleiche Zeit (1872) im
Stadtgraben von Palma (Sch.).
39. Julus gilvolineatus n. Sp.
Körper circa 0'02 M. lang, in der Mitte 0'002 M., am oberen Präanalsegmente
0:0015 M. breit, nach Vorn nicht verschmälert, gegen das hintere Ende seitlich
zusammengedrückt, kahl, mattglänzend. — Kopf gewölbt, glatt, kahl, an der
Stirne keine Längsfurche, jedoch zwei kaum sichtbare vertiefte Punkte neben
einander. Augenhaufen länglich, oben schräg begrenzt, unten gerundet, hinten
und vorn convex; die Augen in sieben Längsreihen vertheilt. — Das erste Segment
glatt, die seitlichen Enden kurz, hinten einen fast rechten Winkel bildeud und
am Hinterrande gefurcht. Die vorderen Segmenttheile unregelmässig und sehr
fein der Länge nach gefurcht; die Längsfurchen der hinteren Segmenttheile
zwischen den Poren sehr dicht, unterhalb derselben weiter von einander ent-
fernt. — Das obere Präanalsegment in ein die Analklappen überragendes, gerades,
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II. 615
oben stumpfkieliges Schwänzchen verlängert. Analklappen gewölbt, mit groben,
ein Börstchen tragenden Körnern bestreut; die Innenränder verdickt, schwach
gewulstet. — Das untere Präanalsegment am Ende abgestumpft, mit zwei Längs-
eindrücken. B. merklich länger als die Hälfte der Breite des Körpers in der
Mitte beträgt.
Der Kopf, das erste Segment, die Antennen, B., das obere und untere Präanal-
segment dunkel gelbbraun, ebenso auch die hinteren Segmenttheile, die vorderen
graublau; über den Rücken zieht, am ersten Segmente beginnend und fast bis
zur Spitze des Präanalsegmentes fortgesetzt, eiu schmaler gelber Längsstreifen,
beiderseits in der Höhe der Poren verlaufend eine schwarze Linie.
Ein Exemplar am 9. Mai bei Palma (Sch.).
40. Julus balearicus n. sp.
Körper 0025 M. lang, in der Mitte 0'002 M., am oberen Präanalsegmente
0:0015 M. breit, nach Vorn gar nicht, nach Hinten allmälig verschmälert, dabei
seitlich zusammengedrückt, mattglänzend, kahl. — Kopf gewölbt, glatt, kahl;
zwischen den Augen zwei schwer erkennbare, quere Eindrücke, keine Längsfurche
an der Stirne. — Augenhaufen länger als breit, oben schräg abgegrenzt, am
Hinterrande convex, am Vorderrande coucav; die Augen in fünf Längsreihen
vertheilt. — Das erste Segment glatt, kahl, an den verschmälerten, seitlichen
Enden gerundet. Die vorderen Segmenttheile sehr fein nadelrissig, die hinteren
unterhalb der Poren weitschichtiger, zwischen den Poren sehr dicht der Länge
nach gefurcht; die Poren im hiuteren Segmenttheile an dessen vorderen Grenze.
— Das obere Präanalsegment glatt, in ein die Analklappen überragendes, gerades,
oben stumpfkieliges Schwänzchen verlängert. Analklappen gewölbt, mit ein-
zelnen, groben Körnern bestreut, die Innenränder nicht aufgeworfen. — Das
untere Präanalseginent dreieckig, an der hinteren Ecke abgeruudet und hier mit
einem ovalen Eindrucke, der Rand beiderseits des Eindruckes fein gefältelt. B.
mehr als halb so lang als die Körperbreite in der Mitte beträgt.
Der Kopf, die Antennen und das erste Körpersegment dunkel gelbbraun,
die vorderen Segmeuttheile und die vordere Hälfte der hinteren graublau, die
hintere Hälfte des letzteren gelbbraun, am Rande schmal gelb gesäumt, über
den ganzen Rücken verläuft, am ersten Segmente beginnend und fort bis zur
Spitze des oberen Präanalsegmentes fortgesetzt, ein schmales, gelbes Band. Das
obere Pıäanalsegment und die Analklappen dunkel gelbbraun. — B. gelbbraun.
Auf Mallorca, Miramare, Anfang April (Sch.).
41. Julus insulanus N. Spe
Körper 005 M. lang, am ersten Segmente 0'004 M., am Ende 0:0025 M.
breit, nach Hinten zu seitlich zusammengedrückt, glänzend, am Hinterrande der
Segmente behaart. Der Kopf gewölbt, unterhalb der Augen fein gerunzelt;
zwischen den Augen etwas oberhalb der Fühlerwurzel zwei Punktgrübchen neben
einander, über denselben die kurze tief eingedrückte Stirnfurche Die Augen-
haufen mindestens noch einmal so lang als breit, in sechs Querreihen. Das
Z. B. Ges. B. XXXI. Abh. 86
676 L. Koch.
erste Segment glatt, an den seitlichen Euden gerundet. Die vorderen Segment-
theile äusserst fein nadelrissig, die hinteren der Länge nach gefurcht. Die
Poren im hinteren Segmenttheile von der vorderen Grenze derselben entfernt.
— Die fünf letzten Segmente ohne Poren. Das obere Präanalsegment eine
stumpfe, die Analklappen nicht überragende Ecke bildend, runzelig-punktirt,
mit angedrückten, kurzen Haaren licht bewachsen. — Die Analklappen gewölbt,
mit dickem, aber nicht aufgeworfenen Innenrande, runzelig-punktirt, ziemlich
dicht behaart. Das untere Präanalsegment dreieckig, behaart. — B. halb so
lang als der Durchmesser des Körpers in der Mitte.,
Kopf gelbbraun, nach Unten lichter gefärbt. Antennen schwarzbraun.
Das erste Segment gelbbraun, rings bräunlichgelb gesäumt. Die Segmente gelb-
braun, die hinteren Segmenttheile am Hinterrande breit bräunlichgelb gesäumt;
unterhalb der Poren sind die Segmente merklich heller gefärbt. Das obere und
untere Präanalsegment und die Analklappen gelbbraun. B. bräunlichgelb, die
ersten Glieder stärker gebräunt.
Am 12. Mai 1866 bei Mahon und Anfang Mai 1872 im Festungsgraben
Palmas (Sch.).
——
il
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
12.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
Spmnaupwwr
Zoologische Ergebnisse von Excursionen auf den Balearen. II.
Erklärung der Abbildungen.
Tafel XX
Epeira mimula, Epigyne .
. Singa nigro-fasciata, Epigyne .
. Meta Schaufussiü, Sg Palpe . ;
s 7 cd‘ Mandibel von air s
3 » 5 von der Seite
» x Q Epigyne .
Erigone marina, Epigyue
. Theridium elimatum, Epigyne .
= mansuetum, Epigyne . ./.
. Drassus parvulus, me der g Pal) a | Copulations-
organe von Unten
Drassus parvulus, lee von Ora
Prosthesima plumigera, o der œ Palpe Ind d Copulations-
organe von Unten Dh
Prosthesima plumigera, Tivati von d Seite Bere a
5 flagellans, Tibialglied der Be Ba und I Copulations-
organe von der Seite r E:
Prosthesima semirufa, 2 Epigyne
Chiracanthium occidentale, Epigyne .
Trachelas flavipes, Epigyne .
t 3 dieselbe unter AS.
Zora inornata, Epigyne
Dydera mordax, £ Palpe
Nemesia Braunii, d' Palpe .
Philodromus vegetus, Epigyne .
Tafel XXI.
Oxyptila furcula, Tibialglied der J' Palpe und Copulationsorgane
von Unten
Pardosa tenuipes, Tibialglied b E Palpe nd Copulationsorgane
von Unten 20
Pardosa venatica, £. Co o eogi von Üa
a Patellar- und Tibialglied der œ& Palpe nd
OR organe von der Seite J N
Pardosa venatica, Epigyne AL
86*
677
Seite
625
627
628
629
630
631
632
633
635
636
637
638
639
640
642
645
648
649
650
678
Fig. 28. Lycosa subhirsuta, Tibialglied der i or und . Cop
29.
30.
31.
32.
33.
34.
30.
36.
31.
38,
L. Koch. Zoologische Ergebnisse von Exeursionen auf den Balearen. II.
organe von Unten
Lycosa subhirsuta, Epigyne .
„ subterranea, Tibialglied der g Palpe mia Copulations-
organe von Unten TE TH? ’
Lycosa subterranea, Epigyne
„ perspicax, Epigyne
„ Conspersa, Epigyne
„ simplex, Epigyne .
„ însulana, Epigyne
„. Fraissei, Epigyne A
Phlegra Kimoni, g a von en,
a Tibialglied der Palpe von der Seite .
39. Asida Reichei, g
40.
41.
p r d Fühler.
» 2 Q
Seite
653
656
658
661
663
664
666
667
623
|
Fresnoy-lès-Roye is a commune. It is in Hauts-de-France in the Somme department in north France.
References
Communes in Somme |
Ampoigné is a former commune of 421 people (1999). It is found in the region Pays de la Loire in the Mayenne department in the northwest of France. On 1 January 2018, it was merged into the new commune of Prée-d'Anjou.
References
Former communes in Mayenne |
Goaria is a Marwari Rajasthani language spoken by some 25,000 people in Sindh Province, of Pakistan. The people are predominantly Hindu, and use the Hindi language for worship.
References
Languages of Pakistan
Languages of Sindh |
Hapoel Tel Aviv Football Club () is an Israeli Football club based in Tel Aviv and created in 1926. Their city rival is Maccabi Tel Aviv F.C.. The club is second behind Maccabi Tel Aviv in the number of national titles. They play in the Bloomfield Stadium.
History
The club was founded on 31 May 1927. There were two other attempts to found the club. In 1927 they united with Allenby F.C and created the club in its modern form. The club is part of the Hapoel Sport Organisation, which is connected with the Histadrut trade union. Until the independence of Israel in 1948 the club often won the Palestine League (5 titles). After the independence Hapoel joined the Israeli League. In 1988-1989 they were relegated to the second league for the first time of their existence. Next year they came back. Since 1948 they have won 8 national titles. Overall they have won 13 national titles and 13 State Cups. They have had many big successes in international football, for example the victory in the first Asian Club Championship in 1967, beating Red Bull Salzburg and Benfica in the 2010-11 Champions League, and finishing first in their group in the 2010-11 Europa League.
Honours
Domestic
Israeli Championships
Winners: 1934, 1935, 1938, 1940, 1943, 1957, 1966, 1969, 1981, 1986, 1988, 2000, 2010
State Cup
Winners: 1928, 1934, 1937, 1938, 1939, 1961, 1972, 1983, 1999, 2000, 2006, 2007, 2010
Toto Cup
Winners: 2002
International
Asian Club Championship
Winners 1967
UEFA Champions League
Group Stage: 2010-11
UEFA Europa League
Knockout Round: 2009-10
Current squad
As of 30 January 2020
Foreigners 2019–20
Only up to six non-Israeli nationals can be in an Israeli club, but only five can play at the same time on the pitch. Those with Jewish ancestry, married to an Israeli, or have played in Israel for an extended period of time, can claim a passport or permanent residency which would allow them to play with Israeli status.
Marvin Peersman
Emmanuel Boateng
Felipe Rodríguez
Michael Olaha
References
Israeli football clubs
Tel Aviv
1926 establishments in Asia
1920s establishments in Israel |
Ellen O'Kane Tauscher (November 15, 1951 – April 29, 2019) was an American politician. She was a member of the Democratic Party. She was the U.S. Representative for California's 10th congressional district. She became a congresswoman in 1997 replacing William P. Baker. She resigned in 2009 to work for the State Department. Tauscher was replaced by John Garamendi in the House.
She served as the Under Secretary of State for Arms Control and International Security Affairs from June 2009 until February 2012. She later served as Special Envoy for Strategic Stability and Missile Defense at the State Department until August 31, 2012.
Tauscher was born in Newark, New Jersey. She studied at Seton Hall University. Tauscher had one daughter. She was married to William Tauscher until their divorce in 1999. She was later married to Jim Cieslak from 2009 to 2011.
Tauscher survived esophageal cancer in 2010. She died of pneumonia on April 29, 2019 in Stanford, California, at the age of 67.
References
Other websites
1951 births
2019 deaths
American diplomats
Cancer survivors
Deaths from pneumonia
Politicians from Newark, New Jersey
United States representatives from California
Women diplomats
Women politicians |
<p>I'm running Oracle SQL Developer 4.0.3.16. When my DB connection session times out, the previous result set from a query I ran is still displayed under "Query Results." For security reasons at my organizations, is there anyway (an option/feature in SQL Developer) to make the result set invisible or "go away" and have it not displayed as soon as my DB connection session times out?</p> |
Cristopher Javier Mansilla Almonacid (24 May 1990 – 10 May 2021) was a Chilean track and road cyclist. He competed at the 2012 UCI Track Cycling World Championships.
He died of COVID-19 on 10 May 2021, at age 30 in Puerto Natales during the COVID-19 pandemic in Chile.
References
1990 births
2021 deaths
Deaths from the COVID-19 pandemic in Chile
Chilean people
Cyclists |
Ten North Frederick is a 1958 American drama movie. It was directed by Philip Dunne. The movie is based on the 1955 book of the same name by John O'Hara. Actors include Gary Cooper, Geraldine Fitzgerald, Tom Tully, Stuart Whitman, Suzy Parker, Ray Stricklyn, and Philip Ober. It was distributed by 20th Century Fox.
Other websites
1958 drama movies
American drama movies
Movies based on books
20th Century Fox movies
Movies directed by Philip Dunne
Movies set in Pennsylvania
Movies set in New York City |
Natural Wonder is a live album by American musician Stevie Wonder. It was recorded in Osaka, Japan and released on November 21, 1995. It was both Wonder's second album to be released in 1995 and his fourth live album and first since 1970's Stevie Wonder Live.
Track listing
Disc one
"Dancing to the Rhythm" *– 7:07
"Love's in Need of Love Today" – 6:02
"Master Blaster (Jammin')" – 3:36
"Stevie Ray Blues" *– 2:27
"Higher Ground" – 3:59
"Rocket Love" – 4:47
"Stay Gold" – 4:21
"Ribbon in the Sky" – 8:37
"Pastime Paradise" – 3:22
"If It's Magic" – 3:34
"Ms. & Mr. Little Ones" *– 4:17
"Village Ghetto Land" – 3:26
"Tomorrow Robins Will Sing" – 4:20
(*) Previously unreleased songs.
"Stevie Ray Blues" is a tribute to Stevie Ray Vaughan.
"Dancing to the Rhythm" & "Ms. & Mr. Little Ones" are new songs.
Disc two
"Overjoyed" – 3:59
"My Cherie Amour" – 3:20
"Signed, Sealed, Delivered, I'm Yours" – 2:45
"Living for the City" – 4:26
"Sir Duke" – 2:46
"I Wish" – 4:06
"You Are the Sunshine of My Life" – 2:21
"Superstition" – 5:37
"I Just Called to Say I Love You" – 4:38
"For Your Love" – 5:06
"Another Star" – 5:55
References
1995 albums
Live CD
R&B albums
Soul albums |
Bakot is one of the 51 Union Councils of Abbottabad District in the Khyber Pakhtunkhwa province of Pakistan.
Earthquake
Bakot was badly affected by the 2005 Pakistan earthquake, as the place where the earthquake happened was nearby.
Location
Bakot is in the east of Abbottabad District and is next to the Muzaffarabad and Bagh districts of Kashmir. It is also next the following Union Councils within Abbottabad District: to the north by Nambal, to the south by Berote Kalan and to the west by Phalkot, Namli Maira, Nagri Bala.
Subdivisions
The Union Council of Bakote is made up of three areas these are: Bakot, Moolia and Sagnal.
References
Union Councils of Abbottabad District
fr:Bakot |
Mpika District is a district of Zambia in the Northern Province. The capital is Mpika. As of the 2000 Zambian Census, the district had a population of 146,196 people.
References
Districts
Geography of Zambia |
Ayuba Philibus Wabba (born 22 October 1968) is a Nigerian activitist, comrade and the current Nigeria trade union leader.
Early life and education
Wabba was born in Borno State, Wabba attended school in Kawo. He went to Imo State University. He was at Houdigbe North American University,Institute of Peace and Development, Israel; Royal Institute of Public Administration, London; Whaton Business School, USA from where he obtained various diplomas including PGD, Public Health and a master's degree in Public Health (MPH). He served as president of the National Union of Health Technology Students at the university.
Career
Wabba began his career at Medical and Health Workers' Union of Nigeria, becoming first its secretary in Borno State, then as the union's national president. In 2007, he was elected as national treasurer of the Nigeria Labour Congress, then in 2015 became its president. In 2018, he was elected as president of the International Trade Union Confederation.
References
1968 births
Living people
Activists
People from Lagos |
North Carolina's 3rd congressional district is a congressional district in North Carolina.
Its representative is Republican Greg Murphy.
Election results
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2019 special election
2020
List of representatives
Election results
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2019 special election
References
03 |
Moktar Ould Daddah ( Mukhtār Wald Dāddāh; December 25, 1924 – October 14, 2003) was the President of Mauritania from 1960, when his country gained its independence from France, to 1978, when he was removed in a military coup d'etat.
He died in Paris after a long-illness on October 14, 2003 at the age of 78.
References
Other websites
Moktar Ould Daddah on Encyclopædia Britannica
1924 births
2003 deaths
Presidents of Mauritania
Prime Ministers of Mauritania |
<p>I have a stored procedure like below which takes 1 input parameter ( Name ) and returns 2 output parameters( EmployeeId and Salary). Our stored procedure will insert Name into Employee table and give us back EmployeeId and Salary.</p>
<pre><code>CREATE PROCEDURE dbo.insertemployee
@iName varchar(500),
@OEmployeeId int OUTPUT,
@OSalary Money OUTPUT
</code></pre>
<p>We are using EF Code First approach. I am able to insert records into employee table and cannot find how I can access my two output parameters. I know that I need to use like below. Can anybody tell me what must be Result. According to MSDN, it can be a class that has column names as properties. But my case is that we are not returning columns of my table but we are using two output parameters and I need know how to access those two output parameters @OEmployeeId and @OSalary.</p>
<pre><code>context.Database.SqlQuery<Result>(" exec dbo.insertemployee....);
public class Result
{
// what properties I must give here
}
</code></pre> |
<p>I'm trying to override the method <i>onConfigurationChanged</i> and I get the error:</p>
<p><i>The method onConfigurationChanged(Configuration) of type BaseActivity must override or implement a supertype method</i></p>
<p>Here is my BaseActivity.java:</p>
<pre><code>import android.app.Activity;
import android.content.Intent;
import android.view.View;
import android.view.View.OnClickListener;
public class BaseActivity extends Activity
{
protected View.OnClickListener mButtonListenerUPP;
protected View.OnClickListener mButtonListenerALT;
protected View.OnClickListener mButtonListenerNAV;
protected View.OnClickListener mButtonListenerHIS;
@Override
public void setContentView(int layoutResID)
{
super.setContentView(layoutResID);
}
@Override
public void onConfigurationChanged(Configuration newConfig)
{
setContentView(R.layout.main);
}
}
</code></pre>
<p>A lot of posts on the Internet are saying that I can override this method... Any ideas?</p> |
The following is a list of deaths that should be noted in October 2019. For deaths that should be noted before the month that the world is in, please see "Months". Names under each date are noted in the order of the alphabet by last name or pseudonym. Deaths of non-humans are noted here also if it is worth noting.
Each listing of a death must have a source. If no reference is included, the death notice will be removed. The following are the requirements of adding a name to the list in its order: name, age, where they came from, what the person is known for, cause of death (if known) and a source.
October
1
Joseph Bismuth, 92, Tunisian businessman and politician, member of the Chamber of Advisors (since 2005).
Cain Hope Felder, 76, American theologian and writer.
Karel Gott, 80, Czech pop singer ("Tausend Fenster"), Eurovision contestant (1968), acute myeloid leukemia.
Miguel León-Portilla, 93, Mexican anthropologist and historian.
C. K. Menon, 70, Indian businessman and philanthropist, Padma Shri recipient (2009).
Eric Pleskow, 95, Austrian-born American movie producer, President of United Artists (1973–1978), Orion Pictures (1978–1992) and Vienna International Film Festival (since 1998).
Peter Sissons, 77, English journalist and broadcaster (BBC News, ITN, Question Time).
Arto Tchakmaktchian, 86, Egyptian-born Armenian-Canadian sculptor and painter, member of the Royal Canadian Academy of Arts (since 1974).
2
Bill Bidwill, 88, American businessman and philanthropist, owner and Chair of the Arizona Cardinals (since 1972).
Julie Gibson, 106, American actress (Nice Girl?, The Feminine Touch, Lucky Cowboy) and singer.
Tiny Hill, 92, New Zealand rugby union player (Canterbury, Counties, national team) and selector.
Giya Kancheli, 84, Georgian composer (Unusual Exhibition, Don't Grieve, Mimino).
Jafar Kashani, 75, Iranian footballer (Shahin, Persepolis, national team), heart attack.
John Kirby, 79, American lawyer, namesake of Kirby, problems caused by myelodysplastic syndrome.
Isaac Promise, 31, Nigerian footballer (Gençlerbirliği, Antalyaspor, national team), Olympic silver medalist (2008), heart attack.
Kim Shattuck, 56, American punk rock singer-songwriter and guitarist (The Muffs, The Pandoras, Pixies), problems caused by ALS.
Hargovind Laxmishanker Trivedi, 87, Indian nephrologist, Padma Shri recipient (2015), problems caused by Parkinson's disease.
3
John Buchanan, 88, Canadian politician, MLA (1967–1990) and Premier of Nova Scotia (1978–1990).
Diogo Freitas do Amaral, 78, Portuguese politician, acting Prime Minister of Portugal (1980–1981), President of the United Nations General Assembly (1995–1996), Minister of National Defence (1981–1983) and Foreign Affairs (1980–1981, 2005–2006), 1986 CDS presidential nominee, bone cancer.
Hu Yamei, 96, Chinese physician and medical researcher, member of the Chinese Academy of Engineering (since 1994).
Stephen J. Lukasik, 88, American physicist, respiratory failure.
Ignacio Noguer Carmona, 88, Spanish Roman Catholic prelate, Bishop of Guadix (1976–1990) and Huelva (1993–2006).
4
Mikhail Biryukov, 27, Russian tennis player, Youth Olympic silver medalist (2010).
Diahann Carroll, 84, American actress (Julia, Dynasty, White Collar), model and singer, Tony (1962) and Golden Globe winner (1968), cancer.
Bill McKnight, 79, Canadian politician, MP (1979–1993).
Alberto Testa, 96, Italian dancer and choreographer, pneumonia.
5
Andy Etchebarren, 76, American baseball player (Baltimore Orioles, California Angels, Milwaukee Brewers).
Marcello Giordani, 56, Italian operatic tenor, heart attack.
David Greaves, 73, English snooker player.
Tony Hoar, 87, British racing cyclist, cancer.
Henry Keizer, 58, Dutch businessman and politician, Chairman of the People's Party for Freedom and Democracy (2014–2017).
Blaine Lindgren, 80, American sprinter, Olympic silver medalist (1964).
Margaret Lyons, 95, Canadian radio executive, first female Vice President of the Canadian Broadcasting Corporation, assisted suicide.
John Mbiti, 87, Kenyan-born Swiss scholar.
Philippe Vandevelde, 62, Belgian comics writer (Le Petit Spirou, Soda, Spirou et Fantasio).
6
Ginger Baker, 80, English Hall of Fame drummer (Cream, Blind Faith, Ginger Baker's Air Force), subject of Beware of Mr. Baker, problems caused by COPD.
Yevgeny Bushmin, 61, Russian politician, member of the Federal Assembly (since 2001).
Vlasta Chramostová, 92, Czech actress (The Trap, The Cassandra Cat, The Cremator).
Stuart Heydinger, 92, British photojournalist (The Observer).
Masaichi Kaneda, 86, Japanese Hall of Fame baseball player (Kokutetsu Swallows, Yomiuri Giants) and manager (Lotte Orions), sepsis.
Khenpo Karthar Rinpoche, 95, Tibetan Karma Kagyu lama, abbot of Karma Triyana Dharmachakra (since 1976).
Martin Lauer, 82, German sprinter, Olympic champion (1960).
Neale Lavis, 89, Australian equestrian, Olympic champion and silver medalist (1960).
Karen Pendleton, 73, American actress (The Mickey Mouse Club), heart attack.
David Petel, 98, Iraqi-born Israeli politician, member of the Knesset (1959–1969).
Richard Pfeiffer, 70, American LGBT activist, Director of Chicago Pride Parade (since 1974), cancer.
Rip Taylor, 84, American actor (The $1.98 Beauty Show, Chatterbox, Jackass) and comedian, congestive heart failure caused by a seizure.
7
Pepe Oneto, 77, Spanish journalist (Cambio 16) and writer, sepsis caused by peritonitis.
Ella Vogelaar, 69, Dutch politician and trade union leader, Minister for Housing, Communities and Integration (2007–2008), suicide.
8
Eduard Admetlla i Lázaro, 95, Spanish scuba diver, photographer and inventor, first person to dive 100 meters underwater.
Francis S. Currey, 94, American Army technical sergeant, Medal of Honor recipient (1944).
Ted Green, 79, Canadian ice hockey player (Boston Bruins, Winnipeg Jets) and coach (Edmonton Oilers).
Reg Watson, 93, Australian television producer (Prisoner, Neighbours, Sons and Daughters) and screenwriter.
9
Richard Askey, 86, American mathematician, discoverer of Askey–Wilson polynomials, Askey scheme and Askey–Gasper inequality.
Beppe Bigazzi, 86, Italian journalist and businessman, liver cancer.
Lorand Gaspar, 94, Hungarian-born French poet.
Andrés Gimeno, 82, Spanish tennis player, French Open champion (1972), cancer.
James O. Mason, 89, American physician and public health administrator, Director of the Centers for Disease Control and Prevention (1983–1989), Surgeon General (1989–1990) and Assistant Secretary for Health (1989–1993).
Filippo Penati, 66, Italian politician, Mayor of Sesto San Giovanni (1994–2001) and Milan (2004–2009), pancreatic cancer.
Jan Szyszko, 75, Polish environmental scientist and politician, Minister of Environment (1997–1999, 2005–2007, 2015–2018), heart attack.
David Weisman, 77, American movie director (Ciao! Manhattan), producer (Kiss of the Spider Woman) and author, problems caused by West Nile virus.
Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof, 94, Polish engineer.
10
Raymond Baumhart, 95, American educator, President of Loyola University Chicago (1970–1993).
Ugo Colombo, 79, Italian racing cyclist.
Richard Jeranian, 98, Armenian-French painter and draftsman.
Tarek Kamel, 57, Egyptian politician and computer engineer, Minister of Communications and Information Technology (2004–2011).
Juliette Kaplan, 80, British actress (Last of the Summer Wine, Coronation Street), cancer of unknown primary origin.
Enrique Moreno, 63, Mexican-American lawyer, problems caused from cancer.
Marie-José Nat, 79, French actress (A Woman in White, Violins at the Ball, La Vérité), cancer.
11
Sam Bobrick, 87, American television writer (Saved by the Bell, Gomer Pyle, U.S.M.C., The Smothers Brothers Comedy Hour), stroke.
Robert Forster, 78, American actor (Jackie Brown, The Black Hole, Medium Cool), brain cancer.
John Giorno, 82, American poet and performance artist (Sleep), heart attack.
Kadri Gopalnath, 69, Indian saxophonist and composer (Duet), cardiac arrest.
Alexei Leonov, 85, Russian cosmonaut (Voskhod 2), first person to walk in space, problems caused from diabetes.
12
Mel Aull, 90, Canadian football player (Ottawa Rough Riders).
Carlo Croccolo, 92, Italian actor (47 morto che parla, After the Fox, Three Men and a Leg) and comedian, pneumonia.
Sara Danius, 57, Swedish writer and professor, member of the Swedish Academy (2013–2019), breast cancer.
Ding Shisun, 92, Chinese mathematician and politician, President of Peking University (1984–1989), Chairman of the China Democratic League (1996–2005) and Vice Chairperson of the National People's Congress (1998–2008).
Hevrin Khalaf, 35, Syrian politician and activist, Secretary General of the Kurdish Future Movement in Syria, shot.
Emilio Nicolas Sr., 88, Mexican-American television station owner (KWEX), co-founder of Univision, problems caused by progressive supranuclear palsy.
Yoshihisa Yoshikawa, 83, Japanese sport shooter, Olympic bronze medalist (1960, 1964), heart failure.
13
Scotty Bowers, 96, American author (Full Service) and pimp, kidney failure.
Richard Huckle, 33, British convicted sex offender, stabbed.
Charles Jencks, 80, American architect and philanthropist, co-founder of Maggie's Centres, cancer.
Vasim Mammadaliyev, 77, Azerbaijani theologian and orientalist, member of the Azerbaijan National Academy of Sciences (since 1989).
Adolfo Mexiac, 92, Mexican graphic artist.
14
Harold Bloom, 89, American literary critic and writer (The Anxiety of Influence, The Western Canon: The Books and School of the Ages).
Bohdan Butenko, 88, Polish cartoonist.
Emmett Chappelle, 93, American astronomer (NASA) and World War II veteran (Buffalo Soldier), kidney failure.
Louis Frey Jr., 85, American politician and radio personality (WMFE-FM), member of the U.S. House of Representatives from Florida's 5th and 9th congressional district (1969–1979), problems caused by dementia.
Anke Fuchs, 82, German lawyer and politician, Federal Minister of Health (1982) and Vice President of the Bundestag (1998–2002).
Rosemary Harris, 96, British children's writer (The Moon in the Cloud).
Baby Saroja, 88, Indian actress (Balayogini, Thyaga Bhoomi, Kamadhenu).
Jeffrey Spalding, 67, Scottish-born Canadian artist and art curator.
Sulli, 25, South Korean singer-songwriter (f(x)), actress (Ballad of Seodong, Real), and model, suspected suicide.
15
Tamara Buciuceanu, 90, Romanian actress (Premiera, Silent Wedding, Everybody in Our Family), heart disease.
Cacho Castaña, 77, Argentine singer-songwriter, actor (Merry Christmas) and composer (Los Hijos de López, El Cabo Tijereta), problems caused by COPD.
Hossein Dehlavi, 92, Iranian composer (Mana and Mani), problems caused by Alzheimer's disease.
Michael D. Reynolds, 65, American astronomer and educator, cardiac arrest.
16
Ed Beck, 83, American basketball player (Kentucky Wildcats).
Paolo Bonaiuti, 79, Italian politician and journalist (Il Giorno), member of the Chamber of Deputies (1996–2013) and Senate (2013–2018).
Leah Bracknell, 55, British actress (Emmerdale, Casualty 1900s, The Royal Today), lung cancer. (death announced on this date)
John Clarke, 88, American actor (Days of Our Lives), problems caused by pneumonia.
Bernard Fisher, 101, American physician and surgeon, redeveloped methods to treat breast cancer.
Morton Mandel, 98, American industrial parts executive and philanthropist.
John Tate, 94, American mathematician (Tate conjecture, Tate module), Abel Prize laureate (2010).
17
Alicia Alonso, 98, Cuban ballet dancer (Giselle, Carmen) and choreographer, founder of the Cuban National Ballet.
Hildegard Bachert, 98, German-born American art dealer (Galerie St. Etienne) and gallery director.
Elijah Cummings, 68, American politician and civil rights activist, member of the U.S. House of Representatives from Maryland's 7th congressional district (since 1996) and Maryland House of Delegates (1983–1996).
Bob Kingsley, 80, American Hall of Fame radio host (American Country Countdown, Bob Kingsley's Country Top 40), bladder cancer.
Márta Kurtág, 92, Hungarian pianist.
Bill Macy, 97, American actor (Maude, The Jerk, Analyze This).
Göran Malmqvist, 95, Swedish linguist, sinologist and literary historian, member of the Swedish Academy (since 1985).
Ángel Pérez García, 62, Spanish football player (Real Madrid, Real Murcia) and manager (Sangonera), cancer.
18
Nicolás Díaz, 90, Chilean politician and cardiologist, member of the Christian Democrat Party of Chile (PDC) and Mayor of Rancagua (1963–1964, 1967–1968).
Michael Flaksman, 73, American cellist.
Horace Romano Harré, 91, New Zealand-born British philosopher and psychologist.
Mark Hurd, 62, American businessman, CEO of Hewlett-Packard (2005–2010) and Oracle Corporation (since 2014).
Rui Jordão, 67, Angolan-born Portuguese footballer (Benfica, Sporting CP, national team), heart disease.
William Milliken, 97, American politician, Governor of Michigan (1969–1983).
Mike Reilly, 77, American football player (Chicago Bears, Minnesota Vikings).
Mikhail Innokentyevich Semyonov, 80, Russian politician, Chairman of the People's Khural of the Republic of Buryatia (1994–2002).
Meir Shamgar, 94, Israeli lawyer and politician, Chief Justice of the Supreme Court (1983–1995).
19
Erhard Eppler, 92, German politician, Minister for Economic Development (1968–1974).
Salvador Giner, 85, Spanish sociologist, President of the Institute of Catalan Studies (2005–2013).
Ishmael Levenston, 79, Saban politician, MP (1975–1979, 1983–1987), founder of the Saba Labour Party, heart failure.
Joseph Lombardo, 90, American mafioso, member of the Chicago Outfit.
Warren Rosenthal, 96, American restaurateur (Long John Silver's) and philanthropist.
Alexander Volkov, 52, Russian tennis player.
20
Eric Cooper, 52, American baseball umpire, blood clot caused by knee surgery.
Thomas D'Alesandro III, 90, American politician, Mayor of Baltimore (1967–1971), problems caused by a stroke.
Huang Yong Ping, 65, Chinese-French avant-garde artist, cerebral hemorrhage.
Aquilino Pimentel Jr., 85, Filipino politician, President of the Senate (2000–2001) and Senator (1987–1992, 1998–2010), pneumonia caused by lymphoma.
21
Gilberto Aceves Navarro, 88, Mexican painter and sculptor, lung disease.
Willie Brown, 78, American Hall of Fame football player (Denver Broncos, Oakland Raiders) and coach.
Josip Elic, 98, American actor (The Twilight Zone, One Flew Over the Cuckoo's Nest), problems caused by a fall.
Bengt Feldreich, 94, Swedish television journalist (Sveriges Television) and presenter (From All of Us to All of You), pneumonia.
Taras Kutovy, 43, Ukrainian politician, member of Verkhovna Rada (2012–2014) and Minister of Agrarian Policy and Food (2016–2018), helicopter crash.
Lho Shin-yong, 89, South Korean politician, Minister of Foreign Affairs (1980–1982) and Prime Minister (1985–1987).
Aila Meriluoto, 95, Finnish poet (Lasimaalaus) and translator.
22
Manfred Bruns, 85, German lawyer and LGBTQ rights activist, liver failure.
Vicki Ann Funk, 71, American botanist and researcher.
Til Gardeniers-Berendsen, 94, Dutch politician, Minister of Health (1981–1982), MP (1971–1977, 1981–1983) and member of the Council of State (1983–1995).
Gustav Gerneth, 114, German supercentenarian, world's oldest man (since 2019).
Ole Henrik Laub, 81, Danish children's writer (Et Sværd Dyppet i Honning) and artist, stomach cancer.
Raymond Leppard, 92, British-American conductor and composer (Lord of the Flies), Director of the Indianapolis Symphony Orchestra (1987–2001).
Sadako Ogata, 92, Japanese academic and politician, President of UNICEF (1978–1979) and United Nations High Commissioner for Refugees (1990–2000).
Miguel Saiz, 70, Uruguayan-born Argentine politician, Governor of Río Negro (2003–2011), heart failure.
Marieke Vervoort, 40, Belgian wheelchair racer, Paralympic champion (2012), assisted suicide by euthanasia.
Hans Zender, 82, German conductor and composer (Stephen Climax).
Therese Zenz, 87, German sprint canoer, Olympic silver medalist (1956, 1960).
Jo Ann Zimmerman, 82, American politician, Lieutenant Governor of Iowa (1987–1991), problems caused by pulmonary fibrosis.
23
Santos Juliá, 79, Spanish historian and sociologist.
James W. Montgomery, 98, American Episcopalian prelate, Bishop of Chicago (1971–1987).
Rolando Panerai, 95, Italian baritone singer, heart attack.
Bernie Parrish, 83, American football player (Cleveland Browns, Houston Oilers), prostate cancer.
Francis A. Sullivan, 97, American theologian and Jesuit priest.
Alfred Znamierowski, 79, Polish vexillologist and editor (Voice of America), heart attack.
24
Janusz A. Brzozowski, 84, Polish-Canadian computer scientist, cancer.
Walter Franco, 74, Brazilian rock singer ("Especial Tom Jobim") and composer, stroke.
Kaoru Yachigusa, 88, Japanese actress (Samurai Trilogy, Hachiko Monogatari, Agatha Christie's Great Detectives Poirot and Marple), pancreatic cancer.
25
Chou Wen-chung, 96, Chinese-born American composer.
Salvador Freixedo, 96, Spanish ufologist and Jesuit priest.
Mike Stone, 80, American baseball executive, President of the Texas Rangers and Commissioner of the Northern League.
Carlo Strenger, 61, Swiss-Israeli psychologist and philosopher.
Don Valentine, 87, American venture capitalist (Sequoia Capital).
26
Abu Bakr al-Baghdadi, 48, Iraqi militant, Emir of the Islamic State of Iraq (2010–2013) and Leader of the Islamic State of Iraq and the Levant (since 2013), suicide by explosive vest.
Paul Barrere, 71, American rock guitarist (Little Feat), liver cancer.
Enriqueta Basilio, 71, Mexican Olympic sprinter and hurdler (1968), pneumonia.
Robert Evans, 89, American movie producer (Chinatown, Marathon Man) and studio executive (Paramount Pictures), problems caused by a stroke.
Chuck Meriwether, 63, American baseball umpire, cancer.
Silvia Montanari, 76, Argentine actress (Son de ten, Alen Moonlight, Gasoleros), cancer.
V. Nanammal, 99, Indian yoga educator, problems caused by a fall.
Gregory E. Pyle, 70, American politician, Chief of the Choctaw Nation of Oklahoma (1997–2014).
Pascale Roberts, 89, French actress (The Women Couldn't Care Less, The Sleeping Car Murders, Plus belle la vie), colorectal cancer.
27
Vladimir Bukovsky, 76, Russian-born British human rights activist and political dissident, 2008 presidential candidate, heart failure.
Stephen P. Cohen, 83, American political scientist and security expert.
John Conyers, 90, American politician and civil rights activist, Dean (2015–2017) and member of the U.S. House of Representatives from Michigan's 1st, 14th and 15th congressional districts (1965–2017).
Ivan Milat, 74, Australian serial killer (backpacker murders), oesophageal and stomach cancer.
Anne Phelan, 75, Australian actress (Bellbird, Prisoner, Winners & Losers). (death announced on this date)
Natalia Pugachova, 83, Russian singer (Buranovskiye Babushki), stomach cancer.
28
Al Bianchi, 87, American basketball player (Syracuse Nationals/Philadelphia 76ers), coach (Seattle SuperSonics) and general manager (New York Knicks), congestive heart failure.
Kay Hagan, 66, American politician, U.S. Senator from North Carolina (2009–2015) and member of the North Carolina Senate (1999–2009), problems caused by encephalitis.
Zoltán Jeney, 76, Hungarian composer.
29
Gerald Baliles, 79, American politician, Governor (1986–1990), Attorney General of Virginia (1982–1985) and member of the Virginia House of Delegates (1976–1982), pulmonary fibrosis caused by kidney cancer.
Kees Driehuis, 67, Dutch television presenter (Per Seconde Wijzer), bladder cancer.
Hans-Peter Uhl, 75, German politician, MP (1998–2017).
John Witherspoon, 77, American actor (Friday, Vampire in Brooklyn, The Boondocks), heart attack.
30
Russell Brookes, 74, British rally driver, British Rally Championship champion (1977, 1985).
Ron Fairly, 81, American baseball player (Los Angeles Dodgers, St. Louis Cardinals) and broadcaster (Seattle Mariners), cancer.
Jim Gregory, 83, Canadian Hall of Fame ice hockey coach (Toronto Marlboros) and executive (Toronto Maple Leafs), amyloidosis.
William J. Hughes, 87, American politician, member of the U.S. House of Representatives from New Jersey's 2nd congressional district (1975–1995) and Ambassador to Panama (1995–1998).
Mobolaji Johnson, 83, Nigerian military officer and politician, Governor of Lagos State (1967–1975).
Bernard Slade, 89, Canadian-American playwright (Same Time, Next Year) and screenwriter (The Flying Nun, The Partridge Family), problems caused by Lewy body dementia.
Azam Taleghani, 76, Iranian politician, activist and journalist, MP (1980–1984), cerebral hemorrhage caused by a fall.
J. Bob Traxler, 88, American politician, member of the U.S. House of Representatives from Michigan's 8th congressional district (1974–1993) and Michigan House of Representatives (19621974).
31
Ebrahim Abadi, 85, Iranian actor (Mokhtarnameh, Dar Chashm-e Baad, Grand Cinema), problems caused by a heart attack.
Enrico Braggiotti, 96, Turkish-born Monegasque banker, President of the Banca Commerciale Italiana (1988–1990).
Ann Crumb, 69, American actress (Anna Karenina), animal rights activist and singer, ovarian cancer.
Geetanjali, 72, Indian actress (Seetharama Kalyanam, Murali Krishna, Kalam Marindi), cardiac arrest.
Months
January
February
March
April
May
June
July
August
September
Related pages
Deaths in 2014
Deaths in 2015
Deaths in 2016
Deaths in 2017
Deaths in 2018
References
Other websites
The Guardian, UK obituaries
The Telegraph obituaries
Obituaries, Chicago Tribune
Obituaries, Los Angeles Times
The New York Times, US obituaries
The Washington Post obituaries
The Sydney Morning Herald, Australian obituaries
910
Deaths |
м
ро ur
лме), Hite 9% وھ لا
7 ھی — on
| ^ L | eT Frie fassa
| =; nde + Mocks Trim биде
/
ا ا 7 ^
RE 0
https://arct
7 x Е ло ж ue
KROMMRR OP: 12 VIOLINO PRIM
Ре TTL rab art Р
ms E e
EU ОЛЕНЕЙ ОО В ESR SEES З М РРР 7 Е N EEE E A
Ca аа D cp € p E ا ا E | لو ا سج ІТ UN ALAN AR MEA sam прин а Г,
7 سے ا IT ГРОШИ ГГ РИ з || 24 аа а او للا اا Se — са ا шин ишп иии мш:
| و Em Бшш ГОЛУН ٣ LEE] Ik ЕШ ESI صحد АША —— — ЫШ А =s 3
~ y : й
т EN Mug У а й д 5 [4 =
Aa. 1i egr (37212 шет s Š SEET SS RENTEN L EEE iS Tie ОГО AA жеты. A Y. m poc
ibo TII mean ee ee ee rer
ре асе Eee I 1 š
я 2
A E — — А سط دہ ғ пишещ. Е РЕ ВЕНЕ 27ھ
Yan 0-1 = SEE СЕ КЕ ЕЕ ЕЕЕ ےا === О RAL E EER 7 7
Г d ETERNA CA REM [1 ЕТ ک7 HEE کت гарата от Бе) E ات ےس DES O CI TR تس سے [AGIS SEIT er EE E = В
Эзе mu H Ji ب س م س NASES EEEN —— ие:
132 £ سادا ےچ See Ser 2190 == а =
i-a Ld. ДЕР — سس а ц ۰۳ع 7 Ем PI LA У: =
EI سے نوہ Р FS m bette — bet, سب[ te рова. Dazu m Да bia
L ia A J ہے UY ےہ سے 2 be | A^
E „ге 7 >; d | ПОРУ А
Í nn зай E а ГА ПН E ee SEE
Sg F. Ff STP” аа иа Га ТАТИ өе VER EEL [БЕЛ | НЕШ] EZA p радва: о تو
«Щі x zc 2۴-1 ا تل E p 4 A سے — کے ید رع سی کے بی سد بج 3
IS
рага арене Ц
орг D 0۵ У k „Та | à | ; 0 کا
fs "Ue ељ а". ©. Кш er г. NS = го Ç ^t "Pa a
3i : | y горе. Р 2 có. ъз. MESES
تی стр nci و Уй? а ЕЕ вее Ba DY түт SED
E = sma IE Se 10117 б2 Ж ЖОЛАН Zum
= چ٤ لا تا Bon es E. — — —r ]لے اہ Saona:
к. ç ` | А 4 ` .
A E, £s > 15. T ees > de р
PAA RA TEA AEA E vr era рН f Po PTE ZAR БЕЛ DT UE RS сто کک Î E Ê
بسن d е БЕИ A e= WPRP. два а E са РО са
= ال لے لآ ےھ В o SEED БЕН БАЛЫНЫҢ اد ہے ہے سے "8i ПЕ ДР ПОЇ ТАРА AS ри uns رت — ERR.
ER: Š m = گا ——Á— — unm ЖА ин ШЕШИП реа БЕ samen 29 š |
6, ; > 2
^ am 2) 1 Fe
; SLP 2-2 foes ө өөйөө-@ э „„ of ep ee ерсеррере
= ста a ERES ее E БЕ БЕЛЕЕ) КЕШЕ таста | ЗЕ TEEN SEES [ШЕП EE) (E RESET PASSE тг ИП EXPE СР БУ БЕ АНТ (БИЛ, FE Б DN Е GAS ESE ES
+ NEXT : Ba У 90 wu TI lI Е р Т da E Ө EW |
ne ен tt > 2 | —
E یس ہک een шг,
[ ik 2 i
gee Ое ЕР Lo | eoi 0. шташ 156
^ 0 a ئ 7 —
Pan 7 لے لسم HA E= 2287ھ Sort Lal ЭР Р Інь ПЪТ d یو op 5
PU E I ee ert ا натын ےو عو ا ہے
В ЕНН, > ےت E 7 Г E س EES E (EEE BET E TE AAN ПОР
TEY о ا
D 2 pope A نے E EB RA EF EFE ER ہو Se
La Da A, لان لغ ےآ E roue e mou |
ae 2*1 کت کات کہ 1 асылын Dee 7 WEY ЧЇ EAN REHAN
Perle 8 L
ет تا каси i eii 4
PEL
VIOLINO PRIMO.
À p = | _ :
Ге 1 27 | |. .ا و 1 Bann. = Sun DPP Wa us EEE ا کے سے
Le ا ا ITS. || [di d! AA ےھ دہ e —— Г:
LI LIT Og ІС. VER Qe? T пу п ни ва DE Һай нана Ен БЕНЕН Ша.” 2” ال نیس
AAA ғ ДР Тан Fu” EL ы DEA Ga و Da a ee
HENS EEE SESSA: зх й ПВА а IT У لے ہے а ee
ہے L Le | صلا وي T UT 58T L CI a c. | ат || P. d
LE Аб Е па Е РН E
” EM EEE, LEER VEN حم EE EEE 0 == AV] =
Н pre Leto ея ا
A mas ےھ ےا
T Tr TT الے ae ل ELI-ELZI A کککھتا کک کا Є Й НН НО ЕС Б ПВ Б А ЕЕ a ee سد دہ
МП I mei i L Ti TL a ВО ВЕ ВОГ T T TP T U T ITT TT Try БЕН БЕН БЕ PY БОЯ TIT Б БЫШ IA
Hase لہ نا Eat d وا Ш ШЕЙ il ДЇ EEE لک E کا БЕН ۴ = 8 AMA VF
заснета с — YT RG ZERE EEN 2 BREI 2 орг (222320
I rn ار — + wf gap.
ГР ПФ ФУ ھی ےا t 6.۰۱۰۲۱۱ A
m | ul БШ БН | ЕН ПТ La ШЕННЕН iU Tra | zes zer
واا ا ےس کا لا 6 Zu AA FA En
¿A A تا LES کا ЫЛА E БУ ED A A تو E) کھت ص9 REGES
st ан И До ГЕЛЕ я зала Б т ГБ А БО КЕ ӨЗ ИТП БЕЛП ГЫЗ СЕТТЕ رک ھی میں سس
MIS е وی Iul aas Ета 129. —L MA в لہ ا
ге TT а даша ا او
Е | Bam un
جا بی تہ See ie ж ee BL. RE ER wu en ec
В اور й Ба 4 АЕ مسج гай و в а инат БИ ана === -2— 32
зада AAA E HER DEA алары AAA کا
РЕ
pe ee
LL U Ti
pue SAS
از ا ےے 3. FI Ue ДГ رز 6. u I III, ТГ í Z, e UP EP" QE" 2ص7772[ ۳سر ET S TEES
wr c ж ١ | | РР а РОДА ҮТ Ре тепе РИ
EI UT eat Pres JP? git I DP" SH
Ше СТ.
-- р т (2.
ed = = ¡ep E вн сл E $9 ? ес? ес
а pesme 11ء ES ; = I : 2 === *
Y AURA ES г. E ИНЕ БЕН КУ” КЕ] гы ADE Ерте = р Р а گر ز
وے ہے لے اہ اتا ہے ЯГ گے О ا СЕ ENE E BES) С A SET” A БЕ AR PA — ll AE AA RE ate
LOLAS FRR E. AO, EA Ee A Пе fUr و FE EE N Ae So | چم سج تاج ڑچ ہم چھ سے سی ee
Fr Ды 2 EP BET UT П. ФЕ TET CA EA AA ae EERE š 1 раа
< e 67
A v ud
a ee aT Bad IMA ыса
AA Abr REE N
ФР لا
ў q
Би БЕГ LL efr Е
m= |
1 2 л. - F £
1 T 1 FE ЕЕ FE а
ے ہل — Se ПИ A ro tore ETT [1 CIerre— à
Dre و .یس Fee
ATACA БЕДЕР ICI і rrr لکھ DES] ERE BIEN VEDA Presse ШЕЕ Г Е EI i
VIOLINO PRIMO.
Romanza
Andante.
IA ہے m _ وس || оз T
Og A Г ЖР ЧУ ee о Й ШЕН! РЕН A 2-01
OITA TLI ILL PTI I T——— Ta IL L ee Ба
SE .اا ا لاا ا > r Ш ІСТ Jur Г Ш a т |
Та (= И
ZA A A ОБ ete Е ЕДЕН E Бере y EX ашы 22
Fe m ee سس سس ا A ااا po ШЕЛ wasa wa д) LLLI p Без mo ұры, ËB [x
T сд Н ве" IA SA CRT ro Б AS ‚>> Eel) DA DE Der دی EEE ...اق di ар о rasqa |
2 ACA AA re] ہے E FE. 212-2717 ГТГ A 1
ihn esa | | е
= | |
i Mad BT я.
AAA E E
m Ë с 8 «e | EDS
мм ett ЖЕН А ہے لا ہت سہ جب لت ہي ہے ے ہو
ОГ kum ee — == РГР >
AJ Se Ee ДО СЪД. گلا لات سے ami YP cp _ mmm |} — нана BEE
١ LE تو ٣ ۔۔ سس Е 7
Des a. De TA 22 BEE
а 10% ата ا ل ا E
PPP
See pm] AAA El DS
Hn icm оба m Is :- AIN EF IAEA Р". L
27 b ۱
РАО ЖЕЕ ПЕП Н” Pe ea Юга в وا ا И LPRA Г 12 A Y A GOS Tee BES یسک es A
d. o. № AÑ AÑ O нич PI? >» I uf еее, РГІРТ-ЕӨРІІІ | کے рРІ ФІ з а سے و سے بے ہے ساوت وس سے
921 Га ОФ SONNA رآ 2 “| TT = Sd) ee | Tr |} р YL] 02ا 0ر IA РТ 1117 اد ا
r mata Bi | р ФГ В i — ee EZ سے سے a ا الا الا اا اا
۶ CREA EE کا KEK .بے RETIR ERE TEE HEEE 0205 EFE ДЕ E БЕШ ШР" Ч В L5 Il SSH Il all ri. А E s m =s
“Ж. ee AA DI ТІ РР Я ° am "UL. hei LU mI LI ры м وا E = ا | اا الصو
ER Dar LL da Ti, | —— рая m ELLE Y, AA
0 EET хыт — пи TIP Ты І L L BM A VAE
wu = $^ ` É ^ e$: : er je NS mS `. ER
O к „Ж еее
и А و0 === era Рақ UP Las وو وس تا ГЕ! LE
= А0 = 7 y m mmm Ple PIE IET “AB f H prea
2 REUS SELEN ун EZ кри ۸۷ 7ط ۵ BR [un |
EL er ee CLAY Л” ABER کے LE f и ее doo T to t Et w Š
a I سے لے у= рт mU a — ہے LE к DC УЛ е لان Ros E E ш”,
a mus اجس 7
yc es m a با ےکر = қат” 2 Гей aza م реа В БЕҢ HA AI LU
POT ZIEL.
5 кешк Е Ри aS
EXIIT с mer = TB) ыз. d
у i ду Р о 6 УЫ )
ош cuire. , کم
гт = w LPS
Seren;
uu ню en
A سس A یہ me жен,
ЦЯ т y If Ve]
کیا ١. اح
ЦЕ سو تس 1 | [jur صر اا | |
EL San Е-е ТЕНЕЙ تل um
&
/ б тоно PRIMO.
Minuetto.
Allegretto.
Шы Г ہے ABL نے ٢١ 24 al .]ا
ےا جج ہے للا لم иная Ea РР MO 1 тесте سوہ ye
my | БЕНЕН mama ЕЕ fc ! ES ше =
| س الل E ЄС (ШЕЕ HER HER EE E ET کنا И] A
р JAG BIG اجه 28 307 нил 081 БЫ اا تفص
A ee N мА A EN REE HE
_ ABD ERAS 9 1 Ll
LS
б т == Н See is | Ser ee мега па еч HE ГЕ
ЛЕНЬ یسا ЛЕП АВ БЕСШ DIEN] Ба GC RT БІ اص ESE] SEK 15532; НРУ СБ E о пещ RE] ET |
0031 6ص pp J
Pos WE LOS T EOM A م کے E 1 کے کے کے ے ee E Гер ат ۶ ے٦ بج ہے
E DEAN ааа та 1 ن لت ШЕНЕП 207 me dt RM ER
EE
1
Rondo 0—9 а РР تب и Ро ИЕ а Ра ma wa رید "ре حا ато کو
Allegroassai ee НЕ теч ра HR mm [| sC TT EIS > | unt Бі
БЕР дан винен наші нини но N Lt š ھت ہمہ (Же لا
Гы БЕН БОЛ БШ БАРЫ | mmus ГТГ ТЕГ
у an ки L س×۲
Г-н | |
AO UI — === |
UN EN 0 7] 5 E PES DET
REND کے :
m^ оо 4. Y 4 . Е ۶ p.
= = ве,
3 ہے 2ے جج A |} 4 re He نر — یے TA PS РІ Р Ра pf
7 Ç нии نے ВЕЕ РО ER 5 рй | QA мы му a Ре
MED ТЕР I أ1 mm Lm L| D LE LL жид a _ KIA BÎ
E 2 -На mU A اک تی تھسا Ib ыы |
i 2 SE: Да
ے کے ہے е. EER EE | Тай | Го lem mama. тө», یا [d ПМ 1
ü ee Е и Г: | б و а o0 7 وو حب 0 ee DR جو
AZ — | 5 Be: БЕРИШИНДЕ — la A a ue ES N ——
= ЖЕБЕЛІ? EA" I; Б ШЕШ Е SS SS SSS F TEN SS б.
ca. ER 2 O Be 7 ро. 4 RS ج
г +? а y 3 By е m
7 — об PITA А L... ша” и" ди == ET ARES EOS GES ый] ЕРЕН Ser Reb Г ETN HE ин
л Г u 00 PI ہے ےھ ملا ےلحم مھ مس تہ سر ہے Be на
мд Face ЕЕ = (ЕЕЕ ~^ EEN lr Sa s рее = — ` ` — زج
D- У CIE EE EE == EE ТО š - аиа олиг)
ےہ
=
гг m
| i у E ч
DA ےھ پا eee me zr EEN EEEN (5256 mer SL ےی ےی
EE] CA СЕРА LL 7 BE EE EE مج KE سا a @ | = 24 "|= 04 Sy T ۶ی وا TI 9 [4
Ea, Е 1 иа) === seinen i Si —— — 3 ا
ист ; ЛӘР 2 қ
EG за o aer a y сг с ee к==р MEME
@ i [ | нан = L Б === [Т | |= MASSA APA —
ола ee IS | |. —_ з AL] L ×۱ EB um | | Бия ETA 224006 е =
—— PAS Баты ТЫЗ
i ад.
Е tp eet A ANH 2m | 1 lo г 1.48
UNA AAA (БОШ) A TT Reg] ИЗ PEESI کا ۶ت ZE] ИЙ 9 [za -- PTS PTA ا FAT по! Y PA
аман == 092 idee,
AA ЇЙ Ен) A سرع J
ا ا A دسر ЕМЕН
Гар SEI ДР а тави Г
T. Auen Te LHP pa TRE EA
Деби
A AE ا P Рота سے mm یی ہس لم تا ھی ہے با ہے سی تا AT “SP” “Ul
„вт a SEED ESTERI ЮНЕ [БЕУ ۰۰2 کا ER کا 62 EE EET амын ہی 3 = MV жағашағыш 7... SH
AZ - IA БА الل
Pa рт. № VERTRETEN Ea e, —E am - MEAN REFE EF Е) CA
Дете A D ЕН کے
وس س2 ЕТ rag жы Е ИЕ: = r s = r
-
y VIOLINO PRIMO. : | 172
ту VO \
=E nn Ee Pol Oras сы FRUI “ТАШ ша РР e те Ш
енін Ен Бы У Р БЕН
Е AAA AA
ыыы. l
Тара Ва ب3 мы 1
3. [ECC RS po ee OA PACA AAA IAS |
РЕ, Г
М ТИ
re A AV 2 7ے EK ДУГ ٢۴ ری
TAW
т ТИ Hr
DL Kl
ТТТ mew
Ра
E اعت =H, Ц
[LT а L 2 |
- ua RB WE BG кей d£ Р GB k X ағ B ЕР |
I === ua жщ PLZ L1 )ا
m= ud — — — tum еи ССР
سے سوا 7
em کے سے исе te ےت теат
Ш
j A197 TEE кесе EAE GER A He HH PISA IATA а О ШЕШ ОЕ LL
ES EEE 1-11 77۳ EEN 2 ۳٤, 1-7 1 ШЕН БЕН ЕРЕН ттан I” | .ىک I| Гб ТО ШТ
“ч О “Бл ы s ` °
N And е ; je . й 00 е . و # Y ¿ Ж :
er ot щі ۰
جج ےو em а ера ЕР LT re РРО.
р © | тт ТП 7 7 AF л. A Hei IH | al | сз اتل لاوحا
Ге _ = ے' а и а пай А I е р мы || A ЕЕ x
GANZE AAA CUNAS [E 77 “т ВАЩЕ E р > ГЕР” То. Ma : CIS ESRAR ~
! ТР 3 пу -
у те ARE
ада T P A
P |
ee ===
ЕЕ Г У горе EA = =a
7 Бу ا MH سد " Impe, . Lam БЕП ren unm
1 pM بوجو
шин м
= т м ПО La ПИШ а БР ШЫЯ БЕН تھا ЕД ESE БЕЛ БЕ
7 I
к. ERAT РР BE AI PARA A ЖЕ 4 walli TA Y" تر |
—— o cc L L لا T T ا jl ел „| || | ГТ | РЕГ wY et
Yan Wa нал OLI Lm | ee - рю | —_ АИ А ДЕШ Ч ШЕЙ ПЕН Р БЕШ
(шу AUREA RT EMR وم | MAA EA а т жаның E ze Ec
A zx) D 5 22) اہ UG LS 5 ZE
2 9 4 ° 22 2 ф-
ہے ا ےا نے ВР» З 1 o» а ес el Ad
ОИ ПО ВО xe I 9 ———
[Tg |" Pe ہا =Ë T 24 РЕ ГР ell O ТТ Пен Г ТГ Г Гат ————ошы-————_ШшШ
Va ИА — Ë ——— на ERI ES EEE گا io een nn Й
хр вы Ц EE A с ES JE 48851 EESTI] O PES AAA
; M PER 5
š рій АШ еее Ema prr» ПЕРУ МОВОЮ Б Но ОН, МБРР ЦО Eee) 77:
(РТ | um A Hr ЕСІ ف إا |] LI EOP e Sade Р | зе ۶ ДЕ
ГЕ asam рр А А
ps | EXER RE سج HEE AA E. O Hec HERA GRR وص IDA E
TIS
а - с ~ =<
F EEE ۱تت PE BE A wr لے еее Г рио БЕН A Ж ЛЕ «па EE HEY کنا تا они о а RIOS T ۹
Л F ЗЫ ДЕ РРО мо T AN A )ا I TIA 07 2 7 = | І | II ее FT = نے
um 02799666۲711 DE AG KEL В FA HN EE L |i [| |
Est... НЕ ESER Ea ЕС ESE 15465 اکا تک IB 7 EE DREI ھا рана یکا
|e oe oT 7 YY Y |
| wel РРР mm. Z AMM 4 AW
P (S a | F l I I Pin аа)
ара китара ред [ELE
b]
JE вели e E LT A DPT ور و Еее ЕА
Даларна И ии —— — BS, AE >
УТ што її | > [|
Ay ри ries LS 1 Ж” Жин | ll == oma 117 1 Й A ہے L| Br
AN ADS раса Р ТР TEEN 2) NER’ A LL коня WA и Ti и % EEE
7.
ef Таш ЕЕ AT ELT IZ EDOTA A НИ А =e عو سے г ۷اا تھے рФ 1 E: x= E: EET CT 1
Г TZ ннен EL Га II. 4g Гета ПЕП ИШ ER гг Газ :شیا L اا اا ШШЕ аНЫ ЖЕНУ "Б حا
Te РР РТ ря за Гена а и а В 81 2 РР рТ
E A EN (S 2 ТЕ AA, л سے ا سس وچ — B leg |}! ١ Г а-а. Q l Q | aie.
#- O. 2 y ^ че ө. Е
В Да E - ? забій "Р | E
OTL IT ері 221 Гат 4—4 لس ا سس А بت ا الل ва I m" Ui м لے
E кири ныш کھت اکا کا Bit ако 2 ڑکپ ТЫШ БЕ IIT [ZU у noone aoe کا LwI اھ [RARA KERÎ کک ай ا a в шы L Р іа >
= جا -fa E Г] лш ЕШ لت تب тя I т танысы С EA n CE
DT Ша s | < — L Б Erz A | REEDED RS
ЖЕ А نب کت ИШИ ШИ لا کا ИРЕ کا ٦
و — aem m LII T
BN تو / AA р 1 A سے
EA as Li
деен raw.
| Се
Eta کت Boat!
EEE
и
ND
КА
ЛН БИИ С سر ے ИН
VIOLINO SECONDO.
12
=
== WES
EXER E
ات پر کے سے 11
PP == LL РР
х4
МА
KROMMER ор
О
Е:
ти:
SINE
VIOLINO SECONDO.
m یل ال لی ites аа لے و На وو وچ таа PZ
ган ча Бс ак ща аа ee po = الہ لم
سط Safe A
| —
ےم ےس | m I LE LLC S m Пенн a Saa
я H] ГД УТ Te ee دسا GS Г u سےا ————
шанаш. АҒ ! d ———————d Р реа |
Д-р ре ле - A
d. et
ARATE RAE A zs
Р EGER BEE ВАКА Б ЛЕ ЇЙ Ко EE ZER KEE E E E EA E E mean ET Nr I EI TI E Een ПВА РЕ ЕЛІ БЕ KE БУ ПАШ FH EN
BEY, Ea E EEE КӨР” ЕЯ ER EY ИНЕШ] ра в ES] ГЕ С [GR] ZE У سا طس er БЕГЕ EE N REI E ЕЕ ER EE EA E ШЇ Zema HHH Oe ER ШОШ اتا 9 EF
PAY DW — ДР" A اہ ee Ge Se ال Б ДЕ ШЕН] РН По Oe Б Я ЕС Р До aS TEA EF EEE Bae لے لے کا کت E ШЕП ا لے لو
ST c و !ا ی ي ي یا DEP" г [т БГ 21020722 HEIC i-us PHP ФІ m e |
б ДГ, ТУЗ EES О ШШЕН БЕН Р
ИДИ й РФ UT.
EAS д JF, SES
Lola 9 ` = aleta?
pa ls nd ren SSeS ЕТЕ
BEF SEE IFN EET Ee arana ua EER
Le 2.4 واوو و
ww ГРЕЕТ
VIOLINO SECONDO. | 5
: تحت Romanza
رہ شس تھے ج ہے Andante. A Е eee
| | — [
Sa ا جس سی کے دس اہ ھا E اا ا
AO 19. Fort oe Y P a D |
St BEN AAA EAS
ADA] mm
[mom]
Epp LE ШЕН E سست ہے БЕНЕН БЕН БЕР" і Hs — =s | een
2892 اس :
Ото وس Rn کھج روس | ud PAS
баулы: زوس
حم EE Ке 1 КЕ ===
NA meer
g ——— RRS A aa لک
نت 7
ЕЕ کوچ جج سس سج وک جس دس سے جح چک се ee БЕШИН Н саке
Жы = = а әзе ES E л 25 3
па تی پا е لإ ا ہے ہن ہے
N 2
И Дан Е HEN БЫ Т ақық”
tt a Br اج | ее Де ا Er 2ES || دی جح EEN BEN i БЕС rn
"EN. — 1 w. БЕП ЫР — ИШ Е БЕРШЕН ШЕЕ ПЕШЕП ЕЕ ПЕ БЕКА.” баа Г
UU AT сій ПН КО d Exc ксы Tw V تھے Чарн aa g0 میسو
š BROS I U а Ж JR ш 4 ө A L4. ro 4 ЖЕНЕ БЕУ ДЕА ре ее рани сни
ےج BEL AA „ДЕШЕ AO A AA Пие
Mie S ——— иш
0 е
(Otay дез шап SG еп بجی ыш жаа یا E р EEUU И rm ше اس Ml rr __
11022-11 Не Рта ¡Aa @€H ФГ 2 = 2 = Қынаны ен ЕЕ m
10 AA ЭЛ. „ИШ PIR. GI A Re AA ASS AAA Y ATA AA У РР РР EA С لاھک کا БЕ EE BES S>"
ge eg ре SEE ЫРУ ЕЗУ ЛЕШЕ AO RES EN ШЕЛІ. Ж тъ Ж وٹ
4. . VIOLINO SECONDO.
OLD DEDO VEO T Z === ЕООД БУ ہے ہے جح Дт EIER
Allegretto ڪي e :
pes o99 کہ
и Sa ss і جووس е ===
ЕЕ, سس SITE r—r——Tr— ж за 221 а та وول هول
ESPE SL
СОР Al
Ë (pup Eee ER 87ھ 1:72 کا САРНИ rs ےھ OT рено о J
Гм ИЕР ты
2:20 Сен ааа ہہ ہہ Era e ары ғап EE EER EEA KAR Я [ГЕТЕ EA م۴ س ШАР ла:
DE AAA REDI ھا BE EE Free EE ہا EE ET
BEE
NUM <” к ESE) E — БЕГІН EEF. —— E сатил ےہ جج
(7 er "SAR تھا 25 kK eo Ferm
Дед WESEN (A EB Sn E ОРУ ДҮЛЕШ) 2کت نا | ee [GET ret ) ص۰۱ بے
TE, ЖИН] کس TERT] دص EEE PS O БА کھتنا PES E] PERI [ЕЙЕЛ СР کا گ5 [Te | га 135-1 I ٭ڈ » ساس لس
me F SEA Db AA لے BERN I T RSE
=e e EE
ہت m LLL بو A] LL те E q ہے а | ا
[757373 A 0-2 91799-9 é: T. 12 ЕР > 8-174 Ж. "m
БШШ ДУ ДТ JS I ae Г E LG BER AN BET
| ери ar (aa ESA وچ ЕЕ Pe SE КЕЕ АЕС Y A OA — ma |
PY Ana pr HEA) ہل ےا د و اح EIT PES. lagal пп пп
E KEE Є KE A EER FT — ا نے — —I— — C E РГ IPPBER
ПИ А Р SU Р "wu Г 9 9g
Bil a a "4 سوک وس S Aya. SIS © Ea — — a! ELE LLL ے کت Em |
وا اا EL ساےہ ا ا A" MARR ND ФР РО |. | 288 p EI
тшшщ... ادا جا сен ее ето E A ————
L.I llu ; Lamm 11.111 gg "lg ےا ee ШЕК |a ЕР б
! [n] EA к Jæ Рива | Еее | }
УАЙ МАШ Н Ai #1. A I E 4 189 — |e — 2
г Фе РР bT - 116 AE ЛЕЗА ГЦ
т БЕР / A pr me ے pem TIE DI e nS و کر ور RE чар سر _ү
many y F > | Ez] Fd [RE во Ll per GI FE BE ۲5۳ کا peral]
А
ш ram DA الل
С? Ая
2
УЗЫ KEE EER SEN СЕЕ о Em = _ ek. CHER лишават
АЕ ===
EC EZ NE BE Je > وج نت سا Gade Sarg emma ow m Eur mr ma =m...
ыл. GA ете, ж РР” نے ir L ЗЛУ ee 7ے اح asa 5
RA
ШЕП AAA E RE KE REH
ia SS . Hp
A46 BVA рата E REE A OS EEN EE
AS EH A A LIS ا са
== tt ےس سک ح٣ لاص wos
DAA ЯР я ات سے د Г — YU am
puces шасы 1 —— y pa дт
2 4
VIOLINO STCONBO. 2
Со munar mur ти — i по МБК ші қ — $371
EE май ERI a ій 28 Р ни سے в —— mu ra > — — کے ہے ہاش
17 ےت МЕ” I A аа umen e ГБО ESTER ава (рача
m 281 ےر ےھ ра гё ҒӘ 2 Баса ag Я nm aie ee Tt
EN Е: TZ! AE) Е - با
BR F A @ == — ووا Oto EST Gidea | = iZ
2
Й Dez An аа а нн ——— Sail зе کہ un تا
ро ФІ a | 1]
BER سا ето РН РЕ
Cae] ہد Бап реле p
|. |
КСР ҒАУ ә. ©.
FER کا [БЕ EE 26 Баға lia r >
Е EE EE ее i о ا Б E LESE НЕЗ БЕЛ] ЕП ER a.
а psum тарат й 2.0221 ہے Ez 37099 ара BE] === zz a ê
уйк == ے۔ а ES کک SSE ЕХ B اکا کا sssi ESE Без Esa Essl Белі TEE EEA EH a ——— 93د === لل REA
Яд з СТ. ہے نے 885 "222111222222 ағы s= es LL
UU E 2 Прада 323 ‚р 19 9939]. Jf ev: а ea ط 2-49 EIS 2
- Є)
El О = == E گول ааа тт, ын لے
و MALO" a رے ]ا SESS CERIS ИЕ разі В کت
2 Е Е дете
d. an г e 12 سے |
KROMMER ор:12. NL dd I
i mr ТӨШ @ кеші шін ББ
1 : : Los pm دہ A emra سے mu ВЕЕ Ra
IN FO I ee Te TS A шини ال шї: 22022 gs
| N Rin ww er ww mm وو وو се i
hs MM Ж ЖАЛ ر | Фі
HEE
ee
тт Y Y 9 sine
Фо фа Барове ик کت
ناج EH کا E 122 RE ee [PS
жез umma mem PX: ШШШ
———
A True 1 (Lee و 1
га 2 ہے ہے АН 2ئ
di^ Liu. ا Iri rr > ال
eig ЕЕ аиы
в ASIS HA
, С ездері 9 2787
Th" PO IH
Р وت کے ہے = бе Bessere
| A Е - - MI s Ра пере 0102723 тї л> ин а» жа жй
I 8.2071 IRRE
ہے ہے ہا ee
ru CEEI
|
| Bl СЕРА
TEK gg uuu epo
کش م ناو دب د
P Ls. ада ar м "rode ہے
==
Еее ipp Те ГЕР Р سے EEE EEE ЧЕН
ЕЙ EREN SEEN EEN Pal EE МЕЛ TEN EJ 72: UD FREE
EN WA EO EE A Ve] EL REZEN EE El
EEE A ВЕТЕРАН اکا تا تا
36+ لیے ال 7j
га 7 رہ ہے ms sam
ЕЕЕ
Romanza à
=
Andante. РЕД LTE Ceres ar
Een
va
5 ER
HE JF AN AW Ana AE ла ли 1
E (2 Q , Le O є
Бау ГҮ ee Pre
FT Ts 9 21 ог ее
Раі CAL EY ШРОТУ)
D gi e ala
I е. ж. ПЕН
ГР Гете р ГР 114727” 8. Пя
m Lad LE 6 AA
зо — Р —| 8 لا للل п
SSA SAS e
A ا رگا L1] ame
E E E
9,
ilh
| 35.
m
ФРУ ПР AS ALL
BD xh ل ا 18« لک E
БЕ] БЕ تد SER Ема [ГУЙ С ا EET Ed 222 EBE; EJ ГЕ i Бал ZE Т
Ill
era кё
ESA
k
F er 5 Е
mean Ec ا ےا
— РЕ г. |
[ [PP АЕ Л Пр!
Ив |
Pa 4720023953: Ише ес. E t
Съ | al Th APTO و ptt
1-23 = === тты
mam оком AS
Fe- —T
P ei — —
اس
ыы PP ے۔۔ ہے ہے en
=. — rs سے EET E وې او لو اط
у» селу TTT VEA LEY pea Tp HTTP. jum emi не вар تھی -98— | اہی т пе орав и
Ў Ra eee EP”. Го a O لے ام вто ھ ا TGS
7 x سے
at. ۶ 7 e 4 А
INE وا О. "ҮШ ЖЕУ AD FT I e= ESA ee АШИ
= = Eee | ГЕСЕ ЕЕ
Allegretto 5 ۰119101172 7:27 Еее 2 рота لل ااا الل
=±
f ہے ط ا جے Г ہے Б TALA A LO A ПЕ ГР | A ЫИ Р БЕЙ МЕЙ
War E | o [m alr аа: ШШ. т ге ба ЕН گے m =
| TEA ہے ا رت تا
Ir О nn ne
в СН а .سج CRRA
ГЕ
7
Е —— Бә کو چا وو
= eer لے el |
AAA AAA
в” Г.
en _ ھت لے
CA
PASE
2-6 га а
р. ë LS PA
Fe ee мига Я Дежа ен ee
L—— — ن el — сті ee
=s B HS E ےہ ЕЕ کے وم چو
سد
HEE EW” سأسھا EE 0 8۱ т} she 7
70 10 اق ==5 DE A Zn — ] | een тан
LE TET AT A 2351 = й BETEN AAA |
LL مہا | fA} 4 — Petre eee و |
m — 63
100, реж سے ا E aa um =
Fr pea ee
ur dé ер A m 2
; ETA Б СБ AEDA A ASA ==
FTF Wav
БЕРЕР ЖЕНЕ ET
IH
Aa] تس al
7 à a. И Тана ST ESEN SE | 2
Рона с = pem.
on o. е UE II Е а === eT sss 7 یت جا لو لوٹ ال ےج ایا 8
Allegro assaı p: сур eese
EHI we [EE Sm gasas at Дь == ua seel [ME کہ ہہ
—=3-43 | с
IZE س اوي ي کاو وا TON ma
ШЕБИН 7 H—1 Р ASE] 2ک an Saa mm: AW sr. Газ g |! == a 5 LIS ee 2 "m Am شر
[а A ER
a
pns
a el cet А $ -
Tra РЕ тш
Й,
1 ЗНА 7,7 L; Г .لے ә کس سک کی
e | — و
Lf et he CARA wa a ыы Ее i BEE BERN E £
E S SML E 1 [ux ہے | моланы Па
RER REA EN Er ASA aE Гасни EE
me ДЕУ Г. pes o ni re АН "UA ла
ا ہے f m LL LES ےا ےب 5 نل لے І ВЕ 192 наван NETA
[= В Ка р ee ee
>л ша POS ہر ДВ مم
E ИЛЫ a E TO ПО. Он اک P e La 4 DIR AAA ЕШ ыа теле Pedal BARES Ea acid ИШИ e>
[у] сени للل
түү Еа ааа et Se ee er = = جس تھے ir б осей Ty =l mens š
3 ео о ор тора | Рот. Eee
в Ela کی is аай AAA S سم ee
m вно ا
зі айй cai للا اتا зб б تو па асаан
Е جا ZW pei РРР O ШЙ کا STA F DD ARES RA ,
002 لے ай ЕЕ НЕ Ч ттт ےھ۔ کہ Г ASS ہے سا rm
ATA ТИ ТТТ Tee Бб “= кез кен _ ھ уе pe ни зони я > مددہ дана
PUT Фе Te _ ٦ ا جس ا سج سے —=— Спада ара IE — a ae
v ҒТЖ L
2
ED ERA KED peer ہت کے کے کے کے Иня == ہے
oie Teo EEA тет JAN لد E ЕЕ
omen mel مد سے Жи 40—124 Ba B BA p EER EE 1 E E ES ET کن 1 کت ER لکا СЕ 1
z 2 Ве ———— раа Ц Пе Ка I
ғай Пе |” | | ЕЕ A
PIT 1 HA ——— AA aaa 2۶۷
لے E a 20ا اد جا БӨЛ о EI ESI за КЕШЕ EEE A em Жараша ш i E SE sn теза
Sram mer un mm —L — шш w ei шы. [) ہے
[1 pnm тт
ЕЕ Hes EA E حم
MESE IRSE) — —
aaa | 2
! AI ; 9
2 77:227 27 — — ——He TEED Бн) Ko бор E f кт =a.
: Ez t> те | ее ерата ا ЕН Se oe Жы акаа
r1 ера Юи Oe TT 1
8
La? Y | ald РУ Р T A _ _
ó : ا سے
ERA E TSG РН — сет "ош Мм Т ыш к [
V БИІ Бен Біл БЕ f Т ТРИ БЕ تخس ام з г га ese = LN TES
ze ШЕШ БЕРИ А TOT TTT B == === | Ll ОП TE ga Feu | lg РТ пр 2“ 0
IL Te | TAE AAA Та EXA козе тт
al === 31 کے б IPR E
A بے ٣ m
ne ee
Sam. ا ۔ا
—
zi АЕ РЕ г mm CAES اک
с е аа: га] ELA LA ха ге AAA نل
t EEE раком
KRoMMEROP2 . Bagsoe VIOLONCELLO. | 1
Een гел ЕСН KEN ala]
Orea US ےت ےہ ет Lm.
AA 9
ре | i - UE ج |
ELSES A MISE) за uu.
2—4 Fr uU our. cp E ar ra LENA لا A E
2 MAA AA A A У РІЙ DERE AA ES)" یج LEER
Е АЕ [AA B СУТЕЕВ AAA E ВР CRI REH EE БИ .ا
سے 222-217 broke І ДГ т.
т e ASS ИШ ИЕБИ БЕЛ ЕЕ ШЕ ШЕШ 1— ШИ ЕРІН БЕРЕН ЕН БЕНЕН ЕНІ иш —— 4 и —— ar:
mum ÜBEN совет A
ner za Е [ea ce Г рр з
ГІ” :
СШ” ШИ ^g y] 7 E 1j L EN PANA ШЕСІ aa
2707279 18081 7 1 E E ا AA с НИ | m ee KEELE
—
Ме A сле
ELA a سد با
See ren ше жр түү
E ТТ зо е ер و ےج سو Le) е Te [el тега
С e. iu teeter to a te ba Soe es
TASA BETTER Cag —
* > Е h П 4 р E ہج ےچ l
e] BE РИ 2 لے
š AI O A zur Ж Ud До! 4 y шиша ee rn сета са пін EÊ L1 г 72191 = ПР
سے TARA SN ee ПЕЙ ТЕШЕН ЙИ БЕЛИ! TO 1 | mmm |і EI Е ва а а ЕТЕНЕ an
- и М Й مسا ا کت (ЕШ) а шал ШЕН ЕШ
=O = ГГ mmm —— карсылдай ашала ОЕ ZH е کا سک са
| | LS ‚Мот y
3 = = A Щи = تھے y И
oye | РР 1-ю /( Мы Е „SCHERE Ч р BE am] а PA
Ge: E cep EA ОТО Гот کککتا تی کک уе 11. ۲-٦ A О |l ————" .. |
ZA AID RE TN HEEE EKEN تککر قد HEN ЛИШЫЛ] pec ipse ФОР i s تا [ПЕЙ KEEN PEO БАРА NS ГАРНА PU dno cop A EEN AA КОЗА СФР FA. CIN O ПР. Ба E A
ища 28 СЖ |] اا ااال )إا إا ل
Basso
2 کے
DBA [NEA ER” г вании, ре Е
A | ے تھے r کا | 21 1| - Tere i са || е ІП gll | БЕ l ее vus г
: ] i | RES Er pee ESE pepper ESE] С ADO A
CEA | EH A ERA AA СО Ра аа PR
су =£ = ге Ке P Til ہے ЖҰР |
لے عو РР | جن ل للا ال 7 4 KEKE: AH A | | мн мән
LLL PO [ЕЗ БЕН йй ГЕШ ЕН ЖЕН БЕНЕН БЕ کا Y E” در ۱۰۴ ТТГ]
ЕАН СЕ DL L| LI еттт
AR БНВО | ЗА ке пе у ШЕЙ Bett] EP БЕ سج EN H I
я ےہ m g т Е 22
5 d á у + :
; 25: 22.222022 1 el H
21 "Kg Д dı
اا лв یآ СОА ADP Sane ті E E E] КЕ ГЕ ВЕБ 2 БА СУ Нр у بج ee El СБ EEE БВ REE کو
= РР РР 2 5 ДЕ АИ. AA A D УСРР ОО ГГ ЕП і" РІ 3 БО ГБ.
EE EE (AR سس لس لس لے n Di 0-137
2 7 8 SERIEN AA FERIEN FORTE ES ET EIER RER
quri
r Rg J ТИ BW / / Y INS "ТІ dl A AV Y Y Y AN Y RELI да ди. ар N Р ЯР то و IP و IOo |
M — — ди ира CERE EZ] A کت تا СА کھت ЕЕ کا EH 3 A ھ2 БОТ ee GJ [I| [Ile ФП ww РР па Роњ E کا ہر al Г m
кештете оса су جو т таса ары ет E OS PEA
pal Фе? a اک وې سے ي Фе Бә) МТ ДЛЕ. ае в м Как 91.14
GEBEN وط EA EREN АЕ РА ГР РРР
VER TE AO DE ساس БЕХ ЕСЕ ER ماس اس ER БМ БВ FET Пи سس ESEN AA
| Dee»
LT IE ENTE) [N EEE М -— ЕЕ ЕЕ
[ LL e | sim er £8 4 ад пе | | | P. | |
HAYA El کت E Р E ағына. 47 لے اے کا تھے E ыз puso]
[4 m иш =. == z
Ee ET ead 97 ЖИЕН
VER, U CALF EEE TT РУ
1 IN AA A: CLS m
== = =i ребро تج 2; — Pk 4
ЕРЕН A DLEUNTERI AAA нн тына ғара EEE Icon J 572
EEGESEZESSELESEE I-II ро TE SEIEN, DA DAT Rn КТР ک ЕМ A کا AH ДА جلاک
eee нн L لے
EES W AWE AE ENE کت EER EAE Шр ЕСЕТШ EER C371
en E ee змо ОЗ
a мате ع و میا گا DAS EE VERIS AA E E 7555655355
T © 1 e e Ван ہن ге е Ра al al all 5 el Ра РР 5; Ta ei le ||. == ssi xz!
старт سد ساوج [| D OREL PUEDA DER WE ER HERE AMT AED AIDA [SB AE AA IAEA Г. POZA png е де грее {|
mu Sr (УД) EZ AAA ==
п pum
تج ERES ESA — ساس سس рив = رکا را کت st GS] EEES EEE С Ра یت (ЙЫ Fa ست: جج ОО
г пер ер e Бадаа БА KET рей ан вив БАДЕН LE ZEEE Без) „ЕД CA ред E, A AA — 3
DAN -— начи“. ہے سے سیت سے دا چس سے کہ ہے کےا RT CA E БЫ ee Уу шл] г
| AA AAA AA EEE EEE PESA ERBETEN, ESO ГИ E DEA A EA EO Se
|
жі - 9-4
@ m= © be, 22 f step е? Т P
OEE EEE YO. GD - "11-99-13 E 12 РУ 23. TI II me == int БЕТТЕ ЕЛ Р ШЕРТ БЕЛЕП EÍ Sp Se gayo ETO FETT A 3
Seren ——— 1 2 ا Sez Z2 Pf I 1 RAS ГҮН: Ek )لے ре EIC LEE ени 07:208] DS
اہ | اس ےو шайын | Bm rs та а
2 ھا meu С 220 ағызылатын جو جا IE r — s НЕЙ
£ арте 1 UE T Sasse ASH DEA
О 71 m; mui | ez ге се| ЕР mt
Raa na пыз ааш а TEE IL TE a BEEN
EA Е
Romanze- re EC Esse II ы ҒЫ
Andante. = —— | mn
"g
Рата ہے ےت
E Р 3
, ے2 T Emm вена ее EJ ATENAS ۰۹۹ ک۱ solis ee Lej 9ر
Ft ТИ | Р а nm ar ор В То ص Қа” 2411-12 БЕНЕН БЕН. Te [MP "| РУТ A ہے ا
а 14 © ей IEA 290702072223 a f& a | Кыр” A] COMA шыны МЕ Е A FE 2 کے انت اہب لت
ZW ар) ٠ 1 Ем ер сара сарысы те ШЫЛ. вие СРО ыл PANELS
Y AO
=
کے لآ اف ше immi | | 1] |79 Раз | | 9885 17 |
Zt N a EE ESI 6-е + le У 1 1
Ye лета I |
Zeit ИЕП ЫР ج۱7 ча ہے ا
ERR LEAN
7 1 | a {== = — е لہ ا He [18 || شش WE ра ВЛЕН سس سس مر سی
Г РАЗА. «КРИЛА EY E ¿SESI БІР SECY АЛЕ لیا Zee رر Не. а Em
РРР den ff
iz eut mrt нш
EBES = —
2
р ELE AEA 1 E ENE —
ے ہے = و_ И ты ہد (C a
CE FL
firi " ша s
ГЕО ГЛ mm |
LA]
г w y; IO
AE FF _ | (1. С DAA Га] zz
ҒАР ДУШЕ Ч ar шш | = по | Eau вва eed асар Шалы... | لے НН — ЕЕ |
z а. m mi ےا کب i сан yet од HE GEN CE A Амр Е FIIR
ЕАСИ اہ Lm 11779 O ARES EA БІЛСЕ TERRE GEE EE I PEA EA
А вый Hef наша | جات | ia | سس تا ہج a ےگادا 2 mm
— si = SSS
eL)
سے ہے рае 6 | ат = ==. ee ere
A Ê CERE EIE] RM 29 LESER E E ` == mn == РЕ
Е 72 5 ӘЗ اتا светата LE Eza EE] ET DA E] БЕЗДЕН s e М ЛУ [EIU 7 ——— ا ىہ سے ت-.- Ее
RE A. | نے |] вла ہے — mamawas کس تس شس 2
IM Les El ھتہ FREE سس EZ ا[ کے کھت
š: Г аса n —— eo ner небо о
И سے З DEEP EEE ЕЕ Бъ ам o en (0
Мі nueti 0 Fan a ишин > rn T
Terms = Pe Pe ор
ыы
YALE E بجی 7:2 A Белі ЕМЕН [GEGEN] A گا ЗЕРЕН اکا Il 216727
š а "274-4 РЕ и a EET Bon
г РН Е ЕЕ I تم و жеш
ЕҢ ИЕН EEE EE LEE T AP ИЕ Au Deva
e 22222 2 10 ps Г 2971-237
hi
Y 5 ей 9. ^ 2 2
a! É - ЕЕ
بت کا تج ای ہت بے E f اق Иа леда وا ET See P PI oa ol DI Го За AES سی NE
A BEE KEN ee ee гр сер TB ШШШ Ba 82ھ7۳2 r. ее el wE اع
ЕНГЕ 7 HEY NAVES ЕЗ £ б БЕШ ТИШЕ لاس امت A سے و سے ے == ПА ЦӘ) zam B] EZ3 LU [ KERE KZA ا 7
AST BET АВИА 0ھ 2-7 720 Beer == Stee E
== а= [== ее; et аз еее ج
| ЕШТЕНЕ БЕ FILI an Ж тта Г Pepper vr Pl?
| 2 A GES 1 ضا AA A A тарс ЕЕ ння НА ТИ AE
LI Рг Fell! |
тетя A eer EA ص е |
PA AA لا تد ——-—- — и A У
a
mui e ГТ
at gg re ЕН a e г а” детето ДІ ۳۰ FFE a
FEES KAN | м | Еле | ВО ря ие РР РР ata Oa
SEE تسد کے کے напою „mr ЕГУ
шы | I
ака اه = :
р-р O 1l. ee ДИИ: ж, E р 1 :
A a ar SA ш Zara 2: жш кр: کے Serie Y | رھ وس جار ШЕШЕНЕ
GRA ERR E
ہے سے ےت ہے
|
|
ы CERA سے E 7 Tas aT Lao '. کب سا RE EEE
\ i і Pd 3 ہے Гы s E ج ي
اا ا — і
NC a AAA a т, J
Une] AA A RT A ШЕР re LEE TUG ге та
Гат тв ГР ТТ м1 в Г
= DE VA pit БІЙ UA O سا —————————— Tn nr. ЙЕН ЖЕН vc:
SOFA БА БЕЗІН; PA БЕР A ШЫ] RUMP [E] — A SP
oc
=
=>
С»
E
zy EE Î Î Ê Sens m کے 1.1 / Ра EET ہے سک ہے РЕ
دجن ہیر SIS ESS = جو وو ٥ج —JESi ESP ДЫЙ AS] Б ДЕШЕ FO A [GE р الگا БЕРЕЛЕ іре БДТ V ДЕШН БМ |51! A EEST EE
Z MA E AA EAN A AAA EE
`
за клина: чн A OS T A eT PETRA LS ا را
Ce) ee | E A A SAA ےی
me А NR
чао ча на —!
ENSE шалын (Eo DE БЕР UNT EP ролавий Ej KEEN E]
Р я | Її «ТТ. LM ШЕЛ ГАНЕ
BPW ELS Bl” ¿SEN WSEKI АБО ЗН زکا НТУ E EE ВН A A FE 7 Е 747 EF BR LiF A
—— __—<: a p<]
CITA]
E TUT т j „РАЙ г ГП мы I 29 Г... ТА آج
Ее ЧН т ee ie! EA Ada” 3 ۱۸۸۸۵۲۸ янын”
diii — |
L| 7 | шау ин жш”
ا ااا
CC O ШАЙ) ا 9 EZE رع سد وت سس бі Î L Î e Er
SESEI نحص ESE] (ДЕШЕ) REN EEE [БЕЙ ESSA EEN Г р
ren EUA
— |
KROMMER OP: 12.
FLAUTO . | 7
TEN
; ? tee
SINFONIA, icm OR s A оо سکس a
Д ua ЕР m m Lr. er | tete ——— ELBE LI
EAN A а E LR EAE EE 2 LTT — ”رورو |
эму” AAA ست 27 APIO AAA ECA GREGIS в: |
и Vivace. 15
ae ہل есем O ii АЕН А
b 2 2 a Solo & = 5 Solo, В її. Б
N EM ES, Е і ДУ: £
С у тг = шаа کے ua я L — 1 LL ==
TH T ^
= А š Ха > 2 4 20 زی
022229 Диана ва ЕЕ 5 зе
= т Со сина пня eg JA ТУДО секта EEE ИП TN ЕН] ЕА AA ARO АВЕ EA а ZIP
ге TT Em ЕР = ا |١ ص A 2.
A ج وه چ aie i مم A OMEN TEE [rq A EAN DAT EA FERE FER
UV er en] En FREE EEE SERT" ИННА
2 Lm P, Є: E
2 € fo в O-FO ¿e let 8 С m
š A لے ЕВЕ ЕЕЕ e ass ===
III asss TEEN AAA A EER A ран [SEI CAT EE E] БУЛ ANS AA ےنس لسانت ETAR
A وہ > ОО ДАНЬ ООО R W —— О r r = СІ?
в VERLA KEFEN AA [EROS сле рана РИБНИМ НУ СОЛО, AAA AAA НЕД у С La PRA —
А — AO 2 И 8 d eg r А „е, ME. í رم ہے L є
= еее Е ЕЕ Г کس دی سے d
A cmm — lem. СЕНІ нн я диш паша тш | msn а п ШЕШ ШЕЙ Гении ng eee e
LAY LAA AAA ІНН E A EAS НЕЙ ШЫ El euere nen EH 3
хо =c Cr سسجت AAA A LT Аў AAA AAN EPA AAA VS AA =,
; “Де” : — г te teta 91
¡NAAA A (сап ee ер ee a AMA Дей” A Дей LA Ll AM дей ДЕШ A
AAA AAA A AAA Б я ННЯ Ц ee en Meere
БЫ ТЕШЕ BEE EE ПОД [ГА БЕ [T С ЕЯ АП (СЕЗ [РЫР ee БЕ Р БЕСІ 7
и алаты. | IBS erre T
а. ЕР ENT e A^ 2 i
да ha اھ 1.47 207 1 + = te e SE Жа» Fre
7 Seren Ferrari
سا لے لد ےہ ا ہج ہے Ss сш: А F امس
QE) EE کے کو ШЕИ || RE 27
р р E
EES SÎ E LE RÎ E Î Eee = j Hes
Е ra a] е Дата штар bee ТА رہ
v a
het өе: 1416 ЖЕ Y e 5 2 40
SS НА
LI reel
Qu Й | 420020 2
- 5 i й 1 (2 ; e Ө 2 2
ee oo a rer Пр لک انا A EA .جس سک Бан E REE A
ATA AA ИШЕ m |. 9 БҰ” ЖЕН | [2% EEF ESE ESSCEEE E BT ESN FET RUN 2279277771
fal ELN 7220 کگ ک0 2-7 ۰.2.70 72775 BES ar] EAN AS A EA
LEA AAN AA AA AE
А
FLAUTO.
6 E ПЕР Û Û q
A elei ILLE E д [P * rl | (16 ра
AED — - ean Ren A Ei min iioi ^m ЕР РЕ и
үр та па ———— лы ۔ بج ے کو وس سج Mn LM TI à HUS Hd EXEC AR
др AAT NEED Brenn Е Весо TRUE e Pi oh EEE
И РР EUM TL r PT "oe ا иу 11 жиз аны жашага ш а зва ташпы с сс с
ШЕНІ”. МЕ “ЫШ” У | Y ہے ا کا [ ПРЕ | Г ГЕР Ale = [I a | а
IA Б SR СЯ ھا کس а RE DERE |і не ہے РЧ ee HEROES МЕ:
U ET — | DR m] Kaz.
O, ( ( 9, | A Ф т.
Z Ly | = E TUTTI ашан ан
< Р L L l ЕМ ЕШ maa || „ 4 ЕЕ EE AAA шаға VA SER BETE EEE HEKE пт Г سوب _١٦ Bn YE ERIT є
Я ^» w EM. | | шу НЕН БЕН БЕ БЕНЕН ІРР mw. i ' | '"- | '" | |! |; ТГ Т — — — ЖЫ ee |
(у ES EEE REET - mu masse П VEREIN AAA EEE ION EN
37 — ]|» | SRA (L | Ga = Dabei
p з = ah >> ге ; e
7 .[ g AE | ۳ھ بک FA аа نت رت تد سا Е is =—= = ВЕ FE!
Й о тм тг | kamasqan ПЕШ > | —5— | mein! ume |
fot WARE FE | AA O A EEE eer TIEFE BETT TTS
CEA | EE. AA
4 1 м !
AH E 7 E BEE EEA EE 2227222 ВС 4 : 7 : s
.ےم mms у = ры мы Ез EEE ТОШ СА Бел ZZ E! O TERRI Шетел ВК
Ср RE EE) De A A TPR AE وو پٹسٹوپسپچ راج
1 1 I
я : 029 -Ф- 2 ав es 2 f
М ұрысса ed رج EC жерш رج ہے ہے سا گی WERBEN A жену A وت Y AO Y A Y ESATA Беата === [€ | WELL Eng
Zk E= r= = ИИ и ИИ и HE ——— —
x = en ELY, AAA KES AA AAA م | М” > | | بی گا
2 влее AAA VEA ADS A VOTEN оста NER о о БАБЕЛЬ, Er
مل == т РР де irre cf Е: or Es - 4
hat —' — ane a Ре ||| БЕН ВОД. | ча |١ | TL | (= ا س e E [е | e 8
| مم ت UA OS E ES A | — — | Emm = HE RENEE ERDE ws] (Р
= ہے rn ZEN ES
Solo— вр? 2. OQ. 2. о. te de € Р Це: 4 е. | гр та
M inuefte 734 CES pum Ee ПИ БАНЯ БӘ БЕ БЕЗ С ee oc E [orm EE FERS don d
⁄ == ہے سے سے ہک سے سج چا e! = a ا Со meum Vct EA O SAO ыл Tami
re Ea о |
Allegrette ЕЕ:
¬ c° еч Eg | m ہت e? |
VER BG ANO EA ELSES
AA
" | и! : = 3
Z2—— = 7/22 HY! سس DAY RE] A це г ER TERRI AA ESTER Р A E EA E EH ZZ С ПЕ Б EA ee یا a Gel жана Ee AA LE?
2 ғ. Y Ya | Yes] yo | 7 "me | Гы = | ЕР ДС
p НЕЕ E NE H Е = ==
eo... TE ee се d 2
7:5: لاعت 0ت 22 ЕС RE КЕЛШИ расы ESI E SEA ШЫН СН ТЕЛ ER БЫ AO LEES Y E
AAA а гы ڪڪ [Ems L W لے
AI AY AAA — F —jV s —-—— VR] بت سے RENEE سس
е Фи, ў id Уа) اھ = 1 £ =
e
ha?
LI я E
A E EE A ZEA E EA اتا کات اہ جات ادے аара IS ГРН С АНУ AO E FERE ТЕ ЕЕ] FEE I le
١ سا m т же
7. a EEUU E
SIA mm مس ٠ ET «сс a ات an u چو ےھت ہہت رہ parie ET E
2868
ZI سس ےی ee | a MEA E БЕЗИ A (ШЕ БЕРЕНЕ, НБН ST Ead EA БЕДЕ БЕН E EERE ES DOSE ДЕ?
z — uw | — —
IL LI. O T sm L. TENERE... tue |
ататын a ее шир шкат TTT
. _ A >
|
Atie plates Ti ie, chet Piette, » 1 226 2,6 DE 2
1 1
ا fe ee PE — БЕН БЕН НЕЕ a جس دز سد ЕЕ РЕЛЕ I CS ‚ER КЕР Р LA Beten وسست AEE TBE |
ا ا — الو | ы... ي ГТ L L ا الل || | س | ا == A A [m | d V
CY i ae جو E E FS E a pd | رسک _ a | SURE — re
с 27230 ра سسجت EEE TA BINA 277ص di
in . - : 2 ZEN 3
т . Po ; 2 ; DP.
HA 1 2 ]
ғ Papaya] PINE ВУ ЖИЕ —— H ARE WF SEYA A EHED 7 LEERLO اس en бу сер
БЕР БЕНЕН > ص A J= | = J | Й = | | = T EF Tay Ты [gd 7 а |. ایا DEBIT E
га TN ہس > سس —— IG „m | -—| rM L. ge. 5. 7 1 7 ус“ ۔ — AN L.l C می U اا
PA AAA LI a ERA AE AAA A SAO 52992 ARA ©
б
р (я ФР, OQ : Ғ 2 y 4 е O p ےم
کا = | 55 2 E غ6 s =
БЕУ AN TRU" HEZE БЕН БЕ SP 21 и т E cpu cuc HEEE A boc rer
7 Бестен اکھت وک кан ee MARIANO] > V s T سے a иг A A 7 ги] A 4
WOW Dene AA ERE NV ey RUN Yu] Ü A A ЖҰБЫН, ¡EA O VAS AS AR TA БА ТЕР) AO EM, DAA Pe
Br. EEE AO ARE Д GEES SM DS A A O rn
| 2 г ; : 3 4 E
0
ЖР CRE CA КЕ ПАЇ В 00] ДЯ Y A ВЕК КУ) Z= جس сна L ee ES
کے S E Li fa a | y = | um" ED LH Š
И = | И iia da ¡Y y EAS ii کے EN
PANES ГӨШ oca AS ASA
š 7 AT A 22. i зе De NEE 2 (2 سے 2 2 Í
‚ Пеи f heet} : Pe Perr Жы t
— З = — — ч ا — n — mE ran — - -- - we ann
е ee a e EEE — o a тат алт А вон
У cd zum — AEE Us
| © 2 2 Quo: | re te £
yu ccce олтон раа безі зам плака Баны изби لت ШЙ AAA БК ХА НЕ ПЕ АЕН SEES BAR
естен EEE اید EE BEER En tr اس ہے ہے ہہ ہے
= DESC ESE A —— УОТУ] званої
TER RIFE 22222 [л =s EEE pu
ше о ог AP б а
3 З E 2 = 6
ескек مد سے ста сар ты ПІ BET dili Беан ھا TRA ; EE A ES
mE чю ee ا zem Е E E SE
c کے La З
СЯ г” CZ 3
اکسج جا [Б] са достар en و $s p o
LADEN بعد ДЕЗИН EA M دجو ھا HE = > ES c
AQ DATA Be ЕЛЕ [SE LUPE A --
ww een ]:2 38+2 8282 Sn
"AA کھ' [BEREIT — a EST Ense جو ا # BEES E tg یر Ey
| 2 m | رت | a= m | = | =
jo 8i — —. — یہہ ہے ے2 4 Ег
ч НОР ЗИ C = ٭ ا 111.21 ЕТТІ
гав لس سل ل ES eet EE A ЛЕНІН Bı سس اسیا EN 8
у AA ATA ARAN AE БЕУ БЕРЕ وچھو ھت
KROMMER оғ:12. OBOE PRIMO. (3
1 ۶۶۳'281 " TET ДЕГЕНІ TEE БИЛЕ ھچ وس جا اچ ہے دے دج سا ہے ے a Er ee Я НЕ ван Lr
| E TEN رجح 0 ПУ КЛАТЧ ARE سے ЕТЕК ТІРІ Б E А EEE REB E E А EE БА Б Б Е Е, EE АА А EE
! DA DELTA D [DAR ТА АА VA БА A A AA AAA A AA ——
E ES ESSE
$ Ber ESE C IA — — rn 2 — I
[md Lel г || < 1021. | T] Г як КО “ е — 4 g——
EE Ei EE ip E= == =P =
EXA I AR | с
TT TTT E KS A I 2° EE EE E A EF D D BE O E KE EFA E НН РН
و P i z=— A LP c=
с „у =.
(2
ва пт 7 e нааш E E шама ута ван
» h ›_ 2
TE مسا وہ جج ram ae Е LE Ee EY RE A Г
جار RD کا SIRE EA БВ А EEN N ПН AAA :-- -— 5 5 5% لے
— s >
EA AAA
Q -P : re (2
рии = EIE a er РЕ
ГТА am |إ) re ا جے S. В |за Е T тт е зе i| ami!
GUE ZT Se (E DERE EER کا اکا DIARI گا EN O B اج ےچ ا ا کا ہا تا سو Ce AA ا ЕН E A اح ات
ا ا 2-2
е : 1 “ ^
ppp ГШ м C2 P I | 4 ее ое ИРЕН
ЕШ” Te ТГ am. am c “И ааа ee ee о ee ша K ЕЕ S I
2 wa ;
75ھ گا لگا لع لے کے ж.ли ашн Ш. 47 ETE 0 [СЕС] لا sD جس шаға З ПЕ ВР У М мезга БУ Б ЕА [ЕЕ] ПЕШЕП Б [SZ] ھک گ3 0 e
Fo AO ДЕШЕ BEA جو تہ A A E E ДВА стары لک БЕ
mr [Гуш gu Dee O ACA НЕП AI A A کہ
sopi 9 00 9 giao Q تد
OT ER FT БА станы E EERE 28 دہ و ہ ыы БЕШ ВО کھ ھ سس E 57 ے )| Е
RR hF اا O А С —— en ہب Мне
olo о оо о 3 б bo cç be s 18 с
[1]
موس E A A EEE ART ET EN UD d М ES ELA AA E Бр ЕЕ БО А (ЫЙА
c) ean Dey a En EEE - | =
سوہ حر
La سے کا ا جک DE PO REET مت
ШИРА ШЫН III P се ІІТ. г گا ww |[
GE ABA A pay A a
RE CURA O KE El [RETI RAE سا VE
SS o E NSR SS a UZ in в а б ә ал абаа es па с
DER ЕЕ ЕДО ا الا ااا 222 = ———— تع Em LF em ии
BE re
хо
Овов PRIMO. í
Romanza;
Andante.
200 = = 5 Ser:
7 117 Ben pm I a — —|
— = === == 1
ж ATE I a = ERA A E 2] Ре
1 ا Е ШЕ са айл ap
Dee ee Dee rer Р Р РІ ІІ І Гр ТР а
ІСІГІ ГГ لگا EEE ІСІНЕ ДЕНЕ Е Е) Ei Es оо се о стен о EB ہے готи
27777727 а і
(геге а сетте BR DE RIED ATA A ет EE m pay
A
FERES, REN ER ЕН UR Б ETT FE iun gn ЕЕЕ a 159 E БЕ ро HE 1 ES 14—41 سس الا ———
гот I II t, I 2۰ج ٤ >8 =
FH =H me rn [EE ESAE] 2 24 ےت
<a) BEREITETE) REED ERE EEE 1 ہت تا
П PT CES A
о و سس ЕЕ. РГО ЕЕ
E o VER ВИС А نک EEE ککھا نا LER JE USE A کا AAA [ШИ ШЕЙ E ESE) EE ЕВА کک a AHORA E $
Lat WER: EE ЧЕСТА. Gq PEC کک ھن لا ERI (ШЙ се کک لگا [БЕ] 6ک A РЕ لا اکا کا A eee „сИ IR 2
AER ° PIRATA ПЕЙ ЕЖА v, SERA ВЕ EIA A рез) EA HISEN [ESE [ЕЗЙ BS TAN
€— n T
[ АТМ 4/51 МИ 97 9 TEO м | |
a0 A EET ER ЖҮ AAA EE ІҢ AS zi Ed —— P ===
и H A A O 5 GEN AA WERE SÎ RE ES EA
РР ПРІ РІ РІ
eli ala Ben
у б И
PK Ж Et ж 10-0; РФ aol Р ГА JST cet 1148 7 за ВВ І ГРІ 1 4 EOE
O dS AO O LI JI ЕН گا کا کک A جھاصدحسصت ا ااال لک
тан سس A ml لے L I TT T T EH £ EEE T OL м1 == سي =
و .ےب ze — ЕЕ mE а p | "nh Ера ER — || е mu i >
ss
^
Bek zr
ij
ur cC mo
OBOE PRIMO
(2 a
TEA EZA KER =i
E EE SERI Бу سس Бан وک
[Ya 1 И => імен ||
29 ИТ a ка ааш)
тя LL A ВУ E = |
la RT Sm Б FEE A 79
TEA TI REE E D] EEE ДЕ E A E KEEN ДЕЛИ ТЕЙ REE `
- 4
ہک ھت
Her S ERE سے سے دہ ee] Fe
SoSe ee pP U T р
ама рис ставав RA С Белі 7 222 0-1
M ف CA E Eee et рай | BETTEN З END с
ELA E HER Y ASA EG E zı E EEE E 8 4 سنا ER 2
A BY L o Ш was
748 ?- у и ar ET "mmm
IRA
2( ,9
ЕР En шш сее لے نے ال ات اسان
ЕА АНЕ | =
5868.
<
ue
й
a a
KROMMER op:12 OBOE SECONDO.
[X^ ЛЕМ سے AA (AA ER. БИ] са
P а ИУ —— امس а РР | е т М Й کے ل۸ اے لا علت
ТАШ просвета Se لا EEA ایا EHED ОВ еа A рай де у т СЪБ БА تا a ШЕЙ
SV one See 77 E EEN 27 poppe eI FL Ss اک ے ННІ БЕРН
TEEDE
Л И D m Л” ло 15 -
سا
Гр Ию - 2 2 SEE SL]
ТІ | FL AS AN САУ EJ. ЖАЛУ US] EE EEN [ES РИ
жаза” یھ SUE 7 ЕЕ E HEN
ETA BANE: 219 P | є a ame AW: ses
Бекер TEESE PS23231
Баа оа Ее
4 I: Ay жак
š Ц
Е ре ei === :
Em, БЕНИ 1 PA aaa] EP SE reneo ہس سد دس سس Е
бо ее a еее === =
-——— EA AA ДЕ] Б E FEE FE ER EE EBE RT АЗ ee | и اح لس ےل vom; жа >
LACA Dc c PTE E E AAA
9^
2 | Овок SECONDO.
der کے کے کے کک کے Е
ГЕНС E Do ыы E a A
РГ E RES
724400 I PT PP тро FI I I [e وہ
AAA Hs LS ہج يي = =
—— E ЖИ” | 7 14,719
> EVIE LT у.
РГР
PAra E Li Tor
ІІ Lum | 1 1 ИЛ ИШ m Г
(БЕН EE [EI ۱77 AN С, سے Неа
5 کھت DA A ASA
MTL ZOO
ЕЕ НЕТ ШЕ ЖЕП EL EE БЕЗ... ЛО в vil O A REN EZ БА
ъ= au ЕС = Г, RA Y
Minue TE река ہت تسد ا Se اح وہ ےآ
a 2 Ер H EEE EA A REE AROLE sa) Ges er
32 22%.
с app] e = i ا peraj YN EAS p Il, a TrA
Еж ЕЕ EDR mi, COT TL UO TEW Lai | зе е (е 4
7.7 ж тти ДЕШЕ war sum” ДЕНЕ EI
2e. Fer
Dia NM и
ےھ لے IE AJ — لسم A لب Hr О-Н,
Solo. !
= A x
ee و үз ای РЕ ТЫ procter a fier
اسم —— a - —— 27 АН 27 ا LEE — WIE Са Е А ا ні ۱ ود سر سے !
O BOE SECONDO.
D" AED یہ г РР A 4 اہی
ав e @ A pf P d ame A m ee = 2 ЕГ
Г لوو اس
A ath LM کک لکک ИР ЛА FE EF کھتا اک LEN E БИШ ШЕЕ raras === = == ваше. Here
لی اا لاا س L Р Г DR "= на ا | | gs и” - Ше»... БЕН”. ЖЕН”, ||| E
ES ZE EE ERE ااا ا iz
са У ء71 ٤ ГИ |
SENT E EE В A uA Ае لیے
EXA AA ARA A TE 5 للا EC E
AS wn Al мии лид EAEAN ми. ہے سے ہے RE mE ہے ہے E E Бе =
LONAS اس و AO E EA ہے ات جات لے SER TOT رھ تر ھا نر ПЕ SA ےک اج 0—97 TN
Е ре
Г Белес TEE СТІ ВЕДУ. LEA A EL EA Î ERI EA mano m
лм ju. ре ےت دہ ص I ЛИНГ set uL o rg
و ا IE یا ںا اش اش اش جج A te - “1 [EIU ИЕ —] I
O ДЕ ИОН RE HE Eee ee ei rt a | LER E! й
вера Зою SE ےت рр Ор
SR WE MED" Tess ses ھت ER Ez] FE бу сі سر пе EA EEA EEE [ШИ 07 ==
PAN ا ang کی БЕЙ to Ba a s
OEA ПИР سسجت ШЙ رت 8ص9 ک1 ОЧ EE) O RES EGER БЕ СО E от 9
EEES
ГУ TE IE
OLA у=”
(А аша Р
RR AS ян л ВІ МНН ПАН ЦЕ, «БА alam т ев z
555 7
AAA FREESE pg) gf E AHHH zer RU
BEE C rasia Bee oo ee әт те
GET
L Ж; т г
A ТЕ тонн A ай ЕЕ اکس tt a E p psp. STS LE 19 2 LV—- 8
AAA L ығы... —— (ға б AA AAA A ETF HN AN A , 9
KROMMER ОРІ? | FAGOTTO PRIMO. x 1
SINFONIA.
PIP
>
a
Bey 2a E
ERU — = مرج ПРАВО БЕ کا качана
LEDS ло 2
% 7 h ` Lom . Mi —3 £f
Ld ur. 0
пав DOE ES E Ж ЖШ ЖЕАР 1 7 ===
A P ааа. АНИ =P LT ELA " M LE
Nela eJ" 6 E г 10 2-е 9 e efe g ھ/ 1 ۱
Sa sr سس کچ — E | „ВЕ. =
(2 Om. re
Wa TERT TEH Adir A سس رھ A BEE ЕН Ж. Айы,
AS hee ped A A [Р] EF SERBE ا = T
ЕДЕП РЕ] ALES ЕЯ E
еми | nma a РН
: 2 і 4 й Б eg
o o] == -— PEA ات تحت ABIL CA لے rT IVE TA
aS ER і
= = x EA AE
MEAR 22718 ES
SAME
AAA Te sen ےہ ےہ ہے БЕБЕ EE
N ЗЕ ا ا Pa ااا اا LEM EEE E EE келет ЕСЕТ HI EE Eel БЕЗ E ШЕЙ Б БЕ в EEE у Б ETT E
Onm PE ERE ESE Ee RE E کے ЕР E RS SE EE o po EDS DO E вида E VN
CE کا EEE جعسستا SSS] Б] EE ШЕП БӘР ДО В. AAA Б
z AAA, AAA A EA o] EE
Че > rep т ЕР” ШЕ L L و Е === ==
an в ei Tm a Ee ES. کا EE REE EEE KEE Банан EY” >
РЕНА у ЕНН БЕН ИЗ EA EI БЕРИШ ЕН ПОВ БЫШЫШ EST ^
COS i hy А НЕШЕ” ФФ ae r AA AAN A БАН AA eg] Î A نجس RN БЕД
ет E ے کے |
киши п. ЕЕ LI. mr # пее BS рей EE EIEN eee HET Ду ال ااا EAN. E KEN
CAE A EHRNUENE E AAA AO AA A A E AA Гай سس AO IEA A IN ОЕ 203 [E
B
£ и, - ; 5
Mon VO her С TRA Жаш! Pf a eee E m سس کے ہے سے І
ٰ AA لاس سے еш لس == AZ IEE EFER EEETUSTEE ГУБ ПАК, EGERIT ЗЕЕ موہ ПЧ АР ЛЕН A [SE] LS ПЕН سد НАШ
a کی ےکس دس з ел селам то Бета سام سنا БА РЕА وھد سس ات اسیا جس A ГЛ РИ
A AAA AA AAA
Pet EE I] قھ ا
e ubi ВЕР | ——k——— EE Һә °
LL... БЕН БН T T CL И ШЕН ЕНІ ee | چ NEE ЕН = a =
[seme] T
РЕН! Ë
(7 07 e»,
ч
қ
£)
<
FAGOTTO PRIMO.
Romanzezyg
s-r =e:
G == „Je ШЕШ 5 ш.
Е ЕН z7” изда [КЕП RA а ща ur m PA a З بت 21
9- 9 x
aa SE ESE سے eo A CE E
< Dar en ————
ر7 3
й Ed 4]
; “e st Te "eg 2 РГ ZA „21. ۶ ди. 1 4 У
Е] PE PE PE E ЗОЇ га ar sterk kî امس لات Ê Î ыш Pan سد تہ а а
721128 Г Тя ГЕ |
EEE 3 en I en B
2 3 са 2 pus ul E. tH
"up Ra
AP Р ESEA ke Р `w 080۰ Ж ==
CAE Dénos E TA ТЕЛЕС Ширин A prt шва ==
Са ain a ВР В
ШИШ یم e HR. M
пат en
>
a DEREN A AA TIA EE Eha! stm ao a a An En HE eI а STE
ЧИ AY ATEN 80.0 | SC NB. ER Ú |] اگ RC ZR A ےو ЕЕЕ RE a Е р DESERT تھا Ви Беба PER =e (773908 5-р لہ ау вив я
LEE EST АБА ТЕП ба рано БЕЗ ШЕ لا a 1 — — пи RAN — ] ا یىی a RM UNE mm way mma A FEE,
O аа ARBOR A AAA pl LAA ا ys — за
mn. [ Е
Т Li دو وا جا اچس шашу اس دہ سس A MPAA AA OZ CI Gates کات سے E
ГТД = 17 e | ےرا ГИ | f = | Um 1
سے а УЕР EDS NER Б sis ET رج
үзг ern
DI Ste =
ге? لے لے
ےس لاا aw
a= | ا KEE БЕ
ТЕЙ Б ЕЛ E A AAA AA. GI BE 22
уз! ft тб — i 297 ер ТУ
21102 аи —
сос ш Р 11 ТТГ] Ча
(ЕЗ БР MSN SEP Я (ШЕР ЕР ЕР NA O (AAA AAA СИЕ”
امھ
ЛИ ا س ا
FAGOTTO PRIMO. 5
A і ور x j Ф 48 {Р P. P- -P of 25
an بے سس ут eles u АВГ ہے اج ай б سے سے OR EH ZEA HEEE! „ADA AAA ЖЕУ Aa vc: 7
E PT جوا LES тш ры paro Б ПБС ;
— — سال ا TEA EA E A AA |0 miu A a A “er
A г ERE _ T ER EN BE очко EE вно ПА “БН вани”
. a >
+ ә гу. | "Een IN с AAA
Solo у НИ mor 2: ще ? Pf Lg by:
nn AN ШО Г (CSS es š 2 ba ү ae ИДА
Г ПЕ >... Биш АЗ а Vel mm Num Z "| = mmm. = CS کا u =] ےم с идола BE
جا جا Базы БН ІН me et Ta کات ا #7] rad Ip] 08
گے L.I AAA ٹپ DCE CD LA NER \ J
` —
1 ` p ۲ Tl 4
LONA EEA FEE HEND ПРА) IA PA ER ПЕТ
وق ві. ج را ioe ж] [7
TENE —— L| eg ПГ mmm ВИИ,
ретро аве انا ای т ай a DU е. AA РР
pet DEP ак сша аи ы мышы шшш EET
EB Б E AE) Б Б ZE TIT ш
ELL TE AT
P. Ло 32 Фа 41544
TUR Fe reu i? E
EEA ESI E تک EA СА ИР SES ES шн жиен | Les
9 L LA 5 є
rix— ES کا رھ لک کا ооо OT ا سط 5
Й eg m ан Bee
ee | en اج
27ے ےتک
aoe ГС / E TEL
Ñ Ее ےج та 5 zn [ € ECT
[AAA EN ۶۵ ۱
ATA ГЕ!
AA eg EE EET EE
کے Й "Тк fs 7 Гар] аә |, | Ке ۲ گی ELT жа رر کر
[ ER — —[t—F — E
=== = еее
سد ےت | لالا GS LEE арр EA EEN REESE ARETE
EA 77 BR EA Bel
TIP
La
7 TT pe الت
Ep] A RR
en e کے ہے EIERN,
== а 1 „| am | = ПР И > - 0
A a et at E I
E — LE = = ln
T : : ele Фї Е т ЧО 02 4 po ss
И: ве جع BL بے E ہس AE ES ES пита رہ کے ES се سج ےہ جس РА مھ جج БВ, A TA Ex
EN zd ہے ا ےھ й ОР РР е те 2سد مد ناسل لا еко РН
; 7 BE. — کچ سے Е Рена لحل ليلہ ہے پت Е И БЫ ЕР us ШЕШ ЕШ БО Я В СТАИ I" m
re] et
KROMMER ОР:12, FAGOTTO SECONDO. | | 1
SINFONIA
AAA II Y A A
DO
EAU A AIN. Li ei gi - EEE MESES DES" [s.l FE ШЕШӘ E ات FE اس ER аса A [ДЕШЕ A AAN |
ТРЕ NINE пра e ° 5 ^ : ж =, Р
E Wm . 3 Oy y ; н
EES "ات2 72-5 EEK A EN ID ес O 32۶-۳۳۵ A AAA O РР |
P | LJ I umi а ІІ | 14 пм [||
---- HH ии ши РР
Ат Ж EH E ERN р PSI р перо В —— ال لم
(AED دی реве EEA EEA اد جم E7 ерегес НЕДО AAN I AAA ےی 77
[2 2 4
ее ADE: УІІ. БН ЫН Yalta? ДАЎ: SA ee ten ГУ T al |
ne مہہ سب دع nn ЛЕО A МЕС rel б اتا اکا اکا ЕЕ ЕА ее пен ен LETS EIU EE Ру IL cem.
ЕЕ RR СУ ВЕБЕ ERAT E EA الا
22:2:7 7۳۳۳۸ EEE RE РЕД AAA EES ERN DE ПРАВОМ БУ,
EP ee і ве
LUT لل a ee T
bel ЕЗ IIT
(A AE Em AT
A ETHIE ehe Ir ЕН) AAA a AA КАИ PA
а Я иши ш T L Tim EG) A E) Fl Ir CA НО کا ۶ ESSI IET ERIS
اہی ہے TAT т] Ea rn [E
йоу = چک
P rum 10 > б 5
کچھ ور و ہے وو سے ہے Н ЕЕ == meer ра == ہت ہے کے
ТВ سا ES la] GELD ا SA
6 et 2 >> 6 07007 ер
^A Я дурст جوا (ДЕ?! BREE وس RESET EE m PAS ۰۹۷۵۵۱۰ 33 РОГУ EI CUEVA سس E A EN nm
и ЕШ ШІ; — i-em. تھے РР - sm
سے ساسا لاا | ——— ساح نے У A R 22 نے т Seen 86 m
i EE Т) [ЕЗ сс E ھا کس سا [EFI AA ¡E AA 1 een]
ef^ ) ; Oft ef she o2” E s М О е ےھ
ce A VE ПИШЕ И ИЙ БШ БЕНЕН EE اکک۔ us „ЛЕЙ ИШ ШЕ ДР АС. ШШ 22ت 7 EZRA E HEEE а коскыш
LAA EES EIR! کا ШЕН SER جو A mama
h 4—0 Prey AD HH = E РИ |
air: я لال
| тт s-r eres e s rx 12
Га [remi | أ أ سي فر H ЕЕ لب“ لے A ааа ранню
en r= AGE! ER LLL BR شون Fa کت 5ا ا BENZ БЕ a peer |
A RE] Ee TR EES пі A سے ii al | [1.1.1 1| سے سے =i
Bu ў
a а U t9 ие
Е Ser ee ы ні б е ее ee сг ен ВИНЕ ھی i
— — | Р —— P xE ف ا ا لاا nT F- AH — |
же a [17 T peas
OOOO O
„ХӘ
FAGOTTO SECONDO.
Tee ee E
MINES BM Гоа ве =
— Ei سے a A =
— m
ETT ET Ta "e سے ELLA ILLI LL» р Basi а
SS a 8B ЯР ТІЇ ГІ |l |I ١ A БЕ сен ESSE
ore EN sss ا EB Дарт een لے
щета TTT -— e aaa Е З es ni | مہ ا JA a s
AM ۱ ч ДТ] Md
2 КЖЕ АГ. A: Ж. Жи. AC: 2 1 МЕ یج Р A з
SAR й W Б f РЯ sis —— BEL ПЕ لا [ Lum
очи — سو ДН У ÉD й ines A 6 / amam | т ہے
ааа қ З
| „Зы р š 2
Es ee = = Б а э” ФТ کہ رج اہ ںہ ہے ра ра Lx e er
—= ва; НС ; 2- id | — Area IH
— Н Ка сте ЕЕ З Sr scan ee ee ВЕ
l. . е | А.А =
алы اسنہ БШ) ізді БА РЕБЕ ES БОРЫ 2ت( گا ЗУД кеген E سد مت TOT Д.98 ЕД ککککھا (лам lesk d tsel ВЕЕТ IA үш EA E EY PUIG т MB
: Sel ж || [ С Зам ү зг! || کا ےا Tg Ра ПЕР am CAN
E a NA a лед” nn €——- B". я | 1
CURADO AE GENE ИШ DEC ern AED A EA A ERE ка === [ mm |
pi 1
سیت aw سی لے р ра ча
АБО ЛОБ Б ПЕСНИ ПЕЙ BE ЕДИ ESE ЕШ DIL sz; А IL IE انمت ھک
لک Др с СЕ IERI ЕП EI i E RYA
IS Е
Allegretto
ша pt ere ee Г | = = | — | — nn
от کے ЕЕ ا اكا ال الالو و حا الالال Пат | |
ZE МЕЙ LN LULL ima БЕШ ШЕН РР Но ра ET ЩЕ Sees UM
COS - ER RIA OT EI БАН UR E A DIE
See mia А
L... ПЕШ Le ¿asi E تا Em... —N
= ен НА
L .. لے A
кз
٣.4 ت۳
FAGOTTO SECONDO. 7
2 o 0 f | o) А р do
M ы кк یں سح EE LEES TPE E ar e с = =
и puppe Е ppp re сс p aere T
сач
- سس سس 07
т р NUR Е —
{ i "|
PA ST UT. БР. РГ РЕ nar ARS ее e CIETE ar. E
N ET РАНА d Der A FEA A БЕ] با جا БЕРЫ EA EB!) Eã 9 wen a
AAA ل те г kx») иш вредния a ڪڪ ` | ا EE
—— rr Й Е
—— 5 Іі
um >. аре ud ж
ee
A ra р [su users [ЕЗД 7 رس a A pcr. LE» P. ہت
3 IDEA SIA ASS sss == ur
AA A nn шр р E LIIS Àj
ERRE БИ [НЫНЫ
ا У ERN р j| Ж ИШ
Аре
AAA
2 SIA ا En НА б EE ڑا
Е АН ЕНЕ A < Le | | ^ ge | T 7. 2 |
ІҢ ШИН M — ae 7 قےں | ЕРЕН” |
FE
ENT ЕЕ роги دسج рт EEE БЕ El ıa wasa а DRE eee Е EE RM е Free Рм] Ы = ng
шт ДЕЛЕ ВЛАД m ig || Lege 22 ر ہہت а L6 4 wi
WERTEN LE — sts р ms
HERES EI
| z алза Bazar LLL 21
2 с ТЕЛА и р ARA 5 — E ma s SEE
= mmm Lac e rel ЦЕ eier
EE Er. PE €— = =
g ت
eer E In
Des СЕВЕР =
83 تک فا حا prem
——
„212 (2 e. [
етер Zee п ам نماد AA
š Ep کی ван SSE че لت A AAA БЫРП FEA ОО N ВЕ وت SLES ан
(| мінні ЕТ | ЁЗЕН EJ вар TEE FE
[Lcd Нм
e
Bey O a. ee a es دم y
VITIT e ВИ А E Ba A 2 22 8
LE 17 AH — 25 | >= —— Am
BiU TU) تر ےر SL ور — ID
eif ES Ф
рар т P و RT А ہے ای ЇЗ) ] ET DEE T AA E Г [TII
————— ار تل اس KEES 3 ہے کے рес ет
z liw ESAS [серен ھا اکس HESE — — =a EN | . 1 5 Bea
оо گب .و AA |} F =H става — | NAO ЛОНО
Y
|
CORNO PRIMO inF. І
KROMMER ОР: 12.
y DE EE REH سس RENS] EN کھت A === Г A = EEN Ñ su]
Date get і کچ .ا ШЫ جس سا E سر
DALI AAA VA A DAA رس N AAA | IAS AAN AA
РРО ЛЫ / РФ سے سے
г-ге”
کر нене ۰۰۰۰-۶4۹56 m |
в ۴
ia A ЗО [ШИШИ Se eee ТИБИНДЕ - m P [d E> WEB sem sq EE ШИШ en rer En ПЕ لس ساسا ساس تد ا
е ЕК = а cim | | о | وج =! —— lo I
ia BIETET 7 80 RET саак 4 ی send ووا واوا
اس سی EN EE ЕЛ EY EE ВЕ EKA MEA - 9 EIA DEREN IN Ci
1 ے تا gg NSR У E БРА У РЕ ПП
= ST 2 —— i
p T IST ДЕ zz
22 1
1 سد Г ада m (AE
y ES | SRH ЕЕ еш = AA =
[mum JG | Л ка | ШТ | р — += 941
h KEISER У, Em = Уу mE c C
8272 Fre E [ECT A EA EAN AAA A ET ЕЕ AN ER AAA AA
a EIER FF ПІСТЕ T 4221222292 2.
се| а TO sa OEE OEE a м Е-Е. AN een = ee)
ےلم — 45 - 22252979 EEE I N BE DE 7] ша шет Rm ھا A ШИ جس EH BB EREY تا
PER AO] IU 7 A O O ن۱ =F ee
Y ESA AA AA
Т Y 1 AW Ne)
с A её 2 ееет ICM ДИ ДР
[cp سے 4 осле Ра іс AR AN O IE
) рес | сл NM е | | Pal es ==” (а-ы | рені | =з г | ГУ | ہے a |
г-ға L езе ест тоер тах үшу CERERI E Nr T
i ا TE PASA MAA ME EE SSH 1 enges] E Y Нв БАРИ 27-37 E La تی
aANT |У як Y |
iaa
LI AEE E КЕЙИ Ze IPO B ДАВ ЕП [El
—— 1 m — | GRU سد A ПІН БРАТ) БУ
Е = EE щ 1. ہے سح See ІЗДІ ASA EA
Н L. اوھ و سی 49.29.49 49
ши L. ANA a T اال
CORNO PRIMO.
x |
L in F Solo. і duc
NManuefto A OTN AFSC a AT P AAF 1 qp
: || EEE ERES! HEEE Ea A a (EHEN | А, P T] м ее
aa mm3 OA AS Б AAA BEREITETE TED RR EKE HER
Í RESET EEE REE EN N E БЕ E E
AU e gr ессо 7—29 22-20 122222 — вання IE EE EE جس
ERSTEN SIERT O MEAN Een
ФС ور <- ФЕ @ = |,
пат menu EE Û FER Ese AE EE YE EE SST Veh | EEE 3ھ
EEE 1 7-1 = — a Е کہ
an Î Б 3 хаги
ہے رون i ii E к == = НЕЕ
Га з | га е ЕР с, = TI TTS
роб ГР 9 = 1 تھے Pre m a - ЕЕ ee ти s= s mus ss =
m L oe А 22 вр i =; == обо s НЕН |В EST GEE E EE HEH DEN E ШЕШ
NV дадеш” AEREO 7 AA E АЛПЕЙЗЕП Р ASSERERE BES” O У. AAA SEN, EA AAA ES са ےلم “H
2
¡CER VEN EEE ERN) و
HA вана Wa] ¡A A [ la [WW i-em Гы Пе |,| Ее Саба
AD اشتسشسلت اش اس 9-1 — шав mE ATE БА Баршын Вака БУДЕ E A A ДЕ] EA FA E EER ЕУ ДВ
гвар AEE REE ра E LENA ETS P ДС E EGER EN ТБ CP а ата У ди БЕШ EN AEG HERE АСЯ Es Per
15 6. : | 1 لد Заа да
Deren
ae „ВИЗ ESO A iat
т A رج > PPP ًب نہ aa A гі
یی WEA EEE جج ГА рова БУЛУ YAA A گا HHA کا СЕ РЕЯ ЕА
O БТ 17221۳222 (B| DLE у ки دم IT ши A
N)
'۔دےتن O ER ШШ аР Я RG TEN A Ber т FAY ЛУ SERW Шу ДШ Am
7 EEE пе RE E EES EE ВЕСТТА ЕР ERBEN] ES —— a ГАН ————— et zz ЕЕ
E NN. ЕВ ЛИН A E CIE ВО ARE Pede ee REE DIT DIET
[ee] Reel (ге E A رکا ERES ГІ A J ей В EEE
I
бре аатор A NEE VEG
ро = | во Ри ee
| п 8 та ул BE DE З
CA رص FASS AO кар 22۳ھ A Є
EREBA EEE E EEN ГАШ T ей Он рен PER но A E ES ОР RE БОЇ 72
IA Б EE EEE REE EE HEE ЕРІП 27
AE FEN A AA LAT
EA Y E Y A AA AO A Y EA A A LAA
“РГ = A T р O ӨН O Al = See ےھر ет
AO AE СОР AE IEEE EEA TE PA ДУБ A Я ПБГ A Be ИЕП A E AE
салар раға BAIN We تھا A ا ہے ما Б КОАО Е О Я ЯР |
- [— — = E Ұн
И РИ бо бо E ———23--9—9-48--9— ee ЕУ ЖЕРІ EE ee AA A II purae oc oes
MO ЖШ ЕНӨРЖЕЛ ва Ре Ве Фрог E — eri Р'ФІ- ФІ «ФІ» а E
IEE تا E БВ 17 HEIR 722701 КЕРНИ ا لے تل ee لے
Bas
[4 Se li Ie ми Ра aw xa. AA SK Par 5l
Ai نا Б Г E ERE AT БЕН БОЕВА کت BEI IEEE] ea Zur ES اجب ج
NEED ror
للا سا2 РР و کے НЕЕ Б Кш
CORNO SECONDO nF.
KROMMER OP:12.
„ае ВО ЕТ] ИЛЛ کل SE ml a ۷ک
Маб КЕШУ (EE FE EE کت کا کا تحت یکا کت [ER Я НЕР ER ШЕ] НЕЙ eee
A DY DD y ED ЕР” БР | | | |
un
й
[ |
\
|
I
і
1
)
[|
]
y
1
A
) Pie A
“i ER EE РОЛИ ТЇ ЕЛ шан نکھت کت ЕН ککا ОО A A
٣ AAA HE азы ANA EA
PERRAS бет N
ГА
S x ЖЕП БІ ШЕН БЕНЕН سز(
SA
Ри nu جس
2
CORNO SECONDO.
I 1. h /
Sal о.
ETE] سس
не recae H [eee EEE Free
уаты Р 79 7,91
ийи Й | |
SA es u iw w. wa
еее BORA s (ого
ПЗУ ИДЯ E YEA FA БР» EFE سرچ وو E
UV ДЫНА Fi p; б... =s
BET EFT RA
fo) EEE GE re
SI SED AS EA EE г EEE E КС ФЕИ ZE ESSAI СВЕДЕ ЕЕ К
EHE | سے ۔ تد سد دس ھت
7 E= LL == r = с
ГР ЖЫНЫН EP |
BE Aa ٣۳ ПАЛМА وس ENE m - = |
|
KROMMER OP:I | ` CLARINO PRIMO m Є. - 1
Si
2 6 2
see جو ہے ہے Г Щ === ==J
W ES а.а. йи. e TT LI = Ш в EEE Z > rp == T И ми ESE NM s mr лот
GE ------ — Esca ИЛЕН AAA |9 | 6 и i
EAEG a LIER ERE KEE ост E TE ECT ) БЕН БЕ РА ЗВ 4آ .. Р С b
SA E eT ےت نے س تا AAN Мес жетеле A AO TO лт га
St) STEH Ener СВР I TI fe? BP ад ot mer ПРО ме НАШЕ Ре
ММ | —a سا لپ لب ЕЙ БЕЗМЕН لک ee) i ES ayam EA en HEY
AAA AAA EA RR ERA EEE РТА E] EE E 7
і
` Е a سے ә 1. тэт
ES HEEB E EA BEA اھ اگ ا ٣ га ЖХ Л Ш АШ И 7 г Ји
Р" P^ GE ER RUSSE ENE ВУ У El A РЕЯ нінен 1 ЕЕ БЕГЕ] E A 1 ТЕШ] aS Б E СУ ШЕН БЕШЕНЕ RE EB A б Р Р FE ER ОПОТ ПТ
po] p= ===
EOD BERT LSI VE TTA EET eee Hmmm
ہے مت ےس سا ler ple и LC " (2 РИ зада ЛИ == Жог WE U MU SEL — | |
A (БЕЙ есе БЕЗ] E в Б ЕР ЕР E E НА ۱۶ 221. 77 228 Fra A EN | AA CREAN Г] | Г 2 وج ہے
A A
——
E RES ہے دحے a OS A ee ee ہے E
—— ra FA
FF Доу یل جار / ır КИ
۷۸۵ LL ee Wem a A нан ЯК с A ON saan E і
‘ EE ү Ер рз —_ Е
A tm LES T Ti ЕТ JN J و رج ПЕЕ! ее aa ee LT a = ш
l' LEE Ц ااا А АН ا اا لاال
BAP AGA GARR (A-9749: 858277] ДН EEE eG ГҮН ТЕД] سیت (ТД Й
| 220
CA ETE AA ST DE GEE) PE
XZ AVX c AWW ва HEC ee а осел XT WSO 112 20107 m |
JL REB EN НЫБ] a G EN REFE рмет 3 DA
EL-LI TIG sees E ps [muc
й — jp ھ HAT Far IB є 1 = 210
£ =: — ы LL са селен | | селен SE састав im | 1
TER A وس ہج ЕО. CER ER
Mi nueffo- AA] Sosa er tan 1 ШШ
ea ре НИГ ИГ w ЕЕ E EE 1 CES HR IF р == Е
BI ee وس ІС БАБКА ЗО کا AO | OC چو سا песто п ہج
Allegretto, WAS چجے ہے ہس EA AA БАН [НЕ БЕ БОВЕ ERR IO LL] Ee A | ШШЕ] Re DEE AI 75
^ 6 rio. ЕТ
rä a al] [xem 1 ағза зоналы A 1 (a Denn |
Ta = * IS ЕЁ SIE >= ЖҮ 2” ЛҒ ЖЕР —31 3481-7 Ге = ЗЕ =e лы a 7
BAD PARAR REA HES O ЕН een ee EE A ER AA ЕНД| НЕА к= {= IE TIENE | .*ME- | 2 2—.. — | =
¡O ACT Ee AA (E ОЗЕРА ынан ЕЙ ee | LZ سے ES | REED = nn |
33 pA 12
до | —— =-= И ЕРА оао EIER
ú ú a W AW ہب |= = |
EEE EEE
MA = ІН ИИК we > | ATF г || ж-ш w = ж-ш
“111 мм A LESEN ER ES келен EET ZH ШЕН ü ОМАН І КОН E Ан BQ Е ОНА A FE So, Ie aw OS TER ED
Cu US A AO ES > AROS ДЕШЕБИ ЦРБ EEA HESE БЛ” аң AA БІР AE, EA تس اج( سس A GET Ci سس ER
DDD Y PA A A een
VY ЖҚ. ЛИШ ACY AW S = М لک 4 سے - u ад Ea т ГГ i 5 = =
a EERE ВЕБЕ Tem Emi دا mg БЕ БЕН БЕН ---- لت ھا > зи ГО ee а A AA FE ===> I ---
ЕЕ ГЕ T s جج Па тәң. [> تو PEED 9
ee Eee ہت eS
تہ کب m re = کا eee dP = | MY MAZA AC | |
u. Ц ПО کک E EEA NIU ра A FEA GR шасына ЗЕР ہے کے ےج
[see]
لالا اا ال لاال EEE nıe МУ AEE جس رد DIT EET EEE ие
РР نے AAA EE
Y Te ЖЫ ЛЕП дї Ж АЕ Ғ EIN. | Ж ہے Ж.Н ЖЕН. иде c в | m P | 4
rrt = 47 ES Ш БОВЕ ПЕР БЫЗЕП ИЕ E E ЕК НЕ E AA ЕИ ГЕРИ] AA Б AAA A Ей со ee |е LIRE HE زگ
ШЕ ва се» n جج E PREIS AS [8 ee LU ESA ЕД مآ تا Y A GEE E RE I EN EE (ШЕ
پر F р ہے کہ ہہ کر کے а بد лг رج = ست جے ہام د ج تر سے ہے م ہے مت arm ІШ | L| [SO 72-82-6210
nF =n رت
22 RI =R
کے EEE ë E КИ ШР Ели oer —J———
LL] TL jam. L. hm. LL wa. .۔ =” ЧЕН |Н 1 ИШ БЕШ sage |
وم
KROMMER 7۰
CLARINO SECONDO in С. | 1
SINFONIA.
A ША EN ЕСЕ ГЫ) CA ee oo ES u 7 سد
LE لت شس By SIE CC AR REN EN ЕТЕ) AAA ЕРЛЕП
“Vivace та Тел та = P کے 0ھ а
Br cz VERD A لاا ғ =a
AAA RE EOS (CES RS БЕШ ¿E o ET Se te ed ша EE ELE
— EA ERSSIS on м АСС]
офі и A ذ ا ЕА ЕМ A E” eoo L | لل =
z لاا
٦ Ге m mm Lum سد жа |
اھ (ЕН БЕН пета EER O EE EH E nee cr een Рат es peer БА Б) ھ по BERGEN GE U el ww Get
9-е a "А = سے ےا |
Гб سے کہ = > ,9 a Ok y s:
ПО چک LES ERSTER HAN (ERT ЕСЕП EAT A AE Lom eee) CARA
Y AAA [ss 8 ЕН [8
ye 2 ; 3&2 «
Romanza PP 1 :
ш دہ ——— :
RENEE ПАБ سس سوہ 42-4 -Andante
16 .2 )/
А [<= NEM ve] и >
Ld ` 1
емші HERE 1
2 a Nl = EN 25
0 - =
y БЕЛЕ ГЕНЕ mm . ١٠١ — — — | рон Eu a CNA AA НЕТА ERC ETI ھ٦
FT DD Tan ит рр етер | а ие 2: я І Xj — ا
٣١ + J ОТУ ШУ ею ЕН ЕЕ Y Y و : ТЕР SO APA ey ПЕТ BEA |
VE. pap А EER A == wa] š DR що Ц
و 6 Т
Allegretto ЕЕ dg Bae کک
8. е 1 A 1
yu u oo | > ہے I W | = => I ہے 00 ہہ جم В Ш i= = ===
(ЕЛ БЕРЕ] Î Eco CENE ЖА BES „U ТТА А ТЦ FEST EW. Bl We We ШЫ Б EEN ХО SSS] СА ЧУ ھک ۳ئ |
E (са A EE A Ne ESE DE] САУН EE AS EA EEE SEE 8
8
И АА Ба u >= ===] (AA دس SA ES КОЛАТА SE CA
e er ШЕТШ ши EI No == ъ= Ka No] Га Tot | s] Y [2 TN |
Двете ева: La 9] | мше || T T ТТ RE BE T T T A БУ” Та LLC IN T ДЕ ЕР” БР” TL T T چ8 TIL. БО” БЕН КИН БЕН
DAR, A کو LE БЕЗ Ей A ۶۰ A Erz ي لوا БР" |. .— 1:5. 9 d ЕР”
GERT Birnen
дұ та TLI ا١ эши L A |
فک ЕЕ EES سے SE [ЕНЕ] HA کھت SSES] لک NIE E آکا
A [Шар ERE EA ER тел ПД DC TENUIS NOE EAN AA A DEE) RAE
sensa eae 2ت EID! ا [ЕЕН 00 ET TEEN БЫЕЛ EA A LS EH ис ee EN e ке EB] 02 соль سم 2028 > БЕ] ШШШ] ۶-229 ۱5۵ EKA EKE Rit
LL 524 ——n - rs vxn——r n — > ит
ДА,
ЕУ P
3
[o
و
ESI
00۵
KROMMER OP:12. : TIMPANI та С. 7
Adagio. 4 е 5
E RT
- [us لات AAA a i^i [| 98 EHI - 1
INFO N ТА _ RTI pi) КБИ каша Bar 79887 7 ЕЕ = а سو ورس — )
zumo) PP рра ря oF ру? سس می تج ہس بات Ge _ o a A]
КБ, E EEE БЕРСЕҢ HEE ВЛ ک2 جس FREE) CATIA DEN МАДЫНЫН AÑ das ee. ہے ےہ
ERR caa А» А IR WIR R Wl m | |->) mu зо 39۸9ا PII SIE A е ll О E
в шаш юш алети ча але SE E аен п لص سس II ТЕ 1 ад ee ЖҮЛ Л РФ Жағы жн жин # TH
INE AA E HEE لالہ لت جا لا HP Я СОР БАНЯ
Ге Te ав 1 11
KU (ТЩ aR Se EB GB Ee ee ШЫҒ ЗА WP БП 7 FERES КО зорова BESH БЕ
TARA ee 06ھ جو A A CAOS Eat
A HA в سے ےا AAA нн rm... E ECO об Bee и — ara
> -
Be] vg pa Y ren RAR | A
т
EA yO НЕ НС ННІ E ДС Я EA RE j رسس سیت و ГАЗ Б в ід о Зали ЛАН ПИ ae ھی کچھ ھک РОСТ جح وکس نے
грі ааа сте зе свій НЕКЕ = свежи о азів сирената тт
Ж/ ЖЕТ ОҒ ЖАЗЫ М M š Ç - سے
e
27
e
С
Ач Ну n Ee НЕҢ کا E A EA ES —— EREN Esse] ER EE MSE Dan A LIE CRATE KE
Фе ШШ юш Е صا اا | — таа ае سےا ТТ I sel АМТ wa | | : m.-
иа ас и; ЖАН جا کچھ ЖАЛЫНЫ БЕН. А0 کک БАЗАРЫН ЖЕН ЖИ J SR Ш ЕНЕ 99.9 TIRA Lg . I
Rea EC ET AS GET AAA EEE RT TEEN
Romanza eee ee =
= == Er] GETRETEN o BESTEN і UE (реа DEREN a | RR PO Б ПЕРА АЛЬ a
ES VOGEL... NUR EST NT a UNE نج نج БЕІН ESU ПН IN AO EEE E i тех ши а ошро а کا KES ес UNE
HO ие е ее Еул сле uu с рез
IA AT A HEART ШИРЕДЕН ENEE LESA персид аа санана) mE
г ETT TTT EN E SH ehr
EEE EEE ET жаш жоу ш Ро EEE. И amm 2 ساب ھی . KEE EK EI HA о Ў 17
ERSTEN | PEA ADO
в
NENA NA
er]
LES vr
I 1 Гео HE a ШИН] ПЫ MO JS
уе Г тот аа
pao) PEI EFA E REY REA EA
Ez ERSTER کا a J ااا 1 я =
= E ДЮ ہے ے ЛЕ سے E نت РЕЛ ESE [ШЕЕ 522 ЕН REZE LE E A ПЫ] ' [| Heat
سس E ۴-2-9 rar جس سے Ил теі = n
ШЕШ азаи ERE ЕУ Ep ЕВЕ ЕН
Een EYE سد ددد IFE ھتہ TEE БАЙ ПОСТА ИР IT I-II E ШЕГШ НРУ НЯ БЕШ] БИ [ea] LI ei |
Soe EE ee سر سے سس اہ ےہ аа ы ЫН
UNIÓN EAS REITEN RA EEE AAA NIN AAA ANO RIESE ПН
ry
E AE Те СДС
E
-
ашанын ue Е
سے
мисеР
ڪڪ ڪڪ ڪڪ ЕЕ: ЕЕЕ ee
------ E
> O 97.
Я ана ДО ( X АГ И Жа Ы T ==
ERE SAS EE НЕ —
|
1
کب لسم
=
—-
pm о Оо ө
Y А = > e ў
= = мы ро ЛЬ Неа ПИТА СТ! (ЕЗ t
SEE ee pe PIER
—-. aes —- -
=
A :موم دم سا RET ہج ЗА НЕБА 290 مت ہا وکسا za
DEA Soe Sia E اي واج و
CE | ЖШ 10007 0 |
=a airs
ESA
ارت
EN PARETS
++
ры райета.
ہہ تس ھی
IC
> ERES
а н کی RE Ы
RS ls s 2 - Same
— тал сынса» سے ہے
er
tU uico equ AA جب
AA capi АУ” و
—— En
аль Les ie
petis b
— "
a j 4 |
a Lehn nee دس Du جج eee
HERE L n - қ
IN A AE
[JA тарс EC o9 کا |— — |
EA A a
GS AAA ES
NA ATA WII | EME AAA
ATAN ЕЛ] A A AA AS AAA Ai AAA 7 BS [ | же чч]
ЕСГ ادھتا اکا کھت کسی CA УЛЕЙ A A asi pasaq В ernennen ЕЕЕ. ИЛНЕ, ид
YAA A 28
es 2 PF ~. '
SIA اس e EN ca oL TET a 7]
ECHA AAA нісі
5 | $ ۱ - کا ) f қ ў a: СЛ < a Ч wa
D 91 PATRI ILL АЕА AEE A MA TE E1 ЕЕ I FÎ
HA T سے ےس ڑم ہے | a әй ا = Че
Sill EIN Br БАЗ”. c cg EXA 20۳۰
E O AA PTI DEDE GARDER
Peg N
ےو وھ کے
EA KESER A [Ж ER E ERE,
BED SO БО Amp WEB a ل
AS A
[Т aa Va ПА
р 1
$
jene ROMS لے “ШЕН БЕ ГИР ar Y 1
ee سا ا ت TEE
i Se Ben _
ПІ Te А Sarm e
LEA AAA A
оо . < را" А оо b 0 He e
nn m wanta لح عدا ши ПЕ == Te D
00223 — 1 bt | tM —
$ — see -m — == ےی جو نے ہے چے نے سے Nn» m
Эа ыға we a ام سح ا ےم نے = |
=== ——— == pu
Er ote е Р a A a НН НР” EUN. O.L x marem
ee бс А ү с CTA وہ EER, dr
ПЕ зн == |
меш несы]
26
Bet p
ЕНЕР” eee | | уу ا Y
AA کے
E GER]
: о’ жез
5 28 mw. ASA n
shu = ——L— Fel БЕН”, WEE
nr ee um гау |у
Menu cce ананын
ТА — =) ;
. 9 qe 6 342 : РТ e
2 u per т DY EA
AAA a m Ix RI нее سم
Sit: са a ммен |-- ا NE AD en Е
_ ПИЯ AAA AS AA
ne
مله а A ан
rasen = Zee
J AAA
ga tL 2 ھ2
- ,
E EEE avari" mm
MAA AAA r == ES ==
j= T = — — =
¡E су сс Е си
> ше =
СЭ ша - `
JE Е Т A ee E SANS PEINE
^2
í
(
е
|
72
A C
ANTT o PLU
FL ы о Я р уд
PY =:
А T
i |
8 یں
t
|
Л `
- !
2
i B
2
8
Д
AA A ЖЕШ E | = ШШ ا (۰
E Бава
= ي ي
Glarce
t ERES
PA Rei
7
— jene
Erz ME
9
Кл وھ a ea rts ===
لے )اي
Пита, 1
ATA
SUT
nm an او
ДЕГЕНІ
La e day
api کے
„жй Rt
|
| | o оом
| | © ; 0 5 e ) e ) 21 >
| Y 2 > bs £: 9 e = i
[| L TL T En ve y ۸9 0 2 3
с = SHE ee НЕЯ
11 ee... ааста Bae سج ھا Bar A С © ا CPE ول
EVA a realer]
y
К
У
7:
d
RI PAGES A LAA A NINE М
чанае = LAA Is
me mi [ESSI ERR وج
TEA EA TT : Erz |
|
| а قح Ber کا |
| = il na жана On |
| SS + //,
Y AAA ANDA IO ән A E ESAS / - A
| Ў
| i
| 7
| Í
T) 2. TEE |
:سد TET PCT CS t Li = HARARE
kg НН pe) a= —— шише ааш \
ve > ЛИ — ا | jam юра ہس
RE е FEA A PSA BEE
|
| | 7 6 4 6 0 (0 і
Ен نہیں =: EHE Eee |
| — ~
К nn == =s == === |
js Bent
| = = A ы
|
| \
N A N = © > 3 ^ |
РУЗ wa í f
| === nasser em I
| sa. mama з нень» |
> — | N
ко уг, © Е. en
5I: دع ایا صا s SS: tt E
ےہ اد = ےک ا а Seen |
^
| / . Ee
H
NG
SI 2 ЕЕ НЕЕ AE A | |
1
? AAA _ __+EEO>]>-X AHH AH
т а м
I
=
ES
D ہیں ہہ ہیں A, N г до Я
= AR ARE, AA OE IES Y аа СІ ON:
02у
а. жа,
EE
=
1
4 і і ی0 ee 003۵
і سا j
x
Я
=f 7
ee
: ئ٤ і І 8
20908 Дед = wa PER wt) Bee
==: — ae gei Deam о Ee cera Cour pae
= E =— عل 23 2328 EAN
: £ £ + Ê 4116 455: 23300 A Bern
داله jt Баш Ашы иш کا 2:080 мене | —À —H EA и Ї A]
3 i БЕЛ ES EX ешш ШЕ A O ША. e EE ra
N EEE АД БАРЫНА اس اج КЕВИНА En
Sn m п: ЕЕ —
A
rn
— an
Š й An J |
| LI tee چب خی
—— a татады лента my
FN
ШЕЕ ESE SE неден
т , A " ж = N "ہس ۱ Е T e D
e \ à e ГА.
=! be | | vu [is - ва ||. - با _ ١ um | | ed | | OE Er BEC NES EA
------------------.-.--............... nn nn а.
ہے
`
1 с 2
Se
ST ee —
D S И MES 07 1. LN РА DEN ی کات اک
پت ری
Сет مہ ےڈ Сл Жак
3 ee аа Ж,
АЗ” ЕАС о ee TER
Ly REAL XUD а
ІНШІ ТТІ
3 - nen |
É 0807 res x 1 1 ИТИ
i E: й
7 й i 3
E CER m "m
i i 3
үй 1
)
x
FR zm дой
= 0
х
my
Й
ns
D
З | р
0
EE
— a ci
’Кисммев op 12
|
š ` i
5 EEA دہ 9< ہ حہ £ کے اع A E
ЕГЕ и
GU NY [S= EEE ES E [ mend ee الاو ا р- 3
ӘГӘР Ди” K 2 Tle па Ре lta. -
“ГТО
еш Em LAA ER 7 gum
| qye A ED لک б دہ 285 í I š : : ян | : mem a Em
| "H F шир uta абай P SCAR mer»
я "РО HP
کہ گا ا «Феи Ж ы pu um 3 Gn eu
E Or Emu ي pd паа m
таш ша шұға E ول на
NI HORA AAR I
Wl 2 ось Пані ТТ РР
НО Бот J J ЖІБЕ Б ШЕ U РАД بب I:
Ва ен м {IT Ьа em жа ша تو وچ
LIPE ^ ТУ |
m; NE]
ПЕРИ ин Бы дамы ہے ہے мам a м вод N ша mmu иш =— [4 = ao |
Rer Ра Ра بس OE E НО یھ ےت ЕНЕ ЕЕЕ ЕЕЕ НО تح جح تہ
че نے
а ка рә а ا کا mm U T =c-r H ——
k=. а” | e
EEE ZZ KEY Ln] KEE E са A ےےججھجعدا
м- ШЕ... AA ADA
sam IS ae ےکچ
[a]
P
d
a РС
lef ma m m BE sa Ama Ya ki ма $i.
ہے En ro عحح O ط — ےھ
А asi _ wn wa man | А |
а у, ھی „ще 2 Ф A |
- а =} nez a - > =
ہہ لہ لہج ЕЕ ee ےر ESS er:
CET DT EMG ЧЫЙ د2ا FEN (ШЕЗӘР Du) unm eee فا = езика EKE
ТТ в AD г лт RAF Runaq DEC AU BEC лаш
zm oea иа Ree Mee MRR A 5 کک ک5ا Жа ман ER II N گا за веналық © Боп Ve ee ғал Ұқ PSS O کا
Са u— ru | penes r==== Uj пеел) 2 eee BEREITS Й HEE Een ( bee Gee
mm Besen EEE ES
: A Жао 2
کی Ve] سج EEE E EE RE جا u ہے ен EA ӨП Ee Барасың! Ee un Y (E)
FAST T $ I9 1 С дк ж
ГЕ/Ш НАНЫ жазан 3
і "РУ 4
لے کاٹ ال С O В НВ
m am лид سور наць... NS тї илышна NUT یو و aaa БЕН
ہس ا س سح ہہ
Шы» тж
- Yan. БЕ TI کا ۶۳ LT TI]
LT ЗРО TIP НЕО СР ھی и БА فیدر 6ہ
a - Y n = === Ez 35 DB ER === u £
DS З a کا мн БӘ ып Б دص эле mug
mum. m
РИ ade
ва) 00 0 LEM [1 La JT; ل
= t q ا aea RR Samen
а AAA eres BS Be == — | a === =
لکل کت шай ئ эн کت۱ а کا کا ШШ کت کر У تد
b, <=) EEE 9 E—— =a
=
US ru
29707
Le 0, 1. a Ta TE. NT
ہہ کب نگ شس نگ ہج a ےگ виш 4. И д. ш ےا
с an E TI 98 7
لے ДИ” диа и GAIN ALA Y one oom
КОЖЕ EPA НЫЗ UN ш қын ы БӨ mm и _ TI EIS موس 77 سے ۶3۔٤ سے ے سب = EL 2 =P ває резон Я اڪ
— 9 سے Р a а т" пр" 4: ہد БА ТА CA A NARA — n
= —— T جس ь.... e | жал кайыл UU ہد مجع ышыра ш am < 22ج == poe -
$ J 11 - “м NOAA aA
=, 5% 4 2 کٹ = т. D 2 y 3 = 1209509 500 `= ять — (е) ж 3
I TI or el ہے ہے — i Mri с: ج == ай
НЯ a а а пп Soom — emm
3 E = 1-22 = о] = ig — t
` 9
А 1
fum Ж. وس نت nahe ہے ші
5 <
ста №
рун in
| Ж
2 0 - d mm om
کر ыш! S
2 т №
am
S
з
г 1
y k
1 107
2
Menuet
А ilegret
° ГТ HP} ra
B ЕР
— ра
LIVIUS NU ВЕК ла эш „ий PI Ри
. CS ER En UL DURO GR URN ee جس سد UA
Á ES
TEA — ۔
as т=ш= a
ай жайа Бийт تد Жаз ча ہو
бо.
to
== Pop
=~ сета prada
Pre "um AKTE کہ ضو سے ورے سے
Dum пита а
—
Е. ge a
T L
=й
N EN LEER fe Ge | ELLE Lp ez Шака چا ایا ша a СТЕ za (оса Н ШЕ са سے وا з
=й Ий di un Ga کے ши „ди wsuna wasu TTS TI GEO ама М да BE” дя ӨРӘ кш ІТ — е. иш” — — а
سا эш жап کہ ЭШ ШЕ И nn nr Башира u ПО U AA __ ...سس o و Û mm ne a
en А eee кен А اا لے pl ei لس
"
®
HL
ң
d
ESET A іа 26 — [nose]
ЕР
СТЕРЕО
C] <2 BE EF Û دجما A E
2 т a a N zz жи зеле ar.
= 2
E TTT TE E EE ESTES
q لت ашыг Нш га E ша ———
i
t
کہ A EDEN Fersen ee ۵ل E= کک
е? & аш es жап wak” Amat Ж ase ж xa wam.
„БА Кусев @ AMG DRAW E Ben Re EZR ER —
en а [052]
۲
itd
wis mme wam wan UO жазан AYNA
ا ا ا ИП TH
w дан EB چا ا
Rot AA Y Q пи aC м
Hoe au
> `e ) gb — w. 2 > Е
> Be ыы
= ста ГР 1.7
ТЕШ 0 ے LA tn пирин Sasa amas Ga К ди ша Milii کا کا 7 LII E = modd —— ай
= —— emm == J =
AN TY TA
A o —
даю ша === us — مہ WEM Ва eza A EÊ RE Бала = Amm wa کا
F =” n aman п n ee Бан ОЦ БА RN бан A Фина
z === === === سے ا شا Ses === === ES EA EEE
= т. Gia ہے 7 и И ни тыс во س —— سس Sa ma mü wa ا A жи а <
вва Dec — pc === Ата рени
کے Hui A LS A — Em за NN
NAO Y کت
ГОТ ФТ TITLE ma ӨШ „ДН эш ВС АЛЕН ЛИГ ди nam us” m لاکتا жән ға 27 r
ہے ے کت کی VEM Ба تج мо салыса I Бе eee WAS БР” ح۸ VER ЕШ ышы حه HR UAR Fa Бала VN E ША EE E ma БЕР” ҰША ЧЕН |
ви в ГР а NNI E
БИЙ ”کے کا لا Жаш иа к کٹا т ий аы ак tt) tit UW IU A „ае ТЕРРА ЕАМ
ma sent сит) سس تج p [шыш Сага Ca G3 па کہ блога ee (E EE CS کا EER EE
ا ا ا
un آہے لے й ня F BFE pal 22 [
1 == и ш шшш жон шг и m un 2 2- ar Feet Ок аши тшш کر i
e ETT DE
ЕЕЕ
Қа... uçan
Here
27
<
EN ا
0 :سن ےم
x
2
07 hn
М
Р
f h
vr
| | му
т неу”
"40 y 4 "m ч
me" ú
( N чан i тыға
К اکن موا eomm ф—
1 i , 0 y 8 اس ede |
d NO
i
d ۱
4 А وت = я к a. жо. a ھک
и
im лы,
ме уен ж
н,
]
922 ا
0 M
\ " "
А
2 y {
?
Basso
везе
ЭН
Poets
re
j
O»
— —
6lo:.3
EEG
Н
—HhHf
T
[
|
|
2
і
Па
N
|
Antigonish (; , ) is a town in Antigonish County, Nova Scotia, Canada.
References
Notes
Citations
Works cited
Other websites
Town of Antigonish
Towns in Nova Scotia |
American Samoa (; , ; also or ) is a territory of the United States. It is part of the Samoan Islands in the southern Pacific Ocean.
In 1899, Germany and the U.S. divided the Samoan group of islands. The U.S. got the smaller group of islands on the east side. These islands had a good harbor near the capital city, Pago Pago. The western islands were run by Germany and then by New Zealand and are now the independent country Samoa.
Officially, American Samoa is an "unorganized" territory. This means that the U.S. Congress has not passed an Organic Act. But the people who live in American Samoa rule themselves. Their constitution became effective on July 1, 1967.
The capital of American Samoa is Pago Pago, but the seat of government is Fagatogo.
Citizenship
People who are born in American Samoa are called U.S. nationals, not U.S. citizens. This means they have some of the same rights as citizens but not all of them. Unlike people who are not Americans at all, American Samoans can go to any other part of the United States they want and live there for as long as they want. But they are not allowed to vote, to be on juries in court, to run for office, or to hold any job that the employee has to be a citizen to hold. For contrast, someone born in Puerto Rico or Guam is a citizen, so if they move to a state, they are allowed to vote in that state and in all federal elections.
Some American Samoans like that they are not American citizens and others do not. Some American Samoans say that being nationals and not citizens makes it easier for them to keep the fa'a Samoa, the Samoan way of life. In 2019, three American Samoans living in Utah sued the U.S. government to say they are citizens. The judge agreed with them. The judge said that the Fourteenth Amendment to the United States Constitution says that anyone born in any part of the United States is a citizen, and that should mean American Samoans too. But the next day, he said they should not register to vote until after an appeal judge has seen the case.
In 2016, the United States Supreme Court decided they did not want to look at a case about whether American Samoans are citizens.
References
Notes
Other websites
Government of American Samoa
NOAA's National Weather Service - American Samoa
1967 establishments in Oceania
1967 establishments in the United States |
The word Pakistani or Pakistanis () means from or about the country of the modern Islamic Republic of Pakistan partly consisting of the Indus Valley. It refers to a person or people from Pakistan.
Every citizen of Pakistan is called a Pakistani (singular) or Pakistanis (plural).
References |
<p>I am using following <a href="http://webcam-capture.sarxos.pl/" rel="nofollow">http://webcam-capture.sarxos.pl/</a> api to open the web camera and capture pictures using Java swing, everything works fine but the problem is its opening as a executable jar in a separate window using JFrame. But my requirement is to open the web camera in a browser. The code i am using to open the web camera as follows:</p>
<pre><code>import java.awt.event.ActionEvent;
import java.awt.event.ActionListener;
import java.awt.image.BufferedImage;
import java.io.File;
import java.io.IOException;
import javax.imageio.ImageIO;
import javax.swing.AbstractAction;
import javax.swing.JButton;
import javax.swing.JFrame;
import com.github.sarxos.webcam.Webcam;
import com.github.sarxos.webcam.WebcamPanel;
public class WebcamPanelFillAreaExample {
public static void main(String[] args) throws InterruptedException {
final Webcam webcam = Webcam.getDefault();
final WebcamPanel panel = new WebcamPanel(webcam);
//panel.setFPSDisplayed(true);
panel.setFillArea(true);
JButton button = new JButton("Capture");
button.addActionListener(new ActionListener() {
@Override
public void actionPerformed(ActionEvent e) {
if(e.getActionCommand().equals("Capture")){
System.out.println("done::");
// get image
BufferedImage image = webcam.getImage();
// save image to PNG file
try {
ImageIO.write(image, "PNG", new File("test.png"));
} catch (IOException e1) {
// TODO Auto-generated catch block
e1.printStackTrace();
}
}
}
});
JFrame window = new JFrame("Frame");
window.add(panel);
panel.add(button);
window.setDefaultCloseOperation(JFrame.EXIT_ON_CLOSE);
window.pack();
window.setVisible(true);
}
}
</code></pre>
<p><strong>Libraries i am using are:</strong></p>
<pre><code>1. webcam-capture-0.3.10.jar
2. bridj-0.6.2.jar
3. slf4j-api-1.7.2.jar
</code></pre>
<p>Kindly please help me to alter the code in order to open the webcam in a browser instead of opening through a executable jar window. Thanks in advance. Any sample piece of code would be much helpful to me.</p> |
Milford is a borough located in western Hunterdon County, New Jersey, United States. At the 2010 United States Census, the borough's population was 1,233.
References
Boroughs in New Jersey
Hunterdon County, New Jersey |
Luo Yiwei (born 18 January 1990) is a Singapoean track cyclist. She competed at the 2017 South-East Asian Games, 2018 Commonwealth Games, and 2021 UCI Track Cycling Championships.
References
1990 births
Cyclists |
Bissone is a municipality of the canton of Ticino in Switzerland.
References
Municipalities of Ticino |
<p>I am new to using Graphics in Visual C++. I am just trying to make a rectangle filled with a color. Need help to correct this... </p>
<pre><code>RECT rect;
HDC hdc;
hdc=CreateDC(TEXT("DISPLAY"),NULL,NULL,NULL);
rect.left=30;
rect.right=100;
rect.top=50;
rect.bottom=200;
FillRect(hdc,&rect,(HBRUSH)(RGB(40,151,151)));
</code></pre>
<p>The error is:</p>
<p><code>ERROR: The variable 'rect' is being used without being initialized.</code></p> |
Haltlose personality disorder is a mental illness that displays as selfishness, blaming others for the actions they have committed, lacking direction in life and a lack of insight and self-control. They are unable to learn from experience or mistakes in life since they lack any sense of past or future, and are not able to genuinely care about other people. People with Haltlose are also called an unstable psychopath.
It is studied in psychiatry, sociology and criminology - and is one of the most common types of psychopathy to end up committing crimes, including violence and murder. Healthier individuals may still focus on either vengeance or sadism. Parents with Haltlose make up the majority of those who sexually molest their own children.
The disorder has many things in common with anti-social personality disorder and borderline personality disorder (BPD). In some countries, doctors diagnose BPD to describe two sets of behaviors, but doctors in other countries diagnose the one group as BPD and the other group as Haltlose, or some people might have both. Usually people with Haltlose will also have other mental illnesses, such as histrionic personality disorder narcissistic personality disorder or fantasy prone personality.
Sometimes doctors will make a mistake and think it is bipolar. It can also look like epilepsy if combined with alcoholism.
It can be very difficult for a doctor to help them become better since they tend to lie to doctors because they are afraid, and their pathological lying can be convincing even though they view it similar to a child and often believe they should be rewarded for having taken the time to invent such a good lie.
Of all the different types of psychiatric patients, those with Haltlose personality disorder have some of the worst results.
The Haltlose will usually need boundaries and controls set by those around them, and "optimistic" professionals suggest that marriage to a spouse willing to curtail their behaviors may be sufficient to avoid professional involvement. Their symptoms get worse if they are given independence, whether at home, work or in a prison or hospital.
Cause
The name is based on a German word, "Haltlos", which means "without stability". In this context it is used for an irresponsible and unstable lifestyle. It appears in the ICD-10 book, but not in the DSM-V book.
Like other personality disorders, nobody is certain what causes it. There appears to be both genetic and environmental causes, and although it is difficult to identify in children - by adolescence it is typically easy to diagnose. It is believed to be caused by the mother, not the father, both from her own health and also from how she treated the child when they were young.
It is equally common in males and females, and doctors must be careful not to wrongly identify a child as Haltlose since many of the symptoms are actually normal for children,such as selfishness, lack of planning and feigning emotions they see others having, and they only suggest a mental illness if they continue at later ages.
Professionals disagree on whether the Haltlose are actually unable to understand the difference between good and evil, or if they understand but do not care, or if they deliberately choose evil instead of good.
Usually people with Haltlose personality disorder stop showing their symptoms almost immediately if they are in a controlled environment, like the army or a psychiatric hospital or prison.
Effects
People with Haltlose personality disorder have "primitive reactions" to things, and their largest focus is simply on their own survival. They frequently struggle with addictions, such as with drugs or alcohol, and are one of two types of personality disorders that commit the most crimes. They also tend to have abnormal sexual habits, such as BDSM, homosexuality or increased masturbation.
They do struggle with addictions, most commonly with alcoholism. They often consume drugs, coffee, tea or medicines in larger quantities than normal. Because they spend so much money, they usually have large debts they cannot pay - and either ask family to pay, ignore, or attempt crime (theft, prostitution, etc) to pay their debts. However many professionals suggest that parents and spouses do not pay such debts, and instead let the Haltlose person's bad decisions lead them to institutionalization where they will be healthier and have more guidance.
Although they often threaten or pretend to commit suicide, suicide pacts or murder suicide, they do not commonly actually do it since they are easily distracted and made happy again. Often their reason for pretending is because they are scared of an approaching consequence for their actions, of even because they like the "excitement" of police and hospitals becoming involved. Lobotomy was tested as a possible means to limit their chaotic thinking.
It can be very difficult for people to understand them, because they can have "a number of endearing qualities" such as appearing naturally charming, plausible, likable or emotionally warm, but they are actually using those as tools to "conquer" the people watching them.
Usually, they do not like science or religion as they control and limit the answers. Often, they are very good at arts like acting in theatres: their lack of memory means that they can easily play new characters and feel very similar to the character they are playing.
Having families of their own
Some have said that Haltlose patient should be sterilized to prevent them from having children since they are not able to make decisions that would be good for anyone except themselves and they can become "family tyrants" while pretending to be victims. Sometimes, governments have even refused them marriage licenses, out of fear that marriage would lead to them having children.
Even when they are not "true" pedophiles, the Haltlose demonstrate an increased risk of sexually molesting children, with as many as 90% of incestuous adult-child molestors being Haltlose. Mothers with Haltlose may push their young daughters to engage in sex with men that the mother wishes she could have herself. They also like to have sex with their own partners in front of the children, rather than hiding the details of their sex life.
Because they can have an "explosive" temper, domestic violence is common, beatings, death threats, smashing household objects.
Examples
Willy Roloff was a smart Pomeranian serial killer with Haltlose personality disorder, who was executed by guillotine in 1937 after his appeal for mercy to Adolf Hitler was denied.
The philosopher Max Scheler had an adult son who was diagnosed as both a Haltlose and Gemutlose psychopath. He was guilty of many crimes over twenty years, and was eventually sent to a concentration camp where it is assumed that he died.
Problems and solutions
At some times, they will look very positive and responsible and talk about large plans that they intend to accomplish, but they are actually very depressed and cynical most of the time because they are unable to make their plans work since they cannot learn from their mistakes, and they do not have a good sense of time. They will very quickly change from acting very confident and brave, to very sad, angry or afraid when their plans do not work.
A major source of the problem is that they are not able to remember the past, or think about the future - so every decision is decided only on the basis of the present time. Similarly, if asked to describe themselves, they cannot accurately describe things they felt in the past, because they only know the story they are telling right now.
Because they are not capable of planning for the future, and make very bad choices, doctors often decide they need leaders and controls to guide them in every aspect of life. This means they can be very successful when they are in a hospital, prison or school with very strict rules and leadership - because their intelligence is normal, it is just their personality disorder that leads them to trouble.
Some professionals say the haltlose do not understand warnings, so only punishments work to stop them from doing bad things. But other professionals say that they do not learn any long-term lessons from punishment.
When they feel guilty about something, they become overwhelmed with the fear that there will be consequences or punishment, so they often exaggerate or invent untruthful stories to blame other people, and will pretend that they are a victim or being exploited or held prisoner.
They will often pretend to be embarrassed, experience regret or to be submissive, even though these things are not usually real for haltlose personalities. This makes it "troublesome" for doctors trying to help them.
When they feel guilty about doing something that has not been noticed yet, they become overwhelmed with the fear that there will be consequences or punishment, so they often begin to exaggerate or invent untruthful stories to blame other people, and will pretend that they are a victim or being exploited or held prisoner. Once caught, the less intelligent haltlose will respond by claiming that their childhood was not good and that current friends or relatives have misled them and caused them to do these bad things. The more intelligent haltlose will instead invent elaborate stories with a lot of false details to misdirect attention from what they have done.
Sources
Psychology
Psychiatry
Borderline personality disorder
Personality disorders
Criminal justice
Crime in Germany |
The Hasty Heart is a British-American romantic comedy movie. It is directed by Vincent Sherman. It stars Richard Todd, Patricia Neal, and Ronald Reagan. It was released on December 2, 1949.
1949 movies
1940s romance movies
1940s comedy movies
American romantic comedy movies
British romantic comedy movies
Movies directed by Vincent Sherman |
Lithang Tulku Tenzin Delek Rinpoche or Tenzing Deleg (1950 – 12 July 2015) was a Tibetan Buddhist leader from Garze, Sichuan. He was born in Lithang, Tibet. He was arrested on April 7, 2002 during a raid on Jamyang Choekhorling in Garze, Sichuan, China. He was accused of being involved in a bomb attack on April 3, 2002 on the central square of Sichuan's provincial capital, Chengdu. He was sentenced to life imprisonment. He died in prison in Chengdu.
References
1950 births
2015 deaths
Buddhists
People who died in prison custody
Tibetan people |
Cie
BOTANICA,
ANTEHAC SEORSIM EDITAE,
Morra frmesmtun, 3.4 c. P 3 07
ERI 3. dEngren. 08 :
P. d | Própohut
— CHRISTIAN. LUD. RAMSTROM;
: Stóckholmenfis, TCR
NP ut
am t MÀ I Pd
' - ; 4^
$. : Ron ? - : * :
jlatium Naturé arte, fplendore & ftru&ura
prorfus admirandum curioforum ómnium ocu-
7&- os ita in fe convertit ut càs vix abítinere
valéant; at Vero in faeraria éjus penetrare pauciffi:
.füis tantum permiffum eft. Quai multa experientia
dignos fe reddiderunt, in atrium inzromittuntur s
at rés fanCtiflimze, cimeliórum inítar, intimis ad- .
ferVantur penetrálibus. Ego hae ztateé tanríllum.
expertus, eo pertingere non füm conatus; vcrum
per feheftram fubapertam, in cameram quandam | *
tamquam abfconditam, introfpiciens, ca, qu
medium jam addu&urus fum, obíervavi, Ei quams ——
do.Ph —— m x ww
2 GENERATIO AMBIGENA. - i:
, : : &. S $^ 3 À : * : : : -
vis cün&ta ex voto perfpicere non licuerit, fpere
En fore, ut ad eadem maturz? admiranda adcu-
- gatius & clariori duce contemplanda, alii meis exci-
-tentur conatibus. - "s : :
«GENERATIO animalium & vegetabilum
rimum eít & maxime reconditum naturx Phzno-
3$. II
| Übectia Gener ationis in orbe litterato duplex et
veterum nempe Generatio zquivoca & recentiorum.
generatio univoca; /EQUIVOCAM admiferunt.
veteres, in minimis przfertim Animalculis, Infctis -
& Vermibus ; exiitimantes diverfis mixtionibus,-
putrefaCtionibus & fermentationibus produci polfe
Pulices, Culices, Vermiculos & infima certe Ve-
etabilia, uc funt Mufci & Fungi. Obtinuit hzc
'eoria usque dum minutiflima bac animalcula &^
vegetabilia, attendendo ad eorum Mechani(mum, -
. generationem; mores, vitz genus, & cetera, ad-
curatius fuere examinata; tum enim ad conceptum
de natura adeo craffum, exhorreícere quisque cce-
Tpity^
NU II
^ — (GENERATIO AMBIGENA. y-
pi, ut jam dudum nemo fit Naturz perius &
puriori judicio inftru&us, qui generationem zqui--
vocam íine naufea audiat, & vulgus tantüm ex tra-
'ditionibus eam adhuc. credit, donec propriis non
videat oculis, S RE : |
. Altera Generatio
folet, quam tlab
qui, explofa om
uni
-vel, ut jam ap
E quidem -res
prater eos,
efle dubia.
— 4o cembinentur, & qusntum quisque fexus con-
"i
EP -
^4 ^ GENERATIO AMBIGENA. -
2x
: $. v. .
—- Quam indubium eft, fire ovo nullam fieri
generationem, tam certum qüoque ovum fine ge-
nitura mafícula, nünquam -*Xiftere- fecundum.
Cur vero hzc tantopere fint neceffaria, quomo-
tribuat, illud nondum conítat, fíed multorum
votis quxritur. : | :
* : "
$. VI.
eulos fominales Leuvenheekii vivos effe
omni genitura prolifica maris prafen-
(tra tempora firmiter fatis- idit orbis
$
P5
*
"eruditus. N. D. PRJESES Lugduni Batavorum
1757 commoratus, curioforum quorundam amico-
"rum & commilitonum utebatur confortio, quales
erant J. Fr. Gronovius, Flore Virginice Auctor,
Baro & Archiater Imperatoris; Z/aac. Laos, piz
memoriz Scotus, Med. exercitus Anglix ; D, Liz-
berkübn p. m. Berolinenfis D. Kramer, Autor li-
bri artis Docimattice ;. Joh. Bart p. m. Regios ..—
. monte- Boruffus, Med, Surinanienfis ; & D. Abrah:
: . Ens Pomerano- Pctropolitanus. His igitur quodam.
die congregaus, oftendebat D. Lieberkühn prz-
ftantiffima iua microfcopia, quem rogabat N. D.
Przfes, ut horum ope vermiculos feminales in canc
obíervandos przberet ,. quod ftatim impetravit;
Contemplabatur illos adcurate atque infecétorum
an
fed particulas mutas, quarum motus a calore'depen-
deret liquoris, rotundo ore exclamabat, —Pracfen-
tes omnes attenti hos intuebantur , & oculis fuis
mata, atqué adco, nequc iníe&ta, neque vermess -
— maturz gnarus, ftatim vermiculos hofce Leuven- —
hoekianos non effe corpora organis przdita & ani- -
ao Ws
GENERATIO AMBIGENA: . $
alii credere, alii vix: quidem videbantur, Concla-
fionem. hujus rei in differtatione de fponfaliis plan-
tarum, anno 1746 pag. 24 cdidit IN. D. Prafes his
quidem verbis: ermiculi iffi Leuvenbakiani minime
funt animalcula proprio €2 voluntario suotu gaudentia ,
fed corpu[cula inertia , que calide geniture innatant, won
fecus ec particule oleofee, quod fele&ha Liebexkubnii miero- —
féopia mobis snánifefle offenderunt, Hoc poftea etiam.
vidit & confirmavit, fummus Phyfiologus illuftris
D. v. Hallerus, ut adco auctoritas vermium feminas
lium jam proríus fere in defuetudinem venerit,
d Ed $. VII. |
— Quamvis vero hzc corpufcula feminalia non
fint animata, certiffimum tamen eft, quod veram ma-
ris genituram conftituant , quodque his non exiften-
tibus in genitura, ea fiat infcecunda ; fed quomodo
ign adhuc ignoramus. Generationis Leuvenhos-
i
-ubi
?
a. $n YI.
«Per continuam Nature catenam, a maximis:
Animalibus ad infecta usque & vermiculos minimos
deícendentes, in regnum Vegetabile adeo fenfim
deferimur, ut terminos obfervare non liceat, Na-
"ura enim per gradus, nunquam vero per faltus,
. procedit. Ultima animalia in ramos abeunt ,-& ad
bafin vclut radices agunt, flores feu geniralia emit
tunt, pericarpia velut & capíulas formant, quz
ova vel femina, plantarum inftar, deponunt, ut,
. nifi motus voluntarius & fenfatio obíftaret, etjamnum -
vegctabilibus eadem accenferemus, Es
-ticali.
, phofin fubit. fn
iemina granulatur, Sed.
:3 ; -- Pp
3 i
GENERATIO AMBIGENA. | $3
ipfa medullaris fubítantia, non fufficiunt ad. vitam
continuandam & multiplicandam , nifi antea polline
fcu genitura maris fuerint fcecundata. Los
«us, Pafhnaca, Beta,
primo anno copiofiffima medulla far&am, fed ubi
infequente anno caulem & flores producit, medul-
lam per caulem extrahi &-in femina frué&tificationum
effundi-obfervamus ,, ut maxima tandem Rapz ra-
. dix vacua & prorfus cava remaneat absque omni
medulla, | manifefto fane indicio, quod medulla ex
parte fenine. femiua conftituat. — Idem obtinet etjam
jn Culmis gramineis & tubulofis, licet medulla.
fiftulofa & interiori parti culmorum quafi adgluti-
nata fit. Antherae partes plantarum mafculé, quae
pollen filamentis fuis infidentes producunt ,*ex fui »
ftantia corticali originem habent, quod in Zfare per-
quam evidens eít. Corticis munus eft librum depo-
mere; liber in fubítantiam //gmeam abit, unde oriun-
tur ftamina ; ubi vero fubftantia hec extima, in.——
m reducitur & remolleícit ftamina in petala —
i permurantur, Subitantia igitur medulla- .
-femina, corticalis veto, cujus proles liber -
ac lignum eft, pollinifcra ftamina mafcula fubmie
Noi fufficit, ur fubftantia medullaris ad
- miftrat. Non í ! [9
-. moya femina prowudatur ;..nam fe ipam fulkentare —
LU DS 15 COMAS 0 x0 4 SRLIONE
pu
8 GENERATIO AMBIGENA,
non poteft, Accedere igitur debet. fubftantia cor-
ticalis, a patre fuftentationi ejus deftinata, & baec
fuam, aque ac illa, agnoícere debet originem,
. atquc, adeo ex Polline ftaminum exoriunda, qe
— jgitur in vegetabilibus, ubi. generant, dant medul-
lx piftilii fubftantiam corticalem ;; Hzc omnia fana
ratio nobis oftendit; Sed quum omnis veritas Na-
ture obfervationibus & experimentis demonftrari
debet, de his in fequentibus erimus folliciti. -
f
$. XI. E
Facit ar&ior illa, qua (ub naturz , faltum pe«
nitus exclüdentis, imperio , inter vegetabilia &
apitoslia intercedit cognatio, ut Natürz catenam fe-
. quentes non facile.confundamur, ^ — "a
| Erg
«— Demonftrarunt Botanici Sexum plantatum ; often-
animali compofito. Atque exiftere animalia com-
pofita non magis cft mirandum, quam quod abeant
in ramis vegetabilia; quia medulla, in infinitum
. multiplicabilis, non eft nifi continuatio ejus, quz -
& primordiis rerum ccepit, & qua adhuc eadem vi-
— taíe multiplicare ac dilatare pergit; ^ modo fimul
. fubftantia corticalis medollarem involvere & nutri-
menta eidem praítare non definit. Mirandum po-
| tius foret, exiflere poffe 4simalia fimplia , quz -
aon funt alia, nifi quorum interior fubftantia medul-
laris intra duriorem. quandam cruftam offeam tegi
tur, coarétatur & confervatur ; & quamdiu verte-
bra: dorfales in his animalibus per cartilagines cre-
: fcere poffunt, tamdiu quoque ipfum CHE y
Co-
GENERATIO AMBIGENA: $
offibus vere perfecte induratis, incrementum ceffat,
infia vero, qua ftatim a metamorphofi valde ob-
durefcunt, crefcere fimul definunt, & infecta aqua-
tica feu aptera, quz quotidie & quotannis accre-
fcunt, ofleam quoque cruftulam quovis anno come
mutare neceffe habent cum capaciori,
&xm x
Eadem fübftantia medullaris, quz vegetabili«
bus eft, in animalibus quoque obtinet, ubi medw/a
fpinalis nominatur; quz tenuia emittit filamenta, -
Íuis veftita meningibus, unde Nerei conftituentur :
qui funt fila tenuiffima medullz ; fic medulla ut in
nervis opticis perfpicue cernitur, ad partes fenfibi«
les & motivas totius corporis fefe exporrigunt,
Nulla adhuc nervorum in vegetabilibus funt vefti-
gia; Nervis omnino omnis /en/atio & motus animas
lium debet originem: ' nullum enim pun&tum fentir,
nec ulla fibra contrahitur, motumque efficit, nift
. €o pertingust neryi, Ut vero e fubftantia medul-
lari oriuntur nervi, ita fenfus & motus omnis mes
dullz videtur adícribendus : Et quia vegetabilia
nervis & mufculis deftituuntur,, difficillimum omni-
no erit de fenfatione eorum quidquam conftitue-
re: Nondum certe mobis candem oftendere po-
tuerunt plantarum Anatomici. Quod enim ad Mi- -
fas Oxalidesque fenfitivas attinet earum forte alia —
eft ratio, —— | ue p. ud Eu qe
cae Yo xS ese mo
! animalibus majoribus medulla ad alterutram
extremitatem coacervata eft & organifata in corpus —
Crrebri , quod tot partibus diftincte nominatis, tam-
| bili fabrica eft confiru&um , ut nulla.
Blssolsun elus fcotaliénum file
ka pus uo 5r E
y x
16 /NERATIO AMBIGENA,
tis fedem effe quarendam eo minus dubitamus, quo
certius ex Pathologicis novimus, defectus, heic exi-
flettes, Mentem perturbare ; ut e. gr. e callo in.
cortice cerebri Maniam ; ex hydatide in cerebro
vertiginem oriri pateat. |
*
. Animalia, quibus capacior eft percipiendi fa-
cultas, majorem quoque habent officinam mandatis
ejus exfequendis idoncam. Sic plurima partes ce-
rebri numero diminuuntur, ut variz partes cere- -
bri, quz funt in Quadrupedibus, in Avium cerebro
defint, Pi/ziwm vero longe pauciores funt, ZmfeEfs
nullum videtur effe cerebrum, nifi forte tenue &
exile filum, & Zermes, qui capite carent, cere
' bro gaudere non poffunt, nec preter fenfationem -.
& exilem valde motivitatem , alios videntur prata»
re effectus animales, E |
s» : à i
— .. Confpirant itaque animalia & vegetabilia inter
fe duabus partibus conttituentibus, m«dullari nem-
pe fubítantia, qua Vita eft, & corticali fubftantia,
qux Naturz nutrimenta conciliat, Hac apud. ye-
, getabilia vafis conflat, quibus in animatis Syftema
t; ipfi enim má/culi, qui in-.
. vaículolum refponde
. ter vafa perreptant, non funt ni(i Folia, apice fuo. —
. adnexa, ut motum ab interno quopiam pellente
adquirant, quando ab externo habere nequeunt.
|. Quemadmodum igitur medullaris fubftantia in ge-
. Rerátione. diveríam a corticali effentiam conftituit,
. - Ut illa apud plantas a parte foeminina, hzc vero a
parte mafeulina manifefto proveniat, its non poffu- ——
mus non apud animalia, in zquabili naturx curfu,
eandem nobis proponere legem naturz, — eque
hoc effet in animalibus perceptu EE. o4
Er | "fru&u-
nia evidentiffimum eft. Si jam fupponimus fi;
S ER MAE. aud referens, fed floribus -
». «undis ; fumfi
GENERATIO AMBIGENA. i
ftru&ura cordis admirabilis ,. vifcerum | organifa- -
tio, organa fenfuum mirifice conítru&a, primor-
dio tam fimplici percipiendo inGgnem objicerent
dificulatem, — | à
$$. XV. "
. Medullam in plantis effe multiplicativam,
multiplicationem quamlibet priori fimilem effe ra-
muli docent; medullam quoque multiplicari in
animalibus , & foboles producere fimiles ex 'Tz-
medulla particulas ad ovaria animalium deferri,
& has pari modo nervos fuos emittere, etjam hzc
es aliquatenus concipi poterit; maxime cum pri-.
ma carina Malpighii in ovo incubato idem pror-
fus teftari videatur; fed qua ratione genitura ma-
ris fuo polline vel corpuículis Leuvenhockianis, -
corpus tam organifatum producere poffit, inprimis
cum íemen vcl ovum ipfum. non intrant, quod
in plants perípicuum eft, res manet altioris fa-
ne indaginis ;; hoc autem omnino fieri a pofteriori
|. me videre videor,
we
Vio gas, e re dt
-
-... Quod ad plantas attinet, babemus fpecimen lu-
culentiffimum | heic, Upfaliz in 'eremice maritime
filia, a Ferbena officinali fcecundatz ;; Videmus «nim
| adhuc in hac fobole hybrida' fru&ificationem e íub-
ftantia medullari, matri plane fimilem ;. externa
vero, ut Folia & cetera corticalia, patri fimillima.
Accidit ante: aliquot annos, ut in aliquo pulvillo
Horti Acadefnici, ubi Zrtagopon pratenfe, & Trago-
poge» perrifelium una creícebant ,. oriretur planta -
t ergo N. D. Praes Anno 1757 eX--
^
TMMiw
e
GENA.
perimenti caufa Tragopogon pratenfe, quod flores
nuper excluferat, in eis pollen vehementiori adflatu
/difcuffit, & decerpto flore Tragopoginis porrifolii
puo genitales ei leviter adíperfit; iterabatur -
oc aliquot diebus in eodem flore ; Flos hic de-
mum in femina tranfit; ferebantur femina An-
no 17;j8, & anno jam currente 1759 flesuerunt ,
&ru&umque tulerunt. NNotatu dignum erat, quod :
hujus flores feu corollae fere ad bafin üsque purpu-
reum oftenderent colorem 5^ quod calyx longior
effet, quam in pratenfií; & pedunculi folito fatis
craffores; paucis, externa patri, interna matri
erant fimilia, Venetit fotte dies, quz oftendet,
plurima Gerania africana & Me[embryantbemata , plu-
rimasque fpreies Generum diétorum ex eo forte provc-
niffe, quod Pater peregrinus plantam foecundaverit
matrem. Et quamvis partus hybridi fzpe fint fte»
riles, tam in vegetabili, quam animali regno, hoc
tamen univeríale non eft ; fed multas admittit ex-
ceptiones, faltem in 'T'ragopogone nuper nominato ;
Hinc nova forte regula aliquando erit Botanicis :
Wot fpecies dici eougemeres ,| quot eadem ex. iubftantia
medullari feu marre fiot. progenite.. Hoc vero Oeco-
. nemiam Naturz non interrumpere ex Infe&tis edo*
cemur, quz Plantas exedunt ejusdem generis, an-
tea illis pon vifas & nuper ex India afportatas. Sed
ad hanc Thefíin confirmandam rationibus uti przx-
fertim debeo ex Regno animali depromtis. - tabi-
liuntur enim leges generationis exemplis maxime
animalium, ubi partus hybridi omnium luculentiffi- -
ma przbent ve(tigia, - Am
p D E RE uo
.— Vulgatiffimum experimentum partus hybridi ab
ASINO & EQUO defumitur, Ubi Equus mas
Afinam feminam intrat, fceetus evadit Mwlus 5H
v : eft,
€
3x
E
E x
A A
GENERATIO AMBIGENA, 1
eft; Afinus natura talis, fed forma, aures, juba & -
cauda patrem Equum exprimunt; funt igitur exter-
na Patris, interna vero Matris, Ubi autem Afinus
mas.Equam feminam intrat, contrarium obtines 5
foboles enim fit natura Equus, fed quoad exteriora,
ftaturam , colorem grifeum cum cruce nigra patri
Aíino fimilis, & vocatur /Zingus,
— Frequens apud noftrates mos invaluit, methoz
do Nobiliff. Alftreemeri, per Arietes ex Hifpania
addu&tos praftantiorem. quaerendi OVIUM indo-
lem, Hi Arietes Hifpani cum Rufticis nofttis ovi«
bus feeminis committuntur, ubi foetus Hifpanicis,
qua lanam, ílaturam & reliqua externa plane fimi-
les evadunt, Verifflime quoque Oeconómi noftri
dicunt ejusmodi oves climia noftrum melius, quam
Hifpanicas genuinas petferre ; vires enim corum
ánimales, adeoque ipfa vita, a matre dependent.
Oves vero femellz Hifpaniczt a maribus Svcecanis
aliquando impraegnatae , apnos progenerant non Hi-
fpanicz, fed vulgaris indolis; quod T'hefin pofitam
protíus-qubope M 000 e Le ovs
Quando CAPRT dngrenfes 4. Qui tfecentioré
tempore ftudio & opera N. D. Alftrómeri in Pa--
triam funt àdducti, cümi vulgaribus committuntur
capris foemellis , pari modo foboles prz ftantiffimam,
longam & molliorem dederunt lanam camelinam, -
"fed caíu contrario, ubi Caprz foemininz angoren-
*
fes ex vulgaribus noftris hircis fuere imprzgnatz ;
nulla mutatio lanz nobilitata exftitit. | Hoc vero
. latius Quar ad lanam ipfam patere, cx Cornibus
etjam perfpicitur, Anglicus enim Aries incornis
cum Ove Svecana córnuta, agnum procreat corni
bus deítitatum, ut taceam. ftru&urám aliam , qua
. mon adco facile defcribitur. 'Soboles a diverfis pa-
renti«
14 GENERATIO: AMBIGENA.
rentibus natos, Patris externam figuram induere
etiam afferit IN. Hallerus pbyf. 786.
s. XVIII,
| - Ad mixturas ejusmodi differentium fpecierum
HORE ede quoque eit , .quod poft plures genera-
tiones interdum, magis magisque. evaneícat indoles
per patrem adquifita, & vis matris, qua ope Sy-
ftematis nervofi reliqvum corpus fenfim ad fuam
indolem modificat, tandem paterna praedominat. :
Mihi fane hzc exempla, tam in plantis, quam anis
malibus adeo videntur perfpicua, ut, íi decepe-
fint, nulla fit res a fraude alicna, Hinc Phy(ücis
fuadeo, ut viam. ^anc, inveniendi quid Mater ad
medullarem fuübftantiam conferat, quid ad corticas-
lem. Pater, íedulo tentare non definant ; ncque
"enim dubito, quin major lux in his rebus brevi Gt
oritura, Ego interim fungar vice cotis, qui acuit,
exfors ipfe fecandi.
COROLLARIA,
Ex precedente jam difqui&tióne ien dli :
cimus corollaria. x
| 1. Et Vegetabilia & Animalia fubftantia Melia
^. & Corticali effentialiter confiere, ———
2. Sedem Vitz primariam in -medullari TOM
collocatam effe, corticalem v vero medullari Áli«
menta prebere. — Ars
* Medullarem fub(tantiam efte inBnire multiplica
tivam in vegetabilibus & animalibus, ut ex com-
pofitis conftat ; adeoque fingula viva non effe,
nifi continuationem ejusdem vitz, quz i in $c :
mordio rerum crat creata.
4. Me.
GENERATIO AMBIGENA. 1j
4. Medullarem fübftantiam e trunco Plantarum eva-
cuari, fru&ificationem earum intrare, ac tandem
in Semina concentrari & granulari. 2
f. Genituram msículam lantarum a fubftantia cor-
ticali, non vero medullari effe productam.
6. Medullzrem in vegetabili fuo, in ramos, ramu-
los, &c, in infinitum ceteris paribus crefcere
poffe; fed novam genefin & diftin&um indivi-
duum non conítituere, nifi a mare corticalem ac-.
ceperit, qua continuari non poteft, ubi medulla.
s propria in femina formanda erit. ccs coxa
- -- Heic vero tangam experimentum maxime noe
.. — tabile, quod videmus in Graminibu: P'iviparis , quae
^» medullarem fubítantiam germinis cortice fuo con-
tinuato obtegunt, ubi iemen in ipío vegerabili
germinat, atque idco (taminibus mafculis non in-
diget; poftmodum vero germinatum decidit, ves.
lut ramulus cum fuo nodo. ' a
1. Subftantiam corticalem a mare oriundam cffe,
"ex di&is fpeciebus hybridis clarum eft. Quum
ille qua externa femper Patri, qua interna ve-
- "ro matri, tam in e e e quam in anima-
libus affimilantur. 5i enim genitura nihil prze-
ftaret nifi vivificaret germen matris, fimiles
foboles omnino 4 quocunque patre generante
exifleret, jam vero, ut diximus, externa patri -
fiunt (milia. - :
8. Supereft ut a Phyfiologis exploretur,. quid mas
- €Contribuat , ut inde quidquid ad (imilem pro-
lis figuram, vafa, vifcera &c. requiratur, reful- —
tarc poffit; INec non qua ratione Medulla defcra-
tur ad ovaria, UR ad
^s V -gfeee m
x
g.da*
5. Interim -manifefto fequi ,Videtur, quod rudi.
. mentum futuri fcetus rion fit in patre folo, nequé
* -àn matre fola, fed quod Parens üterque fuum
conferat, illà ad medullarem, is vero àd Cortica-
| lem fübftántiam. |. bs
| valide? oriuntür. functiones
animales, a fano patre fortiores vitales, qua
obfervatio novam Dizteticis. lucem adfundet.
Medullam fimplicem fimplex conflituere ani-
mal, abrupta vel quocunque modo in partes abs-
sir cR
| 10. A matre ipitür fana validae ori
que vita difpendio dificcta ,' accrefceri
yum animal ita formare poffe .
T
P LED d NS
7
8 0*8 u
POLITIA
NATURE,
QvAM
PRESIDE x
D D, Can. LINNEO, -
Propofuit
.H, CHRIST. DANIEL WILCKE,
Stockbolmienfis.
"Opfalie 1260. . Mart, 19.
s XR
COSAP. L.—
i ióibo ispiam nudus quidem. üt je i ea —
tione vel prima nativitate, fed optima famci
mtate/ & ie judicio, in hunc orbem,
2j egere faltem poffumus, delapfus, iritentis
enfibus ngulis globum terraqueum, vel ut no--
yum hofpitium, pues oec UE obfervaret. te
innumeris, iisque diverfiffimis, veftitam v
getábilibus , quz , maxima intef f |
commixta, a Termibus, iníe&is, pifcibus, am« -
phibiis, avibus, mamrnalibus, milerandum in mo-
|. dum tra&entur; videret hzc viventia non tantum.
.« pulcherrimos devorare ores, fed etiam. mira im
M^ FOLIA NATURA
alterum dilaniare, atque, üt paucis dicam, nil ni-
fíi bellam omnium in omnes animadverteret, fe
vero ipfum inermem, plerorumque violentim its
expofitum,'ut dübius & incertus locum, ubi tu-
tus effet) vix, ac ne vix quidem, reperiret ullum.
Fn hoc, iüqüám, órbe Vos i moratus
maximuni
mi3s perventum fuerit, ut ex his conf
Tivulos, eX rivulis amnes, ex a
Et licet defiderüis B. L,
m;' alios tamen me oct
Lr me
POLITIA NATURAE, ^^ 15
citare conabor ad argumentum, ut ego quidem, ar-
bitror, attentione hominis longe digniffimum, uc-
pote qui ad infini (apientiz, inítitsta ,. maxi-
mamque Creatoris venerationem in mente excita-
turas pie confideranda in hoc orbe eft collocatus,
— REGNUM LAPIDEUM, . 3
4. Fr Stru&ura regni LAPIDEI, quod fuper:
fieiem telluris noflra conítituit; omnium quidem
. primo occurrit ; fed. cum angu&i, quibus circum-
icribor, limites dicendorum- copiam non admit-
tant, sliis, qui hene fibi magis pr prism. fecere.
turam, lubens illud relinquo, & Tcllurem- tan-
tummodo noftram, tsnquam infulam, Oceaso cir-
umfulam; Z/ribus, Colibu: , Campis ,- Vallibus Pa-
— udibus &cs binc inde cinéctam . Humo, Arena, Ar-
4a, Creta convettitam,, inque Zwdiay calidas; Pé-
i5 frigidos, & his interje&tas regiones Temperatas
divifam fpcétabo, S aab ee
REGNUM VEGETABILE, «^
ET
primi &€
Creat
pw.
ese
s POUTIA NATURA.
libus , rupibus, umbris vigere poffunt. Ex his por*
to in fug locata folo, alia fed pauca in rezá,
alia in A4rgillà, in Hme & Cake denique alia cre-
fcünt: ut, fi e, g. in Svecia 1300 funt vegetabi--
lia, ex his, di&o modo fílationibus adíignatis,
raro fupra jo aut IcO uno loco compareant, un-
de fit, ut unum non adeo alterum extrudere que-
at, Quxlibet ideoque planta lztius crefcit viget-
quc in loco fibi deftinato. — At fi planta aliemge-
mna in locum non fuum fefe intrudit , languet ,
premitur ab indigenis, & :xgra ab aphidibus ali- -
isque infe&tis tandem extezminatur prorfus. Quin
etiam, ut hac centum vegetabilia, a mutuis 1zc-
- fionibus tanto melius liberentur, ex illis nonnul-
.la vere, alia eflate media, cetera auusmo, tempus
vigendi florendique fibi adfignatum obtinucrunt.
3. His omnihus accuratam Deus przícripfit
fubordinationem & quaíi politiam, MUSCOS e-
nim ut pauperrimos Rusricos concipere licer,
dui terram Up fterilifimam, quam tegunt,
mollioremque efhciunt, aliasque plantas fuo mi-
Tifterio confervant ; ne radices vel zítu folis
exareícant nimium, vel frigoris vehementia ex«
urantur; Solum iftis, quod ab aliis cultura in-.
dignum, relinquitur, excolendum quafi recipiunt.
GRAMINA in regno vegctabili, COLONO-
NUM iupplere vicem videntur; maximam e-
nim terre partem tenent: & quo plus calcantur
& opprimuntur, eo magis laborant, ut radici-
bus (uis incrementa capiant; hzc maximam mul-
titudinem & robur regni vegétabilis efficiunt. -
HERB.J£, velut NOBILES confiderari poffunt,
uz fuis lgetantur foliis, - eme rad nitent floribus.
plendidiflimis, atque odore, fapore, colore & fi-
gura, 2 p huic admirabilem conciliant dignita- -
BORES MAGNATUM iniítar xs cum
5
tem. À
POLITIA NATURAE. 2
da, altas agunt radices, atque inter cetera vege-
tabilia caput extollunt, eaque a procellis vche-
mentioribus, & ardore nimii caloris ac frigoris
cuftodiunt, rore quafi fuo ea hume&tant, & foliis
fuis deciduis alimenta fubminiftrant, immo, luxu- .
: Puité- hio incremento, varia przbent commoda. .
Suos quoque babent Arbores PEDISSEQUOS
ex Muícis & Algis, quibus, fplendoris potius,
quam propriz utilitatis cauffa, peculiarem pra-
bent vittum. Ex his etiam omnibus nonnulli in-
cole diverüs prxrogativis feu pririlegiis a natu-
ra funt intru&i, Nlonnullorum enim flaciones,
EXCLUSIVO quafi func PRIVILEGIO muni-
tz, ne quis per vim cis fefe immifceat; illi ve-
ro irrumpentes facile arcent. Sic Ramucuiss Fi-
caria, Allium urfinum, Senecio [aracenicus lüb. Fruti-.
cibus fuo jure, cum aliorum exclufione germi-
nant. .fvena pratepis in Juniperetis privilegium
obtinet, ut, ubi adfuerit, juniperus communis
cedere cogatur, zque ac Erica Fagi;, ut propius
accedere Pago Erica non audeat, quam 'quo fua
Fagus extendit brachia, Aim plantz, MILI-
TUM ritu, variis inftrucz: funt armis acutiffi-
mis, ut fpinis, aculeis, fürcis, ftimulis, Gcut Cur-
duus, Ulex, lex, Rbamnuus, Berheris, & fexcentae
alix, ne mamm
vim inferant,
ve
» uw *
LITIA NATURAE.
^£. Hzé vegetabilia, primum & precipue:
telluris veri funt incole, Singulz propria gau-
dent medulla propriaque vita, An fenfu gaude-
st, nec ne, dicere non oufim. Tpfis tamen fu-
um Velle competere, ad nutrimenta & propaga-
tionem, videtur: fole lztantur placido, eriguntur
rebus proíperis, reficiuntur pluvia & rore, frigo-
re rigent, noctu veluti dermiunt aliamque indu-
unt ftaturam , contabeícunt fame; XNolle vero
nullo exprimunt indicio, unde etiam commilera--
tione erga plantas non tangimur, cras.
REGNUM ANIMALE. -
6, Sapientiffima Creatoris de. plantis diípofi-
tio infinite quidem ceít admirabilis; cum vero ad
TE P
animalia oculos converto, non fine ftupore fum-
mam, quz inde clucet, íapientiam contemplor.
-
Orbem univerfum in ea opinione fuiffe fcio, ut
érederet vegetabilia propter animantia effe crea-
t4; fed, ubi Naturam a primis fontibus fequor,
in fententiam plane contrariam ingredior, facile
(. pereipiens, ammalia propter plantas. condita effe, A.
prior perfpicio animal quodvis fuis armatum effe
mftrumentis. fingularibus : dentibus ,, manibus ,-
bs &c, Nec dicere poffum Ferrum ob.
malleum fabri, fed hunc ab ferrum, exittere ; A
gfüm' pariter nen propter Aratrum agricole, fed
aratrum agri cau(fa; Pratum non ob FPalccm, fed
hanc ob iHlud fa&am inielligo, ^ Nullam etiam
invenio. rationem, cur Columbz, Gallinz , Paivo-
nes &c, propter foeedos foetidosque Accipitres,-
»
qu hominum victui minus inferviunt, vcl eciam.
Jves propter. Lupos, Equi propter Tigrides,
Boves ob Leones & fic porra, dicerentur fo
mati, A
ftationes fuas
ira multip nia,
Po-
POLITIA NATURAE, 2j
flere poffet, fi vel unica animalium fpecies defi -
deraretur, r DE d
rum fcien
44 POLITIA NATURE,
mittere vel ideo cogor, quod profundiffimam mas
ris abyffum, ubi maxima ex parte delitcícunt,
adcusatius explorandi optata emnibus defuerit oc-
cafio, Ad reliqua igitur ftatim propero.
- 9. INSECTA, nature in continenti mini-
ftri copiofiffimi, quz numero fpecierum cum i-
püs plantis certare videntur, prifcis aetatibus ad-
eo fuere contemta & nihili zítimata, ut in poe-
nis, peccatorum labem fequentibus, ponerentur,
Neque enim percipere potuerunt, cur hzc DE.
US in orbe noftro produxerit, . Unde etiam tan-
tus horum animalculorum fuit negle&us , vix ut.
ullus eadem rimari curaverit ante. noftra tempo-
ra, quibus, in-his quoque, maxima Creatoris ae
. to. Ex his certa funt, quie tantum vegeta»
bilibus. adhaerent, eaque maxime, quamdia larva
funt, confumunt, ut Papiliaves, Phalene, Chryfome-
le, Tenthredines , Curculiones , Meloés , JMphides, Cocci,
plantam, his non expofitam. Sed hz, non mi-
,nus quam vegetabilia, fuis quaque locis diftin&te
funt collocara, quod infinitis exemplis docet Paz«
dora I»feüórum. | Unumquodque fuam pracipue
plantam habet cürandam, quse ubj non fufficit,
alias obtinuit nonnullas, quibus, neccffitate- ada-'
&a, vitam ac fpeciem confervet, donec determi-
nata illa fuccreverit. e, p. Pombyei datum eft, ut
folia Meri comedat, his vero jufta copia non prz-
fentibus, Lactucz & nonnullorum arborum foliis
vitam quidem traducit, fed minus commode; id
quod minor ejus nitor, moles, vivacitas, & feri-
ei fragilioris quantitas diminuta teftatur, Non-
nullis preterea infectis folia, aliis flores, pericar-
pia & femina aliis, alimenti loco, funt deítinata,-
Sic Papilio Braffica folia Braffice , 'Tenthredo —
: M : | P "
€ryli, Ciade, &w. & vix ullam invenire licet -.
-
POLITIA-NATURJE, ^ ag
phuleriz folia Serphularie ," Curculio. Screphularize
cjusdem. frutl;ficationes, Curculio nucum Naees co»
7)i5, Phalzna Pomenella pericarpia Pyri, Phalaena
Strobilelia ffrobilos 4bietis comedit, & 6c. porro.
mcrum, per aliquot annos, fceno fruftratum agri-
colam de calamitate fatali querclas inftituere co-
unt. Sed, confumtis graminibus, Phalzna Pro-
les, vel percunt fame, vel in alia loca demigrant,
Poíltea vero, diminnta graminum copia, ceteras
herba: fuis denuo feruntur arvis, unde prata, an.
nis fubfequentibus, pulcherrima florum varietate:
hortos referunt amoeniffimos, Ideoque hic fi de-
. effet minifter, gramina plerasque deítruerent her.
bas, quarum jam fervatur come Scropbu-
laria, quam pauca comedunt Pecora, eo pluribus
infe&is alimenta prabet. "Urftia, quz vix ulli
pheet pecudi, ad o usque Con ITE a-
ere cogitur, quarum alix radicem, caulem, fo-
lia, fores & fructus aliz arripiunt, fine quibus
bene multa oppzimceret vegetabilia. De Fruticibus
& Arboribus, przcipue aewfeatit & facile diffemi-.
nandis, idem valet judicium, Plantw enim pro-
ccriores tanto pluribus patent infe&is, quanto mi«.
nus a. maintiilibut coerceri poffunt. — — — —
ic x
^ar pK Cpl
"ee vei
-c Azlldeo igitur fa&z (unt infe&erum ese
tervz , ut plantis, fibi adfignatis, juftos ponant.
limites, quem in finem idonea ipfis quoque in-
ftrumenta funt adcommodata. Ex officio autem
* & quafi proteffione ,. quam diligenter. obeunt,
" alimenta bi fuisque conciliant, 25
1j. n8 vero, officio fervide intenta,
T
facile, per abufum conceífz potcítatis, horren--
dam fubje&orum fibi vegetabilium procurarent
ruinam, fi non ea coércerent modo, fed confu-
merenr penitus. Hinc fapientie divine vifum -
fuit, his quoque praficere moderatores, ut mul--
tiplicarentur quidem, fed non in infinitum. gi-
tur, dc quibus diximus, infectis Phytiphagis,.
is funr prépofi, qua ex illis nimium copiofs-
Hivant. . Hzc, utcetera carnivora, ad vitam fus--
tentandam, multis egent viventibus, unde etiam.
ibi congregantur frequentius, ubi maxima eft ali
mentorum «copia, Itaque vim fuam exercent,
quando maxime opus eft, id eft, in maxima fub-
ditorum frequentia. Sic, ubi J4pbides vegetabi-:
lia inveniunt morbida, multiplicantur ita, ut ra-.
mulos & folia fére tegant, Huc convolant Mz-
fa Riefi, Pyrafbri, Membafri, fcripta, melima &.
,congeneres, ut pullos ibi deponant, qui de loco
vix moventur, ied Aphidem tamen unam poft
alteram devorant, Suam quoque progeniem huc
conferunt Corcionelle & Hemerobii, Perle & Cryfopes
quz aphides copiofe abfumat, ut totz non raro
hoc modo purgegtur planta. Jebmeuwmmn Aphidum
fuis quoque foeubus earum minuit numetum,
- J4. BPhalene .Strobilelle couceffum e(t, in
flrobilis Abietis (ua deponere ova, quz (trobilos
& fuperflua femina confumunt. Sed ne cun&a
devorent, Jcbzeuwon ffrobilelle accedit, qui ova fua.
lurvis Phalenz jam dictz tantum committit cau-
dam ille longiorem foraminibus ingerit, donec lar-
" vam
CPÓLITIA NATURE, "
vam atingat ; ipfe enim: major eíl, quam ut in-
trare valeat; cauda igitur ovulum affig git larvz,
quod exclufum | phalzenz. ftrobilell larvam pror-
fus deítruit, Sed ne hoc inie&um, fcíe multi--
plicando (ingula tollàt, Jchbzewmon "Moderator ad-..
eft, infe&um valde exiguum, quod per fora-
tini intrat, & larvis Ichneumonis. ftrobilella o-
vula fua imponit, quibus exclufis devorat,
obíervante. D. Roelandro.
(df. Phalemarum larva, qux TS & pln
tas confumunt,, f Os * habent in ipfis: infe«
&is fuperiores, - € arabi, no&u, in arborum ramos
exfiliunt,.
, &, larvas Phalenarum inventas come-
dunt, tefte "Reaumurio, Qui igitur fructiteras in
. hortis alunt arbores ; contra larvas vix ullum -
preflantius inveniunt remedium, quam ut Cara--
bos colligant, eorumque ova ad radices t€
diffeminent, qua exclufa fuo in politia Naturg -
non defunt, fed dHtneus Ronieee fuperflua oe
cerpunt.
gantur. certa infe&a, quz (bi &.
nutrimenta colligendo, orbem fimul pra: 1-
riorem. — Cue: aqux impurz &.- putrida ova
committunt; JMw[ra putris in volutabris; | Mura
demeflica in fimetis; Mafca Cefar y. womitaria , &
earmaria, in cadaveribus majoribus propagationi
dant operam, & cum ex his poftremo hr ad
finpulz multa$ ovorum centurias pr
Ccirum omniho' Mufcarüm cohortes, cidivér. E -
pes maximi zque cito, ac Leo, devorare. pof- -
unt, nec nifi fceleton feetore deíftitutum relin-
quunt. Ne vero fupra modum ha omnes cumu-
lentur, non panca his quoque moderandis eccu-
4rameg in cun&is fepibus & dec
icant, & innumeras capiunt, .
serre npn
a8
eas exfugunt. Libelwle ctiam cas capfant, ubi-
cunque obvolitent, | Md id E 2
^t 17. Sic plus, quam centena, immo mille-
^pa, funt inflituta officia, ut omnium rerum fTer-
vetur proportio, neque ulla res nimium adauge:
atur. Omnia creata fubordinationem agnofcunr ,
nec fuperiore carent, i ue
18. PISCÉS in aquis partim Phytiphagi
funt, partim Carnivori, llli vegerabilia aquati-
c3, hi vero vermes & infe&a in aquis obyia de-
paícuntur. Ipfis vero ne cuncta inítar praeda
fint, pifces dantur przdones, qui plerosque a-
quarum minuunt incolas, eorumque adeo con.
gregationes infe&antur. . Minores vero diflimili
probe cavent, nifi major fuerit frec
fugam reddat difficiliorem. . Ec qui minus feecun-
de propagantur fgigis armati iunt, ut hoftes faci-
lius arceant. Cadavera pifcium mortuorum in
fundo jacentia, praterquam quod ea inveftigant
infe&a nonnulla, ut cancri, eadam devorant 4-
£Ville, perforant & confumunt Myxise, ut heic
quoque tam puritati, quam proportioni, profpi«-
ciatur. Aud "E
.—..19. AMPHIBIORUM minor quidem nu-
merus, fed fingulis ramen iua funt munia, Z7
quz lacunis paludibus cifternis innatant, fuper-
fua quavis ut Lemnas & imprimis multiplices
Culicum larvas abfumunt. Sergemtes & Lacerte,
infe&ta fibi paffim obvia devorant, 4425 & Ra-
js cadavera in fundo maris depopulantur. :
.,20. AVES, quarum tantus in orbe nume-
rus eft, fua quoquc in Politia mundi praítant
OB IS em de E e E
|o. — Peferes numerofi- infectis plurimum
dele&antur , cumque hec in arboribus maxima
2k E ex
[1
POLITÍA NATURAE, — . as
ex parte habitent; eo catervatim convolant; Si
vero fuffciens illic. non fuppetit copia, aliunde
vi&tum quarunt; Nonnulli ex his fuperflua ve-
getabilium femina, ubique fparfa, colligunt: Sic
$turznus Lumbricos, Hiruadizes Hemerobios , Cz-
primsigus Phalanas. Pari przcique 'Tibulas &
Culices, AMoeracille Muícas, Aíilos, Oeftros, &
alie alia conquirunt. Cumque infc&a plerumque
fint aunua, Aves hz hyeme aat occultantur la-
tebris, aut in alias demigrant regiones. Qua
vero feminibus fimul veícuntur, apud nos qua-
lemcunque habent victum, donec ver uberiorem
22. Gallne cum Colwmbi füperflua in terris
Semina colligunt. Tr4j Báccas prgfertim abun-
dantes invefligant, & íi nimiam adfumferint co-
piam, multe non éigeítz abeunt, atque pingue-
fa&s feminantur. 4/awde, quae tot in agris gra-
na colligunt, plurima queque diffeminant, wt
neíciamus fzpe, quomodo in hunc vel illum lo-
cum pervenerint femina; Et ha inprimis toti fe-
re Europz, noftro zvo, períuaferunt, Avenam
it Secale tráSimutati. - ——. ca59wbhs 1 we
—- 83. Teraomes, Pavomes &c, pullos fuos in-
fe&tis alunt, unde etiam Tetraones ad terras no-
ftras boreales turmatim commigrant, ubi Culices
funt copiofffimi, ut numeróíam prolem tanto
facilius fuftentent, atque adeo ex aquis evolan-
tem cülicum;gregem in ufum convertant, ne fru-
bie ioo Sce MESA
— 24. Gralle, fervitia ac negotia füa in palu.
dibus & fentinis potiffimum expediunt, übi tot
" , wf
Aícarides, Lumbtici && infecta impüritati remo«
vendz dant operam; fed, harum ope avium, .
proportionem retihent, Cum autém, in terris.
calidioribus, per zítasem paludes exarefcant, -
-
1
30 PÓLITIA NATURA.
aàd.nes illo tempore migrant; fed quia hiberna
glacies victum :illis in terris noftris denegat, ad
muitraliores terras redire coguntur. Nilo, qw
4Egyptum inundaverat, recedente; plurima rcli-
&a funt in folido Amphibia; tum igitur przíto
.
funt Cizesie, quz ferpentes aliaque aniphibia. u--
' perflua potiffimum devorant. -.
/— 2$. fkres in aquis Naturz funt miniftri:
"dipates, roftro fuo aquam colunt Gt fuperfluos -
"Culicum & Ranarum fetus, in. cibum. canver-
tunt. Mergi, Alte, Colymbi , Lari , Serna Pifces capi-
Unt; ubicunque nimiam -eorum inveniunt fre-
quentiam, — Dic/zedee , Pelecani , & Pha?tbontei pelago
funt adGgnata:, t copioías Triglas, proíccuras a
*
3 Catervatim aquam íupervolantes,
L:
-
^36. Piarum negotium eft, vermes atque in-
cum; Cormies autem, quibus larvz Tipularum
pire, im cadaveribus quidem, elt
am: facillime 1inyeniunt; fcd, ubi Lac
T non
P"
POLITIA NATURAE. m
non fuppetunt, aves fuperflue. majori fane mole-
itia funt arripiendze : Las, Coleoptrorum nume-
ro minuendo plerumque dant operam. — Accipi-
trüm gregi non omncs promifcue patent aves;
Ipíe enim avium: volandi modus efficit, ut non
| eee accipitres effugiant. — Bwtes Bufonibus tol-
endis infervit potiffimum. "Alii folis Columbis,
alii Gallinis; alii. Ciceniis, alii Pafferibus capien-
dis; occupantur. Halliezus maximos captat piíces,
Perinopterus , Papa y. diras Hagan: Vip. cadaver
ra devorant, ideoque funt E
mammalibus nc octurn: 5 A rien ti
fed i in negotiis robuftiora,
29. Cete cum Pbocis & Lutris inter e
regnant aquática;. & nimiam: abfubieddo- —
victum quzrunt.-
3o. Peerá, & Bellus ded Badii Vedi
dent, ut pro renovatione annui "Theatri terra nu-
da -relinquatur. | Et quamvis omnia videan
fumere vegetabi lia Creator tamen: caiv fpe *iei y
certa füb poena, proh , atque hanc. le em i4
piorum. ca orit atque guftui infcripfit, ut,
peccaverint, non reperirent :excüfationem, un
autem in finem , certis animalibus certa plants -
rum genera videntür effe i . nealia que
"lam (ubfecüta fuerit, fpecies nutrimento
1 eftituatur 5. ejusque adeo profefio ; ; du
ede, | ries mk Aafmen. fingulorum nec
. mifi neceffüitas mifit. Senec.
32
tes, neceffaria fpargunt femina... Immo etiam Sci-
urus, colle&is nucibus & glandibus penum, per-
inde ac Mures, Corvus glandarius ' & Caryocatacter ,.
poft faturitatem reliquum terrz abícondendum com-
mittunt ,. fed oblivione pofimodum , | periculo ,
aut clade non raro arcentur, ficque femina terra
commiífa creícere nunt, qua difficulter alioquin
humum penetrarent,
32. Befiie, velut Sut, ANafua, Erimaceus, Tala,
Sorex, vermes & radices alimenti cauffa in terra
quarentes, humum fimul evolvuat , atque ad plan-
tarum femina fufcipienda praparant.
*— 33. Fere, cadaveribus e terra tollendis natzé
funt, hinc ad loca cadaveribus contaminata, ci-
bum quzrentes, congregantur; fed Falowe tamen,
Vulture, Strige, Corvo & ceteris eandem na&is pro-
fefhonem , comitate, Sunt enim hi convivz , per
odorem rancidum privilegiati, ut officium tanto
promtius obeant, nec unquam feras ad nocendum
34. Bruta, ut Elephes, Bradypus, Myrmecophae -
£28, Manis, xque ac primatés ex Sumsiarum, Lemu-
vum, & Vefpertilionum indicorum cohorte, ad In-
diarum proceras funt accommodata fylvas, quaé
herbas íubjeQbas te&to quafi obducunt, ne zílu
lolis prorfus exarefcant. Partim enim iniecta
heic depopulantur copiofiora, ut Fefpertilones,
Sahipe » Maaesque; partim. fru&us & tenera
epaícunt íylvarum abundantium folia, ut £/e-
bero, Simio Loiurer,- Bealgeiie-
POLITIA NATURE — 5j
pace fruatur ipfe, & quecunque ex Herbis, Ar-
borbus, pilcibus, Avibus aliisque animantibus
fuperflua iunt, fuis ufibus accommodare üovit.
Sic exactum fervatur zquilibrium, ne quid ,. ceu
inutile, redundet. Sed Homo iisdem naturg? le-
gibus eft fubje&us, & neício quo natura impe-
tu, & ad quam inprimis legem homo coércea-
tur, ld vero certum eít, Morbos maxime .con-
E ss in populofioribus locis plerumque Ccopi-:
o
us grasfari, & nefcio, an ex. naturali lege ori-
antur Bella, ubi maxima hominum eft abu m
tig. Plerumque. faltem aucta in uno. loco mu]
tudine, concordia rerumque copia minai, invi
ES 5
q-:
-€—Ó
ia
atque in vicinos acerbitas invalefcere videtur.
Sic Bellus OMHium in omnes! S.
CAP. II. |
Ex allatis exemplis fcquentes in Politia INa-
tura invenio leges. - E. d MEC
. . I. VEGETABILIA totidem effe documenta
iufinitx Creatoris fapientia , & quidem perpetuo:
scrirrwapda a Wt. vero. conferventur, .Generatióa
nem, Nurritionem 8 Proportionem effe neccí
ER MC AM
w IL Me 2p ERESEN
ANTIA videntur inffituta, — — —
Il, GENERATIONI Plantarüm an
&and
| germimare poffunt. - Urt
D
34
ceam aves ferasque femina, qua victui faperfunt;
up. committere. folitas,
IV. Ad SUSTENTATIONEM Planta-
rum "s animalium fiercora multum contribuunt,
Herbas cnim quotannis devoratas, majori ex par-
te reddunt, radicibus & feminibus continuandis
ex preparato, infervituras,
V. PROPORTIO autem maximis mihi vi--
detur nature operibus annumeranda, atque ani-
malium -minifterio tribuenda, ne in tot vegeta-
bilium millibus ulla penitus exítirpetur fpecies.
Quem etiam finem fuübordinatio, de qua diximus,
M MÀ infigniter promovet,
*^WI. Ex eo, quod Deus in Politia Nature.
nitiferiem quodvis fuo ftipatum effe voluerit
commodo, cum exacta lucri & diligentiz - pr
portione, difcant oeconomi, /ervos officio fuo -
munquam rece fatisfacere, nifi ex impigriore la--
bore, quodpiam ad ipfos inde redundaverit com-
modum - fpecialiffimum,
-V1I, Ex inftituto naturz pariter admonemur
MUNIA ita effe diftribuenda, ut non uni pluri-
ma, fed fingulis fua tradantur expedienda; Hinc
in opificiis humanis videmus cos, qui unicam :
Ie, excolubpt artem, lautius: | pler
vé, quam qui plurimis íe immiícent
. VHI.. Ex. cognitis inanis uat
cujusque. INSTITUTI Natura: nece litas , !
ut, fi vel unus. detiene - brieus cm mus -
corrumperetur agnante,- thücor 1 cert
me. Si Pus An animalibus decffet minis.
- fuperior, maxima ordi clades effet metuens -
qua. prop ni Dermetlis piforum-
r d eit, telis- abíumta, pene "3
x cosas ;e& ruina. (Si
POLÍTIA NATURAE, 35
infe&is noftre prxdz forent plantationes.: A-
merica Saibur deítituta, Scipentibus ad perniciem
usque abundaret, nec minus in patria noftra,
domiciliis. ac bonis Mures: detrimenti adferrent,
fi Feli prorfus interiret familia, De alis ma-
. tur famulis, ad minimum usque infcé&tum, ídemi
eft fentiendum, cum fapientifhmus rerum : uctor
Dihil fine cauffa ac ratione unquam egerit. —.-
1X. Videmus - legem. fingulis. rcbus infcti»
ptam, atque ad Ge M : , ntatio : A
CHE E s efe. quaü
flimulatores; | Libidi» nim Am
- ce H arg E EIE. E
interdicta. Olfailui zque 'ac um Deus inículpfit;
prius ad íubiítantiam | meduliarem;, p x
Corticalem, :
X. Res etiam non parva in MAGNITU:
DINE rectum ^ fapienrer temperanda. cernitur,
Si enim Creator Cicisdelas y Libellulas , Scolopendras, |
Lconibus zquaffet, tam de nobis, quam de. "te-
ris ME Rnrienis actum. foret. M Mor
lm TEM atque m
rorum exercitus ; tum
i: e: tum experientia qu
- igo oti
5.
| manie: fahsigbur juod.
queque animalcula, copioüflime "pro-
, & difühcillime exítirpari. queant; Id-e--
Wcontroverfia- eft, quod unica infe
! E asi is eiua ad'Quatálibet vitt
dg ie per- toile quet
at, quam poffet Elephas. 1n.
er € — indiv
56 — | POLITIA NATURAE.
— XIIL Maxime quoque LONGJEVJE pat-
ciorem babent propagationem. 4&eipitri quatuor
per annum naícuntur ova; Ga//se vero triginta
& quinquaginta; Colembe per meníem duo; Lepus
quotannis ízpius (peciem. propagat. 4i; in uni-
co anno 40,000 fzpius deponit ova, tS
XIV. Videmus etim miniftros fuperiores,
feu animalia rapaciffima, ceteris effe tardiorá,
& otii appetentiora, ut przdam non nifi famc
premente quzrant, ut in Leomibus, Tieridibus, 4t-
quil: alisque ejusmodi obfervamus. Hinc cada-
veta Rapacibus tantopere placent, ut Casi; Me-
ütenfit, Magnarum -adívetus meníis, cadaver ta-
men in deliciis ponat, & quam avidiffime arripi-
(at. Lwp voraciffimi srfz» faepe conjun&is viri- -
bus aggrediuntur, & «came» Lupus lepori przo-
prat, RapaCibus, ubi cadavera defunt, viva ani-
malia non nift permoleíte capiuntur, ubi fenes
vel morbo confe&a, unguibus eorum primum
funt obvia, fanis plerumque curfü, volatu, nata-
tu, velalia quapiam ratione elabentibus, ——
.. XV. Non igitur lanienam & BELLUM
. OMNIUM IN OMNES, primo intuitu, hor-
Tendum, tantopere mirabimur, E(t enim vita; a- .
$ PÓLITIA NATUR. — — 3
miam, nifi quod minoribus illud pheditum üt
qualitatibus; qua tamen quzítio iis, quorum in-
tereft, explicanda linquitur.
.. XVI. Quidquid Natura producit, in MO-
TU cft, & per motum confervatur, qui vivaci-
tatem auget, ad bunc :gitur promovendum, va-
ria Naturz funt adminicula, Zr perpetuum fer-
vat motum; 44 venti, fluxus ac rcfluxus &
flumina: hu Lisaguin & fic porro. Que
quaret icceffi tate. mo-.
Ct rr aea & firitüns cogit.
prater Oeftros, Hippobofca, Muüfca pluvi-
alis "c. morum commendant,
XVII. CUSTODES quoque in politia dan-
tut, a quibus animalia periculi imminentis admo-
nentur. Ad latratum Cw Fera fe abfcondunt
aut fugiunt, Inter aves Charadrius fpimofus, Lami-
H*, Grur, Meleweris & plures indicant Accipirres
adventantes venationi effe intentos, Nec poflent
Conchz majores a Sepia Loligine confervari
id effec. Cancer Pipnotberes cuítos.
DO CEUHI Bici dh ingula. PROFESSIO
2 N EM, non fine emolumento & ufu publico cu«-
C-gant,. nec. ullum, contrá- rigidiffimum - "Creatoris.
interdi&um ,- in aliena. involat negotis.- Sic Cera
Arbores confumunt. putridas, ne fple |
S officiant, Formica acervum ex. £oliis- acero-
omporrando, planrarum - fifiossipitps cand *
Mufce, cadavera. terendo , mun purs
Siipba - dcfodiendis cadaveribus, css
| i$,;.1 eriam: pngsctins Jatu-
motitare
38.
. XIX. COPIA. alimentorum operarios fre-
quentes congregat, defectus neceffariorum pauci-
tatem infert. Corvw: clamore fuo focios ad nego-
tia convocat.
.. XX, Cunüis animalibus ineft VELLE mul-
tiplicationem fpeciei, & confervationem individui, -
quo hbidinc & fame exftimulantur, Adeít quo-
que NOLLE interitum, ex doloris impulfu.
Sic volendo fufficiens femper procuratur cuivis
negotio laborantium numerus, &, demtis fordi-
bus & [fuperfluis, puritas theatri & fpecierum
fervatur zquilibrium; nolendo autem neceffarii
conferyantur in quovis officio laboratores.
-OXXIE, Perluftratis, hoc modo, naturz infti-
tutis, deprehendimus: VEGETABILIA terra
primos, communiffimos ac praecipuos cffe inco-
las; his Vero, tamquam miniftros primi ordinis
Infeía GC ala animalcula, effe prafecta, quibus .
fua praíunt animalia rapacia, quorum minor eft
numerus, & hac denique (uis fubeffe moderato-
ribus paucioribus, J4czpiter enim non: infecta ,
nedum plantas, curat. Metacila minutiffima fe-.
étatur infe&i, fed piantas refpuit; I»pfe/fa minu-
. tiora plantis aut. quifquiliis vefcantur. Jam vero
dicere non poffumus, aves minores propter ac-
. €ipitres, aut plantas propter infe&a effe- pro-
ductis, fed. contra. JEque ac in republica ho-
minum, Ruftici non funt propter Subpratorem,
neque ille ob praetorem, nec Praetor ob Prz-
fe&um provinciz , -
bigis
wee
OLITIA NATURAE.
POLITIA NATURA. "m
dum in civitate humana, omnes ad principem
extollendum ,- & | quibusvis neceffitatibus fuble-
.vandum, concurrunt: Sic tota natura ad homi-
nis per orbem imperantis felicitatem fingulis fuis .
produ&tis procurandam conípigat. Adeo ut, hoe
refpe&u, omnia Hominum cauffa fint creata,
fed, fi a-maximis diícefferis, ut plurimum me-
diate. Homo deinde tanquam telluris oculus &
mens, ad ftupendam Creatoris ceconomiam atten-
dens, diícit, 2 -effe, qui DEUM
er INI [a is « D ri L/ c Mpo- :
| ^ GE o PR GC. El
CIII.
^ THESES
M EDICE,
Quas
PRJESIDE
3 D. Can, LINN x0,
PRo GRADU DocTonis
prorofuit.
Jo. CHRIST, DAN, SCHREBER,
/" -— Thuringus.
. "Upfalie 1760, Sunii 14.
d |
D. D.
: SM GN — —
lanta numerofiff imz,. quis obveftit. glo-
bum terraqueum Deus O. M, funt totidem
documenta infinita; fapientiz-, natz in glo-
nam fui Creatotis, & in commodum hominis,
cnjus eft eas intueri, 3
x & IL.
Plante conftant sedullari & corticali fi ubilane
| tía; in illa earum vita confiftit y in hae vero fus-
As Mütonis organa. - á
b. : | /$.H1,
THESES MEDICA. —. 14.
M X dounied jM
Medullaris fubftantia, continuata a primordie
rerum, maxime multiplicabilis , novas conftituit
"plantas in gemmis feu si Ww in feminibus.
: UR DE ji :
ET planta metamorpbofin uti infe&a, E
hifcente. fübitantia ccrticali &' prodeunte medul-
lari. Exterior itaque planta larva dicenda eft,
nuda,
fruGtificatio vero planta Anterior & per-
iot D ; :
in. onn) plantis po. confor-
: d prehenduntur,, ut vix ovum ovo fimilius
Occurrit, CXCeptis accideptalibus , colore fcilicet,
magnit udine, fimilibusque; & hoc quidem, ubi
pianta exterior foliis & reliquis partibus externis
db alteta diverfiffima crederetur. i -—
| 4. VIL |
: Cum iraque ex nuper. ;obervatis p *à
plantas. produci hybridas, & exteriori facie dive
fiffimas ,. dum fecundata fuerit mater ab ali.
ti; verofi mile videtur y. adeo fimiles fru&if
one plantas, externa ítru&tura licet diverías,. d
und eadermque- planta. olim - Prognatas efie: fed |
Utrum ha temporis fli fint dicendz, an ab i-
pfo Creatore in primordio mixta fiat, ferus
cebit dies, Interim bas ipfas tru&tificationes
- fimiles pea. VoCATMIE: :Botanici Species ju
rognatz. isesin-
| viam. e pm fub- -
rum. ds quod quiliubus * virtute "oco
cJ i. "S d €; : i
Sul
x "rHE: ES MEDIC/E, |
ant, uti hoc varii obfervarunt Botanici & Medi-
Sus $. VIII.
Qualitates plantarum manifeftantur inprimis
Sapore & Odore; quas ut dignofcerent animalia,
Deus inftruxit ea olfaftu & guítu , ne quid-
quam intraret clanculum corpora iftorum, & no-
xam ipfis adferret. s:
$. IX,
Sapida in fibras & humores corpotis agere
evideniiffimum eft, & pulcberrime demonftratum
theoria & obíervationibus- Medicorum mechani--
corum; uti etiam, olida agere in fyftema nervo-
Íum, plurimis exemplis non dudum evi&tum eft,
We ne
Odorem in plantis. hybridis fzpius mutari &
' a matre alienum evadere, nobis videtur conítare -
ex plantis variis foliis crifpis,
: Auc CE
.. Saporem. conítantiorem effe in fpeciebus con-
ribus, patet innumeris exemplis; licer hic
debilior aut fortior in diverfis obfervetur, —
| d XI term
- Dum itaque Medici argumentantur ex fru-
Gificatione ad plantarum vires, attendant fimul
ad qualitates, qua? inprimis variant circa vola-
Ui. 55 dti ab Eos.
E $. XI, —— |
Cem variz plante corrofivz fimul qualita-
wbus fapidis & olidis gaudeant; non fufficiunt
fola qualitates faporis & odoris, nifi fimul in
fubfidium vocetur generica plantarum adfinitas ;
ut patet ex Contortis, "Tricoccis, Lacteícenti-
» RR
THESES :MEDICZ, 43
S. XIV.
Qualitates contiarias in plantis dari, ex aci:
do & amaro, ex acri & viícido, ex pingui &
ftyptico, ex aquofo & ficco. conftat, ut etiam
ex tetris & aromaticis. Videtur itaque alie-
num a íÍcopo medico, qualitatibus diver-
' fas miícere. |
S. D. G.
CIF.
BELGICA,
D. D. Can. LiNuNtH-
: . .. ,Propofuit
CHRISTIAN FR, ROSENTHAL,
— Lincopia O-Gothus.
"Upfalie 1760. O&ob. 15.
—Ó— " --
B. C. D.
OMS ELGIUM FOEDERATUM VII conftat
: Provinciis: HOLLANDIA, ZELANDIA,
ULTRAJECTINA,GELDRIA, TRAN- |
SISALANA, GRONINGIA, FRISIA: ccte-
rum in meridionalem & feptentrionalem partem.
latius etjam dividitur, Limites habet verfus ;we-
Fidiem Brabantiam; ab eriente Germaniam; a fe-
ptentrione mare. Germanicum; ab occidente Oceanum
icu fretum quod Angliam & Hollandiam di-
MUERE I 1 eu EG
;
e $1IL :
FLORA BELGICA. asi
s. HI d
HOLLANDIA pars pracipua & maxima
Belgii, ob fitum depreffum ita di&a cft: Provin-
cia hzc cum ipfo mari horizontaliter zqualem
habet altitudinem, a quo disjungitur: Dus Ícu
jugis arenariis ( zecduynen ) a natura e maris are-
na conjedis, atque his deficientibus, ars Afggeres,
qui lapidibus muniuntur, exíitruxit ad mare ex-
Merced totam alioquin inundaturum Proviaci-
Sed 'quum imbres. & aqua ab ipfo aere
nre tanta facile copia congregari poffet, ut
iolum hoc iubpal ofum inundaretur, in parva
dividitur hec terra jugera, - uemadmodum. agri
noftri Lacwmis (.Sloteen ) diftin&ta, in quas defluit
aqua, qua ctiam pratis. loco fepimenti infervi-
unt; inter has majores profundioresque | pasfim
ducuntur Feffe (Jeeteringen), ceterarum quafi ma-
trcs, in quas minores aquam. exonerant. Deinde:
magni Cagales (Bujtemwaters) latitudinem. amnis | z |
Uplalienfis aquantes, ab una ad alteram urbem, — —
immo etjam multis aliis locis funt effoffi , omnes
. in oceanum exeunt. Hi canales, imprimis qui
pavigantur, incredibili fumtu fepius. palis. dunt
firmati, ut latera. perpendicularia perfiftar
terra e. canalibus eje&a, a a lateribus vallis inti:
apgeíta eft, ne aqua, quz in bis ipíüm folum.
faepe fuperac altitudmme, defluat, quz ab una par-
te pro via publica fzpe complanata atque p.
confpicitur, Exigua ad foffas Mois alate funt
exírucz, quarum alr minimo etjam vento
circ umvolvuntur : - barum eft negotium per Co
45 rc, i; aquam ex Foflis in ipfos Canales
: quamque Íape tanta in copia canalibus
gred , in aggeribus Fore; feu "valvuiz co
firu&ta- funt, — deBluac aqua; i ler
d ". d ^ " » Á
(dn his aqua altius ipla adjacente - ; :
g - s - Ad oftia reri ubi in mare
46. FLORA BELCICA:
maris defluxu aperiuntur, fub refluxu autem oc--
eluduntur , ne mare intret terramque inundet,
Hzc igitur provincia facile tota, fi loca
Germanic proxima excipias, ortum verius & a-
ducam; , pratum conílituit epreffum ac paludo.
um, cujusmodi apud nos pratum eft regium, fi
excipiantur Duua oceanum excludentes, vel in-
terius aliquando obvia,
$. III.
CLIMA convenit cum Scaniz campeftris;
Hiems enim aquam in glaciem convertit, qua
per unum, vix alterum, meníem tantum durat:
humilis terrz fitus Ritirisinque mare multos
( vapores, & humidum fri; jidumque coe -
m, fatis grave " vernali , , maxime vero tempore
autumnali,- ^Ab oceano interdum adfcendic , rari-
us licet, quzdam Nebula jpilfo 8) quz
| psffm regionem obumbrat, & plantatienibus. iui-
poet 'obambulat. :
——— IV.
' CIVES neque. corpore ;. neque animo. fuer.
: Es » fed firmi atque graves , in novitates Quas. -
Vis & hypo:hefes non temere irruunt, nec novis -
irritantur inventis, fed detc&a ex indubiis - oli-
disque - principiis ad. maximum fiftigium. de T
cunt, je
; Regio. qua- pum fe: vix. quidquam: puer
iimia, & que a re pécwarias heic pra:cipue
recu derivantur, producit (agri enim tam humi- -
li terra. inftitui rarius poffunt), omnibus tamen
rebus abundat: ex Poloni: Frumentum, Ligna eX.
Norvegia: aliisque locis. habet, omniaque eo E
cili uequini s: quod pecuniis funt. ve ;
maxima - nois. & cives
,
FLORA BELGICA d
gie inftru&z Fabrice femper in Hollandia cmi
. ebtinuerunt pretium:
| Per eommercia navigatio illud claffi eorum robur
addidit, ut cum regnis porentifimis Belga cer-
tent, ideoque regiones fibi majores. extra, quam
quz intra Europam poflidentur, compararupt;
ilis fubje&a emporia fcu Cole iunt Africz
GUINEA & CAPUT B, SPEI; Indie TAVA,
CEYLONA, MALABARIÍA, COROMAN-
DIA, MALACCA , Mt LUCCA Ae Ame-
ricz SURINAMUM 'CO/E, BARBY-
SA, ubi plant:te - o, Saccharum - E
Plerorumque- iromautum, quz in Europa impor-
tantur, funr pofl-flores, qualia funt Ciszamomum ,
Caryopbylli, Nuces. Myriffice & Macis, Piper &c.. Si-
tus illorum in. medio. Europz maxima florentis;
propinquitas maris & percommodus. bro"
commodam. ale reddunt » mercaturam, uie "d
: iod: ON ec. 3l türba. timebat ora. er
Ulirisseni: piat eet Ades f iiid oe ga
Judzi, Romano-Catholici , Armeniani, Lutherar
ri 2 oSiaE: ME Ss .Mahometani &c. heic. 4
cere z folent, quod fia DEO in--
lollandia eos. tolerari opor-«
sbicunr, quod i in utbibus fuis.
s &- 4a ferant, fed
Zu
Exte i illis
ho impellere. videtur," nam.
ratos inhibent & capiunt;
ndiis -Agfüesites: nummatos x
dm ari OE T WE
4$ | . FLORA BELGICA:
falaces nautas .domant, qui fru&um laborum tuo-
rum fine gravioribus adulteriis & infanticidiis.
percipiunt. — Gens luxu in veílibus & epulis
minus. indulget, fi excipias Theam & Coffeam,
fed fplendidis Pa/zijs, comte ordinatis,'oprimeque
| purgati, immo puriflimis /o£ijjgue concamerationi-
- bus delectatur. pu T RS.
Nusquam majori commoditate zer conftitui- -
|». tur, quam heic illorum »svigiis paluftribus ("Vrek.
Schuyten) quz alternis fere horis Canales per-
tranfeunt, ab una ad alteram urbem equo pro-
mota, in quibus permulti homines, tetti velut .
vehiculo, a pluvia & acce immunes, tedere pof-
m MONT rore 3
deny vta
JE
.derent illuftriores.
.. Provincia per fe fimpliciffima, -
men opibus & ingeniis omnium amoeniffima facta
eft, non tantum per. urbes magnificas 24£//eloda-
mum , Roterodamumy Leydam, Delphbiam s Ultrajeium ,
Middelburgum ,. Hagam. Gc. ied etiam per paícua
prz&anuihma , cum per predia egregiis palatiis
. hortüsque ornasta, imprimis utrinque ad Canales
fita, qux. inter (c fplendore, amoenitate & ordi--
ne certant, ur peregrinus hic primum adveniens.
omnemque hanc magnificentiam videns, non pof-
E fit non in fummam. rapi admirationem.- — ic
Pert R- 2d cm Vh.
Be ocod ig
e pes s
L
FLORA BELGICA, P
NE
CULTURA Tae ur vix uliu$ locus ma-
neat incuirus, exceptis tantum quibusdam arena-
ris ficciffimis Dunis, E!ymo' arenirio & Arun-
dine arcenaria (Jebe,) tantum luxuriantibus, fed
in his Cwsicwlorum tanta reperitur copia, ut cum
lucro elocentur: Ad dunas tamen plintationes
vari plamaram - oficinaum aunt inftitutz, quz
inde par teram ferc Europam vendifolent: Non--
null hinc inde. Saliceta ad. corbes. plautata €on-
fpiciuntur, prater Arbores : julacrá-8t jux--
ta villas hortosque - AE pulcerrtmis -
floribus prz reliquis Pom ideo pracipue-
juxta Harlemum plurima stque optima planta-
rum bulbofarum cultura floret, quz ibi in terra. -
atetiofa fcliciffime luxuriant, pen: totam fere pott-
modum Europam vendénda; Studium ornatus
cujuscunque in hoc popalo effecit, ut ad. fuum.
fere quisque zdificium floribus confpicuum ha-
bet farrulum, opulentiores veró maximos & fplen-
didiffimes adonarunt- Hortos , átboribus. D toile
lacris, angipi rtibus, pi
confpic |
t copiam introduxeri :
pretiofifimis h hortis. Academicis « cefti m
memorie jam occurtunt - .CASP, FAGELIL, E
penfionarii ordinum Hollandie, hortüs Leuwen- —
horftüi , quem vel oculis ui ffe glori
Journefortius, | SIMON... BEAUMONT. -
Cretarii ftatuum | Hollandiz ,' hortus - Hags jecomi«
tum a Kiggelarie defcriptus. -HIERON. BE-
V INKIL hortus. Wardemondenfis , ex quo
! riori füo prodromo .Taniffimas. fuas
SPA felic
s — - FLORA- BELGICA, -
termittam "hortos ACADEMICOS elegantiffimos
hic . inftructos, inter quos hortus- Zeydezfís ,. qui
: copia plantarum - lemper cum Europeis omnibus
certavit. A4flelodamen(is, etiam. ob numerofiflimas.
plantas Indicas, easque magnas & rariores, inter
— praítantifhmos femper. relatus; Urrajectinus . non.
. quidem amplus, íed amoenus, tamen plantarum
ririfimarum -admodum locuples, ut de horto.
Harderovicenfi & Hagenfi aliisque nihil dicam,
Quod itaque in nature productis deficit
huic. regioni, 1d omne ingenium, ars, diligentia
& knot abunde epa:
x
^l lias al | uam eii Sad Ennoncs
Miopicas P4 c fola. dur dedic far — s
"Prata palude[a-. (1 Waterland ). plerasque. 'abfol-
vunt, in quibus prater plantas. Europa commu-
nisimas , pracipue in. humidis & inter. arundines
inveniuntur jSoncóus paluftris , . Epilobium | birfutum 5.
E: 2» officinalis , Gentiana pneumonantbe , Lythrum
s Do pifolia , Gratiola offcinalis , & in aridioribus SaL,
^ cs Pd verbenaca » Ceraftium arvenje. & vulgatum & Co-.
Poll Bellis. perennis.
1 cm EE aT VII. ood -
LLAGAN ALES majores, lenem veh aquam,
Nynpheos j potamogetones; polygonum amphibium; Sa-
gittaFiam ; Myriophyllum ; Menyantbem Aympboidem ;
Ranunculum Linguam, baderaceum, aquatilemque. ha-
bent; juxta illarum latera. "Operus fufcus, ac Iris"
2: ames *- in xoi Ras ad neum Hore.
1
" FLORA BELGICA. L
varias. pasfim. 'oftenduit plantas, ut funt Afara-
gur, Ewpborbie paralias , Saneuiaforba , Spartium [to-
parium, Senecio. E & in locis d. pM
Primula elatior.
C LITTORIBUS maritimis kic Eryngi-
wn maritimum, triplex portulacoides ; den *
"Süldanella , Sedum Cepaa ,. Critb»num maritimum.
: SYLVA vix ullz in Hollandia ttri&te no-
minata, nifi quod arbores « adam paffim in ele-
vatis arenari Uus nigra, t
(Harle ut) qua 7 ADAE spe ambitum, e
mariam Iced ; Sylva. dicmarienfis - 4lemaer s .
Lost) &c. producunt.
SALICETA quz funt. (tudio plantata, ape
Tufflaginem bybridam copiofe proferunt —. .-
^- AGRL heic vix occurrunt, antequam Ultra-
je&um. & ad Geldriam fuperiorem fuerit pervers
tum, nifi paffim juxta. Dunas. ..— ra
EA Nemora, roa, Fhtui. yapidi,. Aper xe
"er, "ei, cumul heic. nulli, unde etjam —
plantz, . qux jn illis folum ido vivu
non occurrant, : | :
^.
dA rr IX, orien
T RARIORES lanta (at. Lpfmechin uni
ad lacum. Fisiemmerteluc 3 at Sezecio - Jacobeu- absg.
- Fadio (qua Semecio Jacobesm folio. ..Marife
P5 ). Hyoferis minima & Hypo cheris |
TN in. fubcultis pim. Gi
hue minor Boerb. que. juxta- Muy ü-
dam & Ecos creícete gem ur & Bur Ir
pies Berieii, a Nub. Du. pralide mon ktm
3HARDEROVICI Clematis. Y? mS Sexifra-
ga uc pal ; Erica cs &. Eden firi: Srmile-
pss pufillus.
ua ULTRAJECTI Érim cincrei , Genifa: geris
— Bica , -«rifolocbia clematitis , llecebrum nr bolsas
: Seopendri. uH. » " D.
"TEXELIS poemepe Oli: de: |
VLIELANDUE Cjfus guttatus, a Breynio |
inventus,
OVERWIEEEN Gertiaza cruciata. Ae
CAMPEN, urbs Transifalaniz, 4frbemis wa-
dentina , Eupboybia cypariffias ,, Centaurea. Calcitrapa.
| HART ECEMO diacriner Scorodonia,
HARLEMI in muris Antivrinaer Led :
& in ruderatis parietaria officinalis.
ZEELANDIJZE Critbnum maritimum , "Ceweel:
- . wnulus Soldanella , Atriplex | portulacoides. -
OFFICINALES plantz heic fponte prove-
nientes variz funt, ut Gratiola, Altbea, Soldanellu;
rum, Afarum, Gc. Hedera rufticerum- parietes -
&C zdificia fzpe contegit. ^ — : Ive
paragus vix ullibi in Europa prftantior
majorque, quam juxta Harlemum viget, -
Equifetum prope Ultraje&um. copiofe crefcit,
cum Boves ex Friia, illo non adfvetz, Ul-
traje&tum veniunt & illud comedunt , marce-
— E tanquam lento veneno pereunt, e
Platz i in Belgio.s pon poffunt non follicite cie
fare in regione ubi tot Boranici prz ftan- -
-
- confulem Le
FLORA BELGICA, CHE
tisüimi floruerunt & terram. perquifiverünt, prz-
cipue vero a Botanicis profcfloribus Academiae
» Leydenüs, qui femper operam dederunt, ut hor-
tum Lcydeníem plurimis, quantum fieri potuit,
plantis angerent, üt C/uiws, Clufus, Pávius, Vor- -
Fs Syenus, Hermannus ,, Boerbaavius , Royemii, ut ta-
ceamus Mustingios, Kiggelarium, Hartogium, Weffer-.
bergum , Wachendorfium , Breynium , Commelinum , Maeh-
ringiun , Prafidem , SG adhuc florentes Gromeviwme -
ydenfem; Royezos, Profeff. Botanicss -
Leydenfes; 4 Amtieloda-
disc ibi funt imprimis Auctores, quibus
precipue füit fcopus, ut exercitum Florz Bel-
gicz inftrüerent, nempe .Commelinus GC Gorterus.
Dn. .Prz(üdis, fecundum genuina gene
| quorum prigr COM
*
COMMELINUS Job, Senator olim urbis
Amftelodamenfis & przfe&us horti Botanici,
cujus Cazalogus . plantarum | indigenarum | Hollandia ,
Leyde Y709. duedecimo, plantas 776- continet , ordi-
ne alphabetico difpofitas, cum Cafp. Baubini inpri--
ird & antiquiorum fynonymis, locisque natali-
Po o de
tura eg
utphanica. Harderoo,
i74j, eHavo, plantas 604, continet, quibus addita —
"ppendix. Harderov. : 737 odavo, plantis S0 adat X4, —
valde: compendiofe &diítin&e methodo Nob,
cis natalibus adornata. — uu ue ME
. Hos. duos, ut Auctores & duces principes, i
fum Íecutus, nomina eorum in 7*ioiala reduxi, -
& pro fysotymis numeros ipforum plantis adjeci,
| MELINI, poferir GOR'TE- -
RI Floram refpicit; paucas ex horto Beerbaavi
CAVE mq I ou 3 vage d xs 2 iaa
priis: differentiis, nominibus indigenis
d
$4 El.
E Lugduno: ies: figno n mds illum DUIat3S; e&
ngo nuilas ex borto Cliffortiano addidi, — |
.:MONANDRIA, Cysperus fwfems — ETE 25.
; MoNocvNi,, . Scirpus paluftris - - 27
Sdiceuis europza herb. 394,60$ cefpitofus? 320, 2
4 - fruticof. ; lacuftris «4 ^ -
: üppuris vulgaris —— 200, I —c orfylvaticus 332, 24
— ^C DIGYNIA, — maritimus — E86,
Cillitrich- verna UeIf, 4 Erlophor, polyftachion 307, 28
$C e DIANDRIA. Nardus ftricta "fias
MORIR DicvN1A, T.
Ligufium vulgare 429, 3 Panicum g/awcuys — 948
Circea — lutetiawa 790, 4 fanguinale | 339, 36
, Veronica ongifolig. zi. . erusgalli — 346, 33
-eanarienfis. 566
Mese 1
ferpyllifolia -- 52 n
co ehamadrys dene HRcc e s" 309 -—
PISEUI SO Tux T. —recimatum 306. —
.. arvenfis - — 31, I3 Alopecurus pratenfis. o5, 32
hederifolia ^ 22, 11 geniculatus T i
triphylla - 0-1 14 Milium | effufum 3$0, 37
Crati^la efficivalis - 356 Agrofiis. fpicaventi .295, 39.
Pinguicu: lavulgaris. - " fftolonifera 282.
Vcrbena. officinalis mm A15 Aira. i ad -
Silvia ^ pratenfis — - - abis : Ed
ane wernhPsaee - - 49
ges wibpsus- Een 16
Di6vw1A. Poa
Asthoxanth, Eric - 608. | 3
TRIANDRIA: ---.-. - -anguftifolia - -613
: MO0NOGYNIA, E: 2 de sene ccm trivialis 202 :
Tm officinalis — $48, T9 — annu 293,45.612
1wdieier.o 349,26 c n 387
Locufa ^ 750, 21 Briza media E :
Óis » Vini acotm .94.a2 Da&ylis glemerata. -
cvfetidiffima 275 Cynofurus criftatus ...901, 49
Schenus ^ ifi 1^ anm PAfiee Io
"Nigeag 4 0- 723 Feftuca ovim ^^ $14 ua
—-
CLORA BELGICA. - 5$
fuitans ^ 299, 46. — ferratum 6o7, 92
Bromus fecaims 225,50 . crifpum — 608, 9t
is fterilis — 226, 52. ^. compreffum- - 93
.—— — pimtitus -—64 5r Sagina — procumbens -. - 94
Lagurus ebongus . 303 PENTANDRIA,
Avena — uni ee t 54 -. — MonocvN1a,
-. ,. Hmodoa 3. 288. $5 Myofotis fcorpioides 1
Arundo — phragmitis 67, 56 - is TE E »
.. . ealhmagroftis 355 Lirhofpermum officinale437
Lue c" wretaria" ^ 7308, v8 "rvenfe ^ 435 96
Lolium - : esten 341 6o. Anchufa. reddi i WI, -
a6. 2 utem Zy vu dp :97
Triticum repens — ELT nphytum officinale o5. 98
d murimum — 345,66 Borago —Pertem/is IOI, 99
—X TETRAN DRÍA. Afperugo Procumbens- - 102
is —. MonOGrnla. Lycopfis arvenfis 1C2,100.
Globularia vulgaris - - 67 Echium vulgare . 448.101
Dipfacus fullosum 190, 68 Primula vcr.elatior 752.
pilofus 191, 69 Menyanthestrifoliata 739,103
Seabiofa | arvenfis | 674, 70 Nympboides 517.104
: fuccifa 712, 7I Hottonía Pm 4844105
Galium. — paluftre — 266, 74 483
^ verum 264, 72 Lyffüschiá cei 449.106
melluo 491,75 . usata Cluf. -
wal c C -MMMES an. Je ——. "-fhyrfiora 451,107
eus Parifenfet 65 Nummularia S24, 108
Rubia EU s 649 . Monpilr rvenfis — EOD
Plantago Thjor — s8e, 777 Cónvolyulus a nfis 169,11
medi . ^4981, 78 — "fepium — TI Hn
lanceolata 980,79 . . Soldamella 701,12
maritima — 176, 81 Campanula Trachelium - - 113
"Ceromepus 175, 80 . — perficitolia -.- TT5
Sepitos officiis - - $2 rotundifolia z16,117
Corms finguinea - - 83 — Speemlum 532.113
natans , 3I Sala " valet 42,120
ri 10. "Lonicera periclymen. 560121
- Ae
p [A
"DEDE
"S
. PLORA BELGICA, —
Rhamnus. ups 20,128 Cicuta ^ virofa. 5. | Ósn6y
Evocyuus- europzus - - $85 Oenanthefifluloh — 531,165.
eii
rübrum 3$7.135 4Ethufa Cynapium So 168
nigrum 359.134 Scandix Anthrifeus $14,171
Uvacrifpa | .360,136 Pecten ven. 675,170
"Helix —— 362,132 Cherophyll.fylveftre 615.173
"Tileeebrum e erticillatum 59x ; temulentum 159,174.
"Glaux maritima es Paflinaca fativa 5554176
| - Vinca minor * * 137 Simyrnium O/ufatrum 373
; DiGYNIA, . Anethum Feniculam 321.177
H
[o
ied glabra $8,139 Carum | Carvi 180
P
pod, Bonushinr, 413,140 Pimpinella faxifraga 571.179
Uus
. maritimum 39r .— feebacur pn 671.184
"album *- I4I Apium graveoiens — 59.18
rubrum? 72,14,143 ZEgopodium Podagraria 50,186.
ghucum - - 142 TRIGYNIA.
murale »- 144 ViburnumOpulus, * - 183
6; (24185
: poe Nit Longe 0
Pncumonanth.271.147. E Pet
.Ccntaurium. 137,149 - CTETRAGYNIA,
perfüliata. -- 150 Paff paluftris. 354 8
eruciata 270.148. DENTAGYNIA,
— T—À eire 3d 4153 Statice. Armeria I3I,198
... muriimum 213152 Limenium 432
H ydrocotyle vulgaris 627,154 Linum . citarthicum - - 101
Saniculà — europra - I55. . — Radiola 589.192.
Tordylium /arifoliym 136 Drofera rotundifolia 642,193.
—-. o Anthri BS & . longifolia AH
Dzucus anni f 553155. E a Porvevwu. -
mupleurum fotwmdifol. - - 169 Myofüros minimus 9s.
| Seinum — fyiveffre | 60,1538. HEXA NDRIR
paluttre - 689,1 159. MoNoGYNIAA,. —
Crithmum maritimumB. zm urfinum —— 17.
Bunium B«lbocaftan. 10 — : vinedle — 18,203
Conium maculatum I3553.157 exe (carinatum |. - - 198
PetadeumSphondyliuimgop, 175 Ornithogal.lutum —-- 20$
A'gelica — fy! veftris 49,161 minimum
H5-i ae nri 428,165
Sigur
... umbellatum 5. 16
litifolium | 694,162. Anthericum offifragum n "s
: Pane 7 * 163 Afparagns officinalis c
imundatum 480 . Convallaria majalis - .439.307
uaticun HoRó6 s I n 584,2
Ld
Li
FLORA BELGICA. 97
.. - bifolia 415508 : Perficaria | $61,246
Aevus ^ QCalamus | $8,210 Hydropiper 564.239
Junius . effufus .389.21$ amphibium 562.238
- . eonglomeratus - -617 602
— inflexus 388 . Convolvulus 169,24
fquarrofus 23192224 ENNEANDRIA..
.articulatus 217.213 - . HEXAGYNIA.
bulbofus '"Butomus umbellatus 292.244
bufonius . 336212 . DECAN DRIA,
campefitis 337211 — ^ WMigNogyNIA. |
Berberis . vulgaris 94:216 pyrolg - rotundifelinG12-
* TRaIGYNIA, —-- :icch oma Ai...
Rumcx, aquaticus 407.219 DiGYNIA, .— à
: obtufifolius 408,217 $ Saxi trida&tylites 684,247
erifpus bypsoides - - 248
(00 fanguineus 411,218 scleranthus annuus 587:246
mo acetofa 6,220 Saponatia officivalis | 673,245
acetofella 7,22I TRIGYNIA,
Triglodhi maritimut 323,223 Cucnbalusbaceifer ^ - - 620
paluftre 322,222 Stellaria holoftea ^ 129,252
- PorvoYNta, graminea 139,251
Aliíma ad id. 5773224 nemorum —24,62I
ranuncu'old. $73,225 Arenzria peploides | $4,622
HEPTANDRIA. ; Ee erns . 62,255
ial Hi pecien e ipae 28.25
us parere au. em. 5 gubra isst
ad Ad x Pisana.
Oenothera£iewsis | 450,229 Cotyledon sesbilicus B.
Epilobiumaguftifol, 454,330 Sedum —Telephium 717,266
— Birfuium | 455,231 — srupeftre — :67.
montanum 442.222 . acre " E
v. ium Msi AR ' A d
accinium us ,2 -»epeá- . 139:
Vitisidea . - : x E vex, Te
Githago 444,162.
Proscon 133.265
dioica.
ORA BELGICA,
'". medofi 35.258 Fragatih vefca — Pisano
- DODECANDRIA, E
'. .. MoNocrtNtrA, : -— fupin ^ 618
Arum europeum | 68 Anfetina — 610,290
Lythrum I - E 17) Tormentillaereda — 279,293
m dufipifo ia - A Geum — urbanum 127,298
Portulaca de Comarum paluftre — 619,294.
Agriaionia Eup;toria Sen E OLYAN D RIA.
m : TRIGYNIA, MoNoGYNta, E
Refe Luteola 4451309 ehefiloninid ma
jus I47,309
vulgari — 639,310 Papaver Rheas - 551,209
guphorbia Peplis $59:303 Argemon, - - 623
: Meis 2t ug E Nymphza lutea 525,296
^ eplis rS alba 526,297
MISEENS COO NCOP UM euopsa — 722,301
Pa
Pa. HH S Car]. d . : s yr 2 -—À T etus
NIA, —— HEXAGYNIA. ed
Sempérviv. te&torum 652,73 Stratiotes Aloides ^ $1,313
-—1COSANDRIA. PotvGvNia,
224^ MoNoGYNu, — Clematis | Vitalba - 315
v uem fpinofa 611,274 Anemone Pe P
Padus.—.-5 --2 636
DIGYNIA. : Thálidirum fs flavum Dad té
inum ocupa 479278 i t rue ul
fein bou - 796279. RaounculusFlommul Sica
cocus PrNTAGXNIA, x Lmgua o - 24,318
Pyrus . Malus 460,281 Ficaria ^ 148,319 -
-" communis (614282 - bulbofus : 622,322
Spirfa — Ulmaria - Pan. EU actis... 620,324
Lon Filipendula--. B: -Joc- - repens 621,323
£u ilc: wBenyeuNa, - — ^ - eleratus — 626,320
(of . f([ylvcfüris, -- 285 arvenfis — 623,321
sos7. dpinofiffima 646 sco cgparviflorus B.
ctp hien 647 r bederaceus 629,125.
Rubus — fruticofus - gd aquatilis 485,320
; jore cna Ciliha pluri dies
c BELGICA. qd
DIDYNAMIA, . . | Orontium -- 608
— GYMNOSPERMIA, -
- Serophulria nodofa 679,370
Thouérium rss TE -- aquatica dini
-oChamad ys
FER éritielenia
Ajuga reptans
Nepeta — Cataria |
Betonica hirta. -
Mentha fpicata
Pruüella- vulgatis. .98,99,356 pois oec
«tA NGIOSPERMIA,
nu ius Crifta-
Euphrzafia officinalis -
E € Odontites
/558.36t
142 - Disinlis purpurea. - - 371
- Limofella: aquatica. 334579
677,331 Orobanche. belt 448,368
(365330 ,. 497,369.
$ queo TETRADYNAMIA.
; ME
.' 474341 Myagrum fativum -- 373
, aquatica 24723341 E. -- - 404
CTE2527 appenfs^ -—eidd, Draba | zs
— Pulegium -- 344.
Glechoma e. ,90p3 T ^C 79815$37:
z ;peireum. |OJNeew-—
Lamium pieces | 411,247 Thlafpi arvenfe 719,378
21247. purpureum | 400,346 eampeftre.. 72,379
! ' amplexicaule 403,345 Buríapaft. 106,390
:Galeopfis Tetrahit — 773.343 Cochleariaofficinalis | 162,374
* Ladanum ^ 772,349 -: anglica un
£ "Galeobdolon - - 354. Armoracia 631,376
Stchys- Ífylvatica ^— - - 340 Iberis ^ nudicaulis 107,377
OCOSeaut opas 251 SuzqvosA, — -
Balota nigra^ : 46352 Cardamine pratenfis 519.585
^ -— ii si so. hirfuta | 628
ium vulgare 443 —— Nafturt.aq.520,
Moe Cardiaea — - 2,353 amphibium fomiid
. JOriganumvulgare ^ — -- 339-75. "fyefire- 621,399
bye rere eue ey . tenuifolium 695^ |
: —* oAcinos --4333 .^* m P 729
Meliffa Nepeta 113,357 Eryfimum officinale- pen i
Sceutellaria galericulata 447.357... Barbárea —- - 395
216393
230,364 Aribis - Ven c
221.65 Turritis glabra ^
468.366
45736) iln d
557,362. e" Raps —
A ; -- 363 Een campeftre 95.
Axio tira m.
E minus
E Erucafirum 110 2r a
197,3: 1 sinpi "2 ramua 634
6o
-MONADELPHIA. POLYADELPHIA
^ DECANDHla. — |. PerivaNDRiA.
Geranium rotundifol, 372405 Hypericum perforatum 583,446
Althza
Malva
robertianum 37. mme. 394,439
cicutarium — 373,407 irfutum
mofchatum ü bumifufum -- 63o
PoLYANDH1A, .
wfemda sero SYNOENESIA.
rotundifolia 458,408 - Porve, JEqvaris, :
lveftri Trago ogonpratenfe 730,4$2
demos 459,499 Picris , hiecoeioides 154-448
DIADELPHIA, Sonchus oleraceus — 702,453
HEXANDRIA, | arvenfis — 370,454
Fumaria officindis ^ 338,412 paluftris
Spardom. fceparium T ES ibis Mur
Seer tinctori. ia
clavicalata 339,413 LaCuca —JSeriola 339
- bulbofa 340411 Prenanthesmuralis — - — 44r
.. OcrawpRA, . . Leontodon lTaraxacum 182,456
sununoalc CE
Mess. 5
rermamica 269,417 Crepis — te&orum — 1535445.
)— 269 . Hyoferis SEUMAK - 376.449
Ononis aes. ces 52,418 Hypocharisradicata ^ 372.447
53 Lapfana | communis 705455
Yu htifolius (-- 629 CichoriumIntybus : 152,456
rar 414,421 Arctium Lappa 404,457
pratenfis / 415,422 Serratula arvenfis 124,462
^ Vicia fativa — rti pm lanceolatus. 125,459
js epum. TOME C dd , 121,460
Errum h iyi Td EDD. Aus. -631
Ornithopus 2 po 545,438 à reris 159
Trifolium M.cerulea 740 acaulis 134
M.lutea us Onopordon Acanthium 716,458
alba . .Cnicus oleraceus 120
repens 2 Carlina vulgaris — 161,464
pruenie 733,433 Bidens — tripartita — 118,467
agiferum 738,428 cernua 119.632
. re[upiuatum - - 429 Eupator. ciun2binum 8465
.. arveníe 736,432 . Porivc, SUPERFLUA, —.—
:3 T. - .agrarium — 735.439 Tanacetum vulgare - 716466
e ^
.. corniculata 9,427 Artemifia vulgaris.
Medico ülita de
!
FLORA BELGICA. ér
maritima 3. X. Mowocvs —
Abfnthium — : 23472 jafiane montana - 638,498 —
hue dioicum ^ 279,468 Viola ^ odorata ^ 76:,:00
ferdidum 198,634 . . - «anim . 760,499
—. fyiatium - - 63: tricolor. 762.401
Conyza jfgwarrofa — err noli tangere veces
Ergeron ate —— 172474. — GYNANDRIA,-
camadem[e 7 - 475... DIANDRIA,
Tuffülago Farfara 744-476 Orcbis mofula — 537 —
bybrida —— 56$.478 Morio ^ ^ 538.504
etafhtes/- .-.- 477. sitit x26.
Senecio — vulgaris — 687,483 — bifola.— $39 —
| Jacobza . 386,482 » macultta — 542,639
— Jarracemicus. —.481 Ophrys ovats ^^ 534,506
"— Tripolium |- - 484 cordata 535
zo Virgaurea 764,480 -— Zeelandica $40
Helenium — 566 Serapias latifolia | - - $05
dyfenteria - - 636 -longifolia 369
oculus chrifti 170,485 paluftris Leyes
Pulkaria - :- - 473 |. HEXANDRIA. —
Arnia montana . - - 479 Ariftolochia C/ematitit 63
Bellis perennis — - - 494 — . POLYANDRIA.
' Chryfanth,fegetum .—— 82,487 Arum maculatum 66,508
ET . Leucanthem, 83,486 Calla : ^ europza MNA
Matricaria Paribenium 466,488 Zoftera — marin — I1 mes
- Chamomilla 144.489 MONOECIA. "
Bithemis Cotula 146,491 MONANDRIA. d
^. arvenfis . 145,037 anichelliapaluftris —
tinétoria 104 DIANDRIA,. .
s valentina 105,490 Lenina minor I Q *
Achillea — Millefolium 4945 — — polyrhiza Mer
um p
3 -- Pozxc, FRÜSTRANEA. - : Tuer 418,599
Centaurca acea 385,487 C diia
^. Cyanus 184,495 pulicaris. :
— Calcitrapa 126,496 véipili^: 4 28,509
- .Porsó. NzcessamzA, leporina ^ 329,641
Calendula : | CUR ;
Othone icc "um 38
x rore it :& PEwbdsligan. * |
c (ta ses Humulus Lupulus | Apaó
ha htfola — 74gg14 OcranoR
E DE 746 Populus tremüla - .. 598,548
Spa lumerccium | 707 ee nigra. 592.549
2005 CTETRANDHA 5s alba... (597.547
Bctua | alba /— — 88,19 ^. ENNEANDRIA,
ms Mna 19.515 Mercurialisauuua - - 76.550
. Urtica | dioica . . 222516 Hydrocha. is Moríus - 520,551.
: urens | 771,415- - MONADELPHIA,
: FENTANDRIA, Jun'perus communis. 595552
Xanthium ítrumarium | 466, $14 POLYGAMIÀA:;
Amarantus Blitum 91,515 MOoNOEGiA,
POLyANDRIA. "Holes lanatus |; 989, 40
Cerstophylium d-meríum - moilis 253
eins Sm fpicatum nie Valantia:/ Cruciata - 2723
ium 482.—
Parietaria officinalis 552 554
x ham ^ 766.
Cerylus
e iam Bisraes r 4: 1228
Pi : — fylvel his- p E : im Su disc z
inus. AES m Ls Ko XI T She E.
Mavenljca Elaterium 1 7. niue excelfior — 23 3558
ia — alba 97.336 OCRYPLT OGAMiA,
DIOECIA; Fuicrs. :
pradsto : quiftum € E:
vitllms —— 661 0 Aietes ten
T purpurea ; 659 "4 hyemale | 201,$^2
-r fnglis .. 660,539 Ophagloffum vulgat; 533,564
Leo... €aprea |. 662,540 Cim regalis. — 229,563
AS eter E 664.538 Mo BEAMER on ad
: rofmarinifol ^. $32 ^ Lunaria i
$ -arenaria . 668,643 Pteris - a aquilina
[ 7» TRIANDRIA,
Empetrumnigrum .— 209,559
Es ^ TETRANDRIA
Vi — album 765
Hippophae Rhawnoides 640
Myrica.- Ge . 641,543
ES lI A
Vk onn
à "X
c): 65088 és
: E
QVE, 0 7 9c
CHRIST IANUS EMMANUEL HOPPIUS,
Petropolitanus.
"Upfalie 1760. Septemb. 6:0.
—
5.9.
mn magno hujus mundi Piruno. má TS
' dibus, Plantis;. Animalibusque. opertum cft,
qua ur diverfiffima funt genere; ita numero
infinita ne unum quidem reperitur, quod ratio-.
ne Compofitionis , multiplicationis, fuftentationis ,-
& ordinis , luculentiffme non reftetur Eas o--
ipotens & omniícium hzc omnia mira arte fe--
ciffe,. Venio tamen nulli. animali inter bac varia,
pervium. eft, ftupenda hac nature miracula per-
cipere & admirari, Hominem fi exeeperis, :
^ — Homo - rerum. curiofüs,. quem. varietas ma-.-
xime dele&at , tr rahi ur (fue ut medcatur indi-
| gentiz , ) vel tn e vel immediate. ad copide- :
64
randas Tes naturales, cumque illis utitur, non .
P. wm uae admiratione capi, & ad DE-
"UM, earundem auctorem, mente elevari. |
Rerum harum confideratio, Seestie Narura-
&: fortita eft nomen, quam Medici quondam fibi
vindicarunt , Sex. omnes res naturales ipforum
^ob artem fuiffent conditz , adeoque & hi: hanc.
partem fcientiarum im fcholis ubique publice &-
privatim. docüerunt$ Perfpicacieres demum facti
& quidem hoc noítro xvo reliqui Eruditi, hanc
prarogitivim ilis dencgarunt; quin & hifce
temporibus ipfi principes fereniffimi hanc fcien-
tiam tanquam íuam adoptavere ,', quaüi nobi-
lffimam ac jucundiffimam , quibus etjam referen-
ja funt maxima natura miracula in unum colle-
Ga, quz illi oli potuerunt a regionibus maxime
diffitis, ad nos translata procurare. ^ Viius homi-
nis ita eít. comparatus, ut quz-ab eo maxime
diflent, nec non quz fibi fint nimis propinqua, -
gre cogno(cat: atque perívafum habeo, homi-
nis vim intelligendi ejusdem efle indolis; namque
fimplicifimus pulvis, & forma hominis cxcellen-
tifüma, atque difficiles funt. perceptu. : |
sl
nihil magis s(fimilatür generi humano, quam gi
nus Simiarum; carum facies, manus & pedes,
brachia & crura, pe&us & inteftina, quoid ma-
ximam partem referunt (imilitudiaem noftram,
Mores illarum ^& ingeniofa inventa ineptiarum.
& jocorum, nec non imitatio aliorum (hoc eft,.
goes eomponendi fe ad guítum feculi) ef-
fingunt illas nobis adeo fimiles, ut vix di(crimen
maturale inter hominem, & ejus imitatricem, Sí--
miam fcilicet, obtineri poffit, :
I
... Ex omnibus quz geíftat globus terraqueus,
SNP:
5) Vide Maf. Adolph. Frider. prafot. |
in
: i
z ANTHROPOMORPHA:- P
— Mvltis- videri poterít, majorem effe differen.
tiam Simiz & Hominis, quam diei & noGis;
verum tamen hi, comparatione inítituta- inter
. fummos Europz Heroés; & Hortentottos ad Ca-
put bonz fpei degentes, difficillime fibi perfua-
debunt, hós, eosdem habere natales, vcl fi virgi-
nem hnobilém aulicam, maxime comtam & hu-
maniflimam, conferre vellent cum homine iylve- -
fti & fibi reli&o, vix augurari. poffenr, hune
& illam ejusdem effe. [pceiei Rudes & qui.
educationem non funt fo |
qua mores, diftant ab illis, qui periti funt a&tio-
num vitz, magis inquam, quam pyrus fylveítris:
aífperis fuis aculeis & fructu auítero differ: ab.
arbore ,' quz in horto circumfoffa lxta viret.
— -.Sunt varii homines reperti && ingeniofe de-
Ícripti; qui omnem fuam vitam in [ylvis inter
. Bruta. egerunt, quorum heie loci; primus nomi«
nandus eíl: PT. ob '
—— .L Puer cum URSIS répertus, ià magng
Ducatu Lbzsamis; anno reparat filutis 1661.
E Puer LUPOS inter correptus afinó 1j44.
DNE E Ee
ejusmodi
occurrentes qui omncs
in eo eonveneré? ^ — ^ ICD n6
1:0 Quad /egui. proríus toti potuerint.
2:0 Quod omnes füerint brut. 3 :
8:0 Quod manibus & pedibus innixi cücütree^ ———
tint, arbores fipe mora coniceuderint, ad occur»
veto ig
*6
m
fum heminüm attoniti facti fuerint, fimiliores be-
ftis & fimiis, quam fibi ipfi; unde etjam factum
eft, ut dilcrimen naturale inter has & fimiarum
genus ponendum, agre omnino obiineretur,
—- —Non quidem me fugit, quam ingens fit
differentia inter brutum & hominem, utrumque
fi^parte/ morali confideraveris, - Eft homo illud
animal, quod rerum omnium Auctot, DEUM
loqüor, anima rationali immortalí ornare haud ett
dedignatus, nec difplicuit illi hunc caeteris ado-
ptare animalibus,cui & vitam réfervaret nobilio-
rem; G& quse funt reliqua, pia & tranquilla men-
te confideranda; verum hzc omnia alium fibi
vindicant locum: mihi incumbit, ne cum futore
ra limites prafixos, id eft.
tur S5amie, Ívetice dpor. us ,
Globus terraqueus. videtur imprimis conftare |
tribus: diverfis. Elementis: nimirum Abyff
rum; Continente terra & umbrofa Sylv:
mii | ^o db oor n
uM ont
E LUE
ANTHROPOMOR?HA, y
filvas attinet, obíervari meretur, arbores intra
'Tropicos creícere frequentes .& celfas, & qua -
cacumina, plantis repentibus ita complicatas effe;
qua easdem adeo aréte alliganr, ut fi centum
detruncaveris atbores, omnes tamen erecta ftent,
nec. poffint profterni: namque vertices arborum,
vinculo plantarum Ícandentium ita combinánrur,
ut ncqucant fceparariy nominaffe quoque juvat,
ignem filvis. his fempervirentibus; nihil. damni
inferre poffe, terra ideoque pleiumque in Indiis
tegitur quaíi te&o fuo, columnis impofito, ur
homines poílnt fub umbra illis, quemadmodum
in tepido balneo, obambulare & reeumbere; ali-
... SIMIAR
eft: Facie n
Mufículis, licet non loquantur, loquele nobifcum
conveniunt & a Bruns differunt; ercéti (zpius
ctjam pedibus poíterioribus tantum incedunt ,
manibus cibum legunt & ori admovent, vola
concavata:forbilia hauriunt, & manibus dcficien-
THROPOMORPHA.
-codilis, Serpentibus, & quod mireris,
giofis febricitantibus. —— mr co:
* . Lengior forem, fi ritus & meres fimiarum
bic loci narrarem: pauca tantum loquar de noftris —
. ut ita dicam propinquis, five de illis ex genere
fimiarum, quz zque ac nos re&z itant, duo-
busque ftant pedibus, immo quoad phyfiogno-
miam & plantam manuum nobis fimillimz funt:
atuor harum cíle nationes, ex hiftoria
i a
d dicla e EE sodio gp en ad - Es ;
em mibi innotuit. —— —
dit, cujus. & pulcram imaginem Edwardus -
A nuperrime dedit, depi Y
emplum, qu
" ANTHROPOMORP?PHA. 65
D. Prz(idi dono obtulit, Pygmzus hie Londi-
nenfis juvenis adhuc fuit, tantum quinque fpitha-
mas longus. -Nates illius. non funt calva vel po-
tius, non funt ita. comparatz, quemadmodum
plurimarum fimiarum ;. Caps? illi rotundum, ut
homini; Fross nuda, nec pilis obteGa; Nafus au-
tem depreffus, ad fimilitudinem — Hottentotti;
Crines € cervice, fupra verticem, frontem verfus,
deflexi eunt, & ita inclinati pendent deorfum
ante aures; PiZ lacertorum inter cubitum & pal-
mam, reflexi veríus cubitum vergunt, ita ut u-.
trinque occurrant in cubitu. "Totus colere eft fer-
rugineus non diffimilis lateri bene co&o; habitat
in Africa, vivendi rationem , & qui ejus fint
mores, prorfus ignoramus, Ex manibus illius
fterioribus, five "pedibus » qui ad manus nofítras
fimilitudine prope accedunt, apparet, illum ma*
gis convenire eum Simiis, quam nobifcum, X)
II. SATYRUS. |
Esa ecaudata fubtus muda. abdomine gibbofo,
^ LÀ hát. YO. p. 2j. m. I. :
- $erus eit quoque incola Afric, in Eur -
pam ex ba advectus: hujus duas babemus
cfhgies: unam anus atate confe&z, ^ad viva.
delincata fuit apud Principem Arau lionenfem,
Fridericum Henrici Filium ; reperitur ea in Tul.
ed Tb 3. Cap, $6. defcripta & delineata. A
liz, elaboratam a Scotin, Londini is
Sibi rfeifuw vul: Carinus 1 D. "Eduardus Py-
(meum eandem e[Je fpeciem cum Satyro, quamvis pi-
i iin illo teflacei im. boc fufci; wos mibil quidquam de
.cwivis mom ovifis promumciamus; cum wero t Taulpius
' Se tinus im figuris fuis comveniamt, qui ipfi auto-
P re, dubi ] nequit. RA. eandem fpeciem u-.
ta terque. reponat. m' vetro Pytmaeus Edwardi ar-
.. dieri fit compage, &y- undigue birfatus, eundem di-
2g
2 iiid dedimus, dome «ertioro imnotefcant.
2
S" ANTHROPOMORPHA, "
quo viva fucrat translata, Hzc in co diftincta
cít ab illa, quod breves habeat capillos in capite
& dorío; verum facies, frons, aures, pectus,
abdomen, brachia & crura, funt pene nuda, nec
capillis..obducta. — Pracipue cognofcitur magni-
tudine abdominis , quod tumidum gerit, virgi-
nem licet agit; eftque adeo maxime in co diver-
faa noftri generis puellis junceis, Et quia hac
babet manus loco pedum poítcriorum, non vel-
lem cum ila aliquam jungere propinquitatem,
JEquat nos magnitudine, vel quinque cít pedes
longa, mufculoia & /torofa, ira ut cum viro va-
lido lu&ari audest, vimque inferre generi noftro
non dubitet, adeo ut nullz feminz fuítineant
fole intrare filvas, quas incolunt hi Simii mares,
Sunt inluper. elegantes & mundi, inceduntq
ere&i, Prehendebat hzc Tulpiana vas potoriu
n ftz. matronz, tuta quievit, Preterea nihil -
mihi cum illa ncgotii, z
s eft, fe ab ullo pictore rite exprimi.
X
P. d
viatam efíc- cadunt, Y
P Ye mec.
CHE da m Jé2 XD T 5
ANTHROPOMORPHA. n
dum fert, cum tamen: plerique auctorum abbre-
«c Vani peregre proficifcentium hujus mentio-
nem fecerunt *), interque hos Nicolaus Mat-
thzi filius. Kóping, Svecus, qui in itinere fuo ,
.hunc coram intuitus eit, marem feminamqüue -
haud male deícripfit , dui: hanc in fententiam.
loquitur: Erat gens horrida & tetra, flava, in-
termixta nigredine, ac. quemadmodum feles, cau-
dis. inflruca, qua tamen nuda erat, atque. huc
x illuc difcurrebat ad imitationem felium,
m ad littus appuliffemus, ftatim nos adicrunt
avibus, afferentes fecum quosdam Píittacos
-érithacos, quos permutare yoluerunt , rebus qui-
buslibet ferreis; cum vero animadvertiffent neminem
fecum mercari velle, ítatim colla Pfíitracis fuis
frangebant, & crudos coram devorabant. -Tan-
dem tanta multitudine confcenderunt naves, ut
Due ab Hus memrtin£g unde. bombardas
tigit autem , ut Mitis navis, qua pers füi-
mus, continentem quinque CRGPGUA fibi adjun-
is, pU Sed vifurus, fi quid quod efu
yP fuiffent, - mora b ac
Ra me : Do-
d ME
— 8j de hz. m infula. Berseo , im | regm
Suecod. 05 bomines montani caudati in interio-
wr inveniuntur , quos multi « noftris i 1m aula
Regis eruxt. Cauda autem illis eff y pro-
0 cygos, 4d quatuor vel. m-
"nde moda quo trumeat £an
te t
7» .ANTHROPOMORPHA.
Dominus navis cymbam majorem, hominibus re-
fertam, duobu:que tormenris bellicis inftru&tam,
íummo mane ad continentem mifit. Cumque in
rerram tranfiliffs«mus, & tormenta adducta, femel
iterumque explofiffemus, homines hi caudati fil-
vam & fugam pcerebint; ac tum demum triítes
eomperimus ícapham in. partes minutiílimas 'dif-
fe&tam, & clavos ablatos, Deinde animadverte-
bamus fumum in monte, quem ftatim fcandeba-
4nus; nihil aliud invenientcs, quam. comitum
TE
-
- 9) Miupertuis Oeuvr. a. p. 351. dieit bos genu: qm. jf
medium inter Homineséy S1mias. conflituere, feque li-
-fiagentifins Europe mgemt, 0000
39: ) Plin, lib. g. c. 8. Troglodyta frecus "
| ilia domui; vidlus ferpentium carnes; flr
vex, adeoqme fermowis corsmercio carctt,
ANTHROPOMORPHA, 7
iniula depinxit illos, fecundum exemplar vivum
X). Puero novenni hi multo majores non funt:
qua colorem candidi, nec a fole tofti, quia
noCturni femper oberrant; incedunt erc&o cor-
Mmm , TT.
RERUREEE He ND :
*).Bontius jav, S4, de hac fpecie: vidi ege aliquet utri-
— auque fexus erede incedentes, imprimis feminam (cu--
fu Jignram exbibet ) tanta verecundia. ab ignotis y72 Ps :
bominibus occnlentem, tum quoque faciem manibus te-
gentem, ulertimque lacrymantem , gemitus eientem C9.
€aterot bumanos aiu: exprimentem, mt nibil ei bu
(omani deefe dicares prater lgeelom, " Logui autem e-
. es easque poffe, fed mom velle, ne ad labores cogeren-
* ^
genua attingere, dum in nobis tantum. dimidium
femoris tangunt, Hi latitant in fpeluncis fuis in.
terdiu, & pene czcutiunt, antequam ab homini-
bus correpti, pedetentim adívefcant luci; noctu
di&in&e vident, quod indicio eft, pupillam illo-
rüm magis. effe dilatatam noftra; in tenebris res
fuás curant, furantur ab hominibus quidquid oc-
currat," & ad rem fuam familiaem augendam
pertinere , ducant; quare incola in his oris abs-
que mifericordia illos tanquam fures peraiciofiffi-
ro curanda, €, g. ad portandam a
ec 5
e fus fimul; melior tamen im tenebris quam i
mos trucidant, enecantque, ubicumque illis ob-.
viam fati fuerint, Propria utuntur lingua, quam -
loquuntur fibilando, adeo difficili, ut vix ab ul-
s edifci E nifi fec: ongiori cum illi$ con-
ine, noftre - iced adeo
eiodui. dee
& negativam, :
los conteffes fait, | fe- pre inpet Tobes
in hoc mundo, deinde autem ab hominibus fuiffe
eje&os; nunc fpe viventes, illud tempus.affore,
quo imperium amiffum: "recuperabunt ; fed ad ca-.
lendas grzcas *), Multis ta locis [ndiz orien-
talis, in zdibus excepti ufurpati funt, quemad-
modum pucri, ad mandata leviora rei domeftice
jnter epulandum afferendas - E-0 tecca Rus i5.
»g intuitus et talem- in Amboina, a
. Nus. Gu.
OX) palin 1 im oratione Acad, R, Holm. de hae; Ig media
— Mica genus bominum invenitur niveum , eui Pili
. albi contortuplicati , Aures longe, Palpebre iptum-
A bentes ,. Ü culi | erbiewlati iride refea pupillague mem-
— braua flava pellucida; vifus. lateralis im utrumque 4
vite euvriculum 1g ammorum. Corpus exigun
- Aequi i cogitare , terramque fui cauffa creatam,
jur dominium fe tandem eobtenturos pon. (SR
ANTHROPOMORPHA, 7f
Gubernstore navis acquifitum, qui prime tem»
pore, poftquam captus fuit, cibum: coctum ede-
rc nequivit, nec lucem adípicere; cumque itaret,
pedes alte tollebat; fon antea in fuis Íylvis pa-
vimento adívetus plano in quo ambularet. ]ncly-
tus ille: Rusphiur- narratur habuiffe talem in domo
fua, peri tempus o&o annorum; fed deploramus
opus illius de animalibus. deperditum effe, quod
finc dubio adeo pra íftans & excellens fuiffet, ac
n uer d edidit de Conchiliis & Plantis.
pore ments, ab ullo naturx perito, confideiari
posíe. Quamobrem mirari.convenit, unde factum
fir, ut fciendi cupidus homo; reliquerit hos, huc-
usque íuis in tenebris, nec voluerit, vel tantilla
rauonc cognofcere Troglodytas, proximz: fecum ——
propinquitatis: .— Multi mortalium fuos terunt -
unice cogitant, quomodo vium & opes, ut-
cumque corraías, fuis cumulent; nec aliter fe — —
res habet in maxima parte illorum, qui navibus -
Indias petunt; quibus folis hoe contingit, ut
invifant genus "T roglodytarum: hi lucro tantum
inhiantes, infra fuum negotium reputantes, re-
rum naturalium ícrütari naturam & rimari ceco-
nomiam, Sed quid quzío esfet convenientius
obje&um dele&ationis, vel Monarchz cuilibet,
quam domi fuz, coram intueri animalia, quz -
. numquam fatis demirari-poffumus, Quam facile
fieri non poffet, ut Rex, horum potiretur, ad
. eujus nutum certando integra fle&itur ese -.
PE | ANTHROPOMORPHA.-
Mame parum conduceret- Philefopho, f
dies cum aliquo horum verfíaretur, explorat urus.
quantum vis ingenii humani , horum fuperet, db
pateret difcrimen Brutum & rationalem inter; ut
praeteream, lucem, fcientiz naturalis peritis, ex
pertectaillorum defcri ptione ,orituram, n me
attinet, dubius adhuc fum, qua nora characteriftica
Troglodytze diftinguantur ab Homine, fecundum
principia hiftoriz naturalis; adeo enim propin-
qua funt hzc inter Hominis & Simiz genera
quoad ítructuram corporis nudiuículi: faciem,
aures, os, dentes, manus, mammas; nec non
cibos, imitationes , gefticulationes, imprimis in
dis fpecibus; quz ere&a incedunt & proprie
43 orpba - y ut nota difücillima re-
periantur pro genere. fufficientes, Novi e idem,
quod Simiz cauda inftruantur, etiam qua .ecau-
datz dicuntur uti Sylvanus, cui cauda breviffim:
adeft, quamvis non manifeíta; at vero neque
cauda ullibi characterem generis praeftabit, Quid.
quid fit, nullum genus Brutorum adeo prope
. Homini accedit, quam Simix & imprimis An-
thropomorpha, in quibus non modo miramur
fimillimam nobis ftaturam, fed &t mores fimilli-
FooS. dum hz natos plus.quam paterno: fovent
: affe&u, eos ulnis gerunt, in finu fovent,cu-
| me KG ud non modo — fed. *
& ipfe Pater,
gimia BÍ fimilis nrrifima leftia nobis.
ExNrvs.
*
AC
)
n
7A
m ^ 4 H M . E 4 bo NI NI M. s A NB SN SSNSS NSSMES. à NH /, : VZ T P ^P y, rj
Jj pet aum 1 i XN N k MAS. d Kt s : 2, 1 /
| / (llb ' 2^ M OMNE Mera ; ; WC NN SESS j 1 ds. id VA
: E Mus MAD)
yr. nb TON TM ANRT » : CRUS " VETE p Bo WD AES A] ^j SN : SN ; NW | y | ! ^ ' Jl
j ps P J , ] MA 1 ; "n ^ hà Nu a V REL - 7 3 "x $* " h hr , , 2i : i : NN Jj WA 4 | fi ) "
pues
S
EN
S a T z— D EM ur m
A4JIRocroDpr-TA4o
diim TEMOR s ln— o o 3 9. LUUCIFXB Aidrovandr |o 4 Prgauaws Edwsrdt |
——
IEZUCIBLETUmU UG OUEQu Op RE GE GRONTNU Sam —csRR UHIEGES CERERI
bera
CB Les "n "
PLANTAE
|A FRICAN E
RARIORES.-
*SEORSIDE- : dis d
px. D. CAR. d3Ü5uss
Propofuit
JACOB PRINTZ,
Dalekarlus.
Apfel 1760. Mis 20.
rea. cds t : Ja dias
d ultimum fui angulum; ubi-orbis fe rer —
minare qvafi, nec ulterius progredi vide- -
tur, natura miracula concentrasfe
putabitur Africa monftrifera, ut vegetabilia ma--
£s prodigiofa in hortos fuos Botanicos e nulla
"Telluris parte | potuerint introducore curiofi,
quam ab ultimo Bons fpei Prorrontorió, Plantae
hujus terre, nefcio, quam ob causfam; difficul-
ter admodum per trandsmisía femina in noftris
propagantur hortis botanicis; unde fatum eíl,
Ut tam raro come » nifi in hortis Hollan-
dicis, —
TJ£ AFRIC.-RAR.
78 | LA
dam, fed quia ad certa &--ftabilira genera non--
dum adfurrexerat hzc ícientia, folidi quidquam
vix inde colligitur, iconibus praefertim non ad-
je&is; FicunAs autem vegetabilium Capenfium
vix habemus prater eas, qua. Breymio, Hermanno,
Petiverio , Commelinoy Volkamerà, Dillenioy & Bar-
manno debemus, T. tes
ES . Ceterum plantz capenfes huc usque Boiani*
cis dilucide cognitz ip Flore Cape»f ad 20 cit-
citer fpecies diftin&tas nuper funt expofit: fed
z00 Ípecies adhuc torte facili eolligi posfent ne-
gotio, fi quis ad hanc terram daretur aditus. —
| "Hac
UI i
XT
EO LN
PLANTE. AFRIC, RAR. 7$
: Hec: Regio rapidisfimis expofita ventis &
procellis *), tor. producit plantas FRuTICOsAS &
alpinis textura fimiles, ut vix hujus generis tan-
ta ullo alio in. loco inveniatur copia, queque
. maxime in noftris defiderari folet hortis, Plan-
tx ex his oris tantum sUCCULENT./E, üt Mefep
bryantbema ,. Crasfule , Cotyledames, dloes , ^ antherica'y
Tetragonie , 44izoa, Cacalie, Stapelie y. Euphorbiea ,
Gérania, &c, huc usque przcipuum. Hybernaculis
.. nmo(ítris dederunt ornamentum; eei quz per
cauliculos facilius transportari: & propagari d
unt, Scilicet fucculentz- hz, ftru&ura fua n
randa & infolita, fpectatorum ira in fe pircibxum
runt.oculos & admirationem, ut his in hyberna-
culo quopiam non vifis, quod przcipuum eft
ibi defiderari fibi videantur Curiofi. Nuper ve-
ro, intra paucos annos ex bac mundi plaga no-
va quafi colonia plantarum | BULBOSARUM ins
trodu&a eft, quz floribus elegantisüimis hortos
curioforum quafi animavit, urpote G/adiolis , - 4n-
tholyzis , Ixiis , W'achendor is , Hemanthis y. Ornithogalis,
Hyacinthis ,.— dnt bericis Scillis , - -Gjanellis | &c. uz.
bulbis fuis a patria. fua facile. PRnMDE Land
vis bulbillis per Europam diftribui potue
-*) Mons abülige 35
cis ab oriente: in
Tempeftas a medio Maji pr m Augufti f
adeo contine T6. W.. en. i verfu
. - ME tum feruntur. '€erealia, lera, E mo
cus tempczatus. ut apud Europzos, - acies oci
numquam , licet it "endo orcum. in monte tabellari.-
Er dum Ms pluvia TempeRas eft a medio Angufti d wr.
aj, fub vento $. O, ab euro veríus meridiem
ia horrenda: Met replet aérem pulvere, uüde-
3 E incolarum; 6i vero ceffet ventus, calor exfurgit
^ "urentiffimus. Caliditmi dies a Novembri in Macsums
jo PLARTJÉ AFRIG,RAR, .
- VARIETATIBUS plantz Capenfes pra éete-
ris in folo natali ita fuperbiunt, ut omnem in
illis examinandis adhibere attentionem folertis(i-
mus etiam debeat Botanicus, ne in errorem incis
dat, Ut plures taceam, nominare fufficiat Orbor-
sam bulboam, qua ordinarie caulem habet her-
baceum & folia ovata integerrima, fed eadem
heic reperitur (, foliis lanceolatis integerrimis, (y)
foliis lanceola:is dentatis ,- (2)- foliis lanceolatis
Afpalathis & qua funt plures. —.——
"Praterea hzc regio, quz plüres liabet fpe-
cies plantarum flore compofito, in illis etjam;
maxime quz flore funt radiato, hoc habet pecu- :
liare & notabile, quod RAbtus in plerisque [u5-
fus fit fufto-ceruleus ut in. Calepdulis ,. drtlotidibur y
Offesfpermis , Gortheriis , .4rnmieis &c. quod heic &-
que eft frequens, ac folia Triplinervia plantarum
compofitarum Americz feptentrionalis, qua res -
facem przferet pofleris ortum fpecierum invefti-
gaturis. EUN em d. T |
Quamvis vero plantz Africanz ab aliis omiríiz
bus tantopete abhorreant, EuRoPEAs tamen mas
gho nümero tam indigénás; quam hortenfes his
intermixtas , in colle&ionibus plantaruni capenfium.
Vidi, qued illis certe tinus videtur firum, qui
erpendunt temperatum hoc climá, Indica pari-
.uropea, facile admittere Vegeta me
M Por 1 de-wimesreccitd
»
PLANTJ/E AFRIC, RAR. 8t
ara -— 2x4 Lotus birfuta
arvenfs cretica —.*
Heliotropium ewras/avicm — — enguftishrnd
Campanula — Erizas Coronilla cerezam ^ -
vüur:ia
repea — Otnithopus perpafllus —
*
&
Á-
iy
-
Smyrnium i
Pimpinella — a4w/am —
Fritllaria — Meleagris
$i
Erigeron —zwberofos ^ Calendul - -— "
After — tradefcanti | Poterium veofbrié^*
Chryfanthemum erericums — UNS
" Helianithus omultiforus Uis WP SE Re ugs
Confummatisfimus: Botihicul Joukuws- Ebx-
MANNUs, hodie Profesfor Botahices Amfteleda-
menfis, qui per plantas Zeylamicat y: Mfrican :
boimen[es GC mericamas immortalem fibi m Win
gloriam apud pofteros, quamdiu planta virent,
comparavit Vir hic amplisimus Capentium plan:
tarum in orbe Botanico perfeCtismam po
colle&ionem ; Pio: nón . crimini tantum & OL |
optimam. Dignisfimus tánto - f
NicotAUs bIVEENTIE BURMANNUS. !
de Geranüs opere clarus, pat adeo m:
le in Botanicis infiftens Vs maximüm. wd
que fubfecuturis ipee:
cis. Mere paucioribus. vero explor
4i nobis anfam prebuit, Data o
. has farisfimas plantas, non potui n
culis & calamo Maii '
in memcriam porem |
qoe mud ;
ti
PLANTJ&.AFRIO;RAR: —— 8j
rerotisfima Flos: seapenfis Kite. jenotitabrtt-
tanicis, ^t 4
t ch ODIANDRIAS — inn
t. . PEDEROTA. bona [pei fol. iic
'an : floribus. ad. peor m
* dfr. 7i Aon eth
2, lancenlstd; obrüfés pufha
axi $ en prt gi 2 P eduncilo. d
ro; purpurei lineis albentibus.. rine
—
2. GEAMOEOS, ils fétiü
talis lateralibus latisfi mis.
($i PLANTAE OAPRIC. RARO
Frutex. Tw/a breviter lanceolata, vix pube«
zdcemis, conferta, apice callo fimplici. €aly-
«e$ glabri: fquamis acuminatis, folitarii, axil-
lares felionim: uH Jong, -
Sésbiofa aicut El folis rigidis (ehbi-
dentibus & ferratis, flore albicante. — Com»
bort. 1, p. 18g, f. 93. Rgj. fuppl. 231.
Simillima .Scab. ote o. fruticofus ,
Y TRSTANDESA S i
E. '"GHIRONIA Tasminoides herbucen foliis lin-
-. ceolatis.
Caulis herbaceus, tetragonus, levis, altus,
P olia. Las ignc Ad dn i Meece labra;
fora, s E
x
PLANT/E AFRIC. RAR, "E
tes longinidewiites ise Mes Pisis golpe
$. PHARNACEUM sordium folis ebcorda-
tis.
Radix ponis Caules herbacei , pedales, pro-
^0 fuat; leves, articulati, genicul culis nSdbRd:
fquamulis membranaceis, congeftis. —
Rami alterni, , Folia. Aw rerticillata :
OS ERA. eitifura aile detioip- Gmplitt,
"foliis lanceolatis,
' JDrofera folis ad caulem oblongis alternis,
^. flore amplo purpureo, "Hox Doe — m
7e x
Rof e — ure '&ere albo, coole te-
"ÉTCASSDLASdobn coule éreo dichatbns:
22 -. foliis | ovato- danssejscié pedunculis. "anifioris,
SE Cor folio , , Hore aureo. — Herm, lag db. Tío. "2 5f3.
E
oR. SSULA fri 771 caule. dne foliis óp-
- potitis obovatis. vA ramis. dichotomis,
;pedunculis unifloris, dead onse
COWRadiy anhuá. ^ Gur fpirhamgus, he | accu
M ia rin Fu
u
Folia 5ppotitg. obovata, gecdfi Jineata; intc-
"gerrima;- mteriora faepe petiolata Rami di-
., chotomi ^ Tbrer: Boetii. hos Vidi ramo-
ua "tisfima, hcorol quii. d
ys c |
EA E dine. antherarüm, rigmata t Ha: ; H *
E.
T
PLANT/E AFRIC. RAR, 37 E!
14. MELANTHIUM ; anilatums petalis. pun&a-
. tis, foliis cucullatis, Ra
, . Caulis fimpliciffimus, palmaris, Folia lanceola-
. ta, amplexicaulia , perfoliata f, cucullataf, in- -
ferne vaginantía vagina fuperne dilatata; funt
2. bxc in d T ere infimo minimo.Ra-
alis, — Petala eis fabun 'uicu»
T, re in«
nic PE pumil.
ro. -Plak, nant, 166. :
tad perennis. Folia radicalia, quatuor , obtü-
TUND muda, crenata: duobus inferioribus op-
"pofitis, majoribus, fub - petiolatis, fub-ro-
Éo. tundis; Duobus fuperioribus oppofitis, eva-
. libus, fesülibus, anguftioribus, Sape filifor-
. mis, "nudus, longitudine digiti, te
— Umbella fimplici: jet: 1. f. 8. Bierni-
bu, ELLO nudis, - wvelucellun im minimum.
B- * 1
ac ee * Meibus. iritloris: fqu:
inis antheris bifidis i iclufis, ce;
Frutex. altior: - Ramulis purpurafcentibus, míni-
-ht sd . mis, albo-tomentofis. Fo/a terna, confcr-
— tisfima, lIzvia, margine fcabra.
Celo foliis breviores, fub folitarii, - Calyx fo
liolis ovatis, carinatis, co oratis, corolla trj-
" plo brevioribus. Corolla ovata, pentagona ,
— — dnflata, magnitudine & f.cie- Phytalidis "vifco-
s fz, diitin&isfima: magnitudine, qua omnibus
longis me fuperat. raiz profunde bifida, |
corolla longe. breviora.
B lanceolato- -ines-
"eduncs li communes ex apice sio: ^hibbi.
- mati, toméntofi, m p peux. es]
tementofi, irs
ornil ;
sigan foliis. E Li ongis dentatis ,. capfu-
Em RIBCHIN, |
: y end hi E
t T llis maximis , foliis ternis linearibus. deos
PLANT/E AFRIC RAR.; L:
remote ferrata, Racemi tetminales, Flore; €z-
rulei, fauce lutea, calcari flore breviore.
Capfula ovata, compresía »bifida lobis divaricatis.
18. BUCHNERA africana toliis. dentatis oppo-
fitis oes. iubtomentofis. oirse lengio-
ribus. |
Pedicularís. ;ethiopica, ruta canin z alpero ^ &
fagi & folio. Pla, ym 283. d. Eua 2
. Similima Buckn, afatice ; fed Cw major,
AGO 5 fpica terminali *
nceolatis fubpetiolatis ferratis obtufiufculis
:- fubtomentofis. "S
— Lychnidea villofa,, foliis oblongis dentatis; for.
fpicatis. Burm. afr. 13. 49. f. 4.
—€aulix. fimplex. Folia alterna, ex alis. lo
E e longa Botas Nou Corolis
ooi E ^ COEÜRRR phe Folia GN
3e: glabra, -inferiora minime dentata. Cau/z; e
| I . plures, pedales, &mplicisimi, - "Tota
- planta exíiccata atra evadit. Flores laturatis-
7C fme purpurei; extima corolla : lacinia majore,
i2. SELAGO | tomentofa. feliis. "obovatis. crenatis ,-
y * eine Brefbsacga, racemis. punetis. ero
: Pluk phyts319.f. 24750
Ed tota: tómentofa. | Fe//g. ebovata,
crenata,
dicli, tomcntofa, oppofita, Racexws termi-
. malis e racemulis alternis, alterne fubramofis,
EDUC n colore trifti. Semis: iictenew
à 5H - ER E d
ulis iérbace: pechos pilis Mgiccha, : Si-
liga con compri dein Aree mucrone
ongiufcu d i zin.
"ed. P Sodany x "MONA
- obovata. Petala
| Geronium africaaum teduitolidi robeitiani di-
ug vifüris, P/gk; 122: 3186: fF Lo iuga veroceux
pli Potentilla: argehtez ; [ala "ultra 1
..; f;fida pinnatil da; alia Signe: i-
- ribus lie FA d eid : 44 2 e:
Gut dst s A vA.
vitiitesx faust Bbeeibis; da oiio? Folia geniftse
c aor f. Linariz e irA Fhrér ali-
| quot ad fummos ramulos foliofos,
| ao. BORBONIA eriifolia foliis tublinearibus a-
cutis, fubtus villofis, capitulis terminalibus.
| Genifa Atricana, ericz folio, floribus parvis
uteis, in capitula congeítis, — Raj. fuppl. 1og.
Frutex. parvus, fubvillofus. —.FoZa alterna, pr
va, ovato-linearia, enetvia, fupra glabra, fub-
tus villosa, margine revoluta. Capita/a termi-
nalia, fesfilia, Floribus parvis,
3o. ASPALATHUS diibus foliis fifciculati li-
nearibus acutis, P capitatis , bra&eis
-— ASPALATHUS quoil foliis quinis fes-
filibus, pedunculis fpicatis.
— apos parvi acutiorib
SH
. tis; petiolatis iubpilofis, mucronatis laicra-
u ! lo. brevioribus, ' Pe Pedum i foliis mul-
pra tomentoíz.
- ASPALATHUS ; innata f
e "ens ALIE ec unculi.
ap*
. Vene i [o foliolis lanceola- -
E
PLANTE AFRIC. RAR; 53
approximatis , obcordatis, fubpilofis, fubtus -
tomentofis, .Pedwwewiws folis longior, Spic
fubrotunda. —Core//e extus fubtomentoíz,
33, CYTISUS Miti fpicis MEN Do m,
— Frames peii Ramis ingulatis epe
ramis angulatis foliolis lanceolatis ee
fric. 3
'Blyk, plyr. quf rm
fubulatzs Folia ternata, pe
34. VASA pis folis ovatis (csfilibus
adpresfis acutis.
Genifta [partium caeruleum Cap. b -fpei bv-
kenb. t 2$.
Érwiex totus mon haber alia fuir quam
/PSORALEA iria folis. termi
2r | ternatis fesfilibus,
alternas, elevatas, acutas, arcte cauli oe.
fas, Fleres iesu ad Kate ramorum al-
ex ramis Bt s rig pile temo y T
d bis: OR ESERENS Reed partialibus —
"innati ', foliolis linearibus, — Pezunculr. s axilla- ;
Tes, ! racemo. fubrotundo.- Flores lutei,
; INDIGOFERA acento. leguminibus x
fuis, racemis elongatis, foliis. termatis,
[2 herbaceus. Fo/a alterna, remota; ferio-
Jen térhara : foliola fesfilia, aquilia, line-
ari-lanceolata, ripzs/e fübülatm. Racemi lone
- Bis flexiles, . Floret SIolicots muet o
supo tin&oriz:.- kiIRS "
88. CROTALARIA. quere. folii perfoliati
ovatis. mar ine fcabris, ..
QiALAP m caulis. foliis Eins
Lis :xicai ulibus "ford i alteris, floribus
— Genitla. pou corbicalatia folis. sd
PLANTAE, APRIC. RAR. —— 5$
"cea, parva, exflipulata. Fore fubfesfiles,
folitarii, pufpurer | —
4t. ONON IS ap ' racemis pedunculatis lon-
-. gis, foliis. ternatis. Auborbiculatis,. LE
Herba pubefcens. | Stipulae. fubcordata, ....
.. foliolis longiores. . Folia ternata: foliolis
.-tiolatis, apice mucronatis y. fabortic L
E ur E petiolato, - nagisque
RB 4 LLL N folitarii *
ONONIS ; cernsua E jicis fesilibus, gamin
- bus nutantibus pilofis lincaribus;
ores africana annua hirfutay foribus loteis
Comm. dort. Ly2 MY 2 Bg^c :
e.
ande africanus -— ^ & liquis eii
depresüs. Her. afrie, 17... "
"Enilis fliformis vel paulo crasfor, angulatus,
* o0 ]dxvis,volubilis. Szpsle ovarz , acuta , llriatz
| minime, Folia ternara, petiolata: Foliolis o-
| vato-oblonpis , acuminatis, glabris, venots,
| Pedurculi longi, apice fubbiflori, Legzwuna
ovalia, utrinque acuta; futura do'fali reétio-
rc, glabra, compresía, ^ Semint epe duo.
SYNGENESIA,
4f. HIERCIUM czpefe foliis oblongis -:ue
tis jean saule nudo multifloro; pédune *
45. CARLINA didi caule Gébramofo, Cs
lycibus fpinis ciliatis.
B cL x
Statura Acrs&ylidis. Cds parum ramoíus,
albo villofus. Fe/à Cardui, "ngu, fplhalad
Calyces in pue unculis brevisfimis,. E Imbribwis
.. echinati, & ípinis ciliati. Coro/e favz.
(. Semimé tnargine coronafa, Jergisclm dE
. áceum. 2
SID. Es S iode: eminus eredi, cl Hs.
. PEANTJE AFRIC.RAR, — $0
Caulis annuus -Blifiini: purpuraícens., fabtii-
€hotomus,;. fpithamzus; Folià oppofita. f, ter-
.. ha; linearia; integra, fcabra, Pedusculi tergni-
/- males; capillares nudi, uniüori; Ca/jx oblori-
. gus,fzpius foliolis 4 laficeolatis, Floieuli l-
pius f. Seminumi ariftze leviafeulas, d n
48, PTERONIA zopboraza. ih kon
Ec arofaaticá frotefiteny urit ni 1; ciui:
wx foliis ad margines: gem eum rná-
gno au reo. Ah mant, y6, 1l 345
ex ramis Tesbris. Eg e: Titi e acis
E 3, baficiliata, Ca/jcer terminales foliolis mar-
c 25 ues fcabris. Coro/e lutea; difcoidez, Pappu;
minum fübplumofus. cepa cluri (idiot
— paleis multipartitis, - i
49. CHRYSOCOMA appoftifolia íoliis PU
abeat voters mem oer al
HAN ASIA desig Hee m
M e
E fimilis Sant. fquarrofee , fed corymbi com
fiti, terminales. Fore: majores, Eplia. bafr litiont.
ps . ATHANASIA fauarrofa pedunculis unifloris
lateralibus foliis ovalibus mucronatis recur
-
sErutieulus determinate ramofus,, incQuid Folia
|; alterna, fesíilia; ovalia, mucronata, glabra,
recurvata, Peduseuli ex alis. foliorum , folita-
cal oin "
fex iz: altitudinis, determinate ramofus;
Feli. Rosmarini, conferta , fesfilia, ftri&a, li-
' nearia, acura, nuda, margine revolura, "füh-
tus uti rami , "'tomentofa , toliis minoribus al-
ternis remotis. Corjzibus adco confertus ut ca-
, Pitatus sip. Cabra &bi :
caulibus. JMBeCotetio detitic fae für pra nudis,
Gnaphalium folio oblongo acuto tilii, flori-
bus ferrugineis. Bar. je. 21 *
Breyn. prodr. 3. t T KE id TH
Plasta. fuffruticofa. Fhres aurei,
5 NOBLE. fellatun. foliis villofis, jd |
paper m bsec iae intus niveis acu
- lis ovatis amplexicaulibus fabdentatis recurvis. |
neires, longitudine fo-
* 2
PLANTAE AFRIC, RAR. 5s
* Herba, Caules plures, femipedales. Flores glome-
rati, Cafycer glabri: foliolis numerofis (ut flos
. qua& plenus videatur) ovatis , acutis, incar-
matis, intus albisíimis, acutis,
D. GNAPHALIUM nudifolium foliis | - Cm
tis nudis trincrviis reticuiato-venofis. .
- Chryfocoma zethiopica, plantaginis. folios: Bron
cent. f, 71.
. Folia. . radicalia, lanceolato-ovata,. trinervia, s
nime genda. fed nuda, - venis reticula
* en? BULUM ericoides caule. fruticofo
tomentofo, foliis linearibus, calycibus extus ru»
dibus , intus incarnatis,
"Planta. mifera foliis & floribus depauperatis; rus.
- Hicuilus ramis virgátis, rigidis, inaequalibus, Fo*
lia linearia , remota, minutisfima. Fere; ter-
.minales, pauci, fubfesfiles. Calyx exterior ru«
foliolis
E ios ex folioli cinereo- viridibus ( P fubtomento-
$$. GNA PRU Foliis oblon-
.. gis tomento(is, corymbis* ttbi / caly-
cibus glabris cylindricis. feslibus, - eiat :
x. uk. ] ^ ^ dais
1 ofa, diffusa, AR itbamza,. tota t9flen-
Folia oblonga, fesilia. - Gorymbi inzxqua«
plurimi. Cajces omnino. cylindrici & pro»
onc longiores, quam in reliquis ,imbri-
iololete incarnati f. ferruginei, imbri.
s zqualibus , pru obtutiufculis,
$9. GNA PHALI LIUM zjoseratum. caulibus. rà. —
T: ; monde diffufis , calycibus. fübfafciculatis
fcd
s:
fes- M
*
L* prend Es S -— Si
I: fubíolitarii, Caves. oblongi f£. obo
PL! INTAÉ AFRIC, RAR.
ET desilibus : -fquamis intimis nudis fubulatis
PC recurvis.
Statura Goaphalii uliginofi, Herla rofa; dif-
fuía, fpithamza, tomentofa. Raw insequales,
Folia lanceolata , vix amplexicaulia. Cajyees ter-
minales ; aliquot fesfiles, tomentofi : fqua-
marum ordine interioré fubulato , cinalicula- :
to, ferrugineo; recurVvo, —
LI
(9. XERANTHEMUNM zexefzens caulibus fru-
Beeste foliis ovatis nudis, pedunculis fqua-
mofis
Nerven €— foliis fubrotundis, flo-
Burm, afr. 183, t. 68. cB OM
s verme prin : : be Ícen: » pát*
- bricatis, ovato-fubulatis,. glabris. - :
" Gnaphalium, folus thymi e denfe ftipa-
^ tUm Breyn. prodr. yhdE Kx x.
. Frutex canéfcens: Ramis compofitis. Folia ovato-
lanceolata, alterna, conferta, fesülia & fere
imbricata, adpresía, parva, Flores terminales ,
mis acutis , pubefcentibus ; intimo. didilte fqua-
mis longioribus, membranaceis , albis, acu-
tis, calyce multo brevioribus. Pappus pilofus
apice parum plumofus,. 2.
62, SENECIO perficifolius corollis nudis, foliis
: Jsnie up integerrimis bafi fubdentatis. -
dis ümplex , parum villofus. Fog fesfilia ,
— lanceolata , acuminata, fubtus tomente
bano reus denticulo uno alterove vix
: con-
f fqua- .—
fa, ad ub
PLANTJ£ AFRIC, RAR; — - Tor
confpicua femper notata, Flore; corymbofi ,
terminales. — Calyx corodatar, |
63, SENECIO wirgates corollis udis, foliis ly-
ratis fubtus tomentofis, pesuneulis unifloris,
fqvamis-fubulatis,
:ubfrguefecosy Ramis, xomenitofis;- Folia petio-
-— lata, lyrata, fubtus tomentofa f. lanata , al-
-. baque. Pedunculi xerminales, uniflori , lzeves,
rc&i, longi. adíperG foliolis fubulatis. alternis.
64. SENECIO- mile! litur corollis radiantibus
— ealyce longioribus, foliis pinnato-dentatis
ir denticulatis; laciniis diftantibus.
Caulis fimplex, fuperne ramofus. Fo/a nuda,
pinnato-dentata: pinnulis remotis, linearibus,
acutis, fubdentatis, —F/ores umbellati: Pedi-
cellis foliolis fubulatis adfperfis. Calyees lac-
ves, quafi cosr&ati ubi spices parent. Co-
rolle yadius luteus, fubtus | ftriis vübicundis,
éf. SENECIO péiger rus corolli
Lom era pen us inis is, folis : p d
. cau ici $. iC bu: j| dALCE
Tesüilibus, — "n E
dachn fpicata menomatapen. prn eent, Hó f
" dun. erenata, petiolis bafi lana m«
i: . Caules pedales, fimpliciffimi: folis -
23 f 4 emiamplexicaulibus, phuactdis, par-
Flor terminalis , luteus; fepe & latera-
es, Radius corolle violaceus, quo
TÀI - e luteo, primo
A Y
: CORN sees ompd iom
ER 4 Bi; foliis Eee
is fubtus tomenzofis, ealyeibusdigg uami
e terminatis. aos
Rami rarius fubramofi, pubefcentes, : Julia fes-
cla; ovata, margine íeabra, fubtus albo-
tomentofa, Calycis Íqvams in crinem fulcum
.defiuentes; R4dius corolle violaceus. ^ Pedus-
- €i terminales, foliofi,. üpillorh:. ss
. AS'TER rezellar toliis tubfiliformibus fcabris, -
"pedunculis nudis, calycibus: hemifphzericis.
sess Dus pbjt, 271. f-:4- Pa
coda. [pit ithamza, - ramoffifima, Folia linearia,
gu | ibra fetis paris, bre-
les, EE
pilo
5
t tis ferrato- Weiden ca
' Frutex, Folia .. conferta ,- fubibriciis XM
parva: inferiora ferrata g- fuperiora ciliata, Fi-
ré me Puy un Toutarii a PN
-.coffertiora, decurrentia, linearia margine
., Woluto - fübtus. tomentofa Wiipsss acuta,
- ye&a; ad. margines [etis brevi
ores. germinales eriediena obtusis :
n^ - -
T Em
PLANT/E AFRIC.RAR. ^ 10j
Helenium. fruticofum.. afrum, foliis ereberri«-
mis pinum zmulantibus. Vaill. aif. MES
Frwtex virgatus, Ícaber, facie Laricis.' Folia |
contertiflima, linearia f. fubulata, triquetra,
, mucronata, glabra, F/;es fubfolitarii , fcíiles ,
terminales, lutei. Pzppus fimplex,
7] NULA aromatita. fol | - linearibus. integerri-
mis EIERtOAS iparfis, ca ule - Wicofor
T x com (aveldulz) :
| Tecurva, E tomentofa, ' Flores
dolitarii, terminales, íefüles. Ca/yces oblon-
Bl, imbricati. AReZiws albo-fubincarnatus. .
42. . PERDICIUM femiftrosculare.
-Radix fibrofa. X Folia radicalia, pM es Gii-
ina nuda. .$c«pj nudi, uniflori, longitudine
- foliorum.' Fe; magnitudine Leontodontidis.
Pe i9 Scorzonerz, Coro lla. Tadiata: corollule
E pide: Jebia. jateriore iparti 95. exte-
EL ARNICA p. Mlofelloides foliis: ellipticis i integer-
- rimis. villofis, fcapo uniforo Janato calyce
rdum auam, LE
T mem re eng apbyllus : Lud
- | magis atus.
metiri ia icm
At eus. ftechadis filis; B'uE RUE
rm. Jugdb. BE 446 TEM
: Brom, prodr. 3. t V fe 300
illia luteus, laricis foliis, Pal ad. Bf. LE
xKEruticulus facie Ciaphaliüifasatilis p fparía,
linearia, acutà, tomentoía, . Pedunculi nudi,
;,. uni&ori, longi. - | Calyces - - Ícarioti , lutei. uti Il
corollà radiata, - Radius | feminetis. Senna
Hermaphroditorum. Pappo pileo, ;- c o. ^
Rud intra quem . corona paleacea ; emi- |
,neorum. abf ue pappo ckteriore,. Palez
dein ens SHEnR vunt, |
Geoplicifimi, edales; f
Atd, acuta, nani. fees
ring i t arguris.- Forer: terminales ,-
Ute jlitárii Diico- luteo, Radio
sho, Calycis. fquam. X "inferiores laxiores,
'HALMUM vapenfe. calycibus acut
- olio; doliis: -Jariceoláto - linearibus n Curv
Es CR EL
Caxlis fruticofus, compofitus : Reniit adícer
4 bus, inferne teQis cicatficibus ex mor.
i. Ruis- folüs, fuperne vero. m virentibus, DA
ts e spisde Spinal |
AERIS
e
PLANTJE AFRIC. RAR, — 1e
S campherina foliis lanceolatis fub-
Verratis,
Frütex. Fola feffilia, alterna, conferta, to-
^7 mentofa, feríata, vix bafi. — Flor terminalis,
-fe(hlis. Calyx foliofus, ^ Corolle Radius albus,
meuter, Diícus flavus. .Sezza nuda. - Pale
dg c box a cxrulefcentes. Oder camphorz: inten-
s, toliis
*-
"n
i2. CINERARIA fnifola caule.
- Caulis früticofus, ics fcaber. | -— -
tegris serica Pme orig. enu -
, Ancmonospermos foliis er tenuiter. P is
- fubtus. incanis, Ra. fupp.182.
Caules decumbentes, fuffruticofi , vel. plane
nulli... Folia lanceolata , petiolata, tigida, fub-
. tus niveo tomentoía, indivifa alia, alia quin-
qucfido-pinnata , ut in loco natali. Scapus
€ dichotomia vel radice, longu: iflorus
in medio uno alterove foliolo lineari, - Calyx
16-fidus , calyculatus, íquamis linearibus,
SE d E calycis, Coralla Radio fterili- --
fi nigro 5. . ifco Semina Par
5
a petiolis. hal inplesig
^ caulibus, lyrata: impari majore - n :
dentato Swperiora caulina feíhlia, amplexi--
^ ^' €aulia, cordato-lanceolata, vix dentata. Jz- -
Mun flor i erminidin plures. — Caly:
lio I Mic
linearibus..confertis, pedunculis unifloris; .— —
confertidima,- linearia, anguftiffima , viridia, -
13 edancali folirarii,- uniftori filiformes ,- ons
. longiores, Fhres pen » lutei, po e
PLANTJUE AFRIC; RAR. 107
-— Calendula - foliis--obverfe- ovatis / denticulatis,
ceule perenni. Roy, [wgdb. $31.
. Frutex caule erecto, compofito. — Folia alterna;
. Obovata f. oblengiufcula, in petiolos defi-
. Bentia, aliquot ferraturis. dentata; inferiora,
—- obtufi. Pedw»sculi terminales, longi, uniflo-
5; fubvillofi, ^ Radius coro//e luteus, fubtus
| Pupuruws
$4. ARCTOTIS 5
^obus, flofculi
folus "integris anguftis, flore. magno
. luteo: - Burm. efr, 16.165. fF- Y,
Caslis ramofus.. Faba lincaria, filiformia, pin-
. mat»: pinmis interftitio longioribus, PeZaz-
-—- twP axillares, longi: foliis paucis linearibus,
-2 fmplieiffimis. ^ Calpjx & €oral/a lutea, facie
Chryfanthemi, RaZius limplex ferilis. .Pa-
-Ut* dee longitudine flofculorum; etiam. iterius
^ad bafin Pappo e-receptacule :enato pilofa.
Burm, afr. 314.0263. f. 2.50
Planta & Folia: han Lee Bum
cendi ibis uniflori. JF/orer pv radio fe.
rili fubtus: violaceo.
$7 ERIOCEPHALUS raceuofuts foliis lineari-
" bus indivifis,
COBdddm a ni foliis argenteis ahgu-
.. ftis, floribus fpicatis, Ray. fup. 233. |
" Statüra & facies Eriocepb. africami. 1. fed. Folia
omnia indivifa.- E/grer racemoli pedicellis ca-
lyce brevioribus. | Cebeis fquama extériorés
quatuor, ovatz , lubtomentofz , a quorum
finu demum prodit Lapago moliiffima ; in me-
dio intra calycem interiorem arctioremque flo-
: fculi colligun t Radium. Ron vidi,
— Balbi: teiticulati.. ripae i iR iiam, v vil:
lefus. Folim unicum, (ubradicale, ample-
xicaule, cordatum , , obtufüum , pun&atum.
"5 aspHbs €ucullata, breviffima, uniflora, Ger-
— sen hirtum, fpatha longius. Corolle Petala.
—. tria. éxteriora lanccolata, pilofs, ... tala duo.
enfiformia levia longiora. - ux o» latum,
| Jongums: amultpartitum in. innumeras lacini-
as lineares. — Corsa pofticum. re&tum, deor- -
fum curvatum vix germinis. longitudine,
£9. ORCHIS fexuofa bulbis. indivifis, nectarii
.. labello. imbricato, petalis | occultatis ee. :
- 5 mibus, fcapo fexuofo, - E
Folia radicalia, ovata. .Scapur flexuofus,
dis: E Fols alternis , remotis, vagin
iccolaris, parvis. Fre; puts 1
C -—5
*A^
Acedete
PLANTAE AFRIC, RAR; to5
Cerolla (übpapilionacea: Vexillo & alis incarna-
to-albicantibus, Petala alaria 2, filitormia,
fub vexiilo, ejusdemque longitudine ((tami-
na non bene vidi). carina f. labellum ochro-
leucum pund&is nigris, tiiss imbricato-
undulstum. —
9o. ORCHIS Joris bulbis indivifis, corollz
.. palea bicalcarata, labello quinquepartito.
.Orchis hness: caule geniculato.. Bush, ent. 3.
6. E Duc
pot radicalia. 2 cordata, Lo eg abus 3.
abeede alterna, cucullata, — Pra&ee lanceolata ,
| Jlengitudine. fpicz. —Corolle galea monophyl-
1a, fornicat&, acuminata, major, labio infe-
riore annexa; poflice emittens cormza 2 f.
calcaria germini incumbentia, nec fubjc&a,
Petala duo lateralia paulo latiora, Labellum
quinquepartitum , lineare: laciniis a:qualibus.
.. Styli corpus oblongum, incurvum, fub apice
lobis : 2 Totundatis. - |
. minimo fubovato. ton DLUECOHNEOTONE-
77 fcapi. multa, alterna, n gna, lanceo
E: , bafi vaginantia, T wd [29 Brétiea lanceo-
^cata, oblonga, obtufa, € :
Cornu -obtufam,- "breve,
FE E | oblonga, paten-
e veto interiora ice .galea brevio-
| TA, apice carnofa, erasfiuícula iub. galea. fe-
re conniventia, p
X
92. ORCH fatyrioides. silo. tic: dndiv ifo 1
«oroll g nicalcara zw Abel Bmvibr
- dns lanccolato. - HEN
1
Fla c— ides, ovata, parva, "tapus
ühformis, vaginis 3 f. 4 folaceis, Flores
fxpius due ad apicem ícapi. —Peralum fupe-
xi4; breve, acuminatum , poftice in calcar
adícendens "longitedine peuli exiens. | Petala
- Éateriora 2, linearia, apice bidentata, fubtus
lobo notata , (ubfuperiore occultata, ejus-
demqve longitudinis ,. Lau amplexancia,
Petala lateralia 5, lanceolata, reliquis longiora,
patentia, Labellam oblongum, apice attcnua-
tum, inter petala lateralia ems ME :
93. SATYRIUM capenfe. bulbis - - -, shelf
e : emarginato Aerihique
94. OPHRYS 7 fibrofis, à
liofo, foribus. phy x py venzicofa E
magna, labello cruciato,
Orchidi affinis flore luteo. - Buxbaum. cent. UR
tov IA, 6:934 * |
—Bulbes cx Bbris. Caulis. dalis, — Folia ts, -J
alterna, amplexicaulia, TiBceolsta: Radica-
—lia breviora. | Racemss 4. f. g.florus
ee longitudine corolle. Coro Gal
tophylia; Vesittióbhu ," magna, Pet
&
'" —— PLANTAE AFRIC. RAR; us
teralia lanceolata, patentia longitudine gaum:
lez. —Labellum parvam lanceolstum crucia-
tum , fub galea inflexum laciniis lateralibus pa-
tentiffimis, ad baíin dilatatum utrinque lobo,
95. OPHRYS cireumfrexa bulbis indivi 15, Corol-
' lis tripetalis: alis emarginatis , labello. tfifi- ^
do: lateralibus circumflexis, ^ ^. —
.Orchis barba carens, flore luteo: LI :
€ent. 3. p. 8. 1, 13. [ed major. |
Bulbus fubrotundus, - Felia lanceolata. Spica ^
. quinqueflora , bracteis. ventricofis, Corolls
Galea valde fornicata, hemisphzerica, vertice
—-3nucronata, 4e 2 patentes, bilobz, lobo
fuperiore majore, Necari labellum ere&um $—
trifdum , intermedio acuto : lateralibus
membranaceis, linearibus, recurvato-circunts
flexis.
. 96. OPHRYS zoefra bulbis - - -, ne&ari labio
| , reniformi iei emarginato. —
- 4, lut: : "Um
(RÀ. Eisen latiffimum, reniforme, emar- -
- gihatum. — eve
$e ARETHUSA n. radice carniofa, fc
-foliato, pd Mc: |
- datis, -
duds ,pblonga, catt. tapas peda |
hirfutus. | FoZa alterna, tria (fupremo fors-
i): ampl Xicaulia, lanceolata, F/e termina-
is. Petalis tribus exterioribus. duplo longio-
ribus, ovato-lanceolatis, i in caudam. *delinen-
«tibus e a aes ovale. Petala la-
"io OMANTA. AFRIC. RAR.
iss DIOECIA; y ET : |
98- MYRICA. trifoliata folis ternatis dentatis, $2
Frutex. Folia alterna, petiolata, ternata: folios -
lis fesfilibus, lanceolatis, acuminatis, profun- -
de dentatis, fubtus tomentofis. Frag; in ra-
cemo- (non vero in fpica), baccati, fcabri. -
99. CENTELL,A «ilifa fol. cordatis, *
- Habitus Diofcorez, Caules volubiles, villofi, te-
-retes. . Folia cordata, alterna, petiolata, net-
voía , undique pilo(a. Stipule 2, oblongz.
Pedunculi axilares, uniflori, filiformes, pilo-
E Mafcul. calyx 4- phyllus, sg - florus. " Stam.
cedi ee umbras. t unilioss. Peta-
d o " z
lab s divbueyle. p»os [ rpentes
. £olia alterna, lato- lanceolata, trinervia :
bra, integerrima, acuta, petiolata, Spzle li-
-meares, acuminata, —fbrer —€—À: pedun.
culati 5 affinis Piuh. pb. cae f: 6. fed di.
verfa, ru:
PLANTJE AFRIC,RAR. CO
"FLORE CAPENSIS.-
TOLTIBR APPENDIX, Eee i
'"MONAÀNDRÍA; Rutá ^— gríveoleni -
i,Pxderota Lone fpi -Ernrà- —$ebya c - o-
TRIANDR 00 gubiffera
1. Gladiolus a/aras MEET em Ckerbarboides!
lxia plicatá —
Deo fama 0 rite
Schonus fparbaceus EL
SALEIRANDHAeA — .—
i, Leucadendr. piserstei- pie e d
Scabioía, ride - mu lE.
-PENTÀANDRIA. nIng D gpinofa E
"Myofotis zrvemfs ^ Pafferina | zodvcandya E
"Solanum 9ps/veraleztm. eapitote- em
etbiopicum DECANDRIA; ' -
: trilobatum Cot yledon paria. .: 5$ -
— QChironia. ;a/minoides — | RA i
2... Schrebera capenftr 5. Mefembr. prid E
;.Pharnacium rotuidifelium o Wodiforum
jr ; Er centauroides .
| : - Hicbotoma. ad
-.. .. alrernfoià — Áizoof . bipanicum —-
HEXANDRIA. DMEANTAMEEAE: ur
i. Amarylliscapenfs — — Anuni. does €
Hi&manthus cZzris le vculoidei
Ornithogalum. arabicutá
Scila ^ maritima.
—. Antberichm bfpde
3. Mlanthium eapezfe Erinus
HEPTANDRIA, EFIFUIAM.
7. Septas . capenfis Bochotás afrituna
"OCTANDRI A: TETRADYNAM lA
geo birfatum. ... Heliophila Ber
| Jom. VK EET d e
Mr ut - eoronopifolia
. -Cleome iret id
MONADELPHIA,
j. Hermannia zrifarica
triphylla
10. Geranium a/ceoides
coriandrifol.,
prolficum —
lobatum
incanum
E grandiflrum
Malva — éxyemfoho .
.. DIADELPHIA,
innata —
Crotalaria perforata
perfoliata
47 lexicaulis
imdricaia
friforà
ceypud
capenfís
Lupinus z»regrifolius
Dolichos capenfis
Cytifus — poralodes
- Pioralca nd
lifiides
ofrata —
E pr
Todigofer racemofa
Ononis
winguefola —
3 Xeranthei .feciofifim.
After
- [nula
AFRIC. RAR.
HASMENESM.
ieracium capenfe| —
Carlina coss
. Bidens tenella
P teronia campborata
Chryíocoma appofitifolia
Athanaíia capitata
lewigata
pube[cens
ambigua ——
Gnaphalium arboreum —
di[colorum |
ericoides
: ferratum.
Lo. A cylindricum.
2 epum
3 s fm
cane[cens
imbricatum
Senecio [em
populifolius
polfolius ^
£axifolius.
yeflexut
eYinitus
tenellus
aromatied |
xA
PLANTJÉ AFRIC. RAR. —— rr.
... Cineraria. cmbalarifolià |. GYNANDRIA,
un. linifohà | Orchis / &ernii
otbonuites —— biflora
zimeloides/— ^. — — tornütà
Perdicium, Jemiftofe ularé TUMNEEST | Jfexuofg i
.eylera — gnapbalodes (0 durmaünniá
. Buphthalm,ézges[? ^ ^ Satyrium zapesfo -
duruth Ds Ophrys - ' tatbolica E
A mellus fychuites ! : tircumfexa TUE
bte Vigeni — E Up -(
E udi. fguarrofa | rs oes os L-
vU 0 0 — Ferraria wadulata ——
Cofrutieofü "MONOECIA, me
|» Belldiafrüm 4. Centell ejas -
— tamphorinum &labrata —
üfferifcoides . Solandra éapen[is
Calendula fruticofa - uu DIOECIA,
Ar&totis fuperba Myrica Oed
, «dili .— . . Clutia | gelgaero
plantaginea. POLYGAMI [uem
paleacea — Ánthofperm. ciliaré
S antbemoides Ándropogon. muticu
E ee qe : .— Ophioglolum undas :
ES Hai; bi brineralas j Flori bpeuc in Anon:
Ad V. p. 353. propofita addendas judico, quas ai
- A id Herbario Oldenlandi i£? a4 Cap, b, —
fpei édéc X mecum prae "e: s
"Ii
CFI. :
MACELLUM -
OLITORIUM,
F | Qvo»
PRJESIDE
2», D, CAR, ETHER:
: - propofuit .
Se PETRUS. JERLIN,
Eod Sudermannus. - Wen
"Üpjalie 1766. "Decembr.
LI
TN 3 VÀ S
E LR à
M: ELLUM. veteribus dicebatur Panic. :3 :
iud, in quo omnia ciborum. genera venas — —
lia proftabant , hominum nutrimento -
fervitura, et Varro dicit; quod. Foruci Oi
erat id, ubi vegetabilia cfculenta babebantur ve-
nalia; ie nos per Macellum Olitorium ea intel-
ligimus vegetabilia, qua ad hominum cibos, —
nutrimentum et fuftentationem confümuntur. ——.
Prius. quam Medici incipiebant diffin&e et — —
accurate tractste fimplicia, Materia corum Me-
dica maxime obícura erat; cum jMireria Efcu- — —
lentorum non minus eít Becefluoria, debet et le -
la pari folertia pertractari Soncivque E
u-
ne " D aoccomus
n x
MACELLUM OLITORIUM. 117
Plurium in. votis fuit, ut, poftquam Res
-Herbaria eam obtinuiffet lucem, quam nunc
poffidet, clara defcriptio Materie Efculentorum,
quz e Regno do ea defumitur, traderctur,
quo cenumeratas baberemus iítas Plantas, qux
cotmmuniter ad vicum conducunt, et has prz-
cipue, qua apud nos, in ejusmodi ulum, «et
poffunt et debent plantari, .. . —
Propterea in hoc fpecimine mihi propofui
culinares fiftere plantas, ct in adpropriatas redi-
gere Claffes; cum vero harum alic proprie ali--
mentares funt, alid tantum condimenta dici dc-
bent, pofteriores in hac tra&atione omifi, ne di-
verío fcopo infervituras miícerem, :
Ex tot millibus Plantarum, quibus Creatori
placuit globum terraqueum inftrüere , perpaucas
tantum modo obíervavi hominis fuftentationi *
tionem de Plantis Efculents Patria,
at
| E BRASSICA Napus, Wotbla nto c
à 5
Be« cetero, icuibuy determinata . Numina ge-
Nee et fpecifica adfcripi ; adjeei, qua parte or-.
bi; Planta quzvis fponte creícit addidi duratio-
nem, anmzua, biemmis wel perennis fit; brevi deinde
indicavi, 44o0do communiter in. ufum recipitur,
et demum cadem brevitate de ejus viriws ct
s[« mentionem feci, demum Plantas meas, fe- —
cundum earum partes, quibus in. culinis utuntur,
in ordinem redegi, ut Raices) Caules, Folia et Fru-
Gificationes , at alis reliqui, pari methodo nume-
rofos illos plantarum enucleare fru&us , qui Ho-
minibus , variis in locis, in alimentum cedunt, cum
"ee Dur e
actis inclu(os sancli icon ftudere debui.
Editor nds, iE Ss pem acuitur aromatibus, m
Carnes generat laxiores; Humores mitiores 5 :
alvum apertam fervat. - -
Flatulenta, facit infomniz; nocet. Hyftericis et
"ir pserberis; 7-
Cibus ant'quiffir mus ; Ron lo "quo m de-
liciis, hinc Marzialis, Has tibi pase gau-
dentia frigore Rapas, - em dariuyis in ccelo.
Romulus effe folet,:. 2 x à
-—
*
2.BR ASSICA aleracen y NE Qa. fütrát,.
európ Ta. bi iennis , Cicur.
ditur. cocta et in juículis, pricedenti: darior
"Viribus cum. przcedenti convenit,
PE biennis, Gothlaudics,. ee
MACELLUM OLITORIUM. 116
Editur ceca , prz-cedentibus fapidior, V ires prz-
cedentium , fed magis aphrodifiaca creditur.
4. DAUCUS Cureta; Stotot,. europza, biennis,
cicur et fpontanea.
Varietas /wea frequens; alba fpontanea; zt
rarior. : ;
Editur co£ta cum pipere et butyro, cum ju-
fculis carnium; Pifis; Pifcibus,
, Commendatur - Hyftericis, Phthificis;- Cr
pueris verminantibüs soticip:: E: E €:
1730. p. AES c
gi PASTINACA fativa , qifffemad', europza,
biennis, cicur.
Editur ut przcedens, primo vere dulcior.
Romano - Catholicis fub quadragefima fre-
quenti(imus cibus,
Nutrit magis quam Rapa dulciorque , mintis
— fltulenta; Diuretica.
6. SCORZUNEIA hifpanica CUBE biennin
Editur more (equentis, fepe cum embemma
| acidule bumores purgat, fapida. —— .—— —
7. TRAGOPOGON pratenfe y Sep euro- z
pz, biennis, fpontanea,
. Editur vti AMpersgus, cujus. gtiam faporis, fcd
magis amaricans.
cNutrit ut. Afparagus y e Mandos fedi |
eosque purgat.
$. BETA vulgaris rice, Sistbeta, europei; jvi- |
" -enhis, cicur. E
Editur coca, fzpius aceto condita , ruber. | I3
cuc ma — s ps CES we
BH4" UR
4*o*m - — ^ , p Hj
zj
5
p
ECT MACELLUM OLITORIUM. -
-Fátua per fy pra parata acetariis aduumerstur -
9. /CAMPANULA Repuneulus , eur opea, biennis
E "fubcicur..
- ditur dulciffima, tam cruda in accc tariis; quam
co&a ut Aíparagus cum pipere:
Appetitum roborat; Lac auget. | —— ;
. 10. CARUM Carvi » lummiin, europza biennis, 2
fpontanea,
. Editur in Anglia more Paflinacz: et. Daaci,
nobis nondum ufitata.
APIUM Petrefelipum radium, spe ;
europza e aed cicur.
Dos d Gr
XI
i
»
&
E /SJIUM lg cde e peren-
Edi cie. — —
r more alparagi et in jusculis omnium
^ duicifima. |
Nutrit egregieg bumores edulcorat ; Aphro-. x
difiacs. — filerius radiem mabilitavit, fagitans —
E. emuibus aunis e German | GelZuba, ent ad:
—s8rcem Limen) Páz. rarus noftris in | Sia
T—- ut Joh. Bauh. hift. 1. 27 A9
"TUPERQEM. ^
1. BUNIUM. óibecafanum ; europa, biennis e
cicur. .—
Raitur cruda et cocta ; '"Caffaücum fapit; inco-
"quitur carnium jufculis decartipate cum pipere. -
da Svavifima;. Aphrodifiaca. — ME
EE E ec erdt St. mit, €uro:
MACELLUM OLITORIUM, i2:
'Editur co&a, decorticanda, calida cum butyro;
Belgis ufi itatus,. noftratibus etiamnum rarior,
Siccior, nutrit folide, corroborat alvum,
15, CYPERUS efeulentus , europe auítralis ct
Africz, peregrina, -
. Edkur frequenter in Africa, nofffatibus nó&
innotuit. Dura, ficcior, dulcis xt et má-
gnitudine Caftanez,
16, HELLIANTHUS eberofus , Gyestváctstàee 8
America borealis; tuberoía, cicur.-
Eduntur tubera decorticata in jufculis. vel per
fe cum pipere.
Nutriunt. egregie ctiam laboriofos ixudabili ali-
mento,
17. SOLANUM tuberofum , peruviana, tuberoía,
|. hyeme manfveta,
Edirur ab Americanis fub cineribus affata ; a no-
bis vero co&a, et in jufculis,
"Acidum fpontaneum domat ; copiofior generat
infarétus .americanis,
E kid viol cít; Tie Red a Sui-
Pa utrisque, euberoh, peregrina. m
Bites affa; et in taleis ficcata, pro pane vá
In :
.Siccior optime fapit et frequens illis eft,
; A CONVOLVULUS Aera: , india: occide enta-
lis, tüberofa, peregrina. - E
Editur affa fub. ' cineribus , coctione rübicunda.
evádit ^. *
| hp precedentis,. etjam. ergaftolorum. din
idis,
'Tubera per. ume ab: omni | humido tudiofe ^ * :
preiervade E
ho MACELLUM OLITORIUM,
20, ARUM. Colecafaa et efculentum y. Africae et Ame-
fice, peregrina, fera.
Editur coca in duplici aqua vel affata.
.. Cruda acerrima, corrofiva et lethalis,
-Nurtrit egregie, fapidiffima omnium fertur,
21, LYCOPERDON Tuler , Futopaum, fubter-
5 reítre, indigenum,
Editur cotum cum aromatibus; noftrum parvum
c(t; fubterraneum inquiritur edo&is canibus
et fuibus, Noftratibus non dum in ha Té
ceptum. ' -
Aphrodifiacum 'creditur veuEBid Ls
CLASSIS Ir
.CAULES.
E ASPARAGUS. affcinalis Cyan, europa,
perennis ,. fpontanea., ' tie
Eóitur altilis, celeriter cari. c cum butyro, fale,
- pipere,
Albus mollis, fuccofus, egregie nutrit, Aphro-
difiacus.
Calculoüs noxius urimam. fcetidam reddit, -
2j. SMILAX- afere, orientalis. : fruticofa, man
fvcta.- zo E.
?Edius in acetariis , frequens Conf tantinop«
Belion, | dtin, .203* aru t ooxr.
24. TAMUS communis, eutopaa., peregrina , cicur. .
. FKditur more Preccdemur. i Oriente. Bellon. |
buo dim. 2035: E
«x ARCTIUM Leppa , europza, biennis , indi-
r "decorticatus feu crudus cum E: & pi- v
peres feu codus ut A paragi. - An alibus —
in ufü, nobis LA, —
* y
MACELLUM OLITORIUM. 3123
Diuretica mundificans ; urinam albam tingit,
26. CYNARA Cardunculus | Africae , peregrinus,
fubcicur. '
Editur more Afparagi, forte veterum Carus
culinaris,
Tollit Hircum axillarum foetoremque oris , uri-
ram foctidam reddit. - |
27. ERYNGIUM »aritimum 7 Shanna fraft,
europzá, perennis, indigena. — —
Editur more Afparagi, grato fapore,
28. CHENOPODIUM Bonus Henricut, europa,
perennis indigena.
- Editur decorticata, primo vere, inprimis ab
Anglis.
Fatua acuitur aromatibus; Eccoprotica.
.29. SONCHUS afpinus, lapponica, annus, cicur,.
Editur decorticatus, crudus, a. Lapponibus.
Amaricans, gratus aquzc potatoribus.
39. ANGELICA fteueicns 2Ingelica , alpina,
perennis, cicur. ——
itur decorticata,, cruda. -
Ir ima: :
31. EPILOBIUM PTUS pere
ros ig pus a
.- da ust more Afíparsgorum. | ——
... Nofiratibus nondum ufu Tecepti. — :
dx HUMULUS Lupulus Sumle,. europze£, f«
-rennis, indigena.
Edusitys ficcati, coctis. nieto a Beg:
Creduntur ——À
..43; PORTULACA scii - erbis 4
partium , annua, cicur.
14 — MACELLUM OLITORIUM.
Eduntur. dabis cum :oleo, aceto, vel imbuti
.. -&ceto vel in. jufculis.
- Succofi adeo ut ex librz I, planta, vix. folidi
. drachma I, —
Depurant, fangvinem refrigerant, reftituunt ven- — 1
- triculum, [eie concretiones tartareas, —
34- BRASSICA oleracea: felenifia, S5ratàbL. bien-
nis, cicur.
Eduntur cum oleribus , fapidifimi faccofi,
molliffimt. ;
3f. BRASSICA oleracea; Lotrytis £5 (sm abf , vir-
ginica, biennis, cicür, -
'Eduntur cocti in oleribus vel pet fc cum bu-
tyro ét aromatibus. — -
26. BRASSICA oleracea:: gongylodes , biennis, ci-
cur. Editur moré Brasfüce -Napo- Bruce
decorticata, xa :
SspsPot Brafen: dulciorque,
| DISCI
di "CYN ARA sStolymus , E TUR , africana,
-—. perennis, fubcicur, *
Flos nondum cfforefcens cum calicibus ex em- deu
. bemm: ate acidulo. E
T. ati "30
Novitium, 1
curopzts.
$8. Dt qii acaulis , europad perénnis , mans ;
veta e
Editur uti prxcedens; minus faftata.
39. ONOPORDON deanpliar europaa, bien-
. fis, indig: z:
Edi potet. difcus more vem : Boem.
.. 8o. qa
de. 6
"x
MACELLUM OLITORIUM, t2j
49: HELIANTHUS evuu: Ciolo(otuma, ameri-
Cana, annua, cicur, - 2
Rdiser ut Apsiie daos, fed ficcior, inufitata,
! D FECL
41. FUNGÍ varii Agaicis o, etc. (elei in-
F CAMEUA |
Eduntur codi cum pipere: et bury TO, E.
Anceps cibus caute feligendus eft; alimentum.
vix laudabile icu nokrstibus ne-
gledi (impius. — . "E
No witittm : Lopidet fungiferi i in s. alquamin s
« opevti, [ubinde aqua tepida. irrigati, intra
; fungos, toto anno, ferentes, —
CLASSIS IIL
FOLIA
OLERA, "du
41. BRASSICA —Á n biennis, éuros
eso cieur,. n dd
Vi&um tenuem per fe fabidinifttat « et RES |
Ícentem; inflat, : -—2 4
SPD frigide punitus Rauced i
dem - (üccürrit. AT
mS Gutitt 2 contes | At
:
ii6 MACELLUM OLITORIUM.
d: more Brafficz , absque jufculo; j; rarior '
apud nos ir ufu, E
. Alvum apertam fervat, fatua aromatibus acuitur,
Martialis: 4 /« epiant fatus fabro: um prandia Beta,
e quam [epe petit vina. piperque coquus,
44. SPINACIA elracea, Cypinat, tatárics, annu,
cicur.
Editur co&ta cum butyro et in jufculis frequens.
Alvum apertam fervat loce Bliti veterum fecu- *
— lis barbaris introducta,
Romano - Cubolicis tempore iadragelime
ufitati
AF ATRIPLEX bortenfs, Sito, tatarica, annüa,
cicur.
Editur cum Braffica- vel in- jafeuli frequens, L.
. Cenvenit cum. PEN DN. barbaris ins
^ troduca. | |
- A. RUMEX Heeiofa máxima, | Ova € [3 ale |
. pina, perennis, cicur, 3
itur in juüfculis vel embemmiate acido, ;
vp, lapponibus cum la&e frequens.
47. RUMEX fcutatus , SRomerft Gira, cups
perennis, cicur, :
Convenit cum mMecantiy fed rarior. eb » folia
parva,
48. SCANDIX Corefolum, Sitios, europa, i
— mceftris, cicur,
. Editur in jufculis et. placentis , dulcis. E
. Sanguinem refolvit et mundificat; obflru&iones
tollit; lac auget.
9. E odorata, Cópatiff Sorfivet, E norve-
. ica, perennis, cicur. : d
Editur cum oleribus vetnis, frequens oft ratil
MACELLUM OLITORIUM, 327
Convenit fapore et viribus cum. precedenti,
5o. CNICUS oleraceu: , europaga, perennis, indi-
gera. Editur loco braffice a Ruthenis.
jr. HYPOCHOERIS »aculata; Set europei,
perennis, indigena, '
Editur more Braflic: interdum a Smolandis.
ji. PRIMULA eris, f£ylágga,. curopaa, peren-
mnis, indigena. -
.Edi poteft more precedentium, noftris. non
recepta. |
32 SINAPIS ar venfisy dif G'enap, europza, ani«
mua, indigena,
Editur urgente annonz caritate loco przce-
dentium.
$4. MALV A votundifolia, Sattoft, europza, an-
nua, indigena,
Edebatur a veteribus, Pythagora folium Jerllar
fed eviluit" hodie,
Alvum apertam. iervabat veteribus
cad CHEM COMDUS- .- .. cna
S ANCHUSA offcinalis,, £yytumga :
perennis , indigena. : * Lm
Eduntur tolia primo vere, in oleribus iplandist, :
Vilior eft.
p RRANUNCULUS Ficaria euro
e .fi$, "dndigena, - uu t
Edantur foiia in oleribus vei ip andi,
. Minus. Jaudabilis vibus, co 55 Elo a
2d ered«
m
E URTICA dioica , p eüropen, perennis, m
igena. -
: Edowcur tolia tenera Fanta. A an ere. in. ale
RS. Apud nos frequenti
128 MACELLUM OLPtORIUM.
Diuretica, mundificans, victum tenuem fubmis /
niftrans,
5i BORAGO offcimalis , Ctoffer bnt , Curo-
— 7 pza, annua, cicur,
Edebatur Buglosfum veterum quon MUS nuhc
eviluit,
Credcbatur latificare cor, fed perperam.
$9. PHYTOLACCA americána , virginica, pér-
ennis, fubcicur.
Edirur tenella primo verc a Virpinicis, -
Adultior venenata eft, tefte D. Kalm!ó:
eme . AMARANTHI plerique; afiz, annuz, cicu-
Eduntur. cx án eieuti ab Indis , te
| ACETARIA.
| D r. . LACTUCA fativa,. Sadtuf, curópes, a anna,
cicur.
"Editur crüdi cür oleo; aceto, fale, et [zpe
vitello ovi frequentiffima.
Refiigerans zílate, obítructiones tollit £erbá —
fapientum veterum Galeno. EE"
"Venerem minuit sorzuorgm cibus Eubolo: Co- "e
— mico; hinc eviluit; 7
Carato vero ea Augufto a. Mufa, suBoritaten
recuperabat; |
Somnum provocat gra£ja nobilium requies Lathucà. E.
ciberum. Virg.
Edebatur itaque omni vefpera fub Auguíto; quad :
de Íe ipfo fatetur Galenus. :
Appetitüm facit; hinc füb Domitiano in inis :
.tio prandii affumebatur, unde Martialis: —
ye que cenas Jolebat Eatfucó avériph » dic cud
LE sfiras — sila ss JS x
MACELLUM OLITORIUM. r9
62. VALERIANA: Lotufa y. -SBintet s Rapunts
: europza, annua; indigena.
Eduntuür folia primo vei de&tas nuper ufu. 1e- £-
. cepta noflratibus. — T
Humores acres. cgnigity uti Latuca,
v $t .CICHORIUM. Eydisia, curopsa, iint vA 3
ONTODON Tahd xdi AM ; Pifenlit euros
—ps&a, perennis, indigena.
Wntür folia erumpentia e teriás adhuc uu
zanigne diureticum & 3Unp Qupd TER
Variefas Iafeiatn s f | 1, fre
Editur utrumque in acétatiis & c eril
fimo i in ufu
MACELLUM OLITORIUM,
sgkbnunss; fed duriufcula.
79. LEPIDIUM Nofturtium , $tafe , curopza z
^ — annua, cicur.
Editur mixta La&uca, vel foliis nuper erum-
pentibus.
71. SISYMBRIUM Nofarzium aquaticum y. aiit. E
$tafe, europza, biennis, cicur. — 4
Editur in acetariis praecipue per Germaniam, »
fed acrior. | !
Antifcorbutica prazftantiffima, -
72. COCHLEARIA officinalis , europza ; annua,
Tuc
- Editur in aeetariis,. [CS acris, iret valetu-
: deem, cache&icis egregia, ies
7i APIUM graveolens, (Celleric) europaza biea- :
Mn curs nis cicur. cám -
Editur radix , cum ftipitibus albis. in » cella fer
vata, a gulz dois.
Subtetra, fed cultura edulcorata.
Noxia nervinis morbis laborantibus, veteribus
in epulis feralibus,
- entiss-cicii- e c es
"Ene cum Lactuca inflar condim
acris,
"ES POTERIUM Janguifa » timipua , perennis
Swibur.-—
. Eduntur folia mixta reliquis ad acuendum fa--
Ts porem. qualem etjam vino infufa Pn
Seco COLAEEDSUIES S co
É .OPROLUM majus y Sung. «a
a, annua, cicur, - |
MACELLUM OLITORIUM, 12r
Eduntur flores. mixti. Lactuca, pro fapore &
colore grato;
Subacris, antifcorbutica,
77. CAPPARIS fpizof , Gaytié, europza, fruti-
cofa maníveta;
Flores aceto conditi pro acetariis fübftituuntr;
Hypochondriacis, Spleniticis "Paralyticis com-
mendati.
e
xu i v Cea CFIII.
x
Mais MIN etre Con RS
X igi es SOEIH,
MELOE- s
VESICATORIUS,
QurEM,
PRESIDE
p D. Car. LINNAEO,.
um énxius bererem, quodzam ar;
[tona Morborum 1 |
CU diy z"
Haud equi
de differ, hocce argumentum, welt dla, qué ad —
feientiam Medicam | [petlant, 4deo abundanter , magna.
vum virorum opera, multis voluminibus, jam diu il —
lufiratum. | effe, ut ne tempus quidem as vires ad e ——
Prrgenda aque. reeenfnda. [ufieerent que mui
Teris traühationis an[am mobis preberent curta.
A Hoe lotir T6 PE ci
probibet. | Itaque, quam feri poteft, vdd oec
nem meam incu re fiere anmus. du :
MELOé VESICATORIUS. — 133 —
fpes fore, ut. rei aliquid movi addam, vel dignitatem
zhus proprio marte augeum, [ed ut [ententie oppugna-
toribus argumentis. -: Mirum Mire pertinens |
adferam, 2 t
: Prefens. scunque opella, in » tria Capita commode
dividi potefl , 2 Bera. primo Ei m 2:0
ut preparatas, 3:0 quem e[fettum €& m Per pau-
€ "onferabn
- Cap. d DIAGNOSIS. -
Qeteride in foro medico, q quarum ufi
ris atque communis cit, ejusdem. femper, per
"Europam, fpeciei ac nominis funt. Cantbarides |
- funt zwfe&a coleoptrata ,, Antennis filiformibus , fimul-
- moniliformibus ; Thorace fubrotundo; Capite gib-
bo, infexo, Elytris ffexilibus, Corpore viridi-fericéo. |
Infe&tis, hocce feculo, in ordinem fyftematicum .
.. reda&tis, atque Colcoptratis - ab alis diftin&tis,
E imprimis in his obíervabantur Ejyra effe flexilia
; inftar pelli » cum tamen Elytra aliorum. plerum-
. que esfent i ex lexione deagilisy. quam. ob
. eunct men Cantharidum T Piocbint E ad ;
flea, dum. in €o res. vertebatur , ut infc& ta Meu
Á . MELOé VESICATORIUS.
"Priori generi nomen Cantharidis retinere con-
cilio eft, quoniam plures comprehendebat fpe-
cies, & minori immutatione indigebat; pofterius —
vero conjunctum cum genere alio, antea ftabili-
to, Mese cít dictum , quod nomen a Paracelfo fum-
tum bic quoque recipere heceffum habebant. Hanc
ob cauffam Canthsrides noftra ad id genus nen -—
pertinent, quod a Zoologis- nominatur Cantharis,
fed Meloe. : :
Geuus Meloés lequentibus Chara&teribus dcfinitur,
4ntenue. moniliforraes, articulo ultimo ovato.
— Therax (üubrotundus. : "
re. mo lia. f. füexilia. —
: Mndiei; diftin-- : E.
bent, 3 neceffum- duco, divi. —
Meloés. ghitrritis. qui. m
o Ebtr i irroaia ida fübiacentiUbs iis)
2:6 2 ci quibus funt E/ytra longitudine abdominis -
cum fubjacentibus alis: ad has pertinent Cantha-
rides noftre officinarum.; ad illas vero Scarabzus -
Majalis feu. Scarabaus Un&uofus,. yel gus ca.
ràbzus, in Pharmacopoliis olim dié& j
fus hodie apud Medicos.
nit, forfitan eam ob cauffam, qu e
ra cjus vis & efficacia ignote: fuerit ; 1 haud |
facile perfpicere potuerunt quamdiu eum, vincu- -
lis. propinquitatis, Cantharidibus. noftris conjuns —
8um. effc, nefciebant,
Species, que. Spend Jobs effe&tu
ad quem a Medicis ufurpantur, funt varia:
€et Medici hucusque una folummodo fpecie.
tetam Europam fint ufi, quam huic loco fu
ciendam eíle neceffum dnbie vut Medic
MELO& VESICATORIUS. xg
macopoliis carens, ES fi forte facilius obtine-
ri queunt, infervire poflit,
1:mo, MELÓOE veficatorius alatus viridiffzmus
nitens , antennis nigris. Syfl. nat. Lp. 419. Faun. fvec.
2H. 827. Sultz, in[. f. 7. f. gy. bona. P
-— Cantharis officinarum J£. eam. 1:84. Raj. imf.
vet. Mouff. inf. 144. Adr. inf. 274. Soft. Anf t2.
Cantharis ceruleo-vitidis thorace EH CU-
lo, Mat. Med. 3. p. 318. HI LII
Habitat im Europa. . RM
Hx Cantharides 'Oibciler bx funt,
quas Pharmacopaci plerumque a Belgis. emi :
hi ab aliis regionibus adfportant.' Lazgiz: Oper. med.
I. p. 430. dicit, eas per Germaniam coligi & deinde
tranportari im Hollamdiam €$ Hi[fpauiam. |
— Olim ex Hifpania eas folummodo fumfimus,
unde quoque, quz, nollris temporibus, in Offi--
cinis reíervantur, dicuntur Mufca Hifpaniz y Span-
- fta fiugor ; íed abunde fatis occurrunt per totam.
Europam » in locis, dies refpe&u ad Sveciam
à em , Ípeet * 355. gr. in Hifpania
^ Quid, quod, D.
reperit, ubi fafte foliis Ligwfri vlari,
rina veri, Loniere L2 Lonicer ip |
o répcriamur: Faro autem
T ramis fruticum commoran-
rur, fed tum Iferiores terra latebras fe con-
n ria ofi fuficientem
a ea-
t am. ferat, non neceffum erit, ex aliis
ni us eas accerífere, & fi non fufficeret, in
cis.plantari & multiplicari poffent. Pet-
Metamorphofi brevi tempore & vix ultra.
Kem Junii vigent, fed. fenfim pereunt X eva-
. . mefcunt, unde & Audores, qui viderunt eas cc-
Y
cáfionem vero huic opinioni vel i, plz dederunt
leriter praíentes, magna cum multitudine, in at-
buftis fe ültere, crediderunt hac infe&a cffe mi-
Tatoria, originem e terris auítralibus: deducentia,
c fumma deinde celeritate ad feprtentrionem ad-
volantia, Iníe&um effe. inquiunt nonnulli, 2454
4fiio» tempere turmatim accedit , (8 vix mora trium
vel HAEHOY. vind "gud m 405 Fia iterum abit, ACC.
| Et alibi: Tamerf
we fit, ut bir noftris dn regio-
etam. r2 coire videantur y. Ova tamen now. qonunt ,
j excludunt y: qui videantur , fed emmes ejusdem —
magnitudinis ». qua adultiores gaudent, E
Hoc autem ab indole hujus. infecti lor |
eft, quod ? "amnis T |
in
qua edem Todi et, illico tc
ac ne vix quidem, € loca Te: movet facile
nullam opem. fuga quarens, capi poflit: C
d:
Cantharides, qux , breviffimo tempore, poft per.
MEA, Metamorphofi vigent & brevi quafi fi
u lari cum Jugo |
MELOé VESICATORIUS, $7
eum, viridi-fericeum. 'stez»e corpore paulo bre«
viores, filiformes, nigra, articulis undecim fub-
clavatis, Cepur infexum, fübpubefcens , pun&is
excavatis adíperfum, O: labio emarginato: Man-
dibulz duz, nigrz, vix labio lon mee. Palpi
.quatyor, quorum duo majores viridifericei; duo
breviores nigri, Tborax pubefcens, linea longitu-
dinali concava, lateribus fuperficie inzquali. E-
lytra longitudine abdominis, collis duabus longi-
tudinalibus obfoletis, fuperficie pun&tis Yi con-
fpicuis concavis. undique. tc&a, margine. :
omen 1 inus pubeicens. - Pedum ungves nigi icu
E: arvas vel Pupas non vidimus,
"- 2:00 MELOE Stbefferi, facie & colore ad :
pr&cedentem accedit, ita tamen, ut diftingvae
tur magnitudine triplo minore, fed imprimis an-*
tennis adeo fingularibus, ut a reliquis. omiies
os: & paucis vix defcribi poffit. —
ee tio, MELÓORE Aimaculatus alatus niger, co«
u duabus nigris pofticis.
Tr tur E & nul um
cum antecedente. "Nete N qua 1 i
x:
08 MELOé VESICATORIUS,-
- Hoc. CX RER non folum in toto Qriente;: fed
etjam. in China & finitimis regnis reperitur, —
Diofcorides Lib, s. cap. $4- de fuis Cantbaridibus
dicit, potentiffmas eje variegatas luteis lineis, quas in
pennis, ( Elytris) transverías. babent , promiffogue cor-
pore croffo 6 prepingvi.
— Plinius Lib, XXXIX, cap, 4. lisdem verbis fere
utitur: porewtiffone inter omnes varia luteis lineis, qua-
fi pennas tzransverías. babent, multum. pingues.
Imperatus, qui primus defcriptionem hujus
fpecici reliquit, hunc Meloén Cichorü veram
Canptbaridem | Diofcoridis & veterum ftatuit; quod
ficile largimur, quum hoc variis argumentis, fa-
cile (EIU io Ex deícriptione Haf-
| a p bx S COIUD tateoriene vul
Ee EE. emi | |
fo arguimur. - Alias ipie ut minus iue z 2
Tie & ufui Medico. infufficientes puiteseo, c -
Cap. 1. PRAEPARAT IO. |
. Ex datis fequitur, duas imprimis fpecies Q
tha: ridum, Meloén veficatorium fcilicet && Me.
berii pro uíu medico. receptas effe, qua
in Europa frequentiffimus officinis Eu
MELOé VESICATORIUS. Hs
fufficiat; pottezióe vero ieu Meloé Cichorii, Can- E
tharis veterum & Diofcoridis relinquatur genti-
bus orientalibus, apud. quas vulgatifima,
Cantharides ab antiquiffimis retro zevis Medi- -
cis pro ufu veficatorio innotuiffe, dubium effe ne-
quit, cum ipfe Hippocrates eas ufurpaverit; adeo-
que quod uíus earum originem fuam apud Ara-
bes habuerit, uti Baglivius contendit, per
alienum: nobis. videtur, — SECHS ;*
Modus Cantharides colligendi perfacili.
fi enim linteum. fuper. terram explicetur fu
bore, ubi reperiantur, & baculo leviter ramos. m
curamus, omnes decidunt fupra linteum & facile -
colli zuntur, Sic le&z citiffime exficcen:ur in tu--
mo vel in olla fupra ignem, ut mox pereant, vel
ctiam, prout Diofcorides tradit , quod facile, vafe mon.
iato condantur € raro mundoque linteo; ebligato ore.
uu deor[um comer, fufpendantur fuper aceti feruentis, —
quam acerrimi, balitum, donec afin exanimentur , iU
flea linteo. transfixé reponantur. Perinde vero cit,
Sr me scout. & fccentur fumo, leu.
vis alia. c
Medico: Wed. ee E effe. ducin V
-cum omnes earum partcs eadem. gaudent "o adeo-- €
que E: : 2 y ane X BL apud noilrates i
m dcr i tria occurrunt, -
imo Pulvis, circa quem Stereo quod,
qui cas in pulverem redigit. fedulo caveat, ne
pulvis i in fauces evolet & excitet faucium inflam-
mationes aut Hamoptyfin: quod neque pulverem
nudis manibus vel digitis nimis verlet, quia .pul-
vis. facile inhzret virorum & velicas. Es-
^t p
E.
e Cantharidum fequenti modo pre-
OPE mund Caria o
55 guiteem Drach. duas,
Sene eee agREY treni femis.- VTRDARSIA
vos m — Spirit. Fino[. tenuior, Libram enis. eris
- Digere &$ cola per chartam. BU
BARTHOLINI Th, formula. — .
Kec. Puhveris Cantbarid, Scrup. unum.
2e .—Fimb Rbemsm, Uncias quatuor,
M. fent per aliquot dies, fltrentur per. bibulam. Di :
dofis cochlear 1. in vini Cochlear, 7, pro vehiculo. ——
SDN xdenem. i fecundum. Phat
| M. f. Empl. extendenilum dne a FART «d
quiam [i Eins a latiradinem. : j
: Quod fi vero iu votis fit, ut hocce cuis d
: firum fortius operetur, aliquid pulveris. carin -
dum fpecie Emplaftri Veiis infpe
ungimus, üt . promtius. ex-
ierat; quamvis plurimi. ftatuant vim. Cantharidum-
ab acidis potius infringi, quam augeri, Ceterum;
qui ruri degunt, poffunt pulverem Cantharidum
mifcere cum mioa aut n E. panis acidi. &
Toms mr iid €— e
: partes. teneriores; 1:mo Nuzbz ícu 4
v aures. 3:tio- Brachii mufculo
o Cr&ra quatuor. digitos fuj
MELO& VESICATORIUS. S
lum. g:to Caput, dips capillis. MODUS app
candi bic efl: y, Abluitur locus aceto. poftquam
crines, fi adfunt, fcalpello ablati funt. 2. Appli-
catur Emplaftrum Veficatorium vel pulvis Can-
tharidum cum fermento panis in. formam Empla-
ftri redacto, 3. Munitur Emplaftro glutinante ,
fpleniis & fafcia, 4 quando, poft decem circiter
horas, vefica fero turgida confpicitur, CI rurgus |
forcipe illam fauciet ut ferofus h xe
Quisit-t folis: — ad manus funt
el alia desretut
Cups prem 7. Si fcopus Medicis es
"ut ulcerata pars diutius aperta fervetur, aliquan- —
tum pulvers Cantbaridum ulceri infpergunt; - ——
unde fluxus íeri diutius continuatur. 8, Si vero
ulcus inde malignam induat naturam, Melle. Ro-
| Tiro llwmdun: ; RTL REDIE ETIC
quot repurgatet,. jn qt
|. in pertectam ibidpint M / io
rem ex his retiGute fatu dif; na
yé | VESICATORIUS.
4 . Qua ratione hx acres Cántharidum: patticu-
joe vim. fuam exícrant, unde tantam obtinuerunt
famam, zque nobis eít ignotum, ac, cur fuc-
cus Euphorbiz, codem modo ac ez, puítulas
operetur: Interea, per quotidianam infallibilemque
experientiam certiffimi fumus, Cantharidum vim
effe. veficatoriam , easque, haud aliter ac fubti-
liffias, novaculas, corporis folidas partes diffe- ——
care, &bras rodere, & vaía Lymphbatica pertere-
brare, adeoque ubicunque aditus datur inilamma-
tiones excitare; qvare etiam unum hoc Medica-
mentum inter heroica & violenta reponendum,
nec finc furiis « cautione interne propinandum eft.
ridum- duplex eít, internus &
14
—- INTERNUS ZEE dpud veteres magis re-
Ceeptus fait, arecentioribus Medicis plerumqve re-
, ficitur, quoniam fidem nunquam habere potuer
Tnedicamento ejusdem indolis, ut. omnes partes,
. quas attingit, diffecct, practer quod a paucis
ES Hydrope defperata eec oue um dum
haud aliter ac interna Paracentefis, vafa Lym--
phatica diffolvunt & apertam viam fero per alvum
. veficamve reddunt; quare etiam ab
tom. j. p. $41, inter fpecifica-
.merantur,- pra 'ler wu
pellenda urina feu aqua Hydi um X ob-
fervationibus autem Lifferi evidenter conftat, ejus-
.— modi corrofiva potius palliativa dicenda, quam
..vera & genuina medicamenta; quamobrem et
. gri, quibus Effentiam. Cantharidum propinavit,
. Àmitio quidem ab his malis zque ac paracentcefi
| externa nonnihil levati fuere; brevi tamen
es inevitabili fato occubuerunt, Dum int
Intur, omnibus obfervationib: | itat
| €i imprimis aggredi vias urinarias, qvare etjai
EOLION CANNA NUN EOM Ie n RT e aO 3
UM dee SU NINE NOD E NUIT ENT EE EAD AFER TIME
MELOcé VESICATORIUS, 143
inter primaria habitz funt Zigretiéa, camque ob
auffam, a vetcribus in Jfcburia fcu omnimoda uri-
nz fübpreffione, tanquam duro cuneo in duro .
ligno adhibitz fuerunt; cum aliis diureticis, in
Gonorrhecis, ad expurgandum virus fiphiliticum
fpc infignem effe&um preftantes. — — —
. Medicamenta, quz excitant & urgent fangvi-
nem ad renes, plerumque ctiam genitalia, per
vafa Emulgentia petunt, qvac originem fuam pro-
ET renes habént; quare etiam Cantharides pro va-
ido Apbrodifiacea veteribus habita fünt: fed ob no-
xam quam adferunt, unanimiter hodie apud fapi-
*entiores Medicos in hunc plane ufum exulant,
- Medicinz ftudiofus Upfalienfis Holmiam acce-
dens a viró quodam, Holmiz habitante, rogatus.
fuit, ut Electuarium gultaret. fibi przcfcriptum
tanquam egregium Aphrodifiacum, cujus dofis
magnitudinem zquaret glandis; hic neícius ifti
Ele&uario ineffe Cantharides, duplam affumfit
."dofin. Extemplo profe&tus Upfaliam, in itiae-
3€, fine omni tentigine libidinofa, horrenda ftran- -
obtirmuiffet
. la&iscalentis, et dein t
.. dicis Althzz baudillet , facile de co a&um fuiffet. — —
Debitam. circumfpectionem, circa i
144 E L 0é VESICATORI US.
niá prius veficatorium , ex Cantharidibus cons
fe&tum , applicetur, quod confumat putrida, ut
ulcus purum obtineatur , undc facilius dein fanatur.
Revulfionis loco infervit, ut rubefaciens G&
demum exulcerans, Duz namque regula iu Me:
dicina obtinent, quat maximi funt momenti, nem-
pe 1. Doler. dolorem trabit; 2, Due evacuationes. fisaul
ftare nequeunt... Duplici hinc fcopo Cantharides ap--
plicantur , quod fcilicet irritetit, quoque evacuent.
Quamobrem hz utus freqüentiffimi funt, nimirum,
cum materia Zfrzbritica eft retrograda ad vifcera no-
biliora, ut ad Caput, '"Thoracem & Abdomen,
quare etiam tunc pedibus funt applicandz , ut mas
teria morbifica trahatur ad paite
f
-
| lam abíolvit ve
MELO? VESICATORIUS, E
tum , vcl copiofius fi fi adfitj evacuetur. 1n Zerie -
frequenter adhibetur ad locum a. Capite remotif-
mum. applicandum , ur trabat impetum fangvinis
ad partcs a cerebro remotilimas, | [n .Pbrenitide ve-
ro pra ftat illud capiti rafo- imponere, féd. circum
fpec&ti Medici hic, fi unquam alias, caute agunt;
cum obfervarint veficatoria copiofioria febrem fae»
pulchre KcER - $92. $. H. in ODUr morbis ve n —.
catoria omninoexulate debent; ^7
— Qui grauiter uulnerati Capite: fuerünt , cuim Nc:
[72 uem. fenfum aliisque gravibus left cerebri fympto-
matibus, dum illis applicabantur. veficantia mannulli pau-
lo pof? uebementiffimis comvülfionibus corripiebantur, .. Alli
fudoribus frigidis ,, quibus fuperveniebat mors y paucis im»
yjellis pmi aut diebus , labsrabant ; alii fequenti. notfe
ebántur. . Qui [ue venerea femel. labararunt ; ab ade -
icant on mr) anii im. |
ribus poni ra tentis irtenibus
ee agitatio & impetus, In t
^
» ic^ in e
* Eni |
sog d roa mim mii
B ria Parii i iü
x45 — MELOE VESICATORIUS.
anodo: rfevellendi animum. Hujus generis funt ,
Dolor ifici Chronici: in Capitis affeCtibus prxcipue
-Hemicranicis ,— Ophbtbalmicis &$' Odontalgicis & tandem
dn rtbriticis infultibus recentibus, praécipue quan-
de congeftio eft ferofo-acris; magis autem fangvi-
ncis congeftionibus Phlebotomiz feu evacuationes
finceri fangvinis utiliores funt, |
Profunt etiam adverfus Ligpitudinem, przcipue
illam, quam humidam vocant; adverfus Lerbargum
&'fi inexpuguabilis dormiendi neceffitas homi-
xem urget.
Veficatoria nonjoperantur in partibus mortuis,
^ fed eo Pede s aser vivas; unde feparatio
parte per. illa facile obtinetur. c
féimulos ,' certe. principem obtinere locam
es ac omibus: affectibus ante memoratis
Faur hari Mechanici uno omnes ore fatentur,
mobrem plurimi morbi , vix ac ne vix quidem
C nift adhibeantur veficantia: in aliis con-
tra in pejus abeunt, fi imprudenter ufurpantur.
Verbo. Conducunt ve(icantia arem
1, Pulfu ubi debilis obf»rvatur, m -
2. Expetforationem P leuriticorum promovent, -
:3. Exantbematum eruptionem augent. p cS 43 a.
4. artbriticis, ubi materia eft rada, con
niunt.
3. In. Rbeumatismo , Catarrbo , Gravedine TM 0-
" dontalgia, Otalgia, febribus focerinitten tbi &
| .- exacerbantibus profunt, -
ES - In Amblyopia » Suffufone, Lippitudine, Orhralui
7. ln Tu; cum fputo craffo copiofo, Ax
In Atpoplexia & morbis Soporofis,
mate ex repulfa: Ícabie,
*
MELO? VESÍCATORIUS. ij
to. In Convulüonibus fine febre & in Epilepfia ju-
. vant, Nocent vero inprimis. fequentibus,
p», Pletborécis , juvenibus. calidis; LE. acris
calida Macilentis. 4 — — -
2, Aiphiliticis & tis; qui ántea Sipbilitide Koddius
(8, Febribus árdentibus feu Phlogitticis-8C Phrehi
4. Gravidis, Calculofis, Merftruantibus.
$. Evacnatoriss morbis. ;
, - :
M eot i s
" A A ; Lr e
EETEI
e 8
, * IlEI i "
K a CIX,
— : - i
dii MR SCRIP e A SE uos
E reed EE MMPCRISCHe Rr eg mri »- 3 s ME Qe: * -
* ct uow deu xir "3 Sous cutie WR
come " deb s dii ar. Xa xd "
4 ) . k " cie
QvAM,
PRAESIDE ue Z -—
D. D, Caxn. LiNN x0,
uIieccuusc su ropofuit.
"Upfalie x761. Februar, 18. —
Again
d t d
acumen
MET UEE EUR
me
erum, quarum mortalibus ufüm conceffit-
DEus, ptzítantiffima eft agwz, Lizc ba- :
*"* fis eft omnium, qui per vaía ipforum £fiu-
unt, humorum ; & ex aqua fit nulla nutritio.
Porus, arte fa&i, nulli, fit five vinum, five ce-
revifia, zque falutares funt ac aqua; illi enim aci-
dum generant fpontaneum, tartarum deponunt ;
& plurimas, ratione habita przparationis, atari,
aliarumque qualitatum, producunt calamitates.
Hinc aqua faluberrima femper habita eít potio;
^ Jiquor enim eft oculis & palato gratus, non qui
E uid fpiritu zx uir Edecit Wero :
rtaro Podagram, Nepbritim, Hydropem & in-
iumeras przecocis fati cioffur iof cdidit fan- —
gri-
T
DIJTA ACIDULARIS. —í4$
gvini, quique invitis non obtruditur more palati-
ne ingurgitandus, fed fitientium placito forbillan-
dus, Kzmpf. exot. 738. Hinc quoque aqua po-
toribus communiter dentes funt purifhmi, fanitatis
fignum przftantiffimz. Me DER
Aqua fanigvinem maxime diluit: bumores mi-
tigat: fundamentum quam fzpiffime jacit fanitati;
unde quoque tot valetudinarii , aqua iola pro potu
ufi; vel unum alterumve hujus modiolum jejuni
cxhaurientes, fanitatem recuperarunt, —— ^ -
Verum aqua übique fui fimilis non eft: inf- -
citur qualitatibus terrarum, falium, mineralium ,
per qua colatur. Limpidiffima e fontibus fcatet;-
hac fontana vel pura eit, vel tin&a: puris adnue -
-
1f9
'»LETA ACIDULARIS.
à S
Cbemicis tradita funr expertimenta, quas illis, quo-
rum eft hac de reagere, relinguantur.— — .—
* j
DLETA ACIDULARIS, "e.
?
Aquaacidularis, ut aqua confiderata, falia in
corporc folvit, eaque foluta per. vias urinarias ex-*
pellit, Hinc haud parum nobis feptentrionalibus.
prodeft, qui longa hieme carnibus. tuftentari co-
imur, quz nec facile fine fale confervantur, neque.
apiunt. Hoc fal culinare maffam vitiat fangvinis,.
corrodit fibras. minimaque vaía, & viam pandit.
Scorbuto, Cachexiz , Hydropi &c. ' Ad hofce de-.
bellandos morbos, ut interne corpus fatis diluatur,.
multum aquz requiritur, quz ipía non adeo faci-.
lis expellitur, nifi pellens quoddam acccfferit ;. &.
hoc ipfum in aqua mineralis volatili latet, quod.
agit in nervos, cosque sd motum excitat; quo ac-
cedit quoque vis ipfa dlisacida lubigendi, qua a fibris
laxis facillime generantur, & folida corrcborandi,
ipfisque tonum reddendi, ne vifcidum facile rena-
fcatur, quod oritur ex fibra debili, ^
Ex hifce omnibus fequitur, ipfam Diztam
ita inftitui debere, ut ne repugnet medicamento ,
undum VI
- M eed t9
ufam aquarum mineral
pus, pri |
* -
xantur , ut aquam expelle
Ifi DUETA ACIDULARIS.-
fi plavium frigidumve tunc temporis coelum: in-
ciderit, ad focum incenfum corpus üccandum;
zdes calefaciendz funt; immo, eo quoque in cafu
inttru&us fit hofpes acidularum aptis veftibus. Evi-
tetur frieu: vefper tinum & motus ad paludes aquas-
que ftagnantes, qui: nocivos femper exhalant va-
pores, Et quamvis ztate multa prove&is, eque
ac maximc enervatis, in le&o liceat aquam potare,
cotpori tamen, fereno coelo per apricum fpatian-
do, longe majus aquam eliminandi robur adquiri«
tur; nifi acftus medio die ita increverit, ut corpus
debilitet, quo in cafu quaerenda eft umbra, maxi-
me inter Pinera noftra ficcantia,
.— Metus, fub ipfa aqua mineralis exhauftione in«
ftitutus, prz. primis illa etiamnum in corpore ma-
nente (quod facile perfpicitur ex urina potus aquo-
fa; aqua enim eflüuxs, colorem citrinum recipit -
urina), íumme neccífarius eft, ne, diu in corp
morando aqua, fibras fua copia emolliat atque dc-
bilite.. Quum fibrz moventur & mufculi agunt,
humores quoque fortius aguntur & promtiores fi-^
unt excretiones; ergo quiete vel otio tempus án-
temeridianum confumere minime convenit, Opti-
mus fit motus per embulationem , cujus ta
deratio eft adhibenda, ne corpus ea ni
vetur. Salo» aliquanto eft fo
e-iig-£4* ey
meridianas differimus, quum a-
BUT qui morbis nervorum ob-
es qe e Tel
DLETA ACIDULARIS. r3
fabitamaccelerent. Augeri an poteft motüs
quadantenus paullo ante cibandi tempus, non vero
mox poft cibum captum. — Coeli tempeftate frigie
da etiam fortior admittitur. Motum ante affü-
endam aquam fifticare utile non eft, quum cor-
pus, hinc calidum factum, frigidam ingeíftam per
fudorem exterminet. Quz vero poftea inítituitur
motio, fieri non debet'ad fudorem. (hic enim diu-
relin impedit ); 5 quum duz excretiones una. fieri
difücile queant. Motus corpus calefacit, ne co-
pia aquz fuo illi frigore noceat, Motus aquam. per.
totum corpus. diftribuit, ne. propria mole parte:
gravet. inferiores, Matus levat fecretiones , ut. vp
le e corpore expellatur, & ille idem motus efficit,
ut aqua minima vafa melius intret, eaque obftru-
SOMNUS,
Cibum digeftum , & per vias chyli in maffam
fangvinis inductum, ut & poítea motu prepara-
tum, Swwzus in ufum corporis convertit; fine e-
nim fomno vix piis Ginumitios ut in mcdio. telin-.
confedhi pucr dpi rie ss ri Av uer ua
ciens fomnus, Somnus, Vl horas durans, omni
zvo eacdioént habirus eft. Somnus, nimis par-
macerát: RT ut: & nimio. ve
5 is non di: dy ctum [epa :
quoque. minus. proficuus heic eft i diu-
Xtra&us, quum fcopus -fit fibras corrobo-
licam, illo minus fan divert excretio-
iles, fecundum Se»sZeriwm. Ergo illi,
qui s ütüntur; vba eant hora IX ve-
| ertina, furgantque. — Comm ut part onis
| ; 5
-.
ATA ACIDULARIS.
fpatium. parati finr ad aquam. potandam,
quum. aér matutinus, adhuc temperatus , fudori
| Is exponit corpus, et quum aqua adhuc ma-
js frigida caruleam fuam retinet fuperficiem,
minus de volatili amifit fuo, quod ad facilio-
rem in corpore excretionem confert,
Quamvis aqua, copia fua diftendendo vafa, &
Bieinóido cerebrum, plurimos potatorum faciat
in fomnum proclives,. diligenter tamen ab co fi-
bi caveant, ne vaía minima atque debiliora cere-
bri rumpantur, quod fit, quando aqua calore ex-
panditur, folida laxantur & tortior fit preffio ver-
fus minorem refiftentiam. ii cape multis triftis:
xiam, * Pedyün iliosque. uite
tis morbos. inciderunt,
S Et hanc. igitur eb. pier um biis dictae
nus à plerisque evitatur; prater ea enim, quod
acidum foveat fpontaneum in iis, qui huic ob-
noxii funt ,. & inhibeat excretiones fenfibiles ; uni-
verfe fomnum pomeridjanum, diutius protra&um,
fequitur mala digeftio, chylus: crudus, ut etjam.
gravitas ventriculi flatus, debilitas, inertia- - Si.
vero fomnus hic illos nimis infeftat, -
fveti funt, et preter ea vero nocturno pr
- ctiori deftituuntur , admittatur: quidem , fed. par-
ciffime, in fella quadam fedendo; qvamvis conful-
tius fit ab illo- abítinere: experientia enim. pro-
bat, ipfum fapius. maximo cum EU jp
fuiffe, inprimis in obefis, —.—. :
xe Facile quoque. impeditur. Ennii d hic.
ioiu minus. fe infinuet , fi non intemp 4
mane € $ «£s. ligi [y corpus. tum frigori
DUETA- ACIDULARIS. 45$
petu, poris. aptis, non exponitur; fi ve-
Lcd opportune le&um petimus, & in multam
no&em, inter. les, non moramur ; fh fortior
non inftituitur- motus; íi varii. generis cibo ac
petu nos non obruimus; fi denique, po& Te
Captum, ad. Noicw S io-dbrumoe dire. aem
nos conferimus...
-idicpiadel dd d INGERENDA. . ws
u 1e! m ad modum "omnibus r ne «ceffa
umque «iip cap erg ritui ita quo-
que Bic; i dque eo magis, quum chylus dulcis,
.in quem. eeu alimenta fibras & partes folidas;
heic firmandas, emolliat; parcior igitur cibus fa-
lubrior eft copiofo. lenzare heic non licet, ne
prius quidem prandere, quam e corpore. aqua eli-
minata fit, cum aqua enim: minerali laudabilis non
przparatur chylus.. Et quum . modus adhibendus -
fit prandii, haud: quoque immerito. ceena admit-
tatur, & inter. ea quam maxime Sues com-
eflariones:8b convivia. funt. OBCURT Y
A
Quo: Ram Nor cum re Yee
fuo ininiinu: non fatis edd ij hinc mal
E rcs "BrwüsicV ibo. 2 ot i e p
| x Edulie ae: $5 indolis, ut fac ile
P doti i
pee
cujus vis E E3
multum in
lida. p
uius 25 A
. Ex hoe - rejiciantur plante erude:
Acti Radices, Fructus. fragorw- quidpiam
admittatur, quia diurefin promovent. Pari: val-
de recens flatulentus eít &c diffcilius folvitus,
vetuftior & durus, item bis co&tus, alvum ob-
ftruit; mediocris itaque fit & adívetus, Jwfcula
commendantur varia ex granis Avene, Hordei,
ex Pifis finc notabili pingvedine, — Laudabilia iti-
dem funt Legwmiwa recentia: Radices Dauci, Pa-.
fünacze, Petrofelini, Rape &c, Herbe Spinacia,
Cerefolium , turiones Aíparagi, Poma, Pruna;
Paffulz , Amygdalz, fimiliaque co&a: nec non
Carnes teneriores recentes Boum ,, Ovium, Cervo-
rum, Gallinarum, Tetraonum, Columbarum, Paí-
femmine 7i im esaaiti- -confiftentiori,. Per-
D !; non ;Veko, mucolo-
gves ir impr ir, ut didicilioris Did ais lere .
non Bm faliti. Latlicinia minus conveniunt, E:
ex Ovis parata ; quum fint pingvia.
Pstus fit parcior, qui fitim reficiat, non.
latum 5 tenuior commendatur. Cerevifie pingvio-
ies & calidiores exulent: item recentes & nimiis
vetufte, Admittantur etjam Pisa magit. uítata,
quam potata, minus acida; quum riculum.
€alefaciant, digeftionem iuvent, '& fecretiones pro-
"moveant. Quare erijam piri: ww aut frumenti,
parcius & rarius poratus, ut etjam alix aquz
deftillatz , aqua minerali in corpore remanente, -
Pese: vias €orroborant. & A promovent,
EXCRETA.
: - Alvus femper. fervetur aperta, & inte
eruditatibus pura, ut remedia vim ua
mnia a facilius exferant, Aqua miineralis hun:
DLETA ACIDULARIS. 1577
. fe plerumque oftendit effe&um, dum nigro tingit
excrementa colore. lilos, quorum V:lus & in-
teftina cruditatibus &. pituita repleta funt, antea
alvum ducere oportct; quum aqua hzc, ut lene
catharticum , non adco facile viam patefacere va-
leat, fed in effe&u cdendo fuo impediatur. Qui
vero antea purgantibus ufi, vel etjam a crudi-
tatibus hujusmodi liberi funt). iit eed vel ni-
hil. bujus - remedii, fub aci ufu, o
Sepe tamen, in initio curz, acci it jut.
neralis non. libere. siae: pugenihue
DARPROS dE XS
o: dBorilum vera s Scpodirsun ut siqua: zibipe- pé
silii effuat; hinc enim fangvis dilutus , renes
'"& vefica ab arena mucoque purgati, pulmones
aliaque adjacentia vifcera ab obítru&tiomibus acri-
busque humoribus liberati, íolida in 9€
ftatum refticuuntur,
dus eft modice corpus. EXAM. q HIGH chim ha-.
bita diveríz corporis conftitutionis, & diverfa
valetudinis, rhulta ficpe per fadorem. eliminai
mox aéris te humido exponte s f !
"dm aitibus maneas, dum al : I:
oven a LER
ec que el m fuo. unc. eget an
L4
KTÀ ACIDULARIS, |
"letboricis , '&- qui. venzíeGtione adíveti fünt ;
püblis ante, qüam iter ad acidulam inftitunnt;
énà fecetur, fi ratio ita tulerit quod: vero fa-
eile fier? non debet, incepta jam cura; quia ma-
tüfa tune, per plures fefe "excipietres vacüdtio-
e multum debilitatur. pu ccr,
CONES DEI peur AFFECTUS. éjs
Mens- leta & tranquilla, jüetindus niges
ctüs, gáudiüm & omnis cur "abje&tio; bzc alunt
$yttema nervofum , li&c corpus refocillant ; heec
faciunt, ut omnia vivide & alacriter fuccédant,
Hinc: cdique fere cuta fit ;,:;ut acidulis utatur
longe a domo. diffitis, ne turbetur moleftiis,. qua:
mnumeroía in familia fepe contingere folent; qua-
re nullas quoque tunc temporis, fi fieri pofüir, vel
dare, vel accipere literas | debet. ra: vero
poft meridiem 1odalitia frequentet ; innocens pa*
cbe. -cum amicis gaudio exiultet choreas eligat,
ufic: - hiftorica, pluraque ejusmodi ianocua obs
E | » ubi nullis opus eft meditationibus pro-.
ndis; atque àdeo alacres jucundosque. focios perz.
quis. Vel, .fi hzc omnia. defunt, non tamen
eeft occafio in collibus nemorofis campisque. flo-
reis fe herbarum, infe&orum , Aistumdue animas
liam. admiratione delectandi, ue rou oor
- Contra ea »eror atque Hay idias
támquam vermes funt, intérne- maig qui duis
mores citcumfluere & zqualiter. per: corpus. dis-
tribui pra pediunt, geris item vel augent, . T
vel minuunt,- Mets facit fxpe alvum nimis la--
xam, Zra non raro Apoplexiam adfert & Cho-
eme lite tamen affcétus cit perennem qui
'€ipiendum; ad fummam usque fenfim augendum,
& tandem ad finem. minuendum, ltidem, quo-
modo aqua properanter háurienda; ut vix prior
in V:lo incalefeat, quam fequatur altera, ut ci-
tius expellatur , V:lus tamen ne.frigefcat; cujus
menfurz fint vitra; quanta dofis; [3 . Sed ut
Propófitum "mihi fuit unice circa Diztetica ma- -
nere , ita aliis ipfam aquae mineralis exhauftio- -
nem confiderandam relinquo, &, — —
3 5: Sefbs- x
P
— . SOLI DEO GLORIA.
-
zx 89
eiii
el vies
*
deg re é
* à
2 [4
POTITUS 4
|$COFFEE,-
pepe. eem E:
m | - 73g 2
" QvEM;- es Ls :
(vA PRAESIDIO |.
D. D; Can. LINNEEL-
TYEXELU Rue. Too ile A
HINRICUS SPARSCHUCH, 1
; - .gLincopa O-Gothus ..
umb "Opfalie 1761. "Decemór. 16, — E:
eco "a : E o ^ UIREUINOS RUN RELEURU C, Cip ^
D. 3D *
- ai 2
* * * L
N* Europzi, qui du&ti opinione, ad coti-
| ívetudinem, nec ad rationem vivimus, ut
"verbis utar Seneca , aliarum gentium mo-
res alto fupercilio, immo cum rifü , intuemur ,
"quafi a nobis proríus alienos, mox vero eosdem,
hovitatis cupidi, in ufum trahimus, Nobiliotes,
üt habeant, quo a plebejis. diftingvantur; hi ve-
ro, ne infetiores videantur ceteris, fimiarum in»
ftar, illos imitantur, && fic novi facile
regiones late. diffeminantur mores.
PÓTUS COFFEE. E
nos iü omnes mundi plagas facile alle&at, étjam
remorifhmas; itide nobis aliarum gentium terra
& mores innotuere, tam boni, quam mali, [n-
ter maxima inventa, qua beneficio navigationis
origihem debent, primum fibi Vindicar locum In-
dia Occidentalis; a Colombo detecta, quamvis
inventióni$ gloria Ainerico Vefputio cefférit. Na.
vigationi etjam adfignamus Jndiam Orientalem; -
ejusque infulas felicifüimás, mercesque varias, ab
utraque India repetehdos; Si miente ac cogita-
tionc omnia adceamüs, qua fccentior inveftigavit ^ —
atas, céite rüdes dicemus majores, qui horur
omnium ignari vixete. Hi fpiritus aidentés, Ni-
UE
tàli- Arabico; q
ré inoris eft "
.— effe&tus pecü
eod : i
* i *
res ekponere, Te vero L, B, ea;
*
quà .'
"S
Oeo
x i6 POTUS COFFEE, - E
qua. par eft, veneratione compellamus, velis fo-
litum. nobis non enge favorem. !
rtr COFFEE perfe&am fi trade-
rem, dies prius mihi deficeret , quam dicendo-
rum teli, qvum de ea tot tamque multa 'tradi-
derint plurimi, ut ea enumerare opus foret Her-
culeum ; qui de COFFEA multa leGitare ge-
ftiunt adeant ; prz ezteris; Monographos ir
fez , inter quos riominare fufhciat, :
Meifnerum 1621, Maffilium 1685.
. Peter[enium 1666. Chamberlaine 168g...
b Banefium. ES MT Bleignur 1687.
Tognium 1675, Me 1691,
É iter Blddenm X721.. :
Set. 1795. D ;
doghé i217. —
: Langerum | TB eu c ees
ut | aceam Mappii & relin fputaiones ; alio-
rumque do&e Seictippue- :
T€ Ir,
. Notitia Aud E
) ris mentionem, quantum novit
mancam. Le: & VIN: -ebf
POTUS COFFEJE, 15 5
rte
» polis; nou fecus quam apüd Ros vinum; illis
5 que ipfum vocant CAOVA. -Arborem ^ mi-
» lem effe Evonymo; potum corroborare ventrem;
5, juvare concoétii
incoctionem ; vifcerüim auferre obítrü-
3, &ione$ ; uterum calefacere ; menftrua. pellere.
Philologis excutiendum iclinquimus ; at illà an-
tiquioris zvi fententia ,6bi con(let; .quá nonnulli
contendunt vocabulo '75 i Sam. XXV. v, 1B.
fignificari Coffeam f. potum; quem Davidi attu-
lerit Abigail *); cum ex fabis f. fruCtibius fri&tis
& contüfis Cabvé ; Arabici arboris ; Put
gentibus Orientis gratilfidiam ac receptifüimam
efle paratam; eonftat. |... — «0
. De COFFEJE potü, VERULAMIUS Aio -
i624 cent. $.768. ita: COFFEA Tujcis pófus e;
matico odores pulverifüta in uqua Jumitub &
- .Europzis in ufa effe coepit h üs
ánnüm 1645. & primo apüd aüftaliores iralos;-
oMerülbaóTr,
164 . POTUS COFFEE.
sunt, inde immenfz opes, ut fere totius orbis
»divitiz , in eo confluant; unde illa pars Arabiae
s,vere feliciflima, Fidem fuperat, quod millena
,, modiolorum millia divendant Turcis, Barbaris,
,Europ&is. Mirum, inquit, tantum thelaurum
, unius gentis peculium effe, & intra unius pro-
,Yinciz angultias coérceri. | Mirum vicinas
» Nationes, exítimulante invidia f. avaritia, cas
»jam pridem non, vel vi depopulatas cífe, feu
, Íemina, vel vivas radiées, dolo non furripuiffe.
irum, quam vigilem Draconem coávcetis fuis
Es », tuendis pracficiant indigena. Mirum, unius re-
» gionis mefílcs, totius orbis fufficere expenfis.
! Svecis noftratibus, ante initium. hujus fecu.
li, vix in u(u fuit hic potus, q | plures foe.
ide. digniffimi ,- etjamnumque í il [2 $J
retulere, qui eum ad nos introductum s peregri-
natoribus teftantur, e Gallia iricibib €o , uti
5. aliis. moribus , noftram qui infecere nationem,
Vif primo fuit arbor in Europa circa an-
püm 1710. ex Arabia feminibus delata in Hortos
Academicos Belgii, & inde pet totam facile Eu-
ropam diffeminata; quo modo hoc fa&um (íi,
graphice. defcribit. Berbave i» Hort. Lngd. Batzue
: x51 243. Nicolaus Witfen , oe není I
ul, atque Indiz Orientalis Pra
» quam literis fape inus 2
die Orientalis. Prafc&tum.
E » -
POTUS COFFEJE; T
» Cus, ex qais fatis novze 'affiduo ftirpes prod-
, cunt, lta quidem, ut rariffimz arboris fpe-
, Caculum in Europa, unius Vit(én curz debea-
» tur & liberalitati, errantque, qui aliter de hac
,,T€ commentati funt, ut fuis ad me datis ,- ipfe
,» Amplifimus Vir monuit, An iraque, ut quibus-
» dam placuit, fatum fuerat 1690 in Java? -
JUSSIZEUS ( 4ston ) in. Hs Parifiis ,. di-
gnam figuram, & deícriptionem arboris, omnium
primam propofuit A:o 1713. fecundum. arbufcu. —
lam vivam, quam Pazcra:, Conful Amfílelada-
menfis & Prafe&tus Horti, Ludovico Mago ob-
tulit, uti commemorat Geoffroy Mat. med. 5. P432
T AMERICA regiones, inter 'Tropicos fitz,
hodie ab Europas cultz, uti Surinamum, Do-
minica, Martinica, Antille & aliz, ex hujus ar-
boris cultura, ingens quotannis reportant lucrum;
etenim leminibus , à Gubernatore Van Hooyn pri-
mum reportatis, arbor in varias regiones utrius-
que Indiz diftributa fuit, immo & Africz fer-
SE qua: antea merx unius erat E 9e :
M liem AEST TL ! |j
"GENUS arboris COFFEA. difin&um |
ab aliis plantis, Primi, qui arborem confpexe-
runt, Botanici, ad Jasmini genus retulerunt Cof-
feam, cum Corolla fatis conveniant & baccz fint
ermz. Hejferu: quidem in Horto Helmfíta-
fi, novum ex hac arbore plantarum genus
r ruere primum cenatus eft, modo operi per-
par fuiffet. Nob. Dom, Praes ÀA:o 1737.
primum. acier diftin&um & naturalem tradidit
ER TT in Generibus ymo:
GORFEA. C4 unco ees
CAL. P - vin quadiidentatum, minimum,
TES COR,
US COFFEJÉ,-
: Aoc OB. Petalum Tee Tubus cylin-
draceus, tenuis, calyce multoties longior. Lim-
bus planus , quinque - partitus , tubo longior: lari-
niis * lanceolatis, lateribus revolutis.
— STAM. Filamenta quimque, fubulata, tubo co-
rolls impofita. — Zmthere tinilreng incumbentes,
longitudine flxmentorum, |
PIST. Germen (ubrotundum, — 55/ur fimplex,
longitudine corolla, Stigmata duo, Bes fü-
bulata , craffiufcula.
PER. Baca fübrotunda, pun&o GbIeR
$EM. bina , elliptico - hzmifpharica , hinc
pu inde plana, mu involuta. :
mee t
- cSPEGIES: quidem. generis hucuse ie a
fi unica innotuit; fcilicet hzc ipfa, quae
bus potum. fubmintttrat, . Occidet
tanc uam novam. f Jottez
rica redux, Clariff, aquinus ; Botanicus Carfare-
u$, orbi Wropstils: in opufculo fuo, quod infcri-
bitur, Emumeratio fjfematica plantarum s fed de ar-
bore non viia, nihil pronunciamus, inprimis. cum
(* Y Cafes Arabica in non paucis differat;
erte ttim. floris Sgatertistig
gemino
; disi 1 e: fiue fo "c
odor iuflimo. ue de.
Nr iebrboi cae pupe ep ex ^ me«
nM
POTUS COFFEE. 167.
nos movet, ia generibus notis conftans, quz fi-
ne numero quinario f. quaterno variat, ubi in
Rubia, Crucianella aliisque, tamen fru&u dicoc-
co conftans ; nec folet facile numerus feminum
in iis, quz paucis gaudent, varíare, cui itaque
principio fuum m Rm Syftema Ve Ev
$
SYNONYMA Coffez: noftre omnia, pra-
fertim e peregrinatorum turba colligere, res im-
menfi effec laboris, parcioris autem ufus, Non-
nulla itaque. indicaffe Bounicorym, fufficiat e
inter COFF ntiupE 2-5
| A. Syfl. mat. 10. p. Pr Spec. » T
Hort. cliff. 9. Hort, Upf. 41. Mat. med, »
Roy, lugdb. 235. a
Cofe. Dal. pharm. 491,
Cofe frutex, ea cujus fru&u fit pousse, Rai
E hift, 1691.
'..Cofe tree, Pluk, phyt. 272. cs ple
JASMINUM. d Beas: lauri folio, cujus d
femen spud nos. 7, SEES gu. P rA 88.
d "Ae
hee! dried oom m poMC ui |
atiffin 20, cujus
nis ors Belgie m
21. p P: 217, m
JASMINUM lene |
tifimo, rübro, iisd p Mp: duro.
r. i acf S 413.
fro&u Egypti po- —
(i4 — 'POTUS COFFEA.
— BON Ab. gp. 34. f. 36. Poft. pais
—BUNA, Bunna & jc cue Aib. Posh
L3 mE £u
E | $. VII.
» DESCRIPTIONEM arboris pra tantiff,
mam fuppeditat Horzus Clifortianus , quam itaque
". beic fiftimus paucis adjectis;
RADIX fibrofa, pallida.
CAUL |Sarboreus reétiffimus,ercctus fi lorpfé
fape duodecim pedum &c ultra; cortex primo an-
no viridis, fecundo fufcus fere, praecedentium
grifeus, ex epidermide longitudinaliter dehifcente
. quadrifariam & membranae inftar Eis, inz-
qualis & lacerus. — — nt
Folia oppofita ,- per dpicit feit
maria remotis oppofitionibus. - Ed id Ex
^- RAMUS ad fingulam alam Br, lineari plus
tio ab infertione folii, fi d Ys folium. remotus. e-
mittitur, horizontalis fere, fimpliciffimus vel finc
ramulis, excrefcens per annos femper ex apice,
tenuis , junceus, glaber,
"v FOE[A oppofit ita, oppofitionibus fpitbami 1l,
palmi fpatio romotis, fingula ovato-lanceolata ,
nentia in acumen oblongum, fuperne. glabra,
atroviridia , piti ic la P inferne. pue: ridia, glabra
- 2: ape In. n |
CPETIOLUS byéviilfin s, duarum triu i
nearum exteníus. fecundum. longitudinem folii, ubi
fuperne minimus filiformis, inferne teretiufculus
craffior; a lateribus hujus intra folium exeunt va- '
fa alterna, Rógees evite an i ae recta
POTUS COFFEJE, T
jufto longior, hinc undulatum quafi, intra fin-
gui FMis exfertionem , fle&itur. Longitudo fo-
orum Íípithamza eft, latitudo digitorum trium
transverforum, Cum rami horizontaliter pateant,
vertitur femper difcus folii verfus ccelum, — Folia
inferiorum oppofitionum in finguli anni ramo,
minora funt reliquis. —
STIPULA , ubi egrediuntur petioli, conne-
&untur utrinque folia, quz inter petiolos termi»
natur in acumen fubulatum ramo Xpproxitsitunfs
ubi ramus per annum terminatur, ibi a
margines laterales fubulati, conniventes & gum.
mate quodam claufi. Folia perfítunt per tes
annos, decidunt, nec regenerantur.
-FLORES ex fingula ala duo l. quatuor, fes-
files: corolla nivea hypocrateriformis reliqua vi«
de in Generibus.
. FRUCTUS ovatus, obtufus utrinque, e ro-
tundo parum utrinque compreffus, & quafi an-
Bien fex obfoletis notatus, umbilico circulo ob-
oleto notato , Tuber, cortice oni, "Ms hs
s EMINA fias c cartilaginea, |
: issue :
foc fütre abt T 4
modo; Fru&us hic édicello 1 breriffimo intidet,
cin&o vaginulis utrinque ninat
. Videmus ex data defcript nt
FLORET arbor bis in anno, uti plantis In-
dinis eft folenne, tempore fcilicet vernali & au.
tumnali; FRUCTUS veto integrum annum ad
maturationem expoícunt, adeoque fructus etjam
bis i in anno legitur,
ORDO NATURALIS arborem refert ad
ordinem 44 sSrellatarum quod ex charadere &
defcriptione patet; ita tamen ut admodum affinis
fit Ordini 63 Cymofarum , dr quibus videatur PAj-
Jof. Botanica. :
CULT URAM arboris f refpiciamus, ean.
dem apud nos cüm foenore feri & propagari nuns
uam poffe, patet, cum ejus patria (it inter Tro*
ficos adeoque . fine caldariis calidiffimis, in ter-
ra przgnante, e hu i ie irr excludi ,
adolefcere, florere, b feneftris pro-
ducere ; c FL Ut vero hujus [3M fa-
cilius innotecát, ea adducere. juvat, que de bac
Commentatus eft. Job. Silander , in atis Holg. 1757.
p o36. qui ipfe plantationi manum admovit per
mu. annos, dum Swripami degeret, cujus vers
. paucis. comprehendamus: » Jrlor exatio ammo
j plantationem , ex feminario in aliam transfertur
NEC qd fue lauda: ie crefcit, .& rà
^». im sud xis ful , fulgentibus
"s fdlis. Terra &t TR E eed
majus * p mem Au nfi, dae
le pac E iens s mil
inet, idque inter Mufas, ut
POTUS COFFEZX,. in
E ieontitief;: dónec: quatuor impleverit annos. Ad.
, longitudinem octo pedum crefcit, & ad antium
,durat vigefimum, vcl ultra, Poft tres .annos
s » fructus reddit, idque bis i intra annum. Fructus
majores in tempore majori pluviali obtinent ci-
3 V65, & minoresin O&obri, ARDER ; novellae fabas
a reddunt majores, fed minus fapidas.. Modum
»ficcandi & mola easdem cor Vringendi, apud
» Auctore L. B. inveniet, SU as
Uu
Uer 3
x VHL- Dat att uis Meca
*. ak
ES LYSIN iom femitüm COFFEE:
de o e
sereo .cum nobis in hoc otium fecit Geoffroy in
Mat, i ied, 2n. 433. quam qui delders, Autio-
Tem adeat. pra ftantiffimum, D capteseseuceg: ven
$. IX,
"Ad PRJEPARATIONEM Cofee ratio in-
fad nos deducit. Semina in fartagine ferrea , fu-
pra prunas torrentur,-ut bene fudent,. - Manum
TM ccena opus. — ut. "mec nius
catum , qvum coniendunt, vi
d nde inringi, E Decodums. dhuc calens
nim m
E:
nio POTUS COFFEA,
. potus; conívetudini tamen, ut in ceteris, ob-
temperandum.
- Nofirates, poft prandium plerumque Coffeam
bibunt, idque tribus cyatbis murrhinis, cum fac-
charo fzpe & flore lacis. Gali vero, cyathum
unum tempore matutino inprimis potant, majo-
rem tamen noftris, Saccbaro adjce&o, & pane
triticeo ei immerío, ut potius edere, quam po-
tare videantur. Be/ge & tempore matutino &
pomeridiano hauriunt; in his vero plebeii, non
toftum, ut etjam fme faccharo & latte , inftar in-
fufi , propinant, ore poftea faccharum, vel radicem
Liquiritiz iumunt. 4»g/ tempore inprimis matu-
tino, cum pane, butyro ilito, bibunt, TWrce
unüm tantummodo Cyathum bauriunt, facii
tiorem vero noftris,
SUCCEDANEA COFFEE, ut inveni«
poem quam plurimi fuere annifi, e. pr. in pifís
nucibus fagineis y. amygdalis, Fais L^ Triticoy Tone
teffo s quorum amygdala, omnium caterum. fatu
non convenit gulz , sdíretoque sbdomin S
adtert non minimum? — .
a MIR ERE ad Fühe orum $e
um ropinandum , quibus "luxuria culinas
nobilttavit doti; tam : varia. habentur ac defi-
derantur, ut illa folum commemorare labor fit.
Sunt vero hzc inprimis :
E Sartego ferrea pro. ultulatione (eminum.
i | rie Lid CIE Venit co
mutione, - | -
POTUS COFFEA, * y
— ^ Mbenum eneum operculatum. pro ce&ione, -
—- Tripus ferreus pro aheno coqueate.
—'- Carbonarium «neum pro cantharo calido tenendo-
--— Cantbarus argenteus ad propinandum decoctum.
-- — Cantbarus argenteus - pro. la&te infundendo. ..
- Fafculum argenteum laccharum. fubminiftrans, ^
Forceps argentea. pro- dicchsta gto wind o.
Fafcula smurrbina. chinenfia eaque gem
"nitas quove parva pro f :
rotunda picta, vernicei dlu&
nepfalis pro tegumenio. meníz,.
im quod excipiat (upra menfam v
eun -majus pro lavandis vafculis, -
t taceam, qua maxime vegeta judialibs
- mille thalerorumi redimantur pretio, —.-
. . ARS Cofram praparandi, dudum in urbibus
'populofioribus, jus civitatis obtinuit, & admo-
dum familiaris evafit , tanquam germana foror 'Ta-
bernarum Vinat » hinc publice. Aere -oj
enim fac
"ue MIA. opipare exec
.. joris Bempe pretii,
"ES
9
"ULENTIAM inhibete, 8t: dig
eredisur, fi à prandio
pesa
deer
1
. POTUS COFFEA. i
turj certum vero, immo certifimum, eít, quod
potus quocunque tempore fumatur, fi minus rité,
toftus & praparatus, Borberygmos excitet & fla«.
tulentam. Nob, Domn. Praíes virum novit,
ui ÀA:o 1742. d. 4, O&obr. commilitonum alle-
tus confortio, octo cyathos murrhinos hujus poó-
tus haufit, inde flatulentia, borborygmis, ructi-
bus nidorofis, Anorexia, fingulari fenfu cordis re«
laxationem fimulante, nocte infómni & fudore a- -
cido graviter laboravit. - uim nos n
TREMORES manuum capitisque obtinent
plerique Coffez ftrenui & quotidiani potatores
*). "Tres Viros illuftriores , nuper defun&os ;
meminimus, qui nimio Coffez potuadco tremu-
li-evafere, ut vix Cyathum ori admovere porue-
rint, feliciter tamen liberati, per aliquot annos;
ab.hac potione abftinendo ; Unus horum ; qui
guftui abílinentiam. perívadere non potuit, ore.
Coffeam tenuit, fed nihil deglutigns, fputo. cam.
deinde emifit, Debilitare Cotfeam & fyítema ner--
vofum, & cerebrum, utpote exíiccans & fimul
Mee cum, non modo ex qualitate uftua« -
-
qus pluridri Holinie &WibIs eirca JaiMGa "Mg.
berna inprimis, occubuere; annon culpam 4[jj--
potu. Coffca derivare liceat, aliis inquiren-
relinquo; mihi certe alienum mon videtur, -
| nt obfervationes, cum plurimi 4.
REUM &
F1
*- w pss. rc
.*) Vidi multos ftrennos bujus potus Hellu
i16 POTUS COFFEX.
num; pét epprobrium dieitur, Certe fi blanda,
dulcia & oleofa, Aphrodifiaca fint, vires Coffez
efíe contrarias oportet, Notiffima eft O/earii in
stinerario p. 528. hittoria, de Regina Sultani Mah-
mud Kafs»:, qui eqvum vidit caftrari, ab hor-
renda operatione abílinere, & equo Coffeam pro-
pinari juffit, cujus efhcaciam habuit expertem 1 in
marito.
OCULOS tantum debilitat; quantum - pin-
Bvia eos corroborant. Virum novimus, qui hora
prima diei ante prandium hau(it tres Coffcze cya-.
thos, vacuo ventriculo, poft quadrantem horz ,
fclationes le&turus publicas, facultatem | videndi
fere debdenie, Mino albo naf feuicule (. linteo pe
xofo. oculis prattenfo
MELANCHOLICIS- nocet | Coffee potus,
pus omnes huic obnoxii bg pow conf tmant
ieftimonio. " 1 SIN "e
— HY POCHONDRIACIS- penu Com
dtidum enim in primis viis auger, & copiofius
hauftum, fudorem atque acidum generat; quan-
do bi potant decoctum, & non multo poft cur«
ru vehuntur, ructus emittunt acidiffimos & co-
piofiffimos, ut eodem contineri curricu grave
Qucamus. lc :
HYSTÉRICIS- noh -etgelit
lis vi fua eupyreumatica prodeffe- creditun - Ma:
tronas duas honoratiores, urbis hüjus incolas, hac
pafüone vexatas, ferunt, quz quotidíe potum -
-confumferunt, & ex Mcedicamentis praícriptisg — i
nullam obtihubtüdt - ihedicihám, priusquam Cofte
am copiofius fumtam, medicorum cón(ülie pe
Carum, potum defendentium , a|
Goffog pott — hauricbant,, fi
1
liquot agnos neglexerint; dae vero ami- x
POTUS' COFFEE. | «p
nocte, paraxyfmo intenfo hyíterico affe&z, ve-
ritatém eriminationis probarunr. | ;
H/EMORRHAGIAS quascunqué, Mere; &
Hemorrbeides pcMit, ideoque feminas etjam huic
deditz porui, menítruis ferc. difüuunt, & fxpe
uteri Haemorrbagiam jiucurrunt; né igitur in íta-
tu graviditatis abortum timeant, ab Coffe ufu
coprofiori abftinere, contiultum habemus. Quod
vero Hmorrhoides excitet & pellat, res adeo
Hzmorrhoidariis eft nota, ut demonítratione non
idis — 1e c0 BLAME SOR ET EUN
— URINAM cepiofe deme. inprimis fi aqua -
miíceatur ; Pom calculo obnoxios Holmiz no-
vimus, qui Cyathum Coffez murrhinum vitro a-
quz frigida, libra una repleto, infundunt, id-
que horis confumunr matutinis, qui unanimiter
fatentar, quod vix aliud ipfis fit notum, urinam
& fabulum copiofius pellens. DIET CETT
EXSICCANS eft, undc hujus potus helluo-
mesp mque macilenti &: con- -
: | : exfucci evadun
(TR m^ t ius rag dede | f?a,
utpote ufta, nihil confert nutrimenti, fed ut oa-
tura inimica expellitur, omnes promovet excre--
tiones, corpus exliccat, humores fpiffos dus
ylie-
. tos attenuat, immo fibras ftri&iores facit, fv! e:
aque enervat nervofum; quod igitur Coffex: po-
tus dizteti ticus, optimus non fit, fatis patet, nec
fücile aliis expedits nifi obcfis, vaporolis, feden-
tarís, gulofis. '"Tlorpidos erigere, & (tupidiores
|... &cuere videtur, verum cerebrum & fyftema ncr-
E voíum exficcan
:cando, corpus debilitat, & pracocem
178 | POTUS COFFEX,
3 45.. X1L AT :
Quando MEDICI Coffeam adhibent, fauda-
bilem ejus effectum, lati percipiunt; rite enim
ufurpatum, przcipue malis, jam commemoran-
dis, infervit. "d
- CALEFACIENS ef Coffez deco&um , binc
tempore calefacit hiberno, aítivo defatigat, id- -
eoque in Febribus Criticis & Phlogitticis locum
non habet; Ery(üpelalofis certe fumme cft no-
xium, nec criticis febribus convenit, qvum aci-
dum generat,
CARMINATIVUM vulgo creditur, fed
repellens potius dicendum; quamobrem lautiores
.a prandio Coffeam propinant , quo flatulentiam -
pellant, . Dom. Praes. AN pae s Nee
comio navali, cujus Medicus tuit, horis egreffus
matutinis, ab zgrotantium halitu Caer4/elgia fzc-
pius affüciebatur ; przíentifimum babuit reme-
dium, fi tres Cyathos murrhinos coffez celeri
coníumferit manu, fine faccharo & lacte,
. . ATTENUANS eft, utpote exficcans, un-
animi Medicorum teftimonio, Nimia ideo pin- :
- gvedine laborantibus praícribendum; in Lewcer-
rbea quoque prodeffe , tam Medicorum ,-
Sexus fequioris fuffragio eft confirm le.
ANTHELMINTICUM audit, & hinc pue-
ris fxpe confertur, copiofius vero hauftum, par-
vos eos reddit, adeoque non facile his ordinan-
dum, Si quis aliquot cyathos deco&i faturatio- ——
ris hauriat, vermes plerumque e ventriculo in
inteftina deícendere experitur; fi mox purgatio -
propinetur, invifi hi hofpites hac expelluntur me- -;
hodo; vermes enim uftulata, nulla ratione fer-
ré poflunt, quod de Cornu Cervi ufto aliisque
conftat. : pe
EET --EXCI-
b.
M
ze
Hoo di — Cg
INEBRIANTIA,
CO d. m s | :
OLAVUS REINH. ALANEI ER,
Norpus Miles diuber sm ; usen ex
Dyfemate nervofo, cerebro nempe cum me.
| dulla oblongata '& nervis, atque ex parti- -
- bus foüdis fibrofis & fluidis in. his contentis lui- —
. da & folida hzc illis nutrimenta przbent, ille
" vero his vigorem, morum &: 1c
trant, JIwgerzzda pro fuis quo
utrasque agunt, MIA ut animalia Telecom 2. "
ciant ingerendorum, ad ipfum aditum collocata.
funt. organa guftus & olfattus quibus fapida &
odorata follicite difce | agunt in flui--
E . da & folida eaque variant, non vero fyílema ce».
— rebri. OZoraera volatilia agunt in cerebrum, fed
folida & fluida, ceteris paribus, non mutant,
fi mediate ciendo motum in fyflemate. nerveo..
Minim. Natura ett phanomenon, qud bi Dui-
^ cia
mu
INEBRIANTIA, ifr
cia aut Acria, Acida aut Amara, Vifcofa aut Sal-
ía, Pingvia aut Stiptica, Aquofa aut Sicca inge- -
rimus, ne minima quidem in. cogitationibus no- ——
ítris oriatur variatio ubi vero volatilia: Fragran-
tia aut "oTeua aut fpiriruofa- adíamimus , de o-
mmibus fere aliter, quam antca, judicamus, Po-
ilerior hac a&io valde nobis ebícura eft & ex-
plicatu difficilis, quum Phyfologi nondum fatis
explanate definire valuerint actiones fy itematis ner-
vofi; fi vero a pofteriore procedimus & effectus
inebriantium experientis duce examinamus,- c
nomena . leprehendimus maxime admiranda, --
jantia vulgo prwec ea, qua ita agunt
yítema nervofum, ut hoc non :zantum in a«
&ione Motus, fed etiam in actione Sentiendi va-
rictur. Qua hoc cíhciunt, particula funt fub-
tiliffimz & leviffima, otporc qua ex vegetabi-
libus quafi per. halitum. adfcendant; velarte chy-
mica. dre enundo x iime: fubtilifatze (unt & fpi-
1tuofa uo ee nervos cioe at
"ari modo ubi aliqua - corporis ontuía ,
lita aut it refolventia adplic.
| intrant, er
n p quo fit, ut 'abio- 'vi-
- far "m » reftitust y Contra, fqguís
Medici tetra VI iropisar) ut: Ao 'crina, vel ea ete.
m externe. adplicant, | ut echa
2 — INEBRIANTIA-
— . Verum latior fe heic aperit campus, quam
ut eidem emeriendo par totem, (i exempla , quz
excogitari poffunt, omnia fecutus; cun&os ejus
receffus luttrare vellem, | Suftecerit mihi in prz-
fenti paucis confidera(fe effe&tum mirabilem, quem
producunt inebriantia proprie fic dicta; Nulla
fere nationes deftituuntur inebriantibus , quibus lase
fati , enervati, triftes, remiffiores ahimum folari
corpusque reficerefolent, Hxc vires tum corporis,
tum animi cito reparant, id quod tardius & nec fine
ambagibus efculenta efüciunt & ne fic quidem
adeo fufücienter. Quamprimum enim inebrianti-.
um aliquod fumitur, illico vires augeícunt, cor
pulíat alacrius, laffirudo perit, corpus. incaleícit,
— Nos Europai diztetce potifimum utimur
inebriantibus termentatis, ut. Cerevifia, Vino &
Spiritibus deltillatis; ubi pharmaco cjusmodi. gn--
tum conciliare faporem ftüdeibus. Aliz autem.
Bentes, inprimis orientales , inebriantibus maxi- -
me deditz, vehiculum minus cürant, .
NATIVA inebriantía plurima
es funt, fed plura tamen adhue ig
P
S die 2i
erisque. plantis tetris inveniuntur, lot
t
INEBRIANTIA. 185
rem, quam ob rem etjam Imperatores eorum fape
militibus in aciem educendis , drachmam opii viri-
tim prabent, ut hoftem imperterriti adgrediantur.
Jufto autem major dofis (i accipiatur, pupilla
dilationem, ruborem facicl, bilbuticm, fingul-
tum, maxillz rclaxationem & alia ejusmodi ma-
la gignit. Qui Pharmaco hoc bcroico diu abufi
funt, hebetes inde fiunt, incurii, ftupidi, elin--
ues, macilenti, melancholici, tremuli przcoci
enectute ; fed rationi convenienter ufurpatum he-
roicum cft medicamentum, & diatetice recreat
validius, quam ullum aliud hucusque cognitum,
nec alio pharmaco perfe&iorem pacem umquam
expertus eft Joses de opio.
—.$) PEGANUM .Har»aía, cujus iemina in
. foris venalia affumunt Turca, inebriant, Auctore
Bellonio in itinerario, qui retert. Imperatorem
Solimannum vefci femine folitum (Tefte Jovio),
ignorans quale effet, quod volupratem adferret
rerumque molcítarum memoriam tolleret. Ex
hoc femine forte Bolus erat; quem Kzmpherus
apud Perfas in convivio aff gaudio in-
ipfius cerebro inplantabat, baud aliter ac (i Pe-
gafo infdens volnaffer per nubes & coloratifü-
Ms. NC
àgitetur piftillo paulatim. affundendo aquam re-
centem continuo rotando; hic liquor filtretur per
lioteum & fervetur colatus virefcens. Hic ad libr.
f propinatus facit hilaritatem. cum temulentia,
. €) BANGVE odorum ex. Hibifi Sabdarife ,
Es Hermanno in Matcr. Medic.) foliis pari
€ methodo conficitur, vel etiam folia hujus in
ulverem teruntur, qui elixatur cum Oryza &
jutyró in eundem finem, |
*-
4
rit
- £) HYOSCYAMI »igri radices |
nó tempore inter paftibacas le&z: atque :
e
INEBRIANTIA, 1p
hotines ebrios, ftultos, furiofos, diverío modo,
pro cujusque indole, fecerunt, -
£) HYOSCY. AMUS Pbyfaloides , 'qui crefcit
i» Afia orienti, mifceri poterit potione quacun-
pet & qui hujus infufum biberunt, temere cf-
tire dicuntur, quod quisvis eos. interrogaverit ,
etiam fi maxime id arcanum. SIoneEs X: ex relatis
Heintzellmanni.
i) Bella: Donna; ATROPA € Vin ol E :
elufit mültotics pucros Baccarum avaros, quit
comeílis fru&ibus furibundi, IE ab 4tiee
baccis, intonuerunt, :
ges MILLEFOLIUM cum Hünulo c cerevi-:
fim inje&um, reddit cereviüam inebriantem &
.potatores ferc infanos. F/of. Suet. 2. m. 779.
1) SCLAREA & MELISSA in eundem ef-
fe&um cercvilize infunditur a Germanis & Anglis.
5») CROCI vis latificandi & rifus affiduos
ciendi antiquifima eft & nobiliffima, etiam. ex
our MEcH "us recentiorum. |
i
vertiginem,. temulemian p inc m
feit, ut vulgo notifümum. —— —
p) BARBIE Oyprisi ova come
entiam , nec non Lunibeodred
186 INEBRIANTIA.
4 CEREVISIJA quz vis ex Hordco aut Tri-
tico,
milibusque feminibus cocta & fermentata
frequens eit Európzis.
r) VINUM eit fuccus e baccis Yita aut
ajis quibuscunque fructibus carnoíis expre(fus.&
fermentatus, buc pertinet etiam CEDRA e Ma-
jo, Pyro, Pruno, Sorbo, Cratzgo, Oxyacan-
tha, Myrto, Corno, Moro, Punica, Ficu,
Rhamno, Loto, Ceratonia, Anacardio &c, LA--
CRYMLA Betulz, Palma &c. fermentatz,
, 35) SPIRITUS deftillati ex fructibus, inpri-
mis e plantis odoriferis , previa femper fermen-
tatione,
$8 V.
EC ejusmodi M ls tam - iran da
| eft: quam eximia, id enim efficiunt, quod aliud
juodcunque efücere nequit: re&te vero fi adhibita
e nihil quidquam illis comparari poteft;
hinc Pots etiam myftice eadem defcripferunt,
M NECTAR Deorum potus caute bibendus -
ei: vbi horripilationes, laffitudines, tremores ,
immo curas, melancholiam , maeftitiam fugat ;
auget appetitum , digeftionem , circulationem ,.
fomnum, calorem. , colorem, hilaritatem, inge-
SGEABEADR.
nium; intemperantius vero fi bibatur,
aufcultant, fed vacillant & tremunt; rifus | Copio.
fus; obje&ta duplicantur, loco non fuo fiftuntur,
longius feu propius juo locantur; modum o-
inem fi tranfilias , importabit ftultitiam,balbutiem,.
gultum, vomitum, fopores, apoplexiam, do-
nec metbra, loquela, actiones humanz ceffent,. 5.
lz e: graviffma nen featiantur.
po-
|
E (EPEN THES qedes oblivionem ville |
nque adícrens, Plin. hift, mund, XXV;ar
INEBRIANTIA, E
potus fuit veteribus ejusdem natura cum noftris
inebriantibus, & aliquod forte eorum, Cum Re-
gina Helena, amiffo regno, conjuge, liberis bo-
nisque omnibus, ad Regem /Egypti Pretbeum pe-
dibus veniret, feque omnium miferrimam cfle
quereretur, nec folatium admitteret ullum, cor.
pus ejus balneari aqua lavandum curavit & ne-
penthis nonnihil ipfi propinavit, unde doloris
Ala oblivifci, fluxa & inania mundi contemnere ,
jocari & ridere coepit. Homer, Odyff. — —
Nepentbes mox. injicitur. medicamen |3acebo,
dr« cuntiorumque malorum oblivia ducens.
Hoc fi quis mixtum. Cyatbo per|umjerit, ille
Luce ifía nunquam lacrymas effundat. obertas ,
ANon [i vel fatio genitor decedat uterque,
. ANec fratrem natusique rigentis cu[pide ferri
adote oculos fi transhigat tratulentior | bofizs.
MEDEA 4JE(onem, íenio confectum, hoc
forte, nec alio, ufa medicamento ad juvenile re-
vocavit robur. Pt teey cd
— . CIRCE, quz focios Uly(fis mutavit in .fues
alia brute, deícribiur a Poéus ad pingem-
adivera, qua capti brutor
lyffes autem Allio ive M
:
»: "
;, ullum animal, immo ne minutiffimum quidem
nfc&um, necetur, verentes ne torte parentum aut
majorum anima ibi jam fuam habeat fedem. in.
hanc forte opinionem eo indu&i funt, quod cum
alis multis, illis, imprimis qui humanas pizguzt:
formas, fingunt in humana facie exprcfíam eer. —
ni poffe alicujus bruti fimilitudinem velut leonis,
tipridis, urfi, canis, accipitris &c, qui theoria
diu regnavit apud veteres P/yfiagnomifias, qui forte.
credebant, externum hunc oris habitum depens
dere ab anima, qua ab animali ejusmodi rans:
migraffet in. hominem. — |
ALCHYMIST/E vcteres
reddituras, multum jaà
*-
foret volatilis , fcopum hunc effemus. affecuti E
quem fub hac faltem hypotheft poffüibilem vide-
mus, unde ctiam concludimus, fene&utem non
4dolefeeus tranífpirans, agiis, ^ gerrulus, libidin
Ewbty — » matans, ftüpidus, dormiens, innocens:
UVBAMAEIA | 185
sido AH,...
JUt Phy ici. veritates fuas. experimentis .fu-
perftruunr , fic Medici quoque fuis placitis. ex-
perimenta. & obíervationes fub&ernunt. Ut igitur
vivis coloribus depingatur miraculofus incbrian-
tium effe&us, le&ores in theatrum c jusmodi de-
ducere lubet, ubi s oculis effe&um. videant.
Itaque fequamini, L. B., quafo me ad Sellam vi-
mariam. | Heic extra. portam offendo Senem o-
pümum N.N,,in amplexus ejus.ruo,. & quod.
me pridem prolixe exceperit ,. gratias ago, me-
que in coefle f fignifico, ut eum invifam, .Rogo.
ergo, dignetur in domum proximum mecum in-
tfarc, ut. dbi. fermcnes conteramus familiares, Js
quzrit, xac fit domus: refpondeo, Bacchi
templum efle, quo ex fufpenfa conítat hedera cf-
E fgicm brnudene obefi Baccbi cornibus coronati,
« pedibus hircinis ocreati, dolioque infidentis vina-
rio, Senex meus finiftrum claudens litus egre
fequitur me in Merenum Bacchi cozelate, ubi io-
li confidere poffumus famine Sonfabulaturi,
- ulefcit. uxo quid movi. ex.
Airica & celitióni ous publicis? refpondet diu jam -
effe, quum nullas legerit ejusmodi relationes, juod.
whil nii mala contieant, utpote horrendas b.
rocellas ,- vaftationes. € 10m
ens, ee P lancin pu Ni in ju-
ituit, unde fuum , joel sorum
FI INEBRIANTIA, -
tifimum, inque cjus fanitatem totum ebibo; ille.
demum poft multas preces fuum viciffimhaurit, OGa-
va vix horz pars inter fabulandum eflluxit, quum
nafus fenis íiccatur, caput $c manus firman-
tur, animus exhilaratur & ruga fenilis perit; pau-
cis: de feptima ícala aatis in fexram deícendit ,
& de bello quod Europam jam mifcet, loqui
incipit, memorans quam optabile foret, ut belli-
Berantes nationes pacem facerent, quum beilum
dudum & terras civibus &c zraria opibus exhau-
4
ferit, omniumque rerüm pretia mirum in modum - à
auxerit.
P)Rogo Medcam, ut pocula adhuc impleat -
fuo ne&are; atque in uxoris ejus bonorem meum
cbibo Cyathum ; primum renuit, dictitans unum
hoc poculum fbi fufücere, mec coníveviffe fe
plura goes fed precibus ada& ede pro hoc - :
faltem fcy — agat, iterum fe pleno pr«
lentes modico faffundi i im mentem & judi-
cium firmari, corpus incálefcere, animumque 1z-
ta excitari alacritate, — Ambulat & differit de
ftrenua Regis Boruffie fortitudine & Im
ris Daunii lentis quidem, ied cautis molitioni-
E addit hoc yinum effe admodum guum
raftantius, quam quod in oenopoliis vulgo
folet; jam enim ad For defcendit gra
i jm M ence E prim Cp
meum jam iua impleri ju ie-
nex o uode Bacchi fis transfilire dicit ;
fed raro vinum tam excellens fibi offerri, atque
adeo parum intereffe, eet an minus bibat, Fau-
fta quzvis familiz ejus Iprecamur, fenex incale-
fcit, laetatur, totius " belli decurfum & bellantium
-eimmods edifferit, ambulat alacriter cütmque 4n-
cilla jocatur; jam enim dudum in 4uarro eft gradu.
nua
"uem
INEBRIANTIA. I9I
Unum adbuc poculum bibimus in memori-
am amicorum abíentium, & fatetur fenex vinum
.per aliquot annos fibi non tam fapidum fuiffe ,
- narrat fata (uz juventutis & lufus, qui placuere
quondam , loquitur indefinenter, fed non ni(i de
rebus ludicris & jocofis, ne momento quidem quie-
ícit, & facies jam plane rubet, nam tertium in de-
fcenfu jam attigit gradum. —
4) Addit puella poculum quintum, i d.
fta rerum bonarum omnia exhauriendum ; fenex
vero, hoc e poto federe praoptat, titubat
fu, hzfitat fermone, cui jam ordo nullus mam E
in fecundo jam hzret grudu,
- ——-e) Ancilla poculum gratiarum agendarum
adfert, quod ítatim ebibitur; fenex pallefcit, mu-
tus fedet, dein fupinus labitur, &, quz bibit,
vomitu reddit, ut manibus fit domum portandus,
caret enim fenfu, voce, nec ftare nec ulla ratio-
ne fe regere ipfe puts quia jam primum -
actatis um... po
tra fores.
-mitu intus te&a j ergo & fi
Janter intremus um pes auleum, ne |
lacerantibus prede fimus befliis, Videmus hei
omncs menfa maximize circumfidentes a domina -
jur in pavimento fpatiatür, in bruta cffe
commutatos ut, prater m externam , vix
bumanz naturz priftine fit reliquum. À Affident
duo ; ludentes: Alter Ovidius audit, canens:
- Fiva parant animos, redduntque laboribus aptos; |
Cura fugit multo diluiturque mero..—— :
Tum veniunt vifus tuya pauper cornua Jumit ; od
| Tum delor atque angor; rugaque frontis, A
192 .' INEBRIANTIA.
Ahat- Horatius canit ;
Tu femper reducir mentibus. anxiis *
Viresque, € addis cornua pauperi, —
ecc py peque iratos. trementi
Regum apices , neque militum. aria.
... Qui menífz przfidet, commuratum videtis i in E»
QVUM fterocientem, qui elato collo & lato pe-
Core ceteris praftare fibi videtur, vehementi ca-
"€hinno hinnitum referens,
TAURUS alter truci vultu cft, qui, de-
miffa coma, transvería tuetur , malumque ab-
murtmurat,
SUS tertius eft fine modo bibens, & quid-
qi adponitur in fe ed wc Em s :
pear dbi qua dn ens
jactat & res fuas. etus, aue mena erbe
& fine fine decantat,
PSITTACUS Ae eft fextus, qui fine. —
mora interje&a, de aliis loquitur ignota pa- ——
riter aC cogniti, etiam quz fileri debent, incau. —
te cffutiens. ce.
— PHILOMELA feptimus inceftas ;
Veneris cantilenas modulatur & nu i voci.
Ívavitate parem judicat. Mec
CUCULUS illuforius o: * | r ból dies bae
nit fupercilio, -— ilicet ne hilo quidem pru-
red
TABANUS nonus eft UN huc illuc cir-
cumyolitans omnium impetit nafos, omnes hunc.
Pugnis petunt, & e re eft; ut quisque fib. áca-
veat 9A yulneretur ; modum enim | impt dentia
INEBRIANTIA. 193
;IAn HIRCUM: commutatüs eft fa:tidum. de- |
cimus, ccllariam- infequens,. Alios tzdet recens
fere, utrote qui tot diverfa referant bruta , quor
fere diverfi funt homines; zezas cclaria clamat
interim, & urget, tempus effe, ur faerazentum di-
cant Baccho im perpetuam "hujus fceíti diei me-
provolvunt, ipfa argumentum Schyphi propa
jubetque ut omnes hi compotores &..o
tur, qui vero, pergit, a nobis diffentire-
is ad necem usque verberabitur, potantibus
e. Nex amor vinwmque mbil moderabile fuadent,
Fabula finitur exodio, quod orgia Pali diciturg
funt ebim, qui putent infra dignitatem effe fra-
ternitatis facramenro fe Baccho obligare, in rme-
morian fordium perennem. Hinc exftingvuntur
candeli, profternuntur menfe, tolluntur fella,
frangunt |
focii, fratermiratir nomine & vinculo conjungan-
crant
dent, conculcant fe inyicem,
ofo intelligimus Cerebrum cum
roceffus Nervos. Syltema-
ov Tom. FT.
,
ur feneffrz , omnes in unüm co£unt, pul-.
*
d9à — . INEBRIANTIA.
Hé animalis Senfu && Motu gaudent, quibus
vegetabilia deftítuuntür, ergo & hoc a fyftema-
te eorum nervofo. - Hi Lfyt;
FW x
b adi
tilem, fi.quis mortalium figere poffet, crederet
fe merito verum lapidem Phi fophorum veram-
que Panáccam detcxiffe ;; at fruftra hoc. in hunc
em quzüvere mortales, & forte fempe
er
INEBRIANTIA. 197
, Ut. bonis vis cogit magis vel minus fyfte-
ma nervofum ad contr«ctilitatem, ita etiam ccef-
fante eorum cíffc&u, reddit fyíftema" nervorum
in poíterum magis dcbile, vcluti tendo nimis ten-
fus dein laxior evadit; hioc qui ejusmodi beroi-
Cis fzpius abutuntur & procellis ebrietatis f.fe
'expofuerunt, tremuli & infirmi evadunt ante ap-
tur imbre 3 langvent inde vifcera debiliora ,
fuas functiones non peragant nifi novo - »roluan-
tur imbre, immo ad omnia obeunda munia inha-
biles ipfi evadunt, atque ideo pharmacum boc
repetere. coguntur, ut illis carere prorfus ne ue-
ant, quemadmodum refert Beerbave comment, $.
DD HT. Qui goeulis indulgent, bis. fatalis necelfitas
.eritur ea repetendi, Non absque [umma comzni[er atio-
ne vidi juvenem , qui mane expergefatlus. erat pallidus,
genis pendulis , manibus. tremulis ,. contremi[cebat. pe -
.pitatione cordis , mullum fere membrum movere poterat ,
multo minus kou induere mifi prius aliquot uncias
ritus [umeret; dum. buic nece[fi tati obluétaturus in 3
E «; cogeretur illa w
tentiilis, qui in. gradu T. fovet, 2..€
urit, 4. omburit, "Vini Rhenani Cyathus m
do sordide heroicum audit, at. *Micoholias e 8 pi
emporaneum evadit.
i ud E vitam excitat
E: ler, ut: 2 msdear Cos, qui
| leftillatis. fortieribus ediuor ad quin-
quaginta annos pertinger , plurimos vero. debili-
Y dm
nos, ut quoties novo inebriantium non excitan-.
tione doícos bi te: & edes Ww * :
i: ori Wes.
196 INEBRTANTIA.
"ori ejusdem fpiritus fpecie ufos forte hanc. annos
rum fuperare metam,
$. IX,
Qui fragilem longe cupimus perducere vitam , à
Luxuria vite eur. breviamus iter? OVENUS, :
Sed tzdet atque etiam. pudet confiderantemn |
quam miíera & dereftabilis fit conívetudo ratio- .
"nalis hominis, qui hunc liquorem ingurgitando
"amat exuere nobilifmam conditionem humanam
& in Bruti fpeciem transmiprare, quare etiam ——
Salvator ipfe Martb, XXI. Attendite vobis, ne gra- —
veutuy corda. verra crapula 6$ ebrietate, Et Salomon ——
Prov. ES Unt ve? ud dolor? ubi rixe? ubi gue-
2?
ed Bos: TBMEROR. :
aoloporua: remittimus , quamvis zu hujus
ignis liquidi abufu, quam fati lege fuccubuerint;
in memoriam tantum revocantes verba Jem — —
^ 0 beatam. temperantiam, nunquam. fatis laudan-
dar nunquam [atis admirandam ,. primeve — et.
quum fuifih deus && tutamen, tui ipfius. ja
: £F & pretium, detis aliquando
vifam, puris piisque animis omni
que La ues tu rela. d ducis
"uni & drin Ta peeiass duis dpfns, p ibus orna. 0
oris, &' amabilis ab ipfis dicaris, qui virtutem " in
videant osrelilamt que ERE
$& D 6G
M c 3.8 C id 197
CXII.
J MORSURA
SERPENTU M.
QvaM,
EI PRAESIDIO
F- D, Can. LING,
ia - Propofait
E "GUSTAVUS ACRELL,
Hoimienfis.
"Upfalie 1762. Maji 16...
; aut itque
inimicum, aut eror quafi Macbhiüz no-
omperiemusz cfculentum hoc, illud vero
| lare moris eft. Quem-
vero, ut eít in proverbio, omne nmi-
titur in vitium, ita cibus queque irno-
cuus maxime ac faluberrimus in nocentiflfimum
fubinde vetenum convertitur. Sic Vinum, Deo-
rum Ne&ar, modice fumtum animum corpusque
reficit, atque admotum naribus, fyncope fuffo-
^ catos ex orci faucibus gue fupra modum ve-.
e s "2 ro
pO MORSURA SERPENTUM,
ro ingurgitatum, fua illud & nativa vi ex cor-
pore ejicere acidiffimo vomitu natura nititur, ne-
qualitate fua eorrodente fcbrim exciter, unde
p'ematuras heiluonum mortes crebris ac fune-
ftiffimis exemplis confpicimus — E contrario vero,
ptis ex venenis, re&a tamen ubique ratione
exhibitis, parantur medicamina efficaciffima: Sic
noítros in ufus varià ex Opio, Elaterio, Scam-
monio, Euphorbio, varinque 94 przparata fer-
vantur '
MORSURA SERPENTUM. 159 E
tum non omnia, venenata vcro ifta precipue,
Horum enim nonoulla dentium morfu fasciant,
ES Velpertilioncs & Sorices; vulnerat pin-
na fua anteriori doríali Trachinus Draco: Medu-
íz varic urticarum inítar urunt. Omnium vcro
maxime io admirationem iios rapiunt tela illa im-
mani viru venenata, quz aut in infe&borum cau-
dis £xa funt; ex. gr. Scorpionum, Sphegu
Apum, quzque nobis hoc loco faltim D A |
fufficiat; aut intra labia ferpentum | pofita, qui-
bus in depingendis,. noftra jam quascunque ver-
i lebikok:; opera,
: AMPHIBIA.
"Toti fere humano generi cacterisque animan-
tibus, ferpentes , ob. venenum atque proptietates
neício quas fingulares, quz omnem eludunt in-
genii aciem, horrendi obveniunt, ut vel audacis-
fimo cuivis inopinato obrepentes terrorem injici-
ant. De peculiari ifta horum animantium natura
nonnulla prxmittemus, In awpbibierww claffe ani-
malia obveniunt,. fingulari prorfus € & ab aliis di-
fce Viv e inftru&ta: eorum enim plurima &
dio anno Hybr»a»t morte quafi fopita;
horum ab. Avium & Mammalium multum ai:
fpiritum. enim .infpirant, fine reciproca, alim
sn. fenbili, CX ptde. Corpora haben
rura rigida , fangvine gio 5 Peme gemi
x nt, cujusmodi nulli quod. "fciamus an.
amantium alii, ni& forte infe&is q ibusdam o
Sono. rauco , adfectu faedo, odore. feetido. fen-
us .noitris obveniunt.. Eorum alii ovipari, vi-
vipari eli: Lgs Cancrorum inftar, ob offa caz-
: ea vernali i otannis fenectam exu-
dni. certa reícendi
$09 MORSURA SERPENTUM;
qué memoratu digna eít Gngularis eorum: prz-
dandi ratio: nim, quod deftituti pedibus predam.
curlu fe&ari nequeant, faxorum fub umbra ar-
borumve ralicibus latitant, unde irruptione facts, -
in pratereuntia animalia übito infliunt, et capta -
"devorant, Hunc in modum lerpentum maximus
Bons corfritler in frutetis occulte infidiari, & in
lepores, cervos, aliaque animantia ánfilire, ac con-
volvendo íuffocare, atque faliva tandem oblita
ingurgitare, ex peregrinantium. per. Indiam: fide
perhibetur. His vero quum przdam rarjus ca-
ptare eveniat, & denubus deinfuper obtuis mo-: :
laribus proprie di&is. deflituantur , ipfos nature
AuGtor inltiuxit maxillis noh. per ginglymum ar-
ticulatis, (ed folis ligamentis: bali connexis, quo
expanfis faucibus, corpus dpfis faucibus duplo
fubinde ac pluries crasáus devorare queant. Sie
Cleijero- tellc, Boss Javanenfis inregrum deglu-
tiit Bubalum : aliique Peregrinatores commemo-
rant, quod e ET Boas éervum devotaverit; ita
E ropendentia extra. [I cornua. infigne przbuc-
rint fpe&daculum, ————
Quin etiam (CER tumido Jesu Colsbri
Jeri noftri occurrunt, quum fa&a deffe&ione, aut-
ranàm,. aut murem, aut qnos ipfi vidim mus vH
ie. pullos. Aogdios Retos. de
P ec TIE
depot d pod vixere,- fide digniffimorum relatio--
Bibus confirmatum, fed quod Autopticorum. pe-
fitiorum - experimentis | ulterius ommino eft dis-
Eüblehddat? Crosilum loquor. Americanum ferpet- -
nifimum "qui. arborum fob tegmi:
| m emit: düante: us
MORSURA SERPENTUM, 201
que miro faícino fubtus intuetur. Queribundus
Íciurus atque tenui ac flebili fono ejulans, quafi
fati gnarus, e ramo in ramum fubíultat, quas,
quaveríum profpiciens quo fubito evadat; At
fafcino nefcio quo defixus, ad inferiora deícen-
dit arboris, unde re&a defiliens, hoftis fe fauci-
bus ultre committit; Veritatem hujus rei indu-
biam redderc videntur obfervstiones quorundam
Avuglorum, hujus argumenti: Curiofi ifti obfer-
vatores. Angli, murem una cum fiafeimante cjus-
modi vipera caudifona in ferream Caveam inclu-
debant, cujus uno in angulo fedebat mus, in al- -
tero vero e regione ferpens; Hic, qui in illum con-
tinuo oculos habuit defixos, folo illum intuitu
eo adegit, ut totum fe tandem ferpentis in fauces
cenjecerit. . [dem experimentum Itali inftituere
imprimis cum foemina Colubri Beri uterum geren-
.te & Mure Maículo, codem plane cum íucceffu.
Quid? quod idem fere apud Bzfozes noftros lentus
los, ferpentum adfines, zítivo tempore fpe&are
liceát, quibus; dum in dá umbra dMisiceon,
Mufco E eR i Tm
veríiis vexata eft, qu rum vence
quo confiftat; quid fit; qu liomodo operetur. |
ros fuos effectus producat, - "Tllss inde Yenenato |
ferpentum adparatu , antiquioris evi conjecturas,
aliq uas utut abfurdiffimas tamen ad faxum tanquam -
Inaefit rudis. plebecula, jure recenfentur fequen-
te$; quod puta, telum veneficum czude adáxum
: eic chédi 'rint nonnulli ; quodque proinde. telum
fcrpentum caudis adpingunt fübinde pictores nugi-
venduli; alii nigra bifurcateque Z»g&e, quam ad
utrumque f: piffime. latus ferpens. ventilat. hanc.
iode vim vindicare. [njsgunts. Plurimi ande i
2:02. MORSURA SERPENTUM.
qui fapientiores haberi geftiunt; ipfi hanc entium
moríui noxam vano commento adíerunt. Hac qua
jam. recenfuimus -omnia .in mera. abeunt errorum
monftra, ac vel quotidianz: faltim curatiori repu-
gnant- experientise. Intra labia (erpentis venenati,
maxiliz fuperiori extus arctius adfixum hzret,
quod. ultro citroque. movet, officulum, cui binz
aut ternz adfixz [unt cuípides » dentibus rcliquis
majores, quas, cundem ferc in modum ac ungves
felis, ferpens motas pro lubitu officuli ope, vel -
protendit iratus, vel feriatus a moríu retrahit &
recondit. Has cufpides, quas Dentes majores fer-
pentum vulgus vocat , egregie defcripfit Tyfoz. 48.
zL . 1424. in E in 2 foramen
: js axmplum radicem obfervavimus , e Pu-
EDD clare. REM M
wum per cavum. 7 eitis cendei ré ^e
j ma. dentes. bi. adeo. acuti rx
prope apicem firmi €. py fifura etiam externa &&. con-
vexa parte, non inteyna, exarata , quid comvenientius
potuit excogitari, tum ad vulpus infügendum , tum ad
venenum infundendum ?- Folliculo, zlondulia humo-
xem quendam fecernentibus initru&o ,- :ufpidum
eft circumdata, adeo ut imprefl |
ula, ex ipfo quafi mucrone 1i or profluere vi- ———
deatur. ratus ferpens, caput furfum fnikcef,
officulum , cujus fupra. -
tum extendit; atque fic. XE impetu, tum ip&us
orpóris mole; proclinatus & incumbens, tum mu-
fculorum quoque vi a&tus, acubus iftis hunc in u-
explicatis ferit.& fauciat; fubíequente e ve-
o veneno, quod ex follicülo exprefíum in vu
fluit, m cias ita. comparatam eitis
MORSUA SERPENTUM. 203
tas forcipe effringunt inermem ferpentem manu
tia&ant incolumes. Cum vero iisdem hifce cu-
fpidibus venenatiffimi Crotali probe deterfis cutem
ad fangvinis usque profluvium fcarificare foleant ,
c&ter» indemnes Americani Borcales, liquet egre-
z filli cos, qui armis illis fumme innoxiis fune-
am adam Lc erai SH NEUE. 1
VIRUS. iiir
die ldendi ed apud vec. VE rue -
die Nunc de ipfa veneni origine & natura non-
mulla fübjiciemus. Ex atra bile iram accendi pri-
ftini xvi fuit commentum omni veritatis fpecie
E. c-r qued tamen huc trahere non dubita-
"Etenim ex ifta fua, fi Diis placet, hypo-
dhef i irati ferpentis virus elicere fatagunt; finge-
bant namque canalem, nefcio quem, qui bilem ex
fua vefica immediate ad 6s ferpentis deduceret, uu-
de bilis, :&u facto, vulnus prolueret; atque ex-
- inde lethifera ifta fymptomata effe derivanda. | Sed
miffis antiquiorum fomniis, qua interdiu ac longe
veriora: c recentiores natura: 1 Snípscons
4üs hiec elabi agas difper » qua occ
omnia; deeem etiant ba ud
ferpentum cognitio, multum fuit luminis toenerata
facem praterente Magno Eturiz Duce FERDI-
DO SECUNDO. Etenim, ut. abinihim
venenatiffia Vipera, d id The:
S ciendum per fafcinum captivas adfei
3e4., MORSURA SERPENTUM,
ftudio experimenta cepit ReZi, quibus experimen-
tis varia detexit incognita, atque inter hzc fe-
quentia maxime memoratu digna, Dum aut. vi-
ventem 'Viperam in Canem excitaret, aut aculeis
recens demortue, integra huc dum veficula vene-
nata, cani vulnus infligeret, res eodem redibat,
Repetitus aliquoties morfus infirmior redditur, ac
vim tandem nocivam penitus amittit, exhaulto,
Ícilicet quod in veficula contínetur, veneno, Ex-
plicatos ferpentis aculeos liquore quodam madere ;
atque ex veficula ad bafin mucronis impreffa gut-
. tulam faniei ftillare. ' Dum virus hoc ex veficula
profluens pane molli vel ipongia exciperetur, non
alud aut gravius ex ferpentis i&u. perfentiit da-
mnum animal, quam fi acu pungcretur, donec die-
bus interpofitis aliquot, novum proveniret Virus,
At dum acu pupgebatur animal no ako infe-
&s, diris cruciabatur doloribus, p !
püus viperze aculeis fuiffet profciffum, Venenum
iftud in Vitr -adfervatum & ad. félem ^ ficcatum,
dum aqua rurfus dilueret, atque in dilutum acus
intingeret, quibus animalia compunxit Redi nu-
per laudatus, eundem prorfus ex foluto hoc vene-
no cffcctum, ac ex recentiffimo quovis, enafci non.
fine fumma. admiratione comperit, Omnium vero
maxime iftius temporis nature peritos in. ftup ;
eem — ees cujusdai
ficulo, dec eum maneret
tus Vini vel aqua loco ebiberet), fuz arti confi-
fus non exiguam iíliusmodi veneni portionem. ime
iata exhaufit; Obftupuere quafi ad porten-
tum omnes, atque - — mam hominis mors
m -—- iter |
".
MORSURA SERPENTUM. zey
fe, cujus percellebantur. novitate Princeps cjus-
ue naturalis feientiz confortes, dudum antea ac
vel ipfis veteribus innotuit, Documentum bujus
rei fatis memorabile apud Lucanum obvenit Libr.
n. vio ra
— Noxia ferpentum et admifto poe petis. -
.. Mora virus babent , & fatum dente imme id
Pocula morte carens, —— £5
Neque prztereundum. externam iftam veneni no-
cendi vim nationibus barbaris &c nunc & olim fu- -
T: amy quippe ua fagitras fuas in vene-
3 generis, qualia funt, fuccus Euphorbii,, |
em putrida , eleum "Tabaci , imprimis vero in
arum faniem , & intinxerunt. quondam atque
euni nunc intingunt, non fine efficacia maxime
-horrenda, Faciunt id Indi hodierni, & fecerunt
dudum antea Scythe, de quibus teftimonium fat
memcrabile exhibét P4gw:. — Hift, Nat. Szbyte,
ait, fagittas tingunt viperana Janie &9: bumano [angvine,
immadicai i illud frelas n mortem illico devi tatiu adferentes .
98, de quibus di-
lum T.
d o, aliis —s
. dem femper fine fubfeque
vero. extrinfecus vü il ic
s dechiferg, nifi
SUR A SERPENTUM.
206.
nite fdtmdis invigilant, indulgetur alibi .conjc&tu-
In Gallia puta, ubi Movtes Charas , Chirur-
c Regis primarius non. incelebris, theoriam fer-
pentum explicaturus. magno molimine contendit,
. venenum in excandefcentia fpirituum animalium
confüftere, atque proinde penes viperam non. effe
lethaliter ut. fauciat, nifi antca iratam, Non qui- .
dem refragabimur adfectus animi gignere quidpiam
poffe venéno haud abíümile: teftatur hoc tacies i-
Tati hominis mutata in fubluridam. Quid, quod fub-
itaneo terrore. perculfi, fzepenumero palleícant,
atque humores eorum in tubo intcítinali, tanquam
fortiori draftico. per. Diarrhaeam cholera adíocia-
tam difpellantur. Maxime vcro fuo hoc Nutri-
it emplo, quarum,
fantulis przber | /enenatum lac , Diarrhoe-
am provocar, laCtentibus haud raro funeftam, Se
* Secum due dee iud ees tamen in n. his, op
. (centia eani,
ut commodum olim. oie Alylum, ita nunc
ferc i in defvetudinem nies,
a
MORSURA SERPENTUM. ey
Medici ac novam: pariter in aCtione medicamerito-
rum invenirent viam, fuum ne robur amittc-
rent, atque per vias xuAomowrias miutarentür,
Medicinam vel potius Chirurpgiam , quam dicunt
infuforizm , excogitarunt, atque omni animorurm
ftudio excoluerunt, Confiflit autem in eo hot
eorum inventum, quod per incifam veram, me-
dicata infufa injecerint; Multum hanc uam artem.
vendirarunt curiofi , quz (íi non omni fubinde
fucceffa caruerit, tamen fzpius fummo zgris fu-
it detrimento: Vel quod nova ha&enus & inex-
plorata Pharmaca adhibuerint, vel quod nova me-
dicina non caute fatis ufi putentur. Equidem nom
valde miramur, fortiorum infufionem diftillato-
rum fpirituum fuiffe exitiofam , fed longe inexfpe-
&atius obveniat neceffe eft, quod Tac merum, in
venas immiffüm, quamvis primum illud fit hominis
nutrimentum, mortem acceleraverit: cujus aliam
'vix rei cauffam adferre poffumus, quam proximam
illam, nullo interveniente inteftinorum adminiculo,
la&tis cum fangvine commitionem, ccu quam nz-
énet rum im! itt op E" i 2:43
Ei d.
um fangvine
JRA SERPENTUM,
o8
foler, nudam cutem ferpenti, prius flagellato, ut
ARE & ut experimentorem comprobaret, cér-
vice Se
MORSURA SERPENTUM. zog
menta evincutit, humorem iftum e folliculo ex-
preffum , qui ferpéhtum hume&ar. cufpides, uni»
tum effe vetiénum, quód pun&im vel cafim fan.
gvini admixtum vim exferát, ^ At venenum illud
foli officere fangvini exttinfecüs admotum. often-
dunt cum exempla Tozzi, qui virus iftud fat larpe
at incolumis tamen exbaufit; tum expetientia mo-
füefiti non minoris, alia, quod animalia fagittis hac
fanie infe&tis transfixa, haud aliter ac cibus qui-
vis-puriffimus efui effe potuerint. Quz cum ita
. .HAEMORRHOOUS nobis jgiotüs, ítà Zucz
zo defcribitür, üt pera&tó morfu, ex poris per
univerfam cutem fingulis, fangvis proHuar,
.. DIPSAS, cut precedente no$ fu iens, at
&b codem RE 4e bele Pharjdlro de-
[Lj
219. MORSURA SERPENTUM.
fcriptus, dum fauciavit , fitim iccáiubt inextin-
gvibilem. Digna funt, ; hic adponantur i-
pfius Lucani verba, ubi Tuícum Catonis fi-
gniferum bujus ferpentis veneno percitum, gra-
phice depingit :
! Non Decus imperii non mafti jura Catonis
"ir dentem. tenere virum , quin fpargere [igna
«dnderet , totisque. furens. exquireret. ugris
& Quas pofcebar aquas, fitiens in corde. venenum. .
Et paucis inre it coge
Scrutatur. venas: penitus [qualentis arene,
Nunc redit ad Syrtes € ffulfus accipit ores —
adquoreasque. placet y fed. non. fibi fufficit bumor y
Nec. [entit. fatique. genus , mortemque veneni, —
- Std. putat effe. fitim , ferroque. apirive. Fuentes
inuit "EAS y atque 05 implere eruore 3
ASPIS in veterum. monumentis ,- rip cis gene-
1is occurrit ; is REI
^ X. Pbtyas fronte. caruncula. callo, OR ci-
nereo viridi - fplendente,
Il. Cherfea longiffima , cinereo-viridis, - oculis
tubris:
.. JI, Chelidonia nigra, ventre albo, cujus mor-
fum. fingultus bini vel terni, cum mutatione co-
is, Stupore, Frigore, Somno, Palpitatieni
fequi perhibetur. Inter has Afpides- neminatin
Phtyam effe, quz per foporem aut. lethargum
mum induxerim: átque fic eandem effe cum A-
-, ex collatione fcriptorum facile in ani- -
fpide veterum, fpeciatim fic di&a, qua Belek
tin. p. 203. Nintipolonga Zeylanica, wins 2
monum & in Syfemt, Nar. ii6, No 121. de bier
Wwocatur. Hujus quoque Af, idis (Phtyz). E
|» uía videtur Cleopatra ZEgyptiorum. Re
hii: nl ex fide fcriptorum "habemus, : Zu
wm. nollem «& delicatam morte, r cubi. E )
| - e
EH
MORSURA SERPENTUM. ái
lerit, mitiori finiret femina effceminatiffima , 'iri-
. junxit Medicis, ut toxicum miícerent absque mor«
tis fenfu mortiferum. Hi igirur tentatis fzpius
in capitis damnatos venenis variis, inciderunt tan-
. dem in Afpidem, cujus morfus (ine ullo morbo
przvio aut fingultu cum molli tantummodo vul»
tus fudore, fenfuumque hebetudine ac fomnole
tia, mortem accelerat, interrtecionis propemodum
ris. Hujus ergo veneni Reginam certiorerti
Pen qua aut ipfi Afpidi pe&us vel brachis
ran um exhibuit; aut, quod: maluht alii;
nacum vi m, quod in hos ufus táti-
TV mt, acum comtoríam intinxit, cus
ig TT . veterno quafi fopita occubuit,
enenatos. npe uud Colubtos, prater plérosque ,
fi non omnes Crotalos, enumerat Syltema ' Lu
turz; quales funt:
Vipera ^ Átropos Leberis po
Berus . Cherfca Prefter |. Afpis
Lebetinus Severus .— . Stolatus La&eus ..
s AER es. Ai iveus npn,
CS -NAJA boadhcs: fii jeu Mdéo- Vubcliupltr
eoripit, ut intra horulz - kacqer irai decedant: at-
que hac quidem ratione, ut ex offibus divellatur
caro in lentorem putridum tota liquelcens, i
ob cauffam hic fortaffis ferpens pro eodem ac Se-
pe veterum haud immerito habearur, Plures nunc
"commemorare non attioet, quamvis fint eorum
ferpionak qui pro fpecierum fumma varietate ,
m— quoque diverfiffima cfüciunt, at ita
tamen divería, ut in- communiffino eo omnes de
mice ferpentes conveniant, quod non ni( vi ex-
terna, mordendo, qos eng aut qua demum
-'eunque ratione alia fanies extriníecus in fangvis
^mem immitu poflit, E *»€ trucident ,. reftat
; jam
ii. MORSURA SERPENTUM,
jam igitut ut ad medicamentorum contra hoc yi-
i-e defcendamus, ;
-— Lade MEDELA,
(. Charta nos prius. deficeret, ac in immenfum
excreíceret opus, quam numcrum inire, aut ra-
tioncm .qucamus eorum emnium; gibus. ad, tau-
ta propulfanda pericula unquam ufi perhibentur,
neceffitate. magiftra, mortales miferi. | Praecipua
tantum & que aliquo fe commendarunt ufu, bre-
viter. percenfebimus, Eminet hzc inter cum an-
tiquitatis gloria, tum efhicacie virtute , quam pra-
fentiffime. fieri. poteft veneni per locum contagii
edu&tio. Variis. hzc. modis fuit pertentata ; quo-
om antiquilómus juxta, ac fimi 'liciffimus ille eft,
ond labris hominum, dirum. ex vulnere venenum
exíugitur. Probe eit. obfervandum oportere, fu
. torem ejusmodi. inftru&um effe gingiva a fcor-
bois imimuni ac quàvis ratione illzia, ne idem
incurrat periculum, idque eo gravius, quo eft
vitz fedi E Ut igitur tes & nauleofa &
difcriminis? pleniffima evitetur, pracítabit potius,
fcalpelio vulnus fcarificare, quo fic ex apertis ve»
narum. oíliolis :contamioatus fangvis fatis effluat 5
adhg itur dciufuper vulneratzs & ícarificatzs cor-
rii, magna validaque GUcundsMe s jus o--
ves d m veneni. reliquum fueri !
.extrahatur, Tum demum calida fomenta
;mollientia: cum Ífpirituofis, ut fj UR "lis. Ar- |
moniaci. yel. T heriacalis , aut hi, fi forte non fup- i
etant, Lixivie communi & acero mixta, ad mem-
brum vulperatum.. adplicentur, Intus medicamen-
É. -diapnoica & moventia. emolumento effe pos-
"unt; emetica loquor cita ;ex. gr. Tartarus - HW s
-meticus, [pccacuanlia, &c. Sudorifera fc
-ma-interdum quoque felici. cum fucceffu
maántur, At vere ad feog ota vehe t
id s E y
MORSURA SERPENTUM, — z5
jus veneni vires, tria antidotorum genera; , eaque
ut putatur; efficaciffima noftra addidit xtas; quo-
rum íua oftentat Europa, Afia & America fingula,
.. Apud Europzos ol oliuzrum, vel Olei cu-
jusvis expreffi, ufus eft fortiffimus,) rea
autem oleám illud majori — ac rad | v3
po da Compertà à & divgen: unde de- ejus
ufu figillatim & omnibus abfolutam numeris fentén»
tiam ferre non audemus, Tnopinatum prorfus hujus
Tei excmplum expertus eft , mihique expoluit Nob. -
D. itr Sui us Scaniam proficifcenti obvenit '
olubri-- Cherfeze — mora re aed huic
; | dimur igitur ad- atidott Anne,
quorum excellentiffiium jure habeatur Radix Se-
efe ad pulverem reda&tz, Innotuit, a multis —
rctro temporihus, bujus ufus radicis Americanis —
Aylvcitribus Borealibus, - qui ejus. beneficio: Hia- —
quamoa aos aoxam ad mi ult pena (4 d
. visbez VWisdduys 4 im - fRi-
24 MORSURA SERPENTUM.
fligarunt, Sed tanto hoc arcanum fuum cufto-
derunt. filentio, Barbari pervicaces & invidi, ut
Je auro quidem cjus potuerit obtineri cognitio:
usque dum illud. feliciter. detexit T'ennentius at-
Sue in humani generis felatium divulgavit.. Do-
€uit infuper omni laude digniffimus ennentius ,
Radicem Polygale Senega: Tac fua nunquam vir-
tute deflitui, nifi pertu(a forte vena. quadam ma-
jori, ubi increfcentis fübito veneni violentia: pra-
venire non poterit, de quo videfis Diff. de radi- -
€e Senega in Ameen. Acad. V, II. Unicum tan-
tummodo hujus.antidoti exemplum domefticum
4eferre novimus, fatis vero illud memorabile, Ac-
cidit ante hoc decennium in przdio fuburbano,
haud procul Upfalia ,.Ut. Ancilla; dum alvi pur-
gandi ergo. pone. fratices leceflerat4-a ferpente
quodam petererur, & quidem. ipfis muliebribus
vulneratis; Graviffima hunc i&um fecuta funt
: Ad Nob. D. Pra dem mittitur, q i duas, quas
felas habuit, Senega doíes aee
E^.
iis certo minus nobis
soníter, cum fexcentis alis *), |
MORSURA SERPENTUM. — zif
Pervenimus fic ad aliud zque celebratum
Afiaticorum Antidotum, in ludia orientali facile
antiquif&mum, Eft vero illud Opbierrbiza musgar,
cujus hiftoriam, nec non divinum fere, contrai-
&us colubri Naje ufum, colubri loquor vene-
natiffimi, luculenter tra&tavit in Amcenitat, Kzemp- -
ferus. Nec multum in ejus adumbratione defu-
dabimus, quod nobis in hac re otium fecic D:ni
Adíefforis Darelii Differtatio EE elegantiffima,
Hoc vero potius juvabit monuiffe, quod; cum
tanta fit bujus medicamenti efficacia, praftabit
multo illud, ceu verum lignum colubrinum in
locum Strychni colubrini adfcifcere, cujus, fi
non emnino nullus , faltim ambiguus ufus cernitur.
— epis Serpentum , Pedra de Cobras di capel-
lo; quid Lapis defumtus e capite Colubri Na-
je, famofus per totam Indiam, tanquam fpeci-
ficum contra Morfuram ferpentum exclamatus a —
Garzia, Kirckero aliisque, fertur ad vulnus ve-
menatum adplicatus, usque dum fponte inde de-
€idat, abforbere omne venenum; fed ejus uíus
fufpe&tus habetur aliis, &ee Redo fucceffit , qui
plurima cum eodem inítituir experimenta, Plu-
F^ J
rimi ftetuunt hunc lapidem effe artificialem ; nec
nifi mere Com cervi-uftum. c coco te
- IEBXCANTATIO,- 573
.. OPHIOGENES fuiffe quondam Pf/les Li--
byz & Marfo ltaliz populos excantandis Colu-
teftantur Ovidius, Plinius aliique veterum: ^ Hi,
ferpenres etiam venenatifimos Innocue tra&sbant
dilaniabant, virusque eorum cofporibas infüm
m 4. | ex-
eaque parte fricet vulnus. infli&um, boc-fa&o alteram
cepz partem, fale fimiliter infc&tam, ligare arcte fupra
vulpus & permittere adhzrere; nec caret fucceffu fummo
excepta crotali morfura, ubi mil facit, C, Dahlberg. — —
1 mori pde 39 ignara |
12:6. MORSURA SERPENTUM.
. ex(ugendo medebantur; ejusmodi homines euam
hodie in JEgypto dari, artemque exercere ie d
autoptes coram vidit Haffelg, itim. 7a. Ars eo
fum etiamnum inter fumma. arcana alte fepulta.
£ft, quam nullo pretio revelant, Vulgus notlrum.
credidit ab antiquiffimis temporibus, fputum ho-
minis jejuni infperfum ferpenti eum intra vefpes
ram occidere, & Plinius falivam hominis ferpens
tibus exitialem effe docuit, fed quod Viverra
Muangos dimicatura cum Serpentibus mafticare Ru-
tam, quod certius eft de oepbiorrbiza. Amoen.
Acad. V. 1I p. :1co, an itsque mafticata Ruta fpu-
tum in Scrpentem cadens eum paralyticum red
dit, ne fe contrahat, & (ic ad mordendum. red-
dit impotentem. Certe D. D. Jaequin ex India
eccidenrali redux artem excantandi íerpentes fe-
c auro redemifle, in literis ad D. Prafidem te-
tur, af hoc fiat maíticando Jfriffeloebiem angui-
iam ejusdem, vel alia methodo nobis etiamnum -
latet, fed fperavimus brevi hoc arcánum commu-
. Bicaturum cum publico D. D. Jacquin, quod. .
. :8Vide nobiscum omnes curiofi exoptant :
n & precibus efflagitanr, ;
Pugura menfrab, eum vul.
aris a latere,
BOTA
7 Qvos, E es - .
P ET mue PR ASIDE. ge
^D. D. Can. List ko, s: -i
te - Eam : . Propofuit ue L
JOHANNES ELMGREN,
Smolandus.
"Upfalie 1762. unii 2».
hi
^a yej que sait
ioc di Re Retahid M armi quot Tuffciunt auta ,
| y oC LN
n8 TERMINI BOTANIGL.
8 breves, frme atque confantes. exbibentur. — Seientié
us Tirones won fiupent, banc perceptam edi-
[5 feere, maxime vu a: OG fere Herculeum opus fore,
vimo intuitu judicantes , cum. vident , tot vocabulis in-
folitis tamque 'cum vident, tot vocabulis infolitis tam-
que ftri fumtis aditum fibi occludi, verum enim we-
vo nullo negotio. deprebendent , epera. &ifce. addifc --
bpreflita, pronieri, ut ajunt, alueo reliqua fluere. P. ^ro-
feto, Betanicen qui colit ,' ullo pasto metam perfetlio- :
ris felicius mom attinget, quam (i aliquot dies termi-
mir cegné[cendis ac perdijeendis tribuerit; fic enim o-
nia fuperat incommoda, que alios , banc viam megli-
gentes, jugiter & Egal manent. Multa TT pra.
perbreve, quod firn. DUIS & megotiis
peragendis , aptum una mecum habeant, Artis bi ter-
adiri maximum partem in feriptis 2 Bil fomi Prafidis ,
wt Horro Cliffortiano , Pbilofopbia Botanica alisque ex-
pofiti. quidem funt y fed macis [parfi prolixiutque propo-
ffi, quam quos tiro, qui primis labiis [cientiam gu-.
ftabit , facile. colligere posfit..— Quare otium, quod tes
patto. buic facere. voluerim , mon prorfus ingratum
[pero. | Ordinerà im Tomo [ecundo Syfematis. ys A
tonflitutum fequi mibi propofui. Humanitatem. vere. L.
B. Tuam, equioremique cen[uram ,- dieci. rie
«eon[cius. e». T etiam — News
M ur RA-
TERMINI BOTANICI. | 219
RADIX organum nutriens plantam. op dmn.
à. 4pinua intra annum emoritura, - AT
2. Biennis sltero verá florens & dein peritura. »
3. Perennis per plurimos annos re erminans. gura.
4- Fibrofa i C HR flamcnti.. |
f. Ramo[a in fibras fubdivifa, :
6, Fufformir fimpliciuícula attenuata, ke
7. Pramor[a apice quafi truncata,
8. Repen: longe excürrens, hinc inde germinans,
9. "drticulata geniculis intercepta. — —
10. Dentata moniliformis ex articulis corícatenatis,
11. Globofa f nda (158.) radiculis lateralibus,
12. Tubero € partibus carnofis filo bafi connexis, -
"n. B icularis € partibus carnofis bafi feli (150.)
| 7 connexis,
14. Palmate carnofa lobata (184).
1f. Bulbofa radix bulbo (65 2.) inltructa,
16, Granulata B articulis casno(is adfperfa.
TRUNCUS organum multiplicans plantam, -
17. d truncus elevans & fructificationem & Specie,
olia
raminibus proprius, Lore
'ans fru pde». nec folia. ^
LL i ctiamnum annuus (non ligofus).- — Durttione,
212 Sufruticsfus bafi. permanens, ramis quotannis
... marcefcens,
— 23. Fruticofus perennis iih caudicibus pee
24. "frboreus perennis caudice fimplici. - ris
25. Selidus interne farctus,
. 86. Inanis interne medulla. fpongiofus, ,
aA Fiffulofur interne tubulotus. 34
Eretlus fete ad perpendiculum fe lid - Dixcfiont;
29. Striius omnino perpendicularis d flexura. :
je. pee dicken impatien
e
m
31. Lexus libere in arcum tex r
32. Obliguus a perpendiculari rizontalive inek p
diícedens. 2d
23. Adfcendent arcuatim furfum ver(us,
228
34. Declinatus arcuatim defcendens, DI NES PME,
3g. Inturvatus introríum nutans. : d iride quf
36. Nutans apice extrorfum reflexus. I ie vr Pd
37. Diffvfus vsmulis patentibus, Me Em
38, Procumbens. debilis terra inmitens,. UCRVA o6
39. Stoloniferus turiónes ad radicem edens, ^^^ 3x;
40. Sarmentofus filiformis geniculis radicantibus,
41. Repens terrae incuribens radiculasque agens.
M^ Radicans altis fe affigens radiculis lateralibus. T
43. Geniculatus internodiis interceptus. —^———
4 Mo cad a gemma ad | "mmam eed vorum
Figura, x Yerer angulis MU. r 5:
48. Semiteres hinc planus, inde térBtiuféutus; is
49. Compreffus duobus latéribtis oppofitis planis;
$9. 4inceps angulis duobus oppofitis scutiulculis. HEC
E E NA pluribus quam duobiis d ingulis - ani x:
| ax longitudinalite
iiem E "utangulas figura angu
$2. rgo &c. Leid tribus. ge
2 $3. Trigueter lateribi s ti : lat m
(OP gà. Nadns oppolitus s. pes AT sé. 57. n 3
t dol rt. Apbylus. foliis deftitutus. i
| iginatus foliorum vaginis cinctus.
Ee hd vamis adfperfus.
PA fritas tlt Ut nodi. non ap ireat
TERMINI MQTAN ICI. so
60. Ssberoft: cortice exteriore molliore, fcd elsfi Superficie,
co indutus. :
€1. Rimofes cortice exteriore fiffuras fponte agens,
62. Tunicatus membranis veítitus,
63. Levis tuperficie quali.
64. Striatus lineis tenuiffimis excavatis inferiptus,
65. Sulratus lineis profundis exaratus. —
66, Glaber (216.) 67. Scaber (243.)
68. Muricatus punctis lubulatis adfperfus. -
69. Tomentojas up: 70o.Vilefus (137.)
71. Hifpid: eu 2. Meuleatus (245.) —
23. Spinofus. iis 386.)armatus. |.
74« Urens (Lünulis fos .) adíperfus,
7 Sripslatus ftipulis (293.) notatus, a.
"6. anatus complanatus more folii,
71. Bulbiferus bulbos (652.) gerens. ces
78. Enodis continuus absque articulis. Compo/tiene, -
79. Simplicifomus vamis vix ullis, "
So. &implex continua ferie verfus apicem extenfus,-
. 81, Integer limpliciffimus ramis angu tatis.
82. "Articularus nternodiis geniculatus, i
$83. PEE EE pic xim femper dir emittens ramos.
- od e "
S4. Di COE UH de am Criteri :
8r. Brachiatus oppofitir i
Lo pérsomn e ateralibus, - -—
T Ramofus vamis pie letus.
.88, Ramwfiimus ramis multis absqu ordine cu-
— mulatus, Sic aicut
89. Firgatus ramufculis debilibus inaqualibus.
90. Paniculatus ramis varie fubdiviüs, |... ;
91. Fafligiatus ramis qualis altitudinis. | p A.
92, Paten (131.) 93. Divaricats (105) .,——
RAMlparescaulis. .— — — —
94- dies (us) og. Diii Quae (3 "f qu
; 97. Conferti (117.). 98. Oppofiti (124.
P ferre. plures. cruncum ad genicula circum. - *
antes, ; ; 2d
Ll
f
T TERMINI BOTANICI.
100, Ercili (127.)
tot, Coartlati verius füummitatem fci incumbentes.
102. Divergentes a vrunco ad angulum rectum difce-
dentes,
103. Divarieati ad angulum obtufum a trunco dise
cedentes,
104. Deffexi in arcum deorium inclinati.
10. Reflexi perpendiculariter dependentes, -
106. Retroffexi horfum voríum divaricati,
107. Fulcrati Fulcrit (291.) inftru&ti,— v
: : FOLIA organa motus planta,
Determia- 108, Radicale radici infidens,
109. Caulinum (cauli infertum.
170. Rameum ramis indens, —
111. Zxillare fab rami bafi infertu
t12, Forale flori proximum. — —
/.— $m. 1 12. llterna per gradus circum m orta,
114. Dificla duo latera rami refpicientia, lic
-« . dique inferta.- 5 EUM AE * E
11$, Eifaria ad latera rami eppetid tantum enata,
116. Sparfa absque certo ordine conftituta,
117. Cosferta plurima totum ferc e ra.
ct | mum vel caulem, - m
; 118. Imbricata qua dimidiam partem invi em | tea,
EX. 1p. Fafciculata plura ex codem puncto prodeuntia
L20. Bina, trina. — &e. de numero d genic
144. dipinti ad fe invicem proxime accedentia,
123. Remota fpatio a fe invicem diftantia. —
—t4. Oppofita per paria decuffatim collocata.
Deeu[ata ita difpofita oppof(ite, ut rami , spice
zo tuor ordines referant. *
| Stelata plura quam duo folia caulem ambient
7. Breitum fere ad perpeudiculum conftitutu
2
TERMINI BOTANICI. 233
128, 5t/s&hun omnino perpendiculare absque flexura.
129, Ri. idum flexionis impatiens,
139. pma difco cauli approximatum.
131. Pater ad angulum. acutum cauli infidens.
132. Herizontale ad angulum re&uma caule difcedens.
133 Affurgens arcuatim erectum, primum declina-
.tum dein apice erectum. :
134. Jnflexum (urium arcuatum verfus apicem.
135. Reclinatum deorium flexum , ut arcus fit bi
... inferior, apice adfcendente. ——
136, Recurvatum. deortum ut arcus fupériors fpe&et.
137. Revolutum in fpiram fecureap. bs
138. Dependens xerram reta fpe&tans. — |
155. gum bafi colum, apice hótkioiteii fye-
ans
140. Adver[um paginam fuperiorem meridiei (non
coelo) obvertens,
141. Ferticale obverfum , ut regio bafi is anguftier
(— . evadat regione apicis.
3144. Refupinatum pagina fuperiore inferiore & con-
tra inferiore fuperiore facta. — :
145. Submerjum intra equae fuperficiem: Dp. :
146. Natans füperficiei aqua incumbens — :
147. Radicans ridic agens. fes :
148. Petiolatum petiolo (: 292.) ad bain inferto, Cdi, |
149. Peltatus petiolo difco folii inferto. — — |
1 jo. Seffile immediate cauli (absque petiolo)infidens
1f 1. Jdnatum pagina fuperiore bafi rami adnexum.
1f2. Coadurata plura inter fe connata. | » :
153. Decurrens bafi folii deorfum per tislém ex-
...Fenía..
1f4. Amplexicaule bof caulem ambiente. iden.
155. Perfoliatum bafi vransverfim einge, (nec. an-
tice dehiicente), caulem. — id
.. 156, Connata oppofitorum Pt bat utrinque T ME p:
— — adunatis. | Be
"o
1f9..
i4 —— TERMINI BOTANICI,
157. F'aginans bafi formante tubum caulem veftien-
tem. *
Struts. y eg, Subrotundum figura orbiculgtz (tf9.) ri irs)
Pe"^ Qe9. Orbiculatum peripheria circinnata [dia
longitudinalis equalis transvetfali.]
160, Ovatum , cujus d'ameter longitadinalis MEER
transverfalem, bafi fegmento circuli circumt-
(cripta, apice anguftiore, —
161. Ovale eX orbiculato oblongum , utraque excré-
mitate rotundata z-quáli.
162. Oblorgum, diametro longitudinali sliquoties fü —
^ perante transverfalem,
163. Parabolicum verfus apicem fenfim anguftius de
... Wundatum. ' .
164. Cuveiforme fenfim. verfus bafin'anguffatum, - '
16g. atbul fubrot | » ndum (158,) o aH
| lineari ( 169.)
datu» nsns pies &
.. aettenuatum, — » €
148. Ellipticum nc £olgputa. latitudine ovati folii
169. Lineare x: quali ubique latitudine, ^ ;
170. — lineare (169.) perfitens (275.)-
Angli, 171, Integrum. indivilum , omnique finu. deftiue
TUTTSNT tum, dcm
172. Triengulare &c. a numero angulorum
173 Deltoideum thombeum (174.) t
lis, € quibus laterales. rin
quam reliqui, — —
174. Rboribeum forma tid. ' Po Ai
175. Trapeziforme forma trabe, adl
Simiw. 176, Cordatum fubovatum bafi finu exfeulpt dbs-
. que angulis pofticis. -
177. Reniforme fübrotundum ba finu exta abe
E ^L ue angulis pofticis. hic E
. Lunatun TaUtotuadüvi, bafi finu!
NE acutis. :
3
L
TERMINIBOTANICL so
179. Sagittatum triangulare angulis poíticis acutis
finu divifis..
180, Haflatum fagittatum- ( 179) angulis pollicis 6-
nu diviíis ad latera prominentibus...
18 1, Rancinatum pinnatifidum (189, ita, ut. lobi an-
;er Aic cnüteade: Mm Mdihron-
Sac Pan "duri,
d i divitum à in partes TU TERN
- 4 fidum pronumero fiffurarum 0839. —
Vd Partitum 5 baün ere divitum. —
187. Palmatum divifum ultra dimidium in lobos (abe
quales,
188. Lyratwz vransverfim. divifum i in lacinias, qua-
rum inferiores minores remoriores,
189. Pinnatifidum treserer(im ginifamá in lacinias ho-- jt
rizontales oblongas. .
s e renribun
dom. F4.
*oMpice,
Superfioie,
MR faerersstolio. corore q quam viri idi,
224. Enerue aMoEI pois ) oppe&um.. Path
ai6 —— TERMINI BOTANICI.
iso upMam margine (dbaffesci et plc
200. Repandum margine flexuofo, tamen *n-plano,
201, Lactrum margine varie divifum, geccccim dif.
- . formibus,
202. Erofum finuatum (190.) finubusque- minimis
obtufislacinisque inzqualibus. —
204. Dedaleum una flexuofum lacerumque (201 EH
25$. Obrufum intra fegmentum circuli terminatum,
206. Emarginatum terminatum crena, ues
207. Retu[um xerminatum finu obtufo. — — —— —
208, Praemerjum terminatum obtufe iocifuri i inz-
qualibus. — ^. :
209. Truncatum terminatum linea Mame poem
210, Acutum terminatum unio. acuto
212. Cufpidatum t terminatum apice fetacco. — —
2137 Mmxonatum text tum mucrone exiante, - |
2114. Cirrbofwe cirrho (294.) terminatum, ————
rl — ir , dr iot: :
e&at.- DUAE da ciat E E d
21g. Mudum (etis & pilis deftirutum, - zi
216. Glabrum füperficielubrica, ^ ^ 70
217, Nitidum glabritie lucente. es
218. Lucidums quafi illuminatum,
ofum. vafis fimpliciffimis a t
221. Triderve tribus nervisis. ,
222. Triplinerve nervofum "i i
concurrentibus,
deli ond i: ^s iemgéndt «i J
Ae dns
dag iiid nervis dep refs. -
228. Venofum va(is multifariam divifis, x
e s rugis puc x
! apice fubulato Gere)
TERMINI BOTANICI. Ed
230. Bullatum ex — (Q9 venis contra&is, ab
altera parte concavis.
231. Lacunofum Jifco deprefTo inter *r venas interjc&has.
2532. 4vene venofo | 23í .) oppofitum, d
233. PunBlatum adiperíum pun&is. excavatis,-
234. Papilofum te&um punctis carnofis. — —
23y. Papulofum te&um punétis —
236. Fifdidum oblinitum tenaci. owes
$75 — — pilis mollibus.
238. Tomentofum intertextis. nec difcernendis
239. e aoi fili adprets is evolliffimis. -
ador; lanatum indutum quafi tela aranez (pilis get
c Recurvatis), —
241. Barbatum pilis parallelis obfirum.
242. Pifum pilis diftin&tis elongatis tetum. —
243. Scabrum pun&tis eminentibus rigidiuiculis exa-
fperatum.
244, Hifpidum fetis rigidis adíperfum.
24g. «culeatum aculeis ( 380.) armatum.
Strigofum Api. aektee '
gi. Cucullat qu -oeibus ad baín Minisspeag, nd
E. Ir dilatatis, cari |
2j. I » dilco plicis acutis. alternatim. fexo.
VIT d "i pho qiio. alternatim. Füeko.
^4 Cripse marg
$. Membranaceum. a bcn pro pria- iar: 207 Subffntia.
| ay - orti fubítantia (icca arida tactu (onora. -
e P 357.
ET TERMINI BOTANICI.
447. Gibbum resi fuperficie convexa mediante
copiofiore |
258. Teres fere tilius:
2f9. Depre/un pulpofum (264.)diíco magis quam
lateribus complanato.
- 260. Comprejum 'pulpofum lateribus m ques
diíco complanatis, |
261. Carinatum parte prona difci prominente lon.
gitudinaliter.
262, Compatium (ubftantia folida conftans, -
263. Tubule[um interne concavum vel inane.
264, Pulpo[um wyateria tenaci far&tum,
Aéf. Carnojum interne pulpa folidiufcula refertum,
A66. Triqmetrum 3 lateribus. donpmdioslibur in fo-
liofubuleto (168.) -
' 267. um duobus soglis Josie longi- i
268. p wlatun Tineare (169.)e rnofum (265.
- tusconvexum.(2590.) ^
265. Enfiforme anceps (267.) a baf dn ibit: » fen
fim attenuatum. :
&-—- ago. Ssbulatum ad bafin scsio; vesíus apicem. at-
tenuatum.
271. Ainaciforme compreffum (260. gesreohi G6 2
altero margine convexo aug
re crafhore. — 3
272. Delabriforme compreffum | ex-
-. trorfum Den (57). | | xferne tere-
—. tiufcula. ! PO WEE qu
Dwatiene, 273. Deciduum. petact: ^uict pPrES éifiidin, E us
214. Caducum brevi decidens, nec per incgnue.
aftatem permanens. —
275. Perfiftens a zítate nen cafürum, |
* e Perenne per aliquot annos virens, -
T7* Sempervirens per omnia Mir eed
. Compofitum crede plu aq
pnm meto lia;
TERMINI-BOTANICL. ais
228. 4ticulatun, folie ex apice folii excrefcente,. compoftum,
279. Conjugatum, pinnatum (28 3 tantum binis fo-
liolis lateralibus,
280. |Pigesum petiolo fimplici apice adne&ente fo: :
iola.
. 981, Binatwn digitatum ( 380.) foliolis duobus ter-
minatum &c.
h 4 petiolo bifido,. isi. tantum interio-
re adneétente foliola plura, -
-pthiole- implies hrribs: sdne&ten-
plura.
€ trijuga, quadeja, quinquejuga, feja-
. |»... &a Kc. pinnatum, fed folio-
lis tantum quatuor &c, |
€um impari pinnatum, foliolo unico
: (impari) terminatum.
abrupte pinnatum, nec cirrho, nec
| foliolo terminatum.
Cirrbefum cirrho (294.) terminatum,
p Feliolis oppofitis (Y24.) alternis (113.)
ruptis foliolis alternis minoribus,
'curfrots * toliolis petiolo decur--
28; eminum p olo dichoromo apice ad-
| ma follola DUM Ss [22] »
Biternatum duplicato ternatum.. ( gn)
- Bipinnatum duplicato pinnatum [283 ] -
zgemimum Vriplicato .geminarum. Milos
| 'oque apice foliola 2 ferens, etinfuper
ivaricationem. peop communis. |
plicato ternatum. -
compofita,
Le Ll commo-
" yama bafi P8 up dom emafcentium
- aditans. To 4 194.
F^ TERMINI BOTANICL
294. Cirrbur-vinculum filiforme fpirale, que plan-
ta alii corpori alligatur,
20y. Pubes hirfuties omnis in planta.
296. 4rma mucrones arcentes animalia, ne ledant
planram, Lr.
297 Bratea folium florale [112.] facie a ceteris
folus recedens. T
298. Pedunculus fulcrum fuftinens fru&ificationem,
PETiOLUS.
Figura. 399. Linearis [169] - :
300, ^flatus lateribus di- 4
latatus, E.
aor Clavat«s verfus api- ——
.. cem incraffatus, —
c SEOUE ic tes
Hun RI 3 Teres zm
Foe 300. d der fuat; qua ma-
gnam partemnonat-
ungenslongitudinem
folii. E
PT giudiaem folibat-
Mau Longus URIBé tins lon-
$ yp * kh Jac dfi n girudinem folii.
Coq aS o. Langius sliquoties
id . fuperans longirdi
Eu c c dpicsdsiesanr ife » et SEALS qu, ir eia
3 . 323 airticulatus [82,]
: PME. ena indureícens
«da m 2j ies icd 5
SE 32. GiWina duz & duz per paria,
£o -.326. Selitarie fimplices fparíze,
327. Laterales lateribus infertz,
»^ Extrafoliacee infra. folium collo-
|. cgi. JAM,
-329 29. Intrafiliasee apos folium collo-
30- Oppofit; ad in latere joli oppo-
B Biomed Hr Spir go)
coo 836 -Adnate(151) 337. Decurrentes 153)
|-—838-F'aginantes(157) 339.Subulate (273)
guummex 167) 341.Sagittate (179)
-342 842. Lunate (118.) 343. Erela (127.)
4 /5(131)345 Iptegerrima( 193)
4f ij. Serrate ( 195.) 347. Ciliata (196,)
45-Dentate 197.) 349. Fifa (183.)
; ME - Axillaris (y11.)
et Jiolaris folio infidens.
.-.3$2. Petielaris petiolo (292.) infidens.
353. Peduncularis ^ eoguums (298.)in-
fidem. P4. 8e
e j
NIE NUM
im —— TERMINIBOTANKI —
E Simplex, indivifus.
3ff- Trifidus, in tres partes divifus.
356. Multifidus, multoties divifus.
3:7. Comvolutus, in annulos contortus, ———
358. Revolutu: , fpira dimidio itinere retorta, -
PUBES, 5. Pili, du&us excretorei planta fetaccei, E
360. Lasa, pili curvi denfi. A
361 Barba, pii paralleli, ze
362. Tomentum, villi intertexti vix. con- *
fpicui,. — T
36. Strige, pili rigidiufeul planiufculi,
364. Set pili rigidiufculi teretiufculi.
TL en: continuo exten«
fa longitudinaliter. —
; mus E a S. :
ito setddccuacin dilpofita: $
$70, Hami, mucrones aCuminati curvati. —
371. Gloibides , mucrones apice retroríum À
: e; ultidentati.- d ;
372. Glandula , papilla humorem excernens. ;
1 petenadi rip: liquore fecreto
ET bici cem n )
EUH SM nr nda
i : 375. Wiéaftas qualitas bu- r
dn moris tenaci, —
233
0884- RH, — deftituti.
Has Incurvi , jotroríum flexi.
: 383. Recurvi,extroríum reflexi.
Me Bre » aculeis divifis in plures,
| (385. Nite Irifide a numero
de d À divifionis; . |
SE 586. djina mucro igno planc pieiiv(us.
3a 387. ue :
ics 388. atuillaris (111.)
[ : Gabcina Calyci (493. ) in-
E tht ENS " apo. Polaris (351. )
Uia tunm go veSimplex.( 365.)
392. Divifa apice parita.
4^gbD3. Stimuli, mucrones pun&uras exflam-
matortas efficientes, unde pruriginofz
evadunt partes.
MS CE folia fequentis anni,
ase 7394. uci 39f. M ruD
396.Desia inta) 397.Perfiffentes(275)
oma , Bra rade sem. termi-
spectre communis i proterens.
zi i.c "is , communis plu-
- o1. - Pedicell proprius oribus
eei oor rota
; PME
; p coe (18. ) po , Caulinus (on))
404. Rameus (104.) | 405. Petidlaris (35 2.
E 4 asses 387.)
: : . 359.
234 . TERMINI BOTANICI, -
"aras Estrafoliaeeus (328.).——
(C Sis. 413. Alternus (113.) 414. Sparfut (116). ——
41$. Oppofitus (124,) 416.Ferticillates(99.) —
Numero, 417. Solirarius (326.) 418. Rueierae (80
419. Umbellula fefilis, plures pedunculi —
-.ex eodem e n unb itqualt »
prodeuntes. -
Diredlione. 420. Adpreffus ( 1323 4 42. Erelas (127)
422, Patens (131.).—
423. Cernuus apice terram fpe&ans.- "d
424. Refupinatus (144) 42 y. Deelinatus (34. 3
426. Nutant(36,) y s
Ee evi, debilis, ut a proprio flo-
i ere Mdependent. ;
luus ut cum folio deor- —
ieccapps fy ars z d — e d
32. affus vi. E en- E
2 is . tiam redactus. - - :
«Ifferus pro numero florum, quos profert -
Pedunculus. k
433. Teres (41.) * 434. Triqueter: Gs. ). GE aces s
43f. Tetragomus ($2,) dk
436, Filiformis zzquabili ubique crafit
437. ditenuabus. men — craíf
| d fenfim mri
438. Clavatus (301 res e
439. IncrajJatus , apice (enim majorem molem à ac.
quirens.
440. Nudus( (2172441 ires (t $ g. ) t4 Flames 2
44 Bralieatus Bracteis (107 )inftru&us. z 1
444. Geniculatus (43) — Aag. sage (S24 5 E 1
AT. INFLORESCENTIA eft modus, quo flo
| .Fes pedunculo plantz: adneCtuntur. — — 4
h 445. VERTICILLUS, floribus plur jus canlem !
- ^ annulatim ambientibus. . E pti
TERMINI BOTANICI, n
447. | , ab. ue cellis mani-
E onm edis pedi
448. Peduncularas fédoneulis flores
ui215- 5t levant, ^
RET. die Nudus (450, 451.) oppofitus,
CEBEASUI cro rd involucro ce )i in- -
dir ftru&tus. E :
quee ab dae Brafestus (443.) - E
(0452. Sus pedtculis approxi-
c matis. á
Diflans ,' pedunculis remotis.
«ss capri DUM floribus pluribus in globum
In he Subrotundum,fere globofum(456)
456. Globofum , ab omni pete rotun-
dum.
457. Dimidiatum , ab altera parie ro-
tundum, ab altera planum.
: 458. ette foliis intermixtis flo-
he kot. Mako fais ois deftitutum.
. culo en Gdegribus-
(464 ata fpicillis varie ie congett,
46s. " Quare (160.)
Ventricofa , 'a lateribus gibba 17).
ylindri. mtem "Secunda vero
minoribus alternis
469. : diri — - 1. y Tos drticua (32) -
* d
1385 TERMINI BOTANICI.
471. Ramofa, varie diviía.
472. Linearis (169.) | 473. Ciliata (196.)
474. Feliacea , foliis interftin&a,
47$. Como[a terminata foliolis,
416. COR Y MBUS fit ex Spica (461), dum ünguli |
flores petiolis propriis inftru-
untur,fituelevato pr oportionali,
477. THYRSUS, Panicula (489.) coar&tata in for-
| mam ovatam, |
478. RACEMUS, pedunculo ramis lateralibus
eit Anibza bo... T
— 479. Simplex , indivifus,
| 4t, Compofitus , divilus in. plures, — -.
" Unilate. nin sllorra "d alterum latus. o —
Standus, il da. omnes E alterum :
dee ft
Poss ecd 4s. Laxus ny :
48-. Nudus (459.) 488. Foliatus (y6.)
409 PANICULA, va fparfi, in pedunculis —
- diverfe divifis.
-Trunci duntur. C. 3
TERMINFBOTANICL: — 25
ES d 496. Floris ftamina absque -
CE Germine continens,
ri ^ que flmiaibus con-
e xmDL st. Proriemquemli t lorem refpiciens,
ur zd | 499. aee » unico fo-
seo shines, Az fo-
amus 'Conftáns: z-
: 4er. 2-5 fidum, (8:3
*--$02. 2-5 Partitum (186.).
$03. Integrum (171.)
^ —594. Tubule[um (26 2
[jo5. Patent((31:)) ^ —
706. Reflexum , partibus re-
. "trorfum flexis.
€ — dms itftar veficse
e cavum. c
hin, longitu-
n tubi non attiu-
aj —— TERMINI BOTANICI.
ne membranaceis avi...
dis fororis.
j18.Turbinatum,obverfeco- —
nicum,
519.Calycularum,calyce quafi
;5.osho em od —
bafin ci
520. Involuerum, calyx a mss remotus.
yat, Univerfale umbellaz u- 1
niverfali fubjectum. -
" put
NILUS Gere M st
$22, Partiale umbellz par- :
tiali fubjectum.-
- £23. Proprium, cuilibet flo- :
ri fubjectum,
$24. Gismo;. Cdp o Meo. valvis amplexantibus, :
.$2$. Unifiara unicum florem amplectens.
$26. Mulriflora plures flores includens,
$21. Univalvis unica conftans fqvama.
$28. Brvalvis duabus conttans fqvamis.
f29. Multiozlvis pluribus qvam duabus
fqvamis.
FNNMOCORIRNINS
jio. Colorata (219.) $31. Glabra (316) |
£32. Hifpida (244
$33. Arif, mucro fubul«tus Gi Giumz infidens.
.$34- Mutica mucrone deftituta,
53; Terminalis apici gluma afüxa,
.. $36. Doríalis 'ateri exteriori glum:
$31. Reila perpendiculariter exiens,
$38. Tortilis flexa funis inftar.
$39. Geniculata (43) $40. Recurvata (136.) f
; fat. mensum. € RUMP P (5555) communi pales
: je. spatia Calyx x longirudinaliter ruptus. x
Nb Deae ms uno latere dehi(cens. -
(545. Cabptra Ca|
ata latere tantum isi :
TERMINI '"BOTANICI, 239
—— Retía undiqve eq jvalis.
47. ad VES latus flexa,
548, Velia Gys FUNGI membranaceus,
. Approximata ad capitulum accedens,
ego. otffma à capitulo fpatio recedens,
551, |COROLLA Liber plante in flore przefens,
$52. Petalum drole coronat: in plures divifa.
PNE Tubus. ' tala pars in-
vie ferior, E: -: jara
i d gie Unagvis Coro. etalaz pars in-
due F6 ai Core ping um
xc 555. um Corollz ineubpetsbc pars fu-
P see E 'erior dilatata,
e. j56- erue. orolla: polypetalz: pars fu-
perior patula. Monopertala, vel po-
lypetala a numero petalorum,
$557. Regularis qvalis figura, magnitudi-
ne & proportione partium.
js ys. Irregularis Limbi partibus, figura,
— ^ magnitudine & qacouene partium
| diverfa. TE
9. sir partibus non. magnitudine
ES E prd ! .
- p id I$. eT
| 76 fucea plana uil nibo potis:
Ringen. irregularis i in duo labia hians,
Mouueir- Leno Np.
a4 ——— TERMINI-BOTANICI.
$68. Cruciata rw avatunr TUS pa
tens,
Concava (249.) $16. Dürns (13r.)
$71. Papilionacea irregularis, petalo infe»
riore cymbiformi (cariza), tuperio-
re adícendente (necis lateribus
folitariis (7e).
f72. Compofita pluribus con ftans Bofculis
intia commune perianthium , fupra. —
rec: praculum commune.
$73. Ligulata corolluiis loiculorum omni-
- bus planis verfus exterius latus, |
9m M oco go flofculorum omni- -
bus uibwialis fiiis : 3
idiai ulis difc pon am.
diis $78. Dye renim Betas caes E
y19. STAMEN. Viícus pro Polinis praeparatione, -
| $90. Filamentum pars elevans adme-
Pose Aniheram ,(0f* -
la iqvor mas
joribus velminoribus.
. Connata in unum cor-
Uopus coaluac- 607 9
: Apnbera pars floris gravida. polli- ié
: quod matura dimittit A.
- MEL
TERMINI BOTANICI, 241
^ $87. Pollez, pulvis loris, humo-
——. re rumpendus, atomosque
elafticos ejaculans, (genitu-
| j7) 575 ^. fa. plantarum).
s. Lit ILLUM, vifcus fruétui adhzrrens pro pol-
| dinis receptione (organum geni--
tale femineum).
- g89. Germen, rudimentum fru&us. im-.
maturi in Flore.
- $90. Superum, coroliz inclufum. |
et ior doferum , infra corollam pot
- fitum.
Stylus pars Piftilli elevans Stigma
| 9 germine,
i1 591. Stigma , (ummitas piftilli madida
humore.
$94, PERICARPIUM ,, vifcus plantz gravidum fe-
minibus, qua matura demittit.
$95. Capfula, pericarpium cavum deter-
"^ — mainate dehifcens,
$96. Faloula, paries, quo te-
n T eds tructus externe.
725 598. - Diffipismentum , paries , E
Vm ex : quo: truétus interne di-
emi ides soo got cM Bgvitur ID conebe-
CILE E e c v vu O PREEPIIUE,
99. Bicepulari & numero
.. Caplularum.
éco Biluleris a numero Lo-
Molupehecsim..—
$242 /"TERMINI BOTANICI.
602. Didyma, Capfula duobus
opem nodis extus gibba. ;
wf 603. Siliqua , Pericarpium usdes af-
: figens femina fecundum Apud
E i que futuram, |...
: 604. Compre[fa lateribus e
s pofitis proxime ad fe
» | . dnvicem:accedentibus..
60j. Tornlofa prominentiis
.hinc inde gibba.
Gg n: /606. Articulata geniculis co-
-... aréatis intercepta, .—
gnisit ent - 607. Parallelum diffepimentum
: Js — latitudine & diametro
B dgeimverali ad valvulas
Eam. LO Anm pericarpium: bival ^
cos c s gens femina fecundum futuram a- £
te teram tantum. d
$i x 610. Jfémis interceptum, in varia —
loculamenta interne trans- -
verfim diftin&tum. —
lel; i; Full ge ue :
vo. co tero latere longitudinaliter dehi- -
ELT | 'TERMINI BOTANICI. 243
- 616. ditor; pericarpium far&um eval- —
vc, femina ceteroquin nuda con-
. tinens.
ufa. Nidalantia, femina per pul-
.... pam fparfa.
. &18. Strobilus ex Amento factum, fqua-
- mis induratis.
6. n 9$.SEMEN, rudimentum novz plantae,
- 620. Hilum, cicatrix externa feminis ab ejus-
dem affixione in fructu,
- 621, Corculum, primordium nova planta: in-
tra demen, .
- 622« Corena, mms fupraadharens, quo
| — :
Eve 4 Corona pennacea pi-
olave volitans.
624. Stipatus filo ele-
vante & adne-
&ente pappum
femen.
625. Capilleris pilis in-
: divifis, :
EM $26. Plumefus: pilis *
pennatis *on- ——
(0 ag. Cuede femen terminatum filo.
623. ins. quo adhaeret anima-
| 629. Calculus tegmentum. feminis
(os proprium, ——
eee femine tecto epidermide offeo.
4trilluj, tunica jroprexteniar feminis
- fpontefecedens, ——
cer FACULUM, bafis qua partes Fra-
mi n cMEEPsenuntur,
a4 00 TERMINI BOTANICI.
634. Puntlatum , punctis excavatis
adfperfum.
635. Pilofum (242.) "i
636. Paleaceum lamellis innatis .
diftingvens flofculos.
637. Planum (247.-) 638. Conve-
xum (250.)
£39, Conicum, teres verfus api-
cem artenuatum,
640. Subulatum. axi * i
— T. Compo[itus Flos , receptaculo dilatato. in-
: npe Flofculis feffilibus.
642. Aggregatus Flos, receptaculo dilazato
Flofculis fubpetiolatis.
S. - 643. Usibella ,v Cept
elongatum - in | oedur
Hm Bond US - res d NS
E "iniples " ut n
vyrtcde. bus ex- ! ;
- ceptaculo ortis.
64g. Compofita, omnibus uk E
culis apice umbellulas ge*
iU E s rentibus, d
, 646, Univer(alir, ex pluribus bio-
as as facta ts bt
e. Cyma, EONER ex centro codem.
^ univeríali, partialibus vero vagis, e.
—.- lengatum in pedunculos faítigia
| 6so. Rachis. recepraculum filiforme.
mi pipi
—feantes divifum,
| TERMINI BOTANICI. Of.
652, BULBUS, hybernaculum. plante c mend
foliorum przteritorum. —
653 , Solidus carnofus intus indi vifus. !
: 6$4. Tunicatus, bulbus tunicaextra tunicas.
4 65 5. .Squamatus, Íqvamis imbricatis.
656; Caulinus cauli infidens,
| petiolaris, e petiolorum rudimentis.
f'ipularis, e tipulis confe&a.
corticalis, e corticis ramentis.
fokaris, folia continens, non flores.
! « feralis, Biores non folia continens.
— eammupis, &folia et leres continens,
657. GEMMA,hybernaculum planta: ex rudimen-
— - tis foliorum futurorum.
6st. VERNATIO foliorum difpofitio intra gem-
mam (663.)
659. Conduplicata, foliorumlateribus par-
allele appreximatis,
660. Cozvoluta, cuculli in modum fpiralia.
661. Involuta , lateribus veríus paginam
fuperiorem utrinque fpiraliter con-
2. E '?, marginibus conniventia
m fita oppolito, ur alterum. includat
665. Obveléta, pagina faperiore lateribus
| approximatis, ita ut alterum latus
$5 diftingvat alterum folium. |
664. Plicatum in plicas varias coar&a-
i c.
665. Circisnale in fpiram transverfalem
: coar&tatum , ut Laer centrum ob-
Mare.
engins lunulz , e ngris radice
Ter mper etatem ice.) -
14 . — TÉRMINI BOTÁNICI,
668. Pollicavir, longitudine extimi articuli Pollicis,
669. Palmaris, longitudine manus transveríz,
670. Spitbameut, ͻatium' inter apicem Pollicis &
- [ndicis extenfum, :
671. Dodrantalis , fpatium inter apicem pollicis &
digiti minimi extenfum,
675 Pedalir. a flicxura cubiti ad bafin pollicis.
573. Orgjalis, longitudine hominis
TANTUM:
Adde reliqua,
-*
fxg oca de pads nen
«oro aem eh e
DNE QN Tp e cqui a
Ld pre
—————— EN VES
ora m e marium
EOOBC BH
- xiv,
PLANTA.
ALSTRÓMERIA,
Qva,
PRAESIDE
D D. Can. LiNN EO,
- .. Propofuit
"JOHANNES PETRUS FALCK, ;
-- Veftrogothus.. 3s
'Upfalie 17621, uni 23. .
NTRODOCT I B
B. entes quasque cultiores, ab. antiquifim imis
TW inde temporibus, in adornandis Hortis,
"ufüi zque ac oble&amento infervituris ,
(elicite: fuiffe veríatas , nemo facile iverit infici-
- as; is. Ao infigniorem prztant utilitatem, an-
us, fas eft, Pomona, drupiferis pomife-
risque conta: arboribus, nec non AMaeeliz, varii
» non modo generis Olera íuppeditantia, quorum
fucci fecentes, bumores reddendo mires inertes-
qué, corpori humano maximopere conveniunt. Ve--
rum &.alias plantas, €ibis, ut palato blandian-
M Q 4 2 NEN
i3 a "
tur, Misutdndns ur hihil attingam Hortos me-
dicos, ceteros. Verum, quemadmodum veites,
ad arcendas acris injurias quantumvis aptz, ho--
minibus non faciunt fatis, quin juxta exornent o-
culosque fpectantum diverfis alliciant. coloribus;
ita quoque , deiicatiores- omnis. vi populi , flores
in precio habuerunt fpeciofos, ut ifte parum venu-.
ftus habeatur Hortus, qui hifce non radiet ftel-:
lulis terreitribus , hom non exfultet formefiffi-
mi anni gàüdio. Superbi hi flores, oculos inpri»
mis mirifice paícentes, Liliacei & Coronarii ap»
pun Íveverunt , quorum illi radice exfurgunt
ulbof4, hr vero. Ebobía & tuberoía, Hujusce-
modi afpe&u grariffmas plantas, Europz alu-
mas, quin primum in hortos fuos curarint intro-
ducenóas, non eft.dubirandum; ^"Fales fuere*: 7
ris germanica , Primula Auricula, Leucojum vernum,
Narcifjus. poéticus , Narciffus Pfeudo. Narciffat , Narcif-
us Tazerta, Lilium bultiferum, Lilium Martagon, Fri-
- tllaria, Meleagris, Myeeinrbus" is sp eripe, Hyacinthus
otryoides, Dianthws carthufíanorum , Dianthus Caryo-
| plyllus ,.. Rofa cinnamonmea , Roja - alba , Rofa. eglanteria y
Peonia. offcinalis, 4Aguilegia vulgaris, "Cheiranthus Chei-
Vi, Cheirantbus incamus, He[peris matronalis, Malva
Alea, &c, Poftmodum, d:trita fen&m ruditate
mujorique indies. ille&i curiofitate homines, ali- :
zde- ex remotioribus terris, plantas florum pu
i critudine le&iffimas., arceflere. coepere. ir
mentum Hottosames uti.ad finem. Seculi.
fexü.. Inprimis CLUSII, circa. hoc. negotium :
- iudefeffam operam, - mcritilfimis - extollamus. epore: -
tc. . laus dibus. à Hic ».quo. ferebatur ineffabili in. —
MUN 1dio, per Legatos cxfareos ad Aulam
: durcicam,. EN MORE adus curavit plantas. bul-
ofa, apud populum orienralem, nullo.non tems
Mapore, 4 AÍGRAHAS s and inter. referi
PLANTA ALSTROMERIA. 249.
fufianam,: Hyaciotbum. Mujcari, Scillam amoesam, ho--
dic vulgati(fimas, Hoc fere eodem temporis ar-
ticulo, Twpa Gefmeriana, itidem ex oriente adve-
na, hortos pros irn prima íalutavit, ^ [nitium
Sec, XVII. haud paucas attulit plantas america-
nas, casque pulcérrimas, quás inter primas de-:
ferimus Heliantbe annuo, Tropeolo mimori, Pa[fffere
dmcarnate &C Oemotbere bienni. Ad finem cjusdem fe-
culi; HERMANNO faufto fidere ad Promon-
torium bon. fpei appulfo, novus veluti exfurgit:
Orbis, etenim ex eo tempore, plantas fucculen-
| ta$ , Mefembryantbema , Stapelias, Cotyledoner, Eupbor- -
bias , Cralfulas , Aloe fpecies, prodigiorum inftar in.
vitidariis- fuis conípiciendas ftitere. amcenioris Flo-
rz cultores. Quadraginta fere abhinc annis, in-
ceperunt Angli e feprentrionali America, arbores
& frutices arceflere, quotquot unquam aptos in-
venirent viretis (uis inftruendis, adeo ut, dum
hzc intrant, in ipfis quafi Virginim lucis vide-
antur obambulare, Circa annum currentis fecu-
li quadragefimum, per-Sibiriam- & "Tartariam no-
va pa s denim via Botanicis, quorum fedula o-
forum, Rebinia Caregana Gc Robimia frutex hortis
cefferunt, ^ Hocce jam noviífimo €vo, e Cap.
bon. fpei, numerofa fat proles Zxiarum , Aptbolyza-
zum; Gladiolorum, Wachendorffarum, Morearum apud
mos. civatate donata. De — & tem-
pore, quo quzlibet planta detecta, prout argu-
| dudit nins in Re Herbaria defideratum',
áta- quoque longe digniffimum, cui temporis ali-
quantulum & laboris impendatur, . Hiíce jam in
uanfitu przlibatis, anfa mibimer fuggeritur, heic
unam, ex ampla gente liliacea, plantam, eam-
quc colorum varietate feítivifimam, in. mcdium -.
.» proferendi; quz, licet camem nos inviferits
in
t at
-—
ap: — PEANTA ALSTROMERIA:-
in-hortis tamen noftris tam frequentem fore prz
video, quam' qua frequentiffma: rigidioris enim
cceli noftri: temperiem parum. videtur. morari,
locumque, quem: occupat, fulgente corolla adeo"
colluftrat, ut: plerisque hactenus in deliciis habi--
tis; palmam dubiam faciat, fi non praripiat plane,
Eel : ec 1I. wc -
*ALSTRÓMER (jonas) Reg. Coll. Com-
merc, CONSILIARIUS & EQV. AUR, de.
Stella Boreali, Cujus Nomen, ob grandia infli--
tuta jn rebus manufa&is, re Oviaria cet. faftis
noftris tam: alte infculptam eft, ut nulla unquam.
temporis injuria id delere queat, viciffitudo nul-
la. Hic ,; inquam, felicitatis publice acerrimus:
Vindex, deque univerfa patria optime meritus Vir,
die 2:da Jun. proxime przterlapío anno, nobis ere-
ptus, quatuor fibi fuperítites reliquit Filios dignis-
ífimos, tanti Parentis veftigiis mafcule infiflentes. ——
Hos fuos filios dilectiffimos , in Illuftr. hac Mu-
farum fede, folide inftruendos curavit in Scien-
tia Natüraliy tanquam fundamento, cui fuper--
firueretur cognitio prudenter excolendi dona, ab:
Opt. Creatore mortalibus in ufum conceffa, eo-
rumque ita ditribuit ftudia, ut PATRICK Opi-
ficia, CLAUDIUS Oecenomiam privatam, AU-
GUSTUS. Negotiationes & JOHANNES Rem
bd
"
Metallicam curarent, ^ - ic pat HERE cus
-. Anni, hic Upfalis penfo Academico infu-
mendi, vix prius exacti erant; quam Dn. CLAU-
DIUS, inter omnes Hift. Natur. tunc temporis -
invigilantés eminens, itineri fe accingeret, animo.
ras, Hifpaniam, loquor, Galliam, Italiam cet.
Sententiz propofitique - fui eertnr mast d à ie
& füpetiore anno d. 28 Apr. Portum Gaditanum-
felicibus ventis attingit, T'erram vix pede teti-
bes
gerat, dum apud. 'Confulem Svec, Dn. BELL:
MAN , integrum offendit. fafciculum plantz cu-
jusdam' liliacez', rare pulcritudinis atque adco
fingularis ftru&urz, àt ad Genera hucusque co-
güita, nullo referri potuerit. modo. — Jucundirate
tam fpc&abilis plant& perfufus, fbr témperare-
non potuit, quo minus ar&iorem cum illa con--
traheret amicitiam & familiaritatem. Illam quo-
que in eadem urbe' aufpicato invenit, dpud nobi-
lem quandam Matronam, ad quam, ante aliquod -
tempus, a marito, in Perua Americ£ degente,
fuit transmiffa. Prima jam fuit Ejus cura, tam
amoenam plantam depingere, defcribere , florem-
que. riora Ni tum fccals; n o hzc omnia, fuo in
at, quondam Du&ori fideliffimo; lita-
ret. Quid, quod interje&o quodam temporis
intervallo, Semina itidem transmittenda accepit
feecunda, T'eítis (nm oculatus, quam íereno vul--
tü Nob. Dn. PRZJESES, hoc tam rarum Dile-
&iffimi füí ALSTROMERI libaientum exce-'
E quam folicite femina ilico terrz commi-
nS eas cse nnne Rel to-
pole i ic
Peut edad Tos p nova od a Mort?
lánis acad. nobisqué- omnibus; noüne Ple d.
merie (. Lili Alfrümerii venditdbatur, Nomi-
ita fuit ——: ut in fequentibus conftabit ,,'He-
: | - Hét lidis Nomen da-
: "Genus Li-
» quod, üt ex duobus
-Confündatur cum
s Ha d psauyuon melle
funt ,
sj. PLANTA ALSTRÓMERIA::
— funt; ideoque novum affumendum cumque eam.
" debeamus Dn. CLAUDIO ALSTROMER, qui -
eandem reperit, deícripfit, delineavit, Orbi Bo-
tanico rite determinatam intulit, & cum hortis -
europzis. communicavit; quid vetat, quo. minus.
hanc plantam ALSTRÓMERLIAM dicamus? Quid -
ceterum quantumque, folertiz perípicaciílimi hu-
jus. peregrinatoris acceptum referat Res Herba-.
ria, pracprimis in plantis. hifpanicis, teítatiffimum
reddet brevi, qua. jam fub pralo fudas, Specit-
rum Plantarum Editio altera, . |
'$, TT,
.J GENUS."
egere prius diftin&e nom propofito & fla--
Silio, pecialis plantz: cognitio nequicquam ex--
petitur, S cripieia. Generum. Characteribus ,. ve-
uti prafulgentibus phofphoris, ad 1d perdu&a.
eft faftigii Betanica, quod prifca gens, ne con-.
je&ura quidem potuerit Bielpicete s adco ut ope.
variarum methodorum, ad Generis cognitionem .
' tuto jam poífimus pervenire, proindeque multo.
facilius difingvere 1300. Genera, quam antca to-.
tidem fpecies. Hinc e re erit primum, Gene- -
rs ALSTROMERLE characterem. tradere. na-
turalem idque fecundum |ípeciem a. me. vifar
qui poftmodum, folito modo, reliquis Speciebus.
adaptari poteít; fi cuipiam eeiocd ppet
curatius oculis. itr pania. dac cas pe
CAL. nullus. . | ^:
. COR. . hex: - fubbilabiata;. Betalis tribus.
uror ,coneiformibus , retufis, mucro.
; alte ha ; "lanceolatis: borum o-
iora uem fupre .
M rienlo aa quod
PLANTA ÀÁLSTRÓMERIA. jj
-STAM, Filamenta. fex, dechinata , fubulata, Cos
rola dimidio breviora. 4ptbere oblongze.
-PIST, Germen inferum, fexangulatum , trunca-
tum. $ryus filiformis, declinatus,. ,Sezgmata
— -— tria, oblonga , anguíta, bifida, ——
- PER. Cap[ula fubrotunda, fexangulata, mucrona-
ta, trilocularis, trivalvis: valvis. €oncavis dis-
. -fepimento contrariis. —
SEM. plurima , fubglobofa punáis elevatis te-
E ucc ME ME ee |
2$ 1V y
—CLASSES. x
- db dee: quie charactere. laculentifime- pate-
: jen Genus hocce HD iri ad
CJESALPINI IX, Herbac, triplici principie
— bulb, IT. Ter.
A-NORISONI VII. Hexapetal, tricapfülar. X Ra-
— — dice. tuberofa.
RAJI XXIV. Ghininifol, florif; vafculo trica-
—. pfulari V. Flor. bexapet, in fummo fruthus, —
MHERMANNI. XVI, Tricapfular.- Reni mt L
piros oet aee zt
BOERHAVIL TE un |
TOURR trORTII ax. en
EE V Roa I. T |
: peneic i LI |
234 PLANTA ALSTRÓMERTIA.
fi fpe&es, Hemerocalliidis Genus permultum re-
ferre, qua Corollam inzqualem, qua Stamina &
.Pittillum declinantia, ut & qua Fructum. At ve-
. ro Corolla Hemerocallidis monopetala eft nec po-
lypetala, infera non fupera; ut filentio przter-
mittam, ALSTRÓMERIAM ad bifin Petailo-
rum duorum adícendentium ,. foveam gerere ne-
&ariferam, ut videre licet in Liliis & Fritillariis,
qua toto, quod aiunt, cecelo ab. Heerocaliidis
Genere diícrepat: -ne dicam Semina diver(iílima.
ldcirco tantum abeft, ut ex mente Feuilléc, He-
merocallidis Generi, vel alii cuicunque queat af-
ociari, ut' potius proprium conítituat diílin&is^
-
v
td uap Spreiesi 77 Poux eePe Roper
r* uncis foribus purpurafcentibus macu-
" t1$, "E A
Fenill: per, 3. p. 211^ t. V. :
Habitat ip Peru. :
2. ALSTRÓMERIA Zigzz, caule adfcendente. t
Hemerocallis floribus purpurafcentibus ftriatis,
ERE C eua QUASQUE 5E i d
Habitat in Chili ed ripas fluv;
Lar S
"e Hexe 2475 sus
ici yt ,
r
PLANTA ALSTROMERIA, 2j;
- sHabitat in Chili i2 declimiéaté montis. cuiuseup, in-
Mexicz «c ibus.
Caulis dextrar Jum guiuiis Folia | altre petiolata,
Germen £r
-. Ex hac. fororum.: uigu, ALSTROMERIA
Pelegrina noftra nunc erit amaíia, Obícure ad-
modum. a Feuillée depi&a eít, ut-non fine dif-
icuftare queat dignofci, verum longe deterius
defcripta. Hujus antequam orditur Defcriptio- -
-nem Pater Feuillée, pauca prafatur, de íplen-
didiffimis quondam Regum Peruanorum hortis,
- quorum. anthophylacia, aliorum. in eo longe an-
.tecellebant, . quod haec perennante quafi vige-
bant flore; (imul enim ac .marceícere capere
.plantz vel natura: paululum. in -aovis. proterendis
videbatur quiefcere, harum im locum aliz: mox
fuffe&z, ex auro & argento affabre faz, .Ar-
-bores, hifce pretiofis fufz merallis, longa undi-
que- circumvcfítiebant. ambülacra,. .. Integri. apri
Zeam Mays di&am. reprafentabant. ex argento fa-
brefaétam ariftis aureis, His in. hortis vere ma-
nibcia Pritgriema Lp While. ieri
L9 ROSMeg esie uis arn
triam , inque monte. quodam, milliaris fpatio Li
e, feprentrionem verfus. etefcera nos
eft « 10 xd quispiam f dii: Y Plan-
npied À intra tr t enata,
b aniotiedrme sut. alic
-- Tagetes 253 eee 5 con-
26 — PLANTA ALSTROMERIA.
fcunt, feminaque fpargunt; at annuz funt, gelu-
que vel leviffimo tact, fato pereunt inevizabili.
GCantra Solanum quercifolium & Solanum radicans- mi-
nitantia hiemis molimina felicifhme eludunr vel.
tantillum obtecta, eftque borum coníortium quod
ALSTROÓMERIA noítra fibi viderur expoícere,
Etenim Peruvia, quod. forían pauci(imos fugit,
.altiffimis exafperatur montibus, qui, quo altius -
-exfurgunt, eo ctjam frigidiores funt, adeo ut ne-
-ceffe fit, plantas, in fummis eorum jugis occur-
rentes, in alpibus lapponicis pofíe. (uccr;fcerc.
: Vidi quoque dudum plantas Alítrómerias, Cal-
dario. commiffas ibidem luxuriare, in Frigidario
vero optime valere , ut fperaverim,, hanc plauta-
tam ad parietem. meridiei obverfum , leviterquc
teCtam, ab biemis fzvitia fefe vindicaturam. Sub
dio per zítatem Plantz ha vigent: ct- florent,
raro tamen fru&um fub dio apud nos perüciunt, -
redu wutius eft hanc plaatam ollz infertam,
dntra jum , t , meridi erien-
dum, fervare, quo wr femina maturet, -
| $. |
HISTORIA,
Quod ad Plantam noftram illuftrandam fi-
ciat nihil eem uemtinificine Au ot. i
E xS ftiturum operam ,f
ex ga lico in latinum. tr ins
PLANTA ALSTRÓMERIA. 257
"longitudine circiter 2 poll. crsfftie 4 lin. obdu-
"Gas cortice tenui & albicáhte, pulpam inclu-
Pdenté albam, cujus centrum transcurrit nervus
"albus &-lignofus. Caulis fere 3 ped, loogus,
"1t lin, craffus, puleri viridis eft. coloris, ter-
"minatus fructus. embryone longitudinaliter .cá-
. "naliculato, in fumrbitate fuftinente florem ad.
?bafin usque in 6 partes divifum, quarum tres,
"apicem veríus margines fuos inflexos habent ,
"deünuntque in mucronem valde acutum viridi-
centem, Media earum pars pulcri et Ker»
loris, circumduc&ti rofeo quodam co.
"lore, ad margines fe extendente. — Longitudo
"earum eft 2 poll, & latitudo circa replicationes
^13 lin. Reliqu& tres partes diverf& funt fi.
"gurz, plane, scutz: media earum pars verfus
"extremitates cjusdem eít coloris, preterquam
"quod heic plurimus faturatius rubras habeant
"maculas, toti fuo plano regulariter adfperfas,
"Color hic ruber in luteum convertitur, indé a.
"medio usque ad divifionem illarum & hzc pars
"pariter maculis conípergitur p: lide rubris. Uis o
't
rt
-
E m Fi.
cd - DESCRIPTIO, :
— Quam mutila hzc Deícriptio - Dn. Feuilléé
65 quisque pervidet: idcirco nova e te eft (i-
ftatur ad vivam plantam hic concinnata. ,
RADIX perennis, plures turiones exferens. ap:
proximatos.
CAULIS herbaceus , fpithamzus ; iudiris. pens
nz columbinz, erectus, enodis, tereé;
foliatus, glaber, fimpliciffimus,:
FOLIA — fparfa, plurima , recurvata, ré*
fupinata, f, verfus baüin contra folem
-inflexa, ut latus fuperius evadat inferius,
. feffilia , lineari-lanceolata , integerrima,
^A obtufiufedula, fupra 15. mervia f. lineati;
can Se elits Wevitiam., gla 'errima , planiu(culá;
Ye - osa
72 Sd | fepe" Lvl teretiul cüli ,
inferne iode , longitudine foliorum,
uniflori;
GERMEN fubrotundum , fexcarinatum , crum
catum, —— E
COROLLA hexapetala, Nc aptari Hemerocal-
- ^. Tis fere, ad folem Mie inier i |
- "Petilis. obtufe carinatis, -
^ — —&iaexteriora ue RES emi crenula-
Pure retufa intermedio dente viridi, c
. Obtufo , minore; tria interiora obovato-
t uftiora, magis macula
*cumine terminata tenui, virefeente.-
1m, Petalum tinum exterius & du
eriora | Labium. fuperius. conflituunt,
: igiene at duo: exte
interius. Labium. Sibriuk: magis patulu a
— formant. Interiorum duo fuperiora Jater.-
— . bus undulata ,. ungvibus. .convoluta in tue
- bum; medio. flaveicentia. —
STAM.. Filamenta. fex V. declinata. - faperioribus
dee brevioribus, inferioribus. Gotplls see
^S gere; fubul«ta. ue
Mss re
DE. — PROPRIET ATES,
— Radix nec. bul bofa nec fibrofa, m potius tübe-
es
nullum dittingvunt Genus; talia quippe evadunt —
im plerisque plantis, fores geftantibus declinatos,
LANTA ALSTRÓMERIA,
cct ad bafin ita contorqueantur, ut pagina fuperi-
ot evadat inferior & inferior fuperior, Oblervatu
quoque diguiffimum eft, paginam foliorum inferi-
erem, fuperiorem jam factam, glabram effe & ni- —
tidam, alteram vero non. Ut Corolla Floris, ita .—
Herbz motus organa folia audiunt; horum pagi-
nam inferiorem ex terra adícendentem rorem attra-
here, fuperiorem vero, electricum illud-abfíorbe-
re, (vistipus difperfum radiis, haud fallaci colligi-
mus conje&ura. Etenim videmus illa rore refecta,
fuperiorem paginam diei obvertere, rutilantisque
Solis viviügari radiis & virere, defectu vero diei
plane decidere, quare itidem pagina fuperior per-
fepe glabra eft, inferior poroía. Atque (ic Plant
noftrz foliavalde funt fingularia. ^ ^ — -—
.. Jrfhrefientia maxime cum Zilio bulbifero coi
nit, quod fit fere umbella. "erp "má * f i
— Horis Corolla primo inti
florem, licet minor, fed cole
qii ádeo fingularis eft,
wa G Piflilla declinantia, pror rie quidem.
Amar ylidibus , - Antbericis , Hemerocallidibus Pyrolit
aipbodels. — EEDESS
ft petala, ^ ldeirco. | | , c
PLANTA ALSTRÓMERIA. zér
vpdios di&itans, flores nudos füperos, monope-
talis efle accenfendos. .— .
Semina prope ipharica funt, pun&is elevatis
confertis ed pería, & qua figuram proxime acce-
dunt ad femina. Draconis arboris min:
- VIRES. C LANCINT
: Vires ALSTRÓMERUE: mu E in. ans
am. Medicinz. hic fubjungere , alienum non fo-
ret verum, ut ingenue fatear, crediderim, non
omnes. plantas ufui medico & «oeconomico effe
inatas, dum tot in ftupenda Naturz- oecono-
mia. dentur. medii ufus. Ponamus enim plantam
-effe inertem, omnisque plane expertem o-
doris ,- exinde tamen non omnimode concludere
licet, 'eandem eículentam effe, ipía namque te-
nacitas ejus id. faepius prohibet, Peculiarem quan-
dam, nec in Herba nec in Fru&ificatione fen(ü
qualitatem fapidam vel olidam, unde ufum quen-
dam medicüm hauriolari valeo, Ut vero in no-
ftra. is fic gin. vaíta illa. Nature Oeconomia com«
cernimus in plantis verticillatis & Lauri. oir
be psp valet in gramiseis & legumimofis, quac,
re aliis, nobis in eicam cedunt, : at foribus pa-
h nibil ornant. Sufficiat, pulcetrimos flo-
Aenfuum unum oculos nempe paícere. Mi.
rari certe convenit, naturam adeo multifariam dotes
distribuiffe fuas, ut vaeca non moduletur ut Lu-
fcinia, nec Equus tot ludat coloribus ut Pavo.
dni —— in radice me videor mihi
. aliquid períentire, ires Mag 4Afparagos. ac. —
egens, $psilacem Í,- er ille
qe-
fcre
m
vi "—— dius —
:62.— PLANTA ALSTRÓMERIA,
reticà, quam aperientem, attenuantem & exfic-
cantem vocitare, auctoribus eft folenne. In hanc
fufpicionem me induxit Feuillée, referens, alte-
ram Generis hujus fpeciem Sa/ffios nempe, vi«-
ribus ad Sarfaparillam proxime accedere, quod in-
cole regni Chili, quoridiana edocti experientia
te(tantur, r:dicem. hujus, in iisdem profligandis
morbis adhibentes, in quibus exploratiffimi ufus:
effc folet Ser/aparilla, Praeterea, infufum quoque
hujus Sa/;le frigidum, potus ordinarii loco pro
pinatum, in doloribus ventriculi, przfentiffimum
adferre lolatium , teftimonio Chilien:
ertem non effe, haud
ffe concludere, -
— - £. Petalum. unum exterius, - s MM
.ooo 3. Petalum: unum interius. ungve tubulate,
— 4» Stamina & Piflillum, tod
o f. Pericarpium, s
NECTARIA
T e
QvE
$us PRAESIDIO.
DX 2 Can. LiNw EL. s
x Fuge ' Propofuit
-BIRGERUS MARTINUS HALL,
Veftrogothus.
—fUpfalie 1762, junii. 25.
"e flma fumme D inzc fap :
b velligia ingentem fane, attento oculo i-
Ss perícrutantibus, admirationem quovis movent
momento, -Durat adhuc creationis opus, & in
mnibus viventibus, animalibus videlicet & vegeta-
novatur ope gcnceratioris, ita, ut per
: lius-fiag cont'nuatios nec vivi quicquam ,
-nifi hzc ratione producatur. Immo, genus quod-
dam animalium mA vegctabilium , quod di&a ra-
tione non propagari poffit, fruftra queramus, ne -.
2 minuuifügit t quocqo bd oculorum n aciem figi-
154 NECTARIA FLORUM. :
'Obfervatu omnino dignif&mum eft, quod In-
fees, - -quorum licet maxima pars triplici obno-
xix fit metamorphofi, haud tamen prius genc-
rent, quam tertium iuum ftatum, feu fuam at-
tigerint perfectionem, Nunquam. enim videbis
eorum 2ut larvam aut pupam foetus procreade,
nc Gryllerum quidem , qui tamen perfectifümi.
Videntur; cum a perfectione adhuc longe abíunt.
Eadem fere eít ratio vegetabiliufn, qua an-
. te perfe&am metamorphefin generare nequeunt.
. Fit vero hzc metamorphofis, cum Cortex $e apes
riens. in calycem , ber fe. dilatans in corollam,
lignum Íe findens in Ítaarina, medulla. prorumpens -
in pifti]la, transeunt & mutantur, Hac ratione -
exoritur admiranda ifta fruétificatio, in. quam ri-
| te rimando, examinando éicpinge 'ndc ' defudarunt
omnes recentiores Botaniéi.- ;
Jn variis vario. tempor eser. ef Barn?
corum - opera. & jindufiria. r:ma. Epocha PA-.
TRUM, ante illapfam batbariem, non. pauca
vegetabilia- fugitivis ufürpabant oculis, 2:da E-
pocha FUNDATORUM, tempore, quod Brazr-
felffum inter & ^ Dafparum Baubizum eit , in plantis
Europaeis detegendis , defícribendis & in. lucem
profcrendis, fatis occupati fuerunt; qua: plant
tandem ab immortali Cap. Baubino in m |
: PERI, dnnorum vex dim colle&z, & digelta
t, 1:tia Epocha SYSTÉMATICORUM, de-
B vegetabilia ad genera, cx frucificatione
conftituta, redegit, imprimis herculeo opere im-
mortalis. Togrzefortii, 4:ta Epocha REFORMA-
| SDN in qua pos D:nus Prefe; rem ber-
1 coreffus pártes plintarum ad un-
. Ícrutando, is GC ignotas detegendo,
Leg amis" terminos Con B CHE i
e
:
:
NECTÁRIA FLORUM. ET
xietates reducendo, aliisque fere infinitis, quibus
nunc fcientia Botanica fuperbiat, legibus.
/-- Cum Botanici, fub reformatione, accuratius
in fru&ificationem ejusque partes inquirebant, fe-
fe offerebat pars quadam floris, nullo, ante id
temporis proprio nomine nota, qua tamen hodie
omnibus Botanicis receptiffima eft, fcilicet pars
illa, quz in plurimis, nefcio an omnibus flori-
bus,.dulcem quendam íuccum, foluto faccharo
haud diffimilem, fecernit, quem avide quaerunt
Trochili indorum aves, Infe&a Diptera, aliaque
plurima; ex hoc fucco Apes, in proprio ventri-«-
.€ulo, ad hoc negotium ipfis a. Creatore conces-
fo, mel concoquunt parantque. Secernitur mel-
leus hic florum humor e propriis quai. glandu-
lis; funt etiam in non paucis floribus diílin&ta .
vaícula, quz bunc melleum liquorem continent,
Fingunt Poctz fvaviffimam quandam Dco-
rum potionem, quam .Ne&arappellsnt. Hoc eo-
dem vócabulo pro dulciffimo melle apum ufu:-
pavit Virgilius, Georg. IV. 1645 Duci diflevdunt
ANellare celias. Hinc Nob. D:nus Praes, mell- -
fico ifto in floribus app nomen impolitu-
Kali china, fuh
lei in floribus fecreti. —
... Quam floribus adferat ut
vero haud .
266 —— NECTARIA FLORUM.
fuerit, finem exhaulerimus, dicere utique-nan—
audeo, cum etiam in foribus maículis, a fructu
remotiflimis deprehendantur bz:c neGtaria, — Sed
fi fines fecundarios quis quzrat, ufus hujus hu-
moris maxime palpabilis eft. ^ Etenim: luce me-
ridiana clarius apparet, Trochilos, innummeraque
Infecta, in floribus ex nectare alimentum. quz-
rentia, alas. crebro niotitando, vibrandoque, pol-
line antherarum excutere atque dispergere, quo
facilius in ftigma cadat, Hunc quafi pilpare pos-
fimus finem in Fici caprificatione , qua fine
hac ratione vix effet ulla. *)..- Immo hzc Iníe-
&a in Berberide, ipfius Cupidinis vices agere
haud inepte, poftmodum dicemus. Utrum vero -
lofe&a aliaque mellifuga animalcula, abíorbendo
ne&arium hunc liquorem e floribus, damnum in-
ferant tenellis embryonibus; vel generationem in-
fringi int, nondum um eft, ideoque ifte locus
intiliani & Senece de divite. inficiente flores
0$ veneno, ut pauperis apes mel ejus furantes
perirent, vix ac ne vix fecundum nátura leges
etiamnum. explicari poteft, '
- Przeuntibus Anatomicis ^ àllas partes , per
quos aliquis humor in plantis fecernatur, gland
las vocare licet ; dixere enim quondam Án:
i; quod ubi glandula, ibi feeretio p
no Tres ut anatomico rig:
: , is ani- :;
er funt : autem
Xtan icorum ac.
ras 9. daipslk. o Vel, I. pag. 38. fet. n me d
NECTARIA FLORUM, 26?
- 8) In CUCURBITACEIS: Pofffora, Tri-
ribera Cucurbita. lagenaria & Bryenià zeylanica , ubi
Petiolis, foiiis approximatae, innata funt;
pH yy 1n LOMENTACEIS variis: ut in M
T & RT harent Petiolo - imm 2 fuperne
áfxe; —
y In COLUMNIFERIS, - cogno Urena,
Goffjpio, Hibifro , nervis Foliorum craffio ibuéy: in
corum. inferiore pagina inferunturs - E
0$) In. Tamarice & Reaumaria,: quarum. folis
quovis mane. forida apparent, quod fit minuriffi-
lecernentibus rorem quendam, qui fo- .
| fuper ciem. parvis quafi guttulis obtegit ;
E 1n Pelygowo [candenti fingulari natura - le-
ge, glandula- Tas. iub baíi ipfius petioli, ubi po-
| rus liquorem fuum fecernit ;
- $3) Plures enumerare (uperfedeo plantarum
fpecies, quz glandulis evidentibus inftru&ze funr,
uti Ops/us, Bawhinia, Turnera, Gc.: fed cas ficco
praeterire pede non licet, ubi fermo eft de plan-
M tddbe UE mme fuum ftru-
es & diftindas Boduls,
ig Ced infta - - n Agi |
i, Cy indricos, 'magnitudi
idulos , ore , morc «
268 — NECTARIA FLORUM.
- Sed cum de glandulis in genere agere non
&t hujus opella argumentum, in fequentibus pau-
ca quedam de iftis modo glandulis , vel du&i-
bus fecretoriis ac vafculis, quibus folum floresin-
ftruantur, quaqua: nunc ab omnibus recepto no-
mine Near "vocantur ,- in mediam. » pose
conftiruimus.. - |
ws GCAPUT SECUNDUM, Weg ups
Ut fcientiz- Botanices illá pars, quz de Ne-
, aris agit, lucrerur- majorem claritatem, .neces--
farium omnino eit, accurate defcribantur. &. co-
gnoícantur variz. in variis generibus - neGtariorum
iructurz, quo in calcata via iter certius infi
tuatur & minus a tramite erretur, - "Conftitui i-
gitur. Ne&ariorum, quotquot mihi notos habeam,
MODOS proponere, cum intet illas. panier, qua
peo funi. confisusnt: Pac
leterm YeC- ! felicius Ea po-
r (e ubi propria adünt ne&aria, — —
* MODOS iraque conftituo XVIH, quos [ru
tura in adornando ne&taria, mihi vifa cít formfe :
re, funtque hi fequentes,
v L RECEPTACULUM dae) leone
fructificationis partes , germenque ambiens , in
pluribus floribus tegitur glandnia. P cue al Xn
vexa, fucculenta,. Eod. ectare max er E
te, Quare etiam Pontedera - omine recep aculi in«-
tellexit illud ipfum carnofüm in. fondo. floris w
quod. melleum. exfudaret humorem, - Quod. vero
quum d iquor non femper € receptaculo fe-
a infra (modo XVI.) monebimus. —
CIFLORAS. RUHbendi: M.
269
interne. veftiti fubftantia — & madida,
quz ceito refpe&tu dici poteft ne&arii vices im-
plere. Verum 2enia & Lecar. gerunt. fupra. re-
ceptacalum columnam, cui infidet ne&arium par-
vum, urccolatum , a reliquis partibus diftin&tum,
- & dicam fere alia prorfus ratione , quam aliz o-
mncs notz plantz babent. Hiíce jam recenfitis
proxime accedunt iCalycanthemi: , Ut Oerortbera ,
Epilobium , Gaura, Lytbrum, quorum calyces. tu-
bum, fepe stes em tmnellei liquoris: qua
continentem , formant, .
IH. MONOPETALORUM pite. Se
Sof fuo longum anne&unt tubum, melle adco
| men ut, extra&a corolla, copiam exfugere
iCceat, qu od probant Lamium, Guleopfis , Apcbufa &c,
- Hos tubos folito longiores videbis in Catesbea
^o Bruwsfeifia, Craniolariu, Dais.
Ínter monopetalas locum fibi vindicat Che-
deme, cujus flores, ob mellis copiam, prz aliis
quotidie frequentantur a Sonia onc: in
kosten peo e Meri T Ex
desde homsore 1 c seed intra ungves- pe-
talorum- & folia calycis excernenribus inftru&tze
k Uc rro Scopul, i
fua Carniola vs erp Ciis ihr api Mes
natus. eft. : ptepm
E fipulión ab. bafeos — intra [diti
, &um filamentum , promunt glandulam. ne&ari«
rs ob quam bafis hujus filamenti fe incurva.
| Cercis tere. —— - "n nut Mf pon nr
ape ma ENDE ^
es. nec non. ursistoensg ;
Non diffimilis eft Es d fitus,
Ícilicet infra germinis bafin, in Meliantho , Collin»
foniay Lathraea.
— Laurus, Pelygonum ; Aftronium. plures geruns
glandulss receptscüli , germen cingentes, ue
Glutig GC Mudrathnes plüres. glandulae, pari
quidem modo , receptaculo y. germen ambiente,
infiéent.. quoad formam autem üngulares & lo«
tz, |
- Refe dla. glaadulam fert bif ! germinis ud fuperius
latus. h£&rentem, & Jornice: iiia z Aypseiprum
Berlin bafi formaran
«VL. formant alie |
T Ci deo meme need adus e filis
duobus (farius 3. 4. f» linearibus, planis ing.
qualiter bifidis. EC
— Vallfmeria conficit ne&tarium e tribus. cuf i-
dibus, quafi filamehrorüim Bare ad in cufpi-
£ulüm petalum, fingulis... TM
—c aFemillea habet quafi.
preffa, curvata, cum sus
mum din c
sibus; ipterpolis
-
NECTARIA FLORUM. E
»"Hartegis — A e petalis quinque ,
ovatis, fubulatis, brevioribus quam vera petala, -
Theobroma nectarium campanulatum, conftans
foliolis quinque, S Tépedlivt E n
petálo minoribus. -- —
Sazvagefie ne&tarium foliolis quinque. minori.
be ^ cum S petis a NE iboe. SO MM xus
| arjium foliolis: tiiusor, —
b us, lan: ceni minimis, getto obtegen-
d eia k. fece eficientibus, i«
inum FILAMENTIS infertis peragit
ophillum üe&arium gerit decaphyll
d$
EE. : germen Sei , lingula "iusmula &n-
gulo filamento juxta bafin adnata.
: Campanula, Reella, Polemonium, Plubago, P728
deus, in eo eonveniunt, quod quinque fquamz
circa bafin piftilli conniven:es, melleum fuum fuc-
cum, ne evaporet, includentes, e fingulis LES
) an iferum, exferant. ^:
locoan erarum gerunt cruces callofas. | » i
cm my pinpuni fime
-
272 "NECTARIA FL
Narcifjus € &t Paveratium ,. Nerium,. Olax gerunt
! subit nectariteruim elongatum ,' cui petala quafi
agglutinata fuat,
: Melia, Trichilia y- Suietenia ; Gomphrana eodem
modo gerunt ne&arium cylindricum,. tubulofum , ,
ore incifum, fed petala ad ba(in tubi pofita. funt.
XI. Singularis methodus eft neCarii, dum
hoc fix e GLOBO perforato, germen edes d |
- Mirabilis fub tubo corolla gerit glebum,
à quem germen di(tin&tum latet, & eft nihi ad |
ne&arium , quod , decidente pia induratur in
nucem, à
"s Clufia codem fere modo tegitur ampullaceo ne- -
&ario, cui plurima Bilamenta cum [uis px in- !
fident. !
TS Tisac fc: Winterana. bibent etiam nedarium ur- ^
RON hians inftar, germen biu: sm
. Paffffore ne&tarium in^ plerisque conftat corona
triplici, e radiis conftru&ta, quorum ges
up funt, . ps E
XIIT Flores nonnulli format, qua
PRI UM PETALUM, pro nectar
Apromum y. Caftus ,. Curcuma, 2
jus ftru&ura, in diverfis dive
ribus Plantarum. Mou
X .XIV. UNGVES t
NECTARIA FLORUM; —— 273
flore cum. fuis ftaminibus, dum leviffime tangan-
tur ftamina, bafes filamentorum elaflice. pollem
explodunt verfus humpidum | ftigma. ;
Hermanniarum ungves dilati & involuti, fere
. in. formam Cuculli vel folii nominata Sarracenz ;
conítituunt ejus nectaria, di degens
Rasunculi Gc Myefuri in. eo funt affines; -quod
fupra ungves petalorum , intra florem, porum o«
ftendant, quem in plurimis Ranunculis fquamula
interne adnata tegit, . ! -ipsbbe 1$
^— Hamamelis M, conftat foliolis quatuor;
iruncatis, i og fingulo. petalo ad baíin innatis,
| — Erythroxylon gerit ad 5aGn fingulorum petalo-
rum, a pagina interiore, íquamam heCtariferam
emarginatam , brevem. ur 12 :
Grevie neCtarium conftat e fquamüla fingulo
petalo ad baíin inferta , crafliuícula , divaricata ver-
fus ftylum, a exhi
Kiggelarie ne&arium. con(tat e glandula, uns
gyvi cujusye petali adnata, triloba, deprefía,
Leontices ne&tarium conítruitur e (quama pedi»
cellata, femiovata, patente , petalorum bafi inlerta;
p 7 Vae É. di crt xz as zs du eee
obtinet ram im Horibus mafculis quam in fcemineis,
*o— CWfcute ne&ariurn e tquamis quatuor vel quin
que, linearibus, bifidis, acutis; corolla adnatis, -
—. &ritillaría & Uvularia habent làcunam ne&tari:
ram fupra ungves petalorum: fpeciofiffiam i -
Gerona Imperiali, ubi excavata in hernifpbzetiumi, -
(0 Erytbronium , Gloria, Melantbiur , tnacula ad
bain petalorum infigniuntur didyma, qua snaló-
giam quandam cum proxime przcedentibus indica»
Ei re videtur, |
v, Dium foffulam babet ne&rit
Tum. FE
aA NECTARIA FLORUM,
| dit AJffrámeria, licet ejusmodi toffula in omnibus
petalis non adf,
— Hydropbyllum perquam infigne eft ne&kario ed
quod longitudinalis eft rima, intra fingulas corol-
]z lacinias , utrinque claufa laminis adnatis longi-
tudinalibus,
— s Reaumuriam inter & Hydrophyllum tanta eft,
ratione nectarii, convenientia, ut fi loco corolla
pentapetalz, effet Reaumaurize corolla , monopeta-
la, eodem modo creatas diceres. | Petalis enim u-
troque latere eft duplex margo longitudinalis, de-
hifcens; adeoque ubi duo petala NPptotMMM
tubum, pro neCtare, formant, .
XV. CALCAR cornutum fpe in petalis it&.—
fabticarieo — x sosileums Hquofem. fua re-
ee :
| proximae furit. Martynia i & Lonicera. E eicere: licer ob- E
foleto , parvo tantum gibbo confpicuo. -
Viola, Fumaria, Delpbiniwm , Orchis & Saryriat :
nuper allatis proxima accedunt, in co tamen dis- —
pares, quod horum corolla fit polypetala,. prece- $
dentium autem monopetala.
Inter violas, Fiola ealearata. reliquas. calcaris.
long itudine vincit. Contra ea funt alia: Viol. fru-.
iro ut Hybantus Jaquini ^ Caleeolaria Leflingi ss
exneofperma , quibus minimum vixque. confpicuum ——
^ealear. contigit, A ex 4
— Fumaria cucullaria duplici gaudet cornu, magis zi
nin roliquis exítante. -—
7 Delpbinii calcar eft quafi duplex feu alterum.
j 2 alterum , fed Delphinio ConfoZde , "tjaes.
4 rius calcar eft monophyllum , in relie
e d : : VT
NECTARIA FLORUM, zy
"Órchides , exferunt e bafi petali: iftius, quod
labium inferius conftituit, calcar cornutum; at
Orcbis fpicernis € petie fupremo exferit duo calca-
ria; quod in hoc genere fingulare. .Sa5ria proxi-
ma Orchidum funt y Lice differunt in eo, quod ho-
?
cornuta, eri imr ons ie. in
rum calcar fubrotundum & fctotiforme fit;
Swertia corsiculata Bngularis eft, ob corollam
rotatam , qu: fubtus quatuor ne&aria- Cornuformia
zqualia gerit. Ka/»wia etian: quinque ejusmodi cors,
nicula istos prominentia, fed breviora edit, — -
"epa habet in. petalis quinque exterioribus
bum prominentem nectariferum.
XVI, PROPRIA néctaria, & a teliquis ftu-
&ificationis partibus difinBifima funt etiam in plu-
rimis floribus, . |
. «tonitum crit intra corolle galeam duo ocio
fia, petiolis propriis elongatis rceeptaculo inferta ,
& admodum fingularia; quz quidem funt cornuta,
fed apice obtula , tecurvata , bafi antice in labium
elangeti.
"Aquilegía babet ne&aria quinque Y maxima: 5
orbem: punti iras unina; quz Rivinusdixit to- ——
tidem flofculos effe, adeoque hes inter compofitos.
Flores collocavit, nefcius quod ftamina & pitilla
neceffaria effznt pro Éoículo conftituendo, —
.. Parwefja gerit, intra petala, quinque e&aría,
n orbe , maxime fingularia, qualia in nul.
Jo siio fofé fepetire licet, quorum fiügula conftant
fquàma fuübrotunda, ciliata, dentibus undecim ter-
minatis globo fphetico. —
"habet ne&aria- quatuor, tubulofa
'ebrufa, & ava, petalis incumbentia " inferiori mar
gine receptaculo — s *
1
476. .— NECTARIA FLORUM.
Sedum , Cra[fula, Rbodiola, : Cotyledon ,. Butomus
runt ad bain germinum totidem nc&aria auri-
formia. : dies
.. "PMfclepias ,, Cynancbum, | dpocynum ,. Periploca. ha- -
bent quinque nectaria auriformia cum. dente emi-
nente, rapelia his affinis, fed cujus ne&tarium ad- —
co fingulare cít, ut paucis verbis vix defcribi poffit, —
Populus in utriusque fexus floribus profert ne--
&arium monophylium, tubulatum, turbinatum,
fuperne dilatatum ;. ad quem proxime accedit Le-
grtbis cum (fuo necario, quod ftamina profert. ——
.. XVII. CALYCES in paucioribus plantis pro--
ferunt ne&taria a corolla diftin&iffima. I.
co Tropeolum & impatiens poftice proferunt e caly-
ce calcar neCtariferum , tere eadem methodo, qua
corolla, in Mod re oXY. :. s : ^ ons | Xo
- Malpighia &c Bannifteria in fingulis calycis lacis —
(2 Tumus habet punctum ne&ariferum oblongum,
in fingula lacinia calycina, prope ejusdem bafin
. $nículptum. — Hic quoque mentio facienda eft quo-
rundam, Iridum imberbium, qua ad bafin corolltz;, —
Íed extus, gerunt tria puncta neCtarifera; cum ta-
men lrides barbatz. propius conveniunt cum Li« —
liis, ob lacunam: longitudinalem petalorum refle- —
Xorum, occultatam fub barba coroll, ^
*
— — XVHL. PISTILLUM rarius ne&ariferum ——
. eft, fed dantur pauca exempla piftilli ne&ariferi,——
- . AWe[ma profert ex apice germinis coronulam
nedariferam, concavam , quinquefidam , obtufam.
— 0. Hyecintbus gerit tres poros in medio germinis,
eorumque angulis infertos,
au Mliuce nectarium in germine fulcis tribus late-
Talibus, a bafi latiote furfum exaratis, definenti-
,businmucrones duos. —
NECTARIA FLORUM, :5-
Ruta, Peganum, Dillamnus ferunt receptaculum
€olumnare, cui germina infident, quod poris ali*
quot nectariferis pertufum cft, Tian
Exempla ne&ariorum plura, eaque numero-
filima adferri poffent, fi quis in minutiores florum
glandulas attente inquirere vellet; Sed fufüiciant
hzc fortaffis precipua. Ea
Toi CAPUT TERTIUM.
— Vaillantius, fummus certe & acutiffimus Bota-
nicus, de ne&tario propriam fovebat opinionem ;
Quemadmedum enim piftilla officio fuo a natura
injuncto funguntur, cum proferunt femina; ftami-
na autem cum pollen przparant; ita corolla pro
mellis prayparatione factam ftatuebat Vaillantius.
Perquam ingeniofe fummum virum hzc cógitas- .
fe non nego; plerumque enim petala vcl fecer-
nunt, vel includunt vel continent florum ne-
&ar; qui vero ex hoc fundamento judicet, ille
ncétaria in Z42u//egia, Helleboro,, Nigella & Garidella ,
petala, & qua vulgo petala dicuntur, calyces
coloratos dicat, necefle c(t. Hac fententia, quo
minus affumatur, vetant varii modi. Etenim Ger-
mini (m. 18.) , ftaminibus, (m, 9.) ipfique Calyci -
(m. 17.) nectaria interdum jungi, ex prazcedenti- -
bus novimus, Diftin&is praterea & a calyce &
a corolla ne&ariis fine controverfia, initruuntur
Sedum, Afclepias & plures (m. 16.), quz utique
demonítrant, quod ne&aria proprie perala effe ne-
queant. Fatemur tamen, ad hunc diem, verum
mne&ariorum ufum ignorari, nec, quis fit eorum
primarius & effentialis inter partes fru&tificationis -
Ííeu generationis finis, fatis conítare, cum in utri-
usque fexus floribus, tam maículis quam fcemine-
.is, quod Kiggelaria, Populus aliique demonttrent,
deprehendantur neétaria. —— ;
— .— Verum in hanc opellam non inutilem nos la-
-borem intumfiffe Nicarics fi attentioribus Botani-
Ét $. cis
is, dque. eistam ut
clot reddendos
TA do 6 09 d.
FUNDAMENTUM.
ERUCTIFICA--
TIONIS, -
- »Qvop,
: "EX PRAESIDIO
D. D. Can. LiuNz), :
Propofuit
JOHANNES MART, GRÁBERG,
3 Gothoburgenfis. |
"Opfalie 1762. Odtlobr. 16.
T» i gd aput
L MSGD
$.-1; ;
jmnes inter fcientias neício an ulla his tem-
"poribus majora ceperit incrementa, quam
Scientia naturalis, & ipía inprimis Botani- |
ca. Si enim hodiernam, cum illa quz ante quin-
quaginta annos viguit , contulerimus, non miner
. fere, quam inter diluculum ac crepufculum, vel
potius inter lucem & tegebras dcprebendetur fi-
militudo: quod cuilibet tot Mzfcos & Grami»a innu-
merasque Indicas & Mise plantas, qua: Eo
| 4 .
(86 ^ FUNDAMENT. FRÜCTIF. |
| detexit xtas, nec non Leges rci Botanice praferi-
ptass nova Gezera, qua: nuper funt con(tituta, &
Differemias ipecificas adcuratas, quibus fingula.
jam planta Ronin. perpendenti facile pa-
tebit. Immo his maxime annis, graffante per Eu-.——
ropam.furore Bellonz maximo, cum langvere ple- —
rumque folent fcientize, turmatim exorti fant Bo--
tanici acutifimi, do&iffimi, totumque fere-Euro-
peum impleverunt orbem. Nonne .4om Stir-
k' Niczenfes & Hortrum "Taurinenfem, Queerii
ortum Hifpanicum, Gezas Hortum Monfpeli--
enfem, -Gerard; Floram Gallo-Provincialem ,. Hill
"Floram Britannicam, Hw4Zfow Floram Anglicam,
Meefe Eriicam , Scopo; Floram Carniolicam, Gro-
novi Kloram Virginicam alteram, Gorterz; Floram
Ingricam , Oederi Floram Danicam, Lee Flo-
ram Halenfem, Jacquisi Floram Auftriacam &
Aniericánám , Nob. Domini Prafdis Specierum
Plantarum editionem alteram, &c, ut taceam 1m-
pératricem , qua mifit Jaecquimum in. Americam ;
Regem Sardinig, qui Dozatum , & Regem Daniz,
qui Foriftdlium mifitin Arabiam, intra paucos hos
.annos accepimus? ., F
-Scientia Botanica quantumvis ampla, infini-
tum quippe plantarum, quas per terram univeríam
in ufum hominum plantavit optimus Creator, com-
plexa multitudinem, expeditas adeo hodie faciles- —
que, per impigros Botanicorum labores, habet -
- fationes, ut quilibet principiis hujus Ícientig de- —
guítatis, apprehenfis terminis & legibus artis; ex —
5fa planta. Nomen & ex. zomine ejus Hiftoriam & —
dnisguid de ipía dete&um fit pervideat. — Ex
Ordinem, ad Mes eun denique Gezu: planta perti-
Wéat; (ub genere determinatas reperit. Specá
fuis. erentiis , unde. ftatim. Nomen Plantz um
Syaenimis, Locis natalibus .& Affinitatibu E
vf -— : "m alus
ES
.FUNDAMENT.FRUCTIF, :$:
lantis innotefcit. Pervolvens deinde Syno-
nima, ad omnes ablegatur Auctores, qui ejus fe-
cere mentionem, ficque omnia percipit, quz de
illa in arte detexerint Botanici, . k. quod mireris,
Planta Japonica, Peruviana aut Capenfis qualis-
cunque, haud difficilius: cegnofcitur ac fi domi
foret progenita, idque ita ut nulla ratione gravis
fit moleftaque memoriz iíta rerum nominumque
cop
ni.
ia, quod quidem tantopere veterum torfit inge-
- Quin etiam addere hoc aufim, quod fi plan-
1ova fuerit aut obfcura, id eft imperfecte auc
anc non obíetvata, ftatim eam determinare va--
let, ut quisque eam in pofterum Botanicus zque
facile ac vulgares reperiat atque cognofcat, — Faci-
litatem banc Botanico Orbi przftitir Lumen no-
ftro vo accenfum, quod hoc regnum ita collu-
ftravit, ut minima & maxima exotica Vcgetabilia,
quisque eadem perípicuitate videre queat, quam
maxima & communiílima viderunt antiquiores Bo-
tanici; ^ Hoc in Botanicis, zquiparandum ciréula-
tioni fangvinis in Phyfiologicis, Hoc vero lumen
FUNDAMENTUM FRUCTIFICATIONIS -
' Vocant eni vocabulum in orbe Botanico acque
otüm. & Tr htatum , ac in mundo civili num--
mus. Sed quantumeunque illud fit pervulgatum, -
pauci tamen, arbitror, immo vix ulli ejus inftitue-
runt analy(fin, veramque perveftigarunt indolem.
^
Aud igitur brevi hoc fpecimine Academico pertra-
-&are conabor; C. L, benignam tuam genfuram hu.
millime expctens. :
" Quamvis in aliis fcientiis non pauca eruditio-
"mis veterum inveniamus veftigia, ut in Aftrono-
mia, Geometria, Chemia, Philofophia morum,
Eloquentia aliisque difciplinis; nulla tamen apud
veteres fuperfunt indicia folida tractationis in. Hi--
— "ftoris naturali & Scientia Botanica. —P/sig, com-
35 pen —
18$ FUNDAMENT, FRUCTIF.
pensio niad veterum in. hoc ftudio eruditionis,
atis fuperque oftendit ipfis vera defuiffe fundamen-
ta. Nec facile omnino fuit in tanta objectorum
varietate , quz tria continent naturz regna, & quz -
adeo tumultuarie & fumma quafi confufione in tel-
lure occurrunt, diftin&um reperire ordinem, |. Ne-
que etiam hec fieri unquam potuiffet, nifi acutiffi- -
mos produxiffet Providentia viros, qui fundamen-
tum Fructificationis detegerent, adque veros ad-
plicurens ufus. FUNDAMENTUM FRUCTI-
FICATIONIS apud Botanicos audit ratio, quam in
plantis diftingvendis & combinandis ex fructifica-
tione petunt, FRUCTIFICATIO ^f vegetabiium
purs &emperaria, generationi. dicata, antiquum termi-
mani, nouum incipient, Pbil, Bot. p. ys. n
. FRUGT IFICATION IS partes funt FLOS.
& FRUCTUS. FLORIS pages ihr CALYX,
COROLLA,STAMEN ,PISTILLUM. FRU-
CTUS partes fuut PERICARPIUM , SEMEN
& RECEPTACULUM. Hz igitur partes uno
fructificationis nomine ds untur. i
$ nh
Primis, poft palingenefiam litterarum, fecu- .
lis, fufrenfo Botanici erant animo. Percipiebant .
facile tanram vegetabilium copiam ipfis oblatam
diftin&o ordine tradi neutiquam poffe, nifi in cer-
ras diftribuerentur claffes atque ordines; lomge e-
nim facilius pauca, quam plurima inrer fe diícer-
nere; fed rationem dividendi maxime naturz a- —
ptam invenire non poterant, Vegctabilia in Her-
bas primum & Ar£ores difpefcebant; utrasque vero
nonnulli ex Radice, alii ex Fols, alii ex fo/e Natal, ^ —
alii ex Ufz, alii ex 4pbabeto dividebant; íed ubique —
Xamen multaregeabatconfuio, —.. 1 1
.. ,, Fandem in fpiffis adeo tenebris emicuit.
. tilla ex feculari ingenio GESNERO ( Conr
. Qui obfervabat plantas maxime congeneres fruét
FUNDAMENT.,FRUCTIF, $4
eatiene proxime convenire, licet differant alix |
plantarum partes. .Isenim in Epiffolis Medicinalibus,
Jigur. 1377. p- 113. de Flore & Fru&u ita differit:
Ex bis , potius quam foliis, flirpium nature 6 cognatio-
ues adparent: bis motis ( fruitu femine 6$ flore ) Stapbi-
fagriam &$ Delpbinium Aconito cuucDAMe. € ven "Beravas
facile deprehendi. . Unde ctiam follicite in fuis figu-
ris omnium primus feparatim fructificationem dcli-
.... CAE£SALPINUS ( Adrea: ) in libro de plantis,
Florenti 1483. integrum Syítema Botanicum ex fru-
&u exílruxit. Maximus íane in Thceorcticis o-
mnium, qui ad finem usque fuperioris feculi vixe-
runt, hic fuit Botanicus. Metamorphofin planta-
rum, leges Syftematis & longe plurima, quz ad
noftram ztatem intacta jacuerint, Czfalpinum di-
lucide atque diftin&e intellexiffe , palam eft, Ex
fine plantarum ultimo argumentum duxit, quod
planta ex Semine oritur, Radicem agit, & cau-
lem cum Foliis, Caulis lerem, Flos Pericarpium,
hoc Semina, unde Semen finis ultimus a natura
tentus s; ex hac igitur. parte f
m erat collo.
t
ride locatum, fe
| ibus, -
COLUMNA (Fabius) Ecphrafis p. altera. Rome.
1416. folierum inquit p. 45, effigies , in eonferendis, ge- -
- meribus parvi facimus; mon enim ex fols, fed ex flore
( Seminisque: conceptaculo €f. ipfo potius. [emine plantarum
(— affnitatem dijudizamus , re[pondente prafertim [spore in
reliqua planta parte. Ex p. 63. Prefcripft DEus O. M.
plantis , ut fructum 6 [emen perficerent juxta genus [uum ,
quod preterire non potefl , & bucusque ab Herbariis flu-
diofis non ammadver[um , nec ab ipfo Dio[coride t$ anti-
TH.
i84 — FUNDAMENT. FRUCTIF.
. . Hzc exigua fuere primordia, & prima fcin-
tille, quibus fuam orbis botanicus debet lucem, -
Verum quidem eft, quod magnus ille Czfpar BAU-
HINUS in P/zace, Baflee 1623. hoc fundamentum
non urferit, fed hoc tamen ipíi facile ante oculos
fuiffe, valde mihi eft probabile, cum plura gene-
ra ab co tam diftin&e fint conítituta, quz fine bac
luce prz tare potuiffe non videtur, |
MORISONUS (Robertus ). in dialogo ad. Her-
tum. Blefenfem autcium. Londini 1469. $:u0 (ubi dicit:
do&tis in arte fcribo, indo&tos docebo), excitat
fundamentum fructificationis , quafi nunquam antea
cogitatum ; & tandem in Hifoeria Oxonienfi. 1680.
fot. jose fru&ificatieríi inzedificat Syftema, etfi
ruc&tum imprimis attenderit, neque opus hoc
pro rei dignitate abfolvere potuerit; Aajus vero &
Hermannus defe&us fupplere funt conati, .—— —
^ TOURNEFORT ( Jefephus Pittos )
——.Elenetir 1494. vel dnflitutionibus 17»o. totum ex
kia op
fruétificatione Syftema maícule.compofuit & Flo-
rem etiam ànte fructum habuit in fundamento clas- -
fificationis; leges Syftematicas diftinctius, quam-
alius quisquam intellexit; fixa primus Genera de-
terminavit, & fpeciebus ex fuo cuique genere No-
mipa propria impofuit; unde clara Botanicse exor-
ta eft dies; hinc etiam ampliffima ei laus, dum or-
. bis fteterit, tribuenda, PLUMIER hujus infi-
ftens ve&igiis Americanas defcripit plantas. RI- ——
VINUS quidem ex flore & fru&tu, ut Tawrsefort, —
— licet alio modo methodum conítruere laboravit, — ;
Wedrantóoperiparesmon hbüit vites, ——————
- 'Fandem reformata eít Botanica per indi
peram Nw. Domini PRJESIDIS , cujus me g
fentia vetat ea quz promeruit dicere, verum ii
*-
FUNDAMENT, FRUCTIF, 28;
explicare potuiflet, cum "Tiro fingulas, vifa fru-
Gificatione, mox determinare poffit, Sed quid».
quid fit, Botanici fontem videre debent, unde i E
UNDAMENT: FRUCTIF.
We
£5 ws
damenti tru&ificationis emanet veritas; ub pre ve-
ris falfa arripiant.
$. V.
SWAMMERDAM olim Mitsadiviótad In-
fectorum illuftraturus, quod nempe ex Zarva tam
diffimili Declaratum , Denudatum (.. Revelatum oriatur .
Infe&um, exemplum fumit a Diantho, qui tam
diffimilem Herbz producit Florem , ut nemo cre-
deret ejusdem effe plant , nifi progredientem vi- -
deret raras Pari modo Botanici concipere de-
bent fruétificationem ex Herba metamorphofi pro-
du&a, velut Papilio ex Larva, hoc folum cum
diícrimine , quod in una fübitantia cohareant Lar»
va & Revelatum, ficuti Zoophyta,. Nullum ge-
nerare Infectum poteft , antequam Metamorpho-
fin fubierit, nec ullum pariter. vegetabile.-
&ificatio igitur concipi potett velut anims 'colum
plante, fi ita dicere liceat, fu is uctuni Co
eu Calyce, fuis "lis f 1 Petalis, fuisqu itelibus.
: bu Strüinibus & Piftillis; eter pete imali-
um ad vitam Fru&ificationis non fünt neceffirize ,
ütpote qua ex ipfa herba fuum habet nutrimen-
tum, (taque cogitamus florem tanquam Infectum .
folis genitalibus conftans, quod volat & ab aére
movetur, licet herbam non deferat Es marem
Vallisnerie fi forte excipias, cujus flores fub m: 5
ofi dimittunt. Larvam , quod adeo gno
| vegctabili rarum eft, ac in animali frequetis. - T.
Entomologicis vérfatus aque facile fe exprimit,
"ubi Indici offeruntür Papiliones, ac Botanicus ubi |
Beko ann foret diac f ARS; contenderet Ee
| : ! es
o*) 8). Nature p. cm n. 13. Fs. m dnterio
nuda, Cu ——— mera PA le Tar Infechi
gi pe v "wb: Coleoptrato 1 ubus 207
ues lis wifcerum Goals. Sta pinibus
TR quorum ermina adolefcumt à im cundum
Ovars Pericarpium , gravidum ovis feminum. ^
I bL
FUNDAMENT. FRUCTIF. 287
fe&um determinari poffe, ubi parem larvarum
Indicarum invesiret numerum , non magis hoc fie-
ri poffet, quam ut Botanicus nominaret herbas an-
te fruGtificationem. — Rasa temporaria primum larva
cít, Piícem exacte referens, poftca duobus & mox
quatuor inftruitur pedibus & Pupa exiftit, tandem
caudam amittit, & tum demum perfecta & Decla-
rata audit. Ranam igitur cogniturus, ex ftatu c-
am agnofcat perfecto, poft metamorphofin; in
plantis idem valet judicium. Ex folis Seminibus
emnes cognofcere plantas, idem effet ac omnia.
nofcere Infeécta ex eorum ovis; utrumque im-
ofübile. Genera plantarum folo ex Frultu co-
Lew de ac Infe&ta ex folo Abdomine z-
imare. Pari igitur, ut arbitror, fundamento pla- -
ntas cognofcimus ex Herba. Declarata feu fingulis
E fru&ificationis, ac Infecta ex Alis, Antennis,
Ore reliquisque partibus, Si quis animal cognofcere
volet, in ftatu perfe&ionis illud contemplari debet:
€. gr. Cerzui ex ramofis nofcitur cornibus; fiipgitur
Cervi Elapbi, leis aut Dame foeminz occurrunt ,
gnofcere eas ex fyítemate nequeo, nifi una vi-
marem. -Phelépe antisudt Á
muli, Carice foeminz &c, determinari non pof-
funt fine mare; ex quibus omnibus liquido patet, non.
folum fru&um pro fundamento fructificationis eí--
'fe habendum, fed omnes floris partes eodem tru-
étificationis nomine effe comprehendenc
terea Flos & fructus per 4e nibil ali :
ipfa plamta, [pentanea lege mature debifcemW, ut partes
interne pateant 6? aperiant [ubflantiam Corticis in Ca-
leer , Libri in. Corollam, Ligni in Stamina, Medulie
im Pifülum, coletiis filis im ultima femina. Syf, Nat.
tom. 2. P- 837. Cognofcitur igitur planta ex in-
teriori iua fubftantia, non vero ex.crufta, tegu- -
mento aut larva. ^ — — VES
288 ^ FUNDAMENT. FRUCTIF.
SM. hy
$i defcriptam haberemus hiftoriam. creatio*
nis, omnis quz fperari unquam poffet lux in
fundamento conftituendo nobis adfulgeret.. Cum
vero hzc defit , tenebris prateriti temporis pet-
"tentando progrediamur neceffe eft. — Axiomatis.
loco haberi. debet , quod s4//a detur Gezeratie «^
quiyoc4, Ícd omne vivum, omnisque planta ex fuo
roveniat fezize Ícu eve, X Omnia videmus. viva.
Dm Mab iohisE fpeciem, ut unum plura pro-
ducat. Si ab hac multiplicatione retro tendimus, -
numerus perpetuo diminuitur, iaque unitatc no-
ftra fiflitur cognmitio, nempe in. uno. individuo ,
. ubi animal aut vegetabile Androgynum eft, aut
Hermapbroditum, vel in. duobus individuis, ma-
.xe nempe & foemina, ubi fexus. eft dittinctus.
Oceani coarétati indies limites, feu quod idem cít
continentis dilatatio,, qux: noftro avo tantopere.
impuguatur, adeo nobis videtur palpabilis
erent). ipfi loqverentur lapides.
Feras & Carnivora, ut Phytivora intra limites -
contineant, . D pem hos :
! fateantur "Theologi, cun&a hominum -
auffa effe&produ&a, vel faltem. eis ufui-infervi-
re, fi noffimmediarc, tamen mediate. |Si totus. —
mundus tam vaítus fuiffet creatus ac jam eft,
tamque artificiofe conftru&us, nullo hemin
nimali rationali produ&o, tota hzc
* ex rébus crcatis emicat, cand
jofita, Quomodo igitur
FUNDAMENT, FRUCTIF. :39 .
terram continentem adeo magnam ab initio ut
^ojam eft, Animalibus Plantisque opeftam, fi nul-
. lus in terra eflet homo, prater par unicum intra
hortum -Paradifi? Mihi ctiam valde cít probabi-
le, quod fumma illà, quz in cun&is compendia.
Past fapientia, quaque icges fuas non mutar,
ed accuratiffimam in omnibus fctvat proportig-
nem; ab initio etiam unum creaverit individuum '
perfe&um utriusque fexus, ex omnibus jam vi-.
ventibus quodque hzc individua fingula fete rgul-
tiplicaverint jufta proportione pro dilatatione con. $
tinentis: quamvis enim hoc fenfim fat, ramen -
non exiguum fit terre habitabilis augmentum.
T iau gehr. as
us enim quartam tantum ' ulnz partem ad
littora maris addi per viginti annos ; fi deii o-
mnia circa tetum oceanum littora fimul íuma$,
magna admodum per quadraginta annos exiíteret
nova terra, vid. N. D, Prefidis Jta». aead, tom.
24 P. 230. : i. Dat :
: — Natura (bi eff Gmilis: a minimo femper pro-
dum Politiam natura exactam fervar i
pes 3. VITEÀ
imile a fimili generatur, Quotquot pro-
gnatz funt planta ab una prima vocantur indi- :
vidua totidem unius ejusdemqué SPECIEI, Ar-
6&os admodum rmatüra pofuic limites , ut quelibet
fpecies intra fe generet; nec facile aliis & hete- |
rogeneis immifceatur. "Hinc fit; ut parentem pro»
ts referat. & individua ejusdem din deb fi-
milia, .Re&e autem fpecies coguolcete, & per.
fpicete, quanam individua ad unam eandemque
: ^ dem, FI. f à 2 T
.450 FUNDAMENT, FRUCTIF.
-fpeciem pertineant, quznam. ad alias , boc in Bo-
tanicis opus eft, hic labor, ne unam naturz fpe-
-€iem in plures diverfas multiplicet Botanicus,
Specialem imprimis cognitionem quzrat ubique
ANaturz myíta, ut. plenam obtineat lucem, Spe-
cies a natura plerumque funt diftin&e. determi-
màtz; fed in generibus nonnullis peculiaribus ad-
co parvum habent difcrimen, ut difficillime in- -
-yeniantur. limites: multoque difficilius verba, ad
fuitussun deíignandam fatis apta atque adaqua-
Quamvis vero individua unius ejusdemque
: deuil fibi fatis funt. fimilia, tantam tamen in-
Mtdum fubeunt Siraipntm,. ut acutiffimus quis-
ue facie decipi queat. His vero mutationibus
ARIETATUM Botanici. indiderunt.. nomen.
Notz, quz per fe certam. fpeciem. non facinnt,
fed folam. NAgetatem: funt Coler, Magnitw-
Aes Ut a. regno- odes "Vacca alba, nigra,
grifea, rubra &c. diverfam non efhcit- fpeciem;
ita nec COLOR. florum in Tupis, 2
Primulis, Papuveribus fpeciem. variat. Eu :
——— MAGNITUDO, utpote comparativa, non
magis plantas difcernit, quam Pjgmaum a G;
: nter Hoiines, Canes & reliqua.
"SAPOR nonnunquam immutati
| varietatibus Pomorum & Pyreorum oppido conft
ODOR. conftantior. quidem. dt | fcd multum. :
^« tàmén non raro. murarur 5 int
d fine cauffa notabili. .- : 3 -
EUCE es PLE NI. fuot yarictates, .
unquam ípecicm conftituunt. propriam , in his zu
Aim Stamina in Petala abierunt, atque ade:
ftrati mpuineipa: fic. Petala tantum . fi
it x Germine, ut Peri
1 Nom. producat fru&um,.q
PUNDAMENT. PRÜCTIF. zo
lum.ejts a-floribus.- T —" circumftanrium; .
ejusdem fpeciei. individuorum fit faecundatum;-
unde raro in red fru&um- Me ion nifi i inan;
nullis Papaveri ufy Delphiniis,. P
E d Quamvis Crocus, Cyciamen;. Rüclnhisitio: sc.
in. nonnullis fuis fpecicbus- Autumno- florém: e-
fmüttant, in. alis autem. verno tempore y neque.
hanc Jegem- inquam quubicdhs vos r ^ ^
yuia uos ad- lr
»ecies id
ver ait
| -apetahi ;- Glimati- Moe rcnt i |
betur nimis frigido ;- Zufuaga ;Mnandria , flarem,.a-
Aedeh ides arm ;dio-nunquam:aperit,:at in. Caldatio.
ráditim explicat, &Zene; perténfis , |. Salená Vueklended y
Eod Jaleifolius-, Giffus .guttatus , Gampunu Jpeculum y
à vertirillata;s, Tencriuim; Jia y: Ammannia , lati-.
fias pe rhum imr pes: disce nd b
uà pbs. corallspam. cenípicitur,. ni ies. ei
mirum in modum. favent. qJiéeeecib TWY
IRS TES. asiens onllantor. eit quem
192^ FUNDAMENT. FRUCTIF.
tempore in optimis Botanicis refiduum, fcientie —
valde noxium: quod nempe cx varictatibus, ut
faciant fpecies, demon(trent eas diverías effe, co,
quod ex fatis femigibus oriantur novz plant£,
matri varianti fimillimz, & inde concludunt quod
diftin&x hz nifi effent. fpecies, enata planta nom -
retineret matris faciem & perpetuo variaret: fal-
fam enim fovent opinionem , quafi omnes cx lo-
Co forent varietates, Quot varietates Bref/;s c.
viridis, rubra , capitata, fabauda, laciniata , feieni-
LN fabellica , borrytis &c, plantas fimiles paren-
producunt varietates? atque ideo non di-
ftin&: haberi debent fpecies, verum totidem va-
rietares. Sed hoc corüm ex fationc experimens-
tum: ad is in fpecies difinge non sci ma valet,
Mini i n vs
AT ^ per decennium hetorideici in
Horto noftro Academico, & in varium (zpe trans-.
lata fuit folum, — tamen fibi fimilis per-
manfit, maniteflo i icio, quod varietas unice non
debeatur loco. Sufpicer valde fub ipfa genera-
tiene varietates fieri ab extraneo fortaflis - mare, 4
pe hoc exemplis fatis perfpicuis & fufficien-
cciamnum demonítrare ià me non fufcipiam,
CHR IUDPENE: Ui
- Pofitis licet, vem diximus, per maturam Di
mitibus | in sr ape " , interdum ta-
men, licet rariffime dese NERATIONES. HY- ..
-. FUNDAMENT, FRUCTIF. 203
de canonem proclamarunt nature confíulti uni-
veríalem , quod hybrida femper fint íterilia: fed
conclufio a particularibus ad univeríalia non va.
let, Nam Fringilla Canaria GC. Spinus generant in-
ter fe & progenies carum, certis faltem. pue
bus, eft fertilis. Quod in regno vegetabili, li. -
cet rarius exiftant generationes hybride, videre
licet ex atmaentatibus acad, t... 3. p. 28. N. D,
-Prafidis, ejusque refolutione 4weffjenis Petropoli-.
tame de [exu plantarum, Petrop. 174o. Exemplum
hujus rei hac zítate i Horto Academico vidi-
mus luculentifümum: heic enim per plures annos
in eodem pulvillo crevit erbasewn Thapfus & Pe-
scum Lycbmitis: Verbascum Lychnitis fponte fe-
inátum eít, & in progenie exorta eft planta,
quam neício an ullus viderit Boranicus prater
Agerium, qui ante centum, & quod excurrit,
annos fpecimen cjus ficcatum ad job. Baubimum
. müfit, qui plantam hanc vocabat VERBASCUM
meuftifolium: ramo[um: flore aureó, folie craffori. in
Hifl. p. $56. Hic planta matri cít fimilis; Cau-
le ramoio, Florum filamentis lana purpura(cente,
(294 FUNDAMEN T-FRUCTIF,
:
o
2
Mw
bs
e
-^
8
ie)
&
É
H.
o
et
Es
-
à
»
El
a
fA.
e
[n
3
et
&
-&ificatione referunt matrem, Herba vero potiffi- m
ld
ilium
.Polline emnide
dice p:
FUNDAMENT. FRUCTIF. 255:
plantam hybridam , ortam . forte a. matre. Mufa:
Bihai, & a paue, etiamnum non determinando
nido
IX.
4$.
- Varii Bod. .GEN ÉRA "NATURALIA
impugnarunt , taque omnino arbitraria effe vo-
luerunt; fed. fateor me non. percipere quodmo do, :
clarifüma in luce, ita ccecutire queant homines
oculati, Qui-enim. fru&ificationem. "Niderumt in.
pluribus. fpecicbus. propram Hellebori, Acaniti, Nie:
. Me yantbemi , Commelina , Salvia , Narciflis.
vo[matis, -Ayenia , Statices,. Iropeoli, Zy«.
fore , - Caffe aliarumque plurium, ex.
pum notis & pracipuo apparatu.
iorum fatis. videre potuerunt congeneres , flori--
bus adeo fibi effe fimiles (prater notas accidene.
tales, ut Color, Magnitudo &c.) ac unquam .
diverforum generum | flores diffimiles, ita. ut are
bitrarium non fit. removere. quasdam fpecies. a |
Narciffo & ad Statices genus amandare , licet .
nota siano communis 9bripereture- ;
* CRANE. D
calyce inf
la f petala, | & Pittil.
r negaret Statice generis effe? et
ncluderet de ejus natura. Neício
d iod externa. adeo ds
^6. FUNDAMENT. FRUCTIF.
tis hbcifcapiomibus absque foliis uegaret Es. !
ium
: Contra gum Dentaria pentapbylla fit Dentaris
" enitabylla fit Zurritis
o nulbifera fit Barboraa
vii illud authoris: an quo modo Sociz singu j
tur plantx, quoties ars imperat natura, iib
$.
Sufpicio eft. quam diu: fovi, nequc jam pro :
véritate indubia Rer uA audeo: fed per modum |
hypotheíeos propono; quod fcilicet. omnes fpes
Cies cjusdem generis ab initio uríam conftituerint
fpecicm, íed poítea per generationes hybridas
propagate fint, adeo ut omnes congencres €X
Una matre progenitz 6nt, hazum vero ex diverío —
patre diverfa fpecies faüz. TOURNEFORT.
dn Campazulis multas enumerat ipecies , v a Temi |
pesulos urtica folio, «ne fwho, Ecbüi , Tra-
£9 Pio ld f Cri, Juba fln i
elio Prarmice. folio, Hefper idis. pea T Profeto- qui
primum videt Digislgz Tbapf,facile crederet ar-
te pofitum racemum Digitalis rubra fupra caulem -
Verbafci Tío loco hujus ipicz: nam Digitalis Thapfi
fores & fru&us adco exa&e referunt Digitelem |
wreom, ac (larva planta?) Caulis & zum nd
colore & decurfione Zeróafwm Thapfum. Opers
omnine pretium foret, quod aliquis Bc ticus
/' hec fibi fumeret experimentum, nempc. ut C
ftraret fleres Digialis pur .& Stigma ejus
. fecundaret Antheris Ferbafci Thapf, ut patefceret.
: ei femina. bujus. ugeeie. rabre tcrrz; demandatà
Eie t Digitalem Thapá. Falleret fanc me multum |
vea conjeturs, fi hoc. non foret; contra fi qu-
ípenderet eventus validifüámum | przber
im. Maximi. hic erit procul dubio mo: |
or po Mey ut. hzc & P à ejusmo :
" FUNDAMENT. FRUCTIF: 257
^ "nflituantur experimenta, qua íi fucceffam ha-
buerint, praeícmrem hypothefin . in axioma con-
verterent, quodque clavum dabit generum natu-
ralium, dum forte (perit i cfle adícriben-
das felicius conclàdi poffit, enim plurimas
Syngenefi(tas floribus. Radiatis , o qennoHa
Bonz Spei addu&zss 'confidero,
in illis effe fubtus cermeum aut rubrum, in aliis
vero per orbem terris qeu map oras colore fub-
tus -quam fupra pi&um: tales funt .4ferés, Xe-
zantbema , Seneciones , Cineraria , Epnule, amelli, Ger» —
PY. Calendula , » «trBotides | Offeofperma , Otboinis;
In America Septentrionali harina: funt Synge-
mefiftz, nempe qua. affines Heliastba, ut. Rud.
beekia y. epesiden, Buphtbalmum; Tie om Mille-
ria , Silphium, Chryfogonum , Melampodinm , Polymnia ,
omncs folis triplinerveis aur trinervatis, qualia
vix inveniuntür in aliis terrx partibus Gerazia a-
fricana Calyce tubulofo, Petalis inzqualibus, Sta-
minibus feptem , Seminibus ariíta plumofa, adeo
nip: s P Me Geraniis , & inter fe Me con-
— gene C. B. ie Clic , cur
is pane, CAgujthétg
r 1 modo in
Ames
8 /— FUNDAMENT, FRUCTIF.
' America Boreili, Pblex ; Rbur, Faccinia, plures
Cratagi, amb t. Sarraceme, mult Polyrale, Hedy- |
fara, Eupaterim, Querci, ut hic taceam Phoes. &
Aflzas baccis lacticoloribus. .. Multi Caci &Pef-
P Me ntur V uk anie c do S MEE.
& 2 - "a -» * X E.
| wW LA : vide » t M noe.
FUNDAMENT.FRUCTIF. 29s
Ji-hodie in. Europa —— quam ante centum
-& quadraginta annos cum .Bauhinus Pinacem e-
deret*), Quod. ad alterum, Oeconomia & Politia
mature non minimum quidem iine dn Mni enim
Infe&a, quz fpecies. plantarum. Europ
dem generiscomedunt, fpecies quoque exoticas,
» advcectas vorant: Tentbredo, Dermeffes. & "Curculio
Scropbularie eadem , aviditate edunt . aScroj |
.B«e tanieus,- Palme. enim, ede |
a, Gempofita ,. Urmbellate, Bicornes, Contorta,
nifere , Caryopbyllace« , Afperifolie , Stellate , .€u- -
eurbitacea , Tricocee , Papilionaces , Siliquoje Ferticil-
late, Filices., . Mufcei & Fungi nimium iunt. palpa-
biles, 1n his naturx ordinibus limites generum
difficulter. inveniuntur, ut non adco. facile dica-
.tur, quid genus fit, quid ordo. € Si Umlellate, es-
Íent pauca, non. fine ratione uni poffent fubjici
generis acque ac 4f : 2; K
az. pa Eo
ticus cam ih ; £
vis per naturam non effent ta, al |
in tanta copia fe expedire. poffet. - m Scl
,npalli poitulant Fragariam & Tormentillam
-entille. generi effc adicribendas, Si hoc conceff
quo jure Cemare, Geo & Dryadi , P Ruba
ác 2 j eit Piviplin n non Duo
t— án n—
Ee )-GEN IANAM. & credam, nullus. negabit a
S Gextiena T 1 vis ep adeo
: ' ie inter fe exa&e. conveni-
30,0. .FUNDAMENT. PRUCTIF.
Sed cautior Syítematicus re&ius hzc diftin vity
neque noxam co infert Scientiz , fed eam faci-
liorem reddit. | Ubi primum at nM Syfte-
ma: Infe&orum, | Papilnes , get Gc. Phalesa
uni fubérant generi; íed d arium omnino vi-
debatur (apientiz íy(tematicz tria ex his conde-
re genera; quomodo enim qu£ío Phailenz $oo,
Sphinges yo, Papiliones 300, atque adeo fpecies
Bro fub uno.diftingvi poffunt. genere, aptis dif-
ferentis? Similitudo quam inter fe fervant, qut.
in uno funt ordine naturali, & affinitas ordinum -
cum nonnullis generibus quaG conterminis, di-
verforum licet grim anfam nobis fubmini-
frat credendi, quod T. O. Creator in ipfo pri-
mordio unicum tantum vegetabile ex quovis or- -
dine naturali condiderit, poftea vero arte, fibi
foli gos dta fpec c has Lies diverfas ié invi-
ACT eR RUE hzc ett ende cohéipimus. -
T:mo. Quod T. O. Creator in ipfa creatione ^
. cerit ex quolibet Ordise satura unicam tantur
fpeciem planterum, a. ies divesíam. habitu
.& Fructificatione,
. Qued has (1) invicem, faecundaterits unde
x prole earum, mutata nonaihil fru&ificario-
ie fa&a Gnt. totidem Gewera claffium naturali-
. um, quot diverfi parentes; & E bor. Ti
FUNDAMENT. FRUCTIK. — jo:
omnia Genera primeva. & unica ipecie coen-
ftantia.
. lilio, Quod. ortis totidem: Geberibus, quot In-
. -. dividuis in Primordio (2), ha, plantz dein
| s in tempore?) faxcundatz fuerimt ab aliis
diverfi & fic ortz Species, usque dum
tor fint nunc exiftant, perfi-
ftente. fcili fru&ti catione Matris immutata
—jn nato; m s M ESMNE.
: Quod autem alia in Species m lica--
ta funt numerofifüima, alia vero non, ;
tens: fita. facili generatione; dum Feroniza 34»
Erica ET 4f » Centaurea. 60,
t obtinere, in i tono Man-
unica |
22 tafas eft, ? uod "Anther unica t alte-
a El E iie
hefis Pis r2 4i $343 ve ut ve-
pe vel p ilis affumitur, idea prefto eft.
- fundamenti fructificatiomis; nam inde ex Ge-
* nerationis ambigenz: legibus, fequitur ut pro-
. Jes fimilis fa&a fit Matri quoad fru&ificatio-
"nem, fed diffimilis pro Patre, qua ipfam her-
bam, adeoque nulla alia Genera debent intrare
Ordines ndturales, wifi" qug fola modificatione
tru&ificationis differunt. — Adeoque etiam nec
- alie fpecies Ge»era intrare, quam quz illibata
Fruétificatione materna, ab alieno p re muta-
qu Sirbns E bride, utut
400. FUNDAMENT. FRUCTIF:
facie externa patrem referat; tamen Sorbi- ge^
nus fecundum matrem ingredi tenetur, quod
fine hac theoria dubium -effet,.- Hinc ratio dd
. erit, cur - fru&ificatione, habitu, qualitate; vi«
ribus &c. conípirent. qnidém. congeneiss;ifed
-& nonnihil differant; - ruv
Vito, Per hanc bypethefin- quisque cordatus; -Bo-
tanicus admoncetur, uf. ad ortum. fpecierum
-. potthac. follicite attendat .& "experimenta: infti-
tuat, utrum cafu, & arte. produci queant; fi
hec obiuetur, clavem habebimus huc. 3
dalidctqu die JMundseeop MON PS
3 Visa Si interim hzc. fententia vel. i Djyobede
.. recipiatur, clavis adeft. fundamenti. fru&tifica-
tonis a prieri, que omnes. aperit: januas.. .clau- nm
fas in e acial, d ed & fne.qua. ün-
,roitum, a priori truítra- quafiverie | Alioq uim
oes Piedue- pp rmata- eft. Generibus ,
po or. hucusque abilitis, I: coser gris
X:no. ,Ex- hac. theoria. luculenter. ips et
| dica fuerim de Fue c exterua feu. Hind
c Botan ícus, ubl iet adeo. ier |
FUNDAMENT. FRUCTIF. ^ joj
ecd funt. ad Genus Hy/vpi, -Trixis ad. Perdicium,
quia notas babent goiutens led. natura. di-
ingvere has. fvadet, fi ars invenire | poteft
|.» motas. diftin&iores, | Eadem. conjungere. jubet
- Cinerarian -amelloidemn. cum. zfmel/a. lychniti ,. i fie-
. i unquam poffit; duas autem. PAM alias
.. conjungere. fpecies fub . genere,
. notis a | ru&ificatione. defumtis, urdum for
. "Tum enim filum ariadnzum artis amitteretur ,
..& in confufionem cuna. .vergerent;. nam. pro-
5 E licet. | ri sigillis: Matem;- tLAIDcCI .. fe-
"d b e. .cur. eorum. Fa. ali ex
2i 'quoac -frué&tificationem. rg fed
. diver orum ordinum Generibus; ad. fines im-
«— primis ordinum , ptopius Vii ig ut. hzfites
.. mon raro utrum.uni an alteri fin propiora, e,
(8g. Mrtemifia & Filago Syogene(iita affines maxi-
me evadunt Nucamentaceis, ut vix limites re-
. Pperias Pasax cíle videtur. Dmtelilts pericarpio
. iolo Meceupg: fed. draliam. [arm adeo p.
videntur , greens in propinquz,,
- mites vix deprehendas. — P: m ediu
eít inter Genrianam ,. Dira ]rn. Hinc
fluit esiam feries, quam inter fe fervare debent
.. Genera ejusdem ordinis, e. g. iu Senticofis r
— Refa, 2 Ruber, 3 Fragaria, 4 Potemtila, y. Tor-
mentilla, 6 Sibbaldia, 8 Dryas, 9 Geum, 11 Co-
marum, 13 grimonia, 1j pbanes ,- 16. Alcbemil-
ue d in Eig | 4quilegia, 2, Aconitum ,
: pod 7777 " . Nigella 5 Garidella , 5 Ioyzium ,
-4. Hell Caítba, 9. frolius, - lo Ranuncu-
dus, 1t ep 12 Adonis, Hxc fi aliter com-
gs, biles tibitur affinitas, Te s 5
3044 FUNDAMENT. FRUCTIF,
Ultimo ex data theoria perfpicitur, cur congene-
res & affines conveniant ftrüctüra, qualitatibus,
viribus, utpote ort ex eadem prolapia primo-
genia, quod alia ratione nulla explicari potett.
Inventum fructificationis in Botanicis qui-
parandum circulationi fangvinis in Phyfiologicis.
Hoc inventum a Geínero, in ufum & praxin tra--
&um aCzfíalpino. & infequentibus fyítematicis,
Hoc confirmatum eífta pofteriori: liluftratum a
metamorphofi plantarum, a Creationc, tam-
quam a primo fonte deducendum.
itaque folvuntur Genera, & congencres fpc-
cies, & affnitates plantarum, ^ |
Verbo: fine hac affiaitate omnia permanebunt ob-
-Ícura in Re herbaria; omnia vero per hoc fun-
damentum cenae eMe sd "fi dito —
am conceptui generationis hoc fuerit — ——
LJ
: bs
m ge Lu CR.
; : - E &
Y Li
- -
;OO Je "
Lt iusus coude. EME
CXFII.
REFORMATIO
Es CES...
UE M occa Ren ge
(PRAESIDE kie SH $.
5: & LINNA&O,-
cH Oe E E OM £P
JOHANNES. MART, REFTELIUS,
Uplandos.
"Upfalie 1762, Decembr. x8,
maximz fine multorum laboribus perfi-
' €juntur ; fcientiz pariter plurium fui: ho-,
minum opera & dierum; teftantur hoc Scientia
fere omnes & inprimis Botanica, cujus reftaura-
tionem brevi fum differtatione expofiturus,
-— Antiqviffimi Rei Botanicz cultores, ultra
primas lineas hujus fcientiz vix progreffi, ufum
tantum, & commoda inde íperanda, propofuc-
runt, quod ex T/eopbrafH , i ind orídis [4 Plinü eo
m facile conftat, |
- AZ». PI. U um e.
N unc poni exftitidts fuit die. nec arces
306. REFORMATIO BOTANIC. -
I.
EPOCHA FUNDATORUM.
— Poft palingenefiam Literarum , Botanici , qiii
artis fuz Fundamentum, inter rudera veterum,
per Seculum & ultra, fru(tra quafiverant, fecu-
lo demum XVI opus ex integro funt aggreffi;
hinc materias, ad «dem Botanices exftruendam,
idoneas congeíturi, plantas per Europam invefti-
gare, deícribere, depingere, eisque nomina impo- |
nere ceperunt, uti Grawsfelfuss Iragus, Mattbio-
lus, Ge[perus , Fucbfius, Cordus, Dodoneus, Lobelius,
Clufius , Ce[alpimus , Alpinus , Tbalius , Camerarius , Da-
lecbampins , Tabernemontanus , Columna , 3. Baubinus. &c.
Ex hac igitur copia materiarum , in. unum
quafi acervum congeftarum, & vegetabilium , qui-
bus tot aüCtorum libri abundabant, nec non ex-
arbitraria impofitione nominum, non potuit non
fumma plantarum & nominum oriri multitudo &
confufio. . Felici autem fidere C. BAUHINUS,
Fundator Rei Herbariz vere magnus, in lumen
odiit, qui annis quadraginta, in Pinace fua con-
ibenda, confumtis, fundamentum Botanices je-
cit anno 1623. Continet autem hoc opus varia.
Plantarum nomina, feu fynonyma ab auctoribus
um eft, ut plantz cujusvis nomine, qu.
.. dederat, perípe&o, nomina omnia, ab illis au-
&oribus, qui-ante eum fcripferant, eidem. plan-
te impofita, cognofcantur, adeoque facile in (ci-
entia jam dete&tas plantas quivis evolvere poffet;
atque ad nomen, a C, Bawbiso plantis inditum;
obtinendum , omnes antiquorum Auctorum defcri-
tiones & figure concurrereht. . ——— — — 0
aCto, Botanicus is dicebatur, qui plan- . —
» quo C. Bawbinw, nomine vocare DO- ——
quam ob cauffam Botanici, abíoluto ve-
abere, otio fe paulifper tradebant,
ufurpata, fub proprio nomine collecta, quo fa- : :
p
REFORMATIO BOTANIC. 357
epe |
: EPOCHÁ SYST) EMATICA.
Sce XVII, funcamehto a C. Babivo feli-
citer ja&o, novas pit im .plentas, easque bene
multas Jwertius , Beferus, Ferrarius , Jungermannus )»
Mentzelius Le[elins oneguetius , Bocco , Barrelier &c, :
indagabant. | | :
'Potthac alii Éxoticás detégeb: plantas , qua.
les pauca: antea erant cognitx, iMlasque. fundato
jam. palatio: Florz fübjiciebant, ut Cormutus, Her»
| , Marcgrawius , Pifo Scd ad finem hujus fe--
culi, ous orbis curiofus defiderio vegetabilium
, eXoticorum- infaciabili affectus eff, unde in HOL-
LANDIA Breysius * Hey9antal , Rhe&de, Com.
»elini ,. Oldenlandus ; in. ANGLIA P Pb Rajus ,
- Bamifler , Sloane, Vermonius, Plukenetius, Broun, Bo- —
bartus, Petiverius , Serbaydas ; in GALLIA Magnes
Mus, Dodartius , Jourmefortius , una cum Péiuniero ,
Sarracemo, Suriano € Lignonis in Americam miffis,
tantam vim novarum plantarum collegerunt, ut
cum plantis a C. Bzubiso determinatis, certarent
€ digeke
Maius quidem, eX paucis m
us prend fcculn i
- Coe Périveri 71 i Mafam, 4n quo muet Nes ms
e. planta , quas ne Oedipus quidem divinaret.
308 — REFORMATIO BOTANIC.
tu, MORISONUS ad Botanicen natus, ejus-
que zmulus RAJUS ad finem feculi XVII, di-
fperfas has gazas colligere, in ordinem redigere,
edificiumque Florz exfiruere e novo incepere,
defumto fyftemate a Fructu, ad quod perficien-
dun erm HERMANNUS anxiliatrices porre-
xit manus, Sed adhuc majori architecto, pro
tanto zdificio exftruendo , opus erat, quem Pro-
videntia omnia gubernans, tandem excunte fecu-
lo XVII, in Summo TOURNEFORTIO pro-
Benuit: genuinam methodum hic primus a Flo-
rc in claflibus diftinguendis, a wes vero, in
erdinibus dignofcendis, fumma fapientia adorna-
vit, Precipua vero qva hic praítitit hzc fuere.
.. 1. Omnes plantas, fibi notas, in Cizfes, a figura
.. Cerolle defumtas, difpefcebat; ficque claffes
. antecefforum, a fru&u mutuatas, miffas facie-
bat, qua faepius remoram injiciebant, dum in
- fubfidium, floris ftru&ura effet revocanda. —
II. Claffes fuas, ordinate & diftin&e in Or4ises,
-. fru&um fuperum aut inferum pro Fundamento
agnofcentes (quod Calicem aut Piftillum in.
fru&um abire vocabat), divifit, & eo ipfo, -
antecefforum tabulas fynopticas admodum tz- -
diofas *) antiquavit, p novis inventis Ge
neribus multum confufionis pariebant ——
IlL Gemera, pleraque bona, folidis definivit cha» -
Fra&eribus ex fru&tificatione defumtis, & No-
. men Genericum fixum & proprium generi cui- -
.. libet impofuit; anteceffores autem ejus,.gene--
. ribus fuis (peífirge definitis) fpecies addiderunt -
plurimas, quibus nomina concedebant, a recc-
. . .€em millia, generibus fuis fubjecit, eisquefy- — —
.*) Quiles Raji fuere in Methodo plantarum, —
* -
REFORMATIO BOTANIC. jos
aónyma feleca addidit, unde folida ejus do&ri-
na in Re-Herbaria elucet,
Finis, quem inde obtinerent Florz cultores,
hic erat, ut monílrata illis planta, antea non .
^ia, ex "infpecta Floris ftructura Claffem inda-
garcnt, feu ad quem millenarium ex decem my-.—
riadibus pertineret planta quz Rionis ;- deinde ex es
Fru&u ordinem Miren feu ad quam cen-
turiam ex myriade; tandemque ex accüratiori
^ *ogtemplatione ids & fru&us fimul Genus -
-repcerirent, feu ad quam decuriam ex obtento
—pumero centenario reducenda eflet, conclude-
^ sent. Res íane fummi memcnti erat, & quze
' "memoric onus fublevaret fcientia cultoribus.
Antea enim perluflratio omnium au&orum &
vegetabilium Botanicis incubuerat, antequam ad |
plantam" quzfltionis pervenire liceret, nunc autem -
paucos confului&e fuficiebat, Sic Florz templum -
furrexit fplendidifüimum, quod deinde itinere i-
püus Towraefortii in regna. auftralis Europz, &
tandem in EQ IFGEe Iu. nec non triplici itinere Plp- —
P
oti, ad iret hc augi
p rata b er rs contulerunt, ours 4
rna n 71 antecefforis fui (eaoeretur; tamen .
Er "A praxi generica fyftemati: Touméfortis« E
no fe addi&iffimum fuiffe. manifette teftatur. ——
|». JUSSLEUM, DIfwardum, Pontederam, Mi Mi-
cbeliuys , Ammanum , DILLENIUM &c. ad ean-
dem colliseaffe - metam, quamvis in non nullis |
: ecle&ici vifi videantur, ex gencribus patet. - ve ves
RIVINUS quidem propria methodo a Nu--
mero — 2 a numero: Fru&tus ( €
310 — REFORMATIO BOTANIC.
diac s ;. deducens, propriam tentabat incedere vi-
am ad cognitionem plantarum ; qvum vero fe to-
tum huic icientiz contccrare non poffet, qua ftu-
dium Viri per integram vitam fibi vindicat, id-
€am quidem íeu íundimentum paravit, at nec
parietes, nec te&um addere. valuit j. adeoque nec -
genera ejus, debita quanutate, determinibantur ,
Icer Heucherus , Kwautius , Reppius &c, coepta com-
plere allaborabant.
VAILLANTIUS fummus. cene, f quis a-
lius, Botanicus, domum quali ex integro ex flrue-
r6, novasque concamerationes iüftitu:re fibi pro-
potuerat ; fed vix unum conclave perficere fufti-
nuit, flores Compofitos comprebenfurum ,. prius-
quam reipublicae: Botanicorum eripiebatur ob in-
Nice TION pos js sielimeadiénem-: fyitematicam
1; modo. publici. eam-
eju viera : ad ean-
in. pens poliumo,. e th
Ton -porcrat. ts : $ DER
-Hoc fato, plutes. novas. vlentak Tro de-
tegebant : t Kempferus ,| Amananus , Mefjer febmidius. *
Gerberus, Heinzelnannus, Buxbautniuss Rumpbius, Mare.
dynui, Milerus, Houffnus, ut taceam Muícos a.
Dillenio , Gramima & piantas Alpinas * Pekcitkap 2.
E & iro propofitas, :
Cum hac Epocha $y tematica-hoc Pal tium
fibi i profpere. feliciterque- aedificalfet , varii. Bota-
nici, magiftros fcfe ja&titantes antequam tyrocls -
- Qia: 'depoluerunt ,- ad opus emendandum profilue-
Hate cur. lamen plus. dctrimenti ,- qvam emolu-
: tulerunt; natura enim repugnante pene-
ultiplicarunt, adeo ur rot facile Rene
, quor fpecies, nam florem regularem —
jularem, monopcetalum & . poly
n& Meg. i id eodem. b i
REFORMATIO BOTANIC. 3jíi
ftere poffe negabant, imo, relationem maris mo--
mopetali & femina pentapetalae ad idem penus*)
impugnare haud erubefcebant ; tandem eo perve-
Riebatur, ut qvum antecefforibus, characteres cx
petalis & fru&u folum fl ruentibus, alicubi babi-
tum adjicere necesfum fuerit, hi, ad notas cha--
ra&erifticas fufficientes fibi obtinendas, . encra
naturalia, ob folam F oliorum differentiam & dis-
fimilitudinem, non raro dilacerare occipiebant, -
qvafi leges fyftematis pro lubitu affumtz , natu-
r& prevalerent, & genera non náturz, fed arbi.
trii forent opera; 3ugebatur optima rei perple-
xitas, dum infuper íuis generibus imponebant
homina frivola, peregrina, coníarcinata, hybrida
.& torta, ut inclinaffent omnia in barbariem ma-
xm nifi medicina A inventa fuiffet malo.
Ses | uSHE osx p
EPOCHA REFORMATIONIS. :
.N. D. Prefes rckormationis opus tufcepit: cde
Qvi a teneris anuis, ingenerato amore plantarum
hanc complexus eft deicaciame 2 in omnes late-
pulo, q qvantum licuit, s
: pue. in nova à methodo. — Xtam cont
ey poesecu inis 3o2. * aros: iie ind &
- femina pentapetala agens, rotundo oré afferit, quod
f verum rp bas arbores TE es effe oftendit,
G9 stramque [eor Jum effe cóllocan , "eque enim al-
Uude pex P AA 908 ^ ' "5, Cum ea,
im quo flores : na[cuxs aes tefl.- -$
xt vidiffet d boha, Seer d NCC
; : - tes fores in eadem planta.
ud
a2 REFORMATIO BOTANIC.
vam ob rem hon alienum erit, qvid hac Re-
$ rmationc przítitum (it, ante oculos ponere;
cx quo deinde, quantum res Botanica hujus xvi
a veterum diftet, colligi poteft. Keformatio au-
tem in feqventibus conüttit.
]. PARTES PLANTARUM haud fatis inda--
gatz erant, in has igitur follicitius inguine
& defc&tum implevit, |
Strpule adeo parum erant obfervata, ut. nunc
primum obtinerent nomina. - |
PEDICULUS autecefforum , in. duas partes
diverías, 'in Petielum £6 Peduneulum eit divifus,
quem a " Scapo Íeparabat, ut Frosdem a folios ne
dicam, quod Braffea:, es: — eint
que partes introduxerit,. ———
^ —CALYX in diverías fpecies, ur in. cL Ani;
ventur romae Caf m
D "STAMINA, novis nsusüiba; in Tünonism &
antberem diftinxit. |
PISTILLUM in tres partes divit, qvarum
fuperior Stigma, inferior Germen, media vero Styli -
nomen uotiowibi diode: Tuba feu Vaginz: no-
mine. EET
——— PERICARPIUM : iebarér: antiquiorum. Fra-
&us, pars fcilicet illa, qua: femina includit. -
-*-Diftin&ionem Argi inter $i/guam, Le«
gumen, Pomum , Baccam & Drupam, qua antea Fru-
Me rnofo aur:fucculento imnotüerant, —— —
.. In Semine f&pe obfervavit tegumentum quod- i:
Y EOtdcr quoe. Atrillus dicebatur, diii
nomen D " "n tommumis fibi munc "indivi -
REFORMATIO BOTANIC. - 213
quod in U»eliam aliarum & in Cy aliarum di-
vilum eft 9), — [cn
H. TERMINI ARTIS apud. auctores partim in.
fufhcientes, partim promifcue fumti erant; ita-
que eos, qui deerant , addere & omnes ita deG-
nire € re érat, ne buc illucque varie diftrahe-
Frentür. Ad hunc finem obtinendum, primas
1
2:
lineas .yflemaris foliorum in Horto Cliffort, duxit,
in PbZUef, Botanica **) auxit, & in 5j. Nar. Wie )
*. adhuc completiores reddidit, ubi termini ct-
. jam ad alias partes plantarum extendebantur. —
III. SEXUS plantarum zque pulchre a 7zi/ax-
-. 4je determinatus, ac mifere fuit a Pontedera im-.
pugnatus, hic etjam accuratius expendebatur ,
velut nucleus totius floris, cui etjam Syffezza
. 4exuale fuit fuperftru&um, | Hoc vero opus fuit
infiniti fere laboris, nam non tantum Genera
fingula, verum etjam fingula Species erant
. €xaminandz ad Stamina & Piftilla, antea ad-
ES €o contemta & nihili. a:(limata
mare poteft, nifi tam accuratam habuerit fta-
uto s wecgwt ERU ZU. uM
. Q Vide PHlf. Bet. cap. 3 8 4... 0 0—
.. Novas auctoris vocabola erant Necgriuz , Stigma ,Ger-
men, Druba, Bracfea, Scapus, Arillus, Cyma, Sti-
pria. Minus ufitata Filamentum, Ant era, Stylus,
Pericarpium , Periautbium , Spatba. Diftin&a "vera
| "yr Íynonyma Pezielus & Pedunculus, Siliqua £9
**) pag 24. ,
***) pag. 828.
314. .REFORMATIO BOTANIC,
minum &.piftillerum ideam , quam unquam fru-
Gus aut corolle *),
IV. CHARACTERES GENERICI antea ita
. erant conítru&i, ut vix generibus ceguitis di-
gnofcendis fufhcerent , quam ob cauflam , de-
..te&o novo quodam genere, mutandi erant vi-.
. €cinorum generum charecteres, przterquam quod
in qualibet methodo diífimiles effent. —Chara-
&cres igitur perpctuos indagare hoc opus €-
rat, bic labor; & quia omnes Botanici íoli-
de eruditi, Fundamentum Fruétificationis, at-
a adco partem quandam fructificationis pro
»Fundamento agnofccre debent, e novo con-
fecti funt omnes characteres a. Numero, Figu-
r3, Situ & Proportione omnium Fru&ificatio-
nis partium, adco conftantes, ut omnibus me-
thodis vel jam adoptatis vel poftmodum cli-
CBéndisiMlersitk qvREanp4 po RB D oC
V. SPECIES, non tantum generibus fuis fub-
— je&a funt, verum etjam ut diftingverentur a
1e invicem omnibus ac fingulis nove adje&z
Differentie, antecefforum nominibus fpecificis
!
omnibus reje&is, Nam id agebatur, ut ad-
lumtis in differentiam notis certiffimis, a con- -
generibus fpecies quzftionis, ea qvx fieri. pof-
fet brevitate, fed fufficienter tamen dignofce-
retur, ne ad Lcd fpeciem, auctorum dc-
. fcriptiones & figurz, non raro infuffcientes,
evolvere opus effer. ***) ME ama s
VI. VARIETATES idem jus cum fuis fpecie- —
/ . bus quondam poffederant, a quibus folum pro-
. .prietatibus accidentalibus diffcrebant, nunc ig!-
as t
: Phibf. Bor. c. y. Amenit. Acad. V, g. 327-
REFORMATIO BOTANIC. gu
tur profcriptae & fpeciebus adjectz funt, unde
numerus fpecierum dimidio factus minor.
VII. LOCA NATALIA, de quibus altum fuit
filentium apud plerosque, nifi in nomine fpe-
cifico plantarum adjecta, diligentius invefliga- |
- ri ceepere & fpeciebus fubjici. Hifce dein Fun-
-damentum Culture plantarum inzdificabatur,
. prater illad commodum, quod planta quzli-
bet quzfita, per femen aut. fpecimen, e loco
. mat belr-ehbünnmtur ^ 5-7
.HI. DESCRIPTIONES' PLANTARUM
hucusque ítilo oratorio, vel pompofis verbis
—confc&tz , totas paginas implebant; jam vero-
.- ultra fubftantiva ex nominibus partium , & ad-
-- je&iva ex vocabulis terminorum, fe extendere
prohibeptur, omnibus verbis inanibus exclufis,
. ut quot verba, tot pondera evaderent *).
IX. NOMINA TRIVIALIA tandem 1755 pri-
mum accefferunt, quz: mirum in modum (íci-
-entiam facilitabant, & hifce piflillum quafi ad-
... ditum eft campamsas cognitis enim his, una-
T. Aq nmode nominari poteft.
-
ur lapis lydius in viribus plantarum ME
x í
316 — REFORMATIO BOTANIC:
XI. In Ufu Plantarum, tam Oecoromicum quam
Medicum , curatius inquirere coeptum eft, Ad
Oeconomicum Rajus fere folus inter Botani-
cos attenderat, jam vero obfervationibus & iti- -
neribus N. D. Prazfidis, multum crevit. Me-
. dicus autem feu materia Medica, clariori nünc
X
fplendere ccepit lumine, fundamentis firmis fu-
perftru&ta, dum .Sapor & Odor una cum Ordini-
bus naturalibus in. fundamentum. affumta funt.
Il. Tandem ad PROPRIETATES PLAN-
TARUM eft perventum, qus fubjecta funt
penitiori disqui&iioni, | Exempla in Gewwatio-
nes, Metamorphofin, Prolepfiny, Spon[alia, .Somuum ,
€ Pernationem Plantarum , Calendaria € Horologia.
Fl»ve nos ducunt, paflimque in Oecopomiam G.
Politiam Nature, ubi Pas Gt Pandora per viri-
dantia Florz prata pecora fua agunt & pafcunt ;
quamvis hec, quafi oftia referata. videantur,
per quz in pofterum Botanici, ad immenfía na-
türz Theatra intrent, dum przíens ztas ad-
huc in.literis & elementis Botanicis hxret. ——
, Primum enim eít, fibi tam familiares reddere
plantas, ut nomine omnibus perfpicuo, fpe-
ciem. quamcunque, primo intuitu dignofcere -
| queamus, & profecto, in tanta confufione & .
mixtura rerum naturalium, quz fc fiftunt no-
vis cenfenda eft, quam certe veterum nu
bis in hoc globo terraqueo, primo. intuitu.
quamcunque plantam oblatam, licet antea non.
vifam, nomine, per totum orbem terrzarum in-.
telligibili, nominare, naturamque ejus ex Fru-
&ificatione cognofcere , & deinde ad omnia
quz unquam de illa beneficio feculi innotue- -
i bo: Syadhy tili pervenire, res non le^ -
übilem judicaffer *).
UN QR MNCIUS MD
M
| *) Vide de his /wrmir. cad. varis in loci
——À————
-
REFORMATIO BOTANIC. -. 317
. --Ad inceptam hanc Reformationem promo-
vendam .& augendam, mittebantur DISCIPULI -
in omncs partes terrarum, INam profecti funt
TERNSTROEM in .4íam €t? Indiam Orien-
talem , fed (ub isinere ad Poulicandor morirur 174r.
KALMIUS in Penfylvaniam & Canadam 1747 ,
qui per tres annos magnum collegit "Thefaurum ,-
quem cum Dom. Przíde communicavit. — ^.
— MONTINUS in Zapponiam Lulemfepb Y749,
fed perpauca fpecilegia, pott przíentiam D. Pra-
fidis ibi 1732, adleqvutus eft. ^ ——.
|^ HASSELQVIST in 4Egprum 6 Palefipam
17495 ice copiam vegetabilium quidem con-
quifivit, Phthifi autem, qua ante iter contami-
. matus erat, confecto fere itinere, mortuus ett,
Thefauri ejus in poteftatem Sereniffimz Reginz
venerunt, & cum orbe erudito communicati funt,
THOREN :;n Malabariam 6$. Suratte 1750,
erio
Botanica, ut taceam , quod nulli fimilis occafio
conceífa fuit; quare obitum ejus maximopere nos
418. — REFORMATIO BOTANIC.
^KAZEHLER. 1752 in [raliam , imprimis opes
ram claffi vermium impendit,
AROLANDER. in Surinamum S Infulam £u
flatii 1257, plurima legit, fed fua nondum com: 2
munícavit.
SOLANDER .hipes Pithensfes Y7$15 8. pot.
lo Botanico antea calcatas, fedulo perquifivit,
reperta communicavit, & 1760 in 4gliam folvit. -
MARTINUS in "Spitzbergam 1758, ubi Ne-
prunum Flora benigniorem offendit, plusque ab.
slo quam ab hac retulit,
FALK. in Gottlandiam 1759, ubi antea p.
Bergius 1752, varia ad regnum Mee & vege-
-— rtinentia communicavit,
STROEMER per Hifpaniam Indiam &
aliam, plura. vedetsbila. in partibus Europz
Auftraliori egregie indsgavit, | ubi Logenum vere
ciidluns tam. Flore , quam Faunz regnis a
., & hanc fcloiindtionem- fuffullerunt.
ANICI dein Edropz clarifimi effe» —
&us & utilitatis ejusmodi Reformationis haud ig» -
nari, eandem Retormationis inierunt focietatem, -
& quisque pro rata parte fymbola fua contribuit.
Ilis, qui omni ex parte cum Reformatore cone. :
venerünt, mctiro annumerari. poffunt. - A a: |
GOTHER in Fora i dim [- Geldrica,
LEYSER in Fera Halenf. .
KRAMER. in Fera Aufiriaca
JACQVIN in Fra Vindehen,
: e AEESE in. Fra PR C :
— HILL in Fhra Britannica.
SER HUDSON. in Fhra 4wgla. ——.
. —DALIBARD in Fora Parifenf, mes
- GOUAN in Eera Mowfpelienf.
Eo ud in timere mericam.,
REFORMATIO BOTANIC. . 319
. COLDEN in Evra. Noveloracepft.
BROWNE in Fera lemaienf, .
GRONOVIUS in Fora Firginica.
JACQVIN in Hf. Planer. Jmeritamar, ——
OSBECK in Jrzsere Indie Orientalis, ———
Prater hos erjam feqventes. US igit
MILLERUS ;» Ditlionario Hortulanorum, — 5
- ROYENIUS in Horto Lédept/ 050
.—SAUVAGESIUS in Fra Mosfgelienf, ——
Ut taccam Gerardum, Monnierum, Guettardup í.
. HALLERUS circa annum. :735, plantas
rariores in Alpibus He/verici? & adjacentibus re--
gionibus habitantes inveitigare , metbodo- pro-
pria, accuratioribus generibus, facile omnes pul-
. -cherrimis obfervationibus & locis natalibus illu- -
ftratas determinare cepit. — ^ ————
ri potuit, prigesee tot tamque varios
evolverit - i étor -Botanicus, : quot. á uctor :
tinuant in determinanda novas obícurasque plan- -
tas cum earum .Generibus fixis,. Differentiis &
nominibus Trivialibus, fperare licet , fore ut plu-
rimz plante brevi, lumine: defiderato. radient,
uo faéto, cultores (cientiae: ad- contemplationem
Ego Divinz & Ufus inde generi huma-
E no
309 — REFORMATIO BOTANIC.
no redundantes, omnes vires intendant & Icien-
tim verum fru&um guttent.
C** d
Futuris Botanicis refervata funt plurima, -
"quz- vix fummis labris erjamnum guítarunt. Bo-
ianici, quibus rite dete&tis plantis, operam fuam
conferant; ejusmodi funt:
1l, Loci longitudo €x. latitudo plantarum ; coligenda
e Floris editis & edendis, cadem: methodo con-
fe&is.
Il. Sratiezes plantarum imqsiregde & fingulis ipe-
ciebus adjicienda , pro fundamento culturz z).
Ill, Dwrationes plantarum in Semine, Gemnmatio- ,
.ne,. Radice, Caule, Foliis, Floreícentia,-
Fru&ificatione oblervandz. -
1V. Gemme caulis non tantum, fed etjam radi-
cum delerisenis- dy €t ;
ndm vlterius. extendenda. per
VIL epeit c von cuique Pn: e :
VH. 4Efivetio florum facile omnium, qua con- -
— Corollz complicatio ante expanfionem
oris. :
VIII, Habirss plantarum, 4) *
IX. Vernationes omnium prout in diff, iie:- e
X. Calesdariwn Flora pro variis regionibus, ut ut
inde conftet climatum differentia. e) EET
XL, Herelogium Florz inceptum 3 continuandum
in pluribus :
XII. Semnu: in aliis plurimis plántis obfervandus »
XIIL. Specierum | parentes & Hybridarum, opus
: dV. quase aeree £g | z
XIV nde Vires eruendz »-
E, Msc Aud. Di $4. 9?) Diff. 24.
(39$. 4) Philof. Bot. 163. CE monlpel. seii
e) Diff. 46. f) Diff. : i :
i. LE 2, 38, 86, Ee
REFORMATIO BOTANIC, 321
& Xv. Pan ctjam in aliis regionibus ).
VI. Pandora itidem, prout in diff. 43, 4$.
XVII. Ufus Oeconomicus variis populis b 2.
XVIII, Ordines naturales c). ;
XI . Deferiptiones plantarum novae facile omniu;
ad delim. Plant confciendz. ^.
X: Oeconornia && Politia naturze* ubique obfervanda.
we ^ CONCLUSIO,
em 'Si - calamitas - publica Rei: Herbariz feces"
fariam induxit totius Botaniccs Reformationem,
ETE E inprimis fequentibus wborabat.
ARIETATES &. SPECIES ita. fibi invi-
mix; erant, ut fpecies à varietatibus di-
cem im |
ci nequirent. - Ex hifce. varietatibus quotidia-
gnofci.
na € icatio fpecicrum pendebat, qua LI ut
contagium infinite propagavit,
PECIERUM DIF FEREN'T LE loco, fna-
gnitudine, colore aliisque notis accidentalibus fz-
pius innitebantur; quare nec refpondebant. votis
in judicandis fpeciebus, & tandem i in tantam lon-
Bopdinem- .eXcreverant, ut pot ius: deícriptiones;
erant , (EE maximam y parlenrg aibat idi-
ca civitate donabantur, sut rerum alienarum. nó-
mi crpicbantur pro- plantis, a I -
avém an. plantam. vel pilcem indigitarent , i incer. -
ium effe; ámo, in imponendo. novis gencribus
. propria nomina, fle&ebant terminationem anti-
: 4 oni Sonus: ut nec nies; nec memoria
3 IP af. "m DE. 7. DI Pilot Bao
422. REFORMATIO BOTANIC.
... CLASSES & ORDINES enunciabantur de-
finitionibus, deítituti propriis nomenclauris,
| DESCRIPTIONES PLANTARUM n in-
finitum extendebantur diffufo dicendi genere, ver-
bisque inanibus, Te
Opus hoc Reformationis N. D. Praefes in
Fundamentis Botamicis inchoavit, explicavit in Bj-
botbeca, Claffbus , Critica € Philofopbia Botamica, cu-
jusque praxin tandem in Syfema;e Nature, Generi-.
bus E9 Speciebus plantarum dedit. cx sid
Effectus hujus Reformarionis fuerunt itaque
fequentes. | X e
l. Claffes t$ Ordine fua na&i (unt nomina,
lH. Ordiwes Naturales invett
rum fundatz funt, —
Bingo 20 esr s cm
1X. Loa. Natalia plurimis plantis adfignata.
- Defiriptiones compendiofiores, fed perfe&tiores.
e inceptum eft, cum cxulare debeant
REFORMATIO BOTANIC. 5
Janus denique | es aperte fütutis Botani.
Ci$, quibus patet adi u$ ad naturam plantarum ins
CXVEH-
PROLEPSIS -
PLANTARUP M,
QvaM,
PRAESIDE
dm D, Can, LN 0,
! : Propofuit | ! | p
HINRICUS ULLMARK, Be AM
Sololes PRAESENTES anni Filia funt ; INEO UENTI i
Bratieeg ,| TERTII Perianthium 5 QUARTI Petala 5 ?
QUINTI Stamina; fiaminibusque exbauflis Pifillum.
Patent bec: per fe ex Genre pa Luxuria |
E dopeu: Plenis & Cardwi. ————
ie Sfc nat. a. Pe
Re E $5
M [emo facile dubitaverit, quin plantarum n na- —
ONE cura, quam animalium, multe fit fmpli--
—- * cior; adeoque mirum non eft, fi in ilius .
$cien: im adyta. penetrare difficile fit. Malpighiur |
Grewius, per. pound fibi. viam us M
"WS cu
PROLEPSIS PLANTARUM. 35
As
multi ! |
mus enim Salicis in terra. defixus, fuccrefcit in
arborem vaítz magnitudinis; quemadmodum et- .
ice Vafculofo, qui quotannis in
latere interiori Librum deponit; qui Liber tan-
- dem in arboribus fit fübftantialignea, ut in Trun--
co transverfim diffc&to, ligni intueri liceat annu-
los annotinos 'concentricos; quare etiam 'in de-
truncata Quercu aut Pinu aliisque arboribus, ex
numero annulorum concentricorum ztatem judi-
"care poffumus arboris, - VIIE:vo Ubicunque iue-
rit Ramus, ibi, fi caulem longitudinaliter. ape-
-riamus, fibram cenfpici medullarem ab ipfame- ^
ue d Af -dulla '
i 326 PROLEPSIS PLANTARUM. E
ise v
^ dull enatam corticem penetraffe ; tum ridi del nx
ramus ille in fuo fuir primordio, :o Ubicunzs;- E
que hic ramus excerefcir, aut, ind idem, ubi."
cunque medulla pertranfiit, ibi, a latere corticis
exterioris folium fuccrefcere , quod ufum adf
motum excitando, dum in a&re quai volitat & at^
trahendo alimentum primordio novo, dum futu-
rus ramulus adhuc tener eft; illud vero fi exci» :
dit nunquam ucc s Folium, :
— Hifce óbfervatis, t: "- eft ulteriorem diícem
rei hujus progreffum ; quare luculentiffimum ex
arbore, qua haber gemmas, exemplum prope-
nam, Quam primum arbores verno tempore fo-
li» fua explicant, gemmam in fingulis folii alis -
obfervamus, Hzc gemma, appropinquante zíta-
tes inumela e dum ex fquamiis onfiftere cam ..
! pm farire El
xf ccata fquama exteriores DES , itte
riores autem exponduntur in folia, (ad fimilitu-
dinem ale Papilionis e puppa prodcuntis) a fe -
zinvicem feparantur, mediante parvo illo ramulo
"qi elongatur, & ftatim habet unum quodque
Medi ES in fuis alis fuas. novas. Bene,
fquamofas, qua infequente anno elongabuntur &
ES ramulos oadofr cum fuis. gemm ds. expane en-
tur. ltaque dum video arborem , fuis ornatam
foliis & intra illa fuis inftruétam gemmis: q quá
Titur, ex qua materia gemma iftx con(tar Et-
Zonftant ex foliorum rudimentis, cum fuis gem-
malis, & he gemmulg ecdem modo ex fuis fo-
"Mei ME son ita nt parum habeam
rfpectum infinitum ne, aut quous | baec
giagniho fee d ina ficut matur: p di-
.PROLEPSIS PLANTARUM. 3:7
-jta nec oculus quidem armatus longius penetrare".
2valet. Hanc gemmarum compofiuionem vix ul-
^5 tra annum fextum fe extendere, demonflrare ad-
nitar: Et fic eodem modo res fcfe cum herbis,
ac cum animali Ze/vice globatore, Syft. nat. pag.
$10, habet, in quo oculo armato cernere licet,
intra matrem natos, nepotes, pronepotes, abne-
potes, usque ad progeniem fextam, Arbores In- -
diz raro quidem evidentes gemmas habent, fcd
earum tamcn loco intra fubítantiam corticis, in -
ala folii, rudimentum futuri rami delitefcit, quod -
clariffime videmus in Ptelea & indigena Frangu-
la, ita ut non differant, nifi tantum gemma ma-
jore vel minore, magis vel minus protrufa. Ubi-
cunque folium reperitur, ibi intra fubítantiam
' corticis fibra medullaris f. gemma polita eft, li-
-cet fapiffime marceícat & pereat, dum liberior
aditus, veríus minimam refiftentiam fuperiorem
-medullz datur, e. £ Tulipa fimplicem habet
caulem trifolium & florem fine aliquo ramo. Si
flos Tulipa abfcinderetur, quam primum pro-
i. Bos ex ala foli
cd gri e»
eph eri
... Spe&atu dignum eft, quod fi arbufculam, à
quz in olla antea pofita, quotannis floruit & fru-
Cus protulit, deinde deponamus in uberiori ter-
a calidi caldarii, proferet illa per. plures annos
35
A.
t
p$ — PROLEPSIS PLANTARUM.
excidunt, quin uberiores virg & fru&us ferat.
dio
o0 Fe
..*) Amet, Acad. Tom. 1. psg
1
PROLEPSIS PLANTARUM. — ii»
h mque calór hunc
arum fuccum furfum per earum-vafa, mini:
mom ver(us refiftentia, impellit, ita uit hic füc--
cus régredi nequeat, & dum ventus denique ea--
rum agitat folia, ut applicatio fucci nutriti eo
melius far, Aceidit quidem interdum, ut infe.
dl xa dEr CE LM
- *) Sy. Na, Tom. ll. pag. Sas.
3355» PROLEPSIS PLANTARUM.
&a folia plantarum arrodant, unde fit, ut plan-
tz infirmiores fepe moriantur, nifi earum ,radi- -
ceg nova poffint explicare folia, quando autem
. id contingit in arboribus, qua hujusmodi inju-
riz tolerantiores funt, quod ventus earum pani-
culas moveat quatiatque ,. coguntur fzepiffime gem-
ma, qua (equenti anno folia prolaturi erant, fua
apticipare folia, idque eít, ea feftinanter profer-
re, ut planta non fit fine motus organis; nun-
quam enim folium, quod femel laceratum fuit
aut- decidit, recreícit. —Berberios vulgaris, bac in
. re naturali & infigoi nobis erit exemplo. Hac
deberet folia proferre alterna, quod. perfpicuc;
dum. planta primo vere fuos protrudit furculos;
videmus; habet etiam illa, inftar aliarum arbo-
rum in alis foliorum fuas gemmas aut rudimenta
futuri anni plantz, fed hic accidit, ut petiolus
folioferus in fpinam coar&tetur & ejus bafis, qui
mellem babet denticulum, utrinque induretur &
PEHCICMIOLAP fpa laterales, ut fic conjun-
Cim fiat fpina trifida, atque adeo gemma futuri
anni cogitur ftatim hoc anno (e aperire & vera
gignere folia; quare etiam prima folia, quz tum
' prodeunt, duo oppofita evadunt & lateralia, de-
inde alternatim, intra fpinam pofita, quod rarum
cít exemplum, in. nulla. ve planta ame vifum. |
-—— PS
dels INSEQUENTIS ami BRACTEAS de
quoc S5 MER Ornitbogalis.. — Du
. -—. Antea diximus , omnem gemmam confiflere
' PROLEPSIS PLANTARUM, 35:
amentum quod fpica conftat, cujus fquamz, ca-
lyces, bra&ez aut folia floralia funt parva &-
toliorum ftructurz diffimilia evadunt: Si in his
amentis infecta msture interiores partes fru&ifi-
cationis confumerent , excreícunt hae fquama in
folia floralia, confuetis foliis fimilia, ünde Refa -
fic di&a Sa/cime evadit, 1n Pim» Abiete, quan
purpurei ejus flores feminei proveniunt, fi tunc
ejus piftilla deftruerentur, fiunt. purpurez íqua-
mz virides, anguftiores & naturam faciemque to-
liorum affumunr, quod luculentiffimo eft indicio,
bas fquamas in fuo primordio foliis gignendis tu-
iffe deftinatas, fed a tru&ificatione in (quamas
'dilatas & coloratas ftrobili permutatas effe. Pld-
rimas etiam plantas videmus fuis gaudere bra.
€teis aut involucris, ficut racemum Padi, Fu-
mariam bulbofam, Umbellatas & ut verbo di-
turam affumere foliorum atque hoc ipfo indicare — —
ejusdem fe cum foliis efle originis, eo tamen dis-
crimine, quod bracdez (int folia ex polteriori
progenie, ita ut, dum gemma tempore verno fo-
Jis fe in furculum explicat, fint bra&ez nihil -.
aliud quam talia folia, que gemmam conftitue-
-rent & in fequenti anno in folia mutarentur, -
rariffime. provenit primordium rami , fed frequen- -
tifüme ex foliorum | inferiorum alis, non flores
. fed tantum rami excrefcunr, . Has itaque bracte-
As in Pado, Ribe & Phytalacc
t
ia vera effe folia ——
afür-
PROLEPSIS PLANTARUM,
efürmate dicere poffümus. —Ormitbogali & Hyaeim-
tbi (pecies exemplum. hujus rei lüculentifümum —-
praebent, Bulbi & ^Gemmz hibernacula funt
plante, ea diftin&ione, quod Bulbi bafes foliorum
ter expellitur,
gnam partem;
PROLEPSIS PLANTARUM. 533
ducere vitam, Di&um eft in omni gemma aut pris -
mordio planta : delitefcere i rudimenta foliorum,
parva & conflipata, & hzc etiam folia in fuis
alis alias minores continere gemmas, quz ctiam
Íquamis foliaceis cum fuis minoribus gemmis con-
ftant: quousque autem ille fefe extendat. progref-
fus, haétenus nemo dicere potuit, Quandc nunc
fruétificatio. perfc&ionem | confecuta expellitur,
perdunt terti anni folia abundantiam adfluentis
fucci & fic a fe invicem non removentur , fed
inter fe cohareícunt, data libertori via medullae
ád fuum properantis faftigium & tum Perianthi-
um conficiunt folia. Quod vero Perianthium ni- -
hil. aliud. fit. : quam. approximata planta. folia jid
aperte ex plurimis plantis. videmus, | yr &c Me
[pii calyces fape ad perfc&a folia excrefcunt,
Ref .calyx foliofus cxemplum adhuc longe -clari-
us fuppeditar, cujus folia calycis ipíius plantes
foliolorum numerum zquant, [Non vero alia plan-
ta bujus rei maonitcítius praebet exemplum quam
quidem. Mefembryentbemum.. barbatum 5. cujus. folia
babent.
cem Mefembryanthemi barl
quinque foliolis apice. barbatis .&ont
mus, ejusdem 'prorfus fingulari
ipfa habent folia caulina ». quod.
quidem íxpiffime, ut-.folia. calycis- fint
caulinis |
funt Íquamz arum ab ipfius
a, coarétata , .cxlucca ^X. ita-a- foliis
arbe liis; licer. unu
mordium; folia- autem cal
nus cjusdem effe nau um. foiiis. pi id
. Alia ratione videre posíumus , examini fubjiciens-
wer ?
534 PROLEPSIS PLANTARUM,
do plantas luxuriantes floribus prosferir €. g. fe
fam aut Geum rivale, cum funt prolifera, tunc e-
nim ob exuberans alimentum, quod adfertur, exe
mov folia calycina, qua^ alioquin parva funt
& perfe&a fiunt folia, magnitudiae, figura, con
fiftentia & habitu foliis ipfius, planta fimillima,
ira ut nullum fit dubium, quin folia calycina á
principio ejusdem fuerint cum foliis caulinis fub»
une
s. VIL.
(oboles QUARTI amni PETALA, Quod patet
ex Prolferis.
Corolla conftat petalis, que' funt. tegumetts
tum ihterius floris e libro factum, Dum fru&i-
ficatio fit, dehilcunt partes intetbze plantz fpon-
tanea lege, In trunco exterior eft cortex, dein-
de. liber, D ue € cortice e eniafcebatur, quare né.
ty ; diaphanus dnte aire
: hunc in -fofe. "talia &ighere petala, qua
| ire calyx expandüntut, qus odoredi
cA eee variosque induunt colores & caduca prae-
terea funt ac fnagis decidua. 1a trunco vidimus
quomedo quotannis cortex intrinfecus librum gi*-
gneret, quomodo ille ibi quotannis qua maxi* -
fam partem in ligneam mutetur fub(tantiam .&
in arboribus annulum ligni afinotinum efficiat,
Partem. autem ejusdem libri cortex fibi in nutti-
fnentum cConfervat, ita ut, licet extrinfecus id -
multis arboribus quotannis excorietur , priflinam
tamen. ra ner adi — ree vero
ortex- ar&tiffime - !
PROLEPSIS PLANTARUM. 35j
rola foris, dum hac duo non funt feparata; imo
Botanici ipfi confitentur in iftiusmodi naturz fta-
tu, nullos effe limites inter calycem & corol-
lam, Per multa etiam exempla nos-docent plan-
tas vernales, dum cortex & liber nondum in
trunco funt feparata, floribus qua calycem atque
-€orollam gaudere conjun&tiffimis ; exempla fiftant
Daphne, Ulmus, inemone, Heleborus, Caltbe, Leu-
cojum, Galantbus , Narcifus, Fritlaria, Talpa &c.
. Hinc eft, quod hi flores latere interiori inftar
corolle fint colorati, fed, fi permanferint, fiunt
tandem peracta floreícentia, virides, (icut videre
eft in Helleboro , Caltha, Daphne, Polygomo, unco
&c. Hinc patet illa quz inter corticem & li«
brum intercedit coguatio, ita ut cortex librum
gignat & liber lignum, ut alterum in alterum
tranfeat & mutetur, quod luculenter a proceffu
infitionis patet. Quod fi ad. primordia plantarum
defcendere velimus, ubi ipfa generatio intra ipfas
Lm peragitur, reperimus illud ad finem tam
übtile, pellucidum & molle evadere, ut (enfibus
mnis enim generatio in fluido
adeo ut in eam facilé adducar f.
maturam feliaceam calycis i
,
3:6 PROLEPSIS PLANTARUM.
nihil fit aliud, quam folia.& fingula folia in fua
Ala primordium plante inclufum teneant aut gem- :
mam, qua rudimentis foliorum conílabit íubíe-
quentis anni;. Ícquitur petala idem néceffario. cf-
roe primordium , quz immediate intra folia ca-
lycina veniunt, ergo deberent etiam petala, ni(i
flores fierent mutari in folia infequentium annorum.
tis. : $ - S. AIL. b. v tortue
Soboles. QVINTI anzi STAMINA effe, patet.
Ln matt Ping. Td
. Obfervavimus antea librum a latere corticis
interioris generari, eum, deinde a cortice Íepara-
tum, fubftantiam ligneam veftire, in lignum in-
durari & novum tandem annulum facerc concen- -
iricum, .Ea eft ligni natura ut longitudinaliter
Ícindi & in fila ac ftras deduci poflit: codem —
modo funt.ftaminum filamenta fliformia, Stami-
tantam ligneam luculenter ex faro
im ejus caulis ab(cinditur, fila. duode-
urpurea in ipía fubftantia lignea videbimus,
donec im ipfa filamenra flaminum defnant. Fi.
lamenta fuas antheras polliniferas proferunt; pollen -
eft veficulare.& in fe continet, neício.quid fub -
tile, quod fenfibus affequi non poffumus,. .Hoc
pollen. rumpitur , dum fub, ipía florefcentia ad hu-
midum ítigma adhzrefcit, & explodit fuum im- -
palpabile, quod per ftylum ad. rudimenta femi- —
abitur, fine gno.rudimenrame, medullare |,
t£, intra femen nünquam germinat; —
xime probabile eft, cum exterior tuni-
PROLEPSIS PLANTARUM, 4j
naturz veftigia a pofteriori fequeremur; ea qua itis
cepimus via, Corticem notavimüs ex(erere folia,
bracteas & calyces; Librum iii interiori ejus late-.
re generari & mutari in petala? eunderà librum.
fubitantiam ligneam veftiiffe && in lignüm denique
- indurari, Ulterius obfervabimus Papazer e, g. quod
in folo 'macriori flores protulit fimplices, in folo
fertiliori ob copiofum nutrimentum, flores profer-
re plenos; id eft, corollas multiplicatas ftaminibüs
exclufis, qvum ttamina evadunt petala, ubi fepe
antherarum rudimenta margine interiori petalorum.
infidete videmus, unde haut forte immerito cot
cludimus fubftantiam ligneam a copiofo nutrimento
iterum in fubttantiam libri emollitam effe , quz in
flore in petala mutantur; quo fit ut piftillum eva-
dat fterile, fi omnes antherz excluduntur & fi.
gma non áccipit pollen aliunde. Nunc quoniam ex
ala folii provenit primordium plante & ex ala folii
€alycini petala, qua nihil aliud quam adhürc tenes Ee
riora folia funt,. & hzc petala etiam habent, eque
ac cetera folia, in alis fua folia feriora, fequitur 1
Íftamina talia effe, nam in peta. | mutari poffünt,
& lignum in tuo primordio ita effé gélatinofa, ut
338 — PROLEPSIS PLANTARUM.
anni fc
. € ftaminibus me non in compofitis vidiffe fateor,
fed illorum loco folia piftillacea, quz in compofi-
tis.aut plenis funt frequentiffima. — Quod fi ulteri-
us piftilli mutationem in folia eftendere foret ani-
mus, Raruncul, .nemones , Gei, Rofe &c. flores
proliferos in fcenam profere poffem , (ed fufficiant
ivabit.
PROLEPSIS PLANTARUM, 539
pofueto, illam video ma&imos ramos & copiofiffi-
mas proferre frondes, fed ne minimum quidem fru-
Gificationis fignum oftendere : Unde adparet quo-
modo arbor in pofteriori cafu fuam mutaverit na-
türam, in priori autem metamorpho(in fübietit,
fed fic tamen una eademque eít; clariffime enim
in bülbofis pstet, folia infequentis anni fieri bra»
Ctcas, quemadmodum etiam Mufz ad fingula foliá
adhzrefcunt rudimenta foliorum licet tabuiffent ;
. denique dum rale rudimentum affluxum accipit; ut
Polit extendi & crefcete in fcapum, abeunt folía
in bracteas, nunc caducas & coloratas, qui in.
non florente viridia & magnaevafiffent folia; Quod
folis Calycis nihil aliad quam caulina fuerunt , quie
in primordio fuo cohzferunt, poftea vero data li-
ertore vialucco nutritio non tantum accepertüt
affiuxum nutrimenti, üt ad firnilitudinem bracteae
rum afe invicem diftrahi potuerint,id vero clarum
eft ex Pinu, Salice & pluribus aliis, quibus etjam
Calendulam proliferam adjecero, quaé ramos aut pe-
dunculos ex fquamis « |
He-
jres Padum intücamur, cujus braCtez hoc an-
no vigent & eodem in loco quo folia fequentis an«
ni officium obiturz effent, G calyx tertio anno
abiiffet in folia, Petala quarto, Stamina quinto &
Piftillum fexto anno, fed nunc fi illa arbor flore-
bit, di&to modo fuas gum partes, ut od
4
HET commuünis protrudit,
1
x
345 — PROLEPSIS PLANTARUM,
hi videatur fimiiis ei, quod contingit im planta an-
. nua ( € quid aliud eft planta annua, quam liberior
propulíio liquorum & evolutio partium?) & id qui-
dem eo modo, ut quod in arboribus per plures an-
nos fit, id uno anno in plantis peragatur. Dum
contingit, ut infecta frondes arborum corrodant,
explicant fzpiffime ezdem fuas ( pro futuro anno) -
| parvas gemmas in folia (folium enim deftructum re-
nafcitur nunquam ), id e£, anticipant folia futuri
anni, dum illz bractez , quz fequente anno flores
proferrent, accipiunt afluxum humorum, nafcun-
tur folia etiam fequentis anni, unde accidit, ut ia
. €o caíu arbor vix fequenti anno floreat, In antece-
dentibus monítratum cít, gemmas ex alis folforum
oriri, nullo vero alio modo; hanc gemmam ex
Íquamaceis foliorum rudimentis conftare, qua in
fuis alis fubtiliorés & minores habent ; gemmas eas-
dem non: poffe non eisdem conftare partibus: Id.
vero, quousque fe extendat nemo facile dixerit,
. nifi forte per metamorphoíin floris folvi poffit, ut
ad fextum progrédiatur annum , fi quidem plantam
ut florentem concipere nobis licebit. Nemini vero
id fcrupulum injiciat, quod caulis annuus fzpe pri-
mo anno floribus veftitur: quod enim oculis vide-
mus id pro vero habendum eít, in ipfo nimirum
femine latere rudimentum novz plantz cum fuis
gemmis foliaceis, quz intra fe fuas habeant, opor-
tet, gemmas & gemmyulas foliaceas, quod in A- -
mygdali femine patet *), Quisquis hanc plantarum
intellexerit; evolutionem, is multa folvendi dubia
manifeftam invenerit viam, fcilicet quomodo ex 4£-
, mento oritur Spica, ex fpica Racemus, ex racemo Co-
(, wymbus, ea unica ratione , quod bafes foliorum elon-
. gantur, Quare vegetatio ibi definat, ubi incipit
uctificatio; quare gemma arborum —
dign I
ef.
7*) Bhd. Bor gor.
. PROLEPSIS PLANT ARUM, Hn
fua non explicent folia cum petalis, nifi folia cor- .:
rodantur; quare arbor in macra terra floreat, fed
foliis in pingvi luxuriet; quomodo flores pleni non
fpecie, fed modificatione differant; quomodo folia
juftum fui ortus tempus anticipent ut femina aque
celeriter vitam planta ae'ipía gemma multiplicentj
ita ut propagatio e femine & gemma fiat cozva. -
. Sed ne ultra modum excreícat hzc Differzatio te-
lum tractationis abrumpam, oportet, aliis relictu-
rus ea períequendi gloriam , quorum ego primas
tantum lineas duxi: hanc autem a me monttratam
viam, quisquis me perípicacior inftiterit, is, non
fine fumma: voluptate , totam emcetietur vegetatio-
nis filvam, Non quidem me fugit nebulis fubinde
hoc emenífuris 1 5 Sidi; iftz tamen diffipabun-
tur facile , ubi plurium uti licebit experimentorum
luce; natura enim fibi femper eft fimilis, licet no-
bis (epe ob neceffariarum detectum obfervationum
a fe-diffentire videatur. "Totius autem rei funda-
mentum in eo fitum cít, quod. plante eodem fere
tenda fefe. Vola in f ac. Aeris olas. ES
etiam e- Tola & corum. tertiz- cywmme cd gemmis
conftabit , hzc ultimae gemmz non fine foliis & fuis. |
minoribus quartz progeniei gemmis —À pol«.
für & ficin ceteris. —
ando-flos nafcitur abeunt folia ipeindircns.
anni fequentis i in bra&teas , tertiiin calycem, quar-
ti in petala, quinti in flamina, fexti in piftilla,
quod a fitu judicatur; confirmatur a polteriori,
retardata|fruótificatione incepta, nam folium (ine
primordio vegetationis f, gemma conci»
| pere non poffum. -
. C udis
- 9 ; CXIX.
Ec
E
CXIX.
CRUCTUS
|" Qvos, R- "iussu ME.
' PRERIDES. —
D. D, Can, von LiNNé, |
sBie t M ; z Propofuit s: EO Udo i m
|. |.JOHANNES SALBERG,
mac. zu cms cfieiMdcÜÉC C eH EUR s
v4
E]
E 3
$. I.
B Bus optimus maximus totum qui ornavit ter-
rarum orbem multifariis Omnipotentiz '&
7 Bonitatis fuz fpeciminibus, inque illis eti-
am hominem locavit; ei queque ut & cateris ani-
malibus e tellure alimentum. fubminiftravit,.. Ho-
mini efculenta.funt copiofiffima, plurima; nam
Mammalia & Aves, Amphibla & Pifces, Infecta
& Vermes, fuo queque modo hominibus victum -
pr&bent, & praterea Vegetabilia partim iiices
& caules, partim folia & fores, partim denique
fru&us porrigunt, — Ejusmodi alimentis, - epus
wee
nei. E
I. FOETUS LA
3. INFANS 7€
"A PDER d
14. ADOLESCENS 21.
zt. JUVENIS 28.
28. ADULTUS 5j.
3f. HEROS 42.
(4s MATURUS 4o.
. 49. REMISSUS 6.
;6. VETERANUS 63.
*
. 7o. DECREPITUS.
de
| 1. Calore,
Sudans.
Roridus,
Tepens.
^Tranfpirans,
Calens,
Fervens, -
Temperatus
Defervefcens,
Refr igeratus,
Algefcens,
Frigidus —
Gelidus, —
2. Robore.
Gelatinofus,
Pulpofus.-
Flexilis —
is Alacris, i
Elafticus,
Nervofüs,
Robuftus.
Solidus.
- Firmus.
Rigens.
Lj
Durus.
Fragilis.
3. Motu. —
Jacens.
Labans.
Currens,
Agilis. -
Vigorofus.
Athleticus,
Pancraticus.
'Tenax.
Lentus.
* fTardus,
— Titubans,
Succumbens. Jejunans.
Ille&us, |
Abftemii
4 "Appetitu,. s. Affettu. 6. Animo,
Lactens, E
Nugalis, |
Jocofus. |
Petulcus, e
Helluo,
H
Afotus, |.
Modicus;
- "m
Diateticu
Sobrius, | '
did
,
- uj
, [] "
1
ri *
. Lacrymans.
- Ridens, -
Ludens,
Scurrilis,
Hilaris.
Audax,
Tranquillus,
Placidus. —
Sedatus,
Severus.
'Triftis.
Sufpirans,
Innocens,
- Mutabilis.
'Timidus,
-Profufus.
Liberalis,
Animofus.
Comis,
Moderatus. -
Frugalis, .
— Cautus,
Avarus,
Incurius.
fs E «s X
7. Deientiis.
Stapidue ;
Abcdarius.
Verbalis. :
Philoglottus.
Scientificus.
Philautus.
Judiciofus.
Prudens.
Circumfpe&tus.
Immemor.
Oblliviottá-
'Taciturnus,
veneno icone
we
9. Funiiime. 9. Sermone.
Dormiens.
Ofcitans. .
Evigilans.
Exfurgens.
Inceptans,
Operars.
Laborans.
Defudans,
Langvens.
Delaffatus.
Cadens,
Di(cedens.
- Ejulans.
Balbutiens.
Gartulus.
Memor.
Ratiocinans.
Judicans,
Orator,
Differtor.
Declamator.
Scriptor.
Conticefcens,
Obmutefcens,
ad p:g. 342.
to, Venere.
Favilla-
Scintillans.
Fumans.
: Lácandefoeus,
' Excandefcens,
Flammans.
Ardens.
Confagrans.
Pruna.
Carbo.
Cineres.
P
z lcifisinuc Te teca
FRUCTUS ESCULENTI, | .24$
. hominis, cum & viribus vitz: & motu indies con-
teratur, indies quoque opus habet; horum véro
omnium qua cículenta funt, huic ufui non zquali
fe commendant utilitate, fed alterum alteri przefe-
rendum; hinc ideo promanat quzílio; an hoc vel
illud cibi genus homini magis conveniat ; hujus ad
folutionem nodi multi multa docuerunt; cxteris
vero. mihi praítare argumenta videntur ab inftru-
mentis alimentariis bomini propriis, aut etiam ab
| frdine naturali, defumta. COR. m DE uds
| .— Homini a. Natura prorfus nudo, calidiores,
| intra Tropicos, regiones deftinatas effe verifimil-
limum videtur, etfi induilria atqve fagacitate fua-
frigidiores fibi regiones habitabiles fecit. | Peren- —
nis in illis zítas, per totum annum vegetabilia vi-
ridia & lores & fructus proferre facit, adeo ut
locus ipíe natalis hominem Phytophagum .decla-
mat, Ad hzc, unicuique Animalium generi fua
dedit inftrumenta alimentaria Creator O. M: Fe-
tes iudicantur, hi aliter ereati Feris qua carnes,
aliter Pecoribus quz folia comedunt, aliter Gliri--
bus, quz rodendo fibi victum parant. Homo ve-
ro nulli animalium propius accedit Simia, quacum
convenit & manibus & dentibus; horum quatuor
. incifores fru&us conícindunt, folitarii laniarii con-
tundunt, & molares plures mola quafi centerunt ;
denique etiam Puériy quorum adhuc pots im-
mutata fit, per inftin&um naturalem ,. fructus ap-
petunt; | Sitadeoqve homo a natura Pbytophagus,
quemadmodum etiam funt gentes quzdam Indiz 2
Gymnofophiftas Brachmanes loquor, quz nil ni i
fructus conquis ; aur ettam gu. x :
hifi * TT.
c
Fl
£--
wx
a
344 — 4 FRUCTUS ESCULENTT .
Palma da&tyilis fere folis vitam & diuturnam & fa.
pam fuftentanres; primos quoque homines fructus
comediffe & Sacri & profani di&titant. auctores;
Fructus itaqve maturos cículentos fapidiffimum , fa»
luberrimum, & nature maxime convenientem hos
mini fubminiftrare cibum , ubi fufüciente habean-
tur €opia fentio, 218
- . Qui fru&uum rejicere utilitatem tentarunt;
alia inter quoque proterunt:. Pueris a copia inge*
fta varia fupervenire mala , ut infarctus glandularum,
- S$erophulz, .Scabies, Dyfenteria, ^ Cholera &c.
fed fructuum. qualitates valde differunt, jam ali-
ment;a,.jam medicamenta, jam iterum venena ín —
-continent, & ad bxc, íaluberrimus quisque
fru&uum, fi absque motu debito ingurgitatur, ut
a nobilium frequenter fit infantibus, facile noxius
evadit, |. Quod vero nautz, carnibus diu comeftis,
'&c. corripiuntur, fubitz alimenti mutationi ad- -
um, facile mihi concedi credo. A diu-
& copiofa eel comeífatione frue
non abuti licet, | NUTUS ET
.. Materia diztetica fructuum efculentorum diu -
inter Medicorum libros & Diztcticorum ícripta -
fruftra de(derata tuit; non enim mediocrem i Bo-
tanologia hoc opus poítulavit cognitionem; nunc
vero temporis, quo omnis res herbaria, Nobiliffi- —
mi Domini Przfidis affiduis laboribus claruit, hoc
primarium hominis alimentum Tibi. B. L. tradere
audeo, fatis, fi aliquam adferre poffim utilitatem, —
me habere fentiens, Fructus itaque vel Pericarpia -
quaedam efculenta, B. L. quorum divifionem, in
BACGAS , DR-UPAS, POMA, LEGUMINA
& SEMINA, qua. vel nuda junt ciuer dT :
x
& M
FRUCTUS ESCULENTL' 3
LIA; vel non nuda ut NUCES, quzque plus
commodi fecum babere vifa vo hifce E yum
TMMEN |
CLASS I$ AW
OBACCAE
INDIGENA.
i, FRAGARIA uM Um Smultron ) "herbs. perennis,
Fl. Sv, 450. Mat- Med. 245... —
Fragaria oratenfis & chiloenfis vix fpecie diffe-
-runt, fed magis aquofze & minus odorz funt. -
FRUCTUS e receptaculo fatus , extus ruber , fubace-
- feens , aquofus , odorus » &TAtUs y copia vix nocet , dia-
hereticus diureticus urina violacea , fubrefrigerans 5
folvit concretiones tartareas | unde Podagricis & | Cal-
- eulofis facra ancboras Pbtbificos barum efu veflitutos. —
teflatur. Hoffman.
2, RUBUS ;Zeur ( Hallon ) fracicdtos tiens] acu-
leatus, Fl. Sv. 446. Mar, Med. 24:.
FR. compa $us, ruber, acidulus,. fubodorus, gra-
E. igerans, coneretione, "Far tereg: refotuit
j. RUBUS frac: (irsiidr.) Rie culcus
F.Sv.445. - is
| ER. cempofitus , niger P pe oorus , "aa pre-
ecd es ; rarius apud mos profar. Cum vet WE :
4, RUBUS efus ( kalfbiartran ) frutex | cule: atu
eT l. Sv, aav, - | j
ER. cowpofitus , miger , rore cerule[cente , d pre
. «edentis ; erudus y. placet , Rob fuccedaneum | Mori i
vinb rubro infufus id gratius reddit,
f. RUBUS side »frutex America. * feptenuio-
psi i: ciant t ;
2 re FR.C
346 FRUCTUS ESCULENTI. .
FR. facie & fapare antecedentium y fed üs £ragir,
—. munc temporis primo bortos noftros intravit.
6. RUBUS /axatilis ( flenbár ) herba reptans, per»
ennis Fl. S, 447.
FR, 2flintlis. acinis ; precedentibus. magis. aquofus ,
oninus vero fapidus , [mis fere pueris legitur. :
1. RUBUS arélicus( dkerbídr ) herba arctica, Hel-
"dingiz, Laponiz, 5ibiriz: &. Ameticie fepten-
trienalis. | Fl. Sv, 448. Mat. Med. 243. hortos
. noftros facile intrabit.
Ec fufca - ruber , acidulus dapi , Juivviffonias e-
aunium Europeorum y refrigerans , cordialis , didpho-
reticus s conditus e Norlandia | mobis. adfertur. De
bac . planta. difert.. 171j- ain af in. ouo. Pref. |
- Rudbetkio. - à |
g. RUBUS iunetrerur-C- biortron ) herba. perennis
Eu Svecim- AE. minio e. FL Sv, --
UMS , qt. ix 2 pires. bume-
EC - &lans emmium maxime, bime antifcogbuticum pre-
| flantifimum; conditus culings noflras ad acetaria
hyberna intrauit; in Phtbifi & Hamoptyfi commen-
datur. Lappones baccas fub nive fepultas 4x4 recen
— ttes feruant,. ps uu
9. ROSA varié ( Rofor ) frutices: aculeati, N-—-
441. Mat, Med. 241, | M
SERE e calyce fucculento fallus y aeejeens y d probe exàci- —
55 Merci casae irae Sere ibuir s A
Lm RIBES rubrum. (GV'inbár ) tees feptentrional
- €ieur, FI. ex t ied Med,234. .
JERUCTUS ESCULENTI. 347 —
FR. acidus, fapidus, refrigerams , - 4que intintlus.
cum [accbaro. pulverifato editur 5 preflan: :onc: para-
zur Rob, etiam eum Jaccaro conditur. Pbtbificis no-
xius eenfetur. Bonetus, Tenn: bites. albis dul-
wor efl.
12. RIBES. nigrum ( iw Winbér P frute» fepten-
trionalis cicur Fl. Sv, 207. Mat. Med, 100.
ER 4uidulus , priori GHInus. gratus , | dore fahnarco-
E has mitiori quon join jd prn rob com-
13, RIBES ap eliam. e mábir ) fratex (yivaticus cicur :
Su. j*
FR. fubdulcis , Mri Rd EK
l4. .RIBES i feme, ( krushir:) frutex aculeatus
cicur. Fl. Sv. 208, :
ER: aquofus , fabdulcis , parum acide y maturus
| dampprimis pueris fapit, immaturus coltus cum cremo-
re lactis editur , vel elixatus in ampulla vitrea pro-
- he clauía ajfervatur ad feram byemem pro acetariis,
Varietates baccis luteis , birtis yvubris, parum dif- |
Ribe. peces: occultis acule: pueris in.
Jresjervatur. —— C MEE E ER
a6. VACCINIUM. aliginefim.- (o 0d. ruticul
- uliginefus, Fl, Sv. 332. deo
FR. extus p intus alius. - agfus, fatuus
17. VI CINIUM Pou-Mea. ( Lingen ) füffrutex
fempervirens. Fi; 334 Mat. Med. 185.
FR. ac | dentes flupefaciens; unde rarius com-
editur , mifi. a udioribus : £ albae «d aciiiir
—— frequentiffme. adhibetur. sve
18. VACCINIUM. Opes ( Trashdr ) hérba pa-
slgttris. Fl. $v, 335. FR.
*
34$ FRUCTUS ESCULENTI, |
| CFR. acidiffus rejicitur , gelu mature[cit , prefanti-
(fimum vob. prabet. — Vaccinium bilpidulum America
died babent fimiles , [ed majores, xut
19. BERBERLIS vulgaris fratex fylvaticus, Fl. Sv. .
311. Mat. Med. 170. A6 C UE
ER, acidiffmus , nec crudus. editur ,- etiam. aves bac
cas intatias velinguunts. [umme refrigerans » ad Rob
& gelatinam paratur ; f'acci. citri. fuccedaneum binc
baberi poteft, vid. AG. Holm. 1 J499p- 61... t
20, HIPPOPHA€ Rhemnoides ( Finnbár ) frutex ma-
ritimus, Fl, Sv. 966, ; A a
FR. acidifizms , crudus neglizitur, ad vob paratur. —
Pifcatores. landi embemma nobis tamen ingratum
binc parant. Color luteus a baccis quoque. bale-
fur. WT rk Be Es i h e à
25-A J'TUS Ua wrfi ( Mjólon) fruticulus pro-
has em Medea F enar Mat, Med.
3 ERE ;
ARI inum. (Fidlldr) raticulus pro«
cumbens Lapponiz. Fl. Sv. 359, - T
FR. caeruleus, fatuus , Japore fere Ribeos nigri y viec
j ts gratus, corvis relinquendus.. did7n-
JUNIPERUS &Bintpiyesn we o zd
UE
193. Uu mem
trionalis fempervirens, Fl, Sv, 915. Mat. Nled,
E
E $1
UG. pi 325,
24, FICUS Carica ( Fikon) arbor Archipelagi, man-
. ^ fveta. Hort. Upf. 50s. Mat, Med, 478. —
PR. e receptaculo falus, immaturus /acfefc. ns
Wenenatus ; maturus fzpidus ,' dulcis , aquofo-m
E
: F o
"FRUCTUS HSCULENTI, 349
- -—9 » edálcerahi. ) E reum: carpe ' laxa ; T4-
gas delens , exanthemata pellens , bircum provocans,
íiccus emolliens ,. eccoprotrfis » Scabiofís & gingivis
ulcerofis noxius , gravidis proficuus. —— ;
25. FICUS .Sycomorus arbor ZEgypti. - |
FR. gratus, mollis , aquofus , dulcis, M
e receptaculo fatlus , [epe ab. infetlis interne. eroditur,
|. 26. MORUS nigra (j Jfearta Mulbdr ) arbor dioica ,
Itali maritima, fubcicur. Hort. Upf. d Mat. |
CMed. 422. ——
,EFR. conglobatus , e calyce. fattus ; $ niger » "dale fuba-
s EM DU p. Suid » crudus gratifinus
27. MORUS- rubra (5 E TER Malbár. arbor Americae.
feptentrionalis 5 Cicur.
. ruber, precedenti longior, cum quo etiam con-
' venit. *
28. MORUS aha ( bvita Mulbdr ) arbor monoica,
Chinz cicur. Hort, Upf. 283. r.
FR. precedenti: minor , erii unen » eumque
go
TIS
We
; ái x5, fapis f ' rori-
dus fitim exéitat imping vans carme laxa; acidier
. magis corroborans ; Varietates auftraliares duleiores,
. feptentrianales acidiores; omnia Vina ex bocfruBus .—
-— Joco at non fpecie differunt. Groffus A rela , parurus -
- Una, fiecatus Paula, absque acinis Ciegitiaen,
| fumatus Fabrilis faluzazur. ed
jos SORBUS /zriua , arbor Itali£, ci cicur.
FR. /apore Crategi Arie, magnitudine Myrifiice nu-
cis, mutriensy obfipans, flatulentus. E, Sorbo
aucuparia or£a. Motinr, » ide iis acide C n
goes d
A en
""
E L
350 "FRUCTUS ESCULENTI,
3t. MESPILUS germanica. arbuífcula Eürope au-
ftralis maníveta.. pio eps 129. Mat. Med.
226. .
F h. ffipticus, nec ante guam putre[cit edenduss Bel-—
ps Vix Vero uobis fa apidus , adjiringens * Juboljtis
E den
32. ARBUTUS. ipeo ( Jonultrontrád ) arbor Eu-.
ropz auftralis & Africz feptentrionalis mantveta, ;
— FR. ficus, fubfatuus , obflipans y. magnitudine pruri.
33. CACTUS Opwnstia, vulgus Ficus zndica, fruteX —
Ug 9 aphyllus, tubmanfvetus.
FR. inferus, vuber ; diureticus urina rubra [4 qudfi
fangvimolemta, — ..
$4- SOLAN UM Lycoperficum PA d hdrlehss dplen) Her-
ba annua, indica, maníveta, e Upf. 49.4.
FR. ruber; acidulus , Jubnaufcofus , Venenatis y. ün- 9
L3 ks sits " embemma We sd tarnibas cibum
'ndia . V plal. 49. 7.
'R. acidulus , usb; » anceps Mauritanorum ibo:
cotlus editur.
36. SOLANUM zurcanum , frutex Eo gypti.
&SFR. etfi yenenate € fufpette familie 5 frequentifime
tamen ab 4Egyptiis comeditur,tefte Haffelguift. |
37. BROMELLA azz; ; herba fempervirens. A^ 3
mericz auftraliss Hort. Up. 25. —
.. FR. fragrautiffmus , gratifimus opnium , conglome-
7 — gatus eff cum caule snterjella , ad armeniacam cum
ino mixtam fapore accedens y decorticatus editurs
3 MUSA paradi[aca € füpintum (Pifang ) herbae |
arborez, iem entes, femel trugilera , hy
E Mermsphrodie fere, Hart Üpid. :
FRUCTUS ESCULENTI. 3j1
gue feminibus y xoi fiiabukuy pui: 6 ic
fantibus & aegrotis innoxius , dier mufticatione in
ore facile liguefcit. |
39. ANON A jacca, alieque- fpecies indiz, ferz.
CER. magnus ; fubfquamolus , zn ore Jumtus pinguedi-
nis pes difluit delicias inter mon Prumerito ba-
betur , copia vix mocet , Indis frequentiffem Eur; que.
aim Annonz n ante quam eduntur prepararia- |
49. ET Dii. arbor Afiz., fera; x
ES aculeatus ,. gratiffimus y fubgraveolens precipue
irriia cr indi apbrodifiacus , magnus , copia
tus vix unquam fe [atis babuilf? Be Peregrina-
bes dicunt , ff vero noxam ferat, Pi eris fo-
E- Am comedatur. ——
41. -GARCIN lA Mogifeis; arbor Afiz , fera.
FR. 4sLifFmus, gratilfmus facile omnium [5s fru
co aum, faluberrimmur , etidm &4grvis.-
42. CARICA Papaia, ( Melonetrád) arbor dioica,
vix ramota , fera,
I R. a pagridie 9 Ele melos teg , rh x
de UE drm ri nde vacrixquni ct MEHR
P EbeIRUN Pun fapore ferm e Perficavum, —
44 PSIDIUM Gzajacaza , arbor. Indis. f
—FR. ficeus aliquantulum , fapore. Rubi idei y olfiipsnt :
. . men fübil, affatus editur s etiam cum [aecharo.
2f. AVERR HOA J//mbis & Carambola arbores A-
fiz caudice frugifero, fere, — — |
FR. angulatus acidiffmus , adeoque refrigerans y cum
fale & faeebaro comeditur.
46. MALPIGHAL/E «varie, arbores. Trip &
Indiz orientalis, fere, —
CFR. acefens, Cer Hie riu cem vpuenti foe ab: Ames
-omitanis in € i5 fecundis 47.
33. ^ FRUCTUS ESCULENTI,
47. CHRYSOPHYLLUM dCuinizo, arbor Ame-
N
ricz, fera, ;
FR. gratifopus , apbrodifiacus , frequenter. occurrit
in menfis fecundis Indum. ' ^ |
49. DIOSPYROS Zeus , virginiana , arbores Mau-
. ritaniz & Virginiac ferae. POEM ie
FR. f/mul legendus € edendus. |
49. DILLENIA fjalita, arbuícula Áfiz, fera.
- torofus, FR. acidiffmus, vefrigerans Limoniorum in-
ffar, cortice cap[ulari multivalui affervatur , fitim
| feffs Oryze meloribus exflinguens, -. i1
5o. GENIPA americaza, frute& America, ferus, -
.FR.. figura ovi gallinacei , [ubacidus , feaveolens , gra-
. . A455 rarius: comeditur ; 4tro enim ora inficit co^ -
lore intra XIV dies vix abluendo, bine etiam Indi
anilitantes, faciem bocce £ingunt [uceo ut. feroces ap-
. pareant. FUiSPATS
jy. MELOSTOME varie; frutices utriusque In-
FR. & fgura & fapre Grofjularie , caruleus, ore
. aterrimo colore inficit. z^ erc E
52, OCHNA Jabotapita, arbor Americae fera
FR. eeruleus , fapore Myrtilli , Jabadftringen: , labid
caerulea reddit , unde etiam negügitur.
j33. PHYTOLACCA awericana, herba perennis,
. Americz feprentrionalis , fubcicur. s :
E R..rorolofus » acido fubfatuus , decemangulatus , TH ; i
o Hnüorius. caer o ES ILC
54. PODOPHYLLUM jpelatum , Herba perennis
Americz feptentrionalis cicur, Ecc
mis uud men[e mdjo lefius indigenis pueris maxime
8 P cc CDASSIS [ff e e
"E CO SEUROPIEEC VO
$5. PRUNUS /[jinofa , (JRMirkbér) frutex indigenus,
Fl, Sv, 4323, Mat. Med. AGI. EL ary ,
FRUCTUS ESCULENTI. i
ER. ecide-auflerus , dagratus , Jigiedlur, refrige-
rans, contujus ino perfufus id gratiffimum red-
dit. .
f6. PRUNUS dnfuitia, (tfta tin): arbufcula, ins
frequens, cicur, inter Prunum. fpinoiam & « do-
meíticain media. eft. 2 ie
F R. acidulus , cum "Qul eriiate S duleedipe, pi
o frat cayo macheis üdberet, ras eus D
£7. PR )NUS aomeftica, ( plommon ) arbufcula- hor»
.: tenfi maníveta. Fi. c e je: Mata: Med, NE-— —
Hort Upf, r24.- .
"R. fubacefeens,- "eELOprolicu) y p DERE facile
" réonpitur , nuclei. Amygdalaram. amararam [o-
-.£0- adhiberi posfunt, | V aiictates. 4ue- uucleum- fol-
"want preffantiores , albi-fratius nugis falutares
Eo & dulciores quoque. —
f9. PRUNUS Pads, CHígg ) arbor indigena.
" frequens. L'l. Sv. 431.
FR. amr, ingratus, fabnaufcofus y ) emm [ule intero
—. dum. edit. ur a gui is perite Siete baccas con-
Zn a HO. e
60; PRUNUS €Cerafur |
tenfis, cicur. Mar. Med. 233. Hort. Upf. 1 Pim
FR. ferotinas. acidier precox. dulcior , avide come-
— diur, Varietates. plores. funt Przcociores 3
woo s Pallidiores.-.4 sos um
61, PRUNUS .trmpeniaca (. dprie a. sbuícula. raris ;
or, maníveta.. Hort. Upf.. Tu
FR, wagnitudine. cus Mipenies reo pone; wix co»
pia mocer,
LUS Berfica TE ? (Porfer) Tus cA |
da AMYGDA
- Perfiz, rarior, maníveta. ? Mat. Mas. ao. Hort.
pH 123. Hc m y
uw puo perc cc
ues
34 . FRUCTUS ÉSCULENTI. |
F R. fubvillofus , gratiffmus , amare[cens y coni, iflentia
drmenice , nimia [umtus. copia. tarmina , fepe. exci-
tat, Melancbolicis. proficuus.
E CORNUS má[iula, arbufcula Europa: , aes
-or, maníveta. : :
— FR. parum aufferns , fed gratus ,- obftipans y baja
folis placet, —
64. CORNUS /vecica , (Hónsbár ). herba perennis
- indigena. Fl. Sv. 139.
FR. extus ruber , intus albus , aquofas, dulcis , fab-
fatuns , bumetlans » imers , folis pueris. placet,
67- OLEA europea, (Oliver) arbor. Hifpaniz , I-
taliz, Galli, maniveta, Mat. Med. 19.
FR. po pingvis , conditus - acetarism w free
quentiffme adhibetur. H |
EXOTIGQJE. : E.
66. PHOENIX dattylifera , (Pabstrdi j- edle y
,Palma Afiz, JEgyptüi fera. Hort. 1 Upfal. 306.
Mar. Med, qot. - tín ;
Er R. flavus, vino[a- dulcis , flpingos s maxime alis
-— mentaris, faluberrimus , corroborans , infvetos ine-
drians, cum Jacbaro e pulpa feavis paratur Con- .——
iron, Indie monnulle gentes vitam fere folo boc" .—
.€e frutiu fuftentant € uaria. inde dues fx :
de quibus vide Kempferum...... 000.
67, MAN GIFER A-i»dica y arbor Afi, fera, UU.
M k. GNAEHAS y reniformis , carnt[us , gratius, bens ;
- pia vix nocet; cortex craffor jeparandus. E.
58. $ /|ORY PHA tu mÁÁ arbor. femel fcu
feras coru | :
ER maximus tanta provenit. boli ut pepe iptt^ ——
o er per totum annum [atis babeat. — |
Em mcs S arbor. Amcriem, fera.
Cx, rcs AES. — eap uem de
idee. ac m bii $
"s
/.— FRUCTUS ESCULENTI, E
. FR. fapore. Pruni. asqilire; caute affamendus ; nam
facite corrumpitur » conditus Vira Jac CEAAHEME
Mapimee eje potel, —
7t CALOPHYLLUM Calaba & dipljln, ar-
bores i urriusqve dndic, ..
CER. prin ; daleis , fea amaricaps » ob |
paucis grat o0 :
7h. SPON DiAS Monmbin; erbor Ameriése y Gu
GER: acris fabeorrof fuus , fale muriatic prd
editur. - me
"ug ELLOCARPUS. Mies vi Afi. is
SER. fapidus in. aliis regionibut , plus, im alit sni-
00 PA, olivarum . afar conditus plenemqie. rd
era
14. EUGENIA lambos , aibór Malabarize, i
Bm R. dulcis j. fubacidus, tener; gratiffprns , odorus ,
i| initio prandii frequenter. adbibetur , | integer
s manducatar .& [uctus , cateris emiffis , deglütitur.
| 7f: CORDIA AMyxa febeffenz , arbores Syr; /E-
ALS Afiaz. Mat. Med. 171.
TI. RE AMNUS Pie bdtér Bibi :
* FR dulcis, feaviffmus , fragrans , copia vix. Woret ,
- y Veterum ex. bat vixiffe. plyres recentios —
- res flatuunt. 3
^. LÁURUS Perf, arbor Az & America.
R. parwm gratus, ip Perfa. Lis dnd Venehatus
credifur , fed ibi Bon occurrit. —
79. MORINGA: varia, arbufculo i utriusqve Indise.
FR. Andis placet. vix vero. nter pa.
RArk 2. * CLAS.
456 — FRUCTUS ESCULENTI;
CLAÁASSIS Hk
POMA.
ARBORES,
8o. PYRUS communis, (Pdron) arbor Europe,
' - €eicur.. Hort. Upf. 130. Fl. Sv. 436. Varietates
Junt. imprimis fylveftris, Falerna, Farenia, Pom-
pejana &c.
FR. Sylveftris: aufterus j Falerna grat: imu;
crudus. flatulentus , cotius [aluberrimus. —
$;, PYRUS »ndlus, ( Apple) arbor Europe, cie
-€ur. Fl. Sv. 437. Mat, Med. 237. Hort. Upf.
130,
ER. Zarietates funt. SyWvettris, Borftorphiana,
Prafomila &c. Sylveflris acidifimus , cultus va-
. Fio fapore occurrit, [ape none
kon » (Ra aidoin. -a yFUefr E
Mss see Mar. Med. 238.
FR. fabpilofus , odoratiffi mus , auferus , acidus , cru-
dus durus 6&8 ingratus, collus vero cum Cinnamo-
mo Japidiffenus. e£. fimulque flomachicus , refrige- ——
cans. aphbrodifiacus , mucileco 6H opti
ventriculum ' 0n onerat, Romani poma o
-tia im cubiculis falutatoriis ferebant, borum: 40: E |
que mos fuit, dt Nupta ante. - eubitum. meo
porum deworaret. Poma. beferidum. Veterum aut
mala auren hec fuerunt,
E 8. PUNICA Granatum , arbor ABE Ls T-
Hiípanize, mániveta, Hort. Upf. 122. Mat,
—Med. 223.
SFR. magnus y. -xsleti zufieras, fubanodymus Mee: É »
| - €bieus. oo
84. CITRUS. Medica , (citron) mer L.
. arbor Mediz, Perfiz, vani. Mat,
7855. Horc, Upf. cs EO
dy pom m arbor Europe |
!
FRUCTUS ESCULENTI. 357
FR. Epidermis aromatica ; CB acris; Pulpa con-
glomerata ,. acidiffimas -lbedo. adflringenss pulpa
refrigerant , antif[carbutica , im potu Polopuntia fre-
auentey. adhibetur. [uccus , etiam ad. condimenta ci-
- bi, vomitum a putredine curat. Romanis innotuit
: of Virgilium 8 Plinium , ante. tempora. Paladii.
85. ROS Aurantium , ( Pomerans "A arbor A fiae
manfveta, prifcis Romanis ignota, Hort. Upf.
236, Mat. Med 367.
ES Cortex ut precedentis , 6 pulpa. conglowerata 5
p. E ^ Sici Se in eem Br-
: adhibe
EI en ce pp. x er da
86. . CUCUMIS Mele, ( Melon — gypti ifüb.
fera, Hort, Upf. 292. Mat. Med. 442.
FR agnus, fapidus, fragrant,. copiofe ingeftus car-
nes laxas reddit &' ad febres intermittentes pro-
— elivos facit, immmaturus Choleram fepe excitavit
fenibus, Letbargum; Galli poft fumtum fruttum. u-
nam ve alteram radicem Raphani [atroi comme-
s dunt, Integer. fruttus fine noxa Caluad poteft in-
- " Hie - per Du E^
: Mat, Med. Mr Tort. )pf. D
er je ingratus, nec maturus facile editur , co.
f febres intermittentes provocat. No offrates im-
maturos fruus ad acetaria parant y uds ve-
ro muaturos edunt. —
98. "CUCUMIS Cbare, herba. Egypti Nili.-
FR. a "ufus y » dulcefzens, frigidiufculus , delicium nta-—
gnatum Mabomedanorum ; 3 more precedentis brepa-
rots no
89. CUCURBITA UERDA ( Watten-melaner )
herba Egypti NRI. Hort. Upt zi |
Mat. Med. 443. :
i
FE i
3:8 . FRUCTUS ESCULENTI;
SUER. pstpa aquofa ,. conglaciata quaft ,. cortiei proxi-
"os me albicat , interne. albo - fangvinea efl; bumetlani,
—. Téfrigerant , maximus. duorum fepe pedum diame- —
—. ro trenrueríalis pulpa. zEgyptiis €8. cibus Gg Me -
eo Kicina efl fi. nimia fumatur. copia, varia inde pe
oo dulant mala, ut Colica , Diarrbea , Dyfenteria , Dy-
- ffecia &e, bocce. frulu. [i calidiffrme. Indie babitae
. tores. diflituerentur , &flu [olis facile perirent,
90, CUCURBITA Pepo; , Pompa) herba Indiz,
; fubcicur, Hort. Upi, 291, viodps t4
FR. pulpa fatua, crudus mon editur; magnus, co. —
quitur in obfomis, cum aromatibus preparatur »
^oc puls binc. conficitur. cum. lalle , butyro, vino &$ pi--
^oc peres carnes laxas generat, 0. oov
91, CUCURBITA Lagenaria , ( Calabaft ) herba
. Z£gypti & Arabiz annua, fuübcicur, - Hort.
FR. crudus non plorer» fatuus & ieri, per. um
"
carne contuja
3 CLASSIEODE — o. 09
succ AAGUMENAS 1
3$. CERATONIA /figua, ( Jobannis Bród.) arbor
Orientalis maníveta. - Hort. -Upf, 296. Mat
FR, decis, fiecior,. pauperibus fuitusque. porrigitur; a
"ofedas- Rapceifne : dMibmnate laborantibus opitulatur, —
Ulo ctu0un fü deperditi fide iredturz.-— ——
93. TAMARINDUS diea, arbor. Afiz, 3 Ara-- ; :
Cb, fera, Hort. Upt, 15. Mar, Med.3M — .—
"FR. pulpa nigra, acida, occultum mau[cofum eonti- —
e neni, refrigerans, fitim. im. India peregvinantium
4
rui
A ^" uae LS
. FRUCTUS ESCULENTI. 359
E CASSIA Fiflula, arbor gypi, Aextudrim
fera, Mat. Med. 199,
FR. dulcis, rarius. in cibum qertitur.; acidus fa-
- &us byflericis mocet,-—
9f. EPIDENDRON all: , frutex parafiticus
Americz, ferus, Mat. Med. 413. f ba.
FR. fucculentus, [emine pulverco nigricante y. dir.
frenis calefaciens , chbocolatam. intrat , digefiio-
-enem promouet , Melancbolicis €$ Hyfierieis do-
taris.
E, HYMENJEA oeriai; erbor Americe, fera.
JSHort, Upf. 305...
E R. femina farina dulci vua fine y ex qua.
panem conficere charitas annone docuit. —
CULTA, —-
ps PHASEOLUS vulgaris, ( turfta ioter) herba .
annua Afia. maníveta, Hort, Upf. 213. Mat.
Med. 251.
FR. fubdulcis y sulcus: ; putriens , in culipa
in. officina. plus. prefer apes s acidulas fre
/- 99. . PISÜM voee, poe Eb annua | Eure-
— pz cicur. Hort, Upf. 21$. Mat, Med. 352.
sus FR. fíccus dulcis , flatulentus , nutrient y noftrati-
bus quotidianus cibus. :
100, PISUM oxaritima , (bafs drter) herba pereo-
^7nmis; FL 8v.640, —
FR. ficus , cum prasedente convenit , fere m 'eletiu.
101. VICIA Fala, (Bónor) herba annua /Egypti,
cicur. Hort Upf. 2:8. Mar. Med. 355.
FR. 4ukis, ficcior Pifis , emma iens ru-
-dfiieis D— cibus. :
Z4 | -102.
sess FRÜCTUS ÉSCULENTI. -
. VICIA fativa ( Vicker: herba snnua Europa.
pU Hart. Upf. 218, Fl1,Sv. 654.
(GER. duleit, fed. minu: precedentibus ,, nutriensy vu-
2 ficis relinquenda, robuftum . enim e pérrtwfape e
Jaborio[am vitam vequirit. -
163. VICIA Cracca, eeu a Ne perennis :
indigens, Fl. Sv. 63.
F RC parqus, minus fo àpidus , -— etiam agli gram :
putriens , equi inde cito pingoefcunt.
104. ERVUM ess, ( Lir) h herba annua. orien-
talis, cicur. Hort, Upf, 224. Mat. Med. 3; o.
- R.' lentiformis , fecus fubduleis ,, mutriens , flatu
lentus, collur: externo applicatus oariolas maturats |
copiofe efitatus Lepram &$ camerum excitare éredi-
^ fury Gal tamen frutlem. frequentius edumt.——
10;. CICER. arietinum (fontanellirter) herba. an-
^ mua orientalis. cicur, Here: Unt. 334 Mat, :
Did ATO. — RT
e peregrinantibus ufitatiffon
: S: i x RIGONELLA: Fe»um Préc s herbe: me
nua Europz cicur, Hoit. Upf. 129. Mat. Med, |
FR. compofitus , rbombaus ; cotius, femihde digma- e
. «as obefas PUDEE »
107. LUPINUS afhus; (varg-hóna)- heiba-
talis cicur. Hort, Upf. 209. Mat, Med, 355.
FR. amariass, infufone aqué calide efculentus.
dulcior reddirur ; j magnas val vires vite. E. zm
eod xc 1 ene XLI n
bibi s
Es fativa. ( Riseryn ) gramen. z iix] m
latte erum. Mat. Med, 174... — 4
fipidurs , mutriens y. fein albiffmas |
a — wor boide.
FRUCTUS ESCULENTI; EX
(irc frigefattus. fimendus ; » Mabomedani qe zum
in balneo vaporis preparant, -
109, '"RITICA asa2; Cbvete) gramina frequen-
. nora, Hort, Upf. 2:. 1, 2,3, 4. Mar. Med. ac.
ER. farinaceus , dulcis , egregie nutriens , binc pa-
rantur, fercula, & panes praftamtiffmi. —
110. SECALE cereae, (Rép) Bremen DOR »
cicut, Hort. Upt. s Hs ^
FR -— agis acefcens , 66. minus olfipans pans ex
ze p penche populis freuen, |
ELT. aaa JEUM. bexaflicon & diflicon ( Korn ).
E r s, | Cicur. Hort, Upf. UE zi $5 2
Fr R. grecs » mutrient, EE ePURT panis bor- |
deareus fecalino. vilier ; binc paratur cerevifia ; ufa
ntiffma.
Ef PA TENA fativa vel »«de, (Hafra ) primom
frequens cicur, Mat. Med, 7$.
FER. farinaceus, fubmsucilazinofes , vefrirerans , pat-
peribus equis En; Pins refrig verantia
ini
gue FESTU ICA matani y. C Mamna-gryn gramen |
|. Europr. paluftre, fpontaneum. Fi, Sv. og.
NS parvus , dulcis , mutriens | pultes binc. preflan-
dores parantur , fere ut a feminibus Oryza , colii-
| gendi. modum "vid. Nob. Praf. lt. Scan, p. 343.
11 " HOLCUS Sprpbioe s uses Afix ferum.
ort, Upf. T]
FR. fubdulcis » BULFIEBS yc ante Etrepeorun zm
um in ufu fuit. — Ferrarienfes bine. pultes parant,
116. HOLCUS ficatus ,- gramen Afi ferum, —
362. FRUCTUS ESCULENTI.
ER. pifformis , in fpicam conglomeratus , farinaceus,
ludi [picam vix maturam affatam edunt,
17. ZIZANIA aguatica, gramen Americz fe- |
prentrionalis , aquaticum.
FR. figura Oryze, farinaceus , primarius: incolis in-
digenis cibus. ea S REP
118. ZEA Mair, ( Tarkiftt buete) gramen Ames —.
rice fepteatrionalis, tubcicur. Hort, Upf. 2gt. -
ER. magnitudine. Pifi, ffccus, obflipans , ruficis re-
o Em uf» diffsile enim digeritur, e
119. POLYGONUM Fagogyrum , (Bobvete) Tar
, faricum , herbae orientales, annuz, .cicures. Fl
Sv, 34r. Mat. Med, i$8. Hort. Upf. 96.
FR. triqueter , nudus , farinaceus , mutriens, admo-
. dum obflipans , pultem praffantem prebet, tritico
"inus acefcens , de Polygomo tartarico vid. a.
; Hohn.. FESS. P 3$. ooo oe a RENE.
o0 DLIMME ELO
i20. COCUS »ueifera, palma Afim fera. —
FR. maximus, decorticandus, Caro. nuclei alimeu- —
faris, dura cogvenda. — Nucleus. caus late fea
tet, unde cum Jeminibus Oryze && Jaccbari; arun-
dine paratur potus. "drach: 3 itg dede
121 THEOBROMA Cacao, arbor Americz, fe-
C f2, bis quotannis floret, Mat. Med. 364. uo eed
— FR. polyfpermus, pinguis, dulis, adpbrodifarus $—
binc chotolata babetur, Hypocbondriacis & Hjfle-
rt
PauU SL Ad
UC ms profe 0 3 | ur
122, AMYGDAL(US communis, ( Mandlar) arbor —
| Europz maníveta. Mat, Med, 2:9. Hort. U pt
— FR. drupa ficcaj mucleus dukiis , fabpingois, mutri- —
(. epi, atria imyoluens. |. Im' culina cupedinarierum ——
us amygdali mul'iplex, toflus coffee modo propi- ——
matur. — Varietas amara feris lethalis & ebrietas —
tatis vinefe vemeditm. E. un e A
| FRUCTUS ESCULENTI.. 365
123. :PISTACIA- vera. arbor. orientalis. ghe»
— manfveta. Mat, Med. 4y4..
FR. dulcis, fubpingwis fapore, Amygdali, nutriens.
124. PINUS .Jixea; (fpauf* tall) arbor Hifpaniz ,
.maníveta, Hort, Upt. 288. Mat. Med. 438.
FR. Jubdulcis, nutrient , cum ang dalo: comvenit. |
125, PINUS Ceméra, aibor Tartari , cicur.-
F R. magnitudine & fapore mucleorum grtecent aa
: "triens. cox
1216. CORYLUS Avellena , E Hofel) a arbor Euro-
ias p&; indigena, Fl, Sv. 873. Mat. Med. 45r.
FR. fecus, durus , mutrieus, pueris geisque deli-
: eium, anbelofis. 6 aftbmaticis HOxius. 0s
127. JUGLANDES veris ( Hvalnótter ) arbores
Americ:e feptentrionalis, cicures, - PM Mad,
v33c, Hort. Upf, ;85- ,
FR. drupa ficca, nucleus fubdulcis ; fec CCHS y Müpidus: $
^ anthelminticus , in. Cepbálalgia , Auyina 6&8 Paralyf
Lngve mocet.
128. FAGUS Caffanea, arbor. l'uropz: meridiona-
1e fubcicur. Hans: San 25 Mat. M. d. 42«.
Es abi; edu nutrien, à » fae fuc-
eus inter diplen, atra eft € acerrima y dintea. ma- .
c eulis- indelebilibus infeient. ——— à
13 39. TRAPA zaraz:, ( Wattwiitter * herba aqua-
—"*ea cicur. Fl. Sv. 147, Mat. Med. $2. —— —
-FR. fpinofur , dulcis , nutrieus obflipans, flatulentus, ——
Venetiis copiofifmus , affatus comeditur, — ;
135 NYMPHALA Nelumbo y herba ABypH Nili
aquatica,
di R. turbinatus , A pelyfpermus femina. nucum coryli —
defer. pour . enpllereia s ab boc pre pes
£
(áé4 FRUCTUS ESCULENTI,
nem confecerunt veteres, Pytbegorase ubi diit 4
Fabis abflinendum , bujus femina zntelligit. à
13:1. CARLLINA caulis, plaüta ltalixm perennis
. cicur, Hort. Upf. 252. Mat, Med. 378,
. FR. receptaculum eff , coliur. a quibusdam comeditur,
133. CYNARA scolymu: , CKrondrtftocker ) planta
Italix Sicilize. perennis. Hort, Upf. 251, —
FR. receptaculum eff , coffus adbiletur. 0
LE
WIS
sti : E: j
^s pts Oir - ua s Lar re oA o Re XO x S.
Y : t
E e
" 1 y 1 :
; * miris d
& € m
- PROLEPSIS:-
PLANTARUM,
:: QvaAM,
ds ucesoc PROBSIDE- 7 2s
D. D, Ca&. A LINNÉ,.
3r 1 Asfkare
JOHANNE JACOB. FERBER,
Caroli - Coronenfi. j
"Opfalie 1763. Junii. x5.
| b eo jam tempore, quo ad illuftrem banc -
| Academiam acceífi, id imprimis mihi cura -
^- cordique fuit, ut in illis Scientiis, quas
Prscticas vocare folent, principia faltem" prima
diftin&a haurirem cognitione: in eis vero fingulis
quantum optarem non licuit defudare, operam
praecipuam Chemiz, Hiftoriz naturali & Mate-
ri Medicze dedi,-ut cx iliis, pro ratione inge-
nii, temporis & facultatum difcerem, futuram .
virám in noltra republica utiliter inflituere, Per
tria vero. Regna Naturz iter faciens, e longin-
quo offendi oculos materia prz czreris cum a-
moenitate confpicua: Elit illa fic dicta Pro/pfi
366 — PROLEPSIS PLANTARUM.
Plastarum ad quam nuper detecta eft via angu-
íftiffima per denfiffimam fylvam & frondes um-.
brofas non re&a pergens, fed per anfra&us, jam
ad montes przcipites tendens, jam per ípciun-
cas dire&ta, ubique vero faxorum moleftia, fpi-
narum aculeis & íemitarum calipine difficillima.
.*in hanc ingreffus animum . multoties dcfponde-
. ram, nifi Ducem przlucentem habuiffem iNobi-
lif. D:num Praüdem, qui viam ipfe paravit,
Solus acutifüme perípiciens, quo tandem vergat;
Solus multiplici experientia arque feliciffimo ju-
dicio edo&us, qua ratione procedendum fit, ut
per invia Naturz loca ad certum perveniamus -
ícopum. Eft vero Prolepíis Plantarum inventum .-
omnium íubulifimum, quz a Nature fcrutato-
ribus in tioftro zvo pradicari po(fint ; og ub
futura quafi accelerat - tempora, docetque iub
prefentes oculos conjicere, qua poft plures de-
mum aonos videri poterunt, iE praterea argu:
.. mentum maximz dignitatis ac ponderis, quod in-
»umeros obfervantium oculos & otia poftulat, ad -
rem penitus inquirendam & delineandam, quz .
per intimos fanCtiffimosque natur& maandros du-
cir, In illa latent plurima naturz miracula, quo-
rum exempla funt, quod plante non admcdum -
paucz flores prebeant per integrum. anni fpati--—
um confpiciendos priusquam erumpant, eorum |
que calvces, corollas, itamina, piftilla in mini- -
mis hybernaculis fub eodem tempore confervatos
videamus; quod folia plantarum fint motus or- -
Bina & non ornamenti inítar exiltant fed pro-
ter ufum gemmularum,; quasin finu fuo fovent; —
n eg quet fquamis conítent, qua ru-
ita funt foliorum) anni proxime fequcei
| naturze ordinar
T5.
FEE dE Re c prd IN NERUREIE
PROLEPSIS PLANTARUM, 367
poft binos annos folia evadent; quod eadem ter-
tii anni folia gemmas tegant a quarti anni foliis
compofitas & fic porro, nam folium fine gem-
ma nequit concipi, quamvis oculi etiam armati
earum feriem haud affequantur, quod deinque
hic progreffus in infinitum non extendatur; ied.
definat circa fextum annum. Quantum hoc fit
naturz myílerium nemo non videt, de quo jure
gloriabitur Nobiliffimus Inventor, quod nihil ejus-
odi przbent vel antiquior vel recens ztas eque
feliciter revelatum. Et fi mirabilem dudum vo-
caverint Infc&torum metamorphofin omnes natu-
rz curiofi, qui larvas viderunt in pupas & pu-
pas in Papiliones mutatas, quid de eo Plantarum
phanomeno dicendum, quo feries foliorum & ra-
morum íexannua abit in florem, cujus ítru&tura
herba admodum diffüimilis eft; five, in quo na-
tura unico maturet anno, quz fex annorum ve--
getationi erant deíftinata? ldem co magis miran-
dum, quod reverfionis exemplum fimul prazbeat
natura, hoc eft, quod florem jam determinatum
*11
enim in hoc argumento -
mus, Illos vero excellentioris materia
3 f T AR *o n sf k : : i ni i3 i 3
tario$ cum in eo effem ut confulere , Imbecil-
litatis mex hoc documentum habui. quod plu
id uec e dis * NECNUERG ds) ci * E -—. m a E
ma mihi occurrerent dubia: in id igitur labora- -
« vi, ut copiam Przceptoris Nobiliffimi in meos
verterem ufus & pratentem materiam ex (fedula
ejus informatione illuftrarem, Mea autem tenta-
|. mina cum publici juris veniam Lectorum
.. CL eousque folum peto; donec aliorum fapaci-
tas aut felicior induftria przfeutem theoriam ita
ees al eno-
enodaverit, ut cuilibet vel fegniori ingenio evi-
denter pateat, qua ratione rami arborum runc
. ipultiplicantur, nunc in flores definant, adcoque
"vegetandi vis ex obfervationibus plenius dedu-
.&a fit, ——T
De ANutrigiento. Plantarum...
SS dam pi VANS honedix do PU t cM
Nutrimentum vegerabilium eft tincturá aquofa
humi, quz radiculis abíorbetur & a colore pel-
lirur pcr. fubftantiam corticalem a) veríus fupe-
riora. Subítanua corticalis medullari prabetali- —.
mentum & quidem eo. copiofius, quo magis 1- —
pia
mte
D n
jue
Y dup: e iu ASTA ET
: TCU. robur, u o8
parietes continendi, Cum vero experientia edo»
PROLÉPSIS PLANTARUM, 3
tritione inepta redduntur (ponfalia fua celebrandi,
b, e. flores producendi. Plante i itür, quarom
defiderantur flores, minus prodipge alendz funr *
hac enim negle&a cautela, foliis ramisque luxuri-
antur, Pundamientumi hujus rei in €o laret » quod
abundantia alimenti fübftantiatn corticalem emol..
liat, expandat & gelatirniofam 2) reddat, ita ut me»
dullarem circumdate & veftire poffit; quando ih.
florem erumpere nititur, Contra, ubi parcius ali-
menptüm plantz fuppediratur, fubftantia corticális
tam exíucca ac fragilis evadit, ut facile à medulla
aperiatur, cujus facultas afcendendi a majori mino-
TOICABe ER cree x. EET CEDE. ri-
*) In novellis Holmiz , fub titulo 5jnrife& Sibninaat pto»
"deuntibus, N:o 42 anni currentis commermorántuf er«
co periment D. Fitzgerald e Transs&. Philof. anni 1761.
^ mee non D. Buffon in A&is Parif. anni 1738 allatá,
qu& docent arbores per decorticationem in aliqua pars
té inftitutam ità tra&are, ut flóres & fro&us copiofe
fernbt:/ Hanc operationem hortulani Belgici- Circum
giopus vost y a quibus diu adhibita fuit, ante quám
— 3D. Fitzgerald & Buffon fus experimenta: A &is: infe-
. fuerunt. Ratio autem cur Mhates qne. moda. "pa.
. Taté uberrimos edant fru&bus ea eff, juod maxima
. Pars üttimehti ope hujüs cireureífiohis fübfta tiz
^. €orticali auferatur, ita ut 1edulla facthiori nie io in
t flores erumpere poffit. Obfervatio D. Buffon hanc rerà
. elatifme demoníltat; quoties. enint fuühe ramulum ^
5. SQquendam arboris ar&tiffime ligaverit;- ob affluxum füca
.€i alentis impeditun vel diminutum hic ratnus flo-
fibus ac fro£tibus abundavit. Notiffimum eft tamos,
. Qui inoeulaione f. iufertione abborí cultam iüfigun:
^-Utur, ceteris: ihülto copiófióres proferre fru&us; Ust
^*'WwErO hac operatio iuflituitur, oritur callus adícenfioe
. mem fucci nutriti impediens; facile igirur perfpicitury
., Qquenam fit cauffa hujus effectus.
) Hoc detnonftrant toriones Afparsgi, que pin vi fter«
cotate fro, mollifüiing d mE Mupord "radunt.
Lignum Pini in stena créfcehtis durius plerumque
deprehenditur » quam quod defütmitur ab arbore ín hu
ino radices diffündente. ET
go — PROLEPSJS BLANTARUM;
riye fucci nutritii afluxu nullas: patitur mutationes. .
:At noyum fcíe offert. obítaculum : . Medulla-afcen:
dir. . Corpus corticale terrenis adhazret, & quafi. de-
fcendit c ).omni tamen opera.coDatur medullam yee
(tire; ne. unquam .denudetur.... . Mcedulla 1gitur, 457
Áurgente, fubílantia corticalis extenditur , quanz
tum. permiferit nutrimentum.:..Crefcit boc, modo
;vegetabile , ita ut ipía vegetatio feu propulfio pen:
deat ab expanfione. & - protrufione, medullz., nop
autem fubftantia corticali adfcribi poffit, Jam.exe
Rerientis commonfirat » planram Europzam in cal-
Jis
"Obfervare
ttr up 3
DI MEN gud idi H e li».
, cT.
p E x rh E S dibmgciboe.nie eod
Tu aEAJBCIÓS T AXLGELDI THMOHUOeftioo SOFEi :
Eo Hd re fi LTABP 4 ais a - ——
HüoRys3 wicqygq $9199 25 A HÜUIMIOMAE OH gu :
c )eLyehuis. Flos cneuli, hujus. rei. prebet jargumentum ;
.,^ CRules enim .in terra procumbentes- fob. floreícentia
eriguntur, : iab eap vom
PROLEPSIS PLANTARUM; . 271i
4
inuper PRERR L eirca. culturam plantarum , eas; quae
1?
turj cum
vali, prec.
Corrice protrulis, Hinc pro-
» quod, quo vehementior
a a4. ns Bt
gis — PLANTARUM,
fit caloris gradus , eo fzpius & propius ad fe iavi-
cem fibrz extima medullares rum pantür, coque
plures proveniant gemmze ac folia. Copiofius au-
tem nutrimentum ad hunc Plantarum luxuriandi
fodum nihil omnino confert, nifi firmando fub-
Atantiam corticalem, nc in lorem erumpat medul-
la. Siquidem tamen alimentum, quod fubftantia
.& naturz. vegetabilium fenfim adfimilatur, , ipfam
porrigit materiem e qua plantz crefcunt; | hemo -
non videt ,. quod folia & rami multo majores vege-
tioresque fieri poffint, ubi prztfto ett fufficiens nu-
trimentum , quam ubi deficit. - Requiritur tantum-
modo congruens cslor medullam expandens, qua
fuo iterum impulfu partes prolongat, uta fe invi-
cem magis diít Calor itaque propellendo s
in medullam & propulfionem fucci nutritii V di:
ftantiam. Eocwed promovet." Nuti
$.. :
In S. przcedenti aiiis plantas AGE
putrimenro nullos producere flores, fed foliis ra- -
misque luxuriari, Jam e re cft ut con(ideremus
diverios modos hujus luxuriationis,.
-t. Latius crefcuat arbores quando. folia. &
MM multis locis ac prope ad fe inv nvicem erum»
punt. Supra etiam. expofuimus q e t: J
domcdula v ts rami elongentur fcu.
; ur jc de Mise entum, - um, folia maj
PROLEPSIS PLANTARUM. 375
lia przfentis anni devaftarunt, fieri folet, ut gem-
mz futuri anni confeítim fua proferant folia, ne
planta (c fine motus organis; fiquidem folium, quod
femel laceratum fuit aut decidit, nunquam recre-
fcit. &) Cautfa vero hujus feftinantiz eft partim ca-
A4.9/95: 7 füoburs JM
—
TY
rx fis Fronde(centiz , quando Fraxinus &c. gemmas ex-
plicaht. Hz in cauffa funt, quod Fagus fylvatica
"^ fupra Smolandiem vix creícere poffit. Cum enim
— folia frigore deftruantur; gemmarum evoletio quot»
-—annis juíto precocior redditur, unde accidit ut arbor
ejusmodi injurias egrius ferens, quam Berberis &c.,
tandem emoriatur, ;
£) Folium nunquam renafci non fola experientia do*
cuit; fed facile etiam demonf(trari poteft paucis pra-
— fatis, Quod folia a fubítantia corticali oriantur; vel
ideo. patet, quia nulla fibra medullaris per petiolum
folium intrat; fed femper in axillis foliorum erumpit
& gemmam format, Provenit vero folium e fubíftan-
tia corticali fequenti modo:' Quando fibra medullaris
per fubítantiam corticalem protrufa in gemmam fol-
.vitur, vafa fubítantim corticalis fuccum nutritium ve-
^ entia transverfim diffecat, ita ut fuccus hic afcen-
, , dere nequeat. Propel c
fus exterius ]atus & partem fübftsntims corticalis in
' folium expandit Hinc patet, folium non alibi fuc-
Crefcere poffe, quam ubi fibra medullaris corticem
itur idcirco urgente calore ver-
vao
penetraverit: contra, ubicunque eít'folium , in ala fo-
. Mii reperitur gemina, in multis quidem plantis exter-
ne non apparens, intra vero femper latens, Facile
quoque jam perfpicitar, cur folia femper infra gem-
mas emergunt; gemme vero foliorum axillas occus
pant. in Mimofa Gleditíchia paucisque aliis, gem-
mz quidem fupra folia parum attolluntur f (íi. vero
-—concipiamus fibram medullarem fefe fenfim a prima
directione elevaffe, nihil nlterius defidersbitur, Ex
allatis jam intelligitur, cur folium nunquam renaíci-
tur; quando enim fibra medullatís fubftantiam corti-
calem femel penetravit, non eodem loco poftea ac-
cid't, &'cum cortex femel folium protulit, ibidem
dein fieri nequit, quoniam fuccus nutritius aliam du-
'*, dum viam fibi per fubílantiam corticalem paravit. &
—, vaía alium fitum a priori diverfum obtinuerunt,
$74 -PROLEPSIS PLANTARUM. .
lor medullam ürpgens; parum afiluxus fncct nutrt-
£k verfüs gemmas "Qui ante Cafurn Foliorügr Táe-
fentis anni eis in ufüm cedebat; "Chr. Dif. Di
Ullmark de Prolept init p. 149), id qued Tulip:
fylvettris clariftime demonttrit; ^ EBec enim in Bior-
tis introducta fazpius ramos ex alis foliorum protert, -
quamvis Hos non deftrgstur. Otcurrunt e. g. Tü-
jov hujüs fpcciei haud; raro tribus imma quatuor
foribus luxuriaptes , cujus rationem ex. affumtis
puncipiis facile inveniemus; fcilicet: nutrimentum
dta'abundavír, üt nón folum cauli priratio; verum
'€etiam ramis calore ex alis foliorum protrüfis fufii-
.giens. fuerir, , Quod vero omfés rami oribus or.
mentur,. pendet a propulfionc «ncdullz.a calore
fortiori reddita , quam: ut nutrimentum ,- etiamfi
Xopiofum. fubftantiam corticalem fatis fismare po-
enda medullàm.
-tuctit ad coércendám & inclu
V, 3, L'üxuriari dicuntar vegetabilia, quando fi-
bra: medullares,. quz po *corüucem penetrarunt, .
-fed.ob defectum. caloris & nutrimenti. non in-gem-
mas proftucrunt, : faventibus jam circumftantiis'gem-
nás falaque proferunt; ünde intelligi poteft, cur
An arboribus$e tfünco fzpius exérefcant rurionés,
iE din tueri siam poteft, ut medulla in inferiore
trunco arboruffi noyas emittat.fibras gemmis termi-
matas , praefertim in arboribus molliortligao: dona-
tis; e. g. — T ilia; ubi mimirüm. bet ürgetür ca-
lore & alimenti tànta precfto eft -opià ut lignum
emollite queg, 7 S T en
m i, aucdudioMa zond- 1, &c M mybves mu
--.,Ut magis.confirmetur fententia.ja $; T:ma 4
*Bobis allata de a&ione caloris & nutrimenti in ve-
gevibili, paici adhue obfervanda efunt," Novi-
mus plahtas e. gr, arbores non ante/ certam &tatem
flores producere, -Suecunque demum fit caloris 1.
*limenti ratio, quod anfam dubitandi forte pracbe-
bit, au forcícentia ab his circum ítantiis re ipfa
$E SIQe Sow e oco XU P MB4oós pen*
PKOLEPSIS PÉANTARÜM! — 35
pendeat. : Verüm; fiec animalid ante certám aita
tem fpeciem fü&m propagare valent; ta folum à ve2
getabilibüs, cft difcrepantia, 1$ uod i in illis organa ge-
nitalia a prima vitac ufura- adíint; in his autem non
ahtea proveüiant, quam ad multiplicationem fpe-
ciéi infervire' debent, ^ Accidit nihilominus "ut
dp quarüm femina in folo nimis ingrato. cadunt
P in Riffuris montiüim, przcocius flores gignaht,
M "ejusdem Tpeciei individua, quibus uübe-
pone 2M fuerit c Copia. Kamus Salicis ab atbó-
re fu cifus & i in-terra defixus per tiiultos annos non
nifi profert; "Quamdiu autem hic ramus in ar- -
bote "crefcebat y "quotannis flores fructumque dé-
dit." Ràtio in^ Bhogin eft; ramus enim arbori ad-
haerens y ,cui plures "Burriendae funt frondes ; hon
potuit tantam Roinre alimenti copiam , ac ipfe ig
térra defixus radices agendo fibi acquirit. Abun-
dantia igitar nutrimenti Borefcentize impedimento
eft, & ita quidem, ut fi bulbo Tulipz fuppedite-
tur, ín quo corollam cum ftaminibus & pittillo du-
dum formatam deprehendimus, hz Nose fru&ifi -
od àn vera. excrefcant folia. [eminem cd
otic : f
uno anno omnia
ERPUT- T. ^
2 — & MU. TP EN. :
"rot : E n
| Quiftido: flos e gemma promafeltür. abeunt fo-
Iia 'emniacea fecundi annt in Bra&eas, tertii in Ca-
lyc m, » Quarti in^ "Petala y uisu is Stamina, exti
ih Pit füillum, (Diffre. | Di Ullsapt de Prolepf. 2
Jam vero coüftat ; quod Biadee & Calyx fint pro
genics corticis, Petala. libri, Stamina hgai, Pittil-
GGSA- .-£4 lum
i "| imm e
3/6 — PROLEPSIS BLANTARUM,;
lum. meduliz...Ergo: folia gemmacea fecundi. &
tertit (ut & primi) anni, in. quacunque gemma ,,
Cortiei (uam debent originem, quarti anni- Libro,
quinti Ligno & fexti membranz. Medullam. proxi-
, me tegenu., qua meningibus animalium refpondet.
. Liceat hinc novam in. Botanica regulam adferre; *
— Quando gemma nafcitur , protruditur integumentum ane
due membranaceum in folia gemmacea [exti anni, Li-
gnuna ( fcilicet fucco mutritio emollitum ) in folia gemmacea
quinti, Liber in falia gemmaccea. quarti, € Cortex de-
wupbg, in folia gemmacea tertii fecundr &f primi anni; Ma
.ut de quocunque flore recte afürmetur; Bracteas
effe progeniem corticis aque ac foliorum gemma-
ceorum fecundi annis nam hac ipía folia e corti*
ce funt protrufa: Calycem vero a cortice fimulque
e foliis gemrpaceis tertii anni oriri, & (ic porre.
Hinc itaque perípicue videmus, in gemmis non ul-
tra fex annorum contineri germinationes ; quoties
vera primi anni felia gemmacea, quz exteriora
funt, in ramulum cum fuis foliis & gemmis expan-
QSuniur; toties etiam medulla in alis foliorum fexti
anni, qua: in intimis gemmz renebris latent, no-.
"hgrequdk rudimenta gemmulaceg pro anno íc*
Ptimo & fic porro, WEN [^
" &. Va : - ; Mice
. ..— Stabilita ea, qua $.-praced. continctur, the-
eria de origine gemmarum, veriffime concludimus,
quod germinatio TRU MASE fit quinque aunorum [pa-
tio prior , quava foliorum... V erum enim vero e lon-
inquo clamitari audio, hanc thefin.de omnibus
oribus in genere pronunciandam non cíle; fed ad-
eos folum rellringendam , qui per meramprphofin
emmza pronafcuntur. INeceffe enim eft, ut faci-
i$ concedam, nonnullos faltem flores per fubita-
neam medulla eruptionem pronafci, Rem amplius
explicabo. ; Quando fubítaotia corticalis a fufficis
enti nutrimento sdco &rmatur, ut medullam calo-
,
.
PROLEPSIS.PLANTARUM.. 377
Es e-
irl citatio-
ribus €a 03
jj$ PROUEPSIS PUANTARUM.
M picis
dum cenfeo, quod '
rion feparar:, fed colizrefcere, quod fatis PEE
DR PUR METTI D:ni Ullmark Diff. de
rolepfi p. 334.) In nonnullis calyx & corolla fi-
lamaturet, ldem ob ervamus in noftro Lamio
€0 tantum a cztéris differant , quod folia
PRODUEPSISPLANTARUM: — $37»
femimaces tertit& 'qüarri anniin illis non. explicen-
' tur: Ratió vero cr .de&nt fia ártesin Bac & noh
odd plascefrutt quzrirur) nift in arbitrio Creato-
"In is ipis min td a
fisinibus; m s tunt
quidem lgnüm Ae "Borib us pxo6x "nu ulla
"xinde M uM Vani
floribus máfculinis fi fibt'v aspe pe Fas ;
am c rticalem , hon exp Supr n Er illu
emoritür five Bencesac- "Rariónem vero o redde :
bout: phaitiomedi noftrum ómnino: USE! captum,
Arpo 9 dL purE &teri i$ POPE PRISE
Sida udi nue "4 2: die VJIL:; lg ted uy 412513
is 0Huj us. quoqüe eft loci exponére:cui fui infer-
viant foliage milec Íecundi anni e cortice a) pró-
pata in illis vegetabilibus , tbi Braétez non occur-
runta-. V eruni enim. vero-omnes "plantas fuis :gau-
dere Bracteis certiffimuim eb, licet non in omnibus
nere nci ga - Pendet autem hoc partim
ds A
paso
| | ificationem effunditur, -plus
'alimenti accipiunt faite givtirm ec fecuüdi- anni; &
*um- Bra&ez magis extenduntur; femper tamén
párvz & exfucca funt; nifi retardata. fructificatio-
ne ( c. g. quando infe£ta interiores partes fructifiéa-
tionis confumferunt) id pérfe&a folia excreícant,
Super (ipiegns Tia ien "mitis ue 'Crypto- :
r^
us € ác " F7 a T Wo Ju We —
Lo radii d Dod ———" ——Á T WT "T
iue) Quoniam folis; m & calyx fint progenies ; cor-
AfSa verofimile. s eere corticis..f,
Vo PA MEER QE
| coca fepe sdhzrens.-
MS
380 ^A PROLEPSIS PLANTARUM.
gamiz nomen merito obtinuit, ubi nec folia nec
gemms obfervantur. Quid de his fentiendum, pau-
cis dicam. — Naturam horum vegctabilium ita pa-
rum nobis habemus perfpe&tam , ut in plurimis i-
gnoremus, S eins pars folii vices. agat, quz nam
caulis. ); ldcirco omne de illis tatiocinium eous-
que di erendum effe exiftimo, donec clariorem
lucem in his naturz tenebris. accenderit, Boranice-
rum folertia, | Abfit vero omne dubium. de. Foie
Li rium hinc defumtum ; non enim ccrtiori-
id niteretur principiis; quam (i quis ideo. 7e
xum plantarum impugnaret, quoniam fru&ifica-
tio in s & mufcis oculis fubjici nequcat. Idem
quoque dicendum erit de plantis. parafiticis foliis
isa Tc quibus morum & fuccum »utritiou:
yet lanta: cuit |
fuppeditat. arbor:
a nete ficile i ignorat t, Spi vel tugitiv vis. |
oculis hocee- perluitraverit regnum; Nam non fo-
lum fcmina, verum etiam gemma. bulbique novas
1 Bineunc: plantas: immo ex ramis, adición fo-
PROLEPSIS PLANTARUM, 5$:
«undato, tota continetur planta omnibus partibus
perte&a, licet non ita femper diftiacta appareant,
ut ocu'is pofünt diícerni, In Seminibus Nym-
phez Nelumbo dic: N, D. Przíes folia. hujus
plante tam perfpicue vidit, ut ex illis femina dig-
polceret. ldem lp contigit ,, dum femina Lirio-
dendri tuliferi aperiret, INon magis itaque mirari
conyenit, quod ruptis membranis Seminis » Vege-
tabile prodeat perte&um, calore & fucco nutritio
xtendendum , quam quod ex ovis aninialium poft
v derpnt
faecundationem pullus parentibus fimillimus fenfim
evolvatur, quia phewwlam jemimis. terminat flos: aut
gemma: (Phil bor, p. 301.) gemma videlicet in
làntis perennantibus, flos inannuís ut maxime pro-
bibile videtur. Cum vero potius obfervationibus
inniti deceat naturz curiofum, quam conjcéuris ;
aliorum commendabo induftriz , hanc rem penitius
perícrutari.
$, X
Progredior jam ad illam vcgetabilium propa-
qua
€) Attentu digaiffimum .eít, plantas bulbiferas femina
non maturare, nifi bulbi deftruantur, quod in Lilio
bulbifero, Dentatia &c, cernimus. — .
4) Non confundi debent bafes foliorum pr&teritorum
" -eum foliis futerz plante; illas enim baud aliter con-
fiderare oportet, quim ut fquamás gemmarum exte-
aux de gemmis em .cuam. bulbis.
petere , neceffe él, Pendet ergo 8 majere snos
five nutrimenti Copia & Caloris, gradu, a Pbit
floreti aut folia profer, , & übi prius ac
ünt folia Bemmacea fecundi: annt in Bon. is
tii in calycem &c.; ita' "t. folia | Eernmacea : in bulba
originem debeant Cottiei, libro," igno. &.nm Riembrae,
nz medullam .veftienti. ] Gus Ta ICIs,. cüi bu
Pd 4
infidet.: Sunt. igitur bulbi & gemma non nifi i plat» ?
tz coár&aux , qua X debito: nutrimento
ac calore extenduntur e) & pró tatiofie circumffans
tiarum aur flores aur folia proferunt. , Quod y ABA
gemmie ac bulbi in (e contineant teneram ima
fiem nova planta fub iininia iole a E
Bon aliter concipi poteft, quam quod fingulus. ar*
ticulus TTznie diftinictum 1 itanimal. Eám tamen
noftram baüd ficimus fententiam ,.- noa. fingula
partes vegetabiles peri c&a adfint in qu un a
gemma vel bulbo; e enim folum de —
Zi mas»
fA ——m
SIE mu T . t ire fiLS3 Woyt
RI T: TULLIUM a E Ex I" : »
IL
"riores ab sere vel. frigore" induratss.- ui vero intrá
* quodcunque- bulbi: integumentam nová folia gemnt
«C dnfiru£ta excrefceré poffiht; fiquidem onic&m bulbüm
!:.- in plures. dividi videmus; patet Dulbos plurimis: 2
flare. gemmis ; ita. ut. re ipa. non.aliud fint,.quarmi
E ;abbreviati, rimis Bemmis-e s; sis torum (pra
Ls
^
& " teritorum "Prodeuntis, era. "—
.&) B. M. D. Lótiing in Diff. de. gemmis arb. 5a
|—fecde pronürici&vit gemmas (necnon bulbos) nihi
* "aliud effe, nifi^ herbas a defectu vís- "vegetantis- Cost
-;.., €atas;- ;pam qnando gemma terhpore vernali erum-
-..3uht, nop eodem anno foa explicant folia , fed:pe
integrum. ef&stis hyemisque intervallum immutate
M iris Er fuccus nutriiius a calore pro-
.Pulfus noü fufficiat sd eas fimulac gemmas, qua
aat "preterito anno emergebaut, extendendüm. . Quod fes
^ua fefe "abeat , patebit quando infeéta fro nde es arbo-
wm arrodunt; türn enim fuccus norritius gem
opa .adfluit, unde accidit u i joli cicus
Tmefc t füsque. Brera folia, Ems d
£c
PRORRTSE MLANTARUM. 385
nt.gemmz ac bulbi rudi.
Tents foliorum, aut fe Ud Ea in ramu-
los foliaque ;fuecefti icándis PY 0- anno
florem Protitu Ju 2 iff Lab decvei fpe-
&aculum in gemmis 2 cR aris hir-
pod me ierra latit b ita TY.
hné mezerc néint |
La EIS ectàm. ei P iim utüri
anni, omnibus fuis partibus eruendam, annuo fpa-
tio antequam prodeat; ; immo; -Radix omnis plan-
tz perennis infra terram [i emmam futuri
anni (Phil. 5 75* Nu r ctiám
piis it No dir D. E n 2d UR (Jüniór) )
in radice Anemone dichotomse gemmas alternatim
pofitas, quarum prima feu maxima continet plan-
tam futuri-dnnr 1764, fecunda, terti; quarta &c.
quousque demum numerari: poflint fuccedentium
annorum herbas; exemplum fane fingulare, quod
hic folum ;attulifTe-fufhciat , . quoniam: figuram &
defcriptionem fuis Decadibus inferete conftituit
Cdarit: 1 D inventor. Nemini igitur obfcurum vi-
cbitur, quod multiplicari poflint ve vegetabilia fru-
flulis radicum & ram adl alice commiffis,. prout
* 3 sce Md eni has liter procedit, quam
FI Fr ntegratt: nt. letr fwe
LITE E es Xe
mari poteft; fed con
- sionis scalis ác ms parat Perd
-— (11 (ee dio te Mond ns un In n dc & T7 52
í ^ antes yi —
—— An to15D 4M oniduiMa T. T. ew fS ^mi
ite
LT 5 f449V irt.
mou
epi mL P Fr P « but
QUUONITOTQ e hio» i ego iGniAg 9390
$3 L1 - - z [4 : * : ; é
ur V4 11
* 4
jr one i "bfrns vaarg] , P M
PE Do T k ER HWiILNn INE DIOLIJLD 51ift
" ^í ; $4 *ox ra QUA 5 x
,&iodi102 C4 EIS E diup eI ; Windil
ZHdiAY aot RS. YO HDUE tubhi- Fin "t viri
CENTURIA -
INSECTORUM,.
SC DY. NONE !
PRAESIDE —À
D. D. Cán, s von ^ Livsé,
& etie quievili seque ac ipesia; füas. à bali t
"WM viciffitudines, quibus adoletcunt , florent; de*
-— , crefcunt, & deprimuntut.. d s- MEAE
pars ipe prie nd falis €
1 MAIRIE, quarum unam inco-
uibus in defcribendis, noftra
. incole hujus provincie,
malia, Pedusi humero, ani-
| perfe&iora funt corpora
CENTURIA INSECTOR. 8j
autem plures competunt. pedufculi," Communi
quidem fruuntur aura, quam tamen non orc, non
capite, fed. laterum quibusdam - hauriunt fprracaii.
Seníu, quem dicunt 244esa;, organico gaudent,
perfpicaciam noftram prorfus eludente, quippe
quo ipfi caremus, Sunt quidem inftructa. Capite,
uod vero, fi unquam, certe hoc fingulare eft,
& mirandum , cerebro quod deftituitur omni; e-
tenim fibra medullaris, quamvis non prius, quam
in ij fo capite. definat, ibi tamen in molem or-
anizatam vix glomeratur. Hzcce denique, ad
be om mnia, animalia, fuis veftita offfus cata-
iab loricata, mirifice incedunt. Pro-
cd s cuivis admirationem moverent ma.
ximam, nifi majori miraculo triplex effet forma,
qua trinam quafi »eramorpbefi pleraque fubeant;
Hixcce varium habent ftatum, quo non obferva-
to alter ab altero, dignofci vix poteft. Hzc
animantium turba eru; in arido fibi vindi-
cat maximum, ;»e/em vero minimam conftituit
at Vero, ut multitudine, E opere, cateris lon-
£e antecellit, — T. a
n primo rerum initio, infe&ta non exitinid fc , atque
c non ordine naturz folemni, fed generatione «-
produci, credula (ratuerat antiquitas, « lone
ofteritas eos genuit viros, qui natura pene-
ER ia jugi ftudio petentes, cimeli a-ejusdem. paulo
n" familia lariora reddere. occi perenr. De infe. Lis
nihil. certi, perfpicui Nen nihil, nobis impro-
& negligens reliquit vetuftas; Licet fatea-
terarum. palingenefiz initio, ra»
ir ulgere fcientiz entomo-
tamen. jufteque. lan-
16. CENTURIA INSECTOR.
. gvidiores, ita ut noftris demum temporibus in à
prico pofita videatur, —
Hiítoria infe£torum literaria, in tres adyafi:
ta omnino diftribuitur EPOCHAS, quarum PRI-
MA, agmen ducit feculi fui jubar Cozradus Gef-
seru;, qui indefeffa, qua ejus erat naturam ri- -
mandi aviditas, omnes hiflorix naturalis partes
verfavit. Dein Mosfttas Anglus, in fcenam prod-
iens infe&a demonítrare incepit, Tum .4f/4re-
vendus lualus, in hac re, magis fudavit, quam
profecit. His denique Jowflonius fücceffit y fed
"migis ut compilator, quam au&or, ^
SECUNDA Epocha res natura 'perferatati
fufit,, felicius diftinétiusque in horum animali-
wm cognitione procedere ccpti funt; namque
hiftoriam infectorum. ab ovo ipfo ad. uero
nectutem perluftrarunt vitam eorum, victui
immo ip uam mireris, rinde re c
"ut fitit: agiiolcere- quivis. facile er
luic peragenda rei, omnium primi , fummo in-
ferviere opere Hoeffsagelius GC Goedartus, viri pin-
gendi arte. clari, quos Lifer ingenio acutiffimus,
Vasceum Blancardoy fecutus. eft ,. donec .Swammer-
iui, quo labotis: patientior non fuit alter, hanc -
rem ex profeffo tradendam fibi fumeret, ita q. i-
dem; ut fibi baud. fatis duxerit, formam: Infe-
€torum 'confideraffe externam, fed anatoinen eo-
rum, ad miraculum usque fubrilifimam: fecutus
"üt. Meriamam: matronam, belle & fcílive .omni-
no guscltis ca le juz alit Euro
en ^haud contentam, tantus i
ue s allexic amor Ut,
Ln
CENTURIA-INSECTOR. —— j87
ponendas, ultimum fenc&utis :empus impendit.
uc. babitant in Anglia, infectorum. examina,
undatior
Hunc, Aule
uno, continua.
Maretchallus D. De Geer , tenore:
vel fplendidius, an.
| am. —
3$ ^ CENTURIA INSECTOR.
bena, tam oculos, quam animos naturam intuen--
ea, medicinam facturos, conftitutionem hominis -
Ne-
kcu .. t EY
CENTURIA INSECTOR, . 5389
30 CENTURIA INSECTOR.
Praes, mirifice adauxit, mihimet. multas, & eas
quidem rariffimas, demonttrando infe&torum fpe-
ics, quas, D. D. Garden, in provincia CAROLINA
habirandi, nec non Domino Protribuno militum
Debiberg, SURINAMO reduci; Dom... ANoord-
gre, m infula JAVA habitant, cateris, acce-
ptas refert; ut taceam rariffima plurima. infecta e
PENSYLVANIA Americes feptentrionalis mis-
ía ad Mufeum- Nobil. 4e Geer... -His maturz de-
liciis blandius invitatus, petii, mibi ut concede-
retur optio, unicam eligendi centuriam, quam ad
obruffam determinatam, perattento litterarum or-
bi, proponerem, ut, Tirocinium Academic
editurus, hanc fimul difciplinam, aliquantulum: au-
£erem atque ornarem. , Cujus. voti. fpes me eo
meiior tenet, quo certius conftat centuriam . ine
fec&torum rarior m, gerul E 773
: Kec. à 5 f fr
ir : xd. ^ rd
lior, fatendum. eit, me, & ttaporis un artz-
anguíliis, adeo fuifle prapeditum, ut defcriptio-
nem tam prolixam, tam ornatam, tam denique -
perfpicuam,. quam optaffem, cenficere haud potu-
«rim, Mihi vero, quod habet verbum, prora. um
puppis ea fuit, ut hicce nova. a notioribus, ri
diftinguerem , & diftin&a ab -oblis lone atque a
filentio hominum vindicarem. Itaque. Tibi, Be-
nevole Le&tor, centum. fpecie: Infe&orum , In-
B corum & exoticorum, offero, -quarum com-.
: piu MÀ funt, qui. ante oculos arg
qu ix. credo, quod ab
iratione maxima | quisquam. ftus fit.
pinBeem - Caffi ornem 25. €
idam Jeor
. . CENTURIA INSECTOR. 3»!
cU €COLEOPTERA,.
E. SCARABAE US Zityws thorace tricorni:
intermedio maximo - fimplicilimo,. pure Korg te"
curvato fimpliciffimo, E
Habitat in Penfylvania. De Geer,-
Similis Scarab. — Herculi,
absque. entibus. qs the m "
( risit eprna- "edic c
Femina: t Mag nitudo Seri Blimoceratis ater.
- Capitis. Clypeus - piis integervimus - margine. elevate à
-& fria. elevata laterali: utrinque... Cornu in medio
-elypei . ereffo... 'Thorax leuis , retu[us., antice glaber :
cormu [ive dens verfus latera. antror[um | adjcendens.,
"paulo. brevior. feti. capitis, zerurd non. feriata.
5» CENTURIA INSECTOR.
Habitat in Amcrica Septentrionalz.
Simillimus Scarcb. Cervo Capite depreffoó truncato,
fed maxilla a5sque dente lateraü. Pedes rafi funt.
— $. DERMESTES Gieditfa fübtomencotus pi-
ceus, antenis filiformibus, etytiis fraus E femo:
ribus poticis gibbofis. ' ;
Habitat in feminibus Gledizfte | €— Ee
Facies: Derz, Piforum , f duplo major, Fe-
mora pofica valde craffa, mom tamen vidi faltantem ; T
Junt bec mutica, dentata uti Der. Piforum, — —
^0 06, DERMESTES Batiris , obfolete tomen-
tofus fubincanus, antennis. filiformibus, elytris lz-
viufculis, femoribus -pofticis gibbahe.- "E se
es ($9.
ec in » fénine: "Bali Ameriees. c
; mi dE ea er xA s
Corpus ftre triangulare ipio Thorax
dongitudine — capitis," antice attenuatus , angulis. pofticis
in * tranyoerfzm produttis." 2E levia,
edo futuram angulata y angulis | la
is jpinam antror[um por! ectam y^ ) Vongi
Latera L deed Beeced p Fayine
g. '"CASSIDA m
! eis tera duabi
. "CÉNTURI& INSECTOR. — 55
e, CASSYDA Nonus 'eyanea, ue ets an-
tico fpina truncata, -
"Habirse Sadéaqien b. m
"Major; £ota eyanea.- ifia esempi an-
puhcuPars Pve antico im [pimam: linearem.
o Thorax antice. erue ee cos
jam. puniti exeat vix. 7 nfi ipicuis
CCI? | a elytris. fangvi-
.ncis. immaculatis thorace: maculis. nigris. eU
— Habitat Surinami, ^ SIS
. Magnitudo s "minoribus vj ral
ger, nar. ginibus pallidis, jj, Pun&u
3 "
NTURIA INSECTOR.
T e - Magnitudo Chr. Tamaceti : "Y horax rufus, ne-
"o -NIFR P cuPuleuf. Elytra rafa: fafeis Prima latior |
undata, ad futuram antror [um porrecta ; Secunda am^ -
gufHor , magis undulatay Tertia in. apice, ad. futuram
€0iens. cum fecunda. - Antena, Pedes. e. antica Abdo-
minis atro-eeruleg. amo
1$. CHRYSOMELA caflanea ovalis. caftancs
elytris margine exteriore. teftaceo. EG :
Habitat Surinami,- — : d ;
- Media. Thorax dinea. d " merge et
Ten uti etjam el yt 2. S fACEIE D in
atra glaberrima, tl
vefcentibns. ———
. Habitat ad. Cap. T
forme; Quartum | ad 7 jme elyrri. Et r
daberrimus, nitidus : -punttum ovatum ad fi eus h-
"tus; tertium ad - bafim » rotundum ; quartum ad fente
-Jumy oblongum, minus, magis Widcasie- Capitis. Lopes »un-
Ho rores ner macula lutee; Pedes
:
| — Magnitudo. Cimiciss fei deed y vtirh
quof atomis minimis. confertis dfper,
49. CURCU LIO. Oryza longi
gus. niger, «elyiris. maculis . diasop
temoribus müticis. - .— xf
- Habitat. e d feminis 3 ab ex
Magituds: Pj. pee ue EICILS E
4A1. CANTHARIS igofar rca €— m ES
fice violceis; — .- we
Habitat in Senegal. : dar
Statura omaino Cantbaridis ees , 351 dimidia
Biytrerum: gars poftica violacea nitidifjma. "Ahrchne
36 — ^ CENTURIA INSECTOR.-
— Habitat. DOETNUS Dalee: | |
2x Corpus fere. majus sofiratibus , colore ffi:
qune & fere digneo. - Anteunz vix thorace longiores,
nigra excepto primo articulo. . "Thorax oblengus ad- —
modum » medio longitudinaliter glabro, Elytra fubftri-
«ta, quafi cofta diflinta longitudinali pallidiore , & mar-
gine laterali fen; ies eiytrorum xm valde
aucronati, — |
vs EI MELOE Cryfomeloides. ESSE ERA
cHabirat Surinamis 9 : VPE
"Corpus cbryfomele; totum. "uiri mevatdn. fab- ;
tus tigro-fuboiolaceum. Antenna nigra. Palmz sre.
. . 26, TENEBRIO.: au Also ater, elytris.
ftriatis , thorace LOIB ids *
Habitat Surinami, — ——
Magnitudo ear.
Elytra ebtufa, j
pec Á 1s, alis apice -
ate; ahtennis pe&inatis,
Habitat in China... í-
. Magnitudo & fatura G. M. Reli iis vertex
.. Capitis 5» fpinam antice , capite longior
Antennae pe mnn. bes e
|. . GENTURIA TN
viata ,* albido fulcague. self. Pedes antice fubrat
dupliciter. [pinojo 7
29. GRYLLUS ; irroratus M. acia Tivi
fubcarinato , elytris VR: panéi ferhgincis
IS, M Ados 2e o x9
Bom dn Carolina, . Et
Similis G. M. relig, juo 6 Ale abdoni
ve dreviora, 3. f. 4. punctis ferrugineis. v we ordi-
ne digeflis , x acid rrr - Femora & T ; 2
RYLLL et ri Sonic fegmen-
fta Lesser E
€ tig Meo
cMajox. Sou fieraNaen JFlent- CR ES
neus -fagmento pofiico carinato. Crifld compre[fa , valde e-
levata, [emiorbiculari. Antennze flave. - Pedes. /ute-
fcentes, leves. Elytra nigra, albo obfcure. reticulata :
den plurizis -albis inegualibus, Alae wigre. :
EI GET. s inet arius gv antennis y
GRYLLOS S
s breviffimis , alis lon itu
- Corpus fufe-fuliginfm. Cap ra obf.
ferrugineum. x women is fupra. [caber , bre--
vior quam in reliquis. Mantis Jpeciebus. Elytra Eos E
vi[ima omnium , ovata , obtufa, angulo bumerali exflan-
did, fopra. cinerea, fab -— sie datera eui lae
ue 3
33: GRYLLUS [eM T xinetews epos
fufco: maculatis, Et
Hubitet in Java, RYE
—. Antennz corpore. paalo EU Tio eom
prelfas, dorfo planus , poftice rotundatus y , lateribus fuz
Jiefcens. — Abdomen ovazam. — Ala: cimeree-ut totum —
corpus , fuperiores. maculis aliquot. lunatis.y dongitudina- |
üter. digeflis y. aikque. T scis Jfuea. Enfis abdsogime
fere brevior.
34. GRYLLUS perfiicillaras Alarum » rudimen-
tis ocello atro, oculis aureis. — — i -
: Habitat in Indiis, De Ger. : ii im E
Antenne filiformes, corpóre TROU Corpus
fubteftaceum. | Alarum. uad Joco- laminala eva-
dus. Ántennz jfi-
formes , gosradior j e i. "Thorax zeffaceus ,
. fpinis. mumerofis muricatus & | poffice. margine. fpinofo
ciniius, . Abdomen fupra. nigrum maculis. qun -
(o felatum., — dle nulle... poe
.36. GRYLLUS fuceinttus - bs cinereus, - thoracis
carina margineque Exo eiyrrorumque má
Ec is. :
5n
similis: re e 1
tum thoracis, compréffes. 3Psput antic.
vix manifefle.— — €—
28. GRYLLUS. Velia A. t
tundato , corpore. De hecoMe el
lutis albidis., 10 e M x
Habitat Surinami.- x
"e. Simillimus Gryllo PEG, n. eps miner
2g | osa ut Wes i eee : Ca
p ; -
Ie ad ripe «« pagina. fuperzo-
oblique M La -
D Eptum ute.
40. CICADA zrzscata viridialbicuns ; ili de-
flexis comprellis , poltice truncatis. '
Habitat im Java. !
399
3 " ante -- es ongitudine tan-
; $ ta faperins far dide "E
1
4m
jua nigrum carinatun crifta elevata , TONRSNUNS F
^ apice bidentatum ; - lateribus angulatum.. Elytra -
ferruginea. Tibiz vafa. Abdomen atatum; [uh
ano punita aliquot coccinea , forte fexus. mota.
43. OIMEX faber oblongiufculus, teftace-
us, thorace angulato-fpinofo , femoribus, denticu-
latis, alis nigris,
Habitat im Java. *
Corpus zofum hPaceush Yates Ale mem-
branacee , migra. Anteupz corpore paulo breviores,
IV. articulis. "Thorax. utrinque. angulo. retto fublpimo-
fus, & fpinis bis elevatus, — Femora omnia. apice fpi-
vis infruda vix manifelise .Femora i, 1, &€. TU
3r fubtus. denticulata tribus. denticnlis, —
sede - CIMEX ficeinilus. oblongus, thoracis € e-
lytrorumque Mangioes exteriore. emoromquss po
we EI : n
linearibus quinque YRETRCT e^
35 i» America, De Bert
"Totus »iger excepto abdomine abs Elytra 2m
Lets puntlis ffve lineolis duabus & tribus nigris.
46, CIMEX »obilis. fcutatus viridi -auratus nis
gro -maculatus, — pres
-Habires in puc : Ai
ds : Rühnsn fae, 2
Us onmia i p Tibi
X
uta. COCCUS- e rdi: fubtomentofus
- €onico- - gibbus. apice. operculato, - SEN
t Habitat ad. Cap. B. fpei i» ramis Gnapbatii muricati,
ion Simillimus Cocco Aonidum, a 4 quo differt, quod 1:9
minus orbiculatus , fed. magis, ovalis, *2:do. dorfo "magis
giblo & fere. conico, 3:0. [uperficie mon glabra, nitida
Jed [nbtementofa. — Apex operculo nudo tetiuy j
peram difcedit foramen tomento repletur, A
RAIPS- paradoxa. fufca , elytris abbrevia.:
nis pectinatis. bfiilibus- EH mIPME, ex
DUE adER Qsbeck, ge |
e... LEPIDODT ERA, V WAS
49. PAPILIO .£pifhus E. T. alis fufcis vis
ridefcenti- maculatus; tubtus fubincarnatus macu-
lis. virefcentibus DE nde
Habitat. in f hips:
uh
. tis nigris. concoloribus; | poí ftici »
turis fexfida nlqu: :
Cer. if um
Media. Alg ommer T Poflicz- eimtobrerj
vix. caudate y fed. potius. angulata , margine lumus [e-.
ptem. migris, fubtus. faturatioribus ; j im medio macula al-
ba. futuris nigris diflintla in maculas fex, quarum an-
terior 7h4jor bifida. ."Yhoracis. hatera. & ibdominis$
— Tem. FL. C c E c um
xx CENTURIA INSECTOR,
ipcifure ferruginte. | Differt a. P. Polyte; quad marge
alerum careat interflitiis albis; quod macula alba. ame -
terior reliquis major 5 quod corpus [anguinolentum; quod
/ lunuls ponte fere renformes , nec anguflo lunares,
PAPILAO Orortes E, G.aüs c-udatis nie
gris JIbido- - vireleente faíciatis, caudis albis.
Qerk t. 26. f. 1. ;
JMabitat in Indis, ——À gt
c Medius im boc genere. — Alae. fuperiores juteger-
rime: Supra migre fafciis duabus, virelcentibut , iute«
riore dilutiore latiore, Subtus gre facis tribus;
albida - vire[centibus y. latioribus ,' quarum be[eos maxima,
Poitica walde dentate &' brediores , caudate : fupra
facia lata. d.lute virefcente , maeulaque "inter
dentem dilute. virefcente. Subtus diiute vire[centes: fa-
féiis. duabus faturate. vire[centibus « preter. comedi uns
vire[centia ante. facias s cauda. allida y obtu, obtuja , valde di-
ffantes. Abdomen fubtus. lui
»o$1 PAPILIÓ Pidipy
diis. Tic s, fubtus. fafciis 'aibidis y que du:
bus cauda ocellis geminis, — — OCA
- Habitat in Java, ^ .-
AMagritudeo 2. Antennz fü rss ferruginea,
Alz omnes fupra. face, immaculate, ver[us marginem. —
exteriorem oboletiores; íubtus omnes grife|centes ,. fae.
Jeiis. transuerfis , albidis , poftice. fafciis. qe albi
dir Pofticz fubtus ocellis duobusz umo ad eee
exteriorem: altero verfus angulum pofticums angulu.
. flisus, apice fere in caudam o isi z ne
x ris: primoribus. faícia lutea cnc: slbo e
dtic zi -difco. czruleícentibus,. M. R.- e
£f
IATNSECTOR. 5
"Sg tus mper die Boebaftentel; pants
dafn. Primowés faltia. dimidiata al-
ollice fefta di; midiata. e Junulis
| Jy. PAPILIO een Hu als ; Golus Sue
€ albo - maculatis:- f'aperioribus virefcenti»
-bus; inferioribus ficia —€— :
afin: s 4 f 2i
— Habitat. i» lndia, M. R
e. nib er » | po di primores fu-
7 i X PS -— er zd b i 5 x
404 CENTURIA INSECTOR.
| ;7. PAPILIO soa D. alis flavis: primori-
ren fupra albis margine nigris, ae e ois
nigro - - punctatis. |
Habitat ig Java» —
Media: Àle primores fupra albe , mergi ex^
tériore nigro; fubtus flave, fufco irrorate &$ puntie
fulio ocellari in medio. Polticae fupra flave, margi-
se pofiico puntlis. y nigris. Subtus flave fufco irrora-
te margine qotieo puntlis 7. nigris , fcilicet in alteyna
ees unice. Pedes fau, Oculi brunei.
ens 4e PAPILIÓ Polybe D. alis integerrimis: po-
fticis dentatis: fupra fufcoeigentibus, — vie
ridi-íericeis, venis atr "e EE : 24s
: - Habitát. ma Ue. MT
Ale primores. CER Hie enEHHE feris
in media. anteriore macula. gas Mete adeb Sub-
refcentes , fericea; fut tus. micee venis.
revojis marge interior - cel eii 8 poftice lobatus den-.
' ceruleis; maculis. nigris. Abdomen: 172
E. Antennz zigré, clavata.
$9. PAPILIO P2ziez D. alis integerrimis an- E
gulatis flavis; pastos arde: potipen "€
^Clute:i s vm | oem
Roef. in: 4. v RED S cn
- Hebitat: an -lpdise . c ;
- 6o. PAPILIO Phinwela- D.F rris
tik fufcis: primoribus. endi ues » Polics t ter
, duobus, ac à bos
Habitat im Java. | -
— Gimilumus Pap. H)j indb; EG bas nm js je
dr g. i magnitudine. — "Alz integerrime, concoleres: íÍü- —
pro fac e sens YU vix ma-
CE - A IN SECTOR. 4o
H imis NE bi — "
- es PAPILIO pido PA alis: integerrimis ro--
tundatis luteis: sine nigris: i fticis- fübrus. E
— t-er ie creen RE.
gnitudo- RESCUE Alz. opor fupra faru-
punto nigro in difro, tf margine poflico la-
am Subt | flavus e puntio nie dimbo poflico
cum maculis "eribus nigris frigonis- fe-
utes , dimbo poflic nigro. "Subtus
e
pagine fiperinre minus evi-
L à
8e ide
ÉD
adjetto minore , marg.
' pofh Heus Sintesi d —An-
2 " PAPIEIO Heleita D. Salis: integerrimis
Eioiédloribos luteis: limbo nigro pun&tis. —
albis. E
Cbrk t. 35. fa Ea 3047
- Habitat - in "Iadiis. M. L. inis i ETE
APILIO .srrilidor ah Maece
ET boites albo nid pofticis
vai fübtusque albis. — C c 3 noie
44 — CENTURIA INSECTC
Halitat. in Penfylvenia.. De Ger»... 7
Miaanirudio media, Aie primores. d ah; "
ha M apeterlá in medio verfus. apicem. dia ad mar--
ginem. tenuiorem, | Puntia. alba $. ad apecat; 2 fere
1p owedio; unnulla ad marginem. tenuiorem.. Poftcas:
macula alba magna ver[us bafing «at omnes fitus alba
veni nigris Vhorax albe puntlatus. a
—— 6$. PAPILIO Earydice D, alis fufcis: fubcas
primoribus ocellis quatuer,- pofticis. fex. - S d
Habitat i» Philadelphia: De Geer.
' c Similis Pap. Hyperaute Alas integerrima y fu^
pra faces dus ebloletius ecellate, - Primores. Reáe
ad marginem pofteriorem ecellis. quatuor nigris pupilla
aba, Potica relin. Xon intra mappe
wis
arte Por. Brofve.- Alz jwepre vel parum
| Hadas Superiores fupra faf duabus albis, utro-
que apice attenuatis, Subtus. pallidrores, fufee facia
duabus- albo. vire[centibus y- deti la, Potuce fu-
pa faros 3 difea albo. inequali, - | eum eme
.— angulo antico CYOGCO. mal - t
67. PAPILIO ecipfis D. ni in 'gerr
latis flavis? primoribus pun&is duobus m
nigris, pofticis ocella: c fase
Pet. gaz. TW 4T 10V * 6. bona. LP. ow X
ie ei in Amer D sepenriendi be. Rete
cen exeBi, ue Rbasmni.
-PA LI té "Tiii N. -atiss angularis fupr:
pt ruleis zn Rubin j- fines roin: que mar-
vts
-sStatura: Pap. Atalanta, Alae fupra fotuicobli
dentate, angulata fajoa communi ecyamea, five dilure
carülea: primores. afia bac interrupta & pome api-
eem. puntlo: albo; . Subtus. »armorate luteo. viridefcen-
ze, nebulofe, - da medio ec pu — :
em rupe PILIO Hypermneftra N: oli
E PAP o 4 is nigrican-
vine lisi ferrupineo EPUM: P (pd
ce ferrugineis. puncto albo, -
— Habitat in Java. 7c ;
"ies Media. Ala ebfelete. bant. dye vigra, Sd
mnm* d: dimho i "n
[771 — Subtus omne: "free
fine mulia pof j ( :
9. PAPILIO €
fcis: primoribus maculis albis. "be&que- fangvineis;
pofticis area, M. L, V. ———
Clerk. t. 47. f. MEE
Habitat i». |ndiis. |
Magnitudo & facies P, Nelei vgy«.— Ale fubeon-
eotores macula bafeos alarum. anticarum tantum a la«
eua rni area alba ail ems
Sura Ir Coal ^tm MI vi dein
engulato ^ lenticulate: (fupra: tefaceo-lutee ,. 5. [^
z ul migvis wndulatis, Primores utrinque pun-
do albo ad mdrgimem anticum , fere in medio, | .-O-
mnes nargine pofico albe, (ubtus- éeneolores quidem
fed. falciis ferrugineis cinera[centibusque. nebulofe, —
722; PAPILIO ite: N. alis cincmdeentibus fü-
a primoribus ocellis fenis , , qon "v Wu
: Diis cxchg o t:
—Wabitet in: Afia. Cerk. ESL ;
— € c s X ee
. 4o8 CENTURIA INSEC"
Corpus cinereum. Antennz fufco. - Pedes m
lidianricis mutatis. Alo primores, fupra cinerafientes: ád
marginem. anticum | lineole. transerjes fufca , -umdata s
intra marginem exteriorem. ocelli. £ quorum 4.8.6
«edi. Poltics lupra eimera[centes, intra marginem
ocelli y, quorum 3 & 4 ctii j Intra ocellos &$. mare
ginem. linee à füfces vepande. Subtus omnes pallida
Linea fufta , tranver[a y. metn intra priorem ineo-
le fulce Jebandulané? extya lineam in fingula ala ecelli
1 6 pusxia aliquot in eadem nea, —— de
73. PAPILIO Jatropbe IN, alis dios pal-
lidis- aces undatis maculisque : mcs tta Lac.
unicó: pofi iqen.: dpsine- MAE
Hi E etum k
"^ Statura alarum e dclicositxins fed poflica. fub-
dentate — Primores bafi macula. longitudinali Pofkicze
Jen lata. bafeos & dafeia. " mac. panibus ; neralee |
( entibus. : UM
Ei MES PAPILIO Hyperbius N. E Fuse es
tns (diego extimo nigris: fafcia albas.
fticis fubtus argentatis quinqucsoccllat
- Habitat in China. - Safes RP etou
Strué&ura, - — -Paphia s fed duplo.
hores verjus bafin lutea, unis my
3 fu apicem. fubtus pellidior mae
/ Sao sedan jr. ni Ala px
upra Jure püntis 15 f. M n wgo pos -
s — rárairissy Sobrus: be ale: p
/CTOR. 4o -
lidiores fiue viciis io o argenteoque 'obfoleta
nebulofe, cum ocellis: quinque pupilla argentea:-in difco
pice intra margiuem poficum linea vepanda pigra.
776. PAPILIO Cydppe IN. alis dentatis fupra.
nigro. czruleícentibás albo. cec ce NRicona-
muni.rubra; fubtus. marmoratis; : CELL vm
— La fe Uaec Ivo agat eor
Pup. ual Aes eeuna cou MN
denter; ad. marginem. exterirem lada,
fip. des anticis plaga. tran-
! bafin. ril: Me emnes marmo- 2. |
£3 aculis cerulefcentibus. &' albis. In po- -
s duplex e maculis nigris albo. margine. a :
c "PAPILIO. Peleus. P. alis integerrimis u- Xx E
trinqueatris: primoribus fafcia lineari pübra, extev ^
pusque luteo maculatis, act
VM roa gui - kcu *
étions in Inàiis. : dE Ac Rus Tyra co
ptlis duobus eme In apri *
unacnla ovata cyanea.. Pollicee fufe, — |
| Sapd us omnes. iaefiicss, grifeo-undulata :
td apicem. Potlicse macula. rotunda,
id Q. ex i; alis caudatis nigris fa-
di * ícii is duabus diis mulli czruleis, -
TC Ccy -— Gerh E
IA
E CENTURIA INSECTOR.
Cr. a. 44. A [fs Gs du : E
Habitat sis M. R, " z
Magnitudo Spbing: Sraticet. E primores,
exwealoress atra, vuata integekrima fafciis: duabus "byali-.
- s, aitera in a; altera bafin oer(us.- Alzx pofti«
cx atra, joo spe im caudam ipfa ala longiorem, a.
zureum , medio fafcia byalina transuerfe. longitudinali.
Macula minima caccinea qd. bafin anteriorem ala. pyiunoe
ris-& alia paulo. major. ad - angulum ani. Antenna
, €lauata, atra. Sub. abdomine etjam Yubedo apparet. 5
" —$0o.. PAPILIO zugias P. alis integerrimis di-
| varicatis fulvis. fafcia peirasen prem ohne
. €o Sigris..o:-
— Habitat in. pies Eh: T |
Suniliumus Pap. Coprmati fed paul nini lk
: pt tennz «apitate terminata - pisa intue. Ale fubcon-
. eebres;. Frimores. datea , i; |
*w
rec v iebrus d otnes iden wigro irrarata, mec rad
f aliit quadratis maculis. adl eria ut Comma. —
$1. SPHINX Vogue alis. integris: omnibus.
"margine poftico albo pun&is; abdomine ocellis.
. Q4uadccim fulvis. . Brewn. jam. 438. t. e us rz
" Habitat im Caroliva, : fec ,
Statura Spbing. .
: Ale ecimeree margü
' albis fuperioribus. pi
^J *Abdomen cinereum oce
LI
alor
CENTURIA Wepkcus E:
ipearnate, -Sutura. longitudinalis nigra a wertice ad fcu-
pelo duila. Litura in fingula ala. fuperiore nigra lon-
gitudinalis , fed verfus. polleriora oblique interrupta. le
*$ corpus fubtus. fufium, Abdominis dor furm fauguincum ,
diflintlum. a. fujco puntlis nigris. —
83..PHALZENA. Phulmia N, fpirilinguis, as
lis avis: polticis - ennso ibus puce Havis: sd
nula. uu: nigi x
Clerk 44.
-patule m Superiores fupra eol- — —
dn diver 4t0, Subtus weZieta- —
€: nigricantes fai cia. ala. Inferiores comce- —
lores fave imb lato. mf iE quafi albo dentato
Gin mtdia: luna
«84. PHALJENA beteroclta. N.? dpixilingpits Lgs
alis fuperioribus angutlioribus fufcis mp J Be ^
vis, pollicis flavis extimo fulcis. b T m
Habitat im Indts. M. L. VF. E
| Maps media... Antennze defit. Ale T
me CENTURIA INSECTOR.
E e LIBELLULA:. variegata alis. patentibus
Bs geruieicenne Banoque bie pite po
-— : M. Lo V e : d |
-. Habitat i» Indis. . 3
Magriitudo Libell, vulgata... Oculi /ECRV Tho-
rax. viridis. « Abdomen fupra nigricans linea viridi.
Alz varicgate ex ceruleo 65 luteo; fed. caeruleus. color.
antice magis fufcus. apices byalini magis in anticis quam po»;
ficis. Ala pofticze. multo latiores. funt. In primorie
E verfus apicem. antice litura. illa libellulit . communis.
, Sz; HEMEROBIUS edzicornis antennis pe-
T ER alis. albidis-fignaturis. stram nm
bo.articulatis;:|. | SCA
— s Habitát. án. Penfylvania. DeGrer. uc xzni rgid
Mad inter. maximos. «f
(jam exiens. -— Caput. & antenna veflaéee, Thorai
fabis " teflaccus U. nigro varius, Pedes ffevi.
289. SPHEX eee abdomine. Vena A.
* fece fubsiejenfit s £s TT
: nigra, slidrace. ilb 4
1€ quadrimesdiate abd
CENTURIA INSECTOR: T
E biup: €. magnitudo raltohis. F fons ziae-. -
ür tribus albis, maxilarum Jaterd qíhz, | "Thorax
ante. alas macula curva; [ub alis puutto albo -.. Ad (cu-
tellum 2 paria smacularum albarum. renta.. Abdomen
arum, police. albo maculatum,
ax PUESPA quadridens. atra t thoreté: quadri-
dentato, fcurello primoque. Reiter abdominis
- Habit in Penfylvania. De. Qeer. ATE a*-
alba. - M oco alba macula. ;ghrex peftice trun--
us, utrinque 3, dentibus. notatus, — Abdowinis fe-
mu maxima cx parte alium. ali ars
E anularis fufca, genubus- anten-
nárum. apicibus margineque primi fegmenti ab-
dominis flavis. .. - : | À
— Habitat i» Penfylvania. De Geer. ...—
. AMedia, Ale plawe. 'Thorax maculatus, ante
e magis ferrugineus, .. "Tibiarum. bafes. flave[centes.
OS UEM EIU binodis nigra, abdomine
primis fubglol Ebo.
AU MES: ASILUS mmy cinereus, sbdoninis t trie
us ultimis fegmentis albis. -
Habirat. in Penfylvania, De unc
; | de fngulare comprelfum eei cerade ad-
hart, LE ofiratibu
H -APTERA.-z x
EPA CANCER. Dormia ueterum Bits] :
E uus utrinque dentato, pec I um c
eg —— ee E V ums rap
e 2 Rupb.
414 CENTURIA INSE! TOR.
: Ma f- ct; f 1. Cancer Lanofus,
AYTA Muf. i aid SUPS t. 3
€ Habitat in ludis; UN
CANCER Porap; biachydiiie Ehoreeg füb-
quadrato inermi, chcla altera magna. ——
$yfl, mat. to. p. £3f. ». 6. Tasas:
Mareg, braf. i84. Maracoani. io Mou ii ui
Pj. bra. 77. t. 78. mg. --
Rumpb. muf. 14. te vo fa 34 Ex
Qatesb. car, 2. f. 3f. Carenarints
Seb. muf. 3* Hh |j. f. 8. * 2.
; dlabirar im utragwe lndia. p
- Tefta. devis , inermit, ex quadrato antice. latere
| ibus dilatata. Difcus quefi H.. Impreffo ; latera. quaft
(003 firüssoblouis; inter oculos imtogra. — anguli ante-
riore prominul. — Chela dextra y interdum fpijra y
[emper pe maxima. r E Pola.
: jd, albida * devi "st
minor ȟnwta digiti retlis ioo Pda variis P
dir; unguibus acutit omnes. -
97.. CANCER. brachyurus eordatut, thora-
ce lzvi cordate integerrimo, chelis fubtus müri-
tatis: ^ |
Habitat Surinami. | POEMA
Majwsculus, — "T'efta cordata apice. pfe TiF4 Fi
-fpiciente , levis, margine. fubcarinato; | difco lateribus
—O qibbos in medio quafi H. deprejum. — inter oculos. vix
emarginata, . Oculi plindrici, Palpebra. infe. der cre-
wuleta, — Chbele leves, fed fubtus valde muricata. ver-
rucis comis wigris. Brachia rriemgula 4 r :
«atit, Pedes reliqui omnes fubtus maxime pv -
i 98. CANCER. epheliricus brachyurus, " th ]
d Heer iiedico: (— gie erenulato, m ini "
Pio aH - eins
Tcfla latior quum nga, €onvexa , files e *
pollice angufiata (s tend variis. fulvis , dna nar-
gine pilla; Margo erenaldtus, Rol rum obtu/um, ime ——
: Pegrum. Chelaz intus piana ; extus - 4oWvexe mur icta, "
. margine-fuperiore erifiate. — c dk
- uei GERM uu Behyura s hora i
i TE CEHON, detras T as. bas Des
gg nitudi e dimidii. imperalis. Ehu-
TTÍWIM, COHUEXUS, ehrereus y de-
dores , unguibus: duobus bui Pe- X
^er müpui Cauda infexa brevis. 0
Lu pedibus. quatuor. ba Levi nem o
Habitat in Malacca. 4nd. csi ang : *
-* Corpus Zeare, teretin(culum , smagnitudire ria,
"Antenna. longe, articulis 3: ultimo ex innumeris, wni-
t uri fanis . articulis. fet fetaceo, — Palpi 2, mur Vi Jg
' JThorex Zneeeris à ar x
bitat i reto "Sura Fo TE zs
—Linearis, longitudine pollicari, utrinque ES deia-
Antenng longitudine corporis Gyt culis 1, 3» 3. —
mpi reliquis in [eram attenuatis, - inda BP zn.
u^ emarginata dentibus: duobus , cui au
EE deeruer adpata y. nde quadri-
bs S CXXIL
: 4x *G.
- LIGNUM -
QV ASSIE,
xaskesm - Cice Qvopn, ;
1 : PRESIDE
D D CAR. V. Livsé, - 1
P Pao Gzaapv Docyonis |
ES 1763. Maji i ed
rS CAP. ds Du detur
uoniam Sanitas fola felices & mileros. Sl
crimint ; MEDICINA quidem, quz
illam tuendam. reficiendamve docet, mor-
; talibus inter primas Scientias eft repuranda, o
- «ique ftudio exealefidis:. . Medicina. duobus, duod
LIGNUM QVASSLE. 4m
medicamentorum. - Utrumque. hoc Medicinz fül. -
crufm perinde neceffarium Medico ett. Quem-
.&dmodum enim non refici horologium. fractum
poteft, vel in moru ordinato turbatum 4, nifi. vi-
tio probe peripe&to, & inítrumentis idoneis, qui-
bus reficiatur, aptatiss: fic erjam nec tollitur mor-
bus, niü natura ejus primum cognita, medica4
isque aptis propinatis, Hz vero Medicine
partes, vario tempore, varia fubiere fata. "Ves
eres, pro. ratione fui evi, celebrandam utrius-
que habuerunt notitiam, & aque in dignoícendis .
M ledicamentorum. fimplicium viribus, ac in Se-
mioticis ; .& Prognofticis veríati funt. Revocatis,
autem fcientiis, cum clarior lux litteris affulfif-
fet omnibus, ca cumprimis pars, quz [tatum
. hominis fanum morbofumque docet, fummo ftu-
dio fummaque cura Anatomicorum & Phyfiolo-
gorum mechanicorum, ad fummum fere perve-
nit perfectionis cacumen; dum contra illa, qua
de Viribus medicamentorum agit, in primis, fal-
um diu, niin hsfits ncício vix quo fato
-
'concintiárunt - medicamentorum formulas ,- potius
tamen credo in detrimentum & P » quam
sob: & emolumentum Medic we Cauffa vero,
[4 zc
cur, per tot fecula, proficua.
uccubuerit, ea praefertim effe videtur, quod
dici, nec quantum oportuit , nec quantum decuit,
in. Stirn Botanica veríati fuerint: cui etjam
addi poteft illa, divulgata rimirum, per orbem.
medicum quorundam theoria, qua artis falutiferzc
Medicinae Me
— fedulo a medicamentis toxicis caverent, - E
prorfus e foro exítirparent therspeutico,
Scd n "ciunt erronez ejusmodi f: fenten-
à Tom. VI. " D d «iz B r
418 LIGNUM QVASSLE,
.tiz, quemadmodum preclare monuit NOBILISS.
D:s PRAESES ;» Mater: Medic. 1749 edita, Canon
a4 € i7. in Toxicis maxima latere. medicamen-
.£2, Venenaque a medicamentis non nifi. fola. dofi
. differre, cujus rei clariffimum omnino eft. exem-
plum Mercurius fublimatus corrofivus, quo, ut
. venenatiffimo; pertinaciffimi, &, alioquin, curam
Kfape refpuentes, tuto tolluntur morbi. — —
0 Jam vero, poftquam fauftiflimum tandem Sci-
entiz Naturali, & przíertim. Botanicz, illuxit
£vum, quo in formam difciplinz redacta eft,
-fcrutinium. quoque medicamentorum magis ma-
.gisque excoli coepit. Hinc, noftris tem! ribus,
Vietnenfes, cura ILLUSTR. D:wtr L. B. VAN
.:SVIETEN, medicamenta tentatum iverunt antea
.minus fpe&tata, utpote Mercurium fupra norni-
-natum, Lyrthrum Uvam urfi, Conium, & plura.
-Nec. defuerunt. qui ab America multa nobis at-
tulerint, recentiori &vo, medicamenta praftan-
: etui da e ut exempla quidam proferam,
.memoraffe fufficit Chinchinam, Guajacum, Sas-
. .fafras, Contrajervam, Ipecacuanham, lalapam,
Pareiram, Sarfíam Parillam, Tachamahacam, Va-
nillam, Copaivam, Tolu, Profe&o cortex chin-
chinz folus tanti eff momenti, ut M ] ;
..hoc cimelio deítitutorum, curz commifht
omifere: fi non perirent, diu tameu tórquerentu
mgri. Nihil.enim illo przítantius in febribus
jntermittentibus eít, utilius nihil in morbis plu- -
rimis a laxitate & acido ortis, quod eo magis
e spparet, quo-accuratiori lance coníideramus
ipendam illam. copiam, qua e Ch
nnis exportatur, unde tantum c
eri redundat, ac unquam .e 4 iti
x
*
im
LIGNUM QVASSLE. 4
eam. quidem :tánti- nominis arbufculam in fuas re-
-giones inferendam ;. ibique plantandam, cufave-
rint, ubi tamen adeo facile: creiceret , uq ap
fi verbis loqui liceat. pup o :
C08 dE IS ALS C -Nanra. lestis.
| Omnibus efe. dedit; es quis. cog -
^: Merum mentionem chinchize -fic- faciend
medicamenti fane, quod in Materia medica pr-
-munmi merito (ibi vindicet locum," animum fimul
Antendo, — Benevolum | Leétorem excitem
sder ndu aliud quoddam Pbarmacum, quod;
"quidem judice, chinchinam. longe- fuperat.
Antequam autem defcriptionem. ejus 'virtutesque -
dedero, verbo indicare decet, fummas deberi. »-
ires S NOBILISSI-S D: CAROLO GUSTAVO
—MADAHLBERG, militum Protribuno virtutis glo-
ria przfigni, cujus indultria, - ftudioque rei (em-
per inferviendi public, novum hoc medicamen-
.üm nobis ínnotuit- cujusque. cura fimul ab In-
| iet eccidentali voe nos vinadecin ett,
ni juanta in ibi fervidus Solis
mm "excitat, feetoris.- p sn —
'» poris corporis apertis, facil
hunt orrenda ique lncendunt. febres, toe :
| omnia f ineraria Surinamum huic
incommodo. inprimis. obnoxium. ffe, adeo ut vix
sine. — npecse d p» Alluc appellunisi falva
redeat "
UK *
420 LIGNUM QVASSLE.
redeat, fed morbis moriatur endemiis repionis,
quales funt febres exacerbantes, Amphemerina pu-
ta, '"Fritzus, 'Tetartophia, EHiamitritza, atque
' fHe&ica, Et quamvis incole , longo quidem ab -
hinc tempore, tam interfcindendo filvas, quo li-
berior regioni redderetur aura, quam etjam huc
illucque ducendo canales, atque excogitando me-
dicamenta appropriata, omni in id ítudio incu-
buerint, ut malo huic fatali mederentur;' vix ta-
men quidquam effecerunt, usquedum obícurus
quidam Servus nigrita, nomine Qvz//j, medicamen-
tum quoddam invenerit, quo. uti contra malignas
coníervorum fuorum febres tanto fucceflu caepit; -
ut cjus auxilium petere vel ipíi domini cogeren-
tur. Hoc vcro fuum medicamentum, tantum abfuit.
temporis fervo, venerationem &
Socr: fuz tum : |
amorem conciliaffet, ut cordate non folum ipium
fibi medicamentum obtulerit, fed & arborem, e
x
/
LIGNUM pow quc
i: aGQNP. n. 3
- QVASSUE. Ligmum nomen illud eft, quod
movo huic Medicamento inpofuit "NOBIL, D:s
PRJESES. Cujusnam autem Arborum generis
e(flet, c US LAM aa perquam fuit difficile, Dominus
ROLANDER, rud ante aliquot annos, Surina-
mo domum rediit, & prz ntiffimas hujus Phar-
i vires celebrare novit, illud radicem effe Zj-
/ ratus eft, cujus defcriptio eft da-
Plant. edition. a. pag. b Vc
4,5, At Ph obilif, quem nominavimus Dis DAHL-
rum ejus nobis patefecit genus, qui
» Aeariria inami fuo- in- horto. copiofe fevit, &
an lo ante annum in Patriam redux;adco curiofus .-
iEy- ut non folum racemum forum ejusdem , fed
ue ) fruclus ,. & folia. feparatim, fecum Spiritu
px
sponte duxerit, quorum ipfpectione fe-
quent; fic Delerigue condita cít,
fd QV ASSIA.
M CAL " Perianth. pentaphyllum ,
ite!
i brevifimum: &
" quinque. compofitum... $us
iiformis , longitudine Cte ios.
.quinque, lateralia, diftantia, recepta-.
raefn. orbiculato AMigitha. SV.
ex ^ LIGNUM QVASSUE:
.CAUL. teretes, dtboréi 3; Cinerei: ramis raris
nous mec multum. fubdivifis : ramulis "ultimis |
T viridibus; puné&tis ihpsipsetibug: ybi,
x Adfperüs
FOLIA pinnata alterna, petiolata, patentia z,
Petiolis communibus , Ípithamais, utrine-
que marginatis membrana latiuscula, ad.
ortum foliorum €ontra&ta, terminatis in -
mucronem mollem , fubulatum , marces.
fcentem, pubefcentem. — Pinna E^ foliola
trijuga feu quadrijuga feffilia, rarius ex-
'a&te: oppofita" lancéólato-ovalia ; acumi-.
| Bata integerrima y peo c
-: peau
aet uen cis: befp eridui i EK uu Rp : Hi "7
- !valde d ante explicationem. cón-
f L W 3$." N d: Ti 1 n
S ocz24
C MI 'téMininile. Brot, |
ternis, linea jus "reflexis: ! corollisque.
LIGNUM QVASSUE.. 413.
—31..QVASSIA apara.. Spec. Plant, 2spag.g $3.»
unicum verum nomen eít, quod huic yegetabili
ape cdag efle reperio. |
Nux americana, foliis alatis bisdi , Comm.
bert; dvp. 183.4. p4-, juvenis eft arbor, qua no-
itram sdmodum: refert, utut nondum fatis adul--
ta, Non me quidem fugit, quod D:S BROUN,
a2lique, . Melicoccam. hanc. Figurarh Commelini
habeant; vero tamen cít fimile, illam Quaffiz
-adjiciendam- cfe , nec forían ullo. modo ab-
ifferre, - "Ceterum nulla alia bujus. vegetbis-
] ánvenire pi otuit fynonyma.
7 5Quoc ad arborcm Quafliz attinet; jl plu.
rib bhinc annis, in borto noílro Academico '
lete-viguity "adque altitudinem o&o pedum perti- :
git, Quoniam vero flores heic proferre nunquam.
vifa- eft, femper pro: fpecie quadam. Sapindi , cui.
um facie externa. affimilatur, habita eft ,"do«:
nec tandem NOBILISS, D:vs PRJESES " follia
fupra commemorata, in Muízo Dalbergiano, ob-:
tinuit, & etie cum folis - arboris. nnora
ATES hujus sip dos üxro jm
SA ORE, Odor nullus ep.
cDd. ijo dox de
A LIGNUM QVASSLE,
Saper autem 4marifimu:, nec inter omnia, quot
cgo novi, medicamenta. fimilem fui habens. Eft.
enim omnium fortiffimus & maxime concentra- ^
tus, fine tamen ullo.fliprico, vel ejusmodi quod
chinchtinze ineft, quodque. eam nobis adco i f as
tam reddit, - Hinc fi minima hujus;-aut lif
aut corticis, lamina fumatur, quix-nee tenuit mo:
papyro craílior neque femine mcelonis major eft,
atque illa. lingua excipiatur, mox tam puram tri«.
uir.amaritiem, ut purior & faturatior cogitari:
nequeat , qua tàntuüm abceít,; ut-mox evanelcat, ———
ut porius agua quaü penetrare fentiatur,.ei* — —
que quàm diutifhme. immutata-& fixa inhzreat.
- Pari modo cfe: res habet; fi infufum. Qvaffiz gu-«-
ftecur. Unic que pulveris ejus tcrirpulus tan--
to iniegram aque. ferventis ibram.: races amaro
" ! bus tandem exhauftum, a lingua
A "Unde. merito dici poteft, hoc ipfum, -
drin " teas una effe & fummum & fimul.
8g mum (D. EEfE IAS : VI E :
EU Com (35 ada. quoniam, in qualitatibus ride vitis
Ti bU, iom y n » SEN EIABME VUNI [fs
edes
*Y
LIGNUM QVASSLE, m
VIRES vero Qvaffiz: quod refpicit, quicun-
que ad theoriam. Saporum animum attendere vult,
facile percipiet ilias admodum Ba/fapzieas effe. Bal-
famica autem dicuntur, quz per amarorem &
acido refiftunt & putredini, quo duplici. Princi-
pio folvuntur & deítruuntur tam vegetabilia quam
animalia, omnia. | Quod. autem amaris aes &
putrida. Ífrangantur , omnique modo inhibeantur ;
quotidiana. edocemur 'experientia. Sic Abüntbi-
um, state, cerevifia acefcenti immiflum , intra
pauca minuta, acidum frangit & domat. Idem
erjám valet: de. Lupulo, qui, cum cerevifia co-
&us,. ab acore illam, & ingrato mucore, diu prz-
fervat. ^ Quapropter - 'enopole, rei hujus opti-
me gnari, vina marcida amaris corrigunt, eaque
dein pro ftomachalibus divendunt. : Jam autem
qualem amara vim in acida exercent, talem et-
.jam in putrida conferunt. Carnes namque Scor-
- dic. involutas a putredine coníervari .'immunes,
veterum cft tam nota, quam quz. notifhima, obs
fervatio. dr neminem . asco: ings: cadavera,
: vetedie onmino vd moratarum v feriam med
| «que umicum buims radicis fernpulum, ad j fehrile
o fermentum ex vifceribus excntieudum , plas
e quam plares. corticis chine dracbme. | Quin ps vls-
WE. ] Bujusvadicis Gentiane indice maflieatione,
-—- t9 faliv, a deg e, tauguam dncantamenio reflituto:fn-
— sfe Excell: D. Schen , Rufforum exercituum. Me.
icus, perbibez, Aa. ph. med. Vol. 1,
46. — LIGNUM QVASSLE.:
china: (;cra femper: eft anchora in febribus. intere
——
ed
Sub
LIGNUM QVASSDE, —— 4
virtutis & efücatig eft, ut. pratfentánea cenferi:
merito poffit medicina. - Su
." MODUS Qquwaffam: pr eferibendi varius effe po-
teft, Dari enim conducit vel in Palme, vel in.
Pilelii "vel in Eletluario, vel in- quacunque fori
alia. - Quafi ipfe radicem rafpatam fuoit, dige-
rit cum Ípiritu vini gallico per ununi "altér
"loco tepido, t/maramque inde ortam de.
tat, filrrat. & propinat. "Qua autem iNobis
Ede PE HESS PU ou
vaffiz y. ra .drachm, To cu
AN Median; peint Tib9sag ^» u--
: Leod in digeftione per. horulam,. & infu!
(00 dit fepius Unc, j. pro dofi.
e Six vero quis, vel gratioris faporis conciliandi
caüsfa, vel etjam: alia. conditione duétus, infu
fum. ejus imum velit, étjam id tuto parari at-'
qu y propinari poteft; Nec dofis ullo modo ett:
metuenda, fed porrigi potet sd duplam; tri
giis imo quadruplam, fine omni. formidine, vió-
"Up ve corrofivi vet n rei iceam quod ne
AP.
EXPERIMENTA , com: "Ligno-
in i Pacis 7; inffituta, pauciora sdhuc
5E ed fane. "en eiii cum i. 'opia- '
| jane] tuerit. 'Ex paaciffimis
horas, non Afthma
— M:
. - —€— S"
2977 Ju
"A Tm pag. 42.9.
LIGNUM QVASSUE.-
[
tur China, quam copiofe fumfit tam in (ubübaa-
ves EXPLICATIO TABULA.
3. Ramulu recens arboris.
bb. Ramus florum,
9x | i 3» 9 € E
ied: MALIS otim
RAPHANI A.
| iC EE
D. D. Can. v. LiNNé,
Pao Gnapu Docronis
5 . Propofuit. pm
M GRORGIUS ROTHMAN, : PHIL. MAG. |
€ . Smolandus. : :
T (Cpl ME asi. n. Eo
2D. D.
EAPSE
$. I.
lineros funt morbi, qui donet: 4 t j
ex alto de En ad pev mor- id
pnt. Ma Ac ut, sie (ablatis, p tolie- —
Tentur, | icina. Cauffa vero mor- —
* m duplipe. ordinis eft, proxima. & remota, —
Mechanicis habemus Medicis gratias, qui —
duftria proximam. detegere: hoop e m
E 2E ul VON Ld [5L] cd
431
plerumque, jue tp Sridd gaudemus, Juminis, illisre-
feramus acceptum. - Quidam. enim «morbi a fibra
laxa, quidam a fri&a oriuntur; adeoque facilis
/. ett curandi ratio. Nempe. Stritla bumelatur aquo-
fo, aftenuatur acido , dmpinguatur - dulci, Zubricatur
vifeido, emollitur. pingvi, Contra. veto: Fibra La-
c exfiecatur ficco, corraborarur amaro abffe
falfo; cerreditur acri, adfiring dur ftiptico. Sunt
-& alii morbi, qui. ^b iplis Mifeon. fluidis ,- .&
; eorum quidem , vel-Danhef; vel: Craf, Eodem
taque modo Diatbrfis Acida "abforbetur. ficco, figitur
amaroj-& .Diarbefir. Patrida- infringitur acido, figi.
"tyr :Smaro, Crafis fangvinis vel Tow eft- vel Den- '
Jaj Fifüda vel Acris; fimiliter ideoque Tenuis ab-
Jorbetur ficco, infpiffatur Scr Denfa mupdificatur '
aquofo, zniditur acris Vifeida pesetratur (alfo,
refoluitur acido. - Aris | imvifratur vifeido, obtundi-
«tur pingvi, edwicoratur dulci, »undificatar aquofo.
Tniquioris: autem indagationis res etiam im cor.
pore noftro latet, sorus principium , hwrens in in»
- ümis medullis & encepbalo, quod ad omnes cor-.
sporis ps "mittit ser », (enti ; in quos fol
it, quae iy de Tae, Dixtam. ag
n Uk. originem; quadam n mta
uzdam contagium. Ple i dictum
terunrur per Dizram, quam po fiera
a now naturales, nempe Refpiratio, lygef
iam nis Maria conatur. medicus. cauli
iac RAPHANIA. ^
gnitione Dizteticz, in qua non multos fanc pro-
greffus feceris, fcientia Natura penitius non
intellecta; utraque. enim, veluti lapides Mon.
firmo ne&itur vinculo. . ut !
SIL; ES
: Cum in tenera adhuc ztate, 1754, primum
ad ftudium medicum, ut mibi proprium, animum
appuli, inter primas hominum miferias , qua fen»
fus meos affecerunt, dirus fuit. Morbus Sparmodi-.
«45, qui Patriam meam horrendis maxime crucia-
tibus circumcirca vexabat. Mifer agricola, ab i-
píis quafi Furiis infernalibus agitatus, omnis fola-
tii, omnisque remedii inops fuit, usque dum in-
tolerabilis. dolor vitz tandem filum rumperet.
Omnes Medicos omnesque Sapientiz fama cultos
nemo non rogavit, undenam tantum prove
malum. Alii accufarunt uio Epidemias , alii
vitia uda Uem cum alii, . 1Àmmo no: iri
mitius ec ipia x tot xc gerere cas The- .
Ooriz; quarum nemo genuinam dare potuit. De
.hoc morbo coníulti Medici funt, fed ab initio
lerumque nequicquam. Tum Agyrtz, circum-
anei, Seplafiarii, Circulatores, Ungventarii,
; Magi, Medicaítri, Aniculz, vcluti fe-.
rm ad cadavera, congregati funt, quzque & con--
rua & inepta temere tentantes, effectu parum.
roficuo. Quz hzc omnem animi mei attentio-.
e. juvenilibus annis, arripuere, ut Hilttoriam
: Plurim. curi adeo morbi iliuftratam usque. opraverim.
UMS. autem. requiritur Eve: 2 iran de-
remotas, ad quam m 'niet,
[n dignum fe fatis przftiterit, qui in boda Na-
: turz p netr ia intromittatur, ariorum audivi
as pu tu vefo fimilior mihi vifa eft,
id N.D : . Pracfidi debetur, - Mn
ki
RAPHANIA. — dte
cimine hocce, afferre certum mibi eft, illamque
jugiter meditari, & obíervationes atque expcri-
menta, quibus ulterius dilucidetur,. dum occafio
feret, inftituere, Felix cer & amplius- mihi vi-
debor, id fi bac opera effecero, ut dirum adeo
malum a popularibus meis , pott hac, averrun-
cetur, quod in. jpoftxtutis. mM fémere- vire
96: A dEER E Rene. ss : ; Aes
: RT "CAP. Te 2 x
| $.
MORBUS SPASMODICUS, noftritibás
1 à, calamitas haec dicta ey omnibus, fe-
re Provinciz. incolis, e infeftarer, Xivengphs
otà; qua& per totius ionis, non pagos fo-
ong Ícd integras (xpe "ridenp. & elita re-
pens diffuüía efi, Sic mi(cri contaminati paffi funt
X:0 fóuporem im extimis articulis manuum & pe--
dum, moxque ibidem pw»/Horem atque Pruritum,
tandemque reptatum in. vahs & dorfi dolorem. — 2:0
Deprehenfi funt manus & pedes rigefcere cum ten-
& nervorum. tgwifoeitus. n vafisque tumentibus
olore. liffimo r
"ufi hnic citro d
dcin in | pariet es infi iluerunt 2 " vel in aq
ue przcipites fc dederunt, - 40 Tui
"a ius My corripuerunt ; nempe.
[ t d morfu. Sai i fa
434 RAPHANIA,
cum dhorte commutare tandem licuerit, Tragoce-
dia hzc varie fuit durationis, nam in quibusdam
«itior.& vehementior, in quibusdam lentior acta
"fuit. Raro intra octiduum defit, meer: ve
ro duos continuos menfes duravit. e A
| $1b vum
to Deícripta eft Epidemia hujus: sion 46a &
1747 graffantis a Celeberrimo Lundenfium Pro-
feflore D, D. EBERH. ROSéN in Differtatio-
né Academica vere aurea De Morbo Spasmodico con-
"Dulfivo Epidemico, Refpondente Exper. D. D. HEI-
"LIGTAG, Lond, Gothor. D. 13 Decembr. 1749.
dbique graphice. adeo lineatus mórbus eft, ut ma-
giftri manum. facile. agnoveris. Quod addam, fa-
tor, nil habeo, fed Benevolum Lectorem illuc
ablego, qui decurfum morbi, cum. ton & hei
Es T er de €o mem: riz proditis gn
"S ymptomata moi Giisibos s grotis c commu.
nia ice. ($. 8.5 formicatio, convulfiones, Jpajmi ,
dolor , rigiditas membrorum , que omnia per vagos
fecurfüs &grorantes exercuerunt, & cum Ba/mis
atque ftatu epidemico: pathognomica. morbi Eu) m
«conftituerunt ($. 9.)- Frequentia. miultis p: ozxter- —
"ea fuerunt zaufea &t vomitus, pullus inequalis , fma
Qnur, tardus, formicationis fenfus, &, poft iteratos
ihfültus convulfivos &- epilep licis fimiltimos,.- tue
er membrorum & ;»fari: is herceula —
& de humore. ferofo & iido p lena; X
ET add cia
iris Du Mig. RP use
relatam —! N. D Free à
p ER
3
fa fuere, ab initio: Zorripilatio, témulentia,' capiple-
mium; in progrelfu: fezfus frigoris vcligmis urentis;
porro exanthematz Miiarie rubr» vel Urediz?; urti-
cata , faciet rubor , fudor , agrypuia. vel fowmolentias
etiam. pectoris violenta drtentio; ^ Ulterius: Oca
minus flexiles , liugva non facis expedita, Zigiti jn»
curvi. ;. VFandem vera Epiepfa vcl Peralyfis; va rius
Mexia y Hamorrbagia, Hamoptyfes , Phrbsfie (S. 1 1.).
"inito-morbo alia m aliis remanfere diu fymptos —
mata: Perrigo, Syringmos , Copbofrs , Amblyopia y. Te»
Tau per ahquot feprhnanass ($. 12.) Quzc di-
ería-fuere pro divería hominum: temperie. Di-
verfa, Auctorum dc morbi cauffa opiniones enu-
merantur $. $. 14- zr. infra nobisdicende. Au. .
€or.vero, quin cauíTa in frumento vel faltem in-
tra frumennim lateat, nullus dübitat ($. 21.).
Quidquid e(t, morbus vim fuam in ventriculo pri-
mum Íízpius manifeftat , unde Zw, Nau,
Bulimia (S. 16.), Pregnofii: 1:0 Diutius durans
mórbus in Epilepfiam degeneravit , vel lethalem,
vel fanabilem, vel Men
mon, tertiae
eph pulvere lumbr. terreftr. &
i pulveres Liquori C. C. fuc-
^36 RAPHAN IA.
4, ff, Caftor. diicimi 1 césdóni drachm. fT.
Ol. C. C. q. f. ut £- pilulz. dof. gr. 3-6. im-
minente paroxyímo ($. 30.). Cautele:: 1:0 Frigus
vitandum , nam revocare folet morbum, 2:0.Ter-
Tor etiam. Vater. . 3:tio Labor conducit conva-
lefcentibus; per otium vero tenfiones & ftupores
diutius continudnt. 4:0 Extenfio convulforum -
membrorum violenta primo: dolorem auget, mox
— fedat, fui autem juris reddita membra de: novo
contrahuntur, j:o Ubi fatuitatis metus, opiato-
rum-ufus cevitetur S. 31... Propbylaxis : 1:0 diligen-
tiffima mundatio frumentorum, olerum .& - fru-
&uum ingerendorum; 2:0 devitatio ey
aéris &. errorum Dixtz, .:
-.; -Q;terum ne quid in. Hiftoria Epidemiz, in
Smolandia &. Blekingia annis 1754. 8C 1755. gras-
Tora Tieic: deGdcrecur Mam t ex miflis ad. Regum .
Afdors & D. P. WICKELGREN; e D.
HEILIGTAG. & Przpofiti- quoque Carlsbamni-
enüs D:ni Mag. E. TRAGARD collectam: :&
libelio. Celeb. D. D. & Profefforis P.J;BER-
311 *), fub Titulo GOtag(jufan fve Epüepfea- —
'« tpidemice , infertam brevitime'enarraffe juvabit. —
co dn ostadio J. Inquietudo , (enfus punttionis per to- —
tum corpus, reptatus in. vafis, dorfi dolor, jnter-
dum per unam, duas, immo tres feprimánas Sá
gms Pré d dine e -—— im: morbo
d *) $65 NICA. duce x A, o
3 i Use "e 1735: Stockholm 1755 L3 vs
eeffüs: periodice fupervenerunt cum Artuum z/ez-
fiane. & vigiditate, vel comtratlione violenta, pollici-
bus. implicatis , pedibus verfus nates revm/fis,.. Incer-
ta praterea, quorum alia alios male habuerunt,
in hoc ítadio (ymptomata fuere: Serdjiefis, lingue
Laceratura , Ofcitatio perfifens , ,Trismos x Mas re-
RAPHANIA. 437
tratlio ,- Strabismus, Aflbenia. vel robur infolitum ,
Deliria, furor, vox gallinas, boves, ovesve imira-
nofioribus diurius, in junioribus brevius, M
rarunt. Cum Pardiculatione, Rigore & Vomitu , vel
etiam Cola &t Diarrbra, cum excrementis ova
putrida redolentibus, ingruerunt, "Tum calor, ff-
tjj, & memorata deliria fefe adjunxerunt; ps/fZ
vero fub laborem legitimo vel tardiore. Sed con-
tinua. 4grypmia protractiorem , minusque tolerabi-
lem reddidit morbum, — Acceffus in quibusdam .5z-
dore fetido & Sopere finiti funt. Poftmodum cone
tractis priflina redit flexilitas; fuperftite
& no accedente Tumo-
roquir lucida, riguere, qu& ab initio morbi Jon:
giora, poftea vero magis magisque brevia fue-
runt, n Stadio IIL Langvor poit acceffus major
uit, cum pavore, & quibusdam £zpemria, vel
Lipothymiis, vel Syringmo. "landem in Stadio —
IV, Langvor convaleícentibus ceffavit, acceffu le-
viores fuere, nervorum Py cs fponte abiit, vi-
resque refecta funt. Senfim hzc omnia proces-
ferunt, interdum per 3. vel 4, feptimanas, Epi-
lepfia, Apoplexia, Mania, Paralyfis morbum ex-
cipere in hac Epidemia non obfervatz funt, Qui
fato fuccubuerunt, aut Diarrhoca aliisque fympto-
matibus confumti, aut convulfionibus pc&toris fuffo-
ITIN ! ET S E TOR
-
ta, Vociferatio, Gantus5. Rillus, Fletus - imulatus,
inguli acceffus 1- 17 ad 2 horas, fcilicet in an--
*
438. RAPHANTA.
cati periere, Ad meníem usque Aprilis in. Pre»
vincia Cronober genli ízviit hic morbus, quem in
calido regimine Sudamina vel Achores folverunt.
Eu. «c
Novus adeo merbus.bic non eft atque non
, mBemo opinatur, diverfis enim in locis tam intra,
quam extra Patriam (xvi, a variis defcriptus ,
quos etiam e laudata Differtatione. & libello: án
medium proferre liceat;
15796. &. 1597. omnium primo Epifcopatui. CO- |
.LONIENSI, AWESTPHALIJE, HASSIJE,
& vicinis locis Epidemius fuit a Medicis Mar-
purgenfibus defcriptus. Merbus: comvalfrvus - mali-
nus .€$ epidemius, cujus bhitloriam pulchre tra-
| dit HORSTIUS. | Oper. Medic. Tom. 2. Lib.
. 8. p. 444. edit, Goudenf, 1661. MNA quamie
me M luftris ;n. Hatfia graffatus eit, nar-
x odeàh HORSTIO.
-— .in Circulo VOIGTLANDICO circa Plaui-
-. am graffatus eft tete GEORGIO LEISNERO,
1702 FREYBERGAM vexavit a BUD/EO de-
fcripius in Confil, Mcd. bon bet Svampf-&ucbt,
- Budif, 1717.
BIUO per SAXONIAM, LUSATIAM, HEL-
'VETIAM. ac HOLSATIAM. frequens fuit,
DOW. Wratisl, 3717. Ju. p. 90. 91, & Dec. p.
-—.397. W, H. WALDSGMIDT. Dif. de mor*
bo Epidemico- convulfivo per Hol(íatiam: m :
—fante, Kil, 17:7. J. C, WOLFE Dif, de !
- bo Spasmodico pos mico maligno i in Saxonia, "Ec
- Lufatia; Jenz. 17
ama & 1723. SILESIAM defe Gurita: VATER
Diff, de Morbo Spasmodico populari: Silefiz,
-—Wittetib, 1723. lisdem quoque annis Terr
: BL MOSCOW1ZE &- Niobe
P fervante G. SCHOBER«
ed
RAPHANIA. 419
1746 & 1747. In. ELFSBORGENSIS Provin-
ciz territorio Kindenfi graffatus eft, defcriptus
.& Cel. Prof. ROSÉN, 1, c,
1754 & 1755. In Smolandiz Provincia CRO-
—-NOBERGENSI, nec nen in BLEKINGIA
circa Carlshamn fec viit,
Defcriptus praterea eft ab nonymo in ra.
Freyberg. 1726 edito, fub titulo: 3étfige gebat
fen $on ben Strampf-unbt triebe[sjeuce. ut &
Ab H. LUDOLLF in Diff. fitt, caíum novi x
i- Spasmodico- Convulüvi , rigidi- dii, vu
Oteifniló , &teiffe Stvandbeit, bie $trampf: eu;
3icbenbe: : npe unbt Stricbel- $rondbcit.
rers aAa9«- tm
$. IV.
teer falis mali diligenter non pauci an---
Qapd. num autem illam. invenerint, valde
dubito, Interim Hypothefes : Aué&torum quas T,
C. allatss, refellit Celeberrimus Rofe», repetere
es poenitebiz. . Morbum deducunt.
4. conflitutione atii: IKERLERS.. , Fe "ALDSCHMIDT,
"d ma ade IDRSTIUS n. E
d » ipiis Roflicu Teni-
ac ais ali - :
! $. V.
24 Ubi. pm m cxdis dubia res cit, Nd $e
culati fuppetunt telles, detegere patratorem fi
"velis, multa opus eft & diligenti inquifitione,.
omnesque circumílantias, quo ad ejus fieri po-
teft, conferre ; quibus equidem rebus fzpe (it,
ut dile i inveniatut,- -— nulla ratione. detegi op
440 . JA RAPHANIA.
fe crederes... Quam. ob. cauffim -& -heie tót ob«-
fervationes afferre. eonfultum duxi, quot conquis .
rere ex utraque Epidemia Svecica, annorum 1746
& 1754, potuerim. k
^t«. Morbus graffatus eft. per Blekingiam , Sca
"iam , Smolaudiam ,. inferioremque partem. We, flro-Go*
tbi, non vcro in fuperioribus d&egni Provinciis.
2. Non ante incepit, quam-novum autumno.
agricola e, Novo frumento pancm comederint, (en-.- ;
fimque, vere appropmquante, defit. —
. Obfervarunt zgrotantes Pasem hujus. ow
menti fibi nocuiffe, recentem dirhemc & a cli-
bano calentem; —
4. Rutici & qasperes vexati (ar bocsmore:
bo, nunquam. vero homines melioris deno vet
ditiores.
t | oui Peenied na funt it (& gni,
6. À pane — zen Vohitum & Hour«
E ante. TEOURHN hoios T tutis
pafü funt, |
Ur. Den correpti funt. Spasmis manuum pe-
dumque cum retractis poliicibus,. nderit: diss.
tortis. ad nates pedibus. —— S
.8- Symptomata- per perexyfmer vagos deco
vulfivos , zgrotos torferunt. | .-
M Quidam, durante diutius. apchidu. mentis -
impotes, muti & quafi. paralytici. fa&ti. funt, :
. 1c, Multi demum periere, — ,
^ ar Gallinas,- Meleagrides, Saesqne idem morbus.
fubinde infeltavit.
JUrg45i Infantes lattentes mie bee exitin 'u
cedens. morbo fas umida tui
e
t plurimo. heben. aiicnart n viti io
RAPHANIA, 441.
— 14. Dn. Mag. SAM. LINNJEUS, Sten-.
brohultenfium Paítor, qui, auctore Nobiliffimo:
fuo Fratre. Domino Pra:fide, prater alia animalia
hoc morbo defuncta Meleagridem - diffecuit, cu-
jus in Ingluvie nihil aliud fe inveniffe, guam fi-
liquas aliquot articulatas, fctibit.
1$. In familia, Eodem cibo nutrita, cum in-
ceperit morbus in unum hominem fzevire, cxteris
non pepercit; & apud homines melioris conditio-.-
nis, folos. famulos & ancillas, viliori utentes men- ;
; "t felis hin M |
-.CAP. III.
i: S t. | |
ML TE Mis iotinibui rite. penfitatis, tuto collige-- :
rc poffumus, FRUMENTUM in cauffa fuiffe
morbt, quippe quo vexatus nemo fuit, novo fru-.
mento nondum ad cibum collato. Ab initio
autem menfis Octobris per tempus aliquod mor-
bus continuavit, appropinquante veré, pro dius
turniori frumenti in horreis mora, magis magis-- .
que cvanuit.- -Propterea. Ar. infantes ubera ducen-
legitime eft, i
morbi- fine dubio latuiffe, — | |
2. Hic autem morbus; b jam intra. Patri«-
am obfervatus, non ultra Provincias auítraliores,
puta Scaniam, Blekingiam, Smolandiam & inf-.
mam partem Wefítro- Gothiz fe diffudit, quod -
certo indicio eft, cauffam in FRUMENTO VER-
NO ibidem folemni delitefcere, ubi agri reíti-
biles funt, nec, ut in reliquis Regni VroViBcHs
obtinet, altero quovis anno quicícunt. um
| 3: Circa hzc memorabile omnino. eft, mor-
bum omnes ditiores vel lautioris vitz. homines -
intactos reliquiffe, famulis eorum aque ac rufti--
cis dioní cc correptis, . In hac yc Diz-.
Ee; tag
€
argumentatus
*
tam Regionis & confvetudinem cognoviffe juva-
bit. Nempe ruftici & vilioris conditionis plebe-
cula, ut & ditiorum famuli panem e folo Hordeo
conficiunt, ut Secali vendendo parcatur. Sic le-
gitime concluditur , cauffam morbi HORDEO:
contineri, : x EE |
4. /Eftates, graffanti morbo precedentes, vZe
& pluviofe frumentum impurum & agros vitiane
uum herbarum plenos reddiderunt, hinc itaque
cauffam repetere oportet. Cum vero, aque hu-
mida zítatis tempeftate, fuperiorum etiam Pro-
vinciarum agri alienis plantis neceffario vitientur,
nec ideo morbus ibi exftiterit, fequitur] ut in-
feriorum Provinciarum agri vitio, in-his non ob-
vio, (ingulari fcateant. ^ Multi fuere agticolz,
qui cauflam morbi in frumento immunde latere
divinarint, cum fibi videre vii fint, buic cala--
mitati moo Ua obnoxios ft Ampuris
Rglanjro, Quorum ia
deo confitis, hic autem non -
deum ferentibus crefcit. —————
/. RAPHANIA, 443
eupans, qui Hordeum comederint impurum, &
humidis. quidem aítatibus pragreffis, agrorum
vitiis fic frumento copiofius admiftis; fequitur,
ut RAPHAÁANUS Rapbanifirum omnium Serum malo-
| xum incufandus. fit. -—
iibcdisee: omnes fere. Tetradynamas. udo folo
celogne- letari & luxuriare fatis cognitum eft,
quare plerzque illarum. humido vernali tempore.
optime vigent. Itidem conftat, plurimas earum
& in his Raphanum, acri volatili Ícatere, quod,
ubi radittft Armoracia, teritur Sinapis, diffecatur
Raphanus vel manducatur Lepidium, ad nudio-
res nervos exhalaris adfcendit ibique rodit & pun-
git, ut oculi delacryment, nafus ftillet, o$ hu-
moribus repleatur, & Natura omni, quo fieri
poffit, modo, hoc fibi adeo inimicum ejicere. &
expellere tentet.
T'etradynamas, folo coeloque bumente, acri-
ores folemniter fieri plurima exempla common-
ftrant, Scilicet 4rmoracia, fi proper agua. cre-
- verit, adeo erit eeu ut illa vix :
lisce- tis» equitur y ut anusnofler -
non [omia tantum in agris, zítate humida, mul-
licetur, fed folito etiam acrior exiftat, Nec
reticendum.- hic eft, quod. Tetradynamz tantum
non omnes, in ufum medicum vertendz, fervari
ficcatz non debeant. Sic enim. plerumque vir-
tutis, id eft, principii volatilis amittunt; id quod
exemplo Ceeblearie, Naffurtii &c. conítat, em
sum vero alia ratio eít, — .—
"Videmus autem *Rapbaniftri effc&um i inpri-
mis mox a colle&tis frumentis fuiffe noxium, fen- .
fim
44 RAPHANIA;'
fim vero ad ver infequens imminutum, pota
diutius ficcatum fuiffet, ejusque acre avolaffet, .—
. ^ Merum enim vero, ut noxius ejus effe&us
penitius intelligatur, : quotidiana experientia, re-
rum mapiítra, confulenda eft. Nempe nimiam
copiam Sinapis tritz, Armoracia raíz, vel con- -
fÍciffi.Raphani affumfiffe fi cui contigerit, fpasmi-
exiftunt narium, oris, oculorum, digitorum, to-
.tiusque fere corporis, hoc acre ita molientis exe
pellere, «Eundem ad modum in morbo hoc fpa-
ími. agunt, feminibus Raphaniltri cum cibo in
corpus infinuatis, humoribusque admittit ; & nulli
rei melius affunilantur, quam effc&ui afhinium |
.Raphani, folis guíftatorum labiis: adeoque potu-
iflet.hoc. unum ad indicandam morbi | cauffam
fuf&corto oru wap tapis!
— .Recentia. Raphaniftri femina vix ullis ordi-
nis naturalis actimonia cedunt. Semina vero Bras-
fice campeftris, uti omnis Braflicz fere inertia
us Ra ftri Siliqua eft articulata,
matura non dehifcens, fub ipfa vero tritura, ad
fiogulum geniculum frangenda; articulo, perfi- ——
flentis inftar putaminis, femen obtegente, Quan-
do itaque ventilatur frumentum , articuli hi, bes.
neficio ponderis fui, grana hordei ad parietem
usque comitantur, fordibus, quz leviores funt, '
in media area: fubfidentibus; & quia ejusdem fe-
re craffitici ac grana bordei funt, cribo vel van-
no vix fecernuntur; itaque xgre evitari poffunt.
— Ante aliquot annos N, D. Praíes nonnullos
[o agis manipulos, a Fraue arceffitos , cibo
Meleagridum miíceri juffit, ut res experimento .
conílaret. Qua autem diligentia periculum an-
cilla fecerit, ignoratur; at certe uni Gallopave
num maximo contracti fuere pedes. Plura expe--
E: na de. cura ipfe inftituam, dum
RAPBANIA. a
^ Quz-cum ita fint humidis. pluviofisque zefta.
bh herba hzc, cum in auftraliorum | Provin-
/ ciarum agris luxuriat, probe e frumepto expur-
gctur, quo demum modo id potiflimum fieri pos-
fe Oeconomis Mechanicis vifum: fuerit, vel eti-
am; incipiente morbo, ab Hordeo omnino ab-
ftineat agricola: & quanti demum conftiterit, 1 pe
nem comedat fecalinum, hac pefte non inf&
3
X -HE ; E
& luque- donna touis zi bxe eft: - .—— — —
* or. Morbus reesr colletlo frumento originem
debet; poít enim meffem. demum extitit; & la-
: &entes: incolumes reli Uie riche
2, In Hordeo cauffa latet,: cust lloriinmam.
guit immunitas, qui fecali pafti funt, nec non
exemplum Gallopavonum, Gallinarum & Suum,
qui eodem Hordeo vefcentes, morbo funt vexati.
' 3. Cauíla intra frumentum vernum delitefcit,
nam obíervatus non eft —— apt apri colun- .
purs n P3 e * £s 3 AS xx. * sz 3 " ANM :
P eiplotitifimum/et.
isi itai jners,. hie. vero acris Jeaique peric E:
3 lun. facienti judicabitur, tin : i
" iri Acres TTetradynamas- düsbiifon- ibat FUN
fervationes; & morbus non ifi em praegret-
fa &llate. deeedite ees
6. Acres. iténdinintie] & in T Raphani-
| fiot Syftema. nervofum: tentant, cui Tei drpo-
rátig & Simapis documento funt. ^ - |
— —7.' Cautla bujus morbi eumdem. fcltom-in
à no fangvineam , poltquamr co: penc i
1
had enim Baviffe fanitate pretiofiores MN wi
xuriare- acrioresque fieri; omnes confirmant ob. -
445 RAPHANIA.
*
quem Sinapis & Armoracia in os-atque nafum,
edit, quod ex fymptomatibus liquet. ^
Quare autem morbus recurrentibus paroxy-
fmis infeftet, non magis apparet, quam cur alter-
ni in intermittentibus febribus acceífus fint, ubi
maífa fangvinis acido eft infe&a; vel cur alvi &
urinz fecretiones folitis ftimulent. temporibus,
Nervofi enim Syítematis Hiítoria, nondum, quod
| fatemur, ad umbilicum perducta eít..
(jeep &. 1M. oe |
. Hac occafione in confiderationem lui Siliqua
Raphaniftri me trahunt. A Sigsatura exterza Vile
res Plantarum defümferunt Veteres, rati. Creato-
nenatas, &pinofa
Quz vero Theoria, ubi late nimis eam cxtende-
rant medici, & jufto plura fibi finxerant, detifa .
abiit, Non mei eft propofiti cauffam hujus age-
re vcl excitare. Sine debita vero obícrvatione
mittere. Raphaniftri filiquas non debui, conftan-
tes articulis, quorum geniculi attenuati funt ad-
inftar geniculorum .Dgize laborantis, vel diu
jam violentiffimis ipasmis cruciati. Quafi Natura.
ita depi&os voluiffet fpasmos geniculorum , ab.
ifto fru&u excitandos. Flores przterea. Rapha- |
niftri lividis -diftinéti funt lineis, perinde. ac fi .
vaforum, in hoc. morbo tumentium , color fimul
las, tailu truces, ut tantum mon vocem ip)
fimgentis rationemque | reddentis exaudir&.
in u , Sed hzc in tranfitu,.
RAPHANIA. MA
Quod vero morbus.bic noftra in Patria an-
te 1746. non innotuit, quamquam. & antea forre
exfüitit, id obfervationum defeétui tribuere liceat,
sut, quod verius videtur, fequioribus. forte tem-
peribus, Raphaniftri femina, eb exteris terris,
-cum frumentis buc allata funt, non aliter. ac. plu-
-rimz alig herbae & nominatim am Ape |
No Fl, Svec,. Bu 3021 nS
EA
$ ves —
Uum bujus cu Nel cw [^ toast fym-
prematum átrocitas vifa eft polliceri. In illa ve-
ro tractanda non multi erimus, noftri cum puE-
e lv
ge fuerit inftituti, cauffam mali aperüifie, O-
mnia fere. medicamenta contra hunc morbum: ten-
tata a.Cel. D. Prof. ROSéN enumcerata. habe-
mus, Ait vero, inter mnia illa remedia, pul-
.veres Rad. Vaferiame min. & Angelica [jlo. y^ cum
additis Miro, Caflereo & Campbora , aufpicato adeo
cum íucceffu in Provincia Cronobergenfi | Pater
.meus adhibuit, ut omnes facile numeros iisdem
abíolvi.abunde expertus fit. Ad. pem. Epides
emen meer jeje plurimum: €a potu : Épiol i;
mTe—— HOOK. IN. i Praüdem. &ertio-
Detectt ^vero.- rs iu
pides n ita a delineare, ut
bi poft. Mirum latis. eft, fre -her E
ba nomen Bingulare. rulticos. e IR P |
cant
442 - RAPHANIA.
. cant autem hanc & Briafficam campeflrem , no-
| mine communi 3iferfál, utut diverfiffimas. iu
fica jure S(fetfdl, Raphanus vero Raphaniftrum
S9(ferrdttifa dici deber, N. D. Przíes illi in Fl.
fv. z. 612. nomen $trampíró addidit, & ipfum
morbum in Generibus morborum ab hoc Rapha-
"-no appellavit RAPHANIAM, cum hoc chara-
&ere : articulorum contractio fgaffica y cum agitatione —
convulfiva , dolore violentifmo , periodica. Sed ad Cos ^
gnitionem: unl botanicam.
IT. TTE
: .RAPHANUS e. Syft, Nata
Oop.o1136.. n. 2. RAPHANUS fiiquis- teretibus
"articulatis levibus unilocularibus, — $9 p/mr. :. —
m € 2. P P$ ie Yuer 1. $63. € 2.0413...
0162, 1285 293, 422. Med. frif. rox
BGoDases lylvettris, Ger, Dif. 185. -
Raphaniftrum Pd articulata: glabra majére óc:
minore Merif bif. ». fp. 34g. f..3. te ig feoaae
Tournef. infl. 230. parif. 1. P. 63. zb. T asc. pte
Raj. angl. 296. Rupp: Jen. 732. a
Raphaniftrum flore albo ítriato, hia SEC ut E
. ítriata minore. Mar if. bift, a2. P. abe | Pluck, :
ap. 314, RWpp. jen. 7i. ! E
Rapittium forc m filiqua. Mticalat.; usb.
1H. . 4
nDitdn flore albo ftriato,- Sinapi album agre- E
. . [te trago. Bawb. bif. à. 85:1. :
Rapiftrum. album articulatum, | 3 ved: theatr. 2^
Rg. bf $oy 0 E |
Rapittrum. flore. albo, A Mo x EE
| UN equ candidis floribus... iod atus
a-
RAPHANIA, 449
£. Raphaniftrum fegetum flore. TER - palli-
| do, Towrnef. inf. 230. Berb. lugd.. à. p.i. Rupp.
"JEB. 72. Seguier. veron. té 334.
Rapittrum flore Hoend iliqua: glabra. articulata.
Aa bif. £93*-— ze1I
laps fore melino,- | bero. ifi 723 3. 4c,
Raphaniftrum. amenfe fore. albo. erf
E 1$36p es
Rapifirum. Hore albo, eruca folus Lob. i. 1 g j.
E [7 c
à, Rapiltrum 4 ere slbo lineis nigris depiéto. Bash, 3:
pin. $345 ! i
Eruca hirfuta,. ieracii M dolio: fldribos ils |
bis, nigris lineis. depsibiis Merij- bi if. 2. P es 2 zn
o gH gg. f 3. ?
Lampfana apula Plinii & Pioltorgbsc Coler. eir.
Ur. Deo cr644. 4.2263. bene
. Raphaniftrum fegetum, flore purpureo f. di-
lure yiohweap: Fail. poti opt.
vt
— . Orefcit inter. fegetes
A. d Lztiffime viget ir
- heic feritur cum gelu noctium: ulterius non ti- .
ametur; parce inter. S. We & vix inter Tü de.
cum reperitur, — :
. Planta. c£. annua, dn pes mon.
B bes quiu apud nos frequentiffima eft, cu-
jm: colore pr fepe PreR de ec La f.i
fon Plon fubbifpida, — ud
ov Tom. VI. EI
4 —— .RAPHANIA.
RADIX annua, fibrofa,
COTYLEDONES duo, petiolati, obcordati in-
! tegerrimi, glaberrimi, venofi,
: fübcarnofi.
CAULIS herbaceus, fesquipedalis, ERR pen-
nz columbinz, erectus, teres, hifpidus; -
pilis rigidiufculis » reflexis, albis; fpar-
fis; fimplex. z : |
Rami pauciores » alterni, erc&ifeuli ,
breves.
F OLIA caulina, alterna, remota, atentiffima,
—-. - petiolata; inferiora lyrata; pinnis alternis,
. ... cerdato- oblongis, ferratis, infimis. mini-
Codeitomis. impari: maximo ovato, apice Totun-
—- — -dato, crenato; fuperiora oblongo-lancco-
lata, reap eecE P venofa , pes mem-
nce
2t Brailee nulla. |
LYX mo tetraphyllum, — hi- 2
2^ pidum, wav pieds folio- —
dis bacc eO 'ara HY €on- E-
fé re eS fübviolá da
| pee nigricantibus ; cordes,
lentia, ed in dera eum
| — RAPHANIA. - 4f z
STAMIN À Filamenta fex , fubulata, erecta: quo-
rum 4wo eppofita longitudine
calycis; qmaruer vero ungvi-
bus longiora.
Cantiere oblonga, Sicil fagittata ?
lutez. —
| PISTILLUM Germen oblongum, ventricófum ,
3 (- attenuátum, longitudine tla-
minum.
Rp vix ullus.
$Hgma capitatum , integrum,
E PrRICARPIUM Siliqua teres, articulata: artis.
, 505 -€ulis 3-6. fulcatis, unilo-
ferit Tos as Adr
tat roftro. iem com-
preffo; glabra,
SEMINA fubrotunda, ferruginea, glaberrima,
; apt kom
herbis famque |
PESO E
doris ett. -
magnitudine ioum I api, fativi,
s
sl . wA )yaeoc3os d
GXXIPE,
«icu. M.
GENERA
MORBORUM,
o QUERS
PRAESIDE
DESDE CAR. LiNNO,-
. AcAD. b,t, RECT ORE. MAGNIFICO, -
| Pao GnApvu Docronis
[:
HS istege eT
^ "Opfalie 1 5. Baemdr. s $e
AGE Qa ADT
eno PROOEMIUM. |
Hk vefüitutio. fanitatis. amiffe , que 2Miiorim cura
peragitur ; Stientie Medice finis: eft e i
- dta illis, qui arti buic falutari manus E
pt bata L2 inprimis eff agendum, ut Morbos retle digno-
Tripliciter autem dignocuntur Morbi , ex Caufa.
ydo. s A ig atque Signis. — Primum eff. Tyronis ex
ii me orbes dignofcere, ut bos alis deter minet y a8
ignotis morbis authores evolvat atque comjulat. —
, pre yer plots -: bar.
GENERA MORBORUM. . 45
. Peribur ab Exp fenis petitis rite determinentur ,
atgue a fe invicem difiingvantur , cum qu& intra cor-
pus fmnmt nom wbique pateant, neque fine [ufficientibus
cbaratleribus atque. conflitutis generibus , in. tanta. ca
lamitatum copia, qua obruitur corpus bumanum , faci-
de diflintle tradi poljunt morbi, dignofci atque. denumi-
— sari. Syfemutica divifione € definitione. Betanici plan»
tas fuus diflinle. fervant ne confundantur, quorum imi-
tando exemplum. Medici eque. dilucide cognitionem Mor-
borum traderent, fí Morbus in Claffes , Genera &4 Spe-
eie redigerent, parique modo. definirent. — Hane. igitur.
Metbodum. Syftematicam morborum plerique cordati Me-
dici, pracipue autem recentioris evi (ummi Authores ,
"t Sydenbamius, Boerhavius Hoffmannus, a/i2ue
im arte. Heroes , commendarunt &$. elaborare annifi funt;
dt nom omues aguali cum fucceffu quicunque enim cauf-
fam fignis. immifcuerunt im morborum | diagnofi, rem
perdiderunt. [uam. ^ Attamen variis varias pulchre. con-
diderunt Claffes, pauciffmai plurimas; adeoque deficiebat
Syflema Morborum Ene dum Hfrit Bauvegetiss
U Gallis et
I
died E Si. Pi
accedens. difeipulis [uis v »dom cagnitionem" Mirbor
—OSyfiematicam | inculcere omnibus viribus annifus efl. quam —
etiam. Tertio. quolibee. anno. indefefo fHudio hucusque eff.
perfecutus. — Ego, eui per decennium. N. D. Pracüdem -
T morbis dotlifime | differentem | audire. contigit , probe
elfirvavi metbodum, tam. quo ad. Genera, quam. Spei 1s
|. pera Praceptoris. quotannis brierem | exjurgere ,
M Vekenq pons xim Commilitones eum cadi i
. «lame currenti boc ammotare foleant .Syflemas | hinc
offcium non injucundum Medicine Tyronibus me fatiu-
rum putavi; fi Genera tantum. adcurato ordine & cer-
tis, x qnie feri pofft, charaterib. opriis: peopo-
Eo 2t uc-
s
- AfA GENERA MORBORUM.
- fuero ut. babeant . Studiofi Medicine boc -— filum a-
riedneum , quod in pofierum [equantur. — [m charatte-
ribus notiones ac. motas "[ufficientes pauciffmmis. verbis ex-
jog deam conatus ne [uperffua inni feerentur neces-
aris,
MORBI. ad
PENTHEMA TET i
Febriles (e MAS in medullam) 5 CRITICI
[PHLOGISTICI. —— III.
.l |. f$enftionis -DOLOROSL . IV.
f'Nervinid Judicii | ,MENTALES. V.
3| m "iem fQVIETALES. |. . VL.-
C up Ri cmq. 4MOTORI VIL
'SUPPRESSORIL — VIII.
T Temperat Fluidi Secretionis - -ÁEVACUATORIL IX.
'Soidi. fIntern . .— DEFORMES. X.
sExterni mu i
CR TIC. 'ebris cum 1 sl
* PHLOGISTICI. Febris cum Pulfu duro, Dolo-
re topico.
DOLOROSI . Uoloris fenfatio.
MENTALES Judicii alienatio. .
QUIETALES Motus abolitio. :
.MOTORH . Motus involuntarius. | — x x
"SUPPRESSORII-Meatuum impediti. |... -
XEVÁCUATORII Fluidorum evacuatio. ———
MIA AES. Solidorum facies mutata, —— —
VITIA | 2s idis: Lpripidin s x
- m ad P 4 vusist gs dabent. " Moin, ur I 3 Z
T ENS die ifur. Palje "ae.
GENERA MORBORUM. 4jj
rm EXANTHEMATICI.
.]. CONT AGIOSI.
I. MORTA. Phlyene (273) aliquot in Abdo-
-sine f, Artubus ; magnitudine
avellanz.
Febris Diaria (11). maligniima,
Es trs 00907 faganilime :
2, PESTIS... petrae (272) feu Bubones GT 1)
505 í T gangrenofi (233). :
deir Synocha ( 12) aeutiffima, fose-
7 fiffima, Vertigo (74), Anxie-
: roc cias (89); Lipyriac:
E VARIQLA. Lied (274) eryfipelacez , fuppu-
rantes, efcharotica (280), deci-
POUR, cicatrifantes (9.
Febris Synochus (13), Cephalalgia
(40), Lumbago (62).
s 4. RUBEOLA. Papule (27$) uniformes, rubrz eva-
nefcenti-furfuracez,
Febris Synocha (12), Sternutatio
: & pos gestos 72. Tufüs |
POE l MN duis ins (23). Athenis
(92), Agrypnia (130. ^
e. SIPHYLIS. Nd (231) Ulcufculay Myrmetia (27).
: Febris Lenta (14) urna, dolore
LE An z (61); Nescore (205). Strangu-
---- fia (196), Angina (46),
II, SPORADICI.
Ec MILIARIA. Papule (275)rotundz, ismerie,
| - —. diverficolores, € intacta
- facie, pruriginofz. —
ebris Synocha (12), Sudore vun
feetido, ek
-
NEA MORBORUM.-
. UREDO. Sugeini 21) in£qialiá, rüberrima;
| dilarabilia, pruriginofa, fugit re-
x t: " DAMM Cidivantia, furfuraceo-eva fc
voe da Febris He&tica. Q4) benigna, brevis, -
9. APHTA. Efchare .280)albida ,- round , dudli-
| busexcretoriis internis inpatze. —
Febris Lenta (14) obfcura, cum So-
mnolehtia (96). —
eic SOLITARII. T
? ERYSIPELAS, Macula rubens, urens, preífio- -
(9€; diffmulanda, tumidiu-
. fecula, fuperficialis, dilatabi-
lis, defquamatione finienda.
.Synocha ( 12). initio a-
ta, cum Xigicuuent, ;
Li
NACE E vohenaesrgie: mec (18) el
| Dyfentzria (19) ad Centagiofos referretur,
bies (: z63 $3 inerat dn ocules. caderet. :
GENERA MORBORUM, . 4 -
— HI/ORITICE -
» I CONTINENTE S.
CPÉ . DIARIA. Febris terminanda intra leptimanam
dimidiam,
12. SYNOCHA. Febris. terminanda intra fepti-
manam unicam.
o 038 SYNOCHUS. Febris terminanda intra fepti-
: / manas duas tres,
| e LENTA. Febris protrahenda ultra feptimanas :
^; IL INTERMITTENTES.
! ng QVOTIDIANA. Febris paroxyfmi &miles i$- :
&hemeria fingulis, -
16. TERTIANA. Fee ris paroxyími filmiles A
" €themeris alternis... — ;
17. QVARTANA. Febris paroxyfmi fimiles ny-
Cthemeris tertiis. e
13. DUPL!C ANA. Febris paroxyfmi fimiles alter-
nati,
AX9:ERR ANA A. Febre paroxyfmi dif miles omnew
* EXACERBANTE |
| ebris continens(14)c cum :
Mecuiae j — Quartam (17). |
-- - HEMITRITÉA. Febris. Tritzus (21) cum
LeTIAY QS Amphimerina (26).
ER Febris Lenta (14) cum Dustite-
dene IP r AES IH, PHLO-
: -: G9 hrs ast potius Rheu-
Apy ria P^ dejar yatio ; uus. quce
Piithilis (298) je et poft: Heliam on Goxur " fn r-
do maturalig admitteret 69. expeclorato. '
Lerhargus (98) einn Feri ina his api ei.
4s ^ GENÉRA MORBORUM.-
- JI. PHLOGISTICI.
I. MEMBRANACEI, -
:5. PHRENITIS. Inflammatio (231) Moieun.
Febris Synocha (12), Cepha-
lalgia (40) , Furor (6 ks
Anxietas (89), Syringmos
Cr2)5 Ophthalmia (43) »
upon (135), Obiivio
: (10
16, "PARAPHRENESÍS. "oflamatio (231) Dia-
ue v phragmatis, 7
Febr. Peripneumonia
34), Phrenitis (2j).
21- PLEURITIS. DOREM VERE Phlure; —-
Febr. Synocha (12), Dyípnoea
(169), Tuffis (1557, Hzx-
—— — - moptyfis (179), Pleuritica (53).
-28. GASTRITIS. In atio (231). Fentriculi.
IO Fehr nphimerina (20), Li-
eM .— pyria, Anxietas (89), Vomi-
tus (183) ingeftorum, Car-
dialgia (48).
- 425, .EN TERITIS. Jotuiomsto (231) Juteflini. ^
^— Fehr. eum evacuatione abdo- .
í- ..' minis; Colica (50) atroci,
À tenfiva , calente. sra Li
ue », PROCTITIS. Inflammatio (231) 4i. E
| —. 4er. Pro&ica(s9) cum Ténc(mo (193.
n. CYsTITIS. Inflammatio (231) Pefice.
TWO EME ucS teu Hypogaflrii cum -
! | ^ . tumore inflammatorio, Dy-
—— s furia (£7), Tenefmo (193).
- MN an .PARENCHYMATICI.-
E ; |: SPHACELISMUS Anflemmatoti il ico "
! s |. Febr, Synochus (13), Deh-
| 3s A vea ee 2d
. GENERA MORBORUM. . 4f9
. Afthenia (92), Im-
-imobilitas,Anacfhe(ia
(118) Aphonia(115).
83s (CR ANCHÉ: .Inflammatio (231) Fawcis.
is | Fer. Synocha (12), Tuffis(15 5),
— . Aglutitio (164) Orthopnoea
» € 62), Angina (46) Suffoca-
tio (158), Lingue intume-
fcentia,
34- PERIPNEUMON IA. Inflammatio (231) Pa
monis.
Febr. Synocha (13), Tus-
fis(155) , Hamoptyfis
— (179) Dyfpnoea( 160),
interfcapuli dolor,Cu-.
-. batus fupinus.
s HEPATITIS. "nliampsatio (231) Jecimris.
i Febr. Amphemerina (20), Tuffis
Ap (155) Sicca, Althma (161);
Singnltus. (153), Hypochon-
drii dextri tenfio calens.
ote T
37 - NEPHIRITI E flammatio (231) Renis. Pu
- Febr. Syn dE (13) irregularis ,
d t ooo Naulea(182), Sinigultus (153);
E Iu ce PAMERME 18. urina varietas, -
Ti epe ER Obtipas (166), Lumbago
LE cs 62) urens, Femoris .ftupor
b: HysTERITIS SES (231) Uteri..,
E Fen Delirium. (65), Spasmus
(121), Sardiafis (125), Dolor
T T PERSIQUE calens.
au MU.
* ;
GENERA MORBORUM, 46i
IV, DOLOROSI.
' I. INTRINSECI.
40. CEPHALALGIA. Capitis totius aut porioris
dolor gravativus. .
41. HEMICRANIA. Capitis lateralis dolor tenfivus.
42, GRAVEDO. Frortis dolor prefforius.—— ;
p OPHTHALMIA. Ocz£ dolor, Eus E
44. OTHALGIA. 4ris dolor. :
45. ODONTALGIA, Desris dolor mixilatt. -
46. ANGINA. Faucis dolor cum Suffocatione(1 £8).
4T. SODA, Oefà opbagi dolor rancido- deurens. R ucti-
bus | 181 calidis. d
48- CARDIALGIA. Cardi« dolor fcrobiculi fub-
; tyncopalis (94.
9. GASTRICA. Ventriculi dolor Epigattrii,
i . COLICA. Inteflini dolor umbilicalis cum tormi-
nibus. (123),
. HEPATICA. Jecimris dolor hypochondrii
dextri, .
82. SRLEMICA: Licnis dolor y pochogdrik 4 fini-
a cnven- | ftri Sufpiria. ($9).
C amoptyt Ri o
HTSTERALGIA. Urri dolor, ——
i NEPHRITICA. Renis dolor. — :
;57. DYSURIA, Pec« dolo, |. — pea
$8. PUDENDAGRA, Gezitalis dolor. - v P dd
$9. PROCTICA 4mi dolor, ^. ;
I. EXTRINSECL -
| 60, ARTHRITIS, Geniculorum.: delor periodicus;
4 Synevia corrupta, — ;
"i. /61.OSTOCOPUS rice dolor merus em
P.I
GENERA MORBORUM. 46;
V. MENTALES,
. 1. IDEALES,
6j. DELIRIUM, Infania acuta, tranfitoria, fym-
ptomatica cum febre,
66. PARAPHROSYNE. Infania acuta, periodi-
ca, fine febre; —
61. AMENTIA. SERE chronica, univerfalis , i in- -
68: MANIA, Infos EIC. univerfalis, furi-
bunda,
69- DAEMONIA, Iníania chronica , partialis, fu-
; —.—. ribunda , mcticulofa, de Da-
— "monibus:
7o. VESANIA. Infania chronica, partialis, tran-
quilla.
7 MEL ANCHOLIA. In(íania chronica , hl
x lis,meefta,meditabunda
II. IMAGINARII,
Ee SYRINGMOS, Perceptio 5o» tinnitantis fal&,
FE VERTIGO Pea . Perceptio fi obje&ti falfi,
ER ELID I e ou falfiinfo--
- 26. HYPOCHONDRIASIS, "Ionginai fati de-
tbahse levi mas
lo, Borborygmi -
(96) Ructus
81) acidi, Pal-.-
! .- pitationes(132),
PE im cs rzcordia tre-
mula, Períuafio.
7.50MNAMBULISMUS. Imaginatio orjapris
fortior , qua IDno-
. tus voluntarii ex-
i. citantur.
Lir. PA-
— Hs PATHETIGI; :
- Es CITTA: Defiderium oz Efculenti. à Meiciadi.
BULIMIA. Detfderium Ci inexplebile. -
$5 POLYDIPSIA. Defiderium 2oja* continuum, :
. 8r. SATYRIASIS, Dcefiderium Veneris enorme;
: 81. EROTOMANIA, De(iderium Atantium pu-
dicum...
'$3, NOSTALGIA. Defiderium Parr Affiniumve,
S4. TARANTISMUS, Defiderium. Cheree (fepe
A a mor[ura. In[ctt ).
8g. RABIES. Deüderiui Mordendi lacerandique
| " jnnocuos (/ze a mer [ura Mapcti).
DIESE, HYDROPHOBIA. Averlatio Porslentórim cum
ques Rigore (141) & Sardiafi
(e tj)s Cfaprius pracedenti
to as
PAY).
v» Cacosimi. Averfatio io diei pan horrore.
"GENERA MORBORUM. 46;
Ni QVIETALES. |
SE-XDEFECTIVI-
bes Le Debi!itas conftans muículo- -
. rum ponderofa , quce
3151y 43867. 4n dgeens. r2
Les LANGVOR, Debilitss fucceffiva virium vi-
2 vU. t^ talium, non reparanda. quie-
3 s QAutinte &-cibatione,
ede ASTHENIA; Debilites fucceffiva virium: 'o-
—— mnium.
$3 LIPOTHYMIA, Dcíeétio motus fenfüsque .
Pa fubita; fuperflite Pulfu
. Mentequc.
94. SY NCODPE, Lapfus virium vitalium fubita-
neus ; abolitis Pulfu, Refpi-
| ratione, Seníu, Calore, .
95. ASPHIXIA, Lapfus virium, animalium vita-
liumque perfiítens, ;
II. SOPOROSI, j
NT!IA, Sopor vigiliis protradtior,
vis , Febrilis, Delirío
Ho obliviofo,
5. CATAPHOR A. Sopor contítans allocutione
: evigilans, ^.
109.. CARUS. Sopor conftans cum infenfibilitate,
Refpirationeque tacita.
101. APOPLEXIA. Sopor cenitans cum infen(ü-
en bilitate, Refpirationeque fter-
torofa (156).
162. PARAPLEGIA, Bopor conftans partium fub
orace. :
"b HEMIPLEGIA. Sopor conítans lateris al-
terius,
uu Ter. VI. Gg 104. PA-
466 | GENERA MORBORUM. ..,
104. PARALYSIS. Sopor conftans partis alicujus.
IR STUPOR, Sopor tranfitorius partis alicujus '
cum fenfu formicationis: .
| , III. PRIVATIVI. dem
en MOROSIS. Imaginationis defectus,
. OBLIVIO. Memorie defcétus,
. AMBLYOPIA. PFifus obícuritas fine vitio.
fenfibili,
- 4109. CATARACTA. Vifus privatio cum vitio
obfervabili.
IIO, AMAUROSIS. F'ifus privatio fine vitio fen-
| bili, pupilla dilatata,
DI SCOTOMIA. Fifus Lipothymia (93) n mo-
mentanea,
pe COPHOSIS, Auditus defe&us.
uN ANOSMIA. Ofjfacfus dcfectus, |
114. AGEUSTIA. Gwfws. defectus, —.
| Hs APHONIA. Lequele | D
* re ANOREXIA. Faw;s defectus... ——
| ADIPSIA. .Siris Dess Tm
n& ANJESTHESIA. Tatfu; fenfationis defe&tus, |
; i 9. ATECNIA. Zjbidmni: defe&us. — E
120. ATONIA, £ibrarum Mufcularium capu
: nis defePtgs. d
GENERA MORBORUM. 46
vit MOTORIL
zw SPASTICI,
12t, SPASMUS. drtus. diílentio- violenta, fub: ita- :
nca, fugax. - ^
122, PRÍA PISMUS. behis fpaflica: intulerit ia,
D$ BORBORYGMUS. luteffintrum contra&io
Oans. |
124. "TRISMOS. Mandibularum. claututa aca
325. SARDIASIS, oris retra&tio rifüm fentienss
* fu ugax
1 26, HYSTERIA. 3M aot Zorn preffio fub pecto:
n V ferum Eu E. (65), Suf-
udi focatione (158); Anxictate
i (89), Pal pegas, (132), ver»
ticis preffione,
Bs TET ANUS. Corporii rigiditas cum fenfibilitate.
128, CATOCHUS, Corporis rigiditas cum infen--
fibilitate;
129. CAT ALEPSIS. Corporié totius recepta for-
2: TMETURT. c aronftans s.
u ACTAE ÓRIL
PERS TREMOR. Partium agitatio continüa, chro--
nica, absque frigoris (fenfu,
2132. PALPITATIO. Cordis V ilcerisve motus füb.
| fultorius.
133. ORGASMUS, irreriarum fubfultus. —
134. SUBSULTUS, Te»sdisum fubfultofia elevatio.
15y. CARPOLOGIA, Digitorum tremula contra-
Gio infcia;
per STRIDOR. AMandscatio lonora, vacua.
137. HIPPOS, Palpebrarum ni&itatio frequentiffima,
E met PSELLISM US. Loguels titubatio in quibus
m wn Tr dam literis,
E uibies VELA G ga oi139. CHO.
ficxilis re
(46$ ^ GENERA MORBORUM.
139. CHOREA. Laerü agitatio tremula, conti-
nua, inordinata, — |
140, BÉRIBERI, Partium tremor (131), Genuum
contracura (299), Stupor
(105), Raucedo (146).
141, RIGOR. artium .vibratio periodica, cum
| frigoris intercutancei fenfa. du
142, CONVULSIO, Partium agitatio. violenta,
— periodica,cumfenfibilitate. —
143. EPILEPSIA. Corporis agitatio periodica, chro-
nica, cum iníemfibilitate.
H4 HIER QE: Corporis agitatio continua ,
indolens vCon HE MA E.
NET ^ fonfbiliratc. :
145. , RAPHAN IA. Articuorum contraGtio iattics, M
| cum Agitationc convulfiva,
e ES 4 wn Au ds Hen perio-
GENERA MORBORUM. 469
: ; VIII. SUPPRESSORII.
| I. SUFFOCATORI, |
146. RAUCEDO, Vocis fibilans elocutio ab are-
: fcentia pneumatica,
147. VOCIFERATIO. Foris dolorofa. exaltata-
- queexclamatio. ———
! 4d Corpus. indurandum.
^ ias. 1 RISUS. c afiirar profunda, SER AEOHRS cum
m | Sardiafi €12,59
OUI —— 04d Jansuinem e Corde ex-
pellendum., -
349. .FLETUS. Ifyifirio interfecta, fingultuofa,
| - cità, fufpiriofa, cum moetti-
tia, gemit, lacrymis (172).
4d [anguinem intra. Pul-
; pones inglutiendum,
1jo. SUSPIRIUM. Infpiratio profunda, agitato-
: j'bs ria, lenta.
(d fanguinem e Pulmonibus
E 52 PANDICULATIO: Inpiratio Pretandi: pref-
: : : foria cum extenfione
x Urt Puig RATE. corporis artuumque ; -
* Our E Ad [anguinem per Va[orum
anaflomo[es propellendum.
| 35 SINGULTUS Ip[piratio celeris, convulfva, -
: momeritanea, iterata, fo-
nora, '
? Ad Cardiam evacuandam. —
MA. STERNUTATIO: Exfpiratio Áonora , con-
T .. vulfiva, celeris, infpi--
NURSE so. 75 - rationilentz fuccedens.
Wn ££ MET —— 4
sin Fins MORBORUM.
i
Ad. [num Frentit evactan-
; Am "TUSsIS, Exfriratia fonora 'convuliva, peuo«
dica. .
Ad Trachiam cuacmandapy,
a6. ST ERTOR, Refpiratio fonora, rauca narium
-- 'agitatione.*
] d: nucum Faucign fubigen-
PS 77: ANHELATIO. p sition: pro-
unda, lxvis, fugax.
4d fanguinem per. Pulponet
— 4ccelerandum,
: ug . SUrFOCATIO. xe cb anguftatione fau«
. cium continua, iUt fe-
bres *
| anc :
.16o. DYSPNOEA, Refpiratto aora ( p la-- E
*. boriofa; fine feníu b c :
facionis socium.
qd. E
ae ASTHMA. SMefiratie Lem 5 ves xw
" ^riofa , difficilis, chronica,
ees A Bronchiig oppilatis. — T
E ORTHOPNOEA. Refpiratio fafpitiofa («$0)..—
- — fuffocstoria (158), acu-
3 EM "X4; fübitanea, :
" a mui A fan. uinis er Pulmones :
^ E $ dou - diff. zh tranftu..— ^ti idi
: .EPHIA TES. Refpirarin profunda, fuffocans
| RE cake indor- —
GENERA. MORBORUM. . s
o cum Somnio laboriofo,
- «tb Iuteflinorum | inflatione
emente.,
; II. CONSTRICTORIIL.
164. AGLUTITIO. Deglutitio impeditá; pEATI
E FLATULENTIA. Ruilus (181). Crepitus-
; : — que (194) impeditus:
EU m cash 0o CUM abdominis. intu. ;
2 : mefcentia, — . i
xh OBSTIPATIO. Fecum exoneratio impedita, :
167. ISCHURIA: ius impeditus. - C.
168. DYSMENORRHOEA. AMenfirua fuppreffa:
- Y dolorifica, "^
169. DYSLOCHIA. Lochiorum. füppreffio,
ges AGLACTATIO, zai; defectus.
TEE ERILITAS. Genitura. fupteffio.
* à
e J GENERA MÓRBORUM,'
- e EVACUATORII :
L CAPITIS: ^^
171. OTORRHOÓEA. Auris purulentus fluxus,
177. EPIPHORA. Qc lacrymalis fluxus conti- .
nuus
173. HJEMORRHAGIA, Naris fangvineus flu-
xus.
; 174. CORYZA, Naris muco(us fluxus, copiofas,
et . conunuu$, -
17j. STOMACACE. Oris. fanguinca e gingivis
cruentatio.
176. PTYALISMUS, Oris fahvalis e glandulis
| copiofifümus eflluxus.
DIE THORACIS..
177. SCREATUS Fazci; muci fonora evacuatio.
oA EXPEC l'ORATIO. Puiponsis feroía € 'T'ra-
chea evacuatio,
179. HJEMOPTYSIS. Pulmonis |
E s - Tuffi evicuatio.
189. 'YOMICA. Pu ez
: provila evacuatio.
: III- ABDOMINIS. .
181. RUCTUS. Rgetlio Flatuum freqvens, ——
182 INAUSEA. Rgetliones Cibi Flatuumque cona» ——
—. tus inanis. :
E 135. VOMITUS. Reje&io ingeftorum convulfiva.
134 HAEMATEMESIS. Vomitus. 083) fuge
: nis, s:
Ys 135. ILIACA, Vomitu:, (183) cum Obftipatione
dS . (166) fixa & Colica ($0). --
186 CHOLERA. Fomitus (183) cum Diarrhoea
: (187)g Colica (fo). —
7387. 'IDIARRHOEA. Deéje&tio faecum cae
: rum frequeng, ———
i - Hg LIENTI ERIA. Diarrboca Aum Cibi i immu-
- UNE Bits T
EL E
GENERA MORBORUM. 47$
189. COELIACA, Diarrboea (187) Chymi.
19v, CHOLERLICA. Diarrboea (187) rubclla, abs-
— que Colica. ..
I9I. DXSENESAIA. Diarrbota,. (187) cruenta,
cum Colica (yo), Te- -
neímo (193). - ;
192. - HUEMORRHOIS, Deje&tio Sanguinis cum
Proctica ($9), abs- A
..que Colica. |
193. TENESMUS. Dejc&io Muci frequens, par-
ca, cum defiderio. ,
194. CREPITUS. Deje&tio Flataum copiofa, cre-
a 2 DN.
XV. GENIT ALIUM,
194. ENURESIS. Urize ítillicidium involuhta»
: riüm, indolens,
196. STRANGURIA. Urime. parca, guttata,
frequens, dolorofa mi-
FO : &uritio.
197- DIABETES. Urine copiofiffimae pur
E : iuro.
: 201, LEUCORRHOE A. dier c Reni Maliebri
CO eB C |
202. MENORRHAGIA, ee era copiofa, in- —
rdinata EL.
203- PARTURITIO, Foetus maturi enixus labo-
— riofifünus,
204. ABORTUS, eru; pramatura cjectio.
a0. MOLA. Maff carnez , intus cyfticofiey ex
utero ejéctio.
. «. . V. CORPORIS EXTERNI.
206. GALACTICA. Latlis effluxus.
207. SUDOR.. Seri per poros copiofa, frequens 2»
fudatio. z
G [4 $ A i :
444 . GENERA MORBORUM, '
X. DEFORMFS. 5 c9
I. EMACIANTES.
208. PHTHISIS. Marcor cum Hecrica [o6 Tuff
(155), Dyfpnoea (160), Ex-
pe&oratione (178) purulenta,
— €opiofa,
205. TABES, Mie cum Hed&ica (14) absqué
ectoratione.
210, ATROPHIA, arcor cum Atonia (120) 4bs-
- que Expetleratione &* Hetlica. -
in MARASMUS. Tocwiend cum Aridura (226)
abrque tonia, Expetloratio-
"e Heilica. —
2t. - RACHITIS. 'Marcor carnium tumentibus ar-
X. tuum Geniculis Capiteque ;
offibusque Sepe flexilibus.
^ JL TUMIDOSI.
aj. POLYSARCIA. cupi bingutdinefi. in-*
414. 'LEUCOPHLEGMATIA, Cereris emphyfe-
- mmatofa (228) in-
tumefcentia,
21f. ANASARCA. Corporis oedematofa (229) in*
, tumcícentia. |
416. EY DRO MREHABUR. C ocdeindcof
: | - (229)intumeícen-
otia, biantibus fu*
turis cranii.
zi7. ASCITES, Midimini? cedematofa Q9. intus
€ i * mefcentia,
M 8. -HYPOSARCA. "Abdominit nodofi intume-
^ fcentia.
: 219. TYMPANITES. "dhdominis flatulenta ( 164)
Tees intuméfcentia,. conitans,
AE ^fonor». -
L- GRAVI IDITAS,. Aidmiinis a foc inie:
| meon : centia nimia. | B
/GENERA MORBORUM. 4m
IIl. DECOLORES. |
22I, SACHEMES, Paler corporis cedematofus, -
|o (229),cum debilitate , moe-
rore.
222. CHLOROSIS, Viridi-cinereus color faciei
feminez cum Citta (78)
| eji SCORBUTUS. Qpacitas faciei cum Anore-
| Xia (116),Laffitudine (21)
lE 4 | maturina,Stomacacc(t7 5),
| Labario (309).
2a. | ICTERUS. Flavedo corporis cum urina luteo-
— -. tintoria , faecibus albidis. (05-
ffipatio Bilis p
a2j. PLETHORA. Rubedo corporis a diftentis va-
erg ER cum HINC
DGCS a (160).
XL
HYDROPIS nomine céder Puer TT (1 17),
pofarcá (218) Hydrocephbalns (316) Ocdema dp
T ympanites (219).
476 — GENERA MORBORUM,.
XL VITIA.
* HUMORALIA.
226. ARIDURA.Pars exíucca, emarcida, exant-
latis humoribus, indolens. -.
217. DIGITIUM, rriculi e x iccatio friabilis oc-
culta. Digiti marcor Dolore .
periodico intenfiflimo. Yu
2:8. .EMPHYSEMA. Flatus intra tunicam cel-
i *. Julofam Partis.
"Tumor elafticus, conco-
lor fubdiaphanus, indo-
- lens.
ànp. OEDEMA. Iympha ftagnans intrà tunicam
| cellulofam Partis, .
"Tumor digito premente fovco- -
lam admittens, concolor ve-
: E fpertinus,- indolens,' Partis, —
Ec a SUGILLATIO, Cruor effufus in. Uunicam.
E eco Rd cellulofam, — 2
"Tumor obfoletus , latus
luridus,
* 1, IN FLAMMATIO, sazgvisobftructus in vatis.
: "Tumor tenfüus, calidus, ru- e
e ber, pulfans, dolens, —
E 23r ABSCESSUS, Inflammstio fuppurata, jn Pus r
x - colle&a, |
Tumor mollis, qualis, pru-
— riens. . :
E GANGRIENA Inflammatio f, Suppuratio: 3
fuffocata, mortua ierpens :
| : : in tunica cellulofa. ——
WE T^G CU livens, molliuícula;
IA tris cum veficulis fub
cpidermide ,ferpente Vio —
. tio, margine fubinflam- —
2 Es n DCUM
GENERA MORBORUM. 47
234. SPHACELUS. Gangrena. (233) omnium fo- -
: | lidorum- partis. — ^
| Mortificatio: putrida ad offa
Gb. : penetrans, indolens, prope-
rans. |
AL. DIALYTICA. (Solutiones Continui).
235. FRACTURA, Off; toloutio citra fubftanriz -
diffoluionem, — -
aj. LUXATURA, Genieuli iolütio citra fubftan-
tiz disfolutionem.
re RUPTURA. Tendinis folutio citra. fubftantia: -
diffolutionem. - |
8. CONTUSURA, Fibrarum (olutio citra fub-
ftantiz diffolutionem.
239. PROFUSIO, Sangvisis cfluxus copiofus e
"fubitantiz diffolutione. -
s 245, VULNUS. Subftantiz diffolutio partis mol-
| lis, hians, cruenta.
ED AMPUTATURA. Vuinus Zezruncatione partis.
totalis factum,
,ACERATURA, culis c rvtcda. v nire :
i: p "UNCTURA., /olnus us Tendini, pau a-
244. MORSURA. Visi sem armis anima- :
lium zexematis, —— z
24$. COMBUSTURA. Vulnus igze fitisis, in- pes
| du&a Líchara (289).- -
246. EXCORIATURA. Cutis rémota a Carntbus -
DUC. MAS,
44T- INTERTRIGO, dre cdi erofio madens do-
ensque,
RHAGAS Fifura Cutis. i ob TOT RENDEE
Il], EXULCERATIONES. (Suppurationes aperte),
249. ULCUS. Vulnus .Suppuratum partis carnofae.
259. gii Uicus faperficiale ferpens, 1 ma-
sm | mans Perenne, |
2f.
478 gSPR MINES
in NOMA. t Ulaig. NEUE m
s htsqué depá* —
Ícens, cicatricem inducens, - :
LE "CARCINOMA, Ulcus Scirrbi (285 3) fuppurati;
fis humidis radicatum , pes
-riodice dolens.
253. OZ/ENA, Ulcus intra antrum ZZghmori, —. —
Uls. ocultum e Naribusfoetens, —
Hp FISTULA, Ulcus cortice eallofo-vaginatum,
-.-- Uk. finuofo penetrans , intus cor«
tice obte&tum, ore angulítatumn; -
357. CARIES. Ulcus ofi feparato perioitio. -
- Ul. connivens, cum raris punctios
. . mibus indolens , (anie paffim nigràá
fc prodens.
is ARTHROCACE, Ulcus 2MeZulle cum offis
Carie (2£95.:. ER
: - malignuim tumens, —
lore oftocopo (61).
SOCYTA, AÀ Iculum Venenatufn. intra .
cod SUR UOS "peftem receptum. '
Partis ftigma dolore furiofo. —
A58. PARON YCHIA, Serum corruptum füb ze»
dinibus petioftioque.—
5 ase. code — «. Aurtis rubor dolentiffimus,
xt — o$ deftruens, .
afp PERNIO., Partis uftio Ge/z fa&a,
! d - — Pars albo-czruleícens, tempetta--
M cc . tibus recrudeícens , PE exul-
: . cerans,
ao. . PRESSURA. Digiti inflaaamatio (23 1) a fri-
.. ,&ere,in cafum ungvis tendens,
TY E - Digiti circum ungves in
; es ox Rd fuppurationem. vergens. ze
j tcr URA. Ungvis curvatura lateralis cutem. 2
ME et fecans, ——
ooo dinflammar, digiti cum ulceratione ^
E UIT ME Mngrit a IV.
. Ukas.putridum, ferpens, va-
av. A
* cw AMultiplicativa. |
F- An LEPRA. Pufiule (274) Efchara (280) ficca co» -
; - lorata, cum AoZ/s immerfis mobi-
libus indolentibus fufcis Rhagadi-
- - busque (248). :
26 2.1 TIN EA. Pufals (274) Capilliti iccze ; efchara.
— — (28o)albo-flavefcente , Pi/sgue ab
Pn
co ue 4 | breviatis ercétis bulbofo- radicatis,
1 nét: | ACHOR. Pufinie (274) exulcerantes, manan-
! tes communi pinguedinofo. .
s 26r. P PSORA. Puflule. (274), ichorofz , efcharo-
T .- tica (280), noctu imprimis pru«
riginofa (54).
| "266. LIPPITUDO. - Pufiule (274) excoriantes Pal;s»
$35 brarum margines.
267. SERPIGO. Pufiule (274) ficca , obfoletse,
- Íerpentes, fübfarinaceo- deíqua-
mantes.
« Pufiule (2774) ere iat (280),
- — rum rubrae, difg ría chronica. E
uc 270. BACCHIA. Fari ein faciei cum nedis ma- -
To Teulsque col
e gh xL Simplex, |
s am. BUBO. Glandula conglomerata. intbumuitte; in in
; fuppurationem tendens,
272. ANTHRAX. Glandula fubcutanea inflammata, .
| : E fuppurationem malignam
Et vergens, -
9 0 Twmer rotundus, eryfipelace-
i565 0 s ( 10)" immnerfus,- dolen-
-tiffimus, fuppurandus. apice -
isi puflula purifera. - :
(10). :
ofa is chronicis, C HES
213. E * Y T
480 GEN ERA MORBORUM.
27) PHLY CTJENA. Veficula (erii; fidet WE x
lucida, bafi inflammata, - 3
; rupta dolens, *- ke
274. PUSTULA. Veficula. purulenta, türgens, "
dehiícens pure. e
277. PAPULA. Tuberculum far&tum, roloritaMls "
igflammatum, vix fappuvifs Ax
dum. ;
276. HORDEOLUM, Turberculum cyfticofum,
- ug ovatum, in limbo pal-
ebrarum , fuppurans .
zpius ápice. r
277. VERRUCA. Papilla- nervca intümefcens, in- —
durata, Pap4/a durior, (cabra, ?
ficca, indolens, 1
.278. CLAVUS. Verruta (277.) calfa, in Ten- -
| M vicia ba(i fenfibi- E
fiu '
xd eis m mol-- 3
ab "burhoribus -
exc enatis gehe de-- 1
cidua. dE :
X. TUMORES protuberantes.. 1
Lu /ANEURISMA. rteriz dilatatio. x
—o 2-4 PUmOt mollis, pulfans,cen-.
— - - €olor, rotundatus.
| 282. VARIX. D nee :
Tumor mollis, quisfcens; conco- |
lor, rotundatus, . E,
z y: SCIRRHUS. Glandula indurata, :
: . ANodus durus afper, conco- -
pou x lor , indolens,. rotundatus,
Sues preffüone infenflis, —
E 34S TRUMA Ginduz infar&ta,. nbus
s Ld NNodus indolens, folidiufculus, p res -
Es m ubuníe fcntiens. am 2 :
dos
| "m ATHEROMA, TPüinaó tunicatus, fotunda« -
M d --.. . tus, mobilis, molliufcu-
: m lus, indolens, ioriuc CAN
; MM CABE 13
a6. ANCHYLOSIS. Tumor Geniénlorum , di
^ menti capiulzsque
$u^60709 ^ c 9fione expreffa ur
"3$ 09 ss Pumór ad gehiculà, mol«
lis, pulpotus, concolor, -
E GANGLION. "Fuss Téndinibas innatus, ga
—— .vatus, mobilis , pulpofus,
"^ A indolens.
: m NATTA, Pino: tunicatus mufculis irra:
* |. dicatus, eminens, pulpofus,
| — —.indolens.
E SPINOLA. "Tumor fupra Verfebres lumboynm
moliis, exiguus, Vertebra-
rum proceíh: ibus detuiceme-
bus.
250. EXOSTOSIS. olt durus ex dfe p
. apa. PROLAPSUS. "Pius dun. aded e e
longato-propendens. Ad
proprium locum. ^ — --
à 293. CONDYLOM A. Tunita interioré claxata gibbà. -
- 294: SAR COMA. Caro zuda enata e Vivo vulnere,
aps r ERY GIUM, Garicula excteíceris e. cantho
: oculi, fuperficiem. ejus ob-
tegens,
296. ECTROPIUM. Paipebra inferior refüpinato-
inverfa:
891. PHIMOSIS.. Prapsti intumef(centia: inflam-
: - masaj glandem denudans in- :
f i edi . carceransve. m hai f.
48i UNE
Disce RI
MIMILA
A eno vir. DEFORMATIONES.- ES
299. CONTRAG TURA. Geniculorum PERI I si .-
300. GIBBER. 7Zeracis dilaratio prominens. — —
301, LORDOSIS. Offum incurvatio. Ec
AE DISTORTIO. wd ad latus non naturale —
5 Hexios :
363. TORTURA. Óri; ad latus flexio. -
(3294 STRABISMUS. Oculi diftorti & inzqualiter
- pAOpL. —
865. LAGOPHTHALMIA. Oculi (apio vifio pal-
| RUNE z pebra fuperiore ab-
REV | hrenta, — —
o6. NYCTALOPIA. Oculi vifus nocturnus.
307. PR ESBY TIA. Oculi vifus remotus,
€ .MYOPIA. € Oculi vifus. approximatus, |
n: AE T : TORY. alveolis.
dw
lat
t mat ione. M
-312, ATR ET A. Mearus corporis imperforátns. MES.
Il: PLICA, gpiluram egntortupheste indiffolu- a
En AUS ou Rid cet
en 814. j BIRSUTIES. Pili gosicfioriu longioresqie. |
Km
2315. ALOPECIA, Piorum defluvium,
n6: TRICHIASIS. Ciliorum ditior:
! -..- VH. MACULA, 2S
am. CICATRIX. Callas repiens: ulcerationies con
; Aoi1datas.
| 318. NAEVUS. "Macuja quacunque congenita.. -
319, MORPHJEA, :Macula alfa; depreffa, latz.—
320. VIBEX. Lines fangvinicolores fub. cuticula, — -
3218 RU. -Maculz rabre , pulicares ,. gl4 ho
b steotu beg poblientess cvanefcen- -
GENERA MORBORUM. 483
322. MELASMA, Macula cerulefcezs in parte tecta,
323, HEPATIZON. Macula grifea, (ubafpera,
pruriens.
324. LENTIGO. Maculz zrifez, confluentes, in-
: fenfiies.
32f, EPHILES. Color fzfcas partis infolatze.
3 | T HE-
Hau mibi tot mortes Homini, quot membra, malisqme
-- Vot fumus iwfedcli , Mors ut Medicina putetur.
-
d — GENERA MORBORUM, ——
THEORIA, om ;
1. CORPUS vivum conítat Medullar? cerebrofo,
& Corticali folido fluidoque. | :
a. VITA fentiens movensque refidet in Medul-
lari primordiali, continuato, multipiicativo, |
3. MEDULIARE arcte cuftoditum, nervis ex*
- panfis tentaculatum, fabricat fuum corticale fo»
lidum e fluidis vegetabilium & fluida hec vie -
ciffim per folida praeparat. ——
4. Medullare hoc zutritar tenuiffimo Spiritufo li-
'quido corticali, fed ffagrat Ele&trico pulmoni-
bus hauíto, 3
5. Medullare fentiens fe pandir ad gratum falusa-
. fe, & movens fere trahit ad imgrarusm noxium,
6. Fluidum corticale, e quo folida, folvitur de-
ftruiturque Aci is aut Pwrridis, utrisque multi-
— plicativis, Sic vitiatur Sanguis pütrido, Serum —
AMETE. M T
57, His dum refiftit fentiens movens, oriuntur
FEBRES; Cririce ab acefcente, Pblog/fiiee a pu».
treícente, at Examtbematies a vivo? peregrino, —
multiplicabili. E
8. FLUIDORUM nociva ingrata eliminare ftu-.—
det vita per vias naturales & artificiales, &p —
quo hzc periculofiora, co citius per datam -
— fic portam fimul ejicit quavis impura; fcd duas. —
portas fimul apertas non facile admittit, ne -
exhauriarur, (4).
..$, Quidquid adverfum fentit, precipue curas vel
minora majoribus adfociat (/2); ut tota fe his.
I7. 0BpOBRL, ROM :
., -—3e6, CORTICALE fíolidum deteritur vitiaturque—
. ^7. quotidie, adeoque quotidie reparandum; repa- -
|... ^Xatur autcm Diete, eaque multiplici: ab appro* —
/
Dolor bres duz fimul & femel poffunt viz flare.
J BENERA MORBORUM. 4$.
priata bene, ab erronea perverfe, unde defe-
us; Merbi didi. E Cw
1I. MOR BE «tolluntur contraria cauffa (925 hanc
ut citius natura obtineat, T'oxica miíceantur
ingerendis, Medicamenta dicta, M
32. CONTRARIA hzc ex Sedis in Fluida
.Solidaque & ex OZ4i; in Medullare a entibus
dignofcenda funt e contrariis itaque faporibüs
| & odoribus primaria medicamenta eruenda; in
: his itaque Clavis Materie Medicz. |
de 25
E b T
* "e
^
*
*
—
: s /
&
, His - | QVA-
* *) Morbi morbis curantu tur. — eI db a s
Ls
4
S MEDICAMENTORO
E "ei 9APIDA.-
| 7 —Agunt in Corticale Vitale: i
in Finidis. in Solidis. e
-.AQVOSA Mundificantia, Humeétantia.. — Y e
Abforbentia, Exficcania SICCA. — tT.
(nACIDA.: Refrigerantia, Attenuantia. ^ mE co
Balamica, | Tonica AMARA, xe
| EB DULCIA. Edulcorantía, Impingvantia. -
Incidentia, ^ Corrodentia ACRIA. — 3.
4. VISCOSA Invifcantis, Lubricantia. ..
Penetrantia, Abftergentia SALSA. 4.
x PINGVIA Obtuhdentia, Em-llientia.
Infpiffantia , vides uiae STIPTICA. 5.
MH. OLIDA.
E. ro Agunt in Medullare ro e
Tu e disscerr AROMATICA;,. Sepiust | VIROS
: Hcant. ORGASTICA , Ex acus.
.— jediium Zcwmst SPIRITUOSA, | -
im 2 Lisidincur Provocaat AMBROSIACA , s Sufrn d;
*
|
NFPA 704, also known as a fire diamond, is a diamond-shaped sign or picture that tells people about the hazards of a chemical compound. It was designed in 1960 by the National Fire Protection Association, as a way of quickly telling firefighters and other emergency workers what kind of dangers might be nearby.
The sign is made of four smaller diamonds: a red one on top, a yellow one on the right, a white one on the bottom, and a blue one on the left. Numbers or symbols in these boxes tell how dangerous the chemical is.
The red diamond tells how flammable the chemical compound is: how easily it catches fire. The yellow diamond tells about reactivity: how quickly the compound reacts with other materials. (For example, some chemicals, like ammonium nitrate, explode when they touch water; this is an example of reactivity.) The blue diamond tells how dangerous the chemical is to a person's health. Each of these three diamonds - red, yellow, and blue - are given a score between 0 and 4. A score of 0 means there is no danger. A score of 4 means there is the worst possible danger.
The white diamond has codes for "special hazards." For example, if a chemical like ammonium nitrate should not touch water because it will explode, a W with a line through it will be written in the white diamond.
Codes
Related pages
Material Data Safety Sheet
References
Standards
Codes
Chemistry |
<p>I'm trying to create a Chrome extension, but none of my JS works. The console shows this error:</p>
<blockquote>
<p>Refused to load the script
'<a href="https://ajax.googleapis.com/ajax/libs/jquery/1.12.0/jquery.min.js">https://ajax.googleapis.com/ajax/libs/jquery/1.12.0/jquery.min.js</a>'
because it violates the following Content Security Policy directive:
"script-src 'self' blob: filesystem: chrome-extension-resource:".</p>
</blockquote>
<p>Why is it blocking my jQuery from running?</p> |
Jean Périmony (2 March 1931 – 9 April 2017) was a French comedian, actor, educator, theater director, and costume designer. He was born in Dole, Jura. He was known for working with assistant director Robert Manuel and then with Henri Rollan. He created the Cie du Villiers (1969) and the Festival Molière at the Théâtre Trévise in Paris (1977).
Périmony opened his drama school in September 1960 and taught at the Conservatory of Orléans from 1983 through 1986. He was served in the House of the Legion of Honor from 1984 through 2000 and the INA from 1984 to 1990. He was also Secretary General of the Catholic Union of Theater and Music from 1990 to 1996.
Périmony was married to literary agent Marie-Cécile Renauld until his death in 2017. They had three children.
Périmony died on 9 April 2017 in Paris, France at the age of 86.
References
Other websites
Festival de Cannes - Jean Périmony, professeur
/ Cours Jean Périmony
1931 births
2017 deaths
Costume designers
French comedians
French stage actors
French movie actors
French educators |
<p>How to insert data into a partitioned parquet table using imapala shell</p> |
Nils Olaus Lennart Karl Magnell (20 January 1946 – 6 February 2020) was a Swedish pop-rock singer-songwriter and guitarist. His works were first put out by Metronome Records in the 1970s. He was born in Skälby gård, Sweden.
His best known works were "Påtalåten", "Skurken", "Festen är över", "Trasten", "Jag fryser (på dej)", "Kärlek", "Fan på väggen", "Malvina utan mörker", "Opportunisten", "Ett hus" and "Johanna (i skuggan av Stockholm)".
Magnell died on 6 February 2020 of heart failure in Tunby, Sweden at the age of 74.
References
1946 births
2020 deaths
Swedish singers
Swedish writers
Swedish musicians
Guitarists
Deaths from heart failure |
This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project
to make the world's books discoverable online.
It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.
Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the
publisher to a library and finally to you.
Usage guidelines
Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying.
We alsó ask that you:
+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.
+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.
+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.
+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.
About Google Book Search
Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web
at |http : //books . google . com/
WIDENER
HN PaiíL F
1 •>.
y / /'^^
^4i)
'^-^-1-^ ^
;^'; ^
HARVARD COLLEGE
LIBRARY
FROM THE FUND OF
FREDERICÍC ATHEARN LANE
OF NEW YORIt
^ '■ N..^
■-> \ *\
^ /*^
- ::»:>!
O 5
^-í^
;:>(>'/^
"ViUO-'
W^
^Hk^^^H!
hi'Ci
í->:C
• .%>■ ^
^^nai
vív
'C^^--
k^ f «?
(^«^.^w
vt
^^^
ADATOK
AZ 184"/, ÉVI SZABADSÁGHARC
KÜLÖNÖSEN AZ
EEDÉLY HAVASAI ELLEN VEZETETT HADJÁBATBÓL.
..,,A r»'* ' " V,
***M']
ARADI FOGSÁGOM ALATT
IRT
ADATOK
ÁZ 1847, ÉTI SZÁBÁBSlGHÁBC
KÜLÖNÖSEN
ÁZ
ERDÍIT HAVASAI ELIEIT VEZETETT HADJÍEATRÓL.
IRTA
EÁSZON IMFÉBFALVI CSUTAK EÁLHAK
HONYÉBEZBEDES.
A fordítás jogát 8»er»ö föntartja nungáf^. - - ^
' t * . : ^
^ r T
4 AJ V \^ vS.
PEST, 1868. ' . ' ' ')
TÍBCKB
M^)r Gu
/^c^5 s;2</5-z.,M
HARVARDÉ
IuniversityI
3RARY
7 . (
Wigand K. F. IcQnjnijomdája Pozsonyban.
Erasznahorka és Gsibszentkirályi
Méltóságos gróf
Andrássy Aladár
honTéd alezredes
Tekintetes Nemes Gömör vármegye
rSlapdnJdiialc
őszinte barátsága jeléül ajánlja
óh, nagy volt hajdan a Magyar
Nagy Yolt hatalma hirtoka,
Magyar tenger yizében hunyt el
Észak, kelet s dél hulló csillaga.
Petőfi.
Méltóságos gróf url
Világ elébe bocsátani óhajtott kis töredék munkámat,
a harc mezéjén, és az élettel oly buborékkint játszó, véres de
szép emlékű időszakban született barátságunk szilárditásának
jeléül, bátor yalék méltóságodnak ajánlani, tudván azt,
hogy bajnok társai, mint a szabadság véres áldozatai fölött
kötött barátság , a magasan született mágnás és a szegény
tanár fia között, ama viharos idők letűnte dacára sem
enyészett, s enyészhetett el; keblem ezen érzelmei bátoríta-
nak szeretve tisztelt barátom, Aladár, ez oly anyira
kívánatos munkámat kiadva, barátságod emlékének
szentelni.
Kedves Aladár! Te, ki engem ismersz, nem jöhetsz
ama gondolatra, ,mintha barátod e közre bocsátott munkája
által mint iró akarná magát a világ elé erőszakolni;
vagy hogy magát föltünővé óhajtaná tenni, mint hibátlan
ember, s végtére arra a gondolatra sem jöhetsz, mintha
talán magamat a hadjáratban elkövetett tényeim miatt
szépíteni akarnám^
Barátom! az általam elkövetett tényeket, ha bflnnek
mondhatni, azok mind benne foglaltatnak, híven előadva,
mit is épen azért bocsátok közre, mivel az utókor kérlel-
betlen, de igazságos ítéletének akarom átengedni.
- X -
Sok helyen olvastam az erdély-i havasok elleni
hadjárat s erre vonatkozó kiadások részét, de azok mind
hibásak, mert az anyira bonyolódott esemény fölött, ki
sem adhat jobb és hivebb fölvilágosítást, mint maga a
parancsnok, ki amaz események 'alkalmával ott működött,
ki körül forgott az egész, mint a gépezet orsója körül.
Klapka tábornok úr, ki előtt födetlen fővel hajlok
meg, Erdély havasai ellen följegyzett munkája részében azt
állitja, hogy Kossuth Hatvaninak, személyem, mint e vidé-
kem parancsnok kikerülésével parancsolta, vagy engedte
volna meg az betQrést Abrud bányába, mit nem hi-
hetek, sőt kereken tagadnom kell; mert ha az ugy történt
volna is, annak bár toi utón tudomásába kellett volna
hogy jőjek, anyival inkább, mivel tudva van, hogy a polcon
álló egyének mindig rendelkezhetnek olyan Pilátusforma
emberekkel, kik csak is kétnyelvűségük által óhajtanak a
jó honfiak, vagy jó hirre kapható emberek soraiba juthatni,
vagy épen a jó barát cimet ily utón akarják kiérdemelni,
azért állithatam,, hogy a tábornok úr csak is félre vezetett
értesitések nyomán Írhatta azt . ugy , mert ő sokkal igaz-
ságosabb, semhogy mukájában részrehajló lett volna.
Mi Kossuth kormányzó urat illeti, ő azt nem tehette,
de nem is tette , mert ő épen nekem monda , hogy csak
káplári állást sem merne elvállalni, a nélkül, hogy hona
iránt bűnt ne követne el, mivel a katonáskodáshoz mit
sem ért.
Már pedig ki őt ugy ismeri és ismerte, miként ón
szerencsés valék őt ismerhetni, az nem hasonlithatja őt
gonosz lelkúség nélkül a franciák hires TalleyrandjáhoZ;
— XI —
ki is I. Napóleon császárnak azt tanácsolá egy nagy ünne-
pély alkalmával a többi hatalmasságok követeire nézve, hogy
a császároknak mindig mást kell mondaniok, mint a mit
tenni csakugyan akarnak, mire nagy Napóleon azt felelte
neki, hogy ezentúl tehát azok iránti feleletemet önre bizom.
De az is mondatik az njabbkori ismeretek -tárában,
hogy Hatvanit, mint rögtönzött őrnagyot küldöttek helyembe,
a fölkelt oláhok s azok havasai ellen.
Ez állitás már csak azért sem lehet való, mivel a
kormány sokkal bővebben volt Debrecenben ellátva foglal-
kozás nélküli őrnagyokkal, semhogy egy ujjat kellett volna
rögtönözni; de Hatvani nem is volt rögtönzött őrnagy,
helyembe küldve, miről munkám folytán bővebben — de
őrnagy sem volt, csak Querilla főnök, ezek mind országos
sőt világhírű eseményekké is váltak.
Azért mint állam polgár, és igaz, becsületes honfi, min-
den előítélet és részrehajlás nélkül, személyek vagy népekre
nézve kénytelennek érezvén magamat följegyezni a történ-
teket, a megváltó ama szavai alapján »Suum cuique*;
ezzel tartozom honomnak, kis seregem vitézeinek, valamint
önmagamnak is — de tartozom Kossuth, mint kormányzó
becsületének is, kiről ugy vagyok meggyőződve, hogy kinek
sem szabad személyét illető becsületét, büntetlenül a. gyanú
martalékául ejteni. Részemről minden pillanatban kész
vagyok Kossuth szeplőtlen becsülete mellett nem csak föl-
szólalni, hanem utolsó csepp véremig is azt bárhol és
bármely időben védeni.
Most láthatod, kedves barátom^ Aladár, hogy mily fontos
események azok, melyek tollhoz nyúlni kény tettek, mé§
— xn —
börtönöm sőtót falai között ; látod , hogy nem hiú vágy,
vagy talán szemtelen tolakodás az, mi emléklapjaimat
yejem kiadatá, hanem a történet kiegészitése , melynek
honunkra nézve hézaggal a világ előtt megjelenni nem
volna szabad, anyival inkább, mivel nemzetünk és honunk
csak most kezdi valósággal az Európai nagy családok társas
küszöbét átlépni.
Ily gondolatoktól áthatva , neked , mint honomban
maradt őszinte barátonmak szántam eme kis munkámat,
minden utógondolat nélkül.
Áldozatom két istenség oltára fölött áll :
Könj neked, ó szerelem és neked ó haza^ vér!
Kölcsey,
Előszó,
Olvass-, gondolkozzál, s csak azután ítélj!
Ha a t. c. olvasó közOnség, a kOzel múlt nemzeti és
alkotmányos szabadság harcunkról irt több mindenféle szinű
és alkatú munkát olvasta, bizonyára fölkiált, főkép a.király-
hágóntúli honfitársaink, hogy miként lehet az, hogy a hava-
sok elleni főparancsnok mind ez ideig némán hallgat 'és
életének semmi jelét sem adja, miként lehet az, hogy a
történetben oly szomorú helyet foglaló s vétkes 'esemény
(mely a közönség előtt mind ez ideig csak találós rejtvény)
valódi állásáról épen mit sem lehet alaposan tudni. —
De még inkább fölkiált a hon és nemzetünk történelmének
hű Írója, ki érzi, hogy menyire hiányosan van eddig elő-
adva az Erdély havasai ellen vezetett hadjárat, és épen a
legnyomasztóbb esetek vannak a lehető legfölületesebben
előadva, melyből első pillanatra föltűnik az olvasó figyelme
előtt az, hogy az Írónak aligha volt biztos tudomása arról,
mit tolla alá venni elég bátor volt ; ki látszott, hogy mind
az, mit arról ez ideig irtak, vagy a személyesség aljas
boszu sugallatai-, vagy pedig a világ elé bocsátott ebbeli
munkája, csak a hallomás tolmácslásából eredhetett.
— XV —
Azért tevém föl magamban, hogy megvárom a minden
felöl árvízként rohanó könyvek kiadását, mivel úgy valék
meggyőződve, hogy az Erdély havasai ellen vezetett minden
hadjáratot más, de minden esetre az eseményeket jól ismerő
egyén által hiven fognak előadatni, mely esetben nekem
csak is némely, s kivülem más által nem tudható adatok
tisztába hozatalára kell vala szorítkoznom.
De minthogy ebbeli várakozásomban csalódtam , kény-
tetve érzem magamat, hogy bár járatlanul i« az anyira
előre haladt irói pályán, tollhoz nyúljak; s az események
hulláma által előidézett valót leirjam a maga meztelenségé-
ben, úgy miként azok valóban történtek.
Ezt tennem kell, hogy az e tekintetben már megjelent
jeles munkákban följegyzett egyoldalú előadásokat adatokkal
megcálfojam, s Kossuth mint kormányzó becsületét sértet-
lenül tüntessem föl a világ előtt, ezzel tartozom az ő becsü-
letének, de tartozom kis seregem vitézségének és önmagam
nevének is; de végtére honfiúi szent kötelességem ezt tenni,
mert forró óhajtásom, hogy a hazámat érdeklő s a világ elé
bocsátandó történet lapjain napfényhez hasonló ragyogásban
álljon az események szülte tiszta valóság, nehogy az utókor
undorral forduljon el annak olvasásaker, hazája múltjától, s
hogy ne essék előre is kétségbe a művelt olvasóvilág szigorú és
részrehajlatlan Ítélete hallattára ; igaz, hogy fájni szokott az
igazságos hang, de csak mindennapi, közönséges lelkeknek.
Azonban meggyőződésem, hogy ezek fájdalmát fölül
múlja az előadottak hű és valódi kimutatása, anyival is
inkább, mivel mindaz, mi kis töredék munkámban foglaltatik,
hű adatokon alapszik.
— X7I —
Még mi előtt Arad vár sokat mondható néma és rideg
falai közt kimondták volna fölöttem : mint valami utón
álló fölött a halálos Ítéletet, megírám az Erdély havasai
ellen vezetett hadjáratról kis töredék emléklapomat ; azzal
az elhatározottsággal , hogy ha majd a bakó gyilkos keze
véget vet életemnek, hazám ós nemzetem kebelében maradjon
annak valódi történelme, úgy miként azt az események
hullámzata előtérbe sodorta ; azonban a sors könyvében más-
kép volt éltem naplója irányozva., s igy idő engedtetett,
hogy a sokféle könyvek tömegében ferdén előadott dolgokat
okadatolva, hű előadásom által megcáfolhassam.
Nem tartom semmi tekintetben szép, vagy célhoz veze-
tőnek a ferde előadásokat, mert habár későbben is, de utat
tör magának a tiszta igazság, mint az eltorlaszolt viz, mely
a kősziklán átszivárog idő multával. De meg mi az események
részletes jegyzőjének célja , ha az nem, hogy mindent
lehető leghívebben adjon elő, hogy a történetíró, mint a
népek, nemzetek^ országok ós fejdelmék kérlelhetlen mes-
tere, abból az utókor számára mennél hívebben egybe állít-
ható történetét, miből a világ tanulmányt merítsen, a népek
és fejedelmek kormányzó működését illetőleg. De ha mindaz,^
ki tollat ragad, csak saját kedvére, szeme és fülének jój és
szépen hangzón ád egy vagy más esetet elő ; egyiket
kímélve, mert magasap született, vagy mert jó barát, a
másikat rágalmazva, mert irigységet táplálunk ellené, vagy
már az első pillanatra keblünkben megfoghatlan oknál fogva
támadt ellenszenv ezt így parancsolja, nem. inkább eltorzít-
ják-e — a helyett, hogy elősegítenék -— az ország történet
igaz ecsetelhetését ; szerintem fölötte megrovandó az, ki
— xvn -
Isten által sem változtatható eseményeket, mint megtörtén-
teket, csak a különös kedvezményezés, vagy épen csak a
szép hangzás végett elferdít; igy a történet írót tévntra
vezetjük ; már pedig épen nekünk magyaroknak azon kellene
lennünk, hogy ki ki mit tud, azt történethiven adja elő,
anyival is inkább, mivel épen az 184% évi események
valának honunk és nemzetünk ajtó nyitói a polgárisult
országok csarnokába juthatni.
Mi engem illet, siri némaságban ohajték hallgatni;
kis töredék munkámmal magánosságomba visszahúzódva, meg
voltam és vagyok elégedve, ha néhányan elismerésüket érez-
tetik velem a múlt harcias eseményekben való porszemnyi
részvétemért . . . Csak a késő kornak akartam juttatni eme
töredék jegyzékemet, a mikor már az elmúlt események
fölött valóban higgadt vérrel szoktunk szólani, de mint egy
erőtetve látom magam tollhoz nyúlni, mert azt kell hinnem,
hogy eddig minden e tárgyban iró csak azért emliti egy-
oldalulag az Erdély havasai ellen vezetett hadjárat működését,
hogy valahára én is fölszólaljak, talán tartottak, attól, hogy
örökre elnémulok, a miben azonban csalódtak, mert én azt
már rég toll alá véve, zárva, és elrejtve tartam a gyászos
emlékű évek alatt.
Minthogy azonban a sors könyvébe mind ez ideig nem
volt megirva a bakó irgalmatlan keze általi kimúlásom,
annál fogva föltevém magamban, hogy ha már idő enged-
tetett, tehát több e részről kiadott könyv olvasása után,
bocsátom , ha nehezen is , kis töredék munkámat a világ
Ítélőszéke elé, Schiller ama mondatára eszmélve : „die Welt-
geschichte ist das Weltgericht*.
^ xvni —
Nem kis meglepetéssel olvasém Czecz tábt. munkáját,
csakhamar utána Klapka tábornokét, ki — ugy látszik —
félre vezettetett Erdély eme hadjárati jegyzeteinél, mert ő
részrehajlatlanságánál fogva, ha a dolog valódi állását
tudja, terjedelmesebben irta és adta volna elő szép művében
az e vidéken történteket, mert nem lázitá keblét ama gon-
dolat , hogy egyik vagy másik polgári állású egyén , mint
honvéd, méltó érdemeinél fogva, magas állásban részesül;
szóval Klapka nem, tartozván azon emberek közé, kiknek
ajkairól a jó és szép is elfajulva, vagy elferditve hangzik.
Jelen kis töredék jegyzékem kelte után 1 2 évre, midőn
hazám kissé szabadabban lélegzett fél évig, több eféle
munkák halmaza lepte el az olvasó közönséget, melyből
olvasám az Erdély havasai ellen vezetett hadjáratot, de
egyoldalulag és hibásan előadva; mely már csak azért is
hibás, mivel ugy tűntetik föl a dolgot, mint ha az épen
csak akkor keletkezett volna, midőn csekély személyem
rendeltetett oda, a fölkelők ellen; — holott ezen vidék
román ajkú lakosai már 1848-ik évi október havában
Gál László nemzetőri őrnagy alatt fegyveres erővel szo-
ríttattak vissza a magaslatok völgyeibe, rabolni s irtani
indult vágyaikkal.
De 1849-ik évi január havában Beké alezredes válta
föl Gált, ki ismét e vidéken működött ; tehát ebből minden
további commentározás nélkül is kiderül, hogy nem az én oda
rendeltetésemkor keletkezett a havasok elleni hadjárat, mivel
tehát ily ferde előadásokat olvastam , melyek az olvasó
közönséget oda erőtetni látszanak ferde állításaikkal, hogy
mindenkinek csak hallomásból teremtett állításait elhigyje.
— XIX —
Olvastam továbbá a Kőváry László által kiadott
184% évi történetét Erdélynek. E munka csak azért senb
felel meg hiven föladatának, mivel gyakran kirándul elő-
adásaiban Magyarország legtávolabb részeire, söt még a
hon magasabb politikai körében végbement némely esemény
fölött is mond Ítéletet.
Szerintem oly hadjárat leírását , mely az országos
ügyek, bel- és kül igazgatásának politikai hibáit is bonckés
alá vehesse, csak oly katonai egyéntől várhatja a hon és
nemzet, de a t. c. olvasó közönség is jogosan, ki a közügyek
kormányzati ágazatának gyeplője. valamelyikét kezeibe tartja,
mint annak vezetője, ellenben fölötte nevetséges tolakodásnak
tartatnék, ha csekély személyem, ki alárendelt állásomnál
fogva is bátorkodnék a politikai mozdony millió ágazatai
közül valamelyike fölött is javitani , vagy épen Ítéleti
roszalásomat kimondani.
Részemről ugy vagyok meggyőződve, hogy nekünk
magyaroknak, ha honunknak csakugyan jót akarunk, s a
világ örökké élő történet lapjain azt, mint ereklyét akarjuk
az utókornak örök'sógkép hagyni : akkor nem szabad a világ
elé bocsátandó jegyzeteinkben . mindjárt Ítéleteinket is fen-
hangon hirdetni; mert azért adatik ki valamely esemény
följegyzése, hogy abból egybevetve Ítélhessen az olvasó-
világ, akkoron, midőn arról már higgadt vér és lélekkel
ítélhet, mert az ítélet kimondása "kétségkívül az olvasó
közönségé, mit tőle bármely írónak is elvenni nem szabad.
Azért Kőváry honvédtársam munkája szerintem sok
helyen tévedésen alapszik, miként az elősorolám, de hibás
azért is, mert:
— XX —
a) munkája 214. lapján azt állítja, hogy Bem tábor-
nok, Csutak Kálmán őrnagyot Abrudbánya fedezésére inditá
1849. april 14-ike körül. Ez fölötte nagy téyedés, mert
engem nem Bem t. , hanem a drebreceni kormány rendelt
oda, azon év február hó 16-án kelt rendelettel, mely e
munkám folyamában olvasható, azonban mint Zaránd megyé-
ben működő katonai parancsnok, a 9-ik hadosztályhoz tar-
toztam, miért is dandárom, mint annak szélső balszámya
szerepelt.
b) továbbá munkája 225-ik lapján mondja : hogy
Csutak Kálmán lévén fölküldve, ki is april 2-án kezdé meg
működését. Ez magában oly összeütköző állitás, melyre min-
den olvasónak föl kell jajdúlnia ; de hogy is lehet az, hogy
april 14-én körül rendeltettem e vidékre , s már azon
hó 2-án megkezdettem volna működésemet , tehát csak
12 nappal oda rendeltetésem előtt...?
El nem hallgathatom e munka folytán olvasható azon
állítást sem, mintha Szemere BertaUn akkori minister-
elnök küldötte volna Drágos Jánost, a havasok lakóihoz
bék^ pontokkal. Hogy az iró e4 honnan meríthette , meg
nem foghatom. Épen úgy áll Czecz tábornok munkája is,
egyoldalulag az . olvasó közönség előtt , a havasok ellen
vezetett harcról, — Hogy pedig Kőváry béke pontjait ille-
tőleg vissza térjek, az a nézetem^ miszerint Drágos a romá-
nok táborában .szüntelen s ezerféle faggatások közt, meglehet,
hogy talán ,toll alá vett egy olyforma béke pontozatot,
melyről Kőváry ir , de hogy Drágos azokat magával hozta
volna, azt Isten s világ előtt tagadom, s bátor vagyok
többi honvéd tiszttársaimra is hivatkozni, mert nem lehet,
- XXI —
hogy mindnyájan kihaltak volna. Azok is, mint én, melegen
fognak emlékezni , Drágos béke biztosnak táboromban való
megjelenésére, miről azonban munkám folytán bővebben
szólok, — de mivel Szemere által adottaknak mondatik e
béke pontok jegyzéke, lehet hogy már akkor volt valami
emberi gyarlóság szülte irigység a két nagy hazafi , t. i.
Szemere és Kossuth közt, de én azt állitani nagy vak-
merőségnek tartanám. Szerintem haragudhatnak személyek
egymásra, de ott, hol a hon és nemzet léte vagy nem
léte áll előtérben, nem tehetem föl, hogy a két férfiú
keblében létező ' egymás iránti gyűlölet — ha volt — e
pillanatban is az uralgó szerepet játzhatá legyen, azért itt
erről szólni többet nem lehet.
Az is mondatik Eőváry könyvének 225-ik lapján, hogy
Csutak győzelmeik nem sok hasznát vette ^ mert Brádnál
tovább menni nem birt. Hogy miért nem mentem tovább,
az kis munkám folytán kiderül, de lehet e józan észszel
gondolni is, hogy egy sereg vezére, ha még oly tapasz-
talatlan is, csapataival akkor rohanja meg ejilenfelét, midőn
béke biztosa köztük van alkudozni, vagy midőn épen a
béke áldomás poharát ürití, ehhez nem tudatlanság, hanem
határt nem ismerő roszlelküség s még elfajultabb hazafiúság
szükségeltetik, mit itt megneveziii sem merek, avagy vala-
mely vá.gy teljesedésének reménye kell ruganyul, mint
Hatvaninál volt.
Azon munka 115-ik lapján azt is állitja szerző, hogy
a szerencsétlenül legyilkolt Brádi családot 1848. évi
november havában Gál László vagy Beké alezredesek
takaríttatták el ; ez tévedés, mert ama szprenicsétlen családot^
- XXII -
számra 16 egyén holttestét én ás^attam föl és takarlttatám
el, 1849. évi március 26-án, mely temetkezési alkalomkor
a diszmenetet Po^rányi Sándor százados vezette, hol
azon család rokona Institoris János, mint akkori
élelmezési biztosom is jelen volt: elbarMr módra legyilkolt
család egy sirhan aluszsza örök álmait a kőrösbányai sír-
kertben. Én tartottam katonáimhoz a magasra domboruló
sirhant tetejéről beszédet ez alkalommal.
Tehát mind ezekből látható, hogy Kőváry L. honvéd-
társamnak munkájában foglalt állításai közül nem mind-
egyik állja ki a valóság tűzpróbáját.
Épen úgy hibásan állíttatik az is, mintha Hatvani
helyembe lett volna küldve, minek megcáfolására munkám
tartalmára hivatkozom. De hibásan állíttatik az is , ^hogy
Hatvani 1849. évi május hó 16-án és 19-én tette volna
támadásait Abrudbánya ellen, *) mert ő az első szerencsétlen
megtámadást azon évi május hó 2-án, a másodikat pedig
5-én tette, s május hó 9-én már nem volt Brádon található.
Mind ezekből kiderül az, hogy kénytelen voltam, de
köteleségemmé is vált, tollhoz nyúlva, saját meztelenségében
előadni a történet valóságát, noha tnég nincs itt az ideje,
mert a történet természete, emberi gyarlóságunknál fogva,
mindig csak a jövő sarjadék tulajdona , mely erről elfogu-
latlan fog tudni Ítélni ; minthogy azonban az Erdély havasai
ellen vezetett hadjáratról anyi sok ferdén előadottakat
olvastam, nem fogja senki sem jelen töredékmunkám kia-
dását tolakodásnak nézni.
*) Lásd njabbkori ismeretek tára 1, k. 15-ik oldalon, hol még is csak
jobbau van előadva a való.
— xxm —
Klapka tál^niok arról . panaszkodik munkája 46-ík
lapján, hogy öt, mint helyettes hadügyért, a kormány sok-
szor kikerülte hadi rendeletek kibocsátásában. Ez való igaz,
de Hatvaninál nem igy áll az eset, uzórt bátran mond-
hatom, hogy Klapka ez állitása hallomásból ered, és az
itiegbocsáthatlan hiba minden kormánynál. Ebben Klapka
tábofnok úrral egyet értek, mert történt sok mindenféle a
debreceni kormány neyében és köpönyege alatt, mikről a
kormány csak akkor nyert valódi tudomást, midőn az ilyetén
kicsapongó rendeletekből származó balesetek hire boritá el
a hazát. — A debreceni kormány fölötte gyönge volt, mert
egy pár. homok buckát egyenlőre taposó, fülig arany gall^os^
szájhőstől is megijedt ; a mint észrevették ez uracsok, hogy
a kormány katonai tekintetben szigorúbb intézkedésekhez
akar nyúlni, azonnal tele volt a város kürtölve, hogy itt
van a német Zopf, már ismét egy uj Vorschrift teremtő
érkezett , s ha ily módon akar velünk honvédekkel bánni,
azonnal leköszönünk s. a. t. ezer ilyenféle. Ilyesmit gyakran
lehetett hallani, s a kormány, mintha neki kellett volna
mea culpát mondani, elhallgatta e vészt hirdető csevegők
lármáját , a helyett , hogy megbüntette volna őket. A kor-
mánynak nem kellett volna félni, ily csak kardjaikat csör-
getni szerető egyénektől, ós valószinünek lenni hiszem, hogy
a kormány szigorúbb föllépése sok ilyen futár-táskás úrfit
Debrecenből, az akkori kormány székhelyéről, meszsze távo-
lított volna.
Ezt tapasztalásból mondom, mert a midőn az Erdély
havasai ellen vezetendő hadseregemet átvettem, nálam is
történtek ilyenféle fenyegetések, mire én a leköszönő kardját
— XXIV —
elyévén, mint leköszönésének elfogadási jelét, bezzeg máskép
gondolkoztak és azt a letöszönésféle ijesztgetést többé nem
hallottam előtérben lenni. — Hogy pedig Klapka panaszára
viöszatérjek, csak anyit akarok még megjegyezni, hogy mikép
lehet egy felelős hadügyministert kíápzelni, ott, hol minden
ötmester és Querilltt. főnök a kormány fejével tette magát
levQleisésbe; ez fölötte nagy hiba volt, mert a hadűgy-
minister az, ki az ország összes hadseregeinek holléte és
működéséről' számot adni köteles,, ily csapongó rendeletek
kiadása mellett azonban nem csak hogy a csapatok hol
létét nem tudja, hanem azok működéséről sem számolhat;
jó hiszenimel merem állítani, hogy ha szigorúbb rendeletek
komolyan betartatnak, akkor Görgey sem játzhatta volna
a nemzet által reá ruházott bizalommal szemben oly átkosan
visszaélő szerepet.
Részemről csak anyit mondhatok , hogy Isten csodát
teremtett akkor , midőn ily fegyelmetlen és elkényeztetett
hadsereggel anyit is tehettünk a menyit tettünk.
Emléklapok az 184% évben
Erdély havasai ellen vezetett hadjáratról.
Wlgtíká K. P. kSnrpayvaadf)* totMéajtta.
„Suum cuique."
Ne kérdjétek miért a néma köny arcomon; vigasz-
talni se akarjatok, könyem áldozata a fájó emlékezetnek!
Körülem a börtön penészes falai — s túl reám mi
vár? E rabláncoktól csak a sír hideg lehellete oldoz föl —
s az élet, mely egykor reményeiben virágzott, használni
hazámnak s az emberiségnek, mint fájdalom - sóhaj nyom-
talanul enyész el!
Hazám, te szeretett haza, vérzesz, hű fiaid egy része
véres csatában hűlt el, vagy szent ügyed vértanüivá üdvözült
a bakó által nyert halálban. A fönt maradtak földön-
futókká váltak, s szerelmed és fájdalmad kiséri őket !
Sebeim sajognak, agyam zúg ; . . . de utolsó leheletem
is tied hazám, te legédesebb haza!
Ez emléklapok, ha egykor világot látnak s fiíEiid,
olvasandják, vonjanak belÖle tanulságot, ismerjék leplezet-
lenül a. kort. Hogy a letűnt személyek és események fölött
elfogulatlan kedélylyel Ítélhessenek.
Nem .irok vezérfonalat a történetíró elé ; de mint
adalékot,. a kor leirója talán használni fogja — hiszen a
közös veszély után , önzés vagy elfogultság nem férhet
keblembe.
A kifejlődések végokait keresni, — a fő szereplök
életében lélek búváilásokat tenni, — vagy az események
összehasonlításánál, reflexiókat állítani össze , — nem hiva-
tásom.
Csupán tényeket adok elő , épen úgy és csak anyiban,
a mint, s menyiben azokról én, mint cselekvő személy, köz-
vetlen tapasztalat által szereztem tudomást, ^gy is a jövő
kornak l^het csak föntartva , hogy a tisztult adatok, lélek
ismeretes egybevetése után, — jelmondatom : — „Suum cui-
que*" szerint pártatlanul Ítéljenek erény vagy bün fölött.
1848-ik év tavasza Torontál vármegyében ért, hol az
akkoriban zajos megyei közgyűléseket meg- meglátogattam, s
a fenforgó napi kérdésekből, a bekövetkező jövőt, nem nehéz
volt sejtenem. —
Elismeréssel emlékszem e megye, az idő szerinti néhány
elsőbbjeire, kik szerénységem mellett is, véleményemet a napi
kérdések megvitatása körül, előző figyelembén részesítek —
s irántam val6 jó akaratuknak átalában lekötelező jeleit
adák.
Midőn a mondott év apríl hó 24-én N. Kikindán és Ó-Becsén
egyidejűleg ütött ki a zendülés, kétségtelenné vált, hogy
az idők csak azért nehezültek ótt magyar testvéreinkre,
mert magyarokúi születtek. — Láttam, hogy a felbőszült
rác népség vak dühe, magát a születést is bűnnek róvja
föl, s vérszomja határt nem^ ismer.
Megrendülve, dejobb ügyünk szerencséjében bízva, siettem
akkor Zsombolyára, ottan székelő beodrai Karácsonyi
— 5 —
László főispán úrhoz, s fölajánlottam neki szolgála-
tomat.
így törtónt, hogy ő engem, a már föllázadt Nagy-
kikindai kerületbe nevezptt ki őrbiztosnak , Csókán való
lakással, mivel e járás föbirája nem mert mozdulni lakásából.
Elvállaltam a körülmények közt nagyon is veszélyes
megbizást, s tudva, hogy minden perc drágít, mely alatt a
zendülés valószinüleg terjedelmesebb és komolyabb alakot
öltend, siettem Csókára, s az útban eső községeket sikerűit
lecsillapítanom. .
Csókára csak éjjel érkezhettem meg 10 óra tájban,
azon pillanatban, midőn minden magyar nemzetiségű fölött,
már csak végrehajtásra várt , ama szörnyű határozat , hogy
azok ez éjjelen egytől — egyig, lekoncoltassanak. — A nép
kedélyét ily végletekre vezetni, nem kis mértékben segitette
elő, az ott lakó ínegyei esküdt K ostyáinak folytonos
lázitása , — ki már kimutatá , hogy mely legelőket vett el
tőlük az uradalom, — ők azokat jogosaij visszafoglalhatnák :
javasolta továbbá, hogy Tjsza Szt. Miklóson a Nádor pénz-
tárában lévő pénzkészletet azonnal foglalnák le, s egymás
között felosztanák, kárpótlásul a legelők használata után.
. A nevezett esküdt épen ily szellemben tartá a nép-
gyűlést, oda érkezésem estéjén ; — s a néphangulat már
azon a fokon állt, |iogy a Csókái 'r. kath.. lelkész Bobó
úr, azon pillanatban kénytetve látta magát ideje korán
menekülni.
A körülményeket nem lehetett félre ismernem , s erős
hitem volt, hogy csak határozott föllépéssel előzhetem
meg a véres kifejlődést; s csakugyan feleletre is vontam
_ 6 —
Kostyál esküdtet, csábító eljárásáért, s egyszersmind a zúgó
nép szeme láttára vasra tétettem, s azon éjjelre a plébáni-
ára YÍtetve, őriztetvén, másnap Nagy-Becskerekre küldöttem.
Ez eljárásom alatt erkölcsi tanulságot is vontam a nép
viseletéből, mert a vasra 'tett Kostyált, kit előbb szabaditó-
jokúl rajongtak körül; most lassankint kárhoztatni kezdek, —
s személyes beavatkozásom vált szükségessé , hogy őt tett-
leges bántalmaktól megóvjam. ' .,
A nép az erősebb közvetlen benyomásának engedve,
józanság nélkül itél, s kit ma egekig magasztal, holnap
örömzaj közt fogja bitóhoz kisémi. — Népnevelés , mikor
jő el a te országod! —
Bármint vigasztalt az öntudat, hogy vórontásnak vettem
elejét, — voltak kik eljárásomatr— ellenszenvből talán — meg-
támadák, s' hirelték, hogy tettem szükségtelen buzgóság lett
volna, 8 fájdalom , "a ' kedvezőtlen vélemény nem kevesek
előtt , emelkedett előtérbe ; a tettes karok és rendek rosza- •
lásukat fejezték ki, — s maga a főispán minden szabad-
eMsége, s annak dacára hogy ő is családjával menekülni
volt kénytelen; nem hagyta helybe föllépésemet, — csak
öntudatom mondotta, hogy helyesen tettem.
Mindezt látta a vidék szerb és magyar népsége, sőt a
köznemesség is, csak a született táblabírói rend nem tudott
megbarátkozni az eszmével, hogy mikép lehetett egy nemes
embert, még ha lázító is, oly rögtön elfogatni és törvény
elé állítani ; mire azt válaszolám, hogy én is nemes ember
fia vagyok, de én a nemes embert tényeiben fogom s
kívánom fölismerni. — Csodálkoznak önök , . hogy mikép
lehet egy nemes embert elfogatni és önök elé állítani?
Uraim ! ha önök a hon valódi jólétét óhajtják , ha a nép,
sőt saját biztonságuk szivükön fekszik, akkor nem fog-
ják behunyt- szemmel nézni, hogy ily ferde irányra
tévedett nemes ember a nép dühét veszély örvényévé ala^-
kitsa ; tisztelem én alkotmányunk őstörvényeit , de nem
javasolhatom, hogy saját fejünkre alkudjunk ; teösék csak
meggondolni hogy kivel van dolga épen e percben Magyar-
országnak? nemde azzal , a camarillával , mely már
Il-ik Ferdinánd dicsőén uralkodó királyunk alatt
elvül tűzte, ki a Magyar nemzetet kiirtani; eme
szép handbilét által „Man müsse die Ungam durch Yer*
letzung ihrer Verfassung zum Aufruhr reizen, um das ganze
heillose Ungarnvolk mit Hüfe eíner spanisch^n und polnischen
Armee auszurotten : 40,000 bonae et exquisita militiae
Hispanicae, cui levis armatúra Polonorúm adjungetur, per*
fída haee gens quetoties maiestatem Gaesareum violavit
radicitus eveletur. — (Jubörnatores quibus poterunt technis
eos circumveniant, poenis excogitatis deliquéntes afficiant, et
inanditis módis ezagitent. Sic gens hac jugí inpatientíssima,
necessaria seditionem aliquam excogitare debebit, et oontra
gubematores insurgere quo pacto inandita causa tamqüam
contra violátores majestatis procedei^do, vícína ímplorabunt
auxillia et ex vato iccédet negotium nostrumü — ; Auch
Ermordraigen in Masse sollten versucht werden, durch Wallen*
stein und ftltere Caraflfa von Montenögro, Unordnungen m
provociren, und alles niederzumetzeln^ was über zwölf Jahre
ist und ungarisch sprichtf Omne jugularetur quod
loquitur hungarice á duodecim annis „et feliciter opus
hoc magnum perficietur, uti eundem processum in Sflesia et
— 8 — .
Bohemía, cum annexis provinciis jam cosuma vimus* —
avagy feledék önök, hogy még két éviel ezelőtt egy len-
gyel nemes embernek feje halva 5, élve pedig- 10 pftot ért,
a törvényekre meg eskfldött fejedelem kormánya által tett
intézkedések alapján ; ha mind ezeket feledik , és nem
gondolják, liogy épen most lehetünk abban az időben, melyet
elérni Austria rég törekszik, akkor persze hogy káj- minden
csepp vérért, mely az ártatlan védejemben elpárolog.
Én azonban, azt mondojn , legyenek önök szigorúak és
igazságosok, ha a köz-állam jólétét veszély fenyegeti, minden
körülmények kö?t, s mindenki iránt, meri ha ily izgatások
által a nép dühe szélsőségekre vitetik, akkor csak felkoncolt
gyermekeik fölött hullathatunk késő könyeket ; e fölbujtogatott
nép nem fog válogatni, nemes vagy nem nemes közt, —
elég a borz9.sztó halált megérdemelni, ha embertársa magyar
ajki , vagy posztó ruhát visel. Ismétlem : legyen erős a
törvényszék és szolgáltasson igazságot, mig hatalmában van,
mert késő lesz, feleik sirja mellett hullatni a könyeket, ez
— engedetlenség által létrejött, . de többé jóvá nem tehető —
hibájuk fölött. Ezek után oda hagytam a törvényszéket azon
megjegyzéssel, hogy a mostani időkben a leplezés nem
helyes gyógyszer.
Magam . részéről éber figyelemmel kisértem a nép
hangulatát, s a napi renden lévő kitöréseket, tehetségem
szerint megakadályoztam, a Marczibá>nyi és Nádori uradal-
makról komoly vészt háriték el, mely alkalmazkodásomért
azok elismerésükre is méltattak, az első jutalmul 160 pftot
adott, a Nádor pedig 1848-ik évi június 8-án kelt követ-
kező maga^ kéziratával lepett meg:
— 9 —
„Tekintetes Csutak Kálmán Torontál vármegyei örbiztos
urnák ! Értésemre esett , miszerint egyedül önnek sikerült
Torontál megye N. kikindaj járásában a határtalan lázadási
kitörést meggátolhatni, s még eleve korán elejét állhatni,
egyszersmind több hivatalnok életét véres áldozatoktól meg-
menteni, mi^rt is fogadja fáradhatatlansággal párosult hazafi-
ságáért őszinte köszönetemet. — Kelt Budán június 8-án
István mk, nádor, kir. helytartó*).
Ugyan ez évi június havában megtörténhetett, a Torontál
megyei tisztviselők pótló ujitása, mely után állomásomat
oda hagyva, ismét visszavonultam magánylakomba, gondolván,
hogy most már a katonaság s a 10 honvéd zászló-allyak elég
erősek lesznek a lázadók megfékezésére. —
Nem sokára azonban minden felöl hallatszott, hogy a
camarilla s annak vért szomjúhozó pártjai szítják a lázon-
gást, és folytonos lángban igyekeznek tartani, mig csak
egy alkotmányt szerető magyart életben tudnak ; akkor
minden oldalról az hallatszott: harcolj vagy fizess, s én
fizetni nem tudtam, azért harcolni siettem, oda, hol parányi
tehetségemmel honomnak jó szolgálatot tehetnék; igy történt,
hogy midőn KossuthLajos^ mint országos biztos f öl-
hivási körútját tévé, ajánlottam szolgálatomat, előadván:
hogy a katonai szolgálatban némi ismerettel birok , —
minthogy néhány évet Örf. Radeczky hadseregében Olasz-
honban, Martini táborkari tábornok mellett tölték, — így
történt , hogy 1848-ik évi október hó 1-ón rang jés illet-
ménynyel mint hadnagy küldettem Pestre, a magyar ki-
rályi táborkarhoz; onnét csakhamar Nagy- Váradra rendel-
*) A Pesti lap akkori száinábaa is olYasbató volt,
— 10 —
tettem , a vár erődítésére , s egy zászlóallj alakítására,
ekkor alkotám meg a 27-ík honvéd zászló-alljat , melyből
egy század Aradon is harcolt, .
A 27-ík honvéd zászlóallj Bíharvármegyében Nagy-
Váradon lett alakítva, melynek nem csekély részét a bihar-
megyei román ajkn fiuk képezték, kik azon időben mint
katonák úgy tüntették ki magukat, hogy semmi kívánni
valót sem^ hagytak mást, mint hogy erényeiket az érdemiét
siker koronnázza. — Ez állításomat eléggé igazolja á min-
denki által dicsért Arad ostrománál ifiagát anyira kitün-
tetett bihari század. —
E bihari honvéd . század a 27-ík zászlóalljból állít-
tatott össze, és Matía őrmester vezénylete alatt, ki
útközben hadnagy lett, ment Áradra segítségül a történetben
is szép emlékre méltó Arad város polgáraínak. — Aradon
e század- a polgárokkal egyetértőleg úgy viselte magát,
hogy dicsőségére szolgált nemcsak a 27-ik zászlóalljnak,
hanem magának a honvád névnek is. — Az emiitett század
később az 59. számú zászlóáüjba osztatott, Matia száza-
dossal együtt, hol mint előbbeni zászlóalljukban a haza szent
ügyéért lángoló szeretettel és egész önfeláldozással hősiesen
harcoltak. —
Elég jele ez tehát annak, hogy a félre nem vehetett
román ajkú fiuk mint honvédek, a hon iránti kötelességükét
hiven teljesítették. —
November havában B fe m tábornok Pestről Nagy-Váradra
jővén , engemet mint Pestről ajánlott egyént , táborkari
tiszti minőségben , főhadnagyi ranggal , magával vitt az
— 11 —
Erdélyi hadjáratra, de a 27-ik zászlóalljat is oda rendelte
s tulajdonképen itt kezdődik harci pályám.
Mint táborkari tiszt Riczkó nemzetöri ezredes mellé
rendeltettem, ki akkoriban nevezetessé lett arról, -hogy egy
megnyert csata után közvetlenül oly hátrálási tényt vitt
véghez, melynek okát vagy célját máig sem tudja senki.
Kolozsvárt a 27-ik zászlóalljnál századossá lettem
1849. január 1-én , de szolgálattétel végett a táborkamál
maradtam beosztva, s innét a had groos-já-val (derék haddal)
Bem vezérlete alatt Szamosujváíra , onnét Naszódra, Besz-
tercére, Marosvásárhelyre, innét a derékhad bal szárnyának
Grubiczy őrnagy vezénylete s általam, mint táborkari tiszt
vezetése alatt Ballá- vásárra, innen a gálfalvi csatára 1849.
január 16, Í7-én, és innen Nagy-Szebeh alá tett vonulás-
kor, a mely pillanatban azonban a balszárny és derékhaddal
öszpontosúlt , midőn ismét az öreg úr (Bem) mellé rendél-
tettem, táborkari tiszti minőségben.
Itt Nagy-Szebennél a január 21-ki véres csata közben
Q-í-ubiczy Sándor a 27-ik honvéd zászlóallj parancsnoka
halálos sebet kapott, az e napi Nagy-szebení csatában.
A lelkes őrnagy elestével a zászlóallj is csüggedni és
a ttílnyomó ellenség golyózápora elÖtt hátrálni kezdett, csak
hamar ágyúit odahagyva, rendetlen hátrálást tett, mint a
mely zászlóallj az első csatavonalban (erstes Treffen) volt,
mire az egész balszárny helyéből tömegesen hátrált.
Bem tábornok engemet maga mellől oda külde, hogy
lássam a futamodás okát.
Az ellenség nagyon is hasznára fordita minden elfoglalt
lépést, s győzelme kettőztető erejét. — Grtubiczy őrnagy
- 12 -
barátomat vérében látva elkeseredett keblem, s eme látvány
érezteté velem, hogy csak vógelszánás fordíthatja meg
a harc szerencséjét, ez érzület és gondolat alig egy másod
perc müve alatt, kezembe ragadám a 27-ik zászlóallj lobo-
góját Gryertyánfi Zsigmond hadnagy oldala mellett,
és a csapatok elé vágtaték, lelkesitő szavakkal buzditám
azokat rohammal nyomulni előre, hogy elvesztett ágyúinkat
az ellen gyönyörére ott ne hagyják ; — halál veszély meg-
vetésem követökre talált , mert a zászlóallj és a többi csa-
patok nem hogy helyeiken öiegálltak , de már most vég
megfeszítéssel törtek az ellenre; néhány pere múlva ágyú-
inkat vissza küzdöttek , és a győzelem ittasság a vitézség
és személyes bátorság csodáit cselekvó ; az öreg úr — mint
Bemet átalánosan neveztük — a sikeren elragadtatva, engemet
a helyszínén azonnal őrnagynak nevezett ki , a jeles 27-ik
zászlóallj parancsnokságát reání ruházvá^n*).
E rögtöni kineveztetésem folytán történt kitüntetés sok
ellenséget támasztott irántam,. főkép a volt osztrák tisztek
közül átváltoztatott honvédtisztek tömegében, kik semmi-
képen sem tudták magukkal elhitetni, hogy táblabiróból is
— miként ők szokták mondani, — válhatik jó katona, s tőlem
még mindig némi tiszteletteljes bámulást vártak, állítólagos
haditapásztalataik iránt, mig ellenben a tiszti köteles*
♦) Volt a 27-ik honvéd zászlóalljban egy Fokner nevű százados, ki
is, midőn meghallá, hogy én őrnagygyá neveztettem ki, másnap a fövezérhez-
ment, oly panászeizal, hogy 6 volna a zászlóalljban a legöregebb kapitány,
tehát 6t iÚetné az ornag^ kinevezés; mire Bem /tábornok B. Kemény
Farkast szállásomra ktlldé, azon kérdéssel : hogy hol volt Fokner tegnap.
az ütközet alatt, mivel állitása szerint ö is itt lett volna, — Gf. Teleky
Sándor, és Bethlen Gergely törzstiszttársaim előtt csak anjrit yála-
szolék : én épen azért lettem a csatamezőn őrnagy, mivel Fokner százados úr
itt, és nem a Szeben alatti ütközetben volt, hol én azzá kineveztettem;
^ válasz mindenkit elhallgattatott, s ismét csend lőn.
- IS - .
ségeken kíytU megkülönböztetett tiszteletben csak ama keve-
seket részesítem, kiket minden áldozatra kész elszánt-
ságuk, sziwel , lélekkel a nemzet szabadság-bajnokaiul
tüntetett ki.
A sértett hiúság nem átallja a legaljasabb fegyvereket
is használni vétkes buzgóságában ; — — ez időtől fogva
odavetett gyanusitások keringtek felőlem, érdemeim kétségbe
vonattak; s átalá^an kedélyem elkeseritésére,^ az általam
szentnek tartott közvélemény előtt való kisebbitésemre min-
den alkalom és minden eszköz felhasználtatott.
Nem határozhatom, el , hogy elveimnél — vagy seb-
zett becsület érzetem fölött való elkeseredésemnél fogva,
— de legkivált az időtől, kedélyem komor leve , s mintha
az^ élettel számpt vetettem volna ; a legvéresebb csaták
hevében is nem etíilókszem, hogy a halál félelem érzete
csak pillanatra is elfoglalt volna.
Állítják .és számtalan példákat hoznak bizonyítására
annak; hogy a csatában nyert halált, annak előfélelme előzi
meg , s ellenben hogy a halál - megvetés talizmán lenne a
csaták mezején.
Dy heves csata lett a következő , Nagy - Szelindeknél,
1849-ik január 2 l-e éjjelén; lelkesült ^ csapatom kétszeri
rohama , mind kétrészről tetemes veszteséggel nyomatott
vissza, az ellentől megszállt alkalmas pontról — a hegyek-
ről , de a harmadik rohammal azt birtokunkba vettük —
nen^ különben ugyan csak itt, január 24-én, midőn Puchner
bennünket egész erővel megtámadott, ismét e város nyugoti
része volt védelmem alá adva, melyet újból többszöri rohanás
- u -
után Tettem vissza az ellentől, mire még igen sok élő baj-
társam, is fog visszaemlékezni,
A vízaknai csatában mint őrnagy ós dandár vezér
vettem részt, mely csatát dacára annak ,^ hogy már ekkor
oroszokkal volt dolgunk , délután 1 óráig tartottam fönt,
Bem fővezérlete alatt -- ekkor vévé észre az öreg úr, hogy
a túlnyomó osztrák sereg között orosz seregek is vannak,
ós; annak, valamint azok ütegeinek ellenében számunk és
ágyúnk nagyon is csekély , — ekkép rendelé meg ama
híres hátravonulást. .
Eme hátravonulás azonban, — tudomás szerint — B a u e r
József őrnagy és hadi titkára az öreg úrnak, s mint
olyan iroda ig^z^tó is volt , kinek hanyagsága folytán
tetemes kárunkkal esett meg visszavonulásunk ; ugyan is
Bauernek meghagyatott Gallopen által, hogy a városból még
a csapatok oda érkezése előtt vonuljon ki — a pétiztárakkal
és irodai szekerekkel , de ő anyira késedelmeskedett , hogy
társzekerei és a menekvők kocsijai épen a visszavonuló
csapatok s fedezetük közt keresztül kasul bújtak ki a ka-
pukon az utcákra, úgy hogy útját zárták az ágyú ütegek-
nek, 8 mi, fölakadván tizenhat, részint 6 részint 12 fontos
ágyúnk , szóval egész lovas ütögeink , s azok tüzérei , az
orosz és osztrák seregek kezébe estek, azonkivül minden
podgyász, hadi iroda és pénztárak,
Sztupa L hadúagy a 27-ik zászlóallj lobogójával
Hegyes felé vonult, e körülmény folytán történt, hogy Czecz
úr, idézett munkájában nem feledi kiemelni, hogy én a
zászlót elvesztettem, mely azonban elveszve nem voít, az
ellenség kezébe sem jutott, hanem Sztupa hadnagy jónak
- 16 -
látta a.zzal Hegyes felé húzódni a roppant zavar közepette ;
de vájjon ott hói két üteg ágyú minden hozzá, tartozó lő-
poros szekerekkel, valamenyi málhás koesi> hadi iroda és
pénztár zsákmányul estek, csoda lett volna e, ha hogy
egy zászló oda esett volna zsákmányul, ón részemről, noha
a zászlónak is megvan ^ hatása, még is jobb szeretek
olyan időben 16 ágyút, mint egy lobogót; de hiában, ennek
így kellett történnie, anyiyal is inkább, mivel Czecz úr
hajlammal bir, hogy másoknak róvhasson föl, még akkor is
— midőn szoros igazság szerint — őt csakugyan homály ter-
heli az egész veszteségre nézve, mert hiszen — távol le-
gyen tőlem mintha Czecz úrról azt tenném föl, hogy ő a
golyó záporban nem jól találta magát, — de még is igaz,
hogy ő állítólag lőpor vagy miért a városban futkározott,
mely alkalomkor általam kétségbe nem vont hadi ismereteit
termékenynyé lehetett vohaa tenni az által, hog^ a városból
a podgyász és menekült kocsikat ideje korán, mint alezredes
kiindítja, mi ha megtörténendett, sok valószínűséggel állit-
hatom, hogy valamint zászlóalljam lobogója, ugy az ágyúk
és értékek is megmentethettek volna. — '
. ^ Sokan állitják ugyan, hogy Bauer őrnagy , tábori iroda
igazgató, a mondott alkalomkor az öntudaton kivüli álla-
potig ittas lett volna, de én azt nem áJlithatom, mert csak
az nap este találkoztam vele Szerdahelyen, s így lett, hogy
a futárok által idejében és ismételve vitt meghagyásokat a
kivonulás tekintetében foganatba nem vette. De hiszen, ha
már Czecz úr a városban járt, a leglényegesebb dolgokról^
körülményes, tudomást szerezhetett — és a szükséghez
képest intézkedhetett volna.
— 16 —
é
Bem a legutöteó percig a lehetőségig küzdött kétezer
hatszázhetvenkét csataképes emberrel és 22 áruval az
orosz és osztrák földrengetö hadoszlopainak tüzelése ellen,
reggeli 7 órától délutáni 1 óráig folytonos munká-
ban, — v^e így szólt hozzám „Monsieur le brigadier^
ces sönt les troupes de Russe/il y a 8 livres , nous n'avons
pas de fairé autre que nous-nous retirons ; il y a beaucoup
des Russes ici** mire a visszavonulást egy jeles hadvezérhez
méltó tervvel azonnal meg is rendelé.
Nagy Napóleon azt monda , hogy nehéz körülmények
közt jol viszavonulni tudni, egy tábornok remeke v noha ez
azért mégis csak hátrálás marad mindig.
A visszavonulás azonban szerencsétlen -hanyagság
miatt , a katonai szigor és pontosságról fogalommal sem
biró, vagy túlbizakodó, mint a volt osztrák tisztek- néhányai
miatt roszúl ütött ki , a zavarban 300 főre számitható
emberünk tőlünk elvágatott, és Megyesnek ment, ugyan oda
tartott Sztupa hadnagy is a 27-ik zászlóallj lobogójával. .
E viszavonulás 1849 február hó 4-én délutáni 1 órakor
vette kezdetét, még azon éjjel Szerdahelyre vonultunk be,
mindenütt az orosz és osztrák győzelmes ellentől üldöztetve ;
— hajnalban Szász-Sebesnek vonulva vettük utunkat, mely
menet alkalmával tizenötször fordultunk szemközt az ellen-
nel, ós feltartottuk mindenik alkalommal, addig, még azt
a fedezet kivánta ; mikor is a Mátyás huszár ezred parancs-
noka. Gróf Bethlen Gergely egy tréfás ötlete, mely föl-
^ viditására történt a kedélyeknek, épen úgy hasznos is lett;
— ugyan itt a lovasság háta mögé állitá föl a markotá-
nyos;iékat, kik szintén lovakon ültek, hogy. az ellenség
- 17 -
loyasainkat többnek lássa, mint menyi yal<)ban volt, hanem
azután volt is ám-sikoltás és futás, midőn az ellenség golyói
a heveliyészett huszárokat is meglátogaták.
Következő hajnalban ^ász-Sebes alá értünk, közvetlen
mögöttünk, a szüntelen nyomunkban üldöző osztrák csapatok,
— elénk pedig Czecz alezredes úr jő, jelentvén, hogy a
város kapui zárvák, és keményen eltorlaszolva vannak; itt
még azon szomorú eset is történt , hogy néhány sebesültünk
6 olyan katonai marodeurök*) előre mentek kocsin, és még
első éjjel beértek, kiket azonban másnap mind legyilkolva
találtunk a város lakosai udvarain, volt köztük olyan is,
kin több seb volt látható; ezek azon emberek közül valók
voltak, kik a vezér parancsát^ a hol és a menyiben lehetett,
áthághatni, mindent elkövettek.
Erre Bem, a merész váUalatok nagymestere és különös
kedvelője, felszólítást tett arra nézva, hogy kik kisérlenék
meg a kétes vállalatot, a város bevételét illetőleg, — én
eléje léptetve , kijelentem , hogy kezemnél lévő kevés kato-
náim vitézségében, anyira bizom, hogy egy ágyú segítségé-
vel be fogom venni a várost,' a menyire annak belsejét
ismerem; — a következő pillanatban egy oly kis csapat
élén siettem a várps alá, mely tudta, hogy adott szavam
folytán, vagy egy lábig elhull, vftgy beveszi a várost —
ezt anyival inkább egész elszántsággal kellé tennem, mivel
menekülhetésünkre más kilátás nem volt; ily körülmény
nem ritkán elfojtja az emberekben íizon mérlegelési vágyat,
ha vajon ütközhetik e, vagy sem? mert ily esetben a píl-
*) SzáUingálók.
2
— 18 —
lanat és a vezér találékony esze szüleményeinek hódol
mindenki.
Mig én a város kapni felé sietek, azalatt Bem a
mindig üldöző, s már most közvetlen közelben lévő ellennel
szembefordult és verekedett.
A várost fedező oláh és szász katonaságból álló csapat,
ötszörös száma mellett sem érzett nagy kedvet, hogy velünk
huzamosabb ideig szembe szálljon, rövid csetepaté után a
város kapujához juték, hol a torlaszok elhánjutása alkalmá-
val 9 emberem esett el az ellen fegyvere által, de alig
jó fél óra múlva , már a városban . valék , s azonnal
tudosítám Bemet, hogy a város birtokomban van, ésbevo-
mühat, ki azonnal a legnaigyobb rendben be is vonult. —
A város kapuit újból eltorlaszoltuk, s a külváros , szélső
házait fölgyújtottuk, hogy az ellenség ne közeledhessék
ágyúival; ekkóp itt pihentünk másnap reggelig, hahogy
ezt is pihenésnek mondhatni; — a pihehés ideje alatt a
város parancsnoksága reám ruháztatott.
Másnap , február 6-án hajnalban , egy könnyű lovas
százados jött be hozzánk, mint parlamentarr , hogy adnánk
meg magunkat, mert körül vagyunk kerítve.
Bem erre rögtönzött hadi tanácsot hivott egybe —
melynek tagjai voltak Gr. Teleky Sándor nemzetőri
ezredes, Gr. Bethlen Gergely Mátyás huszár alezredes,
Czecz János alezredes, Gr. Andrássy Aladár őmii^y és
Bem segédtisztje, Petőfi Sándor százados, és Csutak
Kálmán őrnagy, az akkorában ott összeszedett csapat- és
város paranQsno)[a ; az öreg így szólt hozzánk német
úyelyen: 68 ist mír leid, dass ich kein Ungar bis, jetzt
— 19 —
mu8S ieh Untén bewosst machen, dass ieh fest entschlossen
bín, hifir bÍB zmn letzten Manne zu sterben, ehe ich mieh
ergeben soll: — was ist Ihre Meinung?
Erre mindenki hallgatott egy ideig, végre Gr. Andrássy
Aladár emelt szót mondván: »j'aime mieux á mourir , que
me laisser fairé prisonnier d'Antriche* .... mire egy aka-
rattál kardjainkhoz kapva, egy hangon kiáltók ör. Teleky
Sándor ama mondatát, „veled együtt mi is meg tudunk halni I*'
az öreg úr meghatva, de még is derült mosolylyal válaszölá:
„vive rHongrie!** — — Ezekután'a parlamentairt behi-
vatá, de szemeit kioldani nem engedte -r- röviden ezt
mondotta neki : „Q-eneraí Bem ergiebt sich nie, Sie bleiben
hier , bis ich aufbreche , und wenn níeinen Truppén das
mindeste geschíeht, so sind Sie ein Kind desTodes^, mire az
öreg úr megrendelte a városból való kivonulást, és pedig
az országút baloldalán a székerek, mellette jobbról a sereg
— lehet hogy az ellen, mert hogy kevesen voltunk azt
hitte , hogy csak a pogyász őrzőket látja — azonban az egész
sereg kivonult, éá ők azt ekkép csak későn vették észre.
Minthogy ily esetben ja hirnök mindig erős, fölügyelet
alatt szokott tartatni , — azért őt erős kiséret mellett
velünk hoztuk ki, csak jó távol a várostól bocsátottuk
szabadon, mire kevés idő múlva, mintegy 4000 főből álló dan-
dár, lovas ütegekkel vett üldözőbe bemünk^t. Szászváros felé.
így vonultunk, verekedve , négy ágyú kíséretében.
Szászváros felé, hová esak is késő este értünk, azonban
nem minden baj fl^ül, m$rt Bem tábornok s fővezér,
Gz^z alezredest küldötte eí&re reoog^oscirozm, ha van e
2*
- 20 -
ellenség e tájon előttünk, és mikép áll az? Gzecz tizenkét
Mátyás huszárral és két ágyúval el is indult*, midőn majd
a város alá ért^ az azt környező, inkább patak jnint sáncból,
több apró fegyverlövés törtónt, mire Czecz megfutamodott,
utána a 12 huszár is futásnak indult , és ekkép az. ágyúk
dicstelenül hátra hagyattak. Én, mint ki már ^nem messze
voltam a várostól és a mondott helytől, kérdem, hogy mi
történt, — arra azt feleié Czecz, hogy a város tele van ellen-
séggel, Bem már visszaforduló parancsot adott, Bencenc
nevű faluba, hová éjjelre mentünk volna , mely falu közel
fekszik Szászvároshoz.
Azonban én már a városhoz nagyon közel ^levén,
ohajtám látni ama roppant ellenséget, mert ha oláhokból
áll, akkor biztos voltam, hogy a sötét éj dacára is kive-
rem őket a városból; ezt tettem, mert beláttam, hogy csak
elszánt, vakmerő lépés menthet ki bennünket az ellenség
kezeiből. A kérdéses irányban előre is hatoltam a sötét
éjben, s midőn már az árok közelében voltam., láttam ott
ágyúink mellett néhány román atyafit foglalkozni, katonái-
mat nekik iramitva, egy kis tréfa után azokat tőlük elfog-
laltam, mire egy közűlök hozzám jött, békét és testvériséget
kért, jobbját ide nyujtá. Én oda adám kezemet, midőn a
kéz kézben volt , ő kirántá S2^e alól dupla pisítolyát , s
reám suté, de nem talált. E pillanatban a meglehetős fegy-
veres csete-patéra öda érkezett Gr* Bethlen Gergely és Te-
leky Sándor, kik is a román atyafit helyettem földre teríték
kardjaikkal ; — néhány perc múlva fölkértem Bethlen Ger-
gelyt , sietne Bem után, s adná tudtára, hogy Ssíászváros
tis^ leend) mire Ő oda érkezik ; — noha tüzéreink az ott
~ 21 —
hagyott ágyúk mellett már legyilkolva feküdtek, csakha-
mar bevettem a vároöt, a hová Bem be is vonult.
Meglehet hogy é tényem boézantá Czecz urat, és azért
oly ingerült ellenem és azért nem méltatá ez esetet könyvé-
be Mveiíni ; szerinte ily eset csak akkor bima tán értékkel,
ha jó emberén, vagy valamely nagy emberen történt volna,
de a szegény fiúnak, mire valö volna ily érdemet tulajdonitani.
Még ez éjjel, nekem, mint daíidár parancsnoknak, előőr-
ségen kellett állnom, hol is magam egész éjjen át talpon valék.
Hajnalfelé , midőn más csapatot rendeltem ki előőrségra,
magam pedig be akartam menni a vájrosba , magamat egy
kissé restaurálni, alig távoztam egy negyed órányira, midőn
már az ellen ágyúit haliám dörögni, mire állásomra vissza
siettem, és futár által értesitém Bem tábornokot az
eseményről, ^ is nem sokára a helyszínére jött, s velem
együtt ott virradott. A hajnal pírjával az ellenség mind
inkább jobban kezdett tüzelni, mi^ végre láttuk, hogy már
tovább lehetlen itt kiállani, és a Déváról jövőket bevárni
nincs tehetségünkben, a mind unjtalan növekedő erő elle-
nében ; a további visszavonulás elrendeltetett , épen e pilla-
natban egy szakasz Leinihgen gránátos elfoglalt egy ágyún-
kat, mire Bem oda ment és ostorával kezdte őket verni
eme szavakkal „lasset gehen, dies ist mein Kanon*, mire
egy a gránátosok közül rá lőtt, és jobb kezének harmadik
ujját lőtte el. Ez alkalommal Ballos Elek 27-ik honvéd
zászlóaljbeli százados, 4-ik századával segített a vissza-
foglalásban, vezényletem alatt, Bem azonban a városfelé
hátrálva, a legelső ház. ereszéhez litötte lejött ujjának
darabját, mely ott le is esett* Elkérte Makray őrnagy kö-
_ M _
peny gallérját, Iiogy jobbját bétaikarja, nehogy katonái
lássák vérzeni, s így yonultunk többszöri esatázás éa Össze-
ütközés között Piski felé.
Kern messze a hidtél találkoztunk Gál László al-
ezredes dandáráyal , ki is ,azt nekünk hozta segítségül,
azonban Bem már agyában kifőzött tercénél fogva, azt
visszaparancsolta Piski lüdjához.
A ki életében csak egy hadi tárgyról szóló könyvecs-
két is olvasott, az is felfogja azt, hogy a szemközt álló
18 vagy 20,000 főből álló seregnek 3 vagy 4 Q mértföld
kell, hogy erejét kellően kifejthesse ; itt azonban nem lehetett
úgy, hanem az ellen 12,000 főből és 86 ágyúból álló had-
osztálya, valamint Bem 8,000 főből és 42 ágyúból álló
hadserege fél négyszög , mértföldnyi területre valának
szorítva ily, formán 5^. szögbe, mely vonalból csak az
volt birtokunkban, hol Bem neve olvasható; itt folyt a
vér, mint patak, ezt minden nagyítás nélkül, nemcsak
mondhatni, de a kinek bármily csekély felfogása van a
szemközt álló seregek tömegéről és a hely parányiságáról,
be fogja látni, hogy a magát ama kis körre szorított
seregek közt, véres csata lehetett az, mely Erdélyre nézve
életkérdés volt. Nem hasztala^ mojjiái itt Bem ^Piski-
Brücke verloren, Siebenbürgen verloren, daher kein Rück-
zug"" — melynek kihirdetésére — miről majd a maga
helyén szólok, — 48 óráig változó szerencsével folyt a lét
vagy nem lét haj-ca. £z lehet a közelebb niiult szabadság
Wcunkban ^ész hazaszerte, a legfényesebb és legvéresebb
ütközet, a helyiség ós a kölcsönös erő, mérlegbe vétele után.
. Kénytelen vagyok itt megjegyezni, hogy Báró Kem^ény
— 23^ —
Farkas, a hídnál val^ csata alkalmával «aját katonái közé
kartácscsal lövetett, melynek az a szomorú következtaénye
lett,, logy a sebesült és holtak száma 18-ra ment, — s
köztok a vitéz Horváth, Mátyás huszár százados is elesett.
Ez eset, habár nem rósz szándék, dp még is vigyázatlan-
ságból, sőt hirtelenségből történt, miből önként láthatni,
hogy a Kemény név dicsőségének estek áldozatául. —
Báró Kemény Farkas jó, vakmerő katona volt ad per-
sonam, de egy kis psapat vezérletét sem lehetett volna ily
hirtelen vérmérsékletű emberre bízni. Katonai tudományát
illetőleg, anjrit, a menyi egy lovas tisztnél kereshető,
tőle megtagadni lehetlenség . volna , de amúgy . is fölötte
hirtelen természeténél fogva, anyival is inkább, mivel nem
ritkán készek ily emberek, áldozattal tetőzve is, neveiket
az előtérbe szorítani ; — szép, kivált katonában a dicsvágy,
de nem mindig dicsérendő, és ép úgy nem mindig áldást
hozó ; — hiszem, hogy itt Báró Kemény Farkasnak mindig
szeme előtt lebegett, a szindarabbán látott Kemény Zsigmond
és Hunyady közt végbemenet esemény ^ csakhogy most a
kor és híidi készületek egészen mások, mint az akkoriak.
Azonban a piskii örökemlékü csata leírására már
többen meghegyesiték toUaikat , kiknek feladatuk volt, a
helyszínén jegyezni a történteket; ón pedig azok műveibe
vágni nem akarok^ de munkám elején is kimondám, hogy
nem képzelem a történetíró tollát kezemben, s azért annak
részleteibe nem bocsátkozom , mert a harcmezőn miudig
szokott a nagyvezérek oldala mellett egy történetíró is
lenni, kinek más teendője nincs, á élete js vesísólyen kívül .
állr de egy alárendelt tl&rzs - tisztnek ritkán jut az a sze-
- 24 —
rencse, hogy a hadsereg állását jól kivehesse, s arról hite-
lesen írhasson, azért erről hallgatni fogok.
Épen úgy t&rtént Riczkó nemzetöri ezredessel, 1848-ik
évi december elején, t. i. ö megverte az ellenséget Vardenör
osztrák tábornok alatt, Bánfihunyadnál , és ö (Riczkó)
Báródra, Vardener pedig Q-yalura. hátráltak, szóval mind-
két fél a csata ázinhelyétől majd öt mértföldnyire hátráltak ;
honnét azután Riczkó az ellenség nagy számát hirdetve,
folytonosan katonaságért irkált Nagy -Váradra, előadván,
hogy mily nagyszámú ellenséggel kell küzdenie. — Ez eset
után Bem engem, mint táborkari tisztet melléje rendelt,
oly meghagyással, hogy ha még hátrálni fog, akkor ....
és igy a Riczkóféle tábort Kolozsvárig, mint táborkari tiszt
kisértem, mert a tervezetet a fővezér már elkészité.
Piski hidjánál történt az iö, hogy midőn a Szászváros
felől oda vonuló sereggel megérkeztünk,^ Bem ujjának el-
vesztése közhírré lön, Simonyi Simkó, Czecz segédtisztje,
a midőn Bemet látta, hogy a fájdalom dacára rendelkezések
adásával foglalkozik, felkiálta : »der ist nicht umzubringen*'.
E mondata nem volt szép, de ez inkább az öröm egyszetű
kifakadásából tört ki, azért semmi s^ín ulatt sem kell félre
magyarázni, mert Simonyi egyformán szerette hazáját és
Bemet. /
Piskit illetőleg még csak anyit óhajtok megjegyezni,
hogy ott február 7-én este ós 8-án roppant tüzelés ment
végbe; mit csak az éj sötétsége szüntetett meg néhány
óráig; végre 9-én reggel az uj vihar hajnalán, Bem vala-
menyi ágyúból egyszerre lövetett, jeléül, hogy e nap leend
döntő, s csakugyan a legmelegebb nap volt egész erdélyi,
- 25 -
de talán az egász magyarországi hadjáratban. Midőn a
csata részünkre kedvezően dőlni látszott, engem Bem maga
elébe, rendelt, miről majd később fogok szólni, — most
még csak azt jegyzem meg, hogy e napon harmadszori
vissza nyomatásnnk ntán, Bem magához hivatta Báró Ke-
mény Farkast, Gr. Teleky Sándort, Gr. Bethlen Gergelyt,
Gr. Andrásy Aladárt, Czecz alezredest. Csutak őrnagyot,
Petőfi Sándor és Inczédy Samu őrnagyokat, s ekkor monda
nekünk ama végzetteljes mondatót : ^Wir werden allé
sterben, ehe der Feind über die Brücke kommt; denn die
Brücke verlofen, ist Siebenbürgen verloren.*
Mielőtt a csata nyerte lett volna, Bem tábornok a
dévai várparancsnokkal j)arlamentairozott, hogy a sebesültek
s menekvőket a vár alatt szabadon engedjék vonulni, s ez
értelemben meg is köttetett a hadi egyesség.
Ezek utálj Bem engem magához hivatván, hamarjában
tollba monda a piskii csata fölött való napi parancsát; ő
maga elismeré ebben, hogy a piskii csata alkalmával nem
látott más érdeket senkiben sem, mint a hon szabadságát,
ez volt a közös. érdek, mely serege lelkeit bátoritá a győ-
zelemre. Nem volt senki, kire el nem mondhatta volna,
hogy a halál-félelmet megvetve harcolt. S ennek végez-
tével tudata velem, hogy a vár parancsnokkal akkM
egyezett , hogy a sebesültek és menekültek még . ez éjjel
szabadon vonulhassanak át a vár területnél. Miért is rendeli,
hogy azonnal egybe gyűjtsem a kocsikat a sebesültek és
menekültekkel együtt, hogy békében vonulhassak át a mon-
dott területen ; tudtomra adá egyszersmind , hogy anyira
roncsolt zászlóaljamat vezessem Váradra completirozás vé-
— 26 —
gett, s födözzem egyúttal a kocsikat is, — mely parancs
vétele után zászlóaljamat egybehívatva, velük a következő
napi parancsban tudatám a? esetet :
^ Vitézek! Nektek jutott az emberiség ama legszebb
kötelességének teljesítése, sebesült bajtársainkat csekély sze-
mélyem vezérlete alatt Nagy -Váradra kisérhetni, e bérces
völgyes yidéken át, ellenség közepette. Terhesek az idők, de
még terhesebb a reám bizott feladat szép megoldása, ágyú
nélkül, hosszas erdő s hegyeken keresztül; mi kevesen va-
gyunk; a kocsik, melyeket fedeznünk kell, egy mérföldnyire
fognak nyúlni, kivált e rósz úton; de .vitézségteket ismerve,
büszkén mondán : bizalmatok bennem való öszppntositásá
tön vakmerővé, e fényes, de terhes és nem kis felelősséggel
egybekötött feladatot elfogadni, s annark szerencsés kimene-
telét mintegy megigémi Bem. tábornok^ úrnak; — hogy
tehát ezt is hiven teljesíthessük, ajánlom a katonai rend és
fegyelem szigorú betartását ; két óra múlva útnak fogunk
indulni, elől az előőrséget Nemes főhadnagy úr vezetendi,
az utóőrsóget pedig Vargha főhadna;gy úr. Mind két
helyre 50 főből álló legénység adatik, a többi a sebesültek
kocsijai mellett fo^ tartózkodni különböző irányban. Elől a
sebesültek kocsijai;, a ezek után a menekülteké vonuland.
Déva 1849 február' 9-én. Csutak m. k. őrnagy, zászlóalj.
E szóbeli parancs vételtől s föntebbi parancsom k.Qzzé
tételétől három órát számítva, már utón. voltam 375 em-
berrel , kisértem pedig majd 100 kocsi sebesültet és 104
kocsi menekültet, Erdélyből Nagy-Váradig. E kocsi-vonal igen
hosszura nyúlt, főkép /a :ÍCajánvölgyi szprosou át, hol
_ 27 —
minduntalaii vagy. elölről y vagy oldalvást, vagy hátulról
lehetett folytonos csatár, vagy eclaire-ek oldalagos tüzelését
hallani. Nem ritkán történt , hogy meg kellet a vonatot
állítanom, még eclairjeim befejezek a segítségükre küldött
emberekkel, a megtámadni akaró felbőszült oláh nép csopor-
tokkal való fegyvertusát. — Szóval sok bajjal és harccal
vonultam ezen a veszedelmes szoroson át, mért minden
szigorú felügyeletem mellett is, 7 embert vesztettem az
átvonulási csatában, és 18 sebesült meg, — tehát február
9-én esteli 5 órakor Déváról indulva, 10-én a délutáni
órákban pihentettem Körösbányán katonáimat, valamint iga-
vonó marháimat, melyek szintén igen fáradtak voltak. Egész
éjjel és másnap havas esőben kellett utazni, és nem rit-
kán emelkedő helyeken a kocsikat fölfelé embereimmel
taszíttatni ós felvontatni.
Már láttam, hogy e leégett romok között se katonáim,
se pedig a menekültek, annál kevésbé a sebesülteket födél
alá hozni nem letet. Ennélfogva azt híresztelem, hogy a
fölkelt. oláh csoport, látván csekély erőnket, utánunk siet,
mire katonáim, de a menekültek is, rögtön útnak üidúltak,
és még azon éjjel N. Halmágyra értem, mintegy éjfél után
2 órakor, itt úgy, a Tiogy lehetett, letelepedtem embereim,
sebesülteim és menekülteimmel együtt*).
Innét más nap, február hó 11 -ón délután 1 órakor
*) Ez alkalommal volt a mepekültek között egy öreg özvegy Báró
J.-né, hajadon leányával, ki is e fölötte szorult körülménv közt is külön szál-
lást válogatott , és kérőbb N. -Váradon nagy estélyeket adott, s midőn a kár-
téritésről valamit hallott,, azonnal Debrecenbe ment^ és a kormányzótól fél
milliót kért' kárpótlásul. Itire a kormányzó nagyon megboszankodott s monda
(ezt csak per tangentem mondva, mivel a^kártélítések^ől majd szóiandok)
li^iUió kártérítést kér az, kinek egész birtoka sem ért anyit eoha*
— 28 —
Vaiskőra vonultam, hová csak fölötte sok nehézséggel és
bajjal juthaték be, éjfél felé. — Ama nevezetes kristyori
hegyeken és hágón keresztül, a honnét másnap csak egy
kis állomásra, Belényesre vonultam be, estefelé. Itt már
szabadabb volt a l^ég, mind reám és sebesülteimre, mind
pedig a menekültekre , mert innen ők is kényük . és- ked-
vük szerint mehettek Váradra.
Minthogy magamat biztosabb helyen láttam, szándékom
volt egy nap pihenni , s úgy másnap menni Váradra
sebesülteimet pedig itt újból beköttetni. De bezzeg a sors
könyvében máskép volt megirva, mert éjfél felé jött a
futát Nagy-Halmágyról utánam, hogy — Gáli László
tudósitása szerint — Jószáshelyről , Aradot f. hó 8-án az
ellenség bevette : mely hirre az oláh nép is hatalmasabban
kezdett mozogni. Előttem volt katonáim kimerültsége és csekély
szánia, valamint sebésülteim is; jobbnak hittem eme vad
pláh nép dühétől ily körülinényekben mielőbb tovább me-
hetni. "Annál fogva még /azon éjjel megrendelem a kiindulást
Belényesből Váradra ; s igy elindulva még az nap este 6
és 7 óra között nagy fáradtan értem Váradra, szíves fogad-
tatások közt. — Most komolyan elhatározám magamban,
hogy itt ismét icompletirozom, csapatomat, és egy jó erős
zászlóaljjal fogok Bem táborába .bevonulni. Ment is az
újoncozás, nyakra-főre, mé^ a megye börtönéből i» adtak
olyan kisebb kihágásért itéletlenül befogott fiatal egyéneket,
úgy anyira, hogy 3 napra már 800 emberem volt fel-
öltöztetve. ^
A? Öltözés nagy bajjal járt, mert Pontiustól Pilátushoz
küldözgették az embert. A kényelemben fürdő kormánybiztos
— 29 —
urak nem akarták átótni, hogy ily téli időben ruha nólkUl
nem lehet messze menni, szóval — szerintem -- a magyar
kormánybiztosok egy része áldás helyett átok volt a hazán ;
mert a hadvezér minden eföfeszitése mellett sem tehetett
anyi j6t egy hót alatt, a menyi, roszat, vagy akadályt az
olyan .kormánybiztos urak csak egj óra alatt is tenni
képesek voltak , — de erről többet most nem akarok szó-
lani, mert majd továbbra fog egy ily kormánybiztosi példány
fölkerülni , mint főszereplő , -v ki egyszersmind nem kis
mórtékben segité elő az abrudbányai szomorú esetet.
Midőn nem kia bajjal némileg kiegószithetém meg-
csorbított zászlóaljamat csak 800 főre, .és egy kevéssé rendbe
szedni, ohajtám, egy szép éjjel randeletét kapok Debrecenből
a hadügyminiater ós ' a kormányzó aláírásával, mely igy
hangzott: — Csutak Kálmán őrüagy és a 27-ik honvéd
zászlóalj parancsnokának N. Váradon! Rendeletem vételével
meghagyom, hogy őrnagy úr azonnal zászlóaljával Nagy-
Halmágyra útnak induljon, éö ottan Véber János őrnagytól
azon vonal parancsnokságát átvegye, mint a ki ottléte óta
a kormányt miről sem értesítette, ő pedig onnan vonuljon
be zászlóaljával Bem táborába. (Hogy is értesíthette yolna
Véber a kományt, midőn a% volt ott 10 napig).,
„önnek pedig még a hadügyministeri utasítások meg-
küldetnének, felelősség terhe mellett, minden, azon a vonalon
találtató katonaság parancsnoksága alá adatik ai^pn meg-
jegyzéssel, hogy Sánta György ottani kormánybiztos ide
irt sürgönye folytán, igyekezzék tapasztalt katonai erélyét
tudományát és bátor elszántságát oda fordítani, hogy a már
roham léptekkel Yáüidfelé haladó fölkelt oláh néptömeget.
— 30 —
visszatartsa, s azokat legyőzve, fegyvereiket elvéve, őket
tűzhelyeikhez visszautasítsa, — a vezetőket mint törvény-
elleaes lázitökaíi hadi törvényszéke elé állitsa, és csak a
netalán hozott Ítélet végrehajtása Jitán, az összes törvény-
széki iratokat, jelentése mellett, a hadügyministeri hivatal-
hoz te^jeszsze föl. .
„Szigorúan meghagyatik önnek hadügyministeri hiva-
talomat e nehéz idők közepette, mennél gyakrabban és
pontosan tudósítani. Ajánlom a katonai rend és fegyelem
szigorú betartását vaskarral föltartani. Kelt Debrecenben
184S^, február 16-án. Mészáros Lázár, hadügyminister.
Kossuth Lajos, honvéd, bízott, elnök*.
Fölkérek minden elfogulatlan katonaviselt egyéíit,
hogy én, fiatal ember és nem született tábornok, midőn
előttem láttam parányi szegem , és azzal ellentétben
a rpppant feladatot, a nagy Mteijedésü vonalokat, melyek-
nek az utasok és a közlekedés bátorságban tartása, pará-
nyiságomra bízatott; — vajon egy kis katonai hiba, vágy
véletlen csapás, féltékenységgel párosulva, nem lehetett
volna e az ekkor N. Várad és Debrecen által képezett
Magyarország haláldöfése ? tehát e pillanatban nyíltan
meíem elmondani, hogy e kis körre szorított Magyar-
ország szemei reám valának irányozva. S» ö. kor-
mánybiztos úr, ijesztő sorai után — de tudomásom szerint —
ment egy futár Bemhez is Erdélybe , hogy az oláhok ellen
küldene egy katonát, mint vezért, hogy a kormányszók-
helye ne lenne minduntalan rettegésben a fölkelt néptömeg
által netán teendő megrohanások miatt. Mire Bem azt
Yéii»mlUy hogy ^a mint todom Csu^ őrnagy van ott.
— 51 —
akkor a debreceni kormány biastonságban lehet*' mit midőn
egykor segitséget (katonát) kértem, kormányzó úr soraibíU nem
kis meglepetéssel olvastam. Ha tehát én is, nűnt sok
más^, eme fontos állásomat saját személyem érdekében,
vagy rangvágy kielégitésére akartam volna fölhasználni,
vajon nem nyertem volna^ e minden hónapban más
rangot? — talán kissé több joggal, mint sok a Debrecen-
ben sétáló tisztek közül. De ez nem volt szándékom.
A mondott rendelet vétele az emberrel született gyar-
lóságb^U származó föUengzés elébem teremte Magyarország
eme kapcsolt részének regényes fekvését. Előttem szemlélem
a Váca irányában emelkedő hegyormokat, Kázányest fölötti
tetőpontjaival, . honnan egykor, mint ifjú, gyermekies öröm-
től dagadó kebellel legeltetem szemeimet az innen lemenő
és 5 szögletet képző völgy rónaságán (ki lett volna oly
vakmerő, ^vagy előrelátó : 6 évvel hamarább megjósolni
azt , hogy én e tájon még valaha , mint honvéd éS dandár-
vezér fogok működni, ki mwte volna jövendölni, hogy ama
szép völ^ sima földjén az akkoriban ott mnlató iQu
mint a szabadságért harcoló dandár vezér után, magasra
domboruló sírhantok emelkednek, a szabadság harcának, s
az egykoron ott játszadozó ifjú igénytelen nevének emlékéül)?
E szép sima völgy: bár netn nagy, de mind a mellett
gyönyörrel tölti az utazó lelkét, Azon ismét Vetélkedve
uralkodó magasságra emelkedett Topánfalva éa két vidrai
hegy láncolatokkal környezett völgyteke , melyet a hegyek-
ből különféle irányban csermelő patakok ékesítenek s ezek
közt a völgyét középen keresztül vágó fehér Körös k%yózik
mint uralgó folyíam^ büszke habjaival a sfirfi erdő lepte
- 32 -
hegyek nyilasai közé , mintegy arra utalva , hogy minden
mulandó a földön.
Mintegy ábrándkép tűnt föl előttem a Brádtól
Déva felé nyúlé , s a természet remekéül teremtett Kaján
Völgye, mely most anyi ártatlan vérpatak és kincs jajgatás
néma taniga volt. Gondolataim elmerengtek Zalatna szo-.
rosain, és az Abrudbánya fölött magasra emelkedő . Gaina
hegy tetőin, szóval emelkedett lelkem; a gondolatra, hogy
e kies vidékre nnenendek ; , de kiábrándulva az álom eme
gyermekies ringatásából, a zordon s keblet rázó goiuiolatok
sugallatára , hogy vajon képes leszek e ily nagy feladattal
egybekötött kötelességeknek, a kor és hon. igényeihez
képest , annak javára úgy megfelelni , hogy eme feladat
megoldása nemcsak örömöt, de sikert is. áraszszon a vidék
lakóira; s általuk egész magyar hazánkra ? Ez fölötte nagy
kérdés volt, mire önmagamnak felelni azon pillanatban
képes nem valék.^
Azonban keblem erős akarata volt fiatal erővel inijlúlni
eme próbatétre. Komolyan élhatárzám magamban, hogy
kis csapatom fölött szigorú fegyelmet fogok tartani, s a
vidéket anyira, menyire lehető, megfékezni, nem tudva még
menyi katonaság leend ott; anyit azonban tudtam, .hogy
még minden ottani parancsnokot vagy leperzseltek, vagy
foglalt áltomásaiból kimozdították, ezek mind szemeim előtt
lebegtek, mint élő képek. Mi is eléggé tanuskodhatik arról,
hogy nagyra- vagy rangvágyás soha, de annál kevésbé ez
alkalommal nem vehettek erőt, csábjaikkal, s többnyire ezek
álkecsegtetéseivel rajtam.
De más oldalról tekintve, hogy, mint katona, híven
— 33 —
kéli engedeIineskedne;Ai a fels6bb rendeleteknek, nem en-
gedeHl' többé, ábránd -goudolatoktól elragadtatni niagam,
vagy csorbittatöí elszánt bátorságomat; miért is a föntebb
érintett repdelet vétele után épen nem volt sok időm
ábránd-gondolatokkal foglalkozni ; Istenre s a sorsra bízva
ftatal éltem nehéz feladatának nnegoldhatása segítségét,
megvnHom, úem kis aggálylyal léptem csapatom elé, mint
annak parancsnoka, ö .dandár vezére, ez oly anyira kiterjedő
béro és völgylepte vidék lakossága elleni harcban,
EáBk után itt , a menyire leimi lehet, következik el-
foglalt híMii állásom, úgy, miként az akkor volt és
lehetett,
Főteuli-síállásDm v»ít^Nagy Hahnágyon, a hová 1849-ik
évi február 19-étt érkexti^m. E főhadi- szálláshoz tartozott
dágazé vonalok voltak :
1-ször Nagy Halmágyról, Körös-Bányán arádon, s a
Kaján völgyi szoroson át Iliéig.
2-szor N. Halmágytöl Jószáshelyen át, Butyin felé- ,
.3-8Zor N. Halmágytól, a Erístyori hegyen és szoroson
keresztfll Belényes és Váradig.
4-szer N. Halmágyról Brádon keresztül, Zalathna és
Abrudbánya felé, mely vonalok közül a legrövidebb 6^4
német mérföld volt , mellőzve még a magam szükségére
tisztán tartandó apróbb vonalokat.
A nálam és parancsnokságom alatt álló sereg létszáma
pedig kdyetke2ő volt:
- 34 —
1. a 27-ik honvéd z&sdóaljból akkor esak . 800 fŐ
2. egy német legíobeli század 155 ^
3. félsz&zad huszárság, Sándor és Yilmos
ezredekből Mszeállitva ..••/. 56 ^
4. két szalontai nemzetőr század Összesen • 400 «
5. egy bihari nemzetőri század ekkor csak . 206 ^
6. egy század guerilla . . . . . ^ . 164 f,
1. két darab 1 fontos, éé 1 darab, 3 fontos
ágyú és a hozzá tartozó társzekér ... 32 ,,
összesen . . 1813 fő
Tehát enyi katonával kellett áékem az oly roppant
hosszura nyúló vonalokat az ellenségtől tisztán, és az uta-
zásra bátorságosnak tartani, holott az sokkal kevesebb volt,
semhogy a főhadiszállás saját kornyékét fedeadiesite illőim,
úgy, hogy még előre ,is nyomulhasson, mint a hadvesórí
feladat szokta hozni magával.
Enyi katonával kellett nékem az ily hosszúra nyúló
vonalok védelmén kivűl, még egy hatalmas, bőszült oláh
nép-tömeggel is küzdenem, mely tömeg közé határőrök is
voltak beosztva, mint tapasztalt, hadviselt katonák; —
míg ellenben az én katonáim tapasztalatlan fiatalok, és
tisztjeim inkább úrfiakból állottak még akkorában, kik a
Yatermörder-tŐl és lakktopántól csak szigorúbb bánásmód
után tudtak megválni, — Később begyakoroltam tisztjeimet
a menyire lehetett, volt köztük olyan is, ki má^ényes
cipőjét Csak nyilvános roszalásom és fenyegetésem után
birta elha;gyni. A most sáros idő és hid^ havas esők dacára
is sok volt a baj ez úrfiakból teremtett tisztekkel, csak nagy
«
- 35 -
nehezen sikerfiit őket a katonai rend és fegyelemhez
ssBoktatni, a miért is a háború végével azt vetek szememre,
hogy szigorú voltam, mire én csak anylt válaszolék, hogy
az olyan úrfinak , ki csak kardja csörgetésében találja föl
dicsőségét, igaz, nehéz volt — de ellenben volt is ám rend
és győztfink mindig, valahájiyszor harcba mentünk.
Előre kell bocsátanom azt is, hogy a kristyorí,
N.-váradi, valamint a Halmágy-joszáshelyi vonalon kivűl,
a többi mind az ellenség kezében volt, melyeket még elfog-
lalnom kelletett.
Midőn 1849-ik évi február hó 20-án a dandár vezér-
séget átvettem, azon nap, ndhez tartás és irányzás végett,
hogy mindenki tu^ja kötelességét, valamint azt is, hogy a
hadsereg, az uj vezér és parancsnok alatt, mely utat fog
legjobbnak tartani, — napi parancsot adtam ki, melyben
oly valamit látott a főtiszt urak nagyobb része, s ezt
tudtomra is adák, hogy ők csak most kezdik átlátni,, hogy
ellenség előtt állanak ; mire én azt felelém, miszerint annak
csak örülök, ha önök előtt e mai parancsom úgy ajánlt
engem, mint vp.lódi katonái — Uraim! szegény hazánk
talán soha sem volt anyira szenvedő állapotban, azért a
legnagyobb örömmel , és tőlem kitelhető minden készséggel
osztandom meg önökkel verejtékemmel szerzett csekély hadi
tapasztalataimat és annak szétágazó apróbb, de minden
esetre nagy szfikségfi részleteit; bármelyikük is tehet
kérdést hozzám, a mely időben tetszeni fog.
A hon mindenek fölött kedveli polgárait, mint nevének
örökös fentartóit, de vannak pillanatok, melyekben igen ked-
vesen tüntetik ki a honfit, ki egyúttal katona is — higyjék
3*
— 36 —
el , hogy én utálom a katonát és megvetve nézek reá. De
mi oka annak? ais, hogy korunkban a katonát, csak is mint
a szabad intézmények gyilkosát lehete látnunk. — Most
azonban máskép áll a dolog, nincs oly csekély hadi tudo-
mány, vagy tapasztalat, melyet a szenvedő hon javára ne
lehetne és pedig sikerrel fordítani.
Uraim ! úgy vagyok meggyőződve, hogy mi eme nehéz
feladatunkat csak úgy oldhatjuk meg csekély erőnkkel , ha-
hogy a katonai rend és fegyelmet szigorúan be fogjuk
tartani, mert a katona is ember, azt pedig magunkról
tudjuk , hogy nem ritkán jő valami olyan , mi épen nincs
Ínyünkre, de azt azért tennünk kell, mert a vezér paran-
csolta — kinek vállaira nehezül a felelősség terhe ; valamint
nem minden közvítéz tudhatja azt, hogy századosának mi
adatott rendeletben, épen oly kevéssé tudhatja minden egyes
főtiszt úr is a vezér tervét, vagy a neki adott parancso-
latokat. — Azért előr^ tudatom itt a barátságos körben,
hogy minden kihágást szigorúan büntetek, mert ha az enge-
detlenség elharapózik, el vagyunk veszve.
n.
Bátorság ad erőt, pályán a gyáva
hanyatlik —
Bátran lé^j, hogy utóhh rény
koszorúzza fejed. —
Kölcsey,
Itt van kezdete az engem illető drámáiiák, mely nem
kevés felelősség terhe alatt, nálam tapasztaltabb katonának
vállai is meghajlottak volna, — azonban ^n, mint fiatal
— 37 —
26 éves iíju, biztajn erőmben s csekély hadi tudományomban
és a jliadOgyminister utánam küldendő utasításaiban, melyben
nem kis támaszt reméltem föltalálni. Ez azonban nem
jött utasítási modorban, soha, hanem csak tett jelentéseimre
válaszúi.
Sok helyen haliám, hogy vannak oly vezérek is, kik a
katonai pályán soha még egy lépést sem tettek^ annál ke-
vésbé értettek annak oly elágazó hadi működéséből valaniit,
és még is el merték vállalni^ megvallom ez is nem kissé
bátoritá annak elfogadására.
Ezek után íme közlöm, a föntebb érintett napi*
parancsot :
Nagy-Halmágy 1&49. február 20-án. ,
A O-ik hadtest halszárny vezérétol.
Dandár vezéri parancs.
Vitézek! Büszke vagyok oly hadsereg élén állhatni,
melyről ismeretes a katonai rend és fegyelem , egyformán
párosulva hona iránti forró szeretetével, mit is én önöknek
kettőztetve betartani ajánlok, a.nyival is inkább, mivel ma-
gam is mindenki iránt , ki a katonai rend és fegyelmen
csorbát ejtend, kérlelhótlen szigorral fogok eljárni, — azért
szigorú és föltétlen engedelmességet óhajtok és várok fölül-
ről lefelé , mindenkitől , kit a sors csekély személyem
parancsnoksága alá helyezett; — a mai naptól fogva ren-
delem és -paraücsolom, hogy :
1-ször Az összes hadsereg, valamint annak legkisebb,
bárhová és merre osztott csapatai is , minden hajnal-
bán indulás -készen állitassék föl parancsnokaik által,
— 38 —
a már e végre kirendelt helyre, hol fegyverbe állva
várandják a kebelükből kiküldendő erős recognoscirozó csa-
pat visszatértét és esak azután oszolhatnak ismét széjjel, ha
hogy u föhadi szállásról más rendelet nem érkezend.
2-szor Ezt alkonyatkor is hasonlóképen gyakorolni kell,
3-szor Minden főtiszt úrtól elvárom , hogy kétszer
48 óra alatt málhás lovaik számát az illető parancsnokaik
által bemutassák, hogy azokról élelmezés tekintetében
rendelkezhessem , mivel elŐfogatos kocsit nem szabad hasz*
nálni senki másnak, csak
a) a fővezéri pénztárnak ^egyet, az irodának egyet,
négy^égy lóval;
' b) minden zászlóalj, vagy külön csapatnak egy két
lovas elŐfogatos kocsit, az iroda^ és pénztár számára ;
c) a tábori gyógyszerésznek 4 lovat és a tábori törzs
főorvosnak egy 4 lovas kocsit;
d) a netaláni könnyű sebesültek számára , mindén-
korra 4 sebesültnek egy két lovas kocsit;
e) a tábori kovács számára 4 lovat.
Mind ezen előfogatok a katonai élelmezési tiszt űr
által készpénzben fizetendők , miről őt teszem felelőssé.
4-szer Semmiféle magán-kocsikat a hadseregben nem
tűrök, annál fogva tudatom mindenkivel, hogy ha olyan
magán-fogat van, azt 24 óra alatt eltávolítsa, mert ellen-
kező esetben, ha mars közben olyat találandok, azt az utó-
csapat által az ut mellett íölborittatva, megégettetem.
5-ször Minden századnál csak két tápnőt (ftarquetender)
szabad és kell tartani; e nők málhahordó állatjaikat kö-
telesek századosaiknál följelenteni, azok kötelesek egy egy
— 39 —
málhás lovat 9 öszvért , vagy szamarat tartani; hogy azok
dlátásáról szOksőg esetében rendelkezés tétethessék : —
jb tápnőknek szigorú büntetés terhe alatt megtiítatik , a
sereg után vitt eledelt és italt — teljes mértékben kimérve, —
a vett áron két krajcárnál drágábban adni a katonaság
és az imént elősorolt fuvarosok közt. —.Hogy pedig náluk
minden pillanatban italok és hordozható eledelek találtas-
sanak, a tápnők felelősök, ellenesetben a seregtől elűzet-
tétnek.
Q-BSSOT A többi törzs, fő és altisztek, valamint a köz-
vitézek nejeit is, 48 éra alatt a seregtől eltávolíttatni
rendelem.
7-szer Minden katona kivétel nélkül köteles, magával
48 órai eledelt, kenyér, szalonna-, vagy sülthűs-félében
magával vinni, miről a főtiszt urakat teszem felelőssé.
8«szof A katonai élelmezőnél minden időben legalább
is 12 darab szarvas marha, 40 akó bor és 10 akó pálinka
mint előleg, pontosan készen tartassék, miről az intendan-
turához beosztott főtiszt urat teszem felelőssé.
9-szer Minden réggel midőn az idő engedi, 9 órakor
nálam törzs rapport fog tartatni , melynek v^eztével ren-
desen egy kis hadi gyakorlat felől tartandó tanácskozásra
minden főtiszt urat szives^ látok, — de
10-szer A reggetenkint való törzs rapporton jelen kell
lenni a segédtisztnek, táborkari tisztnek, hadbírónak, por-
kolábnak, az élelmező főtisztnek, főorvosnak és a polgári
élelmező biztos umak is, midőn a főhadiszálláson van,
valamint a szolgálatban lépő főtiszt uraknak, nemkülönben
a főpénztámok és számvevő uraknak is.
— 40 —
Ezen parancsom mindenkori pontos teljesítéséért , úgy
az egyes parancsnok, valamint a fővezér segéd-tiszt és tá*
borkari tiszt urakat teszem felelőikké, hogy pedig ezt kiki
jól megértse,^ ezennel meghagyom, hogy'három egymás után
következő napon felolvasta^sék és ínegmagyaráztassék.
A 941í hcídtest balszárny fővezére
Csaták
, őrnagy, daadátveeés.
Másnap, 1849. február hó 21 -ón kiáltványt boesiték
ki, a föllázadt oláh néptömeghez, melyet oláh nyelvre is
fordítva, saját oláh einber^k által széjjel is kiúdöttém. B
kiáltvány szóról szóra itt következik.
Kiáltvány Z^ránd és a szomszéd megyék oláh
ajkú népeihez! Román polgártársaim! Magyar- és
Erdélyország alkotmányos királyának hadügyministere által,
ő felsége nevében, reám bizatott e vidék félre vezetett
népeit és lakosait, miát fegyverben álló ós tömegesen föl-
lázadt csoportot, győzni tudó seregemmel ősi tűzhelyeikhez
visszatéríteni, vstgy ell^esetben azokat, mint törvéi&y
ellen lázadókat, fegyverrel legyőzni.
Azért kötelességemnek ismerem titeket felszóiitani, hogy
térjetek vissza ősi tűzhelyeitekhez, és ne hallgassatok a
véres áldozatokban gyönyört és( örömet találó olygarahiának
csábitó szavaira; most még van időtök bántalmatíanul tűz-
helyeitekhez visszatérhetni , — mert , nekem , nemesak fel-
adatom, hanem komoly, föltett szándékom és célom is, tite-
ket baráti, sőt testvéri keblemre ölelhetjai — a' szabadság-
irigy ellenségeinek emésztő boszujára; de a mily. jó és
emberszerető vagyok most, midőn titeket ősi miéktokba
— 41 —
való vissaatéréBre hívlak f51, ép oly szigorú leszek azok
iránt, kiket e^re nyomulva, fegyverlben találpk. Azért
fogadjatok d magyartefitvéri jobbomat, mig békét ajánl,
mert győzni to46 aweg^n az elvehetett nép iránt,
jobbjában a fenyítő ési fékezd fegyver, de baljában a béke
pálma ágát magasan hordozjsa , , [mint wabadság barco*
saiboz illik. .
Még egyszw ajánlom a békés visszatérést, nehogy majd
késő tegyen, mert soreisem elég erős, titeket a magas hó-
l^te béroeken ép tigy, mint a mélységes vjölgy üregében
követni , győzni szokott fegyverével , és engedetlenségtekért
titeket azzal büntetni. Kelt N. Haknágyon 1849 február
hó 21-én'*'). A 9-ik hadtest balszárny dandárvezére: Csutak
Kálinán őrnagy, dandárvezér.
Mindenek előtt tudni kell, hogy e vidék oláh ajkú
lakosai egyenkint és elbújva ^ az erdők vastag tölgyei mör
gül és sűrűbb berkekből per male á propos is , nem ritkán-
meg^sőrlék, hogy.cigy egy magyart meggyilkolhassanak, a
mint Gáál és £eke aiatt b^ nemzetőrt sikerüli nókíek
ily utón életétől megfosztani, -^, mondom, hogy. e vidéken '
még a fán rezgő levél is ellensége volt a magyarnak, úgy
anyíra, hogy egyszer Haimágyon egy háztulajdonos, a hol
négy honvéd volt beszállásolva , saját házát gyujtá meg a
fáradt, honvédekre, csakhogy oda égjenek^ mi azonban nem
sikerült. --
Soraimat azonban , minthogy nem rendes , és országos
történet - iráist szándékom írni , hanem csak mint
parányi féreg , egy morzsánl akarom hazám történet
*) £ kiáltváaj a Közlöny ha^ábjún is olvasAiató yolt.
— 42 —
Írójának tollába adni, oly dolgokat illetőleg, melyekről jobb
és valóbb fölvilágosítást ki sem adhat, még maguk a volt
kormány férfíai sem,, mert nekem jutott a szerencse, vagy
szerencsétlenség, bogy. az itt tOrtént nem kis események
tengelye legyek ; — azért a vidék hegyes völgyes,
vagy regényes tájékáról imi nem akarok, mert azokról Írtak
már több költőink, aranytoUaikkal , miért is csekély mun-
kám csak is oly olvasónak nyiythat némi élvezetet , ki
azon vidék fekvését ismeri, valamint a hadjáratbán is jár-
tas némileg és ismeri annak millió apró elágazó fáradalmas
vonásait a kivitelben.
Csak alig harmad ilapfa ismét egy futár által vevék
rendeletet a hadügyministertől , hogy G^áál László Jószás-
helyről Bácskába vonuland, azért az általa védett vonalokat
is parancsnokságom alá adta, valamint annak felelőssége is
engem terhel; mely rendeld vétele által ismét szaporodott
seregem, de területem is nagyobbodott, melyre felfigyelnem
kellett, mi által állásom fáradalmiasabb és feladatom meg-
oldása terhesebbé vált Itt Oááltól átvettem: —
1. Egy század honvédet, Burecz százados
alatt, ennek létszáma . • • . ... 185 fő
2. Két nemzetőri századot, Állványi és Nos-
droviczky századosok alatt, létszám . • • 575 ^
3. Két darab három fontos csajkás ágyút
illető tüzéreivel és lovaival . . . . . 30 „
összessen . . 790 fő
És igy összes seregem száma volt ezekkel egy-
ütt 2603 ember , 5 ágyú , 20 lóval jés 56 darab
— 43 —
hátas ló, — ezek után megkezdettem seregemmel a had-
járatot, és pedig ily modorban :
A föhaidiszállás N. Halmágyon maradt, az elődrsdk
és elöGsapatok Halmágytól egy mérföldnyire, a szárny*
csapatok jobb ^s baloldalon fél mérföldnyire. Azonban a sM
^dő és hegyes tidéken fölötte nehezen lehetett, a szárny*
parancsnokokat iddről i^^ értesíteni, úgy anyira, hogy
miniton kis levélkével egy bizonyos csapatot keUett fárasz*
tanom. Ez najponkint így történt, és igy is nem ritkán
támadtattak meg embereim.
Ez bajos helyzet volt, melyet sokáig kiálhutii nem
lehetett. Azonban a iörOlmények máskép rendellcezt^ , —
bár merre indultam, alig áílitám föl seregemet, már a
két oldalon magasló hegyek ormairól hallatszottak a mozsár
ágyúk jeladásai, s igy minden elindulásom hasztalan és sí-
k^ nélküli volt, anyival is inkább, mivel a városban létező
oláhok azt észre véve , azonnal jelt adtak a hegytetőkre,
indulási szándékomat, mielőtt megtörtént, ekkép elárulván,
már mérföldekre hallhatók valának a mozsarazások jeladásai.
— Tebruár utolsó éjjelén érkezett egy felhívó levél Inöti-
toris János élelmezési kormánybiztosomtól, ki is fölkér
mindenre, a mi szent előttem, hogy — ha csak lehet — siessék
Petrisre, mert az ottani birtokosra, mielőtt 48 óra eltelnék,
reátörnek, a lehető legnagyobb pusztítással^ tehát menteném
meg a vidéket a végelpusztulástól, anyival is inkább, mivel
Soborsinban semmiféle katonaság sin<^.
E kérésnek engedve, noha nem volt az én vona-
lomban, csak szomszédságában, még azon éjjel útnak indul-
tam; egy század német legío, négy század honvéd, egy
— 44 —
század nemzete , három %yú , és harmüi& huszárból álló
csapattal , seregem hátraha^gyott Jtnaradványait N. Halmá-
gyon, Dalos Elek századosra bMain, ki is időközben azt
vitézfil Yódelmezte, egy megrohanási próba ellen*
A mint Utamat folytatám Petris fotó, a magas hegy-
tetőkön át, járatlan utakon, a Jószáshelyen talált katona-
ságot is magibmmal viye, s midto az élelmezési biztossal
találkoztam, visszaijesztett, hogy eme rettentő és járatlan
hegyeken ágyukkal átvonulni lehá;etlen, mire azt^ felelem,
azaz én gondom, ő csak lássa el embereimet ozsonnával, a,
többiről majd ón felelek/ .
Alkonyodáskor neki inditám a bortól kissé Mhevnlt
csapatomat, a meredek és sziklás hegy orm^;inak Bucsáva
fölött. A nemzetőrök egy rédze a nyolc ökör által vontatott
ágyuk és társjsek^rek segítségére valának rendelve. Négy
helyen történt aíon éjjel, hogy az igavonó marhákat ki-
fogattam, az ágyúkat kötél segítségével eresztettem le^ és
így, bármi nehezen, március 2. délután négy órakor Bosia
köasaég magas báreeiről vonultam lefelé a faluba és onnét
Pekisre. Bosiáb&n fölötte csodálkoztak a lakosok, mdr| ők
még .ott katonaságot keresztül vonulni soha sem láttak;
a Hóra Kloska idejét kivéve, de akkor .is csak népfölkelé-
S0ket; még azon este f^lé Petrisre érkeztem, a hol az
ellffliflégnek nyomait sem találtam, és arról senki mit sem
tudott.
" Midőn ily módon való ide csábíttatásomon tűnőd vo
kissé boszankodtam, és már a beszállásoláson gondolkodtam,
hogy az4igy történhessék, miszerint ha netán valami kétnyelvű-
ség leinne a dologban, azonnal készen legyed seregemmel, a
— ét-
rend hatéiba vuR3Kautafflta)H ; midÖB így goidolkezva á
helység háza előtt seregem közepette tanyáztam, egy fiatal
polgárisult egyén hozott egy levelet, Soboísinból hozzám
címezve N. Halmágyra. Olvasám belőle Soborsinnal^ szomorú
helyzetét, hogy az ellenség már hidat csinált a Maroson
keresztül, és még 48 óráig ily békében dolgozni hagyni,
azon bátran átkelve, szomorú kilátás lehet Én a futárt
mindenről jól kikérdeztem és magam is a térképet vevóm
elő, úgy gondolkoztam, ha hogy azok szabadon a hidon
átkelhetnek , azok az aradi ostromzár sereget meg fogják
szalasztani, de tehetik azt is, hogy a hegy alján átcsapván,
Váradnak tartanak, s' ekkor vége van a további marad-
hatásnak. Ifind es esheMMgéket fontolóia véve, elhatároztam
magamat Soborsinba vonulni még azon éjjel: a futár tud-
tomra adá, hogy a Marospart már jól meg tan rakva ágyiik-
kal és őrökkel, ügy, hog^ az utat passiroziii nem lehet,
— ekkor azt felelém, hogy szemtaHiqa legyen az ottani
lehetőségnek, tehát tessék itt maradni, mert viasza úgy sem
bocsáthatóm, esalí majd ha én is oda megyjek. — S igy a.
futár nálam mafadt, kit azonban szemmel tartattam* A
folyamodványforma le^l Neszli Mátyás sebeim plébá-
nustól is alá volt irva ós valamenyi honedsttior által
Még azon este 2 6 óra után útnak inditám fáradt
seregemet, magammal vive egy koesi wúsxái jól megtil-
tatva , müdite a mcmdott helyh^ koz^dni hittem , a saal-
mát ó«sze fonattam és a kerekeket rél% bétekergettettem,
a seregnek haUUbOntetés teriie alatt hallgatva haladást
parancsoltam, a lovasáéit az út mellett a gyepen ott ia
lassaa vez^^tém, mig v^e ^f&x egj. óra után sike-
— 46 —
r< saereMflésen és észrevétel nflkol SolNmiülM
TOBulnoni.
• Petrisen kiadott napi parancsom: — „Vitézét! Bár
menyi fáradsággal és véres áldozattal küzdjenek is a hon
seregei, tettek légyen bár menyit, de nűg teendő van, addig
anyi, mintha semmit sem tettek volna : azért mi igen sietve
rögtOn fel fogjnk keresni az előttünk bigkáló ellenséget,
a lehető legnagyobb csendbeií, és megtalálva, ráfltünk és
megsemmisítjük. Azért ajánlom halálbüntetés alatt a lehető
legnagyobb és legmélyebb csendet és fegyelem betar-
tását sat«.
Soborsinba érkezten ntán bementein a plébáims ürhoz,
kinA az állásról tudakozódtam* Ez jó himfihoz illően min-
^t dbeszélt Erre magam gyalog, a sótét éj dacára a
Marospartra inentrai, némileg az ellraiséget megszemlél-
hetni. — Másnap március * S-án reg. 8 óra tájban meg-
kezdettem a n^kr általuk vizbe állitott hajó-hidjaikat
ágyaimmal leromboini, a mi sikerfiit i& A már beállított
3 hajót, mint hid-alapot, a Harosfolyunba stiy^sztetteiAy
később a tubó parton lévő redoitjaikból is sikerült őket Uver-
nem , valMiint az dlfa rakás háta mOgOl is elűmOm az
ottani gyalogságot, úgyaúyira, hogy az áljöhetést egy
időre megsemaűsítettem , valamint az eUeoaek hét ágyúit
demontiroztam — s mint egy délfelé láttam as ihlánusokkal
egy lovas üteget a Marpsparba vágtatni; mire egybevet-
vén, hogy a z^)ó Maros az átmenetelt nem engedi » komp
vagy csolnak ]iin«3 ez oldalon, annál fogva tovább itt az
ellenség tüzében állani nemcsak célszerűtlen, haBem bfin is
- 47 —
vdiuty enb^eimet mindan hisason nélkfil í6141do2m» a yárosba
beTonnltam kis csapatommal.
Imien írtam Gáál Miklós, úgy. Kiss Pál, «5 aradi T&r-
z&rlat parancaaotainak, hogy ez a hely igen vesz^yes az
egészre názre, és hogy dk, ha ezt erősen el nem látják
katonasággal, még mielőbb meg fognak lepelaii a német
seregtől : Léderer alezredes volt a Marosparton , . mint
előőrségi csapat parancsnok, BlomberlBr dandáráíral, a
tábornok Facséton volt szálláKd^va, s a midőn már ágyúit
demontiroztam , a tábornok oda jött. De már későn volt,
mert a hid-alap lesOlyesztye, az ágyúk lerombolva, redont-
jaikkal egylltt, embereiben is tettem némi kárt, de minden
esetre a meglepetés által nem j6i érezték magukat; úgy
anyira, ho^ Ledérért haditOrváiysz^ elé állitotttt:: mit
csak a hadiárat után tudtam meg. — A magyar hadsereg
a Maros jobb partján állott, s onnan igyekezett a bal
parton lévő ellent legalább schachbaa tartjuii.
A mi részfinkről elesett 5 nemzetőr, 7 hcmvéd és
40 sebesfiit, s igy 'a város és talán Arad és más része is
a honnak, a fOnt említett elestek és sebesültek vérén lett«
megmentve. — Márdus.4-ái az elesettek eltemettettek,
a sébesfflteket pedig gyógyítás alá adtam, mire Szent*
iványi az 59. zászlóaljjal oda érkezett, én pedig 5-én r^«
gd Villám alezredesnek e vonalat átadtam, s délután
ismét Fétrimek Tettem utamat, a hegyeken k^rettstta, mert
a merre jöttem, arra menni nem lehetett. Petrisre érve, itt
azon éjjel pihenve, reggel útnak indulva Bosia és Petrosza
hegytetőkön keresztül, felső és alsó Yácának tartva, felső
Vácára ismét Isten nevében kellett ágyúinkat a völgybe
— 40 — •
lebocsátanii De most már a mtói éjben jól hemmlühúó
mélységbe csak úgy gördittethetém le aaotait, hogy eMbb
vékonyabb, vagyis fiatalabb fákat vágatva ki, g az ágyúkat
négy saálfa kteő szorítva, kötéllel áttötöztetém, —
Ez intézkedés oly ányira sikerűit, hogy azok egyiké-
nek sem lett legkisebb sérülésé sem , — és cdftk míd6n
leértek, azután lehetett a farim lecsúsztatott lovakat elibük
fogni: miről tanúskodik, az ide szérűi szóra beigtatott
szalontai I. n^izetőrí század hozzám intézett bnesu
levele is :
A bihari szatontai nemzetörser^ l-sd századától. Lazur
1849, iiíárciuiS 15-én. Tisztelt őrnagy úr, vezérflnk ! A mi*
őőn mi azon kitüntetésekért, melyeket mint hadseregvezér
érdemfink f6l9tt több alkalonmial , közelebi)^ pedig folyó
hó 14*áa a 74-ik szám alatt kiadott Aagybeosü levelében
l^u^tani Biéltóztaték, legforróbb hálás kö^önetOnket nyil-
vánitani szerenjoiések volnáiuk, elmulaszthatlan polgári kö-
telességedet hiszszák teljesiteni az által, ha Istw és világ
előtt kijelc^ntjük , miképen azon érdem , ^ s ha» lehet di-
cseiét, melyet a esaknem járhatlan bércek ormain keresz-
tül V€«iérl0tt tá^ — melynek mi is csekély kiegésntő*
réssé valánk — a soboisiili cáatában szerzett, seiiki misé
nem lehet, mint Csutak Kálmán bátor és vitéz vezéreké;
ki azt tagadni níerészehié, mi annak színétté fogjuk kiál-
tani: i,te a haza£ui erényeknek kéirlelfaetim eUenségOf vagy,
távozzál egy oly férfiú elől^ kmek keblét minden léptében,
a haza szent szabadságáoiak tüze hevíti''. A szalontai
nemzetőíTség eM századának rövid idő aiatt nyert tapasz-
tdás^ után, az hite és őszÜDÉe TaUáaa: hogy az .c^;é6Z
- 49 -
táborbeli sereget egy fénypont sugározza körül, ez maga a
ve^ár , kiben minden egyesnek bizalma öszpontosulva van,
tőle ered mindaz, mi egyeseket, vagy csapatokát kiemel,
igy a mi kitüntetésünk is, löás hozzánk hasonió nem-
zetőrök fölött, tisztelt vezérünk érdeme, mi csak sze-
rencsések voltunk oly vezér kormányzása alá juthatni, kiben
a nemzet egy bátor , elszánt vezéren kivül , lelkes , mivelt,
ernyedetlen szorgalmú, értelmes hazaira számithat, kiben
a sereg hivatalos eljárásáiiál, atyát, azon kivül barátot ismer.
Isten! Isten! szkbadság Istene! ily férfiakat sokat korunknak,
s diadalOnnepet szentel nem soká, a magyar nemzet neked.
Ily meggyöjzödések után térünk mi szeretett megyénkbe,
tűzhelyeinkhez vissza, azon szives óhajtással veendünk bucsut
szeretve tisztelt őrnagyunktól, kinek emléke élni fog lel-
künkben a sirig r hogy az olyan vezért, ki bennünket oly
viszontagságos , s .életveszélylyel járó kősziklás hegyeken
keresztül, erÖs ágyú kíséretével, minden hiba nélkül, épen,
erősen és föllelkesítve vezetett^ a dicsőség jnezejére, a ma-
gyarok Istene sokáig éltesse, mindig győzelem koszorúzza
polgári törekvéseit, a történet irás pedig utódaink előtt is,
az Erdélyország határszélén ^,Tyetrosza'' nevű legmaga-
sabb hegy csúcsán ágyúkkal keresztül utazott őrnagy Csu-
tak Kálmán úr nevét tegye ismeretessé, ki előtt meg-
hajolva , teljes , tökéletes bizalmunk nyilvánitása mellett,
örök tisztelettel maradunk, tisztelt őrnagy úrnak, vezérünk-
nek tisztelő polgártársai : Fonyád László a szalontai
nemzetőrség első század századosa, és a szalontai nemzetőr-
ség egész első százada.
- Felső Vácára érve, a falu szélén egy embert találtam,
OmtekK. 4
- 50 -
ki épen az oda. való biró volt , s midőn észre vette, hogy
magyarok vagyunk, azonnal jelentést tett^ hogy a. kormány-
biztos rendelete folytán, ő nekem, szénát és szalmát, anyit
a menyit lehetett, küldött,, de a most is Als6-Vácái;i túl
táborozó oláh csapat vezetője azt lefoglalás
Erre a birót azonnal letartóztattam ós halálbün-
tetéssel fenyegetem, hogy ha nem igaz, amit most mon-
dott; arra ő feleié :\ uram, az itteni oláhpapnál ?iost is
konferenciáznak küldöttjei az oláh tábornak; egy század
kíséretében azonnal oda küldöttem, öt a g;yülde tanyájára,
és annak tagjait el is fogattam, hat honvéd és két nénket
légionárius meg is sebesittetett az elfogatási küzdésben,
niivel a fegyveres lármát minden áron ki akartam kerülni,
a mi sikerült is. A midőn őket őrizet alatt ja sereg után
kisértettem, alig valók a falu szélén, a fürdő lielyen kiyűl, --
midőn a N. Halmágy és Kőrösbányára vezető utón magam
is láttam, roppant tanya tüzét az oláh tábornak; midőn
azonban a hidon át akartam menni, az le volt szedve. Em-.
béreim keresték, de sehol ^em találták annak pallóit,
magam is keresésnek indulva, csakhamar jiyomára akadtam,
a sötét est dacára is, egy 4arab fölásott földaeL, ottan
kezdek egy kissé utánásatni, s a pallók csakugyan elő-
kerülvén, azokat szép csöndben fölrakattam, a, hidat. földdel
behordattam, s azután rajta csöndesen átkeltem, észrevét-
lenül — a tűz mellett nagy robajjal csevegő ,tömegtől; az
előőrjeim vagy is előcsapatom kezeibe jutott három oláh
határőr, fegyverestől, kik az oláh csapat őrszemei voltak,
azokat is fogva tartva, a tüz mellett mulató csapat felé
siettem, csöndesen, s midőn jó közel értem, sikerült föl-
— 51 —
állítani ágyúimat , s az első jelre kö^íbök kartácsoltattam
úgy anyira, hogy bizony belőlük ^okan ott maradtak, mert
5 ágyúm Biiiuiegyike három lövést tett; kartácscsal , a tüzet
csakhamar eloltották, s a hátak mögott lévő magas hegyre
vonultak föl, a süríi erdős^be^ nekem pedig őket követnem
nem lehetvón, csak tovább haladtam, N,. Halmágy felé, tartva
att61, hogy. az utón talán még találkozom ilyen csapattal,
anyival is inkább, mivel az elfogott 3 határőr egy pilla-
natban hirtelen rohammal elkapva fegyvereit a szekeres
embertől , a seregre tüzeltek. — Ezt jeladásnak hittem :
őket miég az. nap haditörvényszék elé áUittatám, minek
folytán golyó és. lőpor által ki is végeztettek.
< Másnap jött hozzám Institóris János élelmezési
biztos úr, ki tudata velem, hogy az éjjeli meglepetés után,
sok voÚ a holt tetem, melyek e][takarítására a szomszéd
falubelieket is azonnal kiréndeltettem : a >söborsini csata
után föntttevezett .élelmezési biztos úr hozta hirül , hogy a
Maros . balpartján álló ellenséges tömegből sok Mlott és
sebesült lett volná,: miről azonban én semmit sem tudtam.
I^re , egy napi pihenés után indultam el Eőrösbánya
ós Vácának újból leendő visszafoglalására; március 11-én
Yácát -kevés esatározási tüzelés után sikerült , elfoglalnom
Jánku csapatját(il, de Eőrösbánya kevéssel több dolgot
adott, azonban még az nap azt is sikerült elfoglalnom az
oláh tábortól , . mely alkalommal zsákmányul maradt
150 darab különféle szarvas marha, 400 darab juh és
15 darab apró lovacska, a milyenekről Eotteck történetében
azt monda, „hogy a magyar alföldön igen apró lovak vannak
és úgy nevezik, hogy: ro&pont''.
4.*
— 52 —
Körösbányáról közhírré tétettem , hogy bárki is , h*
ki tudja mutatni, hogy az ellenségtől zsákmányban nálam
maradt marhák, juhok, vagy lovak közül, valamelyik az övé,
neki vissza fog adatni, de nyolc nap lefolyása után másképen
leend felőlük rendélve, t. i. el fogjak árvereltettii.
Mindjárt találkozott sokaknak valódi, de még többnek
álgazdája is, nevezetesen id : B, F. zarándi alispán, azoimal
megalázta magát, hozzám jött, s vagy 24 darab jármos
ökröt kért ebből a zsákmányból, mely kérése azonbaai
részemről megtagadtatott, s é m^agadás elég volt arra,
hogy ő ingyen ökrökhöz nem juthatván, engemet, vagy ben-
nem a hazát , bárhogy is megboszúlja. — Az ilyen jó urak
ellen minden nyelvkülönbség, n^ül, fölötte föl volt bő-
szülve áz odavaló lakosság, mert itt a szegény embert é&
volt jobbágyot csakugyan az iga vonó marhához hasoiüi-
tották, nem ritkán történt, hogy egy fejkötőért, egy pár
keztyüórt , vagy egy . pár cipőért Zaránd várategyóböl
Aradra . küldöttek a szegény embert, gyalog, saját éldméa
robotban, ki is nyolc, vagy tiz napot tQltött ez útban, neki
pedig^sak legfölebb négy vagy öt nap tudatott bé tar-
tozásába. V
De mutattak az elöljárók nekem n^ítely községből dy
adatokat elő, mire az ember haja szála is fölállott és vissza
borzadt minden jobb lélek ; — a többi közt ^y stó*
gény ember robotba KÓrösbányáról Kolosvárra küldetett
egy pár báli cipő és csizmáért, ki is az utón a nagy hidege
ben megfagyott, sőt voltak még ennél borzasztóbb esetek
is, de mint ném ide tartozókat elhallgatom; ezeket is —
csak per tangemtem hoztam föL
- 53 -
A korodánybist^^s is arra szólított föl, hogy a zsák-
mányol esett marhákat adnám át neki, mire azt felelém,
hogy nyolc napot bevárok, amint már a térparancsnoknak
ki is adtam, és a mi ^^zutáa maradna, azt neki kiadni, kész
leszek, rendes nyugta mellett, — mire azt felelte, hogy
hát én kinek adtam nyugtát róiok? — Erre persze hogy
mitsem válaszoltam , mert mit is lehetett volna mondani,
de elértem utógondolatát, azért a letelt nyolc nap után
a mi ott maradt, nyilvános árverés utján eladattam,
a pénzt pedig a pénztárban letétetni rendelem , —
miről a jelentést a hadygyministemek fölteijesztém , a
honnét is azon választ nyertem, hogy a pénzt tartsam meg,
s a jOvő hskvi fizetések , szóval kiadások és bevételekbe
tegyem bé, mit bizonyos urak hinni nem akartak, s. még
akkor sem adtak teljes hitelt., midőn Mészáros hadügy-
minister erre vonatkozó rendeletét látták.
Nem sokára ez eset után kapok Debrecenből egy
dorgáló rendeletet a hadűgyministeriumtól, hpgy S. Qt. kor-
mánybiztos úr^ jelentése < folytán igból megparancsoltatik,
miszerint helyemet, melyet elhagytam, foglaljam el, és a
kormány tudta nélkül azt elhagyni ne merészeljem. —
De már erre a hamisan koholt hírre, épen nem marad-
hattam csöndesen. A hozzám küldött futárnak tudtul adám,
hogy. a hely, hol most áll, Éőrösbánya és a vezér én va-
gyok, tehát ha engem itt lát, akkor csak elhiszi, hogy nem
hagytajn el helyemet; — de njeg is irtam a hadügy-
ministernek is, hogy én helyemet él nem hagytam, s azt
teimi a kormány híre és engedelme nélkül nem is fogom,
.— annál fogva kérem az ily állürek szerzőjét megdor-
— 54 —
gálnt, hogy haszontalan élceivel ne alkalmatlankodjék, az
ország rovására; ón csak előre nyomnltam, de nem hagy-^
tam el a vonalat, mely vezérletem s parancsnokságom alá
adatott. -^ Azonban nem tudom, hogy én a kormánybiztos
testőrjéül volnék ide rendelve, inert ha igen , kérem velem
tudatni, hogy akkor tudjam, hogy tőle függök. — Mire
azonban nekem mit sem válaszoltak , hanem S . . . . urat
koholt vádjaiért megdorgálták; itt kezdődik a kettőnk közti
viszály almáján való rágódás.
Nem. tagadhatom, hogy engem fölötte bántottak a
kormánybiztos efféle alaptialan koholmányai és alaptalan vád-
jai, anyival inkább, mivel én egy kormánybiztosban nagyobb
szereplőt véltem, azért alkalmilag megirtam neki, hogy égy
kormánybiztosnak nem illik más becsületére, még magán
ember ügyében sem , annál kevésbé országos ügyben valót-
lanokat állitani : mibÖl csak azt kell hinnem, hogy nem
órti,» se nem tudja utasításomat, mely naponkinti rendeletek-
ből állott s melegen fölkérem, hogy most, mid^n minden
becsületes honfinak főtörekvése ' az , hogy az egyetértést
szilárdabb lábra állitsa, — felejtse a poiitiaki pályán vezetett
személyek elleni ingert és pártoskodást, most inkább egye^
sülni, mint szétszakadozni kell, azért inteín és fölkérem,
mert ellen esetben félre fogok tenni minden tekintetet,
állást; vagy kort sem véve figyelembe-, komolyan fogom
venni tényeit , miként azok adva vannak ; én sem
vagyok barátja a katonai önkényszülte kormánynak , de
most száz kóímánybiíftos sem tehetne rendet, mig a fegy-
veres erő előbb a rendet és törvény iránti tiszteletet helyre
nem állitja, — ez nézetení, de ha ő öly varázs-erővel bir,
— 55 —
hogy az itt lóv* katonaság mellőztethetik, akkor csak tessék
Írásban adni s följelenteni, higyje el, hogy örömest elmegyek
e helyről , mert minden egyes honfinak még sok teendője
vao, az ország terjedelmes határain belől, a fölöttünk össze-
csapott ármánykodók ellenében. — Körülbelül ily forma
levelet irtam neki, mire választ nem kapván, a dolgot
javulni képzeltem.
Erre csakhamar, úgy szólván néhány nap múlva, hadi
fáradalmaim főzött kapok egy csomag vádlevelet Debrecen-
ből, melyre hivatalosan kell válaazolnom;, de nekem
roppant sok dolgom, lévén épen akkor, a fegyveres ellenséggel,
amint a vádleveleket elolvastam, egyszerűen felírtam, tenné-
nek helyembe más parancsnokot, s engem a vádl<i kormány-
biztossal együtt , állítsanak hadi törvényszék elé , mert itt,
a harc-mezőn lehetlen ily légből kapott vádak tömkelegére
replikázni. —, Mindezen kérésemre s^mmi sem jött; igaz
hogy oda írtam , hogy azért kérem . magam Debrecenbe a
haditörvényszék elé, hogy, a ki bünöp leend kettőnk közül,
az példásan büntetődjék — hogy miért,, nem tudom, de a
katonai, valamint a polgári legfelsőbb hatóságok is elhall-
gattak , gondoltam , hogy talán figyelembe sem akarják
venni eme koholmányokből 'össze férceit vádat. ,
S. Ö. kormánybiztos terve mindenütt 'kitüntetve állott,
bármely tenyéré néztünk, ő csak bonyodalmat óhajtott elő-
haladhatásom gátlására, nehogy valamikép hova hamarább
sikerüljön , az elvezetett oláh népek megfékezése , vagy
visszatérésük; mert ő sem Kossuthnak, sem nekem, de egy
szabadelvű embernek sem volt barátja, szükkeblüségénél
- 56 -
fpgva , a személyes boszú sikere , csordultig töltó. keblének
győzelmi öröm poharát.,
A mint a szerencse kiá csapatom fegyverének szolgált,
s hogy több helységben első fölhívásomra sikerűit, néhány
száz román atyafit tűzhelyéhez visszatéríteni, megparan-
csolám a detachement vagy térparancsnokoknak , hogy a
helységekben találtató fegyvereket mentől előbb a legnagyobb
óvatossággal szedjék be, mert hátam mögött fegyveres erőt
tudni nemcsak nem akarok, hanem a fegyverre katonáim-
nak is szükségük van ; — egyszer csak kapok kétfelöl jelen-
tést, hogy a fegyverek beszedését nem foganatosíthatják,
mivel az embereknél a kormánybiztos által, azok, engedély
mellett meghagyattak, mire a beszedést ismételve ssá-
goruan megrendeltem , azon kijelentéssel , hogy azt nem
hiszem, mert ez már az én körömhez illő tiszti eljárás —
a kormánybiztos úr pedig nem bocsátkozhatik ilyesekbe,
kölcsönös értekezés előtt. A jelentésben foglalt fegyver
engedély felől pedig ez óráig egy tetfit sem tudok, annál
fogva, ez inkább mások általi koholmány lehet : minek vége
az lőn, hogy két ilyen cédulát hozzám beküldottek, melyek^
bői láttam, hogy a jelentést tevő Csillag főhadnagynak igaza
van, ekkor tökéletesen tisztában voltam emberemmel. Egy
szavamba került volna akkor, a világ előtt, őt öreg és csa-
ládos ember létére, örökre megbélyegezni, de nem volt elvem
mások becsületének porba tiprásával magamnak gyönyört
szerezni.
Csakhamar igyekeztem vele találkozni és kérdést intéz-
tem hozzá, a fegyver beszedés vagy be nem szedhetés
tárgyában, mire az, öreg biztos ur kissé kétértelmüleg
— 57 -
nyüati(ozott, minthogy nem tudta hányadán van, láttam
zavarba jöttét, azt mondám, most talán rajtam volna a sor
jelentést tenni , de nem fogok , én tűrök addig , mig
csak lehet, mert jobb> szeretek barátokat, mint ellenséget
szerezni., most csak átláthatja ön, uram, hogy ily módon
kiadott rendeletére a kormány mit sem tud, de nem is
tudhat, mert az e8et]i)en engsm is tindösitottak volna* —
On zsarolással , vádolt eng^n, de arra majd a törvényszéken
akarok, önnel sisemközt állva felelni, most csak anyit, hogy
kérem ily rendeletek kibocsátásától jövfoe óvakodni méltóz*^
tassék, mert e^lenesetben k^yteleimek fogom ma^famat
érezni, jogaimmal s hatalmammal élni; befogom szemeimet
ez eset előtt, de legyünk e vid&ra való mfikodés&nkben
egybeforrt testvérek, hogy siker korofnázh^ssa » anyi verej-
tékkel egybekötött fáradalmainkat! XJram, nincs és nem lehet
honfittnak a fDldOn nagyobb jutalma, mint ha a késó kor
méltó elismeréssel emlitl nevét;, azért most mint jó em-
berek éa barátok váljunk el, egymástél, adja u ég, hogy
megértsük továbbra egjmká.
Barátságosan elválva, Ó.Habnágyra ment, én pedig
más nap egy uj foglalásra siettem, mely sikerült is, t. i«
Brád és Zalathnát néhány óráig tartó heves csata után
elfoglalnom. Ez alkalommal sikerült az oláh fölkelt néptói
két darab vas és n^ darab fa ágyiit elfoglalni. Ugyaoiekkor
sok sebesültet i^ mutatott az elljél serege, kiket haza-
térésük alkalmával láttunk. A i^satatéren maradt az oláhok-
ból mint egy száz halott, a jni embereinkből szerenesáre
csak egy halott és tizenöt kOnoyfi sebeisfilt, — ezt az olvasó
hiszem , hogy csodálni fogja , vagy nagyitásnak veeitdi , ez
— 58 —
pedig úgy volt , s ennek fölvilágositására megkísérlem a
csatát körülírni.
Brárd megtámadása három oldalról történt egyszerre,
mire a fölkelt oláh nép nem sokára kivonult Zrapce felé.
Ezen táj csupa völgy és bércekből áll, az ország útját a
patakok képezik, melyeken minduntalan keresztül kell
menni, minden hid nélkül, Brádtél Zrapcéra. Csapatom bal*
szárnya Dallos Elek százados alatt már akkor Zrapce fölött
volt, midőn a futamodott sereg oda ért; jobb szárnyát
Jászits őrnagy vezette, a hegy ormain, mint oldal radá-
szökat , ' a középpontot vezeté Liptay őrnagy , én pedig
liiptay és Dallos között foglaltam állást, három ágyúval és
a német légióval. Ekkor sikerült az ellenséget a zrapcei
patakban csinált redoutjt)kb61 ós mellvédjeikből kiverni,
persze hogy ntínd ez ideig csak is a hegy ormairól dolgoz-
tak ágyúim kartácsai, midőn a megrémült tömeg jobbra
fölszaladt a hegyre, ott szemközt találkozott Jászits őrnagy
gyalogságból alakított vadászaival , onnét lefntamodott,
Jászits őrnagy által* [üldözve,*^. mellettem elhaladva, rézsut
hegynek tartva, de aHg érték a második hegyláncolatra, ott
Dallos Elek századosra bukkantak,' úgy hogy már nem
tudrán hová lenni, kénytelenek voltak fegyvereiket letenni.
Fejszérfeiket vissza adva , őket haza bocsátám, minden bánta-
lom nélkül; akkor jutottaiii mintegy 345' ktűönbf éle lőfegy-
verhez és sok, de haszonvehetlen lándzsához. Alig voltak
a hazament emberek néhány napig tűzhelyeiknél, egy kis
része vissza meht Janku táborába, de nagyobb része hon
maradt és lett belőle fÖldmÍTelö polgár , sokan fiaikat,
minthogy husz pengő forintot kaptak felpénzül, elhozták
— 59 —
ós beállították honvédeim soraiba, de a húsz pengő forintot
szüleiknek adták. Volt ilyen uj katonám már vág^ három-
százra menő, — ekkor terjedt él az a hir is az oláh tá-
borban, hogy a magyarok yezére most oláh ember és azért
sikerül neki őket anyiszor megvemi, itt kezdődött az eszme
szüleményé, hogy Janku magát seregével együtt megadja.
Most már a fiatal oláh gyermekek tömegestől jöttek
hozzám., hogy honyédek legyenek, de nagyon természetes,
hogy mindnyáját be nem fogadhattam. Est látták bizonyos
urak , fölötte sajnálkoztak, hogy számitásdkoii túl, jobban
sikerült nekem az oláhokat meghő<ütani; kik nem tudták
máskép , e már hazatérni vágyó népet , ismét a magyar
és saját maguk ellenségévé tenni, hanem azon oláh polgár-
társakat,: kik hazal^rtek, szántani hajtatták robotba, mi is
nekem a néptől oly szemrehányólag panaszoltatott el, mivel
én az úrbéri munkát és dézsmát megszűntnek hirdettem:
erre azt mondottam a pomaszkodó atyafiaknak , mint a kik
az öreg B. F. jolbbágyai voltait azelőtt, jól van, tehát
holnap is menjetek ki szántani, én is ki fogok jőni, s ott
panaszkodjatok majd előttem. Mi ügy is tortáit. Másnap
délelőtt arra felé lovagoltam, ő, a birtokos mint e megye
(Zaránd) első alispánja is künn volt a robotosoknáL A midőn
az öreg úrral beszélgetek , oda jött a szántás munkától
három ember, e siókkal : — Uram, mi robotban szántunk,
holott Kossuth azt eltiltotta/ Erre az alispán űr belé szól
s azt mondja, hogy ők esak az 1848 előtti hátrányt szántják,
tehát azt nem lehet robotnak tekinteni — mire ái az
embereknek azt felelém, hogy ha már három napja dolgoz-
tak , tehát ^ azon napszámokat én inagam fizetem . ki,
— 60 —
de robotba hajtani ezentúl senkit sem szabad, annál fogra
itt van három pengő forint, minden embernek; és e^zel
hazakoldém őketl
Az alispán úrhoz fordulva, azt kardán tőle, hogy az
eddigi borzasztó eseményeken nan okult e, közel 70 éves
korái-a tekintve, vagy azt akarja, hogy mihelyest lábaúuat
elvonom e vidékről, ismét véres áldozatok undoksftgával
emlékezzünk Zaránd megyéről!/^) Uram, önökben nipes em-
beri árzés, de nincs a törvények iránti tisztelet sem» azért
most nyiltan tudatom önnd, hogy ha m^ ilyesmit tapasz-
taltok, hitemre mondom, Debrecenbe kisérteteon, félre
téve kort és tekiutélyt-
Volt még azután egy főbíróval is kellemetlen esetem
e vidéken. Ugyan is csak N. Halmágyon v<dt kovács, az
akkori időben, oda haza, — s történt, hogy túzéreímiiek
kellett a kotáesot igénybe venni, mire a főbirő úr munkája
egy kissé háttérbe szorult, — ki azonban a dolgot nem
véte tréfára, a kovácshoz ment és ott a lulapácsosal amúgy
Zaránd megyeiesen elpáholta , miről nekem j^ntéslt tettek,
initttán neoi volt kovács, ki dolgozzék, a katonai kovács
meg nem győzte maga, kivált a sok téli vasalást, mire
magadi is odsr mentem és }átíáEun, hogy a kovács csakugyan
megvan vérezve, de verve is, — miért is főbiró urat kissé
megintettem^ azon megjegyzéssel, hogyha a kovács belé
hal, éu őt a Nagy-váradi biróság dé áJHttatom.
Ezek niind olyan esetek, melyeket jóvá hagyni nem
*) Ekkor ha yért szomjaztam yolna, csak Bem tábornoknak kell az
6Mtet eljelentenem; kéts^kbül oélt értem v«bia, de tttől, iiint pokár-
vértől irtóztam, később saját nevem áldozatával adóztam gyönge és emberi
bá&ásittédomért.
— 81 —
lehetett és épen azért, mÍTdl az ember, más embertársát is
embernek néxé, magas állásából, mindjárt nem árra a polcra
raló, — szerintük ~ mivel a népet pártolja s az urakat
föl sem veszi, látszik hogjr pórfiu, ilyen ajánlatokat hallottara
többeket, de én erre mit sem adva, ragaszkodtam szigorúan
elvem-, s katonai törvényeinkhez, hogy mint ember is tettem
a népnek, azt tanúsítja, hogy a fogságom alatt midőn a
császár Erdélyben járt, több zarándi magyar és oláh ajkú
lakos, kogyelmezésemért folyamodott. Csaka poffeszkedéstől
alig mozdulható birtokosság volt minden áron azon, hogy
engem ez állásomról eltegyenek, mert nem tűrhették azt,
hogy mindent megláttam és hogj embertársaimat különbség
nélkül kihallgattam, ha hozzám folyamodtak; nem kevéssé
értésemre adták, hogy magas állásomnál fogva nem illik
minden apróságot magamnak elintézni, mire én azt vála-
szolám, hogy a mit teszek, arrél bár mikor is felelni kész
leszek, azért ne tessék, magákat fárasztani, mert én e tekin-
tetben, ha szigorú vagyok is , de igazságos. Ezer meg anyi
apróságokat kellene még eme messziről szagolható fiatal s
képzelt aristokrácia ellenében fölhozni, — de magam is
röstellem dősorolni.
Térjünk tehát vissza katonai eseményeinkre. Mindezek
alatt én, láint kinek sók teendője, nagy tere és hosszura
nyúló vonalai voltak védeni, kevés katonasággal, — katonát
kértem a kormánytól, hogy megfdélhessek eme, valóban
nehéz feladatomnak. — A kért katonaság helyett egy, kö-
rülbelül ily forma levelet kaptam a kormányzótól saját*
kezűleg irva : Osutak Kálmán őrnagy s dandárvezér umak !
őrnagy úrnak vett soraira mindenek előtt válaszolom, hogy
- 62^-
<»».
a^ODi férllu, ki oly osekély katoBával s maroknyi sesreggel,
anyi bátor eksáutsigot tanugátott, és oly kiterjedt területet
képes megfékezni, bizonyára fel fogja tudni tartani továbbra
is az általa vérrel vissza foglalt országrészt honának, s
megkettőztetendő erővel muködend oda» hogy azt, mit eddig
megfékezett, a hon javára meg is tarthassa.
Katonaságot most nincs hatalmunkban adhatni, de
első leend, ki segéd-csapatot fog kapni, mihelyest valamely
oldalról oda küldhetők lehetnek, mire nézve már tétetett
rendelés a hadügyministernél. Kelt Debrecenben 1849.
március 5-én. Kossuth Lajos, kormányzó elnök. — Nem volt
talán épen e szavakkal irva, de ez volt az értelme és tar-
talma, — ez mind azután történt, midőn már engem a
kormánybiztos mint nép zsarolót feladott.
Nem^ sokára, március 2ö-én érkezik egy levél, hogy
valami Hatvaniféle szabad csapat, jól fölszerelve, rövid
napok múlva parancsnokságom alá rendeltetvén, főhadi
szállásomra be fog vonulni, a csapat álland öt száüad gya-
log és egy század jól fÖ!lszerelt lovasságból, öászeseu
1200 főből. — Azonban a mondott napon érkezett azon
csapatbi^l két század, némileg felöltözve , fegyver és. lánd-
zsával föl is szerelve Pogrányí Sándor dzázados parancs-
noksága alatt, néhány nappal később jött Hatvani a
többi embereivel, kik rongyosak és mezitláb voltak, a lovasok is
gyalog, veres Csákiéval, néhány karabinnal, rongyolra, a hideg
havas eső dacára ; mely szatirán kissé folboszankodva,
azonnal futárt küldöttem Debrecenbe , pár példánynyal^
eme jól fölszereltten kapott katonákból ; , mivel az volt
- 6a -
oiondva Mészáros , hadttgymipistertől , hojgy i^ost már a
katonaság kérófiísel szűnjek meg.
Á látványra Debrecenben mindnyájan elhűltek ós mél-
tán boszankodtak ," hogy Hatvani őket. enyire félre vezette
és 85,000 pengő forintról, mint szerelési összegről számolni
nem tud^ vagy nem akar, melynél . fogva küldetett hozzám
egy szigorú parancs , hogy Hatvanit azonnal hadi törvény-
szók elé, állítsam ós ha számolni nem tudna... De nagyon
természetes , hogy néhány hót telt el ebben ós ón addig;
folytattam hadi működésemet és így reám tolták Hatvani
számoltatását. és an^ak büntetését is, holott nem engemi
hanem inkább a kormányt illette volna, tudakozódni több-
felé,, hol Hatvani csapatját szerkézé, a polgári hatóságok-
nál; de higyje el bárki is, hogy valaki ellen ^ halálos
Ítéletet nem oly csekély föladat aláirni, hacsíik ember-
társaink vérét nem szonyuhozzuk , már pedig ez nem volt
soha természetem.
E közben is szüntelenül folytak a hadi események.
Az april 5-én végbement erős reoognoscirozás alkal-
mával bizonyos Treila Juon nevű oláh alparancsnokot
fogtak el katonáim. A n^yhalmágyi sótúiztség s.a zaránd.
vármegyei ekkori tisztviselők fölismerek w emberbpn azok
egyikét, kik, a kőrösbányai g. n. e. lel^ó^,: mivj^l ja^zú.
volt gyanúsítva, hogy a magyarokkal tart, hallatlan kegyet-
lenséggel hátán bélyegezek meg, valamint a Brádi családqt
is iszonyú kínzások közt lemészárlák ; mindezek dacára
azonban, .mivel , f wtos fölfedezéseket igért tenni, több, ideig
fogva tartam, s vettem Í3 anyi hasznát, ho^y megtudom
általa , hová vannak temetve a. leniészárolt család tagjai,
- 64 —
kiknek holttesteit fólásattatváü , 9 vagy 10 koporsóba
helyeztetve, illően eltemettetem egy közös sirba.
Épen ez idő tájt volt nálam Simonfy nemzetörí alez-
redes is, a köztem ós a kormánybiztos közt fölmerült vi-
szályok kiegyenlitóse vógett; ő szintón fölismeró a fogolyt,
ki alatta szolgált egykor a Vaquantfóle 62-ik sz. gyalog
sorezrednól. A legerősb fölügyelet dacára is sikerült Trei-
lának Jankut irónnal órtesiteni hollétéről, valamint nagy-
jából állásomról is. Ez értesítés folytán Jankn april 9-én
hajnalban megtámadá Brádon állomásozó előőrségemet,
Lipthay Lajos Í6. honvéd zászlóaljbeli századost; az
ágyúzást meghallván , rögtön arra felé sietek. Útközben
találkoztam a hozzám küldött fiitárral , ki elmondá , hogy
őket nagyszámú oláh-csapat ágyúkkal támadta meg, mire
Dallos Eleknek a 27. zászlóalj ideiglenes parancsnokának
a kőrösbányai hidon átkelni és a Brádra tört oláh csapatot
Yálé-Brádról hátban megtámadni rendelem, magam pedig
Brádra, a hely8zinér3 siettem, mely alkalommal magnk az
oláhok gyujták föl a brádi g. n. e. szép templomot. —
Szándékom volt a román atyafiakat jól bekeríteni és ott
őket az utósó emberig megsemmisíteni, vagy megadásra
bimi. Azonban Dallos, minthogy nagyocska volt a kerület
és lassan is haladhatott, a kiöntött vizek miatt^ későn árt
az általam kitűzött helyre, én pedig hadi csélkint nem vo-
nulhattam hátra, a nélkül, hogy Brád városát a lángok
martalékának áldozatul oda ne engedjem, ezt pedig tenni
nem lehetett, s igy sikerült az oláhoknak négy órai csata
után a hegyek tetőire fölvonulni s onnét látva, hogy már
be vannak kerítve, a hegy hátán vonultak Zrapce felé.
— 65 —
Még az nap erős portyázó csapatot küldék a zrapceí erdőkbe,
de magam is utánuk mentem a vidéket megtekinteni, hogy
legalább fogalmam legyén helyzetem minőségéről, itt por-
tyázó embereim által mintegy 500 főre menő tömeg fogatott
el, kiknek kegyelmet adva, tűzhelyeikhez szabad visszatérést
engedtem. Ezek között volt egy öreg oláh pap is , ki
embereimtől, nevemet említve, kérdezősködött utánam. Ezt
megtudva feléje lovagoltam, ki is midőn megpillantott, elém
sietve térdre «sett , s felkiáltott: pardon kapuluj meo,
domnule mariátti (kegyelem fejemnek nagyságos uram).
E kétségbe esett öreg emberen megesett a szivem , azt
felelém, fi je dare ammin (legyen tehát, Ámen) megjegy-
zendő, hogy e néi)faj etótt egy vallásos szó, jegjobb kezes-
ség; mire ő fölkelt és élő szóval előadá, hogy ő Jánku
küldöttje, ki is már megunta a híivasökon való tanyázást,
folytonos , üldöztetésekkel; tetőzve, hajlandó volna jogtalanul
dühöngő fegyverét bizonyos föltételek mellett letenni, s ekkor
átadá nekem Jánkuhoz irtt sorait ama nálam lévő fogoly-
nak , . minek nyomán Treila Juont még az . nap ^ hadi-
törvényasék Qlé állíttattam , mert Jánku engem annak
alapján támadott meg, a mint azt izente is, és a haditörr
vónyszék halálitélete rajta három óra múlva végre is
hajtatott.
Nem lehet egy rab fölött sem eleget őrködni, hogy
életéről jelt ne adhasson, annál kevésbé tehetem ón azt,
mivel seregem két harmada oláh fiukból állott, kik azonban
kötelességeiknek minden időben pontosan megfeleltek.
A hadi törvényszék ítélete Brádon, ai anyi kínszen-
vedés színhelyén hajtatott Végre, a népek és román feleke-
Ciutak K. 5
— 66 -
zetüek megelégedésére, mert ők maguk is azt mondottál^;
hogy a mai csatában elesettek halálainak Í9 ö volt
az oka.
A mi pedig a papnak tett béke ajánte^Ut Ulatiíy meg-*
yallom, ez ajánlatra boldogabbnak éreztem magainat, mint
ezer véres diadal babérjai alatt, de nem njntattam. Mt,
hanem szállásomra kísértetem a papot, 3 ott megvéndégelye,
magam írtam Jánkunak , ki is harmad napra válaszolt
levelemre. Válaszának tartalma az volt, hogy 6 hajlandó
volna átalános kegyelem biztosítása me^ett fegyverét leteiiní;
minek is sikeresebb eszközöl.hetése végett k^r 14 napi fegy-r
ver szünetet , anyival is inkább , , mivel az igen fö^csigásott
nép dühe lecsillapítására hosszabb id^ igényeltetik.
Nagyon természetes, hogy éz n^i ment oly gyorsan,
én azonban írtam a kormánynak, hogy küldene egy oláh
születésű kormánybiztost, ki a népet a kért kegyelemről
biztosítsa, minek következtében jött Drágos János, kiroI
majd a maga helyén fogok szólni ;
E csata után találkozásom volt JankuVal a Tómasek
fölötti hegytetőn, april 12-én ée 19*én, mely alkalnaakkor
a következő értekezlet fejlett ki közöttünk, tomán nyelven :
— ön Jánku Ávrám? — kérdezem, a kölcsönös
üdvödetek után.
— Igen, ezredes ur,*) — viszonzá.
— Tehát engedek az ön fölszólitásának és íme, itt
vagyok, hogy találkozásunkkal oszlassuk szét a két testvér
*) Itt a2 ezredesi cim neiá hiúságból áU írva, hanem mivel a románok
eg játalában ColoneUo-nak hiytak» mi is esrwtest jelent
— 67 —
n^. köi^&Ui véres eUességeskedést — tessék tüdatÉi veléai
ííáadélíát. ..
— Ezredes ur! máf harmadik hónapji,' hogy uraságod
bennünket seregével üldöz és' mostanság csak haínarjábatt
törtáií hároní csata alatt fölötte sok népet vesztettemi
önnek igen jó kémei lehetnek, hogy anyira hirnak ütántmk
etilé högyetőkön róhabhi; de 'higyje meg urate, e tálSl-
kozás reám nézve szintén kivánatos volt, én megvallom
hogy már nagyon meguntam', és önnek hozzánk bocsátott
kiált\'ányából ' merítem azon óhajtást, önnel találkozhatni,
ós ánia levél vételéből , melyben az általani önhöz küldött
pap által,' nekem találkozásunk helyét tudtiil adá, — ma
tehát itt vagyunk : azért kimondom önnek ezredes ur, hogy
átalános kegyelmet (Generál- Amnestieát) kérek népeimre s
ha ezt uraságod nekeni biztoeitandja ,' akkor tizennégy
napi fegyver szünet után , mig népeimet rábeszélhetem,
fegyvereinket ön előtt, ott a hol' azt kívánandja, lefogom
tenni. Ez, a mit kívánok és mitől elállaní nem fogok.
— Uram! a törvényes fejedelem, és! m orsaág ezred-*
éves alkotmányos törvényei elleo .fegyvert fogott/néptömeg
miág soha sem - számolhatott , átaláao6 kegyelemre , annál
keyéisbé most^ midőn önéö népei nenj^csak a magyarok ellen
harcoltak, nemcsak a magyur. ö:fiv6gye)cejt, árvák^^t és
fegyveirtel^ek^i irtottál;, é? romlH^lták, azQ^ ^servesen
szerzett tulajdonait, bja]ipHi..^zop.köf(Bny< afl^ttvtakf^wá
király, ós Er-dóly Qagyfeá^íeu^a^épeK : tílaijj^öflait ia4)orba
d(^ék; Anök'jól tudták, hogy a budai ajranyolviaszijé tár-
saságnak tagja ő felsége is, mint magán ember, ,é$ még is
5*
- 68 -
ftrtchüták.- Pedig 6 felsége ' már tjsak nem ití^Agyar, aztán
hogy remélhet ön átalános kegyelmet a kormánytól, anyi
ezer magyar kiirtása után.. £Zy uram, boszut kíván; igaz,
hogy nem szabad nekem a magány ember boszutól heyült
keblének szózatát követni, de szóljon önmaga s mondja m/^,
nem érdemel e az ön népe véres boszuállást? a most elkövetett
égbekiáltó gyilkolásokért? szóljon ön, mit tenne helyzetemben,
ily nép ellenében?
— Ezredes ur, a már megtörténteit megváltoztatni
többé nem lehet, azért fordítsunk e dolgon a hogy lehet.
— Jól van, uram! tehát én most önnel, mint a
Magyarország által önök havasai ellen küldött főparancsnok
fogok szólani, fátyolt akarok a múltra vetni, i^oha
még látom párologni polgártársaim ártatlan vérét , mely
önökre büntetést kér , de meg akarom mutatni , hogy a
magyar nemzet most is, mint mindig, nagylelkű tud lenni,
ön biztosítékot kér tőlem a nyerendő átalános kegyelemre
nézve, micsoda biztosítékot fog ön nekem íidni?
— Fegyvereim letétele elegendő biztosítás leend a
magyar nemzetre ! —
— Nem uram , a magyar hadsereg azon a ponton
áll, hogy önöket néhány nap alatt, minden esetre fegy-
vereik letevésére fogja kényíszeritení ; azért az nem elég
kezess^, hanem föltételeim következők :
1-ször hogy a fölkelt oláh nép családi tűzhelyéhez
rögtön visszavonuljon, minden bántalom nélkfiL
2-szor hogy fegyvereiket Abmdbányán jnind lerakják/
úgy fa- és érc - ágyúikat ,/ lándzsa és kiegyenesített ka-
száikat is.
— 69 -^
3-szor, hogy közülök 4 houvéd ?Ász\6új^X alakíthassak
paraiics]iokság:om alá, legfölebb 8 nap alatt, ees leend leg-*
főbb kezesség a béke f^ntartá^ára , — minden beállítandó
ifjú fog 20 pftot kapni, mit szüleinek vagy hon maradó
rokonaínak adhat, mivel ő, mint katona megkapja minden
napi dijjí^t és élelmét pontosan.
4*szer minden ember azon fog lenni, hogy a legyil-
kolt magyaroktól elorzott drágaságokat, az itteni kotmány-
biztos umak átadja, yagy megmutatja annak hollétét, úgy
nemkülönben azok hulláit, hogy azok rendes temetkezéséről
gondoskodni lehessen.
— £zek föltételeim, s ha ezeket elfogadja, akkor én is
közölni fogom önnel az átalános kegyelem megadását, addig
azonban, mivel tudom, hogy áz ily elvezetett és feldühödött
népnek némi idő szükségeltetik a kibékülhetésre , annál
fogva kijelentem. önnek, Iwgy 8 napi fegyver szünetet adni
hajlandó vagyok, és ha ez idő alatt öioök fegyvereiket a
mondott helyen lerakják , akkor én is ide jőve , fogom az
ön által kéi[t kegyelmet kihirdetni.
— Most azonban csak anyit mondhatok, hogy ez aján-
latomat a hírlapokban fogom közhírré tétetni, mivel tudom,
hogy önnek minden magyar közlöny megjő, tehát hogy
olvashassa^ abban is. Ezt mondhatom most és ezt is csak
ügy mondom, hogy ha majd Utóm, hogy a nép hajlandó,
fegyverét letenni, mert ellenesetben én fogok tudni reájok
hatni seregenmieL
— Uram! 8 nap fölötte kevés leend, mert higyje el,
hogy ily felbőszült népet nem lehet azonnal megfordítani
szép szavak által^ azért én 14 napnál maradok.
— 70 —
' -^ Hallja e Jank uram ! a mit mondottam , hideg
kiszááiitáösal tettem, ön .jól látta, hogy a föfótt gondolkozva
saólöttam, tudom, hogy 8 nai> alatt mit és menyit lehet tenni,
a mi engem illet, majd fogok igyekezni oly léjx^eket tenni,
hogy a kiv6nt siker mielőbb beköv^kezhess^ík.
— Most még arra kérem ezredes nrat-, hogy eszköz-
lene közibünk egy romáu ajkn biztost,;^ ki iifi'élkttem néi)eimet
lecsöndööiteni segítené, ki is egyáttal úgy íenne köztünk,
Kiint az' átaiános kegyelem biztosa,
— Erről is fogok gondoskodni, és ezt is niegteszem,
de ha legkisebb bántalma leend, akkor rettenetes fogok
tndní lenni — ön ;népei iránt, azért csak lígy engedje azt
majd oda, ha hogy biztos leend bántalniassása r^Uen. -
— Ezredes* ur ! arról jót állok. • *
' — Most tehát e f. hó 19-ón reggeli 8 órára ide
elvárom önt, hogy tudhassak intézkedni azon esetbén, hd
ön szarának emberé leend, ^ most Isten önnel, aM még
ütoljiáfa is megmondom, hogy föltételeimtól el nem állok.
A második találkozás 1849wk" évi április 19-én
reggeli 6 i^kor, ugyaa ott törtfet,
. ' -i- NÓ8, .mi reményei vannak önnek, tett beszélgetésQ&k
tárgyának íikerlUése fölött? -^ kérdezem; '
-^ Ezpedes ur! minim a lehető legjobban látszik
elMteín valónühatDi,' de még líem jött a biztos, sem önnek
kiáltványai nem olvastam.
— Az igaz, de azok mind azért nem teljesültek^
mivel ^n, önt dsó találko^uhk alkalmával arra is
íöbzólitottiun y hogy kariján kivül más fegyvert magával
ne hozzon , s ön még is két kis sárga csővfi dupla
„ 71
pisztolyt is hozott magával; lássa uram, ez bizalmatlao-
ságot gerjeszt az ember kebelében , ezt nem tagadhatja,
én jól tudtam akkor is, hogy pisztolyai ránnak, de figye-
lembe sem vettem , azonban szemmel tartaíám ön moz-
dulatait. Mit mond, \iram, ezekre?
— Ezredes. uH ne tűnődjék ily kicsiségek fölött.
— Az ígáií, de oly kicsiségekkel porba lehet dön-
teni az embert, ezt csak azért hoztain föl, hogy lássa,
miszerint tudom, és hogy mégmutassam, mikép a fölsíólitásra
tett első lépéseiben is aggályt élesztett keblemben.
-^Ezredes ur! határozzuk el a dolgot, én kérésemnél
maradok.
— Én szintén komolyan beváltom adott szavamat, a
biztos már nálam van, Drágos János, kit ön jól ismer, s
kinek eldődei a Hóra és Kloska^ idejében önök népeinek
emberei voltak, de megjavultak a német kormány által
adott megtarthatlan ígéretek be néni válthatásai után , 8
lettek utódaikból jó, becsületes honpolgárok, vallásra nézve
megmaradt románok, de alkotmányos törvény alatt magyar
polgárok: /
— Ezredes ur! a multker mondott föltételeit meg-
tartva 8 nap alatt kihirdetendi az átaJános kegyeltíiet.
Én pedig annak pontosan meg fogok felelni , a nálam^ levő
fegyverek száma lehet 8 vagy 10,000, de ném mind ka-
tonai fegyver, van még 8 fa, és 6 darab érc-ágyúm, ezeket
tehát Abrudbányán fogom lerakni, de azon megjegyzéssel,
hogy a nálam levő lovak az embereknél maradjanak, mert
azok amúgy is sajátjaik; és igy talán befejeztük részemről.
— Urani! a mi a lovakat illeti, a menyiben azok
- 72 -
nem valamely birtokos tulajdonához tartoznak, azokat meg-
tartják, arról ugyan szó sem volt, — de a menyiben azok
nemes lovak, minő az oláh népnek nincs és nem. is volt
soha, azokat el fogják kisárni Abrudbányára , ott a téren
a fegyverekkel együtt átadni, továbbá minden lószert is,
mert az is van önnek, miről szót sem tett eddig. ^ Én pedig
holiuip, vagy még ma a biztost önnek táborába küldöm, de
ha baja leend, akkor Istennél a kegyelem ön népei iránt.
Ezzel a hivatalos teendőket befejeztük. — De most mondja
meg csak ön nekem, micsoda Isten csodája az, hogy Hóra
Kloska idejében is, — ha jól emlékszem, — épei Vidráról
való volt az egyik vezetője a népnek, s talán ugyan önnek
házában született is, a mint hallom.
— Az igaz urain, de erre én mit sem válaszolhatok,
— egyébbiránt ez olyan magán beszélg^ljés, mijre valakim
mi sem kötelez.
— Ha szahad kérdenem : mit Ígérhetett a i^ómet kor-
mány önöknek, e rettentő pusztításokért?
— Uram ! ezt hagyjuk el, mint nem ide tartozót.
— Ezeket csak azért kérdem, mivel sok mindenfélét
lehetett hallani erről; hallom, hogy tiz évi _adó elpngedését,
kitűnő egyéniségeknek nemességet, s tudja Isten, mi min-
dent Ígért.
* — Uram! ezek a Puohner által alá irt ajánlatok
közt vannak, de hogy ön tudja, azt csodálom, holott ez
nekünk is titokban adatott át ; s mindenek fölött arra
kérem ezredes urat, felejtse a multat.
— Jól van, ám legyen hát feledve, csak újból ne
jöjjenek előtérbe, mert akkor, mint mondám, rettentő fogok
— 73 —
lenni és tdbbé a kegyelemre nem leend ipit számitaníok,
— most Isten önnel!
S igy elváltunk, és ha Hatvani be nem tör Abrud-
bányára, mig én az átalános kegyelem kieszközlése végett
Debrecenbén jártam, bizonyára fényes siker koronáztör volna
e m3.jd bárom bavi hadjáratomat, — de ez talán máskép
volt megirva nemzetem végzet-könyvében.
A békepontozatok, ekkép meg lévén állapitva, köztem
és Jank között , de miint alárendelt alezredes , ínég pe
mertem , belevágni , nehogy — Ipten tudja micsoda —
rangvágy látszassák belÖle, "hadi tanácsot hirdettem,
melyben az tanácsoltatott, hogy e tárgyban rendelkezék a
kormány, vagy a hongyülés,' miben magam is megnyugodtapi,
előadván , hogy nehéz helyzetekből ritkán segiti ki az. em-
bert az elmélet, ha még oly szépen és terjedelmesen legyexi
is bár előadva, mint a hires WilHsen tábornoké, mert a
tapasztalás mutatta, hogy ily bonyodalmas helyzetekből
csak azon mód és út vezethet ki sikerrel, Inely a hadvezér
lelkében mint világit^ lámpa ég, mely esetek, minden előre-
tervezés nélkül, a vezér lángesze, - és szabad lelkének
pillanatnyi szüleménye.
Minthogy ily határtalan esetekre utasításom sem volt,
az oláh tömeg vezetőjétől kért tizennégy napi fegyver szü-
netet csak nyolc napra szaíbtam, gondolvám, hogy anyi idő
alatt a futárom e tárgyban vissza fog jöhetni Debrecenből,
ki azonban minden várakozásom dacára sem tért vissza, s
„._ 74 —
igy magam mentem Drágos Játiossal Debrecenbe a kor-
mányzóhoz. ' '
Mielőtt Brádöt elhagytam, kiadám Brádon ápril 21-én
kelt napi parancsomat*) a seregnek és főtisztjeimnek is,
gondolván, hogy engem mindenütt éberfigyeleínmer várván,
mindenki talpon leend. — Senki sem tudta, hogy hóvá
mentem, csak Hatvani, mivel ö katona nem lévén, kény-
telen valék a törzsnél Jtartani, mert a jártasabb katonáimat
magamtól távolabb eső állomásokra detachiroztam ; neki
nyiltan megmondám elutazásom okát, s szigorúan m^hagy-
tam, hogy visszatértemig egy lépést se tegyen
előre, de hátra sem, igyekezzék minden netalAni össze-
ütközéseket gondosan kikerülni, mert ha visszátérek fölötte
szigorú számadást fogok kérni mindenről, és ha olyasmit
tesz, mit talán meggondolatlan láposnak mondhatni, ö leend
felelős mindenekről. Én ezzel april 22-ón Drágos úrral" útra
indultam.
Debrecenbe, érve szíves fogadtatásban részesülvén, elő-
adtam id^ jövetelen okát, mire feleletül papáin , hogy
Schaguaa g. n. e.., püspököt kiyéye^ megadhiató az átalános
k^gy^lem, de annak nem, mivel ő hitta be *az^ oroszokat
^zon. ürügy alatt, hogy Kossuth magát I^jos név alatt
magyar királylyá kiáltatta ki. Mind ezt . kormáiiy;zó ur aser
flaélyesen olvasta neküjik föl, esgy az ágya mellet^ levő
ládából kivett iratból, r- azo^ hozzáadással, hogy ő fölötte
sajnálja,, hogy neve itt igy említtetik, holott neki szán-
dpkában sem volt soha. Akkor jól esett lelkemnek , hogy
*) Lásd A függelékben.
— 75 —
ki nem hirdettem az átalánós kegyelmet, mert bizony naigy
ísavarba ejtettán volna magamat.
Hatvani megtudta távollétem ' alatt , hogy ellene mi-
csoda ' rendelet van háttérbe — de tudta azt is', hogy 5
számolni nem tud és ismert, hogy igazságos, de szigorú is,
vagj'ok a számadásokban, mert látta á nálam történt száúi-
tételeket; tehát csak az Isten tndja, mi forrott agyiban/
Anyi bizonyos , hogy a gyanta, mely józan" ész 'egybe-
vetése után fönmaradhat, nem más, mint az, hogy 6 vagy
azt gondola, miszerint az abrudbányai berohatiás fölmentheti
őt számtételeitöl , vagy pedig arra számított , hogy ott
majd, az aranybányák torkában, üreá pénztára tele fog
hányatni, tndja Isten miféle aranyokkal, de lehet az is,
hogy- 6 is irigyelte a fényes dicsőséget, melyet parányi
séregeiti íiz Ö kizárásával, a történet lapjain nyerhetett
volna, vagy ő is meg akará örökíteni neVőt a történét láp-
jain;'*') hogy béléőleg mi sugallta Heki az' abrudbányai
támadást , azt emberi ész meg nem foghatja soha,
akkor ,' inidőn jól tudtk , hogy mely ponton állott a kőt
tábor szeiíiközt; e roppant terhekkel egybekötött három
havi hadjáratom nehéz fáritdalmai után, ezt anyival inkább
nehéz tisztán tudni,' mivel ő jól tudta azt is, hoffy a fegy-
ver békés letevése után, mi előny vár reánk, saját honunk-
ban üldözött magyarokra. —
Muidézeket tudva, vetkezett 21-én kibocsátott kettős
napi parancsom^ ellen, de vétkezett a józan ész parancdá
'*)^lSa meg fft tartéiit, de aa ily emlék olTasásákor undorral fordüI^
el minden becsületes kebel és felsokajt, hegy bár e nevet itt soha pe olvas-
hatta volna! — . - . >
— 76 —
ellen is, annál fogva megérdemelte a katonai rögtön íté-
letet, e két oknál fogva, a katonai törvények szerint a
vakmerőség is, majd csaknem a honárulással egyenlően
büntetendő, ha épen nem is oly mértékben, de minden
esetre szigorú büntetést ' érdemel oly vezér , ki helytelen
öifállósága és vakmerősége által ki nem számitható kárt
okozhat a honnak , mert a hare kimenetele mindig a sors
kezében van, és ha roszul sikerül, vakmerősége által, nem-
csak anyagi kárt okozott a honnak, hanem seregében is
erkölcsi csorbát ejtett; szóval az önálló vezér vakmerő-
sége ki nem számitható káros behatásánál fogva is, mindig
büntetésre méltó cselekvény marad.
Hogy Hatvani fölölte hibás,, azt tagadni nem
lehet; de még is ismerve őt, szintén lélekismerette^, mond-
hatom, hogy saját fejétől nem mert volna Abrudbánya
ellen rohanni, njert be. kell vallanom, hogy ha talán nem
is szeretett, mint embert,. de tartott tőlem. fés tisztelt, mint
katonát , erre hivatkozni bátorkodom a világ előtt , hanem
őt azon elszánt lépéste az előbbi okok biztatták, és hozzá
járul még, .hogy í|ánfy ezredes, távollétem .aíatt o^a jött,
hogy elegemet elfogjon és hadi törvényszék eíé állijkson^
mivej én e vidéken semmit sem tettem. Ki azonban látta
és tudta .Hatvanitól, hogy hol és mi járatban vagyok
a helyett, hogy ő mint katona, Hatvanit helyén
hagyva, oktatta volna, arra buzditá, hogy rohanja
meg Abrudbányát, mert minek fegyverszünet a
fölkelt népnek, ez szép fogalom, egy volt osztrák katona,
most honvéd ezredestől, de hozzá Magyar és erdélyhoni
aristokratától ; ebből ugy látszik , hogy szintén valami kis
— T7 —
llátiilsd jgondolatot tartott meg magának; mert ö'jór lát-
hatta, de mint katona tudhatta is, hogy mily terhekkel
Tolt az azon hatások elleni hadjárat egybekötve, mit 6 sok
másokkal minek sem tartottak; pedig az egész hadjárat
alatt , azon vidék sok bajt és galibát okozott honunk sza-
badság- harcában: Báró Bánfy János ezredesnek hozzám
írt több levelei az oláhok elleni irtás tárgyában általam
ugyan elégettett^, minthogy azok csupán magánlevelek
voltak, mit most fölötte sajnálok, mert kiderítették volna,
hogy hol kezdődik nála a szabadság számítása ; nem ritkáii bá-
multam sorait, szerintem a:l^ok hamarább Írattak, semhogy
gondolkodva lett volna fölöttük. Egy népet kiirtani nem
épen oly kis dolog, azonban az neín is volt soha feladatom.
Ezek után Hatvani és Bánfy vágyait mérlegelve, föl
tudtam fogni Hatvaniak parancsom. ellen elkövetett lépéisét,
azért előttem mindkettő bűnös Abrudbánya szomorú törté-
netében. Vannak még élő emberek , kik parancsnokságom
alatt hurcoltak, kik közül Hatvaninak engedelmeskedtek és
szemtanúi voltak, e, honárulási bűnnel vetekedő gálád és
alattomos eljárásnak, de a sors keze nem fogja büntetlen
hagyni ez égbe kiáltó esetet , szólaljatok föl parancsnok-
ságom aktt B^olgált vitéz barátim, ha talán soraim nem
hirdetnék a válót? nem tört e Hatvani távollétem alatt
Bánfy fölhívására, vágy parancsára Abrudbányára? Eemélm,
vannak még közületek életben; vagy legalább nem bátoritá
e föl ó gaíád tettre az 6 megjelenése és modora.
Több helyen t)ltastam, hogy Kossuth, tidnt kományz*
engedte volna Hatvaninak e lépést, saját kérelmére. 'Erről
mit sém tudok, de anyit mondhatok, hogy Kossuth nem
- 78 —
tehette, azt, s;i6rt tulajdon sz^ja raHá^a, hogj káiplit sem
tudna le»ni, mprt uem ért a katouáskodáshoz. Ebből uieritve,
nem hihetem, hogy a korminy^ neki az. ón hatom mögött
azt . rendelte, volna, de nem hihetem ; továbbá;. azért senjy
mivel a konnány előtt tudva volt, hogy Hatvani hadi tör-
vényszék ,elé állíttatott,., kormfeíy ^ ihadügymii^isteri ren-
deletnél fogva, és ilyeneknek nem szoktak támadó rendeletet
küldeni., azért esi előadásokat félri^értésnek magyarázom^
anyiv9,l inkább, ipivel az |s mondatik, hqgy „a kormány,
látván, hogy Csutak prnagy mit sem tud. kivinni ii? olahok
ellen, annál fogva Hatvani rögtönzött örn;igyot küldóoda'*.
— Kis munkám folytán látható, hogy ez eem.ugy víü,
a^t nem hihetem az elobbeni állítást. — K^lapka,, általam
mélyen tisíjtelt tábornok ur munkájából .olvasva' hibásan
mondatik ,hop, Hatvani rückte hun trotz. dar früher.erhal-
tenen Krieigsministerial-Anordnungen. vor*, mert én levén
a vidék fő parancsnoka, de a Klapka által, munkája 46.-ik
lapján emiitett rendeletről mitsofin tudtam, mig azi itt nem
olvasám, — jvalsMuint az ujabbkori : ismeretek tárában iu^
hibásiw -áll ez. fölyéve; nekünk magyaroknak nem szabad
szanyf oltts^l . tetőzqi azt, ki minden erejét arra fprditottaéfií
fordítja f hogy .honunkat szambáddá és ni^ygyá t^gye. Én
aissonban mint becsnlpte^ •ember akj^rván a ba^ó. kez^ á^ts^l
kimnlni, ^a ez v^^tepi^ minden kínzások ellené^ if magr
irtwit ee emléklapokat , . m^-t e^^el .tarto^K^n ho^pmnak . és
önmagamnak^ de tartozom Kossuthnak,. mint íviláglfirQ emher-.
t^rs^,. napfénynél tisztább ])ei^sülj8téne|^ Js. ^. ;:,.'. |
.Tudva van az, hogy ily égető.. időben több yisseQ.^,
ós igawá^Unifi^ követtetik el^ naponkint, azéirt kimondom
— 79 -
f Isten és világ előtte hogy Kpssuth velem ia mélUtUoul
bánt egyszer, de azért ott, hol az ut^íkorra hagyományként;
száJlandó dplgojcrél szólunk, nem szabad keblünkben ^nki
ellen , sem hoszut . forralni , ég a világ előtt egy toll- ^
vonással .rágalom martalékául . ejteni oly neveket, melyekhez
rósz szándékkal, büntetés nélkül kpzeliteni nem lehet:
Kossuthot nem kell^ hogy porszemnyiségem diosőitse, mert
! őt léptei dicsőitik, kit a, külföld lángeszéhez és szeplőtlqn
becsületéhez illőm tud fogadni és becsben tartapi. /
Szerintem bár ki bi. hibban i.mitgatja ^aagát a. jelei^ael,
mert ha később bár, de mégis utat Jbör magának az igaz-
ság , mint a tiszta viz , . mely , iqinden . kősziklákból rakott
torlasszon is átazíváriog^ azért ^^ossuth előttem minden pílls^;'
natban ugy áll ,. mint jó honfi és szeplőtlen : becsületes
ember, mig élek mipdig kész leendek becsületét véremmel
is pecsételni. —.Hogy könnyqnhivő ember, volt, az. csak
azt tanúsítja, hogy mindenkit becsületes embernek gondolt,
szítul hitte , hogy miinden magyar ember háttérbe, szőri-
tandja saját érdekét .4^. hon érdoke előtt, miben azonban
roppantul csalódét^, mei*t sokan saját környezetében is
forraltak ellene és szeiviélyébQii ai hon ellen mérget, kikről
ő hinni soha sem íi^kará-, De az idő majd megmutatja neki
eme tévedhet, azért ő éljen, sokáig, a honnak és jusson
eszébe^ hogy 9^ mi iga^sságos, nem. mindig méltányps js, éfij
I)rág09 János» ^Bihar vármegyét, aziilletésére ron^n
ajkú, de tántoríthatlan honpolgár; ismeretes volt Bíhao"
— 80 —
vármegye nem íitkán jdyataros közgyűléseiMl , ralamint az
184% én országgyűlésről is , mint képviselő. Részemről
tiszta lélekismerettel mondhatom, hogy bár üém niagyar
származású is ít de a* honnak majd ezredéves alkotinányához
melegen ragazkodott, sőt mint az abrudhányui szerencsétlen
eset is tanúsítja, életét is föl tudta áldozni, hazája szabadságáért,
-r Ha tehát még valaha szabad leend nemzetenmek meg
emlékezni a szabadság áldozatairól , óhajtom , hogy akkor
azok közt ő is, mint a haza martyrja méltó helyét találja,
mert Drágos János neve azt méltán kiérdemelte, főkép ha
tekintjük, hogy ő saját népei közé ment, azok fölvílá-
gositására, s nyugalmuk helyreállítása végett, mig másrészt
Magyarország mint édes hazája és szülőföldének a testvér
véíontástól való megkimélésé végett,' kinek élete a törvény
ellen fellázadt saját felekezetű népek által esett áldozatul.
Hatvani vétkes meggondolatlanságból származott szojnorú
következményű megrohanása következtében.
itebreceíiből visszatérése után Drágos János még az nap
bemént az' oláh táborba , ki bár a cbnservativ párt embere
volt is, — de hazája szabadságát szivén bordozá, ezt lelki
ismeretemre inondhátom, Istéh és világ előtt.
Béke a nemzet e vértanúja' hamvaira!
Ez alkalommal me^ kell még itt érintenem azt, hogy
Drágos János engem Debrecenben hagyott abban a remény-
ben, hogy majd magammal fogom vinni onnan a kivánt
átalános amnestiat. — Ö tehát, mint ki jól látta, hogy
miképen állanak a dolgok köztem és a fölzendült román
nép között, kéble óhajtásának sugallatát követve, sietett
vissza az oláh táborba, hogy a békítő fóniilat semmise szakit-
- ^í --
bassa meg, magani is kértem 5t, látva békeszerető hajla-
mait, hogy ha már nélkülem visszameiiend , igyekezzék a
már csirázni kezdő békét jól megőrizni, mig én is vissza
téreödek; tehát ö iSjból beért az oláh táborba; s Inidőn
m4r a S2é szoros éftélmébet fllték a visszatért képviselővel
és békebissstoBtól ; a béke- áldomás íK>hátait, azon Jiercbeii
tört reájuk Hatvani szabadcsapat-parancsnok, mmt azt már
emlitém is; ebfeÖl íáthátö, mily biztos íeménynyel időzött
Brágos a rotnán tábotban, s hogy 6 Hatvani támadásáról
egy betűt ■ sem tUdOtt , s igy neki a jé és tiszta hazafiúi
szándéknál egyéb nem is tulajdonítható.
Még eií évi april hó^ 14-én B(ácára mentem, hol is hire
kerekedett, hogy az oláhok ismét betörtek, gondoltam, hogy
amaz üst fekvésű helyen, ha lehet, még egy végső harcot
fogok bz oláhokkal viv&i, hogy jfánkunak föladata anyival
is kínnyebbOT sikerüljön > itt a város — nem tudom mi
okból ^ — ellenázetivvel fogadíott benrianket, harangok félre
verésével s fölkeléssel,- láire 5000 darab aranyat ve-
tettem sarcul a/várWa, mint nem magyar érzelműre. —
Azonbaii csakhamar átláttam, hogy eeet, a liémet és oláh
csapa/tok többssöri keresőül vonulása alkalmával több izben
kifosztattak^ aíiiiál fogta a sarcot les^állitám ISOfl darabra, v
mit a lakosok két óra alatt előkoaták és peáig GOO' darab
vert aranyát és 600 darab értékö arany-port. — Ezt meg
lehet, ^ hogy mem jól tettem, de máf egyszer kimondott
sísavaiaritóí ' elállancim többé nem volt tanácsoá ^ mert ha'
elállóké kiadott és béigtatott napi parancsomtól, talál- =
kőzni fog&alí emberek , kik azt hirdetik, hogy eng^ a
város, tudja Isten milyen síiépen fénylő aranyok ajándé-
- 82 —
kozáfiáral bírt annak TÍsszahnzására, és ez esetben nŰTel
sem bL«>nyíthattam Tolna be a TÍlág előtt azt, hogy
kiadott parancsomtól csupán tiszta kegyelem érzetbe álltam
el^ minden érdek nélkül; de toyábbá e napi parancsomról,
a kormányt is értesityén, nem jott rendelet a sarc visszar
adá£ia végett, annál fogva eme rmdeletem pontos betartá-
sára szorítkoztam.
Hidön april 15-én innen vissza, Brádra, mint főhadi
szállásomra tértem, ott várt reám egy levél KArösbányáról
Jászíts, 27-ik honvéd zászlóaljbeli őrnagy és parancsnoktól,
melyben tudatja velem, hogy az oláhság Kis Halmágynál
újból fölzendült, s Nagy Halmágyot még ez^ ^1 megro-
hanva, föl fogják gyujtanL
Most u^nden kis mozdítható seregem anyíra el volt már
a magas hegyek mászásában fáradva, hogy azokat tovább
vinni , anyi lett volna — mint föláldozni. ' — ^ Aaórt
Pogrányi Sándor és Gross la^ segéd tisztijeimmel kom-
csira ülve, siettem személyesen N. Halmág^lra. Esteli 8 óra
tájban oda értemkor, az ott talajt Cs. Querílla^ főnOköt
kérdem, miben áll e hozzám írott jelentés valósága; ki is
előadá, hogy ők motozni, voltak az oláhok lakásain , mivel
a kormánybiztos ur tigy kívánta, és ez az oka, hogy a nép
ismét lázMni kezd, mivel a náluk üdáltakat kiadni vona-
kodtak; erre kérdést intéztem hozzá, hogy mert itt most
motozásokat teljesíteni tudtom és engedelmem nélkül? Mire
Os. azt monda, hogy ő csapatjával a kormánybiztos ür
rendelkezése alá küldetett, s nekem nem tartoai^ fegyveres
működéséről számolni; mire a kezemnél levő hadflgyministerí
rendeletet, melyszerínt minden e vonalon lévő, bármely néven
- 83 —
nevessendő fegyveres csapat párancsiK)kságom alatt áll,
melyek té&yeíről felelni is tartozom , f elolvastatám : ekkor
Gs. Querilla főnök ur, gondolván, hogy eme reá nem kedvező
rendelet alól kibúvik, ha megtagadja a szolgálatot parancs-
nokságom alatt , minek következtében tisztjeihez fordulva
monda :
^ Uraim! mi hadi törvény alá nem tartozunk, — a
kormány kimondá, hogy mindazon tárgy vagy összegből,
melyet a honnak szerzünk , egy rész tulajdonunk leend,
tehát mielőtt ha^ törvény alá adnánk magunkat, inkább
leteszszOk kardjainkat. — Megjegyzendő, hogy e fenyege-
téssel mindjárt készen voltak sokan, mihelyest valamely
parancs nem volt Ínyükre az urfiaknak. — Velem azonban
sokan* megjárták ; bezzeg* el is halt az eféle mumus divat.
Gs. szavaira is kijelentem, hogy elfogadom a leköszOnést,
inkább kevesebb, de rendes haddal óhajtok működni. —
A ini pedig az itt felhozott szerzést illeti, a hon részére,
arra csak anyit mondok, hogy Magyarországnak nincs
szüksége arra, hogy békés polgád-aitól Querillák által sze-
rezzen magának valamit, tehát siesselek oda, hol még az
ellenség* tűzzel vassal pusztít, ott jogosabban szerezhetnek
valamit, mint az általam leGsöudesített polgárok között,
mert elhihetik, hogy még nagyon sok tenni valónk van a
hont' terjedelmes határain. — E vidék békés polgárainak
további háboritásait vagy üldözéseit szigorúan megtiltom, s
ha ez talán nem lenne ínyükre, tessék visszamenni
honnét jöttek, de nekem itt többé a helyreállott békét és
csöndet ne zavaiják motozgatásaikkal; majd mindennek eljő
az ideje. — Még azt kérdem, ki az ki magáénak merne
6*
- 84 -
mondani, yalmeiy gaboi^^t, melyet az ol^liok padlásain
találandanak ? — liigyjék el m oláh nép, de jLatonáink sem
oly lecsíUapult kedólyűek, hogy ily találkozás és íúű^z&s
uj kl^J^r^ ne idézne el6 » é|i pedig óhajtok minden öasaen
üt^éi^ s^krát, a legszigorúbb büntetés terhe alatt, kikerü]:ni,
mkt a mely ismét könnyen lángot vethetne ingerült wa-
b^.einkwó8 a lakopság harpolé serpenyőjén : Imifet is minden
tpyábbí motozást ismételye szigorúan megtiltok, ki pedig
ypnalon rendeleteim ellen cselekszik, azt hadi törvényszék
elé. fogom állíttatni, mert minden e vonalon dőforduló
esetről engem nyom a felelősség terhe.
Ez mind oly pillanatbj^n történt >. midőn a: fölkelt
csoport fegyverét letenni ohajtá, ez mind anyi w»rféle
akadály , hát még menyi apré , de mindev esetre aggassfcó
esetet kell itten mellőzaöm; csak röviden mondom, hogy*
helyzetem borzas4é Yolt, mivel nem akarék a 2avarosban>
hálása , melynek gyümölcséből később kényelmeseii aézi'
hessQm mások nyomorájb.
Mid{ln itt ezekkel, a honnak szerezni vágyó nrcűckal
végeztem, s a mellékszobába, vonulék,, utánam j6>a házi^-
asszony, s kér, hogy ne bfiragu^jajn, ő neki egy kérése van,
A nő eléterjeszti, hogy Papp János .belényesi g; n. e..espereB
ur óhajtana velem beszélni , de mivel hallotta, hogy Gs-val
ingerülten végezem dolgomat, nem mer bejőní* — Miire
elmosolyodtam és a mondott pap elé sietek^ ki is szobámba;
jött velem és monda, hogy őDrágos János, mint kormány-
biztosért jött l!:érni, hogy bocsátanám őt a táboirba, núvel
ő az oláhokhoz ^an küldv«!, Azt felelém a papnak, niért
félnek tőlem, én katonáimmal azigoru vagyok» mert. ez igy
— 85 —
kiyántatik; a hol nincs a katonai rend és fegyelem szem
előtt tartva, ott győzelemről még álmodni sem lehet.
— ön jól tndja — folytatám — mily ponton van a
fölkelt oláh nép^ e pillanatban és látja, hogy minden felől
akadály gördül elé, azért ne tessék fölakadni komoly létemen,
mert én sem születtem mindentudónak, vagy győzhetlennek ;
föladatom megoldása sokkal nagyobb, semhogy saját hon-
fiaink által enyi ezerivei elém gördítendő akadályoknak más-
kép megfdelbessek.
A mi Drágost illeti, tessék neki tudtul adni, hogy éö
kértem a kormányt egy oláh ajkú biztos ide küldése végett,
annálfogva ne tartson semmitől sem , . csak siessen a tá-
borba mentől előbb, most lehet neki is valamit tenni, ha
hogy szándéka tiszta és okult a Hora-Kloska korabeli
eldődein.
Erre ismét útnak indultam éjfél után Brádra ; a mint
Halmágyf él kijöttem, láttam, hogy kelet felől nagy világos-
ság van, de midőn a hegy magasabb pontjára értem, az
egeket verdeső lángpir visszatűkrözése Ötlött szemembe.
Azonnal tájékozám magamat s mondám segédeimnek , hogy
e tüz Brádon van, — minek folytán \ó halálába siettünk
a helyszínéré, mi még jó három mórföld volt, a tüz csak-
ugyan Brádon volt, de nem az ellen által gyújtva, hanem
egy kelecsényi nevű huszár gondatlansága miatt ütött ki,
ki is a nagy fáradság miatt még lovaf abrakolása közben
elaludt és a falra ragasztott gyertya által az istálló ki-
gyuladt és le is égett — a hol két hátas lovam és négy
teljes nyereg-szerszámom lett a lángok martaléka.
Hogy a följselt oláh nép csakugyan ohajtá a békét,
— 86 —
tanusítá az is, hogy eme roppant tOz színhelye felé, mini
ellenség egy mozdulatot sem tön; mind ez jó ^löjeiül
tOnt föl előttem roppant károm dacára is. Uásnap az
elfáradt sereget egy kissé fölviditám, s a menyire tőlem
telhető Yolt, egyikét másikát még is jutalmazám. így telt
el a nap, estefeléig — este jő a hir, hogy kormánybiztos
jött a táborba*) kit is előőrjeim bekötött szemmel vezettek
szállásomra, ekkor jött Drágos János, mint kormánybiztos.
Drágos János kormánybiztos előmntatá megbizását,
mely egyedül és kizárólag csak a kibókitésre volt szorítva.
Erre azt mondottam neki, hogy az ő megbízása nem
elégíti ki fölirt kérelmem vágyait, ón a kegyelem adásá-
nak biztosítását kértem általa, a fölkelt oláh nép közt
hirdettetni és ebben arról egy s;z6 sincs írva? Mire Drágos
vállat vonVa, feleié , hogy arról mit sem tud. — Ebből azt
kellé látnom, hogy Drágos nem tórta a kormány tökéletes
bizalmát, és ez eset bennem is aggasztó gondolatokat éb-
resztett. Drágos bement másnap Abrudbányára, az oláhokkal
alkura lépni, és nekem a dolog valódi állásáról hírt hozni,
— 48 óra múlva visszatért és előadá, hogy átalános
kegydem nélkül nem fogunk célt érni. — Erre azonnal
egy kiáltványt bocsátók ki, mely így hangzott Brád: 1849.
april hó 21-én. Oláh embertársaim! hallgassátok szavibi-
mat én eddig csak ott sujték, hol fenyítő karomat a bűn
förtelmesége hívta föl ; nem irtattam fajotokat mint ti, kik
buta gyáván kinzátok ^és öltétek ki a védtelen magyar
árvákat és özyegyeket. Én eddig csak az ellenség táborába
*) Az ilyen hir úgy futott már seregem közt, mint a nyil járása —
mert ők is gyűlölték, a csak akadálynak teremtett kormánybiztosokat.
— 87 —
manekoló jaTÍthatlan Tétkesek há.zait romboláJíi szét, holott
ti válogatás nélkül porrá, s nektek úgy, mint nekünk, hasz-
nálhatlanokká tettetek bősz dühötökben, városokat és fal-
vakat. Én az öntudatos vétkest üldözém, mig ti a csecse-
móig kiirtottatok mindent, mi a béke és szabadság óhajtók
fajához tartozott, — Ez boszut és elégtételt kivan. De én
nem követhetem az emberi indulatok szenvedélyes szavát,
hanem a kormány meghagyása folytán tanácslom, legyetek
józanok, s hallgassátok meg az ész sugallatát : mert e fékező
harc könnyen fölemésztheti embertársaitok felét, végül még
is csak fegyvereim előtt fogtok meghajolni , ezer meg anyi
áldozat véres párolgásai után , még egyszer fölhívlak , oláh
embertársaim s. a. t. Csutak Kálmán m. k. alezredes.
A Jánku által kért 14 napi fegyver-szünet helyett
8 napot adtam , mit neki meg is Írtam , ezt főkép azért
tevém, mivel jól tudtam, hogy neki minden közlönye jobban
és pontosabban megérkezik, mint nekem, — de időközben
még más eset is történt , t. i. S. Gy. kormánybiztos
ur áltál koholt ama hir^ hogy állásomat elhagytam,
második Bernát futását okozott Váradon *). Cserei ezredes,
akkori hadmegye főnők csekély nevemmel csillapitá le a
város lakóit és az ezer még ezerre menő országos munká-
sokat is, — ö volt az, ki nyiltan kimondá, hogy mind
addig mig Csutak alezredes e tárgyban hozzám jelentést
nem tesz, nincs mitől tartanunk, ő katona, s tudja mivel
tartozik honának, valamint azt is kijelentem, hogy ő eddig
*) B^mát mint kor. biztos volt Váradon a vár átadása végett, s tör-
tént Wv a püBpökf&rdönél egy ebet agyon lőttek egy éjjel^ mire ő az egész
várost föllármázta, hogy j5 az eUenséj;.
— .88 —
a le^terhese^h körülm^yek; kftzött iij, hi?eii bekttldá j^en-
téseit, annál inkább e mostam esetről, ha ügy volna, mit
anyival inkább gondolok folőle, mivel loostani tényeiről csak
is maga felelős, tudnunk kell pedig, ho^y, \m> ta ő. általa
védett vonalon csataves^i^tés történt volna, akkor Váradnak
nincs más útja, mint neki segéd-keJ8«t nyújtva, vele együtt,
vezérlete ^latt, harcolnunk — dö: ne feledjük szem elöl,
hogy Bem tábornok is ajánlotta Csutakot ^ wlhóin állainásra,
mint dandárve^rt, már pedig. Bem hB4i tudományában
nei^ szabad kétkednünk , — ő tehát tudta^ hogy kit ajánr
lőtt eme kényes állomásra, 9' fiatal alezredes pedig az egész
ország elestének felelősségót magára nem vonja, aaórt legyünk
tfirelemmeL Ez elég kezesség volt K. Vájrad közóns^ének,
hogy minden megint a maga kerékvágásába visszaessék.
Azonban. Oser^y mint tapasztalt katona azt hitte, hogy
engem ha meg is ver az ellen, Várad alá még Sjem fogok
visszavonulni, föltette, hogy nem leendek Riczfcé követője,
hogy a nyert csaU után is vissavonn\jak, Cserey,.mint ki
nem tudta mire vélni , hogy tőlem semminemű tudósítást
nem kapott e tárgyban, saját és a város megnyugtatására
egy futárt külde hozzáqi, Kőrösbányára (ez físeij még április
eleje táján történt),. Cserey levelét nem kis bámulattal
olvasám, de átadtam segéd tisztjeimnek is, hogy olvassák el
fönhangon , hadd lássák a még nálam volt főtiszt urak is,
hop mily alaptalan koholmányokkal is kell küzdenem
anyira nehé;$ állásomban. Melynek felolvasására tisztjeim
fönhangon nevettek, magam is elmosolyodtam, de midőn a
futár előadá az átalános rémületet N. Váradon, fölingerültem
g a fatámak ezeket mondám :
— 89 —
T- H» jmndm ByQlsmyű< loadume sssarTamak* hitelt
adnak, akkor nein sajnálom , ha miiidm órában hétsser
rémülnek is meg. A hadmegye fő parancsnoknak pedig
megírtam, hogy Váradra az dilenség csak az én ^ seregeiíi
holt tetemein juthaá; ])% ha beeresztik, én, megvallom, hogy
legkiaebb féigregeto veszélyt sem látok, a mely Várad
lakosainak .nyugimat pillanatra is fenyegetné, iiogy & kor-
mánybiztos úr mely oldalról látja a fenyegető veszélyt ? azt
én nem tudok, e felöl tessék. hozzá kérdést iptézní; anyit
azonban legyen szabad megjegyeznem, hogy mint katona
nem szoktam megfelejtkezni ama kötelességről, mely különös
hatóságok tudósításában áll ; ezredes ur pedig ne méltóz-
tassék minden alaptalan s álmában megrémült hiiTiöknek
hitelt adni, a csend, béke és nyugalom rovására; ezredes
ur ép oly jol tudja, mint én, líogy állásom megtarthatásától
függ a Debrecenbe szorult Bíagyarország léié , vagy nem
léte; és hogy parányiságom fel tudja fo'gni roppant nehéz
állásotoat, tudom jól, hogy ha ez előttem ftígy vérben álló
csordái oda betörhetne, a hon átka szegény fejemre nehe-
:^ne : azért legyen meggyőződve, hogy ha több leend kettő-
nél, fogom tudósítani, hogy a Váradon henyélő 16-ik zászló-
aljat is ide rendehetni kérjem.
Jdind easeket föl kellé hoznom, hogy lássa a^ utókor
ama viszálkodás borzasztó síOleményét, és hogy elleneim is
láthassák, hogy voltak ő» vannak. emberek, kik elismerték
azt, hDgy nx^rzsányifiágom ia tett valamit » mint katona a
bem javáért, és pedig hatonatís^t emberektől nyertem azt
az rtisiMrásit és C0ak személyes ell«naim, vagy irigyeim ohaj«
tanának Zérusnak tudni^ honom világ hirQ törtéselna lt|t)éii«
— 90 —
Menyi mindenféle Tolna még itt fölemlítendő, mit alig
hinne a világ, hogy egy magyar ember is azt tehetné, de
föltevém, hogy hadjáratom főbb vonásait, valamint az aka-
dályok főbb eseményeit, bocsátom csak a világ Ítélőszéke
elé, azért csak anyit óhajtok tndatni, a menyivel tartozom
honomnak, önmagamnak, és vitéz kis csapatom becsületének :
semmit sem nagyítva, mindenből a valót toll alá tenni
szent kötelességemnek tartam.
Hogy meglehetős számmal vannak e megye hivatalno-
kai közt ellenségeim, azt jól tudom, ós nem is csodálom,
de hogy a világ is tudja, és közöttünk ítéletet mondhasson,
néhány esetet itt leírok, mellőzve több ilyest, vagy még
olyanabbakat is.
1849 évi april 2-án Liptay Lajos a 16-ík zászló-
aljbeU százados, mint Brádon állomásozó előőrsi parancsnok-
tól levél érkezik, melyben tudatja vélem, hogy if- R.
ottani főbiró, arra kérte föl, hogy menne vele egy szép
éjjelen Boicára és majdan az ott kapható aranyokon, núnt
főbírói sarcon osztozkodhatnak, ez a főbiró ur hite szerint
eléggé meg fogja jutalmazni^* oda tett fáradozásaikat.
Alig olvasám ezt el, azonnal átrándnltam Brádra, a
kapitányt és a főbiró urat is magam elé rendeltem , a ka-
pitánynak dorgáló hangon mondám :
— Értésemre esett, hogy önt valamely éjjel Boicára
akarják csábítani, azért tudatom önnel, hogy ha ass önre
bízott állomást, hírem és rendeletem nélkül elhagyja, azon-
nal hadi törvényszék elé lesz állítva, — a többit ön, mint
katona^ todni f(^*a«
— M —
: A fSbitó urmk pedig jő reggel gyanánt ezeket
mondám : '
— ön a legjobb katonámat tévútra akarja vezetni , jól
tudom, hogy az arany fénye már sok becsületes embert
elkábitott, de tapasztalom azt is, hogy Zaránd vidékére oly
hadvezért óhajtottak volná önök, ki tudja Isten, miféle
osztokodásban részes legyen, tévednek önök, ha azt gondol-
ják, hogy maga az idevaló polgárság szánakozik az önökön
elkövetett barbarismuson, maguk a magyar ajkú lakosok
mondották ezt nekem. Uram! a sors keze érte e megyét
utói, mert az itteni birtokos urak roszabbsik voltak a szegény
néphez, mint a tatárok. — Ezt mind tudom, azért eme
csábitásí próbájánál megbocsátok önnek, és hivatalában is
meghagyom, de ide nézzen (ekkor egy golyót mutatók neki)
ha még legkisebbet fogok észre venni, e halálos golyó
leend csábítási dijja.
Mig én itt eme szép tapasztalások iskolájában valék,
addig Kőrösbányán, idősb R« alispán és S. kormánybiztos
urak, főtisztjeim között óhajtanak egyenetlenséget előidáimí,
még azon este 10 és 11 óra tájban jelentés történik, hogy
az uteákon nagy kardcsörgés és lárma van^ fölismertem
tisztjeim szavát; abbahagytam, gondolván hogy jó kedvűk
van. Alig niult el azonban egy negyed óra, midőn segádem
ajtómon berc^an és mon<iya, hogy a tiszt uriJk a konnány^
biztost erővel föl akarják öltöztetni , s hozzám kisémi,
bocaánatkérés véigett, — tőire oda üzenek, hogy azonnal
jöjjenek szállásomra kormánybiztos nélkül. Ez meg is történt,
s barátdágosan íntém & i^azamenetelre megígérve, hogy
— 94 —
má»iap larántmn a fátyolt a kormánybiztos ur arcáról,
vagy elküldöm onnan.
Másnap a kormánybiztos urat magamhoz kéretem, ki
el is jött. Eövideden igy fogadtam :
— ön uram, nekem nem barátom, ós személyemben
a bonnak sew, hogy ön tegnap mivel ingertó föl seregem-
nek tiszti karát, nem tudom^ de nem is óhajtom tudni, mert
bókét ós egyetértést kivánok , mit a hon ügye hajigosan
parancsol, fölötte sajnálom, hogy önök végettem anyi kelle-
metlenséget szenvednek, megvallonj, hogy részemről jobban
szeretném, ha^ önök anyi fáradalmának sikerülne, helyettem
más vezért és parancsnokot e helyre nyerni, ki talán toök
kivánatainak jobban megfelelne, — lássa kormánybiztos: ur
hiven tudom, hogy ifjú R, F. Liptay századost mire akarta
csábitani (itt elmondani nekie az esetet) ön is egyike azoknak,
kik Liptayt óhajtanák ide vezérül, gondolják, hogy ö majd
zsúfolásig megtömné a zsaroláshoz szokott urak zsákjait,
pedí^ abban csalódnak , mert 6 gyermekkorától katona , s
bemie megrögzött a polgárok eUent megvetés, — ha ő itt
volna, 6n nem lenne három napig sem biztos, de B. isték
Í8 már rég Debrebenben üldögélnének, — engem azonban
míg a kormány bizalmát bírom ^ addig kitűzött elvem, és
djáiásom uljáról nincs ember, sem kincs, mely leteríthetne.
— A mi pedig az itteni urakban létezd osztozkodási, vagy
uralgásí vágyftt illeti, az nem szép, s nem illik magyar
polgárhoz e mostani időben, -^ de máskor sem.
— Lássa kormánybiztos ur! — folytatám — ön nem
átallotta K. D. urat e megye toH adminiirkrátorát hozzám
hmá, hogy u urbéri Urp(^U» ftjjélMii se^fíitségol adtték
— »8 —
neki páx ezer forintot, — ha valaki, ön legjobban tud-
hatja, hogy ^ SbZ tttó8ó fillérről Í8 számolok minden ren-
delkeaésam alatt •áJló össaegröl, — de tudhá^tta azt is,
hogy azigoru vagyok a számtételeknél mindefoíkivel , mert
végtére Í8 esak az.én nevem aláírásával adatik ki, édurr6l
csak iö nlagirm vágyok felelős* — ^ Most tetten vá^ytokj
legjm szabad .kérdenem, mi okból vezette ön E. J. D. nra-
kat hozjsátti , épen ezeket kik, Debrecenből jövének, mint a
kormány mostani fékhelyéről? Hallolta ön, hogy mit mon-
dottam nekiék, hogy én nem vagyok itt mint politikai
hatéaág, én csak kizárólag katoba vagyok, azért oly Mrt^
térítés félé fizetésekbe épen nem avatkozhatoín, vagy Halán
azt gondolja, ön; hogy én, mint ágról szakadt szegény
ember fia^ el fogok tudni tévedni, vagy elvetemedni a reám
bi;9ott pén^ félt^tevése- vagy elidegebitésére, -^ akkor öf&
oagyon csalatkozik, mert lelkem redőibe van vésve ama
német közmondás hogy ^Ehrlich wftbrt ain Iftngsten^ ; jólta-
dom, bogy KAk miost reám nehestrinek^ de Isten látja lelke-
met nem segitimtek. rajtűk, ha csak sajátombél nem adnék egf
pár B^áZ foristöt kölesonképpm nekik nti költségfii ,' mert
hogy meg. vannak saoínűva, ázii tndom és elismerem.
r- Lássa, uram lOu hátam mögött, a' visszatért oláh nép
kezeiben m^hagyta a fegyvert, engedély mellett, s Ön engem, én
meg önt ^mpcomittálom; ön azt állítja^ hog^ a kormány
rendelete folytán itörtitot, mi ép^n ném való, most azonban'
itt a konkiáayzó levele y melyszerint ő arról mit sem tnd;
azért ktirem önt, vagy távozzék innen, vagy pedig kezet
kéabe f Agpra. halfi4j«Ak.a honjavára , m^ higyje el, hogy
az elismerés' leend. a legfényesebb jutalom , mü laJméé
--- 94 —
ember luus^a érdekében tett fáradozásai ilial kiérdemBlbet.
—Meglehet) ho^ rendkÍYüli idők rendkívüli eseményeket 8ssQl-
nek, m idők teremtménye vagyok^ is, nagyon kOnnyen történ-
hetik, h(^ én is tévedek, vagy talán hibázhatom, de nem szán-
dékosan; és a részemről ejthető hibát önnek tnlajdomtom;
as(éirt mert ön már kOzel 60 éves, én pedig csak huszonhat
éves fiatal ember vagyok, s nem ekég^ kik^ezve sodor-
tattam emez állásba , a hol ön inkább oktathatna potitikai
tekínttetben, semhogy míndenQtt akadályokat igyekszik elém
g/&rditeni, tudja mlBg ön a valót, én inkább elvtelenségnek
akajrom hmni e gánosoekodásokat ^ mint másnak, mi talán
bopsasztóbban hangzanék. Uram, ön engem föladott, mint
nép-zsarolirt, itt vannak az iratok^ felelet végett — de
nincs időm felelni, azért ká^ém a kormányt, hogy küldjön
belyeiiibe más embert, és engan önnel együtt állítson hadi
törvényszék elé^ mert ninca időm a táborban hadi működést
és prókátori replikát s pereket is: Vezetni.
— Nemde, £.D. nr mondotta nekem ön előtt, hogy Fák
Péter tőle elrabolt ezüst ás aranyait hová tetíie, és mivel
siadk nem ^ly minőségűek valának, tehát másé is lehetett,
mert sejm szájmra anyi, sem pedig áltak^előadatt nűnőségüek
nem vdtak, tehát neki ki nem adhattam, s mi jött a mi-
niszterinmtél ebbéli kéilésemreí hogy az ezOst pénzt tartsam
m^g, s hozzam számadásba a jövő hónapra, mert önnek
meghagy átatt, mint kormánybiztostiak^ hogy I^k Pétert
fi2)esse ki magyar bankjegygyei; moBt kérdem ki fizette
mind ez ideig ez embert, vagy mikor akarja kifizetni?
Uram, ezek mind oly gyanús okok, melyek alapján €frős
szavakiat loandbatnék. önre a világ előtt, —^ de azt tenni,
— 95 —
részemről, meotden Isten, mert ha jót nem tehetek, roszat
temii nem tartom becsületes raiberhez méltó dolognak*
És igy elváltunk a nélkül, hogy csak remény is
lehetett volna , a kOztfink oly szükséges barátságos békére,
— mert a, kormánybiztos ur előadásaimra mit sem felel*
het^tty de aiK>kat nem is tagadhatta; elhUigyta Körösbányát,
de nem szfint meg. akadályokat gördíteni elém Halmágyról
sem, — ja nünt már emlitém, Gs. Querilla főnök által,
szóval ő megrögzött eonservativ ember volt, ki magának-
is tudott ily esetekbe használni, mit mindenki tudi —
Liptay Lajos 16-ik honvéd záfizlóaljbeli századosra
vissza térve y be. kell vallanom, hogy páratlan, becslQetes,
jó kaitona volt, de mellette még igaz honfi is. ö mint kato-
nai mérnök föláldozta hazájának életét s mindeaék, szóval
a becsületesség és igaz honfi párosult példánya volt, —
meghalt Sarkadon ^ cholerában fegyver letétel után 1849,
augusztus 19-én« Béke hamvainak!
8. G. kormánybiztos ur ellenem támasztott i^dpon^i
között ezek állanak a főtérben.
1-ször hogy engedelem n^ktíl elhagytam állásomat,
Nagy Halmágyot, a nélkül, hogy ő vele tervemet hivatalé*
san közölte volna,
2*szor hogy Boíeáról hozott ezüst kanalakkal és
egyéb miMi keszletekkel terittett^m föl, a megyei tiszt-
viselőknél márdus havában adott ebéd alkalmával.
3«H3Zor hogy a kcttmányhiztosi rendeleteknek nem
eng^drimeskedteuL
4-szer hogy .a Boicán hadi sarcként bejött 1200 darab
aranyat magamnak tartottam.
- 96 —
If inft eeeh vidak nyomatákofiak voltak, mire én a
harc mesdről replikázni nem akartam, annál fogva mindig
sürgettem helyettem más egyén küldetését, s a kormány-
biztos úrral szembe a lHi»di törvényszék elén állittatáso-
mat, mi azonban nem törtet, hogy miért? afet nem tndom.
-^ .Elég az hozzá, hogy engemet úgy saját kérelmem
dacára^ valamint S. ví Örökös sU^geléiíei elllenéi^e is, állá-
sofmon meghagytak mind' addig, mig a Hatvaniféle nagy
cataskopha be nem következek a hátain mögött : mert
Hatvani addig, még én< Debrecenben az átalános kegye-
lem kieszközléséért voHam' tort be Abrudbányára , a hová
Drágös János előttem béért, mert ö Debi^eenből 72 órával
hamarább eljöhetett mint én, ki csak is kárésemre indult
el, hogy addig mig én biztosan vihetem az amnestiát, kö-
zöttük lehessen. ,
Be akkoi^ is ismét siettettek, hogy térjek vissiih Brádra,
majd a többiről fognak intézkedni, — de akkor* mái* meg-
történt/ Hattftni rohama és szét veretése,. -^ részenir^l azt
mondám a hadügyministemek^ hogy miután én ngy is vádolva
vagyok a kormánybiztos által, lenne szíves engem- a hadi
t^rvénysiiék elé állíttatni; éa BmtSL is mín^árt elhozatni az
ellenem emelt vádat , miért akart 6 is ettgem haditörvény-
szék elé állittátni^ mert én nem ttidoni. ^
Mepaondám továbbá , hogy áz oláhok nevem alatt
lévén megtohanva, én oda csak egy hatalmas sereggel
térhetnék vissza, mert most .előttük morállá tekintetben is
sokat vesztettünk, azonban én visszamegyek, hadd lássam a
dolgot ^' Hatvatnit is mi birta ez égbe kiálté bfln elköve-
tésére? Midőn Brádra értem Hatvanit már nem találtam,
- 9T -
ő Jószáshelyfeló hátrált; itt levő irományaimat akarám mar
gamhoz yemii, de nem találtam. így ismét Debrecenbe
metitem , — látva, hogy erőp hadcsapat nélkül minden lépés
hasztaljm, látva, hogy az oláh tábor felbőszülve rohan minden-
nek, nem ád hitelt a legszentebb Ígéreteknek sem, hallván Drá-
gos gzéttöpetését, mivel a bőszült oláh nép azt hitte, hogy ő csak'
ámitani akará öketr ^— Szólottam is néhány általam haza téri-
tett romáü lelkészszel, kik jől belátták azt, hogy minden a
mi történt, aljaa csels^övény volt, távollétem alatt; de ők is
azt mondák, hogy az oláh táborba meipii mostan nem merné-
nek, mivel szavaiknak hitelt nem eszközölhetnének, és sze-
mélyük is veszélyben . forogna. — Mindez^^pt látva, nem
volt mit tranem, katonaság hiányában, mint Debrecenbe vissza-
térni, hol talán Hatvanival is találkozni fogok.
Ekkor a haditörvényiszéket is elrendelték ; megjegyzendő,
hogy Bemtől csak anyi jött ellenem , hogy ő csak azért
haragudott reám, mivel én az joláhok ellen mit sem tettem :
de későhb értesült nehéz fölada,tom és kevés katonáimról,
ő nem akaija használni akkoriban félreértésből kibocsátott
rendeletét, melyet inkább háta mögött, s neve alatt álli-
tottark ki; ő engem mint jó katonát ismer.
A mi S. kormánybiztos vádjait illeti, azokra itt a
felelet, a mint következik :
Az. első vádpont, hogy Jielyemet vagy állásomat elhagy-
tam volna, tiszta koholmány, mert a kormány jól tudta
jelentéseimből mindig hollétemet, tudta azt is, hogy bár
merre nyomultam előre, azt azonnal jelentettem, ennélfogva
ha a kormánynak nem tetszett előnyomulásom , parancsolt
volna vissza Halmágyra, s mondotta volna ki ^utasitáskint,
ouitekx. 7
, — 9S —
#
hogy seregemmel a kormánybiztos ur testőreftl yagyok oda
rendelve, akkor tudtam yoliia mihez tartani magamat.
A második pontra, a snemrehányt ebédet március 25-én
adám Eőrösbányán ; Boicára pedig csak april 14-011 men-
tem, ennél fog^ e yád magától elesik.
A negyedik legterhesebb pontra, minthogy a Boicáról
hozott aranyokat beadtam, miről Duschek pénzOgyminister
ur iratát elömutatám, de mivel erről kesébb is volt szd,
midőn már a várban voltam , Aradon , annálfogva egyik
jó barátom ide csatolt sorai szóljanak mellettem, vagy
ellenem :
Bécs 1849. december 24-én. Tisztelt barátom uram!
Az önnek f. hó 15-röl kelt s 23-án vett szíves soraihoz
zárt levelet Duschek Ferenc umak átadtam, őt személyesen
is kértem, hogy a levélben érintett bízonyitványt , mint
önnek a jelen körftlmények közt elkerülhetlent , kiadni
szíveskedjék. Duschek urnák az lőn felelete, hogy ő tisz-
tán emlékezik, miszerint ön a pénzügyminis^erfumnál bizo-
nyos, részint vert, réözínt veretlen arahy menyiséget letett,
de ő az általa kezelt töm^dek összegek sokfélesége miatt
arra vissza nem emlékezhetik, vajon az ön által letett,
mily öj3szeg volt — e szerint tehát i^szint azért, mert ö
maga is fölügyelet alatt lévő áUam-fogoly lévén, bizonyít-
ványa önre nézve a törvényszék előtt nem le(nne hiteles —
másrészt pedig azért, mfert ő neki, helyzetében, bármily
bizonyítványt is kiadni tilos — tőlem ö® kérésének teljesí-
tését sajnálkozva megtagadá -r- de azt tanácsolta, mfeize-
rint levelemben oda utasítanám önt, hogy a főpénztár szám-
Adásaira, és nevezetesen bevételi lajstromaira lúvatkozzék.
_ 99 —
melyben az ön által letett pánzek összege, minősége, ideje,
oka , és célja minden esetre a legnagyobb pontossággal ben
fog foglaltatni, — és az e hivatal áftal kiadandó bizonyit-
vány azután önre né^ve nemcsak hiteles, de egyszeísmind
hasznos is lesz. Ha azon törvényszék, mely előtt ön jelen-
leg áll, magának erre nézve biztos adatokat kivan szerezni,
legcélszerűbben azt teszi, ha gróf Almásytól, ki jelenleg
Magyarországnak financiális tárgyait kezeli, magának ki-
merítő tudósítást kér, ez azt könnyen megteheti, mert az
ön kérdéses ügyére vonatkozó minden irományokkal bir, az
ő birtokában vannak, holott Duschek kezénél, ki tulaj-
don szobájában őrizet alatt van, teljességgel semmi sincs.
Ez lévén, mit önnek szives fölkérésére válaszolni sietek.
Becses tapasztalt indalatiba zárt, maradok
önnek igaz barátja
BuduyAníízky Kálmán.
A 3-ik pontra : nem tudtam, hogy én a kormánybiztos
ur alá lettem volna rendelve, de ő vele csak érintkezésben
lehettem, azonban rendelkezése alatt nem álhattam, -r hogy
pedig hadi terveimet vele nem közöltem, azt se kötelesé-
gémnek se célszerűnek nem tartottam, de sokszor a legjobb
akarat mellett se lehetett ilyesmit magával a kormánynyal
sem tudatni, mert a hadsereg, mely támadni óhajt, mindig
az ellenség állásától veszi tervét és nem ritkán a csata-
mezőn, tehát ezt követelni is absurdran.
így az ellenem felhozott vádpontokra meglévén a
felelet, most került a sor reám, mint vádlóra, S. kormány-
biztos ur ellen, s vádpontjaimat a következőkben elő is
^ lÓO —
l-s?ör Hogy midőn helyemet szerinte elhagyám, és reá
nézve veszedelmes volt N. Halmágyon maradjoi, miért hagyta
ott a százhúszezer pengő forintot ? vagy csak személyére
volt veszély, és a pénzre nem, mint a jiemzet által reá
hizott kincsre. .
2-szor A kormánynak melyik rendelete alapján engedte
ő a fegyverek megtarthatását a vizsaatérő oláhok által,
engedély mellett. .
3-szor melyik az a vád , melyből az tűnnék ki , hogy
én a népeket zsaroltam, holott inkább az ellenkezőt birnám
bemutatni, az általam ellene emelt második vádpontból, mi
ellen igazolására mit sem tud- fölhozni*
Ezek után végzést hoztak, mely kimondá., hogy mind
ketten hibáztunk, mire azt kértem, hogy én nem hibáról,
hanem bűnről akarok tudni, és ha bűnös vagyok, hát bűnhőd-
jem, mire azt a választ nyertem, hogy menjek a főhadbiróhoz.
Mayerhoffer fő- és Tóth Elek (ez utóbbi később
N. Váradon országos törvényszéki tanácsos lett) törzs -had-
biró urak szivesen fogadtak, s tudaták velem, hogy én
ártatlan vagyok, de a kormányzó ur S. fölött a bűnöst
kimondani vonakodik , annál fogva kénytelenek voltak
ily határozatot hozni , elvűi tűzvén ki maguknak , hogy
hiba nélkül nincs ember, sem hadjárat; mire én azt kérdem:
hát ha én bűnös lettem volna? Erre nút sem feleltek, de
jól megnéztem őket és mondám: jól van, én a kormány-
zóval lyjat nem húzhatok, de ezt följegyzem maganmak.
Itt van tehát az a nagy bűn, melyet elkövettem, itt van
életem, s vele együtt a becsületemen rágódó kaján nyelvek
métely anyaga, — ez az ok, melyből irigy s kaján emberek
— 101 -
jobban mondva, a becsületben óletgyilkosok, egész torokkal
hirdetik embertársuk fölött a bűnöst; s már látására is
félni kellett, hogy a találkozás sértő leend, — és mind
ez miért történt; egy ember kíméléséből, mert az véletlenül
családapa volt, holott ha én akkor, midőn a szomorú
abrudbánpi catastropha megtörtént, mindjárt több emberem
kérésire tollhoz nyúlok , nem tudom , hány ember élete s
becsülete sülyedet volna a porba. De én tűrtem, és dobra
sem akartam ama végzetteljes eseményt tenni; azért kell
nekem most tűrni, most én vagyok a ,Mordbrenner*, talán
útonálló is, az egész magyar hadseregben én voltam a
kivető.
Igaz, hogy roszul esik a csalódás, tehát hiszem, hogy
fáj több oly egyénnek, kik minden büszkeségüket abban
találák, hogy császári tisztek valának, mig én, ki azt nem
trombitálhattam, és még is egy vagy más hadi mütételek-
nél tett észrevételeim túlszárnyalták a már quietált officie-
rek iskoláját, nem ritkán hallottam a sötét éjben hangzani,
hogy a táblabíró őrnagy, az öreg úr (Bem) előtt nem kis
tekintély.
Irigyeim ez állítása igaz — s arra büszke is voltam,
csak meg kell jegyeznem, hogy én, nem a hizelgő zsámolyon
térdelve érdemeltem azt ki, hanem csekély hadi tudományom
észrevett hasznavehetőségével.
Térjünk csak vissza egy kissé az erdélyi hadjáratok
napjaira, de a nélkül hogy itt valakit megnevezzünk, mert
hiszem, ugy is eléggé fog boszankodvá szidalmazni az, a kit
illet — s igy el is fogja érteni.
Egy bizonyos este, mig én nagy hideg éjben, s fáradtan,
— 102 —
a megérkezett honvédeket a tábor körűi, előőrségi állomá-
saikra, vezettem, addig Bem tábornok és környezete már
megvacsorálva tanácskosstak , a hajnalban történendő, meg-
rohanásröl; -^ én, mint ki nagyon fáradt és éhezett vol-
tam, evés közben hallgatám a megnevezett hadi tanács-
kozást. Egyik azt állítja, hogy elkésni Xnek nem lehet,
nem emlékszel hányszor vadásztunk, és mily hamar értünk
oda , — a másik azt monda , na de hiszon , ö felosztva a
hegy közt az erdőbe, itt meg ott, két órával hamarább itt
Idiet, — egy harmadik aztállitja, de barátom hogy tudsz
olyat mondani, hiszen én négy óra alatt — életembe
fogadok, — hogy oda gyalogolok, a negyedik bizonyosnak
tartá, hogy erre, itt, amott a hegyen völgyön keresztül,
még csak el sem leend fáradva nagyon —^ de hisz nélküle
is megverjük a^J ellent.
Megjegyzendő, hogy ezen urak néha napján többnyire
osztrák katonák, sőt tisztek voltak, mire anyit építettek,
midőn haliám Bem határozó szavait, a másnap hajnalban
történendő támadás tárgyában, s láttam előre, miként fogunk
megveretve futni, én is bátor voltam — akkor még csak
százados — felszólalni.
, —-Uram! — mondám — én németül fogom a tanács-
kozmányban előadni észrevételel^et : 1-ször, hogy a tábornok
ur is megéjrtöe; 2-szor mivel a hadi tudományok nálunk
csak német nyelven voltak tanulhatók, — annál fogva
szerintem a hadjárat mindkét csatázó félre életkérdés, azért
azt elhirtelenkední nem szabad , önök valami vadászatot
említettek, és azt érkezési jdő alapjául tették, az nem lehet,
mert tapasztalás után tudjuk, hogy egyes ember sebesebben
— 103 -
halad, mint egy tömeg, — de tudjuk azt is, hogy a h^c-
mezőre vezetendő katonának uem szabad fáradtnak lenni, mert
különben haszonvehetlen ; teh4>t menjünk át a hadjárat
valódi tényeire.
Egy katoItá^ak, mint vezér, vagy vezérkari tisztnek
tudni kell, hogy egy katona egy percben 90 vagy 95 lépésig
tehet, ha tehát egy katona 95 lépést halad egy percben,
menyit halad 4000 katona? Szerintem, csak 60, legfölebb
63 lépést, ez az akadály nélkül való haladhatás, jó utón:
de nekünk nem kell felednünk, hogy lovasság, ágyú ós
társzekerek, is vannak, de még ezen kivül élelmi szerek is,
hozzá járulván még, hogy néni egyenes ut, hanem hegyes
völgyes, a kocsik és ágyúkra nézve járatlan, nem számítva
előre nem látható akadályokat , mert az ellen népe sem
fejre esett, annak is vannak emberei. Ha ezt mind tekin-
tetbe veszszük, akkor jó lélekkel 30 vagy 40 lépésnél többet
nem lehet venni; tudjuk, hogy 10,000 lépés 2 német mér-
föld, vagy is a közéletben egy statio, most tessék kiszá-
mitani, hogy a katona, ki legkevesebb 45 vagy 50 font
nehézséget visz magával, mint terhet, hány óra alatt tesz
egy ilyen állomást? közbe félórát pihenve, de hát hol ma-
radnak a szekerek és ágyúkkal való bajok, a hegyen völ-
gyön keresztül és járatlan utakon, hátha még valami törik?
A sereg nem hagyhatja az ut félen eltört társzekerét, ugy
ágyú ütegei egyikét sem az ellenséges földön, itt pedig
ellenséges földön látom lenni a sereget. X ur szerintem
8 mérföldre van tőlünk, ha ö. éjfél tájban seregével meg-
indul, nem érhet a csatamezőre hamarább, mint délután
3 vagy 4 óra tájban tt- akkor is fáradtan, — ha tehát
— 104 —
a derékhad 7 6rak(yr reggel megkezdi a csatát, addig ma-
gát föltartani e helyen nem lehet, söt kevesebb ideig is
sok emberélet és véres áldozatiba fog kerülni. Tábornok
ur elhatározá a megtámadást, ám legyen, adja Isten, hogy
rósz próféta legyek, itt látom, hogy ini holnap jól meg-
verve fogunk vissza vonulni, és nem kis veszteséggel.
Erre mindenki szeme szája elállt,, éé azt mondotta
Bem maga ^vous étez sóidat, monsieur le capitain? Oui,
monsieur le öénéral!* volt reá a felelet. Ekkor monda
néhány törzstiszt ur: hát miért nem szólott ön hamarább,
százados ur? Azért mert a törzstiszteké az elsőség. Hátam
mögött volt azután mindenféle beszéd, a mint jött,*
persze, hogy sokaknak nem volt inyükré, a midőn másnap
bennünket jól élvertek, vagy öt ágyúnkat leromboltak, s
enyi veszteséggel visszavonultunk, bezzeg mindenki köszönt,
de gőgösen, mert fájt a tudat nekik, hogy a tegnapi szá-
^zadós ma őrnagy és Bem kedveltjének tanácsát jobb lett
volna követni.
Nem mindén ember természete a tolakodás , de nem
is minden embernek adatott meg - az , hogy ne piruljon,
midőn ihagát magasra emelteti , saját dicséretei áltál ; ez
okból nem voltam hajlandó, a hírlapok hasábjain kikürtölni
működéseim eredményét, — de azt is láttam, hogy a had-
ügyministerium maga is oda küldi jelentéseimet kivonatban,
annál fogva még kevésbé gondoltam szükségesnek, hogy én
is abban kürtöltessek, sőt be kell vallanom, hogy minden
olyasmi, mely nem a hadügyministerium utján jött köz-
tudomásra, csak a hátam mögött jutott, és pedig akaratom
nélkül abba. — Mlenben sokaktól olvastam^ oly apró egyes
— 105 —
esetéket, az lyság hasábjain fölpiperifere előadva, melybál
bizony seinmi siker sem jött a honra, s mégis jutalmazva
lettek, Tang vagy érd^mjelek által. Én soha sem kértem a
kormányt előléptetésemért; pedig voltam oly helyzetben,
hogy egy folyamodványomba került volna esak, hogy maga-
sabb rangra emeltessem, de én nem tettem, s tenni soha
nem is fogom, mert jobb szeretem,, hogy ha mások előtt
tényeim szólnak helyettem, s abból Ítélve érdemesitenet,
— ez volt mindig és leend is e tekintetben elvem.
Tehát itt fekszik az a nagy bün , melyet elkövettem,
miért világszerte nép zsaroló, s talán még Mordbrenner is
voltam, anyi igaz, hogy a német haditörvényszék, minden
az e vidéken történt Jeégetéseket nekem rótta föl bűnül,
mivel Gráál és Beké ezredesek nem kerültek kezeikbe; de
róhattak, volna ők nekem bár mit is föl, én akkor semy
valamint most sem írtam alá Verhör-jüket, mert egyszerűen
csak azt mondottam, mikor aláírásra került, hogy övék a
hatalom , tehát nincs szükségük , hogy az embert formula
által végezzék ki. Éú mint katona más kérdések alá tarto-
zom, vagy ha mint polgárt tekintenek, akkor más bíróság
ítélőszéke illet, én alá nem írok semmit és nem is írtam
pillanatig sem alá. Mégis elitélték.
Hogy azonban még egy pillanatot vethessen vissza az
olvasó, vagy a történetíró, az egészre, mint a lealkonyodö
nap alatta elforduló földre, kénytelen vagyok magam is
visszafordítani tollamat, s mintegy végleges áttekintés
végett, a most is már kézen forgó könyvekre hivatkozni,
ugy, miként ítzokbán írva van.
Az ujabbkori ismeretek tára I-ső kötet 14-ik lapon
— 10§ —
alfl az mondatik, hogy a kormány Csutak őrnagyot küldé
az oláhok ellen, ugyan azon könyv l5-ik lapján azt olvas-
hatni, hogy Hatvani be nem várta Drágos alkudozásainak
végét, vagy eredményét, szelesen megtámadta Abrudhányái
Ez igaz, hogy ugy történt, csakhogy ez alkalommal azt is
kellett volna Mnteni, hogy Hatvani hogyan támadhatta
meg Abrudbányát, a. midőn azon hadcsapatnak pa^ancsneka
és vezére Csutak őrnagy, ki is már akkor alezredeö volt,
vagy talán föltesa e munka iröja, hogy Csutak hadseregé-
nek mozdulatair)61 mit sem tudott, akkor fölötte csalódik,
vagy miként azt Klapka tábornok mondja munkájában,
hogy hátam mögött támadtatott volna meg Abrudbánya,
az igaz — (miről azonban munkám folyamán elég világo-
san szóltam) erről itt enyiben hagyja az iró,. ós többet
nem szól.
De nem ugy ám az.ujabbkori ismeretek tára lll-ik
köteténél 104-ik lapján, mert itt már azt mondja, hogy a
kormány 1849-ik évi március havában Csutak őrnagy amiatt,
egy uj figyelő hadtestet állitott föl az oláhok elleii, mely-
nek magvát képezó 800 német légionárius (halál fejes) de
a debreceni kormány látván, hogy Csutak két hónap alatt
mit sem tud kivinni, május Jiavábaa Hatvani rögtönzött
őrnagyot küldé oda, ki is eltökélte magában Abnidbánya
ellen kirándulást tenni.
^ Továbbá ugyan itt a 105-ik lapon mondatik az is,
hogy Hatvani gondatlan támadása után Kemény Farkas
küldetett az oláhok ellen, ki hasonlólag behatolt Abrud-
bányaig, de kinek katonái majd éhségtől veszYén el, kény-
telen volt ounan minden isiiker nélkül eltávozni Zalíitnára,
— 107 —
és OBnan magyar Igmig 6é BmmmnÜ csak a 11-ík honvéd
zászlóaljból 120 embert vosztett. — A mi az éhen vészest
illeti, az abban áU, hogy Kemény Farkas ezredes ür, élel-
mezési szekereit födözetienOl hagyá, s a háta mögött levő
oláh nép azokat elfogdosta, miről csak szó sem említtetik, ^
mivel ezen hibák, habár azok is, de Kemény Farkas tette,
azért se nem bün, se nem baj- Ebből is látható, hogy^mily
könnyelműen gondolkoztak azon urak az oláhok elleni had-
járatról.
Mind ezekből világosan látl^tó y hogy e jegyzeteket
ha a hadjáratban nem avatott kéz irta, akkor részrehajló
ember tollából származott, mivel azt áUitja, hogy a kor-
mány látta , hogy Csutak mit sem tud kivinni .... Vajon
mit gondol ama sorok irója, hogy mit kellett volna nekem
kivinni ? Talán sem többet sem kevesebbet mint a hon
valamenyi ellenségét, külsőt, belsőt kiirtani a világ színéről ?
Csak bírhattam volna a teremtő nagy hatalmával, abban
meglehet győződve, hogy akkor azokat bizonyára kiirtattam
volna; vagy arra a gondolatra kell eszmélnem, hogy talán
azt fájlalja az író, hogy az abrudbányai gyászos eseményt
nem tulajdonithatja nekem.
Szóval ama sorok irója — - nemcsak hogy méltatlan
megtámadást , és vastag részrehajlást tanúsít , hanem jó
adag roBz akaratot ós elferditést is^ . . . mert ő maga be-
vallja, hogy Kemény Farkas sem volt képes ott mitsem
kivinni, sőt a legjobb katonáiból 120 embert vesztett, az
erŐ3 megtámadtatás ellen, — vajon miért nem kísérletté
meg leírni, mit tett Beké alezredes ott 1848-ik évi novem-
bertől Í849-ik évi január végéig? vagy talán airól nem
~ 108 —
kellett szólania? Hiszen az oláhok nemcsak akkor fogytak
fegyvert, mikor én rendeltettem ellenük. Beké alezredes
után csak a leégett falvak maradványai voltak láthatók, de
a mi a honra nézve inkább ártalmas, mint hasznok volt,
ós több katonával rendelkezett , mint ón , de erről vagy
GFálról mit sem emlit senki, mintha a mi rósz, azt mind
én, u mi pedig jó ós üdvös, azt mind más tette volna. — ^
Ide illik Kölcsey azon mondata: „önérzós, te vagy a
diadalmas bére, nem a dij.* —
Mi engem illet, tudtom s beleegyezésemmel egy kunyhó
sem égettetett le, mert seregemnek a pusztítás szigoruaj
meg volt tiltva, s ha tüzek történtek, azok vagy az ellen
által ütöttek ki, vagy pedig véletlenség által, de saját
katonáim egy szalma szálat se. gyújtottak föl a célból,
hogy azzal valakinek kárt okozzanak.
A mi pedig a 800-nyi német légionárius csapatot
illeti, arra nézve munk4,m 25-ik oldalán látható, hogy
nálam vagy is parancsnokságom alatt, több, mint 155 főből álló
egy század Medvenits parancsnoksága alatt, nem volt, mert
azon 800 német légionárius csapat Hatvani első berohanása
után sietett Váradról oda, s Hatvani második berohariásakor
a többi seregével együtt föláldozá ezt is.
Szerintem Abrudbánya megtámadtatására, ügy, miként
akkor állott Magyarország, csak Debrecenből ós Váradról
több katonaság kellett volna, mint a menyivel én rendel-
keztem, hahogy azt sikeresen megtámadni a kormány
komoly szándéka -lett volna, mit a szemóru következmény
hangosan igazoL
A mi pedig azon állitásotoat illeti, hogy Magyarország
— 109 —
az idő tájban csak Debrecenből^ Váradból állott, azt ága
csak a lét vagy nem lét kérdésébe értem, mert ha Debre-
cenből a kormányt elzavarják, nem tudom, hol telepedhetett
volna le. De még^ nagyobb csapás lett volna N.-Yárad eleste,
hol minden hadi műszereink iőszittettek , mivel nélküle
bizonynyal mondhatom, hogy semmire se mentünk volna,
tehát Abrudbánya megtámadását nem láttam célszerűnek,
mivel kiszámításom szarint minden esetre sikeretlen lett
volna,, mit nem kell bizonyítanom, mivel e város amúgy is
néhány nappal később birtokunkba esett volna, mit azon-
ban igy Hatvani lehetetlenné tett, anyi e^mber véres áldo-
zata mellett is. Mindazáltal ki kell jelentenem, hogy én,
ha már meg is támadtam volna Abrudbányát, azt utolsó
emberemig és végső lehelletemig védtem volna, igaz, hogy
több tacticával és óvatosabban mentem volna oda, mint ő,
s hasztalanul anyi vért nem engedtem volna elfecsérelni.
A ki nem ismeri e bérces vidéket, és a ki előtt a
hadjárat ismeretlen, kivált ilyen vidéken, annak még csak
elméleti fogalma sem lehet, az e vidéken. való hadvezetésről.
E hely olyan, hogy 2000 jól elszánt ember az egész
vidéket, minden fegyver nélkül, jól felosztva, egy nagy ideig
megvédheti minden ellenség ellen , mert a magas hegyek
ormairól minden alatta haladót, kővel dobálhat agyon, és
minden egyes kő lehengeritésével a szorosokba ,. melyek
egyedül képezik az utakat, járhatlaná tes^ azokat; erről
részletesebben imi mim szándékom, mert ezt avatottabb
tollnak óhajtom átengedni. — Csak még anyit akarok meg-
mutatni, hogy Abrudbánya megtámadása esetére, menyi
katonára lett volna j^minimo calcnlo' elkerülhetlen szükség.
— 110 —
hahogy a kormány szándokába leendett a román néppel
nem békülni, és Abnidbányát minden áron mielőbb elfog-
laltatni, s azzal az oláh hadjáratnak réget retni. ^ —
Minden támadó hadseregnek ugy kell fölállitva lenni,
hogy TélkOrt képezzen, legyen az ugynerezett operations-
basis bármilyen nagy, vagy. kiesiny; már most, ha én
Abrudbányát a már elkészitétt terv szerint megtámadom,
és hogy sikeres legyen, mint megtámadó katonához illik,
fölállitásom ily fonna lett volna, de máökép nem is lehetett
akkor, a mint a dolgok állottak : —
A főhadi szállás Brádon lévén, mely. helyét egyszers-
mind operationalis hasisul kellé tekintenem, tehát a sereg
balszámyát képezték volna, Bruszturi, itt legkevesebb
3 század gyalog, 2 ágyú és 30 lovas kiséretében kellett
volna fölállítanom, hogy Abmdbányához közeledéseinkör, e
3 századból két század 1 ágyú és 20 lovas kiséretében,
felső és alsó Vidrára felosztva nyomuljon előre, hogy az
ellenség ott át ne törhessen a hegy ormain Vaskofc felé.
Nagy-Halmágyön két század gyalog, fél század lovas-
ság két ágyúval, hogy Kishalmágynál erős vigyázattal
fedeztesse a hegy ormain lévő utak kimenéseit, mint annak
kulcsát, ós hogy onnét Váca felé is figyelő csapatot ktfld-
hessen.*^ ^— K&ösbányái^ négy ssiázad gyalog, félszázad
lovas, és legalább két ágyút, hogy onn^ét Ribicéra és Körös-
bányára, valamint Timáva és Kőrösbánya hegy tetőin, foly-
tonosan figyelő hadcsapatok mozogjanak, és az ellenség
figyelmét maguki'a' vonják. .
A jobb szárnyat föl kellett volna állítanom 2alathnán
két század gyalogsággal ; — Tripolera két gyalog századot
— 111 —
1 ágyú és 20 lovas késéretében. — Bncsimra négy század
gyalogságot, legalább két ágyút fél század lovassággal,
hogy Bucsíhl és Abnidbányii* között kelet felől , egy erős
figyelő osztályt legalább három századból. egy ágyú és har-
minc lovasságból ftiállithassak^ — Az itteni órős fölállí-
tást azá^t volt tanácsos igy tervezni,, hogy az abrudi ellen-
ség ne.gyaitítsa, /hogy ők Brádról fognak megtámadtatni,
mert ekkor azt is vélhette , hogy Károlyfehórvár' felől jő
a csapat , mert mihelyest ésa-e, veszi , hogy Brádról
száiidékoznak őket megtámadni , azonnal nagy köveket
dobnak a szorosokból álló utakrat, a mélyen semmi emberi
lény nem haladhat át, hogyha a hegytetőkön őrök vannak,
a mint mindig is voltak közülök, — itt minden esetre
roppajit föladat a támadás, mely kótségenkivűl a leghidegebb
kiszámítást veszi igénybe.
Brádon, mint főhadi szálláson, és az operationsbásis
centrumán, legkevesebbet mondva, két zászlóalj gyalogság,
4 vagf 5 ágyú, és egy század lovassággal; ily föláUitás
után megindulva Brádról, biztosan lehetett volna számítani
fényes sikerre , de véres áldozatok árán , három nap alatt,
Abrudbánya birtokunkba lett volna, és a román atyafiak is
lecsillapulnak talán örökre.
De mindezt koránt sem ugy értem, hogy ezzel a
román fajt ki kellett volna irtani, hanem hogy ellentállás
esetében nagy megveretést szenvedtek volna, mi is egy
időre félelemkint maradandott jelképül fönt előttük emlék-
ben, de mind ez nem volt a kormány szándóka, mivel
katonája sem volt anyi, hogy nekem anyit adhatott volna,
de meg tudta azt is, hogy Abrudbánya rövid napok mnlva^
— 112 —
ugy is békességesebb utón birtokunkba fog em, mi némileg
vérengzés kim^etéből is történt részéről a tartézkodás.
Az elébb fölsorolt Mállitás sikeres támadása, minden-
esetre nemcsak Abrudbánya , hanem egész Erdélyre nézre
más fordulatot tett volna, és ba veszszfik, a kidolgozott
terv épen nem kívánt oly fölötte sok katonát ^ mert:
' A balszámyon 1800 gyalog, 110 lovas 6 ágyúval
a jobb szárnyon 1600 ^ 60 « 3 „
a cejitmmban '2400 „ 150 j, 4 ^ tesz
összesen . . 5800 320 ^ 13 ágyút. Ezen
számitások alkalmával figyelembe vettem azt is, hogy
seregünk fele mindig csak lándzáával volt ellátva.
Ha tehát egy kissé figyelembe veszszük, s egybevetjük,
hogy az elősorolt katonaság menyiségére okvetlen szükség lett
volna, Abrudbánya megtámadása esetében, ha azt is. sikerrel
akartuk volna vinni, akkor nem lehet jó lélekkel azt mon-
dani, hogy Csutak ezen a vonalon (mely különböző ága-
zatait véve figyelembe, maga az én működésemet semmiben
sem vevő iró által is, száz négyszög mérföldnyire van téve,
magas, megmászhatlan heg;jrekkel,, járatlan utakkal és szét-
ágazott falvakkal , olyanyira , hogy minden egyes, helység
bevétele számos cöapatot igényel , mgj kiterjedése és
széjjel szórt fekvésénél fogva) mit sem tett volna,
Hár pedig azon ábrándban sein élhet senki, hogy az
oláhokat nyirfa seprűvel is ki lehet a világból kergetni,
mert ki ily hiszemben él, az fölötte csalódik^ s még inkább,
ha azt gondolja, hogy éa majd 2603 gyalog, 56 lovas és
5 ágyúval képes leszek, több mint 500,000 polgárt kiirtani
- ÍI3 —
a fbld B2Ínérffl, az ki e hitben élt nem gondolta meg,
hogy bármely nemzetben is, ha föléled az isteni szikra,
hogy ö a nép, és ő benne az erő, nincs fegyver melylyel
legyőzhessék, jól tudom, és a yelem ott szolgált, vagyis
táborozott embereim és tisztjeim is tudják, hogy mily
fárasztó hadjárat volt az, de tudom azt is, hogy tettem
anyity menyi tőlem és kis seregemtől kitelhető volt, ha
többet tehettem volna, meg lehet győződve bárki is, hogy
többet tettem volna, — mert a honszeretetben magamat
fölülmúlni , senki által sem engedem , azt tanúsítom^ és
tanusitottam eddig is elégszer, s fogom is tanúsítani mind-
anyíszor, valahányszor alkalom adatik arra parányiságomnak.
Itt meg kell említenem, hogy az ujabbkori ismeretek
tára in. kötetének 105-ik lapján az említtetik, hogy Hat-
vani Abrudbányára tett második megrohanása után csak is
a német legio századosának köszönheti, hogy Bucsesden át
Brádra menekolhetett. Ez alkalom parancsolja, hogy Med-
venits és a 3. német legiobeli századosról és a német
légióról is szóljak.
Nem szabad szem elől téveszteni a bécsi és német
légió közti nagy kfilönbséget ; a bécsi legio mind az ottani
Aula-ban tanuló if jakból állt, kik mind müveit fiúk voltak,
ezek Bem keze alatt harcoltak, összesen voltak eredetileg
107-en s a harc végével nem hiszemy hogy tizenkefttö maradt
volna belőlük, ezek elszánt vakmerőséggel harcoltak, anyit
tudok, hogy Nagy-Szeben bevétele után Bem ^ket más
csapatokba osztotta, mint főtiszteket, mivel fölötte kevesen
voltak, de:
CkttUkX. 8
— 114 —
Az agynevezett náojiet legio máfi branohe volt, ezek
eredeti zömét külföldi németek képezek, kik is, mint szabad-
ság emberei részt óhajtanak venni nemzetiségünk szabadság
harcában. Ez idegen legio naponkint 16 krt kapott, mig a
honvéd csak 8-at; ez szülte azt, hogy eme most emiitett
német légióba sok magyar ajkú német ia beállt, de találtam
köztük olyan magyar embereket is, kik németül még sóhaj-
tani se tudtak, de a ^ 1.6 kr. napi dij őkqt oda csábítá. Ezek
főtanyája N. -Váradon volt., Giron alezredes, parancsnok-
sága alatt.
így volt Medvenits e legíobeli százados is, magyar
ember , Veszprém megyei , — előbb Sándor nevet viselő
huszár ezredbeli őrmester, most a német legio 4-ik századá-
nak századosa. Ö bátor katona, de csekély nevelésénél fogva
igen nyers ember volt, s a valódi német fiukból alakult
századot vezényelte, kik is nem tűrhetvén durva modorát,
két ízben el akartak tőlem szökni éjnek idején, melynek
következtében kénytelen valók a dolgon változtatni.
Midőn azonban én azon évi april hó 14-én Boicáról
több elrabolt ládát a bánya üregéből fölhozattam s az
azokban találtak följegyzésére bizottmányt neveztem ki,
ekkor ő (Medvenits) egy fehér selyem rószaszin selyemmel
kockázott, női nagy nyakkendőt a lajstromból kihagyva
elidegenített, mely. eset nekem csak ugy távolról adatott
szemrehányólag tudtomra, még pedig ugy, hogy egy Nemes
nevű főhadnagy azon a vidéken lakó H. F. özvegyébe lévén
szerelmes, az emiitett kendőt ez özvegynőnek ajándékozta.
A nő ismerte a kendőt, mint B^M^csayék tulajdonát, de azért
— 115 —
elfogadta; midőn én a dolog yalMi állásáról értesíttettem,
a kendőt visszahozatva Medvenitset a haditörvényszék elé
álUttatám. — A midőn Debreeenbe mentem, a fölkelt
oláh nép engem kért az átalános kegyelem kieszközlésére.
Medvenits még a haditörvényszék előtt kereset alatt állt,
s őt Hatvani onnét vitte magával Abrudbányára* Igen
természetes, hogy egy ily helyzetből menekvő ember csak
boszuból is sietett Hatvanival Abrud felé, remélvén, hogy
ha majd jól síkerfllend számítás nélküli rohanásuk , engem
meg fognak szégyenítem az egész haza előtt. De fájdalom,
e két bűnös ember hirtelenkedése csak szerencsétlenséget
s örök emlékű gyászt hozott történet lapjainkra, melyeknek
olvasására borzadás futja el az ember lelkét; ebből és a
bekövetkezett gyászos eseményből is látható, hogy menyire
szükség volt azon vidéken oly egyénre, ki se a reá biaott
sereget, se pedig azon vidék magyar ajkú, vagy más fele-
kezetben jobb gondolkozású lakosait hiu vágyainak, vagy
vastag tudatlanságának áldozatul esni ne engedje. Hatvani
mindezt elég Iqlketlen volt megtenni, holott ő jól tudta azt,
hogy a hadi tudományban épenséggel nem jártas, de előre
is láthatta, hogy balul fog végződni, tudatlansága és kegyet-
lensége miatt is, —- de néki saját személyén kivfll mi sem
volt szent, mert ha már seregét föláldozta, ily büntetésre
méltó vakmerősége által, kiadott napi parancsom ellenére,
akkor harcolt volna [utolsó lehelletéig, emberd megmen-
tésére, mert azokat elhagyva, előre futni különben is katonai
bún volt, mig amúgy cselekedve egészen más színben állott
volaa a vüág előtt. De így őt védeni, vagy menteni nem lehet,
ő minden esetre büntettet követett el ellenem, mint főparancs-
8*
— 116 —
noka ellen, de a haza ellen is, mit ö jól tudott, mert
nem váxta be Brádon visszatértemet.
Mind ezeket elő kellé hoznom, az ily ferde és egy-
oldalú állitások megcáfolására, addig is, még az idő azt
hatalmasabban földeritendi.
m.
Besitz ich nur
EiB.rahiges Gewissen,
So ist für mich, wenn andere zag^ müssen,
Niclits schreckliches in der Natnr.
Seume.
Keblem nem kevés fájdalmára folytatnom kell működé-
sem fonalának ecsetelés^t, a világosi drámáig; mert nem
szerettem a. kormány székvárosában henyélni, tudván, hogy
mindenkinek, ki t^mi akar, van elég teendője, azért foly-
tattam tovább csekély működésemet. —
Mind ezek ekként bevégződve, a kormány engem nép-
fölkeléseket rendezni küldött a Jászság- és £unságba, hová
midőn megérkezem, láttam a dolog állását, sietve eljártam
megbizásomban — s onnét visszaindultam azon gondolattal,
hogy ismét katona leszek, vagy ha nincs szükség reám,
akkor visszatérek polgári állásomba. — A kormány ezalatt
Pestre jött, innen valami sürgetős és fontos dologban kül-
dettem Eápolnára Yisocky táborába , hol is Deseöfy
tábornok ur, midőn nevemet emlitém, azt felelte reá : elég
barátom, önnek neve, ismerős honunkban. Innen vissza-
tértemkor Pestre, pár nap múlva Szegedre rendeltettem
Aulich hadügyminister áltál, Szeged város védelmére,
— 117 —
mint a mely a kormány székvárosául volt kijelölve. Szegedre
érve , ott találtam mintegy 8000 emberMl áll6 különféle
csapatokat. Makón pedig az Attila huszár újonc ezred
törzsét*
Alig kezdtem itt kissé rendezni magamat^ midőn Aulich
tábornok úrtól rendeletet vevék, hogy siessek Aradra kato-
náimmal, mert az leend az ország székvárosa, majd ottan
még több katonát is fogok kapni parancsnokságom alá.
Ekkor Aradra siettem, s oda érkezésem után harmad-
napra különféle zászlóaljakat kaptam, és lovasságot is,
parancsnokságom alá; midőn rendezkedni kezdek, újból fel-
hívást kapok Pillér ezredestől, hogy Aradon htiditörvény-
szék állíttatott öszsze , az ő (Pillér) ehiöklete alatt ,
Perczel Miklós ezredes várparancsnok, és Damjanits
tábornok között fölmerült dolgok miatt.
Ez végzetteljes pillanat volt reám nézve, nem örömest
mentem, akartam is magamat mentegetni, de minden lépé-
sem basztalan volt. Nem jókedvvel, de m^is el kellet
foglalnom ülnöki székemet: láttam én, de Pillér is, hogy
e dolgok borzasztó bonyadalmasok kezdenek lenni, — láttuk :
hegy Damjanits tábornok betegen fekvő ágyában félre-
vezettetett, mind ketten el valánk keseredve, a két derék
hazafi fölött, — mi engem illet, ki Damjánitsot már
régebbtől fogva ismerém, fölötte rósz néven vettem tőle ama
kifejezést: ^die PerczePsche Brut muss maim trachteb aus
der Armee auszurotten**. Ebből láttam, hogy a dologba egy
kis boszu is volt keverve, és mondám Pillérnek : barátom, itt
nehéz állásunk vaú, mert mindkét embernek vannak bokros
érdemei, a hon javára tett fáradalmakban, annál fogva irj
— 118 —
te n konnánynak, hogy békittesse ki őket, mert a mint
látom, ebből végtére is a kormány elbamarkodási iénye, és
Damjanits haragja tűnik ki, már pedig se a kormányt
compromittálni nem tanácsolom, se pedig Damjanitsot com-
promittálni nem lesz jó dolog.
Mire Pillér azt válaszolta, hogy ö mindent elkövet,
s lemond inkább mindenről, vagy betegnek jelenti magát,
csak oda hagyhassa a törvényszéki elnökségét , — mi ugy
is történt. Néhány nap múlva enyém lett bazasztó helyzet,
mint törvényszéki elnök működni : ez reám nézve rettentő
nehéz föladat volt, azonban kénytelen valék elfogadni.
Kinyilatkoztatám, hogy történjék bármikóp, a meztelén
igazságot hangosan hirdettetem; még egyszer megkísérlem
a barátságos kibékülést, de Damjanits tábornok úrtól az
elöbbeni feleletet kaptam.
Most már megkérdéín Damjanits tábornok urat , hogy
miben áll tehát panasza Perczel ellenében, mire 6 egy kor-
mány rendeletet olvastatott föl, mely öt is fő felügyelőül
nevezé ki, az aradi vár élelmezései körül, mire igy
válaszolók neki.
— Uram! tudja ön, mit tesz e szó?
— Anyit, mint commandirender General, feleié.
— Nem uram, ez anyí, mint Oberaufseher, mely cim
9, tábornoki állással nem fér egybe; ki önnek e szót ugy
forditá , mint ön mondotta , az e levél tartalmát nem
értette.
Erre ő megharagudott, a szótárt kérte, és meggyőző-
dött e szó valódi értelméről, mire igy szólott.
— Barátom, én magyar irást nem igen* tudok olvasni
— 119 —
ás így megérteni sem vagyok képes,' ha magasabb stylus<)an
Íratott, annál fogva most kéhytelen Tagyok bevallani, hogy e
cím engem nem íUethpt, de mint tábornoknak, igazságot kell
kapnom, és Perczeit büntetni kell, és ismét elmondá a Perczel-
féle Brut kiirtásának szükségességét a magyar hadseregből.
Továbbá elöadá, hogy a Perczel által vásárolt gabona
rósz és dohos, annál fogva az általa ismert élelmezési biztos
által vásárolt gabonát kell a várba szállíttatni. Ezek után
eltávoztam, s bementem a várba Perczelhez, elöadám neki
Damjanits szavait az élelmezés körül, de a haragról mit
se szóltam. Erre Perczel azt monda, hogy ö majd a törvény-
szók előtt minden kérdésemre felelni fog, mely feleletből
más egyéb is ki fog derülni.
Láttam Perczel Miklós ezredes társam nagy elkesere-
dését ; nagyon megsajnáltam, szinte látszott volt arc- vonásain
a fájdalom, mely keblét mardosá és én csak enyit mondottam
e látványra :
— Barátom! holnap mindent kitárhat, mi keblét
gyötri.
A reá következett nap össze hívattam a hadi törvény-
széket, megnyítám az ülést azon kérésemmel, hogy mindenki
lelkiismeretesen teljesítse itten, mint bíró, kötelességét, mert
mind két katona, kik között a viszálkodás almáját, egy
harmadik dobta el, sok szolgálatot tettek honunknak. —
Csak hamar behívatott Perczel Miklós ezredes, és felolvas-
tattak előtte a Damjanits által ellene felhozott vádpontok,
mit már fölebb elősoroltam, csak persze más formába
öntve, mire Perczel válasza következő volt :
1-ször; Ö a Damjanitsnak jött azon rendeletet, hogy
— 120 —
ő is segítsen az aradi vár élelmezése körül — elismeri,
csak azt t^igadja, hogy a főfelügyelő szó anyit tenne, mint
Commandeur, azért ö semmiféle rendeleteket el nem fogad-
hat senki mástól, esak az utasításában is kimondott had-
ügyministertől ; azért ez az első , mit felelhet , anyival is
inkább, mivel utasító rendelete is — ezt tartalmazza.
2-szor: A mi az e pontbeli vádakat illeti, erre nézve
terjedelmesebb kell hogy legyek; mert hogyan fogadhatnám
el a Damjanits emberei által vásárolt élelmezési cikkeket,
midőn én már azokat bevásároltam, nagyobb részint a pénzt
is kiadtam az ide' fektetett nyugták szerint, talán csak
nem fogom akarni , hogy egy bármely cikk is kétszer
fizettessék.
I. Gabonára kiadtam körülbelől 40,000 pengő forintot,
mely gabona már a molnároknál van, őröltetés végett.
II. Marhákért kiadtam, ha jól emlékszem, 30,000 pengő
forintot, eddig — mivel embereim még nem érkeztek be,
— nem tudom tisztán e cikk összegét most még
előadni.
III. A többi konyhabeli és főzelék, s szóval minden
szükséglet most vásároltatik, mire is mintegy 30,000 pengő
forintot már kiadtam, mely összeg most forgásban van,
hogyan állítsam tehát meg e pillanatban , kiküldött em-
bereim által a' további vásárolhatást , Damjanits tábornok
ur vásárolni szerető emberei kedvéért ? Én tisztelem a
tábornokot, de jól tudom, hogy ő vásárolni nem fog, —
és csak emberei ohajták eme zavart előidézhetni közöttünk,
mely ebbeli állításomat annak idejében bebizonyítani is fo**
— 121 —
gom tüdői. £z26l feloszlottnak nyilyáiiítám e napi Olést,
minthogy katonai ^akorlataim is voltak fiatal katonáimmal.
Ez, éjjel mintegy 11 óra felé hozzám ^ ki a báró
Forrayféle házban tanyáztam, egy eddig általam nem látott
huszár törzs-tiszt l^tt be, e szavakkal:
— Csutak ezredes urat keresem ; mire Íróasztalom
mellől fölállva, magamat vele megismertetem, s egyszers-
mind kérdem, hogy ki lehet ó, ki oly késő éj dacára siet
velem találkozhatni?
— Én gróf Vécsey tábornok vagyok, — volt a válasz.
— Elég uram, tessék helyet foglahii és parancsoljon
velem!
— Én nem parancsolni, hanem értekezni jöttem önhöz,
mielőtt ön biróí széke elé kerülnék.
— Ezredes ur! — folytatá szivarozás közben —
tudomásomra jutott, hogy én is az Aradon összeült hadi-
törvényszék elé leszek állítandó, élelmezési biztosom és
B. őrnagy intendánssal, mindezt pedig, a most majd önnek
felolvasandó levélből tudom. — A levél, melyet ö magának
megtartott, s nekem csak fölolvasott, ily formán hangzott :
» Tábornok ur! Az Aradon összeült haditörvényszék által
leend majd eldöntve Arad vár élelmezésének ellátása tárgyá-
ban ide fölterjesztett számadásainak valósága, mivel épen
most, a hon ily nyomasztó helyzetében, anyira kettős tollal
imi és számítani , több , mint csalás : — mert ha mindén
közvitéz napjára 30 pengő krajcárt , azonkívül gratis öt
tál ételt s fekete kávét kt^pna, még is több, mint fél millió
pengő forint marad fOl , félévet véve , miként az sa^-
mitva van*.
— 122 —
Ebből világosan kitűnik, hogy azon jó nrak miért
szeretnek oly anyira, a reájuk nem bizott élelmezésbe is
belé avatkozni ; hajlandó vagyok hinni, hogy épen e beavat-
kozási vágy szülte Damjanits tábornok és Perczel ezredes
urak közt is, a fenforgó viszálkodásokat ! ! , . . Enyit olva-
sott föl leveléből a tábornok, de hogy kitől jött, azt nem
mondotta, miután magam sem kérdezősködtem. — Mielőtt
eltávozott volna, e szavakat monda nékem :
^Remélem, nem fogok csalódni, ha azt mondom, hogy
önben oly katonával van dolgom, ki meg. fogja tudni elő-
adásomból a valót, mert polgári egyén nem ismeri a hadi
foglalkozások millió apró elágazási terheit, ki tehát előadáso-
mat egészen máskép fogná föl *"• Mire én kinyílatkoztatám,
hogy rendkivűli esetek szüleménye, mely engem talán föléje
rendelend, s mi engem illet, megvallám, igen kellemetlenül
lepne meg, azonban a. táboi;Tiok ur előadásaiban apkkal több
a való, sem hogy rögtön föl ne tűnjék, azért fogadja
üdvözletemet, és térjen aggodalom nélkül vissza állomásaira,
mert igyekezni fogok mindenek fölött e kellemetlen ós
kényes ügyet, ha csak lehet, jó ideig visszatartóztatni, ha
pedig ez nem sikerülne, akkor bizzék igazságos ügye jobb
sikerében.
A tábornok nekem e fölmutatott leveléből nyiltan ki-
vehető volt, hogy annak irója mily gondolatot táplált az
élelmezési biztos és B. őrnagy urak felől , mert a beadott
számadás ez urak által volt kiállítva és kiszámítva, mit
Vócsey, mint tábornok, csak egyszerűen aláirt, — igaz, hogy
ily esetekben is mindig a fővezér, vagy parancsnok a fe-
— 123 —
lelös, de bővebb vizsgálat után, a valódi bűnösök is bűn-
hődni szoktak.
Legyen megyőzödve bár ki is, hogy e pillanattól kezdve,
átkozám az életet, mely anyi akadályt gördített elém; —
ón, ki azon élelmezési bisztost, kis koromtól fogva egyaránt
csak tisztelni tanultam, most egyszerre mint itélö birája
álljak fölötte, e rendkívüli állapot és helyzetben. Szóval
meg volt bennem ama pietas, mit atyám, ily ritka tOne-
ményü emberek iránt öntött belém, — de hasztalan aggód-
tam, hasztalan kerestem kibúvó ajtókat, mert azt föltalálni
csak egy mód volt : tudniillik , ha Damjánicsot és Perczeit
kibékítenem sikerülend.
Másnap ismét beállott a haditörvényszéki munkálat,
ekkor föltárt Perczel egy csomag iratot, melyben a többi
között Kossuth egy levele is szerepelt, vagy szerepelni
kezdett, mely igy hangzott ugy látszik, hogy e jó urak
igen szeretnek az élelmezés körül minden megbizás nélkül
működni .... mely levélben is B. nevek , mint tényezők
emiittettek. — Már most az épen Vécsey által nekem
fölmutatott levél Íróját is könnyű volt kitalálnom; látván,
hogy mily komoly bonyodalmas lehet ez az ügy, igye-
keztem oda működni, hogy ^a qui habét tempus, habét vitam-
ot* elérhessem.
Nem sokára Kossuth Aradra tette át a kormány szék-
helyét. Ezt fölhasználva, oda működtem, hogy e nehéz idő-
szakban állnánk el a hadi biráskodástól , és fügesztenénk
föl jobb időkre; azonban csak nagy nehezen sikerült ma-
gának a kormányzónak többszöri kérése után, Damjanitsot
Perczellel .a háború idejére kibókiteni; e kibókűlósből ön-
- 124 —
kényt ered, hogy a többire nézve is, a haditörvényszéki
mOkOdések jobb időre felfüggesztettek. Azonban nemzetünk
s(Mrsa könyyében máskép vala megírva ! — Mi engem illet,
lelkemből örültem , a míidőn haliam , hogy Damjanits kibé-
kült, mi által föl valék mentve, a reám ruházott nehéz
kötelesség teljesítésétől. Ennek anyival inkább örvendettem,
mivel az iratokból kitűnt, hogy Perczel ezredes egészen
ártatlan , és hogy a viszálkodás almáját , az ármány kezei
dobták a két jó hazafi közé.
Mind ez itt előadottak Perczel ezredes és aradi vár-
parancsnok ur iratai között, remélem, hogy föltalálhatók
lesznek, anyival is inkább, mivel a dolog őt jobban érdekli,
mint bár kit is, mivel föltűnően kiderült, hogy a beavat-
kozók vásárolták a dohos gabonát, mit Perczel el nem
fogadott, de el sem fogadhatott, mert először egésségtelen.
volt , másodszor , mert ^ már több százezereket kiadott a
bevásárlásokra, e szerint épen nem volt kedve hazájának
anyi kárt okozni, de még mi több és talán a legterhelőbb
bűn vala az, Perczel előadásaiból merítve, hogy ez urak
valamelyike által a Perczelfóle gabonának, most mjár, mint
lisztnek, a várba való szállítását is akadályozák , mit Perczel
világoöan ki is mutatott és hiszem , hogy bármely időben
is kimutatni képes leend.-
Enyi ezerféle baj és kellemetlenség közepette töltöttem
el ama rövid, de fényes hadjáratot, mely hazánkra nézve
a világ- történet lapjain mindenkor kitűnő helyet foglaland;
jóllehet hogy mostani ismerőseim, irigyeim által sokat fog-
nak hallani, mi nem való, de a késő kor majd higgad-
tabban és részrehajlatlanul fog fölöttem it^i.
— 125 —
Aiüicli hadflgymjaister, két; Szegedről Itözzám irt leve-
lében ezredesnek címezett, mire egy alkalommal tudtul
adám neki, hogj én csak alezredes vagyok , ki is eme
levelemre azt válaszolá ; „Sie süjíA vom 20. Juli 1849. zum
Obristen beförd^, so werden Sie Ihr Obrist*Decret erhalten,
flobald wir naeh Arad wkommen, dieses muss ieh Ihnen
daher diefional nur durch mein Handschreiben bekannt
machen^. Aulich m. p., Eriegsminigter.
Mi engem illet, meglehet, hogy éo. is hibáztam, de
akarattal vagy önszámitással lelkemre mondva soha sem,
mert mindenek fölött csak szeretett honom jó volta és sza-
badsága függött lelkemen mint létem és életem legdrágább
kincse, melynek fiai talán épen azért, mivel kizárólag min-
den gondolatom honomnak volt szentelve, igyekeztek ármány-
kodásaik által, ellenem tömi. — Ám legyen, öntudatom
tisztasága elég jutalmam, mi ama nehéz^ időkből fönmaradt,
a többit az időre bizom, mint az emberek sebeinek leg-
nagyobb, és leghatalmasabb orvosára.
Kénytelen vagyok itt még közbevágva előhozni, hogy
l$49-ik évi augusztus 7-én este felé, az aradi sörház téren
tanyázó seregemmel, Aulich hadOgyminister ur rendeletére
Temesvárfelé indultam, az ottani hadtest segítségére, Bem
tábornok parancsnoksága alá 8000 ember és 16 ágyúval.
De a% értem másnap délelőtt Orcifalva alá, a honnét
utasításom szerint Szent Andrásra kellett volna vonulnom.
Görgey tábornoktól futár által küldött levél nyomán vissza
hivattam Arad váro& védelmére, mivel Aradot az ellenség
bekerítéssel fenyegette (a mint a rendeletben írva volt) ez
lŐn utolsó hadi mozdulatom előre, — még csak augusztus
— 126 -
11-én védtem a YUágosra vonuló magyar hadsereget mint:
9&usserste Arrieregarde''. Világos alatt 13-án délután egy
és két óra közt adtam át az előórségi vonal állomást Görgey
rendeletére egy oroisz tábornoknak, és. onnan a világosi
vásár állásra vonultam, a honnét is rövid- etetés után Pankota
mvárosán keresztül . SzőUősrCigerelre vonultain, a hol is a
Sz(>llős előtt ^itett csatorna hidján áthatolva, a csatornán
lévő műmalom háta mögött és SzöUős közt^ az nap dél-
után 5 órakor tevém le fegyvereimet, Görgey és az orosz
hadsereg fövezár kezeibe.
Elismeréssel kell még megemlitenem Francisci Káz-
mér, dandársegéd tisztemet e helyen, ki dacára annak,
hogy mint segéd tisztnek , más foglalkozásai is voltak ;
mégis a nevezetesebb csatákban személyes bátorsággal vett
részt, — sőt nem ritkán a leghevesebb kéztusában (Hand-
gemeng) is-
Francisciről való megemlékezésemnek nem csupán az
célja, hogy bátorságát és vitézségét maga^taljam, hanem
hogy a vele később történt s a sokak által nem. tudott
páratlan esetet is leirjam* —
Ugyanis Francisci £ázmér később érdemeinél fogva
százados lett, s mint ilyen Orsovára térparancsnokká tétetett;
honnan azonban nem sok ideig tartó működése után a
világosi szomorú catastrófa beálltával a többi menekülőkkel
ő is a török földre, menekült. — Azonban a hontalan sza-
badságot sem élvezheté sokáig, mert a hatalmas Ausztria,
bár az országot és annak főbb, de ugy szólván minden
javait birtokába kerítette, mégis az ország legfényesb díszét
s legdrágább kincsét, a magyar szent koronát kezéhez nem
- 127 —
kaphatá; már pedig tiaidjuk a umlt ^seniényeíböl , hogy 62?
az osztrák kormányt nagyon leverte, és^nem kiméit fárad-
ságot, sem költséget, csakhogy a korona hollétét m^-
tndhassa.és birtokába szerezze. — A körülmények gyaní-
tani engedték, hogy Szent Jstyán koronája Orsova területén
lenne elrejtve. — Glyanitása Vután , hogy céljához biztos
e]jnthasspn, a szabadságharc végéráiban a szent korona-
eltűnése alatt Orsován működött .^térparancsnoktól igyekezett
azt megtudni.
De az akkori térparancsnok Franciscí Kázmér már a
török földön lévén, tőle ott mit sem tudhatott meg; bűért
is Ausztria . kormánya diplomatiai utón határozta el Fran-
ciscit Törökországból kihozatni^ hogy tőle a tudni valókat
biztosabban kivehesse. — E nagyon is érdeklő körülmény
kifolyása az, hogy az összes menekültek közül csupán Fran-
cisci a 27-ik záíizlóaljbdi honvéd százados kerülhetett haza
a kormány föllépése folytán. — De haza követelésének a
kormány mi hasznát sem vette; mert Francisci, vagy azért,
hogy nem tudta, vagy. pedig mert nem akarta a haza
cimerét, a szent koronát , melyért azelőtt l]^colt , kiadni,
a kormány tőle mit sem tudhatott meg.
Képzelhetni az akkoriban divó eljárást, s bánásmódot,
melyben Francisci részesült; de főkép mivel azt vélték,
hogy csak. makacsságból titkolja a magyar szent korona
hová lett ehrejtésót. —
Különösen ez az esemény, mely Francisci nevét emléke-
zetessé teszi, s Qiit elhallgatnom nem lehetett, már csak
azért sem, mivel ő is a 27-ik zászlóaljhoz tartozván, mint
annak kiegészítő tagja részesült oly fontosságban, hogy két
— 128 —
korminy kOzOtt majdiiem viszályt hozott létre, a kiadatás
követelése alkalmával; mert a tOrOk kormány a legszebb s
nemesebb jogaiból, a politikai menekültek szives látásából,
mit sem akart engedni , — miért is szigorú föltételeket
szabott, melyek szerint Franciscii-bántalmazni nem szabad.
Hogy a foltételek m^ígtartattak e vagy sem, legkeservesebben
elpanaszolhatja a most is élő Francisci Kázmér derék
honvéd százados.
EfilOn emlitést kell még tennem egy Weisz Antal
nevű héber származású fiatal honvédról, ki magát a
többiek k&zOtt bátorság, s a hadi gyakorlatokban való jár-
tassága által kitüntette, miért is őt később hadnagygyá
léptette elő a kormány, a világosi örök emlékű eatastrópha
azonban már mint főhadnagyot találta; — ez ember fiatal
létére egészen kiütött a fajabeliek ideges félénkségéből.
Mindenfitt látni lehetett őt, hol a csata leghevesebben folyt
IS nem ritkán szigorú parancs s fenyegetéssel valék kéntelen
saját állomására visszarendelni.
Ezek mind oly részletesesetek melyeket el nem hal*
gathatak; ép ugy Benkő László, Sándorhusisár századost,
ki fiatal ember létére a leghidegebb vérfi emberek, közé
t^ozott, de a m^ett a bátorságban magát fölülmúlni
senki által soha sem engedé, igen gyakran másod magával
rohant a leghevesebb tűzbe — ugy Soborsumál is méltó
érdemet vivott ki magának , melyet itt fölemliteni köteles-
ségem*
Leirjam e percben táplált érzelmét a Judáskint elárult
magyar honvéd seregnek ? Yagy jobban mondva van e toll,
melylyel emez országokat rázkódtató eseményt bár ki is
— 129 —
lefesthetné ? . . . . nem merem megkisérleni, az akkori érzel-
mek árnyékát is festeni, mert ^berí kéz által vezetett
toU, gyönge mindazokat csak nemiig is ecsetelhetni. —
Látni kellett yolna^ midőn egyik csapat honvéd a zászlóból,
mely Alatt anyi véres csatát küldött, s melyhez anyi szent
rem^ és dicsőség kötötte,. miként igyekezett magának egy
f06^9yt BzereeBÍ,:s ha szerencsés volt, olyftnhoz juthatni,
miként csókolta azt, mint nem^t^ szent s dicső ereklyéjét. »
Látni kellett volna a huszárt lováról leszállva, miként
ölelte s búcsúzott tőle» s miként tőré ketté hősies kardját,
inkább , seni mint a^t , épségben átadja — de látni
keUett , volna a tüzéreket, miként omlottak ágyűikra^ s
miként vettek biiesut , az anyiszor győzelemre^ vezetett
lőszerektőL ...
S végtére látni kellett volna anyi ezer harcedzett hon-
finak, az árulás facsarta könynedves arcát, mindezt mmt
szemtanú kellett volna látni, mely pereben alig volt képzel-
hető , hogy ember és . nemzet , emez örökemlékü' szomorú
esetet M élhesse. De én sem óhajtom ama pülanatnak nagy
törtéiielmét eszméletembe visszaidézni, nyomasztó helyzetem-
ben, itt, börtönöm sötét falai között, nem folytatom tovább,
mert nem szándékom az utókort, nyirkom börtöneink emésztő
falai közé vehetni , de .nem is célom , mint történet-irónak
az utónevizedéket szellem szárnyakon ama börtönökbe utalni,
— hol a hon, legjobbjai kinos gyötrelmek közt, vagy a
bakó kezei titokban fölemelt pallosa által, , végezek éltüket,
azon egyetlen bűnért, hogy hazájukat mindenek fölött sze-
rették, azon bűnért, hogy övéikety valamint saját érdekeiket
is, semminek sem tekintve a honban, hol az a^lkotmány
Csutok K. 9
— 130 —
minden ünnepélyes eskü és fogadások ellmére is , épen az
esküvő által tiportatik alá a semmiségbe. —
Be akarom könyeim áztatásával ^jezni szomorú sorai-
mat, amaz őszinte érzettel, hogy a késő kor, habár teljeis
szigorral is, de rőszrehajlatlan igazsággal fog porszemnyiségem
fölött Ítéletet mondani , és el fogja ismerni , hogy szabad-
ságunk s alkotmányunk nagy épületének talpköve megszi-
lárdításához, morzsányiságom is hozott, mint hű hazafi, egy
homok-szemet.
H kis töredék inunka toll alá vételekor legérzéke-
nyebben fáj, hogy a hivatkozott okiratok eredetijét fölnem
mutathatom, de azok birhatásától két izben lévén meg-
fosztva, s most, mint avar casamatájába zárt rab, azokból
csak valamit is lehetlen megszerezhetnem. ■ - •
Először s főkép a havasok elleni hadjáratra vonatkozó
irataimtól megfosztattam még az 1849. évi april hó vég-
napjaiban, midőn Debrecenben valék, az átalános kegyelem
kieszközlése végett s e közben Hatvani távollétemet föl-
használva Ábrudbányára tört, s őt onnét a fölkelt oláh tö-
meg elverte, futtában a brádi főhadiszálláson volt minden
iratokat ott hagyott, s azok az őt üldözők dühének ekkép
átengedtetvén, megégettettek.
Másodszor, midőn a világosi szomorú ca.tastrópha után
Arad várába vitettem , midőn .nem csak irataimtól , hanem
a szóBzoros értelmében, mindenemtől megfosztattam, mert
a vár kapuja előtt a fedezetemre rendelt két császári tiszt
által saját kocsimról leszállittattam , s a várba gyalog
valék kénytelen menni, és sem kocáimat, sem a rajta vdt
pogyászomát többé soha sem láttam; s ezt akkori időben
— 131 —
nem igen leheieit reelamálgatni ; ekkép< szépen megmentet-
tem mindenemtől, 1849. évi septejnber .hó 2-án, E szép
gazdálkodás okait később ugy indolkolták , hogy olyasmi
csak azért törtónt, mivel sok pogyász szekérben álladalmi
fogatok voltak használva, mely állítás azonban nem volt
való^ mert az álladalmi Jovas fogatok mind átadattak a vilá-
gosi alkn szerint, Szőlős Csigeréi helység határán, hol Görgey
a fegyverek letételét végbevitette-
Nem csekély föladat toUhoz nyúlva előadni oly esetet,
melynd^ egyrészében maga az író is, nem csak mint sze-
replő egyén, hanem épen mint főszemély vett részt, nem
is tettem ezt más okból , mint hogy a, közelmúlt ' védelmi
harczunkban nem csekély szerepet viselt Erdély havasain
lakó románok fölkelése ellen vezetett harc nehézségeit
némileg megismertessem, valamint hogy földerítsem azop
szomorú eset valóságát, melyre a történet mindenkor csak
fájdalommal fog emlékezni, és hogy jelen soraim által meg-
világítva láthassa bárki is az abrudbányai gyászos esemény
mésszé háttérben fogamzott csiráját,^ és >hogy maguk az
akkoriban kebleik dühét zabolázni nem tudó román polgárr
társaim is kiábrándulva, annak idejében átláthassák, hogy
sem az akkori kormánynak, sem pedig csekély személyem-
nek, mint az ellenük működő dandár parancsnokának esze
ágában sem volt soha, a gondolat, hogy Erdély hava-
sainak lakóit tűzzel vassal pusztítsa, . vagy, hogy azok pUen
— mint hirlelve volt — irtó hadjáratot viseljen, sőt inkább
az ellenkezőről kell hogy meg győződjenek kis töredék
munkám higgadt átolvasása után, melyből kiolvasha^tó az is,
hogy sem én, sem pedig kis peregem nem engedte magát
9*
— 132 —
oda a viszatorlás határt nem ismerő szenvedélyének ; hanem
csak küldetésemnek az idő szerinti politilfai állását tartam
szem előtt, anélkül, hogy tért engedtem volna az emberi
kebellel született megtorlások magán vágyainak.
Bármenyire ohajtám kerülni saját igénytelen mfikö-
désem részletes ecsetelését, csak a lehető legkevBsebbel;
venni toll alá, a személyemet illető dolgokból; de mivel az
eddig megjelent mmikák nem feleltek meg történet híven,
az események folyatíiának , mintegy kénytetve voltam, ott, .
hol mellőzni lehetlen volt, csekély szem^yemet és cselek*
veséimet is hiven előadni.
Meglehet, h(^y már nem leszek többé midőn e
sorok napvilágot látandanak, mert az eddig tapasztaltak
után hajlandó vagyok azt hinni , hogy ón is, niint felejt-
hetién tábornokaink, a bakó szánalmat nem ismerő kezei
által fogom életemet alkotmányos szabadságunk védhaírcá-
bán való részvétemért Átad vár rideg bástyái között befe-
jezni, a nélkül, hogy valaha csak egy reám való vissza-
emlékezésre is méltattassam ; de azért nyugottan nézek
végzetem elé, mert ez sorsa az alárendelt szweplő egyéni-
ségeknek.
Nem csüggedek tehát, szemben ama perccel, mely
kötél, vagy golyó által fogja éltemet kioltani,, mert lelkem
erős meggyőződése és keblem tiszta öntudata kisérend a
martyrok ama kinszenvedő helyére. — Az itt toU alá vett
események följegyzésével tartoztam honom történetének, kis
seregém vitóíseinek, és önmagam nevének . mint kinek a sors
megengedte, hogy mint egyszerű napszámos, én is parányi
lehetségemmel járuljak ezred éves alkotmányunk uj épületé-
— 133 —
nek talapzatához ; engedje az ég , hogy a hon elesett
áldozatai fölött rendithetlenül fölépíthesse a vérkeresztségbeu
nyert alkotmányának uj épületét !
E nehéz föladat kötelmeit is teljesítve , ugy vagyok
meggyőződve, hogy most már földerítem az Erdély havasai
ellen áHalam v^^őtett * hadviselés nehéz napjait, mely által
a több oldalról megj'dent, de ide vonatkozólag nem kimerí-
tően fölvilágosító szép munkák netaláni fölhívásainak is
eleget téve lenni hisi^ek, minthogy jelen töredék munkám,
azokban az ide vonatkozó el^ásokat igazolja , vagy töké-
letesen megdönti ; miért is eme kis töredékmunkám kezes-
kedik arról, h^gy nem írói viszketegségből bocsátom azt a
nagy világ olvasó s itélő közönsége elé. r
Töredék az erdélyi hadjáratról, Bem
vezérlete alatt.
' IV. •
Bem, mint az Erdélyben működő haduk fSyeíére,
december elején ért Somlyóra, hol is napi parancs által tudata
megérkeztét, valamint elfoglalt állását, nem különben azt
is, hogy őt a kormány az erdélyi hadak főparancsnokává
nevezte ki, teljhatalommal, s ennélfogva föltétlen engedel-
mességet kivan mindenkitől, és a ki nem engedelmeskedik,
agyon löveti, de ellen esetben jutalmazni is fog tudni,
Bem kérlelhetlen szigort gyakorolt, de részrehajlat-
lanul, épen oly nagylelkű a jutalmazásban, s a boszuvágy-
tói ment , oly anyira, hogy még az önzésnek árnyékát sem
ismerte.
Bem a közép parancsnokságot Gzecznek adta át, ő maga
Nagybányára menvén , a hadjárat vezetését szokott modora
szerint megkezdeni.
Wardener tábornok december 17-én 5000 főből álló
dandárral két oszlopban 1 és V2 üteggel Bánfi-Hunyad
ellen nyomult, az egyike Ur bán alatt az almás! utón, a
főoszlop pedig az országúton haladva támadta meg Csúcsát,
— 135 —
hol Bítzkó magyar hadparanesnok erős állást foglalt; itt
az ütközet késő estig hevesen folyt mindkét részről, de a
császáriak azért egy lépést sem nyertek. Qt. St. Quentin
hatod magával ,. a Sebesnél fölállított üteget rohanta meg,
a második nap reggdén, mely alkalommal a nevezett vitéz
s bátor katona, egy ágyú lövés által élet nélkül földre
teríttetett, mire a császáriak részéről hátrálás történt.
De Bitzkó vajon mit gondolt, azt e mai napig sem
tudhatni, mert dacára annak, hogy ő volt az nap győztes,
még is Feketetóig hátrált, s Táradra futárt küldött segit*
ségért, az ellenség nagy számát hirdetve"^).
A csúcsai ütközetben az összes sereg közös fájdalmáivá,
a működés teréről egy jó időre elveszte köz szeretetben álló
Banmgarten honvéd alezredest, ki is a térdében kapott
égy golyót, melyet Gross orvos Váradon vett ki, iszonyú
fájdalmak között.
A csúcsai ütközet magában véve csekély tekintetű volt
a többi ^ nagy csatákhoz képest , de felette nagy elönyű,
m^t ha ott Bitzkót legyőzte volna Wárdener, bizonyára
Váradra sietett volna , s igy a dolog bonyolodottabb fordu-
latot öltött volná ass* egészre nézve; tphát Bitzkönak ez
erős niagatartását , mindenesetre méltó érdemül kell elis-
merni, valamint Inczédy Samu a ll^ik honvéd zászlóalj-
beli őrnagyét is, ki ugy szólván a nap hőse volt, Pereczi
lovaB századóssal együtt (kiről tisztán^ el lehet mondani,
-hogy német-magyar lovas volt); A német könnyű lovasság-
'^) Azért nem hályesen mondatik az ismeretek tára III. könyvének
96-ik oldalán » hogy Ritzkó fdl akarta áHását ad9i, mivel Feketetóig vonult
vissza.
- 136 —
nál szolgált, s Váradon tartóztatták le 1848-baii, midőn
remoüdirozni ment.
Bem meghallván Bitzkó hátrálását, tudtára adata,
hogy az 6 hire nélkül tobbé ne hátráljofi , i&ert és
egyszersmind előre nyomulásait meghagyta , b igy nyotnult
Ritzkó ezredes előre.
Itt megjegyzendőnek vélem azt,, hogy Be^Othy öd&n
mint teljhatalmú kormánybiztos jött, Erdélybe menendő, s
Feketetónál a vendéglőben rövid időre betért , hová Ritzkó
tiszti karát is behivatta, ki is Ritzkót az alatta álló
tisztjei előtt illetlenül lehordta, mely eseten mindnyájan
megütköztünk, mivel Beöthyt rostul ajánlá.
Bem, ez. alatt a bal szárnynyal Kis-Nyiresig. nyomult
«lőre Deézs felé, melyet egy császári dandár védett, 23-án
hirtelen megtámadta e dandáít, oly roppant ágyú tüzelést
intézett , hogy a császári csapat majd 4 órai tüztítós után
már vissza vonulni kezdett, mit Bem észre vett, Tóth
alezredes által heves szuronyos rohamot reiwtelt , ínely
támadás . az osztrákokat áUásuk végelhagyására kényteté.
Visszavonulás közben még egyszer me]^fordultak , de a
4-ik hanvéd zászlóalj tót ajkú fiai szurony rohamát ki nem
állhatván, jobbnak látták megfordulva futásban lelni mene-
déket; — az ellenseregenek egy része Besiztercére vonult,
más része pedig Jablanovszkyval Bethlenbe.
Bem pedig Kolozsvár ellen való nyomulását .kettőztetett
erővel siettetó, ugy anyira, hogy serege meleg ételt sem
ehetett, — A közép sereg csak december 25-én érte utol
őt, Kolozsvár előtt; midőn a császári hadakat megtámadá,
de az ellenség vitézeinek vezére, az öreg ágyúiból néhány
— 137 -
Hátát alig hallyán, már seregét megforditá, s a Tdeki
hegyen át Tardára vonult vissza , Xolojssvártt hagyván
néhány százra menő foglyot, s nagy részét podgyáBzainak,
Bem pedig még az nap Or<km*zaj közt vonult be KdoiHvárta.
Bem, Ozeczet másíiap Bitzkő elé küldötte Bánflhnnyad
felé, ki is kevés figyelemmel vezeté csapatját, laeft Kapuson
éjjéli^ 12 órakor Bitzkóval találkoosDtt, mely találkoaás pár
ember fá|}didmas emlékébe került, mivel Gzecmél voltak
sárga hajtókáé oeáezári katonák is, Keller paranícsnc^sága
alatt (ha jól emlékszem Sándor gyalogságbeliek) kikét a
sötét éj ellenére is megpillantott Ritzkó avantgárdája , s
azonnal feloszlott csatár - lánczba , és hátra izent : itt az
ellenség, és erre már a kölcsönös csatározásod megkezdMtek.
T- Gzeoz emberei néhány száz lépést vissza vonultak, mire
az avantgárdát vezető tiszt a^ nton lévő házba rohant
embereivel , s Keller őmagytöl , valamint tiszigeitől is
elszedték a kardokat, ezek még akkor is császári öltönyben
voltak. — . ^
'^^^,A esete - patára oda vágtatott egy Mátyásfanszár fő-
hadnagy, kmek nevét elfeledem, s fölvilágositá Bitehót, ki
már akkor óda ért, é» igy kapták vissza Keller és tisatjei
kardjaikat , és még azon pillanatban batároztatott el , hogy
Kolozsvártt a fehér serijjak feketére festessenek, -^ s így
ennek folytán karácson napján vonult be Ritzkó hadteste
Kolozsváirra öröm fogadtatás közt, mely szivességben parányi-
Ságom is részesült
A császári seregek egyrésze ezen hhre Fenesén át
Tordára vonult, — Urbán pedig éjjel Almásról Sgresre,
M erá és Tarcsto át Apahidjára, innen Besztercére hátrtft^
— 188 —
kinek utóesapatát négj sEázad gyalogságbál é fél század
Wemhardt könnyfl loyasság képezés mely utócsn^at Bem
serege által foglyul ejtetett.
De(^m;ber ti6-án Bem parancsot adott Gzecznek, hogy
a ll*ik honvéd zászlóaljjal^ egy osztály Mátyáshuassáriral, s
egy hat fontos üteggel TcHrdára indülni, és ott toyáhhi
paranesig áHomásozní , mely parancs által Aranyos ?Mgy
knlceát ohajtá az öreg ur biztosítani/ és- egyeaenimind a
császári hadak figyelmét megosztatni, mivel ezt igy látra,
a császáriak figyelme Fehérvár felé vévé főirányát, s ngy
mig 82 ellen Seeben és Eárolyfehérvár bíztositásárél gondol-
kodott , addig Bem Beszterce ellen nyomult 3800 gyalog-
sággal, 860 lovássíág és 18 ágyúval. 30-án Szamosnjvárra
érkeztünk, 31-én Bethlenre, hol Uibán és Jablanovszky
esajtatat voltak öszpontosulva mintegy 4000. — 1849.
január 1-én reggel tüzéreink hevesen üdvözlék az uj év
reggelét osztrák elleneinkre, kik is a keményen be&gyott
Szamodon átkeltek, tüzéreink meglehetős heves tüzelése alatt
Ezt látván tüzéreink, tüzelésüket, még hevesebben folytatták
oly ányira, hogy a császáriakim tett második ^urony roham
után azok áUátoikat elhagyták, és pedig Jablanovszky
Bés^terte alá, Urhán pedig Naszódra fonultak. Bem,
Jablanovszkyt vette üldözőbe, Urb|n üldözését pedig Bítzhéra
bizta, mely esapattiál magam is voltam* %&1 nappal
mentünk, pihenés nélkül, január 2-án Makódnál a naszódiak
ellen heves csata kezdődött ^ de az ellra azt nem sokára
fatamodással dicsőité. — B«n útját Beszt^eének vévé, és
onnét Jflblaaovszkyt kiverte, Ritzkó pedig Naszódra. Itt i^
napot pihentünk , és némi katonai szereket kerestünk a
— 189 — ^
Uper-tárban^ az ottani határőr ezred tándbaB (Orlatiak)
hol Tolt is^ mert lőport néhány hordóval találtunk, azon
í&lfll 168 darab szuronyos fegyvert, 1000-et meghaladó
kis kézi ft^zéket^ melyeket katonáink között azonnal ki is
osztottunk^ nemkülönben mintegy. 500 darab bádog kula*
csokit^ melyeket szintén föl tudtunk használni; találtunk
még 2 darab demontierozott hat fontos ágyút, mit is szán-
kóra tétetve Besztercére küldöttünk.
A mi pedig azon állítást illeti, hogy Naszód felprédál-
tatott, az alaptalan, mert én mint szemtanú, s mint Bitzkó
ezredes táborkari tisztje arról csak tudnék valamit, azért
helytelenül van irva az ismeretek tára Ill-ik kötet 97-ik
oldalán, valamint a kiindulási jegyzetek is hibásan vannak
följegyezve.
Bitzkó, Borgobrund és Borgotihutzáig nyomult, később
itt oíiaradt egy osztály Sándor gyalogság, s egy loyas
Itt történt az is, hogy Urbán már másképen menekülni
nem birván, három darab hat fontos ágyúját az ut oldalán
fekvő hegytetőről egy mélységes völgybe leereszté, bűt is
Bitzkó a^borgobrundi |K>stamesternőtől megtudott, engem
é» Yirsbitzki , Eoburghuszár főhadnagyot rendelt egy
század ugoesai önkény tes és egy szakasz huszárral azok
elhozatalára^ — mit fölötte nehéz esuszás más^ után egy
Hovamika nevű határérközségből nagy fatalitások után
sikertilt elhoznunk, de én eme csapattar már nem Borgo-^
biíindra, hanem Jádra siettem kifelé^ mert oda is éjfél táj-
ban értünk, a honnét másnap reggel Besztereére be is
— 140 —
voBoItuDb,, ass elhozott, ragy k megtalált 3 hatfontos áfjrűr
val, mindefi más melléklet nálkttl. .
Besztercén néhány napi pihenés rolt, miié következett
a hosöztt és kettőztetett mars. örabiczy ^nés^ a 27-ik
bonvéd zászléaljjal Ivekére rendeltetett, onnét a Beseteroé*
ről MarosTásárhelyre nyomnló hádesapat előcn^patát képe*
zendő y hol szívesen fogadtak , s hová fiem csak misUl nap
múlva ért be.
Bem ideérkezése után, másnap reggel Ombiczy Sán-
dort a 27-dik honvéd zászlóaljjal Ballavásárra rendelé, utánna
küldé Kiss székely huszár őrnagyot és engemet azon meg-
hagyásai, hogy <}tt a Küküllö völgyén öálfalva felé vonul-
junk. É rendelet p<Mitos teljesitésében csak anyit késtünk,
mig a Ballavásáron reánk tört szász atyafiak seregének
maradványait néhány huszár által Marosvásárhelye indi-
tottuk : azonban mind ezen napon történt csatázás ellenére
sém késtünk el, mert épen akkor értünk a főútra, midőn
a fővezér derékhadával (Oroos), a mi a véletlenség hatal^
mto rendelése^ mert alig jöttünk össze s vonultunk egy
Mnn keresztül, melynek nen^át elfeledd, már alkonyat felé
valánk, midőn ai szép mezőre érye^ csodáltnk Gálfalva dom-
lnoB és regáiyes fekvését. így beszélgetve haladánk az ttton,
mire alig egy nejgyed éra mitlva;, a eidodált azépen emelkedő
dombdosfeáról reánk hatalmasai tftzelni kezdettek 12 és
6 fontos ágyúkból. Mire egy kksé kínyitáök szemeinket,
esak háj^T/ látjuk, hogy anji az dUeodaéges vitéz, mint a
zuemdrás fiik ágai; erre Bem azonnal megtéve rendeleteit,
Grubiczy-felé érvé art niondlá, jó, hogy hamarább nem ért
ide mint én, márt itt megszalasztották vólm, mi könnyen
_ ui _
is oieg^ftrtéidietett, m^t (jrubiczynak a 274k zá8zl6»Ij egx
osztály lorassá^ és 3, 6 fontos ágyújtoái nam volt t&bb
orctje, mg eHenben Puchner égése erejével Gátifalyán és
kOtnyékén késsen &Ut, mivel ez oly l^éJilási ppnt volt,
hogy ha ast yédelem nélkül feladták yolna»<még esak ejopii-
tést sem érdemelne egésss ellenállásuk ; tehát védték is $k
Gil&lyán átkelhetésünk ellen magukat, de még ^^ a sötét
éj daeára, miénk lett a gyésaelem.
£ csata kezdődött január 16-án este^ s a s&tét éj
dacára is, « esti 6 érától 9 óráig tartott, axután kezdódött
a szuronyos roham, melylyel Puchner seregét kivertak. Ez
éjjel seregQnk nagyobb része a szabad ég alatt állomásiozott,
ugy anyira, hogy csak azt vettük észre, hogy a jnidőn
szólani akartui^k , bajuszunk szakálunkkal Össze fagyott, a
hideg 20 fok Volt, ha több n^m* Hajnadb2|/n már Puchner
ágyűjellel köszöntött órszemeinkre , mü'e mi is k^zen vol*
tünk, nem ágyüztimk viszont, csfak némán vártuk síri c^endr
ben az öreg atyust Bemet.
Bem az ellenség kilencedik ágyú lövésére köztünk volt^
és tette a csatarend fölállitása iránti intézkedéseit, szo-
kott hidegvérrel ; — . a 27rik . honvéd zásj^lóa^ból ni^gy
század: különböző helyekre rendeltetett ágyíl fedezetre. JUiidón
ágyúink fölállitva voltak, elkezdődött a január 17-ik dráma
felvcmása, négy órai heves ütközés után, melyben lovasaink
három, gyalogságaink fölváltva négy rohamot tettek, ez
után Puchner Hegyesfélé meginditá visszavonulását* Alig
mentünk íBgy óra távolságra , midőn néhány német
könnyű lovas elibünk vágtatott, néhányan azt gimdoltuk^
hogy át akarnak jőni, — de az nem igy volt, hanem
— 142 —
Br. Hépperger föhadnagy neki vágtatott Bóiönek, le akarta
lOTáről Hghi az Öreg atyuí^t, kinek kezében esak egy kis
ostorka volt, erre több huszár oda vágtatott, de mivel épen
hegyről lefelé történt az eset, és lovasaink lovainak patk<Si
már kopottak voltak, sokan el is estek -lovastól, mire
Of. Bethlen Gergely és 6f. Teleky Sándor és Kiss
székely huszár őrnagy neki .ir?bmlottak, és flepperger főhad-
nagy süvegét leütve megszabdalták, a többi között a száját
jobb oldalán fülig fölhasították, mire a vitéz fJhadnagy
földre omlott lováról, kinek is T}eköttetó8ét Bem csekély
személyemre ^bizta, —
Én meg ügy jártam vele, hogy egy ügyetlen orvos,
ki sietett is, u kötöző téren bevarrta" szájárt, de félre, mit
más' naí> ismét fölbontott; és újra kénytelen volt. bevarratni.
Kára semmi sem lett, e férfi bátor és elszánt katona volt,
s e mellett lovagias érzettel is birt^ mivel engemet az
Aradi várban, mint foglyot is meglátogatott Eastelitz
tábornokkal, s melegen visszaemlékezett a muttra, s azt
monda : ^^kár volt anyi vérért "*% ' ' :
Bein, öróf Bethlen Gergely mátyáshuszár, őrnagyot
Kűküllővárra rendelte,' ki jó tapintattal s bátor elszántsággal,
a császári sereg balszárnyát nagy gyorsasággal megk^rülé,
s midőn Puchner- Szőkefal várói is hallá az ágyúzást,
inint ha Isten nyila csapott volna közibűk, iirtelen hátrálni
kezdettek, elébb csak Megyésig, de látták, hogy ott is
nyomában vagyunk, tehát pihenés nélkül siettek N. Szebenbe.
Bem ezalatt folytonosan előre nyomult január 18-án
Megyésre, 19-én Nagy-Szelindek (Stolczenbur^) hol csak
pihenést rendelt (itt egy kis mulatságul meg kell emlite-
— 143 —
nem, hogy a Tárosban néhány hassár ás pár bé«sí légioná-
rius valahol a két órai pihenés alatt, néhány méhkasra
találtak , és con amore azokhél mézet hozták , ^ no vdt
azután háború, yalamenyi méhecske mind körül fogott ben-
nünket, eleinte tréfás mulatság h nevetés tárgya lett a
szegény méhek boszuja, de bezzeg a midőn ők is eljöttek
öszpontositott erővel, akkor komolylyá vált a dolog, anyira,
hogy a sereg kénytelen volt a város utcáiból menekülni a
snbadba, mi nagyon is fris lépésekben történt, es valami
leirhatlan fegyvertelen harc voltj délután a marskOzbe nem
csak egy bajnok társa/mnak szemléltem f&ldagadt ^cát),
estére Bem serege Nagy-Csürre 'érkezett, összesén S750 gya-
logság, 875 lovasság és 31 ágyiiból állott seregével: itt
az előőröket ém állitám föl Nagy-Szeben elleni irányban,
ekkor este is fölötté nagy hideg volt, és tüzet nem lehetett
rakni a hadszafoályok ellen, előőrsön volt a 274k zásdóalj
három százada, és a 4-ik honvéd zászlóalj két százada, és
két század lovasság. ;^
Másnap, januáj* 21-én reggeli T és 8 óra közt Bem
megtámadta Szebent, a császári seregek. a már készen álló
Brastwehr-jük háta mögött állottak, ^— lovasságuk pedig
a hammersdorfi lapályon vala fólállitva, az ellenség bal szár-
nyát vezette Losenau, a jobbat Ealliány brígadája,
a cmtrumot Puchner személyesen vezérelte. — Bem táborát
pedig vezette Mikes Kelemen Mátyáshuszár ezredes, a
Nagy-'Osttrí országúton lassan előre, még a Szeben vár első
rédoutjához a mintegy 700 lépésnyire fekv4 hidig, s Bem-
mel egylet az ütegek fölál^tásában működték, ekkor egy
ágyú golyó elüté fejét & TÍtéz ezred^mek, az összes sereg
— 144 —
na^ és ködös fájdalmára , mert emi leereaekedö bátor
katonát^ feledhetlen jó emberbarátot mindoyájan fölötte
síjaáltttk. Békd éé áldáa lebegjen hamvai fölött! .
Ekkor Bem is sietett kis seregét fölállitani , s ebbeli
működése közepett egy ágyú golyó' halálosan találta Terey
táborkari századost , csak haqiar utána egy másik golyó
elvitte Teleky Sándor lovának hátulsó bal lábát.
Bemnek l^ben ellaaí rögtönzött fölállitáűa következő
volt : a jobb ssárnyoji B. Meszána Iisitván őrnagy a
4-ik honvéd zászlóaljjal s néhány ág^iival^ az 6B*i\ zá^izlóalj
három századával, a terdai «nkénytes zászlóf^j B» KjBmény
Farkas alatt, Fereczy könytt lovas saázados félszázadávaJ,
ós Zsurmay 110 féből álló Yilmos huszárral, — a bal-
szárnyon az első osztályban (Treffen) állott a 27'ik honvéd
zászlóalj iGl^rubiczy Si^dor őrnagy alatt, efy székely gya-
log zászlóalj , egy százados parancsüoksága alatt , a bécsi
legio, az ágyú üt^ek, és az ugocsai önkónytes asázad. Itt
meleg napunk volt, a tóata. folyt déli .órákig, midőn
Grrabiczy Sándor őrnagy a 27-ik honvéd zászlóalj parancs-
noka hUálos sebet kapott ; ekkor a zái^zlóaiy vissza kezdett
ful^ni, és ez által az egész balszárny első trctfje, mit Bem
észre vévén, eíigem piaga mellől oda küldött a futamodás
okát meglátni, és ha csak lehet a sereget meg£orditwi ; e
közben a jobb szái'nyon Báró Meszéna István őrnagy, egy
már hűlni .kezdett ágyú golyó által jobb csípőjére roppant
üAést kapott, minek folytán lováról leesett, a kötöző lielyre
vitetett, hol is az orvosok átvették. -^ A balszárnyon állott
még Gr. Bethlen Gergely a M^tyáshuszá^ok két osztályával,
- 145 —
a második *csatarendbeii (treffen), és Kiss őrnagy a Székely-
huszár osztálylyal.
Ez alatt a jobb szárnyra törtek az ellen lovasai,
és hatalmasan kezdették a 4-ik honvéd zászlóaljat aprítani,
szóval hamarjában nagy zavart idéztek elő, nagy nehezen a
százados gyalog futkározott a nagy hóban, jobbra balra,
embereit össze szedendő, E századós Nagy - Szelindeken
Meszéna helyett őrnagy lett.
Mig ez a jobb szárnyon történt, addig én a balszárnyra
valék rendelve, melyet már rendetlen futamodásban találtam,
mire Gr ^ Bethlen Gergely reám kiált ezen szavakkal: » pajtás,
ismered ezen gyalogságot, kérlek állitsd meg, mert ha a lo-
vasság ide érkezik egyenkint fogja lekaszabolni, már én
nem birok velük, ós amoda jő a lovasság, eléjük sietek
— Isten veled!* — Gergely barátom ezen szavai e pilla-
natig is füleimben hangzanak,, én csak hamar a gyalogság
visszarohanó tömege közt jelentem meg. A 27-ik honvéd
zászlóalj lobogóját kezemben véve, egy altisztnek adtam,
kit ismertem J)átorságáról, én pedig kardot ránték, a gyalog-
ságot szép szóval , fenyegetés és teremtettével , igazán
megvallom, hogy kard ütlegekkel is segitve a dolgon,
megfordítanom sikerült , de ez miiíd vaktában történt , ós
semmire sem tekintve előre rohantunk, mint esze veszettek,
s csak az<m vetttüí észre magunkat , hogy egy árok előtt
állunk, előbb ott maradt három darát) hat fontos ágyúnk
mellett, — ezek nemzeti szinre lévén festve, errűl ismere-
tesek voltak. Akkor széjjel néztem, láttam, hogy a jobb
szárny miár messze hátrált, Bethlen pedig adta terem-
tettével rohan utánuk, nehogy elfogjanak bennünket, mire
OntekK. 10
— 146 —
embereim megragadták az ágyúk laffetjeit magunkkal
vittük, Bethlen addig a német lovasokat vette űzőbe, mely
alkalommal a fiatal Gf. Eszt^rbázy, Mátyáshuszár had-
nagy (ha jól emlékszem) jobb karját lőtték el könyökén
fölül, — igy vonult vissza a balszárny is, helyrehozott^ hibá-
jával , és visszafoglalt három ágyújával : ekkor Bemhez
siettem, s mondám, hogy a 2 7-ik honvéd zászlóalj őrnagyá-
nak elesése szülte a zavart, de az elvesztett ágyúk mentve
vannak , — mire Bem hozzám e szavakat intézte Teleky
Sándor, Kemény Farkas, Kiss Székelyhuszár őrnagyok jelen-
létében: „Sie sind alsó Major und Commandant des 27. Hon-
véd-Bataillons , so woUen Sie mit ihrem Bataillon die
ausserste Arrieregarde bilden, haltén Sie sich fest*.
Ez ugy is történt, a szebeni ütközet után Nagy-
Szelindekig én fedeztem a most kapott 27-ik honvéd zász-
lóaljjal a hátra vonulást. Nagy-Szelindekre este felé értünk,
midőn már a nap bucsut szokott földünktől venni. Bem itt
ágyúit a falu utolsó házának oldala mellett dombra helyezte,
és a falut elzáró patakon lévő hid előtt is volt két darab
hat fontos ágyúja fölállítva, engem embereim egy részével
a falun tul, a patak elébe rendelt balra, mellém rendeló
akkor Makray, Mátyáshuszár századost (ki később ezredes
lett) ; két századomat az ország utón jobbra állitám föl , a
tordai őnkénytes zászlóaljat pedig a befagyott patakba
parancsolta , a 4-ik zászlóaljat a magasuló hegy oldalába
jobbra egy század lovassal, a többi sereg a faluban gúlába
rakott fegyverei mellett táncoltak a roppant hrdeg miatt.
Midőn már jól besötétedett, hallottuk Puchner seregét győ-
zelm marsokkal felénk nyomulni, dob, trombita és zeneszóval,
- U7 -
de látni a sötét éj miatt, jnit sem voltunk képesek, — '
nekünk szigorúan meg volt rendelve a hallgatás. Bem gya-
log állott a hidvégénél levő két ágyú mellett, midőn ő jónak
látta, élsütteté azokat, és belőlök két világitó golyó' (Licht-
kugel) repült az ellenség serege felé, kik azonnal elhall-
gattak, de azon percben minden ágyúból ömlött a kartács
reájuk, a negyedik lövések már golyóval történtek, felkaptak
ők a hegyre, de onnét csak .hamar hatalmas puska lövések
után megfutamítottuk^ el is fogtunk néhány polyákot, kik
sebesültnek tettetek magukat, de közülök csak egy volt
valódi sebesült, --^ erre űzőbe vette őket Makray barátom
és kergeté mint nyulakat, — lehet, hogy Puchner azt hitte,
hogy Bem is ha egyszer retirálni kezd, tehát vége hossza
nem leend , a miben fölötte csalatkozott, azért ők is vissza
mentek Síebenbe.
Itt Nagy-Szelindeken január 24-én ismét megtámadott
bennünket Puchner, de most egész erővel szépen körül vett,
de az öreg ur is felosztotta seregét ekkor már , Czecz
alezredes is hozzánk csatlakozott ; Szelindek keleti oldalát
Czeczre bizta , a déli oldalát Kemény Farkasra , Czecz és
Kemény ^Farkas közé tette Bethlent, huszáraival, nyugati
oldalán Bem maga vezényelt, a Zsurmay és Pereczy lovas-
sággal, egy székely és a 4-ik honvéd zászlóaljjal, engem
pedig a város északi oldalára a 27-ik honvéd zászlóaljjal,
az ugocsai századdal. Makray lovas őrnagy segítségével és
két ágyúval, — erre délután 3 óra tájban megkezdődött
a csata , mely magában véve életkérdés volt , de nem
nagyszerű, hanem «rről más nap Bem maga azt mondotta,
hogy a tegnapi (»ata, a ritka szépségű hadi tudományt
10*
— 148 —
árulja el, mind a két részről,, s reggeli raporton igy szó-
lott: »Die gestrige Schlacht war eine musterhafte Auf-
stellung von beiden Seiten, und die Truppén habén sich
gegenseitig schön und tapfer benonunen, — ich danke,
meine Herren".
Mula^zthatlan köteless^enmek tartom itt ünnepélyesen
megemlíteni azt, hogy e nap folytatott szép csatánk győ-
zelmét főkép Grrf . Bethlen Gergely bátor elszántságának
tulajdonithatjuk ; ki is az ellen lovasaira oly meredek hegy-
ről vezette le osztályát, milyenről lóval való lemenetelt
hihetlenségek közé kelletnék számitani , az ellen e^ látva,
kis öS3zeütközéi^ után jobbnak látta a hátravonulást azon
a helyen megkezdeni , nehogy még más oldalról is igy
támadtassók meg; később egy elfogott orvos oda nyilat-
kozott, hogy maga az ellen lovassága is hajmeresztve nézte
és csodálta Bethlen alezredesnek szerencséi lemeüetelót.
Másnap, midőn mi is megszemléltük a hegy azon oldalát,
valójában a borzalom fogott el bennünket, e vakmerő intéz-
kedés fölött.
Ezek után behitt minket reggelire magához, rántott
levesre, mert ő minden reggel azt szokott reggelizni. Ez
nap határoz tátott el az is, hogy ő az napságtól fogva
minden napi parancsát, német nyelven fogja kiadni,, er
pedig onnan eredt, hogy én az nap délben vonultam be az
elő őrségről, hol is 24 órát voltam; alig helyezkedett el
legénységem némileg, s kezdettek maguknak valamit főzni ;
egy Írásbeli parancsot kaptam bemtől, hogy azonnal vonuljak
lakása elé zászlóaljammal, mire embereimet össze szedve oda
jnentem, s midőn szobájába értem, jelentem, hogy parancsára
— 149 —
itt yagyok, felém jő kissé felindulva, mit az ideig nem
tapasztaltam, s azt mondja ön most vonult be az elö-Örség-
ről? Igen uram! Hát mit akar, talán embereit tönkre akarja
tenni ; én nem önt, hanem a 4-ik zászlóaljat rendeltem ide,
mira én neki a nekem neve aláirásával küldött parancsát
felmutattam, erre 6 nagyon felbőszült ^ s azt monda —
„Grott; warum kann ich nicht Ungarisch* — én rövideden
azt feleltem neki : „Herr (Jeneral, wír sind nicht eng-
brüstig gegen keine Nation, daher um jedem Missverstftnd-
niss ausweichen zu kflmnen, mache ich den Vorschlag,
allé solche Tagesbefehle in der deutschen Sprache ausfer-
tigen zn lassen , damit Sie sehen und verstehen können,
was Sie, Herr Gtóneral zum unterschreiben habén, denn mit
diesem verkehrten Befehle ist zwar kein Nachtheil ver-
bunden, abíer es könnte so etwas geschehen — und was
dann?** — ^Gut so, morgen will iqh es anordnen**, volt
felelete.
Mire kimentem a zászlóaljat haza vezetni, láttam,^
hogy tornyosulnak' felénk ellenségünk seregei, mit is az
öreg umak tudtul adék, mire azt felelte: ^diesmal ist dieses
Missverstándniss gut gekommen, aber öftér kömmt es nach-
theiliger, als heilbringend"*, és attól a naptól fogva a
seregei közt egyes parancsnokoknak irt rendeletei ném^t és
magyar nyelven adattak ki.
Tehát az ujabbkori ismeretek tára III. kötet 100-ik
lapján ^ roszul és hibában van fölvéve , hogy ezen most
elmesélt ütközet Nagy-Szelindeken január 30-án lett volna,
— mert az azon hó 24-ón, volt.
Azon évi február 1-én innen Vízaknára ment kis hada-
— 150 —
val, űe Szeliüdekröl azelőtt két nappal elküld ötté volt
Kemény Farkast Dévára, a Magyarországból segítségünkre
jövő hadcsapatok elé.
Vízaknán csak megvoltunk február 4-ikig. E napon reggel
5 óra tájban jelenti a huszár az előőrsógről, hogy valami ellen-
séges csapatokat láthatni Szeben felől, «z egy vasárnap
reggel volt, mire magam is kimentem széjjel nézni a vonalon,
noha azon éjjel a tordai zászlóalj állott elöőrsógen. Szálr
lásomon hagytam Czecz ós Gróf Bethlen alezredeseket,
Zsurmay és Pereczy őrnagyokat, valamint Petőfi Sándort,
akkor még századost, kártyánál mulatva. — -A mint én az
egészet kivehettem, láttam, hogy az ellenség erős had
oszlopokat állit föl, különböző állásra. Midőn jól mpgszem-
leltem, vissza siettem a patikába, hol szállva voltam, de
mivel egy óra — ha több nem — belételt, alig értem a
városban lévő tanyámra^ hallom az ágyút szólani, lovamról
le sem szállva kiáltók: fiuk, ki! mert ma melegünk leend,
mindnyájan kiugrottak ós így embereimet hamar összeszedve
a csatatérre siettem : bezzeg már volt előttünk egy rettenetes
hosszura nyúló csatárlánc látható, ugy, hogy később egész had-
erőnket csatárláncba valánk kénytelenek fölállítani, csak a
zászlóknál hagytunk egy-egy szakaszt, mint reservát. — r
így vártuk az ellen már oroszokkal egyesült hadoózlöpait,
Bem apó is kijött és meginditá a tüzelést Ez roppant, nap
volt reánk, mert fölötte kevesen voltunk. Déli 11 óra tájban
az ellen visszavonult, mi utána s midőn a hegyláncolaton
túl haladánk, látták, hogy a hosszú csatárlánc után sem
Unterstützung , sem Keserve, annál kevésbé hadoszlop
(Haupt-Chor) látható. Ekkor a Puchner emberei oroszok támo-
- 151 -
gátasával felónk rohantak, de a mi embereink megálltak, s
csakhamar egynehány furcsa ágyúgolyó jött közibunk , ós
ópen midőn Bem mellettem állott, egy golyó nem messze
esett tőle, ő megnózte s fölvótette, kezébe Yóve, ismót meg-
nózte, ekkor azt monda : „Iá sönt des Eusses, ce-ci at il
8 livre, rAutrichien n'y ont pas, el fant que nous nous
retirons d'ici'' ...ós ezzel megrendelte a visszavonulást,
mely alkalommal egy árok ugratás alkalmával, midőn Bemet
megtámadá, a nómet lovasság', segitsógóre menendő, lovam
alatt áss árok part össze omolva , annak dereka megtört,
mire Simonyi Czecz segódje sietett oda, s megmentó Bemet
az ellen kezeiből. Tovább retiráltunk egy iszapos helyre,
mely ugyan be volt fagyva^ de mivel a nap melegen sütött,
tehát olvadásnak indult, három, huszárral ós velem a lovaink
elsülyedtek, csak nagy bajjal sikerült gyalog onnan eljöhetni,
— de lovaink is hamar kivánszorogva utánunk szaladtak,
s midőn felülni akartam, ópen a pillanatban ütó el egy
orosz golyó lovam hátulsó jobb lábát. Odább haladva, más
lóra ültem , melyet azonban a városban törtónt kéztusa
alkalmával , alólam leszúrtak a vitóz gránátosok a templom
udvara mellett, midőn a gyalog ütegeinket arra rendelem
hafnar előre nyomulhatni a nagy zavarból, — mert itt az
volt, — hogy itt a szó teljes órtelmóben nagy zavar volt,
azt mindjárt a lehetőségig előadom, csak a látvány általi
lelkesedós, vagy levertség fog hiányzani belőle
A midőn Bem elhatározá, hogy visszavonul, azonnal
leüzent futár által Bauer őrnagy és iroda igazgatójának,
hogy 6 az iroda ós főpénztárral, valamint minden podgyász
ós tábori szekerek vonuljanak a város túlsó oldalára átellen-
— 152 —
ben, mely domináló hegyre ö is siettetni fogja lovas ütegeit,
hogy azok a városon átvonulást fedezhessék. — Czecz maga
is a városban volt e pillanatban, az öreg ur sejtette a vesze-
delmet , , mert tőlem több izben kérdezte , hol német , hol
francia nyelven, hogy nem látom e jnég Bauert a túlsó
oldalra vonulni a városból, mire persze, hogy azt kellé
válaszolnom, hogy nem, de már tovább nem lehete magun-
kat tartani, tehát leereszkedtünk a városba. Mikor a sereg
a városban volt,, ekkor Bauer is a kocsikkal kiindult u
kapun, erre persze minden más hadi szekér., de még ^
lakosság is sietett menekülni, az utcák meglehetős szűkek
lévén a városban, történt, hogy Müller István tüzér
őrnagy ütegei előtt az utca két oldaláról, két menekült
kocsi vágtatott kifelé, s az utón össze akadtak.
A menekültek nean tartván szem előtt semmit , mint
azon jelszót ^sauve qui peut'', (kiki mentse magát), elég
az hozzá, hogy a két össze ütközött kocsiba felakadt Müller
őrnagy első ágyúja, utána a többi és társzekerei mentheté-
séről szó sem lehetett, mert a f elakadás pillanatában ott
termett a német lovasság osztálya Babarczy századod
vezérlete alatt és a gránátosok osztálya, a tüzérséget levag-
dalta, az ágyúk és lőpor szekerek azonnal elfoglaltattak,
valamint podgyász szekereink, pénztárunk irodánkkal együtt.
— Én a csetepatéból a patika előtt megpiUantám , hogy
Biég a gyalog ütegünkből három ágyú megmenthető lehet,
azért azokat a patika túlsó oldalára utasítottam a templom
melletti utcára, hogy onnét vágtatva a már felállított
gránátos osztályon keresztül sikerült áttömi. — Bem már
a túlsó oldalon volt , midőn én az ágyúkat feléje utaltam,
— 153 —
mire magam is arra felé sietek miután Mtra lévő két hátas
lovamat nem bírtam megmenteni, ekkor Bem azt monda
Bethlen Gergelynek: »Herr Obristlieutenant ! der junge
Major iát eín guter Sóidat*. —
Ekkor történt, hogy Sztnpa Ignác hadnagy, ki egy
szakaszszíil a zászló fedezésére volt rendelve. Megyesnek
tartott a zavarban, nem felénk, ki is mintegy háromszáz
különbféle ember gyalog és lovassal szerencsésen Megyésre
ért, — innét van az, hogy Czecz ur azt állitotta, hogy én
a zászlómat elvesztettem.
Itt állomást foglalva, bevártuk embereinket a menyire
csak lehetett ; midőn mind oda érkezett, ki csak erre az oldalra
jöhetett, akkor egyesült ellen által üldözve. Szerdahelyre vonul-
tunk vissza, — hol este a midőn megérkeztünk, embereink és
lovainkat pihentettük; vacsoráról szó sem volt, boldog volt ki
egy darab málét, vagy régi profontot kaphatott, a szerdahelyi
szász* lakosság zárt ajtóval várt bennünket , igy tett egyéb-
iránt minden szász község akkoron, midőn vissza vonulásban
voltunk : az ő ajtójuk csak akkor volt nyitva a magyar
hadsereg számára, ha azok mint győztesek jöttek a községbe.
Többen azt állítják, hogy Bauer a, vízaknai eset nap-
ján ittas lett volna, azért nem engedelmeskedett, — én
vele csak este találkoztam Szerdahelyen, de a nagy szo-
morúság és levertségnél egyebet rajtia, nem láthattam , s
igy ehhez nem szólhatok jó lélekkel, azonban azt hinni
egy átalában nem vagyok hajlandó.
Éjfél tájban innen elindi;iltunk Szász-Sebesfelé, a hová
csak 5-én hajnalba értüilk, itt minden kapu zárva volt.
Tudni kell, hogy a város kőfallal van körül véve, s van
— 154 -
két kapiga. — C«ecz alezredes ide előre volt küldve, de 6
azon jelentést hozta, hogy a város kapuja zárva ós eltor-
laszolva van, sőt a városban ellenséges katonaság is van,
— mire Bem önkényt vállalkozókat szóllitott föl a várps
bevételére, mire azonban fölötte szükségünk is volt, mert
a most győztes császári csapat mindenütt nyomban köve-
tett bennünket. Én épen Bem mellett állván, a midőn
a kérdést tette, hogy ki vállalkozik a törzstisztek közül,
elő állottam*) s egy ágyút kértem kis csapatom segé-
lyére , mely meg is adatott , — azonnal a város kapuja
felé rohantam, melyet csak hamar sikerült benyitni, vala-
mint a háta megetti torlaszokat is útból elrakatnom, mely
alkalommal hét emberem esett el, s többen megsebesültek.
Midőn a város birtokomba volt ós láttam,, hogy az ellen-
ségtől csakugyan tiszta, azonnal kiüzentem Bem tábornok
után, ki is ez idő alatt a nyomunkba követő ellennel hatal-
masan harcolt , — midőn a sereg a kapun belől volt,
azonnal a kapuk becsukatni parancsoltattak ós el is torla-
szoltattak.
A midőn ide beértem, ekkor láttam csak, hogy itt
már katonák fekszenek élet n^kül a földre teríttetve, ós
pedig nem kevesen. A katonaság minden neméből ugy szól-
ván, ezek még a vissza vonulás estéjón értek ide, s itt az
oláh és vitéz szász vadászok álmaikban küldék őket más
világra, — ezek azon katonák, melyből minden hadcsapatnál
szokott egynehány pár találkozni magnak, ki előtt legdrá-
*) Nem akartam ugy járni mint Orániai Vilmos angol királyijai a
matróz, kinek azt monda : „For shame are yott afraid to die in mj company?*'
(Szegyei ön meghalni társaságomban?)
— 155 —
gább kincs lia csak a fővezér parancsát bár mi utón mődon,
akár mi csekélységben áthághatja , ez nekik oly édes,
mint Ádámnak a paradicsombéli tiltott alma, —^ nem talál-
kozott még hadvezér, mióta a világ és katonaság fönnáll,
hogy ilyen vonaglóktől ment legyen ; ezeket a francia
nagy hadjáratban I. Napóleon Marodeur-öknek keresztelte,
azért valék én is bátor magyarban vona^lóknak hivni, niert
ezek a szó teljes értelmében nem mások. Ök soha sincsenek
a hadsereggél, mindig távolról vonaglanak utánji, ha
valamely elöljárójukat megpillantják, akkor azonnal készek a
hozzájok intézett kérdésre pontosan felelni, és azon pillanat-
ban az ily emberek roppant elszántaknak tűntetik fel ma-
gukat, — pedig a rendes kóztusát mindig szemüvegen szok-
ták nézni: van eset, hogy midőn a hadsereg parancsnoka
felette szigorú, és a hátra maradt vonaglók Qsak későn
veszik észre, hogy a fővezér utánok jő, még azt is tévútra
vezetik, kivált ha a hely alkalmatos, vagy azt allitják,
hogy bajtársuk elájult, mert egyikéjök már akkor a földön
fekszik, vagy oldalvást szalad valamely erdős helyen, azt
állitja, hogy valamely ellenséges csapatot látott, — vagy
olyan kutatónak tolja fel magát, Ezememü gondolatokkal
vannak az efelé emberek gárnirozva, és e^ek minden had-
seregben léteznek. — A legjobb oldaluk az, hogy a végső
esetben eledelt előteremteni csak ők képesek.
Épen nem szokásom valatínek ellent mondani, de az
ujabbkori ismeretek tára líl, kötetének 100-ik lapján
az mondatik , hogy Szász -? Sebes «t óí'áig lövetett az
ellenségtől, —^ valatnint ugyan ott az is mondatik, hogy
Bem vadszaladá^ban sietett . volna errefelé. Ez hibában
— 166 —
van állítva. — Bem serege soha sem tudta mi az a vadszaladás
hátra felé, azért az felette ferdén adatott elő, — és az is,
hogy Bem u podgyászt, a ini megmaradt, előre Szász-Sebesre
küldötte volna. Hiszen podgyász mi sem maradt, mert min-
denki ugy volt a mint lován • ült , vagy gyalog volt a
vizaknai zavarban , onnét ugyan senki sem hozott még csak
egy kis kenyér d,arabot sem magával , — és Szász-Sebes
sem lövetett az ellen által: itt volt az is, hol a német
könnyű lovas, miüt parlamentair jött be, ki azonban mire sem
mehetett az öreg úrral*).
Itt voltunk másnap reggelig, akkor kocsiainkat útnak
inditottuk, t. í. a lőszeres szekereket, és az utón fölvett elő-
fogatosokat, ezek a Szászvárosra vezető utón balról, a kevés
katonaság pedig mellette jobbról szép csendben kivonult a
város chinai fala közül, 9 folytattuk utunkat Szászváros felé.
A városban hallható volt, hogy előttünk ott csak oláh
fölkelt néptömeg és két század szász vadászok voltak a
város védelmére, kik is a rohanást látva azonnal el siettek
a hátulsó kapun Károlyfehórvár felé, minthogy az ut épen
a város alatt megyén arra felé, — ezek tettek még néhány
lövést embereimre a betörés alkalmával , ők gyilkolták le
marodeureinket is.
Hogy pedig nem mentünk vadszaladásban Szászváros
felé, arról kezeskedik azon állitásom és előadásom, hogy
mi a minket nyomban üldöző elleneinkkel többször szemközt
fordulva harcoltunk, még pedig egész erővel.
*) Lásd munkám 11-ik lap száin alatt ezen esetet kimerítve.
— 157 —
Nevezetesen itten történt, hogy Gróf Bethlen Gergely
Mátyáshuszár ezred parancsnoka , a lovaság háta mögé
fölállította a tápnőket kik lovaikon ültek, hogy az ellen
lovasságainkat többnek- lássa , — de bezzeg a midőn ezen
hevenyészett huszárokat egyegy ellenséges golyó meglátogatá,
volt ám sikoltás, és ha szerencsések voltak, hogy lovaik el
nem szaladtak, tul tettek minden katonán a bátor hősies
és elszántságuk meséiben, — volt azután csevegés hogy >ők
mily bátran állták a tüzet, — de volt ám azután futás is
a midőn a golyó a gyakori látogató szerepét vévé föl,
— tehát a mely seregben ily tréfás ötletek látnak nap-
világot akkor midőn ő a veretett fél , akkor arról nem lehet
azt mondani, hogy vadfútásban kereste menedékét.
A midőn Bencencre értünk, már estefelé kezdett lenni.
Ezen falu nem mesze van Szászvárostól, Gróf Lázárféle birtok,
innen Bem Czecz alezredest előre küldé, hogy nézzen körül
Szászvárosban. — Szászváros előtt valaha egy árok volt,
most azonban már patakká vált, a melyen egy meglehetős
hid is van, a patak jó széles, ebben több fölkelt oláh nép
csoportosult, a midőn Czecz, két ágyú és 12 Mátyáshuszárral
oda érkezett , ezek őket heves puska tüzeléssel fogadták,
Czecz azonban csak hamar megfordult s vágtatva jött felénk,
mofidá, hogy Szászvárosban sok az ellenséges csapat, a két
ágyút is oda hagyá, utánna a huszárok is vágtatva jövének
felénk. — : Bem már embereit Bencencre forditá vissza, én
mint a ki uz elő csapatot ^ vezettem, csak tovább folytattam
utamat már most az est sötétében; Gróf Bethlen Gergely
utánam küldetett, hogy forduljak vissza, de én már emberei-
met csatárláncba felosztottam volt, előhaladva láttam
— 158 —
két ott hagyott ágyúnk körül oláh embereket forgolódni,
inre én őket félszázaddal megtámadtam, és a két ágyút
tólök elvettem, erre oda ért Bethlen barátom is, „mi az
pajtás ""? kérdé, „semmi csak vissza yevém ágyúinkat "", azzal
odább mentem, mire Gergely barátom szokása szerint azt
monda : „brávó pajtás ezt jól tetted "*, — e pillanatban egy
oláh vitéz elébem áll és pardont kér és testvériséget, mire
ide hyujtá kezét, én azt elfogadva, s midőn kéz kézben
volt, szűre alól kirántá kétcsövű pisztolyát és reám duplázá,
mely esetre Teleky Sándor barátom is oda érkezett Bauer
ömagygyal, Gergely és Teleky azonnal kardot rántanak , és
a román atyafit földre teríték, — én csak anyit mondék
nekiek , midőn tüzéreinket a földön láttam legyilkolva :
„Barátim! itt alig ha csupa oláhság nincs, menjetek csak
Bemhez és mondjátok nelde, hogy mire ő ide érend, én
Szászvárosból ki fogom kergetni az ellent*'. Teleky mellettem
maradt, Gergely elment Bem titán, én pedig a városra
rohantam , a város előtt két ágyú lövést tétettem , mire
embereimmel rohamot csináltam, a román vitézek futásban
keresek menekvésüket, engem pedig a lakosság szobáikból
kihozott gyertyavilággal fogadott, — erre nem sokára Bem
is beérkezett, bátorságomért megdicsért s embereinket pihen-
teté, de nem sokára az előőrséget rendelte felállitaní.
Erről persze, hogy semmi szó sem volt Czecz munká-
jában, mert roszul esett Gzecznek, hogy épen nekem sikerült
az általa elhagyott két ágyút vissza venni, de történt volna
csak ez mással, mily ábrándozólag irta vohia le. De erről
Írjanak többet mások, mért ez engem érdekel , és szerény^
telenség volna magamról tovább irni.
— 159 —
Ezen éjjel az el^orséget reám bizta az öreg ur,
azt hiven teljesítem, hajnalban azonban láttam, hogy minden
csendes, lóra ültem, hogy majd a város valamelyik házában
bekopogtatok egy darab kenyérért, fizetés mellett, de alig
haladtam néhány száz lépést, a Inidőn egy ágyú dörgését
halottam, azonnal helyemre siettem, — az ellens^ szem-
látomást emelkedett előttünk a hegytetőre s mégindult az
ágyiízás, níire Bem is nem sokára oda érkezett, itt. látta,
hogy a tüzet folytatni kell egy ideig, ugy is volt, — de
midőn látta, hogy nem birjuk bevárni e helyen a dévai
segítséget, tehát megrendelte a visszavonulást, épen e
percben jött egy gránátos csapat, s a patak mellett álló
ágyúnkat elfoglalta, mire Bem oda lovagolt s őket ostorával
vervén kiáltott nekiek : „lasset gehen, dies ist mein Kanon"
erre én Dallos Elek századosommal, ki a negyedik honvéd
századot vezényelte a 27-ik honvéd zászlóaljból, odasiettem, és
sikerült két elfoglalt ágyúnkat vissza venni/ — E' perc-
ben lőtte el egy gránátos Bem jobb kezének harmadik
ujját , s 6 a mint a város éíső házához ért, m ereszhez
üté ujja darabját, mely leesett, 6 pedig Makray barátom
köpönyeg gallérját kérte el, hogy a legénység ne lássa, hogy
ö vérziL
Mind ebből látható, hogy az ujjabbfcori ismeretektára
ni-ik kötetének 101-ik lapján hibásan van irva, hogy
két ágyúnkat oda hagytuk, mert az nfem való, azzal még
mi az nap Piskiig hatalmasán védtük magunkat.
Mi a Piski előtti csatát illeti, arról munkámban felüle-
tesen említést tettem már, de annak részletes leírását
avatottabb tollnak engedem át.
— 160 —
Ez eddig ide leirt hadjáratok nagyobb és jelentékenyebb
eseményeit hiven jelszavamhoz illően, feljogosita érzem ma-
gamat előadni, mivel sok arra vonatkozó esetet elferdítve
látok előadva, — reménylem még többen is fognak ezen
nevezetes hadjáratról tanulmányozás végett is imi.
Y-
Szoborsin 1848 és 1849 évben.
Pápay Lukács honvéd főhadnagy bajtársam a ^Honvéd*
1868. I. számában érdekes rajzát adá a Szoborsin fölött
elvonult viharoknak. Nem tagadhatám meg magamtól ez
érdekes sorok közlését, mejg levén győződve, hogy azok e
munka t. olvasóit is fogják érdekelni , s más részt föltün-
tetik a nehézségeket is^ melyekkel a rám bizott terjedelmes
terület megvédése érdekében küzdenem kellett.
Szoborsin, aradmegyei kis mezőváros a Maros jobb
partján alig 2Ó00 lelket számláló vegyes nemzetiségű (ma-
gyar és oláh) népességgel, Aradtól mintegy 10 mérföld-
nyire, 1848-ik évi március 18-tól egész 1849-ki september
végéig szakadatlanul az események szinhelye volt és hazafi-
ságát utolsó percig emyedetlenül megtartá.
1848-ik évi március 18-án ugyanis Szöborsinba hatott
a pesti események hire, s mi polgárok mintegy 40-en
nem sokára egy nemzetőri csapatot alakítottunk, melyet
Gróf Forray-Brunszvik Júlia gyönyörű zászlóval ajándé-
kozott meg. E kis csapat, mely a vezénylettel engem tisz-
telt meg, saját költségén f ölfegy verkezvén , magának célul
tttrte , • hogy bármily Bors várjon is Szoborsinra , tűítolyét
utolsó emberig vódendi , mit rövid időn tettleg be k
bizonyított.
Alig lépett a honatyák által kidolgozott, s a király
által szentesitett 48*iki alkotmány életbe, a reib<;tio máris,
ugy az aradi és temesvári várakból, mint az (akkoriban
úgynevezett) kamarai közegek által odahatott, hogy az
anélkül-is a magyar irányában ellenszenvvel viseltető oláh
népet föUázitsa, a mi' neki sikerült is; mert 48-iki októ*
ber 18-án a bánsági részen Szelezsovától egész Lippáig a
harangokat reggeli 5 órától fogva szüntelen fölreverték s
látható volt, mikép özönlött az oláiiság kagzákkal, fejszékkel
és vasviUákkal fegyverezve Facsét felé, mi ezt látván, ^riadót
verettünk és lobogós zászlóval a Maros-parthoz áettünk,
magnnkhak a történtek felől fölvilágosítást szefzendök.
A Maroa-^artra érvén,, az átellenben .fekvő* Vakm^ón
asszonyok és gyermekeden kiv^l mást nem láttüHk, smint--^
hogy a komp a valémárei részen tartaiott,- Hiísíek Dávid
nemzetőr egy társával átüszott és'a' -kompot csolnakaíval
együtt áthozta, ezt látváű a valemárefak; egy "gyéfköc
lóháton rögljl^n Facsét felé indult, tórokszakadtáb^l kiabálva :'
,,Fuzitz^ ka- vxne ünguri! (fussatok; jőnek aii^agyarok!) —
Mi a MaroS'parton letelepedtünk bevárandók az eseúiényeket,
mintegy Mínti- várakozás lután észrevettük, hogy a hegyoldal
csakúgy hemzseg a naptömegtől, mely meghallván a komp
átszállítását, visszatért, s a parthoz érve rettentő lármát
csapott,: hogy miképen mertük a kompot s csolnakokat
átfizállitani, mire mi kérdők : miért, verték félre a hajrangokat?
ők felelék, hogy azt nekik bizonyos Nyenya nevű vezérök
ClatakK. 11
— 162 -
parancsolta azon - hozzáadással , hogy á ki Faesétra nem
megy, annak a házát fölgytijtatja s 6t magát fölakasz-
tatja stb. )
E nyilatkozat után egy csolnakot átszállittattunk, me-
lyen yagy öten átjövétf, a kompot birtokukba rettók, de
alig értek a túlsó partra, .azonnal újra lánnázm és fénye-
getődzni kezdtek; Mi őrt hagyva a parton, hazatértünk,
de alig hogy hazaértünk már jött a hir, hogy Zám és
Trójas felől a mócok ránk akarnak tömi, mire elhatároztuk,
hogy fegyverben maradunk, s a várostér közepén sátort
ütve, őrhelyet szerveztünk , melyet csak 49-ik évi március
6-án. hagytunk el.
Október 23-án az oláhok t^ra föllázadtak s Arad felé
tartva Szoborsint utjokba éjték, miközben a honoratioroknit
mindenütt lefegyverezték, s a fegyvert magukkal vivék
egész Tót-Váradig. A tót*váradi szolgabíró Lángó felszó*
litott, hpgy menjünk segítségére, de tűzhelyeinket el nem
hagyhattuk, min4enf elől meg levén támadva! Ekkor Forray
gróf raktárából 6 mozsarat eke*taligákra vasaltattunk és
láncszemekből apró darabokat vágatván, azzal a mozsarakat
a kebelbéli oláhok szemeláttára megtöltöttük, és hogy hatá-
sát, velők megismertessük, néhány lövést tettünk, mit látva
az oláhokt keresztvetés^k közt lakaikba vonultak.
A fönemlitett lázongó tömeg Tót-Váradra érve Lángó
szolgabírót kényszerité, hogy őket Szoborsinra kisérje, hol
az ungurokat (Magyarokat) le akarják fegyverezni. Lángé-
nak azonban sikerült a felbőszült tömeget azzal csillapítani
le, hogy Szoborsinban tetemes fegyveres erővel fognak talál-
kozni s igy a szándékolt lefegyrerezésnek igen kétes kímene*
— i€a —
tele lehet NeMny örai tanakodás után végre azón hatá-
rozattal oszlottak szót, hogy majd későbben nagyobb erővel
fogják Szoborsint megtámadni.
Mi a történtekről értesittetvén, a város főbb utcáit
minden irányban egy-egy föntnevezett mozsárral láttuk el,
8 futárt küldöttünk ú akkori kormánybiztos Török Gábor-
hoz Aradra, tőle segitséget kérve; de kérelmünk sikeretkn
maradt, mig végre Asztalos százados vezénylete alatt, ha
jól emlékszem, notember utolján egy század honvéd, fele
puskával, fele kaszával fegyverezve ^ egy 6 fontos ágyú
kíséretében látogatást tett a Maros-völgyben,s néhány
garázdálkodót Konopon és Sojmosom felakasztatott.
Szoborsinba érkezvén a csapat. Asztalos felszólított bennün-
ket, hogy csatlakozzunk hozzá és támadjuk meg Zámot,
hol Riebl őrnagy vezérlete alatt egy zászlóalj Zsifkovits,
két század hátszegi határőr és* néhány ezer móc lefoglalva
tartá az Aradra szállítandó lómenyiséget.
A csatlakozás, és Zám megtámadása megtörtént;
elleneink bor;^sztó erőt gyanítván, a Maroson keresztül
Dobra felé futottak, hátrahagyván halottjaikát. Zám bevé-
tele után Asztalos az ellenséges kastélyban 2 órai rablást
engedett, minek elteltévél a sóval tferhelt hajókat és egy
elfogott csajkás ágyút Arad felé indította, a kastélyt pedig
felgyújtatta. Ez alkalommal a megfutott ellenség lőszer-
készletét és ruhatárát is elfogtuk s még az nap késő este
Szoborsinba visszaértünk.
Mi abban a hiszemben valánk, hogy e század nálunk
fog állomásozni , de tévedtünk ; mert harmadnapra Arad
Mé visszavonult. — Most kezdődtek már Szoborsinra a
11*
^ 154 —
nehéz napot, mivel ki levéuk Wmlelte,*^liogy kivűlűnk más
erő egész Badnáig nincs, hol Ternajko nemzetöri kapitány
őrködött , Radna pedig Szoborsintól 6 mérföld , nem volt
tehát mást mit tennünk, mint a nőket és gyermekeket
Radnára szállítani , magunknak pedig fegyverben hon
maradni. , - . V
E szomorú eseményt ismét jelentettűk Török Gábor
kormánybiztosnak , de ismét siker nélkül ! s csupán az
Erdélyben kifejlett mozgalomnak köszönhettük , hogy a
mócok figyelmüket rólunk elforditák.
r8494k évi ' január 15-én (Maros jegén keresztül)
Ivaneszku István facséti szplgabiró vezérleté alatt meg-
látogatott bennünket egy zászlóalj Zsifkovits és egy század
dzsidás, kísérve a bánsági oláhoktól, kik rablás reményében
mind zsákokkal' voltak ellátva. Mi a hegyekbe vonultunk,
mert a túlnyomó erővel szembeszállani nemcsak ránk, hanem
Szoborsinra nézve is veszedelmes. lett volna.
Néhány közölünk gyöngélkedő léVén, honmaradt, s
ezekhez fa megérkezett ellenséges csapat vezénylő őrnagya
német nyelven a kövétkezd épületes szavakat mennydörgé :
„Ez az a félelmes Síoborsin? Nekem rendeletem
van ezen rebelliseket kiirtani . és Szóborsint
leégetni. Hol vannak azok a hírhedt lázadók?
.Fegyvereiket halálos büntetés terhe alatt azonnal
adják át". — A mint azonban hátramaradt társaink és*
a helybeli oláh lakosok értésére adák , hogy mi a hegyek
közé menekültünk s fegyvereinket magunkkal vittük, azonnal
házmotozást rendelt, és lakatosunknál valami 15 hiányos
fegyvert találván, azokat és dobunkat egymagukkal hozott
-^ 166 —
ökrOs saiekérrei-íikatti, s miutto tudomására esett; hogy
alig egy öiinyi járásra honyádek áílomá«oznak, nagy hü-hóval
visszavonult azon fenyegető parancsot hagyván hátra, hogyha
a szoborsini rebellisek még csak legkisebb életjelt fognak
is adni : irgalom nélkül leógetteti a várost.
E hivatlan vendégek távozta után hazatértünk, s ismét
jelentök az eseményt Aradra, kóyvén egyúttal egy dobnak
küldetését. A dobot megkuptuk , s óü honvódhadnagygyá
és szoborsini térparancsnokká lettem kinevezve.
Február 2-án vonult Szoborsinon keresztül Hrabovszky
dandárja a piskii csatához; hbvá közölünk is 9*en csatla-
koztak, kik közöl 5-en ott is lelek sirukat. A piskii csata
után az erdélyi ügyek mindinkább bonyolódottabbakká lettek,
elanyira, hogy február utója felé csak azon vettük észre
magunkat, hogy 2ámot ismét ellenséges katonaság szállta
meg, s a bánsági részen Szelezsovátöl a Maros mentén
Lippáig futó -árkokat kezdenek . ásni , s a császáriak elő-
őrsöket állítanak ki. Mi tehát elhatároztuk , hogy ha a
küldött hatodik futárunk is eredmény nélkül tér vissza
Aradról, ott hagyjuk Szoborsint s Aradra menekülünk, pedig
&oborsin hadászati szempontból oly nevezetes pont, hol
csekély erővél nagy ellentállást lehet kifejteni, s igy Szo-
borsin feladása ^Erdélyre nézre anyi lett volna, mint az
Alföld kulcsát adni át, mivel Szoborsinból a hegyeken,
keresztül egész Nagy- Váradig minden akadály nélkül nyitva
állt az út. ^
1849-ik március 2-án reggeli 3 órakor azonban
Bainer János j^atodik futárunk azon örvendetes hirrel tért
vissza Aradról,, hogy Villám, ezredes dandár ja. már i^ban
~ 166 —
van, és mi mégis rettegve néztOnlt a jOYŐ elébe; mert
Yalemárén a császáriak lápokat szegeztek össze , Zámból
hajókat szállítottak és roppant terékenységet fejtettek ki a
Szoborsinba raló átszállás miatt. Mi Kujás helység felől
a szorost mintegy két Ölnyi szélességben átVágyán, a Marost
egész a hegyig bocsátottuk ; a partot pedig éber őrizet
alatt tartottuk, midőn délután 5 Oratájban azon leverő hirrel
lépettünk meg, hogy. jövő hajnalban az ellenség átkel a
Maroson és Szoborsint . megszállja , hogy így az aradiakat
hátulról támadhassa meg.
Mi a legnagyobb feszültségben vártuk Tillám dandá-
rát, de, fájdalom, kevés reménynyel; mert az országúton
nem jöhettek, mivel a szorosok Paulistól egész Szbborsinig
ágyúkkal lövöldöztettek. — így lőn esteli 7 öra,. midőn
egyszerre a Kujás felőli őrszem jelt ád, hogy Zám felől
sebesvágtatva lovasság közéig,, s egyúttal a bánsági részről
puskalövések hallatszottak az innenső part felé; nem tudtuk
mire vélni a dolgot, arról biztosak valánk, hogy Zám felől
csak is ellenség jöhet, de hát mit jelentsen a túlpartróli
lövöldözés? kérdők egymástól, midőn egyszerre az őr *lllj!
ki vagy?* kiáltására > magyar nyelven: ,JŐ barárt* ős
^Huszárok* lőn a válasz. Hogyan? Erdély felől huszárok,
midőn Zámon császári katonaság tanyáz, ez megf(^hatlan!
monda némelyikünk*
Én néhányad magammal a hegyemen keresztül meg-
kerülve a fenn emiitett két ölnyi átvágást, az őrhöz mentem,
meggyőződni a tényállásról; és valóban magyar huszárok
voltak (közülök egynek csákígát egy golyó keresztül is fúrta),
8 xgután kérdők, hop^n jőnek s ki a parancsnok? válaszúi
— 167 —
kaptak: ^A parancsnok Csutak Kálmán őrnagy "" és
^Halinágyról jOyflnk''. Mire az árok egy részét azonnal
behányattam, mi egy pillanat müTe volt, s aztán sorakoz-
tattam kis csapatomat üdvözOlye Csutak Sálmán őrnagyot,
mint megmentőnket. — Sirtak a nők, s-ián magunk is
örömünkben, midőn a tisztelt őrnagy előttünk .ellovagolva
biztatólag monda : ^Ne féljenek barátim! itt vagyunk
már most mi*. ' . . - '
A város- terére érvén, miután a csapat beszállásoltatott,
8 a Marosparton őrvpnal állittatott föl, Csutak őrnagy
lakására menjünk, s rövid üdvözlet után legelső volt tőle
megkérdeni, hogy mikép jöhettek Erdélyről Szobórsinba,
midőn az erdélyi útban fekvő Zám határfalu ellenséges
csapatok által van megszállva? kérdésünkre a következő
választ kaptuk:
^Halmágyon értesültem a * szoborsiniak szorongatott
helyzetéről. Föltevém- haladék nélkül ^gitségökre sietni,
s hogy minélhamarább célt érjek , a legrövidebb utat vá-
lasztám. És igy a jozsáshelyi és gurahonci hegyormokon
— Hosián és Obemán keresztül Petrisrci érkeztünL £2
Yolt az egész*.
E felvilágosítás dacára még mindig megfoghatlan volt
előttem, ki azon sziklás vidéket nagyon jól ismerem, hogy
mik^p jöhettek ott el ágyúkkal, hol lóháton is életveszély
közt halad az ember, szekérrel pedig — legalább tudtomra
— még soha sem utazott senki. — Hannibál, Nagy Károly,
I. Napóleon meghágták ugyan sergeikkel az Alpeseket, de
alig lüszemv. hogy nagyobh nehézségekkel kellé. kMeniök,
- 1.68 —
mint épeH Csutak őrnagynak , ciapatával a Bosia és obemai
bérceken keresztül.
Másnap, március 3*án reggeli 4 órakor Csutak riadót
veretett ós 5 órakor már csatáraink feloszoha toltak a
Marosparton. Valemáre részén több százra menő ölfa volt
a part mentiben felrakva, ez ölfarakatok mögé állittatott
fel a császári sereg zöme, mig a többiek a futóárkokat
szállták meg.
Áz üdvözlő ;,jó reggelt* részünkről dörgó egy 6 fontos,
mire a futó-árkokból adák a nyájas » fogadj istent*. Ez
alatt lassan világosodni kezdett, s az úgynevezett Cukor-
hegyről megpillantok, hogy az ellenség zöme az ölfa mögött
van fölállitva. Csutak tehát az egész üteggel azon pontm
tüzeltetett; hogy mi hatása volt e hadi műtétnek; azt a
császáriak akkori vezénylő őrnagya vagy ezredese mond-
hatná meg legjobban. A valemárei nép legalább mai napig
is azt állitja, hogy 150 halott és. 110 szekér sebesült
vitetett tovább. ,
így puffogtak aztán- a fegyverek egész fél kettőig
délután é& nekünk' mindeddig még- -csak sebesültünk s^m
volt. Ez idötájt a Cukorhegyről ismét jelenték, .hogy röp-
pentyűk érkeztek, melyek müködósök^t azonnal tíi^ ts kez-
dek és egész 5 óráig tüzeltek, minek következtébe^ közölünk
15-en könnyű, 4-en pedig nehéz sebet kaptak^ az .utóbbiak
közt egy volt bécsi légionista, akkoron már halálfejes
csapatbeli hadnagy is , Id épen mellettem kapta a halálos
sebet, s mielőtt vitéz lelkét hadúmítk yisszaadá, .átnyujtá
halálfejes gyűrűjét, kérve, Ijogy , tartsam meg azt,.,e nap
— 169 ~
örökemlókeül. — A gyűrűt Baent ^-eklye gyanánt még
most is. ujjamon hordom.
öt óra után a tüzelés mindkét részről megszűnt^ s
engem Tóth hadnagy társasárgábari Csutak azonnal lőporért
küldött Aradra, átadván egyúttal a történtek felöli Török
Gábor kormánybiztosnak szóló hadijelentóst is. Mi Gróf
Fórra y legjobb fogatát vettük igénybe, s azt Odvason
ugyancsak a tisztelt gróf fogatával felváltva , éjfólután
1 órakor Aradra értünk, hol a jelentést azonnal át is adtuk,
s miután a lőport átvettük,. Szoborsin felé útnak indulánk;
de mivel a várból ágyúzni kezdtek, kénytelenek voltunk
Kurtics felé kerülni, simidőn la lövések ellen már biztosak
valánk, Mikalákánál jöttünk ki az útra.
Este 8 órakor Paulisra értünk, "hol Fischer András
nemzetőri őrnagyot, ki a lügosi nemzetőrökkel — elhagyva
tűzhelyeiket — már 6 hónap óta követte a parancsot, hová
az szólt, épen az előőrsök vizsgáláí9ánál találtuk, s tőle
Badnáig fedezetet kapva tovább folytattuk utunkat. Badnán
Ternajko nemzetőri százados adott fedezetet Szoborsinig,
hová március 5-én reggeli 7 órakor érkeztünk meg.
A lőpor átvétele után Szoborsin és az Alföld meg-
mentője : Csutak őrnagy legnagyobb fájdalmunkra visszatért
Erdély felé, ugyan azon az.úton^ melyen jött. „Szoborsin
és az Alföld megmentője* mondám, mert ha a véletlenül
március 2rán meg nem érkezik, 3-án császáriak áttörnek
a Maroson, és Szoborsint elfoglalva egész Nagy- Váradig
nyitva állt, volna előttök az út, vagy ha épen Váradra jutni
nem «ikartak, az aradiak háta mögé kerülve, azokat két
tűz közé szorítottak és az Alföldtől egészen elzárták volna.
— 170 —
8 a részttnkFöl tervezett hadi műtét egészen meghiúsul;
mert Yíllám dandára csak 6-án érkezett Szoborsinba , hol
egész^ apríl 19-ig maradt, addig t. i. mig az osztrák sereg
megunva a veszteglést, Temesvár felé el nem vonult.
Ugyan esak apríl 19-én érkezett Bem nyilt parancsa
Yíllám ezredes számára, s minthogy ö már akkor eltávozott,
utána küldém a parancsot, melynek folytán dandárával
Lippán kereszttQ — Kiszitónál a Temeöt áthágva -^
N.-Eöveresnál Bemmel csatlakozott, mig engem egy másik
nyilt parancs Arad alá az Y. hadtest táborkarához rendelt.
Hogy ezek után Szoborsin mily szerepet vitt, csak
hallomásból tudom, s még most is fáj a lelkem, ha rá gon-
dolok, hogy az Aradon alakult ^uri-csapaf^-nak a mócok
elleni hadmflködésben a szoborsini nemzetőröket is igénybe
kellé vennie, mely alkalommal Rain Sándor, 6 gyermek
atyja, s több mások halálokat lelték. Béke hamvaib^a !
Ügyünk végleges megbuktával Szoborsin a hátrálás
fdszínhelye lón, s hiven megtartá szeplőtlen hazafiságát
megosztva mindenét a szűkölködő honvédekkél s nyugottan
állva ki a reá következett fátyolborította nehéz időket.
Függelék.
CzQQz János tábornok úrhoz I
Tábornok urt
Das Lében der Menschheit ist ein Kampf
jedes Einzelnen gegen die Gesammtheit!
Bőrne.
Miután ön szires volt rólam külföldön kiadott munkájában
emlitégt tenni, én sem mulaszthatom el önről töredék munkám*
ban, mint utó emlékben, élethű emlékezettel ecsetelni a tör-
ténteket, anyira és csak addig, mig én azt saját tapasztalaton^
után tehetem. ;
Mind ezt anyival inkább kell tennem, mivel komoly 82án-
dékom és föltétem, hogy töredék munkámba legkisebb se
csússzék be, mi nem történt legyen, ép azért mivel 9k% Erdély
ezeil oldaláról, mint a havasok elleni hadjáratról, mind ez ideig
sehol sem olvastam a történet valódiságát,, söt igen is elferdítve
adatott eddig minden az ott történtekről elő. Azért elhatározám
magamat az ott történt eseteket a maguk meztelenségében ugy
előadni, a mint azok y^óban voltak, mert jelszavam ^Suum
cuique !^ és annak hiven m^ akarok felelni, dacára azon tudás-
ni^k, hogy az igazmondás gyógyithatlanúl fáj de. csak
közönyös lelkeknek-
— 172 —
Szerintem nagyon csalatkozik ki azt hiszi ^ hogy a köz-
vélemény ura, vagy mestere, mert a közvélemény csak fele
részét is bírhatni, nem mindennapi érdem, vagy a véletlennek
tulajdonitható annak birása : Uram ! én nagyon ismerem azon
tárogatót, mely sokszor erős és. igazságos hangokat hallat, de
annál gyakrabban hangoztatja a rágalom lelket rázó hangjait,
melynek jóvá tételére, nem ritkán könyvek irása is kevés, -^
mig a rágalmozó hangból egyetlen szócska is elég, hogy a föl(^
gömbjét villám szárnyakon keresztül fussa ; azért óhajtandó volna
mindenkire, ki tollhoz pyul, hogy mielőtt az2;al bármely törté-
neti ecseteléshez fog , azt hiven és lelkiismeretesen vezesse,
nehogy a késő kor^ őket mint történet irókat a világ előtt, csak
mint bal esetek előidézőjét, és mint az ország szerencsétlensége
ravatalának vivőit tekintse.
Mind ezek szorosan szemelőtt tartását , a világ öntől
tábornok úr, komolyan követelhette s követelheti, mert föltette
önről, hogy tudja azt — »hogy a jogosság vagy igazság ritkán
jő tekintetbe a politikai kérdéseknél, hol csak az előny áll
magasan nagy betűkkel irva, de tudni kell azt is, hogy a
háború alája van vetve az idő befolyásának és a távolságnak**
— azonban látom, ön egyikét sem vette figyelembe, midőn
könyvét a világ sziíipadjára "iibocsájtá.
Legyen öi^ szives, hideg, igazságos, és szenvedélytől ment
kebellel, katonai ifélő tehetsége alá venni, a kis töredék mun-
kámban előadottakat, s az abban elősóroltakat, mellőzve a még
föl nem hozott, de minden esetre hatalmas akadályokat, melyek
azonban ön előtt sokkal ismerősebbek, niint sem, hogy én
azokat elöisoroljam, mert egy katona és tábornok az előtte lévő
térképből könnyen kiveheti, a benne másc^ által nem található
akadályokat. — Szabadjon kérdenem, hogy egy rendes had-
járatban még oly {ép& is, ki zsenge korától fogva csak kizán>
lag a hadi tudományokkal foglalkozott, ment lehet e minden
alkalomkor az ányira elágazó hadi események véletlenségétől?
szerintem nem ! tehát annál inkább el leheti nÓK&i nálunk , a
-- 173 — *
nmlt polgári háborában történt nem önakanUrszülte hibát, ^^J
tévedést ; annál inkább pedig, elnézhető nekem, kinek csak verí-
tékkel szerzett tapasztalás után, sikerült valamit tudhatni, ama
minden esetre széles hadi tudományból.
Tábornok uí*! Önnek a sors jobban kedvezett, mert jól
tudta palástolni, mit tenni nem akart, én azonban ki soha sem
tartom, a leplezéseket irúl szolgálható gyógyszernek : annál
fogva, mindenkor ott szoktam valamely dolgot kezdeni/ hol
abban célom elérését legbiztosabban látom, ugy tettem jelen
hadi működésemben is, mivel semmit sem leplezve, mindent a
lehető legóvatossabban tevék, mi még is azt szülte, hogy egy
határtalan rang-, és dicsőség* irigy sereggel is kellé küzdenem.
Azért tollat emelve arra kérem önt, -hogy ha már sze-
mélyem ellen boszut lehel keble , de a parancsnokságom alatt
álló 27*ik honvéd zászlóalj vitéz fiait nem kellett volna érettem
zérusnak tekinteni munkájában, mely munka itt belföldön igen
is megcritizáltatott, említeni kellett volna azokat> jó vagy rósz
oldalukról addig is^ mig majd a világ Ítélete, ön é& én köztem
kimondja véleményét, a családi kör csendes hajlékaiban.
Ne gondolja ön , hogy én panaszkép lépek föl ön ellen
a világ előtt, Isten mentsen! csak el fogom mesélni, a menyire
tőlem telhető, a történteket híven, hogy még a késő kor is
ismerjen kettőnk közül — a részre hajlóra.
En megbocsátok önnek, mint ki nem sziilettem tábornokul,
mint ön ? De tudom azt is, hogy ön engem már rég a bakó
keze által kivégezettnek hitt, midőn egyoldalú munkáját útnak
bocsátotta a nagy világba. — Csalatkozik ön, ha azt gondolja,
hogy csak ön jegyzett föl valamit a havasok elleni hadjáratból.
En föladatul tűztem ki magamnak, csak a havasok elleni
hadjáratomat a világ elé bocsátani, és miről a haza közön-
ségét fölvilágosítani tart02tom , de saját magam irányában is
kötelességemnek isiiierem, mint becsületes magyar és igaz honfi.
Most ismét szabadjon kérdenem, hogy az 1849-ik évi január
21-én történt visszavonulást ki fedezte Nagy-Szebentől N.-Szelin-
— 174 —
dek%? .-r- Bu verte m^ aason éjjel Makray, Máiyáshutzár
százados, később ezredessel vissza az ellent? Talán ön! ki épen
az nap^ késett el a harc mezejéről? .... hogy miért? azt vitatni
nem akarom, csak anyit akarok még itt megemlíteni, hogy
midőn máönap január 22-én ön is Nagy-Szelindekre jött, és
én a társadágban azt találtam mondani , hogy önnek elkésését
felfogni nem tudom, — mit felelt ön? — nemde azt, hogy neve leg-
alább azért leend följegyezve a történet lapján^ s már az elég,
hogy a név éljen; mire. én' csak odavetőleg mondám: szomorú
dolog, ha valaki ily országos küzdelmek történet lapjain, csak
mint elkésett ember akar szerepelni! — Mely pillanat ótá, Ön
hidegebben viseltetett irántam, nem tudva, hogy katona vagyok
e, vagy táblabírd, miként szokás volt mondani.
1849-ik évi január 24-én a Nagy-Szelindek megrohaná-
aakor ki verte vissza Puchner észak felől támadó dandárát?
nemde á 27-ik honvéd-, s a'tordai önkény tes zászlóaljak Zsurmay
huszár parancsnokkal? Ha jól emlékszem e ponton :én voltam a
parancsnok, s a támadó ellent , r harmadik erőfészitett roha-
násomnak sikertilt visszaverhetnem a hegy ormairól, és kérdem,
midőn a mondott éjjel valaki önnek ^azt mondotta, hogy hátha
ez éjjel meg fognak bennünket rohanni? On volt az, ki azt
mondotta, hogy Csutak őrnagy van az előőrségen, akkor nincs
mit tartani a véletien megrohanástól; menyire ellenkedik ezen
mondata munkája tartalmával.
Továbbá kihagyta néhány toprongyos felkelt oláh em-
bereknél a két ágyút Szászváros alatt (midőn minden vagyonunk
csak hát ágyúból állott, és abból is csak ötöt lehete használni)
éd ló halálába Aitott a tizenkét Mátyáshüszárral visszafele
előttünk az ellenség roppant számát hirdetve? V^zont ki volt
az, ki azon anyira szükségelt, s Ön által minden erőfeszítés
nélkül az ellennek átengedett két ágyút visszafoglalta, ha jól
emlékszem talán én voltam, de erre válaszoljanak Qróf Bethlen
Q-ergely, Gróf Teleky Sándor és Bauer alezredesek, kik önnek
futása utáU; általain felszólítva velem előre siettek a setét éj
-^ 175 —
dacára; esek el fogják meaélai tudni nnad azt, hogy ki által és
hogyan foglaltatott azon két á^yá vissza, melyet ön hűtlenül
oda hagyott^ melyekkel mi. még Fiskiig hatahnará^n harcoltunk.
Tudni kell önnek ^ hogy as$ aradi várban, hol anyi száz
bajtái'sunk fölött mondatott ki a halálos itélet, hol Bauer
és Makray még jelen voltak, és még darab ideig szenvedtek,
nyütan kijelenték 584 fogoly társam, előtt, a midőn önnek
egyoldalú munkáját, becsempészve olvasák, hogy az ön által
kibocsátott mtmka nagyon félszegü, — és büszkeségemre ,hir^'
deték, hogy Bem tábornok kis seregé, ama hires visszavonulás
alkalmával, ugy Szászvároson, valamint Szász-Sebesnél íb, egye*,
dül csak vakmerő elszántságomnak köszönbeté megmentését.
De előadták továbbá, hogy menyit irt volna ön, ha hx^y
más valakivel történt volna Szászvárosnál, az ön által hűtlenül
elhagyott két agyi visszafoglalása alkalmával az, mi Csutakkal
történt, t. L egy oláh ember felé közeledet, én mint aki a két
ágyú vissza vételét magamba elhatározám, előbb lévén ott az
oláh ember eleibe lovagoltam, ő felém közeledett s köszöntő
üdvözlettel fogadott, pardont éa testvériséget kért, mire én az
oda nyújtott kezet elfogadtam, ki is midőn jobb kezem kezében
volt, balkezével kirántá pisztolyát szűre alól, s reám suté, de
nem talált, mire Ghréf Bethlen Gergely és Teleky Sándor, a
román atyafit kardjaikkal földre teríték. Persze^ hogy ilyes csak
akkor bámulandó, ha nagy emberekkel, vagy jó barátainkkal
történik, de egy ntzegény fiút ndnek kellene anyira kiemelni,
ki ellenében m^ azon féUz is van a háttérben, hogy ily kitün-
tetések alapján könyen fölibünk emelkedhetik, látva sikert
hozó mfiködését!
Ki az, ki Déváról ]^agy-Váradra kisérlie, a több mint
300 kocsi sebesült és menekülteket, a jól fölszerelt oláh nép
fölkelt tömegén keresztül ama hires Kaján völgyén , három
éjen és két napon át folytonosan csatázva, mely alkalommal
7 embert vesztettem és 18 emberem sebesült^ a már csak alig
356 főre olvadott zászlóaljamból? ez mind könnyű dolog és semmi
— 176 —
ön előtt? a vagy képes ön feledni, a Beké alezredes által
kibocsitott 400-ra menő menekültekbeli szekerek történetét?
(t. i. Nifizner Lehelbaszár főhadnagy kiséretébeh bocsátá el^
az általa oda vitt tiok tiszti málhákat s kocsikat, és az ezekhez
csatlakozott menekülteket y minden gyalogság kisérete nélkül,
erdős völgyes bérczeken át, minek vége az lett, hogy mind-
nyájokat elfogták a román polgár társak, a szüzeket megfertőz-
tették, s nagyobb részét legyilkolták, ezt osztrák volt kapitány
és magyar alezredes tette) — bezzeg ha ezen intézkedés tőlem
eredett volna? — ^ Ha feledi, akkor tessék Niszner' Lehelhaszár
főhadnagyot megkérdezni, ez majd ehnesélendi önnek, ki csak
két huszárjával, jé és kitartó lovaiknak köszönhették menekül-
hetésöket, vagy^ talán ez is semmi ön előtt? Akkor persze,
hogy könnyű történetet Írni, mert ami kedves, aztleirjnk, ami
árny oldalainkat mutatná, azt kihagyjuk. "^ .
Végül még . csak anyit akítrok önnel tudatni , hogy ha
még máskor ismét történet Íráshoz fog, ne tessék egy^s parancs-
nokra való boszuból annak csapatját is megveri, mert higyje el,
hogy a mi irka firkánk, csak mákszemnyi por a világtörténet
írójának nagy munkájában, ^s egy olyan félszeg munka mint
öné, mely inkább pártok leírását foglalja' magában, mint valódi
eseményt, csak nehezíti inkább annak tökéletesíttietését: —
mert higyje el, bögy megbocsáthatlán hiba öntől, a -27-ik hon-
véd zászlóaljjat meg nem érinteni munkájában , mintha az nem
vett volna részt a csúcsai, feketetői> makodi, g^l&l^l.két napi,
ííagy-szebeni január , 21-én, Nagy^Szelindeken két izben, a
vízaknai feledbetlen csata, és a négy napi hátra vonulásban,
valamint a Piskí örök^mlékü csatákban épen ugy, mint más
bármely zászlóalj. -^ Uram, a mely csapat tizennégy heves csa-
tában küzd '49 nap alatt, arról jót vagy^ roszat, Ae köteles a
tCH'ténet iró szólani, ha keblében az igazság szikrája még
tökéletessen ki nem aludt.
Nem kértem én a kormányt, hogy engeín .mint fiatal,
ugy ü^^^olván tapasstalatlan katonát, parancsnokságra emeljen
— 177 —
(sokkal jobb szerettem volna még az^ öreg úr oldala mellett
maradva tanulhatni valamit) ön igen jól tudja^ bogj én min-
dig a csate véres nxezején nyertem előléptetésemet; mindén
csúszás vagy mászás nélkül, — volna még sok, mit itt felhozni
kellene, de nem szándékom az anyi keservek közt lefolyt idők
után is a már hegedni kezdő sebeket ismét felszag^tni, ki
tudja, hogy találkozandunk e még többé e földön. — Ön Angol-
ország szabad alkotmányos véd bástyái alatt, én pedig az aradi
vár bástysyában mint rab várom . a jövő ködlepte eseményt :
legyen ön 'meggyőződve, hogy én é sorokat a lehető legkisebb
ingerültség jiélkül eosetolem^ meri liála vágy jutalomra,
soha semmi esetben sem számiték, megelégszem: ha honfi és
bajtársaim közül, csak néhányan elismerésökte érdemesítenek.
Megelégedésemre legyen mondva, hogy néhány tábor-
nokaink, béke haipvaiknak, mint Damjanits, Schweidl és Aulich
végszavaiban azt mondották nekem, több társaim előtt búcsu-
zásuk alkalmával, ^ha életben marad ön, csak ugy viselje
mnigát mind eddig, akkor a haza méltán számolhat önre^;
higyje el, hogy ez engem jobban kielégített, mint valamenyi
cím és érdemjele a világnak.
Azért tehát soraim végén óhajtom, hogy igaz mondásom
föl ne ingerelje önt, s ne rösteíje bevajlani, hogy ön is fiatal
tűzben • volt. r— Adja Isten , hogy a mostani fáradozásaiban
szerzendő tapasztalásait, ismét szegény honom üldözői meg-
semmisítésére fordíthassa.
Melyek után a hadjáratunk első pillanatában tapasztalt
szíves barátságába magamat, ajánlva, maradtam
Aradi várban 1849-ik évi december hó 15-én.
Őszinte tisztelője
Csutak Kálmán
honvéd ezredes.
12
A dandár vezéri hivatásom alatt kiadott
napi parancsok nevezetesbjei
9-ik h&dtest balszániy daudár vezérétől.
N.-Halmágy 1849. február 25-én.
Dandár paraacsl
Vitéz hadsereg! Miként első napi parancsomban tucjatáni;
bogy büszke vagyok egy dandár élén állbatni, mely ismeri
hon és királya iránti kötelességeit ! büszkének mondom ma-
gamat egy dandárt vezényelhetni, melynek sorai között fény-
pontul uralg a katonai rend és fegyelem, init továbbra is fel-
tartani legfőbb törekvésem leend, — igaz , hogy nagy köteles-
ségek teljesitése vár reánk, az is igaz, hogy mezítláb és rongyo-
sak vagyunk, de a hon oly rövid idő alatt mind ezeket
teljesíteni nem volt képes, azonban rövid idő múlván ide fog
küldetni a kellő öltöny minden neme számunkra, mely csak is
úgy készíttethetik el, ha hogy mi bátor . elszántsággal vedel-
mezendjük a hon polgárait, hogy ők kettőztetett érővel folytat-
hassák munkájokat. "
Vitéz társaim ! én a mily jó , ép, oly szigorú is tudok
lenni az engedetlenek ellen, de kétszerte rettentőbb a gyá^k
iránt, azért most, mint első föllépésem alkalmával, megakarván
magamat ismertetni^ kimondom^ hogy ki nem érez mi^ban
- 179 -
elég lélek erőt a honért meghalni tudni ^ az jelentse magát^
hog7 táp nedvet óhajt aqyja emlőjéből, és mint éretlen a sza-
badság harcában való részvétre , haza fog bocsáttatni. — r- Végül
kijelenteni, hogy minden személy^ rang, és születés különbség
nélkül; kik az engedelmességet megszegik; halál büntetés
vár rájpk*). , ,
X A 9-ik hadtest dandár vezére
Csutak EáUnáii
őrnagy dandár yezér. .
A 9-ik hadtest balszárny dandár vezérétől.
Kőrösbányán március 9-én 1849.
Dandár vezéri napi parancs!
Vitézek! Értésemre esett; hogy kebleiteket egy megtorló
boszu tüze heviti; melyet már zabolázni alig vagytok képesek,
az elfajult oláh népek ellen, kik azt, a hon magyar ajkú pol-
gárain s ártatlan csecsemőin elkövetett bűnökért, méltán meg-
érdemlik; de
Vitézek! Nekünk mint szabadság harposainak, nem sza-
bad szem elől tévesztenünk azt, minden felingerültségünk'
dacára is, hogy a szabadság harcosainak, egy félre vezetett nép
ellen , nem lehet boszu vágyainkat szilaj kedvre bocsátani ; —
a szabadság harcosainak jobbjában a megfékező fegyvert; bal-
jában a béke olaj ágát magasan kell hordozni a felzendült
nép «llen : azért vitézek, én ezennel kénytetek, a legszigorúbban
büntetni minden, ily célhoz nem vezető, elragadtatásból szár-
mazható kicsapongásokat. Mert higyjétek el, hogy mielőtt hat
hét szárnyalna el telettünk, a most ellenünk harcoló (dáh polgár-
társaink vélünk egy sorban fognak harcolva vérzeni, közös
honunk alkotmányos szabadságáért, és koronás királyunkért.
*) Ezen parancs per tangentem a nemzetőrökre volt intézve, mivel
minduntalan haza kivánkoztak, s nem is téveszté el hatását.
12*
- 180 — ^
£ nép; mely tűzzel vassal pusztítja a magyart, ezen nép
velünk együtt nyolc századon át ontá alkotmányos honunk
és koronás királyunk jogaiért vérét, vagy nincsenek e most is
soraitokban oláh ajkú társaink? Nem vérzettek e azok vélünk
együtt a csúcsai, feketetói, gálfalvi, Nagy-Szeben, Nagy-
Szelindek, Vízakna, Szászváros, és a Piski örök emlékú csatábaíi,
éppen úgy, mint bár melyik magyar közöttünk? Azért vitézek!
halál büntetés vár arra, ki parancsomat átal hágva, az joly-
gárchia által ellenénk jogtalanul felingerült oláh ajkú polgár-
társainkat, szándékosán felbőszíteni fogja, bár mily pajzán-
kodásból eredjen az.
Az előnyomulás parancsa a fővezért illeti, kit a felelősség
roppant terhe nyom, azért azt be kell vámotok, mert a had-
járat, kivált e hegyek ormain és mély völgyek fenekein, hideg
kiszámítást igényel, rövid napok múlva előttetek fog lenni azon
idő, hol bátor elszántságtokra úgy a hon, miként én is számítani
fogok; addig pedig ajánlom a katobai rend és fegyelem szigorú
betartását, felülről lefelé, ezen napi parancsom jól megmagya-
rázva értelmesen előadatni rendeltetik.
Minden ne talán történendő kicsapongásokért,. a főtiszt
urakat teszem felelőssé.
.A 9-ik hadtest balszárny fővezére
Csutak Eálmáii
őrnagy dandár vezér.
Az 1849-ik évi april 9-én, a csatatéren kiadott napi
parancs!*)
Vitézek! ' ^
A fellázadt oláh nép fegyveres tömege , íiagy többséggel
rohant kis seregemre, de bízom bennetek és elszánt vitézség-
tekben, kardot húzok magam is véletek, hogy eme jogtalanul
fellázadt néptömeget, itt a támadás helyén, őseink mohosult
*) £iz inkább kiütyánj a csata pülanatában.
— 181 —
sírhantjai, és gyermekeink bölcsői között megsemmisítsük ; azért
bátran előre a csatára , mert a ki most életét félti, az rég
meghalt: Éljen a hon! előre!,
Csiutak EálQián
alezredes dandár vezér.
A 9-ik hadtest balszárny dandára.
Főhadiszállás Brád 1849. april 17-én.
NapirParancs!
Vitézek ! a szerencsétlenül félrevezetett oláh polgártársaink,
megelégülék tovább is folytatni a fegyvertelen nép és lakosság
ellen páratlan gyilkolásukat; a tegnapi csata után azok
vezetője kéretett föl engem, a béke megkötésére: ha ezen
ajánlatot egy szemtelenül feltolakodott kül ellenség rendes
hadserege tenné, akkor azt a tegnapi csatára utalnám, de ezt
egy tűzhelyéről felzavart békés polgárok , elcsábított vezetője
tévé, mely béke ajánlat elfogadásába belé is bocsátkozom.
Ezen siker a ti érdemetek, mind ezt pedig csak a szi-
gorú rend s katonai fegyelem betartása mellett leheti elérnünk;
azért addig is, míg a hon köszönve üdvözölhet benneteket,
fogadjátok egyenkint és ossz vesén, vezéretek köszönetét^
bátor és vitéz elszántságtok által tanúsított bokros érdemei-
tekért.
Vitézek I Ti -nem egy jól fölfegyverzett s begyakorolt
hadsereg fölött vívtatok győzelmet, hanem egy. szerencsétlen
féli^ vezetett néptömeg fölött , kikben a szilárd kitartás és ma-
kacs ellentállás sokkal veszélyesebb, kivált a magas bérc-
tető és mély völgyek lakosi ellen , hol ezer meg anyiféle
nehézségeket lehet a támadó ellenségre gördíteni, és hol még
a falevél is gyűlölte a magyart : itt hordoztátok győzehnes
fegyvereiteket, csak rövid idő alatt három nagy ütközetben, a
— 182 —
fölbősztilt tömeg tetemes csorbát szenvedett, szemök előtt látva
a Váca, Kőrösbánya és Brád alatt magasra domboruló sirhal-
mokat, mi is arra inditá őket, hogy békés tüzhélyeikbez visöza-
térjenek.
A^ért tudtul adom , . hQgy semmi mentségi ok előadható
nem leend, ha valaki seregemből, valamely visszatérő oláh
polgártársunkat megsért, vagy azt ingerlendi az ellenségeskedés
további folytatására, annak e mai napon kjadött parancsom
folytán, halál "büntetés vár fejére.
Minden becsületes és jó honvédnek van még elég dolga,
most azon kell lennünk, hogy oláh polgártársainkkal megis-
mertethessük harcolásunk okát, hogy azoknak besorozandó
fiáival közösen, a hon többi elleneit megsemmisíthessük.
A 9-ik htótest balszárny daiidár vezére
Csutak Kálx»án
alezredes dandár vezéri
A 9-ik hadtest balszárny dandár vezérétől.
Brádon 1849. april 21-én.
Napi-Parancs!
Vitézek} A mások V^érében gyönyört és élvezetet találó
olygarchia által félrevezetett , s a magyar ^testvéreink ellen
fölbős25ült oláh polgártársaink, ma kezdik győzelmes íegytereitek
dicsőségére, ártatlan yérrel íertőütetett fegyvereiket lerakni
Abrudbányán; én nyolcnapi fegyver szünetét adék nekik!
— Addig is mig ismét előre vonulhatnánk , ezenjiel nyolc napi
pihenést rendelek, s öltönyeitek javítására és fegyvereitek rendbe
hozatalára szólitalák föl benneteket. Én a nyolc napot folytonos
utazásra fogom fordítani, hogy hadseregem minden legtávolabb
eső detachement-ját piegszemlélhessem , hiszem, hogy minden
kis csapatomhoz tartozó osztályokat, reméiíységem kielégítésére,
és a katonai fegyelem büszkeségére fogok találni. A kormány-
— 183 —
nak megírtam ez eimtety a várom A titeket illető magiig
üdvözletet " . ^
A hazatérő oláh polgártársainkkal, &zéf é» barátságos,
bánás mődot swgoruau lyánlom, mi a gyftzeliaes fegyvereket leg-
szebb színben ragyogtatja, s egyszersmind a fegyverek győzel-
meinek legszebb koronája.
/. . -4 9-ik hadtest balszárny dandár vezére
Csutak Kálmán
alezredes.
A 9-ik hadtest balszárny dandár fővezérétől.
Brádon 1849. april 21-én.
Vitéz törzs- és Főtiszt urak!
A mai napon kiadott napi parancsombél kiöl vasak önök a
jelen fegyver szünet okát, mely, ha sikerülend, önöket, mint az
el«ő magyar hadsereg törzs és főtisztjeit honunk történet lapjain
nagy betűkkel fogja bejegyezni, dacára annak, hogy a felelősség
terhe kizárólag csak a fővezéré : -r-^ de én ki soha önző nem
voltam , most sein óhajtom az emberiség e legszebb koszorú-
jából önöket, mint tervem kivitelének fő tényezőit kirekeszteni,
^ vezér fStisztjei és sereg nélkül mit sem számit, ^— annál-
fogva a babér mely majd ezen fegyveres béke kötés kincse
leend, önöket, mint a sereget is, egyenlően fogja ékesiteni : enyém
csak a terv, önöké a kivitel véres föladata, azért szűkkeblű
vezér az, ki serege vérén csak Ön magának akar dicsőséget
tolnaácsoltatni , nekem legszebb jutalmam önök és a serég
határtalan bizalmát birhatni, és enyi nekem elég.
Azért önök legfőbb köteles$égévé teszem e mai napi parancso-
mat, a sereggel meleg és hathatos szavakban közölni, hogy könnyeb-
ben megóvhassák a különbféle vágyaktól elragadtatott vitézeket,
és engem ez álta} fölmenteni a kényszerűségtől, hogy kiadott paran-
csom szigorával éljek; anyival inkább reménylem ezt, mivel aíon
— 1«4 —
csapat para&csnakok is haditörvényszék élé lessnek álUtandók^
kiknek csapataiban gondatlanság által, valamely büntetésrer-
mélté cselekvény fordulna elő.
A katonai rend és fegyelem szigorú betartását ajánlva,
vagyok tisztelettél
A 9-ik hadtest balszárny dandár vezére
Csutak 1B[álm&n
alezredes dandár vessér.
HL
Az aradi vár fidai közt szenvedett foglyok
névsora.
Név-
fl55 184% év szabadság .harcában való részvétért az aradi
Az osztrák hadseregnél
Nevek
A magyar
Kar ;
Fakozat
Kar
31. G. S. E.
hadnagy
alezredes
Auffenberg Róbert
vadász parancsn.
2. G. S. E.
Aulich Lajos
hadügyminister
61. G. S. E.
százados
Dainjánits János
hadtest parancsn.
5. H. E.
nyugal. százados
Deseöfy Arisztides
Aulik Lajos
hadtest parancsn.
LRE.
alezredes
térparancsnok
4. G. 8. E.
leköszönt főhadn.
Haulik Lajos
Kazinczy Lajos
térparancsnok
9. H. E.
leköszönt főhadn.
hadtest parancsn.
2. H.E.
ezredes
Ki^ Ernő
országos parancsn.
34. G. S. E.
százados
Knézic Károly
hadtest parancsn.
33. G. S. E.
őrnagy
Lahner János
fegyvertár inspect.
34, G. S. E.
nyngalm. hadnagy
hadtest parancsn.
31. G. S. E. .
L . százados, .
Gróf Leiningen Károly
hadtest pivrancsn.
'Sk^aS.
* nyugal. száisádos
Nagy Sándor Jósef
hadtest parancsn.
4. H. K
százados
Pöltenberg Ernő
Schweidl Jósef
hadtest parancsn.
4.H. E.
őrnagy
Pest vár. parancsn.
Mérnők test
alezredes
Török Ignác
mérnők parancsik
2. H. E.
őrnagy
őrnagy
Gróf Vócsey Károly
Ábráhámi Károly
hadteist parancsn.
10. H. E.
ezredes
2. G. S. E.
hadnagy
Ádáta Ferencz
10. h. z.
34. G. S. E.
főhadnagy
Albrich Károly
34. h. gy. e.
17. hat. E.
főhadnagy
Alsó Sándor
térparancsnok
2. G. Z.
főhadnagy
Áman Ferenc
2L h. z.
8. H. E.
hadnagy
Amsberg György
Antos József
7.h.e.
15. H. E.
hadnagy
hadtest segéd
3. V. E.
M. h.
segéd tiszt
Ásboth Lajos
Ásboth Eduárd
hadtest parancsn.
24. h. I.
34. G. S. E.
hadnagy
Augusztits Ferenc
Ásboth Adolf
34. h. E.
M. h.
nyngal. százados
nemzet őri
17. hat. E.
nyugal. hadnagy
Balázsházy Mihály
94. h. í.
60. G. S. E.
százados
Balázs Márton
nemzet őr
60. G. S. E.
nyngal. főhadnagy
Baldauf József
korház parancsn.
34. G. S. E.
főhadnagy
nyugal. főhadnagy
Balogh Ádám
34. 8. e.
2. G. 8. E.
Bárány Mihály
58. h. z.
52. 8. R
főhadnagy
Bárány Sándor
telep parancsn.
4. h. E.
százados
Bariczay János
4. h. e.
4. h.E.
hadna^^y
leköszönt Shadn.
Bárczay Miklós
4. h. e.
2.h.E.
Bárcza Boldizsár
8. h. e.
14. h. G. E.
hadnagy
Baricz István
85. h. %.
14. G. 8. E.
hadnagy
Bartha András
19. h. I.
62. G. 8. E.
M. Test.
" főhadnagy
hadnagy
Bányafy Rudolf
Bacskády Miklós
20. h. r.
21.h.z.
51. G. 8. B.
főbadiu^
Bauer Lajos
térpar. lírdélyben
Jegyzéke
várban osztrák Hadbíróság által elitélt egyéneknek IS^'/g, érben.
hadseregben
Az El
Ítélés
Jegyzet
Fokozat
napja
módja
ezredes-
aug. 22. 1849
.A 1
kötél által halálra
rögtön törvény ált
tábornok
october 6. 1849
íi V 9t
»
„ 6, 1849
» » »
)^
» 6. 1849
if ' P t>
» '
„ 6. 1849
" kőtél által'
18 évi várfoga. utóbb 1851.
alezredes
február 26. 1850
febr. 28. amnestiáltatott
ezredes
ootober 26. 1849
golyó által halálra
tábornagy
„ 6. 1849
" kötéí által'
tábornok
» 6. 1849
»
6. 1849
k9tél „
.
ezredes
' „ 6.1849
ffi :
tábornok
„ 6. 1849
ír
„ 6. 1849
kötél „
n
■ 6. 1849
- kötél- „
n
^ 6. 1849
kötél l
91 '
„ 6. 1849,
10. \, e.
„ 6. 1849
kötélre.
november 17. 1849
10 évi várfogság
,
őrnagy
alezredes-
maroins 14. 1850
golyó által
kegyelem utjáti 8 évi várfogs.
febr. 5. 1850
9 19
16 évi fogs.
őrnagy
febr. 5. 1850 '
12 évi várfogság
ff.
március 4. 1850
március 14. 1850
golyó által
ft f)
16 évi foffs.
16 évi várfogs.
»
febr. 5. 1850
6 évi fogság
1851. feb. 28. megkegyelmez.
enredee
novemb. 16. 1849
^ kötél által
18 évi viurfogs.
százados
marc. 5. 1850
3 évi várfogságra
2 évi várfogs.
elbocsáttatott
őrnagy
febr. 5. 1850
1851. feb. 28. amnest:
j)
febr, 5. 1850
4 ^vi várfogs.
golyó által
1850. május 12. amnest.
kegyelem által 16 é. várfog.
febr..28. 1851. amnest.
» '
marc. 20. 1850
J9
« . 14. 1850
8 évi várfogs.
százados
„14. 1850
,3 évi várfogs.
febr, 28. 1851. aömest.
jf
„ 14. 1850
6 évi várfogs.
febr. 28. 1851. amnest
7>
„ 14. 1850
12 évi várfogs.
golyó által
1 ;
Őrnagy
ezredes
„ 14. 1850
, 10 évi várfogs.
„ 14. 1850
beosztatott
százados^
„ . 14. 1850
golyó által
14é.várf.l851.feb.28.anm.
Őrnagy
százados
febr. 10. 1849
golyóra
14 évi várfogs.
16 évi várfogs.
„ ,5. 1850
9 évi ^
Őrnagy
„ 15. 1850
golyóra
. 12 évi ^'
yf
Nagy-Váradra vitetett
százados
' marc. 4. 1850
kötélre
8 évi fogs.
őrnagy
„ 14, 1850
10 évi várfogs.
188 —
11. a s. E.
2. G. 8. E.
9. h. E.
6. h. E.
12. ö. 8. E
konnány
63. G. 8. E.
9. h. E.
M. Test.
8. h. E.
9. h. E.
o/o.
V. £L •
34. G* 8, E.
33. G. 8. E.
14 G. 8. E.
ll.h. E.
1. BrBg. 1. E.
2. h. E.
8z. Kar.
11. h. E.
2. G. 8. E.
60. G. 8. E.
2. h. E.
62. G. 8. E.
39. G. 8. E.
52. G. S.E.
34. G. 8. B.
2. G. 8. E.
62. G. 8. E.
9. h.E.
létöszönt
33. G. 8. E.
39. G. 8. E.
4. h. £.
39. G.'8. E.
9.,1lE.
39.G.8.E.
60.G.S.E.
11. h. E.
61. G. 8. B.
53. G. 8. E.
leköszönt
Dzsidás '
1. h. E.
3. h. E.
6. G. 8. E,
19. G. 8. E.
6,
leköszönt föhadn.
hadnagy
őrnagy
hadnagy
főhadnagy
biztos
leköszönt hadnagy
hadnagy
hadnagy
százados
•/.
leköszönt hadnagy
főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
százados
főhadnagy
nyngaL hadnagy
százados
hadnagy
hadnagy
hadnagy
hadnagy
hadnagy
hatdaprod
hadnagy ^ -
századós
főhadnagy
hadnagy
' főhadnagy
' százados
főhadnagy
százados
főhadnagy
főhadnagy
tigyréd
főhadnagy
főhadnagy
hadnagy
százados
nyugal. százados
hadnagy
leköszönt főhadn.
hadnagy
leköszönt százados
nyugal. százados
főhadnagy
hadnagy
nyugal. hadnagy
főhadnagy
Bayer Jósef
Beké Gyula
Békefy József
Bekényi Ferdinánd
Benkő Rudolf
Benyitzky Lajos
Beöthy György
Bereghpr Ádám
Beretvas Péter
Berzsek József
Berzsenyi León
Gróf Bethlen Gergely
Betlényi János
Bezerédy Lajos
Billi<^ Thadeus
BirsjjT Jósef
Bohics János
Bölcs 8ándor
Bömisq^es Eduárd
Bogdánovits Hubeirt
Bogner Ferdí
Bors Károly ^ .
Bonsitzky László
Blaske Frigyes
Brandl Károly
Büdeskuthy Ernő •
Bucz Károly
Bergman József
Calzada Alfons
Báró Clauer Antal
Clemeiitis Gábor
Cfeanády Mihály
Csstpó Vilmos
Csetey I^ácz -
Csípik János
C&unkó Antal
Csutak Kálmán
Czappán József
Csemovits G^rörgy
Czappán Mihály
Czilich Eduárd
Czintula Antal
Dallos 8ándor'
Damaszkin Gr^óigf
Danilovits 8andor
Dedinszky Antal
Derra Kálmán
Desewfy Lajos
Dietl Antal
tWetrich László
Dippold Antal
táborkari főnök
utászkar
nyugalmazott
10. h. e.
táborkari
hadtest paranesn.
26. k z.
9. h. e.
9, h. e.
8: h. e.
9. h. 6.
osztály paranesn.
tér^rancsnok
tábor kár.
34. h. e.
119. h. z.
119. h. a-
IL h. e.
18. h. e.
2. h. e.
szekerész kar
11. h. e.
Gránátos
119. h. z.
2. h. e.
szekerész
utász kar
. utász kar
: 36. h. z.
tábor kar
ruha bizottmány
. nemzetőr
badmegye parancs.
53. h. 2.
4. busz. e.
27. h. z.
39. h. e.
9. h. é.
39. h. e.
hadtesit paranesn.
nemzetőr
136. h.^z.
nemzetőr
49. h. z.
nemzetőr
nemzetőr
3. h. e.
60. honv. e.
14, h. z.
hadtest paranesn.
189
ezredes
marc. 14. 1850
- golyóra
százados
.ff 8. 1850
»
ezredes
„4. 1850
10 évi fegs.
százados
f, 14. 1850
10 évi fogs.
őrnagy
alezredes
ff 14. 1850
kötélre
.ff 14. 1850
fi
»
ff. 14. 1850
golyóra
százados
ff 14. 1850
• ■» '
ff
ff 14. 1850
. ff ■
» • -
ff 14. 1850
ff
ezredes
novemb. 16. 1849
decemb. 18. 1849
kötélre '
12 évi* fogs.
omagy
alezredes
decemb. 18. 1849
golyóra
százados
elbocsáttatott
őrnagy .
febr. 5. 1850
golyóra
ezredes
elbocsáttatott
decemb. 5. 1849
golyóra
ff
decemb. 5. 1849
;10 évi fogs.
ff
marc. 4. 1850
elbocsáttatott
jf
-ff 14. 1850
5 évi fogs.
ff
f, 14. 1850 .
beosztatott
ff
ff 8. 1850
a évi fogs.
f, 14. 1850
golyóra
ff
- febr. 15. 1850
5 évi fogs.
őrnagy
százados.
febr, 15. 1850
beosztatott
marc. 14. 1850
10 évi fogs.
őrnagy
százados
febr. 5. 1850
15 évi várfogs
marc. 8. 1850
golyóra
alezredes
^ 14. 185Ó
15 évi fogs;
százados
ff 14. 1850
beosztatott
ezredes
f, 14. 1850
golyóra
novemb. 14. 1849
n
őrnagy
marc. 14. 1850
,»
ff.
febr. 14. 1850
ff •
alezredes
marc. 14, 1850
ff
őrnagy
ff 14. 1850
»
• f)
ff 14. 1850
ff
százados
„ 14. 1850
12 évi fogs.
ezredes
hóvwnb. 24. 1849
kötélre
alezredes
decemb. 5. 1849
»
őrnagy
marc. 14. 1850
golyóra
alezredes
febr. 15. 1850
. elbocsá'^tatott
századjos
marc. 4.' 1850
őrnagy
marc. 14. 1850
5 évi fogs.
ff
jan. 16. 1850
golyóra
V
jan. 16. 1850
- j»
százados
marc. 14. 185C
n
ff '
marc. 14. 1850
021^68
noTemb. 17. 1849
k&télie .
16 é. várf. 1850. juni 12.»ajiia.:
12 évi várfogs.
4 ó. fogs. 1851. feb. 28. amn.
1851.. febr. 28. amnest-
16 évi várfogs. ,
. 18 évi „ .
16 é. várf . 1850. júni 12. amn.
6 é. várf. 1851. feb. 28. amn.
|6 é. várf. 1851. feb. 28. amn.
10 évi fogBi
18 évi várfogs.
elbocsáttatott
juni 12. 1850. amnest.
16 évi várfojg^s.
16 évi : »
12 évi .
[4 é. várf. 1851. feb. 38, wn.
elbocsáttatott
meghalt Aradon
12 évi fogs.
12 évi fogs.
lOé. várfl 1850.jiin.12.aimi.
7 évi várfogs.
. 16 évi fogs..
12 é. várf. Aradi korli. megb.
16 évi fogs. '
12 évi „
|6 ó.fogs. 1851. febr. 28. amn.
18 évi fogs.
16 évi »
16 évi 'várfogs.
12 é. várf. 1850. iín. 12. amn.
elbocsáttatott
12 évi várfogs,.
16 évi ,
10 évi „
. 10 évi , ^
18 évi fo|^^
—
190 - •
16. G. S. E.
százados
Dobay József
2. szék. e.
32.G.S.E.
hadnagy
Dobay Ágoston,
36. h. z.
4. Dzsidás E.
leköszönt hadnagy
Dobietzky Ferenc
tábor kar
34. a S. E.
hadnagy
Dobruczky Victor
42. h. z.
6. h. £.
hadnagy
Döry István " ^
6. h. e.
M.T.
hadnagy
Doszlern Emil
tábor kar
28.G:S.E.,
Driguet Péter
. 94. h. z.
^ 6.h.E.
hadnagy
Driska Constantin
tábornok segéd
2. h.E.
hadnagy
Defoud Ferenc
2. h. e.
31. G. S. E.
hadnagy
Edényi Leomold
tábor kari
34. G. S. jj.
14. hat. t
főhadnagy
Egervárv Janős
Endes Jósef
49. h. z.
főhadnagy
székely ezred
51, G. S. E.
leköszönt föhadn.
Eperyesy Antal
telep, narancan.
4. h. £.
hadnagy
Gróf Eszterházy Mihály
1. D. E.
Farkas Károly
12. h. i
2. G. S. E.
leköszönt hadnagy
Farkas Ádám
133. h. z.
7. h.E.
leköszönt hadnagy
Farkasánjri Mihály
számtó parancsn.
39. G. S. E.
százados
Fedrigoni Camillo
segéd tiszt
11. h. E.
főhadnagy
Fejér János
11. h. e.
11. h. E.
. főhadnagy
Fejér József
11. h. e-
9. h: E.
hadnagy
Fekete János
18. h. e.
48.G.S.E.
hadnagy
Feldhoff^ Ferencz
133. h. z.
7. V. 1. E.
százados
Ferenczy Albert
menés kar
3.D. E.
kköszönt főhadn.
Gróf Festetics Ernő
- 14. h. e.
37. G. S. E.
százados <
Fischer Antal idősb.
Szegedi vár páran.
4. h. E.
főhadnagy
Fischer Antal if.
4. h. e. -
2. h. E.
hadnagy
Fischer Vince
2. h. e.
14. h. E.
hadapród
Fodor Károly
78. h. z.
41. G. S. B.
leköszönt hadnagy
Földváry Karolyi
hadtest parancsn.
M.T.
hadnagy
Földváry Mihály
3. h. e.
2,h.E.
főhadnagy
Földváry Miklós
15. h. e.
3. h. E.
százados
Földváry András
3. h. e.
61. G. S. E.
kilépett hadnagy
lőhadnagy
Forget Henrik
60. h. z.
1. h. E.
Forns^ek Sándor
1. h, e.
11. h. E.
százados
Forró Sándor
tábor karnál
61.G. S.E.
főhadnagy
Forsthuber Vilmos
hadtoborzó páran.
2.Gar. Z.
hadnagy
Franz Mihály
korház parancsn.
12. H. E.
százados
Freyburg Lajos
Fribisz Ferenc
nemzetwr
12. G. S. E.
Jőhadnagy
-tüzér
11. H. E.
hadnagy
Gabriányi Jósef
Gáli Miklós
11. hnsz. 8.
Memőkbur
alezredes
mérn^ parancsn.
14. hat. E.
hadnagy
Gáli Ignác
székely ezred.
2. H. E.
százados-
Galvány Cásár'
2. húsz. e*
61. G. S.E.
főhadnagy
Gammel Jószef
térparancsn.
9. H. E.
Gáspár András
hadtest parancsn.
BÓtíBtt
Gedeon László
nemzetőr
60. Q* S. £.
százados
Gedeon Miklós
42. h. z.
34.G.S.E.
Gergely János
térparancsn.
ILT.
hadnagy
Ghiczy.Imre
4. hnsz. e.
2 G. S. E.
hadnagy
kU^tt hadnagy
Girten Ernő
utász kar
JLT.
GéTg^j Annin Ij
191
alezredes
százados
aleztedes
őrnagy ^
százados
omagy
százados
ezredes
százados
őrnagy
századós
alezredes
százados
ezredes
százados
őrnagy
százados
novemb. 21 1849
febr. 5. 1850
„ 15. 1850
\, 5. 1850
marc. 4. 1850
jan. 16. 1850
decemb. 18. 1849
febr. 15. 1850
jan. 16. 1850
febr. 15. 1850
„ 5.1850
y, 5. 1850
decemb. 18. 1849
" febr. 15. 1850
mare. 4. 1850
decemb. 18. 1849
febr. 15. 1850
marc. 12. 1850
jan. 18. 1850
marc. 14. 1850
„ 14. 1850
» 14. 1850
növemb. 17. 1849
decemb. 18. 184^
• marc. 8. 1850
febr. 15. 1850
• marc. 20. 1850
százados
őmagnr
alezredes
őrnagy
ezredes
főhadnagy
őrnagy
százados
tábornok
százados .
alezredes
százados
tábornok
őrnagy
alezredes
százados
ale2red6» |
noremb. 16. 1849
jan. 16. 1850
marc. 14. 1850
marc. 14. 1850
decemb. 18. 1849
decemb. 12. 1849
novemb. 17. 1849
febr. 15. 1850
marc. :^4. 1850
marc. 4. 1850
febr. 5. 1850
marc. 14. 1850
marc. 5. 1850
febr. 5. 1850
febr. 15. 1850
marc. 4. 1850
octob. 26. 1849
marc. 4 1850
maré. 14. 1850
jan. 16. 1850
jan. 16. 1850
marc. 14. 1850
golyóra
10 evi várfogs.
12 évi várfogs.
10 évi fogs.
5 évi fogs.
kötélre
golyóra
golvóra .
6 évi fogs.
12 évi várfogs.
12 évi ,
15 évi „
10 évi ^
10 évi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
,10 évi fpffs.
15 évi várfogs.
12 évi fogs.
beosztatott
golyóra
15 évi fogs.
6 évi fogs.
10 évi fogs.
5 évi várfogs.
beos^tatott
beosztatott
besoroztatott
kötélre
kötélre
3 évi fogs.
5 évi fogs.
golyóra
2 évi várfogs.
10 évi fogs.
^ golyóra
golyóra
beosztatott
kötélre
2 évi fogs.
golyóra
10 évi fogs.
golyóra
elbocsáttatott
golyóra
12 évi várfogs.
golyóra
7 évi fogs.
6 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
1850. jun. 12. amnest.
kegyeim, utján elbocsáttat
12 évi várfogs.
16 é. várf . 1850. juni 12. ainn.
12 évi várfogs.
1851. febr./28. amnest:
1851. febr. 28. amnest.
12 évi fogs.
4 á. fogs. 1850. jun. 12. amn.
4 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
elbocsáttatott
10 évi fogg.
'elbocsáttatott
10 évi fogs.
12 évi várfogs.
elbocsáttatott
18 é. várf. 1850. jun. 12. amn.
12 évi várfogs.
. elbocsáttatott
|l6 é. várf. 1850. jun. 12. amn.
16 é. fogs. 1850. jun. 12. anm.
16 é. várf. 1851. feb. 28. amh.
4 évi fogs. megkégyelmezt.
18 évi várfogs.
16 évi ^ .
amnest.
20 évi
1851. feb. 28.
16 évi várfogs.
8 évi fogs.
|10 é. várf. 1851. feb. 28. amn.
16 évi fogs.
|7 é. fogs. 1851. feb. 28. funn.
12 évi tárfogs.
16 é. fogs. 1851. íeb. 28. amn.
14 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
— 192
4. Qb, E.
2. Hiwí. R
11. Húsz. E.
M.T.
8. Húsz. E.
10. Húsz. E.
60. G. S. E.
2. G. S..E.
3. Húsz. E.
15. hat. E.
40. G. S. E.
tüzér
62. G. S. E.
5. Húsz. E.
CI1.LE.
5. tüzér ,
6. Busz. E.
tüzér
52.G. S.E.
térparancs
2. Húsz. E.
3. Húsz. E.
32. G. B. E.
34. G. S, E.
33. G. S. E.
39. G. S. E.
'61. G. S. E.
2. G, S. E.
2. G. S. E.
37.G. S.E.
8. Húsz. E.
53. G. S. E.
4/iIu8z. E.
2.V.I. E.
52.G. S.E.
5. tüz. E.
3. Húsz. E.
10. Húsz. E.
39. G. S. E.
4. Gar. Z.
8. Húsz. E.
52. a S. E.
1. Húsz. E.
4. Húsz. E.
10. Húsz. E.
6. Húsz. E.
57. G. S. E.
2. Húsz. E.
2. G. S. E.
62. G. 8. R
23/ G. S. K
főhadnagy
iiadna^j
hadnagy
kilépett hadnagy
kilépett főhadnagy
főhadnagy
Őrmester
főhadnagy ,
kilépett hadnagy
hadnagy
kilépett hadnagy
nyugal. főhadnagy
százados
kilépett hadnagy
főhadnagy
kilépett hadnagy
hadnagy
kilépett főhadnagy
főhadnagy
hadnagy
százados
százados
. százados
hadnagy
főhadnagy
százados
hadnagy
^ főhadnagy
kilépett hadnagy
. főhadnagy
főha,dnagy
főhadna^. •
hadnagy .
főhadnagy
kilépett hadnagy
főhadnagy
főhadnagy
főhadnagy
iilépett hadnagy
kilépett főhadnagy
őrnagy
hadnagy
hadnagy
8zázadc»s
százados
főhadnagy
hadnagy
Göttman Eduárd
Györgye Gábor
Gyárfás Samu
Gyallay Gusztáv
Gyra Ádám
Ualuska Adolf
Hartman József
Hauser Károly
Hegedűs József*
Hengl Benjámin .
Henkler Henrik
Herdina József
Herkálovits Antal
Hermán Bei^amin
Hild Antal
Hitsch György
Hodászy Sándor ^
Höflich Márton
Höschl Vilmos
Hoffmann Jánqs
HoUósy József
Horváth Ferenc
Hrabovszky István
Hrahéczy Miksa
Hüttinger Eerenc
Hültl Móric .
Halmay Ignác .
Járosy Ádám
Jászvicz Ferenc
Jelencsik Imre
Jenik Móric
Jenney Károly id.
Jenney Károly if
Jeszenszky János
Jnczédy László
Jonák József
Irinyi' Bertalan
Justn Antal
Idziceskul János
Kálmán Lajos
Kalocsa Balázs
KálÓGzy Kálmán
Karácsonvi István
Karger Ferdinánd
Károly Pál
Károlyi Miksa .
Kaúszler Jósef
Kacskovits János
Keller Jósef
Keresztes Förenc
Ketésztes Lajos^
táborkari
2. húsz. e.
4. húsz. 6.
táborkari
39. h. z.
10. busz. e.
honv. z.
tábor kar
18. húsz. e.,
2. szék. é.
9. honv. 2.
tüzér
tábor kar
5. h. e. '
14. húsz. e,
$. tüzér ,
6. húsz, e.
honv. tüzér
52.* honr. e. '
utász kar
2. húsz. e.
3. húsz. e.
32;^. h. e.
34. h. g. e.
33. g. h. e.^
34. g. h. e.
hadbíró
% g. h. e.
Í6. honv. z.
37. .g. h. e.
8. húsz. e.
4. húsz. e.
53. g. h. e.
74. honv. z.
hadmegye parancs,
honv. tüzér
3. húsz. e.
18. húsz. e.
Gránátos
térparancfin.
S.^husz. e.
128. h. z.
14. húsz. e.
4. húsz. e.
10. húsz. e.
6. húsz. e.
térparsmcsn.
2. húsz. e.
2. g. h. e.
térparancsn.
13. honv. %.
- í9á -
őrnagy
százados
n
alezredes
óroagy
alezredes
százados
őrnagy
8záz£idos
alezredes
százados
őrnagy
főhadnagy
százados
omagy
százados
alezredes
százados
őrnagy
alezredes
omagy
százados
őrnagy
százados
ezredes
omagy k
alezredes
őrnagy
alenredes
őrnagy
jan. 18. 1850
marc. 4. 1860
febr. 8. 1850
jan. 18. 1850
jan. 18. 1850
decemb. 28. 1849
jan. 16. 1850
decemb. 18. 1849
febr. 5. 1850
decemb. 18. 1849
jan. 18. 1850
marc. 14. 1850
marc. 14. 1850
decemb. 18. 1849
febr. 15. 1850
maxc. 14. 1850
^ 14. 1850
. ^ 14. 1850
decemb. 18. 1849
jan. 16. 1850
jan. 16. 1850
marc. 4. 1850
febr. 5. 1850
„ 15. 1850
^ 15. 1850
jan. 16. 1850
jan. 16. 1850
marc. 11. 1850
„ 4. 1850
„ 14. 1850
„ 14. 1850
decemb. 18. 1849
decemb. 18. 1849
marc, 14. 1850
marc. 14. 1850
febr. 15. 1850
marc. 14. 1850
^ 14. 1850
« 14. 1850
„ 14. 1850
decemb. 18. 1849
marc. 14. 1850
- 14. 1850
, 14. 1850
- 8. 1850
„ 14. 1850
jan. 16. 1850
marc. 14. 1850
. 3. 1850
10 évi fogs.
elbocsáttatott
beosztatott
beosztatott
12 évi várfogs.
6 évi várfogs.
beosztatott
golyóra
12 évi várfogs.
golyóra
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
golyóra
8 évi fogs.
12 évi várfogs.
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
golyóra
beosztatott
elbocsáttatott
beosztatott
15 évi fogs.
elbocsáttatott
golyóra
elbocsáttatott
golyóra
10 évi fogs.
golyóra
10 évi várfogs.
golyóra
12 évi várfogs.
12 évi várfogs.
elbocsáttatott
golyóra
5 évi fogs.
8 évi fogs.
elbocsáttatott
10 évi várfogs.
10 évi várfogs.
golyóra
centek K.
3 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
16 évi fogs.
12 évi fogs.
16 é. fog». 1850. jun. 12. alnn.
16 évi várfogs.
8 évi fogs.
10 évi várfogs.
10 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
10 évi várfogs.
1850. jnn. 12. amnest.
16 évi várfogs.
16 évi fogs.
10 évi fogs. ,
16 évi fogs.
16 évi ,
4 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
10 évi fogs.
16 évi „
16 é. várf. 1850. jun. 12. amn.
10 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
16 évi fogs.
10 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
1851. febr. 28. amn.
16 évi várfogs.
9 évi „
10 évi „
10 é. várf. 1850. jun. 12. amn.
10 évi fogs.
10 évi várfogs.
1851. febr. 28. amnest.
6 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
8 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
16 évi várfogs.
13
- 194 -
8. Hnsz. E.
48. G. S. E.
9. Húsz. E.
1. G. S. E.
37. G. S. E.
34. G. S. E.
1. G. S. E.
39. G. S. E.
34. G. S. E.
1. Húsz. E.
12. Húsz. E.
12. G. S. E.
39. G. S. E.
1. Sz. G. E.
9. Húsz. E.
34. G. S. E.
12. G. S. E.
32. G. S. E.
12. Húsz. E,
10. Husz. E.
M. T.
3. Húsz. E.
61. G. S. E.
60. G. S. E.
19. gÍ's. E.
60. G. S. E.
60. G. S. E.
33. G. S. E.
1. Húsz. E.
1. Húsz. E.
52. G. S. E.
48. G. S. E.
4. Hnsz. E^
2. Hnsz. E.
2. Hnsz. E.
6. Hnsz. E.
60. G.S. E.
87. G. S. E.
M. T.
2. G. S. E.
5. tnz. E.
8. Hnsz. E.
9. Hnsz. E.
9. Hnsz. E.
6.V.I.E.
51. g/s. E.
% 0. S. E.
főhadnagy
nyngl. százados
Mlepett főhadnagy
főhadnagy
nyngal. százados
hadnagy
őrmester
főhadnagy
hadnagy
nyngal. főhadnagy
főhadnagy
kilepett hadnagy
főhadnagy
főhadnagy
hadnagy
hadnagy
főhadnagy
nyngal. főhadnagy
főhadnagy
hadnagy
százados
százados
hadnagy
nyngal. főhadnagy
főhadnagy
főhadnagy
őnnester
kilépett hadnagy
főhadnagy
hadnagy
százados
hadnagy
százados
százados
nyng. őrnagy
hadnagy ^
főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
kilépett hadnagy
főhadnagy
nyngal. százados
kilépett hadnagy
főhadnagy
Kerkapolyi Móric
Eirschner Károly
Eisfalndy Móric
Kiss Antal
Kiss Károly
^iss Ferenc
Kiss János
Kiszling Károly u
Koch Ferdinánd
Koczó Károlv
Kökényesy Staniszló
Kölgen Ferenc
Kollik Ferenc
Koilosy István
Komáromi István
Kompothy Ágoston
Kopytsinszky LeOr
Korponay János
Kossuth Sándor
Kovács Józaef
Kováts Ernő
Krain János
Krausz Károly
Krasuczky Mihály
Kröhath Ferenc
Kroner Sándor
Kropp József
Kunczl Antal
Kuhinyi Károly
Kutassy Ignacz
Kutassy Pál
Landerer Gyula
Gróf L^sherg Károly
Lemeé Lajos
Lendvay Budolf
Lenkey Károly
Lenkey János ^
Lehoczky Ferdinánd
Léopold Márton
LiU Adolf
Lippns István
Litzmaye^ Kiároly
Lukáts Dienes
Lnkátá Károly
Lnzsenszky Sándor
Luzsenszky Henrik
Madarasy Miklós
Majthényi Kálmán
Majthényi Lajos
Makray László
Máriásy János
7. hnsz. e.
nemzetőr
16. honv. z.
85. szék. h. z.
nemzetőr
táhor kar
78. honv. z.
fegyveírtámál
törzs porkoláb
térparancsn.
hadtest parancsn.
30. honv. z.
39. g. h. e.
1. szék. 6.
9. húsz. e.
honv. vadász
honv. vadász
hadügym. secret.
hadtest parancsn.
hadügyministemél
30. hl. 2.
8. húsz. e.
korház parancsn.
60. g. h. z.
korház parancsn.
133. h. z.
60. g. h. z.
60. g. 8. e.
95. honv. z.
1. húsz. 6.
1. hnsz. 6.
52. g. k e.
48. g. h. z.
4. huBZ. e.
2. hnsz. e.
13. hnsz. e.
hadtest parancsn.
térparancsnok
62. h. z*
tábor bur
28. h. z.
48. h. z.
tüzér parancsn.
8. hnsz. e.
9. liusz. e.
9. hnsz. e.
térparancsn.
18. huss. e.
20. hnsz. e.
hadtest paraacsxu
— 196 —
őrnagy
alezredes
őrnagy
alezredes
százados
ői
őrnagy
ezredes
alezredes
őrnagy
százados
őrnagy
9
liadnagy
ezredes
alezredes
százados
őrnagy
alezredes
százados
»
9
n
őnűkgy
számos
őrnagy
százados
tábornok
őrnagy
százados
ezredes .
százados
alezredes
ezredes
marc. 14. 1850
decemb. 18. 184a
febr. 5. 1850
novemb. 16. 1849
febr. 5. 1850
febr. 5. 1850
marc. 14. 1850
febr. 5. 1850
decemb. 5. 1849
novemb. 17. 1849
decemb. 18. 1849
marc. 14. 1850
jan. 18. 1850
mMTC. 14. 1850
febr. 15. 1850
marc. 14. 1850
marc. 4. 1850
decemb. 5. 1849
marc. 14. 1850
, 14. 1850
, 14. 1850
^ 14. 1850
„ 14. 1850 >
febr. 15. 1850
marc. 14. 1850
, 14. 1850
- 14. 1850
„ 14. 1850
decemb. 19. 1849
decemb. 19. 1849
marc. 14. 1850
marc. 14. 1850
febr. 15. 1850
jan. 16. 1850
febr. 15. 1850
kereset
maró. 14. 1850
, marc. 14. 1850
jan. 16. 1850
^ 16. 1850
- 16. 1850
febr. 15. 1850
marc. 14. 1850
, 14. 1850
. 14. 1850
, 16. 1850
, 14. 1850
golyóra
golyóra
golyóra
10 évi fogs.
golyóra
besoroztatott
5 évi várfogs.
12 évi várfogs.
12 évi fogs.
golyóra
golyóra
15 évi fogs.
golyóra
ÍO évi fogs.
golyóra
golyóra
10 évi fogs.
golyóra
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
10 évi várfogs.
elbocsáttatott
golyóra
besoroztatott
golyóra
12 évi fogs.
10 évi logs.
Nagy-Váradon elitéltetett
16 á. várf. 1850.pun. 12. anm.
16 évi várfogs.
1850. jul. 20. amnest.
16 évi várfogs.
|3 é. várf. 1851; feb. 28. amn.
8 évi fogs.
8 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
18 évi várfogs.
16 é. várf. 1850. jun. 12. amn.
16 évi várfogs. amnest.
10 évi várfogs.
16 évi fogs.
16 évi fogs.
16 évi ,
12 évi „
12 évi ^
7 évi \
10 évi várfogs.
^ ó. várf. 1851. feb. 28.
goly(
suatt
ora
amn.
10 évi fogs.
16 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
16 évi fogs.
10 évi j,
10 évi ,
16 évi -
16 é. fogs. 1850. jul. 27. amn.
12 évi fogs.
18. 1849
marc. 14. 1850
12 évi fogs.
5 évi fogs.
15 évi fogs.
kötélre
golyóra
megőrült s meghalt
B é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
2 é. fogs. 185.1 feb. 28. amn.
kötélre
golyóra
12 évi várfogs.
nyngalmaztatott
golyóra
16 évi várfogs.
12 évi vá
16 évi fogs.
16 évi „
10 évi »
6 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
12 é. fogs. 1851. maj. 10. amn.
20 é. fogs. 1850. inn. 12. amn.
10 évi fogs.
16é.fog8.1850.jmi.l2. amn.
13*
— I9é
9. Húsz. E.
9. Húsz. E.
32. G. S. E.
9. Hnsz. E.
9. Húsz. E.
34. G. S. E.
52. G. S. K
M. T.
37. G. S. R
2. Húsz. £.
12. Húsz. E.
6. V. 1. E.
41. G. S. E.
6. Húsz. E.
3. Húsz. E.
1. hat. E.
10. Húsz. E.
3, Húsz. E.
60. G. S. E.
4. D. 1. 0.
2. G. S. E.
5. Húsz. E.
33. G. S. E.
2. Szék. E.
M. T. ^
11. Húsz. E.
2. Ch. 1. E.
11. Húsz. E."
48. G. S. E.
2. Húsz. E.
48. G. S. E.
19. G. S. E.
1. Húsz. E.
2. G. S. E.
60. G. S. E.
34. G. S. E.
9. Húsz. E.
7. Húsz. E.
2. G. S. E.
39. G. S. E.
7. Ch. 1. E.
2. Húsz. %
19. G. S. E.
Ruhatár
34. G. S. E.
4. hat. E.
44. G. 8. E.
37. G. 8. E.
32. G, S. E.
Szekérész
36. G. 8. E.
százados
hadnagy
főhadnagy
kilépett főhadnagy
hadnagy
fShadnagy
hadnagy
százados
főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
kilépett főhadnagy
főhadnagy
kilépett hadnagy
nadnagy
kilépett főhadnagy
főhadnagy
kilépett hadnagy
nadnagy
kilépett hadnagy
százados
főhadnagy
kilépett főhadnagy
» t*
hadnagy
nyugal. főhadnagy
kilépett főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
nyugal. száza(
főhadnagy
hadnagy
kilépett hadnagy
hadnagy
főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
kilépett főhadnagy
főhadnagy
főhadnagy
hadnagy
Markovits Adolf
Markovits Vince
Martini Frigyes
Marzsó Imre
Marzsó József
Mayer Henrik
Maygraher Gusztáv'
Mecséry Gusztáv
Mödl Ferenc
Medvetzky Béla
Menyhárdt Antal
Mesterházy István
Báró Meszina Ferenc
Báró Meszena István
Mészey János
Mészlényi Ödön
Mezey Károly
Mezősy Pál
Mihailics Ferenc
Mihájlovits Mihály
Mikosits Adolf
Molnár Ferdinánd
Mindszenti Kálmán
Molnár Károly
Moncé Károly
Móricz Dioniflz
Móricz Károly
Móricz Sándor
Mitterbacher Gusztáv
Mukics Antal
Nachtigal Ferenc
Nagy Ödön
Nagy Lajos
Nagy Lajos
Nagy János
Nanásy Károly
Nedetzky János
Németh János
Németh Adolf
Neuman Eduárd
Niszner János
Niszner Antal
Nyeregjártó János
Nyitray József
Obradovits Cyril
Odobászits Ferenc
Offeíibách Lajos
Okolicsányi István
Okolicsányi József
Orosz József
Fecht Sándor
9. húsz. e.
9. húsz. e.
21. honv. z.
nemzetőr
9. húsz. e.
34. g. h. e.
52. g. s. e.
20. honv. z.
28. honv. z.
2. húsz. e.
hadügytárban
1. húsz. e.
táborkar
térparancsnok
14, húsz. e.
hadmegye parancs.
10. húsz. e.
várparancsnok
60. g. 8. e.
7. huBZ. e.
2. g. 8. e.
hadügym. tárban
37. h. z.
51., honv. z.
szállító kar parancs.
LehelhusB.
13. húsz. 6.
14. húsz. e.
135. honv. z.
2. honv. e.
48. g. 8. e.
hadoszt. parancsn.
13. húsz. e.
2. 8. e.
60. 8. e.
21. honv. z,
9. huBz. 6.
hadügy segéd
táborkar
39. g. s. e.
14. húsz. e.
14. húsz. ^.
19. honv. z.
ruha raktár
korház {)araBC8n.
határ jegyző
tábor kar
nemzetőr
hadügym. tárgyaló
szekerész
I 52. g. 8. 6.
197 —
alezredes
Bzájiados
őrnagy
alezredes
százados
őrnagy
százados
őrnagy
alezredes
száKados
őrnagy
százados
ale^edes
főhadnagy
százados
őrnagy
szá2;adös
ő^^agy
»
százados
őrnagy
n
ezredes
őrnagy
százaidos^
ezredes
százados
»
alezredes
százados
őrnagy
százados
őrnagy
száűáofi
hadnagy
marc. 14. 1850
„ 14. 1850
jan. 15. 1850
marc. 14. 1850
„ 14. 1850
„ 14. 1850
^ 14. 1850
jan. 16. 1850
marc, 14. 1850
marc. 14. 1850
marc. 14. 1850
fehr. 15. 1850
marc. 14. ia50
jan. 16. 1850
„ 16. 1850
„ 16. 1850
marc. 14. 1850
marc. 14. 1850
decemh. 18. 1849
jan. 16. 1850
fehr. 16. 1849
jan. 18. 1850
fehr. 5. 1850
jan. 18. 1850
decemh. 5. 1849
„ 5. 1849
„ 5. 1849
„ 18. 1849
jan. 16. 1850
marc. 14. 1850
decemh. 16. 1849
decemh. 18. 1849
fehr. 5. 1850
jan. 16. 1850
marc, 14. 1850
jan. 18. 1850
decemh. 16. 1849
jan. 16. 1850
marc. 14. 1850
deéemh. 18. 1849
decemh. 18. 1849
nmrc. 20. 1850
marc. 20. 1850
jan. 18. 1850
jan. 18. 1850
decemh. 18. 1849
marc. a 1850
febr. 5. 1850
marc. 4. 1850
jan. 18. 1850
5 évi fogi.
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
kötélre
10 évi fogs.
elhoesáttatott
10 éyi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
6 évi fogs.
kötélre ^
golyóra
golyóra
10 évi fogs.
golyóra
10 évi fogs.
golyóra
hesoroztatott
10 évi fcfgs.
golyóra
10 évi fogs.
12 évi fogs.
golyóra n
elhoesáttatott
kötélre
15 évi fogs.
golyóra
golyóra
6 évi fogs.
12 évi fogs.
10 évi fogs.
10 évi fbgs.
golyóra
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
kötélre
10 évi fogs.
10 évi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
14 évi fogs.
golyóra
10 évi íogs.
elhoesáttatott
6 é. fogs. 1851. feh. 28. amn.
18 é. várf. 1850. jun. 12. amn.
4 é. fogs. 1851. feh. 28. amn.
16 évi fogs. •
10 évi váíiogs.
12 évi „
18 évi várfogs. >
10 évi fogs.
fehr. 28. 1851. amnest.
18é. fogs. 1850. jun. 12. amn.'
18 évi fogs. i
18 é. fogs. 1850.jttn. 12. amn.
10 évi fogs.
16 é. fogs. 1850. jtm. 12. amn.
4 évi fogs.
16 é. fogs. 1850. jun. 12. anm.
16 évi várfogs.
1851. fehr. 28. míegkegyelm.
16 évi fogs.
4 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
16 évi fí^s..
18 évi » .
16 évi j,
10 éyi fogs. másodszor 5 évre
1851. fehr. 28. amnest.
mégkegy címeztetett
10 évi várfogs,
16 é. várf. 1850. jun. 12. amn.
r
16 évi fogs.
16 é. fogs. 1851. feh. ^8. amn.
1851. fehr. 12. ftmnest.
16é.fogB. 1850.iun.l2. amn.
8 é. fogs. 1851. feh. 28. amn.
6 é. fogs..4851. feh. 28. amn.
8 évi fogs.
1850. jun. 12. amnest.
— 1»8
4. Hnsz. E.
2. Hnsz. E.
11. Hnsz. £.
3. Ch. 1. E.
4. Hnsz. E.
34. G. S. E.
10. Húsz. E.
16. hat. E.
10. Húsz. E.
ö. HuBz. E.
1. Húsz. E.
4. Hnsz. E.
2. hat. E.
52. G. S. E.
nyugalm.
18. hat. E.
2. Hnsz. E.
2. Hnsz. E.
32. G. S. E.
34. G. S. E.
52. G. S. E.
nyngalm. ^
4. Hnsz. E.
37. G. S. E.
8. Hnsz. E.
9. Hnsz. E.
M.T.
34. G. S. E.
7. Ch. 1. E.
1. Hnsz. E.
5. tüz. E.
3. Hnsz. E.
25. G. S. E.
2. G. S. E.
60. G. S. E.
39. S. S. E.
52. G. S. E.
3. Hnsz. E.
32. G. S. E,
12. Hnsz. E.
52. G. S. E.
4. Dzsid. E.
52. G. S. E.
62. G. S. E.
9. hat. E.
60. G. S. B.
1. Sz. h. E.
7. Ch. L E.
51. G. S. E:
M. T.
főhadnagy
százados
hadnagy
százados
főhadnagy
hadnagy
százados
hadnagy hadbíró
kilépett főhadnagy
nyngal. százados
hadnagy
kilépett főhadnagyi
kilépett főhadnagy
főhadnagy
hadnagy
»
alezredes
nyngal. hadnagy
hadnagy
kilépett hadnagy
főhadnagy
százados
kilépett főhadnagy
főhadnagy
hadnagy
százados
főhadnagy
százados
kilépett hadnagy
százados
kilépett hadnagy
hadapród
százados
hadnagy
főhadnagy
nyngal. főhadnagy
hadnagy
nyn^l. százados
főhadnagy
százados
ü^véd
hadna^
kilépett százados
hadnagy
Pálfy János
Papp Károly
Papp Mihály
Parcsétics Zsigmond
Pászthory Sándor
Pataky Mihály
Panlovits Imre
Pávay Aleiins
Péchy József
Pelczer Károly
Perczel László
Perczel Antal
Peretich Albert
Petheö Vilmos
Petroyits András
Philipovszky. Tamás
Pfönigsdorf Sándor
Pikéty Gnsztáv
Pikéty Mihály
Pinks Jósef
Gróf Pletrich János
Pögler János
PoÜk Vilmos
Pongrácz Ferdinánd
Pongrátz István
Posch Márton
Posta Ferenc
Potovszky Péter
Pretzel Mihály
Prevendár János
Psotta Móric
Pnchly János
Pnsztelnik Alfons
Qnarlando Ferdinánd
Kácz Ferenc
Bácz Sándor
Bapaich Dániel
Gróf Ráday Pál
Bajcsányi Imre
Bédl Miksa
Rédl György
Reichel Kristóf
Eenche Kndolf
Keiner Lyos
Beindle Aároly
Remellay Gusztáv
Roder Vince
Bödiger Lajos
Rohonczy Leopold
Róhrman Károly
Rndnay Justin
4. hnss. e.
2. hnsz. e.
11. hnsz. e.
14. hnsz. 6.
4. hnsz. e.
94. honv, z.
7. hnsz. e.
hadbíró
6. hnsz. 6.
térparancsn.
1. hnsz. 6.
nemzetőri
137. honv. í.
táborkari
21. honv. K.
tüzér
18. hnsz. e.
lovas hadoszt. par.
100. hönv. z.
69. honv. z.
131. honv. z.
106. honv. z.
,4. hnsz. e.
20. honv. z.
táborkari
16. hnsz. e.
hadoszlop parancs.
dandár
hadtest parancsn.
1. hnsz. e.
tüzér főnök
3. hnsz. e.
ntász kar
hadosztály parancs.
24. honv. z.
60. g. h. e,
pnskaportán
16. hnsz. e.
Gránátos
térparancsn.
22. honv. z.
Aradi térparancsn.
137. honv. z.
62. honv. e.
szegedi szál. házpar.
főhadbiró
60. g. h. z.
mérnők kar
16. hnsz. e.
14. hnsz. 6.
18. hnsz. 6. ^
199 —
náiados
febr. 15. 1850
golyóra
10 évi fogs.
nyng. ezr.
decemb. 17. 1849
3 évi fogd.
1851. febr. 28. amnesi.
marc. 14. 1850
besoroztatott
ezredes
decemb. 16. 1849
golyóra
18 évi várfogs.
őrnagy
mai^. 14. 1850
i5 évi fogs.
2 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
febr. 5. 1850
15 évi fogs.
rl2 évi fogs.
ezredes
noyemb. 17. 1849
10 évi fogs.
1851. febr. 28. amnest.
százados
febr. 14. 1850
elbocsáttatott
9
„ 14. 1850
12 évi fogs.
Őrnagy
százados
„ 15. 1850
10 évi fogs.
6é.fog.l851s.feb.28. amn.
decemb. 12. 1849
5 évi fogs.
megkegyelmeztetett
őrnagy
százados
marc. 14. 1850
12 évi fogs.
10 é. fogs. 1851. feb. 2a amn.
jan. 18. 1850
. 10 évi foga.
1850. jun. 12. amnest.
őrnagy
marc.44. 1850
golyóra
4 é. fogs. 1861. feb. 58. amn.
n
decemb. 5. 1849
10 évi fogs.
)f
febr. 5. 1850
golyóra
16 évi fogs.
9
jan. 16. 1850
golyóra
12 évi „
tábornok
Pes
>en Ítéltetett 5 évi fogságára
százados
decemb. 5. 1849
12 évi fogs.
9
„ 5. 1849
golyóra
16 évi fogs.
n
„ 18. 1849
6 évi fogs.
1850. jun. 12. amnest.
n
marc. 14. 1850
10 évi fogs.
alezredes
febr. 15. 1850
golyóra
18 évi fogs.
őrnagy
decemb. 18. 1849
10 évi fogs.
1850. jun. 12. amnest.
ff
marc. 14. 1850
golyóra
10 évi fogs.
százados
„ 4. 1850
golyóra
10 évi „
alezredes
„ 4. 1850
besoroztatott
őrnagy
febr. 5. 1850
golyóra
16 évi várfogs.
ezredes
novemb. 14. 1849
kötélre
18 évi „
százados
decemb. 12. 1849
12 évi fogs.
ezredes
novemb. 27. 1849
• kötélre
18 évi „
alezredes
jan. 16. 1850
golyóra
16 évi fogs.
őrnagy
ezredes
decemb. 28. 1849
besoroztatott
novemb. 24. 1849
golyóra
15 évi fogs.
őrnagy
százados
decemb. 18. 1849
6 évi fogs.
megkegyelmeztetett
decemb. 28. 1849
6 évi fogs.
ezredes
novemb. 24. 1849
golyóra
18 é. fogs. 1850 megkegyelm.
alezredes
marc. 16. 1850
golyóra
13 é. fogs. 1850 megkegyelm.
százados
febr. 5. 1850
15 évi fogs.
10 évi fogs.
9
decemb. 5. 1849
10 évi fogs.
1851. febr. 28. megkegyelm.
ff
marc. 14. 1850
golyóra
4 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
alezredes
febr. 15. 1850
12 évi fogs.
2 é. fogs. 1850. megkegyelm.
százados
marc. 14. 1850
golyóra
10 évi fogs.
őrnagy
százados
- 18. 1850
elbocsáttatott
„ 4. 1850
beosztatott
őrnagy
százados
„ 14. 1850
Pestre vittetett
„ 14. 1850
febr. 5. 1850
golyóra
10 évi várfogs.
ff
14 évi fogs.
12 évi fogs.
ezredes
novemb. 16. 1849
kötélre
18 é. fogs. 185p. jun. 12. amn.
őrnagy
marc. 14. 1850
15 évi fogs.
jan. 16. 1850
5 évi fogs.
3 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
— 200
2. hat. G. E.
2. G. 8. E.
2. Húsz. E.
2. G. h. E.
M.T.
• 2. C. E.
7. Huflz. E.
62. G. S. E.
3. Húsz. E.
62. G. S. E.
1. Szék. G. E.
39. G. S. E.
60. G. S. E.
39. G. S. E.
2. G. S. E.
52.G. S. E.
4. Húsz. E.
10. Húsz. E.
4. V. 1. E.
60. G. S. E.
2. G. S. E.
1. Húsz. E.
7. Húsz. E.
9. Húsz. E.
9. Húsz. E.
62. G. S, E.
M. T.
2. G. S. E.
37. G. S. E.
62. G. S. E.
31. G. S. E.
10. Húsz. E,
31. G. S. E.
ruhabizot.
62. G. S. E.
3. Húsz. E.
37. G. S. E.
2. Húsz. E.
nyugalm.
1. Húsz. E.
2. G. S. E.
40. G. S. E.
37. G. S. E.
7. Ch. 1. E.
M. T.
M. T.
9. Húsz. E.
3. V. 1. E.
5. Drag. E.
6. V. 1. E.
39. G, S. E.
hadnagy
n
százados .
hadnagy
kilépett főhadnagy
„ hadnagy
hadnagy
főhadnagy
hadnagy
kilépett hadnagy
hadnagy
kilépett hadnagy
hadnagy
főhadnagy
nyűg. főhadnagy
hadnagy
százados
nyugal. hadnagy
hadnagy
százados
ez. kilép, főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
hadnagy
nyugal. főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
százados
hadnagy
»
kilépett hadnagy
hadnagy
hadnagy
százados
hadnagy
főhadnagy
százados
Rudianin István
Buzitska József
Ruzinszky Fodor
Rödiger 'Rudolf
Sághy Lajos
Salamon Elek
Sándor Kálmán
Sárich János
Safalviczky Frigyes
Sachovszky Károly
Schatzberg Károly
Schenovicz Frigyes
Schmidl Ajital
Schober Ernő
Schott László
Schubert Ignác
Schweidl Albert
Schvidniczky János
Schultz Róbert
Sebes Emil
Schuszter Ignác
Sebő Lajos
Szeif L.ajos
Szibenlist Antal
Szibenlist János
Simonfy József
Simönyi Viktor
Szklenka Vince
Skutáry György
Somlay Miksa
Somogyi Jósef
Szontagh Frigyes
Sotterius Frigyes
Stallitzer Antal
Sztanko Saínu
Sztankovits Constantin
Stark Károly
Steiner Eduárd
Báró Sternegg Lajos
Stróbl Izidor
Sümegh József
Supper Sándor
Supper Ágoston
Szabó Vince
Szabó Jósef
Szabó Imre
Szalinay József
Gróf Szapáry Geyza
Szász Mihály
Szathmáry Mihály
Szász János
korház paranosn.
2. g. honv. e.
2. húsz. e.
2. hat. e.
'* Lehelhuszár
16. húsz. e.
9. hat. e.
táborkar
3. húsz. 6.
szállító ház parancs.
38. honv. z.
táborkar
60. honv. e.
39. g. h.. e.
131. honv. z.
52. honv. z.
4. húsz. 6.
10. húsz. e.
tüzérkar
utász kar
49. honv. z.
1. húsz. 6.
16. húsz. e.
9. húsz. e.
, 9. húsz. e.
nemzetőr
39. honv. z.
2. g. honv. e.
térparancsn.
62. g. honv. e.
31. g. honv. e. '
10. hnsz. e.
térparanpsn.
ruhabizott.
49. honv. z.
3. húsz. é.
honv. vadász
2. husz^ e.
térparanesn.
1. húsz. e.
39. honv. z.
táborkari
81. honv. z.
5. húsz. e.
42. hönv. z.
táborkari
szekerész kar
2. húsz. e.
térparancsn.
17. húsz. e.
nemzetőr
201 —
százados
alezredes
százados
»
alezredes
őrnagy
százados
»
főhadnagy
százados
alezredes
százados
őrnagy
százados
őrnagy
százados
őrnagy
alezredes
százados
őrnagy
százados
főhadnagy
őrnagy
őrnagy
százados
őrnagy
százados
őrnagy
alezredes
őrnagy
százados
őrnagy
ezredes
jan. 16. 1850
„ 16. 1850
marc. 20. 1850
marc. 14. 1850
decemb. 18. 1849
„ 18. 1849
y, 18. 1849
marc. 4. 1850
marc. 20. 1030
febr. 15. 1850
iaiarc. 14. 1850
„ 14. 1850
« 14. 1850
decemb. 18. 1849
febr. 15. 1850
„ 15. 1850
„ 4. 1850
decemb. 12. 1849
marc. 14. 1850
jan. 16. 1850
decemb. 12. 1849
decemb. 5. 1849
jan. 18. 1850
jan. 18. 1850
decemb. 5. 1849
jan. 17. 1850
r, 16. 1850
„ 16. 1850
marc. 4. 1850
febr. 15. 1850
marc. 20. 1850
febr. lő. 1850
marc. 20. 1850
marc. 14. 1850
jan.' 16. 1850
febr. 15. 1850
mart. 14. 1850
„ 4. 1850
y, 4. 1850
^ 8. 1850
decemb. 18. 1849
marc. 8. 1850
y, 14. 1850
„ 16. 1850
„ 16. 1850
„ 14. 1850
„.14. 1850
decemb. 18. 1849
novemb. 17. 1849
marc. 20. 185Ö
10 évi fogs.
golyóra
beosztatott
6 évi fogs.
kötélre
golyóra
elbocsáttatott
2 évi fogs.
12 évi fogs.
golyóra
10 évi fogs.
golyóra
elbocsáttatott
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
6 évi fogs.
10 évi, fogs.
golyóra
12 évi fogs.
kötélró
3 évi fogs,
15 évi fogs.
12 évi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
elbocsáttatott
golyóra ^
10 évi fogs.
kötélre
kötélre
elbocsáttatott
elbocsáttatott
12 évi fogs.
kötélre
15 évi fogs.
16 évi fogs.
1851. febr. 28. m^k^yelm.
Aradi korházban meghalt
16 évi fogs. amnest.
16 évi fogs.
16 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
|6 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
10 évi fogs.
10 évi fogs.
10 évi y,
1851. febr. 28. amnest.
10 évi fogs.
8 évi fogs.
14 é. fogs. 1850. iun. Í2. amn.
10 évi fogs,
10 évi ,
16 évi ,
|4 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
16 évi fogs. amnest.
16 évi fogs.
12 évi r,
1851. febr. 28. amnest.
1851. febr. 28. amnest.
|2 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
10 évi. fogs.
18 évi vánogs.
2 é. fogs. 1851. feb. 28. «mn,
10 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
10 ézi fogs.
16 évi „
6 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
12 évi fogs.
6 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
14 évi fogs.
|4 é. fogs. 1851. feb. 2a amn.
14 évi fogs.
12 évi fogs.
12 évi «
1850. jnn. 12. amnest.
18 évi fogs.
10 évi .
— 202
51. G. S. E.
62. G. S. B.
7. Húsz. É.
2. G. S. E.
4. Húsz. £.
10. Húsz. E.
52. G. S. E.
Szekerész
4. Húsz. É.
utászkar
6. Húsz. E.
34. G. S. E.
Korona ör
1. Drag. E.
M.T.
2. Húsz. £.
•/.
2. Húsz. E.
2. Szék. E.
34. G. S. E.
33. G. S. E.
39. G. S. E,
6. Húsz. E.
6. Gy. Batter
. 48. G. S. E.
34. G. S. B.
G.Z.
10. Huss. E.
60. G. S. E.
34. G. S. E.
8. Húsz. E.
24. G. 8. E.
31. G. S. B.
M.T.
1. Húsz. E.
34. G. S. E.
52. G. S. E.
8. Húsz. E.
11. Húsz. E.
2. Húsz. E.
4. Húsz. £.
5. Húsz. E.
1. Húsz. B.
12. Húsz. E.
4. Húsz. B.
32. G. S. E.
12. G. S. E.
9. Hat. E.
5. tfitzér E.
6. V. 1. E.
37. G. S. E.
főhadnagy
nyűg. főhadnagy
kilépett hadnagy
százados
főhadnagy
nyugal. százados
hadnagy
főhadnagy
százados
hadnagy
százados
főhadnagy
hadnagy
főhadnagy
hadnagy
nyűg. százados
főhadnagy
hadnagy
százados
hadnagy
százados
őrmester
hadnagy
százados
hadnagy
főhadns^
kilépett százados
nyűg. hadnagy
kilépett hadnagy
százados
hadnagy
százados
főhadnagy
hadnagy
kilépett hadnagy
Inagy
hadnagy
kilépett őrnagy
főhadnagy
kilépett főhadnagy
százados
Székely Sándor
SzekuÚts István
Szenté Pál
Szentiyányi Kázmér
Szepesházy Ferdinánd
Szikszay Tamás
Szilayetzky Ájgoston
Szokoloczy Mihály
Szomor Károly
Szottfried Ferdinánd
Slonieczky Eudolf
Sztankoczy András
Takáts Lajos
Tallián András
Tamay Antal
Tartler Zsigmond
Gróf Teleky Sándor
Gróf Teleky Domokos
Timár Ferdinatíd
Tománoczy Lajos
Tomka Ferdinánd
Tomics Adolf
Tomsdorf Ágoston'
Tóth András
Tóth Antal
Tóth Ágoston
Trangos István
Trojáczky Miksa
Tumer Gusztáv
Tovamiczky Isidor
Ujj Imre
Báró Üchtritz Bmanuel
Üjváry István
Vajda Sándor
Vajda Ferenc
Várady Eduárd
Vargay Mihály
Végh Bertalan
Vér György
Vermes Ignác
Vida Péter
Vidos Márton
Villám Gyula
Virágh Gedeon
Voigt Károly
Vörös István
Vadovszky Mihály
Valdberg Károly
Wanner Jóséi
Gf. Wartensleben Ágost.
Weber János
térparanesn.
hadtest parancsn.
korház parancsn.
hadoszt. paiancsn.
4. huBz. e.
10. húsz. e.
hadmegye parancs.
szekerész
8. húsz. e.
. utász kar
6. húsz. e.
26. honv. z.
korona őr
1. húsz. e.
27. honv. z.
2. húsz. e.
táborkar segéd
2. húsz. e.
térparanesn.
34. g. h. e.
15. honv. z.
száll, ház parancsn.
6. húsz. e.-
58. honv. z.
táborkar
táborkar
48. honv. z;
7. huBZ. e.
60. g. honv. z.
42. honv. z.
8. húsz. e.
12. húsz. e.
nemzetőr
18. busz. e.
1. busz. e.
34. honv. e.
96. honv. z.
7. busz. e.
11. busz. e.
2. busz. e.
4. busz. e.
5. busz. e.
13. busz.' 6.
12. busz. e.
4. busz. e.
Gránátos
133. honv. z.
tábor kar
tüzérfőnök.
18. busz. e.
térparancsnok
— 203
ezreoes
százados
alezredes
őrnagy
ff
alezredes
őrnagy
százados
alezredes
százados
őrnaffy
százados
alezredes
százados
örnaffy
százados
őrnagy
alezredes
százados
ezredes
alezredes
százados
őrnagy
százados
őrnagy
ezredes
őrnagy
százados
őrnagy
százados
őrnagy
százados
őrnagy
százados
omagy
százados
főhadnagy
ezredes
alezredes
őrnagy
marc. 14. 1850
novemb. 16. 1849
decemb. 5. 1849
deoemb. 18. 1849
marc. 14. 1850
marc. 14. 1850
decemb. 5. 1849
marc. 14. 1850
febr. 15. 1850
marc. 14. 1850
marc. 20. 1850
febr. 5. 1850
marc. 14. 1850
febr. 15. 1850
jan. 16. 1850
febr. 15. 1850
jan. 16. 1850
decemb. 5. 1849
febr. 5. 1850
febr. 5. 1850
marc. 4. 1850
^ 14. 1850
, 14. 1850
„ 14. 1850
novemb. 24. 1849
deoemb. 5. 1849
decemb. 18. 1849
marc. 14. 1850
febr. 5. 1850
marc. 14. 1850
marc. 14. 1850
decemb. 5. 1849
„ 18. 1849
„ 12. 1849
febr. 5. 1850
marc. 20. 1850
„ 11. 1850
^„ 14. 1850
jan. 16. 1850
febr. 13. 1850
febr. 15. 1850
decemb. 18. 1849
decemb. 18. 1849
marc. 14. 1850
febr. 5. 1850
febr. 5. 1850
novemb. 16. 1849
marc. 14. 1850
novemb. 16. 1849
marc. 8. 1850
elboosáttatott
kötélre
10 évi fogs.
kötélre
goljróra
elbocsáttatott
6 évi fogs.
10 évi fogs.
golyóra
4 évi fogs.
elbocsáttatott
12 évi fogs.
15 évi fogs.
elbocsáttatott
kötélre
4 évi fogs.
elbocsáttatott
6 évi fogs.
12 évi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
golyóra
la évi fogs.
golyóra
elbocsáttatott
12 évi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
10 évi fogs.
golyóra
5 évi fogs.
golyóra
golyóra
beosztatott
golyóra
golyóra
10 évi fogs.
golyóra
kötélre
beosztatott
15 évi fogs.
10 évi fogs.
kötélre
golyóra
kötélre
12 évi fogs.
18 é. várf . 1850. jun. 12. amn.
1851. feb. 28. amnest.
16 é. fogs. 1850. jan. 12. amn.
10 évi fogs.
1851. febr. 28. amnest
16 évi fogs.
10 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
10 évi fogs.
12 évi fogs.
elbocsátatott
1851. feb. 28. amnest
16 évi várfogs.
2 é. fog9. 1851. feb. 28. amn.
4 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
16 évi fogs.
16 évi „
18 évi várfogs.
1850. jnn. 12. amnest.
12 évi fogs.
16 évi ,
10 évi , ,
a Porosz kormányn. adat. ki
1850. jun.^ 12. amnest.
14 évi fogs.
2 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
14 évi fogs.
10 évi ,
16é. fog. Aradi korh. meghalt
12 évi fogs.
4é.fog8.1851. feb.28. amn.
16é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
16 évi várfogs.
10 évi fogs.
2 é. fogs. kiállta az idejét
18 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
16 évi fogs.
16 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
204
34. G. S. E.
62. a S. E.
32. G. 8. E.
nyngalm.
Kilépett
8. Húsz. E.
34. G. S. E.
52. G. S. E.
19. G. S.E.
60. G. S. E.
4, Húsz. E.
3. Húsz. E.
4. Húsz. £.
2. Húsz. E.
2. G. S. E.
58. G. 8. E.
1. Dzs. E.
37. G. 8. E.
33. G. S. E.
37. G. 8. E,
60. G. 8. E.
10. Hu8z. E.
M. T.
9. Húsa. E.
2. 'Dsd. E.
8. Húsz. E.
hadnagy
százados
hadnagy
főhadnagy
százados
hadnagy
főhadnagy
százados
liadnagy
főhadnagy
»
százados
nyng. főhadnagy
^hadnagy
^ »
százados
nyng. főhadnagy
kilépett hadnagy
hadnagy
Wóher Ernő
Weingantner József
Weiszl János
Wels János
Wieland Antal
Wieísbiczky Longim
Wolf Adolf
Br. Wulkanuova Ferenc
Wunder Mihály
Záborszky Imre
Zámbely Lajos
Zomhory Emil
Zankó Imre
Zatureczk^ Károly
Zeitler József
Ziegler Mór
Zűko János
Zierer Jósef
Zombath István
Zsámbokréty Imre
Zsolnay Ferenc
Zsnrmay Leopold
Znber- Antal
Ziegler György
Gf. -Zsielinszky Károly
Szillárd Adolf
6. honr. z.
mhatár
Gránátos
térparancsnok
nemzetőr
8. húsz. e.
34. g. h. e.
térparancsnok
133. h. z.
15. honir. z.
táborkar
3. hnsz. e.
' 4. hnsz. e.
2. húsz. e. .
táborkar
táborkar
29. honv. z.
•/- •
raha raktár
tartalék oszt.
. 10. hnsz. e.
hadngyministeri
16. hnsz. e.
- 18. huszí e.
1. Temosi 1-ső alispán
2. Temesi 2-ad alispán
3. Csongrádi 1-ső alispán
4. Torontál , m. főbiró
5. Torontál [ m. szbiró
6. ügyvéd
7. Temesi . | , eskütt
8. Szabadka város
9.. tana csosai
10. Vészbiró I Váradon
Murányi Ignácz
Badványi Imre
Eonay Mihály
Paresetits Hugó
Stefánovits Velernis
Zeonik Lajos
Vizkelety Ágoston
íLenhárd Máté
(Skenderovits János
Fodor Imre
Ezen utóbbi 10 egyén Temesvárt lévén elitélve, de az aradi várban
védték rabságuk idejét a kegyelmezéaig, nem lévén honvéd tisztek, de azért
őket kifelejteni bűnnek tartanám.
— 205 —
oraagy
alezredea
őrnagy
százados
őrnagy
százados
őrnagy
százados
őrnagy
főhadnagy
alezredes
őrnagy
százados
őrnagy
febr. 5. 1850
marc. 14. 1850
febr. 5. 1850
febf. 5. 1850
marc. 14. 1850
„ 14. 1850
febr. 5. 1850
mai^. 14. 1850
„ 14. 1850
„ 14. 1850
« 14. 1850
jan. 16. 1850
jan. 16. 1850
ma^c. 14. 1850
lan. 16. 1850
jan. 18. 1850
decemb. 5. 1849
marc. 23. 1850
febr. 5. 1850
marc. 8. 1850
marc. 4. 1850
decemb. 18. 1849
marc. 14. 1850
octob. 26. 1849
marc. 14. 1850
2 éri fogs.
10 évi fogs.
16 évi íogs.
golyóra
beosztatott
kötélre
golyóra
8 évi fogs.
golyóra
elbocsáttatott
beosztatott
15 évi fogs.
12 évi fogs.
16 évi fogs.
golyóra
12 évi fogs.
15 évi fogs.
golyóra
golyóra
elbocsáttatott
6 évi fogs.
20 évi várfogs.
golyóra
elbocsáttatott •
1851^ febr. 28. amnest.
16 évi fogs. amnest.
10 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
16 évi várfogs.
16 évi fogs.
16 évi fogs.
10 évi fogs.
1851. febr. 28. amnest.
16 évi fogs.
meghalt Olmützben
16 évi fogs.
6 é. fogs. 1851. feb. 28. amn.
10 évi fogs,
14 évi „
16 é. fogs. 1850. jun. 12. amn.
elbocsáttatott
10 évi fogs.
10 évi „
1
16 évre
8 évre
12 évre
12 «
8 évre
8 l
halálra
18 ,
10 évre
10 '
12 évre
12 l
kötél által halálra
u :
kötél által halálra
18 l
golyó által halálra
kötél által halálra
8 l
15 n
Az első sorban rövidített betűk magyarázata :
G. S. E.
Húsz. E.
Gyalog sor Ezred.
Hat. E.
jf
Határ Ezred.
Honv. Z.
ff
Honvéd Zászlóalj.
Gyalog Honvéd Ezred.
Mérnök kar.
G. H. E.
yy
Mér. K.
ti
V. E.
9Í
Vasas Ezred.
M. h.
9Í
Mező-hegyesi ménes kar.
11 T.
n
Magyar testőr.
G. 0.
fi
Gránátos osztály.
Könnyű lovas Ezred.
K. 1. E.
n
D. E.
n
Dragonyos Ezred.
G. Z.
n
Gamisons zászlóalj.
206 —
Elitélt egyének
kivégez-
tettek
J
-^
%
vár
T
a
11
|3
5b^
■^1
:6
szama
Az aradi várban 1849-ik
évben eltit^tek sommás ki-
mutatása
11
5
40
169
3
182
69
479
10
489
IV.
A magyar sereg csatázásai.
1848. Június havábaja:
12-én Earlovicnál föllázadt; rácok megtámadáBa Kreitner^
Don Miguel ezredese mint parancsnok.
Július havában:
11-én Verséénél Eszterházy a Rácok ellen.
14-én Étskánál Kiss Ernő, Drakulits Pikétty a Csaj-
kiszták ellen.
18-án Tiszaföldvári magyar tábor, a rácok által meg-
támadtatik.
Augusztus havában:
19-én Szent Tamás és Turia megrobanása Báró Becbthold
osztrák altábornagy vezérlete alatt.
20-án Neuzina Schíffiier dzsidás őrnagy, a rácok ellen.
28-án Temerini magyar tábor hajnalban megtámadtatik a
rácok által, Máthé 1-ső huszár ezredbeli alezredes mint
parancsnok,
September havában:
2-án Perlaszi sáncok bevétele Kiss Ernő által. ,
11-én Feriasz városnál Eass Ernőt a rácok megtáinadták.
12-^n Aradácnál £jsa Ernő Joanovics ellen.
-~ 208 -
21-én Szent Tamás másodszori megrohanása Mészáros
hadügyminister vezénylete alatt.
29-én Páko^di ütközet Horváth bán serege ellen Moga
osztrák tábornagy vezénylete alatt.
Október havában: ♦
6-ik Ozoránál Roth és Philipovitö osztrák tábornagy sere-
gestöl elfogatott Perczel Móric által.
8-án Zsigmondfalváoál Milutinovits Kracziúnien ellen.
13-án ó és Török Becse megtámadása a rácok által^
Fack ezredes mint parancsnok.
14-én Nagykikindánál Pikéty támadta meg Báruichot.
l&-án Első átmenete a határon a magyar hadseregnek,
osztrák honba.
16-án Perczel átmenete a Mura vizén^ csatároz Burits tábor-
nagygyal.
18-án második átmenet a határon Nensiedlnél; előcsapatunk
megütközött. ^
28-áQ harmadik átmenet.
30-án Schwechati ütközet az összes osztrák hadsereg ellen,
Moga tábornagy mint vezér.
November havában:
7-én Perczel átmenete Steierhonba Friedauba, csatázott az
oaztrákokkal*
9-én Lagerdorfot Damjánits beveszi.
12-én Lippánál Máriásy Gróf Leiningen osztrák tábornok
seregével csatázott.
13-án Ó-Arad bombázása.
December havában:
2-án Rohraunál Kmetty (Neudorfnál Schweidl) ütközik
osztrák sereggel.
3-án Aradi vár sikereden rohama Máriásy által.
Sy-évL Tomáiovád ostrom^ Kiss Ernő Kaizanin ellen.
— 209 -
12 -éu Alibimái- és Karcsdorfeál Damjánits Theodo-
rovits ellen.
12-éu Kassai csata Gróf Schlick serege ellen, Pulszky
ezredes mint parancsnok.
14-én Nádasdi ütközett Simonich seregével, Simon ezredes
mint parancsnok.
14-én Uj-Aradnál Máriási csatáz Rukovina seregével.
15-én Jarkovácnál Damjánits Suplikáczot megtámadta.
16-án Nagyszombatnál öuyon ütközik Simonich és
Schwarzenberg seregével.
16-án Pahrendorínál Gróf Zichy (Neudorfiiál Schweidl),
Köpcsénynél Görgey csatázott, e nap belép az osztrák sereg
Magyarhonba. .
18-án Magyar-Óvár és Mosony nál ütközett Görgey Arth. vezér.
28-án Bábolnánál (Görgey Kornél) Nagy-Igmándnál Kmetty
ütközik.
28-án Szikszónál Mészáros csatázott Gróf Schlick ellen.
30-án Moori ütközet, Perczel vezér.
31-én Pancsován Kiss Ernő a rácok ellen.
1849. Januárius havában:
1-én Eperjes megtámadtatása.
2-án Budetini ütközet Horváth őrnagy, Götz tábornok ellen.
3-án Téténynél Kmetty ellen.
4-én Kassai ütközet, Mészáros mint vezér. • .
5-én Az osztrák sereg bevonul Pestre.
5-én Margitzánál a szepesi vadászok csatáznak Gf. Schlick
elöcsapatával.
11-én Ipolyságnál Guyon ütközik.
18-án Versetznél Bobich Theodorovich ellen.
21-én Windschachtnál Schröter ütközik.
22-én Selmec és Hodrusnál Guyon ütközik.
22-én Tárcáinál Buthurin Lengyel ezredes csatázik
Gróf Schlick seregével.
PwUkK. 14
— '210 -
23-án Bodrog -Eereszturiiál Gróf Schlick serege ellen,
a csatát Schultz őrnagy vezényli.
31-én Tokaji ütközet Gróf Schlick összes serege ellen
Klapka vezénylete alatt.
Február havában:
2-án Igló megtámadása az osztrákok által, Guyon osztálya
a győző.
2-án Lipótvára Ordódy őrnagy alatt megadja magát.
4-én Branicko hegy rohama s bevétele Guyon osz-
tályai által.
7-én Bélai ütközet Kmetty alatt.
8-án Hidas-Némethnél Klapka előcsapata ütközik.
8-án Ó-Aradot Graesser osztrák tábornok támadja meg,
Gáál Miklós tábornok mint parancsnok.
9-én Tornánál Pillér osztálya csatáz.
11-én Szegednél Gróf Hadik szétveri a rácokat.
14-én Eszékvára capitulál Eder tábornok és Földváry
Lajos alatt.
24-én Cibakházán Gf. Vécsey ütközik Ottinger seregével.
26-án (Kápolnai nagy ütközet az összes osztrák sereg ellen,
27-én ll-ső és 7-ik hadtest Dembinszky mint fővezér.
28-án Mezőkövesdi csata Dembinszky alatt.
Március havában:
1-én Egerfamosnál 1-bő hadtest Klapka alatt csatáz.
2-án Poroszlónál Görgey ütközik,
ö-én Szolnok bevétele, 3-ik hadtedt Damjánits vezér.
24-én Losonc megtámadása Benitzky áltaL
Április havában:
2-án Hatvannál 7-ik hadtest csatáz Gáspár alatt Gf. Schlick
seregével.
- 211 -
3-án Szent Tamás bevétele Perczel alatt.
4ré^ Tápio-Bicskénél előbb Ihsö Klapka^ azután 3-ik had-
test Damjáníts alatt csatáz.
6-án Isaszegi nagy ütközet az osztrák hadsereg ellen,
1-sfl, 3-ik s 7-ik hadtestek, Gtörgey mint vezér.
7-én Eperjes bevétele Hurbán seregétől Benitzky által.
10-én Yácnál 1-ső és 3-ik hadtestek Klapka és Damjánits
alatt. Götz osztrák tábornok elesik.
11-én Rákoson Asbóth • 2-ik hadteste a horvát bánnal
csatáz.
19-én Nagy-Sarlónál 1-ső, 3^ik és 7-ik hadtestek csatáznak
WeMen osztrák serege ellen.
20-án Ó-Becsénél Perczel a rácokkal ütközik.
20-án Keméndnél a 7-ik hadtest Gáspár alatt csatázott.
21-én Rákoson a 2-ik hadtest Aulich alatt az osztrákok
ellen csatázott.
22-én Komárom várába való bemenete az l-sö és 3-ik
hadtestnek.
22-én Nagy-Kikindánál Perczel csatázott a rácokkal.
22-én Poheringnél Martini őrnagy ütközik Barkó osztrák
seregével.
24-én Basa-hidnál Perczel csatázott a rácok ellen.
26-án Komárom vára felszabadítása az ostromtól, 1-ső és
3-ik hadtest és a várörség csatázott, Görgey mint vezér.
26-án Milincénél Perczel Theodorovits ellen csatázott.
Május havában:
4-én Budavár ostromához megérkezik to 1-ső, 2-ik és 3-ik
hadtest és Kmetty osztálya.
7-én Vidinál Perczel csatázott Theodorovits ellen.
13^ Pest bombáztatása.
17-én Buda várának első megrohanása,
21-én Buda várának bevétele*
14*
— 212
JnniuB havában :
3-án Kamenicnél Perczel a horvát bánnal megütközött.
7-én Kacsnál ugyan az.
13-án CBornánál Kmettj csatázott.
13-án Sempténél 1-sö hadtest Nagy Sándor alatt ütközött.
20-án Perednél 2-ik hadtest Asbóth alatt ütközött.
21-én ugyanott a 3-ik hadtest Knézich alatt ütközik,
Görgey mint fővezér.
21-én Lemesánál Dembinszky az oroszokkal csatázott.
25-én Ó-Becsénél Tóth Ágoston a liorvát bánnal ütközött.
27-én Ihászinál Kmetty csatázott.
28-án Győrnél a 7-ik hadtest Pöltenberg alatt csatázott.
Július havában:
1-én Aradvára Berger alatt capitulált.
2-án Komáromi nagy ütközet l-ső, 2-ik, 3-ik és 7-ik had-
test, Görgey vezér.
9-én Hegyesnél Igmándy a horvát bánnal csatázott.
11-én Komáromi nagy ütközet Otörgéj alatt.
14-én Szeghegynél Guyon csatázott a horvát bánnal.
15-én Vácnál az l-sö, 3-ik és 7-ik hadtest ütközött az
oroszokkal Görgey vezérlete alatt.
16-án Túránál Dembinszky az oroszokkal csatázott.
17-én Rétságnál és Váonál a 7-ik hadtest ütközött az
oroszokkal.
18-án Vadkert és Balassa - Gyarmatnál az 1-sö és 7-ik
hadtest csatázott az oroszokkal.
24-én Miskolcnál a 7-ik hadtest az oroszok ellen csatázott.
25-én Zsolnánál Görgey csatáz seregével az oroszok ellen.
26-án Keszthelynél ugyan az.
28-án ELak és Keszthelynél ugyan az.
— 213 —
Augusztus havában:
3-án Komáromi yárőrség diadalmas kitörése Klapka
parancsnoksága alatt.
5-én Szőreglinél Dembinszky tábora megtámadtatik az
osztrák sereg által.
6-án Debrecennél az 1-ső hadtest Nagy Sándor alatt az
oroszok ellen csatázott.
6-án Besenyőnél Dembinszky utócsapata ütközik.
7-én Csatádnál ugyan az.
9-én Kis-Becskereknél s Temesvár közötti nagy jatközöt
az oroszokkal Bem vezénylete alatt.
11-én Drejspitznél az 1-sö hadtest csatázott az osztrákokkal.
13-án Világosnál a fegyverletétel 1-sö, 3-ik és 7-ik hadtest
által az oroszoknak.
16-án Lúgosnál Kmetty csatázott az oroszokkal.
16-án Aradvára Damjánits alatt megadja magát az
oroszoknak.
18-án Dévánál az Erdélyi sereg szétoszlik, Bem és Guyon
Törökhonba menekülnek.
19-én Boros-Jenőnél Gróf Vécsey és Dembinszky seregével
leteszik a fegyvert az oroszok előtt.
21-én Ohába-Besztránál, Deseöfy és Lázár seregei leteszik
a fegyvert az osztrákok előtt.
22-én Zsibónál Kazinczy leteszi a fegyvert az oroszoknak.
26-án Munkács vára az oroszoknak adja meg magát.
September havában:
5-én Pétervárad Kiss Pál alatt az osztrákoknak megadja
magát.
5-én Komárom várának isméti kitörése.
Október havában :
2-án Komárom vára capitulál az osztrákoknak.
X. ' «'
íj
'^ű
f^
•.?^^
TL . W
^^X'^^^rí^-
^ - 5r> ,^ \ " — - ' 7> ^■> ^^xn-—*
't ^>í
•:>*•'
^^>f_'->
ís^,. . j-if.;.
.él)
:^-tí{l>>^-
B-S>'
-^^
Bi^
>*íf^
..'^■■T ■^.
~^\-\í^/y l£^.
^
stamped beJow. *^^ ^^^^ ^ate
PJease return promptly,
■
.^~ '''•-"
x^.ti..
l.'í .Vf'
'\^v-->' /'
V ,. O.-v
>,r'i ' <■
XV.
|
<p>I have a form wherein I have to select an item from the drop down menu and display the selected value on the form. The values in the dropdown menu come from the database.
Here is my code of select:</p>
<pre><code><aui:select id="empName" name="empName" onChange = "showEmpName()">
<%
List<Employee> EmpList = EmployeeLocalServiceUtil.getEmployees(-1,-1);
for(Employee emp : EmpList ) {
%>
<aui:option value='<%=emp.getEmpFname()%>' name = "leaveEmp" onClick = "showEmpName()"><%=emp.getEmpFname()%> <%=emp.getEmpLname()%></aui:option>
<% } %>
</code></pre>
<p>Here is the script: the value selected from drop down should be displayed on the form</p>
<pre><code> <script>
function showEmpName()
{
var empName = document.getElementById("empName")
var showEmpName = document.getElementById("showEmpName")
showEmpName.value = empName.value
alert("my name is" + empName)
}
</script>
</code></pre>
<p>I have a couple of questions regarding this:</p>
<ol>
<li><code>onchange</code> <code>onclick</code> aren't working.</li>
<li>Secondly I want to display the selected item on the form.</li>
</ol>
<p>How should I approach?</p>
<p>EDIT:
I even tried the following but it doesn't work at all.</p>
<pre><code> <script>
var selectedEmpName = document.getElementById('empName');
var absentEmp = document.getElementById('absentEmp');
selectedEmpName.onchange = function() {
absentEmp.value = selectedEmpName.value;
};
</script>
<aui:select id="empName" name="empName">
<%
List<Employee> EmpList = EmployeeLocalServiceUtil.getEmployees(-1,-1);
for(Employee emp : EmpList ) {
%>
<aui:option value='<%=emp.getEmpFname()%>' name = "leaveEmp"><%=emp.getEmpFname()%> <%=emp.getEmpLname()%></aui:option>
<% } %>
</aui:select>
</code></pre>
<p>The above code I am trying to display in a non editable text box.
What I actually want is once the value from drop down is selected it should be displayed as the value of the radio button which already exists. once the value of this radio button is set, it will be used for further processing.</p>
<p>EDITCODE:</p>
<pre><code> <!DOCTYPE HTML>
<html>
<head>
<script src="http://code.jquery.com/jquery-1.9.1.min.js"></script>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=ISO-8859-1">
<title>Insert title here</title>
<script type="text/javascript">
$(document).ready(function(){
$('#empName').change(function(){
var value = $(this).val();
console.log(value);
$('label').text(value);
});
});
</script>
</head>
<body>
<portlet:actionURL name="markAbsent" var="markAbsentURL" />
<aui:form name="markAbsent" action="<%=markAbsentURL.toString() %>" method="post" >
<aui:select id="empName" name="empName" >
<%
List<Employee> EmpList = EmployeeLocalServiceUtil.getEmployees(-1,-1);
for(Employee emp : EmpList ) {
%>
<aui:option value='<%=emp.getEmpFname()%>'><%=emp.getEmpFname()%> <%=emp.getEmpLname()%></aui:option>
<% } %>
</aui:select>
<label for="empName" id = "labelname"></label>
</aui:form>
</code></pre> |
Analecta hemipterologiea
auctore
Carolo Stàl.
(Continuatio.)
Serinetha Spin.
l. S. corniculata Stàl. Crocea; antennis, articulo primo ex-
cepto, apice vostri, maculis tribus lateralibus magnis pectoris, mem-
brana, macula transversa laterali segmentorum ventris, tibiis larsis-
que nigricantibus; capite aute oculos tuberculo breviter conico, an-
Irorsum prominente, armato; thorace cum collari distinctissime, he-
melytris subtiliter punctatis, illius marginibus lateralibus leviter ro-
(undatis, late subreflexis, carina media distinclissima; bucculis di-
midio capite longioribus. €. — Long. 14, Lat. 4 mill.
India orientalis. (Mus. Holm.)
Plapigus Stål.
|. P. foliaceatus Blanch. Niger, subtus griseo- stramineo-
subsericeus el mucoreus; basi ipsa articulorum secundi el tertii an-
(ennarum maculaque. transversa postice sinuatra segmenti penultimi
dorsi abdominis stramineis; fasciis arcuatis ventris denudatis, ni-
gris; articulo tertio antennarum maxime dilatato, late ovato, an-
nulo subbasali maculisque duabus parvis mediis sanguineis. f. —
Long. 13, Lat. 32 mill.
Bolivia. (Coll. Guérin.)
Chondrocera foliaceata Blanch. in d'Orb. Voy. dans l'Amér.
mér. Ins. p. 22. PI. 30. fig. 4. (1843) sec. ex. typ. coll. Guérin.
Tubercula antennifera valde oblique truncata. "Thorax collari
instructus, marginibus lateralibus anticis inermibus, angulis laterali-
Berl. Entomol, Zeitschr. X. 95
*
382 C. Stül:
~
bus spina gracili armalis. marginibus lateralibus posticis dentieulis
nonnullis minutissimis anterius instructis. angulis posticis obtusis.
levissime prominnlis. Alae subinfuscatae. Antennae artienlo primo.
capite tlioraceque ad unum paullo longiore; articulo quarto mutilato
in exemplo descripto.
Reosus A. et S.
Stål Hem. afr. ll. p. 161.
l. B. uniguttatus Thunb. = Peudulinus uniguttatus
Thunb. Hem. rostr. cap. IV. p. 6 (1822) = Peudwulinus gutta-
tus Thunb. lus. hem. iria gen. ill. p. 5. 5 (1825). — Long. 12.
Lat. 3 mill.
Exemplum typicum masculinum Thunbergii valde mntilatum
cum descriptione Rhyparochromi assimilis Dall. (List. of Hem. H.
p. 972. 35) optime congrnit, in exemplo Thunbergii tamen apex
imus scutelli, linea exterior ante medium celavi maculaeque margi-
nales duae ventris, anterior inter has major et oblonga, straminei
suni. Coxae anticae spinula armatae. Femora antica subtus mnl-
lispinosa. Tibiae anticae spinulis quattuor vel quinque armatae.
Antennae pedesque posteriores mutilati in exemplo typico.
2. B. caffev Thunb. — Cimex caffer Thunb. Nov. ins.
spec. IIl. p. 59. PI. 3. fig. 70 (17854) = Alydus caffer Thunb.
ITem. rostr. cap. IIl. p. 3 (1822) = Rhyparochromus pedestris
Panz., Fieb. Eur. hem. p. 195. 11 (1861) sec. ex. typ. Thuuberzgii.
Dysdercus A. et S.
l. D. Andreae Lin. = Cimex Andreae Lin. Mus. Lud.
Ulr. p. 179. 13 (17641).
Exemplum, quod in Museo Upsaliensi sub lioc nomine est as-
servatum, eum descriplione Linnaei haud congruit. et ad speciem
novam JDysderci est referendum.
Cimex Andreae Lin. verisimiliter idem. est ac Dysdercus
suturalis Fabr. (= Lygaeus suturalis Vabr.).
2. D. ruficollis Lin. = Cimex ruficollis Lin. Mus. Lnd.
Uir. p. 150. 14 (1761) = Lygaeus ruficollis Fabr. Syst. Rhyng.
p. 221. 50 (1803) = E ygaeus annulus Fabr. Syst. Rhyng. p. 227.
114 (1803).
Lygaeus annulus varietas est hemelytris posterius fuscis vel
[nsco-fasciatis insignis.
Exemplum typicum Linnavi in Mus. Upsaliensi examinavi.
Analecta hemipterologica. 383
Passaleutes A. et S.
l. P. geniculatus A. et S. Parte capitis postoculari parte
anteriore dimidio longiore, cylindrica, anterius sensim ampliata;
thorace lobo antico tuberculis apicalibus lateraliter prominentibus,
acutis, tuberculis disci brevissime cylindricis, lobo postico tubercu-
lis disci brevissime cylindricis, spinis lateralibus longiusculis, acutis,
carina ante tubercula media sat dislincta, obtusa, marginibus late-
ralibus anticis levissime rotundatis, parce denticulatis.
Epidaus Stil.
l. E. transversus Burm., Stål = Plaeogaster? flavo-
pustulatus Costa Annuar. del. mus. zool. II. p. 139. Tav. 1. fig. 8.
(1864).
l Reduvius Fabr., Stål.
l. R. scutellaris Thunb. Hem. rostir. cap. HI. p. 4 (1522)
— Harpactor haemorrhoidalis Fabr., Fieb. var.
Melampsalta Kol.
1. M. prasina Pall. = Cicada lutescens Ol. (Stoll Cig.
fig. 138.)
2. M. montana Scop., Hagen — Cicada caffra Ol. (Stoll
Cig. fig. 136) — Cicada marginella Ol. (Stoll Cig. fig. 124.)
Rustia Stàál.
Hem. afr. IV. p. 8.
1. R. pedunculata Stàl. Testaceo-flavescens; clypeo, loris.
genis, parte oculari excepta, vegione ocellorum, vittis thoracis sex.
mediis duabus et lateralibus intramarginalibus angustis, vittis quin-
que sculelli, media et lateralibus elongatis, nigro- fuscis; abdomine
dorso obsolete fusco -vittato; tegminibus alisque vitreis, fusco-veno-
sis, costa venaque radiali flavo - olivaceis, fascia interrupta subapi-
cali tegnninum, postice dentata, fusca. 9. — Long. 13, Exp. tegm.
31 mill. — Cambodga. (Mus. Holm.)
9 Segmento dorsali ultimo abdominis fusco, vitta obsoleta me-
dia lateribusque testaceo -flavescentibus, his macula fusca notatis.
segmento ventrali ultimo apice levissime latissimeque sinuato. .
Verlex oculis triplo latior. Ocelli ab oculis quam inter se du-
plo longius remoti. Thorax marginibus lateralibus parallelis, basi
subito ampliatis. — l'egmina area nlnari interiore apicem versus le-
viter angustata, area apicali prima secunda longiore. areis apiealibus
septima et octava fere aeque longis. parviusculis. — Femora antica
trispinosa, spina subapicali minuta.
25 "
3S4 e Sl:
Balsa Stil.
Hem. afr. IV. p. 66.
Ad hoc genus perlinent Lepyronia obscuratu A. ct S. (= sub-
fasciata A. ct S. var), concinna Stil, frontalis Stàl, glabrata
Stål et fusco-notata Stil.
Lepyronia A. et S., Stål.
Hem. afr. IV. p. 66.
Ad hoc genus pertinent Lepyronia coleoptrata Lin. et sordida
Stål., nec non Cercopis quadrangularis Say.
Plinia Stål.
Hem. afr. IV. p. 66.
Typus generis: Lepyronia ampla Stal (= Ptyelus amplus
Walk. ).
Cephisus Stål.
Hrm. afr. IV. p. 67.
Typus gencris; Ptyelus siccifolius Stál.
Autono€ Stil.
Hem afr. IV. p. 67.
]. A. albigera Stàl. JVigra, subtilissime punctata; limbo un-
lico thoracis, scutella, basi excepta, fascia prope basin, extrorsum
angustata, fascia media interiore, maculis duabus triangularibus
transversis coslalibus fere mediis. fasciam illam subattiugentibus,
maculisque tribus oblongis apicalibus tegminum albidis; pedibus fu-
sco-albidis, tibiis tarsisque posticis albidis. illis basi et apice, his
apice fuscis: margine imo apicali loborum verticis subtestaceo ; alis
vitreis, apice levissime infuscatis. $. — Long. 4, Exp. legi. 11 mill.
[nsula Mysol. (Mus. Holm.)
d Segmento ventrali ultimo appendicihius longis duobus graeil-
limis instructo.
2. A. albipes Stil. Nigra, subtilissime punctata; limbo la-
tissimo cos(ali, ante medium vitta obliqua cl pone medium venis
transversis tribus fuscis iuterrupto, macula ad apicem clavi apice-
que clavi, macula apicali frontis, clypeo, rostro. pedibusque albidis;
margine apicali loborum verticis testaceo: sordide hyalinis, api-
cem versus levissime infuscatis. 9. — ORS 1. Exp. tegm. 9 mill.
Insula Mysol. (Mus. IEolm.)
Avernus Stål.
Hem. afr. IV. p. 68
l. A. ulbaater Stàl. Niger vel ferrugineo-fuscus. punctula-
Analecta hemipterologicu. 385
(us; maculis corii duabus ante medium, una ad costam, altera ad
suturam clavi, maculisque tribus pone medium, una transversa ma-
jore ad cos(am, reliquis duabus una ad alteram prope apicem clavi
positis, uec nou apice clavi albidis vel eburueis; alis subinfuscutis.
9. — Long. 10, Exp. tegm. 23 mill. l
Venezuela. (Mus. Holm. et Coll. Stál.)
Monecphora alboatra W alk. List of Hom. IHI. p. 682. 23. (1851).
Ptyelus ocelliger NValk. List of Hom. HI. p. 708. 14. (1851).
Ptyelus interruptus Walk. List of Hom. Ill. p. 715. 25. (1851).
Bathyllus Stål.
Hem. afr. IV. p. 68.
Lepyronia moerens St&l et species nonnullae australicae ad hoc
genus pertinent.
Philaenus Stàl.
1. P. maurus Stàl. Wiger, dense punctulatus; alis vitreis,
apice levissime iufuscatis; antennis pedibusque slramineis; unguicu-
lis nigris. 9. — Long. 6, Exp. tegm. 12 mill.
Sarawak. (Mus. Holm.)
Aphrophora maura Walk. List of Hom. Suppl. p. 187. (1858).
Caput semiovale, thorace paullo brevius. Thorax marginibus
lateralibus posticis marginibus lateralibus anticis vix duplo longiori-
bus. Abdomen dorso violaceo-nitidulum.
M ymettus Stil.
Hem. afr. IV. p 67.
1. H. veticulutus Stal. Pallide testaceo-flavesceus, sericeus;
maculis duabus parvis posticis verlicis el una anlica thoracis fu-
scis, vbsoletis; legminibus fusco-nebulosis et veliculutis; alis sordide
hyalinis, area anali parteque apicali iufuscatis; trochanleribus an-
ticis, apice femorum tibiisque anterioribus superne fuscis; tarsis an-
terioribus, spinis apiceque libiarum posticarum nigris. J. — Long.
124, Exp. tegm. 32 mill.
Manilla. (Mus. Holm.)
Ptyelus reticulatus Walk. List. of Hom. HI. p. 705. 9. (1851).
Caput angulum subrectum, apice rotundatum formans; fronte
suleis transversis, medio interruptis, iustruela. "Thorax capite vix
duplo longior, marginibus latevalibus posticis marginibus lateralibus
anticis plus duplo longioribus. Scutellum thorace paullo brevius.
Tegnmina pone medium sensim valde anguslala. apice ipso rotundato.
386 C. Stál:
I'hilagra Stil.
|. P. parva Don. Sordide subferruginea, sericea ; tegmini-
bus pone medium obsolete fusco - nebulosis, unte medium fascia pal-
lile ferruginco-flavesceute, antice posticeque fusco-marginata, orna-
tis; fronte sordide flavesceute. marginibus lateralibus viltaque ni-
sro-fuscis; processu capitis longo, gracili, sensim gracilescente, le-
viter recurvo. Q. — Long. cum legm. 11 mill.
Australia borealis. (Mus. Holm.)
Fulgora parra D on. lus. New Holl. (1805).
Chalepus teliferus Walk. List of Hom. HI. p. 731. 2. (1851).
Chalepus pugionatus Stål Ófv. Vet. Ak. Förb. 1851. p. 351. 1.
Centrotus Fabr.
1. C. obesus Fairm. = C. malleator Walk. = C. malleo-
lus Walk.
2. C. hamifer Fairm. = C. niveiplaga Walk.
3. C. Urus Fairm. = C. megaceros Walk.
Insulam San Domingo inhabitat; patriam incorrecte indicavit
Fairmaire.
4. C. Taurus Fabr. — C. terminalis Walk. = C. vica-
rius Walk.
Centrochares Stål.
llem. afr. IV. p. 86.
Typus generis: Pterygia horrifica Walk.
Leptobclus Stil.
Hein. afr. IV. p. 86.
Ad hoc genus pertinent. Centrotus Gazella Fairm. et. Dama
Germar.
Monobelus Stàl.
llem. afr. IV. p. 87.
Ad hoc genus pertinent Centrotus fasciatus Fabr. ct flavi-
dus Fairm.
Acanthuchus Stil,
Hem. afr. IV. p. 87.
Centrolus trispinifer Fairm. et species duae novae australicae
ad hoc genus perlinent.
Daunus Stil.
Ilem. afr. 1V. p. 87.
Centrotus. Tusmuniae Fairm. et species nova australica ad hoc
genus pertiuent.
Analect« hemipterologica. 387
Sextius Stil.
Hem. afr. IV. p. 88.
Ad hoc genus perlinent Centrotus virescens Fairm. el Ceresa
suffusa Walk.
Centrotypus Stàl,
Hem. afr. IV. p. 88.
Centrotus flexuosus Fabr., assamensis l'aivinaire, juvunensis
Fairm., neuler Fairm. et obesus Fairm. ad hoc genus sunt re-
ferendi.
Sertorius Stål.
| Hem. afr. 1V. p. 88.
Ad hoc genus perünent. Centrotus australis Fairm. et species
duae novae australicae.
Sipylus Stål.
Hem. afr. IV. p. 89.
Typus generis: Ceutrotus crassulus Stál
'YTricentrus Stål.
Hem. afr. IV. p. 89.
Ad hoc genus perlinent. Centrotus Fairmairei SAÀl et sobrinus
Stål, nec non nova species manillensis.
Ennya Stàl.
Capul perpendiculare, obtuse lriangulare. Thorax relrorsum
ultra apicem abdominis productus, sensim acuminatus, apicem tegmi-
num altingens, anlice convexus et valde declivis, pone angulos la.
lerales subito compresso - elevatus, tegmina quiescenlia dimidia te-
gens, angulis lateralibus prominentibus. — Tegmina parte libera tho-
race haud tecta ultra medium densissime punctata, area discoidali
nulla, areis apicalibus quinque, inlermedia petiolata, area corii ad
suluram clava posita lala. — Alae areis apicalibus quattuor, secunda
peliolala. Pedes simplices.
Oxygouia pacifica Fairm., chrysura Fairm. el sobrina Stål
ad hoc genus pertinent.
P'ublilia Stål.
Caput perpendiculare, apice obtusiuscule rotundatum. Thorax
convexus, retrorsuni ullra apicem abdominis produelus, apicem te-
gminum alliugeus, parle producta leviler compressa, apice acumi-
nata, antice declivis, cariua perceurrente iuslructus, dorso ante me-
dium levissime sinuatus. "legmina maximam ad parlem, thorace
tecta. venas duas c basi emillenlia. areis apiealibus quinque, inter-
3S5 C. Sil:
media petiolata, area discoidali una. area basali interiore latissima.
Alae area terminali petiolata. Pedes simplices.
Typus generis: Entylia concava Say.
Potnia Stål.
Caput obtusissimum, fronte obtusa, convexa, vertice perpendi-
culari. Thorax convexus, ultra apicem abdominis productus, retror-
sum sensim acuminatus, antice maxime ilsclivis, anterius cornu com-
presso, porrecto armatus, angulis lateralibus liaud productis. Tegmina
apicem partis posticae productae thoracis attiugentia, areis apicali-
bus quinque, nulla petiolata, areis discoidalibus duabus. Alae areis
apicalibus quattuor, area anali distincta, sublobata.
Ad hoc genus pertinent. Umbonia venosa Germ. et indicator
Fairm.
Genera Hoplophoridum lioc modo dispono:
I (4). Alis areis apicalibus tribus instructis.
2 (3). Alis area anali distincta, sublobata, uninervi. — Hoplo-
phora Germ.
3 (2). Alis area anali minutissima. vix ulla, nec lobata. — Um-
bonia Burm.
4 (1). Alis areis apicalibus quattuor. area anali distincta, sub-
lobata.
9 (6). Thorace dorso plus minus compresso-elevato, angulis la-
teralibus cornutis. — Triquetra Burm.
6 (5). Thorace dorso convexo, antice coruu porrecto instructo
angulis lateralibus haud productis. — Potnia Stal.
Cymbomorpha Stål.
Smilia Fairm., nec Germ., nec A. et S.
Caput perpendiculare, rolundatum; fronte deorsum vix vel le-
vissime prominula. Thorax anterius declivis, retrorsum ultra api-
cem abdominis productus, sensim compressus et acuminatus, dorso,
salteni pone medium, compresso-acutus, augulis lateralibus haud vel
paullo prominulis, supra angulos eosdem iuermis. "Tegnina areis
apicalibus quinque, discoidalibus duabus, area basali interiore an-
gusta, margine interiore clavi margines laterales parlis productae
thoracis taugente. Alae areis apicalibus quattuor.
Il. C. amazona Stàl. Testaceo-flavescens, nitida; thorace ante
medium subtiliter, pone medium distincte punctulato ; marginibus la-
teralibus anticis parleque postica producta thoracis nec non tegint-
Analecta. liemipterolog ica. 389
nibus brunneis; parte brunnea thoracis anlice profunde emarginato.
9. — Long. 921, Lat. 4 mill.
Brasilia borcalis. (Mus. Holm.)
Caput duplo longius quam cum oculis latius, obtusiuscule ro-
tundalum, quam in congenerieis mihi cognitis proportionaliter lon-
gius. Thorax anterius convexiusculus, ponc medium dorso acute
compressus, medio altissimus.
Memiptycha Germ.
l. H. Crux Lin. Fusco-testacea; thorace nigro, anterius ob-
solete testaceo -consperso, pone cornua lateralia late flavo - limbato,
limbo hoc flavo retrorsum angustato, ultra medium purlis posticae
productae exlemso; Legminibus fuscis. 9. — Long. IS, Exp. corn.
thor. 17 mill.
India. (sec. Lin.)
Cicada Crux Lin. Syst. nat. Ed. X. L p. 435. 9. (1758); Mus.
Lud. Ulr. p. 154. 1 (1764).
Exemplum typicum Linnaei, in Mus. Üpsaliensi asservatuim,
describo. Caput mulilatum. Thorax distincte punctulatus, supra
angulos laterales cornu validissimo longissimoqne, compresso, ex-
trorsum et modice sursum vergente, apice oblique truncato, apicc
anterius rotundalo, posterius acuminato, apicem versus leviter anı-
pliato armatus, parte poslica producta sensim acuminata, apicem
legminum paullo superante, apice ifiso levissime recurvo, dorso a
latere viso subrecio et carina distincta inslructo, marginibus latera-
libus rectis.
Artacie Stål.
Hem. afr. IV. p. 132.
Typus generis: Flata haemoptera Pert y.
Aracynthus Stal.
Hem. afr. IV. p. 136.
Typus generis: Fulgora sanguinea Oliv.
Scaralis Stål.
l. S. maculosa Stal = Poiocera semilimpida Walk.
List of Hom. IL. p. 300. 36 (1851) — Poiocera maculosa Walk.
List of Hom. Suppl. p. 52 (1858). |
2. S. Puella Stål. Parte flavescente. alarum postice versus
marginem exteriorem fasciola fusca terminala.
A Metanira Stål.
1. M. Thisbe Stål — Desudaba Psittacus Walk.
390 C. SM:
Potydietya Gucr.
t. P, limbata Ol. Olivaceo-viresceuss; thorace scutelluque oli-
vuceo Lestuceis, rugosis; legminibus limbo costuli dilute fluvesceutes
alis f'uscesceutibus. hasi extus iu virescenlem vergeulibus; libiis au-
terioribus linearibus. auticis simplicibus. intermediis levissime dilu-
tutis. 9. — Loug. 24. Exp. tegm 63 mill.
Fulgora limbata Oliv. Euc. méth. VE p. 5714. 37. (1791).
Cercopis rugosa Thunb. Hem. vostr. cap. 1l. p. 5.. (1822).
Stoll. Cig. fig. 171.
P. basali similliina. clypeo basi angustiore. thorace seutelloque
distinelius rugosis, legminibus ante medium paullo minus dense re-
ticulatis, retieulo minus regulari, tibiis anticis simplicibus. interine-
diis levissime dilatatis, distiuctissima.
Acraephia Stil.
Hem. afr. IV. p. 136. '
Ad hoc genus pertinent Poiocera perspicillata Fabr.. t«rca
Fabr.. verisimiliter eliam P. stoivu Gerst., pavouiuu Gerst., Ger-
mari Gersi. et Jusluosu Gerst.
Acimonia Stål.
Hem. afr. IV. p. 137.
Ad hoe genns pertinent Poiocera ilichroa Germ., maculata
Germ., sepulchralis S31, verisimiliter ctiam P. amoena Gersl..
carbouuriu G erst, aegrotaG erst pimniveu Gerst. clamubilis Gerst.
Domitia Stal.
Hem. afe. IV. p. 138.
Ad hoe genus pertinent Poiocera. coustelluta Guér. et basi-
stella Walk.
Poblicia Stil.
Hem. afr. tV p. 138.
Typus generis: Poiocera. misella Stal.
Aburia Stål.
Hen. afr. IV. p. 138.
Ad hoe geuus. pertinent Potocera coleuptrata. Geisl. el olica-
cea Blanch.
Aliphera Stal.
Heu. alr. IV. p. 035.
Ad hoc genus relereudae sunt Poioceru luctuos« Spin, vere-
siuiliter eliun. P? marginalis Gerst.
Analecta hemipterologica. 391
Crepusia Stil.
Hem. afr. IV. p. 138.
Poiocera Servillei Guér. et nuptialis Gerst. ad hoc geuus
pertinent.
Menenia Stål.
Hem. afr. IV. p. 139.
Typus gencris: Lystra hypoleuca Sign.
Cajeta Stål.
Hem. afr. IV. p. 150.
1. C. singularis Stål. Sordide flavo-testacea; scutello infu-
scalo; Legmiuibus sordide hyalinis, venis stigmalteque nigro - fuscis,
illis basin versus teslaceo - flavescentibus; alis nigro-venosis. 9. —
Long. 7, Exp. tegm. 20 mill.
Australia borealis. (Mus. Holm.)
Caput ante oculos haud prominulum; vertice transverso, bre-
vissimo, truncato, oculis multo latiore; fronte basi apiceque aeque
lata, dimidio longiore quam latiore, carina longitudinali et prope ba-
sin carina transversa instructa, marginibus lateralibus levissime ro-
tundatis; carinis lateralibus clypei minus distinctis. Thorax non-
nihil declivis. 'Tegmina valde oblonga, apicem versus levissime am-
pliatis.
Mnemosyne Stål.
Hem. afr. 1V. p. 150.
1. M. cubana Siàl. Sordide testacea, vertice, fronte pedibus-
que in flavescentem vergentibus; legminibus alisque sordide hyalinis,
fusco - venosis, illis apicem versus maculis nonnullis parvis fuscis
conspersis. JỌ. — Long. 8—9, Exp. tegm. 23 —28 mill.
Cuba. (Coll. Stàl.)
Var. b. Clavo fere tolo viltaque curvata corii fuscis.
Caput thorace vix dimidio angustius, ante oculos vix promi-
nens, vertice nonnihil longiore quam latiore, antrorsum angustato,
oculis fere dimidio angustiore; fronte fere aeque lata ac longa, basi
valde angustata, apicem versus utrimque rotundata; clypeo fronte
nonnihil longiore. Thorax basi levissime sinuatus, longitudine ver-
ticis. 'Tegmina apicem versus sensim leviter ampliata, apice subob-
lique rotundata.
Metaurus Stàl.
l Hem. afr. IV. p. 151.
1. M. reticulatus Stål, Pallide flavo-virescens; tegminibus
pallide flavo-viridi-hyalinis, viridi-venosis; alis subdecoloribus; callo
392 G. Sal:
pivo genarnm ante oculorum purlem superiorem posito maculuque
parru untica laterum lhoracis pone oculos nigris, nilidis. 9. — Long.
11. Esp. tegi. 32 mill.
Cambodja. (Mus. Holm.)
Parcessus capitis brevis. gracilis, thorace duplo longior, sursum
vergeus. Frons oblonga, apicem versus utrinque levissime rotun-
dalo-impliala, supra medium angustata. Thorax minus distincte uni-
carinatus. Senlellum leviter tricarinatum. Tegmina apicem versus
sensim nonnihil ampliata, stigmate venis oclo. instructo.
Sicoris Stil.
llen. afr. IY. p. 151.
Typus generis: Dictyophora Gayi Spin.
Borysthenes Stål.
Hem. afr. IV. p. 165.
Typus generis: Cixius finitus Walk. Journ. Liu. Soc. Zool. I.
p. 149. 43 (1857).
Benna Stål.
Hem. afr. IV. p. 166.
Typus generis: Beunu clarescens Walk. Journ. Liu. Soc. Zool.
l. p. 155. 81 (1857).
Faventia Stil.
lem. alr. IV. p. ISI.
lypns generis: Cixius pustulutus W alk. Journ. Lin. Soc. Zool.
l. p. 57. 16 (1957).
“tudia Stil,
Hem. afe IV. p. 187.
Typus generis: Achilus dilutus Stål; ad hoc genus fchilus
bicinclus Spin. forte ctiam est refercugus,
Herophile Stål.
Hein. afr. IV. p. 203.
Typus gencris: Memisphuerius latipes Stàl.
Sarnus Stil.
Hen. afe. IV. p. 204.
Vypus generis: Zssus decipiens Spin.
Kalcidius Stil.
Mem, alr. IV. p. 205.
Typus generis: dssus aplerns Fabr.
Sicnantinius Stil.
Hem atr. IV. p. 906:
Typus gencris: Jesus óruchoides. Walk.
Analecta hemiptevologica. 293
Esporisa Stil.
Hem. afr. IV. p. 187.
Typus generis: Zsporisa apicalis Walk. Jouru. Liu. Soc. Zool.
i. p. 145. 24. PI. VII. Fig. 2. (1857).
Paricana Stål.
Hem. afr. IV. p. 187.
Typus generis: Paricana dilatipeunis Walk. Journ. Lin. Soc:
Zool. I. p. 159. SS. (1857).
Gastrinia Stål.
l. G. vaginata Stål — Hiracia Lacevdae Sign.
KEupilis Stài. š
Hem. afr. IV. p. 207.
Typus generis: Eupilis hebes W alk. Journ. Lin. oe Zool. I.
p. 162. 111. (1857).
Tempsa Stal.
Hem. afr. IV. p. 208.
Ad hoc genus pertinent Eupilis malaya Stàl et Issus arcta-
tus Walk. Journ. Lin. Soc. Zool. I. p. 153. 60 (1857).
Thabena Stil.
Hem. afr. 1V. p. 208.
Typus generis: Issus retractus Walk. Journ. Lin. Soc. Zool.
Il. p. 152. 55 (I857).
Salona Stål.
Hem. afr. IV. p. 220.
Typus generis: Cixius panorpaepennis Guér.
Pucina Stil.
Hem. afr. IV. p. 221.
Ad hoc genus pertinent Cixius pellucidus Guér., nec non nova
species.
Ntyraen Stil.
Hem. afr. IV. p. 235.
Typus generis: Flata nigrocincta Walk. List of Hom. Suppl.
p. 108 (1858).
Phromnia St:àl.
1. P. floccosa Gnér. = P. Bomóycoides Guér. var.
Nephesa A. et S.
]. N. rosea Spin. = Poeciloptera completa Walk.
Lechaea Stil.
Hem. afr. IV. p. 236.
Typus generis: Poeciloptera dentifrons Guér.
394 C. SU Analecta hcmipterologicu.
Carthaea Stil,
Il. €. Folium ambulans De Geer — Cicada folium am-
hulans De Geer = Ricania poecilopteroides Spin.
l l l
Byllis Stål.
Hem. atr. IV. p. 237.
Typus generis: Poeciloptera subgranulata S151.
C€yurda Stål.
llein. afr. IV. p. 237.
Typus generis: P'oeciloptera acuminipennis Spin.
yl S p l |
: Atella Stål.
Hem. afr. IV. p. 238.
Ad loc genus perlinent. Nephesa gemmifera St, guttulata
Stil, cicatricosa Stål, Cromna peracuta. Walk., Ricania cyane-
scens Le Guil., Cicada pustulata Don. el plures aliae.
|
Järna is a locality in Södertälje Municipality in Stockholm County in Sweden. In 2010, 6,377 people lived there.
References
Settlements in Stockholm County |
Kazu Kibuishi is the writer and artist of Copper, a comic strip. He also wrote Amulet which is a series of graphic novels which are like comic books. He was born 1978, in Tokyo, Japan. He moved to the United States in 1982. He lives in Alhambra, California. He has a degree in film studies from the University of California. He is married to Amy Kim Ganter who is a comic book artist and illustrator.
He is a writer, editor, illustrator, art director, comic book artist, graphic novelist, producer, and animator. He’s an animator at Shaded Box which is an animation, commercial, and video game studio. Animators make movies and cartoons.
Copper follows the quests of an intelligent dog and his owner in a world of steampunk technology and fiction. The series continues to appear on the Internet and gains him quite a few fans.
References
Kazu Kibuishi." Contemporary Authors Online. Detroit: Gale, 2009. Biography in Context. Web. 1 Apr. 2014
Bolt City. Web. 1 Apr. 2014. <http://boltcity.com>
1978 births
Living people
Writers from Tokyo |
Michael Stanley Regan (born August 6, 1976) is an American environmentalist and politician. Regan is the 16th Administrator of the Environmental Protection Agency since 2021. He was the secretary of North Carolina's Department of Environmental Quality from 2017 until 2021.
He was an air quality specialist in the United States Environmental Protection Agency (EPA).
On December 17, 2020, it was reported that then President-elect Joe Biden nominated Regan to serve as Administrator of the Environmental Protection Agency. He was confirmed by the United States Senate on March 11, 2021.
References
1976 births
Living people
American environmentalists
Politicians from North Carolina
US Democratic Party politicians
Administrators of the United States Environmental Protection Agency |
List of bridges in Spain.
Table
Image - Image of the bridge.
Name - Name of the bridge.
River - The river over which the bridge is constructed.
Location - Geographical Location of the Bridge.
Autonomous Community - one of the 17 autonomous communities of Spain.
Type - Type of bridge.
Historically Important Bridges
Spanish Bridges of Architectural Importance
Big Spanish bridges
Bridges bigger than 100m.
Notes and References
Bienes culturales protegidos en el sitio Mcu.es de lMinisterio de Cultura, consultado el 16 April 2011:
List of Books
Other websites
Lista de puentes espyearles en la web Puentemania
Category: Bridges in Spain - Liste des plus hauts ponts d'Espagne
Los Puentes del Guadalquivir - Les ponts sur le Guadalquivir
Cable-Stayed Bridges of Europe... and Beyond (Spain and Andorra) - Liste de ponts à haubans d'Espagne et d'Andorre
Suspension bridges of Spain - Liste de ponts suspendus d'Espagne
Brücken in Spanien - Liste de ponts d'Espagne
Autobahnbrücken in Andalusien, Spanien - Liste de ponts authoroutiers d'Espagne
Spain
Spain
bridges |
Brian Boucher (born January 2, 1977 in Woonsocket, Rhode Island) is a professional American ice hockey goaltender currently playing for the Philadelphia Flyers of the NHL. Boucher was drafted into the NHL by the Philadelphia Flyers with the twenty-second overall pick in the 1995 NHL Entry Draft.
Boucher has also played for many other teams in the NHL: Phoenix Coyotes for 3 seasons, Calgary Flames for 1 season, Chicago Blackhawks for 1 season, Columbus Blue Jackets for 1 season and the San Jose Sharks for 2 seasons.
Career statistics
Regular season
Playoffs
International
Other websites
Brian Boucher's profile at Hockey Goalies
1977 births
American Hockey League players
Calgary Flames players
Chicago Blackhawks players
Columbus Blue Jackets players
Living people
Sportspeople from Rhode Island
Philadelphia Flyers players
Phoenix Coyotes players
San Jose Sharks players
Swedish Hockey League players
Tri-City Americans players
American ice hockey goaltenders |
Estrella Zeledón Lizano (April 21, 1929 – April 10, 2019) was a Costa Rican politician. She was the First Lady of Costa Rica from 1978 to 1982 during the presidency of her husband, Rodrigo Carazo Odio. She also served on the Executive Council of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (UNESCO) from 1981 until 1985.
References
1929 births
2019 deaths
First Ladies and Gentlemen of Costa Rica |
Juan Evo Morales Aima (born October 26, 1959) was the President of Bolivia from 2006 through 2019. He is an Aymara Native American, and is politically a leftist. He is the founder and leader of the Movement toward Socialism (or MAS) political party. Movimiento al Socialismo is its Spanish name.
Presidency
On January 22, 2006, he became President of Bolivia. His party has declared that he is the first indigenous person to be president of Bolivia. Not everyone believes this to be true because of his mestizo heritage and similar backgrounds of several past Bolivian presidents. Nonetheless, he is likely the first culturally indigenous president of Bolivia.
Policies
Born in Oruro, Morales was a leader in a union of coca growers. Morales has said he does not like United States policy toward Latin America, criticizing the country's past failures to stand up for democracy, trade agreements which he feels have not helped Bolivia, and especially for the US's anti-drug policies. Coca is a component in cocaine, but is also an important part of Bolivian culture. Morales became well known for this, and he was elected to Congress.
Even though he was forced out of Congress in 2002, he became a very popular person in Bolivia, and won the country's presidential election in 2005. As president, he focused on economic changes that moved the country toward a more socialist economy, instead of a capitalist one. He also worked with other leaders in South America like Rafael Correa and Nestor Kirchner. Morales has been a popular president, and has been reelected in 2009 and 2014. During this time he has criticized both George W. Bush and Barack Obama and has had arguments with the United States.
In 2016, Morales wanted to pass a Constitutional amendment that would allow him to run for another term in 2019. Many people in Bolivia saw this as a power grab, and the amendment lost the election.
2019 political crisis
On 20 October 2019 Morales won 47.1% of the vote in the first round of the 2019 Bolivian general election. The results were immediately challenged and led to widespread protests. On 9 November 2019 the Organization of American States published a preliminary report that there were "clear manipulations". The police joined the protests against Morales and on 10 November the military forced him to resign.
References
1959 births
Living people
Presidents of Bolivia
Democratic socialists
Native American people |
ilttnmut Willimti
^JthefTTF; i have heard THEE (HE m ECDUTE/
f^The Maidens Prayer -: s - The Prayer
Sr. LOUIS
^"totshed hij SffFnjF^ ^
Granled")^
!
%
-
\[
<
3
V'
\ r
\
i
LA PRIERE EXAUCEE.
(the prayer granted)
Reply to^Maidens Prayer”
Composed by
THECLA BADA RZEWSKA.
i
#
i
l
r
|
The National Building Museum is a museum in Washington D.C. dedicated to architecture, landscaping, urban design, urban planning, industrial design, and the history of buildings in the United States. The museum host exhibitions of architectural styles and organizes tours for visitors and activities for children and families. The museum was established in 1969 by architect Beverly Willis and moved to an old building that was the Interior of the Pension Office in 1980.
Other websites
Official website
National Park Service - National Historic Landmarks Program - Pension Building listing
General Services Administration page on the Pension Building (National Building Museum)
Museums in Washington, D.C.
Architecture
Urban design
Urban planning
1969 establishments in the United States
20th-century establishments in Washington, D.C. |
The World Conference of Life and Work () was an ecumenic conference. It was held on the initiative of Church of Sweden archbishop Nathan Söderblom in the town of Stockholm in Sweden in 1925. It was held to discuss social cooperation. Most major Christian denominations attended the meeting. Some exceptions were the Roman Catholic Church and the Pentecostal movement.
References
1925
1920s in Europe
20th century in Sweden
Christianity in Sweden
Church of Sweden
History of Stockholm |
Tracheotomy and tracheostomy is a surgery on the neck to open a direct path by cutting a hole in the trachea (windpipe). They are performed by paramedics, veterinarians, emergency physicians, and surgeons. Both surgical and percutaneous techniques are now widely used.
Tracheostomy was written about in ancient Egyptian tablets, but, in the 12th century, Ibn Zuhr described the first correct tracheotomy operation for people who were suffocating (could not breathe). The current tracheostomy was described in 1909 by Chevalier Jackson, an American doctor.
References
Other websites
Tracheotomy Info
Aaron's tracheostomy page
How to perform an emergency tracheotomy (for information purposes only)
RT Corner Educational Site for RT's and Nurses
Pictures with video clips of tracheotomies
"Book of Simplification Concerning Therapeutics and Diet" is an old book from 1497, in Latin, that talks about tracheotomies
Medical emergencies |
A tortoise is a reptile of the order Testudines which lives on land. Like their aquatic cousins, the sea turtles, tortoises are shielded from predators by a shell. Most are quite small, but island tortoises have several times evolved to a large size: those on the Galapagos are famous. Darwin made one of his rare mistakes when he did not note which island each of them came from. Later it became clear that they were slightly different on different islands.
Further reading
Chambers, Paul. A sheltered life: the unexpected history of the giant tortoise. John Murray (Publishers), London. 2004. .
Gerlach, Justin. Giant tortoises of the Indian Ocean. Chimiara publishers, Frankfurt. 2004
Gallery
Related pages
Turtle
Sea turtle
Other websites
Gulf Coast Turtle and Tortoise Society* Tortoise World - Several Types of Tortoises
Chelonia: Conservation and Care of Turtles.
Infotortuga
Turtles |
Mechagodzilla is a fictional giant robot dinosaurian mecha monster who appears in movies in the Godzilla series. He is Godzilla's robotic doppelgänger. He first appeared in Godzilla vs. Mechagodzilla, a 1974 kaiju movie from Toho Studios. He is one of Godzilla's most powerful enemies.
Movie appearances
Godzilla vs. Mechagodzilla (1974)
Terror of Mechagodzilla (1975; also as "Mechagodzilla 2")
Godzilla vs. Mechagodzilla II (1993; also as "Super Mechagodzilla")
Godzilla Island (1997)
Godzilla Against Mechagodzilla (2002; also as "Kiryu")
Godzilla: Tokyo S.O.S. (2003; also as "Kiryu")
Godzilla vs. Kong (2021)
Monsters
Godzilla
Fictional robots
Fictional dinosaurs |
"R .
I l
lubr
B 1.035,545
.N >/,
<^o- - :k
<,n < ■
UNWEHSITY OF MICHIGAN
mmm
3 9015 03506 5286
DLD
n
NOVENA
=1 SA MALUWALHATING 'AMA'T
DOKTOR AT ILAW NANG
SANtA IGLESIA NA SI
n
SAN AGUSTIN
F
d
i
BIBLIOMLIPINO
O BOX S*.'
M AN ll.A
S I A . M (- ■ , A
itPlNES
NOVENA
^A M4LUWALHATING AMA'T DOKTOR
AT ILAW NANG SANTA IGLESIA
NA SI
$AN A&USTIN
DATI NANa LIMBAG
SA WIKANO KASTILA, A\ TINAOALOG NAN<J
P. Predigador
FR. JUAN SERRANO
SA OKDEN NITO KINO AlAKUNYI AT MARILAO NA AMA
*Bm>
MAYNILA:
IMPRENTA, UI3RERI.A AT PAI'ELERIA
— Nl —
J. MARTINEZ
26;> Oabildo, Iutramuros Tel. 2-82-83
01 Roaario, Binondok Tel. 4-82-56
108 P. Oalderou, Biuondok Tel. 2-77-3*1
Irtk-
,<!
&&D$jc&^^<$j<^:<^&db&<&)<:h <db
NOYENA
SA MALtTWALHATING AMA'T DOKTOR AT
ILAW NANG SANTA IGLESIA NA SI
SAN AGUSTIN
Sa Amang walang pinagmulan,
ea Anak niyang bugtong, sa Es-
piritu Santongmang-aaliw, ii^ang
V\o8 at tatlong Personas.
Sa kaniahal-mahalan at kataas-taasang
uiisterio ng Trinidad na kasantosantosan
na^kukusang nunuwi, kung baga sa kusa,
itong Novenas ng mapantas na Doetor
at Am£ ng santa Iglesia na si san Agus-
ting na Ama kong liniliyag, sapagka
kung sa Dios Ama inahihingil ang kapang-
yarihan, sa Anak ang karunungan at sa
Espiritu Santo ang sinta; ang sinta, karu-
nungan at kapangyarihan, ay siyang
sinag na ipinagbibigay liwanag sa sang-
daigdigan ng araw ng santa Iglesiang si
San Agustin, Ang pinagkakakilanlan ng
— 4 —
kalakhan ng kaniyang kapangyariha t
kabagsikan, ay ang pagka inainin ng santa
Iglesia ang lahat niyang aral tungkol sa
graeia, tuloy siyang piaasasampalatayanan
sa sangkakristianuhan. Hayag naman
ang kaniyang karunungan at ang bakit
siya'y aguiia ng mga Doetor, a? lumipad
pa naman siyang nagpakataas-taas, na
nangyari siyang siniyasat at inunawa ang
kataastaasan at kalihim-lihimang mis-
terio ng Santisima Trinidad, ng mang*
yaring malipol ang lahat ng mga kama-
liang linalang ng mga erejes laban elito
sa Misteriong ito.
Nguni <jsaan di? Palisrhasa'y uakinabang
siya sa Dios Ama ng kapangyanhan,
sa kaniyang bugtong na Anak ng kani-
yang karunungan, at ang Dios Espiritu
Sdanto nama'y nagkaloob at naghulog sa
kaniyang puso ng kaniyang sinta; at si
Han Agusting dm ang nagbigay pagka-
totoo nito; na ganito nga ang marahil
niyang winiwika sa Panginoong Dios:
Cun ga ieao, aniya, Panyinoon eo ay si
Agustino, at ga ang IHos na ay aeo, iiuang
eo ang pagea Dios eo, at ibibigay eo m
iyo't nang ieao ay maguing Dios eo. 81,
sapagka palad eo aya, kung ako'y maging
o
dapat magkamit ng gagaduplis m&n la-
mang na kidlat ng gayong sinta, na
ikapaglathala ng pananampalataya, ma-
ningas na pangayupapans pagkawili at
maliyag na pagbunyi dito sa kasanto-
santosan at kaningasningas na Trinidad
Sa iyo nga, jaha Trinidad Santisima!
iniaalay at inihahain ng totoong pana-
nagisuyo't pagpapakumbaba at tunay na
pangangayupapa niring loob ko itong
Novenas, na baga man munti sa tingin,
ay ang tungo'y kalakilakihan. Kahima-
nawari ang ni£a loob ng roga tao, ay
mga suiong at magsipanibulos na pag-
dongdongang pangadying, ng makamtan
nila ang lubhang maalarn at makapang
yarihang aoipon at saklolo ng maningas
na puso m San Agustin na pinaglaosan
ng tunod, sampii ng niga kabanalan at
graeiang hinihingi dito sa Novenas na ito;
siva kong nasa't pita, siya ko rin namang
iniarno among idinaraing, idinadaiangin
at hihin^i sa Dios Ama na makapang-
yarihang tunay, sa Dios Anak na karu-
nungang lubos, at sa Espiritu Santong
apoy na sintang tibobos, iisans: Dios na
totoo, na nabubuhay at naghahari mag-
parating inan saan iSiya nawa.
~6 —
BILI'T TADHANA
SA PAGNONOYENAS KAY SAN AGUSTING
NA AMA NATIN,
Kakailan tnang panahon at kakailan
mang araw, ay sukat mulan at gawin
itong Novenas, ayon sa pagkawili 6 pag-
kasala't ng isa't isa, nguni ang ialong
tapat, ay kung mulan sa ikadalawang
pung araw ng buang Agosto, at ng ma-
sadha't matapos sa ikamaykatlong walo;
araw nga na ipinagpitiesta sa kaniya ng
santa Iglesia; at kun dili kaya ay sukat
mulan sa ikamaykatlous: pi ong araw ng
buang Abril; a£ ng matapos sa ikali-
mang araw ng Mayo, araw nga ng kata-
katakang pagbabalik niyang loob sa Dios.
Sa araw ng kamumulan ay magko
komulgar, at sa boong siyam na araw,
ay magpapakapilit mag-ingat sa anomang
pagkakasala ng marapat sa ating Pangi-
noong Dios ang kaniyaug hinihingi.
Araw araw ay darasalin ang unang Pana-
layin at aakalain sa loob at gunamgu-
namin, na siya ( y humarap sa kasanto-
santosan Trinidad; at saka isusunod ang
ikalawa na natatala sa ibaba sa balang
isa't isang araw, at kung matapos ay
mangadyi ng tatlong Ama namin at tatlong
Aba Gninoong Maria puri at dangal sa
Santisima Trinidad na sinisinta ng to-
toong pagniningas ng puso ni 8an Agus-
ting Ama natin, at saka isa pang Ama
namin at Aba Ginoong Maria, puri at
bunyi sa maliag na alab at ningas ng
kaniang dibdib.
Saea naman isusunod na babasahin ang
mga twrang elalit na nasa hawakasan nito.
« ~
NOYENA
*A MALUWALIlATING AMA'T D^KTOR AT ILAW
NANU SANTA TGLESIA NA SI
SAN AGUSTING AMA NATIN
Knng ma'kapagmuhi nang mag Ang
tanda ng ISanta Cruz at mahapag Pangi-
nooog kong Jesucristo, ay habasahin itong
Panalanging masusunod at imlitin dln sa
araii'<aratr.
PANALANUIN SA ARAW-ARAW.
8a harapan mong kamabal mahalan,
Panginoong makapangyayari sa lahat,
nsa sa pagka Dios at tatlo sa pagka
Personas, ay ipinagpapatirapa ko yaring
kaabaan ko at ang hiling ko't nasa, ay
ang bala naug pauimdimin, gawi't wi«
kam ko dito sa pagnonovenas na ito'y
paraparang mauwi ( fc mahinggil sa pag-
pupuri t pagoarangal sa lyo. At sa
pagka nakikilala ko t natatalastas ang
pagka baba, pagka mura't pagka walang
halaga ng mga gawa ko, ang tika ko t
nasa ay ipakisarna't ilangkap sa mga
walang hanggang karapatim at Pasiong
kamahal inahalan ng aking Panginoon*?
Jesur»risto, at ng mahugasan ng kaniyang
mahal na dugo ang aking kaluluwa, lu-
minis at niawalii ang dilang libag nang
kasalanan at mga pitang masasama Ini-
lalangkap ko nama't pinipintakasi ang
mga karampatan ng kalingas-lingas na
Yirgeng si Ginoong Santa Maria, at ng
kalahat-lahatang augel^s at santos; at ang
bukod kong pinipiatakasi ay ang Ain&
kong liniliyag na si San Agustin, at ang
ampon niya't saklolo ang ninanasa ko't
hinahangad dito sa pagnonovenas na ito,
At yayamang ikaw, Santo't Am& kong
minamahal, ay naging araw na nagpauna-
wa at nagpaliwanag sa boong sang mundo
ng kalalim ialimang misterio ng Santisi-
ma Trinidad doon sa lahing limang gi-
nawa moag lihro; at ang puso mo'y
naging karurukan ng Trinidad na kasanto-
santosan, ayon sa ipinahayag n£ angel
kay San Sigisberto, ay saau di aamini't
ipagkakaloob ang anoniang iyong dala-
nmiin. Kaya nga yatii idalangin mo
ako sa Panginoong Dios m> tawad sa
a-king mffa kasalanan, mga araw at tulong
tut ipagpeponiteueia ko't ipagdumsa ng
tapat sa mga kaliltihang ko; at ang bukod
— 10 —
ko pang hinihingi dito sa pagnonovenas
na ito; at ang idinaraing ko pang is&sa
iy6, Ama kong iginagalang, ay ang yayang
ikaw noong nabubuhay pa dini sa ibabaw
ng lupa, ay naging taga pagtanggol at
taga pagsanggalang sa pananampalataya,
at ang kaniya pang Santa Iglesia, ay ipi-
nagbilin at ipinagkatiwalasa iyo ngkaniya
ring Esposo na si Jesucristo, ay ipataloy
mo rin ngayong nasa Langit ka na ang
dati mong ampon, at pagpilitan mong
hingin sa Panginoong Dios na palatagin
at palagiin sa boong sangmundo ang
totoong panauampalataya, ang magka-
sundong totoo ang lahat na mga harlng
eristiano, at ang matuto pa silang mag-
utos at magpasunod sa sangkakristianuhan
ng dilang ipagpupuri t ipagdarangal sa
Panginoong Dios na nabubuhay at nag-
hahari sa Langit magparating man saan.
Siya nawa.
IKALAWANG PANALANGIN
SA UNANG ARAW
Dios at Panginoon kong makapang-
yayari sa lahat, na sa karunungan mong
walang hangan ay pinapaging liwanag
mo ang kariliman, noong balikin mo
— 11 —
ang walang kasinlagim na bait at loob
ng aking Amang si San Agustin, at pina-
paging ilaw mo ng pananampalataya, at
araw na maliwanag ng santa Iglesia, na $
magsasaysay at magpaunawa sa boong
sangmundo n£ mga Misterio mong mataas
at parang diamante kung mutyang ma
hal ay linilok mo't pinalambot ng mga
luha ng Ina kong si Santa Moniea, at
at pinili't hinirang na magkalat at jnag-
pahayag ng iyoag kasantosantosang n£>a
lan, ay ako'y nagaamo amo sa iyo, Dios
ko, na pakundangan sa kani ang mga
karapatan, ay ako y pagkalooban mo ng
liwanag na ikatuto kong malis at lumayo
sa kasalanan, at ikagagaling ng dila
kong gagawin; at pakundangan naman
sa pagal niya't pagod sa pagsasangalang
sa panampalataya, ay pakatibayin mo
ang aking loob, sampo ng mga loob
ng lahat na mga kapuwa ko tao sa
totoong pananampalataya At sa iyo
naman, Ama kong liniliyag, ang hini-
hingi ko, ay pakundangan sa katakataka
mong pagbabalik loob sa Panginoong
Dios, ay idalangin mo ako sa kaniya
nitong aking idinaraing; at ang hinihingi
ko pa naman dito sa pagnonovenas na
— V2 —
ito, ay inaasahan ko ring kakamtan, pa-
kundangan sa ampon at mga karapatan
mo, ng marangal at mabant6g ang ka-
alaman ng Dios sa akin magparating
man saan. Siya nawa
Ang apat na Anirl naniin at Abd Gi
noong Maria, ayon sa sinasabi sa mga
bilin,
IKALAWANG PANALANGIN
SA IKALAWANG AEAW.
jAba liniliyag kong Amang si San
Agustin! yayang nagningas ang iyong
puso na parang araw, na bindi napu
pugnaw, at hiwalay man sa katawan, ay
nagbibigay pagka totoo at ipinakikita
ng muli ( t muhng paglulukso ang alab
at ningas n£ sinta sa Dios, na namahay
sa iyong diddib, at ikaw rin ang nag-
pabayag at nagkumpisal ng pagka ikaw
ay nasugatan ng palasong sinta; ako'y
nagaamoamo sa iyo, Ama kong malial,
na al&ng-alang dito sa kamahal-mahaiang
alab, ay dalanginin mo sa Panginoon Dios,
ang ako'y siga't sunugin ng kidlat ng
sinta pa knniya, at ng kung masangag
at luminis ang aking dibdib ang Dios
na lamang ang uwia't patunguhan ng
— 13 —
dilang pita't nasa ng loob ko; at gayon
din namang ako'y nagaamo-amo sa iyo
na idalan0in mo rin sa kaniya itong
aking hinihingi sa pagnonovenas na ito,
kung makakaayon at mararapat sa pani-
ninta sa Dios, at ng kung matularan ko
ang malinis mong sinta dito sa buhay
na ito, ay maging dapat akong masama
at maramay sa iyong magningas niyong
sintang mapalad na maasahan nang
aking kaluluwa, na hindi matatapos mag-
parating man saan. Siya nawa.
Ang apat na Amd namin at Aba Gi-
noong' Maria.
IK AL A\V ANG P AN ALANGIN
SA IKATLONG ARAW
|Aba Panginoon at Dios na mapagkali-
nga! na nagkaloob sa akm^ Amang si
San Agustin ng maningning at mas nag
na karunungan, palibhasa'y araw ng santa
Iglesia, na nakapagpapanaw ng dilim ng
mga eregias, naging maestro ng mga
Doetores, paraluman ng mga eristiano.
at ng sila'y matuto't huwag masinsay sa
daan ng pananampalataya; at naging
patnugot na kahalimbawa nijong eolum-
nang alapaap at apoy na natnugot, sa
— 14 —
niga kampon mong bayan sa una, at
itinuturo sila sa lupang pangankd mo sa
kanila, at nakasisira sa mga matitigas
na loob na dumuruhagi't umuusig sa
kanila, Ay ang idinaraing ko sa iyo,
Panginoo't Dios ko, ay ang pakundangan
sa pagpipilit niyang magpaliwanag ng
loob ng mga t6ong nagkakamali t nasi-
sinsay, ay pagkalooban mo ako ng liwa-
nag na ikaalinsunod ko sa mahal rnong
kalooban, at ikalalayo ko't ikaiilag sa
kariliman ng mga kamalia't kasamaan.
At ikaw naman Salomon ng mga eris-
tiano, kalarahin mo ako sa Panginoon
Dios, at kaniyang ipagkaloob sa akin, at
tuloy pa namang pakamtan sa akin itong
aking hinihingi sa iyo dito sa pagnono-
venas na ito, at ng kung purihin kang
purihin ng aking kaluluwa, at tumuwid
ang mga hakbang ng aking buhay, han-
gan di sumapit at mahanganan sa kagin-
hawahang walang hangan. Siya nawa.
— 15 —
IKALAWANG PANALANGIN
SA IKAPAT NA ARAW
|Aba kabababaang loob na Jesus ! Na
bakit ikaw ay maningas at maliwanag pa
sa araw, ay tikis kang nagpakaunti, at
ipinaglingid mo ang ningning at sinag ng
i^ong karununga't kamahalan sa alapaap
na marupok ng aming katauhan, at nag~
kaloob ka sa aking Am&ng San Agustin
ng malakas na loob na ipiuagpawal&ng
halaga't inihamak ng dilang puri at
dangal dito sa ibabaw ng lupa; at tulad
sa iyo, at nagdamit ng mababa at murang
damit ermitano, binago't binalik ang mga
dati niyang kamalian, at isinulat na ipi-
nahayag sa boong sangmundo ang kani-
yang mga kasalanan ng totoong kagila-
gilalas na kapakumbabaan ng loob, . na
di pinangahasang tularan ng sino man.
Di yata, Dios at Panginoong ko, ak6 ( y
nagaamo-amo sa iyo't dumaraing na iyong
kasihan, sidla't hulugan ang aking kalu-
luwa ng totoong kapakumbabaan at ng
maiubos kong ikumpisal ang lahat na
mga kasalana't kamalian ko, at ng pawa-
lang halag&'t hamakin ang dilang kapu-
rih&n dito sa buhay na it6* at huw6g
— 16 —
akong may ibang pagnanasa't pitabin,
kundi ang hamaki't ayupin dahilan sa
pagkaibig sa iyo. At sa iyo naman, San-
to't Pautas na Doetor, dumaraing din ako
na idalangin mo ako sa Pangioong Dios
nito.ng kapakumbabaang loob, sampu ng
hinihingi ko sa iyo dito sa pagnonovenas
na ito, at ng kung mahuwaran ko ang
kababaan mong loob, ang Dios na nag-
paparangal at nagpapala sa mababang
loob, ay pagpaiain niya akong papag-
kamtin n£ eorona sa kaluwalhatian sa
Langit. Siya nawa.
IKALAWANG PANALANUIN
SA IKALIMANG AKAW
jAba malubay at katiis tiisang Jesus!
na nagkaloob sa Ama kong iSan Agustin,
ng maningas na nasa/t ibig sa kagalingan
ng mga kaluluwa; na parang araw na
masikat. ay dili isamang lumamlam at
nagkulimlim ang kaniyang ninguitig at
sinag sa pagpapaliwanag sa mga tao ng
kaniyang pangangaral; at nagdalita na
walang sawa ng madlang sakit at karu-
wahaginan sa mga eregeng nagbubudhi
sa kaniyA ng kamatayan; at bagkus sa
malaki niyang pagnanas&ng maging mar-
— 17 —
tir, at dili nga isa man nanghinawang
magtiis, at ang dinorongdong niyang wini-
wika, ay ganito: Panginoong ko, aniya,
pagkalooban mo ako ng ikapagtiis, at dag-
dagan mo pa't ululan ang sakit at hirap.
Kaya nga Panginoong ko, pakundangan
sa di masaysay niyang pagtitiis, ay pag»
kalooban mo ako ng ikapagtitiis ko ng
hirap, at hulugan mo ako ng maningas
na nasang maghirap dahilan sa pana-
nampalataya. At yamang iniadya mo ang
kaibigibigan mong Doetor sa maraming
panganib, ng maging kalasag ng saiig-
kakristianuiian, ako'y nas^aamo-amo sa iyo,
na ipag-adya mo naman ako sa kasalanan
at sa tanang kaaway ko, nakikita ma't
di man nakikita. At sa iyo naman, Ama
kong iniibig na San Agustin, ay duma-
raing ako na idalangin mo ako nito rin sa
Panginoong Dios, sampu ng hinihingi ko,
dito sa pagnonovenas kong ito, at ng
tulad sa iyong dalita ay matiis ko't ma-
ralita, bayad at dusa sa mga kasalanan
ko ang tanang kahirapan dini sa buhay
na malait, hang'an di makasapit sa tiwasay
na doongan sa Langit. iSiya nawa.
— 18 —
IKALAWANG PANALANGIN
SA ikaanim na abaw
I &ba Dios at Panginoon k'ol Na pinag-
pala mo ang kaluluwa ng Ama kong San
Agustin sa pinakalangit ng iyong santa
Iglesia, at pinarating mo sa kataas-taa-
sang pagninilay, nanga nawawalang loob
at natitilihan sa mga kababalaghan mong
Misterio at nagkamit pang nanood dini sa
biihay na yari ng Trinidad na kasanto-
santosan, at naging dapat numamnam
ng dugong kamahal mahalan sa tagiliran
ng aming Panginoong Jesucristo, at ng
kalinalinamnamang gatas ng kasanto-
santosang Virgen Maria, at pinagitanan
nilang mag-Ina na wala siyang matutu-
hang lingunin ng malaking pagkakatwa,
at umalab na sumilakbo ang apoy ng
kannang sinta kay Jestis afc kay Maria:
ay paningasin mo naman, Panginoon ko,
ang dibdib ko sa pagkawili kay Jesus at
sa kaniyang kasanto santosang Ina. At sa
iyo naman, Araw na maalab, ako'y nag-
aamo amo, na pakundangan sa katuwaan
mong kinamtan dito sa mga kaloob sa
iyong ito, ay idalangin mo ako sa Pangi-
— 19 —
noon Dios nggraeiang hinihingi ko dito
sa novenas na ito at idalangin mo pa
naman ako ng kaliwanagan ng loob na
ikatututo kong magnilay ng mga kama-
halan niya't kaloob, at ng kung maboong
manatili ang aking loob dito sa pagni-
nilay na ito, ay huwag ak6ng may ha-
napi't hangarin, kundi ang igaganti kong
katampatan, at ng purihin ang kaniyang
kamahalan magpasawalang hangan. Siya
nawa*
IKALAWANG PANALANGIN
SA IKAPITONG ARAW
|Ay Jesusl Dios na totoo't Maestro
ng tanang sarisaring kabanalan, na irii-
lagay mo't inihalal dini sa ibabaw ng
lupa ang aking Amang 8an Agustin, diii
ng . pamahayan ng lahat na mga kaba-
nalan lamang, kun di ng alagaa't diligin
(at parang totoong araw) ay palaguin pa
naman niya ang mga kabanalan sa hala-
manan ng santa Iglesia, at magakay siya't
manag6t sa pitong pii't lim&ng Religion,
na umaalinsunod sa liwanag ng kaniyang
kasanto-santosang Regla at aral ng to-
toong pagpapakarukha, pamimintuho at
pag-iingat sa kahalayan; ang idinaraing
— 20 —
ko sa iyo, Panginoon ko, ay ang itanim
mo sa kaluluwa ko ang lahat ng kaba-
nalan, at ng kung ako ( y maging dukhang
totoo sa loob, at mapagingatang ko ang
dilang kahalayan, at masunod ko ang mga
utos mo, ay maging dapat pamahayan
ang puso ko ng Santisima Trinidad. At
sa iyo, kasanto santosang Patriarea, du-
maraing naman ako, at dumadalangin na
ako'y anakin mo, di man ako dapat, at
ipagkaloob mo sa akin ang hinihingi ko
dito sa novenas na ito sampu ng ikaw
rin ang- parating maging patnugot, para-
luman at maestro ko, at ng sa tulong
ng iyong liwanag tuntunin ng kaluluwa
ko, na huwag ding uiasinsay, ang itinuro
mong daang kabulusan sa Langit. Si)a
nawa.
IKALAWANG PANALANGIN
SA IKAWALONG ARAW
I Aba Panginoon at mananakop sa aminl
na nagbigay kang pasunod sa Ama kong
San Agustin, ng tularan niya ang ma-
ningas mong pagkaibig sa mga kaluluwa,
at kaya inibig niyang mjnahigit ang
mamatay siya, huwag lamang niyatog
makitang hinahamak ang mga tantong
-21 —
dapat igalang na mga kasangkapan sa
Simbahan, at huwag mapanood ng mai-
bigin niyang mat& ang libuti't pag itanan
ng kaganiran ng mga hereges ang mga
obejas niyang kawal, at pinagkalooban mo
rin siyang ipaglingid ng kaniyang liwa-
nag, at mamatay ng magpanibagong ma-
buhay sa lalong mabuting langit, at pinag-
pala mo siya sa kaluwalhatian ng Langit,
at isiniping mo sa mga Apostoles, ayon
sa napahayag sa isang mahal at santong
Obispo, at doo'y nagbibigay siyang dilag
sa ibang mga Santos, ayon sa nakita ni
Santa Gertrudis: Ay pagkaloobatt mo
naman ako Panginoon ko, ng totoong
pagkaibig sa mga kapuwa ko tao, at
ipagkaloob mo namang manatili sa tunay
at totoong pananampalataya, at sa boong
pagsunod sa santa Iglesiang Ina namin,
itong kaharian at ang sangkakristianuhang
bayan. At ikaw naman, mahal kong
Amang San Agusttn, yayang ang wika ni
Santa Gertrudis, ay nakita ka niyang du-
madalangin sa kasanto santosang Trinidad,
na papagningasi't paalabin ng totoong
sinta sa Dios ang mga puso ng mga
t&ong mawilihin sa iyo; ako'y nagaamo-
amo sa iyo. ng totoong kapakumbabaan;
— 22 —
na pakamtan nio sa akin yaong alab na
yaon, sampu nitong hinihingi ko saiyo dito
sa novenas na ito, at ng parang pagniningas
ng puso mo, ay magningas naman aner
puso ko sa harapan ng Santisima Trinidad
magparating man saan. Syra nawa
IKALAWANG PANALANGIN
SA KATAPUSANG AMW
[ Aba kasautosantosang Dostor, Araw
ka ng sangkakri^tianuhan! dili lamang
sa aral mo, liwanag at ningas, kun d!
sa m?a tulong mo ( t saklolo, na ipinag-
kakalinga mo sa mga mawilihin sa iyo,
at pinagkalooban mo sila ng buhay at
kagalingan sa kaluluwa't katawan, at
iniingatan mo't ini-aadya ang puri at ari
ng bala ng napaawa at napasasaklolo sa
iyo, at ngayong mamatay ka na, ay ipi-
nararati mo rin ang iyong kalinga, kaya
ng& yaong iyong tubig na bumubukal
sa pinagbaunan sa iyo, ay nakapagbi-
bigay mata sa mga bulag, lakas sa mga
mahihina, kaaliwa't kagalingan sa bala ng
makainom noon, at doon naman sa To-
ledong bayan, ay napatanghal ka t napa-
kitang nugao ng balang, at iniaboy mon^
inilulunod sa ilog; ako'y dunmaraaing sa
iyo, na gamutin mo ang aking mga sakit
— 23 —
at pagalingin mo ang aking kaluluwa,
at iadya mo itong boong kaharian sa
mga dinaralitang kasakitan, sa mga lin-
dol, mga pagkakagutom, at sa iba pang
mga sarisaring kahirapan, tuloy ipag-
kaloob mo naman sa akin ang hinihingi
ko sa iyo dito sa novenas na ito, yayang
sa boo kong loob ay nawiwili ako sa
iyo. At ikaw naman, Dios at Pangi-
noong ko, tatlo sapagka Personas at
sapagka Dios ay iisa, na tanto kang dapat
takhan, diii sa iyong mga kamahalan
lamang kundi sa mga kababalaghan pa
namang gawa ng iyong mga Santos, ipag-
kaloob mo rin sa akin ang hinihingi ko
dito sa pagnonovenas na ito, maging
pagpapahayag mo baga ng iyong awa't
kaalaman, maging pagpapakita mo naman
ng iyong pagkaibig sa kasanto-santosan
mong Doetor, at ng kun^ amponin ako
ng gayong kamahal na pintakasi't ma-
estro, ay mapanuto ang kaluluwa ko sa
tiwasay na raan ng iyong mahal na aral,
at sa pagpanaw dito sa buhay na malait,
ay maging dapat kasihan ng iyong mahal
na graeia, ng paeoorin at pakinabangan
ka sa kaluwalhatian sa Langit magpa-
sawalang hangan. Siya nawa,
— 24 —
ISA PANG PANALANGIN
kSA katapusang araw.
jAba balon ng karunungan! maestro
Teologia, ilaw ng mga mangangaral, Doe-
tor ng mga Doetor haligi ng santa Iglesia,
kalasag ng pananampalatayang eristiano,
tabak sa mga hereges. |Aba Agusting
bulaklak ng mga matatalas na bait, at
tiong inaralan ng Dios! na kung iha-
limbawa ka sa mga Santos, ikaw ay
kasanto santosan, at kung sa mga maru-
runong, karunungdunungan ka. Pakun-
dangan doon sa graeiang matibay at
mapilit na ipinagkaloob sa iyo ng Pangi-
noong Dios, na tumaos at nanaimtim sa
puso mo na pinaealinislinis, at pinawi
ang dilang kaibigang lupang kinawiwili-
han mo, at pinaliwanag ang iyong bait
na pinaalis at pinapanaw ang mga kama-
liang ikinalalabo, at minulat ang iyong
mga mata ng mapanood mo't malasmasin
yaong kamahal-mahalang liwanag, at. ng
pagpakatulinan mong habuli't alinsunurin
ang kabanguhan ng mga bagay sa Langit:
ako'y nagaamo-amo sa iyo, Ama ko, at
dunmadalangiu na igawad mo sa akin
ang iyong karnay, ng ako'y makaahon
— 25 —
dito sa mga kasamaang kinabalahuan ko,
at makapagbalik loob na totoo sa Dios
ko, makapagsisi't makapagdusa ng tapat
sa mga kasalanan ko.
Pakundangan doon sa katamisan at
biyayang kalinalinamnaman na ipinamuti
at ipinayaman ng Panginoong Dios sa
iyong kaluluwa, at pinagkalooban ng
madlang katuwaan, at giniliw ng mara-
ming pagdalaw niya sa iyong loob nanga-
ngaainag at nakikinikinita sa mga gawa
mo: ako'y nagaamo amo sa iyo, Ama
kong kasanto-santosan, na idalangin mo
ako sa Panginoong Dios ng graeiang
ikawiwili't ikalalambot ng puso ko c t ika-
tututo kong manalangin, at ikaaalam ko
pa't ikakikilala, na kung sino ako at
kung sino siya, at ang pagka dapat
pawalang halaga ang lahat ng balang na,
liban sa Dios.
Paeundangan sa katakatakang pagka-
husay, pagkakaayo ( t pagkarikitdikit ng
tanang mga kabanalan na ipinamuti sa
iyo ng Pan2inoong Dios, at alangalang
doon sa mahal na banaag na inihulog
ng Panginoong Dios sa iyong kaluluwa,
at ng ihalal kang maestro ( t ama sa ga-
yong karaming lieligion sa kaniyang
— 26 —
santa Iglesia, ako'y dumaraing sa iyo,
mapalad na santo kong Ama, na idala-
ngin mo ako sa ating Panginooug Dios
ng graeiang ikatutupad at ikaaalinsunod
ko sa mga ipinagpasunod mo, ihingi mo
naman ang mga mahal na Religion na
pinagpupunuan mo, na ang sinusunod
baga't pinipintuho nila'y ang Regla mong
kinatha, sampo ng iba pang kalahat-
lahatan, ay paraparang makinabang din
sila ng mga biyaya't graeiang ipinag-
kaloob sa iyo ng Panginoong Dios, at
ng maisulat mo yaong Kegla..
Alang alang eloon sa karunungan mong
lalong lalo sa karunungaug tao, na ipi-
nag paliwanag ng Panginoong Dios sa
iyong kalalim lalimang bait, at binungkal
ang mga kayamanan sa santong sulat,
at ipinaunawa ang mga lihim at mataas
na misterio ng santong Pananampalataya
natin, sampo ng mga lalong malalalim
at madilim sa mahal na Teologia, at ng
sa iyo parang bukal na namamarating
malinaw at malalim ay magmulang uma-
gos at umanod ang mga ilog ng totoo't
tiwasay na aral sa Langit na idirilig at
ipagpapalago sa mga halaman ug santa
Iglesia Ako'y nagaamo amo sa i>o ma-
— 27 —
buying Doetor, na nakaliwanag sa boong
sangmundo, na idalangin mo ako sa Pa-
nginoong Dios na pagkalooban at ng
loob na mababa at mawilihin sa aral na
itinuro mo't itinuro ng Ina nati't maes-
trang santa Iglesia, apostoliea, romana.
At yayang inihalal ka ng Panginoong
Dios na haligi at katibayan ng santa
Iirlesia, at tabak ng mSa hereges na dito
mo mamakailang pinakipaglabanan, at sa
towi-towina'y dinaig pinapangayupapa
pinasuko mo sila. Tingni, santong Ama,
at kung gaano ang paghihirap at pagka-
kasakit ngayon nito ring santa Iglesia,
at ang daming halimaw sa inAerno ua
dumuruhagi at gumugubat sa kaniya, ay
magpatirapa ka sa kamahal-mahalang
harapan ng kasanto-santosang Trinidad,
at pagaamo amoin mong daingan, na ipag-
sangalang at iadya ang kaniyang mga
kampon na ovejas dini sa mga ganid na
halimaw, ituro't ipanuto sa katuwid-
tuwiran at kabulusang daan ng aral ng
santo Evangelio, ng dumating na malu-
walhati diyan sa kaginha-ginhawaha't
lubhang mapalad "na buhay, na iyong
kinadoroona't pinakikinabangan. Siya
nawa.
¥ *M*»»^^MM M *M»»^i^*i W »«¥»M* *^ ^*MM»^M* ^ *»**M*» * *%^ *
MANGA TUWANG DALiT
NA PAGPUPURI SA BUNYING AMANGI
SAN AGUSTIN
Sa sinta'y seral'lng tanay
Querubing sa karunungan.
Agusting Amdng marangdl
ilaw nami't paraluman.
Pananagh6y walang hunapay
niyong pus6ng nahahambal
ng Ina nao ng mainasdan,
kasiraan mong nakamta-n,
pag amin ino't pagtataman
sa liliis at maling aral.
Agusting Amdng marangdl
'daw nam'tt iiaraluman.
Bautismo'y ng iy6ng kamtdn
Uimnong TeDeum minulan
ni Ambro8iong Pantas Paham
eumagot ka't nagsaliwan
kay6 hanggang nawakasan,
lupa't Langit ay nagdiwang.
Agusting Amdng marangdl
ilaw namrt yaraluman.
— 29 —
DIos ay ng paglingkoran
nagtumago ka sa il&ng,
do6n mo ag&d linalang
Religiong kagalang-galang,
nag angkin ng iy6ng ngalan
na sa mundo'y kabantugan.
Agusting Amdng marangdl
ilaiv nami't paraluman.
Pit6ng puo at kung ilan
na mga Religiong banal
tinanggap nila't kiuamtan
kinatha mong Reglang rnahdl,
at ang siya'y tantOng hagd&n
sa sinta ng pus6ug tandn.
Agusting Amdng marangdl
ilaw nami't paraluman.
Si Gristo'y sa pobre nagay
nagwika ng mahinawan:
Agustinong Amang Pah&m
ikaw ang hirang ko't hal&l,
sa Iglesia ko'y pagbinlan
itanggol mo't isanggalang.
Agusting Amdng marangdl
ilaw nami't paraluman.
Isd pang kaloob nam&n
ni Orieto't ng Virgeng tunay
bibig mo'y pinaraloyan
gatas ng In&ng maalam,
gay6n din ng dugo naman
ni Jesus sa tagiliran,
Agusting Amdng marangdl
ilaw nami't paraluman.
— 30 —
Bagay ring kababalagh&n
kung Te Deum magsaliwan,
wikang Sanetus kung rnaturan
pus6 mo y nagluluksuhan
sa kinadoroonaag eristal,
big&y puri sa maykapal.
Agusting Amdng marangdl
ilaio nami't paraluman.
Agilan^ matang malinaw
sa mga Doetor kang araw,
dilag mo'y nakaka-kampan
sa Iglesiang kabUugan,
at aug 8d Dios na aral
maliwanag mong sinaysay.
Agustwg Amdng marangdl
ilaw nanwt paraluman.
Tabak ng Dios kang hirang
sa sang here^eng kaaway,
sinapol mong iuihapay
aral nilang bagay-bagay,
at sa tuwing paglalaban
ik&w rin ang may tagump&y.
Agusting Amdng marangdl
ilaw nami't paraiuman.
Dios iyong dalanginan
eintahin naming matibay.
Agusting Amdng marangdl
ilaw namit paraluman.
— 3i —
ANTIFONA.
Kasanto santosang Patriarea Amang
San Agustin, landas ng matutuwid na
asal at taga pag unawa ng dilang kautu-
san, ilaw ng mga Doeiores, at salamin
ng aming buhay: maging pintakasi nawa
naming maalam sa harapan ng Dios.
\J. Ipanalangin mo kami, maluwal-
hating Amang San Agustin.
bJ. At ng kami maging dapat mag-
kamit ng mga pangako ni Jesucristo.
PaNALANGIN.
Panginoon naming Dios: yayamang pi-
naghimaiaan mong panibago ang iyong
santa Iglesia niyong nalilimpok na pa-
pairi t apoy na nanguguna sa kapara-
ngan sa mga taga Israel, ng pagpapa-
hayag mo sa mabunyiag Amang San
Agustin ng lalong kalalim-ialimang Mis-
terio ng Karunungan mong walang hang-
ga, at ng pagpapaalab sa puso niya ng
ningas ng mah61 mong sinta, ay mag-
dalita ea, at ipagkaloob mo na iturd
kami niya ng pagtawid naming malu-
— 32 —
walhati sa mga tukso at kapanganiban
nitong maralitang mundo, at tuloy aming
kamtan ang pangako mo sa aming bayan
ngdilang tuwana walang kanggan. Alang-
alang kay Jesucristong Panginoon namiu.
Siya nawa.
Ang Illmo. Serior Doetor D. Fr. Pedro
de la SSma. Trinidad, Arzobispo dito m
sangkapuluan, ay nagkaloob ng apat n%
puong araw na indulgeneia sa tuwing
araw antw sa balang makakanta maH
magdasdl man kayd nitong dalit sa ma-
bunying Amdng San Agustin; at gayon
din namdn nagkaloob ng apat na puong
araw rin na indulgeneia sa balang mag-
norenas nito.
Laus Deo.
Mcja sari saring aklat na ipinagbibile sa
LIBRERIANG ITO.
Pagsisiyain eay San Vicente Ferrer.
,, sa Yirgen de£ Rosario.
,, ea Maiualhairng San Roqne.
„ sa Pintaeasi Nating Jesus Ma
ria v Josef/
,, ng Banal om mga Oaloloua
*■ p urgatorio.
ing Panginoong Jesacris-
t Galang sa eaniyang
at Pageainatay sa Cruz.
\g naeabueadead o ang
ng Santo Rosario
io o Buan ng Oetubre
Pagdalao sa rnga nriay
Pagtulong sa mabuting
pageamatay hinango sa "Oentellas
de Bien raorir ;t
Ilao at eaguinhauahan ng Galoioua, isina-
tagalog ni 0. Tr'uidad. *
Mga Pagdalao sa Santidimo Saeramento at
sa mahal na Virgen.
Maieliug Patnugot ng mga Panalangin
isiuatagalog ni 0. Trinidad.
Matuid na landas na Patungo sa Langit,
isinatagalog ni Don Joaquin Tuason.
Panalangin s<
to, ala
PaghiWt.
| Ang Rosa \ du
easa-
Bulaelae ^g i
Oasayeayan nar
8aquit at
|
Cuando Cubango is a province of Angola. There are about 140,000 people. Menongue is the capital of the province.
The name of the province is from the Cuando and Cubango rivers. They both flow through the province.
This area had the endangered Painted Hunting Dog. The land was destroyed during the Cuban intervention years. The Painted Hunting Dog is no longer there.
In the 1980s and 1990s, Cuando Cubango was the main base camp of Angola's UNITA rebel movement.
References
, 9780415350150 354 pages
C. Michael Hogan. 2009. Painted Hunting Dog: Lycaon pictus, GlobalTwitcher.com, ed. N. Stromberg
Line notes
Provinces of Angola |
Dangerous Minds is a 1995 American drama movie starring Michelle Pfeiffer. It is set in California. Its subjects include gangs, teenage pregnancy, poetry and school problems.
Pfeiffer portrays LouAnne Johnson, a former U.S. Marine on whose novel this drama is based. Most of the students in this urban melodrama are African American and Hispanic adolescents.
Dangerous Minds was released August 11, 1995. It had mixed critical reception though was a strong box office hit. In 1996 a television series of the same name premiered, though it was short lived.
The soundtrack and its lead single 'Gangsta's Paradise' enjoyed major success. It received nominations for the Grammy Award for Record of the Year and the NAACP Image Award for Outstanding Soundtrack Album. Coolio won the Grammy Award for Best Rap Solo Performance for his vocals.
References
Other websites
1995 movies
American teen drama movies
English-language movies
Movies set in California
Spanish-language movies
Multilingual movies |
Round Maple is a hamlet in the civil parish of Edwardstone, in the Babergh district of Suffolk, East of England. Round Maple is 1.2 miles northeast of Edwardstone village, 6 miles east-northeast of Sudbury and 54.9 miles northeast of London. Its postcode district is CO10.
Round Maple Mild
Round Maple gives its name to Round Maple Mild ale. The ale is made at Mill Green. It has 3.3% alcohol. It also has a little bit of maple syrup. Round Maple Mild is a dark ale.
Listed buildings
Round Maple has 4 Grade II Listed buildings (important buildings). All are timber-framed and plastered. The buildings include Little Thatch and Hathaway Cottage, Quicks Farmhouse, Seasons, and The Flushing.
Maps
Round Maple is on the Great Britain A-Z Road Atlas (1C, 54). It is on the Philip's Navigator Britain (D4, 164). Round Maple's OS grid reference is TL953436, its latitude is 52.056308 and its longitude is 0.847251.
Notes
A hamlet is a place without a church, see The Free Dictionary and Getamap Ordnance Survey which doesn't show a church and http://www.millgreenbrewery.co.uk/round-maple-mild.html and http://www.zoopla.co.uk/for-sale/details/20643412 which says Round Maple is a hamlet.
See the Listed buildings references
References
Other websites
TL9543 Geograph
Hamlets in Suffolk
Settlements in Babergh |
Vohenstrauß (or Vohenstrauss; ) is a town in Germany, in the north-eastern part of the Upper Palatinate. The town is in Neustadt an der Waldnaab.
Districts
Altenstadt bei Vohenstrauß, Böhmischbruck, Oberlind, Kaimling, Roggenstein, Waldau
References
Other websites
Vohenstrauss.de
Neustadt an der Waldnaab (district) |
<p>I have an chat example, with 3 texts, name, text and hour.
I'd like to alignment the first two texts to left and the other one to right.</p>
<pre><code>var body: some View {
HStack {
if self.cloudPosition == .dx {Spacer(minLength: 20)}
VStack (alignment: .leading) {
Text("\(self.text.name)")
.font(.system(size: 15))
.foregroundColor(Self.getColor(index: self.text.colorIndex))
.padding(EdgeInsets(top: 3, leading: 15, bottom: 3, trailing: 10))
Text("\(self.text.text)")
.font(.system(size: 15))
.padding(EdgeInsets(top: 0, leading: 8, bottom: 0, trailing: 8))
HStack {
Spacer() //I remove this in example 3
Text("\(self.text.date, formatter: Self.timeFormat) ")
.font(.system(size: 9))
.foregroundColor(.gray)
.padding(3)
}
}
.background(self.cloudColor)
.cornerRadius(10)
.padding(10)
if self.cloudPosition == .sx {Spacer(minLength: 20)}
}
}
</code></pre>
<p>The enum:</p>
<pre><code>enum CloudPosition {
case dx,sx
}
</code></pre>
<p>if the text is log, it's ok EXAMPLE 1:</p>
<p><a href="https://i.stack.imgur.com/wCfQj.png" rel="noreferrer"><img src="https://i.stack.imgur.com/wCfQj.png" alt="enter image description here"></a></p>
<p>but if it's short EXAMPLE 2:</p>
<p><a href="https://i.stack.imgur.com/9KYPk.png" rel="noreferrer"><img src="https://i.stack.imgur.com/9KYPk.png" alt="enter image description here"></a></p>
<p>if I remove Spacer() EXAMPLE 3, the chat is ok, but the hour it's not on the right:</p>
<p><a href="https://i.stack.imgur.com/DhnIt.png" rel="noreferrer"><img src="https://i.stack.imgur.com/DhnIt.png" alt="enter image description here"></a></p>
<p>Any idea? thanks</p> |
<p>I'm trying to insert new record to SQL database using PHP from a HTML form.</p>
<p>I made a form using Post method</p>
<pre><code><form name="CreatNewMCQ" action="create.php" method="POST">
</code></pre>
<p>with a button to submit</p>
<pre><code><button type="submit" form="CreateNewMCQ">CREATE</button>
</code></pre>
<p>what I want to do is when I press the button, it will call create.php which is</p>
<pre><code><?php
$servername = "localhost";
$user = "admin";
$pass = "admin";
$dbname = "examples";
// Create connection
$conn = new mysqli($servername, $user, $pass, $dbname);
// Check connection
if ($conn->connect_error) {
die("Connection failed: " . $conn->connect_error);
}
$id = $_POST['id'];
$name = $_POST['name'];
$year = $_POST['year'];
$sql = "INSERT INTO cars (id, name, year)
VALUES ($id, $name, $year)";
if ($conn->query($sql) === TRUE) {
echo "Tạo mới thành công";
} else {
echo "Lỗi: " . $sql . "<br>" . $conn->error;
}
$conn->close();
?>
</code></pre>
<p>then insert data from form to SQL database (id, name, year from the form).
I got some errors in SQL syntax. What mistake did I make?</p> |
The fox is an animal.
Fox may also refer to:
Leicester City F.C., an English football team who carry the nickname 'The Foxes'
Fox Entertainment Group, a media network, and its subsidiaries:
20th Century Fox, an American film studio
Fox Broadcasting Company, an American broadcast television network
Fox News Channel, a cable television network
Fox Sports, the sports division of the Fox Broadcasting Company
Volkswagen Fox, a subcompact car
Fox McCloud, character from the Star Fox video game series
Fox Mulder, character in the TV show The X-Files
Lucius Fox, character from the Batman comic books series.
Fox Corporation, a multinational mass media corporation
Related pages
Foxtrot (disambiguation) |
Unsleben is a municipality in Rhön-Grabfeld in Bavaria in Germany.
Geography
Unsleben is in the Main-Rhön area.
Near its south-east sides, the brook Els flows into the stream Streu.
References
Other websites
http://www.unsleben.de
Rhön-Grabfeld |
The Texas Chainsaw Massacre: The Beginning is a 2006 American horror movie and a prequel to the 2003 movie The Texas Chainsaw Massacre. The sixth installment in The Texas Chainsaw Massacre franchise. It was directed by Jonathan Liebesman and co-produced by Kim Henkel and Tobe Hooper (co-creators of the original 1974 movie).
The movie was released in North America on October 6, 2006. It stars Jordana Brewster, Diora Baird, Taylor Handley, Matt Bomer and R. Lee Ermey.
The movie grossed $51.8 million on a budget of $16 million.
References
2006 horror movies
Beginning |
Mustapha Adib Abdul Wahed () (born 30 August 1972) is a Lebanese diplomat, politician, researcher and academic. He has been the ambassador of Lebanon to Germany since 2013.
On 31 August 2020, he became Prime Minister-designate of Lebanon after being asked by President Michel Aoun to form a new government. Nearly a month later, on 26 September 2020, he stepped down from the role after failing to form a government.
References
1972 births
Living people
Ambassadors of Lebanon
Lebanese politicians |
<p>I have a User control in WPF that is built on MVVM format. The usercontrol is a collection of viewmodels arranged in a panel. The number of pannels (or related views/ view models) will be decided at run time.</p>
<p>Each panel is a user control and refers a view model (case as workspaces). Each pannel consists of a button and a listbox. Initially when loaded only the buttons of all the pannels will be shown. On click of button the corresponding List box would be shown. Till this it is working fine.</p>
<p>What i need is if the user clicks on any other area the curent open listbox should collapse. If user selects another button, that listbox should be shown and this current open list box should be collapsed.</p>
<p>Currently it shows on button click but never closes</p>
<p>For showing the list box i am using the below code in the button trigger :</p>
<pre><code><Button.Triggers>
<EventTrigger RoutedEvent="Button.Click">
<BeginStoryboard>
<Storyboard>
<ObjectAnimationUsingKeyFrames Storyboard.Target="{x:Reference ListBoxDrop}"
Storyboard.TargetProperty="Visibility">
<DiscreteObjectKeyFrame KeyTime="0:0:0" Value="{x:Static Visibility.Visible}">
</DiscreteObjectKeyFrame>
</ObjectAnimationUsingKeyFrames>
</Storyboard>
</BeginStoryboard>
</EventTrigger>
</Button.Triggers>
</code></pre>
<p>Any suggestion ?</p>
<ul>
<li>Girija</li>
</ul> |
<p>If I have the string "1,234,567.89" and I want to get "1.234.567,89", what is the easiest way to do this in c#?</p> |
This is the list of longest rivers of Romania which entirely or partially flow through Romania.
Longest rivers of Romania
The length represents only the part of the river that flows in Romania.
References
2004 Romanian Statistical Yearbook - Geography, Meteorology and Environment
Romania
Romania-related lists
Romania |
<p>I have defined the following constants, each of which represents a UIColor:</p>
<pre><code>// Purple
#define PURPLE_COLOR_DARK [UIColor colorWithRed: 0.42 green: 0.25 blue: 0.60 alpha: 1.0]
#define PURPLE_COLOR_LIGHT [UIColor colorWithRed: 0.78 green: 0.47 blue: 0.72 alpha: 1.0]
// Blue
#define BLUE_COLOR_DARK [UIColor colorWithRed: 0.00 green: 0.46 blue: 0.70 alpha: 1.0]
#define BLUE_COLOR_LIGHT [UIColor colorWithRed: 0.00 green: 0.75 blue: 0.88 alpha: 1.0]
// Magenta
#define MAGENTA_COLOR_DARK [UIColor colorWithRed: 0.75 green: 0.00 blue: 0.28 alpha: 1.0]
#define MAGENTA_COLOR_LIGHT [UIColor colorWithRed: 1.00 green: 0.32 blue: 0.61 alpha: 1.0]
</code></pre>
<p><strong>Question</strong></p>
<p>How can I use an <code>NSString</code> like <code>@"purple"</code>, <code>@"blue"</code> or <code>@"magenta"</code> to get the related "X_COLOR_DARK" or "X_COLOR_LIGHT" constant? Is it even possible to do so directly?</p>
<p><strong>Example</strong></p>
<p>This is wrong, but should provide a clearer picture of what I'm asking. In this example, I have the string <code>@"blue"</code> and want to derive the <code>BLUE_COLOR_DARK</code> and <code>BLUE_COLOR_LIGHT</code> color values.</p>
<pre><code>NSString *color = @"blue";
UIColor *darkColor = (UIColor *)[[NSString stringWithFormat: @"%@_COLOR_DARK", color] uppercaseString];
// Debugging
NSLog(@"%@", darkColor); // BLUE_COLOR_DARK
NSLog(@"%hhd", [lightColor isKindOfClass: [UIColor class]]); // 0
NSLog(@"%hhd", [lightColor isKindOfClass: [NSString class]]); // 1
</code></pre>
<p><strong>Follow-Up</strong></p>
<p>Note that UIColor is not necessarily relevant to answering the question, though it does help for my situation. More specifically, I'm asking if a string matching a defined name (e.g. <code>@"PURPLE_COLOR_DARK"</code> and <code>#define PURPLE_COLOR_DARK</code>) can be interpreted as the defined name instead of using the defined name directly.</p> |
Abárzuza is a municipality found in the province and autonomous community of Navarre, in Spain.
Municipalities in Navarre |
<p>Is there a way to allow only a firebase function to upload files to firebase storage without authentication?</p> |
<p>About Activity Diagram created in Eclipse (Neon.2(4.6.2)), I can zoom in the diagram (max 400%) for the details in Eclipse. But, if I save the diagram via "File->Save as Image file", and reopen the image file via any regular image application, the image become blurry if I rescale it. </p>
<p>So, how can I export the image in a high resolution from Eclipse?</p> |
The North Atlantic Treaty Organization (NATO, French: Organisation du traité de l'Atlantique nord), or North Atlantic Alliance, the Atlantic Alliance, the Western Alliance, is a military alliance. It was established by the North Atlantic Treaty in 1949 and it was signed in Washington, DC, United States, on April 4, 1949. Its headquarters are in Brussels, Belgium. Its other official name means the same in French: Organisation du traité de l'Atlantique nord (OTAN).
Languages
NATO has two official languages, English and French, as defined in Article 14 of the North Atlantic Treaty.
History
Its members in 1949 were the United States, Belgium, the Netherlands, Luxembourg, France, the United Kingdom, Canada, Portugal, Italy, Norway, Denmark and Iceland. On 18 February 1952, Greece and Turkey also joined.
When West Germany joined the organization on 9 May 1955 it was described as "a decisive turning point in the history of our continent" by Halvard Lange, Foreign Minister of Norway at the time., the result was the Warsaw Pact, signed on 14 May 1955 by the Soviet Union and its satellite states as response to NATO.
After the Cold War in 1999 three former communist countries, Hungary, the Czech Republic, and Poland joined NATO. On 29 March 2004 seven more Northern European and Eastern European countries joined NATO: Estonia, Latvia and Lithuania and also Slovenia, Slovakia, Bulgaria, and Romania.
Croatia and Albania received NATO membership invitation on 3 April 2008. The Republic of Macedonia received the only conditional invitation because it was vetoed by Greece because of its name dispute with Greece.
Montenegro joined on 5 June 2017. Having changed its name to end the dispute,
North Macedonia joined NATO on 27 March 2020 and became its 30th member.
Ireland officially joined NATO on 8 September 2020 as an observer.
Apart from this, Iceland also threatened to leave during the Cod Wars, which would put the UK at fault, and NATO would lose a key position in the North Atlantic. They did not leave as they won the Cod Wars.
Related pages
United Nations
Further reading
Asmus, Ronald D. Opening NATO's Door: How the Alliance Remade Itself for a New Era Columbia U. Press, 2002. 372 pp.
Bacevich, Andrew J. and Cohen, Eliot A. War over Kosovo: Politics and Strategy in a Global Age. Columbia U. Press, 2002. 223 pp.
Eisenhower, Dwight D. The Papers of Dwight David Eisenhower. Vols. 12 and 13: NATO and the Campaign of 1952: Louis Galambos et al., ed. Johns Hopkins U. Press, 1989. 1707 pp. in 2 vol.
Daclon, Corrado Maria Security through Science: Interview with Jean Fournet, Assistant Secretary-General of NATO, Analisi Difesa, 2004. no. 42
Ganser, Daniele Natos Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western Europe,
Gearson, John and Schake, Kori, ed. The Berlin Wall Crisis: Perspectives on Cold War Alliances Palgrave Macmillan, 2002. 209 pp.
Gheciu, Alexandra. NATO in the 'New Europe''' Stanford University Press, 2005. 345 pp.
Hendrickson, Ryan C. Diplomacy and War at NATO: The Secretary-General and Military Action After the Cold War Univ. of Missouri Press, 2006. 175 pp.
Hunter, Robert. "The European Security and Defense Policy: NATO's Companion - Or Competitor?" RAND National Security Research Division, 2002. 206 pp.
Jordan, Robert S. Norstad: Cold War NATO Supreme Commander - Airman, Strategist, Diplomat St. Martin's Press, 2000. 350 pp.
Kaplan, Lawrence S. The Long Entanglement: NATO's First Fifty Years. Praeger, 1999. 262 pp.
Kaplan, Lawrence S. NATO Divided, NATO United: The Evolution of an Alliance. Praeger, 2004. 165 pp.
Kaplan, Lawrence S., ed. American Historians and the Atlantic Alliance. Kent State U. Press, 1991. 192 pp.
Lambeth, Benjamin S. NATO's Air War in Kosovo: A Strategic and Operational Assessment Santa Monica, Calif.: RAND, 2001. 250 pp.
Létourneau, Paul. Le Canada et l'OTAN après 40 ans, 1949–1989 Quebec: Cen. Québécois de Relations Int., 1992. 217 pp.
Maloney, Sean M. Securing Command of the Sea: NATO Naval Planning, 1948–1954. Naval Institute Press, 1995. 276 pp.
John C. Milloy. North Atlantic Treaty Organisation, 1948–1957: Community or Alliance? (2006), focus on non-military issues
Powaski, Ronald E. The Entangling Alliance: The United States and European Security, 1950–1993. Greenwood, 1994. 261 pp.
Ruane, Kevin. The Rise and Fall of the European Defense Community: Anglo-American Relations and the Crisis of European Defense, 1950–55 Palgrave, 2000. 252 pp.
Sandler, Todd and Hartley, Keith. The Political Economy of NATO: Past, Present, and into the 21st Century. Cambridge U. Press, 1999. 292 pp.
Smith, Jean Edward, and Canby, Steven L.The Evolution of NATO with Four Plausible Threat Scenarios. Canada Department of Defense: Ottawa, 1987. 117 pp.
Smith, Joseph, ed. The Origins of NATO Exeter, UK U. of Exeter Press, 1990. 173 pp.
Telo, António José. Portugal e a NATO: O Reencontro da Tradiçoa Atlântica Lisbon: Cosmos, 1996. 374 pp.
Zorgbibe, Charles. Histoire de l'OTAN'' Brussels: Complexe, 2002. 283 pp.
References
Other websites
NATO Official Website
Basic NATO Documents
1949 establishments |
Clayton is a city in Idaho in the United States.
Cities in Idaho
Custer County, Idaho |
<p>How can I show the items of the <code>List<string> Sections</code> as a <code>Combobox</code> under the Sections field in a DataGrid myDataGrid.</p>
<pre><code>List<string> Sections = new List<string> {"C50", "C40", "C30"};
</code></pre>
<p><img src="https://i.stack.imgur.com/81f7l.png" alt="enter image description here"></p>
<p>Currently I'm using the below code to populate the rest of the fields in myDataGrid.</p>
<pre><code>var data = from row in Building.Columns
select new
{
row.Id,
row.X,
row.Y,
row.StartElevation,
row.EndElevation,
row.FoundationHeight,
Sections = ""
};
myDataGrid.ItemsSource = data;
</code></pre> |
<p>We are doing a load test of an application, and after some time AppDynamics reports <strong>"PS Old gen" at 100% in red</strong>. Full GC is running every 10 minutes. Memory's "Current Utilization" varies between <strong>70-90%</strong>, it goes like this for hours and never fails with OOM.</p>
<p>I thought that once old gen utilization is above certain level, GC will try to free/compact old gen area and if nothing is freed it would either fail with OOM and start crazy full GC cycles just before it. However I don't see any of these. The application runs fine with 100% old gen utilization.</p>
<p>We are using Oracle Java 7u14 (64b, 4 cpu cores, 10gb RAM) and JVM is configured with </p>
<pre><code>-XX:+UseParallelOldGC -Xmx4g
</code></pre>
<p>Thank you!</p> |
Theodore Ringwalt "Ted" Hartley (born November 6, 1924) is an American actor, producer, and businessman. He is the CEO of RKO Pictures.
He was married to heiress, actress and philanthropist Dina Merrill from 1989 until her death in 2017.
References
Other websites
Personal website
"Ted Hartley...and the Rebirth of RKO Studios"
"Flight of Fancy: Ted Hartley, who came to Hollywood as an actor and left for investing, has found running the legendary RKO studio rife with challenges", July 8, 2002, Los Angeles Business Journal
People magazine, April 19, 1999 (pdf)
U.S. Naval Academy Alumni Association newsletter, "Ted Hartley '46" (pdf)
1924 births
Living people
American movie actors
American television actors
American stage actors
American television producers
Businesspeople from Omaha, Nebraska
Actors from Omaha, Nebraska |
Los Santos could refer to:
Los Santos Province, Panama
Los Santos de Maimona, municipality in Badajoz, Extremadura, Spain
Los Santos, San Andreas, fictional city within the video game Grand Theft Auto: San Andreas
Los Santos (JOGA3), team in the Nike JOGA3 futsal tournament
Related pages
Santos |
== Sch
c
о Dit (2 ад Er
(AS Cor Co
в А“ є А T E EL] ae
h: x Et E
en or the —
E x Ж дабаў I lx
Bp. E? E Й
ES
E
س 5
пра 2 Е Ge
ЖЫ а Bocns A.
Ent et Ste Hall. A BEE я Е ДРОВ
| poems
( Q£z ox Doo 2
8872224 & Soll фу егу AU MaustesSettas to Hs Ме o NenDend ПЕ
Айы ні
ТҮГЕН”
`
буру
м
a Ў
INTRODUCTION.
IN У T
ШӨП
е
о
MODERATO
MARCH
о
E
3
R:
ALLEGRO Мор
2429
о
^
di
ФЦ
Sun
MERL
VII
(ж)
“у?
S
Г.Л В. 1.
CH
Sé
Wu
у 2
1 ў
Nel
(
LEGIERO.
US ‘ll ES
VAR.2.
UPB
= аз”
——
E]
| @
кез
Мана
EE —
-
-
-
pensar]
2
ES [ 4
айыз
ES
s
Е: =]
KEEN.
ASA
k
ананас V QN DNUS ЕЕ
LE ГЕЙ TIG ваны ESAS рез ES
Ex mer. ЕТ a Ge
°
3 1
m — ШШШ E
== = DELLI mu к ШЕЕ
ا >
AS А ОД
Za a=
ER. Го Y. é Jun [
еее: НЕ ВИ a> s °
PAS Wai рел ӘР НИ | IO
[I Я (Бей Ве жарт жан ў а MEM ud ES |
ل ETS E NS - 2
Beacon EE A PASE т
ERRORS 25: ENE CADA |S
[O AA AAA, `
| | ¡DR 14 OO
J Ui С а Diac
| | CH all II Peu
| ! "ә 3
| АВ а Ai, Dak и Ih
d CU : Mi ФОТО х FE
(ДА = © їн a Пи
й T M S. ese n | "Dy [NI Ep PTT
ша H T
НИ
й
|
a
E
Sa
GË
EES
Бек ты
e Ж.
— Kee
аллы дет.
E ECE БНО
№ w
E
рівне оо
01170 | 1000
По ` cU m
mud
(||
ТЕТ
ШІ Ë (H A | ill
| чи г" | A ag) Il, du
Y ЕЗ - a T.
| EI KIT NU. я IHH Hi EN | ІҢ
iu " К A m cu. Ilii
. і. le ў Пы ` AN |
| n ill UI ІН 0 иң š m Tun Ns D ип
{ | tH — HR am s і All II
и A Gu ТЕТЕ ott
E: | . |
] VE И Ж III y ИЧ S
i | = Ш vr ° DT ІШ
.] E pue EM jl Al
IT: ШОК Jl йі ы,
ЗА gi ЗА Hi] % el E 8 d АЎ
< M el
Y
N
2429
| а
E
К de l
En | ип dl, н Ip
: iu
dil, || Was
МТ Tr A (eH ku ІҢ
| SOR AW | ІШ P. |
«M > UM ` kän qu
. di ІН т I |
ШАШ а П» wa BE т ЦА
| ҒЫДА) ШІ Sur" Iw II ++
Dt BE ож | d (ul
и 20
aN а | Me
ПЕ Win p x
А KI й |
«ШО ЦЮ са
d'Ae ug
| š NT
Be. аў pe
шаха МЕ:
ENE | ;
Os SOR ҚЫ ў
e e De nat
Y SR
асымды
Ere
con esp
[ Ра
бій AYRE!
БУ FETE Sage
9.
(tz "nmn
Al ` AU
ІШЕ, II
Пе
i el]
1
dl П
d A |
М | |
aM
HN. _
"M
“(Еж ЕВ)
INTRODUCTION.
E GR О
ALL
3 й EN |
D d
d
НІҢ
H а
Я F-
سه + ||
"E "ul
IN 1
EN |
h. \ N
m «n
Ш Set
i LUI
UN HI
up ШІ
м е |||
7 III
таны
III ral
INS th
==
Бет
==
ru loco
а 618351.
>)
НЕН е» NES — — La
d Ai
IECH)
if,
v. E
«ІН |
KL
nd
(
da
| |
(c:
—
| j
D
| d =" ШЫ.
E. | |
Pies ( "ШІСІ
MÍ |
\
th ПИ
тШ ИШЕМ
NA T у
eN
E | | M.
т? a
I I dr
ІШ E WA
Niles м `
24 | : \ à
E | +! n
114 ў
EL. |
ШІ Ba
Ру нені Ball
|
Ne, | | uh
Л fill I»
=
2 |
\ dil
UN
d ПП
М A
E l all
AN wll,
š l. Il
2 (ЕТ
2 NRI | e
S I E EMIT
A MT
i.
D Ш
ТЕ =]
(JI
М
aN
Mi
UN
PEA
IA
м
Nk
"
II
AG
бо Вы
“>
Ы
ә Фа. T
EU i!
"Dk,
и d
Бет МЕН! H
БИШЕ,
Чт `
VII e яй |
бі Мито MI
(y ul ` Ak
Шш ө ү
бү Zi We
[|| iil MO
um ex t
И 4!
I «A «4
- m | ар
ww | і
ч
q 2
D
D
іч
| |
Ë \ D Ё /
|
l:
E:
Ë
| | ІН
9
Гэр
=:
ый?
EEgE [ne
Ee,
ты
ШЕ----.Іия----
Fi
RESTS JA
АН СЛОВ eae ATEN
ER СБ РЕНО RA TS ә
ae наро ЛВ
|
| | n UI
CH ІШ І UN
1 | | e №
| тй " cx Š қ d
Enge um ed ias
i 3 di St Sin
wii д ke 4
ung H «М ҮШ bm
E EN “ў En vi
ІІ JI ch H ا
Bi i He "t ТТ Т
| “У | UE
"lj |! A | «|
UR Hi | ч i m
— Я JL dch il Mill
жы (KO vi d
E éi in Ai AA Dal
|| Мом I JM HI 1
рэ miM ШЕСІ
El й n
! |
я г | ||
| 9€ | |
EN EN ll т Í
š /
Su CH) TEN
mum | will " +
SR | dl Al
& d | = | d
ў ШТ CN Я i № | š 4
Dal 4
SRL dei
ШЫ: el
GRAZIOSO.:
| |
ANDANTE
MA NON
TROPPO.
Г
LA
FA
М,
2429
7
eT 5 E 1 | Kl
E. ‘fl p | N 1 ІНІ
gu ul ‹ Й gi n AN |
м U| ig ES Me
ің м ёй КҮШІ ДАЧ II
d ч өм (МИН HH че
" ІШ яз и, +! "| |
ТЛ III: AE |С
ЛЛ р ЧІ Co
D sl ШЕЛІ ВР ІШ
OW II М Ші ЖАШ TES
2 ke Gu DU Gm Өле |Мен
a It se be MES ам
p ФИ mu ат
On u Ш
dnm JEN ^ ey | [| "is ШІН | 1 |
d [| БМАС we D ии
eh Hm wl Il ш WU SM Wwe | gm СЕ bm
MN Ш 88 pe du un «| Wi WD DU З ul
ën [т ОЖ II Ye змо “ك Gu TU
CH UL, 3 Ня og H
a Ей ES uu "lge — iB le ПУ |
IS 8 3 E WI,
` 5 Шиш іш
e ul AL Al
S N чә "v2
THO ИМ IND. INE
d
Scherxando
VEND
Ce
=
a=
w "eem pus
згас. жаман
“Оты ы
و ال
ег
а am
NS A AN]
кзы сулы
AS EPA ,
(FEE ст ЖА
PUE FA A Битен
ШИР” |
ЦІ IM «РН S [m
4 A^ DU AT
| чэ “55 і NJ ер
ШШ » Ur hi (e
2429
СШ D
uu wm d
ШЕ || a
ues | ee] ST ІШ!
ИНЕ па ШӨ | WI
387 ds usni ү n
° бе! «её A ЧНІ!
3 ор eis: (UI m
: TUUM YI М
s n 5 Du
: лу | ИШ
ў!) "m
ТШ қ "di
1 Ы Чи
"n «Tm III | T
MIT t ` HI
ЧО ug eE eje SAT
4 a | №
<! ttt И
: Ш ; Y |
SU H SU m
| JB |! ШІ
EN ill || | EB ||
m "M | | НІ |
N d "li
NW ШІ Reve oa ТП!
Wu та OI III Я”
ІШ ШЕ //
| ТЩ 4 WII
А "M «ll
ШАШ э di
N Ф е е | HI
_ ШІ dE. Ыл
> | “І “І
Е y We Ш 41,0 tit
5. oum Š Hi III N
: ІШІНЕ ch | D
E M al і NES ШЕ Ца `
% Sinz: Z ЫШ, UM M ШИ» _
ў
ҮШІ |
` || |
D d 3 N > :
? ТА `
lb
А
1 NN
AN
NA `
AN
NS
NN
N
| 1
\
at At, `
Wl Мя
111% "е
ТІҢ = |
11 SITES
AN HI
1 Р
ШЕШЕ
ШЕ? вини
e || i^
il
1111 ung
V || ІШ
d | BN ТІП
|| i!
ПТ wll
ар IR.
E | vs
Е |
| E
e] :
2429
<
|
d
И $ ПА
|
| |
di 2
IM «ty
Ш e|
M su ill
And
| II % |
con esp?
ÓN
429
о
EA Gu
SN
|
Främmestad is a locality in Essunga Municipality in Västra Götaland County in Sweden. In 2010, 393 people lived there.
References
Settlements in Vastra Gotaland County |
Seymour is a city in the U.S. state of Texas.
Cities in Texas
County seats in Texas |
Lalonquette is a commune of the Pyrénées-Atlantiques département in the southwestern part of France.
Lalonquette |
<p>I wanted to learn to use C++ 11 std::threads with VS2012 and I wrote a very simple C++ console program with two threads which just increment a counter. I also want to test the performance difference when two threads are used. Test program is given below:</p>
<pre><code>#include <iostream>
#include <thread>
#include <conio.h>
#include <atomic>
std::atomic<long long> sum(0);
//long long sum;
using namespace std;
const int RANGE = 100000000;
void test_without_threds()
{
sum = 0;
for(unsigned int j = 0; j < 2; j++)
for(unsigned int k = 0; k < RANGE; k++)
sum ++ ;
}
void call_from_thread(int tid)
{
for(unsigned int k = 0; k < RANGE; k++)
sum ++ ;
}
void test_with_2_threds()
{
std::thread t[2];
sum = 0;
//Launch a group of threads
for (int i = 0; i < 2; ++i) {
t[i] = std::thread(call_from_thread, i);
}
//Join the threads with the main thread
for (int i = 0; i < 2; ++i) {
t[i].join();
}
}
int _tmain(int argc, _TCHAR* argv[])
{
chrono::time_point<chrono::system_clock> start, end;
cout << "-----------------------------------------\n";
cout << "test without threds()\n";
start = chrono::system_clock::now();
test_without_threds();
end = chrono::system_clock::now();
chrono::duration<double> elapsed_seconds = end-start;
cout << "finished calculation for "
<< chrono::duration_cast<std::chrono::milliseconds>(end - start).count()
<< "ms.\n";
cout << "sum:\t" << sum << "\n";\
cout << "-----------------------------------------\n";
cout << "test with 2_threds\n";
start = chrono::system_clock::now();
test_with_2_threds();
end = chrono::system_clock::now();
cout << "finished calculation for "
<< chrono::duration_cast<std::chrono::milliseconds>(end - start).count()
<< "ms.\n";
cout << "sum:\t" << sum << "\n";\
_getch();
return 0;
}
</code></pre>
<p>Now, when I use for the counter just the long long variable (which is commented) I get value which is different from the correct - 100000000 instead of 200000000. I am not sure why is that and I suppose that the two threads are changing the counter at the same time, but I am not sure how it happens really because ++ is just a very simple instruction. It seems that the threads are caching the sum variable at beginning. Performance is 110 ms with two threads vs 200 ms for one thread.</p>
<p>So the correct way according to documentation is to use std::atomic. However now the performance is much worse for both cases as about 3300 ms without threads and 15820 ms with threads. What is the correct way to use std::atomic in this case?</p> |
<p>I want to get the row count of how many records have been deleted. The below query returns the number of records that will be affected, but </p>
<pre><code>SELECT COUNT(*) FROM suppliers
WHERE EXISTS
( SELECT customers.customer_name
FROM customers
WHERE customers.customer_id = suppliers.supplier_id
AND customer_id > 25 );
</code></pre>
<p>I need something like this, after the rows have been deleted, I can show the number of records that have been deleted on the front end. </p>
<pre><code>SELECT COUNT(*) FROM suppliers(
DELETE from supplier(
WHERE EXISTS
( SELECT customers.customer_name
FROM customers
WHERE customers.customer_id = suppliers.supplier_id
AND customer_id > 25 ));
</code></pre>
<p>I don't want to run the query twice, one to get the number of records that will be deleted, if its greater than 0, then I run the second query to delete the records.</p> |
The National Assembly of Pakistan is the lower house of the parliament. The National Assembly has 342 seats, 272 of which are elected by the people, 60 are reserved for women and 10 for religious minorities.
Government of Pakistan |
Popeye the Sailor Man is one of the most popular cartoon characters of all time. He first appeared in a comic strip called Thimble Theatre by E.C. Segar in 1929. Popeye is a sailor who smokes a pipe and mutters things under his breath. He has only one eye, he is short and uneducated, but when trouble occurs, usually saving his girlfriend, Olive Oyl from his nemesis, Bluto/Brutus, he eats a can of spinach, and gets super-strength.
Over the years, He also appeared in a series of cartoons made for movie theatres by Paramount Pictures, comic books, arcade, video games, hundreds of advertisements, peripheral products (ranging from spinach to candy cigarettes). In 2002, TV Guide ranked Popeye #20 on its "50 Greatest Cartoon Characters of All Time" list.
Character history
Creation and development in Thimble Theatre
Popeye was created by E. C. Segar and was inspired by a man Segar knew in Chester, Illinois: Frank "Rocky" Fiegel. Popeye would make his debut in the January 17, 1929 Thimble Theatre strip "Dice Island" as a rough sailor for hire. While originally introduced as a minor character (with the actual star of the strips then being Castor Oyl), Popeye's popularity eventually grew to the point where he became the main character of Thimble Theatre, with the strip now focusing on his adventures and hijinks. Initially, Popeye was portrayed as a very strong and seemingly uneducated but very savvy sailor who would gain extraordinary luck and resilience when he rubbed the magical Whiffle Hen Bernice, but by 1932, he began to favor spinach, crediting it as a healthy source of strength. As the strips started focusing more on Popeye, he began to form a relationship with Castor's sister Olive Oyl after she had left her previous boyfriend Ham Gravy, and the two would eventually go on to become one of the most recognizable couples in cartoon history.
After Popeye's run in the original Thimble Theatre, he would return as the main character in the 1948 comic book series by E. C. Segar's assistant Bud Sagendorf, which combined elements from both the original Thimble Theatre and the Fleischer Studios cartoons. His comic book appearances would continue for decades until the title's end in 1984.
Fleischer Studios
Popeye's huge popularity led him to be adapted into animation, which would only be loosely based on Thimble Theatre due to the limited length of the theatrical shorts at the time keeping them from making proper full-length adaptations of the Thimble Theatre sagas, which resulted in the shorts being episodic. The huge success of the first Popeye the Sailor cartoon (which originally started as a part of the Betty Boop shorts) would ensure a long-running series of independent theatrical shorts for the now famous sailor. In the various cartoons by Fleischer Studios, he would usually have to rescue his girlfriend Olive Oyl from Bluto, his rival and sometimes friend or go on a daring adventure with Olive and his good friend J. Wellington Wimpy. Some of the cartoons take a different recurring approach, like him rescuing Olive from another threat, dealing with something alone, fighting a small enemy he cannot beat, or watching over his adopted son Swee'Pea. As these theatrical shorts deviated from Segar's strips quite a bit, many characters from the comic never made an appearance or only appeared once (like Castor Oyl and the Goons). However, other characters like J. Wellington Wimpy (who sometimes served as Popeye's sidekick), Poopdeck Pappy and, more rarely, Oscar would make semi-regular appearances in the shorts. Eugene the Jeep also made some appearances but would not be used as often as the above. George W. Geezil also made only two appearances alongside Popeye. Many of these cartoons mostly focused on Popeye's adventures and antics along with Olive and occasionally Wimpy as they tried to resist the antagonistic Bluto. While not appearing as a sailor very often (as Popeye was usually portrayed with a number of odd jobs) the stories in the cartoons would involve his brawling escapades or his adventures in certain areas of the world while doing impressive feats and preserving Olive's safety and their relationship.
World War II
During the World War II-era animated shorts, Popeye was a member of the U.S. Navy and his outfit was changed to a white Navy suit, and he would continue to look like this in animation from the 1940s through to the 1960s. During Fleischer Studios's final years of operations, the shorts they produced were WWII stories focusing on Popeye's heroic attempts to help America fight the enemy, mostly the Japanese and Germans. The cartoons with these battle scenes have often been banned from television for being considered too "politically incorrect."
Also, in the 1940s shorts, Popeye gained four nephews named Pipeye, Peepeye, Poopeye and Pupeye, who originally debuted in an earlier short within a dream sequence as his children, before being made recurring and turned into his nephews. However, their exact relation to Popeye remains unclear, and the parent of his nephews has never been properly identified.
Famous Studios
Following the takeover of the Popeye animated franchise by Paramount Studios in 1942, the Popeye cartoons were now handled by Famous Studios, which made drastic changes which abandoned almost all traces of Thimble Theatre and focused largely on plots involving Popeye, Olive, Bluto in something resembling a love triangle, without many other characters appearing and with very few shorts deviating from that setup, which involved Olive falling for Bluto and Popeye beating him after eating spinach in an oft-repeated formula. Also of note are Famous Studios' remakes of Fleischer cartoons (such as Goonland, itself a loose Thimble Theatre adaptation), heavily changed by Famous to remove all traces of Segar creations outside of Popeye, Bluto and Olive, i.e. Popeye's Pappy replacing Goonland's Goons with what might be considered racial caricatures of Africans led by a Bluto-like cannibal, with the only thing in common between the two versions being the rescue of Pappy - who would go on to make only two more appearances after this (one of which contradicted the established fact that he left his son shortly after his birth). Supporting characters who were notable friends of Popeye and even had several appearances in Fleischer cartoons, such as Wimpy, Pappy and Swee'Pea, were featured less than a handful of times: Wimpy only appeared in three shorts (aside from flashback-oriented stories) and others such as Eugene the Jeep never appeared at all. Popeye's role as an adventuring sailor was also reduced to a point where he was barely ever seen at sea or in the Navy other than in a few shorts mostly from the war period, as the majority of stories preferred to avoid doing more adventurous and fantastical stories and focus on Popeye's everyday life, his vacation hijinks or the "love triangle" setup.
Popeye's portrayal in the animated adaptation (such as the theatrical cartoons and especially the Famous outings) has alternately been criticized for giving him a single means to solve all of life's problems (unlike in the older strips), or praised for bringing children to eat healthy. This reliance was most exaggerated in the short "How Green Is My Spinach," which presented Popeye as being helpless without spinach (and portrayed other vegetables as ineffective), spoofing the cartoons's own formula but at the same time providing a rather questionable message.
In the fifties, Popeye's cartoon catalog was sold by the Paramount studio to Associated Artists Productions for broadcast on television. Animated shows were also made for television in the 1960s, 1970s and 1980s.
First television series
In 1960, the first Popeye the Sailor animated television series was produced for first-run syndication which proved successful. Like the earlier theatrical cartoon series, it would use many elements that were already well known, mostly the basic storyline of Popeye trying to keep his sweetheart Olive safe from the hands of other male suitors while using spinach to remain fit and healthy. Unlike the theatrical shorts however (especially the Famous Studios shorts), this TV series made a more prominent attempt to bring back characters and elements from Thimble Theatre back to Popeye's side, such as his old friend J. Wellington Wimpy, who had been considerably absent during the Famous era, and the show even included characters who never had the chance to appear in animation, such as Popeye's old lucky charm Bernice the Whiffle Hen and even Alice the Goon, King Blozo and Rough House (yet while bringing in more Thimble Theatre elements, very few episodes were a direct or accurate adaptations of the strips and had no real continuity between them). Notably, the only character that failed to return was Bluto himself, who was instead replaced by his lookalike/brother Brutus, due to King Features incorrectly thinking that the former was not originally a Thimble Theatre character. While the show did involve Popeye's love life, episodes actually focused more on his adventuring around the world (and beyond) not unlike the Fleischer and comic strip incarnation, and also brought back other Thimble Theatre antagonists rather than relying solely on Brutus, like the sinister Sea Hag and Toar the caveman, who proved to be a true challenge for Popeye. As in the final Fleischer cartoons and most Famous shorts, Popeye still wore his Navy uniform, an exception being the pilot episode "Barbecue for Two", where he did wear his original outfit.
The All-New Popeye Hour
In 1978, Hanna-Barbera Productions, with King Features Syndicate, would produce a new Popeye television series, The All-New Popeye Hour. Unlike the previous show, this series had higher-quality animation and was more akin to Segar's work and Fleischer cartoons than other Popeye animations, with Popeye more regularly seen as an adventurous sailor. Popeye's look was once again changed for this series, this time it was a permanent return to his classic outfit, however he still wore his Navy hat, making it something of a combination of both styles. The series also gave characters such as Alice the Goon more prominence, having her co-star with Olive in their own segment, Private Olive Oyl. This show focused more on adventure than past animations: there were entirely new segments dedicated to sailing the seas and searching for adventure, as in Popeye's Treasure Hunt. Popeye and the Sea Hag's relationship was also more accurate to the strips than the previous series, with the Hag wanting to marry Popeye, much to the latter's disgust. Oddly enough, Popeye's signature spinach can would have special effects on other characters, such as Olive and Swee'Pea, who would unusually turn into actual superheroes.
Popeye's first movie
In 1980, a theatrical live-action movie called Popeye was released, featuring an original story written by Jules Pfeiffer, directed by Robert Altman, and serving as a more faithful adaptation to Segar's Thimble Theatre. It brought almost every friend of Popeye's to the silver screen, although it showed the well-known sailor (as whom Robin McLaurin Williams starred) as having an initial aversion to spinach, and the setting took place in a port town called Sweethaven, created on the island of Malta by Altman's set decorators. It eventually went on to gross $49,823,037; more than double the film's production budget.
Popeye was produced as a musical, with original songs whose music was composed and whose lyrics were written by Harry Nilsson; however, Sammy Lerner's familiar theme for the character, "I'm Popeye the Sailor Man," was retained in the final sequence.
Popeye and Son
In 1987, the latest animated series focusing on Popeye was produced, entitled Popeye and Son. The series was unique in the Popeye franchise for taking place later in Popeye's life, where he had finally married Olive Oyl, settled down and had a son of his own (a notable change considering the rarity of having well-known cartoon characters actually move on with their lives). The series shared similarities with its predecessor, The All-New Popeye Hour, having various references to Thimble Theatre and other media in Popeye's history such as the theatrical film, with the cartoon taking place in Sweethaven. However, the series didn't prove as popular as its predecessors and was eventually cancelled after 13 episodes. Being the last animated Popeye series on television, it can be considered somewhat fitting that it ended at a later and happier point in Popeye's life.
Revivals
In 2001, Popeye received a tribute show on Cartoon Network titled The Popeye Show, which only featured classic shorts but also adding trivia info and facts about Popeye as well as occasionally showing unaltered original versions of the shorts, with the series going on to have 45 episodes.
In 2004, a CGI-animated TV movie titled Popeye's Voyage: The Quest for Pappy was produced by Mainframe Entertainment for Lions Gate Entertainment and King Features Entertainment. An attempt at a full-fledged animated theatrical film was also made by Sony Pictures Animation for release in 2012, with test animation made by Genndy Tartakovsky, yet production on this film has apparently remained on an indefinite hiatus.
In 2012, IDW Publishing began a brand-new Popeye comic book that primarily stays faithful to the character's original comic strip incarnation by E. C. Segar and Bud Sagendorf, and features countless throwbacks and references to Popeye's old adventures and even features the return of many (if not all) of the characters from the classic era. As the series is more faithful to Segar and Sagendorf's work, the plots of each issue follow more closely to the original format of the older comics rather than the cartoons, and the art even replicates Segar's style flawlessly. In 2013, IDW held a special crossover event where they depicted many of the settings in their comics as being invaded by the Martians from the 1962 trading card game and 1996 film Mars Attacks, with Popeye facing off against the 1962 incarnation of the Martians in the special Mars Attacks Popeye.
Character designs
Popeye's unique and commonly used design is one that is immediately recognizable, being always depicted as a gruff-looking yet skinny sailor with a large cleft chin, a single eye, a mostly bald head and very large forearms with anchor tattoos, while his outfit normally consists of a black dress shirt with a red neckline and sleeves with blue edges along with blue pants, brown shoes and a sailor's cap. During his first introduction in Thimble Theatre, Popeye's appearance was not too different from his current one, the only difference being that his nose was noticeably larger, his chin was slimmer and his forearms were less round and more angular (and also a bit hairy), but as Segar's talent continued to grow, the design would change to match the well known sailor seen today. This design would be his most iconic and most used depiction used in many media, and most notably the first piece of Popeye animated media by Fleischer Studios.
Following the attack of Pearl Harbor in 1941 by the Japanese which made the US take part in World War II, Popeye's design remained unchanged, however, in the cartoons he was now made a member of the U. S. Navy and given the appropriate naval attire, consisting of the standard white uniform with a black neckerchief, black shoes and a small Navy cap. He would continue to wear this outfit until the mid-1960s. During his Famous Studios run, Popeye's eyes were also slightly enlarged to look a bit more realistic rather than looking like black dots, and he was also portrayed as having two eyes in both Famous Studios and the 60s television series, which would occasionally be seen in several shorts.
When Bud Sagendorf began the Popeye comics in 1948, Popeye's design was changed to resemble his classic look but while still wearing his Navy cap from the war. His eyes were also changed back to their black dot appearance. His chin was also further enlarged with only a few minor changes due to Sagendorf's own unique art style. This design would continue to be used by Sagendorf's successors in Popeye comics, such as George Wildman, Bobby London and several others throughout the 70s, 80s and future newspaper comic strips depending on the artist, with Segar and Sagendorf's designs usually being interchanged. Sagendorf's design was also used in other 70s media and two cartoons, The All-New Popeye Hour and Popeye and Son.
Since the end of Popeye and Son, media and merchandise (outside the occasional comics) would continue to portray Popeye with his classic look or his Sagendorf design regularly, and only rarely using his Navy look.
Drawing the character
Popeye's appearance is always the most difficult for cartoonists to duplicate because, as Sagendorf once pointed out, there is nothing normal about it. Sagendorf went on to admit that after approximately a year of attempting to do so as Segar's apprentice, he had to ask Segar to draw the character for him; he explained, "It turned out that if you didn't draw the eyebrows and eyes first, the nose second, the head third and the chin last, you were dead."
Personality
Popeye is a rough and tough sailor with a heart of gold who always does what he can for others and always doing what he thinks is best. He is brave and compassionate, as he will not back down against any foe and give them all he has got, but his compassionate nature makes it so he always tries to "defends the weakerist", as he cannot stand seeing the weak and helpless get abused. He also has a fondness for "poor dumb animals" and, similarly, cannot stand to see any animal being hurt for no reason. But he also has no patience for violent beasts who attack defenseless people or other animals for no justifiable reason, and he will be quick to turn them into mincemeat for their hotheadedness.
Being a sailor, he has a love for adventure and the sea, and will not pass up the chance to find new mysteries, lost treasures and grand adventures. While he is usually a treasure hunter of sorts, he is not greedy and always does his best to share with others and encourage others to do the same. Popeye has a dislike for things like monsters, ghosts and other such terrors, having faced several himself in his life time and would even pretend they do not exist, as seeing them terrifies him greatly, but he always manages to muster the courage to face off against any foe. Popeye's favorite food is spinach, and he always tries to encourage others to eat this healthy vegetable as it is a great source of "strength and vitality." He loves his sweetheart Olive Oyl dearly despite their rough start and will go to any lengths to keep her safe and make her happy, showing that he is a very chivalrous and romantic man, despite his rough, tough and gruff nature.
Biography
Past
Birth and early life
Popeye was born the son of Poopdeck Pappy and an unnamed woman in a typhoon in Santa Monica (with Popeye erroneously claiming to have been born at 2 or 3 years of age). Shortly after his birth, his father Poopdeck left home and was never seen again, and his mother's fate was unknown, leaving the young Popeye an "orphink" to be raised by an orphanage keeper who gave him the ID number of 185,764. As an infant, Popeye already had his signature pipe, presumably given to him by his father before leaving, and would only take it out of his mouth for his morning bottles of malted hardtack. As far as he could remember, little Popeye was impressed by early home training and exercised as soon as he was able, but avoided getting into serious fights until he was 4 years of age, where he had finally had enough of his orphanage keeper and let him have it. After this incident, it seemed as though Popeye's keeper became impressed with the child and decided to enter him in contests (similar to dog shows) where the young Popeye became a prize baby in many shows and always took great pride in his Bertillon measurements. Eventually, the orphan Popeye would fall on hard times upon leaving the orphanage, and was forced to wear flour sacks for clothes, but happily, the luckless lad was taken in by Whaler Joe at the docks, who even bought the young lad a new pipe and a fascinating straw hat with a radio antenna on it.
Childhood
At six years of age, Popeye began to fulfill his promise of taking his exercising more seriously and started devoting himself to fights with the local bullies, easily laying his foes among the geranium flowerbeds, always promising to do so and never breaking his word. With Popeye around, the local bullies did not need the aid of any pliers or doorknobs to get rid of those useless bicuspids thanks to Popeye's left-right to the jaw. As Popeye's notoriety grew among the children, he inadvertently became a factor for good in discouraging his fellow rough-dock kids from crapshooting, doing so by being too good at the game himself, as he always got 18 straight passes when he rolled the dice. Despite his love of crapshooting, Popeye would be forced to sell his beloved dice for the lead in them after his guardian Whaler Joe fell on tough times. One day, Popeye set out on a boat with nothing but a bent pin and a spool of thread in hopes of helping his guardian by catching whales for him. Unfortunately, upon reaching the whale pod, Popeye realized he was grievously ill-prepared against the giant sea beasts who thrashed about his little vessel as they let out a loud horselaugh, which made Popeye respond with a quick tempered "Blow me down, you-!"-- but before he could finish, the whales suddenly stopped. It was then that the largest whale, deeply offended, got on little Popeye's vessel and sprayed him with a mighty jet of water. This action infuriated the young Popeye so heavily that his anger became pure strength; he quickly got back on his feet and punched whale with all his might, instantly killing the proud alpha and proceeded to take on the rest of the pod. A triumphant little Popeye then returned home with a nice string of whales for Whaler Joe that night.
Teenage Years and the Path of the Sailor
Upon reaching the age of 12, Popeye had startled everyone he knew by the sheer fact that he was now like a full-grown man, puberty having hit him hard as he now had to shave after every meal and he even had muscles so tough that they could be used as grindstones, with Popeye even renting out his forearms for just that purpose for some extra side cash. It was around this time that Popeye finally (but unknowingly) set out to sea, having been shanghaied onto a crew one night after some bilge rat put a mickey in his "sodie pop" to knock him out. After he woke, he found himself aboard the Josie Lee with a new crew bossing him around, so he decided to slip a "mickey" himself to everyone in the crew with his fists, including the captain. It was then that the Josie Lee began to drift out to sea and after a few days, Popeye realized that he liked this style of living and would go on to devote his life to that of the sailor's way, deciding to join the crew of the Josie Lee and begin practicing his "sailor's walk" from then on. Popeye then dedicated himself to sailing the seas, looking for fights and new adventure, as well as any clue to the whereabouts of his long-lost Pappy.
The One-Eyed Sailor
As the twelve-year old Popeye set off on his first voyage, he would end up losing the vision of his right eye in "the mos' arful battle" of his life. One fateful night, Popeye had just finished shooting craps with his five mates, who laid beaten on the deck of the Josie Lee with all their money on Popeye's side. It was then that the monstrous and bloodthirsty cook of the ship, an evil, beast-like man simply known as "The Ape," stepped forth, having had enough of Popeye's winning streak. Popeye knew a fight was inevitable and shouted out a "Blow me down!" before promising to lay the monster man "among the swee'peas" (the sweet pea flowerbed) as his resting place. However, the naive young boy (who always kept his promises no matter what) realized that there was not a single flowerbed of "swee'peas" in sight, with the exception of a bed of sunflowers on the ship. The flustered Popeye kept looking around the boat with his good peepers for any sign of a flowerbed to keep his word on, but before he knew it, "The Ape" pounced on the unsuspecting rookie sailor and a fierce onslaught ensued with The Ape showing no mercy and laying down a gruesome punishment on the sailor, with Popeye never being able to see another flowerbed with that one peeper of his again. From then on, those at sea would refer to Popeye as "Pop-Eye", after his popped eye.
Despite this gruesome defeat, Popeye did not weaken or falter and only became more dangerous from the experience, and he quickly recuperated and continued his service as a sailor on the Josie Lee, continuing to make his regular nightly rounds, winding the anchor watch, always staying in front of the mast so he could say "Blow me down!" when the wind hit the sails and always keeping his fists tough while walloping his foes with only his left fist, for if he used his right fist, he would be unable to control his strength without obliterating his opponent due to not having his right eye to be in synch with his fist anymore. In those days, one had to be a brave or foolish mariner to incur Popeye's wrath.
It was around this time that the teenaged Popeye started embracing a chivalrous oath of gallantry, possibly due to the mature nature of his shipmates, with him often refusing to involve himself in the haughty and lewd conversations they had about fair maidens. His chivalry reached its peak one day when an albatross landed on the deck of the Josie Lee. The hapless little bird was suddenly grasped by none other than the ship's cook, "The Ape", who hoped to make some "Off" out of the poor bird. Popeye then noticed that the small bird was wearing a pair of tiny lady's shoes, making him realize that this albatross was a lady bird, or "Albatress", as he called her. Popeye then wound up his fist and let "The Ape" have it with a mighty blow to the jaw (while also unintentionally getting a revenge of sorts). With the little female albatross now saved, Popeye apologetically bowed before the little bird and said "maybe you is somebody's sister, tha's a fack! Nobody but a criminal would do a hurt to anybody's sister!", and the little bird happily went on her way.
The Mary Ann
Around the age of 14, when ships were wood and men were iron, young Popeye became a member of the Sea Dog Club for sailors, where he would meet his good friend Bill Barnacle. The two would then join the crew of the Mary Ann for an unknown voyage. On a dark night, the Mary Ann began ringing in an ominous and unusual tone not unlike the sound of bones and skeletons moving when suddenly the moon became blood red. The two shocked sailors could only look on in horror as they saw numerous indescribable beasts clinging to the side of the Mary Ann, led by a sinister being. The next morning, the duo and their skipper found five of the crew missing with no trace of them left behind. All that was known was that their frightening encounter aboard the "Ol' Mary Ann" would forever remind the duo of the all-true horrors that exist within the seas.
Dice Island
Later in life (at the presumed age of around 34 according to Bud Sagendorf), Popeye would offer his seafaring services at local ports; it was there he would eventually meet the ever-ambitious Castor Oyl and his sidekick Ham Gravy, who sought Popeye's services in order to travel to the gambling paradise of Dice Island and make it big using the luck-enhancing powers of their mysterious pet, Bernice the Whiffle Hen, and through them he would meet Castor's sister, Olive Oyl who at first was not too fond of the sailor and vice versa. Even her first words to him were harsh: "Take your hooks offa me or I'll lay ya in a scupper", and they fought bitterly---and hilariously---for months until finally realizing their feelings for each other. It was at this point that Olive left her womanizing fiancee Ham Gravy to be with the gruff sailor she loved. Since then, Popeye and Olive have remained almost inseparable and happily in love.
Songs
Since his debut in animation, Popeye has had many unique songs for himself as well as many tunes dedicated to him.
"I Yam What I Yam"
"Swee'Pea's Lullaby"
"Blow Me Down!"
"Sailin'"
"I'm Popeye the Sailor Man"
Popeye in other media
The character has been adapted into different forms of media, including animated, live-action movies, TV shows, video games, and action figures.
William Costello (a.k.a. Red Pepper Sam) from 1933 to 1935
Jack Mercer from 1935 until his death in 1984
Jackson Beck during the brief time Jack Mercer served in World War II
Mae Questel from 1945 to 1946
Harry Welch from 1945 to 1947
Maurice LaMarche from 1985 to 1990
Billy West in from 2004 to 2006
Floyd Buckley (radio)
Dave Coulier (Robot Chicken)
Jim Cummings (commercials)
Robin Williams (live-action film)
Tom Kenny (2014 animation test)
Comic books
Comics characters |
Paul Edward Patton (born May 26, 1937) is an American politician. He was the 59th Governor of Kentucky, serving from 1995 to 2003. He was the first governor eligible to succeed himself in office since James Garrard in 1800. Since 2013, he has been the chancellor of the University of Pikeville in Pikeville, Kentucky after serving as its president from 2010 to 2013. He also served as chairman of the Kentucky Council on Postsecondary Education from 2009 to 2011.
References
1937 births
Living people
Governors of Kentucky
US Democratic Party politicians
Lieutenant Governors of Kentucky |
<p>I just started Angular and I want to create a simple service that can generate data with my api. </p>
<p>I have a route that returns this : </p>
<pre><code>/ranking/:id
</code></pre>
<p>returns a ranking from results in a video game</p>
<pre><code>[
{
position: 1,
user: 1234,
score: 150
}, {
position: 2,
user: 5678,
score: 100
}
...
]
</code></pre>
<p>then</p>
<pre><code>/users?ids=id1,id2,id3
</code></pre>
<p>returns an array of users</p>
<pre><code>[
{
id: 1234,
firstName: 'John',
lastName: 'Doe'
},
...
]
</code></pre>
<p>What I'm trying to do is to create a function that can display an array of objects with my users inside by combining the endpoints so I can get an object like this :</p>
<pre><code> [
{
position: 1,
score: 150,
firstName: 'John',
lastName: 'Doe'
},
...
]
</code></pre>
<p>Thanks for any help !</p> |
Knockwurst is a type of sausage. In North America, knockwurst refers to a short, plump sausage that comes from the Holstein region in Germany. They contain ground veal, ground pork, and fresh garlic stuffed into hog casings. The sausages are aged for two to five days, then smoked over oak wood. Knackwurst is often prepared highly seasoned.
References
Sausage |
Saluda County is a county in the state of South Carolina, United States. As of the 2010 census, 19,875 people lived there. Its county seat is Saluda.
References
19th-century establishments in South Carolina
1896 establishments in the United States
South Carolina counties |
Crackenthorpe is a village and civil parish near the A66 road in Eden, Cumbria, England.
Civil parishes in Cumbria
Villages in Cumbria
Eden |
<p>i have the error that "java.lang.NullPointerException: Attempt to invoke interface method 'int java.util.List.size()' on a null object reference".i think maybe i forgot to appoint value for something, but i don't know what it is exactly.is there something wrong with my arrayadapter or arraylist?</p>
<pre><code>package com.example.lyn.finalproject;
import android.app.Activity;
import android.content.Intent;
import android.os.Bundle;
import android.util.Log;
import android.view.MenuItem;
import android.view.View;
import android.widget.Button;
import android.widget.EditText;
import android.widget.PopupMenu;
import java.util.ArrayList;
/**
* Created by lyn on 2016/10/22.
*/
public class SecondActivity extends Activity {
Button bn1;
Button bn2;
Button bn3;
Button bn4;
Button bn5;
Button bn6;
EditText etext1;
EditText etext2;
EditText etext3;
EditText etext4;
EditText etext5;
EditText etext6;
String cname1;
String cname2;
String cname3;
String cname4;
String cname5;
String cname6;
String ctime1;
String ctime2;
String ctime3;
String ctime4;
String ctime5;
String ctime6;
protected void onCreate(Bundle savedInstanceState) {
super.onCreate(savedInstanceState);
setContentView(R.layout.activity_second);
etext1=(EditText) findViewById(R.id.adcourse1);
etext2=(EditText) findViewById(R.id.adcourse2);
etext3=(EditText) findViewById(R.id.adcourse3);
etext4=(EditText) findViewById(R.id.adcourse4);
etext5=(EditText) findViewById(R.id.adcourse5);
etext6=(EditText) findViewById(R.id.adcourse6);
bn1=(Button) findViewById(R.id.menub1);
bn2=(Button) findViewById(R.id.menub2);
bn3=(Button) findViewById(R.id.menub3);
bn4=(Button) findViewById(R.id.menub4);
bn5=(Button) findViewById(R.id.menub5);
bn6=(Button) findViewById(R.id.menub6);
//为每一个按钮绑定popupMenu,并且接收用户点击的课程时间信息
bn1.setOnClickListener(new View.OnClickListener() {
@Override
public void onClick(View view) {
PopupMenu menu1=new PopupMenu(SecondActivity.this,bn1);
menu1.getMenuInflater().inflate(R.menu.time_choose_menu,
menu1.getMenu());
menu1.setOnMenuItemClickListener(new PopupMenu.OnMenuItemClickListener() {
@Override
public boolean onMenuItemClick(MenuItem menuItem) {
ctime1=menuItem.getTitle()+"";
Log.d("TAG",ctime1);
return true;
}
});
menu1.show();
}
});
bn2.setOnClickListener(new View.OnClickListener() {
@Override
public void onClick(View view) {
PopupMenu menu2=new PopupMenu(SecondActivity.this,bn2);
menu2.getMenuInflater().inflate(R.menu.time_choose_menu,menu2.getMenu());
menu2.setOnMenuItemClickListener(new PopupMenu.OnMenuItemClickListener() {
@Override
public boolean onMenuItemClick(MenuItem menuItem) {
ctime2=menuItem.getTitle()+"";
Log.d("TAG",ctime2);
return true;
}
});
menu2.show();
}
});
bn3.setOnClickListener(new View.OnClickListener() {
@Override
public void onClick(View view) {
PopupMenu menu3=new PopupMenu(SecondActivity.this,bn3);
menu3.getMenuInflater().inflate(R.menu.time_choose_menu,menu3.getMenu());
menu3.setOnMenuItemClickListener(new PopupMenu.OnMenuItemClickListener() {
@Override
public boolean onMenuItemClick(MenuItem menuItem) {
ctime3=menuItem.getTitle()+"";
Log.d("TAG",ctime3);
return true;
}
});
menu3.show();
}
});
bn4.setOnClickListener(new View.OnClickListener() {
@Override
public void onClick(View view) {
PopupMenu menu4=new PopupMenu(SecondActivity.this,bn4);
menu4.getMenuInflater().inflate(R.menu.time_choose_menu,menu4.getMenu());
menu4.setOnMenuItemClickListener(new PopupMenu.OnMenuItemClickListener() {
@Override
public boolean onMenuItemClick(MenuItem menuItem) {
ctime4=menuItem.getTitle()+"";
Log.d("TAG",ctime4);
return true;
}
});
menu4.show();
}
});
bn5.setOnClickListener(new View.OnClickListener() {
@Override
public void onClick(View view) {
PopupMenu menu5=new PopupMenu(SecondActivity.this,bn5);
menu5.getMenuInflater().inflate(R.menu.time_choose_menu,menu5.getMenu());
menu5.setOnMenuItemClickListener(new PopupMenu.OnMenuItemClickListener() {
@Override
public boolean onMenuItemClick(MenuItem menuItem) {
ctime5=menuItem.getTitle()+"";
Log.d("TAG",ctime5);
return true;
}
});
menu5.show();
}
});
bn6.setOnClickListener(new View.OnClickListener() {
@Override
public void onClick(View view) {
PopupMenu menu6=new PopupMenu(SecondActivity.this,bn6);
menu6.getMenuInflater().inflate(R.menu.time_choose_menu,menu6.getMenu());
menu6.setOnMenuItemClickListener(new PopupMenu.OnMenuItemClickListener() {
@Override
public boolean onMenuItemClick(MenuItem menuItem) {
ctime6=menuItem.getTitle()+"";
Log.d("TAG",ctime6);
return true;
}
});
menu6.show();
}
});
//接受用户输入的课程名称
cname1=etext1.getText()+"";
cname2=etext2.getText()+"";
cname3=etext3.getText()+"";
cname4=etext4.getText()+"";
cname5=etext5.getText()+"";
cname6=etext6.getText()+"";
Button bn=(Button) findViewById(R.id.bn);
bn.setOnClickListener(new View.OnClickListener() {
@Override
public void onClick(View view) {
ArrayList<String> courseName=new ArrayList<String>();
courseName.add(0,cname1);
courseName.add(1,cname2);
courseName.add(2,cname3);
courseName.add(3,cname4);
courseName.add(4,cname5);
courseName.add(5,cname6);
ArrayList<String> courseTime=new ArrayList<String>();
courseTime.add(0,ctime1);
courseTime.add(1,ctime2);
courseTime.add(2,ctime3);
courseTime.add(3,ctime4);
courseTime.add(4,ctime5);
courseTime.add(5,ctime6);
Intent intent=new Intent(SecondActivity.this,ThirdActivity.class);
intent.putStringArrayListExtra("list", courseName);
intent.putStringArrayListExtra("list",courseTime);
startActivity(intent);
}
});
}
}
package com.example.lyn.finalproject;
import android.app.Activity;
import android.content.Context;
import android.content.Intent;
import android.os.Bundle;
import android.util.Log;
import android.widget.ArrayAdapter;
import android.widget.ListView;
import android.widget.Toast;
import java.util.ArrayList;
import java.util.List;
/**
* Created by lyn on 2016/10/23.
*/
public class ThirdActivity extends Activity {
protected void onCreate(Bundle savedInstanceState) {
super.onCreate(savedInstanceState);
setContentView(R.layout.activity_third);
Intent intent1=getIntent();
Intent intent2=getIntent();
Log.d("TAG","HI");
ArrayList<String> courseName=intent1.getStringArrayListExtra("courseName");
ArrayList<String> courseTime=intent2.getStringArrayListExtra("courseTime");
ArrayAdapter<String> adapter1=new ArrayAdapter<>(ThirdActivity.this,android.R.layout.simple_list_item_1,courseName);
ArrayAdapter<String> adapter2=new ArrayAdapter<>(ThirdActivity.this,android.R.layout.simple_list_item_1,courseTime);
ListView listView1=(ListView) findViewById(R.id.list_view1);
ListView listView2=(ListView) findViewById(R.id.list_view2);
listView1.setAdapter(adapter1);
listView2.setAdapter(adapter2);
}
}
</code></pre>
<p>activity_third.xml</p>
<pre><code><?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<LinearLayout xmlns:android="http://schemas.android.com/apk/res/android"
android:orientation="horizontal" android:layout_width="match_parent"
android:layout_height="match_parent">
<ListView
android:id="@+id/list_view1"
android:layout_width="wrap_content"
android:layout_height="match_parent">
</ListView>
<ListView
android:id="@+id/list_view2"
android:layout_width="wrap_content"
android:layout_height="match_parent">
</ListView>
</LinearLayout>
</code></pre> |
Keshari Nath Tripathi (; born 10 November 1934) is an Indian politician. He was the Governor of West Bengal. He took promise as Governor of West Bengal on 24 July 2014 and as Governor of Bihar on 27 November in 2017. He was selected as the Governor of Mizoram on 4 April 2015. He is an experienced BJP leader. Earlier, he was the speaker of Uttar Pradesh legislative assembly and the president of Uttar Pradesh unit of Bharatiya Janata Party.
References
Politicians from Uttar Pradesh
Living people
1934 births
Governors of Bihar
Governors of Meghalaya
Governors of Mizoram
Governors of West Bengal |
Steuben County is a county in the U.S. state of Indiana. As of 2010, 34,185 people lived there. The county seat is Angola.Steuben County covers roughly 1397 square miles with a population of approximately 100,000 people living in rural agricultural areas, quaint small towns, and small city communities. Many of theirs streets, towns, rivers, and lakes in the area, like Keuka Lake, have names which reflect the influence of the Seneca Indians who lived here long before it became Steuben County.
References
1830s establishments in Indiana
1837 establishments in the United States
Indiana counties |
<p>I want to update my version number in AssemblyInfo.cs with the build number of Azure DevOps (VSTS). </p>
<p>Does anyone know how I can do that through PowerShell?</p> |
<p>I have a form and the input you need to click to submit the form has type="image". I want to make it so when your focusing on another input of the form and you hit enter the form is submitted (as if you clicked the input type image). </p>
<p>Do I need to use javascript to create this behavior? </p>
<p>Is this default behavior and considered good accessibility, usability and UX? Im pretty sure ive seen it on a number of sites. </p> |
The President of Ireland (Irish: Uachtarán na hÉireann ) is the head of state of Ireland. It is mostly ceremonial and elections are held every seven years, a person can be elected for up to two terms. The current President of Ireland is Michael D. Higgins.
Duties
Appoints the government: The President formally appoints the Taoiseach (head of government) and other ministers, and accepts their resignations.
Signs bills into law: The President cannot veto a bill that the Dáil and the Seanad have adopted.
Power of pardon: The President, on the advice of the Government, has "the right of pardon and the power to commute or remit punishment".
The President is ex officio President of the Irish Red Cross Society.
The President appoints, on the advice of the Government, the Senior Professors and chairman of the council of the Dublin Institute for Advanced Studies;
List of presidents of Ireland
The functions of the President were exercised by the Presidential Commission from the coming into force of the Constitution on 29 December 1937 until the election of Douglas Hyde in 1938, and during the vacancies of 1974, 1976, and 1997.
Notes
References
Other websites
Politics of Ireland
Lists of national presidents
Government of the Republic of Ireland |
The northern goshawk Accipiter gentilis) is a medium-large raptor in the family Accipitridae.
There are other species in this genus, but this bird is spoken of as the goshawk because it has a wide range over most of Europe, Eurasia and North America. Probably only the golden eagle has a wider range.
The goshawk is a "true hawk", and its scientific name in Latin is Accipiter, which means "hawk".
In the Middle Ages only the nobility were permitted to fly goshawks for falconry.
It is mainly a resident bird, but those from colder regions migrate south for the winter. In North America, migratory goshawks are often seen migrating south along mountain ridge tops at nearly any time of the fall, depending on latitude.
References
Accipitriformes |
Étaule is a commune. It is found in the Yonne department in the center of France.
References
INSEE
Communes in Yonne |
Subsets and Splits